.MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS.
.A bestialitás. története tokkal kapcsolatos szexuális élményeknek, helyesebben a zoophilia eroticának (Krafft-Ebing) három formája ismeretes: 1. Az állatokkal folytatott szexuáönnyen beláthatjuk: ember és állat közt kevés a lis viszony. 2. Az állati eredet∫ tárgyakhoz való erotikülönbség, annál több a hasonlóság. Az ember az ál- kus vonzódás. 3. Az állatok közösülésének izgalomkellatvilágból emelkedett ki — testileg ma sem külön- tés céljából való szemlélése.3 Mi itt csupán az els√ forbözik sokban az emberszabású majmoktól. Állati mi- mával foglalkozunk. A bestialitás okai közül négyet voltuk, állati származásuk az ún. primitív népek szá- nevezhetünk meg: 1. Az a gondolkodásforma, amely mára magától értet√dött, a két világ szoros kapcso- nem tesz különbséget ember és állat közt. 2. Az urallata pedig még történetünk 46. Kecskét és kost pedig azért nem áldoznak az említett kodó szokásrendszer, kullegemelkedettebb kultúrái- egyiptomiak, mert Pant a mendésziek a nyolc isten kö- tusz. 3. A túlzott közelség, ilban sem merült teljesen fe- zé sorolják, s azt állítják, hogy ez a nyolc isten hamarabb letve a n√ vagy férfi hiánya. ledésbe. Arisztotelész épp- megvolt, mint a tizenkét isten. De a fest√k és a szobrá- Végül: 4. A beteges vagy úgy zóon-nak, állatnak ne- szok éppúgy ábrázolják √t, mint a hellének, kecskearccal rendkívül alacsony kultúrés kecskelábbal, még ha nem képzelik is ilyennek, havezte embertársait, mint a nem olyannak, mint a többi istent. Hogy miért ábrázol- fokon álló személyiség. középkori természettudós, ják mégis így, azt most nincs kedvem kifejteni. A mendéA mai szemlélet a bestiaAlbertus Magnus, vagy ké- sziek minden kecskét tisztelnek, a bakot azonban job- litást egyértelm∫en betegsei utóda, Darwin, hogy ban, mint a n√stényt, s még pásztoraik is nagyobb meg- ségnek vagy legalábbis pszibecsülést kapnak. A többi közül egy kecskét mindig jobDesmond Morris csupasz ban tisztelnek, s ha ez kimúlik, nagy a gyász egész Men- chikai m∫ködési zavarnak majmát ne is említsük. dész vidékén. A kecskebakot és Pant egyiptomi nyelven tartja, vagyis csak a legutolAz ember- és az állatvi- Mendésznek mondják. Ezen a vidéken az én id√mben só okot veszi tudomásul, mi lág kapcsolatrendszerének csodálatos esemény történt: egy bak nyilvánosan meg- azonban helyesebbnek látsok-sok formája ismert. hágott egy asszonyt, s a dolog aztán köztudomásúvá lett. juk, ha inkább különös vi(Hérodotosz: A görög–perzsa háború. Ford.: Muraközy Gyula.) Ezek egyike a par excellenselkedésformának tekintce „viszony”, vagyis az ember és állat közötti testi- jük, melynek megítélése az id√k során, a normativ szerelmi kapcsolat is, amelynek jelent√sége és je- viselkedés- és szokásformáknak megfelel√en váltolentése oly különösen változott meg az id√k folya- zott. A bestialitás hátterében valószín∫leg igen √si mán. A következ√kben e szerelmi viszonynak, s e vi- viselkedésformák állnak, az állattal szeretkez√ emszony szemléletének történetét próbáljuk fölvázolni. ber ugyanis olyan id√k emlékét eleveníti fel, amelyEl√ször, bölcs skolasztikus hagyomány szerint ha- ben az állat és az ember közötti határ még éppoly tározzuk meg a fogalmat, amelyr√l beszélni kívá- bizonytalan, mint az egyén, a személyiség körvonanunk. A mai (orvosi) szakirodalom az ember és állat la. A kultikus típusú bestialitás √si formái nem véközti szerelmi vagy testi viszonyt bestialitásnak,1 letlenül keverednek hát az állattal, leggyakrabban a zoophiliának vagy zooerasztiának nevezi.2 Az álla- totemállattal való azonosulás (zooanthrópia4) kép-
K
La bestialité est universelle. (Marquis de Sade)
71
Magyar László András
zetkörével. Véleményünk szerint a bestialitás merev kolózó királylány, a sárkány-feleség, a „szépség és elutasítása és a láttán érzett viszolygás és borzadás szörnyeteg”, a halász és a sell√lány motívumait, is részben éppen ezzel a ténnyel függ össze, hiszen vagy — hogy ne menjünk messzire — a táltos-gyernyilván attól undorodunk 40. észlelés. C. L. 42 éves n√s mérnök, 2 gyermek atyja. mek és az álmában turult leginkább, ami fejl√désünk Idegbeteg család ivadéka. Atyja hirtelen haragú iszákos, látó Emese6 alakját. Meglegrégebben túlhaladott fo- anyja hysteriás eclamptikus görcsökben szenvedett. állapíthatjuk, hogy a míkozataira emlékeztet ben- Beteg emlékezik arra, hogy gyermekkorában nagy élve- tosz- és mesevilág szinte zettel nézte mindig, ha házi állatokat, de különösen disznünket, s így fáradsággal nókat öltek le. Határozottan kéjérzése támadt, s√t ejacu- hemzseg a zoophilia-esetkialakított énünket legin- latiója is volt. Kés√bb a vágóhidakra látogatott el, hogy az tanulmányoktól. A totemkább veszélyezteti. (A má- állatok kifolyó vérében és halálküzdelmeiben gyönyör- hitben él√ vagy a totemhit sik ok a biológiai parancs ködhessék. Amikor csak tehette, √ maga is megölt egy-egy maradványait még emléami mindig nemi élvezetet pótló érzést keltett benlehet, mely a fajfenntartás- állatot, kezetükben tartó népek ne. Rendellenességének tudatára csak teljesen érett, kisal ellenkez√, azt gátló vi- fejl√dött korában jutott. Nem mondhatni, hogy a n√ket eredetmítoszaitól szintén selkedésformákkal szegül utálta volna, de hogy velök közelebbr√l érintkezzék, az nem idegen a bestialitás: szembe.) Természetesen el√tte szörny∫ségnek tetszett. Orvosa tanácsára 25 éves Romulust és Remust köznem gondolom azt, hogy a korában egy rokonszenves n√t vett feleségül abban a re- tudomásúan farkas táplálményben, hogy rendellenes nemi érzéseit√l megszabaprimitív (totem-hitben él√) dúl. Ámbár nejét nagyon kedvelte, mégis ritkán és kép- ta, nem is beszélve arról, népek körében a bestialitás zeletének rendkívüli nagy meger√ltetése árán végezhette hogy édesanyjuk, Rea Syláltalános vagy elfogadott csak a coitust. Mindamellett 2 gyermeket nemzett. 