MAGYAR NYELVŐR ALAPÍTVÁNY. Médiafigyelés. Magyar Nyelvőr Díjátadó 2015

MAGYAR NYELVŐR ALAPÍTVÁNY

Médiafigyelés Magyar Nyelvőr Díjátadó 2015


Média: Magyar Hírlap Dátum: 2015.12.19.


Média: M1 Híradó Dátum: 2015.12.19. 15:00 – 16:00 – 17:00


Média: www.vilagszam.hu Link: http://vilagszam.hu/cikkek/atadtak-a-magyar-nyelvor-dijakat-az-orszaghazbanunnepeltek-a-magyar-nyelv-orzoit.html/10501 Dátum: 2015.12.19.


Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat Az Országházban ünnepelték a magyar nyelv őrzőit [V.J.] publikálva: 2015-12-18 14:16:00 | Nyomtatás

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismerést olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl.

2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi


Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. A díjazottak Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a


nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is,


mint az Acta Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.


Média: www.bolygonkesvarosunk.hu Link: http://www.bolygonkesvarosunk.hu/atadtak-magyar-nyelvor-dijakat/ Dátum: 2015.12.19.


HÍREK

ÁTADTÁK A MAGYAR NYELVŐR DÍJAKAT 2015-12-19 ADMINSZERKESZTÉS


2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi


Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. A díjazottak Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált


kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában.


Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.


Média: www.kozepsuli.hu Link: http://kozepsuli.hu/atadtak-az-idei-magyar-nyelvor-dijakat/ Dátum: 2015.12.19.


A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismerést olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Kuratórium, a határon túliak köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért. Idén Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében.


A fotón: Tuzson Bence, kommunikációs államtitkár és Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima díjas újságíró

A díjazottakról: Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. Tudományos (köztük több idegen nyelvű)


közleményeinek száma meghaladja a kettőszázötvenet, amelyekre közel 800-an hivatkoztak. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Keszler Borbála iskolateremtő tudós és pedagógus. Ezt kívánjuk elismerni 2015-ben a Magyar Nyelvőr díjjal. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanácsmunkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio – Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a kiterjedt, 250 tételt meghaladó magyar és idegen nyelvű publikációs lista, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel, a Mindentudás Egyetemén tartott előadás, mind arról tanúskodik,


hogy Csernicskó István munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal. Ezt az elkötelezettséget kívánjuk mi is megerősíteni 2015-ben a Magyar Nyelvőr díjjal. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem vagy alig hallottak hazánkról. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. A magyar kultúra, a magyar nyelv megismertetésében, a kulturális központok létrehozásában vállalt tevékeny szerepéért jutalmazzuk Magyar Nyelvőr Díjjal. Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferencia-előadásai, ezt igazolja legfontosabbnak


tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. 250 fölött jár publikációinak száma, amelyek közül nem egyet élvonalbeli nemzetközi folyóiratok – köztük a Language,a Theoretical Linguistics és a The Phonetician– jelentettek meg. Emellett Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv. 1978 óta tanít. Odaadó munkájában mindig jelen van a tudomány iránti tisztelet és a nyelv iránt érzett szeretet. A Magyar Nyelvőr Alapítványról röviden A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket, vállalkozásokat.


Média: www.tisztabudapest.hu Link: http://www.tisztabudapest.hu/atadtak-a-magyar-nyelvor-dijakat/ Dátum: 2015.12.19.


MEGJELENÉS: 2015-12-19 SZERZŐ: SUPERADMIN

ÁTADTÁK A MAGYAR NYELVŐR DÍJAKAT HÍREK


2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű


talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. A díjazottak Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése


jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.


2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. A díjazottak Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált


docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik


olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.


Média: fashionandtravel.hu Link: http://fashionandtravel.hu/hirek/228/atadtak-a-magyar-nyelvor-dijakat Dátum: 2015.12.19.


ÁTADTÁK A MAGYAR NYELVŐR DÍJAKAT

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismerést olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. 2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. A díjazottak Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró


grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében


és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában.


