MAGYAR PÁLYÁZATOK A LABDARÚGÓ EB MEGRENDEZÉSÉRE

MAGYAR PÁLYÁZATOK A LABDARÚGÓ EB MEGRENDEZÉSÉRE

Szabados Gábor

2009.04.02.

Sport- és rendezvénymenedzsment, 2008/09 II. félév

Gondolatmenet Témák  A labdarúgó Európa-bajnokságokról  Magyar Eb-pályázatok – áttekintés  Sportesemények Magyarországon  Az Eb-rendezés céljai  Példák az UEFA követelményeire  Magyar Eb-pályázatok – részletezés  Fő tapasztalatok  Miért nem sikerült?  Futsal Eb: miért sikerült?

2009.04.02.


A labdarúgó Európa-bajnokságokról Alapinformációk  Jogtulajdonos: Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA)  Harmadik legnagyobb sportesemény (nyári olimpia, futball-vb)  Világbajnokságok rotációja felértékeli a jelentőségét  Résztvevő csapatok száma:  1960–1976: 4  1996–2012: 16  1980–1992: 8  2016–: 24 Eddigi helyszínek     

1960: Franciaország 1964: Spanyolország 1968: Olaszország 1972: Belgium 1976: Jugoszlávia

2009.04.02.

   

1980: Olaszország 1984: Franciaország 1988: NSZK 1992: Svédország

    

1996: Anglia 2000: Belgium–Hollandia 2004: Portugália 2008: Ausztria–Svájc 2012: Lengyelország– Ukrajna


Magyar Eb-pályázatok – áttekintés Három a magyar igazság…  Euro 2004: osztrák–magyar pályázat  Győztes: Portugália  Euro 2008: önálló magyar pályázat  Győztes: Ausztria–Svájc  Euro 2012: horvát–magyar pályázat  Győztes: Lengyelország–Ukrajna …és egy a ráadás  Futsal Eb 2010: győztes magyar pályázat  Gazdasági szempontból nem jelentős

2009.04.02.


Sportesemények Magyarországon Gazdaságilag kiemelkedő sportesemények  Olimpiai pályázatok  1920: I. világháború miatt elvették  1960: Róma nyert  Tervek: 2012, majd 2020  Formula–1 Magyar Nagydíj 1986 óta  Az egyetlen gazdaságilag kiemelkedő sportesemény a régióban! Gazdaságilag kevéssé jelentős sportesemények  Világbajnokságok és Európa-bajnokságok szinte minden olimpiai sportágban (atlétika, birkózás, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, öttusa, úszás, vízilabda, vívás stb.) 2009.04.02.


Az Eb-rendezés céljai Gazdasági célok  Magas színvonalú sportlétesítmények  Kiegészítő infrastruktúra  Közvetlen fogyasztás  Munkahelyteremtés  Nemzetközi és belső PR, országimázs

}

Egyéb területeken is szükséges gazdasági beruházások ösztönzése a futballon keresztül

 Hosszú távú, fennmaradó gazdasági hatások! Sportszakmai célok  Labdarúgás hazai presztízsének, elismertségének növelése  Labdarúgásban dolgozók motivációjának növelése  Labdarúgók számának növelése 2009.04.02.


Példák az UEFA követelményeire 1. Stadionok követelményei  Befogadóképességek:  Nyitómeccs: min. 50 000 fő  További csoportmeccsek: min. 30 000 fő  Negyed- és elődöntők: min. 40 000 fő (legalább 3 stadion)  Döntő: min. 50 000 fő  Parkolóhelyek, VIP-helyek, sajtóhelyek stb. száma  Világítás erőssége, kamerapozíciók szöge, áramellátás stb.  Sajtószobák, szurkolói zónák stb. alapterülete  „Tiszta helyszínek” elve  Új vagy felújítandó stadionok:  2 évvel az Eb előtt kell készen lenni  Pontos költségvetés, ütemterv, garanciák, beszámolók  Legalább 2 nemzetközi mérkőzés fél évvel az Eb előtt 2009.04.02.


Példák az UEFA követelményeire 2. Egyéb Eb-létesítmények követelményei  Sorsolások helyszínei (befogadóképesség stb.)  Sajtóközpontok (technikai előírások stb.)  Edzéshelyszínek (távolságok, felszereltség stb.) Kiegészítő infrastruktúra követelményei  Szállások (csapatok, UEFA, szponzorok, sajtó, szurkolók)  Közlekedés (reptér minden városnál stb.)  Telekommunikáció  Egészségügy (kijelölt kórház a stadionok közelében stb.)

2009.04.02.


Példák az UEFA követelményeire 3. Társadalmi követelmények  Közvélemény támogatása (hiteles közvélemény-kutatással)  Politikai támogatás (kormány, parlament)  Jogi háttér (munkavállalás, adók, vámok, jegyértékesítés stb.)

2009.04.02.


2004: osztrák–magyar pályázat Történet  Először felvetődött : 1985  Ösztönzések a rendszerváltás után:  Közös osztrák–magyar rendezvények (páneurópai piknik, kézilabda-vb, tervezett Bécs–Budapest világkiállítás)  Döntés az első közös rendezésű Eb-ről 1995-ben: Belgium–Hollandia 2000  Szlogen: „dunai játékok”  Felmerült tervek: csehekkel, szlovákokkal, szlovénokkal, horvátokkal

2009.04.02.


