Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf szám október-november

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 10–11. szám • 2005. október-november

A felelôsségvállalás jegyében Gyakran megtörténik, hogy egy jó könyvet elolvasva vagy egy sikeres színielôadást megnézve az embernek egy jellemzô szó vagy egy tömör kifejezés jut azonnal az eszébe, ha felidézi magában a történteket. Egy regénybeli történet lehet pl. izgalmas vagy szívszorító, a színházi darab pedig látványos vagy meghökkentô. Hasonló történt a Gyógyszerészek Országos Kongreszszusa után is. Bár a rendezôk a középpontba a „gyógyszertár mint egészségcentrum” szlogent valamint a gyógyszerészi gondozást és a gyógyszerbiztonságot állították, a kongresszusra visszagondolva mindenkinek eszébe juthat a felelôsségvállalás kifejezés is. A gyógyszerészi gondozás a rendezvényeinken mindeddig egy szakmai továbbképzési program volt, ahol alkalmazott farmakológiai és klinikai ismereteket nyerhettünk, vagy mint egy elérendô szakmapolitikai cél volt jelen, ami elsôsorban arra hivatott, hogy a különleges gyógyszerészi státusz legitimációját erôsítse. Mindez annak ellenére így volt, hogy soha senki sem feledte, sôt mindenki hangsúlyozta, hogy a gyógyszerészi gondozás végsô célja a beteg jóléte, a gyógyszertárban igénybe vehetô szakmai szolgáltatások színvonalának az erôsítése. A gyógyszerészi gondozás hosszú évek aprólékos elôkészítô munkájának és a reményteljes államigazgatási egyeztetéseknek az eredményeképpen mára a megvalósulás elôszobájába jutott és – úgy tûnik – változóban vannak a vele kapcsolatos várakozásaink, sôt gondolkodásunk iránya is megfordulóban van. Gyakorlatorientáltabbak a felvetések és már egyre kevésbé a problémákat sorjázzuk, hanem a teendôket összegezzük és egyre inkább a szolgáltatás minôsége, a beteg jóléte foglalkoztat mindnyájunkat. Mikor indul a program? Hogyan csatlakozhatunk hozzá? Hogyan tehetem alkalmassá gondozásra a patikám? Mit kell még megtanulnom, hogy bekapcsolódhassak a programba? Hogyan értetem meg majd a beteggel, hogy érte fogok kérdezôsködni és nem ellene? Hogyan kerülhetem el, hogy nehezteljen az orvos? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg a GYOK elôadásai közötti szünetekben, a folyosói találkozásokon, az esti beszélgetésekben.

Jó, hogy már errôl beszéltünk. Ezek már a türelmetlen várakozás és a tenni akarás felelôs kérdései. A felelôs gondolkodás hatotta át a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos elôadásokat és a fórumok gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos kérdéseit is. Jólesô érzés volt tapasztalni, hogy mindenki tisztában van vele: a gyógyszerbiztonság rajtunk áll vagy bukik, s ahhoz, hogy legalább az eddigi szinten megmaradjon, mindnyájunk erôfeszítésére szükség van. Ehhez a felismeréshez kellettek a kongresszuson megjelent hatósági és államigazgatási vezetôk ôszinte megnyilatkozásai is, akik a lehetôségekrôl és a korlátokról, a miénktôl olykor eltérô véleményükrôl is ôszintén beszéltek. Jóllehet a gyógyszerbiztonság megôrzéséhez (és növeléséhez) vezetô utat sokan sokféleképpen képzeljük, a kongresszusi tapasztalatokkal a hátunk mögött talán remélhetjük, hogy az eltérô megoldási lehetôségekrôl felelôs vita bontakozhat ki szakember és szakember, szakma és állami vezetés között. Az értelmiségi felelôsségvállalás szép példája volt a dévai árvaház és az erdélyi gyermekmentô misszió alapítójának Böjte Csaba ferences szerzetesnek a meghívása és szeretetteljes kongresszusi fogadása. Ez is igazolja, hogy a gyógyszerész felelôssége nem szûnik meg a táraasztalon kívül, hanem a társadalom egyik felelôs értelmiségi rétegeként részt kell vállaljunk szûkebb és tágabb környezetünk alakításában, társadalmi nehézségeink és konfliktusainak kezelésében. Szociális érzékenységünk és humanitárius elkötelezettségünk hivatásunk lényegébôl fakad. Ezt szem elôtt tartva kell részt vennünk abban a társadalmi küzdelemben, amely az öngondoskodásra képtelenek, az egzisztenciális, egészségügyi és kulturális problémákkal élôk felzárkóztatását, identitásának megôrzését célozza. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége csatlakozik Böjte Csaba csángó magyar iskola építési kezdeményezéséhez, kérve a gyógyszerészeket a támogató részvételre. A csatlakozásra már a kongresszuson is lehetôség volt és lapunk olvasói a most mellékelt csekkre történô befizetésekkel is hozzájárulhatnak a kezdeményezés eredményességéhez.

E sorok írásakor folyik egy remélhetôen hoszszabb ideig tartó gyógyszertári akció elôkészítése is a csángó magyar gyermekek fentebb jelzett anyanyelvi oktatási bázisának megteremtésére. Nemes a cél, komoly a feladat, melyhez minden gyógyszerész csatlakozhat vallási meggyôzôdéstôl és felekezeti hovatartozástól, politikai és szakmapolitikai elkötelezettségtôl függetlenül. Minél többen csatlakozzunk hát. A felelôsségvállalás jegyében.

Hankó Zoltán

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. – Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 1

Ma új helyzet van Dr. Mikola Bálint a MOSZ új elnöke arról, hogyan látja a múltat és mit tervez a jövôben

A MOSZ október 7-i közgyûlése a leköszönô dr. Samu Antal eddigi elnök helyébe dr. Mikola Bálintot a MOSZ korábbi elnökét, eddigi alelnökét választotta, egyhangú szavazással. Ebbôl az alkalomból, a kezdetekrôl és a MOSZ elsô éveirôl, a szakmapolitika fôbb irányairól és a MOSZ elôtt álló feladatokról kérdeztük az új elnököt. – Elnök Úr! Te alapítottad a Szövetséget 1991- ben, melynek 1999-ig elnöke voltál. Hogyan emlékszel a kezdetekre? Mennyiben maradtak meg és mennyiben változtak a MOSZ megalapításakor kitûzött célok? – Mentálisan alapvetôen közösségi beállítottságú vagyok. Valamelyik korábbi interjúm alkalmával, pályaválasztásom tudatosságát forszírozó kérdésre fejtettem ki, hogyan lettem gyógyszerész. Édesapám megfontolt, a környezetét és a családja életét tudatosan szervezô jogász értelmiségi volt, aki jól ismerte a hatvanas évek adta lehetôségeket. Látva gyermekei adottságait, pedagógust, mûvészt, orvost, gyógyszerészt és szellemi szabadfoglalkozásút (jogászt nem) nevelt belôlünk. Azt, hogy melyikünkben miért látta a fantáziát, azóta már értem, de most nem fejtem ki. A gyógyszerészetben diplomásként részt venni a 70-es években igen erôsen behatárolt korlátok között volt csak lehetséges. Elhivatottság kellett a kutatói-oktatói munkához, ehhez keveseknek volt adottsága, évenként alig néhányan fértek hozzá. Lehetett dolgozni a gyógyszergyártásban, ami egyre érdekesebb távlatokat nyitott néhány tíz gyógyszerész számára. A „tö-

2 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

megmunkát” jelentô gyógyszerellátásban a lehetôségek és a karrier csúcsa volt vidéki gyógyszertárvezetônek, esetleg „szuperbeosztott” kórházi gyógyszerésznek lenni. A nyugati polgári gyógyszerészetrôl, a fejlettebb egészségügyi ellátó rendszerekrôl publikációkban olvasva és szakmai programok alkalmával azokat sejtve, látva, elképzelhetetlen volt számunkra a szakmai perspektíva hazai megnyílása. Ezidôtájt az MGYT-ben (megyei szervezeti alelnök, Gyógyszerügyi Szervezési Szakosztály, FEB elnök) vállaltam szakmapolitikai munkát és tanultam.

van és utólag sem vitathatóan pozitívan segítettük az állami/önkormányzati rendszerbôl igen nehezen kiszakadni tudó kollegáinkat. Magam az országban elsôként, akkori lakóhelyemen, Bács-Kiskun megyében négy és fél hónap alatt (dupla tulajdonoscserével) befejezetten vezényeltem le a gyógyszertári privatizációt, amelyben (egy kolléga kivételével) minden korábbi gyógyszertárvezetô, általában igen kedvezményes gazdasági konstrukcióban személyi jogos tulajdonossá és egy havi gyógyszerkészlet gazdájává vált.

Amikor 1990-ben elkezdôdhetett a privát gyógyszerészet megteremtése, új távlatok nyíltak a magyarországi gyógyszerészet elôtt. Ekkor már éledezett a klinikai gyógyszerészet igénye és elismerése a fekvôbeteg-ellátásban, érezhetô volt az EFTA konvenciók hatása a gyógyszeripar gyógyszerészi vonatkozásainak erôsítésében, a gyógyszer-anyag és technológiai kutatások realitássá váltak, és megfogalmazódott az igény és lehetôség a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban való felelôs szerepvállalásra is.

1995-ben néhányan megpróbáltuk az akkorra törvénnyel is legitimálódott MGYKban a közvetlen lakossági gyógyszerellátás és a vállalkozás képviseletét erôsíteni, sikertelenül. Figyelemreméltó volt a jórészt generált, de azóta sem teljesen kisimult ellentét a jogelôd nélkül létesült és a privatizált gyógyszertárak tulajdonosai között.

A szakmai specifikáció tekintetében szorosan együttmûködô elhivatott gyógyszerészek ekkor már – jórészt a Magyar Gyógyszerészeti Társaságon belül – mûködtették többek között a technológiai vagy az analitikai szakosztályokat, az ipari szervezetet, és hatékonyan dolgozott a Kórházi Szervezet is. Evidencia tehát, hogy amikor összejött az újraalakuló privát gyógyszerészet elsô nyolcvanhárom képviselôje (Kecskemét, 1991.), létrehoztuk a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szervezetét, amelynek én lettem az elsô, alapító elnöke. Közösséget formáltunk. Számos olyan új kérdés volt, amelyek megoldása közösségi erôt kívánt. Igen jó csapatot szerveztünk. A jól szaladó szekérre sokan felkapaszkodtak, ami által csak erôsödtünk. Korábban elképzelhetetlen kapcsolatrendszereket alakítottunk ki államigazgatás, egészségpolitika, társadalompolitika, gazdaságirányítás, adópolitika, informatikai rendszergazdák, biztosítói finanszírozás, banki szféra, gyógyszerpiaci szegmensek és magunk között. Igazi szárnyalás volt ez, jó csapattal, napi 20 órában. Ezek közben jó néhányan aktí-

Kerestük az utakat az akkor már nyilvánvalóan prognosztizálható gyógyszertár-mûködtetési forráshiányok pótlására, biztosítási technikák és gyógyszerpiaci tulajdonosi konstrukciók felépítésével. Morzsányiak voltak a sikereink, s ma már jól látszik, hogy a patikák gazdasági stabilizációja nem sikerült. Számos problémánk származik ma is ebbôl. – Mi volt a közvetlen motivációja az elnöki tisztségrôl való 1999-es leköszönésednek? – Az a hihetetlen kohéziós erôvel összetartó szervezet, amely sikeresen és eredményesen vett részt az új gyógyszerészet elsô évtizede feladatainak megvalósításában, új prioritást jelölt ki. Felismertük, hogy a sike res szakmai és gazdasági tevékenység, az egészségügyi ellátó rendszerben és a társadalmi elismertség terén kivívott eredményeink megtarthatósága érdekében – nem adva föl a gazdasági biztonság terén kifejtett erôfeszítéseinket – súlypontot kell váltanunk. Felerôsítve alapító jelmondatunkat „Gyógyszert szed? Beszéljen a gyógyszerészével! (1991.)”, erôs hangsúlyt adtunk a gyógyszerészi gondozás iskolája megteremtésének. Szerencsére ebben mindenki mellénk állt, segített, a gyógyszerész szakma képviselôi egyértelmûen, de még az államigazgatás és egészségpolitika is, mi-

vel nem látták ennek azonnali, közvetlen anyagi vonzatát, s az európai modell is ebbe az irányba mutatott. A közösségi beállítottságú vezetô akkor gondolkodik helyesen, ha új, egyértelmû és mindenki által támogatott feladat esetén nem kapaszkodik a titulusba, hanem mérlegel. Én nem voltam soha klinikai farmakológus (csak ipari gyártástechnológus), a szervezetet össze tudom tartani, de ezt a fáklyát profinak kellett vinni. A MOSZ 1999. évi tisztújító közgyûlésén majdnem ugyanezekkel a szavakkal kértem a választókat, mentsenek fel az elnöki jelölés alól és válasszák helyettem dr. Samu Antalt. A támogatottság és a döntés egyhangú volt.

kaphat. Ahhoz, hogy jól mûködjön az érdekérvényesítô gyakorlat, ismét súlypontot kell váltani. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás elfogadott és támogatott színtere a gyógyszertár. A gyógyszertár a gyógyszerbiztonság záloga, amelynek mûködését a gyógyszerész – több okból – csak tulajdonosi irányítással tudja garantálni. A gyógyszerész nemzeti/szakmai befektetô. Nincs racionális, méltányolható társadalmi, szakmai, államigazgatási és politikai érv ez ellen.

Véleményem szerint új elemekkel gazdagítva, de ismét a gyógyszertár-mûködtetés szakmai/tulajdonosi fenntartása a legsarkosabb probléma. Ennek érdekében a legszélesebb körben értelmezett szakmai, gazdasági és jogi biztonság, a tartósan kiszámítható környezet megteremtése tartozik gondolkodásunk fô homlokterébe. A gyógyszerészi gondozás területén a megkezdett és felépített munkát folytatjuk. Önálló szakmai külkapcsolatok kiépítését tervezzük.

A gazdasági globalizáció, a versenyszemlélet térnyerése és a piaci korlátok teljes felszámolása jellemzi napjainkat. Az egészségpolitikai vezetés álláspontja ez ügyben kiegyensúlyozatlan, ingadozó, a nemzetközi gazdasági lobby nyomása óriási.

Ezeknek a programoknak a megvalósításához minden segítséget megadunk és magunk is igényeljük azt valamennyi gyógyszerészi reprezentációtól, nemzeti gyógyszerpiaci szereplôtôl. Komolyan hiszem azt, hogy az együttmûködésnek új, egymást potencírozó dimenziói jelennek meg az érdekérvényesítésben. Átlépve a kudarcokat és sérelmeket, magam, tiszta lelkiismerettel ezen leszek.

Talán korábban szokatlan módon vállaltam mellette az alelnökséget. A szervezetet tovább kellett mûködtetni, hogy legyen bennünk erô. Ehhez remek segítôtársakat is kaptam alelnök és fôtitkár társaimban, a héttagú elnökségben. Minden elképzelhetô eszközzel támogattuk az elnököt missziójában, a gyógyszerészi gondozás hazai kiépítésében, a továbbképzési programok életre hívásában. Az idô megmutatta, hogy jól döntöttünk. Az eltelt hat évben feltehetôen elvéreztünk volna, ha kizárólag a gyógyszertár-mûködtetésre koncentrálunk. Komolyan hittünk abban, hogy a túlélés záloga a szakmai/tulajdonosi irányítás megtartásában a gyógyszerészi szerepkör erôsítése, a gyógyszerszakértôi tevékenység értékének tudatosítása politikában, társadalomban, döntéshozatalban egyaránt. Ehhez vezetett az út a gyógyszerészi gondozás által. Hála Istennek, ebben minden szakmai reprezentáció mélyen egyetért ma is. Természetesen nem azt állítom, hogy minden érdem az ügyben a MOSZ-nak tulajdonítható, de a közös érdek felismertetéséért igen megdolgoztunk. – Újra elvállaltad a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöki tisztségére való jelölést. Miért? – Ma új helyzet van. Megtartottuk szakmai/tulajdonosi vezetô pozíciónkat. Tudjuk még védeni nemzeti tulajdonosi érdekeinket. Minden komoly felelôs szakmai szervezet, egészségügyi, államigazgatási és politikai irányító részérôl elfogadott és nélkülözhetetlen a gyógyszerészi szerepvállalás a lakossági gyógyszerellátásban, szükséges a gyógyszerészi gondozási tevékenység. Újabban már az elfogadható médiában is megfogalmazódik (pl. potencianövelô szerek, vagy madárinfluenza kapcsán), hogy megalapozott bizalommal terápia-kompetens, minôségében garantált gyógyszert a beteg csak a gyógyszertárból

– A GYOK 2005. rendezôbizottságának az elnöke voltál. A kongresszusról jelentôs terjedelmû beszámoló született, záródokumentum is készült, így hát mindenkinek lehetôsége van arra, hogy ha jelen volt, visszatekintsen a történtekre, ha pedig nem tudott részt venni, bepillantson abba, mi is történt abban a négy napban. Vannak-e a hivatalos beszámolókon túl olyan gondolatok, amelyek oda nem fértek be, de mindenképpen meg kell említeni? Sajnálatos, hogy gazdasági értelemben erôteljesen sebezhetôek vagyunk. A korábban tervezett stabilizációs befektetôi szándékú elképzelések ma már nem megvalósíthatóak. Sokszor mondtam már, hogy a folyamatok iránya egyértelmû és kiszámítható, az ütem az, amit befolyásolni tudunk. Ez nem valamilyen fatalista nézet részemrôl, hanem a felkészülés filozófiája. Aki idôt nyer életet nyer, esetünkben – véleményem szerint – a szakma a tét. Látjuk-e még a célt és törekszünk annak megvalósítására, vagy ismét vidéki gyógyszertárvezetôk akarunk lenni, kézen fogva és vezetve, csak most nem állami/önkormányzati, hanem tôkés befektetôi alkalmazásban? Ebben a helyzetben vállaltam el ismét a MOSZ elnökséget. – Melyek a mostani lényegi célkitûzések? – Meggyôzôdésem, hogy ismét a szervezetet és a reprezentációk közötti harmóniát kell erôsíteni. Minden eszközt felhasználva, minden erômmel ezen leszek. A csapat remek, a választott tisztségviselôk és az elnökség tagjai profik. Közvetlen munkatársaimmal megtartottuk az egyeztetést a súlyponti célkitûzésekrôl. Egyelôre ezek tervek, a MOSZ elnöksége és Országos Választmánya elé fogjuk megvitatásra és döntésre terjeszteni.

– Igen. Megünnepeltük, hogy tizenöt éve alakultak az elsô jogelôd nélküli gyógyszertárak. Együtt örültünk annak, hogy vannak közöttünk ma is aktív 80 éves kollégák, akiknek segítségére mindig számíthatunk. Ismét kiadtuk az „Év Patikája” elismerést egy kiváló kollégánknak, aki példamutató környezetben és elhivatottsággal végzi a lakossági gyógyszerellátást. Számos pályakezdô gyógyszerész vállalt elôadást, a legjobbakat közülük díjaztuk és publikáljuk. Elismeréseket is adott a MOSZ az ez évi kongresszuson. A leköszönô elnököt kellene megkérdezni, hogy ki, miért és milyen elismerést érdemelt ki. Amit viszont Ô nem fog elmondani azt én elmondhatom. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2005-ben „Gyógyszerészetért” Életmûdíjjal honorálta dr. Samu Antal szakmai munkáját. Ugyancsak a GYOK 2005. alkalmával kapta meg Samu dr. a Batthyány Strattmann László emlékérmet, amelyet az egészségügyi miniszter adományozott számára szakmai, különös figyelemmel a gyógyszerészi gondozás területén végzett munkájáért. Meggyôzôdésem, hogy az elnök elismerése a szervezet elismerése is egyben. Büszkék vagyunk erre. – Elnök Úr! Régi-új funkciódban sok sikert kívánunk! Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 3

Hat év gyorsmérlege – Elnök Úr! Hatéves MOSZ elnöki tevékenység után leköszöntél errôl a pozícióról. Ebbôl az alkalomból célszerû lehet az elnöki beszámoló tényszerû adatai mögötti történéseket és összefüggéseket is vizsgálni, ezért örülök, hogy erre az interjúra sort keríthettünk. Hogyan értékeled az elmúlt hat évet? Mi a véleményed a hat évvel ezelôtti helyzetrôl és a mostaniról? Hogyan emlékszel: milyen volt akkor a szakma állapota és hangulata? Összevethetô a mostanival? – 1999 októberében választottak a MOSZ elnökévé. Ekkor a MOSZ alapszabályát is módosítottuk, amelynek értelmében a Szövetség a korábbi feladatainak és célkitûzéseinek megtartása mellett fokozott hangsúlyt helyez – egy országos gyógyszerészi–gyógyszertár tulajdonosi típusú szövetség képviseleti rendszerén keresztül – a munkaadói érdekek megjelenítésére és képviseletére. Úgy gondolom, ezt az elképzelést teljesítettük. Az elmúlt években a MOSZ a gyógyszerészek érdekeinek megfogalmazása során és érdekérvényesítô gyakorlatában a minôségi gyógyszertár mûködtetés gazdasági, jogi környezetének stabilizálására, az önálló, felelôsségteljes, a vállalkozás szabadságát hangsúlyozó gyógyszertár mûködtetésre, a gazdasági egzisztencia visszanyerésére, megszilárdítására, a társadalmi elismerés és megbecsülés kivívására, a szakma önálló, felelôsségteljes és igényes gyakorlására, a gyógyszerészi gondozás, egészségfejlesztés célkitûzéseinek megismertetésére, elismerésére, népszerûsítésére, gyakorlati megvalósítására, valamint kivívott eredményeink megtartására törekedett. A szakmán belül érzékelhetô rétegérdekeken vagy egyéni ambíciókon felülemelkedve, mindig a gyógyszertár tulajdonos gyógyszerészek illetve a szakma egészének érdekeit tartottuk szem elôtt. A megyei és országos feladatok hatékony végzéséhez módosítani kívántuk a MOSZ szervezeti struktúráját. Ez utóbbit elnökségem utolsó éveiben hajtottuk végre és egy korábbi fejlesztésnek köszönhetôen, kommunikációs stratégiánk érdekében – a gyógyszertár tulajdonosok jobb informálását szolgálva – elindítottuk Gyógyszertár c. magazinunkat, majd korszerûsítettük weboldalunkat. Ezzel mintegy lehetôséget teremtettünk a szakmát érintô különbözô gazdasági, jogi, szakmai, szakmapolitikai stb. információk, kérdések, vélemények stb. kiközvetítésére, ütköztetésére. Ami a szakma állapotát és hangulatát illeti, folyamatos állóháborút vívunk (több-kevesebb tûzszünettel), túlélésre játszunk, amelynek középpontjában a gyógyszertárak gazdaságos mûködôképességének megôrzése, a különbözô szintû liberalizációs törekvések viszszaszorítása áll. Az 1999. októberi helyzet sem volt rózsás és a mai sem jobb. A komoly szakmai kihívást jelentô gyógyszerészi gondozás program megvalósításánál jelentôs energiát mozgósítottunk annak különbözô szintû elfogadtatásáért, tartalommal történô feltöltéséért, protokollok készítéséért és a program gyakorlati bevezetéséért. 4 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

Dr. Samu Antal leköszönt MOSZ elnök a Szövetségrôl, a szervezeti sokszínûségrôl, a gyógyszerészi gondozásról és a jövôrôl. – Miként emlékszel a szakmapolitika hat évvel ezelôtti helyzetére és milyennek ítéled a három szervezet együttmûködését? Milyen most ez a kapcsolatrendszer? – A három (vagy inkább négy) szervezet együttmûködésének lehetôsége mellett ne feledkezzünk meg az egymásrautaltság kényszerérôl sem. Nem szívesen gondolok vissza azokra az idôkre, amikor koncepciós perek idôszakára emlékeztetô attitûdök gátolták az MGYK és a MOSZ kapcsolatát. Errôl csak annyit, hogy megbocsátani lehet, de felejteni nem, a történtekbôl pedig mindenféleképpen okulni kell.

Több év távlatából visszatekintve úgy gondolom, hogy egyéni, szûk csoportérdekek miatt egy valami sikerült: szétverni azt a kezdeményezést – a többségi gyógyszerészi (gyógyszertári) kézben lévô gazdasági társaság létrehozását –, amely gazdasági és szakmai értelemben is kedvezô lehetôségeket teremthetett volna a gyógyszerészi összérdekek megvalósításában. A három szervezet együttmûködését illetôen kapcsolatunk az MGYK-val folyamatosan konszolidálódott majd javult, olykor (különösen az utóbbi idôszakban) kimondottan jónak volt mondható. Az MGYT-vel a korábbi folyamatos jó együttmûködésünk napjainkra formálissá vált. Az új vezetéssel történt február közepi találkozásom óta több felvetett kérdésre (EuroPharm Forum, FIP Officinai Szekció képviselet) a mai napig nem kaptam választ. Természetesen könnyen lehet, hogy csak kommunikációs aszimmetriáról, esetleg az én szokatlan túlérzékenységemrôl van szó, de az is lehet, hogy valami másról. Ôszintén remélem, hogy az új MOSZ vezetés tisztázza az esetleges félreértéseket és kapcsolatunk újra a régi jó kerékvágásba kerül.

– Ha már itt tartunk, véleményed szerint milyen elôny és hátrány adódik a szervezeti sokszínûségbôl, illetve milyen lehetôséget jelent és mekkora kockázatot hordoz ez a struktúra?

adók bevonásával – folyamatosan nagy hangsúlyt fektettünk ezekre a továbbképzésekre. Örülök a gyógyszerészek kedvezô visszajelzéseinek.

– Talán a közkedvelt SWOT analízis módszere alkalmas lehet arra, hogy ennek a sokszínûségnek az erôsségeit és gyengeségeit, a benne rejlô lehetôségeket és a kockázatokat számba vegyük.

– A gyógyszerészi gondozás nagy utat járt be Magyarországon, ma már érdemi tárgyalások folynak az állami vezetéssel ennek befogadásáról. Milyenek a lehetôségek?

Erôsséget jelenthet a rétegérdekek markáns megjelenítése. Az egységes fellépés során nagyobb az erô, egymás munkáját, céljainak elérését kölcsönösen támogathatjuk. Jobbak a lobby lehetôségek, a kapcsolati rendszerek sokszínûsége jól kiaknázható, erre akár a potencírozó szinergizmus fogalma is használható. Erôsség még, hogy több forrásból és kapcsolati rendszerbôl vagyunk képesek informálódni.

- A gyógyszerészi gondozás területén – a kilencvenes évek elején megfogalmazott – célunkat elértük. Ma már magáénak érzi a teljes gyógyszerészi reprezentáció, de a kormányzó és az ellenzéki parlamenti pártok is elfogadták. Megteremtôdött az alapja annak, hogy a gyógyszertár-mûködtetésben meghatározó szerepet jelentô – de sajnos folyamatosan gyengülô – logisztikai, gazdasági feladatok mellett kognitív szolgáltatások nyújtásával, szakmai szolgáltatásaink kiterjesztésével, magasabb színvonalú és új típusú gyógyszertári ellátás legyen biztosítható, létrehozva ezzel a „gyógyszertár, mint egészségcentrum” filozófiáját. További feladatunk, hogy céljaink elérésére még több, a feladat iránt elkötelezett gyógyszerészt, kooperáló orvost és más egészségügyi szakembert nyerjünk meg. A többi szakmai szervezettel, az egyetemekkel történô egyeztetések után további programok megvalósításán dolgozunk (lásd a debreceni és a Tennessee-i egyetem együttmûködését), növelve ezzel a közvetlen lakossági gyógyszerellátás társadalmi elfogadottságát, imázsát.

