MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET SZERKESZTI
FÜHRER MIKLÓS o o o
MEGJELENIK fv\lNDEN I-lÓBAN
1913. XI-IK
ÉVfOLYAM
ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ESZTENDŐRE 24 KORONA EGYES I-·ÜZET ÁRA 3 KORONA
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓliIVATAL: BUDAPEST, IV. KER., VÁCI-UTCA 56.
BUDAPEST "PÁTRIA" IROD. VÁLL. ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRS. NYOMÁSA 1914
"
,-. ~
,
"
r
TARTALOMj EOYZÉK. 0-
II
-
I. sz. A budapesti Nemzeti Színház tervpályázata. - Az aréna-úti játszótér és üdülőhely. '2. sz. A budapesti Nemzeti Színház tervpályázata. - A Székács-villa. - Vázlatok. '- Az Egressi-úti iskola. - A Spitz-villa. - Árúbódék. 3. sz. A brassói fekete temp lom. - A bírák és ügyészek telepe. - Márl(\ls Emilia villája. -1-. sz . A Kálvin-téri telektömb beépítésének tervpályázata. - Visegrádi-utcai bérpalota. - Dr. Schreyer Endre lakása. 5. sz. A Inagyal' kereskedelmi cS1l'l1Ok tervpályázata. - Vidéki lakóház. - Az f . T. C. klublHiza. Hudai villa. (J. SI.. A fasori református tem plom. 7. Sf. A tel\lesvári bank és kereskedelmi r.-t. tervpál yázata. Meszlényi Adricn bérháza. CsasZllek örökösök háza. Stefani Ervin bérháza. - Villa. - Dorottya-utcai bérház. i'onyódi elel\li iskola. - !-'onyódi lakóház. - Vázlatok. S. 9. i\ fiulllci állalIIi főginlllázium tervpályá7.ata. - Bálint Sándor bérpalotája. - ;\ zsolllai :ílla llli föreáliskola. A gróf Cziráky-udvar. - Herczegh Ferenc nyaralója. I). SI. t\ Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázata. - Gróf Sel\lsey bérpalotája. !\ (}azdák Biztosító Szövetkezete székháza. - Az Első Magyar Részvé n yse rfőződe sörgyára. - Dr. Hültl Dezsö villája. - A IIlester-utcai frlsö kereskedelmi iskola. - A krasZIlahorkai könyvtár. 10. SI. A székelyudvarhelyi törvénykezési épület tervpályázata. - Virányosi-úti villa. - Tátra-utcai b~rhál.. - Ügynök-utcai bérház. - Petőfi-utcai bérház. Néps?Ínház-uteai bérház. .Irányi-utcai bérház. - Visegrád-utcai bérház. - Az állatkerti mennyezet és fali fesltllények. l:!. SI. , \ löcsci pénzügyi palota !ervpályázata. - Az iparmíívészeti iskQla kiállítása. - A Mczőg:l/dasági MÚ/CIUll ro llI áll csoportja. - Az aradi rÓI1l. kath. templom terve.
Az 1913. évben megjelent
művek
Ágoston bllil Ignác Arkay Aladár ;\rve Károly
I(iss I.ászló I<.olllor Marcel I(ot:íl Henrik Kriegler Sándor
J)~íbolnay józsef Bálint Zoltán Herey Lajos
Lajta Béla Lechner jent! Lcimdörfer Anllill
Englert Károly Fleischl Róbert h·itz Oszkár
Málnay Réla Mautner Miksa iVledgyaszay Istvnn Mikle I(ároly Miklós Ede
~lpár
Oyörgyi Dénes liaasI. Gyula Hajós Alfréd Dr. H ü 1tI Dezsö Jablonszky ferenc Jakab Dezső Jámbor Lajos j anszky Béla Jónás Dávid Jómís Zsiglllond Kausel' Andor
N:ídor Lajos Odh Al1\bnls Pogány Móric Pollák Manó
J{ácz Em i I Radó Sándor Rainer Károly Reich József
és cikkek
szerzői. Reichl Kálmán Heitzer Elel1lér Reitzer jenö Rerrich Béla Rózsavölgyi Oyllla SchölI1er Ferenc Sebestyén Arltlr Somló EIII il Spiegel Frigyes Szende Andor Szivessy Tibor Szöllőssy Allrél Thomás Antal Töry Emil
Magyar Építőművészet
XL évfolyam; f. szám.