Média: publicer.hu Link: http://publicer.hu/cikkek/atadtak-a-magyar-nyelvor-dijakat-az-orszaghazbanunnepeltek-a-magyar-nyelv-orzoit.html/2923 Dátum: 2015.12.19.


Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat Az Országházban ünnepelték a magyar nyelv őrzőit [dobos] publikálva: 2015-12-19 10:53:00 | megtekintve: |

Betűméret

Nyomtatás

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat. 2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. A díjazottak


Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is.

Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak.


Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában.

Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica


Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.


Média: www.karpataljalap.net Link: http://www.karpataljalap.net/?q=2015/12/18/csernicsko-istvan-atvehette-magyarnyelvor-dijat Dátum: 2015.12.18.


Csernicskó István is átvehette a Magyar Nyelvőr Díjat 2015. december 18., 16:28 Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat pénteken a Parlamentben. A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át az elismeréseket azoknak, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl – idézte fel Spang Gyula, a díjazottakról döntő kuratórium elnöke. Hangsúlyozta: a Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határokon innen és túl egyaránt. „Ha nem lennének azok, akik őrködnek a magyar nyelven, nem tudnánk megtenni a közjogi lépéseket sem a magyar nyelv összefogása és érvényesítése érdekében. Ezt az alapot értékelni, díjazni kell” – mondta el az ünnepségen Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Keszler Borbála személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. A Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak 1993 óta főszerkesztője


és több mint fél évszázada oktat, ebből 50 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense, kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanács munkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio – Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel mind arról tanúskodik, hogy munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal – hangzott el a méltatásban. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határokon túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem, vagy alig hallottak az országról.


A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határokon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. Siptár Péter a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész, ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferenciaelőadásai, valamint igazolja legfontosabbnak tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint azActa Linguistica Hungarica, a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv. Az elismeréssel egy aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat, valamint 300 ezer forintot is átvehettek a díjazottak. (MTI/Kárpátalja)


Média: inforadio.hu Link: http://inforadio.hu/hir/tudomany/negyen-kaptak-magyar-nyelvor-dijat-784135 Dátum: 2015.12.18.


Négyen kaptak Magyar Nyelvőr Díjat 2015. december 18., péntek 14:17 InfoRádió / MTI Betűméret + Kinyomtatom Elküldöm

Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat pénteken a Parlamentben. A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át az elismeréseket azoknak, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl - idézte fel Spang Gyula, a díjazottakról döntő kuratórium elnöke. "Ha nem lennének azok, akik őrködnek a magyar nyelven, nem tudnánk megtenni a közjogi lépéseket sem a magyar nyelv összefogása és érvényesítése érdekében. Ezt az alapot értékelni, díjazni kell" - mondta el az ünnepségen Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.


Média: magyarhirlap.hu Link: http://magyarhirlap.hu/cikk/43235/Negyen_vehettek_at_a_Magyar_Nyelvor_Dijakat Dátum: 2015.12.18.


Négyen vehették át a Magyar Nyelvőr Díjakat A díjazottak „sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl” MH/MTI – 2015.12.18. 15:45 Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat pénteken a Parlamentben.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át az elismeréseket azoknak, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl - idézte fel Spang Gyula, a díjazottakról döntő kuratórium elnöke. Hangsúlyozta: a Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló


rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határokon innen és túl egyaránt. "Ha nem lennének azok, akik őrködnek a magyar nyelven, nem tudnánk megtenni a közjogi lépéseket sem a magyar nyelv összefogása és érvényesítése érdekében. Ezt az alapot értékelni, díjazni kell" - mondta el az ünnepségen Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Keszler Borbála személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. A Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak 1993 óta főszerkesztője és több mint fél évszázada oktat, ebből 50 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense, kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának


megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanácsmunkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelvpedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel mind arról tanúskodik, hogy munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal - hangzott el a méltatásban. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határokon túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem, vagy alig hallottak az országról. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében


és terjesztésében, és a határokon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. Siptár Péter a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész, ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferencia-előadásai, valamint igazolja legfontosabbnak tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica, a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv. Az elismeréssel egy aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat, valamint 300 ezer forintot is átvehettek a díjazottak.


- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/43235/Negyen_vehettek_at_a_Magya r_Nyelvor_Dijakat#sthash.zUIkUvEo.dpuf


Media: www.globoport.hu Link: http://www.globoport.hu/video/video/atadtak-az-idei-magyarnyelvor-dijakat/ Dátum: 2015.12.19.


Átadták az idei Magyar Nyelvőr Díjakat A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat Budapesten a Parlamentben. Idén négyen vehették át a rangos kitüntetést Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkártól: Keszler Borbála professzorasszony, Csernicskó István, Siptár Péter és Balogh Sándor a HTCC hálózat alapítója.


Média: GloboTV Dátum: 2015.12.19.


Media: www.globoport.hu Link: http://www.globoport.hu/143071/rangos-kituntetest-kapott-amagyar-afrika-tarsasag-elnoke/ Dátum: 2015.12.18.


Rangos kitüntetést kapott a Magyar Afrika Társaság elnöke A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismerést olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj kitüntetettjeit három terület képviselői közül választotta ki a Kuratórium, a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért. Idén Keszler Borbála professzor asszony, Balogh Sándor a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István és Siptár


Péter professzorok kapták az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forintot. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik segítették a célok elérésében.

Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem, vagy alig


hallottak hazánkról. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatokat és azok megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. A magyar kultúra, a magyar nyelv megismertetésében, a kulturális központok létrehozásában vállalt tevékeny szerepéért jutalmazták Magyar Nyelvőr Díjjal.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló


rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket, vállalkozásokat.


Media: www.globoport.hu Link: http://www.globoport.hu/143150/kultura-nelkul-nincs-uzletinterju-balogh-sandorral-az-ahu-elnokevel/ Dátum: 2015.12.19.


Kultúra nélkül nincs üzlet – interjú Balogh Sándorral az AHU elnökével Balogh Sándor az AHU elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ alapítója, megkapta a Magyar Nyelvőr Díját. Ebből az alkalomból készített vele interjút a Globotv a 2015-ös évről, terveiről, hitvallásáról. N A: Mire gondoltál amikor megtudtad, hogy be kell jönni a parlamentbe és átvenni a díjat? B S: Én mint a Magyar Afrika Társaság elnöke sokat dolgoztam a kollégáimmal együtt azon, hogy a magyar nyelv Afrikaszerte is megőrződjék, ez a díj ennek az elismerése. A Magyar Kereskedelmi és Kulturális


Központokban mi megpróbáljuk összegyűjteni azokat az egykori magyar diákokat, akik itt szerezték meg diplomájukat, akik őrzik még ezt a nyelvet, még ha törve is beszélik már, de szeretnék továbbadni, megőrizni. Sőt, most, hogy egy generáció eltelt az utolsó ösztöndíjas hazamenetele után – és most újraindul végre az ösztöndíjprogram – szeretnének újra kapcsolatot tartani az egykori alma mater országgal, volt diáktársaikkal, de nem szeretnének második hazájuktól elszakadni. A Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok vetítéssel, különböző magyar könyvek ajándékozásával és magyar nyelvtanfolyamokkal próbálják ezt az egyre növekvő igényt kielégíteni azokban az afrikai országokban, ahol egykori magyar diákok vannak. N A: Ehhez a díjhoz pénzjutalom is jár, mondtad már, hogy nem tartod meg az összeget, mit fogsz vele csinálni? B S: Ezt a díjat én természetesen arra ajánlom, hogy további húsz embernek a nyelvvizsgadíját kifizessük Szerencsen, további húsz diák tudjon könnyebben nekiszaladni annak a világnak, amelyet érdemes meghódítani, további húsz diák tudja leküzdeni azt a félelmet, hogy idegen ajkúakkal kell beszélnie és kell eladnia önmagát vagy meggyőznie őket arról, hogy neki van igaza. N A: Mit gondolsz, miért ilyen fontos a magyar nyelv? B S: A mai világban nagyon fontos, hogy minden nemzet megőrizze a nyelvét. A technika fejlődésével, a nyelv egyszerűsödésével, az angol nyelv