1866- via neve sem jelent egyelenne, illetve lett volna: en- ban részt vett a csehországi háborúban. A harcztérr√l ne- bet, mint „erdei b∫nös”-t, intézett leveleiben exaltált lelkesed√ hang szólal nek genetikai és kultikus jéhez vagyis „farkas”-t. Ennek tumeg. A königgrätzi csata óta nyoma veszett. akadályai is vannak. Hogy datában már azon sem csoilyen környezetben is mi- Ismeretes Nagy Frigyesnek rendelete, mely egy huszár- dálkozhatunk, hogy Auguslyen súlyosan ítélik el a nak szólott, kit rajtakaptak, amint egy kanczával fajta- tus, bizonyára propaganbestialitást, arra Malinow- lankodott: dacélból, kígyótól, helye„A ficzkó — ezek Nagy Frigyes saját szavai, — disznó, és ski egy története a példa, ezért a gyalogosok közé sorozandó be.” sebben a kígyóban testet melyben annak a melanéöltött Apollóntól származziai, Moniyala nev∫ férfinak 193. észlelés. 1889. szeptember 23-án délben W., egy 16 tatta magát. 7 Több ókori a meghurcoltatását beszéli éves czipészinas, szomszédjának kertjében egy libát fo- nép kultuszának is része gott meg és az állattal bestialitást követett el, míg a szomel, aki egy Jack nev∫ kutyá- széd √t ebben meg nem akadályozta. Mid√n ez szemrehá- volt a — gyakran állat alakval szeretkezett, s ezért nyást tett neki, W. avval válaszolt: „Hát esett a libában ban vagy félállatként megkörnyezete kinevette és ki- valami kár?” és erre eltávozott. A kihallgatásnál b∫nét jelenített — istenséggel vabevallotta és avval mentegette magát, hogy elmezavart ló szent közösülés rítusa.8 közösítette.5 cselekedett. 12 éves korában súlyos betegséAz állat–ember szere- állapotban (Ez a motívum kés√bb, pélget állott ki, és azóta olyan rohamok jönnek rá, hogy felem √si (atavisztikus) jelle- jében forróságot érez, nemileg pedig nagyon izgatottá dául a keresztény hagyogére azonban egyéb bizo- lesz, nem tudja, mikép segítsen magán és nem is tudja mányban, többé-kevésbé nyítékunk is akad. Talán ilyenkor, hogy mit cselekszik. A tettet is egy ilyen roham tiszta szimbolikává oldónem véletlen, hogy a míto- alatt követte el. A végtárgyaláson hasonlóképen védeke- dott.) De ugorjunk egy nazett és azt állította, hogy a tényállást csak a szomszéd elszok, gyermekmesék, ame- beszéléséb√l tudja. Vádlott apja azt vallja, hogy fia egészsé- gyot az id√ben: a századlyek gondolkodásunk és ges családból származik, hogy mióta 5 éves korában vör- fordulón az amazóniai √störténetünk kezdetének henyben szenvedett, mindig betegeskedett, 12 éves korá- erd√ben található ugina emlékét √rzik, oly sok zoo- ban pedig valami lázas fejbetegségbe esett. W.-nek kü- indiánok közt él√ farkos elég jó volt a híre, az iskolában elég jól tanult, philia-esetr√l tudósítanak. lömben (geschwänzten) embereket apjának a mesterségnél segédkezett. Nem masturbált. Gondoljunk akár Europé, Az orvosi vélemény sem értelmi, sem ethikai fogyatkozást a törzs majmok utódainak Pasziphaé (Minotaurusz nem t∫ntethetett fel. A testi vizsgálatnál normalisan fej- tartotta.9 A helyzetet toanyja), Léda és a hattyú, l√dött genitaliák voltak észlelhet√k. A penis aránylag er√- vább bonyolítják az emilletve Ió esetére, vagy a sebben fejl√dött volt, a térdreflexek jelentékenyen fo- ber-, állat- és istenvilág kozódtak. A lelet külömben negativ eredményt mutatott. titokzatos szárnyas lény- Az amnesia tempore delicti nem volt beigazolva. Elme- között „lebeg√” démonok, nyel szerelmesked√ Pszü- zavarnak korábbi rohamairól nem tudott senki semmit hiszen a démonok által khére. Idézzük emlékeze- és 6 hétig tartó megfigyelés alatt sem lehetett ilyent ész- nemzett gyermekek — akik tünkbe a béka és vele csó- revenni. A vita sexualis perversiója sem volt észlelhet√. szinte valamennyi népi
72
A bestialitás története
hiedelemkörben föltünedeznek — bizonyos fokig amelyben a f√szerepl√ szamár alakban hódít, mindszintén állatoktól, de semmiképpen sem embe- máig közkedvelt olvasmány maradt.16 rekt√l származnak, ha éppen maguk nem állatok. Mindezen érdekességek ellenére azonban a szeErre a kérdésre azonban Az orvosi vélemény nem zárta ki azt a lehet√séget, hogy relmi ügyekben egyébként kés√bb még visszatérünk. az agybajtól ered√ szervi változások (vértódulás az agy többé-kevésbé liberális Az ókor auktorai, akik- felé) a vádcselekmény elkövetésére befolyással voltak. antik világ sem üdvözölte az hez legalábbis id√ben igen (Frits dr. bécsi orvos egy véleményéb√l.) állatokkal való szexet. Már közel állt az √si ember–ál- 194. észlelés. Ösztönszer∫ (impulsiv) sodomia. A.-t tetten Hérodotosz is undorral szól lat szimbiózis, számtalan érték, amint kutyákat és tengeri malaczokat részben mas- az egyiptomiaknak arról a bestialitás-esetet írnak le turbált, részben sodomisált. 