Magyar
szózatok.
Voigt H.
€i.
betivel,
HAMBURGBAN. 1847.
\>,
W/0
Tartalom Adatok az orsz. védegylethez
t
old.
1
A magyar coDservativ párt
„
880
Népképviselet
„
865
1^
Adatok
ország^os védegylethez^
1844
october 6*"
évi
Pozsonyban
tartatott
a
K. K. és R. R. teremében a Magyar or-
Védegylet els (alkotó) közgyGróf Batthyány Kázmér elnöklete alatt ; számos részvev hazafi s díszes hölgykoszorú jelenlétében. szágos lése
Az
meg
a
elnök
következ
beszéddel
nyitá
gylést: Tisztelt hazámfiai!
Nem hazának bele,
hiszem,
hogy legyen
valaki,
földje szült s napja nevelt,
midn
e
terembe
lépett,
kit
e
kinek ke-
nem mondom
örömmel ne telt volna el, mert öröm ez alkalommal talán helyén kivüh s id eltti volna még, de kinek szive most e mai gylést megnyitó szempillanatban,
reménnyel ne dobogna
remeg
várakoz
issal és
fel.
Ha pedig lenne e teremben ollyan, ahhoz nem szóUok. De egy sincs azok közt, kikhez szavaim intézve vannak, ki
honunk
állását ne ismerné,
t*
ki
azt fájdalmasan
kivei
mások
lább tással .
ne érezte,
s ez
állapotból
gödni vagy maga ne törekedett vagy lega-
figyelmez
törekvéseit
efféle
ne kisérte volna,
nyekkel ázott kenyeret ne
ette
mikint hiába minden
tapasztala,
mindeddig hazánk czimere
pie-
keserség kön-
a
ki
fölött
volna,
midn
törekvés,
és
borong azon
,,átok-suly melly alatt
annyi ész, és
oUy
er
szent akarat
Hiába sorvadoztanak.
Nem ijelyen
akarok én keserii lenni,
nem
azt, mit
feladatom, sem
bvebben
mindenki tud, mindenki
vádlani
e
fejtegetni
Jelen
érez.
nem egyéb, mint arra röviden visszaemlékeztetni, a kárpitot a képrl föllebbenteni,
feladatom
annak néhány világos de vajmi számú homályos szineit! de egyszersmind, mi nekem kell nyugalmat ad, vigasztaló feladatom az is, hogy néhány világsugárokat ejtsek annak árnyékai közé.
és leleplezni
sokkal nagyobb
Tisztelt
hazánkfia
Gyülekezet!
hatalmas
mióta
szózata
egyik
felidézte
lelkes
köztünk
az associatio szellemét, részint tulajdon vezérlete,
részint
nyomát követ érdemes hazánkfiai által számos egyesület táma-
pártfogó részvéte dott.
Ezek felszámitásával,
és felölöki térje-
delmesb eladással nem akarom untatni telt
hallgatóimat
s
nem
is
tisz-
akarom magasztaló
dicsbeszéddel constatirozni azok roppant hatását, s
hizelgö tömjénezéssel pirt idézni azon
férfiak arczaira,
dics
kiknek köszönhet azok sikere.
Azon korholók csoportjához sem fogok lakozni
kik
,
szünet
azt
nélkiíl
csat-
lármázzák
s iobbantgatják szemeinkre, hogy Magyar csak theoriákkal bibelodvén, nem
fiileinkbe,
a
akar a
cselekvés
eredménydus
mert azt hiszem, hogy e
noha is,
—
téren
talán
bolyongva
s
tért
bizonytalan
járja,
léptekkel
st megvagyok gyzdve, hogy forgunk különösen
biráló fedd,
ott,
azon
hol az avatatlan
és vádol és korhol,
hogy elméle-
teskedé^ben, üres theoriákban veszünk
len
lépni,
terére
már régóta
el.
De kifogom bátran mondani egy igénytegondolatomat, mint férfihez illik. Ne \egye
azt senki rósz néven,
vagy csekélyléseül azok-
nak, mik eddig törtöntek.
nem
Szándékom nem
ez,
nagy,
szándé
kom csupán csekély tehetségemhez tlem kitelhetleg megmutatni, hogy
képest
merészletem
lehet
illy
s
miért
hazánkban már fenálló minden egyesületnek, mind azon társulatnak, melly akár magány vállalattal, akár közügyek ehntézésével foglala
kodik,
st magának
a legfelsbb törvényhozó
e minden ezekben résztvev és hazája egyénnek kezet kell a most létesitendö Egyesülettel fognia, annak testnek, s
javát szivén hordozó bármi
czéjjával összeolvadnia, vele szövetségben
mun-
kálkodnia, kifejtenie, virágzania, belle mint-
egy kiindulnia, kálkodni igen
hogy
s
de
is,
és miért nélküle
mun-
czélt érni, sikerhez jutni,
kifejteni s virágzani lehetetlen.
Talán sokan sajnosán érezték már velem együtt a jelenlevk közül, vér
s
hsi
tett,
s
szép
hogy annyi
ontott
annyi eltrt viszontagság, annyi
politicai
hagyomány,
annyi
szinte
lelkesedés, szabad szellem, szép eszme,
annyi
munka, st annyi
legin-
nagyszer
terv s óriás
kább ujabb idben
tett
haladás
s életbe lépett
csakugyan volt s maradt mindig egy bizonyos csorba, egy a Magyarnak minden vállalatán rajta csügg hiány, melly a üdvös intézet mellett
legszebb
s
legjobban ápolt ültetések közé sem
hagyott senkit érzettel lépni, felvirulni
,
is
s
átvarázsolni
buzdit
azon
s
megnyugtató
mi gyönyören fognak azok majd mi báj a
és élvtelt
puszta
földet,
vidékké fogják
—
st
látván,
mennyit elhervaszt és homok alá temet soraikból
id
volt,
eltt a
kinek
samum
fülében
átkos
gyakran
fuvallata:
nem
mintegy
azon
aggodalom ne susoglott volna, hogy homokos
a fóld, mellybe reményeinket ültetk,
meg
nincs
hogy
s
a telekben azon öszszekötö vegytani
mellyet szétfújni
alkatrész,
még
a legdühösb
viharnak sem legyen ereje. Tisztelt hazafiak! a jelen egyesületben, an-
nak alapjában kötszer,
tani elleni víz,
s
vezéreszméjében
van a
>ian ez a
samum mérges
antidotum, van a sugár, melly melegíti,
melly nedvesiti, táp, melly újra
az eltörpült ültetéseket,
ebben van,
jöv
mi a
vegy-
lehellete
tani s
mi azon nagyságot,
föléleszti
söt teremt ujakat is;
emiitett hiányt kipótolja, diszt,
virágzást biztosí-
minden kétségen tulemelni képes.
Igen
hoszasá kellene lennem,
•
ha a mai
nap sikerétl várható minden üdvös eredményt, minden nagy következményt elsorolni akarnám. S ki van köztünk, ki els tekintetre által ne látná, hogy ez egyesület minél nagyobb kiterjedésétl fusS'> hazánk anyagi jólléte, s csak annak védszárnyai alatt emelkedhetik diszre s
erre
az ipar, kereskedés, mezei gazdaság,
s
hogy mig más a nemzeti gazdagság ama kutförrásainak felnyitását czélzó egyesületek, ha-
zánk lakosai csak egyes osztályának érdekeit mozdítják osztályokat gyenlíti
az
el: a jelen egyesület mind egyenlen érdekh. Ez tehát osztályok,
nemzetiségek,
ezen kie-
vallások
8 közti ktílönbségeket és súrlódásokat,
ugyan azon érdek
összeköti
törekvésben a
utáni
földes
ura| s a jobbágyot, a mágnást s a nemes-embert, a polgárt s a földmivelöt, a Magyart
s
a Szlávot
mind ezeket ugyan azon hazának polgáraivá, melly hazában igaz egyenlség fog uralkodni, az t. i. melly egy közös nagy czél s e^y nagyszer érdek a németet és az Oláht,
felé
s
egyesiti
versenyezés hasonló képességében
lybül számi'izve a szerencse javaival
vagy kevésbé boszus
kaján
ellátott
áll,
mel-
bvebben
osztályok közti féltékeny,
De
vetélkedés.
uj
mezejét
is
nyitja fel az elme-surlódásnak, és á közéletnek,
öneróveü teremtésnek, önigazgatásnak uj iskoBölcsje tehát azon szellemnek, mellyláját.
nek ihletése alatt más nemzetek túlnyomó nagyságra vivták fel magokat, s melly egyedül ruházhat a nemzetekre állandó fényt, nagyságot s hatalmat, mert magában a Nemzetben gyökerezik.
De még mind
ez
nem azon fóeszme,
azon mélyeb gondolat, azon szellemibb hatás, azon mindenható szesz, mellyre én vonatkozni akartam, mellytöl mindent, melly nélki'il semmit sem lehet várni. Tisztelt hazafiak!
Spártának
látolt vala, földe kietlen, s
kertilele kor-
meddi) és terméketlen,
a spártai polgár egyszerre lemondván az élet
9
minden édesb gyönyörérl s magának a tudomány és mvészetnek azon mennyei élveirl, raellyeknek legillatosb zamatját szivták szomárán tai
mellyeket
de
szédai, lett
polgár,
ki'ilözést,
mondom, a
megvetését
törvényül.
S hazájának puszta
hiven
bérczeihez
szkodván,
az önmegtagadást, a nél-
kényelmek
magának örök vad
függetlensége
azoktól,
volna megvásárolni kénytelen, a spár-
raga-
elválhatlanul
s
erényben nevelt
hazafiúi
hsi gyakorlatban
választá
lelkével s
edzett testével vezér-szerepre
emelkedett a görög status szövetségben
;
szava
s
eldönt vala a gylésekben, s számra csekély de gyzhetlen hadserege meghóditotta a leghatalmasb ellenségeket. S végre egy intésétl függött volna mind azt magáévá tenni, mirl lemondani tudott, pénzt, mvészetet, élvezeteket,
ha akarta volna.
A Magyar ellátott
honban
a
természel
él.
E
százados hív iparkodása, azokat, de
nem
gény maradott
volt
és
minden kincsével
kincseket
még
kibányászni
mert élvezni akarta arra méltó.
gyönge,
tekintet,
—S
sze-
hatás és
szabadság nélkül.
Szabad legyen ez alkalommal még egyet érintenem.
hogy
Reményem
ez egyesület minél
s
forró
jobban
óhajtásom terjed,jen,
az,
minél
Id
nagyobb számra nevekedjék. De még fontosb tekintet elttem, hogy ez egyesületnek sikere S ez csak akkor lehet, s foganata legyen. ha szentnek
Nagy
tartatik.
köteles
fontos
és
nehéz magára, ki polgári erény fog tle elre kiszámitni, mennyi séget
azt
vállal
a
követeltetni,
tekintetben
A
fel.
legnagyobb,
a
interpretatióinak
lelkiismeret
tágas mezeje nyittatik
aláirja;
sanctio, morális
mert
a
becsület-
érzésen alapúi, de épen azért kirekeszt minden tettleges végrehajtást, az ellenörködés bajos, a
könny. kimondom egyenesen: Adott szavát szegni itt nem csak
becsület-
ez gyávaság!
S most
kijátszás
Ezért
szeges és haza-árulás! tisztelt
gyülekezet, legyen
engedje
még egy kis békemeg hogy csekély
tréssel irántam
s
személyemrl
párszót mondhassak.
\zon
is
jeles férfiak,
életbelépése
,
kik a jelen
körül buzgólkodtak,
egy esi'i let
közakarattal
annak
felszóHtottak engemet,
hogy vállalnám
ideigleni elnökségét.
Milly érzések lepték
keblemet ez alkalommal, letet,
arra
át
hagyom
az
meg Íté-
kimagát az enyimmel hasonló helyzetbe
tudja képzelni;
de remélem
hogy
az,
ki sza-
vaimat figyelemmel hallgatta, megfogja érteni,
hogy szerénytelenség vagy
elbizottság
nem
vala
:
!
li
mi arra birt, hogy annak elvállalásától ne voS áldom a gondviselést és köszönakodjam.
nöm
neki életem egyik legszebb pillanatát, azt
t.
mellyben feladatomul jutott az
i.
e
teremben
számosan összegylt hazafiakat, a hallgatóság tömött sorait, a karzaton megjelent lelkes hölgy-
koszorút,
kiknek ragyogó
ugy a
szemeiben,
minden és jó, iránti vonzalmukat is olvasom, szép
Pártolják,
jelen
mint
szent czél
fölszólütani
ápolják az alakitandó Magyar
védegyesületet
Részemrl, bármelly ügyesb kezekre fogja a tisztelt egyesület annak elnökségét bizni, jövendben, mindig szilárd jóakaratommal, buzgó óhajtásommal s hol hatalmamban áll, tettleges részvéttel fogom nagy és szent czélját kisérni, támogatni, elösegiteni.
— 12
Gróf Batthyány Kázmérnak az 1845 évi november 17 ki védegyesi'ileti közgylésen tartott
megnyitó beszéde. Tisztelt Gyülekezet!
Egy
éve múlt,
hogy Pozsonyban egy rögnem csak minden hanem átalánosan, talán
tönzöttnek látszó, de valóban
gondolkozó
hazafi,
öntudatlanul,
az
keret vert eszme
egész nemzet
keblében gyö-
nyomán, számos
és lelkes,
többnyire a nemzet képviselinek jobb részébl
gylésében védegyleti társulattá S noha ez utóbbiak azon eszmének megtestesitésébe elször inkább csak mint magány egyének folytak be, mintsem azon álló elvbarátok
alakultunk.
hivatalos állásuknál fogva,
meg
mellyel
felruházva
országgylésen: majd jósló elgondoskodással, s azon tapintattal, mellyel
jelentek
közéletbeli
az
tapasztalása
által
nyert,
a
követi
táblának roppant többsége,
csak eg;y szó sem
merényelvén ellenmondást:
az alakult társasá-
got törvény-paizsa
nek
kijelentette,
-—
helyezetre állitotta, glalnia kellett,
alá
vévén,
s azt
millyet olly
melly uj
—
országos ügy-
ez által
olly
ügynek
s friss
méltó elfo-
vért öntvén
13 az orsszág minden ereibe,
s
ezeket lelkesedés,
munkásság s remény hevével töltvén, nem lehetett, hogy magát a szivet is uj élettel s egészséggel föl ne éleszsze, uj ervel s rugékonysággal meg ne edze. S ezt tevén nem ragaszrabszolgai félénkséggel a szónak kodtak ugyan anyagi magyarázatához, hanem az utasitások szellemét méltán s kellleg fogták
fel
mikor
ezt
körülményekkel öszszehasonlitván, az
a létez
országgyi'ilés akkori stádiumát, a
ügyek, különösen á kereskedés
s
már tárgyalt vám kérdés
meg
a jövre való reményeket s kilámind mérlegbe vetvén, egyenesen kimondták azt a nemzet nevében, mit a nemzet azóta oily jelentékesen magáévá tett. De Jgy keletkezett a „Védegyesület." mind azon meggyzdés mellett is, melly annak mindegyik alapitójának keblét töltötte — s megvallom, ersnek kellett ám lennie azon sorsát,
tásokat
meggyzdésnek,
melly tespeteg
s
zavaros viszo-
nyaink holt tengerében bátor volt, mint egy
Neptun szigonyával az elítélet
s
ellenérdek
elmind azon meggyzdés mellett nem hiszem, hogy lett volna valaki, bár
szirtéi
ellen olly rendkivUli
hullámtorlást
teremteni, de is,
hazájába
ember
s
is,
Nemzete ki
titkos
jellemébe
legszerelmesb
aggodalom
nélkül,
s
14
mondanám,
ki
nem reszket
volna kanóczot azon tüz
fszeres,
s
kézzel
zamatos máglyáról letisztító
lángra hevülhetett, de értéktelen
csak
agot fel,
pereznyí
nyújtott
felgyújtására,
s
píslogásra
s
raelly
gyógyító
rOpke any-
lobbanthatott
hamvává éghetett le, vagy legvégs reményt is elemészt-
melly phoeníx
elalvó üsz keivel a hette,
a legutolsó nedvet
Egy
éve
telt,
s
is
kiszárazthatta.
újra öszszegyiiltünk most
hazánk fvárosában, de már nem többé csupán mint egyes elvbarátok, vagy ollyan egyesület-
nek
tagjai,
melly
évi
közgylésén magának
mködése
s talán rész-
vényeseinek kiosztandó kamatjáról,
hanem meg-
számot ad egy év jelenünk, elfogadott
alatti
mint a Nemzet köz sympathiájától
ügnyek képviseli, mint egy valóban
országossá vált intézetnek, a Nemzettl önvállalt tisztjei, meglegvésbb széleibl velünk kezet fogó s buzgón munkálkodó vidéki tagtársainknak követei, mint a Nemzet egy köz vállalatának elmozdítói, a Nemzetnek felelség*
hivataloskodásunkban megersített
jelentijnk,mint az Ország
gel tartozó olly érdekének kezeli, melly
ennek vérével összeolvadt,
már
éltével azonosult.
S ha egy pillanatot vetek viszsza mindarra, mi ezen rövid idszak alatt eralékezeterti elébe tolong, azon forrongó, pezsg, mozgalmas
15 \iszon)' tömegre
,
azon
hemzseg
seregekre,
mellyek közvetlenül vagy közvetve, akarva nem akarva, eiömozditólag, vagy gátlólag mköd-
mind azon öröm s bú, s aggodalom dagályos apályára, mindazon mintegy biibájosan elidézett mozgalom, terv, gondolat, vállalat hatottak, folytak
tek,
remény
csüggedés, élvezet
s
mellynek
tömkelegére, legkisebb
nyoma sem
még egy
volt,
eltt,
év
de
azon mintegy varázs-
pálczával teremtett szellemi s észbeli cselekv-
vagyunk,
ségre, mellynek jelenleg tanúi
más részrl s
a
feljogosítva
jövendbe,
s
meglev eredménytl gondolataimmal bátor
szemmel,
s
ha
felbátorítva
belemeri'ilök
a
noha mérsékelt
iparkodom, mellyek lehetannak méhében rejtett csudái: megvallom, hogy nyelvem megakad, s tárgyam nagysága azzal ijeszt, hogy vérrel
kiszámítani
nének
illy
még
arányban haladva,
róla értekezem,
mögött, mit
De sorsát
nines
is
kellene.
szándékom
itt
á
Védegylet
fogamzása napjától kezdve a vajúdás,
születés s nevekedés vetni,
messze hátra maradok a
mondanom
minden stádiumán
vagy annak minden
részleteit
át kö-
akár mos-
akár a teendkre nézve Ezek constatirozását ügyesb kezekre
tani kifej lési fokára,
kimeríteni.
hagyom, különösen azokra, kiknek
kezelése
16 gyakran
alatt is
még
á legviszásabb körülmények
ügynek üdvére
az
hagyom
tárgyak
e
megébl
s díszére fordultak,
nekik
tapasztalatok roppant tö-
s
kiszedni s kideriteni
mind
azt,
mi a
fö tárgyat legjobban fölvilágositani, s a körül-
ményt teni s
legjobban megalapítani
felöle
az iránta való
lárditni,
s
megszi-
buzgalmat megserken-
ennek kell irányt adni képes.
'En csak az én
érénteni,
kérem,
a
mozgalmat akarom
átalános
gyülekezettl csak azt
tisztelt
velem
méltóztassék
együtt
azon tagadhatatlan tényekre testileg,
foghatólag
kézzel
mellyek
elttünk
állanak,
mellyeket mindenki
látott,
mellvekrlí
meggyzdésébl
hite
s
kevéssé vetkzhetik öntudatból,
hogy
ki
s
s tapasztalt,
szintolly
ember, mint azon
hogy vannak
létezik,
hogy
a
mi kellemet-
gyönyört okoz neki,
a mi kelle-
érzékei, s orgánumai, leniil illet,
hallott,
az
maga
figyelmét
fordítani,
fáj
Hagyják csak egy perezre, hogy látcsöveiket, de bona fide s nem valamelly elha-
metes.
laványitó
prizmán
kereszti'il
néhány
fképre
irányozzam ; elször arra, mi egy év eltt majdarra, a mi most van,
volt,
ott pusztitó viharra,
melly az ahg született gyermek bölcsje köriil
borong,
egy
itt
tzzel vassal kiirtó-háboriira, melly
ártatlan és
nemes eszmét üldöz, mint haj^
17 dan Columbus
állításait s Galilei
dott igazságait, s
itt
elször kimon-
egy azoktól, kiknek az ápolás
gond kötelessége volt, bnével vádolt, s csecsemre, ott ugyanazon
korülte való atyáskodó
—
megtagadott,
születése
pnsztára kitaszított a szegénység
minden nyomoraival küzd, de
az elemek viszontagságai
s
a vadállatok megtá-
madásai közt mintegy ersbiil
nevel gyermekre. S most tekintsenek
arra, s
önmagát
s
egy
föl-
fiatal óriást
látnak, ki izmos lábaival a nemzeti rokonszenv
talapzatán
országot
ki
áll,
hatalmas karjaival
egy végtl a másikig,
Atlás vállain hordozza egy
átöleli az
mint egy
ki
Nemzet ipar
s
mun-
kásság teremtette kincseit.
Vagy hagyjunk tekintsük
meg
lágosított
czikkekkel
csak
fel
a költi színezettel, s
a mindennapi sugároktól megvi-
az ezeltt rakott, de
egy évvel
csak
külföldi
most már hon gyártott,
nem minden szükségeinket fedez selyem,
bársony,
gyapjú,
pamut,
br
vas
s
minden
másféle anyagból készített portékáival ragyogó raktárainkat,
mellyeknek
látjuk a hatvani
utczán
mintegy
ajánlkozó
kivonatát kiállításban
Tekintsük a már egész ország színén
elter-
szöv, csinozó, fest, hámoritó kisebb nagyobb uj mhelyeket, mellyek már a száz
jedt fonó,
18 a
még
sokkal nagyobb számú csak keletkezben
levk
számot
messze túlhaladják,
tekintsük
körüli sürgést s tolongást.
Tekintsük az
fekv
ott
tervek s rajzolatok
azon észbeli ikermüködésnek eredményeit, mellyeknek az iparral egyenl lépést halmazát,
kell tartani,
a
jöv
ipari
kifejlésnek s
találmányainak tényzit,
s
halmokat,
évóta
miket egy
ben forgatott,
s
a
rejtett
tekintsük azon arany-
külföld
hazánk
kebelé-
saskörmei
közül
meggazdálkodott.
Tekintsük azon velünk karöltve ható vidéki
138
mellyeknek követeit köztünk
osztályt,
üdvözleni szerencsénk van.
Tekintsük azon büszke öntudatot, melly egy év óta a Nemzetben ébredett, hogy tud nélkülözni, tud czélt érni, tudja a ségeit fedezni, s
tl függetlenné
magát
szük-
tenni.
Tekintsük azon
nem
maga
e tekintetben a külföld-
átalános
csak a Védegylet barátai
ösztönt, 'mellyel s
nem
csak a
közömbösek, de ellenségeinek nagy száma is honi gyártmány után kapkodik, s a honi ipar kifejtésében mintegy önkénytelenül tettleges részt vesz.
De nem akarom hallgatóimat kifárasztani, hanem kérdem mindegyiket, ha kétked, vona-
19
kodó vagy épen ellenség
mondja meg még most
volt is,
szintén, kezét szivére szorítva, tud e
tudja e most is tagadni egy iparmozgalmaink eredményét, tudja e ezt még most is hiábavalónak, csekélynek, vagy
is
ellenszegi'ilni,
évi
csak
ideiglenesnek
roszalni,
azon ösztönt,
gatni
tudja
állitani,
megvetni, gúnyolni,
elidézte,
azon törekvést,
tudja e most
is
most
e
is
vagy gyanúsít-
hinni
melly azt
vagy
álUtani,
hogy nem ez volt a valódi szándék, hogy mind ez csak ürügy elvetemedett izgatasi viszketeg, s forradalmi bün palastolása volt? Vagy még most is elhagyja magát a külföld ugy nevezett közvéleménye által rémiteni? de a külföld maga azt teszi a mit minálunk ,
,
roszal.
S mellyik ez á külföld, s annak közvéleménye? Németország talán s annak sajtója? de hirlapi sajtója már közmondássá vált, mi értekez egyéb hteratutagadom a német nembecsületeért Cnoha tudom, mert csökkent
pedig viszonyainkról ráját illeti:
zet
vala
tagadom,
irántunki
akár a Upcsei
sympathiája sajtó
sújtó és megveti)
átalánosan)
menydörgö,
hogy
lepiszkoló,
hangot penget publicatióit
értsük, akár azon újonnan kitalált,
talán
még
mérgesebb értekezéseket, mellyek esy bizonyos,
20 látszólog liberális szellemnek taglalják a
viszonyokat,
a
söt
magyar
kal
s
a külfölddel azt hitessék s
a
fris
szin alatt
megmenteni akarjuk azokat, gedjük
testünket
is
magunk-
kiemelik, csakhogy in ultima analysi
megtartani
magyar
szépségeit
test
mikint ha
el,
ragadó mirigytl
hogy en-
át ktll,
bizonyos
boncz- késeknek,
némi álhtólag rothadó tagok elvágására, mint megyei hatóság és sok más között épen
p. 0. a
azon ipari függetlenségünket
védi'>
egyesület,
mellynek szerintök bekövetkezett végvonaglása! felett
annyira szeretik meghúzni a lélekharangot;
tagadom, mondom, a német nemzet iránti tiszteletbl, hogyezek a német nemzet képviseli
A
legyenek.
külföld
már mi veit
szabad
és
nemzetei, kevésbé ismerik ugyan viszonyainkat
mint ezek tán megérdemelnék, „mi elszigetelt
—
állásunk természetes következése," is
épen a Védegyesület keletkezte
törekvéseink figyelmét,
nem
st
számos franczia
el,
hol,
lánosan
nem
ha
még
csak
nem
itt
is
még hazai
kerülték sajtóik
magokra vonták
és angol czikket
és
mutathatnék
mutatkozik is, álaannak bélyegét viselik, hogy
ott tévedés
gáncsoló, leczkéz,
latból,
ki
azt inkább
de
óta
hanem független
megvet irótól s
s :rigy
indu-
azon nagyszer
szempontból eredtek, melly az egyes nemzetek
21 kifejldéseit, is,
ha mindenkor
meg nem
üdvözli
legalább részvéttel kiséri, mint az átalános
haladásnak kiegészít részét; egyátalában pedig méltányolni tudja egy nemzet abbeli erlködé-
hogy a tudatlanság, szegénység, mvelets elnyomás ón-lánczai alul békés és S talán más, törvényes utón fölszabaduljon. mint külföldi sajtó s annak szárnyain repüli) hir értesítette a nemzeteket egy elöltök alig seit,
lenség
—
ismert
faj
felleng igyekezeteirl,
s
idézte
el
azon szinte tagadhatlan tüneményt, hogy épen
egy év
annyi
(Sta
külföldi tolong ide,
oUyan
ket
elijesz-
vállalatokra ajánlkozva, mellyektöl
az eltt
teni
vét
már
elég volt Magyar-Ország ne-
kimondani.
Vagy
a
kormánytól
pártolása nelkiil sikert
tart
valaki,
nem remél? de
s
annak
a tények
ellenkezt bizonyítanak, noha kiszámithatlanúl
Nemkormány ma dicsekedhetnék ha ez amazzal kezet fogott volna. De legyünk igazságosak a kormány iránt is, s ne vádoljuk t
túlhaladó volna azon eredmény, mellyel a zet
a
s
,
többel, mint a mennyit vétkezett.
—
Különöz-
kormányt bizonyos túlbuzgó szolgái s önczimzett barátaitól; s látjuk ezeket, hogy tudva, vagy nem tudva pártot sújtván, a Nemzük
zetet
el
a
Ölik
meg,
látjuk
ket
a
Védegyesület
22 keletkezése napjától
dühösködni,
fogva jajgatni,
lármázni,
annak megtámodására minden
a legnemtelenebb fegyverhez
nyalni,
is
kormány eltt a leghomályosb szinekben
s
azt a festeni,
boszura felszóhtani, annak öszszezuzó
ezt ellene
villámait reá leidézni, a
kormány, melly min-
den haladási mozgalomtól, különösen Magyarorszgában, ugy
mindenféle rémképek
fél,
is
s
gyász hírekkel mindinkább nyugtalanitni, más-
részrl pedig a kormány nevében féle
tett
fenyegetések által a Nemzetnél
ingerültséget minden
A kormány
módon
minden-
már létez
növelni.
annak bebizomind ezen hetvenkedéseket magáévá teszi? a kormány mélyen hallgat. A kormány nem tiltotta ugyan el veszedelmes nyítására,
barátait
tett
hogy
azon irkafirkáktól,
kedvetlen
látta
pedig mit
szemmel,
mert
hogy
talán
nem
áljóslataik
s
ferde nézeteik kudarczát, mint utoljára kisült,
csak
magok
még
szabadok.
vallják,
A kormány
holott a
eltiltotta
kormány
minden
kezei
hivatalosait
az ügyünkbeni részvéttl, s ez sajnos és sikeretlen
egy lépés, melly pedig a bureaucraticus
szellembl
foly, s
némileg azáltal magyarázható,
hogy a kormány ügyünk lehet roppant ldését
elrelátván,
s
kifej-
annak következtében,
23 mihelyt k védegylet keletkezett,
fnökei
conservativ-párt
az
s
ugy
nevezett
ellene kikeltek,
azon-
azoknak satellesei is tle viszavonulván, hazai gyáriparunk kifej lésének egész terhe, az nal
ugy nevezett ellenzék
mány tól,
s
Azért
tehát alatta
tle mint is
társulat
vállaira hárámlott, a kor-
lappangó
eszközétl
félt.
kormány minden körirányu alapszabályait, magának ez úttal a kérte föl a
Védegylet alapszabályairól s
politicai tendentiák-
politicai izgatás
is
bvebb tudomást
világot szerezni akarván.
A kormány lakosát eltiltotta
örökös tartományai s
gátolta
számos
Magyarországbai
a
A kormány nemi nyers, vagy anyagoknak az örökös tartományokbai vámját most is leszállítja, mi csak hát-
átköltözéstl. félnyers beviteli
honi iparunk kifejldését,
ráltatja bíti
s
könnyeb-
az örökös tartományok gyártóinak állását,
holott
más czikkekre nézve
az
irányunkban
súlyos régi arány tartatik fen.
A kormány
a Censura vas-fogóját
nézve mind inkább szorítja teszi,
ez elleníftikben
bne,
s
a
s ezt
ügyünkre
törvénytelenül
kormány legnagyobb De csak a véd-
legsajnosb csapása.
egylet ellenteszi-e-ezt?
Nem
ez e ellene
átalá-
ban legnagyobb sérelmünk? Tehát öszefogva á kormány bneit, ö nem
csak negatív téren maradt, hanem oUy tettleges elj
írása ellen
is
panaszkodhatunk, melly egye-
nesen vállalataink elbuktatására volt czélozva;
de természetére nézve a kormány fellépése csak
ugyan közvetetlen nem egynéhány
status-férfi
volt,
s
inkább
stikkeblüségének
csak egyol-
s
dalúságának, mások ellenségeskedésének, ismét mások gyöngeségének s természetes féltékeny-
ségének
s
az
tulajdonitható.
eleibe terjesztett
—
elferditéseknek
De kimondotta
vagy valahol nyilvánosan,
s
e
valaha,
egyenesen czélunk
vagy eljárásunk kárhoztatását? vágott
e
közbe
hatalmas kezével állitólag törvénytelen
s
veszé-
merényünk megsemmisítésére ? nem, mert hogy arra feljogosítva nincsen, hogy mozgásunk a törvény körében forog hogy maga teszi magát a törvényes körön kívül, ha lyes
átlátta,
ollyan egyesület ellen sujtólag fellép, mellynek alapja
lényege
s
eljárása
nemzeti,
törvényesek s
iránya eltte kétes,
,
czélja
üdvös,
mellynek jobbadán
csak
vagy inkább gyanúsított.
De ha egyszer tiszta szándokunkról tökélemegyözödést nyer a kormány, mit már kellett volna nyernie, vagy már nyert is: az esetben róla azt teszem fel, hogy egy kormány pálczája alatt lev s ö felsége bizodalmának jobbfelét képez nemzetnek önmagát nagyobb tes
25 értékre
diszre,
az
által
egész
s
mveltségre emelni,
Status-hatalmit
s
ez
gazdagságát
s
tetemesen szaporítani akaró szinte v igyakodá-
nem
saitól
ebbeh
hidegen
csak
törekvéseit
mintegy fejére ütni, jövendjét,
tani,
s
elforduljon
akadályozni,
a
már serdül
hanem
,
Nemzetnek diszét elfoj-
vele együtt az egész Status
jövendjét koczkáztatni akarja, ezt mondom, r6la föltenni rültségnek, ezt állitani csaknem felségsértésnek tartom.
Vagy a
talán azt vélné valaki,
hogy néhány,
képez
status-férfinak,
mer
pillanatnyi tet-
kormánynak egy
részét
vagy pedig hivatalnoknak
nem
szése \egy
tetszése,
elegend legyen hü
polgárt arra birni, hogy kitzött czéljától eláll-
jon?
Nem
az, ki olly
tisztelt
Gyülekezet! INem hü polgár
könnyen hagyja magát
elüttetni attól,
mit üdvös szükséges szentnek tart
,
noha ez
talán absolut statusokban szokott rendszabály,
kevés tudományuk van azoknak alkotmányos
országok
élete
fell,
kik illyeneket hisznek,
mert ha ezekben átalánosan, különösen miná-
kormány nem kebelünkben lakik, Nemzet többségébl foly ki, nem csak
lunk, hol a
nem
a
politicai,
nagy
de status -gazdasági,
kérdések
csak törvényes
s
minden más izgatás
utján
vitetnek diadalomra; s épen azon izgatás által
2Ö síiúi szünetlen vitatkozás, eszmesurlódás utján
gyzethetnek okoskodásai,
gyzdik maga meg
a centralis
kormány ezeknek hiábavalósága
középponti az
azon ügyek ellenségeinek silány
le
ügyek üdvös
voltáról s mint
itt
történt,
s
ár-
tatlanságáról.
De nem akarom tovább igazolnám
minek
vívott ki
magának
folytatni e t.irgyat,
mi
azt,
olly
igazságot.
diadalmasan
Keser
kifakadás
a szerencsétleniil elbukott, czéljától elütött emberé,
s
hála Istennek: mi ellenségeink minden
sem vagyunk illy szerenMi az öntudat nyugodt derültségével nézhetünk szét a világban, mi a törekvései
daczára
csétlen helyezetben.
szántás-vetés
verejtékét
s
az elemek
viszályait
könnyen feledhetjük, mert van szemünk eltt érett gyümölcs, mi sajnálkozó mosollyal fordulhatunk el mindazon rágalom, koholás s méltatlanság torlázától, ditetett,
melly lábaink elébe gör-
mi mindezt az engesztelés tengerébe
sülvezthetjük, mert körültünk
legszebb dija,
lényeink eddigi
áll
fáradozásink
meglep
ered-
ménye, elttünk pedig egy jobb kor alapos reménye. De midn amazon öriilünk s ez utóbbira bizakodunk, ne hitessük el magunkkal, hogy már mindent elkövettünk, hogy ama remény
•27
már olly meg nem emlegetni
biztos lábon áll,
fosztathatunk.
nyilvánosan
miszerint
tle soha
Nem akarom lappangó
többé
ellenségeink
de szükségesnek tartom emnoha már szászor is-emlitve volt, azon igazságot, hogy a legnagyobb eredmény, valamint csak nagy erö-feszités s szilárd akarat
ármánykodásait,
legetni,
által
elérhet, ugy csak
még
tartósb figyelem,
meg
ovakodóbb örizkedés által tartathatik meg, hogy épen nagy nemzeti ügyekben minden elhagyatás hanyagság s lankadtság bün, minden elhibázott elöhaladás, hátrálás, s kézr böl kieresztett elöny vesztett csata. S valamint még nem volt nemzet a világon, bár az emelkedetség legmagasb fokát elérte is, melly azt vélvén, hogy már eleget tett, s si hösisége s szigorú munkásságáról lemondva, magát a fényzés s elpuhultság bölcsjében ringattatni hagyván, csak hamar le nem szállott volna magas polczától a legmüveletlenebb, legalábbvaló nemzetek sorába: ugy merném állítani, hogy ott érte el egy Nemzet magassága tet pontját, hol többé semmi akadályra nem talál, mellyet legyzni kényetelen, s ellenkezleg; s ha az ipar kifejldésére Anglia példáját alkalmaz-
nem volna nehéz megmutatni, hogy épen más nemzetek vetélkedése, a szövetséges tatjuk:
28 statutusok elszakadása, pénzbeli crisisei,
mentésére
szükséges
élet-
tömérdek költségei,
ellene Európa-szerte inditott kereskedési
az
háború
a continentalis rendszertl kezdve Zollvereinig,
Angliát uj eröfeszitésre, uj találmányokra szorítván
idegét vén,
s a nemzetnek úgyszólván minden érmégjobban feszitvén s geniusát fölébreszt-
uj
éltet öntöttek
uj kút-
polgári testébe,
forrásokat nyomoztattak vele
s
még
hatalmasb
csudálatos diszre, erre, gazdagságra virágozlatták fel.
Ne hagyjuk elcsiiggeszteni
;
tehát
magunkat
olly
de más részrl kis
könnyen
sikerünktl
noha egyébre bámulatos, az elérendett czélhoz czakugyan parányi; ha pedig nemzeti dölfiink már els diadalmán felpöíFed, ha keleti indolentiánk gyz, s már megmert
se eláltatni,
ez,
untuk a kis munkásságot, a
kis áldozatot,
há
hogy most már haza térhetünk házi isteneinkhez, másoknak, vagy a gondviselésnek engedvén át mozgonyunk kormányazt képzeljük,
rudját; ha a
sok
falai s
p.
o.
a sok
gylést,
ha egy roppant csarnok
közt egykét
hideg
egyénre hagyjuk háládatlan
közömbös hazánk egyik legszentebb érdekét ha szavunk szentségével játszunk annak magyarázatát könnyedén vesszük, lelki
elintézni; s
már sokaljuk
vitát;
;
békénk minden háborgatásától irtódzván, inkább lesütjük szemeinket s nem kérdezsködünk, mint sem hogy p. o. azon kedvetlen tapasztalásnak tegyük ki magunkat, hogy egy-
hogy bizonyos ideig vagyunk kénytelenek
szer megcsalattunk, vagy
nélkülözésnek
lenes
magunkat
'alávetni,
mig
t. i.
eredetiben kaphat-
mi csempészkedés utján jutott kezeinkbe ha mondom, illy hanyagul langyúl vesszük ügyünknek sorsát, ha annak elömozditásában
juk
azt,
ernyedetleniil
nem munkálkodunk, iparkodunk,
buzgólkodunk, haladunk, akkor nem adok eg^ évet, hogy mind azon fényes eredménynek, mellyen most gyönyörködünk, többé de nyoma se lesz;
vagy ha
lesz,
ha annak hire átmegy
az utóvilágra, ez azon kárörömös történet irók,
többé
nem
fájunk rágalmazói,
hanem
igaz pro-
feták év-könyveiben lesz föltalálható, kik
miu-
tánuntig azt papolták, hogy a M/igyar-Nemzet
európai nép,
kifejtésre
állitásaikat
és
miveltségie
majd
annak
alkalmatlan
elb(*8^élIésével
fogják bizonyitani, mikint törekedett ez egyszer keleti elbizottságában,
den
intés
amazok
daczára
közt, s
hogy
csak
helyt tette
önerejével
foglalni
s
min
tettlegesen
magát gyáva ön-meg-
buktatásával a nemzetek kaczajának,
s hárította
m azoknak átkát, kik kérked proclama-
fejére tiói
magukat
hirére körébe hagyták
De
félre
mai örömhöz nem
gammal
mellyek a Sohase tudom ma-
illenek.
hogy
elhitetni,
több erélye ne
Magyar -Nemzetnek hogy szebb jövend
a
legyen,
De ugy
ne álljon eltte.
jártam,
mint a ma-
öröm
vigalom nó-
gyar-zenész, kivalahányszor táját
csábittatni.
gyász-képekkel,
illy
s
húzza, mindannyiszor rögtön felváltja azt
a szomorú
vend rögtön
viszaemlékezés
tukrdzött
reménytelen
s
panasz hangjaival.
jö-
Keblemben
szintén
annyi
nemzeti
viszsza
csapás, annyi csalott remény, annyi szenvedett veszteség, annyi szerencsétlen viszony, s
De
húrt pengettetett velem. feleszmélvén,
s
felbátorodván,
szorongatásaimat,
számzöm
nem mer nekem az, egy nemes, nagyszer S hogy
önámitás, vagy kábitás, arról
mit köri! lttem látok,
t. i.
bús
kedélyemet,
újra felnyitom
a vigasztaló reménynek.
komor
szintolly rögtön
ez
felel
önkitüzött czél felé haladó nemzetnek
elszánt-
ság, szilárd akarat, férfiúi kitartás s bölcs el-
járás utján
magának
adal jele.
S ezen
ez uj
emiitett
harczoljunk tovább
is
mezn
kivívott di-
erények zászlói
szeretett hazámfiai
hagyjuk szemünk ell enyészni a után vágyakodunk, legyen
czélt,
alatt !
ne
melly
önmegtogadásunk
31
legnagyobb dicsöségttnk, munkálkodásunk nyedetlen,
lépésünk egyenes tolt;
ne
s
felejtsíik el
er-
minden bátor, de józanul megfona költ azon szent fohász-
kitürésünk
tántorithatlan,
kodását, mellynél jobb óhajtással
nem tudnám
e szavaimat berekeszteni:
Hogy e nemzet mindenik nyomára Ragyogjon ember-méltóság sugara! s a siker nem lesz többé kétes, az eredmény nem csak egy tárgyra korlátozva, a dij minden reményen tul szép s fényes, elhagyott nemzetünk önátalakitási példája az emberi-nem történetérl bölcsei kedknek egyik legkedvesebb
apja!!
;
32
1846 augustus 20 kán. Tisztelt
„A
közgylés!
Védegylet nincs többé! örök álomba
szenderült! a védegylet meghalt:" béke
vainak
ham-
!
Miután
—
mert hiszen minden megcsakugyan végének kell egyszer
t.
erltetésnek
i.
lenni,
miután ellenségeink minden kigondolható
okok,
s
álokoskodások,
s
ezek hiányában min-
den képzelhet furfangosság, mocsok, szitok rágalomból kifogytak
s
tapasztalással gazdagodtak vala,
boldogulhattak
s
s
keser mennyire nem
csak azon nekik
milly rósz szerepet játszottak
mind ama ferdeségeik
—
s eszme elcsavarásaikkal miután egy részrl a védegylet tömérdek,
iszonyú s e
s
helyrehozhatlan
nemzetre árasztott átkot tüntették
rl
és
mnek
egyszersmind életén
badán csak letes
kezd
is
logicai
fel,
felett
által a
más
rész-
a szegény csecseélet-szikrájával
halál-csirája,
teng pangó
tehetetlensége
végre
még
már annak els
együtt, rágódni
tak,
következéseit
rósz
káros és kárhozatos intézet alapitói
vagy job-
sinldése]
gúny
-
s
nótát
következetességnél
tökéhíiz-
fogva
33 annak bebizonyítására, hogy ezen
másnak legkisebbé
csakugyan alaposok
saik
ígazolvák,
—
s
kikiáltották,
cmlitett,
nem mondó
is ellent
egy-
állítá-
az eredmény által hogy „a védegylet
meghalt."
Egy darab
ideig ezen tacticával
élt a vé-
degylet ellenében mind a híres augsburgi koma,
mind ennek azon két kedves húga, egyike Trieszt világkereskedésének,
pedig honunk
s
kiknek
a másika
fvárosunk cosmopolitai
szel-
lemének orgánuma, mind ama, bár más ajkú, de
szivrokonság
nem kevésbé
s
hazafini
az augsburgi
törekvésre
nézve
rokonának gyaní-
tandó, kakastojás gyanánt ikervárosinkba befész-
gyermek. néhány nekik szót-fogadó
kelt s kíköltött váltott
Ezeknek csekélyebb volt,
—
tehát s
atyafiaik
s
cselédeiknek
tacticája
valahányszor a védegyletet megemlítették
s ez nem ritkán történt ám! annyira nem hagyá ket soha róla elfelejtkezni a szeretet ugyan mi? talán a szegény elhunyt felett búsulni, vagy a de mortuis nil nisi benét szemeik
—
elötl tartva,
palástolva,
hibáit keresztényi türelmességgel
értekezni? vagy a holttestet, nyílt
ajtóknál, bonczkés alá vévén, belrészeinek rot-
badását alapon,
s
beteges
szerkezetét
mindenek szeme
láttára,
tudományos tiiutogathí?
34
—
Nem!
nem
illyen volt bölcs taktikájuk!
Söt akkint kezdtek állitólog holt tetemei körül ólálkodni
metéstl
eltiltott
koséi körül,
lom
s
mint valamelly
károgni,
irtózatos vétkes
te-
vagy öngyil-
vagy mintha némi bels aggoda-
hogy csak ugyan s tehát ök ezen életre támadását ugy
azt suttogná füleikbe,
továbbá
is életjeleket
fog adni;
undok
dög lehet
uj
nép elébe tükrözni,
akarták volna a szájtátó
mintha tudja,
ság,
nem phoenix hamvai, hanem,
isten
vagy a holt anyagon kikelt féregsokavagy magának a rothadó testnek más
a hozzá fenyeget közelgt még mérgesebb ragályival szörny képzdhetnék ki, hogy ez által másokat még a pietás azon tényétl is elriaszsza-
chemicus átalakulása utján valami
nak,
miszerint
marok
atyjokfia
szentelt földet
uj,
egy
holttestére
két
dobnának.
Hát egy ahg két évet ért gyermek ennyi ,,virust" foglalhatott e sa! lehetett e
magában? annyi
egy nemzet sorsára?
eletének kimúlta után,
«'ves
nem hogy
még
lanság fehér koszorúját, [de
lan
elhalt
idsb rokoni
s
tiszta
halottlepellel,
hatás-
alig
két
az ártat-
csak koráb-
eldödei sírboltjában
szerény helyet sem S miért fukarkodtatok
i'gy kis
s
érdemlett e
néhány
hát
meg?
néhány
deszkával
röf
nem
35
hanem gyászpadra, miszerint minmeggyzdhetett vala azon annyi öröm
diszágyra,
denki
hangjai közt,
s jajveszéklés
de bizonyosan a
gyermek haláhogy mind az, ki születésére annyi reményt épitett, lemondjon végre bolond ábrándjairól, mind annak, ki benne csak nem legrendkivülibb láról;
hirrel született
—
antichristust látott,
felháborodott kedélye nor
malis egyén súlyába viszszaléphessen ? Azért, mivel a Védegylet él s élni fog,
Buda
Azért, mivel ö ollyan, mellyet
sem mérgetek
itok
törpe
ellen
rakhatnak tatni.
mig
áll!
—
ki
nem
babyloni
myriádjátok
fel,
de
sem
nyila-
végezhettek, melly
Ti hösiségtek öntudatában,
tornyokat
fognak súj-
általa zavarral
Sámson gya-
álmában vévén ostrom alá, megkötöztétek ötét, s most már azzal hízeleg-
nánt megnyirve,
tek
s
magatoknak, hogy koplaltatva,
cseppenkint kiszivárogtatva, s azt
ereibl hemzsegve
véré,t
testén
szúrva, csipve, vagdalva, az aljas
bsz
ii
min-
den nemét felhasználva, csakugyan végkép kifogyaszthatjátok életerejébl kiölhetitek életkedvét, s
hogyigy
betelik az, mit
ti,
mások
rászedésére,
mint már megtörténtet, kitárogattatok ? —' En
m megmondom
pedig
hogy
nektek,
nem
ti
csak
másokat csaltok meg, hanem tinmagatokal
egymás közt; mert
ti
mit kihireszteltetek,
az
nem
mélyében jobban ismeritek jól tudjátok, mint
igaz,
sziveitek
ti
ötét,
is
hogy a
tudjátok,
jói
szintoliy
ti
én, hogy valamint nyilatok
lepattan róla, mérgetek erejét veszti rajta, ugy,
ha bár bilincsekben tartsátok
els alkalommal szeritsétek,
is
ö azokat
öt,
lerázza, bár koplalásra kény-
más jobb
neki
van,
tápja
mint
milyet kezeitek adhatnának vagy elvehetnének!
Franczia országnak egy jeles szavakat mondta:
egykor
féríia
e
Nations ne meurent pas
les
„a nemzetek halhatatlanok." En ugy értem hogy valamint az emberi-nem tenyésztésére
ezt,
vagy talán pusztítására a nyos
helyet
nemzetiségek
könyveibl, s
is
de
világ
egyetemében bizo-
ugy
egyének,
kitöltött
enyéztek ugyan
épen
azért
el
fogyott
emlékezetük, mivel nemzetek nevét
a
fajok
s
történet el
hirük
meg nem
nem tettek, nem létesítettek, nem alapítottak, nem találtak fel semmit, mi magában nagyszer, mi a legkésbb ivadékra érdemiették, mert
is
átszállani,
fog.
s attól elismertetni
és használtatni
Ellenben halhatatlan azon nemzet, kiben
eszmék
sziilemlettek
vagy tovább
fejletten,
s
ki
ezeket
ridegen
bár
az utódokra álszállitotta;
37 Azért
még Aegyptus, noha
él
—
kihalt,
él
Róma,
a Fáráok vére
bár más uralkodjék a
Capitoliuraban, él Carthago, noha Cato intése valósult, él a phoeniciai s tyrusi tengerész,
Athene
és Sparta, él
közt,
sugarai
szórva
emlékezetben fény
bár tettlegesen,
lenézve azon
s
faj,
Ugy hogy
születést adott.
s
él
pompa
világszerte
el-
melly az üdvezitönek
— mondanám — mi
e
föld kerekségén igazán halhatatlan, az egydi'il az
eszme,
valamint mi
a nemzeteket halhatlan-
okká teszi, az az, ollyan eszme, melly az emberinem fölemeltetését, boldogitását, felvilágosítását s erkölcsiségét elmozdítja, s valóban
ugy
is
hogy minél inkább öszhang-
történik,
zásban vannak az eszmék egy nemzet önfentartási vágyával,
melly nemzet
minél inkább összeolvad vala-
élete
azok utáni
annál kevésbé enyészhetik világból, biztosítja
el
törekvéseivel,
azon nemzet a
mig emberek lesznek, annál jobban magának nemzetiségét sok századokra.
S ebben rejlik azon kérdés feloldása, miért hogy meg nem halt a Védegylet, söt inkább, miért ö
is
halhatatlan, s teheti ó^ teendi is halha-
tatlana a magyart, ha hozzá ragaszkodik, ha azon
természetérl
el
nem
felejtkezik,
fólebb emhtett eszmék sorába
vagyok
azt állítni,
fi'izi.
melly azt a
Söt bátor
hogy akármit tegyen
is
már
38 a magyar,
élnem
akárhogy
lehet,
—
kezelje,
ha ugyan
e szóval
azon eszmét, akárhogy sáfár-
kodjék azzal, azon eszme
meg
van, meglesz;
azon eszme halhatatlan.
Nem
tudom, mit vártak tle sokan,
tartottak talán ismét
legyen valaki,
ki
s
mit
mások ; nem hiszem, hogy épen
szorosan
azon
ered-
ményt várta volna, melly ekkorig mutatkozott, s ennek okát könny feltalálni mind a közbejött eseményekben, mind azon tényezkben, mellyek de hogy a reá hatás nélkül nem lehettek,
—
Védegyletnek, az ellene feltornyosult hatalmas, s s
kiengesztelhetlen ellenséges
tényezk daczára,
azon sok tekintetben gyenge,
közömbösség
vagy langyosságban elernyedt, vagy csonkitott erej,
vagy
ügyében
kijátszott
dolgoztak,
tényezk
—
eredménye van, tagadni nem bár az anyagit
s
végett
nem
lehet;
roppant tekintsük
melly jelenleg bizony-
iparit,
osan leg meglepbb,
mik
mellett,
csakugyan
mirh meggyzdés
s
igen meszsze kell
menni,
mirl
hiszem, két évvel ezeltt senkinek sejtése
sem
volt; tekintsük bár az erkölcsi következéseket,
mert
tagadhatlan
szinte akar
lenni,
tény
s
mindenki
elismertetik,
országban a vélemények megfordultak,
s
által,
hogy Magyar-
e tekintetben
„honi ipar"
ki
meg „honi
egészen czikk**
39
nem
utálat
undor, vagy- mint nem tudom
s
kicsoda hazugul
állította,
mer
gúnynév, hanem
igen kevés kivétellel, minden párt emherei közt biiszkélkedés s elömozditó törekvés tárgya;
bár végre a politikai hatást,
tekintsük
ennek részére legmostohább sors daliás ellenségeinek
jutott, s
els panicus
s kisértet-látásuk alól
—
noha mig
eliémiilésök
felszabadultak, ügybará-
vannak már, kik aggohogy azon politikai pártot,
tink közt ismét sokan
dalommal
látják
mellynek egyedüli ápolására hogyatott a Véd-
jobban össze nem forrasztá. a Védegyletnek ezen tagadhatlan
egylet,
Mondom eredménye,
más
s
azon fokon
szerint áll, régibb
a gondviselés valamelly
lásának
tulajdonitatott
ész eltt pedig
állása, hol
köztudo-
idkben csodának vagy rendkivüli
volna;
ugy tnik
fel,
a
közbejáru-
gondolkodó
mint próba-köve
annak, hogy a Védegylet eszméje azon fenem-
közé tartozik ; hogy
litettek
idéztetett,
tartó,
nem
az,
csak pillanatnyi,
mi
általa életre
hanem sokáig
sokkal tovább, mint mennyire némellyek
legmesszehatóbb
látcsvei terjednek;
olly
ers,
rint
bár szenderegjen
deregni
hogy az
szilárd lábon áll kiirthatlanúi, misze-
látszassék,
is egy-ideig, vagy szenminthogy lármát nem üt
(bár a lármát inkább ellenszegüli ütötték mint
40 ö maga,
s
tosabban
s
az
noha nem az munkálkodik
els légydongás
megtörténnék
felébreszti
is
rajta,
is
mködés
vagy
terjedni
s
lelkében,
s
látszólag csupa
s
ö csakugyan megle-
maradjon,
téren
end
bár
s
kivet-
hivataloskodásról lemondjon, passiv
öt,
hogy formáiból
hogy minden külön
kezzék,
legbiz-
legerélvesbben, ki legtöbb zajt üt)
rögzdni fog az emberek feltnik fényben s komoly hatással, és
a mérges párákat szétoszlatva
s
a földet frisitö
záporral megöntözve, de dörgéssel,
lánggal s
valahányszor
electricus
jéggel
is,
a lég
illy
melly e vagy
anyaggal saturálva lesz,
ama
tüneményt elidézi,
S
azt tartom,
hogy
ez
eszme annyira össze
fog olvadni azon földdel, mellyen lakunk, hogy
akármimódon fejldjenek legyen bár azon
gyön masb
él,
faj
,
is
a vilig történetei,
melly most ezen görön-
hónából számzve,
fajtól
vagy más hatal-
legyen annak tulajdon
elnyomva,
nemzeti vagy legyen külföldi kormánya
:
ezen
eszme megmarad, annak tüneményei megjelennek, valahányszor oUy kérdések fognak felmerülni, külföldet,
mellyek
vagy
elvekkel hoznak
annak lakosai
vagy egy
a
kormányt vagy
bitangoló
osztályt
a
olly
összeütközésbe, mik e föld s
közti kapcsolatot illetik, s vala há^
I
41 nyszor kormány, vagy osztály, vagy testület egy
nemzet vagy e nemzet egy részének érdekeit más tekinteteknek feláldozza, vagy elhanyajogon
golja,
s
méltányosságon alapnló
teléseit elmellözi,
s
köve-
a nemzetet, nemzeti létében
megsérti, mind annyiszor azon egyszer felébreszs
tett,
megpenditett,
szó viszhangzani fog az
ország egy szélétl a másikig.
S ebben áll -mondjak ki egyenesen azon eszmének politikai hatása, melly egy részrl annyi féltés,
annyi gyanúsítás, annyi dögenyezésnek,
más részrl pedig annyi félig
túlságos
De száljunk
adott alkalmat.
szer
férfiasan
okos és helyes,
félig
mentegetésnek
vele
azon kérdéssel:
védegylet politicai hatása ?
palástolásnak
s
szembe egy-
jogalapú
Kell é
e
a
annak örül-
nünk ? szabad e léteznie, vagy kénytelenek vagyunk e azt megtagadni, vele titkolódzni? s mit ériünk e pohtikai hatás alatt?
Ha úgy állna a dolog, hogy kénytelenek lennénk ezen hatást megtagadni, akkor mi magunk ismernök el, hogy a védegylet pohtikai hatása csakugyan ollyan ujjhuzó, s hazsártoskodó, minden kötelek erszakos felbontásával, sal,
nem
hujtogatással járó, felségsertés
bne
zavart okozó, alá
vonható
lazításs
csak
izgatás,
raellynek vádját némelly legagyarkodóbb ellen-
42 ségeink annyira szerették raelly
volna
réank kenni,
már többször mondtam,
pedig, mint
még jobban megmutatni szerencsém lom
s
—
hazugság.
Ha pedig
afféle politikai
befolyást értünk,
miszerint egy társulat a nemzet csak
den
legnagyobb,
s
karolva, azok felett s
legszentebb
nem min-
érdekeit
rködve, azokat
azokat szárnyaival védve,
fel-
buzditva
mellettök
fáradatlanul
lelkesitve,
mködve,
s
rágo-
lesz,
értök
s
ez irány-
ban minden törvényes eszközt felhasznál, melly kezében van: akkor azt mondom: bizony a véd egylet politikába
is
avatkozik, söt termész-
eténél fogva politikai intézet, mellynek mezeje
igen tágas,
mert terjed
tisztán
alkotmányos
kérdésekre szintúgy, mint közlekedési eszközökre, mezei gazdasági
s belipari
szintúgy, mint status gazdászati
,
javaslatokra
magán
s
köz
jogi problémákra, s igy azon jog és kötelesség,
melly minden magyar polgáré, védegyleté
is,
sulaté; kötelessége pedig
öntagjai
iránt,
különösen a
mint számos polgárból álló kik
tle
tár-
ú^y a nemzet, mint eredményt
várnak:
szembeszállani mind azon akadályokkal,
s visz-
onyokkal,
azokat
mellyek
czélját
tisztába hozni, ellenök
gátolják,
minden törvényes
lemi s anyagi eszközt használni.
szel-
43 így P* ^' odavezetni, ott tzni közlekedési vonalok irányát, hol az
ki
érdekéhen leghasznosabb,
Magyar-
ország,
s
hol
t.
i.
a
fö
haza
a
külföld közti kereskedésben érintke-
zés pontjait látja,
melly tetsz
minden bár-
leálárczozni,
s
szinben bnrkolt
s
álokoskodással
és csábítással kisért téveszt és félrevezet terveket,
s
fiumei
s
ime
a vnkovár
alkalmazásban
p. 0.
a számtalan Triest
felé
nyúló
vasúti
tervek közti kérdés.
Hol vámokat sorompókat
joga
s
bebizonyítani, hogyan
amazok,
fizettetnek
nek s
s
épen úgy
lát ott
kötelessége bonczolgatni, felvilágositni, s
vallyon
miféle
s
miért, ki által
min
mint szinte
tiztába
ama vámok tartassanak
vegyült öszve?
hozni,
töröltessenek fel,
hasznosoknak
kinek
vagy csáb szin e?
e szin igaz
alkatrészekbl
s
szinük van emezek-
el,
s
követelni,
vala-
hogy
ha ártalmasok,
találtatnak.
S ezen nyomozásaiban delejtje legyen legszigorúbb
logica,
s
nemzet érdekéhez milly nehéz
jni azon
s
ha, és olly alakban, mellyben
már
csak
bonyolult
igazság,
alkahnaztatva. elméletileg
a
magyar
a
— S bár-
is
tisztába
viszonyok közt, mellyek
homályában borong a dolgok igaz
állása:
azt
tartom mind egyes embernek, mind ezen egye4«
44 kötelessége
siiletnek
és
nélkül tisztába állítani,
iigy
De tovább megyek,
s
azokat
programmja
szerint
itt
állítom,
azt
hogy
közrebocsájtolt
a dolognak csupán elmé-
meg nem
szemléleténél
kímélet
mint vannak.
a
már keletkezésekor
a védegylet
leti
joga
hanem hogy
állhat,
társas utón cselekvöleg kell neki azon elméletileg kibonyolitott,
s
tisztába állított politikai,
statusgazdászati, s az Austriai birodalom internationalis viszonyaiba
vágó kérdések feloldása
irányában, természetesen a törvényhozás rendes utján
megkísértend kiegyenlítésük lehet morális,
iránti
gondolattal minden a
törvény
körében
fekv
utó-
értelmi
physikai
s
rugókat
mozgásba tenni, mellyek hatalmában vannak. S imé megérkeztünk azon fszerephez, mellyre a védegylet hivatva van,
ezután
f
teendje
lesz,
mellyre
s
melly talán
már ellegesen
figyelmét terjesztvén a középponti Igazgatóság,
közgylés rendezésébe foglalta, s a s derék buzgó tagjait, mintegy ipar congressusra hívta meg, s melly sze-
azt az ezévi
védegylet vidéki osztályait,
repet ha csupán annyi sikerrel sikerül,
is
ke resztül vinni
mintmennyi az eddigi eredmény
volt: a
Védegylet ollyasmitesz közölt, mi vele legmegátalkodottabb ellenségeit
E pár
szó:
is
kifogja békíteni.
„a védegylet
alakult'*
—
— azou
;
45 hir':
,.a
ezer
meg
lioni
terenit, s új
e
csuda
ipar védelmet
ezer küszObön*' ezer
anyagi világot idézett
épületnek
alapkövet lerakni.
ápolást
s
meg
talál
ezer iparost
fel
körülünk
emelkedésére elég volt az
—
Rei kúpot,
fedelet csak
a Nemzet törvényhozói rakhatnak, de a kúphoz
gép -szerszám, s anyag tömegének elöallitásához a magáéval hozzájárulni, a
való roppant
védegylet második
s
jelenleg szükséges
désének tartom, hogy s
t.
mkö-
eszméket, tényeket,
i.
adatokat szolgáltasson, mellyek alapján,
ha
megyözö ervel birnak, a nemzet képviseli azután ollyat teremthetnek,
s
léptethetnek életbe,
mi a magyarnak diplomaticus alapon fennálló alkotmányos függetlenségét szorosan fentartja ugyan, de kereskedési viszonyait javitván, a külföldivel szabadabb s viszonyosán hasznos érintkezést, egy korona alatti szomszédainkkal pedig ha lehet, csak annál szintébb s barátibb szövetséget képes kieszközölni, ú^y hogy egyiknek érdeke ne fogja sérteni a másikét.
—
jövend nem kivihetetlen, nem szeretek; hogy pedig a védegyletnek ebben már némi hatása volt, azt S hogy az
arról
illy
kételkedni
mutatják a jelenid
jelei,
mert ezek
sejdittetik,
hogy a védegylet elleni minden lárma között is, a kormány már csak ugyan azon kérdésre
46 fordította figyelmét, s
let felállott,
némi
mellynek alapján a védegygondolat
félre érthetlen utó
mellett is, látjuk s olvassuk a
kormány orgá-
—
nem numaiban ama viszonyok tárgyaltatását: némi öröm, s részvéttel kevert mosoly-
lehet lyal
nem
tapasztalni,
mint terem rögtOn, mint
esö után a föld belsejébl a barlangjaiból
riumaink
gomba,
annyi
dicaste-
Peel
fiatal
s
hogy rohan neki a fekete sárga sorompónak annyi legmegrögzöttebb conservativ nagyobb mint
dühvel,
egykor a
lázzadók
rebeccaita
Wales herczegségben, köz jelszavuk levén szabad kereskedés, természetesen pedig korlátolt Íróasztalának aránya, s porzótól könyezö szemei silányságához képest úgy értelmezvén e szót: ,, szabad" s úgy alkalmazván azt a
Magyar kereskedésre, mint közt ugyan a szabad szót loyahtás szokta.
szót
—
elleneseivel
a sajtóra,
ön magairányában
szem-
vagy a
alkalmazni
Ezen fogadott vagy fogadatlan pubhcisták pletykáit, talpraesett, vagy
nézeteit, akaratait,
sületlen terveit
kára
tolni,
söt
nem lehet mind a kormány nyamég az ellenkezrl teljes meg
gyözödést nem nyertünk, oUy status kikre
olly
férfiaktól,
magas érdekek vannak bízva, azt hogy józan okoskodásra hallgat-
kell föltenni,
47 nak, s hogy talán épen Ök idézték elö az ezen
kérdés
rl
mint a hajókázó mélység
felüli vitatkozást,
mérjét
csak ugyan azt
is
s
tudjuk,
hogy nem
tapasztaljuk,
merik ez utóbbit egész a teni,
de mivel más rész-
a vizbe sülyeszti,
fenekéig leeresz-
viz
hogy mindeddig csak ugyan
e^y bizonyos irányú szellem uralkodott közöttük, s
minden
féle
jelekbl azt
is
méltányosan követ-
hogy a kormány kivánatai, meg orgánumainak javaslatai, s okoskodásai közt egy bizonyos összeköt fonal van, hogy tehát az, mit ezek pengetnek, mi ezekben bármi keztethetjük,
alakban
külön
alapja lehet a
elfordul,
ismét
szünetlenül
kormány nézeteinek ;
s
minthogy
tulajdonképen épen ez azon sark, melly körül forog a
vám
s
kereskedési kérdés, melly körül
különösen forgatták az a
vitát
feletti
a
kormány
én mindazon gyléseken, hol a sza-
orgánumai bad szó pótolja a sajtó meg szoritását, s különösen ezen alkalommal helyén tartom, hogy e tárgy megvitattassék, s azért messze bár azon elbizott:
ságtól, mintha én illy, jeles férfiakból álló
lésnek
illy
körülvett
vagy
arra
csiklandós,
s
gy-
annyi nehézséggel
kérdésben irányt vagy tanácsot adni világot
árasztani
mernék,
mivel olly mélyen vág azokba,
zem, bátor leszek
itt,
mégis,
mikrl értekemeg gyözö-
az én egyéni
48 désem
egyikét a legnagyobb
szerint kiemelni
fallaciaknak, a legalkotmány eilenibb, nemzeti
ellünk magvát
is
hervasztó elveknek, melly hol
egyenesen kimondva, hol csak
sejtetve, a kor-
mány orgánumaiban elfordul, azon emiitett sark
vám,
s
azon
tétel:
,
melly
s
melly épen
forognak a
körül
kereskedést illet okoskodásaik.
A magyar
tagadhatlanúl súlyos
elleni
S ez
vám
mert a magyar adót
viszonyok azért vannak,
nem fizet, mint az austriai tartományok lakosa, s még ez utóbbival erre nézve egyenl lábra nem áll hasonló módon adóztatván, vagy mi ezzel egyre megy ki, ujabb módosítás szerint, némi kárpótlást vállalván
el,
addig azon viszo-
nyokon segiteni nem lehet. Ez által mindenek eltt az ismertetik el, hogy a magyarra közvetve, vám alakjában, és ugyan századok óta bizonyos teher rakatott: nem igaz tehát, hogy a Magyar adómentes lett
volna.
—
De bizonyos ezen löztével reá tolt
törvény volt,
s
a nemzet
akarata mel-
adóztatás egyenes
fejedeimi
esküvel
alkotmány
ellenkez eljárás
melly a nemest egyszer a szegény adózó
népet hétszer sújtotta.
Magyarnak anyagi
—
létére
Hogy ezen
teher a
nézve következéseiben
49
még
bizonyítja az
amazéval.
—
De ezen
közvetlen
a
adóztatás,
azt
ország jelen állapota, hasonlitva
elkövetett bátrataszitás, s okozott
nagyságát
kár ki
mint sem az örökös tarto-
sulyosb volt,
mányokra nézve
min
emberi
calculus
fogja
számitbatni?
Ha
tebát karpótlásról van szó, bizonyosan
annak van több joga álló
azt
követelni,
ki a fenn
viszonyoknál fogva leg többet szenvedett,
ezt
ragy,
vagy egyszerre
mintbogy ez
kell
neki
lebetetlen,
visszatériteni,
jövendre úgy
bogy az iránt levén több kedmostobább belyzete volt, e belyzetböl felvergödhessék a másikéval egyenl virágzásra. S kérdem kilesszaz, ki itt követelve fel lépbet a magyar e, vagy az örökös tartományok? vagy a magyar szokása szerint kell intézkedni,
vezés, kinek eddig
—
nagylelkiileg
feledésbe boritja
régi
sérelmeit,
iijja mujövendre kedvezbb helyzetet se igényel, banem csak úgy akaija biztosítani állását, hogy ezentúl szabadon mozoghasson, és sem néki, sem szomszédjának jövendben más elnye, vagy utánja ne legyen, mint az mellyet magának teremteni tud.
mibelyt csak barátságos kéznek egy tattatik felé,
s
50 minthogy az örökös
esetben,
jíly
tarto-
mányok ipar s anyagi fejldés tekintetében már sokkal magasb pólczon állanak, mint a magyar, alig lehet kétség arról kinek lehet a kett közt valószinii reménye túlhaladni a másikat;
—
kivéve azon e^y tehetséget, ha a ver-
senyzk
közt egyik
teljesnek
,
a
fiatal
másik vén
elernyedettnek
izmos, lélek kÍKszvényes
,
mit
találtatnék,
,
s
erö^
Insta
s
szomszédaink
csakugyan nem fognak magokról megengedni.
Ha követel
tehát ,
a
magyar más
kárpótlást
nem
mint jövend éltének fejldhetését,
s
hogyan követelhetne kárpótlást az örökös tartományi, vagy annak nevében az austriai kormány ? De ez azon kárpótlás neve alatt mást nem ért, mint azt, hogy a magyar némi nála ekkorig még szokatlan módon adózzék, vagy hogy nála olly valami létesüljön, mi a nemzet robiztositását,
vására jövedelmi kút forrás legyen.
Azon fentebb
felállított tételnek
szerintem egy oldala,
nagyon
melly
van tehát igaz, s a
vámviszonyok kiegyenlítésének alapi'il szolgálhat, s van ismét egy másik oldala, melly egészen ferde
Ha vámmal
az
s
elfogadhatatlan.
mondalik:
kell terhelni
,
a
—
magyar czikkeket magyar termesz-
mivel a
:
51
tnek
semmi vagy jobban
a status irányában
mondva kevesebb
közvetetten
terhe
van mint
termesztnek, s ezért megengedvén, hogy olcsóbban termeszthet: egészen úgy áll a dolog, mi azomban nem az
örOkos
tartományi
olly bizonyos, fenn
—
marad még a kérdés
:
val-
lyon nyers, vagy gyártott czikkekröl van e szó?
nekem i'igy látszik, hogy a nyers czikkek vámmal terhelése nagy részben magára az örökös tartom ínyi fogyaszHa pedig gyártóra vagy gyártóra háramlik.
mert mellékesen mondva,
tott
czikkekröl van szó, hozzá tevén a nyers ter-
mények olcsóságát
s
a
kutforrások
bségét,
mellyel természettl áldott országunk az ipar-
nak ajánlkozik: megvallom, tökéletesen helyesnek, méltányosnak tartom, ha egy alattvalói javáról gondoskodó kormány nem engedi meg, hogy valamelly olcsóbban termeszt más ország lakosai a kormányzása alatt lév földet czikkeikkel elárasszák,
De
itt
csak
azt
s
az otthoni ipart elfojtsák.
vagyok
,,quod uni justum,
alteri
bátor
megjegyezni
aequum."