területhódításával egyre nehezebb lesz ez a harc. Amikor régen csak könyvek voltak, csak magyarul beszéltek az emberek, nehéz volt utazni, akkor könnyebb volt megőrizni a nyelvet. Miután a telekommunikációs forradalom betört, 160 karakterbe kellett mindenkinek szorítania mondandóját az SMSekben. Amikor az internet elterjedt, az első böngészők csak angolul működtek. Én azt gondolom, hogy ez a kettő a Mézga Géza nyelv irányába hajtja a magyar nyelvet. Egyre egyszerűsödik, és az a forradalmi rajzfilm, amit gyerekkoromban néztem, valóra válik. A világ hatalmas és megoldatlan kérdéseinek megoldásához, mint például, hogy egyre többen vagyunk a Földön, egyre hosszabb ideig élünk, egyre több robot van és egyre több automatizálás, ezáltal egyre kevesebb a munkahely, a világnak egyre nagyobb szervezeti, szociális egységekre kell alakulnia. Ádám és Éva után volt a család, a klánok, a hercegségek, királyságok, országok, és végül az olyan ország rendszerek, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy a megálmodott európai egyesült államok. Ezen belül is feloldódhatnak, eltűnhetnek a nemzeti nyelvek és ezért is oly fontos, hogy még jobban odafigyeljünk ezekre, hiszen ma már nagyon könnyű elveszíteni a nyelvet, nagyon keveset olvasnak az emberek, minden képi világgá változott. Ezért fontos az az apró szelet is, hogy a magyar nyelv hírét vigyük, a magyar nyelvet megőrizzük a világ különböző részein lévő Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központokban.


N A : A Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központban (HTCC) nagyon fontos a “kultúra” szó. Miért volt ez számodra olyan fontos? B S: Az a meggyőződésem, hogy üzletelni nem lehet egymás kultúrájának ismerete nélkül. Ez a fajta üzletelés Európában már elgépiesedett, de más földrészeken, Afrikában vagy Ázsiában ez nem így működik. Ott az üzletembereknek ismerniük kell egymást, barátoknak kell lenniük, ismerniük illik egymás családját. Hosszú folyamat, amíg a bizalom kialakul és ehhez fontos az, hogy egymás kultúráját megismerjük. Nekünk is fontos az, hogy a mienket megismerjék, hiszen általában Afrikából ide kevesebben utaznak, vannak vízumproblémák, nagyon kevesen kapják meg. Ezért ezeknek a házaknak van egy olyan missziója is, hogy a kereskedelmi utazókkal,


a helyi üzletemberekkel megpróbálja megismertetni, hogy mi milyenek vagyunk, hogy sikerrel próbálják bevenni a magyar piacot. Hiszen nem csak a mi célunk és dolgunk, hogy meghódítsunk idegen piacokat, hanem a viszonzás, és a win-win szituáció jegyében nekünk is engednünk kell. Hisz minden országnak vannak olyan termékei, amelyeket szívesen vesznek meg a magyarok. N A. Ennek a kapcsolatteremtésnek a legutóbbi sikere egy magas szintű ugandai üzleti út volt. M ennyire volt ez sikeres véleményed szerint? B S : A Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok kezdeményezésével, az ugandai társminisztérium meghívást küldött Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy egy delegációt vezessen Ugandába. Hiszen a magyar déli nyitás programba ez nagyon jól illeszkedett. A Magyar Afrika Társaság régen mondja már, hogy érdemes lenne magyar üzletembereknek nekiindulni Afrikába, a mostani déli nyitás politikája pedig hitelesíti azt, amit mi már korábban – több mint egy évtizede – próbálunk a döntéshozókkal és a kormány tagjaival, valamint a magyar üzletemberekkel elhitetni. Tehát egy különgéppel, novemberben közel nyolcvan üzletember és a miniszteri delegáció Entebbébe repült, ahonnan Kampalába, Uganda fővárosába utaztunk. Itt találkoztunk különböző miniszterekkel, még a buganda királyság miniszterelnökével is, ahol a Magyar Afrika Társaság együttműködési szerződést kötött orvosi missziók, különböző humanitárius és egészségügyi programok közös finanszírozására. Természetesen ebben a delegációban főkánt üzletemberek vettek


