MAGYAR MŰREPÜLŐ KLUB KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
2007. OKTÓBER 1.
TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE ÉS JOGÁLLÁSA
3
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE
3
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI
4
IV. TAGSÁGI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
6
V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
6
VI. A KÖZGYŰLÉS
7
VII. AZ ELNÖKSÉG
9
VIII. AZ ELNÖK
10
IX. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
11
X. SZAKOSZTÁLYOK
13
XI. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
13
XII. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
13
XIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
15
XIV. KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK
15
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16
-2-
MAGYAR MŰREPÜLŐ KLUB KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET Alapszabály Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: I. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása 1. Az Egyesület neve: Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Az Egyesület neve röviden: Magyar Műrepülő Klub SE 2. Az Egyesület székhelye: HU-2351 Budapest, Alsónémedi, Ócsai út 7. 3. Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. 4. Az Egyesület jogi személy, és az 1997. évi CLVI tv. 26. § c./ 4. és 14. pontja szerinti tevékenysége alapján közhasznú szervezet. II. Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége 1. Az Egyesület céljai: -
-
A sportegyesület célja a sport-, kiképzés célú repülés, azon belül kiemelten a motoros és vitorlázó műrepülés művelése, az ehhez kapcsolódó technikai, személyi és anyagi feltételek biztosítása és folyamatos működtetése, a célok megvalósításához szükséges anyagi források felkutatása, gyűjtése és gazdálkodás. A sportegyesület részt vesz az ifjúság nevelésében, a szabadidő tartalmas eltöltésének biztosításában, minőségi sport feladatokra való felkészítésben. A sportegyesület kapcsolatot létesít és tart fenn a társ repülőszervekkel, bel- és külföldi egyesületekkel, klubokkal, szervezetekkel, melyek a fenti sportágakkal foglalkoznak.
2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége -
A fenti célok megvalósítása érdekében az Egyesület az alábbi tevékenységeket végzi: Az egyesületi célok megvalósítása érdekében sportáganként szakosztályok létrehozása és működtetése, a sportágak működési feltételeinek biztosítása. Folyamatos gondoskodás a légisportok népszerűsítéséről, az utánpótlás neveléséről, felkészítéséről, tagjai szakmai színvonalának emeléséről. Hazai és nemzetközi sportesemények, versenyek megrendezése, a szövetségek valamint más sportegyesületek által megrendezett versenyeken való részvétel és azok támogatása.
-3-
-
A sportegyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenység folytatása. Az országos sportági szakszövetségek céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása
3. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével III. Az Egyesület tagjai 1. Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése tekintetében az önkéntesség elve érvényesül. Az egyesületi tagság rendes tagokból, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra, és a tiszteletbeli tagokra vonatkozó rendelkezések mindig tartalmazzák a „pártoló tag”, illetve a "tiszteletbeli tag" kifejezést. 2. Az Egyesület tagja lehet az a természetes-, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet -
akinek felvételét írásban ajánlja az a szakosztály, amelybe a leendő tag a felvételét kérte és kérelmében nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes- és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az alapszabályt elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. 4. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. 5. A tagfelvételt megtagadó döntést az érintett megfellebbezheti. A tagfelvételt megtagadó határozatot a kizárt tag részére a határozat meghozatalától számított 3 (három) napon belül igazolható módon meg kell küldeni azzal a figyelmeztetéssel, hogy az érintett az elnökség határozatával szemben annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül az egyesület közgyűlésétől kérhet jogorvoslatot. A fellebbezést az Elnökséghez kell benyújtani a határozat kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt.
-4-
6. A 4-5. pontokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a pártoló tag vonatkozásában is. 7. Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. 8. Az Egyesület Elnöke köteles az egyesületi tagokról (ideértve a pártoló és a tiszteletbeli tagot is) naprakész nyilvántartást vezetni. 9. Az egyesületi tagság megszűnik: – a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, – a kilépés írásbeli bejelentésével, – kizárással, – ha az Egyesület megszűnik. 10. Kilépési szándékát a tag írásban köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. 11. Az elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. 12. Az elnökség a kizárás iránti eljárás megindításáról írásban értesíti az érintett tagot. Az elnökség a kizárás tárgyában való döntés meghozatala előtt a tagot köteles meghallgatni. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. 13. A kizárás tárgyában meghozott határozatot a kizárt tag részére a határozat meghozatalától számított három napon belül igazolható módon meg kell küldeni azzal a figyelmeztetéssel, hogy az elnökség határozatával kizárt tag az elnökség kizáró határozatával szemben annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül az egyesület közgyűlésétől kérhet jogorvoslatot. 14. A tag kizárásáról rendelkező határozatot az érintett megfellebbezheti. A fellebbezést az Elnökséghez kell benyújtani a döntésről rendelkező okirat kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt. 15. A 9-14. pontokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a pártoló tag és a tiszteletbeli tag vonatkozásában is.
