Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 11. szám november

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XII. évf. 11. szám 2013. november

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Tartalom

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2013 Záródokumentum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Átadták az „Év Gyógyszerésze” díjat

..........................4

Kedvenc Patikám 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Elismerések a MOSZ Kongresszusán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Aktuális Dr. Pávics László emlékére

..................................9

MOSZ Országos Választmányi ülés Dobogókőn . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Eredményes munkát végzett Dublinban (Írország) a 73. Gyógyszerészeti Világkongresszus (FIP) II. rész . . . . . . . . . . . . . 11 Ülést tartott a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum . . . . . . . . . . . . . 16 Kikerültek az offshore cégekből a patikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Magyar Rezidensszövetség Hála Pénz Kampány – hálát a betegtől pénzt az államtól

. . . . . . . . . . 18

Hírek Végre ügyeletben

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Egymást értő szakemberek – Interprofesszionális idősgondozás

. . . . . . . 22

Migráció az egészségügyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A MOSZ postájából Sikeres véradás a Városmajorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A kozmetikus tanácsolja Őszi seregszemle

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: [email protected] ˘ra: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 1

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2013 Záródokumentum Kiemelt érdeklődés, a gyógyszerpiac valamennyi szereplője széleskörű aktivitása mellett, sikeresen zárult a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége éves programjának legrangosabb eseménye a Gyógyszerészek XXIII. Országos Kongresszusa. A rendezvény négy napján összesen 917 gyógyszerész mutatott érdeklődést az akkreditált továbbképzések, a szakmai-, és szakmapolitikai programok, és az összesen 108 igen attraktív kiállítói prezentáció iránt. Rendkívül hangsúlyos, a gyógyszerészi hivatás sorsát meghatározó kérdés volt, hogy a csökkenő erőforrások mellett hogyan tudják a megkezdett szakmai programokat, a gyógyszeres terápia menedzsment területén kidolgozott terveket fenntartani, építeni, fejleszteni. A Kongresszus egyben alkalmat adott a kiemelkedő tevékenységek elismerésére, a MOSZ éves közgyűlése öszszehívására, az Ifjúsági Fórum megtartására, szűrőprogramok és véradás szervezésére egyaránt. A rendezvény első napján folytatódott a tavasszal (MOSZ „Gyógyszertár-működtetés 2013”) elindított nagysikerű „Geriátria” továbbképzés, amivel reményeink szerint magas szinten minősített szolgáltatást tudunk biztosítani a gyógyszerellátást legnagyobb arányban igénybe vevők számára. A Kongresszuson résztvevő kollegák és a szektorral kapcsolatban álló szervezetek vezetői, képviselői, áttekintették a gyógyszerellátás jelenlegi helyzetét. Elemezték a deklarált szakmai célkitűzések megvalósítási ütemét, a kedvezőtlenül alakuló gazdasági környezet gyógyszerbiztonsággal összefüggő hatásait, a működtetéssel kapcsolatos jogi-, adó-, munkaügyi kérdéseket egyaránt.

2 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

I. A fórumok során kényszerű prioritást kapott és egyértelművé vált, hogy csak akkor nyílik reális esély a szakmai programok megvalósítására, ha kiszámítható és biztonságos a gazdasági környezet. A gyógyszerészi hivatás tervezett fejlesztése és a szakmai célkitűzések (Semmelweis Terv) teljesítése terén komoly aggodalmat látnak a kollegák. Alapvetően egyetértés van abban, hogy 2006 óta mintegy 30 Mrd Ft forrás hiányzik a gyógyszertár-működtetés gazdasági feltételrendszeréből (GYOK 2012 jkv.). Ennek a visszapótlása megkezdődött, aminek örülnek, de ezek nem elegendőek. A lélegzethez jutást valahol biztosítják, de a túlélést, a fejlesztést nem. A patikáknak a készlet-, és a gyógyszerbiztonság, az ügyeleti szolgálatok fenntartása, a szaklétszám biztosítása, az aránytalanul magas és gyakran indokolatlan adminisztrációs terhek, a tulajdonosi programban való részvétel technikája, jelenleg rendkívül súlyos gondokat jelentenek. Ebben a helyzetben elfogadhatatlan a gyógyszerész köztestület vezetője kormányzatot félrevezető sommás nyilatkozata az adózás utáni eredmények megduplázódásáról, a veszteséges patikák számának felére csökkenéséről, és a teljes szakmai egyetértésről. II. Áttekintve a gazdasági válság szorításában működő egészségügyi rendszereket, a magán-, és közkiadások alakulását és a gyógyszer-támogatás Magyarországi sarokpozícióit, kitörési pontokat kerestek a hatékonyság javítására. Ennek egyik meghatározó eleme lehet a gyógyszerészi gondozás. Figyelemmel a gyógyszeres terápiák alkalmazásának relatíve alacsony hatékonyságára, nemzetközi felmérések is igazolják a gyógyszerészi tevékenység (ld. FIP II. rész beszámoló keretes írásunkat) egészségnyereség területén felmutatható eredményei mellett a gazdasági megtakarítást. III. A gyógyszerpiac valamennyi szereplője, továbbra is gazdasági környezetének kedvezőtlen helyzetéről adott számot. Figyelemmel a 2014. évre tervezett költségvetési fő irányokra (költségvetési hiánycél tartása és rezsicsökkentés) nincs optimizmus sem a kormányzati, sem a lakossági forrásbővülés terén. A Kongresszus résztvevői örömmel üdvözölték a MOSZ által 2011-ben életre hívott Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum munkájának folytatását, fontosnak ítélve a korrekt információk és a harmonikus munkakapcsolat jelentőségét a gyakorló gyógyszerpiaci szereplők között. A generikus program számára biztosított érdekeltségi rendszerből származó bevételeket jelentősen csökkenti az ugyanezzel összefüggésbe hozható alacsony árszínvonal alapú árrés-tömeg csökkenés, valamint a fogyasztói kosár erőteljes regressziója. Elfogadhatatlannak tartják, hogy dokumentált jelzéseik ellenére a preferált referencia ár-

sávval, a vaklicit alkalmazásával összefüggésben még mindig jelentősek a gyógyszertárak elkerülhetővé tehető készletérték-veszteségei. IV. A Kongresszuson megtárgyalt kérdésekben, a MOSZ Közgyűlése által megerősítve döntés született az alábbiakban. A Kongresszus résztvevői sajnálattal vették tudomásul az EMMI távolmaradását a rendezvényről. Felkérik az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot, hogy a jelenleginél szélesebb körben tartson rendszeres és konzultatív vezetői munka-kapcsolatot a betegellátásban egyre jelentősebb súlyt nyerő gyógyszerellátás képviselőivel. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a döntéseket előkészítő folyamatok során testületek által (gyakran rendkívül rövid határidőre) kialakított széles szakmai körben megalapozott közösségi vélemények reflexió nélkül maradjanak. Kérik a gyógyszertári ügyeleti szolgálat másfél évtizede megoldásra váró finanszírozásának haladéktalan rendezését. A gyógyszertár-működtetés forrásainak a feladatok bővülésével egyidejűleg jelentkező, már a gyógyszerbiztonságot veszélyeztető folyamatos beszűkülése, aggályokat vet fel. Ezzel összefüggésben a Kongresszus résztvevői felkérik a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnökét a gyógyszerpiaci szereplőkkel való szakértői tárgyalások folytatására. A tárgyalások fő iránya továbbiakban is a belső harmónia visszaállítása, a működésben rejlő, a kiadásokat csökkentő, a betegellátás érdekeivel összhangban lévő lehetőségek feltárása. Folytatni kell a terápia menedzsment és gyógyszerészi gondozási programokat. Szorgalmazni kell a gondozási protokollok mielőbbi jóváhagyását és gyakorlatban való alkalmazásukat. Kezdeményezni kell a gondozási tevékenység gazdasági ellenszolgáltatása megteremtésének lehetőségét. Ugyancsak kezdeményezni kell a „geriáter gyógyszerész” licencvizsga feltételeinek kiépítését. A Kongresszus résztvevői felkérik a döntéshozói kapcsolatot jelenleg kizárólagosan fenntartó Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét, hogy választott képviseleti jogkörében eljárva reális, valós és félreérthetetlen képet mutasson a kormányzat számára a gyógyszerellátással összefüggő gazdasági kérdésekben. Fontosnak tartják, hogy a kötelező tagságú köztestület vezetője a gyógyszerésztársadalom által széles körben jelzett kérdésekkel, objektíven és hitelesen foglakozzon érdekérvényesítő tevékenysége során. Megítélésük szerint a jelenlegi kamarai gyakorlat hosszabb távon veszélybe sodorja a gyógyszerészi hivatás jövőjét. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége


˘tadták az ıÉv Gyógyszerésze‰ díjat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége koordinálása mellett a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, és a Magyar Gyógyszerészi Kamara – a Roche Magyarország Kft. támogatásával – célkitűzéseiknek megfelelően immár harmadik alkalommal pályázati felhívást tettek közzé az „Év Gyógyszerésze” cím elnyerésére. A pályázat célja a díjat és kitüntető címet elnyert gyógyszerésznek országos nyilvánosságot és kiemelkedő szakmai rangot adni munkájához, elismerve annak követésre méltó minőségét. A kiírók olyan gyógyszerészt kívántak elismerésben részesíteni, aki példát mutat kiemelkedő szakmai teljesítményével, hatékony megoldások alkalmazásával és betegközpontú szemléletével a gyógyszerészi gon-

dozásban, a gyógyszerellátásban, a gyógyszerfejlesztésben egyaránt. Ebben az évben a legnagyobb változás az volt, hogy csak előzetes szavazatok alapján juthattak be a pályázatra a jelöltek. Az érdeklődés jelentősen felülmúlta a korábbi éveket. Több mint 4000 szavazatból került felkérésre 20 pályázó, akik pályamunkát nyújtottak be.

A 2013. „Év Gyógyszerésze” Dr. Higyisán Ilona

1999. április 1-től a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház intézeti gyógyszertárának főgyógyszerésze. 1983-ban szakvizsgázott „Gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés” tárgykörből jeles eredménnyel. 1986-ban doktorált, gyógyszerészdoktori értekezését a SZOTE-n „A biofarmácia és a farmakokinetika jelentősége a klinikai gyógyszerészetben” címmel készítette el és „summa cum laude” eredménnyel védte meg. 1994-től a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézete által szervezett szakképzésen vett részt, és szerezett másoddiplomát. 1996-ban kapta meg a kitüntetéses szakosító oklevelét a „Gyógyszerügyi menedzser” szakon. 2003-ban szakvizsgázott „Kórházi gyógyszerészet” szakágból.

Higyisán Ilona 1975-ben államvizsgázott a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Államvizsga után Gyöngyösön közforgalmú gyógyszertárban dolgozott előbb beosztott gyógyszerészként, majd 1979-től 1982-ig megbízott gyógyszertárvezető helyettesként. Ezt követően a Mátrai Állami Gyógyintézet intézeti gyógyszertárában, majd 1990-től a gyöngyösi Bugát Pál Kórház intézeti gyógyszertárában főgyógyszerész helyettesként dolgozott. 4 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

A 2013. Év Gyógyszerésze a páratlan szakmai elismerésen túl idén is értékes, szakmailag is hasznos ajándékban részesült. A díjátadásra ebben az évben is a Gyógyszerészek ezúttal XXIII. Országos Kongresszusán, Siófokon került sor.

Kórházi gyógyszerészként a legfontosabbnak tartja a sokrétű szakmai felkészültséget és az együttműködést az orvosokkal a betegek biztonságos terápiájának kialakításában. Az itt dolgozó kollegákkal szemben fontos elvárás, hogy az egyetem elvégzése után, sok irányban fejlesszék tudásukat. Elengedhetetlen a naprakész felkészültség gyógyszer-hatástanból, de fontos az egyéb gyógyszerészeti és orvos szakmai területek ismerete, pl. a gyógyszer-technológiai-, a minőségbiztosítási-, a mikrobiológiai-, anatómiai-, belgyógyászati-, informatikaistb. ráképzés is – vallja ars poetikájában. A vezetőknek, vezető helyetteseknek szükségük van továbbá finanszírozási és közgazdasági ismeretekre is. Tanult képességek átadásához, jó kommunikációs és együttműködési készségekkel is kell rendelkezniük, nem is beszélve a csapatmunkában, team-munkában való együttműködésről. Arra a legbüszkébb, hogy a gyógyszerész, orvos és szakdolgozó kollegái elismerik a munkáját és folyamatosan számítanak Rá. Tény, hogy a Bajcsy Kórház Gyógyszertára a vezetése 14 éve alatt szakmailag rengeteget fejlődött és erre szintén nagyon büszke. 2002-ben elkezdték felépíteni a kórházzal azonos telephelyen az új intézeti gyógyszertárukat a szakma szabályainak figyelembevételével, kicsit a XXI. század igényei szerint. 2003-ban került átadásra az új intézeti gyógyszertár, amely 3 szinten biztosítja a legkorszerűbb betegellátás lehetőségét. Hét gyógyszerész, 12 szakasszisztens, 2 asszisztens adja a személyi hátteret a napi munkavégzéshez. Feladatuk 804 kórházi ágyon fekvő beteg és két kerületi szakrendelő betegeinek ellátása. A kórházi gyógyszerészet alapfeladatai mellett három speciális szakfeladatot is ellátnak. Betegre szabottan gyógyszerelnek összesen kb. 500 ágyon, elektronikus adathordozón keresztül a NovoHosp.Win számítógépes gyógyszergazdálkodó rendszerrel, az un. Daily Dose System gyógyszerelést 24 órás ciklusra, hétvégén pedig 72 órára osztanak gyógyszert. Citosztatikum tartalmú keverekinfúziókat állítanak elő cent-

