MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - J ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004. június 25. délelőtt JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A megoldásokat tartalmazó útmutató csupán támpontokat ad a javításhoz, a középiskolai oktatás követelményeit figyelembe véve jelzi a várható választ. A felvételizők válaszaiban azonban természetesen előfordulhatnak olyan megoldások, amelyekkel az útmutató nem számol ugyan, de elfogadhatóak. Az útmutató is tartalmaz a tananyagon túli adatokat is, tájékoztatás céljából. A magyar írásbeli összpontszáma: 100 (száz) pont. A személynevek téves írása nem helyesírási, hanem tárgyi tévedés, tehát az adott feladat pontértékét csökkenti. Az idegen személyneveknél csak a vezetéknév pontos ismerete szükséges. A dolgozatban elkövetett helyesírási hibák javítására, a hibák miatti pontlevonásra az Érettségi Vizsgaszabályzat útmutatása az irányadó. Az elkövetett helyesírási hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 (tizenöt) pont vonható le. *** 1. Összefüggő szöveget alkotva mutassa be az európai avantgárd irodalmának, művészetének jellemző törekvéseit! Ismertetésében az irodalom, az építészet, a képzőművészet és a zene képviselőire hivatkozzon! (0-15 pont) Értékelés: A szövegalkotásra 5 pont adható, ha a szöveg megszerkesztett, kerek egész és szabatos megfogalmazású. A téma kifejtésére akkor adható max. 10 pont, ha a fogalmazásban nincsen tárgyi tévedés, szerepelnek benne a legfontosabb törekvések, és a feladatnak megfelelően hivatkozik az avantgárd irodalom, építészet, képzőművészet és zene jellegzetes képviselőire, műveire. A születési és halálozási évszámok feltüntetése, valamint a művek megjelenésének dátuma nem követelmény. Fontosabb tartalmi elemek: Avantgárd:
-
a 20. század első felében fellépő művészeti irányzatok összefoglaló neve (a fr. ’avantgarde’ jelentése: előőrs, élcsapat) közös jellemző: szakítás a 19. század és a századforduló művészeti törekvéseivel, a polgári világ intézményrendszerének és kultúrájának elvetése a személyiségkultusz helyett a kollektivizmus eszméje (csoportos fellépés, kiáltványok; az általános, az archetipikus felmutatása) törekvés az elit- és tömegkultúra közti különbség megszüntetésére, a művészet határainak kitágítására, a művészeti ágak közti határok ledöntésére a perspektíva és a természetelvűség elvetése; érdeklődés a középkor és a primitív népek kultúrája iránt a képzőművészeti, zenei kifejező eszközök és az irodalmi nyelv megújítása
Expresszionizmus: - 1905 és 1920 között; csoportosulásként Németországban - a latin expressio: kifejezni szóból - Die Brücke csoport (1905) – Bleyl, Heckel, Nolde; Der blaue Reiter csoport (1911) – Kandinszkij, F. Marc - Folyóiratok: Der Sturm (1910), Die Aktion (1911) - az ember belső élményének (szorongó látomásainak) kivetítése (Munch) - tiltakozás az elgépiesedés, a társadalmi igazságtalanságok és a háború ellen; szolidaritás az elnyomottakkal, a periférián élőkkel (Otto Dix, G. Grosz, Kokoschka, Chagall; Eizenstein; F. Werfel, Johannes R. Becher, Brecht) - a színek és formák felszabadítása a természetelvűség konvenciói alól; a hangsúly a kifejezésre kerül (Barlach) - a logika és a szintaxis felborítása, csapongó mondatfűzés, eksztatikus metafora- és igehalmozás, látomásos képalkotás (Heym, Stramm, Trakl, Gottfried Benn) - a zenében az atonalitás és a dodekafónia (bécsi iskola: Schönberg, Webern, Berg) - színházművészet: a szereplők az elvonatkoztatott gondolat jegyében fontosak (Brecht) - filmművészet: erőteljes kontrasztok, fény- és árnyékhatások (F. Lang) Futurizmus: - 1909 és 1944 között; csoportosulásként