Magyar KépzőművészetiEgyetem Levéltára REPERTÓRIUM (1845)

1

II

I;

Magyar KépzőművészetiEgyetem Levéltára

REPERTÓRIUM (1845) 1871-1996

i, I

I

I

15

JIIIlll

Magyar KépzőművészetiEgyetem

Levéltára

Fond- és állagjegyzék

1. Országos Magyar Királyi Képzőmíívészeti

Főiskola (Magyar Képzöm űvészeti

Egyetem) Igazgatói, Rektori Hivatalának iratai

1871-1996

180 doboz, 68 kötet = 22,78 ifm

Az intézet megalakulásakor élén az igazgató állott, egészen 1921-ig, amikor a rektor és a Rektori Tanács kezébe került az újjászervezett főiskola vezetése. (Az igazgatót 19ü2-től művészeti igazgatónak nevezték, mellette adminisztratív igazgató működött.) Az igazgató állt az igazgatósági iroda élén, amely intézeti titkárból, számvevőből és a szükséges segédszemélyzetből állott. Az iktatás és a tanári ülések jegyzőkönyveinek vezetése a titkár feladata volt. Az 1949-es reform után újra főigazgató állt az intézmény élén. Munkáját tanácsadó szervként a legalább negyedévenként ülésező Főigazgatói Tanács segítette. Ennek tagja volt a főigazgató, a főtanszak vezető tanárok, a Főtanszaki Intézetek vezetői, a főtitkár és a tanulmányi titkár. A tárgysorozatot a főigazgató állapította meg, s ő elnökölt az üléseken. Az 1960-as évek közepére a Főiskolai Tanács véleményező és javaslattevő szervként működött, határozatai az igazgatót nem kötötték. Az üléseken a szavazás általában nyílt volt. Ekkorra már tagja a gazdasági igazgató, az MSZMP titkára, a KISZ és a Szakszerv~zeti Bizottság képviselője is. Az üléseken tanácskozási joggal vett részt a Művelődésügyi Minisztérium küldötte. Félévenként legalább két alkalommal kellett üléseznie a testületnek.

il

i

I

I

'I

I

I I

;

16

A rendszerváltozás előestéjén az Egyetemi Tanács már a főiskola "vezetésének irányító testülete, egyes kérdésekben döntési jogkörrel felruházva". Az üléseken határozták meg az intézmény fej lesztési tervét, alapvető szabályzatait, jóváhagyták a tanterveket, meghatározták a könyvtári tevékenység elveit. Meghatározták a munkatervet, s elfogadták a felettes szervek számára készített beszámoló jelentéseket. J avaslatot tehetett a testület a miniszternek új képzési ágazat létesítésére, összevonására, kitüntetésekre is. A rektor köteles volt tájékoztatást adni a határozatok végrehajtásáról, s az olyan intézkedésekről, melyekben eltért a tanács határozatától. A tagok közé tartoztak a tanszékvezetők, 12 választott oktató (dolgozó), valamint 12 hallgató a nappali és levelező tagozatról. A tanács tagjai közül elnökséget választott. Ebben a testületben a dolgozókat és hallgatókat 2-2 fő képviselhette. Az 1949-es intézkedések után a főiskola ügykezelését és a hallgatók nyilvántartását a titkár, és a hozzá beosztott ügykezelő személyzet végezte. A reform festő-, falikép és grafikai-, szobrászati és raj ztanárképző főtanszakokat hozott létre. Ezek élén a "főtanszakvezető" állott, kinek tanácsadó testülete a főtanszak tanárai, valamint a kapcsolódó. műhelyek vezetői és oktatói által alkotott fő tanszaki értekezlet volt. Ennek értekezletét legalább kéthavonként össze kellett hívni. A főiskola tanári karát, az oktató művezetőketés a mühelyvezetőket magába foglaló tanári értekezletet a főigazgatónak évenként legalább háromszor össze kellett hívnia. Az értekezlet tárgysorozatát a főigazgató határozta meg. Az 1966-os szervezeti és működési szabályzat szerint az Igazgatói Hivatal végezte az igazgatóság és a Főiskolai Tanács munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket, továbbá az oktatók és hallgatók munkájával összefiiggő mindennemű tanulmányi, személyi, szervező és adminisztratív munkát. Élén a hivatal vezető állott. Ide 17

I

I

... II'

:1

I

I

i

'I

tartozott a tanulmányi főelőadó (aki egyben az igazgatóság titkára is volt), a tanulmányi előadó és a központi adminisztrátor. Utóbb annyi változás történt, hogy az egyetemi

rang elérése után (1971) a Rektori Hivatalból (melyet a

főtitkár vezetett) kivált, és önállósult a Tanulmányi Hivatal. A fennmaradt (s az 1921/22-es tanévig kézzel írott) tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata az 1902/03-as tanévvel kezdődik. Mutató csak egy rövid időszakban segíti a kutatót (1941/42-1948/49; 1951-1965). A többi időszakban egyenkénti átnézéssellehet kutatni. A központi hivatalok iktatott iratai az 1940-es évek közepéig az eredeti évenkénti több ezres mennyiséghez képest csak csekély számban maradtak ránk. Mutatókönyvek csak 1970-től segítik a kutatást. Az 1957 és 1975 közötti időszakból az iratok többségét tematikusan rendezték, a tárgycsoportokat az adott dobozoknál tüntettük fel. Külön állagként hagytuk meg az intézmény történetének jelentős értékkel bíró részét, a különböző szabályzatokat, melyeket évenként rendeztük. Az első munkapéldány az l 940-es évekből maradt fenn, kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. Közös állagban, de külön sorozatban helyeztük el az 1949-es reform által létrehozott tanári-és főtanszaki értekezletek jegyzőkönyveit. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. A központi hivatalban külön kezelt, vegyes iratok között lehet megtalálni többek között a "bizalmas iratok", a fegyelmi ügyek és az alkalmazottak nyilvántartásait is. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

a) Főiskolai, Egyetemi tanácsülésijegyzőkönyvek és

melIékletei

1902-1990


1. kötet 2. kötet 3. kötet 4. kötet 5. kötet 6. kötet 7. kötet 8. kötet 9. kötet 10. kötet 11. kötet 12. kötet 13. kötet 14. kötet 15. kötet 16. kötet 17. kötet 18. kötet 19. kötet 20. kötet 21. kötet 22. kötet 23. kötet 24. kötet 25. kötet 26. kötet 27. kötet 28. kötet 29. kötet 30. kötet 31. kötet 32. kötet 33. kötet 34. kötet 35. kötet 36. kötet

TanácsUlési jegyzőkönyvek

" "

" " "

"

1902/03-1903/04 1904/05 1905/06-1906/07 1907/08 1908/09 1909/10-1910111 1911/12 1912/13 1913/14 1914/15-1915/16 1916/17 1917118 1918/19-1919/20 1920/21 1921122 1922/23 1923/24 1924/25 1925/26 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 1931/32 1932/33 1933/34 1934/35 1935/36 1936/37 1937/38 l. 1937/382. 1938/39 1939/40 1940/41 1941/42 19

1,1

,

',I

III I

\: jiJ

18

21 20

38. doboz

i I

I II

39. doboz 40. doboz 41. doboz 42. doboz 43. doboz

63. doboz

"

1981 (401-672)

64. doboz

"

1982 (1-200)

65. doboz

"

1982 (201-400)

66. doboz

"

1982 (401-641)

67. doboz

"

1983 (1-139)

68. doboz

"

1983 (140-290)

69 doboz

" "

1983 (291-658)

1984 (20 l-400)

72. doboz

" "

1973 (1-529)

73. doboz

"

1985 (1-200)

A Rektori Hivatal iktatott, de tételszámokhoz be nem sorolt iratai 1964 (50-80) 1965 (10-90) "

" Rektori Hivatal sorszámosan iktatott iratai

1966 (10-80)

70. doboz 71. doboz

1984 (1-200)

1984 (401-796)

1974 (1-200)

74. doboz

"

1985 (201-500)

45. doboz

"

1974 (201-564)

75. doboz

1985 (501-773)

46. doboz

"

1975 (1-200)

76. doboz

47. doboz

"

1975 (201-568)

77. doboz

48. doboz

"

1976 (1-100)

78. doboz

49. doboz

"

1976 (10 1-435)

79. doboz

50. doboz

"

1977 (1-50)

80. doboz

51. doboz

" "

1977 (51-271)

81. doboz

1978 (1-100)

82. doboz

" " " " " " " "

1978 (101-400)

83. doboz

"

1987 (601-984)

54. doboz

" "

1978 (401-724)

84. doboz

"

1988 (1-299)

55. doboz

"

1979 (1-200)

85. doboz

"

1988 (300-599)

56. doboz

"

1979 (201-500)

86. doboz

1988 (600-800)

57. doboz

"

1979 (501-798)

87. doboz

58. doboz

"

1980 (1-200)

88. doboz

1980 (121)

89. doboz 90. doboz

" " "

" "

91. doboz

"

1989 (300-499)

59. doboz

Tihanyi müvésztelep ügyei

60. doboz

A Rektori Hivatal sorszámosan iktatott iratai

61. doboz

1111

1981 (201-400)

"

53. doboz

IIII

"

44. doboz

52. doboz

il!