A struktúra gyengesége lehet, hogy könnyen szétforgácsolódhatnak az erôforrások, érdekeltségi és értelmezési aszimmetria alakulhat ki, esély van az információs inszufficienciára és az információk sem mindig érnek idejében célba. Nehéz az egységes álláspont kialakítása, sürgôs esetekben hosszú a reakcióidô. Megoszthatóbbak vagyunk, felléphet rivalizálás, a másik felet hajlamosak lehetünk alulértékelni. Átfedések lehetnek a folyamatokban, a kapacitásokat alacsonyabb hatékonysággal használjuk fel. Ugyanakkor nagy lehetôségek rejlenek a konstruktív együttmûködésben, a folyamatos kommunikációban, a kölcsönös tájékoztatásban, az intézményes, szervezett együttmûködésben. Közös munkacsoportok mûködtethetôk, az erôforrások koncentrálhatók, feladatok delegálhatók, szakértôi csoportok hozhatók létre. Fenyegetettséget jelent a megoszthatóság, a kihasználhatóság, a kiszolgáltatottság, az inkorrektség, a tolerancia kölcsönös csökkenése. Úgyszintén fenyegethetnek konfliktusok, együttmûködési krízisek.

– A MOSZ szakmai érdekvédelmi szervezetként definiálja önmagát, de komoly eredményeket ért el a továbbképzések területén is. Miért volt indokolt, hogy a MOSZ ezen a területen is aktív legyen? Hogyan értékelhetô az elmúlt ötéves továbbképzési ciklus a MOSZ szemszögébôl?

– Komoly eredményeket ért el a MOSZ a nemzetközi kapcsolatok építésében, elsôsorban annak eredményeként, hogy több évig a FIP Officinai Szekció elnökségi tagja voltál, képviselted az országot az Europharm Forumban és legendásan jó kapcsolataid vannak az amerikai Tennessee-i egyetem gyógyszerész karával. Ennek köszönhetô többek között, hogy a gyógyszerészi gondozás gondolata Magyarországon megfogant. Miként értékelhetôk ezek a kapcsolatok és a MOSZ számára mik a közeljövô lehetôségei? – Rövidebb lesz a válaszom a kérdésnél. Nemzetközi kapcsolataink változatlanul jók és stabilak, különösen az EuroPharm Forummal, a FIP Officinai Szekciójával, a Tennessee Egyetemmel, valamint több nemzeti gyógyszerészeti szervezettel. A továbbiakban ezek megerôsítésén, fejlesztésén és az önálló szakmai külkapcsolatok kiépítésén kell dolgoznunk.

– Milyen jövô elôtt áll a magángyógyszerészet? – A gyógyszerészi gondozás az egészségfejlesztés hazai megvalósításának az egyik kezdeti lépése. Az ügy iránt érdeklôdô és elkötelezett gyógyszerészek az adott területen – diabetes, hypertonia, osteoporosis, mozgásszervi megbetegedések, onkológia, asthma-allergia, labordiagnosztika, öngyógyítás stb. – komoly továbbképzésekre kényszerülnek. Az elmúlt idôszakban – elismert elô-

– A jövônk nehéz és bizonytalan. Folyamatos nehézségekkel, támadásokkal és kemény küzdelmekkel kell számolnunk az elkövetkezô években.

(-)

Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében.

(06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 5

A MOSZ új elnöke dr. Mikola Bálint Beszámoló a MOSZ október 7-i tisztújító közgyûlésérôl Év patikája pályázat nyerteseinek a díjátadásra a kongresszus szakmapolitikai napjának megnyitó ünnepségén került sor, ez alól hagyományosan az Ifjúsági Fórum eredményhirdetése és a 2-4 díj átadása volt kivétel, ami a közgyûlésen megtörtént. Az elhangzott beszámolókat a közgyûlés egyhangúlag elfogadta, majd dr. Samu Antal az elnökség, a felügyelô bizottság és a maga nevében megköszönte a tagság bizalmát, lemondott tisztségérôl és átadta a szót a Választási Bizottságnak.

A Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2005. évi rendezvényei 2. napjának délutánján a siófoki Hotel Ezüstpart Konferenciaközpont elsô emeleti nagytermében került sor a MOSZ ezévi második közgyûlésére, ami egyben a kétévenként esedékes tisztújításra is hivatott volt. A közgyûlés a jelentékeny részvétel ellenére a másodikként meghirdetett idôpontban kezdôdött, tekintettel arra, hogy a MOSZ alapszabály értelmében a tagok több mint felének regisztrálnia kellett volna az elsô idôpontbeli rendezéshez. Az ülés levezetô elnöke Csejtei Marianna alelnök volt. Elsô napirendi pontként dr. Samu Antal leköszönô elnök számolt be az elmúlt két évben végzett munkáról, pontosabban szóbeli kiegészítést fûzött a közgyûlést megelôzôen nyomtatásban is kiadott elnöki beszámolóhoz. Részletesen szólt arról a szakmai és szakmapolitikai jellegû tevékenységrôl, ami megerôsítette a MOSZ jelenlétét az érdekvédelemben és a szakmai progresszióban. Bár a MOSZ a jogelôd nélküli gyógyszertárak érdekvédelmét magára vállaló civil szervezet, az utóbbi években nem egy esetben általános szakmai-érdekvédelmi kérdésekben is meghatározó véleményt képviselt. A MOSZ együttmûködése a kamarával kiegyensúlyozott, az MGYT-vel való együttmûködésnek erôs hagyományai vannak. A MOSZ az elmúlt években sikeres továbbképzéseket tartott, megerôsítette szervezeti struktúráját és a tagjaival való kapcsolattartásban jelentôs elôrelépés könyvelhetô el. Ez utóbbi jórészt a Gyógyszertár c. lapnak és a megújított MOSZ-honlapnak


tudható be. A gyógyszerészi gondozás magyarországi bevezetéséért folytatott küzdelem eredményei a közeljövôben már megtapasztalhatók lesznek, ugyanis a MOSZ koordinálásával indul a diabetes gyógyszerészi prevenciós program és hamarosan az MGYK is elkezdi a hipertónia programot.

Mátyásné Simon Zsuzsanna leköszönô fôtitkár a Szövetség 2005. augusztus 31-i pénzügyi állapotáról és gazdasági helyzetérôl számolt be és tájékoztatta a közgyûlést a Szövetség pénzügyi kötelezettségeirôl is. A Szövetség a tavaszi közgyûlésen elfogadott költségvetés szerint tevékenykedik, gazdálkodása körültekintô és költségtakarékos, pénzügyi helyzete feszes, de kiegyensúlyozott. Benkô Zsolt, a felügyelô bizottság leköszönô elnöke szintén szóbeli kiegészítést tett az írásban is megjelent beszámolójához és néhány gondolattal kiegészítette azt. A költségtakarékos gazdálkodás követelményére, a szabályzatok létére és folyamatos aktualizálásának szükségességére, valamint az összeférhetetlenségi szabályok következetes betartására hívta fel elsôsorban a következô elnökség és felügyelô bizottság figyelmét. A MOSZ által létrehívott kuratóriumok elnökei (Dr. Varga Imre – Életmûdíj kuratórium; Pintér László – Év patikája pályázat kuratóriuma, Rixer Mária – Ifjúsági Fórum kuratóriuma) tájékoztatták a közgyûlésen megjelenteket a kuratóriumok által végzett munkáról. Az Életmûdíjak átadására és az

A választási bizottság elnöke, dr. Pávics László és jogász tagja (dr. Borsy János) ismertette a jelölések eredményét, illetve a választási eljárást. A különbözô tisztségekre a MOSZ tagjai írásban jelölhettek, s a jelölteknek a közgyûlést megelôzôen szintén írásban kellett választ adni, hogy a jelölést elfogadják-e. A Szövetség elnökévé a közgyûlés dr. Mikola Bálintot, két alelnökévé dr. Samu Antalt és dr. Schlégelné Békefi Csillát, fôtitkárává Csejtei Mariannát választotta. Az elnökség tagja lett Hankó Zoltán, Horváth Csaba, Rixer Mária, Sándor Árpád, dr. Télessy István, Benkô Zsolt és Mátyásné Simon Zsuzsa, a felügyelô bizottságba Zalántainé Szalai Margitot, Lovas Imrét és

Zalántainé Szalai Margit FEB új elnöke dr. Nagy Bélánét választották a közgyûlés résztvevôi. A felügyelô bizottság a tagjai közül Zalántainé Szalai Margitot választotta elnöknek. Dr. Mikola Bálint, a MOSZ új elnöke megköszönte a tagságnak a bizalmat, majd a közgyûlést bezárta. Csejtei Marianna

A MOSZ új fôtitkára Csejtei Marianna

– Hosszabb ideje készültem arra, hogy a MOSZ fôtitkára leszek, hiszen régen tudtam arról, hogy Mátyásné Simon Zsuzsa a következô ciklusban nem tudja tovább vállalni ezt a tisztséget. Így az utóbbi idôben a saját munkám végzése mellett arra is figyeltem, hogy mit és hogyan tesz az eddigi fôtitkár. – Alelnöki pozíciód jó rálátást engedett a MOSZ mint szervezet és a különbözô tisztségviselôk mûködésére. A MOSZ továbbképzésekért felelôs alelnökeként milyen tapasztalatokat szereztél, amelyek új tisztségedben hasznosíthatók?

A MOSZ október 7-i közgyûlésén Csejtei Mariannát, a MOSZ egyik eddigi alelnökét fôtitkárrá választották. Mivel Mátyásné Simon Zsuzsanna eddigi fôtitkár – elfoglaltságainak jelentôs növekedésére tekintettel – a továbbiakban ezt a tisztséget nem vállalta, nem volt harc a jelentkezôk között, egyedüli jelöltként választotta meg a MOSZ tisztújító közgyûlése. A villáminterjú a fôtitkári tervekbe – mûfajánál fogva – még csupán rövid bepillantásra nyújt lehetôséget, azonban nem érdektelen, hogy a megválasztást közvetlenül követô idôszakban miként gondolkodik az új fôtitkár az elôtte álló feladatokról. – Évek óta a Szövetség egyik alelnöke voltál, így belülrôl is jól ismered a MOSZ vezetési struktúráját, tevékenységét. Az eddigi fôtitkár lemondása miatt „úgy adódott”, hogy Te lettél a fôtitkár, vagy készültél is rá?

A MOSZ Országos Választmány ülése Siófok, Hotel Ezüstpart, október 6. A MOSZ Országos Választmánya tisztújítás elôtti utolsó ülését 2005. október 6-án délelôtt tartotta Siófokon, a Hotel Ezüstpartban. Dr Samu Antal köszöntötte a jelenlévôket. Tájékoztatást adott a gyógyszerellátási szakmai kollégium élén bekövetkezett változásról, és gratulált dr. Télessy Istvánnak, az újonnan kinevezett elnöknek (aki egyébként a MOSZ Pest Megyei Szervezet elnöke és a másnapi tisztújításon a MOSZ elnökségébe is beválasztották – a szerk.). A résztvevôk a továbbiakban megtárgyalták a közgyûlés elé kerülô, az elnökség kétéves munkájáról szóló elnöki beszámolót, a szövetség gazdasági helyzetérôl szóló fôtitkári tájékoztatót és a felügyelô bizottság beszámolóját. A MOSZ által létrehívott kuratóriumok elnökei beszámoltak munkájukról. Az Év Patikája és az Életmû Díj kuratóriumok man-

– A továbbképzések szervezése volt a munkám talán legismertebb, leginkább „mutatós” része, azonban az elmúlt években ennél lényegesen több, a fôtitkári pozícióhoz közelebb álló, kevésbé közismert feladatot is elvégeztem. Ilyen volt többek között az összes szabályzat és ügyrend kidolgozása. Éveken keresztül én gondoskodtam az elnökségi és a választmányi ülések összehívásáról, megírtam az emlékeztetôket, vezettem a határozatok könyvét. – Úgy hallani, hogy komoly elképzelésekkel vágsz neki a munkának. Mit tartasz a legsürgôsebb és mit a legfontosabb feladatodnak? Mit szeretnél elérni? – Szeretném, ha a MOSZ a Missziós Nyilatkozatában felvállaltaknak mindenben eleget tudna tenni. Szeretném, ha az eddigieknél jobban tudná segíteni a személyi jogos gyógyszerészeket napi munkájukban. Szeretném, ha a tagság és az elnökség közötti kapcsolat kiszélesedne. Szeretném, ha a határozatainkat lehetôségeinkhez képest végrehajtanánk. Szeretnék egy cselekvô és szolgáltató Szövetség fôtitkára lenni.

(–) dátuma lejárt, elnökei megköszönték az elnökség eddigi bizalmát. Dr. Pávics László a választási bizottság elnöke tájékoztatta a jelenlévôket a választási elôkészületekrôl, dr. Schlégelné Békefi Csilla az egyeztetô tárgyalások eredményérôl számolt be. Dr. Samu Antal ismertette a MOSZ álláspontját az október 30-tól hatályos új árképzési szabályozással kapcsolatban. Az ülés zárásaként dr. Mikola Bálint a rendezvény végleges programját ismertette a jelenlevôkkel, külön kiemelve az egyes blokkok jelentôségét.

MOSZ info

A MOSZ Országos Választmánya szeptember 24-i közleménye A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Országos Elnöksége és megyei elnökei 2005. szeptember 23–24-én együttes ülésen vettek részt, melyrôl az Elnökség az alábbi közleményt adja ki: 1. Jelenlévôk meghallgatták dr. Mikola Bálint elôterjesztésében a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa elôkészületeirôl szóló tájékoztatót, megismerték és jóváhagyták a programot, személyi referenciákban állapodtak meg. Dr. Samu Antal bemutatta a kongresszus nemzetközi fórumait, ismertette a Diabetes továbbképzés egyes elemeit, a gyógyszerészi gondozás területén való MOSZ célkitûzések kongresszusi megjelenítésének terveit. 2. A MOSZ évi rendes közgyûlése elôkészítésérôl Csejtei Marianna adott számot. Vázolta a napirendek lebonyolításának menetét és ismertette a választásokkal összefüggô feladatokat. A MOSZ jelenlévô vezetôi áttekintették a választások elôkészítését, megállapították, hogy azok a Választási Szabályzatnak megfelelôen történtek, rendezô elvekben állapodtak meg. 3. Az Országos Választmány áttekintette a gyógyszerész szakma és a szaktárca közötti egyeztetések aktuális kérdéseit. Nevezetesen az engedmények átadásáról, a generikus programról, az ügyeleti ellátás egyes kérdéseirôl, a gyógyszerek házhozszállításáról és a gyógyszerészi gondozással összefüggô kérdésekrôl egyeztette véleményét.

4. Dr. Simon Kis Gábor egészség- és gyógyszer-politikai helyzetértékelést tartott, felhívva a figyelmet az érdekartikuláció fokozásának szükségességére. Javasolta az „Egészségpárt” megalakítását, amellyel meggyôzôdése szerint hatékonyabbá tehetô az érdekérvényesítô munka. Jelenlévôk – tárgyalást követôen – egyetértettek a kezdeményezéssel. Leszögezték, hogy nem a szakma átpolitizálására, hanem a politikai döntéshozatalban a szakmai megalapozottság növelésére van szükség. Normafa, 2005. szeptember 24. Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 7

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Siófok, 2005. október 6-9. Jelentôs, sôt némiképp felfokozott várakozás elôzte meg idén a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát, annak ellenére, hogy 1991 óta minden ôsszel hasonló rendezvényen tekinthetik át a magángyógyszerészek az elmúlt idôszak történéseit és évenként változó sikerrel informálódhatnak arról, hogy a politika és az államigazgatás vegykonyháiban milyen változtatások készülnek. A GYOK minden évben a mérlegkészítés kongresszusa is. A tavaly ôszi kongresszus óta pozitív események és negatív változások egyaránt voltak a szakmában. Pozitív fejleményként értékelhetô, hogy az egészségügyi tárca tavaly ôsszel hivatalba lépett új vezetése gyógyszerbékét hirdetett és több alkalommal ennek szellemében igyekezett rendezni a konfliktusokat. Azonban a finanszírozás problémái továbbra is fennállnak és egyes lobbycsoportok tudatosan használják fel saját céljaik eléréséhez tôkeerejüket és politikai kapcsolataikat. A jövô évi gyógyszerköltségvetés mellett leginkább az új gyógyszertörvény rendelkezései – elsôsorban az árképzés szabályozás változtatása –, a gyógyszerfutár, az internetes gyógyszer-kereskedelem, az OEP és a patikák között tervezett on-line kapcsolat foglalkoztatták a kongresszusra érkezôket, de sokakat a gyógyszerészi gondozás iránti ôszinte elkötelezettség vezetett, illetve

a 150 céget meghaladó nagyszabású kiállítói részvételben rejlô lehetôségek vonzottak. A kongresszus szervezôi igyekeztek a sokirányú érdeklôdést kielégíteni, ezért egy sokszínû, változatos, pörgô ritmusú kongreszszusra látogathatott a napi érdeklôdôkkel együtt mintegy 2000 résztvevô. A kongresszus mottójául a szervezôk elôzetesen a „gyógyszertár mint „egészségcentrum”-ot jelölték meg, s a négynapos programot két fô gondolat köré csoportosították: jórészt a gyógyszerészi gondozásról és a gyógyszerbiztonságról szólt a rendezvény. A programok ismeretében elmondható, hogy a témaválasztás szerencsés volt. A gyógyszerészi gondozás magyarországi bevezetésérôl legalább nyolcéves elôkészületeket követôen tavaly ôsszel kezdôdtek az érdemi egyeztetések az államigazgatás és a gyógyszerész szakma között: az elsô elôterjesztések 2004. augusztusban és szeptemberben készültek. A tárgyalások során a szakma már eljutott odáig, hogy a siófoki rendezvényen fontos bejelentések is elhangozhattak. S ma már az is egyértelmû, hogy a gyógyszerbiztonságot nemcsak hibás szakmai tevékenységgel lehet veszélyeztetni, hanem rossz jogszabályokkal, elégtelen finanszírozással, helytelen gyógyszerellátó struktúrával is. De menjünk sorjában.

A Gyógyszerészetért Életmûdíj 2005. évi kitüntetettjei A MOSZ évekkel ezelôtt alapította „Gyógyszerészetért” elnevezésû életmûdíj kitüntetését, mellyel minden évben max. két olyan szakember tevékenysége díjazható, akik sokat tettek a magángyógyszerészet magyarországi megalapításáért, mûködéséért, fejlesztéséért. A díjat egyaránt elnyerhetik a gyógyszerészi gyakorlatban tevékenykedô azon kollégák és az oktatásban, államigazgatásban, a gyógyszeré-

szet egyéb területein dolgozó azon szakemberek, akik szakmai életmûvükkel jelentôs mértékben hozzájárulnak a magyar gyógyszerészet célkitûzéseinek megvalósulásához és nemzetközi elismeréséhez. A MOSZ az életmûdíj odaítélésére kuratóriumot hozott létre és megalkotta a kuratórium mûködési szabályzatát. A díjakra a MOSZ bármely tagja javaslatot tehet, a kuratórium döntését általában a MOSZ októberi közgyûlésén ismertetik és az októberi országos kongresszuson adják át a díjat a kitüntetettnek. A „Gyógyszerészetért” életmûdíj kuratórium a beérkezett javaslatok közül 2005-ben az életmûdíjat dr. Dick Gourley-nak a Tennessee Egyetem Gyógyszerészeti Kara dékánjának és dr. Samu Antalnak a MOSZ leköszönô elnökének ítélte.

Dr. Dick Gourley a kitüntetést a kongreszszus péntek délutáni nemzetközi fóruma keretében vehette át (mivel szombaton már vissza kellett utaznia Amerikába), dr. Samu Antal szombaton, a szakmapolitikai nap ünnepélyes megnyitóján kapta meg a kígyó8 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

kelyhes kisplasztikát és a kitüntetésrôl szóló oklevelet. Életútjukat a díj hivatalos indoklása alapján tesszük közzé.

Prof. dr. Dick Gourley Az Egyesült Államok-beli Kentucky államban, Franklinben született. Gyógyszerészi diplomát 1969-ben, gyógyszerészi doktori fokozatot 1970-ben a Tennessee Egyetemen szerzett. Ezt követôen az atlantai Mercer Egyetem Gyógyszerész Karán dolgozott. Nevéhez fûzôdik a klinikai gyógyszerészi programok beindítása. 1972-tôl 1984-ig vezetô professzora a Nebraskai Egyetem Gyógyszerész Kara klinikai gyógyszerészeti tanszékének, 1984-tôl 1989-ig a Mercer Egyetem Gyógyszerész karának dékánja és a klinikai gyógyszerészet professzora. 1989-tôl napjainkig a Tennessee Egyetem Gyógyszerészeti Karának dékánja, hazájának elismert szaktekintélye. A prof. dr. Gourley által vezetett Tennessee Egyetem Gyógyszerészeti Karával több éves múltra visszatekintô szakmai, tudományos kapcsolata van a MOSZ-nak. A dékán úr és munkatársai több alkalommal jártak hazánkban és tartottak elôadásokat a Szövetség Országos Kongresszusain és

rendezvényein. Nevéhez kötôdik az öt évvel ezelôtt a MOSZ és a Tennessee Egyetem között megkötött együttmûködési

szerzôdés, melynek keretében számos magyar és amerikai gyógyszerészhallgató, gyakorló gyógyszerész és egyetemi szakember ismerhette meg kölcsönösen a két ország gyógyszerészetét, gyógyszerészoktatását. Közremûködésével a MOSZszal közös kooperációban ez év elején új amerikai-magyar kapcsolat jött létre a Tennessee Egyetem és a Debreceni Tudományegyetem Gyógyszerészeti Karai között. Az aláírt megállapodás célja egyrészt a szakemberek cseréje,, a magyarországi klinikai (betegorientált) gyógyszerészképzés megvalósítása és a tudományos együttmûködés. A kooperáció eredményeként reményeink szerint hamarosan további feladatokkal bôvülhet a cardiovascularis és onkológiai gyógyszerészi prevenció. Prof. dr. Dick Gourley a gyógyszerészi gondozás és a prevenció kiemelkedô szakembere.

A Batthyány-Strattmann László Díj és az Életmûdíj kitüntetettje dr. Samu Antal Gyógyszerészi oklevelét 1977-ben szerezte a Semmelwies Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, 1981-ben ugyan itt védte meg doktori disszertációját, még ebben az évben szakvizsgát tett gyógyszertechnológiából. Pályafutását a Péterffy Sándor utcai Kórház gyógyszertárában kezdte, majd az Orvostovábbképzô Egyetem Egyetemi Gyógyszertárában folytatta, 1991 óta személyi jogos gyógyszerész.

részeti Szakmai Kollégium elnöke, elôtte a Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium tagja. 1994 óta folyamatosan delegált képviselô az Europharm Forum-ban, 1999-tôl 2004-ig pedig a FIP Officinai szekció elnökségi tagja. Több éven át volt tagja a Magyar Gyógyszerész Kamara Országos Elnökségének. A Magyar Gyógyszerészi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének kilenc évig volt titkára. Delegált képviselôje volt az Európai Klinikai Gyógyszerészeti Társaságnak, valamint az Európai Kórházi Gyógyszerészet Szövetségnek is. Számtalan publikációja jelent meg klinikai gyógyszerészet, farmakokinetika, gyógyszer-monitorozás, gyógyszerészi gondozás és gyógyszerészi menedzsment témakörökben. A „Gyógyszertár” szakfolyóirat felelôs kiadója. Külföldi tapasztalatait is kamatoztatva továbbképzések életre hívásával a gyógyszerészet új lehetôségeit alapozza meg. Közremûködésével született meg az a megállapodás, amely a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, valamint a Tenneessee Egyetem között jött létre egyetemi oktatók, hallgatók, valamint gyakorló gyógyszerészek tapasztalatcseréjére.

A szakmai szervezetek munkájában igen aktívan vett részt. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító tagja, 1991-tôl 1999-ig a Szövetség fôtitkára, 1999-tôl 2005-ig elnöke. 2000–2004 között a Gyógyszerellátási és Gyógysze-

Meghatározó személyisége a hazai gyógyszerészetnek. Segítségével és közremûködésével alakult ki és formálódott a magángyógyszerészet Magyarországon. Tevékenysége jelentôs mértékben hozzájárult hazánk nemzetközi elismertségének növeléséhez.

A Pro Sanitate díj kitüntetettje Hankó Zoltán

1977-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán kapott gyógyszerész oklevelet. Szakvizsgát farmakológiából, valamint gyógyszer-technológiából tett, 1999-ben másoddiplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézetében. Pályafutását Salgótarjánban, közforgalmú gyógyszertárban kezdte, Kerepestarcsán intézeti gyógyszertárban folytatta, majd a Pest megyei galenusi laboratórium munkatársa. 1990-ben lett a Pharmafontana fômunkatársa, 1993-tól annak osztályvezetôje, majd a gyógyszertár privatizációért felelôs igazgatója. 1998-2002 között a Magyar Gyógyszerészeti Társaság szerkesztôség- és kiadóvezetôje. Jelenleg a Tölgyfa Patika bt. beltagja. 1990-91-ben a Gyógyszerészi Hírlap, majd 1991-tôl a Gyógyszerészet, 2002tôl a Gyógyszertár címû szaklap felelôs szerkesztôje. Tagja a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégiumnak. Két évig volt a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökségi tagja, jelenleg a Pest megyei szervezet vezetôségi tagja. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének megalakulásától (1991) kezdôdôen tagja, 1995-1996-ban ügyvezetôje, 1996-tól 1999-ig alelnöke, jelenleg elnökségi tag. Feleségével közösen jogelôd nélküli gyógyszertárként családi vállalkozásban, 1992-ben magángyógyszertárat létesített, fia gyógyszerész, lánya gyógyszerészhallgató. A családi gyógyszertár-modell felvállalásának példamutató egyénisége. Szerepe a gyógyszerész szaksajtó megújításában kiemelkedô. A gyógyszerellátás gazdasági aspektusainak analitikus megközelítésével, a gyógyszerészet fejlôdésének, mint annak szakmapolitikai szószólója, meghatározó személyisége.


Miniszteri Dicséretben részesült Benkô Zsolt 1969-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán kapott gyógyszerészi oklevelet. Szakvizsgát farmakológiából és gyógyszertechnológiából tett, 1999-ben másoddiplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézetében. Gazdag szakmai út jelzi gyógyszerészi tevékenységét. Közforgalmú gyógyszertárban és a gyógyszeriparban töltött több évtizedes munkájával kivívta a gyógyszerésztársadalom megbecsülését. Több

mint 100 pályakezdô gyógyszerész nôtt fel a keze alatt, akikkel államvizsgás vagy rezidens munkakörükben foglalkozott. Kiemelkedô eredményeket ért el az egészségügyi felvilágosító munkával, majd gyógyszerészi gondozási tevékenységével. Példaértékû orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatrendszert alakított ki ellátási környezetében. A diabetes gondozás pilot study egyik vezéregyénisége. Évtizedes érdemei vannak a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

munkájában egyaránt. Mindkét szervezetben több cikluson keresztül a felügyelô bizottság tagja illetve elnöke.

A kongresszus elsô napja – október 6. csütörtök zésen vehettek részt azok, akik a gyógyszerészi gondozási modellkísérletben és a program indításakor az elsôk között részt kívánnak venni, illetve délelôtt a MOSZ országos választmánya is ülésezett, ahol a másnapi közgyûlés elôkészítése volt a fô téma.