A budapesti Nemzeti Színház tervpályázata Bírálati jegyzőkönyv hiányában, Szerkesztő Úr felkérésére arra vállalkoztam, hogy a Nemzeti Színház tervpályázatán az első díjjal kitüntetett terveket ismertessem. A tervek a kiállításon a rossz elhelyezés miatt alig voltak részletesen tanulmányozhatók s így aránylag kevés adatta l vagyok kénytelen feladatom nak megfelelni. Mielőtt azonban a terveket részletesen ismertetném , néhány szóval meg kell emlékeznem a helykérdésrő l. Sokat vitatkoztak már efölött. Sokak meggyőződésének adok kifejezést, amikor megállapítom, hogya régi Nemzeti Színház helye, ahova az új színházat építeni akarják, nem felel meg a célnak. A nagyszabású nak kontemplált . zínházépület ezen helyen bérházak közé szorítva, kellő perspektiva hiányában nem fog érvényesülni. A nagy üzleti gócpontot meg fogja bénítani ; az útkeresztezés amúgy is nagy forgaImát végzetesen meg fogja terhel ni. Sajnos, nem lehet reményünk arra, hogy a színházat jobb helyen építsék föl s így kénytelenek vagyunk az adott viszonyokkal számolni. Megpróbáltam tehát ebből és a tervpályázat eredményéből leszlírt tapasztalatok segítségével az adott viszonyok között a legjobb elhelyezési módot megállapítani. Az első díjjal kitüntetett Medgyaszay-féle terv diagonális megoldást mutat, míg a második, harmadik és negyedik díjial kitüntetett tervek szerzői egyformán a Múzeum-körútra helyezik a szinház főhomlokzatát. A Rákóczi-út és Múzeum-körút keresztezéseinél éri el úgy a gyalog-, valamtnt a kocsi- és villamosforgalom a tetőpontját. Ha mármost ide akarjuk a színházak úgy gyalog-, mint kocsiforgaImát terelni, akkor elképzelhetjük, hogy itt micsoda végzetes torlódás fog támadni. Három terv a főforgalmat a Múzeum-körútra tereli. Bálint és Jámbor két kocsi fel hajtót tervez az előcsarnok jobb és baloldalán, ami teljesen helytelen dolog már csak azért is, mert az a színház előtt elvezető villamossineket azáltal sok helyen fogja keresztezni, annyival is inkább, mert az emeletek lépcsői szintén éppen ide nyílnak. Pogány és Töry tökéletesen ugyanezt a hibát követték el. Lajta tervéből nem tűnik ki, hogy a kocsiforgaImat hová tereli. A gyalogforgalom levezetése kifogástalan. Mindezekből azt állapíthatjuk meg, hogy a
SZÍnház főforgalmát csakis a nyugodtabb üzleti élettel nem bíró Múzeum-körúti oldalra lehet helyezni. Még egy szerény megjegyzésem volna a forgalom lebonyolításához. A négy közül egyik terv sem létesít a sarkon nagyobb szabad terül etet, ahová a várakozó kocsik volnának összpontosíthatók s ahol a közönség is az utca forgatagában nyugvópontot találna. Medgyaszay, Bálint és Jámbor, és Lajta terve a sarkon keletkező teret beépítette. Még legjobb megoldás e tekintetben a Töry és Pogány-féle terv. Ugyancsak ide tartozik még a Wzbiztonság s a keletkező Wzveszedelem könnylí lokalizálásának kérdése. E tekintetben legszabadabb Tőry-Pogány és Lajta terve. A legnagyobb nehézségek egyike az új színház megtervezésénél a nézőtér nagysága volt. Meg volt adva, hogy a befogadóképessége körülbelül 1100 személy legyen. Ezzel körülbelül meg is volt adva annak nagysága. Csakhogy éppen itt a baj. Mert amíg egy nagy tömegeket felvonultató, nagy apparátusú történelmi dráma a maga markáns nagy vonalai val még nagyobb távolságból is egészen tisztán látható és hallható, add ig a modern intim társadalmi problémákkal foglalkozó, kevés, halkszavú és kevés gesztusú színdarab nak hatása a nagyobb távolságokból már nagyrészt elvész, élvezhetetlen. Hogy ezt a kérdést helyesen meg lehessen oldani, ahhoz tulajdonképpen egy kis intim s egy nagy színház volna szükséges, körülbelül úgy mint Berlinben a Reinhardt-féle Deutsches Theater és a Kammerspiele. No de erről itt szó sem lehetett. Ez a hiba ennél fogva nem lesz kiküszöbölhető. Marad tehát annak a helyes megoldása, hogy minél kisebb teremben, leh etőleg kis távolságra a színpad körül s a legkevesebb magas ági differenciával, hogy aránylag legjobb látást és hallást biztosítva helyeztessék el a hallgatóság. A pályázati feltételek arra nézve nem tartalmaztak előírást. A jó hallásra vonatkozólag még eddig nem sikerült egységes távolságot megállapítani. Az új Nemzeti Szinháznál sem lehet arra vonatkozólag biztos szabályt megállapítani. Ez a távolság nagyrészt az előírt számú hallgatóság elhelyezéséből fog adódni. Annál inkább leh et a jó látás felső határát megállapítani. Bizonyos ugyanis, hogy minél magasabban fekszik az ülőhely a színpad nívója
>
Magyar Epítőmuvesze!
fölött, annál inkább el fog tolódni a színpadi kép, annál természeteIlenesebb képet fog az mutatni. Hogy pedig a szinész felülről látva milyen keIIemetlen benyomást kelt, arról talán nem keII szólanom. Erre vonatkozólag sajnos, az egyes pályaterveknél nem áIIottak adatok rendelkezésemre. A most épülő drezdai színház tervpályázati feltételei erre vonatkozólag a következő elő írásokat tartalmazták : A legfelsőbb ülőhely a színpad nivója fölött legfeljebb II méterre lehet; a földszint első sorának színvonala legalább 0'25 méterre legyen ugyancsak a színpad nivója fölött. A nézők kényelme és veszélyesetén a nézőtér minél gyorsabb kiürítése egyike a legfontosabb megoldandó feladatoknak. Erre vonatkozólag a tervekből a következő adatokat sorolom fel: A földszinten van átlag ülőhelyegysorban : Medgyaszay: ___ ___ _ _ ___ 32 ülőhely Bálint és Jámbor: 30 /I Töry és Pogány: __ ___ ___ 29 Lajta: ___ ___ ___ ___ ___ ___ 28 /I
2. oldal
Bálint és Jámbor tervén a ruhatárak elhelyezése sikerültnek mondható, úgyszintén Töry és Pogány tervén is. Lajta a nézőtér földszint jét az első emelet magasságába helyezte, ezáltal az egész nézőtér alatt nagy csarnokot nyert ruhatár számára. Az elsőemeleti ruhatárak azonban rossz helyen vannak. Medgyasszay tervén a lépcsők elhelyezése nem mondható szerencsésnek. Teljesen körül vannak építve, az elsőemeleti lépcső nem nyílik a szabadba és egyébként is a lépcsők nincsenek egymástól eIk ülön ítve. Bálint és Jámbor tervén az első emeletre vezető lépcsők a földszinti körfolyosóba nyílnak, ami nem helyes, a többi lépcső elhelyezése jó. Töry és Pogánya kölni városi SZÍnház elő csarnokára emlékeztető előcsarnok közé helyezték el a különben kifogástalan lépcsőket. Lajta két oldalt nagy díszlépcsőt kontemplált, amely a földszintre és emeletre vezet, ez elhibázott, a többi emeletre vezető lépcső azonban kifogástalan . A színpadra vonatkozólag a programm a következőket írta elő: belső szélessége 24 méter, mélysége 18 méter. E tekintetben Medgyaszay terve más megoldást mutat, amennyiben úgynevezett Kéméndyféle színpadot próbál beépíteni. Van két mellékszínpadja, amelyek azonban túlkicsinyek. Díszlettára használhatatlan. Bálint és Jámbor a programmnak megfelelő színpadot terveztek, melléje csoportosították a szükséges raktárakat hel yes felfogással. Töry és Pogány színpadja szintén a programmnak megfelelő.