62. doboz

mozgalom 1955-1964 Xl31 Helyi kiállítások 1964-1972 1970-1972 Xl32 Felszabadulási pályázat Xl33 A főiskola története, jubileumi ünnepségek 1968-1971 Xl34 Ifjúsági mozgalom 1968-1970 Xl35 Ifjúsági mozgalmi rendezvények 1968-1970 Iktatott, de tételszámoknál el nem helyezett iratok 1957-1972

24

"

1980 (201-727

198 1 (1-200)

1986 (1-175) 1986 (176-299) 1986 (300-600) 1986 (601-885) 1987 (1-150) 1987 (151-399) 1987 (400-600)

1988 (801-999) 1988(1000-1347) 1989 (1-70)

1989 (71-299)

25

!.I

l

122. doboz

"

1995 (32-54)

1989 (701-1000)

123. doboz

"

1995 (35-220)

1989(1001-1266)

124. doboz

"

1995 (221-396)

"

1990 (1-70,75)

125. doboz

"

1995 (400-700)

96. doboz

"

1990 (71-300)

126. doboz

"

1995 (701-988)

97. doboz

"

1990 (301-569)

127. doboz

1996 (1-38)

98. doboz

"

1990 (570-799)

128. doboz

" "

99. doboz

" " " " " "

1990 (800-1158)

129. doboz

1996 (201-399)

1991 (3-130)

130. doboz

" "

1991 (133-309)

131. doboz

"

1996 (600-876)

1989 (500-700)

94. doboz

" " "

95. doboz

92. doboz 93. doboz

100. doboz 101. doboz 102. doboz 103. doboz 104. doboz

1996 (41-200)

1996 (403-599)

1991 (311-598)

Seílédletek

1991 (604-898) 1991 (902-1056)

Iktatókönvvek

105. doboz

ti

1992 (1-8)

106. doboz

1992 (9-149)

107. doboz

" "

1992 (151-460)

2. kötet

lOS. doboz

"

1992 (461-700)

3. doboz

109. doboz

"

1992 (701-1200)

iktatólapok iktatókönyv

110. doboz

"

1993 (1-100)

111. doboz

" " "

1993 (102-299)

4. 5. 6. 7.

114. doboz

"

1993 (802-1095)

iktatólapok iktatólapok iktatólapok névre szóló levelek külön iktatófüzetei iktatólapok iktatólapok

115. doboz

"

1994 (2-40)

116. doboz

"

1994 (41250)

117. doboz

" "

1994 (251-340)

1994 (341-5S3)

1. doboz

1970-1981

119. doboz

ti

1994 (583-799)

2. doboz

1982-1996

120. doboz

"

1994 (SOO-1 008)

121. doboz

"

1995 (1-30)

112. doboz 113. doboz

IlS. doboz

26

1993 (302449)

1. kötet

doboz doboz doboz doboz

1993 (452-797) 8. doboz 9. doboz

1937-1945 évek irataihoz 1949-1950 évek irataihoz 1952-1956 1950-1952 jan., 1957 1958-1969 1970-1979 1980-1987 1972-1986 1989-1992 1993-1996

Mutatókönvvek

Ile) Szabályzatok 27

""'JIl'

Ile) Külön kezelt vegyes iratok

1874-1996

26 doboz = 3,12 ifin

1950-1990 4 doboz = 0,48 ifm l. doboz

Magyar Képzőművészeti Főiskola szabályzatai

2. doboz

Magyar Képzömüvészeti Főiskola szabályzatai

3. doboz

1977-1986

Magyar Képzömüvészeti Föiskola szabályzatai

4. doboz

1950-1974

1987

Magyar Képzömüvészeti Főiskola szabályzatai

1988-1990

l/d) Tanári, főtanszaki értekezletek jegyzökönyvei

l. doboz 2. doboz 3. doboz 4. doboz 5. doboz 6. doboz 7. doboz 8. doboz 9. doboz 10. doboz ll. doboz

1949-1982

4 doboz = 0,48 ifm

12. doboz 13. doboz 14. doboz

l. doboz

Tanári értekezletek jegyzökönyvei

1949-1956

15. doboz 16. doboz

2. doboz

Tanári értekezletekjegyzökönyvei

1957-1982

3. doboz

Főtanszaki értekezletekjegyzökönyvei 1950-1956

4. doboz

Fötanszaki értekezletek jegyzőkönyvei 1957-1972

17. 18. 19. 20. 21.

doboz doboz doboz doboz doboz

22. 23. 24. 25. 26.

doboz doboz doboz doboz doboz

Iktatás nélküli iratok

" ti

Tematikusan nem rendezett iratok ti ti

" " " Légó ügyek Hallgatói fegyelmi ügyek, fegyelmi bizottság iratai Bizalmas iratok . Rektori beszédek A főiskola centenáriumával kapcsolatos ünnepségek (kéziratok) Diplomamunkák bírálata Hallgatói bizalmas iratok hallgatói jellemzések Müvésztelepek ügyei ~üvésztelepek ügyei 9rarendek, tanrendek, programok Orarendek, tanrendek, programok Hallgatói Igazoló Bizottság iratai és jegyzőkönyvei

28

Külön kezelt vegyes iratok

" " " Oktatók nyilvántartásai

1874-1935 1936-1941 1942-1953 1975-1977 1978-1980 1981-1982 1983-1984 1985-1986 1987-1988 1951-1959 1950-1976 1951-1987 1957-1973 1971 1969-1953 1958-1966 1966-1975 1949-1973 1974-1988 1949-1955 1949-1955 1946-1948 1990-1991 1991-1992 1992-1993 1996 1973-1989

29

2. Magyar KépzőművészetiFőiskola, Egyetem főtitkárának iratai 1970-1991 10 doboz= 1,2 ifm il I

'I

il

1984-1989

7. doboz

Hazai kiállítások

1988-1989

8. doboz

Hazai kiállítások

1989-1991

9. doboz

Ifjúsági parlament ügyei

1981-1984

Felvételi ügyek

1987-1990

Vegyes iratok

1975-1991

főtitkár

általános feladatai közé tartozott a főiskolai hivatalok ügyintéző és ügyviteli tevékenységének törvényességi felügyelete, valamint az feladatok oktatási, igazgatási és gazdasági összehangolása. Ellátta az Egyetemi Tanács és az Elnökség titkári feladatát, közreműködött az ülések előkészítésében, gondoskodott a határozatok és döntések végrehajtásáról, közreműködött a fejlesztési tervek kialakításában. A kiemeit jelentőségű általános-, tanulmányi- és gazdasági igazgatást is érintő ügyekben a főtitkár hangolta össze a feladatokat. Munkájáról évenként számolt be az Egyetemi Tanácsnak, illetve az Elnökségnek. Kinevezésére és határozatlan idejű munkaviszonyának megszüntetésére az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával a rektor tehetett előterj esztést a miniszternek. A főtitkárnak nem volt külön hivatala, munkáját az intézmény központi hivatalaira támaszkodva végezte. A levéltárba került iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A

Minisztériumi külön kezelt iratok

1. doboz

Egyetemi és rektori tanács ügyei

1986-1990

2. doboz

Egyetemi és rektori tanács ügyei

1990-1991

3. doboz

Oktatási ügyek, tanévnyitók

1970-1990

4. doboz

Oktatási ügyek

1979-1987

5. doboz

Oktatási ügyek

1987-1991

6. doboz

Beszámolók

1978-1988

10. doboz

31 30

3. Magyar KépzőművészetiFőiskola, Egyetem

nemzetközi kapcsolatok

csoportjának iratai

1966-1995 12 doboz = 1,44 ifm

7. doboz

Önköltséges külföldi hallgatók

1991-1993

8. doboz


1993-1994

9. doboz


1994-1995

A nemzetközi kapcsolatokra (tan ár- és diákcsere) és a külfOldi hallgatókra vonatkozó iratokat külön kezelték az egyes szervezeti egységekben (Tanulmányi Osztály, Rektori Hivatal). Az "ad hoc" fennmaradt iratok rendezése során két állagot alakítottunk ki. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. 3/a) Nemzetközi kapcsolatok külön kezelt iratai 1973-1993 3 doboz = 0,36 ifrn