Olaszországban és Oroszországban - az olasz futuro: jövő szóból - Futurista kiáltvány (1909) - Marinetti; A futurista festők kiáltványa (1910) – Boccioni, Carrà, Russolo, Balla, Severini; Pofon ütjük a közízlést (1913) – Burljuk, Majakovszkij, Hlebnyikov - a hagyományos európai értékrend és művészet radikális és provokatív elvetése; a jövőben kiteljesedő ipari társadalom igenlése, antiklerikalizmus; a háború és a forradalmak helyeslése - a modern nagyvárosi élet, a technika, az egyetemes dinamizmus sajátos kifejezőeszközeit keresik: szimultanizmus, mozgásirányt jelző erővonalak - a zenében a bruitizmus: zörejek, zajok a művek építőelemei - nagybetűk és központozás elhagyása, matematikai és zenei jelek alkalmazása, lépcsőzetes vers, intenzív modalitás Kubizmus: - 1906 és 1915 között; soknemzetiségű csoportosulás, központja Párizs; kezdeményezői: Braque, Juan Gris, Picasso (Avignoni kisasszonyok) - a latin cubus: kocka szóból - analitikus kubizmus: a tárgyak geometrikusak, a síkra vetítve, mintegy széttördelve jelennek meg, az ábrázolás több nézőpontú 2
-
szintetikus kubizmus: mozgalmas ritmus, gazdag színkészlet, a tárgyakat képzőművészeti jellé absztrahálja a dekoratív kompozícióban irodalmi mozgalomként nem jelentkezik, de a szimultanizmus, a vizualitásra való törekvés megfigyelhető a kubista festők programját megíró Apollinaire, valamint Cendrars, Reverdy, Max Jacob és Cocteau költészetében
Konstruktivizmus, Bauhaus: - a konstruktivizmus művészeti irányzat az 1910-es évek végétől a 30-as évek közepéig - mozgalomként: Oroszországban jelentkezik először (Pevsner és Gabo csoportja, ill. Tatlin fellépésével); majd Németországban, Hollandiában (a Die Stijl folyóirat köré szerveződik, alapítója: Theo van Doesburg); 1930-tól az Art Concept köré csoportosulnak - a latin constructio: összeszerkeszteni szóból - a Bauhaus (építőház) oktatási és alkotói intézmény (1919-1933; alapítója W. Gropius; Weimar, Dessau), ill. az intézmény által képviselt művészeti törekvés neve - a mozgalom célja a korszerű ipari technológia alkalmazásával a mindennapi élet követelményeihez alkalmazkodó, egységes összművészet teremtése (építészet, formatervezés); felfogásuk szerint az emberi kultúra szervezett, fegyelmezett rendje az anyag funkcionális használatán, mindig organikus formaelveken alapuljon - fő művészeti törekvése az autonóm és alkalmazott művészet közti határ eltörlése; rokon különféle absztrakt törekvésekkel (Gyagilev balettje); szigorú mértani formákból felépített kompozíciók (Mondrian); tiszta geometria (Malevics szuprematizmusa) jellemzi Dada: - 1916 és 1922 között csoportosulásként Svájcban ( Zürich, 1916 „Voltaire-kabaré”: Tzara, Nanco, Arp, Ball); Németországban (Berlin, 1918-23: Heulsenbeck, Grosz, Hausmann); Franciaországban (1919, Párizs: Tzara, Breton, Aragon, Éluard) jelentkezik - a néveredet vitatott: a néger kru törzs szent tehenének farka / az olaszban a kocka és az anya / falovacska / dajka / kettős igenlés a románban és az oroszban / nem jelent semmit - végletes kiábrándultság-élmény hozza létre a polgári világ és kultúra tagadását - a legradikálisabb avantgárd irányzat: provokatív gesztusokban megnyilvánuló, korlátok nélküli szabadságot, illetve a lét értelmetlenségét hirdeti - módszere az action gratuit és a racionális jelentés nélküli jelhalmazok alkalmazása Szürrealizmus: - 1923-44 között; összefoglaló-szintetizáló igénnyel lép fel az első irányzatok kifulladása után; mozgalomként elsőként Franciaországban: Breton 1924-ben adja ki A szürrealizmus manifesztuma c. kiáltványt (aláírói pl.: Aragon, Desnos, Éluard, Péret, Soupault), és létrehozza a