Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 7. szám július

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XII. évf. 7. szám 2013. július

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Tartalom

Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika II. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A MOSZ Országos Választmánya állásfoglalása a patika alapról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Aktuális Tanácskozott a MOSZ Budapesti Szervezete . . . . . . . . . . . Az Escapelle story . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kiegészítő termékek gyógyszerterápiára kifejtett hatásairól 20 éves a klinikai gyógyszerészet Ukrajnában . . . . . . . . .

... ... .. ...

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

.7 .9 11 13

Beszámoló 15. egészség-gazdaságtani szimpózium . . . . . . . . . . . Kórházi adósságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feltűnően elfordultak a gyártók az orvosoktól . . . . . . . . Személyre szabott orvoslás: várakozások és lehetőségek

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

14 17 19 20

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Történelmi sarok Uniós elégtétel a gyógyszerészeknek és a szakmának . . . . . . . . . . . . . . 21 A gyógyszerészszakma elégtétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Áttörés várható . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Pihenő Évfolyam találkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Kikapcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A kozmetikus tanácsolja Szőrözzünk egy kicsit... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Sajtófigyelő Nyitott szemmel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III.

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: [email protected] ˘ra: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 1

Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika II. rész A gazdasági döntések alapvetően befolyásolják az egészségpolitikát, s az egészségpolitikai döntések rendkívül komplex és tartós hatású következményekkel járnak. Amennyiben megvizsgáljuk a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervek direkt hatásait a gyógyszerkassza változásaira, figyelemre méltó összefüggéseket és következményeket találunk.

A gyógyszeralkalmazás finanszírozási oldalról való erőteljes befolyásolása azon túlmenően, hogy a kiemelten preferálandó alapellátás definitivitását alapvetően visszafogja, a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjének tevékenységére is hat. A relevancia a gazdasági megtakarítás és a kedvezőtlen szakmai következmények között egyértelmű és konzekvens. Nem valós az az érvelés sem, amely szerint Magyarországon indokolatlanul magas a gyógyszeralkalmazás. Ahol gond van, az az adekvát terápia és a „helyes” gyógyszeralkalmazás. A gyártói oldalon, a világszinten tapasztalható gyógyszerköltség-lefaragások következményeként a fejlett piacok növekedése lassul, további és folyamatos költségmegtakarítási lépések történnek. Az európai piacok komoly kihívása a kórházi tartozások magas összege, a gyógyszerpiac történelmi szinten is alacsony növekedési üteme. A világon 2012-ben járt le a legtöbb patent. Ezzel összefüggésben a generikus termékek arányának növekedése is fékezi az innovációt. Töredékére csökkentek a gyógyszerkutatásokra fordított összegek, szinte nincsenek új, innovatív kémiai szerek. A biológiai termékek forgalmának növekedése elindult, de ezek piacra gyakorolt érezhető hatása azonban csak 2016. után várható. Egyedül a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) piacain tapasztalható gyors növekedés, ami jórészt az innovatív terápiák terén való lemaradásukkal és a fertőző betegségek ellen indított hatékony küzdelemmel hozható összefüggésbe. 2 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

Amennyiben a rövid távú, nemzetközi fiskális gondolkodás nem változik, jelentős forgalomcsökkenésre, a gyógyszerellátás színvonalának csökkenésére, egyes gyártók térségből való kivonulására, kutatóhelyek megszűnésére, gyógyszerhiányokra, és a hamisítás veszélyének növekedésére kell számítanunk. A magyar gyógyszeripar a hazai GDP mintegy 5%-át adja a gazdaságnak, évente közel ezermilliárd Ft értéket állítanak elő. A gyógyszeripar adja a hazai ipari kutatás és fejlesztés közel felét, miközben 12.000 embernek ad közvetlenül munkát, hazai beszállítóikon keresztül pedig 40.000 ember megélhetését biztosítja. A Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervekben előírt gyártói befizetések növekedésének és a vaklicittel összefüggő árleszorítások hatására csökkenhet a nemzetgazdasághoz való korábbi hozzájárulásuk mértéke, miközben leépítik a munkavállalói állományuk egy részét.

A gyógyszer-nagykereskedelem gyártói kapcsolatrendszerére is rányomta a bélyeget a forrásszűkülés. Jóval nagyobb a gazdasági fegyelem, ami elsősorban az ellátási és az elszámolási kapcsolatokra nyomja rá a bélyegét. A nagykereskedelmi szereplők mozgásterének szűkülése viszont kivetül a gyógyszertári ellátásra is. Ezzel függenek össze a napjainkban egyre gyakrabban tetten érhető gyógyszerhiányok. Hiszen a nagykereskedői készletek is alacsonyak, a kiszállított termékek alacsony száma és cizellált disztribúciója pedig jóval költségesebb logisztikát követel. Amíg a forgalomcsökkenés, az árrés-veszteségek, a vaklicit és az átsorolások következtében a nagykereskedelem 2012-ben mintegy 2,8 Mrd-os veszteséget tervezett, ezzel szemben 4.4 Mrd-os deficittel zárt. Mindezek mellett növekedtek a kórházi kintlévőségei, amelyeket a fekvőbetegellátás állami működtetésbe vétele sem enyhített. A gyógyszertárak forgalomcsökkenéssel korrigált fizetetlen számlái ugyancsak növekedtek. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy mind a gyógyszeripar, mind a gyógyszer-nagykereskedelem piaci működtetésű gazdálkodó. Valódi tulajdonosokkal rendelkező, profitorientált szervezetek. Jelenlegi szerencsétlenségükre olyan piaci termékeket állítanak elő és forgalmaznak, amelyek a humánegészségügyi szolgáltatásban szereplő, „etikus” modell szerint működő gazdálkodó szervezetek által jutnak el a beteghez, aki ráadásul („fogyasztóként”) nem magának választ gyógyszerkészítményt („terméket”). Ebből a szempontból is a gyógyszertár van a legkiszolgáltatottabb helyzetben, miközben erőteljesen csökkenő jövedelmezőségi környezetben, gazdasági vállalkozásként működtet egészségügyi szolgáltatást. Értelemszerűen hivatásvállalkozásként, kizárólag etikus szereplőként végez gazdasági tevékenységet. Ebben a szituációban egyedül az állami beavatkozás biztosíthat(na) számára az etikus működéshez szükséges reális forrásokat. A korábbiakban vázolt, a gyógyszerpiaci szereplők profitorientált működés mellett is csökkenő gazdasági eredményeivel összefüggő piacjavító intézkedések, ezáltal


mind a gyógyszertári gazdálkodás nyakába zúdulnak. Amennyiben a költséghatékonyság és a tényleges szükségletek kielégítése az elsődleges cél, a gyógyszertárak, mint az alapellátás részei, ebben a kérdésben már bizonyítottak. A legkisebb ráfordítással képesek a legnagyobb egészségnyereségi hozamot felmutatni. A humánerőforrás hiánya, a pénzügyi források korlátozottsága, a tárgyi és infrastrukturális feltételek nem teszik lehetővé a háziorvosi szolgálat azonnali és radikális fejlesztését. Ezzel szemben a gyógyszertárak mindezek birtokában, az egészségfejlesztés pozitív elmozdítását elősegítendő, megfelelő akkreditált szakmai programokkal rendelkeznek. Ezzel összefüggésben célszerűnek tartanánk, hogy amikor az egészségügyi kormányzat a magyarországi egészségügyi térségek kialakításának metodikáján, valamint a területi ellátási kötelezettség (TEK) meghatározásán, Egészségfejlesztési Irodák (EFI) létrehozásán fáradozik, számoljon a gyógyszertárakkal is (!). A gyógyszertárak jelenlegi gazdasági helyzete több mint aggodalomkeltő. Nem tartom szükségesnek a korábban több alkalommal bemutatott forrásszűkülés ismétlését. Ugyancsak nem akarok az MGYK által (gyakran változó) és egyre pozitívabbnak feltüntetett eredményekkel sem számháborút nyitni. Tény viszont, hogy a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervek következményeként a fentiekben vázolt, a gyógyszerpiaci szereplőket ért kedvezőtlen gazdasági hatások, növekvő feladatokkal együtt, a gyógyszertárainkra zúdultak. Köztestületi kamaránk ahelyett, hogy kicsit tágabbra nyitná az optikát és stratégiával foglalkozna, sokat tesz a szabályozás, az adminisztráció fejlesztése ügyében, ráadásul kezdeményezései, és azok hatásai jelentősen le is értékelték az eddig kumulált vagyonunkat. Nem kormányzati szimpátiára, hanem gyógyszerészi képviseletre kellene törekednie. Úgy gondolom, ez egy kötelező tagságú, hivatásrendi köztestülettől elvárható. Modellszámítások szerint a legnagyobb terhet viselő és fennmaradásáért küzdő gyógyszertári középmezőny jövedelmezősége a szakmai feladatok ellátására is kritikus mértékű. Sem a generikus helyettesítési-, a szolgáltatási díj, sem a finanszírozási előleg nem elegendő veszteségeink visszapótlására. Azt a látszatkeltést pedig, hogy végre stabilizálódtunk, kereken visszautasítjuk. Azt kellene inkább felmérni, hol tartunk a hivatást fejlesztő stratégiai programokkal. Ki tud ma időt szánni a hatékony terápiamenedzselésre, a gyógyszerészi gondozás fejlesztésére, a telemedicina programokban való részvételre, a geriátriai- és a célként kitűzött pediátriai programok fejlesztésére, és még sok másra, amit közösen álmodtunk meg, és kicsúszni látszik alólunk. Ehhez kellenek az eszközök, miközben a sok taktikázás mellett, tekintetünket a horizonton tartva nem feledjük el a stratégiát. Dr. Mikola Bálint népegészségügyi szakértő

4 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum Nyilatkozat A magyar gyógyszerellátó rendszer jelenlegi működésének fenntartásáért minden szakmai szereplő, a gyártók, nagykereskedők és a gyógyszertárak is hatalmas erőfeszítéseket tesznek. Ezzel együtt megértjük a jelen gazdasági helyzetet, és hajlandók vagyunk átmeneti, meghatározott időre szóló áldozat vállalására az ország stabilizációja érdekében. Egyet tudunk érteni a gyógyszertámogatás rendszerének átgondolásával, korszerűsítésével, költséghatékonyabb működtetésével. Elengedhetetlennek tartjuk azonban, hogy a bevezetni kívánt strukturális átalakítás érthető, transzparens, kiszámítható, közép-, hosszú távra tervezett megoldásokat tartalmazzon. Mindent meg kell tennünk közösen annak érdekében, hogy a jelenleg folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás fennmaradjon. Ez egészség-, és társadalompolitikai érdek egyaránt. Fel kívánjuk hívni a Kormányzat figyelmét arra, hogy a betegterhek egy bizonyos határon túli emelése a gyógyszerkiváltás elmaradását okozza, ezzel egészségveszteségi következményt hordoz (ld. 2007. január). Ezzel összefüggésben feltétlenül figyelembeevendő szempontnak tartjuk olyan döntés előkészítését, amely nem csökkenti a gyógyszerhez-jutás lehetőségeit. A hatásvizsgálat során kiemelkedő jelentőségű kell, hogy legyen a jelenleg rendkívül alacsony adherencia (gyógyszer-alkalmazási együttműködés) növelése. Határozottan ki kell mondanunk, hogy a tervezett elvonásnak megfelelő tartalék már nincs a rendszerben. Ez túlmutat a vállalkozások kárán, az ellátás biztonságát szélsőségesen veszélyeztetné. A szektorból való további és tartós tőkekivonás – többek között – készletszint csökkentéshez vezet. Nemkívánatos következményei pedig a szolgálati idő szűkítése, magasabb ellátási szintek fokozott igénybevétele, és a gyártók belföldi szállításainak megfontolásai területén egyaránt jelentkezhetnek. Jelenleg az egy főre jutó magyar gyógyszer-, és gyógyászati segédeszköz közkiadások összege az OECD országok és az Unió átlaga alatt van, a gyógyszerkassza 1/7-ét kitevő extra befizetések levonása után pedig a régiós átlag alatt helyezkedik el. Egy átlagos magyar polgár gyógyszereire jutó nettó TB támogatás alacsonyabb, mint a Szlovák, Szlovén vagy Cseh adat. A Széll Kálmán Terv végrehajtását célzó konstruktív együttműködési készségünket megerősítjük. Fenntartjuk korábbi véleményünket, hogy a kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy gazdasági fejlődés nélkül az államadósságot sem lehet csökkenteni, márpedig a gazdasági növekedésben érdemi szerepet vállalnak a magyarországi gyógyszergyártók kutatás-fejlesztési tevékenységükkel, beruházásaikkal, foglalkoztatásaikkal, valamint azt, hogy a stabilizációt követően meg kell teremteni pótlólagos források bevonásának lehetőségét a gyógyszerellátás biztonságának fokozására, a gyógyszerészi gondozás támogatására. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Generikus Gyógyszergyártók Szövetsége

Budapest, 2011. március 25.


A MOSZ Országos Választmánya állásfoglalása a patika alapról 2013. július 05-én – a megyei elnökök részvételével – rendkívüli ülést tartott a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Választmánya. Megvitatták a T/11107. számú, egyes egészségügyi es egészségbiztosítási tárgyú törvények utolsó módosítása során kialakult, június 26-án a parlament által megszavazott jogi helyzetet. Megállapították, hogy azok a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságok tulajdoni hányadának átruházásán túlmenően, alapvetően érintik a személyi jog, az átalakulás, a generációváltás és a gyógyszerészi hivatás fejlesztése kérdését is. Határozott álláspontjuk szerint a gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságokban az állami tulajdonlás lehetősége átmeneti vagy tartós jelleggel, minden formában elfogadhatatlan. A látszólag, az elővásárlás jogi sorrendje és időterminusok tekintetében precízen körvonalazott törvény számos kérdést hagy nyitva a vagyonértékelés, elbírálások és a tulajdonszerzés jogérvényes ügyletei tekintetében, amelyek megkérdőjelezik az eredeti kormányzati szándék, a gyógyszerészi többségi tulajdon preferenciája érvényesítésének garanciáit. A személyi jogos, nemzeti tulajdonos gyógyszerészek érdekeit képviselő MOSZ – konzekvensen a 2008. évben megfogalmazott álláspontjához – továbbiakban is határozottan képviseli a közforgalmú gyógyszertárakat működtető társaságokban a gyógyszerészi többségi tulajdon szükségességét. Továbbra is szilárd meggyőződésünk, hogy ez a gyógyszerbiztonság, a kiegyensúlyozott, szakszerű és gazdaságos betegellátás és a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének meghatározó feltétele. Üdvözli azt az állami kezdeményezést, amely a korábban jogszabályban rögzített, de a liberalizációs időszak során ettől ez elvtől eltérő tulajdonosi szerkezet viszszaállítását, hitelkonstrukció bevezetésével kívánja segíteni. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a gyógyszerészi többségi tulajdon működtetésben való megteremtésében az átmeneti, vagy tartós állami tulajdonosi szerepvállalás elkerülendő. Amennyiben a jogalkotói szándék – a kormányzati és sajnálatos módon a MGYK nyilatkozatai szerint – az volt, hogy a gyógyszerészek jelenleg rendkívül alacsony befektetési tőkeerejét állami eszközökkel, hiteltámogatással segítse, jogtisztává tegye, ennek más módját látjuk reálisnak. A liberalizációs időszak során megkezdődő, és bár más okokból, de a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 alatt folytatódó időszakban a gyógyszertár-működtetés rentabilitása folyamatosan és tartósan romlik. Nem értünk egyet azzal a kamarai állásponttal, amelyik különféle matematikai trükkökkel és változó számokkal bizonygatja a kormányzat számára, hogy a stabilizáció már 2011-ben elkezdődött, és folyamatosan pozitívan alakul. Több alkalommal dokumentáltuk különvéleményünket ebben a kérdésben a szakma és a kormányzat számára egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a gyógyszerészek jelenlegi gazdasági környezetben való többségi tulajdonosi szerepvállalásának ez a legfőbb akadálya. Továbbra is elfogadhatatlan számunkra a Magyar Gyógyszerészi Kamara azon magatartása, hogy konzekvensen nem vesz részt a személyi jogos, nemzeti tulajdonos gyógyszerészeket képviselő MOSZ által kezdeményezett, a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjével Nemzeti Egyeztető Fórum keretében 3 éve folytatott tárgyalássorozatban. Ezeken az együttműködésben rejlő kiadáscsökkentő megoldások feltárása mellett a tevékenységek harmonizációjából fakadó lehetőségek kiaknázásával, a gyógyszertári profil bővítésével, a működési költségek lefaragásával próbálunk forrásokat teremteni. Ezzel szemben az MGYK „valamennyi gyógyszerész képviseletében” kisajátította az érdekérvényesítés kormányzati pozícióit. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi, a patika alappal összefüggésben megvalósult törvénykezési folyamat is ezzel hozható összefüggésbe. A kormányzat nem ismeri a reális, valós helyzetet. Amennyiben a kormányzat – javaslatainkra építve – olyan gazdasági megoldásokat preferál, amelyek a gyógyszertárműködtetést rentábilissá, jövedelmezővé teszik, és annak tartós, kiszámítható fennmaradását biztosítják – ezzel segítve a gyógyszerészi tulajdonosi szerepvállalás erősítését, egyúttal elősegítve a generációváltást –, nem lesz szükség sem átmenetileg, sem tartósan az állam tulajdonosi és működtetői szerepvállalására. Ebben a kérdésben, a MOSZ továbbiakban is elkötelezett. Minden eszközzel segíti a korábban kitűzött, a gyógyszertárakat működtető vállalkozásban többségi gyógyszerészi tulajdon megteremtését célzó kormányzati intézkedéseket. Budapest, 2013. július 05. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Országos Választmánya


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Tanácskozott a MOSZ Budapesti Szervezete Lukácsné dr. Fodor Enikő a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapesti Szervezete elnöke tanácskozásra hívta a fővárosi gyógyszerészeket. A megbeszélésnek a közelmúltban hatályba lépett jogszabályi változások adtak különös aktualitást. Az érdeklődést a megjelenők jelentős létszáma (több mint 100 fő) is tanúsította. Az ülésen részt vett Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök és Dr. Hetényi László a MGYK Budapesti Szervezete elnöke. Meghívott vendég volt Dr. Muskáth Zsolt, az ˘NTSZ Fővárosi és Pest megyei tiszti-főgyógyszerésze. Elsőként tiszti-főgyógyszerész úr ismertette az ÁNTSZ 2013. évi ellenőrzési programját, s az eddigi tapasztalatok alapján vázolta a gyógyszerellátó hálózat működésével összefüggő észrevételeit. Összességében megállapította, hogy a gyógyszertárak működésük során alapvetően betartják a jogszabályban előírt követelményeket. Jelentős hiányosságok csak elvétve adódnak, s azok kijavításáról – a jegyzőkönyvek alapján – az érintettek rendszerint azonnal intézkednek. Részletesen és taxatíve bemutatta azokat a gyakran visszatérő problémákat, amelyekkel ellenőrzései során találkozott, és iránymutatást adott a megoldásukra. A megbeszélés során – mások mellett – válaszolt a közelgő Semmelweis napi munkarenddel összefüggő kérdésekre is.