l. doboz

Diákcsere, Leningrád

1973-1988

2. doboz

Diákcsere, Tanárcsere általában

1973-1988

3. doboz

Külföldi kiállítások

1987-1993

31b) Külföldi hallgatók ügyei 1966-1995 9 doboz = 1,08 ifrn l. doboz

Vendéghallgatók ügyei

1966-1984

2. doboz

Vendéghallgatók ügyei

1984-1987

3. doboz


1987-1989

4. doboz


1989-1990

5. doboz


1989-1990

6. doboz


1990-1991

32

33

.,

4. Magyar KépzőművészetiFőiskola, Egyetem

Gazdasági Hivatalának iratai

1927-1987


i I

I

A gazdasági ügyeket az igazgatósági irodán alkalmazott számvivő intézte, aki az igazgatónak, mint "felelős számadó"-nak volt a "segítő közege". Az intézet nagyobb és állandó szükségleteit "ajánlat útján ... és a legjutányosabb vállalkozónál" kellett beszerezni. A dologi szükségletek keretébe tartozó kiadásokra még akkor is miniszteri engedélyt kellett kémi, ha meg is volt rá a fedezet. A számvevő vezette a naplókat, főkönyveket és leltárakat. Még a 4.304/1949. (229) M. T. számú, a Magyar Képzőművészeti Főiskola szervezeti szabályzata és tanulmányi rendje tárgyában kiadott rendelkezés is csak a gazdasági titkárról tesz említést. A Gazdasági Hivatal először az 1956-os szervezeti és működési szabályzatban jelent meg, s ekkor működését a "gazdasági. vezető" felügyelete. A hivatal készítette el a főiskola költségvetési, beruházási és egyéb gazdasági terveit a főtanszakok és a tanszékek vezetőivel együttműködve. Elkészítette a beszámolókat az intézmény gazdálkodásáról, s erről tájékoztatta az igazgatóságot és a főiskolai tanácsot. A hivatal tevékenységét 1966-ban már a gazdasági igazgató irányította, aki egy 1958-as M.M. rendelet szerint "egyszemélyi felelős vezetője" a főiskola gazdálkodásának. Az 1966-os szabályzat szerint "minden hivatalos kimenő és aláírt iraton körbélyegzőt kell alkalmazni". Ekkor a titkárság továbbította a hivatalt illető leveleket az igazgatónak. A beérkezett iratokat az erre kijelölt dolgozó iktatta, s az ügyelintézése után irattárban helyezte el.

A Gazdasági Hivatal 1987-ben már Gazdasági- és Osztályra tagozódott. Az igazgató kinevezésére és határozatlan idejű munkaviszonyának megszüntetésére az egyetemi tanács véleményének meghallgatásával a rektor intézett a miniszterhez előterj esztést. Műszaki

A gazdasági nyilvántartások (pénztári- és leltári naplók) képezik a fond régebbi részét, válogatott ügyiratok csak 1958-tól kerültek be a levéltárba. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet.

1. doboz

Igazgatói iratok

1958-1961

2. doboz

"

1963-1965

3. doboz

"

1966

4. doboz

"

1967-1969

5. doboz

"

1977

6. kötet

Pénztári napló

1927-1936

7. kötet

Pénztári napló

1936-1941

8. kötet

Pénztári napló

1948-1949

9. kötet

Leltári napló, bútorzat, felszerelés

1947-1948

10. kötet

Leltári napló, bonctani szertár

1948

11. kötet

Geometriai szakleltár

1948-1968

35 34

1IlI!!"

5. Magyar KépzőművészetiFőiskola, Egyetem tudományos osztályának iratai 1949-1958 4 doboz = 0,48 ifm

l'

I

I

I

I

li

A Tudományos Osztály létrejötte az 1949-es reformoknak köszönhető. Ekkortól a főiskolán a művészk.épzés a "szocialista realizmus módszerével és a dialektikus és történelmi materializmus elméletének, Marx, Lenin, Sztálin tanításának alapján " történt. Ez határozta meg az osztály munkájának irányvonalát is. Lehetövé kívánták tenni a Szovjetunió és a népi demokráciák "útmutató művészeti anyagának megismerését ... , hogyaFőiskoláról ne csak jó művészek, de magaskulturájú, széleslátókörű, ideológiailag is jól képzett káderek kerüljenek ki", s hogy "a hallgatók megismerjék és megszeressék Pártunk, Néphadseregünk, a Szabadságharcos Szövetség és az M. H. K. célkitűzéseit és fontosságát, s ... elősegítsék és bekapcsolódjanak a béke aktív védelmébe." A megfelelő segédanyagot a "Magyar Szovjet Társaság", a "KultÚTkapcsolatok Intézete", a Külföldi Sajtószolgálat és a Könyvtári Központ útján szerezték be. A tanárokat is bekapcsolták a munkába: személyes beszélgetések, könyvek, reprodukciós anyagok bemutatásával, szovjet cikkek kölcsönzésével. A hallgatókat osztályonként és egyénenként "szovjet anyag" tanulmányozásra való kiadásával, valamint "kép és könyvanyag bemutatásával" kívánták megnyerni. Az ideológiai munkában hasznosították a saját forrásokat is, az osztály egyik munkatársa a régi irattárból kiválasztott fontosabb és értékesebb anyagokat nyilvántartásba vette. Az iratokat tematikusan, évenként rendezve helyeztük el. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges. 36

l. doboz

Szakbizottságok tanárainak véleménye

2. doboz

Tanmenetek, tantervek, szakdolgozatok, agitációs anyagok

3. doboz

Vegyes iratok, Munkatervek, Magyar-Szovjet Társaság ügyei

4. doboz

1949-1954

1950-1956

' Szocialista országok moszkvai képzőművészeti kiál1ftása,

elhangzott felszólalások

az ott 1958

37

II

;

6. Magyar királyi Országos Rajztanárvizsgáló

Bizottság iratai

(1895) 1903-1949


I

I

,I IIII,

Nyilvános középiskolában, tanítóképzőben, felső nép- és polgári iskolában és ipariskolában rajztanár, rajztanító (rajztanítónő) csak az lehetett, aki képesítővizsgát tett.

I I

A vizsgáló bizottság elnökből, alelnökből, a tudományegyetem, a műegyetem, a rajztanárképző intézet, valamint "különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből " állt. Elnökét, alelnökét és tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter öt éves időtartamra nevezte ki. Hivatalos pecsétjének körirata szerint a testületet 1878-ban állították fel.

il

!:

I

A képesítő vizsgálatra megfelelő mellékletekkel felszerelt kérvényt kellett benyújtani. A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz középiskolai érettségi bizonyítvány és a rajztanárképző tanfolyamának elvégzése, a tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanmühelyi rajztanítói vizsgához középiskolai érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző elvégzése volt az alapfeltétel. Az iparostanonc iskolai rajztanításra képesítő vizsgához a magyar királyi iparművészeti iskola, a közép-ipariskola, vagy hasonló irányú szakiskola Ujó sikerű" elvégzése, vagy elemi iskolai tanítói oklevél kellett. Tanító képzői, polgári és felsőbb leányiskolai rajztanítónői vizsgára kellő rajzi szakképzettséggel és elemi iskolai tanítónő i oklevéllellehetett jelentkezni. "Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakképzettség mellett a vizsgáló bizottság meghallgatása után" külön miniszteri engedéllyel vizsgázhatott. A vizsga zárthelyi és szóbeli részre oszlott. 38

A rajztanár képzés ideje az 1871-es tanterv szerint három, 1886-tól pedig négy éves lett. A legnagyobb változás az 1930-as évek közepén történt, mivel a tanítóképző intézeti tanárképzés idejét hat évre emelték. A levéltárunkban lévő iratanyagot két állagra bontottuk. A bizottság tanácsülési jegyzőkönyvi kötetei 1918-tól fennállásának végéig (1949) szinte hiánytalan sorozatot képeznek. A képesítő vizsgálati iratok között egy jegyzőkönyv (1895), illetve az 1940-es évekből három doboznyi, jórészt vizsgálatra való jelentkezést tartalmazó· ügyirat található. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. 6/a) Tanácsülési jegyzőkönyvek

1918-1949

10 kötet = 0,15 ifin

1. kötet 2. kötet

TanácsUlési jegyzőkönyvek

1918-1920

3. kötet

" "

1928-1932

4. kötet

"

1932-1935

5. kötet

"

1935-1937

6. kötet

"

1938-1939

7. kötet

"

1940-1941

8. kötet

"

1942-1943

9. kötet

"

1944-1946

10. kötet

"

1947-1949

1921-1927

39

6/b) Tanárképesítő vizsgálati iratok (1886) 1895-1949 3 doboz, l kötet = 0,38 ifm 1. kötet

Képesítő

vizsgálati jegyzőkönyvek

1985

2. doboz

Képesítő

vizsgálati iratok

(1886) 1942

3. doboz

"

1948

4. doboz

"

1949

c) Rajztanárjelöltek anyakönyvei

1903-1948

7 kötet = 0,3 ifin

M.kir. Országos Rajztanárvizsgáló Bizottság,

Középiskolai rajztanárj elöltek,

Polgári iskola rajztanárjelöltek

anyakönyve

Tanárképesítö vizsgálati anyakönyv

1. kötet

1903. jún. - 1904. január

2. kötet

1907. június

3. kötet

1911. szept. - 1918. febr.

