Maghar Akadémia
Nikola Tesla élete SzerzÅ‘ Janim 2007. 07 05. Utolsó frissÃ-tés 2007. 07 09.
Nikola Tesla 1856. július 9-én éjfélkor született az Osztrák Magyar-Monarchia területén, Horvátország Lika provinciájának Smilján nevű falucskájában. Szerb családból származott, apja a helyi ortodox templom papja, Milutin Tesla, édesanyja, Duka Mandics, szintén szerb. Öten voltak testvérek. LegidÅ‘sebb fivére Dániel volt, Nikola negyedikk született. Gyermekkorában megtanult angolul, franciául, németül és olaszul is, és már nagyon korán megmutatkoztak értelmi képességei. Ötéves korában épÃ-tett egy működÅ‘ vÃ-zkereket, ami teljesen másként mint a környéken használt alul csapott lapátos vÃ-zturbinák. De más furcsa dolgokat is leÃ-rt önéletrajzában, példà azt, hogy tizenhat cserebogarat ráragasztott egy kerékre és úgy próbálta reptetni Å‘ket.
Ötéves korában családi tragédia rázta meg a fiatal Tesla életét. Testvérbátyja, Dániel, akit rendkÃ-vüli tehetsé áldott meg a sors, máig is tisztázatlan baleset következtében meghalt. EttÅ‘l kezdve fejlÅ‘dtek ki Teslában azok a szokatlan, ma már inkább extrémnek nevezhetÅ‘ tulajdonságok, melyek leginkább a zsenik jellemzÅ‘i. Gyűlölte példá nÅ‘kön a fülbevalókat, különösen, ha ezek gyöngybÅ‘l voltak, bár a kristály ékszerek mindig is elbűvölték. Ki állhatta a kámfor illatát, rendkÃ-vül rosszul érezte magát tÅ‘le. Furcsa módon, ha egy folyadékkal megtöltött edén négyzet alakú papÃ-rdarabot ejtett, akkor rendkÃ-vül rossz Ã-zt érzett a szájában. Séta közben számolta a lépteit étkezés közben mindig megbecsülte az elfogyasztott étel térfogatát. Ha ez nem sikerült valami vagy valaki miatt, akkor már nem érezte jól magát, ezért egyedül szeretett enni. Magányosan élt, sohasem nÅ‘sült meg. Talán azé mert nem bÃ-rta elviselni más ember hajának megérintését. Úgy Ã-rja életrajzában, hogy hét-nyolc éves koráig g bizonytalan jellem volt. Nagyon szeretett olvasni, édesapja könyveit rendre éjszaka, gyertyafény mellett falta. Ezt hamarosan észrevették szülei, és megtiltották, hogy rongálja a szemét. Ekkor betömte a kulcslyukat és saját készÃ-tésű gyertya mellett folytatta az olvasást. Úgy Ã-rja, hogy egy ismert magyar Ã-ró Abafi cÃ-mű könyve változt meg életét. EttÅ‘l kezdve a bizonytalan kisfiúból rendkÃ-vül szÃ-vós, szorgalmas, kitartó, határozott egyéniség lett
Szülei családi szokás szerint papnak szánták, bár ő mérnök szeretett volna lenni. Édesapja hajthatatlannak bizonyu Hogy jó pap lehessen, különös gyakorlatokat kellett végeznie: gondolatok kitalálása, beszédek, hosszú memóriagyakorlat nyelvtani és tartalmi hibáinak felfedezése és fejszámolás volt a napi penzum. Ezeknek az volt a célunk, hogy sajátos memóriája és logikája javuljon, és élénk kritikai érzéket fejlesszen ki benne.
Ez idÅ‘tÅ‘l kezdve furcsa dolgok történtek vele. Néha egészen váratlanul, hirtelen, vakÃ-tó fény kÃ-séretében tár helyszÃ-nek jelentek meg szemei elÅ‘tt annyira valósághűen, hogy néha nem tudta Å‘ket megkülönböztetni az igazità Ez a jelenségsorozat évtizedeken át kÃ-sérte, bár egyre csökkenÅ‘ intenzitással. A látottak nem elképzelt dolgok vo hanem egyszer már tapasztalt, megélt események. Ezt a furcsa, rendkÃ-vül erÅ‘s vizuális tehetségét tizenhét éve korában "fogta be" arra, hogy találmányait a szeme elÅ‘tt megformálja, elképzelje a legapróbb részletekig úgy, hogy lássa Å‘ket akár működés közben is. Õgy készülékeit gyakorlatilag a fejében kipróbálhatta, sÅ‘t, emlékiratai is látta, ha a készülék valahol kibillen az egyensúlyból vagy rezeg. Az elsÅ‘ konstrukciót sohasem valósÃ-totta meg, fejben tökéletesÃ-tgette, próbálgatta és csak akkor rajzoltatta le, ha már "benne'' készen volt a tökéletes konstrukci Életének késÅ‘bbi szakaszában azonban már Å‘ is készÃ-tett rajzokat és inkább empirikus módon, próba szerenc alapon közelÃ-tette meg a kérdéseket
Tehetsége komoly hátrányokat okozott számára, ugyanis amikor feltalált valamit, csak addig érdekelte, amÃ-g ezt fejben javÃ-thatta, tökéletesÃ-thette. Nem mindig rajzolta, Ã-rta, gyártotta le a modelleket, nem mindennel foglalkozott részletesen. Ezért gyakran elÅ‘fordult, hogy még mielÅ‘tt teljesen kiérlelt volna valamit, már egy új dolog kötötte le a figyelmét és a találmány kereskedelmi kivitelére, elterjesztésére már nem futotta erejébÅ‘l vagy érdeklÅ‘désé mondanánk, hogy nem volt marketingstratégiája.)
Teljesen más volt a módszere, mint a kor ismert másik nagy feltalálójának, Edisonnak, aki több asszisztenst is http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
foglalkoztatott azért, hogy a találmányokkal kapcsolatos - meglehetősen időrabló, fárasztó és gyakran idegőrlő munk elvégezzék.
Különös vizuális képessége nehezÃ-tette kollégáival való kapcsolatát is, mert azok nem mindig látták át, hogy m gondol, nem mindig értették. Rajzokat kértek tÅ‘le, Å‘ pedig nem nagyon szeretett részletes vázlatokat készÃ-teni. Tes mentális képeket elÅ‘ször sötétkék alapon látta, majd az igazi gondolatok zöld alapon jelentek meg neki, még hatvanéves korában is.
Gyakran elÅ‘fordult vele az iskolában, hogy a tanár még be sem fejezte a feladat felÃ-rását a táblára, Å‘ már megkezdte választ. Nem is gondolkodott, egyszerűen csak tudta a választ, látta a problémákra a megoldást. Érdekes, hogy Neumann János, a kiváló magyar matematikus és fizikus hallotta a megoldást és Å‘ is ugyanilyen intuitÃ-v módon, azonnal tudta a választ a felvetÅ‘dÅ‘ problémákra.
A horvátországi Karlovácon járt középiskolába, ahol mocsaras terület vette körül a várost. A legjobban az elektromos kÃ-sérletek érdekelték, mindig hosszan gondolkodott azok értelmezése felÅ‘l. Sajnos maláriajárvány tö mely Å‘t sem kÃ-mélte, nagyon súlyosan megbetegedett. Kilenc hónapig mozdulni sem tudott az ágyban, többször úgy vélték, hogy halálán van. Édesapja - hogy megvigasztalja ebben a leromlott állapotában - beleegyezett, hogy mérnöknek tanuljon. Ez olyan nagy örömet és erÅ‘t adott a fiatal Teslának, hogy hamarosan felépült. Hosszú betegsége miatt nem kellett a hadseregben akkor szokásos három évet leszolgálnia. Édesapja viszont egy évre elküldte a hegyekbe, hogy túrázzon, erÅ‘södjön.
A hegyi túrázások közben sem tétlenkedett. Egy olyan találmányon dolgozott, ami Európa és az Egyesült Õllamok közti levelezést és csomagküldést oldotta volna meg, méghozzá egy csÅ‘posta segÃ-tségével. Az üzenetek kis gömbökbe zárva, a vÃ-z mozgása révén jutottak volna az egyik kontinensrÅ‘l a másikra. Csakhogy a számÃ-tások az mutatták, hogy rendkÃ-vül nagy nyomással kellett volna ezt a vizet pumpálni, Ã-gy aztán ezt a tervét feladta.
