Magyar Honvédség és a társadalom Katonáink a válságreagáló és béketámogató műveletekben Katonaszociológia, CIMIC, Szervezetszociológia
Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, PhD Balkán, Irak, Afganisztán hadműveleti szakértő NKE/ZMNE c. egyetemi tanár Budapest, 2012. szeptember 04., NKE HHK
I. rész Katonaszociológia, civil-katonai kapcsolatok
Oktatási cél: megismertetni
A hadügy szociológiája, s annak részeként a katonaszociológia, mint szakdiszciplína fejlődéstörténetét, klasszikusait, - alapkérdéseit, - kutatási módszertanát, - elméleti és empirikus vizsgálati kérdésköreit;
A biztonság garantálására létrehozott szervezetek, intézmények (hadsereg, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok) és a civil társadalom közötti viszonyok rendszerét, (polgári-katonai kapcsolatok; a hadsereg és a társadalom viszonya);
A biztonsági és a védelmi szektorok átalakítása, ill. reformja jellemzőit, kérdésköreit, kihívásait (hazai és NATO-, EU- tagállami példákkal);
A védelmi szféra intézményrendszerének elemei felett megvalósuló polgári demokratikus kontroll hazai és nemzetközi példaeseteit, problémáit és trendjeit. 3
A hadügy szociológiája A hadügy szociológiájának (a hadsereg és a társadalom viszonyának kutatása) fejlődéstörténete A hadügy szociológiájának klasszikusai:
Andreski, a II. vh. után az első említésre méltó szociológus (1952), Finer, a fegyveres erők és a hatalom viszonyáról szóló kutatásaival, Wilson McWilliams, ‘a fegyveres erők fő feladata a kormányzat védelme’, Gino Germani, Kalman Silvert, a latin-amerikai katonai intervenciókról, C. Wright Mills: az ‘50-es évektől új irány (igény) a hadsereg megítélésében, USA (1784, Kongresszus: „Békeidőben a hadsereg jelenléte összeegyeztethetetlen a republikánus kormányok elveivel.”
Samuel Huntington, „A katona és az állam” című művével, a hadsereg megítélése a hidegháborús szembenállás időszakában: felismerte a hadsereg és a társadalom kapcsolatának fontosságát! A professzionalizmus koncepciója!! 4
A hadügy szociológiája
folyt 1.
Morris Janowitz, a polgári és a katonai szféra közeledéséről, Bengt Abrahamson, a professzionalizmus kritikájával, David Rappaport, a tipizált civil-katonai kapcsolatokkal, Amos Perlmutter, a professzionalizmus és a praetoriánizmus kérdéseivel, Maury Feld, az öt haderőtípus megkülönböztetésével,
Harold Lasswell, a „garrisson state” (helyőrség állam) hipotézisével!
‘A modern harc feltételei erősítik az állandó katonai befolyást’, 1940 … ‘A modern államokat testületileg irányítják, ahol magasan képzett, technikai csoportok vesznek részt a döntéshozásban’, 1960 …
Claude Welch, Arthur Smith: visszatérés az alaptételekhez; ‘a fegyveres erők politikai befolyása államonként eltérő, de van!’ Mátrix, keresztreferencia szintekkel, a világ valamennyi államát leképezve;
C. Clausewitz, tábornok: A háborúról; (eddig 4 kiadásban jelent meg Mo-on) 5
A hadügy szociológiája
folyt 2.
Charles Moskos, a XX. sz. végének legnagyobb hatású katonaszociológusa, A polgári-katonai kapcsolatokon belül a hadseregek változásainak faktorait (Fenyegetettség, Fő feladat, Haderő struktúrája, Domináns katonai professzió) kijelölve - a hidegháború előtti, - a hidegháború alatti, - a hidegháború utáni korszakok hármas tagoltságába ágyazva jellemzi a folyamatokat!
Itt jelenik meg először a klasszikus zárt katonai szervezeti forma helyett egy a polgári-katonai kapcsolatokkal jóval gazdagabban átszőtt, nyitottabb, posztmodern típusú katonai szervezet, arányosan megosztott polgári és katonai felelősséggel,, a polgári illetékesekkel való több szinten történő szoros együttműködéssel.
Charles A. Cotton, a sorkötelezettség rendszeréről a hivatásos hadsereg rendszerére átálló társadalmakról. (Hová tűnt mára a francia forradalom szülte sorkatonai szolgálat intézménye …)
6
A katonaszociológia helye és szerepe A katonaszociológia helye és szerepe a tudományok rendszerében Míg a szociológia a társadalmi valóság megfigyelésére, a társadalmi jelenségek közötti összefüggések felismerésére és feltárására épül, addig a katonaszociológia a társadalom egyik szegmensével, a hadsereggel és annak szervezeti, csoport, személyi, feladatvégzési kérdéseivel kapcsolatos összefüggések feltárására koncentrál.