szervezeti kereteket (Szürrealista Forradalom c. folyóirat); az 1925- ös nyilatkozatban további aláírók pl.: A. Artaud, Max Ernst, R. Queneau - a francia sur-réalisme: valóságfölöttiség szóból (a kifejezés még Apollinaire-től, 1906-ból való) - célja az ember és a társadalom felszabadítása; az álom és a tudattalan felszínre hozásával a személyiség kiteljesítése; a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése, kapcsolódás a kommunistákhoz - a tudat minél teljesebb kikapcsolásával a lélek mélyrétegeiben keresi a belső valóságot, a lényeget, ehhez eszköz az automatizmus, az öntudatlan asszociáció, ill. a félálomban történő alkotás; kedveli a fekete humort - a költői képben az összetevők közti távolságot végtelenné tágítja; kedveli a kalligrammát; elveti a központozást
3
-
a képzőművészetben a montázs, a kollázs, az álomfestés, a hiperrealista részletekből összeállított kompozíciók, „metafizikus képek” (Chirico), abszurd víziók (Dali), ősi szimbólumok (Miró) jelennek meg a színház ősi formák felé fordul; a film a montázstechnika eszközeit merészen használja ki (Buñuel)
2. „Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban s már nem vagyok otthon az égben.”
Mutassa be Kosztolányi Dezső költészetét! Térjen ki művészetének értékeire, fontosabb pályaszakaszaira, köteteire, kiemelkedő alkotásaira, az esetleges életrajzi háttérre! (0-12 pont) Értékelés: A tartalmi elemekre max. 8 pont adható, ebből az életrajzra utaló megállapítások max. 3 pont. További max. 4 pont a választékos stílusú, jól megszerkesztett szöveg. A műcímek csak pontosan fogadhatók el. A zárójelben feltüntetett adatok nem szükségesek a helyes válaszokhoz. Tartalmi elemek: Életrajzi háttér: Szabadka (1885) szülőváros – védett családi környezet, műveltségi alapok • Budapest: Négyesy László-féle stílusgyakorlat, Juhász Gyula, Babits Mihály, Tóth Árpád ismeretsége, barátsága • Bécs: egyetemi tanulmányok, Freud tanainak megismerése • Újságíró: Bácskai Hírlap, Budapesti Napló, Új Nemzedék, Pesti Hírlap, Toll →Ady-vita /Az írástudatlanok árulása (1929)/ • Pen Club első elnöke • Budapesten hal meg (1936) Kötetek, művek, műfajok: Négy fal között (1907) – első kötete, elsietett, egyenetlen színvonalú; Ady sértő kritikája: „irodalmi író”-nak nevezte; a XIX. századi hangnemek utánérzése • A szegény kisgyermek panaszai (1910) – egyértelmű siker, egységes világképű és hangnemű verseskötet. Jellemző elemei: szereplíra, kettős nézőpont (gyermek – felnőtt), emlékidézés, impresszionista képalkotás. Pl.: Mint aki a sínek közé esett, Mostan színes tintákról álmodom, A játék, Anyuska régi képe • Kenyér és bor (1920) – pl.: Boldog, szomorú dal – írói számvetés, létösszegzés, az önmagával való elégedetlenség kifejezése • Bús férfi panaszai (1924) – már nem egységes, az emlékezet borongó, nosztalgikus mozgása, a múltidézés jellemzi; expresszionista hatások • Meztelenül (1928) – kísérletező szabadversek • Számadás (1935) – költészete elmélyült, létösszegző, önértelmező versek, az elmúlás, a halál közelségének megjelenítése; az emberi lét végső kérdéseivel vet számot; tudatosan szerkesztett kötet, nyelvileg kiérlelt, pl.: Számadás – szonett; Februári óda, Őszi reggeli, Marcus Aurelius, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Ének a semmiről. Művészetének fontosabb értékei: a Nyugat első nemzedékének nagy képviselője • egyformán maradandót alkotott a lírában és az elbeszélő prózában • „homo aestheticus” – a közéleti költészet helyett az alkotás függetlenségét hirdette • hivatásszeretet, műveltség, hajlékony és gazdag kifejezésmód, az esztétikum szívós védelme • napjainkban művészetének kultusza növekszik.