12 éves korában szemtanúja szokásáról, hogy állataikkal többnyire minden kom- volt annak, mid√n fiúk kutyákat masturbáltak, √ utánoz- együtt laknak, s következés id√vel nem tuda magát visszatartani, hogy kutyákat, mentár nélkül, de alig lep- ta tethet√leg élnek is. Tibemacskákat és tengeri malaczokat ilyen ocsmány módon lezett gyönyör∫séggel. ne kínozzon. Leggyakrabban n√stény tengeri malaczok- riust pedig, bestialitás-gyaA klasszikus görög szem- kal ∫zött sodomiát, ez volt t. i. az egyetlen állat, mely √t nús szexuális szokásaira célélet élesen elkülönítette a ingerelte. Éjszakánként gazdájának tengeri malaczokkal lozva, „caprineus”-nak, bakszerelem két típusát, a lel- telt óljába ment, hogy borzasztó vágyát kielégítse. Gyak- kecskésinek csúfolták alattrabban akadtak olyan tengeri malaczokra, melyeknek recki (platóni) és a testi szerel- tuma be volt szakadva. A bestialis cselekedeteket mindig valói. A görög-római civilimet: az állatokkal kapcso- egy és ugyanazon a módon végezte. Formális rohamai vol- záció már civilizáció, vagylatban mindkett√re talá- tak, melyek körülbelül 8 hetenként rendesen estefelé min- is emberi világ, amelyben lunk elegend√ példát. Plu- dig egy és ugyanazon a módon ismétl√dtek. A. kezdte ma- az efféle eltévelyedések, ha rosszúl érezni, mintha a fejét szétkalapácsolták volna. tarkhosz De solertia anima- gát nem t∫nnek is el teljesen, Úgy érezte, mintha eszét vesztené. Küzdött ugyan a benlium cím∫ írásában ír arról ne feltámadó kényszergondolat ellen, mely a tengeri ma- már legalább szégyellnivaaz alexandriai elefántról, laczokkal való sodomiára hajtotta, de egyre fokozódó ag- lók. Míg az i. sz. 2. századi aki egy korallárus lányba gályos érzések lepték meg és fejfájása oly nagy volt, hogy Galénosz tudományos bizlett szerelmes, s√t ormá- már ki nem tarthatta. A roham tet√pontján harangzúgást tonsággal jelenti ki, hogy hallott, hideg veriték borította el, térdei reszkettek, végre nyával rendszeresen zak- is ellentállási képessége megsz∫nt és a pervers cselek- embernek és állatnak közös latta is a leányzót. Athé- ményt ösztönszer∫en követte el. Ha ez megtörtént, úgy utóda nem lehet,17 a kultunaiosz erotikus madarak- aggályt kelt√ érzései megsz∫ntek. Az ideges roham elmult, szok és a magánélet furcsa ról10 és emberbe szerelmes ismét ura saját magának, a történteket nagyon resteli és szokásai tovább virulnak. fél az ismétlést√l. A. azt állítja, hogy ha egy ilyen roham kakasról, libáról, delfinr√l, alkalmával választhatna egy hölgy és egy n√stény tenge- Rómában olyan bordélyok elefántról s√t páváról,11 ri malacz között, √ ez utóbbit választaná. Rohamközti is m∫ködtek, amelyekben Arisztotelész és Plinius Ödi- id√kben is a házi állatok közül csupáncsak a tengeri ma- állatokkal végeztették a pusz-komplexusos, öngyil- laczok ingerlik. Ha kivételes lelki állapotban van, úgy szolgáltatásokat.18 Suetokielégítésére többnyire elegend√, ha a malaczot kos lovakról,12 Hérodotosz sexualis nius pedig, látható élvezetmagához szorítja, megcsókolja stb., de néha olyan furor kecskebak által nyilváno- sexualis fogta el, hogy az állattal sodomiát kellett ∫znie. tel, arról számol be, hogy a san meghágott asszonyról.13 Nero által szervezett látváAelianus pedig egy kancá- A következ√ eset nem bír psycho-pathologiai alappal: nyosságokon egy bika a ba szerelmes lovászfiúról ír. 195. észlelés. Sodomia. Egy 30 éves, magasabb körökhöz nyílt színen hágta meg a tartozó férfiút egy vidéki városban tetten érték, amid√n A lovászfiú meger√szakolja egy tyúkkal sodomiát ∫zött. Régóta keresték már azt a Pasiphaét játszó színésza kancát, akinek csikaja gazembert, akinek a tyúkok egymás után történ√ elpusz- n√t.19 Az eredend√en b∫nös bosszúból végez a nemte- tulása volt köszönhet√. A törvényszéki elnöknek arra a 14 len egyénnel. A leghíre- kérdésére, hogyan jutott ocsmány b∫néhez, vádlott ki- szexualitás fogalmát, úgy genitaliáival mentegette magát, melyekkel a n√knél sebb szerelmes állattörté- csiny látszik, csak a kereszténykötelességeit nem tudja teljesíteni. Az orvosi vizsgálat netet azonban Aulus Gel- tényleg igen kicsiny genitaliákat konstatált. Vádlott kü- ség, illetve ennek egyik forlius beszéli el: ez a szerel- lömben szellemileg teljesen ép volt. Arra nézve, hogy rása és riválisa, a gnosztimes delfinr√l szól, aki éle- vajjon vádlottnál volt-e terheltség jelen, hogy a sexua- cizmus hozta létre. Ismerve tét áldozza szerelméért.15 Az lis ösztöne mikor kezdett ébredni stb. az adatok hiányoz- a keresztény egyházatyák, nak. (Gyurkovechky, männl. Impotenz. 1889. 82. 1.) elveszett görög novella Augustinus (Psychopathia sexualis. els√sorban 20 alapján Lukianosz és ApuA visszás nemi érzések különös figyelembe vételével szex-ellenességét, könyOrvos-törvényszéki tanulmány Írta: Dr. Krafft-Ebing R. báró nyen elképzelhetjük, mi leius által is feldolgozott Budapest 1894 Singer és Wolfner kiadása) volt az Egyház álláspontja a Lukiosz-történet pedig,
73
Magyar László András
bestialitással kapcsolatban. A bestialitás éles elíté- cával együtt végezték ki 1556. január 5-én bestialitás léséhez hozzájárultak azok a mózesi törvények is, b∫ne miatt.25 amelyek kimondják, hogy az állattal közösül√ férfit A bestialitás-vádak számának jelent√s emelkedéki kell végezni, az asszonyt pedig a b∫nös állattal sét azonban csak a nagy boszorkányüldözések kora, együtt kell megkövezni.21 Az Egyház megalkotta a Szo- a 16. század második s a 17. század els√ fele hozta doma város nevér√l „szodómiá”-nak nevezett b∫n- meg. Ennek oka, úgy t∫nik, bizonyos √si vádak felcsoportot,22 s ezen belül minden „contra naturam”, éledése és különféle motívumok összekeverése leazaz a természettel ellenkez√ nemi érintkezési for- hetett. Az i. sz. 1. században, az alexandriaiak a zsimát súlyosan elítélt.23 A Aulus Gellius szerint nemcsak régi, de korabeli adatok dókat azzal kezdték vádolnagy összegz√, Aquinói is bizonyítják, hogy a delfinek szerelmes és buja termé- ni, hogy szamarat vagy szaSzent