A hegyekben töltött év után, 1875-ben a grazi Politechnikai Intézetben kezdett tanulni. Az elsÅ‘ évben ösztöndÃ-jat kapott és nem jelentett neki gondot a tanulmányok finanszÃ-rozása. Egy német tanár, Poeschl professzor oktatta az elméleti és kÃ-sérleti fizikát. Az Å‘ inspirálására kezdett nagyon komolyan foglalkozni az elektromossággal, pontosabb a motorokkal és a generátorokkal. Különösen felkeltette érdeklÅ‘dését egy motorként és dinamóként is hasz egyenáramú szerkezet, amit Párizsból kapott az intézetük. Tesla vizsgálgatta a készüléket és különösen a keltette fel figyelmét, hogy nagyon erÅ‘sen szikrázott a kommutátorok (áramfordÃ-tók) miatt. Tesla javasolta a professzorának, hogy javÃ-tsák ki a konstrukciót úgy, hogy hagyják el belÅ‘le a szikrázást okozó kommutátorokat. Tanára félvállról vette Teslát és megjegyezte: lehet, hogy nagy dolgokat fog elérni, de ezt sosem fogja megcsinálni, mert ehhez az kellene, hogy az egyenes vonalban ható erÅ‘t forgó erÅ‘vé alakÃ-tsa át. Ez legalább annyira lehetetlen, mint az örökmozgó megalkotása.
Bár Tesla sejtette, hogy a kérdés megoldható, nem tudta kidolgozni a megfelelÅ‘ konstrukciót. A második évtÅ‘l kezdve már nem kapott ösztöndÃ-jat és anyagi problémái támadtak. Egy darabig kártyajátékokból szerzett pénzt, majd b partikon próbált szerencsét. Anyagi gondjai persze nem oldódtak meg, ráadásul a tiltott játékok miatt az iskolából is kizárták. Ekkor Prágába utazott tanulmányai folytatására, azonban semmilyen hivatalos irat nem maradt arról, hogy ott valaha is vizsgázott volna. ValószÃ-nű, hogy csak látogatta az elÅ‘adásokat és a könyvtárakat, saját erÅ‘bÅ‘l tanult, à szerzett ismereteket.
 TESLA BUDAPESTEN
Alexander Graham Bell nem sokkal azelőtt találta fel a telefont, és az akkor már működő telegráfhálózatok http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
segÃ-tségével az új beszédtovábbÃ-tási módszer gyorsan terjedt. Különösen jelentÅ‘s volt Puskás Tivadar találmánya, a telefonközpont, mert Ã-gy nemcsak egy-egy ember tudott kommunikálni, hanem bárki bárkivel képes volt kapcsolatot teremteni. Családi szálak révén Tesla ismerte a Puskás testvéreket, Ã-gy az akkor épülÅ‘ budapesti telefonközpont épÃ-tésén munkát kaphatott. 1881 januárjában jött Prágából Budapestre. A szokásos módon, na intenzitással vetette magát a munkába, azonban hamarosan a pihenés nélküli túlfeszÃ-tett munka megroppantotta egészségét és - ahogy ma mondanák - idegösszeroppanást kapott. Ennek nagyon furcsa tünetei voltak tapasztalhatók Teslánál. Érzékszervei ebben az állapotban hihetetlenül kifinomultak, döbbenetesen érzékenyek l Három szoba távolságról hallotta az óra ketyegését, egy légy repkedése erÅ‘s fájdalmat okozott a fülében, egy vonatfütty annyira fájt neki, hogy képtelen volt elviselni. ErÅ‘s fejfájással járt, ha hÃ-d alatt kellett átmennie, és a szem nem bÃ-rta elviselni a napsugarakat. A sötétben megérezte, hallotta a denevéreket, és több méteres távolságból sötétben is észrevette a tárgyakat úgy, hogy homlokában ezt egy furcsa érzés kÃ-sérte. Ilyen állapotban pulzusa másodpercenként 260-ra emelkedett és állandóan remegtek az izmai.
A pesti orvosok tanácstalanul álltak az eset elÅ‘tt. Volt, aki nagy adag káliumot adott neki, mÃ-g mások gyógyÃ-thatatlannak vélték. Tesla azt Ã-rja naplójában: "Kár, hogy nem láttak pszichológusok és fiziológusok ekkor, mert bár nagyon szerettem volna meggyógyulni, de nem bÃ-ztam benne. A szerencse azonban egy barátság formájában rámosolygott, mert egy Szigeti Antal nevű műszerészmester, akivel gyakran együtt dolgozott, kihúzta a bajból. Szigeti - maga is atléta lévén - arra biztatta Teslát, hogy mozogjon, sportoljon. EttÅ‘l Tesla állapota hamarosan javulni kezdett. A hosszú séták és futások, testedzések segÃ-tségével nemcsak teljesen rendbejött az egészsé hanem újra a régi problémán, az egyenáramú motoron kezdett el gondolkozni. Egy csöndes délutánon Budapest egy parkjában sétálgatott Szigetivel. Miközben kitárt karral Tesla Goethe Faustjából idézett, hirtelen megmerevedett, mert megjelent neki a megoldás, azonnal tudta, hogyan kell "orvosolni" a szikrázó problémákkal küszködÅ‘ egyenáramú motor gondjait. A park porába rajzolta le elÅ‘ször egy darab bottal a váltóáramú dinamó és motor vázlatát, azét a motorét, amely az egész műszaki civilizációban fordulópontot jelentett. Tesla ekkor jött rá a forgó mágneses mezÅ‘k használatára, ekkor döbbent rá, hogy többfázisú áramot is lehet használni.
Bár mások is próbáltak már váltóáramú motorokat épÃ-teni, ezek azonban a gyakorlatban nem váltak be, mind sikertelen konstrukció volt. Tesla nagyon megörült felfedezésének. Azt hitte, azonnal gazdag és hÃ-res lesz, hogy megszűnnek anyagi gondjai. Mint Ã-rja: "A hónap utolsó 29 napja mindig nehéz volt" Kevesebb, mint két hónap alatt részletesen kidolgozta a váltóáramú motorok és generátorok egész családját, és az akkor már létezÅ‘ egyfázis transzformátorok segÃ-tségével az áram elosztásának módszereit is. Õgy aztán az ötletére alapozott energiaterme és szállÃ-tási rendszer már készen is volt, ám még évek teltek el, mire erre valaki is odafigyelt.
Tesla rendszerét az tette sokkal jobbá és elvileg versenyképesebbé, hogy a transzformátorok segÃ-tségével nagyo feszültséget lehetett elérni a váltóáramnál és Ã-gy a szállÃ-tás, továbbÃ-tás veszteségei lecsökkentek, valam pontosan a transzformátor segÃ-tségével szét lehetett osztani különbözÅ‘ fogyasztóknak más-más feszültség szükséges áramot. Továbbá a konstrukciók egyszerűbbek és biztonságosabbak voltak, ezen kÃ-vül gazdaságosabban is lehetett működtetni ezt a rendszert. Azonos súlyú generátor vagy dinamó nagyobb teljesÃ-tménnyel tudott dolgozni.
1882 Å‘szén - mire teljesen kidolgozta ezt a rendszert - munkája Budapesten befejezÅ‘dött. Több hasznos találmányt is kidolgozott, de nem volt továbbfejlÅ‘dési lehetÅ‘sége: Nyomorúságos fizetésébÅ‘l még csak a modelljét sem tudta megépÃ-teni a váltóáramú dinamónak és motornak, Ã-gy a Puskás testvérek segÃ-tségével el kellett hagynia a Monarchiát, külföldre ment.
Párizsban az Edison Telefontársaságnál talált munkát 1882 Å‘szén. Úgy hitte, hogy a társaság örömmel fogja venn váltóáramú rendszerét, de egyáltalán nem Ã-gy történt. Az új munkák és új barátok azonban megvigasztalták, úszott a Szajnában, sétált és biliárdozott. Néha az Edison-féle kis erÅ‘telepeket kellett javÃ-tania, melyeket Franciaországban és Németországban telepÃ-tettek. Nem szabad persze ezeket a mai méretű erÅ‘művekkel összevetni. Ezek a kis egyenáramra alapozott szerkezetek csak nagyobb épületek, kisebb épülettömbök áramellátását voltak képesek fedezni, hiszen az egyenáramot nagyobb veszteség nélkül csak pár száz méter távolságra lehetett továbbÃ-tani. Õgy aztán szóba sem jöhetett például a vÃ-zi energia felhasználása, mert a nagy városok, a nagy fogyasztók nem mindig települtek a megfelelÅ‘ helyekre, hÅ‘erÅ‘műveket pedig nem lehetett minden utcasarkon épÃ-teni. http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Ennek ellenére terjedt az Edison-féle egyenáramú rendszer. Mivel az elektromosság új technológia és új ipar volt, ez gyakran hibáztak, a szigetelések és a konstrukciók nem mindig voltak tökéletesek. Õgy aztán a fiatal Teslának többször volt módja ezeket a készülékeket közelrÅ‘l, működés közben szemrevételezni, kijavÃ-tani. További volt ennek a munkának, hogy konstrukciós anyagokhoz is juthatott, és megépÃ-thette elsÅ‘ modelljét, ami pontosan úgy működött, ahogy azt évekkel azelÅ‘tt elképzelte. Többször is bemutatta váltóáramú rendszerét különbözÅ‘ embereknek, de senkinek nem keltette fel az érdeklését.