4
3. „Lucifer részt követel a teremtésből, hogy megrontsa azt. Nyer Istentől két megátkozott fát. Egyik fa segélyével erkölcsileg már megrontá az embert, hanem ő physikailag is tönkre akarja tenni Ádámban az összes emberiséget, hogy ne is szülessék az. Kívánhatjuk-e Lucifertől, hogy ne pesszimista színben mutassa neme jövőjét Ádámnak, midőn célja: kétségbe ejteni s benne ily módon egész ivadékát elölni? Úgy, de, mondják, a sötét álomképek tárgyilag is egyeznek a világtörténettel. Ezt tagadom én. Minden tárgyi hűség mellett, mellyel egyes korokat felmutat a szerző, látszik, hogy Lucifer, célja szerint, a sötétebb oldalt vette. Ez nem a szerző pesszimizmusa: ez magából a szerkezetből foly így.” (Arany János)
Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának értelmező bemutatásával foglaljon állást a fenti bírálatról! Érvelését összefüggő szövegben, a mű ismeretére támaszkodva fejtse ki! (0-10 pont) Értékelés: A feladat értékelésekor figyelembe kell venni egyrészt a mű ismeretét, másrészt a logikus érvelést, a megadott bírálatrészletre való vonatkoztatást. Követelmény továbbá kerek, szabatos és tárgyszerű szöveg alkotása. Nyelvhelyességi, szövegalkotási és stiláris hibák miatt max. 5 pont vonható le. 4. Nevezze meg az alábbi műrészletek szerzőjét és az idézett mű címét! Csak a szerző teljes neve és a cím pontos leírása fogadható el! (Idézetenként 2-2 pont, összesen 10 pont.) Értékelés: A szerző teljes neve és a cím pontos megnevezése: 2 pont; csak a szerző teljes neve: 1 pont. Egyéb megoldás nem fogadható el. Válaszok: a) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem b) Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c) Katona József: Bánk bán d) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde e) Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival 5. A) Adja meg az idézett szövegrészlet kiemelt idegen szavainak jelentését! (Szavanként 1-1 pont, összesen 4 pont.) Értékelés: Minden kiemelt kifejezésre legalább egy magyar megfelelő 1 pontot ér.
5
Válaszok: didaktikus: tanító, oktató jellegű vagy célzatú; módszeres kvintesszencia: valaminek a lényege, veleje paradigmatikus: mintaszerű, szabályszerű, példaszerű referenciális: tájékoztató, értesítő; kommunikációban: a valóságra való vonatkoztatás B/ Határozza meg a kiemelt fogalmakat! Minden fogalomnál írjon legalább két tartalmi elemet és egy példát (pl. művet, képviselőt vagy követőt)! (Meghatározásonként 3-3 pont, összesen 9 pont.) Értékelés: Fogalmanként 3-3 pont, ha megvan a két értékelhető közléselem és a példa. A példa hiánya esetén 1 pont. Egy közléselemre és példára, illetőleg csak példára nem adható pont. Válaszok: mítosz: (gör. ’elmondás, elbeszélés’); poétikailag a legrégibb történéses, elbeszélő jellegű alapforma; irodalmi értelemben: istenekről, isteni eredetű, emberfeletti képességű hősökről szóló elbeszélés, a szóban terjedő néphagyomány része, amely a művészi értelmezésben kap művészi formát, így pl. a görög ~ alapvető sajátossága, hogy különböző variánsokban létezik (ilyenek pl. a nagy eposzok és a nagy tragédiák is, pl. Aiszkhülosz: Oreszteia, Szophoklész: Élektra, Euripidész: Élektra). A modern mélylélektan felfogásában az emberiség kollektív tudattalanja, archetipikus emberi magatartásformák és szituációk összessége (K. Yung). Ebben az értelemben jelennek meg a különféle mítoszok feldolgozásai a 20. századi irodalomban is.
