Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 2. szám február

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

XII. évf. 2. szám 2013. február

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Tartalom

MOSZ elnöki beszámoló

...................................2

Aktuális Geriátria I. licencvizsgás továbbképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Gyógyszertár-működtetés 2013 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Mégis kinek az érdeke? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Változások a patikanyitás és működtetés szabályaiban

..............8

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok . . . . . . . . . . . 9 Beszámoló Tudósítás a GYOK 2012 rendezvényeiről IV. (befejező) rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 MOSZ évnyitó Választmányi ülés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

INR szint meghatározásának lehetősége gyógyszertárban I. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 MOSZ – OVSZ Megállapodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 Az Év Kórháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Jegyzet Gondolkozzatok el kollégák!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Kifogásolta a hosszú sorban állást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Nappalok és éjszakák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Az orvosképzés helyzete Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Orvos nélkül maradhat az ország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A kozmetikus tanácsolja „Ne féljetek” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: [email protected] Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 1

Elnöki beszámoló a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2013. március 03-i közgyűlésére Az 1991-ben alakult Magángyógyszerészek Országos Szövetsége stabilan állandó, mára közel ezer, kizárólag a lakossági gyógyszerellátásban dolgozó, nemzeti tulajdonosi gyógyszerészi körbe tartozó tagjával, jelenleg is a szakmai reprezentáció meghatározó civil szerveződése. A 2012. legfontosabb feladata volt számunkra a gyógyszerbiztonság fenntartása és a gyógyszertár-működtetés gazdasági feltételeinek biztosítása Magyarországon. Hivatásunk kiemelt célja továbbra is a gyógyszerészi gondozási programok folytatása, a gyógyszertárak egészségcentrum filozófiájának erősítése. Továbbra is meggyőződésünk, hogy az alapellátás egyik meghatározó sarokpontjaként sokat tudunk tenni a társadalom tagjai egészségének fenntartásáért, a gyógyító munka hatékonyságáért, a népegészségügyi célkitűzések megvalósításáért. A gyógyszerellátással összefüggő kérdések véleményezése okán és szervezeti kérdésekben az Országos Elnökség négy, az Országos Választmány az Elnökséggel együtt öt alkalommal ülésezett a beszámolási időszakban. Két alkalommal gyógyszergyártói (TEVA, Richter) kihelyezett rendezvényt tartottunk. A „Gyógyszertár” című havi szakmai magazinunk egész évben tudósította az érdeklődőket a szakmai, szakmapolitikai és a minket érintő gazdasági aktualitásokról, szervezeti eseményekről. A MOSZ és a MAOOSZ közös együttműködésével létrehoztuk az egyre népszerűbb „Kérdezze” c. lakossági egészségmagazint. A www.moszinfo.eu hírportálunk látogatottsága – napi 2.300 kattintással – meghaladta az 1.750 ezret. Megtartva a tavaszi gyógyszertár-működtetés operatív munkakonferenciát és az őszi gyógyszerész kongresszust, megrendeztük az éves Gyógyszeres Terápia Menedzsment konferenciát, és két alkalommal szerveztünk az innovatív medicina területéről rendezvényeket. Ismét nagy sikert hozott az Országos Gyógyszertári Asszisztens Konferencia. Részt vettünk a Gyógyszerészhallgatók Országos Találkozóján és folytattuk a Tennessee egyetemmel való hallgatócsere programot. Dr. Paragh György DEOEC elnökkel új típusú oktatási programot egyeztettünk. Rendezvényeinken 2011-ben összesen 3458 regisztrált kontaktot és 162 kiállítót jegyeztünk. Újra meghirdettük – a társszervezetekkel karöltve – az „Év Gyógyszerésze” és a „Kedvenc Patikám” pályázatokat, amelyekkel széles társadalmi elismertséget szereztünk szakmai célkitűzéseinkhez. Felmértük a közforgalmú gyógyszertárakat a Széll Kálmán terv hatására érintő árrés-tömeg csökkenés 2012. évi mértékét, elemeztük azok összetevőit és a tendenciákat. A Szövetség elnöke állandó meghívottja a parlament Egészségügyi Bizottságának. A jogszabály előkészítések során sajnálattal állapítottuk meg, hogy a MOSZ és a Kamara álláspontja gyakran messze távol van egymástól. Ezzel is összefüggésben elsősorban a gyógyszer-nagykereskedőkkel, de a gyáriparral is vezetői és szakértői konzultatív fórumokat építettünk fel. Elsősorban a forrásteremtésre és a kiadáscsökkentésre fókuszálunk. Demonstratíve hangsúlyozzuk, hogy a piaci szereplők csak együtt tudnak kikeveredni a gazdasági recesszióból, miközben igen nagy súlyt fektetünk a betegek adherenciája fejlesztésére. Meggyőződésünk, hogy a rendkívül kedvezőtlen gazdasági környezetben csak rendszerszemléletű, innovatív gondolkodással, és a teljes gyógyszervertikum szoros együttműködésével tudunk stabilitást, eredményt elérni. A 2013-ban belépő kormányzati kompenzációs technikák pozitív irányúak, de messze nem pótolják az ágazat veszteségeit. Tapasztalataink alapján rendkívül nagy adminisztrációs nyomás nehezedik a gyógyszertárakra, amelyek racionalizálása hatékony segítséget tudna nyújtani a gazdálkodás optimalizálásában. Ebben az évben a Szövetség szakmapolitikai homlokterében a beteg-együttműködés fejlesztése a prioritás. Gazdasági téren a forrásbővítést és az ágazati működés harmonizációjával feltárható kiadáscsökkentést tartjuk kiemelten fontosnak. Dr. Mikola Bálint elnök

2 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

„I. Geriátria” Program tervezet 2013. március 01. (péntek) 10.00 – 18.30 1. Prof. Dr. Kiss István: Az idősödő és idős ember – a geriátria feladatai és lehetőségei (45 perc) 2. Prof. Dr. Kiss István: A képzett gyógyszerész lehetőségei az időskorú betegek és hozzátartozóinak egészségügyi tájékoztatásában, medicinális problémákra történő tanácsadásban, gyógyszerelési hibák elkerülésében, kiiktatásában (45 perc) 3. Dr. Egervári Ágnes: Az idős betegek ellátásának hazai egészségügyi-szociális szervezeti rendje, a potenciális fejlesztések irányai (45 perc) 4. Prof. Dr. Székács Béla: Szervek szervrendszerek fiziológiás öregedése I.(45 perc) 5. Prof. Dr. Székács Béla: Szervek szervrendszerek fiziológiás öregedése II. (45 perc)

6. Prof. Dr. Kiss István: Fókuszban a vese: fiziológiás öregedés következményei a vese összetett szabályozó működésében (45 perc) 7. Prof. Dr. Kiss István: Idült vesebetegségek kihívásai idősek és igen idősek körében (45 perc) 8. Prof. Dr. Székács Béla: Időskorúak farmakológiája I. (45 perc) Tesztírás Prof. Dr. Kiss István: belgyógyász, nephrologus, geriáter, képesített hypertonologus, az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke Dr. Egervári Ágnes: neurológus, neuropathologus szakorvos és az idősügyi szociális terület szakértője, a Szociális Klaszter elnöke Prof. Dr. Székács Béla: belgyógyász, geriáter, képesített hypertonologus, az orvostudomány doktora, a Magyar Gerontologiai és Geriátriai Társaság elnöke

„II. Gyógyszertár-működtetés 2013” Program tervezet A konferencia kulcsüzenetei: Egészséget a gyógyszertárból Erőforrások és gyógyszerbiztonság Kényes egyensúly Szakmailag indokolt – gazdaságilag megengedhető

(felkérések) Dr. Cseh Ildikó (OTH) Dr. Bidló Judit (OEP) Dr. Ilku Lívia (MAGYOSZ) Dr. Küttel Sándor (Gyógyszernagyker. Szöv.) Dr. Feller Antal (HPH Zrt.) Dr. Szabó László (TEVA) Dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla (MOSZ)

2013. március 02 (szombat) Fórum SZAKMAPOLITIKAI NAP Egészségi állapot és az ellátórendszer összefüggései Egészségügy és gyógyszerügy Szakma és gazdaság egyensúlya a gyógyszerellátás területén Humánerőforrás az egészségügyben 09.00 – 12.30 (felkérések) Prof. Dr. Szökő Éva (MGYT) Dr. Rácz Jenő (MKSZ – állami egészségügy) Dr. Komáromi Zoltán (háziorvosi ellátás) Dr. Kovács János (MAAOSZ – magánegészségügy) Dr. Mikola Bálint (MOSZ – gyógyszerellátás) Dr. doc. Simon Kis Gábor (MOSZ – gyógyszergazdaság) Dr. Samu Antal (MOSZ – gyógyszÍerészi szolgáltatás) 14.00 – 18.00 Szakhatósági tapasztalatok és változások a gyógyszerellátásban Támogatáspolitikai célkitűzések és finanszírozás Gyógyszergyártás és kereskedelem

2013. március 03 (vasárnap) 09.00 – 10.30 2012. évi adó-, társasági-, és munkajogi környezet (felkérések) Dr. Borsy János (társasági jog) Dr. Szávó Anita (munkajog) Szmicsek Sándor (adó) Fórum

10.30 – 13.00 MOSZ beszámoló közgyűlése 13.00 Zárszó Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 3


Mégis kinek az érdeke? Az önkorlátozás alapvetően igen dicséretes tevékenység. Nekem még T. L. atya, gyermekkorom apologetikusa azt tanította, hogy ha képes vagyok lemondani valamiről a másik javára, akinek ebből előnye származik, akkor helyesen viselkedem. Akik velem együtt a hatvanast tapossák, tudják, hogy korosztályunknak alapvetően ez a közösségi magatartást preferáló gondolkodás ma is a vérében van. Tartok attól, hogy most nem erről szól a történet. Minden fölösleges szabályozás akadályozza a kibontakozást. A kérdés mindössze az, hogy kinek jó, ha a korlátok által szűkül a mozgástér? Az értelmiségi szabadfoglalkozás általánosságban azt is jelenti, hogy egy szakma, különösen egy hivatás magasan kvalifikált diplomás képviselőinek a működési területét nem indokolt a legapróbb részletekig beszabályozni. Ezzel ugyanis a kreativitásukat, ezáltal a hatékonyságukat is korlátozom. Nagyívű, hosszútávú, szakmai konszenzussal kimunkált, a társadalom és az egészségügyi ellátórendszer, de még az egészségpolitika által is egyértelműen támogatott gyógyszerészi hivatást fejlesztő programunkat látom veszélyben. Nagyon nagy veszélyben. Az utóbbi években tapasztalt, a támogatáspolitikai lépésekkel, a fixesítési eljárásokkal, a generikus program szorgalmazásával, a gyógyszergyártók-, és nagykereskedők irányában történt megszorításokkal, de a társadalom elszegényedésével is összefüggő forgalom-, és forráscsökkenés kritikus helyzetbe hozta a gyógyszertárakat. Elsősorban azokat az anyagi (létszám) igényes szakmai fejlesztéseket vagyunk kénytelenek visszafogni, amelyek korábbi, a hivatást fejlesztő, egészségnyereséget viszonylag alacsony befektetéssel elérni képes törekvéseinket jelentették. A kormányzat is elismeri a forráshiányt. Egyes, elsősorban gazdasági orientációjú tevékenységek előírása (generikus program, nagyker-kisker árrés balance, betegtájékozottság biztosítása, gyógyszer-interakciók és párhuzamos gyógyszerelés ellenőrzése, adagolási kontroll biztosítása, gyógyszer-mellékhatások kezelése), kötelezően elvárt, a beteg által leigazolt penzumok teljesítése esetén az elvesztett forrás töredékét szolgáltatási díjként tervezi visszapótolni. Nem arról szól tehát a történet, hogy szakmai irányelveket fogalmaz meg, módszereket ajánl, ezek megvalósításához eszközöket ad és teljesítésük alapján minősít, hanem excel táblázatban előír, és a leigazolt teljesítés arányában fizet.

Sajátos ez a napjainkban tapasztalható, egyes szakmai képviselőink által generált, megfogalmazott, megindokolt, majd saját javaslatát véleményezésében is jóváhagyó, küldetéstudattal kombinált önkorlátozás. Elegánsan persze lehet ezt minőségbiztosított kompetencia-rendszernek tekinteni, de mégiscsak a kiskorúsításról és a rövid pórázról szól a történet. Nem véletlenül a már egyszer lebontott, csak most magasabb szinten készülő, mega-gyógyszertári központot építjük vissza? Miközben a háziorvosi rendelőben felgyűrve az ingujj, és alig látni fehér köpenyt (akár a televízió szintjén is), addig rajtam még a névkitűzőt és a betegmonitort is ellenőrzik. A munkatükör-felmérések alapján az adminisztratív és a szakmai tevékenység aránya a napi 8-10 órás munkaidőben 15 éve 20:80 volt, ma a 12-14 órás munkanapokon megfordult, és megközelíti a 60:40 százalékot. Több mint aggodalomkeltő a jelenség. Tapasztalatainkból fakadó érveink rendre nem érnek el a döntéshozóhoz, javaslataink válasz nélkül maradnak. Ha ezt észrevételezzük, kapunk fél-egy napos határidővel 150 oldalas, már elviekben jóváhagyott előterjesztést, testületi véleményezésre. Ez mégis kinek az érdeke? Hogy nem a gyógyszerész-társadalomé, de nem is a betegeké, az biztos! Nincs itt valaki nagyon félrevezetve? dr. Mikola Bálint

Összefoglaló az egyes gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel és orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról Az előterjesztés célja – a közforgalmú, fiók- és kézi-gyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításával – előírása annak, hogy a gyógyszertáraknak részt kell venniük a részben, vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában. A gyógyszer és betegbiztonság javítása érdekében 2013. évben bevezetendő gyógyszertári 4 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

szolgáltatási díjhoz kapcsolódóan szükséges meghatározni a szolgáltatási díj elszámolhatóságának alapját képező tevékenységek közül a népegészségügyi tevékenységek megvalósításában való kötelező részvételt, ezzel biztosítva a gyógyszertárak népegészségügyi találkozóhellyé való átalakítását. A gyógyszertári szolgáltatási díj vonatkozásában a Kormány 2012. szeptember 12-i ülésén támogatta, a Költségvetési Bizott-