ralizáltan a gyógyszertárban Cato szoftverrel, gravimetrikus módszerrel évente 8000 –10.000 palack közötti mennyiségben. Közvetlen lakossági gyógyszerellátást is végeznek. Természetesen a fenti feladatokat csak a menedzsment támogatásával és a kollegák lelkes és igen felkészült szakmai tudása mellett tudják biztosítani. „Bajcsy-s” munkája elismeréseként többször kapott főigazgatói dicséretet, 2005-ben pedig „tanácsosi” címet adományoztak számára. Munkája megbecsüléseként a Szociális és Egészségügyi Miniszter 1989-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által alapított „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesítette. 1998-ban az Egészségügyi Miniszter több kórházi főgyógyszerésszel együtt „Elismerő oklevél”-lel tüntette ki a „Kórházi Gyógyszerészet ügyének fellendítéséért” végzett tevékenysége elismeréseként. 1999-ben a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetben kifejtett társasági és szakmapolitikai tevékenységért Dávid Lajos Emlékérmet kapott. 2003-ban eredményes, példamutató tevékenység elismeréseként az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter dicsérő oklevelét kapta meg, míg 2008-ban kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként „Pro Sanitate” díjban részesült. 2010-ben a magyar gyógyszerészet hazai és nemzetközi elismertetése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységét „Koritsánszky Ottó Emlékérem” adományozásával ismerte el a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöksége. Évek óta részt vesz a gyógyszerészhallgatók gyakorlati oktatásában, és rendszeresen tart előadásokat a szakgyógyszerész képzés keretében, továbbá egyéb szakmai továbbképzéseken, kongresszusokon. 2001-ben a Semmelweis Egyetem Rektori Tanácsa a „Gyógyszerésztudományi Kar Oktató Gyógyszerésze” címmel tüntette ki, 2013. május 1-én pedig, a Pécsi Tudományegyetem Rektora és Szenátusa címzetes egyetemi docenssé nyilvánította

A benyújtott, igényes pályamunkák számára figyelemmel a Szakmai Bíráló Bizottság díszoklevelek kiadása felől is döntött. Elismerésben részesült Dr. Zolnay Krisztina, Dr. Kovács Erzsébet és Dr. Benkő Zsolt Ernő gyógyszerészek. Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 5

Dr. Zolnay Krisztina 1991-ben végezte el a Szegedi Tudományegyetemen, az angol nyelvű képzési programot, ami determinálta a jövőjét. Egy svájci gyógyszergyárnál – a Hoffman-La Roche-nál – kapott lehetőséget a multinacionális világot megismerni. Az ott eltöltött tíz év biztos szakmai és gyógyszermarketing ismereteket adott számára. 2002-ben került a Szeged legszebb terén, a Klauzál téren működő Kígyó Patikába. Summa cum laude eredménnyel doktorált, majd vörösdiplomával végzett a Külkereskedelmi Főiskola Nemzetközi Közgazdász szakán. Mai napi vallja, hogy a klasszikus gyógyszerészi tevékenység mellett hihetetlen perspektívák vannak a gyógyszerészet előtt, hiszen népegészségügyi szempontokat figyelembe véve is számtalan szolgáltatást tudnak nyújtani a betegeknek. A patika teljes átépítése során érvényesítette ezt az elképzelést, ami szerint teljesen új szemléletet kaphat a gyógyszertári munka, ha a marketinget beépítjük a hétköznapjainkba. Családja, három gyermeke mellett arra a legbüszkébb, hogy egy olyan üzenetet közvetített országos szinten mind a szakma, mind a laikus közönség felé, amely példaértékű. Attól válik példaértékűvé, hogy egy olyan kampány indult el, ami végre nem arról szólt, hogy több gyógyszert adjunk el egy adott terápiás területen, hanem hogy a magyar egészségügyben dolgozók szakértelme megkérdőjelezhetetlen. Feltehetően ezzel is összefügg, hogy a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara a Kígyó Patikának ítélte az első alkalommal átadandó „Kiváló Oktató Gyógyszertár“ kitüntetést. Dr. Kovács Erzsébet 1993-ban végzett Szegeden. Debrecenben, a helyi gyógyszergyárban volt pályakezdőként üzemmérnök, majd hosszabb periódust töltött, az akkor éppen fellendülőben lévő gyógyszermarketing szektorban. A patikai praxist a gyógyszergyári tevékenység mellett sem adta fel. 2010. óta a Kenézy Gyógyszertár vezetője. Kevés olyan szakma van, ahol az interdiszciplináris tudás ekkora értéket képvisel, mint a gyógyszerészet – vallja. Az alapképzést követően meg kell őrizni a folyamatos tudásszerzés készségét, képességét. A diagnosztikus és terápiás területek folyamatos fejlődése kijelöli az önképzés útját. Tudvalévő, hogy a polihisztorok ideje régen lejárt, de nekünk a tára túloldalán minden egyes szakmai területhez hozzá kell illesztenünk azt a speciális tudást, ami a birtokunkban van. Bizonyos értelemben talán a gyógyszerész az egyetlen olyan szereplője az ellátó rendszernek, aki holisztikus szemlélettel a beteget „tetőtől-talpig” képes látni, amikor elhozza a havi gyógyszereiről szóló receptjeit. Gyógyszeripari ténykedése kapcsán több nagyon sikeres generikus márka piaci bevezetésében vett részt, melyek mögött termékmenedzsereként állt az akkoriban még fejlődő íven lévő generikus piacon. Közreműködésével készült el az első internetes távoktatási rendszer orvosoknak és gyógyszerészeknek. A távoktatási rendszerek egyetemi akkreditációjának kidolgozásában is részt vett. A Kenézy Gyógyszertár, azzal hogy a kórház közepén van, azzal, hogy nagyon sok orvos kollégával van módjuk együtt dolgozni különleges pozíciót foglal el a betegek gyógyításában. Dr. Benkő Zsolt Ernő érettségi utáni tervei szerint azért jelentkezett a Gyógyszerész Karra, hogy első év után átmenjen az orvosira. Másodiktól már a Gyógyszerhatástani Intézetben lehetett diákkörös, így megmaradt a karon. A szegedi gyógyszerész diploma után tovább tanulva szerezte meg a közgazdasági egyetemi diplomát, majd a tanári diplomát is. Nemesnádudvaron dolgozott a gyógyszertárban négy évig, majd áthelyezték Kiskunhalasra. 1986-ban Kunfehértón a Chinoin Kiszerelő üzemébe került, majd Jánoshalmán tért vissza a tára mögé, ahol a legnagyobb öröm számára a betegekkel való kapcsolattartás. Az egészséghez, a homeosztázishoz az kell, hogy a test és a lélek és a szellem összhangban legyen – vallja. Nem feltétlenül indokolt mindig gyógyszert ajánlani, lehet más készítményt, természetgyógyászati anyagokat, más egészségfenntartó módszereket is. Így persze egy kicsit összetettebb, kicsit problémásabb és komplexebb, de ez a holisztikus szemlélet lényege, amivel minden gyógyszerész kell, hogy rendelkezzen. Az elismerésekhez további szakmai sikereket kívánva ezúton is gratulálunk! MOSZinfo 6 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

˘tadták a ıKedvenc Patikám 2013‰ elismerést Ebben az évben is, a tavalyi elsöprő sikerre való tekintettel a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége – a Roche Magyarország Kft. támogatásával – ismét kampány felhívást tett közzé a „Kedvenc Patikám” cím elnyerésére. A kampány legfontosabb célja a betegek patikai szolgáltatásokkal való elégedettségének felmérése. A pályázat kiírói ismételten a patikai munkára és a szolgáltatást igénybe vevő betegek kapcsolatára kívánták felhívni a figyelmet. Célkitűzés az ellátás hatékonyságának fejlesztése, a megfelelő kapcsolat és kommunikáció kialakítása a gyógyszerész és a páciens között. Megismerni azokat az elégedettséget befolyásoló tényezőket, amelyekre a jövőben külön figyelmet érdemes fordítani.

A szavazatokért versenybe szállhatott az ország bármely területéről minden aktív gyógyszertár, melyekre szavazni a www.kedvencpatikam.hu weboldalon, illetve a médiában található kérdőívek kitöltésével, és beküldésével lehetett. A kampány 2013. szeptember 30-ig tartott. A beküldött szavazatok száma meghaladta a 13 ezret, ami egyértelműen jelzi a betegek érdeklődését. Országszerte összesen 1503 patikára érkezett szavazat. A „Kedvenc Patikám 2013” cím díjátadójára – a hagyományhoz híven – a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXIII. kongresszusán került sor.

A „Kedvenc Patikám 2013” címet a Hajdúsámson székhelyű Hárs Patika kapta 1996-ban privatizáltunk, majd az új épületbe 1999-be helyeztük át a patikát – mutatta be történetüket Dr. Herczku Ferencné dr. Guba Róza Éva, a Hajdúsámson székhelyű Hárs Patika személyi jogos gyógyszerésze. A jelenlegi kollektívával közel 10 éve dolgoznak családias hangulatban. Igyekeznek szakmai tudásunk legjavát nyújtani a betegeinknek, maximális hivatástudattal, empátiával és szeretettel fordulnak feléjük. Hitvallásuk szerint az egészségre, mint legfőbb értékünkre kiemelt figyelmet kell fordítani. Céljuk egy betegcentrikus, családias légkör megteremtése, nagy hangsúlyt fektetve a kommunikációra, a betegségek megelőzésére és az egészségtudatos életmódra nevelésre. Fontosnak tartják a prevenciót, amelyre már gyermekkorban fel kell hívni a figyelmet. Ezért is vesznek részt rendszeresen a város iskolájában megtartott Egészségnapon. Hangsúlyt fektetnek a szaktudásuk gyarapítására. Sok továbbképzésen, konferencián vesznek részt, nagy segítségünkre vannak a szakmai folyóiratok is. Ars poetikájuk szerint a gyógyszerész munkája felelősségteljes hivatás, mindenekelőtt a legfontosabb a gyógyszerész-beteg közötti bizalmi kapcsolaterősítésére. „Mi a betegért vagyunk és semmi más nem számít!”

A rendkívül magas érdeklődésre figyelemmel a Szakmai Bíráló Bizottság további elismerésekről is döntést hozott. A „Kedvenc Patikám 2013” országos kiírású pályázaton így elismerő oklevélben részesült a Gyöngyös székhelyű Kígyó Gyógyszertár, és a Paks székhelyű Borostyán Gyógyszertár Az elismerésekhez gratulálunk! MOSZinfo Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 7

Elismerések a Gyógyszerészek XXIII. Országos Kongresszusán A Gyógyszerészek Országos Kongresszusa, mint a szakma legszélesebb köreiben évről évre magas érdeklődést kiváltó fórum alkalmat ad a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által alapított elismerések átadására is. A Szövetség Életműdíjat ebben az évben nem adott át. Az illetékes kuratórium döntése alapján a „2013. Év Patikája” kitüntető címet – pályázata alapján – a Kerékné dr. Kiss Erzsébet által működtetett nyíregyházi székhelyű Korona Patika nyerte el, amely pályaművet a „Gyógyszertár” október havi számában mutattunk be. Az Év Patikája pályázaton elismerő oklevelet nyert a Dr. Hadnagy Ádám által működtetett körmendi székhelyű Elixír Patika. A tradicionális és mai arculatot rendkívül figyelemreméltó módon ötvöző gyógyszertárban, korszerű technikai elemek alkalmazásával magas színvonalú munka folyik. A „beszélgessen betegével” – mottó szellemében a gyógyszerészi hivatás-, és szolgáltatás fejlesztés legfontosabb elemét, a terápia menedzselését, a beteg együttműködés megteremtését valósítja meg a kollektíva. A hightech jól megfér a patikamúzeummal. Az Ifjúsági Fórum versenyelőadásai közül a Bíráló Bizottság döntése alapján I. helyezést ért el Dr. Nagy Gergő. A budapesti Gyógyhír Patika gyógyszerésze a „C vitamint szeretnék” című előadásával mind a gyakorlat, mind az önálló kutatás aspektusait bemutatva nyerte meg a zsűrin kívül a hallgatóság elismerését is. (Előadását a „Gyógyszertár” hasábjain közölni fogjuk!) A versenyelőadások sorában II. helyezést ért el Dr. Harmatiné dr. Bagi Katalin a soproni Arany Kígyó Gyógyszertárból, míg III. lett Dr. Lakatos Linda a budapesti Újpesti Gyógyszertár munkatársa. Az „Év Környezetvédő Gyógyszertára” kollektívája munkája alapján a bicskei Oroszlán Gyógyszertár lett. A Gyógyszerészek XXIII. Országos Kongresszusa programjairól következő lapszámainkban adunk tájékoztatást (szerk.). MOSZinfo

Évfolyam találkozó az 1977-ben a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett gyógyszerészek részére! Kedves volt évfolyamtársaim! 2013. november 22-én 18.00 órai kezdettel a budapesti Benczúr Hotelban (1068.Budapest, Benczúr u. 35. www.hotelbenczur.hu Tel.: 36 1 479 5650) évfolyam találkozót tartunk. Jelentkezés és tájékoztató: Dr. Samu Antal [email protected] Tel.: 1 787 5671 8 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