értelmében a gyógyszertár a továbbiakban „egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény”. A definícióból kimarad a kiskereskedelmi tevékenységre való utalás. a gyógyszerész a gyógyszertárban forgalmazható valamennyi termék kiszolgáltatásakor egészségügyi feladatot lát el és teljes körű tájékoztatási kötelezettség terheli. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás fogalma kiegészül az „interneten igényelt gyógyszerek” kiszolgáltatásával és házhoz szállításával. Ezt a folyamatot, csak gyógyszertár végezheti. Emlékeztetett arra, hogy az OTH a honlapján tájékoztat az internetes gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos magyar és uniós jogszabályi rendelkezésekről, és felsorolja internetes gyógyszerforgalmazásra jogosult magyarországi gyógyszertárak és honlapjaik jegyzékét.

Dr. Mikola Bálint „Szakmapolitikai célkitűzések és gazdasági környezet” című előadásában bevezetésként rövid áttekintést adott Magyarország népmozgalmi és morbiditási jellemzőiről. Fontos ismernünk, hogy egészségügyi szolgáltatóként mely társadalmi csoportokat, milyen megbetegedésekben és terápiával kell leggyakrabban gyógyítanunk. Szakmai programjainkat ezek a tények kell, hogy meghatározzák. Ezzel összefüggésben példaként említette a MOSZ 2011-ben tankönyv megjelentetésével indított, majd 2012-13-ban továbbképzésekkel megerősített „Geriátria” programját. Bemutatta az egészségügyi ellátó rendszer gazdasági és humán erőforrásait, azok változását és a várható tendenciákat. Részletesen elemezte a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 tervek gyógyszerpiaci szereplőkre való hatásait, ismertette a gyártó-, nagykereskedő-, és gyógyszertári területre gyakorolt gazdasági és szakmai következményeket. A gyógyszertár-működtetés legsúlyosabb gondjainak összegzését követően megoldási lehetőségeket vázolt a forráshiányok leküzdésére, a szakmai programok továbbfejlesztésére. Kérdésekre válaszolva kifejtette álláspontját – többek között – a patika alappal kapcsolatos kérdésekben.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása alapján lehetőséget kapnak a gyógyszerészek, hogy „az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében” megismerhessék a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli egyes adatokat. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a betegjogok és a dokumentáció fontosságára. Az adatok a BÉVER adatbázisból származnak, jelenleg havonta frissülnek. TAJ szám és vényazonosító szükséges a lekérdezés elindításához, erőforrás és időigényes folyamat, számítógépes rendszerünket erősen leterhelheti. A fizetett szolgáltatási díjakhoz kapcsolódó szakmai többletszolgáltatások magas szakmai színvonalon való ellátását, illetve a jelentős interakciós vonzatú gyógyszerek alkalmazásával járó kockázatok csökkentését segíti elő a folyamat.

Lukácsné dr. Fodor Enikő vezérgondolata szerint a törvényalkotók sokat dolgoztak az elmúlt időszakban. Ezeket a változásokat vette górcső alá vitaindítójában. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása értelmében definiálásra került a hamisított gyógyszer fogalma és ezzel párhuzamosan változott a gyógyszerész jelentési kötelezettsége. Ismét változott a gyógyszertárban folytatható marketingtevékenység szabályozása. Érdemes lenne azt a kérdést a jövőben külön célmegbeszélés során alaposan kielemezni – jelezte az előadó. Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 7

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A 44/2004. (IV. 28.) sz. ESZCSM-rendelet módosítása értelmében – többek között – újra lehetővé válik az orvosoknak megrendelőlap használata, amit a gyógyszertárnak öt évig meg kell őrizni. A rendelet pontosítja a lejárat közeli gyógyszer expediálásával kapcsolatos előírást, mely szerint gyógyszer csak a felhasználhatósági időtartamán belül adható ki úgy, hogy a kiadás napjától számítva az előírt adagolás figyelembevételével a teljes kiadott gyógyszermennyiség felhasználhatósága biztosított legyen a lejárati időn belül. Megszűnt a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek esetében a kétpéldányos gyógyszerrendelési kötelezettség. Változott a K1, K2 és pszichotróp gyógyszerek, a FoNo dosim-nál nagyobb mennyiségű gyógyszeranyag önmagában való kiadása, és korlátozásra került a P4 gyógyszerek kiadásának lehetősége. A napi praktikumra áttérve az elnök kifejtette, hogy mögöttünk van az árrés átrendezés, annak minden kihívásával, már tudjuk mit jelent az árrés alulról (beszerzési árból) és árrés felülről (fogyasztói árból). Nem biztos, hogy a legnagyobb üzletnek tartjuk a vaklicitek előtt minket felkereső látogatók óriási engedményeit, mely gyógyszerekről hamarosan kiderül, hogy elvesztették OEP támogatásukat és a legdrágábbak lettek a piacon. Megtanítottuk a betegeknek, mit jelent a generikus helyettesítés, megkaptuk az utalásokat a bankszámlánkra a generikus ösztönző programból. Mindenki ki tudja számítani az árcsökkenésekből adódó árréstömeg-kiesést és a kapott kompenzációs összeggel párhuzamba tudja állítani. A szolgáltatási díj bevezetése óta lassan naprakészek vagyunk az expediált vények számáról. Május végére elkészültek a mérleg eredmények, érdemes összevetni az előző évek eredményeivel és alaposan kielemezni. Az árrés átrendezésből adódó veszteségeket a nagykereskedők a patikák felé hárították, az egyedi megállapodásokban a fizetési határidők és az engedmények százaléka csökkent. Több egyeztetés is volt a fő nagykereskedők és a MOSZ között az elmúlt időszakban, cél egy kedvező együttműködési rendszer kialakítása, mivel nagyon szorosan egymásra vagyunk utalva. Ennek során kitért az irreálisan nagy rendelési mennyiségek elvárására, az összeghatár és a kiszállítási érték kérdésére, a sok és növekvő hiánycikkre, a nagykereskedői kintlévőségek és a fizetési fegyelem helyzetére egyaránt. Ismertette a fixesí-


tés és vaklicit előtti készletek kialakításának problémáit, az ezzel összefüggő veszteségeket, a visszáruk kezelése gondjait, amelyek újabb gyógyszerbiztonsági kérdéseket vetnek fel. Elemezte a helyettesítéssel összefüggő gyakorlati problémákat, azok szakmai és gazdasági aspektusait. Egy alacsonyabb támogatású terméket egy magasabb támogatásúval helyettesíteni az OEP szempontjából nemkívánatos. Egy alacsonyabb térítési díjú gyógyszert egy drágábbal a beteg szempontjából nem kedvező. Ha mindkét szereplő (OEP, beteg) jobban jár, és ehhez még egy gyártói kedvezmény is társul, az adott termék kapcsán magasabb patikai árrés-tömeghez juthatunk, és nem kell etikai aggályokkal küzdenünk. Viszont ha folyamatosan arra törekszünk, hogy az olcsóbb készítményeket expediáljuk a betegeknek, miközben nem tudtunk a gyártókkal előnyös szerződést kötni az árkedvezményekre, akkor elveszíthetjük az adott hatóanyagcsoportban realizálható árrés-tömegünk jelentős részét, és saját gazdaságos működésünk is veszélybe kerülhet. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a gyógyszer-expedició során alkalmazható, etikus marketinglehetőségekre is. Előttünk van a tulajdonosi szerkezet átalakítása, a létszámrendelet, terheink csökkenése nem várható, de jól megfontolt gazdasági döntésekkel, vezetői tudással, jól képzett alkalmazottakkal, törzspacienseinket nagy becsben tartva, nincs okunk csüggedésre. Minden, a segítségünkkel gyógyult beteg, egészségéért tenni akaró paciens a mi jó hírünket viszi tovább – zárta gondolatait a program háziasszonya. MOSZinfo


Az Escapelle story Mit szólnának ahhoz, ha egy gyógyszer betegtájékoztatója az alábbi mondattal kezdődne: vényköteles gyógyszer, kivéve, ha Ön egy igazoltan 16 éven felüli nő, és a gyógyszertárban hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy az elmúlt 72 órában közösülésen esett át. Ebben az esetben Ön egy kérdőív hibátlan kitöltésével jogot nyer arra, hogy vény nélkül is megvásárolhassa gyógyszerét. Mit gondolnak, melyik az a vényköteles gyógyszer, amelyet ügyeletben majdnem annyi esetben expediálunk, mint a nyitvatartási idő alatt, és van-e még egy olyan gyógyszer, amelyikkel az utóbbi években annyit foglalkozott volna a sajtó, a hatóság és a politika is? Ez a gyógyszer bizony a címben említett Escapelle tbl. Nálam az elmúlt 5 év alatt expediált 43 esetből 19 alkalommal vásárolták ügyeletben. Hasonló eladási arányt mutat egyébként a Rigesoft fogyása is, de most maradjunk a cikk címénél. Nézzük a készítmény expediálhatóságának utóbbi három éves történetét, melynek még ma sincs vége, sőt ... 2011. július 8-án a Richter Gedeon gyógyszergyár tájékoztató levelet küldött a gyógyszertáraknak, melyben közli, hogy június 14-től az Escapelle OTC státuszba került és 2011. augusztus 1-től vény nélkül is elérhető lesz a 16. életévüket betöltött nők számára. A népszerű internetes portálokon az OTC státusz „kihirdetése” után néhány nap múlva már részletes, statisztikai adatokkal alátámasztott lelkendező cikkek jelentek meg. „Recept nélkül is kiváltható a fogamzásgátló tabletta!” (Hir6.hu) A cikkből megtudhattuk, hogy Magyarországon óránként hat terhesség-megszakítást végeznek. Közülük egyre több a 1318 éves lány. Augusztus elsejétől „már nem kell szorongva üldögélni a zsúfolt nőgyógyászati rendelőkben, hogy valaki felírja a sürgősségi fogamzásgátló tablettát.” (Bocsánat, de eddig is felírhatta a háziorvos „zsúfolt nőgyógyászati rendelők” látogatása nélkül. Sz. L.) Aggódni sem nem kell, a tabletta csupán a peteérést gátolja, a kialakult terhesség beágyazódását nem akadályozza meg – hangsúlyozta a cikkben dr. Major Tamás nőgyógyász szakorvos.

az esemény utáni tabletta!” (mixonline.hu). A GYEMSZI főigazgatója az MTI tudósítója szerint előírta, hogy a gyártónak (…) kockázatkezelési tervet kell kidolgoznia, amely a készítmény orvosi javaslat nélküli szedésével kapcsolatos kockázatokat mérsékli. A cikk arra is kitért: a gyógyszerész a vásárlóval kitöltött kérdőív alapján dönt majd arról, hogy kinek adja ki a tablettát. Vizsgáljuk meg ezt a kérdőívet, ha már megszólítva lettünk mi is gyógyszerészek és képzeljük el még hozzá, hogy a kérdőív kitöltését elég gyakran éjszaka ügyeletben kell majd végrehajtani. A 11 pontból álló és hibátlanul kitöltendő (ellenkező esetben ugyanis az ügyeletes orvoshoz vagy a nőgyógyászhoz kell a vásárlót irányítani!) „egészségügyi TOTÓ-juk” első kérdése: Saját használatra vásárolja a készítményt? A kérdés feltételezi, hogy a férfivásárlók kizárandók, csak nőknek adható ki

Az írásban megnyugtató nemzetközi kitekintést is kaphattunk, mely szerint a világ már 50 országában elérhető a készítmény (köztük van USA és Kína is), az Európai Unió 27 országából csupán hat tagállam (Lengyelország, Lettország, Málta, Németország, Olaszország és Románia) állít még korlátot recept nélküli forgalmazáshoz. A mostani igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az USA a 17 év alatti nőket 2012-től kizárta az OTC értékesítésből, még akkor is, ha a felmérésük szerint az ottani nők 50%-a kezdi el a szexuális életét 17 éves kora alatt. (PharmaNet.hu) Nem is Magyarországon élnénk, ha 2011. július 23-án – azaz hat hét múlva – már újabb, ezúttal ellenkező tartalmú MTI tudósítás kerül a lapok címoldalára. „Vény nélkül nem kapható Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 9

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ez a gyógyszer. Sőt az aggódó vagy előrelátó szülők is viszszafordulhatnak. Az érintett hölgy elmúlt óráiról szerencsére nem kell nekünk írásban beszámoljon, de azért egy kicsit a kérdéssel „megpiszkáljuk”, hogy mivel tölthette az elmúlt 72 órát. No comment. Második kérdés: Betöltötte a 16. évet? Nem vagyok biztos benne, hogy erre a kérdésre adott válasz értékeléséhez elkérhetem a vásárló életkorát igazoló dokumentumait. A gyógyszerész nem hatóság! A harmadik és negyedik kérdést együtt értékelném: Volt nem védett szexuális együttléte az elmúlt 3 napon (72 órán) belül? Kizárható-e, hogy Ön már korábban teherbe esett? A válaszok helyes értelmezése érdekében a gyár által mellékelt sillabusz szerint 3 nap elteltével ugyanis hatástalan a gyógyszer, ha a vásárló pedig bevallottan terhes, akkor szedése indokolatlan és felesleges. Eszerint a gyógyszer minden szempontból „ártalmatlan”, de akkor minek a tiltás? Ötödik kérdés: Tapasztalt-e bármi szokatlant a legutóbbi menstruáció során? (pl. késett-e a várthoz képest?) Bocsánat mi számít késésnek? A nőgyógyászok szerint a rendszeres ciklusidő egyéntől függően (28-35 nap) a nők 18 éves kora körül áll be. Milyen választ értékelhetek megfelelőnek? A hatodik, hetedik és nyolcadik kérdés helyes megválaszolása a „betegtől” komoly egészségügyi előképzettséget igényelne. Nagyjából ismernie kell – többek között – a gomba, epilepszia, tbc. és HIV-ellenes szereket, a ciklosporin toxicitás rizikóját a Crohn és májbetegségek tüneteit és a klimaxra, depresszióra alkalmazott gyógynövény tartalmú termékek öszszetételét. A tabletta valamely összetevőjére való allergia hajlamot még nem is kérdeztük. Egyszóval, ha nem azt írja le, hogy én most egy teljesen egészséges, gyógyszereket nem szedő egyénnel állok szembe, akkor elveszett, mehet a fülledt levegőjű rendelőbe. Kilencedik kérdés: Szenved-e Ön laktóz (tejcukor) érzékenységben? A kérdés szimpatikus, ennek eldöntéséhez végre a gyógyszerész eszére is szükség van. A készítmény 142,5 mg laktóz- monohidrátot tartalmaz, melyet az „esemény után” esetleg beveszünk havonta egyszer. Engedjék meg, hadd idézzem Dr. Pálfi Erzsébet Laktóz-intolerancia cimű internetes cikkének egy bekezdését: „Tejcukrot eredendően a tej tartalmaz. A tej laktóztartalma (5 g/100 g) már panaszokat vált ki a legtöbb laktóz intoleráns betegnél (…) az intolerancia mértékétől függően engedjük meg a fogyasztását, amely általában ½ dl-től 2 dl-ig terjedhet. A laktózmentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék 0,1 g/100g-nál kevesebb tejcukrot tartalmaz. (www. etelallergia. hu/allergia/laktoz_intolerancia.htm). Havi egy szem tabletta tehát esetünkben majdnem laktózmentes „táplálkozást” jelent. No comment. Kockázat-haszon? Ugyan már! A tizedik, és az azt követő kérdés – volt-e korábban méhen kívüli terhessége vagy kismedencei gyulladása valamint az Escapelle cikluson belüli ismételt alkalmazás – csak figyelmeztető, hogy menjen majd alkalomadtán orvoshoz is, de bennünket nem tilt el az expediálástól. Végül a majdnem bevezetett tesztvizsga dokumentum sorsa mi legyen? Osztályozzam le, írjam alá és adjam vissza? Rögzítsük az ÁNTSZ által előirt és hitelesített új naplóba az expediálás tényét és öt év múlva selejtezzük? Kitöltés után dobjuk az egészet a szemétbe? Mindegyik válaszban van valami igazság. 10 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

