Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj 2009

A pályázat részletes tartalmi és formai követelményei

Budapest, 2008. július

FVM – EOQ MNB 2008

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Részletes útmutató

2/18

A PÁLYÁZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. Előlap • A szervezet neve és a „Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj 2009” felirat. 2. Kitöltött Pályázati jelentkezési lap a 2009. évi a „Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjra” (a pályázatba befűzve) • A szervezet általános adatai és felsővezetője(i) által aláírt nyilatkozat.

A „Pályázati jelentkezési lap” a Pályázati felhívás melléklete (aláírás után az EOQ MNB számára faxon beküldendő a 06-1-212-7638 számra 2008. november 14-ig!) 3. Tartalomjegyzék Maximum 1 oldal 4. Általános ismertető Maximum 4 oldal, amely röviden bemutatja a szervezet • történetét, • szervezeti felépítését és üzleti (esetleg jogszabályi) környezetét, • legfontosabb termékeit és kapcsolódó szolgáltatásait, • beszállítóinak és vevőinek körét, • fontosabb egyéb partnerkapcsolatait, • technológiai- és alapanyagbázisát, • természeti adottságait, környezetét, alapvető környezetvédelmi tevékenységét, • főbb versenytársait, valamint • minden olyan tényt, amely a pályázatban leírtak értékelését elősegítheti. 5. Önértékelés Maximum: 25 oldal Az önértékelés a szervezet működésének saját felmérése és értékelése. A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj alapkoncepcióját az Európai Minőségi Díj, azaz az EFQM Kiválóság Modell koncepciója alapján építették ki, azzal megegyező módon. Az önértékelés és a pályázat alapja az európai EFQM Kiválóság Modell egyszerűsített változata. A modellben szereplő 9 ún. kritérium két nagy kritérium csoportba tartozik: • az „Adottságok” és • az „Eredmények”. Az önértékelés során a pályázónak ki kell térnie a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj modelljéhez tartozó 9 kritérium (követelmény) minden egyes részletére.




3/18

•

Az „Adottságok” bemutatásánál a kritérium-rendszer alapján részletesen, szöveges formában kell adottságait leírni, valamint tevékenységeit, alkalmazott módszereit és azok folyamatos fejlesztését a vezetés, az üzletpolitika és stratégia, a munkatársak, a partnerkapcsolatok és erőforrások, valamint a folyamatok vonatkozásában (1-5 kritérium) ismertetni. • Az ”Eredmények” bemutatásánál grafikonokkal, diagramokkal, trendek ábrázolásával és azok rövid szöveges magyarázatával kell a fontosabb eredményeket a munkatársakkal, a vevőkkel és a társadalmi hatással kapcsolatosan, valamint a meghatározó fontosságú teljesítmény-mutatók vonatkozásában (6-9 kritériumok) ismertetni. A megadott kritériumokra vonatkozóan törekedni kell az elmúlt időszaki (legalább 3 év) trendek, valamint a kitűzött célok elérésének bemutatására is.

6. Mellékletek Maximum: 10 oldal A mellékletek tartalmazhatják például • a szervezeti felépítés részleteit, • a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat (pl. az ISO 9001:2000, ISO 14001 szerinti tanúsítvány, egyéb igazolás, oklevelek, termék- és más díjak másolatát), valamint • a meghatározó termékek vagy termékcsaládok minőségének ismertetését: 1. termékcsalád/termék megnevezése, 2. gyártási, forgalmazási adatok (mennyiség/év, érték/év, %-os részarány), 3. termékcsalád esetén termékek száma, 4. a technológia korszerűségét igazolós rövid leírás, 5. fontosabb minőségi jellemzők, 6. csomagolás rövid jellemzése, 7. fogyaszthatósági határidő / minőségmegőrzési időtartam, 8. az elmált 3 évben elnyert díjak, elismerések felsorolása, 9. a hatósági élelmiszerellenőrzés által kifogásolt terméktételek száma az elmúlt 3 évben.

A PÁLYÁZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI • • • • • • •

Nyomtatott formátum A4-es méretű, matt papír Legkisebb betűméret 10 pt; Grafikonok, ábrák olvasható feliratozása Magyar nyelv A bemutatott kritériumok követelményrendszernek megfelelő számozása Folyamatos oldalszámozás

Az alkalmazott elválasztó lapok nem számítanak bele az oldalszám-korlátozásba, kivéve, ha bármilyen, a pályázat elbírálása szempontjából fontos információt - szöveget, idézetet, ábrát - tartalmaznak FVM – EOQ MNB 2008



4/18

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA A pályázatot legkésőbb 2008. november 14. 12.00 óráig (személyesen vagy postán) 4 példányban a következő címre kell benyújtani: Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Bizottság Titkársága Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály Élelmiszeripari Osztály 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. (III. em. 375. szoba)

Végső értékelés és döntés a Díj odaítéléséről A helyszíni szemlék megállapításainak figyelembevételével a szakértők elkészítik az összefoglaló értékelést a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Bizottság részére. A Bizottság az adott pontszámok és értékelések alapján javaslatot tesz a Díj odaítélésére. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a javaslat alapján hozza meg döntését az 5 Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj odaítéléséről.

Díjátadás A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat ünnepélyes keretek között a minisztérium 2009. március 15-i ünnepsége keretén belül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adja át. A díjazottak névsora megjelenik a Magyar Közlönyben, valamint az FVM hivatalos lapjában. A nyertesek jogosultak ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. A díjazottak új pályázatot csak 5 év elteltével nyújthatnak be.

Visszajelzés Valamennyi pályázó visszajelzést kap arról, hogy az értékelők milyennek ítélik meg felkészültségüket. Ezért valamennyi tartalmilag és formailag elfogadott pályázat vonatkozásában az értékelők a pályázat erősségeiről és fejlesztendő területeiről 2006. június 30-ig visszajelzést készítenek a pályázó számára.




5/18

A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj önértékelési modellje A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj alapkoncepcióját az Európai Minőségi Díj, azaz az EFQM Kiválóság Modell koncepciója alapján építették ki, azzal megegyező módon. A modell alapkoncepciói az alábbiak: Eredményorientáltság Vevőközpontság

A szervezet szociális felelőssége

Vezetés, tartós cél

Partnerkapcsolatok fejlesztése

Folyamatos tanulás, innováció és továbbfejlesztés

Munkatársak továbbfejlesztése és bevonása

Folyamatok és tények alapján történő irányítás

A modellben az „Adottságok” hangsúlyosabban szerepelnek, hiszen a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elsődleges célja a szervezetek minőségügy iránti elkötelezettségének erősítése. Ennek érdekében a felső vezetés elkötelezettsége és szerepe, valamint a humán erőforrások különösen nagy hangsúlyt kapnak az értékelés során. (Az elérhető pontszám: max. 550 pont) Az „Eredmények” értékelésekor legnagyobb hangsúlyt a termékminőségen keresztül elért működési eredmények és a vevői elégedettség kapja, hiszen a minőségügy elsődleges célja a vevők megelégedettségének növelése, ezáltal a vállalkozás versenyképességének fejlesztése. (Az elérhető pontszám: max. 450 pont) A kritérium témakörei nem kérdéslistát jelentenek, tehát nem jelentik azt, hogy azok valamilyen kötelező kérdések, amikre feltétlen válaszolni kell, de jelzik, hogy milyen témák hatékony kezelése jelenti a szervezeti, működési Kiválóságot, így célszerű ezekre kitérni az önértékelés során. Az egyes kritériumoknál felsorolt témakörökön kívül más témák is érinthetők, ha a szervezet úgy látja, hogy ezek hozzájárulnak sikerességükhöz, illetve el is hagyhatók ezekből az ajánlásokból, ha a szervezetre nem lehet, vagy nem célszerű azok valamelyikét értelmezni.




6/18

MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI MINŐSÉG DÍJ KÖVETELMÉNYRENDSZERE (KRITÉRIUMOK és TÉMAKÖRÖK) 1. VEZETÉS