-5-
IV. Tagsági jogok és kötelezettségek 1. Az Egyesület tagja jogosult: - részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, - a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni - a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 (harminc) napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 2. Az Egyesület tagja köteles: – az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani – az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, – a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, 3. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. 4. Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. 5. Az Egyesület pártoló tagja és tiszteletbeli tagja - szavazati és választási joggal nem rendelkezik és nem is választható az Egyesület szerveibe, - jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, - köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. V. Az Egyesület szervezete, tisztségviselői, összeférhetetlenségi szabályok 1. Az Egyesület szervezete: - Közgyűlés, amely az egyesület legfőbb szerve; - Elnökség, amely Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve; - Felügyelő Bizottság, amely Egyesület ellenőrző szerve;
-6-
- Szakosztályok. 2. Az Egyesület vezető tisztségviselői: - az elnökségi tagok: és az Elnök és Alelnökök; - a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. 3. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 4. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 5. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 6. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VI. A Közgyűlés 1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja. A fentieken túl össze kell hívni a Közgyűlést a jelen Alapszabályban meghatározott esetekben. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f)
az Alapszabály megállapítása, módosítása, az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása, az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása, az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása, az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
-7-
g) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, h) a tag felvételének elutasítása és a tag kizárása tárgyában benyújtott fellebbezések elbírálása, i) tagsági díj összegének megállapítása, j) nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása, k) eseti döntés a tagdíjfizetés alóli mentesítésről, l) döntés – megfelelő fedezet birtokában – a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról a sportköltségvetés kivételével, m) szakosztályok, szakbizottságok létrehozása, azok tevékenységének meghatározása, megszüntetése, n) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy a jelen Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 3. A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 (tizenöt) naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok megjelölésével. A közgyűlés nyilvános. 4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre azonban a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előzetesen fel kell hívni. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés időpontját követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni. 5. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a 2./ a) - h) pontokat, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségének szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. 6. A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbségével hozza meg. 7. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés - annak megkezdésekor - a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. 8. A közgyűlés - a személyi döntések kivételével - határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. 9. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
-8-
10. A Közgyűlésről – az ott megválasztott jegyzőkönyvvezető - jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag írja alá. 11. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. 12. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. VII. Az Elnökség 1. Az Egyesület képviselő és ügyintéző szerve a 3 (három) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, titkos szavazással 3 (három) éves időtartamra választja. Két közgyűlés közötti időszakban a sportegyesület tevékenységét az Elnökség irányítja. A 3 tagú Elnökség tagjai: - Elnök - 2 fő Alelnök 2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést. Elnökségi ülést kell tartani bármelyik elnökségi tag kezdeményezésére. Az ülések nyilvánosak. 3. Az elnökségi ülést az Elnök - akadályoztatása esetén valamelyik Alelnök - hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 (tizenöt) naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. 4. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a legkésőbb 18 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. 5. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
-9-
6. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. 7. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)
a sportegyesület törvényes működésének biztosítása a szakosztályok működésének összehangolása döntés a tagfelvétel iránti kérelemről és a tagsági viszony megszüntetéséről a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, az éves beszámoló tervezetének elkészítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, a sportegyesület versenynaptárának jóváhagyása, jutalmazások, sportfegyelmi ügyek kivizsgálása és a közgyűlés elé terjesztése, az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, a sportegyesület gazdálkodásának megszervezése, minden olyan határozat meghozatala, amely alapján a sportegyesület számára jelentős vagyoni előny keletkezik döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
8. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. 9. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet valamennyi, az ülésen jelenlévő elnökségi tag aláírja. 10. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. 11. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. VIII. Az Elnök 1. Az Elnök a Közgyűlés által, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével, titkos szavazással 3 (három) év időtartamra választott vezető
-10-
tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére - az Elnökség egy másik tagjával - együttesen jogosult vezetője. 2. Az Elnök hatásköre és feladatai: a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület Közgyűlésének és az Elnökség határozatairól nyilvántartás vezetése a jelen Alapszabályban rögzítettek szerint, f) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése, g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére a jelen Alapszabályban megjelölt módon, h) a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatoknak valamint az Egyesület beszámolóinak nyilvánosságra hozatala a jelen Alapszabályban rögzítettek szerint. a) b) c) d) e)
Az Elnök köteles - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület székhelyén található hirdetőtáblán, és az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozni. IX. A Felügyelő Bizottság 1. A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel. 2. A Felügyelő Bizottság 3 (három) tagját a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével, titkos szavazással választja meg 3 (három) éves időtartamra. 3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki - a vezető szerv elnöke vagy tagja, - a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve - az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
-11-
4. A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 5. A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. 6. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. 7. A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább három alkalommal ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. 8. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. 9. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 10. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. A Felügyelő Bizottság elnöke köteles a Felügyelő Bizottság által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. 11. Az Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet valamennyi, az ülésen jelenlévő felügyelő bizottsági tag aláírja. 12. A határozatokat Felügyelő Bizottság elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell bejegyezni. A Határozatok Könyvéből a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható kell legyen. 13. A Felügyelő Bizottság elnöke a Felügyelő Bizottság által meghozott határozatokat – a vonatkozó törvényi előírások megtartása mellett - az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza 14. A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. 15. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése
-12-
vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé. b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 16. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. 17. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 18. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét és munkarendjét egyebekben maga határozza meg. X. Szakosztályok 1. A sportegyesület a következő szakosztályokat üzemelteti: - motoros műrepülő szakosztály - vitorlázó műrepülő szakosztály 2. Új szakosztályt bármely olyan sportágban létre lehet hozni, amelyben még nem működik szakosztály, ha a sportággal legalább öt tag foglalkozik, és a szakosztály megalakításához a közgyűlés hozzájárul. 3. A szakosztályok önállóan, szakosztály-értekezleten választják meg a szakosztályvezetőt és a szakosztály vezetőséget. Feladatuk a szakosztály tevékenységi körének biztosítása. 4. A szakosztályok az ügyrendjüket és a munkarendjüket egyebekben maguk határozzák meg XI. Az Egyesület képviselete 1. Az Egyesületet az Elnök egy további elnökségi taggal együttesen képviseli. 2. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni. XII. Az Egyesület működése és gazdálkodása 1. Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. 2. Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik. 3. A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.
-13-
4. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 6. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen. 7. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 8. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 9. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 10. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 11. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselők az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készítenek. 12. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 13. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. 14. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.
-14-
XIII. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik - feloszlással, - más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, - feloszlatással, illetőleg - megszűnésének megállapításával. 1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. 2. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. 4. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. XIV. Közhasznúsági nyilatkozatok 1. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. 2. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más személyek - az Egyesület székhelyén található hirdetőtábláján, és internetes honlapján történő tájékoztatással - is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. 3. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén és internetes honlapján - bárki részére rendelkezésre állnak. 4. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen okiratban meghatározott tevékenységére kell fordítania. 5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
-15-
6. Az egyesület működésének a módját, a szolgáltatások igénybevételének a módját, valamint beszámolói közléseket az Egyesület a székhelyén elhelyezett hirdetőtábláján, továbbá internetes honlapján hozza nyilvánosságra. 7. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves beszámoló jelentés és a közhasznúsági jelentés elfogadása a jelen alapító okiratban leírt általános szabályok szerint történik, a közgyűlésen jelenlévő, szavazásra jogosult tagok kétharmados szótöbbségével és nyílt szavazással. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30. napjáig a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, továbbá internetes honlapján közzétenni. 8. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. XV. Záró rendelkezések 1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. 2. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 3. Az Egyesület Alapszabályát az Egyesület Alakuló Közgyűlése Alsónémedi helységben, 2007. október 1. napján egyhangú határozattal jóváhagyta.
-16-
4. Az Egyesület Alapszabályát a Pest Megyei Bíróságnak az képviselők a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. Kelt: Alsónémedi, 2007. október 1.
Ábrányi Tamás Elnök
Illés Tamás Alelnök
-17-
ifj. Talabos Gábor Alelnök