A katonaszociológia kiemelt vizsgálati körei lásd. missziós kérdőíves vizsgálat az elmúlt 3 évben!
A katonaszociológia kutatások módszerei - problémamegfogalmazó, vagy felderítő vizsgálatok, - leíró jellegű vizsgálatok, - magyarázó jellegű vizsgálatok.
A kutatások szakaszai: témaválasztás, a probléma megfogalmazása, hipotézisek felállítása, operacionalizálás, adatgyűjtés-feldolgozás, eredmények közzététele.
7
A polgári-katonai kapcsolatok fogalma, rendszere
A polgári-katonai kapcsolatok fogalma, a NATO AJP-9 szerint: A civil-katonai együttműködés a katonai és a civil oldal, kormányzati és nem-kormányzati szervek, a nemzeti hatóságok, a nemzetközi szervezetek, valamint a helyi lakosság között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés a katonai feladat (támogatott parancsnok küldetésének) eredményes végrehajtása érdekében.
A polgári-katonai kapcsolatok, a ‘CIMIC’ rendszere
A polgári-katonai kapcsolatok keleti és nyugati modelljének alapvető jellemzői
INFOOPS, információs műveletek
PSYOPS, lélektani műveletek 8
A CIMIC helye, célja a NATO műveletekben
1.
A polgári-katonai együttműködés (CIMIC - Civil-Military Cooperation) nem új jelenség a NATO-n belül. Tradicionálisan azonban úgy tekintettek rá, mint ami alig több logisztikai problémánál. A NATO azon műveletei, melyek saját határain kívül zajlanak, s ahol hiányoznak a működőképes polgári intézmények, illetve a hatékony infrastruktúra, más és sokkal összetettebb problémát jelentenek.
A NATO lehetséges tevékenységi környezetének megváltozása új Stratégiai Koncepció (SC ’99) kialakításához vezetett. A kollektív védelem megvalósítási képessége mellett a Koncepció megállapította, hogy a Szövetségnek készen kell állnia arra, hogy “hatékonyan részt vegyen a konfliktus-megelőzésben és aktívan rész vállaljon a válságkezelésben, beleértve ebbe a válságreagáló műveleteket” (CRO Válságreagáló Műveletek) egyaránt. 9
A CIMIC helye, célja a NATO műveletekben
2.
A hadműveletek tervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni a műveleti terület szociális, politikai, kulturális, vallási, gazdasági, környezeti és humanitárius tényezőit, számolni kell a nagyszámú nemzetközi és nem-kormányzati szervezet jelenlétével, akiknek a céljait, módszereit és leendő tevékenységét összhangba kell hozni.
A békefenntartókat érő kihívások a média jelenlétével és a helyi és nemzetközi közösség elvárásaival tovább szélesednek. A civil szervezetek – a helyi lakosság, valamint kormányzat – és a katonai erők között fenntartott hatékony kapcsolat alapvető fontosságú a jövő konfliktusainak megoldásában. A CIMIC jelenti azt az eszközt, amely ennek a kapcsolatnak a megteremtését és fenntartását biztosítja. 10
A CIMIC fő funkciói
A polgári-katonai kapcsolattartás A civil-katonai kapcsolattartás feladata a szükséges koordináció biztosításával támogatni, megkönnyíteni a műveletek tervezését és végrehajtását. A civil hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartást megkönnyíti – sok más mellett – a megfelelő tömegtájékoztatás (PI Public Information). Ez megköveteli a civilkatonai együttműködés eredményeinek és sikereinek megfelelő időbeni publikálását, hozzájárulva ezzel a lakosság, a nemzetközi szervezetek és a nem-kormányzati szervek támogatásának megnyeréséhez.
A polgári környezet támogatása Magában foglalja többek között a civil lakosság evakuálására vonatkozó tervek koordinációját, a humanitárius segítségnyújtást (élelmiszer- és vízellátást), a kritikus infrastruktúra helyreállításában való segítségnyújtást, a civil szervezetekkel együttműködve a menekültek befogadásának megszervezését.
