MAGYAR IFJÚSÁG KÖZÖSSÉGI SZERVEZETE ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések A Szervezet - neve: Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete - nevének rövidítése: MIKSZ - székhelye: 1078 Budapest, Marek József utca 34. I. emelet 14. - működési területe: Magyar Köztársaság - működésének időtartama: a szervezet határozatlan időre jött létre. - képviselője: a szervezet főtitkára. A szervezet önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján, valamint ezen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően működik. A kialakított szervezeti felépítés biztosítani hivatott a demokratikus önkormányzati elven alapuló működést, valamint a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A tevékenység formáját és kereteit a jelen Alapszabály tartalmazza, ill. határozza meg. II. A Szervezet céljai és feladatai A MIKSZ a baloldali összefogást az ifjúság körében elősegítő társadalmi szerveződés létrehozása céljával alakult. Alapvető elkötelezettséget képvisel: - a munkavállalókat megillető társadalmi szolidaritás megértetésében és erősítésében; - a fiatalok társadalmon belüli sajátos érdekei feltárásában és megjelenítésében, a kapcsolódó érdekvédelem szervezésének, ill. elmélyítésének elősegítésében; - a fiatalok önálló életkezdését, a munka világába történő beilleszkedésüket célzó programok népszerűsítésében és támogatásában; - a szabadidő tartalmas eltöltését és a tudásszint növelésére való felhasználását célzó programok szervezésében és alakításában; - a társadalmi eligazodást segítő képzések szervezésében. Nyitott a haladó és humanista értékek befogadására, tevékenységét az Alkotmány és az alkotmányos rend tiszteletben tartásával folytatja. A felépítésében, működésében demokratikus elveket követ. Tartózkodik a politikai pártok szervezett, közvetlen támogatásától, de nyitott a baloldali pártok és más baloldali ifjúsági szervezetek irányába, azok akcióihoz – szükség szerint, adott kérdésekben – az arra meghatározott döntési feltétel betartásával, eseti jelleggel csatlakozhat, hazai és nemzetközi progresszív ifjúsági és civil társadalmi szerveződésekkel együttműködésre léphet. A Szervezet – ilyen irányú közösségi döntés esetén – részt vehet a civil szervezetek számára nyitott választási folyamatokban és ennek érdekében, a 4.6 pontban meghatározott feltétellel jelöltet állíthat. A MIKSZ a tevékenységi gyakorlatát a nyitottság szelleme, az elesetteket illető érdekvédelem szempontjaival való feltétlen szolidaritás követelményei szerint alakítja.
1
III. A Szervezet tagjai, azok jogai és kötelességei 1. Tagsági viszony keletkezése 1.1 A MIKSZ tagja lehet minden, a 14. életévét betöltött [a kiskorúak esetében szülői v. gyámi hozzájárulással rendelkező] magyar és külföldi állampolgár, politikai irányultságától, ideológiai v. filozófiai önmeghatározásától függetlenül, aki - egyetértően elfogadja a jelen Alapszabályt és a közösségi térben magára nézve kötelező viselkedési és megnyilatkozási elvnek tekinti a II. fejezetben összefoglalt célokat, - belépési szándékát írásban közli, - rendszeresen tagdíjat fizet, azzal a feltétellel, hogy felvételét a Szervezet 2 tagja javasolja. 1.2 A tagfelvételről a MIKSZ Ügyvezető- Testülete dönt. A felvételi eljárásnak szükséges kelléke a kitöltött belépési nyilatkozat és a 2 ajánló támogatás megléte. Támogató javaslat írásban is adható. A tagsági viszony az Ügyvezető- Testület minősített, 2/3-os többségű döntésével jön létre. Amennyiben a felvételi kérelmet az Ügyvezető- Testület elutasítja, a döntést a kérelmező felé írásban is indokolni kell. 1.3 Az elutasított kérelmező ezt követően a felvételét, legalább 4 hónap elteltével, a Kongresszusnál kezdeményezheti. E testületnek a támogató döntésével kerülhet a kérelem ismételten az Ügyvezető- Testület elé; ez esetben a Kongresszus határozata helyettesíti az egyik ajánlást. 1.4 Személyi kérdésekben, ide értve a tagfelvételt is, a határozathozatal valamennyi szervezeti szinten minősített, min. 2/3-os többségi egyetértéssel hozható. 2. Tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással, törléssel vagy elhalálozás esetén. 