hellenizmus: történelmi és művelődéstörténeti korszak az ókorban. Kezdetét Nagy Sándor uralkodásának idejére (Kr. e. 336-323), végpontját az utolsó hellenisztikus monarchia, a ptolemaioszi Egyiptom Róma általi meghódításának idejére (Kr. e. 30) teszik. (A legfontosabb hellenisztikus birodalmak a ptolemaioszi Egyiptom, a szeleukida Szíria, az antagonida Makedónia és az attalida Pergamon.) A ~ történetében fontos szerepet játszott az akhaiai szövetség is, ennek területét Kr. e. 27-ben alakították át római provinciává. A ~ korában számos nem görög nép vette át a görög kultúrát, hagyományt és részben a nyelvet. A görögök és a keleti népek együttélése következtében a hellenisztikus kultúra számos orientális eredetű elemet olvasztott magába (pl. keleti kultuszok). Mivel a görög területeket elfoglaló Római Birodalom lényegében átvette és a maga képére formálta a hellenisztikus görög kultúrát, és mert a birodalom keleti felében továbbra is fennmaradt a görög nyelv elsődleges szerepe, a korszak kulturális hatása túlélte a hellenisztikus kort. Irodalmában meghatározó az újkomédia (Menandrosz), az epigramma (Kallimakhosz) és a pásztoridill (Theokritosz) műfaja. A korszak két nagy filozófiai rendszere a sztoicizmus (Zénón) és az epikureizmus (Epikurosz). legenda: (lat. ’olvasandó’); epikai műfaj, melynek tárgya vallási szempontból fontos személy, hely vagy időszak (ünnep). Műfaji rokonságban áll a mondával. Tartalmát tekintve általában valamely szent életének leírása, melyben nagy jelentőséget kapnak a csodaélmények. Legfőbb célja a példaadás, a lelki épülés szolgálata. A hagiográfia (az egyház szentjeinek élettörténetéhez kapcsolódó szövegemlékeket vizsgáló tudomány) gondozta a 6
középkori ~kat. Az első jelentős prózai gyűjtemény (legendárium) a 4. századból való (Szent Jeromos: Vitae Patrum), a középkor legjelentősebb legendáriuma a Legenda Aurea. Szent Ferenc legendái (Fioretti) már a profán novella elemeit is tartalmazzák. A magyarországi latin ~irodalom születése az ezredforduló tájára tehető; a magyar nyelvű ~irodalomban a 15. századtól a legjelentősebbek az Árpád-ház szentjeiről szólók (Gellért-, István-, László-, Margit-).
6. A/ Nevezze meg a szállóigévé vált gondolatok szerzőit! (Nevenként 1-1 pont, összesen 5 pont.) Értékelés: Minden helyes név 1 pont. Válaszok: a) Voltaire b) (William) Shakespeare c) Dante (Alighieri) d) (Arthur) Schopenhauer e) (Johann Joachim) Winckelmann B/ A kipontozott helyre írja be a megfelelő bibliai nevet! (Nevenként 1-1 pont, összesen 5 pont.) Értékelés: Minden helyes név 1 pont. Válaszok: a) Káin b) Dávid c) Lót d) Júda e) Rebekka 7. Értelmezze az alábbi jogi szöveget! A szöveg alapján jelölje a következő összetett állításokat „A”-val: ha mind az első, mind a második állítás igaz, és fennáll közöttük okozati összefüggés; „B”-vel: ha mind az első, mind a második állítás igaz, de az elsőből nem következik a második állítás; „C”-vel: ha az első állítás igaz, de a második nem; „D”-vel: ha az első állítás nem igaz, de a második igen; „E”-vel: ha egyik állítás sem igaz. Értékelés: Minden helyes válasz 1 pont.