A haderő támogatása Törekedniük kell arra, hogy a lakosság a (békefenntartó) katonák jelenletét és tevékenységét törvényesnek, jogszerűnek fogadja el, annak érdekében, hogy részükről a lehető legszélesebb körű támogatást nyerjen a műveletek végrehajtásához. A CIMIC kulcsszerepet játszik ebben. 11
A polgári-katonai kapcsolatok keleti és nyugati modelljének alapvető jellemzői
Az első különbség: - a nyugati demokráciákban a fegyveres erőknek külső missziót tulajdonítottak, - a közép-kelet-európai országokban a fegyveres erőknek elsősorban belső feladatot szántak;
A második különbség: - a nyugati demokráciákban a hadsereget apolitikusnak tekintették, - a kk-európai országokban a hadsereg (a gazdaság, a politika mellett) az állam egyik legfőbb intézményesített alkotóelemének számított;
A harmadik különbség: - a nyugati demokráciákban elvárás volt a katonák pártosodástól való mentessége, - a kk-európai országokban a katonák a politikában, a politika a hadseregben volt jelen; [monolitikus ideologikusság követelménye];
A negyedik különbség: - a nyugati demokráciákban a hadsereget a szuverén állam elemének tekintették, - a kk-európai országok legtöbbjében az adott hadsereg a VSZ-nek (is!) alá volt rendelve. 12
A ‘biztonsági szektor’ fogalomköre és problémái
A ‘biztonsági szektor’ fogalomköre és problematikája
Azon szervezetek és intézmények, amelyek felhatalmazással rendelkeznek - a (fegyveres) erőszak legitim alkalmazására, illetve arra, hogy - az erőszak alkalmazását elrendeljék vagy azzal fenyegessenek az adott állam illetve az állampolgárok (közösségeinek) a külső és belső biztonságának a védelme érdekében
Azon intézmények a biztonsági szektoron belül, amelyek a fegyveres erők és rendvédelmi szervek mellett a fegyveres erőszak legitim alkalmazására felhatalmazott szervezetek, intézmények menedzsmentjét végzik, illetve azokat kontrolljuk (irányításuk, ellenőrzésük) alatt tartják 13
A ‘biztonsági szektor’ három fő pillére, szereplői
Jellegadó vonásaik: hatékony, legitim és demokratikusan elszámoltatható; Viszonyrendszerük béke- és ‘minősített’ (2012: különleges jogrend!) időszakban; BSz 3 pillére:
Az un. „alapvető biztonsági szereplők”
A biztonságpolitika menedzsmentjével és foglalkozó szervezetek, intézmények, testületek
Az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer elemei
kontrolljával
14
I. pillér:
Az un. ‘alapvető biztonsági szereplők’
A hadsereg
A rendőrség
A határőrség
A vám-és pénzügyőrség
A vám- és adóhatóság
Félkatonai szervezetek
Titkosszolgálatok (civil és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) 15
II. pillér: A biztonságpolitika kontrolljával foglalkozó szerv.-k
A biztonságpolitika menedzsmentjével és foglalkozó intézmények, szervezetek, testületek
kontrolljával
A törvényhozás és a végrehajtó hatalom szervei
A nemzetbiztonsági tanácsadó testületek
Civil társadalmi szervezetek
16
III. pillér: Az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer
Az igazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer elemei
A bírói és ügyészi szervezetek
Nyomozó hatóságok
Büntetés-végrehatási szervek
Országgyűlési biztosok 17
A ‘kiegészítő’ biztonsági szektor szereplők Az un. ‘nem törvényes, illetve törvény által nem egyértelműen besorolt/beszabályozott’ intézményi és szervezeti elemek (szerepet játszhatnak bizonyos biztonsági igények kielégítésében, avagy éppen destabilizálhatják egy adott ország nemzetbiztonságát!) A biztonság privatizálása!
magán biztonsági vállalatok (PSC – Private Security Companies) (személy- és objektumvédelmi szolgáltatások)
magán katonai vállalatok (PMC – Private Military Companies) MSF - katonai támogató vállalatok; MCF – katonai tanácsadó vállalatok; MPF – katonai erőt biztosító vállalatok. 2012: PMCT-counterterrorism! magántestőr-hadseregek Politikai pártok milíciái
18
Az ‘alapvető biztonsági szereplők’ civil kontrollja
A fegyveres erők, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok objektív és szubjektív kontrollja A civil kontroll fogalma: azt az elvárás-rendszert, politikai és intézményi működési normát jelenti, melyet a nyugati társadalmi fejlődés a fegyveres erők polgári irányításaként és ellenőrzéseként épített ki.
A polgári ellenőrzés egyértelmű politikai kontrollt jelent! Elvárás-rendszer: - az alaptörvényben/alkotmányban rögzítik az ellenőrzést és elszámoltatást, - valamennyi hatalmi ág rendelkezik a fegyveres erők ellenőrzésére eszközökkel, - a hatalmi ágak egymást is ellenőrzik, hogy egyik se éljen vissza a hadsereggel.
