MA GY A R T U D O M Á N Y O S AKADÉMI A
TAGAJÁNLÁSOK 1949-BEN
KÉZIRATUL
BU D A P E S T 1
?,
4
9
A n . OSZTÁLYBA. KÜLSŐ TAGNA K: A lulírottak tisztelettel a já n lju k B. D. GREKOV leningrádi egyetemi ta n á r tö rténetírót a M. Tud. A kadém ia k ü l tagjául. Grekov (szül. 1882-ben) az orosz történelem nek egyik leg kiválóbb művelője. K u ta tá sa in a k legnagyobb eredm énye a kievi Oroszország történetének m egírása, mely m űve 1944-ben jelent meg. E művéhez felhasználta a legújabb idők irodalm i, archeo lógiái, nyelvészeti és etn o g ráfiai k u tatá sain a k eredm ényeit $ azok alapján bebizonyította, hogy a keleti szlávság a kora közép korban m agas k u ltu rális fejlettségű földművelő nép volt, am ely meg tu d ta alkotni a kievi állam ot, m égpedig nem külső hatás alatt, hanem a m aga belső társad alm i fejlettsége következtében. Tudom ányos érdeklődésének m ásik fő területe az orosz paraszt ság története. E kérdésre vonatkozólag 1946-ban jelent m eg: *A parasztok Oroszországban a legrégibb időktől kezdve a X V II. század közepéig c. műve. Ez a m ű a parasztság történetét a job bágyi függő viszony kialakulásától kezdve az 1649. évi törvénykönyvig tárg y a lja . Fő m űvein kívül számos tanulm ánya és közlése jelent meg különféle orosz folyóiratokban. Szám uk m eghaladja a 200-at. Források kiadásával is foglalkozott, főképpen gazdaságtörténeti forrásanyagot publikálva s e k iad v á n y a it filológiai pontosság és az anyag áttekinthető elrendezése jellemzi. M un kássága nagym éretű és úttörő jelentőségű, azért tü n te tte ki a közelm últban egyetem ünk bölcsészettudom ányi k a ra is a tiszte letbeli doktorsággal. K ü ltag g á való m egválasztása méltó el ism erését jelentené egy hosszú tudom ányos élet eredm ényekben gazdag m unkásságának. Szentpétery Imre r. t. Lukinich Imre r. t. Hajnal István r. t. osztálytitkár. Szeklű Gyula r. t.
4 A m . OSZTÁLYBA. T ISZ T E L E T I TAGNA K: A M agyar Tudományos A kadém ia III. osztályába tiszte leti tagnak a ján lju k dr. MIHAILICH GYŐZŐ levelező tagot. M ihailich Győző 1933 óta- ta g ja A kadém iánknak és bár a közeli napokban töltötte be hetvenedik évét, testi és szellemi erejének teljességében vesz-részt-a technikai tudom ányok fej lesztésében és a technikai alkotások tervezésében és keresztülvi telében. Ötven éves m űegyetem i működése a la tt az ország egész technikus nemzedéke tőle tan u lta a vasbeton ism eretét; ezt ő vezette be hazánkba. 1941-ben ezt a tanítói működését a Mér- _ nöki Továbbképző Intézet létrehozásával m agasabb sz in tre . emelte, ma terebélyes intézm ény, mely a m ostani félévben 150 előadásban sugározza a . tudom ányt. — Vasbetonszerkezetek c. könyve 1947-ben új, átdolgozott és bővített kiadásban jelent, meg; ebben a könyvben a legújabb tudom ányos eredmények is, a gyakorlat szám ára hozzáférhetővé vannak téve. N agy köny vének ezen kiadásában m ár bem utatja a technikus világnak é r-. demes .tanítványait, m int m unkatársait. Az újjáépítés évei a legnagyobb feladatokkal bízták, meg és részben m int tervező, részben m int szakértő és ellenőrző ,ott van m inden fontos újjáépítési alkotásnál. Ilyenek a szegedi Tisza híd és a szépségében újjáelevenedett M argit-híd, hogy csak a legfőbbeket em lítsük. M ihailich Győzőt erre a nagy rekonstruk ciós m unkára különösen alkalm assá teszi ötven év tudományos és technikai tapasztalata. Egyénisége nevelőn h a t m űegyetem i hallgatóira és buzdítón a tervei szerint dolgozó m unkásokra. Az Akadém ia, midőn őt a tiszteleti tagok sorába kív án ja emelni, egyrészt a műszaki tudom ányok elméletének kitűnő m űvelőjét ism eri el, másfelől ugyanakkor a gyakorlati m unkában elért nagy eredményét. K iváló érdem eit a, korm ányzat a K ossuth-nagydíjjal ju talmazna. Zemplén Géza t. t Vendl Aladár t, t. Csűrös Zoltán r. t. Varga Józseí r. t. Gyulai Zoltán. 1- t.