Tamás híres Summá- szet∫ek. A császárság idején ugyanis a puteoli tenger- márfejet tisztelnek istenjában egyenest „gravissi- ben — ahogy Appion írja — néhány évszázaddal koráb- ként.26 A vád kés√bb, a keban pedig Naupaktonnál — amint Theophrasztosz írmum peccatum”-nak, a leg- ja — találtak s√t jól is ismertek néhány igen heves sze- resztényüldözések idején súlyosabb b∫nnek nevezi a relemre gyúlt delfint. S bizony még csak nem is a maga- — mint azt Minucius Felix„bestialitas”-t (talán els√- fajtájúakba szerettek belé, hanem csinos külsej∫ fiúkba, t√l tudjuk (Octavius 9–10.) ként használva ezt a fogal- akiket tán vagy hajócskáikon, vagy pedig a parti seké- — a keresztényekre, e zsilyesben pillantottak meg: csodás és emberi módon lánmat),24 aminek nyilván goltak értük. Appion szavait alább idézem, a tudós férfiú, dó szektának tartott vallánemcsak teológiai, hanem Egyiptomról szóló m∫vének ötödik könyvéb√l: E részlet- si csoportra ruházódott át, jogi következményei is le- ben Appion beszámol mind a szerelmes delfin, mind pe- kiegészülve az emberevés hettek. Az Egyház állás- dig a t√le korántsem idegenked√ fiú szokásairól, játékai- és a fajtalankodás vádjával. egymásízlelgetésér√l, közös vágtáiról s állítja, hogy pontja Augustinus óta mind- ról, A vádat a kereszténység mindennek többedmagával együtt, √ is szemtanúja volt. máig az, hogy mindenfajta „Mi pedig látunk Puteolinál egy delfint, aki csodálatra- uralomra jutásával el√bb a nemi érintkezés elítélend√, méltó módon szeretett egy fiúgyermeket és ha az hívta, különféle eretneknek nyilamely legalább közvetetten odament hozzá. S√t, hozzáúszva még a hátára is enged- vánított szekták, utóbb a nem szolgálja a nemzés ak- te szállni a fiút, miközben uszonyainak hegyét úgy elrej- nyíltan eretnek27 paulikátette, mintha hüvelybe dugta volna √ket — nehogy a nétusát. Mivel azonban az ál- ki kedves testet megsértse velük. A hátára vett, s rajta nusok, valdensek, katarok, latokkal való közösülés lovagló gyermeket a nyílt tengeren, majd harmincezer albigensek, majd a konceperedménye — a kor nézete lépésnyire elszállította. Egész Róma s teljes Itália össze- ciós perbe fogott temploszerint — legföljebb szörny- sereglett, hogy a puszta szeretetb√l fiút hordozó halat mos lovagok örökölték, Mindehhez még hozzáteszi a következ√t, ami szülöttek létrejötte lehe- láthassa.” végül a 15–16. század folyanem kevésbé hihetetlen: „Kés√bb” — mondja — „a deltett, az ilyesfajta praktikák finszerette fiú megbetegedett és meghalt, ám szerelme- mán a boszorkányoknak elítélend√nek bizonyultak: se folyton oda-odaúszott a megszokott partszakaszhoz, bélyegzett személyek ügyDante a szodomitáknak kü- s mivel a gyermek, aki jövetelekor máskor a sekélyes- irataiba is bekerült.28 Csaklön kínokat ötlött ki Poklá- ben üdvözölni szokta, többé nem jelent meg, a hiábava- hogy ekkoriban már a két ló vágytól elsenyvedt és kilehellte lelkét: történetét isban. A középkor és kora új- mer√ emberek találtak a parton hever√ állatra és az √ motívum, a fajtalankodás kor világi törvénykezése fiúbarátjának sírjába temették.” és a szamártisztelet összeszintén igen szigorúan bün- (Részlet ALDROVANI, ULYSSES: A cetekr√l [Bologna, 1605] c. m∫véb√l.) kapcsolódott, mégpedig a tette ez efféle eltévelyedékövetkez√képpen: a boszorseket. Néha ugyan csupán pénzbüntetéssel sújtot- kányok állítólagos éjszakai összejöveteleiken a szaták a b∫nöst, ám gyakran — a mózesi törvény értel- már (északon inkább kecskebak, Franciaországban mében — a vétkes ember és állat közös halállal la- macska) képében vezényl√ Belzebubot tisztelték, vele kolt. Az efféle b∫nesetek gyakoriságát mutatja, hogy közösültek, nemi szervét csókolgatták, illetve maguka 16–17. századi prédikációs irodalom gyakran kitér ra az összejövetelekre a kecskebak képében megjea kérdésre. Az állatok elleni b∫nperek vádjai közt — len√ Sátán szállította √ket, hogy velük ott közösüljön. a gyilkosság, testi sértés, boszorkányság és engedetItt azonban meg kell állnunk, hogy tisztázzunk valenség mellett — szintén gyakran szerepel a bestia- lamit: a közép- és kora újkor szemléletében nemcsak litás vádja: gyakran égettek meg elevenen disznó- állatokkal, hanem démonokkal, ördögökkel is a beskat, teheneket, szamarakat emberekkel együtt: pél- tialitás b∫nébe esik az ember, hiszen egyrészt termédául Toulouse-ban, 1465-ben egy bizonyos Gillet de szetellenes nemi érintkezést velük is folytathat, másSoulart nev∫ nemest egy disznóval együtt küldtek részt a démonok Augustinus és Psellos — a két vitatmáglyára, Jean de la Soille-t pedig egy szamárkan- hatatlan tekintély — meghatározása szerint inkább
74
A bestialitás története
állatoknak, mint embereknek tekintend√k. A boszorA 17–18. században a bestialitás-esetek száma nyilkányüldözés korának teológusai a démonokkal való ván nem, de a följegyzések mennyisége csökkent. A közösülést egyértelm∫en azonosították a bestialitás- jelenség létezésér√l azonban ekkoriban sem csupán sal: Hermann Busenbaum jezsuita atya (1600–1668) de Sade vagy Retif de la Bretonne fantáziadús m∫például egyenest kijelentette: „A démonnal való kö- veib√l szerezhetünk tudomást, hanem orvosi munzösülés a bestialitás b∫nével azonos b∫n.”29 A kor bos- kákból is, például Martin Schurig (?