Egyik alkalommal az Edison cég Strassbourgban kapott megbÃ-zatást, és az öreg I. Vilmos uralkodó avatta fel az új berendezést. A ceremónia során azonban a szerkezet felrobbant. A francia Edison Társaság ezért súlyos anyagi nehézségek elé nézett. A fiatal Teslának sikerült az Edison-féle konstrukciót úgy megjavÃ-tani, hogy a németek átvették a berendezést.
Annyira megkedvelte a polgármester Teslát, hogy több helybéli gazdag polgárt is igyekezett meggyÅ‘zni, ismerjék meg Tesla váltóáramú rendszerét, és támogassák tovább a fejlesztésben. Azonban a német polgárokat sem érdeke az új találmány. Tesla Ã-gy visszatért Párizsba, hogy a beÃ-gért jutalmat felvegye és tovább dolgozzon. FÅ‘nökei azonban csak egymásra mutogattak, a jutalmat egyikük sem volt hajlandó kifizetni, Ã-gy aztán Tesla dühösen otthagyta Å‘ket. Egyik barátja unszolásának engedve Amerikába indult, az "Õgéret Földjére". Huszonnyolc éves korà érkezett meg New Yorkba úgy, hogy alig volt zsebében néhány cent. A lehetÅ‘ségek viszont mindennél jobbnak mutatkoztak.
AZ EDISON CÉG ALKALMAZOTTJA
Amikor Tesla az Egyesült Õllamokba ért, Thomas Alva Edison már hÃ-res feltaláló volt harminckét évesen. Nem soka tudott a fizikáról, és matematikai képességei csak a pénz számolására voltak elegendÅ‘k. De mindig azzal dicseked hogy neki nem kell bÃ-rnia a matematikát, bármikor felfogadhat egy matematikust. RendkÃ-vül praktikus ember volt. Nem járt semmiféle felsÅ‘fokú iskolába, mindent magától tanult meg.
Az Edison-féle egyenáramú rendszert New York több pontján is használták, a gazdagabb emberek lakásaiba és néhány ipari üzembe bevezették. Abban az idÅ‘ben nagyon kevés alkalmazottja volt a cégnek s azon a napon, amikor Tesla egy ajánlólevéllel zsebében megérkezett Edisonhoz, egyszerre három helyrÅ‘l is jelentették: baj van az egyenáramú rendszerrel, sürgÅ‘sen meg kell javÃ-tani. Edisonnak azonban nem volt szakembere, Ã-gy az ajánlólevéllel érkezÅ‘ fiatalember kapóra jött. Azonnal elküldte, hogy egy hajóra szerelt rendszert javÃ-tson meg, mert a kikötÅ‘ben veszteglés a tulajdonosnak nagyon sok pénzébe kerül. Tesla egész éjjel dolgozott. Hajnalra mindkét generátort megjavÃ-totta, ezzel kivÃ-vta Edison egyértelmű elismerését.
Nagy hiány volt ebben az időben az elektromossághoz elméletben és gyakorlatban is értő emberekben, mert csak ké amerikai egyetemen lehetett egyáltalán elektromosságról hallani, a többi nem is foglalkozott vele, hiszen a kor tudománya még mindig a mechanikát és az optikát tartotta a fizika igazi birodalmának, az elektromosságot afféle játékként tartották számon.
Edison egyenáramú dinamóját Pierpont Morgan - ahogy kortársai nevezték, a rablóbáró - finanszÃ-rozta. Morgan a nagy hatalmú, nagypénzű iparmágnás fantáziát látott az elektromosságban, tudta, hogy mindenkinek szüksége va vagy szüksége lesz elektromos energiára, Ã-gy pénzének egy részét nemcsak bányákba, acélművekbe, vasú társaságokba és a hajózásba fektette, hanem az elektromos áram gyakorlati felhasználásába is. Annyira értékelte elektromosságot, hogy saját kis házi erÅ‘művet is épÃ-ttetett. (Ez persze rossz hatásfokú és hangos volt, úgyhogy szomszédai perrel fenyegették.) http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Tesla munkája abból állt, hogy a primitÃ-v és állandóan meghibásodó Edison-féle generátorokat, motorokat és hálózatot kellett javÃ-tania. Néhány napi munka után megtalálta a rendszer fÅ‘ hibáit és felajánlotta Edisonnak, hogy tökéletesÃ-ti dinamóját. Edison megértette a javaslat lényegét és ötvenezer dollárt Ã-gért Teslának. ha megcs mind a huszonnégy generátort. Tesla a szokásos nagy vehemenciával látott munkához. Mind a huszonnégy dinamót újratervezte, és automatikus szabályozásokat alakÃ-tott ki. Olyan új eljárásokat vezetett be, melyeket késÅ‘bb szabadalmaztatott is.
Tesla és Edison kapcsolata azonban kezdettÅ‘l fogva fagyos maradt Edison nem szerette Teslát, mert túlságosan kulturáltnak, teoretikusnak, tojásfejűnek tartotta. A Menlo-parki varázsló tudta, hogy Tesla igen jó képességű, de úg vélte, hogy csak azt tudja, hogy mi miért nem működik. Önmagát praktikus embernek tartotta, aki próba szerencse alapon dönti el, mi az, ami működhet. Tesla véleménye szerint viszont Edison nem volt eléggé képzett. Mint mondt "Ha az a feladat, hogy egy tűt meg kell találni a szalmakazalban, akkor Edison minden egyes szalmaszálat megvizsgál szorgalmasan, pedig egy kis elméleti tudás segÃ-tségével a munka 90 %-a elhagyható."
Az alapvető különbségek mégsem személyiségeikből adódtak. Az ellenségeskedés fő oka az volt, hogy más áramellátási koncepcióban gondolkodtak. Edison úgy érezte, hogy az ő egyenáramú rendszerét fenyegeti Tesla ötle azt gondolván, hogy az akkor még csak születőben lévő izzólámpagyártásnak hátrányos a váltóáramú rendsz Edison féltékenyen őrizte találmányát.
Tesla azonban ennek ellenére tovább dolgozott Edisonnál, nagyon keményen, éjt nappallá téve, hogy a rosszul működÅ‘ áramfejlesztÅ‘ket megjavÃ-tsa. Majdnem egy évig folytatta ezt a munkát, és amikor teljes sikerrel befejezte, fÅ‘nökéhez ment, hogy felvegye az ötvenezer dollárt. Edison azonban a következÅ‘ket válaszolta: "Tesla - maga nem é a mi amerikai humorunkat."
Teslát másodszor is becsapták az Edison Társaságnál. Ezen felmérgesedve bejelentette, hogy elmegy. Bár Edison heti tÃ-zdolláros fizetésemelést Ã-gért be neki, Tesla nem fogadta el, és soha többé nem tért hozzá vissza. 1886 tavaszától jó egy esztendeig, hihetetlen nélkülözések árán utcai munkával kereste kenyerét.
New layer...
ÕRAMOK HARCA
A balszerencse azonban nem tartott sokáig. A gazdasági élet újra fellendült és Teslának lehetÅ‘sége kÃ-nálkozott, h régi tervét, a váltóáramú rendszert megvalósÃ-tsa. Találmányának, ötletének hÃ-re másokhoz is eljutott; és na szerencséjére a fiatal feltaláló és pénzember, George Westinghouse fantáziát látott a váltóáramú rendszerekben Teslának lehetÅ‘sége nyÃ-lt a találmány kidolgozására. A Westinghouse-tól hatvanezer dollárt kapott, ötezer dollárt azonnal készpénzben, a többit részvényekben. Azonban royaltyt, nem elhanyagolható dÃ-jat kapott minden megterme áramegységért, ami a késÅ‘bbiek során a Westinghouse Társaságnak kemény fejfájást okozott.
Mindenesetre havi kétezer dolláros fizetéssel indulhatott. Abban az időben ez a szegény Teslának óriási jövedelmet jelentett. Több mint negyven szabadalmat jelentett be ebben az időszakban a váltóáram termelésével és elosztásáv kapcsolatban.