A Richter „bátor és egyedülálló” kísérlete tehát nem sikerült, valahol valakik lefújták. A válaszuk kialakításához tessék hozzá elolvasni az interneten a medicalonline 2011. április 01-i cikkét Kettős kormányzati beszéd az abortusz szigorításáról címmel. A politika sajnos megjelent – mint az elefánt a porcelánboltban – és mindent eldöntött. A gyógyszerész szakma azonban nyugtalan. A „Gyógyszerészet” 2012 áprilisi számában „A hónap problémája” rovat Fogamzásgátlás és sürgősségi fogamzásgátlás – gyógyszerészi vonatkozások címmel írt cikkben a szerző hét fő kérdés megválaszolását emeli ki a gyógyszerészi gondozás és beteg-tanácsadási tevékenység során. A cikk írója kiemeli, hogy „a gyógyszerészeknek fontos szerep juthat a prevencióban és a lakosság szakszerű tájékoztatásában. Mindezeknek természetesen világnézeti, erkölcsi, társadalmi és demográfiai (továbbá költségvetési) vonatkozásai is vannak.” A „Gyógyszerészi Hírlap” 2013. évi márciusi számában a SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet professzorasszonya egy kérdőíves felmérés elvégzéséhez kéri a gyógyszerészkollégák közreműködését. Megfogalmazása szerint „az Európai Unió legtöbb, köztük a velünk szomszédos országaiban is a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vény nélkül kiadható, kizárólag gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek, ezzel biztosítva a gyors hozzáférést és a szükséges információk átadását. Meggyőződésünk, – írja – hogy a magyar gyógyszerésztársadalom szakmailag felkészült, illetve felkészíthető (készülő irányelv) a sürgősségi fogamzásgátlók szakszerű expediálására.” Én majd megválaszolom a kérdőívükön feltett 31 kérdést. Hogy hiszek-e a változtatásban? Elmúlt cikkeimben leírtak nem ezt tükrözték, de optimista vagyok. A sziszifuszi munkájukhoz mindenesetre sok sikert kívánok. Dr. Szrága László


A kiegészítő termékek gyógyszerterápiára kifejtett hatásairól Napjaink egyik legelterjedtebb tévhite, hogy ami természetes, az nem árthat. Ez a kijelentés több oknál fogva nem állja meg a helyét. Nemzetközi felmérések szerint az utóbbi néhány évtizedben jelentősen megnőtt a gyógyszereik mellett további kiegészítő termékeket, étrend-kiegészítőket, növényi készítményeket, „csodaszereket” alkalmazó betegek aránya. A gyakorlati tapasztalat és a termékek forgalmi adatai azt bizonyítják, hogy hazánkban is ez a tendencia érvényesül. A kiegészítő termékek népszerűségének számos oka van. Csak néhányat kiemelve közülük: az öngyógyítási törekvések térnyerése, a hivatalos medicina iránti bizalomvesztés, a jól hangzó ígéreteket felsorakoztató, ám gyakran megtévesztő reklámok, és a könnyű hozzájutás. Mindenki arra költi a pénzét, amire akarja – mondhatnánk. Miért kell ezzel foglalkoznunk mégis? Számos példa ismert a különböző gyógynövények alkalmazása kapcsán jelentkező nem kívánt hatásokra (például allergiás reakció, májkárosodás, megnyúlt vérzési idő), ezeket nyilvánvalóan figyelembe kell venni a kockázat és a várható haszon arányának értékelésekor. Másrészt több készítményről kiderült, hogy egyes összetevői távol állnak a címkén hirdetett természetes eredettől. Nem a szintetikus C-vitamin az, ami aggodalomra ad okot, hanem sokkal inkább a gyógyszerhatóanyagokkal „megerősített” étrend-kiegészítők és a nehézfémmel szennyezett távol-keleti „orvosságok”. A kiegészítő termékek gyógyszerek mellett történő alkalmazása esetén felmerül még egy probléma, ez pedig a nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások veszélye. Az interakciók felismerését és megelőzését nehezíti, hogy az egészségügyi szakemberek általában csekély rálátással bírnak a termékkörre. Saját felmérésünk tanulságai szerint a megkérdezett belgyógyászati betegek négyötöde alkalmazott valamilyen nem orvos által el-

rendelt készítményt az előző két hétben, ugyanakkor ez csupán az esetek 12 százalékában szerepelt a klinikai dokumentációban. A gyógyszeres terápia csökkent hatékonyságának vagy egyes mellékhatások jelentkezésének a hátterében az esetek egy részében kiegészítő termékek alkalmazása állhat, erre azonban általában nem derül fény. Hogyan hatnak egymásra a kiegészítő termékek és a gyógyszerek? A gyógyszerek és kiegészítő termékek közti kölcsönhatások a gyógyszerhatóanyagoknál ismert mechanizmusoknak megfelelően alakulhatnak ki. Így ezeknél is megkülönböztethetünk farmakokinetikai és farmakodinámiás interakciókat. E vonatkozásban a leggyakrabban érintett gyógyszercsoportok a véralvadásgátlók, a központi idegrendszerre ható szerek, az antidiabetikumok és a kardiovaszkuláris rendszer gyógyszerei. A farmakokinetikai kölcsönhatások érinthetik a felszívódást, a megoszlást, a metabolizmust és a kiválasztást. Jól ismert, hogy az étrend kiegészítésére vagy többé-kevésbé megalapozott gyógyászati célból szedett kalcium- és magnéziumsók gátolhatják a levotiroxin, a biszfoszfonátok és egyes antibiotikumok (fluorokinolonok, tetraciklinek) felszívódását. A rostkészítmények, duzzadó anyagok nagy fajlagos felületük miatt szintén csökkenthetik számos hatóanyag gyomor-bélrendszerből történő abszorpcióját. A citokróm P450 enzimrendszeren keresztüli metabolizmust és a gyógyszerek transzportjában szerepet játszó fehérjéket érintő kölcsönhatásokról áll rendelkezésre a legbővebb irodalom. Elsőként az orbáncfű (Hypericum perforatum) CYP-indukáló hatása került a figyelem középpontjába. A hangulatjavító tulajdonságáról ismert gyógynövény a ciklosporin, a digoxin vagy a hormo-

nális fogamzásgátlók hatékonyságát csökkentő hatása a legjobban dokumentált kölcsönhatások közé tartozik. A grapefruitlé ezzel szemben gátol bizonyos CYP izoenzimeket, így nagy mennyiségben fogyasztva jelentősen megnövelheti például egyes kalciumcsatorna-blokkolók és sztatinok plazmaszintjét, fokozva a koncentrációfüggő mellékhatások előfordulásának kockázatát. Fontos különbség, hogy míg az enzimindukció kialakulásához rendszerint több hét szükséges, a metabolizmus gátlása néhány nap alatt gyógyszertoxicitáshoz vezethet. Számos más gyógynövény, például a máriatövis (Silybum marianum) és a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) kivonatainak CYP enzimek működését befolyásoló hatását is leírták, ezek klinikai jelentősége azonban még nem tisztázott. A farmakodinámiás kölcsönhatások csoportját a szinergisztikus vagy additív és antagonisztikus interakciók alkotják. Ezekre jellemző, hogy a mechanizmus ismeretében gyakran egy egész hatástani csoportra vonatkoztatják a kölcsönhatást. A véralvadást befolyásoló gyógytermékeket (például ginkgo, fokhagyma, halolaj készítményeket) antikoagulánsokkal vagy trombocita-aggregcció gátlókkal együtt alkalmazva fokozódik a vérzéses mellékhatások kockázata. Szintén a szinergisztikus kölcsönhatásokra példa az orbáncfű és az SSRI típusú antidepresszánsok (pl. paroxetin, szertralin) összeadódó, a szerotonerg rendszert stimuláló hatása miatt kialakuló szerotoninszindróma. Az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) mineralokortikoid-túlsúlyt kiváltó hatóanyagai miatt csökkentheti az antihipertenzív gyógyszerek hatékonyságát. Magas K-vitamin tartalmú étrend-kiegészítők (például zöldtea-kivonatot vagy lucernát tartalmazó kapszulák)szedésének elkezdése vagy abbahagyása pedig felboríthatja a beállított kumarinterápiát. Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 11

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A gyógyszerek és kiegészítő termékek közötti kölcsönhatások klinikai relevanciáját befolyásoló tényezők

Speciális típusa a kölcsönhatásoknak az interferencia a laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel. Leírták, hogy a szibériai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) fogyasztása jelentősen megnövelte bizonyos meghatározási módszerek esetén a mért digoxin szérumszintet. A kölcsönhatások kezelésének gyakorlati nehézségei Bár a potenciális interakciók száma nagy, szerencsére csak az esetek kis részében alakulnak ki klinikai tünetek egy-egy kölcsönhatás következtében. A kölcsönhatások klinikai jelentőségét számos a betegtől és az együtt alkalmazott készítményektől függő tényező befolyásolhatja (lásd az ábrán), ezek szerepe a legtöbb kölcsönhatás esetében azonban nem ismert kellő mélységig. A klinikai következményekkel járó eseteknél általában több rizikófaktor „összejátszása” áll a háttérben. A gyógyszerkölcsönhatások kockázatának való fokozott kitettséget jelentenek a krónikus betegségek, különösen társbetegségek jelenléte és hosszútávú gyógyszerszedés esetén (részletek a táblázatban). A kiegészítő termékek alkalmazásával kapcsolatban további különös odafigyelést igénylő csoportok a daganatos betegek, a műtét előtt állók, a fogyni vágyók, az idősek és a gyerekek.

A gyógyszerkölcsönhatások felismerésében és megelőzésében nagy segítséget jelenthetnek az összefoglaló szakcikkek, az internetes adatbázisok és az elektronikus vényfelíró vagy gyógyszertári rendszerek részeként működő kölcsönhatás-kereső programok. A különböző forrásokat öszszehasonlítva ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes kölcsönhatások súlyossági besorolását illetően. Ennek oka a kockázatok megítélésére vonatkozó konszenzus, valamint az egységes kategorizálás hiánya. A megalapozott szakmai állásfoglalást nehezíti a feltételezett kölcsönhatások hátterében álló bizonyítékok változó minősége. Bár folyamatosan gyarapodik a gyógyszerkiegészítő interakciók irodalma, ismereteink jelentős része még mindig esetbeszámolókból, in vitro vagy állatkísérletes adatokból származik, sőt, nem ritkán csupán az ismert hatásból levezetett okfejtés. Szintén jellemző, hogy az irodalom „túlemleget” néhány olyan esetet, aminek a hátterében csupán nagyon korlátozott bizonyíték áll. További gyakorlati nehézséget jelent, hogy az étrend-kiegészítőkről nem áll rendelkezésre teljes és közhiteles adatbázis, így olyan alapvető információk is kérdésesek lehetnek, mint a termék deklarált összetétele.

A gyógyszerkölcsönhatások kockázatát fokozó állapotok

Összegzés Nem lehet elhanyagolni a kiegészítő termékek gyógyszeres terápiára kifejtett negatív hatásainak veszélyét. Az ezen termékek és gyógyszerek között kialakuló kölcsönhatások csökkenthetik a terápia biztonságosságát és/vagy hatékonyságát, ezért felismerésük és megelőzésük fontos orvosi, gyógyszerészi feladat. Ebben az első lépés a gyógyszeres anamnézis felvétele során a kiegészítő termékekre és azok beszerzési forrásaira is kitérni. Nehezíti a helyzet kezelését, hogy a kiegészítő termékeket alkalmazó betegek (fogyasztók) rendszerint meg vannak győződve az általuk szedett termékek jótékony hatásáról és mellékhatás-mentességéről. Bizalmuk és együttműködésük megőrzése érdekében különösen fontos a nyitott kommunikáció és a szakmailag megalapozott, hiteles tájékoztatás. Gyógyszerészként mit tehetünk? Mindig kérdezzünk rá a kiegészítő termékek használatára, különösen, ha terápiás problémák jelentkeznek. Csak megbízható forrásból beszerezhető kiegészítő terméket ajánljunk a betegnek, amennyiben szakmailag azt megalapozottnak véljük! A forrás nem tekinthető megbízhatónak, amennyiben nem tud a készítményekről megfelelő tájékoztatást nyújtani. Ismerkedjünk meg a gyógyszertári program interakciós moduljával! Egyes hazai szoftverek gyógyszer-kiegészítő kölcsönhatások szűrésére is alkalmasak. Kiegészítő termékhez kapcsolódó nem kívánt hatás vagy gyógyszerkölcsönhatás gyanúja esetén igyekezzünk az ok-okozati összefüggést alátámasztó tényezőket tisztázni (a tünetek időbelisége, a készítmények azonosítása, egyéb lehetséges okok kizárása), illetve jelentsük az esetet az termékkategóriában illetékes hatóságoknak. Ami megkülönböztet... A vény nélkül kapható gyógyszerek és más önkezelésre használt termékkategóriák közötti legfontosabb különbségek. A gyógyszerek hatásosságát és relatív ártalmatlanságát klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, ez a többi termék esetén nem követelmény. Az étrendkiegészítőknek tilos betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani. A gyógyszereknél a forgalomba hozatal engedélyezését megelőzően a GYEMSZI-OGYI ellenőrzi a minőség, hatásosság és biztonságosság hármas követelményének való megfelelőséget. Az étrendkiegészítők esetében nem történik engedélyezés, a hatóság mindössze ıtudomásul veszi‰ és nyilvántartja a forgalomba hozatali szándékot. Egyes termékkategórák esetén (például nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek) még csak bejelentési kötelezettség sincs.

Dr. Végh Anna PTE-ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár 12 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám


ı20 éves a klinikai gyógyszerészet Ukrajnában‰ címmel tartott konferenciát a Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem Harkovban Ukrajna történelme során Harkov (ukránul Harkiv) városa, mint ipari, kulturális és oktatási központ mindig jelentős szerepet kapott. Napjainkban Harkov Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő felsőoktatási és kutatási központja. A városnak 13 nemzeti egyeteme és számos professzionális, műszaki és privát felsőoktatási intézménye van, mely rengeteg (több mint 17.000) különböző kart és/vagy szakot kínál a diákoknak. Harkov felsőoktatási intézményeiben összesen 150.000 diák tanul. A Mecsnyikov Orvostudományi Egyetemet 1805-ben alapították. Ez Ukrajna első hivatalos egyeteme. Itt tanult Korotkov is, aki életének egyetlen közleményével beírta nevét a hipertónia diagnosztikájának történetébe. A módszerével végzett vérnyomásmérés a harmincas évektől az egész világon

a mindennapos orvosi tevékenység alapjává vált. A több mint 200 évvel ezelőtt alapított egyetemen az orvosképzéssel egy időben indult el a gyógyszerészképzés. Jelenleg itt folyik az ország legmagasabb szintű orvosi és gyógyszerészeti oktatása. Az egyetemnek, ma több mint 17.000 (ebből 1000 külföldi – 75 országból) hallgatója van és a világ 12 országának 35 egyetemével tart fenn folyamatosan tudományos együttműködést. A hat egyetemi épület – 10 kar, 49 intézet, 8 tudományos laboratórium, 60 képzési és tudományos egység és öt kollégium – 105.000 négyzetméter alapterületen található. A 2002. szeptember 18-tól önálló Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetemen szakértőket képeznek szinte minden gyógyszerészettel kapcsolatos területen.