–1733) drezdai zorkányperirataiban valóban hemzsegnek a közösül√ orvos Gynaecologia, hoc est congressus muliebris succubák és incubusok, s√t még utódokról is szó (Dresden und Leipzig, 1730) cím∫ szakkönyvéb√l, esik.30 Az effajta közösülés Egy bordélyjelenetet, mely a milanói Via San Pietro amelyben a szerz√ a bestiföltételezése azonban sú- all’Orto-nak egy bordélyában folyt le, ecsetelt el√ttem alitás-esetek komoly és lyos teológiai problémákat egy szemtanu. Ennél egy öreg világfiról van szó, kit vé- meglep√ gy∫jteményét állívetett fel. Például hogyan gül két nyilvános leány annyira vitt, hogy egy kacsát tu- totta össze (380–387. p.). dott paedicálni, melynek a sodomista actus alatt nyakát jut a Sátán nemzéshez al- elvágták! Fontos megjegyeznünk, kalmas maghoz, hogyan fo- A mult század 70-es éveinek közepén Bécsben, a Kärnt- hogy a bestialitás ekkoriganhat meg a n√ a Sátántól, nerstrasse-n, egy prostituáltat szobájában meggyilkolva ban már nem a papokat és ha a foganáshoz gyönyör, találtak és szobatársn√jét mint tettest börtönbüntetés- a jogászokat érdekelte els√re ítélték. Egy néhány év múlva felfedezték a valódi gyiltovábbá racionális lélek is kost és pedig ezt azon körülmény árulta el, hogy csak sorban, hanem az orvososzükségeltetik, hogyan le- akkor volt erectiója, ha egy tyúkot levágott. A prostituál- kat és az írókat, ami jelenhet része a Sátánnak a nem- tak között „csirkés úr” név alatt volt ismeretes. t√s fordulatnak tartható törzés szentségében stb.31 Az A sadista bestialitásnak egy másik esetét nem rég Dr. ténetünk szempontjából. marienburgi (Szászország) járási állatorvos ötletes válaszokat itt nem Grundmann A pr∫d 19. század terméközölte a „Berliner Tierärztliche Wochenschrift”-ben ismertethetjük, annyit vi- 1906. szeptember 14-én: szetesen alig foglalkozott — szont állíthatunk, hogy az Egy rossz hír∫, 38 éves férfi éjjel belopódzott egy tehén- elméletben — a kérdéssel, írásban rögzített bestialitás- istállóba, hogy egy tehénen elégítse ki nemi vágyát. viszont a század végén, küesetek túlnyomórészt a bo- El√ször bevezette nemz√részét egy 3/4 éves borjú hüve- lönösen német nyelvterülelyébe. Azután megkísérlette ezt egy tehénnel, mely azonszorkányperek irataiban ban rúgott és a földre vetette √t. Ezen való bosszuságá- ten egyre-másra jelentek találhatók. ban teljes er√vel beledöfte egy vasvillának nyelét el√ször meg azok a „sexualis psziA bestialitással kapcso- a borjúnak, azután a tehénnek alfelébe. Rövid id√ múl- chopathologiák”, amelyek latban még egy érdekessé- va a tehén kimúlt, míg a borjút másnap kénytelenek vol- b√ven részletezték, elemezlevágni. A tehénnek 3-4 centiméternyi hosszúságú get kínál a közép- és kora tak ték a problémát. végbélrepedésen kívül el volt szakítva jobb és bal veseújkori gondolkodás. Sokáig tokja, át volt fúrva bélfodra, remeséje, négyszög∫ és jobb Id√közben a bestialitás kérdéses volt az is, hogy a májlebenye, jobb bend√je és rekesze, továbbá volt egy jogi megítélése terén is fonn√ket embereknek lehet-e 4 cm hosszú és ugyanolyan mély hasadás jobb tüdején. tos változások zajlottak le. tekinteni. Az egyik bibliai Ezen jelentékeny sérülések azt bizonyítják, hogy a vil- Míg a 17. századig általában lának nyele többször el√re taszíttatott és hátrafelé húteremtéstörténet szerint zatott. Hasonló volt a lelet a kénytelenségb√l levágott a zoophilia természetelugyanis Évát nem közvet- borjún is. Spermatozoákat az utóbbinak vaginájában nem lenes mivolta elegend√nek lenül, hanem Ádám testé- találtak. A vádlott a közerkölcsiség ellen való b∫ntett és bizonyult a felel√sségrevob√l hozza létre a Teremt√. vagyonrongálás miatt a német birodalmi büntet√ tör- nás indoklásához (hiszen isvénykönyv 175. cz. értelmében két évi és három havi Vagyis genezise folytán lé- fogház-büntetésre ítéltetett. teni törvényt sértett), addig nyegesen különbözik a féraz új polgári törvénykönyfitól. Hildegardis von Bingen egy szövegének fordítá- vek bizonyos zavarodottságot tükröztek. Du Saulle sa során tapasztaltam, mennyi magyarázkodásra van és Berryer törvényszéki orvos vaskos kompendiuma szüksége az írón√nek annak indoklásához, hogy a férfi alig pár sort ír a bestialitásról, s ez a pár sor is tateherbe tudja ejteni a n√t.32 A n√iség és az állati prin- nácstalanságról árulkodik.34 Alois Haberda, szintén cípium összekapcsolására mutat az az antik elképze- törvényszéki orvostani tárgyú, 9 német államügyészlés is, mely szerint a n√i méh valójában állat — vagy ség 58 éves anyagát földolgozó cikkében összesen mint Aretaiosz (i. sz. 1.sz.) mondta — „állat az állat- 172 bestialitás-vádat tudott összeszedni, melyek eseban”.33 Addig azonban — talán egyes gnosztikusok és tében általában enyhe büntet√ítélet született: a teta manicheusok kivételével — senki nem merészke- teseket többnyire elmegyógyászati kezelésre is utaldett, hogy a n√vel való közösülést is bestialitásnak, ták.35 A bestialitás ebben a korban már szinte kizáilletve természetellenes b∫nnek bélyegezze. rólag „vidéki” b∫n,36 ami nem csoda, ha meggondol-
75
Magyar László András
juk, hogy míg vidéken az emberek — különösen pászA zoophilia, a bestialitás mai gyakoriságára sajnos torok, állattenyészt√k — állatok közelében, ám gyak- nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Egy ran asszony nélkül éltek, addig városon kutyán, viszonylag friss, amerikai felmérés szerint a férfiak macskán és svábbogáron kívül nehéz egyéb állathoz 8, a n√k 7%-ának volt életében legalább egyszer már 37 jutni, n√höz annál könnyebb. A Közel-Keleten és a állatokkal kapcsolatos szexuális élménye.42 Balkánon még az állatprostitúció antik hagyománya A bestialitás-esetek számát természetesen folyais élt és virágzott.38 matosan csökkenti az er√s városiasodási trend is (ma Manapság a legtöbb ország jogrendszere nem a fejlett országok népességének csak 8–10 %-a él vibünteti a bestialitást, ha Egy n√ sodomiájának ritka esetét látta Krausz (id. m∫ve déken, állatok közelében). arra nem a nyilvánosság 281. lap). Ugyancsak csökkent√ téel√tt kerül sor. Ám vannak „Ha a számos közlésnek hitelt adhatok és együttesen bi- nyez√ lehet a m∫veltségi kivételek. Az iszlám törvé- zonyára nem vezethet√k vissza puszta gyanításokra, ak- szint általános emelkedése, nyek elméletben továbbra kor a délszlávok között aránylag gyakran adják magu- illetve a több hullámban lekat oda lovaknak és szamaraknak. Hogy e közben hois halálbüntetéssel sújtják gyan járnak el, azt nem tudom saját szemléletemb√l. Csak zajlott szexuális forradaaz efféle perverziót: bár arra volt alkalmam, hogy egy gyönyör∫ szép horvát n√t lom, mely a másik nemhez tudtommal kivégzésre ez megleshettem, ki éjjel, teljesen levetk√zve, ég√ lámpa való hozzáférést megkönyokból az utóbbi évtizedek- el√tt állva, odaadta magát, egy kandurnak. Ez olyan bor- nyítette. (Tévedés ne essék: zasztó orgasmust idézett el√ nála, hogy engem észre sem ben nem került sor. A nyu- vett, ámbár az ablaktól alig két lépésnyi távolban figyel- a szakirodalomból egyérgati világ vezet√ országá- tem meg a jelenetet. Reám végtelenül komikus benyo- telm∫en kiderül, hogy besnak, a haladás mintaképé- mást gyakorolt.” tialitást n√k éppúgy elkönek, az USÁ-nak 24 államávetnek, mint férfiak, legfölAz ölebecskének némely n√nél való szerepe már fentebb ban súlyosan büntetnek említve volt. Azel√tt teljes komolysággal felvetették a jebb a módszerek mások.) mindenfajta „nonprocrea- kérdést, vajjon állat elcsábíthat-e embert, vagy er√szaA magyar viszonyok nem tive sexual behavior”-t, kot tehet-e rajta, még Hufeland is elbeszélt egy kalan- térnek el jelent√s mértékköztük az orális vagy anális dos történetet, egy alvó kis leánynak és egy kutyának ben a külföldiekt√l. Vajda szexet is (középkori hagyo- párzásáról és melyet más helyütt kritikailag megvilágí- Mária 80-as évekbeli baltottam, de az ilyen eseményr√l és lehet√ségér√l semmimány szerint „sodomy” féle bizonyítékok nincsenek. Bordélyokban azonban né- mazújvárosi gy∫jtése során gy∫jt√néven és „immora- ha-néha idomítással kutyákat kitanítottak kéjleányok- a bestialitásra vonatkozó lity” kulcsszóval). Georgiá- kal való coitusra. adatok számát csekélynek Sagor közelében, a Savethalban, Laibach mellett, egyban vagy Rhode Islanden találta: az esetek többsége évvel ezel√tt, egy „bolondos” fajdkakas, mely az például 20 évet is kaphat a néhány pásztorok között, fiatal egész éven át, nappal is, dürögött, keltett feltünést, kiszodomita, tehát az is, aki vált miután kiderítették, hogy — parasztn√ket megtáma- fiúknál, szolgálatot teljesít√ állattal elégíti ki vágyait!39 dott! Még le is fényképezték e jeleneteket. katonáknál és elmebeteÉrdekes módon a legtöbb Egy tengeri nyullal való sodomiának estét közli Boëteau geknél fordult el√.43 Az álfejlett országban az állattal („Un cas de bestialité”, a „France médicale”-ban 1891, 38. latok közt tyúkot, tehenet, köt. 593. old.) közösül√ ember ma is elkecskét, lovat említ. A ma(Korunk nemi élete. Tekintettel korunk m∫veltségére. ítélhet√, de csupán állatgyar prédikációs irodalomÍrta: Dr. Bloch Iván. Budapest, 1910. Kostyál Jen√ kiadása.) kínzás vagy szexuális er√ban valaha éppúgy megjeszak, zaklatás címén, nem pedig erkölcsi törvények lent a téma, mint másutt, Bornemisza Péter például megszegése miatt.40 A szodómia s ezen belül a bes- meglehet√sen részletesen ír róla.44 Ami pedig a hatialitás büntethet√ségér√l a múlt század 80-as éveit√l zai orvosi irodalmat illeti, noha a bestialitásról önfogva heves vita folyt: a diszkusszió lényege az volt, álló cikk vagy könyv itthon nem jelent meg, a száhogy az efféle b∫nök a magánélet felségterületéhez zadforduló ideg- és elmegyógyászati szakirodalmátartoznak-e vagy közügyet képeznek. A vita Európa- ban itt-ott fölbukkan a probléma,45 s Kenyeres Baszerte, s√t nálunk is heves érzelmeket keltett,41 s lázs is kitér rá törvényszéki orvosi munkájában.46 A eredményeképpen a latin és a Benelux országokban magyar törvények a múltban hasonló szigorral bünnagyrészt megsz∫nt a bestialitás büntethet√sége. A tették a bestialitást, mint a nyugatiak: s√t az ítéle(protestáns) germán és a szláv országokban azon- teket a 19. század elejéig végre is hajtották.47 A Praxis ban nagyjából a II. világháborúig pár éves börtön fe- Criminalis nevezet∫ ítélkezési útmutató szerint nyegette az eltévelyed√ket. Az ítéleteket csak a ná- (II.A.73.4.) — amely elméletben 1848-ig volt érvénycizmus és a sztálinizmus súlyosbította egy id√re. ben — az állattal szeretkez√t az állattal együtt meg
76
A bestialitás története
kell égetni, s hamvait a vízbe vagy a szélbe kell szórni.48 Az 1878. V. tc. 241–242. paragrafusa azonban a természet elleni fajtalanságot már csupán egy évig terjed√ fogházzal büntette. Ma e tekintetben az 1978. évi IV. törvény a BTK-ról XIV. fejezetének 2. címe érvényesíthet√, mely ugyan explicit módon nem beszél bestialitásról, de „természet elleni fajtalankodás” címén 2 évig terjed√ szabadságvesztést tesz lehet√vé.49
Minél távolabb kerülünk a természett√l, minél „emberibbé” alakítjuk környezetünket, az állatokkal való kapcsolat annál lazábbá válik, s annál sz∫kebb tere nyílik a zooerotizmusnak: ki tudja, egy-kétszáz év, és a mechano-philia már nagyobb helyet foglal el a pszichopathológiai tankönyvekben, mint amekkorát a zoophilia valaha is birtokolt.
Jegyzetek
1 A szó elterjedtebb jelentése „vadállatiasság”, a latin bestia ‘vadállat’ alapján: terminus technicusként azonban mást jelent. 2 A fogalommal kapcsolatban lásd: Moll, Albert: Handbuch der Sexualwissenschaften mit besonderer Berücksichtigung der kulturgeschichtlichen Beziehungen. Leipzig, Vogel, 1912. 634–635. 3 A bestialitás további tipologizálása: Krafft-Ebing, R. V. — Moll, Albert: Psychopathia Sexualis. 16. Ausg. Stuttgart, Enke, 1924. 542–553. Krafft-Ebing bestialitáson a puszta cselekvést értette, zoophilia eroticának az ember állat iránt érzett szerelmét tartotta — ezt fetisizmusra vezette vissza. Zooerastiának viszont a patologikus eredet∫ állat-szexet nevezte. A szakirodalomban egyébként nagy vita folyt arról, hogy a bestialitás a fetisizmus egy válfaja-e, ahogy Krafft-Ebing, vagy az onániáé, ahogy pl. P. Garnier (Onanisme. Paris, Garnier, 1894.) vélte. 4 Stekel, Wilhelm: Psychosexueller Infantilismus. Berlin-Wien, Urban & Schwarzenberg, 1922. 239–240. Itt jegyezzük meg, hogy a kérdéskörrel a századforduló tájának német nyelv∫ szakirodalma foglalkozott fölt∫n√ módon a legtöbbet. Ennek bizonyára szintén megvannak a maga okai, amelyeket itt nem tudunk kifejteni. 5 Malinowski, Bronislaw: Das Geschlechtsleben der Wilden in Nordwest-Melanesien. Leipzig-Zürich, Grethlein, é.n. 326–327. 6 Emese neve sem jelent mást, mint „kocá”-t vagy anyaállatot. 7 Suetonius: Caesarok élete. Bp., Helikon, 1975. 111. (Augustus 94.) 8 Pl. Az egyiptomi mendésziek — Plutarkhosz és Hérodotosz elbeszélése szerint — egy termékenységisten-kecskét tiszteltek oly módon, hogy egyebek közt közösültek is vele. Err√l részletesen ír: Dulaure, Jakob Anton: Die Zeugung in Glauben, Sitten und Bräuchen der Völker. Leipzig, Deutsche Verl., 1909. 27., ill. 282–283. 9 Ploss, H.: Das Weib in der Natur und Völkerkunde. Leipzig, 1897. I. 418. 10 Athenaios von Naukratis: Das Gelehrtenmahl. Leipzig, Dieterich’sche Buchhandlung, 1985. 255. 11 Uo. 369–371. (XIII.606b.–607a.) ill.: Athenaios: Deipnosophistai. ed. C. B. Gulick, Cambridge-Mass., Loeb Class.Libr., 1959. 266–272. (XIII.606b–607a.) Egy kakas beleszeret egy Secundus nev∫ királyi pohárnokba, egy liba beleszeret Laküdész filozófusba, Leukádiában egy cselédbe szeret egy páva, s mikor az meghal, utánapusztul, Iasumban egy delfin szeret belé egy fiúba stb… 12 Arisztotelész: De Historia Animalium 47. 630/b.32–631/a.8., ill. Plinius: Historia Naturalis 8.42. 13 Hérodotosz: A görög–perzsa háború. II.46. (Bp., Európa, 1989. 128.) 14 Claudius Aelianus: De animalibus IV.8. 15 Aulus Gellius: Noctes Atticae. VII.8. Hasonló történetet Gelliuson kívül Plinius, Athénaiosz, Hérodotosz és sokan mások is elbeszéltek. 16 Az antik irodalom valóságos tárháza a példáknak, ami a bestialitás elterjedtségére utal. A továbbiakból néhányat láss: Porta, Johannes Baptista: Magia Naturalis. Lugd. Batav. P. Leffen, 1651. 76–78. (II.12.) 17 Claudii Galeni Opera Omnia. Ed. C. G.Kühn., Lipsiae, 1822. De partium corporis humani, 3.1. (III.170.) 18 Bilder-Lexikon. Kulturgeschichte der Sexualwissenschaft. Wien-Leipzig, Verl. für Kulturforschung, Bd.I. 1929. 136. 19 Suetonius: Caesarok élete. Nero 12. A látványosságot Domitianus is minden jel szerint megismételtette. Lásd: Martialis: De spectaculis 5. 20 Pl. De Civitate Dei 17–19. D. Aurelii Augustini Operum Tomus V. Parisiis, Duvallius, 1586. 166., vagy: De bono conjugali 16. D.Aurelii Augustini Operum
Tomus VI. Parisiis, Duvallius, 1586.335–336. 21 Móz. II.22.9., Móz. III.18.23., Móz. III.20.15–16. stb. Az utóbbi szöveg a házasságtöréssel, vérfert√zéssel, homoszexualitással, tisztátalansággal együtt említi a bestialitást. 22 Szodómiának nemcsak a bestialitást nevezték, hanem minden „természetellenes” nemi ténykedést annak tartottak, a homoszexualitástól a pederasztián át, széls√séges esetben az orális szexig. Érdekes, hogy a szakirodalomban hol csupán homoszexualitásnak (pl. Chevalier), hol pedig csupán bestialitásnak (pl. Malinowski) hiszik a szodómiát, holott ez gy∫jt√név: a „contra naturam” szexet jelöli. Lásd: Divi Thomae Aquinatis Summa Theologia. Ed. J. P. Migne, Lutetiae Parisiorum, 1864. Tom.III.1092. 23 Bullough, Vern L.: The sin against nature and homosexuality. In: Bullough, V. L. – Brundage, J.: Sexual practices and the medieval Church. Buffalo, Prometheus, 1982. 55–71. 24 Divi Thomae Aquinatis Summa Theologia. Ed. J. P. Migne, Lutetiae Parisiorum, 1864. Tom.III.1094. (2/2. Quaest.154. Art.11.4.) 25 További közép- és kora újkori adatok: Mantegazza, Paul: Die Geschlechtsverhältnisse des Menschen. Berlin, Neufeld und Henius, é.n., 136–139. illetve: Ellis, Havelock: Die krankhaften Geschlechts-Empfindungen auf dissoziativer Grundlage. Würzburg, Stuber, 199–201., Buchner, Eberhard: Die Neueste von gestern. Kulturgeschichtlich interessante Dokumente aus alten deutschen Zeitungen. München, Langen, 1911–12. I. 210., 242., II.26–27. — ez utóbbi 1705-b√l: a pomerániai Quintzenben két lovat és egy férfit égettek meg — már holtan — nagy publikum el√tt, hamvukat a szélbe szórták. 26 Josephus Flavius: Contra Apionem II.9. 27 A német „Ketzer”, ‘eretnek’ szó egyes etimológusok szerint nem a görög katharosz ‘tiszta’, hanem a német „Katze”, ‘macska’ szóból származik, mert a vádak szerint az eretnekek macskákat tiszteltek, ill. velük közösültek. Fordított jelentésfejl√dés tapasztalható a „bolgár” eretnekek nevével kapcsolatban, a „bougre” szó ugyanis ma csupán ‘buzi’-t jelent. 28 A vádak történetét a következ√ kit∫n√ m∫ben olvashatjuk: Cohn, Norman: Európa démonai. A boszorkányüldözés története. Bp., Corvina, 1993. 17–32. et al.loc. 29 Summers, Montague: The history of witchcraft and demonology. New York, University Books, 1956. 92–93. Lásd még: Bullough, V.L. – Brundage, J.: i.m. 216–217. 30 Egyesek szerint a homoszexuálisok születtek ilyen kapcsolatból (Bray, A.: Homosexuality in Renaissance England. London, Gay Men’s Press, 1982. 21.). Mások szerint szörnyszülöttek származnak a Sátánnal vagy egyéb „állatokkal” folytatott nászból (Guaccius, F. M.: Compendium maleficarum. Mediolani, 1626. 66. et al.loc.), vagy esetleg állatok is. 31 Lásd még: Magyar László András: A m∫ember története. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 22–33. Azt, hogy emberi lényt csak ember nemzhet, és ami az embert√l születik, az emberi lény, egyébként csupán kés√n mondta ki a francia származású angol Jacob August Blondel The strength of imagination of pregnant women examin’d (London, 1717) cím∫ munkájában, ami tekintettel Galénosz ezerötszáz évvel korábbi s itt már idézett nézeteire, igen meglep√. 32 Hildegardis von Bingen: Causae et curae. ed. P. Kaiser, Lipsiae, Teubner, 1903. 74 c. A fordítás: Középkori szexbreviárium. Bp. T-Twins, 1994. 92–93. 33 Aretaiosz Kappadox: Aetiologia, semeiotica et therapeutica morborum chronicorum et acutorum. II.11. Platón is ezen a véleményen volt: Morris,D.B.: The
77
Magyar László András culture of pain. Berkeley-London, 1993. 105. Itt jegyezzük meg, hogy a n√i nemi szerveket több nyelven is állatnévvel illetik, pl. macska (magy.), khoiros (gör.), porcus, leo (lat.), Katze, Maus (ném.) stb. Lásd: Adams, J. N.: The Latin sexual vocabulary. London, Duckworth, 1987. 82., ill. Bornemann, Ernest: Sex im Volksmund. Herrsching, Pawlak, 1984. 1.66. 34 Du Saulle, Legrand — Berryer, Georges — Pouchet, Gabriel: Traité de médecine légale. Paris, Delahaye, 1886. 389. 35 Haberda, Alois: Unzucht mit Tieren. Vierteljahrschrift für Gerichtlichen Med. und Öffentlichen Sanitätswesen. 1907. Suppl., 184. A szerz√ megjegyzi, hogy a tettesek szinte kizárólag vidéki gazdálkodók, s hogy 50 %-ban 20 évnél fiatalabbak, akik jobb híján nyúltak állatokhoz. 36 Weygandt, W.: Bestialität. In: Anton, G. et al. (Hrsg.): Forensische Psychiatrie. II. Bd. (Handb. der ärztlichen Sachverständigen-Tätigkeit. IX. Bd.) WienLeipzig, Braumüller, 1910. 980–982. 37 Falun az is gyakoribb, hogy az els√ szexuális élmény állatok közösülésének megfigyeléséb√l származik, ez is oka lehet a bestialitás relatív vidéki gyakoriságának. 38 Weygandt, W.: i.m. 980. 39 Crooks, Robert – Baur, Karla: Our sexuality. 3.ed. Menlo Park, et al.loc., Benjamin-Cummings, 1987. 686–687. 40 Számos coitalis testhelyzet — vagyis az ún. misszionárius-pozitúra kivételével szinte minden egyéb — szintén állatinak, bestiálisnak számított régebben.
A n√ „felülkerekedése” a 16. századi prédikátorok szerint például boszorkánygyanús dolog volt. Dinzelbacher, Peter (Hrsg.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, Kröner, 1993. 72. 41 Pl.: Stern Béla: A sexualis perversitasok egynémelyike psychopathologiás és törvényszéki szempontból. Gyógyászat. 1891. 231–233., ill. Baumgarten, Izidor: A nemi perverzitás a büntet√jog szempontjából. Klinikai Füzetek. Bp., 1902. IX. 42 Crooks, Robert — Baur, Karla: Our sexuality. (i.m.) 643. 43 Vajda, Mária: Hol a világ közepe? Kecskemét, Forrás, 1988. 96–97. 44 Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek. ed.: Eckhardt Sándor. Bp., Akadémiai, 1955. 194. „…sokan Szamar barommal undokoskodtak, nemelly tehenuel, boriuval, nemelly diszno és eb barommal. Halottam, hogy az asszonyis rea vonta az ebet, regen Semiramis Kiralyne aszony Loval baromkodott, es meg hólt az merge miatt, a mint iriac. Voltak olly undokoc, kic az tyukotis kinoztac…” — a részlet természetesen papokról, szerzetesekr√l, apácákról szól. 45 Zsakó István — Jó János: Magyar ideg- és elmeorvosi bibliographia 1831–1939. Bp., gépirat, 598., 610., 1792., 5589. stb. tételek. 46 Kenyeres Balázs: Törvényszéki orvostan. Bp., M.O.K.T., 1909. I. 375–378. 47 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp.,M.O.K.T.,1931. III. 215. (840.) 48 Bencsik, Josephus: Repertorium juris publici, privati et criminalis Hungarici. Posonii, Belnay, 1821. 410. 49 Hatályos jogszabályok gy∫jteménye. Bp., I. 1984. 357
René Magritte: Közös találékonyság, 1935
78