Edison számára ez új háború kezdetét jelentette. Edison egyszer már kemény harcot vÃ-vott a gáztársaságokkal, m abban az idÅ‘ben a gázt használták világÃ-tásra, fűtésre és néhány helyen gázmotorokkal hajtottak munkagépek Edison úgy gyÅ‘zte le a gáztársaságokat, hogy újságÃ-rókat fizetett meg, jelentsenek be nagy hÃ-rveréssel minden balesetet, minden gázrobbanást, minden gázzal kapcsolatos sérülést, és Ã-gy kemény propaganda segÃ-tségév http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
lassan egymás után tette tönkre, szorÃ-totta vissza a gáztársaságokat.
Edison különleges háborúba kezdett a váltóáram ellen. Iskolás gyerekekkel darabonként 25 centért kutyákat és macskákat lopatott, azután váltóárammal megölette Å‘ket, majd visszadobatta a tulajdonosokhoz. Egyidejűleg propagandaanyagot, szórólapokat terjesztett, amiben felhÃ-vta a figyelmet a váltóáram veszélyeire, miszerint sokkal könnyebben lehet áramütést kapni, mint az egyenáramtól. Tesla nem vette ki részét ezekbÅ‘l a háborúskodásokb
Egymás után gyártotta ötleteit és szabadalmait.
Edison ezután kapcsolatai révén azt próbálta elérni New York állam törvényhozóinál, hogy korlátozzák a maxim feszültséget 800 voltra. Õgy a váltóáram igazi elÅ‘nyei sohasem mutatkozhattak volna meg. Westinghouse azonban perrel fenyegetÅ‘zött és végül is sikerült a törvényhozókat meggyÅ‘zni arról, hogy önmagában a feszültség ártalmas. Edison ekkor újabb trükkhöz folyamodott. Egy ismerÅ‘sével megvásároltatta Tesla három váltóáramú szabadalmát, és a Sing-sing börtönben váltóáramú villamosszéket készÃ-ttetett. A börtön igazgatója hamarosa bejelentette, hogy ezután nem akasztani fogják a rabokat, hanem váltóárammal fogják megölni Å‘ket.
Egy William Kamler nevű gyilkost akartak elÅ‘ször kivégezni, vagy ahogy ezt Edison elnevezte, Westinghouse-álni ezzel a módszerrel 1890. augusztus 6-án. Kamlert beszÃ-jazták a villamosszékbe és a kapcsolót lezárták. De Edison mérnökei tévedtek, amikor a gyilkoláshoz szükséges feszültséget megállapÃ-tották, mert eddig csak kisebb állatokon próbálták ki a váltóáram hatását. A feszültség túl kevésnek bizonyult, a gyilkost csak félig sikerült megölni. Az eseményre meghÃ-vott újságÃ-rók azt Ã-rták a többszöri kÃ-sérlet után, hogy szörnyű látvány vol rosszabb, mint az akasztás. A kérdést végül is a rablóbáró, Pierpont Morgan döntötte el, mert érezte, hogy a különbözÅ‘ áramok háborúja nem jó az üzletnek, nem lehet igazi monopóliumokat, versenymentes helyzetet teremteni. Az már látszott, hogy a váltóáram jobb az egyenáramnál, azonban elterjesztésének volt egy súlyos akadálya: az, hogy Westinghouse kemény pénzt Ã-gért Teslának minden eladott teljesÃ-tményegységért. Elvileg Westinghouse adóssága néhány év alatt tizenkétmillió dollárra emelkedett, s ezt nem tudta megfizetni. Westinghouse arra kérte Teslát, hogy a szerzÅ‘désnek ezt a részét adja fel, mert ebben az esetben lehet csak elterjeszteni a rendszert csak ekkor lesz eléggé versenyképes ahhoz, hogy az egyenáramú rendszerek fölé kerekedjen. Tesla annyira fontosn tartotta találmánya elterjesztését, hogy beleegyezett, önként lemondott járandóságáról. Mindennél többet jelent neki, hogy Westinghouse akkor is bÃ-zott benne, amikor sorra-rendre visszautasÃ-tották az elképzeléseit mások. Ezért mondott le minden további javadalomról. Tesla végkielégÃ-tésként kétszáztizenhatezer dollárt kapott. Õgy a váltà rendszer összes joga a Westinghouse cégé lett.
Ez a pénz nem volt kis összeg és még legalább egy évtizedig Tesla tudta kutatásait finanszÃ-rozni, azonban késobb a pénz elfogyott és megint nehéz anyagi körülmények között folytatta munkáját.
 TESLA, A FELTALÕLÓ
1889 után Tesla már nem foglalkozott a váltóáram kérdéseivel. A Westinghouse-nál maradt még egy darabig konzultánsként, azonban idejének nagy részét New York-i laboratóriumában töltötte, ahol a nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű áramok kérdése foglalkoztatta leginkább, de gyakorlatilag minden érdekelte, ami az elektromágnesességgel kapcsolatos. Az elkövetkezendÅ‘ néhány évben olyan alapvetÅ‘ találmányok és felfedezé sorát mutatta be, melyek késÅ‘bb a technika és a tudomány haladását jelentÅ‘s mértékben befolyásolták. A feljegyz szerint nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű generátorával a ciklotron Å‘sét valósÃ-totta meg, de nevéhez fÅ‘zÅ‘dik az elektronmikroszkóp legelsÅ‘ verziójának feltalálása is. KülönbözÅ‘ vákuumcsövek sorát próbálta ki és mutatta b elÅ‘adásain. Ezeket a csöveket, melyeket ma általában fénycsÅ‘ként ismerünk, csak ötven év múlva kezdték ipa méretekben gyártani, felhasználni.
http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Å• ezeket az effektusokat arra használta, hogy a fénycsövekbÅ‘l kedvenc szerb költÅ‘jének nevét formázta meg és e világÃ-tott elÅ‘adásain a háttérben dÃ-szletként. Gyakran tartott esténként, éjszakánként bemutatókat laboratór barátainak. Edisont és a kor kevés fizikusát nem hÃ-vta meg ezekre a bemutatókra a köztük levÅ‘ rossz viszony miatt.
Olyan dolgokat tudott megcsinálni, amit azóta sem volt senki képes megismételni. Egyik kedvenc mutatványa alkalmával két fémlapot tett le a helyiségbe és a körülvevő levegő nemsokára egyenletes fényben izzott. Ma sem tudjuk, hogy mi lehetett pontosan ez a jelenség. Erre csak azt mondta, hogy semmiség, nem is érdemes vele foglalkozni és nem is szabadalmaztatta ezt a készülékét.
Olyan fénycsöveket mutatott be, melyek világÃ-tottak anélkül, hogy bármilyen vezeték csatlakozott volna hozzájuk; bárki a kezébe foghatta, vihette ide-oda, a csÅ‘ vagy a gömb állandóan fényt sugárzott. Többször megismételte hallgatósága elÅ‘tt, hogy egy lezárt dobozból kivett egy fénylÅ‘ gömböt, majd betette egy másik lezárt dobozba, miközben a gömb tovább világÃ-tott. A fénylÅ‘ csövek titkát ma már ismerjük, és azt is, hogy induktÃ-van kapcsolt nagyfrekvenciás áram folyt rajtuk keresztül, de a fénylÅ‘ levegÅ‘ titka a mai napig sem derült ki.
Tesla jelentÅ‘s mértékben tovább fejlesztette William Crookesnak, az ismert angol kutatónak (a parajelenségek kutatásának egyik ismert úttörÅ‘je) munkásságát. Tesla sohasem felejtette el megemlÃ-teni, hogy Crookes munkáját viszi tovább.
Úgy tűnik, hogy néhány esetben inkább varázslónak, mint kÃ-sérletezÅ‘ kutatónak tartották kortársai. Több alkalom bemutatta például, hogy a rajta áthaladó nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű áram nem tesz benne semmi kárt, pedig szikrák pattogtak róla és a sötétben Å‘ maga kÃ-sérteties fényárban úszott. Ennek magyarázatát ma már töké ismerjük, hiszen a szervezetben az áramvezetés elsÅ‘sorban ionokkal történik és a viszonylag nagy tömegű ionok a nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás áram hatására nem mozdulnak el, Ã-gy az élÅ‘ szervezetet nem érintik. Az úgynevezett "skin"-hatás, vagy bÅ‘rhatás miatt csak a bÅ‘rfelület legkülsÅ‘ rétegeiben áramlik az energia, Ã-gy a test belsejében nem tesz kárt az energiának ez a fajta terjedése.