Az Ukrajnában 20 évvel ezelőtt a Harkovi Egyetem Klinikai Farmakológiai Tanszéken – a kezdetektől napjainkig Igor Zupanets professzor vezetésével – elindított klinikai gyógyszerészi képzésre emlékezve szervezett 2013. március 21-22én konferenciát az Ukrán Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem. A tudományos rendezvényen elhangzott előadások a klinikai gyógyszerészek képzéséről, a klinikai gyógyszerészeknek az egészségügyi ellátó rendszerben betöltött egyre fontosabb szerepéről, a biztonságos és hatékony gyógyszeres terápia megvalósításáról, a minőségi és biztonságos gyógyszeralkalmazásokról, a klinikai vizsgálatokról, valamint a gyógyszerellátást érintő aktuális nemzeti és nemzetközi kérdésekkel (GMP, GDP, GPP, farmakovigilancia, adherencia, farmakoterápia menedzsment, minőségi és biztonsági standardok és protokollok a gyógyszerészi gondozás gyakorlatában, stb.) foglalkoztak. A konferenciát a Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem rektora Valentin Chernykh professzor nyitotta meg, majd az Ukrán Egészségügyi Minisztérium részéről Roman Bogachov miniszterhelyettes tolmácsolta Raisa Bohatyriova miniszter üdvözletét és a klinikai gyógyszerészet egészségügyi ellátó rendszerben betöltött kiemelkedő jelentőségét méltató szavait. A konferencián az ukrajnai gyógyszerészeti-, orvosi-, tudományos- és szakmapolitikai élet számos képviselője, valamint Ausztria, Cseh Köztársaság, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Franciaország, Grúzia, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Litvánia, Magyarország, Moldova, Németország, Norvégia, Oroszország, Örményország Svájc, Üzbegisztán, – összesen húsz ország szakemberei vettek részt. Hazánkat az Ukrán Egészségügyi Minisztérium meghívásának eleget téve Dr. Samu Antal a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnöke képviselte. Samu doktor előadásában a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozás és a távgondozás területén elért (Gyógyszertár lapunkban folyamatosan publikált) eredményeinkről számolt be. MOSZ-info Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 13

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

15. egészség-gazdaságtani szimpózium Az uniós támogatásokon kívül – amelyek jelentősen csökkennek ezen a területen a következő hétéves ciklusban –, az egészségügy nem számíthat többletforrásra a következő években. Míg a 2002-es egészségügyi béremelést az akkori kormány hitelből finanszírozta – mivel 2002 és 2005 között az egészségbiztosító hiánya az ezermilliárd forintot is meghaladta –, orvosok és nővérek fizetésének idei és tavalyi emelése mögött stabil költségvetés és saját forrás áll – közölte a 15. egészség-gazdaságtani szimpóziumon Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkár mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is egyértelművé tette, hogy a kormány csak arra ad plusz pénzt, amire pluszforrás is található. Banai Péter Benő szavaiból az is nyilvánvalóvá vált: az egészségügy a béremelésen kívül a közeli jövőben nem számíthat nagyobb arányú költségvetési többletre. A kormány számára ugyanis egyrészt az uniós 3 százalék alatti költségvetési hiánycél, másrészt az államadósságnak a GDP 50 százalék szorítása a fő célja. Ehhez azonban legalább 10-15 év kell, miközben a növekedés feltételei sem biztosítottak, ugyanis az Európai Bizottság előrejelzése alapján az unióban hosszú távon alacsony növekedésre kell berendezkedni. Márpedig ez a két tényező, az államháztartás hiánya és a növekedés együttesen határozza meg, mennyit lehet költeni például egészségügyre. Arra a felvetésre, amely szerint a kormánynak másként kellene priorizálnia az egyes ágazatok között, és ily módon javítani az egészségügyben a közkiadások arányát, a helyettes államtitkár nem hagyott kétséget a felől sem, hogy a jelenlegi kormány is GDP-fogyasztó és nem GDP-termelő ágazatnak tekinti az egészségügyet. Mint fogalmazott: „amikor a gazdasági növekedés a kulcskérdés, akkor a közvetlen gazdaságélénkítő területekre kell koncentrálni. Mindenkori értékválasztás, hová szán több pénzt az állam”. Ezzel kapcsolatban Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője megjegyezte, ha már a többletforrások felhasználásának ésszerűségéről esik szó, az egészségügyiek érhetően bosszantja, hogy a kormány meg sem kérdőjelezi a nagyarányú stadionfejlesztések hasznát. Orosz Éva, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék tanszékvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy évtizedek óta csökkennek az egészségügy forrásai, és míg a kétezres évek elején például az egészségügyi közkiadások részesedése a GDP-ből azonos volt nálunk és Csehországban, ma az egészségügyi közkiadás Magyarországon mindössze a csehországi 65 százaléka. A tanszékvezető a Világgazdaságnak hozzátette: az egészségügy mindig is a vesztese volt a „stop14 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

go” gazdaságpolitikának és a „rövidlátó” közpolitikának. Az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak reálértéke 2011-ben csupán 80 százalékát érte el a 2005-ös szintnek. Az összes – központi és helyi kormányzati kiadásokat is magában foglaló – egészségügyi közkiadás reálértéke pedig 2010ben csupán a 83,5 százaléka volt a 2006-osnak. Csökkenő források A most záruló uniós ciklusban mintegy 480 milliárd forint EUtámogatást használhatott fel az egészségügy – közölte Banai Péter Benő. Ennek az összegnek azonban valójában még csak a 30 százalékát fizették ki, ezért most nagy a nyomás az egészségügyön, hogy a megkezdett beruházásokat befejezzék, és a maradék 70 százalékos összeget 2015 végéig ténylegesen felhasználják. Különösen, hogy bár a konkrét öszszegek nem ismertek, az biztos, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban csökkenni fognak az egészségügy rendelkezésre álló források. Volt, aki szerint 130-180 milliárd, míg mások szerint mindössze 90 milliárd forintot hívhat le majd a következő hétéves fejlesztési ciklusban az ágazat. Szócska is látja a drámai helyzetet Az alapellátás preventív és definitív jellegének erősítése, a népegészségügyi programok kiszélesítése, az iskolai egészségtan oktatásának új alapokra helyezése az idei év kihívásai, Elmondta azt is az egészségügyért felelős államtitkár, hogy a várólisták már az elkövetkező hónapokban rövidülhetnek, ezzel javítva a betegek hozzáférését az ellátásokhoz, azonban ehhez az is szükséges, hogy minden beavatkozás felkerüljön a listára. Annak ellenére, hogy az ellátás során az intézmények rengeteg adatot jelentenek az ÁNTSZ-nek, az OEP-nek, a GYEMSZI-nek vagy a Statisztikai Hivatalnak, a számokban jelentős eltérések tapasztalhatóak. Példaként a szakpolitikus munkaügyi statisztikák vizsgálatát említette, ahol 40 százalékos eltéréseket tapasztaltak ugyanarról a területről gyűjtött számokban. Ezért az államtitkár fontosnak tartja az adatok elemzését, tisztítását, amely a betegek hozzáférését is javíthatja. Három hónapon belül csökkenni fog az ortopédiai műtétekre és az onkológiai diagnosztikára várakozók száma a várólistákon, csak ezután kerül sor a katarakta műtétre sorban állók

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló ledolgozására. A hatékony beruházás érdekében bővülhet az erőforrás koncentráció, s érdekeltté kell tenni a szakmákat is a sorban állás csökkentésében. A várólisták tisztítását ösztönzi a legutóbbi, egészségügyi törvényeket módosító csomagban szereplő tétel is, amely szerint a várólista megkerülésével végzett beavatkozásokért nem fizet a társadalombiztosítás. Fókuszban a népegészségügy Azért vagyok a Földön, hogy egészségesebb legyen az állampolgár, fenntartható az ellátórendszer, amelyben motivált, innovatív szakemberek dolgoznak – mondta a szakpolitikus, rátérve az idei évben fókuszba állított népegészségügyi mozgósítás feladataira. Úgy vélte, a népegészségügyi programok végrehajtását a szabályozás is nehezítette, a tüdőrák és az agyvérzés vezette halálozási statisztikákon javíthatnak a dohánytermékekre, a magas só, és cukortartalmú élelmiszerekre kivetett különadók. Így az ágazati forrásteremtés mellett megvalósulhatott a béremelés és a patikák támogatása, valamint az az elv is érvényesült, mely szerint, aki több, az egészségére káros hatású terméket fogyaszt, többet vállal anyagilag is. A jövedéki adókból egyébként 460 milliárd forintos rekordbevétel származott, a dohánytermékek esetében további emelés várható, amelynek következtében az államtitkár még több leszokóra számít. Jelezte, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) Dohányzás Fókuszpont leszokást segítő központja nem lesz képes fogadni a pácienseket, ezért a területi tüdőgondozóknál is elérhetőek lesznek a leszokást segítő programok. A beteg együttműködéshez kötött finanszírozásban a tapasztalatok szerint jól bevált a z új inzulintámogatási rendszer, amelynek köszönhetően Szócska Miklós szerint ötvenről nyolcvan százalékra emelkedett a jól beállított diabéteszesek aránya. Az alapellátás preventív és definitív jellege erősödik, ennek első lépéseként az ötezer fő alatti kistelepüléseken bevezetik a védőnői méhnyak-szűrést, amikor is a szakemberek személyesen jutnak el azokhoz az asszonyokhoz, akik az elmúlt években nem jártak nőgyógyásznál. A vastagbélszűrés országos bevezetése előtt egy megyében zajlik pilot program, Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy a felmerülő többletköltségekre biztosítják a forrásokat a kiszűrt esetek további diagnosztikájára és kezelésekre.

érvelniük a gazdaságpolitikai elittel szemben, mert „drámai a helyzet” az ágazatban a források hiánya miatt. Bizonyítékalapú átalakításra lenne szükség Az egészségügyi rendszerből hiányoznak az ösztönzők és az érdekeltségek, nem támogatottak az alulról jövő kezdeményezések, valamint a helyi és közösségi kontroll is elveszett. Az is kiderült, csomagszűkítés mellett többletforrást kellene biztosítani az ágazatnak, bizonyítékokra, a szereplők partneri viszonyára alapozva a döntéseket. Szétzilált, töredezett, erős morális leépüléssel terhelt volt az ellátórendszer 2010-ben, amely durva jelenségeket okozott – vélekedett dr. Sinkó Eszter, az Egészségügyi szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozatának elnöke. Ez a helyzet nem sokat javulta az elmúlt három évben, a betegek kiszolgáltatottak, egyik ellátási szintről a másikra küldözgetik őket, és ma már olyan szimptómák esetén sem kapnak kezelést, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. A sorban állás mellett a TVK-kihasználatlanság is megjelenik a rendszerben, mindemellett alacsony a foglalkoztatottság, kevés a járulékfizető, ezért egyre több adóbevétellel kényszerül kiegészíteni a kormány az egészségügyre fordítható büdzsét. Csökkentek az aktív kapacitások, az ágyszámokban történt változást inkább a progresszivitási szintek közötti átszervezés okozta. Így a belgyógyászati ágyak számának 46 százalékos csökkentése mellett többlethez jutott a kardiológia. Kisebb mértékű kapacitáscsökkentés történt, mint 2007-ben, amikor is 25-26 százalékos volt a megvonás, most 14 kórház aktív ágyain szűnt meg az ellátás, 44 intézménynél csökkentették a kapacitásokat, bár egyetlen fekvőbeteg ellátót sem zártak be, így kérdésessé vált, ezek az intézmények tudják-e fedezni a kiadásaikat a bevételeikből, az már most látszik, többen bajban vannak, hiszen kevés a beteg az elegendő bevételhez.

Az egészség megőrzésével, a prevenciós feladatok szervezésével foglalkozó rendszer jön létre a térségi Egészségfejlesztési Irodák (EFI) hálózatával, amelyeknek a népegészségügyi mobilizációban lesz nagy szerepük, azonban újszerű eszközökkel kell dolgozniuk.

Két éve húzódik a minimumfeltételek bevezetése, a szabályozást nem lehet hatályba léptetni, mert nincs mód az ellenőrzésre – ami Sinkó Eszter szerint „nyilván nem véletlen”. Bár hozzátette azt is, a Magyar Kórházszövetség szerint a Szakmai Kollégium tagozatai által meghatározott minimumfeltételek teljesítése lehetetlen, és hasonló álláspontot fogalmazott meg az Állami Számvevőszék is húsz hazai kórháznál végzett vizsgálata alapján.

Bölcsesség és dráma

Nem államnak való szerepek

Csak bízhatok abban, hogy mindenkiben eluralkodik a bölcsesség – mondta a szakpolitikus a választás évére célozva, ígéretekre és kritikai megjegyzésekre egyaránt számítva. Úgy vélte azonban, hogy még mindig vannak szervezési tartalékok az ellátórendszer egységesítésében, a betegutak tisztításában.

Bár kommunikációjában a kormány kiemelt ágazatként kezeli az egészségügyet, mégsem kapott külön tárcát, az emberi erőforrások minisztere pedig nem tudja teljes mértékben képviselni az ágazati érdekeket a kormányüléseken. A 2010-es választásokat megelőzően kiadott egészségügyi program – amelyet még Mikola István és Pesti Imre írtak (a szerk.) – nem egyezett meg azzal, ami a kormány felállása után következett, az ágazat vezetésével megbízott államtitkárság végül a Semmelweis Tervet utólag készítette el.

Látom a problémák mögött a drámai helyzetet – reagált az államtitkár dr. Orosz Éva, az ELTE-TáTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék vezetőjének felvetésére. A professzorasszony ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi közkiadások folyamatosan csökkentek az elmúlt 23 évben, s az egészségügyi szakértőknek jobban kellene

Nehezítette az ágazat irányítóinak feladatát az államosítás, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és SzervezetGyógyszertár XII. évf. 7. szám 15

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló fejlesztési Intézetnek (GYEMSZI) az országos szervezési feladatok helyett a központosítás kellemetlenségeivel kellett foglalkoznia. Több, az ágazatot is érintő változást a nemzetgazdasági és a közigazgatási indított el, így az államosítás mellett a megyei a közigazgatás átszervezése miatt kebelezték be a megyei ÁNTSZ-eket, a 62 éven felüliek nyugdíjba küldésével pedig csökkentették az ágazatban dolgozók elkötelezettségét. Az egészségügy GDP arányos részesedése továbbra is alacsony, az eddigi átalakítások nem javítottak a betegek hozzáférésén. A központosított irányítás miatt a döntési folyamatok meghosszabbodtak, az önkormányzatok által korábban a rendszerbe tett pénz elvesztése súlyos veszteség a kórházaknak. A népegészségügyi termékadó nem új forrásként jelent meg a rendszerben, hanem a korábban, központilag elvont forrásokat váltotta ki. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) nem hozta azt a teljesítményt, amit korábban az Egészségbiztosítási Felügyelet, csupán mediátori szerepe van. Miközben az állam szerephalmozó lett, és „nem mindegyik szerep áll jól neki”, az egészségügyi rendszerből továbbra is hiányoznak az ösztönzők és érdekeltségek, az alulról jövő kezdeményezések nem támogatottak, és eltűnt a helyi közösségi kontroll a rendszerből. Nem a beteg túlélése fontos Ha megszűntetnék a rendszerben a mai napig fennálló pazarlást, az így megtakarított források sem lennének elegendőek a hiányok pótlására – állapította meg előadásában dr. Kaló Zoltán. Márpedig a pénz egyelőre az infrastruktúra és a humánerőforrás kapacitások fedezésére sem elegendő. A hiány és az igények közötti szakadék szűkítésére tudományos evidenciákon alapuló tervezésre és politikai döntéshozatalra volna szükség, a kutatóintézetek és civil szervezetek kontrollja mellett. Most nem a számok, hanem testületek kollektív határozatai alapján születnek a döntések, amelyek felülvizsgálatáról szó sem lehet, senki nem fejtheti ki a véleményét, aki nem ért egyet azokkal. Az adatokhoz csak a döntéseket támogató szakértői körök férhetnek hozzá, kutatók, betegszervezetek nem. Ezért aztán nem a hatékony terápiákra költünk, igaz, ha a bizonyítottság lenne a döntések alapja, kevesebb eljárást fogadnának be a tb-támogatotti körbe, ami által persze kevesebb lenne a politikai kredit, viszont többek számára válnának elérhetővé az ellátások, s a paraszolvencia is csökkenthető lenne. Mindezért a politika nem vállalja a felelősséget, a hiány miatt a kórházakat, vagy a beszállítói kört okolja, számára most nem a beteg, hanem a rendszer túlélése a fontos. A válság jó hivatkozási alapot teremthet az egészségpolitikai döntéshozóknak a korábbi gyakorlat megváltoztatására, a közfinanszírozás kontrolljának javítására és az új rendszer kialakítására, tervezésére. A többletforrás mellett csomagszűkítésre, bizonyítékokra, és a szereplők partneri viszonyára alapozott döntéshozatalra lenne szükség Kaló Zoltán szerint. Szimpózium nyitó előadásában dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár egyébként azt ígérte, biztosítják az egyetemek, kutatók számára a hozzáférését az adatok széles köréhez. (Világgazdaság online, eLitMed.hu) MOSZinfo 16 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám


Kórházi adósságok Bekeményít a Hungaropharma Valamennyi kórházzal felbontotta szerződését a legnagyobb hazai gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma. A kontraktusokat – amelyek jellemzően 5-10 évnél is régebbiek voltak – még március elsejével mondták fel, miután azok nem szabályozták megfelelően a cég és a fizetési nehézségekkel küzdő kórházak üzleti kapcsolatát – mondta a Hungaropharma vezérigazgatója. Az érintett kórházak csaknem fele új szállítási szerződést kötött a céggel. Feller Antal jelezte: március végén már 15 milliárd forintra rúgott a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségéhez tartozó hét vállalat kintlévőség-állománya, és ebből 5,5 milliárd lejárt követelés volt. Az adósság pedig nemhogy csökkenne, folyamatosan emelkedik. A Hungaropharma továbbra is fontosnak tartja a kórházak ellátását, de saját maga képtelen pótolni a magyar egészségügy hiányzó forrásait – közölte Feller Antal. Hozzátette: vannak – főként kisebb – kórházak, amelyek ellen már jogi lépéseket is kellett tennie a Hungaropharmának, vagyis fizetési felszólítást küldtek számukra, illetve fizetési meghagyás kibocsátását kérték a bíróságtól. A vezérigazgató hangsúlyozta: egyeztetnek az adósokkal, sok új szerződést már megkötöttek, de ezekben rövidebb fizetési határidőt kötnek ki, és azt is belefoglalták, hogy ha a kórház a számla lejárta, plusz további ésszerű türelmi idő után sem fizet, a Hungaropharma a továbbiakban csak előre fizetés mellett szállít. A Magyar Kórházszövetség szerint folynak a tárgyalások a Hungaropharmával. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2010 nyara óta folyamatosan követi a kórházak adósságállományának alakulását. Jelen pillanatban a kórházak gyógyszerellátását veszélyeztető helyzet nem áll fenn. A különböző gyógyszer-nagykereskedések különböző szerződések mentén jelenleg is szállítanak gyógyszert a betegellátó intézményekbe, így a Hungaropharma is. A kórházak folyamatos gyógyszerellátása biztosított – tudatta közleményében az államtitkárság. Mint írják: 2013 márciusában a Hungaropharma az összes vele szerződésben álló kórházzal megújította a már fennálló megállapodást. A szerződés szerinti szállítás az óta is folyamatos. A kórházak adósságállományával kapcsolatosan jelenleg is zajlanak az egyeztetések az egészségügyi kormányzat, a beszállítók képviselői, a nagykereskedelmi partnerek és a társtárcák között. Hangsúlyozzuk, hogy a betegellátás a fentiekre való tekintettel továbbra is fennakadás nélkül zajlik minden kórházban – áll a közleményben. (Világgazdaság, Emmi) Kórházadósság: betelt a beszállítók pohara A kórházak tartozása az orvostechnikai beszállítók felé április végére meghaladta a tízmilliárd forintot, ezért szövetségük rendkívüli tanácskozást hív össze a helyzet rendezésére. Az orvostechnikai eszközök kórházi beszállítói körében a körében végzett, az április 30-i állapotra vonatkozó felmérés szerint a kórházak feléjük fennálló lejárt tartozása a tízmilliárd

forint meghaladásával elérte a tavaly év végi szintet. A kifizetetlen számlák 30%-a 180 napon túli, 10%-a pedig már több mint egy éve lejárt. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a szövetség a legkülönbözőbb fórumokon jelezte a kormány felé a probléma súlyosbodását, de a kormányzat kommunikációjából egyelőre nem látszik, hogy a helyzet megoldására vagy legalább a gondok enyhítésére lépéseket terveznének. Ezért az Orvostechnikai Szövetség úgy döntött, hogy június 27-én sajtónyilvános szakmai tanácskozást tart a kórházi adóssághelyzetről, melyre meghívták Szócska Miklóst egészségügyi államtitkárt, Banai Péter Benőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát, továbbá Török Krisztinát, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatóját is. A tanácskozáson a probléma megoldására a szövetségünk javaslatot tesz a helyzet megoldására is – tette hozzá Rásky László. (vg.hu) Kritikus a kórházi adósság Mintegy 48 milliárd forint volt a kórházak tartozásállománya május végén − derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Az összeg, feszítő problémákat okoz a rendszerben, megoldás nélkül pedig a betegellátásban − mondta a Napi Gazdaságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke. A minősített kórházi tartozásállomány 45 milliárd forintra rúg, az összeget 45 egészségügyi intézmény és a Pécsi Tudományegyetem hozta össze. Rácz szerint az évet eleve 30 milliárdos tartozással kezdték a kórházak, ha pedig ez az összeg öt hónap alatt 15-20 milliárd forinttal gyarapodott, akkor arra lehet számítani, hogy az első félév végéig legalább 25 milliárd forint ki nem fizetett kötelezettséget tolnak majd maguk előtt az intézmények. Az év végére pedig legkevesebb 75 milliárd forintra emelkedhet a tartozásállomány. A problémák Rácz szerint 50 milliárd forintnál válnak igazán feszítővé, a beszállítók − a tartozás mintegy kétharmada ki nem fizetett orvostechnikai eszköz és gyógyszer − ezt a volument már nehezen tolerálják, és míg az ilyen nagyságrendű problémák eddig jellemzően október táján jelentkeztek, most már az első félév vége előtt megoldást kell találni rájuk. Ha sikerülne egyhavi finanszírozásnak meg felelő összeget − 3435 milliárd forintot − úgy a rendszerbe juttatni, hogy azt ne terhelje bérköltség (ez a havi finanszírozásnak már több mint a fele), az a kórházak több mint kéthavi dologi kiadásának költségét fedezné − fogalmazott Rácz Jenő, aki leginkább attól tart, hogy a hitelezők végül eladják majd a horribilis tartozásukat, és egy pénzintézetet nyilván nem a betegek szempontjai érdeklik majd. „Nincs ilyen tervünk” – jelentette ki a Hungaropharma vezérigazgatója, Feller Antal. A másik két cég, az Euromedic és a TEVA nem akart az ügyben nyilatkozni, de úgy tudni, a szerződésbontás még nincs napirenden. A piac egy másik szereplője szerint ugyanakkor ők kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben, mint az orvostechnikai eszközöket, kötszereket, szikéket, infúziókat szállító cégek; ezek kintlévőségeinek fele lejárt tartozás. „Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a vészjelzések. A kórházak lejárt tartozása már most meghaladta a tavaly év Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 17

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló végi szintet” – mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László szerint ráadásul az intézmények könnyen sarokba szoríthatják őket azzal, hogy ha nem tetszik, akkor majd mástól szerzik be az eszközöket. „Rosszabb minőségben, drágábban, de ott még nincs adósságuk” – magyarázta a főtitkár, aki szerint ezzel együtt is legfeljebb őszig tart a türelem. (Napi Gazdaság, Vasárnapi Hírek) Faktorált kórházadósságok: mégis üzlet? Miközben az MKB Bank fokozatosan kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából, az OTP a tevékenységben egyre nagyobb lehetőséget lát. Becslések szerint már most is több milliárd forintot tehet ki a megvásárolt egészségügyi követelés, a jövőben ez több okból is tovább növekedhet. Az egészségügyi intézmények fizetési nehézségei miatt ma már nem csupán a beszállítók, de egyre inkább a pénzintézetek is a kórházak finanszírozóivá válnak – vélekednek szakértők. Tény: a kórházak folyamatos likviditási gondokkal küzdenek, döntő többségük csak jelentős késedelemmel képes kifizetni a gyógyszerek, műszerek és orvosi eszközök ellenértékét, amelyek között információink szerint ma már nem csupán a kis- és középvállalatok, de nagy cégek sem képes ezt elviselni. Így – bár arra vonatkozóan nincsenek adatok – számos cég kényszerülhet eladni a követeléseit. Az MBK Faktoring 2007 óta tekintette stratégiai céljának az egészségügyi szektorban való „aktív jelenlétet”, mert Molnár Tamás megfogalmazása szerint „hosszú távon a szektor a banki finanszírozó számára reményeik szerint jó kockázatnak minősíthető”. A bank viszont most azt tervezi, hogy fokozatosan kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából. Az OTP Bank idén áprilisban indította kereskedelmi banki faktoring üzletágát, mely néhány hete már az egészségügyi intézményekkel szembeni nem lejárt, üzleti követelések vásárlására is lehetőséget kínál – közölte a cég. Az OTP Faktoring nem vesz részt a kórházak lejárt adósságának kezelésében, ennek ellenére a szakemberek számottevő érdeklődésre számítanak a szolgáltatás kapcsán. (Világgazdaság) Huszonharmadikától ingyen dolgozik jónéhány kórház Kezelhetetlenné vált a kórházak tartozása, összefogtak ellenük a dühös szállítók. A legnagyobb magyar gyógyszerszállító, a Hungaropharma felbontotta szerződését az összes magyar kórházzal az intézmények összesen 15 milliárd forintos tartozása miatt – mondta Budaházy Emil, a Péterfy orvosigazgató-helyettese. A teljesítménykvóta miatt lényegében csak az adott hónap huszonharmadikáig végzett munkáért kapunk pénzt az OEP-től. Akkortájt el szokott fogyni a keretünk, s onnantól ingyen dolgozunk. Csakhogy a hónap végén is jönnek be betegek, akiket nem tudunk elküldeni, például mert toxikológiai kezelésre szorulnak. Ha jó hónapunk van, akkor 90 millió forinttal kapunk kevesebbet az elvégzett munka értékénél, ha rossz, akkor 150 millióval. Bennünket a többieknél valamivel roszszabbul érint a rendszer, bár mindenki hasonló cipőben jár. Nagy kórházként innen már nem tudjuk hová továbbküldeni a betegeket. Ráadásul sok drága beavatkozást nálunk kell elvégezni. De persze ebben a rendszerben mindenki mostohagyereknek érzi magát. 18 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

Szinte senkinek nem tudunk normálisan fizetni. Nagyon nehéz a helyzetünk. A közműveket muszáj fizetni, egyrészt mert víz, villany, gáz nélkül nem működhet a kórház, másrészt pedig azért, mert a szolgáltatók nagyon hatékonyan képviselik az érdekeiket, akár az állam vagy az önkormányzat bevonásával is. A nagy tételben beszállító cégeknél is jelentős a tartozásunk, ilyen a Hungaropharma is, de például a Fiumei úton lévő baleseti központba sok drága protézist kell szállítani, s annak a szállítónak is sokkal tartozunk. Több cégnek is tartozunk több mint tízmillióval. Állandóan sakkozunk, hogy épp kinek fizessünk... (Hír24) El akarják kerülni az esetleges gyógyszerhiányt Csak akkor exportálhatnak a kereskedők, ha az itthoni ellátási igényt kielégítették. A hazai gyógyszerellátás biztonságát szolgálja egy, a parlament egészségügyi bizottsága által benyújtott módosító javaslat, amely csak a hazai igények kielégítése után teszi lehetővé az exportot. Az érintett gyógyszerek között fontos asztmaellenes szer, véralvadásgátló készítmény, szklerózis multiplex és daganatellenes szer is található. A tavaszi egészségügyi salátatörvény 95. paragrafusa a bizottság által elfogadottak szerint így módosul: „A forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles az általa forgalmazott gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazási lehetőségét a Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységi engedéllyel rendelkező gyógyszer-nagykereskedőnek biztosítani, amennyiben a nagykereskedő külön jelzi, hogy a beszerezni kívánt gyógyszer magyarországi ellátási igény kielégítéséhez szükséges. Az e bekezdés alapján beszerzett gyógyszer kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatónak adható tovább és nagykereskedelmi tevékenység keretében az országból nem vihető ki. A nagykereskedő az e bekezdés alapján beszerzett gyógyszerről külön – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott – nyilvántartást vezet.” A GYEMSZI-OGYI tájékoztatása szerint a kisebb piaci részesedéssel rendelkező nagykereskedők jelezték, hogy sok esetben nem tudják kiszolgálni ügyfeleiket, mivel bizonyos gyártók nem adják el nekik egyes termékeiket. Fontos, hogy minden olyan esetben, amikor egy nagykereskedő hazai ellátási igénynek kíván eleget tenni (legyen szó egy egyszerű fájdalomcsillapítóról vagy egy drága onkológiai készítményről), akkor ezt megtehesse. Az intézkedés tehát éppen ezért elsősorban a gyógyszerellátás biztonságát szolgálja, ugyanakkor nem adhat teret spekulatív magatartásoknak. Így bizonyos, a gyártók által csak a hazai ellátási igények kielégítésére elegendő mennyiségben rendelkezésre bocsátott gyógyszereket a nagykereskedők csak magyarországi egészségügyi szolgáltatóknak (kórházaknak, gyógyszertáraknak) adhatnak tovább, az országból nagykereskedelmi tevékenység keretében nem vihetik ki. Ennek ellenőrzésére a nagykereskedők részére elkülönített nyilvántartás-vezetési kötelezettséget, és szigorú hatósági ellenőrzést ír elő a jogalkotó. A kereskedői magatartást korlátozó jogszabály-módosítás öszszefüggésben áll a vaklicit okozta folyamatosan lefelé tartó árspirállal, így az egyre kisebb árrés-bevétellel, valamint azzal, hogy a patikák részbeni kompenzációjára átcsoportosított nagykereskedelmi árrés-bevételt exportból igyekeznek pótolni a kereskedők, akik egyes gyógyszereket az itthoninál magasabb áron tudnak külföldön értékesíteni. (Weborvos) MOSZinfo


Feltűnően elfordultak a gyártók az orvosoktól A 2011. évhez képest – házi- és szakorvosi körben egyaránt – jelentősen nőtt azok aránya, akik még további csökkenésre számítanak – derült ki a Szinapszis Kft. friss kutatásából. A kutatócég szakma körében végzett mérései alapján már 2 éve, az egészségpolitikai változások „kezdetén” is az orvosok 40 százaléka állította biztosan, további 47 százalékuk valószínűsítette, hogy a gyógyszergyári aktivitások, támogatások csökkennek majd a jövőben a doktorok felé. Az idei év elején készített felmérés eredményei csak tovább erősítik ezt a víziót, aktuálisan ugyanis 63 százalékos azok aránya, akik teljes mértékben, további 30 százalékuk inkább egyet ért még most is ezzel az állítással. A friss felmérés szerint közel minden második szakmabeli (45%) maximálisan meg van győződve arról, hogy egyes gyártók ki fognak vonulni Magyarországról, 41 százalékuk valószínűsíti ezt. (Az egyet értők tábora öszszességében 2011-ben is hasonló volt.) Az orvoslátogatások számának csökkenését már két éve is a szakma 80 százaléka „jósolta”, a mostani válaszok alapján közel 70 százalékuk további visszaesést vár. A visszafogott promóciós aktivitások közül a szakmai események rendezése illetve az azokon való részvétel támogatása csökkent drasztikus mértékben, 10-ből 9 orvos érzékeli ezt. Érezhető a látogatói aktivitás viszszaesése, 42 százalékuk szerint jelentősen megritkultak a személyes találkozások, és hasonló a helyzet a szakmai folyóiratok támogatása vagy a kórházi kedvezmények tekintetében is. Jelentősebb növekedés egyedül az internetes kapcsolattartás intenzitásában figyelhető meg, közel minden 2. orvos érzi úgy, hogy aktívabbak a cégek ezen a területen. Összességében a háziorvosok körében magasabb (62%) az aktivitások mérséklődését észlelők aránya, mint a szakorvosok esetében (47%). A felmérésben részt vevők 46 konkrét gyártót neveztek meg, akik esetében érezhető mértékű a csökkenés.

2013-ban, a tavalyi elsöprő sikerre való tekintettel a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége – a Roche Magyarország Kft. támogatásával – ismét kampány felhívást tesz közzé a ıKedvenc Patikám‰ cím elnyerésére. A KAMPÁNY CÉLJA A kampány legfontosabb célja a betegek patikai szolgáltatásokkal való elégedettségének felmérése. Ismételten a patikai munkára és a szolgáltatást igénybe vevő betegek érdekeire kívánjuk felhívni a figyelmet, illetve a feleket egymáshoz közelebb hozni minőségi fejlesztések által, mely azonban az elégedettséget befolyásoló tényezők ismerete nélkül nem lehetséges. A KAMPÁNY FELTÉTELEI A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely területéről minden aktív gyógyszertár, melyekre szavazni a www.kedvencpatikam.hu weboldalon – (a Szavazás oldalon), illetve a médiában található kérdőívek kitöltésével, és beküldésével lehet. A kampány 2013. szeptember 30-ig tart, a szavazatokat ezen a napon még le lehet adni. A KAMPÁNY TARTALMI ELEMEI Általános adatok: a szavazatok leadása teljesen anonim módon történik, így a résztvevőknek nem kell személyes adatot közölniük új patika adatbázisban történő rögzítésére lehetőség van a www.kedvencpatikam.hu oldalon keresztül a szavazatokat a médiában, illetve a patikákban is megtalálható szórólapokon keresztül, postai úton is leadhatják az érdeklődők A résztvevő patikák saját népszerűsítési kampányokat folytathatnak személyes megkeresések és közösségi lehetőség felhasználásával egyaránt a lehető legnagyobb ismertség elérése érdekében. A kampány időtartama, a szavazatok leadási ideje 2013. szeptember 30-ig lehetséges. A Kedvenc Patikám cím díjátadójára a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXIII. kongresszusa Október 12-i Szakmapolitikai Napján kerül sor.