Lakatos István elôadómûvész Október 6. az aradi vértanúk emléknapja, néhány év óta nemzeti gyásznap. Ennek megfelelôen a kongresszus elsô hivatalos eseménye az aradi vértanúkra való megemlékezés volt. A kiállítói sátorban e célra épített pulpitusnál dr. Mikola Bálint nyitotta meg a tisztelgô megemlékezést, majd Lakatos István elôadómûvész az aradi vértanúk siralomházban írt búcsúleveleinek részleteivel és Vörösmarty Mihály: Vén cigány címû versével tisztelgett a nemzet függetlenségéért mártírhalált halt hôsök elôtt. Közvetlenül ezután Pap Endre nyitotta meg a kiállítást, ezt megelôzôen azonban már kora reggeltôl kreditpontos továbbkép-

A gyógyszerészi gondozás több témakörébôl a „Diabetes III.” elnevezésû került megrendezésre, elsôsorban azoknak, akik az I. és II. továbbképzést már meghallgatták. A bevezetô elôadást dr. Samu Antal tartotta, aki beszámolt a cukorbeteg-gondozás jelenlegi helyzetérôl, majd rátért a cukorbeteg-gondozás részletezésére. A második elôadó Benkô Zsolt volt, aki részletesen ecsetelte a gyógyszertárukban már folyó

Dr. Varga Imre

gondozói tevékenységet és a szûrési lehetôségeket. Kitért a munkatársak szakmai felkészültségének szükségességére és ismertette kollégái végzettségét, elkötelezettségét, ill. a szükséges és egyben rendelkezésre álló eszközökrôl is beszámolt. Felhívta a hallgatóság figyelmét a gyógyszertárakban adódó cukorbeteg-gondozási lehetôségekre. Külön kiemelte a cukorbetegség szövôdményeit, a társult betegségek kiegészítô terápiás lehetôségeit. Részletezte az esetleges terápiás és diétás hiányosságok korrekciós lehetôségeit is, jelezvén, hogy amennyiben a probléma megoldására nincs egyszerûbb lehetôség, orvoshoz kell küldeni a beteget. A délutáni programban elsô elôadóként dr. Békefi Dezsô gyermek-diabetológus hét esetismertetésen keresztül hívta fel a figyelmet a gyermekek esetében tipikusan elôforduló anomáliákra (helytelen diagnózis, rossz felismerés, rossz tanács). Hangsúlyozta a gyógyszerész lehetôségeit a cukorbetegek együttmûködésének javítására és a rendelkezésükre álló egyéb termékekkel a beteg életminôségének jobbítására. Utána dr. Baranyi Éva docens asszony tartott elôadást az áldott állapotban lévô cukorbetegek kezelésérôl, az elôforduló hibákról, majd dr. Békésy Mariann a cukorbeteg-gondozás során alkalmazott eszközöket mutatta be. A továbbképzés tesztírással zárult.

A budapesti Duna Plazában mûködô Dunapart Patika gyógyszerész munkatársat keres. Jelentkezni lehet a 06 1 239-3787, vagy a 06 20 935-6660 telefonszámon. 10 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

A kongresszus második napja – október 7. péntek A második nap szakmai programját a gyógyszerészi gondozással foglalkozó három plenáris elôadás nyitotta, amelyeken a szakmai szervezetek által eddig végzett munkáról számoltak be az elôadók. Elsôként dr. Samu Antal szólt a MOSZ által menedzselt diabetes program elôkészítésének aktuális állásáról és bejelentette, hogy a projekt nyitó lépéseit november közepén a diabetes világnap alkalmából tervezik. A hypertonia programról az MGYK képviseletében dr.

Dr. Dobson Szabolcs

Dobson Szabolcs (dr. Szabó Sándorral közösen jegyzett elôadásban) számolt be didaktikusan jól felépített elôadásban, míg a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium új elnöke dr. Télessy István, a kollégium elôtt álló feladatokat ismertette és a gyógyszerészi gondozás általánossá tételének szükségességét hangsúlyozta. [A kongresszus gyógyszerészi gondozással foglalkozó programjaihoz szervesen kapcsolódott az a nemzetközi részvételû kerekasztal megbeszélés, amelyen a MOSZ, az MGYK és a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete delegáltjai, a budapesti, szegedi és debreceni gyógyszerészkar képviselôi, valamint a kongresszus külföldi vendégei vettek részt, továbbá a kongresszus délutáni nemzetközi fóruma, ahol többek között amerikai, egyesült királyság-beli, svéd elôadók is beszámoltak hazájuk gyógyszerészi gondozással összefüggô tapasztalatairól (lásd a külön beszámolót)]. A délelôtti plenáris program második részében a gyógyszerbiztonság volt napirenden. Az öt elôadó (dr. Mikola Bálint, Hankó Zoltán, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre, Horváth Csaba) a gyógyszerbiztonság szakmai, szakmapolitikai, gazdasági és jogi aspektusait elemezte. Mi általában a gyógyszerbiztonságot olyan szakmai követelménynek tartjuk, melynek a letéteményese a gyógyszerész, és az ô

szakmai felelôssége, hogy ez milyen mértékben teljesül. Azonban látni kell, hogy a gyógyszerészt illetve a gyógyszertárat körülvevô mikro és makro környezet alapvetôen befolyásolja, hogy a gyógyszerész milyen feltételek között képes szakmai kötelességeit teljesíteni. A gazdasági feltételek alakulása, a jogbiztonság érvényesülése, a létszám ellátottság, a rendelkezésre álló tárgyi feltételek, a gyógyszerforgalmazás körülményei (pl. elektronikus kereskedelem, házhoz szállítás) mind a gyógyszerbiztonságot meghatározó kérdés.

Dr. Mikola Bálint kifejtette, hogy a gyógyszert alkalmazó/felhasználó beteg életfolyamatainak kedvezôtlen változása miatt, egészségi állapota helyreállítása és megôrzése érdekében fordul szakemberhez. Sem a diagnózist, sem a gyógyszert nem ô választja magának, hanem elfogadja orvosától, gyógyszerészétôl, s mert bízik az orvos és a gyógyszerész szakértelmében, ismeretek nélkül is biztonságban érzi magát. Az állami garanciavállalásnak kiszámítható környezetet kell eredményezni szakmai, jogi, közgazdasági értelemben egyaránt, mert csak így teremthetô meg a gyógyszerbiztonság és a gyógyszertár-mûködtetés biztonsága. Sem a gyógyszerellátás gazdasági eredményeinek csökkentése, sem a tulajdonoscsere nem oldja meg a tb büdzsé problémáját, csakis egy új tulajdonosi kör személyes érdekeit preferálja. Hankó Zoltán kifejtette, hogy a jogbiztonság a gyógyszerbiztonság elôfeltétele és számtalan példát ismertetve tételesen igazolta, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás során egyaránt gyakran sérül a jogbiztonság. Ennek még a gyógyszerbiztonságon túlmutató következményei is vannak,

látás mûködtetôinek csak szûk mozgásteret biztosítanak. A jogbizonytalanság hátterében nemcsak a jogállami múlt hiánya,

Dr. Télessy István hanem sokszor aktuálpolitikai szempontok is meghúzódnak. Mérséklésére a szakmának több lehetôsége van, melyek között elôkelô helyen szerepel a politikai érdekképviselet és érdekérvényesítés erôsítése.

Dr. Simon Kis Gábor és Horváth Csaba elôadásairól lapunkban két önálló írás számol be. Dr. Varga Imre a patikai gyakorlatra alapozva vette számba azokat a személyi és tárgyi elôírásokat, amelyek betartása a gyógyszerbiztonság érvényesítésének záloga, valamint foglalkozott azokkal a konkrét jogi és közgazdasági intézkedésekkel, melyek szintén meghatározzák a gyógyszerbiztonságot. Így említésre került a gyógyszertár épülete, felszereltsége, a tulajdonosi viszonyok, a gyógyszerészi és asszisztensi létszám, a képzés és a képzettség, az expediálás, a patika minôségbiztosítási rendszere, a generikus program, a sürgôsségi betegellátás, a gyógyszerészi gondozás és a gyógyszer-árképzés is. Összegezve elmondható, hogy a gyógyszerbiztonság ennyire holisztikus és sokoldalú megközelítésére, valamint a szakmapolitikai-gazdasági összefüggések ilyen mélységû feltárására rendezvényeinken még nem volt példa.

Dr. Dick Gourley és Dr. Laurence „LB” Brown mert a szabályozott piaci viszonyok a nehezen kiszámítható intézkedések negatív hatásainak kompenzálására a gyógyszerel-

A pénteki nap krónikájához tartozik, hogy ekkor került sor az Ifjúsági Fórumra, a MOSZ tisztújító közgyûlésére és a könyvelôk klubja összejövetelére is. A MOSZ közgyûlésén dr. Samu Antal leköszönt elnöki tisztérôl. Az újonnan megválasztott elnök dr. Mikola Bálint, a két alelnök dr. Samu Antal és dr. Schlégelné Békefi Csilla, a fôtitkár pedig Csejtei Marianna lett. Mindhárom programról önálló beszámoló olvasható a Gyógyszertárban. Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 11

A GYOK 2005. nemzetközi programjairól

✗ kardiovaszkuláris betegségek gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiájának menedzselése. A fenti térítésmentes továbbképzésen részt vett és sikeres vizsgát tett gyógyszerészek közül 28 (a feltételeknek legjobban megfelelô) venne részt egy 6 hónapos modellkísérletben. Ezen gyógyszertárakat – szintén terítésmentesen – a vércukor- és koleszterinszint mérésére alkalmas készülékekkel, számítógéppel és a programban használatos dokumentációs és információs anyagokkal látnánk el, valamint gondoskodnánk a program elindítását követôen a megfelelô kommunikációs kampány megszervezésérôl és lebonyolításáról. A félév lezártával történne a program eredményének értékelése és interpretálása.

A GYOK 2005. rendezvényeinek nemzetközi programja október 7-én, pénteken egy kerekasztal megbeszéléssel kezdôdött. Ennek célja a Tennessee és a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karai közötti – a MOSZ aktív közremûködésével, folyamatos együttmûködésével és támogatásával megszervezett –, a gyógyszerészi gondozás és prevenció újabb területeit érintô kooperáció részleteinek a szakma illetékeseivel történô megismertetése és a lehetôségek felmérése, illetve a vállalt feladatok és a program ismertetését követôen annak felmérése volt, hogy a társegyetemek és szakmai szervezetek részérôl mutatkozik-e érdeklôdés a programban való részvételre. Elôször a program készítôi (érdekeltjei) számoltak be az elôzményekrôl, az Egészségügyi Minisztérium különbözô illetékeseinél (dr. Rácz Jenô miniszter, dr. Kapócs

Ezt követôen a program készítôi nevében prof. dr. Laurence „LB” Brown ismertette a résztvevôkkel a „Magyar Egészségfejlesztô Gyógyszerészek” nevet viselô program részleteit, amelynek célja, hogy a gyógyszerészek kognitív, prevenciós szolgáltatások nyújtásával a kardiovaszkuláris és onkológiai megbetegedések, valamint az obezitás területére fókuszálva fejtsék ki egészségfejlesztô, egészségmegôrzô, edukációs feladataikat, csökkentve ezzel az érintett betegségek prevalenciáját. Egészségfejlesztô projektünk bevezetésével a következô gyakorlati feladatokat kívánjuk elvégezni: ✔ Egészségügyi felvilágosítás, információk nyújtása (verbális és nyomtatott formában). ✔ A témához kapcsolódó szóróanyagok és plakátok megjelentetése, terjesztése. ✔ Dohányzásról történô leszoktatás és testsúlycsökkentés menedzselése. ✔ Vércukor- és koleszterinszint mérések/ szûrések. ✔ Az érintett területek gyógyszeres terápiájának menedzselése. A fenti feladatok ellátásához természetesen megfelelô felkészültségû gyógyszerészekre van szükség, ezért a Tennessee Egyetem – az adott területen elmélyült elméleti ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezô – oktatói a téma iránt fogékony és érdeklôdô magyar kollégáikat (egyetemek oktatói és a szakmai szervezetek delegáltjai) felkészítik.

Gábor és Dózsa Csaba helyettes államtitkárok) tett látogatásaikról, a program kedvezô szakmai fogadtatásáról. Dr. Rácz Jenô miniszter úr szakmai támogatásra alkalmasnak ítélte a projektet, és annak finanszírozásához felajánlotta segítségét, egyben jelezte, hogy be kívánja emelni azt a Nemzeti Népegészségügyi Programba.


Ezt követôen egy „honosított” (3–3–3 napos) program alapján továbbképzéseken történne „40-50 gyakorló gyógyszerész” bevonásával az ismeretek továbbadása a következô területeken: ✗ a gyógyszerészi gondozás alapjai és marketingje, ✗ a dohányzásról történô leszoktatás és a testsúlycsökkentés menedzsmentje,

A projekt idôrendisége: ✔ 2005. – elôkészítés, az anyagi, szakmai, szervezési feltételek elôkészítése, megteremtése, ✔ 2006. február – magyar szakértôi csoport (8-10 fô) felkészítése, ✔ 2006. március-április – gyakorló gyógyszerészek felkészítése, ✔ 2006. május 1. – a modellkísérlet indítása,

✔ 2006. november 30. – a modellkísérlet vége, értékelése, ✔ 2007. február – az eredmények interpretálása. A kerekasztal megbeszélésen elhangzottak értékelése során külön kiemelendô, hogy a résztvevô egyetemek (Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Tudományegyetem) dékánjai és képviselôi nyitottak voltak a kezdeményezés iránt és a szakmai képviseletek részérôl is kedvezô fogadtatásra találtunk. (Reméljük, hogy a finanszírozáshoz szükséges források megteremtését követôen érdemi lépésekrôl tudunk mihamarabb beszámolni.) A fentieket követôen dr. Szabó Sándor az MGYK tiszteletbeli elnöke számolt be a svájci modellként már korábban megismert kognitív szolgáltatás rendszerének szakmai és finanszírozási részleteirôl (az elôadást a külföldiekével együtt teljes terjedelemben egy késôbbi számunkban ismertetjük).

S. A.

A MOSZ Ifjúsági Fóruma – 2005 A GYOK – 2005 rendezvény keretein belül tartottuk meg ebben az évben is a MOSZ által fémjelzett Ifjúsági Fórum Elôadói Versenyt, Siófokon, október 7-én. Erre a programra a kongresszus második napján, pénteken délelôtt került sor, számos fiatal elôadó és kellô számú hallgatóság érdeklôdése mellett. Mindez annak köszönhetô, hogy idén elôször sikerült akkreditáltatni ennek a délelôttnek a napirendjét. Természetesen nagy vonzerôt jelentettek a programfüzetben meghirdetett elôadások címei is, mivel igen érdekesnek ígérkeztek. A 2005. évi GYOK témájának ve-

Különdíjjal jutalmaztuk Horváth Erzsébet (Paracelsus Gyógyszertár, Körmend): „Húgyúti infekciók – antibiotikum és fitoterápia, avagy: Kérdezze meg gyógyszerészét” címû elôadását. Nagy örömmel vettük a kolléganô precíz kutatómunkáját, amelynek során összeállított egy speciális teakeveréket a húgyúti infekciók kiegészítô kezelésére, és sikerrel ajánlja a patikában hozzá fordulóknak. Elsô helyezést nyert Szalay Annamária (Betánia Gyógyszertár, Karcag): „Gyógyszertári mérôprogram a biztonságos, ellenôrizhetô magisztrális gyógyszerkészítés megvalósításához” címû elôadásával. Eb-

Nagy érdeklôdéssel hallgattuk prof. dr. Erôs István bevezetô, plenáris elôadását, „Az új évszázad kihívásai a pályakezdô gyógyszerészek elôtt” címmel, aki a képzés, továbbképzés, posztgraduális képzés jelentôségét hangsúlyozta. Ezt követôen hangzott el 8 fiatal elôadó szépen kivitelezett és elôadott, jól dokumentált versenyanyaga. A zsûri számára azonnal kiderült, hogy mindannyian nagy kutatómunkát és komoly, hosszadalmas feldolgozást igénylô témát választottak. A négytagú zsûri ismét nehéz helyzetben volt, hiszen sok érdekes prezentáció közül kellett kiválasztani a legjobb helyezésre érdemeseket.

tak alapján megszokott igényes és precíz elôadásával, a tavalyihoz hasonlóan ismét rangos helyezést ért el. Érdekes megvilágításba helyezte a témát, amikor összevetette a homeopátiás és a placébo hatást, valamint azzal a statisztikával, amely a gyógyszerészek homeopátiás szerekkel és terápiával kapcsolatos véleményét öszszegzi. Szívesen tesszük közzé a többi elôadó nevét és elôadásuk címét is, hisz minden versenyzô dicséretet érdemel. Kiemelem Kovács Rita (Fehér Kígyó Patika, Mosonmagyaróvár): „A szenvedélybetegségek szociológiai problémái” címû igen értékes elôadását, hiszen a kábítószerkérdés ügyeleti vonatkozásait érintette, továbbá Finta Iris (Írisz Gyógyszertár, Abaújszántó): „Expediáláskor felmerülô kérdések egy fiatal gyógyszerész szemével” c. elôadását. Ez utóbbi prezentáció más aspektusból vizsgálta a gyógyszerész felvilágosító tevékenységének lényegét. Rendkívül érdekesek voltak Kövér Beáta (Szebellédy Gyógyszertár, Sopron): „Gyógyszerészek szerepe az OTC készítmények helyes használatában” és Szalay Erika (Betánia Gyógyszertár, Karcag): „Az epidemiológiai elemzés szerepe a gyógyszerészi gondozás helyi megvalósításában” címû elôadások is.

Szalay Annamária átveszi az elsô helyezettnek járó díjat zérfonala a „gyógyszertár, mint egészségcentrum” volt, és örömmel láttam, hogy a fiatal, pályakezdô kollégák ismét legfrissebb tudásukkal kapcsolódtak az új kihívásokhoz. A gyógyszerészi gondozás témaköre mellett a gyógyszerészi felelôsségre helyezték a hangsúlyt, felismerve ennek fontosságát jövônkre nézve.

Rixer Mária

bôl az elôadásból kitûnt, hogy bár a minôségbiztosítás munkánk minden lépését végigkíséri, vannak még hiányosságok, pl. a magisztrális készítmények esetében. Ennek kiküszöbölésére talált kivitelezhetô megoldást, melynek minden mozzanatáról, lépésrôl-lépésre tartott bemutatót. Második helyezést nyert Major Csilla (Szent Pantaleon Gyógyszertár, Dunaújváros): „Beteg-gyógyszerész együttmûködés a vénynélküli gyógyszerek vásárlásakor” c. elôadásával. Az elôadásból – pontos kimutatások és grafikonok feldolgozása révén – megtudhattuk az öngyógyszerelés Fejér megyei adatait, de mindenekelôtt azt, hogy a betegek mennyire igénylik a gyógyszerész által adott pontos információkat! Harmadik helyezést ítélt a zsûri Kemenczei Zsolt (Fehér Üröm Gyógyszertár, Veszprém): „A homeopátiáról gyógyszerész szemmel” c. elôadásáért. A fiatal versenyzô már második alkalommal jelentkezett az IF versenyére és a korábban tapasztal-

Mind a zsûri és a hallgatóság körébôl elhangzott hozzászólásokból, mind a válaszokból kiderült, hogy a kötetlen szakmai beszélgetésekre mindannyiunknak szüksége van. Szükség van arra, hogy a fiatal kollégák problémáit megismerjük, illetve megoldási javaslataikat a gyakorlati munkánk során továbbfejleszteni és alkalmazni tudjuk. A MOSZ Ifjúsági Fórum nyitott minden új, aktuális probléma felvetésére, meghallgatására, és részt vesz a megoldásában. Minél több lelkes, aktív és sikeres fiatalt várunk köreinkbe! Ezúton is köszönöm a zsûri figyelmes és odaadó munkáját, minden fiatal kollégának gratulálok és további sikereket kívánok! Köszönettel tartozom még a Debreceni Kortárs Galéria tulajdonosának a felajánlott értékes jutalmakért.

Rixer Mária a MOSZ IF elnöke Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 13

A kongresszus harmadik napja – október 8. szombat A kongresszus harmadik, szakmapolitikai napja (szombat) ünnepi eseményekkel kezdôdött. Az egészségügyi miniszter Batthyány-Strattmann László-díjjal tüntette ki dr. Samu Antalt, aki az Életmûdíj kuratóri-

és nevelését biztosítja. Böjte Csaba kérte, hogy a gyógyszerészek segítsék a munkáját azzal, hogy adományaikkal hozzájárulnak a csángóföldi magyar iskola felépítéséhez. A MOSZ vállalta, hogy ebben szervezô munkájával segítséget nyújt. Ennek részeként már a kongresszuson is lehetett „téglajegyeket” vásárolni és csekkeket kérni. Az akció szervezése tovább folyik és hamarosan a gyógyszertárak nagyobb számban is bekapcsolódhatnak ebbe a tevékenységbe. A kezdeményezésrôl részletesebben is beszámolunk.

ról, a generikus programról, a közgyógyrendszer átalakításáról, a gyógyszertörvényrôl és a 100 lépés programjának egész-

A szakmapolitikai nap plenáris vezérelôadását prof. dr. Falkay György tartotta, aki a labordiagnosztikai vizsgálatok végzésé-

Potornai Lajos ségügyi vonatkozásairól beszélt, Antal Csaba országos tiszti fôgyógyszerész a hatósági ellenôrzések tapasztalatairól és a jövô évi ellenôrzési tervrôl tájékoztatott. Prof. dr. Paál Tamás OGYI fôigazgató arról tartott elôadást, hogy a gyógyszerhatóság komoly erôfeszítéseire is szükség van ahhoz, hogy az életfontosságú, de kevésbé nyereséges gyógyszerek forgalomban maradjanak. Dr. Kiss József OEP fôigazgató

Böjte Csaba um döntése alapján a MOSZ Életmûdíj kitüntetését is megkapta. (A MOSZ másik életmûdíját pénteken vette át Dick R. Gourley professzor a Tennessee-i Egyetem Gyógyszerészeti kar dékánja). Hankó Zoltánt az egészségügyi miniszter a Pro Sanitate díjjal tüntette ki, Benkô Zsolt miniszteri dicséretben részesült. (A kitüntetettek életrajzát lapunk más helyén közöljük.) Az Év patikája pályázat nyertese az esztergomi Szent István gyógyszertár (személyi jogos gyógyszerész Nemeskéry Edvin), az

Prof. dr. Vincze Zoltán ben bekövetkezett hatalmas fejlôdést mutatta be, bizonyítva, hogy a csúcs-diagnosztikai lehetôségként megjelenô módszerek hogyan válnak idôvel akár a gyógyszertárakban is végezhetô szûrések eszközeivé. A labordiagnosztikai vizsgálatoknak egyre inkább helye lehet a gyógyszertárakban, de biztosítani kell, hogy validált körülmé-

Prof. dr. Nyiredy Szabolcs a „Gyógyszerbefogadás folyamata és újrafixesítés 2005-ben” címmel tartott elôadásában részletesen és személyes empátiával foglalkozott az OEP és a gyógyszertárak kapcsolatainak aktuális kérdéseivel is. (Részletesebben lásd külön beszámolóinkat.)

Nemeskéry Edvin ifjúsági fórum elsô helyezettje Szalay Annamária lett. A Gyógyszertár mindkét pályamunka bemutatására sort kerít. A kongresszus díszvendége Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai árvaház alapítója volt, aki elôadásában a szeretet fontosságáról beszélt. Hiteles képet rajzolt arról a munkatársaival végzett eredményes munkáról, mellyel több száz árva és nehéz sorsú gyermek konszolidált életkörülményeit 14 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

Hávelné Szatmári Katalin nyek között valid eredmények szülessenek. Dózsa Csaba helyettes közgazdasági államtitkár az E. alap hiányának alakulásá-

A délutáni jelentôs érdeklôdéssel kísért fórumon Hávelné Szatmári Katalin MGYK elnök, prof. dr. Nyiredy Szabolcs MGYT elnök, Antal Csaba országos tiszti fôgyógyszerész, dr. Lengyel Gábor OEP fôosztályvezetô és Potornai Lajos OEP fôosztályvezetô válaszolt a felmerült aktuális szakmapolitikai kérdésekre.

Csaba Atya jelen volt a siófoki konferencián és október 8-án délelôtt plenáris elôadást tartott az elsô emeleti elôadóteremben. Ezt követôen délután az elsô emeleti különteremben a Csillagösvény címû, a Csaba Atya által vezetett gyermekvédelmi központokról szóló filmet vetítettek. Az adományokat (adókedvezményre jogosít) a Gyógyszertár jelen számához mellékelt postai csekkekre, vagy az alábbi számlaszámon fizethetik be:


Farmakoterápia és laboratóriumi szûrés a gyógyszerészi gondozásban

szertárakban a terhességi teszt, a vizelet teszt (fehérje, pH, cukor, vér), a széklet-vér kimutatása, a vércukor-, a Hgb A1C-, a cholesterin- és a trigliceridszint mérés.

Dr. Falkay György professzor a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet igazgatója elôadását azzal kezdte, hogy a gyógyszerészetben paradigmaváltás tanúi lehetünk, mert az eddigi termékcentrikus szakma egyre inkább kiegészül a betegközpontúsággal. Ennek a folyamatnak a része a gyógyszerészi gondozás térhódítása. A változásnak vannak belsô szakmai és szakmán kívüli okai. Ez utóbbiak között jelentôs szerepet játszik az OTC gyógyszerek térhódítása, amit a gyárak a receptköteles gyógyszerek OTC-vé átminôsíttetésével is gyorsítanak, és vannak olyan országok, ahol az OTC gyógyszerek jelentôs hányada gyógyszertáron kívül is beszerezhetôvé vált. Ennek a folyamatnak több negatív (terápiás) következménye van, melynek hátterében többnyire az elégtelen információ áll. A gyógyszerésznek az adekvát információ adásában kulcsszerepe van, azonban ennek a feladatának (külföldi felmérések szerint) nem mindig tud megfelelni. (Vannak olyan adatok, melyek szerint az esetek mindössze 69%-ában sikerült korrekt vagy közel korrekt információt adni.)

A gyógyszertárakban végzett laborvizsgálatok esetén két lényeges szempontot maximálisan figyelembe kell venni. Fontos, hogy a kapott értékek más laborok által is igazolható, megfelelô értékek legyenek (ma már nem fogadható el sem a „ házi szabvány”, sem az adatok túl nagy szórása), másrészt minden biológiai minta (vér, vizelet, széklet stb.) potenciális fertôzô anyagnak tekintendô és az érvényben lévô biztonsági szabályoknak eleget kell tenni.