Olyan motorokat mutatott be például, melyek csak egy dróttal voltak a hálózathoz kötve, a másik vezeték helyett a levegÅ‘ben terjedt az energia. Azonban - és ez számunkra nagyon fontos - ekkor kezdte emlegetni, hogy olyan motorokat is lehet csinálni, melyekhez egyáltalán nem kell semmiféle drót, sÅ‘t, a térben energia van, mindenki számára elérhet módon. A következÅ‘képpen fogalmazta ezt meg "Eljön az idÅ‘, amikor majd nem kell (nagyfrekvenciás váltóáram segÃ-tségével) továbbÃ-tani energiát. Egyáltalán nem lesz szükség az energia szállÃ-tására. Néhány generác múlva gépeinket olyan energia fogja hajtani, ami az univerzum minden pontjában rendelkezésre áll. Ez az ötlet egyáltalán nem új. Anteus gyönyörű legendájában már megtaláljuk, aki a földbÅ‘l kapja erejét. A térben mindenà energia van. Statikus vagy kinetikus ez az energia? Ha statikus, akkor reményeink hiábavalóak, ha kinetikus, akkor - és ezt biztosan tudjuk - pusztán idÅ‘ kérdése, hogy az ember mikor fogja megoldani, hogy gépeit a természet kerekeihez közvetlenül kapcsolja."
Tesla gyakran bemutatta az úgynevezett "széngömbös" lámpáját, ami egy gömb alakú vákuumcsÅ‘ volt. Itt az egyet elektróda egy kör alakú, szénbÅ‘l készült lapos lemez volt, és a nagyfrekvenciás áram hatására a gáz folyamato rezegve a csÅ‘ belsejében izzásba jött és gyönyörű fényt adott. Az elektróda állandó bombázása tette lehetÅ‘và jelenséget, az elektróda körül a ritkÃ-tott gáz - plazma - nagy sebességgel, frekvenciával rezgésbe tudott jönni. Tes tudta, hogy a töltött levegÅ‘részecskék nemcsak itt, a lezárt üveggömbben mozognak, hanem a természetben is megtalálható ez a kozmikus sugárzás, sÅ‘t az északi és déli fény is ezen a jelenségen alapul.
A hallgatóság persze kétkedve fogadta szavait, amikor azt állÃ-totta, hogy megmérte a kozmikus sugarak energiáját é az több száz millió voltot tett ki.
http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Tesla bemutató elÅ‘adásai után öt évvel Henry Becquerel Franciaországban kimutatta a szurokérc sugárzását, majd Curie-házaspár hosszas munkával felfedezte a radioaktÃ-v sugárzás egyik formáját. Robert Millikan harminc évvel késÅ‘bb igazolta, hogy valóban léteznek kozmikus sugarak és sugárzások. Bár Å‘ úgy gondolta, hogy ez inkább csak nagyfrekvenciás sugárzás, azaz fotonok özöne. A negyvenes években a Nobel-dÃ-jas Robert Millikan és a szintén Nobel-dÃ-jas Arthur Compton között ezért kemény vita is dúlt. Végül is kiderült, hogy mindkettÅ‘jüknek igaza van
Az a furcsa kis gömb alakú lámpa az elektronmikroszkóp ősét is jelentette, mert az ionmikroszkóp néven ismert készülék hasonló elven alapul. Ennek a kis szerkezetnek fontos része volt a rezonancia elvének alkalmazása. Ez a rezonancia a későbbi ciklotronok alkalmazásához elengedhetetlennek bizonyult.
Tesla másik találmánya a róla elnevezett Tesla-tekercs. Nagyon nagy feszültségű, nagyfrekvenciás áramot tudott adni, ez nemcsak a gyorsÃ-tókhoz volt elengedhetetlen - ez vetette meg a késÅ‘bbiek során a távközlés forradalmasÃ-tásának alapjait, a rádió és a televÃ-zió jeleinek továbbÃ-tásához is szükséges ez a készülék.
Tesla felfedezései nyitották meg az utat ahhoz, hogy olyan készülékeket lehessen készÃ-teni, melyek sok más embernek Nobel-dÃ-jat hoztak, az Å‘ nevét azonban ma már ritkán találjuk meg könyvekben. Például Simonyi Károly: fizika kultúrtörténete cÃ-mű munkájában Tesla neve egyáltalán nincs megemlÃ-tve, valószÃ-nűleg azért, mert jóv megelÅ‘zte kortársai gondolkodását, nehéz volt beilleszteni az akkori gondolatmenetbe, másrészt Tesla nem publikált a kor tudományos folyóirataiban. Szabadalmakat készÃ-tett és elÅ‘adásokat tartott, hogy a szerkezeteket működés közben is bemutassa.
Az előadásoknak mindig óriási visszhangja volt. Angliában, Franciaországban a kor vezető tudósai is részt vettek ezeken a bemutatókon, és mindig akadt a fiatalok között egy-két ember, akit a látottak további gondolkodásra és munkára serkentettek.
ELSŕ LÉPÉSEK A RÕDIÓZÕSBAN
Teslát ebben az idÅ‘ben már egyre inkább a rádiózással kapcsolatos technikai problémák kötötték le. J. C. Maxwel Gustav Hertz munkája nyomán már ismeretes volt, hogy léteznek rádióhullámok, azonban a Hertz által készÃ-tett eszközök technikailag még tökéletlenek, a gyakorlatbán használhatatlanok voltak. Tesla bevezette a földelést, ami jelentÅ‘sen megjavÃ-totta ennek az elsÅ‘ szikratávÃ-rónak a hatékonyságát. Nagyobb távolságokból lehetett a jeleket venni, és messzebbre adni. Mivel ekkor még nem voltak anyagi gondjai, délutántól reggelig mindennap a laboratóriumában dolgozott, sÅ‘t, néha napokig nem aludt, állandóan a kÃ-sérleteivel foglalkozott.
Egyik ilyen alkalommal, amikor a sok munkától teljesen kifáradt, kimerült, egy kép ugrott be neki: egy párizsi hotelben egy telegramot kap, melyben értesÃ-tik, hogy édesanyja súlyos beteg. Mivel régóta hÃ-vták különbözÅ‘ tudós társaságok, végül is elfogadta a meghÃ-vásokat és több bemutató elÅ‘adást tartott Európában. Egy angliai elÅ‘adà ismerkedett meg Sir William Crookesszal, aki azonnal kipróbálta Tesla szerkezeteit, megismételte kÃ-sérleteit, és azok természetesen jót működtek. Crookes sokat beszélgetett Teslával az Å‘ parajelenségekkel kapcsolatos tapasztalatairà Tesla maga is megerÅ‘sÃ-tette hasonló élményeivel. MindkettÅ‘jüket azonban elsÅ‘sorban a rádiójelek, az elektromágneses jelek felhasználása, erÅ‘sÃ-tése és továbbÃ-tása foglalkoztatta.
Párizsban, miután befejezte elÅ‘adásait, ahogy elÅ‘re látta, megjelent egy küldönc sürgönnyel a kezében, melyben értesÃ-tették, hogy édesanyja súlyosan beteg. Tesla az elsÅ‘ vonattal hazaindult, hogy még életben találja. Néhán sikerült csak beszélniük, másnap reggelre az édesanyja meghalt. Máskor is elÅ‘fordult már Teslával, hogy pontosan megérzett elÅ‘re dolgokat. Ugyancsak a kilencvenes években, amikor egy alkalommal nagy fogadást adott, néhány vendége Philadelphiába készült, de Tesla valamilyen módon megérezte, hogy nem szabad elmenniük. Határozottan lebeszélte Å‘ket arról, hogy vonatra szálljanak. Igaza lett. A vonat kisiklott és sok ember meghalt, megsérült.
http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Édesanyja halála után hosszú ideig ő sem tudott lábra állni. Hetek múlva, amikor már elég erősnek érezte magát utazáshoz, Belgrádba látogatott, majd újra Budapestre ment. Budapesti látogatásakor kezdett el foglalkozni a természeti elektromos jelenségekkel, azaz a villámokkal. Hatalmas és heves villámokat figyelt meg Horvátországban à Magyarországon. Úgy gondolta, hogy érdemes lenne hatalmas energiájukat gyakorlati célokra is felhasználni.
Ezután visszautazott az Egyesült Õllamokba. St. Louisban egy bemutatón ismertette az elsÅ‘ működÅ‘ rádió távÃ-róját, ahol 30 lépés távolságra egy Geisler-csÅ‘ észlelte a leadott jeleket. A gyakorlatban ez jelenti a technikai rádiózás kezdetét. Marconi, akit ma szinte mindenki a rádiózás megteremtÅ‘jének tart, csak két évre rá ismételte Tesla kÃ-sérletét. Tesla elÅ‘adását persze sok nyelvre lefordÃ-tották, nagyon sok emberhez eljutott, Ã-gy Marconi is olvashatta ezt. Érdekes viszont, hogy a széles körben ismertetett elÅ‘adás anyagát végül is csak két év múlva is meg Marconi, és mások sem dolgoztak gÅ‘zerÅ‘vel addig a témán. Egy év múlva Sir Oliver Lodge; a parajelenségek m kiváló kutatója 1891-ben már olyan készülékkel dolgozott, ami 150 lépés távolságra vitté át a jeleket.