4. kötet

1919 - 1920

5. kötet

1930 - 1936. (1939)

6. kötet

1936 - 1940. (1941)

7. kötet

1940 - 1948

40

7. A Könyvtár iratai 1883-1959 4 doboz = 0,48 ifin

A könyvtár - jóllehet a működésére vonatkozó iratok valamivel későbbiek - egyidős az intézménnyel. Felelős kezelőjét, a könyvtárnokot, az intézet igazgatójának j avaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezte ki a rendes tanárok közül. A könyvtárnok vezette a könyvtár összes ügyeit, felügyelt a könyvtári szolgákra, s könyvtári rendre. A könyvtárnok vezette a könyvek leltározását, gondoskodott a könyvek bebélyegzéséről, beköttetéséröl és elhelyezéséröl, vezette a kölcsönzési ügyeket. Biztosította, hogy a tanárok olvasótennében a megtekintésre beküldött könyvek egy hétig ki legyenek téve. Az állományról cédula katalógust készített, s az évente pótleltárt felterjesztette a minisztériumba. Minden évben összeállította a gyarapodási jegyzéket. A könyvtár nyitva tartását "hivatalos óráját esetről-esetre a tanári testület" állapította meg a 19. sz. végi szabályzat szerint. Új művek beszerzésére a szaktanárok tettek javaslatot, ezt a könyvtárnok véleményezte, s az ügyet az igazgató döntötte el. A hallgatók kivételes esetben kölcsönözhették, legfeljebb 14 napra a könyveket. Az "intézeten kívül álló egyének az intézet olvasótermét és könyvtárát" csak igazgatói engedéllyellátogathattálc A levéltár örzésébe került évrendezett iratok jórészt könyvek megrendeléseiböl, selejtezési jegyzékekböl és statisztikákból állnak. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet.

41

8. Az országmozgósftás bizalmas iratai

1938-1945


7la) Ügyviteli iratok

1883-1996

3 doboz = 0,36 ifm

l. doboz 2. doboz 3. doboz

A könyvtár működésére vonatkozó külön kezelt iratok

" "

1883-1946 1965-1992 1993-1996

71b) Selejtezés, statisztikák

1889-1959

1 doboz = 0,12 ifm

l doboz

Selejtezési jegyzékek, statisztikák

1889-1959

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó intézményekkel az országmozgósítási ügyekben külön előadó tartotta a kapcsolatot. Ennek megfelelően a központi hivatalon belül külön személy kezelte az ez ügyben keletkezett bizalmas iratokat. A levéltárba bekerült dokumentumok között a háborús személyi szükségletek biztosítására, a katonai szolgálat alóli mentesítésre, a polgári készültség életbeléptetésére, a népmozgalmi adatok nyilvántartására vonatkozó körleveleken és adatlapokon túl néhány egyedibb jellegű irat is megtalálható (pl. 1944 közepén kelt a német katonasággal történő súrlódásokról értesítő tájékoztatás). Az országmozgósítás régi rendszere 1946 őszére elhalt. Az évenkénti sorszámosan iktatott iratok kutatását iktatókönyv könnyíti meg.

1. doboz 2. doboz

Iktatott iratok

"

1938-1941 1942-1944

3. kötet

Iktatókönyv

1940-1945

4. kötet

Kézbesftőkönyv

1940-1944

43 42

v

9. Országos Irodalmi és Művészeti Tanács (1934) 1936-1939 2 doboz = 0,24 ifin Az 1934: IX. tc. alapján felállított Országos Irodalmi és Művészeti Tanács ügyeit a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium III. főosztályán intézték. A Tanácsa a kormányhatósági intézkedés körébe tartozó irodalmi és művészeti ügyekben a kormány tanácsadó és véleményező szerve volt. Véleményt adott, illetőleg eljárt az állami építő-, szobrász-, festő (grafikai), irodalmi, iparművészeti és zeneművészeti vállalkozások támogatásában, az ezek oktatásában felmerülő kérdések megoldásában. Részt vett az "újabb keletű nemzeti és művészeti szempontból jelentős alkotások megóvásában, illetőleg elhelyezésében", ha azok nem álltak a Műemlékek Országos Bizottságának rendelkezése alatt, vagy nem voltak közgyűjtemények birtokában. A Tanács működéséről évenként összefoglaló jelentést tett a miniszternek. A Tanácsnak tagja volt az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rektora is. A Tanács működését három szaktanácsban fejtette ki. Ezen belül a képzőművészeti szaktanácsnak öt állandó bizottsága ( a külföldi kiállításokat és a Nemzeti Képzőművészeti Kiállítást rendező-, a vidéki kiállításokat rendező-, az állami aranyérmek odaítélését javasló-, valamint a hősi emlékművek terveit bíráló bizottság) volt. Azt, hogy a főiskolán a Tanács irataiból eredetileg mennyit őnztek, ma már nehéz lenne kideríteni. Egy 1952-ben kelt, s Mihályfi Emő miniszterhelyettesnek címzett felterjesztés szerint a főtitkár egyaugusztusban történt megbeszélésre hivatkozva megküldte "a Magyar Képzőművészeti Főiskolán elfekvő" régi iratokat. Levéltárunkban ma döntően két év (1936, 1939) 44

korántsem telje~ anyaga lelhető fel. Az iratokat évenként újrakezdődően, sorszámosan iktatták, tartalmuk teljesen vegyes. A fondot a nemzetközi kapcsolatok körébe tartozó ügyek mellett (pl. az 1928. évi római szerzői jogi egyezmény módosítását tárgyaló 1936. évi btiisszeli nemzetközi szerzői jogi uniós értekezlet iratai), a hazai művészek megélhetési gondjait enyhítő tervezetek, illetve hiteligény pályázatok (melyek rövid megvalósítási- és pénzügyi terveket is tartalmaznak), műtárgyak megrendelésre és műalkotások megvásárlására vonatkozó akták alkotják. Kutatásuk egyenkénti átnézéssellehetséges.

1. doboz 2. doboz

Iktatott iratok

l'

(1934) 1936 1939

45

11. Hallgatói beiratkozási nyilvántartások

1876-1976

302 kötet = 9,60 ifin

vagy a A diákok a rajztanárképző, mintarajziskola növendékeinek iratkozhattak be. Az intézet eredeti tantervét az 1877/78-as tanévben új szabályzattal módosították. Ekkortól a rajztanárokat három év alatt képezték, ezt az időt 1886 tól négy évre emelték. A művésznövendékek tanfolyama nem volt évekhez kötve, de ha valaki három évnél tovább kívánta az intézetet látogatni, akkor ehhez a tanári kar engedélyére volt szükség. A középiskolai rajztanárjelöltség alapfeltétele a középiskolai érettségi, az alsóbb fokú rajztanító jelöltséghez valamely középiskola vagy polgári iskola hat osztályának elvégzése, míg a művésznövendékeknek a teljes polgári iskolát, vagy a középiskola legalább hat osztályát kellett elvégezniük a felvételhez. Közös feltétel volt a betöltött 16. életév, s többek között az "ép látérzék". A növendékek lehettek rendesek, vagy rendkívüliek. A rendes hallgatók kötelesek voltak az évfolyam összes tárgyait hallgatni, míg a rendkívüliek tetszés szerint választhattak a tárgyak közül, de a választottakat kötelesek voltak elvégezni. (A későbbi időszakban rendkívüli hallgatónak a felvételhez megkívánt előképzettséggel nem rendelkezőket vették fel.) A felvételre jelentkezőknek "beíratási tan- és értesítő-díjat" kellett befizetniük. A növendékeknek a félév alatt készített rajzaikat és festményeiket osztályzásra be kellett adniuk, melyeket "az intézet növendék-munkatára vagy az iskolai kiállítás számára" vissza lehetett tartani. Az osztályzást a szaktanárok végezték, a 46

végeredményt tantestületi ülésen az "osztályzási ruzetekbe" jegyezték be ideiglenesen. A végleges jegyeket a "minősítvényi könyvbe" vezették be. A minősítvényi kimutatásokból a rajztanár-, tanító- és tanítónő- jelöltek "tanbizonyítványt" kaptak. A művész és rendkívüli növendékek látogatási bizonyítványt nyerhettek. Az 1905-as reform után az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán együtt igazgatták a Rajztanárképzőt és a Szépművészeti Akadémiát. (Az 1882-ben létrejött Benczúr-féle és az 1897-től önálló Lotz-féle festészeti mesteriskola, az 1897-ben felállított Stróbl- féle szobrászati mesteriskola, továbbá az 1891-ig önálló, majd 1891-97-ig beolvasztott, s újra önállósult Deák-Ébner-féle Női festőiskola is ekkor került közös adminisztráció alá.) 1925-tól a régi trimeszteres (három részre osztott, nyári gyakorlatos) tanév helyébe a két féléves oktatási forma lépett. Az 1931. évi új szabályzat szerint új növendékül csak a 17. életévüket betöltötteket lehetett felvenni. A művészi szak festészetre és szobrászatra oszlott, míg a tanári szakon középiskolai-, polgári iskolai- és tanítóképzö intézeti rajztanárokat képeztek (utóbbiak még egy ötödik évfolyamot végeztek). A növendékek nyilvántartására a rektori hivatal a származási ívekből szakonként és évfolyamonként elkülönített anyakönyvet vezetett. Az anyakönyvekbe kerültek be a tanulmányi eredmények, az esetleges ösztöndíj, tandíj mentesség, a fegyelmi büntetés s az index másolat vagy másodlat kiállítására vonatkozó bejegyzés. Az 1949-es reform értelmében a tanulmányi idő öt év. A felvehető hallgatók számát és a felvétel szempontjait a népművelési miniszter állapította meg. (Még mindig fel lehetett venni érettségi nélkül is "kiváló 47