Kijáró ajtó a földszintről a körfolyosóba : Medgyaszay: 10 ajtó egyenként 61, 62, 48 és 54 személyre; Bálint és Jámbor: 8 ajtó egyenként 71, 45, 45 és 45 személyre; Tőry és Pogány: 10 ajtó egyenként körülbelül 47 személyre; Lajta : 14 ajtó egyenként körülbelül 37 személyre. Összes kijáró ajtó a szabadba van: Medgyaszay: 12 ajtó, Bálint és Jámbor: 13 ajtó, Töry és Pogány: sLÍrűn egymás mellett 13 ajtó, Lajta: 13 ajtó megosztva. rtt jegyzendő még meg, hogy Medgyaszay tervén a l. emeletsorban már körülbelül 33 ülő hely van egysorban s két szorosan egymás meIIetti kapcsolt körülbelül l méter széles ajtóra Lajta terve a megkívánt nagyságú színpadon 185 személy jut. kívül még két igen nagy terjedelmű melIékszínA közönség kényelme szempontjából elsőrangú padot kontemplál. A programmban ezt nem fontossággal bír a ruhatárak keIIő terjedelme és valószínűleg ezáltal az építési összeget követeIték, jó elhelyezése. Erre vonatkozólag a tervekből a t(tI is haladta, de bizonyos, hogy ezen tág szína következő adatok áIIanak rendelkezésemre: lehetőség adatott a rendező paddal minden Medgyaszay tervén a földszinten van a fő bejárat előtt a körfolyosóba beépítve egy kezébe bárm ilyen kompl ikált scenária megvalónagyobb, de alig 2 méter mély ruhatár. Ennek sítására. A SZÍnház külső- és belső képe, architektúrája használata a kényelem szempontjából kifogásolható, mert egyrészt a közönség az eltávozásban van ugyan olyan fontos dolog, mint a helyes van akadályozva, másrészt áIIandó huzatnak lévén alaprajzi megoldás, sőt egymástól szét sem választható, mégis nehéz a bírálat anélkül, hogya terkitéve egészségügyi leg is kifogásolható. Van azonkívül a körfolyosó két végén egyen- vező érzékenységét esetleg megbántsam. Mégis ként körülbelül 6 méter hosszú ruhatár, de ennek annyit, hogy talán a Töry és Pogány-féle meghasználata akadályozza az első 6 sor közönsé- oldást tartom legjobbnak, bár - amint ez pályázatnál nem is lehet másként - nem kifogásgének eItávozását. A második emeleten levő ruhatár egy folyó- talannak. Lajta terve bár igen monumentális, de nincs kifejlesztve. Bálint és Jámbor, valamint méterére, már 20 személy esik.
Magyar Építőművészet
Medgyaszay architektúrája, túlkonvenczionális s többet vártam volna ilyen elismert elsőrangú építészek től. Wannenmacher Fábián. * * * MaO"unk részéről kénytelenek vagyunk ci kkírónk'" egynémely nézetével szembehelyezkedni. Ami a forgalom lebonyolítását illeti, az a meglévő helyen csakis sarok megoldással érhető el. A terveket áttekintve láthatjuk, hogy az I-ső díjas terv, vagyis a sarok megoldásnál a fel és elhajtó kocsik összesen kétszer metszik a gyalogjárdát, a többi terveknél pedig négyszer, ami meglehetősen zavarja, sőt veszélyezteti a "yalogközlekedést. A sarok megoldásnál a színházból távozó közönség a jobb- és baloldali kijárón, valamint a középső bejárat négy szélső ajtóján 111indkét irányba elhaladhat anélkül, hogy a középbejárat előtt fel- és elhajtó kocsik útján át kelljen vágnia. Míg a Bálint-Jámbor és TöryPogány terveknél a gyalogközönség útja mindkét oldalon kereszteződik a kocsik útjával. Mi a bírálóbizottság véleményén ezt a Medgyaszay-terv feltétlen előnyének tartjuIc A ruhatárak kérdésében ugyancsak a ~íráló bizottság véleményén vagyunk. Az első lÍel yen díjazott tervnél az oldal folyosókról a legrövidebb úton juthat a közönség a szabadba és ezen legrövidebb úton éri az oldal folyosók ruhatárát. őt a ruhatárak igen helyesen beosztott decentraliz~lásával épp itt van leginkább elérve, hogy a ruhatcírakhoz közeledő és a ruhatáraktól távozó közönség egymást útjában ne akadályozza. A szerk. Tervezési programm. Az új Nemzeti Színház a jelenlegi színházépület lebontása után teljesen szabadon állóan azon a telken lesz felépítendő, melyet a jelenlegi szinház és a két bérház foglal el. A helyszínrajzon látható az a telekrész, mely az új építkezés céljára szükséges nem lévén, önéillóan értékesítendő lesz. Ez utóbbi telek és az új Nemzeti zínház között, a Rákóczi-lItra merőleges irányú s legalább 10 m. szélességlí utca nyitandó. Ez az új utca az egyetem á vány és földtani intézeteinek kertjébe torkollik, honnan szintén legalább 10 lll. szélességlí utca nyitandó a Múzeum-körútra. A Rákóczi-lit, Múzeum-körút és a nyitandó két utcától határolt telek az, melyen az új Nemzeti Színháznak épülnie kell. A színhélznak e telek területén miként való elhelyezése a legcélszerlíbb közlekedés megvalósítása érdekében is a tervezőre bizatik.