Elhunyt Dr. Pávics László Nagyra becsült kollegánk Dr. Pávics László, a gyógyszerészet egyik meghatározó ikonja 2013. október 15-én, tragikus hirtelenséggel távozott közülünk. Pávics László 1926. május 4-én született Székesfehérváron. 1944-ben érettségizett,1952-ben kapott gyógyszerész diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1966-ban szerezte meg a doktori címet. Diplomája kézhezvételét követően kezdett dolgozni a Dózsavárosi Gyógyszertárban, majd 1992 évben jogelőd nélkül megalapította és vezette a Fehér Üröm Gyógyszertárat Veszprémben. Több mint hatvan esztendőt dolgozott a tára mögött. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet nagyhírű gyógyszerismertető hálózata (szakmai körökben „Astoria különítmény”) egyik alapítója. Számos publikációja jelent meg különböző szakmai lapokban. Fiatalos lendülettel elsők között kapcsolódott be a gyógyszerellátás területén lezajlott privatizációs folyamatokba. Szakmai törekvései, munkájának eredményei révén az elmúlt évtizedek alatt a gyógyszerész szakmai képzésben is elévülhetetlen érdemeket szerzett, hiszen nevelő, tanító keze alól egyre több kollega került ki. Tagja volt – többek között – a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszer ellátási Gyógyszerészeti Kollégiumának, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Etikai Bizottságának. Éveken át dolgozott a FIP officinai szekciójában. Húsz évig volt az ETT Veszprém megyei titkára, megalakulásától kezdve a veszprémi akadémiai bizottság tagja. Az etikus gyógyszerészi modell megtestesítője, akit szakmai tudása, személyes, emberi tulajdonságai mindenkori példaként állítanak a gyógyszerészi hivatás elé. Utolsó percéig dolgozott. Halála előtti napon még részt vett és felszólalt a Gyógyszerészek XXIII. Országos Kongresszusa fórumán, Siófokon. Számos elismerése mellett a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1999-ben „Gyógyszerészetért” Életműdíjban, s a Szövetség előterjesztésére az ágazati miniszter 2011-ben „Batthyány-Strattmann László-díj” elismerésben részesítette. Laci bácsi! Isten áldjon, adjon Neked nyugodalmat! Magángyógyszerészek Országos Szövetsége



MOSZ Országos Választmány ülése Dobogókőn tartotta soros évértékelő ülését a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Országos Választmánya. Egymást összeváró természetjárással, verőfényes napsütésben, az ország egyik legszebb természeti környezetében kezdte a csapat a megszokott módon szervezett, kétfélnapos programját. Sok volt a téma. Sok küzdelmet, néhány részeredményt, új szempontokat, változó prioritásokat hozott ez az év. Kiemelt jelentősége van ilyenkor a közös gondolkodásnak, a tapasztalatok összegzésénekindította dr. Mikola Bálint elnök a késő estébe nyúló tanácskozást. A programot indító, az elmúlt időszak eseményeit taglaló prezentációját követően sajátos brainstormingra, szabad problémafeltárásra hívta fel a résztvevőket. Meggyőződése szerint az innováció alapja a kreativitás, aminek MOSZ berkekben már évtizedes távlatban lényegi elemévé vált a közös gondolkodás. A megyei elnökök beszámolójuk során a saját optikájukon keresztül, tapasztalataik alapján elemezve a gyógyszerellátás-, a gyógyszertár-működtetés-, a hivatásfejlesztés és a szakmapolitikai környezetet, rajzolták meg azt a portfoliót, ami az eljövendő időszakban lesz az alapja a MOSZ érdekérvényesítő törekvéseinek. Részleteiben áttekintették a politika és jogrendszer, a gazdaság és elosztási rendszerek, a társadalom-, és egészség-


politika, a népegészségügyi törekvések gyógyszerügyre gyakorolt hatásait ugyanúgy, mint a progresszív ellátás helyzetét, különös figyelemmel az alapellátási környezetre. A népesség összetétele, a migrációs és a morbiditási jellemzők tendenciáit tanulmányozva körvonalazták az egészségpolitikai törekvések fő irányait, a gyógyszerellátás irányában várhatóan megfogalmazódó társadalmi, egészségpolitikai elvárásokat. Ezeket kell harmonizálni a hivatásfejlesztési programok finomhangolása során. A tapasztalatok összegzése okán végzett rövid történelmi áttekintés (rendszerváltás, privatizáció, új jogalkotás, adósságmenedzselés, dereguláció, szabadverseny, reguláció, állami beavatkozás, új egyensúly-unortodoxia) során keletkezett megfontolások figyelembevétele kell, hogy szolgálja a szakmai programok zsákutcáinak elkerülését. Érzelmi aspektusokat is kikapcsolva egyértelmű jelen környezetben az ágazatba való állami beavatkozás erősödése. Ennek egyes elemeit elfogadva, másokat megértve, megint másokkal opponálva, de mindenképpen figyelembe véve kell a legtöbbet kihozni annak a civil szervezetnek az érdekérvényesítő tevékenységéből, amelynek tagsága legérzékenyebben reagálja le a jelenlegi változásokat. Ezzel is összefüggésben egyértelmű, hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége jövőbeni sze-

repe mind a gazdasági stabilitás megteremtése, mind a hivatásfejlesztés területein jelentősen felértékelődik. Hiszen ez az a szervezet, ami a népegészségügyi fókuszba kerülő gyógyszerellátásnak azokat a képviselőit tömöríti, akik a tára mellett, egy kézben tartva a szakmai és menedzsmentjogokat, sokat tudnak tenni a közösen kijelölt célok megvalósításáért. A konkrét program meghatározása objektivitását biztosítandó a Választmány tagjai értékelték a GYOK XXIII. fórumai során szerzett ismereteket, áttekintették a gyógyszerpiaci szereplők aktuális helyzetét, amiben nagy segítségükre volt a MOSZ által működtetett Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum ülései során szerzett tapasztalat. A várható gazdasági környezet adta mozgásteret vizsgálva elemezték a 2014. évi költségvetési tervezet várható tendenciáit, az egészségügyi ellátó rendszerre, a gyógyszerellátásra vonatkozó kitételeit. MOSZinfo


II. rész

Eredményes munkát végzett Dublinban (¸rország) a 73. Gyógyszerészeti Világkongresszus (FIP) ¸rország 70 280 km2 területű szigetország, népessége 4,581,269 fő (2011), a népességnövekedés 1,133%/év, a születéskor várható élettartama 81 év, ami egy évvel meghaladja az OECD átlagot. Az Európai Unióban, ¸rországban a legmagasabb a 15 év alattiak aránya, ugyanakkor a legalacsonyabb a 65 éven felüliek aránya. Azon kevés országok egyike, ahol a népesség nő, a növekedés azonban a migráció miatt emelkedik. 1973 óta tagja az EU-nak. A gazdaság 1995 és 2001 között nagyon erős (évi átlag 9%-os) növekedést mutatott. Az ír egészségügyi rendszer áttekintése Írországban az Egészség- és Gyermekügyi Minisztérium (DoHC) felel ez egészségpolitikáért és az egészségügyi szolgáltatásokért. Az egészségügyi ellátás három részre tagozódik: az általános kórházi ellátás a szakorvosi ellátás és a háziorvosi ellátás. Az egészségügyi ellátásokra való jogosultság elsősorban az Írországban való tartózkodástól és a jövedelemi helyzettől, s csak másodsorban a társadalombiztosítási járulékfizetéstől függ. Az egészségügy finanszírozása alapvetően adókból és járulékokból történik, ez fedezi az egészségügyi összkiadás mintegy 78%-át, de felmérések szerint az írek mintegy fele rendelkezik magánbiztosítással az orvosi és gyógyszerköltségek fedezetére. Az egészségügyi ellátásokért Írországban a legtöbb esetben fizetni kell, azonban bizonyos szolgáltatások ingyenesek. Ezen felül meghatározott jövedelmi szint alatt igényelhető az „egészségügyi kártya” (medical card), melynek tulajdonosai mentesülnek a díjfizetés alól. Jelenleg a lakosság 36%-a rendelkezik ilyen kártyával. Az egészségügyi kártyára nem jogosult személyek is ingyenesen vehetik igénybe a kórházi járóbeteg-ellátást, azonban bizonyos kórházi, illetve járóbeteg-ellátásokért fizetniük kell. A háziorvosi ellátást az egészségügyi kártyával nem rendelkezők csak térítés ellenében vehetik igénybe. Gyógyszerkiadások Az egészségügyi közkiadásokat alapvetően adókból finanszírozzák. A GDP mintegy 9,2%-át fordítják az egészségügyre Ez valamivel alatta marad a 9,5%-os OECD átlagnak), a gyógyszerköltségek az összes egészségügyi kiadások 9,9%-át teszik ki. A gyógyszerek mintegy 75%-a kerül forgalomba a gyógyszertárakon keresztül. Az összes gyógyszerkiadás kb. 80%-át finanszírozza valamilyen formában az állam. A gyógyszerek fizetésének alapvetően négy különböző módja van: • Egészségügyi kártyával rendelkezők € 1.50 receptdíj ellenében jutnak gyógyszerhez, ennek családonkénti havi összege nem haladhatja meg a € 19.50-t. A gyógyszerész nem kap árrést, csak expediálási díjat. • Gyógyszerfizetési Scheme – a beteg maximum € 144-t fizet egy hónapban a gyógyszereiért. A gyógyszerész árrést és expediálási díjat kap. • Hosszan tartó betegség Scheme – a beteg bizonyos betegségek – mint pl. diabetes, epilepszia, sclerosis multiplex – kezelésére ingyen kapja a gyógyszereit. A gyógyszerész árrést és expediálási díjat kap. • Hi-Tec Scheme – a gyógyszerész a nagykereskedelmi árra 10% árrést kap, ezen felül gondozási díjban részesül. Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 11

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Az Ír Gyógyszertárak Egyesülete (Irish Pharmacy Union) 2009. januári független szakértői jelentésében arról számol be, hogy a mintegy 1500 ír közforgalmú gyógyszertárban folyó szakmai szolgáltató tevékenységgel a gyógyszerészek 3.9 millió orvosi vizittől tehermentesítik az egészségügyi szolgálatot, így a kártyabirtokosok által igénybevett 460 millió € értékű szolgáltatást nem kell megfizetnie az egészségügynek. Egy átlagos ír polgár évente 23-szor keresi fel a gyógyszertárat. A gyógyszerek árképzésének alapját 9 EU ország (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Finnország, Ausztria és az Egyesült Királyság) nagykereskedelmi árainak átlaga képezi, az ír gyógyszerár ezt nem haladhatja meg. A nagykereskedelem árrése 10%, a gyógyszertárak átlagos kiskereskedelmi árrése 33% (az adat csak a vényköteles termékekre vonatkozik), az árrés-tömeg része az expediálásért fizetendő tételes díj, ami receptenként 2,87 €, de ügyeleti sürgősségi ellátás esetén akár 7-15 € is lehet. Az ír gyógyszertárak nettó profitja átlagosan az árbevétel 6%-a. Liberális gyógyszerpiac Az ÖBIG-PGEU már sokszor idézett tanulmányában (Community Pharmacy in Europe Lessons from deregulation – case studies 2006) az egyik deregulált referencia-ország éppen Írország, ahol a lakosság számához és távolsághoz 1996-ban kötött patikalétesítési korlátozásokat 2002-ben megszüntették. Lehetséges a többes és nem szakmai tulajdonlás, sőt a 2007. évi később citált törvény a külföldi tulajdonlást is megengedi. Nincs akadálya a láncok létrehozásának. Szükségszerűen megjelentek a külföldi tulajdon ú nagyok, a brit Boots és Superdrug, a német Celesio, a belga-ír McSweeney. Az ország mindhárom nagykereskedője már az 1990-es évek óta nagyban érdekelt a patikaláncokban (az Uniphar pl. már több mint 500 patikát tud magáénak). Azonban léteznek ír tulajdonú láncok is, mint. Pl. a Paddy Hickey gyógyszerész tulajdonában lévő 26 patikát számláló lánc, a McCabe, a Wexford vagy a SamMcCauley csoport. Mára a patikáknak csak 25%-a független, és nem tagja valamilyen láncnak. Ezzel együtt a gyógyszerészi tulajdon aránya a patikákban 90%. Írország a legkirívóbb példa arra, hogy a liberalizált piacon a várt csökkenéssel szemben a gyógyszerárak igen nagymértékben emelkedtek. Az ír gyógyszerészet erős lobbytevékenységet folytat a 2007-es törvény számukra kedvezőtlen paragrafusainak finomhangolására. Többek között elvárják, hogy az ír gyógyszerészek ugyanolyan szabadon létesíthessenek patikát az EU bármely országában, mint azt a törvény a külföldiek számára Írországban lehetővé teszi. A generikumok forgalmazása igen alacsony szintű, a gyógyszerészek szorgalmazzák a generikus helyettesítést, ami számukra jelenleg nem megengedett. A brit példához hasonlóan kérnek vényírási jogosítványt meghatározott esetekben. A siker reményében tárgyalnak a gyógyszerészi gondozási tevékenység (elsősorban a diabetes-gondozás, dohányzásról leszoktatás és drogellenes tevékenység) finanszírozásáról. Egészséges Írország 2013-2025 közötti időszakra nagy ívű koncepciót dolgozott ki az ír kormány. A FIP alkalmából tartott előadása bevezetőjében Enda Kenny miniszterelnök megállapította, hogy sok mindennel elégedettek lehetnek. Nő a születéskor várható élettartam, növekszik a népesség, javult a csecsemőhalandóság, csökkent a daganatos és a szívbetegségek mortalitása. Dr. James Reilly egészségügy-miniszter a nemzetközi tapasztalatok alapján úgy látta, hogy az egészség és a jólét területén pozitív változást csak a társadalom és a kormány egészének összefogásával lehet elérni. Az egészségi állapotot a minket körülvevő világ számos tényezője befolyásolja – a családunk, az otthonunk, a közvetlen környezetünk, a tanulmányaink, a munkánk, barátaink és a közösség, számos más társadalmi, környezeti és gazdasági tényezővel együttesen. Az egészséges Írország jövőképe Az egészség személyes, társadalmi és gazdasági tényező, és az egyének jólétének összessége képezi Írország legértékesebb erőforrását. Ahhoz, hogy az emberek teljes értékű életet éljenek, meg tudják tartani a munkájukat, részt tudjanak vállalni a gazdaság helyreállításában, és segíteni tudjanak a legrászorultabbaknak, egészséges lakosságra van szükség. Az egészséges lakosság a 12 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális társadalom legfőbb kincse, és a nemzet egészségének és jólétének növelése a kormány és az egész társadalom legfőbb prioritása. Ez azt jelenti, hogy a társadalom minden szektorának és a kormány egészének proaktívan kell részt venni a lakosság egészségének és jólétének javításában. Ha valakinek egészségügyi problémája van, betegségben szenved vagy fogyatékkal él, akkor az egészség és a jólét elvesztése az ő és a környezetében élők életének minden részére hatással van. Ugyanígy a társadalom és a lakosság egészségének negatív trendje hatással van az egész társadalomra. Írország jelentős javulást ért el az életmódban rejlő kockázatok csökkentésében és a népbetegségek felismerésében, ellenőrzésében és gyógyításában. A halálozási arány csökkent, és a várható élettartam nőtt. Azonban ez a javulás az elhízás, diabetes és a fizikai aktivitás hiányának ellentétesen ható negatív lakossági trendje miatt számos kockázatnak van kitéve. Az aktuálisan negatív ír egészségi állapot trendek hasonlóak a más fejlett országokban mutatkozó trendekhez. Ezek a krónikus betegségek, az egészségügyi kockázatoknak kitettség szignifikáns emelkedése, az egészségi állapot növekvő egyenlőtlensége, és az ellátás elérésének problémái. A krónikus betegségek előfordulása előrelátható növekedése kétségtelenül egy egészségtelen, és igen magas költségekkel járó, vagy éppenséggel finanszírozhatatlan jövő felé vezeti Írországot. Változtatni kell a helyzeten, és megfordítani a negatív trendet, mielőtt a problémák még komolyabbak lesznek. Az egészséges Írország egy közösségi válasz az Írország egészségét, és ez által gazdaságát fenyegető veszélyekre. Nemzeti akcióterv az ír lakosság következő generációja egészségi állapotának javítására. Négy alapvető célt tűz ki az egészség fejlesztésére, és világosan felrajzolja a célok eléréséhez szükséges stratégiákat és utakat, amelyben minden lakos és a társadalom egésze részt tud venni. Ez az akcióterv a már létező politika folytatása, de új megközelítést tartalmaz a hatékony együttműködés és a bizonyítékokon alapuló kormányzati politika céljára.

