MAGYAR GERONTOLÓGIA
4. évfolyam 15. szám 2012
MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő:
Dr. Semsei Imre, MTA doktor
Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Prevenció: Társadalomgerontológia:
Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Prof. Kiss István Dr. Fábián Gergely
Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Vértes László, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Dr. Boga Bálint, Budapest Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Dobos László, Miskolc Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Jászberényi József, Budapest Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szalkai Iván, Miskolc Dr. Tóth István, Miskolc Dr. Zékány Zita, Gyula Dr. Zöllei Magdolna, Szeged Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u. 2-4. Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: 2062-3690 Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. (http://magyargerontologia.lib.unideb.hu) Nyomtatott verzió: ISSN: 2062-3682 Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Dr. Virágos Márta
MAGYAR GERONTOLÓGIA
TARTALOMJEGYZÉK
4. évfolyam. 15 szám (2012)
oldal Szerkesztői levél (Dr. Semsei Imre)
1
Az idősödés prevenciója – nemzetközi irányzatok (anti-ageing, rasayana) Dr. Szalkai Iván
3
A támogatás integrált formáinak adaptációja az idős emberek család-általi gondozásához Csehország Písek régiójában Mgr. Petra Formánková
20
Az idősgondozásban dolgozók elégedettségének mérése a minőségi ellátás érdekében Berszán Lídia, Kiss Gabriella
35
HÍREK
49
Megrendelés
64
Útmutató a közléshez
65
Angol tartalomjegyzék
68
ii
SZERKESZTŐI LEVÉL
Tisztelt Olvasóink! Ebben a számban 3 cikket találhat az olvasó, melyet 3 országból küldtek a lapnak. Az első közlemény új szerkesztőségi tagunk, dr. Szalkai Iván munkája, s az öregedés lassításának lehetőségeit tárgyalja, különös hangsúllyal az indiai eredményekre. Szalkai doktor régóta tanulmányozza az indiai gyógyászatot, s hazai szaktekintélynek számít ezen a területen. Munkájában ismertet néhány lehetőséget, melyet az indiai gyógyászat kínál számunkra, illetve bemutatja azt a megközelítést, mely igen eltér a hagyományos nyugati típusúaktól. Érdemes megfontolni ezeket, hiszen évezredes tapasztalatok sűrűsödtek ebben a látásmódban, melyet ha harmonikusan beillesztünk a nyugati gondolkodásmódba, biztosan profitálhatunk belőle. Nyilvánvalóan vannak specifikusan indiai megközelítések is, amiért viszont kár lenne a „gyermeket kidobni a fürdővízzel”. Ugyanis minden nemzettől tanulhatunk valamit, melyet sok-sok éves tanulmányútjaim (USA, Németország, Japán, Anglia) tapasztalata is alátámaszt. Az amerikai hatékonyság, a német rendszeresség, a japán elmélyülés és az angol racionalitás mellé igen jól társítható az indiai tapasztalat is, mellyel mi is gazdagabbak lehetünk. A másik cikk Csehországból érkezett. A közlemény elsődleges célja, hogy ismertesse a támogatás azon integrált formáit, melyet azok alkalmaznak, akik nem a hivatásszerűen gondozzák az idős embereket a csehországi Pisek régióban. A felmérés eredményei bemutatják, hogy az idős embereket otthonukban gondozó családok hogyan használhatják a hivatásos egészségügyi és szociális gondozási módszerekben rejlő lehetőségeket. Emellett a tanulmány azt is ismerteti, hogyan könnyítik meg ezek a módszerek a „nem hivatalos” gondozók munkáját. A harmadik cikket Romániából küldték hozzánk, Kolozsvárról, a Bólyai Egyetemről. Dr. Berszán Lídia és munkatársa Kiss Gabriella Gyergyószentmiklósról egy felmérést 1
ismertet, melyet az idősgondozásban dolgozók körében végeztek. Munkájukban felhívják figyelmünket az időseket gondozók körében folyamatosan fennálló kiégés veszélyére, hiszen szerintük is „A hivatástudat és a munkaetika hosszú távú fenntartása a minőségi idősgondozás elengedhetetlen feltétele.” Sem a gondozottnak, sem a gondozónak nem jó, ha a munka fásulttá és monotonná válik a gondozó kiégése következtében. A felmérések feltárhatják ennek akár korai jeleit is, mely a prevenciót segítheti. Három ország, három téma, három megközelítés. Tanulhatunk egymástól? Természetesen…
2
AZ IDŐSÖDÉS PREVENCIÓJA, NEMZETKÖZI IRÁNYZATOK (ANTIAGEING, RASAYANA)
Összefoglalás Az idősödés kezelése régóta foglalkoztatja az emberiséget. Az ayurveda 5000 éve kidolgozta a saját módszerét, a rasajanat, amely az idősödés funkcionális tüneteire épít. Módszerében olyan gyógynövényeket és módszereket alkalmaz, amelyek megfelelnek az idősödésről vallott modern felfogásoknak (dietoterápia, tisztító terápia, antioxidáns, stressz oldó terápiák, mentális funkciókat erősítő gyógynövények), s hatékonyságuk ma már bizonyított. Az amerikai – európai anti-ageing terápiák inkább betegségközpontúak, a szervezet későbbi elváltozásaira figyelnek, mint a rasajana. A gyógyító szemléletű idősellátás pedig egyértelműen a megjelent betegségek kezelésével foglalkozik. Prevention of aging – international directions (anti-ageing, rasayana) Summary The mankind has been long concerned about the treatment of ageing. Ayurveda has developed its own method, rasayana, 5000 years ago that builds upon the functional symptoms of ageing. This methodology uses such herbs and methods, which correspond to modern views about ageing (diet therapy, cleansing therapy, antioxidant, anti-stress therapies, herbs which strengthen mental functions) and their effectiveness has been already proven scientifically. The American-European anti-ageing therapies are rather illness-centered, they concentrate on the future changes of the body, unlike rasayana. The healing approach to elderly care on the other hand concentrates on treating the diseases. Az idősödés, az öregedés az földi élet velejárója. A legtovább élő állat ma a földünkön 405410 évesre tartott Artica islandica kagyló. Növényeknél a legidősebbnek tartott a svédországi lucfenyő egyik példánya, amely 8000 éves. Ezekhez képest az emberi élettartam
jelentősen elmarad, a
Föld
legidősebb embere Indiában él, 132 évesnek 1.
ábra. Artica islandica kagyló
3
tartja magát, bár a nyugdíjintézet szerint csak 125 éves. Habib Miyan szerint a titok az étkezésben rejlik, nem dohányzik, sok teát iszik, meditál, s szellemileg teljesen ép. A grúz Antisza Kvicsava asszony papírjai szerint 130 éves, teaszedő munkásként dolgozott. A kínai filozófia, tudományos gondolkodás és civilizáció megalapítója, Fu Xi császár a feljegyzések szerint 115 évet, a kínai gyógyászat írásba foglalója, „Sárga császár” 111 évet élt. Az
emberi
átlagéletkor
Földünkön
férfiak
esetében 66 év, nőknél 76 év, az Európai Unióban férfiaknál 73,3, nőknél 80,1 év. Az idősek aránya Földünkön 7%, amely arány Magyarországon 20,4%. Ausztrália törzsi területein egy 45 évet elért embernek (fő halálozás a gyermekkori és baleseti halálozás) életstílusától és táplálkozásától függően 65,7 -69,6 év a várható élettartama, 2. ábra. Időskori funkcióváltozás
addig ez Magyarországon nőknél 78, férfiaknál 71 év (Gurven és Kaplan, 2007). Az idős ember
megítélése koronként és kultúránként eltérő. Hol a gazdasági teljesítőképessége, hol a bölcsessége volt a mérvadó. Meghatározza szerepüket, sorsukat a családi struktúra is, a nagycsaládos kultúrákban szükség van az idős emberre, mert tapasztalatával összetartja a családot. Kiscsaládos rendszerekben, ahol a különböző korosztályok elkülönülten élnek, komoly problémát jelent az idős ember ellátása. A modern társadalmak (amelyek kiscsaládos rendszert képviselnek) jelentős forrásokat fordítanak az idősek megélhetésének, ellátásának biztosítására. Az európai rendszerek főleg az idős ember biológiai dekompenzálódása utáni életszakaszra összpontosítanak (2. ábra). A dekompenzálódás szociális szempontból a társadalmi ellátó rendszerektől való függőséget jelenti, azt, amikor a szociális ellátó rendszer, vagy a kórházi rendszer gondoskodik az idős személyről. Ez a szemlélet az idősödés befolyásolhatatlanságát sugallja, teljességgel hiányzik az idősödési folyamat lassításának a lehetősége. Az idősödés biológiai folyamat, amelyet azonban igen sok tényező befolyásol, multi kauzális folyamatnak tekintjük (Semsei, 2009). Az idősödés elméletei közül programozási elméletek mellett a hiba elméletek közül az antioxidáns (redox potenciál) elmélet és a telomer elmélet a legnépszerűbb. A szervezet saját enzimatikus antioxidáns szintje 50 év felett csökken (3. ábra), s ezzel párhuzamosan jelennek meg az idős korral azonosított betegségek. A rövidebb DNS láncokkal (telomer részekkel) rendelkező személyek között háromszor 4
többen haltak meg szívbetegségben és nyolc és félszer többen fertőző betegségben. Az idősödésről szóló elméletekben gyakran találkozunk
az
ok
–
okozat
összekeverésével, amikor már a tünetek, panaszok,
betegségek
azonosítják
az
megjelenését
okokkal.
Ezek
következmények. Az ayurveda (hagyományos indiai 3. ábra. Redox potenciál változása a korral
gyógyászat,
amely
öt
ezer
éves
megfigyelésekkel rendelkezik. Ennek egyik ága a fiatalosság megőrzésével foglalkozó rasayana, amely a preventív geriátria és gerontológia első megjelenésének tekinthető) a betegségek, elváltozások okait három szintre helyezi: 1.
A mentális szint, amikor a probléma a környezet és az információt feldolgozó agy között jelentkezik (mikor kezdődik az öregedés? Amikor annak érzi valaki magát.).
2.
A környezeti hatások, amelyek napjainkban kettős irányt képviselnek. A fogyasztói társadalom egyre jobb életkörülményeket teremt egyre nagyobb környezeti terheléssel, amelyek mind pozitívan, mind negatívan befolyásolják a biológiai rendszer működését. Ennek az egyenlege úgy tűnik pozitív, nő az átlagéletkor, de nehezen befolyásolható civilizációs betegséget terhelik az egyént és a társadalmakat.
3.
A belső okok, amelyek az elváltozáshoz vezetnek. Ezek alapvetők és tünetiek lehetnek. Az öregedési elméletek közül ide tartoznak a programozási, az antioxidáns, a telomer és sejt és sejt közötti állomány szennyeződése elméletek (Semsei, 2009). Ezek váltják ki azokat a hatásokat, amelyek az idősödés tüneteit okozzák. Az ayurvédában – mint a keleti gyógyászatoknál általában – a betegséget egy
folyamatnak tekintik, s ez a folyamat a dosák eltolódásával indul, a zavar először anyagcsere szinten jelentkezik, majd ezután, ha a probléma fokozódik, terjed rá a szervekre, s ez az a pillanat, amikor az általunk használt laboratóriumi, illetve képalkotó diagnosztikák már észlelik az elváltozást, s megszületik az európai diagnózis. Ha a keleti szemléletet tartjuk követendőnek, akkor olyan paramétereket kell keresnünk a dekompenzációs görbén (1. ábra), amelyek korai elváltozást jeleznek, s korrigálhatóak. Az idősödés egy folyamatos változás, amely a különböző tényezők aktuális együtthatásának a következménye, ezért annak a lefolyása nem egyenletes, hanem hullámzó. 5
Az 1. ábra mutatja, hogy ez a folyamat az idő előrehaladtával az önellátó képesség gyengülésével jár, azonban ez a képesség nem egyenletesen csökken, hanem az aktuális hatások függvényében hullámzó lefolyást mutat, míg el nem éri a dependencia szintet, amikor a társadalmi ellátási formák belépnek. Az idősödés folyamata a tünetekből követhető nyomon. Ezek a tünetek az egyes alapfunkciókat mutatják. Ezek: A hang megváltozása, elvékonyodása A bőralatti kötőszövet vízvesztése, emiatti petyhüdté válása, ráncosodása Az izomrendszer, fizikai erő gyengülése, a mozgás megváltozása Az emésztés megváltozása
A gondolkodás lelassulása
Addig, amíg ezek a jelek nem jelennek meg, az egyén idősödéséről nem, csak a kor növekedéséről beszélhetünk. Az idősödéssel a szervezet kompenzációs mechanizmusainak gyengülésével a népbetegségek együtt járnak. Ezeknek a megjelenése függ az egyén alkatától, másképpen öregszik a Vata, a Pita és a Kafa (ayurveda típustan) típusú ember. Az idősödési tünetek természetesen függnek az uralkodó dosától. Vata esetében az egyén bőre hamar ráncosodik, „aszottá” válik, mozgásszervi betegségek jelennek meg, hajlamossá válik a depresszióra, pszichés elváltozásokra, s korán megjelenik a szexuális érdektelenség. Pita esetében anyagcserezavarok, gyulladásos folyamatok, tumorok jelennek meg, hajlamos lesz az elhízásra. A változókor jelentős hőhullámokkal kísért. Kafa esetében szív és keringési betegségek, ödéma jelenik meg, gondolkodásában, mozgásában lelassulás észlelhető. Az ayurveda megközelítése jelentősen eltér az európai (allopátiás) gyógyászat megközelítésétől. Az európai gyógyászat feltárva az idősödés okait, az azzal járó betegségekre koncentrál, azok kezelésére fordítja az energiáit. Az ayurveda a fenti tüneteket figyeli, s az egészséges tulajdonságok megőrzésére összpontosít. Az ayurveda kezelési elvei megfelelnek a feltárt okoknak: - antioxidáns gyógynövények - méregtelenítő terápia - mentális kezelés (meditáció, a környezet és a személy közötti összhang megteremtése) - funkcionális élelmezés - fizikai tréningek
6
Az amerikai anti-ageing szemlélet: Az American Academy of Anti-Ageing Medicine kiadványában (e-1) elemezte az idősödési problémák kezelésében alkalmazott gyógyszereket, s azok felhasználási arányait.