3. oldal I. Általállos kívánalmak.
A sz ínhélz épületét úgy kell tervezni, hogy a színmlívészeti, közbiztonsági és építől11 lívészeti kívánalmaknak egyaránt és mindenben megfeleljen. Az építkezéssel járó összes költségek a 3,000.000 koronát meg nem haladhatják. A beépített köbméter 40 koronával számítandó. A nézőtér 1070- 1100 nézőre ter vezendő. Amennyiben tervező a szokásos háromemeletsoros n ézőterei kívánja megtervezni, ez esetben az ülőhelyek elrendezése lehetőleg a követk ező legyen: A földszinten legyen 440 ülőhely és 12 páholy. Az I. emeleten legyen erkély 70-75 személyre, 12 páholy, ezeken kívül a királyi páholy és József főherceg páholya. A II. emeleten legyen 12 páholy és legyen 100-105 személyre számított erkély. A III. emeleten legyen erkély 320 személyre. Amennyiben azonban a tervező a szokott háromemeletsoros nézőté rtől eltérő megoldást kíván, szabad e megoldást terveznie, de azzal szigorúan számot kell vetnie, hogya színház néző terének befogadó képessége feltétlenül 1070-1100 néző legyen. Minden egyes ülőhelyről a színpad egész tere jól látható legyen. Földszinten a néző teret legalább 5·5 m. széles csarnok vegye körül. Földszinten és az I. emeleten az ülőhelyek szélessége legalább 0·65 m., - a sorok egymástól való távola legalább 1·00 lll. legyen. A második és harmadik emeleten e méretek helyett legalább 0·56 lll., illetve O·SO m. méretek alkalmazhatók. Az első emeleti közönség részére az előcsar nokból indulólag két lépcső álljon (jobb és balfelől) rendelkezésére. Ugyane lépcsők vezethetnek tovább a ll. emeleti páholyokhoz is, - de egymástól, valamint a II. emeleti közönség részére közvetlenül az utcáról nyiló két (jobb és baloldali l épcsőktől teljesen elválasztva. A III. emeteti karzati közönség is jobbról és balról teljesen elkülönített két lépcsőn jusson közvetlenül az utcáról az ülőhelyekhez. Kiváló gond fordítandó a ruhatárak célszerLí elhelyezésére. A ruhatárak egyállalán ne zavarják a közlekedést és mindennemlí ülőhely közönségének közvetlen közelében legyenek. A közönség részére szolgáló klozetcsoportok, n ő k és férfiak részére külön-külön, - emeletsoronkét mindkét oldalon rendezendők el. Az egész épület szellőztetéssel kapcsolatos központi fütéssel és villamos vi Iágítással látandó el. A homlokzaton lehetőség szerint üzlethelyiségek tervezendők.
1
Magyar Építőművészet
4. oldal
[
A szinház homlokzata legyen nyugodt és monumentális. A legmeszebbmenő takarékosság szemelőtt tartásával oly építési anyagok alkalmazandók, melyek a legkevésbbé romlandók, illetve melyek a legcsekélyebb tatarozást és karbantartást kívánják. A nézőtér és a közönség vele kapcsolatos helyiségei szolid és nemes anyagokból, de hivalkodó fénylízést és minden túlzást kerülő előkelő mlívészettel képezendők ki. Egyebekben a Színházépítési Szabályzathoz kell alkalmazkodnia a tervezőnek.
II. A tervezés
részletező
programmja.
A) Az épület nézőtéri részében legyen (az "Általános kívánalmak"-ban felsoroltakon kívül) a földszinten: 1. nagy előcsarnok; 2. 2 jegypénztár it 10 m 2., (jól szellőztethető) j 3. rendőrségi szoba 10 m 2 • j 4. orvosi szoba 16 m 2• j 5. főportás páholya; 6. jegyszedőknek egy szoba 10 m2 • j 3. l. emeleten: l. cukrászat és buffet helyiség j 2. hozzá kis kamra és teakonyha. Az összes emeIetsorok foyerjai, valamint az l. emeleti cukrászat és buffethelyiségei, úgy méretezendők és képezendők ki, hogya közlekedésre, valamint szünetek közben sétálásra és szobrok, arcképek, emléktárgyak stb. elhelyezésére alkalmasak legyenek. Emeleten soronként is alkalmas hely legyen buffet-asztalok felállítására. 4. A király Ő felsége részére külön hozzáhajtó, - vele kapcsolatban vestibül és lépcsőház rendezendő el, mely az r. emelet jobb oldalán elhelyezett "királyi páholy"-hoz vezet. A királyi páholy előtt és mellett tervezendők: fogadóterem, toiIette szoba, kis teakonyha és egy szoba a személyzet részére. 5. Az I. emelet baloldalán királyi hercegi páholy tervezendő, előszobával.