19
A nemzetbiztonsági szolgálatok civil kontrollja …
A hírszerző szervek és a titkosszolgálatok civil kontrolljának speciális kérdései
20
Kötelező és ajánlott irodalom
Joó Rudolf (2001) Civil-katonai kapcsolatok. In: Gazdag Ferenc (szerk.) Biztonságpolitika. Budapest: SVKH, 99-111. Huntington, Samuel P. (1994) A katona és az állam. A civil és a katonai szféra viszonyának elmélete és politikája. Budapest: Zrínyi - Atlanti Kiadó Huszár Tibor (2007) Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989) Budapest: Corvina Tudástár. Kiss Zoltán László (2005) A magyar katonai elit, 1945-1989. Budapest: ZMNE Egyetemi Kiadó, 113-255. - (2005) A nómenklatúra; a katonai és a politikai felső vezetés, valamint a professzionalitás intézményrendszerének változásai a Magyar Néphadseregben, 1972-1989 között. In: Nómenklatúra Magyarországon (1957-1989). Történeti Elitkutatások (Historical Elite Research). Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar, pp. 211-248. - (2006) A biztonsági szektorok reformja és annak hatása a haderő-átalakításokra egyes NATO- és EU-tagországokban (2006) In: Tanulmánygyűjtemény. Válogatás a Honvédelmi Minisztérium kutatási eredményeit összegző tanulmányokból, pályázatokból. Budapest: Honvédelmi Minisztérium, Kommunikációs és Toborzó Főosztály, 125-154. Kuti Ferenc (2000) A katonai titkosszolgálatok civil kontrolljának néhány kérdése. In: Hadtudomány, 2000/1. 83-95. Szabó János (1998) Modern civil kontroll: elméletek, konfliktusok, modellek. In: Szociológia. Egységes egyetemi jegyzet, ZMNE, 2008: 241-284. Várhalmi Miklós (2002) A magyar nemzetbiztonsági szolgálatokról – másként és mindenkinek (1990-2002 és a jövő). A magyar titkosszolgálatok megváltozott szerepe, értékei Magyarország 21 biztonságvédelmében. Budapest: NOVISSIMA Kiadó.
Kötelező és ajánlott irodalom
Bebler, Anton A. (1997) (ed.) (1997) Civil-Military Relations in Post-Communist States: Central and Eastern-Europe in Transition. Westport, Connecticut: Praeger. Born, Hans (2003) Democratic Control of Armed Forces: Relevance, Issues and Research Agenda. In: Giuseppe Caforio (ed.) (2003) Handbook of the Sociology of the Military. New York – London: Kluwer Academic/Plenum Publishers, pp. 151-166. Dandeker, Christopher (2003) Building Flexible Forces for the 21st Century: Key Challenges for Contemporary Armed Services. In: Giuseppe Caforio (ed.) (2003) Handbook of the Sociology of the Military. New York – London: Kluwer Academic/Plenum Publishers, pp. 405-416. Feaver, Peter (1996) “The Civil-Military Problematique: Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control,” In: Armed Forces and Society, Vol. 23, No. 2, (1996/2. Winter), pp. 149-178. Lambert, Alexandre (2009) Democratic Civilian Control of Armed Forces in the Post-Cold War Era. Geneva: Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces. Linz, Juan J. and Alfred Stepan (1996) Problems of Democratic Transition and Consolidation. Southern Europe, South America and Post-Communist Europe. Baltimore – London: The Johns Hopkins University Press. Moskos, Charles C. - John Allen Williams and David R. Segal (2000) Armed Forces after the Cold War. In: Charles C. Moskos - John Allen Williams and David R. Segal (eds.) (2000) The Postmodern Military, pp. 1-13. Rukavishnikov, Vladimir O. and Michael Pugh (2003) Civil-Military Relations. In: Giuseppe Caforio (ed.) (2003) Handbook of the Sociology of the Military. New York – London: Kluwer Academic/Plenum Publishers, pp. 131-150. Williams, John Allen (2000) The Postmodern Military Reconsidered. In: Charles C. Moskos - John Allen Williams and David R. Segal (eds.) (2000) The Postmodern Military, pp. 279-282. 22
II. rész
A Magyar Honvédség és a társadalom
Katonai szervezet szociológiai jellemzői A 21. századi hadviselés biztonság- és védelempolitikai kihívásai, követelményei és a képességek alakítása A honvédelem: nemzeti ügy! Két alappillére: a nemzeti haderő, a szövetségesi együttműködés. Jogi alapok: az Alaptörvény/2012.01.01., a sarkal. törvények, a Nemzeti Biztonsági Stratégia (2012 !) a Nemzeti Katonai Stratégia (2009 / NBS-2004)
Nemzetközi trendek
1.
Az Ázsiai / Csendes-óceáni Térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypont-áthelyeződés a hidegháború vége óta) kialakulása és erősödése;
A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is!), és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén;
Súlyosbodó klímaváltozás, amelynek hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a mesterséges/humán eredetű válságok (pl. a szegénység, a túlnépesedés, az élettér-erőforrások csökkenése, klímaváltozás következményei) halmozottan jelentkeznek;
A 21. század fegyveres konfliktusai a globális média figyelme mellett zajlanak; 25
Nemzetközi trendek
2.
Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki ; (megjelentek az élettér-erőforrás hozzáférés háborúi);
A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terrorelhárításai, felkelés elleni, összhaderőnemi műveletek);
geofizikai
hadviselés,
többnemzeti
A tömegpusztító fegyverek terjedése fokozott gondokat okoz:
- egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, - a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok, s egyes fejlett technológiák iránt.