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ság által 2012. szeptember 13-án a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló T/7655. számú törvényjavaslat költségvetési előirányzataihoz benyújtott 426. sz. bizottsági módosító javaslatot. Ezzel megteremtette az egészségügy többletforráshoz jutásának 51,6 Mrd Ft-jából az E. Alap egyéb kiadásaira 4,5 Mrd Ft nagyságrendben átcsoportosított gyógyszertári szolgáltatási díjra elkülönített finanszírozási alapot. A 1412/2012. (IX. 28.) Korm. határozat alapján a patikák stabilizálása érdekében a szolgáltatási díj bevezetése 2013-tól lehetséges úgy, hogy az betegterhet nem eredményezhet. A gyógyszer és betegbiztonság javítását célzó gyógyszertári szolgáltatási díj bevezetéséhez rögzítésre kerül a gyógyszerek vényre történő kiadásakor elvégzendő szakmai szolgáltatások tartalma, valamint pontosításra kerülnek a gyógyszerek kiadására vonatkozó gyógyszerészi és szakasszisztensi kompetenciák. 2012. november 21-én a Kormány részére benyújtásra került az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítására vonatkozó javaslat, amely tartalmazza a szolgáltatási díj elszámolására vonatkozó szabályokat. Az elszámolás alapja a gyógyszertárban kiadott támogatott vény, melyhez a gyógyszerész expediálás során szakmai szolgáltatást nyújt. Ennek mértéke az adott gyógyszertárak esetében a vényszám emelkedésével sávos mértékben csökken (átlagosan 27/Ft/vény), magisztrális gyógyszerek esetében 90 Ft/vény. Ehhez kapcsolódóan szükséges a szakmai szolgáltatás tartalmának meghatározása. Ezért a jogszabály tartalmazza a szolgáltatási díj elszámolhatóságának alapját képező tevékenységek felsorolását (betegtájékozottság biztosítása, gyógyszer-interakciók ellenőrzése, párhuzamos gyógyszerelés ellenőrzése, gyógyszerek adagolás kontrolljának biztosítása, továbbá a gyógyszer mellékhatások kezelése), valamint az expediálás folyamatában a kizárólag gyógyszerészi kompetenciába tartozó feladatokat. A szolgáltatás igénybe vételét a betegnek aláírásával kell igazolnia. A korábbi szabályozás értelmében a vényen rendelt gyógyszer kiadása során a vényen azonosításra alkalmas módon – többek között – fel kell tüntetni a gyógyszertár nevét, címét vagy az azonosításra alkalmas jelét. A vények ellenőrzése során azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által elfogadott számsor szerint nehéz azonosítani a gyógyszertárat, ezért nem elegendő, hogy ezek az adatok csak vagylagosan kerüljenek feltüntetésre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézséget okoz a mindennapokban a gyógyszertáraknak és a betegeknek egyaránt a gyógyszerek kiadhatóságának ideje és felhasználhatóságának viszonya. Ezért előírásra kerül, hogy a gyógyszertárból oly módon kerülhetnek kiadásra a gyógyszerek, hogy az adagolás figyelembevételével biztosított legyen a gyógyszerek lejárati időn belüli felhasználásuk. 2012. évi CCXII. törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról 12 törvényt módosító – egészségügyi salátatörvény jelent meg a december 27-i Magyar Közlönyben amely több rendelkezésében is érinti a lakossági gyógyszerellátást. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

Az Eüak. 14/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A gyógyszerész a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti cél érdekében – amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg – megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat – úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét. (4) A gyógyszerkiváltás során a gyógyszerész akkor ismerheti meg a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatait, ha a gyógyszerellátásban részesülő biztosított személyesen jár el. (5) A gyógyszerész a biztosított kérésére a biztosított részére tájékoztatást ad a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatairól.” A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása 93.§ (1) A Gyftv. 17. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyászati segédeszköz szaküzletekben, a gyógyszertárban, valamint a gyártók, forgalomba hozók és forgalmazók honlapján a betegek tárgyilagos tájékoztatására szolgáló, kizárólag a 21/A. § szerinti katalógusban szereplő adattartalommal rendelkező eszközismertetésre.” (2) A Gyftv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott forgalomba hozatali engedély jogosult termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában (ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtés alapú kedvezmény, meghatározott gyógyszertárban történő kiváltásra ösztönzés útján, a beváltott vények számához köthetően bármilyen anyagi előny vagy természetbeni juttatás nyújtása, vagy más hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése vagy ahhoz bármilyen előnyök kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása esetén adott bármilyen kedvezmény – az árkedvezmény kivételével – kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel. A gyógyszertárban gyógyszer, Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 5

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálásához, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevételéhez kötődő bármilyen e törvényben szabályozott kedvezmény, ajándékozás adása kizárólag a gyógyszertárban a kiszolgáltató szakszemélyzet útján valósulhat meg. A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem adhat alapot a gyógyszertárat működtető gazdálkodó szervezet más üzletétől, vagy más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre, ajándékozásra.” 96.§ (1) A Gyftv. 53/B. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését, a) ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik, vagy b) ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan megsemmisül, vagy c) amennyiben a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga azért kerül megszüntetésre, mert a közforgalmú gyógyszertár az azt működtető gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy egyéni cég tulajdonában lévő ingatlanba kerülne áthelyezésre. (2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen/településrészen/ kerületben az áthelyezendő gyógyszertár bejáratától számított – közúton mért – maximum 1000 méter távolságon belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van.” (2) A Gyftv. 53/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár az adott településen/városban a lakossági gyógyszerellátást egyedüliként biztosítja, úgy a közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését az adott településen/városon belül.” 98. § (1) A Gyftv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A több mint 48 órát nyitva tartó gyógyszertár vezetője más munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn, ide nem értve: a) a tudományos, oktatói, illetve a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet, vagy b) a települést egyedüliként ellátó, egy gyógyszerésszel működő közforgalmú gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészei közötti megállapodáson alapuló, évente 60 napot meg nem haladó helyettesítést.” (2) A Gyftv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A gyógyszertár vezetője – az általa vezetett közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertár kivételével – csak egy gyógyszertárat vezethet.” Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosítása „Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés 6 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

22/A. § (1) A gyógyszerek kiszolgáltatása során a gyógyszerésznek és a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakembernek biztosítania kell a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség-hatékonyság érvényesülését. (2) A gyógyszerek kiadása során nyújtott egészségügyi szolgáltatás keretében a gyógyszertárban végzett valamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni a beteg számára egy időben kiadott gyógyszerek vonatkozásában. (3) A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében a gyógyszerész, illetve a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakember az alkalmazott gyógyszerek tekintetében a) részletes betegtájékoztatást ad; b) a klinikailag jelentős interakciókat feltárja; c) azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedésével járó kockázatokra felhívja a figyelmet, ha a beteg helyettesíthető hatóanyagot tartalmazó gyógyszert alkalmaz; d) a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség megelőzési módokról; e) felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat; f) ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. 22/B. § A gyógyszerbiztonsági ellenőrzés során a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, illetve a gyógyszerkiadási folyamatba gyógyszerész bevonása szükséges: a) a gyógyszerek egyidejű kiadásakor klinikailag jelentős interakció észlelése esetén, vagy b) olyan gyógyszer esetén, amelynek előzetes alkalmazása során a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, c) párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, illetve beteg-együttműködési hiány azonosított, d) nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, vagy e) a beteg kérésére, vagy f) a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. 22/C § A gyógyszerész a beteg részére a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, valamint korábban kiváltásra kerülő gyógyszerek tekintetében a gyógyszerelési problémák felmérését, és annak megoldására történő javaslat tételét.” A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosítása A közforgalmú, fiók- és kézi-gyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: 41/2007. EüM rendelet) a „Közforgalmú gyógyszertár” alcímet követően a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § Az egyének egészségük iránti felelősségének erősítése és az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása érdekében a személyi jogos gyógyszerész által vezetett gyógyszertár közreműködik a részben, vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában.” A Kormány 376/2012. (XII. 19.) rendelete az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A Kormány a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 90 § Az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/ 2010. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 364/2010. Korm. rendelet) a következő 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § (1) A gyógyszertár a Gyftv. 44/B. §-ában foglaltak alapján az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 4. Egészségbiztosítás egyéb kiadásai alcím, 4. Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások jogcímcsoport, 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím előirányzata (e § tekintetében a továbbiakban: előirányzat) terhére a vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért és a magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatási díjban részesül. (2) A vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért járó szolgáltatási díjat a támogatásban részesülő gyógyszer kiváltására szolgáló vények száma alapján kell meghatározni. A gyógyszertár az adott hónapban kiszolgáltatott támogatott vények számának függvényében az 1. mellékletben – az adott évre vonatkozóan – meghatározott összegű vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésen alapuló szolgáltatási díjra jogosult vényenként. A vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésen alapuló szolgáltatási díj értéke a vényszám emelkedésével sávosan csökken. (3) A magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért járó szolgáltatási díjat a támogatásban részesülő, magisztrális gyógyszerkészítési tevékenységet igénylő gyógyszer kiváltására szolgáló vények száma alapján kell meghatározni. A gyógyszertár az adott hónapban kiszolgáltatott magisztrális gyógyszerkészítési tevékenységet igénylő vények számának függvényében a 2. mellékletben – az adott évre vonatkozóan – meghatározott összegű magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésen alapuló szolgáltatási díjra jogosult vényenként. (4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt szolgáltatási díjak kifizetéséről január-október hónapok vonatkozásában a tárgyhót követő hónap 20. napjáig az OEP gondoskodik havonta. (5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt szolgáltatási díjak kifizetéséről november-december hónapok vonatkozásában december hó 20. napjáig az OEP úgy gondoskodik, hogy november hónap tekintetében az 1. mellékletben és a 2. mellékletben meghatározott összegű díjakat veszi figyelembe, míg december hónap vonatkozásában a január-novemberi hónapokra

teljesített kifizetések arányait figyelembe véve az előirányzaton még rendelkezésre álló összeg kerül kiosztásra. (6) A Kormány a (2) és a (3) bekezdés szerinti, az 1. mellékletben és a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatási díjakat évente, az adott évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben erre a célra meghatározott összeg függvényében rendeletben állapítja meg. (7) A rendelkezésre álló előirányzatot figyelembe véve a Kormány a (2) és a (3) bekezdés szerinti, az 1. mellékletben és a 2. mellékletben meghatározott, a tárgyévre vonatkozó szolgáltatási díjakat a tárgyév június 30-áig, illetve a tárgyév szeptember 30-áig felülvizsgálja, és amennyiben az előirányzat betarthatósága érdekében a szolgáltatási díjak módosítása szükséges, úgy azoknak a tárgyévben még nem teljesített kifizetésekre vonatkozó értékeit rendeletben állapítja meg.” 2. § (1) A 364/2010. Korm. rendelet az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. (2) A 364/2010. Korm. rendelet a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki. 3. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. mellékletek a Korm. rendelethez Gyógyszertárak részére juttatandó, vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésen alapuló szolgáltatási díj értéke A gyógyszertárak részére juttatandó, vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésen alapuló szolgáltatási díj vényszám emelkedésével sávosan csökkenő értéke 2013. évre vonatkozóan: A Támogatásban részesülő, adott sávba tartozó 1. kiszolgáltatott vények száma (db) Vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó 2. gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szolgáltatási díja/vény

B 0-2 000

40 Ft

C

D

E

2 001-5 000 5 001-10 000 >10 000

20 Ft

10 Ft

0 Ft

Gyógyszertárak részére juttatandó, magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szolgáltatási díjának értéke A gyógyszertárak részére juttatandó, magisztrális gyógyszerkészítéshez kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szolgáltatási díjának értéke 2013. évre vonatkozóan: A 1. Magisztrális gyógyszerbiztonsági ellenőrzés szolgáltatási díja/vény

B 90 Ft

MOSZinfo



Változások a patikanyitás és működtetés szabályaiban Az év végi jogszabály alkotási/módosítási hisztéria közepette, minden különösebb hírverés nélkül került sor december 17-én az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény elfogadására, melynek kihirdetése is puccsszerűen következett be december 27. napján. Kellett is sietni, hiszen január 1-vel több rendelkezés hatályba lépett. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy aki elmélyülni kíván a módosító törvény rendelkezéseiben, az annak az indokolását nem fogja megtalálni a Magyar Közlönyben, hiszen ennek megjelentésére már végképp nem jutott idő. Ehhez csak a www.parlament.hu oldalon lehet hozzájutni (T-9065 iromány), ám az itt szereplő indokolás még az előterjesztés indokolása, tehát a hivatkozási paragrafusszámok még véletlenül sem egyeznek a kihirdetett törvény szakasz számaival. Ennek ismeretében sok időt és türelmet kívánok annak, aki ebből akar „okosodni”. A cikk ehhez kíván segítséget nyújtani, azzal, hogy a legfontosabb módosításokat egy csokorba szedi. A módosítás a patikát a szatócsbolt szintjéről végre az egészségügyi intézmény szintjére emelte. (2006. évi XCVIII. törvény – a továbbiakban Gyftv. – 2. § (3) bekezdés) Megengedetté vált a reklámozás a patika honlapján, azaz, ott meg lehet jelentetni a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámját is. (Gyftv. 17. § (4a) bekezdés). A 8. bekezdés ismét szigorított az „üveggyöngy” akciókon, amelyek szabályozása eddig sem a várt eredményt hozta. Az új szabályozás indokolása szerint egyértelművé válik ezáltal, hogy a gyógyszertárban forgalmazható egyetlen termék vásárlásához sem kötődhet semmilyen kedvezmény a gyógyszertáron kívül. Ennek eredményeként talán megszűnik a patikát üzemeltető cég tulajdonában lévő ABC-ben történő, cukorra váltható bónusz pontok osztogatása. Megszűnt a szolidaritási díj 2013. január 1-től. Remek új szabály a Gyftv. 44/B §-a, amely kimondja, hogy a „közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógy8 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

szerbiztonságot elősegítő szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint – az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére – szolgáltatási díjban részesül.” A gyógyszertárak szolgáltatási díja – összhangban a költségvetési törvény módosításával – a gyógyszertárak által nyújtandó gyógyszerbiztonságot és betegbiztonságot elősegítő szolgáltatások új finanszírozási eleme. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata fedezetül szolgál a vényköteles gyógyszerek, valamint magisztrális gyógyszerek kiadásánál biztosítandó hatékonyságot és beteg-együttműködést javító, valamint a költségtakarékos gyógyszerfelhasználást elősegítő gyógyszerbiztonsági validálást és gyógyszerészi gondozási tevékenységet jelentő dokumentált többletszolgáltatásokra. Az erre vonatkozó és a törvényben hivatkozott jogszabály a 134/1999. (VIII.31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról. Ez a jogszabály azonban a cikk írásának idején még nem tartalmazza a finanszírozás mértékét, annak ellenére, hogy a Gyftv. 77. § (1). bekezdés h. pontja ezt a Kormány feladatául szabja. Szűkült a fiókgyógyszertár áthelyezésének a lehetősége. A jövőben ezt csak az adott településen belül lehet engedélyezni. A jogalkalmazási gyakorlat során számtalan problémát okozott a közforgalmú gyógyszertárak áthelyezési kérelmeinek teljesítése. Ez a jövőben talán egyértelműbb és egyszerűbb lesz, hiszen további korlát kerül be a jogszabályba: 53/B. § (1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését, a) ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik, vagy b) ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan megsemmisül, vagy