E) Az épület színpadi részében legyen: l. A színpad. Méretei: tiszta, látható szélessége (a nézőtérről) 12 m. - belső szélessége 24 m., mélysége 18 m. 2. A zenekar megfelelő helyéről tervezőnek gondoskodnia kell, valamint a hozzájutásról, hangszerszobáról és hangoló helyiségről is. 3. Az épület színpadi részének baloldalán lévő bejárat szolgál a színház alkalmazottai, míívésznők, mlívészek, kat'énekesek, zenészek és munkások közlekedésére j e mellett a bejárat mellett helyezendő el a házmester lakása (2 szoba, konyha, kamra) és a belső lépcső (lifttel), me ly az öltö-
zőkhöz
vezet. E bejárat közelében helyezendő el a házi ttízőrség szobája (négy bennlakó ttízoltó részére) 24 ml! alapterülettel.
A színpad magasságában s vele közvetlen kapcsolatban helyezendők el: a) a díszlettár (az előző napról maradt, továbbá próbához való és az arra a napra szükséges díszletek elhelyezésére) közvetlen kijárattal az utcára, - 24 m. hosszú és 6 m. széles méretben. Az utcai bejáratnál fedett hozzáhajtó tervezendő, - a díszletek kimélése céljából. b) kézi kelléktár, a napi kellékek elhelyezésére: 25-30 m2, e) kézi bútorraktár, a próbákra és előadásokra kikészített bútorok elhelyezésére: 50 m 2, ti) fővilágosítói raktár, (teljesen fölszerelt csillárok és egyéb világító testek elhelyezésére): 40-50 m2• délelőtti
A színpaddal kapcsolatosan, de különböző. alacsonyabb emeletsorokban legyenek:
lehetőleg
1. Az öltöző/l. Elhelyezésök alapelve, hogy a férfi öltözők, a színpad bal, a női öltözők a színpad jobb oldalán legyenek csoportosítva. A színpadi épületrész baloldalán a színészek stb. bejárója mellett elhelyezett lépcső szolgálhat tehát egyúttal belső lépcsőül a férfi öltözőkhöz, - míg a jobboldalon elhelyezett női öltözőkhöz egy külön belső lépcsőt kell vezetni, - !ifttel. Ehhez a hozzájutás szintén a baloldali bejárón, lépcső házon és színpadon át vezet. Közvetlen kapcsolatba hozandó a jobb oldalon elhelyezendő vészkijárattal. főfontosságú, hogy az öltözők jól elhelyezett ablakon át, közvetlenül a szabadba szellőztethetők legyenek. Minimális belső magasságuk: 2.80. Szükséglet: beloldalon férfi öItözők: a) 4 öltöző it 2-2 személyre it 10 m 2, b) 4 " it 4-4 " it 18 m 2, ej 4 " it 6-6 " it 30 m 2, d) 1 " it 20 " 70 m 2, (vagy 2 öltöző it 10 személyre it 35 m 2.) ej 2 öltöző 50-50 személyre il 100 m 2• - jobb oldalon, női öltözők:
~ d)
l
mint
férfiöitözőknéI.
ej l öltöző 50 személyre 100 ml!.
2. Társa/gók a mlívészek részére. Es pedig: a) nemdohányzók részére, a női öltözőkhöz közel esően, lehetőleg a színpad magasságában, vagy egy emeletsorral magasabban, 40 m2 alapterülettel.
Magyar Építőművészet
5. oldal
.:J ::.::
i=
-< ...J > .-<
r
MEDOYASZAY ISTVÁN BUDAPEST
A{aggar
1?pliöművé~~t~
__________________________________________ ___ 6. olclal
MEDGYASZAY ISTVÁN BUDAPEST /--
í
l.
fÖLDSZ INT I ALA P RA JZ
Dl)
/I
j
7. oldal
Magyar Építöművészet
MEDGYASZAY ISTVÁN BUDAPEST
I.
Ol)
L EM
ALAPRAJZ
,
Magyar Epífőmiívészet
8. oldal =
MEDGYASZAY ISTVÁN BUDAPEST
Il. EM. ALAPRAJZ
) /-., .
'I
4...
l" .
,;:~
~~saoIIí~~""''''!~:F==-__=~4/ I. DIJ
""'~,' ,
[[l. EM. ALAPRAJZ
Magyar Építőm{ivészef
.. • •
f). oldal
. IL
.. ~F
~J~' .I
•
~'
•
P::::I
.
•
IL
..
lLl H ti
~.
~
,'
11"1
•
:~
:;-ni íb--l
•
.
rII
If, l
•
~ !:
II
~i
j
:
11 ,-
PINCE ALAPR.AJZ
r.
Dl]
IV. EM. ALAPR.AJZ
MEDGYASZA't ISTVÁN BUDAPEST
Magyar Építőművészet
10. olc/a!
LlNT ZOLTÁN JÁMBOR LAJOS BUDAPEST
o
Magya l' Építőművészet
11. oldal
BÁLINT ZOl ÉS JÁMBOR L BUDAPEST
Magyar Építőművészet
, -
LI NT ZOLTÁN JÁMBOR LAJOS BUDAPEST
...
'
12. oldal
./ , r",,1
II. D1J
fÖLDSZINTI ALAPRAJZ
/ (
7-
1
í
13. oldal
Magyar Épitőművészet
BÁLINT ZOLT ÉS JÁMBOR LAJ BUDAPEST
• ..