2.1 A kilépési szándékot az Ügyvezető- Testületnek szóban, vagy írásban kell bejelenteni, aki a következő ülés napirendjére tűzi a bejelentést. A tagsági viszony az azonnali kilépési szándékot kifejező bejelentés esetén annak kézhezvétele napjával szűnik meg; a nyilvántartásból törlés az Ügyvezető- Testület tudomásul vételi határozatának napjával történik. A bejelentés szóbeli, v. írásos formájának hiányában, de ráutaló magatartás esetén a tagsági viszony törléssel szűnik meg (ld. 2.4 sz. pontban). 2.2 Az Ügyvezető- Testület – a Kongresszus javaslatára – kizárhatja azt a tagot, aki a MIKSZ céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azokkal ellentétes magatartást tanúsít és ezzel a Szervezetnek a baloldali közvélemény előtti etikai megítélését ismétlődően, figyelmeztetés ellenére elítélő irányba befolyásolja. Ilyen kötelességszegő magatartásnak minősül, különösen, a baloldali összefogás szellemével ellentétes fasisztoid, antiszemita és/vagy rasszista nézetek nyilvános képviselete, az összefogás céljának és értelmének hasonló körülmény melletti kétségbe vonása, az együttműködő (v. potenciálisan erre készülő) szervezetek, személyek nyilvánosság előtti sértő, lealázó megjelölése, vagy kirívóan egyoldalú kritikája, az általános humanista értékek befogadására irányuló 2
követelmények helyességének vitatása; de úgyszintén alkalmatlan a MIKSZ céljaival való azonosulásra az is, aki a Szervezetet jobboldali nézetek terjesztésére próbálja felhasználni. A kizárási ok helytállóságáról az Ügyvezető- Testület által ilyen esetben életre hívott, min. 3 fős eseti bizottság az érdekelt fél meghallgatása után alkot véleményt és tesz javaslatot az Ügyvezető- Testületnek a kizárási szankció szükségességére. Döntést az ÜgyvezetőTestület hoz, 2/3-os többségi határozattal. A kizárási döntés ellen a Kongresszushoz lehet fellebbezni, ahol önálló napirendi pont keretében, a kizárást sérelmező személy meghallgatása után és jelenlétében a küldöttek ugyancsak 2/3-os minősített többséggel határoznak a fellebbezés sorsáról. Jogorvoslatért a Kongresszushoz fordulás lehetőségére az érintett személy figyelmét az Ügyvezető- Testületi kizárási határozat meghozatalakor jegyzőkönyvileg dokumentált módon fel kell hívni. 2.3 Az Ügyvezető- Testület törölheti a tagok jegyzékéből azt, aki - a tagdíját 3 hónapot meghaladóan, - a jogkövetkezményekre figyelmeztetve - min. háromszori felhívás ellenére sem fizeti. - A vállalt tisztségének – rajta kívülálló okok miatt kivéve – nem tesz eleget. 2.4 A tagsági viszony a tag elhalálozásának napjával automatikusan megszűnik. 2.5 A tagsági viszony megszűnésével a tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik.
IV. A MIKSZ szervezete A Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete az alábbi testületekből és szervekből épül fel: • •
Kongresszus Ügyvezető- Testület
1. Kongresszus 1.1 A Kongresszus a MIKSZ legfőbb képviseleti és döntést hozó testülete: ülését az Ügyvezető- Testület hívja össze, évenként legalább egyszer, tisztújító Kongresszust 2 évente. A Kongresszus időpontját és napirendjét a tervezettet legalább 60 nappal megelőzően meg kell hirdetni. A Kongresszus időpontja előtt legalább 15 nappal szükséges a meghívókat kézbesíteni. 1.2 Az Ügyvezető- Testület köteles 60 napon belül rendkívüli Kongresszust összehívni, ha azt a tagok 30%-a írásban, a napirend pontos megjelölésével és határozati javaslat tervezet benyújtásával kezdeményezi. A Kongresszust össze kell hívni akkor is, ha a Bíróság a Kongresszus hatáskörébe tartozó kérdésben rendel el változtatást, vagy végrehajtandó cselekményt. 1.3 A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) elfogadja, módosítja az Alapszabályt, b) meghatározza a MIKSZ tevékenységének főbb irányait, általános célkitűzését és programját, 3
c) megvitatja az előző Kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolót, d) dönt az Ügyvezető- Testület éves beszámolójának elfogadásáról, e) véleményt alakít ki a tagok Kongresszushoz benyújtott indítványairól, fellebbezéseiről, f) dönt a MIKSZ más társadalmi szervezethez való csatlakozásáról, egyesülésről, illetve kiválásáról, g) elvi döntést hoz választáson való részvételről és programról, h) megválasztja, vagy – az 1.6 pontban tárgyalt indok fennállásának esetén – visszahívja a MIKSZ főtitkárát, főtitkár-helyettesét és a gazdasági felelősét, továbbá az ÜgyvezetőTestület tagjait, i) dönt a tagsági díj mértékéről, j) dönt a MIKSZ éves költségvetésének, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésnek az elfogadásáról, k) dönt saját ügyrendjéről. 