Gyógyszercsoport
Alkalmazási arány
Hormonok
30 %
Cardiovasculáris szerek
26%
Mozgásszervi, fájdalomcsillapító szerek
18%
Bőrgyógyászati szerek
9%
Légző rendszerre ható szerek
5%
Központi idegrendszerre ható szerek
4%
Antibiotikumok
3%
Gastrointestinális traktusra ható szerek
2%
Szexuális dysfunkció szerei
1,5%
Tumor ellenes szerek
1%
Egyéb
0,5%
1. Táblázat. időskorban használt gyógyszerek Az USA-ban a 75 év felettiek egészségügyi ellátására 2007-ben 196 milliárd $-t költöttek. Az anti-ageing programok bevezetésével 39,2 milliárd $ megtakarítása lenne lehetséges. A fentiek közül a következő területek fejlődése járulhat hozzá az átlagéletkor növekedéséhez: 1. Gyorstesztek alkalmazása Látens fertőzések, korral járó hormonváltozások, immunrendszer, antioxidáns szint, gyulladásos markerek, HbA1C, DNS bomlástermékek, mitochondrium funkció, máj és vesefunkciók, korai tumor markerek, korai demencia észlelése Az átlagéletkor 2 évvel lenne meghosszabbítható.
2.
Az idősödés és az egészségi állapot biomarkereinek vizsgálata A biomarkerek folyamatos ellenőrzésével 5 év nyerhető. 7
3. Anyagcsere ellenőrzése, kezelése A diabetes és a metabolikus szindróma megelőzése, kezelése a cél. Ellenőrzési módszerek: BMI, testzsír tömeg, metabolikus ráta, glukóz tolerancia, tüdő kapacitás. Az ellenőrzéstől és kezeléstől 3 évet várnak. Laboratóriumi Markerek
Fiziológiai markerek
Mitokondrium energiatermelése
Testösszetétel és testzsír
Intracelluláris antioxidáns szint
Csont densitometria
Kollagén keresztkötő képesség
Carotis UH
Cortisol szint és napi ingadozása
EKG, HRV analízis, válaszképesség meghatározása
Testfolyadékok pH-ja
perifériás keringés
Telomerase aktivitás
Cardialis output
Növekedési hormon szint
Légzési funkció
Testosteron szint
Brachiális és femoralis vérnyomás
Östrogen
Vesefunkció
Progesteron
Szorító erő
DHEA
Memória és kognitív funkció
Pajzsmirigy hormon
Funkcionális pszichometriai analízis
stressz
Pszichológiai hajlam Idegvezetési sebesség Érzékelési funkciók Egyensúly Reakció idő 2. Táblázat. Időskori állapot leírására használatos markerek 4. Orvosi távkonzultáció Tünetek észlelése esetében (mozgási problémák, szédülés, gyógyszer mellékhatás, stb.) elérhető adatbázis vagy konzultációs személy. Az idősek váratlan otthoni rosszullétét, halált kívánják vele megelőzni. 3 év életmeghosszabbodás várható. 8
5. Őssejt beavatkozás, nanotechnológia, genetikai módosítás. Sejt szintű beavatkozás lehetősége a nagy népbetegségek, a cardio-vasculáris és daganatos betegségek esetében. A nanorészecskékhez kötött gyógyszerek célzott alkalmazása nagy lehetőségeket rejt a daganat terápiában. Az őssejtekkel reménykeltő kísérletek folynak a Parkinson kórban, illetve infarktuson átesett szívizom rehabilitációjában. Genetikailag módosított sejtekkel állatkísérletek folynak a fokozott zsír feldolgozása (kövérség), valamint a diabetes kezelése területén. 6. Személyre szabott genetikai sajátosságok tesztelése Az öröklődő anyagcsere és egyéb betegségek megelőzhetőek, ha feltérképezzük az egyén genetikai állományát. Meghatározható az egyén veszélyeztetettsége, amely megfelelő életmóddal, terápiával elkerülhetővé teszi a súlyos betegségek megjelenését (Alzheimer kór, lisztérzékenység, túlsúly hajlam). 7. Wellness, méregtelenítés, fizikai rehabilitáció. Fő területe a súlyfelesleg, az időskori izomzat leépülés, a mentális letargia. Vizsgálatok igazolták, hogy a heti 200 perc aktivitást végzők leukocita telomerjeik hosszabbak voltak az aktivitást nem végzőknél, s ez mintegy 10 évvel fiatalabbaknak felelt meg. A felesleges anyagcseretermékek eltávolítása a szervezetből sok krónikus betegség megelőzésében bír jelentőséggel. 8. Számítógépes adatbázis Felállítása és elérhetővé tétele az egészségügyi szakemberek számára a folyamatos képzés és önképzés biztosítására, a munkájuk támogatására. A tervezett adatbázis mind az európai gyógyászati megközelítést, mind a hagyományos kínai gyógyászat, illetve ayurveda információkat tartalmazza. A Wikipedia Alapítvány felajánlotta erre a célra a Wikipedia Enciklopédiát. Európában – főleg a német területeken a bio-ageing fogalom terjedt el. A bio-ageing nem fektet kiemelt hangsúlyt a hormonkezelésre annak rizikói miatt, hanem az antioxidáns terápiát, az élelmezés – étkezés átállítását helyezi előtérbe.
9
Az ayurveda idősödés lassító rendszere, a rasayana Az ayurveda tapasztalati módszere lényegében megfelel az öregedés okairól vallott tudományos nézeteknek. Az ayurveda szemléletében az öregedés jegyeivel foglalkozik, s annak megfelelő adekvát beavatkozást végez (4. ábra). A cél, hogy az aktuálisan gyengült funkciókat állítsuk helyre, amely helyreállítás egyben a többi funkció erősödését is maga után vonja. (Sharma, 2005) Az idősödési jelek észlelése során végzett beavatkozások
csökkentik
dekompenzációjának
az
a
szervezet
ütemét,
így
a
dependencia szintet a személy vagy később, vagy egyáltalán nem éri el.
4. ábra. Az idősödési prevenció hatása.
A beavatkozási területek:
1. Az agy működésének a javítása. Vata dosa felel az idegpályákon való információ sebességéért, az észlelésért, a Pita dosa pedig annak az agyi feldolgozásáért, az információ előállításáért. 2.
Méregtelenítés.
A
méregtelenítés,
a
szervezet
megtisztítása
a
lerakódott
anyagcseretermékektől az ayurveda alap terápiás beavatkozása, amely célja az anyagcsere, a homeosztázis helyreállítása. 3. A DNS transzkriptáz rendszer szabályzása. Ma már sok, a rasayana során alkalmazott gyógynövény transzkriptáz enzimre való hatása vált ismertté. Az antioxidáns hatás. A rasayana során alkalmazott gyógynövények antioxidáns hatással rendelkeznek. 4. Adaptációs képesség fokozása. Az idősödő szervezet adaptációs képessége beszűkül. Ennek a javítása mind a külső környezeti tényezők – hő stressz -, mind a pszichés hatások szempontjából jelentőséggel bír. Izomerő fokozása. A jóga rendszere több élettani hatással bír, amelyek az agyidegek működésére, a vegetatív idegrendszer szabályzására, az izomerőre egyformán hatással vannak (Balkrishna, 2007). 5. Az anyagcsere stimulálása. A dietoterápiával való gyógyítás az ayurveda kezelések alapvető eleme. Az ételek hatástani csoportosításának az alapja az elfogyasztott étel 10
„íze”. Az alkalmazott fűszerek szabályzó hatással vannak az anyagcserére, s befolyásolják az alap ízeket is. Itt figyelembe kell venni, hogy a kor előrehaladtával a Vata dosa erősödése tapasztalható. Ennek a szabályzása elsőrendű fontosságú. 6. A szervezet immunrendszerének helyreállítása. Az antibakteriális, antimycoticus, parazita ellenes, immunstimuláló gyógynövények repertoárja az ayurvédában igen széles körű. 7. A bőr állapotának, turgorának a megőrzése. Az ayurveda kozmetika igen nagy időbeli és strukturális tapasztalatokkal rendelkezik a bőr ápolása területén. A szexuális potenciál megőrzése. Az indiai gyógyászatban a kezdetektől önálló szakterület a szexológia, a szexuális potenciál fenntartása és a fogamzás optimalizálása. Az agy működésének a javítása Az emberi agy az ayurveda szerint hármas sajátossággal bír. Egyszerre anyag, a tudat székhelye és a szellem megtestesítője. Mint anyag és mint tudat a dosák hatása alatt áll. Mind a három dosa kifejti a hatását, a Vata dosa mint idegszövet, az információáramlás sebessége, paranormális jelenségek irányítója, a Pita dosa az információ feldolgozásáért, a döntés előkészítésért felel, a Kafa dosa pedig a működéséért, az agyburkokban lévő liquor mennyiségért. Mint tudat, három gúnával (sajátossággal) rendelkezik, ezek a szatva, radzsasz és tamasz. A szatva a bölcsesség, szinte már magasabb rendű tudat, a radzsasz az útkeresés, a jó és a rossz közötti vándorlás, a tamasz a gonosz, a feketeség, a negatív oldal. A dosák és gúnák kapcsolatát mutatja a következő tábla: Testtípus
Szattva Világos
Vata
Radzsasz beszéd,
gondolkodás, kreativitás, lelkesedés
Pita
Kafa
Bölcsesség,
értelem,
alázat
Szeretet, odaadás
Tamasz
Nyugtalanság, hisztéria,
Céltalanság,
hiperaktivitás, paranoia
zavarodottság, gátlástalanság
Arrogancia,
versengés,
hatalomvágy
együttérzés,
Mohóság,
gyűlölet,
féltékenység, irigység, pusztító düh
túlzott
ragaszkodás, szenvedélyesség
3. Táblázat. Fizikai és mentális típusok (dosák) kölcsönhatása. 11
Indulatosság,
depresszió,
Debilitás,
perverzitás,
depresszió, elhanyagoltság
A kor előrehaladtával az agy éppúgy terhelődik az anyagcsere során, mint a szervezet többi része, megjelenik a vasculáris zavar, illetve a nem megfelelő igénybevétel következtében a szürkeállomány sorvadása. Ezek még eleinte nem demencia tüneteiben jelentkeznek, csak a vezetési sebesség, a gondolkodás gyorsasága, a memória zavar, szédülés képében észlelhetőek. A korai jelek meghatározására a reflexidőmérés, a spontán tremor frekvencia analízise, illetve a kognitív idő mérése megfelelő eszköz. Ezeknek a problémáknak két megoldási módja van az ayurvédában. Az egyik a meditáció, a másik a gyógynövények alkalmazása.
6. ábra. fMRI kép meditáció közben (Hankey 2006) 5. ábra. Biológiai és numerikus kor összefüggése meditáció hatására.
A rendszeresen, naponta, de kevesebb, mint 5 éve meditálókon a biológiai kor mintegy 7 évvel, a több mint 5 éve meditálókon pedig mintegy 15 évvel alacsonyabb, mint a kronológiai kor. Az 6. ábra mutatja az agy aktivitásnövekedését meditáció alatt, s ez az aktivitásnövekedés a magyarázata annak a ténynek, hogy a szürkeállomány vastagsága a meditáció hatására növekszik. Az ayurveda több ezer éve alkalmaz gyógynövényeket az agyi aktivitás növelésére. Ezek: a Brahmi és a Gotu-kola. Bacopa monnieri (Brahmi) A szanszkrit nevén brahmi gyógynövény az ayurveda klasszikus memóriajavító szere, az idősödéssel járó agyi funkció csökkenés, Alzheimer betegség gyógyszere. Alkalmazták a fájdalomcsillapításban és az epilepszia kezelésében is. A mai evidense base vizsgálatok igazolták hatékonyságát a kognitív folyamatok javulásában, feszültség csökkentőként, az 12
epilepszia kezelésében, a memória javításában és az irritatív colon szindróma kezelésében. Jelentek meg cikkek az anti-ageing, a gyulladáscsökkentő, antimicrobás, antioxidáns hatásáról is. Szövettenyészetben a limbikus rendszerből származó idegsejteken a dendrotek, az idegkapcsolatok száma növekedett. Javasolt dózisa gyermekkorban 2x50-150 mg, felnőtt korban 350-1000 mg/nap. (e-2.) Centella asiatica (Gotu kola) Klasszikus kínai és indiai gyógynövény, időszámítás előtt 1700-ból már írásos emléke található. Neve megtévesztő, nem tartalmaz stimulánst és koffeint. Széles körben alkalmazták mint antiinfectiósus, vénás keringés javító szert. Az evidense base vizsgálatok igazolták hatékonyságát a vénás keringés javításában, feszültség oldóként, a kognitív funkciók javítása területén, a diabeteses microangiopathia területén, májcirrózisban és krónikus sebek kezelésében. Az ayurveda mint anti-ageing, memória, ideg sejtek életképességét javító, élethosszabbító szert említi. Az Alzheimer betegség megelőzésében és kezelésében a sejtvédő, antioxidáns hatása révén hat, amely feltehetően a ß-amyloid káros hatásától védi az idegsejteket. Csökkenti egyes daganatsejtek osztódását. (e-3)
Méregtelenítés Az ayurveda elméletében a betegségek fő oka a hibásan működő anyagcsere következtében lerakódó nem megfelelően feldolgozott anyagok (ama) deponálódása a szövetekben, amelyek gátolják a normális működést. Ezek az anyagok először a tápcsatornában jelennek meg – pl. a tápcsatorna túlterhelése, sok állati fehérje fogyasztása, vagy alkoholfogyasztás következtében. Ilyenkor a feladat a képződött ama feldolgozása, amihez olyan ételek fogyasztása szükséges, amelyek pihentetik a tápcsatornát (rizslé, főtt rizs, főtt burgonya), valamint a tápcsatorna enzimjeinek a működését stimuláló fűszerek (sós, csípős ízhez tartozóak). Amennyiben ez sikertelen, a méreganyag megjelenik a szövetekben, ahonnan tiszta víz, tea bőséges fogyasztásával kimosható, későbbiekben pedig lerakódik a zsírszövetben, ahol már a vizes fázisú oldószerek nem hatékonyak. Ha tovább terheljük a szervezetet, a méreganyag megjelenik a szervekben, s betegségekhez, szervelégtelenséghez vezetnek.