A betegcentrikus gyógyszerészet térhódításával kézenfekvô, hogy egyes laboratóriumi vizsgálatokat a gyógyszertárban végezzenek. Dr. Falkay György a laboratóriumi vizsgálatok végzésének 4 fô célját ismertette: (1) diagnózis felállítása,

(2) betegség prognózisának elôrejelzése, (3) a folyamat követése, (4) szûrôvizsgálat. A labordiagnosztika is hatalmas változáson megy keresztül. Az utóbbi években megjelentek a megalaboratóriumok, ahol automaták és robotok közremûködésével hatalmas mennyiségû vizsgálat zajlik. Jelentôs szerepe van a „Point of care testing” (POCT, sürgôsségi, ágymelletti, betegközeli) és egyre inkább növekvô

Ezeket a bizonytalansági és biztonsági szempontokat figyelembe véve kerülnek elôtérbe az ún. szárazkémiai eljárások, amelyeket többnyire POCT-re fejlesztettek ki, s amelyeknél hosszú a reagens tárolási idô, azonnali (3-4 percen belüli) eredmény várható, nincs veszélyes hulladék, a teszt kommunális hulladékként kezelhetô és a használt slide-ok elégethetôk

jelentôsége lehet a „Pharmaceutical care services” (PCS, gyógyszertárban végzett) vizsgálatoknak. A tapasztalatok szerint a klinikai vizsgálatok elôbb-utóbb rutin kórházi tesztté, majd a beteg által elvégezhetô „Do it yourself kit/Self monitored test”-té alakulnak, s ennek a folyamatnak a részeként jelenik meg a gyógy-

Magyar egészségügy – 2006 Dózsa Csaba az Egészségügyi Minisztérium közgazdasági helyettes államtitkára elôadásában elôször az Egészségbiztosítási alap fôbb számait ismertette és elmondta, hogy 2005-ben az E. alap bevételei várhatóan 1201 MrdFt-ot, a kiadásai 1561 MrdFt-ot tesznek ki, a hiány eléri a kiadások 23%-át. A tervek szerint 2006-ban az E. alap bevételei 303 MrdFttal növekedni fognak, várhatóan 1504 MrdFt-ra, a kiadások pedig közel 35 MrdFt-tal csökkennek, 1536 MrdFt-ra, így a hiány minimális lesz. Egyébként az E. alap teljes kiadásai 2005-ben a 2002. évinek a 136,9%-át, 2006-ban a 138,2%át fogják kitenni. Az E. alap gyógyszerkiadásai a természetbeni ellátásokon belül 2005-ben elérik a 33%-ot (ez az érték 2002-ben 34%, 2003-ban 29%, 2004-ben 30% volt). Míg


2004-ban a gyógyszertámogatás kiáramlás 289 MrdFt volt (és ebbôl a gyárak 9 MrdFt-ot visszafizettek), 2005-ben a támogatás kiáramlás eléri a 341 MrdFt-ot (és a gyárak várhatóan 23 MrdFt-ot fizetnek vissza az E. alap kasszájába). A legtöbb támogatást a kardiovaszkuláris rendszer, az idegrendszer, a tápcsatorna és anyagcsere betegségeire ható gyógyszerekre utalványozták, az egyes hatástani csoportok közül a legdinamikusabban a vér- és vérképzôszervi és a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek a támogatása növekedett. A kormányprogramnak megfelelôen nôtt a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek gyógyszereire fordított TB támogatás (kardiovaszkuláris szerekre 2003-ben 73,8 MrdFt-ot, 2005-ben 100,9 MrdFt-ot költöttek). A fenti betegségcsoportokban

Ahhoz, hogy Magyarországon a gyógyszertárakban laboratóriumi (szûrô)vizsgálatok legyenek végezhetôk, dr. Falkay György szerint a szakmai alapok adottak, de speciális módszertani és kommunikációs oktatásra van szükség, valamint megfelelô minôségbiztosítási rendszert kell kidolgozni. Több speciálisan képzett gyógyszerészre, biztos, kiszámítható gazdasági háttérre és megnyugtató jövôképre is szükség van.

a 2004–2005-ös idôszakban 178 új generikum került befogadásra. A gyógyszerkassza tanulságai között Dózsa Csaba megemlítette, hogy a gyógyszerköltségek növekedése, a gyógyszeres terápiák terjedése globális jelenség és a gazdaságilag kevésbé fejlett országok fokozottan érintettek. Állandó a lépéskényszer az állam számára (1) olyan ösztönzôk, szabályozók keresésére, amelyek megtakarítást eredményezhetnek, (2) a betegterhek csökkentésére és (3) a gyógyszerellátás minôségének javítására. Mindezek figyelembe vételével az EüM jövôre tervezi újabb gyártói megállapodás megkötését, a gyártói befizetések szerzôdésben rögzítését. Elálltak a kötelezô hatóanyag néven történô gyógyszerrendelés elôírásától, de bevezetésre kerül egy gyógyszerfelírást racionalizáló érdekeltségi rendszer és folytatni fogják a generikus programot.

Dózsa Csaba szólt a gyógyszertörvény módosításáról és annak következményeirôl is. A módosítások túlnyomó része

jogharmonizációs kötelezettségünkbôl fakadó feladatok teljesítését jelenti, az európai jog 1998 óta történt fejlôdésének átvétele. Ráadásul 2004-ben az Európai Parlament és a Tanács jelentôs mértékû és terjedelmû módosítást eszközölt a közösségi gyógyszerkódexben annak érdekében, hogy a gyógyszerek szabad mozgását akadályozó korlátok csökkenjenek és a gyógyszer forgalomba hozatal engedélyezésének eljárásaira vonatkozó szabályok javuljanak. A gyógyszertörvény által generált fontosabb változások között említette, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamarának nem kell közzétenni a nem támogatott és nem vényköteles készítmények tájékoztató fogyasztói árát (de a törvény ezt nem is zárja ki). A gyártó ezentúl akkor is köteles helytállni, ha a hiba a termék forgalomba hozatalakor a tudomány akkori állása szerint nem volt felismerhetô (eddig az ilyen károkért az állam állt helyt), a nagykereskedôtôl kapott engedményeket a gyógyszerésznek október 30. után tovább kell adni a fogyasztónak (betegnek). A gyógyszertörvény végrehajtási rendeleteinek elôkészítése komoly feladat. Ennek kapcsán Dózsa Csaba kitért arra, hogy az engedmény kérdésében nincs szükség további részletszabályra, mert „a számviteli törvény rendez minden részletes kérdést”. Napirenden van a gyógyszerek rendelésével és kiadásával kapcsolatos általános szabályokat megállapító 44/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosítása, az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeit szabályozó új miniszteri rendelet. A forgalomba hozatali engedély kiadásának eljárási szabályait szintén új miniszteri rendelet állapítja meg. A címke és a betegtájékoztató követelményeit a 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet szabályozza, a gyógyszer-nagykereskedelemrôl szóló 53/2004. (VI. 2.) ESZCSM rendelet módosításra kerül. Újonnan született az emberi felhasználásra kerülô vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet és készül a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású anyag vagy termék gyógyszerré történô átminôsítésének feltételeit megállapító miniszteri rendelet. Megjelenésre vár a VIII. kiadású Magyar gyógyszerkönyvet hatályba léptetô rendelet és a kábítószerekre és pszichotrop szerekre vonatkozó új szabályozás. A generikus program célja, hogy a gyógyszerek felhasználásának egészséges növekedése biztosított legyen, a betegterhek érzékelhetô csökkenése tovább fokozódjék, az adott gyógyszercsoportban középés hosszútávon tartósan csökkenjen az árszínvonal, mérséklôdjék a lakossági és biztosítói kiadások növekedési üteme és a relatív megtakarításból felszabaduló források teremtsenek lehetôséget az ered-

ményes, új gyógyszeres technológiák befogadására, finanszírozására. Ehhez már hatályban vannak a forgalomba hozatalt és a támogatásba történô befogadást megkönnyítô intézkedések és a fix összegû támogatási rendszer. Erôsíteni kell a generikus promóciót, az OGYI orvoslátogatói rendszerét és új árrésszabályozás kell. Hosszabb távon pedig meg kell fontolni a hatóanyag alapú gyógyszerrendelést is. A közgyógyellátás reformjának célja, hogy a támogatás váljon célzottabbá és jobban érvényesüljön a rászorultság elve, a közgyógyellátás keretében igénybe vehetô szolgáltatások jobban igazodjanak az érintettek szükségleteihez, az ellátásra fordított közvetlen és az Egészségbiztosítási Alapot terhelô kiadások stabilizálódjanak és a teljes tb támogatott gyógyszerkör legyen elérhetô a közgyógyellátás keretében.

Ehhez a beteg krónikus betegségeihez igazodó egyéni gyógyszerkeret kialakítása szükséges, melynek mértéke maximum 12 e Ft/hó, és a legalacsonyabb napi terápiás költségû készítmények térítési díja alapján kerül kiszámításra. Ezen felül szabad keretként évi max. 6.000 Ft jár majd akut gyógyszerekre. 2006-2007-ben a jogosultság teljes körû felülvizsgálatára és igazolványcserére is sor kerül. Az ellátásra való jogosultságot a szolgáltatás igénybevételekor igazolni kell. Ehhez online rendszerû kapcsolatot kell kiépíteni a gyógyszertár és az OEP között, és az OEP-ben naprakész nyilvántartásra van szükség. Az új rendszer bevezetésével együtt fokozott szakmai és pénzügyi ellenôrzési szabályok lépnek életbe. A soklépéses folyamat már elkezdôdött. A TAJ-szám nélküli igazolványok bevonása és a TAJ számmal ellátott új igazolványok kiadása 2005. április 30-ig megtörtént. A közgyógyellátás átalakítására vonatkozó törvényi szintû szabályok elôkészítése 2005. augusztus 31-én lezárult, a szociális törvény módosításait tartalmazó indítvány szeptemberben a Parlament elé került. Folyik a keret megállapításának alapjául szolgáló szakmai végrehajtási szabályok elôkészítése (határidô 2006.

január – március) és az on-line rendszer felállítása (határidô 2006. április 30.). 2006. július 1-tôl indul a régi igazolványok új formátumú igazolványra történô cseréje és az egyéni keretek megállapítása (kifutásos rendszerben). A program befejezése 2007. július 1-re várható, ettôl fogva csak az új rendszer keretein belül lehet közgyógyellátáshoz jutni.

Dózsa Csaba foglalkozott a gyógyszerészek helyzetével is. Az árréstömeg növekedési üteme 1993-tól nagyobb (2004/ 1993 = kb. 530%), mint a fogyasztói áraké, amelyek kb. a négyszeresére növekedtek. Ezzel együtt ellátási érdekbôl támogatják a gyógyszertárakat. Havi 35 – 120 ezer Ft árrés alapú támogatás jár a megelôzô év január 1-je és június 30-a közötti árréstömeg alapján, ha az árrés a 12 millió Ft-ot nem haladja meg. Fiókgyógyszertár támogatás vehetô igénybe az egész évben fiókgyógyszertárat mûködtetô gyógyszertárnak és helyettesítési támogatást kaphat az a gyógyszertár, amely a településen egyedül biztosítja a lakosság gyógyszerellátását, csak egy gyógyszerész dolgozik a gyógyszertárban és legalább heti 40 óra nyitvatartási idôvel mûködik. A támogatott patikák száma júliusra elérte a 496-ot, áprilistól szeptemberig összesen 381 millió forint támogatást fizettek ki. Dózsa Csaba ismertette a 100 lépés kormányprogram egészségügyre vonatkozó 21 lépését, a Nemzeti Rákellenes Programot, valamint szólt a „Sikeres Magyarországért” program részeként megalkotásra kerülô II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepciójáról is. Ez utóbbi stratégiai célkitûzései a következôk: ✧ Átfogó cél: jelentôsen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma 2020-ra érje el az Európai Unió 25 tagországának átlagát. ✧ Az egyéni és közösségi döntéshozatal minden szintjén váljon értékké az egészség. ✧ Jelentôsen csökkenjenek az egyenlôtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésben. ✧ Mûködjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi rendszer. ✧ Korszerû, egészség-központú egészségpolitikát kell kialakítani. ✧ A népegészségügyi intézményrendszert fejleszteni kell. ✧ Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetét és mûködését beteg-központúan kell korszerûsíteni. ✧ Az egészségügyi forrásképzô és -elosztó rendszereket korszerûsíteni kell. ✧ Az egészségügyi informatika és egészség-kommunikáció fejlesztendô. ✧ A humán erôforrást fejleszteni kell, a kutatás-fejlesztést és egészségipart támogatni.


A gyógyszerbefogadás folyamata és az újrafixesítés 2005-ben Dr. Kiss József OEP fôigazgató elôadása elején szólt arról, hogy a gyógyszerkiadások aránya az össz-egészségügyi kiadások mintegy 27%-a. Ez a hozzánk hasonló fejlettségû és lehetôségû országokéhoz hasonló adat. A 2005-re tervezett 284 MrdFt-os gyógyszerkassza jelentôs túllépése várható, melyet mérsékelni fog a gyárak tavalyi szerzôdésben rögzített visszafizetési kötelezettsége. A gyógyszerkiadások 9%-a speciális szerzôdés (különkeret) (onkológia, haematológia, SM stb.), 5-6%-a egyedi méltányosság alapján kerül utalványozásra. A támogatási technikák között jelentôs a különkeret, a támogatásvolumen szerzôdések, a hatóanyag- és a terápiás-fix támogatások rendszere. A különkeret lényege, hogy a nagykereskedô közvetlenül a kórházba, azaz a felhasználás helyére szállítja ki a készítményt, kikerülve ezzel a kiskereskedelmi (patikai) forgalmat (és árrést). A felhasználást szigorú szakmai protokoll szabályozza. 2004-ben ebbe a körbe 18 betegségcsoport 117 készítménye tartozott, a termékkör évi büdzséje közel 23 Mrd Ft volt. 2005-ben ugyanebbe a körbe 15 betegségcsoport 67 készítménye (kiszerelésenként) tartozik, a termékkör 2005. I. félévi büdzséje közel 9,8 Mrd Ft volt.

Dr. Kiss József szólt a gyógyszerbefogadás folyamatáról is, melyet az ún. transzparencia-ügyrend (32/2004. ESZCSM rendelet) alapján folytatnak. Egyszerûsített eljárással a már támogatott hatóanyagú készítmények befogadására kerülhet sor új hatáserôsség, új kiszerelés, új gyógyszerforma (már támogatott indikációban), új kombináció, generikus gyógyszer, secondbrand, tápszer és törzskönyvezetett galenikum esetén. Az egyszerûsített eljárás határideje 90 nap, díja 300.000 Ft/kiszerelés. A normál eljárásba új gyógyszerforma és új beviteli forma, új indikáció, új hatóanyag, új (még nem támogatott hatóanyagot tartalmazó) kombináció, áremelés, támogatási kategória változása esetén kerül a készítmény. A normál eljárás határideje 90 nap, díja 1.500.000 Ft/kiszerelés. A forgalmazónak bejelentési kötelezettsége van a már támogatott hatóanyagú készítmény csomagolásának, kiadhatóságának, nevének, törzskönyvi számának változása, törzskönyvbôl való törlés és árcsökkentés esetén. A gyógyszerbefogadási döntéshozatali eljárás során figyelembe veszik a szakmaiságot, a tudományos eredményeket, a méltányosságot, a költséghatékonyságot, a nyilvánosságot, átláthatóságot, kiszámíthatóságot és a költségvetési kereteket.

A gyógyszerellátás szakhatósági irányítása (aktualitások és feladatok)

Az OEP alkalmazza a hatóanyag-alapú és a terápiás-fix elven mûködô támogatást is. 2004. október óta közel 400 új generikus készítmény került a támogatott gyógyszerek közé. Ezek befogadásának feltétele elsô generikum esetén, hogy az egységnyi hatóanyag ára nem lehet magasabb, mint az originális termék egységnyi hatóanyagárának 70%-a, fix csoport esetén pedig az egységnyi hatóanyag ára nem lehet magasabb, mint a referencia termék egységnyi hatóanyag ára. Hosszú távon a befogadási kritériumok miatt kialakuló árspirál egyre olcsóbb generikumok befogadását, valamint a térítési díjak és TB támogatás csökkenését eredményezi majd és a megtakarítások lehetôvé teszik új, innovatív készítmények támogatását. A terápiás fix támogatással normatív jogcímen 43 fix csoport 387 terméke, EÜ 90 jogcímen 41 fix csoport 319 terméke került támogatott státuszba.

ÁNTSZ rendelkezésére egyre kisebb ellenôrzô labor-kapacitás áll. Segíthet a problémák megoldásában a patikák belsô és külsô minôségügyi rendszerének fejlesztése. A FoNo VII. hatályba lépése több problémát is felvetett (amelyek egy része az ÁNTSZ-nél csapódik le, pl. több összetétel vizsgálati protokollja hiányzik), miközben a gyógyszertárak új tevékenységeivel is foglalkoznia kell a tiszti gyógyszerészi karnak (gyógyszerészi gondozás, egyszerû diagnosztikai vizsgálatok), illetve új (kényelmi) szolgáltatásokkal kapcsolatban is ki kell alakítani a hivatalos álláspontot (internetes gyógyszerrendelés, házhozszállítás). Újra tisztázni kell a gyógyszertár kompetencia köreit, a személyi és tárgyi feltételeket, a gyógyszertári tevékenységek szakmai és jogi feltételrendszerét.

Antal Csaba országos tiszti fôgyógyszerész elôadásában elôször az ÁNTSZ tevékenységével kapcsolatos elvárásokat összegezte (az ÁNTSZ tevékenysége legyen jogszerû, szakszerû, hatékony, bizalmi elven alapuló, konzultatív, kiszámítható – azaz minden megyében egységes elvek szerint végzett). Ezután a tiszti gyógyszerészi szolgálat feladatait vette sorra. Ezek között megkülönböztetett igazgatás-szervezési (létesítés-engedélyezés, szolgálati rend meghatározás) és hatósági-ellenôrzési (szakfelügyeleti) feladatokat. Ezen túl részt kell venniük a jogalkotásban, a szakmai irányelvek, módszertani levelek elôkészítésében, bevezetésében (pl. keverékinfúziók, citosztatikus infúziók készítésének szakmai irányelve) és segíteniük kell a gyógyszertárak szakszerû és jogszerû tevékenységét elôsegítô kétirányú kommunikációt.

sére (minôség-ellenôrzés, tárolás, magisztrális munka, gyógyszerkiszolgálás), a gyógyszerekkel kapcsolatos betegjogok érvényesülésére és a forgalmazott termékkörre.

Szólt a gyógyszertárak 2005. évi általános ellenôrzési szempontjairól, melyek kiterjednek a gyógyszertár funkcionális helyiségei, a gyógyszerkészítés eszközei, a szakkönyvek és nyilvántartások ellenôrzésére, a gyógyszerekkel végzett tevékenységek ellenôrzé-

Külön is foglalkozott a magisztrális gyógyszerek minôségének kérdéseivel, ami egyrészt azért fontos, mert éves szinten legalább 8,5 millió adag magisztrális gyógyszer készül a gyógyszertárakban, s ezek analitikai vizsgálata nem oldható meg, másrészt az


Dr. Kiss József szólt arról is, hogy az uniós szabályozásnak megfelelô befogadási rendszer életbe lépése elôtti években a befogadási rend szabályozatlanságából adódóan csak igen korlátozott mennyiségben kerültek befogadásra új készítmények, s azoknak is csak elenyészô része volt innovatív. Az uniós csatlakozás és a befogadás rendjének szabályozottá válása óta közel 25 innovatív termékcsalád csaknem 50 kiszerelése került befogadásra. Ezek fôként onkológiai készítmények (10 termékcsalád), de hozzáférhetôvé váltak még új antiasztmatikumok, inzulinok, antibiotikumok, véralvadásgátlók, továbbá 3 szívgyógyszer vált térítésmentessé.

Antal Csaba végezetül a gyógyszertárak 2006-ban várható ellenôrzési szempontjait ismertette. A 2005-ös vizsgálatokhoz képest hangsúlyosabb lesz a gyógyszerkiszolgálás személyi feltételeinek, a vényköteles gyógyszerek vény nélküli expediálásának, a pontos és egyértelmû rendelésnek, illetve az adagolási utasítás megfelelôségének az ellenôrzése. Kiemelten ellenôrzik majd a gyógyszerekkel kapcsolatos betegjogok érvényesülését és a forgalmazott termékkört is.

A kongresszus negyedik napja – október 9. vasárnap A kongresszus utolsó napján gazdasági, jogi és szakmapolitikai kérdések kerültek terítékre azon a fórumon, melyre a szervezôk összesen 11 személyt hívtak felkért hozzászólásra. Major Ferenc a MAGYOSZ OTC szekció elnöke a gyógyszerek, gyógytermékek, étrend-kiegészítôk határterületét érintô szabályozási változásokról szólt, Szabó Ferenc a Nagykereskedôk Országos Szövetsége elnöke a Nyugat-Európában intenzíven folyó koncentrálódási folyamatot a multinacionális nagykereskedôk érdekkörébe kerülô gyógyszertárak számának alakulásával igazolta és a hazai viszonyok stabilizálása érdekében a patikák és nagykereskedôk közötti stratégiai kapcsolat fontosságát emelte ki. Ujlaki Ferenc a rendszergazdák szövetsége képviseletében a rendszergazdák és az OEP közötti kapcsolatot ismertette, kitért a gyógyszerár-képzés szabályozásában bekövetkezô változások miatt kialakult informatikai problémákra és szólt a patikák és az OEP között tervezett on-line kapcsolat építésének nehézségeirôl. (E három elôadásról részletesebb beszámoló is olvasható.) Dr. Varga Imre (MOSZ) a rendszergazdák és a patikák közötti szakmai és üzleti kapcsolatokban jogos elvárásainkat összegezte, Horváth Csaba (MOSZ)

egy németországi kiállításon szerzett tapasztalatait osztotta meg a résztvevôkkel az internetes gyógyszerkereskedelem terjedésérôl. Horváth Tamás (MGYK) az elektronikus kereskedelemrôl és a gyógyszerek házhoz szállításáról mondta el a kamara álláspontját. Kifejtette, hogy ugyan az internetes gyógyszerkereskedelmet a kamara is liberalizációs lépésként értékeli, naív ábránd azt hinni, hogy a mai magyar politikum gyógyszerügyben „emelkedett és következetes gondolkodása okafogyottá teszi a liberalizációs kezdeményezéseket”. A kamara a saját lépéseit prevenciónak szánja. Szembeállította a jelenlegi patikai ellátórendszer jellemzôit és értékeit a merkantil gyógyszerellátással, amit az alternatív elosztási rendszer, a liberalizált gyógyszertár-alapítás és -mûködtetés, a szabályozatlan, általában magasabb árak, valamint a tôketársaságok, patikaláncok tulajdon-

lása jellemez. Azokban az országokban, ahol a merkantil modell honosodott meg, nem csökkent a társadalombiztosításra nehezedô nyomás, a fogyasztók elégedettsége nem nôtt és a nem kívánt gyógyszerhatások magas arányúak. A WHO alapelve szerint a gyógyszerész kapcsolattartó a lakosság és az egészségügyi rendszer között. Tanácsadással, szükség esetén orvoshoz irányítással szolgál, gondozza a beteget, és ha a beteg jóléte azt kívánja, meg is védi a gyógyszerektôl. A kamara internetes gyógyszerellátási koncepciója ebben a szellemi környezetben próbálja elhelyezni azt a kétségtelenül létezô körülményt, hogy az információs technológia a mindennapi élet része lett, és azt, hogy a növekvô internet használat és a szolgáltatások elektronikus igénybevételének növekedése jellemzi napjainkat. A kamara által szervezôdô internetes gyógyszerellátás (és nem internetes gyógyszerkereskedelem) mint szolgáltatási koncepció egy egészségügyi portál létrehozása, ahol az emberek egészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe, információt nyerhetnek és esetleg még gyógyszert is rendelhetnek. Ennek legalább olyan biztonságosnak kell lennie, mint a közforgalmú gyógyszertárakban folyó hagyományos gyógyszerkiadási tevékenység, és a gyógyszerész szerepe nem csökkenhet. Kizárólag közforgalmú gyógyszertárakon keresztül, kiegészítô jelleggel, a gyógyszerészi szolgáltatás részeként, önként vállalva lesz végezhetô az internetes gyógyszerellátás. A kamara álláspontja szerint a gyógyszer házhozszállítás a gyógyszerészi szolgáltatás része, kizárólag közforgalmú gyógyszertárból végezhetô. Ki kell zárni annak lehetôségét, hogy nagykereskedô, szállítmányozó cég, csomagküldô, posta, futár végezze ezt a tevékenységet és olyan rendszert kell kidolgozni, ami nem engedi egyes gyógyszertárak túlterjeszkedését ezen a téren. Az expediálás, az áru és az információ átadása a kiszállítás helyszínén történik. Nem választható szét a gyógyszerkiadás, -kiszolgálás és -kiszállítás, vagyis gyógyszerészi közremûködés kell, csak így biztosítható a termékfelelôsség.

Dr. Sohajda Attila (MGYK) a kamara ügyeleti munkabizottságának elképzeléseit tárta a hallgatóság elé. Kifejtette, hogy a lakosság többnyire elégedett a jelenlegi rendszerrel, de kisebb változtatásokat szívesen venne. Különbséget kell tenni a vidéki és a városi lakosság igényei között: a városokban jellemzô, hogy nagyobb forgalom esetén ügyeleti idôben is officinai kiszolgálást igényelnének. A lakossági igények kielégítése zömmel este 10-ig megtörténik, éjfél után zömmel nagyvárosokban van csak ügyeleti forgalom. A kamara felmérést készített az ügyeleti igénybevételrôl, ami kiterjedt a gyógyszertár által forgalmazott készítménycsoportonkénti elemzésre is. Erre alapozva született a kamara új javaslata,

amely Budapesten 8 -11 (köztük 2-3 nonstop mûködô patikával) oldaná meg az ügyeletet. A nagyobb városokban elôtérbe kerül a kétmûszakos munkaszervezés, hogy

csökkenthetô legyen az este 10 után ügyelô gyógyszertárak száma. A kamara költségelemzést is végzett és javaslata kiterjed a részleges központi finanszírozás mértékére is.