26
Kockázatok, kihívások, fenyegetések Kihívások: Élettér-csökkenés, Egyenlőtlenségek, Ökológiai változások, Természeti erőforrások kimerülése, Környezet-szennyezés, Gazdasági visszaesés, Demográfiai robbanás, … Kockázatok: Diktatúrák, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráció, Proliferáció, Pénzmosás, … Fenyegetések: Erőszak-radikalizmus; Terrorizmus; Vallási szélsőségesek; Geofizikai hadv., 27 Szervezett bűnözés; Kábítószer terjesztés, …
A biztonság tényezői A biztonság - átfogó értelmezés szerinti - tényezői:
politikai katonai gazdasági pénzügyi energiaellátási rendvédelmi emberi jogi és kisebbségi információs és technológiai környezeti demográfiai és civilizációs közegészségügyi nemzetközi jogi 28
NATO / EU / EBESZ / AU csúcsok – 2010/2012
Chicago, 2012: NATO Csúcs Afganisztánról és az ‘okos védelem’-ről
Lisszabon, 2010. november 18, NATO Csúcs U.ott: NATO-ENSZ-Afganisztán csúcstalálkozó
Lisszabon, 2010. november 19, EU-USA Csúcstalálkozó
Asthana, 2010. december 3-4, EBESZ Csúcs
Tripoli, 2010. december 5-6, AU Csúcs ……………………………………………………………………. EU Csúcs – 2011. május 28., Budapest 29
NATO Csúcs, 2010. nov.18-19, Lisszabon
A NATO Új, 3-pilléres (védelem-elrettentés, válságkezelés és együttműködő biztonság [3-részes: fegyverzetkorlátozás-leszerelésnonproliferáció, bővítés és partnerségi kapcsolatok]) Stratégiai
Koncepció (a 7. a sorban) elfogadása; köv. lapon!
NATO ISAF résztvevők vezetői & ENSZ-főtitkár & afgán elnök: az új Afganisztán-stratégia elfogadása; 2011-2014: hatalomátadás az ANSF részére; ‘Afganisztán Nyilatkozat’;
NATO-Oroszország megbeszélés: a rakéta-védelemről, a NATO-orosz-pakisztáni drogellenes központról (St.Petersburg) és Oroszország hozzájárulásáról az afgán rendezéshez (helikopterek és logisztika témakörben);
USA-EU Csúcs (USA & EU vs. Kína, India, sorrend, …).
30
A NATO Új (7.) Stratégiai Koncepciója
Az 1950-es, 1952-es, 1957-es, 1967-es SK-k; Az 1991-es, az 1999-es és az új SK nyilvánosak!; Elfogadás előtti vita-témakörök voltak: - költségvetés viselése; látható az egység és a kompromisszum hiánya, - a Szövetség szervezeti racionalizálása, - új prioritások meghatározása (kibernetikai védelem, energiabiztonság, rakétavédelem, …), - a műveleti ambíciószintek fenntartása (2xnagy ÖHMűv, 6 kicsi), - a nukleáris elrettentés fenntartása, - a képességfejlesztés irányai (Kritikus Katonai Képességcsomag), - új biztonsági kihívásokkal foglalkozó igazgatóság (ESCD) létrehozása Iklódy Gábor külügyi diplomata, főtitkár-helyettesi vezetésével!), - a konszenzusos döntéshozatal megtartása, - a Szövetség és Oroszország viszonya, - a nyitott kapuk politikájának folytatása. 2012. május, USA, Chicago: a védelmi miniszterek és a lisszaboni képességcsomag …! 31
A korszerű haderő ‘álom’ jellemzői
IFOR/SFOR/KFOR/MFOR/CJTF-7/ISAF/NTMs tapasztalatok: többfunkciós dandárok szükségesek; Képességalapú, modul-rendszerű haderő Gyorsan bevethető, manőverképes Alkalmas a szövetségi együttműködésre Korszerű fegyverzet és felszerelés Finanszírozható
Önkéntes, professzionális haderő, expedíciós képességekkel
32
Magyarország biztonsági környezete 1.
„Európában nincs hagyományos értelemben vett katonai fenyegetettség” – a NATO új Stratégiai Koncepció szerint, de aszimmetrikus kockázat-fenyegetés-kihívás: igen.
Főbb aszimmetrikus fenyegetési típusok:
nemzetközi terrorizmus, vallási szélsőségesek,
regionális instabilitásból származó fenyegetések,
tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye,
természeti és humán eredetű válságok kombinációja!
33
Magyarország biztonsági környezete 2.
Magyarország biztonsági környezete stabil: NATO- és EU-tag; Magyarország biztonságát globális és regionális fenyegetések, kockázatok és kihívások befolyásolhatják; Magyarország közvetlen környezetében kialakulhatnak válságok és konfliktusok, amelyek a biztonságát érinthetik;
Magyarország biztonságára kockázatot jelenthetnek: Ipari és természeti katasztrófák, környezetszennyezések, járványok;
A kritikus infrastruktúra elleni támadások;
A szervezett bűnözéssel összefonódó migráció és illegális kereskedelem;
A térségben illegálisan, ellenőrizetlenül tartott nagy mennyiségű fegyver, lőszer és robbanóanyag.