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális c) amennyiben a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga azért kerül megszüntetésre, mert a közforgalmú gyógyszertár az azt működtető gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy egyéni cég tulajdonában lévő ingatlanba kerülne áthelyezésre. (2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen/településrészen/kerületben az áthelyezendő gyógyszertár bejáratától számított – közúton mért – maximum 1000 méter távolságon belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van. (2a) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár az adott településen/városban a lakossági gyógyszerellátást egyedüliként biztosítja, úgy a közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését az adott településen/városon belül. Az (1) bekezdés c. pontja üdvözlendő rendelkezés, hiszen eddig korlátot jelentett a bérleményben működtetett gyógyszertárak részére, hogy saját tulajdonú ingatlanba költözzenek át, ugyanis erre csak a bérbeadó hátrányos rendelkezése folytán kerülhetett sor. Igaz nem volt nagy feladat ilyen tartalmú rendelkezést kicsikarni, de a mostani szabályozás ezt a kényszert is feloldotta. Értelmetlen korlátot teremtett viszont a (2) bekezdéssel ebben az esetben, mert csak az 1000 méteren belüli áthelyezésre van így lehetőség, ha az adott településen másik gyógyszertár is működik. Érdekes szabály a Gyftv. 62. §. (2) bekezdésének módosítása, amely csak a 48 órás nyitvatartást meghaladó patikák esetében tiltja meg a vezetőnek, hogy más munkaviszonyt létesítsen. Ugyanakkor a (2.a) bekezdés csak egy gyógyszertár vezetését engedélyezi a személyi jogosnak. Ez annyit jelent viszont, hogy személyi jogosként csak egy helyen dolgozhat, de nincs akadálya annak, hogy ha a gyógyszertár például csak 40 órás nyitva tartással működik más helyen is vállaljon gyógyszerészi munkát, akár közforgalmú patikában

is. Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ennyire kevés a gyógyszerész ma Magyarországon, esetleg ennyire nem lehet megélni a személyes gyógyszertárvezetési jogból? Figyelemre méltó új szabály, hogy közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha a) a működtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész tulajdonhányada, vagy b) a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada együttesen a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50%-ot. A személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerész tulajdonhányada maximum négy, a gyógyszerész által megjelölt közforgalmú gyógyszertár esetén vehető figyelembe. Ez a rendelkezés anynyit jelent, hogy a korábbiakhoz képest már azt a gyógyszerész is figyelembe tudjuk venni a számítás során, aki nem áll munkaviszonyban a patikát üzemeltető társaságnál, csak tagsági viszonya alapján kell őt figyelembe venni a tulajdoni arányok/viszonyok megállapításakor. Ez azonban nem jelent korlátlan tagsági viszonyt, legalábbis nem a figyelembevétel során. Érdekes kérdés lesz ennek az ellenőrzése, hiszen a cégnyilvántartásból nem derül ki a tulajdonos szakképesítése, erre már a doktori címből sem lehet következtetni, olyan országos nyilvántartás pedig nincs, amely a gyógyszerész tulajdonosok felsorolását tartalmazná. Ebből következően nem kis feladatot ró a rendelkezés az engedélyező szakhatóságra, aki a jelen helyzetben ismét csak a nyilatkozó becsületére hagyatkozhat. A 83/A §. a korábbiakhoz képest megadott határidőket módosította, így most már a 2013. január 1-i állapot lesz az irányadó a tulajdoni arányok meghatározása során. Borsy Ügyvédi Iroda Dr. Borsy János Mátyás ügyvéd társasági jogi és cégjogi szakjogász

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak idén lettek hatályosak. Az új munka törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.), amely munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számításra vonatkozó szabályok tekintetében akként rendelkezett, hogy azok csak 2013. január 1-jétől lépnek hatályba. Ebben a cikkben a január 1-jétől alkalmazandó új munkajogi szabályokról szeretnénk rövid áttekintést adni. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai az új Mt.ben lényegesen egyszerűsődnek. Az új szabályozás a régi Mt.-től eltérően nem említi külön-külön az átirányítás (más munkakörben foglalkoztatjuk átmenetileg a munkavállalót), kiren-

delés (más munkáltatónál történik a foglalkoztatás) és kiküldetés (a munkaszerződésben meghatározott munkavégzési helytől eltérő helyen történő foglalkoztatás) intézményét, hanem ezek helyett használja a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás gyűjtőfogalmat. Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 9

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Felhívjuk rá a figyelmet, hogy ezt az időkorlátot a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetköreire, tehát a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, foglalkoztatónál történő foglalkoztatásra összességében kell figyelembe venni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korábbi szabályoktól rövidebb időtartama az intézmény átmeneti jellegét szándékozik hangsúlyozni. Amennyiben a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a maximális időtartamra vonatkozó korlátot arányosan kell alkalmazni. Újdonság, hogy lesz lehetőség a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás munkaórában történő számítására is, azonban a munkanapban és a munkaórában történő elszámolás nem kombinálható. Ugyancsak változás a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál (korábban kirendelés) történő foglalkoztatás tekintetében, hogy az új Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozást, miszerint a munkáltatóknak egymással tulajdonosi kapcsolatban kell állniuk. Szabadság Az új Mt.-ben rögzítésre kerül, hogy a munkavállaló a munkában töltött idő alapján jogosult szabadságra. A törvény azt is meghatározza mi minősül munkában töltött időnek. Így szabadásgra jogosító időszak a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama. Változás tehát, hogy csökken azon időszakok köre, amelyek munkavégzés hiányában is szabadságra jogosítják a munkavállalót. Továbbra is megmarad az alap- és pótszabadság rendszere, azzal a változással, hogy minden munkavállalót egységesen 20 munkanap alapszabadság illet meg. Az életkor után járó plusz napok pótszabadságként kerültek szabályozásra anélkül azonban, hogy az arra való jogosultság feltételei, illetve azok mértéke változott volna. A gyermekek után járó pótszabadság továbbra is mind a két szülőt megilleti. Változás, hogy fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal nő a pótszabadság tartama. Az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadság mértékét ikergyermekek esetén a korábbi 5 munkanapról 7 munkanapra emeli fel az új Mt. További változás az is, hogy nemcsak a vak munkavállalóknak biztosít a törvény 5 munkanap pótszabadságot, hanem minden olyan egészségkárosodást szenvedett munkavállalónak, akinél azt rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékben megállapította.


A szabadság kiadására vonatkozó szabályok is egyszerűsödtek az új Mt.-ben. A szabadságot továbbra is a munkáltató adja ki a munkavállalónak. Változás, hogy a jövőben 7 munkanap szabadságot kell legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. E tekintetben korlátozás, hogy ez a fajta rendelkezési lehetőség nem illeti meg a munkavállalót a munkaviszony első három hónapjában, továbba az is, hogy a munkavállalónak a szabadság kiadására vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni. A régi szabályozástól eltérően, az új jogszabály szerint a szabadságot, eltérő megállapodás hiányában, úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. A munkáltató szabadság kiadásának időpontjáról való előzetes közlési kötelezettségének határideje 30 napról 15 napra csökkent. Jelentős változás, hogy amennyiben a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint ami őt megilleti, úgy a „többlet” díjazás nem követelhető vissza. Maradt a főszabály, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, azonban bővült az ez alóli kivételek köre. Így a korábbi lehetőségeken túl az esedékesség évét követően is kiadható a szabadság az alábbi esetekben is: A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Amennyiben a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadni. Lényeges változás, hogy a felek megállapodása alapján lehetőség lesz arra, hogy a munkáltató az alapszabdság és az életkor után járó pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Az új Mt. akként rendelkezik, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Erre tekintettel

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadás során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Betegszabadság A betegszabadság időtartama az új Mt. szerint is marad 15 nap naptári évenként, amely időarányosan illeti meg a munkavállalót, ha a munkaviszonya évközben kezdődött. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a munkavállalónak. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság A szülési szabadság intézménye a korábbi szabályozással egyezően fennmarad. A gyermek gondozása céljából a gyermek hároméves koráig továbbra is jogosult lesz a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igénybe venni. Jelentős változás azonban, hogy erre mind a két szülő jogosult lesz az új Mt. szerint. A munkavállaló hozzátartózójának tartós ápolása céljából az ápolás idejére a jövőben is jár fizetés nélküli szabadság, azonban ennek maximális időtartama az új szabályok szerint 2 év lesz. Az önerős lakásépítéssel kapcsolatos kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság megszűnik. A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult. A munkavállalónak 15 nappal korábban írásban kell bejelentenie a fizetés nélküli szabadság igénybevételét. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban az erre irányuló szándék közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Távolléti díj számítás Az új Mt. már nem ismeri az átlegkereset intézményét, helyébe – korábbi szerepét is megtartva – a távolléti díj kerül. Erre tekintettel a távolléti díj számításának szabályai különös jelentőséggel bírnak. A számítási módot, amely egyébként lényegesen megváltozott, az Mt. 148-152.§-ai részletesen meghatározzák. Összefoglalva azt lehet elmondani, hogy a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Az időbéres dolgozó esetében a főszabály az, hogy az alapbér időarányos részére jogosult a munkavállaló. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében az alapbért figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj számításánál. A bérpótlékot – azok közül is csak a 141-142. §-ban és a 144. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, ügyeletre és készenlétre járó bérpótlékot – a törvényben foglalt szabályok szerint és kizárólag akkor kell figyelembe venni ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva. A távolléti díj számítása során külön-külön kell meghatározni az alapbérre, teljesítménybérre és bérpótlékra eső összegeket, és azok együttesen fogják majd képezni a távolléti díjat. Dr. Szávó Anita Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 11

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Tudósítás a GYOK 2012 rendezvényeiről IV. (befejező) rész A Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2012. évi rendezvényei vasárnap, az „Innováció a gyógyszerészetben” szakmai továbbképzés előadássorozattal zárultak. Prof. Dr. Kékes Ede programindító előadása a Medistance rendszert mutatta be a gyógyszerészi gondozási gyakorlatban. A cardiovascularis és metabolikus veszélyek elhárítása érdekében, egészség ellenőrző igény jelentkezik a veszélyeztetett vagy idős egyének számára. Ez főként a vérnyomás folyamatos ellenőrzése, a cukorbetegek vércukor értékeinek, a lipid profil-, a koleszterin-, a triglycerid szint ellenőrzése, a szívfrekvencia mérése, és az életet veszélyeztető aritmiák, ischemiás jelek felderítése területein jellemző. Ezzel összefüggésben felértékelődnek a távegészség ellenőrzésbe bevonható populáció lehetőségei – fejtette ki Kékes professzor.

Egészsége fenntartásában szerepet kaphat az egyén, aki meg tudja venni vagy bérelni tudja a mérőeszközt, s a család, aki figyelemmel tudja kísérni a beteg állapotát. Kiteljesedik a gyógyszerészi gondozási tevékenység, ezáltal is új távlatok nyílnak a háziorvosi munka segítésében, az ellenőrzési, gondozási tevékenység megalapozásában. Támogathatóvá válik az idős egyénekkel foglalkozó közösségek (Öregek Otthona, Idősek Klubja, Szociális Otthon) egészségellenőrzési munkája is. A gyógyszerész szerepére kitérve, a betegek gondozása terén meg kell oldani a rendszer eszközeinek az egyénhez juttatását, a szolgáltatások előkészítését, ennek adminisztratív feladatait. Felépíteni a távellenőrzési rendszert, majd gondoskodni a metabolikus szindrómában szenvedő egyének gondozási programjának elvégzéséről, annak adminisztrációjáról. Továbbiakban a rendszer gyakorlati megvalósításával, és a gyógyszerész gondozási tevékenységben való részvételével öszszefüggő kérdéseket taglalta részletesen az előadó. Bemutatta a program technikai és adminisztratív környezetét, útmutatást adott a mérési adatok feldolgozása, az értékelési szempontok kialakítása, és a kommunikációs folyamatok felépítésére egyaránt.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Az innovatív megoldások sorát folytatva Kerpel-Fronius Sándor professzor úr a molekuláris célzott terápia egyes kérdéseibe avatta be a nagyszámú, érdeklődő hallgatóságot. A rosszindulatú tumorok növekedését döntően befolyásoló területeket ismertetve a külső növekedési tényezőktől való fokozatos függetlenedésre, a növekedési önstimuláció kialakulására, a növekedést gátló ingerek iránti érzékenység megszűnésére, a határtalan osztódási képességre, az apoptózis hiányára, a folyamatos angiogenesisre, valamint a szöveti penetrációra, és a metasztázis kialakulása egyes kérdéseire hívta fel a figyelmet gondolatvezetésében.

A tumorellenes szerek azonosításának két módszerét bemutatva ismertette egyfelől a széleskörű szűrés, screening alapján alkalmazott citotoxikus szereket, amelyek az osztódó sejtekre kifejtett általános citotoxikus, illetve sejtpusztító hatással, széleskörű klinikai toxicitási spektrummal rendelkeznek. Másfelől a molekuláris célpontok alapján alkalmazott citosztatikus szereket, amelyek a sejtosztódás folyamatában, szabályozásában résztvevő biokémiai mechanizmusok által, jelátviteli rendszerek célzott molekuláris szintű gátlásával, egyben szűkebb, funkcionális jellegű klinikai mellékhatás spektrummal rendelkeznek. Kerpel professzor a kapcsolódó jeltovábbítási rendszereket elemezve részletesen ismertette receptor tirozin kinázok hatásmechanizmusát, vizsgálva, hogy melyik (direkt-, immun effektor-, komplement-, vagy ellenanyag függő celluláris citotoxikus) hatás felelős a terápiás hatásosságért a különböző indikációkban. Előadásának második részében részletesen elemezte a gyógyszerkutatásban és fejlesztésben fellelhető főbb akadályokat, a transzlációs medicina (az innovatív farmakológiai kutatási irányok, biomarkerek, klinikai módszerek, eljárások és vizsgálati elrendezések együttes alkalmazása) egyes klinikai és gazdasági megközelítésű problémáit. Zárógondolataiban kitért a genetikai kutatás és klinikai gyógyszerfejlesztés követelményeinek klinikai vizsgálatokban való harmonizációja egyes lehetőségeire.