Tesla sajnos nem tudta folytatni kÃ-sérleteit, mert Westinghouse-tól egy más tÃ-pusú megbÃ-zást kapott. 1893-ban Chicagóban hatalmas világkiállÃ-tást szerveztek. A kiállÃ-tás fénypontja volt az a váltóáramú világÃ-tási rendszer, Tesla szabadalmai alapján készÃ-tettek. Teslára hárult a feladat, hogy a pavilonok világÃ-tását megtervezze és a munkálatokat vezesse. Az akkor még tartó egyenáram-váltóáram konkurenciaharcban fordulópontot jelentett ez a kiállÃ-tás, fényesen igazolta a váltóáram elÅ‘nyeit. Eddig a pontig ugyanis a Fehér Házban, ahová bevezették Ediso egyenáramú rendszerét, az elnöknek tilos volt a kapcsolókat megérintenie, külön szolgát tartottak erre a célra, me veszélyesnek minÅ‘sült még az egyenáram. Tesla váltóáramú rendszerének elterjedése után már az amerikai e is hozzányúlhatott a kapcsolóhoz.
A nagy kiállÃ-táson Tesla szinte összes váltóáramú találmánya szerepelt, sÅ‘t azt is bemutatták, hogy a váltóáram egyenárammá alakÃ-tható és kétfázisú, többfázisú motorok, dinamók sora működött a látogatók szeme láttÃ
A kiállÃ-tás megtette hatását, mert a váltóáramú rendszer ezután töretlen diadalmenettel haladt elÅ‘re. Az egyenáram rendszerek fejlÅ‘dése megállt, stagnált, majd nemsokára e rendszerek teljesen eltűntek. 1895-ben a Westinghouse már tizenötezer lóerÅ‘nyi elektromos teljesÃ-tményt szállÃ-tott a fogyasztóknak, a Niagara-vÃ-zesés energiáját pedig egy ötvenezer lóerÅ‘s váltóáramú egységgel akarták hasznosÃ-tani. MegkezdÅ‘dött a váltóáram nagyméretű ipari alkalmazása is az elsÅ‘ pittsburghi alumÃ-niumkohóban. Pontosan azért, mert sokan látták ebben a rendszerben a jövÅ‘t, egyszerre húsz perben is érintve voltak azokkal szemben, akik a szabadalmakat kisajátÃ-tották, vagy jog nélkül használták.
Azért, hogy egyre csökkenÅ‘ pénzébÅ‘l újabb kÃ-sérleteket, újabb kutatásokat végezhessen, külsÅ‘ pénzforrá szüksége. De ehhez meg kellett gyÅ‘znie az embereket, a közvéleményt arról, hogy érdemes ebben az irányban kutatni. Ekkor még nem léteztek nemzeti alapÃ-tványok, kutatási alapok, Ã-gy kizárólag csak bankárokhoz lehetett fordulni pénzért. Å•k pedig általában rövidtávon gondolkoztak. De Tesla nemcsak az azonnali alkalmazásokban volt érdekelt, Å‘t általában érdekelte az anyag, a fény, az elektromosság, a mágnesesség fizikai természete. Egy interjà amit a New York Timesnak adott 1894 szeptemberében leÃ-rta véleményét az anyagról és a világegyetemrÅ‘l, elmon hogy az elektromos világÃ-tásban az energia 90%-a gyakorlatilag nem hasznosul, és olyan dolgokon gondolkodik, hogy ne kelljen az energiát drótokon vezetni. A következÅ‘ fontos kijelentését megint megismételte: Remélem, hogy megé azt a pillanatot, amikor ennek a szobának a közepén egy olyan gépezet fog működni, melyet semmi más nem hajt, mint annak a közegnek az energiája, ami mindnyájunkat itt körbevesz."
Sikereinek csúcsán azonban váratlan tragédia történt. 1895. március 13-án hajnali 2 óra 30 perckor a laboratóriuma kigyulladt, majd porig égett, benne sok százezer dollár értékű kÃ-sérleti felszerelése, jegyzetei, mindaz, ami munkájának, feltalálói tevékenységének folytatásához szükséges lett volna. Az épület - mint kiderült - nem biztosÃ-tva, Ã-gy minden odaveszett. Anyagilag reménytelen helyzetbe került, kÃ-sérleteit nem tudta folytatni. Egy év is eltelt, mire új laboratóriumot tudott alapÃ-tani és a legszükségesebb eszközöket le tudta újra gyártatni.
http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Ekkor elsÅ‘sorban a rezonancia problémája foglalkoztatta. Mind a mechanikai, mind az elektromos rezonancia érdekelte és számos kÃ-sérletet végzett ezen a téren. Egyik alkalommal, amikor egy piciny elektromechanikai rezonátort erÅ‘sÃúj laboratóriuma épületének tartóoszlopához, a környékbeli ablakok sorra kitörtek és a rendÅ‘rség is kivonult. piciny, mintegy ébresztőóra nagyságú rezonátor pontosan azon a frekvencián rezgett, ami az épület ablakainak sajà rezgésszáma volt, Ã-gy azok egymás után durrantak szét. A rendÅ‘rség már régóta figyelemmel kÃ-sérte és gya figurának tartotta Teslát, mivel furcsa zajok, zörejek jöttek ki laboratóriumából.
Nemcsak a rezonancia jelensége kötötte le figyelmét, hanem a rádióhullámok egy érdekes gyakorlati felhasználása méghozzá a távirányÃ-tás, a távműködtetés, a robottechnika terén. Akkor tört ki az Egyesült Õllamok és Spanyolország között egy háború, és úgy gondolta Tesla, hogy a katonákat érdekelni fogja a távirányÃ-tású robbantóhajó. Ebben a reményében is csalódott. Évtizedek teltek el, mire a haditechnikában elterjedtek az ilyen eszközök.
Érdekes és fontos, hogy az elektromos eszközök egyre nagyobb száma öntötte el a világot. Villamosok jártak az utcán, árammal világÃ-tottak, sÅ‘t megjelent a telefonhálózat és az elsÅ‘ bátortalan lépésekkel megkezdÅ‘dött a rá is. De még mindig nem tudták, hogy mi is az az elektromosság. A problémát egyszerűen lezárták azzal, hogy valamiféle fluidum, delej. A jelenséget Thomson fejtette meg 1897-ben. Az elektron felfedezésével Å‘ mutatta ki, hogy ez részecske felelÅ‘s az elektromos jelenségek döntÅ‘ többségéért.
A versengés Edisonnal tovább tartott és néha egészen humoros, túlzó megjegyzésekre ragadtatták magukat a feltalálók. 1898 újévén Edison azt jelentette ki, hogy olyan szerkezetet talált fel, aminek segÃ-tségével a gondolatok lefényképezhetÅ‘ek. Mára tudjuk, hogy nem volt igaza. Tesla azt jelentette ki, hogy a nap sugarait munkába tudja fogni é szabadalmaztatja is készülékét. Å• igazat mondott, valóban kidolgozott olyan szerkezeteket, melyek a levegÅ‘ben levÅ‘ töltéseket - származzanak bármilyen forrásból is - összefogták, és ez nagy feszültséget, de igen kis áramokat ad Mindenesetre az e területen végzett tevékenysége lökést adott a szabadenergia-kutatáshoz.
 COLORADO - VILLÕMOK KÖZÖTT
A múlt század utolsó évében Tesla egy új, nagyszabású vállalkozásba kezdett, aminek alapötletét horvátország magyarországi látogatása adta meg: a villámokkal kezdett foglalkozni, pontosabban azzal, hogy hogyan lehet óriási nagy szikrákat előállÃ-tani, és hogyan lehetne elektromosságot továbbÃ-tani drót nélkül.
Colorado Springsben hozott létre egy hatalmas laboratóriumot, ugyanis ott volt elegendÅ‘ mennyiségű áram a kÃ-sérleteihez. Egy hatalmas méretű Tesla-tekercset épÃ-tett, amibÅ‘l több tÃ-z méteres szikrák ugrottak ki. Ilyen nagyméretű generátort utána még évtizedekig nem épÃ-tett senki. A laboratórium bejáratára, amikor elkészült, Infernójából Ã-rtak ki egy rövid idézetet: "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel."
Természetesen azonnal elterjedt a pletyka, hogy olyan berendezést készÃ-tett, ami egy szempillantás alatt száz embert tud megölni. A dolog Ã-gy igaz is volt persze, de nem erre készült az óriási Tesla-tekercs. Május 19-én érkezett meg Colorado Springsbe. Szokásos különcségeinek megfelelÅ‘en a szállodában hárommal osztható szobaszámot kért à napi 18 tiszta törülközÅ‘t, mivel betegesen félt a baktériumoktól; lakrészét Å‘ maga takarÃ-totta. A laboratórium a városon kÃ-vül épült, legközelebbi szomszédja a süketek és vakok iskolája volt, mondván, hogy Ã-gy nem zavar Å‘ket a hangos csattogás; ami a kÃ-sérletek várható eredménye volt.
