1
Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete
Alapszabálya
(egységes szerkezetbe foglalt)
2
Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete - Alapszabály – Mi, alulírott közjegyzőhelyettesek, a mai napon, az 1989. évi II. törvényben biztosított jogunk alapján a közjegyzői hivatásra történő egységes felkészülés valamint a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek testületi érdekeinek képviseletére megalapítjuk a Magyar Közjegyzőhelyettesek Egyesületét.
I. Az Egyesület neve, székhelye, tevékenységi területe, tagjai és jelvénye Az egyesület neve: Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete /Egyesület/. Az egyesület székhelye: 1026 Budapest II., Pasaréti út 16. Az egyesület működési területe: a Magyar Köztársaság.
II. Az egyesület célja 1. Az egyesület céljai: - a közjegyzői hivatásra történő felkészülés segítése, - a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek testületi érdekeinek képviselete, - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamarák munkájának támogatása, - a közjegyzők és a közjegyzőhelyettesek közötti kapcsolattartás elősegítése. 2. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében feladatának tartja: - javaslatokat dolgoz ki, véleményezi a közjegyzőhelyetteseket és közjegyzőjelölteket érintő rendelkezések tervezetét - szervezi tagjai oktatását és továbbképzését belföldön és külföldön egyaránt, - képzési javaslatot készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek sokoldalú felkészítése érdekében, - A területi kamarák közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt tagjain keresztül segíti a területi kamarák elnökségét feladatai megoldásában, képviseli a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek érdekeit, - általános javaslatot dolgoz ki a közjegyzőhelyettesek minősítésének szempontjaihoz, - együttműködik és kapcsolatot tart a külföldi társszervezetekkel, tájékoztatja őket a magyar közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek helyzetéről. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat.
III. Az egyesület anyagi alapjai 1./ Az egyesület pénzeszközeit a tagsági díjak, felajánlások, hozzájárulások képezik. A pénzeszközöket a pénzügyi bizottság elnöke kezeli, felhasználásáról a közgyűlés által meghatározott keretek között a pénzügyi bizottság dönt. Utalványozásra az elnök vagy az elnökhelyettes egymással vagy a pénzügyi bizottság elnökével együttesen jogosult. 2./ Az egyesület céljai megvalósítása érdekében alapítványt hozhat létre.
3 3./ Külső támogatást az egyesület központi pénztára önállóan és közvetlenül is kaphat.
IV. Az egyesület tagjai és a tagsági jogviszony keletkezése 1. Az egyesület munkájában tagként (rendes tag), pártoló tagként és tiszteletbeli tagként közreműködhetnek a 2. pontban meghatározott azon személyek, akik az egyesület alapszabályát elfogadják. 2. a./ Az egyesület rendes tagja lehet minden közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt, aki felvételét az egyesületbe kéri. b./ Az egyesület pártoló tagjává az a közjegyző válhat, aki írásbeli nyilatkozata alapján vállalja, hogy az egyesületi célok megvalósításában személyesen közreműködik és az egyesületet anyagilag is támogatja. A pártoló tagság iránti kérelem elfogadásáról és a pártoló tag kizárásáról a Közgyűlés dönt. c./ Az egyesület tiszteletbeli tagja - két egyesületi tag ajánlása és a közgyűlés döntése alapján - az lehet, aki tudományos munkásságával, vagy a polgári jog területén végzett huzamosabb joggyakorlatával közvetlenül, vagy közvetve hozzájárult a közjegyzői kar jó hírnevének és tekintélyének növeléséhez.
V. A tagsági viszony megszűnése 1. A tagsági viszony megszűnik: a.) a tag halálával b.) kilépéssel c.) kizárással d.) a rendes tag közjegyzővé történő kinevezésével e.) a közjegyzőhelyettesek vagy közjegyzőjelöltek kamarai nyilvántartásából történő törlésével. f.) ha a tiszteletbeli tagot ezen címtől, érdemtelenné válása miatt, az egyesület közgyűlése megfosztja. 2. A pénzügyi bizottság elnöke az egyesületi rendes és pártoló tag kizárását az egyesület közgyűlése irányában kezdeményezi különösen, ha a rendes tag tagdíját az előírt határidőre nem fizeti meg, vagy ha a pártoló tag az egyesület tevékenységében huzamosabb ideig nem működik közre, vagy a IV.2. b. pont szerinti nyilatkozatát visszavonja.