A klinikai vizsgálatok hazai és a környező országokban tapasztalt helyzetéről a gyógyszerészek klinikai vizsgálatokban vállalt szerepéről tartotta prezentációját Dr. Tarnai Judit, a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága vezetője. Elöljáróban régiónként és a terápiás területeket illetően ismertette a klinikai vizsgálatok számát, megoszlását, dinamikáját, eredményességét, majd kitért a magyarországi megvalósíthatóságra is. Magyarország helyzetével, a hazai jellemzőkkel, a klinikai vizsgálatok területén tapasztalt előnyökkel összefüggésben kiemelte az adatok hitelessége, a precizitás, a kiszámíthatóság és szervezettség, a hatékony betegbevonás eseteit. Leszögezte, a vizsgálók jól felkészültek, pontosak, motiváltak, a vizsgálatszervezők többsége egészségügyi végzettségű, megfelelő a reguláció, a jogszabályi és hatósági környezet színvonala kiszámítható, EU konform, és áttekinthető. Az átláthatóság érdekében javítani kell viszont a szerződéskötések területén, ügyelni kell a költséghatékonyságra. Bizonyos vizsgálóhelyek telitettek, a legjobb vizsgálóhelyekért nagy a konkurenciaharc. A klinikai vizsgálatokban való részvétel amellett, hogy az egészségügyi rendszert közelebb viszi az innovációhoz, segíti a minőségi szemlélet és rendszeresség kialakítását. Ezen túlmenően lényeges a betegek hozzáférése a legújabb terápiás lehetőségekhez, nem utolsó sorban erősíti a hazai szerepvállalást a nemzetközi tudományos vérkeringésben, s pozitív hatása van az egészségügyre és a tudományra egyaránt.



Előadásának második felében az előadó hangsúlyozta a gyógyszerész szerepét a klinikai vizsgálatokban. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is vonzó volt a klinikai vizsgálatok elvégzése szempontjából. Motivált és jól képzett a vizsgálói személyzet, pozitív a hatósági környezet és a betegpopuláció, ami Jelenleg is megbízható, komoly szintér a nemzetközi klinikai vizsgálatok lefolytatásához.

Új, hatékony lehetőségeket ismertetett előadásában egy rendkívül problematikus terápiás területen, az antikoaguláns terápiában Dr. Takács Gézáné intézetvezető főgyógyszerész. Az antikoaguláns kezelés alkalmazási területe egyre szélesebb és a terápia időtartama is egyre hosszabb. A véralvadásgátló terápia nem veszélytelenhúzta alá a témakör aktualitását az előadó. A terápiát befolyásolhatja életkor, társbetegségek, genetikai tényezők, és a mellékhatások is. Az antikoaguláns terápia evolúcióját tekintve 1941 óta (Karl. P. Link, warfarin) máig nem volt új orális antikoaguláns készítmény – szögezte le. Orális antikoagulánsok jelenleg a K-vitamin antagonisták (acenocumarol, warfarin), amelyek alkalmazásának limitáló tényezői a nehezen megjósolható terápiás válasz, a szűk terápiás tartomány (INR: 2-3), a rendszeres véralvadási vizsgálatok szükségessége, a lassú beállítás/leállítás, a gyakori dózismódosítás, ugyancsak gyakori gyógyszer-, étel és más gyógyszerekkel való kölcsönhatás, és az esetleges Warfarin rezisztencia. Mindezen tényezők nehézkessé teszik alkalmazásukat. Az új orális antikoagulánsok közül kettőt már a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatunk. Egyik a Rivaroxaban, ami Xa-faktor gátló, másik a Dabigatran, ami direkt trombin gátló. A szintén Xa-faktor gátló apixaban-nal is befejeződtek a vizsgálatok. Takács doktornő részletesen elemezte az új orális antikoagulánsok és a warfarin meghatározó terápiás adatait, farmakokinetikai- és dinámiás sajátosságait, újabb indikációs területeit és terápiás javaslatait. Az új orális antikoagulánsok potenciális előnyei között elismert tényező a magas specificitás, a megjósolható farmakokinetika. Emellett jó a tolerálhatóság, napi egyszeri-kétszeri adással fix a dózis, nem kell monitorozni, gyors a hatáskezdet, kevesebb a gyógyszer-interakció, és nincs, vagy minimális az étel-kölcsönhatás. Megoldásra váró problémák között említette az előadó, hogy nincs elfogadott monitorozási lehetőség (speciális esetekben – pl. trauma, sürgős műtét – szükség lehet az új orális antikoagulánsok plazmaszintjének meghatározására), és nincs specifikus antidotum. Ezen felül a késői biztonságosságról kevés az információ (rivaroxabannal 27 hónapig van), nincs „fej-fej” melletti összehasonlítás az új szerek között. További információk szükségesek a magas kockázatú betegek (pl. aktív tumor, warfarin-terápia melletti gyakori VTE) új OAC terápiájával kapcsolatban.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Összefoglalva a gyors hatáskezdetű, laboratóriumi monitorizálást nem igénylő orális antikoagulánsok számos előnnyel rendelkeznek a K vitamin antagonistákkal és az LMWH-kal szemben. Megjelenésük lehetővé teszi a VTE hatékonyabb profilaxisát és terápiájának egyszerűsödését, és azt is, hogy a napjainkban alulkezelt pitvarfibrilláló betegek szélesebb körű és jobb terápiában részesüljenek. A GYOK 2012 4 napon átívelő szakmai-, tudományos- és szakmapolitikai rendezvényeit, fórumait, Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke összefoglalója zárta. Az elnök röviden értékelte a kongresszus munkáját, megfeleltette a célkitűzéseket és az elvégzett munkát. Ismertette a „GYOK 2012 Záródokumentuma” tervezett főbb elemeit, amelyeket a MOSZ Közgyűlése fog véglegesíteni. A GYOK 2012 rendezvényeiről szóló összefoglalókat (I.-IV.) készítette: Dr. Mikola Bálint

MOSZ évnyitó Választmányi ülés A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége január 16án, évnyitó Választmányi ülésén az előre kiküldött munkaanyag alapján áttekintette az év elejétől hatályos, a gyógyszerellátással szorosan összefüggő új jogszabályi környezetet. A helyes értelmezésben és a munkában segítségünkre volt Dr. Cseh Ildikó Magyarország tiszti-főgyógyszerésze. Megbeszélésre került az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz ellátás, és a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása egyaránt. Megvitattuk a gyógyszertárban folytatható marketing szabályozás és a gyógyszertár áthelyezés szabályozásának változásait, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosítását és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról rendelkező, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítását is. Dr. Cseh Ildikó (aki gyógyszerész családból származik, 30 éve végzett, korábban szakfelügyelőként dolgozott, 11 éve van az ÁNTSZ-nél) vitaindítójában részletesen ismertette a marketing tevékenység változásaival, valamint a gyógyszer-

tárak áthelyezésével, a fiókgyógyszertár és közforgalmú gyógyszertár átalakulással összefüggő kérdéseket. Kitért a gyógyszertáron kívüli és internetes gyógyszerforgalmazás, a gyógyszertár tulajdoni hányad eseteire is. A diszkusszió során élénk és konstruktív vita bontakozott ki a honlap működtetési bejelentési kötelezettség, az elektronikus betegtájékoztató rendszer, a közeli lejáratos, és a P4 csoportú gyógyszerek expediálása, és a személyi feltételek biztosítása kapcsán. Tisztifőgyógyszerésznő zárszavában ismertette az ÁNTSZ 2013. évi ellenőrzési szempontjait. A Választmányi ülés második részében a jelenlévők meghallgatták és véleményezték a MOSZ 2013. évi költségvetési tervezetét és éves oktatási programját, amelyeket a márciusi közgyűlés fog véglegesíteni. Sor került a „Gyógyszertár-működtetés 2013” konferencia előkészítésével összefüggő kérdések megtárgyalására, majd a fórum – jogosítványával élve – új tagfelvételi kérelmekben hozott döntéseket. Az ülést bensőséges hangulatú újévi fogadás zárta, amelynek a Szövetség Oktatási Kabinetje adott otthont. MOSZinfo



INR szint meghatározásának lehetősége gyógyszertárban (a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2012. évi Ifjúsági Fóruma I. helyezett versenyelőadása)

I. rész A keringési rendszer megbetegedései, ezen belül a trombózis világszerte vezető helyen áll a halálozási statisztikák tekintetében. A thrombo-emboliás betegségek csak Magyarországon félmillió embert érintenek, akiknek kezeléséhez rendszeres laboratóriumi kontroll szükséges. Az ezzel járó kényelmetlenség is szerepet játszhat abban, hogy a betegek közel 40 százaléka – hatalmas kockázatot vállalva – rosszul beállított véralvadási szinttel él. A lakosság nem rendelkezik kellő információval sem a megelőzéssel, sem a betegség kezelésével kapcsolatban, pedig ez az a betegségcsoport, ahol megfelelő életvitellel nagy százalékban megelőzhető lenne a trombózis kialakulása. A már kialakult betegség esetében a beteg tudatos, aktív közreműködése a kezelés során lényegesen csökkenthetné a mortalitást. A trombózis felismerésében és a helyes diagnózis kialakításában a háziorvosnak és a gyógyszerésznek nagyon fontos szerepe van. Az alattomos betegség sokszor nem igazán kifejezett tünetekkel indul, ugyanakkor életmentő lehet, hogy minél előbb felismerjék: trombózis alakult ki a betegnél. A thromboemboliás betegségek kialakulásának esélyét növeli, ha a Leiden-mutáció mellett – amely jelenleg nem befolyásolható rizikófaktor – más kockázati tényezők is jelen vannak, mint például a fogamzásgátló tabletták szedése, a dohányzás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód és a visszértágulat. A trombózis kialakulásának három oka ismeretes: a lelassult véráramlás, az érfalsérülés és a véralvadékonyság fokozódása. Ezek egyaránt kedveznek a vérrögképződésnek és a gyorsan kialakuló érelzáródásnak. Így tehát fontos lenne, hogy a háziorvosok, illetve a gyógyszerészek rendelkezésére álljon a megfelelő diagnózishoz szükséges gyors laborvizsgálat. Egy Magyarországon kikísérletezett vegyületnek köszönhetően lényegesen könnyebbé válhat a véralvadásszint, azaz az INR-érték ellenőrzése, ami csak hazánkban több százezer K-vitamin antagonista gyógyszert szedő, vagy más okból trombózisveszélynek kitett beteg életét könnyítené meg. A K-vitamin antagonista gyógyszerek A K-vitamin antagonista gyógyszerek hatásukat úgy fejtik ki, hogy gátolják az egyik véralvadáshoz szükséges fehérje, a protrombin képződését. Ezt a hatást azzal érik el, hogy megakadályozzák a protrombin-képződéshez elengedhetetlen K-vitamin felhasználását. Gátolják a funkcionálisan aktív II. (prothrombin), a VII., a IX. és a X. véralvadási faktorok, valamint a protein C és S inhibitorok képződését a májban. Ezt a hatást a K-vitamin-epoxid reduktáz gátlásán keresztül érik el. Ha túl sok ilyen gyógyszert szed valaki, akkor nagyon gátolt a vér alvadása, azaz veszélyesen vérzékennyé válik. Ha viszont túl keveset, akkor pedig könnyen kaphat újból trombózist a nem megfelelő mennyiségű alvadásgátló miatt. Ezért 16 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

a cél az, hogy meghatározott mértékű alvadásgátlást hozzunk létre. Ezt úgy érhetjük el, hogy egyénileg kiválasztjuk azt a megfelelő gyógyszeradagot, amely a prothrombin szintet az eredeti (normál) érték 20 és 30%-a közé képes csökkenti, azaz az INR érték 2,0-3,0 között van. Ez azt jelenti, hogy sérülés esetén a vér 3-4-szer olyan hosszú idő alatt alvad meg, mint normál esetben. Ha a vér alvadási képessége csökken, akkor az INR emelkedik. A K-vitamin antagonista gyógyszerek alkalmazási területe széleskörű: mélyvénás thrombosis és pulmonalis embolia kezelése illetve megelőzése, pitvarfibrilláció, mechanikus műbillentyű beültetés, biológiai műbillentyű mitrális pozícióba történő beültetése után 3 hónapig, inhibitor hiányok (aktivált protein C rezisztencia, antithrombin III., protein C és S) és thrombosis hajlamok kezelése, anticardiolipin-thrombosis syndroma és lupus anticoagulans-thrombosis syndroma kezelése, súlyos dilatativ cardiomyopathia, mitrális billentyű betegség szisztémás embolizációval, akut myocardialis infarctus kezelése és szekunder prevenciója,


mitrális billentyű prolapsus transitoricus cerebralis ischaemiával vagy szisztémás embolizációval, csípőtáji- és térdsebészeti műtét vénás thrombosis megelőzése, embolia okozta perifériás artériás elzáródás. A K-vitamin antagonista gyógyszerek nem megfelelő dózisban alkalmazva súlyos mellékhatásokat okozhatnak:

orrvérzés, haematuria, gastrointestinalis vérzés, subconjunctivális vérzés, fogínyvérzés, szokatlan helyeken fellépő vérzések (bélvérzés, bélfali vérzés, corpus luteum bevérzés, pericardialis vérzés, cavernosus sinus trombózis), bőrnekrózis.