részt. Ez az első ilyen Magyarországon, hogy magánkezdeményezésből kormánydelegáció vezetésével üzletemberek mennek magánfinanszírozásból Afrikába. Nagyon sikeresnek ítélem, hiszen rengetegen kötöttek üzleteket, rengetegen jöttek rá arra, hogy Afrika ma már nem az a fekete kontinens, ahol mindenki éhezik, ahol félni kell. Rengeteg üzletember jött rá, hogy Afrikában ötcsillagos szállodák vannak, hogy rengeteg olyan dolog van, amit akár Európában sem találni és rengetegen ébredtek rá arra, hogy Afrika a jövő kontinense. N A: A HTCC alapítása mellett a Magyar Afrika Társaság (AHU) elnöke is vagy. Mire vagy a legbüszkébb, a 2015-ös évből? B S: Ha röviden kellene válaszolnom, akkor én, személy szerint az orvosi missziókra vagyok a legbüszkébb. Emellett arra, hogy négy országban 139 gyereket támogatunk, a nevelőszüleiket a Magyar Afrika Társaság fogja csokorba. Hiszen a gazdasági növekedés mellett a felnövekvő generáció oktatása a legfontosabb. Afrikában 1,2 milliárdan élnek, 60%-uk pedig 35 év alatti, tehát generációk fognak most felnőtté válni és ahhoz, hogy ők is megteremthessék saját hazájukban saját munkahelyeiket és megtalálhassák saját fejlődésük útját, ahhoz tudással mindenképpen rendelkezniük kell. Ehhez pedig a Magyar Afrika Társaság a maga sajátos, pici módján mindenképpen megpróbál hozzájárulni. Hiszen nagyon fontos, hogy az iskolákat fejlesszük, nagyon fontos, hogy a tudás elérje az utolsó falvakat is, elérje az őserdő legutolsó szegletét is.


N A: Miért fontos, hogy orvosi missziók menjenek az Afrika-Magyar Társaságtól az afrikai kontinensre? B S: Idén három orvosi misszió volt, kilenc orvos járt Afrikában, akik körülbelül tizenegyezer beteget gyógyítottak meg. Bár ez egy nagy szám, Afrika népességéhez képest ez csak egy csepp a tengerben, ezért szokták lekicsinyelni ezt a tevékenységet. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy mindenki a maga erejével kell, hogy hozzájáruljon. Van erre egy jó afrikai történet, melyben egy kisfiú a partra vetődött milliónyi tengeri csillagot próbálja visszadobálni a tengerbe. Arra jön egy vadász és megkérdi a kisfiút, hogy miért dobálja a tengeri csillagokat, hiszen látod mennyi van, úgysem érsz a végére. Erre a kisfiú azt mondja: annak a néhány tucatnak, amelyeket vissza tudok dobni ez az életet jelenti. Sajnos a többieket nem tudom megmenteni, de az a néhány tucat tovább fog élni. Mi ugyanígy vagyunk vele. Azt a néhány tucatot – hogy képletesen fejezzem ki magam – megpróbáljuk megmenteni, meggyógyítani. Ennek nem csak az az oka, hogy mi Afrikában gyógyítani szeretnénk, hanem, hogy a világ általános egészségi állapotát szeretnénk fejleszteni. Ez azért is fontos, mert – ahogyan azt az AHU már tíz éve mondja – a migrációs vándorlással akár olyan betegségek is megjelenhetnek Magyarországon, melyeket itt már nem ismer senki és az afrikai tapasztalattal rendelkező orvosok komoly segítséget tudnak nyújtani egy ilyen helyzetben. N A: Visszakanyarodva a gyermektámogatáshoz: bemutatnád, hogy az AHU pontosan miben tud segíteni a gyerekeknek Afrikában?