1.4 A Kongresszus határozatképes, ha a szervezet össztaglétszámának 50%-a +1 fő jelen van. A határozatképesség hiányában a Kongresszust újra össze kell hívni, az eredeti napirendek alapján. A határozatképtelenség miatt – akár ugyanazon napra – azonos napirenddel ismételten összehívott Kongresszus a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták. Ez az ismételten összehívott Kongresszus azonban minősített szavazási arányt megkövetelő kérdésekben – így a tisztségviselőkről – határozatot nem hozhat, a MIKSZ Alapszabályát nem módosíthatja, nem jogosult kimondani a MIKSZ szétválását, vagy egyesülését más szervezettel és nem jogosult a szervezetet megszüntetni. 1.5 A Kongresszus a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tisztségviselők megválasztása, ill. visszahívása is nyílt szavazással történik. A megválasztáshoz (visszahíváshoz) a tagok több mint felének egyetértő szavazata szükséges. Ha a tagok 1/3-a kezdeményezi, a tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. A választott tisztségek betöltéséhez a Kongresszus résztvevőiből, ideiglenes jelleggel megalakított 3 tagú jelölő bizottság tesz javaslatot a Kongresszusnak. Az egyénenkénti szavazásokkal elfogadott személyi javaslatok jelölő listára kerülnek. Bármelyik tag jogosult a jelölő listára további személyek felvételét javasolni, akik megerősítő szavazási eredmény birtokában kerülnek a listára. 1.6 Visszahívásra okot adó körülmény – kizárás felvetésére is okot adó tételes etikai vétségen túl – a választott tisztségviselő alkalmasságáról időközben, a tevékenysége értékelésével összefüggésben felmerült kétség, ill. az ennek nyomán kialakuló többségi bizalomvesztés. 2. Ügyvezető- Testület 2.1 A Kongresszus két ülése között a MIKSZ felelős operatív irányító testülete, mely a Kongresszus határozataival összhangban, azok érvényesítése érdekében működik. Létszáma 3 fő. Működésének szabályait – az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott követelmények betartásával, ill. a testületekre vonatkozóan a jelen Alapszabály szerint tartalmazott feltételekhez igazodóan – maga állapítja meg. A gazdasági felelős közreműködésével az Ügyvezető- Testület kezeli a MIKSZ vagyonát. Szükség esetén létrehozhat munkacsoportokat a különféle szakterületek koordinálására. 2.2 Az Ügyvezető- Testület szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik. Az ülések összehívásáról a főtitkár gondoskodik. A főtitkár köteles az Ügyvezető- Testület ülését 4
akkor is összehívni, ha a tagok 1/3-a írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri. Az Ügyvezető- Testület akkor határozatképes, ha ülésein a tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a felvetés nem minősül megszavazottnak: azt ismételt szavazásra kell bocsátani, mindaddig, amíg többségi döntés nem alakul ki. Az Ügyvezető- Testület az ülésén jelenlévő tagok többségének támogatásával titkos szavazást rendelhet el. Az Ügyvezető- Testület ülései a MIKSZ tagjai számára nyilvánosak. Üléseit a Kongresszus által megválasztott főtitkár, akadályoztatása esetén a főtitkárhelyettes vezeti. Az Ügyvezető- Testület minden tagja egyenlő jogokat élvez. 2.3 Az Ügyvezető- Testület a feladat- és hatáskörében - előkészíti a kongresszusi előterjesztéseket, dokumentumokat és aktívan közreműködik azok végrehajtásában; - ellátja a MIKSZ működtetéséhez szükséges aktuális feladatokat, koordinálja és ellenőrzi megvalósulásukat; - eljár a hozzá előterjesztett konkrét ügyekben; - dönt minden olyan kérdésben, amelyek nem tartoznak más testületek kizárólagos hatáskörébe. 3. Tisztségviselők A Szervezet tisztségviselőit a Kongresszus választja 2 éves időtartamra. A bármilyen ok miatt, a 2 éves időtartam közben megválasztott tisztségviselő megbízatása is a többi választott tisztségviselő időtartamának lejártával megszűnik. A Szervezet tisztségviselői tevékenységüket díjazás nélkül látják el. A tisztségviselők megbízatása megszűnik - a megválasztás időtartamának lejártával, - lemondással, - a tisztségviselő halálával, - Kongresszuson (rendkívüli Kongresszuson) meghozott visszahívó határozattal. A Szervezet tisztségviselői a Szervezet képviseletében eljárva, sem kongresszusi, sem Ügyvezető- Testületi elvi állásfoglalással ellentétesen