~, ~ ,
"U
.r
~
,.411"!""- /.~Ci" ' ~
•t;.,.;ía J 4 n/tU .
,0,./.,
/'tlj"~r .
. . .. .• ~ '
.~.~,
II.
lll)
'
..
,
. ..-....
..
.~ " , . ,
11 ' ...
l. EM. ALAPRAJZ
c
Magyar-. E' pc'tőmiiVéé:s~:z~e~t_______________===~ ~T ZOLTÁN
. . .... -- .
~BOR
-- - • -r.,."",,1''' /~j' /~I"
LAJOS BUDAPEST
I
/'
Ir. EM . ALAPRAJZ
~
j~-i. ..;.......-
1;' .•• """"'"
ll. Dl]
. 1.•.--A.....s:.'. ,
lll. EM. ALAPRAJZ
__
14.~_ olda!
= Magyar Építőművészet
15. oldal
BÁLINT ZO ÉSjÁMBOR I BUDAPEST
,
~ <.J
·' 1
'1:, I
~!J .~
·m
' -Iif
I
40
Magyar $pítő'!'ikiszef
16. oldal
TÖRY EMIL ÉS POGÁNY MÓRIC BUDAPEST
...... cl
17. oldal
Magyar Ép !tőm iiv ész e t
f-<
-<
N
o'" ....J ~
C
:r::
'O
u...
!
'rr ".. c " ~
I
.1
cl
TÖRY EMil POGÁNY MC BUDAPEST
18. oldal
Magyar Epífömüvésze( TŐRY EMIL ÉS
POGÁNY MÓRIC !-;a;p'EST , - - - - - - - -.-..:::.::..=..:: - -
.
"
;;U; •• ~ 1
)
---
...
-,
.
_~1~.
DlJ
rÖlDSZINTI ALAPRAJ Z
?T~ ~
~
6:/3
11
l/l, d
J
l-
/
C
~
J
D
J
. . .
j~. oldaL
Magyar Epifőművészef
TÖRY EMIL É POGÁNY MÓRI BUDAPES
• • ••
,-
I
Dl}
I.
,
ALAPRAJZ
• Magyar Epítömüvészet
LAJTA BÉLA BUDAPEST
20. oldal
cl. .~
v
II
21. oldal
Magyar Épitőmiivészet
f-<
-<
~
o....J
:::; o :r::
'o ti-.
.LL LLLLLLD.J..D..I;:
II
LAJTA BÉLi BUDAPES'
Magyar Építőművészet
22. oldal
LAJTA BÉLA BUDAPEST
-::-
a
!
I
~
Tr_ . n ... ..
kt·IV. Dl)
I
~--
j
(
o
.:..:
.
.
.
'
r
JIlAGAS rÖLDSZ INT
23. olda!
Magyar Építőművészet
, '0:':
LAJTA BELA BUDAPEST
.S
• I
tJ..W'>lí\*lll!!(.'l~ (::.N00I '0II.1"tt:. ... ..::t-o".'''"N I)
L
'.'
1\', iliI
,
« ,
ft
,
,
e ' 1.\1'
te .... ~
l
t ...
T.
r,
EM, ALAPRAJZ
Magyar Építőm űvészet
24. oldal
LAJTA BÉLA BUDAPEST
I,I I
•
I
I
•••••••• ll. EMELET
b
~-T ::~I~IL-' [·T~,,"H ill :lrt~ "" . <.' ........
•
;J <
...(
.
~ .~
-D
J1
J
•
'l:
I
J
•
II
....r~-
. , 'l . i.."
c.:::=n \
~
- .
~
-
,_ - I..-
.......
:)
,
o'
- .- i i'"
~
.
-
~ -~
"
t
~
~
-
" 'm '; r-~
....... . ..a
1\ ' (
.-
':
w .. ~~
-l
j
I'
. - --. :
~
il .......
I
,~
i
lY. Dll
-
:2:T-~~~-..:.: ~i\
"
-~
1:: '
l
\
'-'
.r-
--.i
-"
-
"'LQ
ALAGSOR
II
Magyar Epifömüveszet
25. p/Jal SZENDE ANDOR BUDAPEST
I'Ö LDSZINTJ ALAPR.AJZ
MEO VETT TERV
r. EM. ALAPR.AJZ
Magyar Építőművészet
SZENDE ANDOR BUDAPEST
,
",
i,
~
.,(
.~
"
\.'
:.
..
I ,',
l
l
,;
•"
"
)
r..
"
l'
I
\
, J
,f
t ·,,
\
;
"
, "II,
"' ;,
"I
'J, j'
/.
26. oldal
II
Magyar Építőművészet
27. oldal
SPIEGEL fi; ENGLERTt BUDA.PEST
'.
Magyar Építőművészet
28. oldal
JEL FRIGYES ÉS LERTH KÁROLY B U DA PEST
,
/
/
""'v(lO,..).s~j "Óltlm..,., Vo...6 .. IlL"
(ln.:uu.
'
•
1
fÖLDSZ INT[ ALAPR.AJZ
:;'7_~:~
.. ,.. t"•..,.
• ~..I<~
·",·,,,·.,."'· ....4.·.
,\ IEOVE rT TER.V
I. E,\l. ,\ LAI'I
..