VI. A tagok jogai és kötelezettségei 1./ Az egyesület tagjai kötelesek hivatali, és magánéletükben olyan magatartást tanúsítani, mely alkalmas a közjegyzői hivatás tekintélyének növelésére és a közbizalom előmozdítására. 2./ A tag köteles az egyesületi tagságot érintő bármely változást, a változástól számított 30 napon belül közölni az egyesület elnökével. 3./ Az egyesület tagjának joga van bármely kérdést az egyesület elnöke figyelmébe ajánlani. Ha az egyesület tagja, két másik egyesületi taggal együttesen ajánl megvitatásra valamely témát, az egyesület elnöke köteles a soron következő rendes, vagy rendkívüli közgyűlés napirendi pontjai közé az adott kérdést felvenni, a közgyűlés köteles a kérdést tárgyalni.
4 4./ Az egyesület rendes tagjai jogosultak és kötelesek részt venni az egyesület közgyűlésén. A pártoló és tiszteletbeli tagokat a közgyűlésre meg kell hívni. 5./ Az egyesület rendes tagja bármely tisztségre megválasztható, és választójoggal rendelkezik. Minden rendes tagnak egy szavazata van. 6./ A rendes tagok kötelesek tagdíjukat minden naptári év március hó 31. napjáig megfizetni.
VII. Az egyesület szervezete 1.Az egyesület szervei: a./ a közgyűlés b./ a bizottságok c./ a területi csoportok 2. Az egyesület tisztségviselői: a./ az elnök és helyettese b./ a pénzügyi bizottság elnöke c./ a területi csoportok képviselői 3. A tisztségviselők feladatukat díjazás nélkül látják el.
VIII. Az egyesület közgyűlése 1. Az egyesület közgyűlése az egyesület legfőbb szerve. A közgyűlésen a tagok személyesen vehetnek részt, a távollevő tagok képviseletének, meghatalmazásának helye nincs. 2. A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - évente legalább egyszer összehívja, és arról a tagokat legalább 30 nappal előbb írásban értesíti. A közgyűlési meghívót a tagok székhelyére kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a javasolt napirendet, a megismételt közgyűlés helyét és időpontját. 3. Rendkívüli közgyűlést akkor kell összehívni, ha azt legalább a tagság 1/3 része, vagy három területi csoport képviselője írásban indítványozza. A rendkívüli közgyűlést az egyesület elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni. 4. A közgyűlés határozatképes, ha azon az elnök vagy helyettese valamint a rendes tagok legalább fele megjelent. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettőjük akadályoztatása esetén az egyesület korelnök tagja vezeti (levezető elnök). Határozatképtelenség esetén a közgyűlést újra össze kell hívni, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés vezetésére a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a megismételt közgyűlés napirendjére – a meghívóban meghirdetetthez képest – nem lehet új napirendi pontot felvenni. 5. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő rendes tagok több mint felének szavazatával (1/2-ed, egyszerű többség) hozza. Titkos szavazást lehet elrendelni a jelenlévő rendes tagok 1/3-ad részének indítványára. A jelenlévő rendes tagok több mint kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges az egyesület alapszabályának módosításához, és minden más szavazási tárgykör 2/3-os többséget igénylővé minősítéséhez.
5 Szavazni „igennel”, „nemmel” és „tartózkodommal” lehet. Az elnök nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz; ebben az esetben az elnök szavazat dönt. A szavazásban részt nem vevő elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás eredményét a közgyűlés levezető elnöke hirdeti ki. 6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezető személyéről a közgyűlés dönt; a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá. 7. A közgyűlés kizárólagos hatásköre: a./ Az alapszabály elfogadása és módosítása b./ Az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása a VII.2.c.-ben foglaltak kivételével. c./ Bizottságok alakítása és megszűntetése, a bizottságok beszámolójának elfogadása. d./ Az egyesület feloszlásának kimondása és döntés a fennmaradó vagyon felhasználásáról e./ Az egyesület éves költségvetésének, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása. f./ Az elnök beszámolójának elfogadása g./ A tárgyévi tagdíj összegének, fizetési módjának és határidejének megállapítása. h./ Tiszteletbeli tagság adományozása és visszavonása i./ Döntés az elnökség vagy bármely tag által előterjesztett kérdésekben, j./ Döntés az egyesület csatlakozásáról szakmai vagy szakmaközi szervezetekbe. k./ Rendes és pártoló tag kizárása, tiszteletbeli tag e címétől való megfosztása.