34
A Magyar Honvédség alapvető feladatai
Védelmezi az ország függetlenségét és területi sérthetetlenségét, alapvetően szövetségi keretek, de a szövetséges erők beérkezéséig önállóan is tevékenykedve;
Részt vesz a befogadó nemzeti támogatás megszervezésében és biztosításában (NATO döntés és megfelelő közjogi felhatalmazás alapján más országok erőinek hazánkba érkezése, átvonulása, átmeneti vagy tartós állomásoztatása esetén);
Végzi Magyarország légtér-sérthetetlenségének biztosítását, a NATO integrált légvédelmi rendszerében tevékenykedve;
Szükség esetén határvédelmi feladatokat lát el;
Hozzájárul a NATO közös védelmi képességéhez;
Hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához;
35
A Magyar Honvédség főbb feladatai
Közreműködik a nemzetközi terrorizmus elleni harcban,
Hozzájárul a természeti és ipari katasztrófák elhárításához, a következmények felszámolásához, humanitárius vészhelyzetek kezeléséhez;
Biztosítja a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok fenntartását, fejlesztését, a szükséges információk elérhetőségét, a kölcsönös megbízhatóság, kiszámíthatóság és hitelesség erősítését;
Hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához.
36
Az MH változó feladatrendszere Magyarország és a szövetség fegyveres védelme Biztonsági érdekeink nemzetközi képviselete
Egyéb feladatok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13
Országvédelem Más tagország megsegítése Légtérvédelem Terrorelhárítás Befogadó nemzeti támogatás NATO/EU műveletek Részvétel más katonai formációk műveleteiben Katasztrófa következményeinek felszámolása Információ szerzés, feldolgozás és védelem Tűzszerész feladatok Kutatás-mentés Minősített időszak rendszabályai bevezetésének katonai feladatai Protok. feladatok; Szent Korona és KE H védelme
37
A haderőreformok, -átalakítások 20 éve PfP 125000 120000 115000 110000 105000 100000 95000 90000 85000 80000 75000 70000 65000 60000 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0
Csatlakozási folyamat
125.000
Stratégiai Felülvizsgálat
52.000
37.000
31.000
MAGYAR HONVÉDSÉG 1997
1998 1999
2000
1996 1992 1990
2001 2002 2003
29.000
2004 2005 2006
Új STRAT. KONCEPCIÓ Hatékony kat. képességek DCI (5 terület)
STRATÉGIAI KONCEPCIÓ válságreagáló műveletek • Nincs hagyományos fenyegetés • Új biztonsági kihívások • Együttműködés
23950 26500 2008
2012
BUKARESTI CSÚCS ISZTAMBULI CSÚCS
1994
Haderőreform 2006 … és Haderő-átalakítás 2010/2012
Védelmi Felülvizsgálat 2002-2003
Felhasználhatóság Rendelkezésre állás Fenntarthatóság PRÁGAI CSÚCS NFS, NCS, NRF PCC (4 terület) Terrorizmus
Rakétavédelem ISAF NATO/MAP bővítés Balkán
RIGAI CSÚCS CA, EBAO, CD&E NNEC ISAF NRF Képességek
38
Az MH szervezeti struktúrájának főbb elemei
Honvédelmi Minisztérium
A HM által vezetett, irányított, felügyelt és fenntartott szervezetek
A HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek
39
Az MH vezetési rendszere
KATONAI FELSŐVEZETÉSI SZINT
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HVKF
KATONAI KÖZÉPVEZETÉSI SZINT
MH ÖHP
CSAPATVEZETÉSI SZINT
ALÁRENDELT KATONAI SZERVEZETEK
STRATÉGIAI SZINT
HADMŰVELETI SZINT
HARCÁSZATI SZINT
40
Az MH katonai struktúrája HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK
MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG
SZÁRAZFÖLDI SZERVEZETEK
LÉGIERŐ SZERVEZETEK
ÖHP KÖZVETLEN & LOG SZERVEZETEK
HVKF KÖZVETLEN SZERVEZETEK
41
A szárazföldi erők diszlokációja MH 25. Klapka György Lövészdandár (Tata)
MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred (Székesfehérvár) MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen)
MH Bakony Harckiképző Központ (Várpalota)
MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj (Szolnok)
MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred (Kaposvár)
MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes)
MH 5. BI Lövészdandár részeiként: MH 5/62. Lövészzászlóalj MH 5/3. Lövészzászlóalj MH Művelettámogató Műszaki Zászlóalj (Hódmezővásárhely)
42
A légierő diszlokációja MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (Győr)
MH 86. Szolnok Helikopter Bázis (Szolnok)
MH Pápa Bázisrepülőtér C-17 HAW (Pápa)
MH 54. Veszprém Radar Ezred MH LVIK (Veszprém)
MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)
43
MH ÖHP log., közvetlen szerv.-k diszlokációja MH Logisztikai Ellátó Központ MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ MH Görgey Artúr Vegyivédelmi Információs Központ MH Katonai Közlekedési Központ (Budapest)
MH Veszélyesanyag Ellátó Központ (Pusztavacs)
MH Béketámogató Kiképző Központ (Szolnok)
MH Légijárműjavító Üzem (Kecskemét)
44
HVKF közv. alárendeltségébe tartozó szerv-k MH Altiszti Akadémia (Szentendre) MH Vezetési és Doktrinális Központ MH v. Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár MH Honvédkórház MH Geoinformációs Szolgálat MH HKNYP (Budapest)
NATO, EU, EBESZ Képviseletek, Hivatalok (Brüsszel, Mons, Norfolk, Bécs) 45
Az MH missziós részvétele 2012. szeptember/október: ~1.000 fő
NATO missziókban: - Afganisztán: MH PRT, MH KAIA (2012.10.01.-től), MH KMCS/K, MH OMLT, MH NTE, MH AMT (Mi-35), MH AAT (Mi-17), LCS, NTM-A, törzsbeosztásúak; - Koszovó: MH KFOR Kontingens, KFOR MEL és törzsbeosztásúak;
EU missziókban: - Bosznia-Hercegovinában: EUFOR század és egyéni törzsbeosztásúak; - Uganda: EUTM Somalia, szomáliai katonák kiképző missziójában; - Kongó: EUSEC RD Congo misszió, törzsbeosztásban. - Grúzia: EU MM misszió, katonai megfigyelők;
ENSZ missziókban: - Ciprus: UNFICYP katonai megfigyelők; - Nyugat-Szahara: MINURSO katonai megfigyelők; - Libanon: UNIFIL térképészek;
MFO misszióban: Egyiptom, katonai rendészeti csoport (együtt rendőrökkel).
46
A haderő szükséges képességei
A biztonsági környezetből, a várható alkalmazási környezetből, a legvalószínűbb feladatból, a hadviselés elveinek módosulásából, a szövetségesi igényekből, a kihívásokból levezetett célok és feladatok alapján kerülnek meghatározásra: - a haderő működési elvei,
- a haderő fejlesztése, - a haderő szervezete, - a haderő infrastruktúrája, - a haderő felszerelése, - a haderő készenléte. A katonai képességek teljes spektrumának kialakítására ma kevés ország képes. (lásd missziós tapasztalatok, ill. költségvetések)
47
Az MH-val szemben állított követelmények
Stabil, de rugalmasan alkalmazkodó szervezet, megfelelő haderőnemi és fegyvernemi arányok, operatív vezetés, egységek és alegységek önálló tevékenységének képessége, szervezeti elemek integrálhatósága alapján a követelmények: - a stratégiai környezet változásaihoz való alkalmazkodás képessége; - a gyorsan változó hadműveleti, harcászati helyzetre való reagálás képessége; - az erők megfelelő készenléti kategóriákban tartása; - a többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység, az interoperabilitás; - harc hatékony megvívása, erők védelme és megóvása; - hatékony felderítés, információszerzés és –csere; - telepíthetőség, mobilitás; - a fenntarthatóság; - képesség a civil szervezetekkel és lakossággal együttműködés. 48
Az MH a biztonság szolgálatában, képességalapú szervezet
Az MH alkotmányos kötelezettsége Magyarország lakosságának és területének fegyveres védelme.
A NATO- és EU-tagságból értelmében kiemelt feladat az - ütőképes
adódó
szövetségesi
feladatok
- gyorsreagálású - rövid készenlétű - telepíthető - a világon bárhol bevethető
katonai képességek létrehozása.
Az expedíciós képességek mellett az MH fejleszti a meglévő képességeit, és lehetőségeihez mérten visszaállítja a téves döntésekkel megszüntetett katonai képességeit is.
49
Az MH fejlesztési irányai
Elv #1: a műveletekben csak olyan erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a szűkülő döntési ciklusok követelményeihez! Elv #2: az MH képességeit és struktúráját a legmagasabb követelményű feladatok ellátására kell felkészíteni! Elv #3: az MH kijelölt erői legyenek képesek expedíciós jellegű feladatok végrehajtására!
Azaz, képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, hatékonyan reagálva a biztonsági környezet változásaira! A forrás … 2012. évi költségvetés: ~ 230 mlrd Ft 50
Az MH fejlesztés-racionalizálása
Javaslat
‘a’:
a feladat / képesség / szervezet / létszám / költségvetés ‘számvetésével’ az MH szervezeti rendjének felülvizsgálata, a a vezetők/vezetettek indokolt aránya figyelembe vételével a vezetési szintek racionalizálása (HM-HVK-ÖHP-Dd-e-z szintek).