7
Válaszok: a) Az okmány előkészítői, aláírói arra törekedtek, hogy a Karta alapelvei és a benne foglalt jogok ténylegesen megvalósuljanak, mert a családnak mint a társadalom alapvető egységének joga van a megfelelő szociális, jogi és gazdasági védelemre a teljes körű fejlődésének biztosítására. (A) b) A 18 év alatti munkavállalóknak legalább egyhavi fizetett szabadságot biztosítanak az aláíró államok, ezért Magyarország is bevezette a minden fiatalnak járó tanulmányi szabadságot. (E) c) Az egyezményt elfogadó államok vállalják, hogy a munkára történő alkalmazáshoz szükséges minimális életkort a 15. életévben határozzák meg, ezért vezette be ezt a korhatárt Magyarország is a törvényeiben. (C) d) Nem tiltják minden esetben a fiatalok alkalmazását egészségtelen és veszélyes munkakörben, mert a kötelező oktatásban részesülő gyermekek nem kerülhetnek olyan munkakörbe, amely megfosztja őket a tanulás lehetőségétől. (D) e) Biztosítják a 16 évnél fiatalabb személyek csökkentett munkaidejét, különös tekintettel a fejlődésükre, képzésükre, mert elismerik a fiatalkorú dolgozók és szakmunkástanulók jogát a tisztességes bérre és egyéb megfelelő juttatásra. (B) 8. Írjon ki, és nyelvtani szempontból minősítsen legalább öt grammatikai eszközt, amely megteremtette az alábbi szöveg összetartó erejét /lineáris kohézióját/! A mondatok megadott sorszámát feltüntetve írja ki a kiválasztott eszközt és a minősítést! (Csak a pontos válasz fogadható el, minden helyes megoldás 1 pont, összesen 5 pont.) 1.Olympia a szívnek szíve. 2.Benne a Peloponneszosz egységét juttatja kifejezésre már az, hogy a versenyek a félsziget heroszának, Pelopsznak sírja mellett folytak. 3.A szent hely fekvése a félsziget nyugati szélén a hozzáférhetőség szempontjából középpontivá lett, amióta Szicília és Dél-Itália a dór világ fontos alkatrészei. 4.De sem Pelopsz sírjából, sem földrajzi fekvéséből egységesítő erejét nem merítette annyira, mint abból, hogy ez a minden görög táj közt belső energiák duzzadását formáival leginkább kicsattantó, földhúsú hegyes vidék egy nagy istenmegnyilatkozás színtere. 5.Kultuszhellyé nem egyedül Pelopsz halotti tisztelete tette, hanem az is, hogy Zeusznak jóshelye volt. 6.Az olymposzi Zeusz, akinek Thesszaliában a Balkán-félsziget legmagasabb csúcsa volt megnyilatkozási helye, itt mintegy a föld felől mutatta meg arculatát a görögségnek. 7.A helyi legenda gyermek és kígyó alakjában való megjelenéséről tudott. 8.Ilyen jóshelyeken a Föld – Gé istennő – nyilvánvaló jelenlétéről sem feledkeztek meg kultuszukban a görögök. 9.Ez nem 8
mond ellent Olympiában Zeusz jelenlétének, amely több, mint szellemtelen erőtömeg jelenléte. 