IX./ A Területi Csoportok 1./ A magyarországi közjegyzői struktúra mindenkori területi megoszlásának megfelelően az adott területen működő tagok önkéntes alapon területi csoportokat hozhatnak létre. Területi kamaránként egy területi csoportot lehet létrehozni. A területi csoportot a tagok önkéntes szerveződése alapján lehet létrehozni. A területi csoport megalakulásához az adott területi kamara egyesületi tagjai közül legalább öt fő azon közös nyilatkozata szükséges, mely szerint a területi csoportot megalakítják, és ezt az egyesület elnökségének írásban bejelentik. A területi csoport az elnökség tudomásszerzésével jön létre. A területi csoport létrejöttéről az elnökség haladéktalanul legkésőbb három napon belül - értesíti az adott területi kamara egyesületi tagjait. Az értesítést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett számítógépes levelező rendszeren (Mokk-mail) keresztül - az őket foglalkoztató iroda, vagy a saját mokk-mail címükre - kell az érdekelteknek megküldeni. 2./ A területi csoport szervei: a./ a területi csoport tagjainak gyűlése b./ a területi csoport bizottságai 3./ A területi csoport tisztségviselői:
6 a területi csoport elnöke és helyettese 4./ a területi csoport elnökét és elnökhelyettesét, valamint - az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a területi csoport képviselőjét a területi csoport tagjainak gyűlése választja meg, és hívhatja vissza, az alapszabálynak az egyesület tisztségviselőinek megválasztásáról szóló szabályainak megfelelő alkalmazásával. 5./ A területi csoport tagjainak gyűlésén annak tagjai személyesen vehetnek részt, a távollevő tagok képviseletének, meghatalmazásának helye nincs. 6./ A területi csoport tagjainak gyűlését a területi csoport elnöke – akadályoztatása esetén az elnökhelyettese - évente legalább egyszer összehívja, és arról a területi csoport tagjait legalább 30 nappal előbb írásban értesíti. 7./ A területi csoport rendkívüli gyűlését akkor kell összehívni, ha azt legalább tagjainak 1/3 része írásban indítványozza. A területi csoport tagjainak rendkívüli gyűlését a területi csoport elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni. 8./ A területi csoport tagjainak gyűlése határozatképes, ha azon a területi csoport elnöke vagy helyettese valamint tagjainak legalább fele megjelent. A területi csoport tagjainak gyűlését a területi csoport elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a területi csoport korelnök tagja vezeti (levezető elnök). Határozatképtelenség esetén a területi csoport gyűlését újra össze kell hívni, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A területi csoport megismételt gyűlésének vezetésére a területi csoport rendes gyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a területi csoport megismételt gyűlésének napirendjére – a meghívóban meghirdetetthez képest – nem lehet új napirendi pontot felvenni. 9. A területi csoport gyűlésén határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával (egyszerű többség) hozza. Titkos szavazást lehet elrendelni a jelenlévő tagok 1/3-ad részének indítványára. A jelenlévő tagok több, mint kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges a szavazási tárgykör 2/3-os többséget igénylővé minősítéséhez. Szavazni „igennel”, „nemmel” és „tartózkodommal” lehet. A területi csoport elnöke nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz; ebben az esetben az elnök szavazat dönt. A szavazásban részt nem vevő elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás eredményét a területi csoport gyűlését levezető elnök hirdeti ki. 10. A területi csoport gyűléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezető személyéről a területi csoport gyűlése dönt; a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a területi csoport gyűlését levezető elnök írja alá. 11. A területi csoport a fentieken túlmenően maga határozza meg működésének szabályait. 12. A területi csoport gyűlésének kizárólagos hatásköre: a./ A területi csoport működési szabályainak elfogadása és módosítása
7 b./ A területi csoport tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása c./ a területi csoport képviselőjének megválasztása és visszahívása d./ Bizottságok alakítása és megszűntetése, a bizottságok beszámolójának elfogadása. e./ A csoport elnöke beszámolójának elfogadása f./ A területi képviselő beszámolójának elfogadása g./ Döntés a területi csoport elnöksége vagy bármely tagja által előterjesztett kérdésekben
X. / A területi csoportok képviselői 1. A Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete vezetésében a magyarországi közjegyzői struktúra mindenkori területi megoszlásának megfelelően - amennyiben az adott területen működő tagok területi csoportot hoznak létre, úgy a területi csoportok által megválasztott területi csoportok képviselői is részt vesznek. 2. A területi kamara közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt tagjai közül - amennyiben az adott területen működő tagok területi csoportot hoznak létre - a területi csoport megválasztja a területi csoport képviselőjét. A területi csoportok képviselőinek jelöléséhez legalább három, ugyanazon területi kamarában működő rendes tag ajánlása szükséges. 3. A területi csoportok képviselői képviselik, közvetítik, előkészítik /törölve: és végrehajtják/ az egyesület közgyűlésének határozatait, illetve az egyesület szervei /törölve: választmánya/ felé közvetítik a helyi érdekeket. 4. A területi csoportok képviselői legalább évente egyszer kötelesek beszámolni a területi kamarában működő rendes tagoknak.