Javaslat
‘b’:
a katona egyéni felszerelésének korszerűsítése, a missziós tapasztalatok figyelembe vételével; például: az erők megóvása vonatkozásában a gépjárműfejlesztésen túl kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni a szakasz/konvoj/katona valós-idejű harcszíntéri információval történő ellátására.
Javaslat ‘c’: Oktatás-képzés-kiképzés megújítása, gyakorlatiasabbá tétele. 51
A hadfelszerelés fejlesztési irányai A HADIK-PROGRAM
A katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése;
A szárazföldi erő mobilitásának, védettségének és a tűzzel való pusztítás képességgének növelése;
A meglévő helikopterek modernizációja beszerzése; A stratégiai légiszállító kapacitás biztosítása;
és
újak
A technikai felderítő eszközök rendszerbe állítása; A tábori híradó és informatikai rendszerek rendszerszemléletű fejlesztése, a hálózatalapú működés kialakításának biztosításával. 52
Missziós képességfejlesztés, 2011 MRAP Navistar MaxxPro páncélozott szállító járművek:
Az Amerikai Egyesült Államok haderejének felajánlása, az MH PRT kontingens (PeK, Camp Pannonia) számára, afganisztáni hadszíntéri (ISAF) használatra, IED aknavédelemmel ellátott, megerősített védelmű járművek, speciálisan kialakított felépítménnyel (magas!),
9000 cm3, összkerékmeghajtású járművek, a Kontingens legkorszerűbb technikai eszközei (lásd: Cougarok),
kiképzésben segítenek a közeli Khilagay bázis USA ONG kiképzői.
53
A légi haderőnem főbb eszközei
JAS-39 EBS HU GRIPEN harci repülőgépek An-26T szállító repülőgépek Mi-8, Mi-17 közepes szállító helikopterek Mi-24D, Mi-24V, Mi-24P harci helikopterek JAK-52 repülőgépek KUB (SA-6) légvédelmi rakétarendszerek (modernizált) MISTRAL légvédelmi rakétarendszerek RAT-31 DL nagyhatótávolságú 3D-s lokátor állomások P-37 lokátor állomások SzT-68U lokátor állomások (pl.: réskitöltő radarszázadoknál) P-18 lokátor állomások PRV-17 magasságmérő lokátor állomások 54
A Stratégiai Légi-szállítási Képesség program
Stratégiai Légi-szállítási Képesség (SAC) program, nyitott;
12 nemzet csatlakozott a programhoz (NATO-tagországok: Bulgária, Amerikai Egyesült Államok, Észtország, Magyarország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovénia + NATO-PfP országként Svédország és Finnország);
3 db Boeing C-17 Globemaster III típusú szállító repülőgép;
A 3 repülőgép Magyarországon van bejegyezve, rajtuk magyar felségjel;
Pápa bázisrepülőtéren, Nehéz Légi-szállító Ezred (HAW) 150 fővel. 55
Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011Tartalék: a haderő személyi kiegészítését biztosítja!
Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2002-2004; - a hadkötelezettség időtartama csökkentési ‘eredményének’ korrigálására, - majd a sorkötelezettség békében történő felfüggesztése ‘eredményének’ korrigálásra; - de: az ösztönzési rendszer kialakítása nélkül, - gyakorlatilag hatástalan mechanizmusú rendszer volt.
Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011-től; - Önkéntes Védelmi Tartalékosok 2011.01.01-től; - Önkéntes Műveleti Tartalékosok 2012.01.01-től.
„A Magyar Honvédség tartalékos rendszere fejlesztéséhez kapcsolódó egyes feladatokról” szóló 95/2010. (XI.16.) HM utasítás! 56
Önkéntes Tartalékos Rendszer, 2011Békeidőszaki tartalékosok:
Önkéntes Védelmi Tartalékos katona: 2011. 01.01-től; - ‘tartalékos’: azaz nem hivatásos és nem szerződéses; - 2049 fővel történt szerződéskötés (lezárult, bővítés nem tervezett); - a HM Ei Zrt. alkalmazottai, munkavállalói; - fegyveres biztonsági őrök: őrségparancsnok(3xI), őrparancsnok (2xI), őr (1xI); - 57 katonai objektum őrzését végzik.
Önkéntes Műveleti Tartalékos katona: 2012.01.01-től; - 2014-ig 6-8 ezer főre bővül az Önk. Tart. Rendszer; 2012.09.01.: ~5e jelentkező! - katasztrófa-elhárítási, befogadó nemzeti támogatási, kritikus infrastruktúra védelmi feladatokra, valamint más, az MH-ban rendszeresített beosztásoknak a betöltésére; - volt hivatásos, szerződéses katonák (elsősorban), s nem főhivatásszerűen kötődnek a honvédséghez; - évente behívásra kerülnek 2-3 hétre, összevonás-kiképzésre; 57 - nem kizárt a missziós alkalmazásuk, ‘jogi’ rendezés után.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
58