A vízió Az egészséges Írországban mindenki teljes értékű fizikai és mentális egészséget élvezhet, ahol az egészséget a társadalom minden szintjén értékelik és támogatják, és mindenki felelős érte. Az egészségre az egyén életének minden aspektusa hatással van: gazdasági helyzetet, iskolázottság, lakáshelyzet, munka és foglalkoztatottság, fizikai életkörnyezet. Az egészséget az egyének saját döntései életvitelükről és szűkebb közösségük életében való részvételükről, valamint a kormány politikai döntései egyaránt befolyásolják. A tervezet 4 célt és 64 akciót ír le, amelyekhez együttműködő szemléletben várja mindenkinek a hasznos energiáit, kreativitását, tapasztalatát. 1. cél: Növelni azoknak az embereknek az arányát, akik életük mindegyik szakaszában egészségesek. Ez a kockázatok csökkentését és a megelőzést célozza meg minden életszakaszban: a születés előtti időtől kezdve a kisgyermek-, a kamasz- a felnőtt- és időskorban. 2. cél: Csökkenteni az egészségi állapot egyenlőtlenségeit. Az egészség az ír társadalomban nem egyenlően oszlik meg. Ez a cél nem csupán egyes rizikófaktorok esetében tett beavatkozásokat jelent, hanem célba veszi a szélesebb értelemben vett egészséget befolyásoló társadalmi tényezőket – azokat a körülményeket, amelyben az emberek születtek, élik az életüket, dolgoznak és megöregednek – hogy olyan gazdasági, társadalmi, kulturális és fizikai környezetet hozzunk létre, amely előmozdítja az egészséges életet. 3. cél: Megvédeni a lakosságot az egészséget fenyegető veszélyektől. Hatékony stratégiákat és intézkedéseket kell kidolgozni, hogy a lakosságot meg lehessen védeni a felbukkanó új egészségügyi veszélyektől. Fel kell készülni a tömegbetegségek megelőzésére, kezelésére és a gyors gyógyítására. 4. cél: Olyan környezetet teremteni, amelyben minden egyén és a társadalom minden szektora szerepet tud játszani az egészséges Írország létrehozásában. Bármely kormányzati tárca vagy szervezet képességét meghaladja a nemzet egészségének előmozdítása. Ez csak társadalmi összefogással lehetséges. Az egyének helyes életmód választásával, a lakóhelyi közösségek szervezett programokkal, a kormányzat legmagasabb szintjén politikai és törvényi változtatásokkal vesz részt a folyamatban. Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 13

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A jelenlegi helyzet – egészséges ma Írország? Írországnak 4,6 millió lakosa van, ez 2006-hoz viszonyítva 8%-os növekedés. A népesség növekszik, ugyanakkor diverzifikálódott. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az Írországban élő, de az ország határain kívül születettek aránya 25%-kal 766,770 főre nőtt a 2006-20011. közötti időszakban, ez ma a lakosság 17%-a. Az Írországban élők ma tovább élnek, mint korábban bármikor, de a hosszú életet élők nem mind élnek jó egészségben. Sok Írországban élő családban fordul elő krónikus betegség, és a rossz táplálkozás, a dohányzás, alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás miatt bekövetkező nem megfelelő egészségi állapot. A krónikus állapotok gyakorisága és az azzal együtt járó életmód rendellenességek szorosan összefüggnek a táradalmi-gazdasági státusszal, az iskolázottsággal, a foglalkoztatottsággal és a lakáskörülményekkel. A krónikus betegségek felelősek a korai halálesetek szignifikáns részéért. Az ilyen betegségek, mint a magas vérnyomás, szív-koszorúér betegség, 2-es típusú diabetes gyakorisága drámaian nő az életkorral, magasabb arányban fordul elő az alacsonyabb táradalmi-gazdasági státuszúak körében, és általában gyakoribb a férfiaknál. 2020-ra a krónikus betegségben szenvedő felnőttek száma 40%-kal fog megnövekedni, viszonylag magasabb számban fogja érinteni az idősebb korcsoportokat. Ezen túlmenően 2010 és 2020 között a cukorbeteg felnőttek száma várhatóan 30%-kal, a krónikus obstruktív tüdőbetegek száma 23%-kal, a magas vérnyomásos betegek száma 28%-kal, a szív-koszorúér betegek száma,31%-kal nő. A daganatos betegségek a második fő halálok Írországban a szív-és érrendszeri betegségek után, évente több mint 8,000 ember halálát okozzák. Évente átlagosan 30,000 új daganatos beteget diagnosztizálnak. Ez 50%-kal magasabb érték a 90es évek közepén mértnél. Az új esetek száma évente 6-7% -kal nő, és ha a közeli jövőben alapjaiban nem változik a trend, a szám a következő 20 évben megduplázódik A 27 EU ország között ez a legmagasabb előre jelzett emelkedés. Túlsúly és elhízás Írországban a felnőttek 61%-a és a 3 évesek 25%-a túlsúlyos és elhízott; a 9 évesek 26%-ának testtömeg-indexe haladja meg az egészséges értékhatárt. Az 50 év felettieknél négy ember közül három vagy túlsúlyos, vagy elhízott. A testtömeg-index, a koleszterin-szint és a vérnyomás magasabb az alacsonyabb jövedelem-szintű csoportokban. A szegények és az alacsony iskolázottságúak a legnagyobb mértékben elhízottak. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokban élő 3 évesek 9%-a elhízott, szemben a magasabb társadalmi-gazdasági csoportokban élőkkel, de legalább minden ötödik gyermek túlsúlyos bármelyik társadalmi-gazdasági csoportban. Mentális egészség A mentális egészség egyre nagyobb egészségügyi, szociális és gazdasági probléma, és becslések szerint a 2030-as évekre a magas jövedelmű országokban a depressziós mentális betegségek lesznek a krónikus betegségek fő okozói. Élete során minden negyedik ember átesik valamilyen mentális egészségi problémán. Több ír fiatal lesz öngyilkos, mint más országokban. Írországban az öngyilkosság miatti mortalitás a 15-24 éves korcsoportban a 4. legmagasabb az EU-ban, és a 3. legmagasabb a 15-19 éves fiatalok között. Az öregedésről szóló ír tanulmány szerint az 50 év feletti korosztályban minden 20 résztvevőből egy jelzett az orvosa által diagnosztizált depressziót, és ugyanilyen számban jeleztek diagnosztizált idegességet. A depresszió szintje és a kórházba pszichiátriai kezelésre utaltak száma magasabb a kevésbé tehetősek társadalmi-gazdasági csoportjában. A mentális egészségi problémák összefüggésben állnak a nélkülözéssel, a szegénységgel, az egyenlőtlenséggel, és az egészséget meghatározó egyéb társadalmi-gazdasági tényezőkkel. A gazdasági válság ilyen értelemben magas kockázatot jelent a lakosság mentális egészsége szempontjából. Dohányzás Írországban mintegy egymillió ember fogyaszt dohánytermékeket. A 11-17 év közötti gyermekek 12%-a rendszeres dohányos. A dohányzók aránya legmagasabb (56%) a18-29 év közötti szegény körülmények között élő nők között, szemben az ugyanilyen korú, magasabb társadalmi csoportba tartozó dohányzó fiatal nők 28%-os arányával. 14 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A dohányzással összefüggő halálesetek száma Írországban legalább 5.200, ennél sok ezerrel több azoknak az embereknek és családtagjainak száma, akik a dohányzás káros hatása miatt krónikus betegségben szenvednek. Alkohol és drog Az ír alkoholfogyasztás az egyik legmagasabb Európában, 2010-ben 11,9 liter/fő. Az alkohol felelős minden hónapban 90 ember haláláért, ebbe beletartoznak az alkohollal összefüggő daganatos megbetegedések és szívbetegségek is. A magas alkoholfogyasztás elhízást is okozhat a rendszeres alkoholfogyasztással bevitt többletkalória miatt. Az alkohol az öngyilkosságok felében szerepet játszik. A15-64 év közöttiek 7%-a fogyasztott illegális drogot a felmérések szerint a tavalyi évben. A drogfogyasztás közvetlenül vagy közvetve 534 halálesetet okozott 2008-ban (heroin, methadon, benzodiazepinek, és gyógyszermérgezések). 1998 és 2007 között a benzodiazepinek a mérgezések mintegy harmadában (31%) játszottak szerepet, az éves szám az 1998-as 65-ről 2007-re 88-ra emelkedett. 2010-ben több mint 900.000 vényen rendeltek benzodiazepineket. Szexuális egészség 2001-ben 20, 2011-ben 12 szülés jutott 1.000 15 – 19 év közötti anyára. 2011-ben 13.259 szexuálisan terjedő fertőzést (STI) jelentettek be, ez 12.2%-os növekedés 2010-hez viszonyítva, és folytatódik az 1995 óta tartó emelkedő trend. Az esetek 48.3%-a Chlamydia Trachomatis. 2011-ben 320 HIV beteget diagnosztizáltak; ez 3% csökkenés 2010-hez viszonyítva, és folytatódik a 2008 óta észlelt csökkenő trend az újonnan diagnosztizált HIV esetek számában. Az egészségügyi kiadások emelkednek A közkiadások második legnagyobb összegét teszik ki Írországban az egészségügyi kiadások. 2000 és 2009 között az ír egészségügyi ráfordítások reálértékben megduplázódtak, és elérték az évi 15.5 milliárd €-t. A krónikus betegségek, azok kockázati tényezői, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági veszteségek a kiadások növekedésének fő okozói. Az elhízás valós orvosi, társadalmi és pénzügyi kihívást jelent, amely az utóbbi évtizedekben meghatározó jelentőséggel bír, és amelynek mértéke csak most kezd emelkedni. Az elhízás becsült gazdasági költsége mintegy 1,13 milliárd € évente. Az alkohol tehető felelőssé sokféle társadalmi és egészségügyi problémáért; az alkoholfogyasztás következményei becslések szerint évi 3,7 milliárd €-val terhelik az államháztartás erőforrásait. A mentális egészség problémái óriási személyes teherrel járnak az érintettek életében, és jelentős költséggel jár az elveszett munkaképesség, a korai halál, fogyatékosság, és a szociális, iskola- és igazságügyi rendszerek járulékos kiadásai. A mentális egészségi problémák évi 11 milliárd € becsült költséggel járnak, A gazdasági válság másodlagos hatást fejthet ki a mentális betegségekben, növekedhet az öngyilkosság és az alkohollal összefüggő halálesetek száma. Az egészségügy összes kiadásának 6-15%-át emészti fel a dohányzással összefüggő betegségek kezelése, ennek összege 12 milliárd € évente. 2008-ban a dohányzás miatti kórházi költségek 280 millió €-t tettek ki. Jelentős gazdasági teljesítmény veszteségeket okoznak a dohányzás miatt kieső idők, és a korai halál miatt elveszett évek is. Egészség és prosperitás Nemzeti és nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az egészség önmagában véve egy gazdasági tényező, a foglalkoztatás, a jövedelmek, a termelékenység, a gazdasági fejlődés és növekedés kulcsfontosságú faktora. A jobb egészség vezet a gazdasági növekedéshez, nem kizárólag oly módon, hogy a növekvő népesség nagyobb GDP-t hoz létre, de ennél sokkal jelentősebb az, hogy hosszútávon növeli a humán és fizikai tőkét, ezáltal nő a termelékenység és az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Az egészség védelme, és szektorokon átnyúló költséghatékony megelőző programok és stratégiák játsszák majd a központi és támogató szerepet Írország rövid- és hosszú távú gazdasági felemelkedési programjában. Fontos szerepe lesz abban, hogy csökkenjenek a jövőben finanszírozhatatlanná váló egészségügyi kiadások, amelyek a jelenlegi egészségügyi trendek megváltoztatása nélkül bizonyosan fellépnének. A FIP Dublin 2013 összefoglalóit készítette Dr. Mikola Bálint