A kritérium lényege A vezetők fejlesztik és támogatják a küldetés és jövőkép elérését. Kialakítják a szervezet értékeit meghatározó szempontokat és azokat a rendszereket, amelyek a fenntartható sikerekhez szükségesek. Célokat tűznek ki, és ahol szükséges, a vezetők képesek arra, hogy megváltoztassák a szervezet irányát, és inspiráljanak másokat is a követésre. Tématerületek: A vezetők hogyan alakítják ki a küldetést és a jövőképet? mutatnak példát és teszik láthatóvá az elkötelezettségüket a szervezeten belül a minőségügy, a TQM és az élelmiszerbiztonság iránt? teszik láthatóvá elkötelezettségüket, jó gyártási,- és higiéniai gyakorlatukat a szervezeten kívül, s hogyan működnek együtt az élelmiszerláncban kapcsolódó partnereikkel, beszállítóikkal, vevőikkel? támogatják, segítik elő és ismerik el a folyamatos fejlesztést a szervezeten belül és kívül? alakítanak ki olyan etikai elvárásokat és értékeket, amelyek támogatják a szervezeti kultúra létrehozását, valamint hogyan játszanak modell szerepet ezen értékek megvalósításában? alakítják a szervezeti felépítést oly módon, hogy az segítse a politika és stratégia megvalósítását? határozzák meg egyértelműen a folyamat-felelősöket? hoznak létre egy folyamatot a szervezet hatékony irányítására? biztosítják a folyamatot a kulcs eredmények mérésére, átvizsgálására és fejlesztésére alkalmas módszerek létrehozására és bevezetésére? ismerik, illetve értik meg az élelmiszerlánc szervezethez kapcsolódó szereplőinek és egyéb partnereiknek az elvárásait, valamint a társadalmi igényeket és elvárásokat, és hogyan reagálnak azokra? kommunikálják személyesen a szervezet küldetését, jövőképét, értékeit, politikáját, stratégiáját, terveit, tényeit és céljait a munkatársaknak? érhetőek el, mennyire figyelnek munkatársaikra és válaszolnak nekik? segítik és támogatják a munkatársakat terveik, céljaik elérésében? ösztönzik munkatársaikat és teszik lehetővé, hogy munkatársaik részt vegyenek fejlesztési tevékenységekben? ismerik el mind a teamek mind az egyének erőfeszítéseit a szervezet valamennyi szintjén, időben és megfelelő módon?




7/18

2. STRATÉGIA ÉS MŰKÖDÉSI POLITIKA

A kritérium lényege A kiváló szervezet küldetését és jövőképét az érdekelt felekre összpontosító stratégia kialakításán keresztül vezeti be, tekintettel a piacra és a működési szektorra. A politikák, tervek, célok és folyamatok úgy vannak kialakítva és lebontva, hogy megvalósítsák a stratégiát. Tématerületek: A szervezet hogyan értelmezi az agrárgazdasági szervezet stratégiáját és működési politikáját, tekintettel az érdekelt felek elvárásaira? gyűjt információkat a(z Uniós csatlakozás következtében megváltozott) piacról és piaci szegmensről, amelyben a szervezet a jelenben és a jövőben működni fog és hogyan érti meg annak elvárásait? azonosítja, érti meg és prognosztizálja a jelenlegi és jövőbeli érdekelt felek (beleértve a vevők, a munkatársak, a partnerek, a társadalom és a részvényesek) igényeit és elvárásait? azonosítja, érti meg és látja előre a belföldi és külföldi piaci változásokat, beleértve a hazai és külföldi versenytársak tevékenységét? elemzi a termékcsaládok, termékek életciklusát? elemzi a belső teljesítménymutatók alapján kapott eredményeket? elemzi a tanulási tevékenységekből kapott jellemzőket? elemzi a külső imázst és a márkaismertséget? elemzi a versenytársak és az iparág legjobb hazai és külföldi szervezeteinek teljesítményét? elemzi a termékek és szolgáltatások hatását a teljes életciklusukon keresztül és közvetett hatásaikat az élelmiszerlánc kapcsolódó szervezeteiben? azonosítja és érti meg a gazdasági és demográfiai mutatókat? vizsgálja felül és aktualizálja stratégiáját, éves terveit, javítja az érintettek igényeinek megfelelően a szervezeti működést a fejlesztési akciótervek segítségével? erősíti meg helyzetét a meglévő piacon? tesz lépéseket a piaci változások kezelésére? ismerteti meg a külső és belső érintettekkel stratégiáját, terveit és azok változásait?