Diéta A K-vitamin antagonista gyógyszerek szedése mellett bizonyos mértékű diéta javasolt. Nagyon fontos lenne felhívni erre a betegek figyelmét, hiszen sokan nem is tudnak ennek szükségességéről. A Syncumar hatását csökkentik a magas K-vitamin tartalmú élelmiszerek. Ha azonos mennyiségű gyógyszer mellett több magas K-vitamin tartalmú táplálékot fogyaszt a beteg, a vér alvadékonyabb lesz, az INR értéke csökkenni fog. Ezek alapján az élelmiszerek 3 csoportba sorolhatók: 1.) Nem befolyásolják a Syncumar hatását azok az élelmiszerek, melyek 0,01 mg/100g alatt tartalmaznak K-vitamint, így a hús, a hal, a tej, a sajt, a burgonya, a kenyér, a tészta, a rizs. Ezekből az élelmiszerekből, ha más betegség nem szab határt, bármilyen mennyiség fogyaszt-

ható. Tészták közül javasoljuk a betegeknek a durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készült változatot. 2.) Mérsékelten csökkentik a Syncumar hatását azok az élelmiszerek, amelyek 0,01-0,1 mg/100g K-vitamint tartalmaznak, így az alma, a narancs, a répafélék, az uborka, a zöldbab, a gomba, a vaj, az étolaj, a hagyma, a borsó és a kukorica. Ezek szokásos mennyiségben, akár napi szinten is fogyaszthatók. Betegünk például tízóraira akár minden nap megehet egy darab almát, vagy a levesekben gyakorta található sárgarépát is fogyaszthatja. Vajat és olajat ételkészítéshez használhat, lehetőleg minél kisebb mennyiségben. A bő olajban sült ételek helyett a főttet, a pároltat, a teflon edényben, az alufóliában sülteket, illetve a grillezett ételeket részesítse előnyben. 3.) Kifejezetten csökkentik a Syncumar hatását a 0,1-0,6 mg/ 100g K-vitamin tartalmú élelmiszerek, így a máj, a tojás, az eper, a málna, az avokádó, a paradicsom, a paprika, a saláta, a spenót, a spárga, a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a zöld tea, a kefír, a joghurt, a szója, a póréhagyma, a retek, a petrezselyem, a mazsola, az aszalt szilva és a kesudió. Fogyasztásuk nem tilos, de a napi 10 dkg-ot ne haladja meg, illetve a bevitel lehetőleg egyenletes legyen. A felsorolt zöldségek önálló köretként nem fogyaszthatók, viszont a belőlük készülő leves vagy 10 dkg-nyi saláta igen. A beteg tojást önálló ételként ne fogyasszon (rántotta, tükörtojás, stb.). Zöld tea helyett kevés fekete tea vagy gyümölcsteák, esetleg felváltva különféle gyógynövényteák (kamilla, csipkebogyó, citromfű, hársfavirág, borsmenta, stb.) fogyaszthatók. A legfontosabb, hogy aki K-vitamin antagonista gyógyszert szed, az ne fogyasszon egy napon belül többféle K-vitamin tartalmú ételt (pl. spenótot tükörtojással, vajas kenyeret paprikával, Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 17

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló paradicsommal, stb.). Emellett fontos felhívni a beteg figyelmét, hogy ügyeljen az étkezéshez használt zsír mennyiségére, hiszen minél többet fogyaszt belőle, annál több K-vitamin szívódik fel. Együtt szedhető gyógyszerek, táplálékkiegészítők A kumarin-típusú véralvadásgátlókkal együtt szedett gyógyszerekre is nagyon oda kell figyelnie a betegnek. Mivel a különböző gyógyszerek eltérő mértékben befolyásolják a Kvitamin antagonista gyógyszer hatását, így az a legbiztonságosabb, ha az új gyógyszer szedésekor gyakoribbá teszik az ellenőrzések számát. Külön kiemelem, hogy a rheuma ellenes gyógyszerek fokozzák a hatásukat (indometacinum, naproxen, diclofenac, acetil-szalicilsav stb.). A fájdalomcsillapítók közül a metamizolum-natrium és az aminophenazonum nem befolyásolják a szedésüket, mint ahogy egyes antibiotikumok (penamecillin, sulfamethoxazole, trimethoprim, stb.) sem. Az együtt szedhető, illetve nem szedhető gyógyszerekről sok információnk van, azonban a táplálékkiegészítőkről kevesebb az ismeretanyagunk. A betegek számára teljesen ártalmatlannak tűnnek, pedig könnyedén felboríthatják a beállt egyensúlyt. A vérzés kockázatát fokozzák a tőzegáfonya, a fokhagyma, a gingko és a fűrészpálma tartalmú termékek.

Kérdőíves felmérés A következőkben arra keresem a választ, hogyan járulhatnak hozzá a gyógyszerészek a kumarin típusú véralvadásgátló gyógyszert szedő betegek gondozásához, életminőségük javításához. Kutatásom ezen része nagymértékben támaszkodik a véralvadásgátlót szedő betegek által kitöltött kérdőívekre és a velük készített mélyinterjúk tapasztalati tényeire. A véralvadásgátlót szedő betegekkel készített mélyinterjúk folyamán több olyan tényező is felszínre került, amely nagymértékben befolyásolja a betegek INR szintjét, de ők erről eddig nem is tudtak. Többen nem is hallottak még a szükséges diétáról, nem kérték ki új gyógyszer, táplálék-kiegészítő szedése előtt kezelőorvosuk, gyógyszerészük véleményét. Sokan nincsenek tisztában a rosszul beállított INR szint következményeivel, így nem járnak el rendszeresen a szükséges laborkontrollra. Kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem véralvadásgátlót szedő betegek körében. A kérdőíveket a Trombózis Klub tagjai töltötték ki az ország minden részéből, illetve gyógyszertárakban, személyes kontaktus által gyűjtöttem adatokat. A felmérés során a kérdések a következők voltak:

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a glükózamin/kondroitin, az eszenciális zsírsav, a ligetszépe-olaj, a Q10 koenzim, a szója, a melatonin, a ginzeng, a szentjánosgyökér, a zöldtea, a kínai angyalgyökér, a zsálya, az orbáncfű (nagyon jelentős hatású), a menta és a petrezselyem tartalmú termékek olyannyira módosítják a K-vitamin antagonisták hatását, hogy a gyógyszer adagjának újbóli beállítása szükséges. Hogyan határozható meg a véralvadási szint értéke? A mindennapi gyakorlatban a laboratóriumi vizsgálatok során az INR-t (International Normalised Ratio), a nemzetközi normalizált prothrombin-idő arányt határozzák meg. Az INR érték a prothrombin ratio ISI, ahol a prothrombin ratio a beteg prothrombin ideje/kontroll prothrombin ideje, az ISI pedig az International Sensitivity Index, mely a használt reagens „érzékenységét” jelzi. A különböző betegségekben javasolt INR értékek eltérőek: Vénás thrombosis profilaktikus kezelésénél: 1,5-2,5, Artériás thrombosis kezelése esetén: 2,5-4,0, Szívműtött betegek (műbillentyűvel élők) profilaktikus kezelése: 3-5. Ha a vér alvadási képessége csökken, akkor az INR emelkedik. A kezelés megkezdésekor – amíg a végleges dózis meghatározásra kerül – gyakrabban, akár naponta szükséges a vér alvadóképességét ellenőrizni. Mindenkinek más-más gyógyszeradag szükséges a kívánt véralvadásgátlás eléréséhez. Egy rosszul beállított dózis néha nagyobb bajt okoz, mintha a beteg be sem vette volna gyógyszerét. Az INR érték ismeretének hiányában a kezelőorvos nem tudja követni a betegek életkörülményeiben vagy élettani állapotában (táplálkozás, gyógyszerszedés, hormonális változások, stb.) bekövetkezett változást a szükséges gyógyszermennyiség változtatásával. 18 Gyógyszertár XII. évf. 1. szám

Alapadatok (nem, kor, lakóhely). Folytat-e bizonyos mértékű diétát a véralvadásgátló gyógyszer szedése mellett? Honnan kapott tájékoztatást a diétáról? Kapott-e tájékoztatást a gyógyszertárban a véralvadásgátló gyógyszerével kapcsolatban (bevétel időpontja, mellékhatások, diéta)? Az orvos által előírt mennyiségben szedi gyógyszerét? Mely napszakban veszi be gyógyszerét? Minden egyéb gyógyszer/táplálék-kiegészítő szedése előtt kikéri kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét? Rendszeresen eljár laborvizsgálatra? Milyen időközönként jár laborvizsgálatra? Milyen távolságra van lakóhelyétől a labor? Ha el lehetne végeztetni bármely gyógyszertárban az INR mérést, igénybe venné-e a szolgáltatást? A kérdőívet 100 beteg töltötte ki (76%-a nő, 24%-a férfi), akiknek átlagos életkora 47,5 év. (Folytatjuk!) Dr. Vizdák Márta


Emlékeztető MOSZ – OVSZ Megállapodás



A szívátültetés hazai központja lett az Év Kórháza

Kórház 2012-ben nem lett ismét címvédő. Ezúttal a megszerzett pontszámok az összesített lista második helyére emelték a kecskeméti intézményt, amely az ország egyik legnagyobb kórháza: évente körülbelül hatvanezer fekvőbeteg gyógykezelése történik itt. Harmadik helyezést ért el a karcagi Kátai Gábor Kórház, melynek szülészete 2012 őszén már kapott egy rangos elismerést. A Fejér-, a Békés- és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei intézmények betegei voltak a leginkább elégedettek, valamint Budapest VII. és XIV. kerületének lakosai: itt kapták a legmagasabb összpontszámokat a kórházak.

Fordult a kocka, és két év után újra fővárosi intézmények kerültek a dobogóra az „Év kórháza 2012” szavazáson. A Házipatika.com olvasóinak több mint 40 ezer voksa alapján a fővárosi Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát tartják a legjobb hazai kórháznak a magyar betegek. A kétszeres győztes Bács-Kiskun Megyei Kórház mindössze néhány tized ponttal lemaradva, ezúttal a második lett. A kategória-győztesek listájából kiestek a tavalyi éllovas intézmények, a keletmagyarországi klinikák.

Az összesített verseny nyertesei:

A nyolc évvel ezelőtt alapított „Év kórháza” díj odaítéléséről maguk a betegek dönthettek, akik két hónapon át tartó internetes szavazáson értékelték az állami finanszírozással működő fekvőbeteg-intézményeket, idén több mint kétszázat. A www.evkorhaza.hu oldalon öt kategóriában – orvos-szakmai ellátás, ápolás- és szakszemélyzet, infrastruktúra, ellátás, valamint környezet és tisztaság – összesen több mint negyvenezer szavazat érkezett a 2012. október 15-től december közepéig tartó voksolási időszakban. Az elmúlt években az élmezőnyből hiányoztak a budapesti intézmények, 2012-ben azonban megtört az utóbbi évek vidéki fölénye. Az „Év kórháza 2012” címet a fővárosi Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika érdemelte ki, hiszen minden kategóriában magas pontszámmal illették a betegek. A felnőtt szívátültetés hazai központja már tavaly is remekelt, akkor az ápolás- és szakszemélyzet kategóriában nyert. A 47 fővárosi pályázó intézmény közül még egy került a 2012-es díjazottak közé, ugyanis Közép-Kelet Európa legnagyobb gyermekgyógyászati intézménye – a Heim Pál Gyermekkórház – kapta a legmagasabb pontszámot az ellátás kategóriában. Harmadszorra áll dobogón és csupán hajszálon múlott, hogy 2010 - es és 2011- es győzelme után a Bács-Kiskun Megyei


1. Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest: „Év kórháza 2012” 2. Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét (2. helyezés) 3. Kátai Gábor Kórház – Rendelőintézet, Karcag (3. helyezés) Míg 2011-ben az egyes kategóriákat debreceni, ózdi, általánosságban a kelet-magyarországi intézmények uralták, 2012ben – az összesített eredményekhez hasonlóan – itt is átrendeződött a lista. A kategóriák győztesei: Orvos-szakmai ellátás kategória: Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Ápolás- és szakszemélyzet kategória: Margit Kórház, Csorna Infrastruktúra kategória: Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa Ellátás kategória: Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Környezet és tisztaság: SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, Szeged Az ünnepélyes átadó ceremóniára 2013. január 10-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia székházának Klubjában. A díjakat Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó, főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért felelős államtitkárság), Dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora, Dr. Svébis Mihály Év Kórháza 2011 (Bács-Kiskun Megyei Kórház) főigazgatója, valamint Erős Antónia műsorvezető adták át.

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Gondolkozzatok el, kollégák! Tisztelt kollégák! Hozzátok szólok most, akik a szakma becsületéért és elhivatottságból dolgoztok! A „csendes többség” félelemből nem mer megnyilatkozni. A kisebbség, magához ragadva a hatalmat, látszattevékenységet mímelve képviseli a „szakma érdekeit”. Ami az utóbbiakat illeti: jó lenne, ha példát vennének a régi együttműködő partnerről, a Magyar Orvosi Kamara elnökétől és vezérkaráról (Lásd dr. Éger István „A kormány kezelje súlyuknak megfelelően az egészségügy problémáit!” című nyilatkozatát, MTI, 2012.10.02.) Miért írom ezt? Bizonyára olvastátok a Gyógyszerészi Hírlap 2012. júniusi számának vezércikkét, amit dr. Zalai Károly jegyez: „Számos gyógyszerellátással kapcsolatos törvény, kormány- és miniszteri rendelet született az elmúlt fél évben, amelyet pozitívan értékelünk…”, lejjebb pedig: „… a patikák likviditását javító intézkedések mellett korrigálták és többszörösére növelték a működési célú támogatás összegét.” A Gyógyszerészi Hírlap július-augusztusi számának vezércikkében pedig, amit az örökös „tiszteletbeli elnök” jegyez, ez olvasható: „Az utóbbi évek teljes csüggedést és reményvesztést hozó politikai libikókája igazolta, hogy …” Istenem, hol vannak azok a „régi szép idők”, amikor a fentiekre nem volt szükség!? Jó lenne, ha az említettek elővennék pár évvel korábbi nyilatkozataikat, és a tükörbe néznének! Olvassátok tovább, és ezt találjátok: „… az állami intézkedések mellett szükséges a gyógyszerésztársadalom egységes kiállása is, a „sztrájktörők” etikai felelősségre vonásával.” Biztos emlékezünk még egy páran Rákosi sokszor emlegetett mondására, miszerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Én eddig azt hittem, hogy szólásszabadság van, és demokráciában élek! Felmerül a kérdés: a MOSZ által szervezett egészségügyi kerekasztal-konferenciákon, amiken az ipar és a nagykereskedők képviselői is részt vettek, a Magyar Gyógyszerészi Kamara mért nem képviseltette magát?