Magya,. Épifőmúvészef
h) dohányzó, legcélszertíbben a színpad hátsó Wzfalán, a színpad magassága felett lévő első vagy második emeleten zárt erkélyszerűen, illetőleg téli keríszerűen kiképezve, úgy, hogy nyáron nyitott erkélylyé legyen átalakítható. Mintegy 40-50 111 2• Úgy a férfi-, mint a női öltözőktől egyaránt könnyű hozzájutás biztosítandó a társalgóhoz. 3. A szükséges klozetek kellő számban a megfelelő helyeken tervezendők.
A színpaddal kapcsolatosall, - részben a pincében, - a magasabb emeletsorokban, vagy a tűzbiztos (vasbeton) padlásürben elhelyezendő helyiségek: (Megjegyzend ő,
hogy az egész színház aláúgyszintén a nyitandó új utcák és egyéb esetleges szabad területek.) J. Pincében: a) asztalosm(íhely, mintegy 60 m ~, b) lakatosműhely, mintegy 60 m2, e) ezentúl valamennyi pincehelyiség díszlettárral képezend ő ki. Ez a díszlettár alaprajzilag úgy helyezendő el, hogy abban 16 m. hosszú merev díszletek is könnyen kezelhetők s a színpad hátsó végében elhelyezett díszletemelővel a színpadra záJlíthatók legyenek. 2. Magasabb emeletsorokball: aj házi színpad 12 lll. hoss/ú, 12 m. széles (lehetőleg az öltö/ökhöz.) hj házi színpad Lcnekari és énekpróbákra 12 ITI. hosszú, 12 lll. széle . Mindkettő két-két emeletsoron átmenő, vagyi- egyenként legalább 5'90 m. helső magas ággal. 3. Magasabb emeletsorokball, vagy padlásoIl : (a padlás a nézőtéri épületrész fölé is kiterjedhet, kivéve magát a nézőtér felett l évő részt:) pincézendő,
aj nagy kelléktár mintegy 100 ) " 111~ alapterüleltel ; 5 m. b~ls~ h) nagy bútorterem minte
2J. oldal
g) diszítők átöltöző szobája 30 ember részére, mintegy 24 m 2 ; h) világosítók átöltöző szobája 12 ember részére, mintegy 6 m 2 ; i) fodrász-munkaterem, mintegy 30 m2 ; ;J fodrász-munkateremhez raktár mintegy 45 m 2 ; k) kasirozó műhely, mintegy 50 m~ (belmagasság 5 m.); . l) festőterem 23 m. hosszú, 16 m. széles; m) festő szobája, mintegy 24 m 2 ; ll) festősegédek szobája, mintegy 24 m 2 ; o) varrónő szobája, mintegy 24 m2 ; p) férfiszabó műhely 20 segéd részere, mintegy 45 m 2, hozzá vasaló szoba, mintegy 12 m2 ; q) főszabó szobája, mintegy 24 m 2 ; r) női szabóműhely 20 varrónő részére, mintegy 45 m2, hozzá vasalószoba, mintegy 12 m 2 ; s) főszabónő szobája, mintegy 24 m2 ; t) szükséges klozetek a megfelelő helyeken. A tisztviselői helyiségek következőképpen helyezendők el, különbejárat és lépcsőházzal : a) igazgatói előszoba, mintegy 16 m 2 ; b) II dolgozószoba mintegy 30 m 2 ; ej II fogadószoba II 30 m 2 ; d) igazgatósági ülésterem II 45 m2•
(Az igazgatóság lehetőleg az I. emeleten legyen s az igazgatói helyiségek kapcsolatban legyenek a színpadi részszel.) e) titkári szoba 20 m 2 , (az igazgatói szoba és az ülésterem között); j) irodaveze!ői szoba (iktató), az előbbiek közelében, 30 m 2 ; g) irodahelyiség mintegy 30 m 2 ; h) 3 rendezői szoba, egyenként mintegy 20 m 2 ; i) 2 ügyelői szoba, mintegy a 20 m 2 ; ;J gazdasági főnöki szoba, mintegy 20 m 2 ; k) karmesteri szoba, mintegy 20 m2 ; l) m(íszaki felügyelői szoba, mintegy 20 m 2 ; m)szctnikai felügyelői iroda, mintegy30-36m 2 ; n) 2 nagyobb irodahelyiség, egyenként mintegy 24-24 m2 ; o) terem a Nyugdíjintézet, Radnótfáy-alap és a Munkás nyugdíjintézet céljaira, mintegy 35 m 2 ; p) pénztári szoba az előbbihez, mintegy 16 m 2 ; q) könyvtárhelyiség 100 m~; r) irattári szoba 50 m 2 ; s) gazda-hivatal 30 m~, (földszinten, lehet udvari helyiség is.) t) közvetlen mellefte raktár 20 m2 ; ll) jegyelőkészítő szoba 12 m 2 ; v) 2-3 szolga-szoba a 10 m2 az épületrészhez arányosan elosztva. z) a szükséges klozetek megfelelő helyeken.
Magyar Építőművészet
30. oldal
Rerrich Béla : A székesfővárosi Aréna-úti játszótér és üdülőhely Amíg Európában még mindenütt a "népmíivelés" jelszavával dolgoznak és fáradnak a nép
Egy óriási és a mi viszonyaink mellett eiképzelhetlen anyagi eszközökkel bíró egyesület" Tize
általános mlíveltségének és kulturális haladásának érdekében, Amerikában már évek óta egy más iránynak hódolnak azok a körök, amelyek oly hogy a saját boldogulásukon szerencsések, kívül felebarátaik boldogulásán is elgondolkozhatnak és mások jóléte érdekében is hozhatnak
Playgroandand R.ecreation Association ojAmerica" megalakult, hogy Amerika minden városában minél több játék és sportteret, üdülő és szórakozó helyiségeket teremtsen, a gyermekek és felnőttek számára egyaránt: "Inkább játszóteret
iskola nélkül, mint iskolt3 t játszótér nélkül".