Pattantyús Ábrahám Géza 1.1. Plank Jenő 1. t. Verebély László 1, t. Borbély Samu 1.1 Jáky József 1. t.
:>5 R EN D ES TA GNA K: A lulírottak az A kadém ia III. osztályába rendes tag u l a já n lju k dr. TOKODY LÁSZLÓ levelező tagot. Tokody László az Országos M agyar Term észettudom ányi Múzeum főigazgató-helyettese, az Ásvány- és K őzettár igazga tójaj egyetem i c. ny. rk. tan ár, 1941 óta levelező tag. Levelező tag g á tö rtént m egválasztása óta k ife jte tt tudo m ányos m unkásságának részletes ism ertetésébe nem bocsátko zunk. Á ltalánosságban jegyezzük meg, hogy az ásványtan, a kristálykém ia területén igen értékes eredm ényeket ért el, me lyekről osztályüléseinken szám olt be. N éhány dolgozatára azon ban vázlatosan ki kell térnünk. Székfoglaló értekezése a felsőbányái ásványokat geokémiai szempontból tárg y a lta . Szám ítási e ljá rá st ism ertetett, m elynek segélyével a lelőhely ásványai elemeinek százalékos eloszlását határozta meg; itt közölte azt az első m egfigyelést, mely az ele mek atom -rádiusza és atom százaléka között fennáll és foglalko zott a felsőbányái ásványok genetikai és teleptani viszonyaival. E dolgozatához csatlakozik egy geokémiai szabályról és alkalm azásáról szóló dolgozata, am ely 1944-ben az A kadém ia p á ly a d íjá t nyerte el. E dolgozatában m egvizsgálta a legkülön bözőbb keletkezésű ásványtársulásokat, kezdve az alacsony hő m érsékleten és kisnyom áson létrejö tt ás vány társulásoktól a Föld átlagos összetételével egyező, m ár a m agm a elem-eloszlását viszszatükröző igen m agas hőm érsékleten és igen nagy nyom áson létrejött ásványtársulásig és végül kiegészítette ezeket a Koz mosz elemei eloszlásának tanulm ányozásával.’ Végeredm ényben m egállapította: az atom rádiusz és az atom százalék közötti vi szony fordított, a kis rádiuszú elemek gyakoribbak, ezek között viszont a páros rendszám ú elemek a gyakoribbak, vizsgálatai alap ján m ódosította a H ark in s—Goldschmidt-féle szabályt. A cerusszit kristályszerkezetével és alak jáv al foglalkozó m unkájában m egállapítja azokat a kristályszerkezeti tulajdonsá gokat, melyek a cerusszit m orfológiáját egyértelm űen m eghatá rozzák. E redeti eljárással k im utatta, hogy a eerussit aragonit tí pusú rácsába a kalcium nem települ be. Foglalkozott a oeruszszittal együtt fellépő ásványokkal és azok szerepével. E g y m ásik dolgozatában a cerusszit lum ineszcenciáját tárg y a lta . Jelen té keny anyag (21 m agyar előfordulás, 274 kristály). E széleskörű és alapvető vizsgálata szerint a cerusszit lum ineszcencia erős sége és színárnyalata a lám pától függ, a szűrt és szüretien u ltr a ibolya fényben fellépő jelenségeket pontosan elkülönítette, a lelő helyek szerinti lumineszcencia változásokat lerögzítete, az ás vány színe és a lumineszcencia közötti kapcsolatokra rám u ta tott, vizsgálatai szerint a cerusszit lum ineszcenciáját két aktiv áto r hozza létre.