B S : Ez állandóan változik, hiszen a programjaink időszakosak. Egy-egy iskolát felkarolunk és megpróbáljuk fejleszteni az ott lévő berendezéseket, eszközöket. Rengeteg ilyen programunk volt, például Madagaszkáron vagy Kongóban, Szomáliában vagy Kenyában. Most futó programjaink főként Maliban, Etiópiában és Guineában vannak. Nem csak iskolásokat támogatunk, hanem egyedülálló kezdeményezésként azokat a fogyatékkal élő gyerekeket is, akikre Afrika-szerte gyakorlatilag senki nem figyel. Támogatjuk azokat a gyerekeket, akik egyébként kivetettként élik az életüket Afrikában, hiszen ott még az élet fontos, nem pedig az, hogy fontosnak tartsák azokat, akik fogyatékkal élnek. Ez egy új kezdeményezés Afrikában, nekünk is új, nem is nézik mindenhol jó szemmel, de ezzel együtt mi büszkék vagyunk arra, hogy európai értékeket tudunk valamilyen pici módon megmutatni az afrikai kontinensen. N A: Milyen terveid vannak? Milyen irányba fog továbbhaladni a Magyar Afrika Társaság 2016-ban? B S: A gyermektámogatásokat mindenképpen továbbfejlesztjük, további két országot tervezünk bevonni ebbe a programba, tervezzük azt, hogy megduplázzuk a támogatott gyermekek számát. És tervezünk olyan iskolákat is létrehozni, melyeket mi tartunk fent és nem csak a mások iskoláiban lévő gyerekeket támogatunk. Szeretnénk létrehozni azokban az országokban – főként ahol a Kereskedelmi és Kulturális Központok hálózatának egységei vannak – olyan AHU Health Centereket, olyan közegészségügyi központokat, amelyekben főként


magyar orvosok tanítanak és gyógyítanak, képeznek ki helyi egészségügyi személyzetet. Ennek az első egységének Ugandában, Kapekében az alapkőletétele meg is történt. Ezt az alapkövet meglátogatta Dr. Seszták Miklós is és támogatta például a Szerencsejáték Zrt. is, hogy létrejöjjön ez a magyar kórház Afrikában. Ezzel párhuzamosan, 2016-ban szeretnénk elindítani az AHU oktatási programját, amelyben azt az ennél még ambiciózusabb dolgot tűztük ki célul, hogy magyar iskolákat hozunk létre Afrika-szerte. N A: Milyen iskolák lesznek ezek? Mik a kezdeti tervek? B S: Mindig megpróbáljuk a nálunk lévő példákat megfordítani. Rengeteg brit, amerikai, spanyol vagy osztrák iskola van Magyarországon. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar tudás hírneve világszerte predesztinálhat egy ilyen iskolahálózatot arra, hogy a magyar jelző itt fényesen csengjen, hogy a világon büszkeség legyen magyar iskolákba járni. Tudom, hogy éppen csak elindultunk, tudom, hogy épp hogy csak kipattant az ötlet, de egy régi kínai közmondás szerint a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. A döntés megszületett és én hiszem azt, ha erőnkből, energiánkból és időnkből telik, akkor ennek a hálózatnak mához öt évre már legalább 3-5 tagja lesz és magyar iskolákra lehetünk büszkék a világ különböző tájain. N A: A HTCC programon belül mik a 2016-os tervek?