Ülést tartott a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum Mint az ismeretes, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kezdeményezésére, a gyógyszerpiac és az érdekérvényesítő gyakorlatot folytató szakmai szervezetek meghatározó szereplőinek részvételével, 2011. február 18-án megalakult a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum. A közös munkában való igényüket a résztvevők aláírásukkal megerősítették.

patikaláncok sorsa, a vaklicit és generikus helyettesítési gyakorlat folyamatos árrés-tömeget csökkentő hatásai, az egységes gyógyszerárak esetleges bevezetésével kapcsolatos elképzelések, a gyógyszerkiadás adminisztratív környezete folyamatos változásai, mind olyan kérdések, amelyek az Egyeztető Fórum valamennyi résztvevőjét érintik.

Akkor a legaktuálisabb, alapvetően a Széll Kálmán és a Semmelweis Tervek végrehajtásával, hatásaival és következményeivel összefüggő kérdésekben folyt az egyeztetés. Az ülések egész évben, minden alkalommal széles érdeklődés és élénk vita mellett folytak a MOSZ Oktatási Kabinetjében. Számos probléma került feltárásra, tárgyalásra, az érdekek kemény ütköztetése mellett is nyugvópontra, megoldásra. A Fórum résztvevői az alapkérdésekben kialakított közös véleményüket „Nyilatkozatban” tették közzé.

Ezekkel összefüggésben Dr. Mikola Bálint a MOSZ elnöke – a GYOK XXIII. kezdetét megelőző napon – október 09én újra tárgyalóasztalhoz hívta a gyógyszerpiac szereplőit és az érdekérvényesítő szervezeteket. A MOSZ Oktatási Kabinetjében tartott tanácskozáson részt vettek a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége, a Generikus Gyártók Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége, valamint a házigazda Magángyógyszerészek Országos Szövetsége vezető tisztségviselői, szakértői.

A gyógyszerpiac szereplőivel a közelmúltban történt személyes konzultációk azt a gondolatot erősítették, hogy folytatni kell a megkezdett munkát. Az elmúlt időszakban felgyorsultak a gyógyszerészetet, a hivatást, a gyógyszerellátást alapvetően megváltoztató lépések. Ezek legtöbbjében a gyógyszerpiaci szereplőknek, civil szervezeteknek nem állt módjában, érdemben véleményt nyilvánítani, illetve a döntéshozatalt érdemben befolyásolni. Alapvetően két terület és azok leágazásai vannak jelenleg a fókuszban. Hogyan tudnak a recessziós időszakban a gyógyszertárak gazdaságosan működni? A csökkenő erőforrások mellett hogyan lehet a megkezdett szakmai programokat, a gyógyszeres terápia menedzsment területén kidolgozott terveket fenntartani, építeni, fejleszteni. A szakmai gondolkodás homlokterében van az ezekkel öszszefüggő, a nagy-, és kiskereskedelmi árrés megosztásának átalakítása, a már hatályban lévő létszámnorma követelmények realizálása, a gyógyszertárakat működtető gazdasági szervezetekben a gyógyszerészi többségi tulajdon megteremtésének technikai kérdései. Az ezzel kapcsolatban lévő 16 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

A MOSZ elnöke bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy míg a gyártók és nagykereskedők üzleti környezetben dolgozó profitorientált szervezetek, ezzel szemben a patika – rendkívül gazdaság-érzékeny – korlátozott marketing-lehetőségű, etikus hivatás-vállalkozás. Amennyiben jelenleg az állam által garantált források nem elegendőek a biztonságos ellátás fenntartásához, a deklarált célok teljesítéséhez, arról az ágazati szereplőknek maguknak kell gondoskodniuk. Különös jelentőséget adnak a kérdésnek a 2014. évi költségvetési terv hiánycél tartására és rezsicsökkentésre vonatkozó prioritásai. Úgy látják, csak akkor tudják a szakmai programokat megvalósítani, ha a gazdasági környezet hosszabb távon kiszámítható. Nagyon egymásra utalt a két pozíció (gazdaság és hivatásfejlesztés), s a szakmai célkitűzések (Semmelweis Terv) teljesítésében komoly aggodalmat találnak a gyakorló gyógyszerész kollegák. A patikáknak az utóbbi évben a készletezés és a gyógyszerbiztonság fenntartása okán is mélyen a zsebükbe kellett nyúlni, ami a működőképességük negatív irányba való elmozdulását eredményezte. Ma akkor gondolkodik egy

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális patikus racionálisan, ha alacsony készletet, és a kondíciók javítása miatt minél rövidebb fizetési határidőt vállal. A készletforgás sebessége növelésének viszont vannak határai (többszöri betegvisszatérési kényszer, ügyeleti szolgálat), ami csak befektetéssel tehető biztonságossá. Így nehéz lesz teljesíteni azokat a szakmai célkitűzéseket, amiket mi magunk, a kormányzat, és a társadalom is elvár a gyógyszerészektől, az ágazattól. Miközben nagyon helyesen erősíteni akarjuk a gyógyszerészi tulajdonosi szerepvállalást, egyre többen vannak kollegák, akik két évtizede működtetett patikájuktól szeretnének megválni, de nincs rá vevő. Ezeket a jelenségeket nem szabad sporadikus esetként kezelni, figyelmen kívül hagyni, szőnyeg alá söpörni. A megbeszélésen a gyártók – többek között – felvetették az iszonyatos mértékű árcsökkentéseket, amelyek erősen visszahatnak a termelésre és az ágazat eredményességére is. Ezek a vaklicitek, s a mára már extrém magas gyártói befizetések biztosították, hogy a gyógyszerkassza úgy-ahogy kordában tartható legyen. Felvetődik, hogy ilyen jogszabályok mellett a jövőben tudják-e garantálni a biztonságos betegellátást. Figyelemre méltó tény, hogy a rendkívül nyomott árak miatt szinte kényszerítve vannak arra, hogy exportra termeljenek. Az innovatív gyógyszerek esetén minimum elvárás az európai legalacsonyabb ár, s onnan számítható további 20-30% adóbefizetés. Ez azt jelenti, hogy az innovatív cégek magyar leányvállalatai folyamatos küzdelmet vívnak a központjukkal a magyarországi gyógyszerforgalmazásért. Vannak olyan innovatív gyártók, akik nem is gondolkoznak bizonyos gyógyszerek magyarországi forgalmazásában, mert látták az eddigi évek negatív tapasztalatát az új, nagy értékű gyógyszereik befogadtatása terén. Ahogyan a vaklicit problémát jelent a generikus oldalon és forrásigénye van, úgy az innovatív oldalon van számos készítmény, ami befogadásra vár. Ezt nem lehet finanszírozni a jelenlegi keretből, ehhez pluszforrásra van szükség. Miután a kassza várhatóan nem fog bővülni, megfontolandó a lakossági hozzájárulás mértékének módosítása, ami talán a gyógyszer megítélését is javítaná. A fogyasztói kosár és a támogatott gyógyszerek radikális árcsökkentése között óriási a feszültség. A közös kommunikációban olyan eszközöket kellene használni, ahol fel van tüntetve egy doboz gyógyszer és egy doboz közérthetően általános termék (pl. élelmiszer, élvezeti cikk, közlekedési tarifa) ára. A nagykereskedők számára a tavalyi év drámai volt. Jelentős volt az árrés veszteségük. Ezen felül szembesültek a tranzakciós adó, az iparűzési adó, az útdíj kiadások változásaival.

Sokba került a hűtött szállítás követelményeinek való igen szigorú megfelelés, vagy a hamisítás elleni védekezés, ugyanakkor a teljesítménymutatóik nőttek. Teljesen érthető okok miatt a patikák készletezési szokásai is átalakultak, amit a nagykereskedőnek is figyelembe kell venni. Szeretnének költségeket csökkenteni, amennyire a lehetőségük engedi, viszont egy bizonyos szint alatt már ez lehetetlen. Új jelenség, hogy az alacsony árak miatt Magyarország igen kedvelt paralel kereskedelmi központtá vált. A gyártók néha joggal, próbálnak valahogy (osztott készítmények) gátat szabni ennek. Az egységes gyógyszerár koncepcióval összefüggésben felvetődött, hogy van olyan készítmény, amelyiknek a forgalmazója kiválasztva a gyógyszertáraknak egy körét, több ezer forinttal olcsóbban szállítja termékét, egyben, rögzítve a fogyasztói árat. Ez feszültségek forrása. Ugyanakkor, ha valaki elkövet valamit a rendszerben ami nem jó, akkor nem kellene egy egész ágazatot terhelni, és jóval messzebbre mutató, a gyógyszertár-működtetés forrásteremtése szempontjából negatív következményeket hordozó jogszabályi változtatásokat felvetni ezért. Mindezt akkor, amikor a gyógyszertárak a tulajdonszerzés miatt hitelfelvétel előtt vannak, amikor számos nem tervezett kiadás van előttük (pl. tranzakciós adó, online pénztárgép stb.), amikor a létszámrendelet teljesítése előtt vannak. Sok törvényi változás történt az elmúlt időszakban, a legtöbb épp a gyógyszertárak működését érintette. Hovatovább a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek már csak a preambuluma az eredeti. A gyógyszerészi hivatás fejlesztéséhez, a terápia menedzsment programokat, a beteg együttműködést, a pacienskapcsolatokat fejleszteni kell. Ehhez viszont nélkülözhetetlen, hogy ne a gazdasági környezet fenntartásával legyen leterhelve a patikus. Miután nagyon sok pozícióját megváltoztatták a gyógyszertár-működtetési környezetnek, szinte csak a stabilizációval tud a gyógyszerész foglalkozni. A protokollmentes informatív megbeszélésen valamennyi, az elmúlt időszak és napjaink aktuális, szakmát, hivatást és gazdaságot érintő kérdése felszínre, jelentős részük megtárgyalásra került. A jelenlévők úgy ítélték meg, hogy a gyógyszerellátás mai helyzetében nélkülözhetetlen a folyamatos információcsere. A gyógyszerellátás gazdasági stabilitása és a gyógyszerbiztonság fenntartásához, a hivatás fejlesztéséhez szükséges a közös helyzetértékelés, valamint az operatív és hosszú távú irányok közös kijelölése. A tárgyalások folytatódnak! MOSZinfo



Kikerültek az offshore cégekből a patikák

donrészhez jutniuk az egyes patikákban. Kiemelte, hogy a tulajdonrészhez jutás adásvétellel történik, amelyhez az állam támogatott hitellehetőséget biztosít. A hitel nagysága maximum 60 millió forint lehet egy év türelmi idővel, tíz év futamidővel, háromszázalékos kamatra.

A gyógyszerészi tulajdoni programot végig kell vinni, ez az elkövetkező időszak feladata. Ezt Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára jelentette ki október 07-én hétfőn, egy budapesti sajtótájékoztatón. [A sajtótájékoztatóra a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum (szeptember közepén összehívott) ülése előtt 2 nappal, a (2012 októberében meghirdetett) Gyógyszerészek Országos Kongreszszusa XXIII. előtt 3 nappal került sor (szerk.).]

A patikai tőkeprogramról szólva kifejtette: az ügyletekben a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. a befektető. Ebben az esetben a zrt. tulajdont szerez, majd opciós szerződéssel a kedvezményezett gyógyszerésznek átadja. Ezt a tulajdonrészt a gyógyszerész öt éven belül megvásárolhatja. Ennél a konstrukciónál 4,5 százalék a hozamelvárás, öt év futamidővel. Ez utóbbi program azokat a helyzeteket oldja meg, amikor a gyógyszerész nem tud, vagy nem akar banki hitelt felvenni – ismertette a miniszteri biztos.

Szócska Miklós elmondta: az elmúlt évek egyik legjelentősebb lépése az volt ezen a területen, hogy az offshore vállalkozásokkal szemben szakmai kézbe kerültek a patikák.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke leszögezte, az elmúlt évek valamennyi változása a köztestület egyetértésével valósult meg. Úgy vélte, a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának hatására egyebek között felére csökkent a veszteséges patikák száma, a meglévők adózás utáni eredménye pedig a duplájára nőtt.