6 Figyelem rem éltó Sztrókay K álm ánnal együtt végzett kris tályfizikai tanulm ánya a mozgó, áram ló közegben történő kris tályos növekedésről. M egállapításai: áram ló közegben nem ke letkeznek szétágazó, gömb- vagy vázkristályok, a növekedési sebességek az áram lás irán y án ak függvényei. A monoklin hessitre vonatkozó kristálykém iai tanulm á nyai kiderítették, hogy az a /J-Ag2Te rácsa az antifluorit-típusba tartozik, de m ivel nem szabályos, hanem egyhajlású rendszerű, a monoklin hessit szerkezete deform ált antifluorit-rácsnak te kinthető. Kiemelendőnek ta rtju k a Közleményekben m egjelent ter jedelmes m unkáját, amelyben a m agyarországi p iritek morfoló g iájá t 12 újabb lelőhely részletes feldolgozása során sok új ad at tal gazdagította. M egem líthetjük a felsőbányái kalkopirit, bournonit és tetraedrit, a Selmecbányái augit, rézbányái m aiakolit és w ulfenit, a boicai galenit és cölestin, az új moldovai ku p rit, a csiklovai dezmin k ristály ta n á t ism ertető dolgozatait. U talunk azokra a III . osztályban elhangzott előadásaira, melyek még nyom tatásban nem jelentek meg. Ezek közül külö nösen kiem eljük az általa felfedezett cinkfauserit néven ism er tetett új ásványra vonatkozó eredm ényeit. Egyéb m unkáira nem terjeszkedhetünk ki; 1941 óta meg jelent dolgozatainak jegyzékét mellékelten csatoljuk. Fentiek alap ján úgy véljük, hogy Tokody László m un kásságával rászolgált a rra, hogy a III . osztály rendes tag jain ak sorába válassza. Vendl A ladár t. t. Gróh Gyula r. t. M auritz Béla t. t. Szentpétery Zsigmond r. t. Schulek Ellemér r. t. B ulla Béla 1. t. Erdey-G rúz Tibor r. t. Tisztelettel aján lju k dr. BRU CK N ER GYŐZŐ szegedi egyetemi ny. r. tan á rt, levelező tag o t a M agyar Tudományos Akadém ia III. osztályába rendes tagul. B ruckner Győző szerves kémikus, oki. vegyészmérnök, ki tüntetéses bölcsész doktor. 1928 óta dolgozik a Szegedi Tudo m ányegyetem Szerves Kém iai Intézetében. 1935-ben lett m agán tanár, 1938 óta c. rk. tanár, 1940-ben nevezték ki a fenti egye tem Szerves K ém iai Tanszékére ny. rk. ta n á rrá és 1941-ben lett ny. r. tanár. Tudom ányos m unkásságát a fizikai-kém ia területén kezdte el, de ham arosan szerves kém iai kutató m unkára tért át. Első önálló tudom ányos eredm énye az ú. n. tri-jód egyensúly tisztá zása volt. Szerves kém iai m unkáit Schönberg berlini professzor intézetében kezdte el, ahol szerves kénvegyületek term ikus bőm-
7 lási folyam atait vizsgálta. Berlinből hazatérve, a szegedi egye temen szerves kém iai m unkásságát az azaron-olaj vizsgálatával folytatta, m ajd a propenyl-láncú fenoléterek pseudo-nitrositjainak egy újszerű átalakulását fedezte fel és ezt az eredm ényt ér tékesítette egyrészt efedrin, — m ásrészt papaverin típ u sú isochinolin szárm azékok szintetikus előállítására. Ezek az ered mények szakkörökben általánosan ism ertté tették nevét. Köz ben több m ás biológiai fontosságú szerves an y ag