B S: A HTCC program fejlesztésében nincsenek az előzőekhez hasonló ambiciózus terveink. Egyelőre ezeket a házakat szeretnénk gazdaságilag önellátóvá tenni és szeretnénk olyan vándorprogramokat, kultúrprogramokat indítani, amelyek a házak között vándorolnak. Szeretnénk természetesen további házakat nyitni, ez azt jelenti, hogy hivatalosan január elsejétől indul el a botswanai házunk, de természetesen tervezünk még Afrikában különböző helyeken is újabbakat nyitni. Egyelőre magunk is érdeklődéssel figyeljük a Külügyminisztérium terveit, hiszen ott nem szeretnénk mi új képviseletet nyitni, ahol új nagykövetség nyílik, hiszen ott ezáltal már lesz magyar képviselet. Mi azzal szeretnénk sajátos módon a külügy törekvéseit és a magyar jelenlétet kiegészíteni, hogy azokon a területeken, amelyekre nem ér el a külügyminisztérium hathatós segítsége, ott is legyen valaki, aki az odautazó magyar állampolgárok érdekeit valamilyen módon képviseli. Nem csak Afrikában tervezünk HTCC-t nyitni, kettő nyitását tervezzük Ázsiában és egyet Dél-Amerikában. Ezeket az országokat egyelőre nem nevezném meg, had maradjon ez titok, hogy legyen miről beszélnünk jövőre is. N A :Hogyan lettél ennyire sikeres? B S: Kívülről persze mindig másképp látszik, mint ahogy az ember megéli magában. Ha egyetlen szót kellene mondanom arra, hogy valaki mitől lesz sikeres, akkor azt mondanám, hogy vállalni kell. Be kell vállalni mindent, merni kell, neki kell menni az életnek, akkor is, ha az ember azt gondolja, hogy ebből nem lehet semmi. Nem szabad kishitűnek lenni. El kell hinnünk,


hogy képesek és alkalmasak vagyunk bármire, hiszen egyik ember sem okosabb vagy butább mint a másik. Hanem az egyik vállalkozóbb szellemű, a másik félénkebb. Ezt a félelmet nehéz legyőzni és benne is rengeteg ilyen félsz volt gyerekkoromban. Talán az, hogy külföldre kerültem tanulni, törte le bennem ezt a félelmet, a félelmet attól, hogy vajon mi lesz az ismeretlenben. Az ismeretlenben is pont olyan emberek laknak, azok is pont olyan segítőkészek vagy pont olyan durvák és bántóak, mint Magyarországon, de köztük is meg lehet találni azokat a barátokat, akik segítik az ember életét. Én így találtam barátokra annak idején Moszkvában az egyetemen, ez a barátság sokszor elkísér és a világ bármely táján találok iskolatársakra. A másik amit mindenkinek üzennék, hogy ki kell tartani. A kitartás és ez a fajta pozitív vakmerőség, amivel az ember az élethez hozzááll, ez mindig meghozza az eredményét. Hinnünk kell, akkor is, hogyha nem tudunk rendesen angolul, hogy tudunk Barack Obamával beszélgetni, ha kell. Hinnünk kell, hogyha nem találkoztunk az adott szituációval vagy emberekkel, hogy ők sem okosabbak nálunk. Minden ember alkalmas, mindenkinek magát kell arra rákényszeríteni, hogy előrehaladjon, mindenkinek magát kell motiválnia, nem várhatjuk sajnos a sült galambot. És egy darwini idézettel szeretném befejezni. Darwin azt mondta, hogy nem a legerősebb, nem a legszebb és nem a legokosabb jut célba, hanem a legjobban alkalmazkodó. Én azt kívánom mindenkinek, hogy alkalmazkodjanak a világhoz.


Média: www.globotv.hu Link: http://www.globotv.hu/6233-atadtak-az-idei-magyar-nyelvor-dijakat Dátum: 2015.12.18.


GloboTV ÁTADTÁK AZ IDEI MAGYAR NYELVŐR DÍJAKAT Készült: 2015. december 19. szombat, 08:13

A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta a Magyar Nyelvőr Díjakat Budapesten a Parlamentben. Idén négyen vehették át a rangos kitüntetést Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkártól: Keszler Borbála professzorasszony, Csernicskó István, Siptár Péter és Balogh Sándor a HTCC hálózat alapítója.



Média: www.hirmagazin.eu Link: http://www.hirmagazin.eu/atadtak-a-magyar-nyelvor-dijakat Dátum: 2015.12.18.


Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat Átadták a Magyar Nyelvőr Díjakat Az Országházban ünnepelték a magyar nyelv őrzőit [V.J.] publikálva: 2015-12-18 14:16:00 | Nyomtatás


2015-ben Keszler Borbála professzorasszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében.