MOSZinfo



Személyre szabott orvoslás: várakozások és lehetőségek Łriási társadalmi várakozás és fokozott aggodalom egyaránt övezi a jövő gyógyítási modelljének tartott személyre szabott orvoslást, amely alapvetően alakítja át az orvos-beteg viszonyt. A legtöbb halandó számára jelentős ígéretekkel bír a személyre szabott orvoslásként emlegetett jövőkép, amely a többi közt jobb diagnosztikát, korai beavatkozási lehetőséget és a mainál több hatékony terápiát ígér a leendő betegeknek. A várakozások nem véletlenek, mint arra Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság Lehetőség vagy átok a válság címmel megrendezett konferenciáján emlékeztetett. A XX. század orvoslásában a legtöbb gyógyszer a kezelt betegek 60 százalékában nem vagy csak korlátozottan hatásos. A nemkívánatos gyógyszer-reakciók felelősek évente mintegy 100 ezer ember haláláért és kétmillió személy kórházi kezeléséért – csak az Amerikai Egyesült Államokban. Az esetek fele genetikai faktorokkal függ össze, tény azonban, hogy növekszik az úgynevezett árva gyógyszerek száma, sok a hatástalan orvosság, azaz a betegség a kezelés ellenére is előrehalad, és nem ritka, hogy a betegek által tapasztalt gyógyszer-mellékhatásokat is újabb szerekkel kezelik. A paradigmaváltást a tudományos fejlődés segíti elő, ám a genomikai medicina még fiatal, a technológia pedig nem tökéletes. Sok esetben nincsenek megfelelő biomarkerek, és a készítmények rendkívüli ára miatt 2010 és 2012 között mindössze 10 személyre szabott gyógyszer – kilenc az onkológiában, egy pedig cisztás fibrózis esetére – született meg, összességében pedig csupán hatvan, személyre szabott orvoslásban alkalmazott szer ismert. Az újdonsággal szemben a finanszírozó általában a költségek növekedése miatt ellenálló. Az ipar a szűkülő piactól és a már többször előre vetített, hatékonyság alapú támogatási rendszer bevezetésétől tart, míg az orvosok mozgásterük szűkülésétől. A beteg esetleg attól fél, hogy nem kap20 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

hat meg bizonyos gyógyszereket, netán azt nem szeretné tudni, miféle betegségek várhatnak rá. Márpedig a P4-ként is emlegetett medicina preventív, azaz megelőző; prediktív, azaz jövendölő; personalized, azaz személyre szabott és participatory, azaz részvételen alapuló, így a beteg klinikumát, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét, valamint betegsége egyedi jellemzőit integrálja. Mint arra Pogány Gábor, a Ritka Betegséggel Élők Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozza: szemben a mai orvoslással – amelyben nem ismertek a betegséghez vezető molekuláris és sejtszintű események, valamint a rendszer csak a szükségletekre válaszol – a XXI. századi megközelítés proaktív, előre látja a szükségleteket. Ismeri a betegség kockázatát, és egyetlen szakember helyett a különféle team-ek közti együttműködés a jellemző a gyógyítás során, amely alapvetően páciensközpontú. Oberfrank Ferenc, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet ügyvezetője, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége ügyvezető alelnöke a többi közt arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő orvoslásában szaporodnak a páciensek által kezdeményezett kezelések. A beteg általában „fogyasztóként” viselkedik, és jelentősen módosul az orvosok kezelésben betöltött szerepe is. A korábbi orvos-beteg viszony alapvetően megváltozik. Ez többet jelent annál, mintsem hogy a beteg kilép a korábbi alávetett szerepből. Meg kell jelennie a rendszerben a bizalomnak. Vannak, akik az orvost magát is ki akarják küszöbölni a rendszerből – erre példa szerinte az úgynevezett technomedicina, s mindez anynyira kezd eltérni a korábbitól, hogy új modell alakul ki az orvoslásban. A gazdaságpolitikai stratégák is felfedezték már ezt a területet, így a nagy befektetések áttolódhatnak az egészségügyi el-

Itt a

P4 látás területére oly módon, hogy az esetleg nem lesz kellőképpen orvos-központú. Oberfrank Ferenc szerint a következő tíz évben mindenki, aki kapcsolatba kerül valamely egészségügyi szolgálattal, az részt vesz majd valamilyen molekuláris vizsgálaton. Fontos ezért, hogy a tesztek megbízhatóak legyenek, ma azonban még világszerte eltérő minőséget tapasztalhatunk. A genetikai tesztek piaci elterjedése rendkívül gyors, az igényeket sokszor mesterségesen gerjesztik, ám sok a tévhit, és a tesztek prediktív értéke sem mindig megfelelő. A minőségbiztosítás szerepe nőni fog tehát, miként a mainál nagyobb hangsúly lesz az ellátásszervezői és kutatói feladatkörökön is. Óriásira nő az adatbázisok és az azokból kinyerhető adatok-információk szerepe – közölte Oberfrank, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár már mintegy 4000 betegség molekuláris alapjait tárták fel, egyelőre csupán 250-nek van molekuláris terápiája. A személyre szabott orvoslással kapcsolatban óriásiak a társadalmi várakozások, és aki pénzt szeretne szerezni ezen a területen, talán könnyebben el is érheti, mert a politikusok is tudják ezt. Na de mi lesz, ha a folytatás alulmúlja a várakozásokat? – tette fel a kérdést a bioetikus, aki az ellenoldalon jelentkező fokozott aggodalmakra is emlékeztetett, melyek elsősorban a magánélet sérelmét, a genetikai alapú hátrányos megkülönböztetés lehetőségét emelik ki. Mint figyelmeztetett: komplex megközelítés kell. Nem elég a lobbizás, miképpen az sem, hogy a tudomány tehetséges műhelyeket produkál. „A politika, a gazdaság és a tudomány szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy egy forrásszegény régió a maga javára fordíthassa azokat a lehetőségeket, amelyeket a személyre szabott orvoslás új és forrongó területe ígér.” Köbli Anikó

Történelmi sarok Történelmi sarok Történelmi sarok Történelmi sarok

Uniós elégtétel a gyógyszerészeknek és a szakmának (Magyar Nemzet 2009. május 27.) Több mint két éves megfontolás után figyelemreméltó döntést hozott az Európai Közösségek Bírósága kedden Luxemburgban. Megállapítást nyert ugyanis, hogy kaphat prioritást a közérdek az üzleti érdekkel szemben. Igen sok mindenből kiábrándult, de az egészségügy iránt elkötelezett lelkemre gyógyírként hatott a megállapítás, amely szerint nem igaz az, hogy európai kötelezettség lenne a gyógyszerellátás piacosítása, a verseny rászabadítása egy versenyhez nem értő, ám hivatásához ragaszkodó diplomás körre. Úgy gondolom már a társadalom által is ismert, hogy az egészségügyi ellátó rendszer magánosítása, a több biztosítós konstrukció elbukása terén szerzett kormányzati kudarcok ellenpontozására a gyógyszerellátás liberalizációja az egyetlen „sikertörténete” a jelenlegi kormányzatnak. A sok kudarc mellett ehhez tehát évek óta ragaszkodik, miközben a szakma folyamatosan érvel, dokumentál, bizonyít, kér, követel, tárgyal, hiába. A szakmai érveket politikai döntésekkel írják felül, a politikai felelősség kérdését szakmai kompetenciakörbe utalják. A versenyképtelen gyógyszerésztársadalmat odadobták a tőkeerős, multinacionális versenytársaknak. A sikerkommunikáció három bázisa a verseny megvédésében, hogy olcsóbb lett a gyógyszer, jobb lett a hozzáférhetőség és magasabb szinten érvényesül az esélyegyenlőség. Egyik sem igaz. A gyógyszer a költségvetésnek lett olcsóbb, a betegnek pedig drágább. Ez tény. Mint ahogy tény az is, hogy a tőkekiszivattyúzás és a versenyképtelenség okán több mint háromszáz falusi patika vált fizetésképtelenné, ezzel értéktelenné, részben bezártak, vagy napjaik meg vannak számlálva. Ezáltal pontosan az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő kistérségek lakossága vált/válik ellátatlanná. Viszont igaz, hogy Budapesten vagy a nagyvárosokban még sokszor a szembe oldalra sem kell átmenni a húsz méterre lévő másik patikához. Ez lenne a hozzáférhetőség növekedése? Az esélyegyenlőségről pedig csak annyit, hogy a legjobban rászorulók, az idősek, a sokgyermekesek, a krónikus betegségben szenvedők gyakran ki sem váltják a rendelt medicinákat az ugrásszerűen megnőtt térítési díjak okán. A „terápia” végén visszatérve az orvoshoz, az döbbenten állapítja meg, hogy betege nem szedte az antibiotikumot, az antidepresszánst, az asthma ellenes szereit stb., állapota tovább romlott.

szálni. Türelmünk nekünk is lenne, de a gazdasági erőnk az teljesen elfogyott. Sokan viszont úgy ítélik meg, hogy még nincs eléggé kivéreztetve a gyógyszerésztársadalom, még jobban el lehet értékteleníteni a felépített infrastruktúrát, aztán bagóért megvenni az egészet. Szinte látom – amikor ez bekövetkezik – aggódva felállni a honatyát a parlamentben napirend előtt fejtegetve, hogy növelni kell a gyógyszerellátás szerepvállalását az egészségügyi ellátórendszerben, hiszen mégis csak ez a legolcsóbb. Ehhez viszont gazdaságilag is erősíteni kell. Klasszikus példája ez kérem a tőkekivonás egy ágazatból, piaci környezet kialakítása, versenyhelyzet megteremtése, majd az állami beavatkozás szükségességének felismerése történetnek. Csak közben kicserélődnek a tulajdonosok és a szereplők. Tisztességes ez? Végre Luxemburgban megfogalmazták, hogy megbízható és minőségi gyógyszerellátáshoz gyógyszerész kell. Olyan gyógyszerész, aki gazdasági ügyekben is döntésképes, nem a munkáltatója motiválja a „szakmai” döntéseit. Egy kézbe kell hát adni a szakmai és a menedzsmentjogokat (jelentem így volt), mert a közegészségügyi érdek magasabb szintű erkölcsi kategória, mint az üzleti érdek. A gyógyszerészek személye garancia a felelősségre és a biztonságra. A gyógyszer nem kereskedelmi cikk, hanem különleges termék. Leírják azt is, hogy a gyógyszerészek által tulajdonolt és működtetett ellátás erőforrás és költségmegtakarítással jár, miközben az egészségügyi ellátásra fordítható anyagi lehetőségek valamennyi államban erőteljesen korlátozottak. Jó hogy ezt Luxemburgból kell megtudnunk. A Gazdasági Versenyhivatalhoz is eljutott az Európai Közösségek Bírósága döntése, ahol azt nyilatkozták, (lásd. Világgazdaság) hogy ez is csak egy döntés, de ránk nézve nem kötelező. Hát ez az kérem. Remélem már nem lesz így sokáig. Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (1991) elnöke

A gyógyszerésztársadalom dolgozik, tűr, és várja a jobb jövőt. Hiszen valami oka csak lehet annak, hogy hihetetlenül felfokozott a befektetői láz a patikalétesítések terén. Üzleti társaságban szinte már lesajnálják azt, akinek nincs még patikája. Csak nem az lehet, hogy tudják már, hogy lesz itt még valamikor a gyógyszerügyből komoly üzlet, csak türelem, eljön még az az idő, amikor nagyot lehet ka-



A gyógyszerészszakma elégtétele (Magyar Nemzet 2009. június 08.)

Dr. Mikola Bálint érdekes felvetéseket fogalmaz meg „Uniós elégtétel a gyógyszerészeknek és a szakmának” című írásában (Magyar Nemzet, május 27.), ám érvelése több ponton nem helytálló. A cikkben foglaltakkal ellentétben például az Európai Bíróság a minap nem a közérdek és az üzleti érdek között állított fel rangsort, pusztán abban döntött: nem jelenti az uniós alapjogok megsértését, ha egy tagállamban csak gyógyszerészé lehet a gyógyszertár. Vannak ugyanis olyan országok, ahol ilyen szabály él (Németország, Olaszország stb.), míg máshol (Hollandia, Nagy Britannia stb.) ilyen szabály nincsen. Mostantól az uniós bíróság döntése értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek, hogy milyen megoldást választanak. A cikk gyógyszerész szerzője ostorozza a hazai gyógyszerellátás piacosítását is. Szerinte a politika az elmúlt években a versenyképtelen gyógyszerészeket odadobta a tőkeerős multinacionális versenytársaknak. Csakhogy ez nem egészen igaz. Magyarország még a szocializmust építette, amikor az állami gyógyszertárak mellett megnyílhattak az első magángyógyszertárak. Érdekes módon – bár a szakma akkor is a gyógyszerészi tulajdon elsődlegessége mellett tört lándzsát – a törvény lehetővé tette, hogy a gyógyszerészi bt-kben 75 százalékos tulajdont szerezzenek a külső „üzleti körök”. A legjobb helyeken nem is gyógyszerészek lettek a patikák többségi tulajdonosai. A patikusok döntő része kisebb gyógyszertárak tulajdonosaként, vagy alkalmazottként dolgozhatott tovább. A magánpatikák térhódítása 1994-től leállt, mert a gyógyszertári privatizáció elindítása együtt járt az új gyógyszertárak alapításának korlátozásával. Így, aki a kilencvenes évek közepén gyógyszertárat tudott venni, védett pozícióba jutott. A törvény adta védettség legnagyobb haszonélvezői így azok a – nem feltétlenül gyógyszerész – patika tulajdonosok lettek, akik jó helyeken tudtak olcsón patikákat venni. Talán nem véletlen, hogy 2003-ban a gyógyszerellátás liberalizációja előtt a leginkább jövedelmező budapesti gyógyszertárak 25 százaléka nem gyógyszerészek többségi tulajdonában volt. A 2007-től indult patika liberalizáció annyit változtatott a helyzeten, hogy a korábbi gyógyszerészi tulajdonosi elő-

jogokat, s egyúttal a nagyobb forgalmú gyógyszertárak védett pozícióját megszüntette. Nem véletlen, hogy a patikaalapítás ezeken a profitot termelő helyeken indult be először, mert ott volt min osztozkodni. A törvény egyébként ma is biztosítja, hogy a gyógyszertárat csak a gyakorlott gyógyszerészek vezethetik. A tulajdonosoknak szakmai kérdésekbe nincs beleszólásuk. Felesleges hát aggódni a megbízható és minőségi gyógyszerellátásért. Nem mellesleg egyébként a jelenleg hatályos szabályozást a magyar Alkotmánybíróság elfogadta, igaz, a korábbi rendszert is alkotmányosnak találta. A szerző aggódik a falusi gyógyszertárak sorsáért is. Való igaz, az ottani patikákban a nagyvárosokhoz hasonló pezsgés nem tapasztalható, több kis gyógyszertár a puszta létéért küzd. Ám ezért nem a liberalizáció a felelős, hanem maguk a vevők. Világosan látható, hogy mára a gyógyszerforgalom a szakrendelők, kórházak, forgalmas helyek közelében lévő gyógyszertárakban összpontosul. Az ügyfelek ugyanis, ha már bemennek a városba orvoshoz, ott helyben meg is veszik a nekik felírt medicinát. A falusi patikákat azzal tehát nem lehet megmenteni, ha a nagyvárosokban betiltjuk a gyógyszertár alapítást. A mostani bírósági döntés tehát a tulajdonosi jogokról szól és nem arról, kell-e verseny a gyógyszerellátásban vagy sem. Németországban például, ahol csak gyógyszerész lehet patikatulajdonos, szabadon lehet gyógyszertárat alapítani. Ergo gyógyszerészi tulajdon esetén is lehet erős piaci versenyt teremteni! A vásárlóknak tökéletesen mindegy, kié a gyógyszertár. Az számít, hogy jó és szakszerű szolgáltatást kapjunk a fővárosban és vidéken egyaránt. Arra semmi bizonyíték nincs, hogy a kizárólag gyógyszerészi tulajdonban lévő gyógyszertárak megbízhatóbb tanácsokat adnak, nagyobb gyógyszerválasztékot tartanak. A jó gyógyszertár akkor marad fenn, ha mindent megtesz az oda betérő ügyfélért. Ha a vevői igényeknek megfelelő a választéka, a nyitvatartási ideje, a kiszolgálásának a színvonala, netán többlet egészségügyi szolgáltatásokat, alacsonyabb árakat is kínál, minden bizonnyal meg tudja tartani a vásárlóit. A mai magyar szabályozás elsősorban a magyar fogyasztók érdekét védi és nem a patikatulajdonos vállalkozókét. Mivel pedig a gyógyszertárak vannak a vevőikért és nem fordítva, mindez jól is van így. Mihálovits András, szóvivő Gazdasági Versenyhivatal (GVH)