—
Egyébéránt ez nem más, mint a védrendmellynek els példáját maga a kor-
szeri elv,
mány szolgáltatta nekünk, midn ellenünk, nem tudom valóban az örökös tartományok iparát e,
vagy pedig az azon népességtl kincs-
52 tárába
szükségesnek
elven indultak,
nemzetek, hol illy
jövedelmeit a
tulajdon
folyó
rovására,
s
az ipar
s
tartotta
M
védeni;
indulnak pedig most
agja ezen
is
más
csak
ott
kezdenek belle kibújni,
már
oily
magos fokra ért, hogy nem csak haszontalan
rendszer reá nézve
de káros
is
lehetne.
—
S más országokról szólván, hiszem hogy azoknak status feríiai is, midn hazai vámjaikat a külföld ellenében rendezték, bizonyosan arra
is
kiterjesztették figyelmöket,
mit
fizet
a
másik nemzet státusának adó czime alatt, s hogy el birja e azt ama nemzet? mert ez a termesztésnek egyik tényezje, s a czikkek drágaság vagy olcsóságának egyik
De alkalmasint azt azon nemzet bels
fel
tekintetbe vették,
is
tétele.
min
különösen köz-
állapotja,
lekedési, s száUitási eszközeire nézve, mert ezek
az olcsó .eladásnak s feltételei.
Hiszem tek
— s
nem kevésbé
fontos tényezi
tudom, hogy a hol más nemzevolt szó, azon státus
iránti viszonyokról
férfiak
ságra,
sem hallgattak mindenkor a méltányoshanem nagyobb hatalmukra támaszkodva
kereskedési szövetségek vagy egyenes kizsarolás útján ís a külföldre
az természetesen
tributumot toltak, mellyel
csak
egy,
vagy más czim
I
53 alatti
adóból
nemzeti
hiszem
fizethetett;
s
tudom azt is hogy néha nem csak a külföldet, hanem ön gyarmataikat is, vagy olly népeket, kiket gyarmati jellemmel fehuházniok tetszett,
ollyanoknak
csak
mellyek
tekintettek,
vérét
lidérczként kiszopni, státusbölcseség vagy „rai-
son d'état" nak neveztetett.
De tudom
azt
tek csak addig
is,
hogy
kép nem tehetnek,
s
tek tapasztalása
már
nabb
s
,
fel
Tudom minden
mig más-
tudom, hogy a terjengeni
statuspoliticai elvek, a
zátonyait eléggé
nemze-
tributariiis
fizetnek tributumot,
—
hogy ollyan
eljárá-
sok soha jog állapotot nem szülhetnek. szülhetnek idegen nemzetek közt, szülhetnek
nemzetek közt,
olly
azon uralkodó fó tes
józa-
gyarmati rendszer
világosították.
esetre
tórtéut-
kezd
alatt állanak,
még
Nem
kevésbé
mellyek egy
kinek természe-
minden alattvalóra egyformán kegyelme s gondoskodása sugarait;
kötelessége
özönleni
legkevésbé szülhetnek pedig ott, hol e fejedelem, épen az egy birodalmát
képez nemzetek
közt fennforgó viszonyokra nézve, egyik ország s
nemzet független
politikai állását,
s
kormá-
nyoz tatását szent esküjével megersíti, hol ha
még
is
részérl
e
külön
némi
országok közt a fejedelem
nagyobb
kötelességrl
volna
— 54 szó, mellyet ö a
mások
hátraszoritásával volna
kénytelen teljesíteni: igazság eskü szentsége, s
méltóság
királyi
bizonyosan
egyhangúlag
inkább az alkotmányos ország mellett szólla-
nának,
mint sem azon tartományok
csak morális
hol
teljesítése
kötelesség
mellett,
annak
de
van,
egészen az uralkodó akaratjára
bí-
zatott.
De vissza térvén az adó kérdésére, s megegyezvén abban, hogy azon tekintet ,, micsoda teher
megszabott árron
által
termeszti
egy ország a másikba?" a kett közti vámrendszernek sinormértéke, s ezt Magyarországra, s az örökös tartományés száUitja gyártmányait
okra alkalmazva, íme, megérkeztem újra egyikéhez
azon
nagy
fontosságú
kérdéseknek,
mellyeknek fejtegetése, az e tárgy ali kapcsolatnál fogva, a védegylet
körébe esik,
nem
s ez
egyéb, mint az adó kérdése.
Megvallom azon hitemet, hogy mig nálunk az emberi jog, a józan ész, gal
jobban
nem egy
összehangzó
hozatik be,
s
s
a méltányosság-
adóztatási
tehetetlen pariaféle osztály
tetik:
rendszer
mig minden egyenes
addig hiában nyittatnak
fel
nyers vagy
gyártott czikkeink eltt az egész világ
mert
épen
nem,
vagy
csak
teher
nyakára gördi-
ritkán
kapui,
lesz
mit
55 eladni;
nem
lom.
—
az,
mi termesztménye-
Magyarországra
Ez
külömbséget mellett
meg
levén
közlekedési eszközök
ket teremt,
tesz,
képes
pénzforga-
s
nézve
roppant
mert csak bel közteherviselés
nem: de
nélkül
a
kifejldni,
akár legyen aránylagos teheregyenlöség akár
nem, akár nagyobb, akár kissebb legyen azon adónak összege, mellyet a nemzet közösen vagy
nem közösen
visel,
ez csak az ország szüksé-
géhez képest lehet oUyan, de azután akár drá-
gábban
állitja
vetkeztében
a
elö akár olcsóbban
terményeit,
vagy austria határvámait
annak kö-
mihelyt a külföld, rendezte,
i'igy
hogy
általuk tulajdon czikkeire nézve azon olcsóbb-
nem foghatom meg, mi köze szomszédunknak ahoz, vagy mit avatkozhatik többé az austria i kormány abba, mivel s mennyivel s hogyan járul a maga státus költségeihez a magyar; de ellenben megvallom, söt állitom, hogy ettl rizkedni a Magyar Fejedelem egyik legfbb, s legelsbb ság felméretik,
lehet többé
kötelessége, szent kötelessége továbbá
a
felett,
hogy a magyar
elvállalandó teher
magyar hasznára státus
egyedül,
s
forditassék,
védelme
legyen,
vagy
kirekesztleg a
hogy a magyar a magyarnak
jövedelme épen tartassék
szintannyi
rködni
által elvállal tt,
,
mint
akármelly
56
más
státus
vagy tartomány lakosának,
kötelessége a. m. törvény hozásnak
hogy azok, kiknek kezeire münk a kormányrudat a magyar
felett,
delmeit se
el
ne pazarolják,
s
szent
rködni
a
bizta fejedel-
status jöve-
se el ne idegení-
söt ha ezekre nézve olly szerencsétlen körülmények forognak fenn, miszerint M. Ország serpenyje ollyanok kezében billeg, kik nem magyarok, kötelessége mindenkinek, ki hozzá szólhat, minden kitelhet módon még jobban kezébe szorítani hazánk azon életereinek kulcsát, és semmi módon nem engedni, hogy ezen kérdés megoldása nemzet elleni, vagy a nemzetet még inkább elszegényitö szel-
tsék,
lemben történjék. Azt vélem tisztába kell
—
tehát,
hogy minden
oldalról
hozni azt az adó körüH kérdést,
tisztába állítani azon fentebb emiitett axiómát, s
azt,
hogy mi
értetik az alatt?
Hallottam szót bizonyos közköltségekrl, s
nem tagadom, hogy vannak, de tudom más
részrl, hogy a Magyar ezekhez járult, is
járul,
a
status
tudom, hogy azokra a tartására
roppant
tudott pénzek vannak.
tervet, nyilvánost és álarczost, s hiteleseknek híresztelt,
és
Hallok,
s
most
királyi ház, s
soha be
nem
látok
száz
s
olvasok számokat,
de homlokukon gya-
57 kimutatáso-
kran a hamisítás bélyegét visel kat;
il
a „monopólium" szava peng,
tus kölcsönbeni részvét,
igaz elv mellett, ott csábszer váltja
kettt.
De mindezek sarka csak ugyan azon
vetni,
s
hogy azután nézve
termesztésre
nagyobb egyenlség nyok ki egyenlitlessenek. Az igényeltetik talán, hogy az legyen,
—
kizsákmányolt magyar nára már ki nem tel,
ugyan hogyan
ott, s
forog: hát mint
akarnak a magyarra adót közte, s a német közt,
mind a
fel
—
kérdés körül
ott stá-
egy tévtan támad,
itt
s
igy a vámvis^w-
lígy
az austriainak, tehát a
is
már
mosta-
magyar egész
jövendjére háramhj tributumot fizessen? bizony
mondom, igy soha a kisimulásnak reménye nem lehet! Vagy azon elvbl indulva, hogy az örökös tartományoknak mivel talán külföldön a senyt
ki
nem
ver-
állhatják ipar czikkeikre nézve,
szabadalmas joguk van a magyar piaczot
kire-
magát a magyart is kizárva elfoglalni; ajmagyarnak ha ebbl menekedni akar, be kellene keszti'íleg,
talán váltani azon jogot s niegvás (rolni,
hogv
magának önhazájában ipart teremteni szabad liegyen? De ki adta el valaha ezen jogát, mi-
58 csoda
vagy
históriai
jogtényen
ama
aíapiil
szabadalom?
Vagy
azért mivel egy azon birodalomnak
levén,
részei
az
austriai
mint a magyaré?
keriíl, st itusa
administratioját
—
státus tartása többe
de a magyar a
fizeti,
maga
királyának bö for-
rásai vannak, sok arany folykincstarunk
mély
medrébe, és épen ez azon kevés áldások egyike, mikkel selés,
a magyart megajándékozta a gondvihogy behgazgalása nem sokba kerül, s
hogy azon ezer
melly az orökos fejti hydra, tartományok rákfenéje, az absolutismusnak bál-
—
ványa,
a bureaucratia
még
eddig
nem
tu-
dott nála annyira meggyökeredzeni, és elliara-
pódzni, hogy öt
adósság
tovább
Isten
is
a némettel együtt a status
örvényeibe
harapódzni.
Vagy
is
—
talán
sodorhatta
volna,
s
ha
vele lesz, ezentúl se fog tovább
épen ez utóbbival akarják e
öt boldoggá tenni, tét felvirágoztatni.
s
—
anyagi és szellemi jólé-
azt értik az adóztatás egyenlsége hogy a magyar alkotmányos jogairól
Vagy alatt,
lemondjon,
s
kivetési jogot,
azok kezeibe ruházza
át az
adó
kik az Orokös tartományokban
a status szükségei, vagy inkább önkényes kedvük szerint megparancsolják a teherviselést?
59 mert máskép attól félhetni, hog;y a felállított egyenlség majd újra egyenetlenségnek enged helyet, holegyiknek
nem.
a másiké
—
megegyezése szükséges
Szóval, azt akarják
jóformán
e,
hogy mi
ki képezett s investialt
lesz,
az ö
már
iparukba, min
nemzeti erszényünkbl, kamat nélkül, vagy csak i'igy
látszó
fektessünk; felnyittatott,
cg;y
haszon reményében
még
új
szabad
lég
bebocsájtása
végett,
némi kereskedelmi, vagy vám-
könnyebbités nyomán egy kézzel markol-
nánk, a másikkal azonnal készpénzben sük,
tokét
másik tüstént bedugassék, hogy azon hasz-
not, meilyet tán beli
,
vagy ha tömloczünkön egy lyuk
s
kifizes-
igy a régi állapot soha ne változhassék.
Nem
tisztelt
térre állitja, ki
mint miként én vihetienné,
gyülekezet! ki a kérdést ezen
azon axiómát tovább értelmeztem,
terjeszti,
az a dolgot ki-
elfogadhatlanná teszi,
s
a
kérdés
megoldását lehetetlenné.
De mind ezen tagadhatlan nehézségek melmár mondám, s ismétlem, hogy a kiegyenlítést lelietlennek nem tartom. Látom ennek lehetségét általánosan azok lett
is
—
részérl,
kiknek kezeikben e 30 millió ember
sorsa van. Méltóztassanak
k azt
jól megfontolni,
mit tesz az: ,,harminez millió embernek java,"
60
— ha,
különösen
hol kezeik semmiféle al-
ott,
kalmatlan közbeszóló gylések,
törvények
által
és megszorító
kötve nincsenek, végre lefognak
ereszkedni arra, hogy azon 18 millió embert,
meily
lakik a statusgazdászati tan legegy-
ott
szerbb helyett
kormányozzák, ha
elvei szerint
hogy a
költségeket,
p. o. a
hivatalokat sza-
s
porítják inkább jó gazdálkodási rendszert
tanak
ha a status
fel,
nagyszer
hasznos, bár s
hasznúk
visszafizetik
által
álli-
csak valóban
vállalatokra
forditják,
a status kölcsönöket
inkább
mint szaporítják, ha a helyett, hogy
mindent
a bureaucratia
szörnyét
pénzeit
minálunk
is
ama tartományokban
felemészt
sorvasztó
honositani törekszenek, is
inkább
egyszerüsitik
a kormányzási rendszert s eszközöket az által,
hogy a kormányzottaknak
közbeszollást s
is
hatáskört engedjenek azon ügyekben mellyek-
reájok nézve életkérdések,
néha
tudnak,
többet
statusférfiu,
ha
ott
s
mellyekben azok
mint a legkiképzettebb
megoldják
az
osztályok
közti súrlódást, s kölcsönös hátraszoritást
viszonyokat,
s
gadni, mellyel
okozó
nem restellik azon példát elfoa Magyar törvényhozásnak fáj-
dalom! csupa jóakarata megelzte az eseményeket:
—
azon takarékosság,
szerbb rendszabályok
s
helyesb és nép-
szülte jó
nem
csak sok
61
peng
millióval szaporitja
nyok köz
—
közelitni
is
s
népeik
fogja
iránti viszonyaik
a
viselni,
ez
által
könyebben
maga
s
a
által
s
még
na-
szivesebben fog
ajánlttakat, és
tekintetben
politicai
magyarhoz,
Hiszen az örökös
ha szükséges lesz
is
mint ön ,
hanem magyar ország
kincstárát,
czélfelé
kifejtését.
tartomány akkor,
gyobb terheket
az örökös tartomá-
magán
is
szitni
magyar ö hozzá;
a
épen fog a
magyar
pedig talán épen azért mivel azután megkettz-
ervel
tetett
lesz
kénytelen versenj^ezni,
mind
abba bele fog egyezni, mint azt elvállalni, mit eltte ész és méltányosság szükséges eszközökül
is, nem más birtznek ki; igy fogja hanem önmaga statusát investialni, hogy
tokát,
kell helyt foglalhasasson valahányszor
igy röl
lesz
szó,
költséghez,
el
a többiek során;
közbirtok,
vagy közérdek
aránylagosan járuland
az
austriai
neki aránylagos hasznát
pedig s
nem
részvétét.
Látom más részrl ezen
is
a
irigylendi
—
kiegyenlités
le-
hetségét mi magunk közt is, s iátom ezen egyesiiiet kelebében annak leg f(')bb, s leghatalmasb fogja
emeltyjét; hogy mi utón magát kötelesnek e kérdést
tényezi'íjét, s
vagy
érzi
megoldani, mi javaslatokat, szeriieknek tartani,
s
s terveket
fog czéi-
hogy fogja ezeket oka-
62 dalolni s életbe léptetni tárait, s
—
e
tárgy értekezéseim ha-
tehetségem korlátait tiilhaladja. De
nem
gondolom hogy szerénytelenségröl fognék vadoltatni, ha azt mondom, hogy ezt tenni kötelessége, s hogy nem hibáztam, midn azon bázist felállitottam, mellyböl ebbeli numkájában neki^indulni kell, vagy jobban mondva azt,
—
nem kell. Tudom hogy ama magas hivatás mellyböl neki indulni
munka,
teljésité-
önmegtagadás, higgadtság, szilárd gondolkodás s kifejlett tudosére roppant
mány
erö,
lessz szlikséges;
sorainkon
hazánk
Ismerem ket,
nem fognak
A
de tudom
legjelesb
—
kérdés szerintem igy
mind örökké meg ezt
is^logy állanak.
tudom, hazájukérti munkát
s
röstelleni.
nek már roppant foganatja
ván,
azt
férfiai
lesz,
áll
a védegylet-
:
volt,
magunknak sajátunkká
tenni, s
hatalmunk alá keriteni,
azt
gyermekeink számára kibányászni,
most él ivadékkal
s
f
sikere
de magunktól függend
élveztetni,
úgy mond-
magunk azt még
s
a
vagy hagyomá-
nyúi átengedni jöv, talán távol nemzedéknek, söt
tán
idegen
fajok javára.
Philantropicus
szempontból ez
is eredmény, s az alapitókra ez is dicsség! de a legyzött akadályok romáin er-
nyedetlen törekvéseink gyümölcsét szedni, ba-
63 bérainkon velünk együtt azokat pihentetni, kik
hozzánk legközelebb állanak, ez a legnagyobb földi
boldogság!
ez férfiakhoz
ez egyesiiletünknek kitzött,
méltó dicsség
ügyvivinek lelkiesméretökre adata!
!
ez
kötött
a védegylet
magas
fel-
Kossuth Lajos
orsz: védegyleti
igazgató értekezése a védegylet
közgylésén 1846 August.
A
védegyesület 1846 ki közgylésén Kossuth
Lajos a
vámkérdésröl értekezvén:
nyilvánult,
kába
közölte.
jelen
gére,
Értekez
foglaló jegyzeteit
Ezen
értekezés az
kidolgozva, össze
nézve
a mennyit
vázlatát
némelly
barátival
a
lön
a
beszéd lénye-
állitására,
tökéletes
beszéd szónoklati részére
birto-
beszéde
nyomán
jegyzetek
adatok
javaslatokra
hséggel
közohajtás
hogy értekezése a közönség
juttassák.
magában
és
20.'^°
okokra,
hséggel,
a
nézve pedig annyi
az emlékezet
s 6
a beszéd
66
E
megengedtek.
jegyretek
tett "gyorsirati
alatt
részben tehát sem az, hogy valamivel több,
vagy kevesebb, sem az hogy más
nem mondatott, mint
A
irva
nem
dolog érdeme azonban
szik,
hanem
helyzet
nem
álHtatik.
a stylusban fek-
az értekezés logicájában, tény és
[ismertetésben,
adatok,
lön,
kifejezéssel
a
ozszággazdászati
tárgyra
vonatkozó
öszeálütásában,
azon világosságban, mellyet ezen értekezés
maga nemében els gon
—a
illy
és
—
munka Magyarorszá-
nagy fontosságú vám kérdésre
dérit.
*Jraim! volt
JNehány órával ez eltt szerencsém
Önöket az iparm kiállítás tereméiben
gadni,
az
hol testvérünk
fo-
Iparegyesület szive-
melü képét mutatta fel önök, mutatta fel a haza eltt azon haladásnak, mellyet a hazai mipar úgy szólván tegnap óta tön. Láttam
—
önöket derült arczal szemlélni gyümölcseit a
munkás szorgalomnak,
mellyel
két év óta ápoló karjaira vett,
egyesületünk s
közepette a
szép gyüjteléknek, mellyel az emberi ösztönök
munkásság ösztöne az ápoló adózott, megnem' tagadhatám önöktl, nem ön magamtól annyi keserves küzdelmek után az elégtételt, hogy részletekleghálásbika,
a
hazafi részvétnek
ben
figyelmeztessem
önöket
azokra
miket a
védegyesület két éves mozgalmai újból alkottak, s miket hervatag csirából
gyönyör
virággá
fejlesztcttenek.
Eme
tényekkel szemeink
elött,
szükségtelen
volna arról szóllanom, hogy Egyesületünknek
szép
sikere
van,
s
hogy az igazságos
Isten
68 megáldotta becsületes törekvéslinket. Arra sincs szükség kivált elnökünk lelkes szavai után nincsen szükség hogy fejtegetésekbe bocsátkozzam,
megmutatandó: nyének
mikint
legcsekélyebb
egyesületünk eredmé-
azon
része
közvetlen
immár szemlélünk. parányi magból mellyet a röpkedö madár siker, mellyet jelenben
puszta
sivatagján
a
csupán
kezdetben
elejtett,
A
egyszál fü nhet, de a fszálból egész virányiért alkot az
idö.
A
így van a munka,
hogy
igy a
egy népben felébredjen, az olly magot vetett, mellynek gyümölcsei ezred éveken ál növekszenek. szorgalom.
Istenünk óvja gonosztól!
ki
meg
hiszen
múltja bneit!
ösztön
vala,
e szegény nemzetet
eléggé
alják
körül
falúi nemzetisége szent
a
minden
már
megszenvedte
véd
löihetlen
fiai
templomát, hogy e
dön, mellynek porával magyar vegyült,
ez
(bl-
söknek hamva
magyar név legyen gyarapodólag
nagy! szabad! dics!
le
az
idknek
végeiglen;
ha bal sorsunk úgy akarná, hogy jöjön id, midn e föld többé nem lesz magyar föld; de
ha küls erszak, vagy mitl jobban félek
saját
véreink szolgaisága e nemzetet egykor halálba vinné; a lökés hatása, mellyet a Védegyesület
a müiparos szorgalomnak adott, tacastrophát
is túl
még
e gyász
élné, s áldását kiterjesztené
hóditóinkra, és ki azokra kik elárultak,
tényez ert
olly
ébresztettünk
nem
egészen európai
költöttünk, ollj
civilisatio a
Midn
melly
fel,
enyészhetik
mert munkásságo,
egyszer
felizgatva
soha többé, mig az
el
Má színétl el nem enyészik.
a Védegyesiiletet alkotók, elleneink
kiknek többet ér egy kegy mosolygás Bécsben mint
hazánk java,
közös
azzal
gúnyoltak:
hogy
védelmére egyesültünk annak a mi nincs, mert
nem
müiparunk nincs mit védenünk. sem mondandja többé. Az Iparmükiálhtás a legkonokabbtl is kicsikarja önkénytelenül azon vallomást, hogy van mit védenünk, s hogy hazánk müipara oUy fokon levén
Ma már
11,
ezt senki
miszerint a status hatalmaknak pártfogását
A
méltó joggal követelhetné.
Iparm kiállítás
lik az
közönség özön-
tereméibe.
polgári ünnepélyé lön,
s
'
Megnyitása
az újdonság ingerét
folytonys növekedésben túl
élt köz részvét olly tünemény, mellyhez hasonlót hazánk még nem
ért.
Ts
gyökeres
magyar fóldmivelk,
s
városainknak zagyva nyelv lakói közös büsz-
keség nyilatkozataival szemléUk, léhk
a hazai
mipar
s újra
teremtményeit.
vannak ez utóbbiak között,
kiknek
szem-
Sokan szívében
most talán elszer lobban eszméletté a nemzet családi
indulat,
mintegy részeseknek érezvén
70
magukat a dicsségben, melly
az övék
is,
mert
a Nemzeté. Láttunk számos látogatókat a szom-
széd Austriából, bevallani,
egymásnak reds homlokkal
,,dass es mit der
Sache gewal-
tig ernst wird" de méltányolva kell emlite. nem, hogy számosan voltak közöttük eléggé
igazságosak
társaik
komor
figyelmeztetésére
wird crnst, doch die imigy Ungarn habén recht, und niemand kann es ihnen verübeln" Láttunk honfiakat, kik felelni: ,,ja es
egypár
évi távollét után
honunkba
térve
meg-
lepetésükben túlságos hasonlatokig ragadtattak el,
s
láttunk
hajtani a
külföldieket
civilisatio
méltányolva
nyilatkozványa
elött,
fejet
mellyel
becsmérlink csalárd híresztelései után hazánkban találkozniok váratlan vala, s kik önkénytelén kaczajra fakadtak, megemlékezvén: mikint a külföldön azon hitegetés él hogy Magyar ország csak
s
örökre csak egyedül földmive-
lésre van kárhoztatva.
nem fogjuk
— E dreséget már többé
hallani.
lUy sikertl környezve a jelenben,
azon kilátással a jövendre,
s
mind
melly e sikerhez
természetszern kötve van, némi szerény Örven-
némi elégedésre jogositva lehetnénk és még is fájdalmasan vallom meg, hogy
dezésre, talán,
e
dolgok történetében van valami a mi én reám
71 szomorúan hat. Mert bizony Nemzeten Isten átka van, hogy
mondhatlanul
mondom
e
köz állományi viszonyainkban épen
nemzeti
s
nekünk
kell
széles
világon
e
Látunk kormányokat
hoztatva nincs.
népszabadság,
titkos harczot vini a
ellen;
minket
dolgokat tapasztalnunk,
más nemzet
tapasztalni
s
kár-
nyilt,
s
népjogok
abnormis status állapotot nem
de olly
látunk sehol, hogy a hatalmasok kormányellenes
törekvésnek nézzék,
arra egyesülnek
munka,
és
i
hogy
Es
sztály részül.
fiát
gyarapitassék. jutott
gyullasztja
a
is,
mert e
galambvérü
pedig a viszatartóztatott harag
is,
legveszélyesebb. tapasztalás.
—
keserves
e keservet ki kell fejeznünk,
kormánynak érdekében
a
tapasztalás haragra
ember
által
nekünk
csak
polgárok
békés
ha
az ország anyagi jóléte,
szorgalom
Ezt tapasztalni
magának
,
—
Másik az
Es ez az egyik szomorú :
hogy látunk nemzeteket,
mellyeknek polgárai dühös vélemény harczokat vivnak ugyan,
érdek miatt,
e
képzelt
mellett
vagy valódi párt
azonban a haza szent
nevének, vannak olly egyesitö beti, mellyekhez a
bsz
zászlóját s
nem
örvendve
fér,
mellyeknek
ereklyének nézi minden párt,
egy érzelembe öszeolvadva
zösen
I
pártviszály
szent
dicsségének,
állja
közül,
kö-
közösen védve
72 azt
a
ha védni
kell.
Nálunk nem igy van!
mipar teremt ervel
bir,
s
a
itt
teremtés
érzete az melly embert Isten közelébe emel.
Mikint
midn
ember magasúlni
egyes
alkotásán széttekint,
zétek ez az én
müvem"
s
érzi
—
kebelét
ba mondja „néz-
szende örömében
nem
ember is irigység nélkül osztozik, ugy ha igaz, hogy a N e m z e t szóban van némi családiság értelme, ha igaz, hogy a honszeretet valamivel több mint a szamárnak akláhozi vonzalma, ugy azt kellene hinnünk, hogy vannak czélok, vannak érzelmek, mikben egyenln kell hogy osztozzék Nálunk nem igy van. minden hon polgár. idegen, kit hozzánk semmi kapocs nem Az köt, méltányolva helyesU törekvésünket; a nép melly annyi joggal sem bir, hogy a földet itt méltán hazájának mondhatná, büszkélkedik müipart serkent buzgalmunk sikerén, de azok csak ön családja,
között kik
nem
ben hatalom
is
de minden jobb
csak véreink, de kiknek kezök-
van,
kiknek e hon legszebb
áldásait nyujtáosztályrészekiil,
vannak emberek,
elbb megrettegtemajd sziszegék mint mérges kigyók, rágalomhoz nyultanak, téshez, majd gúnyhoz s ördögi kárörömze fakadtak, vélve, hogy Nálunk egyesületünk hatását &emmivé tették számosan vannak, kik törekvésinket
—
73
ügy melly
nincs
szentebb
Min
a
nemzeté volna, nálunk a leg-
csak párt ügy lehet.
is
kárOrOmmel nem hirdetek, hogy a
Védegyesület meghalt! elnökünk az alávalósáde érdeme szerint megbélye-
got éleskeresün,
gezé; érdeme szerint mert ha a
hazudott halála
sikerült volna,
mi
Védegyesület
meghalt volna, ha azt megölniök
csak ugyan
felett
örvendve
örvendettek tulajdonkép? örvendettek
felett
hogy az európai civilisatio egyik fbb mipar teremt szorgalmát nem sikerült meghonositnunk! s hogy lehet magyar, ki ennek örvendhete, ki ennek szinlett hite felett gimyolódhaték az oUy elkorcsosodás, olly minden nemzeti önérzetbl ki vetkzött szola felett,
tényezjét a
,
mint az emberiség dicsségére még a despotismus korbácsa görnyed orosznál sem találunk.
gaiság jele
,
(
legyen mondva) alatt
Azonban bizony
nem
Istennek
halt
meg.
hála
a
Védegyesület
De mioknál fogva
hir-
detek tehát halálát? kétségtelenül azért, mivel a
dolgok fejleményének természete szerint az
utóbbi
hónapokban egyesületünk zajtalanul a termékenyít harmat, s nem
mködött mint
kongatá szüntelenül
En
azt
az
gondolom, hogy
helyeselni
fogja,
izgatás
harangját.
—
a tisztelt egyesület ezt
mert az
irka
szavai
szerint
74 mindennek van ideje. Azonban részint épen azért, mivel mindennek ideje van, s a hatásnak feltétele az, hogy lépéseinket a korszerség igényeihez alkalmazzuk; mert valamint egyén-
ekrl, ugy egyesületekrl az képes hatalmasan
mig ellenben
embere,
halála után is
él,
ki
kedvöket töltsük,
igaz, ki
korát
hogy csak
saját
s
is
hogy elleneinknek
ne adjunk okot azon szem-
rehányásra mintha jó tanácsaik iránt tek volnánk,
korának
megelzi csak
pedig korától elmaradt élve
ki
de részint azért
halott,
is
hatni,
ezennel
fel
hivom a
is
tisztelt
süke-
gyü-
lekezetet lépjünk ki újra az izgatás terére, mert
most annak vagyon
ideje, lépjünk ki mind azon ervel melly egyesületünk egészséges organis-
musában
feküszik.
Elleneink gúnyolódtak egyesületünk csen-
dessége
felett,
s
gúnyolódásaikkal provocál-
—
Legyen meg akaratjuk. hogy szemünk eltt tarÁltalában ideje, tsuk az egyesületi mozgalmak egyik fbb hivatását, melly abban áll, hogy a közvéleményt nem csak elkészítsék, hanem oUy öszpontosult nyilatkozásra is emeljék, melly eldönt gattak az izgatásra
súly gyanánt nehézkedjék
a status intézkedés
Nekünk hogy
nyiltan bevallott jó
mérlegébe. s
igazságos czélunkra nézve ezt tehessük, ténye-
75 ket kelett elidéznünk, mellyekre törvényszer
támaszkodhassunk,
agitatiónkkal
elidézésének
zajtalan
kellett vér ereinket
folyama
szét
folyatnunk, a nemzeti test
idegein, tekintélyes testületté kellett s
tények
s e
közben
ersödnünk, Mind ez
organismusunkat megszilárditnunk.
megtörtént.
A
tények jelen vannak, mert van
hatalmasan életnek indult müiparunk, a tényez
elemek
:
úgymint az öntudatra ébredt munkás-
ság, s az ápoló nemzeti részvét vegytani kap-
csolatba hozvák,
Ez
s
a közfigyelem
fel
van költve.
volt a legnehezebb, ez volt a leg szüksége-
sebb.
E közben magunk megerösödénk, 146 vagyunk együtt, s
vidéki osztálynak képviseli
közöttünk hivatvák
férfiak,
a
kik polgári állásuknál fogva
nemzet
törvényszerz
hatályos szót szóUani;
örömest halgatnak
ott,
tanácsában
mások kiknek
szavaira
hol a privilegiált osztá-
lyok akaratja
törvényhatóságilag nyilatkozik;
mások ismét a nokai; mások
elismert
toll
fegyverének hatalmas baj-
capacitások a müiparnak gyakorlati mezején, adatokban, és isme-rétben gazdagok, kik ha
el
mondják: a kormány
rendszerében ez ártalom van, a törvényhozástól erre van szükség, szavaiknak a tapasztalás szol-
gál tekintélyes gyámolúl;
galom,
és kereskedés
mások végre
a for-
bonyodalmiban tárgya-
76 vatottak;
—
s
mind ezen különböz tényezk
organismusunk által, egységbe fzve meg meg annyi propagátorok mellyek a sziv lük-
társulati
tetését megéreztethetik tetötül talpig a nemzeti test
minden
Ez Uraim együtt
izéig.
rencsés hatalmas
mszer,
olly sze-
mellyet használatla-
nul hevertetni kábaság, sött több mint kábaság,
mulasztás volna; mert ha alkotmányos életünk több mint szinjáték, mivé
hazafiúi kötelesség
azt a
systema torzitani szeretné: ha más rész-
rl igaz, hogy olly status viszonyokban, hol mig az is kormányali ujhúzás, ha valaki nem brüni,
nanem magyar
posztót akar viselni,
a
hatalomtól hazánk ön álló érdekeire nézve bizon
csak savanyú
velleitásokra tarthatunk
számol,
ugy válóban éreznünk kell, hogy boldog jövendt ez árva honnak csak a nemzet ers akaratától várhatunk, mellynek nyilatkozványa végett
közvéleményt
szükség
lehessen orkán
néha Istennek
is
ha
kell,
fejteni
,
melly
ha ennyi elég;
légyén csendes folyamerö,
de
mellynek hangjában
Ítélete szól.
Ki tehát Uraim! az agitatio békés terére I legyen e gylés a mozditó er, melly minden kereket
mozgásba hozzon,
mködéibe verük
van,
tegyen. s
minden
Elleneinknek
használatukban
emeltyt sok
fegy-
néto
ii^eö
77
A
válogatók.
min monda, hogy nem
Constant Benjáegyébb mint a rágaáltal a hatalom
lom monopóliuma az alávalóság érdekében kezelve, a Censura szövetségesük.
az,
szónak
mondom
önzéstelen
erej.e.
a
kor
s érett férfi
álliták fel a
hazafiság
az ö
bevitték
corruptiót
bámuló iQu-
Nekünk semmi más eszközünk
el|(^lt.
mint
a
gyanánt
b,()ics^ss^ge
ság
Ök
organismusába,
közállomáijiy
A gondolat
kezökb^n.
sajtó
öldiöklö censura, mellyröl
sugalta
nincs
szabad
Használjuk azt loyalitással
,
de
használj.uk np^nden erijvel, mellyet az igazság, s
2^
haza elvitázhatlan érdeke nyújt.
Parányiságunkban,
s
példátlanul abnormis
közállonaányi helyzetünkben
nem
szeretek sza-
nagy nemzetek nagy példáira hivatkozni, kik azon szerencsés helyzetben vannak, hogy másra b,a(}
nem szükség
ügyelniök, mint saját javukra, sayát
becsületükre saját dicsségük igényeire; de mi-
4yn nagy nemzetek példája oUy eljárásra nyújt minre nekünk éppen parányisá-
tanulságot,
gunk,
s
abnornais közállományi
helyzetünknél
fogva százszor inkább szükségünk van, szabad Ipsz
(alán egy hivatkozás. Nézzük a hatalmas Albiont.
mány
a többség által
Ott a kor-
nyilatkozó nemzetakarat
kifolyása, s tennie kell mit'a
nemzet akar, vagy
78 Ott tehát már a törvénvhozásbani lelépnie. kormány indítványok is a nemzeti akarat nyilatkozványai. Azon kivül ott van a Parliament, mellyet az angol ,,lmperialisnak" nevez, mivel
hogy a
királyi sanctio csak
come-
formalitási
dia, mellyel a törvény szerzési
jog majestásá-
nak valódi birtokáért az ön dolgait tetszése szerint kormányzó nemzet a monarchiái kül Ott van
színnek adózik.
a szabad
szabadságnak, jogszerségnek,
eme postulatuma,
ságnak
garantiája, melly mint
karral zúzná
egyedül
s
s
szemközt
keresztül vitelére nyújt,
mind
mi szerint nem
sem azt
reformok
ez együtt annyi lehet
követ-
mellynek
Az ember
népérdekébeni
a
elleneit,
moczanni
merhet a honáruló szolgaiság.
hogy
biztos
más okoknak
keztében az eleven éber közszellem,
gondolná,
a
a mesés Briaráus száz
nemzet javának
ösze a
és ott van végre ezen,
mindenhatóságával
sajtó,
nemzeti nagy-
módot
szükség más segéd
Es még is éppen most bámuló világ szemei eltt a gabna törvény nagyszer drámája, s láttuk, hogy Cobden socialis vagy is (hogy e szó félre ne szerhez folyamodni.
játszaték
le
a
értessék) egyesületi
tl
ki
tzött
mködés
által vitte
kérész-
czélját.
Mennyivel szükségesebb ezen
eszközt
el
79
nem hanyagolni minálunk, kiknek az eszközökbén válogathatni nem adatott : kiknél ugy szólván ez az egyedüli mód, melly a sikerhez némi kis
remény csillámot
hoz isban den
nem
Nálunk a törvény-
nyújt.
csat az lévén a baj, a mi min-
alapú törvényhozással közös,
privilegialis
hogy t. i. eltte a nép könyve nincsen nyitva, hanem még az is hogy a bécsi eamarilla intéseitl függ néhány egyén, a casták érdekein felülemelkedett
független
hazafiakon
szerrel diadalmaskodhatik;
könny
én látván mi ered-
ménytelenül küzd a törvényhozás terén az dozatra mivel
l(4gmagasztosabb
kész
hogy a nép vélemény nem
háta mögött;
vetniök
,
ernyedetlen
mivel
áll
is,
támaszul
már évek eltt figyelmeztetem
tevékeny hazafiakat
azért
ál-
hazafiság
ez
utón
hogy a
socialis útra
buzgalmukat,
némi
siker,
a
kell
nem
csak
legyen
bár
kisebb mint óhajtaná a lángoló hazafi sziv, de
csak ugyan bizonyos; mert csak
hanem
azért
is
tlünk függ:
mivel épen minálunk,
épen a
mi körülményeink közt csak egyedül egyesületi tevékenység
által
lehet
olly
nyomatékot adni
egy vagy más nemzeti érdeknek, a minvel nálunk birnia kell, hogy a status hatalmaktól Mamegfelel intézkedéseket vívhasson ki. gyar honban csak társadalmi, erélyes mozgal-
—
80
mak
utón
mint
ahoz remény,
lehet
seg(^ts(^gével
csendes
átalakulás
olly
hogy
eszközöltessék,
sok más helyütt csak forrongó rázkód-
tatás eszközölhetett.
mondhatom, hogy
Tiszta lélekkel
gyzdés
szólván
tetté
iparkodám: Egész életem
érlelni becsületesen íigy
meg-
e
iránya szerint szavam javaslatát
mozgalmainkal azonitva
socialis
mozgalmakat soha sem hanem at közvetett befolyás szempontjából, s általában magasabb szempontból tekintem, ki a vég eredmény, s van
s azért
csak
a
én,
e
ki
pillanatnyi
siker,
a kifejldés stádiumai iránt óta tisztában valék,
mel e tárgyra
rl,
mellyet
ez
áll,
kezdet
minden talpalatnyi
ki
utón
eltt a szálak
szemei
feszitett
folyama nyiltan
magammal
kinek folytonos figyeleni-
tér-
nyertünk számot tudok
adni, a practicus élet tapasztalásai által edzeti
meggyzdéssel mondhatom, hogy nyomorúságos
status
eszmét
viszonyaink
kell utilisálnunk
közt
mindenek
az
egyesületi
felett,
ténye-
ember teremnem bir, az ellenséges elemektl zsibbasztörvényhozás pedig nem képes, mig a
ket kell teremtenünk miket egyes teni tott
socialis
élet
ereje
miután a tényeket tük,
által
nem
támogattatik
elvítázhatlani'il
miután érdekeket
,
s
megteremtet-
fztünk mozgalmaink
8i sodrához, miket fitymálva semmi hatalom
meg
ignorálhai, akkor a
egyesuletileg izgatás
hangoztatnunk
szerte
moraüs
nem
fekteteti talapról kell
békés
a
Vagy
tárogatóját.
igy
lesz
mentve hazánk, vagy menthetetlen. Ezzel én
nem akarék
tudom, hogy az
illy
mondani.
ujat
irányban
vitt
JóJ
egyesületi
mozgalmak a nyugoti civilisatió tüneményei i\em vagyok olly kába, között nem ujak. hogy magunknak a politica mezején találmányi dicsséget hazudjak. az
El maradozott lépteink,
emberiség történetében irányadás dicssé-
nem szamilhatnak.
gére
szerény
mérlegén
csak
Nehéz küzdelmeink ön
v'úkg részek sorsa méretik.
akarám
a tisztelt
lételünk,
De
s
nem
figyelmeztetni
egyesületet a viszonyok
kü-
lönbségére, mellyek az egyesületi agitatiót nél-
külözhetlenné teszik.
Másutt az országló ha-
talmak, ha másra nem, legalább az ország anyagi jólétére nézve a
nép érdekeivel harmóniában;
nálunk mint két gladiátor, ellentétes küzdelemben állanak.
Másutt a status hatalom progres-
siv intézkedései
sületi leti
körül gruppirozódnak az egye-
segéd mozgalmak,
mozgalmaknak
l*ozni
kell
nálunk az egyesüiparkodniok
a közállományi hatalmak
Másutt a status hatalom
állitja
gruppi-
tevékenységét. elé
nagyszer
82 domzatban müveit, lak csak
s
a társadalmi
mozgalmak-
reszelését hagyja
a részletek simitó
nálunk a társadalmi mozgalmaknak
en;
akásra hordaniok
aunkával
>lásutt
részleteket
a
részleteket
a status hatalom tüz
néllynél a socialis
neggyujtogassák ; aécseivel
fel
hatal-
fzzék.
egészbe
láng szövétneket,
mozgalmak apró mécseiket nálunk a socialis mozgalom hatalom
meggyújtani a status
kell
kell
hangya
e
s
nógatni a kOzállományi
bele
hogy
makat ,
a
lyirkos szövétnekét.
—
Szóval,
és
metapho-
ák nélkül beszélve: másutt a status hatalom cselekvsége hivja
fel
a társadalmi
mozgalmak
íözre hatását, nálunk csak társadalmi mozgat-
nak provocálhatnak közállományi cselekvséget.
Oh tudom
én igen jól tudom, hogy e né-
eteket a másik oldalon
íogy
az
nem
mozgalmaink
parkodnak
szeretik,
hatását
s
azért
kicsinleni,
aluszékony nép méltónak ne tartsa
>ennök részt venni.
De tudom
nig pharisaeusi óbégatásaikkal
azt is,
hogy
becsmérlik
el-
árásunkat kelletlen kénytelen tettekkel hódolnak leki.
— Amott van a Tisza szabályozás nagyszer
gondolata; ^''^y';
s
nem
min
tegnapi óhajtás,
nem
izönyegén! majd meglátjuk mikint fog )tt
állani;
—
tegnapi
törpén állott a törvényhozás fakó
jövben
s talán azért fog máskinl állani,
83 mivel hogy a hatalom egyik dispensátora fogta
kezébe a gombolyagot?
nem
nem
csak
máskép
mert
socialis
lán,
a halalom,
mködés
—
mi minket itt 40 év ^ta
elzte meg,
maga uraim
a hatalom
gondolkodhatott.
dés,
ne!
is
hisz
meglehetek, de
is
hanem
állani a törvényhozás aszta-
volt azt e térre vinni, is
hogy
sött ellenezték;
tették,
azért fog
—
elbb
hatalom sáfárok
ezt a
e
s
maga
kénytelen
külömben sikerrl nem Es itt van a vámkér gylésben közelebbrl
érdekel
:
vámok
miatt feljajdult panasz,
hangzik
országszerte s
a
mint közbe-
szédben mondani szokás még csak fülök botját sem hajiak felé, de im talpra állolt a védegylet, s már nem ismernek semmi korszerbbet mint a vámkérdést.
ök
sem
soha
Tudom
fogják
én igen jól mikint
bevallani,
hogy
hirtelen
támadt
hívta
de vallják, ne vallják nincs
reá,
fel,
nekem elég
hajlamukat
a
a tény, s elég az
ezen
védcgyesiiiet
gondom
hogy a tényt
a védegyesület elzte
meg. vagyunk a tárgynál Uraim! mellyel óhajtok, hogy egyesületünk izgatásának matúl Es
itt
fogva tengelye legyen.
dásának
be van válva.
kora
A vám
halaszlhatlansága
lejárt.
—
A
kérdés megol-
a másik oldalon is
negaliv ellenszegülés kéjelmes
Míg csak paoaszkodánk henye
'é4
A
"halgaiás voíí a felelet. dett,
cselekedettel
s
Védegvesület cseleke-
készülnek
felelni
neki.
De vigyázzunk, kétszeresen vigyázzunk Uraim! nehogy port szórjanak szemünkbe; s a kérdés csomóját, oldják
támaszkodva akkint
indolentiínkra
meg, hogy
legyünk kénytelenek
sirva
vissza tekinteni atyáskodó
megoldásukra, mint
ha Rialto hidjáról a múltba
a Velenc/ei sir, tekint.
A
tág értelemben vett ipar kérdése, mel-
vámkérdés oldhalkorunkban mondhatlan
lyel a kereskedés, s vele a
lan
kapcsolatban áll,
fontossággal
mányokat, harcz
nak
e
felett.
bir.
E kérdés emel,
s
dönt kor-
kérdés határoz világ béke, világ El következett a próféta jóslatá-
teljesedése,
hogy jövend
midn
idö,
a kard
csak a szántó vas engedelmével fog hüvelyébül
—
De mig másutt az ipar vám kérdés jobb, vagy roszabb létnek kérdése
kihúzathatni. s
csak; minálunk
melly zeti
s
nem
élet, és halál
csak jobb létünk
országos önál lésünk
vagy
er; re
szomszédnak
emel is
,
kérdés, olly kérdés felett,
felett
is
hanem nemhatározand,
mellynek baráti jobbja a
becses kincs leend, vagy pedig
elmállaszt gyalázatosan.
Jelek
tnnek
fel
látha-
komolyan intk, hogy ez utóbbi vésztl óvakodnunk kell. S azért kiáltsuk egyesüt.'irunkon
:
8& országunk szerte
letttnk száz ezernyi torkával
ébren légy magyar! ört
ki fog álni ha hazádért!! ki fog állani? kérdezem én, ha mi magunk nem? Austria talán?
nem
—
le
azon austria mellynek nevében egy esiilettinket
urunk királyunk iránt felségsértnek kiáltották europa szerte béres lapjai,
magyar
helyett
posztót
mivel
hogy brüni
v illalkozánk
viselni?
Ezen austriába vessük reményünk horgonyát?
Oh! én Istenem! hetünk
dgy
,
szövetséges
j;;
ha érdekeink az
Austriával
le-
barátságban -de
csak
ö érdekeinek alá
nem
rendeltetnek, sött inkább mindenütt a hol viszo-
méltányl s
is
egyenl
súly fokára emelkedendnek,
köz
állományi függetlenségünk
nemzeti,
s
elismertelik;
—
közt lehetséges.
ezen ön
honunk érdekei egyenl
érintkeznek
nyaink
mert barátság csak egyenlk
Am
állási súlyt,
felemelkedést
ezen
de
csak ön
tl várhatjuk, místól senkitl;
magunk
erélyé-
austriától min-
denek között legkevésbé, mert hogy ö hazánkat örömestebb szeretné monopolizált gyarmat-
nak, mint független barátnak, az boszontó bár,
de austriai szempontból
min
ép
olly
természetes,
hogy nekünk ezen gyarmati alárendeltséget trni nincs kedvünk. mint a
természetes,
Igy állván a dolog a
vám kérdésre
üézve^
fel
használnunk mind azon agitationalis
kell
eröt,
mellyre egyesületünk egésséges organis-
musa alkalmat nyújt, fel vagyunk erre liiva a kormány által, mellynek emberei, s orgánumai csalóka kiilmázas dialecticával ügyekszenek az illy
kérdésekbe
még
avatatlan nemzetet hálóba
hogy maga magát tegye semmivé;
keríteni,
felvagyunk hiva a védegyesület keletkezésének históriája által, melly a
részünkröü agitatiónak
czélját irányát ki
tzte,
ségünké
felvagyunk hiva az
tévé, és
s azt logicai köteles-
mányrendszer tényleges lépései
által,
uj kor-
mellyek
—
egy veszélyes stratagemára készitnek utat; de hogy agitatiónk sikeres lehessen, hogy ne csak a fenyeget vészt elháríthassuk, hanem
olly status intézkedéseket is vivhassunk ki, mi-
nket hazánk
java, joga s méltósága igényel, mindenek eltt szükség megismertetni a jelen állapotot,
eloszlatni
a csalóka
austriának irányún kbani
günket
s
meretbl zeti
vám
gyalázatunkat burkolja, kell le
gzt, mellybe
politicája, vestesés
ezen tény
is-
vonnunk az irányt, mellybe a nem-
közvéleményt agitátiónkal öszpontositsuk.
Ez annyival szükségesebb Uraim! mivel legyen, vagy ne legyen szégyen, meg kell vallanunk, hogy a vám kérdés száraz, de mondhatlanul
tanulságos
bonczolgatásával
ekoríg
87 igen kevéssé foglalatoskodánk
ságaink
zöld
panaszokra
általános
öröklött
ról
s törvényható-
,
inkább csak apáink-
asztalainál
legfólebb
theoreticus elmélkedésekre szoritkozánk,
az
vám
austriai
mystificáló fogásait,
s
annak reánk
általa tüzettessen
bajokat számtani
hárasztott
azért
s
rendszerét,
politica
részletekben
alig
ismerjük. Austria ezen járatlanságunkat igen jól tudja;
csak innen magyarázható azon boszontó
s
mi
elbizakodás,
szerint
hazánk anyagi
rendszerével nyolja,
ho^y
még
de
az ö vérét kik
el
vagy
s
vám
zsákmá-
mi vagyunk a nyermi vagyunk a pióczák, kik szivjuk; mi vagyunk a pinczé;
hordót
pofon vernek vérig velig, nak,
erejét ki
mellett
öt mint
csókoltak,
a nem-
ellenséges
azt is elakarja velünk hitetni,
e rendszer
tesek, ö a vesztes
rek,
nem csak hogy
példátlanul
zetek történetében
csapra ütjük. s azt
Jól
mondják meg-
a mi leg boszontóbb olly gyávák-
ostobáknak
hisznek,
egyébre szükségük, mint egy
hogy nincs
kis port szemetet
szemünkbe, s mi nyomban elhiszszük, hogy a pofoncsapás barátságos csók, s még alázatosan meg is köszönjük, hogy pofon verni szórni
kegyesen méltóztattak.
Ez tény Uraim! mellyel befogok bizonyi-
8§ ék felszaggatom az altatás szégyenitö leje-
fanf, iéit.
—
Hoszú, és száraz leszek;
de türelmet
reményiek, mert férfiakhoz szólok, kik tenni, s
nem
mulatni sereglettek egybe közel és távó!
vidékekrl.
A múlt országgylés els panaszos vallomás, hogy gressióban
vénye
felé.
sodortatik
a végelszegényedés
A kormány
ör*
halgatott, s az austriai
finánzbureaux-kra bizta a
k.
szava volt azon
hazánk rémít pro-
feleletet.
A ,,Rechnungs - Departement der k. allgemeinen Hofkammer" tehát,
Ösze
compingált
e^y
táblázatot
mellynek
Ausweise über den Handel von Oesterreich imVerkehr mit dem Auslande, und uber den Zwischenverkehr von Ungarn und Siebenbtirgen, mit den ,,anderen" (!!) österreichischen Provinzen im Jahr 1844. Ezen Ausweis tulaydonképen 5* év folyam czime:
volaa,
de
felütök,
lévén
elbbi
az
nálunk Í844"''
évfolyamok
nem
hivatalos
igen jOtíek
for-
hogy forgásba jöjjön gondal valának; azt vélvén, hogy majd ez leszen a nagy kalapács mellyel a magyar igényeket egyszerre agyon ütik. gásba;
ezen
azonban
Furfangos számvetés meg kell vallani; Irányunkban a boltos görögnek amaz ismeretes
szabálya szerint készitve
:
nyolczat az
ötbl
marad kilencz a tekins ur fizet húsz forintot. A tisztelt gyülekezet talAn azt hiszi: szegények vagyunk? Azt hiszi szk a pénz, magas sk kamatláb, nagy a nyomor hazánkban? S ezt olly bizonyosan véli tudni, mint az árvái tót tudja hogy éhezik. Nem ugy van Uraim! kössünk sarkantyút öröm tánczra, zengjen öröm dalt sip, és czimbalom! Mi kimondhatlan gazdagok vagyunk, csak hogy olly kevéssé tudunk róla vjlamit, mint Beranger szerint az ár isten azokról miket e földön nevében tesz
nek papok,
s
királyok.
mi egy szót sem tudunk
Am is
de mit árt, róla.
ha
Ben va«
„Ausweis'*-ban, az pedig hiteles! hivas nekünk nem marad más hátra, mint hinni, s örvendeni; mint örüU a jámbor postás, hogy a szatyorból ki mászott rákok a az
talos!
levélben voltak.
90
Az
idézett hivatalos
hogy
is ki mutatja,
„Ausweis** ugyan
1844''*''
nékünk
ki vitt árukért fizetett
mi ellenben austriának
forintot,
nem
többet behozott
fizettünk
árukért mint forintot,
55,117,907.
nyertünk egy év
és így
alatt austriától
forintot.
— Szegény
De hogy mi lió
austria,
63,742,349.
8,(524,442. austria! boldog
telhetetlenek ezen közel 9 mil-
meg
forintnyi nyereséget valamikép
seljük, az
magyarok!
Ausweis még
tovább
ne keve-
viszi
csóko-
lódását.
Közli
ugyan
eredményének tehát
austriávali
is
kimutatását 1831
14 esztendörül.
kereskedésünk töl
1844
Mibl azon örömre
ig,
gyu-
lasztó tanulságot merithetni, hogy mi boldog magyarok évrl évre nem csak folytonosan csapoljuk a szegény austriat, hanem valósággal olly széditö nagy tökét szivünk el tle, mi szerint csudálnunk kell, hogy a szegény
austria
vér
még éhen nem halt, minket pedig arany a guta meg nem ütött.
toli'ilástól
Austria kivitt
szerint
fizetett
árukért
az
nekünk ezen 14 év
alatt
Ausweis 680,116,738.
91 ellenben mi
forintot,
nem
fizettünk
austriának
többet behozott
495,538,852.
árukért mint forintot, tehát készpénzeli kiegyen-
litésben tiszta
nyereségünk 14 184,577,886.
év alatt
mondom
forint!!
millió
peng
száz
és fél
forint.
A tompa moraj e
négy
nyolczvan
,
melly
népes gyülekezet ajkairól
tolmácsa a rémitö mistificatio
szonkodásnak,
s
szám
e
felszál
hallatára
önkénytelen
feletti
méltó bo-
mintegy kérdezni látszik: mit
akarnak velünk? mi czéljuk lehet? az egész dolog Meg mondom Uraim!
—
igen világos:
Egy
fél
század
óta
örökké panaszkodik
az ország a mostoha vámrendszer att,
igazán
s
panaszoknak,
Szólva
hogy
még azon
vámrendszernek tulajdonitanók
nem
Az 184^4
,
bajokat
is
a
mellyek vagy
nem egészen abból
abból, vagy tegalább
származnak.
nyomása mi-
annyira neki szoktunk a
országgylés
ki
az
ország elszegényitése miatt hangos szót emelvén, a
vám kérdést pedig elleges
hirlapi tár-
gyalások nyomán ersen boncz kés alá vévén,
nem csak
a
közvéleményt
egyszersmind oUy
felirást
hanem
tájékozá, is
intézett
ö
felsé-
géhez, melly világos bizonyságul szolgált, hogy a nemzet e jogszertlen,
s
trni nem
pótot tovább
kormány
legváratlanabb
méltánytalan álla
E
fogja.
feliratra a
válasz érkezek, nj^lly
az országgylést valóságos ingerültségbe hozá,
melly
az
ismeretes
bizalmatlansági
mi
K. K.
nyilatkozott,
szersmind sületet
által a
egykornan
az
R. R.
rendszer
fel hivták,
ellenében
vihatott védfalat,
E tények
törvényhozásilag
kell
vala a
tán megjelent kereskedfilnü
—
a
s
hon
hogy a nyomasztó vámnen^
ki
lakaik küszöbén áJlitsák
ellenében
ntó ul szolgálni.
egy-
keletkezett védegyer
a törvény paizsa alá helyezek,
polgárokat
Ez
éS:
voturoban
Ök ugyan
Ausweisoak is
Ausweissai kezünkben
fel.
kevéssel ezu-
há-
igy okoskodtak.
fogunk
iraigy
magyarokhoz: „ne higyeíek az ellenzéknek, nem igaz, hogy a fenálló vámrendszer szóllani a
nektek ártalmas, sött inkább aüstriának van az ártalmára, mert lám itt van számokkal kimutatva, hogy kereskedéstök austria ellenében ISII***" 8V< miilóval active áll, 14 év alatt pedig austriatói
11^
és fél millió
peng
forintot i\y ertetek
!
Tehát
ne panaszkodjatok ne higyjetek az elleuzé k nek, ne zíyongjatok,
hanem halgassatok szép csendesen,
„és gondolák
:
ezen dialectica következtében kir
rán^ak az ellenzék
lábai alól a
sznyeget
,
a
nem-
93 s marad a Ha pedig még sem
zetelhalgat panaszos zajongásaival,
dolog szépen a mint halgatna
el,
volt.
akkor ismét
az
Ausweissal
kezükben igy fognak szóllani:" „édes jó magyar szomszédink! ti ugyan a mostani vám-
tlünk hogy ha a köztünki köonyebben hozhatnátok
rendszer mellett tömérdeket nyertek mi
ám
austriától,
vám ki
de igaz,
vonal eltörültetnék,
hozzánk gabnátokat, borotokat, barmaitokat,
még
tehát
többet nyernétek;
igaz igaz ez egy
kissé csiklandós dolog, mert a mi (austriai)
mez
gazdaságunknak nagy ártalmára volna, azonban
Isten néki
jó szomszédság okáért
ám
le-
gyen, hanem aztán ne legyetek bolondok, ne kivánjatok kegyes közös kormányunktól holmi
haszontalan alkotmányos garantiákat, ne legyetek
olly
kiváncsiak
,
hogy
külsövám
a közös
szabályozásába orrotokat mindig beleütni akarjátok,
hanem köszönjétek meg szépen kegyes-
ségünket, bízzatok mindent a kormányra, majd ehntézi ö azt nálatok nélkül
is,
tek
meg
bl
származandó jövedelem hiányt,
zétek, is
néki a
csak fizessé-
magyar harminczad s
eltörlésé-
ne ellenez-
hogy a dohány monopóliumot hazátokba
szépen behozza."
íme Uraim
itt
van
Nem ujomból szoptam
az azt.
Ausweis A Pesten
kulcsa.
megje-
94
magyar orgánum, értem
a B. P.
méltóságos vezérének grófi
tollával,
lenö austriai
Híradót mind
formán
ezt jó
gyar világnak,
Ausweisra,
diadal el
mondta
el
bámuló ma-
a
lármával hivatkozék az
mondta, mi tömérdeket nye-
rünk mi austriától,
el
mondta mennyire nem ; majd
igaz a hiresztelt országos elszegényedés
midn
aztán
nak s
vélte,
a helyett
eléggé
az elipéket
ellépett
hogy
vám
alább egy
leg
mézes madzaggal
tionalis
gyönyörségesen
kis
constítu-
kecsegtetett
volna,
Dohány-Apal-
disserálgatott a
midn felszólittatnék
tóról, s
behálózottak-
eltörlési indítványával,
mondja
ki tisztán,
akar e ö, akar hat e magyar kormányi dohány monopóliumot magyar országon? daczosan azt
monda: majd bizon! bezzeg észre
sem felel; hanem Bécsbl azon veszszük
azért
feleltek helyette
!
magunkat, hogy a dohány monopoUum
behozatalához
mirl majd \gy
áll
sansgéne
tettleg
hozzá fognak,
alább fogok szóllani. a dolog
tisztelt
UrakI
—
Meg
kell
ügyes hadicsel, az egészben csak annyi hiány van, hogy gazda nélkül lön a számvitel. A mi jó akaró barátink amott a másik vallani
oldalon szeretik a dialecticat, mellynek feladata
hamis elzvényekbl vonni
le
látszólag helyes
következményeket: vessUnk ellenökbe egy kis
!
95 mellynek feladata igaz elözvényekböl
logicál,
levonni a
következményeket; vagy
szükséges
e tényeket mint okozatokat viszavinni a valódi
okokra.
—
Lassúk
Tehát mi 14 év nyertünk Austriatól.
fél
milliót
gyönyör Az hogy nem igaz.
Szép,
csak egy kis hibája van.
—
184 és
alatt
—
igen
Számítsunk egy kissé ha ugy
tetszik.
Azt hiszem senki sem fogja kétségbe venni, a magány élet viszonyaiban a bécsi piacz nem adós a magyaroknak, sött inkább mi ma-
hogy
gyarok vagyunk a bécsi piaczon eladósodva. Mert azt nem igen hallottuk, bécsi
Banquier
hogy vagy egy magyar országra jött volna
kölcsön pénzt kérni, ellenkezt
azonban igen
sokat
tudunk; hasonlókép nem igen tudjuk,
hogy
a
bécsi
keresked piacz volna a
pesti
piacznak ad6sa, de az ellenkezt igen jól tudjuk, tudjuk,
resked
hogy csak nem minden
bécsi hitellel dolgozik, s egy
bécsi
háznak
maga
után.
bukása
Mibl
egy csomó az
pesti ke-
nagyobb
pestit
következik,
ránt
hogy az
184V« millió forintnyi nyereség nem künheverö bécsi adósság, hanem készpénzül
emlilett
iU van az országban.
A
—
Jó
—
legjobb statisticusok számvetése szerint
Európa szes forgó pénze 3200
millió
peng
96 népessége pedig '250 millió,
forint,
szes
európai
12
48
ft.
forgó
pénzbl
Már most ha tünk,
ha nekünk
igaz,
hogy mi
Austriától
peng
forintot nyer-
ezen nyereséget megelö/ött
tehát 1831'''^" egyetlen
zünk sem
volt volna,
egy
is, még Ausweis
sem szaporodott volna
ama
és egyedül
hiteles
pén-
fillér
magyar
az óta a
s
pénz semmi más utón egy
szági forgó rel
egy fre
kr.
14. év alatt 184V2 millió
idkrl,
és igy az
esik
is
or-
fillér-
pusztán,
szerinti
14
éves nyereségbl magyar, és Erdély országon
ta lakos számot 14 millióra véve) fóré 13
ft.
10^/7
kr.:
esnék egy
Tehát több mint Euró-
pában az szes forgó pénzbl egy fre
esik.
— Nemde gyönyöriíséges gazdag nép vagyunk! De menjünk egy körben nevet,
kissé
tovább.
Magány
sze számitánk mint egy 60 magyar kik
biztos
földnek legalább
— ^^öJ"'^
is
tudomásunk 100 millió
^^^ ^^ ország
szerint forintal
a
kül-
adósak,
szes lakossága szes
kölcsnének, mellyel
a külföldrl
vön Azt hiszem nem
lesz
ember,
1831 óta
fel
a ki állítani
merné, hogy nem igen igen alacsonyon számitánk.
Vegyük
fel
továbbá csak magát az arany,
s ezüst bányászatot.
Mondják, hogy ez a kor
97
mánynak nem hoz be forintnál.
hagyján,
többet évenkint 450 ezer
Ez ugyan nem igy van, azonban nem bánom ha 450 ezer krajczárra
tetszik is tenni,
annyi tagadhatlanúl igaz, hogy
elállítása, igen keveset
lévén, annak mondok, kerül legalább
2 milho
az
ezen
450,000
tiszta
forintba;
hazai bányász
az
nyereség a
bányászat
fizet
a
munkásoknak munka bérül éven-
kint 2 milliót, s azon kivül kiküld tiszta nye-
reségül a királyi kincstárnak 450 ezer forintot,
d 2
teh
millió
forintal
évenként az országbani
Ezt szándékosan emehogy figyelem gerjedjen a bányászat iránt, s kezdjük azt jobban méltányolni, mint ekkorig tevk, mit bizonyosan el nem mulasztandunk ha szemügyre veszszük, hogy az még akkor is igen nevezetes kincs forrása volna a statusnak ha a kormánynak egy forint tiszta nyereséget nem hozna is, elég ha maga magát fentartva évenkint 2 milhó érték munkabért fizet, s évenkinti terményébl forgó pénzt szaporítja.
lem
ki,
mert óhajtom,
ennyivel szaporítja a forgó pénzt, mire nálunk
még
sokáig szükség lészen.
Mehetnénk még tovább is, de ám állapodjunk meg, ha úgy teszik. Tehát: 14 év elttrl forgó pénzünk volt (ha igaz^
= semmi,
azóta kölcsön utján behoztunk az
oiözágba
mi
a
nem
100,000,000
viszszafizetések
mert
fog}' hatott
ft.
által
az
adósság folytonos szaporodásban van.
A bán^'ászat
szaporította a
forgó pénzt 14 év alatt
Nyertünk
Ausweis
szerint
.
-
28,000,000 „
.
.
az
austriától .
.
184,500,000
.
>>
Oszveg 312,500,000 „ Esik tehát nálunk csak pusztán a három
bl
egy fre 22
Európában a 12 ft. 48 kr.
Ha pában
20 kr. kész pénz,
ft.
közép
számvetés
ez igaz volna
úgy mi vagyunk Euró-
—
S most ezen
témén talis" komor valóság lábat,
,,k. k.
legfelebb kett,
mit csinálni.
Rechnungs de par-
tükör helyeit
tekintsünk
be a
Es látjuk az
általá-
látjuk az irtózatosan
magas
tükrébe.
nos pénz szkét;
kamat
mig csak
a leg pénzesebb nemzet, nálunk a kamat-
nem 15 20 p.Cent, hanem szóval: nem tudunk pénzünkéi láb
szerint
tétel-
melly
a pénz
hiánynak legcsal-
hatlanabb fokmérje; litjuk, hogy a népadó miatt szigorú executiók vannak napirenden s a
Helytartó Tanács
még
is
mind untalan
sürgeti
az adót, mert a nép örökös tartozásban van,
99 hiában a
nem
nincs pénze,
!
mezgazdaság
igen
mert investitionahs
fizethet
:
hogy
látjuk,
kevéssé gyarapodhatik,
tkék
híjával
vagyunk;
lát-
juk az ipar vállalkozási nyomorúságot, melly
magunk erejébl egy pár vállalatot tesíteni;
sem képes
—
száz
ezer
forintos
külföldi segély nélkül lé-
hogy vasutainkat,
látjuk,
duna
hidunkat külföldi pénzel kell építenünk, folyóinkat
pénzel
külföldi
szabályoznunk,
kell
lát-
hogy az országban a legszentebb czélra egy jobbágy község örök váltságára sem vagyunk képesek kölcsön pénzt találni; látjuk, hogy
juk,
eladó uradalmainkat idegen berezegek, tözsérek nincs
veszik
vev, mert nincs pénz,
stocratiánk
a
eladósodik, bécsi
pénzel
nem tudunk
—
mert
rakásra,
legfbb
látjuk,
irányában
külföld
s
pénz-
országban
az
hogy
ari-
mindinkább
kereskedelmi
piaczunk
egy
árvízbl
dolgozik,
s
bécsi pénzsegély
pesti
nélkül ki búni,
Ez mind tény Uraim! s a t. s. a t. szomorú de valóságos tény; mellyet a világ legrózaszínübb szemüvegén tekintget financier S már most kérdem én nem sem tagadhat. kell e az epének fel forni azemberben, ha ezen állapot ellenében fel
azt
demonstráltatni,
látjuk
hogy mi
szegény fejünkre austriálól
14 év
!
100 alatt közel
185 millió pengó
Ugyan minek gúnyt
nyomorusághoz,
a szegénységhez?
gyalázatot
nyertünk
forintot
tetézni a
—
Ez
fájhat a
nemzetnek, fájhat uraim keservesen.
Elttem
a dolog tisztán áll:
kormánynak
nativa közül kell a
Ha
1.
három
alter-
választania.
igaz, és való e roppant kereskedelmi
nyereség ^^y a kormány ön maga monda
ki
status gazdászati kezelése felett az Ítéletet, mert
annak csak ugyan mondhatlanúl nyomorultnak kell lenni, illy
midn
roppant nyereség mellett
illy
pénz szegények vagyunk.
Ha pedig nem
2.
egyéb mint vagy egy
igaz; ugy az egész sziv háboritó
nem
szándokos
roppant mystificatio, vagy pedig. 3.
cán
Az egész
alóli
kormányt viszi.
—
Am számvetés
száravetés olly
hibás alapon is
a
épül,
legveszedelmesebb
Tessék választani. de
minden eritimagát a
melly
tegyük
helyes,
fel,
még
—
hogy igy
is
tévedésbe
Ad Übitum. ezen
14 éves
e^y igen szo-
morú tüneményt mutatna. Szerinte ugyan is szes ki s beviteü forgalmunk az austriai tartományokkal 11 év alatt 60 millióról közel 119 railUóra, vagy is 58 V« millióval tehát több Am de az activ mint 97 pCentel növekedett. tkiviteli) növekedés 40 millióról csak 60 mii-
101 lióra,
ellenben a passiv (behozatali) emelkedés
19 millióról 55 millióra hágott, az az a
kivitel
csak minteg)' 57 pCentel ellenben a behozatal kOzel 200 pCentel növekedett; telen,
eladósodott
bizonyltja,
állapotunk
miután pénz-
s
szembetüniWeg
hogy ezen roppant fogyasztási
sza-
porodás nem eri'mk növekedésébl származott,
hanem
gyarapodó
a
eladósodással
fényzés következtébeni
fedeztetik,
miután tagadhatlan,
hogy az austriából behozott áruknak 200 pCentnyi növekedését a kivitt áruknak 57 pCentnyi növekedésével nem fedezhetk; világos az is, hogy a Rechnungsdepartement által nyakunkba szórt iS^iVa millió nyereséget, maga a ki s bevitel arányábani sió
mer
veszteséges progres-
képtelenségnek bizonyítja.
Egyébiránt miután megmutatám képtelenségekre
vezet
az
emiitett
min kiáltó Ausweis
számvetése ha helyesnek vétetik;
miután könnyedén oda szórt kincseinek ellenébe szegezem az ország valódi szegénységét; nem abba helyezem a f ert, hogy e mystificatiót szán-
dokosnak, vagy szándéktalannak higyjiik, mert éu nem veséket akarok visgálni, hanem tényt birálok is
;
s
azért at
megyek annak
részletben
számokkal! kimutatására, hogy az eliínkbe
102 hivatalos
tálalt
ugyan
,,Ausweis"
számvetése
csak
kibás, és pedig hibás kétszeresen.
1*'
mert kivitelünk értéke
minnek
mint a 2®'
ott
mert az
austriából
teke nagyobb: mint a
Lássuk
nem oUyan nagy,
állíttatik.