XI. A bizottságok 1. Az egyesület keretén belül a közgyűlés által meghatározott feladatra vagy időre alapított bizottságok működnek. Az egyesület keretén belül állandó bizottságként működik a pénzügyi bizottság. 2. A bizottságnak legalább három tagja van. A bizottság tagjai – kivéve a pénzügyi bizottságot - titkos szavazással választják meg maguk közül a bizottság elnökét. 3. A bizottság elnöke köteles beszámolni évente, illetve a kitűzött cél elérése után az egyesület közgyűlésének. 4. A pénzügyi bizottság állandó bizottság, állandó tagjai az egyesület elnöke és az egyesület elnökhelyettese. A pénzügyi bizottság választott tagja a pénzügyi bizottság elnöke, akit tisztségére az egyesület közgyűlése választ meg három éves időtartamra. A területi csoport képviselője a pénzügyi bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesz. A pénzügyi bizottság folyamatosan vizsgálja az egyesület anyagi helyzetét. A bizottság feladata a kiadások és a bevételek vizsgálata legalább félévente.
8
XII. Az egyesület tisztségviselői 1. Az egyesület elnöke és elnökhelyettese több egyesületi tisztséget nem tölthet be egyszerre – kivéve a bizottsági tagságot. 2. Az egyesület tisztségviselőit 3 évre választják, egyszer újraválaszthatók. 3. Az egyesület tisztségviselői visszahívhatók. A visszahívást a rendes tagok 1/3-a kezdeményezheti. Kezdeményezésüket a közgyűlés a soron következő ülésén köteles megtárgyalni, és a felvetésről döntést hozni. 4. Az egyesület tisztségviselői közül az egyesület elnökét, elnökhelyettesét a pénzügyi bizottság elnökét a közgyűlés, titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg. Az egyesület tisztségviselőinek választását szavazólap segítségével kell lebonyolítani, amit a közgyűlésen a jelenlévő tagok többségének szavazatával megválasztott három tagú szavazatszámláló bizottság tagjai kézjegyükkel látnak el. A szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ. Minden, a közgyűlésen résztvevő tag részére egy szavazólap adható ki, amelyet a szavazatszámláló bizottság által vezetett átvételi ívre vezetett aláírásával köteles igazolni a tag. Érvényesen csak a fentieknek megfelelően kiállított szavazólapon, és csak egy azonos pozícióra jelölt tisztségviselőre lehet a tisztségviselő neve előtt szereplő négyzetben elhelyezett két egymást metsző vonallal. A szavazás eredményét, annak összesítését követően a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg. A szavazatszámláló bizottság a szavazás eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni: a kiadott szavazólapok számát, az összes érvényes és érvénytelen szavazat számát, az egy jelöltre leadott szavazatokat. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság valamennyi tagja köteles aláírni. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a közgyűlés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Az egyesület elnökének megválasztásánál, ha az egyesület elnökét a fenti feltételek szerint három választási fordulóban sem sikerül megválasztani, új közgyűlési határnapot kell kitűzni. A bizottságok tagjait a közgyűlés kéri fel, akik maguk közül megválasztják a bizottság elnökét. 5. Az egyesület elnöke és elnökhelyettese az egyesület képviseletére önállóan, a bankszámla feletti rendelkezésre a pénzügyi bizottság elnökével együttesen jogosult.
XIII. Az egyesületre vonatkozó más szabályok Az egyesület működését egyebekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályai határozzák meg.