szerkezeti kér déseit vizsgálta és tisztázta, így például P-vitam in, lépfene és m esenthericus bacillus tokanyagának lebontását tiszta d-glutam insavvá stb. K örülbelül 1940 óta a dien-szintézisnek a telítet len oldalláncú arom ás rendszerekre való kiterjesztésével fog lalkozik és különösen az anethol és m aleinsavanhidrid reakció já t tanulm ányozta sikerrel. E m unkái kb. 50 tudom ányos dolgozatban kerültek n y il vánosság elé, főként nemzetközi vegyészeti szaklapokban. M unkásságát jellem zi a széles látkör, tökéletes tudom á nyos tájékozottság és a rendkívül gondos és pontos kivitel. Eredm ényeinek és tudom ányos m unkásságának elism eré seképpen 1947 novemberében a Svéd' K ém iai T ársaság a Scheeleéremmel tü n tette ki, 1949-ben pedig K ossuth-nagydíjat kapott. Mindezek alap ján dr. B ruckner Győző kétségkívül érde mes a M agyar Tudom ányos A kadém ia III . osztályának rendes tagságára. Zemplén Géza t. t. Csűrös Zoltán r. t. Erdey-Grúz Tibor r. t. Müller Sándor 1. t. Bognár Rezső 1. t.
A IV. OSZTÁLYBA. TISZ T E L E T I TAGNAK: A lulírottak az A kadém ia IV. osztályába tiszteleti tagul aján lju k dr. MANSFELD GÉZA rendes tagot, az élettan pro fesszorát a budapesti tudom ányegyetem en. A jánlásunkat a kö vetkezőkkel indokoljuk. M ansfeld Géza 1918 óta a pozsonyi, m ajd pécsi, 1947 óta a budapesti tudom ányegyetem nyilvános rendes tan á ra. E z idő a la tt kim agasló m unkássága révén a m ag y ar kísérletes orvostudom ány egyik vezető egyéniségévé v á lt és ugyanekkor szaktudom ányában kiváló új tudósgárdát nevelt fel. Tudom ányos m unkásságának csak néhány kim agasló ered-
8 m enyét kívánjuk ism ertetni indokolásunkban, m ert azok hiány talan felsorolása a rendelkezésre álló keretek között lehetetlen volna. --■ -■ ■ í . ,....... . 1. Még m edikus éveire esnek azon vizsgálatai, melyek a narkózis mibenlétének m egvilágítására irán y u ltak és amelyek kel először sikerült egész szervezeten bizonyítani a narkózis ú. n. lipoid'-elméletét. E kísérletek továbbvitele folyam án teljesen új törvényszerűséget sikerült felfedeznie: a narkózis „Minden vagy semm i“ törvényét, m elynek lényege az, hogy a narkoti kum ok az idegsejtekre egészen m ás term észetű h a tá st fejtenek ki, m int bárm ely m ás élő sejtre. R ám utatott a rra, hogy az idegsejtek lipoid-phasisában egy narkózis-érzékeny substratum van, mely a narkotikum lényegesen alacsonyabb koncentrációira rea gál — és pedig phasis-változással — m int a szervezet egyéb sejtjei. K itű n t ezzel kapcsolatban az is, hogy az altatók és nar kotikumok hatásm ódja nem qu an titativ — m int gondolták — hanem lényegileg eltérő. 2. A narkózisra vonatkozó kísérletekből kiindulva, sikerült a légzés központi szabályozását tisztáznia. R ám utatott arra, hogy a m ár régen ism ert nyultvelői autom atikus központ a vérgázokkal szemben teljesen érzéketlen; egy föléje rendelt hídbeli központ az, mely a sinus caroticus chem oreceptorainak ingerü letét megérzi, mely feltevése szerint lényeges szerepet játszik a periódusos légzés létre jőve telében. 