A
I.
behozott áruk ér-
minnek
áUittatik.
kivitelt.
szes értéke kitétetik 63,742,349 Az 1844''' évrl van. szó; tudomásul elmondom a fontossági sorozatot niiképen kiviteli czikkeink érték nagyság szerint egymás Kivitelünk
forintra.
—
után következnek:
gyapjú ..
1.
a
2.
„ gabna
3.
„barmok
közel 21 millió értékkel.
nemek
.
18
millióval.
9 millióval
mire
nézve megjegyzést érdemel, hogy viszont mi is közel 2 millió p. forint áru barmot hozunk be austriából.
—
4.
több mint 2 millió forint „ dohány érték; ezen négy czik együtt teszen 50 milliót minden egyéb szesen nem
5.
„nyers réz
6.
„ nyers
teszen egészen 14 milliót. .
br.
.
.
1,367,000.
.
.
1,346,000.
103
gubacs .... repcze mag.
7.
8.
1,136,000.
1,130,000.
.
bor
800,000.
vas
700,000.
9.
10.
olaj (repcze, ken-
11.
der,
len olaj)
12.
kender
13.
magvak
600,000.
.
mindenik egy millión
14.
szalaj (hamuzsir)
15.
fél
feliíl.
18.
ágy toll rongy nyers selyem fagygyú közel
19.
fa
300,000 forinton
20.
ezüst viasz
300,000.
16. 17.
/
\
mindenik több
400,000
400,000
forintnál. forint.
felül.
21.
200,000.
Minden egyéb szesen
alig teszen 27* milliót.
még nem
Észrevételeimet ez alkalommal
mennyiség birálatára, mint inkább oda fogom irányozni, hogy ki mutassam: mennyire hibás a bécsi számítás az érték annyira
a kitett
nézve. Azonban az els sem fogom egészen elhanyagolni.
tekintetet
gylési
mindenre
becslésre
lehetvén
egy
értekezésben
kiterjeszkednem, csak egy két
natkozandom.
fbb
De nem
rovatra vo-
104
Leg fóbb czikk a gyapjú, mibl kivitelünk Craindig csak az austriai tartományokról, s 1844 röl szóllok^ 261,142 mázsára, s egv
peng
mázsának közép ára 80.
Nem
számítva.
nyiség minden
statisticai
nekem
szárnyalván,
forintra
van
tagadhatom, hogy ezen men-
mesze túl nagynak látszik;
adatinkat
szerfelett
mert 261,142 mázsa gyapjúra egy juh gyap(finomról
ját
lévén
szó)
17,409,466 juh kell, csak
fonttal
véve
felejsiik,
hogy
IV2
pedig ne
austriábai kivitelrl van szó, ide
ají
magunk
nincs számitva az a mit
még
az országban
feldolgozunk, és nincs számítva a mit austrián külföldnek
kívül
a
hogy
gyakran
el
a pesti
adunk; tudjuk pedig, gyapjú piaczon nem
hanem Belgák, Francziák, Schweifbb vevk; Hozzájárul,
austriaiak,
—
Angolok a
cziak s
hogy a legújabb statisticusok mint például: Fényes, és Báró Reden magyar országnak szes juhászatát, finom, és durva szrt, me,
még a kecskék seregét nem teszik többre 17 milliónál, austriai ,,Ausweis** szerint csupán
rinost, és raczkát, sött is
ösze véve
míg az az
oda
finom
ki
szr
2 fontra
vitt
gyapjú
fedezésére
17
juhnál több kívántatnék,
teszünk
is
millió sött
ha
egy finom juh gyapját,
több mint 13 milUó juh kívántatnék, az austriih
105
ugy iiogy ha
bai kivitel fedezésére,
fogyasztásunkra
belföldi
—
posztósainkat,
s
kivlil
még
sziirszabóságot,
mind
4
több
vagy
auslrián
gyapjú ke-
nem maradna
fedezésére
millió juhnál,
zsánál, a
80. ezer
is
mi valóságos képtelenség. is,
má-
Ha pedig
kereskedésünkre
kül
kivüli
60,000 mázsát veszünk
ka-
ide értve, s
a kiilföldeli egész is
kül-
egész
gyárainkat,
poszt('>
laposságot, pokrócz szövést
ezen
s
a nálunk olly nagy kiter-
jedés guba csapóságot,
reskedéstinknek
bel,
helyes,
szaniilása
slatisticusaink
földi
csak
a mit bizvást vehe-
tünk, részint mivel a pesti vásár tapasztalásai erre
csak
ugyan
feljogo;sitanak, részint mivel
az austriai ,,Zoll ver
ország
is
viszen
ki,
be van
mibl
a
bánd"
(mellybe magyar
foglalva)
legalább
152,000
mázsát
60,000
mázsát
magyar országra annál biztosabban felvehetünk, mert austiia a magyar országról behozni monmázsán kivül még külföldrl
dott 261,442
is
behoz 63,000 mázsát, magának tehát igen sok kivinni
a
való
számvetés
gyapja igy
bizonyosán nincs; ekkor
fog állani:
ki
austriába mint a statisticusok azt
viszünk
kül-
60,000 mázsát
földre
állitjík,
mondják e^y
hogy
.
.
.
hangulag belföldi
261,142
,,
106 fogyasztásunk szint annyira
megy, mint egész
kivitelünk,
320,000 mázsát
ez tehát tenne
szes gyapjú tenyésztésünk 640,000 mázsára menne, s juhászatunknak 32 millió e szerint
darab juhra kellene menni; az az egy millióval többre,
mint a mennyivel a kétszerte na-
gyobb Franczia ország
bir,
majd háromszor
annyira, mint mennyivel a körül bell hasonló
—
nagyságú Porosz ország dicsekszik; 16 szór annyira, mennyije a csak 5ször kissebb cseh országnak van, s csak 4 milHóval kevesebbre, mint nagy Britanniának roppant juhászata
mi ismét tetlen
nem hinnünk
ugy hogy
,
a
lehe-
mikint a minket mystificáló
kormánynál sokkal hihetbben számi-
austriai
tanak
valódi képtelenség;
a
miihóra,
statisticusok,
kik
juhászatunkat
17
tehát gyapjú termelésünket 340,000
mázsára téve, ebbl 170,000 mázsát vesznek fel
egész kivitelünkre, mi ha egészen austriára,
a külföldre pedig
semmi sem
szállíttatnék
is,
mind mányszámvetése szerint 7,280,000 ftal szálhttaná
a mellett 91,000 mázsával, az az a kor-
le,
a fájdalom
alaptalanul
kereskedelmi mérleget.
reánk fogott activ
Szerfelett
nagy
tehát
a ki mennyiség, de ezen most nem akarok felakadni, mivel hogy hiteles számokban nem tett
107
tudom
a kivitt mennyiséget meghatározni,
azonban már
lellyes iiitelességgel
hogy egy mázsa gyapjúnak középleg 80 ugyan
is
zékeket,
1844
átnéztem az tellyes
s
peng
túlságosan nagy.
beosára
forintra felvett
ki
azt
mondhatom,
En
árjegy-
vásári
bizonyossággal áUithatom,
hogy az egy nyiretü finom gyapjúnak közép
I
ára 1844''"
nem
vagy
váltó,
több mint 161
volt
64
is
32
ft.
bár éhez alkusz bér, fuvar, fejében mázsánkint 3
sok, mert
ségre
még
28
s
már
az
legalább 12
göngyöleg (tara)
kr.,
a mi szerfelett
eladásnál mindig van,
peng
van számitva minden ki
drágábban mázsa gyapjúnak
forintal
vitt
ára, mint kellett volna; a mi..
.
.
mázsánál tészen
peng sebb
forint
levonandó különbséget. leghitele-
magány jegyzetek,
kereske-
s városi hiva-
talos számtételek egybevetésén épül,
annyival nagyobb
hitelt
érdemel,
minthogy a külföldrl austriába hozott gyapjú mázsája ugyan ezen Ausweisban 40 p. forintra becsülletik, a
261,142. 3,133,704.
Ezen számvetésem a delmi vásár tabellák,
s
20 kr.
a göngyöleg miatti mérték különb-
ügyelet is
ft.
ft.
peng, adjunk
kr.
magyar országi ellenben
108 3,133,704 ft.
80
hogy
p. forintra, az adatván okúi,
tlünk
csupán
finom,
külfoldriil
pedig csupán durva gyapjú austriába, mit
a
ki
vjtetik
kétszeres
tett
arányban csak ugyan senki a gon nem fog elhinni.
fbb
2'^
„Ausweis" vittünk ki,
s
eb-
búza, mellyböl mint az
állitja 1844'»««
vagy
mázsát,
gabna,
czik a
bl leg fbb a
vilá-
is,
2,636,618
3,613,941
mért
pedig minden
számitja
pozonyi mérjét a kivitt búzának 7 ft. 30 kra váltó czédulában. Ha meg-
akarnám szállítás,
czad,
is
hogy raiutm
engedni,
harmin-
vám,
raktárbér,
bécsi fogyasztási adó beszá-
s
mittatik
egy pozsonyi
mér
búzának
ára Bécsben annyi lehetett (mit 1844
rl közép árnak
el
nem ismerhetek)
nekünk tellyeséggel nem lehetne nyereségül beszámítani, hanem reánk
ezt
nézve
csak
venni, a
En
azt
erre nézve
árjegyzéket, 1844***°
lehet
számításba
hogy mi a búzát eladtuk.
nem
is
s is
felvetettem a vásári
úgy
találtam,
a közép árat,
hogy hanem
109 3,133,704 ft. a legmagasabbat véve fel, aratás
a
ideig
kis
elOtt
mellyen
jobb
leg
magyar búza a pesti piaczon soha sem volt drágább 4 ft. 40 czárnál váltóban, vagy
20 kr. az s
is
köble 9
—
csak kis ideig,
ft.
nem,
csak a legjobb
is
kelt,
kraj-
azon id-
szint
Mosonyban 5 ft. 36 v. kr. volt ugyan a legjobb búza pozsonyi mérje, de volt 3— 4vft. is, s azért ben
azt
kiszem
midn
a
kelletén
árát veszem
4
az az
A
kint.
ft.
legmagasabb mosonyi közép árnak
fel
40
krt.
mér
den pozsonyi
váltóban, \agy
gben lene,
is
tehát min-
búzát 2 1
ft.
8
ft.
50
kral.
kr.
pen-
drágábban számit mint kelmi 3,163,941 mér búzá-
a
nál teszen
peng A
forint
3,585,799,, levonandó különbséget.
többi
gabna nemüeknél mé-
szembetnbb rozs pozsonyi
gább
pozsonyi méron-
Ausweis
bécsi
számitok,
túl
piacz
pesti
volt,
a hibás számilás.
mérje midn
kell,
2
ft.
A
legdrá-
32 kron válft. 4 kron.
tóban, a ministerium 5
ilO
veszi fel, tehát
6,719,503 ft. épen mégegyszer olly
magasan mint
kellene.
mérje
pozsonyi
3. V. forinton,
az árpa 2
ft.
de
tétetik,
3
ki
e szerint a
kukuricza
pedig 4 ft. lkron.;
kr. helyett
én
kisebb arányt
a búzánál
itt
A
leg drágábban kelt
3
ft.
45 kra.
csak tulajdon
veszem
fel,
mutattam,
s
azon
mellyet
minthogy
9,887,316 forintra, szá-
mitott búza ára 6,301,517 ftra. csök-
ken, hasonló arányban a többi gabna
nemiieknek 5,877,316
ftra.
számitott
két millió forintal alább szál,
ára,
leszen tehát ismét leszámitandó
Es ime minden közül csak kettt tosabbat
kiviteli
— igaz
39 milhó
.
2,000,000 ft.
czikkek
a két legfon-
peng
forintra
rugót vettem, csupán az árra nézve helyesebb számítás alá; séget pedig illetetlen is
ki tetszik
a mennyihagyám, s már
hogy
8,719,503
p. forintal felébb számiták az austriai ministe-
rium hivatalos kimutatásai annak szes értekét, a mit austriának eladunk. S minthogy állitásuk
szerint
kereskedési
mérlegünk
austria
irányában 8,624,442 p. forint nyereséget mutat,
111 csak egyedül két
kiviteli
czikk árának helyesebb
számítása elég hogy ezen áltatólag compingált
nyereséget elenyésztesse , de söt veszteséget
is
bizonyitson.
Óhajtom, hogy a
egyesület azon
tisztelt
agitationaUs téren, mellyre mint hiszem a
vám
kérdésében mái nap fellép az austriai számvetés el
fallaciáinak
ne mulaszsza,
hiteles
rovatról
kimutatását
rovatra
s terjedt öszekötletéseinél
fogva
adatokat gyjtsön az általam im most
megkezdettek kiegészítésére, én mindenre jelen
eladásomban nem
h
A
terjeszkedhetvén, átmegyek.
behozott áruk lajstromára.
Köszönöm mutatásaimat ez nekem,
a türelmet,
mellyel
kisérve látom,
a behozatalra nézve
is
szerint
ki
tnjék,
austria irányában
melly
állításait,
hogy áru forgalmunk
borzaszt(')
veszteségnek
ki
szolgál
kissé boncz
kés alá venni az austriai ministerium
mi
száraz
ösztönül
veszteségben
kútforása
azon
áll,
mostoha
kormányi vám politica miszerint mi kényszerítve vagyunk austria müszorgalmának kényszeritett piaczot nyújtani.
112
Es fájdalom, hogy e ges tünemény,
nek
romlásunkra ható
nem
politica
hanem átgondolt elvei
,
esetle-
rendszer, mellya
vámszabályzat
szemeinkbe Ötlenek.
át visgálásánál nyíltan
Ezen vám poiiticának vezér
nem
elve
az,
mit némellyek hisznek, mintha tudniillik azért,
hogy a külföld olcsób gyár müvei a külyámok magasága által kirekesztetvén piaczunkról az austriai drága miiiparnak gyarmati piaczúi szolgálunk némi szomori'i pótlékul nekünk legalább mez gazdasági nyers terményeinket, mik
élelem
szereket
nélkül
bevitetni
vezér elvek e
Mez
képeznek,
gazdasági
nem
csak annyiban ütközésbe
hanem inkább a
élelem
nem
szereink
bevitele
akadályoztatik, mennyibeq
az austriai mezi) gazdaság, vei
akadály
austriába
engednék, következk.
jö.
s
mipar
érdekei-
Innen van aztán, hogy
e^y mázsa bi'iza V* pozsonyi ménO S?'/* kr., egy ökör 12 ft. egy mázsa bor (^/q akt')^ 4ft. 24 kr. vámot, fogyasztási, s bécsi községi adót fizet,
mert az austriai tartományok magok
nagy
részt
tenyésztk.
búza,
bor
termesztök,
s
is
marha
Ellenben
Azon nyers termékeink, mellyek gyártási anyagúi szolgálnak, esíthetk,
s illy
tehát
értékesített
munka
által
érték-
alakban ismét hoz-
ii3 záok viszahozhatók, semmi, vagy igen csekély
vámot fizetnek. De már tulajdon ezen terményeknek fél, vagy egész gyártott állapotban austriába bevitele fokonkint sulyosodó vámokkal nehezíttetik, ellenben a gyártmányoknak austriából hozzánk ÖzOnlése kevéssé terheltetik.
Egy
két példa ezen elvcombinátiót világos-
A
abbá gyén
ki,
neme
járul hozzá,
teendi.
szerint
zatán
sen)
elbbre ment. A tisztázott vas már tlünk austriába vive 27 V«
még
nyers vas; a
csak 3
vám
fial
tehát a
ér
még
mint a nyers vas, már
munka
az az a
és igy
is
(frischeikrt.
munka csak 5 56'/4 kr.
fizet,
mint a
többet
értéke-
általi
több mint 15 p Centéi nyomja;
vasöntvény mázsája
jét,
me-
vas vámmentesen
már jókora vámot fizet, a nagyobbodót, a mint a gyártás foko-
pedig ez
sítést
nyers
de mihelyt a gyártásnak leg kisebb
— a durva
ftal
drágább
vámot
fizet,
áltaU értékesítésnek 19 pCent-
tovább
a lakatos munkáig,
melly
már egy mázsától 10 ft. 25 kr vámot fizet, míg ellenben austriából ide hozva csak 62Vi kral, a finom szerkovacs munka kivitelünknél 10 pcentnél többel, behozatalnál csak 2V«pCentel
tött
a
van vas
terhelve, is
munka
valamint
szintúgy
ha behozatik csak 9'A krt általi
az
fizet,
öna
mi
értékesítésnek csak S'/* pCentje,
114 mig
a
matik. tik
ki,
miénk a mint mondám 19 pCtentel nyoígy a nyers réz vámmentesen vitede ha lemezzé veretik csak 10 ftal nö-
—
még
vámot, tehát a gyártási
már 5 munka
pCentjénél többet fizet,
mig hozzánk behozva
vekedett
csak 1
értéke
42 V2 krral
ft.
16
52V«
ft.
127^ kr.
50
értékének
—
áruknál,
egy fokmellynek
magyobb csak mint
ftal
nyers
a
44 kr. ök ellenben csak vámot fizetnek.
rézé, mi 6 kr.
terheltetik;
a kazán
kal felébb ismét,
értéke
is
ft.
1
ft.
Száz illyen példát tudnék felhozni, de az idézett vámrendszeri
ez
elv
felvilágosítására
elég
is.
Harmadik
elv,
hogy mig
e szerint a
ma-
gyar míiiparnak minden keletkezése elnyomatik,
a
monarchia határszélén
vámok külföldrl zatalát tökéletesen rint austria
dr.iga
felálhtott
magas
az olcsóbb ipar czikek beho-
megakadályozzák, mi
sze-
miiipara minden vetélytárs
nélkül álljon monopolizált piaczunkon.
Ezek ticának,
fö vezér elvei
az austriai
vám
poli-
mellynek reánk nézve szomorú ered-
ményét hasonló czélzatu mellék intézkedések mozdítják elé;
—
zatlanság, melly
majd
Hlyen a vám becslési határ-
majd
értéket vesz
fel
súlyt,
majd mennyiséget, mi gyártmány-
alapúi, a
115 oknál mérlegünkre kimondhatlan áltasással hat,
mert például a röfenkint 10 csak 2 el
flos.
gyanánt csúszik
posztó
pftos.
mi
be,
is
szerint
mondhassák, hogy mi keveset fizetünk mig ellenben a mi nyers termé-
austriának,
nyeinknél az érték szerinti (ad valorem) becs-
rilkm fordul elé, s az érték bevalláshazugságok hasonló mértékben lehetetlenek:
lés igen
náli
— Hlyen
az,
bogy az áruczikkek
rovatjai nin-
csenek kellleg meghatározva, miszerint a telnél
magasabban vámozott rovatba
hassanak.
kivi-
csúsztat-
Innen következik aztán azon gyakori
magyar vasgyártó azon hogy annak vámja észre, 36 veszi hogy a vám1 ft. kr. ; s azon soroztatik, sorompónál más rovatba s 10 ft. Hlyen segéd eszköz továm vettetik reá. vábbá, hogy némelly czikkeknek behozatalára eset,
hogy például
a
hiedelemben küld ki valamit,
—
nézve világos szabály van a tariífában,
de
ki-
semmi sincs téve, mi szerint ha vétetnék észre, hogy egy bizonyos gyárczikk az magyar országból, ex inkezd menni sürün vitelére nézve
proviso
taxáltathassék:
kényszerint
—
Hlyen
továbbá azmi szerint nálunk a vállalkozó e^y
napra sem biztos, hogy a vám máról hónapra
meg nem riffát,
változtatik:
s látja,
hogy
Meg
vám tavám mei-
nézi a
a fenálló kiviteli
116 lett
austriába kivitelre számithatna, vagy a fen-
vám
álló behozatali
saját
mellett austriával
piaczunkon versenyezhetne,
vállalkozni, mert senki
sem
máról holnapra amazt
fel
nem
áll
de
néki jót, hogy
nem emelik,
szállítják, s öt e változtatással
teszik.
—
állítanak,
ezt le
tönkre
nem
Hlyen a mit némellyek ténynek de nekem alkalmam
nánt emlitek: t.
nem
a
differentialis
i3
lévén tényt
csak bizonytalansági veszély
tapasztalni,
féletem,
legalább
nem mer
vámozás
gyamiatti
hogy azon gyártási anyagokra
i.,
nézve, mellyek. külföldrl jönek, akár mikor fel, a mint t. i. hozzánk, vagy austriába vitetnek be gyártás végett (mond-
különbség álUttathatik
hogy két izben tevék kísérletet létre hozására, s mind kétazon körülményen szenvedtem hajútörést,
hatom például
:
gyapot fonó gyár szer
hogy az
illet vállalkozók azon esetre káipót-
ha a kormány nagyobb vámot vetne a hozzánk mint az austriába behozandó gyapotra; hiába mondám nekik, hogy ezt nem lehet a kormányról feltenni; azt monlási
biztosítást kértek,
dák: mi
illy
bizodalmi hiedelemre 500,000 p.ft.
tkénket nem koczkáztatjuk! és haza mentek). Hlyen ségédszer végre, hogy többet ne mondjak, azon gyakori tapasztalás, hogy mihelyt valamelly iparág nálunk egy kissé emelkedni
117 kezd,
mint gyárnok lép
kincstár mindjárt
a
versenyre, csak
hogy a
privát industria fel ne
kaphasson: így
történt'
Róhniczon, és tájékán,
hol a kincstár az
okszer gyártás józan
ellenére
mindenbe
egész a reszelöig, a
privát
Hlyen
s
a
mindent
s
vállalkozást
veszély
gyönyör
fogott
bele
még
is
a
elveinek
rúd
rosziil
vastól,
készit,
lehetetleniti
;
de
—
fenyegeti most a Ruszkabányai
intézetet, melly
4000 embert
táplál,
maga szomszédjában 4V« millió vállalattal lép fel, melly Hofman és
kincstár
forintos
Maderspach Urakat roppant erejével természe-
agyon zúzza; bányáknak czélba
illyen az oVaviczai
tesen
tiója, illyen az
vett
óriásivá
kincstári
koszén
monopolisa-
emelked magyar szimaga után vonandó
vargyártás végelnyomását
legújabb lépés,
mirl mint országos
csapássál
fenyeget vészrl alább szóllandok. lm ezek az austriai vámpoliticának irányunkbani vezér
elvei!
Isten látja lelkemet,
nem
kedvem a panaszban. Olly örömest énekelnék szivembl hosánnát a hatalomnak, csak telik
lelkemismerete
engedhetné;
de
miután
ezek
mind czáfolhatlan valódi tények, kérdeni vagyok kénytelen: van e ezen egész vám poüticának vezér elveiben csak egy is, melly magyar ország érdekeit legkevésbé
is
tekintetbe venné ?
118 s
nem
az e az egésznek tisztán kifejezett czélja,
hogy
piaczunkat
miUpara
austria
raonopo-
lisálja ?
így
áll
rendszer,
a
csak
s
illy
rendszer
magyarázható a külOmben megfoghat-
mellet
hogy mi kik hazánk félrészében minvagyunk látva, mit a természet a gyáriparra kedvezt nyújthat, még is az austriai lan tény,
dennel
el
„Ausweis"
hibásan
áru
csekély
becslése
szerint 55,117,907 p. forintáru portékát
be egy év lió
peng
dászati
alatt austriából,
forint
érték
hozunk
ebben csak 4 mil-
s
természeti, s
mez
gaz-
termék* van (mig a coloniahs árukat,
czukrot, kávét, délszaki gyümölcsöt
is
ide szá-
mitva a mi ismét legtávolabról sem álQ ellen-
ben 51 milüó forintot fizetünk egész,
gyártmányokért,
s
e közt
és
fél
4372 milliót egész
fabricatumokért, mig az egész többi ismeretes \11ág
gyáripara csak 752,070 forintig találhat
magának vali
ulat
a
magyar korona tartományai-
kereskedésre,
—
borzasztó öszveg! de
51 millió
nem
peng
forint!
azéit borzasztó mint-
hogy ennyit fogyasztunk, hanem mert nem ollyasmiért fizetjük azt, a minek el állithatási áldásából minket Isten kizárt fük
béréül
nak, mellyet
,
sött
inkább
fizet-
és szorgalom munkának magunk is végezhetnénk, fizetjük olly
,
119 akkor
midn
felföldi nép munka, minden szkebb termés
minálunk a
és kereset hiány miatt
idején éhséggel küzd.
e
Aztán nem kel! e a Védegyesület ? lehet addig, mig e rendszer tart, mig országló
hatalom és törvényhozás a dolgon nem
másban
valami
keresni
segélyt,
kis
segit,
mint
a
Védegyesuletben ?
Am
hogy nem
de megmutatom,
51 milliót fizetünk egész, és kért austriának,
A
fél
hanem sokkal
fbb
behozataU
is
csak
fabricatumo-
töbl)et.
czikkek
fontosságuk
ekkép következnek: gyapot gyártmányokért
szerint
II. 2.
fizetünk az Ausweis sze-
posztóért, s
len
s
pfíot.
más gyapjú '.
8,218,800
„
.
4,912,836
„
nemüekért
3,076,125
,,
kelmékért 3.
23,837,820
rint austriának
.
.
kender gyártmá-
nyokért 4. vas és aczél
.
.
5.
selyem árukért
2,365,800
6.
bor árukért
1,559,965
7. égetett szeszes
8. üvegért 9. papirosért
italokért
„ „ 613,845 „ 515,216 „ 297,525 „
45,428,232
pflot.
d20 .45,428,232 pftot. 10. agyagárukért (porcellan
kö edény)
265.965
.
,,
tehát csupán ezen 10
45,694,197
czikkért
lési
pftot.
Már most nézzük bár csak magát a posztót. Mindenek eltt megjegyzem, hogy a becsvám el járásban a külföldre, s reánk nézve
—
különbség van.
300
pftra.
veszik a finom
vagy is röfönkint 2 pft.nál drágább posztót; 110 forintra a durvát vagy is 2 ftnál olcsóbbat; s a külföldrei kivitel táblázatában megjegyzik,
hogy ezen
osztályzati elküiönözés az érték
becslést bizonytalanná tevén, helyesebbnek lát-
ták mindkettt egybe foglalni,
205
venni
ftot
vám ugy
is
s
a közép árt,
becsmértékül, mivel hogy a
fel
mind kettre nézve egyenl.
gyar ország irányában ellenben
els UOpfval vám különböz; az a má5ft. 25 krt. mázsánkint Cmig el-
különbség,
feltartatott az osztályzati
Ma-
még mindig s az
osztály 300 pftjával, a második pedig becsültetik;
mivel hogy a
els
ugyan
osztály
sodik pedig 2
lenben
els
ft.
magyar
osztály
8
ft.
is fizet
55
krt.
országból
45
krt.,
,
austriába
a második 5
ft.
vive
25
az krt.
ezen osztályzatnak eredménye aztán az, be hozhogy igen sok austriai finom posztó
fizet)
j
121 zánk durva posztó czim
meg
jelenik
alatt,
csak llOpflal
s
passiv méiiegtinkben, inig a bevett
alacsony becs szabály szerint lene megjelennie.
—A
Ezt csak tudomásul.
300
is
pílal kel-
ministerium
hogy 14S85 mázsa finom posztó
lítja,
jött
ál-
be
austriából 1844*"'", az az oilyan, mellynek röfe
— maga mondja,
2 pflnál drágább;
hogy ezen
osztályba csak illyen 2 pftnál drágább posztót számit,
s
különös!
egy mázsa
csüli
még
illyen
pedig közönségesen
is
csak 300 pflra
posztó
Már
hogy
finom
van,
tudva
be-
értékét.
posztóból 2 röf megyén egy fontra, egy mázsa
I
finom posztóban tehát 200 röf van; csak 2 pfval számította volna
is
s
röfél,
igy ha
Cpedig
felébb kellett volna számítania, mert éppen azt vette
becslés szabályul,
drágább),
még
is
már
hogy a posztó 2 300 hanem 100
neiii
ftnál
pftra
egy mázsát számítania; de az ö azon képtelenség jö ki, hogy épen azon rovatban mellynek mint mondám kelleti
volna
számítása
sz^erint
,
határozó jelleme a 2
ftnál
nagyobb ár; egyet-
egy röf sincs még csak 2 ftra is becsülve, hanem mind csak 1 fi. 30 krjával számíttatik. len
Am
de ex supposito 2
ftnál
drágábban
kellelt
volna számitatnia, s pedig 2 fton felöl van a 1 6 3 10 12 pítos posztó is, de ök mind
——— —
122 ezt 1
30 krjával számítják!
ft.
mészetesen i^en
hogy mi 185 tem
kell
könny
milliót
azt
így aztán
nyertünk austriától. Semmi
hozzá egyéb mint csak
júnkat 12
ftal
ter-
disputálni reánk,
ki vitt
gyap-
drágábban, a behozott austriai
posztót pedig röfonkint 1
—2
forintal
olcsób-
ban becsülni mint kellene, s készen van roppant nyereségünk a papiroson; de készen
—
is
van
ám
veszteségünk erszényünkben
—
szé-
'pen köszönöm!
Azt gondolom igen igen mértékletesen
szünk, ha ezen els osztályú
2 ftnál
posztót közép árai 3 pftra veszszük,
egyetlen
helyesb
mázsa vagy
számítás
a
az az
2,971,000.
is
4,456,500.
még
egyszer annyival
felébb rúgtatja mint a mennyire az
Ausweisban becsültetik. A második osztályú vagy is 2 ftnál olcsóbb durva posztó másája 110 pftra számittalik; holott maga a gyapjú fonal 180 200 p. ftra; de még a gyapot fonal is 120 140 ftra van számítva. S ez
—
—
aztán rinte
gyönyör
ime ezen
behozott 14,855
röf posztó árát pftal,
s
te-
drágább
számítás! mert sze-
e^y mázsa posztó 70
pftal volna
123 olcsóbb, mint a legdurvább fonál
még 10
raellyböl szövetett, sOt
ital
olcsóbb mint ha gyapotból szöve-
Durvább posztó
volna.
tett
röfét
^/4
fontra véve egy mázsából kike-
rül
133
röf, s ezt
val véve fel,
lesz
csak 1
ft.
12 krjá-
egy mázsának ára
ft. 36 kr., a különbség tehát minden mázsánál 49 ft. 36 kr. vagv is a kitett 32,880 mázsánál 1,630,2 18 ft.
159
íme
pftal
kevesebbre
rium passivumunkat mint Es
itt
én
egy
ezen
csak
tehát
6,086,748
még
a
czikknél
is
számitá a ministe-
kellett volna.
mennyiséget nem
is
vet-
mennyiség
is
sok-
tem kétségbe; pedig hogy
a
ban valótlanul van felvéve felvilágosításul csak egy példát akarok felhozni.
A
legújabb
—
fogyasztás Európában eképpen esik
egy fóré 16
czia
országban
font,
7,
oroszbirodalomban
—
A
czukort.
statisticusok szerint a ill
:
Hollandiában 13, Fran-
Austriában IV2, is
czukor
Anghában s
még
az
valamivel több mint egy
Es most nehogy nagyítással vádoltassam felakarom venni hogy mi magyarok aránylag annyi czukrot sem fogyasztunk, mint a font.
csuvaszok, kalmükök, csücskök, karakalpakok,
12á
hanem fejenkiiit Cisupán 1 fontot; még is kell magvar országnak, s Erdélynek 140,000 mázsa Igen de az austriai számmondja, hogy mindösze csak 20,434 mázsa jön be az országba, tehát magunknak kellene legalább is 119,56(3 mázsa ez u kor eg>
évre.
tartó hivatal azt
gyártanunk; Isten adná, hogy igaz De fájdalom nem igaz; mert nincs olly sok czukor gyárunk, hogy konnyü ne volna czukrot volna!
ujjainkon elszámlálnunk, mellyik mennyit gyárt s
annál fogva tellyes bizonyossággal mondhat-
juk,
hogy még
felét
sem gyártjuk
a
kitett
mennyiségnek.
nem
Azt
a behozott fontját 11
is
emlitem,
raffinád
hogy a ministerium
mázsáját 22 pflra,
réz garasra számitja;
szouyaink
nagyon örülnének ha
De
én
hiszen
az
vagy szándokos
illy
altatást,
az az
minek gazdaigaz
számvetési
volna.
botlásokat,
melly éknél a különb-
ség csak egy pár száz ezer forintot teszen, ez úttal
figyelembe sem veszem. Általában a mint hiszem, hogy érdekünk-
ben
áll
ezen kérdéseket
már egyszer tüzettesen s reménylem
czikkjöl czikkre végig tárgyalmi, is,
hogy errl az igazgató választmány gonfog, ugy különben is szokatlanul
doskodni hoszura
nvuló
értekezésemben
viszaélnék
a
1Í5
gylés
türelmével, ha ezen száníveftési botláso-
kat czikkrl czikkre
még
Legyen hát ennyi czikket vettem
fel,
tovább lárgvalnám.
elég.
íme csak három
gyapjút,
és gabonát a ki-
vitelnél, s posztAt a behozatalnál, s már is álom gvanánt enyészik el az udvari számtartó hivatal álütása, mintha mi kereskedésünkéi nyereségben volnánk austria s
által
is
vetését
ekkint igazithatjuk
a
kormány szám-
:
Allilják,
I
irányá-
csak a három czikk hellyesb számítása
ban,
hogy 1844
ki kivite-
lünk teszen
63,742,349
megmutattam, gyapjúnál
s
hogy
csak
gabnánál
.
ftot.
a .
.
8.719,503
,,
tévedtek, tehát kivitelünk csak e két czikk helyesb szamitá-
I
sával leszál
55,022,846
ftra.
55,117,907
ftot.
6,086,748
fial.
í^llenben áfíitják, hogv austriábóli egész
lesz
behozatalunk
nem
többet mint
megmutattam,
hogy
csak
a
posztó rovatot
kevesebbre tették,
niint kellett
volna, s csak ezen c^y igazitással a behozott
etwelkedik,
tehát
ámk
értéke 61,:Í04,655flra.
kivitelt,
és
behozatalt -egy-
126 mással egybe vetve
rünk 8,624,442
nem
nem
csak hogy
mint
pftot,
de söt vesztünk 6,181,809
hibásan pftot,
nye-
állíttatik,
csak
pedij^
3 czikk számítását igazítottuk. Es kérdem én
:
elttünk, kik nem a bécsi
finánczbureau
csalóka
magyar ország
állapotát,
perspectiváján
valóságában;
éJet rideg
hanem
látjuk
a mindennapi
látjuk a tapasztalás s
pénztelenség gondjai közt,
látjuk
köz sze-
a
génységet, érezzük a pénz szkét, tapasztaljuk a külföld irányában naponkint
sodást
s.
b.
t.
növeked
valószínbb -e, vagy azon nevetséges
hogy mi 14 év a
alatt
—
altatás,
185 millió pftot nyertünk
Mert ugyan köznyomor nevében
ausíriától ?
eladó-
az én számvetésem eredménye,
hol van hát
—
hol
van
— kérdem e
roppant
öszveg e pénz szegény országban?
Vesztünk igen
is
vesztünk tömérdeket éven-
kint austria irányában
káron
kívül,
,
mellyel
ám
de azon közvetlen
szenvedünk
austriának
adózva olly munkáért, és szorgalomért, mellyel magunk is végezhetnénk; austria vámrendsze-
rébl még reánk közvetve egy teség hárul.
Ez igen
ft)ntos
irtózatos vesz-
körülmény,
—
figyelmet kérek.
Austria kereskedelmi
ismerve,
táblázatában
el
van
hogy mi csupán gyapot gyártmányo-
127 k(4rt (^venkint
23,838,420
pftot
adózunk
Ezen roppant Öszvérben nyers gyapot, mellyet aiistria nak.
külföldrl
vásárol
austriá-
10(3,3^^3
mázsa
j^nár
anyaidul
csupán 3,191,790
pftot te-
szen, mit az austriai dicséretes szorgalom, fonás, szOvés,
és
pforintra emel;
szinezés által közei 2t millió s
mun-
igy mi neki csupán a
káért 20V2 millió pforinlnál többet fizetünk.
Angii íban, Belgiumban, Scbweizban t.
a gyapot gyártás olly
tökélyre
s. a.
emelkedett,
a gyapot gyártmányok, magát a magyar országi piaczon a külföldi olcsó pamut szOvetek versenye ellen szOrnyii magas vámmal nem védené, egy röf gyapot szövetet sem volna képes eladni magyar országon mert mi azt a sokkal jobb, s
olly olcsókká leltek
hogy
s
austria
lia
olcsóbb angol, scbweiczi, belga
rosoktól
vennk mind
s. a. t. gyáaddig mig saját gyárt-
mányainkkal nem fedezhetni) k fogyasztásunkat. i\lil
csinál tehát az austriai
kormány, hogy
gyárnokai számára a magyar országi rop-
saját
pant gyapot
áru
den 200
evaluált
ftra
fogyasztást biztositsa? mines!;y
egy mázsa gyapot
szövetnek külfOldröli behozatalára 116
fi.
vámot
versenyét
vetett,
s
ez
által
a
küífOld
10 kr.
tökéletesen kirekesztette.
En
a
legjobb,
s
legkülönbözbb adatok
:
428
nyomán a gyapot kelme gyártás következleg tatáltam Egy mázsa nyers gyapot 30 pft.
egybevetése költségeit
.
A
fonás
költségeivel
emel-
kedik
A A
szövés által szinezés költségeivel
...
Es mi azon gyapot kelmét,
43 „ 10 kra. 59 „ 31Va „ 97 ,, 45 ,,
melly angliában
45 krba kerül, austriát/a 200 pflon vészük, mert amaz a 116 ft. 40 kr. prohibitio-
97
ft.
vámmal
nalis
A
a versengzésböl ki van rekesztve.
dolog igen érdekes, tehát részletben
elmondom a számvetést. Egy mázsa gyapot 655 röfböl. Egy röfnek kerül a nyers gyapot ,,
„ „
szövet
is
középleg
áll
költségeiben 274 krba.
a fonás
IV4
„
a szövés
1^4
„
a szinezés
3*/,
öszvesen egy röf költsége 9
,,
kr.
egy mázsa elö állitási költmost vegyünk hozzá gyártási nyereségül 507ü et (a mi csak ugyan magas nyereség) szesen kerülne külföldrl 146 ft. 38 kiba egy mázsa gyapot szövet, mi
tehát
655
sége 97
vagy 45 kr.
röf,
ft.
is
— már
pedig fizetjük austriának a kormány saját bevallása szerint
200 pfjával mázsáját, tehát min-
129 den mázsál 53 földön
fi.
22 kral drágábban mint kül-
kaphatnók,
és igy
gyapot kelmét 5,638,829
Nem
drágábban.
hogy mi közel 24
elég tehát
pforintig nyújtunk
106,393 mázsa
a
fial.
austriának
millió
gyapot
piaczot
gyártmányának eladására, mit különben tökésem volna képes eladni, minek legcsalhatlanabb bizonysága, hogy az egész külföldre nem képes többet eladni mint 5743 mázsát, mig nekünk 106,393 mázsát ád el, nem elég, hogy 2OV2 millió flot fizetünk austriának a gyapot kelmék körüli munkáért, mellyel éhséggel küzdó letlensége miatt széles e világon sehol
—
felföldi
népünkkel,
magunk is megtehanem még ezen munkát oVa mil-
lelhetnénk, lió
vagy az oriásilag tökélye-
gépészel segitségével
silett
drágábban
forinttal
fizetjük,
magunk dolgozni nem akarunk
mint ezt
—
— ha
számunkra
a külföld megtenné.
Ime tehát az indirect adózásnak e^y irtóneme s pedig olly adózásnak melly leginkább a szegény népet nyomja, ellenünk
zatos
,
pedig istenhez
zünk
,
kiált,
miért hogy
nem
igyeke-
rajta segitni,
A okszer hatja,
status
gazdászati
tudomány
elv közt választhat.
hogy
Vagy
csak
két
azt választ-
magunk dolgozzunk, vagy
azt,
— 130
hogy ha nem dolgozunk,
s idegen szorgalomnak akarunk lenni tributáriusai, leg alább ott vegyünk, a hol leg olcsóbban vehetünk. De
vám rendszer melly
olly
azt
is
akadályozza,
hogy magunk gyártsunk, arra is kényszeritsen, hogy ott vásároljunk, hol leg drágábban vehetünk, kivévén
talán a le igázott
gyar-
szolga
matokat, hallatlan a nemzetek históriájában.
Ezen szomorú sors az egész világon csak ne-
künk
jutott!
Es ime
mutatám dékben;
rajzolám a jelen
le
—
de
állapotot,
bár mert
azt kiméletesen
fel
csak töre-
valóság szerint leplezetlenül;
bebizonyitám, hogy a fenálló vám rendszernél
mez
sem
kedelmi
gazdasági, sem müipari, sem keres-
érdekeink
egy
csak
ország minél
—
nul.
nincs
kivül
több
mód
is
mert a bels consumtió-
hervatagul sinlödik,
nak élénkitésén
hajszálnyira
Mez(> gazdaságunk
tekintetbe véve nincsenek.
— mire Isten adja, hogy az
ert
fordítson
haladéktala-
nincs kilátás, melly a mezei
gazda intensiv iparkodását, némi jutalmazással kecsegtethetné;
valóságos
—
austria
prohibitionalis
nem véd
—
hanem
vámokkal
az
egész
müiparos világot számzte piaczunkról, által
s
ez
lehetetlenné tette a külföldeli élénk foly-
tonos csere kereskedést;
— Dunánk torkolatját
131
—
orosz bilincsekbe fzni enjjfedé
tuiikbozi kOnnyii juthatásunkra a
nem
csak semmit
tesz,
c!e
söt ha
runk tenni valamit, utunkat kik vagy olly buták, olly idegen szolgaiak,
tenger par
kormány nen
magunk
állj ik,
aka-
emberei,
s
hogy nem tudnák, vagy hogy nem meiiiék fel-
magas s/empontot, a kimondhatlanul mik minket a fiumei vasút eszeméjehéz csatolnak, kormány parti fogni a
fontos hazai érdekeket,
zászlóul
jel
I
még
vasút
liumei
a
ki
tii/ik
—
elleni
mind ezek mellett, és mind a mellett, hogy orokké azt harsogják füleinkbe miképen a mi rendeltetésünk agitatii'>t;
csak
is
foldmivelésünk
foldmivelés,
a
termé-
nyeit csak anyiban eresztik auslriába,
nyiben a kegyelt gyermeknek
austriának egy
oldalulag felvett érdekei
nem
parunkra
védleleniil
saját
nézve
pedig
most
ellen
ellenzik.
—
Miii-
állunk
itt
piaczúnkon martalékul vetve austriának;
melly viszont ellenünkben s
men-
a
csak
is
nem
felejti
val védeni.
morú
a
nem
létezett,
Ez
mi állapotunk, ez
a
a szo-
kép, melly a rideg valóságában m^^g s/o-
moritóbban súlyát
—
még
gyermekded magyar mi'iipar magát i-ends/eres combinalió-
áll
szemünk eltt,
még gúnyai
hogy mi 14 év
tetézik!
alatt
még
és azt
ez állapot
mondják,
185 milUó forintot uver-
!
132 tünk austriától
és
ha ezen állapot sor-
vasztó bilincsei közt Isten, és
emberektl
elha-
magány ernk parányi körében a legszelidebb segély eszméhez, a munka, és szorgyatva
galom ösztönének
nyúlunk,
eszméjéhez
s
a
védegyesíiletet alkotjuk, kigyót békát kiáltanak
ellenünk;
austriát
iránti hálátlanság,
lenség,
rettegésbe
hozzák,
fejedelmünk
mondhatnám
austria
iránti tisztelet-
pártütés, s hazánk irányá-
bani nyugtalan zavargás szégyen bélyegét ütik
homlokunkra béres
a raivelt
Eu-
Miután a jelen szomorú képét ekkint
le-
rópa eltt
rajzolám, fel:
lapjaik által
!!
második kérdésül nyiítan
azt vetem
látunk e csak egyetlen egy biztató
jelt is
feltnni, melly a bizodalomra mindig tárt ma-
gyar kebelnek csak egy remény csillámot nyújtana, hogy a dolgon tellyes nemzeti erélyünk kifejtése nélkül csak
E kérdésnél lés végére,
tekintsünk.
s a
kell
nemileg
hogy
is
segitve leend?
a múlt
országgy-
védegyesület keletkezésere visza
:
133
Az 1844*'' országgylés september 18*"" a ügyben felírást intézett Ö Felségéhez. Ezen felírásban az ország fö Rendéi, s a nem-
vám zet
Képviseli ritkán tapasztalt közegyetértéssel
kimondották miképen
tekintetben hazánk jelen ,, anyagi szomorú állapotának legfbb okát abban találják, hogy az austrlai orokös tartományoknak érdekei kormánynnkra, nemzet- koz gazdasági tekintetben
kaxánk
snját érilekel felett
nzáxadok óta túlnyomó befolyást I^K ^(ü^yakorolnak, s Iegf()bb okát azon ijs^azsájetalan vám rendszerben találják,
I
melly hazánk irányában felállittatott, s a mint annak általános elszegényedését okozta, ugy folyvást lebilincselve tartja a nemzet erejét, mellyel e nyomasztó állapotból ki bontakozhatnék/' Kifejtvén
letekben
is
továbbá
az ország Rendéi rész-
ezen iarazsáiKtalan
vám rendszer
kártékonyságát, fejtegetésüket azon kijelentéibe öszpontositák, hogy:
„A felállított vámrendszei* elfojtotta hazánkban a mi'iipart, megakadályoztokélyesedésében a földmivelést, a belkereskedés virágzását lehetetlenné,
tatta
134
kül kereskedést az országra szeiivediílegessé íevé." a
nézve
Áttérvén azután a szomorn állapot orvos-
lásának módjaira kijelentek, hogy:
,,Az orszd*; e/en nyomasztó állapotának gyökeres orvosi jsa C^gyéb törvényhozási intézkedéseken kivíiO fsak abban tata a k fe bog y lielyreálllttasséU a mit a váiiireiitls^zer elrontott lioiiiiiikbaii, s e^y részriU kül kereskeüéM/nk súlyos akadályai aloi felszabadJuaíVíin, nyei s terményeinkkel szabad külkereskeoést folytathassunk, más részro) pedig a lioiiliaii ben szilárd, ém viráia^zó niííi|iar fej lesszt essék ki.'^ j
li
l i<
( i
I
,
kivánják tehát ezek következtében:
törvény által kimondani: hogy a Királyiház uralkodása alá nem tartozó idegen tartó m á n y o k b a a k á k ö z v et eníil, akat' austrián keresztül, minden 1)
1
i'
akadály nélkül szabadon vihessük ki áruinkat s e z e n kereskedést illeti) mind k V i
i i
e
mind b e v e v á m s z b á y z a ttörvényhozás utján kiviil, és legközelebbi orsz ágy ülésig
1 i ,
ban
a
igy
a
i
í
1
semmi változás nem 2)
A hazánk,
s
1
i
tétethetik.
az
austríai örOkOs
135
tartományok nézve,
a
kiviteli
közötti
kereskedésre
magyar mind
beviteli, mind a fon álló rend-
harminczadot
szer haladéktalan meg változtatásának szükségét tekintve, még ez országgylés alatt tökéletesen szabályozni, s pon-
tonkint te
meghatározni kivanják
—
'
és
végre
3) Kérik Ö Felségét, hogy az áru forgalom mennyiségét, minségét, becsét, vámjö védelmét, s vám szedési
költségeit felvilágosító hivatalos adatok, az ország gylésével minél elbb
közöltessenek. Azon szempontra nézve pedig, mellybl vám viszonyunkat tekinteni jogosítva vagyunk, s hogy a kormány áltál is igy auslria iránti
tekintessék Isten, és világ eltt joggal,
tányossággal megkívánhatjuk, déi felírásukat
a
s
mél-
az ország Ren-
következ ünnepélyes
nyilat-
kozattal rekesztik be:
,,Hazánk az austriai tartományokkal csupán az egyesség, s egyetértés kötelékei által kapcsol tátik ösze, azoknak ezen kivül semmivel sem tartozik, m jojjca liSEerint
fin érdeke kormányoztatni: más orszá-
levén liazánknak
136
sok, » tartományok érdekelt tekintetbe leenni, kímélni, s vlt^zon kedYezéüek kikötése mellett részérl lis engedményekbe egyezni ezélszérü-
nek, tanácsosnak, st tnlajdon éris szükségesnek tarlliatja ngyant de jólétét más tartományok
dekén
jólétének alá rendelni
smi után
a
kormány
nem
által
köteles,
századokon
keresztül szigorú következetességgel folytatott rendszernek eredményei ha-
zánkban a köz jólétnek minden ágait lesújtván, azt most már anyagi j(^létének végromlásával fenyegetik, legszentebb kötelességeink közé tartozik törvényes jogainkhozi álhatatos ragaszkodással kívánni a kormánytól annak*megadását,a mit törvényeink, s az igazság paizsa alatt méltán kivánhatunk, sa mi nélkül nemzetünk-* nek nem csak anyagi jóléte, hanena
jövend
fenállása
is
veszélyeztetve
van." íme Uraim! igy tzték déi,
ki
az ország Ren-
jog igazság, méltányosság, nemzeti önér-
zet,
melly
hazafiúi
s
a
mint
kötelesség ellenvetésre
alapján a az
zászlót,
országgylésen
137
nem
talált,
tára
hivatkozással
elnémította
gaiság ellenzési hajlamát én,
szomorú
ország
az
s
hogy árulás volna az
még
ugv
is,
1844"^'
azt
állapoa
szol-
mondom
országgylés
magasztos hazafisága ellen, ha a honnak polgárai e kitzött zászló
körül
nem
egyesitené-
nek minden ert egészen a gyzelemig. Mi éreztük
F
tán
hazának
a
e hazafiúi kötelességet,
nevezetes felirásukban
giteni
nem
lik,
a
a
,
socialis
Tegye hazafisága
—
magát mindig
s a
polgárok
a
magány
hozásban nyilatkozó nemzet-akarattal, önmystificatio,
feleltünk
védegyesületet
életi
kapcsolatba a törvény-
illy
mányos életünk nem
szi-
fej lesz te-
tevékenységével
törvényhozás felhivására,
^megalkotók.
honban
mipar nem
élet
miu-
hogy hazánkon se-
lehet, ha csak a
lárd, és virágzó
s
kimondották ez örökre
attyái
s
alkot-
medd, hatástalan minvé már már sül-
lészen
mint a
lyedett.
Az
idézett felirás
september 13'" indult
fel
országgylés vé^'éhe/ közelgetett, a sikerhezi remény mind inkább enyészett, mindennap ujabb tanúságul szolgált, hogy az országgylés eredménytelensége nagyravágyás becsbe;
az
eszközéül tzetek
ki,
s
a nemes, de sikertelen
136
^ok, » tartományok érdekeit tekintetbe Tenni, kiniélni, ü viszon kedYezések kikötése mellett réüzéröl is eni^edményekbe egyezni ezélszérünek, tanác§iosnak, sot tulajdon ér-
dekén
szükségletnek
is
jólétét más jólétének alá rendelni
ui^yani
€le
smi után
a
kormány
tart Itatja
tartományok
nem
által
köteles,
századokon
keresztül szigorú következetességgel folytatott rendszernek eredményei ha-
zánkban a köz jelétnek minden ágait lesújtván, azt most már anyagi jelétének végromlásával fenyegetik, legszentebb kötelességeink közé tartozik törvényes jogainkhozi álhatatos ragaszkodással kívánni a kormánytól annak*megadását,a mit törvényeink, s az igazság paizsa alatt méltán kivánhatunk, sa mi nélkül nemzetünké nek nem csak anyagi jóléte, hanena
jövend
fenállása
is
veszélyeztetve
van.*'
íme Uraim! igy tzték déi,
ki
az ország Ren-
jog igazság, méltányosság, nemzeti önér-
zet,
melly
hazafiúi
s
a
mint
kötelesség ellenvetésre
alapján a
zászlót,
az országgylésen
137
nem
talált,
tára
hivatkozással
még
elnémitotta
gaiság ellenzési hajlamát én,
szomorú
ország
az
s
hogy árulás volna az
ugy
is,
1844'^'
azt
állapo-
a
szol-
mondom
országgylés
magasztos hazafisága ellen, ha a honnak polgárai e kitzött zászló
körül
nem
egyesitené-
l^_
nek minden ert egészen a gyzelemig.
IHí
Mi éreztük tán
hazának
a
e hazafiúi kötelességet, s
nevezetes felirásukban
giteni
nem
I
ni k,
a
,
hogy hazánkon se-
lehet, ha csak a
sociahs
—
Tegye
magát hazafisága mindig
s
magány
hozásban nyilatkozó nemzet-akarattal, önmystificatio,
életi
kapcsolatba a törvény-
illy
mányos életünk nem
feleltünk
a védegyesületet
polgárok
a
szi-
fejleszte-
tevékenységével
élet
a törvényhozás felhivására,
megalkotók.
honban
mipar nem
lárd, és virágzó
miu-
kimondották ez örökre
attyái
s
alkot-
medd, hatástalan minvé már már sül-
lészen
mint a
lyedelt.
Az
idézett felirás
september 13*" indult
fel
országgylés vé^'éhez közelgetett, a sikerhezi remény mind inkább enyészett, mindennap ujabb tanúságul szolgált, hogy az országgylés eredménytelensége nagyravágyás becsbe;
az
eszközéül tzetek
ki,
s
a nemes, de sikertelen
138
küzdelmek reményinek alkony ultával a VédeOctober ö"^*" Ion a nemzet képviselinek teremében megalakítva. De balul fogná gyesület
fel
védegyesület
a
eredetét,
a
nem
életében
mában Sveine
királyibiin
püspök
tia
A
karjaiba,
díszkocsijának
mind
védegyesület
nek,
mellyek
ketti)
okai a
a Lucretián
nem
Dániában
okozá.
*vivé a népet az aristocratia
Ró-
zavai'iii.
nem
a királyság öszeziizását
elkövetelt
hinné,
okozá.
A nemzetek
egybe
kell e kettiU
azt
feliras
ki
hogy azt a september 13 dikai Alkalom volt az nem pedig ok.
feltartóztatása
romjain az autocra-
alkalom
azon
volt,
nem
lényekben
semptember
ok.
rejlefelírást
IS""**
provocálták; azon ínséges állapotban rejlenek,
mellyeknek e felírás hü rajzát adá; a felírás maga, s azon szomorú meggyzdés, hogy a kormányunkra tulnyomóságot gyakorló austriai érdekek befolyása miatt
irt
sebeinkre ország-
gylés végéig nem reményihetünk, e kett együtt volt az alkalom, mi ha meg nem ragadtatik, ha az áltása socíalís líttatík,
országgylés igazságérti felkiáltal nem gyámo-
tevékenység
elhangzik
ez
is
síkerellenül
,
mint
hangzott félszázad ota annyi bús panasz,
1807
s
el-
az
ki erélyes szó.
A
felírásra
november
T''*"
kormány
válasz
139
A kormánynak
érkezett.
ez
ujabb
ligybeni
rendelményeire történik abban hivatkozás mint
hogy
bizonyságra,
mipar
a
magyar kereskedés,
felvirágoztatására
gonddal
s
vannak.
Hogy ez irányban több nem történt, a körülHomámények súlyos hatalmával mentetik. lyos szavak sejteni hagyják, hogy az austriai monarchiávali materialis
keresnünk.
egységben kell üdvöt hogy Ö Fel-
Biztatás mondatik,
sége semmit sem óhajt inkább mint hazánk,
i
z austriai
s
monarchia kereskedelmi viszonyait,
kettnek kölcsönös javára szabályozva hogy reményh a Rendektl kezet fognak az akadályok elhárítására nyújtani. S az egésznek vége az, hogy a jöv országgylésind
látni, s
nek alkalmas segédszerek kiszolgáltatása igér-
mi szerint a kereskedelmi kölcsönös viszonyok mind két részre szerencsés kapcsolatba
tetik,
füzethessenefc.
Ez
volt a válasz, és
zatlan utalvány a
semmi más. Határos a jövendben egy
jövendre,
határozatlan valamire.
— S ez 30 esztendei
béke
után, mellynek megvásárlására annyi vérrel, an-
nyi hséggel, annyi áldozattal járult az árva hon!
Es e válasz november T*"*" adatott országgylés 12 ikén berekesztetett.
ki.
Az
A nem-
zetnek remény vesztett képviseli, kikre a nehéz
:
440 napokban csapás jött csapás után november 9 ikén a következ határozatot alkoták: ,,A
k.
k.
és R. R. a honi uii'jipar,
reskedés áMapota ügyében a folyó
évi
és ke-
septem-
ber 13 dik napján felterjesztett felirásban
b-
ven eladván azon rendszert, inellj az ország, s
az aiistriai orökos tartományok között létez
eíÁt
ezennel
is
mind
alapjára nézve igazságta-
lannak, mind keletkezésére nézve törvénytelennek, és ollyannak nyilvánitják, mellynek egyedtíli
nem «gyéb, hanem
czélja
mipar
részrl gátolni a honi
ugy másrészrl a kereskedés
zsákmányolni
az
ország
különbféle
e^y
kész
tervezeteknek
utján ki
örökös
az
jólétét
hogy ezek ismét
tartományok javára; ügyi
valamint
virágzó kifejl-
a
pénz
anyagul
használtathassan^." ,,A k. k. és B. R.
-29.
évi
érthették
megütközés nélkül a
nak azon
szavait,
mellyek
hogy
ország
és
az
az
béke után nem kir.
k.
által
Leirat-
megigértetik,
örökös
tartományok
annyagi érdekeinek kiegyeníitésére gondfordittatni csak ezután fog, által
is
hivatkozást:
sának
"^nú
és
már csak ezen
Ígéret
czáfolva látják a kir. Leiratban történt
mintha
eUunozditására foi-dittatott
Magyarország felvirágzáedHig bár mi csekély
volna;
igazolva
pedig a«t,
141 hog^v az ország s az austríai örOkO& tartományok viszonyainak alapj ul nem a méltányosság sa kOzos érdekek koltsonOs elosmeiése szolg.il."
,,A k. k. és R. R. a nemzeti
mipar,
és jtiJét
felvirágzására legsikeresebb eszközül a védvámo-
kat tekintik,
vámoknak
s
elrendezését k.
miután törvényhozás u^jánnem csak
a hazai érdek szempontjából
nem
el
minden
Leiratban ismét
kir.
leend
érhették, söt inkább a jelen biztositás nél-
kül a jOvöre egész általánosságban elutasittatak, azon jovore,
mellynek múltjából semmi
emény sugár nem
világlik
lentik
nálló
anyagi
érdekeire
minden egyes polgár tatos kitürésében ,,
kijelentik,
koronás
fó
alatt
sehol
máshol,
nézve
társaik szilárd
nem
látnak."
hogy noha ugyan azon egy vannak
tüknek törvényeikben
eskü
által
is
az
austriai
biztositott,
örökös
s
éle-
a koroná-
szentesitett függetlenségét az
örökös tartományok érdekeinek
nem
mint
és állha-
tartományokkal egyesülve: nemzeti önálló zási
kije-
menedéket és segélyt az ország
hog\
:
keser panaszok-
:
gyáva siránkozásnak tartván,
ra fakadni
alárendeltetni
engedik.*^ ,,
kijelentik,
hogy azon védvám rendszert,
mellyel az ország hat-ain
fel illitani
nem
lehe-
142
minden egyes polgár ajtajának küszöbén
tett:
lehet és szükséges is."
felállítani ,,
Kijelentik,
bénéi
a
érdeke
hogy ezen
magyarországi
felett
a polgárok küszö-
miiipar és kereskedés
örködö védvám rendszert a véde-
gyesületben találják." ,,/\
k.
k.
érzetétl
hazafiúi
saik
R. R. e
és
részben polgártár-
kitürni,
nélkülözni
és
tudó szilárd elhatározást várnak." ,,A k. k. és R. R. elvárják azt,
hogy pol-
gártársaik e szellemben mindent elkerülve, mi a h italomnak ürügyül szolgálna,
mindent elfognak követni, mit a törvény korlátai között szabad."
„A
k,
k.
Rendek
és
a védegyletet
a tör-
vény paizsa alá helyezik." Ezek
Nem
a
ujat
országgylési elzmények.
mull
mondék,
de
mondék
szükségest;
mert ezekben fekszik az irány, mellyet követ-
nünk kötelesség. Már most kérdem én, történt e valami országgylés óta a mi reményt n\ujthat jobb jövendre? a mi feljogositna, hogy a nap jöttét
tétlenül
^égy
vagy
lessük,
zászlót, mellyet a
tény
ügyre vonatkozó.
épen
elhagyjuk
a
múlt országgylés kitzött?
jött
azóta
1) a
közbe
e
kormánynak,
komoly s
kor-
143 mánypártiaknak magukviselete a védegyesület irányában.
izgatás
*2)
vám sorompók
kOzti
vámszabályzati
partialis
honunk
a
s
austria
3) némelly
eltörlésére.
változtatások.
4) a
dohány iigyébeni kisérlet. Nézzük a négy kOziil mellyik nyújt lom horgonyt jobb jövendre.
ÍH|
^r
1^ Mikint
lépett
védegyesiilet
a
fel
kormány párt? tudva
egész czélja iránya olly
ellen
Egyesületünk
van. tiszt
biza-
'$n
állott;
a honi
miiipar pártolását elannyira minden pártszinen kivi'il
álló
kOznemzeti érzelemnek tekintette min-
den ember, hogy valamint az ország Rendéinek
september 13 kai kozegyetértés
nem
felirása
kifolyása
mü, hanem
párt
valamint
volt;
az or-
szágos egyesületet megelzött vidéki egyesületeknél például
Tolnában igen számos kormány
még
pártiemberek, söt ha jól tudom,
legmagasb aláirtak,
királyi
ugy
hivatalban
álló
midim
kezdetben
védegyesiilet alakitása körül
a
most
egyének az
forogtak
is
országos az
el-
munkálatok, azt párt kérdésnek nézni elannyira nemjutott eszébe senkinek
gylési küziil
kormánypárt
is,
hogv az ország-
kitün(')bb
aláírásukat többen
meg
vezér
egyénei
ígérnék; mások
kik klr: hivatalban voltak, vagy abba jutni tö-
rekedtek valósággal alá
Is
irtak.
Am
de csak
144
hamar
intés jött
becsbl, hogy a védegyesület
kormányellenes domonstratiónak vétetik
kormány párt aláirtak
,
felzúdult
lamentabilis
,
emberei
ellene;
és a
kik
könyörögtek
levelekben
nevök kitörléseért; kormány tilalom ment szerte
magyar hazában, hogy
a két
királyi
hivatal-
ban lév emberek a védegyesületbe lépni ne merészeljenek; annyit
lett
s
tagjának
a védegyesiilet
zavargó oppositionalistának,
s
a kormány min-
den kegyére érdemetlennek lenni;
e
s
nemben
zetett
a tilalom,
a gyanúsítás,
Magyar
és Erdély
országban mindenütt:
földön pedig
a rettegtetés
s
a bécsi
kül-
kormány lapokban kormány em-
berek a védegyesülelet pártütésnek ki,
lenni
nyelvök szerint
teszen, mint az
politia
annyira
kiáltották
hordozta
szivén
hogy ha valamelly magyar gyámok a kenyér nélkül hever bécsi gyármunkások közül néhányat leakart törekvéseink
megsemmisitését,
hozni, belopni volt litia
ket
kénytelen mert a po-
gyármunkásoktól az
országra indulatosan
kérdem én
ut
magyar Már most
levelet
megtagadta.
lehet e azoktól jót
várnunk a kik
békételen oppositiónak nyilatkoztatták
eszmét, hogy a hazai
mipar
eltt elsbbség adassék? vettek,
ki
azon
czikknek a külföldi
s a kik
mindent elkö-
hogy ezen eszmének sikere ne leg,\en?-^
145
Nem nem
hogy
ezt,
mintha
állítani
nem
párt s
Védegyesület,
a
Hiszen
egyesület.
ellenzéki
kormány
a
fellépvén ellene természetesen azzá tette, lenni kényszeritette,
lennünk
ségtelenül,
agitatióra az egyesületet;
lyes
akarom mondani, hogy
azt
a
kezdet
védegyesületet
zékes
törekvésnek
de
m^vám
okunk
2.
lépéskéket
fél
ellen-
azzá lenni felvi-
talán,
pártfogást
erélyes
nincs.
ik jel erre
sorompó
párti izgatás.
tatván,
mindjárt
végre
s
határozott
eré-
hanem csak kormány
magyar mipar
szinleges
valódi
igaz
v árni
a
attól
,
l^prágoz tatására
—
két-
fel
is
a melly
óta
nézte
kell
mködnünk
ép ezért szólitom én
s
azzá
nekünk illyennek
s
irányban kell
illy
,
1^—.kényszeritette
, 1,
mondom
azért
akarnám,
honunk,
a
eltörlésére
s austria közti
irány zett
kormány-
— E kérdés hírlapokban
is
vitat-
csak keveset akarok róla szóllani;
itt
ha folytatják ez agitatiót, mindig kötelességem-
nek fogom tartani utján
Itt
is.
nevetséges
Igen
venni
fel
a keztyüt
sajtó
csak a következkre szorítkozom: tactica
volt
a
kormány-
mi szerint Peel nagy széni szabadkereskedelmi köpönyegét igypárt
részérl
ekeztek
el
azon
törekvés
kölcsönözni
egyéb mini
s
melly
tervöket,
auslii inak korlátlan
nem
monopóliumot 10
146 biztosítani
magyarországon, a szabad kereske-
dés leplébe burkolni.
Egyike voltam azoknak, kik rántották, s
ma már
e
burkot
le
azt hiszem nincs olly bár-
gyú ember magyar országon, a ki be nem hogy olly vám eltörlés, melly a kiilsö
látná,
prohibitionalis várasorompókat
min-
fentartja,
ket a világ kereskedésbl ki zár, a világ müi-
parát a mi piaczunkról
ki
rekeszti,
ellenben
az austriai müiparnak hazánkba ozonlését
azon kevés mérséklés a mostani tári
alól is felmenti,
közbens vám
még
mellyel
vonal legalább kincs-
jövedelem szempontjából nyújt; hogy mon-
dom
illy
nem
vám
eltörlés,
melly nekünk piaczot nem
terményeinknek nagyobb
nyújt,
biztosit,
ellenben
kelendséget
miiiparunk felvirágoz-
tatását lehetetlenné teszi, s
hazánkat az austriai
számára kény kedv szerint ki zsákmányolandó gyarmat piaczá aljasitja, nem csak
miiipar
nem szabad
kereskedés,
hanem egyenesen
biz-
monopólium. Ugyan kérdem is én mi hasznot nyújtana nekünk ezen közbens vámvonal megszüntetosított
tése?
—
Talán arra nyújtana
nyers terményeinkbl el
austriának?
juk
magunj^at,
kilátást,
hog\
sokkal lobbet adandunk
Ugyan
Istenért! ne mystificál-
hiszen
mondám
,
hogy azon
147 nyers term<^nyeink, mellyekie az austriai miü-
parnak szüksége van, most
is
akadály nélkül
mennek anstriába, a vas, a réz, a nyers selyem, s. t. b. nem fizet vámot, egy mázsa gyapjúra csak 15 kr. vám van vetve! Élelmi szereinket, gabnánkat, szarvas
mi
illeti,
marhánkat pedig a egy körülményre akarom a tisztelt
Az austriai birodalom nagysága 6,25l[] mértfold, népesége
gyülekezetet figyelmeztetni.
magyar ország
s
Erdély
nagysága 5,91 6[] mfold népessége 14
millió.
'21
legfölebb
Az is
austriai
millió,
birodalom legnagyobb részben maga
földmivelö, söt foldmivelése virágzóbb lábon
mint magyar országé. Az austriai birodalom gabna termése közép számvetéssel 144,400,000
áll
mér; esik tehát egy fre 6*/? mér; magyar ország közép gabna termése 90 millió az mér esik egy fre csak 6^7 mér ;
pozsonyi
—
:
austriai
birodalomban
van 6,600,000 szarvas
marha, esik egy []mfóldre közel 900 darab;
magyar
országon
van
4,800,000
[Jmföldre csak 828 darab. én
nem
esik
egy
Már most kérdem
volna e balgaság arra számitani, hogy
azon austriának, mellynek aránylag több gabnája, több szarvas
mi
marhája van mint minekünk,
a legjobb conjuncturák közt is sokkal több
gabnát, szarvas marhát fognánk eladhatni, mint 10*
150 Igen
nekünk nyers terményeink
van
is
számára piaczra szükségünk: nagy világ piaczra van szükségünk mert mi háromszor annyit ,
fogunk
is
termeszthetendünk mint ekkorig,
is
termeszteni csak legyen kilátás az eladásra;
nem
de ezen piaczot
fnyi
400,000
hanem azon
f'á
a fóldmivelö
városában
világ piaczon,
s
austriának
találhatjuk
fel;
mellynek küszöbe
Fiume, és Buccari! oda egy vasút uraim!
s
e
vasúttal többet tettünk fóldmivelésünk felvirág-
a mezeigazda szorgalmának jutalmazá-
zására, sára,
mintha
tiz
becsnek kenyérrel hussali
látása földes uri regáléink
közé tartoznék;
el-
—
ámbár nem tagadom hogy
a bécsi németeknek minden tekintetben bámulatig jó gyomruk van. Vagy talán a bornak vámmentes bevitele volna az, a mi vérmes reményekre jogoErre is azt mondom mindenek eiött, sithatna hogy nem a 2 ftnyi vám miatt nem adunk mi !
több bort
el
austriának mert Tokaji, Somlyai,
Neszmélyi, Visontai, Egri, Villányi, Szegzárdi,
Budai, szóval jó boraink ezt csak megbírnák; a nyiri bor pedig, mellyel ha hirtelen költenek, ollóval kell metszeni,
el
nem
külkereskedési
czikké vagy soha, vagy csak Cogniac alakban lehet;
hanem
austriának
l*"^
azért
nem adunk
el
több
bort
mert a Verzehrungs-Steuer, és
151
Gemeinde-Zuschlag több mint a vám,
vám 2"'"
eltörlés
s
ez a
még meg nem sznnék,
által
s
mert austriai szomszédinkat nagyon neki
Ez a sör pedig hiUraim a német politicában hatalmas szerepvivö. Sör ivó néptl nem kell tartani, hogy mig söre van, szabadságérti nyugtalanMig például Bajor kodásra hevüljön valaha. szoktatták a sOr italnak.
gyjék
el
—
ország képvisel kamaráját egy sör brochure
nagyobb izgalomba hozhatja, mint alkotmányos a költ király nyugaminden sebei lomban hajhászhatja rímjeit. Az a ,,Bier natúr" Uraim, az a mi bor kereskedésünknek leg nagyobb ellensége austriában, mellynek különben magának is sok, és jó borai életének
,
vannak.
Vagy De hiszen
a dohányra számolunk? dohány austriában kormány monem csak az maradna a vám
végre a
nopólium;
s
vonal eltörlése után eltörlésének
még
is,
vám
vonal
csak ugy
kép-
de söt ezen
lehetsége
is
zelhet, ha a dohány monopólium magyar országra
is
behozatik, s ezzel egész dohány ter-
mesztésünk tönkre tás,
a
tétetik.
—
Ez
a szép kilá-
melly a vám eltörlésbl reánk néz.