13
Ezért a szervezet működőképességének, a homeosztázis fenntartásának az egyik módja a méregtelenítés. Az indiai méregtelenítés a pancsakarma, amely áll: - a méreganyag felszabadításából - a méreganyag tápcsatorna felé továbbításából - a méreganyag kiürítéséből A méreganyag felszabadítása olajozással és melegítéssel történik. Az olajozás belső (fokozatosan növekvő mennyiségű olaj vagy ghí (tisztított vaj) itatása a beteggel) és külső (olajmasszázs) formában zajlik. Az olaj, és a benne oldott gyógynövények a panaszok jellegétől függenek. A masszázs naponta folyik, alapvetően 7 napon keresztül, de a kezelés hossza függ a panaszok jellegétől, s a beteg reagálásától. Olajozás után a beteget gőzkamrába helyezik, ahol a beteg feje a kamrán kívül van. Izzadás után speciális beöntés következik, amely olajból, mézből és gyógyteából áll. Ezt a keveréket speciális masszázzsal végigmasszírozzák a vastagbélen, s kb. 40 perc után történik meg a kiürítése. Annak függvényében, hogy a panaszok Kafa, Pita vagy Vata jellegűek, a kiürítés módszere hánytatás, has hajtás vagy beöntés. A hánytatás speciális ételek, gyógyteák és folyadék elfogyasztása után megy végbe, has hajtásra purgáló szereket (ricinusolaj) alkalmaznak. Ezek egy alkalommal kerülnek végrehajtásra. Beöntés naponta történik. A kezelés alatt speciális diétát kap a beteg, amely kíméli a tápcsatornát s támogatja az emésztő enzimek működését. A kiürítés után 2 napos visszavezető kezelés során fokozatosan növelik a tápcsatorna terhelését. A méregtelenítő eljárásnak szigorú javallatai és ellenjavallatai vannak, amelyek behatárolják az alkalmazását. A krónikus betegségek megelőzésében, a szervezet homeosztázisának a fenntartásában a pancsakarma kiváló módszer, egyedi jellegzetessége, hogy a zsírszövetben lerakódott anyagcsere termékek kiürítésére is alkalmas, valamint a méreganyag felszabadítása és kiürítése párhuzamosan történik. Sok méregtelenítő eljárásban erről megfeledkeznek, ezért a beteg panaszai az eljárás során felerősödhetnek. A pancsakarma során a szervezet saját méregtelenítő rendszerét védeni kell (máj), s erre májvédő készítményeket alkalmaznak. Az ayurveda a máj védelmére összetett készítményeket használ (Liv52, Livcare, Herbadict,- minden gyártó más néven), de olyan készítmény, mint az Isabgol, vagy a curcuma fűszer is rendelkezik májvédő hatással. A méregtelenítő kezelés egyben a rasayana kezelés bevezető lépése is.
14
DNS transzkriptáz enzim működését helyreállító gyógynövények Az ayurvéda a több ezer éves hagyománya alatt számtalan növény hatását tesztelte, s vezette be a terápiás rendszerébe, amelyeket a modern tudományos vizsgálatok napjainkban igazoltak. Így egyes növények DNS transzkriptáz enzimrendszerre való hatása is vizsgálat alá került, amely alapvetően a tumor ellenes hatás vizsgálatában bírt jelentőséggel, de közismert, hogy az öregedési folyamatban is jelentős szerepük van. Ezek a gyógynövények:
Curcuma longa. Elterjedt fűszer Indiában, amely széleskörű hatása már bizonyított, így az Alzheimer védő hatása, antioxidáns hatása, tumorellenes hatása, valamint transzkriptáz enzimrendszerre való hatása is. A növény nem toxikus, mint fűszer, széles körben alkalmazható.
Vitis vinifera. Hatóanyaga a resveratrol, az utóbbi években jól kutatott antioxidáns, cardiotonikum, tumor ellenes hatású szer.
Citrullus colocynthis – vizidinnye. A diabetes kezelésében van szerepe, erőteljes antioxidáns. Hagyományosan székrekedés, láz csökkentésére, valamint vizelethajtónak használták.
Indigofera tinctoria. Indigó.
Magas flavonoid tartalmú növény, antioxidáns.
Homeopathiás készítményekben használják. Élelmiszernövények:
a
Cruciferae
család
Brassica
genusba
tartozó
élelmiszernövényekről szintén megemlítik ezt a hatást (káposzta, retek, karfiol, brokkoli, kelbimbó) (Agarwall, 2006).
Tradicionálisan, az idősödés lassítására alkalmazott ayurveda készítmények Az idősödéssel járó komplex tünetek, dekompenzációs jelenségek kezelésére az ayurveda több készítményt dolgozott ki. Ezek a készítmények általában többkomponensűek, ahol a komponensek – támaszkodva a szinergista hatásra – egymás hatását erősítik, potenciálják, s ezek a készítmények az idősödési problémakört széles sávban kezelik. Ennek tipikus példája a Chawanaprasa lekvár, amely fő hatóanyaga az erősen antioxidáns amla, de ezenkívül mintegy 24-80 gyógynövény kerül felhasználásra. A készítmény igen népszerű, Indiában is több változata van forgalomban, így standard összetétel sem írható le, minthogy az 15
készítményenként változik. Igazolt hatása, hogy csökkenti az acetylcholinesterase aktivitást, így idősödő agyban, így a cholinerg transzmissziót, a tanulási képességet erősíti. Erőteljes antioxidáns hatással rendelkezik. Stimulálja a macrophagok működését, ezzel nem specifikus sejtes immunitásfokozó hatása van. Csökkenti a vércukor szintet és az étkezés utáni vércukorszint emelkedést, a koleszterin szintet, a HDL koleszterin szintet, valamint növeli az LDL koleszterin szintjét. Fokozza az erőnlétet, a teljesítményt valamint afrodisians hatással is rendelkezik (Bansal, 2010). Összetevők, amelyek minden variánsban megtalálható: Alapanyag az Amla (emblica officinalis): magas C-vitamin tartalmú, erős antioxidáns növény (indiai egres). Megtalálható még: Satavari (Asparagus racemosa), növényi östrogen, görcsoldó, változókor gyógynövénye Bamboo (Arundinaria japonica) – leírták daganatellenes, immunstimuláló, prooxidáns és antioxidáns, neuroprotektív, vírusellenes és pajzsmirigy stimuláló hatását. Cardamon (Elettaria cardamomum). Jelentős mennyiségű illóolajt (cineol) tartalmaz. Fájdalomcsillapító, érzéstelenítő, amtimicrobás, daganat ellenes, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, vérnyomáscsökkentő, coronaria tágító, valamint aphrodisiacum hatását említi az irodalom. Haritaki (Therminalia chebula) széleskörben, főleg tápcsatorna problémákra alkalmazott, energetizáló gyógynövény. Cinnamon (fahéj) fűszer, amely azonban kifejezett antimikróbás, antioxidáns hatással rendelkezik, kiváló antibiotikum. Immunstimuláló, specifikusan hat a HIV és herpes vírusokra. Szegfűszeg (Eugenia aromatica). Fűszernövény, amely ismert analgeticus, antioxidáns, gyulladáscsökkentő, érelmeszesedés csökkentő, antimikrobás, emésztésjavító hatású. Shilajit A shilajit a Himalája 3-4000 magasságában bányászott, mintegy 80 elemet és növényi maradványokat tartalmazó anyag. Kiterjedten alkalmazzák magashegyi betegségek, diabetes, tápcsatorna, húgyúti betegségek esetében. Immun stimuláns, antioxidáns hatása van. Külsőleg sebek kezelésre használható. Csontritkulás esetében csökkenti a panaszokat (Meena, 2010). Erőnlétet, testsúlyt növel, javítja az adaptációs képességet. Kedvelt aphrodisiacum.
16
Adaptációs képesség fokozása Az adaptáció az élet alapfeltétele, a külső körülményekhez való alkalmazkodás, a stressz reakciók normál mederben tartása szempontjából. Az idős ember nehezebben tűri a változást, amely létkörülményeiben bekövetkezik, romlik a reagáló képessége. Napjainkban azonban a külső – természeti – körülmények változása is felgyorsul, a klímaváltozás önmagában is – tartósan magas hőmérséklet – rontja az idős ember életkilátásait, fokozott alkalmazkodási képességet igényel. A keleti (kínai, indiai) gyógyászat számtalan növényt ismer, amely az adaptációs képességet fokozza. Az adaptogén hatású növényekre jellemző a triterpén hatóanyag tartalom, amely egy szterán vázas molekula. Ez a váz széles körben megtalálható az élő szervezetben, mint cortico-steroid, mint koleszterin. Befolyással van a sejtmembrán átjárhatóságára, az anyagcserére, a szervezet reakcióira. Legismertebb adaptogén növények:
Rhaponticum carthamoides, Leuzea vagy szarvasgyökér, Szibériában található adaptogén gyökér
Bacopa monniera. Mint memóriajavító növény, korábban említésre került.
Eleutherococcus senticosus, Szibériai ginzeng. Evidense base vizsgálatok igazolják immun stimuláns, tumor ellenes, adaptogén, cognitív funkciót javító, görcsoldó, osteoporózis javító hatását. Jól segíti az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást.
Panax ginseng. A legtöbbet használt és kutatott adaptogén növény. Immun stimuláns, antidiabeticum, viselkedészavarok kezelése, koleszterincsökkentés, tumor ellenes hatás, Alzheimer, keringési betegségek, számtalan egyéb betegség esetén sikeresen alkalmazták.
Rhodiola rose, Aranygyökér. Az utóbbi időben kutatott adaptogén növény, amely mentális zavarokban, tüdőbetegségekben, alkalmazkodási problémák esetében hatásos.
Whitania Somnifera, Indiai ginseng. Irodalmi adatok igazolják tumorellenes hatását, kiváló kiegészítője a chemoterápiának. Antioxidáns, antibiotikus hatású, javítja a memória funkciókat, csökkenti a stressz reakciókat. Az ayurvédában széles körben alkalmazzák központi idegrendszeri betegségek esetében. Az idős emberek esetében nagy a külső hőmérséklethez való adaptáció jelentősége. Erre
az ajurvédában úgynevezett hűtő, illetve fűtő sajátosságú növényeket alkalmaznak. 17
Hűtő hatású, melegben használatos növények: Aloe Vera Emblica officinalis (Amla) Terminalia arjuna (Arjuna) Mentha piperita (Borsmenta) Bacopa moniera (Brahmi) Glycyrrhisa glabra (Édesgyökér) Gotu kola Elettaria cardamomum (Cardamon) Cuminum cinimum (Kömény) Asparagus racemosus (Shatawari) Syzygium aromaticum (Szegfűszeg) Melegítő hatású, hidegben használatos gyógynövények, készítmények: Withania somnifera (Ashwaganda) Triphala (három gyógynövény keveréke, javítja a metabolizmust) Chyawanapras Foeniculum vulgare (Édeskömény) Cinnamomum zeylanicum (fahéj) Allium sativum (Fokhagyma) Zingiber officinalis (Gyömbér) Coriandrum sativum (Koriander mag) Curcuma longa (Kurkuma) Shilajit
Irodalomjegyzék Aggarwal BB, Ichikawa H, Garodia P. (2006): From traditional Ayurvedic medicine to modern medicine: identification of therapeutic targets for suppression of inflammation and cancer. Expert Opin. Ther. Targets 10(1): 87-118
18
Balkrishna A. (2007): Yoga in synergy with medical science. Divya Prakashan. Patanjali Yogpeeth, Hardwar. Bansal N, Parle M. (2010): Beneficial effect of chyawanprash on cognitive function in aged mice. Pharm. Biol. Gurven M, Kaplan H. (2007): Longevity among hunter-gatherers a cross-cultural examination. Population and Development Review. 33(2). 321-365. Hankey A. (2006): Studies of Advanced Stages of Meditation in the Tibetan Buddhist and Vedic Traditions. I: A Comparison of General Changes. eCAM 3(4) 513– 521, doi:10.1093/ecam/nel040. Harsahay M, Pandey HK. (2010): Shilajit: A panacea for high-altitude problems Int. J. Ayurveda Res. 1(1): 37–40. Sharma RK. (2005): Rejuvenative healthcare in India. Pratibha Prakashan. Delhi. Semsei I. (2009): Az öregedés a gerontológiai elméletek tükrében. Magyar Gerontológia. 1(1) 27-39.
Elektronikus címek: 1.
www.waaam.org
(The
A4M
Twelve-Point
Actionable
Healthcare
Blueprint for A Low Cost, High Yield Wellness Model of Healthcare by 2012 ) 2. http://naturalstandard.com/databases/herbssupplements/all/brahmi.asp 3. http://naturalstandard.com/databases/herbssupplements/all/gotukola.asp#
Dr. Szalkai Iván Keleti Gyógyászati Központ Budapest, XIII. Kádár utca 3 e-mail:
[email protected] 19
Plan:
A
ADOPTION OF INTEGRATED FORMS OF SUPPORT FOR FAMILY-PROVIDED CARE OF SENIOR CITIZENS IN A SELECTED LOCATION IN THE CZECH REPUBLIC Petra Formánková
Összefoglalás A támogatás integrált formáinak adaptációja az idős emberek család-általi gondozásához Csehország Písek régiójában. A közlemény elsődleges célja, hogy ismertesse a támogatás azon integrált formáit, melyet azok alkalmaznak, akik nem a hivatásszerűen gondozzák az idős embereket a csehországi Pisek régióban. A felmérés eredményei bemutatják, hogy az idős embereket otthonukban gondozó családok hogyan használhatják a hivatásos egészségügyi és szociális gondozási módszerekben rejlő lehetőségeket. Emellett a tanulmány azt is ismerteti, hogyan könnyítik meg ezek a módszerek a „nem hivatalos” gondozók munkáját. Kulcsszavak: Otthoni gondozás, szociális szolgálati terv, család általi gondozás, idős ember, szociális szolgálatok
Summary The primary focus of this paper is to outline how integrated forms of support are applied to unofficial care providers who provide care of senior citizens in the administrative region of Písek – a municipality with extended area of operation. The result of the quantitative survey provides information on how families who provide care to senior citizens in their natural home environment make use of the possibilities of professional health and social support provided in the territory of the respective self-administration entity. Also, the survey reveals what services would ease work for these unofficial care providers.