Kerekes Csaba a könyvelô-klub kongreszszusi munkájáról számolt be (ezt lapunk más helyén ismertetjük) és röviden felhívta a figyelmet egy, a patikusok gazdasági öszszefogására lehetôséget adó kezdeményezésre. Dr. Schlégelné Békefi Csilla (MOSZ alelnök) a liberalizáció elleni fellépést sürgette (cikként közöljük), míg dr. Samu Antal (MOSZ alelnök) a diabetes-gondozásban való részvételi lehetôségekre hívta fel a jelenlévôk figyelmét. A délelôtti programot és a kongresszust dr. Mikola Bálint MOSZ elnök zárta, aki jövô év márciusra meghirdette a Magángyógyszertárak mûködtetése c. konferenciát, októberre pedig a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. *** A krónikásnak szólni kell a kiállításokról és a kapcsolódó szabadidô programokról. A több mint 2000 m2-en a kiállítók idén is kitettek magukért. Hagyomány, hogy aki csak teheti, a siófoki kongresszuson nemcsak tevékenységét mutatja be, hanem akciókkal, kedvezményes vásárlási lehetôségekkel, sorsolásokkal igyekszik a magángyógyszerészek kedvében járni. Ez idén sem volt másként. Csütörtök és péntek este több mûsor váltotta egymást, ahol egymást érték a „hazai sztárok”. Szombat este sikeres fogadás volt táncmûsorral és divatbemutatóval. Akinek kedve volt, elmehetett a „Krisna-völgybe” vagy a közeli Kôröshegyen orgonahangversenyt élvezhetett. Gazdag választék szolgálta tehát a kikapcsolódást is.

hz Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 19

Helyzetkép a gyógyszerekrôl, gyógyhatású készítményekrôl étrend-kiegészítôkrôl1 A széles értelemben vett egészségmegôrzésben alkalmazható készítmények kategóriái közé tartoznak a gyógyszerek (engedélyezô hatóság: OGYI), amelyek közé bekerülnek a növényi gyógyszerek (pl.: törpepálma) és a hagyományos növényi gyógyszerek, illetve a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmények (engedélyezô hatóság: OGYI), valamint az étrend-kiegészítôk (notifikáló hatóság: OÉTI). A Gytv. 32. §-ába foglaltak szerint a gyógytermék-készítmények gyártói, illetve forgalmazói 2011. március 31-éig kérhetik készítményeik gyógyszerré, vagy más termékké való átminôsítését. 2011. április 1-tôl ezek a termékek – amennyiben azokat nem minôsítették át gyógyszerré – gyógyhatásra való hivatkozással nem hozhatók forgalomba. Az átminôsítés módjáról még nem született jogszabály, de ezek a termékek vélhetôen a vény nélkül is kiadható allopátiás gyógyszerkategóriába kerülhetnek majd bele. Az étrend-kiegészítôk 37/2004 ESZCSM. rendelet szerinti definíciójának értelmében az étrend-kiegészítô a hagyományos étrend kiegészítésére szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat (vitaminokat és ásványi anyagokat), vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkezô anyagokat, egyenként, vagy kombináltan. Az étrend-kiegészítôk szabályozásában az elmúlt idôszakban jelentôs liberalizáló lépések történtek. Korábban a forgalomba hozatalt az OÉTI engedélyezte, késôbb a forgalomba hozatal elôtt meg kellett szerezni az OÉTI szakvéleményét. Ma a „hatékony hatósági ellenôrzés érdekében” legkésôbb a termék elsô forgalomba hozatalakor bejelentési (notifikációs) kötelezettség van az OÉTI felé. A notifikáció lényegileg nyilvántartásba vétel, ami nem gyártási, vagy forgalomba hozatali engedély, tehát nem tanúsítja a termék megfelelôségét. Az EU szabályozással összhangban megszûntek a számszerû felsô beviteli határértékek (korábban: RDA) is. A hatóanyagok mennyiségének megállapításánál az általánosan elfogadott tudományos adatokat kell alapul venni. Jogos a kérdés, hogy érezhetô-e átfedés e három kategória között? Igen, mert a gyógyszer farmakológiai, immunológiai, vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójára hat, a gyógyhatású készítmény természetes eredetû anyagot tartalmaz és kedvezô biológiai hatással rendelkezik, az étrend-kiegészítô koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat (vitaminokat és ásványi anyagokat), vagy egyéb táplálkozási, vagy élettani hatással rendelkezô anyagokat. 20 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

Kölönbség viszont, hogy a gyógyszerrôl és a gyógyhatású készítményrôl a reklámozás során hatás állítható, az étrendkiegészítô reklámozása során tilos a terméknek gyógyító hatást tulajdonítani. Az

étrend-kiegészítôk jelölése, reklámozása során használható, az egészségre vagy bizonyos betegségek kockázatának csökkentésére vonatkozó állításokat (health claims) várhatóan EU reguláció fogja meghatározni. Jelenleg az OÉTI illetékes ezek elbírálásában. Különbség van a forgalmazási csatornákat illetôen is (gyógyszer csak gyógyszertárból szerezhetô be közvetlen lakossági célra, míg a gyógyhatású készítmények szaküzletekben, élelmiszerboltokban is beszerezhetôk, akárcsak az étrend-kiegészítôk). Azonban a 100 mg-os C-vitamin tabletta ✔ gyógyszer, ha a gyártó által benyújtott, az állandó és megfelelô minôséget, a klinikai hatásosságot és a kedvezô elôny/kockázat arányt igazoló dokumentációt az OGYI elfogadja, ✔ lehet gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény, ha a készítmény hatásossága és ártalmatlansága bizonyított és az elôállítás körülményei megfelelnek az elôírásoknak, sôt ✔ lehet étrend-kiegészítô is, ha megfelel az elôállításra és az összetételre vonatkozó szabályoknak és nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét. Azaz akár ugyanazt a tablettát is lehet forgalmazni egyszerre több kategóriában. Ha gyógyszerként vagy gyógytermékként forgalmazzuk, lehet róla hatást állítani és magasabb lehet a napi dózisa, ha étrendkiegészítônek minôsítjük, „csak” azt lehet a termékre írni, hogy a „C-vitamin hozzájárul az egészség megôrzéséhez” és az ajánlott napi dózis legfeljebb 3 tabletta lehet. Hasonló a helyzet pl. egy 500 mg-os kalcium tabletta vagy egy panax ginzeng extraktumot tartalmazó készítmény esetén is. (Ez utóbbi esetben EU-szintû szabályo-

zás nincs a ginzengre, így nemzeti hatáskörben az OÉTI állapított meg egy napi maximális beviteli értéket, amely nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét.) Egyébként a panax ginzeng kivonat példája megmutatja, hogy az egyéb tápanyagok (pl. növényi kivonatok) – étrendkiegészítôben alkalmazott – maximális napi beviteli szintjét szabályozó EU-szintû rendelet hiányában annak megszületéséig nemzeti rendelkezések vagy ajánlások lesznek érvényben azzal, hogy a nem élelmiszer eredetû anyagok gyakorlatilag kizárhatók az étrend-kiegészítôkbôl. Létezik OÉTI ajánlás is. Mivel az étrend-kiegészítôk elôzetes engedélyezése már megszünt, ha a notifikáció során az OÉTI észleli az étrend-kiegészítô nem megfelelô voltát, a forgalmazást nem tudja azonnal megakadályozni, de jelzi kifogásait a piacfelügyeleti hatóságok felé. Tehát a nem megfelelô termék is polcra kerülhet, de közben eljárás indul. A piacfelügyeleti eljárás végén az ÁNTSZ függesztheti fel, vagy tilthatja meg az étrendkiegészítô forgalmazását, ha megállapítást nyer, hogy az veszélyezteti a fogyasztó egészségét. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlását tehát csak a fogyasztó biztonsága érdekében lehet korlátozni. Kérdés, hogy ki védi a fogyasztó érdekeit ebben a jelentôsen megváltozott helyzetben? 1. Saját maga: sokkal tudatosabb fogyasztói magatartásra van szükség, elônyben kell részesíteni a minôségi termékeket, az ismert, bevált márkákat és gyártókat. 2. A gyógyszerész, orvos, vagy más egészségügyi szakképesítéssel rendelkezô személy. Ehhez viszont ôket is tájékoztatni kell a változásokról. 3. A nagykereskedô, aki bizonytalan eredetû, minôségû terméket nem vesz fel a cikktörzsébe. 4. A különbözô hatóságok (GVH, Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség, ÁNTSZ). 5. A gyártó / forgalmazó. A fenti bizonytalanságok mérséklése érdekében a Béres Gyógyszergyár Rt. az étrend-kiegészítô készítményeit továbbra is – bár erre nem lenne kötelezve – bevizsgáltatja és szakvéleményezteti az OÉTIvel. Az OÉTI a benyújtott gyártmánylap, a grafikai terv és az elvégzett toxikológiai, élelmiszerkémiai és mikrobiológiai vizsgálatok alapján igazolja a készítmény elôírásoknak való megfelelôségét. További minôségi garancia, hogy a Béres Gyógyszergyár Rt. az étrend-kiegészítô termékeiket is a gyógyszeriparban megkövetelt szigorú minôségbiztosítási rendszerrel felügyelt gyártási folyamatban állítja elô (GMP, ISO). Jó lenne, ha minél több étrend-kiegészítôt elôállító cég követné a Béres Gyógyszergyár Rt. példáját.

Major Ferenc a Béres Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója 1

A GYOK – 2005-ön elhangzott elôadás alapján

Mit jelent és merre halad a nagykereskedô-patika kapcsolat? Szabó Ferenc a Gyógyszernagykereskedôk Országos Szövetsége elnöke (a Hungaropharma vezérigazgatója) elmondta, hogy ma Európában a gyógyszerek forgalmazása sokszínû. Az IMS adatai szerint a független patikák a forgalom mindössze 28%-át, a patikaláncok 32%-ot forgalmaznak (1. ábra). Legalább ilyen fontos az egyes forgalmazási csatornák növekedési üteme (1. ábra, zárójelben lévô adatok). [A patikaláncok adatai tartalmazzák a tényleges patikaláncok forgalmát (21%), a regionális csoportokét (8%) és a szövetkezetekét (3%)]. Az európai gyógyszer-nagykereskedelem három legmeghatározóbb nagykereske-

dôjének együttes forgalma az össz-nagykereskedelmi forgalom 45%-át teszi ki (Gehe 17%, Phoenix 15%, Alliance Unichem 13%), míg az összes többi nagykereskedô osztozik a forgalom 55%-án. A Gehe patikai portfoliójába 1911, a Phoenixébe 1000, míg az Alliance Unichemébe 2650 gyógyszertár tartozik. Mindhárom cég nagy ütemben vonja irányítása alá a gyógyszertárakat. A hazai gyógyszerforgalomra jellemzô, hogy dobozban számolva idén minimálisan meg fogja haladni a 300 milliót, de egyébként lényegében évek óta változatlan a gyógyszerfogyasztás volumene. Mindeközben nagykereskedelmi áron 2005-ben

1. ábra: Hol történik ma a gyógyszerek forgalmazása Európában? E-mail: <0,5% (n. a.)

Kórházi fekvôbeteg: 13% (+6,1%) Kórházi járóbeteg: 7% (+14,8%)

Patikaláncok: 32% (+6,5%)

Orvosok (despensing doctors): 4% (+4,3%)

Szupermarket: 6% (+0,4%)

Független patikák: 28% (+5,3%)

Egyéb: 10% (+2,6%)

Mi várható a közeljövôben? Ujlaki Ferenc a Gyógyszertári Rendszergazdák Szövetsége elnöke elôadását azzal kezdte, hogy visszaidézte a MOSZ márciusi Magángyógyszertárak mûködtetése c. konferenciáján elhangzottakat és a rendszergazda-szövetség akkor kialakított álláspontját. E szerint készek a tennivalók egyeztetésére a szakmai szervezetekkel. Különösen fontosnak tartják a közös álláspont kialakítását azokban a kérdésekben, amelyek a „közeljövôben kihatással lehetnek a gyógyszertári informatikai rendszerekre, ezeken keresztül pedig a gyógyszerellátásra”. Ilyennek ítélték meg többek között az új vények formai és tartalmi változásainak informatikai támogatását, a közgyógy és TAJ azonosító ellenôrzési folyamat kidolgozását és bevezetését, az elszámoló rendszerek hitelességét, a „Fehér könyv” (az OEP elôírásait tartalmazó do-

kumentum) tartalmi kidolgozását, az árváltozások, a FoNo VII. közzétételének, végrehajtási rendszerének átvilágítását, javítását. Feladatot jelent a nem támogatott gyógyszerek árkihirdetése, valamint a kedvezmény „továbbadás” informatikai hátterének biztosítása.

várhatóan eléri a 408,5 MrdFt-ot (holott 1996-ban „még csak” 97,9 MrdFt, 2001ben 233,5 MrdFt volt ez az érték). A gyógyszertárak és a nagykereskedôk közötti kapcsolatra jellemzô, hogy 2005ben várhatóan 2.197.000 telefonos és 944.000 modemes rendeléssel összesen 96,7 millió lesz a rendelési tételszám. A nagykereskedôk által megtett kilométerszám meghaladja a 26 milliót(!), 8500 féle terméket forgalmaznak a patikáknak és a kiállított számlák száma mintegy 2,3 millió. A számok mögé tekintve a nagykereskedôk és a patikák közötti viszony jóval több, mint egy klasszikus szállító-vevô kapcsolatban. Közös lobbyzás folyik a jövedelmezôségért (árrésért), a forgalmazási csatornák beágyazásáért, a szakmai elôírások megôrzéséért. A nagykereskedôk a patikák üzletmenetét finanszírozással (áruhitel, informatikai támogatás), költségcsökkentéssel (gyûjtôszámla, mobil) segítik.

tetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban. Hasonlóképpen fontos tudni, hogy a 28/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 49/2005. (III. 23.) Korm. rendelet szerint az OEP folyamatos elektronikus adatkapcsolat kiépítésével biztosítja a gyógyszertár számára a jogosultság el-

Sok vitát okoz a közgyógyellátással kapcsolatos rendelkezések értelmezése. Ezért jó tudni, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény szerint az OEP a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatainak megismerésére – a jogosultság vizsgálata céljából – a gyógyszertár jogosult, és a gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történô gyógyszerkiadást megelôzôen ellenôrzi, hogy az igazolványon feltün-


lenôrzése céljából a hatósági nyilvántartásba történô betekintést. A rendszergazda tehát nem kiváltó oka a vitatott változásoknak, hanem végrehajtója az elôírásoknak. Az OEP által az elektronikus kapcsolat kiépítéséhez preferált kommunikációs csatorna az ún. GPRS. Újlaki Ferenc szerint tisztázni kell, hogy a GPRS mire használható és milyen adat „utazik”. Elôsegítheti a viták feloldását egy szakmai protokoll megalkotása. Ehhez járulhat hozzá a több száz patikára tervezett tesztüzem, amelyben

a rendszergazdák – bár nincsenek könnyû helyzetben – igyekezni fognak mindenkinek korrekt partnerei lenni. Újlaki Ferenc ismertette a GPRS beüzemelési feltételeket, a gyógyszertárak kijelölésével kapcsolatos terveket, valamint a teszteredmények kiértékelésének várható folyamatát. A rendszergazdák az árkihirdetéssel kapcsolatban is frekventált helyzetbe kerültek. A kamara minden hónap elsején közzéteszi a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerekrôl szóló változásokat. A kamara által közzétett fogyasztói árak azon-

Tájékoztató az ôszi kongresszus Könyvelôk Klubja rendezvényérôl nyeket?”. Mint ott a helyszínen is, itt e beszámolóban is szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy a szakmai kommunikáció során minden esetben próbáljunk a lehetô legteljesebb precizitásra törekedni, mert csak így kerülhetôek el a kérdésfeltevés során is tapasztalható félreértések.

A kongresszuson október 7-én, pénteken délután került sor a hagyományos „Könyvelôk Klubja” rendezvényre. Az eddigi szokásoknak megfelelôen kötetlen beszélgetés alakult ki a legfontosabb aktualitásokról. A legnagyobb érdeklôdést az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 31. § (2) bekezdésében foglaltak váltották ki. A jelenlevô gyógyszerészek részérôl elhangzó leggyakoribb kérdés: „Hogyan kell átengednünk a lakosságnak a kedvezmé-

A hivatkozott jogszabály ugyanis nem arról szól, hogy a gyógyszertáraknak általánosan kedvezményeket kell átadni, hanem arra vonatkozó döntési kötelezettséget ír elô, hogy a gyógyszertárak a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerek fogyasztói árának kialakítása során, a tényleges beszerzési árakból kiindulva, a beszerzési árakban realizált árkedvezmények figyelembevételével, az ártörvény rendelkezéseit alkalmazva járjanak el. A beszerzési árra vonatkozó árkedvezmények kérdéskör kapcsán áttekintettük a témához kapcsolódó számviteli törvényi szabályokat, amelyek az alábbiakat tartalmazzák: A számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény 77. § (2) bekezdésének f) pontja szerint a szerzôdésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerzôdés szerinti összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni.

Elektronikus gyógyszer-kereskedelem: korlátok és lehetôségek Az utóbbi hónapok hazai írott és elektronikus sajtójában egy új gyógyszerbeszerzési lehetôségre találunk egyre több utalást. Természetesen újdonságról nincs szó, hiszen az európai államok többségében az on-line gyógyszer-kereskedelem már szilárd piaci részesedéssel bír. Ha nehézségekbe is ütközik e forgalom nagyságá-


nak meghatározása, lassan kikristályosodnak e csatorna célcsoportjai, a fogyasztók, a betegek elvárásai. Mint minden újdonsággal szemben, a jelenség kellô ismeretének hiányában elvárásaink túl nagyok lehetnek. Ha a laikus vásárló csak a sajtóból tájékozódik, azt

ban csupán tájékoztató jellegûek, amelyektôl a gyógyszertár eltérhet. November 1-ig a rendszergazdák megoldják az árengedménnyel vásárolt áruk számítógépes nyilvántartását.

Ujlaki Ferenc végezetül a 2006-ra várható feladatokról szólt. Felkészülnek az internetes gyógyszerrendelésre, elôkészítik a közgyógyellátás változásához kapcsolódó teendôket (elektronikus pénztárca, keretfigyelés), januártól várható az egységes nagykereskedôi cikktörzs, valamint az egészségpénztári elszámolások egységes kezelése.

A fenti törvényi meghatározás szerinti engedmények nem árkedvezmények, ez esetekben a 2005. évi XCV. törvény 31. § (2) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak rájuk. Ezek az engedmények nem rendelhetôk hozzá az egyes gyógyszerek tényleges beszerzési árához, nem jelennek meg a beszerzésekrôl kiállított számlákban, tehát nem részei a beszerzési árnak. Ezek az engedmények nem árkedvezmények, hanem a vevô és a szállító egyéb megállapodásainak minôsülnek és a köztük lévô egyéb kereskedelem-technikai feltételek (pl.: különbözô fizetési határidôk, eltérô szállítási gyakoriság, eltérô rendelési gyakoriság) függvényében azok utólagos teljesülése esetén realizálhatók. A fentieken túl a beszélgetés során az alább felsorolt témákat tartom fontosnak megemlíteni: ✗ Szakmai kommunikációs technika. ✗ Betéti társaságban, megszûnô tagsági viszony esetén követendô adózási szabályok, a kilépô tag és a társaság közti elszámolás szabályai. ✗ Start program, start kártya. ✗ A rendezvény idôpontjában ismert adóés társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályváltozások. Megköszönve valamennyi gyógyszertár tulajdonos, könyvelô, könyvvizsgáló kolléga részvételét, bízom abban, hogy a rendezvény segíteni tudta további közös munkánkat.

Kerekes Csaba

gondolhatná, végre megjelent a gyógyszervásárlás gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb alternatívája. 2001-ben, amikor Németországban az on-line gyógyszervásárlás szintén újdonságnak számított, egy kutatóintézet kb. 80.000 vásárló véleményét kérte az internetes gyógyszervásárlásról. Az eredmények önmagukért beszélnek. A válaszadók 76%-a szerint az új csatorna nem teszi lehetôvé a megfelelô tanácsadást, közel ugyanennyien gondolták, hogy a megszokott patikai szolgáltatásokat nem tudják

majd igénybe venni. A megkérdezettek 67%-a szerint így jóval késôbb jutnak a szükséges gyógyszerekhez, közel 70%ban fejezték ki félelmüket a hamisított medicinák miatt. A válaszadók 1%-a gondolta úgy, hogy az új kereskedelmi forma csak elônyökkel járhat.

Az internetes kereskedelem vadhajtásai A lakossági gyógyszerellátás új csatornáinak megnyílása sajnos együtt járt bizonyos nemkívánatos jelenségek elôtérbe kerülésével. Ezeknek a többnyire különbözô fogyasztásnövelô, agresszív piacszerzô tevékenységeknek a hátterében az internetes szolgáltatók magas mûködési költségei, az uniós tagállamok különbözô árképzése, ill. a magánbiztosítók költségcsökkentési törekvése áll.

– a felírt vényeket közvetlenül a patikának küldték volna el. Szerencsére az ügyészség itt is közbe lépett. Az internetes gyógyszertárakat természetesen az egészségügyi hatóságok is rendszeresen vizsgálják. Évekkel ezelôtt a célzott ellenôrzések azt mutatták, hogy vényköteles gyógyszereket is meglehetôsen könnyedén szolgáltatnak ki a csomagküldôk. Az utóbbi idôben mintha javult volna a kép, legalábbis a hivatalos statisztika szerint. E cikk szerzôje próbavásárlást végzett egy internetes szolgáltatónál. A goldpharma.com honlapján a regisztrációt (név, életkor, lakcím, e-mail) követôen a virtuális officinában kiválasztva egy vényköteles készít-

A német egészségügyi minisztérium hivatalos honlapja tavasszal egy tanmese formájában az idôs, krónikus betegeket arra ösztönözte, hogy gyógyszereiket internetes patikán keresztül rendeljék meg. Arról a honlap mélyen hallgatott, hogy a biztosító minden egyes így megrendelt patikaszeren néhány eurót megspórol. A beteg természetesen fizetheti a postai szolgáltatás díját is. Nem mellékesen, egy közeli patika néhány órán belül a beteg gyógyszereit még ingyen is kiszállítaná. Szerencsére a patikusok óriási felháborodása miatt a mese csak néhány hétig volt mûsoron. Egy hollandiai székhelyû internetes patika szerzôdést kötött a német dm-hálózat néhány tagjával. A recept egyszerûnek tûnt: a beteg a dm-üzletben elhelyezett ládába dobja vényeit, majd másnap érte mehet a gyógyszerekért. Az esetleges kérdéseivel egy telefonkészülékhez fordulhatott, melyen emelt díjas szolgáltatás mellett kapott felvilágosítást. Egyebekben felhívták figyelmét, hogy a dm alkalmazottak gyógyszerészeti kérdésekben nem kompetensek: Kérdéseivel forduljon kezelôorvosához, vagy gyógyszerészéhez! Az illetékes ügyészség napokon belül beszüntette az illegális receptbegyûjtést. A dm vezetôi értetlenül álltak a döntés elôtt és a „betegek érdekében” megfellebbezték a határozatot. Egy svájci csomagküldô patika felismerte a fogamzásgátló tablettákban rejlô üzleti lehetôségeket. Hirdetéseiben arra hívta fel leendô ügyfelei figyelmét, hogy elég csak egyszer elpostázni az eredeti receptet, késôbb a kívánt tablettákat havi, háromhavi rendszerességgel küldik a megadott címre. Ha elküldi barátnôje receptjét is, ajándékot kaphat! Európa legnagyobb on-line patikája – a holland DocMorris – szerzôdést akart kötni egy tekintélyes német orvosi szervezettel. A szövetség orvosai – megfelelô jutalékért

ményt és néhány, a szerre ill. az egészségi állapotra vonatkozó kérdôívet kitöltve, a megrendelt gyógyszer négy nap alatt megérkezett. Fizess és vidd! A rendelés során többször is „ígéretet” kellett tenni arra vonatkozóan, hogy a rendelt gyógyszer csak orvosi ellenôrzés mellett és mindenben a betegtájékoztató szerint eljárva kerül alkalmazásra. Mint kiderült, a kitöltendô kérdôív jelentette az orvosi „vizsgálatot”, melynek alapján egy délafrikai orvos állította ki a receptet. A recept kiállítása a gyógyszer fogyasztói árának kb. 10%-a, a postai szolgáltatás az ár kb. 20%-a volt. Egyébként a gyógyszer megrendelése német nyelven történt, magyarországi címre, „tehát” a betegtájékoztató angol nyelven érkezett… Két további internetes patika esetében vényköteles medicina megrendelésére eredeti orvosi vény nélkül nem volt lehetôség, bár e-mailben felajánlották a hiányzó recept beszerzését(?!).

Játék a számokkal Az internetes gyógyszerbiznisz méreteirôl annak ellenére nem állnak rendelkezésre pontos és megbízható adatok, hogy a területet rendszeresen elemzik a kutatók és különbözô fogyasztóvédô szervezetek. Néhány

hónappal ezelôtt készült el a kölni egyetem gazdasági kutatóintézetének (Institut für Handelsforschung an der Universitaet Köln) egy átfogó tanulmánya „gyógyszertárak és a csomagküldô kereskedelem” címmel. Az intézet a vizsgálatokat évente elvégzi és az eredményeket nyomtatott formában is közzé teszi. A teljes anyag sajnos még nem áll rendelkezésre, de néhány jellemzô paraméter megjelent a szaksajtóban. A vizsgálat 2100 internet-használó válaszain alapul. A kérdezettek 15,5%-a már többször is vásárolt az interneten keresztül gyógyszert. Ezzel szemben 37% elutasítja a gyógyszerbeszerzés patikán kívüli lehetôségét. A leginkább elutasítók az 50 év alatti hölgyek voltak. Az internetes gyógyszerbeszerzôk többsége a kedvezô árak miatt választotta az internetet. Az interneten keresztül bonyolított gyógyszerforgalom jelenleg Németországban a 32 milliárd eurós összforgalom kb.2%-a. A növekedési tendenciákat is figyelembe véve ez 2010-re akár 10% is lehet. A kb. 21.000 német patikából mintegy 1200 rendelkezik a megfelelô engedéllyel, de csak 100 mûködteti is e-üzletét. Ugyanakkor összesen nyolc patikának van napi több mint 1000 megrendelése. Ezek közül sem mindegyik tudja még nyereségesen mûködtetni on-line üzletágát. Jelenleg az internetes forgalom kb.13%-a vényköteles medicina, 62%-a OTC termék, a többi gyógyászati segédeszköz és egyéb termék. A fenti számoknak ellentmond, hogy a DocMorris saját bevallása szerint csak minden ötödik elküldött gyógyszere OTC. Úgy tûnik, az igazán nagy üzletet a vényköteles, biztosítói hozzájárulást is tartalmazó, fôleg krónikus betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek jelentik. Különösen, ha sikerül néhány generikus gyártót és sok magánbiztosítót is a jó ügy érdekében megnyerni. Ide kívánkozik egy korábbi kutatás kérdésére adott vásárlói válasz: „az internetes kereskedelem a csalásoknak és visszaéléseknek nyit kaput”. Tegyük hozzá: ennek nem feltétlenül kell így lennie, de kétségtelen, az eddigi példák nem túl biztatóak. A hagyományos patikai hálózatnak elôbbutóbb konkurenciát jelentô internetes-csomagküldô gyógyszerkereskedelmet nem kell szeretni. De egyet nem lehet megtenni: tudomást sem venni róla. Elég ugyanis néhány paragrafus megváltoztatása, vagy a társadalombiztosítási rendszer átalakítása, és komoly „versenytárssal” kell szembe nézni. Addig is, minél jobban meg kell ismerni hibáit, gyengéit és erôsségeit, az on-line utat választó fogyasztók szokásait, preferenciáit elemezni.