Hogy
dohány monopóliumnak behozatalát ha jog-
szerüleg
nem megyén
—
a
mint hiszem áz
152 Istent,
—
hogy nem menend
fogják kisérteni
vám
tényleg
meg
is
vagy a nélazt a legújabb lépésekbl láthatjuk kül világosan, de hogy e nép még annyira nem vetkzött ki ön érzetébl, hogy ezt keresztül
—
vihessék, arról
Kérdem
is
el
törléssel,
meg vagyok gyzdve. van csak árnyéka
hol
tehát,
azon nagy jótéteménynek,
is
melly a vám eltör-
lésbl reánk hárulna?
Azonban nem akarom én tagadni, hogy egy, vagy más czikkre, nevezetesen borra, s tán marhára nézve is a vám eltörléssel egy pár miihónyi forgalmat nyerhetnénk talán de arra figyelmeztetem a
;
ám
gyülekezetet,
tisztelt
hogy egy bizonyos kereskedelmi rendszert, nem egy vagy más czikk különvett szempontjából, hanem az szes kereskedésre gyakorlandó hatásából kell megítélni; igy Anglia,
mát
midn
eltörlé,
s
a ez
szüksége
t.
mellyre az
ellenében i.
a jól számitó
azon védelmet nyujtá
által
az angol miiiparnak,
müiparának
itélt
gabnatermesztk monopóliu-
olcsó
immár
kenyeret;
egész világ
egyedül
—
a
vala
gabnára
nézve vesztett talán, hanem egészben kimond-
is
a thesist egészben
azért én a
— Igy
kell nekünk szemügyre vennünk, s
hatlant nyert kétségtelenül.
közbens vám
vonal eltörlése ellen
153
nem
is
nénk
mondom, hoj^y í»emmiben sem nyerhanem csak azt mondorti, hogy
azt
általa,
egészben
nénk,
véve
mint
hogy ezen talan
líason^ithatlannl
nyerhetnénk,
eltörlés
többet
azt,
a jelen jog-
méltánytalan
nem csak roszabb, de
veszle-
mondom
roszabí) volna
igazságtalan,
,
s<")t
állapotnál,
sot tOnkre tenné, vég-
nyomoi-nságba sodorná szegény hazánkat.
Ennek bebizonyítására elég arra emlékeztisztelt egyesületet, hogy mi a kor-
tetnem a
mány lió
saját
bevall jsa
szerint
közel 52 mil-
is
pforintot fizetünk iparmiiczikkekért anstriá-
—
nak.
Még
ez igy leszen,
még
illy
roppant
öszveggel adózunk szomszédink szorgalmának
munkáért, mellyel magunk
olly
nénk
,
is
végezhet-
addig orokos veszteségbe kell süllyed-
nünk, mert ezen iszonyú kárt semmi, még a legvirágzóbb foldmivetés sem pótolhatná, miután
lehetetlen
kétségbe venni,
hogy a mezei-
gazdaság emelkedésével az ipar müvek fogyasztása is mindig emelkedendik. Azért igen helyesen
mondák
az
ország
Rendéi,
hogy
szabad és virágzó miiipar fejlesztése nélkül hazánk vég Ínségbe jutása kikerül bet len. Nem mondom én hogy e$i;yébre
azt
is
nincsen
mondom, hogy
szükségünk, hanem csak ez a nélkülozhetlen
ment
154 szerek egyike, melly nélkül
még
mez
a
gaz-
daság felvirágoztatása sem képzelhet.
már most kérdem én min vám vonal eltörlése
S
hatással
volna a kOzbensö
Meg
runkra?
miíipa-
megölné még
ölné azt Uraim!
Megmutatám hogy a vám rendszer nyomasztó, jogtalan, igazságtalan, de még is azt kell mondanom, hogy csirájában okvetlenül.
,
mostani
miiiparunk kifejlesztését annyira mint a
gyünk
fel
posztó ha kint
5
ft.
vám
még
ez
sem
austriából hozatik be
fizet
durva posztó 2
e^y mázsa selyem áru 20
Ve-
Például a finom
bár melly cziket.
vámot,
lehetleniti
eltörlés lehetlenitené.
pftot;
—
ft.
mázsán30 krt. ;
hogy
igaz,
valóságos botrány látni niikint austria annyira fél
a keletkez
magyar miiipar versenyétl az hogy a magyar finom posztó
austriai piaczon;
ha austriába vitetnék 6673 pCtel, a durva posztó 100 pCtel; a selymáru oOpCtel nagyobb vámmal terheltetnék mint az austriai ha hozzánk
de valamit
még
törültessék
el
az,
hogy az
5 forintal,
20
ftal
árulja,
is
csak ez
gyámok
austriai
a durvát
a
nehézségeivel
fizet;
j, ám
— már
most
ezen vám, mi lesz a következés?
olcsóbban s
is
a finom posztót
30 krral, a selymet árulhatandja, mint most 2
ft
magyar gyárnokot, küzdve
különben
ki is
a
kezdet
drágábban
I
155 hasonló ári lévén
az austriaival
léhát
g^'árt,
kénytelen tartani, kisehb nyereségével dolgozik,
hazán khan
saját
a
egészen
j)iaczról
landja, s lokéllelesen tönkre teszi. a
magyar
ségben
a
niiiipar
szori-
le
Ha
egyszei'
megersödött; ha a népes-
gyárniunkássági
ügyesség
kifejlett,
ha meghonosilattak mind azon segéd iparsza-
mellyeknek
kok,
gyártást
oliy
nem
léte
mondhatlanul
gessé leszi; akkor
nálnnk a nehézzé
s
nem kivánandom én
gyar ipart vámokkal támogatni; lépjen
nem csak
kezd költsé-
a
ma-
ki sza-
badon
a verseny
hanem
az egész világgal, ez lészen a hazának
térre
austriával,
érdekében; de most miután minket annyira hanyagoltak, mig az anstriai müipart
nem
el
csak
védvámok, hanem egyenes prohibitiv rendszer nagyra növelték, ennek a mi piaczunkat minden vám mérséklet nélkül oda vetni mar-
által
annyit
talékul
tenne,
mint
hazánkat
orokos
gyarmati inség sorsára kárhoztatni. nyilik
a kilátások Uraim! illy remény elttünk abból a mivel minket a kor-
mány
párt
Hlyének
lemben,
meg akar
illy
ajándékozni;
irányban akarják
(')k
a
illy
szel-
vám
{vj,y
csomóját megoldani, igy akarják a betegséget halállal orvosolni.
kérl
semmit
nem
]\em elég hogy müiparuUtettek,
hanem
miután
a
156
magára hagyatott, gúnyolt, üldözött hazafiság akadályok közt óriási baj s küzdelem által még is némi csiráit kezdi a müiparnak elidézni, még azon kis sej^edelemtöl is megae/.er
karják fosztani, mellyet akaratjuk ellenére bár a fenálló
vámban
ha most
elfojtják
talál.
— Oh
ha most Uraim,
!
csirájában
kezdetet,
a
raj-
tunk Isten sem segitend többé.
Némellyek azzal kecsegtetnek, hogy ha eltörültetik a vámvonal, a gy árnokok majd hoz-
—
zánk telepednek. doljuk e,
hogy ha
Min
csalódás!
magyar
a
piacz
azt gon-
egyenln
tárva álland az austriai mint a mi gyárnokaink
azon
eltt,
ben,
gyárnok
austriai
vagy
brünben,
már
becs-
avatott
neki
ki
vidékén,
szokott gyárnépesség közepette megtelepedeti, épitett, vetteti,
épületjét felszerelte, azt
majd levegbe
hogy hozzánk
még
jöjön, hol
egyvidék
gyármunkásokká kikéEz az Uraim a mi nálunk a
sincs a hol a népesség
pezve legyen!
gyártást nehézzé,
költségessé, drágábbá teszi,
melly miatt a Gácsi gyárnak 15 éven teséggel kellett dolp'ozni,
mig magának
ken gyármunkás népet növelt. ség ez,
—
s
a vidé-
Olly nehéz-
mellynek legyzése nélkül a
meghonosítása lehetetlen,
át vesz-
mellyet
mipar
nem
lehet
máskint legyzni, mint csak úgy, ha ezen kedvet-
157 körülményt némi vám segéllyel ellensúlyoz-
len
Ha
zuk.
striai
magyar országi
ezt is elveszsziik a
gyártástól,
min
ösztönt nyújthatnánk
gyámoknak, hogy
nyeink
közé
ország
szegénységhez
telepedjék
munkásai közé,
midn
az au-
a mi nehéz körülmé-
mint
inkább
morva
szokott
ügyes
onnan
szintúgy
is
avatott
vám
nélkül hozhatandja be készilményeit a minden
menten
külföldi versenyzéstl
birt
magyar honi
piaczra, mintha pesten gyártana.
I
mi
Ellenben ha
azt
magatokat védeni, 30
,,gyar mi'iipar ellen ,,
ft.
vámot vettek egy mázsa selyem szövetre, 8 durva posztóra;
ám
egy mázsa
jó, védjétek
magatokat,
ha mi
,,de ne nehezteljétek,
„ennyivel
csak
is
védendjük magunkat a
,,zéstök ellen;"
—
f.
ftot
egy mázsa finom, 5
,,20 krt. ,,
mondjuk austriának:
szükségesnek láttátok az alig ébred ma-
,,ti
ekkor igen
ti
és
csak
verseny-
reménylhet-
is
hogy lesz austriai gyár vállalkozó a ki hozzánk telepedendik, mert 30 ft. elnye leszen a selyem, 8 ft. 20 kr., s illetleg 5f t. a posztó
jük
,
áruknál az austriai verseny ellen, költséggel gyártott,
hatand,
ennyivel
ha pedig több
s
ha hasonló
olcsóbban árul-
költséggel
gyártott ez
a különbséget egyenliti, s hasonló áron adha-
tandja müveit
mint az austriai
versenyz.
—
158 Pedip;
már csak
iigy
hiszem az emiitett
vi.szoin
valami mondliatlanul mí^rséklett
olly
ság,
még
vánság hogy ha
mányunkra túlnyomó
súlyt gyakorló
austriai
t(')bi'il
háborodni a magyar nemzet érzelmeinek, lág
nem
ki-
elleneznék a kor-
ezt is
kegyelt érdekek, lehetetlen volna
vevó rokonszenvei
írs-
fei
nem
s részt
találkozni a mivelt vi-
minden igazságos emberénél. okoskodás lényegét: földminem vagy csak igen ke-
Öszitsiik az
velésUnk vagy épen veset nyerne,
hatlanul
,
miiiparunk ellenben helyre hoz-
vesztene
a
vám vonal
eltörlésével;
egészben véve vesztene tehát maga
is
a föld-
mivelés, mert ennek julalmazubb lugonya
mint a virágzó honi
lehet,
várhatunk
hát
az
eltörlésre
pártiaktól valami jót?
—
hogy
azt kell
szomorú,
szágos
mondanom,
on állásunk olly
nem
miben
kormány
izgató
talán szellemi,
nemzeti, talán onállási tekintetben?
teknek Istene!
—
mipar;
—
talán
Nemze-
háromszor szomorú, mikint
nemzeti or-
boldogtalan
karban
hogy a vám vonalra még e tekintetben is szükségünk volna. Mncs erösebb olvasztó kapocs mint a maierialis érdekek egybe olvadása. Midim évek elolt a német vám szövet-
van,
séget tüzettesen taglalám,
tam
fel,
hogy
a
azon
thesist állilol-
német nemzet egységére tobbei
159 10 év
lett
vániszOvetség, mint a római
alatt a
császárság hajdani többet
mint
az
századokon
instituliója
úgynevezett szent
többel mint a fejedelmek „Deutscher ja
30 év
alatt:
sot
jük
vám
a
és ez igazságot senki
vonali köztünk,
s
olly bizonyos,
nak Örök szabályai, bogy
^
ekintelben
is
ogy ezen
bele
olvadás
nem
az
nem
közt,
mint a számtan-
kis idö
múlva szellemi
—
és
nem
törlénendik,
a
alkotmányosságnak, nem
magyar nemzetiségnek érdekében;
hiszem
sem
austriai
bele olvadtunk austriába;
szabadságnak, a
az
—
Törül-
austria
s
olvaszuk bele anyagi érdekeinket
érdekekbe,
Bund"
minden ember elisméré.
tagadta, el
—
át,
szövetség,
kell bizonyítgatnom.
—
azt
ugy
Jó barát-
ság, kölcsönös érdek méltánylásra alapilolt jó
—
szivböl
de bele
olvadni
barátság auslriával ha neki tetszik!
lélekbl nyújtom jobbomat; austriába?
soha
—
soha!!
csak ugyan vesznünk kellene
,
gesebb halált ismernék, mint az elmállás,
Ha már
én sok dicsséilly
gyalázatos
mint az illy gyáva nemzeti ön gyil-
kolás.
Azonban én szintén meg vallom, hogy áms austria közli vám vonal eltörlését most mieltt hazánkban a mipar jobban bár a közlünk
kifejlett,
és megszilárdult,
mieltt személy és
leo vagyonjogi
tekintetben
torv(^nyeink
a
szerint
javíttatnának, a mint javittatniok ketl,
hogy a
hazánkbani gyárváHalkozá>»ra az
tást,
s
állást
nyújtsanak;
ö.szlont,
kell
osztálynak
ipariizi)
mi eltt
biztosí-
palgári
a közlekedési esz-
közök, ugy a hazában benn, mint a magyar tenger part felé az élénk forgalmat lehetségessé
mieltt az ipar fejlesztésre nélkolöz-
tennék;
hetlen status intézkedések, iskolák, hiteliitfézetek
s.
nem
b.
t.
csak életbe léptetnek,
jótékonyságukat már a gyarkorlati
érezhetvé
—
teendik,
ámbár
—
hanem
életben
mondom
most mi eltt mind ezek megtörténnének
kormány pírt
pengetett
vám
még
is
csak azon esetre
olly
biztositás nélkül törvényen
más részrl pedig még nak
is
ha nemzet-
a
a s
vám
eltörlés
nemzeti jog
kivül decretáltassék,
dohány monopoliimi-
hazánkba tényleges behozatalit elszen-
—
nem
fel
rl
tudom,
is
nemzetemrl ezen min Ián más részhogy az auslriai dohány
De miután
gyávaságot azt
tar-
gyávaságot akarnék feltenni: hogy
eltrné miszerint egy részr(')l minden alkotmányos garantiák
vedje.
a
aggódnám ezen
kártékony eszme agitatiója miatt,
emrl
,
vonal eltör-
hazánkra nézve öldöklén károsnak
lését,
tom,
által
is
—
monopólium 12
én
teszem;
— 14
milHó pforintnyi jövedel-
161
mének
az
eltörlését
llapotja
meg nem
jármát
nem
status
austriai
financzia
tudom azt, hogy az austriai dohány monopólium a vám vonal eltörlése mellett csak ugy volna fentartható, ha a dohány monopoUum magyar országra is kiterjesztetnék, és tudom végre azt, hogy magyar ország a dohány monopoUum el
bírhatja,
és
fogadja; egyenesen kinyilatkoz-
ha a dolog nem olly borzasztón szomorú volna, mi pedig egy kissé mahtiosusok tudnánk lenni, csak nem kedvem volna tatom, hogy
ám lássuk! tessék hát elízt mondani; ;örülni azt a vám vonalt" meg va-
—
gyok
gyzdve szörny
nmak
saját
eszméjük
cus, épen austriai
us ezen
Hogy kevés
képet csinal-
zavart
felett,
annyira impracti-
szempontból
is
impracti-
idétlen beteg gondolat.
impracticus,
szócska
kell.
ennek bebizonyítására Az austriai birodalom
adóssága közel 1000 millió pforint (négy millió hiján mint a stalisticusok mondják; de
—
én azt hiszem
haladja
jövedelme 135 millió,
az ezer
évi
az adósságok kamatján,
—
Már most én
azt
adós, s attól kamatot kell lesztenie
is,
s
100 millió;
törlesztésén
kérdem,
Evi
milliót).
költségei
a ki
fizetnie,
kivül.
1000 s
fttal
azt tör-
de ennek fedezésére évi jövedelme
— 169 csak 35
—
ft.
a felelet
mi lábon
nem
áll
annak financziája?
lehet kétséges.
financzia világos deficitben van,
citnek
Az és
évrl évre okvetlen növekedni
austríai
ezen
defi-
kell,
mert
évenkinti jövedelmeibl
által fel nem emésztett még csak adóssága kama-
meg
uj költsön nélkül fedezni.
az országlás költségei
tjait
sem képes
Hogy
uj
ez igy van, hivatkozom az 1836 ki költ-
sönre, hivatkozom az 1839ki költsönre,
kozom
arra,
hogy
a
bécsi
börse
hivat-
általános
tudomására épen most ismét 80 millió pforintnyi költsön terveztetik; a bécsi banknoták bonyolult állapotját Cniellyröl egyszer
már
tiizet-
majd szóllani) nem is emlitve. Már most kérdem én: ugyan hihet
tesen kellend
e
hogy a kinek financziája illy állapotban van, kit sem az 1811ki status banquerott égre kiáltó rendszere, sem a párisi békekötés tömérdek kárpótlásai (mikbl mi magyarok iszonyú álfillért sem, csak egy utacsegy hidat, egy ipar iskolát sem kapánk
dozatainkért e^y kát,
sem a késbbi financz opcsem 30 esztends béke, sem a birodalom népeinek adó terheltsége, sem magyar honnak indirect adókkali folytonos kiszivatyuzása, sem a borzasztó kíméletlenséggel zött só monopólium, sem a világon semmi de semmi osztályrészünküO
ratiók,
163
nem
képes a rémitön növeked eladóso-
volt
meg
dástól
kiilOzlietí e
kérdem én vallyon az
óvni;
azon 14
— 15
met mellyet néki a közbens vára kapcsolatban
—
s
azzal válliatlan
lév dohány monopólium behoz?
praclicus financieri hit széles e világon
Illy
csak a Buda-pesti Hiradótól
beszéljen;
de
s
a ki
maga
beszél,
hogy
telik ki,
sem tudja mit akar, hanem csak leget;
nél-
millió forint évi jovedel
mindig csak vak bizodalmat em-
maga sem tudná meg mondani, hogy
mire, kihez, és mi végre.
De ha ennyire impracticus ezen gondolat minek ellene agitálnunk? kérdhetné valaki. Azért Uraim! meri az impracticus eszme csak az által válhatnék practicussá, ha mi semmit sem tevén a köz vélemény felvilágosítására, a túloldali mystificátoroknak sikerülne a nemzetet bolondá tenni, s elhitetni vele, hogy e kártékony veszedelmes lépés
tékony, olly
áron
és
nem
csak
nem
veszedelmes a magyarra,
kár-
de söt
kimondhatlanul jótékony, mellyet minden el
kell
fogadni;
fel
kell érette áldozni a
nemzet jogszer ön állásának igényeit, alkot-
mányos befolyásának vagy s
el
még
pótlást
kell
garantiáit,
be kell hozni
fogadni a dohány monopóliumot,
tán egy két millió forintnyi harminczad
fizetnünk
is,
vagy nem
tudom hány
164 adóságot
száz millió status
el
vállalnunk.
—
így biz elhiszem practicussá válnék az impracticus gondolat, annyira practicussá,
hetvenedik utó nemzedékünk
is
Ezért kell iparkodnunk jogszer
közvéleményt ezen vám
konysága
eltör lési
hogy még
megsiratná.
—
agitatióval a
eszme kárté-
iránt felvilágosítani.
Annyi minden esetre bizonyos az eladottak szerint, hogy a vám eltörlési eszmének a
kormány párt részéröü impracticus felmerülése nem olly tény, melly bizodalmat ébreszthetne, hogy komoly szándok létezik a hatalomnál, a vám kérdését hazánk érdekeinek méltó tekintetbe vételével megoldani. S'"*
tény, melly ide vonatkozva a múlt or-
szággylés
óta felmerült a partialis
vám szabály
Kérdés: van e ebben valami a mi
változtatás.
oda mutatna, hogy a vám rendszernél hazánk dekei csak legtávolabbról
kezdenek?
—
Felelet
ér-
tekintetbe vétetni
is
nem csak semmi
sincs,
de söt inkább ellenkez van.
Felveszem például a legújabbat, a kender s
lenfonál vámját.
kender
s
len
fonál
krra; fejéritvc 3
20 krról 10
ft.
fira
megkönnyitették.
Most épen most a külföldi vámját 50 krról 2 ft. 30 20 krról 5
emelték,
fira: festve
8
fi.
a kivitelt ellenben
Nevezetes tény ez Uraim!
nevezetes uieg-
kormány párt orgánumainak haszontalan szájaskodásaira a kormány tettel adott. Mig amazok botrányos eszmezavarral Peel szabad kereskedési rendszerét dicsöiíik, minden véd vám eszmét avult oktalanhazudtolás,
ságnak
niellvet
a
keresztelnek,
s
szabad kereskedés
a
minden józan status férfin egyediili nának vallják s minket a kormány azon tanát
tafel-
hogy vám szabályzataiban a szabad kereskedés eszméjét igyekszik megközelitni, addig a kormány
világosodott bölcsességével kecsegtetnek,
védvámot, s tettel vallja meg, müiparnak nem csak védvámra van szüksége, hanem még nagyobb véd vámot tettleg felemeli a
hogy az nyújt
austriai
neki
birt vala
segitségiil,
—
mint a minvel eddig
éhez hasonló éles de
Valóságos charivari
hallottunk. ség, mellyel
a
kormány a
saját
mentit rég
féle
elméncz-
emberei
állal
reá fogott státus bOlcsességi liberalismust pas-
quilUrozá.
Am de kérdem én min színben kell azon embereknek Európa eltt feltünniok, kik midón austria javáia a védvám rendszerhez jobban ragaszkodnak,
mint valalia
,
a mi gyáriparun-
kat egészen védleleniil oda akarják dobni
nopolizált
mo-
martalékul a mindenkép védett au-
166 miiiparnak, s ha mi egy kis figyelemért,
striai
e^y
kis méltánylásért,
günk
ez
egy
ország számára
kis igazságért esen-
melly az austria
is,
ház koronájának leg drágább gyöngye, de hódított tartománya,
ségén
hanem alkukotések
nyugvó szabad ország,
zavargó
ellenzéknek
akkor minket
kiáltanak,
törekvésekrl gyanúsítanak.
—
nem
szent-
s
elszakadási
Tehát mi soha
se lépjünk be az édes gyermekek sorába? örökké mostoháknak tekintessünk? érdekeink soha se nyomjanak e semmit az országlás mérloyalitas ez? igazság ez? legében?
—
•
Es nézzük hát va
min
—
rendszert
változtatásban
a feltett példánál marad-
követtek
a
magyar ország
vámszabályzati s
austria közt,
midn
ennek javára a külvéd vámot felemelek? Eddig a fehérített len, s kender fonál ha
austriából hozzánk hozatott, fizetett Ift. 27^/i krt.
—
ez
most mi
némi védvám
volt
a
mi számunkra,
—
ezt leszállították 1 ftra.
vittük austriába fizettünk 1
ft.
—
Ellenben, ha 52'/« kr. vá-
mot most fizetünk 1 fi. 50 krt., tehát 2Ví krból áll az ugy nevezett concessio Azonban nem igaz, hogy ez concessio, nem az, söt inkább Mert a dolognak eredménye az, ellenkez. hogy ekkorig 25 kr. vámmal olcsóbban hozott !
—
be fehérített fonalat hozzánk austria,
mint mi
:
167 ö hozzá, jövendben pedig 50 kral olcsóbban hozhatandja be, tehát a mi védvámunkat felére le
ti
az
szállították,
emelték.
fel
—
fizettek 1
der
fonalat
austria
is
mondotta volna austria
azt
50. kr.
f.
visztek
köszönettel vallanám
de azt mondani
vámot ha
austriába:
midn
ennyit,
védvámot ellenben
austriai
Ha
len
—
tehát
ken-
fizessen
hozzátok viszen;
ezt
igazsághozi közelitésnek,
„parancsoljuk nektek magya-
:
rok! trjétek hogy austria lenipara, mellynek
védvámját a külföld ellen felemeltük, jövend-
I
ben
25 kral
olcsóbban
versenyezzék
veletek
—
saját piaczotukon: mint ekkorig teheté;^
nem
concessio,
nem
közelítés,
ez
hanem keser
gúny; megvetése magyar hon érdekének,
ja-
vának, országos tekintetének. 4ik tény végre a dohány monopoliumi kísérlet.
—
Tudva van közönségesen, hogy sok tapasztalható ugyan a védegye-
ipar
ágban
stjlet
jótékony hatása (mint például a posztó-
ban,
selyemben,
szeren csudás védegyesület
gyárak
st.
szivar
ütésre
országszerte,
szövésben,
b.) de olly
hatással semmire
mint a hazai
Mint egy varázs veszsz szivar
gyapot
gyapjú,
üvegben, edénygyártásban
sem
nagy
volt
a
gyártásra.
emelkedtek a
maga Budapest
több ezer embert foglalatoskodtat most a bel-
azivargjártósban
ft)|j[)i
elbb
miiU a mennyi százat
,
kül s belföldi szivargyártásban
foglala-
hónapok, midn nö cselédet alig lehetett kapni a fvárosban, mert mindenki a szivar gyárokba tódult dolgozni; toskodtatott; voltak
—
a hazai szivar, nielly ez eltt izlelhetlen vala:
ma már giteni;
a kényesebb izlésüeket ez eltt
is
kezdi kielé-
szégyeneltük volna vendégün-
szivarral kinálni, ma már mást magyart tartani vagy mást kivánni eszünkbe sem jut; Ezen kifejldés kedvezn hat visza a dohány termesztésre, mert a hol ez elött 10 12 pftnál magasabb árt a termesztök nem is ismertek, most jobb szivar
magyar
ket
mint
,
—
—
levelekért
30—40—50
pftot,
st
többet
tás
végetlenal
gyobb
javult,
mig
a
is
örö-
mig a gyártermesztk na-
mest adnak a honi szivargyártók, árt kaptak, a szivar ára
s
már
is
szépen
gyárnokok még is szép haszonnal gyártanak; Minden nemben hallottunk alább
szált,
s
a
—
a lefolyt nehéz két év alatt bukásokat,
gyártásban Illy
csudás
védegyesület
egyetlen hatást !
s
egyet
eszközölt
sem ez
szivar
hallánk!
—
ipar ágban a
a iionuak milliókat mentett
meg.
Lássuk már mit csinál a kormány ez ipar ágra nézve. Epén most jelenik meg a hiria-
pokban
a kincstár
hivatalos
hirdetése
augusl
169 13 k
tról,
mellyben
jelenti
magyar országon,
fogja
hogy
:
szivarait árulni
a piiblicura kényelmére
még pedig Buda-
áru boltokat fog nyittatni pesten különféle helyeken,
s felszóllit
boldogtalant, jelentse magát,
a ki a
boldogot
kormány
szivarainak árulását elakarná vállalni, s kecsegtetésül olcsó árt szab
szivart
krra,
''2^/i
;
a
—
a
legdrágább magyar
legolcsóbbikat
szabja darabonkint: százan kint
egyszersmind
külföldi
tások szerint pedig
elégli
i
is
szivarokkal szivar gyk-
Hitani.
Ez Uraim
a birka
magyar ország-
kincstári
hanem magyar honban
kat akar
V^ l^n'^ olcsóbbra;
lapokbani bécsi tudósi-
nem
nak austriában gyártott löntését, \imt\i
még
olly tény, melly felett lehetetlen
türelm szivnek
is fel
nem háborodni.
Bizonyitja ezt azon általános indignátio, melly
ezen hir hallattára a tömegeken keresztül rezg.
Mindig a mondó voltam, hogy boldogtalan észtehetségü
kormány
az, melly saját
ma-
gas bureaucraticus személyében földmivelésre, gyártásra, kereskedésre adja magát;
—
Ezek magános polgári kereset ágak, mellyekre kormányoknak leszállani botrány, s a szerepeknek monstruosus sze zavarása országoljanak ök
—
ez
az
ö hivatásuk;
a földmivelést,
ipart,
és
kereskedést hagyják a polgároknak, s a hol c
170 részben a polgároknál hiány van, fel
segitüleg, hárilsák
el
ott
lépjenek
az akadályokat, ápol-
ják az ipart, se^iísí'k pártfogolják a szorgalmat, niozditsák elé a közlekedést,
teremtsenek ver-
senyt a poIgár(»k kOzott, de ne versenyezzenek briaiaeusi karjaikkal kenyér keresetben a békés
polgárokkal,
mert ez
valóságos szégyen,
és
képtelenség.
Azonban vannak még
ámbár
is
eselek,
bizonyos ipar ág lábra
hol egy
liogy a
nem kaphat
az országnak javára, vagy legalább di
szere válnék, mivel
hogy megkezdése nehéz,
s
költséges, sikere biz(my talán, kisérletei veszéllyel
járnak, vannak
mondom
enkor kormányok magok
mintegy
ösztönzési'il,
—
nánt;
de
s
mihelyt
esetek,
s
hivatásuk
illy-
gyárakat
gyakoriali tanoda gyaaz
ekkép felösztönzett
magán szorgalom munkatérre ket,
hogy
állitfanak
is
méltóságát
beeskormányok
lép az ön érzi)
vagy viszalépnek a gyártás, s kereskedés körébl, vagy ha feltartják is gyárukat, nem nyerészkedés végett tartják fel, hanem mint egy Ízlés nemesitö mintául, vagy drága fényzésre irányzott költséges kedtvöltésiil.
Arra ellenben példa alig van, ipar ágban, melly a
kormány
hogy
olly
segítsége nélkül,
söt atyátlansága ellenére tág, szabad versenyben
171 virágzásnak indult, lett,
nielly a
s
haladásban ki
óriási
foldmivelönek jutalmat, ezer
ezer ügyefogj'ott
munkás embernek
mondom
fej-
meg
becsületes
hogy illy kormányok aránylag kimerithetlen tisulyok elnyomó hatalmával versenyre lépjenek élelmet ád,
példa,
nincs
esetben
a ki fejlett privát mi'iipar
ellen,
szájából, kikneki munkájuktól ki
is
s
alattvalóik
adót fizetnek,
vegyék a keserves darab kenyeret. Ezen tapasztalást
is
csak
magyar országon
1
lehet tenni:
Mit jelent
I
sevvffy
ezen
lépés
Uraim?
Gr. Des-
Emil az austriai Budapesti Hiradó
szerkesztje
el
kezdett
czikkeivel utat egyengetve a
poliumi óhajtásoknak.
Annyi belátást azonban
tulajdonítok az austriai financiereknek, rint átlátnák,
országon törvény
a
által
f-
Dohány szándoklott mono-
kaczérkodni
misze-
hogy a dohány termeszt magyar kincstári dohány monopóliumot behozni lehetetlen: hogy minden
nagyszer corruptionális mi'iködésük mellett sem számithalnak olly depravált ország gymelly ebbe megegyeznék, és semmi esetre sem számolhatnak annak tehetségére, hogy egy illy torvényt, ha meghozatnék is, végrehajthassanak; mert nagyobb ,,naderer^' sereget kellene tartaniok minden dohánytermeszt lésre,
—
172
minden dohányzó ember ellenrzésére,
paraszt,
mint egész fegyveres hadseregük, lehetne czélt érniök;
adósságuk ugy
dolják:
miUióval több
is
tömérdek,
vagy kevesebb,
egy,
gy rakat
állitnak hát,
utón
útfélen,
bizományba
boldogtalannak szivaraikat,
nemek legalsóbb lió
veszteséggel
még sem
s
— mit tesznek tehát?
gonegy két
telljesen
mind
boltokat nyitnak
adják s árát a
boldognak forgó pénz
fokáig szállítják, egypár mil-
nem gondolnak;
magyar gyárnokok
a virágzásnak
hogy velük egyik eldl Ök tágas magyar országon a másik után. egyedül maradnak, s egyedül maradva megszabják az árt mint tetszik, ök lesznek az az egyedüli szivar egyedüli dohány vevk, kereskedk, egyedüli szivar az gyárnokok,
indult
lehetetlen
a versenyt sokáig kialhassák;
k
—
k
—
készen van ép ugy mint austriában; és törvényhozási veszekedés minden alkalmatlan nélkül
a
dohány monopólium
behozva!!
tettleg
akkor aztán húzzák a közönséget
a mint szemüknek
szájuknak tetszik;
az
els
idszak veszteségeiért magukat könnyen kármentesitik: s néhány milüócska indirect adót
magyar országból, mellynek jövedelmei ugyan gazdagon fedezik saját
sajtolnak ismét ki státus
országlási költségeit, s azon kivül
még néhány
173 milliócskát
melly
is
fel
még
is
hogy
retnének,
küld
becsbe
évenkint;
fizet
annyit,
mennyit sze-
nem
fizessen,
nem
szeretik
is
hogy magyar ország arány-
világszerte hirdetni,
lag
azért
s
de
osztozik a birodalom terheiben.
Ez a dolog képe Uraim! én sziveket nem szándokot nem
vizsgálok, Isten dolga,
rül a kisérlet: ez lesz
mert ez
taglalok,
hanem mondom
hogy ha sikea dolognak természetes azt,
kikerülhetvén ki fejldése.
Méltánytalan
volna
szivargyártás
a
fellépése
i
csak külföldi
szivar
a
kormánynak ezen ellen,
kereskedésre
ha
mindjárt
volna
is
in-
vámot nem fizet40 pft. nek, magán gyárnokok ellenben 15 vámot fizetnek minden mázsa külföldi dohányézve, mert a kincstári gyárak
ért;
—
de
nem
ez
is
ellen
—
van
az intézve,
mert a külföldi szivar árszabás magas, maga-
sabb mint a privát gyárnokoké, hanem intézve van a magyar szivar gyártás elnyomására mert itt
szál
le
krajczárig
a
—
kormány
a szivar árával egész 7^
és azért kétszeresen méltánytalan.
Méltánytalan volna akkor
is,
ha a keres-
kedésre nézve magát a törvényszerüleg divatozó
szabályok Pesten
korláta
között
egy dohány
helytitt boltot nyitni
tartaná,
de
midn
gyámoknak egynél több nem szabad, a kormány
174 pedig a város minden határtalan
nem
csak
kétszeresen
szersmind törvénytelen
Hogy
mit
utón
részeiben
számú boltokat
útfélen
nyitni készül; lépése
méltánytalan,
de
egy-
is.
ezen dohány monopólium
keli
abba jelenleg nem ereszkedem, czélom csak az, hogy tanuljuk ismerni a jeleket, mik leg ujabban feltnnek s képesek legyünk véleményünket tájékozni. Es végig mentünk a feltnt jelek mindekisérlel ellen tenni?
nikén; és aggasztót találtunk mindenütt;
biz-
megnyugtatót sehol, sehol egy remény sugárt, melly hinnünk engedné, hogy kormá-
tatót,
önz
érdekek
túlnyomó befolyása az igazság fokára
szállott;
nyunknál az
austriai
egyoldalú
sehol egy vigasztaló jelt,
hogy magyar-országlás rodalmi kivivni
országlás
jogszer
melly oda mutatna,
létezik, elég
tanácsteremében
ers
a bi-
elismerést
Fejedelmünk
érdekinknek.
szivéhez olly közel állunk kétségtelenül,
mint
birodalmának akármelly tartománya; de a mitanácsteremében
nisterium ajtón kiviil
áll,
ajtón kivül
midn
egy
fejedelmet
az
a
magyar
ali
-
érdek
még akkor
uraló
is,
országokat
közösen érdekl dolgok forognak rendelkezés sznyegén, min épen a váiakérdés is.
„A
monarchia közös java!
a
monarchia
175 mellyel
kOzös java!" ez a szokásos szójárás, az
aiistriai
Európa eltt ban — mint
—
konu íny férfiak palástolgatják,
ügyetlenségüket
ám
de alivalmazás-
épen ismét a vámkérdés bizonyitja
nem azon elvbl
történik a kindnlás, -hogy
a szövetséges status testületnek állandó javára
csak
az
eladósodott
az
kincstár
a státus czélja
utóbb azt nézik,
va:
tagnak javára
mindenek
veszik
országlási
ez volna mintha m
I
minden
mi
válhatik,
hanem számba
válik;
mi
nem
s
lesz jó
feleli
érdekét, a nép
Bécsnek,
ellynek csillogó fényével leplezik a kormány-
nácsnokok on
leplezik
morát,
s
a világ eltt,
leplezik a fejedelem,
maguk
a tartományok nyo-
ha ezen
eltt
túl
tekintetbe jó
is
a tarto-
mányok érdeke, az alkotmányossága miatt rósz kedvvel nézett magyarhon csak ollyba vétetik, mint mellynek hivatása alárendeltség, s nem egyenÜKség. Pedig mi ci^y ország vagyunk 14 15 millió néppel, magában is elég nagy,
—
elég
eri'is
koronáját
törhetlen elsi)
hi'iségével az
rend hatalmak
austriai
ház
poiczán tartani,
mig amott a császárságban sok heterogén tartománynak kell aggregáltatni, hogy anynyit nyomjanak, mint mi nyomunk. Es még is, hivatkozom a nemzet köz érzelmére, jobb miht baloldalon különbség nélkül
,
megfelejtkezénk
176 e annyira a köztiinki barátságos szövetség ter-
mésztéröl gyelt
hogy mi kehogy réank több
miszerint követelnök
,
gyermekek legyünk,
,
jusson a fejedelmi sziv szeretetébl, striára;
nem! soha sem;
hanem
mint au-
követeljük
s
hogy egyenl
Isten és világ eltt követelhetjük,
jogú testvéreknek tekintessünk, s a hol viszonyaink érintkezésbe jönek a mi érdekeink is ,
nyomjanak annyit
Ha azon
a latban, mint
más
férfiak, kiket fejedelmi
akárkié.
kegyelem,
vagy az udvari elszobák mesterségei, a hajó kormány rudjához emeltek,
státus-
nem képesek
eltanulni azon mesterséget, mikint kell az egy
koronához
fiizöt
kapcsolatba hozni
gas polczra,
tartományok javát viszonos ;
ugy nem érdemesek a ma-
mellyen állanak;
maiglan meg nem tanulták abból
csességök az austriai sajtolni
de
k
birodalomból ott
ezt
nekik egész böl-
,
egy részrl, mikint
áll
Cmert ebben
nem
—
kell
lehet legtöbb adót alkotmányos formák
másrészrl
thogy az
ország Rendéinek saját,
már
is
mikint
kell
által
szavaival
kéjetlenitvék)
éljek)
magyarország striai
fölebb a
idézett
monarchia
s
internalionalis viszonyait az au-
örökös tartományok javára a lehetségig
kizsákmányolni: miszerint az ekkép austriába szivárogtatott anyagi
er
:
,,a
különféle pénz-
177
ügyi lervczetckuek ki^sz aii\agaúl használlathassék." Igy jellemezték s igazság szerint jellemezték országunk karai
s
Ren-
déi az austriai ministerium kormány-politicáját; s
hogy
még ezen agglomesze nem roskadt, valóban
mellet
e politica
rált statnslialmozat
nem másnak, erejének
mint
mondás
régi
„miindus se quantumvis parva regatur
evpedit, sapienlia." hogy
azon
csak
hogy
tulajdonilliató,
a világ
Am el
de nekünk
nem
azon kinézés,
vész, ha bár mi,
végin-
szomorú vigasztalás! s ^^iiinél nagyobb aggodalommal szemléljük, hogy az austriai mini»(erium 30 éves béke folytán kormányzási sem tudott czélszeri'ibb elvre vergdni, mint mellyet az oiszág Rendéi
iHjfiégbe
I
süllyedilnk
is,
a fenidézett szavakkal jellemeztenek
gyobb
okunk
:
minél na-
hogy ezen máról holnapra tengd s mindig mélyebb és méllyebb eladósodási örvénybe süllyed országlási politica magát a dynasíia jövendjét is compromittálja:
van
hinni,
annál
inkább
nekünk mint hazaliaknak hii
s
alattvalóknak oda törekedni,
anyagi
ereje
hanem elég
ép,
folytonosan elég
kötelességünk
kötelességünk mint
szilárd
ne
hogy hazánk sorvasztassék,
legyen 19
torhetlea
178 támaszul
dynastiánknak
szolgálni
az
egykor
okvetlenül elkövetkezend vészek napjain.
Es miután értekezésem folytában bebizonyitám, mikint a múlt országyülés óta feltnt
nem
jelek
csak
száglási politica
séggel
nem
eltörlési s
azt
mutatják
,
hogy ezen
hazánk irányában jobbra
változik,
söt
or-
teljes-
inkább a vámvonal
dohány monopoliumi velleitások még hogy uj meg uj lépések
azt is bizonyitanák,
terveztetnek (ismét a K. K. és R. R. szavaival
„hazánk jóllétét az Örökös tartományok javára kereskedés utján kizsákmányolni" önkint következik a végs élve)
kérdés
mit cselekedjünk?
Ha magyarország kormánya
tényleg
is
az
volna, minek törvény s alkukötések szerint lennie kellene:
nám:
megnyugvó bizodalommal monda-
figyelmeztessük
érdekeire
s
hivjuk
mányos életünk nek
teljesítésére;
fel
illy
kormJnyunkat
hazánk
azon utón, mellyel alkot-
végre
kijelöl,
mert ö van,
kötelességé-
ö neki
kellen*^
179 hivatva
lefjalább
minden mások elÖU a
lenni
trón zsámolyánál hazánkért ávl állani,
ném
e lépést meji^nyuj^vó bizalommal,
nyire ne bírják
és ten-
bár men-
rokonszenvemet korn anyunk
mert csak ugyan magyaroknak
egyéniségei;
ket
hiszem
is
—
is,
nem akad nem
angol
ha
s
akadhat, legyen Whig, legyen Tory, kereskedí'sét
hazája
ki
ha Franczia
Francziáiiak,
a
akad, akár mi párthoz tartozzék bár,
\ngolnak
elárulná;
gyarról sem
tes:^ek
jsöben ringassák
lunk
ezen
lépés
noktol
mány
s
nem
politicai ból-
igy a mint
haszontalan
vált az
ál-
volna,
országban, mit
megyei közgylésekben
mondani
Cancellaria
min
de,
egészen
mert csaknem ko/hitlé országos
bár
Am
is.
ma-
parricidiumot
illy
fel,
nem
ki azt
számtala-
hogy mag var korhogy a magvar udvari
hallánk,
létezik;
m\r már nem egyébb, mint
alkol-
m'in'vunkban ismeretlen lábatlan hatalmak parancsainak posta bureanja; kiink pedig
nem
— hazai í')kormányszé-
egyí^jb, mint
utján hozzá érkezett
ama posta bureau
,,Cabinets-Ordi'ek"
e\-
peditora.
Vagy ha
a Nádori m.'ltóság
azon hatalom-
nak volna gvakorlatiban, mell.el törvény szerint
birnia kellene,
raamat.
Helyezném
abban helyeaiém bizodal ann Ival inkább mert ,
,
if*
180 szivem mélvéböl
osztozom azon
szeretetteljes
ragaszkodásban, mellyel a fenséges
szív viseltetik.
mondani
nem ok
férfiú iránt,
magyar
nádori székl)en ül minden
ki jelenleg a
— Am
szeretik,
de mióta auslriávai mint
házasságban élünk*
vegyes
seink törvényt
nélkül halmoztak
tör-
vényre, hogy a nádori méltóság alkolmányszerii
hatalmában
fentartassék
óvásokra
Ch^'^onl*'*
:
elbbi
idkrl törvénykönyvünkban
példa)
nem ok
nélkül tették
—
ezt
—
alig
sikertelenül. ok nélkül, de est iibi Trója fit." iNádorunkat
nünk
is
igénybe,
alig
tiszteletünknek
a Nádortól
emelkedend
mellett,
a
—
vámkér-
törvényhozó-test álland oldala
t
kiviil
e
kérdésben
gyöngédtelenül azon ked-
vetlenséggel illetni, kisérni szokta:
útját állani.
hol a jogainak érze-
de országgylésen
nem szeretném
is
remélek
sokat
désben országgylésen, tére
szeret-
Szerénysége vétetik
önkénytes szabad érzelembl forrá-
sozni akart
En
szabad már.
van
seink: nem ,,Nec seges
melly
különben
is
a sikertelen e
lépést
kérdés olly
ter-
mésztU, hogy felle sikeresen és jogszerüleg csak törvényhozás intézkedhetik.
A dolgok
nincs egyébb hogy a jöv országgylés gyakorlatba wegye rég elmulasztott alkotmányos e
helyzetében
hátra, mint oda hatni,
181 hivatását,
—
mondliatnám kötelességét,
s
a
ors/ájígv ülésén megkezdett Osvénven ha-
miilt
ladva,
meg
oldja
a
nemzetünk
vámkérdést,
érdekében.
eszközünk
egyetlen
iSekiink erre
békés jogszer agitatio. élet
van;
a
Ez az alkotmányos
természetében fekszik.
—
Ha
igaz
igaz,
hogy az alkotrainvosság eszméje ezen mondatban van kifejezve: ,, semmit rólunk
pedig,
nélkülünk"
ug;.
köz-
a torvénvliozásnak a kell lennie;
közvélemény
pedig csak agitatio következtében
fejldhetik,
vélemén\ kifolyásának
csak annak következtében tatio
nélkül
alkotmányos
Ennek amaz
het.
élet
nem
is
képzel-
olly postulatuma, mint az
életnek a leveg.
mondám
Kell pedig
Agi-
nyilat! ozhatik.
— agitatiónknak
min-
denek eltt oda intézve lenni, hogy az országgylés ne csak panaszkodjék vámügyi sérelmeink miatt, hanem a kérdést hatalminak, hivatásának
vegyen
teljes
érzetével
\c^ye
alkalmazá^ba minden
mellyre öt állása és hivat
Meglássa
azonban
a
isa
kezébe,
biztosító
és
szert,
feljogosítja.
tisdelt
gyü'e' ezét,
miképen még mi azon bolrán; t is megérjük, hogy akadjanak emberek s pedig magyar any-
áknak
fíai,
kik
még
azt is kétségbe hozandják,
182 van e a törvényhozótestnek joga a vámkérdésbe avatkozni? vagy legalább sophisticus körítések-
ügyekzendenek ezen jogot szkebbnél szfojtani. Mert miután a magyar
kel
kebb szegletbe
kormány
önállását nulliíicáló ministeriumot azon
gyakorlatban,
uralkodási
korlátlan
austriában
mellyel
megszokott, a magyar alkotmány nálunk nem elég
kéjelmetleniti,
nak gyakorlati
a
nemzet jogai-
hogy
biztosítására a/on tény,
alkotványos nemzet vagyunk, következleg bel s
kivül csak lis
minden kigondolható ágá-
dolgainknak
kiil
hoz szAllónknak
kell
hanem még azon
lenni,
nem minden egyes
harczot kell
tárgynál speciá-
vinunk a nemzet jogszerii be-
iránt: és mindig akadnak kik a természet magyarok tusában nem a nemzet s nem az alkotmányos-
folyásának határa olly
napraforgó
,
ság oldalán állanak.
Azonban bár számtalan illy
e
hatalminak
intéz
—
kérdésben a törvényhozás histoíiai
törvényekre
hogy ugy szóljak
akarnám jogaink igényiH oda kivánné zet
ne
>
bebizonyitásául
hivatkozhatnánk:
—
nem
prókátori térre
állilva
látni,
hanem
agitatiónkkal halni, hogy a nem-
alacsonyítsa
le
magát soha
annyira,
miszerint törvényhozási jog'd akár mi tárgyban
csak
kélsiíj^be
is
vonni
engedje,
vagy
azt
183 speciális
adatokkai legyen szüksége
históriai
Mi alkotmányos nemzet vagymint illyen sem törvény nélkül nem
bizonyitgatni.
unk,
s
sem nélkülünk törvény elég. Ebben min-
korm.inyoztathatnnk
,
nem
alkottathatik.
Ennyi
den
benfoglaltatik,
azon
kivévén
s
nemzeti
kötés levelet, minélfogva urunknak királyunk-
nak
hséggel tartozunk s megegyenem alkothatunk; törvény-
alattvalói
zése nélkül törvényt
minden
hazánk
részvétünk
hozási
ügyeire
kiterjed,
mert mindenben csak törvény ural-
kodhalik
felettünk
nem a
nemzetben
hatand
Ennek
kifejteni,
ember
ha van e
s
s
ha
eleven
milly részben viszonyait
érzetét kell
kifejlett
nem akad-
merje felvetni:
kérdésül
a ki
nek kereskedési
pedig nélkülünk
törvény
,
alkottathatik.
van joga a nemzettörvény
által
kor-
mányozni. Kell továbbá agitatiónknak oda irányozva
lenni
hogy a jöv országgylés
a
vámkérdési
hazánk éidekében oldja meg.
Három mód
van, melly
közi'i! választaiiiiiik
kell.
Egyik mód: tól
elválasztó
a
minket
mint van, ellenben
s
austriát
a
közlünk
létez közbens vámvonalt
a
világ-
meghagyni
vámvonalt
külsi)
s
austria
eltörülni.
—
a
közt Ern")l
18^1
már
kifejtem nézeteimet,
azt hiszem
s
körünk-
ben a hazai mi'iipar védletére s/.íHetkezett egye-
körében egy ember sem
sület
a hazai miiipart csirájában
zánkat austriának
zandó
s
ne
el
mednék,
s
hogy vesztünket
még inkább nem ki
még azon
,,
Másik
tisztelt
gyüleke-
Hetilapban" közrebocsáték,
mellynek kérdéseire a Buda is
vagy any-
czikkemre, mellyel e tárgyban
Június végével a
mai napig
elvete-
megvásárolni kész volna.
is
Utasítom e tekintetben a
s
annyira
még alkotmányos
biztosítékaink feladásává!
s
agi áldozattal
s
ha-
feláldo-
gondolatol
inpracticus
ulasitsa,
akadhat ember közöttünk,
zetet
ezen
gyarmati függés bilincsébe szorítandó
magától
jogaink
ki
örOkos martalékul
szerencsétlen
idéilen
lehet,
legyilkolandó,
pesti
adósok maradtak
nii'd:
a
Hiradóá'Co. felelettel.
Lerontani minden vámvonalt
szabad -kereskedést nyitni az egész világgal
mindenfelé.
Ha angol volnék, minden ermmel azokat támogatnám, kik tolják, áll,
ott a
szabad-kereskedést pár-
mert Anglia miiipara olly magas fokon
hogy
a
gabna-lorvény eltörlése
által
olcsóbb
magának, senki versenyétl neki tehát semmi sem lehet már
élelmet biztosítván
nem
IV'lhet,
érdekében, mint épen csak a szabad-kereskedés.
185 Ara de a mi állapotunk épen megfordítva áll; a
magyar
raiiipart védeni kell
,
miszerint egy-
koron képessé legyen a világ szabad versenyét itthon legalább kiállani.
Mindezáltal én következ tekinteteket veszek
figyelembe
:
1) hogy a hazai
mipar
kifejtésére nézve
az átalánas szabad-kereskedés
nem hozna
ben-
nünket rosszabb állapotba, mint most vagyunk, mert hazai miiiparunk most
is
oda
védteleniil
van vetve martalékul az austriai kegyelt miiipar
elnyomó versenyének; elannyira, hogy
socialis
utón volnánk kénytelenek pótolni a védelmet, mellyet miiiparunktól a liticája
megtagadott.
kormány mostoha po-
Ellenben:
2) kereskedési mérlegünkre nézve sokkal
kedvezbb heyzetbe jnénk által
a szabad-kereskedés
mint most vagy un a, mert a melly gyárt-
mányokért jelenleg austriának 60 forintot fizetünk évenkint,
azt a
peng
millió
jobban
s
ol-
csóbban gyártó külföldrl 40 millió forintért bizonyosan
nem
megvehetnk;
gyártanánk
is,
ha
legalább
tehát
magunk
kiadásainkban
évenkint 20 millió pforintot meggazdálkodnánk.
Tekintetbe veszem: 3)
hogy megnyitván piaczunkat melly tlünk jelenleg
raiiiparának,
a ki
világ
van
186 rekesztve, ennek következtében folytonos élénk
fejldnék
csere kereskedés
ki
nyers
s
termé-
nyeink számára olly piaczot nyernénk a világkereskedésben,
mint nekünk
anstria soha
sem
nyújthat, ha mindjárt tizszerte nagyobb volna is,
mint a
lemondana
min, is,
mezgazdaságáról egészen
s
mit
san soha sem fog.
kedvünkért
—
tenni bizonyo-
Tekintetbe veszem
4) hogy a szabadság mindenütt és mindenben azon jótékony sajátsággal bir, miszerint a
sebeket, miket tán kezdetben sújt,
id-
minden bizonnyal meggyógyítja; 5) hogy a hazai mipar ápolása végett e helyzetben is fenmaradhatna a védegyesület s fel mindazon segéd-szer, meílyet a socialis mködés tevékeny népeknek boldogulásukra vel
képes nyújtani.
Mind ezen
tekintetekbi')! s f(')kép
gy(')zdésb(')l indulva,
hogy
azon meg-
a világgali szabad-
kereskedés mindenesetre ezerszerte jobb
gyarmati állapotnál, dolható
státus
gazd'iszali
csak egyetlen c^y van a mi az, ha
a
külföld
vámok fenhagyatn
a jelen
minden kigonrendszerek kzött
mellynél
még
irányában a inak
,
i'oszabb,
t.
i.
magas kztünk s
fenálb'^
ellenben a
austria közti vámvonal ellrültetvén,
egész jö-
vendnk
dobatnék
örökös
martalékul
oda
— 187 austriának
:
—
Ezennel ünnepélyesen kinyilat-
koztatom, hogy a szabad-kereskedéá rendszerét,
ha austriának
tetszik,
teljes
készséggel elfoga-
Szüntessünk meg minden vámot éjszaknak, délnek, keletnek, nyugotdom.
na k
m
i
n d e n fe é 1
i
kész vagyok a
áron
ly
eszmének tovább fejtését is felfüggeszteni, kész vagyok lemondani mindenrl, védegyesületi
mit a hazai raiiipar ápolására eszközlésbe venni életem feladatának vallok.
—
A
ki
nemzetemet
szabadsággal kinálja, én annak jobbját mindig és
mindenben
életemet
örömmel fogadom
kivánná
is
áldozatul.
szabadság a mivel kinál,
—
el,
ha
bár
De legyen
nem pedig
fél
sza-
badság leplébe burkolt szolgai monopólium. Helyzetünk most egy börtönhöz hasonlit, meilyben legalább annyi szabadságunk van, hogy a vérünket monopolizáló az ajtót be eltörlése a
is
zárhatjuk;
pióczák eltt de
itt
ott
az austriai vára
küls vámok fenhagyásával
börtö-
nünkben még falhoz is lánczolná tagjainkat, miszerint a szomszéd pióczái elutasithatlanúl kiszívhassák utolsó csép vérünket.
Szabad kereskedést
tehát ha nektek tetszik,
de piócza monopóliumot számotokra soha!
Azonban ne
mystificáljuk
magunkat.
A
szabad világkereskedés, minden országgazdászati
188 combinatiók között épen az, mellyhez az austpoliticának megegyezését legkevesebbé re-
riai
nem akarván
Azért
mélhetjük.
egyszerre a
húrt megfeszíteni, a szabadkereskedés eszméjét
nem ugy
állítom
fel
mint agitátiónknak ez idö
korszer stádiumát, hanem felállítom olly eszme gyanánt, mellyel austriának feleljünk, ha monopolíumí hálóit vonná össze fejünk Ha ök kereskedési szabadságot emlegetfelelt. szerint
nek,
de ennek neve alatt gyarmati
meg a vessük meg
ragadjuk
kínálnak,
gal
kedés zászlóját,
de
szolgaság-
szabad-keresindignatióval
monopolíumí kinálgatásaikat. Meglátják Uraim! mi szépen viszsza riadnak Sír Róbert Peel uj vámrendszerének magasztalásaitól; mikint fuvaudják
meg
a
szóval
hátrálót
s
mikint
hazudtolandják kik nevökben
azon embereiket,
is
szabad- kereskedést emlegettenek dául a len tal
már
s
kender-fonál
tettleg
vám
,
mikint pél-
szabályzata ál-
meghazudtolok.
Harmadik mód végre oda irányozni a jöv országgylés intézkedését, hogy a vám -vonal köztünk és austria között, melly ekkorig védvám volt austria javára
mi ellenünk, a
szerint sza-
bályoztassék, miszerint költsönös méltányosság alapján védjen
jövendben minket
s ekkint készítse
el5
is
ö ellenök,
annak lehelségét, hogy
189 egykoron eltörlésébe romlásunk nélkül beegyezhessiink.
Jogunk volna nekünk tisztelt gyülekezet ellenében a védvám rendszer elvéhez
austria
az ö érdekeire ridegen, szigo-
tekintet nélkül
rúan ragaszkodni; jogunk volna, mert miután
nekünk már
1588—
tói
kezdve egész 1741
—
ig-
számtalanszor ünnepélyesen megígérteti, hogy austriávali
nös
kereskedésünk viszonyainak költsö-
egyesség
utjáni
kiegyenlitésére
lépések
fognak legközelebb tétetni, de ezen Ígéretnek teljesítését 258 év folytán soha sem érhettük
I
meg, ámbár egy fejedelem uralkodván mind kettnk felett, az mint austriai uralkodó, megegyezését a szomszédsági viszonyok barátságos
egy
kiegyenhtésére volna:
—
taljuk,
hogy az
tolvonással
megadhatta
miután továbbá szomorúan tapaszigért kiegyenlítés helyett nél-
külünk, megegyezésünk,
st
csak megkérdez-
oUy vám- rendszert léptetett ellenünkben életbe, melly hazánknak teljes megrontására vezet: Isten és emberek
tetésünk
eltt
néllviil
mentve
is
austria
lehetnénk,
ha
elvégre
hoszszu
mondanánk austriának, ,,a szövetséges viszony, mellybe bennünket fejedelmünk egysége hozott, ti reátok is azon jó szomszédság kötelességét türelmünknek vége szakadna,
és
azt
190
tlünk
mellyel mi
hárítja,
követellek; mert mi
hanem vagyunk onílló szabad ország; ti még is három századon át soha sem vettetek e viszonyt
nem vagynnk
meglinditoll lartománylok,
vámrendszerlöket
tekintetbe,
szabályoztátok
ellenünkben, nélkülünk, a niikint leiszett; reánk figyelem soha
nem
szinte barátsággal
vala,
századokon
jobbunkra
kinyújtott
puszta
ál
homlok-egyenest
Ígérettel s az Ígéretnek
ellent-
—
fejedelmondó ellenséges tettel feleltetek; münk egysége által csak nem jöhelénk roszszabb helyzetbe irányotokban, mintha nem egy fejedelmet uralnánk, pedig, ha nem egy feje-
delmet
uralnánk
egészen
s
bánt volna velünk
\gy
seink bántatok velünk
ritettünk is
s
mentve leszünk
át,
megóvtuk volna
visz-
ellen-
repiessáliíkkal kénysze-
méltányos
volna
szövetsége-
ti
háromszázadon
szatorló V (mokkái rég
ölökben érdekeinket
szomszéd
idegen
mikint
^
egyességre;
azért
ha ezen
Isten és világ elölt,
lépést végre megteszszük, s vámainkat íekintet
nélkül a
mot
ti
érdekeitekre szabályozzuk,
ellenetökben, mikint
állilván fö!
tátok
fel
volna
ílly
nekem
védváállítot-
ellenünkben."
hiszem
Azt
ti
lisztéit
gyülekezel!
rideg-szigoruan szóllani,
senki,
hogy
ennek
s
jogunk
ne mondja
kivívás dioz
nem
191
Egy nemzetnek minreményének lenni a mi igazságos, Azcsak ön magáról gyáván ne mondjon le. lehetne
reménységünk.
denhez
kell
nem fog
arril csak
tán ismétlem:
senki
niin-
hogy az austriávali szötermészet, minélfogva roszszabb
ket capacilálni akarni,
vetség olly
helyzetbe
kell
szövetségesek gesinkti'íl tól
I
I
;
jiiniink s
mintha nem volnánk
,
annyit
sem szabad
szövetsé-
kívánnunk, mennvit idegen szomszéd-
megkivánhatnánk
,
mert
ezen
capacitatio
valóban igen különös támogatása volna a szövetségnek,
—
de én
nem akainék Uraim én nem azt
ridegen fellépni igényeinkkel,
illy
in-
dítványozom, hogy védvámokat állítsunk min-
hanem csak anagitáljunk, hogy a
den tekintet nélkül austriára, indítványozok:
nyit
országgylésen
jOvö
a
vám
kérdés
austriávali költsönös egyezkedés utján akkint egyen li tessék ki, mi kint azt a méltányosság s mind két részröli érde-
kek védelme megkívánja. Ennyit értek én az országgazdászati ludo-
mány alatl,
jelen
állása
szerint
a
védvám rendszer
mellyhez nekünk a hazai miiipar védletére
szövetkezett egyesületnek ragaszkodnunk kell; és
nem
többet;
— ha
valaki
német szobatudákos-
sága székén')l szrszálhasogató név értelmezés-
192 ben gyönyörködve ezt nem védvám rendszernek, hanem Isten tudja mi másnak nevezné,
nem gondolok,
én vele
nem névben
én
aga-
tódzom, hanem valóságot keresek.
Csak az
tehát a kérdés,
mit értek
a
két
szomszéd ország érdekeinek kiegyeniitése alatt? Erre elször átalánosságban s utóbb némi részletesb alkalmazásban felelek. Szeretik emlegetni,
gyes házasságban élünk,
mert a
nnem
mában,
hogy mi
—
austriával ve-
balga hasonlitás!
emancipatiójának jelen stádiu-
házasok
jog-egyenlöség.
között
még
Nekünk pedig
nincs
tökéletes
ezt van jogunk
internationalis viszonyainkban követelni austriától.
Am
csak:
de söt austriával e vegyes házasságban
ök
de
szeretik
e hasonlitást
a keleti férj szerepét játszatják, a
nét,
ki ott
nem hason jogú
jogtalan kéjhölgy;
— is
Ennek nem
—
lehet,
eszköz,
nem
velünk pedig
élettárs,
nem
hanem
egyéniség.
ennek nem szabad tovább
igy maradni.
Egy
bécsi
ismerm, nekem nem
régiben
egy igen nevezetes históriai oklevelet mutatott, azon kéziratot CHandbilietet) mellyel Ferencz Császár és Király az 1811 ki erdélyi ország-
gylés vége
olött, az ottani királyi
biztosnak
:
193 báró Stipsitz tábornoknak
ekképen
billet"
„Von dem, was narchie
irt.
zum AVohle
ich
beschlossen,
werde
abgehn, noch zugeben, dass Standé das
Ezen ,,Hand-
szól
der
Mo-
keineswegs
ich
die ungarischen
Wohl meiner übrigen
Erbstaaten
untergraben."
Ezen nevezetes „Handbillet" ben, az élettel
s
egybevetjük,
gyakorlattal
mondva azon poHlica rendszere, auslriai
dok
óta
ha azt ki
van
mellyet
az
tanácsnokok jó fejedelmeinknek száza-
Ha
tanácsolgatnak.
a befolyt
három
század történeteibl egyetlen egy tényt feltudna valaki mutatni, azt bizonyítót,
hogy mi valaha
auslria romi »sára akartuk volna jólélünk -épületjét
felemelni,
nem
fájna
vessük
beváltanám seink bneit,
szivemnek
össze
e
e
szemrehányás;
szavakat az
s
de
valóságával,
élet
„Die ungarischen Stánde das Wohl der Erbstaaten untergraben woUen? teszi azt: das die ungarischen Standé nicht zugeben wollen, dass Ungarns Wohl aus Rücksichl fíir die Erbstaaten untergraben werde.*'
mit
teszen
az?
hogy:
Nincs egyetlen egy lény az egész históriában,
melly oda mutatna, ezen határon valaha
hogy a magyar nemzet tul ment és még is
—
13
194 reánk
süttetett a
szégyenitö bélyeg, mintha mi
austria jólétének romjain
állandó
IVlert
akarnánk felemelkedni.
változhatlan
három
gondolatja
század óta a bécsi Cabinetnek: hogy magyarország, ha saját érdekeinek elismerést, jogainak méltánylást követel, austria jólétét ássa alá,
illy
elleniéibe helyezé az austriai polilica
magyarhon érdekét austria érdekével, a helyeit, hogy a kettt öszsze egyeztetni iparkodott volna.
Midn
áldozatról van szó, akkor a monarchiá-
hoz tarlozunl.
midn
s
kötelességeink együvé kapcsol-
elmozdításáról van akkor magyarhon java nem számitalik be
vák, de szó,
a közjólét
a monarchia jólétébe,
söt
mély
tétbje
helyeztetik, s
nánt
halljuk emlegetni
inkább azzal
ellen-
status bölcseség gya-
a boldogtalan
tévtant,
hogy: ,,nie Rücksicht für das Wohl der Monarchie erlaubt es nicht, dass man die
Wünsche Ungarns berücksichtige."
Es ha ennek ellenében Magyar hon a status szövetségben ön magát is czélnak tekinteni; ha jogait, javát,
érdekeit figyelembe
vétetni
sür-
sebz felelet: ,,Ungarn will das Wohl der Erbstaaten un-
geti,
té
készen van a szivet
rg rabén." Az
austriai
korm my-tanácsnokok
ezen boldogtalan fallaciája, ezen ellenlétbe helyzéáe
a
monaichia
érdekeinek
magyarország
195 van
érdekeivel
gyász
niiilljába,
felszániitbatlan bajnak,
beti'ikkel
beirva
hazánk
wiondhatlan
nem/eli keservnek volt az szerencsétlen kiufeje, s is.
nyomasztó ón snllyal nehézkedik jelenünkre Sokszor gondolkozáni életemben min
—
mellyben az anstriai kormány-féríiak
ai'ány az,
kegy
-
egy
mosolygásából
minekünk
is
jut;
tény-sorozat jut
két
sngár
tOredék
többek között egy furcsa
és
eszembe.
itt
Tudják Önök
Uraim, mikint Fejedelmeihez mindenkoron hö ragaszkodással viseltet nemzetünk századok óta legforróbb kívánságai közé számilja azon óhajtást,
hogy Királyaink az országban lakjanak;
és alig van tárgy, mellyröl annyi törvény alkottatott
volna,
épen
mint
eiról;
és
a törvény
Ö
többnyire mindig akkint szól, miszerint
,,a
fel-
kedves magyarjaikat,
hogy
mennyiben egyéb tartományaik
ural-
ségök
biztosítják
kodási goftdjai megengedik" örömest
s
hoszabb ideig mulatandnak.
váncsi voltam tudni,
tekintete,
s
—
Kí-
mennyit engedett hjt ne-
künk három századon el('>!oges
hazánkban
át a többi
tartományok
miután Fessler minden
napot gondosan feljegyzett, mellyel az uralkodó
magyarhonban töltöttek, öss ugy találtam, hogy az egész öszveg három évet és 67 napot
házbóli királyaink
szeadtam az elsznrt napokat,
13*
196 teszen! tehát egy századból épen egy év jutott
Magyarországnak!
—
Es a melly alárendelt-
séget e kedélyes tárgy körül mutat a história,
minden -nem érdekeinknél, hogy hazánk érdekét
tapasztaljuk
azt
mindenütt
látjuk,
azt
érdekével ellentétben
austria
nokok, de sehol sem tapasztaljuk
kiáltób-
ezt
mint épen vámviszonyainknál,
ban,
ennek
képzelik,
kormány -tanács-
az austriai
tehát alárendelik
mert
itt
egy századból (hogy számban szóljak) csak egy év sem jutott a „perchara gens hun-
gara" nak,
sot
inkább az egész vám rendszer
csak egyedül, kivétel nélkül austria javára van irányozva.
Ezen kormány csétlenebb
nem
is
tehetünk
austriávaU
rübbet,
hogy
is
valami szeren-
politicánál
képzelhet, valami
s azt
a
mint
szövetség
ha
oda
biztosítására
intézzük
jöv országgylés
nem
delmes
balságát
internationalis
kiméletleniil
czélsze-
agitatiónkat,
felséges
eltt az austriai kormány pohtica
az
hiszem,
loyalisabbat,
házunk érdekében hasznosabbat, nem
királyi
az
nem
királyunk
ezen
leleplezze,
érintkezések
veszes
ép
legkényesbiké-
ben a vám kérdésben gyakorlatilag kimutassa
annak kei
az
lehetségét, austriai
mikint
birodalom
hazánk
érde-
érdekeivei
ellen-
197 tétben
nem
állanak,
inkább sem igazságsem országos önállásunk
söt
talan alárendeltségre,
megbuktatására, sem a századok óta kedvencz
eszme gyanánt zött beolvasztási speculatiókra nincsen szükség, hogy érdekeink auslria érdekeivel
öszhangzásba hozassanak.
De hogy austriai
eréllyel kell
ellenében
kivivhassuk,
hogy fellépjünk
,
megkövesült
a századok óta
ezt
politica
s
keinek méltányos elismerést követelve,
kezett igazság
remélnünk
s
,
mellytöl
nyilat-
a vele szövetsikert
egyedi'il lehet.
i\em szeretném én,
becsülnénk
s
,
isten erejétl
loyalilas
kell
fel
emelnünk igényeinket a közvéleményi kozat azon fokára
teljes
hazánk érde-
:
de
ha hogy ernket
még nagyobb
túl
szerencsétlenség-
gyöngéknek hinnk mamég csak reményérl is lekellene mondanunk; hogy iparkodásunknak sikere lesz; feliéve, hogy csak jogosságol akarunk, de azt teljes eréllyel akarandjuk, csak nek tartanám, ha
olly
gunkat, miszerint annak
méltányosságot követelendünk,
de azt nemze-
tünk jogos igényeibl meritelt törhetleu ervel kövelelendjük, ha csak törvényes, csak loyalis
eszközökhöz nyúlunk, csüggedetlenul azt
merné
el
állítani,
nem
de
ezeket
felhasználni
mulasztjuk.
—
A
ki
hogy egy hü nemzetnek
198
kormánya irányában a jognak, méltányosságs egy fejedelmet uraló más tartományokkali egyenl érdek -méltánylásnak kivivásához még csak reménye sem lehet, arról nem lehetne mást mondanom, mint azt, hogy az uralkodó iránti szerelet kapcsait vakmer kézzel megnak,
szaggatni
nem iszonyodik;
pedig ezen sze-
—
hiiséget
de szeretetet nem;
önkény-
uralkodók legfbb kincse
retet az
parancsolni lehet,
melly lélektani
tes indulat az, rint
—
torvények sze-
csak addig tarthat, miglen ki
ájtatos hit,
hogy a kormányoknál
nem
hal az
a jog-véde-
lemre, az igazság ehsmerésére, a méltányosság
viszonozásra
talál.