"

tehetségeket".) Az első két évfolyam alakrajzi és mintázó osztályokra, a többi három fötanszakokra tagozódott. 1956 után a művészhallgatók hat-, a rajztanárokat négy évig tanulhattak az intézményben. A rendkívüli rajztanárképzö tagozaton 1965 ben, a tárgyrestaurátor képző tagozaton, pedig 1974-ben kezdődött meg az oktatás. Fondunk 1876-tól tartalmazza a mindenkori képzési formáknak megfelelő hallgatói beiratkozási nyilvántartásokat. Forrásaink folyamatosan fennmaradtak, intézményünk egyik legértékesebb, legjobban kutatott részét képezik. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. Az a állag esetében az egyes kötetek elején gyakran megtalálható az adott kötetben szereplő hallgatók névsora.

a) Országos m.kir. Mintarajztanoda és Rajztanárképezde, Országos m. kir. Képzőművészeti Főiskola anyakönyvei, minősítési lapjai 1876-1976 257 kötet = 8,3 ifm 1. kötet

Országos m. kir. Mintarajztanoda és rajztanárképezde beíratási lajtsroma

2. kötet

II

3. kötet

II

4. kötet

10. kötet

"

1885-1886 és 1886-1887

11. kötet

"

1887-1888

12. kötet

"

1888-1889

13. kötet

"

1889-1890

14. kötet

"

1890-1891

15. kötet

"

1891-1892

16. kötet

1892-1893

17. kötet

"

1893-1894

18. kötet

"

1894-1895

19. kötet

1895-1896 II

20. kötet

1896-1897

21. kötet

Minösítési kimutatás

1897-1898

22. kötet

Anyakönyv (téli félév)

1897-1898

23. kötet

Anyakönyv (nyári félév)

1897-1898

24. kötet

Minösftés

1898-1899

25. kötet


1898-1899

26. kötet


1898-1899

27. kötet

Minősítés

1899-1900

28. kötet


1899-1900

29. kötet


1899-1900

30. kötet 1876-1877 tanév 1877-1878

Minősítés

1900-1901

31. kötet


1900-1901

1878-1879

32. kötet


1900-1901

1879-1880

33. kötet

Minősítés

1901-1902

5. kötet

II

1880-1880

34. kötet


1901-1902

6. kötet

II

1881-1882

35. kötet


1901-1902

7. kötet

II

1882-1883

36. kötet

Anyakönyv és minösítési kimutatás

8. kötet

II

1883-1884

9. kötet

II

1884-1885

48

(L félév)

37. kötet

1902-1903


49

, (II. félév) 38. kötet

1904-1905

(II. félév) 44. kötet

Rajztanárképző Föiskola

50

Szépmüvészeti Akadémia anyakönyvi

Szépmüvészeti Akadémia anyakönyvi 1911-1912

Rajztanárképzö Föiskola anyakönyvi

Szépművészeti Akadémia

1911-1912 anyakönyvi

66. kötet


Rajztanárképzö

67. kötet

1911-1912

anyakönyvi 1912-1913

Főiskola anyakönyvi




1912-1913

anyakönyvi 1912-1913

Szépmüvészeti Akadémia anyakönyvi és minösitési lap (I. félév)

1909-1910

1911-1912

Rajztanárképzö Föiskola anyakönyvi

és minösitési lap (II. félév)

1909-1910

anyakönyvi és

minösitési lap (I. félév) 52. kötet

65. kötet

Szépmüvészeti Akadémia anyakönyvi

1910-1911

és minösftési lap (II. félév)

1908-1909

és minösftési lap (I. félév) 51. kötet

64. kötet

Anyakönyvi és minösitési kimutatás

1910-1911

Rajztanárképzö Föiskola anyakönyvi és

és minösitési lap (I. félév)

1908-1909


63. kötet

Anyakönyv és minösitési kimutatás

anyakönyvi


1907-1908

(I. félév) 49. kötet

62. kötet

Anyakönyv és minösftési kimutatás


1910-1911

és minösitési lap (II. félév)

1907-1908


61. kötet


anyakönyvi

és minösítési lap (II. félév)

1906-1907

(I. félév) 47. kötet

60. kötet



1909-1910

1910-1911

és minösftési lap (I. félév)

1906-1907


59. kötet


lap (I. félév)

és minösftési lap (I. félév)

1905-1906

(I félév) 45. kötet

58. kötet


minősftési

minösftési lap (II. félév)

1905-1906

1909-1910

anyakönyvi

és minösftési lap (II. félév) 57. kötet

Anyakönyv és minösftési kimutatás (I. félév)

43. kötet

56. kötet




1904-1905


55. kötet


lap (II. félév)

Rajztanárképző Főiskola anyakönyvi

és

1903-1904

(I. félév)

41. kötet

54. kötet


minősítési

és minösítési lap (II. félév)

1903-1904


53. kötet

Anyakönyv és minösítési kimutatás (I. félév)

39. kötet

és

1902-1903

Rajztanárképzö

1913-1914

Főiskola anyakönyvi

51

és 68. kötet

lap (I. félév)

1913-1914

Szépmüvészeti Akadémia anyakönyvi és

69. kötet

minősítési

"

minősftési

lap (II. félév)

Rajztanárképző Főiskola


Rajtanárképző Főiskola

és 72. kötet

minősítési

minősítési



és 77. kötet

minősftési



Szépművészeti

és 80. kötet

minősitési

89. kötet



1917-1918

katonai 1917-1918

Rajztanárképző Főiskola katonai

1917-1918


1917-1918

Szépművészeti Akadémia anyakönyvi

és minősítési lap (I. félév) 1915-1916

90. kötet

91. kötet

1918-1919

Rajztanárképző Föiskola anyakönyvi

és 1915-1916

minősítési

lap (I. félév)



és minösítési lap (II. félév) 1916-1917

92. kötet

93. kötet

minősftési

lap (II. félév)

94. kötet

95. kötet

Szépmíivészeti Akadémia anyakönyvi 96. kötet

1918-1919


növendékek (nyári) 1917-1918

1918-1919


növendékek (II. félév) 1916-1917

1918-1919


növendékek (I. félév) 1916-1917

1918-1919


és 1916-1917



1917-1918

növendékek (nyári tanfolyam)

Akadémia anyakönyvi

és minősftési lap (I. félév) 82. kötet

88. kötet

anyakönyvi

lap (II. félév)

Szépművészeti Akadémia anyakönyvi

növendékek (március-május)

anyakönyvi

és minösftési lap (II. félév) 81. kötet

877. kötet

anyakönyvi

és minősitési lap (I. félév) 79. kötet

1914-1915

anyakönyvi

lap (II. félév)

1917-1918

növendékek nyári tanfolyama

1915-1916

és minősftési lap (I. félév) 78. kötet

86. kötet

anyakönyvi


van ebből a félévből)

és minősítési lap (II. félév)

1915-1916

és minősítési lap (II. félév) 76. kötet

85. kötet

Akadémia anyakönyvi

lap (I. félév)

1917-1918

és minősftési lap (II. félév)

914-1915

és minősítési lap (I. félév) 75. kötet

84. kötet

anyakönyvi

lap (II. félév)

Szépművészeti

és 74. kötet

1913-1914

lap (I. félév)


(kettő

1914-1915

lap (I. félév)

minősítési

és minősftési lap I-IV. osztály összevont


és 73. kötet

minősítési

1913-1914

anyakönyvi

és minősítési lap (I .félév) 71. kötet

83. kötet

anyakönyvi

és minősftési lap (II. félév) 70. kötet

és

1918-1919

Szépmüvészeti Akadémia anyakönyvi és

minősítési

lap (I-II. félév)

1919-1920

52 53

'l 97. kötet

és minősitési lap (I-II. félév) 98. kötet


és 99. kötet

minősitési

lap (I-II. félév)

származási és minősitési lap

129. kötet

I. félév

II. félév

107. kötet I. félév

II. félév

111. kötet i

I,

112. kötet

I. félév

113. kötet 114. kötet

II. félév


I. félév


II. félév

119. kötet 120. kötet 121. kötet 54

130. kötet

111-VII. évf.

