Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ) A hosszú távú terápiát nyújtó intézetek Magyarországon
Topolánszky Ákos
[email protected] 2009. Május 12.
Emberbarát - Budapest
Emberbarát – Budapest
Emberbarát - Budapest
MORE KIMM - Ráckeresztúr
MORE KIMM - Ráckeresztúr
MORE KIMM - Ráckeresztúr
MORE KIMM - Ráckeresztúr
Leo Amici - Komló
Leo Amici - Komló
Leo Amici - Komló
Mérföldkı - Kovácsszénája
Mérföldkı - Kovácsszénája
Mérföldkı - Kovácsszénája
Mérföldkı - Kovácsszénája
Indít - Pécsvárad
Indít - Pécsvárad
Indít - Pécsvárad
A megszüntetett Deszk
Diótörés - Lulla
Diótörés - Lulla
KIMMTA - Zsibrik
A drogterápia szervezeti modellje, a kezelés kontinuuma és integrációja
alacsonyküszöbő ellátások.
Átmeneti és utógondozó elltátások.
terápiás és szociális ellátások
TÁMASZ
pszich. gond
add.gond.
drogamb.
sürg.ell.
pszich.o.
addiktoló gia
ter.int.
Terápiás közösség
Rezidenciális TC – kórházi bentfekvéses kezelések
Elızmények
a humanisztikus pszichológia kezdetei keresztyén alapozású oxford-csoport mozgalom az anonim alkoholisták (AA) 1935-ben megalakult csoportjai Synanon Daytop és Phoenix House Európában: késı hatvanas évek társadalomkritikai nézetei és a miliıorientált Maxwell Jones-féle humanisztikus és antipszichiátriai irányzat
Amerikai kultúrában: konfrontatív encounter csoportos megközelítést Európában a megértésre fokuszáló humanisztikus nézetek váltották fel folyamatosan. A klasszikus, exszerfogyasztókra alapuló munkatársi közösség egyre inkább magasabban képzett szakemberekkel bıvült ki – legalább részben –, akik saját tudásaikat és képzettségeiket belevitték a terápiás gyakorlatba (Gestalt-terápia, tranzakcionális analízis, pszichodráma vagy éppen a kognitív terápia stb.).
A terápiás közösségi modell
„A terápiás közösség egy olyan drogmentes környezet, melyen belül a szenvedélybetegségekkel (vagy más problémákkal) élı emberek szervezett és strukturált módon élnek együtt annak érdekében, hogy támogassák a változást, és lehetıvé tegyék a drogmentes életet a külsı társadalomban. A terápiás közösség egy kicsinyített társadalmat formál meg, melyben a bentlakók és a munkatársak, mint facilitátorok, meghatározott szerepeket töltenek be, és egyértelmő szabályokat tartanak be, melyek mind a lakó megváltozásának folyamatát hivatottak elısegíteni. Az ön- és kölcsönös segítés a terápiás folyamat pilléreit jelentik, melyben a lakó a fıszereplı, aki elsıdlegesen felelıs a személyes növekedésért, aki egy értelemmel felruházott és felelıs élet kialakítására törekszik, védelmezve a társadalom jóllétét. A program önkéntes, amelyben a lakót nem lehet akarata ellenére kényszerrel a programban tartani. (Broekaert, Kooyman, Ottenberg, 1998).