Es én megvagyok lélektl vezéreltetve latilag
gyzdve, miképen
nem
leend nehéz
kimutatnunk, hogy a
m
v
illy
gyakor-
kéidés, mind
két rész megelégedésére szabályozható. jelen értekezéNejii lehet ugyan czélom sem folytában speciális vám - tariífát indítványozni; remélem is, hogy a ma elfogadandó elvek nyomán az igazgató választmány leend majd megbízva, a vám-tariífát czikkrl czíkkre kidolgozva a jöv évi közgylésig el(')készitni, ,
azt hiszem got,
mé
•
is,
nem
leszek felesleges dol-
ha némelly vezér-elveket futólag megemlilek,
:
:
199 mellyeknek alapján a vám-szahálvzás; mind két réáz elégedésére elintézheti)
Hlyen elvek volnának:
Az
I.
ház
austriai
idegen
tartozó
uralkodása alá
tarlományokali
nem
kereskedésié
nézve a) hogy
hazánkb(')l
azon határszéleken
nem
jlom közbe lesztett,
s
mindennem
esik,
biroda-
akár
itt
ter-
akár máshonnan hozott terményeket
gyártmányokat
és
kézmüárukat minden aka-
[dály nélkül szabadon kivihessünk; legf()lebb
részeibl
kapcsolt
hol az austriai
át,
csak a legcsekélyebb
^teljességgel
nem nehezít
s
a kivitelre
a kereskedést
tisztán jövedelmezési
^ám vettessék orsz'iggyiilésileg; b) hasonlag
tományokon
biztositassék az austriai tar-
keresztül külföldre folytatandó át-
meneti kereskedésünk; c) az elsre nézve tOrvény
dikra nézve pedig alkukolés
hogy
e
tekintetben
megegyezése nélkül
nem
tatás
által
a
máso-
által bi/tositassunk,
Magvar országgylés vámokban semmi változ-
a a
történhetik.
Az els pontot méltán követelhetjük, mert a hol kal
nem érintkezünk
egyedül
saját
austriával,
érdekünkben
kétségtelen jogunkhoz tartozik,
ott
vámain-
szabályozni s
ha ezt ugy
200 szabályozzuk, hogy minél többet adhassunk a külföldnek,
ez által
austria érdekét,
nem
ernk
söt anyagi
a szövetséges monarchia erejét
A
másodikat
nem
csak
el
sértjük
növelésével
növeljük.
is
szint ezen tekinteteknél fogva
méltán megvárhatjuk a szövetséges austria barátságától.
A harmadik nélkülözhetlen
föltétele a keres-
ennek
mert
kedés virágzásának,
semmi sem
árt annyira, mint a semmi határidt nem biztosító
ingatagság
s
kormány -önkénytl függ
bizonytalanság, melly jelenleg Damocles kardja
gyanánt függ kereskedésünk
Azonban,
mipar
virágzó hazai
ségén
ha mi
enyhíteni
szemközt
élete fölött.
meggyzdvén,
mikint
nélkül az ország szegény-
nem
lehet,
a kifejlett külföldi
pedig
miiipart
miiiparral
védvámok
segítsége nélkül teremteni szerfelett bajos; a véd-
vámrendszernek barátjai vagyunk nalis
is,
aprohibitio-
vámrendszernek mint status intézkedésnek
nem vagyunk nem
A
lehelünk barátjai.
véde-
gyesület prohibilionalis
természet ugyan, de
nem
hanem
status intézkedés,
socialis
vény, melly a védv.im hiányának
surrogátuma. lehet rendezni; tenni, mint
a
védvámot
Socialis
utón
socialis
utón
nem
tevénk,
t.
mit mi
cselek-
magány
életi
nem
lehet mási i.
elsséget
201 bazainak a
adni
a
Erre
még
kell
kiiiroldi
gyártKiáDy
feteU.
sokáig leszea szükségünk,
akadni hazafiaknak,
sokáig
mipar
kik a liazai
felvirágzását áldozattal is készek legyenek gyá-
még többeknek kell akadni, kik La nem áldoznak is, legalább többre becsüljék,
molitani, s
jobban
szeressék
a
mit
külföldinél,
Am
zorgalom nyújt.
a
hazai
de ez mindig csak a
polgár-erény köréhez tartozandik, mindig csak
^^egyesületi téren maiadhatand; a nemzet pedig
l^nilliókból áll, s e milliók közt, kivált e párt^^Kzaggatott hazában, mindig sokan lesznek, kik ^^Bnindennapí életük kellékeinél nem birandnak
^^H)Iemelkedni
a
polgári
erény
fokozatára;
törvényhozásnak pedig az egész hazára terjeszteni
gondoskodását,
s
a
ki kell
azért igen sok jó
dolog van, mit a törvényhozás maga nem parancsolhat, hanem a socialis mködésnek kénytelen átengedni.
A
mértékletességi egyesületek
igen hasznosak, de törvényhozás el
a szeszes
italt;
nem
tilthatja
könyörület és jótékonyság
a socialis életnek gyöngyei, de a törvényhozás
sem könyörületet sem jótékonyságot nem pa* rancsolhat; az okszer mezei gazdaság az ország jólétének egyik alapköve, de a törvény-
hozás
nem
okszertlenl
avatkozhatik
gazdálkodó
kényszeritöleg
hanyag
az
gazdának
:
202 szántás
-
vetésébe.
így
a védegyesület
is
fel
számithatlan áldást harmatoztat ez árva honra
de a törvényhozásnak, ha okszerüleg akar
—
tézkedni
nem
nyúlni
prohibitionaUs
in-
vámrendszerhez
tanácsos.
ha hogy az austriai kormányámbár már meglehetsen kifejlett miiipara van, a külföld irányában magára nézve a prohibitionaUs rendszerhez ragaszkodnék is, tlünk semmi joggal, semmi méltányossággal nem kivánhatja, hogy mi ö miatta hasonlót tegyünk; elég, több mint elég, ha mi készek vagyunk
Es
azért,
austriának
kedvezéseket
nyújtani;
az
s
ö
gyártmányait kisebb vám mellett hazánkba be-
hogy vámokkal egészen
hozatni engedjük, mint a külföldieket, de ezeket
magos
prohibitionalis
kizárjuk piaczunkról, tánytalanság; mert mi coloniája;
azt tlünk kivánni mélnem vagyunk austriának
méltánytalanság
annyival
inkább,
mert ha bár minden egyébb akadályait elháritanók nek,
is
nyers-terményeink külföldrei
azért
még
élénk folytonos
is
kivitelé-
soha sem fejldhetnék
forgalommá
ki
külfölddeli keres-
kedésünk, ha mi a külföldet piaczunkrl kirekesztenk. Azért is a külföldrl hozzánk beho-
—
zandó árukra nézve következ elvekel gondolnék teljes méltányossággal alkalmazandknak.
203 dl
OUy
árukra
nc^zve,
mellyek külföldrl
behozva austriába, vagy niagyarországba s lartozm'inyaiba, az aiistriai miiipar védelme tekintetébl jelenleg sokkal nagyobb vámot fizetnek,
mint elvet
ha
hazánkból
rl vagy egyenesen vagy austi'ián ^^hozzánk behozandó illy nem áruk,
^kevesebb vámot
fizessenek,
^vitetnének a mennyit ^Blyet mi fizetünk, ha ,
^Bviszíink.
keresztiil
annyival
vám
árukat
,
mel-
austriába
Például egy font finom gyapjú szö-
^Bvet a mostani ^austriába vive ^Hrive
külföld-
mint ha austriába
teszen azon illy
azon
austriába;
vitetnek
gondolnám követendnek, hogy a
vám-szabályzat szerint külföldrl fizet
1
ft.
50 kr. vámot, tlünk
0Y4 krt, tehát a mostani szabályzat mellett hozzánk (helytelen") külvám
austriába
fizett
5V4 ki'ral kevesebb vámot mint fizetendne, ha austriába vitetnék. így egy font selyem szövet fizet külföldrl hozva
külföldrl
10
hozva
forintot,
tlünk
austriába
vive
Ib*/*
krt,
elvem szerint tehát fizetendne külföldrl hoz-
zánk hozva 9
fi.
417* krt; szóval a külföldri')!
raagyarországrai behozatal vámja, ugyan azon
czikknek
magyarországból
austriába
beviteli
vámjával együtt véve, annyií teg\en,
mennyit
teszen a beviteli
vám külföldrl
austriába*
IVli
204 ellen austriának
szerint is
nem
lehet ellenvetése,
ha magvarországon
valamelly külföldi
keresztül
áru austriába,
mert e vitetnék
az egész
vámot meg fizetné. Az emiitett példákat azonban csak eszmém világositása végett,
tam kint
fel,
nem pedig
olly
végbl hoz-
mintha a vámszabáij'zat számait ek-
vélném megtartandóknak,
söt
inkább a
vámnak barátja nem lehetvén, oda kivánnék hatni, hogy austria is vegye tekintetbe, mikint a védvámoknak rendeltetése ma már nem lehet az, hogy örökre normális prohibitionalis
állapotot képpezzenek, söt inkább csak átmenti
stádiumul kell szolgálniok, a szabad-kereskedés rendszeréhez, ha tehát mi árván ha^^yott gyön-
gébb miiiparunknak sem kivanunk prohibitiovámokat, még inkább ideje, hogy austria azokat mérsékelje. Mert 1000 pforint vámot
nalis
vélni e£;y
mázsa selyem-szövetre, mellynek ér183 frt 20 kr. vámot vetni
téke 1600 frt;
—
mázsa gyapjú szövetre, mellynek értékét 300 pforintra teszik, 116 forint 40 kr. vámot vetni pamut szövetre, mellynek eg;y mázsa mesterségesen felcsigázott ára 200 ft., csak s azon 8 fi. ugyan avult illiberalis gondolat, 45 kr., mellyel az elsnél és utolsónál, s 30 ft. mellyel a selyemnél kisebb vámot fizetne elvem eg;y
—
205 szerint a külföldi
ha aiistriába
gyártmány, ha hozzánk, mint
vitetik,
a prohibitionaüs rendszer
még észrevehet
természetén
eszközölne
s
nem mozditaná.
Oda
a
i
i
jöv országgylésnek,
küls vámvonal
az érték 25 az
prohibitionaüs vámjai
— 40 percentjénél
esetre se szabassanak,
magasabbra
árunak
tlünk austriába Mi ez
egyetértéssel vetendünk.
lítést mutatnánk a külföld Fiúméhoz vasutat építünk,
vezn nem
sera-
hozzánk hozva pedig
kevesebb vámot fizessenek
nnyival
zon
elö
kellene tehát austriávali
egyezkedés ulján hatni a
hogy
nem
változtatást
kereskedésünket
kiilfölddeli
,
mennyit
bevitelére által olly
iránt,
köz
köze-
melhnek, ha
lehetetlen volna ked-
hatni külkereskedé.sünk emelkedésére
hogy még elegendleg védve találnánk müiparunkat, Austria pedig ezen mérséklet által semmit sem vesztene, mert például (a legkevesebbet, 25 pCent, vámot véve föl) selyem -gyárnokai e^y mázsa selyem -szövetnél még mindig 400 pfrt vámmal volnának védve; pedig a melly gyárnok még illy védelem mellett sem volna képes sajU bécsi piaczukon a a mellett,
külfölddel versenyt állani, miután közel 7* szá-
zadon
át
valóságos prohibitionaüs vámmal vé-
delmeztetett,
az
csak
ugyan nem érdemlené
Istennek éltet napvilágát^
206
Továbbá alku-küté->i elvül kívánnám hogy azon külföldi nyers-anyagok,
e)
fölvétetni,
mellyek a
belföldön
nyers gyapot,
szerek
is,
a gyártási
például a fest -anyagok,
ugy egyenesen
például
fölí^yártathatnak,
valamint
és kozvelleniil
segéd-
hozzánk,
mint austrián
,
keresztül hozva, minden akadály nélkül szaba-
don
legfölebb
s
csak
vám vám azonban
csekély jövedelmi
mellett hozathassanak be,
melly
nagyobb semmi esetre se lehessen, mint a mennyi ezen gyár-anyagoknak külföldrl austriába hozatalukra vetve leszen; s szükségesnek
magunkat alkukotés által biztosítani, hogy a magyar mipar elnyomása végett, soha sem fog azon igazságtalanság gyakoroltatni, látnám
az
miszerint
kedvezésekben mellett láthassa
kal,
—
mint
a
austriai
gyámok
részesitetvén el
magát az
,
illy
magyarországi
diíferentialis
kevesebb
teher
gyár-anyagok-
gyárnokok.
—
Végül
f) Valamint a kivitelre nézve mondám, ugy a beviteli vámokra nézve is biztositassunk, hogy az ekkint megállapitandó vámszabályzatban, váltoJítatás csak országgylésünk hozzá-
járultával történhetik. 11.
illeti,
a
A köztünk
s
A mi pedig austria közli kereskedést
vámokat költsönös védelem
s
köllsönös
:
207 méltányosság
alapj'in illy
forma elvek szerint
vélném szabályozand6knak
Legyen a fö alap -elv bar tságos érdek viszonyosság, mellynek azonban alkalmazása következ másod elvek szerint intéztessék: a) élelmi szerek, azon vám mellett engedtessenek austriába bevitetni, melly mellett most austriából hozzánk behozatnak;
I^K
b) gyártásra szolgáló
^^s
kivitele
koltsOnosen
nyers
vagy
legyen, vagy pedig az austriábai
azon
csekély
1^—austriából
^P
I
vámmal
anyagok be szabad
egészen kivitel
terheltessék,
is
csak
melly az
behozatalra vetve van;
gyártmányokra
c) azon
már minálunk
is
nézve,
mellyek
gyártatnak, mellyeknek azon-
nem az, hogy hanem hogy saját szükségeinkéi fedezgessünk, s mikre nézve még ban
rendeltetésük
részünkrl
austria piaczára számítsunk,
is
austria eddig olly illoyalis volt irányunkban,
hogy nagyobb vámmal védené
a
maga
kifejlett
miiiparát mi ellenünkben, mint a mennyi mellett
saját
elOzonli, s
gyártmányaival
a
magyar
piaczot
ekkép minket védegyesületi eszmék-
hez kényszerit folyamodni, hogy hazánkban a gyár-ipart némileg
miiiparunk
tegyük,
azon
vám-lariífa,
hogy
lehetségessé
elv szerint szabályozlassék a
védelmére
bár ha csak
o
pCent
2^ vám
állapitassék
is
sük mi, ha
meg,
ezen vámot
s
fizes-
árut austriába viszünk, de fizesse
iily
is, ha hozzánk hozza. így például, egy mázsa magyar-posztóra most 8 frt. 45 kr. van
auslria
ellenben az austriai
vetve,
25
krt.
fizet;
mind
két
röftöl
nem több
részre
külföldi poztó,
nék
15
frt.
—
A
posztó
-
nem
,
frtal
mig a
szállitat-
igen
ter-
az austriai
szorítaná ki a
adna
frtal,
magasabban
vám még
frl.
vám egy
tehát
magyir-
csak a mi sok nehézségekkel
gyártásunknak
a
még mindig 60
vive
15 forint
posztót teljességgel piaczról,
volna,
ha vámja 25 pCentre
hozzánk hozva pedig 45 heltetnék.
csak 5
47«, legfölebb 6 kr.
austriába
is,
posztó
jövendben egy mázsától
küzd
mérsékleti
—
védelmet, mig a külföldi posztó 3 4 szerte nagyobb vámmal terhelve, austriával a versenyt csak ugy alhatna ki, ha austria müipara, az eddigi prohibitiora támaszkodva megszokott alélts'igát tovább is megtartaná, s nagyobb tökélyre
nem iparkodnék.
Azt hiszem, ez olly
mérséklett kivánság, mellyet csak a legméltat-
lanabbb ellenségeskedés tagadhatna meg. d) Az ezen pontban emiitett elvnek alkal-
mazására kölönös figyelem forditassék
olly gyárt-
mányoknál, mellyek nehéz
sulyi'iak,
dául a vas- gyártmányok,
mert ezekre nézve
mint pél-
I
209 azon helyzetben vagyunk, hogy maholnap már saját legjobb s az austriaival
minségben máris
versenyezhet vas -müveinket
Pestrl
ról
kifogja
is
helyzetünk
topographiai
saját fö píaczunk-
austria
szoritani,
mivel
ugy hozza magával,
hogy még igen sokáig kellend bel közlekedési mig például a távol Gömör hegyközi vidékeirl olly olcsón fogunk
eszközeinket javitanunk,
Pestre vasat szállithatni, mint Austria a
Dunán
gondolom tehát, igen méltányos kívánság, hogy ezen kedvetlen s minket nagy veszéllyel fenyeget körülmény a vám által némileg kiegyenhtessék. Legyen a kiegyenlítés viszonos, nem kivánom én, hogy mi kisebb vám mellett szállitsunk austriába, mint az mi hozzánk, hanem emeltessék a vám mind a két részre. e) Vannak gyártmányok, mellyek minálunk is gyártatnak s könnyen nagyobb mértékben lefelé,
is
vagy vasutain.
gyártathatnának,
szüksége van
s
;
mind
Azt
mellyekre
s
talan volt irántunk austria,
alakbani kivitelét engedte
ben
gyártott
van reájok
—
midn
hogy csak nyers
meg szabadon ;
—
ellen-
ámbár szüksége nagyobb vámmal terhelte kivi-
állapotban
telünket, mint a
nok,
austriának
a mellett olly barátság-
mennyit
saját
fizet
az austriai gyár-
anyagunkat
feldolgozott 14
210 állapotban hozzánk viszsza hozza.
a nyers-réz ki
állapotban
tott
így például szabad, ellenben gyár-
s bevitele
austriíb(M
42 V« kr. s illetleg l
f.
behozva csak
2V«
vámot
kr.
mig ellenben Magyarországból Austriába 5
12'/, kr.
fi.
mal
terheltetik.
hogy
illetleg 6
Ez
a
ft.
41V6 kr.
ft.
vive
vám-
legnagyobb barátságta-
Alku-kötési elvül kivánnám hát vétetni
lanság. az
nem
illy
austriába vive
sék,
s
1
fizet,
is
áruk
IMagyarországból
csak azon kisebb vámot
mellyet fizetnek,
midn
Austriából
fizes-
hoz-
zánk hozatnak. f) Az ekkép megegyezésünkön
megállapitandó kivüli
vámoknak
változhatlansága
ter-
mészetesen biztositassék. Illy
nemii elvek alapján vélném a közbens
vámvonal kérdését megfejtendönek.
Ezen elvek
nem akarék mindenben határozott axiómát mondani, még kevésbé igénylem azt, hogy több irány elvekre is szükség nem leszen; felállításával
—
világosan megjegyzem, hogy a számokban szóllottam, nem azért szállottam igy, mintha egyes czikkek speciális vámjáról akartam volna számok báni véleményt mondani, hanem csupán azért, hogy elv javasazt pedig
hol
lataimat a mostani vám-tariíTából
nierilelt pél-
dákkal érthetbbekké tegyem; egyedüli czélom
211 ezen elvek felállitásával csiip'm az vala,
hogy
me{;nuitassam, niikint vannak vezér-elvek, mel-
lyeknek alapján,
szempontból,
mérsékleti véd vám -rendszeri
vámszabályzás költ-
köztiinki
a
sönös méltányossággal barátságosan elintézhet.
Es czélom vala megmutatni hogy ez a legpracticusabb, egyszersmind legloyalisabb gondolat.
semmi
Practicus, mert
financiális
zavarodások-
nem jár; loyalis, mert financiális veszteséget a kormánynak nem okozván, mindennem
kal
s
hasonló sze-
megelz;
mellyeknek
furfangos dohány -monopoliumi
gondolatot
rencsé:len
jcsak kisérlete
is
ílégedetlenséget
végetlen ingerültséget s boszús
okozna
Magyarországon,
a
hogy keresztül vitelök reményével az austriai kormány magát józanul kecsegtethetné, ha mindjárt még nagyobb mértékben alkalnélkül,
a corruptio rendszerét, mellyet a leg-
mazná
is
újabb
idben
nemzeti jellemünk
s a
politicai
morál megmérgezéiére alkalmazva szomorúan szemlélünk;
s
mellynél
szerencsétlenebb
kor-
mány-rendszer különben sem képzelhet, mert van Isten felettünk,
s
annak OrOk igazsága ugy
hozandja magával, hogy a hozatot arasson
vakmer
elbb
ki bi'int vetett,
utóbb.
jNe
kár-
hányjátok
fel
kezekkel az erkolcség gyepüjét, mert
212
meg
hogy
van irva,
kigyó jövend
alula
ki,
melly a felhány ót megmarja!!
Hogy
a például
felhozott
alkalma-
elvek
zásánál különös figyelmet kivan a cathegóriák-
nak
meghatározása
magiban
áru-czikkeknek
egyes
s
cathegóriák szerinti
világos
osztályozása,
az
hogy a jöv
értelik, valamint az is,
országgylésnek mindenek eltt azon kell lenni: Urunk Királyunk, mint austriai Csá-
miszerint
szár
biztosokat
felhatalmazott
mindjárt
az
országgylés
nevezzen,
elejére
kik
magyar-
a
országgy illési biztosokkal ugy'az elvekre nézve egyezkedjenek, fát
mint azok szerint a vám-tarif-
Remélem egyetérlend velem hogy a hazának hasznos
kidolgozzák.
a tisztelt egyesület,
szolgálatot teendilnk, ha egyesületünk igazgató
Választmányát megbizzuk, hogy ezen munkálatot
elökészitse
s
jöv
évi
közgylésünknek
agitationális irány-adásul bemutassa.
Kérdhetné talán javaslatba ellenében valaki
min
,
tett
pótlékot
vezér-elveim
nyújtunk mi
Austriának ezen concessiókért C?'0 viszonyoConcessiókért tiszteli egyesület?
zásúl?
—
ha százados sorvasztó igazságtalanság helyre-
hozásában nyi
még
a mélt ínyosságnak
megközelitése
ugy concessiónak
is
kell
illy
pará-
concessiónak nevezhet,
mondanunk
azt
is,
hogy
213
hogy
élnünk,
zeti
hogy
nyelvünkön szóllanunk,
En nem-
szabad \é^H szívnunk engedik.
Isten
Öntudatból meritett indignati'>val vetem concessió
a
visza
eszmi^jél,
hogy türhetlen zsarnokság, nem pedig séges barátság volna szomszédinktól
concessiónak
ezt is
itt
mondom,
azt
s
,
szövet-
ha
még
Mert Istennek
neveznék.
még sem olly gyáva, sem olly elvetemült nem vagyunk, hogy Isten rendeltetéséek vennk az olly nem szerep-osztást, melIemzet hála,
lében
nekünk csak a csapra
ütott
hordó szerepe,
ustriának pedig a csapoló pinczéré jusson.
Azonban jnk, igen
is
azt
mondom
én, hogy mi nyúj-
tetemes pótlékot nyújtunk austri-
nak ezen ugy nevezett concessiókért, söt mi észünkOn van az áldozat, mi részünkön van a concessió
hogy a
,
mert ha mi nem ellenezzük
azt,
jobb gyártmányoknak hazánkbai behozatala négyszer Ötszörte magasabb vámmal külföldi
terheltessék, mint Austriáé;ez által olly concessiót
teszünk Austriának, melly az ö haladott szor-
galmát évenkint tömérdek milliókkal jutalmazza, s
minket milliókig adóztat meg;
siót
teszünk,
szövetség, rain,
pong.
s
túl
melly
túl
megyén
olly
az önfentartási kötelesség hatá-
a tributarius alárendeltség
~
conces-
a barátságos
Azonban
Isten neki,
terére
csa-
hozzuk meg ez
214 mutassuk meg, hogy tisztább hségragaszkodunk uralkodAi házunkhoz, mint-
áldozatot, gel
sem hogy velünk egy fejedelmet
urah')
szövet-
séges szomszédainkhoz százados igazságtalanság
után
is
nagy lelkek
lenni ne tudnánk; és ne
munkát mellyel hazánk javának elmozdítása illy concessiók mellett tlünk tovább is igényelni fog. En a küzdelresteljük a nehéz
,
—
mek
edzett
gyermeke, bár fáradt tagjaim pihe-
nésre vágynak, szívesen részt veszek
jövendben
munka legnehezebb részeiben, s azért nem csak nem vonakodom javaslani, hogy adjuk meg austriának az emhtett kedvezést,
is
a
nehéz
azon austriának, melly nyers -terményeinknek
bö piaczot nyújtani soha sem
mig
a neki
nyújtott
leszen
képes,
kedvezés miatt csak
pa-
rányi rés marad azon külfolddeli élénkebb kereskedésre, melly nyers-terményeinknek végetle-
nül tágpiacz nyújtással viszonozná közelítésün-
hanem még tovább megyek, mes concessióval vagyok kész
ket;
loyalításunkat bályzati
bebizonyitni,
elveimhez
utolsó
s
s
még egy auslria
azért
gyanánt
tete-
iránti
vám
sza-
még
azt
adom; g) Hogy azon gyártmányokra nézve mellyek külföldi anyagból készülnek, s mellyeknek, készítésében
még nem
tettünk nevezetes
hala-
215 dást;
ámbár egy
réssel azt is
kis
munkával, egy
meglionosilhatnánk,
kis kittí-
mint akármi
magunknak 5 pCentnyi hogy azokat austria továbbá is a mostani, szót sem érdeml csekély vám mellett hozhassa be hazánkba; mig a külföld hasonló gyártmányát magas vámokkal terheljük; feltéve, hogy a ^^^magyar fóldriil austriába vitel vámja is hason mást;
ne
kivánjuk
védvámot sem, hanem engedjük meg,
^^nó
csekély legyen;
—
Emlékeztetem a
tisztelt
^^Egyesületet azokra, miket fólebb a gyapot^^szövetekröl mondottam, ezen egy concessió ^^évenkint 20 millió körül forog, s austriának ^^elkellett volna vesztenie a méltányosság minden
—
^^Bérzetét, ha loyalitásunkat
v^m
Az
illy
elvek alapján
nem ismerné. rendezend vám-sza-
el
bályzat a legbarátságosobb
szomszédságos
loyalitására
hivatkozás ,
a
austria
méltányosság
mieltt a jognak követea békének és a szomszédságos egyezkedésnek kísérlete. Es a ki
szerény kísérlete az, léséhez
nyúlnánk,
és
hogy még ennyinek sikeréhez sem reményünk az egyszersmind azt is kimondaná, hogy austria érdekei hazánk érdekeivel össze egyezhetlen ellentétben állanak. Jól meggondolja, hogy mit cselekszik, ki a magyar -nemzetet ezen hitre állítaná,
lehet
,
216 kényszeriténé,
mert Istenemre
mondom
oJlyas
mire kényszerítené, mit neki sem Felséges Ki-
rályunk sem az austriai
birodalom
meg nem
köszönné.
En ellenkez
hitben vagyok,
hiszem, hogy
érdekeink összeegyeztethetk, ha mind két rész-
rl
méltányosok leszünk.
loyalisak,
S azért
értekezésem berekesztéséül felhívom a sára
tisztelt
következ nyilatkozatok elfogadá-
egyesületet :
hogy
,,A védegyesület kinyilatkoztatja,
köztünk
s
a
az austriai örökös tartományok közt
fentálló vám-rendszer méltánytalan és igazságtalan,
mert nem csak a magyar-gyáripar
hanem egybevetve
lenitésére,
rendszerével
oda
is
lehet-
a kül vámvonal
hogy mi
van irányozva,
monopolizált piaczúl szolgáljunk austria iparmiiczikkeinek, miket
máshonnan olcsóbban
vehet-
nénk."
„A hazánk hazai
védegyesület
mipar
hogy szomorú állapotján a
kinyilatkoztatja,
status gazdászati
emelése
nélkül
segíteni
lehe-
tetlen."
„A köztünk
védegyesület s
kinylatkoztatja
austria közötti
,
hogy a
vám rendszer kérdé-
sének egyedül olly módoni megoldása nyugtathatja
meg
a Nemzetet, melly az eddig csak
217 ellenünk
irányzott
védrendszert
érdekek kiegyenlítésére, alku
s
a
koltsönös
egyezkedés
ut-
jin viszonos méltányossáj^gal alkalmazza." ,,A
védegyesiilet
kinyilatkoztatja,
hogy
ennek a magyar -törvényhozás hozzájáruitával haladé'.ítalan
alkalmazását,
megvárja az Ural-
kodó-ház igazság szeretetétl
mány
hogy összesen ^s
s
loyalis utat és
int
s az austriai
kor-
loyalitásától; s kinyilatkoztatja végezetül,
e nézetének
rényhozásnál ísitést,
s
egyenkint minden törvényes
módot használni közvéleményt,
s
fog, miszeáltala a tör-
országlásn'il elfogadást,
és végrehajtást szerezzen."
—
szen-
A
magyar
coniserTatiT párt és
a
nemzetiség illustrálta
Bábolnai Hihály 1848.
A csodák támadnak.
A tünemény s
minden
s
penni.
—
kis
nagyitás
nem kétlem
talán az egész
dák miatt nem
és a lialottak
liallanak,
—
elég rendkiviili,
—
A vakok
világa megint ránk viradt.
látnak, a siketek
e
nélkiil
is
sorok olvasói,
szabadelv párt
mértékben
fel-
—
e cso-
meg fognak
szep-
E roppant metamorphosis a Budapesti mások rettent Hiradó hasábjain tOrtént példájára.
—
—
Ne gondolja senki hogy ama nagyszer fölfedezésekrl
szólok,
újabban a házai ipar
nagyszerbb
és
mellyeket
kOrtil liui;
megrázóbb:
a
á
a B. P. H.
nemzetiségünket kezdi védeni-
delv
B. P. H.
dolog sokkal a
t.
i.
szaba-
párt ellen.
Itt
eszébe juthatna ugyan valakinek a mese
medvéje, mikor szerelmi fellobbanásában a zergét úgy
magához
Ölelte,
hogy eme szegénynek
— 222 párájával kel!e a „drága perczet** megfizetnie.
Hasonlót rebesget a csacska mese a farkasról
Mibl némely együgy ember
és libáról.
nyen
azt a tanúságot
vonhatná
ki,
kön-
hogy nagy
nem jó egy tálból cseresznyét enni. A dolog azomban teljességgel nem áll ily A B. P. H. egész komolysággal gonoszul. szerelmes lett nemzetiségünkbe. A ki nem urakkal
hiszi,
\egye kezébe az emhtett conservativ lap
246, 247, és 249 számait;
be
van
bizonyítva,
hogy
ott czáfolhalatlanúl
szabadelv
a
törekvései nemzetiségünket veszélyeztetik.
E roppant
fölfedezés
nem most
ugyan elször, de az okfók állitás visszavitetik,
pk;
s
ha
nem
párt
—
tétetett
mellyekre ezen
,
szintoly újak, mint megle-
tesznek
is
igen nagy
bizony-
ságot arról, hogy a conservativ párt némellyei valami mély tanúiságot mentettek volna a tör-
ténetekbl de annál nagyobb bizonyságot tesznek arról, hogy némely ember, még most is a testamentomi inspiratiókból meriti status böl:
csességét.
Hát vativ
—
még
paczal
a (e
logicai él,
mellyel
különben jellemz
e conserphrasist,
csak conservativ „atyánkfiai" politikai étlapjá-
nak kiegészítésére találtam zönség elébe
találtatik
!
föl)
— Oh
az olvasó kö-
ez az él, ollyan
i
:
223 él, is
mely a legnehezebb
—
statiistani
problémákat
ketté szeli.
A magyar közönség figyelemmel
meg: vezér czikkére: gesbike." Hogy
kiviil
lap illy
heti
,,A
igérö
e sokat
P. H. emiitett számaiban alatt jelent
kétség
nagy
azon czikket, mely a B.
olvassa
Teendink
czira
czimü
legszüksé-
az olvasót ezen czikk hosszú
tartalmával ne untassam, annak csak rövid ér-
fogom kivonni
telmét
A mal
fekete pánczélos lovag, ki e manifestum-
a nemzetiség védelmére hadot izén a sza-
badelv pártnak tot
emel
ki
véleménye
s
négy ponmelyben csalhatatlan
K. L. nak,
fi')leg
különösen,
szerint elhárithatlan veszély rejlik a
nemzetiségre
O
nézve:
szabad
a
sajtót;
juryt; 3) az általános képviseletet, es 4) az úrbéri viszony általános kény
f2^ a
szeritett megváltását
Okai
—
röviden szólva
országos ervel.
—
ezek: mert 1) saj-
nem magyar harmad a magyar lileralura
tószabadság mellett az ország lakosságának
magyar
*/3
lésze
agitálna
rész ellen, s mert ez által
piacza birói
is
szkülne;
hatalom a
—
nem
mert 2) jnry mellett a magyar */» ^'^^^ kezébe
jutna, minél fogva utóbb
bnnek
a
még
nyilváníttathatnék,
s
a
az
magyarság
is
idegen elem
224 ülne az Va rész magyar 3) általános képviselet mellett tori
—
mert
ugyan
min
fölött;
—
képe lenne ez országnak, ha Va résznek képviseli az erdélyi szászkövetekkint viselnék ma-
—
gukat zöld asztalainknál?"
és
mert 4^ az
viszony általános kényszeritett megvál-
úrbéri
nem magyar állana a sorommagyar ellen; s itt engedje olvasó, hogy magának a fekete pán-
tása után Vs i'ész
pók közt Va
meg
az
czélos ,,
rész
lovagnak néhány
Nézzünk csak
nevezetesen sok királyi
ben,
lábon
nemzetiségünk?
áll
idézzem.
szavait
—
a felszabaditott községek-
szét
vagyunk megvallani; mikép
várasinkban
a
,
mi
kenteiének
bizony
százados szabad-
ság C?) ket meg nem magyaritá, sót az idegen elem Árpád óta erösebbnek soha sem ér-
magát,
zette
éppen
mint
ma.
Gazdagsága
szellemi ereje egyaránt jeleníékeny,
ságát
nem
meket szabadon
hogy velünk eltt
nem
zetiséget
s
szabad-
magyar érzelhanem inkább arra,
aria baszni Íja, hogy
tette
tápláljon,
erejét
éreztesse.
az idegen elem.
követel
is,
Ezt
soha
ez
Ma már nem-
erre használja
szabad-
ságát Ca mennyi van a községekben). En hát mi még a többi Vs részt is ezek ersítéséül akar-
nók
mad
felszabaditni ?
rész
mellett
Uram
Isten */3 részt
egy har-
szabadon mozogni hagyni?
225
Vagy
Politica ez?
hogy há-
hát hiszi valaki,
ládálosságból törzsokeiktiil külön válva velünk
tartandanak?
még s
a
A
t.
a
ezt
mai állásánál Chat
sajtó
pánczélos lovag továbbá azt
fekete
hiszi,
hogy
állása
mellett,
tagadjuk
kereken
szabadsággal!)
sajtó
a földes úr az úrbéri viszony fen
mint
scholarum
patrónus
eccléáiarum ezer móddal bir a nemzetiség
Sokat beszél
jesztésére.
birtok
kaputosok
is
hivatkozik
jelesül
(s ez
még lovagunk minél
voltáról,
biztos
igen szeretnek a
ma már szerezni;
tulajdonosára
H.
P.
B.
az úrbéri
fogva sessiót
el
ter-
csak ugyan roppant argumentum), a veszr
prérai
K'iptalan tisztjeire,
kérdi K. L.
tói
a
s
,,íkményli
:
e,
egyszerre a
a felébb emiitett felszabadításokat
—
végül ezt
s
t.
hogy meg adva
mi V^ rész magyarokúi az ország egységét fentartani képesek volnánk?
magyar
Ezt
:
Feleljen
apodictice.
igen e vagy
nem
?
sióban
mikép van
szi'inni
ma
nézve,
el
ne
progres-
csak akkor
s
illen körülmények között, ha min-
dent felemésztett, tárgy.
magyarország
terjedésére
rá
(^o nézze csak
az ember!) csak arra kérjük, hogy
felejtse,
fog
tle
kérdezzük
apodictice
meg
résznek,
Ennél
ha riem
rosszabb
géül az országnak
lessz
feltételt
ne szabjon.
assimil'ilandó tehát
egysé-
Igen
is
15
egy
226
már egyszer
nyilatkozattal
tartoznék e nemzet-
nek, mellyben az általa, és pártjától tervezettek
képe foglaltatnék az országnak.
létesülte utini
Mert ma, ha valami elv alkalmazását nálunk
meg nem pillanthatják, annak létefenyteendink legíöbbikéül tzik ki eget dz ve. En is szeretném ezt; de mivel világos, hogy ha közvetlen létesítjük, tehát azon pórázra eresztés által, még most létez kis szabadságunkat is veszitnk; tehát nem kell a közvetlen
—
sítését
—
csalkép.*'
Ebbl helyekbl
a czikk tartalma,
áll
logicával hozatnak
kérdések, a
a megtámadott
alkotmányi
nemzetiség szempontja
a nyájas
gedje
az idézett
s
láthatja az olvasó, milyen csodálatos
alá.
En-
ellegesen a B. P. H.
olvasó
viszonyát e czikkhez néhány szóval illustrálnom.
A
B. P. H.
t.
i.
értekezésnek
ezen
e
czikkhez a következ
„Ámbár nem
jegyzéket ragasztá:
minden
irjuk
áiiitásait,
alá
miután
azonban sok figyelemre méltó (?) találtatik benne, s számos divatos eszmék eredeti felfoés a nemzetiség szempontjából
gással,
meg,
tatnak
kedvéért
is
rostái-
elidézhet eszmecsere
érdemesnek tartottuk olvasóink
terjeszteni."
Az
az általa
elibe
—
„eredeti felfogású**
czikk
állításainak
227 alapos, vagy alaptalan voltát ez úttal ki hagyva
csak annyit jegyzek meg, miként
a j'ilékból,
máskor egész lagoknak, hol más ember a B. P. H.
légiójával bir a csil-
fiának véleményétöli
bölcs különbözését kitálalni szükségesnek gon-
dolja; most azonban elégnek tartja megjegyezni,
hogy az
idézett
nem minden ily
felfogású"
czikknek
Pedig talán
nem alkotmányos, hanem alkot-
lényeges,
mányi
,, eredeti
állitásait Írhatja alá.
kérdések körül, mellyek a legkényesebb
oldalról támadtatnak
meg, nem
lett
volna fölös-
melynek nem minden tagjáról lehet feltenni, hogy a B. P. H. conservativ kátéját könyv nélkül tudja, megmondani, hogy mellyek tehát azon állitások, leges a B. P. H. közönségének,
raellyeket a B. P. H. aláírhat,
A
irhát? s
ama
mely
perfidiával,
minden, ri'ili
B. P. H. azonban
kivált
mellyeket
ö
is
nem
alá
e conservativ
lapnak
nemzetgazdasági kérdések kö-
eljárását jellemzi
bizza eltalálni
vagy
mélyen hallgat,
ama
,
al'iirhat.
egyszerbb módja
egyenesen az olvasóra
figyelemre méltó dolgokat,
Ez
kétségkívül
leg
a politikai vitatkozásnak, és
az alkotmányos kifejldést feltételez kérdések
mellzésének.
—
rom nemvemhes.
Meg
engedi
Ha akarom vemhes, ha akaEz conservativ
politika.
tehát a B. P. Hiradó, 16*
hogy
S28 az
övéinek tekinthessem, igy legalább
békén hagyhatom
tásábi')!
kit
pánczélos lovagot,
a fekete
kinek sisak rostélya nehéz,
minden
czikk
„eredeti felfogású"
idézett
állitásait az
al'i
pillantanom
nem
volna
azonban boldog sesMonális obseuri-
már
polilicai celebritásra juttatni,
phi-
kedvem; dgy hiszem
lantropiai természetemnél fogva sincs
ezen
—
,,
emberi"
nem
nagy
—
gjöngeségem teend
kárt
a
maj-
talán
Sok ember akkor legboldogabb ha világ róla mit sem tud, s fekete pánc/élos lovagunk épen üy dan
születendi)
magyar
Plutarchban. ,
esetben van.
—
Sz<'»zatom
lovag,
felfogású"
nem
tehát
hanem azon állitások
,,
a
fekete
elien
van
pánczélos
méltá eredeti
figyelemre
intézve,
lyeknek magát a B. P. H. orgánumává
A
megtámadott négy alkotmányi
mel-
tette.
—
kérdés
a nemzetiség szempontjából vétetik rostálás alá, s az
kell
egész okoskodás ide megyén ki: 1)
sajtó szabadság,
elemnél
is
nem
mert a nem magyar
értelmiség fejldhetnék
ki.
2) x\em
jury, mert a magyarokkal a nem magyarok is részt vennének a bíráskodásban, 3) Nem kell általános képviselet mert ez a nem magyarokat is politicai nagykorúságra juttatná. 4) Nem kell örök váltság orszákell
229 ez a nem magyarokat is mind ezek öszvevéve a nemzeveszélyeztetnék. Más szóval: ezen né-
gos ervel, mert emancipálná, tiséget
s
zetek szerint, értelmiségi, igazság kiszolgáltatási,
polgár szabadsági, és társadalmi tekintetben az Otmillii)
közt, ez
magyar,
és
a 10 millió
minél nagyobb hézagott
nemzetiségünk
lészen
nem magyar
kell
teremteni;
terjesztésének
vagy
legalább fentartásának egyetlen mndja. Jó lessz,
ha a Pestber Zeitung, a Zágrábi a
posonyi
tót
újság
programmot haladék
nélkiil terjeszteni
olvasóik közt, jó lessz ,, fizetett
poéták''
phrasist
ki
nem
illir
lap,
és
gvonyörü conservativ
e
továbbá,
(kérem hagyni
a ,
kezdik
ha bizonyos
tisztelt
mertazt
szediU e
bizonyos
nagy reformer találta fel, ki azonban, mint az 1001 ejtszakák halásza, azóta nem kissé megszeppent a szekrényébl kiszabadított szellemtl) tüstént megirják az augsburgi nénikének, hogy a magyarországi conservativek sokkal erszakosabb esint akarnak a magyarországi nem magvarokon elkövetni, mint a dán kormány a Schlesvvigi sógorokon, mert mig emezeknél csak egy jöv dynaslia köriil forog a kérdés, addig a magyar conservativek egyenesen oda törekszenek, hogy magyarországban
230 létez idegen elemeket a sára juttassák.
hogy
Ki hitte volna,
elidézésére
bámulatos
magyar conserva-
a szabadelvek vé-
Ez azon csodák egyike,
delmére fog szorulni! mellyek
a
még
tivek tartalék serege,
feketék sor-
virp^iniai
—
a
ügyességgel
conservativismiis
Mondom
bir.
vakok látnak, a siketek
szives olvasó, a
halla-
—
nak, és a halottak feltámadnak.
ol\
neked
Az egész dologban csak egyet nem birok eléggé
csodálni
:
mikor nemzetiségünk
diumáért nyelvünkért küzdöttünk, elleneink
sorában?
a
conservativek
magyar szövetségeseik; unk terjesztéséért, és
— a
conservativ párt ferejét?
—
mikor
a
,
és
nem
mikor alkotmányfeudális
megszüntetéséért fáradoztunk,
ségeseik;
pallá-
kik állottak
kik
viszonyok
képezek a
nem magvar
harczot
szövet-
közgazdászati
térre vittük által, s kereskedésünk, és iparunk
emelésérl, függetlenitésérl szAlánk, kik szá-
müzék mind ezen kérdéseket és ellenzéki utópiák
vativek, és
nem magyar
nak emberek, kik
a politicai chimerák,
országába?
—
A
conser-
szövetségeseik.
nék; de a történelek kérleihetlen nemlje, fogja
Van-
a históriát is tagadni szerel-
meg
mondani az utókornak, hogy minden jobb
törekvés a conservativek és szövetségeseik ellen-
231
Es ezen emberek, kik
szegülésén törött meg.
sem
okulni,
sem
nem tudnak, most
feledni
egyszerre a nemzetiség pal istya alá bujkálnak,
hogy néhány
feudális rongyot,
siralmasan elzengett
már
a század gyalázatára, tére,
és
mellyek
Sz. Dávid
nemzetiségünk vesz-
— — Kétségbeesetten a ügynek — legalább ész dolgában
— igen
nemzetiségünk vesztére
is
megrizhessenek! conservativ állani,
fölött
hegedje,
kell
midn már
is
palástjával takarózni.
kénytelen
a nemzetiség
,,Erklárt mir Gráf Oerin-
dur, diesen Zwiespalt der JNatur!"
A
felhozott
körülmények a B. P. H. nak nemzetisegünk iránt felette
e rögtöni szerelmét
gyanússá tet:
teszi !^,
váljon
min
ámtegyünk egy kis kísérleeredményre vezetnek nemze-
s
tiségi tekintetben
igy talán
ama
kölcsönös
,,fig\
gásíi" ezikk megjelenésének rá
következtetéseink;
elemre méltó eredeti fölfotitkos
rugóira
is
bukkanhatunk.
Lgy
veszem
okoskodást, mintha
mintha
a
egyel(')re
ezen
conservativ
szintén lenne gondolva,
lélekismeret szózala csakuí;yan
szólalt volna politicai elleneinkben,
s
k
megnem-
megrzését politicai hitvallásuk ftzték volna ki. Ugy de mi egészen más következményekre
zetiségünk elvéül
— 232 jutok,
ha
ezen
okoskodás lántzolatán végig
tekintek!
Megtagadni
értelmiség
az
kifejldésének
néptl vagy néposztálytól, jogügyeit, vagyonát, becsületét, szabadságát, életét má-
eszközeit
sokra bizni, kikhez rokonszenve bizalma nincsen, s
dolog természeténél fogva nem
a
—
zás jütéleményeibl kizárni,
—
lehet,
is
önkormány-
a parlamentaris és mnnicipális
elvégre min-
s
den józan status gazdászati doctrina legels, s
legnélkülözhetlenebb
szabadságát, ez
nem
alapját,
annyit teszen e,
kellévoit,
falat
nicigával a polgárosodással ellentétbe e
mint egy örökös
vímni, az uralkodó Casla és a többi
Aem
nép osztályok között? mint
t(')le;
mint a polgárosodás
hozni? nem annyit tészen köz
birtok
fold
a
függetlenségét megtagadni
s
ama 7^
részt
oly
kölcsönös jogviszonyról
merényt szentesit? melynek árát nagy
szó sem lehet,
Ez
azon
brittania
servativek józanabbjai el
doctrinák
lábra kapni.
me-
is
még
meí;
a coh-
undorodással utasíta-
hazánkban sem
—
tan,
fizette
maguktól, és én ersen hiszem,
nak ily
s
politikai
drágán
mellyel napjainkban
s
e,
melyen
elodázhatlan törvénye minden
lyen a szükség
írlandban,
ann\it teszen
térre állítani,
fognak
hogy többé
233
Magyarország
utolsó
történelei az
két év
tizedben sajátságos képét mulatják, a politikai
Európa lobbi nememezek állapotokért küza kölcsönös jogok határai
és társadalmi forrongásnak zetei
Mig
kOzt.
t.
i.
döttek, melljek által
világosan kijelölve legyenek,
talom
mellyek a ha-
s
szabadság fölforgatott
és
egyensúllyal
magyarnak minden helyre erejét öszve kellé szednie, nem hogy jobb állapotokat honosítson meg hazájában, hanem hogy fhajdani dicsségének egyetlen ereklyéjét, nemmegrizhesse: megrizhesse feliiégél addig
állitsák:
a
—
—
ílször egy fonák kormányzati rendszer
nem
lelynek századok alatt lint
a
ellen,
volt mástörekvése,
magyar nemzetnek harczaiban,
s
álla-
egyaránt nyilatkozó független-
tdalmi éleiében
és a geographiai
ségi typusát elmosni,
terje-
delmére nézve Európa országai közt negyedik helyen álló segély
,
jöv
fontoságára
nézve
forrásaira
és
,
pedig az
tömérdek
elsk közé
sorozható magyar birodalom anyagi és kai kifejli'idésct
semmikép
század
nem
öszve
maxim iknak másodszor
rég elavult
saját felei ellen,
ragálya
állal
lanúlák a forrást,
a
férhet
áldozni;
föl
s
politi-
kor igényeivel
kormányzati
—
megrizhesse kik egy epikureus
megvesztegelve,
feledni
melynek fenyket, nagysá-
231 gukat
—
köszönhetek;
tanuük
feledni
az
söket, kiknek vérrel szerzett öröke, szennyes sybaritai saturnáliik segéd eszközévé feledni
nem
világban számokra hely
szolgákkint
idegen
bori'ilának,
készebbek
a
küldföld
és
bizakodva,
gondoltak
a
Es
ellen,
mellyek
elég széles tért
fondorkodásaik torlátlan
miután
a
elszaggatottságunkba
és
magyar hazában
találni
hetésére.
önérzettel
megrizhesse har-
madszor ama zavargó elemek meghasonlásainkba,
asztalának
mint saját házukban
—
gazda szerepét játszani;
gyávarab-
oltárzs'miolyához
méltósággal
ill
férjfiakhoz
vala, s
istenek
hulladékait fölszedegetni,
—
váll;
nélkül a nagy
tanulák a iiazát, mely
a
magyarnak
iiz-
sikerült
nemzetiségének törvényes elesmerést szerezni,
miután a felébredt nemzeti öntudat, minden akadályt diadalmasan leküzdött mit egyébiránt
nem
igazságos igényei méltánylásának, hanem
részint saját erejének, részint az európai viszo-
nyokból
kifejlett
köszönhete;
most már
,,
— Mi — Mi
parancsoló
szükségnek"
vala természetesebb,
állapotai javítására
kis figyelmet.
is
fordítani
mint
e^y
tagadás benne? Aemzeti-
ségünknek sok ellenségei vannak a hazában, de csak balgák, nem akarják átlátni, hogy ezen ellenségeskedés,
nem
annyira a fajok, mintáz
235 állapotok különbségébl,
jog
kívüli
és a
nagy szánanak
Tehát ellenségein-
helyzetébl ered.
ket nemzetiségünk iránt kiengesztelni, e
magyar haza, magyar
casta
által
eddig csak
magyar szabadság teni,
iránt
alkotm'my
egyedárúlag
bennök és
egy
használt
rokonszenvet ébresz-
ekként minden érdeket a köz haza nagy
s
érdekébe olvasztani:
—
ez volt
minden hazá-
szintén szeret magyar státus férjfiú fölaMi azt hivk, hogy ezen feladat csak data.
ját
és javak megadása által oldathameg, mellyek nélkül organicus nemzet-élet korunkban már nem is képzelhet, mellyek nélkül az álladalom politikai csajkája, mindig a véletlen, és egymás ellen fondorkodó cama-
azon jogok, tik
rillai
coteriak kezeire van hagyva.
badelv
ellenzék
e jogokat
Es a
és javakat
sza-
tzte
ból indulván ki,
fleg ama szemponthogy az alladalmi lét orga-
nisatiója nélkül,
a korszükségelte javításokra,
kivált financiális,
és nemzetgazdasági ügyeink-
zászlójára,
e tekintetben
ben gondolni sem
lehet.
—
Es mit mondanak most conservativ ellekik közül igen soknak csak nem rég jutott eszébe, hogy talán jó lesz egy kissé
neink?
k
magyarnak ban,
is
lenni,
kik nemzetiségi harczaink-
mindig legyezgeték a nemzetiség ellenes
— 236
—
törekvéseket, kiket
magyar érdekek
dig a
—
kevés kivétellel,
min-
ellen látunk küzdeni,
ök mondom, most egyszerre szerelemre
lob-
bannak, az áltatok annyiszor legázoltt magyar nemzetiség iránt, a népnek
s ezt kiáltják,
értelmiséget,
nek egyenl igazságot, polgári jogot
fóleg
s
népnek feudális
bilincseit,
ert
rész idegen elem
,,nem
kell
adni
nem kell adni a népnem kell adni a népnek nem kell megoldani a mert a két harmad
magyar nem-
vehetne a
zeten!"
Vgy de mondja meg relmére, csak
az
butaság,
ázsiai
valaki az
és
önkény Megérdemli e
nemzetiség, hogy polgarisodott ember
ily
csak egy irgalmas kijltást eresszen
En részemrl mények a
vagy német, mint
közt csa'v egy perczig
szeretem
s
is
utána?
szivessebben lennék Angol, Fran-
Spanyol,
czia,
sze-
mellyel
az
feudális
eszközei által lehet fentartani? az
isten
nemzetiség az,
mitsoda
féltem
is
illy
körül-
magyar, pedig
nemzetiségemet én
is,
mint
conservativ párt akármellyik, vagy valamen-
nyi tagja szesen.
A áll,
dolog
és a történetek
sem mutatnak patronatus,
és
—
azonban föl,
teljességgel
csak egyetlen
hogy
feudális
nem úgy egy példát
a patrimonialis jog,
hatalom minden
esz-
237 közei által valamelly népben
volna,
fakasztatott
magyar
földes urat,
magyarokká birná
olly
min
francziákká
egy perez
tette
alatt Lotharingia,
véleményem
Általában
ségnek két neme van; nemzetiség,
s
faj
íigy
tenni,
franczia
a
—
lakosait.
liticai
azt
látni
a
e conservativ politiká-
ki
német vagy oláh jobbágyait ötven év
val tót, alatt
nemzetiségi érzés
szeretném
s
mint
Elsass és Bretagne
szerint
a nemzeti-
nemzetiség, és po-
hiszem
nem szükség
miként a polgári instituliok,
bizonyítani,
a
alkotmány
és
érdekek különbsége és egyenletlensége sokszor idézett elö egy fajú nemsem az id, sem a közös származás tudalma nem birt kiegyenlíteni, mig
már meghasonlásokat zeteknél, mellyekct,
a polgári
institutiok,
és
érdekek egysége,
a
közös alkotmány, közös szabadság, és közös polgarisodás
szükségének érzete a legkülön-
fajúbb népeket kál
Példáegygyé olvasztotta. amarra a hajdani görög emerre pedig, America és Fran-
is
szolgálhalnak
köztársaságok
,
czia ország.
Nem
ez a conservativ politica,
oly sok
B. P. H.
nem képes Söl ha
többé
valami,
melyben
„figyelemre méltót"
á
talál,
fenntartani nerazeliségUnket.
egyedül csak
illy
sötét
elvek
238 haza népességei közötti
alkalmazása képes
a
hézagokat tágítani;
ha valami, épen ezen po-
litica
képes táplálékot adni azon ellenszenvnek,
nemzetiségünk ir'mt sok nem magyar
mellyel
hazánkfiai,
nem
nem fajgylöletbl
ha-
viseltetnek,
azért, mert polgári institutionkban, csak
kény -uralmat látnak, mellyet egy kiváltságos osztály milliók rovására bilorol, mert jogkivüli
helyzetökben, szemközt vannak
mányai, melynek paizsa csen, szemközt
ket
vannak
alatt
állitva
fiainak s örököseinek
állitva az alkot-
menhelyök nina hazával, mely
nem
szem-
ismeri,
közt vannak állitva a nemzettel, mellynek álla-
dalmi asztalára fölhordják ugyan a lakomát, de jó
izii
azonban
falatjaiban
nem
fölösleg
talán
is
részesülnek.
Ezt
mondanom,
mert
hiszen ezt conservativ elleneink
Es éppen
itt
igen is,
itt
hogy alkotmányos
tudják, rendszer,
jól
is
—
tudják.
bökken. fekszik a bökken.
fekszik a
élet,
Ök
jól
és az eddigi
két egymással megférhetlen
dolog;
ök jól tudják, hogy ezentúl, vagy az alkotmányos vagy az absolutismus irányában, de minden esetre nivellálni kell, ök jól tudják, hogy kivált, ha a közteherviselés már nem igen
jogok,
messzire halasztható kérdése jogosan megoldatik,
—
vagy általános garantiákat
kell
nyúj-
239 a
tani
meg
szemközt,
sáfárkodásával
státus
az
szüntetni
kell
vagy
garántiíkat
eddigi
is,
hogy az adó megajánlási jog, vagy csak azo-
nem
kat illetheti, kik az adót megfizetik, vagy
senkit;
illelliet
ök
jól tudják,
hogy
az anyagi
reformok kérdésében nem lehet többé az anyagi
Szóval ök mellzni. hogy a kor szükségei az alkotmány megrenditették, alapjait gának
érdekek képviseletét
jól tudják,
Ikizárolagoss hogy ezentúl úgy jogok, mint anyagi érdekek terén minden egyedárúságnak me-r kell sznni,
hogy az alkotmánynak vagy minden okra
ki
kell
terjedni,
sznik jótétemény
Még dásban,
lenni a nemzetre nézve.
egyet találtam e conservativ okosko-
mi
Az ember lem
osztály-
vagy az alkotmány meg-
azt
mellett,
nekem nagy mértékben feltnt. hinné, hogy olly féltékeny szere-
mint
a fekete
pánczélos
czikkében a nemzetiség iránt olly fennyen tatni látunk,
vaslat
mi
nem maradhat
szerint tehát
el
olly
nemzetiségünk
lovag fitog-
nem
ja-
szilárdí-
legalább a magyar harmadminden haladék nélkül az alkotmány sánrész tása tekintetébl,
czai
közé fogadtassék,
ez
volna
ama
hirtelen
fellobbant conservativ szerelemnek legtermésze-
córollariuma, és semmi kétség benne, hogy 5,000,000 alkotmányos polgár jobban
tcsb
^4é megrizhetné a nemzetiséget, mint 4 vagy 5 száz
ezer,
idegen, esrait
és
kik
közt
egyéb
még
több
korcs elem
iránt
sok
szinte
van.
Illy-
azonban a legnagyobb eröködés daczára a kérdéses conservativ okoskodás-
sem birtám
kibetzni. S az ötmillió magyarnak e mellzésében hihetleg azon ok lebegett fekete pánczélos lovagunk \agy is inkább a B. P. H. adó eltt, hogy oly nép közül, melly jog nélból
egyenl
küliség tekintetében
téren
áll
,
ötmil-
alkotmány sánczai közé befogadni, 9 vagy 10 milliót pedig kiviil hagyni még gonoszabb
liót
mert
általánositani,
nehéz
ki,
alkotmányos jogokat az
argumentumot nem
körülményt
nem
ezért
mintha az alkotmány alkalmazásában
különbség
mentsen
az
—
E
kitalálni.
emelem illy
mint
lenne,
politica
elfogadhatónak vélnék
hogy Casták
Isten,
hazánkban
tételt
új
castát
hanem kiemelem
által szétszaggatott
óhajtsak
azért,
—
hogy
teremteni;
—
megmutassam,
miként e hirtelen fellobbant szerelem nemzeti-
ségünk
iránt
nem egyébb ürügynél, mellyel a nem biró reactio fedezi
létezését palástolni
szándékait.
Igen
is
ez igazi neve e politikának,
s
ne
gondolja senki, hogy ezen irányt épen csak e
különben elég silány fekete pánczélos czikkböl
241
magyarázom szer,
hasábjain
nem
egy egész összefügg rend-
ki; ez
mellynek symptomait a B. P. H. minden lehet
láthatni,
mellynek
s
tüneményeire
magyar közönséget,
a
és ac egész
nemzetet, eléggé figyelmeztetni.
ismétlem: a Conservativek tndják, hogy a
leghatalmasb miiszere,
sajtó
értelmiségnek,
hogy
a
hazafit,
hamar
és
érteni
még mindig
zép kor boiúlatai sadalmi állapotaink által
nevelt
kotmány
és
nopóliumok
követelni
ama homályt,
elosztlatná
emeltyiije az
terjesztenek tár-
hogy a
ébren
fölött,
rködnék
úgy
a
hogy Sheridánnak a
mondott szép
igéje,
az igazság,
kormányzók, miül
hogy jury
szabadsága, élete törvényes
,
szó
szabadságról
—
a conservativek
mellett a polgárok
nem függne
garántiával
vagyona semmi
többé, egy
meg nem
hatalom önkényétl, melly is
sajtó
a legczáfolhatlanabb poli-
igazságot tartalm«zá;
tudják,
sajtó
közvélemény pálczát törne az al nemzetiség nevében gyakorlott mo-
a kormányzottak politicai morálja fölött
ticai
csak
jogait,
mellyet a kö-
tudják,
fölött,
törvény, szabadság és
val:
szi-
hamar megtanitani min-
lárduló felvilágosodás
den
és
naponta terjed és
kötött
— hogy
bírói
egyéb ligy
eléggé ismert hiányok mellett csak egyet emUt-
sek
—
a vádlót és birót
magában 16
egyesiti, s
242 gyakran nem törvényes igazságból vádlott tét;
politicai
—
Katechismusából
hogy
a conservativek tudják,
képviseletet adni
annyit
hanem
,
meriti
tészen,
a
Ítéle-
általános
minden
mint
polgári érdeket az alkotmány paizsa alá helykiváltságok
a
ezni,
aristocratiája
helyébe az
érdem, értelmiség, munka aristorratiáj.U allitani, a polgári jogok és kötelességek közötti arányt helyre állitani,
vények alkotásabani
és a polgárokat
a törvények érdekéhez; tivek tudják,
a tör-
tettleges részvét által kötni s
elvégre a conserva-
hogy az örök
váltság után a pa-
trimonialis hatóság, és a feudális rendszer többi
maradványai sem állhatnának fenn; szóval: ök tudják, pact
hogy mind ezen javítások, egy com-
ers
magyar
és
szabad
nemzetet teremtenének a
földön, mellynek sorsáról
többé szabadon
rendelkezni.
Es
nem itt
lehetne
lappang
a legújabb conservatív politicának titkos rugója.
már, hogy némelly dolgokra nézve
Ideje
végkép a
jtisztába
jöjjünk
egymással,
miszerint
nemzet tudhassa, hogy mi körül forog
lag a vita,
s
hogy
a vélemények,
saját-
és palástolt
vagy bevallott szándéklatok eme súrlódásában
magát tájékozhassa. Es
itt
czikkénél
ismétlem, miként a B. P. H. kérdéses
nem
azért
idzök
olly
soká mintha
243 azt
magán véve valami különös
figyelemre mél-
tónak vagy a mellelte fölhordott okföket részletesb czáfolatot
igénylüknek tartanám; hanem
egyedül csak azért, mert ebben
ama
ját látom
úgy
lyel ez
álladalmi szik.
kifejldését
újabb
Conservativeink fenn hangoztalak a
ök
ségét; tani,
s
mel-
gátolni
idkben
törek-
sokszor
korszer haladás" szükhogy az állapotokat javí-
,,
elismerik,
az
symptomá-
nevezett conservativismus a nemzet
életének
—
is
reactionarius rendszernek,
álladalom czéljával
angzásba hozni kell;
szorosb
elismerik,
össze-
hogy ama
jogzavart, mellynek viszonyaink iszonyú bonyo-
almát köszönhetjük,
tfségnek,
el kell
oszlatni;
ök mind-
yájan hö baráti az alkotmánynak és nemzeti-
könnyen
s
ha azt
az
emberi nemnek lanlropia
ügy
ember ket szólni hallja, hogy bennök az
gondolhatná, új
megváltója született, a phi-
foly ajkaikról,
mint a csepeg
méz, ök saj Ulag ugyan azt akaiják, mit a szabadelvek akarnak, csak hogy ök a kivihetöségnek más eszközeit, gyakorlatibb czélra vezet módját akarják követni; szóval: ha szavaiknak hihelne az ember, a conservativek és szabad elvüek kö/ötli egész különbség csupán és egyedül a
„miképen" körül
forog. 16*
—
244
ök
Igen is,
csoló szükségét"
hogy az ellenzék
fogadni.
Máskor meg a haladási
ú^y
„paran-
majd nem minden velünk, hanem i'igy
in tliesi
egyetértenek
kt^rdésben
vélekednek, lehet el
elismerik a haladás s
tacticaját
—
mondják
azt
nem
hogy nálunk
,
azért van ferde állásban, mert
reform -kérdéseket nem a kormány, hanem az ellenzék
kezdeményezi,
kormány
részéröli engedés
illy
pedig a
esetben
gyöngeség volna
s
a közhatalmak körüli józan fogalmak fölforga-
hogy
tására vezetne; szóval: lett,
melly
a
haladás
olly ellenzék mel-
zászlóját megragadja,
kormányozni lehetetlen. Ismét máskor azt mondják, hogy p. o. a védegylet eszméjének van ugyan jó oldala is, de
rtk azt in thesi
azért
nem
pártolhatják, mert
túlságos követeléseket
állit fel,
ellenzéktl indült ki,
még
müipari
erejének
s
fleg mert
pedig
serkentésére,
a haza
a
nemzet
és
naponkénti szegényebbiilésének gátlására tsen Isten!
ez csak
keletkezett
akarja; politikai
gyanánt a kormány ellen,
rohanó akarja.
dtíhe
által
;
men-
ürügy mellyel az ellenzék
Tétkes czéljait palástolni
védegylet
az
nem
melly
—
hanem
a
demonstratio az
ellenzék
magát elragadtatni
nem
245
Nem
hossza vége a besz(^dnek,
lenne
ama
tovább akarnám fzni sorát mellvekkel az
i'igy
nevezett conservativek a ha-
Náluk
ladás ügyét megakasztani törekszenek.
minden kérdésre
amaz nem
kész
a
felelet:
csak demonstratio gyanánt
is
mány
ellen,
ma
Ierencz Ital az
s
adii Ihatna
állítja
ha Kossuth Lajos,
e'^y
ausztriai
nem
ez
mert az ellenzék ezt
jó,
h«
negatií^kwak,
jó,
is
amazt
föl
a kor-
vagy Deák
arcanumot fedezne
mely
fol,
kormány egyszerre megsza-
nyomasztó status adósságától a conis repudiálnák, mert az ellenzék
ervativek ezt
nem lehetnek jók, ormány ellen irányozvák.
zéljai
s
—
mindig
Minthogy azonban az ellenzék riminátiok fegyvere kissé teni
,
s
a
közvélemény
,
a
már
csak a
elleni
re-
éiét kezdi vesz-
mennyiben
t.
i.
ez
nem tyukodi vagy muraközi nemes atyánkfiainak boros kancsója, sem a kormány által
fizetett
creaturáinak megparancsoltt hiszek egy
Istene,
hanem
a haza értelmileg
nagykorú füg-
getlen polgárinak roppant többsége képviseltetik
—
már rég
pálczát tört föiötte,
nem ma-
radt egyéb háti-a mint eivéf;re az álarczot levetni, s
kereken kimondani
sajátlag
,
miként a conservativek
nem oda puskáznak
,
szemeikkel czélozni látszanak;
a hova
kancsal
mert ök
tulaj-
246
donképen a butaságot, a jogok anarchiáját,
a
feudális zavart, a birói önkényt, a casta rendszert*
minden iszonyait fenn akar-
szóval a közép kor
ják tartani; minthogy pedig valami okot csak kell
mondaniok, lép vessz gyanánt, a nemze-
tiséget biggyeztik ki a
—
ség elébe.
Ha
a figyelmes
vizsgálja
politicai
jámbor magyar közön-
szemlél
kissé
viszonyaink
mélyebben me-
csodálatos
hamar rábukkanhat ama hézagra, melly magyar conservativeket az ellenzéktl elvá-
netét,
a
lasztja.
—
A
kérdés
köztünk
hanem
a ,,mi
czélra"
nem
a
„mi képen"
körül forog.
Ez igen lényeges különbség;
s ki e
küUmb-
séget folyvást szemmel tartja, ki a conservati-
madzagával nem kenyerezteti le könnyen meg fog gyzdhetni, hogy a conservativek politicáját egy utó gondolat
vek
mézes
magát,
vezérli,
mellyel bevallani
Politicájuk
rósz
is
Mi akarjuk a széket,
gyáva sajtó
nincsen bátorságuk. egyszersmind. --
is
szabadságot,
népképviselelet, örök
esküdt-
váltságot;
mert
alkotmányt és szabad nemzetet akarunk. A Conservativek nem akarják a sajtó szabadságot, esküdtszéket, népképviseletet, váltságot;
ellenben
akarják
az
örök
értelmiség és
I
247
eszmék
rabságát;
bíróságot
patrimoniaiis
a
megyei, városi
Cinért hiszem a táblai,
st.
b.
bíróság sem egyéb) az aristocratía törvényhozási
monopóliumát
sem
alkotmányt,
akarnak.
^em szabad nemzetet nem
—
A magyar
mert
és a feudaUs rendszert,
aristocratía
nem
tarthatja
fel
többé az álladalmat, mert a XIX'^ század szel-
leme kissé mást
mint
ért álladalmi élet alatt,
seink banderialis rendA mai világban minden egyes ember
Istenben boldogult jeles szerét.
biztos telket akarbirni,
mezején
nem
érheti,
ban,
ha
hogy
a
az álladalmi
vagy ellenséget
t.
elég
i.
lát a
köz állomány-
értelmiséggel
— ha
bir
átlátni,
nem
zönyös marad
a
ugy
balsorsa iránt,
mint
—
terjed
közállomány minden s
ama
megérlel,
felvilágosodás
nem -szerelem fog czéljából
magyar
lenni
poüticaí
aristocratía,
melly
a
népet. eddigi
és a
bizonyosan
azon álladolom
kifelejtette
kö-
ügyei,
szenvedély, mellyet az illyenben az idö,
melly
meg
értelmi lát köre a polgáriság
önérzetéig, vagy óhajtásáig
terjed
nagy
czélt el
polgáriság jogatlanúl tagadtatik
tle, vagy
jó,
lét
ha ezen igen termesztés
s
,
iránt,
Es a
álladalmi
rendszerünknek alpháját és ómegáját képezé, érezni kezdi,
hogy a
régi alapok ingadoznak
248 lábai alatt,
hogy
feudális czafrangjainak csillá-
mával isolálva maradt, hogy elaggott
erejével,
sem a régi romokat nem tarthatja fenn többé, sem az idi) dagadó árjának gátott nem tehet, hogy tehát transigálni kell, még pedig az aristocratia saját érdekében.
badelv,
—
Es eddig a sza-
conservativ párt közös téren álla-
és
A meghasonlás ott kezddik, hogy a szabadelvek transigálni akarnak a néppel, csak hogy az alkotmány, nemzetiség és a ha-
nak.
zának törvényeinkben dalmi
fenn
léte
biztosított független álla-
maradjon;
conservalivek
a
pedig a néprl mit sem akarnak tudni,
s
in-
kább transigálnak az austriai kormánnyal, ha bár az alkotmányt, nemzetiséget és a haza törvényes függetlenségét adnák
gyelembl Ebben
ideig
tüi"t
óráig
ugyan nem
elég világos, miként a kérdés csak a
körül forog,
,,
mi képen" hanem
és
hogy
a
magyarországi
ügyeit,
Es
Ök
k itt
a
szó
és conser-
sem
lehet.
hazánk ablakról kandikálnak
ablakról
pedig austriai
a ,,miczélra*'
szabadelv
vativ párt közötti értelmi'ilésröl
le.
lengéletérl.
fekszik polilicánk lényeges különbsége.
Ebbl
Mi
oda e^y ke-
is
tartó
tekintjük
legnagyobb bökken.
tehát csak
látszanak
ségét elismerni, mert ez által
a haladás szük-
idt reményinek
249 nyelhetni; ök
vélekednek, hogy a
i'igy
nyer, mindent nyer,
egy szerencsés
s
kerékvágásba
idt
megint a régi feu-
az álladalom kerekét talán dális
ki
véletlen
viheti.
már is mutatkozó hogy mig el szigecsataterünkön egymással alkotmányos telt veszekszünk, addig hátunk megett az alkotmá-
Fél azonban,
söt
a
korjelek szerint bizonyos,
nyon
kiviil
fejldik
ki,
álló
milliókban új szellem, nj irány
olly szellem és irány,
hogy a századok
nem
vissza hatásból ered,
a
Es
szellemünk.
mi
feudális
ótai
a
melly mint-
önkény
elleni
mi irányunk, nem
valljon
lesz
e
emberi
ezen
iránynak és szellemnek
kiszabhassa a haíárt,
és ekkint parancsolhas-
hatalom,
melly
son rá: „Eddig és ne tovább!"
Bizony bizony
mondom
néktek, hogy ha
önként nem megyünk, tehát akaratunk ellen is menettetni fogunk, akár transigálunk akár nem.