˘ttörés várható Gyógyszerészek és a nemzeti közpolitikai érdek A GVH reflexióját nagy figyelemmel és még nagyobb döbbenettel olvastam. Három és fél évtizedes gyógyszerészi gyakorlattal és egy ezerfős, gyógyszertárat működtető, gyógyszerészeket közel két évtizede képviselő civil szakmai szerveződéssel a hátam mögött hihetetlennek tartom, hogy ennyi tárgyi tévedéssel és hozzá nem értéssel érvel a mindenható hivatal képviselője. Cikkemben nem állítottam, hogy köz- és üzleti érdek között rangsorol a Luxemburgi Curia, de tény, hogy ítéletében megállapítja, Európában is „kaphat prioritást a közérdek az üzleti érdekkel szemben”. Így tehát nem igaz az, amit három éve lenyomtak a torkunkon, hogy európai kötelezettség a gyógyszerellátás piacosítása. Nem 2009. május 19-től, hanem mindig is szabadon dönthettek (volna) ebben a kérdésben az európai államok. A GVH szóvivője ezek szerint nem hallott még a szubszidiaritási kategóriáról. Kár. Ugyancsak illene tudni a Versenyhivatalnak a verseny közgazdasági ismérveit is. Jólneveltségem tiltja, hogy ebben a kérdésben kioktassam, ezért nem teszem. Tény viszont, hogy verseny helyett a lakossági gyógyszerellátás liberalizációja bekötött szemmel való zsákbanfutás a gyógyszerészek számára. Vagy a tőkeerő versenyez a szakértelemmel? A politikai rendszerváltás 20. születésnapját ünnepeljük. A 9./90.sz. SzEM. rendelet tette lehetővé a jogelőd nélküli magángyógyszertárak létesítését. Képtelenség tehát, hogy együtt építettük a szocializmust és a magángyógyszertárakat, ahogyan a cikk szerzője állítja. Biztosan ismeretlen a hivatal munkatársa előtt a 1994. évi LIV. törvény is, amely tételesen és körültekintően szabályozta a gyógyszertárak létesítésével és a személyi joggal összefüggő kérdéseket. Éppen hogy arról szólt akkor a történet, hogy az állam nem tudván maradéktalanul eleget tenni Alkotmányban rögzített ellátási kötelezettségének, igen bölcsen segítségül hívta a gyógyszerésztársadalmat. Személyre lebontott feladatokat és felelősséget szignált rá, ami csak kizárólagos jogosítványgyakorlással volt elképzelhető. Ezen alapult a privatizáció is. Nem vagyok a kérdésben zavarba hozható, ugyanis személyesen irányítottam Magyarországon elsőként, az ország legnagyobb megyéje gyógyszerellátásának teljes magánosítását. Éppen a GVH ne tudná, hogy a tulajdonosnak mindenbe van beleszólása. Gazdasági és

szakmai döntésekbe egyaránt. Ezért voltak – az akkori jogalkotói szándék szerint – többségi tulajdonosok a gyógyszerészek. Az állam csak így „merte” átadni a működtetést. Igen, aggódom a kis gyógyszertárak sorsáért. A kistérségekben élő ember is csak ember. Még ha nem is érdekli a Versenyhivatalt. Sokkal kiszolgáltatottabb minden értelemben a városi lakosnál. Neki a gyógyszerész nemcsak az, aki a kezébe adja a piros, sárga, kék dobozos medicinát, hanem annál sokkal több. Bizonyára a GVH nem hallott még népegészségügyről, morbiditási rizikófaktorról, pszichés kiszolgáltatottságról, életviteli egyensúlyról, de ez nem is baj. Viszont akkor honnan a bátorsága, hogy elmagyarázza nekünk, hogy ezek nem is fontosak? Mitől ilyen csalhatatlan a verseny humán-ellátásbeli preferálásában? Csak nem azért, mert ő a monopolhelyzetben lévő Versenyhivatal és így bármit megtehet?

Itt van a kormányzat politikai felelőssége, hogy beavatkozván a kérdésbe rendet tegyen. Mivel a közegészségügyi kockázat, jelentem, előállt. Több mint háromszáz kistérségbeli gyógyszertár tönkrement. Értéktelen. Nem veszi meg senki, a kutyának sem kell. Ezt a helyzetet nem oldja meg semmiféle, a faluban elhelyezett gyógyszerautomata (!). Mit is mond mind erről – „az amúgy semmitmondó és semmire sem kötelező” – Luxemburgi ítélet? „Amikor bizonytalanság áll fenn a közegészséget érintő kockázatok fennállását vagy azok jelentőségét illetően, akkor a tagállam annak bevárása nélkül meghozhatja a védőintézkedéseket, hogy e kockázatok ténylegessége teljes mértékben bizonyításra került volna. Egyébiránt a tagállamok meghozhatják azokat az intézkedéseket, amelyek amennyire csak lehetséges, csökkentik a közegészségre gyakorolt kockázatot, ideértve közelebbről a lakosság megbízható és minőségi gyógyszerellátását. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell


Történelmi sarok Történelmi sarok Történelmi sarok Történelmi sarok a gyógyszerek igen sajátos jellegét, hiszen gyógyhatásaik élesen elkülöníthetővé teszik őket a többi terméktől. E gyógyhatásoknak az a következménye, hogy ha a gyógyszereket szükségtelenül vagy nem megfelelő módon alkalmazzák, azok súlyosan károsíthatják az egészséget, anélkül hogy a páciens a gyógyszer alkalmazása során mindezt észlelné. A gyógyszerészektől eltérően a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezőknek értelemszerűen nincs a gyógyszerészekével egyenértékű képzettsége, tapasztalata és felelőssége. E körülményekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az ő esetükben nincsenek meg ugyanazok a garanciák, amelyeket a gyógyszerészek nyújtanak”.

Nagy önbizalomra vall viszont a GVH ítélethirdetés utáni első, azonnali reflexiója, amit szeretnék citálni: „A döntésnek nincs közvetlen hatása a tagállamokra, a szabályozás mindenütt a közpolitikai prioritások és lobbiérdekek érvényesülése szerint alakulhat – véli a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője (Világgazdaság Online 2009. május 20.).” Hát ez az kérem. Mi is nálunk a közpolitikai prioritás? A biznisz. Ezért kérjük a miniszterelnöktől az azonnali gyógyszertárlétesítési moratóriumot!

Még az is lehet, hogy Németország és Franciaország – mint a közös Európa gondolat egykori megálmodói – ezt már réges régen tudják?

Több Versenyhivatalt! A neoliberális gazdaságpolitika egyik felkent szentélye hazánkban a Gazdasági Versenyhivatal. Olyan területeken is követeli, sőt „elősegíti” (azaz tűzzel-vassal bevezetteti) a versenyt, ahol az, testidegen és több kárt okoz, mint hasznot. Többek között ilyen a közforgalmú gyógyszerellátás területe is. A Versenyhivatalt az sem hatja meg, hogy a Luxemburgi Bíróság velük ellenté-

Dr. Mikola Bálint okl. gyógyszerész okl. szakközgazdász

tesen foglalt állást, mivel a betegellátás biztonságát többre tartja a verseny mindenhatóságánál, még az Unió Bírósága is. Ez a döntés „természetesen” a Gazdasági Versenyhivatalra nem kötelező, részéről továbbra is megakadályozandó, hogy a 2000(!) meglévő magyar gyógyszertár monopolhelyzetbe kerüljön. Joggal merül fel a kérdés, ha a Gazdasági Versenyhivatal ilyen vehemensen szorgalmazza a versenyt, akkor miért nem következetes saját magával szemben is, hiszen egyetlen hivatalként bármikor visszaélhet monopolhelyzetével. E logika mentén legalább három versenyhivatalra van szükség, hogy „egészséges” verseny alakulhasson közöttük ki és legalább egy hivatal tekintetbe vehetné a magyar vállalkozások érdekeit is. Dr. doc. Simon Kis Gábor okl. gyógyszerész a Corvinus egyetem tanára

Évfolyam találkozó Kedves volt Évfolyamtársaim! 40 éves évfolyam találkozóra hívom az 1973-ban a budapesti Semmelweis Egyetemen végzett évfolyamtársaimat! Találkozó időpontja: 2013. 09. 07., szeptember első szombatja, este 6 órától. A találkozó a szelestei Festetich Kastélyszállóban kerül megrendezésre. Szállás szeptember 6-tól (péntek) elfoglalható 2–3–4 ágyas szobákban. Jelentkezés és részletes tájékoztató: Dr. Halász György Tel.: +36 30 969 6463 E-mail: [email protected] 24 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

Pihenő Pihenő Pihenő Pihenő Pihenő Pihenő Pihenő Pihenő

Kikapcs

Neeeeem, nem akarok Windows-os lélegeztetőgépet!

Holland egyetemista kimegy a konyhába és mondja az anyjának: – Anyám, nem találtál egy bélyeget és egy tablettát a kredencen? – Hagyjál már a hülyeségeddel, fiam, nem látod, hogy sárkányokkal verekszek?!

Aranyköpések:

Két barátnő beszélget: – Na, és milyen egy szürrealista festővel együtt élni? – Nagyon jól megvagyunk. Ő fest, én főzök, és utána kölcsönösen megpróbáljuk kitalálni, hogy mit csinált a másik.

Az első házasság az érzelem diadala az intelligencia felett. A második házasság a remény diadala a tapasztalat felett. A harmadik házasság a hülyeség diadala mindenek felett.

Az alkohol nem oldja meg a problémákat – bár a tej sem... A feleségem új diétát próbált ki. Kókusz és banán. Nem lett soványabb, de fára mászni már tud... Kapott iszappakolást és két napig remekül nézett ki. Aztán az iszap leszáradt róla... Itt állok tanácstalanul, mint egy kisközség... Van aki füvezik, van aki fázik... Az agysejtek folyamatosan elhalnak. Bezzeg a zsírsejtek...

Orvos, mérnök és programozó vitatkoznak, melyikük foglalkozása ősibb. Orvos: – Isten megteremtette előbb Ádámot, majd egy oldalbordájából Évát. Ez komoly sebészi beavatkozás. Mérnök: – Isten mielőtt még Ádámot és Évát megteremtette volna, létrehozta a Világot a káoszból, és ez már mérnöki feladat ! Programozó: – Na igen, de ki teremtette a káoszt? Alapjában véve a feleségem értetlen. Ülök békésen a fürdőkádban, ő bejön és elsüllyeszti a kishajóimat. Vásárló: – Elnézést, felpróbálhatnám azt a nadrágot ott, a kirakatban? Eladó: – Nyugodtan, de van próbafülkénk is! Az idős néninek elintéznivalója van a hivatalban. A papírok kitöltése után a hivatalnok mutatja a néninek: – Itt tessék aláírni. – Hogy írjam alá? – Hát, ahogy a leveleket szokta. – Rendben – így a néni – és írja: „Sok, sok szeretettel: Nagyi” Repül a gólya, csőrében egy öregemberrel. Megszólal az öreg: – Őszintén mondd meg, gólya! Eltévedtünk? Fiatal házaspár új lakásba költözik, és egymás után jönnek a problémák: a tapéta leválik a falról, a villanykapcsoló szikrázik, leesik a csempe, a mesterek egymásnak adják a kilincset. Egyik nap korábban jön haza a férj, és a vízvezeték szerelő autóját látja a házuk előtt. Elkezd fohászkodni: – Istenem, add, hogy csak megcsaljon! A nagymamám hatvanéves korában kezdett napi hét kilométert gyalogolni. Most kilencvenhat eves, és fogalmunk sincs róla, hol a fenében lehet? Sokat olvashatunk a dohányzás, alkoholizmus, drogok és a szex káros hatásairól... Egy dolgot tehetsz: hagyj fel az olvasással!

Az igaz kolléga nem csak ígérget, de be is tart... Hogy készül a gyerek? Leül az asztal mellé és megírja a leckéjét. – Hogy hívják az anyagias masinát? – Számító gép! – Miért zümmögnek a méhek? – Mert nem tudják a szöveget! Egy arc beront az állatkereskedésbe, pórázon maga után rángatva a jegesmedvéjét, és ráordít az eladóra: – Hol van az a szemét? – Milyen szemét? – kérdezi megszeppenve az eladó kislány. – Amelyik egy éve eladott nekem egy tengerimalacot! – Mi a különbség az üzenetrögzító és az intenzív osztály között? – Az intenzíven a hosszú sípszó előtt kell beszélni! Kovács kifog egy aranyhalat a tóból, mire az megszólal: – Teljesítem egy kívánságodat, kérj bármit! – Jó! – mondja Kovács – Ne legyen benned szálka! Mit csinálsz, ha nyugdíjba mész? – Az első héten csak üldögélek a hintaszékben. – És aztán? – Aztán lassacskán elkezdek hintázni. – Egy almát kérek. – Kettő lett, maradhat? A székely ember megy a lovas kocsin. Egyszercsak megállnak a lovak. Mondja a székely: – Gyí! – A lovak nem mennek. Mondja még egyszer: – Gyí! – A lovak most sem mennek. Utoljára megpróbálja: – Gyí! – A lovak most sem mennek. Leszáll megnézni, miért nem mennek, hát látja, hogy a lovak előtt egy szakadék van. Visszaül a bakra és azt mondja: – Hóóóó! Olyan nincs, hogy verekedés közben futballmeccs tör ki? Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 25

Szőrözzünk egy kicsit… Mi is lehetne aktuálisabb téma a nyár derekán, mint a szőrtelenítés. Habár manapság a szőrtelenítés már nem kötődik évszakokhoz, szőrtelennek lenni nagyon divatos, sőt, aki nem teljesen szőrtelen, szinte tisztátalannak tűnik. Szerencsére nem hódol be mindenki ennek a korántsem veszélytelen divatnak. Tévedés ne essék, nem a virgácsszerű szőrzet lelkes híve vagyok, hanem az intim területek teljes lekopaszítására és a férfiak egyre jobban terjedő csupaszságára gondolok. A szőrtelenítés természetesen nem új keletű eljárás, hiszen az ókori Mezopotámiában a királyok megkövetelték, hogy asszonyaikat, tisztán, vagyis szőrtelenül vigyék eléjük. Egyiptomi leletek között megtalálhatóak a rézből és bronzból készült borotvák és csipeszek. Talán nem véletlen, hogy a mai depilációs eljárások között újra megjelent a cukorpaszta, melyet az iszlám országokban nagyon régóta használnak a nők. Ez a tradicionális eljárás sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos gyantázás, mivel a cukorpaszta nem ragad a bőrre, csak a szőrzetre, így a bőrt nem, csak a szőrt tépi le. Kisebb a fájdalom, nincs hámsérülés, a szőrszálak beszakadása is jóval ritkább és a természetes összetevőinek köszönhetően, a gyantára érzékenyek is jobban tolerálják. Egyetlen hátránya, hogy drágább, mint a gyantázás és kicsit hosszabb ideig tart a művelet. A leginkább elterjedt szőrtelenítés eljárás azonban még mindig a borotválás. Ez igen nagy üzlet a borotvát gyártó cégeknek, a bőséges kínálatban elvész a vásárló. Azonban a borotválás utáni esetleges szőrtüszőgyulladás kezeléséhez, már nem áll rendelkezésre ilyen széles választék. Télen még el lehet bajlódni azzal az egy-két begyulladt szőrtüszővel, de nyáron ez nagy problémát okoz, hiszen például a vizes fürdőruha még jobban irritálja a bőrt, nem beszélve a frissen borotvált testrészek közös fürdőkben történő felülfertőződéséről. Ezért, ha már nincs más alternatíva a szőrtelenítésre, a borotválás mikéntjére szeretnék Önöknek tanácsokat adni. A borotválkozáshoz szükségünk van egy jó borotvára, de ne a családunk férfi tagjaitól csenjük el, hanem nőkre tervezett és kizárólag általunk használt borotvával dolgozzunk. A szőrtelenítés előtt a szőrt elő kell készíteni, erre a legalkalmasabb a zuhanyozás. Következik a bőr fertőtlenítése, melyhez bőrfertőtlenítő sprayt használjunk, majd borotválkozó géllel, illetve 26 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

habbal bekenjük a szőrtelenítendő területet és óvatosan – a szőr növekedésének irányába – lehúzzuk a szőrt. A szőrnövéssel ellentétesen is dolgozhatunk, de így előfordulhat, hogy felsértjük a hámot. A szőrirányba való borotválás veszélytelenebb, viszont gyakrabban kell végezni. A borotva gél maradékát távolításuk el, utána feltétlenül használjunk erre a célra készült, nyugtató kozmetikumot. Éjszakára használhatunk körömvirágolajat, aloe vera tartalmú gyógykenőcsöt, Panthenolt, vagy Alsolt. Sokaknak azonban a bőr szárazon tartása a gyógyír, ebben az esetben babahintőport javasolnék. A szőrtüszőgyulladás elkerülése miatt, a szőrtelenített bőr folyamatos hidratálására van szükség! Szőrtelenítés után közvetlenül, ne szoláriumozzunk, és ne napozzunk. Egy-két vendégemnél a szárazon borotválás hozta meg a kívánt hatást, felpuhítás és fertőtlenítés után a hintőpor teszi szárazzá és síkossá a bőr felületét. Ez a módszer, ha lehet a legóvatosabb, hátránya, hogy nagyon hamar visszanő a szőr. Ha minden elővigyázatosság ellenére mégis begyullad egykét szőrtüsző, ne kísérletezzünk nyomkodással! Távolítsuk el csipesszel a benne lévő szőrszálat, fertőtlenítsük le a bőrt és használjuk továbbra is a nyugtató, hidratáló krémet. Általában a szőr eltávolításával javul, majd elmúlik a gyulladás. Ha mégsem, forduljunk orvoshoz! A szőrtüszőgyulladás általában akkor alakul ki, amikor a szőrtelenítés után két-három héttel a szőr újra növekedni kezd és a szőrszál – valamilyen oknál fogva – nem tud a felszínre „törni”! Ez a jelenség a gyantaérzékenység egyik formája! Enyhébb gyulladást testradírral és nyugtató, hidratáló krémmel orvosolhatunk! Egyszer kozmetikus kolleganőkkel „szakmáztunk”, amikor Ilcsi néni, a kozmetikusok tiszteletbeli Nagymamája – aki már sajnos nincs közöttünk – sok évtizedes tapasztalata alapján – sohasem felejtem el – azt mondta: „Nem baj, ha valaki borotválja a szőreit – persze ez nekünk, kozmetikusoknak nem jó hír – de akkor csak borotválkozzon, ha pedig gyantáztat a vendég, akkor csak gyantáztasson! A lényeg, hogy a különböző szőrtelenítési eljárásokat ne keverje, mert sokkot kap a szőr!” Ezzel kívánok Önöknek szőrtelen és napsugaras nyarat! Barabás Éva

Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő

Nyitott szemmel! Véget ért egy korszak: olcsóbb lesz a Viagra A Pfizer újabb nagy forgalmú originális készítményénél járt le június 22-én a szabadalom, a Viagra június 22-én veszítette el védettségét olyan nagy európai országokban, mint Németország, Franciaország, vagy az Egyesült Királyság. Mindez azt jelenti, hogy mostantól olcsó generikus készítmények tömkelege áraszthatja el a piacot, ami a múltbeli tapasztalatok alapján az árak jelentős esését eredményezheti. A Pfizer számára némi vigaszt az jelenthet, hogy a meghatározónak számító amerikai piacon a Viagra szabadalmi védettségét 2020-ig meghosszabbították. A szildenafil-citrát nevű készítményt eredetileg a magas vérnyomás és egyéb szívbetegségek kezelésére fejlesztette ki egy kutatócsoport a Pfizer nevű gyógyszercég megbízásából, melyet aztán a vállalat Viagra néven hozott forgalomba. Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) 1998 márciusában adott zöld utat a készítménynek, mely az első hatásos, potenciazavar kezelésére szolgáló, tabletta formában szedhető termék volt. A Viagra iránt az első években hatalmas volt a kereslet, bőven túlszárnyalta azt, amennyit a gyártó elő tudott állítani, ez a termék árának jelentős emelkedéséhez vezetett. Az USA-ban a Viagra forgalma 1999 és 2001 között több mint 1 milliárd dollárt tett ki. A Viagrát az FDA mellett a világ számos országának gyógyszerpiaci felügyelete engedélyezte, a készítmény az EU-ban központosított törzskönyvezési eljárással kapott forgalomba hozatali engedélyt. A Viagra igazi siker sztori volt a Pfizernél, az originális készítmény szabadalma azonban több nagy európai országban, köztük Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is lejárt a napokban, egész pontosan június 22-én. Ez pedig azt jelenti, hogy az említett országokban a jóval olcsóbb generikus készítmények egész sora áraszthatja el mától a piacot: csak Németországban már 28 generikus készítményt fogadott el az illetékes hatóság. Ezek pedig nem csak a Pfizer termékei, ott vannak köztük a rivális Eli Lilly és a Bayer készítményei is (Cialis, Levitra). A generikus változatok az eredeti készítményhez hasonlóan vénykötelesek lesznek. A The Guardian információi szerint mintegy 20 ilyen generikus készítmény kerülhet mostantól piacra. A riválisok persze nem most kezdik el legyártani a termékeket, több nemzetközi hírportál is beszámolt arról, hogy pénteken már hatalmas készletek vártak a szállításra, mely hivatalosan a szabadalom lejártát követően indulhat meg. A világ legnagyobb generikus gyártója, a Teva is igen komoly erőket mozgósít, hogy betöltse a piacon keletkezett „űrt”, krakkói gyárából nagy mennyiségben készül szállítani Franciaországba, Olaszországba, Németországba és Franciaországba. A fentebb említett tevékenység mellett a szabadalmi lejáratot megelőzően már több országban a hatóságok beszámolói alapján megfigyelhető volt a hamisított, illetve illegális generikumok online történő értékesítése. A Viagra a Pfizer hatodik legnagyobb forgalmat generáló terméke volt a tavalyi évben, globális szinten mintegy 2 milliárd dolláros bevételt hozott a társaságnak. Azzal, hogy az originális készítmény szabadalma több fontos piacon is lejárt, az árak jelentős csökkenésére lehet számítani, ahogy ezt a korábbi években több nagy forgalmat generáló készítmény esetében is megfigyelhettük. Európában a szabadalom lejárta

előtt egy Viagra tabletta mintegy 10 euróba került, mely mostantól a töredékére eshet (az USA-ban az árak kiszereléstől függően 7-14 dollár között mozognak). Maga a Pfizer sem akar természetesen lemaradni a versenyben, tervei szerint saját generikus készítményét az eredeti ár negyedéért árulná. Piaci részesedésének megvédése persze nem lesz egyszerű, már most több olyan készítmény van, melyet az említettnél jóval olcsóbban áraztak be a rivális gyártók. Az eredeti termék, a Viagra a szabadalom lejárta ellenére továbbra is elérhető lesz a páciensek számára. A Pfizer számára jó hír, hogy a Viagra szabadalmi védettsége eredetileg 2012 márciusában járt volna le az USA-ban, ezt azonban 2020 áprilisáig meghosszabbították. Amerika jelentős piacnak számít a Viagra szempontjából, az értékesítéseknek ugyanis nagyjából a felét adja. Forrás: Pénzcentrum Hamis gyógyszerek: így dolgozunk az Interpollal Június 18-a és 25-e között 99 ország, köztük Magyarország hatósági szervei vettek részt az Interpol által koordinált Operation Pangea VI fedőnevű akcióban. Magyarország részéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Rendőrség, a GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósága, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működött együtt. A hatodik alkalommal végrehajtott összehangolt és átfogó interneten zajló ellenőrzési sorozat célja, hogy a hamis és illegális gyógyszerek kereskedelmét felderítse, a potenciálisan veszélyes készítményeket kivonja a forgalomból és az ezeket kínáló weboldalak működését megszüntesse. Az akció ideje alatt Magyarországon a NAV szakemberei illegális weboldalakat azonosítottak be, ellenőrizték az ország területére beérkező gyógyszerkészítmény-szállítmányokat, továbbá fokozottan figyeltek minden egyéb csatornát is, amin keresztül fennáll az esélye annak, hogy bizonytalan forrásból származó gyógyszer érkezhet az ország területére. A közterület- és piacellenőrzések, közúti, gépjármű és folyami ellenőrzések során 264 főt és öt gyógyszerkészítmény-szállítmányt vizsgáltak át, kilenc esetben végeztek felderítést. A felderítések során több mint 22 ezer tablettát foglaltak le. A NAV munkatársai a lefoglalt hamis vagy illegális készítmények között találtak potencianövelőket (Kamagra, Viagra, Cialis), izomtömegnövelőt (Test Prop tesztoszteron ampulla) és fogyasztószert (Botanical Slimming). Ezeken felül felbukkantak olyan készítmények is, amelyek hamisítása eddig nem volt szembetűnő: gyomorsavgátló készítmény (Ranitidin), antibiotikum (Amplicillin), altató (Dormicum) és gyulladásgátlók (Diclofenac, Aspirin) is előkerültek a lefoglalások során. Az akció hete alatt közel 200 illegálisan működő weboldalt azonosítottak az akció magyar résztvevői. A weboldalakról próbavásárlásokat végeztek, a készítményeket jelenleg a GYEMSZIOGYI laboratóriuma vizsgálja. Amennyiben a készítményekről bebizonyosodik, hogy illegális vagy hamis gyógyszerek, az OGYI feljelentés tesz az illegális weboldalak üzemeltetői ellen, továbbá kezdeményezi az illegális weboldalak eltávolítását is. Forrás: HENT Hírlevél Magyarország a 20. helyen a ducilistán Mexikó átvette az uralmat az USA-tól, így immár Mexikó számít a legkövérebb országnak – derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének a felméréséből. Az összesítés szerint ugyanis a mexikóiak 70 százaléka elhízott (miközben 1989-ben csupán a lakosság 10 százaléka számított túlsúlyosnak). Sőt a dél-amerikai ország minden 6. lakója cukorbetegséggel küzd, egyharmaduk pedig egészségügyi problémákban szenved. Magyarország egyébként a 20. helyen végzett 24,8 százalékkal. Forrás: Hír24 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám 27

Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény SZÍNÉSZÓRIÁSOK Ruttkai Éva Legutóbbi rejtvényünk Latinovits Zoltánról a színészkirályról szólt. Így hát szinte magától értetődő, hogy most Ruttkai Éva élete és munkássága lesz feladványunk központi témája. Ruttkai Éva (születési nevén Russ Éva) Budapesten, 1927. december 31-én született és ugyanitt, 1986. szeptember 27-én hunyt el. Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész volt. Testvérei Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván, szintén színészek voltak. Iván kiváló sportoló, magyar gyorskorcsolya bajnok és tehetséges grafikus volt, viszonylag korán itt hagyta az országot, Svédországban élt. Ruttkai Évát Russ vezetéknévvel anyakönyvezték, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt hároméves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos szerepével: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!”. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznője tanította, akinek nevét a vízszintes 1. sor megfejtésekor tudhatják meg. A gyermekszínházban olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr. Hevesi Sándor rendező dicsérő szavainak köszönhető, hogy végül színésznő lett belőle: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.” 1945-ben szavalattal lépett fel a Zeneakadémián, ahol felfigyelt rá Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, és leszerződtette. Három hónappal később Molnár Ferenc, „A hattyú” című vígjátékának főszerepében debütált (a beteg Tolnay Klári helyére beugorva). 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok sorában szerepelt, úgy gondolta: „szükségem van tanulásra, tapasztalásra, hogyan kell például verses darabot játszani, hogyan kell sokfélét játszani”. Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal, Olty Magdával. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal (a kor ünnepelt színészével), akivel 1950-ben összeházasodtak, és két évvel később megszületett lányuk: Júlia. 1951-ben visszatért a Vígszínházhoz, melyet akkor hivatalosan a függőleges 16. sorban olvasható néven ismertek és amelynek haláláig tagja is maradt. 1960ban Pavel Kohout „Ilyen nagy szerelem” című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel egymásba szerettek, és a férfi haláláig együtt is éltek. Ahogy Ruttkai Éva egy késői viszszaemlékezésében elmondta: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő…”. Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt Bellon darabjában 1986. április 24-én, melynek címét a vízszintes 11. sor tartalmazza. Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, ezeket nagylemezei örökítették meg az utókor számára. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt. Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban kiváló teljesítményt nyújtott. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található, gránit síremlékét Nagy István János szobrászművész készítette. 2002-től – Anna Karenina szerepében megörökítve – egész alakos bronzszobor őrzi emlékét a Nemzeti Színház szoborparkjában. 2012-ben kisbolygót neveztek el róla és egy parkot Budapesten a XIII. kerületben, ahol még egy szobor is őrzi emlékét. (forrás: Wikipédia) 28 Gyógyszertár XII. évf. 7. szám

Vízszintes 1. Megfejtés 11. Megfejtés 13. A görög! 14. Nagy légterű 15. Bekapcsoló gomb felirata 17. Szlovén község 19. Terület 21. Rangjelző 23. Isten szolgája 25. Francia férfinév 27. Műtárgy a vízen 28. Román légitársaság 29. Fogy az ereje 30. YT 31. Torok része 33. Zár 34. Bő 35. Luk a hajón 37. ETÖ 38. Ráma egyneműi 40. …- dog, visszafelé 41. Égtáj 43. Air Transport 44. –nek párja 46. Turi Lajos, ismert előadó művészneve 47. Egyetlen helyen sem 48. Érzékel 50. … Gibson, világhírű filmszínész és rendező 51. Alumínium vegyjele 52. Kettő van belőle 53. Fagyos (pl. tekintet) 54. Gyerünk! franciásan 55. Egyszerű gép 57. Vershez kell! 59. Dísz 60. … Athen, görög futball csapat 62. Házikó 64. Ázsiai tó 66. Doktor 67. Hegyhasadék, melyet ásványi anyag tölt ki 69. Lejjebb csüng Függőleges 2. Névelő 3. Fiú birka 4. Termést betakarít 5. … Miklós, híres magyar építész volt 6. Ezen a napon 7. Részvénytársaság 8. Ilyen futás is van! 9. Kecsegtet valamivel 10. Kopasz 12. Kettőzve népszerű gyermekjáték volt 16. Megfejtés 18. Aprópénz 20. Költeménye 22. Észrevesz 23. Népszerű ejtőernyős sportfajta 24. Pol …, kambodzsai kommunista politikus volt a 70-es években 25. Délszláv népcsoport 26. Astro …, űrhajós 28. Részekre bont 31. Ebben az utcában található a József Attila emlékhely 32. Aggodalom 35. Járműről leszállásnál támogat 36. Lóbetegség 39. Harapá! 42. Ajtó kerete 45. Az autónak négy van belőle 49. Ilyen szó a panaszkodás 50. Van bátorsága 51. Elájuló 56. Hamis (pl. zenében) 58. Csukott visszafelé! 61. Véredénye 62. Felsőfok egyik jele 63. Felső végtag része 64. Lejjebb 65. … Pugacsova, ismert orosz énekesnő volt 67. Személyes névmás 68. Sír népiesen 69. Költői felkiáltás 70. Ősi japán táblajáték A helyes megfejtést beküldők között a Gyógyszerészek XXIII. Országos Kongresszusa rendezvényre 1 fő regisztráció sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Kapronczainé dr. Horváth Ibolya – Gyógyszertár Szulok – 7539 Szulok, Béke u. 6.

Az ország gazdasági helyzete – és benne a gyógyszerellátásunk – nem ad okot az optimizmusra. Ennek ellenére töretlen lendülettel kell keresnünk a kilábalási lehetőségeket.

G YŁ G YS ZERT ˘ RI MENEDZSMENT4

Válságmenedzsment (előadó: Dr. Simon Kis Gábor) Stagfláció: a gazdaság teljesítménye stagnál, az árak pedig emelkednek. Ez a gazdaságok egyik legrosszabb állapota, amiből igen nehéz kikecmeregni, pedig meg kell oldani ha Magyarország talpon akar maradni. Ez a tény fokozott mértékben igaz a gyógyszerellátás területére is. Egészségi állapot és ellátórendszer (előadó: Dr. Mikola Bálint) A születéskor várható élettartam növekedése, a reprodukciós ráta stagnálása a magyar társadalomban együtt létezik az egészségben eltöltött életévek nemzetközileg is alacsony szintjével. A szűkülő gazdasági környezetben óriási kihívást jelent mindez az egészség megőrzése/fenntartása, a betegellátás számára, különösen a legmagasabb kontaktot realizáló alapellátás, így a gyógyszerészi szolgáltatás területén is.

Helyszínek Budapest II.

szeptember

21–22.

(szombat-vasárnap)

Nyíregyháza

szeptember

28–29.

(szombat-vasárnap)

Szombathely

október

05–06.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október

19–20.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

16–17.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

23–24.

(szombat-vasárnap)

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról, aktualitás előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Szervezeti kultúra (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Gyógyszerészet előtt tornyosuló változási kényszerek indokolják a szervezeti kultúrák ismeretét, hogy melyek azok amelyek elősegítik a közforgalmú gyógyszerellátás megújulását. Más szervezeti kultúrát igényel, ha a kiskereskedelem irányába mozdul el a gyógyszerészet, és mást, ha egészségügyi ellátó szervezetbe épül be a közforgalom. Vevői magatartásformák (Kognitív gyógyszerészet) (előadó: Dr. Samu Antal) Paradigmaváltás előtt áll a magyar gyógyszerészet (is). Kiskereskedelem irányába megyünk-e, amire a gazdasági kényszer hajt, akkor forgalomnövelő módszereket kell alkalmazni – vagy tudatos beépülés az egészségügyi ellátó rendszerbe. Ehhez viszont kognitív hozzáállás és hosszú távú építkezés kell, amit el kell fogadtatni az orvostársadalommal is. Munkaügyi változások (előadó: Dr. Sándor István) Nem elég a szinte követhetetlen munkaügyiés adó jogszabályok naprakész ismerete, hanem össze is kell fésülni ezeket továbbélésünk érdekében.

Információ: Bihari Erzsébet, tel/fax: 06 1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr., telefon: 06 30 955-8125

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment4 2013. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Előző név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átutalás

Fizetési mód:

❏

Készpénz

❏

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

aláírás Beküldési cím: Simon Patika Kft., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 7. szám július

Recommend Documents