a Szervezet nevében nem nyilatkozhatnak. Főtitkár A MIKSZ főtitkárát a Kongresszus választja 2 évre. Mandátuma tisztújító Kongresszustól tisztújító Kongresszusig tart. Feladata a MIKSZ tevékenységének koordinálása, a jogszerű működés feltételeinek biztosítása, valamint a Szervezet képviselete az illetékes hatóságok előtt, más szervezetek, ill. harmadik fél felé. Munkáját a Kongresszus határozatai, az elfogadott program és az Ügyvezető- Testület döntéseivel összhangban végzi. A főtitkár felel a MIKSZ gazdálkodásáért. A készpénzforgalmat utalványozóként engedélyezi, a bankszámla feletti rendelkezés jogát gyakorolja. A főtitkár akadályoztatása esetén, a főtitkár-helyettes, vagy valamelyik Ügyvezető- Testületi tag jár el a MIKSZ képviseletében. Főtitkár-helyettes 5
A főtitkár-helyettes, a főtitkár által személyre szólóan meghatározott területen, annak összefogása útján önállóan segíti a főtitkár munkáját. A főtitkár akadályoztatása esetén rendelkezik annak jogkörével és az ilyen értelemben kapott meghatalmazás birtokában, átmenetileg képviseli a Szervezet. Személyét a Kongresszus nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg. Gazdasági felelős Végzi a tagdíjbevételek nyilvántartását, intézi a bevételi és kiadási pénzforgalmat, felügyeli a pénzintézeti számlakezelést és gondoskodik a Szervezetre vonatkozó adózási/számviteli rend betartásáról. Évente egy alkalommal, az évnyitó Kongresszus számára jelentést állít össze a megelőző év gazdálkodásáról. A készpénzforgalomban bizonylat kiállítóként vesz részt.
V. A MIKSZ gazdálkodása V.1 A gazdálkodás alapjául szolgáló vagyon tagdíjbevételből, a magán és jogi személyek felajánlásából származó hozzájárulásból, pályázati támogatásból, továbbá hagyatékból származhat. A Gazdasági felelős havi rendszerességgel tagdíjat szed, melynek mértékét a Kongresszus állapítja meg. A tagdíj aktuális összege 500 Ft/hó/fő. A tagdíjat és egyéb bevételeket a Szervezet központi bankszámlájára fizetik be. A MIKSZ révén önkormányzati tisztséghez jutott képviselő, vagy bizottsági tag a tiszteletdíjának legalább 10%-ával köteles támogatni a MIKSZ-et. V.2 Az Ügyvezető- Testület – a Kongresszuson elfogadott éves gazdálkodási terv és a felvetődő szükségszerűség alapján – dönt a MIKSZ bevételeinek felhasználásáról. A bevételeket és kiadásokat a társadalmi szervezetekre érvényes pénzügyi és számviteli szabályok szerint kell nyilvántartani. A Szervezet pénzintézeti számlaforgalmának részeként funkcionáló készpénzes kiutalások kettős aláírással történnek. A bizonylat kiállításának joga a gazdasági felelőst, az utalványozásé pedig a főtitkárt illeti meg. V.3 Vagyontárggyal a Szervezet nem rendelkezik és ezt nem is tervezi. Ilyen lehetőség, ill. szükség konkrét felmerülése esetén a Kongresszusnak meg kell alkotnia a fennálló számviteli szabályokra tekintettel szükségessé váló szabályzatokat. V.4 A MIKSZ vállalkozói tevékenységet csak a jelen Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. V.5 A MIKSZ tevékenységének szélesebb körben történő megismertetése érdekében újságot illetve kiadványokat jelentethet meg és ennek érdekében kiadót működtethet. V.6 A MIKSZ vagyona oszthatatlan szervezeti vagyon. A Szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – ilyen tartozásért a saját vagyonukkal nem felelnek. V.7 A MIKSZ nem fogadhat el támogatást, ha azt olyan feltételekhez kötötték, amely feltételek ellentétesek a MIKSZ céljaival. Minden célhoz, vagy feltételhez kötött támogatás, 6
adomány esetén az Ügyvezető- Testületet illeti az annak elfogadásáról, vagy elutasításáról szóló döntés meghozatala.
VI. A Szervezet megszűnése VI.1 A MIKSZ feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének bírósági megállapításával szűnhet meg. Saját kezdeményezésben tervezett feloszlásról kizárólagosan csak a Kongresszus hozhat döntést. VI.2 Jogutód nélküli megszűnés esetén, a tartozások rendezését követően a Szervezet rendelkezésében maradó anyagi eszközök tulajdonjoga a Fővárosi Bíróságon 9170 sorszám alatt nyilvántartott, 1194. Budapest, Kolozsvár u. 7. székhelyű „Magyar Szociális Fórummozgalmakért Alapítvány”–ra száll (adószám: 18253083-1-43; szlaszám: 1201191100157987-00100002). Elfogadta a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete I. Kongresszusa Budapest, 2011 szeptember 20.
7