8/18

3. MUNKATÁRSAK

A kritérium lényege A kiváló szervezet kezeli, fejleszti és felszabadítja munkatársai tudását és képességeit mind egyéni, mind csoport-szinten, az egész szervezeten belül. Támogatja a méltányosságot és az egyenlőséget, bevonja és önálló döntésre is felhatalmazza munkatársait. Gondoskodik a munkatársakról, kommunikál velük, jutalmazza és elismeri őket olyan módon, amely motiválja a munkatársakat, valamint kialakítja elkötelezettségüket képességeiknek és tudásuknak a szervezet javára történő hasznosítása iránt. Tématerületek: A szervezet hogyan alakítja ki humán erőforrás terveit? hozza összhangba a humán erőforrás terveket a vállalati politikával, stratégiával, a szervezeti felépítéssel és a kulcsfolyamatokkal? hozza összhangba a bérezés, átcsoportosítás, túlfoglalkoztatás kezelését és egyéb foglalkoztatási kérdéseket a vállalati politikával és stratégiával? készít képzési és fejlesztési terveket annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a munkatársak megfeleljenek a szervezet jelenlegi és jövőbeni elvárásainak? fejleszti, támogatja és képzi valamennyi munkatársát annak érdekében, hogy segítse őket képességeik kibontakoztatásában és megvalósításában? hogyan méri és fejleszti a munkatársak szakmai tudását, a team-munka, és a folyamatos fejlesztés képességét, készségét? motiválja, bátorítja az egyéneket, teameket a folyamatos fejlesztésre és a kitűzött célok elérésére? biztosít olyan lehetőségeket, amelyek ösztönzik a bevonást, támogatják az innovatív és kreatív viselkedést? ismeri el a szervezet az egyének és csoportok fejlesztési javaslatait, ötleteit, teljesítményét és az innovációt? azonosítja a kommunikációs igényeket? alakítja ki és használja a fentről lefelé, a lentről felfelé irányuló és a horizontális kommunikációs csatornákat? támogatja a munkatársak tudatosságát és részvételét az egészség-, biztonságkörnyezetvédelem- és szociális felelősséggel kapcsolatos kérdésekben? a munkatársak számára a szakszerű és higiénikus munkavégzés feltételeit? biztosít megfelelő szociális hátteret? fejleszti munkatársai tudatosságát az élelmiszerbiztonsági feladatok fontosságának felismerése, és előtérbe helyezése érdekében?




9/18

4. PARTNERKAPCSOLATOK, ERŐFORRÁSOK

A kritérium lényege A kiváló szervezet tervezi és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait annak érdekében, hogy azok támogassák politikáját és stratégiáját, valamint a folyamatok hatékony működtetését. A tervezés és a partnerkapcsolatok, erőforrások menedzselése során a szervezet kiegyensúlyozza a közösség és a környezet jelenlegi és jövőbeni igényeit. Tématerületek: A szervezet hogyan építi ki és menedzseli külső partnerkapcsolatait beszállítóival és az élelmiszerláncban hozzá kapcsolódó külső partnereivel? azonosítja és erősíti a partnerek kulcskompetenciáit és támogatja a kölcsönös fejlődést? biztosítja a megfelelő kulturális összhangot és osztja meg az ismereteket a partnerszervezetekkel? növeli tevékenységei hatékonyságát az együtt munkálkodás révén, a folyamatok fejlesztésére, valamint az élelmiszerláncban történő értékhozzáadásra, vagy minőségmegőrzésre? menedzseli pénzügyi erőforrásait és információit? alakít ki és vezet be módszereket a pénzügyi kockázatok menedzselésére a szervezet minden érintett szintjén? alakít ki és vezet be módszereket az időjárási tényezőkből adódó, és a biológiai kockázatok menedzselésére, a szervezet minden érintett szintjén? menedzseli ingatlanjait, berendezéseit? menedzseli alapanyagait, segédanyagait? méri és kezeli vagyontárgyainak bármilyen káros hatását a közösségre és a munkatársakra (beleértve az egészséget és biztonságot)? hasznosítja a termékek teljes életciklusán keresztül az erőforrásokat a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével? menedzseli a technológia portfoliót, beleértve az elavult technológiák menedzselését? aknázza ki a meglévő technológiákat? alakít ki a szervezet környezetbarát technológiát? (Az energia és az erőforrás megőrzése, a hulladék és a káros anyag kibocsátás minimalizálása, az újrahasznosítás bátorítása) azonosítja a szervezet információ- és tudás szükségleteit? menedzseli IT rendszereit? hasznosítja az élelmiszer,- és agrár-kutatások eredményeit? gyűjti, csoportosítja és menedzseli az információt és tudást a politikával és stratégiával összhangban? biztosítja, hogy mind a belső, mind a külső felhasználók a szükséges mértékben hozzáférjenek a lényeges információkhoz és ismeretekhez?