Emlékeztetett: 2010 óta jelentősen csökkent a patikai eladósodottság és szükségleti alapon nyíltak gyógyszertárak. Kiemelte azt is, hogy az intézkedések hatására tavaly 7,5 milliárd forinttal csökkentek a betegterhek. Szócska Miklós megjegyezte: számos intézkedést kellett hozni ahhoz, hogy a liberalizáció káros hatásai megszűnjenek. Ezek között említette a generikus program bevezetését, a kispatikák árréskiesésének kompenzálását. Fontos feladat lesz a patikusi tulajdoni hányad 25 százalékra, illetve 2017-től 50 százalékra emelése – mondta, hozzátéve: ennek érdekében komoly pénzügyi konstrukciókat dolgoztak ki. Horváth Zsolt miniszteri biztos a sajtótájékoztatón elmondta: a patikusi hitelprogram és a tőkeprogram mind azt segíti, hogy könnyebb legyen a gyógyszerészeknek tulaj-

Horváth Zsolt közölte: a számítások szerint ez a konstrukció 700 millió forinttal terheli meg a költségvetést éves szinten.

Magyarországon ma 2334 gyógyszertár üzemel, és az elnök szerint a kiegyensúlyozott törvényi környezet ezen a számon már nem nagyon fog változtatni. A gyógyszerészi tulajdoni hányad rendezésén túl Hankó Zoltán nem számít nagyobb korrekcióra a területen. Az eddigi intézkedések szerinte segítették a gyógyszerellátás rendszerét stabilizálni. (Forrás: 2013-10-07 Weborvos) MOSZinfo

Azonnali beavatkozást sürget a Rezidens Szövetség a hálapénz rendszer felszámolására A Magyar Rezidens Szövetség a Hála-Pénz – Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól – kampányának keretében a Szinapszis Kft. segítségével kutatást kezdeményezett, amelynek célja a hálapénzzel kapcsolatos objektív adatok és az orvosi, társadalmi vélemények megismerése, majd az eredmények szakmapolitika és a média felé történő kommunikálása. Az orvosi és lakossági felmérések rámutattak: a hálapénzrendszer kiszolgáltatottá teszi az orvost és beteget egyaránt, megalázó és frusztráló mindkét fél számára. A hálapénz nem csak a lakosságnak megalázó. Az orvosok 19%-a teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70%-uk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt. A kérdés megítélésében az alap illetve a szakellátásban dolgozó orvosok véleménye 18 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám


között nincs szignifikáns különbség, és a Szinapszis Kft. 2009ben végzett hálapénz-felmérésének eredményeihez viszonyítva sem mérhető jelentős változás. Mind a szakma (82%), mind a lakosság (86%) egyet ért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44%-a gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87%-a szerint ez a gyógyítást végzők számára is az! Az orvosok és a lakosság gondolkodásbeli különbözőségét mutatja továbbá, hogy az egészségügyi szakemberek 82%-a érzi úgy, a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi az orvos életét azáltal, hogy bevételének egy része változó mértékű, vagyis egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést. Ezzel szemben a lakosság 85%-a azon a véleményen van, hogy az orvosoknak nem érdeke a hálapénz rendszerének megszüntetése, hiszen kényelmes és biztos jövedelemforrást jelent az így jelentkező pénzösszeg.

A felmérés egyértelműen rámutat arra is, a lakosság körében jelentős tévhitek vannak az egy-egy orvosi beosztáshoz tartozó bérszintekkel kapcsolatban, jelentősen felülbecsülik azokat. Az adjunktusi pozíció kapcsán például az emberek 42%-a gondolja úgy, hogy az így dolgozó orvos legalább 250 ezer vagy azt meghaladó összeget kap hivatalos alapbérként, míg a felmérésben résztvevő, adjunktus beosztásban dolgozók kevesebb, mint 10%-a jelölte meg, hogy ennyi pénzt keres. Ugyanezen kérdést vizsgálva a főorvosi beosztás kapcsán is nagy a szakadék: a 250 ezres minimum bérszintet a lakosság közel 70%-a feltételezi, míg a főorvosok kevesebb, mint egyharmada jelölte meg ezt az összeget. Hogy az alacsony alapbér mellett mennyire nem jelent biztosan tervezhető bér-kiegészítést a hálapénz, azt az is jelzi, hogy a paraszolvencia minden tekintetben csökkenő tendenciát mutat. A Szinapszis Kft. 2009-es kutatásában már utalt a jelenség mérséklődésére, de idén hasonló eredmények tapasztalhatók. A válaszadó orvosok 68%-a szerint a paraszolvenciát adó betegek aránya, 47%-uk szerint az egy beteg által adott pénz összege is csökkent az elmúlt 2 évben. További 60% az egy hónapban kapott hálapénz összegét tekintve is csökkenést tapasztal. A statisztikai bontások alapján a háziorvosok körében valamelyest magasabb (mintegy 10%kal) azok aránya, akik a hálapénzt adó betegek arányának valamint az egy hónapban kapott hálapénz összegének mérséklődését említették, illetve a csökkenés trendje a szakrendelőkben is magasabb, mint a kórházakban. Különbségek figyelhetők meg abban a tekintetben, mit gondol az orvos és mit maga a beteg a hálapénz adásának motivációját illetően.

Egyező vélemények figyelhetők meg a két célcsoport között abban a tekintetben, hogy a hálapénz rendszer a korrupció forrása lehet (a szakma 83, a lakosság 87%-a ért egyet), mint ahogyan a hálapénz rendszerének hosszú távú fenntarthatóságában is csak kevesek hisznek (az orvosok esetében 36, a lakosság körében 52%). Az orvosok 51%-a biztosan nem, 28% valószínűleg nem tudja a jelenlegi alapbérével jövőjét tervezni, és nem meglepő, hogy a beosztás valamint az alap havi nettó jövedelem emelkedésével nő azok aránya, akik valamelyest pozitívabban látják helyzetüket ebből a szempontból. Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 19

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Egy legfőbb indok kiválasztását kérve az orvosok 31%-a a valós hálát jelölte meg, és közel azonos azok aránya, akik szerint általános gondolkodás, hogy pénzzel előnyt lehet szerezni (22%), illetve akik azt gondolják, a beteg félelemből adja a pénzt, tartva attól, hogy egyébként nem részesül megfelelő ellátásban (21%). (2009-hez képest a kérdés megítélésében egyébként nincs jelentős változás.)

felelő szintre emelése került első helyre – amely egyébként a jelenleg keresett nettó alapbérek legalább háromszorosát jelenti! A lakosság körében ugyancsak a bérek rendezése volt az elsődlegesen javasolt megoldás, ugyanakkor ennek említési aránya (57%) jóval alacsonyabb, mint a szakma esetében. Mindez – és a korábbiakban említett diszkrepanciák – arra engednek következtetni, hogy a lakosság szerint az orvosi bérek kérdése kevésbé égető probléma a paraszolvencia szempontjából. Az orvosok 36, a lakosság 21%-a az alapcsomagtól eltérő „extra” kórházi szolgáltatások (pl. hotelszolgáltatás) hivatalos megvásárolhatóságát is megoldási eszközének tartja, míg közel azonos említési aránnyal, egyharmaduk a kórházak finanszírozásának javítását említi. A kutatás egy fontos eredménye, hogy tisztességes, a szakma által elfogadható szintű (!) alapbér mellett a paraszolvencia büntethetőségét mind az orvosok, mind a lakosság támogatja. A gyógyítást végzők 77, a lakosság 81%-a ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelmek mellett a hálapénz adása-elfogadása korrupciónak minősüljön és így büntethető legyen. Ez a felmérés egy nagyon fontos állomása a hálapénz elleni küzdelemnek. Számos, eddig csak szubjektív érzésből fakadó véleményt számszerűsít és egyértelművé teszi annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a hálapénz rendszernek mennie vagy maradnia kell.

Az orvosi véleményekkel szemben közel minden második lakos ez utóbbit, vagyis a megfelelő ellátás hiányától való félelmet jelölte meg, és további 16% a kiszolgáltatottság érzetét akarja csökkenteni a paraszolvencia adásával. A lakosság körében végzett felmérés részletesebben is vizsgálta a hálapénz-adás motivációit. Megállapítható, hogy a betegek hálapénz-adását döntően befolyásoló tényezők közé tartozik nemcsak a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése (76%), a megfelelő szintű ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásának elmaradásától való félelem (69 illetve 68%), de sokan valós hálájukat (68%) igyekeznek így kifejezni, míg többeket (63%) az motivál, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására. Életkor alapján megfigyelhető, hogy az idősebbeket főként a hála kifejezése, a fiatalabbakat a magasabb színvonalú szolgáltatás elérése és a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése motiválja jelentősen.

A Magyar Rezidens Szövetség véleménye az, hogy a Hálapénz rendszernek MENNIE KELL! Összességében tehát a hálapénzrendszer gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek, és az elégedetlenségek következtében az orvosi elvándorlás egyik legfőbb motorja. A paraszolvencia erősíti a korrupció jelenségét. A gyógyítás alapját jelentő orvos-beteg bizalmi viszony alapvetően sérül a torz ösztönzőrendszer miatt.

A hálapénz problémájának megoldására főként az orvosok, de még a lakosság jelentős többsége is lát megoldást. A szakma esetében 90%-os említéssel a hivatalos bérek meg20 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

Dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a tények birtokában nem tehetnek mást, teljes mellszélességgel ki kell állni a hálapénz rendszer eltörlése mellett, mert „vétkesek közt cinkos, aki néma”. Sikert véleményük szerint csak közös akarattal és munkával érhetünk el. Az MRSZ javasolt megoldásai a tisztességes alapbér/bérrendezés, a kiszámítható jövőkép, perverz motivációk helyett tiszta ösztönzők a rendszerben és a minőségbiztosítás a szakképzésben az oktatók megbecsültségének javítása mellett.


Az MRSZ javasolt megoldásai: • • • •

Tisztességes alapbér/bérrendezés Kiszámítható jövőkép: ÉLETPÁLYAMODELL Hálapénzrendszer megszüntetése Perverz motivációk helyett tiszta ösztönzőkkel kell működtetni az egészségügyi rendszert • A hálapénzes, perverz motivációk által működtetett egészségügyi rendszer pazarló, sokba kerül az adófizető ál-

Végre ügyeletben Kedves Bálint! Péntek este van, és a heti megfeszített munka után ügyelek. Betegen,150 Ft-os órabérért, éjszaka,12 órát. Ugyan melyik diplomást – 30 év utánlehet még erre kényszeríteni? Gyakran értelmetlenül vagyok itt, ugyanis kb. másfél év óta – megítélésem szerint – egyszer sem találkoztam olyan esettel, ami életbevágóan sürgős lett volna, ami nem várhatott volna reggelig. Furcsa dolog, hogy a városi kórház, ahol kettő, a mi adónkból finanszírozott állami patika is kapott működési engedélyt nem ügyelt éveken át. Pedig ott van a sürgősségi osztály, ahonnan a felírt recepttel hozzám jönnek, a kb. 5 km-re lévő városszélére. Mi lenne tehát a megoldás?

lampolgároknak, javasolják egy tisztességes alapbérre alapozott, tiszta motivációk által minőségi munkára ösztönző – és költséghatékonyabb (!) – finanszírozás megteremtését. • Szakképzés minőségbiztosítása • Az oktatók megbecsülése/motiválása

A 10 milliós lakosú Párizsban 1 gyógyszertár ügyel. Vizsgálta-e már valaki, hogy vajon mennyire indokoltan veszik igénybe az emberek az orvosi ügyeleteket éjjel,és mikor váltják ki az ott felírt vényeket? Támogatja-e az állam, önkormányzat a készletek feltöltését, az ügyeleti díjak emelését? Én egyedül X úrról hallottam, hogy az önkormányzat többmilliós összeggel honorálja. Aki ragaszkodik ahhoz, az ügyeljen. De hogyan várható el egy egyszemélyes gyógyszertár gyógyszerészétől, hogy másnap, harmadnap is helytálljon? Emberek élete múlhat pillanatnyi figyelmetlenségen. A gyógyszerészek többsége nő, anya, aki egyedül van éjjel, cseppet sem biztonságos körülmények között a patikában,miközben esetleg saját gyermekét lázasan kellett otthon hagynia. Mikor leszünk mi is megbecsülve, elismerve, dotálva ??? 2006 óta küzdünk a túlélésért, amióta ránk eresztették a laikus pénzemberek sáskahadát. Elvették a kamatmentes finanszírozási előleget, rafinált bankok fogságába

MOSZinfo

kényszerítettek,ahol mi nem juthatunk VIP-es kamatú kölcsönhöz sem. Saját hazánkban is rabszolgákká váltunk. Hiába tanultunk, teremtettünk munkahelyet önmagunknak, és még jó néhány kollégánknak, plussz annak a sok emberkének, akik minket ellenőriznek... Csak szajkózzák, hogy mennyire segítik a kisvállalkozókat... Hogyan? Hiszen a 25-50%-os tulajdonrészt is csak lepapírozzák, miközben nem történik semmi... Büntetnek azért mert továbbtanultunk, így jóval később mehetünk nyugdíjba. A vaklicittel arányosan csökkentjük fizetésünket, hogy túléljük...és lassan már újra minimálBÉRESekké degradálódunk. Ha már a MGYK nem vállalja érdekképviseletünket, legalább a MOSZ-nak lenne feladata – utalnék itt a Missziós nyilatkozatra. Remélem, meghallgatásra találok. Üdvözlettel: Egy Elkeseredett Gyógyszerész (név és cím a szerkesztőségben)


Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek Hírek

Egymást értő szakemberek Interprofesszionális Konferencia zelítő tudományos, szakmai, szakmapolitikai rendezvényre, nemzetközi tanácskozásra hívták a szakembereket. Ápolókat és szociális munkásokat, orvosokat és gyógyszerészeket, fizioterapeutákat és mentálhigiénikusokat, közgazdászokat és szociálpolitikusokat egyaránt. A rendezvénnyel egyben Iván László professzor urat, a sikeres öregedést modellszerűen példázó nagytekintélyű, a klasszikus időrendi besorolás szerint a szépkorba éppen belépő, mindmáig igen nagy közéleti és szakmai aktivitást kifejtő emeritus geriáter professzort is köszöntötték.