10.Ennek az arcnak harmonikus energiateltségét Pheidiasz faragta meg szoborban. /Kerényi Károly: Olympiai töredék, részlet/ Értékelés: Minden helyes megoldás 1 pont, de a válasz csak akkor fogadható el, ha feltüntették, melyik mondatból választották ki a grammatikai eszközt. Válaszok: benne – személyes névmás /2. mondat/ az alany hiánya vagy az igei személyrag /4. mondat/ a /határozott/ tárgy hiánya vagy a tárgyas igei személyrag /5. mondat/ itt – mutató névmás vagy névmási határozószó /6. mondat/ megjelenéséről – birtokos személyjel /7. mondat/ ilyen – mutató névmás /8. mondat/ ez – mutató névmás /9. mondat/ ennek – mutató névmás /10. mondat/ 9. A/ Adja meg az újságokból kiemelt szavak jelentését rokon értelmű szó vagy kifejezés segítségével! (Minden helyes válasz 1 pont.) Értékelés: Egy megfelelő szó vagy kifejezés: 1 pont. Válaszok: hungarikum: magyar vonatkozású régi vagy újabb szellemi alkotás, felfedezés; Magyarországra jellemző termék büdzsé: költségvetés ad hoc: alkalmi, egyszeri; egy bizonyos célra való; ideiglenes, átmeneti lobbi: olyan csoport, melynek tagjait közös gazdasági érdekek és azonos politikai (kulturális, társadalmi stb.) célok fűzik össze, és e célok érdekében a döntéshozók befolyásolására törekszik legitim: törvényes, jogos, törvényszerű, jogszerű B/ Adja meg a szavak jelentését egy-egy példamondat segítségével! Értékelés: Minden helyes megoldás, ami az alábbi jelentést tükrözi, és értelmes magyar mondat: 1 pont. Válaszok: rigolya: szeszély, hóbort, különcség, rögeszme, mánia manna: égi eledel szederjes: vérkeringési zavartól kékes vagy lilás üszök: hamvadó parázs konkoly: mérgező gyomnövény 9
10. A/ Pótolja az alábbi szöveg hiányzó írásjeleit! Értékelés: a gondolatjelek helyett a vessző és a zárójel is elfogadható a közbeékelésre; hibátlan válasz vagy 1 tévesztés 5 pont, 2 tévesztéssel 4 pont, 3 hibával 3 pont, 4 hibával 2 pont, 5 hibával 1 pont, 5-nél több hiba esetén 0 pont. Válasz: Én nem akarok se lángkorbáccsal, se lángostorral végigverni azokon, akik így pusztítják nyelvünket. De azért önökhöz fordulok, hölgyeim és uraim, magyar színésznők és színészek. Bizonyára tudják, milyen fontos minden mozdulatuk és szavuk. Önök tanítják meg a közönséget nemcsak mozogni és csókolózni, hanem beszélni is. Kérem tehát, tegyék tudatossá magukban ezt a hibát, mely önkénytelenül is ránk ragad, s ezután kétszeresen ügyeljenek, hogy mindig magyarán beszéljenek. Künn az utcán és a családokban járvány dúl, hangsúlyjárvány. A színház legyen kórház, ahol meggyógyul a sínylődő nyelv, ne pedig a fertőzet új telepe. Igaz hívük és harcostársuk: Kosztolányi Dezső. /Kosztolányi Dezső: Nyílt levél a magyar színészekhez, részlet/ B/ Alkosson összetett szót, illetve toldalékolja az alábbi szavakat a zárójelben megadott útmutató szerint! Értékelés: hibátlan megoldás 5 pont, 1 hibával 4 pont, 2 hibával 3 pont, 3 hibával 2 pont, 4 hibával 1 pont adható, 4-nél több hiba esetén 0 pont. Válaszok: hisz (felszólító mód, többes szám 2. személy, általános/alanyi ragozás) higgyetek ez (+ felé): efelé az (+ féle toldalék): afféle kulcs (+ csont): kulcscsont Madách (+ -val/vel rag): Madáchcsal seriff (+ -val/vel rag): seriffel dzsessz (+ -szerű toldalék): dzsessz - szerű Csendes – óceán (+ -i képző): csendes - óceáni olvasó (+ terem): olvasóterem fiú (többes szám 3. személyű birtokosra utaló birtokos személyjeles alak): fiuk
10