10/18

5. FOLYAMATOK

A kritérium lényege A kiváló szervezetek tervezik, menedzselik és fejlesztik folyamataikat annak érdekében, hogy teljes mértékben kielégítsék vevőiket és az egyéb érdekelt feleket, miközben növekvő értéket termelnek számukra. Tématerületek: A szervezet hogyan ismeri meg a vevők igényeit, elvárásait, hogyan tervezi és fejleszti az elvárások és az elégedettség alapján termékeit, szolgáltatásait, milyen a gyártmányfejlesztés? tervezi meg a folyamatait, beleértve azokat a kulcsfolyamatokat, amelyek szükségesek a politika és stratégia megvalósításához? használ olyan rendszerszabványokat, mint pl. minőségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer, takarmánybiztonsági rendszer, élelmiszerbiztonsági rendszer, egészségvédelmi és biztonsági rendszer a folyamat menedzsmentben? vezet be folyamat-jellemzőket és teljesítmény célokat? fejleszti tovább folyamatait a belső és külső mérések, visszajelzések, a dolgozók és a teamek innovatív ötletei, javaslatai alapján? azonosítja és rangsorolja a továbbfejlesztési és egyéb változtatási lehetőségeket, a fokozatos vagy az áttöréses módszereket? biztosítja a munkatársak oktatását az új vagy megváltoztatott folyamatokról még a bevezetést megelőzően? fejleszt új termékeket és szolgáltatásokat a vevőkkel és a partnerekkel közösen, hogy a vevők nagyobb hozzáadott értéket kapjanak? érti meg és látja előre az új technológiák hatásait és lehetőségeit a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, milyen korszerű technológiákat alkalmaz? prognosztizálja az időjárási tényezők és a biológiai környezet várható hatásait, a termékekre vonatkozóan? állít elő új termékeket és szolgáltatásokat mind a jelenlegi piac számára, mind pedig a jövőbeli piacok megnyerése érdekében? végzi a marketing tevékenységet, hogyan adja el a termékeit és szolgáltatásait a meglévő és a potenciális vevőinek? állapítja meg a vevők napi kapcsolattartási igényeit, kezeli a napi kapcsolattartásból származó visszajelzéseket, köztük a reklamációkat? tárolja és értékesíti termékeit (árukezelés, áruvédelem)? valósítja meg a termékek nyomonkövethetőségét és visszahívhatóságát? használja fel a rendszeres felméréseket, a strukturált (rendszerezett) adatgyűjtések egyéb formáit, valamint a vevőkkel való napi kapcsolat során szerzett információkat annak érdekében, hogy meghatározza és fokozza a vevői megelégedettségi szinteket? tájékoztatja a vevőket a termékek fogyasztásáról, felhasználásáról? alkalmazza a kereskedelmi élelmiszerbiztonsági rendszereket (IFS, BRC, EUREPGAP)?




11/18

6. VEVŐKKEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik vevőik, fogyasztóik elégedettségét és kiemelkedő eredményeket érnek el a vevőikkel kapcsolatban. Tématerületek Mi a vevők számszerűsített véleménye a szervezetről és teljesítményéről, valamint termékeiről? (Ezek a mutatók a vevők konkrét visszajelzései a szervezetről, amelyek megismerhetők, pl. vevő-felmérésekből, fókuszcsoportoktól, eladói értékelésekből.) o Vevői elégedettség a termék minőségével és a szolgáltatásokkal o Vevői elégedettség az eladással és az eladás utáni szolgáltatásokkal o Vevői elégedettség az egyenletes minőségnek köszönhetően o Vevői elégedettség a kiemelten magas minőségnek köszönhetően o Vevői elégedettség a különleges minőségnek köszönhetően (pl. régiós termékek) o Imázs o a kereskedelmi élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS, BRC, EUREPGAP) értékelése a vevők részéről Mit mutatnak a belső teljesítményjelzők (konkrét számszerű adatok) a vevői elégedettségre vonatkozóan? (Ezek azok a belső mutatók, amelyeket a szervezet arra használ, hogy figyelje, megértse, előre jelezze a szervezet teljesítményét, és előre jelezze, becsülje külső vevőinek véleményét, észleléseit). A szervezet céljától függően a vevőkre vonatkozó teljesítményjelzők azokat a mutatókat tartalmazhatják, amelyek főként az alábbiakra irányulnak: o o o o o o o o o o o o

Selejt, hiba és visszautasítási arányok, értékek Szavatossági és garanciális mutatók Reklamációk száma, aránya Megrendelések gyakorisága, értéke Logisztikai mutatók Termékek életciklusa Piacra kerülési idő Versenyképesség A vevőkkel, fogyasztókkal a kapcsolat időtartama, vevő megtartás Tényleges ajánlások száma Új és/vagy elveszített üzletek száma, aránya Biológiai érték