A díjazottak Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta


Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv. Forrás: világszám


Média: M1 – Az este 18:45 Dátum: 2015.12.18.


Média: orientpress.hu Link: http://orientpress.hu/151882 Dátum: 2015.12.18.


Átadták az idei Magyar Nyelvőr Díjakat [Első kézből] 2015.12.18 16:56 A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismerést olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Kuratórium, a határon túliak köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért. Idén Keszler Borbála professzor asszony, Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok létrehozója, Csernicskó István professzor, és Siptár Péter professzor kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó 300-300 ezer forint pénzdíjat. Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt. A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé. Az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében. OrientPress Hírügynökség (OPH)


Média: hirverzum.hu Link: http://hirverzum.hu/hir/negyen-vehettek-at-a-magyar-nyelvor-dijakat-1235082 Dátum: 2015.12.18.


kormany.hu 2015-12-18 15:35

Négyen vehették át a Magyar Nyelvőr Díjakat A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal ítélte oda a Magyar Nyelvőr Díjakat. Az elismeréseket Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az ünnepség fővédnöke adta át pénteken a Parlamentben.


Média: magyaridok.hu Link: http://magyaridok.hu/kultura/nyelveszprofesszor-megengedobb-de-gazdagabb-is-azuj-helyesirasi-szabalyzat-241903/ Dátum: 2015.12.18.


2015. DECEMBER 18. PÉNTEK 22:40 2015. 12. 21. 19:08

NYELVÉSZPROF ESSZOR: MEGENGEDŐBB, DE GAZDAGABB IS AZ ÚJ HELYESÍRÁSI SZABÁLYZAT MTI

Megengedőbb, de sokkal gazdagabb is lett az új helyesírási szabályzat – jelentette ki Keszler Borbála nyelvészprofesszor az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.


Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritáját azért hívták meg a televízióba, mert ő volt az egyik szakember, akit kitüntettek a magyar nyelv ápolásáért Magyar Nyelvőr Díjjal pénteken a Parlamentben. Keszler Borbála hangsúlyozta, hogy az előző szabályzat harminc éve jelent meg, így már elavult volt. A társadalommal együtt a nyelv is fejlődik, új szavak jönnek, más szavak kihalnak – fogalmazott. Kiemelte, hogy a szabályzat „felfrissítése” tizenkét éves kemény munka eredménye, és sokan „piszkálódtak” a folyamat közben. A nyelvészprofesszor az utolsó pillanatban is attól félt, hogy nem lesz semmi az új szabályzatból, szerencsére azonban végül megjelent a mű.


Keszler Borbála pozitívnak értékelte, hogy az új szabályzat nem keltett különösebb felháborodást, annak ellenére, hogy „a helyesírásra általában haragszanak az emberek”, mert nehéznek és problémásnak találják. A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át a Magyar Nyelvőr Díjat. Idén három nyelvész: Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át az elismerést. Keszler Borbála a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnöke, az ő vezetésével készült az akadémiai helyesírási szabályzat 2015-ben megjelent 12. kiadása.


Média: hir-ozon.hu Link: http://hir-ozon.hu/hirek/negyen-kaptak-magyar-nyelvor-dijat Dátum: 2015.12.18.


Négyen kaptak Magyar Nyelvőr Díjat Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat pénteken a Parlamentben....


Média: tiszanews.org.ua Link: http://tiszanews.org.ua/?module=news&&target=get&id=10700 Dátum: 2015.12.18.


Csernicskó István nyelvőr-díjas 2015-12-21. Csernicskó István (a képen), Keszler Borbála, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat a magyar Országgyűlés épületében, írja az MTI. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága az itt élő magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanács munkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio – Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel mind arról tanúskodik, hogy munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal, hangzott el a laudációban. kiszó http://kiszo.hhrf.org

MAGYAR NYELVŐR ALAPÍTVÁNY. Médiafigyelés. Magyar Nyelvőr Díjátadó 2015

Recommend Documents