Teslát nemcsak a rádiózás érdekelte ekkor, hanem megpróbált olyan eszközöket készÃ-teni, melyek segÃ-tségé elektromos teljesÃ-tményt lehet továbbÃ-tani. A nyár közepére szerelte össze Colorado Springs-i laborját és élvezt száraz, tiszta, jó levegÅ‘t, ami elengedhetetlen volt kÃ-sérleteihez. ElÅ‘ször elektromos méréseket végzett. Észreve http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
hogy a föld atmoszférájában a térerősség napszakonként változik, és távoli zivatarok is befolyásolják. A távolo zivatarok vizsgálata vezette arra az eredményre, hogy egészen nagy távolságból is lehet energiát átvinni, mivel ezeket pontosan tudta érzékelni, mérni. Megfigyelte hosszú hullámhosszú állandó hullámok kialakulását is. Ez vezette arra ötletre, hogy drót nélkül is lehet nagyobb távolságokra ilyen módon energiát átvinni. Ezt az elképzelését tovább csiszolta, sőt szabadalmat is nyújtott be rá, azonban ez soha nem terjedt el.
Sajnos a mesterséges energiaátviteli kÃ-sérletei elején már gondok jelentkeztek. Ugyanis a legelsÅ‘ kÃ-sérletsorozatnà amikor 2030 méteres szikrákat tudott létrehozni, annyira túlterhelte a városka generátorát, hogy az elromlott, kigyulladt. A városkára napokig sötétség borult, Teslának saját költségén kellett megjavÃ-ttatnia.
Gyakran érdekes, váratlan eredmények is születtek. Egy napon, a viszonylag tiszta levegÅ‘ben kÃ-sérletezve észreve hogy olyan erÅ‘s köd keletkezett a nagyméretű laboratóriumban, hogy a kezét alig látta. Bár nem indult el ebbe az irányba, de úgy érezte, hogy az effektus segÃ-tségével száraz helyeken is öntözni lehetne.
Másik érdekes dolog, amit a naplójából ki lehet derÃ-teni, hogy kÃ-sérletei közben különös tűzgömbök jelente meg, és viszonylag lassan mozogtak, általában vÃ-zszintes irányban. Ezeket a tűzgömböket gömbvillám néven mà ismerték, Tesla is hallott róluk. Vajon gömbvillámot állÃ-tott volna elÅ‘ Tesla? Å• mindenesetre világosan leÃ-rja ezt naplójában. Úgy érvelt: lehet, hogy a kezdeti energia nem lenne elég a jelenség állandó ébrentartásához, de az à és újabb környezÅ‘ szikrákból állandó energiát kap, és Ã-gy a jelenség folyamatosan létezhet. Ezt az elméletet évtizedekkel késÅ‘bb a Nobel-dÃ-jas Pjotr Kapica is felelevenÃ-tette, kÃ-sérletileg azonban nem sikerült igazolni, hogy ezek a fénylÅ‘ gömbök valóban azonos tulajdonságokat mutatnának a természetben megfigyelt gömbvillámmal.
Egyik éjszaka, amikor éppen környezeti feszültségméréseket végzett, különös, ritmikus jelekre lett figyelmes bizonyos frekvencián. Úgy gondolta, hogy távoli csillagok jeleit, de elképzelhetÅ‘ és valószÃ-nűbb, hogy valamelyik rádiócsillag jeleit fogta. Ezen a területen is évtizedekkel elÅ‘zte meg kortársait, mondhatjuk, hogy a rádiócsillagászat elsÅ‘, bátortalan lépéseit tette meg. Hosszú méréseket végzett még, hogy megbizonyosodjon igazáról. Amikor ez nyilvánosságra hozta, természetesen a tudósok azonnal kikeltek ellene, mondván, hogy ez biztos csak mérési hiba é már megint nem figyelt a méréseire.
Ezekből a kellemetlen epizódokból, kisebb-nagyobb szurkálásokból, gyűlölködésekből Tesla lassanként megére hogy hiába tesz újabb és újabb felfedezéseket, észrevételeket, kortársai, a kutatók mindig keresik a lehetőséget, nevetségessé tegyék, lejárassák.
Amikor végre visszatért újra New York-i laboratóriumába, újságÃ-rók hada fogadta. Mindenki azzal volt elfoglalva, hogy vajon valóban földön-kÃ-vüli jeleket detektált-e. Tesla makacsul kitartott állÃ-tása mellett, mÃ-g természetesen tudóstársai kinevették.
Természetesen újra elÅ‘jöttek anyagi problémái, pénzre volt szüksége, hogy munkáját folytathassa. Újra Morgan ment, hogy egy világot átfogó rádió adó-vevÅ‘ rendszert épÃ-thessen ki. Morgannak persze nem beszélt az energiaátviteli rendszerérÅ‘l. Tudta, hogy Morgan nem támogatná azt, hiszen milliókat fektettek be a váltóáramú rendszer és a távvezetékek kiépÃ-tésébe, és most egy csapásra használhatatlan lenne ez a rendszer. És a pé annak sem örültek volna, hogy bárki titokban rácsatlakozhatna egy ilyen rendszerre és ingyen kaphatna energiát. A rádióadó azonban érdekelte Morgant, és százötvenezer dollárt ajánlott fel. De hozzátette, hogy ez az utolsó alkalom és több pénzzel a továbbiakban nem hajlandó támogatni Teslát.
El is kezdÅ‘dött a nagy épÃ-tkezés Long Islanden, egy Wardencliff nevű kis helyen, ahol az elsÅ‘ nagyméretű rádióa torony épült meg. Tesla napjai pénzszerzéssel, a készülékek tervezésével, kÃ-sérletezéssel és kutatómu valamint a kor elitjével való találkozásokkal teltek el. EnergiamegtakarÃ-tási kampányba kezdett, mondván, hogy végesek a Föld tartalékai, érdemesebb lenne a szélenergiát is befogni az elektromos áram termelésébe. Edison ta http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
csak megszokásból - azonnal ellenezni kezdte ezt a tervet, arra hivatkozva, hogy BrazÃ-lia Å‘serdei legalább ötvenezer évre elegendÅ‘ tüzelÅ‘anyagot biztosÃ-tanak.
Az állandóan erÅ‘södÅ‘ infláció végzetes gondokat okozott Teslának, mert a Morgan által küldött százötvenezer dollár kevésnek bizonyult a rádióadó megépÃ-tésére, befejezésére.
Teslának újabb szerencsétlenségére az az épÃ-tész, aki a magas adótornyot épÃ-tette, meghalt, egyik ismerÅ‘se Végül is soha nem tudott annyi pénzt összeszedni, amennyivel sikerült volna befejezni a torony épÃ-tését. Hitelez állandóan fenyegették. Végül mindenét el kellett adnia, hogy legalább a hitelek egy részét visszafizethesse. A nag álom, a világot behálózó rádióadó csak évtizedekkel késÅ‘bb valósult meg. Bár nem sok pénz kellett volna már a befejezéséhez, de nem talált olyan bankárt, aki ebben segÃ-tett volna. Az elsÅ‘ világháború idején - attól félve, hog német kémek valamire használhatják - valaki felrobbantotta a tornyot. Õgy elvágták annak a lehetÅ‘ségét, hogy vala befejezzék ezt a korát messze megelÅ‘zÅ‘ tervet.1915-ben felröppent a hÃ-r, hogy Tesla és Edison együtt Nobel dÃ-jat kapnak eddigi munkásságukért. Végül is nem kaptak. Ha utólag ezt egyáltalán rekonstruálni lehet, akkor talán azé nem, mert Edison úgy nyilatkozott: Å‘ nem hajlandó Teslával együtt átvenni ezt a dÃ-jat.
Mindenesetre Tesla valóban rászolgált volna, hiszen Marconi 1909-ben Nobel-dÃ-jat kapott a drótnélküli távÃ-ró kifejlesztésében való munkájáért. Tesla évekkel megelÅ‘zte Marconit, és számos olyan alkatrészt tervezett, ami n a rádiózás nem jöhetett volna létre. Ha azt nézzük, hogy 1912-ben G. Talin svéd mérnök Nobel dÃ-jban részes azért, mert a világÃ-tóbóják gáztartályainak szabályozását megoldotta, akkor azt mondhatnánk, hogy feltétlenül érdemesek lettek volna mindketten a Nobel-dÃ-jra. Õm 1915-ben a Bragg testvérek kaptak fizikai Nobel-dÃ-jat a kristályszerkezetek röntgensugárral történÅ‘ vizsgálati módszerének felfedezéséért.