A magyar haza 14 millió jogatlan Igaz gyermeke polgáriságot követel. ugyan, hogy e követelés nem nyilatkozik kérelmezésekben meetingekben, s hasonnemi'i demonstratiókban, de nyilatkozik a népnek úrbéri
mozgalmaiban, az vében,
aristocratia iránti ellen szen-
sorsávali elégiiletlenségében,
halasztást
nem
tr
alkotmányos
a
kornak
és
anyagi
250 kérdéseiben,
neinnemesek tetemes részénél
a
naponta terjed
értelmiségben,
mozgalmakban, számában és, hogy
elleni
—
aristocratia
a
n-^mzetiség
roppant
jogatlanok
a
ezt
se feledjük
—
az
ertlenségében.
Tizen négy millió ember poig trisáLehet e súlyosb argumentum
got követel.
a conservativek mától hónapig tengudö
politi-
cája ellen?
S a
hazát, a nemzetiséget, az alkotmányi
vagy e 14 milüó fogja mogtartani, vagy
mondanunk
le kell
a haza, az alkotmány, a nemzetiség
jövendjérl.
14 millió ember poigáriságot köveS
tel.
van
e követelés
beirva
a
jogczime örök lángbetiikkel
természet
szent
törvényébe,
a
népek polgáriságrai hivatásába, a magyar nép százados szenvedéseibe, ténetek
nagy
tanaiba,
és áldozataiba, és
minden
a tör-
becsületes
ember igazság szeret szivébe. S mi akarjuk, hogy ezen igazságos követelés teljesítessék, mert hazánk s nemzetünk vi.jjá
és
születését óhajtjuk;
ers
hazát
akarunk;
mert szabad, mert
nem
önálló
akarjuk,
hogy törvényeink végrehajtása, vagy végre nem hajtása akár kormányi, akár megyei önkénytl függjön, mert nem akarjuk, hogy egy anslriai
251 minister tetszésére legyen
bizva alkotmányunk
legsarkalatosb elveit felforgatni, mert
hogy egy
juk,
szkkebl
onzö
mellynek az egykori
históriai
nem
akar-
aristocratia,
diszbol s nagy-
ságból már csak foszlányok maradtak, a hazát
legelnek tekinthesse, mellyen csak az ö mert azt akarjuk, hogy a hazának joga legyen e 14 millió fii'ii szerelmé-
olly
juhai legelhetnek;
hez hségéhez, bátorságához, mi viszont csak
úgy lehet
ha e 14 milliónak egyenl joga
,
a haza
leend
minden adományihoz, a
gosodás minden jótéteményeihez mány minden áldásihoz; mert
hogy minden hatalom sék vissza
;
eredeti
és azt
felvilá-
az
alkot-
akarjuk,
forrására
vites-
mert azt akarjuk, hogy a hazában
„minden ember legyen ember,
és
magvai;"
mert e 14 millió nélkül nincsen sem kormány, sem haza, sem aristocratia, sem alkotmány;
—
mert e 14 milliónak naponkint és erkölcsi si'ilya,
ersbül
anyagi
nem sokára édes mindnyás nem kérdezendi,
junknak torvényt fog szabni,
ha valljon a B. P. H. tulajdonosa, és a Vesz-
prémi Káptalan tik e
—
tisztjei
az úrbéri
telket
jobban, vagy a nemesi jószágot,
ha
szere-
— hanem
magunk nem intézkedünk, majd
kedik, úgy, miként a benne századok óta
fertzött
emberiség,
minden
fogalmat
intéz-
megmeg-
252 s a
haladó szenvedései, és áldozatai,
rendszerünk
meg
benne
által
gyönyör
érleltt
mert
juk mindezeket,
nk
liaz
nép-
Es akar-
szenvedélyek intézkedni tanitandják. üí^yeit
nem má-
sunnan, mint épen csak magyarországi ablakról tekintlietjük.
Mi hazát akarunk, szabadot, függetlent minden idegen gondnokságtól, minden idegen önkénytl, függetlent akár az austriai örökös tartományok érdekeitl, akár báró Kübeck financiális speculatioitól;
és ezen
törvényeinkbl
meritjük
erejét
magyarország függetlensége, kormányzása mindannyiszor ezt a
koronának
is
akarnia
kivánságunk niellyekben
,
consisteiitiaja,
ön-
biztosíttatott.
Es
kell,
mert erre 14
fejedelmi eskü kötelezi.
Es mivel szabad független hazát akarunk, akarunk alkotmányt is, még pedig nem árnyék alkotmányt melly medd küzdésekben fárassza ki
a nemzeti
elpazarlott
ert
a nélkül
tömérdek
eszme- súrlódásnak
olly
sok
kormány
S mellynek gyüakár egy
inertiája,
austriai statuskont^ir loyalis ellenszenve
alkotmányos son;
—
nem
szép
és hazafiúi expectoratiónak
legkissebb eredménye lenne. mölcseit akár a
azonban, hogy az
idnek,
mozgalom oligarchiái
iránt,
minden
meghiusithas-
alkotmányos torzké-
I
253 pet,
raellv
csekély
önkényesen
rendelkezni,
maga
nem
s
viselni
akar,
aránylag
egy
adjon
jogot
igen
ember erszényérl
castának 14 millió
niellyekel
terheket,
másoJv nyakába róni,
a polgári szabadságot, és annak minden kö-
egy
vetkezményeit
póliumává tenni;
kiváltságolt osztály monohanem akarunk alkotmányi,
mellynek minden igéje meg'citesüljön, mely mint izmos a nép
tölgy
—
melynek
szivében,
—
mélyen verjen gyökeret szilárd
legszegényebb haza polgár
is
köszálára a
bizton épithesse
szerény viskóját, melly világosan kijelölje min-
denkinek alkotmányos jogkörét, esnek
bástyául
szolgál
néven nevezend
ellen
mindenkit
is
önkény másnak jogát
s
sarcz,
a
Olly alkotmányt akarunk,
,
mig az egyés minden
egyszersmind tanitson.
tisztelni
melly a hazát min-
denki hazájává tegye, melly béke idején áldott
bség
szarujával
a
minden
nemzet
tagjára
árassza a szabadság, és polgárisodás szent áldásait; a vész óráiban pedig a lelkesedés fegy-
—
minden hazafi kezébe. S mert illy alkotmányt akarunk, termé/etes, hogy annak feltétéleit is akarjuk. Akarjuk elször is a gondolat, a >ajtó szabadságát. igénytelen megEn
verét nyújtsa
—
gyzdésem
szerint
—
—
a
sa^jtó
szabadságot
254 (természetesen szabályozva a törvény hozó ha-
talom által) legels legsürgetbb szükségeink
már
A
sorozom.
közé
sophistica polititicai
szabadságot
sajtó
legtekervényesb
a
járni
litakon
ma
szeret
sem képes többé a népiségeu, és nemzetiségen nyugvó alkotmányos
A
léttl elkülonözni.
gondolat, a vélemények
szabadsága korunkban nem csak köz érteimülés
hanem kormányzati médium is egys ezt a kormány embereinek is meg jegyezniök. De fölöslegesnek tartom a
eszköze,
szersmind, kellene sajtó
szabadság
védelmére
a
pazarolni
szót
mert a kinek szeme van nézzen körül; kisérje figyelemmel a tudományok, hasznos ismeretek, az összes irodalom elmenetelét, a közszellem, a polgárisodás állapotját olly nemzeteknél, hol a
teremt legnemesb ajándéka,
tartatiU s
a
hatalom
zsoldosai
hasonUtsa azon nemzetek
hoz,
mellyekre
a gondolat
;>zellemi
még nem
viradl
szabadságának arany reggele.
—
Itt
nem
rabságban,
állal
a
állapoljá-
gondolat
— ugy hiszem
minden álokoskodisnak ell kell némulni. Az önkény sötét szelleme sok roszal árasztott már az emberiségre; leggonoszabb remekét azonban akkoi' hajtá végre,
midn
folfedezé az
fogalomnak
elsajátithatlan
—
ember attribútumát, a leN
eszközt, az istenség hasonmását, az
I
255 ket bilincsbe csak joga
E
verni.
bilincset eltördelni
de kötelessége
,
minden embernek.
—
Sokat beszéltek mások
kormíny
is
sokat
,
nem
minden népnek, beszéltünk
orgánumainak felelsségérl. Mintha bizony eg>, még olly szigorú, három vagy négy soros törvénykével e felelség biztosítva lenne; mintha a hatalomnak nem lenne mi
is
a
és
módja e felelséget kijátszani. Tudjátok miben fekszik sajátlag p. o. az angol kormány felelsége? A közvélemény mindenható
ezer e
erejében,
—
tory
melly épen úgy
kormánytól
a
kicsikarja
—
gabna
ma egy törvények
megszüntetését, miként lesújtja holnap a
Wigh-
Ministeriumot, ha rokon szenvét tle megvonja.
S
közvélemény
e
a szabad
gondolat orgánu-
maiban, a sajtó termékeiben nyilatkozik.
nem épen legnagyobb aigumentuma ban
alig
ellen.
ha
—
A Conservativek vallomása szerint
—
ez a
nem magyaroknál
mert közöltök
madnának.
is
pánczélos lovag
nem akarják
badságot egyebek közt azért a
is
is
a sajtó sza-
mert ez
állal
értelmiség fejldnék
Kossúthok
,
Széchenyiek
Igen jellemz, hogy
félnek leginkább,
szabadság
sajtó
a fekete
Azon-
conservativek
a
('>k
épen
ki,
tá-
attól
mitl mi legtöbbet remélünk.
25 Ök azt ldhet
hogy a nem magyaroknál fejmagyar nemzetiség ellen Mi pedig azt hisziik, hogy a fej-
hiszik,
értelmiség, a
fordulhatna.
ld
értelmiség egy raagasb
álladalmi élet,
pohticai nemzetiség szükségének felkölteni
keblökben,
megkívántatni
s
azon alkotmányos javakat,
magyar hazában csak
a
érzetét fogja
mellyekel
velk
nékik a
magyar nemzetiség
a
adhat.
Es mivel mi ekkint vagyunk meggyzdve, ám, hadd teijedjen nem magyar hazánkfiainál is
az értelmiség,
hiszen nekiek a gondolat, a
vélemény szabadságához szintoliy elsajatithatlan joguk van, mint nekünk; hadd üzenjen harczot a sajtó az elitéletek országának;
hadd ostro-
moljon, minden fonák kormányzati rendszert;
hadd
taszítsa
le
polczáról;
lott
a rósz
kormány
hadd süsse
a
férjfiút bitor-
szégyen
lemos-
hatlan bélyegét a lélekismerellen, gyáva jogtabiró homlokára, ki siró, és igazságért rimánkodó özvegyek és árvák véres könnyeibl
posí)
s
az
elnyomott ártatlanok
vegyitette
két
emeletes
hadd tiporjon leminden
keser
fohásziból
palotájának
meszét;
bitorlott áifényt,
bün-
minden erkölcstelenséget, s lobogtassa nemesis szövétnekét azok fölött, kik szentségtessen
telen lábaikkal
az emberiségen
gá,!olni,
dög-
957 az
lehellelökkel
vészes
mogorva önkényökkel
erényt megmérgezni, minden szabadsági fo-
hadd
galmat felforgatni törekszenek;
tárja fel
az ismeretek végetlen mezejét az emberi szellem eltt, mellyel
négy
még semmi
morál
törvényszéke
közvélemény csak is
tás
földi
szava
Isten
legerösb paizsukat
minden
más
hatalomnak.
A
megvesztegethetlen
kormányzoltak,
a
ugy sem
közé zárni,
fal
sikeri'ilt
köz ,
a
nem
szava;
ebben
de
kormányzók
a
találandják,
alkotmányos
mert
alta-
garántia a ha-
kormánymig a kölcsönös érteimülésnek e mindenható emeltyje nem játszandja a közvelitöi szerepet, mig a szabad sajtóban nyilatkozó közvélemény nemzetnek s kormánynak egyetemben irányt nem talom zati
ellenében
altatás
,
rendszer a nemzet
minden
ellenében,
nuitat.
Akarjuk másodszor az esküdtszéket.
Akarjuk pedig azért, mert a
lom,
a
terjed,
nem
népet, mert és biró
birói hata-
mennyiben a vétségek megállapitásáig illethet
senkit,
mint kizárólag a
nem akarjuk, hogy
egy legyen,
s
ezentúl a vádló
mert azt akarjuk, hogy az
eddigi igazságszolgáltatási Bábelnek fenyitö perekben
—
—
kivált
vége legyen, hogy a kor-
mánynak ne legyen módja egy megye 17
tiszti
258 karát hivatal vesztéssel fenyegetni, ha egy bevallott
ki
nem
valtóhamisitót
a
fogságból
vizsgálati
már csak
szabadit; s akarjuk
azért
is,
hogy egyszer már 12 becsületes polgár, vagy paraszt
tarthasson Ítéletet
is
palétotban,
vatú
méltóságos vagy tekintetes, fölött.
Am
újabb di-
a leg
keztyüben pávázó
gláce
és
vitézl
és
bnös
tegyünk kísérletet: mellyik esetben
lesz a hon polgár élete, vagyona, becsülete jobban biztosítva? Mellyik esetben lesz a bün szigorúbban és igazságosabban büntetve?
Akarjuk harmadszor az általános azért,
mert ezt
nem akarnunk.
Rokon
képviseletet. Óhajtjuk pedig
nem
sajátlag
is
lehet
szenv a népben csak úgy lehet törvényei iránt,
ha ezek saját anyagi és szellemi szükségeinek érzetébl érdeke
folytak,
ha
megtartásukhoz
rokon szenv
olly törvények iránt,
hóditó szerepet játszó Casta
mellyek egy
mintegy
által
lenséges kézzel tukmáltatnak nyakára.
juk
tehát
népet
saját
Ellenben benne soha sem leend
köti.
az
szorosb
általános
képviseletet,
érdekek
kössék
a
hogy
hanem
a
törvények
megtartásához hogy az alkotmány sznjék
zsarnoka lenni a népnek,
el-
Akar-
meg
ezt az álla-
dalmi életnek egy magosb fokára áUitván, keblébe
forró
szerelmet öntsön a haza,
a törve-
I
I
259 Akarjuk tohogy a hazában létez idegen
nyék, a közOs szabadság iránt.
vábbá
azért,
elemek értelmisége, mellyektöl a B. P. H. fekete pánezélos lovagja annyira
a
fél,
nemzetnek és
a nemzet közös érdekeinek megnyeressék.
akarjuk
elvégre
azért,
mert sokat
mit általános képviselet nélkül soha, el
nem
Es
akarunk, de soha
érhetünk, miután született törvényhozói
osztályunk
nem csak
hajdani erejébl,
törvényhozói bölcsességébiil
is
hanem
kifogyott.
Akarjuk negyedszer az úrbéri tartozások örökös megváltását országos
ervel és minden feudális hatalom megszüntetését még pedig amennyire lehel haladék nélkül, mert denique ha magunk nem
—
megyünk
tehát menettetni fogunk.
Es mint ezt akarjuk azért, és
jellemben
szilárd,
erteljes,
alkotni uiyos népet akarunk.
—
mert jogban, haza
szeret
— Akarunk pedig
alkotmányos népet, mert mindenek fölött magyar nemzetiséget akarjuk. Ez nem olly
illyen
a
csodálatos, mint a conservativeknek nemzetiség iránti
legújabb szerelme, de minden esetre
ter-
mészetes.
egybe már most mind a conmind az ellenzéki okoskodást. A conservativek azt mondják, tót, rácz, Foglaljuk
servativ,
260 német hazánkfiainak: mi nem akarjuk megadni nektek az értelmi kifejldés eszközeit, oláh,
nem akarjuk, hogy
nálatok elmék és tehetsé-
gek támadjanak, maradjatok buták, tudatlanok, mveletlenek, mi bezárjuk elttetek a szelle-
mek
csupán és egyedül csak azért,
országát,
mert nem vagytok magyar ajkúak." ,,Mi azt akarjuk,
hogy ezentúl
is
váltságoltt casta birói farkasgúsának
álljatok;
alatt
ti
nem
fogtok
egy
ki-
fenyitéke
bírákat
kapni,
kikhez bizalmatok lehessen, kiktl szigorú pártatlan Ítéletet remélhettek;
tok,
becsilletetek
vagyono-
életetek,
nagy
ezentúl is,
zsarnokaitok önkényétl fiiggend;
s
kitsiny
és
csak a ke-
gyelem útja marad nyitva elttetek; minthogy pedig a trón lépcsin is ellenségeitek adják a tanácsot,
lám
ott se
reméljetek igen
nem adunk vált
a
polgáriságot, mert közöttetek,
városokban
királyi
értelmiség
nekiinkpedig ezen értelmiség
nem
jatok
bennünket gazdálkodni;
Írjuk
az
árjegyzéket,
ti
Isten
arra
teremtett,
kell;
ki-
van,
is
hagy-
mi majd meg fizessetek;
mi
íillérjeileket?
Ti-
csak
gondotok arra, mire költjük teket
mert
sokat:
nem vagytok mag var ajkúak." ,,Mi nem adunk nektek képviseletet,
ti
hogy
a
mi
livor-
nyáink árát megtérítsétek, és engedelmesked-
I
261 jelek,
bennünket pedig arra, hogy véres
tékkel szerzett
véri*
pénzeteket elkoltslik és nektek
tOnénveket szabjnnk,
mert lám
ti
nem
vagy-
magyar ajkúak." ,,Mi nem engedjük meg, hogy úrbéri tartozásaitok országos ervel megváltassanak hogy a szolgaságnak házából kiköltözzetek hogy tok
,
nehéz
munkával
földeteket
és
verítékkel
valaha sajátul,
nem engedjük, hogy
birni
termékenyitett
remélhessétek,
a szabadság napja valaha
rátok viradjon, hogy a szabadság örök jelké-
pének
a
földnek,
végellen
égnek, egy darabka szabad
mellyet szeretettel hazátoknak nevez-
hessetek, szabadvéreknek, szabad
örülhessetek; mert hiszen
ti
magzatoknak
nem vagytok ma-
gyar ajkúak!"
S
valljon
mi
lenne
természetes eredménye ?
majd
illy
doctrinák
Az hogy a Tót, Rácz,
Oláh pap nem sokára egyházi szó székrl papolna hiveinek dolgokat, mik alkalmasint a nemzetiség erösbitéseúl szolgálnának.
kint szólnának, s teljes joggal szólnának ,,Ti
nem
Ök
ek-
igy:
magyarok akartok lenni? azokhoz akar-
tok szegülni,
önkény ostorát séget
akartok
kik
századok
óta
fejetek fölött?
felvenni
,
melly
forgatják
Olly
az
nemzeti-
magát csak
a
hódítás fegyverével tarthatja fenn, csak a rab-
262 szolgaság bilincseivel bástyázhatja körül? Melly tagadja
azért
mert
közeit,
meg tletek
egyenl
azért az
értelmiség
az
rettegnie
értelraiségtoktöi
esz-
kell?
jogot, és igazságot, mert
rovásán els helyen
áll
azon öntudat,
bün
miként
ö századok óta elnyomótok vala? azért a kép-
mert talán eszetekbe
és polgáriságot,
viseletet,
máskép
juthatna
törvényhozói jogotokkal,
élni
mint a miként ezt a birtokot,
eddig gyakorta; és azért
mert ez
állal
tndnétek a hazának?
s
is
ti
szabad
fiúi
le-
valljon mit fogna erre
ama 9 vagy 10 millió felelni? Hiszen a felelet meg van már adva Lengyel országban, s meg van adva törvényeink tanúsága szerint már édes magyarhazánkban is.
—
Mi pedig nálunk tatás,
ezt
titeket az
mondjuk: értelem,
,,Imé mi
megkí-
az igazság szolgál-
a törvény alkotás, a föld birtok szabad-
ságával
;
megkínálunk
titeket
alkományos pol-
gárisággal, politicai nemzetiséggel, s mind azon
javakkal, mellyekkel ez a haza polgárait elárasztja;
s
mindezekért nem kívánunk egyebet,
mint hogy a hazát,
melly
titeket ezennel
nepélyesen édes gyermekeiül fogad, zetiséget, melly titeket politicai
s
ün-
a nem-
nagy korüság-
gal megajándékoz, szeressétek, és velünk egy-
etemben oltalmazzátok.
—
Am
lássák, mellyi-
263 künk n>eri meg eiöbb ama 9 vagy 10 a
milliót
nemzetiségnek.
Imé kimutattam
a
különbséget az között;
zéki és conservativ politica
tattam,
miként
a
séges magyar
nemzetiségi ürügy csak egy
absolutismus,
az
kis diversio
ellen-
meg mu-
és
vele
szövet-
conservativismus czéljainák pa-
A reaetiü, a politicái bontás ezen nem az ellenzék egy vagy más esz hanem a magyar alkotmány, és az ország
lástolására.
rendszere,
méje,
consistentiája ellen
servativek
van
irányozva;
bérszolgáivá,
hogy arczra
— menthessék. —
esett feudális
néhány töredékeit még
«—
meg
|és
a con-
csak azért szegdtek ezen rendszer
De mi nem hisszük
jogaik
bár mi rövid idre
a rendszer sikerét,
mert
mi szövetségünkben vannak a polgárisodás eszméi, a kor s egy ki fejlettebb társaság szüka
Azért mi bizony egy cseppet sem félünk a conservativek gyáva ségei, és a jogatlanok milliói.
politicájától.
—
A nemzet pedig
Ítéljen
és válasszon.
l^íépképTliselet.
Els
fejezet.
Haladásunk
Ritkán merült és annyi nemes
fö akadályai.
történeteink folytában
olly
lelkesedés, mint mennyit
nem-
fel
zetünk életének utolsó
20 éves szakában
föl-
merülni láttunk.
Másutt egy nemesb társasági méit áthághatlan közfal zárta
el
állapot esz-
a
kiváltságos
osztályoktól; nálunk ezen eszmék a kiváltságos osztálynál találtak fogékony keblekre.
Másutt véres okfiíkkel
s
minden társasági
rend felforgatásával kellé a születési aristocra-
meggyzni arról, hogy kiváltságolt helynem fér meg egy mveltebb és nagyobb igény polgáriság eszméjével; nálunk maga az
tiát
zete
aristocratia,
legalább annak jobb része minden a század szelleme által
vagy
nyújtott kezet,
igényelt politikai és társadalmi javításokra.
E
sajátságos tünemény egyetlen az összes
történetben, s habár
nem
apák nyomokat véstek de minden esetre szép a nemzet életébe hogy a fiak niélyen tanúságot tesznek arról érzik a hézagot, mellyet seik közöltök és más polgárisodon nemzetek közt hagyának. S ennyi lelkesedés, ennyi nemes áldozatmert pWy javakról lemonkészség mellett bneit,
el
törleszti is az
mellyek igen mély
—
,
—
dani, mellyet a százados élvezés és a társaság
tényleges rendé sajátinkká szentelt,
megérdemli az
,,
áldozat"
nevet,
bizonyára
miként va^
hogy nem birunk helybiil mozdulni hogy minden üdvö3 törekvéseink csak jámbor óhajtások maradnak? Pedig annyira halljuk már minden oldalaz mé^is,
ról,
tart,
miként eddigi állapotunk, ha
nem
még
csak alkotmányos létünket,
nemzeti fenállásunkat
is
sokáig
hanem
végromlással fenyegeti,
hogy elvégre nem csuda, ha bizonyos neme a pessimismusnak kezd a hon legjobb fiaiban is a haza jövendje iránt ébredezni. Sok kísérletet tettünk már ujabb és legújabb idben itésére;
okok
de
nemzeti
minden
élén szenvedtek
újjászületésünk kísérletünk hajótörést,
sajátságos állapotunk ered.
elökész-
ugyan azon mellyekböl
^m
— akár
Tudom, mi kényes dolog kat,
akár a kormányt,
—
ügyet tekintve
nem mor a
akár az
ezen okokról nyiltán szólani;
mintha az embernek a
azért,
tekintetétol'*
magun-
alkotmányos
,,
hatalom ko-
vagy a hazái közvélemény
mennyiben illyesmi
—
létez
boszi'ijától
lene tartania, hanem mert illy revelátiok ménye vajmi sokszor fölötte kétes. En azonban félre teszem bárnri
tosnak
láttassék
épen a
crisis
is
ered-
—
—
ezen
tekintetet;
pillanatában szükség
—
kel-
fon-
mert
a betegség
természetét s egész kiterjedését ismerrttínk.
Férfiakhoz eitl
is
nem
gyáván megadni sem el
minden
szerrel a
kilátás,
nemzet
los
akár a
illik, kivált
élete
haíá'l
veszély-
de férfiakhoz ma'gukat
hogy
E végre pedig tudni,
illik
visszaborzadni;
ha uení veszett
kissé hatályost)
még
gyógy-
megtaitható.
mellijzhetlenül
szükséges
hogy voltakép honnan fenyeget
a
halá-
veszély.
Szomorú dolog, de ú^y
van.
Bennünket
ég igazságos ostora ért utói; mi iiseink bneiért lakolunk illy ke-jeri'm, OrOk tanúbizonyságául annak, hogy él a Nemzetek felett
az
e^y halhatatlan Nemesis, utói éri az
apák
biineit
Pe nem tztem
ki
kinek boszuló karja a
kés
[ivadék ban
is.
czélomúl seink biJu
;
270 lajstromát
elsorozni:
elég lesz az eredményt,
mint jelen szomorú helyzetünk
közvetlen
néhány szóvíil megemlitenem. Akármerre fordul vérrel szerzett
for-
rását,
hazájában a magyar
áztatott
—
s
vérrel
épen csak
s itt
a „hivatalos" nemzetet értem, csak azt, melly-
nek az alkotmány jogokat ád, séget
—
t.
i.
a nemes-
mindenütt csak titkos vagy bevallott
ellenszenvekkel találkozik.
A
múlt kor feudális alkotmányai közt az
egyetlen
magyar
még mai nap is mány nem csak hanem egész
az, melly a század
szégyenére
fenáll; és ezen feudális alkot-
az ország politikai szerkezetét,
társadalmi rendszerünket
is
végig
Minden hatalom, mellynek bizonyos
ellen-
áthatotta.
súlya nincs, természeténél fogva egész terhével
azokra
nehezi'il,
kiket a sors alája helvezelt.
Eddig Magyarországon minden hatalom a nemességben központosult. A nemesség alkotja országgylésen a töivényeket; a nemesség a nemesség megyei követeket; utasítja a ajánlja
meg
az adót,
mellyel azonban csak a
kivaltságtalan osztályok fizetnek,
—
és a ka-
tonaságot raellytöl azonban iszonyúan szabadkozik;
a nemesség magyarázza s hajtja végre
úgy a törvényeket mint a felsbb rendeleteket
271 a
nemesség kormányozza a megyéket; a
hatalom a nemesség kezében kOrében
hatosága
nemesség
a
—
van; fél
birói
földesúri is
bíró
is
hogy semmi se maradjon ki a rendrséget is a nemesség kezeh, minélfogva csakugyan csodálatra méltó rend is van a szabad magyar hazában. Illy minden mértéket haladó központositása a közhatalmaknak egy osztály kezében egyszersmind,
s
—
elvégre
oda vezetett, hova illy természetellenes viszonynak szükségkép vezetni kell, t. i. hogy a nemesség nem ismervén többé azon határt, mellynél a józan okosság megállapodást parancsol, a haza
semmiségbe sülyesztette. szomorú következései lettek.
ínillióit politikai
Ennek
A
többféle
királyi
városok
—
mellyek úgy
is
kez-
det óta vagy idegen elemet képeztek a hazában,
vagy legalább a nemességgel szemközt lehetleg elszigetelek len czélnak
feudális
A
magukat, századok óta egyet-
önkénye királyi
aristocratia
ellen biztosítani.
városoknak eredetileg egy igen
magasztos vágy adott óhajtása,
magukat az
tekintek:
a harczos
létet: t. i. els királyaink magyar népet keleti vad-
ságából rendezett állodalmi életbe vezetni szilaj
természetét
a
polgárisodás
befolyásával szelidltenif
át,
s
eszközeinek
272
Am
—
pített
de a
—
fókép idegen elemekkel betele-
királyi városok
polgárisodás
mi'iveit
nem csak
hozák magukkal
a béke és e
hazába,
hanem hozának idegen szellemet is, mellyel a magyar soha sem tudott egészen megbarátkozni.
A
városok elszigetelt állásuknál fogva fó-
leg királyi pártfogásra valának utasítva,
ként természetesen mellyre
viszont
olly
ert
királyok
a
s
ek-
kellé képezniök,
a
is
nemességgel
szemközt különösen támaszkodhatának.
Ebbl
kölcsönös féltékenykedések eredtek,
mellyek vörös fonalként fonódnak végig
masak
törté-
s
mellyek nem igen valának alkal-
arra,
hogy az idegen elem lakosság-
neteinken,
nak a nemzetteli összeolvadását elsegítsék. A szabadságban gyakran mértéken túl csapongó Magyarország nem örömest látott egy
iij
hatalmat keletkezni hazájában,
melly
a királyi hatalommal szövetkezve a szabadságra
nézve könnyen veszélyes lehete.
A vel
városok ellenben nem nagy rokonszenvmellynek olly nemzet iránt,
viseltetének
szabadságróli
fogalma olly kevéssé illeszked-
hetek a polgári rend léiéhez.
E kölcsönös helyzetbe
hozá
féltékenység a
városokat
olly
a
ellentételes
nemességgel
S73
dolíon
át
—
azonitá
—
mig a nemesség százamagát a hazával és alkotmánynyal
szemközt, miszerint
az alatt a városok ví^gkép
elszok-
tak érdekeiket a nemességével közöseknek tartani, s folyton sóvár
a
szemekkel pillantottak
magas pártfogókhoz, kik
tcilyes
fel
készséggel
várakozásnak megfelelni.
siettek is a
Igaz ugyan, hogy ez által a városok poli-
súlyának végkép
tikai
nevelte
s
is
a kölcsönös
Törvényeinkbl tudjuk,
csak tágította elkeseredést.
miként a nemes-
ség a városok elszaporodását minden
módon
telhet
gátolni törekedett.
Tudjuk cratia
a
lennie a hatalom ön-
kényétl; de ezen körülmény a hézagot
enyésznie,
kelle
el
függvé
polgári rendnek
azt
elvégre
vazatuktói
is,
hogy a rövidlátású
a városokat
aristo-
országgylési sza-
megfosztotta.
is
—
—
kivált a jövendt tekintve S ez által alkotmány nem"csak az fosztatott meg egyik legersb támaszától, hanem a polgári rend ér-
deke
is
egyenes ellentélbe hozatott az alkot-
mánynyal
s
mód
nyújtatott
a
hatalomnak
—
ha ez az alkotmányt és nemzetiséget kormányzati
rendszerére
— phalanxait
nézve alkalmatlannak
tartaná
a haza saját keblében állítani
az alkotmánv ellen;
ft)l
274 Mennyire
körülmények
kellett illy visszás
közt a városokban
a közszellemnek
morúan
bizonyitja napjainkban
miszerint
azon reformok,
sem
óhajtott,
ert
lentiáján
ama körülmény,
hogy
itt
ott a
létesí-
városokban
a hajnal szürkülni; de a
még mindég
részben
köri'il
birtak a polgári lend indo-
venni.
Igaz ugyan,
kezd már
eltör-
miket a nemzet a
városok képviselete és rendezése teni
is
mert szo-
szükségtelen magyarázgatni,
pülni,
is
legnagyobb
sötét éjfél uralkodik.
így állunk a királyi városokkal. S valljon mikép állunk a föM népével?
Ugyan
urak,
mellyntk urai,
,,
ismeritek -e
ezt
a
népet,
atyái" vagytok, mellyet min-
dentl megfosztottátok, minek az ember eltt van:
becse
mellyben
úrbéri
foltozásaitokkal
csak homályos vágyakat ébresztettetek, de
nem
rokonszenvet alkotmány tok iránt? Ismeritek e ezt a népet, mellyet szazado-
kon
állal
olly égbekiáltólag legázoltatok?
Sokan
szeretik
desúri viszony az
s
mondogatni, patriarcháHs
hogy a
föl-
élet jelieméi
viseli.
Am
de valljon hányan szoktak megfordulni jobbágyaik viskóiban, hogy ama dicsitelt patriarchiális élet
jellemét lettekkel
férjezzék
ki?
275
Hány
jelen
meg
vigasztaló angyalk(^nt beteg
jobbágya vagy jobbágynöje ágya felen? Hány siet emberszeret segélyt nyújtani
nyomor
szenvedésekkel
és inség idején
küzd
helotáinak?
Hánynak ,és erkölcsi
jut ideje a nép gondolkodásával,
szükségeivel,
vágyaival,
érzelmeivel,
Ez volna azon a népet talán
—
patriarchális viszony, mellyel
engesztelni
ama
melly
mindeníitt
eltnt
,ibld szinéröl,
s
—
ki lehetett
rabszolgai
állapottal,
de csak talán
volna
fenn,
szellemi
képességeivel megismerkedni?
már
raelly csak
polgárisodott
a
hazánkban
áll
még
útmutató gyanánt, mellyen az utas me-
golvashassa, hogy
midn
Magyarország hatá-
rain átlép az ázsiai barbárság küszöbére lépett.
Hogy poHtikai
illy
népet a nemzet
nem
tekinthet
erej támaszának, szükségtelen ma-
gyarázgatni. Illy
népre
nézve
a haza,
az
alkotmány
üres hang vagy legflebb gylölet a nemzetiség, melly nek rá
kon)'sága nincsen Illy
—
tárgya,
s
nézve semmi jóté-
eltte közönyös.
népnek rokonszenvei nincsenek, vagy
ha vannak, általuk bizonyára nem kényuraihoz vonatik, hanem azokhoz kik zsarlói ellen némileg ótalmazzák* j
t
18 «
276
A nemesség elemek közé val,
tehát iliy roppant
állitva,
elszigelten áll
politikai törekvésével, s
tos ösztönökkel,
nokává
ellenséges
alkotmányá-
mindazon magasz-
mell vek öt a szabadság baj-
szentelik.
Simea társasági meghasonlás elsö leglényegesb forrása tehetetlenségünknek s legsúlyosb akadálya haladásunknak. Második akadály: a nemzetiségünket körülzajgó antipathiák. Es
kell e
itt
valamit bizonyitani?
—
Nem
szólnak-e érthetöleg az utolsó évek eseményei?
nem ollynehogy ezen antipathiákat kellleg ellen-
Pedig politikai institutióink miiek,
súlyozhassák;
mindeddig
nemzetiségünkkel
semmi édesgetöszert
nem
birtunk
öszekötni;
nemzetiségünk mellet csak alkotmányos jogunk s
egy évezredes
politikai lét szól; de szükség-
magyaráznom, hogy a jognak kevés ereje van, ha a körülmények hatalmától és a nagy tömegek rokonszenvétl nem támogattalik. Harmadik forrása gyöngeségünknek s Ausztria poliakadálya haladásunknak:
telen
tikája. Itt
nek
a legkényesb húrt pendítem
illetése
sokakban
szokott okozni.
fájdalmas
meg, mellyidegrángást
277 Szólok
szólanom
s
azon
k«^ll
polilikáról,
melly számos polgártársaink szintén vagy csak vallott véleményében olly tért nyert, hogy napjainkban már a hazafiság jellemét is
önzöleg
kétessé tévé.
Elsorozni
min
:
eszközökkel jutott az au-
ház Magyarország trónjára? miként víva-
striai
miként
elfogadása?
nctio
jog és pragmatica
királyi öi ökosödési
tott ki a
arany bulla
szakasza?
-31
törültetett
—
az állandó katonaság? stb.
hogy
:
—
az
nem
tartozhatik
elég lesz megje-
ezen értekezés tárgyai közé; gyezni
el
miként hozatott be
ha seink nem ollyanok
tek volna mint a
mink
voltak
seink
lettek
volna
—
let-
mind ezen ha események nem sikerültek volna; vagy
I
ollyanok
—
voltak mellett
mind
—
mink nem
a
csak olly alkotmányos
sikerülhetének,
a haza jogainak
ers
Mindezekrl
gálandának.
medd
czéitalan s
mellyek
Engem
biztosítékok
mind
a
trón
védbástyáúl
szol*
most
mái*
szólni
kifakadásokra vezetne.
bizonyára
nem
vádolhat senki túl-
ságos rokonszenvvel ama politikai tanok iránt, mellyeket
szintén
Magyarország
Ausztria
három század
bevallom,
rendszerének
irányában
óta követett; de ha egy részrl
hogy
barátjJ^
nem
Aus/.tiia
vagyok,
országlási
—
niá«
278
meg
részrl rásokat
—
merítette,
erejét teni,
mellözhetlennek tartom
ama
for-
mellyekböl e rendszer
kimutatni,
is
azon okokat megemli-
s
mellyeknél fogva e rendszer annyira élre
lön állitva.
Történetlapjaink
seink
mellyet
s
ama
mutatják nyomait
törvényeink véres
egyaránt
gazdálkodásnak
— kiknek hamvai azonban nyu— hazánkban véghez
godjanak békével
vittek.
S valljon gonoszabb joggal élt e Austria, midn Magyarország után terjeszté ki sóvár kezeit,,
mint seink,
tela által
hazánk
midn
a perpetua
millióit rabszíjra
subdi-
fzték? vagy
mikor a dölyfös Zápolya János és féktelen párthiveinek féktelen becsvágya egy ephemer királyság béréül a törököt
Mohácsnál
elvérzett
—
kinek kezein
még
hseink vére párolgott
—
hozá nyakunkra?
Nem
volt
e
Magyarország
alig
egy
diadalmas Hollós Mátyás
berkorral a
era-
után a
legborzasztóbb pártvillongások martaléka?
Nem fürödlek
egymást dúlták, nem egymás vérében e
Árpád
s
dáháinak unokái,
gleg megfeledkezvén ama seik egykor nek meg?
saját
hitsze-
szövetségrl, mellyet
vérök poharával pecsételé-
279
S nem kétszázadig dulakodának kebelében saját htlen
e a
hon
fiai?
Igényelhettek e tiszteletet a jognak, melly
csak erszaknak szolgált zászlóul,
—
s
a tör-
vénynek, mellyet minden feudális kényúr sza-
badon
felforgatott?
—
merem állítani miként ha seink nyomorú önzése Magyai'ország erejét szét nem [^darabolja, ha akár a keleti akár a nyugoti hódi^^^tásoknok compact nemzeti ert birunk elibe állitani, ha alkotmányunk más érdeket ismert
I
Bátran
volna mint a dölyfös oligarchiái igények legy-
úgy sem Erdély nem szakadt volna el tlünk, sem idegen gyámság alá nem jutottunk ezését:
volna,
ma
is
s a magyar király alkotmányos trónja Budán sugárzanék, körülb styázva egy
alkotmányos nemzet szerelmével vény érczpajzsáva!
tiszteletet
s
fedve a tör-
adva minden jog-
nak s tiszteletet parancsolva minden hazapolgárnak nemzetfeletti hasonértékii joga iránt.
Am
de találkozott e Ausztria compact nem-
ervel csak egyszer
is Magyarországon? honnak tulajdon íiai voltak e azok, kiknek segélyével a nemzetet megignzta? Ausztria Magyarországon azon ,,divide et impera" féle korm'myzali elvet követte; úgy
zeti
Nem
de
a
lehetséges
e ezen
elvnek alkalmazása
ott.
280 egy
hol
nemzet egyesült
s
szilárd
kitüréssel
kívánja fen tartani szabadságát.
Kormányozhatta -e volna Ausztria valaha Magyarországot másként mint alkotmányosan, ha
saját
nem
ból
gyöngeségünkböl
Tisztelhetelt-e
nem
és meghasonlásaink-
meritette volna erejét?
tisztelt
kormány jogokat, mellyeket
senki,
s
tarthatott -e fen jogokat,
mellyeket a pártok rongyokra téptek,
mindenki
eket
a
maga hasznára
s
melly-
igyekezett
magyarázni? Es
tisztán
emberi szempontból tekintve a
magyar törvényes értelemben alkotmányosan kormányozni nem annyit tett-e, mint dolgot,
e^y felfuvalkodott oligarchiát legyezni, az
ari-
stocratia feudális önkénye|elöttarczra borulni; az
alkotmányból kiszorított millióknak pedig
dictál-
törvényt a kötelességet, az életet és halált?
ni a
Ausztria országlási elveit poUtikai morál,
nem
nem akarom
a
a népek igazság érzeté-
nek mérlegén mérni; én csak annyit mondok, hogy politikájának tévedéseit polyglottj birodal-
mának
álláspontja és azon viszonyok, mellyek-
ben Magyarországot is,
találta,
ha nem igazolják,
de teljesen megfejtik. ,,
ni"
Magyarországot minden áron
—
ez
volt
Ausztria
bír-
kiindulási pontja;
s
S8t
minthogy
magyar
a
aristocratia
független, de
minden lépten kétségbe voná, a haza csekély számú alkotmányfiai pedig sehol a hazában támaszt nem találhatának Ausztria magát ezen pártos pártos
szelleme ezen
:
szellemet,
birtokot
—
oligarcháink
sasági rendszeríínknek
önz
becsvágyát
alkotmányunk
s
által
tár-
oko-
zott hézagait használá fegyverül ellenünk.
Igy lOn a kormány a polgári rendnek, bbágyságnak s mindazon felekezeteknek, mellyek barmi oknál fogva nem viseltettek ro-
—
11°
konszenvvel az
uralkodó casta iránt
—
párt-
fogójává.
Ekkép
alkotmányunk nyomatékát, mérlegébl. Ha Ausztria ezentúl még jónak látta alkotmányunkat fentartani, ezt részint csak azért tévé, mert nem teheté magát minden körülveszté
el
Imert egy egész nép súlya esett ki
I
mények urává;
— részint meg
azért,
alkotmány mellett legkönnyebb ország önálló nemzeti
volt
mert ezen
Magyar-
kifejlését gátolni;
leg-
könnyebb volt, az alkotmányból kizárt vagy abba csak árnyéklag foglalt osztályokban tartalék seregei nyerni a nemesség ellen azon esetre, ha ez alkotmányos mozgalmaiban s önállósága iránti féltékeny
szerelmében túlcsapongana azon
mértéken, mellyel Ausztria alkotmányos életünknek szabni jónak talál.
Más
mány
szóval: az alkotmány erejét az alkot-
gyOngeségével
lehete
legsikeresebben
ellensúlyozni.
S ekként ha igaz kat fentartottuk;
—
is,
hogy alkotmányun-
de más részrl az
is
igaz,
hogy ugyan azon okok, mellyek alkotmányunk fentartására hatottak, állottak egyszersmind út-
jában az alkotmány korszer kifejthetésének Ausztria örökös tartományait
is.
hbéri joggal
^Magyarországot pedig országos szerzö-
birta;
déseknélés a nemzet szabad választásánál fogva: legalább ez volt a czim, mellyel Ausztria Ma-
gyarország trónjára az
jutott.
Egy alkotmányos kormány eszméje abban fleg a hbéres nemesség erejéidben
—
nek megtörése és ez ujabb katonairendszer behozatala után
—
még
fölötte
szokatlan dolog
volt.
Ausztria
hbéres
birtokaiban
a fejedelmi
hatalmat semmi alkotmányos forma
nem
kor^
látozá.
egy
Magyországon ellenben Ausztria nem csak keskeny alapon ugyan, de az akkori
—
.
idökhez mérve teljesen
alkotmányt
talált,
kifejlelt
hanem egy
— országrendi — egész Euró-
283
—
pában páratlan s
is,
meüy
mellyben mint minden politikai hatalom gyd-
pontjában
—
kivált
rendek oldalán esetben
mikor még a fegyver nem
gyanánt lógott a tens karok és
puszta pipere
a
megyei rendszert
képezé az egész alkotmánynak,
saját lényegét
—
alkotmány
az
menedéket
is
találhata,
magyar törvényhozási rend
még azon
ha
Ausztria
felforgatását
ki-
meg.
sértette volna
Ausztriának tehát birodalmaiban két korkellett követnie: e^y egy határtalan monar-
mányzati elvet és irányt
alkotmányos
és
chiáit.
Ausztria eltt e szerint csak két
út állott
nyitva.
Els
ut
lett
azon irányt követni,
volna:
magyar alkotmány és egy ezzel függ magyar birodalom eszméje jelölt ki
mellyet a
össze-
eltte.
Ez esetben azonban Ausztria korni íny rendaz örökös hbéres tartományokban is
szere
lényeges módosulást szenvedett volna.
Magyarország, melly
—
kivált a
birt részek viszafoglalása után
delmére
mind
természeti
—
törökök
mind
által
terje-
segélyforrssaira,
mint politikai consistentiájára, mind népségei-
nek
slyú
barczias volt
az
jellemére ausztriai
nézve
legnagyobb
birodalara
status-
284 kapcsolatában,
saját
életét
Örökös tartományokba
is
kétségen
az
kivtí*!
átszivárogtatta volna.
Ekkor Magyarország érdekei
valósziniileg
tulnyomóságot nyernek, a birodalom állodalmi rendszerének Magyarország leende sálypontjává,
s
Ausztria statusférfiainak
kotmány szelleme Szóval:
ez
esetben
birodalom leende,
mány
a
magyar
af
dictálja vala politikájokat.
s illy
a
birodatom ntagyar
helyzetnek az áiköt-
alapjainak szélesbitése tennészeles
ménye lett volna. Ugy de irányában feküdt
fejle-
e Aitstriának e
politika?
E kérdést legjobban
fejti
meg egy
faló te-
kintet az akkori idók szellemére és a habsbiirgi
ház hatalom fejhidésének történetére.
Mindenki az
idben
A
fejdelmi
mennyire
s
voltak
engedelmesség tanai
halalom forrásának
hirdettetek;
nem csak
tudja,
a passiv
az
abban kifejtve.
isteni
jog
ezen doctrinák szelleme lengett
a politikai
társasági morál,
söl
rópai irodalom fölött
rend, hanem a vaüts, majd nem az egész euis.
Alkotmány, szabad-
ság blasphemia volt, mellyel nem lehete elég szigorún megtorlani.
E
fölött
ausztria
is
sajátságos helyzetben
2^ A babsburgi ház uem minden vádoUaU^, hogy
a
római
alap nélkül
császárságot
családjában kívánja megOrokiteni,
s
saját
már maga
körülmjéuy elegend akadályul s/ok^ált az eUen, hogy Ausztria politikájának súlypontját Magyarország képezze. e
Ausztria továbbá kormányzati elveket Öröklött,
mellyek mintegy termésetesen folytak po-
természetébl,
birtokainak
lyglott
leröben
ellenkezének
mellyek
s
egy alkotmányos
még
lány eszméjével; ide járult
az
is,
kor-
hogy
lazánkban csak az oligarchiái becsvágy és oníés tévedéseire,
csak nemzeti meghasonlásainkra
imaszkodhal^tt.
E rszág
vontató
fölött
nem
egy ers, alkotmányos Magyar-
függött volna a nyugoti birodalom
kötelén,
hanem
mi Francziaország és
volt
az
leende
keleten, a
nyugoton: az érdekek
hatalmak egyensulyozója
,
melly
közvetitö
súlyával kelet és nyugot közt diclálta volna a
békét és háborút.
Hlyen magyar és német császári birodalom
eszméje
nem
fért
Ausztria teh
meg egy süveg t
a
alatt.
másik utat választá.
Polyglott birtokainak
nagyobb része
által
német birodalom rendszeréhez vonatván, s emennek mérlegén az ö súlyának levén lega
nagyobb nyomatéka, nem ismert magasb
czélt
mint magát a császárságban megerösiteni. Ausztria Magyarországot csak hóditmánynak tekinté, melly iránt a körülmények és a nemzet sajátságos jelleme kíméletet parancsolának ugyan, mert az akkoriban még félelmes félhold ellen
lomhoz
csatolni,
mellyel azon-
szolgála;
védfalul
ban mint kiegészitö
részt,
az ausztriai biroda-
már kora
volt
czélja
minden
állott a
magyar
iránt;
útjában
ausztriai törekvésnek.
E czélnak azonban útjában nemzet ös ellenszenve
a
német
a nemesség függetlenségi szelleme, niellyet
alakjában
feudális
nagy mértékben
is
az alkotmány; útjában lyel
birt
még ama
súly
még
táplált
is,
mel-
Magvarország geographiai hel^vzetére nézve kelet és nyugot birodalmai közt. Ezen súly azonban olly arányban lön
kisebb,
a
minidben az ozmán birodalom
félel-
messége csökkent.
Szomorú dolog, de igaz! Ha törvénykönyveinket a történetekkel egybevetjük,
könnyen észrevehetni, miként alkotáltal is akkor tartatott leg-
mányunk
Ausztria
nagyobb
becsben
oszabbul
vérengzelt
több
diadalt
,
vivának
mikor a török hazánkban; ki
apáink
az
leggons
minél
ellenség
287 fólOtt,
annál több csapások érték felülrl alkot-
mányunkat
és nemzetünket.
Ausztria politikája, fonák volt,
melly
politikának,
nem
kor,
a
s
minden
helyzetek,
s
nemzetek szellemét rugalmát követi, szükség-
kép fonáknak
Am midn lön,
kell
lennie.
de ezen politika századok fejleménye, e
—
már
politikának
midn
határozott iránya
a birodalom heterogén elemeit
mindinkább egészszé olvasztani
—
a dynastiának,
lett
Európa
f
érdeke
meggyze-
hogy a római császárság
arrl,
tek
st ugy
midn
mellett,
szólva, saját keblében, e'^y uj biroda-
^lom keletkezett, melly igényeinek a kell súlyt kivini akarta is
tudta
is,
melly épen olly
mes
vetélytársa lehete a
ha
méltóság megtagadtatik tle, mint a
e
fényt vala képes
adni a
félel-
német császárságnak, császári
melly minden más birodalmi
fn
min
koronának, puszta árny-
ékká hanyatlik vala: ekkor Ausztriát már fátuma, a kénytelenség elodázhatlan parancsa ragadta
tovább
a
meg
kezdeti
ösvényen,
s
magyar érdeknek, \agy
Ausztria statusférfiai Magyarországot és
alkotmányt
legflebb
igen
alárendelt
a birodalmi
rendszer kifejtését aka-
dályozónak kezdek tekinteni. Ausztria
jól
tudta,
hogy
Németország
2dB decentrált állapotja mellett
szorosb
központosítása
legsikeresebben,
s
erinek lehet érheti
által
leg-
czélját
el
ezen kiindulási pontból ere-
déit a pragmatica Sanctio; az örökös tartomá-
nyok
viselek
ugyan
viselek
res tartományi neveiket,
ugyan még hbé-
de az ausztriai biro-
dalom kinöte már magát belölök, rendek befolyásának
teljes
s
a tartományi
megtörése után annál
szigorúbban fejtheté ki a kormány öszpontositó erejét; Bécs, melly eddig csak az uralkodó ház lakvárosa
volt,
egy nagy birodalom fvá-
rosa lön, mellyben a csodálatosan szerkesztett
állománygép lánczai összefutottak; közös kormányzati,
igazság
szolgáltatási,
lett
a
financiális
rend, közös a kereskedelmi müipari
s
általá-
ban minden nemzetgazdasági érdek; ez volt a polyglott birodalom fenállhatásának veszélyes bár, de egyetlennek tartott föltétele.
Mind maradt az Itt
e mellett
austriai
a nivellatio
azonban Magyarország
is
birodalom
nem
achillesi
sikerülhetett
sarka. olly
tö-
kélletesen mint az austriai tartományokban.
Az alkotmány annyira a
nemzet jellemébe,
a
volt
olvadva
közigazgatás
minden
bele
ágaiba, és a nyilvános élet minden nyilvánulásaiba,
miszerint
kalmazott
az örökös tartományokra al-
kormányzati
rendszert
meztelenül
289
Magyarországra isilleszteni annyi
lett
volna, mint
a büszke népet legérzékenyebb oldalán támadni
meg, a forradalom szikráját megint a még annyira gyúlékony anyagba vetni, s a sikert melly után Ausztria már habsburgi Rudolf óta egyszerre s végkép koczkáztatni. törekedett röviden szólva ekkép áll: A dolog Ausztriának egy részrl állodalmi gépezetében
—
—
mindenek iliy
épen
felett
egységre vala szüksége, mellyet
elemekbl
heterogén csak
a
—
—
kelt
legszigorúbb
alkahiiazásával vélt elérhetni;
rendszernek
még
is
birodalomban
monarchiái
— más
útjában
állott
elvek
részrl
e
Magyar-
ország, népe jellemével, alkotmányával,
törté-
netével.
így két egymással ellenkez irány közé Ausztria olly eszközhöz nyúlt, melly
—
állitva,
habár egy magasb
nem
felelt is
meg
politikai
— Ausztria
morál igényeinek statusférfiai által
legczélszerübbnek tartalék arra, hogy Magyar
ország alkotmányos
léte
az
szes birodalom
consistentiájának akadálya ne legyen.
Ausztria
t.
i.
kebékült a
magyar
alkot-
mánynyal, de gondoskodott egyszersmind arról is, hogy ezen alkotmány lehetleg elveszítse súlyát.
Erre legalkalmasb módot nyújtott az alkot-
290
mány
feudális természete, a
becsvágya,
a
nagyok
megyék egymás
oligarchiái
közli kapcsola-
tinak gyöngesége, az osztályzati érdekek meg-
hasonlása stb.
Szóval
alkotmányunk
fenmaradt
ugyan,
de úgy hogy a nemzet annál kevesbbé érezhesse jótékony hatását; s mig a kormány egy-
fell a felsbb aristocratiát az udvari
élet mézes magához, és az ,,()si dicsségnek" gazdagon szórta az ingyentOmjént, más fell nagy óvatossággal ügyelt arra, hogy az alkotmányba serami népszer elem ne ve-
madzagával
fiizte
gyüljön.
Elmondhatni,
hogy
a
magyar
soha nagyobb szolgálatot nem
tett
kormánynak, mint mikor minden osztályokra
hézagokat
mért csapás
a
az
által
arislocraliá
az ausztriai
nem nemes osztályzati
tágilotta.
így emésztette saját erejét,
s
fenhangoztatott
fel
lassanként az alkotmány
ekkép hanyatlott az egykor
olly
magyar szabadság egy beteges
tengéletté.
Hihet azonban, hogy Magyarország
ter-
mészetes erinek kifejtése az ország alkotmá:
nyos kifejldését rúgtatta,
nem
kis
s
is
egy hatalmas
ekként a nemzet
lépéssel
politikai
mértékben nevelte volna.
Ezt
elbb súlyát
Ausz-
291 tria
jól
tudta,
s
kereskedelmi
politikájának
ólomsülyával lebilincselte Magyarország müiparát,
erit,
összes
és
anyagi
term
érdekeit,
mellyek azóta alkotmányos életünkkel párhu-
zamosan tengdnek. Magyarország nemzeti erejét ketts irányban, t. i. saját alkotmányának hiányaival és anyagi erinek zsibbasztásával, kimenteni: ez volt tehát Ausztria kormányzati maximája hazánkra nézve. Ausztria elérendi;
azt
hogy ekként czélját hogy illy kormányzati
hivé,
hivé,
azt
maxima követése mellett Magyarország, alkotmánya mellett is, megsznik aggodalom tárgya lenni, megsznik akadálya lenni azon gépszer egységnek,
melly
szerben a szellemi igy
remélhetni
múlni;
s
ausztriai
kormányrend-
egységet pótolá.
gondola,
saját idegzetének
erszakos
az
Ausztria
hogy az alkotmány
ertlensége miatt elbb utóbb
megrázkódtatás
nélkül
is
ki
fog
ekkor mi leende természetesb, mint
hogy Magyarország
is
olvaszlassék?
nem azon Magyarország,
—
de
végkép a birodalomba
melly országos kötéseknél fogva választá trónjára az ausztriai
dynastiát,
—
nem
az alkot-
mányos Magyarország ,,propriam habens consistentiam'' hanem azon tartománya az ausztriai
I
29i birodalomnak, melly csak a többiektöli megkülönböztetés végett neveztetik Magyarországnak.
—
S ime ez
egyéni
véleményem
szerint
Ausztria magyarországi politikájának fejleménye.
De
a kérdés:
az
itt
ersbült
e a biroda-
—
Magyarország közti kapcsolat? nem volt e természetes, bogy a nemzet illy kormány irányában soha sem bontakozhatott ki kétsé-
lom
és
geibl? hogy gyanúja osztályokra is,
kiterjedt
azon hazai nép-
mellyeket Magyarország bal-
kormány szövetségeseivé tön? hogy
végzete a
annál nagyobb hévvel ragaszkodék aristocratiai
alkotmányához, annál távolabb ügyekezék tani élet
a
tar-
politikai
tzhelyeitl, annál szkebbre szoritani jo-
gaik körét? volt,
osztályokat
kiváltságtalan
a
de
nem
csodálatos
E
—
Ez kétségkívül nagy tévedés
feküdt e ezen tévedés
a dolgok
bonyodalmában?
szerencsétlen
állapot
volt
az
ausztriai
politika sajnálatos következménye.
Ausztria tehát egyenesen soha
meg
sem támadta
az alkotmányt, mert ezen alkotmány csak
egy casta kezében
volt,
mellynek
önzbb
része
különféle érdekeknél fogva Ausztriához vonatott,
mellynek elsszülöttei
s
hatalmasbjai
egy
ra-
gyogó fejdelemn diadalszekerén elnemzetiellenltek, mellynek a haza kiváltságtalan milliói
293
sem
közt sehol
volt
támaszpontja,
tehát az
fegyver,
hanem legfolebb
tudatlanok
mellynek
alkotmány nem vala félelmes
kezébí^ii
kard,
fa
gyermekek
s
ij esz résére.
Ausztria
nem támadá meg egyenesen
az
alkotmányt, mert ezen alkotmány mellett kön-
ny
könny a milliók könny az osztály-
vala az urbért behozni,
rokonszenvét megnyerni,
meghasonlást majd majd orvosol-
zatok közti
hatlanná tenni.
S elvégre Ausztria nem támadá meg egyeilly alkotmány nem
nesen az alkotmányt, mert
birhatá a polgárisult népek, a fölvilágosult eu-
rópai közvélemény rokonszenvét, ki
lehete mérni,
s
az
idt
is
mellyben ezen alkotmánynak
önterhe alatt összekellend roskadnia.
De ugyan azon okok, mellyek arra hatothogy Ausztria az alkotmányt egyenesen meg ne támadja, hatottak arra is, hogy Ausztria ezen alkotmány korszer kifejtését gátolja; tak,
mert
hiszen
az
ausztriai
pontja szerint épen a lett
volna
a
politika
kiindulási
magyar alkotmány
ereje
birodalmi kormányrendszer leg-
nagyobb gyöngesége, mert hiszen Ausztria épen alkotmányunk gyöngeségéböl merített legnagyobb ert országlási maximáinak alkalmazása köri; mert egy népies alkotmány mellett
294 Ausztria állott
nem egy
castával,
volna szemközt,
országot vagy végkép
hanem
a nemzettel
melly esetben Magyar-
meg
kellé hódítani,
vagy
elállott volna a kénytelenség Magyarországnak
alkotmányos kormányt adni, melly esetben a birodalmi
kormány
kiejtette
volna
kezébl
Magyarország végzeteinek fonalát. S ime ez Ausztria három százados kájának
hogy
mellyböl
veleje,
e politika
mind a
politi-
mellett
is,
egy roppant tévedésen alapszik,
a harmadik súlyos akadály gördül nemzetünk haladásának elébe a reformok mezején.
Negyedik akadálya haladásunknak és ertlenségünknek: a közvélemény gyöngesége, \ágy jobban: minden tiszta, határozott kinyomású közvélemény telforrása
jes hiánya.
A közvélemény napjainkban els rangú hatalommá emelkedett. A közvélemény mindenható birószéke eltt trónokat, kormányokat s törvényhozásokat látunk meghajolni; erején megtompul a zsoldos had fegyvere; hangos szózata mellett elnémul a pártok ujongatása, s csak azon hatalom hetlen, mellyet a
gyz-
közvélemény hordoz ajkain.
A közvélemény
teszi
a társaság
morálját,
295 s jaj
vallását,
póba
száll,
A
annak,
s erejét
közvélemény
kimutatja az irányt,
ki e
maga
hatalommal soromellen idézi fel.
törvényt
ront
és
alkot;
mellyet a társasági f()ha-
talomnak követnie kell; megegyengeti
útját a
torvényhozásnak, hallgatást parancsol a magán srdeknek és saját pecsétjét
A
üti
az eseményekre.
közvélemény arczulata az idnek, hév-
méröje a népek érzelmeinek,
Éormányzóknak
s
fátuma ugy a
mint a kormányzottaknak.
Magyarországon
illy
A közvélemény
a
közvélemény nincsen.
népek
meggyzdése,
mellynek gyökerei mélyen hajtanak a népek lelkében.
k
I
Altalános az
,
mint a lég mellyben a
ter-
aszét él és leheli.
meggyzdés
Ezen
a törvények, szokások
és az egész társasági rend j6 vagy rósz voltáról,
fen
tarlja
vagy
oszlatja
társaság
a
fel
tényleges rendét.
téket
Ezen
meggyzdés
a
törvényhozásnak,
szolgáltat s
sinorniér-
teljesen
azon országos hatalom, mellyll a
ertlen
közmeggy-
zödés elpártolt.
Magyarországon dés nincsen.
illy
általános
meggyz-
296 Kell
e
ladni?
annak
több
nem birunk
—
De miként
politikai
ha-
nálunk
volna társasági
és
miért
elre
mezején
fejldhetett
is
közvélemény olly
nyok
kimutatására?
reformok
a
viszo-
mellett, raellyeket folebb fejtegetek?
Hazánk népessége van szakadva,
olly sokféle osztályokra
az egyes osztályokat ismét
an-
nyi különbsége a vallásnak, nemzetiségnek, polgári [foglalkozásnak
és
gel
nem
miszerint teljesség-
hogy ama
csodálhatni,
sasági öntudat,
fokozatnak
miveltségi
osztja kisebb töredékekre,
politikai és tár-
melly a nemzeti
lét
legáltalá-
nosabb jellemét képezi, nálunk teljesen hiányzik. Magyarországon az alkotmány és kiváltságtalan
néposztályok
nincsen,
melly
semmi kapcsolat amannak érdekéhez
közt
emezeket
vonná; az alkotmány a milliók hernek
tartatik,
nyög;
honpolgár a
kiváltságtalan
állanak,
melly
azon osztályok
értelmileg
alkotmányon kivül az mellyel
a
alatt
is
viszony, az
mert
csak
te-
raellyben
alkotmányhoz
kiskorúságban
tartja az
álló osztályzatokat; bilincs
nagy tömeg csak azért
relemmel, mert homályos vágyai czélt,
által
a kiváltságtalan
értelmi
nem
visel
tü-
találnak
elhagyatottságában
nem
ismeri nyomorult állapotját egész kiterjedésében,
•297
mert tutialmától sohasem
s
körén
fóliil;
nincs
semmi
—
fölidézné
közt
lát-
ismét
semmi közi>s tOmegek eszméHíe-
kapcsolat,
kOziJs
eszme vagy érdek, melly (lését
szk
viseltetik
osztályzatok
az
a
egy közös czéira ^központo-
s
sitaná.
Akármerre fordítjuk t,
e regiokban szemeifi-
mindenütt csak tespedés, eszmeszegénység,
—
crettinismns!
Honnan teremjen aztán
itt
a
Íözvélemény ? Egyben azonban minden kiváltságtalan oszabban t. i. hogy mindyájan egyenl elkeseredéssel gyölölik az aristocratiát; de ezen gylölet sem tnik föl politikai eszme gyanánt, hanem azon ösztönbl ered, meilyet a százados nyomatás keser tudalma kifejtett. ilyok egyet értenek:
fölötte
Itt
kozni potját tatni;
világ ki
s
könny
—
—
nem élünk -e magunk e csodálatos közepette? nem vagyunk -« mindnyájan, de
kárörömmel
látó taniii
hazánk kiket
volna részletekbe bocsát-
minden egyes osztályzat értelmi állakivált a hazai ügyek köri kimu-
a
czélokra
ama
felett
ki
fájdalommal,
de
szemmel
sötétségnek, melly e tekintetben
uralkodik?
hazafiúság törekedni
nem
nemesb tanitott,
kell-e azoknak,
ösztöne
magasb
e^y
diszesb
kik
298 társasági és emberi hivatás tuldalmától hajtatva,
jobb ki
állapot, szebb
nemes
jövend
elökészitését
—
föladatául
életök
meszegénységével
leginkább
tzék
épen azok
küzdeniök,
nek javáért lemondanak egy nyugalmas
el-
kikélet
kéjeiméirl, kikért sorompóba szállnak a balitéletekkel, vel,
a százados
önkény mogorva rémeis mind azon
reds homlokával,
a hatalom
kisért szellemekkel, mellyek a közszabadság,
— —
az
sjogába
emberméltóság
visszahelyezett
szentekszentjétl a nagy tömeget visszari-
asztják?
—
Nem
naponként,
tapasztaljuk- e
miként minden jobb szándékainkai elszigetelten állunk a terveink által boldogithatni
vélt
mil-
hogy legönzéstelenebb minfeláldozásunkat, leghsibb küzdelmeinket még azon remény sem édesiti meg, hogy példánk s emiékunk nyomot hagyand egykor azok keblében,
liók közt, s
kikért a nyár hevét, és a
tél
kiállottuk, kikért viseltük s
a vészes
napok
terheit,
mint bajnokokhoz
minden
további
bátran
illik?
—
elemezés.
hidegét egyaránt
örömest viseltük
—
csüggedetlenül,
s
Itt
szükségtelen
Kiknek
szemeik
vannak, láthatnak.
Es
valljon
ama
castánál,
melly
nálunk
sajátlag az alkotmányos nemzetet képezi,
a nemesséi^nél van e közvélemény?
t.
i.
!
299 Nincsen
Szomorú dolog de zott
Tiszta,
igaz.
határo-
kinyomasú közvéleménye a nemességnek
sincsen.
Es ez igen természetes. Szükségtelen megmutatnom, miként élre
állitott
mink
mellett,
körül az aristocratia egész
szerint forog, teria
érdekek
egyéni
—
olly
mint a
élete
rend-
annyi localis és megyei co-
közt, mint a
mennyire
politikai és társa-
dalmi rendszerünk mellett a nemességnek szük-
ségkép oszolnia ben
is,
kell,
s
kellene
még azon
eset-
ha a nagy többség értelmi világa kissé
terjedtebb volna,
—
továbbá annyi különbözi)
fokozata mellett a vagyonosságnak, mveltség-
nek és állapotnak,
—
s
elvégre olly politikai
legf(')bb argumentuma a boros kancsó és ólmosból köiiil forog, annak, mit nálunk közvéleménynek neveznek,
doclrinák mellett,
mellyek
igen csekély súlyt tulajdonithatni.
De
hát valljon
legalább
a társaság szine
mellyel kitün('>leg müveit osztálynak nevezünk,
mulat e szellemibb lényegében ollyasmit, mire rá lehetne fogni a közvéleményt?
Nem!
s
ennek oka igen egyszer.
Alkotmányunk
s
ebböi eredü viszonyaink
állapotokat idéztek elü, mellyek igen alkalmasok
300
hogy az önzés durva öszteneit kifejtsék; nem alkalmasok, hogy ezen Önzésnek a mindég csak saját szk látkörében saját tenarra,
de arra
gelye körül s
forgó magánérdeknél magasztosb
messzebbre terjed irányt liizzön
ki.
Nincs a világon emberosztály, melly anyagi
körülményeinél fogva
zéseinél
és a
törvények páratlan kedve-
függetlenebb
helyzetben
mint a magyar birtokos aristocratia e
sem
mellet
világon
a
létez
;
mind
emberosztály,
melly e függetlenhelyzetet könnyebben el
volna
és
dobná
magától mint épen a magyar birtokos
stocratia,
tály: fót,
s jelesül
Sehol a világon perfidiát,
ari-
az úgynevezett müveit osz-
nem
látunk annyi döly-
servihsmust,
apostasiat,
olly
mohó hajhászatát a hivatalos csillogásnak, olly könnyelm arczulcsapását minden erkölcsi maximának, elvnek,
olly
hitvallásnak
olly legázolását
minden
össze ütközését a
magános
tisztultabb
a nyilván vallott
élet
jeleneteivel
mint épen a magyar müveit osztálynál.
—
—
stb.
Es
honnan mind ez ? Mert kevés kivétellel mindenki, ugy a társasági mint a polgári életben, saját
egyéni
czéljait
s
kinézéseit
mert ezen érdek hajhászat
mú
müveit osztályt
aprózza,
is
még
követi;
—
a csekély szá-
számtalan töredékekre
minélfogva magában
ezenraüvelt és
301 anyagilag független osztályban sem fejldhetik ki olly
ers
mértékben a közvélemény, miszerint elég
legyen
úgy az egyest mint
a coteriákat
a politikai morál és társasági szemérem korláti közt tartani.
—
Roppant szerencsétlenség
olly
nemzetre nézve, mellyet annyi oldalról veszély
Es
fenyeget !
Tekintsünk végig politikai életünk tüneményein
magasb
kivül
reformkérdés,
egyetlenegy
A
évtizedek ken.
utolsó
az
nemzetiség kérdésén
vallás
merült -e csak
és
csak
föl
egyetlenegy
eszme, raelly a nemzetet mélyen
politikai
és tartósan megragadta, melly általános s két-
igény közvéleményt
ségbe vonhatlan tett
volna?
— S bizonyára
nem annyira
ébresz-
a vallás kérdésében
a hazai mint az európai közvéle-
mény, a kor felvilágosultsága,
— a nemzetiség
kérdésében hasonlag nem annyira a hazai köz-
vélemény mint inkább az európai ügyek kétes állása birt
Am
eldönt
hatással.
de tekintsük a többi reformkérdéseket
egytl végig:
volt-e
közöltök
csak e'^y
melly a nemzet szenvedélyeit mélyeikben rázni
képes
lett
sirba mindenik,
volna?
nem
azért
is,
föl-
borult -e
mert semmi nagyszer közvé-
lemény, semmi szinte meggyz()dés
nem
vivit
s
mai napig sem
ví
a nemzet
nagy tömegében
mellettök?
Es mit mondjak a védegyletre, játlag a nemzet legérzékenyebb tott,
s
melly
—
—
ba valami
melly sa-
üterére
tapin-
bizonyára leg-
s annak minden egyes osztályait fölrázni s legalább a hon anyagi érdekei körül egyesiteni? S mire Arra hogy nemzeti szolgált a védegylet? jellemünknek egyik igen gyönge vonását annál leplezetetlenebbül föltakarja, s hogy a kormány a dohány monopóliummal gúnyolja ki ertlenségünket, mi neki talán sikerülhet is, ámbár meg vagyok gyzdve, hogy a dohány monopohum behozatala után épen azok legnagyobb
hathathatósb eszköz vala nemzetünket
—
része, kik
mást osannah kiáltások közt szór-
ják a virágokat a kormány
leghangosabban orditani:
lábai
,, feszítsd
alá,
fogja
meg
öt!"
S
így állunk mi közvélemény dolgáben.
már most kérdem: honnan meritsünk ert
a
haladásra?
A lene
sajtóról
lennem,
nem mi
ellenkezik, s mert
ban,
ki azt
merné
szólok, mert
fölvett
nem
keservé
kel-
czélommal merben
hiszek embert a hazá-
állitani,
hogy sajtónk bármi
csekély részben a közvélemény kifejezése.