Az Európai Unió átlagéletkora jelenleg körülbelül 40 év, azonban 2060-ra ez a szám 47-re nő. A népesség öregedésével a munkaképes korúak száma csökken, míg a 60 év feletti népesség száma egyre gyorsuló ütemben növekszik, ami annak köszönhető, hogy egyre többen élik meg az idős, sőt nagyon idős életkort. Az ENSZ előrejelzése szerint az idős populáción belül a 90 év felettiek számarányának növekedése lesz a legnagyobb mértékű, jelenleg a magyarországi számarányuk a lakosság mintegy 0,4%-át teszi ki. Az őszülő társadalmak mutatóinak tükrében, az egészséges- sikeres öregedés hangsúlyossága mellett, az egész világon egyre nagyobb társadalmi – gazdasági kihívást jelentenek az időskori szellemi hanyatlás kórformái és az egyéb, hosszú idejű ápolással – gondozással járó időskori állapotok. A Konferencia szervezői, Dr. Egervári Ágnes, a Szociális Klaszter Egyesület elnöke, Prof. Dr. Kiss István, a Semmelweis Egyetem, ÁOK II. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport vezetője és Prof. Dr. Székács Béla, az MGGT elnöke az Idősek Világnapjához kapcsolódóan az időskor szociális – medicinális kihívásait újszerűen megkö22 Gyógyszertár XII. évf. 11. szám

Újszerű volt a találkozó, mert az idősgondozás interprofesszionális szemléletét és gyakorlatát mutatta be – hangsúlyozva az idősödő társadalmak által generált összetett problémakörök megoldásában, a megközelítések komplexitásának és integráltságának szükségszerű fokozását, a tudományos eredmények szolgáltatta új lehetőségek, a szociális és egészségügyi szakmapolitika harmonizálását, a nemzetközi kitekintést. Újszerű volt a konferencia, mert egybeolvasztotta a hosszú távú gerontológiaigeriátriai, szociális gondozói-ápolási rendszerek, szakmai-szakmapolitikai innovációjára fókuszáló Szociális Klaszter Egyesület és az idősgyógyászat fejlesztésével, a fiziológiás és a kórfolyamatokkal tarkított öregedés kísérletes alap-, és klinikai-, tudományos kutatásával és szakmapolitikával is foglalkozó Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság 2013. évi áttekintő „seregszemléjét”. Részt vettek a konferencián a hazai egészségügyi és szociális ágazati irányítás képviselőin túlmenően, vezető külföldi idősgondozási szakemberek. Az általános összefüggésekre rávilágító koncepciók, ajánlható kezdeményezések, új eredmények, új információs források bemutatása mellett kellő figyelmet biztosítottak egyedi tapasztalatoknak, különleges megoldásoknak. A rendezvény remek alkalom volt az idősekkel

foglalkozó szakemberek tudásmegosztására, egymás szakterületeinek jobb megismerésére. Jó lehetőséget teremtett arra is, hogy megismerhessük a nemzetközi újdonságokat és nemzetközi környezetben bemutassuk hazai eredményeinket, jó gyakorlatainkat. Megfelelő terep volt ugyanakkor a közös nyelv „gyakorlására” és arra is, hogy személyes kapcsolatok, ismeretségek köttessenek. A Konferencia megnyitóján részt vett és felszólalt, illetve előadást tartott. Prof. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora, Soltész Miklós és Dr. Szócska Miklós az EMMI Szociális és Családügyért, valamint Egészségügyért Felelős államtitkárai. Számos nemzetközi és hazai szaktekintély mellett prezentálta kutatásai és praktikuma eredményeit Prof. Dr. Peter Meisner a North West London Hospitals NHS Trust vezetője is. Szócska Miklós előadásában kiemelte: a geriátria területén az egyik legfontosabb cél, hogy otthonukban, egészségesen és önellátásra képesen lehessenek az idős emberek, és legyen elég szakember az ellátásukra. Elemzéseik szerint a szociális jellegű ellátások a jelenlegi aktív fekvőbeteg-ellátások 30-40 százalékát teszik ki, ezek mozaikszerűen léteznek az egyes kórházi osztályokon. Nagyobb lélegzetű beavatkozásokat már nem végeznek el ebben a kormányzati ciklusban, de előkészítik egy olyan átmeneti ellátási forma bevezetését, amely koncentráltan hozná össze az ilyen jellegű ellátásra szoruló betegeket a kórházak területén.


Nagy szükség van az aktív emberi erőforrásra mind a geriátriai, mind pedig a krónikus járóbeteg-ellátások tekintetében. Ennek megoldására az alapellátásra, később a geriátriára szakosodott orvosképzést terveznek finanszírozni, oly módon, hogy beszámítják az orvostanhallgatók gyakorlati idejébe az ezeken az osztályokon eltöltött időt – ismertette. Az államtitkár beszélt az elektronikus rendszerek fejlesztésének fontosságáról is, amely a háziorvosoknak lehetővé tenné, hogy betegeik összes leletéhez hozzáférjenek, így biztosítva a betegkövetés hatékonyságát. Ennek következtében a járóbeteg-ellátás lesz felelős azért, hogy feleslegesen senki ne kerüljön kórházba, és azt is könnyebb lenne ellenőrizni, hogy a páciens megkapjae a számára legmegfelelőbb ellátást. Aláhúzta a gyógyszertárakban megjelenő rendkívül magas páciens kontakt jelentőségét, amely találkozásokat a helyes gyógyszeres terápia beállítása okán rendkívül fontosnak tartott. Ezzel összefüggésben a patikák népegészségügyi találkozópont jellege erősítését hangsúlyozta.

Dr. Mikola Bálint népegészségügyi szakértő, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke „Idősek és gyógyszerek” címmel tartott prezentációjában erősítette a gyógyszerészi szerepvállalás jelentőségét az időskorú betegek ellátásában. A születéskor várható élettartam emelkedése nem korrelál az egészségben eltöltött életévek növekedésével, ami jelentős kihívás az egészségügyi szolgáltatók, különösen a legnagyobb páciens/szakember kontaktot realizáló alapellátás számára – szögezte le. Az alapellátás részét képező gyógyszerellátásban napi 650.000(!) kontaktust jegyeznek. Az orvos/paciens találkozásokat 62%ban gyógyszeres terápia követi. A 65 év feletti népesség 4-6 féle gyógyszert alkalmaz egyidejűleg. Az időskorúaknál a magasabb szintű ellátás igénybevétele az esetek 40%-ban a gyógyszeres terápia mellékhatásai miatt következik be. Tapasztalatok mutatják, hogy a metabolikus szindrómával, a daganatos-, és a krónikus mozgásszervi megbetegedések-

kel összefüggő receptköteles és vénynélküli gyógyszeres és kiegészítő terápiák igénylik a legnagyobb szakmai figyelmet. Ezek általában idővel távol kerülnek az orvosi fókuszból. Mind az egészségnyereség maximálása, mind a kölcsönhatások kiküszöbölése és a gazdasági szempontok indokolttá teszik a gyógyszerészek terápiát menedzselő, nemzetközileg elfogadott gyakorlatát. Ezzel is összefüggésben Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság iránymutatásával, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ 1991) meg kívánja honosítani Magyarországon a gyógyszerészek szakirányú felkészítését, a geriátriaitanácsadói-gondozói licencvizsgás képesítés bevezetését. A rendkívül pergő, feszített ütemben zajló kétnapos programot kitüntetett szakmai figyelem övezte. Az elemzések, esettanulmányok rendre élénk diszkuszsziót motiváltak, amelyek megerősítették a szervezőket abban, hogy a betegellátás hatékonysága fejlesztése szempontjából, kiemelkedően fontos az egymást értő szakemberek találkozása, tapasztalataik folyamatos egyeztetése. MOSZinfo



Migráció az egészségügyben Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember fog hiányozni Európa egészségügyi ellátórendszereiből, ami azt jelenti, hogy a szükséges ellátási igények tizenöt százaléka ellátatlan maradhat. Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerből hiányzó orvosok száma a legfrissebb statisztika szerint 1634 fő, a hiányzó szakdolgozók száma 3433 fő (KSH, 2011). Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a dolgozó orvosok ötven százaléka ötvenéves vagy idősebb (EEKH, 2011), miközben az utóbbi években az évente külföldön munkát vállalni szándékozók száma (EEKH, 2012) alig kevesebb, mint az adott évben orvosi diplomát szerzők száma – állapítja meg a Magyar Tudomány. Hazánkban a 2011-ben indult Markusovszky-ösztöndíj program – ami a rezidensképzés idejére nettó százezer forinttal megemeli a havi jövedelmet, és ezért azt kéri cserébe, hogy a támogatott orvosok az ösztöndíj időtartamának megfelelő időt dolgozzanak az ösztöndíj letelte után magyarországi közfinanszírozott egészségügyi ellátásban – próbálja segíteni a helyzet megoldását. A programnak indításkor akkora sikere volt, hogy a jelentős túljelentkezés miatt nem is kaphatta meg minden pályázó az ösztöndíjat. A szakdolgozói migráció nyomon követése annak ellenére, hogy az egészségügyi dolgozók nyilvántartási kötelezettsége minden országban megvan, nem egyszerű feladat. Magyarországi gyakorlat a külföldi munkavállalás szándéka esetén a hatósági bizonyítvány igénylése. A hatósági bizonyítvány igazolja, hogy az illető nem áll szakmai etikai eljárás alatt, illetve, hogy a képzettsége és a praxisban eltöltött ideje megfelel az EU-előírásoknak. Ez az engedély szükséges a legtöbb külföldi regisztrációhoz (az EU-államokban mindenhol), ezért jó mérési eszköze az elvándorlási szándéknak.

Aki a GYOK fotósa is volt!

Forrás: (EEKH, 2012 és KSH 2011).

A hatósági bizonyítványt kérők kormegoszlását vizsgálva látható, hogy a 30 - 39 évesek aránya a legnagyobb, de az utóbbi években jelentősen növekedett a harminc év alattiaké is. Márpedig ezek a fiatal szakemberek azok, akik jelenleg vagy néhány éven belül az egészségügyi ellátás gerincét adhatnák, így rendkívül értékes munkaerőnek számítanak itthon és külföldön egyaránt. A szakorvosok közül a következő területek képviselői voltak a leginkább mobilak az elmúlt években: aneszteziológia és intenzív terápia, belgyógyászat, háziorvostan, sebészet, csecsemő- és gyermekgyógyászat és szülészet-nőgyógyászat. Ezen területek nagy része hiányszakmának tekinthető mind hazánkban, mind Európában. A külföldi munkavállalási szándék legfőbb motivációs tényezői: fizetés, életminőség, magyar egészségügy kilátásai, munkakörülmények, társadalmi megbecsültség és szakmai lehetőségek Az elhajtó tényezők tehát inkább anyagi, racionális természetűek; az itthon maradást inkább érzelmi jellegű motivációk befolyásolják. a legjobb megoldás a teljes életpályamodell kidolgozása és alkalmazása lenne, amely magában foglalja a jövedelmi és szakmai előmenetelt. Ezen dolgozik az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, azonban ennek olyan forrásigénye van, amely csak akkor szerezhető meg, ha ez a téma kormányzati prioritást élvez. Forrás: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja tanulmánya (2013)


MOSZ posta MOSZ posta MOSZ posta MOSZ posta MOSZ posta

Sikeres véradás a Városmajorban


Őszi seregszemle Az idei kellemesen hosszúra nyúlt őszt a kozmetikusok e hétvégén az év második legnagyobb szépségipari rendezvényével zárták. A kiállításon – a tavaszival ellentétben – a teljes szakma képviseltette magát, így a kozmetikusok mellett a fodrászok, a „körmösök” és wellness szakemberek is. Természetesen ezzel együtt a kiállítás is kibővült az említett szakmákkal! Minden évben a kiállításnak – legyen az tavaszi vagy őszi – van egy közös üzenete! Az idei év így a természetes anyagokról és módszerekről, a holisztikus szépségápolásról szólt, miszerint test és lélek egyszerre szépül és ez a szakemberek együttes tudása által érhető el. Persze nem maradhattak el az újdonságok sem, íme néhány a sok közül. Apiterápia Ennek fogalmán a méhek termékeinek gyógyító célú felhasználását értjük. Ezen belül egy új terméket ismerhettünk meg, mely nem más, mint egy méhméreg tartalmú krém, mely a botox-alternatívája lehet. A krém többéves fejlesztés és tesztelés eredményeképpen, igen hatékony megoldást nyújt a bőr öregedése ellen. A méhméreg krém kiemelkedően öregedésgátló hatású, ajánlott kozmetikai műtétet követően is. Rendszeres használata rugalmas, puha és hidratált bőrt eredményez, amely rövid idő alatt egészséges és ragyogó megjelenést kölcsönöz. A szemkörnyék bőrén is alkalmazható és kiváló védelmet nyújt az UVA és UVB sugarak ellen is. A termék hivatali regisztrációja Magyarországon történt 2012-ben és az Európai Unióra érvényes. Zöldpipás magyar termék. Anti-aging krémcsalád, a természetesség jegyében A krémcsaládhoz tartozó termékek előállításánál kizárólag ökológiai- és biodinamikus gazdálkodásból származó alapanyagokat használnak. A kiváló minőségű növényi alapanyagok folyamatos


biztosítása céljából szoros kapcsolatot tartanak és hosszú távú együttműködést alakítanak ki minden, ezek előállítására képes termelő és elhívatott ökológiai gazdálkodást folytató gazdával, akik a mindennapi életükben is környezettudatos szemlélettel élnek és dolgoznak. A felhasznált növényi alapanyagok nagy része ellenőrzött ökológiai termelésből származik, amelyet bio-kozmetikumaik esetében az erre akkreditált cégek tanúsítványai is igazolnak. A cég jelszava: „Nálunk azonnal tapasztalhatja az eredményt, szebbé, egészségessé tesszük bőrét!” A gyártó cég a termékcsalád fejlesztése során figyelembe vette a tradicionális gyógynövény ismeret- és a bőrgyógyászat legújabb kutatási eredményeit.