Horváth Csaba [email protected] Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 23

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa ✦ Siófok, 2005. október 6–9. Záródokumentum A Siófokon 2005. október 6-9. között a gyógyszerészek és a gyógyszerellátás résztvevôinek széleskörû részvételével lebonyolított, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) által szervezett Gyógyszerészek Országos Kongresszusa (GYOK) sikeres szakmai rendezvény volt, amelyet a napi látogatókkal együtt mintegy kétezer résztvevô és több mint 150 kiállító tisztelt meg jelenlétével. A kongresszus megfelelô alkalmat teremtett arra, hogy tudományos, szakmapolitikai, gazdasági, technikai, üzleti és szervezeti kérdésekrôl egyaránt véleményt cserélhessenek a gyógyszerész társadalom tagjai és a velük kapcsolatban álló szervezetek képviselôi, a kongresszus hivatalos programjai pedig elôsegítették a résztvevôk továbbképzését, tájékozódását és aktuális kérdésekben hozzájárultak a személyi jogos gyógyszerészek érdekképviseletét magára vállaló MOSZ egységes szakmapolitikai álláspontjának a kialakításához. I. A GYOK szakmai programjain ❖ a diabetes gyógyszerészi gondozási feladatok végzését elôsegítô kreditpontos akkreditált továbbképzésen vettek részt a gyógyszerészek, ❖ a gyógyszerészi szervezetek delegáltjai beszámoltak a gyógyszerészi gondozási elôkészületekrôl és a résztvevôk plenáris fórumon tájékozódtak a gyógyszerészi gondozási programok nemzetközi tapasztalatairól, ❖ hazai és külföldi gyógyszerészi szervezetek és egyetemek delegáltjaival, a külföldi tapasztalatokat összegezve, nemzetközi kerekasztal megbeszélésen tekintették át a gyógyszerészi gondozás hazai bevezetéséhez szükséges feladatokat és feltételeket, ❖ meghirdetésre került a diabetes gyógyszerészi gondozói program és modellkísérlet november közepi indítása; ❖ kiemelten foglalkozott a kongresszus a gyógyszerbiztonság szakmai, gazdasági, jogi és szakmapolitikai aspektusaival, ❖ kormányzati és szakhatósági vezetôk elôadásain tájékozódtak a résztvevôk az aktuális ágazatirányítási kérdésekrôl, ❖ a gyógyszerészi társszervezetek képviselôinek közremûködésével a résztvevôk fórumon tekintették át a gyógyszertár-mûködtetés aktuális szakmai, jogi, gazdasági kérdéseit és a magángyógyszertárakkal kapcsolatban álló nagykereskedôk, informatikai rendszergazdák és könyvelôk gyógyszertárakkal való együttmûködésének kérdéseit. A kongresszus alkalmat teremtett az állami vezetôinkkel való találkozásra és gondolatcserére, másrészt a gyógyszerészi szervezetek vezetôinek közremûködésével meghirdetett fórumokra. II. A MOSZ a szakmai szervezetek közötti korábbi megállapodásnak megfelelôen a diabetes prevenció hatékonyabbá tételében vállalt továbbképzô, elôkészítô és szervezô feladatot. Ennek megfelelôen a kongresszusra idôzítve vezetô klinikusok és elméleti szakemberek bevonásával továbbképzô könyvet jelentetett meg a diabetes prevencióban résztvevô gyógyszerészek számára, amely a diabetes kórtanával, terápiájával, a diabetes-gondozás orvosi és gyógyszerészi vonatkozásaival, a diabeteses betegek életvitelének és gyógy24 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

szeres kezelésének alapelveivel foglalkozik. A kongresszus résztvevôi egésznapos kreditpontos továbbképzése eredményes volt, ezen a cukorbeteg gyógyszerészi gondozás hatékony és minôségbiztosított végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek. Mindezek eredményeként és nyolcéves szisztematikus továbbképzô programjaira támaszkodva a MOSZ – az Egészségügyi Minisztérium támogatásával és az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal együttmûködésben – készen áll arra, hogy a diabetes világnapra idôzítve, november 14-én, mintegy 50-100 gyógyszertárban megkezdje az általános gyógyszertári diabetes prevenció programját és egyben a szélesebb körû bevezetéshez szükséges modellkísérletet. A célkitûzés és a program elnyerte a kongresszus résztvevôinek legszélesebb körû támogatását. III. A kongresszus résztvevôi több szekcióban eredményesen foglalkoztak a gyógyszerbiztonsággal és a gyógyszerellátás biztonságának aktuális kérdéseivel és az alábbi megállapításokat tették. Egészségpolitikai elemzések és lakossági felmérések igazolják, hogy a gyógyszerellátás környezetének át nem gondolt szakmai, jogi és közgazdasági változásai, valamint a társadalmi feszültségekkel járó ár- és támogatáspolitikai intézkedések gyógyszerbiztonsági kérdéseket vetnek fel. A kongresszus résztvevôi kinyilvánították, hogy a gyógyszerbiztonságnak és a gyógyszerellátás biztonságának legfôbb jogszerû és szakszerû letéteményesei a gyógyszerészek. A szakma képviselôi ezt a rájuk rótt felelôsséget vállalják, ebbôl fakadó kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak tenni. Elengedhetetlenek tartják mindehhez az állam és szakigazgatás részérôl a stabil, kiegyensúlyozott körülmények, megfelelô feltételek biztosítását. A kongresszus számos programja a gyógyszerbiztonság megôrzésének és a gyógyszerellátás további erôsítésének lehetôségeit is kutatta. Ebben a munkában egyetértôen és alkotó módon részt vettek az ÁNTSZ, az OTH és az OGYI vezetôi. A kongresszus résztvevôi értetlenül figyelik azon jelenségeket, amelyek felelôs politikai és államigazgatási vezetôk közremûködésével, az államnak a gyógyszerellátásban jogszabályok által körülírt módon vállalt felelôsségét figyelmen kívül hagyva, sorozatosan a gyógyszerbiztonságot kockára tevô intézkedéseket foganatosítanak vagy kezdeményeznek (árképzés, gyógyszerfutár). Mindezek mellett régóta megoldatlan problémák (pl. gyógyszertári ügyelet szabályozása és finanszírozása) érdemi intézkedés hiánya miatt egyre nagyobb konfliktusokat okoznak. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi, olykor álindokokra hivatkozó jogszabály-alkotási dömping, amely a közelmúltban szakmai, társadalmi és politikai konszenzussal kiérlelt és megalkotott bázis jogszabályok egyeztetés nélküli koncepcionális változtatását eredményezi, súlyosan kockáztatja a jogbiztonságot. IV. A kongresszus résztvevôi ismét kinyilvánították elkötelezettségüket a gyógyszer-nagykereskedôkkel való stratégiai kapcsolat létesítésére. Ennek fontosságát alátámasztja, hogy a gyógyszerellátás struktúrájában Európa-szerte tetten érhetô, erôteljes tôkekoncentrációval és a független gyógyszertárak

számának gyors ütemû csökkenésével járó változások kiszolgáltatottá teszik betegeket és a közfinanszírozásért felelôs állami szerveket, továbbá veszélyt jelentenek a döntôen egzisztencia-vállalkozásként mûködô, nemzeti és szakmai kézben lévô gyógyszertárak létére és jelenleg kiegyensúlyozott mûködésére. V. A gyógyszertári informatikai rendszergazdákkal ugyancsak szükségesek a stratégiai kapcsolatok. Az OEP és a gyógyszertárak közötti on-line rendszer kialakítása kapcsán az OEP rendszeresen olyan tárgyalási pozíciókba kényszeríti a gyógyszertárakkal szerzôdéses viszonyban álló rendszergazdákat, amelyek a polgári jogi keretek között megkötött szerzôdések kiüresítésének a veszélyét hordozzák (pl. on-line kapcsolat), a gyógyszertárakra fokozódó adminisztrációs terheket raknak. Ezek a kezdeményezések rendre kellôen át nem gondoltak, a patikáknak többlet anyagi terhet okoznak, továbbá gyógyszerellátási kockázatot hordoznak. A kongresszus részvevôi ismételten tiltakoznak ez ellen a gyakorlat ellen és felhívják az érdekeltek figyelmét arra, hogy ezek a jelenségek hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyógyszerész társadalom növekvô aggodalommal és egyre bizalmatlanabbul fogadja az OEP közgyógyellátás átalakításával kapcsolatos kezdeményezéseit. VI. A gyógyszerészek – mint a magyar társadalom egyik meghatározó értelmiségi rétege – hivatástudattal és felelôsséggel vesznek részt abban a társadalmi küzdelemben, amely az öngondoskodásra képtelenek, az egzisztenciális, egészségügyi és kulturális problémákkal élôk felzárkóztatását, identitásának megôrzését célozza. Ennek a célkitûzésnek volt köszönhetô Böjte Csaba, a dévai árvaház alapítója kongresszusi felszólalásra való felkérése, kinek felhívását elfogadva a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége csatlakozik egy csángó magyar iskola építésének kezdeményezéséhez, kérve tagjait és valamennyi gyógyszerészt a támogató részvételre. VII. A kongresszuson a MOSZ tisztújító közgyûlést tartott, ahol megújította vezetését. A MOSZ továbbra is a személyi jogos gyógyszerészek civil érdekvédelmi szervezete. Új vezetése és tagsága elkötelezett a gyógyszerbiztonság erôsítése és a zavartalan gyógyszerellátás biztosítása mellett. A politikai, állami és államigazgatási szervekkel és szervezetekkel a kiegyensúlyozott, konstruktív kapcsolatok megôrzésében érdekelt, a szakmai társszervezetekkel együttmûködésre kész. Fontosnak tartja az állam és a gyógyszerellátást mûködtetô gyógyszerész közötti feladat- és felelôsség-megosztás elvének megôrzését, a betegek érdekeinek érvényesülését, az etikus gyógyszerészet-modell megôrzését. Minden erejével azon dolgozik, hogy a gyógyszerészek minél teljesebben megfelelhessenek hivatásuk követelményeinek és társadalmi feladatuknak. Budapest, 2005. október 28.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogiérdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

A GYOK rendezôbizottsága

Esztergom környéki gyógyszertárba gyógyszerészt keresünk. Lakás megoldható. Tel: 06 20 417-5129

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT


Egészséget a gyógyszertárból! Maxwell szerint az egészségügyi ellátás minôsége egymással kellô egyensúlyban tartandó 6 dimenzióra osztható: 1. Eredményesség: a szolgálat (ellátás) eléri az egyén (lakosság) javára irányuló célt. 2. Hatékonyság: egy betegre vagy szolgáltatás fajtára nem pazarolják a forrásokat a többiek kárára. 3. Egyenlôség: az egész lakosság ésszerûen osztozik a lehetôségeken. 4. Hozzáférhetôség: az ellátás hozzáférhetôségét nem korlátozza indokolatlan térbeli vagy idôbeli távolság. 5. Elfogadhatóság: az ellátás szervezete megfelel a betegek, ellátók és a közösség elvárásainak. 6. Megfelelôség: a szolgálat vagy eljárás a lakosság (egyén) valódi érdekeinek felel meg. Az egészségügyi ellátáson belül a privatizált gyógyszertár-hálózat felel meg a felsorolt hat dimenziónak, amelyet a gyógyszertári törvény is alátámaszt. Az egészségpolitika célrendszere ✗ továbbra sem kezeli az egyenlôtlenségek problémáját, valamint ✗ továbbra is hiányzó pontja az egészségi állapot prioritása. Az egyenlôség, mint érték megítélése ✗ az 1970-es évek közepéig mint egy megvalósult vívmánynak a deklarálása történt. ✗ a 80-as, 90-es években a szolgáltatásokhoz való egyenlô hozzájutás és ingyenes ellátás céljaira, mint az egészségügyi rendszer válságának fô okaira tekintettek.


Az egészségi állapot három megközelítésében is szerepelhet az egészségpolitikai dokumentumokban: ✗ a lakosság egészének rossz egészségi állapota, ✗ az egészségi állapot egyenlôtlenségei, és ✗ a szegények rossz egészségi állapota. Az egészségpolitika csak a lakosság egészének állapotában gondolkodik. Az ingyenességet a problémák egyik fô forrásának tekintette: ha fizetni kellene az ellátásért, akkor az emberek jobban vigyáznának az egészségi állapotukra (ez az ideológiai alapja pl. a gyógyszerek térítési díja gátlástalan emelésének a kormányok részérôl). Figyelemre méltó, hogy a kormányzati dokumentumok mindig a kormányzati ciklusok legvégén készülnek. Az elôzô kormányzat által elfogadott programot a következô kormányzat sohasem vitte tovább. Az egészségmegôrzés a leginkább hosszú távú politikát, konszenzust igénylô kérdés, lehetôség lenne a korábbi kormányzati program folytatására. Az egészség megôrzési programokban is csak egy-egy mondat jutott az egyenlôtlenségek problémájának. Sem a stratégiai célok, sem a középtávú prioritások között nem fogalmazódott meg az egyenlôtlenségek csökkentése. A 90-es évtizedben a vagyonos rétegek kiemelkedése csökkenô gazdasági teljesítmény (csökkenô GDP) mellett ment végbe a többi társadalmi réteg rovására (pl. az alsó és felsô jövedelmi tized között az 1990-ben 4szeres jövedelmi különbség 2004-re 12-szeresere növekedett). A politikai elitre sokkal inkább hatnak az országok közötti egyenlôtlenségek, mint az országon belüli egyenlôtlenségek (amelyek elônyeit élvezik). ✗ Alapvetô törekvés az állami újraelosztás csökkentése érdekében a jóléti kiadások és ezen belül az egészségügyi kiadások csökkentése, korlátozása volt. ✗ Az egészségpolitika formálásában sokkal nagyobb szerep jutott a Pénzügyminisztériumnak, mint az egészségügyi szakembereknek, ✗ az egészségpolitika kulcsszavaivá pedig a finanszírozhatóság, a hatékonyság növelése és a piaci viszonyok elôsegítése váltak. A lakosság egészségi állapotának javítása az „illendôségbôl” megfogalmazott általános célok között kapott helyet, az egyenlôtlenségek csökkentése pedig még ott sem.

Az orvosok szerepe alapvetô az egészségpolitika formálásában. Az orvosok, egészségügyi dolgozók jelentôs része relatív vesztese a gazdasági átalakulásnak, társadalmi anyagi státuszuk relatív értelemben romlott. Egyelôre nem látszik az egészségügyön kívül,

sem az egészségügyön belül az a valódi politikai befolyással bíró csoport, amely az egyenlôtlenségek csökkentésére törekedne. A szegények rossz egészségi állapota következménye az alacsony jövedelmeknek, de az egészség hiánya hozzájárulhat a szegénységhez is. A kormányzat jelenleg az egészségügyet csak a költségvetési egyensúlyt veszélyeztetô tényezôként értelmezi, az egészségi állapot javulásáról pedig azt gondolja, hogy majd a gazdasági növekedés megoldja, s így nem várható valóságos politikai elkötelezettség. A politikai elkötelezettség hiányában az erôforrásokért való versenyben továbbra is lemarad az egészségügy. Az egészségügy olyan szektor, ahol számos alapvetô döntés hatása évtizedekre kihat. Az egészségpolitikai gondolkodás (és cselekvés) leszûkült a rövid távú kérdésekre (finanszírozási módszerek, priva-

tizáció, liberalizáció stb.). Ezen a téren a kisebbik kormányzó párt jár az élen. Útszéli stílusban támadja pl. a gyógyszerészi hivatást (ld. a keretes cikket: Kádár él és gyógyszert árul.) Úgy látszik, hogy liberalizmusra hivatkozva ez a párt csak akkor tekinti befejezettnek a privatizációt, ha külföldi kézbe kerül a kiszemelt terület. Addig bármilyen módszer és stílus megengedett a részükrôl. A párt vezetôinek nyilatkozatai azt igazolják, hogy a gyógyszertárak erkölcsi lejáratása és ellehetetlenítése választási kampány célokat (is) szolgál. Miután az eddig közvélemény-kutatások nem igazolták vissza a kisebbik kormányzópárt elvárásait (azaz a lakosság döntô többsége elégedett a gyógyszerellátás jelenlegi szervezetével), politikai hirdetések formájában

sulykolják az elégedetlenséget, lenézve és megkérdôjelezve a választópolgárok józan ítélôképességét (ld. politikai hirdetés). A gyógyszerésztársadalomnak – saját jól felfogott érdekében – reagálni kell erre a kihívásra. Élesbe fordult a helyzet, a privát gyógyszertárak léte forog kockán. Az eddigi módszerek (sztrájkfelhívások, Erkel színházi tüntetések, kamarai nyilatkozatok) már nem elegendôek, belülrôl kell ezeket a szélsôséges gyógyszerész-ellenes nézeteket eliminálni. Szomorú tapasztalataink vannak a pártok hozzáállásában. Amíg ellenzékben vannak, maximális empátiát és megértést tanúsítanak a gyógyszerészi hivatás iránt. Kormányra kerülve minden esetben 180 fokos fordulat következett be és folytatódott egyrészt a fiskális terror, másrészt az erkölcsi lejáratásunk, ami jelenleg kulminál.

Ezekkel a pártokkal szemben csak egy ellenpárt veheti fel reális eséllyel a harcot, többek között ezért került sor az Egészségpárt megalapítására. Minden személyi jogos gyógyszerész, akinek csak egy kicsit is fontos személyes sorsának, boldogulásának alakulása, érezze kötelességének az Egészségpártba való belépését és a párt támogatását. Nincs már idô meditálására, hezitálásra, azonnal lépnünk kell, ellenkezô esetben nagyon rövid idôn belül egy patika-láncban találjuk magunkat, mint a csehek. Most kiderül, hogy mennyire vagyunk öntudatosak és szervezettek, képesek vagyunk-e gyógyszertárainkat megvédeni, vagy engedelmesen hagyjuk tönkretenni ezt a szép hivatást a kisebbik kormányzópárt legnagyobb dicsôségére.

MI A TEENDÔ?

3. Kopogatócédula gyûjtés: Minden olyan ismerôstôl, akiben megbízunk, gyûjtsük be a kopogtatócéduláját ráíratva annak a képviselôjelöltnek a nevét, akit az Egészségpárt választ. Nagyon fontos, hogy minden választókerületben indítsunk vagy legalább támogassunk képviselôjelöltet. Minél több lesz az egyéni jelöltünk, annál jobban javul az esélyünk az országos listára való felkerülésre és ezáltal az Egészségpárt Parlamentbe kerülésére.

5. A helyi, területi lehetôségek tudatos kihasználása az Egészségpárt eszméinek terjesztése érdekében: Anyagi lehetôségeink szinte teljes hiánya miatt a személyes meggyôzés eszközével kell éljünk (ami egyébként az egyik leghatásosabb eszköz). ✦ Az országos vezetés által havonta kiadandó propagandaanyagokat minden párttag a saját szavaival tolmácsolja az ismerôsök, a szimpatizánsok és a meggyôzendôk felé. ✦ Legnagyobb fegyver a kezünkben a 2000 magángyógyszertár, ami az egész országot lefedi. Lényegében az ország teljes lakosságával szót érthetünk, ha ügyesen politizálunk. ✦ Minél nagyobb a taglétszámunk, annál nagyobb az esélyünk az országos politika befolyásolására a Parlamenten kívül is, de pláne a Parlamenten belül, ha bekerülünk. Alapvetô célkitûzéseink:

1. Pártépítés: ✔ ismerôsök, barátok, rokonok beléptetése az Egészségpártba; ✔ alapszervezetek, területi szervezetek létrehozása; feladat- és hatáskörük kialakítása, egyeztetése, véglegesítése a minta SzMSz alapján. 2. Szimpatizánsok táborának kialakítása, szélesítése: Azok, akik nem tudnak, nem mernek vagy nem akarnak nyíltan színt vallva belépni, de szimpatizálnak elképzeléseinkkel, eszméinkkel, lazább formában ugyan, de a Párthoz kell csatolni (pl.: ezeket az embereket is rendszeresen tájékoztatni kell a Párt elképzeléseirôl és ki kell kérni a véleményüket). ✗ Nagyon fontos az információk állandó áramoltatása a helyi szervezetek, a területi szervezetek és az országos szervezet között. ✗ Különösen fontos a kritikus felhangok, megjegyzések pontos továbbítása, hogy az országos vezetés idôben értesüljön ezekrôl és érdemben reagálni tudjon rájuk.

Belépési

4. Az Egészségpárt képviselôjelöltjének kiválasztása, menedzselése: ✔ Mérjük fel a gyógyszertár körzetében, hogy ki az az Egészségpárt-tag, akire felnéznek az emberek, akiben megbíznak és az országos vezetéssel történt egyeztetés után az ô nevét kezdjük terjeszteni ismerôseink között (lehetôleg minél több gyógyszerész és (körzeti) orvos legyen a képviselôjelöltek között). ✔ Amennyiben az Egészségpártban helyileg nem találunk megfelelô embert, akkor bármelyik párt jelöltjét segíthetjük, ha az illetô hajlandó nyilvánosan is felvállalni az Egészségpárt támogatásának tényét. Lehetôleg szoros kapcsolatot kell kialakítani az ilyen jelölttel is: azért, hogy Parlamentbe kerülése esetén képviselje a gyógyszerészek érdekeit.

nyilatkozat

Dr. Simon Kis Gábor

MENTSÜK, AMI MÉG MENTHETÔ! TISZTA KÖZÉLETET! STABILIZÁLJUK AZ ORSZÁGOT! MAGYARORSZÁG LEGYEN A MAGYAROKÉ! Aki ezzel egyetért, az már a szövetségesünk. (x)

✄

Az Egészségpárt tagja kívánok lenni.

Beküldési cím: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.

Név (nyomtatott betûkkel): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakcím: . . . . . . . . . . . (helység) . . . . . . . . . . . (út/utca/tér) . . . . . (hsz.) . . (em./ajtó)

A belépési nyilatkozat sokszorosítható és korlátlanul terjeszthetô!

Levelezési cím (ha eltér az elôzôtôl): . . . . . . . . . . . . . . . . . (helység) . . . . . . . . . . . (út/utca/tér) . . . . . (hsz.) . . (em./ajtó) Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szemig. száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helység/dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A párt alapszabályát elfogadom és magamra nézve kötelezônek tartom. .......................... aláírás

Hozzájárulok ahhoz, hogy a belépési nyilatkozaton megadott adataimat a 1992. évi LXIII. törvény (Adatvédelmi törvény) és az adatvédelemhez kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek betartásával az Egészségpárt kezelje.


Megalakult a Diabetes Prevenció Gyógyszerészi Bizottsága Dr. Samu Antal gyógyszerész-szakmai elnök és prof. dr. Winkler Gábor orvos-szakmai elnök vezetésével 2005. október 18-án Budapesten megalakult a Diabetes Prevenció Gyógyszerészi Bizottság (DPGYB). A bizottság tagjai diabetológusok, háziorvosok, gyógyszerészek, az „Egy csepp figyelem” Alapítvány és támogatók képviselôi (dr. Baranyi Éva, dr. Békefi Dezsô, dr. Békésy Marianna, Benkô Zsolt, Erôs Antónia, prof. dr. Falkay György, dr. Hankó Balázs (titkár), Hankó Zoltán, dr. Hodossy Lajos, prof. dr. Halmos Gábor, dr. Kertai Aurél és dr. Szabó Sándor). A DPGYB feladata a WHO és EuroPharm Forum ajánlásai alapján Magyarországra kidolgozott, a gyógyszerész szakmai szervezetek és az Egészségügyi Minisztérium támogatásával, az „Egy csepp figyelem” Alapítvánnyal és a Roche (Magyarország) Kft.-vel együttmûködésben megvalósuló, kognitív gyógyszertári szolgáltatást nyújtó, diabetes primer és szekunder prevenciós modellkísérlet és program szakmai koordinálása és felügyelete, a folyamatok megszervezése. A bizottság célkitûzése, hogy a közforgalmú gyógyszerészek közremûködésével segítse elô:

mód fontosságáról. Amennyiben a beteg kéri és a gyógyszerész indokoltnak tartja, a beteg a gyógyszerésze segítségével megméri a vércukrát. Ezek után – ha az szükséges – a gyógyszerész a protokoll szerint a megfelelô referáló levél kiadásával a korai diagnózis elôsegítése érdekében háziorvosához irányítja a beteget.

önmaga, vagy gyógyszerésze segítségével kitölti a gyógyszertárban elhelyezett kockázatfelmérô szórólapot, továbbá a gyógyszerész – célirányos kérdésekkel – kiszûri a kockázati tényezôkkel rendelkezô. Ezek után a gyógyszerész szóban és írásban is tájékoztatja a beteget az egészséges élet-

A bizottság reméli, hogy ezen széleskörû alapokon nyugvó, gyógyszerész-szakmai, orvos-szakmai, minisztériumi támogatást élvezô programmal és a civil szervezet támogatásával sikerül a cukorbetegség prevencióját és a korai diagnózis elôsegítését hazánkban fokozni.

Dr. Hankó Balázs

MOSZ TOVÁBBKÉPZÉSEK

FELHÍVÁS A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2005. december 2– 4 között, csodálatos természeti környezetben, a soproni lôvérek szívében található vadonatúj, minden igényt kielégítô wellness és konferencia központban, a Hotel Fagusban rendezi meg soron következô akkreditált továbbképzését. A rendezvény két – a szakma számára igen fontos – témakört foglal magába:

„Thromboembóliák kezelése és megelôzése”, valamint

„Lipidcsökkentôk szerepe a kardio-vaszkuláris prevencióban”. ✦ a primer prevenció során az egészséges életvitel népszerûsítésével a cukorbetegség megelôzését és/vagy kialakulásának késleltetését;

A rendelkezésre álló szabadidô kellemes eltöltésének lehetôségét a helyszín és a szálloda magas színvonalú szolgáltatásai garantálják.

✦ szekunder prevencióval a gyógyszerész konzultáció és (szükség esetén, nem diagnosztikus értékû) vércukormérést követôen a cukorbetegségre veszélyeztetett emberek orvoshoz irányításával a mihamarabbi diagnózist. A program a nemzetközi diabetes világnapon november 14-én kezdôdik. A bizottság gondozásában a gyógyszerészi diabetes prevenciós program a személyi és tárgyi feltételeket teljesítô gyógyszertárakban november második felétôl folyamatosan indul. A lakosság addig is elôzetesen a médiából értesülni fog a gyógyszerészek ilyen irányú tevékenységérôl. A résztvevô és a program logójával megjelölt gyógyszertárakban a belépô beteg 28 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

Jelentkezési szándékát a MOSZ irodába az alábbi elérhetôségeken jelezni szíveskedjen:

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: 06 1 320-48-48, 06 1 320-48-60 Fax: 06 1 239-03-49 E-mail: [email protected]

Kötelezô-e az engedmény továbbadása? Korábban már foglalkoztam a 2005. október 30. napján hatályba lépô és az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény azon rendelkezéseivel, amelyek érintik a közforgalmú patikákat. Ezek közül különösen nagy érdeklôdésre tartott számot az árengedmények adására vonatkozó rendelkezés, így természetesen napirendre került a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán is 2005. októberében Siófokon. Külön köszönetemet fejezem ki a velem egy fórumon felszólaló Kerekes Csaba pénzügyi, közgazdasági szakembernek, aki észrevételeivel nagyban segítette az értelmezési kérdés megoldását.

csonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan mûködô vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is. Ebbôl is következik, hogy az ármegállapítás során nem lehet és nem is kell figyelmen kívül hagyni a kereskedô – jelen esetben a gyógyszertár – gazdasági érdekeit. Nem is lehet azt figyelmen kívül hagyni, hiszen ha ezt tenné a jogalkotó, szembe kerülne az 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban az Alkotmány) azon rendelkezé-

A megfogalmazásból pedig megint következik valami: Tekintve, hogy az indokolás azt mondja, hogy a támogatott gyógyszerek árából nem adható kedvezmény, ez csak annyit jelent, hogy a nem támogatottakból pedig adható. Ha pedig adható, azt nem kötelezô adni, az csak egy lehetôség.

Nyilvánvalóan, a korábbi fejtegetésem óta eltelt idôben is többen próbáltuk meg az értelmezés nem könnyû feladatát. A jogszabály elsô olvasata óta azonban, azt többször értelmezve, további, vagy újabb magyarázatot alakítottunk ki, amely hangsúlyozottan nem jogszabály értékû, nem kötelezô érvényû, mindössze a gyakorló jogszabály alkalmazó – szerintem nem elhanyagolható – véleményét tükrözi! Még egyszer rögzítve tehát, a módosítás kimondja, hogy a gyógyszertár a közfinanszírozásban részesülô gyógyszer közfinanszírozásának alapjául szolgáló összeg, valamint a támogatás mértéke szerint számított térítési díjától a biztosítottnak történô kiszolgáltatás során nem térhet el, de a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszer fogyasztói áráról a gyógyszer tényleges beszerzési ára alapján az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint kell dönteni, érvényesítve a beszerzési ár kialakítása során általa igénybe vett árkedvezményeket is. Az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény többek között kimondja, hogy a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan mûködô vállalkozó ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, míg a legala-

kerül az Ártörvénnyel való összhang megteremtése érdekében. Tekintettel arra, hogy a nem támogatott gyógyszerek eddigi hatósági árrése megszûnik, a nem támogatott gyógyszerek árából való engedmény adásának tiltása a továbbiakban értelmezhetetlen lenne. Ezért a törvény szerint a Patika törvény úgy módosul, hogy a gyógyszertár csak a támogatott gyógyszerek árából nem adhat engedményt (az intézeti gyógyszertárral nem rendelkezô közvetlen betegellátást végzô fekvôbeteg gyógyintézet kivételével).”

seivel, amelyek deklarálják, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlô védelemben részesül. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, valamint biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Abban az esetben ugyanis, ha a gazdasági élet üzleti természetû döntései során, a nem hatósági áras termékek, vagy szolgáltatások esetében is kötelezô érvényû árkialakítással kellene dolgozni, sérülne a vállalkozás és a verseny szabadsága is. A most megjelenô módosítás vonatkozásában kiadott törvényi indokolás az alábbiakat tartalmazza: „A gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Patika törvény) szintén módosításra

Egyébként sem lenne gazdaságilag indokolt az engedmények feltétel nélküli és azonnali továbbadása sem, mint ahogyan azt már helyesen értelmezte az APEH AnF813/1994. Adónemek fôosztálya, AEÉ, 1994/11. számában megjelent elvi állásfoglalásában, mikor kimondta, hogy „a kedvezmény nem mindenki számára igénybe vehetô, ha azt személyes, érzelmi okokból, vagy a gazdálkodók közötti jó kapcsolat miatt adják, a kedvezmény tehát a vásárló személyének szól.” Ezt a személyhez kötött elônyt pedig nem kell automatikusan továbbadni, csak ha a kereskedô (gyógyszertár) azt úgy gondolja, hogy üzletpolitikai céloktól vezérelve, maga is ezt az eljárást folytatja. Végezetül ismét hangsúlyozni kell azt az értelmezést is, hogy a jogszabály csak az árengedmény továbbadásának az esetét említi, arról nem beszél, hogy más kedvezményeket, vásárlói elônyöket kellene a nem támogatott termékek árának kialakítása során továbbadni. Abban az esetben pedig, ha a kedvezmény nem árengedményben jelenik meg, mirôl is beszélünk?!