Es
igy
hazánkban
nincs
közvélemény,
303 mellytöl egy
kormány
támaszkodhatnék,
bizton
zás
jó akaratú
csolhatná
a
melly a
különféle
melly
szemérmet,
társasági
morált ugy a státus
férfira
társasági
nem
is
politicai
egyesitené,
is
kapcsokat erösitené,
a törvények
rködnék. nem ismerve
fölött
Sötétben bolygunk mindnyájan, Is
ráparan-
egy irányban,
osztályokat
annak szigorú végrehajtása
és
a
mint a pártokra,
vagy csak e^y közös óhajtásban a
irányt kér-
mellyre egy szilárd jeliemii törvényho-
hetne,
kérdezve egymás szükségeit és
vá-
Es azután, mégis kérdezzük, miért nem birunk helybl mozdulni? lm haladásunk négy fö akadálya, ertlengyait.
ségünk négy anyaforrása, raellyekbl számtamás apróbb akadályok is folynak.
lan
Néhány szóba foglalom egész okoskodásomat.
Nem birunk kibontakozni szomorú helyzetünkbl, nem tudunk ert adni törekvéseinknek mert az alkotmányos osztály ség egyedül
áll
az
t
ellenszenvek közepette,
nak
is
t.
mindenfell
—
nél
s
a nemes-
környez
mert ezen osztály-
csak egy aránylag igen csekély számú
része érzi ez állapotok Javilásának
—
i.
szükségét;
mert ezen aránylag csekély számú rész-
sem
érzik
mindnyájan
e
szükséget
olly
304
hogy e czélért minden áldozatra, melhon jövendje kOvetel tölök, magukban
élénken, lyel a
elég
ert
és resignatiót érezzenek.
A
nemzet ujjásszületésériek szinte baráti keskeny ksziklán állanak egy hullámzó tenger kzepelte, mellyrl minden lépés csak a feneketlen örvénybe sodor, ha érkezik, melly
Hn
ment
hajó
nem
révparthoz vezesse.
tehát hazánkat veszély fenyegeti, pedig
ki tagadhatná
hogy az
ket
hogy fenyegeti?
—
ugy
világos
aristocratia feudális alkotmányával, e
veszélyt legjobb, legnemesb akarattal elháríthatni.
sem fogja
305
m
Második
fejezel.
újjászületésünk egyetlen alapja. Nemzeti Nei
Kimutattam haladásunk ez a kérdés
:
azon lelkesb
kebl
fö akadályait.
S most
ollyanok e ezen akadályok, hogy
hazának
a
fiai
bajnokai
azon magasztos
,
a szabadság
ügyének, kik nemes
és
életoket
a
polgárisodás
jövend nagy
czéljainak szentelik, a haza kilátásai fölött két-
ségbe essenek?
Erös meggyzdésem az: hogy a hsnek akkor sem szabad csüggedni, ha a halállal szemközt áll. A jövend isten titkaiban van, mellyek fátyolát még nem takarta föl emberi kéz. Lehet,
hogy
a világvégzet
zetünk halála van elhatározva.
könyvében nem-
De ne mond-
hassa a jelen, ne mondhassa az utókor, hogy
magunkat gyáván végzetteljes
föladtuk,
napjain
hogy nemzetünk,
nem mertünk
küzdeni.
M
létünkért
306
—
Nem! a magasb czélokra törekv férsemmi akadályoktúl nem szabad visza-
fiúnak
rettennie.
A vagy
vannak-e fürkészve mindazon élet müvezetében lappanganak? Nem végetlen -e az eszki
erk, mellyek egy nemzet
titkos
—
mék
—
világa,
mint a megmérhetlen mindenség?
S az eszmék
végetlenségében épen mi ne
e
volnánk képesek gondolat szikrát
találni,
melly
magyarnak lélanyagát iijra fölelevenítse? Epén mi volnánk arra kárhoztatva, hogy kea
resztbe
tett
romlásnnk
karokkal legyünk kénytelenek végelibe nézni?
—
Nem hiszem! S ámbár meg vagyok gyzdve, hogy „a magyarok istene" kedvünkért csodákat tenni nem fog: -^ de arról is meg vagyok gyzdve, hogy sdlárd akarattal s csüggedést nem ismer tett ervel nemzeti
létünkrl a veszélyt elháríthatjuk,
s
nemzetünk
újjászületését elkészitsük.
En az el csak ingert látok ket
megfeszitsi'ik
adott
roppant
arra, s
még
hogy a
akadályokban testilelki
kudarczból
ernis
uj
ertmerétsünk, annál kevesbbé lankadó kitöréssel állani ki a küzdés hevét. Epén mert a czél olly kétes és az akadályok oliy nagyok, kell mindent mernünk, mit
307 a béke, a jogtisztelete és. az alkotmányos trón
hódolat merntink enged.
iránti
Igaz ugyan, hogy bajaink teljes orvoslását
csak az idötöl, csak az eszmék terjed hatalmatói csak a magasb polgári szükségek és érdekek álta-
lánosb megismerésétl
s
kedvez körülmények
szerencsés találkozásától várhatjuk; de egyedul
csak tlünk függ mindezek anyagát elkésziteni. Azi
I
mondám
a nemzetünkre feudális
az
elbbi
tör
fejezet végén,
veszélyt
alkotmányával,
az
legjobb
hogy
aristocratia,
legszilárdabb
akarat mellett sem fogja elhárithatni. Itt
ismétlem
áilitásomat,
azon
hozzá
a
hogy feudális alkotmányával az aristocratia magát soha sem fogja megmenthetni. Hajdan a nemesség ers voít, nem csak
dással
hanem azon
az alkotmány által,
söbbségnél
fogva
is,
mellyet
társasági fel-
akkor
a
hadi
dicsség, a nemesség egyediili jogczime, adott.
midn
INapjainban,
munka,
gazdagság
az
szinte
ész,
hatalom
tudomány, forrásivá
— midn minden szellemi anyagi forrásokat, — midn a haladás szaporiíja — melly régebben csak kapuja hadi dicsség márványpaloták sziklavárak lakosai fi — megnyilt a nép igénytelen — szóval midn a nemesség hajdani eltt emelkedtek,
és
e
és
a
tárult
is
eliUt fia
;
308 jelentséget teljesleg elvesztette termesztésen kellé hanyatlani a nemessé:;
ma
S
csak
messég, hol tlinik
fel
ott
erejének
tarthatja
fen
nem képez külön
el
is.
magát a ne-
castát, hol
úgy
mint eralékjele a polgári érdemnek,
mint Pantheon, mellyet egy hálás nemzet nagy
azonban senki sincsen nagy tehetségek és nagy erények a közönséges embertömeg fölé állitnak. lUy nemesség soha sem leend fanyar irigyhanem mindég egy magasztos ség tárgya, becsvágy, egy erényes verseny czélpontja. Illy nemesség népszer is marad mindörökké, mert gyökerei a nemzetben vannak, s a nép önmagát, saját erényeit tiszteli benne. Illy nemesség ers is; de ereje nem fekférfiainak emel; mellyböl
kizárva,
kit
hbéri kiváltságokban, hanem azon
szik
ke-
gyeletben, melly által a nép a valódi nagyság-
hoz, az érdemekhez, a nemes példákhoz vonatik. Illy
nemesség nem kivan a nemzeten ural-
kodni, hanem megelégszik ama szép hivatással,
—
hogy mint elsöszíilöttje a közös anyának az édes honnak példát mutasson ifjabb
—
testvéreinek,
de
illy
miként kelljen
nemesség nem
löttségi jogát Illy
nyomorú
nemesség
—
is
tál
anyát szeretni;
e jó
adja
el
ezen elsszü-
lencséért.
melly mindent befogad,
309
mi a nemzet keblében nagy és jeles föltnik, melly magát a néppel nem állítja szembe, ha-
nem épen
a
diszes
és
fel
enged
nép szerény hajlékai közt üti mindenkinek szabad bemenetet
sátorát, melly
minden nemes ösztönnek,
minden magasztos szenvedélynek világos és csak gyáva lelkek eltt elérhetlennek látszó mutat
czélt
I
I
—
nem akadálya
a haladásnak,
söt ennek egyik leghatalmasb emeltyje. llly nemesség nem ellensége a polgári egyenlségnek, söt épen ama tisztelettel, mellyel legels hajol meg a törvények eltt, s ama kegyelettel, melly et mindenki joga iránt
nyilvánít,
biztosítja
leginkább a polgári egyen-
lséget. llly
nemesség nem
csak nemzete dicsítését,
keresi s
azért
hanem mindég fogja saját,
nemeskeblüek rokonszenvét. nemesség aztán méltó gyúlpontja a polgári és társasági életnek, mert melegét átleheli a nemzet test mindenik tagjába.
birni a jók, a llly
llly
nemesség végre elérhetlen távolságban
van a forradalmi ujjongástól, mert nem fertzi meg a társaság alapeszméjét, nem szaggatja a társaság tagjai közötti erkölcsi kapcso-
szét latot.
lUyen nemesség az angol aristocratia.
310
A magyar
nemesi kiváltságok védi gya-
kran szeretnek Angliára hivatkozni.
Am és
de ez roppant tévedés; mert az angol
magyar
épen olly nagy a
aristocratia közt
különbség,
mint az
angol
magyar
és
alkot-
mány, az angol és magyar polgárisodás, egy angol három fedelii hadi sorhajó és egy mármarosi só dereglye közt.
A magyar
A magyar
casta,
aristocratia
aristocratia pedig
nem
az
angol
casta.
kizáró
aristocratia
birja a polgári szabadságot,
az
kiváltságul
angol aristo-
pedig az utolsó glasgowi napszámossal
cratia
ugyan
azon
törvénynek
hódol,
ugyan
azon
öszvegét a polgári szabadságnak élvezi.
A terhet
magyar aristocratia nem visel; az angol
mint legtehetösb
nek
is
stitutio,
badságnak;
az
angol
pedig
viseli.
mint feudális
aristocratia,
természetes ellensége minden
alkotmány
országos
az országos terhek-
,
legnagyobb részét
A magyar
kelt,
osztály
semmi
aristocratia
aristocratia,
in-
népsza-
mint
az
és törvények által legközelebb érde-
legszilárdabb öre a népszabadságnak.
Tovább hiszen kik hatják,
is
fzhetném
meggyzdni
e
hasonlítást;
akarnak,
ebbl
de
is lát-
mi nagy tévedés, a középkor marad-
I
311 ványainak és az osztályzati szellem jogatlan kicsapongásainak védelmére minduntalan Angangol aristocraliára hivatkozni.
liára és az
A magyar aristocratia tehát nem felel meg ama képnek, mellyet fölebb a nemességrl vázolék; s mivel nem felel meg, nem egyéb mint bemohosúlt vár rom, melly bátorságos haj-
már senkinek nem
lékot lainál
s
borzasztó
vagy szomorú
nyújt,
s
kormos
mondáival csak
emlékezési
idéz
fa-
rémületet
elö
völgy
a
csendes lakói közt.
A magyar
aristocratia
feudális
épen
ugy
különbözik az angol aristocratiától miként különbözik a középkor a tizenkilenczedik századtól.
A magyar
minden
aristocratia tehát mint
feudaÜs aristocratia,
ertlen: mert elvesztette
hajdani jelentségét,
a nélkül
szelleméhez polgári
illeszkedett,
szabadság
hogy
létezését
s
igényeivel
a század
a kor
és
öszhangzásba
hozta volna.
A magyar nemesség lenségénél
s
elszigetelt
ellenszenvek közepette újjá születését
nem
e
természetes ert-
állásánál saját
fogja
fogva
erejével a
eszközölhetni,
minden lépten útjába gördiilendnek a litett
annyi
nemzet mert
fenera-
akadályok.
St
eddigi eszközeivel
önmagát sem fogja
312 fenmaradása egyedül azon mértéktl függ, melly szerint létezése az ausztriai
fentarthatni, s
konnány érdekének
meg
Ki mentse
nek, a szabadságot
megfelel. tehát a hazít
kés
a
jövend-
ivadékoknak, a nem-
emberi nem világcsaiádjának?
zetet az
Senki más mint a nép!
A hazát, a szabadságot, a nemis! vagy a nép fogja megmenteni, vagy nem fogja megmenteni semmi. Igen
zetiséget
Es
mában is
ezt eszközölni, áll,
s jaj
könnyelmüleg
A
múlttal
még
a nemesség hatal-
ha ez utolsó perczet
nekie,
elszalasztja.
kiengesztelni
a jelent
és
hidat
jövendhez: ez e pillanatban a magyar aristocratia legsürgetbb feladata. Feudális alkotmányával a nemesség egyetlen egy lényeges reformot sem fog kivini, mert mindég útjában állandanak az els fejeépiteni a
zetben taglalt akadályok; vel a
legmagasb
de a nép segítségé-
politikai czélokat
Az alkotmányt mélyen keli bele oltani: zeti
a
is
elérheti.
nép életébe
ez egyetlen föltétele
nem-
újjászületésünknek.
Rendithetlen
meggyzdésem
egy általános reformban egész ernket.
kell
szerint tehát
öszpontasitanunk
313 Es ezen reform: a népképviselet. „Am de ha feudális alkotmányunkkal
minden haladás át, mikép leend
kotmányos feudális
Ezen
láthatni
olly sarkalatos, olly egész al-
és társasági rendszerünket lényege-
—
sen változtató reform
s— I
úgy nem
lehetetlen,
rainö a népképviselet
alkotmányunk segélyével kivihet." ellenvetést
hallom tételeim következe-
tessége ellen sokaktól felhozatni.
En pedig
azt
mondom: ha
szilárdul és öszéntén akarjuk,
meggyzdésem Ha az
úgy
azt
— ers
ki is vihatjuk.
aristocratia a népképviseletet akarja,
azonnal
y
—
szerint
a népképviseletet
megsznik
egész táborától körül
elszigetelve
lesz
lenni
s
véve a szövetsége-
éknek.
Szövetségében lesz a hon minden
1^ iváltságtalau
polgára;
szövetségében
a kor felvilágosultsága;
mivelt lesz
a
szövetségében lesznek
minden kiváltságtalan osztályok meleg óhajtásai; szövetségében lesznek az ész, a megdönthetlen
örök
igazság
—
legnagyobb ildomosság
is
melly
—
ez
esetben
a
minden polgári-
sodolt népek részvev rokonszenvei, és elvégre a
szabadságnak
ösztöne.
minden
emberrel
született
314
Van-e
czél a világon, mellyett illy szövet-
ségesekkel elérni
Van-e töi
nem
lehetne?
melly
ellenség,
támogatott tábornak
illv
szovebcgesek-
sokáig ellenállhatna?
JNe engedjük hát, hogy viszonyaink bonyodalmának vakitó sötétsége láterönket behomályitsa, hanem vessünk egy pillantást ki, az eszmék
nagy világába, hol szellem szellemmel találkohonnan hazánkra és nemzetiségünkre is
zik,
fény derülhet egykor, e fény elölt
csak akaratunk
készakarva
nen)
legyen
hiinyni be sze-
meinket.
Ismétlem tehát:
nemzeti újjá
születésünk
egyetlen alapja: a népképviselet.
315
Harmadik
^,
iért
fejezel.
van szükség mindenek eltt népképviseletre?
A
soha sem volt
világtörténet
még
ollv
éles
meghasonlás tanúja, mint melíyet napjainkban a
népjog körül
a
kedélyek közt támadni látunk.
Az egész polgárisodott társaság két roppant láborra van oszolva.
Az egyik
a népjogban
fél
melly csak a békés sére
meg
jelent
másik
fél
az
kisértetet
kedély emberek
élk
tanyái
lát,
rémité-
közt;
—
a népjogban szemléli a polgári
a
tár-
saság rendének egyetlen alapját.
Az egyik fél lázas félelemmel fordul el a eszméjétl, mellynek minden borzalmast talajdonit, mi az emberiséget valaha lánépjog togatá
;
—
jaitfeléje, lát
benne,
a
másik
mert nem
fél
reményei
szörnyet,
tárja ki
hanem
kar-
iidvözitöt
mellyll megváltást remél az évez-
redes bilincsen tartott emberiség.
316
Az egyik
mának
tartja,
fél
egy nagy sophis-
a népjogot
mellyet az
élet,
a társaság tény-
erk
leges rendé, az egyéni és társasági
netlensége
és évezredes
niegczáfol;
— a másik
hivatkozik
annak
tapasztalása
egye-
egyaránt
fél ugyan azon okfokre megmutatása végett, hogy
minden rósz, mi az emberi társaságot valaha érte, onnan ered: mert egyesek, és osztályok határtalan önzése
s
akart meghajolni az
féktelen
ész
és
nem
becsvágya
morál azon
tör-
vénye eltt, melly minden embert egyenl
er-
kölcsi és társasági czélokra jogosit.
E meghasonlást a tizenkilenczedik század nyelvén elvek harczának szokták nevezni.
Pedig ez sajátlag nem
elvek
harcza;
itt
az elvek csak ürügyül csak czimül szolgálnak,
melly alatt egymással szemközt álló érdekek lappanganak; s innen magyarázható, miért olly s
nagy a hézag a meghasonlott
felek közt,
miért olly nehéz a kölcsönös érteimülés olly
felek
közt,
mellyek
létök
feltételeiért
vias-
kodnak. Azokkal, kik eddig parancsoltak, azok
álla-
nak szemközt, kik eddig csak engedelmeskedtek. Az egyik fél, melly a hatalom tényleges birtokában van s ennek fájáról a gyümölcsöt leszedegeti,
nem
akarja a vele születettnek vélt
317 elszalasztani;
tulajdont
tulajdont,
a
mint a népnek
másik
pedig e
fél
ös-
elidegenithetlen
jogát, az ()sszes társasági test számára k'»vptp|i vissza.
iNekem eszem ágában sincsen népjogi méletet Írni, latát
el-
vagy a felek alaptanainak tagla-
megkisérleni.
En
azt hiszem,
hogy sokan
olly tant val-
lanak nyilván, mellynek emberi tudalmok titkos
—
szózata ellenmond;
hogy
azt hiszem
ki a
közös emberi gyarlóság tudalmát viseh keblében, az igen közel az
emberek közös
áll
azon öntudathoz, hogy
erkölcsi hivatása is
egyenl
mértékkel van mérve.
A népek szabadságra zépkor emberei a
történeti
törekvésének a kö,
a századok
szentesített jogot tartják elibe,
hogy
s
észszeriíleg csak a történeti
azt
által
mondják,
tények
kép
ezik a társasági jogok alapját.
Am, fogadjuk el ezen álláspontot, igy legelbb czélra jutunk. Az én ki indulási pontom tehát nem egyik \'ag\ másik jogelmélet, hanem az ellentábor
alább sokkal
által felállított tan felett
:
a tények, az emberi dolgok
uralkodó históriai fátum doctrínája.
S ekként kérdésen okfiiket,
mellyeket
kiviil
hagyva miuden
napj^iinkban a
s/nh;íds;»g
318
egyenlség
s általában a népjógok tanai korunk bölcsészeiébl meritenek, megállapodom azon történeti tüneményeknél, mellyeket a népek életében fölmerülni látok.
Am
—
de
a
világtörténet
a
idk
mellyeket
az
magára öltött. történetek mutatják, hogy az em-
emberi társaság
Epén
nem egyéb mint
azon alakzatoknak,
processusa
folytában
beri végzetek változásai
köriil
nincs
megálla-
podás, hogy az események hatalma határtalanul uralkodik az emberek miivei
Ha
fölött.
a történeti jog képezi az
emberi
tár-
saság tényleges rendének alapját, ugy az ame-
despotismus
democratia és az orosz
rikai
jesen egy eredet és
mint a kett
idtl
tel-
egyenl jogeredetü, mert
történeti
ágyon termett,
és az
nyerte törvényesitését.
Ha
a történeti jog képezi
az emberi
tár-
saság rendének tényleges alapját, ugy a franczia
forradalom
szemközt
középkor
a
históriai
uj jogalapot mutatott a
jogával
népeknek,
s
ha ezentúl a népek jogokat akarnak nyerni, elég lesz az
nek
erszak
fegyverével
uj irányt adni és az
a tényekre,
hogy
uj
id
a történetek-
sanctioját
történeti
nyomni
jog keletkezzék
az emberi társaság számára.
Ha
a törtéiH'ti
jog képpzi a lársasáir lénv-
319 leges rendének alapjai,
ugy igen könyen meg-
eshetik, hogy egy két század múlva a communismus leend az emberi társaság históriai
jogtana.
Csodálatos, hogy
a népjog ellenségei,
a
egyedáruság és Önkény emberei min-
kiváltság,
g csak a
töiténeti
jogra hivatkoznak,
nem
s
hogy ekként a legélesb fegyvert maguk ellen a népek kezébe. a adják eszik észre,
m
A vagy csak
a kiváltságosoknak van tOr-
énetök, s a népeknek nincsen?
Innen történeti
ránd, üres ij nia
világos,
jog,
íictio,
vagy a népjog
hogy
vagy a
történeti
jog
mer
is
áb-
mellyre az észnek hivatkoz-
nem szabad. Az a valódi
s szellemi
történeti jog, melly a
szükségeibl,
ból s a társaság
népek anyagi
mveltségi fokozatá-
egyetemes érdekébl folyva,
mindenkit korának álláspontjára helyez,
s
mel-
lyre a század szelleme üti pecsétjét.
S
valljon
mit
láttat
velünk
századunk
szelleme?
A népek nem akarnak tobbé gépek s
lenni,
természetesen nincs fOldi hatalom, melly
aira
kényszerithesse,
hogy ezentúl
is
ket
gépek
maradjanak.
A népek számon kérik
a hatalom jogczi-
8t0 mét,
számonkí^résben
e
s
hogy
okfó arra,
rejlik
legerösb
a
nem lehet többé vagy érdekeikbe ütköz irányban
akaratuk ellen
a népeket
kornoányozni. Félszázad óta sokszor mondatott
hogy
vád,
mindent(')l
már azon
a forradalmakat e.^y^ a kegyeletet
mi szent, megtagadó, minden emberi
viszonyokat szétromboló destructiv philosophia szülte.
En ezen
vádat
nem
csak elvben alaptalan-
nak, de a szemeink eltt fölmerült események-
ellenkeznek tartom.
kel is
A forradalmak minden nan eredtek
pórázon
akkor
is
midn
ezek
A
kivétel nélkül
on-
mert a hatalom hitbizományosai
:
már
határtalan
akarák
a
népeket
vezetni,
saját lábaikon tudtak járni.
monarchiák és aristocratiák
politikájának rugója többnyire egy a hatalmat
legfbb czélnak tekint becsvágy, mellyet igen nehéz lenne sforrásaira vissza vezetni.
A nak;
hogy
népek ezen becsvágyról mit sem tuda hatalmat csak eszköznek tekintik,
k a
nagy szám minél szabadabban eszkö-
zölhesse azt, mit polgári jólétnek nevez.
Ara
dé' a
hatalmasak becsvágya sokszor
csak a nép jólétének feldulásával elégelethetik ki,
s
ime ez forrása a forradalmaknak.
321
Minden nép szükségeinek
melly szellemi és anyagi
eiött,
érdekeinek megismerésére jutott,
s
nyitni tért, mellyen ezen érdekek és szük-
nem
ségek
fedezésén
munkálhasson, társaságot
mint a polgári
annyit
tesz,
megfosz-
alapjaitól
tani, melly esetben az állodalrai épület a föld
zem
leglassabb megrendülésének ellen.
A
—
ki az
idk
rtor-
nemzetek életének óramutatóját, nem kapnak el az emberi hiúság úgyneve-
nyán kit
bölcs törvényhozó
állhat sokáig
lesi
a
zett ,,nag>*'
szenvedélyei,
—
nem
törekszik a
nép mozgalom árjának gátokat rakni, mellyeken a bszült pusztitóbb
medrét szabályozza, szerint
ne
is
hamar,
áttörne,
hanem
roham ugy
dúlással
csak
s
ha szükség,
kártétel
kenyitve zúghassanak
el
s
annál
inkább
tágitja,
mi-
nélkül,
st
termé-
hullámai
a
virágos
partok közt.
A nép egy roppant oczeán, raellynek sima csendes idben pompásan ragyogtatja
tükre visza
az ég
csillagos
boltozatát,
—
mellyen
kedvez szelekkel vitorlázni egyike a legnagyobb kéjeknek, miket a természet nagyszeri'iségéhez fölemelkedni tudó kebel élvezhet;
de
titokteljes
ölében
veszélyes
—
örvények lap-
322 pangnak,
s
minden hullámban, mellyel
a szél-
vész fölkorbácsol ágyából, halál ólálkodik.
A
népet
s
annak jogait napjainkban a
leg-
rövidlátóbb, csak e^y mától holnapig számoló
ugyan
politika képes kifelední combinatioiból;
azért
nincsen
raelly
szerint
is
politikának
illy
delejtüje,
magát tájékozhassa,
s
minden
más más iránynak hajtja hajóját. En nyiltan kimondom miként a despotisha egy Marc Aurél vagy egy Anmusnak véletlen
:
—
tonius
által
volna
képviselve
is
— nyiltan kimondom,
—
ellensége
mértékben, mint a
hogy épen olly despotismust, gyülölOm a
casták uralkodását
is,
vagyok;
a
legyen bár a hatalom
legerényesb polgárok kezében,
mert
nagy
csapásnak tartom, ha a birodalmak boldogsá-
gának nincsen más alapja mint az uralkodók véletlen jósága.
—
A
nép képezi legszélesb értelemben a polgári társaság alapját; a nép vagyon állapotán nyugszik az állodalom anyagi jóléte; a nép rokon-vagy ellenszenve le
tartja fen
vagy rontja
a kormányt, közhatalmakat, törvényeket és
szes
társasági rendet;
az állodalom terheit;
—
a s
nép
viseli
nagyából
elvégre a nép
maga
az állodalom.
Ugyanazért a nép forrása
minden hala-
lomnak: mert minden hatalom azon fogalomban gyökérzik, nielly a nép kedélyében a hatalom természetérl
eredetérl
és
vagy homályosb öntudattal
Ha nép
jogai,
doctrinája mellett:
a
—
maga
ví
is
a
nép szabadság nagy a történeti jog
hatalom hitbizoniányosainak
a
ví
világosb
van fejldve.
semmi elmélet nem volna
tehát
tényleges
érdeke,
ki
s
a
hatalom és nép közötti súlyegyen fentartásának érdeke, melly a hatalmasakat a történetek példájával inti,
zák,
hogy a
hogy az
id
szózatát megvigyáz-
villámot játékszernek ne tekintsék,
hogy épen ama hódolatnál fogva, nép jogai
'ránt
tettleg
tanúsítanak,
mellyel a
kössék a
népet állandóan a társasági rend, a törvények, a
nemzet
történeti létének
Szemeink
A dolgok
régi
meg a Amannak
ragadta
érdekihez.
nagy tusa megyén véghez. rendé ellen e^y uj eszme ivadék eliUt
fegyvert.
szövetségében
és társas igi elítéleteket,
látjuk
a rósz
a
vallási
szenvedélye-
ket, az önkényt, és ennek minden satelleseit; emezében a század értelmiségét, a polgári társas.ig legmagash érdekeit, a tud()niánw)k,
m-
vészetek, ipar, kereskedés roppant elmeneteleit,
—
—
mi legnagyobb figyelmet érdemel a népek derekát, mellynek száma megszámlál-
és
:
3^4 hatlan, mint a tenger fövénye.
— Lehet-e még gyzelem?
kérdés: mellyik félre fog hajolni a
Azonban s
eltérek ezen általános nézetektl,
magamnak
egyenesen azon kérdést teszem
min
okok támogatják vagy épen sürgetik hazánkban, hogy a nép az alkotmányos élet elszinére állitassék?
En ezen
kérdést négy szempontból fogom á) az alkotmány, '0 a kormánynyali viszony, c) a nemzetiség és d) a korvizsgálni:
szükségelte törvényes
és
társadalmi
reformok
szempontjából.
a)
Alkotmány.
Tekintsük elÍKször az alkotmányt.
Értekezésem els fejezetében
ki
mutattam
azon általános bajokat, mellyek alkotmányunk
természetébl
kiváltságos
szabad a tárgyat
itt
eredlek.
lalnom.
—
Minden józan alkotmánynak fi'^jelleme abban
rópai értelmében a törvények
ganicus
—
élete
mködése
—
mellyek és
a
,
által
tag-
a szó euáll:
hogy
a nemzet test or-
közhatalmak öszhangzatos
szabályoztatik
társasági rend
Legyen
kissé részletesebben
- valamint az egész
kifolyásai legyenek
a nemzeti
közakaratnak, mérsékelve azon erkölcsi tekintet
325 mellyel
által,
a társaság
consistentiája,
minden emberi szövetkezés
mint
fö czélja parancsol;
minthogy a társaság consistentiája egy, minden t irsasági erket magában egyesitö országos föhatalomban öszpontosul, szükség és
hogy a nemzeti akaratnak ezen országos hatalom legyen súlypontja, mellynek hiánya különben a társaságot feloszlásra vezetne.
Minden józan alkotmány zetes
É
Í^^
mi'itételt
ruház
hozásbani irányad vétet,
ist,
se
Ht
s
kiviil
se
belii!
álta!
hogy
fogva,
a végrehajtó
szabott
ne maradjon,
erkölcsi tekintélynél
két nevea törvény-
illetleg egyenes résí-
és az arrai felügyelést,
hatalom a törvények
tehát
a nemzetre:
vonalokon
hanem azon
mellyel
a nemzet
I
I
mint hatalma liitbizományosára ruház,
rá,
a
törvénynek szigoi-ú sikert eszközöljön. a
Ezen ketts mtéteit az alkotmányos népek képviselet áital gyakorolják,
nemzeti
melly azonban csak ugy tartalhatik nemzetinek,
ha benne a birtok, munka,
értelmiség: a tár-
eri s rétegei magyar alkotmány
saság minden
A
nem
bir.
nk
A magvar alkotmán vban a nemzeti képviselet
képviseltetnek.
ezen
jellemmel
hasztalan keres-
eszméjét;
mert
326 az,
mii
magyar alkotmánynak nevezünk, nem
egyéb mint nemesi oklevél, e^y
csak
a
lágasb
nagy tömegétl ruházza
melly épen ugy,
értelemben
vett
nemzet
kiváltságilag elkiilönzölt castára
hatalmat,
a törvényhoz(')
miként a
nemesi oklevél csak a nemesre ruházza a sza-
bad magyar polgár jogait. A magyar alkotmányban sem a birtok, sem a munka, sem az értelmiség nincs képviselve, hanem egyedül a nemesi kiváltság.
Am
de a nemesi kiváltság sem abban az
értelemben van képviselve, mellyel a képviselet
eszméje sajátlag föltételez
:
mert minden képvi-
seletnek azon egyenlségi arány szolgál alapul,
mellynek a képviselt testületek
kép fen
kell
állani,
közt szükség-
hogy az egész képviselet
csalódássá ne fajuljon.
Ebbl
világosan
következik,
miként pél-
dául a nemesség a törvényhozásban akkor lenne valólag képviselve, ha minden képvisel köriilbeliil
egyenfó
erket vagy
testületeket
képvi-
selne.
Ezen egyenlségei azonban a magyar nemesség úgynevezett országgylési képviseletében
—
nem
találjuk föl,
mellyel igen
mert országgv ülésünkön
helytelenül
nevezünk igy --
327 —sajátlag nem
hanem
a nemesség,
is
a
megyék
képviseltetnek.
A magyar alkotmány
tehát lényegesen
képviseleti,
hanem megyei
alkotmány,
és
—
nem
törvények
a
nem
—
cantonalis
a
nemesség
képviselsége, hanem a megyék többsége
által
hozatnak.
Innen világos testületét
az
hogy a képviselk
is,
soha sem lehet egyszersmind az
kotmányos értelemben
vett
nemzet
dése kifejezésének tekinteni, tek többsége
nem
mányos nemzet
—
Turócz,
a
a
megyei köve-
mindig az alkot-
képviseli
Például:
Árva,
s
al-
meggyz-
nemesség többségét
Mosón,
is.
Esztergám,
Torna leszavazzák Gömör, Borsod, Szabolcs, Szatmár és Zala megyéket, holott emezek kölegalább
vetei
is
húszszorta
nagyobb számú
nemességet képviselnek, mint amazokéi, tekintetbe
sem véve azon különbséget, melly a kis egyéb minségeket ille-
terjedést, birtokot,
tleg fenforog.
A
törvények ekként
nem
a nemzet,
hanem
a megyei közönségek akaratából fol\ ván, sok-
szor megeshetnék, hogy a hasonlithatlanúl cse-
kélyebb kevesbség hoza
a
törvényt
az
egész
nemzetnek.
A magyar alkotmányban
ekként az alkot-
328
mányos alapja,
hogy
legnélkülözhetlenebb
s
ebbl folyó hiányozván, nem szükség
képviselet,
többség elve tani,
legels
elv
a
illy
s
nemzeti bizonyi-
roppant anomaha mellett a
vényhozás nem tekinthet a nemzet
—
ben a nemesség
—
tör-
ez eset-
akarat kifejezésének.
Nincs ország a világon, mellyben annyiszor történnék hivatkozás a törvényre, mint Magyar-
országon;
s
mégis nincs ország a világon, hol mind feli'il-
a törvény olly könnyen sértetnék röl
mind
alulról,
mint épen Magyarországon.
E különös tüneményt, mellyröl sokkal inkább világhirüvé
lett,
a
magyar
mint akármelly
sokan a magyarnak nemjellemébl magyarázgatják; én azonban e
nemzeti erényérl, zeti
vádat
alaptalannak tartom,
s
e
mindenesetre
tünemény okát alkotmányunk természetében gondolom találhatni. Alkotmányunk miként már megjegyrendkiviili
zem
— nem
gyei;
s
—
képviseleti,
hanem lényegesen me-
ekként szükség leend a megyei rend-
szert kissé részletesb elemezés alá venni.
A megyét, mint törvényhatóságot, és rendek közönsége képezi
nem
tartoznak
—
tályok egész tömege
tehát
—
a
;
a karok
kik ezek sorához
nem nemes
osz-
a megyével szemközt
csak passiv viszonyban állanak.
32ÍÍ
Még kell tehát mindenek eltt jegyezni, hogy a közhatalmak egyetemes alapja, t. i. a megye rendszer, feudális institutio. A megye Magyarországon nem forrása, hanem öszvege minden törvényes hatalomnak, legtulságosabb torzképe a centraHsationak, körülpikkelyezve a decentratio minden hibáival és
káros következményeivel.
Am
Láttuk a megyét mint törvényhozói. de a megye
nem
hanem a
csak törvényhozó,
vagy
törvények
végrehajtója
is;
szólva:
megye maga
a végrehajtó hatalom.
a
még
azonban
Itt
nincsen
helyesebben
vége,
mert a
törvényhozó és végrehajtó hatalmon kivül a birói
hatalom
is
a
megye kezében
van,
még s
az
igazságszolgáltatás egész rendje a megyei karok
meg
és rendek által szabatik
Igen
makat
természetes,
magában
és ellenriztetik.
hogy
egyesitö,
illy
a
senkitl
hatalmazott, senkitl felelségre
nem
közhatalföl
nem
vonható,
minden egyes polgár, minden köztisztvisel, minden egyes község, st még a törvény irányában törvények
magát,
s
is
omnipotentiával
magy árazására e
törvény
biró
testület
a
jogosítottnak
érzi
magyarázatot száz
eset
is
közül kilenczven kilenczben
nem
a törvényho-
:
330 szellemébl
zók
szokásainak
hanem
,
saját
érdekeinek,
fogalmainak sugallataiból meríti.
s
megye nem csak törvényhozó, nem
íme, a
csak végrehajtó
megyei szónok egykor
(^egy
igen jellemzetesen ezt monda, hogy a
ö fölsége legolcsóbb mínisterei)
—
hanem is,
ennek
s
— E
zását
illy
—
következni
kell
praemissákból önként
törvények magyarázója
a
és raillyen törvény fölött a is
—
megyék nem csak biró
magyarázói
megye külön ügyeinek kormány-
mini)
a
házi
adó meghatározása
és kivetése, utcsinálás és a polgári, gazdasági
—
a munirendri közigazgatás minden ágai rendrségi hatalom ketts minségében a megyei rendek kezelik. és
cipalis és
A megye birói stb.
a nélkül
törvények
törvényhozási,
a
végrehajtási,
autonómia minden sajátságaival
hogy kormányzati szigorú
eljárásaiért,
megtartásaért
vagy
gásáért valakitl feleletre vonathatnék;
hetlensége
még
—
bir, s
a
áthásért-
törvénytelenségek esetében
is
annyira vezérelvül szolgál politikai életünkben, miszerint e tekintetben az egyes szabad polgár
véleménye talán sehol a világon annyira megkötve, s a
megye
állal
netalán elkövetett sére-
lem orvoslása annyiia nehezitve nincsen
Magyarországon.
mint
331
Magyarországon a megye a legraellynek hasonmását hiában
Szóval:
fbb
hatalom,
keresnk akár
az ó akár
az
ujabb
történe-
tek népeinél, akár a legkifejlettebb alkotmánya,
akár a legsötétebb önkényii állodalmakban.
Az
önkormányzás
sehol a világon
eszméje
kétségkivül
nincsen olly kiterjedésben
kalmazva mint a magyar megyékben;
találom sokaknak hogy ha a magyar megyei renda népiség alapján nyugodnék, úgy nem
fogva
I
ama szer
igen
természetesnek
hiedelmét,
tudom,
min
instutiot
lehetne
hogy szabadságunk mértéke
Am a
I
al-
minél-
megye
de valljon
min
s
valóban
kivánni,
legyen.
irányban gyakorolja
e páratlan öszvegét
talomnak?
még
teljes
minden
földi
teljes e általa a
ha-
szabad-
ság mértéke?
Még
egyszer megjegyzem,
hatalom
pant
öszveg forrása
miként e rop-
nem
a
népbl
hanem kizárólag a nemesi kiváltságból. Ha már most a nemesség magán és köz-
fakad,
jogi állását tekintjük, ha végig vizsgáljuk azon
eljogok
sorát,
raellyeket
részint skirályainktól
a
nemesség
tagjai
kik egyébiránt
—
nem
mind Salomon bölcsességével nyerrészint ököl joggal vittak ki maguknak; kön-
birtak tek,
—
nyen megfoghatóvá
lesz
azon irány, mellyben a
332
megye rámitö mítonek
—
mert egy casta kezében
—
nevezni
kell
A nemes
r(^-
hatalmát gyakorolja.
nemtelen állapot Magyaror-
és
szágon nem polgári fokozat, mint p. o. Angliában, hanem valóságos ellentét mint Ameri-
káben a szabadság
Azon
tehát,
mellyben roppant
megye gyakorolja,
hatalmát a
ményem
és rabszolgaság.
iránynak
ezen
szerint
kulcsát
—
véle-
magyar
a
ellentétben,
nemes eljogaiban és azon kiterjedésben kell keresni, mellyel eljogainak a nemesség adni szokott.
Az országos hatalmak súlypontja a
a
megye;
megyei hatalom forrása pedig a feudális
stocratia,
ari-
melly ekként a nemtelen osztályok-
kal szemközt a fölségiségnek
minden tulajdoOnkény-
naival fól van ruházva s azt határtalan
nyel gyakorolja
A nemes
is.
többnyire
magám vagy legflebb
osztályzati érdekeit viszi
át a közéletbe,
ezen
s
érdekek kiindulási pontja mindig és örökké a nemesi kiváltság, mert a magyar nemes a polgári
szabadság
tudja, aiaít
s
más formáját
mit a hazában
ismer,
eljogainak
nem olly
igen
a
alkalmas
módfeletli
lolatriának fesse eltte.
sem
képzelni
,,polgái'iság" arra,
név
hogy
bálványozásai ido-
3a3
nem minden korminden árnyéka nélkül a felelségnek kezelik a megyében központosult hatalom öszvegét; s minthogy eljogaikból folyó érdekeik a hazai népesség minden tobbi osztályainak
A
lát
niegyei^rendek majd
és
egyenes
érdekeivel
állanak,
ellentétben
ezen
megyei hatalom szükségkép olly önkénynyé fajul, miszerint bizvást elmondhatni, hogy a kiváltságtalan osztályok a me-
egyedárulag
birt
gyei rendekkel szemközt teljesleg jogtalan
ál-
lapotban vannak.
Merjen vallamelly paraszt község az adó panaszkodni:
kivetési kulcs igaztalansága ellen
meg
lehetünk
ványozói
gyzdve, hogy
a panasz indít-
mint néplázitók büntet
kereset alá
fognak vonatni, melly esetben a dögvészes bujban, nevezni,
mellyel
megyei
börtönnek deresen
és a világszerte hires
—
le-
szoktak
b
al-
—
osztó igazság kalmuk leend a szabadság, és a nemes megye humanitásáról elmélkedni. Valamelly kzséglegel vagy más akárminemii tárgy miatt a megyéhez folymodást
nyújt be földesurasága ellen,
s
a fölötte gya-
koroltatni szokott önkényt kissé elevenebb szín-
ekkel
festi,
mint a
minkhez
bátortalan jobbágyaik részérl
a
nemes urak
szoktak;
—
a
földesúrnak történetesen nagy befolyása van a
334 megyei ügyekre, stb.
—
a
zitók
hogy a
község elöjárói halonlag mint néplá-
fölperes
s
tisztújításra, követválasztásra
százat lehelne fogadni egyre,
megye börtönébe fognak
a község ügyvéde
csak különös
vándorolni, rabulistikai
ügyességnek, vagy egy két pártfogó kegyének ha
köszönheti,
ügyészi
tiszti
nem
kereset alá
vonatik.
Valamelly magános peres ugy eUntézésére
megyei
küldetik
tisztvisel
ki;
egyikének sincs hozzá bizalma,
de
a
s talán
felek
mert
vagy részehajlónak ismeri (mi egyébiránt nem tartozik
a
vagy némi adatocs-
csodák közé)
kát tud, mellynél fogva alapos fel
hogy
alaptalan
vénél
—
s
tegyük
hogy az
elfogulatlanul eljárni
ezen igen természetes ellenszen-
fogva a kérdéses
fél
folyamodik a vár-
megyéhez, hogy az illet ügy tisztvisel küldessék
egyre fogadni,
zalmukat
— vagy
gyanúja van,
nem fog
érintett tisztvisel
tisztében;
—
teljes
hogy a
elintézésért
más
ismét százat mernék
ki: t.
karok és rendek
mértékben
bi-
tisztviseljük
biró
személyében mélyen bántva érzendik magukat, s
nem késendenek
a
folyamodó
fél
ellen
a tiszti
ügyészi keresetet azonnal elrendelni, azon fölül,
hogy is
illy
esetben a panaszos
fél
peres ügyének
lehet legrosszabb kimenetelére számolhat.
335
Ha
—
kivált régibb törvényeinket
— végig
tekintjük, két kitiinö vonást, vehettink
bennOk
észre.
Egyik az: hogy a nemesség magát min dég nem csak a felsbb hatalomtól függetlenné
hanem
tenni,
hetleg
a törvények szigora ellen
is
le-
biztositani törekedett.
az: hogy a többi néposztályokat önkényétl minél függbbekké tenni, s ez
Másik saját
irányban a törvények szigorát
is
nevelni iigye-
kezett.
S ime az egyenlímek ezen egyenetlensége,
a
kell igazság
lenni
feudahs rendszer ezen
alapdoclrinája szolgáltat kulcsol a megyei
kény
mert
raegérthetésére,
kell tartanunk,
hogy
a
ön-
mindég szemmel
megyei hatóság kizáró-
lag a feudális aristocralia kezében van.
—
hogy olly törvényeket, mellyeket ugyan azon kiváltságos testület kezdeményez, hoz, magyaráz és végrehajt, még Igen világos,
—
pedig mindig felelség nélkül
vagy meg nem
tartani
—
egyenesen
megtartani csak
ezen
kiváltságos testület szeszélyétl függ.
Elég példa van rá hazánkban, hogy igen lényeges törvények annyifélekép
nak,
a
hány megye
szokás" van.
s a
magyaráztat-
h nyféle
,,
törvényes
3d^
Ebbl
világos az
hogy
is,
vagy
mellyel megtartani
olly törvénynek,
meg nem
tartani
a
önkényétl függ, mellyel annyifelé magyarázhatni, a hány osztályzati érdeknek palástul szolgál, nem lehet semmi aristocratia
feudális
ereje.
forrásokból eredve, a megyei hatalom
Illy
a
kiváltságtalan
mellyik ázsiai
vonalban
osztályokkal
despotismussal
szemközt
akár
tökéletesen
egy
áll.
S valóban ha elfogulatlanul viszgáljuk a
megyék törvényhozási,
közigazgatási, igazság
rendrségi stb. rendkönnyen megfoghatóvá lesz ama titkos
szolgáltatási, financiális,
szerét:
és bevallott gylölet,
szenv, mellyel osztályai a
az
megyék
Innen van az és az ezen
ama legyzhetlen ellennem nemes
ország minden
is,
iránt viseltetnek.
hogy a megyei rendszer,
nyugvó ország alkotmány a egy értelmnek tartatik,
aristocratiával
feudális s
hogy
sokan azt hiszik, miként az aristocratia prae-
megyei rendszer megszntétörethetik meg. Mindezeknek eredménye e^y nagy társa-
potentiája csak a vel
sági meghasonlás, választja
melly általában két táborra
hazánk népeségét: elnyomókra és
nyomottakra.
el-
337
S
daemona kÖzéletüDket Az elnyo-
meghasonlás
e
végiglen áthatja mérges lehelletével.
mottak nem hisznek elnyomóiknak; ezek viszont
nem
A
hisznek azoknak.
félelem és bizalmat-
és többi
lanság az aristocratia kölcsönös.
—
A polgári rend
osztályok közt
mellyet csak fictione
juris nevezhetni szabadnak, s melly
mány szemhunyoritásától függ fenyítéke
alatt,
eszme nélkül ásból
minden
s teljesen
az állodalom
ügyeire
is,
magasb
egy a kor-
bureaukratia polgárisági
kizárva minden befoly-
vagy
csak
helyhatósága
tengdik egyik napról a másikra
pangóhelyzetének okát a nemességben
—
s ezzel
egyértelmnek tartott alkotmányban keresi. Az országgyléstl nem vár semmit, st annak minden törekvéseit a polgári rend ellen gondolja;
irányzottaknak
s
meg
kell
vallani,
hogy hazánk múlt történeteibl elég anyagot menthetett alaptalan
—
illy
—
napjainkban különben már
hiedelemre.
A megyék
iránt nincsen
ve,
mert azokat csak
rl
ismeri
megyék
s
semmi rokonszen-
tisztiijitási
vérengzéseik-
azon részrehajlásról, mellyel
a
nemesség személyes és osztályzati érdekeit néha még a törvényes igazsággal szemközt
is
a
legyezgetni szokták.
338 Ugyanazért a polgári rend Magyarországnak európai példabeszí^ddé vált rendetlenségeit egyenesen a megyei szerkezetnek tulajdonítja. Ide járul azon irigykedés,
gári rend a
nemesség
bár elég példa van
mellyel a pol-
kiváltságait szemléli
rá,
hogy épen ezen
ám-
irigy-
kedésnél fogva a polgári rend tehelösb tagjai-
nak nincs melegebb óhajtásuk, mint azon oszmég nem tartoztályba juthatni, mellynek
nak hozzá
—
—
eljogaiban a hon elmaradásának
és a többi osztályok
jogatlan állapotának for-
rását szemlélik.
Szóval: a polgári rend gyülöH az aristocratiál,
jának
mert minden többi osztályok elnyomótartja;
nem
vonalik
az
alkotmányhoz,
mert ezt kizáró kiváltságul látja usurpáltatni a nemesség által; idegenkedik a megyékt(')l, inellyeket
minden
tzhelyeinek
tart,
féktelenség s
és
rendbontás
nincs hiedelme a törvények-
hez, mellyek ellen e^y nemesi curia teljes biz-
tosságot nyújt,
eljogokból
s
mellyeket csak az alkotmányos
kizárt osztályok ellen lát
popánc/
gyanánt használtatni. Igaz ugyan, hogy e gylölség mamár nagy részben csak elítéleten alapszik: de nem kell feledni, hogy ezen elítéleteket századok történetei nevelték.
I
339 Es a nép? Valahányszor erre gondolok, mind annyi-
tnik
szor kisértetes alakban állapota, s
kán
felett
nekem ugy
zát,
elttem hazám
mintha egy vul-
mellynek kitöréseitl per-
járnánk,
czenként félhetünk,
fel
tetszik,
s
mellynek izzó lávája ha-
alkotmányt, és nemzetiséget egy nap alatt
elhamvasztani képes.
Nincsen olly neme a
bnnek
és fertelem-
nek, mellyel századok folytában a népen
követtünk
s rajta
Örömnek ne gyakoroltunk
A
nép társasági,
pota egyaránt nek,
mellyel
el
ne
bizonyos kéjérzetével a kárvolna.
erkölcsi és értelmi álla-
nyomát mutatja azon önkényaz
aristocratiától
századok óta
folyvást szenvedett.
A megyei hatalom
a nép irányában ezen önkény leghatározottabb kinyomata, minélfogva nem is létez a nép eltt olly tárgya aristocratiai
a
rettegésnek
mint
a
tekintetes
nemes
vár-
megye.
Már pedig természetünkben fekszik, hogy mitl rettegünk, azt legalább szintén és tartósan
vünk
—
—
nem
szerethetjük, habár ellenszen-
és rettegésünk csak egy igazságtalan
el-
itéleten alapulna is.
Ezt azonban a jelen
esetben
nem mond-
tm mert
hatjuk;
foly
habár
ma már nagy
szenve is,
rend
polgári
ellen-
de a nép ellenszenve magában a me-
hatalomban
gyei
a
részben csak elítéletbl
s
alkalmazása természetében
gyOkérzik,
Minden kiviil
íerhet,
népre
a
melly
méretik,
viszonyain
úrbéri
közvetlenül
a
megye
rak a nép vállaira.
Ha
a közigazgatás tárgyait végig tekintjük,
azok jobbára ollyanok, mellyek a nemességet kötelezöleg nem illetik, mint p. o. adó, köz-
munkák,
katona
házi igazgatás
élelmezés
s
az
majd nem minden
úgynevezett ágai.
Ugyan azért helyteleníil mondatik, hogy a megye mint a karok és rendek közönsége önA megye a népet kormagát kormányozza. mányozza, még pedig a
keleti
satrapa egész
határtalan önkényével.
Lehetnek a hazában emberek, kik azt hiszik,
hogy
a népet csak illy rendszerrel lehet féken
tartani; de olly
embert nem hiszek,
ki tagadni
merné, hogy e rendszer szomorú kénytelensége azon elaljasulásb(')l eredett, mellybe a népet az aristocratia
sülyesztette,
s
természetes
követ-
kezménye ezen hiedelemnek, miszerint Magyarországon eddig csak a nemes tartatott alkot-
341
mányos
és
nemzetiségi
képességgel biró
teli-
vér polgárnak.
A megyék
vaskézzel
pálczát a nép fölött,
ha
—
még
a kormány-
tartják
még
—
a nemest,
úgynevezett megyei beföly ássál
kivált
bir
is
telhetleg legyezik.
A nép nem
vonathatik rokonszenvei
olly
hatalomhoz, mellynek emblémái, láncz, hajdu-
még
pálcza és bitó,
a nemest eljogai minde-
zen eszközei ellen az önkénynek teljesen megvédik.
A
megyei birót már
meggyzdése
elöitéletes
aristocratai
állása s
népnek
a
btinökrei
ajlamárol elfogulttá teszi a nép iránt;
ama
kélyebb rendrségi áthágásai ]\em akarom tovább themát,
s
még
szomorú
fejtegetni e
csak annyit jegyzek
meg miként
illetleg nemességben
hatalmak egész súlya
sitott
s
s
cse-
megfenyitetnek.
is
mindezek után nem tagadhatja senki,
megyékben
innen
még
dracoi szigor, mellyel a népnek
hogy a
központo-
népre nehezül;
a
ugyanzérl a népnek minden szenvedélyei közt
legerösb
ama gylölet,
mellyei
mint közvetlen zsarnoka iránt
A
magyar
—
alkotmánynak
a
megye
-
viseltetik.
tagadhatlanul
legerösb oldala a megyei rendszei*, a mennyiben ez a nemesi jogoknak, mint a
magyar
állodalmí
342 rendszer egyedüli alapjának, biztositékául szolgál
;
a
megyei rendszernek azonban,
s
ekként az
összes alkotmánynak, a nép és
legnagyobb gyöngesége ennek jogtalan állapota a nemesség-
gel s különösen a
Es
megyékkel szemközt. megyei fólségnek nincsen ellensúlya, melly annak
e határtalan
semmi alkotmányos mérték
feletti
mérsékelné íme,
eldagályozását gátolná vagy csak
is.
alkotmányunk
teni
semmivel,
roppant
itt
hézagot
mindeddig nem tudánk
mutat, mellyet,
betöl-
melly politikai életünk mias-
s
máját képezi.
De
Van
tévedek.
hatalomnak
is
e
határtalan
egy ellensúlya;
megyei
de ezen súly
sem nem alkotmányos, sem nem
kevesbíti a
megyei rendszer feudális természetébl ered bajokat;
fekszik.
és
ezen
ellensúly
Errl azonban
kormányban
a
alább.
Az volna most a kérdés miként kelljen e hogy ama roppant meghasonlás, melly nemzetünket mind politikailag mind t'irsaságilag annyira megoszlatá, ki enhézagot betölteni,
geszteltessék,
és
alkotmányos életünk folyama
szabályzottabb mederbe vitessék?
Véleményem ozásának
szerint az
ellensúlyát
alkotmány eldag^ly-
magában
az
alkotmány-
343 ban
kell keresni,
s
ha
ott
nem
beléje
létezne,
vinni.
A
alkotmányt, meily eddig csak
megyei,
vagy jobban, csak feudális volt, képviseletivé kell tenni, mcilynek sánczai odáig terjedjenek, meddig hazánk népessége és összes ér-
dekei terjednek.
I^K
Meg kell azonban jegyeznem hogy midn ama nagy hézagokról, mellyeket alkotmányunk:
ban tapasztalunk, lyozásáró!
s
szólok,
a megyei hatalom eidagátávolról
a némelly hazánkfiánál
sem
eszembe
jut
rogzeszmévé
vált
köz-
pontositásnak apológiát tartani. En nem a helyhatósági rendszer alapeszhanem azon forrásban, méjében általában mellyböl a megye hatalmát meriti, keresem a megye hatalom eldagályozásának okait. ,
A megyei
hatalom forrása a nemesi
ság; és e hatalom azért
viseli
feudális
kivált-
Önkény
typusát, mert e^y feudális casla által usurpáltatik.
En
hogy a megyét nem meg hanem szabályozni kell, miszerint
azt hiszem,
semmisitné,
józan és alkotmányos korlátok közt, de szaba-
don mködhessék. En nem vagyok barátja a kozpontositásnak, meri a polgári szabadságnak vagyok
344 barátja;
már pedig
a polgári szabadságot én
— bármikc^nt vélekedjenek mások — sokkal magasb czélnak tekintem egy bármi tökélyre ügyes kormányzati gépezetnél.
vitt
En még azon esetben is, ha felels kormányunk volna, barátja volnék a helyhatósági rendszernek; mert nem csak az alkotmányos formáknak,
hanem
a polgári
szabadságnak
is
biztosítékokra van szüksége.
Es meg
nem
kell
jegyezni,
miként usurpaliol
csak a végrehajtó hatalom,
vényhozás
is
hanem
a tör-
gyakorolhat; a szabadságnak
hát s foIeg a polgári szabadságnak,
nem
te-
csak
a végrehajtó,
de a törvényhozó hatalom ellen van biztosítékokra szüksége, mellyeket épen csak egy jó helyhatósági rendszer nyujthal
is
tökéletesen.
A
melly arányban központosittatnak a ha-
talmak,
ság
abban az arányban szkül
mezeje.
Franczia
megyék
Ezt
ország,
nyilván
mutatja
a szabad-
nagyban
kicsinyben a magyarországi
példája.
Tévednek azok, kik a központosítás támogatásául Angliára és Amerikára hivatkoznak. Ezen állodalmak kormányai azért számolhatnak mindég a helyhatóságok engedelmességére, mert soha sem jut eszökbe ezektl törvénytelen-
á45 ségel
kívánni,
vagy
törvényes
hatáskörüket
megszorítani.
Ha
kormány Angliában vagy
a
helyhatóságok szabad-
statusokban egyes
sült
az Egye-
ságon csorbát ejtene, vagy ezeket, önkény leg minden törvénytelenségekre kényszerítené,
—
helyhatóságok és az összes közvélemény ellene nyilatkoznának, s a végrehajtó hatalom mszerei épen úgy feleletre vonatnának a nemzet által,
mint egyéb kormányzati vétségeikért vagy
törvényszegéseikért.
Nem
hatalmak központosítása, hanem a
a
mi egy nemzetet erssé tehet; már pedig ki tagadhatja, hogy a legfbb polgári érdek a polgári szabadság, melly által a polgár legersebben vonatík az polgári érdekek egysége az,
—
állodalom czéljaihoz?
Sokat beszélnek hazánkban
ers
és
gyönge
kormányról.
Véleményem
szerint
gyönge
szemközt minden kormány ers; tel
nemzettel
ers
nemzet-
ugy ers, ha a töra nemzet közvéleményétl
szemközt pedig csak
vények erején kívül támogattatik.
Sokat
felelségérl
Am
beszélnek
hazánkban
a
kormány
is.
de a kormány felelségének biztositéka
346
nem egy
elméletileg jó, de gyakorlatilag vajmi
sokszor kijátszható törvényes formában, hanem a közvélemény, a nemzeti akarat erejében fekszik.
Ha
a nemzet
ers
ugy a kormány nem
,
—
merendi a törvényt megszegni; valljon miként fogja a
kormányt
ha gyönge, von-
feleletre
hatni?
En nyeiért
a
—
polgári
ha
féktelenséget
épen
eredmé-
—
kikerülhetlen
elliirök;
is
nagy
szabadság
egy
de a legügyesb
mányzati gépezetért sem áldoznám
föl a
kis
kor-
polgári
szabadságot.
Csalódás pedig azt hinni, hogy a hatalmak központosítása mellett a polgári szabadság na-
gyobb biztosságot nyer. A kormány már azon jak
—
vallásos
elítéletnél
-
hogy úgy
fogva
,
szól-
mellyel a
nép nekie hódol, szükségkép nagy felsöbbséggel bir a
nemzet
különben
is
sorsára,
hatalmak e
s
ha is
fölött;
a
e fölött
felsbbség neki
ezen
vezérbefolyást
ád
az
még minden
állodalom törvényes
kormányban központositlatnak,
felsbbségnek
szükségkép
i'mkéiivnyé
kell
fajulnia.
Minden monarchiái kormaii>uak van egy utógondolata,
imMlv
^llen a
nenizi't
nem
vér-
347 magát eléggé,
tezheti
mert ezen utógondolat
mem
az alkotmányosságnak
Ha
az alkotmányos
ellentétele.
monarchák során
vé-
gig tekintünk mindenütt azt fogjuk tapasztalni,
hogy
a
kormányok lorekvése sokkal inkább
van a monarchia mint az alkotmány sára irányozva,
s
fentartá-
én a monar-
ezen törekvést
chia természetébl folyónak tartom.
En
az alkotmányos monarchiának minden
más
országlási
formák
folott
mert
mig egy
résznd
a
elsséget adok,
nagy
becsvágyakat
üdvösen fékezi, más részrl a kisebb becsvágyak-
nak magasb
czéll tüz
nál;
a kicsiny becsvágyak
e folOt
daemagogiá-
ki a piaczi
nem
is
olly
IBpreszélyesek a szabadságra nézve mint a nagyok.
A monarchiái
elv
nyiltan
támadás a szabadság ellen; kit
mindenki ismer,
lokáról olvassa
le
bevallolt
kinek utógondolalit hom-
mindenki,
ki
ellen
nemzet inindíMikor védheti magát;
saságokban a
badság szép
meg-
szinte ellenség,
politikai
—
tehát a
köztár-
becsvágy nyilván a sza-
igéjét kiáltozza,
ama
még
sötétben an-
mellybl a rabszolgaság álomitalát vegyili, a népszerség. Mind a mellett is azonban, hogy az alkotmányos monarchiának fleg az európai társaságot tekintve minden más országlási nak
bilincseit készíti s
—
—
szer,
—
348 formák
fölött
a szabadság
elsséget adok, azt akarom, hogy is
biztosítva legyen.
teljesen
A kormány
—
már mint mondám,
monarchiáit
a
az
—
a nép vallásos elítéletében
gyökérzö felsbbségénél fogva gyakorol
értem
állodalom
is
vezérbefolyási
ügyeire,
s
tömérdek
eszközzel bír pártfeleinek számát szaporítani.
A kormány lokat,
czimeket, rendjeleket, hivata-
más ezernemii kegyelmeket
s
osztogat-
hat,
táplálékot nyújthat mindenféle szenvedély-
nek
és
hogy
hiúságnak;
nagy
elég
is
innen
tapasztalni
fogjuk,
a legszilárdabb alkotmányi! országokban
bsége
körüldongó
asztalát
van a kormány
éknek,
leg\
nem szükség megjegyeznem,
s
terilett
alkalmasint
mikínl e kegye-
lem osztogatás igen veszélyes (egy\er a szabadság a
ellen.
Ha e fölött minden törvényes hatalom is kormányban központositatik, ez olly minden-
nem csak az állodalom hanem minden egyes polgár sorsára,
ható befolyást nyerend ügyeire,
mellynek az alkotmány csak igen gyönge ellensúlyát
fogja
vényhozás
is
képezhetni,
hunyoritásától függne,
alkotmányos sulna.
s illy
felelsége
maga a törkormány szeraesetben a kormány
mert
nem sokára
a
üres
szojárássá
alja-
349 állodalmakban
Központosított
ügyes kormányzati gépezetet,
gyorsaságot az igazságszolgál-
tiv tehets(igekel,
tatásban
;
láthatunk
jeles admiiiistra-
de polgári szabadságot, polgári egy-
éniségeket és pártatlan igazságot
nem
állodalmakban
Kozpontositott
láthatunk. az
mányos formák szoros megtartása a
(ísak
kormánytól
törvényszékeket,
függ,
a
alkot-
mellett
is
törvényhozást,
sajtót szolgaiakká tenni,
söt
magát a közvéleményt is meghamisítani; s ekkor hol marad a központosítással összefügg kormányi felelség? Francziaországban egy forradalomra és egy
éves
tizenötszáz
vala szükség,
hogy
dynastia
számkivetésére
a minislerek a júliusi ren-
deletekért feleletre vonalhassanak!
Ismétlem:
a szabadságot
—
nem csak egy
önkényes kormány, hanem egy szolgai törvényhozás, és általában minden gondolható önkény ellen is biztosítani kell. A.
monarchiái kormányhatalomnak
,
melly
már
természeténél fogva az önkény felé vona-
lik,
legbiztosb
papir alkotmány,
ellensúlya
hanem
nem egy pompás
a polgári szabadság,
mellynek egyetlen nyomatékos garanliája a hatósági rendszerben fekszik;
ez a nemzeti köz-
350 véleménynek
egyetlen
jogszer
meghamis
és
ithatlan kifejezése.
Mig egy
ságnak
rendszernek
a helyhatósági
kis tOredéke is is
van
tere,
egyetlen
fenmarad, addig a szabadmellyen magát az önkény
ellen védhesse.
En tehát akarom a helyhatósági rendszert, mert nem csak az alkotmányt, hanem annak
—
lelkét
a
polgári
szabadságot
akarom,
is
mellynek legerösb öre a helyhatóság.
En csak
azt
akartam a megyei hatalom
tuláradásának fólleplezésével megmutatni, hogy ezen
túl
-áradás az ezen
institutiot
egyedáruzó
feudális aristocratia természetébl fakad.
Láttuk fölebb, miként esett az aristocratia saját
kelepczejébe;
miként
láttuk
elerötleníilt
áliapotjában saját erejébl a korkérdések egyikét
sem
birja
megoldani,
és
hogy ennélfogva
az eddigi állapotokat saját létének és az összes
nemzet
nem
fenmaradásának
megyei
koczkáztása
nélki'il
miként
fen
tovább;
láttuk,
szerkezet,
mostani
feudális
tarthatja
a
alapjain,
nem csak alkotmányos kifejl(")désinik akadálya, hanem állodalmi felbomlásunk magvát is magában hordozza.
A magyar megyei alkotmány nyiben
a
—
a mennemesség eli'yogaiban gyökérzik
—
351 igen alkalmas volt eddig arra, hogy a feudális
egy a democratiáhan klilOnben sem
arislocratiát
kormány ellen megoltalmazza; de arra nem alkalmas, hogy magát szemközt ama milliókkal, kiknek eddig határaz észszel, melly naptalan kényura volt jainkban niegtompilja az erszak fegyverét, gyönyörködik
igen
—
—
—
és az egyelemesb polgári érdekekkel,
nem trnek semmi
hizárólagosságot
melly ek
—
ezen-
túl is fentarthassa.
A
vagy azt gondoljuk- e:
a
világtörténet
szelleme trni fogja, hogy ^Erdélylyel együtt)
6000
[] mérföldet
lomnak
—
melly
dagságnak,
meghaladó annvi
melly iiek
lerUletii
biroda-
foriásival bir a gaz-
népségeiben
—
számtalan
fejldése egy casta nemes erk szunyádnak mellynek alkotmányosoknak nevezett által eljogai eddig minden magasb politikai czéllal, minden polgári érdekkel egyenes ellentétben
—
állottak
—
Nem!
ezentúl
porhadásnak indult séges,
is
meggátoltalhassék?
az alkotmányt
hogy
doskodjunk,
nem
birják
meg
eddigi
alapjai, s múlliatlanul szük-
újabb és tartósb alapokról gons
mellyekre
országunk épületét
bizton rakhassuk.
Hlyen
alap
nem
lehet
más mint egy
a
352 haza minden érdekeit és polgári társaság minden képvisel törvényhozás.
rétegeit
A csupán megyei alkotmánynak
—
a
men-
nyiben a torvényhozó hatalom alapjául szolgál
—
haladék
nélkül
képviseletivé
kell
válnia,
e^y casta önkénye helyett egy egész nemzet szabadság szeretete leheljen át. mellyet
Atalában
a kérdés
megy
ide
ki
akarjuk
vagy nem akarjuk az alkotmányt? Ha akarjuk az alkotmányt, ugy szükségkép akarnunk kell a népképviseletet is, mert e
népképviselet nélkül
nem
tarthatjuk fen tovább
az alkotmányt.
Alkotmányunknak van szüksége
gának,
nép
a
mellyet csak
ha mindazon
rokonszenvére
ügy
vihat
ki
mellyek most csak egy kiváltságolt osztály tal
képviseltetnek,
—
ma-
alkotmányos jogokban,
fleg pedig
a
ál-
törvények
hozatalárai egyenes befolyásban a nemzet min-
den osztályait egyaránt
Alkotmányunknak
részesiti.
nemes polgári becsvágyak versenyére van szüksége, mellyet csak ugy eszközölhet; ha minden jeles tehetségnek, a
minden magasb törekvés értelmiségnek mezt erejét a haza és alkotmányos szabadság
nyit,
érdekében lermékenyiteni
;
— ha
az osztályzati
353 szellem
uem
szegi
többé szárnyait a magasz-
tosb czéJ után sóvárgó polgári szellemnek.
Alkotmányunknak a nép nemes szenvedéugy lelkesülhet, ha az alkotmányban minden földi
lyére van szüksége, mellyekre a nép csak
javainak legmagasbikát szemléli.
Alkotmányunknak ers törvényekre,
és a
törvénynek kegyelettel hódoló polgárokra van szüksége,
ugy
melly kett csak
érethetik
el,
ha a törvények a nép egyetemes akaratából
s
összes érdekeibl folynak és megtartásuk fölött
egy egész nép rködik.
Alkotmányunknak ama nagy
társasági
meg-
hasonlás kiengesztelésére van szüksége, mellyel a nemzet keblében okozott;
ama
meg
keli kérlelnie
gylöletet, mellyet a haza miUióiban szá-
zadok sanyarai
által fakasztott,
—
begyógyi-
tania a sebeket, mellyeket a nemzettest tagjain ejtett tát
—
s
egy nemosb polgári hivatás öntuda-
ébresztenie
föl
azokban, kiket az alkotmány
eddig csak mostoha gyermekeinek csak
ugy
testvéri leg
lehet,
ha
nemes
és
tekintett,
mi
nem nemes
egy sülve képezik az alkotmány és
törvényhozás alapját.
A népképviselet az els hágcsó alkotmányos kifejldésünk lépcszetén, melly nélkül
354 egyéb
—
alkotmányos és társadalmi reformokat
ügy
szólva
Hlyen
—
nem
is
eszközölhetünk.
okok ellenében hasztalanul
hivat-
kozik az önzés és az elitélet a nép tudatlanságára, mtíveletlenségére, úrbéri viszonyaira,
s^
általában a nép szellemi és társasági sülyedett-
ségére:
— hasztalanul
mondatik, hogy magasb
jogok gyakorlatához azoknak értése méltánylása is szükséges: mert minden al-
politikai
és
kotmányos nemzetek példája
bizonyítja, miként
a politikai nevelést épen csak a politikia jogok
gyakorlata adhatja meg.
Arra hogy a nép
tovább
is
szellemi
és
erkölcsi sülyedettségében tartassék, nincs czél-
szerübb eszköz,
mint alkotmányunkat eddigi
képtelen alakjában fentartani.
Népképviselet
mer
nélkül
az
alkotmányos
lét
csalódás, mellyböl a lengyel nemzet csak
azért ábrándult ki, egyperczre, hogy örök álomba szenderüljön. Az alkotmányt tekintve tehát nem lehet kérdés: miért van szükségünk népképviseletre? mert mindenki érzi és tudja, hogy az alkot-
mányt csak a nép millióinak rokonszenve mentheti meg.
:
355
b) MLorniáiiy. Második szempont, raellyböl a népképviselet
kérdését tekintem: a
nek
a
magyar nemzet-
kormánynyali viszonya.
Es
itt
külonOs figyelmet kérek olvasómtól.
Mikor mi magyarok kormányról szólunk,
magunk sem
tudjuk,
hogy
sajátlag
mirl
be-
szélünk.
Határtalan monarchiákban a fejedelmi aka-
I I
rat
kormányoz, melly
vénynek,
s
melly
fölötte
hatalmát
áll
az
származtatja, a fejedelmi fólség hetlen,
hanem
jogoknak
forrása
minden isteni
nem csak
egyszermind
és törvényeknek.
tör-
jogból sért-
minden
Határtalan monar-
chiákban tehát a kormányzás a fejedelmi méltóság attribútuma.
Alkotmányos monarchiákban, hol delmi méltóság
fólségkiek s hordozója
minden társasági a
erk
akaratkifejezése
— mint —
rá-
kormány fogalma lényegesen külön-
bözik a fejedelmi méltóság fogalmától,
mány
a nép-
azon erkölcsi tekintély-
nek és hatalomnak, mellyet a törvény ruház,
a feje-
nem egyéb mint jelképe
alatt
nem
értetik
egyéb,
s
kor-
mint bizonyos
polgári hatalom, melly az ország ügyeit a tör-
vények
állal
megszabott mérték szerint és kor-
látok közt saját felelsége alatt kezel
356 Alkotmányos Thiers
monarchiákban
monda — a fejedelem
—
miként
országol, de
nem
kormányoz.