12/18

7. MUNKATÁRSAKKAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik munkatársaik elégedettségét és kiemelkedő eredményeket érnek el a munkatársaikkal kapcsolatban. Tématerületek Mi a munkatársak számszerűsített véleménye a szervezetről és tevékenységéről? (Ezek a számszerűsített mutatók a munkatársak konkrét, számszerűsített visszajelzései a szervezetről, amelyek megismerhetők pl. munkatársi felmérésekből, fókuszcsoportoktól, interjúkból, strukturált értékelésekből.) Ilyen direkt visszajelzésből keletkező mutatók lehetnek, pl.: Vélemények a motiváció vonatkozásában az alábbi területekkel kapcsolatban: • karrierfejlődés • kommunikáció • felhatalmazás • egyenlő lehetőségek • bevonás • vezetés • tanulási és teljesítési lehetőség • elismerés • célkitűzés és értékelése • a szervezet értékrendje, missziója, víziója, politikája és stratégiája • képzés és fejlődés Vélemények az elégedettség vonatkozásában az alábbi területekkel kapcsolatban: • szervezeti adminisztráció • alkalmazási feltételek • lehetőségek és szolgáltatások • egészségügyi és biztonsági körülmények • munkahely biztonsága • fizetés és egyéb juttatások • egyenrangúság a munkaviszonyban • változások menedzselése • a szervezet környezetvédelmi politikája és hatása • a szervezet közösségi és társadalmi szerepe • munkakörnyezet




13/18

Mit mutatnak a belső teljesítményjelzők (konkrét számszerű adatok) a munkatársak vonatkozásában? (Ezek azok a belső mutatók, amelyeket a szervezet arra használ, hogy figyelje, megértse, előre jelezze és fejlessze a szervezet munkatársainak teljesítményét, és előre jelezze véleményüket). A szervezet céljától függően a munkatársakra vonatkozó teljesítményjelzők azokat a mutatókat tartalmazhatják, amelyek az alábbiakra irányulnak (a 3. kritériumban leírt módszerek számszerűsített eredményei): Az elért teljesítmények vonatkozásában: • kompetencia követelmények és rendelkezésre álló kompetenciák (százalékosan) • termelékenység • a sikeres képzések és fejlesztések aránya a célok elérése érdekében Motiváció és bevonás: • részvétel a fejlesztési teamekben (teamek száma, teamekben dolgozók száma) • részvétel a javaslattevő rendszerben (javaslatok száma, 1 főre jutó javaslatok száma) • a képzések és fejlesztések szintje (oktatások száma, oktatásban résztvevők száma, 1 főre jutó oktatási napok száma) • a team munka mérhető előnyei • az egyének és teamek elismerése (kifizetett jutalmak értéke) • a munkatársi felmérésekre adott válaszok aránya (az összlétszámból a válaszolók száma, aránya, szegmentált adatok – nemenként, iskolai végzettség alapján, területenként, ledolgozott évek szerint stb.) Elégedettség: • távolmaradás és betegségek (nap/év, nap/fő) • balesetek száma, aránya • panaszok száma, aránya • munkaerő toborzás tendenciái (új belépők száma, aránya, szegmentáltan) • munkaerő elvándorlás (kilépők száma, aránya, szegmentáltan) A szervezet munkatársainak nyújtott szolgáltatások: • a személyi adminisztráció pontossága • a kommunikáció hatékonysága • képzések értékelése.




14/18

8. TÁRSADALOMMAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK

A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik a szűkebb és a tágabb közösséggel, a társadalommal kapcsolatos eredményeiket és kiemelkedő eredményeket érnek el ezzel kapcsolatban. Tématerületek Ezek a mutatók egyrészt a közösség, a társadalom észlelései, konkrét visszajelzései a szervezetről, (amelyek pl. felmérésekből, jelentésekből, közösségi találkozókból, társadalmi képviselőktől, kormányzati szervezetektől származó információkból ismerhetők meg véleményadatok). A mutatók lehetnek továbbá olyan külső- és belső mutatók, amiket a szervezet azért gyűjt és vizsgál, hogy mérje, értékelje tevékenységeinek és termékeinek a kisebb közösségre, vagy a globális társadalomra gyakorolt hatását (a szervezet méretéből adódóan más-más mutatók lehetnek fontosak). Ilyen számszerűsített mutatók vonatkozhatnak az alábbiakra: • a gyártott termékek hatása az egészséges táplálkozásra, a táplálkozási szokásokra gyakorolt hatás, a nép-egészségügyre gyakorolt hatás • a teljes élelmiszerláncra gyakorolt hatás • az alkalmazott technológia hatása a környezetre • a helyi, a nemzeti és a globális gazdaságra gyakorolt hatás (pl. az adott település lakosságának hány %-a dolgozik a szervezetnél, vagy az adott iparág összdolgozóihoz viszonyítva milyen az adott szervezetnél dolgozók létszáma, vagy hozzájárulás mértéke a GDP-hez stb.) • kapcsolat és együttműködés a hatóságokkal • etikus viselkedés • részvétel az oktatásban és képzésben (pl. helyi közösségben, iskolában előadás) • orvosi és jóléti ellátás támogatása (pénzzel, műszerrel, eszközzel) • sport és szabadidő támogatása (szponzorálási tevékenység adatai) • önkéntes munka és jótékonysági tevékenységek (pl. véradás) • a közösségnek okozott egészségügyi ártalmak és balesetek nagysága, hatása • környezetszennyezés és káros anyag kibocsátás mértéke • zaj- és szag ártalom, víz, levegő, és talajszennyezés, hulladék-kibocsátás mértéke • vészhelyzetek (biztonság) száma, hatása, következménye • szállítói lánc elemzése • a környezeti terhelés értékelése/életciklus értékelés • ökológiai hatás • hulladék és csomagolóanyag gazdálkodás • nyersanyagok vagy egyéb források helyettesítése • energiafogyasztás (pl. gáz, víz, elektromosság), • anyagok újrahasznosítása • kapott elismerések és díjak