Rendszer-jellemzık:
Közösség mint módszer Sorstársi facilitáló közösség Tanuló közösség Próbáld és hibázz
Közösség mint módszer
A tagok szerepei Közösségi visszajelzések Tagok mint szerepmodellek Kollektív tanulási folyamat Kultúra és nyelv Struktúrák és rendszer Nyitott kommunikáció Közösségi aktivitások Strukturált nap Munka mint tanulás és terápia Fázisok TC-koncepció Érzelmi növekedés A kezelés hossza és kontinuuma (De Leon, 2000)
„Úgy cselekedni, mintha” - „acting as if” „megfelelı élet” – „right living” – İszinteség tettben és szóban – Felelıs elkötelezettség – másokért – Munkaetika – Aktív és folyamatos tanulás
Kihívások
Változó használati mintázat Ártalomcsökkentés mint vetélytárs Finanszírozás Minıségbiztosítás
A TC 3. generációja
Családi szolgáltatások Eü ellátások és kórházi kezelés Utógondozói szolgáltatások Visszaesést megelızı tréning (RPT) Multimodalitású TC Speciális populációk (serdülık, terhes anyák, kisgyermekes függı anyák, börtön, hajléktalanok, mentálisan beteg és kémiai szervisszaélés (MICA),
Szervezeti jellemzık változása:
Különbözı képzettségő munkatársak Értékelési kutatások, minıség kontroll Kezelési ajánlatok és kontinuum rendszere Szakmai ernyıszervezetek (WFTC, EFTC, Euro-TC, MADRISz)
Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ)
Alapítás: 1995. április Második szakmai ernyıszervezet (az elsı: Magyar Narkológiai Társaság – ma már nem mőködik) Minden hazai intézet tagja (Szeged MJV dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum?) Szakmai kapcsolatok (MAT, MADÁSSZ, ÁSSZ, MPT, stb.) Nemzetközi kapcsolatok: ICAA, Euro-TC, EFTC, stb.
Alapfeladatok:
non-profit, közhasznú intézmények összefogása, szakmai öntudat/szolidaritás erısítése jogi és szakmapolitikai szabályozások és folyamatok befolyásolása érdekképviselete (intézrmények, munkatársak és kliensek) képzés, szakmai-etikai ismeretek bıvítése szakmai szakadások és törésvonalak megbékítése és feloldása hozzá kíván járulni a drogbetegeket érı stigmatizációs és marginalizációs hatások enyhítéséhez kapcsolat külföldi társaságokkal és intézményekkel, elısegíti a határon túl élı magyar népesség területén megfogalmazódó drogterápiás igények megoldását.
Hosszú távú terápiás intézetek története:
22 22éves évesaa terápiás terápiás intézetek intézetek magyarországi magyarországi története története
eseti ellátási kezdeményezések (tudattalan korszak) elsı felismerések 80-as évek közepe (Róbert Károly krt-i kórház, egyházi szervezetek, Kulich Gyula tér) elsı intézmény:EPK Hajnalcsillag Dunaharaszti, MORE KIMM Ráckeresztúr
Az elsı kezdeményezések jellemzıi: „finom
szenzoros” felismerések személyes hısök eseti tájékozódás eseti struktúrák háttérben külföldi modellek (Teen Challange, keresztény háttér) kizárólagos külföldi támogatás hiányzó állami felelısségvállalás erıs állami (politikai-rendvédelmi) ellenérzés és kontroll
A szabályozás kialakulása:
Eleinte a szabályozás teljesen hiányzott Lassú fejlıdés keretében jelentek meg az elsı szabályozási aktusok Folyamatosan kialakuló és szigorodó feltételrendszerek A szabályozások fejlıdését csak lassan követte az ahhoz szükséges finanszírozás Következmény: ideiglenes mőködési engedélyek – új intézmények esetében erre már nincsen lehetıség
Finanszírozás: Elsı fázis: csak külföldi támogatás, kis mértékő egyéni szponzorációk Második fázis (1988): elsı megjelenı állami támogatás, pályázat Harmadik fázis (1989): elsı tervezhetı, parametrizált állami normatíva: szociális normatíva (szenvedélybetegek bentfekvéses rehabilitációs otthona) Negyedik fázis: OEP támogatás lehetségessé válása törvényi szempontból (Kvtv módosítása) Ötödik fázis: (1997): a két forrás mőködése Hatodik fázis: EU-s támogatások megjelenése (2002-) Hetedik fázis: munkarehabilitációs normatíva
Intézményi fejlıdés: 1986. EPK Hajnalcsillag, Dunaharaszti 1986. MORE KIMM Ráckeresztúr 1989. Emberbarát Alapítvány, Bp. 1990. KIMMTA Zsibrik/Hidas 1991. Leo Amici, Komló 1991. Szeged Ifjúsági Drogambulancia, Deszk 2002. Kesző, késıbb Indít Közalapítvány, Pécsvárad 2001. Veszprémi Alkohol és drogambulancia, Noszlop 2002. Diótörés Alapítvány, Lulla 2003. Mérföldkı Alapítvány, Kovácsszénája
Intézményi fejlıdés: 2004. Szedres, Kastély Alapítvány 2004. Magyarózd (Ozd), Bonus Pastor A. Románia 2005. Alsónémedi, Vándorok a Viharban Alapítvány 2005. Rakaca, Görög Katolikus Egyház (nem mőködik) 2005. Hotel RenascoR elsı magán pszichiátriai és addiktológiai Egészségközpont 2008. Debrecen, Forrás Lelki Segítık Egyesülete, Fordulópont rehabilitációs intézet Megnyitás elıtt: Ráckeresztúr, MORE KIMM, ifjúsági rehab. int.
C252 A181 A132 A062
A124 3199 C927 K221 B054 H192 E361
Rehabilitációs otthonok szerzıdött kapacitása
Pécsvárad, INDIT Közalapítvány Dunaharaszti, EPK Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon Zsibrik, Kallódó Ifjúságot Mentı Misszió Támogató Alapítvány Komló, Leo Amici Alapítvány Ráckeresztúr, Magyarországi Református Egyház, Kallódó Ifjúságot Mentı Misszió Deszk, Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Rehab. Int. Nagyszénás Szoc. Otth. Szenvedélybetegek Rehab. Int. Kovácsszénája, Mérföldkı Egyesület Rehab. Otthon Noszlop, Alkohol Drogsegély Ambulancia Drogrehab. Otthon
0269R4401
24
1300R4401
18
1700R4401 0230R4401
20 18
0796R4401
30
0621R4401
(22) 10
0408R4500
25
0281R4401
15
1940R4401
20
Diótörés Alapítvány Diófa Rehab. Otth. 1449R4501 Segély Helyett Esély Alapítvány Thalassa Ház 4206R1801 Rakaca (Görögkatolikus egyház) Alsónémedi katolikus (18 év alattiak) Bezerédj Kastélyalapítvány (18 év alattiak) Forrás Debrecen
14 33 15 15 15 10
194 OEP finanszírozott ágy 294 szoc. normatívával támogatott ágy
Rehabilitációs otthonok ágykihasználtsága:
03 13 17 01 01 01 05 06 12 16 18 20
C927 H192 2493 A062 C252 K221 3199 A124 A181 A132 B054 8213
Ágykihasz- Ágykihasz- Ágykihasz- Ágykihasználtság náltság náltság náltság Intézmény 2005 2006 2007 2008 98,0% 98,2% 99,6% Nagyszénás,Békés m. Szoc.Otth. 89,4% 77,2% Diótörés Alapítvány 91,6 42,9% 43,4% 52,7% Szombathely, Markusovszky M.Kh 69,1 99,4% 95,0% 74,3% Leo Amici Alapítvány 64,9 INDIT Közalapítvány 99,0% 96,2% 92,8% 91,5 64,4% KOVÁCSSZÉNÁJA,Mérföldkı Egyes. 92,8 44,8% 59,9% 33,9% Szeged, Dr. F.T.Ifj.Drogcentr. 19,7 91,7% 100,0% 100,0% Ráckeresztúr, KIMM 85,8 98,2% 84,1% 78,7% E.P.K. Rehabilitációs Otthon 96,6 KIMMTA Alapítvány, Zsibrik 57,1% 68,9% 70,5% 72,6 98,1% 99,4% 92,2% Noszlop, Alkohol-Drogsegély Ambulancia 104,7 Emberbarát Alapítvány 83,0% 96,1% 90,9% 100,1 Átlag 81,2% 84,6% 77,3% 80,9 Szórás 23,55% 18,96% 19,95% 24,0
Intézeti karakterek: Név
kliensek
Férıhely
OEP
Szoc norm
Munkatársak
szakkép
Jellegzetesség
10
munk areha b 0
Szeged
drog
10
10
6
6
24
24
0
8
5
- metadon detoxikáló program - „élményterápiás eszközök használata” - környezet aktív bevonása - családterápia - nem betegségtudaton alapuló terápiás közösségi modell Reahbilitációs Otthon Szenvedélybetegeknek „ Minnesota - modell” Terápiás Közösségben
Pécsvára d
Drog + más add.
24
Leo A. Mérföldkı
Drog Drog
20 16
18 16
20 16
0 16
8 12
6 10
KIMMTA
Drog + alk.
22
20
22
15
10
8
Fordulóp ont Emberbar át
Alk + drog
10
0
10
0
7
7
Most nyílt, Szenvedélybetegek rehabilitációja közösségi szemléletben.
Alk.+ Drog más. + Add.
113
55
113
70
36 (+16+10)
35
Komplex kezelése. Integrált ellátási forma: rehab. intézet, átmeneti otthon, lakóotthon. Kliensek szakmai képzése és foglalkoztatása,védett munkáltatás, szociális foglalkoztatás (munkarehab.és fejlesztı felkészítı foglalkoztatás)
KIMM
Drog
30
30
35
7
13
10
komplex felépülési program, TC, de személyközpontú szemléletet.
"szociális báj", színházterápiás aktivitások 12 lépéses programra épülı, önsegítés elvét elıtérbe helyezı terápiás közösségi modell, kiegészülve pszichodráma, zene-és színházterápiás beavatkozásokkal.Komplex terápiás kezelést tudunk Terápiás közösség, szociális kompetenciák tanulásával és begyakorlásával kiegészítve. Színház és zeneterápia, valamint kézmőves foglalkozások segítik a kreativitás kibontakozását és a személyes élmények feldolgozását.
Kérdések és hiányok: finanszírozási
kérdések protokollok hiánya és/vagy elavultsága speciális csoportok speciális igényei foglalkoztatási finanszírozás szakmai együttmőködések a kezelés integrációja és kontinuuma képzési szükségletek kimenetek biztosítása minıségfejlesztés monitorozás és evaluáció
A drogterápia alapvetı elemei National Institute on Drug Abuse, NIDA, 1999
Egyetlen terápia sem alkalmas minden kliens számára Rendelkezésre kell állniuk A hatékony kezelés az egyén sokfajta szükségletére kell tudnia választ adnia Minıségfejlesztés, értékelés
Trendek a rezidenciális (bentfekvéses) drogmentes kezelésben az
orientáció, módszer, setting diverzifikációja specializált intézmények a speciális csoportok számára (pl. párok, családok, nık, kettıs diagnózisúak, menekültek) rövidülı bentfekvéses idıkeret, meghosszabbodott félutas és járóbeteg utókezelés javára növekszik az együttjáró farmakológiai kezelések elfogadása növekedı pénzügyi nehézségek Prof. A. Uchtenhagen (Addiction Research Institute, Zürich)
Kezelések elérhetısége:
nemzeti preferenciák bizonyos megközelítésekben (kulturális meghatározottságok, kevésbé evidence-based) különbözı korlátozások a helyettesítésben várólista/ellátatlan populációk specializált vagy integrált rehabilitációs szolgáltatások/programok hiánya
Problémák
Szorzószámok (1; 1,2; 1,4;) Beutalási bizottságok Szakmai minimum feltételek el nem fogadottsága Kutatások hiánya Módszertani intézet Munkabár kiegészítés elmaradása Normatívák értékének csökkenés
A kezelés (hiánya) USA (2006): 23,6 millió embernek lenne szüksége kezelésre (12 év+) alkohol használat miatt és illegális drog (9,6%) 2,5 millió (a 9,6% 10,8%-a) kap kezelést 21,2 millió (8,6% a 12+ korosztálynak) nem kap (NIDA)