Keywords: home care, social service planning, family-provided care, senior citizen, social services 20
INTRODUCTION
The ageing society is indisputably a contemporary social phenomenon. A rapidly ageing population causes a number of social, health and economic problems. In the majority of cases, senior citizens suffer from poly-morbidity, resulting in their increased reliance on the environment. A vital element in care assurance is the family, which is irreplaceable in the caretaking field. Family-provided care of senior citizens is one of the most frequent models adopted by contemporary society despite the fact that the caretaking method, structure of caretakers and their profile show certain differences. Also different are the ways in which family caretakers provide care – financial support, services, etc. (Válková et al., 2010). Western European countries have embraced the historically primary model. Family caretakers provide care to their relatives despite the frequent psychological, physical, social and financial burden, because placing a senior in a retirement home is often understood as a last resort. The care provided by the family rests upon solidarity across generations (Tošnerová, 2001). It has a number of diverse aspects. Firstly, it represents care for love, which is what makes this characteristic irreplaceable (Jeřábek, 2009). It is different from institutional care in the sense that as much of it is provided as is really needed (Jeřábek, 2005). Secondly, this method fills the gaps and handles emergencies where there is a lack of medical and social services (Marin et al., 2009). With respect to the current development of priorities, the importance of supporting social services aimed at helping families is increasing, because it is the families who significantly ease and often directly enable seniors to stay in their natural environment (Válková et al., 2010). Efficient coordination of the service provided can be ensured by planning social services on the local or regional level (Průša, 2010). The so-called community 21
plan of social services is the result of an active collection of information regarding the needs of persons in the same location and a search for ways to satisfy these needs by utilising available resources (Molek, 2011). Such plans can achieve diversity in the supply of social services (White Book in Social Services, 2005). Current Czech legislation offers a wide range of services and support for non-self-sufficient persons and senior citizens. Large-scale changes were initiated by act No. 108/2006 coll. on social services which came into effect on 1 January 2007. Among other things, this act governs the terms and conditions of the entitlement to care provision designated for individuals dependent on the care of another person. Thanks to a financial contribution allocated (divided into four levels) from the public budget, the recipient can decide how to use this allocation and what services and from what entity he/she wants to order (Šimák, 2009). The needs of Czech senior citizens can currently be satisfied on a comprehensive basis in their natural, home environment in multiple ways (Veselá, 2003). Widely preferred and adopted is the community care model as a form of integrated care and help, the objective of which is to enable non-self-sufficient persons to live an independent life in their own household with the help of the family and community services as long as this way appears to make sense and be practical (Barvíková, 2005). Community care involves professional health care indicated by the attending physician (Jarošová, 2006; Rummery and Glendinning, 2000) to provide help mostly for activities of daily life (ADL). The care is generally provided along with other services of a medical nature, i.e. replacing bandaging on wounds, giving medication, prevention, rehabilitation and palliative care, social care and assistance corresponding to the current needs diagnosed for clients and their environment (Jarošová, 2006; Rummery and Glendinning, 2000). This help involves instrumental activities of daily life (IADL) (Válková et al., 2010). Finally, community care also includes non-professional assistance in the field of self-care, modified by the current situation in the family and by the 22
social climate (Jarošová, 2006). The integration process for medical and social services within the provision thereof is of particular importance (Leichsenring, 2004). The final choice of specific services is conditioned mostly by the extent to which the abilities of the person affected – the non-self-sufficient person – shall be preserved and also by e.g. the scope, availability and character of the social and medical services offered, the options and preference of the caretakers from the family, etc. In principle, a decision shall be made whether to use the services of a respective institution, provide necessary family care or combine these two (Veselá, 2003).
METHODOLOGY
The primary objective of this paper was to map out how integrated forms of support are applied to family providers who provide care of senior citizens in the administrative region of Písek. A partial objective was to determine what integrated forms of support are adopted by the family caretakers for the provision of necessary help to their close relatives and what services the family caretakers lack if they wish to provide care for senior citizens in the region in question. Quantitative research was adopted due to the focus of the research. A questioning and questionnaire methodology was applied in the methodical research procedure. The questionnaires were designed for the family members providing care to seniors within the administrative region of the above-mentioned Písek municipality with extended scope of operation. A basic pool of all family caretakers in the respective region was used for selecting a respondent sample based on random stratification and by using a PC program (“OK nouze” program), designated for the agenda related to care provision contribution. The reason for this was that the author of this paper works with this agenda in the Social Department. 23
The following criterion was set for respondent selection: family members providing help to persons aged 65+ who draw a care contribution. For the selection, emphasis was laid on an even representation of respondents living in Písek – a municipality with extended scope of operation (i.e. type III municipality) and the surroundings (type I and type II municipalities). The questionnaire intended for family caretakers contained a total of nine questions, out of which eight were closed and one semi-open. The comprehensibility of the questions was first verified within pre-research (n = 10). Data was collected from 8/2010 to 11/2011 in the territory of the administrative region of the above-mentioned Písek municipality as part of the inspections regarding the drawing of the care contribution. The author decided that it would be more beneficial if she questioned the respondents and noted down their answers herself. Opting for the form of a structured interview was more time-consuming, but in this way the author had the opportunity to answer any possible questions from the unofficial care providers, explain expressions they did not understand and make them familiar with the social services offered by act No. 108/2006 coll. on social services. It was also important that the respondents know for whom they were completing the questionnaire, because the author of the text had visited them several times before within the proceedings of granting a social care contribution to these individuals. The research pool counted 475 respondents. The respondents were divided into three groups based on the size of the municipality in which the senior to whom they are providing care is resident (type III municipality: 209 respondents, type II municipality: 121 respondents, type I municipality: 145 respondents). The empirical data collected was processed through descriptive statistics (absolute and relative frequency). The program Microsoft Excel program was used for data processing. The data was verified by double entering and a subsequent check and correction. The data is expressed in percent or as absolute values. The results are arranged in tables and charts. 24
The pool investigated contained 102 men, i.e. 21.5%, and 373 women, i.e. 78.5%. As for the age structure of the pool, most respondents (232, i.e. 48.8%) were aged 45–59 and 126 respondents, i.e. 26.5%, were aged 60–74. The respondent group aged 18–44 totalled 65 respondents, i.e. 13.7% and the group of those aged over 75 totalled 52, i.e. 10.9%. The majority, i.e. 281 (59.2%) respondents were living in a joint household with a senior to whom they were providing care. The remaining 194, i.e. 40.8% of respondents, were living separately from the person they were providing for.
RESULTS
As the form of support often cumulates for unofficial care providers, the chart shows the frequency of respondents’ answers. It is clear that the overwhelming majority (i.e. 352) of family members taking care of a senior citizen are supported by their own family (Fig. 1.).
Figure 1. Use of integrated forms of support in the territory of Písek – a municipality with extended scope of operation (in absolute values)
An alarming finding is that 92 respondents are not supported by anyone with anything. Only 57 respondents make use of assistance from organisations providing professional social 25
services and 23 respondents from organisations providing professional medical services. Support by neighbours is used to a lesser extent (as reported by 28 respondents).
Figure 2. Use of professional services in the territory of Písek – a municipality with extended scope of operation (in absolute values)
Figure 2 provides answers only from those respondents who answered in the previous question that they are using professional services for the provision of necessary help to a senior in the home environment. As the unofficial care providers may use more than one service at once, the chart quantifies the frequency of answers by respondents. Regardless of the size of the municipality where the senior is staying, the family caretakers mostly use caretaking services, as reported by 44 respondents. Ten respondents use personal counselling services. The least frequent answer by respondents (2) was that they are using the service of personal assistance or social rehabilitation (1). Home care is used by 23 respondents.
26
Source: Registry of social care providers in CR; status as of 30 Nov 2011
Figure 3. Representation of selected outpatient and field professional services for senior citizens in the territory of Písek – a municipality with extended scope of operation (in absolute values) Figure 3 shows the structure of outpatient and field services for seniors in the region investigated. It is obvious that the services are most widely used in type III municipalities, i.e. the services of 12 selected providers of professional care. There is a dramatic difference in smaller municipalities, i.e. type II municipalities, where only two organisations provide care for their citizens through a caretaking service. In type I municipalities no provider of professional services was registered.
Table I. - Preferred form of service provision Total
Absolute frequency
Relative frequency
475
100%
Preferred form
Outpatient
77
16.2%
services
Field services
398
83.8%
The data shown in the table clearly shows that over 80% (83.8%) of respondents prefer field services for seniors in their home environment, while the remaining respondents would rather use outpatient services.
27
Figure 4. Requirements of family caretakers regarding professional services in the municipal territory of Písek – a municipality with extended scope of operation (in absolute values) Figure 4 captures respondents’ opinions on the help provided by institutions to seniors in the natural environment of their homes. As the family caretakers would often use more than one of these services, the chart shows the frequency of answers given by the respondents. The charts also clearly indicate that the most frequent requirement of family caretakers in type III municipalities was the need for handling everyday tasks such as food and household routines. In smaller, type II municipalities most respondents would make use of help with routine tasks, food and personal hygiene. In type I municipalities the most frequent requirement was the need for help with food provision, assistance with routine tasks and personal hygiene.
Table II. – Possibilities of temporary stay of a senior in an assisted home Absolute frequency
Relative frequency
475
100%
Yes
99
20.8%
Possibility of
Rather yes
108
22.7%
temporary stay
Rather not
86
18.1%
No
182
38.4%
Total
28
More than half of the family caretakers said that they had not or would not use the possibility of a temporary stay of a senior citizen in an assisted home. This option was even rejected by 38.4% of respondents. Table III. – Choice of the right assisted home for a temporary stay Absolute frequency
Relative frequency
475
100%
Respite care
215
45.3%
Choice of an
Day services centre
92
19.4%
assisted home
Home for one-day stays
79
16.6%
Home for weekly stays
89
18.7%
Total
The data in the table shows respondents’ opinions on the choice regarding help to senior citizens. Most respondents (45.3%) prefer respite care services. Day services centres enjoy less support among respondents (19.4%). This option is closely followed by an assisted home for weekly stays, as reported by 18.7% of respondents. The least interest is shown in assisted homes for one-day stays – only 16.6% of respondents would choose them.
DISCUSSION
The research confirmed the past findings of the authors – e.g. Tošnerová (2001) and Jeřábek (2005) – that the major feature of non-professional family caretakers is the prevalence of the female gender aged from 45 to 59. Based on her own experience and secondary literature, the author points out that this major difference in gender is influenced by the traditional gender roles where women, not men have had the status of caretaker in the family over the centuries. Women are willing to assume the caretaker role under diverse conditions and accept financial help from the state and their own long-term unemployment.
29
If the author shall assess how integrated forms of support to family caretakers of senior citizens are made use of in the territory of Písek – a municipality with extended scope of operation, then the results of the questionnaire-based investigation and data collected from publicly available resources show great differences in the representation of providers who can satisfy these needs. With respect to the findings, it can be noted that the providers of the field and outpatient services are concentrated mostly in Písek, a municipality with extended scope of operation (i.e. type III municipalities), where the most diverse and hence most widely used services are offered (chart 2., chart 3.). On the contrary, in smaller municipalities (i.e. type II and type I), only a narrow range of professional services is available or often no service at all (chart 3.). As a result, the family caretakers provide constant assistance on the elementary level and, taking into account the various negative implications of diseases, they must bear the above-mentioned burden for years, along with efforts stemming from everyday care, only with the support of the family or mutual help from neighbours (chart 1.). The abovementioned condition can be put into the context of the opinion of Tošnerová (2001) who points out that care, especially if it is over the long turn, for the whole day and highly psychologically and physically demanding, poses a heavy burden for the caretaker. Family caretakers are therefore exposed to the threat of worsening family relationships, loss of friends, restrictions of social contacts and even social isolation, suffer from health problems and often face a difficult economic situation. It is therefore unfair to expect families to take on this burden without any support of diverse kinds. Seniors and also non-professional caretakers should be provided with appropriate assistance to help them with everyday routines through professional services and adequate social security contributions. What needs to be highlighted above all is the important role of professional services that would be a great relief to family caretakers, because as found in the research, non-professional care providers can precisely define the services that can best 30
help their senior citizens (chart 4.). These services are not, however, available to them, especially when they come from small villages and municipalities. These facts reflect the data prepared by Průša (2011) who says that the development of field services within regional administrative entities is not receiving adequate support. To ensure that family care works as it should, a progressive and targeted development of the field forms of social services, mostly on the local and regional level (Francová, Novotný, 2008) is highly desirable. If different sorts of supporting services are at hand, the senior or nonprofessional care providers will be able to choose what best fits them. The results summarised in chart 4 match the trend of purposeful coordination between health and social services for those participating in the provision of assistance to disabled persons in their home environment. Therefore, the author of this paper would like to recommend that municipal representatives map out the needs of senior citizens in the respective territory, increase awareness of the professional services offered (if available in the territory) and/or invest in their development. The aim is to ensure availability of at least the basic caretaking tasks in smaller municipalities and rural agglomerations, so that seniors can stay in their natural environment for as long as possible. The author would also like to point out the important role played by the mutual cooperation of the social care users, providers and ordering parties, and not only within the given region, in participating in social services community planning in respect to the future form of the services.
CONCLUSIONS
Today’s society and seniors’ requirements primarily, create a growing pressure on such persons’ need for care. Against the traditionally perceived obligation to provide care for 31
relatives who cannot care for themselves, stands a view emphasizing the limits of this obligation and a “right” to pass on the obligation to specialized institutions and services. There remain, however, a substantial amount of people who choose to look after their seniors at home, despite the complex social, economic and health effects on the care provider himself and his closest environment. Even though many improvements have been made in the position of family care providers in the Czech Republic, there remained issues to be solved. The system of support for family care providers therefore needs to be further developed, so that this valuable source of care for people who cannot care for themselves, allows providing care within the family for as long as possible.
LITERATURE
Barvínková J. (2005): Rodinná péče a profesionální péče. In: Jeřábek H et al.: Rodinná péče o staré lidi, 1 vyd., Praha: CESES FSV UK. pp. 59-62. Bílá kniha v sociálních službách [online]. 26. 4. 2005 [cit. 2010-11-01]. Available at URL: http://www.mpsv.cz/files/clanky/736/bila_kniha.pdf. Francová H, Novotný A. (2008): Podmínky péče o seniory se sníženou soběstačností v kontextu současných změn. In: Kontakt Vol. 10, 2: 334-338. Jarošová D. (2006): Péče o seniory. 1. vyd., Ostrava: Ostravská univerzita v Ostravě, ZSF. pp. 41, 56, 62. Jeřábek H. (2005): Péče o staré lidi v rodině. In: Jeřábek H et al.: Rodinná péče o staré lidi, 1 vyd. Praha: CESES FSV UK. pp. 10, 13. Jeřábek H. (2009): Rodinná péče o seniory jako „práce z lásky“: nové argumenty. In: Sociologický časopis, Czech Sociological Review. Vol. 2 pp. 45, 264.
32
Leichsenring K. Developing integrated health and social care services for older persons in Europe
[online].
2004
[cit.
2010-11-01].
Available
at
URL:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1393267/. Marin B, Leichsering K, Rodrigues R, Huber M. (2009): Who Cares? Core coordination and cooperation to enhance quality in elderly care in the European union. Discussion paper. Conference on Healthy and Dignified Ageing, Stockholm, 15-16 September 2009. Barvínková J. (2011): Řízení organizací sociálních služeb - vybrané problémy. 1. vyd., Praha: VÚPSV, v.v.i. pp. 254. Průša L et al. (2010): Poskytování sociálních služeb pro seniory a osoby se zdravotním postižením. 1. vyd. Praha: VÚPSV, v.v.i., pp. 244. Průša L. (2011): Vývoj vybavenosti regionů službami sociální péče pro seniory a osoby se zdravotním postižením. In: Kontakt, Vol 13, 2: 157-165. Rummery K, Glendinning C. (2000): Primary Care and Social Services: Developing New Partnerships for Older People, 1st ed. UK: University of Manchester. pp. 105-106. Šimák, M. (2009): Sociální péče. In: Kahoun V et al.: Sociální zabezpečení: Vybrané kapitoly. 1. vyd., Praha: Triton, pp. 354. Tošnerová T. (2001): Pocity a potřeby pečujících o starší rodinné příslušníky, 1 vyd. Praha: Ambulance pro poruchy paměti a Ústav lékařské etiky 3. LF UK. pp. 5, 6, 11. Válková M, Kojesová M, Holmerová I. (2010): Diskusní materiál k východiskům dlouhodobé péče v ČR, 1. vyd., Praha: Ministerstvo práce a sociálních věcí. pp. 40. Barvínková J. (2003): Sociální služby poskytované seniorům v domácnosti, 1. vyd. Praha: VÚPSV, v.v.i., pp. 5.
Contact: Mgr. Petra Formánková 33
Písek Municipal Authority, Department of Social Issues, Budovcova 207, 397 01 Písek, Czech Republic Phone: + 420 777 297 740; E-mail:
[email protected]
About the author Mgr. Petra Formánková, is an extramural doctoral student at the University of South Bohemia, Faculty of Health and Social Studies, study program Specialists in Public Health Protection. Her field is “Prevention, correction and therapy of health and social issues of children, adults and seniors”. She works for the Písek City Municipality, Department of Social Issues, as a director for the social area.
34
AZ IDŐSGONDOZÁSBAN DOLGOZÓK ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE A MINŐSÉGI ELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN dr. Berszán Lídia és Kiss Gabriella Összefoglalás A betegekkel, gyermekekkel, idősekkel vagy fogyatékosokkal való foglalkozás időnként lelki feszültséget, stresszt okozhat. Az idősgondozásban dolgozó szociális ápológondozó személyzet nagyon közeli testi, lelki kapcsolatba kerül klienseivel, ezért fokozottan veszélyezteti őket a kiégés is. Mentálhigiénés szempontból nagyon fontos észrevennünk azokat a jelzéseket, amelyeket a pszichikumunk és szervezetünk ad, annak érdekében, hogy idejében felismerjük a problémát és még a kezdeti szakaszokban tegyünk meg mindent a prevenció érdekébe. De ugyanez az elővigyázatosság ajánlott akkor is, amikor a formális ’szervezetet’, a munkaközösséget, stábot veszélyezteti a túltereltség. Egy tizenöt éve idősgondozást végző munkacsoport felmérését és az így kapott eredmények kiértékelését mutatja be a tanulmány. A kutatatás és a közzététel célja az idősgondozásban fokozott igénybevételnek kitett alkalmazottak mentálhigiénés egészségvédelmére hívni fel a figyelmet. A hivatástudat és a munkaetika hosszú távú fenntartása a minőségi idősgondozás elengedhetetlen feltétele. Kulcsszavak: idősápoló-gondozó személyzet,mentálhigiénés egészség,minőségbiztosítás
Survey of satisfaction of people working in elderly care for helping the quality care Abstract Working with diseased people, children, elderly or people with disabilities often causes stress. The social care personnel working with the elderly has daily physical and psychical contact with their clients and for this reason there is an increased risk of burnout. From mental hygienic point of view it’s important to observe the signs shown by our body in order to realize the danger and to be able to do everything as prevention. This caution is also recommended when the risk of burn-out appears in the area of the “formal” organizations or the team. This study presents the results of a survey about an elderly care team with 15 years of experience. The aim of this survey is to draw attention to mental hygienic health of employees in elderly care system. Maintaining in long term the commitment of profession and the ethics are essential in the care of elderly. Keywords: elderly care tea, mental hygienic health, quality assurance 35
BEVEZETÉS
Pálfi Ferencné (2007) szerint az idős emberek gondozása, ápolása stresszel telített munka. A stressz rontja az ítélőképességet, testi, lelki betegséget okozhat. A túlterheltség, a munka kontrolljának hiánya, a nem támogató környezet, a korlátozott előrelépési lehetőségek, a szerepek tisztázatlansága, az emberek szenvedése és halála, mind olyan munkaköri stresszt előidéző tényezők, amelyek pszichológiai rendellenességek kialakulását okozó faktoroknak tekinthetők. A munkával kapcsolatos stresszorokra adott reakciók a személyiségtől, annak „szilárdságától”, az egészségi állapottól, a korábbi stressz tapasztalatoktól és a megküzdés eszközeitől függnek. Az észlelt munka-stressz és a személyiség elégtelensége közrejátszik a kiégés kialakulásában. A kiégés fogalmát megalkotó Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus a problémát először önsegítő közösség tagjainál, krízisintervenciós központok, egészségügyi intézmények dolgozóinál figyelte meg. Azóta a kiégést, mint minden nehezen megfogható pszichés problémát, többen, többféleképpen megfogalmazták. Freudenberger szerint, a kiégés olyan krónikus (érzelmi) megterhelés talaján kialakuló fizikai, érzelmi és lelki kimerülés, mely a célok és ideálok, a lelkesedés elvesztéséhez vezet, majd a másokra és önmagunkra vonatkozó negatív
attitűdök
elhatalmasodásával
először
cinizmust,
keserűséget
okoz,
majd
pszichoszomatikus panaszokba vagy önpusztító folyamatokba torkollik. (in. Fekete, 1991:1719.) Az idősgondozás, s ezen belül különösen a nővéri munka, halmozottan kockázatos a kiégés szempontjából. Először is nagyon komoly fizikai megterhelést jelent, különösen azokon az osztályokon, ahol magatehetetlen betegeket kell ápolni, mosdatni, mozgatni.
Az ápoló-gondozó személyzet pszichés terhe A szervezetekre, így az egészségügyi intézményekre is jellemző, hogy az ott folyó munkának, a dolgozók személyiségének és társas kapcsolatainak olyan jellegzetességei vannak, amelyek stressz-keltők lehetnek. A szakemberek két csoportba sorolják ezeket a tényezőket: a munka jellegéből adódóakra és az egyének személyiségéből fakadókra. Dr. Buda Béla, és Dr. Bagdi Emőke úgy tartják, ha nem fordítunk megfelelő hangsúlyt a közösségek és egyének lelki egészségvédelmére, ha nem segítünk a lelki problémák feldolgozásában, s ezekhez még hozzátársulnak a munkahelyi stressz, feszültségek, 36
konfliktusok, és a munkamegbecsülés, esetmegbeszélések, visszajelzés hiánya a vezetők részéről, akkor előbb-utóbb a kiégés veszélye fenyegetheti a munkatársakat. Az idősgondozásban az ápoló-gondozó személyzet gyakran szembesül súlyos betegekkel,
veszteségek sorozatával, amelyek nyomot hagynak a lelkükben és a további
munkamoráljukat is befolyásolják. Az érdeklődő, kollegiális meghallgatás szerepe nagyon fontos, de nem elégséges a kiégés-kockázat elkerülése végett. Birgit Budnik (1999) szerint sokat segíthet az ápolási munkában a következetesség, a könnyen átlátható ápolási terv, amelyet minden lakó számára elkészítenek, és napra készen vezetik. Mivel az intézményi idősellátásban dolgozók a hozzátartozók felé is beszámolóval tartoznak, ha nincs rendszeresen vezetve a klienssel való munka, ez újabb stressz forrásává válhat. A munkahelyi stressz, kiégés, egészségfejlesztés Dr. Hegedűs Katalin és Dr. Kopp Mária szerint az ápolásban-gondozásban dolgozókra az extra igénybevételhez társuló nagy felelősség mellett még jellemzőek: a munka során gyakran felmerülő krízishelyzetek, az elvárások határainak ’rugalmas’ kezelése (munkaidő, beosztás során a hivatástudatra hivatkozás) az egyre növekvő adminisztratív terhek az alacsony jövedelem korlátozott előrejutási lehetőség, ebből fakadó versengés hiányos teljesítménymérés, a pozitív visszajelzés és megerősítés gyakori hiánya A munka a fizikai állóképességet is próbára teszi, hiszen szinte egész nap talpon kell lenni, állni, járkálni, tolni, emelni, guggolni, hajolni, cipelni. Általában az ápoló több műszakban dolgozik és munkáját zárt helyen (szobában) végzi. Ezért hétvégenként és éjjelenként is szolgálatban kell lennie. Hegedűs Katalin még egy pontot említ: a kiégés ténye mögött gyakran figyelhető meg az egyéni és közösségi erőforrások hiánya. A nemzetközi és hazai ápolási szakirodalom egyre nagyobb érdeklődéssel foglalkozik a kiégés jelenségével. Dr. Egri László (2005) külföldön végzett kutatásokra hivatkozik, amelyek azt bizonyítják, hogy az ápolásban dolgozó nővérek a kiégettség magas fokát mutatják. A szerző megjegyzi, hogy ezek az adatok jó gazdasági helyzettel és oly sokszor irigyelt egészségügyi ellátó rendszerrel bíró országokból származnak. Egri szerint „amikor a 37
hivatás és küldetés elvesztéséről gondolkodunk, a kiégésről kell elgondolkodnunk. Amikor a hivatás és küldetés megtartásáról és megerősítéséről gondolkodunk, akkor a kiégés megelőzéséről és gyógyításáról kell elgondolkodnunk”.( in. IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR, 44 oldal) A mentálhigiéné szerepe az idősgondozásban dolgozók körében Az ember mentális egészségének védelme legalább annyira fontos feladata az egészségügynek, mint a járványos megbetegedések kezelése, vagy a fizikai sérülések orvoslása - mondja Dr. Telkes József. A lelki egészségvédelem érdekében nagyon fontos, hogy az ápoló-gondozó személyzet munkája értékelve legyen, a munkájuk során észlelt nehézségeket mondhassák el, a veszteségek feldolgozására, illetve a gyászmunkára legyen lehetőség, hiszen naponta szembesülnek az elmúlással, súlyos, haldokló betegekkel, az élet terheitől elfáradt idős emberekkel. A munkahely támogató funkciói Dr. Hegedüs Katalin szerint a munkával való elégedettség fontos nemcsak a munkát vállaló, jelen esetben idősgondozásban dolgozó alkalmazott szempontjából, de felelőssége és érdeke a szervezetnek is. Morális szempontból bármilyen vállalatnak erkölcsi felelőssége, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyben megéri dolgozni. Az elégedett dolgozók a vállalat jó hírét keltik, ezzel nő a jól képzett munkaerő megszerzésének és megtartásának esélye. A munkahelyi vezetés stílusa nagyban befolyásolja a burn-out kialakulását vagy megelőzését azzal, hogy csak jó légkörben tud kibontakozni a felelősséget megosztó, a feszültséget csökkentő, a ventilációt lehetővé tevő munkatársi csoport közösség-szerepe. A jól működő intézményeknek, csoportoknak és közösségeknek identitást alakító, és fejlesztő hatásuk van. Nagyon fontos, hogy az egyén érezze a közösséghez való tartozását, amely egyfajta védettséget ad, ami mentálhigiénés szempontból meghatározó, hiszen a feladatoknak, továbbá a közös céloknak így lehet pozitív eredménye.
(in. Tomcsányi
Teodóra, Grezsa Ferenc, Jelenits István) Éva Renate Schmidt szerint egy intézmény akkor működik egészségesen, ha céljai világosak és megvalósíthatóak; ha hatalom elosztása olyan, hogy mindenki felelősségének megfelelően vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. Az ilyen intézményvezetés a munkatársak teljesítőképességének igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekeit is 38
mérlegelik, az intézményben olyan légkör van, melyben helyet kap az öröm és az elismerés is. A fölülről lefelé és alulról fölfelé, valamint a környezettel folytatott kommunikáció hatékony, jelen van a változtatás, az újítás, a fejlesztés szándéka. Ha az intézmény autonóm, azaz nem a kényszernek engedelmeskedik, hanem saját célja és motivációja szerint cselekszik, akkor alkalmazkodó képes, azaz tárgyszerűen reagál a környezet változásaira. Minden emberi rendszeren belül természetes jelenség a feszültség, egy jó munkaközösség képes arra, hogy a problémákról kommunikáljon, a konfliktusokat kihordja és tanuljon belőlük. Dr. Kopp Mária a munkahely támogatófunkciói közé sorolja az egyéni és csoportos megbeszélésekre, különböző stressz kezelő tréningekre, továbbképzések szervezésére és támogatására való lehetőségeket, vagy bármely olyan tevékenységet, rendezvényt, amely a dolgozók pszichés terheinek a csökkentésével kapcsolatos. Az egészségügyi szakemberek és a laikus önkéntesek szemléletének formálásában is nagy szerepe lehet a különböző szintű képzéseknek, mondja Kopp Mária. Fokozódik az empátiakészségük, jobban fel tudják mérni saját határaikat, saját szerepüket jobban tudják tisztázni, felismerik a team munkasegítő erejét, a kapcsolatok fontosságát, megtanulják a haldokló speciális szükségleteit a haldoklás különböző stádiumaiban, megtanulnak szembesülni a veszteségekkel, a saját és mások halálával, és ez által nyíltabban tudnak kommunikálni a gondozottakkal a nehéz kérdésekről is. A munkahelyi elégedettség tényezői Az elégedettséget befolyásoló munkahelyi tényezők (Dr. Kopp Mária felosztásában): a fizikai környezet és társas környezet, személyes kapcsolatok minősége, a munkafeladat, munkakör
kidolgozottsága;
munkaerő-fejlesztés,
előmenetel,
szervezeti
tényezők;
javadalmazás, és nem utolsó sorban a vezetői magatartás és a személyi tényezők. A dolgozók általában negatívan viszonyulnak a túlautomatizált, standardizált és monoton munkához, aminek elégedetlenség, hiányzás és kilépés a következménye. Hatással van az elégedettségre, hogy mekkora a munka jelentősége, változatossága, áttekinthetősége, milyen mértékű önállóságra és felelősségvállalásra van lehetőség. A javadalmazást két fő csoportra oszthatjuk: fizetés és egyéb juttatások (természetbeni járandóságok,
szolgáltatások,
kedvezmények).
A dolgozó
elégedettségéhez
viszont
nagymértékben hozzájárul az is, hogy van-e módja előrelépni a szervezeti hierarchiában, valamint az, hogy a szervezet biztosítja-e számára a képzéseken való részvételt, készségeinek, képességeinek fejlesztését. A szervezet nagysága hatással van a kapcsolatteremtési lehetőségekre, formákra, a 39
munkakörök specializációjára, a szervezeti bürokrácia mértékére. Ha Lewin három vezetési stílusát vesszük alapul, általában a demokratikusan vezetett szervezetekben nagyobb a munkával való elégedettség. A munkahelyen különböző kiscsoportok jöhetnek létre, amelyek befolyásolják a dolgozó munkakedvét, a munka hatékonyságát és a munkahelyi elégedettséget. Pozitív hatású, ha az egyén megtalálja helyét a közösségben, és pozitív érzelmi kapcsolata van munkatársaival. A vállalattal való elégedettség nő a szolgálati idővel, míg a munkabérrel és a státusszal való elégedettség csökken. A különböző elégedettségi szintek a beosztással, státussal is kapcsolatban vannak: a munkával való elégedettség általában a hierarchia szintjének emelkedésével arányosan nő. A személyi tényezők többnyire az alkalmazottak előzetes elvárásaiból (fizetéssel, munkavégzés és ellenőrzés módjával, fizikai környezettel, vezetői magatartással stb. kapcsolatban), szükségleteiből-értékeiből, személyiségjegyeiből, a család és a tágabb környezete által előírt normákból adódnak össze. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM A GYAKORLATBAN A gyergyószentmiklósi (Románia) Szent Erzsébet Öregek Otthona tizenöt éve működik, de az utóbbi tíz évben a régió meghatározó intézményévé fejlődte ki magát. Míg a kezdetekkor csupán a gyergyói medencéből és Székelyföldről érkeztek lakók, mára már az ország minden sarkából jönnek az idős emberek. Az európai normáknak minden szinten megfelelő öregotthon a szakszerű ápoláson túl emberséges, személyközpontú gondozást kínál minden lakója számára, hogy késői éveiket élhetőbbé tegye. Az otthonban jelenleg 150 ellátott él, a személyzet összlétszáma 77. A maximális jelenlétet kívánó munka miatt egyre inkább igyekszünk figyelmet fordítani nem csak az idősek, hanem a személyzet lelki egészségvédelemre is. A dolgozókkal és bentlakókkal a minőségi ellátás érdekében és az elégedettség követésére, évente felmérést végzünk. 2011 évvégén 65 alkalmazottal végeztük el a felmérést. A vizsgálat célja: a munkatársak véleményének megismerése, a hatékony kommunikáció erősítése, a felmerült problémák, javaslatok megbeszélése, az idősek számára a minőség biztosítása, és az eredmények összehasonlítása az előzőekkel. A felmérést az ISO 9001:2000 kérdőív alapján állítottuk össze, adaptálva az öregotthonban zajló tevékenységekre. A munkatársak 1- 5-ig terjedő skálán pontozták a 40
kérdéseket. Az önkitöltős kérdőív 12 faktort foglalt magába, amelyen belül vizsgáltuk: ● a munkatársak elégedettségét, pozitív attitűdjét ● munkában való elkötelezettségüket ● kapcsolataikat minden szinten: az idősektől a felső vezetőkig ●
lehetőségeiket
● az életminőségüket ● a nehézségeiket ● egyéni terveiket ●
víziójukat az Otthon működésére nézve
Jelen tanulmányban csak azokat az eredményeket mutatjuk be, amelyeket relevánsaknak tartottunk a mentálhigiénés egészség és a minőségbiztosítás szempontjából. A válaszadóknak lehetőségük volt megjegyzéseket is fűzni az egyes kérdésekhez, válaszokhoz. A számszerű értékeket árnyalja és teljesebbé teszi ezeknek a véleményeknek a bemutatása. A feleletekből kibontakozó összefüggések szignifikancia-értékét is próbáltuk vizsgálni, de mivel a minta kicsi (összesen 65 válaszadó) ez statisztikailag nem releváns, ezért az eredmények csak jelzés értékűek. Az intézményvezetés és a kutatók szempontjából viszont fontosak, mert kijelölik azt az irányt, amelyet a jövőre nézve követni kell és körvonalazzák azokat a területeket, ahol szükséges lehet a változás, változtatás.
2. Kevésbé 3. Közepesen 4. Eléggé 5. Nagyon
1.
ábra. Mennyire szeretsz az Öregotthonban dolgozni? (Pontozd 1-től 5-ig!) Kevésbé: 1,50%, Közepesen: 3,10 %, Eléggé: 24,60 %, Nagyon: 70,80%
41
A kérdéshez fűződő vélemények: ● Aki ennél nehezebb helyen dolgozott, az tudja értékelni. ● Elégedett vagyok, mert valamikor nem gondoltam magamról, hogy így tudok ápolni, és szeretek itt lenni. ● Elfogadható a munkaközösség. ● Én választottam, szeretek itt dolgozni. ● Számomra nagyon nehéz az ápolás és ezzel a sok beteggel szembesülni. Fiatal vagyok, és valahol máshol kell megtaláljam a helyem. ● Úgy érzem, mintha egy nagy családban dolgoznék. Nincs kifogásom. ● A csoportmunkát kellene erősíteni. ● Van, amikor kevesen vagyunk a részlegen, és ez nehéz.
4,67% 23,45% 4,67% 4,67 23,45
23,45%
71,88
71,88% 71,88%
1 lp z s .o 2 lp z s .o 3
3. Közepesen 4. Eléggé 5. Nagyon
3. Közepesen 4. Eléggé 5. Nagyon
2. ábra. Mennyire fontos számodra a munkád? (Szereted-e amit végzel? Pontozd 1-től 5-ig!) Közepesen: 4, 67 %, Eléggé: 23,45 %, Nagyon 71, 88 % A kérdéshez fűződő vélemények: ● A halálesetek nehézséget okoznak. ● A végzendő munkát fontosnak tartom. ● Ahogy én bánok az idősekkel, velem is úgy fognak bánni. ● Amikor ide bejövök, a saját problémáimról megfeledkezem. ● Jönnek az idősek, velük kell foglalkozni, értük vagyunk itt. ● Komolyan veszem és szeretem is a munkámat. ● Maximalista vagyok. ● Megpróbálom átérezni az idősek helyzetét. 42
40 37, 35 32, 30 27, 25 22, 20 17, 15 12, 10 7, 5 2, 0
36,38, ● 23, 2. 3. 4. 5.
1,
Kevésbé Közepesen Elég g é Nag yon
Ért é-
3. ábra. Kapcsolatok a munkatársakkal. (Pontozd 1-től 5-ig!) Kevésbé jó: 1,00 %, Közepes: 23,%, Eléggé jó: 36,%, Nagyon jó: 38 %
7,70 21,50 70,80 3. Közepes 4. Elég jó 5.Nagyon jó
4. ábra. Kapcsolatok az idősekkel (Pontozd 1-től 5-ig!) Közepes 7,70 %, Elég jó: 21, 50 % Nagyon jó: 70, 80 % A kérdéshez fűződő vélemények: ● A kapcsolatok megteremtése és működtetése kétoldalú. Megteszek mindent a jó érdekében. ● A kapcsolatokat jobban kellene ápolni. ● A munkatársaimmal való kapcsolat befolyásolja a munkához való hozzáállást is. ● Egymás között a kommunikációt még szükséges fejleszteni. ● Akivel lehet, jó kapcsolatot alakítok ki. ● Az idősekkel egy- két személy kivételével nagyon jó a kapcsolatom. ● Egy kicsit jobban egymásra kellene figyeljünk! ● Ne keressük a hibát mindig a másikban! ● Én is megadom a tiszteletet, de ugyanakkor el is várom. Nem szeretem a durva embereket. ● Mindenki, ahová be van osztva, tisztességesen végezze el a munkáját! ● Lehetne még összetartóbb a csapat. ● Vannak, akik nem építik a csapatot, hanem rombolják. ● Megpróbálok szeretetet, tiszteletet nyújtani a kollégáimnak. ● Megpróbálom az embereket elfogadni olyannak amilyenek. ● Mi tiszteletben tartjuk az időseket, de hasonlóan elvárjuk. 43
● ● ● ● ● ●
Toleránsak kell legyünk egymással. Néha érződik a hierarchikus viszony. Nekem mindenki jó, nincs nekem rossz munkatársam. Nem foglalkozok soha másokkal. Nem klikkesedem, mindegy, hogy kivel dolgozom. Próbálom magamat is megértetni, és másokat is megérteni.
nem jó kevéssé jó közepes elég jó nagyon jó
5. ábra. Elismerés, dicséret (Pontozd 1-től 5-ig!) Egyáltalán nem jó: 10 %, Kevésbé jó: 12 %, Közepes: 30 %-, Elég jó: 30 %, Nagyon jó: 15% A kérdéshez fűződő vélemények: ● ● ● ● ● ● ● ● ●
Az idősek megdicsérnek, megköszönik, ha valamit teszek. Dicséret nálunk ritkán van. Empátiát és elismerést többet várnék el. Értékelem, ami van, csak épp maradjon így. Észreveszem másoknak a munkájában a jót, és meg is dicsérem, mert látom, hogy jól esik és nekem is, ha viszonozzák. Ne is dicsérjenek, és ne is szidjanak! Kevés dicséretet kapok, pedig elvárnám. A városi átlagfizetést és a körülményeket nézve, meg vagyok elégedve. Vannak hónapok, amikor úgy érzem, hogy azért a munkáért, amit elvégzek, nem kapom meg a méltó elismerést.
9,21 24,62
29,23 36,94
2. Kevésbé 3. Közepesen 4. Eléggé 5. Nagyon
6. ábra. A munkád és a magánéleted egyensúlyban vannak-e? Pontozd 1-től 5-ig! Kevésbé: 9,21%, Közepesen: 24, 62%, Eléggé 36,94 %, Nagyon 29,23 % 44
A kérdéshez fűződő vélemények: ● ● ● ● ● ● ●
A magánéletemben lévő nehézségek miatt nincs egyensúly. A magánéletemből a nyugodtságot behozom a munkába. Sajnos, sokszor a munkahelyi konfliktust hazaviszem. Igyekszem egyensúlyban tartani az életemet, a dolgok pozitív oldalát megkeresve. Elvonatkoztatom az otthoni dolgokat a munkahelyitől. Tőlünk függ, hogy lesz- e egyensúly, hogy milyenné tesszük! Van, amikor nehéz kizárni az otthont, vagy fordítva, a munkahelyi problémákat, ezért hozom és viszem néha.
A különböző részlegeken dolgozó alkalmazottak munka-magánélet egyensúly értékelése attól függ, hogy milyen mértékben kell implikálódniuk a gondozottak mindennapjaiba. (p=0,001) Minél közelebb vannak az idősekhez, annál nehezebb fenntartaniuk az egyensúlyt. Ez az eredmény várható volt és természetes, de fontos jelzés arra nézve, hogy a mentálhigiénés egészség fenntartására itt kell a legnagyobb gondot fordítani. A részlegekre lebontott analízis másik jellemzője, hogy a mosodai részleg alkalmazottai panaszkodnak legtöbb munkahelyi konfliktusra és érzik leginkább azt, hogy nincs elégtételük a munkájukban. Ugyancsak ők azok, akik legkevésbé tudnak egyensúlyt tartani magánéletük és munkahelyi gondjaik között.
40 37,5 35 32,5 30 27,5 25 22,5 20 17,5 15 12,5 10 7,5 5 2,5 0
38,50% 35,40% 20,00% 1. 2. 3. 4. 5.
4,60% 1,50%
Egyáltalán nem jó Kevésbé jó Közepes Elég jó Nagyon jó
Értékek
7. ábra. Mennyire vagy elégedett a munkakörnyezeteddel? Pontozd 1- től 5-ig! Egyáltalán nem jó: 1,5 %, Kevésbé jó: 4,6 %, Közepes: 38,5 %, Elég jó: 35,40 %, Nagyon jó: 20,% A munkahellyel való elégedettség (Mennyire szeretsz az Öregotthonban dolgozni?) és a munkakörnyezet értékelése (Mennyire vagy elégedett a munkakörnyezeteddel?) között szignifikáns összefüggés mutatkozik. (p= 0,003) Ezek szerint a kellemes munkakörnyezet, a jó felszereltség, a szükséges higiéné meghatározó tényező a munkahellyel kapcsolatos attitűd alakulásában. Az otthon európai normáknak megfelelő ellátottsága a munkakedvet is meghatározza. Érdekes adalék lehet az is, hogy viszonylag kevés a kérdéshez fűzött
45
vélemény, kivéve egy-két összehasonlítást más intézményekkel a jelenlegi munkahely javára.
32, 30 27,
30, 26,
25 22, 20 17, 15 12,
12,
16, 13, 2. Kevésbé 3. Közepesen 4. Eléggé 5. Nagyon
10 7, 5 2, 0 Érté-
8. ábra. Értékeld 1-től 5-ig, hogy vannak-e nehézségeid a munkádban? Egyáltalán: 12,%, Kevésbé: 30,%, Közepesen: 26,%, Eléggé: 13,%, Nagyon 16,% A kérdéshez fűződő vélemények: ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●
Nehéz a betegápolást megtanulni A-tól Z-ig. A halálesetekkel szembesülni nagyon nehéz! Ha konfliktus adódik a csapaton belül. Beilleszkedni ebbe a nagy közösségbe, megszokni, megismerni a betegeket. El tudjam fogadni a beteg emberek viszonyulását hozzám. Néha nehézséget okoz, hogy felül tudjak kerekedni a problémákon. A békétlenség nehézséget okoz. Úgy érzem, még nagyobb hangsúlyt kell fektessünk a minőségre. Több idő kellene a pontos munkához. Van, amikor leterhelő a munkám, sok a papírmunka, ügyintézés... A munkával kapcsolatos nehézségek értékelésénél is az idős, demens betegekkel való
naponkénti munka, a halál, a veszteség közelsége a meghatározó. Ennél a kérdésnél is az ápolás-foglalkoztatás területén dolgozók jeleznek leginkább a mentálhigiéné eszközeivel enyhíthető vagy orvosolható terheket. A veszteség-feldolgozásra, gyászra már van egy rítusa az intézménynek: az otthonban évente egyszer, Halottak napján, megemlékezünk a volt bentlakóinkról és a lakók a hozzátartozóikról. Gyertyát gyújtunk, imádkozunk, az otthon kápolnájában Szent-misét is végeznek, ahová elkísérjük azokat a lakókat, akik részt szeretnének venni. Az otthon udvarán elhelyezett tálcába, mindenki, aki úgy gondolja, gyertyát gyújt és megemlékezik a szeretteiről. Valószínűleg gyakoribb és egyénre-szabottabb szakmai segítséget is ki kell dolgozni ahhoz, hogy a veszteség-feldolgozást segítsük. A munkahelyi konfliktusok és az ellátórendszer hiányosságai, időpusztító bürokráciája kerül még megemlítésre a nehézségek sorában. A csapatépítő team-munka és a 46
munkamegbeszélések rendszeresítése segítség lehet ezen a területen is. KONKLÚZIÓK A konklúziók levonása egyrészt azért nem egyszerű egy ilyen felmérés után, mert maguk a kutatók is részei az intézmény csapatának, ezért nehezebb az eredményekre való külső, objektív rátekintés. Másrészt, azok a jelzések, amelyek körvonalazódnak az adatok feldolgozása nyomán -- a lelkileg legimplikáltabbak érintettsége, a konfliktusok bénító hatása egy segítő intézményben, a jó munkakörnyezet motivációt erősítő és a munka méltóságát fokozó hatása -evidenciáknak tűnnek/tűnhetnek. Mindezekkel együtt fontosnak tartjuk a figyelem ébrentartását az itt dolgozók jó munkahelyi közérzetének biztosítására, és ’a munkahely, mint a közösség egyik színtere szemlélet’ érvényesítését. Egymás közötti kapcsolataink erősítését együttgondolkodással, csapatépítő tréningekkel és képzésekkel és a munkatársak problémái iránti érzékenységgel tarthatjuk fenn. IRODALOMJEGYZÉK Buda B, Bagdi E. (1999): Mentálhigiéné, elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Animula Kiadó, Budapest. Budnik B. (1999): Pflegeplanung- leicht gemacht. Urban & Fischer Verlag, München. Egri L. (2005): Hivatás és küldetés az ápolásban. Ápolásmenedzsment. Medicina Kiadó, Budapest. Fekete S. (1991): Segítő foglalkozások kockázatai - Helfer szindróma és burnout - jelenség. Psychiatria Hungarica VI: 17-19. Hegedűs K, Szabó N, Szabó G, Kopp M. (2008): Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók? Összehasonlító vizsgálat (2002-2006). Nővér 21: 3-9. Hegedűs K, Szabó G, Kopp M, Szabó N. (2008): Egészségügyi dolgozók munkahelyi stresszállapota és társas támogatottsága. Nővér 21: 10-17. Pálfi F. (2007): Ápolói és gondozói magatartások alakulása különböző ellátási helyzetekben, különös tekintettel a kiégés jelenségére. PhD dolgozat, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar. 47
Schmidt ÉR. (2008): Mentálhigiéné az intézményekben. http://mentalhigiene.eu/news.php?extend.79 Tomcsányi T, Grezsa F, Jelenits I. (szerk.) (2003): Tanakodó: A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. TF, Párbeszéd Alapítvány, HÍD Alapítvány, Budapest. Berszán Lídia PhD, egyetemi docens Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár
[email protected]
Kiss Gabriella szociális munkás, mentálhigiénés foglalkoztató, szupervizor Szent Erzsébet Öregotthon, Gyergyószentmiklós
[email protected]
48
HÍREK
Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája – III. félév (2012/13-as tanév, I. félév) NYUGDÍJAS (50+-os) TANFOLYAMOK 2012 szeptemberétől a Zsigmond Király Főiskolán Főiskolánk 2012 őszétől nemcsak plenáris előadásokkal, hanem tandíjas tanfolyamokkal is várja az 50+-os tanulni vágyókat! A tanfolyamok tandíja egységesen 9.900 forint/fő/tanfolyam A tanfolyamok másik látogatási lehetősége a Zsigmond Senior Kártya kiváltása, amelynek ára 14.000 forint, s ezzel korlátlan tanfolyam-látogatás kínálkozik a kártya tulajdonosa részére. Az alkalmi tanfolyam-látogatás díja 500 forint/tanfolyami óra A tanfolyamokra jelentkezni a Jegyzetboltban, munkaidőben lehet. További regisztráció nem szükséges. Amennyiben a Senior Kártyát választják, kérjük, hogy a Jegyzetboltban nevezzék meg, mely tanfolyamokra szeretnének járni. A képzésekre csak 50 év feletti hallgatók jelentkezhetnek. A jelentkezésnek nincs egyéb feltétele!
A tanfolyamokkal kapcsolatban felmerülő további kérdéseket a
[email protected] email-címre küldjék.
49
I. Kiemelt tanfolyamaink (a pontos kezdési időpontok a jelentkezések függvényében később): 1. Kezdő internet (10 alkalom, 20 óra) – Lévai István 2. Haladó internet (10 alkalom, 20 óra) – Lévai István 3. Kezdő angol (10 alkalom, 20 óra) – Nyelvi lektorátus 4. Haladó angol (10 alkalom, 20 óra) – Jablonczay Tímea 5. Kezdő angol beszélgetés (10 alkalom, 20 óra) – Szilassy Eszter
II. TOVÁBBI TANFOLYAMAINK: A001 Tanfolyam neve: Magyar filmsztárok Oktató neve: Dr. Kelecsényi László Kezdő időpont: 2012. 09. 26. szerda, 16:30-18:05 További időpontok: további szerdák, 8 alkalom, ugyanebben az időpontban A002 Tanfolyam címe:
Photoshop alapismeretek
Oktató neve:
T. Várkonyi Attila
Kezdő időpont:
2012. október 5
További időpontok: X.5, X.12., X.19., X.26., XI.9., XI. 16. péntek, 14.00-16.30 A004 Tanfolyam címe:
Bevezetés a szimbológiába
Oktató neve:
T. Várkonyi Attila
Kezdő időpont:
2012, november 23.
További időpontok: XI.23. , XI.30. péntek, 14-16.30 A005 Tanfolyam címe:
Családfakutatás
Oktató neve:
dr. Tóth Eszter Zsófia
Kezdő időpont:
2012. szeptember 24. 11.15-12.45 50
2012. október 1. 11.15-12.45 2012. október 8. 11.15-12.45 További időpontok:
2012. október 15. 11.15-12.45 2012.október 29. 11.15-12.45
A008 Tanfolyam címe:
A mozi múltja. A film művészetté válásának története
Oktató neve:
Dr. Geréb Anna
Kezdő időpont:
szeptember 19. szerda, 15h-16-30-ig 13 hét (szerdánként), 2x45 perc 15h-16.30-ig: IX. 26, X. 3, 10, 17, 24, 31,
További időpontok:
XI. 7, 14, 21, 28, XI. 5, 12.
A010 Tanfolyam címe:
Az Élethosszigtartó tanulás feltételei 50 felett
Oktató neve:
dr. Szabó Endre
Kezdő időpont
2012. szept. 20. 16:00-18:00
További időpontok
2012. okt. 11. 16-18 óra, november 8. 16-18 óra , december 13. 16-18 óra
A011 A tanfolyam címe:
A lakberendezés alapjai
Az oktató neve:
Láng Beatrix
Kezdési időpont:
szept. 26. szerda 14-16h
További időpontok:
minden szerdán ugyanekkor
A012 A tanfolyam címe:
Lakberendezés haladóknak
Az oktató neve:
Láng Beatrix
Kezdési időpont: További időpontok: 51
A014 A tanfolyam címe:
A kereszténység kialakulása, alapvető irányzatai, viszonyuk és társadalmi tanításuk
Az oktató neve:
S. Szabó Péter
Kezdési időpont: További időpontok: A015 A tanfolyam címe:
A vallással foglalkozó tudományok, tartalmuk és jellemzőik
Az oktató neve:
S. Szabó Péter
Kezdési időpont: További időpontok: A016 A tanfolyam címe:
A Balkán vallási folyamatai
Az oktató neve:
S. Szabó Péter
Kezdési időpont:
2012. szeptember 22. csütörtök, 12:00-13:30
További időpontok:
9 további csütörtökön ebben az időpontban
A018 Tanfolyam címe:
Angyalok, démonok és a természetfeletti
Oktató neve:
Rónay Péter
Kezdő időpont:
Szept. 24 11.00-13.00.
További időpontok:
Okt. 1. 11.00-13.00, Okt. 8. 11.00-13.00, Okt. 15. 11.00-13.00, Okt. 22. 11.00-13.00, Okt. 29. 11.00-13.00, stb.
A019 Tanfolyam címe:
Az ezotéria kezdetektől napjainkig
Oktató neve:
Rónay Péter
Kezdő időpont:
Szept. 24 11.00-13.00.
További időpontok:
Okt. 1. 11.00-13.00, Okt. 8. 11.00-13.00, Okt. 15. 11.00-13.00, Okt. 22. 52
11.00-13.00, Okt. 29. 11.00-13.00, stb. A020 Tanfolyam címe:
Az Európai Unió
Oktató neve:
Dr. Udvarvölgyi Zsolt
Kezdő időpont:
2012. szeptember 28. péntek 14:00-15:30
További időpontok:
péntek délutánonként (október 5, 12, 19, 26, november 9, 16, 23, 30, december 7.) 14:00-15:30
A023 Tanfolyam címe:
Társadalombiztosítási alapismeretek
Oktató neve:
Dr. Sipos Irén
Kezdő időpont:
2012. szeptember 28. 14:00-15:30
További időpontok:
további 4 pénteken ugyanebben az időpontban
A024 Tanfolyam címe:
Arcok és álarcok - A modern ember maszkjai Fellini filmjeinek tükrében
Oktató neve:
Csantavéri Júlia
Kezdő időpont:
2012 szeptember 19.
További időpontok:
szept. 26, okt. 4. okt.11, okt. 18, okt. 25, nov 8. nov.15. nov. 22, Nov. 29,
A025 Tanfolyam címe:
Időgazdálkodás
Oktató neve:
Limpár Imre
Kezdő időpont:
2012. szeptember 17. 17:00-18:30 2012. október 1. 17:00-18:30 2012. október 29. 17:00-18:30 2012. november 12. 17:00-18:30
További időpontok:
2012. november 19. 17:00-18:30
A026 Tanfolyam címe:
Stresszkezelés
53
Oktató neve: Kezdő időpont:
Limpár Imre 2012. szeptember 10. 17:00-18:30 2012. szeptember 24. 17:00-18:30 2012. október 15. 17:00-18:30 2012. október 29. 15:00-16:30
További időpontok:
2012. november 12. 15:00-16:30
A027 Tanfolyam címe:
Növelhető-e az önbizalom? Az önbecsülés, önértékelés, önbizalom triász
Oktató neve:
Limpár Imre
Kezdő időpont:
2012. szeptember 10. 15:00-16:30 2012. szeptember 17. 15:00-16:30 2012. szeptember 24. 15:00-16:30 2012. október 1. 15:00-16:30
További időpontok:
2012. október 15. 15:00-16:30
A030 Tanfolyam címe:
Társadalombiztosítási ismeretek
Oktató neve:
Jónás Csaba
Kezdő időpont:
2012. szeptember 28. 15:00-17:00
További időpontok:
2012. október 5. és 12. 15:00 – 17:00
A032 Tanfolyam címe:
Mindennapi konfliktushelyzetek - választható megoldások
Oktató neve:
Svelta Zsóka-Sziklai-Erőss Katalin
Kezdő időpont:
2012. október 3.(szerda) 17-19.00
További időpontok:
okt.10.,17.,24.,31. 17-19.00
A033 Tanfolyam címe:
Az élet második fele
Oktató neve:
Svelta Zsóka
Kezdő időpont:
2012. október 2.(kedd) 18-20.00
További időpontok:
okt.9.,16.,23.,30. 18-20.00
54
A036 Tanfolyam címe:
Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek a technikai elemzés eszközével
Oktató neve:
Tóth József
Kezdő időpont:
2012.09.28 Péntek 15:15-17:15
További időpontok:
2012.10.05 Péntek 15:15-17:15 2012.10.12 Péntek 15:15-17:15 2012.10.26 Péntek 15:15-17:15 2012.11.09 Péntek 15:15-17:15
A038 Tanfolyam címe:
Kultúra és turizmus
Oktató neve:
Gáspár Ágnes
Kezdő időpont:
2012 szeptember
További időpontok: A040 Tanfolyam címe:
Történelemformáló személyiségek a XX. században I. - európaiak
Oktató neve:
Dr. Habil. Hubai László
Kezdő időpont:
2012.09.26. 17:00-18:30
További időpontok:
10.03., 10.10., 10.17., 10.31., 11.07., 11.14.
A041 Tanfolyam címe:
Művészettörténet II.
Oktató neve:
Dr. Jászberényi József
Kezdő időpont:
2012. szeptember 22. csütörtök, 12:00-13:30
További időpontok:
További kilenc csütörtök, 12:00-13:30
A044 Tanfolyam címe:
Kreatív írás
Oktató neve:
Dr. Jászberényi József
Kurzus kezdete:
2012. szeptember 29. 16:00
További időpontok: A045 55
Tanfolyam címe:
Kína a 21. században
Oktató neve:
Dr. Rácz Lajos
Kezdő időpont:
1./ Október 4. csütörtök 1500-1630 2./ Október 11. csütörtök 1500-1630 3./ Október 18. csütörtök 1500-1630 4./ November 8. csütörtök 1500-1630 5./ November 15. csütörtök 1500-1630
További időpontok:
6./ November 22. csütörtök 1500-1630
A049 Tanfolyam címe:
A Közel-Kelet biztonságpolitikai értékelése
Oktató neve:
Dr. habil. Kis-Benedek József, egyetemi docens
Kezdő időpont:
szeptember 20. 17.00 -18.30-ig
További időpontok:
szeptember 27, október 4, 11, 18-án 17.00-tól 18.30-ig
A050 Tanfolyam címe:
Tanuljuk a személyi jövedelemadót
Oktató neve:
Sztán Gabriella
Kezdő időpont:
2012. szeptember 24. / 20 óra időtartam.
További időpontok:
minden szerda, csütörtök, péntek / csoportlétszám: max.20fő/1 csoport
56
Szeptember 18-20 között került sor az UNECE (Egyesült Nemzetek Szervezetének az Európai Gazdasággal foglalkozó Testülete) Miniszterek Konferenciája, ahol az európai országok miniszterei az elöregedő társadalmak problémái megoldásáról értekeztek. 18-án az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) ültek össze, hogy ajánlást fogalmazzanak meg a miniszterek számára:
Ezen Konferencián dr. Semsei Imre (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ) és Ferenci Andrea (MNSZK) képviselte az országunkat. 57
Az alábbi ajánlást tették a miniszterek asztalára: Vienna Draft Ministerial Declaration: Ensuring a society for all ages: Promoting quality of life and active ageing
1
1. We, the representatives of the Member States of the United Nations Economic Commission for Europe (UNECE), gathered at the Ministerial Conference on Ageing from 19 to 20 September 2012 in Vienna, Austria, reaffirm our commitment made in the Berlin Ministerial Declaration in 2002 and subsequently confirmed in the León Ministerial Declaration in 2007 to implement the Regional Implementation Strategy (RIS) of the Madrid International Plan of Action on Ageing (MIPAA).
2
2. We welcome the notable increase in life expectancy in the region, so that ever greater proportions of persons are living longer and in better health. We are aware that in certain countries with economies in transition the recent gains in longevity have not yet been able to fully offset the losses in life expectancy of their citizens, particularly men.
3
3. We recognize that the enduring demographic changes have been generating both opportunities and challenges in the region. We are committed to raising awareness about and enhancing the potential of older persons for the benefit of our societies and to increasing their quality of life by enabling their personal fulfillment in later years, as well as their participation in social and economic development.
4
4. We emphasize the rights of older persons and note with concern that age discrimination continues to be a barrier, in attaining a full, healthy life as active members of society.
5
5. We are committed to meet individual and societal challenges triggered by population ageing through adequate and sustainable measures of financial security in old age, life-long continuum of health and social care, including long-term care, and provisions of inclusive systems and support for active ageing, life-long learning, and participation in various spheres of society without discrimination, particularly with regards to older women.
6
6. We realize that the implementation of the UNECE RIS/MIPAA during the past five years has occurred in the environment of a continuing global financial crisis, which in most countries of the region has affected families and communities, including its older members and especially older women.
7
7. We also realize that while some Member States still have to develop more comprehensive policy responses to individual and societal needs of ageing populations others aim to sustain for the future the existing access of older persons to adequate social protection and well-functioning systems of education, gender-specific health and social care, as well as opportunities to participate in society as equal partners.
8
8. We acknowledge the significant progress made by many Member States in fulfilling the ten commitments of the UNECE RIS/MIPAA during the second five-year cycle. The notable achievements of the implementation process in the region include, amongst others, the following:
8a
(a) increasing attention by policy makers, the media and the general public, to the issues of population and individual ageing, including growing recognition of older persons’ dignity, fundamental human rights and fundamental freedoms, their potential to contribute to social and economic development, solidarity between generations and cohesion within society;
58
8b
(b) expanding initiatives to adapt national social protection systems to the consequences of demographic change;
8c
(c) growing involvement of civil society, in particular organizations of older persons, in formulating, implementing and monitoring policies addressing the rights, needs and expectations of older persons;
8d
(d) increasing use of innovative approaches in providing educational, health, rehabilitation and social care services, including technological and organizational innovations, as well as promoting stronger involvement and collaboration of public, private and non-profit sectors in developing such services;
8e
(e) establishing the UNECE Working Group on Ageing as an intergovernmental body for regional cooperation in the implementation and monitoring of RIS/MIPAA.
9
9. We are cognizant that the advancement towards a society for all ages promulgated by the MIPAA has been uneven across the region. We are also aware of numerous challenges in implementing RIS/MIPAA, including the following:
9a
(a) many societies are still confronted with man-made barriers and prejudices that constrain the achievement of intergenerational equity and reciprocity. There remains the need for policies on health and welfare of older persons to be complemented with measures to empower older persons, particularly older women, and to prevent elder abuse, neglect and loneliness, as well as by measures to strengthen solidarity among generations;
9b
(b) in many countries, policies fostering active and healthy ageing have been rather modest and short of the necessary disease preventing and health promoting measures;
9c
(c) the progress in adjusting national legislation concerning work and retirement has been slow in some countries;
9d
(d) the need to streamline national efforts to adjust the systems of social protection in view of demographic changes and financial challenges persists;
9e
(e) the growing demand for long-term care presents additional challenges for public systems of care provision, as well as for care provided by civil society and by families.
10
10. In fostering the implementation of the UNECE RIS/MIPAA in its third implementation cycle (20132017), we are determined to reach by 2017 the following policy goals:
I
I. Longer working life is encouraged and ability to work is maintained by
I-a
(a) Promoting and supporting healthy life styles and wellbeing in work, preventing and controlling noncommunicable diseases, and ensuring safe and healthy working conditions, including measures for appropriate work-life balance with flexible working time schemes, through the entire working career.
I-b
(b) Achieving higher employment rates of older men and women through appropriate incentives related to, inter alia, taxation and social security systems, age-friendly working conditions, flexible working time schemes, information, age-appropriate training and re-training programmes, and age management measures in public and private sectors.
I-c
(c) Developing evidence-based labour market policies which recognize that youth and older persons’ employment policies are complementary and beneficial to all. Promoting positive attitudes towards senior employees and combating age discrimination in the labour market.
59
I-d
(d) Making the transition to retirement more flexible and providing incentives for staying longer in the work force in accordance with the individual’s needs and aspirations.
I-e
(e) Carrying out pension reforms to adapt to demographic changes, including increasing longevity and, in certain Member States to, the growing numbers of older persons working in the informal sector. Promoting the sustainability and adequacy of both public and private pension systems and ensuring universal coverage, as appropriate.
I-f
(f) Promoting the role of older workers as transmitters of knowledge and experience to younger workers.
II
II. Participation, non-discrimination and social inclusion of older persons are promoted by
II-a
(a) Reducing material deprivation, poverty and social exclusion among older persons, especially older women, and facilitating the access of older persons to resources to meet their needs.
II-a bis
(a bis) Taking measures to combat discrimination based on sex, racial or ethnic origin, religion or belief, disability, age or sexual orientation.
II-b
(b) Empowering people to realize their potential for physical, mental and social wellbeing throughout the life course and to fully participate in society according to their needs, desires and capacities.
II-c
(c) Ensuring lifelong access to various forms of high quality education and training, including advanced technologies.
II-d
(d) Facilitating participation of older persons in political, economic, cultural and social life.
II-e
(e) Facilitating participation of older persons, particularly women, in decision-making processes at all levels, both directly and through organizations of older persons across civil society.
II-f
(f) Combating ageism through awareness campaigns and by encouraging the media and other opinionmaking actors to give an age-balanced image of society, highlight the positive aspects of ageing, develop non-discriminatory images of older persons, and disseminate information about ageing as a natural phase in individual development. Involve older persons in the planning, implementation and evaluation of such media programmes.
II-g
(g) Promoting easy access of young and older persons to information and education related to ensuring their dignity and their human rights.
II-h
(h) Improving the collection and sharing of data, statistics and qualitative information for monitoring better the quality of life and dignity of older persons, including cases of violation and abuses of their rights, in order to design and implement appropriate evidence-based policy measures.
II-i
(i) Taking into account the diverse needs of a growing number of older persons among ethnic minorities and migrants to ensure their integration and equal participation in society.
III
III. Dignity, health and independence in older age are promoted and safeguarded by
III-a
in
(a) Safeguarding the dignity of older persons, particularly those with disabilities, and fostering their sense of belonging and self-esteem through measures aimed at, inter alia, combating any form of prejudice, neglect, abuse and discrimination.
60
III-b
(b) Strengthening measures of health promotion, care and protection, as well as disease and injury prevention at all ages, thus lowering the probability of illness and disability and helping to ensure high physical and mental functioning, independent living, as well as active participation throughout the life course.
III-c
(c) Giving special attention to preventive measures, early diagnosis and to the treatment, care, especially long-term care, and social protection of persons with Alzheimer’s disease and other dementias, while ensuring their dignity and non-discrimination in society.
III-d
(d) Respecting self-determination and dignity as core values through the end of life of an individual. This in particular should be the principal attitude in nursing and medical practice, including long-term and palliative care.
III-e
(e) Aiming to ensure that older persons maintain the highest possible level of health, social and functional capacity before, during and after natural and man-caused disasters by enhancing coordinated support.
III-f
(f) Facilitating access to age-appropriate, affordable and effective high-quality goods and services and improving mobility through age-friendly environments .
III-g
(g) Developing innovative methods and technologies for reliable, affordable and safe support and care of older persons at home.
III-h
(h) Ensuring 'ageing in place' by promoting services and support to the individual and the family to enable older persons to continue living for as long as possible in their own environment and community. These services should take into account the special needs of women, in particular those who are living alone.
III-i
(i) Promoting architectural alterations and innovative housing design aimed at adapting to the changing needs and functional abilities of persons as they age.
III-j
(j) Supporting, by appropriate means, self-help arrangements of older persons for independent or assisted living, including inter-generational housing facilities and acknowledging that individual needs are assessed and properly addressed whether in an institution or at home.
III-k
(k) Ensuring a continuum of affordable, high-quality care, ranging from arrangements for primary and community-based care to various forms of institutional care.
III-l
(l) Recognizing and improving the situation of informal and formal carers, including migrant carers, through training, dignified working conditions and adequate remuneration.
III-m
(m) Recognizing and supporting family carers, who are mostly women, in accomplishing their demanding tasks, including provisions for reconciliation of work and family duties, as well as social protection measures.
IV
IV. Intergenerational solidarity is maintained and enhanced by
IV-a
(a) Promoting and strengthening multigenerational dialogue and intergenerational learning by all stakeholders, including governments, non-governmental organisations, the private sector, the media and the general public.
IV-b
(b) Improving cooperation between youth organisations and older persons’ organisations.
IV-c
(c) Recognizing the value of and fostering the joint volunteering of people of all ages.
61
IV-d
(d) Designing and implementing educational campaigns for the general public, particularly the younger generations, on issues of population and individual ageing. It should include teaching about healthy, active ageing as part of the life-course into the curricula of all educational institutions, while also raising awareness among older persons on issues, living conditions and challenges of the younger generations.
IV-d bis
Considering, that solidarity between generations also means adequate and sustainable social protection of older persons while recognizing that older men and women continue to make important contributions to their communities in various ways, including continued employment, performing nonpaid caring of younger and older family members, participating in volunteering as well as cash and inkind transfers to benefit younger members of their families and communities. (NGO)
IV-e
(e) Developing and implementing socially responsible, financially sound and sustainable strategies encompassing the needs, capacities and expectations of current and future generations while promoting equal opportunities for their self-determination.
11
11. For reaching the policy goals in the implementation of the UNECE RIS/MIPAA during the period 2013-2017, we stress the importance of mainstreaming ageing and promoting active ageing as defined by the World Health Organization (WHO) in the national policy processes, notably by incorporating the life course approach. We also note a need to build where possible on recent international commitments relevant to the promotion of active ageing, including prevention and control of noncommunicable diseases, and addressing the social determinants of health.
12
12. We will endeavour to raise awareness in societies of the overall advantages of promoting active ageing for today and the future, underlining the need of allocating sufficient resources for its implementation. We will also strive to disseminate across the region innovative and effective approaches for policy action for example those promoted during the European Year for Active Ageing and Solidarity between Generations (2012) and its follow up.
13
13. We also emphasize that policies on ageing and their implementation are to be seen as a shared responsibility of all major actors in society. Consequently, there is a need to effectively promote the collaboration of governments, policy makers, the private sector, social partners, researchers and organizations of and for older persons, as well as other non-governmental organizations. Such cooperation is of particular importance for identifying issues that require new policies, for formulating appropriate responses and for the effective implementation, monitoring and evaluation of evidencebased policies on ageing.
14
14. We are aware that research is vital to the development and implementation of effective policies and programmes. Sustainable research infrastructures, improved data collection, longitudinal research and cross-sectoral cooperation should be further strengthened and developed.
15
15. We acknowledge the contribution of civil society and older people themselves in taking forward the provisions of the RIS/MIPAA and are committed to sustain the continuing partnership between all major stakeholders in the implementation process.
16
16. We appreciate the contribution of the European Centre for Social Welfare Policy and Research, affiliated with the United Nations, and the International Institute on Ageing, United Nations - Malta (INIA), to the implementation of the UNECE RIS/MIPAA.
62
17
17. We recognize the role of the national focal points on ageing and the UNECE Working Group on Ageing in leading the implementation and monitoring of RIS/MIPAA across the region and providing for the exchange of information and best-practices. Through the work of its Bureau, the Working Group on Ageing has streamlined the second review and appraisal process of RIS/MIPAA and the preparation of this Ministerial Conference on Ageing.
18
18. We are committed to sustaining the Working Group on Ageing as a long-term intergovernmental body within the UNECE framework for the implementation and monitoring of RIS/MIPAA and will support its activities substantively and by contributing financially to the extent possible.
19
19. We appreciate the role of the UNECE secretariat, in collaboration with other stakeholders, in assisting Member States in implementing the UNECE RIS/MIPAA and the Vienna Ministerial Declaration 2012 through, inter alia, the support provided in developing national capacities on ageing. The cooperation between the UNECE secretariat and its major partners within the UN system, in particular with the entities working on ageing such as UNFPA and the WHO Regional Office for Europe, should be strengthened.
20
20. We thank the Commission of the European Union for the financial contribution to the organisation of the Research and Civil Society Fora.
21
21. We express our sincere gratitude to Austria for hosting the 2012 UNECE Ministerial Conference on Ageing and for its hospitality.
63
MEGRENDELÉS
A Magyar Gerontológia folyóirat megrendelhető az alábbi címen: Dr. Semsei Imre Főszerkesztő Magyar Gerontológia Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.
[email protected]
SUBSCRIPTION INFORMATION The journal Hungarian Gerontology can be subscribed at the address below: Imre Semsei PhD Editor-in-Chief Hungarian Gerontology Faculty of Health University Debrecen 22 Sostoi Str. H-4400 Nyiregyhaza, Hungary
[email protected]
64
MAGYAR GERONTOLÓGIA Nyomtatott verzió: ISSN 2062-3682 On-line verzió: ISSN 2062-3690
A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, közös kiadványa. A folyóirat a későbbiekben elektronikus formában is elérhető lesz a http://www.oregedes.hu weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az hivatalos (pl. szakmai kollégiumi, minisztériumi), vállalati vagy magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2. Összefoglaló tanulmány (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét. ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 2-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve 65
- a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, e-mail címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5) Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt helyezzenek a társterületekkel való kapcsolatokra, átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen. Ha a törvény megköveteli, az etikai bizottság hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra…, I. Táblázat…) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván: Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren’s syndrome. J Exp Med 180: 20592067. Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: 16-19. Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963 280 903 3). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN 963 547 837 2). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp. 467-483. Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN 0-444-82824-9). Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. http://www.oregedes.hu
66
A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre. Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom). A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50et. Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat 2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4, vagy elektronikus formában a:
[email protected] email címre. A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti e-mail címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.).
67
HUNGARIAN GERONTOLOGY
CONTENTS
Vol. 4. Nr. 15. (2012)
pages Editorial (Imre Semsei PhD)
1
Prevention of aging – international directions (anti-ageing, rasayana) Ivan Szalkai MD
3
Adoption of integrated forms of support for Family-provided care of senior citizens in a selected location in the czech republic Mgr. Petra Formánková
20
Survey of satisfaction of people working in elderly care for helping the quality care Lidia Berszán PhD, Gabriella Kiss
35
NEWS
49
Subscription
64
Instruction for authors
65
68