1921-1922

131. kötet

1921-1922

132. kötet

III-IX. évf. (szaktanfoly.) 1921-1922

133. kötet

1922-1923

134. kötet

111.-VII. évf. (szaktanfoly.) 1922-1923

135. kötet

1922-1923

136. kötet

111-VII. évf. (szaktanfoly.) 1922-1923

137. kötet

I-II. évf. (általános)



1923-1924

III-VII. évf. (szaktanfoly.) 1923-1924


1921-1922

II. félév (ált. tanf.)

105. kötet

108. kötet

I-II. évf.

I. félév

138. kötet

140. kötet


141. kötet

1924-1925

142. kötet

III-IX. évf. ( szaktanfoly.) 1924-1925

143. kötet

1924-1925

144. kötet

III-IX. évf. (szaktanfoly.) 1924-1925

145. kötet

1925-1926

146. kötet

III-X. évf. (szaktanfoly.) 1925-1926

147. kötet




1925-1926

148. kötet


159. kötet

(I-II. évf.)

1926-1927

151. kötet

III-X. évfolyam

1926-1927

151. kötet


II. félév

1926-1927

III-X. évf.

1926-1927


1927-1928


1927-1928

Ill.-VIII. évf.(szaktanfoly. 1927-1928

I. félév


1928-1929


II. félév


1928-1929


I. félév.


1929-1930


II. félév


1929-1930

III-VI. évf. (szaktanfoly.) 1929-1930

I. félév

I-II. évf. (általános

1930-1931

111-VII. évf. (szaktanfoly.) 1930-1931 II. félév

139. kötet

1923-1924


I-II. évf., (általános)

Ill.-X. évf. (szaktanfoly.) 1927-1928


103. kötet

106. kötet

126. kötet 1920-1921

I. félév

125. kötet

Országos m. kir. Képzőművészeti Főiskola

101. kötet

104. kötet

1920-1921

II. félév



I. félév

102. kötet

1919-1920

anyakönyvi

és minősitési lap (I-II. félév) 100. kötet

122. kötet


I-II. évf. (szaktanfoly.)

1930-1931


I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I-II. évfolyam

1931-1932

111-VII. évfolyam

1931-1932

I-II. évfolyam

1931-1932

111-VII. évfolyam

1931-1932

I-II. évfolyam

1932-1933

III-VII. évfolyam

1932-1933

I-II. évfolyam

1932-1933

111-VII. évfolyam

1932-1933

I-II. évfolyam

1933-1934

III-VII. évfolyam

1933-1934

I-II. évfolyam

1933-1934

III-VII. évfolyam

1933-1934

•

55

~.

152. kötet

I. félév


II. félév


I. félév


II. félév


I. félév


II. félév


I. félév


II. félév


I. félév


II. félév


I. félév


II. félév


I. félév


II. félév

179. kötet 180. kötet 181. kötet 56

I. félév

l-II. évfolyam

1934-1935

182. kötet

111-VII. évfolyam

1934-1935

183. kötet

l-II. évfolyam

1934-1935

184. kötet

111-VII. évfolyam

1934-1935

185. kötet

I-II. évfolyam

1935-1936

186 kötet

111-VII. évfolyam

1935-1936

187. kötet

l-II. évfolyam

1935-1936

188. kötet

111-VII. évfolyam

1935-1936

189. kötet

I-II. évfolyam

1936-1937

190. kötet

111-VII. évfolyam

1936-1937

191. kötet

l-II. évfolyam

1936-1937

192. kötet

111-VII. évfolyam

1936-1937

l-II. évfolyam

II. félév

I-II. évfolyam

1941-1942

111-VII. évfolyam

1941-1942

l-II. évfolyam

1942-1943

111-VII. évfolyam

1942-1943

I-II. évfolyam

1942-1943

111-VII. évfolyam

1942-1943

l-II. évfolyam

1943-1944

111-VII. félév

1943-1944

I-II. évfolyam

1943-1944

III-VII. évfolyam

1943-1944

I. félév

1-VII. évfolyam

1944-1945

193. kötet

II. félév

1-VII. évfolyam

1944-1945

1937-1938

194. kötet

I. félév

l-II. évf. (általános)

1945-1946

111-VII. évfolyam

1937-1938

195. kötet

l-II. évfolyam

1937-1938

196. kötet

111-VII. évfolyam

1937-1938

197. kötet

l-II. évfolyam

1938-1939

198. kötet

III-VII. évfolyam

1938-1939

199. kötet

l-II. évfolyam

1938-1939

200. kötet

111-VII. évfolyam

1938-1939

201. kötet

I-II. évfolyam

1939-1940

202. kötet

111-VII. évfolyam

1939-1940

203. kötet

I-II. évfolyam

1939-1940

204. kötet

111-VII. évfolyam

1939-1940

205. kötet

I-II. évfolyam

1940-1941

206. kötet

111-VII. évfolyam

1940-1941

207. kötet

I-II. évfolyam

1940-1941

208. kötet

111-VII. évfolyam

1940-1941

209. kötet

I-II. évfolyam

1941-1942

III..VII. évfolyam

1941-1942

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév


II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

l-II. évfolyam

1945-1946

111-VII. évfolyam

1945-1946

I-II. évfolyam

1946-1947

111-VI. évfolyam

1946-1947

I-II. évfolyam

1946-1947

111-VI. évfolyam

1946-1947

I-II. évfolyam

1947-1948

111-VI. évfolyam

1947-1948

I-II. évfolyam

1947-1948

111-VI. évfolyam

1947-1948

I-II. évfolyam

1948-1949

III-V. évfolyam

1948-1949

I-II. évfolyam

1948-1949

III-V. évfolyam

1948-1949

57

". 233. kötet

Az 1949/50-ben tanult hallgatók anyakönyvi lapjai


I. évfolyam

A-Z

211. kötet

II. évfolyam

A-K

212. kötet

II. évfolyam

L-Z

236. kötet

213. kötet

III. évfolyam

A-L

214. kötet

III. évfolyam

M-Z

215. kötet

IV. évfolyam

A-Z

216. kötet

V. évfolyam

A-Z

237. kötet 238. kötet 239. kötet 240. kötet 241. kötet 242. kötet 243. kötet 244. kötet 245. kötet 246. kötet 247. kötet 248. kötet 249. kötet 250. kötet 251. kötet 252. kötet 253. kötet 254. kötet 255. kötet 256. kötet 257. kötet

235. kötet

Az 1950/51. tanévi hallgatók anyakönyvei 217. kötet

I. évfolyam

218. kötet

II. évfolyam

219. kötet

III. évfolyam

220. kötet

IV. évfolyam

221. kötet

V. évfolyam

222. kötet

VI. évfolyam

Az 1951/52 tanévi hallgatók anyakönyvei 223. kötet

I. évfolyam

224. kötet

II. évfolyam

225. kötet

III. évfolyam

226. kötet

IV. évfolyam

227. kötet

V. évfolyam

228. kötet

VI. évfolyam

229. kötet

1952/53 tanév V. éves hallgatóinak anyakönyve

230. kötet

Az 1949/50 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve (1949/50-1953/54) Az 1950/51 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve (1950/51-1955/56) Az 1951/52 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve ( 1951/52-1956/57)


Az 1952/53 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve (1952/53-1957/58) Az 1953/54 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve ( 1953/54-1958/59) Az 1954/55 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve ( 1954/55-1959/60) Az 1955/56 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve (1955/56-1960/61 ) Az 1956/57 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1957/58 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1958/59 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1959/60 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1960/61 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1961/62 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1962/63 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1963/64 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1964/65 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1965/66 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1966/67 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1967/68 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1968/69 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1969/70 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1970/71 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1971/72 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1972/73 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1973/74 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1974/75 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1975/76 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve Az 1976/77 tanévben kezdő hallgatók anyakönyve

b) A budapesti m. kir. Festészeti Mesteriskola anyakönyvei 1883-1932 5 kötet = 0,2 ifm 1. kötet

2. kötet 3. kötet

4. kötet

1883/84-es tanév 1884/85-1911/12 A nők számára berendezett m.kir. festészeti tanfolyam növendékeinek anyakönyve 1885/86-1908/09 A m.kir. II-ik festészeti mesteriskola 59