A kezelés (hiánya) Magyarországon H=USA:2 Az azonos korú populáció kb. 5%-a kerül valamilyen kezelésbe (adekvátság, minıség?) Az alkoholbetegek <5%-a kezelésben Problémás droghasználók 6%-a kapcsolatban az egészségüggyel IDUs 23-30%-a kezelésben (Elekes-Nyírády, 2007)
A kezelés jellemzıi Mo-on Magas a fekvıbeteg-ellátás aránya 2000 óta az IHH kezelésbe vétele visszaszorul Kannabisz-használat aránya jóval magasabb, mint az EU-ban A fertızı betegségekkel és mortalitással kapcsolatos adatok alacsonyabbak, mint az EU-ban (de!) Eü és szoc. ellátások elkülönülése Eü. ellátásból kiszorulnak a magasabb szeveritású kliensek A kezelésbe kerülést és a kezeltek „profilját” túlsúlyosan a büntetı-igazságszolgáltatás határozza meg „illúzió” a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett a droghasználók szükséges ideig történı terápiában tartása Kapacitás- és finanszírozás csökkenés A NS célkitőzése: a kezelési spektrum kiépülése nem történt meg (Rácz, ,2009. A drogbetegek ellátása. In: Drogpolitika számokban)
Az összes, kezelésre jelentkezett beteg megoszlása az elsıdleges szerhasználat szerint (EMCDDA, 2006)
Jövıkép, elıfeltételek:
Morális késztetéstıl való tartózkodás Kölcsönös tisztelet (kliensek felé, kezelık között Settingek és modalitások elismerése Felismerések, tervezés, monitorozás, értékelés A változtatás elismerése Hálózat, együttmőködés Kliens szükséglet
Jövıkép
Kliens-szükségletek középpontban Hiány-elemzés Integrációs szemlélet Transzfer, kapcsolat, információ, együttmőködés De-ideologizáció Egymás elismerése A tényleges limitációk felismerése
Válogatott irodalom (csak magyar)
Bereczki, S. (2002). A tudatos önépítkezés fokozatai. A szenvedélybeteg tennivalói felépülése és társadalomképessége érdekében. Emberbarát Alapítvány. Budapest Demetrovics, Zs., Kardos, E. Absztinens- és aktív opiátfüggık értékrendje, élettel való elégedettsége, személyes törekvései és megküzdési stratégiái. Szenvedélybetegségek, 2001. 9(3):164-177. Rácz, J. (2001) Pszichoterápia, rehabilitáció, civil szervezetek szerepe a drogfüggık kezelése. In: Fürst, Zs. Wenger, T.: A Kábítószerkérdés orvosi, jogi és társadalmi vonatkozásai. Ifjúsági és Sportminisztérium. Budapest Straussner, S. (1995). Az alkohol- és drog-abúzus problémájával küszködı kliensek kezelése és értékelése. In: Rácz, J. (szerk). Addiktológiai szöveggyőjtemény az addiktológiai konzultáns képzésben résztvevık számára. Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem. Budapest. Topolánszky, Á. Terápiás közösségek kezelési modalitásainak fejlıdése. Adalékok a harmadik generációs terápiás közösségek kialakulásához. In. Polihistória. 2009. Topolánszky, Á. Terápiás közösségek fejlıdése. In: Addiktológiai alapjai III. 2009.
De Leon, G. (2000) The therapeutic community. Theory, model and method. Springer Publishing Company, New York Rawlings, B., Yates, R. (eds) Therapeutic communities for the treatment of drug users (29– 42). Jessica Kingsley Publishers, London, Philadelphia
Köszönjük a figyelmüket!