3. M unkásságának talán legeredményesebb fejezetét kép viselik a pajzsm irigy működésére vonatkozó kutatásai, melyek feltárták a hőszabályozás horm onális tényezőit. V izsgálatai sze rin t a meleg elleni védekezésben két általa felfedezett hormon (therm othyrin A. és B.) szerepel, a hideg elleni védekezésben pedig a pajzsm irigy és hypophysis együttes működésének fo lyom ányaként egy „fűtőhorm on“ ju t hatáshoz. A pajzsm irigy általa felfedezett harm adik hatóanyaga, a myelotrop hormon, a vérképzésben játszik szerepet. E kísérletek hozzájárultak a vé szes vérszegénység pathogenesisének tisztázásához, amely beteg séget egyébként M ansfeldnek sikerült először kísérletileg elő idézni. 4. M unkásságának utolsó évtizedét ú j problém ának szen telvén, az infekció és im m unitás m echanizm usának élettani alap jait igyekezett m egterem teni. E vizsgálataiból levont leg fontosabb következtetés az, hogy a fertőző betegségek létrejöt tében a központi és peripheriás idegrendszer döntő szerepet já t szik. Még pajzsm irigy-vizsgálatainak folyam án ism erte fel azt, hogy e m irigy egyik horm onja, a thyroxin, nem vérpálya, ha nem az idegek ú tjá n ju t el a peripheriás szervekhez.. A virnsok és baktérium -toxinok hasonló terjedési m ódját tételezve fel, kí sérleteivel k im utatta, hogy a szervezetnek fertőző ágensekkel, illetve bakteriális toxinokkal szembeni ellenálló képessége (im
9 m unitása) a központi idegrendszer (feltehetőleg a közti-agy) ganglionsej tjeinek m egváltozására, nevezetesen a sejtperm eabilitásnak az infekciós ágensekkel szemben csökkenésére vezethető vissza. K ísérleti megerősítése ennek az elgondolásnak az a m eg figyelése is, hogy egyfelől denervált bőrterületeken fertőzés nem jön létre, másfelől, hogy sulfamid'ok h a tá sá ra nem csak a baktérium ok, hanem to x in jaik kórokozó hatása is elm aradd E kim agasló eredm ényeken kívül a nemzetközi tudom á nyos világ m éltánylását v ív ták ki M ansfeld Gézának a zsír anyagforgalom ra, a szívizomtónus reflex m echanizm usára, va lam int a tápanyagok specifikus dynam iás h a tá sá ra vonatkozó vizsgálatai is. M ansfeld Géza tudom ányos egyénisége m ély befolyást gyakorolt környezetére. T an ítv án y ai sorából két NobeJ-díjas (Szent-Györgyi és Cori professzorok), valam int egy Kossuthdíjas (Ernst Jenő professzor) tudós került ki, am i m indennél jobban bizonyítja azt a különleges készséget, amellyel M ansfeld Géza ism ereteit, tudását és a tudom ány irá n ti töretlen lelkese dését tan ítv án y aib a is be tu d ta oltani. Ja v asla tu n k indokolásából kitűnik, hogy M ansfeld Géza a kísérletes orvostudom ánynak az egész világon elism ert jeles művelője, aki mind' hazai, m ind nemzetközi viszonylatban szaktudom ányunk fejlődésére döntő befolyást gyakorolt. Issekutz Béla r. t. Went István 1. t. Straub F. Bruno 1. t.