Dr. Borsy János ügyvéd Almási és Borsy Ügyvédi Iroda Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 29

Az immár hagyománnyá vált rendezvény talán minden eddiginél jobban sikerült a Hungaropharma Rt. számára. Nagy örömünkre szolgált, hogy Partnereink ellátogattak standunkra, ahol igyekeztünk kellemes környezetben vendégül látni ôket. A zenei háttérrôl Lévai Mária hárfamûvésznô gondoskodott. Köszönjük a sok leadott akciós rendelést, amellyel igyekeztünk mi is hozzájárulni a gyógyszertárak üzleti sikeréhez! Reméljük, hogy 2006-ban az ideihez hasonlóan kimagasló színvonalú rendezvény résztvevôi lehetünk!

Az idei gyógyszerész kongresszus kimagasló eredményt hozott a Beiersdorf Kft-nek, amelyet ezúton is megköszönök minden partnerünknek. Köszönjük a bizalmat az Eucerin, Hansaplast, Futuro, illetve a Nivea és Labello termékeink irányában. Akciós ajánlataink mellett, továbbra is számíthatnak termékeinkkel kapcsolatos szakmai támogatásunkra.

A társaságok pénzszükséglete, pénzfedezete

20=(18-19) 21 22 23 24 25=(20+21+22-23+24) 26 27 28 29

Az elôzô írásból következôen adósa vagyok a Tisztelt Olvasóknak a vállalkozás hosszabb távú beruházási döntéseit elôsegítô táblázattal és az ahhoz tartozó magyarázattal. 1. A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv Az elôzô írásban rögzítettük, hogy a három alapvetô gazdálkodási folyamat, a folyamatos mûködés, a befektetés és a finanszírozás közti közvetítést, a folyamatok összhangját a pénzeszközök biztosítják. Jelenlegi célom, hogy egy már mûködô társaságot feltételezve gondoljuk át közösen, egy jövôbeni befektetéshez – más néven tárgyi eszköz beszerzéshez – a meglevô tárgyi eszköz állomány növeléséhez szükséges pénzeszköz-mennyiség hogyan számítható ki a társaság éves beszámolóinak adatait felhasználva. A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv összeállítása során az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat: ▼ Mekkora a vállalkozás mûködéséhez, bôvítéséhez szükséges tartós tárgyi eszközökbe való befektetés tôkeigénye és milyen annak idôbeli ütemezése (1-3. sorok)? ▼ Mennyi és milyen ütemben változik a forgóeszközökben (készletek, követelések) lekötött tôke állománya (5-11. sorok)? ▼ Az osztalék kifizetése után mekkora összeg fordítható a fejlesztések önfinanszírozására (14-24. sorok)? ▼ Mikor és milyen nagyságrendben válnak szükségessé pótlólagos forrásbevonások, tôkeemelés, rövid- vagy hosszúlejáratú hitelfelvétel formájában? Mindegyik kérdésfelvetésben megjelenik az idôbeli ütemezés, amelyet a megfelelô naptári idôszakokra való felbontás (horizontális bontás) biztosít. Az alábbi séma jól szemlélteti a tervezett eszközbefektetések pénzszükségletét és pénzfedezetét, valamint azt, hogy a pénzfedezet biztosításához az önfinanszírozás mellett milyen mértékû idegen forrás bevonása válik szükségessé. SORSZÁM

PÉNZSZÜKSÉGLET 1 2 3

4=(1+2-3) 5 6 7 8 9 10 11=(5+6+7+8+9-10) 12

13=(4+11+12) PÉNZFEDEZET 14 15 16=(14-15) 17 18=(16-17) 19

MEGNEVEZÉS

Beruházási kiadások, tárgyi eszközök, immateriális javak Pénzügyi eszköz befektetések (tulajdonszerzés más társaságban) Tárgyi vagy egyéb befektetett eszköz (részesedés) értékesítése HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉSEK PÉNZSZÜKSÉGLETE Készletek növekedése Követelések növekedése Eladásra vásárolt értékpapír állomány növekedése Pénzeszközállomány növekedése Egyéb forgóeszköz növekedés Forgóeszközök állományának csökkenései Forgóeszköz növekedés összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek (hitelek) törlesztése PÉNZSZÜKSÉGLET ÖSSZESEN Kamat és társasági adó levonása elôtti eredmény Kamatráfordítás Adózás elôtti eredmény Társasági adókötelezettség (jelenleg 16%) Adózott eredmény (a társaság jövedelme) Osztalékfizetés (tulajdonos személyes jövedelemkivétje)


TERVIDÔSZAK

30 31 32 33 34 35=(28+29+30+31 +32-33+34) 36=(25+26+27+35)

Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás Céltartalék képzés Céltartalék felhasználás Elszámolt értékvesztések ÖNFINASZÍROZÁS ÖSSZESEN Alaptôke növekedése Hosszú lejáratú kötelezettségek (hitelek) vállalása Szállítói tartozások növekedése Személyi jellegû és közteher tartozások növekedése Adótartozások növekedése Osztalékkötelezettségek növekedése Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése Rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése Rövid lejáratú bankhitelek (folyószámla hitel) növekedése RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK NÖVEKEDÉSE ÖSSZESEN

PÉNZFEDEZET

ÖSSZESEN

A fenti, elsô ránézésre talán bonyolultnak tûnô táblázat levezethetô az elôzô cikkben tárgyalt cash flow kimutatásból, vagy a mérleg tartalmilag egybevágó soraiból, figyelemmel az állományváltozásokra. A táblázat sorainak megfelelô tartalmi alábontásával eszközelemenként kimutatható a pénzlekötés, illetve forráselemenként a finanszírozásra tervezett fedezet. A modell a „Pénzszükséglet összesen” meghatározásakor (3. sor adata) a tervezett beruházási kiadásokon túl a forgóeszköz állományváltozásból (5–11) eredô, valamint a hosszúlejáratú hiteltörlesztési kötelezettségekbôl (12. sor) eredô pénzszükségletet is figyelembe veszi. Emlékezzünk vissza: a cash flow kimutatás tárgyalásakor részletesen kifejtettük, hogy minden forgóeszköz növekedés egyben pénzszükséglettel jár. Ha pl. a vevôállományunk növekszik, az azt jelenti, hogy a kiinduló állapothoz képest több pénzzel tartoznak a vevôink, tehát – feltételezve az egyéb körülmények változatlanságát – több pénzre van szükségünk kifizetéseink határidôben való teljesítéséhez. A pénzfedezet meghatározásakor az információtartalom növelése miatt a kamat és a társasági adó elôtti eredménybôl kiindulva e tételeket és az osztalékfizetési szándékot feltüntetve kerül meghatározásra az önfinanszírozási szempontból kiemelkedôen fontos mérleg szerinti eredmény (tulajdonosi jövedelemkivét után a társaságnál maradó jövedelem – 36. sor). A pénzfedezet számításakor a pénzszükségletnél a forgóeszközökkel kapcsolatban elmondottakkal analóg módon a rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozásából eredô pénzfelszabadulás (pl.: szállítói követelések növekedése) és pénzlekötés (pl.: folyószámla hitel visszafizetése), valamint a tôkeemelésbôl (26) vagy hosszúlejáratú hitelfelvételbôl származó pénzforrás (27) külön sorokon kerül kimutatásra. Gyógyszertári vállalkozások esetében, figyelemmel a tevékenység körülményeinek szabályozottságára s ennélfogva a jövedelmezôség biztonságosabb modellezhetôségére, a beruházási döntések valamivel egyszerûbbek, mint más esetekben. Ezért – terjedelmi korlátok miatt – ezt most részletesen nem tárgyalnám.

2. A forgóeszköz-lekötés pénzszükséglete A modellbôl azonban látható, hogy a forgóeszköz-lekötés pénzszükséglete jelentôsen befolyásolja a pénzszükségletet, emiatt errôl egy kicsit részletesebben ejtünk szót. A forgóeszközök körforgása zavartalan üzletmenet esetén az alábbi folyamatábrán követhetô nyomon.

Vevôi kiegyenlítés

Követelések, vevôi tartozások

Pénzeszközök

Értékesítés

Beszerzés Gyógyszerek és gyógyszertárban forgalmazható termékek készlete

A forgóeszköz lekötés irányelvei: ▼ A forgóeszköz lekötést zavartalan üzletmenet esetén a lehetô legalacsonyabbra tervezzük. ▼ A készletek tervezésénél vizsgáljuk felül az optimalizálás lehetôségét. Gyógyszertári vállalkozások – tekintettel a nagykereskedôk napi kétszeri szállítására – az optimalizálás szempontjából jó helyzetben vannak. ▼ Készlettervezéskor vegyük figyelembe a szezonalitási tapasztalatokat, a várható árváltozásokat, valamint az esetleges új vevôszállítói kapcsolatok megjelenését. ▼ A pénzeszközök szintjét – a likviditás biztosítására figyelemmel – tervezzük a legalacsonyabbra, hisz a felesleges szabad pénzeszközök sem kamatot, sem nyereséget nem hoznak. ▼ A forgóeszközelemek pénzszükségletének kalkulációjánál az egyes elemek bázisidôszaki forgásidejébôl célszerû kiindulni, figyelemmel a bázisidôszakhoz kapcsolódó lényeges változásokra.

2.1 Vevôi követelések forgási sebessége A vevôi követelések forgási sebességének számolására az alábbi egyenletet használhatjuk: Vevôk forgási sebessége (fordulatszámokban) = Hiteleladások nettó árbevétele Átlagos vevôi állomány

Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a vevôállomány átlagosan hányszor térül meg az árbevételben az adott beszámolási idôszakban. A gyógyszertári vállalkozásoknál a mutató kiszámításánál (ha nincs jelentôs közületi forgalom), gyakorlatilag az OEP támogatásból származó bevételt kell osztani az OEP felé fennálló átlagos követeléssel. A mutató értékét nyilvánvalóan befolyásolja, hogy az adott gyógyszertár milyen (heti, kétheti, havi) gyakorisággal számol el a biztosítóval; nyilván a gyakoribb elszámolás jobb forgási sebességet eredményez. A fordulatszám mellett használhatjuk a napokban kifejezett forgási idôt, amely azt fejezi ki, hogy a vevôi követelések hány nap alatt folynak be a bankszámlára, vagyis válnak pénzzé. Átlagos forgási idô (napok) =

365 Fordulatszám

Értelemszerûen a számlálóban használt napoknak meg kell egyeznie a fordulatszám mutató számításánál alkalmazott idôintervallummal. A két mutató értékébôl a finanszírozandó vevôállományt az alábbi összefüggés fejezi ki: Vevôállomány tervezett értéke = Egy napi átlagos vevôi állomány x Átlagos forgási idô

Gyógyszertári vállalkozásoknál a vevôi forgási sebesség (tekintettel a legnagyobb vevô OEP jó fizetési fegyelmére) stabil, heti elszámolások esetén 16-19 nap.

2.2 Készletek forgási sebessége A készletek forgási sebességét az alábbi összefüggéssel fejezhetjük ki: Áru forgási sebessége (fordulatszám) = Értékesített készletek beszerzési ára (ELÁBÉ) Átlagos készletérték

A mutató azt fejezi ki, hogy az eladott gyógyszerkészlet beszerzési ára hányszorosa az átlagos készletértéknek. A mutató teljesen pontos számításához figyelembe kell venni az utólagos engedményeket, hisz ezen tételeknek értékesítési szempontból beszerzési ár csökkentô hatásuk van. Átlagos forgási idô (napok) =

365 Fordulatszám

Az áruk forgási ideje azt fejezi ki, hogy az egyes cikkelemek (gyógyszerek) értékesítésük elôtt átlagosan hány napig vannak raktáron. A gyógyszertárak által forgalmazott termékeknél a készletprogramok segítségével az egyes cikkelemekre vonatkozó mutatók jól számíthatók. Nyilvánvaló, hogy az ellátás jó színvonalát biztosító és gyógyszerbiztonsági szempontokat is figyelembe vevô készletezés esetén is az egyes cikkelemek között jelentôs eltérés mutatkozhat.

3. A rövidlejáratú kötelezettségek pénzfedezete Terjedelmi korlátok miatt a rövidlejáratú kötelezettségek közül csak a szállítói követelésekkel foglalkozunk. Szállítók fordulatszáma = Készletek, kisértékû eszközök és szolgáltatások beszerzési értéke Átlagos szállítói állomány Átlagos forgási idô (napok) =

365 Fordulatszám

A szállítók forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a gyógyszertár átlagosan hány nap alatt fizeti ki a gyógyszer-nagykereskedôket, valamint az átutalással fizetendô egyéb szállítóit. Finanszírozási szempontból ezen mutatót célszerû összehasonlítani a vevôk forgásnapjaival. Amennyiben ez kisebb, akkor gyakorlatilag a készlet megfinanszíroztatható a szállítókkal. Közel azonos vagy egy két nappal nagyobb szállítói fordulatszám esetén érdemes lehet folyószámla hitelkeret megállapodást bevonni a finanszírozásba, mert rövidebb fizetési határidô vállalásával a nagykereskedelmi beszerzési árban elérhetô kedvezménynövekmény nagyobb lehet, mint az esetenként egy–két napos hitelfelhasználás kamatköltsége.

4. Hosszúlejáratú kötelezettségek tervezése A hosszúlejáratú passzívákat a saját tôke és a hosszúlejáratú hitelek alkotják. Az idegen tôkének a saját tôkéhez viszonyított aránya, szaknyelven a finanszírozási vagy pénzügyi tôkeáttétel, a vállalkozás eladósodottságáról ad információt. Magas tôkeáttétel esetén a vállalkozás jövedelmének nagy hányadát kell a hitelezôkkel szembeni kötelezettségekre fordítani, ami csökkenti a tulajdonosoknak kifizethetô osztalékot. A gyógyszertári vállalkozások többségében a mûködés megkezdésével járó hitelkötelezettségek már lejártak, további ilyen jellegû eladósodást általában csak a mûködéshez szükséges vagy a mûködés bôvítését szolgáló jelentôsebb ingatlan felújítás, eszközbeszerzés, esetén szabad vállalni.

5. A pénzszükséglet és a pénzfedezet összehangolása A megtervezett eszközbefektetések pénzszükségletét adottnak tekintve az összhang az alábbiak szerint teremthetô meg: ▼ Meg kell határozni a forgóeszközökben lekötött tôke tartósnak és átmenetinek tekinthetô részét, a tartós hányadot hosszúlejáratú passzívaként kezeljük, illetve ezekkel finanszírozzuk. ▼ Meghatározzuk a finanszírozásra rendelkezésre álló rövid lejáratú kötelezettségeket. ▼ A hosszúlejáratú finanszírozás összege (önfinanszírozás, tôkeemelés, hosszú lejáratú hitel) a befektetett eszközök és a tartósan lekötött forgóeszközök növekedése és a rendelkezésre álló rövid lejáratú kötelezettségek növekedésének különbözeteként határozható meg. Az elôzôekben foglalt rövidlejáratú kötelezettség növekedésben a szállítói, személyi jellegû és az azt terhelô közterhek, valamint adótartozások növekedését értjük. ▼ Meghatározzuk az önfinanszírozás tervezett összegét. ▼ A fentiekbôl adódóan a hosszú lejáratú hitelfelvétel azzal a különbséggel egyenlô, amennyivel a tárgyi eszköz és a tartós forgóeszköz együttes növekedése meghaladja a finanszírozásra rendelkezésre álló rövid lejáratú kötelezettségek növekedésének, valamint az önfinanszírozásnak az együttes összegét.

Tárgyi eszközök és tartós forgóeszközök növekedése

=

Önfinanszírozás Hosszú lejáratú hitelfelvétel Növekedés a rövid lejáratú kötelezettségekben

Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 33

Mi újság a gyógyszervilágban? Szigorodó francia gyógyszerellenôrzés Új osztályt hoz létre az AFSSAPS, a francia gyógyszerregulációs szervezet, aminek a feladata a kockázatkezelés felügyelete és a gyógyszerek helyes alkalmazásának elômozdítása. Mielôtt egy-egy termék a forgalomba kerülne, kidolgozzák annak részletes kockázatkezelési tervét is, különösen a nagy potenciális kockázatot hordozó gyártmányok esetében. Tevékenységének része a forgalmazás utáni (piaci) reguláció és a tájékoztatás is. Ha egy termék már piacra került, az AFSSAPS új osztálya a negatív mellékhatások (egészségügyiek és civilek körében folytatott vizsgálatok útján történô) regisztrálása mellett széles körû kutatásokat is végez a tényleges kockázatok felmérésére. Az új osztály vezetô szerepet vállal az egyes szerek helyes használatát illetôen az egészségügy és a nagyközönség tájékoztatásában is. Azon kívül, hogy maguk is népszerûsítik a gyógyszerek megfelelô alkalmazását, hatáskörükbe tartozik majd a gyógyszeripar reklámtevékenységének felügyelete is. A részleg hivatalosan szeptemberben kezdi meg mûködését. Scrip, augusztus 26. Gyógyszerár-csökkentés Portugáliában Portugáliában egy szeptember 15-én életbe lépô rendelet 6 százalékkal mérsékli a gyógyszerárakat; ebbôl a gyógyszerészeti cégeknek 4,17%-ot kell átvállalniuk. Az Apifarma szerint ez 1,17%-kal több mint az eredeti elképzelés: az ipar szervezete szerint a különbözetet a nagykereskedôk és a gyógyszertárak állják majd. Az újonnan megjelenô gyógyszerek ára azonban csak 3 százalékkal fog csökkeni. A cél a referencia-országok (Spanyolország, Olaszország, Franciaország) gyógyszeráraihoz való igazodás – a legalacsonyabb árakra alapozva. Ugyanez vonatkozik az illetô országokból Portugáliába importált szerekre is, tekintet nélkül arra, hogy támogatja-e azokat a lisszaboni egészségbiztosítás. Ennek eredményeképpen a portugál gyógyszerárak akár 10 százalékkal is változhatnak. Nem vonatkozik az árcsökkentési kötelezettség azokra a forgalmazási engedéllyel rendelkezô cégekre, amelyek tavaly legalább 5 millió eurót fektettek be kutatásba és fejlesztésbe. A dekrétum egyes


részeiben szó esik az árrésekrôl is: a nagykereskedôk esetében ezek 8-ról 7,45 százalékra, a gyógyszertáraknál 20-ról 19,15 százalékra csökkennek. Az Apifarma tárgyalásokat folytat a kormánnyal annak érdekében, hogy az új szabályozás ne vonatkozzék a nem támogatott, ideiglenesen árazott termékekre. A lobbyszervezet bírálta a jogszabályt, mondván, hogy súlyos károkat okoz majd a portugál gyógyszeriparnak. A kormány – úgymond – hátrányosan különbözteti meg a portugál pácienseket, akik így nem jutnak majd hozzá olyan könnyen az innovatív gyógyszerekhez, mint európai sorstársaik. Az Apifarma azzal érvel, hogy az intézkedés veszélyes, mert bátorítani fogja a párhuzamos importot, miközben semmit sem tesz a betegek, az állam és az ipar érdekei védelmében. A portugál kormány szerint a gyógyszerárcsökkentés célja az egészségügyi költségvetés hiányának csökkentése. Scrip, augusztus 27.

Spanyolország: élvezet vagy egészség? A spanyol kormány jövedéki adóemelésébôl állítaná talpra az egészségügyet. Az egészségügy „fogyasztóit“ képviselô egyik érdekvédelmi szervezet (CUS) is áldását adta arra a koncepcióra, amelynek értelmében a kormányzat a dohánytermékek és szeszesitalok nagyobb mértékû megadóztatásával igyekeznék betömni az egészségügyi költségvetés réseit. Az érdekvédelmi szervezet egyébként már korábban is ugyanezen a módon tartotta finanszírozhatónak az egészségügy deficitjét. A Spanyol Szeszesital-Szövetség elnöke viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az intézkedés méltánytalanul sújtja majd a fogyasztók nagyobb, az alkoholos termékeket „ésszerûen és okosan” fogyasztó részét. A CUS szerint a fogyasztóknak egyrészt módjukban áll eldönteni, mit részesítenek elônyben, az alkoholt-e, vagy pedig az egészségügyet, másrészt a dohányosok sem járnak túlságosan rosszul, hiszen csak kevés EU-államban olyan olcsók a dohánytermékek, mint Spanyolországban. Az Egyesült Baloldal párt egyik (aragóniai) vezetôje (Barrano) viszont rossz gazdálkodással

vádolta meg a kormányt, mondván, hogy ez vezetett, az egészségügy deficitjének és adósságállományának megnövekedéséhez. Mint mondta, a spanyol polgárok jövedelmei nôttek, ezzel azonban nem járt együtt a egészségügyi szolgáltatások javulása, a deficit pedig mind jelentôsebb méreteket ölt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a helyzet megváltoztatása érdekében racionalizálni kellene az egészségügyi kiadásokat, ily módon javítva az alapellátást. Szorgalmazta a kórházak adóinak megszüntetését, általában pedig az állampolgárok életminôségének javítását. „Egyszerûen felfoghatatlan, hogy miközben az egészségügyet nyilvánvalóan rosszul menedzselik és színvonalának puszta megtartása is reménytelennek tûnik, még mindig azt fontolgatjuk, hogy az összes állampolgárt igazságtalan adókkal sújtjuk” – tette hozzá. Scrip, augusztus 29.

Regisztrációs boom Szlovákiában az EU-csatlakozás után A Szlovák Gyógyszerfelügyelet Intézet (SIDC) kiadta a 2004-es évrôl szóló jelentését. A dokumentum részletesen kitér a változásokra, melyekre tavaly május, azaz az ország uniós csatlakozása óta került sor. Miután Szlovákia tagja lett az Európai Uniónak, ugrásszerûen megnôtt a kölcsönös elismerési eljárások megindítása érdekében beadott folyamodványok száma, sôt jelentôsen meg is haladta a belföldi engedélykérelmekét. Novemberben például majdnem hatvan kölcsönös, viszont csak tíz belföldi engedélykérelmet adtak be. A SIDCnél csaknem 800 termék engedélyeztetését kezdeményezték, ebbôl új produktumok száma kereken 300, az 1A-variánsoké 250, az originálisoké 80, a generikumoké pedig több, mint 300 volt. 160 esetben régi engedélyek megújítását kérték. Klinikai tesztek lefolytatásához 120 esetben kértek hozzájárulást az intézettôl, amely azonban 2004ben összesen 144 ilyen engedélyt adott ki: a különbözet 2003-ban kezdett eljárások befejezésébôl származott. A SIDC ezzel párhuzamosan visszavonta 239 termék regisztrációját, mert nem feleltek meg az EU-s követelményeknek. A 2004es évben a SIDC államkasszába befizetett bevétele 107,7 millió szlovák korona (3,5 millió USD) volt, amelynek 92,8 százalékát a regisztrációs díjak tették ki. Az idén a SIDC új néven, Humán Gyógyszertári Hivatalként folytatja majd tevékenységét, amihez a kormány várhatóan az év végén adja hozzájárulását. Scrip, augusztus 30.

Nem csökken a Phoenix Pharmahandel étvágya Részvényenként 410 pennyért, összesen 30,3 millió font készpénzért vásárolja meg

a Phoenix Pharmahandel angliai leányvállalata a tôzsdén nem jegyzett brit Numarkot – amennyiben a részvényesek szeptemberben elfogadják a németek ajánlatát és újabb vevô sem jelentkezik. A cég igazgatótanácsa már áldását adta az ügyletre. A gyógyszerbeszerzéssel és forgalmazással foglalkozó Numark adózás elôtti profitja tavaly 1,7 millió, forgalma pedig 54 millió font volt: az elsô 20 százalékkal, a második 12-vel haladta meg az egy évvel korábbit. A céget 1994-ben kiskereskedôi tulajdonú iparvállalatként 820 szövetkezetbe tömörült tag alapította. Nyilvános Kft.-vé 2002-ben alakult át és éppen felvetôdött a tôzsdére való bevezetésének lehetôsége, amikor a Phoenix megtette ajánlatát. Ez utóbbi már eddig is birtokolta a Numark 14,7 százalékát, mégpedig az észak-angliai Rowlands-patikahálózat formájában. A 384 Rowlands-gyógyszertárat a Numark 1735 tagjának 22 százaléka mûködteti. A Phoenix Pharmahandel a kontinens egyik legnagyobb gyógyszerforgalmazója, amely abból a tizenkilenc országból, amelyben jelen van, kilencben piacvezetô. Tulajdonosai Adolf Merckle német jogász és családtagjai. (Merckle korábban a nevét viselô kft-t vezette.) A Numark igazgatói az ajánlat elfogadását javasolják, mondván: „komoly és jelentôs” kockázattal járna, ha egy másik vevôjelölt szerezné meg a céget. Ebben az esetben elôfordulhat, hogy a Rowlandhálózat kivonul a Numarkból, a Phoenix felmondja az együttmûködést az NTL-ben, sôt esetleg saját, a tagokat ellátó konkurens szervezetet hoz létre. Tagok léphetnek át a Phoenixbe, illetve a versenyfelügyeleti hatóságok az elhúzódó tulajdonosváltás veszélyei miatt átveszik az irányítást. A Neumark igazgatótanácsának független részvényes tagjai – aki közösen kötelezték magukat, hogy átviszik 1,6 százaléknyi részesedésüket a Phoenixbe – rámutatnak, hogy a cégen belüli szabályt, miszerint egyegy személy mindössze a szavazati jogok 20 százalékát birtokolhatja, a Phoenix-üzlet megkötése elôtt még fel kell oldani. Scrip, szeptember 1.

Az USA-ban meghaladja az inflációt a gyógyszerárnövekedés Az ötven éves és ennél idôsebb amerikaiak által leggyakrabban fogyasztott 195 márkás gyógyszer árai az idén márciussal záruló tizenkét hónapos idôszakban 6,6 százalékkal emelkedtek, ami jóval meghaladja az általános infláció 3 százalékos rátáját. Igaz, a helyzet mintha javulna, a 2004-es év egészében ugyanis a szóban forgó gyógyszerek 7,7 százalékkal drágul-

tak. Az adatokat az AARP, egy idôsek érdekeit képviselô szervezet tette közzé (AARP: American Association of Retired Person: amerikai nyugdíjasszövetség). Ezzel ellentétben a széles körben használt generikumok termelôi listaárai csak csekély mértékben változtak, növekedésük a március 31-ével záruló tizenkét hónapban átlagosan nem haladta meg a 0,7 százalékot. A drágulás ellenére ez esetben is gyengülni látszik egy tendencia, az elôzôekben ugyanis drámai áremelésekre is volt példa. 2003-ban a generikumgyártók átlagosan 13,3 százalékkal emelték áraikat, a 2002-es drágulás pedig még elérte a 15,8 százalékot. Azok az amerikaiak, akiknek originális gyógyszereiket saját zsebbôl, támogatás nélkül kell megvásárolniuk, (a március 31-ével záruló esztendôben) 48,05 USD-ral fizettek többet, mint a korábbiakban; a teljes 2004es évre számítva ez az összeg elérte az 51,56 USD-t. Egy tipikus idôsebb amerikai esetében (aki naponta három receptköteles gyógyszert vesz be) ez a két összeg az AARP szerint 144,15, illetve 154,68 USD volt. A szervezet rámutatott: az elsô huszonöt olyan márkás termék közül, amelyek ára az idei év elsô negyedévében 5 százalékkal növekedett, nyolcat a Pfizer állított elô. Scrip, szeptember 2.

Túlköltekezik az angol egészségügy „A nagykereskedôk ne tegyenek úgy, mintha bankok volnának, ne engedjék, hogy a kórházak eladósodjanak náluk!” – idézi a Scrip Steve Dunnt, a brit gyógyszernagykereskedôk szövetségének volt elnökét. Augusztusban napvilágot látott, hogy a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat túllépte költségvetését, Dunn pedig rámutat, hogy az Egyesült Királyság kórházainak nyolcvan százaléka legalább egymillió angol fonttal – és legalább két éve – tartozik nagykereskedô szállítóinak. Az így keletkezett, más típusú tartozások mellett felhalmozódott adósságállomány meghaladhatja a 200 millió fontot is. Dunn szerint a kialakult szituáció az egészségügyben alkalmazott hároméves finanszírozási modell rossz hatásfokú mûködtetésének következménye. (A mostani három év a jövô áprilisban ér majd véget.) Az adósságügy tovább súlyosbítja a gyógyszerellátó rendszer minden elemét érintô problémákat; ilyen elem például az új generikumár- és általában a gyógyszerár-regulációs szisztéma, a tárca új megállapodása a gyógyszertárakkal, és bizonyos tervezett információ-technológiai rendszerek. A regulációs séma például jelentôs összegeket vett ki a gyógyszertárak és a nagykereskedôk zsebébôl.

A generikumok árazásának változásai ugyancsak csökkenthetik a gyógyszertárak és nagykereskedôk hasznát, mondta, mert az új gyógyszertári megállapodás értelmében mindkét csoportot újabb beruházásokra szorítják. „Mindez éretlen gondolkozásra vall; a helyzetet a nemvárt következmények alakítják. Az ok: a kormányzat az ellátási láncolatot nem mint egészet szemléli, ehelyett egyes, politikailag gyors hasznot ígérô részletére összpontosít. A gyógyszertáraknak túl sok a tennivalójuk, szorosan vett feladataik mellett más egészségügyi szolgáltatásokat is kell nyújtaniuk, promóciót folytatniuk, együtt kell mûködniük az egészségügy más tényezôivel, mind nagyobb mértékben kellene élniük a modern informatika eszközeivel.” Dunn úgy véli, a nagykereskedôk akár hozzá is járulhatnának az egészségügyi szolgálat pénzalapjaira nehezedô terhek csökkentéséhez. Scrip, szeptember 12.

Hullámvasúton az Egis Az egykori Szovjetunió területén az Egis eladásai megugrottak: az elsô három negyedévben értékük 51 százalékkal 52,1 millió USD-ra nôtt. A Scrip szerint Ukrajnában és egyéb utódállamokban ezek az adatok: 54 százalék illetve 16,5 millió dollár. Ugyanakkor Magyarország második legnagyobb gyógyszeripari vállalata e mostani gazdasági év június 30-án véget ért harmadik negyedében késztermék-forgalmának a nyugati piacokon bekövetkezett 33 százalékos csökkenését regisztrálta. A visszaesés következtében a vállalat nyugati eladásainak összértéke mindössze 2,6 millió USD volt és ugyancsak érzékenyen érinthette, hogy aktív gyógyszeralapanyagainak forgalma 43 százalékos csökkenés után 6,6 millió USD-os mélypontra jutott. A gazdasági év elsô kilenc hónapját tekintve a hanyatlás nem ilyen nagy mértékû, de a helyzet ennek alapján is romlott: az Egis késztermékekbôl 11,3 millió USD értékben 20 százalékkal, aktív alapanyagokból 24,6 millió USD értékben 22 százalékkal kevesebbet értékesített. Bár az Egis hazai eladásai a harmadik negyedévben 8 százalékkal (6,8 milliárd forintra) ugyancsak visszaestek, a forgalom a gazdasági év elsô kilenc hónapjában 11 százalékos növekedéssel elérte a 22 milliárd forintot. Az Egis szerint 2004 harmadik negyedévében a forgalom megugrását egy várható áremelés miatti készletfelhalmozás idézte elô. A cég harmadik negyedévi és kilenc hónapos (adózás elôtti) profitja 14 százalékkal 2,7 milliárd, illetve 61 százalékkal 9,7 milliárd forintra nôtt. Scrip, szeptember 14.

Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám 35

Hírmorzsák

Vizsgálják a Gyógyszerfutárt Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizsgálja a Gyógyszerfutár Kft. tevékenységét – értesült a Népszabadság. Az egészségbiztosító arra kíváncsi, hogy a Somody Imre által alapított cég szolgáltatásként szabályosan vállalja-e gyógyszerek kiváltását és házhoz szállítását. Az öt napja indult vállalkozást a szaktárca felkérésére az ÁNTSZ is vizsgálja. Népszabadság, szeptember 20. Jogellenes szolgáltatás? Aggályosnak találta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyógyszerházhozszállítás módját. Mint azt Székely Tamás OEP fôigazgató-helyettes elmondta, arra kérik az Egészségügyi Minisztériumot, hogy vizsgáltassa meg: így garantálható-e a betegek biztonságos ellátása. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon ez a tevékenység szabályozatlan. Jelenleg semmilyen szabály nem tiltja, hogy rokonunk, ismerôsünk váltsa ki helyettünk a patikában a gyógyszerünket. Ha vényköteles készítményrôl van szó, odaadjuk neki a receptet, ô kiváltja a gyógyszert, majd hazahozza az orvosságot. Somody Imre cége, a Gyógyszerfutár Kft. azonban másként dolgozik. A megrendelônek egy telefonos gyógyszer-információs központot kell hívnia, be kell olvasnia a vényen szereplô gyógyszer nevét, hogy aztán a készítményt lezárt csomagban egy patikából szállítsa ki a futár. Mielôtt átadná azt, elkéri a receptet a megrendelôtôl, speciálisan átalakított mobiltelefonjával lefényképezi és e-mailben elküldi a patikába, ahol ellenôrzik azt. Népszabadság, szeptember 20. Jövôre is karcsú lesz a gyógyszerkassza A szaktárca és a gyártók bíznak abban, hogy a hét végén lezárulnak a gyógyszertárgyalások, amelyeken még nem született végleges szám a gyártók által befizetett összegrôl, és a jövô évi kasszabôvítésrôl is folyik a vita. Az elsô hét hónapban 198 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra, az idôarányos elôirányzathoz képest 32 milliárd volt a deficit. Ugyan36 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

akkor annak tudatában, hogy tavaly 289 milliárdot költöttek a medicinák támogatására, senkire sem hatott a meglepetés erejével az, hogy nem tartható a 284 milliárdra „belôtt” idei büdzsé. Napi Gazdaság, szeptember 20.

Aláírásokkal a receptírási jog korlátozása ellen Aláírásgyûjtés kezdôdött a magánorvosok receptírási jogának korlátozása ellen. Legutóbb az Orvosi és Egészségügyi Vállalkozások Országos Szövetsége juttatta el állásfoglalását az illetékesekhez, miután további szigorítási tervekrôl szereztek tudomást. Az érintettek szerint ma már nemcsak a száz, illetve kilencven százalékban támogatott készítmények felírási jogát vennék el a biztosítóval nem szerzôdött orvosoktól, hanem gyakorlatilag semmilyen támogatott készítményt sem rendelhetnének a jövôben. A szövetség felmérése szerint mindez több tízezer orvos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-rendelési jogát befolyásolja, s szinte az összes szakterület vállalkozásban folytatott rendelése ellehetetlenülne. Népszabadság, szeptember 20. Általános ellenôrzés a patikákban Ellenôrzést tervez a gyógyszertárakban az ÁNTSZ, mert tudomásukra jutott, hogy sok helyen akkor is kiadják a receptköteles gyógyszereket, ha a vásárló nem tudja átnyújtani az orvos által felírt vényt. Antal Csaba országos tiszti fôgyógyszerész lapunknak elmondta: nem gyanítanak viszszaélést. Arról van szó, hogy a betegek leleményesek, a patikusok pedig empátiával viseltetnek irántuk. De ez mégis szabálytalan, hiszen a vényköteles készítményeket csak recept ellenében lehetne kiadni – tette hozzá. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint a gyógyszerészeknek egyedileg kell elbírálniuk az ilyen betegek igényét. Ha valaki például péntek este azt állítja, hogy elfogyott a rendszeresen szedett vényköteles gyógyszere, de elfelejtett új receptet íratni az orvossal, akkor nem küldhetik el üres kézzel. Azt azonban ô sem tartaná helyesnek, ha ez rendszerré válna. Magyar Nemzet, szeptember 22. Házhoz viszik a gyógyszert A hónap közepén kezdte meg munkáját a januárban hárommillió forint törzstôkével alapított Gyógyszerfutár Kft. A vállalkozás 24 órában, hétköznap és hét végén áll a fôvárosi lakosság rendelkezésére a vényköteles és a vény nélküli gyógyszerek üte-

mezett házhoz szállításában és a szolgáltatáshoz kapcsolódó nonstop telefonos gyógyszerészi tanácsadásban. A MarketPoll 2005 januárjában készített piackutatása szerint a budapestiek 9 százaléka alkalmanként biztosan igénybe venné a normál, 11 százalékuk az expressz kiszállítást, és a legtöbben telefonon keresztül szeretnék lebonyolítani a rendelést. Világgazdaság, szeptember 28.

Házipatika vészhelyzet esetére Láz- és fájdalomcsillapítók, vitaminok, kötszerek. Ezekre valóban szüksége lehet bármikor. A vényköteles medicinák tárolása azonban helytelen. Jobb, ha viszi ôket a patikába, ahonnan aztán elszállítják a veszélyes hulladékokat. Reggel, szeptember 4. Tiltakoznak a vényfelírás szigorítása miatt Aláírásgyûjtést hirdetett a Magyar Orvosi Kamara a receptírás korlátozása ellen. Éger István elnök az orvosok és a betegek összefogására számít. A kamara legfôbb testülete szerint a társadalombiztosítás támogatásával rendelhetô vényírásban csupán az vehetô figyelembe, hogy a beteg biztosított-e, szakmailag helyes-e a diagnózis, s annak megfelelô gyógyszert írt-e föl a doktor. Így nem tilthatók le az orvosok a 90 vagy 100 százalékos tb-támogatással kiváltható gyógyszerek felírásától. Az ellen is tiltakoznának, ha a magánorvosoktól teljesen elvennék a támogatott medicinák felírásának jogát. Világgazdaság, október 6. Hogyan biztosítható a tartós gyógyszerbéke? A gyógyszervállalatok a kormánnyal aláírt megállapodásban vállalták a tb-kassza kipótlását, ám elvárják az átlátható támogatási rendszer kialakítását. Szerintük most esély van arra, hogy az állam önkényúri viselkedése helyett egyenrangú félként kezelje a cégeket, hiszen ôk a gazdasági fejlôdés motorjai lehetnek. Azt a biztosító is elismeri, hogy a kiadásokat nem az új medicinák tb-támogatása, hanem a lakosság rossz egészségi állapota okozza. Világgazdaság, október 7. Egyeztetések a gyógyszerellátásról Nincs szükség a gyógyszerellátó-rendszer liberalizálására – állapította meg a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke és az MDF vezetôje. Találkozójuk után Dávid Ibolya úgy fogalmazott: kevés olyan jól mûködô rendszer van, mint a magánpatikáké, éppen ezért az MDF semmilyen indokot nem

lát a beavatkozásra. Hávelné Szatmári Katalin szerint csak olyan rendszert szabad felelôsséggel támogatni, amely nemcsak ellátja a betegeket gyógyszerrel, de meg is védi ôket attól. Utalva az SZDSZ álláspontjára, a kamara elnöke úgy fogalmazott: nagyon kicsi az a politikai erô, amely támogatná a jelenlegi rendszer megváltoztatását. Népszava, október 12.

Feltöltik a gyógyszerkészletet Tegnap visszaérkeztek Romániából az EU szakemberei, akik a Duna-deltában elhullott 40 kacsában kimutatták a H5-ös vírust, ám az N1-es altípust nem. Arra, hogy azonos-e a romániai vírus az ázsiai országokban kimutatott H5N1 madárinfluenza vírusával, 48 órán belül kapnak választ az Unió Londonban mûködô intézetében. Ez a szervezet dolgozza ki a vakcina-gyártás technológiáját, és hagyja jóvá a gyártást. Világgazdaság, október 14.

Emberre veszélyes vírusváltozat Romániai és nagy-britanniai laboratórium is megállapította, hogy a Duna-deltában elhullott szárnyasokban a madárinfluenza H5N1-es altípusú vírusa jelen van – a hírt szombaton jelentették be. Bukarestben válságstáb alakult több minisztérium szakembereinek részvételével, amelyet Calin Popescu Tariceanu kormányfô vezet. A román hatóságok jóval az eredmények ismerete elôtt, drasztikus intézkedéseket vezettek be: a két Duna-deltai települést, Ceamurlia de Jost és Maliucot 21 napra vesztegzár alá helyezték, s mindkét faluban az összes szárnyast elpusztították, tetemeiket pedig elégették, s a maradványokat elföldelték. Tulcea mellett, a szomszédos Galac, Braila, Constanta, Calarasi és Ialomita megyében is szigorú intézkedéseket vezettek be. A Tulcea megyébôl kiutazó

Hírmorzsák külföldrôl

25.000 bel- és külföldi látogató vett részt. A jelenlévô politikusok kifejtették, hogy nem terveznek további átalakításokat az ellátórendszerben, és továbbra is számítanak a gyógyszerészekre. A kiállításon mutatták be elôször a 2006-tól folyamatosan bevezetni kívánt elektronikus betegkártyát, mûködés közben. DAZ. 145. Jahrg. Nr.39. 40.old.

„A gyógyszertár a betegek partnere” A fenti mondat volt az idei (szeptember 22 – 24. között rendezett) Német Gyógyszerész Napok mottója volt. A gyógyszerész napokat hagyományosan az Expopharm kiállítással egy idôben rendeztek meg Kölnben. A kongresszuson több mint 400 kiállító kb. 20.000. m2-en, és közel

A gyógyszerpiac jövôje bizonytalan Tekintettel a nagykoalíció (Unió és SPD) megalakulásának esélyére (azóta bekövetkezett – a szek.), a gyógyszerpiaci szereplôk többé-kevésbé megnyugodhatnak. Egy nagyléptékû ágazati reform továbbra sem várható, inkább a kis lépések politikájának van esélye. DAZ. 145. Jahrg. Nr.40. 19.old.

gépkocsikat és vonatszerelvényeket fertôtlenítik, a megye lakosságát pedig influenza ellen beoltják, hogy H5N1-es vírussal történô fertôzés esetén a több vírus együttes hatását elkerüljék. Népszabadság, október 17.

Jövôre zárt közgyógyellenôrzés Még az idén – kísérleti jelleggel – online rendszer kezdi meg mûködését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a patikák között, így a gyógyszertárban kiderülhet, érvényes-e a közgyógyellátási igazolvány. Szeptember közepén több mint 519 ezer érvényes igazolványt tartott nyilván az OEP, a tavaszi ellenôrzések után 21 ezer TAJ-szám nélkülit hatálytalanítottak – tájékoztatott Kiss József fôigazgató. Világgazdaság, október 18. – péel –

Továbbra is jelentôs az orvoshiány Az orvosi szervezetek már régóta figyelmeztetnek: Németország krónikus orvoshiánnyal küzd. A jövô évben az ideinél is több orvos készül nyugdíjba, az utánpótlás pedig késik. A legsúlyosabb a helyzet az új tartományokban (a régi NDK területén), ahol 2015-ig a jelenlegi orvosok több mint fele nyugdíjba vonulhat. A kedvezôtlen tendenciák okai többfélék: túlburjánzó bürokrácia, elégtelen fizetések és a hivatás romló presztízse. DAZ.145.Jahrg. Nr.40. 47.old.


Az arctisztítás jelentôsége Szándékomban volt folytatni az elôzô cikkben megkezdett témát a bôr funkcióinak zavaráról és majd meg is teszem, de elôbb engedjenek meg egy cikknyi kitérôt. Nem hagy nyugodni az a szomorú tény, melyet az utóbbi idôben egyre gyakrabban tapasztalok: a hölgyek jelentôs többsége nincs tisztában a bôr alapápolásával. Sokan sok pénzt áldoznak arcápoló termékekre, de a bôr letisztítására és tonizálására nem fordítanak gondot. Arra a kérdésre, hogy „mit használ az arctisztításhoz?”,

ré, mely az arctisztást és tonizálást követôen használt arckrémben lévô hatóanyagok teljes felszívódását eredményezi. A mai, modern arctisztítószereknek a következô kritériumoknak kell megfelelniük: ✥ vegyhatásuk pH 5,5 körül legyen, ✥ ne allergizáljanak, ✥ ne oldják a szaruréteg lipid tartalmát, ✥ ne csökkentsék a bôr természetes nedvességfaktorának a számát, ✥ az alkotórészek bôrgyógyászatilag teszteltek legyenek, ✥ klinikai tapasztalatok igazolják a hatásosságukat.

a kímélô arctisztító szerek azok tetszését is elnyerik, akik ragaszkodnak a vizes mosakodás élményéhez. Használata igen egyszerû: lassú, körkörös mozdulatokkal osz-

lassuk el a krémet, illetve gélt az arc és nyak bôrén, majd bô, langyos vízzel mossuk le. Az arctej-imádók egy nedves vattapamacsra tegyék a tejet és ezzel töröljék át többször az arc és a nyak bôrét. Minden arctisztás után következik a tonizálás, mely eltávolítja a még bôrön levô szennyezôdést, tonizál, helyreállítja a bôr savtakaróját. A tonikok még mostohább sorsúak, mivel róluk végképp megfeledkezünk. Pedig igen hasznos jótevôi a bôrnek. Alkoholtartalmuk csekély, vagy alkoholmentesek. Tartalmazhatnak összehúzó, fertôtlenítô, hámosító, vagy hámoldó, hidratáló, regeneráló, nyugtató komponenseket, vitaminokat és gyógynövényeket. leggyakrabban a válasz – ami van. Sajnos nem veszik komolyan a hölgyek az alapápolást, felesleges pénzkidobásnak tartják az arctisztító kozmetikumok vásárlását. Pedig a nem megfelelôen letisztított arcbôrre felesleges drága arckrémet használni, mivel a felszívódás kétséges. Errôl jutott eszembe egy hasonlat: olyan ez, mintha mosáskor a mosógépbe csak öblítôszert adnánk. Egy ideig bizonyára illatos és puha lenne a ruha, de idôvel kimoshatatlanná és szürkévé válna minden textília. Az alapápolás három lépése, melyet naponta kétszer ajánlatos elvégezni: tisztítás, tonizálás és hidratálás. A megfelelô arctisztítás, mondhatnánk a siker záloga. A sike-

Az arctiszító készítmények legtöbbje tej, krém illetve gél állagú. Az arctejek a legnépszerûbbek és legismertebbek. Jómagam a gél vagy krém állagú szappanmentes „szappanokat” részesítem elônyben. Ezek

Az arctisztító szereket a bôrtípusnak megfelelôen válasszuk meg. Ma már annyira gazdag a paletta, hogy egy szakember segítségével, ki-ki a számára legmegfelelôbb termékcsaládot választhatja ki. Nincs olyan bôr, legyen az kínzóan száraz, vízhiányos vagy esetleg ekcémás, melyre ne létezne hatásos arctisztító kozmetikum. Ismétlem önmagam: az arctisztítószerek helyes megválasztása és alkalmazása, az optimális bôrkép sikere és záloga. Minden Kedves Olvasónak kívánok további sikeres szépülést.

Barabás Éva kozmetikus mester


MOSZ-Portál OnLine HELP

Térképbank: Sok esetben lehet szükségünk arra, hogy egy térképen pontosan lássuk uticélunkat. Különösen igaz ez, ha más városba kell mennie valakinek. Ebben nagy segítség lehet az internetes térképbank, amely a www.terkepbank.hu WEB-címen érhetô el. www.terkepbank.hu – A képernyô bal oldalán egy legördülô menüben lehet kiválasztani a várost, alatta két kis ablak van, az elsôbe az utcát, a másodikba a házszámot kell beírni, majd a Keres gombra kattintani. Ha egy városban (mint pl. Budapest) több azonos nevû utca van, akkor a Keres gomb alatt mindegyik megjelenik és az általunk keresett kerületben lévôre rákattintva a képernyô közepén megjelenik annak a környéknek a térképe, amelyre kíváncsiak vagyunk. Egy kis zászló-szerû jelzés mutatja a konkrét címet. Ezt a térképet azután a jobboldalon lévô kis nyomtatóikonra kattintva ki is lehet nyomtatni és magunkkal vinni. Aki sokat utazik cégautóval és utielszámolást kell készítenie, ugyanezen a WEBoldalon – a Térképek menüpont alatt – talál egy un. Távolságmeghatározót is. Itt az 1.helyre az indulás helyét, a 2. helyre a célállomás városát kell egy-egy legördülô menübôl kiválasztani és alattuk azonnal megjelenik a két város közötti távolság kilóméterben.

HONLAP

Gyógyszertári termékek az interneten: Sópipa: Az utóbbi idôben egyre gyakrabban találkozhat a gyógyszerész az interneten termékismertetésekkel. www.sopipa.hu – Ezek közös jellemzôje, hogy az un. domain-név, maga a termék neve. A sópipáról szóló információkat tehát a www.sopipa.hu internetes Weboldalról lehet letölteni. A nyitóoldalról léphetünk az egyes menüpontokba, elsôként egy részletes Termékismertetô oldalra, ahonnan a sópipa hirdetése – kinyomtatható változatban is – elérhetô. A termék jóságát több pozitív Orvosi vélemény és "Ôk már használták" címszó alatt köszönô páciens levél támasztja alá. Az Újságcikkek rovatban a termékrôl eddig különbözô médiákban megjelent híradások, ismertetések olvashatóak Gyógyszerészek számára különösen hasznos lehet a Gyakran Ismételt Kérdések rovat, hiszen a kérdésekre adott válaszok megkönnyíthetik a betegtanácsadást is. Viszonylag egyszerûen lehet a honlapról online Megrendelést leadni, bár ez mindössze egy e-mail kapcsolat révén történik. Mindent összevetve a könnyen kezelhetô, informatív honlap hasznos információforrás és – megfelelô szerzôdéses kondíciók esetén, amelyeket természetesen személyesen kell egyeztetni – akár beszerzési forrás is lehet a gyógyszertárnak.

SZEMLE

A szentendrei hév mellett, Pomázon lévô gyógyszertáramba gyógyszerész és asszisztens munkatársat keresek. Részmunkaidôsként, vagy idôszakos kisegítôként is érdekel. Kedvezô munkaidôbeosztás, és kereseti lehetôség! Érdeklôdni: 06 70 370-4245

Személyi jog átadó. A gyógyszertár áthelyezése szükséges. Érdeklôdni lehet a 06 30 241-5933-as telefonszámon. 40 Gyógyszertár IV. évf. 10–11. szám

Vízszintes: 1. Egy mostanában sokat vitatott kapcsolat, 1. rész (I, S, T, T). 13. EYA. 14. Tüskés gyomnövény. 15. Rajfilm-rendezô (József). 16. Cseh férfinév. 18. Európa Kupa, röv. 19. Sorozott egyén. 21. A történetírás múzsája. 22. A héber ABC elsô betûje. 24. Távoli részlet! 25. Északi égtáj! 27. Európai fôváros. 29. Vissza: ezen a helyen. 31. Kettôzve: Gábor mûvésznô keresztneve. 33. Ipa betûi keverve. 35. Duna-menti település az Alföldön. 37. Indíték. 38. Kecses erdei vad. 39. Orosz ûrhajós (Jurij). 41. Szobrászunk (György). 43. Esetleg. 45. Iskolai ülôhely. 46. A „Nebáncsvirág” szerzôje. 47. Katonai szállítóoszlop. 48. Könyörület. 50. Csekély értékû római pénz. 51. Saját kezûleg, röv. 52. Becézett nôi név. 54. … Ullmann, norvég színésznô. 55. Felkavart tej! 57. Lócsemege. 59. Ravaszdi. 61. Ösvény, dûlôút, angolul (LANE). 63. Londoni fül! 65. Moszat. 67. Görög betû. 69. Állatot tartanak benne. 72. Képzô. 73. Béléssel lát el. 74. Bolgár hegység. 75. Mezôgazdasági terület. 78. Electric Light Orchestra, röv. 79. Ady Endre kötete. Függôleges: 1. A megfejtés 2. része (Ö). 2. Fagylaltozik. 3. Hógörgeteg. 4. A Nílus német neve. 5. Kiejtett betû. 6. Német kikötôváros. 7. Horgony. 8. Pereszteg határai! 9. Mók ikerszava. 10. Zúdító. 11. Villanyt kikapcsol. 12. Nap betûi keverve. 17. Belógó egynemû betûi. 20. Miskolc hegye. 22. Porció. 23. Vörösmarty Mihály költeménye (2 szó). 26. Reped a tó jege. 28. Sziget az Ír-tengerben. 30. Enyves kezû. 32. Az elôzôvel együtt: Rossini opera. 34. A szegedi és a kalocsai világhírû. 36. Érzékszerv. 39. Helység a Vértesben. 40. Szótoldalék. 42. Arrafele! 44. Folyadék. 46. Kérdôszó. 48. Tejtermék. 49. Szín. 51. Kovakô és acél összeütésekor keletkezik. 53. Ebbe az irányba. 55. A hidrogénbomba atyja (Ede). 56. Hiteles mérték. 58. Ultibemondás. 60. Éjszakai pihenés. 62. Nyakék páratlan betûi. 64. Közép-ázsiai állóvíz. 66. A magyar nehézipar úttörôje (Ábrahám). 68. Irányába. 70. Levisz páros betûi. 71. Kiejtett betû. 73. Széptevés. 76. Kettôs betû. 77. Pertu. Beküldendô: vízsz. 1. és függ. 1. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db regisztrációt sorsolunk ki a 2005. december 2– 4. között Sopronban megrendezésre kerülô továbbképzésre. Elôzô számunk nyertese: Grúber Attiláné 2723 Nyáregyháza, Diófa sor 11.

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés elsô évfolyamának fôbb területei: • PEST analízis (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): A gyógyszerügy hektikus állapotának és helyzetének megértése és befolyásolási lehetôségeinek kiaknázása érdekében szükséges a politikai, közgazdasági, szociális és technológiai aspektusú áttekintése, feldolgozása ennek a politikailag igen kényes területnek. • Gyógyszerészi gondozás (elôadó: dr. Samu Antal): A gyógyszer (hagyományos) elôállításától a gyógyszertári szolgáltató tevékenység mindennapos végzéséig hosszú út vezet. A magisztrális készítmények volumenének és szerepének drasztikus csökkenése válságba sodorta a gyógyszerészi hivatás tradicionális szerepkörét, a gyógyszer-elôállítást. Kitörési pont lehet hivatásunk számára a szolgáltató tevékenység irányába való tudatos nyitás gondozás formájában. • Számvitel (elôadó: dr. Sándor István): A személyi jogos gyógyszerészek a gazdálkodási ismeretek terén a legkiszolgáltatottabbak. A számvitel áttekintése még senkit sem változtat könyvelôvé, de annyit elérhetünk, hogy vitaképes partnerré váljanak a gyógyszerészek könyvelôjükkel szemben. • Vezetési stílusok (elôadó: Takács Gézáné Ph.D.): A jó munkahelyi légkör kialakítása nagymértékben függ a vezetési stílustól. A vezetési stílusok megismerése plusz a kellô szintû önismeret lehetôséget biztosít e téren is egy tudatosabb magatartásforma kialakítására. • Marketing gondolkodás (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): A közforgalmú gyógyszertárak sikeres menedzselése és üzemvitele a mindennapi munka során sem nélkülözheti a marketinggondolkodást. A marketing gondolkodás célkitûzése a vevô központúság. Ez a tény különös jelentôséggel bír a betegellátás területén.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS I. év – 2005. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Veszprém

november 19–20.

(szombat-vasárnap)

Budapest IV.

november 26–27.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: dr. Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig)

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 I. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2005.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948

❏

Csoportos és egyéni ajánlatok, külföldre és belföldre egyaránt, kedvezô árakon.

• Szakmai utak szervezése • Szállásfoglalás és repülôjegy értékesítés értékesítés

• Autóbérlés, utasbiztosítás Egy kézbôl együtt, vagy külön-külön

Gyógyszerészeknek! Szakmai út Brazíliába, a FIP 2006-os Kongresszusára. Kérje ajánlatainkat irodánktól, vagy látogassa meg honlapunkat a www.gmtours.hu címen!

Kedvezô ár és garantált minôség! Utazzon Velünk!

Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf szám október-november

Recommend Documents