Itt a lebegőkabin, a tökéletes relaxáció A wellness és rekreációs piacon egyedülálló, hosszú idő óta első jelentős újdonságot képviselő termék a lebegőkabin. „A lebegőkabinban 30%-os töménységű, élelmezési minőségű MgSO4 sós (magnéziumszulfát/keserűsó) testmeleg vízben lebegve, kezdetben fény és hanghatásokat továbbá – igény esetén – aromaterápiát élvezve tapasztalhatja meg a súlytalan, ingermegvonásos lebegés testre és lélekre gyakorolt pozitív hatásait. Izomzata, gerince, ízületei tehermentesülnek, elméje – az anyaméh biztonságát nyújtó kabinban – stressz mentesen megnyugszik, az ún. Théta állapotba kerülhet. Egy óra lebegés kb. öt óra alvásnak felel meg” az irodalom szerint.

Mikrotűs frakcionált rádiófrekvenciás technológia Újdonság az arcplasztikát helyettesítő mikrotűs frakcionált rádiófrekvenciás technológia. A rádiófrekvenciás gépet orvosi esztétikában és exkluzív kozmetikákban ill. gyógykozmetikákban használhatják. A gép működése alkalmával a pulzáló rádiófrekvenciás kezelőfejen 225 nagyon apró tű helyezkedik el melyek lyukat képeznek (fájdalom nélkül) a bőrön. A tű nélküli mezofejjel hatóanyagot juttatunk a bőrbe. A kezelés befejező fázisában egy mélyizom masszást végeznek az adott kezelőfejjel. A kezelés hatásai:

serkenti a kollagén termelődést a bőr megfiatalodik csökkennek a mély ráncok új kollagén termelődik feszesebbé válik a bőr nem kell plasztikai sebészhez menni

És végül egy újdonság azoknak, akik egyre több és több időt töltenek munkával, ügyeik intézésével, melyek szinte teljesen kitöltik napjaik ébren töltött részét. Minimális időt tudnak pihenésre fordítani annak ellenére, hogy szervezetüknek szüksége van a feltöltődésre. Egyszóval mindannyiunknak.

A lebegés jótékony hatásait a természetben is élvezhetjük, hiszen a magas sótartalmáról híres jordániai Holt-tenger, vagy a romániai Medve tó közismert gyógyhelyek, ahová évente több ezren járnak kikapcsolódni, illetve különböző reumatikus, gerinc, légúti és bőrbetegségeik tünetein enyhíteni. A lebegőkabin ezt a gyógyító természeti jelenséget a modern technika segítségével a városi életformánk keretein belül is elérhetővé teszi számunkra. Az őszi rendezvény véget ért, a kiállítás bezárt, de az ott látottakkal találkozhatunk majd a szépségszalonokban, ahol az új szépészeti technológiák, és kozmetikai termékcsaládok segítenek majd bennünket az egészséges és szép külsőhöz! Barabás Éva

Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Rejtvény Mátyás király és a magyar reneszánsz konyha Mátyás az igazságos – talán még ma is a legismertebb magyar uralkodó – olyan történelmi személyiség, aki évszázadok múltán is ott él a magyar emberek emlékezetében, számtalan monda, mese és legenda őrzi emlékét. Amikor Mátyás és Aragóniai Beatrix hercegnő 1475-ben házasságot kötött, Beatrix kíséretében jó néhány olasz szakács és cukrász is érkezett Magyarországra. Jóvoltukból a magyar konyha az olasz szakácsművészet kifinomult módszereivel gazdagodott. Ha megnézzük, milyen recepteket használtak Mátyás udvarának konyhájában az 1480-as évektől kezdve, arra a meggyőződésre jutunk, hogy Beatrixnek alighanem birtokában volt a világ legelső nyomtatott szakácskönyve, melynek címét a vízszintes 1. sor tartalmazza és amelyet 1474 körül Bartolomeo de Sacchi írt. Egy kódexben, amely jelenleg a függőleges 15. sorban olvasható helyen található, négy olyan recept is fennmaradt, amelyet annak idején gyakran szolgáltak fel Mátyás király asztalánál. Galeotto … – családnevét a függőleges 35. sorban találják – szerint leggyakrabban a következő fogások kerültek a királyi asztalra: marhahús, bárány- és marhahús, őz- és nyúlpecsenye, de a király nagyon kedvelte a kacsát, fürjet és seregélyt is. Gyakran szolgáltak fel kappant és fácánt is, utóbbiakat a királyi udvarhoz tartózó gazdaságokban tenyésztették. A hagyma használata is Mátyás uralkodása alatt terjedt el, a király hitvesének köszönhetően. Egy alkalommal Baetrix, a kor szokásos túláradó stílusában, így köszöni meg a nővér, Eleonóra küldeményét. „Köszönöm neked a hagymát és a fokhagymát, amit Ferrarából küldtél. A király akkor sem örült volna jobban, ha igazgyöngyök lettek volna.” Ettől az időtől kezdve lesz a hagymából a legfontosabb magyar zöldségféle. Mátyás király kedvenc gyümölcse a füge volt, melyet szintén Beatrix honosított meg Magyarországon. A királyné kedvenc csemegéje állítólag a liletojás volt. Bár tömegesen pusztították őket, még mindig maradt ebből a csodálatos kismadárból, amelynek tojása az egyik legkiválóbb ínyencség. A 15. és 16. században, amikor éppen szezonja volt, a piacon több liletojást lehetett találni, mint tyúktojást. A tisztaságáról híres visegrádi ásványvizet csöveken vezették a királyi palotába. Mátyás király, akinek mesébe illő tettei mindmáig megmaradtak a nép ajkán, gyakran bekukkantott a konyhába, eltréfálkozott a szakácsokkal, sőt néha még segített is nekik valamilyen különleges étel elkészítésében. Bár lehet, hogy ez is csak legenda. A 15. század, s ezen belül Mátyás uralkodásának korszaka, a magyar történelemnek és a magyar gasztronómiának is aranykora volt. Ebben az időben alakultak ki a konyhaművészet alapszabályai és ugyancsak ekkor finomult az étkezés – legalább is bizonyos alkalmakkor valóságos szertartássá. Művészek és mesteremberek készítették a szemet gyönyörködtető, mestermívű étkészleteket és evőeszközöket. A jó szakácsokat tisztelték, becsülték és földbirtokosi rangra emelték az uralkodók. Mindezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy a sajátos nemzeti karakterrel rendelkező magyar konyhaművészet kifejlődhessen. (Forrás: www.torzsasztal.com – szerző: Barta László)

Vízszintes 1. Megfejtés 13. Zokniféle 14. Két tárgy közé szorított 16. Jennifer …, népszerű amerikai énekes, színésznő 18. Hazai gyümölcsféle 19. Felmenő rokonság jelzője 21. … Angeles, kaliforniai város 22. Világifjúsági találkozó 24. A Biblia szerint Káin ezen a földön telepedett le 26. Lel 27. A pincébe! 28. Furfang 29. Megkedvel, például egy ételt 30. Rangjelző 31. Seb látható nyoma marad 33. -vel párja 34. Országos Bajnokság 36. A Vészhelyzet című tévésorozat eredeti címe 37. Talál 39. Lepusztult ház 41. Menyasszony 43. Kutyul 45. Ágyú is van ilyen 46. A Jupiter egyik holdja 48. Meg tudja tenni 50. Magas értékű lap a magyar kártyában 51. Ellenértéke 53. … Lajos, Heltai Néma Leventéjének bakója 54. Tapintja 55. Egyesülési forma 57. Izzó is van ilyen 59. IEO 60. … Miklós, híres építészünk 62. Török tiszti rang 64. Az „az” mutató szó költői alakja 66. Földönkívüli 68. Kiképzés is van ilyen 71. Végtag Függőleges 2. Csahos 3. Helyre vonatkozó kérdőszó 4. Hibáztat 5. Verőfényes 6. FS 7. SIZ 8. Texas állam postai rövidítése 9. Kiejtett betű 10. A Volga legnagyobb jobb oldali mellékfolyója 11. Falu Romániában, Szatmár megye egyik települése 12. Székesegyházáról ismert Baden-Württembergi város 15. Megfejtés 17. Tiltás 20. A szilvapálinka egyik fajtája 22. Ezt teszi, ha viszket 23. Eleség 25. A fok angol rövidítése 26. Teljesítendő hossz a sportban 30. Rizlingjéről ismert település 32. Nem sok! 35. Megfejtés 37. Albán pénz 38. Tóga 40. Ruhát tisztít 42. Becsap 44. Zöldségféle 47. Országos Rendezvényiroda 49. Közép-Dunántúli patak 52. Fejtartalmak! 56. Vércsoport 58. Műveletlen föld 61. Ipari növény 62. Lejjebb! 63. Orosz gépfegyver típus 65. Személyes névmás 67. Kettős betű 68. Asztácium vegyjele 69. Igevégződés lehet 70. Cipész szerszáma A helyes megfejtést beküldők között 1 fő regisztrációt sorsolunk ki a MOSZ akkreditált Továbbképző Konferenciájára – Szakmai aktualitások, Gyógyszertár-működtetés aktualitásai – (Sopron, 2013. december 6-8.). Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Kerekes u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Szabó Anna – Betania Patika – 5300 Karcag, Szabó József u. 14. Gyógyszertár XII. évf. 11. szám 27

Az ország gazdasági helyzete – és benne a gyógyszerellátásunk – nem ad okot az optimizmusra. Ennek ellenére töretlen lendülettel kell keresnünk a kilábalási lehetőségeket.

G YŁ G YS ZERT ˘ RI MENEDZSMENT4

Válságmenedzsment (előadó: Dr. Simon Kis Gábor)

Helyszín

Stagfláció: a gazdaság teljesítménye stagnál, az árak pedig emelkednek. Ez a gazdaságok egyik legrosszabb állapota, amiből igen nehéz kikecmeregni, pedig meg kell oldani ha Magyarország talpon akar maradni. Ez a tény fokozott mértékben igaz a gyógyszerellátás területére is.

Budapest III. november 23–24.

Egészségi állapot és ellátórendszer (előadó: Dr. Mikola Bálint) A születéskor várható élettartam növekedése, a reprodukciós ráta stagnálása a magyar társadalomban együtt létezik az egészségben eltöltött életévek nemzetközileg is alacsony szintjével. A szűkülő gazdasági környezetben óriási kihívást jelent mindez az egészség megőrzése/fenntartása, a betegellátás számára, különösen a legmagasabb kontaktot realizáló alapellátás, így a gyógyszerészi szolgáltatás területén is.

(szombat – vasárnap) A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Kft. (Nyilvántartási szám: 01-0434-04) foglalkozik (1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A továbbképzés pontos helyszínéről, kezdési időpontjáról, aktualitás előtt 8 nappal adunk tájékoztatást. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Szervezeti kultúra (előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Gyógyszerészet előtt tornyosuló változási kényszerek indokolják a szervezeti kultúrák ismeretét, hogy melyek azok amelyek elősegítik a közforgalmú gyógyszerellátás megújulását. Más szervezeti kultúrát igényel, ha a kiskereskedelem irányába mozdul el a gyógyszerészet, és mást, ha egészségügyi ellátó szervezetbe épül be a közforgalom. Vevői magatartásformák (Kognitív gyógyszerészet) (előadó: Dr. Samu Antal) Paradigmaváltás előtt áll a magyar gyógyszerészet (is). Kiskereskedelem irányába megyünk-e, amire a gazdasági kényszer hajt, akkor forgalomnövelő módszereket kell alkalmazni – vagy tudatos beépülés az egészségügyi ellátó rendszerbe. Ehhez viszont kognitív hozzáállás és hosszú távú építkezés kell, amit el kell fogadtatni az orvostársadalommal is. Munkaügyi változások (előadó: Dr. Sándor István) Nem elég a szinte követhetetlen munkaügyiés adó jogszabályok naprakész ismerete, hanem össze is kell fésülni ezeket továbbélésünk érdekében.

Információ: Bihari Erzsébet, tel/fax: 06 1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr., telefon: 06 30 955-8125

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment4 2013. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Előző név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irányítószám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átutalás

Fizetési mód:

❏

Készpénz

❏

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Hozzájárulok, hogy a fentiekben közölt adataimat tanfolyamszervezéssel és kreditpont nyilvántartással kapcsolatos teendők ügyében felhasználják. Kelt: 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

aláírás Beküldési cím: Simon Patika Kft., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. XII. évf. 11. szám november

Recommend Documents