A lulírottak a M agyar Tudom ányos A kadém ia IV. osztá lyába tiszteleti tagul aján lják MANNINGER REZSŐ rendes tagot. .... M anninger Rezső A kadém iánknak 1927. óta levelező, 1939. óta pedig rendes tagja. M int m ikrobiológus nem csak hazánk ban, hanem világviszonylatban is, szakm ájának egyik legkivá lóbb képviselője. Tudom ányos m unkássága a bakteriológia, a szerológia és a v iru sk u tatás széles területére kiterjed, eredmé nyeiről A kadém iánk ülésein gyak ran beszámolt. Egész m unkás ságát itt nem ism ertethetjük, csupán annak kiem elésére szorít kozunk, hogy alapvető fontosságú vizsgálatokat végzett és m eg állapításokat tett a Pasteurella- és a Salmonella-csoportba ta r tozó baktérium ok biológiai viselkedéséről és az általu k időidé zett kórképekről, tisztázta a sertések fertőző gyom orbélgyulladásának oktanát, m egállapította, hogy a kancák virus-abortusának ragályanyaga azonos a hurutos lóinfluenzával. Igen fon
10 tosak és ú j k u tatási irá n y t jelentenek m ind járv á n y tani, mind pedig általános biológiai szempontból azok a vizsgálatai, ame lyek a baktérium ok és egyes virusok m utációjára vonatkoznak, s am elyek eredményeképen sikerült előre m egállapított m utá ciókat tervszerűen indukálni. Eredm ényes és eredeti tudom ányos m unkássága mellett M anninger Rezső tollából kiváló tan- és kézikönyvek is kerül tek ki. Rendes tag g á m egválasztása óta jelent meg 8. és 9. ki adásban a Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere s ennek 4. angol és 2. spanyol fordítása, továbbá az Állatorvosi Bel gyógyászat; ezen m unkák első kötetében M anninger Rezső a világirodalom anyagának teljes ism erete mellett, sa já t ku tatá sain és tapasztalatain alapuló önálló felfogásban tárg y a lja a háziállatok fertőző betegségeit. Marék József t. t. Mansfeld Géza r. t. Mócsy János r. t.
A lulírottak tisztelettel a ján lju k ILLYÉS GÉZA dr. ny. egyetemi ny. r. tanár, r. tag n ak az Akadém ia IV. osztályába tiszteleti taggá m egválasztását. Illyés Géza r. tag tudom ányos érdemei az Akadém iában közismertek, hiszen ezért választotta a M. Tud. Akadém ia 1936ban levelező, 1943-ban rendes taggá. Mégis indokolt élete tudo mányos m unkásságának rövid összefoglalása. Első közleménye 1897-ben, az utolsó 1940-ben jelent meg. E két dátum közé esik azon m unkássága, am ely az urológia m int tudom ány egyik meg alapítójává teszi. K orányi Sándor báró néhai tiszteleti tagunk, a physicalis-chem iai vizsgálati eljárásoknak a vese ép és kóros működésére való alkalm azásával lehetővé tette a vesepathologia exact művelését és Illyés Géza K orányi elveit alkalm azva a vese sebészi megbetegedéseire az urológiát is functionalis pathologiai alapra helyezte. Több m int 400 m agyar és idegen nyelvű közleményében a vese sebészi megbetegedéseinek functio nalis pathologiáját részleteiben is kidolgozta, ism ertette bőséges klinikai tapasztalatait és új m űtéti eljárásokat javasolt. Egy m unkás és eredményes életben szerzett ism ereteit és tapasztala ta it a szakirodalom tekintetbevételével m esteri kézikönyvében („Urológia“, Budapest, 1931. M. Orvosi K önyvkiadó Társulat) foglalta össze. Ez a könyv 1940-ben angolul is m egjelent (Sur gical Urology. London Constable & Co.) s kedvező fogadtatást nyert. M unkásságával hazánkban virágzó urológiai iskolát a la pított. Érdem eit külföldön is elismerték s az olasz és a román
11 urológiai társaságok tiszteleti ta g ju k u l választották. Levelező ta g ja az argentínai, a ném et és a berlini urológiai társa sá goknak. Mindezek alapján Illyés Géza professzor, r. tag, az uroló giai sebészet egyik úttörő m unkása és világszerte elism ert mes tere m éltán ajánlható a M. Tud. A kadém ia tiszteleti tagjául. Haynal Imre r. t. Környey István 1. t. Tisztelettel javasoljuk dr. RU SZN YÁ K ISTYÁ N-t, az Akadémia rendes és igazgatótanácsi ta g já t tiszteleti tag u l való m egválasztásra. R usznyák professzornak csaknem négy évtizedre vissza nyúló és száznál több közlem ényt kitevő tudom ányos m unkás ságát term észetesen nem lehet néhány sorban érdem e szerint ism ertetni, ezért csak néhány különösen nagyjelentőségű k u ta tá sára kívánunk rám utatni. E gy negyed évszázaddal ezelőtt elsőnek foglalkozott a vérplasm a alkatrészének állapotával és u ltra filtrá c ió s vizsgálatok kal bizonyította be, hogy a klór, a cukor, a m aradék nitrogén nincs fehérjéhez kötve. E közben dolgozta ki m ikroklór m eg határozó módszerét, am elyet m a is m indenütt használnak. A lap vető az ödéma keletkezésére vonatkozó tanulm ánya, m elynek m egállapításai m a is érvényesek. Hasonlóképpen igen jelentősek a vér fehérje frakciókra vonatkozó vizsgálatai és az e célra k i dolgozott igen sokszor használt m etodikái is. Kiemelendők a postoperatív keringési zavaroknak a betegek histam in érzékeny ségével való összefüggésére vonatkozó tanulm ányai, amelyek gyakorlati jelentőségre is szert tettek a keringési zavarok pro filaxisa szempontjából. K im utatta, hogy az ú. n. heteroprotein therapiában a histam in keletkezése játszik jelentékeny szerepet. Igen nagy jelentőségűek a Szent-Györgyivel közösen végzett vizsgálatai, melyek eredm énye a P -vitam in felfedezése. Rusz nyák professzor iskolájának érdem e egyrészt a P -vitam in therapiás használatának kidolgozása olyan eredm énnyel, hogy ma m ár a citrin t és ru tin t világszerte m indenütt jó eredm énnyel alkalm azzák s az ő érdeme igen szellemes kísérletekkel annak a bizonyítása is, hogy ezek tényleg vitam inok, m ert lehetséges megfelelő kísérleti feltételek m ellett állatokon is jellegzetes P -vitam inhiányt előidézni. H áborús viszonyok között végzett kiterjedt tanulm ányai nagyban hozzájárultak a trau m ás shock pathogenezisének megismeréséhez. V izsgálatai állapították meg azt, hogy az ú. n. p rim ä r shock reflexes ideg-eredetű, a secund ä r shockot ellenben a roncsolás folyam án keletkezett mérgező anyagok felszívódása okozza. A felszabadulás óta k lin ik áján
12 impozáns m éretű kísérleti kutatóm unka folyik vezetése mellett, am eljr a K orányi iskola hagyom ányainak megfelelőleg a vese kórélettanával foglalkozik. Ennek nagy horderejű eredményei ről egyrészt székfoglaló előadásában, m ásrészt nem régiben egy Korányi-em lékelőadásban számolt be R usznyák professzor. Ügy hisszük és rem éljük, hogy egy négy évtizedes mun kásságnak ezen vázlatos és csak a legnagyobb jelentőségű ered mények felsorolására szorítkozó ism ertetése is bőven elegendő javaslatunk alátám asztására és indokolására. 1949-ben a korm ányzat a K ossuth-nagydíjjal tüntette ki nagyérdem ű m unkásságát. Mansfeld Géza r. t. Issekutz Béla r. t. Went István V. t. Straub F. Bruno 1. t.
A lulírottak a M agyar Tudom ányos A kadém ia IV. osztá lyába tiszteleti tagul aján lju k VERZÁR FRIGYES professzort, a bázeli egyetem élettani intézetének igazgatóját. A jánlásunkat az alábbiakkal indokoljuk. V erzár F rigyes alkotásokban gazdag életét nem csupán tudományos kutatóm unkájának kim agasló eredményei jellem zik, hanem az a fárad h atatlan tevékenység is, m elyet egyete meink és tudom ányos intézm ényeink életrehívása és megszel" vezése körül kifejtett. 1918. szeptember 18-án egyetem i ta n á rrá történt kinevezése n ap ján indul meg a debreceni tudom ányegye tem orvosi fakultásának működése és m indvégig ő m arad leg m arkánsabb alak ja azoknak az évekig tartó küzdelmeknek, me lyeknek eredm énye a debreceni orvoskari telep teljes kiépülése lett. Ezekben az években szervezi meg és építi fel az élettani és általános kórtani intézetet, m elynek m egalapítója és 12 éven át igazgatója volt. Ennek az intézetnek ideiglenes helyiségeiben kezdi el 1918. novemberében tudom ányos vizsgálatait, melyek révén a fiatal debreceni fakultás m ár működésének első évei ben felkeltette és m agára irá n y íto tta a nemzetközi tudományos világ figyelmét. M int a m agyar kísérletes orvostudom ány előharcosa és egyik legismertebb szaktekintélye, Verzár Frigyes kap megbízást 1926-ban a tih an y i biológiai intézet megszervezé sére és igazgatására. Ebben az időben azonban V erzár F rigyes nevét m ár a physiologia nemzetközi nagyságainak sorában em legetik. 1930-ban m eghívást kap a bázeli egyetem élettani tan székére. Közel két évtizedes külföldi működése alatt minden törekvése a rra irán y u lt, hogy minél több szolgálatot tegyen a m agyar tudom ánynak és minél szorosabbra fűzze összetartó
13 zását azzal az egyetemmel, am elynek életrehívásában oly döntő szerepet játszott. V erzár F rig y es alapvető tudom ányos felfedezései nem csak a szakkörök, hanem m inden m űvelt orvos előtt ismeretesek. M un kásságának két kim agasló fejezete a bélresorptio m echanizm usá nak tisztázása és a mellékvesekéreg ható an y ag ain ak tanulm á nyozása. Felfedezte a bélboly hók m űködésének m echanikáját, tisztázta az epe szerepét a zsírfelszívódásban és rá m u ta to tt a phosphorylatio jelentőségére a resorptio biochem iai m echaniz musában. V erzár nevéhez fűződik a mellékvesekéreg horm oná lis működésére és h ató an y ag ain ak hatásm echanizm usára vonat kozó ism ereteink nagyrésze. E kim agasló tudom ányos felfede zésekhez csatlakoznak V erzárnak a vérképzésre, isohaem agglutinatióra, az idegek akciós áram ára, a tápanyagok specifikus dynam iás hatására, a paradox reflexre és a B j-v itam in ra vo natkozó vizsgálatai, m elyek kivétel nélkül az élvonalbeli physiologus originalitását és m esteri kezét m u tatják . E nagy szolgálaton kívül a m ag y ar és nemzetközi kísér letes orvostudom ány a tehetséges tanítványok hosszú so rá t kö szönheti V erzár Frigyesnek, aki a külföldön eltöltött évek, ki tüntetések és sikerek ellenére is m indenkor m egm aradt m ag y ar tudósnak, a m ag y ar tudom ány képviselőjének és hirdetőjének. Mansfeld Géza r. t. Haynal Imre r. t. Went István 1. t. Környey István 1. t.