„Szolgálunk és védünk” Hadd említsek két példát a Kamara „áldásos” tevékenységére! 2012 augusztusában levelet kaptunk az OEP-től Bidló Judit főosztályvezető aláírásával. Az első oldalon idézi a vonatkozó kormányrendeletet: „A (3) bekezdés szerinti juttatásban azok a gyógyszertárak részesülhetnek, (…) (amelyek) preferált gyógyszerkiszolgálásának aránya az elszámolt vények alapján meghaladja a 35%-ot.” Aztán a második oldalon jön a meglepetés: „Az első eredmények ismeretében, a Magyar Gyógyszerészi Kamara jelzése alapján felülvizsgáltuk a gyógyszertárak juttatásának számítási módszerét.” Kormányrendelet, amit „jelzés” alapján megváltoztatnak, s aminek következtében jómagam – és ahogyan tudom, sok száz másik gyógyszertár is – (az elszámolt vények darabszáma, forintértéke, vagy egyéb algoritmus alapján?) több tízezer forint visszafizetésére kötelezett. Köszönjük a Kamara „jelzését”! Más: még tavasszal értesítést kaptunk a Vicis Pharmától, hogy a gyógyszertárunkban lévő elfekvő, immobil, vagy a közeljövőben lejáró készítményeket segít értékesíteni. Pár napra rá dörgedelmes levelet kaptunk az MGYK Szakmai Bizottságának elnökétől, mondván, nehogy éljünk a lehetőséggel, mert azzal jogsértést követünk el! Összefogás és „össze fogás” Még néhány gondolatot engedjetek meg nekem. A Gyógyszerészinfó által szemlézett, „Vizsgálat indul az „átnevezett” gyógyszer miatt” című cikkben olvastam, hogy az érintett cégnek a vaklicit megnyerése után szinte azonnal beszerzési gondjai adódtak. A szer hatóanyaga ugyanaz volt, mint amivel tendert nyert, de más márkanév és német felirat szerepelt a csomagoláson. Kérdéseim: hogyan védjük ki a gyógyszerhamisítást, ha már csak utólag kapunk róla tájékoztatást? Magyarázza el már valaki, legfőképp a kitalálója, hogy kinek jó a vaklicit! Ha az OEP a hatóanyagot támogatná, mennyi felesle-

ges munkától, időráfordítástól és anyagi veszteségtől szabadítaná meg önmagát, az orvosokat, a gyógyszerészeket és a betegeket! Más: ugyancsak a gyógyszerészi Hírlap 2012. július-augusztusi számában, „Az egészségügyi salátatörvényről” című cikkben olvastam, hogy „sérelmes a kórházi gyógyszerészeknek, mert besorolásuk az eddigiektől eltérően nem az orvosokéval azonos, hanem (…) a felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozókhoz lettek besorolva.” Érdemes volt politikai alkut kötni az akkori kormányzattal a doktori cím használata kapcsán? „Atyám, bocsáss meg nekik…” Mert nem tudják, mit cselekszenek… Köszönjük a vezetőségnek, hogy a gyógyszertárak megkapták a „kegyelemdöfést”! Tudjuk, hogy a „baráti találkozón” (2012. július 21.) történt megállapodásokra hogyan reagáltak többek között a nagykereskedők. S ha ezek után még lenne olyan marha (bocsánat a kifejezésért!), aki gyógyszertárat venne generikus készlettel, építményadóval, lakással, pláne „kedvezményes hitelből”, küldjék hozzám, mert én a magamét évek óta nem tudom eladni! Van egy javaslatom: a mostanában oly divatos államosítások sorába vegyék be a gyógyszertárakat is. A Kamara elnöke legyen a vezérigazgató, akkor talán eljönnek a „boldog szép napok”! Végezetül hadd idézzek volt tanítóm, az általam és sokunk által emberileg és szakmailag is a legnagyobbra tartott Nikolics Károly professzor (Karcsi bácsi) 1993-ban hozzám írott leveléből: „Mindenki hajtja a saját önző érdekeit. Ma a gyors meggazdagodás a cél. Lassan teljesen háttérbe szorul a köz, a hivatás szolgálata. Legutóbb elmondtam, az államosítás után, a laikus vezetés és politikai nyomás ellenére is tudtunk eredményeket felmutatni, mert öszszefogtunk…” Megjegyzem, ez az öszszefogás nem azonos azzal, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”, és aki nem óhajt tapsikolni, azt „etikai felelősségre” vonjuk. Gondolkozzatok el, kollégák! Dr. Mózes Ottó 70 éves személyi jogos gyógyszerész



Kifogásolta a hosszú sorban állást Lapunk információja szerint egy szülő panaszt tett a Pozsonyi úti Arany Horgony ügyeletes gyógyszertár ellen, mert szerinte nem megfelelően szolgálták ki. A gyógyszertár vezetője nem érti a vádakat, s biztos benne, hogy kollegája, a gyógyszertár több évtizedes hagyományainak szellemében, maradéktalanul eljárt a beteg érdekében.

A panaszos szülő azt állítja: az Arany Horgony gyógyszertár ügyeletes gyógyszerésze túl lassan dolgozik. Ezért ő nem állt be a sorba este fél tízkor, hogy kiváltsa a gyermekének nem sokkal korábban felírt receptet, hanem később, éjjel ment vissza. Ekkor már nem volt ugyan sor, de nehezen jelent meg a gyógyszerész, sőt, szóvá tette, hogy álmából ébresztették fel. Ezután a recepttel elvonult, majd mintegy negyedóra múlva közölte: nem állnak rendelkezésre a kért gyógyszerek. A szülő szerint hozzátette: reméli, ezek után békében aludhat. A bejelentő kénytelen volt Óbudán kiváltani a receptet, ahol viszont mindent rendben talált. Azt is megjegyezte: a patika vezetőjével azóta sem tudott kapcsolatba lépni. Dr. Bánó Tiborné, a gyógyszertár vezetője készségesen állt lapunk rendelkezésére. Tény, hogy legelső telefonhívásunkra azonnal kapcsolták, anélkül, hogy tudakolták volna, milyen ügyben keressük.

Elmondta, hogy harminc éve szolgálja az újpesti egészségügyet. Ez alatt az idő alatt sem egészségügyi, sem kereskedelmi szempontú okból sem ellene, sem patikája ellen soha nem merült fel kifogás. Az említett éjszakai ügyeletet egy olyan kollega látta el, aki szintén nagy tapasztalattal és munkabírással rendelkezik. Hozzátette: az ügyelet ellátása egy régebbi jogszabályi változás miatt veszteséges. Nem véletlen, hogy meg a szomszédos XV. kerületből és az agglomerációból is Újpestre járnak át ügyeleti időben a receptet kiváltani.

– Miért mondaná egy ügyeletes patikus, hogy hagyják őt aludni? – tette fel a kérdést Bánó Tiborné maga is, majd megadta a kézenfekvő választ: pontosan azért ügyel, hogy a betegeken segítsen, nem pedig aludni kíván.

Az állítólagos lassúsággal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyógyszerészszakma köztudottan nagy figyelmet követel, az ügyeletesnek is alaposan kell eljárnia. Ha pedig egy gyógyszer éppen hiányzik, egy megfelelő helyettesítőt ajánl fel. Amit a patika vezetője igazan sajnál, hogy a panaszos nála nem jelentkezett, hogy a történteket vele, mint érintett vezetővel megossza. Évtizedek óta nem volt betegállományban, az elmúlt időszakban nem volt szabadságon, ellenben mindennap kora reggeltől délutánig elérhető a munkahelyen. A panaszos biztosan nem kereste. Ezért ezúton is kéri: keresse fel őt. Akkor például kiderülne, melyik volt az a gyógyszer, amelyet a szülő nem kapott meg.

Lapunk megkeresésére az eset kivizsgálására jogosult ÁNTSZ-felügyelő gyógyszerész elmondta, hogy minden érintett fél meghallgatásával megkezdte az ügy tisztázását. A vizsgálat lezárultával annak eredménye a nyilvánossággal megismertethető. N. Zs.

Akiket hasonló kellemetlenség ért, jelezhetik a [email protected] címen. Az üggyel a továbbiakban is foglalkozunk, nem kizárt, hogy egy próbavásárlás keretén belül mi is gyűjtünk tapasztalatokat. Újpesti Napló 2013. január 24., VII. évf., 3. szám

Több évtizede dolgozunk együtt Dr. Bánó Tiborné szakgyógyszerésszel, aki felkészültségével, szakértelmével és higgadt, segítőkész emberi magatartásával sokunk megbecsülését élvezi. Kedves Marianna! A napi 12-14 órát dolgozó, agyonhajszolt gyógyszerésztársadalom számos képviselőjével egyetértésben, őszintén sajnáljuk a történteket. Mindannyian tudjuk, hogy a betegek szolgálara esküdtünk, akik éppen betegségük és ezzel összefüggő kiszolgáltatottságuk okán kiemelt figyelmünket élvezik. Biztosak vagyunk abban, hogy a panaszossal való személyes találkozása percek alatt rendezte volna az „ügyet”, ami feltehetően összefügg


a gyógyszerellátás jelenlegi, igen bonyolult környezetével. Sajnáljuk, hogy nem ezután kerül a kérdés a helyi lakosság figyelmének fókuszába, megkérdőjelezve így a nélkülözhetetlen bizalmi kapcsolatot egészségügyi szolgáltató és az azt igénybevevő között. Jó egészséget kíván kézcsókkal: Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke


Nappalok és éjszakák Ebben a cikkben a gyógyszertári ügyeletről szeretnék írni egy kicsit más szemszögből.

továbbképző könyve a lakosság közvetlen gyógyszerellátásáról ezt írja: „A jó egészségügyi ellátás egyik alapfeltétele, hogy a beteg mielőbb orvosi ellátásban részesüljön, és ugyancsak mielőbb megkapja a szükséges gyógyszert. Éppen ezért szükséges, hogy az orvosi és gyógyszertári szolgálat folyamatosan, éjjel és nappal a lakosság rendelkezésére álljon.” Most térjünk vissza a jelenbe.

ügyeleti (készenléti) szolgálat megkezdésének napján, illetve annak időtartama alatt állított ki. Az igazi válaszhoz nézzünk egy kicsit vissza a múltba, hátha az segítséget nyújt a ma problémáinak megoldásához. Az 1942-es Gyógyszerészi Almanach egyebek mellett idéz egy 1934-es BM rendeletből mely a „Zárás utáni tilalmi lista” címen felsorolja azokat a készítményeket és tárgyakat, amelyek a gyógyszertárban záróra után illetve kötelező munkaszünet alatt nem árusítható. Az interneten szörfölve azt tapasztaltam, hogy a laikusok által megfogalmazott gyógyszertári ügyelet értelme és funkciója kimerül az ügyeleti díjon való kommentezésben. „Olvasónk megdöbbent a gyógyszertári ügyeleti díjon. (Délmagyarország. hu)”. Egy gyógyszerész blogbejegyzése (stro-B.com) is azzal foglal össze egy ügyeleti napot, hogy „a lényeg, hogy 80%-ban nem ügyeleti jellegű vásárlások voltak”, mások az ügyeleti ellátás felszámításának díját bizonygatják azzal, hogy „nem mérlegelhetnének tehát akkor sem, ha ügyeletről jön a beteg”. Dr. Molnár Zsuzsa szakgyógyszerész a Marketing Pirula című folyóiratban A patikai ügyeleti rendszer problémái alcímmel megjelent cikkének első mondata így szól: A gyógyszertári ügyelet „rendeltetésszerű” célja a sürgősségi gyógyszerellátás. A cél lehet, hogy ez, de a valóság azonban más. A gyógyszertári ügyeleti ellátás fő kérdése tehát az indokoltság és az ügyeleti díj felszámíthatóságának dilemmája lenne? Ez utóbbival én sohasem éltem, mégis ügyelek évtizedek óta. Nézzünk néhány fogalmat. Ügyelet: gyógyszerész jelenléte mellett biztosított folyamatos betegellátás. Indokolt igénybevétel: a gyógyszer kiadása olyan orvosi vényre, amelyen az orvos a „cito”, „statim” vagy „periculum in mora” jelzést feltüntette, és amelyet az

Ezek összefoglalva a következők: ajak-és arcfestékek, fürdősó (amenynyiben nem gyógyszeres készítmények), hajmosók, hajfestékek, szőrtelenítők, illatszerek, kéz-és körömápoló eszközök, kölnivizek (kivéve azokat, amelyek a Gyógyszerkönyv előírása szerint készültek), menthol-cigaretta, mosó-és pipereszappanok, oltóviaszok, pipere borax, sósborszesz (eredeti csomagolású). A rendelet végén a megjegyzés: A fenti korlátozás nem vonatkozik olyan községek gyógyszertáraira, ahol drogéria nincs. Az idézett rendelet egy bővebb tilalmi listát is közölt. Ez olyan kereskedelmi cikkeket tartalmazott „amely gyógyszernek nem tekinthetők, amelynek árusítása a gyógyszertár közegészségügyi jellegével nem fér össze.” Van most nekünk ilyen tilalmi listánk? Nincs. Nekünk most pozitív listáink vannak, azaz melyek azok a cikkek amit a patikák tarthatnak. A 2/2008. (I.8.) EüM rendeletet érdemes átnézni. Ebben a rendeletben ugyanis még hét másik jogszabály szerepel nevesítve azzal a céllal, hogy milyen cikkcsoportokat érint, az orvostechnikai eszközöktől az ásványvizeken át a teákig, a kozmetikai termékektől az étrendkiegészítőkön át a tápszerekig. Nem maradnak ki a gyógyszerészi gondozást támogató könyvek, de az olvasó-és napszemüvegek sem. Ez bizony mind pozitív lista. Dr. Zalai Károly 1965-ös kiadású Gyógyszerügyi szervezés című gyógyszerész

1. Tilalmi listánk tehát nincs. 2. A közforgalmú gyógyszertár szolgálati ideje a nyitvatartási idő, a készenlét és az ügyelet is. (41/2007. (IX. 19.) EüM 1.§ 1. pontja 3. A gyógyszertárból a gyógyszer, egyéb termékek kiszolgálója a beteg által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszerkészletből illetve termékkészletből (a továbbiakban együtt készlet) köteles kiadni. (2/2008. (I. 8.) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről.) Mindezekből sajnos fehéren-feketén az következik, hogy az ügyeletben vásárlónak (szándékosan nem beteget írok) bármilyen időpontban joga van a gyógyszertár készletében tartható terméket kérni és a gyógyszerésznek kötelessége ezt ki is adni. Vegyük észre, hogy többé-kevésbé eddig is így tettünk, csak 300 forint + Áfa ügyeleti díjért. És, ha nincs momentán a „profil” rendeletben felsorolt cikk, például felsőlégúti tünetek esetén ajánlott gyógycukorka vagy magas vitamintartalmú zöldség- és gyümölcslé, akkor a rendelet értelmében „a gyógyszerész köteles a beszerzés legkorábbi időpontjának megjelölésére a beszerzést felajánlani. Idézet a törvényből: „A gyógyszertár a külön jogszabályban meghatározott szolgálati időben köteles a lakosság gyógyszerellátását biztosítani.” (2005. évi XCV. törvény 13. § (4) pontja. Aki azt hiszi, hogy ennél bonyolultabb, sőt szigorúbb egy ügyelet már nem lehet, az nagyon téved. E sorok írója pár éve azért kapott százezer forint büntetést, mert a kivizsgálálás után hozott határozat szerint megszegte a 2005. évi XCV. törvény 24. § (1) betegjogokra vonatkozó részét, nevezetes nem tájékoztatta gondosan éjjel 3 órakor a beteget a kézieladásban kért gyógyszer: a.) terápiás és esetleges mellékhatásairól, b.) több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról ,


Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet c.) az orvosi kezelés, illetve közreműködés szükségességéről, ha megítélése szerint a felhasználó (beteg) egészségi állapota ezt indokolja,

ben sikeresen átvert gyógyszertár után a hamis húszezreseket nálam is elsózni próbáló bankjegyhamisító a lebukása és elfogása után feljelent!

d.) a gyógyszer helyettesíthetőségéről, áráról.