Tesla sohasem kapott méltó tudományos elismerést munkájáért, és anyagilag sem lett sikeres.
Az I. világháború idején Tesla egy olyan szerkezeten dolgozott, ami rádióhullámok visszaverésével jelezte volna; ha valami nagyobb test, például hajó közeledik. Ez azért volt szükséges, mert a német búvárhajók rendre elsüllyesztették az amerikai szállÃ-tóhajókat. Kidolgozta a tervet, modellt is készÃ-tett, ám a katonák nem érdeklÅ‘d a találmány iránt (amit késÅ‘bb, a második világháborúban radarként már alkalmaztak).
Sajnos az idő nem Teslának és a hozzá hasonló gyakorlatias embereknek dolgozott, lassan kezdett megjelenni egy olyan kutató fizikus generáció, amelyik egyre inkább eltávolodott a hétköznapi élet problémáitól. Tesla elképzelà gravitációról egészen más volt, mint amit Einstein hirdetett, és mint amit később a fizikusok elfogadtak. Tesla azonban már nem hozta nyilvánosság elé, hogy mit is képzel ő a gravitációról, már tudta előre, hogy nevetségessé tenné
Tesla elutasÃ-totta Einstein nézeteit a fizikáról, ezért tudta, hogy nem lenne sikere a kutatók körében. Többször hangoztatta, hogy az atomenergia túlságosan veszélyes, nem ellenÅ‘rizhetÅ‘. Ha a kor technikai szintjét vesszük, akkor azt kell mondanunk, igaza volt. A kor kutatói ekkor azon vitáztak, hogy az elektromágnesesség végül is korpuszkuláris vagy hullámjelenség-e. Bragg (aki 1915-ben Tesla helyett kapta a Nobel-dÃ-jat) Ã-gy summázta a dolgot: "Isten hétfÅ‘n, szerdán és pénteken a hullámelmélet szerint működteti a világegyetemet, az ördög a kvantumelm szerint kedden, csütörtökön és szombaton:"
Tesla késÅ‘bbi éveiben sokat dolgozott azért, hogy valamiféle egységes fizikai leÃ-rást adjon az elektromágnesessé a gravitációról. Úgy vélte, hogy az anyag minden formája valami közös Å‘sanyag megjelenési formája - az éter - à teret teljesen kitölti. Azt is állÃ-totta, hogy a kozmikus sugarak és rádióhullámok néha gyorsabban mozognak, mint a fény. Kijelentése után nem tudott szót érteni kortársaival.
http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
Tesla a húszas évek elején még bejelentett néhány érdekes szabadalmat. Ilyenek voltak a termomagnetikus motorok áram- és sebességmérő eszközök, nagyfrekvenciás mérőeszközök stb. Nagyon érdekes találmánya volt a l nélküli turbina és szivattyú, amely a folyadékok viszkozitását használta fel arra, hogy vagy motorként vagy szivattyúként használhassák. Érdekes, hogy ez az eszköz nem terjedt el, pedig bizonyos tartományokban legalább olyan jó, vagy jobb hatásfokú, mint a szokásos lapátos szivattyúk vagy turbinák, de jóval olcsóbb, valamint a kavitációkra sem érzékeny. Mégis, ezek az eszközök még az egyetemi tananyagban sem szerepelnek, tökéletes elfeledte őket a világ, csak néhány megszállott ember dolgozik az ötlet újraélesztésén.
Dokumentálhatóan kidolgozott egy különleges sugárfegyvert, amit 1947-ben az amerikai hadsereg különösen fontosnak nyilvánÃ-tott. Az utóbbi években ötletét újra feltámasztották, része lett volna az úgynevezett csillaghábo tervnek.
1922-tÅ‘l kezdve már nem adott be új szabadalmat, és részben a világtól visszavonultan élt. Anyagilag helyzete nagyon erÅ‘sen megrendült, egy olcsó szállodában kellett laknia. Rövid ideig még volt kutatási lehetÅ‘sége, még folytatott kÃ-sérleteket, a késÅ‘bbiek során azonban már erre nem tudott anyagi fedezetet találni. Ezekben az években készÃ-th el azt a készülékét, aminek segÃ-tségével az általa éternek nevezett valamibÅ‘l energiát vont ki.
Amikor a 80. születésnapján megkérdezték, hogy mit tart élete legfontosabb találmányának, a következÅ‘t válasz "Ez egy újfajta csÅ‘ és a hozzá tartozó apparátus. Már 1896-ban használtam olyan csövet, ami 4 millió voltos feszültségen működött. KésÅ‘bb aztán 18 millió voltot is sikerült elérni, azonban ekkor legyÅ‘zhetetlennek tűnÅ akadályokba ütköztem. MeggyÅ‘zÅ‘dtem arról, hogy valami teljesen más tÃ-pusú csövet kell kifejleszteni ahhoz, hogy ezeket a problémákat leküzdjük. Ez a feladat jóval nehezebbnek bizonyult, mint vártam, de nem elsÅ‘sorban a csÅ‘ elkészÃ-tésében, hanem a működtetésében. Éveken keresztül csak lassan haladtam elÅ‘re. Aztán teljes sikert Olyan csövet találtam fel, amit nehéz tovább javÃ-tani. Ideálisan egyszerű, nem gyengül az idÅ‘vel és bármilyen nag potenciálon, feszültségen működtethetÅ‘. Egészen nagy áramok is átfolyhatnak rajta, és bármilyen reális szinten belül használható energiaátalakÃ-tásra. Könnyen szabályozható, és ezért nagyon nagy eredményekre számÃ-th Többek között lehetÅ‘vé teszi, hogy olcsó sugárzó anyagokat állÃ-tsunk elÅ‘ vele bármilyen mennyiségben, és so hatékonyabb lesz, mint az anyag átalakÃ-tása mesterséges sugárzással."
Volt egy másik nagyon furcsa meglátása is. Azt állÃ-totta, hogy különleges nagy vákuum segÃ-tségével érdekes, szókatlan effektusokat tud elÅ‘idézni. Azt vallotta, hogy nem helyesek az akkori elméletek az elektronról. Véleménye szerint, amikor egy elektron elhagyja az elektródot, akkor elképzelhetÅ‘, hogy töltése nagyobb a szokásosnál. Nehéz utólag megÃ-télni persze, hogy mire gondolt. Mindenesetre 1977-ig szentségtörésnek számÃ-tott kimondani azt, hogy a elektron töltésének töredéke vagy többszöröse létezhet egy részecskében. Azóta a kvark-elmélet általán elterjedt, és ma már nem szentségtörés kiejteni azt, hogy az elektron töltésének törtrészei is létezhetnek való
Tesla biztos volt abban, hogy élet létezik más planétákon is. Többször megerÅ‘sÃ-tette, hogy lehetséges velük kommunikálni. Ezt csak azért állÃ-totta, hogy tovább erÅ‘sÃ-tse különcségének hÃ-rét? Ma ezt már nem tudjuk megválaszolni. Mindenesetre a második világháború kitörése idején Tesla újra jelentkezett a hadügyminisztérium hogy négy találmányát felajánlja. Ezek a következÅ‘k voltak:
1. Szabad (vákuum nélküli) levegÅ‘ben halálos energiasugarak keltése (ezeket az elÅ‘bb emlÃ-tettük, errÅ‘l a vázlato valóban ma is megtalálhatók).
2. Nagy elektromos feszültségek keltésére szolgáló módszer (ilyenekkel biztosan rendelkezett, de nem tudni hogyan akarta ezt felhasználni).
3. Ezt a feszültséget erÅ‘sÃ-tÅ‘, tovább fokozó módszerek, http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
Maghar Akadémia
4. Egy új módszer, ami rendkÃ-vül nagy elektromos tolóerÅ‘t gerjesztene.
A hadsereg azonban akkor még nem volt kÃ-váncsi Tesla találmányaira, Ã-gy ezekbÅ‘l akkor nem valósult meg semmi.
Tesla idős kora sajnos egyre újabb és újabb betegségeket hozott elő, és egyre több időt töltött betegágyban.
Alvás közben érte az agytrombózis 1943. január 7-én. Semmilyen gyanús körülményt nem találtak, békésen távozott a földi létből.
Mi lehetett az a furcsa cső? Mik lehettek azok a nagy feszültségek, furcsa rezonanciák, amikről beszélt? Vajon igaz lehetett-e az a bizonyos akkumulátor nélküli elektromos autó?
Forrás: Egely György http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert15/Tesla1.html
Kép eredeti helye: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Nikola_Tesla.jpg
http://www.magharakademia.hu
KészÃ-tette a Joomla!
Generálva: 6 July, 2016, 05:35