58 ~

": 'J"

tanítványainak anyakönyve A kecskeméti művésztelep tanit ványainak anyakönyve

5. kötet

1897/98-1905/06

3. kötet

1926/27-1931/32

4. kötet

c) Rajztanárok törzskönyve 1903-1949 10 kötet = 0,5 ifm Polgári iskolai rajztanárok 1903-1909 (1-200) törzskönyve

1. kötet 2. kötet

1909-1914 (201-400)

3. kötet

1914-1919 (401-600)

4. kötet

1919-1923 (601-800)

5. kötet

1923-1929 (801-996)

6. kötet

1930-1932

(997-1067)

és 1933-1935 (1-133)

5. kötet

" " "

1887/89

6. kötet

"

1893

7. kötet

"

1894

8. kötet

"

1894/95

9. kötet

" "

1895/96

10. kötet

1896/97

11. kötet

"

1897/98

12. kötet

"

1898/99

13. kötet

"

189911900

14. kötet

"

190011901

15. kötet

"

1901/1902

16. kötet

"

1878-1894

17. kötet

"

1895-1900

18. kötet

"

1901-1917

új sorszámozással 7. kötet

1936-1939 (134-309)

8. kötet

1940-1945 (310-576)

9. kötet

1946-1949(576(577)-700)

10. kötet

Középiskolai rajztanárjelöltek anyakönyv Tanftó(nö) képzőintézeti rajztanárjelöltek 1947-1949 (712-832) anyakönyve

2. kötet

Anyakönyvi füzetek (kisalakú)

"

1885/86

Iparos tanonciskolai rajztanítók anyakönyve 19. kötet

1925-1947

20. kötet

1947-1949

e) A rendkívüli rajztanárképző tagozat anyakönyvei 1965-1976 7 kötet = 0,2 fm

d) A képesítő vizsgálatra bocsátott rajztanár és rajztanító jelöltek anyakönyve 20 kötet = 0,30 fm 1879-1949 1. kötet

1884/85

1879/80 1880/81

60

1. kötet

Az 1965-ös tanévben kezdő hallgatók anyakönyve

2. kötet

Az 1966-os tanévben kezdő hallgatók anyakönyve

3. kötet

Az 1969-es tanévben kezdő hallgatók anyakönyve

4. kötet

Az 1971-es tanévben

kezdő

hallgatók anyakönyve

5. kötet

Az 197 4-~s tanévben

kezdő

hallgatók anyakönyve 61

.......~,

6. kötet

Az 1975-ös tanévben kezdö hallgatók anyakönyve

7. kötet

Az 1976-os tanévben kezdö hallgatók anyakönyve

f) A tárgyrestaurátor levelező tagozat anyakönyvei

1974-1976

3 kötet = 0,1 fm

12. Hallgatói tanulmányi nyilvántartások 1945-1987 8 doboz, 1 kötet = 1,00 ifm A hallgatói tanulmányi nyilvántartások között azokat az 1945 után keletkezett iratokat helyeztük el, melyek mindhárom állag esetében hiányosan maradtak

fenn. Az évenként rendezett átnézéssellehet kutatni.

l. kötet

Az 1974/75-ös tanévben kezdö hallgatók anyakönyve

2. kötet

Az 1975/76-os tanévben kezdő hallgatók anyakönyve

3. kötet

Az 1976/77-es tanévben kezdő hallgatók anyakönyve

iratokat

egyenkénti

a) Hallgatói névsorok

1945-1987


l. doboz

1945-1957

2. doboz

1964-1977

3. doboz 4. kötet

1977-1987 Hallgatói névmutató regiszter

1956/57 - 1957/58

b) Államvizsga jegyzőkönyvek

1953-1974

4 doboz = 0,48 ifm

1. doboz

1953-1954

2. doboz

1954/55-1960/61

3. doboz

1961-1968

4. doboz

1968-1974

c) Szigorlati jegyzőkönyvek

1964-1974

1 doboz = 0,12 ifm

1. doboz

62

1964-1974

63

~

'I)

15. Magyar KépzőművészetiFőiskola, Egyetem MDP és MSZMP szervezetének iratai

1949-1989

2 doboz = 0,24 ifm

működési Az 1949-es szervezeti és szabályzatban még nem emIítették az állampárt nevét (Magyar Dolgozók Pártja). Az 1956-os forradalom utáni hatályos rendelkezés 77. pontja szerint: " A Főiskolán a Magyar Szocialista MunkásPárt helyi szervezete és társadalmi szervezetek /tömegszervezetek/ működnek." A párt főiskolai szervezetének titkára részt vett a főtanszaki és a tanszéki értekezleteken is. A következő szabályozás (1966) szerint az intézmény az alkotmány "és a hatályos jogszabályok alapján az MSZMP" és a kormány által "meghatározott művelődési politika magvalósítása érdekében folytatja tevékenységét. Feladatainak ellátásában a ... működő társadalmi szervezetek munkájára támaszkodik." A rendelkezés a Főiskolai Tanács kapcsán a tanácsülésen szavazati joggal rendelkező MSZMP főiskolai szervezetének titkárát és azt említi, hogy ott az olyan ügyeket is napirendre kell tűzni, melyeket a főiskolai szervezet j avasol. Az egyetemi rang elérése (1972) évében kiadott szabályzat szól az Egyetemi Tanács elnökségéről, melynek a párt főiskolai szervezetének titkára vagy a vezetőség által kijelölt képviselője is tagja volt.

"!i'

A rendezés során az MSZMP (MDP) főiskolai szervezetének csekély mennyiségű iratanyaga került elő. A fondképző megszűntével az iratok mennyisége nem fog növekedni számottevően, a fond lezártnak tekinthető. A töredékes anyagot évenként rendeztük, kutatása egyenkénti átnézéssel történhet. l. doboz

1949-1978

2. doboz

1979-1989

,(

64

65

...Jih

~.

,;.

20. Pedagógia tanszék iratai

1964-1966

1 doboz = 0,12 ifm

Az 1949. évi reformintézkedések szerint a főiskola alakrajzi és mintázó osztályokra (I. és II. évfolyam), valamint főtanszakokra (festő, falikép és grafikai, szobrászat, rajztanárképző), a főtanszakok pedig tanszakokra tagozódtak. A tanszék fogalma az 1956 utáni átalakítással jelent meg. A szervezeti és működési szabályzat szerint a "főtanszakok és tanszékek a Főiskolán folyó gyakorlati és elméleti oktató-nevelő és tudományos munka alapvető szervei". A tanszékvezetőt a tanszék tanárai vagy docensei közül az igazgatónak a főiskolai tanács meghallgatásával tett előterjesztésére az oktatási miniszter nevezte ki határozatlan időre. A tanszéki értekezletekre valamennyi oktatót meg kellett hívni. Az értekezleten azokat az elvi jelentőségű művészeti, oktatási-nevelési, tudományos és egyéb kérdéseket kellett megtárgyalni, melyeket a tanszékvezető előterj esztett. Az 1966-os szabályozás arról is szól, hogy a "tanszékek közreműködnek - a tanszék jellegének megfelelően - a társadalom előtt álló egyes feladatok megoldásában (felügyelet, tanácsadás alsóbbfokú intézményeknél)." Valamennyi tanszéknek kötelessége volt "hallgatói marxista-leninista világnézeti fejlődését előmozdítani. Az 1972-es szervezeti és működési szabályzat a tanszéket már nem említi. Levéltárunkba mindössze' két év véletlenszerűen fennmaradt iratai kerültek, kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. 1. doboz

Tanszéki vegyes nem iktatott iratok

21. Vizuális Nevelési tanszék 1973-1992 1 doboz= 0,12 ifm

Az 1972-es szervezeti és

működési

szabályzat szerint a "művészképzési, oktató-nevelő és tudományos munkát a Főiskola oktatási szervezeti egységei" látták el. A felsorolt kilenc tanszék egyike a "Vizuális-nevelés Tanszék". A tanszékvezetőt a főiskola tanárai és docensei közül ekkor már a rektor javaslata alapján az Egyetemi Tanács bízta meg öt éves, több alkalommal is meghosszabbítható időtartamra. Valamennyi oktatónak jogában állt a tanterv keretébe illő művészeti- és tudományos tevékenysége eredményeit oktató- nevelő munkájában felhasználni. A tanszékek belső és külső munkatársai munkaértekezleteken vitatták meg az egység egész tevékenységét, értékelték az oktatók tevékenységét, javaslatokat készítettek az intézményi feladatok megoldására. A munkaértekezleteket a tanszékvezető szükség szerint, de legalább félévenként egy alkalommal hívta össze. Levéltárunkba a tanszék csekély mennyiségű iratanyaga került be, ezeket évenként rendeztüle Kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges. 1. doboz