A kért No-spa-t és Normaflor-t részletes tájékoztatás nélkül akartam átadni, mert elfoglalt a rendőrségi kapcsolatfelvétel, nem számoltam ügyeleti díjat amikor a pénzt elkértem, hazudozással húztam az időt, hogy a rendőrök kiérkezzenek és talán még az emberi méltóságát és egzisztenciáját is kockáztattam az illető úrnak azzal, hogy akkor és ott gyógyszerész létemre pénzhamisítással meggyanúsítottam. Ez még nem késő, ítéletet még nem hírdettek.

A beteg első kérdése egyébként így szólt: Milyen erős fájdalomcsillapítókat tartanak a patikában? A büntetés jogos volt, valóban kevés szó esett köztünk a rendelet a, b, c, d pontjáról, viszont a beteg egy doboz Algoflex forte 10 x tablettával távozott ügyeleti díj fizetése nélkül de másnap azért feljelentett. A mai eszemmel elképzelem, milyen büntetés várt volna rám 2012.-ben, ha a kb. már negyven (rendőrségi adat) ügyelet-

Szintén éjjel 3 óra volt. Akkor is a nappali énemhez képest nyűgösebb lehettem.

Az orvosképzés helyzete Európában

Talán a hatástani tudásom átadása is kívánni valót hagyott maga után. Éjjelek és nappalok... Tényleg ugyanaz? Jogszabályilag mindenképpen. A cikkem írása után olvasom a PharmaNet.hu legfrissebb hírét (2012.12.20. „Az MFB finanszírozza a patikaalapot.”) „A további tervek szerint bevezetik a gyógyszertári szolgáltatási díjat, amiért a gyógyszerészek részletesebben tájékoztatnák (kiemelés tőlem) a betegeket a beszedett gyógyszerek közötti kölcsönhatásokról, az esetleges azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedésének következményeiről és más tudnivalókról.” Éjjel és nappal. Dr. Szrága László

és klinikai képzéssel kapcsolatos, illetve a vizsgálati módszerekre és a kutatási infrastruktúrára vonatkozó követelményeket. Az orvosi egyetemek száma 2009-2011 között

Meglehetősen fragmentált mivoltából adódóan az európai orvosképzés jelenleg nem egységes, de általánosságban elmondható, hogy a tanagyag fókuszában az elmúlt két évtizedben az ismeretszerzéstől a kompetencia elérése felé tapasztalható szignifikáns elmozdulás. A jelenlegi helyzetben az orvosképzés számára szükségszerű az oktatás jóval innovatívabb és interaktív megközelítése. Az orvosképzés alapvetően három fázisból áll: alap és posztgraduális orvosképzésből, illetve a folyamatos szakmai fejlesztésből. Jelenleg az egészségügyi oktatás szabványait egy nemzetközi munkacsoport irányítja, amelyet az európai orvosképzés tematikus hálózata, a Medical Literature Analysis and Retrieval System Online (MEDLINE) hozott létre. A szervezet a World Federation for Medical Education (WFME) és az Association of Medical Schools in Europe közös elnöklete alatt áll. Az elmúlt néhány évtizedben, a globalizációval együtt járó hallgatói csereprogramok, az orvosi migráció, és a határokon átnyúló oktatási formák következtében az orvosképzés területén is számos minőségbiztosítási kezdeményezés került előtérbe. Az Európai Unióra jellemző tradicionális felsőoktatási struktúra uniformitása ellenére, az orvosképzésben számos eltérés tapasztalható, többek közt az országok közti oktatási tradíciók, szocioökonómiai feltételek, az egészségbetegség spektrum, az egészségügyi szolgáltató rendszerek strukturális diverzitása miatt. Az eltérés ugyanakkor leginkább a posztgraduális képzésben, illetve a folyamatos szakmai fejlesztésben mutatkozik, hiszen az alapképzés egyetemi tradíciói Európa szerte általánosnak tekinthetők. Az orvosi egyetemek számának robbanásszerű növekedése azonban az orvosképzés színvonalával kapcsolatos aggodalmakat ébresztett, hiszen egy magán orvosegyetem általában profitorientált szervezet, így előfordulhat, hogy az intézmény figyelmen kívül hagyja az alapképzéssel, pre-klinikai


A mobilitás egyik legfőbb akadálya az orvosi szaknyelv ismerete és használata. A MEDLINE egyik fő célja egy online orvosi nyelvtanulási program fejlesztése, mely keretében az anyag angolul, franciául, németül és spanyolul is elérhetővé válik a külföldön munkát vállaló orvosok, a hallgatói csereprogramok résztvevői, nemzetközi oktatási programok és orvos szerveztek számára. Diverzitás/trend az európai orvosképzésben Nagy Britannia Nagy Britanniában az egyetemek magasabb szintű előzetes képzést követelnek meg, mint például a főiskolák, ennek ellenére a főiskolai „licentiate” (hasonló, mint a PhD) fokozatot a General Medical Council az egyetemi fokozattal egyenértékűként regisztrálja. Az egyetemek felvehetnek olyan hallgatót, akik nem teljesítik az érettségi követelményeket, ám ezen hallgatóknak a diploma megszerzéséhez különbözeti vizsgát kell tenniük. Többek között ez lehet a hallgatói heterogenitás és az ismételt megjelenés oka. Az analízisek azt mutatják, hogy a hallgatók kevesebb, mint kétharmada tartja lehetségesnek az egyetem befejezését hat éven belül, és olyanok is akadnak, akik számára a diploma megszerzése több mint kilenc évet is igénybe vehet. A különböző egyetemeken felvett egyetemi kurzusok átlagos hossza öt év két hónaptól (Belfast) hét év két hónapig terjed (Oxford). A brit iskolák hagyományos elve szerint a gyakorlati képzés az elsődleges, és látszólag semmilyen intézkedés nem utal a tanterv különböző anyagainak koordinációját célzó törekvések mérséklésére.

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Németország A német diákok képességeik szerint a két típusú felvételi vizsga közt választhatnak, ám mindkettőhöz eleget kell tenniük az államilag meghatározott követelményeknek. Ez határozza meg a felvett tárgyak sorrendjét. Az orvosképzés általános tervét a belügyminisztérium szabályozza, bár a szabályozás bevezetése előtt számos egyetemmel folytattak konzultációt. A pre-klinikai kurzusok nagyrészt didaktikusak és demonstratív jellegűek, viszonylag kevés laboratóriumi munkával. A boncolásokhoz szükséges anatómiai anyag korlátozottan áll rendelkezésre, így néhány egyetemen a tanárok előadását maguk a hallgatók által végzett boncolások helyettesítik. A patológia előadásokon való részvétel vagy laboratóriumi munka nem követelmény, de a legtöbb hallgató részt vesz az órákon vagy önkéntes asszisztensi munkakörben szerez tapasztalatot. A klinikai tárgyak oktatása alapvetően teoretikus és demonstratív, és csak igen kevés lehetőség adódik, hogy a hallgatók valódi klinikai tapasztalatot szerezzenek. Ennek ellenére a hallgatók rendszerint megtalálják a klinikai tapasztalatszerzés módját, és gyakran jelentkeznek önkéntes gyakornoki munkára az egyetemtől független kórházakban. A Németországon belüli egységes követelményrendszer lehetővé teszi és ösztönzi is az egyetemek közti migrációt. Az orvosi gyakorlat megkezdéséhez kívánalom a diploma utáni egy éves kórházi gyakorlat. Franciaország Franciaországban az orvosképzés a klinikai tréning hangsúlyával jellemezhető. A klinikai gyakorlat anatómiával indul és fiziológiával végződik. Külső kórházi munkára a harmadévesek jelentkezhetnek, de a diákok zöme már elsőévesen jelentkezik, abban bízva, hogy ezzel biztosíthatják az externship gyakorlatot. Az internship gyakorlat követelménye egy éves externship gyakornoki munka, így a rendszer következményeként a hallgatók meglehetősen drága, speciális intenzív kurzusokon tömörülnek. Az externship gyakorlatot a hallgatók egyharmada, az internship gyakorlatot 10-12%-uk teljesíti. Az internship gyakornok a diploma előtt 4 év kórházi szolgálatra kötelezi magát, így a legeredményesebb diákok 8 évig járnak egyetemre, míg az externship gyakornokok számára 5-8 vagy ennél több évig tart a kurzus. Az egyetlen kivétel Strasbourg, ahol az elméleti képzésre esik nagyobb hangsúly, és a hallgatók csak másodéves koruk után végezhetnek klinikai gyakorlatot. Svédország Svédországban az orvosi egyetem hosszabb és némileg eltér az előbb említett országoktól. A biológiát, kémiát, fizikát előkészítő tantárgyaknak tekintik, csakúgy, mint Franciaországban. Klinikai gyakorlat is csak a képzés negyedik évében kezdődhet, és 4-6 évig vagy akár tovább is eltarthat. A negyedik évtől azonban a képzés kizárólag a klinikai munkára koncentrálódik, ami természetesen magában foglalja a specifikus szakterületeket. Az első hat hónap általános orvoslás, a következő kilenc hónap sebészet, a fennmaradó időszak a többi szakterület gyakornoki munkájából áll. Svájcban és Ausztriában a német módszerhez hasonlóan működik a képzés, attól eltekintve, hogy Ausztriában a kurzus 11 félév helyett 10-ből áll. Hollandia is a német rendszert követi, bár a kurzus itt tovább tart (7 év) és jóval több a laboratóriumi munka és gyakorlat. Dániában a képzés szintén hét évet vesz igénybe, és bár a szemeszterek viszonylag rövidek (kb. 3 hónap), a május és szeptember közti hosszú szünetet a hallgatók általában gyakorlatszerzésre használják fel. Dániában bármely orvosnak, aki saját praxisába állapotos beteget kíván felvenni, diploma után rezidensként egy hónapot kell eltöltenie egy szülészeti intézményben, speciális szakterület felvételekor pedig specifikus képzésen kell részt vennie.

Az európai egészségügy jövője Egy felmérés szerint 2010-ben minden 10. európai valamilyen formában az egészségügyben dolgozott. Mivel az egyes szolgáltatások iránti igény egyre nő, bizonyos területeken orvoshiány tapasztalható, ami szükségessé teszi a meglévő orvosi ismeretek és szakértelem felhasználásának kreatív és rugalmas megközelítését, különös tekintettel a háziorvosok koordinátori szerepének erősítésére. Sajnos a trend bizonyos értelemben mégis ezen szükséglet ellen mozog, hiszen például a genetika és az orvostechnikai eszközök fejlődésével az orvosok saját szakterületeiken belül is egyre inkább specializálódnak. Számos szakértő szerint azonban ez a fajta specializáció a bürokráciát és a párhuzamos szolgáltatásokat segíti elő. A háziorvosok szerepének hangsúlyozása mellett, az egészségügyi döntéshozók a rendszer más szereplőinek, mint például a nővérek és gyógyszerészek feladatának korszerűsítését is fontolgatják, bár az orvosok gyakran a szerepkörükbe történő beavatkozásként értékelik a döntéshozók ezen törekvéseit. Az e-egészségügyi technológiák terjedése, valamint az, hogy a betegek aktívabb szerepet vállalhatnak saját ellátásukban, remélhetőleg felgyorsítja a szakmán belüli demarkációs vonalak elmosódását. Az egészségügyi szolgáltatók minden bizonnyal használják majd azon technológiákat, melyek segítségével Európa szerte megoszthatják a szakmai tapasztalatokat és erőforrásaikat, ami által az uniós polgárok Európa területén a legjobb szolgáltatáshoz juthatnak, és lehetőségeik ne csupán a lakhelyükre korlátozódjanak. Az Európai Szövetségi Egészségügyi Rendszer (EFHS) felelősséget vállal az európai egészségügyi dolgozók naprakész szakmai felkészültségéért is. Különböző képzések keretében többek közt Európa kulturális sokszínűségét is megismerhetik a szakemberek, így az orvosok és a nővérek minden európai náció betegeinek ellátására képessé válnak. A szervezet a szakma feladatait rendszeresen, a változó igényeinek megfelelően újradefiniálja, és az egészségügyi szakembereket arra ösztönzi, hogy a képességeiknek leginkább megfelelő, kiváló intézményekben szerezzenek tapasztalatokat. Orvosképzés változó arca Európában Az orvosképzés változásainak egyik legnagyobb hajtóereje az innovatív oktatásra lehetőséget teremtő technológia. Az Electronic Medical Education (eME) valószínűleg alapjaiban formálja át a jövő orvosképzését. Albert Einstein szavaival élve: „A számítógép hihetetlenül gyors, pontos és ostoba. Az ember hihetetlenül lassú, pontatlan, viszont briliáns elme. Együtt minden képzeletet felülmúló erőt képviselnek.” A legtöbb eME eddig figyelmen kívül hagyta felnőttoktatási elveket és az orvosképzés fejlődését, ám a jövőben ez is változik. A technológia hatalmas lehetőséget hordoz, és bár az EACCME ezt kissé lassan ismerte fel, bejelentése szerint hamarosan megkezdődik az e-tanagyag akkreditálása. A technológia innováció ugyanakkor megköveteli, hogy az emberek képesek legyenek azt kezelni, illetve hatékonyságát kivizsgálni, tesztelni és elemezni. Igen valószínű, hogy a legtöbb ember élete során találkozik orvos technológiai eszközökkel. A defibrillátor használatának, vagy a cardiopulmonalis újraélesztés (CPR) elvégzésének ismerete nagy előnyt jelent, és folyamatosan nő is a kereslet a technikai tudással rendelkező egészségügyi szakemberek iránt. A jövőben az orvos technológia fejlődése valószínűleg óriási hatással lesz a populáció egészségére, és a társadalom gazdasági fejlődésére. (Forrás: frost.com) MOSZinfo Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 25


Orvos nélkül maradhat az ország Újabb negatív rekordot hozhat a 2012-es év az orvosok elvándorlásában – írja a Világgazdaság. A lap szerint hiába végeznek évről-évre többen az orvosi egyetemeken, ez még mindig nem elég ahhoz, hogy pótolja az országot folyamatosan növekvő számban elhagyó szakembereket. Újabb negatív rekordot hozhat a 2012es év az orvosok elvándorlásában – írja a Világgazdaság. A lap szerint hiába végeznek évről-évre többen az orvosi egyetemeken, ez még mindig nem elég ahhoz, hogy pótolja az országot folyamatosan növekvő számban elhagyó szakembereket. Míg 2011-ben 1419 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat, idén már szeptember végéig 1135-en folyamodtak hatósági engedélyért. Ez azért aggasztó, mert az elvándorlás általában az év második felére erősödik, mivel sok orvos ekkorra szerzi meg a diplomáját, vagy tesz szakorvosi vizsgát. Így 2012-ben várhatóan újabb rekordot dönt majd a külföldre vándorló orvosok száma. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai azt mutatják, a papírokat kikérő orvosok nagy része valóban el is hagyja az országot. Az újonnan képzett orvosok egészen 2008-ig még pótolni tudták az elvándorlókat, azóta viszont megfordult a trend, hiába emelkedik 2010 óta folyamatosan az orvosképzésben részt vevők száma. Az elvándorlók túlnyomó része, az idén igazolást kérők több mint 66 százaléka a 40 év alatti korosztályból kerül ki, miközben a Magyarországon


jelenleg is praktizáló orvosok egynegyede már átlépte a nyugdíjkorhatárt, 42 százalékuk pedig tíz éven belül éri el a nyugdíjas kort. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 000 orvos közül 7 500 a nyugdíjas.