2004: osztrák–magyar pályázat Tervezett helyszínek  Ausztria:  Bécs  Innsbruck  Salzburg  St. Pölten  Graz  Linz  Magyarország:  Budapest, Népstadion – átépítés  Budapest, Üllői út – átépítés  Győr – átépítés  Debrecen – új stadion  Székesfehérvár – átépítés 2009.04.02.


2004: osztrák–magyar pályázat Egyedi problémák  Sportpolitikai csatározások Magyarországon a pályázat finisében:  1997 végén: MLSZ-elnökség lemond (Laczkó Mihály), új elnökség (Kovács Attila)  1999: MLSZ-elnökséget az ISM felfüggeszti, majd visszahelyezi  új választások, új elnökség (Bozóky Imre) Eredmény  „Favorit” Spanyolország megelőzése(?), de vereség Portugáliától  Pályázat magyar költsége: kb. 100 millió Ft 2009.04.02.


2008: önálló magyar pályázat Történet  A 2004-es pályázat bukásakor már jelezték, hogy a tapasztalatot jól hasznosítjuk a következő pályázatnál  Stadionrekonstrukciós program meghirdetése új lendületet adott  Felmerült tervek: horvátokkal, osztrákokkal, szlovénokkal – egyik sem valósult meg

2009.04.02.


2008: önálló magyar pályázat Tervezett helyszínek  Budapest, Népstadion (Puskás Ferenc-stadion) – átépítés  Budapest, Fehér út – új stadion  Miskolc – új stadion  Debrecen – új stadion  Szeged – új stadion  Győr – átépítés  Székesfehérvár – átépítés  Kaposvár – új stadion

2009.04.02.


2008: önálló magyar pályázat Egyedi problémák  Magyarország egyedül pályázott, míg Oroszország kivételével minden rivális közös pályázatot adott be:  Ausztria–Svájc  Skócia–Írország  Görögország–Törökország  Svédország–Dánia–Norvégia–Finnország  Horvátország–Bosznia-Hercegovina Eredmény  Újabb második hely, vereség egyetlen szavazattal(?)  Pályázat teljes költsége: 425 millió Ft

2009.04.02.


2012: horvát–magyar pályázat Történet  A 2008-as pályázat bukása után röviddel már újabb pályázatról volt szó  Néhány elindult stadionrekonstrukció új lendületet adott  Felmerült tervek: előbb románokkal, majd horvátokkal  Rendkívül erős kommunikáció

2009.04.02.


2012: horvát–magyar pályázat Tervezett helyszínek  Horvátország:  Zágráb  Split  Rijeka  Eszék  Magyarország:  Budapest, Népstadion – átépítés  Győr – átépítés  Debrecen – új stadion  Székesfehérvár – átépítés

2009.04.02.


2012: horvát–magyar pályázat Egyedi problémák  Végső döntés elhalasztása az UEFA tisztújítását követő időpontra  végrehajtó bizottság összetételének változása (Lennart Johansson helyett Michel Platini) Eredmény  Bejutás a végső körbe (három pályázó), második helyen az olaszok mögött  Döntés a végső körben: 0, azaz nulla szavazat  Pályázat magyar költsége: 230 millió Ft

2009.04.02.


Fő tapasztalatok  Remények: az UEFA a perifériákat kívánja támogatni az Ebrendezéssel a labdarúgás nagyhatalmaival szemben  Csalódások fő oka: rendkívül optimista kommunikáció  Belső problémák vs. külső tényezők: melyik volt a döntő?  A hátrányokból próbáltunk előnyt kovácsolni: szinte nem volt olyan szempont, amelyben Magyarország lett volna a legjobb

2009.04.02.


Miért nem sikerült? Belső problémák  Labdarúgás gyengesége

Miért sikerülhetett volna?  UEFA célja: futball fejlesztése

 Stadionok hiánya ↓  Korábbi pályázatok: hitelesség hiánya  Három pályázat stadionépítés nélkül!  Eb-pályázatoktól független stadionrekonstrukciós program leállása

 Az Eb ösztönöz az építésre

↔

2009.04.02.

 Korábbi pályázatok: elszántság, motiváció jelzése  Politikai támogatottság


Miért nem sikerült? Belső problémák  Kiegészítő infrastruktúra hiánya  Gazdasági-politikai erő hiánya  Kicsi piac  Megfelelő sportdiplomácia hiánya

}

2009.04.02.

Miért sikerülhetett volna?  Az Eb ösztönöz a fejlesztésre (egyébként is szükséges)  UEFA célja: fejlesztés  Meglévő nemzetközi kapcsolatok, ígéretek (illúziók?)


Miért nem sikerült? Külső okok  Többi pályázat is erős  Változó nézetek a „perifériáról”  2004, 2008: Magyarországnál „beljebb”  2012: Magyarországnál „kijjebb”  2012: UEFA végrehajtó bizottság összetételének változása

2009.04.02.


Futsal Eb: miért sikerült? Gyengeségek: Eb-pályázatok  Labdarúgás gyengesége

Erősségek: futsalpályázat  Magyar futsal ereje (Ebrésztvevő 2005-ben)

 Stadionok hiánya

 Két színvonalas létesítmény (Papp László Budapest Sportaréna, Főnix-csarnok) ↓ Futsal kevéssé jelentős, követelményei könnyebben teljesíthetőek

2009.04.02.


Források    

UEFA MLSZ Nemzeti Sport MTI

2009.04.02.


MAGYAR PÁLYÁZATOK A LABDARÚGÓ EB MEGRENDEZÉSÉRE

Recommend Documents