15/18

9. MEGHATÁROZÓ FONTOSSÁGÚ TELJESÍTMÉNY MUTATÓK EREDMÉNYEI

A kritérium lényege A kiváló szervezetek széleskörűen mérik pénzügyi és nem pénzügyi eredményeiket és kiemelkedő eredményeket érnek el a politikájukkal és stratégiájukkal összefüggő kulcs területeken. Tématerületek Milyen konkrét, számszerűsített eredményeket ért el a szervezet a kulcsfontosságú területein, pénzügyi és nem pénzügyi vonatkozásban? Ilyen mutatók lehetnek: • árbevétel, • nyereség, • egyéb pénzügyi mutatók (saját tőke, likviditási mutatók, eladósodottság, ROA, ROI stb.) • piac által diktált termékszerkezet átalakítás gazdasági eredménye, • piaci részesedés (a hazai piaci részesedés arányának változása és az uniós piacon való megjelenés, és növekvő jelenlét), • a termékekkel kapcsolatos eredmény és teljesítmény adatok, • termelésbővülés, • az erőforrások kihasználási mutatói (terméshozam, szaporulat, termékhasznosítás, takarmányhasznosulás, elhullás, selejt aránya, energia-ráfordítás, vízigény, élőmunka ráfordítás, termelésoptimalizálás eredménye, faj- és fajtakiválasztás eredményessége, stb.) • a folyamatokkal kapcsolatosan elért számszerű eredmények (az 5. kritériumban leírt módszerek számszerűsített eredményei), • az épületekkel, berendezésekkel, anyagokkal kapcsolatos olyan mutatók, amelyeket a szervezet arra használ, hogy befolyásolja teljesítményeit (a 4. kritériumban leírt módszerek számszerűsített eredményei), • a termék minőséggel kapcsolatos elért eredmények (kapott díjak száma, stb.), • a technológiával kapcsolatos adatok. Minden, az Adottságok és Eredmények csoportba tartozó kritérium különféle témacsoportokat ölel fel, amelyek azt a célt szolgálják, hogy segítse a Pályázót saját tevékenységének és eredményeinek bemutatásánál. Az értékelők minden egyes kritériumot külön értékelnek, ezért a pályázatnak a díj kritériumrendszerében feltüntetett összes kritériumot be kell mutatnia.




16/18

A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE Az értékelés alapját a benyújtott pályamű, az „Adottságok” és „Eredmények” kritériumcsoportok szerint készített önértékelés, és a helyszíni szemlék eredménye együttesen képezi. Az értékelés alapja a RADAR logika, a PDCA ciklus mentén. A „RADAR” logika Eredmények: (Results)

A szervezetnek meg kell határoznia azokat az eredményeket, amelyeket célul tűz ki a politika és stratégia kialakítási folyamat során. Az eredmények tartalmazzák a szervezetnek mind a pénzügyi, mind a működési teljesítményét, valamint az érdekelt felek véleményét.

Megközelítés, szemlélet: (Approach)

A szervezetnek egységes, szilárdan megalapozott szemléletű módszereket kell terveznie, és kell kialakítania a szükséges jelenlegi és jövőbeni eredmények elérése érdekében.

Alkalmazás, lebontás: (Deployment)

A szervezetnek a módszereket szisztematikusan (következetesen) kell alkalmaznia a teljes körű bevezetés biztosítása érdekében.