~.{j,)r:,I~IMJ.[mplP/i.1([aP'Y)a... ·
~OO
-
áldozatokat. Míg a ml népmlívelési irányzatunk nagyobbára a szellemi kultura emelésére és fejlesztésére irányul és a nép lelki életének finomÍtását, emelését célozza, addig az amerikai sociológus prezentív módszerrel élve, a nép lelkét megakarja menteni a sok betegségtől, veszélytől és ragály tól, amely az élet utain lépten-nyomon megtámadja és ellepi, míg végre erejét megtörve az erkölcsi és időnek előtte az igazi sírba dönti.
A Székesfőváros Tanácsának asportügyekben való tanácsadója és vezetője Sztankovics Szilárd, polgármesteri titkár, aki a sport fejlesztése terén már a nnyi érdemet szerzett magának, hosszas amerikai tanulmányútján szerzett tapasztalatok alapján a székesfőváros közönségének különösen a gyermeksereg örömére, rövid idő alatt számos játékteret létesített Budapesten. Ezek a játszóterek nagyrészt azonban iskolákkal kapcsolatosak
;
JJ. oldal
Magyar Epítőmiivészet
Az ifjak számára való játszótér úgy terveztetett, hogy télén korcsolyázó pályának is használható legyen, Megfelelő, "arosoire"-ok (pázsitöntöző készülékek) alkalmazásával itt kísérletek történnének arra, hogy a játszótér egy-egy részének idő szakonkénti elzárásával a játszótér pázsittal legyen képezhető.
Az "üdülőház " két főrésze az uszoda, a vele kapcsolatos és lifttel, vagy belső lépcsővel megközelíthető napfürdővel és az öltözővel ellátott "tussoló", mely utóbbit az uszodát nem hasznalók kivülről is igénybe vehetnek és a tornacsarnok a vele kapcsolatos öltözővel és irodával. Egy centrálisan elhelyezett "hall"-ba nyíló lépcső vezet fel a hideg konyhával elátott olvasó, dohányzó és egyéb helyiségekhez, a mesélő és így nem alkalmasak minden korban levők szobához és a játszótérre és üdülőházra felügyelő és azt vezető "játékmester", vagy tanító szórakoztatására és üdülésére. Egy teljesen amerikai ízű, de a mi viszonyaink- lakásához. A játszótér ezeken kívül el van látva" tízórai "_t hoz alkalmazott játszótér létesítése képezi jelenleg a székesfőváros spotiügyei vezetőjének törek- és egyéb ennivalókat eladó árúsÍtó bódékkal, ivókutakkal és sok-sok árnyékos ülőhelylyel. vését. Az Angyalföldön, a VI. kerületben, az Aréna-út, Sok árnyékos hely kellemes tartózkodást nyújt fóthi-út, Tüzér-utca és Taksony-utca altal hatá- a gyermekeikre felügyelő szülőknek, vagy kísérők rolt terület, a Népszálló közelében - melyet a ke- nek is. A játszótér körös-körül alacsony hálókerítéssel rület vezetőembereinek, elsősorban Vázsonyi Vilmosnak sikerült szabad térség számára meg- van bekerítve, amely mögött a por visszatartására menteni - szemeltetett ki egy, a modern kor nyesett sövény kerül. A nagy játszótér körüli ízlésének és igényeinek megfelelő játszótérül és futópálya "running truck" megfelelő összeáll ítású útkeverékkel készül és az egész játszótér üdülőhelyül. A játszótér és üdülőhely magvát a közel száz villamos világítással bírna. Az ilymódon leírt játszótér nemcsak a székesméter hosszú, stadion alakú játszótér képezi, e fővárosnak, de az egész Monarchiának, úgy mint körül helyezkednek el a kis gyermekek játszóhelye, a nagyobb fiúk és nagyobb leányok jatszó- kezdeményező lépés, úgy mint a testnevelés, és .a népüdülés szempontj ából minden igénynyel helye és az "üdülőház". Hogy a játék minél fesztelenebb és zavartala- számoló praktikus intézménye és a szociális alkonabb legyen, az egyes kor szerint elválasztott tások páratlan ul álló példája lesz. Az itt mellékelt tervek és rajzok csak vázlatos csopoliok játszóhelyei egymástól teljesen elzártan vannak elrendezve. A "kis gyermekek játszóhelye" jellegűek és fő l eg a dolog eszmei részét vannak nagy homokos területből, egy árnyékot adó játszó- hivatva bemutatni. részből és egy úgynevezett "lubickoló" vagy "pocskoló" medencéből áll, mely "utóbbi"-nak térden alul érő vizében a városi apróságok is részesülhetnek azokban a gyönyörökben, melyet egy-egy pocsolya a szerencsésebb falu i gyermekek számára nyujt. A kicsinyek játszótere körül a szülők számára árnyékos ülőhelyekről van gondoskodva. A nagyobb, 6-13 éves gyermekek játszóterei mindenféle hinta és játékszerekkel van ellátva. A fő ugyanis a szórakoztató és üdítő játék, eltérően a régi divat mindenféle nehéz tornaműve leteitől.
Magyar Építőművészet
"32. oldal
RERRICH BELA
1tImA1n:w AZ ~lAur(l{ U:'''lE61TE~ clZf1(~
clfl~~~
BUlIFfr,'TtNilJ12 ~~
,~~
"
A SZ ÉKESFŐVÁR OSI JÁTSZÓT ÉR
~~
A JÁTSZÓTÉR ELRENDEZÉSI RAJZA