Vegyes iratok,

1973-1992

1964-1966

67 66

116

lf

~

40. Vegyes iratok

1873-1980

6 doboz, 5 kötet, 24 darab = 0,75 ifin

Az intézmény történetére vonatkozó kéziratok a évkönyveiből (feltehetőleg a Tudományos Osztály számára propaganda célokra) kigépelt eseményleírásokat, illetőleg az 1972-ben megjelent kiadvány (Száz éves a Képzőmüvészeti Főiskola) előmunkálatai során keletkezett segédanyagokat tartalmazza. A "Figura" címü lap a főiskola ifjúsági lapja volt, melyet a Székely Bertalan Bajtársi Egyesület adott ki. A lapnak négy száma található meg levéltárunkban. főiskola

A vegyes iratok között helyeztük el az épület átalakításaira vonatkozó tervrajzokat (1871-1994), az új ságcikkek kivágatait, amely leginkább az 1980-as évek sajtófigyelőtől származó híradásait tartalmazzák. A ki nem váltott hallgatói okmányok között születési anyakönyvi kivonatok, érettségi bizonyítványok, végbizonyítványok találhatók, jórészt a XX. század első feléből (elvétve a XIX. század végéről). Az Iparművészeti szakosztály munkanaplója tulajdonképpen egy olyan naptár, melybe a különböző évek ugyanazon napjának oktatási programját írták be külön a férfiak, külön a nők számára (pl. december 4. 1908 péntek férfialc "III. középkori textil ékítmény IV. színes üveg ablak tervezés befejezés ugyan csak", nők: "asztalfutó kalotaszegi varrottas technikák befejezés IV. kasetta faberakási díszítménnyel.") A főiskola 1920. évi reformja eredményeinek áttekintésére kiküldött bizottság öt helyszíni ülést tartott 1928-ban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által felállított bizottság ülésein Komis Gyula államtitkár elnökölt. Az üléseken tagként vett részt Kertész K. Róbert helyettes államtitkár, Petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Gerevich Tibor egyetemi tanár, míg a főiskolát Réti István rektor, a tanárok közül Baranski E. László, Bosznay István, Lyka Károly, Pilch Dezső (a tanárok nem minden esetben) és Ferenczy József főtitkár képviselte. A rendkívül érdekes jegyzőkönyveknek több példánya is fennmaradt. I

1. doboz 2. doboz 3. doboz

4. doboz 5. kötet 6. kötet

7. kötet 8. kötet 9. kötet 10. doboz ll. doboz

68

Tervrajzok Tervrajzok Magyar Képzőmíívészeti Egyetem

vonatkozó újságkivágatok

gyííjteménye.

Ki nem váltott hallgatói személyi okrrmnyok 1915-1960 Az iparmíívészeti szakosztály munkanaplója 1908-1914 A föiskola 1920. évi reformja

eredményeinek áttekintésére kiküldött

bizottság értekezleteinek

jegyzökönyvei 1928

"

" Osztályzókönyv (kb. XIX. század vége) A főiskola történetére vonatkozó kéziratok fénymásolatai 1930-1953 A FIGURA címü főiskolai ifjúsági lap néhány lapszám fénymásolata 1935-1936

69

..~;,

~

.,

Eredeti oklevelek

13. Dylski Aurél iparos tanonciskolai rajztanári oklevele

1. A bécsi világkiállltás rendező bizottsága által kiadott oklevél a Rajztanoda részére

Wien, 1873. aug.18.

2. Paulovits Magdolna polgári iskolai rajz tanltónői oklevele

Bpest, 1916. jún.15.

3. Csömöri István művészeti és mértani rajztanári oklevele

Bpest,1919. febr. 15.

4. Faludi János bölcsészdoktori oklevele

Szeged, 1927.jún.26.

5. Dotnián Árpád középiskolai rajztanári oklevele

14. Középiskolai rajztanári oklevelek 11 db (Magyar Képzőművészeti Főiskola)


Bpest, 1950.

\


t ~it,i

6. A párizsi művészeti és technikai kiállítás díszoklevele az Országos m.kir. Képzőművészeti Főiskola részére

Paris, 1937. nov.25.

7. Icserchov András középiskolai rajztanári

oklevele

Bpest, 1945. aug.4.

8. Gonda László tanltóképző-intézeti rajztanári oklevele


9. Nagy Lajosné, Csókos Varga Györgyike középiskolai rajztanári oklevele


10. Pleidell Jánosné, Fetter Matild tanltónőképzőintézeti rajztanári oklevele


11. Somssich Klára polgári iskolai rajztanári oklevele


:',

12. Cseh István iparos tanonciskolai rajztanári oklevele Bpest, 1949. jún.24.

70

71

.~

50. Lyka Károly iratai -1845-1950 7 doboz = 0,72 ifin

l .

51. Zemplényi Tivadar iratai 1863-1917 1 doboz = 0,05 ifin

~.

\. i.

~'.

Lyka Károly (Pest, 1869 - Budapest, 1965) Művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1952, 1964). MÜllchenben és Rómában festészetet tanult, de ezt abbahagyva a művészeti kritikusi pályát választotta. 1914-ben lett intézményünk tanára, 1920-ban igazgatója. 1936-ban nyugdíjba ment. 1902-ben megalapította és 1918-ig szerkesztette a Művészet című folyóiratot. A Kisfaludy Társaság (1924) és a felsőház (1927) tagja lett. 1932-ben részt vett a Magyar Exlibris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének a megalapításában. Hagyatékát az OSZK Kézirattára és a Művészettörténeti Dokumentumtár őrzi. Levéltárunkba az egykori villáj ában maradt, s onnét a pusztulástól megmentett iratai, feljegyzései kerültek. Kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet.

;.: ",'

,',

t·

ll

.~"

il;~

f~ ~~

,~ \I ?

Zemplényi Tivadar (Eperjes, 1864 - Budapest, 1917) A Mintarajziskolában Lotz Károly és Székely Bertalan, MÜllchenben Hackl és Löfftz tanítványaként lett festő. Hazatérése után Nagybányán, majd Szolnokon alkotott. 1890-ben a Műcsarnokban kiállított Templomban című művét Ferenc József vásárolta meg. Ez az esemény alapozta meg hímevét. Az 1886-ban alapított Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsnak 190l-ben lett tagj a. Intézményünk tanára lett 1903-ban. Számos díj mellett 1911-ben a Nemzeti Szalon aranyérmét és állami aranyérmet nyert. Hagyatékát unokaöccse juttattatta el intézményünknek. Az iratok jórészt kinevezési okmányaiból állnak, de van köztük egy 190l-ben készült Kutatásuk egyenkénti fénykép is Zemplényiről. átnézéssellehetséges. l doboz

Vegyes iratok

1863-19

j:!

l. doboz

Személyi okmányok, feljegyzések, levelezés

2. doboz

Kéziratok a Képzőművészeti Főiskolával kapcsolatos iratok, művészekre vonatkozó feljegyzések, térképek, tervrajzok, fényképek

3. doboz

Pénzügyi feljegyzések

4. doboz

Pénzügyi feljegyzések

5. doboz

Aprónyomtatványok,

6. doboz

Aprónyomtatványok, könyvek

(7 doboz

Tárgyi emlékek)

értesítők,

t

újságkivágatok

73

72 ...

~.

~

52. Székely Árpád iratai

1878 - 1914

l doboz = 0,05 ifin

Székely Árpád (Marchendorf, 1861 - Budapest, 1914) Székely Bertalan fia, festő és illusztrátor. Atyjánál és Lotz Károlynál végezte tanulmányait. Intézményünket 1885-ben végezte el. A budapesti Műegyetem rajz és ornamentika tanszékén volt adjunktus. 1906-ban Milánóban díszoklevelet, míg a Nemzeti Szalon grafikai kiállításán II. díjat nyert. A levéltárba került iratok jórészt az ádámosi Székely család leszármazását mutatják be, ezen kívül gyászjelentésekből, újságkivágatokból állnak. Kutatásuk egyenkénti átnézéssellehetséges. l doboz

Vegyes iratok

1878-1914

DOKUMENTUMOK A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI

EGYETEM TÖRTÉNETÉBŐL2. RÉSZ

1875-1949

53. Kovács Géza iratai

1892 - 1933

1 doboz = 0,12 ifm

Kovács (Kovách) Géza (Felsőarad, 1862 - ?) Okleveles középiskolai rajztanár. 1886-tól az iparművészeti iskola segéd-, 1894-től pedig rendes tanára. 1897-ben a mintarajziskolához rendelték szolgálattételre. Rajzot, geometriai tárgyakat, látszattant tanított, tagja volt a rajztanárvizsgáló bizottságnak. 1921-ben a Rektori Tanács tagjává nevezték ki. 1924 ben nyugdíj aztálc. A levéltárunkban őrzött iratok döntően a kinevezési okmányaiból állnak, kutatásuk egyenkénti átnézéssel történhet. l doboz

Vegyes iratok

1892-1933 75

74

j

Magyar KépzőművészetiEgyetem Levéltára REPERTÓRIUM (1845)

Recommend Documents