Értékelés és Átvizsgálás: (Assessment and Review)

A szervezetnek az alkalmazott módszereket értékelnie kell, és át kell vizsgálnia az elért eredmények és a folyamatosan végzett tanulási tevékenységek megfigyelésére és elemzésére alapozva. Végül meg kell határozni a szükséges továbbfejlesztési tevékenységeket, fontossági sorrendet kell felállítani köztük, meg kell tervezni, és be kell vezetni azokat.

Meghatározni a kívánatos Eredményeket (Results) A módszereket és alkalmazásukat értékelni és átvizsgálni (Assess, Review)

Megtervezni és kialakítani a módszereket (Approaches) A módszereket alkalmazni (Deploy)




17/18

A „RADAR” ÉRTÉKELÉS RÉSZLETEI AZ ADOTTSÁGOK KRITÉRIUMCSOPORTNÁL Az „Adottságok” kritériumok során az önértékelést végzők és a külső értékelők arra keresnek választ, hogy a szervezet hogyan éri, illetve hogyan érte el eredményeit. Ez azon módszerek összességét jelenti, amelyek segítségével a szervezet a vezetés megkülönböztetett szerepe mellett folyamatait és humán erőforrásait hasznosítja az eredmények elérése érdekében. Az adottságok kritériumainál be kell mutatni, hogy az alkalmazott módszerek: • világosan követhető szempontok, elképzelések (megközelítések) alapján kerültek kialakításra, az érdekeltek elvárásaira épülnek és megfelelően definiáltak, azaz a szervezet megfelelő módszert alkalmaz a szervezet (megalapozottság), • megfelelő módon támogatják az üzleti stratégia és a humánpolitika megvalósulását, és kapcsolatban vannak a szervezeten belül alkalmazott más módszerekkel, azaz beépülnek a szervezet teljeskörű irányítási rendszerébe (integráltság), • minden tevékenységi területen alkalmazzák a módszereket (bevezetettség), • strukturált (rendszerezett) módon kerültek bevezetésre, melynek következtében a módszerek a napi munka részévé váltak az alkalmazott területeken (szisztematikusság), • hatékonyságát mérik, mely mérés a módszerek felülvizsgálatának alapja (mérés), • méréseinek értékelése során szerzett információkat felhasználják, illetve hasznosítják (tanulás), • felülvizsgálatának eredményei alapján fejlesztési, javítási folyamatot indítanak el a szervezeten belül (értékelés és felülvizsgálat).

AZ EREDMÉNYEK KRITÉRIUMCSOPORTNÁL Az „Eredmények” kritériumaiban be kell mutatni, hogy a szervezet milyen eredményeket ért el a kiválóság terén, melyet az alábbi jellemzők támaszthatnak alá: • a bemutatott eredmények több éve pozitív tendenciát mutatnak, illetve több éve magas teljesítményt jeleznek (tendenciák, trendek), • a szervezet eléri, illetve megközelíti a saját maga által kitűzött céljait, melyek megfelelőn lettek kialakítva (célok), • a szervezet eredményei más (hazai és/vagy, nemzetközi) szervezetekkel összehasonlítva alátámasztják a pályázó sikerességét (összehasonlítás), • az elért eredmények az alkalmazott módszereknek, illetve a szervezet szemléletének köszönhetőek (okok), • a bemutatott eredmények kiterjednek minden lényeges területre, és lehetővé teszik a szervezet eredményességének egyértelmű megítélését (kiterjedtség). Az eredmények bemutatásánál az abszolút számok bemutatása mellett törekedni kell arra is, hogy jól látható fejlődést mutassanak be, az összehasonlítási alapokkal és kiegészítő




18/18

magyarázatokkal együtt. Kiegészítő magyarázatokkal kell utalni a bemutatott eredményeknek az üzletmenet szempontjából való jelentőségére. Az eredmények bemutatásakor a grafikus szemléltetésre kell törekedni, a szöveges magyarázat kiegészítésként fogadható el. Az értékeléskor az egyes kritériumokat %- és pont-értékkel veszik figyelembe az értékelők.

Stratégia és a működési politika 80 pont 8% 2

Partnerkapcsola tok és erőforrások 90 pont 9%

4

Adottságok: max. 550 pont


7 Folyamatok 140 pont 14%

Vezetés 120 pont 12%

3

Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 60 pont 6%

A vevőkkel kapcsolatos eredmények

6

8

150 pont 15%

Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 60 pont 6%

9

180 pont 18 %

5

Munkatársak 120 pont 12%

a termékekkel kapcsolatos eredmények

1

A működés meghatározó fontosságú eredményei és

Az elérhető maximális pontszám 1000 pont.

Eredmények: max. 450 pont

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj

Recommend Documents