Ez azért is lehet kritikus, mert egy múlt év végén elfogadott törvény szerint az öregségi nyugdíj (ez most 62 évtől jár), illetve a korhatár előtti és a szolgálati nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A munkaviszonyt az érin-

tettek április 30-ig kötelesek közölni a nyugdíjfolyósítóval. A nyugdíjukat ez után, 2013. július 1-jétől veszítenék el, ha addig nem hagyják ott a munkahelyüket. Ezzel a lépéssel a kormány az ún. „dupla juttatások” gyakorlatát szeretné felszámolni a közszférában, vagyis a közalkalmazottak nem kaphatnának egyszerre nyugdíjat és munkabért is. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani. Éger szerint, ha a módosító életbe lép, akkor az ország egyes területein megszűnhet az orvosi ellátás. A szakmai aggályokra való tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén bejelentette, hogy egyedi engedéllyel a nyugdíjas kor elérése után is maradhatnak a szakmájukban azok a dolgozók, akiknek a területén utánpótláshiány van – így például az orvosok. Az orvosok migrációjának üteme annak ellenére folyamatosan gyorsul, hogy 2012. augusztustól 10 és 65 ezer forinttal emelték az egészségügyi dolgozók bruttó alapbérét, amit januárig visszamenőleg, egy összegben meg is kaptak. Külön anyagi ösztönzőket próbáltak biztosítani a pályakezdőknek is: a bruttó 350 ezer forintnál kevesebbet kereső orvosok bérét 66 ezer forinttal emelték. Ezekre az ösztönzőkre azért is volt szükség, mert a frissen végzettek közül sokan, ha itthon maradnak is, inkább gyógyszercégeknél vagy az államigazgatásban helyezkednek el, minthogy a rosszabbul fizető kórházi, rendelői állásokra jelentkezzenek. (Forrás: Index.hu) MOSZinfo

„Ne féljetek” „Megint január van. Az ünnepek fényessége után jönnek a homályos hétköznapok.” kezdődik Jókai Anna, Ne féljetek című regénye. És valóban, szinte csak azt hallom a vendégeimtől, hogy mennyire elegük van a télből, a szürkeségből, a sok ruhából, a rövid nappalokból és még sorolhatnám. A hosszúra nyúlt tél óhatatlanul befolyásolja a hangulatunkat és általában borúlátóbbak vagyunk. Többet panaszkodunk, a krónikus és az akkut betegségek is jobban megviselnek minket. Az öregedéssel, mely mindenkit érintő jelenség, sokkal többet foglalkozunk ezekben a szomorkás, szürke napokban. Sok tudományos szakembert is foglalkoztat az öregedés kutatása, de mivel igen fiatal tudományágnak számít a gerontológia, geriártia, nincsenek teljesen egyértelmű eredmények, melyeket már nem csak állat kísérletek igazolnának. Számos anyagról feltételezik a tudósok, hogy lassítja az öregedés folyamatát, ilyenek a melatonin, a ganoderma lucidum, a ginzeng, a zöld tea, a C és E-vitaminok, a karotinoidok, stb. Ezek a jótékony hatású anyagok főleg mindennapi táplálékainkkal, illetve vitaminok, táplálék kiegészítők formájában jutnak a szervezetünkbe.

Kialakult egy új terület is az anti-aging orvoslás, melynek lényege, hogy a korral járó testi és szellemi változásokat egy mérhető, látható, érzékelhető, egészséges és fiatalos szintre alakítsa „vissza”, olyan módszerekkel, melyek már tudományos bizonyítást nyertek. Az anti-aging, magyarul kor-

kontroll orvoslás, a betegségek megelőzése helyett, magát a betegségekhez vezető öregedési folyamatokat igyekszik megelőzni! Nincs egységes program az öregedés lassítására, de abban minden ezzel foglalkozó szakember egyetért, hogy rendszeres mozgással, jó minőségű, de alacsony energiatartalmú táplálék fogyasztásával sokat tehetünk a betegségek megelőzésére. A szépségápolásban is léteznek az anti-aging kezelések. Ezeket a kezeléseket kiváló hatóanyag tartalmú készítményekkel végezzük. A módszerek és hatóanyagok kozmetikai cégenként változnak. A kezelések célja minden esetben a bőr fiatalítása. A legnépszerűbb hatóanyagok:

hyaluronsav A-, C-, E-vitamin B-vitaminok argirelin algák kaviár organikus növényi olajak

A télen végezhető fiatalító eljárások közül ajánlható a gyémántfejes bőrcsiszolás, a mezoterápiás ráncfeltőltés és a különböző gyümölcssavas kezelések. Ezeket a kezeléseket kúraszerűen kell alkalmazni, majd 1-2 havonta fenntartó kezeléseket kell végezni. A fiatalító kezelések nem fejeződnek be a kozmetikában. Otthon a megfelelő arctisztító készítménnyel, a hidratáló, valamint tápláló krémmel folytathatjuk a kúrát. A téli smink egy kicsit gazdagabb, legalábbis textúrájában, mint a nyári, ugyanis fakóbb a bőrünk, valamint ki kell bírni a sminknek a hideget és a nedvességet. Az alapozó legyen matt, de alacsony víztartalmú, a szempillákra vízálló festék kerüljön, az ajakrúzs pedig lehet krémes állagú, tápláló! Befejezésül egy idézet Móra Ferenctől – „Az élet meghoszszabbításának egész titka, hogy meg ne rövidítsük!” Minden Kedves Olvasónak Kellemes szépülést kívánok! Barabás Éva Gyógyszertár XII. évf. 1. szám 27

Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény SZÍNÉSZÓRIÁSOK

Gózon Gyula

Érsekújváron született, 1885. április 19én és Budapesten hunyt el, 1972. október 8-án. 1954-ben kapott Kossuth-díjat. Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújváron, anyai nagyszüleinél tartózkodtak vendégségben, mikor megindult a szülés, így ott látta meg a napvilágot[1] Az Esztergomban felnövő Gyula fiatalon Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapestre. Egy évad után jött a Népopera, aztán megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett. 1917-ben vette feleségül a függőleges 17. sorban olvasható színésznőt, aki a saját vállalkozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett. Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt. Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon.) Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Színházi szerepei mellett állandó szereplője és igen kedvelt figurája a hazai filmgyártásnak is ez időben. Idővel egyik legkedveltebb és legkevésbé nélkülözhető alakja az akkori magyar filmeknek. Egy-egy filmbeli elszólása hamar közszájon forog, és szállóigévé minősül hetek alatt. Karakteres alakja az állandó derű egyik biztos forrása a filmvígjátékoknak. Legendássá lett az akkori filmgyártók filmforgalmazóknak feltett kérdése, hogy tulajdonképpen milyen filmekre van szükségük, melyek a legeladhatóbbak? A válaszban megfogalmazódik, hogy a történet tulajdonképpen mindegy, csak legyen benne Kabos, Gózon, Ráday, Jávor, Erdélyi Mici és még néhány szép magyar színésznő, ja, és sok jó bemondás, ezeket látatlanban átveszik forgalmazásra. A harmincas évek egyik a televízióban a mai napig is sokat vetített filmjében a kor jellegzetes, egyszerű budapesti figuráját játssza, ő Kovács papa, a film címét pedig a vízszintes 1. sorban olvashatják. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában. Feleségével, Berky Lilivel még 1935-ben vették meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adták el eltartói és vették magukhoz egy szobába. Emlékét egykori rákosligeti otthonán emléktábla, nevét pedig az az utca viseli, melynek sarkán a háza állt. Ezen utca mentén felfelé haladva, egy sportpálya átellenes végében található a szintén róla elnevezett Gózon Gyula Kamaraszínház, melynek bejárata fölött ma egész alakos szobra áll.

Kiss Manyi

Azaz Kiss Margit Magyarlónán született, 1911. március 12-én, Budapesten, 1971. március 29-én hunyt el. 1954-ben Jászai Mari-díjjal, 1957-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. Pályáját a Pódium kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére, mikor is Bertolt Brecht híres darabjának főszerepét játszotta, címét a vízszintes 8. sor tartalmazza. „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Számtalan filmszerepe közül talán az egyik legnépszerűbb az 1962-ben megjelent, a függőleges 68. sor megfejtésében szereplő című film volt, melynek főszerepét játszotta nem kisebb partner, mint Páger Antal oldalán. Sok pályatársa csodálta átváltozó képessége miatt, percek alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászaidíjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.

Vízszintes 1. Megfejtés 8. Megfejtés 13. Szájat nagyra nyit 14. Ünnepélyes rendezvény 16. Autó 18. Függőzár 20. Római 51 22. Az … testvérek, a késő barokk legfontosabb német képviselői 23. Európa Bajnokság 25. Két darab 26. A mai szlengben jelentése: félelem 28. Kötőszöveti szalagja 29. Angol vörös! 31. Beborítá 33. A délelőtt rövidítése az angolszász nyelvben 34. Bódult 35. Helyrag 36. Békés …, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész 38. YLI 39. Tavak, folyók széle 41. Támadás 42. Azonos betűk 43. Lassan lépdel 45. ÓAA 47. Részletesen, töviről hegyire 49. Növény 50. Los Angeles rövidítése 52. Dnevni …, Bosznia-Hercegovina legnagyobb példányszámú napilapja (Napi Hír) 53. Tartó 55. A kutya harap 56. ILJ 58. Hatvan perce 60. OM 62. Éneklő hang 63. Van hozzá bátorsága 65. A „társa” rövidítési régi cégnevekben 66. Keleti nép 68. Kéj 70. Nem megy egyenletesen 72. Nem ismerős 74. Londonban rohan! 75. RROF

Függőleges 2. Földönkívüli 3. Nyakmelegítő 4. Útszakasz 5. Műveletlen földdarab 6. Nagyra nyitja a száját 7. Disznók „lakása” 9. Egyesült Királyság 10. Raul …, volt kubai külügyminiszter 11. Így kérünk új dalt a prímástól 12. A hetvenes évek legnagyobb gázkitörésének magyarországi helyszíne 15. Katonai kiképzés egyik eleme 17. Megfejtés 19. Veszteség 21. Okmánya 24. A garázsba megy az autóval 26. A Palladium vegyjele 27. Gabonát kaszáló 30. DBI 31. Adóssága 32. Hiteget 35. A pesti és a budai oldalon is megtalálható a Dunánál 37. Azonos betűk 39. Finn férfinév 40. A hét vezér egyike 43. Kettőzve jelentése „süket duma” 44. Ezt a magyarországi várost úgy is hívják, hogy a tavak városa 46. Őröl 48. Idegen tagadás 49. Ház határoló eleme 51. A Balaton északi partjának egyik kedvelt üdülőhelye 54. Éveinek száma


57. Az Arab-félsziget délnyugati peremén fekvő ország 59. Német helyeslés 61. Olasz anya 64. Pascal …, ismert francia zongoraművész 66. Általában a kamaszkorra jellemző bőrbetegség 67. Szőlőnedűt 68. Megfejtés 69. A vese orvosi neve 70. Sportversenyeken Ausztria rövidítése 71. Görög eredetű, ritka női név 73. Mutatószó 74. Szolmizációs hang A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Csábiné dr. Kádár Katalin – Kalocsa Kórház

Az ország gazdasági helyzete – és benne a gyógyszerellátásunk – nem ad okot az optimizmusra. Ennek ellenére töretlen lendülettel kell keresnünk a kilábalási lehetőségeket.

G YÓ GYS ZE RT Á R I MENEDZSMENT4

Válságmenedzsment (előadó: Dr. Simon Kis Gábor) Stagfláció: a gazdaság teljesítménye stagnál, az árak pedig emelkednek. Ez a gazdaságok egyik legrosszabb állapota, amiből igen nehéz kikecmeregni, pedig meg kell oldani ha Magyarország talpon akar maradni. Ez a tény fokozott mértékben igaz a gyógyszerellátás területére is. Egészségi állapot és ellátórendszer (előadó: Dr. Mikola Bálint) A születéskor várható élettartam növekedése, a reprodukciós ráta stagnálása a magyar társadalomban együtt létezik az egészségben eltöltött életévek nemzetközileg is alacsony szintjével. A szűkülő gazdasági környezetben óriási kihívást jelent mindez az egészség megőrzése/fenntartása, a betegellátás számára, különösen a legmagasabb kontaktot realizáló alapellátás, így a gyógyszerészi szolgáltatás területén is. Szervezeti kultúra (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Gyógyszerészet előtt tornyosuló változási kényszerek indokolják a szervezeti kultúrák ismeretét, hogy melyek azok amelyek elősegítik a közforgalmú gyógyszerellátás megújulását. Más szervezeti kultúrát igényel, ha a kiskereskedelem irányába mozdul el a gyógyszerészet, és mást, ha egészségügyi ellátó szervezetbe épül be a közforgalom. Vevői magatartásformák (Kognitív gyógyszerészet) (előadó: Dr. Samu Antal) Paradigmaváltás előtt áll a magyar gyógyszerészet (is). Kiskereskedelem irányába megyünk-e, amire a gazdasági kényszer hajt, akkor forgalomnövelő módszereket kell alkalmazni – vagy tudatos beépülés az egészségügyi ellátó rendszerbe. Ehhez viszont kognitív hozzáállás és hosszú távú építkezés kell, amit el kell fogadtatni az orvostársadalommal is.

Helyszínek Miskolc Békéscsaba Szeged Pécs Budapest I. Budapest II. Nyíregyháza Szombathely Szolnok Veszprém Budapest III.

március március április április május szeptember szeptember október október november november

09–10. 23–24. 13–14. 27–28. 11–12. 21–22. 28–29. 05–06. 19–20. 16–17. 23–24.

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról, aktualitás előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet, tel/fax: 06 1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr., telefon: 06 30 955-8125

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment4 2013. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Előző név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Nem elég a szinte követhetetlen munkaügyiés adó jogszabályok naprakész ismerete, hanem össze is kell fésülni ezeket továbbélésünk érdekében.

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fizetési mód:

Munkaügyi változások (előadó: Dr. Sándor István)

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

Átutalás

❏

Készpénz

❏

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

aláírás Beküldési cím: Simon Patika Kft., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 2. szám február

Recommend Documents