Eben világosan
ki
a fejedelmi méltóság
fólségnek
—
van fejezve az
—
hogy
is,
mint jelképe a nép-
szüségkép sérthetlen; a kormány
ellenben — mint végrehajtó mszere nyekkel közösen nemzeti fejedelmi akaratnak — eljárásaiban csak azon ösvényt a törvé-
kifejezett
követheti,
mellyet
az
és
alkotmány
törvény
és
jelölt ki eltte.
Es
akár
igy
akár alkotmányos
kormányt, mellyet
mindég
meg
zése tisztán
határtalan
olly
tárgy lebeg elttünk,
birunk fogni, s
monarchiákban,
állodalmakban tekintsük a
határozottan
mellynek áll
értelme-
elttünk.
Határtalan monarchiákban mindenki
le vett
kalappal szól a kormányról, mert a fejedehni
kormány teljesen egyértelm. Alkotmányos monarchiákban a kormány tisztelet vagy megvetés, magasztalás vagy megrovás tárgya lehet, a mini t. i. az azt kezel személyek a nemzet bizalmát birják vagy nem fólség és
birják, a mint törvényes ösvényen járnak vagy
—
mint akármelly magános személy
—
tör-
vény ellen vétkeznek.
Mind a határtalan mind az alkotmányos
:
357 monarchiákban tehát jól tudják úgy az egyes mint az összes nemzet, hányadán
polgárok
vannak kormányukkal.
Nálunk a kormány ollyasmi, mit sem nem
sem meg nem foghatunk. Vannak országos kormányszékeink, udvari
látunk,
cancellariánk, helytartó Tanácsunk, udvari ka-
maráról, kormányzásról szóló törvényeink: de
kormányunk
nincsen.
Nálunk a kormány ollyan mint a kisértet minden ember beszél róla: de szemtül szembe senki sem látta. Francziaorsz ágban a kormány neve Soult, Duchatel,
Guizot,
Salvandy
Russel, Grey, Palmerston,
stb.
Angliában
Fox Maule
stb.;
—
nálunk a kormánynak nincs neve, mert annak, mit mi
kormánynak nevezünk, nincs
teste, nincs
alakja, nincs árnyéka;
szóval:
mány nem egyéb mint
elvont eszme,
az elme
lyen
élt
mellyen
igen ügyesen gyakorolhatni,
mel-
azonban a józan ész csak bámészkodni
képes.
Alkotmányos ország
zet
nálunk a kor-
—
nélkül:
törvényhozás lehet-e
—
ennél
— alkotmányos és
nemmindenek kormány
csodálatosb
állodalrai
tünemény?
A
különbség Magyarország és más alkot-
mányos állodalmak közt abban fekszik hogy másutt a kormány bizonyos polgári hatalom, mellyet a torvények állítottak fel,
törvény
irányát
s
mellynek
nálunk ellenben a
ki;
jelöli
kormány nem polgári hatalom, hanem rendszer, melly irányit saját motivájától
S mind mányoztatik,
e melleit is
még
pedig
veszi.
Magyarország korés ez máskép illy
—
—
körülmények közt nem is lehet elég fonákul. Az, a mit mi kormánynak nevezünk, teljesen
van
el
iránya,
szemeink elöl;
takarva
kiterjedése:
mind
titok
elttünk;
által
kormányoztatunk
s
el
eredete,
kifürkészhetlen
azon bizonyos rendszer, melly
tlünk, hogy sem hatnak
ez
,
olly távolságban
ernk sem
törvényeink
van
nem
odáig.
S ezen rendszer, melly által kormányoztatunk, az ausztriai birodalom rendszere. íme, megneveztem a kórt, mellyben Ausztsriávali összes
viszonyunk sínyldik.
En nem tartozom azon gyöngéd természet szabadelmüek közé, kik csupa loyaUtásból egy két valótlanságot is elmondanak, csakhogy szándékuk tisztaságában senki ne kétkedjék; kik akként gondolnak hitelt szerezhetni
nak,
ha
mind maguk
fövenyt hintegetnek.
—
maguk-
mind mások szemébe
I
359
A
hon boldogsága, a nemzet nagysága, a
királyi szék
dicssége, azon e{;yet!en nyugpont,
mellyen lelkem álmaiban
nem
En
csak
legel.
azért,
alkotmányos
mert
— nem csak — ragaszkodom
monarchiában élünk, a törvénynek hódolok
mányos dynastiánkhoz özintén
mert
azért,
:
hanem
alkot-
azért is,
mert
meg vagyok gyzdve, hogy hazánk
sorsa dynastiánk sorsához van kapcsolva.
De épen mert igy vagyok hangolva, fogom minden utógondolat nélkül, mit
elmondani
Ausztriávali viszonyunkat illetleg igaznak, va-
lónak hiszem, mert mindenek
fölött
igazsággal
tartozunk egymásnak.
Elmondám
e
munka els
fejezetében,
körülményeket, mellyek Ausztria a
Magyarország irányábani
ama
statusférfiait
politika követésére
birhatták.
Megmutatám miként Austriával birodalmainak assimilatiójában gyanitatá a tartósság föltételét országlási elve.
Megmuttatlam
mány
el is
monarchia II.
,
miként az
ausztriai
kor-
kövelett mindent, hoí;y a határtalan e
postulatumának elegei tegyen,
Jósef magasztalt, é
.
s
sok lekintetben méltán
magasztalt— politikája nem volt egyéb mint Au stria három százados politikájának élre állitása.
S60
E mtétei következtébeo két nevezetes tünemény merül fól szemeink eltt. Els az: miként Ausztria három század alatt
—a
mindent elkövetett, liogy Magyarországol
mennyiben az alkotmány egyenes megtámadása nélkül lehetett örOkös tartományai-
—
er-
val assimilalhassö; kimerítette a békés
és
szakos eszközöknek minden nemeit,
mind
mellett
sem
s
e
képes Magyarországot örökös
volt
tartományival assimilálni,
söt e czéltól
volabb van mint volt valaha.
ma
tá-
—
kivált hogy Magyarország háborúk után a nemes önfeláldozásnak, a heroismus és loyalitásnak minden nemeit kimentette, hogy Ausztriában a magyar nép és magyar alkotmány iránti elítéletet
Második az
:
—
a polgári
hogy méltányos igényeinek sikert megmutatta, hogy alkotmányos
gyöngítse,
—
eszközöljön,
trónjáért vérét örömest ontja, de alkotmányos
szabadság élni; letek
—
mint
nélkül
nem
kivan
ime az alkotmányos
egy perczig lét
is
elleni kísér-
még sem szntek meg. S
dig
s
valljon
olly
honnan van állunk
élesen
állottunk
Honnan van
az,
a
az,
hogy még min-
szemközt
tize.ihetedík
Ausztriával
században?
hogy sem Ausztria nem
—
bírta
Magyarországot birodalmi rendszerébe vonni.
361
sem Magyarország nem
volt
képes ezen rend-
szer befolyásától egészen menekülni?
Ez onnan van: mert Magyarország érdekei háromszáz éves balkormányzásáltal ellentétbe hozattak az összes biro dalom érdekeivel. Es ebben fekszik az ausztriai kormány legnagyobb politikájának tévedése.
A kormány
az alkotmányos Magyarorszá-
got mindég aggodalom tárgyának tekinté, minél-
— —
törekvése miként már e munka ^^elején megmutattam arra volt irányozva, l^lhogy az alkotmány ereje zsibbasztassék.
^^fogva minden
IB
Nem törekvés
szükség
—
bizonyitgatnom,
miként e
ha a kormány a birodalmi kap-
csolat erösitését akarta ez által elérni
—
czél-
ját teljesleg eltévesztette.
A magyar nemzet mindég alkotmányát tartotta
juthat
s véleményem egy igen rövid látású poHtikának
legféltettebb kincsének;
szerint csak
eszébe
a
nemzetet
épen
legféltettebb
kincsében támadni meg. Csodálatos,
soha
sem
hogy az
látszott
magyar
nemzet
miszerint
a
melly
alkotmányban
az
ausztriai
kormányban
ama
fólmerülni
olly
rémet
lát,
gondolat,
kormányt, s
annak
362 igézetétl minden áron szabadulni akar,
min-
dég gj'anuval fogja kisérni. S még csodálatosb, hogy a kormánynak soha sem jutott eszébe, miként sokkal tartósb azon eri), mellyel egy szabadság szeret nemmint mellyel a nemzeti zet rokonszenvébl, jellem gyongitésébl és az alkotmányos élet zsibbasztásából merithet.
Tekintsük a nuilt idket; vessünk egy Ausztria
lantást
vészes
pil-
napjaira a 18. század
közepén és a 19. ik század eiején: nem az alkotmányos magyar nemzet volt-e az, melly a dynastia védelmére és
a birodalom fenlartá-
sára legtöbbet áldozott?
En minden gondolható
politikai tévedések
közt legnagyobbnak tartom,
magyal"
alkotmány
gyöngétésével
véli
ha a kormány a
vagy épen Magyarországnak az összes mellzésével
birodalommaU kapcsolatát ersíthetni; st s kezleg úgy vagyok meggyzdve,
—
szolnak
kintetben
mellettem
hogy
fonák politika az
illy
a
ellene te-
történetek
érintett
—
birodalmi
kapcsolatot csak gyöngítheti. Ausztria
háromszázados
tévedése
onnan
mert olly elvek szerint akarta Magyarországot kormányozni, mellyek Magyarországra
eredet:
:
nem valának alkalmazhatók.
363 Olly politika, pilianattAl
mét
melly mindég csak a jelen
kér tanácsot,
a jOvendine
is,
s
nem
függeszti
szükségkép
vezet, raellvek eredményeit a
sze-
tévedésekre
legmélyebb poli-
likabOlcsesség sem képes elre kiszámolni.
Ansztria statusférfiai a
magyar alkotmány-
ban mindég Pandora szelenczéjét látták , s e bal szempont volt legnagyobb akadálya az or szag anyagi
kifej l(')désének
Ezt kézzelfogbatólog
is.
bizonyitja
Ausztriá-
nak Magyarországra és az OrOkOs tartományokra
nézve
kOvetelt
kétoldalú
kereskedelmi
és
összes nemzetgazdasági politikája.
Ausztriának
félig
meddig
tilalmi,
félig
tarmeddig tományokban virágzó miiipart teremlett; Ma-
védelmi
gyárországon ipart
is,
vámpolitikája
ellenben
melly
az
még ama
örökös
csekély mii-
nébány évtized eltt
létezett;
elfojtotta.
Ausztria
országot
még
kereskedelmi
politik'ga
nyers termékekre nézve
Magyaris
teljes-
leg elzárta a világvásártól.
Ausztria kereskedelmi politikája vagyonos-
ságot kellett az örökös tartományokban,
még
Magyarországot a végelszegényedés örvényének szélébez hajtotta.
£sime, ez
volt az ausztriai
kormánv második
364 nagy tévedése; haszonért,
mert ama pillanatnyi
niellyet
financiális
csekély
tekintetben
illy
minda-
politika talán eredményezett, föláldozá
zon roppant elnyöket, mellyek Magyarország anyagi erinek természetszer kifejtésébl az összes birodalomra hárulhatának.
Könnyen megfogható, hogy lek mellett,
mellyek
illy
olly ellentéle-
balkormányzás
által
erszakosan állitattak föl Magyarország és az örökös tartományok érdekei közt, olly kormány vagy rendszerrel szemközt melly impulsusát Magyarországot tekintve nem alkotmányos erktl, hanem százados önkénytl veszi, mindég sérelmekrl fogunk panaszolkodni. Ismétlem: nálunk a kormány nem polgári hatalom,
hanem
érezzük,
de
rendszer,
határait
melly nek
nem ismerjük;
hatását s
mivel
alkotmányunk sehol sem jelöli ki a közhatalmak határvonalait, alkotmányunkkal még csak nem is férkezhetünk e rendszerhez, mind a mellett,
hogy
e rendszer
nem alkotmányos.
mondám
ft')lebb, hogy a határtalan megyei hatalom ellensúlya a kormányban fekszik, de hogv ezen ellensúly sem nem alkotmányos, sem nem kevesbiti a megyei hatalom
Azt
termeszeiébl ered bajokat.
Azok után, miket
a
kormány természetérl
I
365 s
irányáról itt
hiszen a
azonban
Minthogy egész
nagy
párt
nem
is
Jenue
bizonyitani,
mert
talán
íjnondottam,
még valamit dolog, maga szól
szükség
magáéi^t.
idkben
ujabb
keletkezeti,
melly
kormány minden
hitvallásában a
sát tiizte ki fóágazatul:
lás^ul^,
e^y
politikai
ároni, pártolá-
mi ként,, szere-
kormány a magyar alkotmány irányában? A kormápy nálunk nem az ország és alkotmány élén, hanem vele szemközt áll, s, egész politikai létünk nem egyéb szünetlen harcznál alkotmányunk védelmére. a miként már megjegyzéiji Nálunk pel a
—
—
közhatalmak határvonalai sehol sincsenek világosan kijelölve, a „jus supremae i^sp.ectionis regiae" ép olly széles értelm ürügyül szolgál
kormánynak az alkotmány szabadabb erkiakadályozására, miként a megyei hatalom alkotmányos palástja minden aristo-
a
fejtésének
cratiai
önkénynek. k^t
Ijtt
s
—
negativ erö
küzd
körömszakadtig
pHienés nélkül egymással. Ki
a
szemléli,
kormány magaviseletét figyelemmel két
nevezetes
mtéteit fog Magyar-
országra nézve követelt három százados
politi-
kai rendszerében észrevehetni.
Els
az
:
hogy a hányszor maga a nemzet
366 nyitott rést
még
világos
törvények ellenére
is
alkotmányán, a kormány mindég egész készséggel behunyta szemeit.
Második az: hogy valahányszor
a
nemzet
észre jött, s egy egy becsúszott idomlalanságot
akart kiküszöbölni
egy
Írott
alkotmányábóF vagy
malasztot
megtestesíteni,
kormány mindég hatalma egész
egy
azt
a
súlyával gá-
tolta.
A
királyi városok világos törvény daczára
megfosztattak országgylési szavazatuktól,
kormány
s
a
elnézte e kiáltó törvénytelenséget, mert
jól tudta,
hogy
ez által
maga
az aristocratia
ejtette
a legnagyobb csorbát alkotmányán, jól
tudta,
hogy Magyarország alkotmányos jöven-
dje
fóleg egy ers, független és felvilágosult,
egy az ország anj'agi érdekeit kiválólag képvisel polgári rendben fekszik, és hogy e pol-
közép osz-
gári
rend kiszorításával
tály,
anyagi és értelmi erejének egész súlyával
az összes
az alkotmány és aristocratia ellen fordul.
Midn
ellenben Pestmegye a fenyil eljá-
rás eddigi rendetlenségeit s
meg akará
szüntetni,
egyebek közt a törvényszék csarnokait a kö-
—
a kormány mind zönség számára megnyitni, hogy a megye intézkedésében saját-
a mellett,
lag
semmi
ujitás
nem
volt,
katonai erszakkal
367 kész
is
rendszabály
e
volt
sikerét
gátolni.
megye törvényes más megyék példájára, a kormány
Hasztalan volt a hivatkozás a jogára,
s
Ürügyül
maradt.
liajlhallan
az épen akkor
országos választmánynak kellé szol-
együtt
ült
gálni,
nielly a
büntet torvénykönyv kidolgo-
zásával foglalkozott, de a titkos rugó bizonyára
más
volt,
t.
a
i.
mindentl,
dása szinél
is viseli,
kormány ösztönszer borzami
a
csak
nyilvánosságnak
pedig hihet, hogy a nyilvános-
ság a törvényszéki teremekbl máshova
is
utat
magának.
törne
Ugyan azon kormány, meilynek a múlt országgylés, vagy legalább a rendek tábláj inak nagy többsége módot nyújtott a megyei rakonczátlankodások
fékezésére
szabályokat
létesiteni,
törvényhozó
testület
Hozatott -e csak a
valljon
e
a
kedvez hangulatát? egy három sornyi trvény is e
megyék rendezésére?
azonban behozatott az
—
uj
Országgylés után
administratori
a fispáni helytartókra
szer,
rend-
sikeres
használta
rend-
hatalmak ruhá;^-
mellyek mind a megyék törvényes jogaimind azon czéllal, melly e rendszernek
tattak, val,
czimürügyül szolgált mert ezen ujitás a rendel
helyre
nem nem
—
merben
ellenkeztek;
csak hogy a megyékben alHtotta, de
ott is,
hol
eddig szokottnál nagyobb rend tapasztaltatott, csak rendbontásokra nyújtott alkalmat. S
—
mi
volt
hát
czélja
a
kormánynak, ha nem
a
jobb rend, jobb közigazgatás, jobb és gyorsabb igazság szolgáltatás ? Nem egyéb mint
—
hogy
politikai táborát szaporítsa,
pillanatra
—
mi nekie egy
de csak egy pillanatra
—
sike-
rült is.
Ugyanazon kormány, mellynek ezeltt huszonnégy évvel elég ereje volt arra, hogy a adót és katona állilást a megyék által néptl törvény és alkotmány ellenes módon kicsikarhassa, késbben, midn a házi adó
hadi a
törvény ekre
is
által
az úrbéri
telkeken
rovatni rendeltetett,
nem
lakó
nemes-
birt elég
er-
hogy a törvényt végrehajtani vonakodó megyéket kötelességök teljesitésére szoríthassa, ámbár ez esetben nem csak a töivényre,
vel arra,
de az összes hazai közvéleményre
is
támasz-
kodhatott volna.
Lépésrl
kormányt megmutathatnám, hogy törekvése mindég ugyanazon vezérgondolat körülforgott, t. i. Magyarország alkotmányát gyöngíteni, erit zsibbaszíani, és anyagi fejldését gátolni; de szükségtelen megmutatnom, miként ez igen szerencsétlen eszköz volt a lépésre késérhetném a
politikai eljárásaiban s
369 birodalom
és
Magvarország közötti kapcsolat
öregbítésére.
Igen
hogy azon viszályos
tehát,
világos
érintkezés, melly
Magyarország
érdekei közt fenforogni látszik,
és a birodalom
nem
a
magyar
alkotmány, nem a dolgok természetes helyzetének, hanem egy háromszáz éves balkormánysás eredménye.
S
e
azonnal
viszony
szerencsétlen
fog sznni, mihelyt Ausztria politikájának
meggyzdés
szolgáland
Magyarország érdekei birodalom érdekeivel,
vezérelviil:
miszerint
ugyan azok a
teljesleg s
meg ama
hogy ezen érdek egy-
ség épen Magyarország kifejldésében
találja
legerösb támaszát.
Letntek már azon idk, midn a népek csak vallásos ösztönbl s azon szerencseért szerették, hogy jobbágyaikul szüa dynasti ikat
lethettek
;
s
napjainkban a népek
csak azon jókért szeretik,
e dynastiákal
mik fenállásukból
az egyetemes állodalomra hárulnak.
A
utolsó
nagy
félszázadban
dolgokat
s
tanulságos eseményeket láttunk.
Láttunk régi dynastiákat, redes alapokat birlak,
kozásában
—
népeik
— mellyek évezvallásos csatla-
elenyészni s ujakot
láttuk, miként az
fólmerlilni;
események rohama mindent «4
370 felforgatott,
mi régebben Ösztönszer
tisztelet,
vallásos áhítat s jobbág^'i h(')dolat tárgya volt.
A
század világa fényt vetett a népek
tébe, hol
elbb
A népek
vak ösztönbl sem
sem nem gylölik többé a
jogok
nem
szeretik,
a dynastiákat,
a legerösb alap, mellyen a népek
szik,
éle-
csak sötétség uralkodott.
tisztelete és
hanem
hsége nyug-
a nemzeti érdekek
véleményem szerint ez által a dynastiák mit sem vesztenek, A magyar nemzet szinte hséggel csatméltánylása,
s
lakozik alkotmányos dynastiájához len
egy magyar sincs a hazában
,
de egyet-
;
ki
elevenen
ne érezné, miként az eddigi kormány rendszer a helyett hogy a birodalom érdekeit a nemzetéivel
szorosan
összeforrasztaná,
arra volt alkalmas,
hogy
inkább csak
a birodalom érdekeit
a nemzetéitl különválassza.
En minden gondolható csapások
legsúlyos-
bikának az tartanám, ha Magyarországon azon
meggyzdés
kezdene
megersödni, hogy a
nemzet érdekei nem egyeznek meg a birodaloméival.
Nekünk
s
a
birodalomnak egymásra köl-
csönös szükségünk van; mert szinte
meggy-
zdésem
Magyar-
szerint ezen kapcsolat nélkül
ország egy perczig sem tarthatná fen állodalmi
.
371 Magyarország nélkül pedig Ausztria rög-
létí^t;
lön a
másodrend hatalmak
sorába hanyatlanak.
Magyarországot az érdekek egyenlségén kiviil még e^y hatalmas kapocs köti a biiodalomi kapcsolathoz.
S ezen kapoes: a közös politikai
lét.
Ezt minden gondolkozó ember tudja széles
Magyarországon;
s
ugyan azért vagy rültnek
vagy haza árulónak kellene annak lennie, kapcsolatot
tágitani
vagy
épen
ki e
szétszaggatni
óhajtaná.
Ezen kapcsolat szüksége fekszik dynastiánkban,
közös történeteinkben és
ügyek helyzetében. De tagadom, hogy tettebb
érdekeink
európai
az
e kapcsolatból
feláldozásánek
legfél-
szüksége
folyna.
Nézetem
szerint
épen
abban
lappang
a
kormány háromszáz éves politikájának tévedése, hogy Magyarországot csak erinek lebilincselésével
gondola
tartósan a birodalomhoz köt-
hetni.
En ellenkezleg épen Magyarország
ter-
mészetes erinek kifejtésében látom e kapcsolat
ersségét és tartósságának Meg vagyok azonban
biztosítékát.
gyzdve, hogy
eddigi balkormányzás folytatása
ezen
az
kapcso-
sokkal inkább képes gyöngíteni mind
latot
bal kormányzás lesz pedig
síteni;
mányzás,
melly Magyarország
er-
minden kor-
alkotmányától
nem nyeri rágalmát. magyar ügyek alkotmányos
és érdekeitl
Mig sének,
a
még alkotmányunk
kezelé-
és nemzeti érdekeink
kifejldésének ólomsúlyát e^y az alkotmányon álló féltékeny rendszer
kiviil
képezendi, addig
mindég Magyarország leend Ausztria jának
politiká-
achillesi sarka.
Nekünk alkotmányos kormányra van szükségünk mind a dynastia, mind a haza, mind az egyetemes birodalommali kapcsolat érdekében, ollyan kormányra, melly csak az alkotmányban találhassa
fel
léte
föltételét;
illyen
kormány
nélkül hazánk fonákul fog kormányoztatni.
Nekünk vény azon
arra van szükséglmk, hogy a tör-
igéi,
mellyek Magyarországot mint
magyar férfiak magyar alkotmány szellemében renkormányoztatni, holt hetükbl valósággá
saját önállásu állodalmi testet, által és a
delik
legyenek.
Nekünk melly
a
olly
kormányra van szükségünk,
szó legteljesb
értelmében
képviselje
hazánk érdekeit a birodalmi kapcsolatban, mert hiszen a kormánynyali viszonyunk balságai és
a
kormány
tévedései
éppen
onnan
eredtek,
373 mert a magyar érdekek mind eddig vagy épen
nem vagy
gyöngén valának képviselve
fölötte
a birodalmi kapcsolatban. Illy kormány mellett, melly egy alkotmányos nemzet nyomatékát viendi magával a
birodalmi
politika
álland hazánk
mérlegébe,
és a birodalom
azonnal
helyre
érdekeinek ho-
mogeneitása.
úgy
Hlyen alkotmányos kormány azonban csak lehetséges, ha egy egész nemzet rokon-
szenvére támaszkodhatik,
ha egy minden pol-
képvisel törvényhozás
gári érdeket
állal
sza-
magának azon határokat, mellyeken alkotmányos lenni megsznik. Szóval alkotmányos kormány és népkép-
batja ki túl
:
viselet
— kél
egymástól elkülönözhetlen dolog.
ha
Akkor,
e
törvényhozás teremében egy
egész nemzet leend képviselve, nak, hogy a
gárok
kormány
meggyzdésére
lemény,
e
ideje an-
appelláljon; s e közvé-
meggyzdés
mányos ösvényen jár
lesz
e közvéleményre, a pol-
—
tle
nem
—
is
még
alkot-
fogja rokon-
szenvét megtagadni.
Legyen aztán akkor conservaliv vagy szaöi^mest meghanekem mindegy, jolandok eltte, mert alkotmányos lesz és a badelmii,
nemzeti
meggyzdés
—
typusát viselendi.
374 S meg
nem
selet
jegyezni, mik^^nt a népkf^pvi-
kell
csak
pajzsul
szolgál
érdekeinknek
alko'mányimknak, hanem a kormánynak ersségül a pártok ostroma ellen. és
Valóban
nem csak
a népképviselet
mányi, hanem kormányzati kérdés mind.
En meink
hogy
azt hiszem,
egyszerre
hiszem, hogy ez
ezzel
orvosolva
által
is
is
alkot-
egyszers-
minden
lesznek;
sérel-
—
azt
sokkal szorosabban fogunk
a birodalmi kapcsolathoz füzetni mint az eddigi
balkormányzás
által,
meüynek tengelye
orszá-
gos érdekeink mellzése volt; azt hiszem, hogy mihelyt egy ers nemzeti képviselet által támogatott magyar alkotmányos
kormány
keze-
hazánk ügyeit, azonnal egy magasztos örömmel üdvözlit frigy köíendi hazánkat a lendi
többi tartományokhoz, nal
—
s
Magyarország azon-
megsznik Bécsben aggodalom tárgya
lenni;
hiszem, hogy a milly arányban eisödik e^y nemzeti képviselség által a közvéleazt
mény
ereje,
abban növekszik az alkotmányos
kormány ereje hogy ha három sikerült
az
is;
—
és
elvégre
viszályteljes század
ausztriai politikának
got a birodalommal assimilalni,
azt
hiszem
alatt
nem
Magyarorszáannál
inkább
sikerülend azon szoros köteléknél fogva, mellyel
375 közösen
egy
politikai
dynasliához
szeretett
létünk egyesült eröveli
vonatunk,
közös
akként egyenlíteni
érdekeinket
hogy egyiknek érdeke
és
fenlartásához
a
másikénak
föl
ne
ki,
ál-
doztassék.
Es ime, valamint az alkotmány, úgy
ter-
mészetesen az alkotmányos kormány els alap föltétele a népképviselet.
c} IVentzetisés*
Harmadik szempont,
mellyböl a nép-
nemzetiség.
képviselet kérdését tekintem a
Nincs tárgy a világon, mellynek rovására
Magyarországon az emberek annyit vétkeztek még ma is vétkeznének, mint mennyit
volna, s
a nemzetiség nevében vétkeznek.
Miszerint
legyünk,
hogy
azonban
szükség
e
tikintetben
tisztában
meghatároznunk,
szorosan
sajátlag mit értünk nemzetiség alatt.
Egy
emberfaj, mellyre a közös származás,
közös nyelv,
és
ebbl
szokások és családi lános
—
eredöleg az erkölcsök,
egyenlsége egy áltahogy ugy szóljak természeti jelélet
—
lemet ruház, nemzetnek hivatik. Illy
emUtett
értelemben minden népfaj, általános
természeti
melly
jellemmel
az bir.
376 nemzetnek nevezhet,
nemzetiségnek
s
ezt
anyagi vagy
faj-
nevezni.
letietne
Szükségtelen megjegyeznem, hogy ollyan népfaj, mellyet ezen általános természeti jellemnél erösb kapcsok nen) kötnek össze,
még nem
igen szilárd politikai testet képez.
Korunk egy magasb nemét zetiségnek
:
azt
t. i.
midn
ismeri a
népnek
e<^y
nem-
tagjait
a gondolkozás, vélemények, jog és szabadság,
mveltség,
politikai institutiok s általában
min-
den magasb és legmagasb polgári érdekek és törekvések
egyenlsége
alakitja
egy nagy
er-
kölcsi és politikai testté, s ezek kétségkívül a
legerösb kapcsok, esíteni
ílíyen
nyelvben féle
mellyek egy nemzetet egy-
képesek.
is
nemzet,
ha e
fölött
még
népfajokból szövetkezett volna
mar vérben
vérben
s
egy, meghódithatlan; de ha külön-
s
nyelvben
is
is,
csakha-
rokonulni fog.
Valahányszor tehát nemzetiségrl szóiandok, Síindég politikai nemzetiséget fogok érteni.
Ha
a
magyar korona tizennégy milüo
valóját közös nyelv esítené,
vendnk
alatt-
közös származás egy-
és
ugy kétségkívül kevesb okunk lenne felett
aggódni
s
nemzetiségünket
Csodálatos tünemény!
—
jö-
félteni.
Majd nem egy
évezred, hogy e földet lakjuk, hogy a sors s
'377 hatalma az
az* eseriíiények
fajok uraivá tön, a
s
itt
lév idegen nép-
még sem
néplöredékekel
különféle
valánk
képesek
nemzetiségünkbe
beleolvasztani.
Vagy
a
magyar nemzetiségben
hát
kell
valaminek létezni, mi a többi népfajokban
le-
gyözhetlen ellenszenvet fakasztott iránta, vagy a többi népfajok nemzeti sajátságaiban lappang
valami titkos vonzer, mellyel, a zetiség olvasztó ereje föl
Ezt legjobban
fejtik
nem meg
magyar nem-
ér.
a
magyar nem-
zet történetei.
Nemzetünk a meghódított népfajok irányáteljes mértékben élt a diadalmas hóditó jogával: ez a magyar nép és többi népfajok ban
közötti társasági viszony általános jelleme.
Eleink szabad alkotmányt, szabad hazát sza-
bad nemzetet alkottak ; de az alkotmány, haza és a
magyarnemzet ezen szabadsága fajok rabszolgaságával teljesen
S gyarfaj
e
a megigázott nép-
egyértelm
volt.
szabadságnak nevezett önkényt a ma-
késbben
'feleire is;
kiterjeszté
ekkép fejldött
elnyomók, nyomottak osztálya.
a kiváltságos
ki
és
saját gyöngébb Magyarországon
kiváltságtalan
el-
Természetében fekszik az embernek, hogy minél
erszakosabban
ostromoltatik
kUlvi-
378 szonyaiban az önkény
annál erösebben
által,
magát azon tulajdonokkal, mellyeken az önkénynek nincs ereje. Van egy ösztön emberi természetünkben, mellyen az erszak fegyvere megtompul, s bástyázza
mellyet
körül
csak
még
birnak legyzni
:
ennél
s
is
erösebb
ösztönök
ezen ösztön az, mellyel vé-
riinkhez, nyelvünkhez, családi életünk szentek-
szentjéhez s szenvedéseink társaihoz vonatunk.
Ezen ösztön
fen a magyarországi
tartotta
meg bennök
népfajokat; de ezen ösztön érlelte
azon ellenszenvet tiség iránt
viseltetnek,
mellyet urával szem-
s
közt a rabszolga keblében az sithet,
is,
a
elsszülöttei
oltára eltt tömjéneztek
hajlékába
id
fenmaradását
költözött,
s
—
melly
ott
midn
a
bálványainak
külföld
—
csak kérge-
irthat.
köszönheti
magyar nemzetiség
nemzet
nem
de onnan soha ki
Ezen ösztönnek a
magyar nemze-
mellyel a
is,
a falusi
pór szerény korányát az
leste
egykori boldag feltámadásnak.
Valóban ha földnépünk nem zetiségünket
már rég
történeteink s feudális
alkotmányunk
pant meghasonlást
nem okoztak
rendszerünkben:
a
nem
létezne,
elsodorta volna;
nem-
de
ha
olly rop-
volna társasági
nemzetiség
volna Eris almája közöltünk,
kérdése
ma
s állodalmi
379 létünkért
nem
kellene
oUy
életre halálra vias-
kodnunk. Sokan azt gondalják, hogy miután nyel-
vünk a törvényhozás, közigazgatás és igazságlett, azóta nemzetiségünk
szolgáltatás nyelvévé
már egészen biztosan alapon nyugszik. En e tekintetben máskép vélekedem,
s azt
hogy mióta nyelvünk törvényesítése nemzetünk ellenségeiben a féltést felébresztette, mióta nem kétség többé, hogy hazánkban nem csak a magyar nemzet hanem a magyar nemzetiség is az uralkodó, azóta a magyar s többé
hiszem,
népfajok közötti meghasonlás s
nemzetiségünk
ez
alapját
is
sokkal élesebb
bizonyosan nem
erösbiti.
Ki tagadná a
ségéhez? ért?
—
nem magyar
vér tartotta-e azt fen
át ?
magyar genius lebeg -e történetei fölött? Igen is, a magyarnak egy évezredes tikaifi lét
által
ségéhez;
s
fejére
szá-
nem magyar törvényhozói annak törvényes rendszerét? nem
zadok viszályain ész alkotta-e
magyar nép jogát nemzeti-
>iem magyar vér folyt- e e haza-
szégyen
annak,
ki
—
joga
poli-
van
nemzeti-
lemoshallan
szégyen
szentesitett
elég nyomorult lenne e leg-
drágább kincsünket, apáinknak
e
legszentebb
380 tiagyományát
akár
melly
jutalomért
fényes
áruba bocsátani.
Am
nem
de elvitázhatian jogunk azért
vesbíti
ama
nyunk
és
veszélyeket,
történeleink
meghasonlás
mellyek
által
okozott
következtében
ke-
az alkotmátársasági
nemzetiségünket
fenyegetik.
S mégis vannak emberek a nemzetiség szent
hazában, kik
e
nevében akarják az eddigi
égbekiáltó állapotokat fentartani.
Midn zeti
a holt latin nyelv helyett saját
nem-
nyelvünket ügyekezénk az egyedül öt illet
diplomaticai poiczra
emberek,
emelni, ki
kik azt hirdetgetek,
nemzetiségünket
s
voltak
ez ujitás
alkotmányunkat koczkáztatja.
Midn ama meggyzdés, dalmi épületet
hinné?
hogy
nem
birják
meg
hogy az
állo-
eddigi alapjai,
alkotmányunk javításának óhajtását ébreszté bennünk, voltak elegen, kik azt mondák: hogy alkotmányunk megváltoztatása nemzetisé-
föl
günk elsülyedését vonná maga Valahányszor szó
tetésérl, örökválts 'igról, vításokról, kik
teli
után.
siség megszünvagy más anyagi ja-
volt az
mindannyiszor akadtak
tórákkal hivatkoztak
ama
emberek,
veszélyekre,
mellyekkel ezen ujit'isok a nemzetiséget fenyegetik.
381
En uem tudom, s nem is akarom vizsgálni mennyi szinte mei;gyözödés volt e folytonos hivatkozásban a nemzetiségre; de azt tudom s
tudja mindenki,
dalát
nem azok
zetiség
hogy
vitták
a
ki,
magyar nyelv diamindég a nem-
kik
palástjával takarták nemleges
politiká-
jokat.
Tudom hogy
továbbá,
s
e negativ politika
tiségünket,
nem
tudja velem mindenki,
nem
erösitette
nemze-
forasztotta be a társasági test
szakadásait.
Nemzetiségünknek annyi ellenséges elemek közt egyetlen védpajzsa az alkotmány;
ha alkotmányunkat az fentartani,
günkre
valljon
rohanó
aristocratia
miként
veszélyeket
ám
nem
de
birja
fogja a
nemzetisé-
gátok
közé szo-
rithatni ?
Minden alkotmány, minden
mény gyönge, ha nem a
polgárok
nagy
birja a
többségének
politikai intéz-
nagy tömegek, rokonszenvét
vagy talán épen a milliók ellenszenveivel
kell
harczolnia.
Es ne feledjük, hogy alkotmányunk
ellen-
ségei épen azon ellenszenvbl mentettek legna-
gyobb ert, mellyel alkotmányunk és nemzetiségünk a haza saját keblében minden lépten találkozik.
382
Ha nem tudunk módot,
nemzetiségtinket
minden hazaugy minsjsiphusi munka,
a haza millióival megszerettetni, s
polgár legféltettebb
den eröködésünk mellyet
sem
kincsévé
czéltalan
a jelen
tenni,
sem az utókor nem fog
meghálálni.
Ha nem tudunk idegen ajkú
hazafitársa-
inkban Ösztönt ébreszteni, mellynél fogna erösebben vonassanak nemzetiségtink iránt, mint mellyel fajnemzetiségiikhöz vonatnak, ugy poki van játszva s nincs egyéb hogy végzetünknek zúgolódás nélkül adjuk meg magunkat. En azonban nem hiszem, hogy e roppant
litikai
szerepünk
hatra, mint
meghasonlás, közöttünk de
melly
támadt,
nemzetiségi
ne
volna
tekintetben
kiengesztelhetó;
meg vagyok gyzdve, miként
telés
melly
e kiengesz-
csak ugy lehetséges ha alkotmányunk,
eddig
czimlapja volt
csak
—
egy
casta
—
usurpatiojának
ezentúl a népszabadság lOr-
vénytáblája leszen.
Ha az alkotmány ollyan lesz, mint isten dics napja, mellytl minden növény nyeri az éltet
meleget,
egyenlen
—
ha
az
igazság mérlegével
fogja osztogatni javait a hon
mekei közt,
—
ha elég tágas
denkinek szabadságát megvéí^je:
gyer-
hogy minakkor nem-
lesz,
383 zetiségünk vonzereje nagyobb
kényszUlle ösztönnél, fitársaink
a
azuii on-
kedélyét ellenünk izgalá.
En hiszem a napról
leend
melly idegen ajkú hon-
a szabadság,
napra
magasb
tisztuló
általánosb
s
—
denható erejét;
ama
id
polgárisodás,
fleg
s
polgári érdekek
min-
hogy a tökélyre melly olly merészen
hiszem,
törekv emberi szellem, szöki át az
a
közvélemény
és tér
szk
Jerombo-
korlátait,
melheket a közös hon érmekéi közt századok mostohasága emelt; '— hiszem, hogy ama nemesb ösztön, melly 111 magasb világhivatásunkat sejleli lelkünkkel, landja
egén
közfalakat,
ajkú
honfitársinkat
özös hazának,
a közös
is
níegnyerendi
szabadságnak,
mellyen polgári
egyetlen térnek,
a
mint
.hivat ísuknak
megfelelhetnek.
En tizennégy milUo szabad polgáriul nem féltem
nemzetiségünket,
rabszolga mellett
nak
tekintem,
taiihal
Ha
de
tizennégy
a nemzetiséget
mellyel
millió
üres ábránd-
komolyan
tehát
csak az alkotmányos
szabadság
é^ polgáriság nyelheti
meg nemzetiségünk
neinek rokonszenvét,
ugy
mint az alkotmány loltétele
sem
senki
viilós'ígnak.
legels(»
a
elle-
népképviselet
kelléke
—
nemzetiségünk fenlarthatásának
—
legels is.
384
d) Egyél) reforiiiok.
Negyedik szempont
végre: melljröl a nép-
képviselet kérdését tekintem : a k o rs z ü k s é g e 1 1 e
törvényes és társadalmi reformok szempontja. S van-e ember
a hazában, ki át ne látna,
miként
hátramaradás politikai
e szégyenitö
in-
stitutioinkból és társadalmi viszonyainkból ere-
déit?
Es végre van
e
ember a hazában,
ki át
ne látná, hogy minél nagyobbat haladnak Eu-
rópa müveit népei a polgárisodás mezején, annál inkább kell tágulnia
ama hézagnak, melly
tolok bennünket elválaszt? annál inkább fogynia a
valószínségnek hogy nemzetünk valaha
nagy
és
politikai
dics leend, ha haladásunkat és társadalmi
viszonyainkból ki
gátló
nem
bontakozunk?
Ha getni,
e
themát
még
tovább akarnám
fejte-
szükségkép ollyan dolgokat kellene
mondanom, miket mindenki kinek nem jut eszébe.
el-
tud, s tagadni sen-
—
—
fóleg anyagi Végig tekintve azon reformok során, mellyet ujabb idben hazánkban legsürgetbb teendkul kitiizettek, egyetlen egyet sem fogunk találni kOzöttok, raellynek
385 alkotmányunk
valósulása
társasági
és
viszo-
nyaink fonákságain hajótörést ne szenvedne.
S ha valósulnának dásunknak
ezen reformok, egyet-
is
mellynek sikerét hala-
lenegy sincs közöttük,
munka els
e
fejezetében elsorolt
általános akadályai ki ne játszanák.
hogy például
Tegyük,
fiumei vasút elkészitése
gördíteni
—
ám
is
fog
a
hitem szelehet
elébe
de mennyivel leszünk a kül-
világvásáraival
föld
nem
akadályokat
rint törvényes
sikerülni
— mellynek
hozva, ha ezentúl
is
közelebb az
ausztriai
érintkezésbe
vám
—
és
harminczad rendszertl függend ezen érintkezést annyira nehezíteni, miszerint a vasút sikere
kijátszassék? Elfogadtatik
például
országos
az
terhek
közös viselésének elve: ú<^y de mennyivel lesz a nemesség és jobbágyság egymáshoz közelebb
hozva ha az adómennyiség megajánlása, fölosztása s kivetése ezentúl tia
is
a feudahs arislocra-
eljogai közé tartozandik? Sikerülni fog valahogy az örökváltság
s ez kétségkívül a
reform lenne:
legnagyobb fontosságú anyagi
ám
de
meg
lenne e ez által a
alkotmánynak, ha a patrimohatóság és a vármegye még tovább is
nép; nyerve nialis
—
az
határtalan önkényt gyakorolhatna fölötte?
Akárrailly jó
hozunk,
törví^nyeket
igaz-
ságszolgáltatási bábelünk megszüntetésére, vár-
hatunk-e
sikert
még azok
ezen törvényektl,
semmi polgári hatalom
végrehajtása egy
által
nem ellensúlyozott kiváltságos casta kezében még a törvények sikere az alkotmarad? mány kezessége alá nem helyeztetik, és az
—
kezeli
igazság
nem
az
összes
szembe
nemzettel
áliitatnak?
Almodhatunk -e
nemzeti
mi'jiparunk kifejlesztésérl
s
kereskedésrl,
általában a hazá-
erk munkásságba
ban szunyadó
még
e
sági
erk, minden
hozataláról,
óhajtásainknak minden
részbeni
társa-
társasági érdekek, az összes
nemzet egyetemes akarat kifejezése nem adnak nyomatékot? Es mit remélhetünk a szellemi haladás körében, még egy részrl egy a kort gúnyoló feudális alkotmány, más részrl egy a szellemi
munkásság leglassúbb mozgásától
is
borzadó
rendszer zsibbasztó hatásatartja bilincsen a szellemi
erket? még nem
nyilik
meg
azon czélok után törekedhessék,
szk
emberélet
kapcsot a jelen Miéit
itt
a szabad-
emberi lélek eltt, hogy mind
ság mezeje az
határin s
kés
tíil
mellyek egy
hatva,
képezik
a
ivadék közölt?!
példákra hivatkozni!
—
Hiszen
387 nagy könyve mindenki eltt nyitva áll; ki ebbl nem okul, azok közé tartozik, kik sem nem tanulnak, sem nem felednek. Valóban a népképviselet kérdése nem csak
a történetek
alkotmányi kérdés, hanem a szellemi és anyagi haladás kérdése
Azon nap,
egyszersmind.
is
mellyen az összes nemzet lesz
képviselve országgylésünkön, leend nemzetünk és
alkotmányunk szellemi
anyagi újjászületé-
és
sének napja.
mellyen egy egész nemzet
Azon napon, fognak
küldöttei
ekezni,
hon tanácsteremébe gyül-
a
oszlandanak
egy
szét
sötét
feudális
kor utolsó borúlatai.
Azon naptól fogva, mellyen egy egész nemzet sereglendik össze az alkotmány körül, leend a törvénynek ereje, s fog a jogok kölcsönös
elsö
tisztelete
társasági
törvénynyé
emelkedni.
Azon
napon,
mellyen
tizennégy
millió
haza polgár azonitandja magát az alkotmánynyal,
leend a közös
kép
igazságosan megoldva.
s
Azon
naptól
nemzet érdekei
teherviselés kérdése vég-
kezdve,
teendik
mellyen
az
összes
nyomatékukat a
tör-
vényhozás mérlegébe, fog nemzeti kereskedésünk s müiparunk megszületni.
388
Azon napon, melly minden hazapolgárt legmagasb végtelen
vágy
polgári
pálya s
elOtl,
czélokra jogositand,
nyílni
a
a
fog
nemes polgári becs-
ezrek keresendik dicsöségOket ab-
ban, hogy a közjónak hasznos szolgálatot tegye-
még most
nek,
a legnagyobb rész a politikai
életet
csak hágcsónak
hez
hivatalokhoz juthat.
s
tekinti,
mellyen czimek-
Azon nap végre, mellyen egy egész nemmagasb polczára jutand, fog végtelen mezt nyitni a magasb czél után sóvárgó szellem eltt; nagyobb és nemesb öszzet a polgáriság
tönök nyiijtandanak ingert az irodalom, tudo-
mány
s
mvészet
kincseit
nevelni,
s
nemzeti
életünk egyik jeles tényezjévé tenni.
Szóval selet
:
azon napon, mellyen a népképvi-
kérdése megoldva leend,
reformjaink kérdése
leend megoldva
is.
Ingyen szabad okoskodásom czolatát
egy pár szóba foglalnom.
egész
lan-
389
Alkotmányunk, nemzetiségünk, s haladásunk valamennyi kérdései olly lényeges kapcsolatban vannak egymással, miszerint nem vagyok képes határvonalt találni , melly ezeket egymástól
A
elkíilonzi.
kor, az
dései,
események hatalma,
elszigetelték
a
magyar
saját téve-
aristocratiát;
s
most nincs egyéb hátra, minthogy az összes nemzet egyetemes érdekeiben keressen
s
talál-
jon menedéket.
Ers meggyzdésem megoldani
fogja
vagy a nép
szerint
problémáját,
újjászületésünk
vagy nem fogja megoldani semmi.
—
Ideje tehát,
zának,
nbb
hogy azon nemes
kiknek keblei a legtisztább
honszerelem lángja
heviti,
e
fiai
s
a ha-
legkit-
nagyczélra
egyesüljenek.
Kérdezni: akarjuk-e a népképviseletet? annyit tenne, mint kérdezni:
akarjuk-e az
kotmányt, a nemzetiséget, a reformot
s
— al-
általá-
ban akarjuk-e a hon jövendjét?
Kába ember az,
ki
nagy czélokat kicsiny
eszközökkel remél elérhetni. ,,
Hagyjatok elbb alapot raknom,*'—
Bulwer
—
a jeles regényiró
—
raérendem a torony magasságát."
,,
mond
azután ki-
390 Népképviselet az
alkotmányos
lét
alapja,
minden reform félszeg, minden építmény kora romlásnak van kitéve, nemzeti
melly
nélkül
ujjászülelésünk pedig épen lehelellen.
En
tehát
megoldását tartom.
a
íegelsí)
népképviselet
kérdésének
szükségeink
legelsejének
Negyedik
A
népképviseleí kérdésének gyakorlati
I I
fejezel.
megoldása.
bezárhatnám
Itt
nem annyira eti
a
munkámat, lehet
rendszert kimutatni,
séget
meggyzni
mellynek
legjobb
mint inkább a közön-
arról,
hogy ezentúl
a társaság egyetemes érdekeit, ki
czélja
népképvisel-
a népet,
nemfeledhetjük
többé politikai számvetésünkböi.
Sok olvasóm azonban könyvecskémet,
taná
ha
befejezetlennek tar-
nem mondanám
röviden nézeteimet az iránt is:
lom én
e
el
miként gondo-
kérdést gyakorlatilag kiviendónek?
Részletes
perczben nincs
népképviseleti javaslatot
szmdékom,
de
minden
adni e esetre
szükségesnek tartom azon elveket megállapitani,
mellyek körül nézetem szerint a népképviselet-
nek sarkaliania
A
kell.
népképviselet sikere lényegesen e^y jó
választási
rendszertl függ,
nielly
közös
tért
392 nyisson minden
társasági
erknek
a törvény-
hozásrai befolyhatásra.
Egész Európában egyetlen egy alkotmányos ország sincsen, hol a választási rendszer
minden igényeket kielégitene
:
jele
annak, hogy
még
a legjobb választási rendszer
nincsen
föl-
fedezve.
A
rendszer elveinek megállapi-
választási
tása körül annyival szükségesebb az óvatosság,
mert élö tanúi vagyunk, miként egy hiányos
oUy könnyen
válhatik
forradalmakra,
mint a
választási rendszer épen
ürügyé a
népeknek
kormányok kezében
a
népszabadság
elfojtására.
Példa Spanyolország és Portugál.
A három
testületek. tói
megállapitásánál
rendszer
választási fó
tényez jö
tekintetbe:
2) Közvetlen választás.
1) Választó
3) Válasz-
képesség.
Vizsgáljuk e tényezket egyenként.
i) Tálai^ztó testületek.
A
népek tapasztalása
még korán sem
haladott annyira, miszerint
lehessen mondani,
rendszer
már
föl
a képviselet körül el
hogy a legjobb képviseleti
van fedezve.
I
393 Eddig Európában két neme a képviseletnek
gyakorlatba:
leginkább
vétetett
az osztá-
lyonkénti, vagy diplomaticailag szólva: országképviselet
rendi
Reichs-
népkép-
vett
(Allgemeine Volksreprásentation).
viselet
Az els
szerint
nemzet alkotmányilag
a
külön választott
osztályai
elkíjlönzött
követek
a második rendszer
képviseltetnek;
által
der
(Repraesentation
és általános értelemben
stánde"),
sze-
képviselk nem külön osztályok, hanem a választó testületekre osztott egyetemes nemrint a
zet által választatnak.
dális
az
Az els rendszer homlokán
viseli
származásának bélyegét, a
helyett,
egyetemes
érdekeknek
nemzeti
emeltyül, osztályokat
nak
ezen
ákmányolni,
lam
;
s
ÍJIy
más
saját
az alkotmányt
a koiinány-
hasznára
kizs-
erejétl megfosz-
felelségével azon osztályok háta
rejtekeziii,
pártok,
külön polgár osz-
módot nyújt
ellentételeket
hogy
szolgálna
szembe egymással,
állit
éles ellenlételeket idéz föl a
tályok érdekei közt, s
a feu-
mögé
niellyekhez csatlakozott.
rendszer mellett soha semmi politikai
hanem mindég
casták viaskodnak egy-
ellen.
S hol
az
képviselsége
osztályok
még
vagy
rendek külön
külön törvényhozó testüle-
394 tekre
a
is
oszlik,
mint p.
o.
Svédországban,
olt
majd nem a lehetetlenségek
törvényhozás
sorába tartozik. Ezért
hogy mindazon népek,
láthatjuk,
mellyek országrendi képviseletet bírnak mit sem
forr(')bban,
(')hajtanak
rendszert minél cseréltessék
elbb
,
sem-
hogy
mint
e
általános népképviselettel
fól.
A második
rendszer a polgári egyenlség eszméjébl eredeti, s magában foglalja mindazon jókat, mik az országrendi képviseletben foglaltatnak, emennek minden káros oldalai nélkül.
Az mányos
általános népképviselet
tályai közt, s az
tür alkot-
alkotmányt minden osztályok
közös tulajdonává
Az
nem
közfalat a polgári társaság kíilön osz-
általános
teszi.
népképviselet a
külön
tályok érdekeit egymásba olvasztja,
s
osz-
minde-
nikben ama nemes ösztönt ébreszti föl, hogy a nemzet egyetemes érdekét a
magáénak
elébe
tegye.
S ha maradnak mellyek a politikai helyül,
is
fen osztályzati érdekek,
élet
mezejét választják küzd-
az általános népképviselet ezen érdek-
viszályt a
kamrákba
törvényhozás utasitja, hol
tereméibl
a választó
mindenki egyenl ervel
395 mérközhetik
ellenfelével,
szülhet káros
s
hol
e
csata
nem
következményeket az egész ha-
zára nézve.
A mennyire ama férfiak hangulatát ismerem, kik e hazáhan az alkotmányos haladást szintén óhajtják, egyet sem tudok kOzölok, ki
az
népképviseletnek elsséget ne
általános
adna az országrendi képviselség
már csak
azért
.iltalános
is
fOlött,
s
én
népképviseletei
óhajtok, nehogy országrendi képviselet mellett a gyógyszer gonoszabb legyen a kórnál, mellyet orvosolni
Az
akarunk.
általános népképviselet súlypontja azon
testületekben fekszik,
lk
választatnak,
s
raellyek által a képvise-
mellyek
közönségesen vá-
kamráknak neveztetnek. Minden attól függ tehát: miként rendez-
lasztó
tetnek ezen választó testületek?
A választó kamrák rendezésénél véleményem szerint fkép a következ körülményekre kell ügyelni:
1) hogy azon kerületek, nike egy egy választó kamrát területileg
mellyek
minde-
állit ki,
ne csak
egyenlk legyenek, hanem
nyiben lehetséges
—
kikerekitett egészet
2) hogy
ezen
a menminden kerület egy egy
képezzen; kerületek felallitásánál
ne
396 csak a választók,
a népesség száma
is
tekin-
tetbe vétessék;
3) hogy az adómennyiség körül azon arány vétessék figyelembe, melly általában az adó kivetésénél is kulcsul szolgál, s mellyet a földérték, kereset, és általában a helybeli viszo-
nyok különbsége nyújt. S minden illy kerület az országgylésen egyenl szavazat mennyiséggel képviselend.
9) ]45z^etlen \Ála»xtÁ». igen
sokat lehet
fbb
vagy
ketts
elmélkedni;
rend érdekében a
a jó
fokozatú
választás
én e helyen elégnek
szeren ama tényre hivatkozni azon népek,
miszerint mind-
mellyek ketts fokozatú
válasz-
nem sokkal jobb helyzetben volmintha épen nem lett volna alkotmányuk. birtak,
tással
tak
:
mellett
tartom egy-
Tökéletesen értem,
hogy
a választást azért
rítani,
ha valaki azt mondja, kell szi'ik
alapra
mert az állodalom legfbb érdeke
kívánja,
legyen
hogy hol
azt
a törvényalkotás súlypontja ott
az
ország
egyetemes
súlypontja van; tökéletesen értem
nézetben
szo-
nem osztozom
mondja: hogy a
is,
—
érdekeinek
—
habár e
ha valaki azt
választói képességet azért kell
397
magas censushoz tehetösb része az,
kötni,
mert épen a nemzet
meliy az alkotmány fentar-
tásához kell anyagi függetlenséggel bir, melly-
nek egyszersmind a jó rend, polgári szabadság törvények uralma, valamint az institntiok
és
—
állandósága legközelebb érdekében áll;
de
hogy mind azon czélok miként érethetnek ketts fokozatú választás
által,
el
fölfogni képes
nem vagyok. A népképviselet alapeszméje többség eszméjében gyökérzik.
a
nemzeti
Ketts fokozatú választás mellett a képviselk nem a nemzet, hanem a nép által kineválasztók
vezett
képviselnék;
többségét
esetben pedig sokszor megtörténhetnék
a választók
kez
többsége a nép többségével ellen-
irányban tenné
A
meg
közvetlen választás
legyen szorítva
a
is
—
illy
hogy
,
a követválasztást.
—
bármi
választói képesség
bizonyos számú
alapra
szi'ik
a census
által
polgárokat egy-
szerre politikai nagykorúsággal
ruház
föl
,
és
hogy nem foszt meg azon kilátástól munkás szorgalma által egykor a választói senkit
képességet
,
is
magáévá
teheti;
választás mellett a polgárt
sem ragadhatja tovább egy hetésénél.
ketts fokozatú
legmerészebb álma választó
kinevez-
398
— bárérdekének —
Közvetlen választásoknál a választó
mennyire
tömjénezzen
saját
is
önkénytelenül követi a kor szellemének, a köz-
véleménynek nagy impulsusát; s tudja, hogy választói jogának alkalmazásáért a jelen és
jöv
ivadék eltt nagy erkölcsi felelséget vesz
magára;
—
ketts fokozatú választás
ellenben az sválasztó
hatásköre csak
mellett
kinek egész politikai
egy másod választó kinevezé-
séig terjed mindössze s
— is
a rokonság,
komaság
jó czimboraság impulsusát követi; a másod-
választó
pedig
valamint
puszta
véletlennek
köszöni megválasztatását, ugy sem a jelen sem a
jöv
kor irányában nem érez semmi erkölcsi
felelséget, rá
is
s
szavaz véletlenül valakire, miként
csak véletlenül szavaztak.
Erre azt mondhatná valaki: hogy
ts
,,a ket-
fokozatú választásnak csak politikailag kis-
korú népeknél lenne
illy
eredménye;**
—
ára
de politikailag nagy korú népek (igy sem tra ketts fokozatú választást. Minden jó választási rendszernek második fkelléke tehát: a közvetlen választás, minden
nék
el
fokozatosságnak egyenes kizárása mellett*
399
8) Választól képesség. Leglényegesebb dezésénél:
kérdés
kik legyenek
Ezen kérdés a
a
választás
ren-
sajátlag a választók?
képviseleti
alkotmány
ten-
nem-
gelye, melly körül forog az alkotmány, zetiség,
szabadság és az összes állodalmi
mondám, hogy
Fölebb azt
népképviselet súlypontja
ben fekszik
:
az
a választó
testületek-
mert a torvényhozás erejét
lag a választó
testületek
lét.
általános
saját-
minél-
ereje képezi;
fogva a választói jog kérdése lényegesen alkot-
mányi kérdés.
S itt vagyok ama nagy kérdésnél melly Európa alkotmányos országaiban a nagy poli,
tikai
pártok közötti különbséget képezi.
Korunkban igen különös tanok merültek föl
a válaszlói jog körül.
Ugy
látszik,
a vén
Európa nem tud
bontakozni azon rögeszmébl,
minden
;iron
aristokratiára
ki-
miszerint nekie
van
szüksége;
a
kegyelet és loyalitás annyira vele van születve,
—
—
hogy ha nem talál maga csinál bálványt magának, mellyet imádhasson. A középkorban a sziklatetökön iiVó sas fészkekel bámulta s egy nagy pecséttel ellátott pergament legmélyebb tisztelete tárgya volt; ma miután az idö vasfoga, mind a szikla-
—
400 mind
fészket,
a kiváltságlevelet elmorzsolta
a börzepalotákra
—
és
a teljes
Valamint a középkorban csak az
tartatott
átviszi
liszteletét
érték bankjegyekre. valódi
embernek, kinek ös vára,
és pergamentje volt;
vasvértezete
ugy ma csak az
tartatik
valódi embernek, kinek pénze van.
Naponként halljuk
kinek anyagi
teni valója van,
kezesség
hogy csak
hirdetni,
jogokkal folruházni,
lehet politikai
van
hogy
arra,
kinek
értékében
nem
vezi,
s
mellynek ótalma
rend
alatt javait él-
ez fölötte csodálatos logika!
Amerikáben elégnek szabadság földjén levegjét nevelt
elég
tömeg
fog a
szenvedélyeivel szövetkezni azon politikai felforgatására,
azt fél-
szija,
tartatik,
született és a
ha valaki a
szabadságnak
ha egy szabad alkotmány rend
társasági
befolyása
által
tanulta
alall
ismerni a törvények erejét és az emberi
mél-
tóság becsét, a végre hogy a hazái és szabáMi-
ságot
szeresse
fölkeresni
s
mányos szabadság nyitva
jogositottnak
érezze
minden pályákat, mellyeket az
tart,
nevelje azon
és
a polgiirok
személyes
ert, melly
szabadság és társasági rend
alkot-
törekvése el^t
befolyása
által
magát
súlyával
az alkotmányos
fentartatik.
Európában bizonyos nagyobb mennyiség
401 érték szokott alkotmányos mértéke lenni a haza
szeretetnek,
s
az
alkotmányt és szabadságot
csak azok képesek fentarlani,
kik ennyi vagy
annyi értékkel vagy jövedelemmel birnak.
Amerikában a szerény kézmves épen annyom a politikai jogok mérlegén, mint a newyorki vagy bostoni pénzváltó két vagy bárom millió dollárjával, s azon hatalmat, melly a gazdagságból olly könnyen eredhetne, tökényit
letesen ellensúlyozza azon hatalom, melly a jogok egyenlségébl és a szabadságszeretet mindenható erejébl ered.
Európában a gazdagság nem csak hogy végtelen felsbbséget ád a társasági életben a fölött, de még azon egy jogot megtagadja a vagyontalanoktól, melly a gaz-
vagyontalanság is
dagságszülte hatalomnak
kénynyé
A ellen
pénzaristocratiai
ön-
fajulását ellensúlyozhatná.
vagyontalanok
Amerikában
harcz a társasági holott azt
is
harczát láthatjuk,
vagyonosak
a
de
ott
rendet súlyegyenben
ezen tartja,
Európában perczenkint felbomlással
fenyegeti.
A dolog igen természetes: mert Amerikában ezen harcz törvényes téren vivatik; Európában ellenben a törvényes tér meg van a szegényektl tagadva, minélfogva emezek titkos «6
402 szövetkezésekben keresnek és találnak fegyvert az
ket nyomasztó
társasági rend ellen.
így fejldtek ki a communismus, socialisraus,
fourierismus
és
mindazon kinövései az mellyek Amerikában
európai proletariátusnak,
több kisérletek után sem birtak megfogamzani, s
mellyek Damokles kardja gyanánt lebegnek
az európai társasági rend
fölött.
Az európai pauperismus olly óriásivá nöt, hogy a gazdagokat már perczenként elnyeléssel fenyegeti,
minélfogva a vagyonos osztályok
nem ismernek sürgetbb körülbástyázni,
s
mint ma-
föladatot,
gukat a vagyontalanok osztálya
ellen
lehetleg
innen eredtek a szegénységi
törvények, a szegényházak, a szegényházi rend-
rség
és a
—
választási census.
Az emberi ban
rejlik;
társaság jövendje
isten titkai-
de annyi bizonyosnak látszik, hogy
az európai társaság betegségét az eddig alkal-
mazott gyógyszerek
nem képesek
orvosolni.
Minthogy azonban e társasági betegség habár nem mindenütt egyenl mérmegvan tékben
— —
látszik,
mellytl alkalmasint egy európai nép-
képviselet
Am
a
census
olly
rosznak
sem menekülhet.
legyen hát census!
szabadelv
szükséges
alapra,
de állitassék olly
miszerint
az
alkotmány
403
meg
ne fosztassák
a
nép oltalmaiul
ha egy részrl szükségesnek szegénységszülte
rósz
miszerint
;
hogy a
látszik,
szenvedélyek
a
capito-
az alkotmány a leg-
liumhoz ne férhessenek,
s
többet igérök által
könnyen megvásárol-
olly
martalékává ne
ható proletariusok
más részrl
legyen,
a gazdagság befolyása
is
—
olly el-
alkotmány
lensiilylyal fékeztessék miszerint az
egy felfuvalkodott pénzaristocratia kizáró monopóliumává ne fajuljon. Általában a választói képeséget akként ktll elhatározni,
den érdek,
még
az se
kinek a
nem
hogy a választó testületekben minminden jog pajzst találhasson, s panaszkodhassak ugye mellzésérl,
választásra
egyenesen
befolyni
joga
volna.
Csak kettt kívánok a
választói képességre
nézve megjegyezni: 1) hogy az olly általános legyen,
miszerint
osztályaira
s
2) hogy törvény roztassék, senki ki
polgári
a
által
minden
társaság
illeszthet
legyen;
olly szorosan
meghatá-
rétegeire
miszerint annak
valakire
illesztése
önkényétl ne függjön, hanem világosan
legyen jelölve az eset,
mellyben,
a polgár
választói képességre jut.
Részletesebben
nem tartom szükségesnek
a tárgyba ereszkedni;
mert nekem
—
miként
404
már megjegyzem
—
nem annyira egy
képvi-
alkotmányi tervezni, mint a népképviselet
seleti
szüksége
iránt
meggyzdést
ébreszteni
volt
leginkább czélom.
sem tartom
Azt fejtegetni
:
helyen
e
szükségesnek
ha valljon a választási kamrák bir-
janak-e tanácskozási s határozási, következleg utasítási vagy viszahivási joggal? Ezen
—
kérdés
nek-e
légyegesen a választó
azzal
össze:
fiig§
kamrák egyszersmind
legyepoliti-
kai és kormányzati testületek is?
Ezen kérdés pedig sájátlag a megye rendezés
kérdéséhez
tartozik,
melly
e
pont-
ban szorosan összefügg a népképviselet kérdésével,
lomtól,
mellyet e helyen fejtegetni elvinne czé-
minélfogva
tárgyául tartom fen
Szintúgy
rendezésrrl
,
nem mert
e^y
azt
jöv
értekezés
magamnak. szólok ezt
csak
az
orsziggyülés
a
népképviselet
problémájának megoldása után gondolom sznyegre hozhatónak.
Kötelessí^gemnek tartom
megjegyezni:
itt
még néhány
miként tévedne
az,
szóval
ki értekez-
405 <^semböl, azt olvasná ki
nyokat fenekestül
En
fel
hogy én minden
a tiszta népképviseletet czélnak tekintem,
mellyre törekednünk kell,
emberi
viszo-
akarok forgatni.
dolgok
csak fokozatos kifejldés
De minden
mellyet azonban az
folyamata
természetes
lépést,
által
szerint
érendünk
el.
mellyet alkotmányunk
körül teend a nemzet, ollyannak óhajtok, hogy e czél elérésére legyen irányozva.
En nem
azt kivánom,
hogy jogok, mellyek
eddig birattak, elvétessenek, hanem hogy azokra
kik e jogokat eddig
is,
jesztessenek,
s
hogy
polgári
társaságot
hanem
a
e
nem
birták,
megoszlató
társaság
kiter-
jogoknak ezentúl ne
a
kiváltságok,
minden
tagjait
lánczba szoritó társasági érdekek
egy
szolgáljanak
alapúi.
Midn
népképviseletrl szólok,
a szabad-
ság és egyenlség képe mosolyog a távolból felém; látok egy fölvirágzó hazát, egy szabad,
ers
nemzetet,
kötelességek
melly
egy boldog ivadékot,
valamint jogokban
egyenl,
teljesítésében
úgy a is
hazafiúi
férfiasan
ver-
senyez.
De szemem önkénytelenül jelenre
s
rögtön
a gyakorlati
visszafordul élet
a
nehézségei
406 állanak elttem, bat
mellyek sokszor a legbátrab-
megdöbbentik.
is
Elttünk azon ketts czélt,
feladat áll,
hogy a
melljre törekszünk, a helyzetek kiméle-
tével párositsuk.
Százados elitéletet ka, s
nap
mun-
kiirtani herculesi
tudom, hogy Roma nem épült
föl
egy
alatt.
Ugyanazért távol van tlem azt követelni,
hogy mértéktelen rögtönzésekkel minden régit felforgassunk, s azon népek majmai legyünk mellyek ma egy alkotmányt teremtenek, hogy azt holnapismét leronthassák,
lerontják a bastille-t,
—
mellyek
hogy holnap egész
ma
Parist
körülfalazhassák.
En
e
perczhen nem kivánok egyebet, mint
hogy történeteink hagyományából az, mi nem teljesleg
rósz,
öszhangzásba hozassék a kor
igényeivel s az alkotmány és nemzetiség érdekével.
Ha
a városok
—
fölszabadult
—
nagyobb
és
fleg már
községek országgylési képvi-
megajándékoztatnak, a tisztesbek a megyei választók sorába foglaltatnak (s kevesvelettel
bet a nemzet a históriai jogok
elítéletek tehet)
,
legnagyobb
mind
a mellett
is,
és
kimélése
hogy
ez
osztályzati
mellett
még
sem
távolról
407
sem
elégéti ki a szükséget,
dem
e reformot;
az
alkotmányban
örömmel üdvözlen-
mert minden érdekben, melly tért
nyer, viszont az alkot-
mány nyer támaszpontot. Ha a jöv országgylés gels
meg
lesz
téve
ezt tüzendi ki le-
ugy a nemzet az els lépés.
föladatául,
újjászületésére
Végszó.
S
raost berekesztésül
még
csak egy két szót.
Alkotmányunk súlypontja eddig a nemességben feküdt, raelly magát ezért kiválólag magyar nemzetnek nevezé. S e nemes czimet tle megtagadni nem juthat eszébe senkinek.
A magyar nemesség nemes kor a szó legjobb értelmében.
A magyar
nemesség
volt
is
tetteket
minden-
mulathat
fól,
méltókat arra, hogy a hajdankor legragyogóbb mellé soroztassanak,
tettei
tót arra
s
honszerelmet, mél-
hogy minden jöv ivadékoknak
pél-
dányúi szolgáljanak.
A magyar nemesség vérével
fenn fáját,
is
szerezte tartottat
e "^
hazát, beléje
hogy árnyékában a
enyhet találjanak.
nem csak hanem azt ültelte
íiak,
hogy vérével
a szabadság és a iiak
fíai
409
Egy
viszályteljes évezred pillant
le
a
ma-
a
ma-
gyar hazára, hol Annyi bal szerencse közt Olly sok viszály ulán
Megfogyva
bár, de törve
nem.
El nemzet e hazán!
Nem! senkinek nem
eszébe
juthat
gyar nemességet
—
áldozott hónáért,
mellynek dicssége
ragyogó nek
melly annyit küzdött,
lapját tölti be a világtörténet
—
kissebbiteni.
De
a
s
nem egy könyvé-
kor szelleme, és események hatalma
hályogot boritott egykor a magyar nemesség
szemére,
egynek a
s
azon erö, mellynek elejétl fogva
kellett volna lennie, megoszlott,
magyar hazát
és a
csak csapások érék.
A
—
tizenkiienczedik században élünk,
a szabadság szelleme, mint az emberi
vjének nagy jós
s iine
magyar szabadságot
azóta
midn
nem
jö-
igéje szárnyalja végig a vilá-
got egyik föidsarkról a másikig.
Most arról
van
szó:
hogy
a
napjának melege forrasza be azon kat, mellyeket
mostoha kor,
és
szabadság szakadáso-
események ha-
talma idézett a nemzettestre.
Most arról van szó
hogy azon szabadság,
;
akarja e a nemesség,
mellyért
vérzett,
egy
410 egész nép féltve bálványozott tulajdona legyen, avagy inkább azt akarja talán, hogy évezredes történeteire, nevére, s politicai létére szemfedél
boruljon?
En hiszek nemzetem csillagzatában; hiszem, hogy ama nemes jellem, mellyet a magyar nemesség annyiszor értetni vele,
tanusitott,
itt
is
megfogja
mivel tartozik saját becsülésének,
az örök igazságnak, a jelen és utókornak.
A
nemesség átfogja
mány súlypontjának zetben, a birtok,
látni,
hogy az
alkot-
nemmunka, értelmiség, általában ezentúl ez egyetemes
valamennyi társasági érdekek összeségében fekiinni:
ez a
magyar haza,
és
zetiség újjászületésének föltétele.
kell
magyar nem-
PN 6129 M3
Magyar százatok
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY