Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf szám július-augusztus

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 7– 8. szám • 2005. július-augusztus

Újra tárgyalunk

olyan alapvetô értéknek tekintjük, amely jól szolgálja a biztonságos és esélyegyenlôségen alapuló gyógyszerellátást. Nincs (és nem is volt) semmi kifogásunk az ellen, hogy ha a gyógyszergyártók árcsökkentést kezdeményeznek és az – az eredeti kormányzati célnak megfelelôen – megjelenik a beteg oldalán a kedvezményes fogyasztói árban, de minden beteg számára egységesen, lakóhelyétôl, illetve a felkeresett gyógyszertár gazdasági potenciájától függetlenül. Így látjuk biztosítva a betegek és a gyógyszertárak esélyegyenlôségét. A nem támogatott gyógyszerek esetében adható árengedmény adásának eljárási rendjét érintô – a törvény 31. §-a (2) bekezdésének végrehajtásával kapcsolatos – vitás kérdések megbeszélése, értelmezése az elkövetkezendô idôszak nem könnyû feladata.

Nosztalgiával vegyes érzelmekkel gondolhatunk azokra az idôkre, amikor a nyári szakmapolitikai „uborkaszezont” kihasználva teljes egészében átadhattuk magunkat a gondtalan kikapcsolódásnak, pihenésnek. Úgy tûnik, hogy ennek – különösen az elmúlt idôszak gyakorlatát figyelembe véve – végérvényesen vége. A nyár lanyhuló figyelmét kihasználva idôrôlidôre a lappangó törvényhozás eszközrendszerét felhasználva, képviselôi módosító indítványok keretében, a szakmával nem egyeztetett javaslatok (ötletek, aktuál-, vagy permanens liberál révületek stb.) kerülnek parlamenti megvitatásra, törvényi szintre. Így történt ez most is, de szerencsére – a nem támogatott gyógyszerek esetében adható árengedmény adásának kérdését leszámítva – a gyógyszerészek fellépésének és nem kevés támogatóinknak köszönhetôen a betegek biztonságos gyógyszerellátását és a szakma jövôjét alapjaiban aláásó liberális ötletek megbuktak. „Az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról” szóló törvény végrehajtási rendeleteinek elôkészítése, illetve a véglegesítés elôsegítése érdekében az Egészségügyi Minisztériummal 2005. augusztus 11-én egyeztetô tárgyalások kezdôdtek. A szakmai szervezetek közös tárgyalódelegációja a következô kiemelt témákban kezdte meg munkáját:

1. Nem támogatott gyógyszerek árkedvezménye A szakmai szervezetek álláspontja a kérdéssel kapcsolatosan nem változott. Véleményünk szerint a gazdaságban élénkítô hatású verseny az egészségügyi ellátás területén visszás körülményeket teremthet. A piac diktálta versenypolitika a hozzáférés egyenlôtlenségét idézi elô, különösen a kistelepüléseken és szórvány falvakban, ahol a jövedelmi viszonyok is alacsonyabbak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az országosan egységes patikai gyógyszer árrendszert

2. Gyógyszertári ügyeletek A TARKI 2004. évi – a gyógyszerellátásról készült – felmérése alapján a lakosság a jelenlegi gyógyszertári ügyeleti rendszerrel elégedett. Szórványosan fogalmazódott meg az ügyeletes gyógyszertárak elérhetôségének problémája és az ügyeleti ablakon keresztül történô expediálás kényelmetlenségeinek kérdése. A rendszerváltás óta többszörösen – kormányzati ciklusokat átívelôen – megfogalmazott cél egy országosan egységes elvekre épülô, a lakossági és kormányzati igényeket és elvárásokat, a gyógyszertár (szakmai, gazdasági és munkaügyi) teherbíró képességét figyelembe vevô, magas színvonalú, biztonságos és hozzáférhetô ügyeleti rendszer kidolgozása. A gyógyszerész szakma az elmúlt évek során többször készített tervet és egyeztetett ebben a kérdésben, de érdemi megoldás mindeddig nem született. A jelenlegi tárgyalások során a szaktárca részérôl igényként fogalmazódott meg a sürgôsségi betegellátás és a gyógyszertári ügyeletek kapcsolódó szabályozása, a sürgôsségi ellátásra szoruló betegek gyógyszerellátásának az egészségügyi szolgáltatással egy idôben történô biztosítása. A gyógyszerészi oldal változatlanul megoldandó problémának tekinti a gyógyszertári ügyeletek finanszírozásának kérdését. 3. Generikus program A kormányprogram célja a gyógyszerellátás közgazdasági értelemben vett hatékonyságának, a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató szerepének növelése, a gyógyszerészek és gyógyszertárak bekapcsolása a népegészségügyi (prevenció, gondozás) feladatok ellátásába. A generikus program térnyerésével a lakossági és biztosítói megtakarításokat a bizonyítottan eredményes innovatív gyógyszerek költségeinek fedezésére kívánják használni. Noha a program megvalósítására a gyógyszerészek nyitottak, számos tisztázandó kérdés van az orvosi, gyógyszerészi kompetenciák és érdekeltségek kérdéskörében. A program akkor lehet igazán sikeres, ha a betegek és a biztosító számára érzékelhetô költségcsökkenést, a gyógyszerészeknél viszont a többletmunkával arányos árrés-tömeg növekedést eredményez. További problémát jelent az évenkénti valorizálás, a forgalom átstrukturálódása, az árverseny árszínvonal csökkentô hatásai miatti árrés bevétel kiesés stb. figyelembevétele. 4. Elektronikus gyógyszerellátás, gyógyszerek házhozszállítása A magyarországi gyógyszerellátás biztonságos, stabil, jó minôségû és a nem tagadható

finanszírozási problémák ellenére költséghatékonyan mûködik. Az elektronikus információs és kereskedelmi gyógyszerellátás, valamint a gyógyszerek házhoz szállítása viszont jelentôs kockázattal jár. Éppen ezért csak megfelelôen körültekintô, részletes, a rendelkezésre álló – nem mindig kedvezô – nemzetközi tapasztalatok, társadalmi elvárások figyelembevételével szakmai, gazdasági, jogi, adatvédelmi stb. szabályozást követôen kerülhet sor a mindennapi gyakorlatban történô bevezetésre. Külön ki kell térni a betegek (fogyasztók) tájékoztatásának, a minôség és biztonságosság kérdéskörének a megoldására. Mind a minôségbiztosított informatikai háttér igénybevételével megvalósítandó internetes gyógyszerforgalmazás, mind pedig a gyógyszerek házhoz szállítása során, a közvetlen lakossági gyógyszerellátáshoz hasonlóan, meg kell tartani a gyógyszerészi ill. gyógyszertári kompetenciák kizárólagosságát.

5. Gyógyszerészi gondozás A gyógyszerészi gondozás szakmai protokolljainak kidolgozása folyamatosan történik, két kiemelt területen a hypertonia és a diabetes vonatkozásában – 30 – 50 önkéntesen vállalkozó patika bevonásával – a modellprogram még ebben az évben elindítható. Az Egészségügyi Minisztérium feladata a jogszabályi, finanszírozási háttér segítése, megteremtése, illetve a népegészségügyi programba történô beillesztése. 6. Egyéb kérdések A tárgyalások során felvetôdött még a közgyógyellátással kapcsolatos kérdésekben várható változások és az összefüggô gyógyszerészi feladatok, valamint a magisztrális árkihirdetés kérdéseinek áttekintése iránti igény. Dr. Samu Antal

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft.– Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 1

Elég volt!

Az infrastruktúra kétségbeejtô állapotban van, az ún. költségvetési ágazatok nyomorognak, legyen szó oktatásról, rendôrségrôl, honvédségrôl, közigazgatásról vagy épp a magyar egészségügyrôl. Közben kapjuk az újabb és újabb „jó” tanácsokat a további liberalizációról, a szabad verseny kiterjesztésérôl, arról, hogy le kell építeni a túlzott adminisztrációt, karcsúsítani kell az egészségügyet, modernizálni kell az oktatást stb. stb. A közigazgatás leépítése például további ideális terepet teremt a külföldiek számára, mert hiába van (bár lenne minél több) okos miniszterelnökünk és vannak okos minisztereink (bár lennének minél többen), már most sincs meg az a rutinos apparátus, amelyik képes lenne akkurátusan végrehajtani a jó elképzeléseket. (Minden kormányváltáskor, sôt miniszterváltáskor is az apparátus kisebb-nagyobb hányadát lecserélik, jönnek az újabb és újabb tapasztalatlan, rutintalan pártkatonák, akik jó szándékuk ellenére ehhez a munkához nem értenek.)

Dicsérjen meg téged a Világbank! Ez az aktuális átok azt jelenti, hogy valami fontos ember (politikus, bankár, közvélemény-formáló médiaguru, fôtisztviselô stb.) hazája érdeke ellen cselekedett, ami kivívta a nemzetközi pénzügyi szakemberek, befektetôk megelégedését. Pillanatnyilag ilyen téma például a liberalizáció támogatása, a szabad verseny fokozása. Tizenöt évvel a rendszerváltás után ideje lenne már észrevenni, hogy a fennen hirdetett verseny csak az erôsebb – legtöbbször külföldi nagybefektetô – számára szabad, hogy legyôzze a gyengébbet, azaz a magyar konkurenciát. Közben a liberalizálás jegyében a külföldiek számára megengedett bármilyen eszköz használata: ✔ olcsón megvenni és tovább mûködtetni, mint pl. a magyar gyógyszergyárakat (sajnos, ez ma már ideál-tipikus esetnek számít, mert olyan ritka), vagy ✔ olcsón megvenni és megszüntetni, mert csak a magyar piac kellett. Így szûnt meg nemcsak nagyon sok vállalat, hanem jó néhány iparág is Magyarországon; vagy ✔ „csak úgy” tönkretenni, felszámoltatni, mint pl. a magyar orvostechnikai ipart. A lényeg: kerüljön külföldi kézbe minden és még legyen büszke is rá a kiszemelt ország, hogy „áramlik be a külföldi tôke”. Arról már nem beszélünk, hogy a megtermelôdô profit pedig áramlik kifelé. Ráadásul a külföldi befektetônek „illik” nagyösszegû állami támogatást adni, adókedvezményben, adóelengedésben részesíteni, így az államháztartásba relatíve egyre kevesebb pénz folyik be. Tehát kölcsönt kell felvenni. A külföldi kölcsön mellé feltételeket is adnak, pontosabban diktálnak. A körforgás kezdôdik elölrôl, és az ország gazdaságilag a banánköztársaságok színvonalára süllyed, azaz semmire sincs elegendô pénz. 2 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

Ideje lenne a minisztériumokat, fôhatóságokat, a teljes közigazgatást békén hagyni, hogy kinevelôdjön egy szakértô gárda, ami képes az ország valódi érdekeit érvényesíteni, és ne külföldi érdekeket képviselô lobbisták befolyásolják, irányítgassák a minisztériumok, fôhatóságok munkáját. Folyik a szakértôi anyagok gyártatása, amelyek megideologizálják, tudományos mázzal vonják be a külföldi érdekeket és a megvett, vagy a hozzá nem értésbôl adódóan megtévesztett parlamenti képviselôk törvényre emelik mindezeket, természetesen a választóik, a magyar nép „érdekében”. A média mindehhez lelkesen asszisztál, elvégre pénzért mindent, amit a kedves (és fizetô) megrendelô óhajt. Megfizettük már a rendszerváltás árát! Ideje lenne tabula rasát csinálni! Hol van a modernizált, tôkeerôs magyar ipar és kereskedelem, amiben tizenöt évvel ezelôtt reménykedtünk?! Mezôgazdaságunkat autodidakta módon magunk tettük tönkre. Hogyan tovább? Vagy marad a jelenlegi (járhatatlan) út és továbbra is ájuldozva hiszünk a külföldi mannában és szolgai módon hajtjuk végre a nyugati országokban be sem vált vagy rég lejáratódott gazdaságpolitikai, társadalompolitikai intézkedéseket, vagy elkezdjük végre használni az eszünket és megpróbálunk átlátni a szitán, hogy itt nem rólunk van szó, hanem a külföldi érdekek gátlástalan érvényesítésérôl. A külföldi nagybefektetôknek jól kiépített hadállásaik vannak nemcsak minisztériumi lobbisták formájában, hanem egy komplett(?) párt is hirdeti a liberalizmus igéjét, sôt már hivatal is szervezôdött a külföldi érdekek harcos védelmére, Gazdasági Versenyhivatal fedônév alatt. Közben az életszínvonal stagnál, érlelôdik a következô Bokros-csomag. Életformánkká

vált a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság. A Bokros-csomag néven elhíresült sokkterápia lényegében a lakossággal fizetteti meg a szabadon választott politikusaink dilettantizmusát, külföldi befektetôk irányába való „elkötelezettségét”. Csakhogy ezt a végtelenségig nem lehet csinálni! Ki kell törni ebbôl a bûvös körbôl, fel kell végre ismerni saját érdekeinket. A magyar gazdaságot csak a hazai vállalkozók hozhatják rendbe. Olyan politikusokat kell csatasorba állítani, akik nemcsak szavakban támogatják a magyar kis- és középvállalkozásokat, hanem tudatosan megteremtik azt a környezetet, ami – a ránk erôltetett szabad verseny és liberalizmus dacára – életteret biztosít a hazai vállalkozások számára és véget vet annak a folyamatnak, hogy „mit érdemes még külföldiek kezére átjátszani”. Jelenleg a gyógyszertárak külföldi kézre adásának folyamata zajlana, ha ezt a gyógyszerészek hagynák. A gyógyszerész társadalom komolyan vette az állam privatizációs törekvését és jelentôs anyagi terheket is vállalva létrehozott egy európai színvonallal is összemérhetô gyógyszerellátást. Úgy látszik, ez lett a veszte ennek a hivatásnak, mert ez a tény már felkeltette a külföldi befektetôk érdeklôdését. Megindult és napjainkban is tart a gyógyszertárak tudatos gazdasági ellehetetlenítése és erkölcsi lejáratása annak érdekében, hogy minél könnyebben és olcsóbban külföldiek kezére lehessen átjátszani a gyógyszertárakat. A gyógyszerellátás esetében is szépen beigazolódik, hogy a külföldiek számára „minden eszköz megengedett”. A „tudományos” alátámasztásról a Gazdasági Versenyhivatal gondoskodik, aminek a hírhedt anyagától elôször elhatárolódott az éppen akkor regnáló egészségügyi miniszter, majd – projekt managerként – minisztériumi alkalmazott lett a szerzô. Parlamenti képviselôk egymást túllihegve bizonygatják a patikaliberalizáció és a szabad verseny elônyeit (ami egyébként a nyugat-európai országok döntô többségében sem létezik). Közvélemény kutatásokkal próbálják igazolni, hogy mindez lakossági igény. Amikor az igazolódik, hogy a lakosság elégedett a jelenlegi gyógyszerellátási rendszerrel és hálózattal, akkor újabb és újabb sajtókampányba fognak és a médián keresztül sulykolják, hogy de jó lenne, ha bárki nyithatna patikát és mindenütt, még a benzinkutaknál is lehetne gyógyszert kapni. Arról persze nem beszélnek, hogy a liberális gyógyszerpiac eredményeként Angliában és az USA-ban évente többen halnak meg – helytelen gyógyszerelés miatt –, mint közlekedési balesetben. Európában a legkisebb kiskereskedelmi árréssel a magyar gyógyszertárak küszködnek. Mivel nálunk a legalacsonyabb az árrés, ezért egyúttal a magyar gyógyszerkereskedelem a legolcsóbb is. Természetesen ezt a tényt elhallgatják politikusaink és „szakértôink”, ehelyett további engedményekre ösztökélik tûzzel-vassal, rendeletekkel, fenyegetésekkel a gyógyszerészeket, amíg bele nem pusztulnak. Még a gyógy-

szerellátási zavarok rizikóját is bevállalják politikusaink. Ez sem baj! Majd jönnek a külföldi megmentôk – hogy milyen áron és feltételekkel, azt ne firtassuk! Egyes politikusok és pártok esetében csak akkor fejezôdik be a privatizáció, ha külföldi kézben van a kiszemelt terület és végre kiszolgáltatott helyzetbe kerül a magyar beszállító, és a fogyasztó, a magyar lakosság. Elég volt a megvett vagy megtévesztett politikusok szakmai hozzá nem értésrôl tanúskodó okfejtéseibôl, a lakossági igényre való hivatkozással az ország kiárusításából. Üveggyöngyért, mert a külföldi nagy-

befektetôk csak piti bennszülöttnek nézik ezeket a semmihez sem értô szavazógépeket, ezeket a magyar megélhetési politikusokat. Ezektôl a politikusoktól semmi jót sem várhatunk, távlatilag sem. Civil kezdeményezésre van szükség! Minden gyógyszerész és minden gyógyszertári dolgozó mérje fel a saját körzetében, hogy kik azok az emberek, akikre rábízhatjuk a jövônket. A jelenlegi pártok sokmilliárdnyi forintot fognak választási kampányra – azaz ígérgetésre, hazudozásra, egymás lejáratására – költeni. Nekünk

nem kerül nagy erôfeszítésünkbe az arra érdemes embereknek ötszáz kopogtatócédulát összegyûjteni illetve kampányolni megválasztásuk érdekében. Elég volt ebbôl a 15 évnyi – külföldieket elvtelenül preferáló, az országot egyre inkább gazdasági függésbe taszító – dilettantizmusból! Ideje, hogy a magyar társadalom saját kezébe vegye sorsának irányítását. Álljunk ennek a mozgalomnak az élére!

Dr. Simon Kis Gábor okl. közgazdász, okl. gyógyszerész a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa

Elég volt! – de hogyan tovább? Dr. Simon Kis Gábor „Elég volt!” címû írása már Gyógyszertár-beli megjelenése elôtt önálló utat járt be. A MOSZ-on belüli és szerkesztôségi egyeztetések során többeket vélemény formálására késztetett és néhány honlap is átvette egyes részeit, ahol szintén hozzászólásokat generált. Mivel konkrét cselekvésre buzdít, vannak, akik a MOSZ elnökség álláspontját is kikérnék, mások az októberi MOSZ közgyûléstôl olyan határozatot remélnek, ami konkrét eligazítást tartalmaz a teendôk mikéntjérôl. Összeállításunkban az elsô hozzászólások közül válogattunk, bízva abban, hogy ezzel is segítjük a megalapozott véleményalkotást.

Hozzászólás Dr. Simon Kis Gábor cikkéhez Mégis kinek az érdeke? SKG ismét brutális módon megmondta az ôszintét. Igaza van. Az elmúlt 15 évben a várva várt „Ígéret Földje” helyett az ígérgetések földjére érkezett a gyógyszerészet. A gyógyszerpiac nem minden szegmense van még a nemzetközi nagytôke kezében, de egyre egyértelmûbben törekednek erre. Milyen szép is lenne a gyógyszergyártás, a disztribúció és a közvetlen lakossági ellátás ugyanazon érdekcsoportok kezében. Nem kellene ennyit fáradozni a döntések ál-egyeztetésén. A TB büdzsét is rögtön le lehetne nyúlni, évrôl évre szétfeszítve a kereteket, hi-

Együtt erô vagyunk Baj van, nagy baj van. Pedig jó tíz éve, amikor a magángyógyszerészet kialakult, azt gondoltuk, hogy ennél nagyobb harcunk már nem lesz. Nem tudtuk elképzelni, hogy a privatizációs küzdelmeinknél és a jogelôd nélküli – saját erôbôl megvalósított – patikaalapítás édes gyötrelmeinél még rosszabb is következhet. És lôn. A kormányok egymást váltva tesznek bennünket próbára azzal, hogy egyre nagyobb pénzeszközök befektetésére kényszerítenek, egyre csökkenô árrés mellett. Napjainkban elérkeztünk kálváriánk sorsdöntô stációjához, mert a hatalmon lévôk már az általunk létrehozott és az európai színvonallal összevethetô gyógyszertárainkra vetettek szemet. „Ez már tûrhetetlen és össze kell fognotok ellene!” – mondta öreg barátom, Jenô bácsi. „Védjétek meg magatokat! Én már nem félek – mondta –, mert a demokrácia az az állapot, amikor az ember nem fél véleményt nyilvánítani és kiállni az igaza és a tulajdona mellett”.

szen a járulékfizetésekbôl képzôdô összegek felhasználását ellenôrizni hivatott társadalmi testület évek óta nem tud megalakulni.

Ez lenne jó az ellátottaknak? Valóban próbáljunk meg mindent a betegek felvilágosítására, hiszen napi félmillió állampolgár fordul meg a gyógyszertárainkban, akik választók. Jövôre pedig választások vannak. Kisunokámat lassan tanítom számolni. Ha a gyógyszerügyhöz igazán értô képviselôket kell most összeszámolnia, nem lesz nehéz dolga. Ehhez még kettô ujja is elegendô. Azt viszont ne várjuk meg, míg esetleg Ô lesz a harmadik. Szervezzünk programot a gyógyszerész képviselôk megválasztására. Legyen ez egy nagy próbatétel a közös munkában.

Dr. Mikola Bálint

Igaza van. „Tudd meg, hogy egy ókori bölcs szerint, ha a választások alkalmával az okosak és a szerények visszahúzódnak, akkor a buták és erôszakosak fognak gyôzni és uralkodni valamennyiônk felett!” Ezen elgondolkozva és áttekintve a napjainkra kialakult helyzetet, mintha a bölcs is napjainkról beszélt volna. Úgy gondolom, hogy hivatásunk tagjainak nagy része nem politizál és úgy gondolja, hogy miért pont ôreá van szükség közös dolgaink jobbra fordításában. Napjainkra annyira kétpólusúvá vált a közéletünk, hogy naiv és hiábavaló valamely harmadik erôben gondolkodni. Az egyik fél a vállalkozók, a középréteg fontosságáról és vezetô szerepérôl, a közös szerepvállalásról beszél, a másik tetteiben a felsô tízezer és a multinacionális befektetôk további térnyerését támogatja, sokszor tûzzel-vassal. Mindannyiunknak mérlegelnünk és választanunk kell, és lehetôleg egységesen kell fellépnünk a jövônket segítô és nem lehetetlenné tevô erôk mellett vagy ellen. Kiváló költônk szerint „együtt erô vagyunk, szanaszét semmiség”.

Dr. Varga Imre még magángyógyszerész Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 3

Az út, amin járni lehet Meglehet, lesznek néhányan, akiket elbizonytalanít dr. Simon Kis Gábor szókimondó stílusa és dinamikus érvelése, amikor elolvassák az „Elég volt!” címû cikkét. Bizonyára olyanok is lesznek, akik a vázolt feladat nagyságát megérezve fordulnak el reményt vesztve, vagy kialakult értékrendjük, esetleg politikai szimpátiájuk tartja távol ôket attól, hogy érdemben végiggondolják a javaslat lényegét. Mielôtt végleg elhessentenék maguktól a cselekvés gondolatát, javaslom, olvassák el még egyszer az írást. Magam is ezt tettem. S miközben próbáltam érveket és ellenérveket állítani egymással szembe, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy valódi érveket csak a cselekvés mellett találok. Köztudomású, hogy a parlamentben a különféle képviselôi lobbik, melyek igen gyakran függetlenítik magukat a párthovatartozástól, nagyon hatékonyan képesek mûködni. Egyes csoportok foglalkozási ágak szerint alakulnak, mások egyes régiók, kistérségek felvirágoztatását tûzik ki célul, sôt még egyes hobbik mûveléséhez is lobbicsoportok köthetôk. Ki ne hallott volna a jogászok lobbizásáról, a „balatoni” vagy akár a vadászlobbiról? Csak a gyógyszerész lobbi hiányozzon? Ne feledjük a szlogent: aki kimarad, lemarad.

Érdemes lenne összegezni, hogy melyik törvénykezési akciót milyen erôcsoportok kezdeményezték. Hogyan jöhettek létre gyógyszertárláncok? Kiknek és miért lett volna jó a növényi gyógyszerek patikán kívüli árusítása, melyre másfél évvel ezelôtt született javaslat? Kiknek állt érdekében a 24 órán át nyitva tartó gyógyszertárak korlátozás nélküli alapításának kezdeményezése? A patikai szolgáltatások javításának igénye hozta felszínre a gyógyszerfutár ötletét? Dehogy! Mindegyik ötlet mögött csoportok önérdek érvényesítô tevékenysége húzódik meg! De hogy ne csak a minket frusztráló történéseket hozzam szóba, érdemes megkérdezni: a(z akkor még létezô) gyógyszerész lobbi nélkül megszületett volna 1994-ben a gyógyszertári törvény? A példák sorát nem folytatom, s az érveket is mindenkinek magának kell összegyûjteni. Pro és kontra egyaránt. De biztos vagyok abban, ha egy képviselô saját térsége gyógyszerészeinek támogatásával jut be a parlamentbe, s még a kampányidôszakot megelôzôen köttetik egy tisztességes megállapodás arról, hogy melyek azok a gyógyszerészi szempontok, amelyek képviselete a parlamentben vállalható, a „gyógyszerész lobbi” életre keltése kézzelfogható realitássá válhat. A kérdés – számomra – nem az, hogy ez az út járható-e, hanem az, hogy elindulunk-e rajta?

Hankó Zoltán

GYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, 2005. OKTÓBER 6 –9.

Kongresszusra készülve A Gyógyszerészek XV. Országos Kongreszszusa ez évben október elsô hétvégéjén Siófokon kerül megrendezésre. A hazai gyógyszerészet hagyományosan legnagyobb létszámú és talán leginkább várt rendezvényének rendezôbizottsági elnöke dr. Mikola Bálint MOSZ alelnök, aki egyben e konferencia-sorozat 1991-es életre hívója. 4 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

Mivel a kongresszus iránt idén az eddigieknél is nagyobb érdeklôdés mutatkozik, célszerûnek tûnt a kongresszus elôkészületeirôl, a rendezôk szándékairól és a rendezvényt övezô szakmapolitikai miliôrôl a kongresszus elnökét, dr. Mikola Bálintot megkérdezni.

a gyógyszerészek szimpátiája és érdeklôdése. A gyógyszerellátással kapcsolatban álló szakmai, gazdasági, kereskedelmi, informatikai és egyéb szervezetek pedig feltehetôen a korábbi években szerzett kedvezô tapasztalataik által sarkallva adták be jelentkezésüket a 2005. évi GYOK részvételre. Számokban ez kétezer fô feletti regisztrációt és kétszáz körüli kiállítót jelent.

– Elnök Úr! Ilyenkor augusztusban valószínûleg már látják a rendezôk az ôszi gyógyszerész kongresszus fô vonalait. Mire számíthatunk az idén?

A kongresszus alapvetôen a Szövetség rendezvénye. Ez azt jelenti, hogy minden évben a MOSZ közgyûlése köré épülnek a nyitott szakmai, szakmapolitikai, kiállítói programok. A közgyûlés most különösen figyelemreméltó programmal fog dolgozni. Az elmúlt évben jelentôsen bôvült a Szövetség tagsága. Frissebb lett a szellemi kapacitás, új mûhelymunkák indultak el, szélesedett a hátunk. Ezzel egyidejûleg megerôsödtek, ügyrendet alkottak és munkaterv szerint dolgoznak a megyei szervezetek. Lezárult a gyógyszerészi gondozásra való felkészülés elsô és meghatározó ötéves ciklusa, amelyet a hat évvel ezelôtt megválasztott elnök vezetésével, alelnök asszony szervezése mellett eredményesen építettünk fel. Számos kérdést vet fel a megváltozott szakmapolitikai környezet, amelyekre közösen kialakított válaszokat fogunk adni és azok gyakorlati képvisele-

– Ez lesz a XV. kongresszus a sorban. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége megalakulásakor, az elsô összejövetelen 1991 októberében a szakigazgatás egyik magas beosztású jelenlévô tisztviselôje azt mondta, hogy ô nem látja értelmét ennek a típusú szervezôdésnek. Nos a MOSZ és a kongresszusok másfél évtizedes története nem ezt a megállapítást igazolta. Az érdeklôdés 2005-ben hihetetlen méretû. Szerénytelenség lenne azt állítani, hogy ez néhányunk sikere. Úgy hiszem, éppen a helyes célkitûzés és a közös munka hatékonyságát fémjelzi a MOSZ tagság aktivitása,

tére munkatervet alkotunk. Ezzel összefüggésben pódiumot kapnak a gyógyszerbiztonság, a gyógyszerészi gondozás, a generikus programra való felkészülés, az elektronikus úton való gyógyszerellátás, az ügyeleti ellátás, a támogatás-elszámolás és az informatikai rendszerekkel összefüggô kérdések, de áttekintjük a gyógyszer-nagykereskedelemmel való kapcsolatrendszerünket és az ôsszel hatályba lépô jogszabályokra is megpróbálunk felkészülni. Letelt a megválasztott vezetés mandátuma, úgyhogy tisztújításra is készülünk. – A gyógyszerészet számára meglehetôsen izgalmas volt a nyár, s most sem nyugodtak még meg a kedélyek. Számos egyeztetés alatt lévô, megoldásra váró kérdés van a tárgyalóasztalokon. Megítélésed szerint milyen a szakmapolitikai miliô? – A szakmapolitikai környezet olyan, mint az ország. Ellentmondásokkal terhelt, nincsenek világos döntéshozatali célkitûzések, indulatos az érvelés, gyakran cserélôdô személyekhez kötöttek a társadalom- és a gazdaságpolitikával kapcsolatos olykor inkoherens és változó prioritások, hektikusak, az érzelem-gazdag és a rapid üzleti racionalitás között motiváltak a gyógyszerellátást meghatározó intézkedések. Mi gyógyszerészek a társadalmi paradigmaváltást követôen tiszta szándékkal, rendezett gondolatokkal, széleskörûen felépített szakmai, társadalmi és politikai konszenzussal megerôsített stratégiát építettünk fel. Tettük ezt nyilvánosan, az általunk ellátott lakosság folyamatos kontrollja és elismerése mellett. Ma sem tudunk ügyeskedni, zavarosban halászni, de még „mutyizni” sem, ami a ma erôsen preferált üzleti életben – egyre gyakrabban – megkívántatik, hátrányos helyzetbe hoz minket, s érdekeink hangos védelmére kényszerít. A mi szakmai stratégiánk megalapozott és hiteles, egyirányú és legfeljebb súlypontjaiban változik. – Milyen fô témakörök vannak a programban? Mire készülhet a résztvevô? – A kongresszusi nagy témakörök alapvetôen a legszélesebb értelemben vett gyógyszerbiztonságról szólnak majd. Négy fô csoportban tárgyaljuk meg a kérdést: 1. jogbiztonság, 2. mûködtetési feltételek, 3. gazdasági környezet, 4. gyógyszerészi gondozás. Jogbiztonság nélkül nincs gyógyszerbiztonság. Azok a jogszabályok, amelyek az egészségügyi ellátás sarokpontjait, az igénybe vehetô ellátási szinteket, a rászorultságot, a hozzáférhetôséget, a szakmai protokollokat, a társadalompolitikai célokat támogató állami hozzájárulások mértékét és juttatásának módját, a biztosítási környezetet rögzítik, rendre peremfeltételei a gyógyszerbiztonságnak. Napjainkban igen sokszor és alapvetô kérdésekben változott az egészségügyi jogi környezet.

A gyógyszerbiztonságot alapvetôen határozza meg a gyógyszertár-mûködtetés feltételrendszerének a biztosítása, kiegyensúlyozottsága. Ebben a témakörben kapnak helyet a szakmai/szakhatósági, a gazdasági, kereskedelmi és a támogatás-elszámolási kérdések egyaránt.

azon körében, akik önként vállalva ma is segítik a korábbi teljes konszenzussal kialakított stratégia mentén a gyógyszerügy fejlesztését. De lassan tudunk már fából vaskarikát is csinálni.

A kiszámítható közgazdasági környezet a gyógyszerellátás színvonalát, kiegyensúlyozottságát meghatározó tényezô. Különösen fontos elem ez a – reményeink szerint tartósan – nemzeti tulajdonban lévô, közvetlen lakossági gyógyszerellátás esetében, ahol a vállalkozó gyógyszerészek saját gazdasági eredményeikbôl hozták létre a hazai, európai színvonalú gyógyszertáraikat, folyamatosan fejlesztik és mûködtetik az infrastruktúrát.

– Remek példa erre a gyártói és nagykereskedelmi engedmények gyógyszerárakban való megjelenítése. Amellett, hogy közgazdasági nonszensz, értelmetlen frusztrációt is okoz, a lakosság szemében anyagiasnak állítja be a gyógyszerészt. A nagykereskedô azért ad számomra (0,5-2% között) engedményt, hogy az ô szolgáltatásait vegyem igénybe. Ez az üzleti életben bevett gyakorlat. Ezt az – egyébként minimális – engedményt kellene a beteg felé tovább adnom (amitôl minden patikában elvileg lehet más ára ugyanannak a gyógyszernek), de ha tovább adom, megszûnik az érdekeltségem a nagykereskedô felé. Lenullázódik

A dinamikusan bôvülô és változó gyógyszerpaletta, a gyógyszeres terápia térnyerése a betegellátásban, professzionális segítséget

igényelnek a gyógyszeralkalmazás során. Elôtérbe került a megelôzés és a helyes életvitelt támogató szakmai célkitûzések. A gyógyszerészi gondozási programok ebben adnak muníciót a gyakorló gyógyszerészek számára, egészséget szeretnénk „adni” a gyógyszertárakban. – Milyen a döntéshozói fogadókészség ezekben a kiemelt témacsoportokban? – A mostani, a GYOK 2005. elôkészítése finisében a szakmapolitikai helyzet erôteljesen kritikus. Minden döntéshozói gondolat a piac, a verseny, az üzlet és az állami költségvetés tehermentesítése köré csoportosul. A szakmai és politikai megosztottság is tetten érhetô a jogalkotásban és a jogalkalmazásban egyaránt. Nehéz józannak és higgadtnak lennünk akkor, amikor végrehajthatatlan intézkedések, egymásnak ellentmondó jogszabályok és olykor homályos, nagy távlatú szubjektív intézkedéseknek keretet adó törvények születnek. Ezeknek kisimítása, végrehajtása, helyes irányba terelése hihetetlen terheket ró ránk és hatalmas energiákat emészt fel a gyógyszerészek

– Hogyan?

a motiváció, megszûnik az engedmény és visszaáll az eredeti ár. Kinek jó ez? Más. Igen támogatom a közgyógyellátási rendszer racionalizálását. Ennek összes adminisztratív terhe most úgy tûnik a gyógyszerészekre hárul. Hihetetlen, hogy miközben évek óta közpénzekbôl folyamatosan épülnek, bôvülnek és informatizálódnak az adminisztratív, szervezôi és logisztikai szervezetek, a gyógyszertárakba helyezzük a teljes jogosultság-ellenôrzési folyamatot. A gyógyszertárba, ahol már régen egészen mást kellene a szakmai gondolkodás és a praktikum homlokterébe helyezni. Nevezetesen a helyes életmódra nevelést, a gyógyszerészi gondozási tevékenységet, a szûrôvizsgálatok kiépítését, a korrekt generikus program megvalósítását és még sok-sok más szakmai tevékenységet. Ehelyett mi leszünk a TB büdzsé kihelyezett ôrszemei. Ez csak néhány aktuális, azonnali megoldásra váró kérdés felvillantása, annak bemutatására, hogy a kongresszusnak lesz a fô vonalak átgondolása mellett a napi problémák kapcsán is témája bôségesen. Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 5

koztatót tartanak. Neves nemzetközi elôadókat is várunk. Tervezzük a gyógyszerészi gondozás nemzetközi kerekasztal megbeszélést miniszteri részvétellel. De van akadémikus, cégvezetô, politológus és szociológus is az érdeklôdô visszajelentkezôk között. Egy igazi unikum személyiséget is várunk, akinek nevét nem árulom el, legyen szombati meglepetés.

– Nem vagy egy kicsit szkeptikus? – Üzlet az egész világ! Sokáig hittem, és szeretném ma is hinni, hogy az egészségügy nem az, de úgy látszik tévedtem. Így lesz a betegbôl fogyasztó. De hát mit várunk akkor, amikor az orvosi diplomáját szégyellô és ennek nyilvánosan hangot is adó profi üzletember irányítja az egészségügyi stratégiát, akivel a szakminiszter is olykor nyilvános oppozícióba kényszerül (2005. május 26. Budapest). Jól ismert persze gyógyszerészi körökben is az egészséggazdaság fogalma, a szakmailag indokolt, gazdaságilag megengedhetô ellátás meghatározása, a kórház, mint üzem asszociáció, de meszsze nem mindegy, hogy melyik van melyikért. Profitot akarunk, vagy az egészségében és ezáltal életvitelében, alkotó munkavégzé-

sében korlátozott egyént akarjuk gyógyítani, rehabilitálni? – Kiknek a részvételére számítasz elôadói körben? – A GYOK 2005. Elsô Cirkulare-ját a szokásoknak megfelelôen május hónapban megküldtük a gyógyszerészeknek, társszervezeteknek, partnereknek és természetesen az államigazgatási és politikai vezetôknek. Habsburg Ottó elnök úr levélben értesített arról, hogy nem tud eljönni, ismeri a programot és alkotó tanácskozást kíván. Miniszterelnök úr jelezte érdeklôdését, programja még egyeztetés alatt van. Szakminiszterünk és a tárca államtitkárai, valamint az OEP vezetése a programokon részt vesznek és az elôkészítés alatt álló intézkedésekrôl tájé-

Ünnepelni is fogunk. Megemlékezünk arról, hogy XV. alkalommal találkozunk ôsszel. Arról, hogy 15 éve létesültek az elsô magángyógyszertárak. Arról, hogy vannak közöttünk velünk aktívan együtt gondolkodó és dolgozó 80 éves kollégáink. Arról, hogy éppen 10 éve végeztek a Budapesti Közgazdasági Egyetemen az elsô gyógyszerészközgazdász menedzserek. Arról, hogy ismét több mint 600 tagja van a MOSZ-nak. Arról, hogy a gyógyszerészi gondozás oktatási programja elsô öt éve lezárult, s a közel félszáz továbbképzésünkön, több mint kétezer kollégánk vett részt. Ünnep lesz a kongresszus már csak azért is, hogy mi gyógyszerészek újra és még mindig együtt vagyunk. Hôsiesen helyt álltunk, megtartottuk szakmai és társadalmi pozícióinkat, töretlen lelkesedéssel dolgozunk tovább a gyógyszerészet stratégiai céljainak megvalósításán. Megünnepeljük azokat a kollegáinkat, akik sokat tettek mindezért. Minden kollegánkat és érdeklôdôt várunk. Aki segít azt azért, aki eddig nem segített az azért, hogy gondolkodjon velünk közösen, hátha a jövôben tudunk együtt dolgozni. – Köszönjük a tájékoztatást és sok sikert kívánunk a kongresszushoz.

A GYOK – 2005 programja Október 6. (csütörtök)

Október 7. (péntek)

10.00 – 13.00 Gyógyszerészi gondozás: Diabetes III. – Akkreditációra bejelentett térítésmentes továbbképzés I. rész – Elmélet I.

A gyógyszertár mint egészségcentrum

11.00 – 14.00 – 14.30 –

A MOSZ Országos Választmány ülése Aradi megemlékezés (Kiállítási Pavilon) Kiállítások megnyitása közös bejárás a résztvevôkkel (Kiállítási Pavilon)

09.30 – 10.30

A gyógyszerészi gondozás programja (MOSZ, MGYK, MGYT)

10.30 – 12.30

Gyógyszerbiztonság: I. „Egészséget a gyógyszertárból” II. „Jogbiztonság” III. „Gyógyszertár mûködtetés” Elektronikus gyógyszerellátás, korlátok és lehetôségek Innováció a hazai gyógyszertárakban A jövô gyógyszerészete

11.00 – 13.00

Nemzetközi kerekasztal a gyógyszerészi gondozásról, különös tekintettel a hazai megvalósítás lehetôségeire (angol nyelvû program) Meghívottak: – Dr. Rácz Jenô, dr. Kapócs Gábor (Egészségügyi Minisztérium),

15.00 – 16.30 Gyógyszerészi gondozás: Diabetes III. – Akkreditációra bejelentett térítésmentes továbbképzés II. rész – Elmélet II. 16.30 – 18.00 A továbbképzés gyakorlati része 18.30 –

A továbbképzés zárása tesztvizsgával (az I. és II. rész együttesen 8 pont, sikeres vizsgával 16 pont)

19.30 –

A MOSZ Országos Választmánya és a megyei szervezetek elnökeinek programja

6 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

14.00 – 16.00

16.00 –

– Prof. dr. Fésûs László, prof. dr. Tósaki Árpád, dr. Vecsernyés Miklós (Debreceni Tudományegyetem), – Prof. dr. Dick Gourley, prof. dr. Lawrence LB Brown (Teenessee USA), – Dr. Tommy Westerlund (Svédország), – Christine Glower (Egyesült Királyság), – Prof. dr. Noszál Béla, prof. dr. Vincze Zoltán (Semmelweis Egyetem), – Prof dr. Falkay György (Szegedi Tudományegyetem), – Dr. Botz Lajos (Pécsi Tudományegyetem), – Hávelné Szatmári Katalin, dr. Szabó Sándor, dr. Dobson Szabolcs (MGYK), – Prof. dr. Nyiredy Szabolcs, dr. Soós Gyöngyvér, dr. Télessy István (MGYT), – Dr. Buzásiné dr. Bölcs Judit (GYTE). Házigazdák: Dr. Samu Antal (MOSZ), prof. dr. Halmos Gábor (DTE) Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben – Dr. Rácz Jenô (Egészségügyi Minisztérium): A gyógyszerügy aktuális kérdései – Prof. dr. Dick Gourley (Teenessee Egyetem USA): Interprofessional education – Dr. Tommy Westerlund Ph.D. (Svédország): Identification, resolution and documentation of drug-reelated problems in Swedesh community pharmacy practice – Christine Glower (Egyesült Királyság): Health Promotion in the UK – Prof. dr. Lawrence LB Brown (USA): „Pharmacists-Provided Medication Therapy Management in the US” A programhoz szinkrontolmácsolást biztosítunk! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tisztújító közgyûlése

Egyéb programok 08.30 – 11.00 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Ifjúsági Fóruma Satellite szakmai elôadások 11.20 – 13.00 – Ottó Judit (Vitaminkosár Kft): A fitoterápia egyre növekvô szerepe az egészségmegôrzésben és a megelôzésben – Dr. Szentpéteriné Vanya Gabriella (Herbária Rt.): A gyógynövények szerepe a modern gyógyításban – Dr. Gábor Fruzsina (Qadro Byte Kft): Homoeopátia a gyógyszerészi gondozásban – Dr. Mikó Péter (Novartis): Vény nélküli készítményekkel történô kezelés határai. Mikor kell orvosi ellenôrzésre küldeni a beteget? – Németh Endre (Novartis): Promóciós eszközök és OTC gyógyszerek helye és szerepe a gyógyszertárban Európában és/vagy hazánkban – Dr. Balogh Illés (Validor Kft.): Egy gyógynövény specifikus hatása a B2 receptorokon 15.00 – Novodata program 16.00 – Könyvelôk klubja 20.00 – Patika Magazin est 21.00 – TEVA est 22.00 – Melinda – GMRt. est, benne Herbária cocktail show

Felhívás Magángyógyszerészek Országos Szövetsége DIABETES II. Továbbképzô Konferencia Idôpont: 2005.szeptember16 –17. Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar (Szeged, Eötvös u. 6.)

Október 8. (szombat) Szakmapolitikai nap: A gyógyszerellátás szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben 09.30 – 10.00

Megnyitó Pályázatok értékelése Elismerések átadása

10.00 – 12.30 Plenáris felkért elôadások – Prof. dr. Falkay György (Szegedi Tudományegyetem) – Dr. Dózsa Csaba (Egészségügyi Minisztérium) – Dr. Bújdosó László (Országos Tisztifôorvosi Hivatal) – Prof. dr. Paál Tamás (Országos Gyógyszerészeti Intézet) – Dr. Kiss József (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 14.30 – 17.30 Fórum aktuális egészségpolitikai kérdésekrôl Meghívottak: – Dr. Vojnik Mária, dr. Hamvas József (Egészségügyi Minisztérium) – Antal Csaba (Országos Tisztifôorvosi Hivatal) – Dr. Lengyel Gábor, Potornai Lajos (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) – Dr. Éger István (Magyar Orvosi Kamara) – Dr. Golub Iván (Magyar Kórházszövetség) – Hávelné Szatmári Katalin (Magyar Gyógyszerész Kamara) – Prof. dr. Nyiredy Szabolcs (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság) – Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége) 19.30 – Fogadás a kongresszus résztvevôi számára (benne Vital Magazin est)

Október 9. (vasárnap) Gazdasági, jogi, szakmapolitikai kérdések 09.30 – 12.00

Mi várható a közeljövôben? Tények, tervek, feladatok – Gyógyszer-nagykereskedelem és patika kapcsolat – Támogatás-elszámolás a gyógyszertárakban – Gyógyszertári informatikai rendszerek – Jogszabály dömping 2005 ôszén – Aktuálisan az ügyeleti ellátásról – Elektronikus gyógyszerkereskedelem – Indul a „Diabetes gondozás” project – Generikus program, hatóanyag szerint történô gyógyszerrendelés – Számvitel, könyvelés, adózás, vállalkozásvezetés

12.30 –

A kongresszus zárása

A 32 pontértékû továbbképzésre szeretettel várunk a téma iránt érdeklôdô minden kedves kollégát! Jelentkezési szándékát a MOSZ irodában az alábbi elérhetôségeinken jelezni szíveskedjen: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: 06 1 320 - 48 - 48, 06 1 320 - 48- 60, Fax: 06 1 239- 03- 49 A továbbképzésre szeretettel várjuk! Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 7

A MOSZ október 7-i közgyûlésérôl A GYOK rendezvényei keretén belül, a szokásos idôpontban, pénteken délután tartja meg éves második közgyûlését Szövetségünk. Mivel alapszabályunk értelmében a 2003 októberében választott elnökségünk mandátuma lejár, ez a közgyûlésünk egyben tisztújító közgyûlés is lesz. Az elnök, a fôtitkár és a felügyelô bizottság elnöke beszámolójával zárja le a kétéves ciklust. A Gyógyszertár elôzô számában dr. Pávics László, a Választási Bizottság elnöke tájékoztatott minket arról, hogy a választási elôkészületek az alapszabályban és a választási szabályzatban leírtaknak megfelelô módon folynak. Postáztuk az ajánló íveket, érkeznek a jelölések. A választások után és az aktuális szakmapolitikai kérdések megvitatása elôtt kerül sor az Év patikája és Gyógyszerészetért Életmûdíj kuratóriumai döntésének ismertetésére, valamint az Ifjúsági Fórum délelôtti elôadásainak eredményhirdetésére.

Kongresszusi kalauz

Közel egyéves szervezés, rengeteg adminisztráció, egyeztetés, rövid nyári szünet, majd az utolsó hónap „mindent bele” munkája után a kongresszus hetének elsô napjai – a helyszíni elôkészületek, rengeteg feladat és intéznivaló ellenére – rendszerint nyugalomban telnek. Jó nézni, ahogy testet ölt mindaz, amit az elmúlt hónapokban elképzeltünk, megterveztünk. A szálloda egyre inkább kezd hasonlítani egy kon-

a 150-et. Mivel az elmúlt évek kiállításai is megtöltötték a szállodát és a méreteiben impozánsnak mondható kiállítási pavilont, idén a földszinti elôadótermet is megnyitottuk a jelentkezôk elôtt.

gresszusi helyszínre. Megérkeznek lassan az elsô kiállítók és követik ôket az elsô vendégek is. A rég nem látott ismerôsökkel üdvözöljük egymást és a levegôben már ott vibrál a várakozás izgalma, mi minden vár ránk az elkövetkezendô néhány napban. Azután elindul a program, amikor már nincs idô a merengésre és a négy nap egyetlen hosszú munkanapként robog át rajtunk. Vasárnap délutánra már csak az üresen tátongó standok emlékeztetnek arra, hogy itt egy rendezvény volt.

vendégmarasztaló programok is megjelennek majd a standokon, de ez maradjon meglepetés.

A rendezvényen megjelenô cégek továbbra is számtalan, ötletekben nem szûkölködô standaktivitással várják a látogatókat. A szokásos sorsolásokon, vendéglátáson kívül új

Tekintettel a közgyûlés kiemelkedô jelentôségére, a választásokra, minden MOSZ tag jelenlétére és aktív részvételére feltétlenül számítunk!

MEGHÍVÓ Ezúton tisztelettel meghívom a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2005. október 7-én pénteken Siófokon a Hotel Ezüstpartban, 16.00 órakor megtartandó közgyûlésére.

Napirendi pontok: 1. napirendi pont: Elnöki beszámoló 2. napirendi pont: Fôtitkári beszámoló 3. napirendi pont: A felügyelô bizottság beszámolója 4. napirendi pont : Választások 5. napirendi pont: Egyebek Ezúton tájékoztatom, hogy amennyiben a meghirdetett idôpontban a közgyûlés határozatképtelen lenne, úgy változatlan napirendi pontok mellett a megismételt közgyûlés idôpontja 2005. október 7. napja 16.30 órai kezdettel, ugyanazon helyszínen.

Mindez persze még elôttünk van és a Kedves Olvasót – gondolom – inkább a rá váró négy nap eseményei érdeklik. Szervezôként nem tisztem a szakmai programokról írni, így inkább néhány érdekességrôl és a kongresszust kísérô programokról nyújt tájékoztatást ez az írás.

Megjelenésére számítva, tisztelettel:

Kiállítás

Dr. Samu Antal elnök


A megszokottnál is több kiállító jelentkezett az idei kongresszusra, számuk meghaladja

Fontos eseménye lesz a rendezvénynek, hogy a kiállítás megnyitóját követôen – melyre ez

évben a pavilonban kerül sor – az aradi vértanúkról fogunk megemlékezni.

Kísérô programok Mindjárt az elsô napon szép élményben lehet része azoknak, akik jelentkeztek az esti fakultatív programra, nevezetesen a kôröshegyi templomban megrendezésre kerülô orgonakoncertre. A komolyzenét kedvelôknek igazi csemegében lesz részük, a zeneirodalom legismertebb orgonára írt mûveibôl hallhatnak válogatást Miklósi András orgonamûvész tolmácsolásában. Nem ez az elsô alkalom, hogy Kôröshegyen koncertet szervezünk, éppen ezért engedjék meg, hogy magáról a helyszínrôl, annak történetérôl külön is írjak most. Az ôszi kongresszusok rendszeres látogatói minden bizonnyal tudják, hogy a rendezvény programokban leggazdagabb napja a péntek. Idén sem lesz ez másképp. Este nyolc órától a késô éjszakába nyúlóan gondoskodunk szórakoztatásukról a mûsorokat szponzoráló cégeknek köszönhetôen. Ha péntek, akkor Patika Magazin est. Az elmúlt évekhez hasonlóan este nyolc órától a már megszokottan színvonalas mûsor indítja a programok sorát. Láthatunk fergeteges ír sztep táncprodukciót az Irish Feet együttes elôadásában, majd a 60-as évek hangulatát felidézendô, Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar szórakoztatja a nagyérdemût. Új színt hoz a szórakoztató programok sorában ezt követôen a Teva Magyarország által szponzorált vetélkedô, melyet maga a kvíz király, Vágó István vezet majd le. Végül, de nem utolsósorban a már szintén hagyományokkal rendelkezô Melinda– GMRT kareoke est következik. Ez utóbbit idén tovább színesíti egy nagyon kellemesnek ígérkezô Herbária coctail show. Azt hiszem ezen az estén senki sem fog unatkozni. A szombati „kísérô programon” résztvevôk kirándulást tehetnek Magyarország egyetlen Krisna hívôk által lakott falvába, a somogyvámosi „Krisna Völgybe”. Ajánljuk ezt a programot a kuriozitást kedvelôknek. A faluban lehetôség nyílik megkóstolni a helyben készült vegetáriánus ételeket, de ha ez kevés, éhen akkor sem marad senki, mert visszaúton a szemesi Kistücsök Étterem háromfogásos ebéddel várja majd a megfáradt utazókat. Természetesen nem maradhat el a szombati záró fogadás sem, melyen reméljük mindenki kellemesen tölti el majd a kongresszus utolsó estéjét. Minden kedves résztvevônek hasznos és kellemes idôtöltést kívánnak a szervezôk.

- bala -

A Kôröshegyi római katolikus mûemlék templom

Báthory András tárnokmester. Özvegyét Pekry Lajos, szlavóniai lovaskapitány vette nôül, aki magának kívánta megszerezni Kôröshegyet, ám ezt Báthory emberei meghalt fôuruk fiának szánták. Így hát behúzódtak a kolostorba és ott védték magukat Pekry katonái ellen. Ez lett kis híján a templom veszte, mivel Pekry felgyújtotta a kolostort. Szerencsére a tûz nem terjedt át a templomra és a kolostort is csak kisebb kár érte. A ferencesek rövid ideig még Kôröshegyen maradtak, 1535 elején még 12 szerzetes élt itt. 1537-ben a rendi közgyûlés már nem rendelt ki gvardiánokat Kôröshegyre. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, tetô nélküli templomban, a XVIII. század második harmadában az andocsi ferencesek miséztek, noha Kôröshegy a szóládi plébániához tartozott. Önálló plébániaként 1759. óta mûködik. Még a plébánia megszervezése elôtt megindult a templom helyreállítása. Késôbb, 1757-ben Széchenyi Antal kegyurasága idején dongaboltozattal borították be a templom hajóját, a tetôt zsindellyel fedték be. 1786-ban a templomot újraboltozták, az északi gótikus ablakot befalazták, a toronyra új sisakot helyeztek.

A XV. században ferencesek (e rendnek tagja volt Kapisztrán Szt. János is) telepedtek meg Kôröshegyen. Az itteni templom és kolostor a hittérítô munkát végzô, szürke kámzsát viselô cseri barátoké volt. A templomot a XV. század második felében a falu akkori földesura, Báthory István országbíró építtette. A templom keletelt, hosszú szentélye valamivel keskenyebb, mint a hajója. Tornyát – a ferences hagyományokhoz híven – nem a fôbejárathoz, hanem a szentélyhez építették. Északi oldalához kolostor épült, melynek területe meghaladta az ezer négyzetmétert. A templom hajójából csúcsíves ajtó nyílt a kolostorba. 1532-ben nagy veszteség érte a ferenceseket: meghalt a község akkori földesura,

A XX. század elsô éveiben a szentély ablakait kinyitották, a fôbejárat felôl új karzat készült. Igyekeztek az eredeti állapotot visszaállítani. 1967-ben az Országos Mûemlék Felügyelôség feltárásokat végzett és 1969-ben eredeti állapotában helyreállították a templomot. Ekkor festették fehérre a templomot, hogy gótikus csodái jobban látszódjanak. Még ugyanezen évben új orgonát építettek Kovács Endre orgonamûvész tervei alapján. Ekkor kezdôdött meg a nyári hangverseny sorozat és vált a templom a déli Balaton-part zenei szentélyévé. Azóta orgonáján a leghíresebb európai mûvészek adtak már koncertet.


Fiatal gyógyszerészek versenye Siófokon A MOSZ Ifjúsági Fórumáról nyilatkozik Rixer Mária, a Fórum kuratóriumának elnöke vegyenek részt a MOSZ szakmai, szakmapolitikai, gazdasági és egészségnevelô tevékenységében. Kölcsönös együttmûködés kialakítására kell törekednünk, hisz szükségünk van egymásra: a szakma nagy öregjeinek tapasztalatára és eddig elért sikereire a fiataloknak ill. a fiatalos lendületre és az újabb generáció ötleteire a tapasztaltabbaknak. – Amikor a MOSZ elnöksége döntött a versenyrôl, megalkotta a verseny alapszabályzatát és egy kuratóriumot is létrehozott, melynek Te vagy az elnöke. Mik az alapszabály legfontosabb elemei és hogyan mûködik a kuratórium?

– Kedves Elnök Asszony! Évekkel ezelôtt döntött a MOSZ elnöksége arról, hogy fiatal gyógyszerészek részvételével minden évben elôadói versenyt rendez. Mi adta ehhez az ötletet és mi a célja a versenynek? – Évek óta nagy örömmel veszek részt a Rozsnyay Emlékverseny Bíráló Bizottságában mint szervezési szakzsûri tag és látom, hogy a fiatal kollégák mennyire felkészültek és profi elôadók, milyen szerteágazó az érdeklôdési körük. Sokat beszélgetek a versenyzôkkel és nagyon szívesen forgolódom a fiatalok közt, átérezve sok-sok problémájukat. 2002-ben született az az ötlet, hogy a MOSZ is teremtsen pódiumot és lehetôséget a pályakezdô gyógyszerészek munkásságának megismerésére, hiszen elfér ezen a palettán még egy ilyen lehetôség a jól mûködô és nagy múltra visszatekintô Clauder Ottó és a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny mellett. Nagy örömömre a MOSZ akkori elnöksége rögtön mellém állt és segített, hogy minél elôbb megvalósíthassam az Ifjúsági Fórummal kapcsolatos terveimet. Szükség van erre a versenyre is, hiszen a magángyógyszerészet szempontjait hangsúlyozottan veszi figyelembe. Célja elsôsorban az, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó, személyes gyógyszertár mûködtetési joggal rendelkezô, munkaadói szerepkört felvállaló gyógyszerész társadalom számára lehetôség nyíljon az utánpótlás felnevelésére, hogy a fiatalok minél elôbb és minél többen 10 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

– 2002-ben a MOSZ eldöntötte, hogy kuratórium foglalkozzon az Ifjúsági Fórummal. Megbízott az alapszabály kidolgozásával, amit aztán jóváhagyott, és felkért a kuratórium összetételére vonatkozó javaslatra is. Olyan tagokat kértünk fel, akikkel – az idô igazolta – jól együtt tudunk dolgozni. Az Alapszabály rendelkezik a kuratórium tagjairól, a kuratórium munkájáról és feladatairól, a verseny pályázati feltételeirôl, az elismerésrôl és a díjazásokról is. Az Alapszabály legfontosabb elemét emelem csak itt ki: a VII. pontot, amely a pályázati feltételekrôl rendelkezik. Eszerint a versenyen indulni kívánó pályázó olyan 35 év alatti fiatal gyógyszerész lehet, aki közforgalomban dolgozik és választott témája a MOSZ szakmapolitikai profiljába illik. A kuratórium hatáskörébe tartozik a pályázat

kiírása és elbírálása, a verseny megrendezése és zavartalanságának biztosítása. A kuratórium tagjai egyben a zsûri munkájában is részt vesznek. A kuratórium öttagú. Az elnök mellett hárman tagjai a MOSZ elnökségének és egy fiatal tagja is van, aki az elôzô évi verseny nyertese. Az elôadói versenyt minden évben az októberi konferencián tartjuk meg. Sokat dolgoztunk a versenyelôadások akkreditálásáért, ami idén már minden bizonnyal sikerül. – Mik az eddigi versenyek tapasztalatai? – Idén már a negyedik Ifjúsági Fórum Elôadói versenyt rendezzük meg. A versenyeket eddig is nagy érdeklôdés kísérte, mind a hallgatóság, mind pedig az elôadók körében. A tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy nagy az igény a fiatalok részérôl munkájuk megismertetésére, és bizony szép számmal hangzottak el olyan elôadások, melyekbôl a mindennapi patikai gyakorlat során hasznosítható ismereteket kaptunk. Gondolok például a gyógynövények teaként való elkészítésének ill. alkalmazásának, interakcióinak összefoglalására, vagy egy másik versenyzônek a gyógyszerek és az UV-sugárzás kölcsönhatásáról szóló munkájára. A versenyen egyébként sokszor kellemes, kötetlen beszélgetés alakult ki, a sok érdeklôdô hozzászólás miatt. – Mi várható idén? Mikor lesznek a versenyelôadások? Hogyan áll össze a zsûri?

– A versenyelôadásoknak idén is az októberi kongresszus ad helyet: Siófokon október 7-én, pénteken délelôtt satellite programként kerül sor a versenyre. Nem tudom, hogy a versenyzôk izgulnak, vagy én izgulok-e jobban, de pillanatnyilag még én sem tudom, hogy hány versenyelôadást tudunk meghallgatni. Hiszen még mindig érkeznek jelentkezések. A pályamunkák leadásának határideje szeptember 15. A kuratórium fogja eldönteni, hogy az Alapszabály értelmében melyik jelentkezést fogadhatjuk el. Tavaly 9 nagyon színvonalas és érdekes elôadást hallgathattunk meg. A zsûri tagjai minden évben ugyanazok: a már említett öt kurató-

riumi tag és egy adjunktusnô a budapesti gyógyszerészkarról. – Milyen díjakért, jutalmakért versenyeznek a fiatalok? Számít-e a MOSZ az eredményes versenyzôkre a továbbiakban? – Az erkölcsi és szakmai elismerésen túl, a debreceni Kortárs Galéria ajánl fel minden évben az elsô helyezettnek egy kisplasztikát, további 2 díjazottnak pedig 1-1 értékes festményt. Az Alapszabály értelmében a legjobb elôadások anyagát megjelentetjük a MOSZ gondozásában megjelenô kiadványunkban. Az eredményes ver-

Felhívás a MOSZ Ifjúsági Fórumán való részvételre! Kedves Kolléganôk és Kollégák! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2002-ben alapította a MOSZ Ifjúsági Fórumát azzal a céllal, hogy felkaroljuk a pályakezdô, fiatal gyógyszerészeket, és segítsük ôket jövôjük alakításában. Szeretnénk, ha velünk „öregekkel” együttmûködve belelátnának szakmai, szakmapolitikai tevékenységünk mûhelytitkaiba, hogy majdan legyen kiknek nyugodt szívvel átadni a stafétabotot. Szeretnénk minél több fiatal arcot látni rendezvényeinken, megismerkedni velük és gondolataikkal, munkájukkal, problémájukkal. Kölcsönös „együttmûködés” kialakítására törekszünk, hiszen kölcsö-

senyzôk további munkájuk során is számíthatnak a MOSZ támogatására, munkájuk megismertetésére és további gondozására. Tavaly pl. a MOSZ által rendezett egyik továbbképzô konferenciára 2 elôadót hívtunk meg az Ifjúsági Fórumról odaillô aktuális mozgásszervi anyagukkal. Szívesen tesszük közzé az olyan versenyelôadásokat, amelyek a mindennapi gyógyszerészi munkánkat hatékonyan segítik. Minden MOSZ rendezvényen szeretettel látunk minden fiatal kollégát! – Köszönjük a tájékoztatást.

hz

nösen tanulhatunk egymástól, változó gazdasági környezetünkben pedig szükségünk van egymásra. A MOSZ Ifjúsági Fórum feladata sokrétû, de minden esetben a fiatalokkal foglalkozik. Az Ifjúsági Fórum Elôadói Versenyét immár két alkalommal, az októberi konferencián sikeresen megrendeztük, amelyen nagyon színvonalas, érdekes elôadásokat hallhattunk. Ebben az évben is meghirdetjük ezt az elôadói versenyt, azon 35 év alatti fiatal gyógyszerészek számára, akik közforgalmú gyógyszertárban dolgoznak és pályamunkájukkal a mindennapi gyógyszertári gyakorlatból merítenek felvetéseket és megoldásokat. A pályamunkák leadási határideje: 2005. szeptember 15. Az elôadói versenyt a MOSZ siófoki konferenciáján rendezzük meg októberben. Minden érdeklôdô jelentkezését ill. kérdését várom: a 06/79-322-873-as telefonon, vagy a [email protected] e-mail címen. Várunk Benneteket!

Rixer Mária MOSZ Elnökség tagja Ifjúsági Fórum Elnöke


Elektronikus kommunikáció a gyógyszertárban A gyógyszertáraknak mûködésük során számos más szervezettel kell kommunikálniuk és az esetek túlnyomó részében olyan információkat kapnak vagy cserélnek, amelyeket a számítógépes rendszerük kezel. Ennek ellenére sok helyen ez a kommunikáció szóban vagy papíron történik, a gépbôl nyert információk alapján. Könnyen belátható, hogy ha ezen folyamatok elektronikus úton történnének, jelentôs idôt és pénzt lehetne megspórolni. Vannak adatok, amik mágneses adathordozón (floppy lemez) jutnak el a patikákba, vagy kerülnek ki onnét. Ennek a módszernek, mindamellett, hogy mindenki megszokta már az évek során, vannak komoly hátrányai. Az ilyesfajta adattovábbítás meglehetôsen drága, ha azt nézzük, hogy egy floppylemez ára vetekszik egy DVD lemez árával, de utóbbira több mint háromezerszer annyi adat fér. A lemezen történô adattovábbítás költségének másik igen jelentôs része, hogy a lemezt el kell juttatni a címzetthez. Nem kell részletezni sem a postai továbbítás, sem a személyes szállítás költségeit és idôigényességét, arról nem is beszélve, hogy esetleges problémák esetén az adatközlést meg kell ismételni, ami további közvetlen és közvetett költségekkel jár. Ez a módszer tehát a számítástechnika szempontjából inkább csak adatátvitel, mintsem kommunikáció, mivel a válasz szóban, faxon vagy írásban érkezik, még véletlenül sem olyan formában, amit a számítógép értelmezni tud. Így aztán párbeszéd csak az emberek közt jön létre olyan információkról, amiket a gépeknek kell kezelni. Most akkor mi vagyunk a gépért, vagy a gép van miértünk? Mindannyian érezzük, hogy ennek nem így kellene lennie, ráadásul folyamatosan értesülünk a reklámokból, hogy egyre olcsóbb és egyre gyorsabb módjai vannak az elektronikus kommunikációnak. Mire lenne szükség ahhoz, hogy ne mi továbbítsuk az adatokat a táskánkban egy floppy lemezen? A feladat három részbôl tevôdik össze. 1. A partnernek (rendszergazda, nagykereskedô, bank stb.) van egy számítógépes rendszere, amiben kezeli az információkat. A patikákban szintén vannak programok, melyek alkalmasak az adatok kezelésére. Ezek a rendszerek szinte minden esetben egymástól eltérô módon mûködnek, mivel más az alapvetô funkciójuk. Ahhoz, hogy egymással adatokat cserélhessenek, szükség van egy közös nyelvre, informatikai szóval protokollra, amit mindketten értenek. Ebben a protokollban definiálnak mindent, amit a két rendszer kérdezhet vagy mondhat


egymásnak. Tehát nem fordulhat elô – mint a filmekben –, hogy a tinédzser informatikus zseni leül az internet elé és lekérdezi a gyógyszertárunkból a napi forgalmi adatokat, mert ilyen kérdés nincs definiálva a protokollban, tehát a számítógépünk nem fogja érteni, így válaszolni sem fog rá.

hez. Sokan tartanak a mikrohullámú sugárzás esetleges káros hatásaitól, ezért szinte mindig akad, aki megvétózza a telepítést. Arra sajnos nem gondolnak, hogy ezek irányított antennák, ezért nem a házra, hanem a ház felett sugároznak, tehát semmiképp sem az adott ház lakói részesülnek a sugárzásból.

2. A második fontos eleme a rendszernek a kommunikációs csatorna. Mi is ez? Egy „csô”, aminek az egyik végén betesszük az adatot, a másik végén pedig kivesszük. Gyakorlatilag az adatcsere szempontjából teljesen mindegy, hogy a csô „aranyból” vagy „vasból” van, a lényeg, hogy ugyanaz jöjjön ki az egyik oldalon, mint amit a másik oldalon beküldtünk.

Amennyiben nagyobb adatátviteli sebességet szeretnénk és nem követelmény a mobilitás, a vezetékes hálózati megoldást kell választanunk. Ezek közül a két legismertebb az ADSL és a kábel tv-s hálózat, melyeken keresztül az internethez csatlakozhatunk. Ez a két technológia a legolcsóbb, és ezek elég nagy sávszélességet tudnak nyújtani, de sajnos vannak olyan területek, ahol nem elérhetôk. Ilyen esetben teljesen ki vagyunk szolgáltatva a területen mûködô kábel tv-s vagy távközlési szolgáltatónak és csak reménykedhetünk, hogy pár éven belül fejlesztik a hálózatukat és elérhetôvé válik a szolgáltatás.

Vannak vezetékes és vezeték nélküli adatátviteli megoldások. A vezeték nélküli összeköttetés elônye, hogy könnyen mobilizálható, nem igényel kábelezést. A normál GSM modemes és a GPRS adatátvitelt arra találták ki, hogy bárhol, akár menet közben is, tudjunk rajta kommunikálni. Hátránya viszont az, hogy az elérhetô adatátviteli sebesség ezen technológiáknál viszonylag alacsony, mert az alaprendszert beszédátvitelre találták ki. További hátránya minden vezeték nélküli megoldásnak a légköri zavarokra való érzékenység, valamint az, hogy bizonyos épületszerkezeti elemek leárnyékolják az adatokat továbbító mikrohullámokat, így elôfordulhat, hogy egyes helyeken nem használható. Léteznek eleve adatátvitelre kifejlesztett vezeték nélküli hálózatok is, ilyen például az egyre népszerûbb WiFi. Ezen megoldás a GPRS-nél több nagyságrenddel gyorsabb adatátvitelt biztosít, de típustól függôen 100 m – 2 km-ig terjed csak a hatósugara. Elsôsorban épületek, vagy kisebb területek, pl.: egy lakópark lefedésére alkalmas. Nagy hatósugarú földi mikrohullámú kapcsolat használatára is van mód, de ezeknél a rendszereknél – mivel általában parabolaantennát használnak – alapvetô követelmény az átjátszó állomásra való optikai rálátás. Ez sûrûn beépített városi környezetben gondot jelenthet, mivel az alacsonyabb épületeknek még a tetejérôl sem biztos, hogy megfelelô a rálátás az átjátszóra. Ilyen esetben szóba jöhet még a mûholdas kommunikáció, de ez a legdrágább megoldás. Utóbbi két technológia hátránya a magasabb ár mellett az, hogy az antennát külön telepíteni kell, általában a tetôre, ami kábelezéssel jár, tovább növelve a beüzemelés költségeit. Arról nem is beszélve, hogy társasház esetén a lakók hozzájárulására is szükség lehet az antenna felszerelésé-

Az ADSL és a kábel tv-s hálózatoknál tudnunk kell, hogy a szolgáltatók nem vállalnak „100 %-os” rendelkezésre állást, tehát elôfordulhatnak kiesések, ami azt jelenti, hogy rossz esetben akár több órára is leállhat a vonal. Az internet-elérés sebessége is ingadozhat az adott szolgáltatási szerzôdésben megadott határok között, de szerencsére az utóbbi év fejlesztéseinek köszönhetôen ez egyre kevésbé fordul elô. Ha szerzôdéses garanciát szeretnénk a vonalunk mûködôképességének biztosítására, úgynevezett bérelt vonalat kell használnunk. Ezeknél a vonalaknál 99,9 %-os rendelkezésre állást szoktak biztosítani a szolgáltatók, ami azt jelenti, hogy naponta maximum 1,5 perc kiesés lehet a szolgáltatásban. Természetesen ennek a garanciának ára van, az ADSL vonalakhoz képest azonos adatátviteli sebesség mellett több mint tízszer annyiba kerül a havidíj. A kommunikáció zavartalanságát tovább növelhetjük úgynevezett backup vonalakkal. Ez azt jelenti, hogy az átviteli csatorna mûködésképtelenségének idejére biztosítunk egy alternatív kommunikációs csatornát, ami lehetôleg más technológiát használ. Magyarán szólva, ha GPRS-t használunk, de egy erôs vihar miatt elérhetetlenné válik a szolgáltatás, akkor átállunk például egy ISDN vonalra és azon keresztül küldjük az adatokat. Összességében kijelenthetjük: ha arra van szükségünk, hogy a nap 24 órájában bármikor tudjuk kommunikálni és lehetôleg minél nagyobb sebességgel – hogy ne kelljen a gépre várnunk –, minimum két adatátviteli csatornával kell rendelkeznünk.

3. Bármilyen adatátviteli technológiát használunk, akár GPRS-t, akár ADSL-t és az interneten keresztül kommunikálunk, kiemelt fontossága van az adatcsere biztonságának, a jogosulatlan hozzáférések megakadályozásának. A biztonságos adatátvitelnek két sarkalatos pontja van, az autentikáció – a két fél azonosítása – és az adatok titkosítása. Az autentikáció során általában a kommunikációt kezdeményezô félnek kell magát azonosítania a másik rendszer által elfogadott módon. Ennek egyszerû módja egy felhasználói azonosító és egy jelszó megadása. Nagyobb biztonságot jelent, mikor a két félrôl egy mindkettejük által elfogadott és megbízhatónak minôsített, független hitelesítô szervezet ad ki elektronikus tanúsítványt, ezzel igazolva a két fél „személyazonosságát”. Az autentikáció tehát a rendszerekbe való jogosulatlan belépések megakadályozásáért szavatol. Ahhoz, hogy az adatok az átvitel során ne kerülhessenek illetéktelen kézbe, ne legyenek

lehallgathatók, titkosítanunk kell ôket. Manapság erre a feladatra általánosan elfogadott és szabványosított megoldás a publikus kulcsos titkosítás. Ennek az a lényege, hogy mindkét félnek van egy privát és egy publikus elektronikus kulcsa. A privát kulcsot mindenki maga ôrzi, a publikus kulcsot pedig átadják egymásnak a felek. A küldô a címzett publikus kulcsával titkosítja az adatokat, majd elküldi ôket. A titkosított adatot csak a privát kulccsal lehet „felnyitni”, tehát csak a címzett férhet hozzá. Az adatokat kiegészíthetjük még egy digitális aláírással, ami plusz biztonságot jelent, mert a címzettnek igazolja a feladó kilétét. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy egy lehallgatott adatcsomagot belátható idôn belül ne lehessen visszafejteni.

több lehetôség is kínálkozik, de bármelyik mellett is csak úgy dönthetünk, ha tisztában vagyunk annak elônyeivel és hátrányaival:

Persze tudnunk kell, hogy nincs feltörhetetlen titkosítás, de nem mindegy, hogy két perc alatt, vagy két év alatt fejthetô vissza az adat, ha jogosulatlan kézbe került.

A fenti kérdésekre adott pozitív válaszok esetében mondhatjuk egy-egy új kommunikációs megoldásra, hogy érdemes bevezetni.

Láthatjuk, hogy a gyógyszertárak és partnereik közti kommunikáció megvalósítására

✗ Tudjuk-e, hogy az alkalmazott protokoll milyen adatok elérhetôségét biztosítja nekünk és mit biztosít a másik fél számára? ✗ Fennakadást okoz-e a munkánkban, ha pár percig, rossz esetben óráig használhatatlan az alkalmazott kommunikációs csatorna? ✗ Milyen módszer biztosítja az adatok védelmét és azt, hogy a nevünkben más jogosulatlanul ne közölhessen adatokat?

Török József Pharma-Chip Kft.

A MOSZ munkacsoportjának állásfoglalása a gyógyszertárak és az OEP közötti on-line kapcsolat kiépítésérôl Július utolsó napjaiban kapták meg a rendszergazdák az OEP-tôl az utasítást, hogy a megadott paramétereknek megfelelôen módosítsák a gyógyszertári rendszereket, alkalmassá téve azokat az OEP és a patikák közötti on-line kapcsolatra. A Rendszergazdák Szövetsége állásfoglalást kért a MOSZ-tól a kérdésben. A MOSZ munkabizottságának gyógyszertári rendszergazdákkal kapcsolatot tartó albizottsága kialakította álláspontját, melyet a MOSZ elnökségének beterjesztett. Az elnökség az állásfoglalást jóváhagyólag tudomásul vette. A munkacsoport köszönettel vette, hogy a Gyógyszertári Rendszergazdák Országos Szövetsége kapcsolat felvételét kezdeményezte a MOSZ-szal, mint a személyi jogos gyógyszerészek érdekvédelmi szervezetével, miután az OEP a gyógyszertárak és az OEP közötti online kapcsolat megvalósítási feltételeinek megteremtésére kérte fel a rendszergazdákat. A munkacsoport úgy ítéli meg, hogy az OEP rendszergazdákkal szemben megfogalmazott elvárásai a magángyógyszertárak és a rendszergazdák közötti kapcsolat stratégiai szintjéhez tartoznak és a közös álláspont kialakítása az eddig kialakult együttmûködés folytatásának záloga. A gyógyszertárak és az OEP közötti on-line kapcsolat kiépítése a közgyógyellátás tervezett új rendjének bevezetése kapcsán vetôdött föl; a jelen vélemény nem terjed ki a közgyógyellátó rendszer módosításának és informatikai vonatkozásainak taglalására. Munkacsoportunk felhívja a figyelmet arra, hogy a magángyógyszerészek érdekeit prioritásként kezelve, elvileg a legegyszerûbb elszámolási mód

a biztosított és a biztosító közötti közvetlen kapcsolat lehetne. Ezeknek a hangsúlyozásával a konkrét ügyben az alábbiakra hívja fel a figyelmet: 1. Az OEP és a gyógyszertárak közötti kölcsönös on-line adatcsere lehetôségét nem utasítjuk el, azonban az csak nagy körültekintéssel és a lehetséges problémák teljes körû feltárását követôen alakítható ki. Az országos bevezetés elôtt legalább 200, véletlenszerûen kiválasztott gyógyszertár közremûködésével olyan vizsgálat lefolytatása szükséges, amelyben valamennyi rendszergazda érintett. A vizsgálat megtervezésében és értékelésében Szövetségünk részt kíván venni. 2. A kölcsönös on-line adatcsere tartalmának kialakításakor prioritásként figyelembe veendô szempontként rögzítjük, hogy a gyógyszertár az OEP részére csak a támogatott forgalomra vonatkozó adatszolgáltatást végezzen. A rögzítendô adattartalmat illetôen a munkacsoport kialakította az álláspontját, az adattartalom meghatározási eljárásához a MOSZ szakértôt kíván delegálni. Az on-line kapcsolat teremtse meg annak a lehetôségét, hogy a gyógyszertári OEP elszámolások a jelenleginél technikailag lényegesen egyszerûbben valósulhassanak meg és érdemlegesen rövidüljön a támogatás-elszámolás idôtartama. 3. Az OEP által a rendelkezésünkre álló információk szerint alkalmazni tervezett technikai megoldás korszerûsége a szakértôi vélemények alapján megkérdôjelezhetô és üzemeltetése költséges. Ezért indokoltnak tartjuk független szakértôi vizsgálat lefolytatását,

amely kiterjed a fejlesztés, a bevezetés, a mûködtetés és a késôbbi fejlesztések korszerûségének, költségeinek és biztonságosságának vizsgálatára. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a magángyógyszertárak – elsôsorban a gyógyszerbiztonság garanciája valamint a magas szintû szakmai információ biztosítása érdekében – önkéntes kezdeményezéssel 1990 óta épít(tet)ik és fejlesztik a kezdetben csak elszámolási, majd késôbb komplex patikai informatikai rendszereket. Ebben a tevékenységükben kiegyensúlyozott partnerkapcsolatot alakítottak ki – legutóbb 2005. márciusi megerôsítéssel – a rendszergazdákkal. Az említett idôszakban több, mint 3 milliárd (!) forintot költöttek a gyógyszerészek érdemi támogatás nélkül a gyógyszertári programok kialakítására és fejlesztésére. A jelenlegi, – a mûködtetés fenntartására sem elegendô – jövedelmezôségi szint nem ad lehetôséget számunkra egy modellezés nélkül, kiszámíthatatlan következményekkel járó, érdemi közremûködésünk nélkül kialakított program-módosításra. 4. Elvárásaink szerint az on-line kapcsolat alkalmazása nem késleltetheti és nem akadályozhatja a gyógyszertárak mûködését, különös tekintettel az officinai betegkiszolgálás zavartalanságára. Elvárásunk, hogy az on-line rendszer bármely üzemzavara vagy meghibásodása esetén a patika mûködése (a betegek ellátása) zökkenômentesen folytatható legyen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az on-line rendszer fejlesztése, a szükséges egyedi hardware fejlesztések, a bevezetés, a mûködtetés és a késôbbi fejlesztések költségeit a gyógyszertárak jelentôs hányada képtelen magára vállalni és a szakma nem is hajlandó finanszírozni.


Ügyeletes problémák Minôségileg új helyzet állt elô akkor, amikor a gyógyszertári ügyelet megoldatlanságára hivatkozva javasolták országgyûlési képviselôk, hogy az öt évig napi huszonnégy órás nyitva tartást vállaló gyógyszertárak létesítésére ne vonatkozzanak a gyógyszertári törvény jól ismert demográfiai és geográfiai korlátozásai. Minôségileg azért új a helyzet, mert a jogalkotó az évtizedes mulasztása miatt kialakult nehéz helyzetet az eddigi teherviselô fél kárára kívánta rendezni, de azért is, mert az eddig folyamatosan szakmai mederben folyó egyeztetés a javaslat vitája során politikai alkudozás tárgyává vált. A politika megmutatta, hogy a kérdés vitája során a zsarolástól sem riad vissza. A szakma eddigi javaslatainak megfogalmazásakor és az ügyeleti kötelezettség ellátásának során tett kényszerû lépéseiben egyaránt igyekezett figyelembe venni a jogos lakossági igényeket, a szakmai követelményeket, a munkajogi elôírásokat és a finanszírozási problémákat. Volt idôszak, amikor úgy tûnt, hogy ehhez a felelôs és holisztikus megközelítéshez sikerül megnyerni a szakhatóság képviselôin túl az önkormányzatok, az orvosok és az államigazgatás egyetértését is, azonban a szakma minden eddigi próbálkozása a jogszabályi rendezésre eredménytelen maradt. A minôségileg új helyzet új megközelítéseket feltételez és a probléma eddigiektôl eltérô kezelési módját igényli. Ha továbbra is a racionalitás alapján állva fogalmazza meg a szakma a javaslatait, nem tûnik reálisnak egyetlen olyan megoldás sem, ami a fentebb vázolt prioritások egyidejû érvényesítésérôl lemond, vagy (a zsarolás hatására) olyan engedményeket tesz, amelyek az eddiginél is nehezebb helyzetbe hozhatják a kollégákat. Mindeközben a jogos társadalmi igények kielégítését sem szabad szem elôl téveszteni. Ezért nem szabad kizárni, hogy olyan „új típusú” megoldási javaslatok is születhetnek, amelyek az eddigi gondolati kereteken túllépnek. Mindezek elôrebocsátásával tesszük közzé dr. Herczeg János professzor írását, kérve és várva kollégáink hozzászólását.

Gondolatok a gyógyszertári ügyeletrôl Annak ellenére, hogy az egészségügyi kormányzat kijelentette: a gyógyszerellátás területén békét szeretne, az utóbbi néhány hónapban ismételt támadások érték a gyógyszer-kiskereskedelem európai színvonalon mûködô rendszerét. Ezek a neoliberális törekvések feltehetôen nagyon is meghatározható befektetôi csoportok részérôl újabb és újabb próbálkozásokat tesznek a jól mûködô rendszer szétverésére és a saját érdekeiknek megfelelô mûködési feltételek elfogadtatására. Azt gondolom, hogy ezek a törekvések az ellátásban közremûködô személyi jogos és nem személyi jogos gyógyszerészek részérôl

„…a ma mûködô gyógyszerellátási rendszer környezeti feltételei akár tíz év távlatában is jelentôsen megváltoztak. Nagymértékben megnôttek azok a kockázati tényezôk, amelyek a neoliberális törekvésektôl függetlenül is felvetnék a rendszer hozzáigazítását a változó környezethez.” ismertek. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezek a kísérletek újból és újból meg fognak ismétlôdni, miután különbözô politikai erôk támo-


gatását is élvezik. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a ma mûködô gyógyszerellátási rendszer környezeti feltételei akár tíz év távlatában is jelentôsen megváltoztak. Nagymértékben megnôttek azok a kockázati tényezôk, amelyek a neoliberális törekvésektôl függetlenül is felvetnék a rendszer hozzáigazítását a változó környezethez. Annak ellenére, hogy Magyarországon az internetes kereskedelem gyerekcipôben jár, foglalkozni kell a gyógyszerrendelés internetes formájának megvalósításával. Ezt a tényt – nagyon helyesen – a Magyar Gyógyszerész Kamara felismerte és elkezdôdött egy ilyen informatikai és logisztikai rendszer kialakítása. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy az internetes megrendelések fogadása és teljesítése nemcsak informatikai kérdés, hanem a szolgáltatás logisztikai és szakmai feltételeit is pontosítani és kialakítani szükséges. A rendszer kamarai illetve a szakma általi mûködtetése azt jelenti, hogy ez a kompetencia a szakma felügyelete alatt marad(hat). A gyógyszertárnyitás liberalizálása kapcsán támadások érték a gyógyszertári ügyelet rendszerét is. Annak ellenére, hogy a mûködô ügyeleti rendszer a városokban illetve a városok vonzáskörzetében megoldott és betölti feladatát, vélt vagy valós betegpanaszok alapján, a liberális média támogatásával, jól átgondolt kifogások érik, annak érdekében, hogy a gyógyszertár létesítésének törvényi szabályozása erre való hivatkozással fellazítható legyen. A gyógyszertári ügyelet az ügyeletet biztosító patikákra igen jelentôs anyagi terheket ró. Számítani lehet arra, hogy a bérköltségek további

„Annak ellenére, hogy a mûködô ügyeleti rendszer a városokban illetve a városok vonzáskörzetében megoldott és betölti feladatát, vélt vagy valós betegpanaszok alapján, a liberális média támogatásával, jól átgondolt kifogások érik, annak érdekében, hogy a gyógyszertár létesítésének törvényi szabályozása erre való hivatkozással fellazítható legyen.” jelentôs növekedésével ezek a terhek tovább fognak növekedni, amelyeket egyre kisebb mértékben kompenzál az éjszakai ügyelet során elért bevétel. Nagyon sok patikában a gyógyszerészlétszám kritikus. Ez sok esetben a felvehetô gyógyszerészek hiányából, de nagyon sok esetben a gyógyszertár árbevételének korlátozott voltából ered. A gyógyszerészek vonatkozásában tapasztalható önkizsákmányolás tényét tovább növeli az ügyelet ellátása. Azt gondolom, ezt nem kell külön megmagyarázni, pl. egy tízezer lakost számláló településen lévô két patika esetében, amikor egymást kéthetenként folyamatosan váltva látják el a szolgálatot. Ezzel igyekeztem világossá tenni, hogy a gyógyszertári ügyelet területén is elôrelépésre van szükség, egyrészt azért, hogy ez a fajta önkizsákmányolás, valamint a gyógyszertárakat ért veszteségek csökkenthetôk legyenek, másrészt pedig az ügyeleti rendszer kialakítása a szakma kezében maradhasson, harmadrészt pedig azért, hogy elejét lehessen venni a fentiekben említett neoliberális törekvéseknek. Megítélésem szerint több megoldási lehetôség van, amely megfontolás tárgyát képezheti. A lényege a dolognak az, hogy mindenképpen olyan egység kialakítására van szükség, amely éjszakai nyitva tartással (rendelkezésre állással) az év 365 napján biztosítja a lakosság számára a gyógyszerhez való hozzájutást. A lehetôségek között felmerül – ha ez üzleti szempontból is megállja a helyét – egy olyan, ma mûködô közforgalmú gyógyszertár, amely éjjel-nappali nyitva tartással rendelkezik. A másik lehetôség, amely szakmai körökben is felmerült, hogy a település egyik gyógyszertári egysége frekventált helyen (orvosi ügyelet mellett, vagy bevásárló központban) kizárólag éjszakai nyitva tartással fiókgyógyszertárat mûködtet. Ennek azonban ma a törvényi keretei kérdésesek. További problémát jelent az éjszakai gyógyszerészi személyzet

biztosítása, a harmadik probléma pedig az éjszakai nyitva tartású gyógyszertár jövedelmezôsége, amely az esetben biztosítaná a fenntartás költségeit, ha ez egy nagy forgalmú helyen létesülne (bevásárló központ, plázák, közlekedési csomópontok stb.). A következô megoldási lehetôség elsôsorban nagyobb településeken egy olyan független gyógyszertári egység létesítése, amely vagy csak éjszaka, vagy éjjel-nappal biztosítaná a gyógyszerhez való hozzájutást. Ez esetben szerencsés megoldás lenne, ha az új egység a település személyi jogos gyógyszertári vállalkozásai által létrehozott gazdasági társaság (Bt.) keretében mûködne. A létesítendô állandó ügyeletes gyógyszertár létszámellátását, mint az egyik legkritikusabb feltételt, a gazdasági társaságot alapító gyógyszertárak felváltva biztosítanák, a gyógyszerészi létszám arányában. A gyógyszertár orvosi ügyelet közelében való elhelyezése egyértelmûen veszteséges, míg nagy forgalmú helyeken (bevásárló központok) nyereséggel lehetne számolni. Ezzel a megoldással a település gyógyszertárainak ügyeleti terhelése pénzügyi és egyéb szempontból is megszûnne, az ügyeletes gyógyszertár mûködtetését pedig a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény alapján lehetne ellátni egy személyi jogos gyógyszerész vezetésével. Kisebb településeken az orvosi ügyeletekre telepített, az ügyelet idejére engedélyezett kézi gyógyszertári ellátás lehetne a megoldás. Nyilvánvaló, hogy a felvetett megoldásnál több probléma is felmerül, azonban kétségtelen elônyökkel járna a gyógyszertárak

„…több megoldási lehetôség van, amely megfontolás tárgyát képezheti.” ügyeleti terheléseinek megszûnésén kívül, hogy az ügyelet ellátásának kérdése a szakma kezében maradna, és míg a gyógyszertár számára eddig mind az éjszakai, mind a hétvégi ügyelet egyértelmûen veszteséget jelentett, az új gazdasági társaság tagjaként kedvezô elhelyezéssel és mûködtetéssel, osztalék formájú nyereséget is jelenthetne. Végül meggyôzôdésem, hogy a fentiekben felvetett kérdésekben rövid idôn belül konszenzusra és elôrelépésre van szükség. A környezeti változások ebbe az irányba mutatnak, és tudomásul kell venni, ha a szakma a megoldás irányába a jövôben markáns lépéseket nem tesz, akkor ezen problémák külsô befektetôk általi megoldását kockáztatja.

Dr. Herczeg János

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által szervezett továbbképzések Idôpontok Címek 2005. szeptember 16–17. Diabetes II. 2005. október 6. Diabetes III. A gyógyszerész szerepe a diabetes gondozásban; 2005. október 22. Gyógynövények alkalmazása diabetes mellitusban 2005. október 28–29. Diabetes I. 2005. november 4–5. Mozgásszervi megbetegedések 2005. november 18–19. Diabetes II. Thromboembóliák kezelése és megelôzése; 2005. december 2– 4. Lipidcsökkentôk szerepe a kardiovaszkuláris prevencióban

Helyszín Szeged GYOK 2005. Siófok

Pontérték 36 16

Vital World, Budapest Budapest Eger Budapest Sopron

6 36 32 36 16 12

A jelentkezéseket kérjük a MOSZ Irodába (1134 Budapest, Huba u. 10.) eljuttatni.


Patika liberalizáció

Az utóbbi idôszak erôsödô liberalizációs törekvései egyre nyíltabban arra irányulnak, hogy a gyógyszertárakat közelítsük a szabad versenyes kiskereskedelem feltételeihez, elfeledve azt, hogy a gyógyszer különleges áru, és nem lehet ráhúzni a szabadpiaci verseny feltételeit. Ez utóbbi tényt az Unió is elismeri, így a gyógyszertárak mûködésének jelenlegi szabályozása megfelel az uniós elvárásoknak. Érdemes megvizsgálni azt a környezetet, amelyik lehetôvé tette, hogy a gyógyszerészek elleni támadások újból felerôsödtek. A 1980-as évek végére a magyar államadósság 22 milliárd USD volt, ami akkor a rendszer bukásához vezetett. A rendszerváltás utáni idôszakban privatizáltuk az állami tulajdont, és a privatizációs bevételt feléltük. A hatalmas állami vagyon elherdálásán túlmenôen az államadósságot még 40 milliárd USD-vel meg is növeltük, így a jelenlegi államadóság meghaladja a 60 milliárd USD-t. Feltehetô a kérdés, hogy ez a politika meddig folytatható? Ma Magyarországon a mûködô tôke 70 %-a már külföldi tulajdonban van. Európában nincs még egy olyan ország, ahol a külföldi tulajdon aránya ilyen magas lenne. Azokban az országokban, amelyekre a liberalizáció kapcsán gyakran hivatkoznak, a külföldi mûködô tôke aránya 10, maximum 30 százalék, ugyanakkor ezen országok vállalkozói jelentôs mûködô tôkével rendelkeznek más országokban. Míg a rendszerváltás elôtt az ország szovjet befolyás alá került, melynek hatására a magyar emberek tulajdonát állami kézbe vették, addig most az állami tulajdonra a külföldi befektetôk tették rá a kezüket. Keveset beszélünk arról, hogy a médiától kezdve mindenütt egyre inkább a külföldi tôke határozza meg mindennapi cselekedeteinket. A folyamat ma is folytatódik, már csak a földet, az egészségügyet lehet értékesíteni. Ha még a maradékot is sikerül külföldiek kezébe juttatni, akkor már csak a kultúránk marad! Arra pedig majd nem jut pénz. Ha a társadalom részérôl aggályok merültek fel a külföldi tulajdonba adással kapcsolatban, akkor az eddigi kormányok forgatókönyvének az volt az általános menete, hogy a terület mûködési feltételeit lerontották, demagóg kampányokkal befolyásolták a közvéleményt, majd bejelentették, hogy jön a külföldi megmentô tôke, amely a szabad verseny feltételei mellett mindent megold, mindent jobban tud mûködtetni, mintha magyar kézben maradna. A tôke azonban a verseny egy speciális módját alkalmazza: amikor a tôke versenyzik tôkével, ezáltal új monopóliumok alakulnak ki, amelyek a piac felosztásában megegyeznek, a látszatversenyt fenntartják, de a korábbi verseny árát keményen behatják a lakosságon. Ilyenek pl. a bankok, amikrôl az egyik betegünk mondta, hogy ott már a levegôvétel is pénzbe kerül. Az igazi verseny azonban csak kevés helyen alakult ki, pl. az élelmiszerkereskedelemben. A létrejött új monopóliumok befolyásolására a kormányoknak azonban már nagyon kevés lehetôségük van, mert azt már a piacba történô beavatkozás indokával a monopóliumok visszaverik. Ez a tökéletlen verseny, amely Magyarországot jellemzi.

Paul A. Samuelson (Nobel-díjas) és Nordhaus közgazdász professzorok a tökéletlen versenyrôl a következôt írják: „Ha a monopolhatalom – egy nagy cég azon képessége, hogy befolyásolja egy adott piac árait – gazdaságilag valóban jelentôssé válik, azt tapasztaljuk, hogy az árak a hatékonysági szint fölött vannak, a kereslet és a termelési szerkezet eltorzul, és a profitok meghaladják 16 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

a normális értéket. E profitokat ezután esetleg félrevezetô reklámokra fordítják, sôt talán még arra is, hogy befolyást és védelmet vásároljanak a törvényhozóktól.” Már az 1890-es évektôl törvényekkel korlátozzák a monopóliumok tökéletlenül funkcionáló piacrendszerének mûködését, és ennek megjavítása érdekében gazdasági szabályokat vezetnek be.

„A napvilágot látott javaslatokat tanulmányozva a liberalizációs lépések mögötti stratégia most már teljesen világos. A lényeg az, hogy esélyt kell adni arra, hogy a külföldi befektetôk feltörjék a jelenlegi rendszert, frekventált helyeken 24 órás patikákat nyissanak. Igaz, hogy ezt a lakosság nem igényli, hisz Magyarországon az ügyeletes patikák száma messze az európai átlag felett van, de jól hangzik a kommunikációja.” Késôbb alakult ki a világ gazdasági újrafelosztására kidolgozott elmélet, a liberalizmus, a verseny „szentsége”, amely mindent megold. De a verseny sem mûködik tökéletesen, s ezt a fejlett kapitalista országok már régen felismerték, és saját vállalkozásaik védelmében korlátozásokat vezettek be. Ennek igazolására néhány gyakorlati példát is bemutatok. Elôször nézzük meg, hogyan is mûködik a liberális piac Amerikában? A magyar buszgyártó, a NABI, mûanyag karosszériájú buszokat szállított az USA nagyvárosaiba. Meg tudott felelni azoknak a nagyon komoly, behatolást védô feltételeknek, amelyeket az USA elôírt. Amikor azonban a szigorú feltételek ellenére is jelentôs piaci növekedést ért el, akkor az USA elôírta, hogy a buszok 60%-át Amerikában kell készíteni. A NABI helyzete megpecsételôdött, az USA megvédte belsô piacát. Vizsgálhatunk európai példát is. A versenyképes magyar építôipari cégek ellen a német hatóságok hajtóvadászatot folytatnak, bankszámláikat zárolják, sôt Magyarországon is hajtóvadászatot folytatnak ellenük, aminek következtében elvesztik német megrendelôiket, fizetésképtelenné válnak. A német hatóságok azt is közölték, hogy a magyar cégek akkor sem élhetnek kártérítési kötelezettséggel a német állammal szemben, ha igazuk is van. Tehát Németország is megvédte belsô piacát! Végül nézzük meg, hogy a magyar politika hogyan védi meg a belsô piacát! A Béres Rt. gyógyszer-nagykereskedése egyre jobban dolgozott, nôtt a tôlük rendelô patikák száma. Nem nézte jó szemmel ezt az egyik külföldi tulajdonban lévô nagykereskedés és elhatározta, hogy meg kell fojtani a magyar versenyzôt. Ezért a cég üzletkötôi felkeresték azokat a patikákat, amelyekbe a Béres szállított, és 5–7 % rabattot, azaz a teljes nagykereskedelmi árrést ígérték nekik, ha tôlük rendelnek. A patikák örültek a váratlan ajándéknak. A Béres Rt.-nek nem maradt más lehetôsége, mint hogy meneküljön a veszteségbôl, és eladta nagykereskedelmi cégét az ôt megfojtó külföldi nagykereskedônek. Eszébe sem jutott, hogy e galád módszer ellen a GVH-hoz forduljon, mert akkor az eljárási idô alatt a céget fel kel-

lett volna számolni, így azonban kapott érte valami ellenértéket. Így ért véget egy teljesen magyar kézben lévô, a piacon eredményesen dolgozó magyar cég élete. Ha itt a GVH-t bírálhatom, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar adófizetôk pénzén inkább a tôkeerôs külföldi befektetôk érdekeit védi, függetlenül attól, hogy a magyar vállalkozó jól dolgozott-e. Nem tudta és nem is akarta eddig megvédeni a magyar befektetôket a teljesen igazságtalan versennyel szemben. Most is a magyar kisbefektetôk ellen indított harcot. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon még mindig a vad kapitalizmusnál tartunk, folyik a zsákmányszerzés, a zavarosban történô halászat. Mi nem az igazságos versenytôl félünk, hanem a fenti példán bemutatott versenytôl, amelyet a GVH akar a nyakunkba varrni. A napvilágot látott javaslatokat tanulmányozva a liberalizációs lépések mögötti stratégia most már teljesen világos. A lényeg az, hogy esélyt kell adni arra, hogy a külföldi befektetôk feltörjék a jelenlegi rendszert, frekventált helyeken 24 órás patikákat nyissanak. Igaz, hogy ezt a lakosság nem igényli, hisz Magyarországon az ügyeletes patikák száma messze az európai átlag felett van, de jól hangzik a kommunikációja. A patikanyitás után jön a liberalizáció legfontosabb fegyvere, a verseny. Ez felgyorsítja a magyar családi tulajdonban lévô patikák bezárását. Szépen kialakul az új patikamonopólium rendszer. A befektetôknek a mintát Dánia szolgáltatta, ahol kialakult a 16.000 fôre jutó egy patika, ahol a nem támogatott gyógyszereket azért kell kivinni a patikából, mert a lakosság már nehezen jut gyógyszerhez. A fenti lefedettségû patikák extraprofitot tudnak termelni. Az ellátatlan körzeteket nálunk majd lefedi a gyógyszerfutár, így a vidéki, a hátrányosabb körzetben élôk is megismerkedhetnek a mobil posta után a mobil patikákkal, szállításonként 1500 –2000 Ft-ért. De ekkora már nem lesz választásuk. Természetesen az így kialakult monopóliumok a verseny árát keményen behajtják majd a lakosságon, hivatkozva például az európai gyógyszer-árszínvonalra, ami a magyarországiénál jóval magasabb. Ezt tapasztaljuk egyébként a gáz, a villany stb. áránál is. Ha valamelyik családi gyógyszertár nem akarna elég gyorsan tönkremenni, akkor a gyógyszerfutár képviselôje megfelelô juttatásért összegyûjteti a körzetében lévô orvosi rendelôbôl a recepteket, amellyel szemben már védekezni nem tud. A rendszer ördögi, amelyet csak jól kell kommunikálni a lakosság felé. A rendszerre kidolgozott kommunikáció az eddig tapasztaltak alapján a következôkben körvonalazható: ✗ a magyar patikák lejáratása, ✗ annak hangsúlyozása, hogy nagy szüksége van a lakosságnak országszerte a 24 órás patikákra (de csak 5 évig, mert e fenti folyamat ez idô alatt lejátszódik, és utána már felesleges 24 órát nyitva-tartani! Arról sem szabad beszélni, hogy az ügyeletes patikák száma lényegesen nagyobb, mint az európai átlag, és Európában nemigen mûködik 24 órás patika), ✗ annak hangsúlyozása, hogy nagy szükség van a gyógyszerfutárra, mert ma meg nem oldott feladatokat vállalna át. Mûködéséhez szükséges engedélyezni, hogy a recepteket begyûjthesse a rendelôben, mert nemes faladatát más módon nem tudja kifejteni. (A receptbegyûjtés a korrupció melegágyát teremti meg!)

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogiérdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

„… az így kialakult monopóliumok a verseny árát keményen behajtják majd a lakosságon, hivatkozva például az európai gyógyszer-árszínvonalra, ami a magyarországiénál jóval magasabb. Ezt tapasztaljuk egyébként a gáz, a villany stb. áránál is.” A folyamatokat figyelve az eddigieknél lényegesen nagyobb támadásokra kell felkészülnünk. A befektetôi csoportok elérkezettnek tartják az idôt, hogy most már leszámoljanak a magyar, nemzeti, családi tulajdonban lévô patikákkal. Ne hagyjuk!

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Dr. Schlégelné Békefi Csilla Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 17

Egy vízió

ismert verkli szövegét, pedig már megtanulhatta volna, hogy a gyógyszer nem csupán „áru” (nem egyenlô a krumplival), hanem „különleges áru”! (Az EU-s országok szaktárcái egyértelmûen leszögezik, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat nem lehet kitenni a versenypiaci folyamatoknak.) A cikket megrendelô politikusoknak pedig ezt a kifejezést – különleges – abszolút módon kell ismerniük, hiszen rájuk is jellemzô, személyükhöz tartozó kifejezés ez a jelzô! Ha nem tartanák magukat az emberek „különleges” rétegének, akkor nem tehetnék meg, hogy nem fújják meg a szondát (amit ôk emeltek törvényerôre), ha a törvény ôre erre kéri ôket. Ha ôk „különlegesnek” érzik magukat és úgy viselkednek – pedig sem „biológiai”, sem „mentális” alapjuk nincs erre –, akkor teljességgel érthetetlen elôttem az a hozzáállás, mi szerint ami tényleg „különleges” – és nem mondva csinált módon „különleges” – áru, azt miért nem tudják, vagy akarják „különleges áru”-ként elfogadni?! (Talán csak azért, mert csupán magukról tudják elképzelni, hogy Ôk a különlegesek egyedül?) Nem árt tudnunk, hogy ezek még nem is féligazságok (féligazság = hazugság).

Egy politikai napilap hasábjain ismét megjelent – a gyógyszerészek által ismert és „szeretett” – GHV-s „írónô” (az Eü. Min. volt tanácsadója) tollából az általunk, gyógyszerészek által betéve tudott cikke a „szabad patikaalapítás, szabad verseny” témakörébôl. A kolléganô (már bocsánat, de most én is író vagyok) egy kandidatúrányi papírt használt el erre a témára, viszont sok „apró” hibát ejtett fejtegetésében! Azonban az idôzítés tökéletes volt, bár a politikusok kicsit korán kezdték a kampány beindítását.

Eszmefuttatásomban idáig jutva vízióm támadt: „Világbajnoki bokszmérkôzést hirdetnek meg hazánkban két világbajnok részvételével, de a verseny megszervezésére nem találnak megfelelô személyt, mígnem az egyik „ügyeletes okosnak” eszébe jut a Gazdasági Versenyhivatal, s mint a verseny legnagyobb szakértôje: Amberger Terézia (aki errôl a kérdésrôl mindent tud). Létrehozzák a Szervezô Bizottságot (és még a többit, ahogyan ez már lenni szokott), amelyben helyet kap az Eü. M. tanácsadója és politikai államtitkára is. A tanácsadó – szívvel-lélekkel versenypárti – teremti elô az állami támogatást, s a politikai államtitkárra bízzák a VIP vendégek „tiszteletjegyeinek” odaítélését. Ezek tisztázása után megkezdôdhet a verseny szervezése a fô Teréz vezetésével.

A cikk – úgy általában – érdekesnek mondható, csupán egy alapvetô hibát találtam benne. Ugyanis, ha az általános elveket megpróbáljuk egyetlen konkrét, szûk területre alkalmazni, a körülmények figyelembe vétele nélkül, akkor azok hazugsággá válnak. Mi azt tanultuk, hogy egy kiinduló tételt logikusan, a szabályoknak megfelelô módon végigvezetve egy folyamaton, csak akkor kaphatunk valós, igaz, helyes végkövetkeztetést, ha a kiindulási alap valós, igaz, helyes, és nem vétettünk a folyamat során. Nos, a szerzô itt követett el egy „apró” hibát! Nem a valós, igaz, helyes alapból indult ki. Bár már régóta ismerjük és tudjuk, hogy beszûkült fantáziájával képtelen más megoldásra gondolni, mint a pénzbeli versenyre. Csak szajkózza az évek óta

Beindul a gépezet: reklámok, PR, többhasábos újságcikkek, a verseny helyszínének elemzése, a majdan alkalmazásra kerülô világítás leírása – hogy csak a „lényeges” elemeket emeljék ki – de a versenyzôkrôl csak annyit közölnek, hogy „meglepetés” lesz. A szervezôk – tudományos alapokra építve – „megsaccolják” a várható érdeklôdôk számát, melyet úgy 2000 körülinek találnak. Tehát a hely, létszám megvan, a jegyek elkeltek – jó borsos áron. Közben a VIP jegyeket meg csak osztogatja a felelôs személy, aki feltehetôen nincs képben, ugyanis nem tudja szegényke, hogy a VIP jegyekért nem fizet az, aki kapja (pedig legalább 600-at szétosztott!). Ez komoly érvágást jelent a várható bevételeket illetôen!!


Ezek ellenére következik a „verseny”! A piros sarokban megjelenik egy 2 m magas, 130 kg súlyú, 27 éves, csupa izom világbajnok bokszoló és eljárja az ilyenkor szokásos bemelegítô táncát. Ez igen! – hallani a közönség soraiból és várják a másik „meglepetést”! Nem veszik észre, hogy a kék sarokban is áll már valaki!! Ott áll szerényen, csendben, egy 170 cm magas, 60 kg súlyú, 40 éves, szemüveges ember, sakktáblával a hóna alatt, hiszen ô meg sakkvilágbajnok! Dermedt csend lett a csarnokban. Szinte megfagyott a levegô egy pillanatra, de a következô másodpercben „felrobbant” a csarnok! A közönség fütyült, ôrjöngött, tombolt, törtek, zúztak mindent, nekimentek a rendezôknek, s a szervezôk fejét köveelték. Már folyt a vér és behallatszott a szirénázó mentôk és rendôrségi autók hangja… Ez a hang zökkentett vissza a valóságba! De hát mi is történt valójában? Semmi más, mint amit már hosszú évek óta megszokhattunk!!! A beszûkült látóterû politikusi „elit” egyes csoportjai – akik önmaguk részére a „különleges” státuszt törvényben rögzítették – külsô érdekek nyomására olyan „versenyt” szerettek volna rákényszeríteni a szakmára és az ország népére, amelyet nem elôzött meg semmilyen hatástanulmány (de még csak egy tisztességes elméleti végiggondolás sem), s amely a külsô tôke mámorító hatásától beszûkült tudatállapotban született meg. Elszomorító, hogy ezt egy olyan „szakemberre” bízták, aki (ál)tudományos módszerrel, hamis alapból kiindulva vezette le és hozta ki az(ál)tudományos végkövetkeztetést. Elképesztô, hogy ez a szerzô az Eü. M. szaktanácsadójaként tevékenykedett évekig (ma már nem), hogy az akkori miniszter (jelenleg tanácsadó), külön beadványt terjesztett e förmedvényhez, és az ôt támogató Eü. M-i politikai államtitkár, nem ismeri azt az apróságot, hogy kb. 600 patika az állami költségvetésbôl kap támogatást a gyógyszerellátás biztosításáért. Ezek a „különleges” személyek még mindig a helyükön vannak és mint a szajkó, csak az eredeti – külsô nyomásra leírt brain stormingot – tudják ismételgetni. Mi lesz veled egészségügy és mi lesz veled gyógyszerellátás? Mi lesz veled magyar nép?! Végül felajánlom minden „különleges” státusszal rendelkezô politikusnak, aki a verseny szempontjából a gyógyszert és a krumplit(!) analóg kategóriájú termékként veszi figyelembe, hogy részükre paprikás krumpli helyett finom, ízletes „gyógyszerragut” vagy „gyógyszerbecsináltat” készítek.

Benkô Zsolt

szusok nem újak: a qualified person-ra vonatkozó elôírásokról a szakmai vita már több évvel ezelôtt lezajlott.

Talpáról a feje tetejére A közelmúltban újabb jogszabály tervezetét hozta a „posta”, most a gyógyszerészi diplomával végezhetô szaktevékenységekrôl születik új miniszteri rendelet, az enyészetbe küldve a gyógyszerészi diplomákhoz kötött tevékenységekrôl szóló, már(!) egy éve hatályos rendeletet. A tavaly május elsején (az uniós csatlakozás napján) az uniós jogharmonizációra hivatkozva hatályba léptetett rendelet még úgy fogalmazott, hogy a benne „felsorolt tevékenységek végzéséhez – a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételek mellett – gyógyszerészi oklevél szükséges”, a jelen tervezet szerint „gyógyszerészi oklevéllel – a külön jogszabályban foglalt egyéb feltételek mellett – különösen az alábbi tevékenységek végezhetôk”. A lista, amely néhány változástól eltekintve lényegében azonos a hatálytalanítandó rendeletével, a következô:

„a) gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés, b) gyógyszerek gyártása és minôségbiztosítása, c) gyógyszerek analitikai vizsgálata e célra szolgáló laboratóriumban, d) gyógyszerek bármilyen céllal létesült gyógyszerraktárban történô tárolása, minôségbiztosítása és nagykereskedelmi elosztása, e) gyógyszerek készítése, analitikai vizsgálata, tárolása és forgalmazása közforgalmú vagy fiókgyógyszertárakban, f) gyógyszerek készítése, tárolása, forgalmazása és klinikai vizsgálat végzésében való részvétel fekvôbeteg-gyógyintézetben, g) gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás és oktatás.” Azok a tevékenységek, amelyek végzése gyógyszerész diplomát feltételez, illetve gyógy-

szerész diplomával is végezhetôk, eddig alapvetôen két csoportba voltak sorolhatók: ✔ olyan tevékenységek, melyekre a gyógyszerészi diploma kizárólagos felhatalmazást ad, illetve ✔ olyan tevékenységek, amelyek gyógyszerészi diplomával is végezhetôk. Ennek a felosztásnak a megszüntetését semmi sem indokolja. A gyógyszerészi tevékenységi monopóliumok kialakulása a magyar gyógyszerészet fejlôdésének szükségszerû következménye, a védendô értékeink közé tartozik. Az eddig kizárólag gyógyszerészi diplomával végezhetô tevékenységek tehát az új jogszabály hatályba lépését követôen már gyógyszerészi oklevéllel végezhetôkké szelídülnek, s a változtatásnak – akárcsak tavaly – most is uniós jogharmonizációs indokot találtak. Zavarba ejtô körülmény, hogy a mostani tervezet egy 2004. március 31én, tehát az elavulttá nyilvánított rendelet megjelenése elôtt már egy hónappal megjelent (!) irányelvre (2004/27/EK irányelv) és egy még korábbi, 2001-ben kiadott irányelvre hivatkozik. De van egyéb furcsaság is. A 2004/27/EK irányelv nem önálló „jogszabály”, hanem a 2001/83/EK irányelvet módosítja. A 2004/27/EK irányelvet átnézve nem találni olyan szöveget/szövegrészletet, amelyet úgy lehetne értelmezni, hogy a jelen módosításra a harmonizálás miatt szükség lenne. A 2001/83/EK irányelvet elolvasva (melynek 48–53 cikkére hivatkozik a tervezet) szintén nem található olyan szöveg/ szövegrészlet, amely a mostani módosítást indokolná. Ez utóbbi irányelv 48–53 cikke ráadásul a „Gyártás és behozatal”-ról rendelkezik, illetve a qualified person-nal kapcsolatos elvárásokat rögzíti. Ezek egyrészt nem értelmezhetôk pl. a közforgalmú vagy intézeti gyógyszerészetre, másrészt a pasz-

A Heim Pál gyermekkórház intézeti és zártforgalmú gyógyszertára 3 fô gyógyszerészt azonnali belépéssel alkalmaz, lehet rezidens és nyugdíjas is. Érdeklôdni a 06 20 594-2101 telefonon Dr. Kissné Bodolay Máriánál lehet.

Kétségtelen tény, hogy a hivatkozott irányelvek tartalmazzák a „lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkezô vagy arra jogosult személy” kifejezést, ami a gyógyszerész „alternatívájaként” értelmezhetô, azonban bôvebb kifejtés ennek a tartalmát illetôen ezen irányelvekben nincs. Valószínûsíthetô, hogy az egyes uniós országok különbözô gyógyszerforgalmazási gyakorlata miatt szükséges stílusbravúr eredménye ez a kifejezés, nem pedig az összes uniós tagállam által kötelezôen elismerendô illetve bevezetendô, a gyógyszerész alternatívájaként megjelentetendô foglalkozást (tevékenységet) végzô személy meghatározása. Ráadásul az uniós jogban járatos szakértôk egybehangzó véleménye szerint a 85/432/EGK irányelvbôl az következik, hogy továbbra is vannak olyan gyógyszerészi tevékenységi körök, amelyeket a tagországokban gyógyszerésznek kell ellátni, s ezeknek a köre bôvíthetô, sôt bizonyos tevékenységeket kizárólagosan gyógyszerészi oklevélhez lehet kötni. Emlékezem még a régi filozófus tanításának „talpraállítására” tett kísérletre, amit sokan már akkor is „fejreállításként” éltünk meg. Félô, hogy a „talpraállítás” céljával készült, gyógyszerészi oklevéllel végezhetô tevékenységekrôl szóló új miniszteri rendelet tervezet következménye valójában megint „fejreállás” lesz. Közbevetheti bárki, hogy a jelenlegi tervezet szövegébôl önmagában nem következik, hogy ezentúl semmilyen tevékenységi monopólium a gyógyszerészi diplomához alanyi jogon nem tapadhat. A megfogalmazás ebbôl a szempontból akár értékelendô is lehetne. Azonban a jelenlegi szabályozáshoz képest elvi jelentôségû a tartalmi visszalépés, ami ellen mindenképpen tiltakozni kell. Olyan lavinát indíthat el ugyanis a (diplomához kötött) tevékenységi monopólium (pl. magisztrális gyógyszerkészítés, expediálás) és ennek nyomán a gyógyszerforgalmazási és a gyógyszertár-mûködtetési monopólium lebontásában, aminek a kivédésére a rendelet elfogadása után kevesebb esélye lesz a szakmának. S végül a talpáról a feje tetejére áll majd minden.

hz

A szentendrei hév mellett, Pomázon lévô gyógyszertáramba gyógyszerész és asszisztens munkatársat keresek. Részmunkaidôsként, vagy idôszakos kisegítôként is érdekel. Kedvezô munkaidôbeosztás, és kereseti lehetôség! Érdeklôdni: 06 70 370-4245 Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 19

A jövô kifürkészhetetlen? rés ügyben sikerülhet-e eredményeket elérni az aktuális kormányzattal, addig a jelenlegi forró tavaszt és nyarat magunk mögött tudva már fajsúlyosabb kérdésekkel kell foglalkoznunk. Ha tehát „jövôkutatással” szeretnénk foglalkozni, olyan tényezôket, változókat kell keresni, amelyek adott esetben jelentôsen befolyásolják a hazai patikai rendszert.

Ha az elkövetkezô hetek idôjárására lennénk kíváncsiak, a címben feltett kérdésre azt válaszolhatnánk, hogy igen. De a hazai gyógyszer-kiskereskedelem várható középtávú változásait megjósolni talán nem is olyan reménytelen. Míg az ezredforduló tájékán a legnagyobb bizonytalanságot az jelentette, hogy pl. ár-

A tényezôk egy része elôre nem látható és nehezen megjósolható. Gyorsan és – részünkrôl legalábbis – nem befolyásolható módon változhat a jogi környezet. Mint megtapasztaltuk, „egy csapásra” fellazulhat alaptörvényünk (az 1994. évi LIV. tv. a gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésük egyes kérdéseirôl), és engedélyezhetik a többesés idegen tulajdonlást, ill. a szabad patikaalapítást. Másrészt változhatnak a gazdasági tevékenység kereteit meghatározó szabályozók is (munkáltatói terhek, adókedvezmények, adómértékek stb.). A biztosítási rendszer le-

hetséges átalakulása (több-biztosítós modell, IBR-szerû rendszerek, új gyógyszer-támogatási modellek) szintén jelentôs bizonytalansági tényezô. Az üzleti szféra mozgásai is meglepetéseket okozhatnak a gyógyszerkiskereskedelem résztvevôinek (piaci szereplôk együttes fellépése, cégfúziók stb.). A változók másik része többé-kevésbé elôre látható és megjósolható. Ezeket a trendeket azonban nem a véletlen alakítja, hanem mi magunk. Éppen ebben rejlik annak a lehetôsége, hogy bizonyos trendeket tudatosan befolyásoljunk. Már most láthatóak bizonyos folyamatok, amelyek jelentôsen és mélyrehatóan átalakítják a patikák tevékenységét. A lakosság körében az egészségtudat egyre nagyobb teret nyer és erre anyagiakat is áldoz. Ugyanakkor az „egészségpiac” tortájához is többen szeretnének hozzáférni. Csökken a sokat emlegetett információs aszimmetria a gyógyítók és gyógyítottak között. A fogyasztói trendek változásait szinte naponta tapasztaljuk (kényelmes vásárlási lehetôségek, gyors elérhetôség, mindent egy helyen stb.) Az öngyógyszerezés terjedése nem független az állami szerepvállalás csökkenésétôl, az egyéni öngondoskodás térnyerése nem elhanyagolható tényezô a jövônk szempontjából. A hazai gyógyszerészet jövôképének és a követendô stratégiák megalkotásához nélkülözhetetlen az egyes trendek részletes elemzése és továbbiak feltárása.

Horváth Csaba

Végül is kinek is jó az újabb árképzési szabályozás? A 2005. október 30. napján hatályba lépô és az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény több ponton érinti a közforgalmú patikákat. Így a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. §-a is változik, amely a korábbikban kötelezôen írta elô a Kamara részére, hogy közzétegye a járóbeteg-ellátás körébe tartozó társadalombiztosítási támogatásban nem részesülô gyógyszerek – a gyógyszerek kereskedelmi árrésérôl szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint számított – tájékoztató jellegû fogyasztói árát. Az új szabályozás 20 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

csak lehetôséget biztosít a Kamara részére, hogy tájékoztató jelleggel tegye közzé a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerek ajánlott fogyasztói árát. A közfinanszírozásban részesülô gyógyszerek fogalmát – sajátos módon – egy másik jogszabály adja meg akként, hogy az a gyógyszer tekintendô ilyennek, amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási Alap az arra jogosultaknak támogatást nyújt. A fenti módosítást már a gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésük egyes szabályairól szóló, többször módosított 1994. évi

LIV. törvényben helyezte el a jogalkotó, azzal együtt, hogy míg korábban, egyetlen kivételtôl eltekintve a gyógyszerek árából kedvezményt nem lehetett adni, most a kedvezmény nyújtásának kötelezôvé tételét deklarálta. A módosítás kimondja ugyanis, hogy a gyógyszertár a közfinanszírozásban részesülô gyógyszer közfinanszírozásának alapjául szolgáló összegtôl, valamint a támogatás mértéke szerint számított térítési díjtól a biztosítottnak történô kiszolgáltatás során nem térhet el, de a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszer fogyasztói áráról a gyógyszer tényleges beszerzési ára alapján az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint kell dönteni, érvényesítve a beszer-

zési ár kialakítása során általa igénybe vett árkedvezményeket is. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a patika a nagykereskedéstôl kapott kedvezményt tovább kell, hogy adja a betegnek, még pedig oly módon, hogy minden egyes termék esetén az adott nagykereskedéstôl történô beszerzési árra teszi rá a jogszabály szerinti árrést. Ezáltal elôfordulhat, hogy azonos termékek más-más árban lesznek a patikában, annak függvényében, hogy hány helyrôl kerültek azok beszerzésre. Az ötlet nem lenne rossz, ha azt a nem titkolt politikai célt nézzük, hogy a lakossági gyógyszerellátás és a gyógyszerek árának csökkentése érdekében az egészségügyi kormányzat mindent megtesz. A helyzet azonban nem ennyire triviális.

ményt tovább kell adni, így egyes helyeken olcsóbban, míg másutt drágábban lehet ahhoz hozzájutni. Szerencsére a minôség mindenütt egyforma lesz! Némi utánajárással viszont pénzt takaríthatunk meg, arról nem is beszélve, hogy a nyugdíjasok – mint legnagyobb gyógyszerfogyasztók – úgyis ráérnek és ingyen is utazhatnak a városi tömegközlekedésben. Az elérni kívánt cél más módon is csorbát szenved! Mi van abban az esetben, ha a patika nem árkedvezményt kap, hanem más, esetleg, tárgyiasult kedvezményt, amelynek a továbbadása fizikailag is lehetetlen? Ez a szabályozás természetesen akkor történik, amikor a 2005. évi XCV. törvény különös hangsúlyt fektet a gyógyszergyártók, a kereskedôk és

Ez a döntés ugyanis nem jó sem a lakosságnak, sem a gyógyszerészeknek. Ahhoz kétség nem férhet, hogy olcsóbban csak az tud gyógyszerhez jutni, aki nagyobb mennyiségben rendel. Nagyobb mennyiségben pedig csak az egy név alatt mûködô csoportosulások, beszerzô szövetkezetek, patikaláncok tudnak rendelni. Így tehát megint csorba esik a gyógyszerészek érdekein, különösen a kicsi városszéli és a vidéki patikák vonatkozásában, ahol a lélekszámból, mûködési körzetbôl eredôen sohasem lehet akkora mennyiséget rendelni, hogy ezáltal kedvezményre lehessen szert tenni. Ha pedig nincs kedvezmény, nem lesz olcsóbb a gyógyszer. Ezzel szemben nyilván olcsóbb lehet egy nagyvárosi patikában a gyógyszer, amely viszont magában hordozza azt a nem kívánt lehetôséget, hogy a betegek körbejárják a várost azért, hogy felderítsék, hogy mely helyeken, mely gyógyszerek kerülnek kevesebbe. Ezzel az egészségügyi ellátást lassan az alapvetô élelmiszerek beszerzésének tárgyává teszik, hiszen mindenki elôtt ismert, hogy a nagy bevásárló láncok hirdetési újságjai is azt célozzák meg, hogy mikor, melyik helyen lehet esetleg olcsóbban jutni egyik, vagy másik alapvetô élelmiszerhez. A gyógyszer azonban nem élelmiszer, legalábbis nem kellene annak lennie. Ez az intézkedés lassan segít elérni a nagy áruházláncok „gazdaságos termékeinek” szintjét, hiszen ilyen módszerekkel maholnap gazdaságos Algopyrint vehetünk majd egyes patikákban, hiszen a kapott kedvez-

tehát a beteg adott vásárlásakor nincs mit továbbadni, a késôbbi, ismételt vásárlás pedig kétséges lehet, ha csak a jó árral nem tudja a patika visszacsábítani és törzsvásárlóvá tenni a beteget. Láthatóan a gyógyszerészi munka kereskedelmi oldalát ezáltal sikerült kidomborítani. Sikerült a piaci helyzetet árharccá, konkurenciaharccá tenni, akkor, amikor a Kormányzat fennen hangoztatja, hogy hány patikát kell állami segítséggel támogatni, fenntartani, mert maga arra már képtelen. Magam ugyan kívülálló vagyok, de azt hiszem ezek után sem lesz sokkal jobb a helyzet. Arról ne is beszéljünk, hogy az árak kialakítására vonatkozó törvény – amely a hatósági ár intézményét szabályozza – alapelvei között említi, hogy az árak megállapításának olyannak kell lennie, hogy a hatékonyan mûködô vállalkozó ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. Ez az elvárás már akkor is jelentôs sérelmet szenvedett, amikor a Kormány a gyógyszerpiac állítólagos zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében elrendelhette, hogy a humán törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítô tápszerek esetében a gyártó és a forgalmazó közötti árat legfeljebb kilenc hónapig nem lehet emelni.

a gyógyszerismertetôk által nyújtott egyéb szolgáltatásokra, amikor is kimondja, hogy a gyógyszerismertetô tevékenységet végzô reklámozó, illetve a reklámszolgáltató a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándékot, anyagi elônyt vagy más természetbeni juttatást nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékûek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel. Azt már csak félve jegyzem meg, hogy a kérdéses kedvezmény elszámolása technikailag hogyan valósítható meg, tekintve, hogy amikor a beteg megveszi a gyógyszert, azaz kifizeti azt, a patika még nem kapta meg a kedvezményt, hiszen késôbb fizet, vagy éves szinten kapja azt meg. Így

Tovább menve: megállapítható, hogy a humán célú gyógyszerek kereskedelmi árrése, mint szolgáltatás, hatósági áras szolgáltatás, tehát azt az illetékes miniszter állapítja meg. Ezt az árrést csapolja meg valahol az a kedvezmény, amit tovább kell adni a betegnek, hiszen csak akkor nem sérül az árrés jogszabályban rögzített mértéke, ha az fix összegû az adott termékre nézve és nem a beszerzési ár százalékában van meghatározva. Ez utóbbi esetben ugyanis a kisebb árnak a százalékosan megállapított árrése is alacsonyabb. Ezzel pedig megint egy csoport kerül kedvezôtlenebb helyzetbe, a PATIKUS. Mindezek ismeretében visszatérve a címhez: kinek is jó ez?

Dr. Borsy János ügyvéd Almási és Borsy ügyvédi iroda

Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 21

GYÓGYSZERFORGALOM – 2005 Idôrôl idôre megfogalmazódik a szakpolitikusok és a politikusok részérôl, hogy „nagy a gyógyszerforgalom” és a gyógyszerésznek érdemben hozzá kellene járulnia a „gyógyszerforgalom csökkentéséhez”. A részletek persze gyakran a homályba vesznek. Néhány héttel ezelôtt újólag megfogalmazódott ez az igény, ezért igyekszünk körbejárni, hogy „mit tehet a gyógyszerész a gyógyszerforgalom csökkentése érdekében”. Várjuk hozzászólásaikat, észrevételeiket.

Mit tehet a gyógyszerész a gyógyszerforgalom csökkentése érdekében? 2. Az orvos a gyógyszert a megállapított diagnózis alapján, a beteg érdekében rendeli. 3. Ha az orvos számítógép segítségével rendeli a gyógyszert, a gyógyszer áráról ugyanolyan információkkal rendelkezik, mint a gyógyszertár. 4. Minden orvos bizalmi viszonyba kerül a kezelt beteggel. A bizalmi viszony a magánrendelésen fokozott mértékû, mert a beteg külön fizet az ellátásért, és ezért jogosan vár el mindenre, így a gyógyszer árára és térítési díjára is kiterjedô figyelmet. Mottó: Kapitány a matróznak: – Mennyi? – Harminc! – Mi harminc? – Mi mennyi? Mit értünk gyógyszerforgalom csökkenésen? A dobozszám csökkenését? A forintban kifejezett forgalomcsökkenést? A támogatott gyógyszerforgalom csökkenését? A támogatás-kiáramlás mérséklését? A politikusi megnyilatkozások többnyire nyitva hagyják a választ. Mégis, próbáljuk meg körbejárni a témát, komolyan, az ügy jelentôségének tudatában. I. Mielôtt a címben feltett kérdésre válaszolnék, alapvetô megállapításokat kell tenni.

1. A vényköteles gyógyszert az orvos rendeli. 22 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

5. A beteg gyógyulását a pszichés tényezôk jelentôs mértékben befolyásolják. Ha a kórházban egy adott (x színû és y formájú) gyógyszerre javult az állapota, otthon is abban a gyógyszerben lesz meg a bizalma. Ha egy adott gyógyszert régebb óta szed és ezzel az állapota stabil, ehhez a gyógyszerhez jogosan ragaszkodik és nem szívesen cseréli le a beváltat egy bizonytalanra csak azért, mert az olcsóbb. 6. A gyógyszerész a gyógyszertárban akkor tud szakmailag is hatékonyan dolgozni, ha az eladott gyógyszerek tisztességes haszon elérését biztosítják. 7. Ma Magyarországon 5 000 lakosra lehet gyógyszertárat nyitni, de minôségi gyógyszerellátást a mai árréstömeg alacsony volta miatt csak jóval 5 000 fô ellátása felett lehet produkálni. Ez az oka annak, hogy a patikák között verseny folyik az ellátott betegekért.

A hatodik és a hetedik pontból következik, hogy a gyógyszerész érdekelt a forgalom növekedésében, de nem a profit, hanem a minôségi és rentábilis mûködés érdekében. II. A kiszerelés nagysága a gyáron múlik. Az egyszerre felírható gyógyszermennyiség (30 napra, 60 napra stb.) politikai döntés függvénye. Nem tudni, hogy az aktuális változtatást megelôzôen készült-e felmérés (illetve a bevezetést követôen folyik-e vizsgálat), hogy milyen a hatása a 30 ill. a 60 napos korlátozásnak, illetve a kiszerelés nagyságának a rendelésre és mindezeknek a költségek alakulására. A patikából nézve a döntések gyakran hasraütés-szerûek, „csináljunk valami mást” jelszóval születnek. A kiszerelés nagyságának a növelésével az egy dózisra esô költség csökkenthetô, de ez a gyáron, az ellátás idôtartamán és a vásárló fizetôképességén múlik, nem pedig a gyógyszerészen! A dobozszámban kifejezett magyarországi forgalmat nemzetközi összehasonlításban vizsgálva az átlagot alulról közelítjük, azaz megállapíthatjuk, hogy a dobozszám csökkentés irreális elvárás. III. A világon szinte minden kormány nagy kiadás-csökkentô reményeket fûz az originális gyógyszerek forgalmának csökkenéséhez a generikumok javára. Véleményem szerint a generikumok méltó helye csak igen bonyolult szabályozással található meg, ami ezen remények jogosságát erôsen megkérdôjelezi. Igazi piaci verseny akkor jön létre originális és generikus, generikus és generikus készítmény között, ha a tb támogatása mindegyiknek fix és forintra megegyezik, azaz a beteg által fizetett összeg különbsége egyezik a két gyógyszer árának különbségével. Ha pl. az „A” gyógyszer ára 6 000 Ft, a „B” gyógyszeré 4 000 Ft, a tb támogatás pedig 3 000 Ft, az „A” gyógyszer térítési díja 3 000 Ft, a „B” gyógyszeré pedig 1 000 Ft. Itt a tb költségvetés nem spórol semmit, „csak” a beteg pénztárcája

érzi meg a különbséget. Ha a tb fix, de nem azonos összegû támogatásban részesítené (részesíti) az originális és generikus készítményt, akkor a betegben joggal kérdôjelezôdik meg az a szakmai állítás, hogy a két gyógyszer biohasznosulása és hatása egyenértékû. Tehát a szakmai egyenértékûség józan paraszti ésszel egyenértékû támogatást feltételez.

nyát, de a gyógyszertárnak mint vállalkozásnak ahhoz, hogy a mûködése rentábilis maradjon, az össz gyógyszerforgalmát növelnie kell.

E sorok írásakor azonban a Sortis 40 mg-os készítmény fogyasztói ára 13 395 Ft, tb támogatása 12 150 Ft, térítési díja 1245 Ft. A 10 mg-os Sortisnál ugyanezek az értékek: 7 144 Ft, 3 656 Ft és 3 488 Ft, az Atoris 10 mg-os készítménynél pedig 3 674 Ft, 3 302 Ft és 372 Ft. Ebbôl a példából látszik, hogy anyagilag a Sortis 40 mg-os készítmény megvásárlása éri meg leginkább a betegnek, mert a tablettákat negyedelve és napi 10 mg-os adagra számítva a gyógyszerköltsége a három közül a legkisebb.

Gyógyszerészi gondozás címén a gyógyszerészek életmód-tanácsadást folytatnak, bizonyos vizsgálatokat (vérnyomás-, testtömeg mérés stb.) elvégeznek és ennek eredményeképpen különbözô életviteli tanácsokkal is ellátják az embereket, akik ehhez kapcsolódóan bizonyos eszközöket illetve termékeket meg is vásárolhatnak. Mivel ezek döntô része nem vényköteles termék, a beteg fizetôképessége nagyban befolyásolja a gondozásába befektetett munka „eredményességét”. (Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségpénztárak tagjai gyógyterméket ugyan vásárolhatnak, étrend kiegészítôt azonban nem, pedig ezekkel is sok betegséget meg lehetne elôzni, illetve a meglévô betegségek tüneteit is lehetne enyhíteni. Javasolható tehát, hogy a gyógyszertárban a profilrendeletben meghatározott minden termékre érvényes legyen az egészségpéntári tag kedvezménye.)

Az elsô példában meg kell fizetni az originális készítmény „eredetiségét” az árban, ami logikusnak tekinthetô (és ráadásul a többletköltséget a beteg állja). Ezzel ellentétben a második példában (megmagyarázhatatlanul) a „költségvetés terhére” dönt az orvos, és a beteg pénztárcájában marad a több pénz, ha az originális készítményt írja fel. Ha az Omnic 0,4, Omnic Tocas és Tamsol 0,4 példáját nézzük (Omnic 0,4 fogy. ár: 5 707 Ft, tám.: 3 068 Ft, tér. díj: 2 639 Ft; Omnic Tocas fogy. ár: 5 707 Ft, tám.: 2 854 Ft, tér. díj: 2 853 Ft; Tamsol 0,4 fogy. ár: 4 061 Ft, tám.: 2 031 Ft, tér. díj: 2 030 Ft), a beteg által fizetett összeg 600 Ft-tal kevesebb a generikum esetében, ugyanakkor a tb támogatás is 1 000 Ft-tal alacsonyabb. Tehát az a beteg, akinek a szemléletében az originális készítmény magasabb minôséget jelent, hajlamosabb lehet az originális készítményt választani, mert azt jobban támogatja a tb és ez megerôsítheti a magasabb minôségbe vetett hitét. Ezt a példát szemlélve megállapítható, hogy az originális készítmény gyártója egy technológiai újítással kizárja a helyettesíthetôség elvi lehetôségét is azáltal, hogy a „régi originalitást” lassan kivonja a forgalomból. Nem reális a politikusok azon reménye, hogy a költségvetés gyógyszerkiadásai csökkennek, ha a generikumok támogatását csökkentik az originálishoz képest, de közben a generikum forgalmát adminisztratív eszközökkel, nyomásgyakorlással próbálják növelni.

Ha a gyógyszerforgalom csökkentése alatt a politika a forgalmazott generikumok számának és részarányának a növelését érti, de ezt a törekvést nem kapcsolja össze a gyógyszertári árréstömeg növelésével, akkor szigorú adminisztratív intézkedésekkel ugyan növelheti a generikumok részará-

IV. Vizsgáljuk meg szakmai oldalról is a gyógyszerforgalom csökkentésének a lehetôségét.

Tulajdonképpen ez esetben sem történik igazi forgalomcsökkenés, hanem csak termék átrendezôdés, aminek az lehet az elônye, hogy gyógytermékekkel, étrend kiegészítôkkel megelôzzük a betegségek kialakulását, vagy kitoljuk a gyógyszerfogyasztás kezdeti idejét (ami persze bizonyos értelemben gyógyszerfogyasztás csökkenést is jelent). Tény, hogy a gyógytermék és étrend kiegészítô fogyasztását a betegnek és nem a tb-nek kell finanszírozni.

Az igazi gyógyszerforgalom csökkentés helye az akut és krónikus betegek gyógyszerészi gondozása. A krónikus gyógyszerészi beteggondozás komoly feladat és nagy felkészültséget igényel, amit meg is kell fizetni. Ez ma még a jövô feladata (az államigazgatási egyeztetések is csak nemrég kezdôdtek), és mind informatikai téren, mind szakmai tudásban nagy elôrelépést, továbbá folyamatos kapcsolattartást igényel orvos és gyógyszerész között. Jelenleg az akut betegek gyógyszerészi gondozása a gyógyszerforgalom csökkentésének szinte egyedüli területe. Ennek döntô része viszont szintén a vénynélküli gyógyszerforgalmat érinti, amikor a beteget jól kikérdezve, az akut panaszára a legjobb és legkevesebb gyógyszert adva tudunk segíteni. (Ráadásul a vényköteles gyógyszerek elhagyásában csak a kezelô orvos hivatott dönteni.) Ugyanakkor az alternatív vagy komplementer gyógymódok (mágnes-, fény-, fitoterápia stb.) patikai terjesztése és ennek eredményessége a vénynélküli és a vényköteles gyógyszerek forgalmának csökkenését is

eredményezheti, fôleg akkor, ha a beteget az egészséges életmódra is rá tudjuk venni. Ha a gyógyszerész számára elméletben és gyakorlatban leginkább elérhetô homeopátiás szereknél vizsgáljuk meg a jelenlegi viszonyokat (amelyek ráadásul gyógyszerként törzskönyvezett készítmények), érdekes következtetésekre juthatunk. Ha egy 5 000 fôt ellátó gyógyszertárban négy expediáló dolgozik, a homeopátiás alapképzés díja összesen 400 ezer Ft (egy homeopátiás alapképzés egy fôre – MHOE A, B, C, D alaptanfolyamok – kb. 100 ezer Ft). Ha ennek (és a kiesô munkaidônek) a költségeivel nem is számolunk, mert talán csökkenni fog a továbbképzés díja, illetve a homeopátia az egyetemeken is elôbb-utóbb az alapképzés részévé válik, de figyelembe vesszük az évi továbbképzés összegét, ami mai árakon számolva kb. 30 eFt/fô, a fenti gyógyszertárat 120 ezer Ft közvetlen továbbképzési kiadás terheli. Ha ez a gyógyszertár (melynek havi TAJ-szám forgalma 2 000– 2 500) 500 (!) beteget 3 féle monokomponensû homeopátiás szerrel lát el, azaz 1 500 db 407 Ft-os Boiron-os homeopátiás golyócskát tartalmazó fiolát (84 Ft árréstömeg tartalommal) ad el havonta, kb. 600 000 Ft-os havi homeopátiás forgalmat ér el. Ez az összes havi fogyasztói áras forgalom 3–5% közötti hányadának felel meg. A homeopátiás forgalom (és az árrésbevétel) aránya egybevetve a homeopátiás szert kapó betegek arányával egyértelmûen bizonyítja, hogy ilyenkor a gyógyszerészek nem anyagi meggondolásból, hanem szakma- és hivatástudatból kiindulva szolgálják ki a betegeket. A gyógyszertár ugyanis nem tud eladni annyi homeopátiás készítményt, amennyi legalább a továbbképzés költségét fedezné, ha pedig mégis el tudna adni annyit, akkor ez a gyógyszerforgalom homeopátiás szerre történô átterelése révén drasztikus bevételcsökkenéshez vezetne. Olcsó gyógyszerek forgalmazásával tehát nem lehet kiváltani a drága gyógyszert, mert összeomlik az árréstömegbôl fenntartott vállalkozás. Összefoglalva: a gyógyszerforgalom csökkentése akár orvosszakmai, akár gyógyszerészi szemszögbôl nézzük, nem lehet azonos az olcsóbb gyógyszerek (azon belül is a generikumok) arányának a mesterséges növelésével. Az egészségügyi szolgáltatás minden szegmensének rentábilisnak, magas színvonalúnak, könnyen és gyorsan elérhetônek kell maradnia minden biztosított számára!

A gyógyszerforgalom csökkentését a gyógyszerészek csak abban az esetben lesznek képesek érdemben elôsegíteni, ha megkapják a gyógyszerészi gondozásnak, mint egészségügyi szolgáltatásnak az árát. Kenéz Zsolt Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 23

A gyógyszertárak támogatáselszámolása – a másik oldalról nézve sok esetben késve, illetve néhány esetben meg sem érkeztek. Ma már az ilyen eset is ritka.

A gyógyszertárak által a betegeknek támogatással kiszolgáltatott gyógyszerek egészségbiztosítási támogatásának elszámolási rendje és az erre kiépített rendszer az elmúlt évek alatt számos, a gyógyszertárak számára nem mindig kedvezô változáson ment keresztül. Ezeket a munkaköröm miatt, volt „szerencsém“ végigélni: a kezdeti idôk ex-lex állapotától fokozatosan jutottunk el a mai, immár jogszabályok által szorosan meghatározott rendszerig. Az utolsó nagy érdemi változásra 1999 októberében került sor: a már korábban is szerzôdéses kapcsolatban levô gyógyszertárakkal egy új jogszabály elôírásai alapján a megyei egészségbiztosítási pénztárak új szerzôdést kötöttek. A támogatás folyósítására azóta a jogszabályban rögzített keretek között, de a gyógyszertár által választott gyakoriság szerint, csak azt követôen kerülhet sor, ha a megyei pénztár elfogadta az elszámolás alapját képezô vényszintû adatállományt. A Fôvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral szerzôdéses kapcsolatban levô gyógyszertárak 80%-a a heti elszámolási gyakoriságot választotta. A heti elszámolású gyógyszertárak nagyobb hányadát a fôvárosiak teszik ki. A Pest megyei patikák nagy része az elszámolást postai úton nyújtja be. Ez kezdetben viszonylag sok problémát okozott. A lemezeket számos esetben egy példányban küldték, amelyek sokszor sérülten érkeztek, lehetetlenné téve ezzel a támogatás elszámolását és így a határidôn belüli kifizetéseket. Az eltelt évek során az ilyen jellegû hibából eredô, késedelmes kifizetésként megélt esetek száma csökkent. A budaörsi postai központ mûködésének megkezdésekor azonban újabb problémaként jelentkezett, hogy az elszámolások 24 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

Az elszámolási gyakoriságtól függetlenül, az elszámolást személyesen behozó vagy beküldô ügyfelek napi száma, az 134/1999. (VIII. 31.) sz. Korm. rend. szerinti napokon viszonylagos állandóságot mutat. Ez azt jelenti, hogy az elszámolási idôszakot követô elsô és második munkanapon a gyógyszertárak mintegy 2/3-ának tb zárása beérkezik pénztárunkhoz. Az elsô napon többnyire (az elszámolási idôszaktól függôen) több-kevesebb idôt kell várakozni, mire az ügyintézésre sor kerül. Az 1. és 3. „dekád” elszámolását követô napok kevésbé zsúfoltak. Rosszabb a helyzet a 2. heti elszámolás leadásakor, hiszen ekkor a heti rendszerességgel elszámolók

A kamatmentes támogatás-elôlegrôl A közforgalmú gyógyszertárak részére az OEP, a tárgyévben egyszer, visszatérítendô, kamatmentes finanszírozási elôleget nyújthat. Az erre irányuló kérelmet a 134/ 1999. (VIII. 31.) sz. Korm. rend. 1. sz. melléklet szerinti nyomtatványon kell kérelmezni, legkésôbb a tárgyév május 31-ig a területileg illetékes MEP-nél, a meghatározott mellékletek csatolásával. Tapasztalataink szerint a legtöbben a kérelmeket az elsô negyedévben nyújtják be, bár nem ritka, hogy még májusban is élnek a kollégák ezzel a lehetôséggel. Viszonymellett megjelennek a havi kétszeri elszámolási gyakoriságot választó gyógyszertárak is. E logika mentén egyértelmû, hogy a leghosszabb sorok a hó utolsó dekádja után alakulnak ki az ügyfélszolgálaton, amikor a havi elszámolók is megjelennek. A második napi ügyfélforgalmat leginkább a nagyszállítók teszik ki, akik elôzetes kérésre összegyûjtik a gyógyszertárak aktuális zárásait és egyszerre hozzák be azokat. Emiatt nem növekszik a személyesen bejövô ügyfelek várakozási ideje, ugyanis olyan rendszert sikerült kialakítani, mely szerint a „nagyszállítók” nem várják meg az általuk behozott elszámolások feldolgozását (bár az általuk behozott elszámolások feldolgozásra is még aznap sor kerül).

A heti elszámolást benyújtók közül talán nem mindenki ismeri azt a tényt, hogy a hó 16-tól 23-ig terjedô idôszak támogatásának kifizetési napja a fent hivatkozott kormányrendelet szerint, független a beérkezés tényleges napjától (feltéve, hogy a jogszabály szerint elôírt napok valamelyikén érkezik meg az elszámolás). A kifizetés utalványozására ugyanis ez esetekben „az elszámolás benyújtása hónapját követô hónap 1– 3. – gyógyászati segédeszköz esetén 1– 6. – banki napján” kerül sor. Így ezen a héten az elsô napi sorban állás teljesen felesleges. A rendelet idézett szakasza magyarázza azt is, hogy a gyógyászati segédeszközökre járó támogatás miért nem mindig azonos napon érkezik a gyógyszertámogatás összegével. Ugyancsak érdemes arra is gondolni, hogy a kifizetést a Pénztár csak utalványozza az Államkincstár felé, a tényleges kifizetést a kincstár teljesíti, méghozzá a kormány rendelete szerint úgy, hogy „A Magyar Államkincstár legkésôbb az OEP támogatás átutalására vonatkozó megbízása átvételét követô napon teljesíti a Giro-rendszer felé”. Az ügyfél bankszámláján történô jóváíráshoz további egy banki munkanapra van szükség. Így alakulhat ki olyan helyzet, hogy az elszámolás átvételét követô 5. munkanapon utalványozott támogatás „szerencsétlen esetben” hétvége, vagy munkalag sok a hibás kérelem (hiányzik a nyilatkozat arról, hogy a gyógyszertár a támogatást teljes mértékben gyógyszerbeszerzésre fordítja, a pénzügyi terv nem negyedéves bontásban készül el stb.). A kérelmek rögzítése után a MEP az igényeket az OEP-hez terjeszti fel, ahol a kérelem benyújtását követô 30 napon belül születik döntés az elôleg folyósításáról illetve a kérelem elutasításáról. A határozat jogerôre emelkedését követô hó 26-án teljesíti az OEP a kifizetést a Magyar Államkincstáron keresztül, melyrôl értesíti a területileg illetékes MEP-et is. Jó tudni, hogy az elôleg összegét az OEP egységesen, legkésôbb december 15-ig, dekádonként egyenlô részletekben, a benyújtott elszámolás alapján járó gyógyszertámogatás összegébôl vonja le. szüneti nap közbe jötte miatt, csak további 4 –5 naptári nappal késôbb jelenik meg a gyógyszertár bankszámláján. Talán mérsékelheti az örökké elégedetlenkedôk indulatait, hogy április közepén költöztek az elszámolás-átvevôk a Teve utcai irodaépületbe. A költözéstôl – gyorsabb nyomtatók rendszerbe állításával – az egy elszámolás átvételére fordított idô csökkent. A gyógyszertári elszámolások feldolgozásával kapcsolatos tapasztalatok: ❖ A „3” szintû hiba (a TB-t terhelô összeg nem lehet negatív; a rekordhossz nem megfelelô volta) száma dekádonként elenyészô.

❖ A „2” szintû hiba (elszámolásból kivont tételek miatt csökkentett összegû kifizetés; a gyógyszertár saját, negatív korrekciós tételei nem megfelelôek, így a benyújtott jelentés összegénél több kerül kifizetésre) aránya dekádonként 10 % körül mozog. ❖ Néhány esetben elôfordul, hogy az elszámolásról lemarad a bélyegzô, az elszámolás mellékletét képezô korrekciós lista

vagy az egyedi engedély fénymásolata. A pótlás kölcsönös segítséggel általában gyorsan megtörténik. A gyógyszertárak és a MEP-ek közötti kapcsolat szakszerûsége és precizitása az elmúlt években rendkívül sokat javult és egyre kevesebb a konfliktus. Sôt, azt tapasztaljuk, hogy a gyógyszerész szakmát érintô politikai és finanszírozási jellegû viták esetén a gyógyszerész kollégák tôlünk érdeklôd-

A gyógyszerek és 1 az UV sugárzás

Napjainkban az egészséghez hozzátartozik a szép bôr. Számunkra pedig a szép bôrt a barna bôr jelenti. Ezért sokat napozunk és szoláriumozunk. Bár a barnaságot gyakran a jó egészség és az aktív, sportos élet jelképének tekintjük, az öncélú lebarnulás valójában kockázatokkal jár. A napfényben, ami körülveszi mindennapjainkat, a teljes UV spektrum megtalálható. A minket érintô napsugárzásnak csak mintegy a 0,5%-a tartozik az UVB tartományba – ami leégést, napfény eredetû bôröregedést és bôrrákot okoz, s aminek szerepe van a szürkehályog kialakulásában –, míg legalább az 5%-a képviseli az UVA-t. Az UVB fotonok 90 %-át a felhám kiszûri, de az UVA fotonok mélyebbre hatolnak a bôrben – mintegy fele eléri, illetve túlhaladja az epidemisz alsó határát –, és feltételezések szerint fokozzák az UVB sugárzás károsító hatását. A szoláriumok is általában UVA fényt alkalmaznak, így használatukat ajánlatos elkerülni! De hogyan lehet összefüggésbe hozni a gyógyszereket a napsugárzással? A gyógyszert szedô betegek – akárcsak a nem szedôk – állandó napfénynek vannak kitéve. A napsugárzásnak vannak jótékony és káros hatásai is egyaránt. Jótékony hatása például a D-vitamin képzôdés elôsegítése. Ebbôl a szempontból nagyon fontos szerepet tölthet be a nyári napozás. A számos káros – fentebb is említett – hatás mellett fontos megemlíteni a napfény és a gyógyszerek kölcsönhatása által kialakult fényérzékenységet, melyet a szakirodalom fotoszenzitizáló hatásként nevesít. A fotoszenzibilitás kifejezés általánosságban a fény hatására kialakuló, szokásostól eltérô bôrreakciót jelöli. Ennek intenzitása azonban egyénrôl egyénre

nek és nekünk mondják el a félelmeiket és a panaszaikat. Bizalmukra a továbbiakban is szeretnénk rászolgálni és segíteni önöket a precíz munkavégzésünkkel. De Önöknek is tudniuk kell: a jogszabályoknak és az elôírásoknak mi nem az alkotói, hanem a végrehajtói vagyunk.

Nádházi Mária Fôvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár

széles határok között változik. A károsodás mértéke azonban nemcsak az adott gyógyszer fotoszenzitizáló hatásának erôsségétôl, hanem a kezelés idôtartamától, a szer napi dózisától és a fényexpozíció mértékétôl is függ.

Néhány szó a kutatásról A fotoszenzitizáció kutatása az 1960-as években indult el. 1967-ben Dániában figyeltek fel arra, hogy az illatosított szappan szokatlan bôrelváltozásokat okoz. Szintén 1967-ben angol kutatók leírták, hogy a szantálfaolaj-tartalmú fényvédôkrémek és arckrémek fotoallergiát váltanak ki. A 60-as évek végén francia kutatók igazolták a fényvédô krémekben levô bergamott olaj fotoszenzibilizáló hatását. Ez az olaj Oleum bergamottae néven hivatalos volt a IV. és V. Gyógyszerkönyvben, és napolajat készítettek belôle akkor gyógyszerészek. Német gyógyszerészek fotoszenzibilizáló anyagok egész sorát igazolták parfümökbôl és fogamzásgátló tablettákból. 1972-ben amerikai kutatók megfigyelték, hogy a fény hatására aktiválódó anilinszármazékokat tartalmazó anyagok használatakor csalánkiütés, dermatitis és korpásodás alakul ki.

Fényérzékenyítô gyógyszerek A gyógyszerek fényérzékenyítô hatását a különbözô gyógyszercsoporton keresztül ajánlatos vizsgálni. Az antidepresszáns szerek csoportjába tartozó – Magyarországon is forgalmazott – gyógyszerek nagy részének a betegtájékoztatójában nem szerepel az adott gyógyszer fotoszenzitív hatása. Ilyen például az imipramine tartalmú Melipramin, a dibenzepin tartalmú Noveril, a maprotiline tartalmú Ludiomil, a fluoxetine tartalmú Prozac, a citalopram tartalmú Seropram, a paroxetine tartalmú Paroxat és a Seroxat és a fluvoxamine tartalmú Fevarin. Ezekkel szemben áll az a néhány antidepresszáns szer, melynek betegtájékoztatójában szerepel a figyelemfelhívás: a clomipramine tartalmú Anafranil, a sertaline tartalmú Zoloft és a Hypericum extract tartalmú Remotive. Van olyan készítmény, amelynél az Országos Gyógyszerészeti Intézet Hivatalos Kiadványában, a Gyógyszerkompendiumban megtalálható a figyelemfelhívás a fotoszenzitizációra, ugyanakkor a betegtájékoztató nem figyelmeztet erre. A depressziós betegek számára a fény önálló kezelésre is alkalmas, de nem szabad elfelejteni, hogy ennek a fénynek UV sugárzás nélküli fénynek kell lennie. A téli depresszióban szenvedôk 70-80%-a jól reagál a fényterápiára. A második csoport a fogamzásgátlók csoportja. A fiatal lányok körében ez a legelterjedtebb fogamzásgátlási módszer, ugyanúgy Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 25

szer fotoszenzitív hatása: a diclofenac hatóanyagú Diclac és a Diclac gél, az Olfen és az Olfen gél, a Voltaren és a Voltaren emulgél, a Diclofenac és a Flector, amikkel szemben megtalálható a figyelemfelhívás a Diclofenac gél, a Flector EP gél és a Cataflam esetében. Szintén nincs figyelemfelhívás a piroxicam tartalmú Erazon krém, a Hotemin, a Piroxicam, a Piropheum készítményeknél, a naproxen tartalmú Naproxen és a Naprosyn gyógyszereknél és még sorolhatnánk. A szisztémás fertôzés ellenes szereknek körülbelül az 50 %-ánál van figyelemfelhívás, a kardiovascularis szereknek csak a 25 %-ánál tesznek említést a szerek fényérzékenyítô hatásáról. A bôrgyógyászati készítmények közül is csak 50%-nál jelölik a fotoszenzitihozzátartozik az életükhöz, mint például a szórakozás. Ha már szórakozás, akkor legyen ápoltság. Ehhez hozzátartozik a szép bôr, a barnaság, amit napozással, szoláriumozással érnek el. De vajon eszükbe jut-e a jólesô melegséget érezve az elôzô nap bevett tablettájuk? Elolvasták-e a betegtájékoztatót, amiben megtalálható a fényérzékenyítô hatásra való figyelemfelhívás?! Tudják-e, hogy a tabletta fotoszenzitív hatására sötét foltok, melazmák jelennek meg, melyek hasonlítanak a terhesség alatt jelentkezô foltokra? Ha napfény éri ôket, besötétednek, ha abbahagyják a tabletta szedését, akkor lassanként eltûnnek. Tehát egyetlen módszer ezek elkerülésére a megelôzés: vagy nem napoznak, vagy nem szednek fogamzásgátlót. De mi lesz akkor a nem kívánt terhességgel…? A leggyakoribb panasz, amivel az emberek a gyógyszerészükhöz fordulnak, az a fájdalom. A fájdalomcsillapító szerek 90 %-ának

vitást, míg a fényérzékenyítô szemészeti készítményeknél egyik betegtájékoztatóban sem szerepel azok fényérzékenyítô hatása. De akkor honnan tudja a beteg az adott gyógyszer hatásait, mellékhatásait? Nos, nincs más feladata, mint „a kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelôorvosát, vagy gyógyszerészét“! Végül meg kell még említenünk néhány fényérzékenyítô hatású gyógy- és fûszernövényt, úgy mint a cickafarkot (Achillea collina), az orbáncfüvet (Hypericum perforatum), a pohánkát (Fagopyrum esculentum) és a petrezselyemet (Petroselinum crispum). Megoldásképpen javasoljuk a betegnek a napfény kerülését és védôruházat viselését. A fényvédô krémek is segítséget nyújthatnak, de nem teszik feleslegessé a napfény kerülését. A legfontosabb teendô azonban a fényérzékenyítô anyagok és a fényexpozíció kerülése. Ha a kezelésre más módszer nincs, a megelôzés módja az, hogy a tünetek megjelenésekor felfüggesztjük a készítmény szedését. a betegtájékoztatójában nem szerepel az adott gyógyszer fényérzékenyítô hatása és itt – elôször – vény nélkül kapható gyógyszerekkel is találkozhatunk. Fényérzékenyítés szempontjából a Magyarországon forgalomban levô fájdalomcsillapító szerek közül az alábbiaknak a betegtájékoztatójában nem szerepel az adott gyógy-

Nagy Róbertné 1 A MOSZ Ifjúsági Fórumán 2004 októberében Siófokon elhangzott elsô helyezett elôadás alapján

Felhívás

ban, gyógyszer-kereskedelemben, kutatólaboratóriumokban, valamint a gyógynövény-forgalmazás területén.

Gyógyszertári asszisztensképzés indul a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán 2005 októberétôl. Az oktatás félévenként 4-5 hetes oktatási modulokban történik Karunk oktatóinak részvételével, kiválóan felszerelt elôadótermeinkben és laboratóriumainkban. Igény szerint korlátozott számban kollégiumi férôhelyet is tudunk biztosítani a képzési modul idôtartamára.

Jelentkezését a következô címen 2005. szeptember 30-ig fogadjuk: Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Dékáni Hivatal, Szeged, Zrínyi u. 9. 6720.

A 2 éves (4 féléves) iskolarendszeren kívüli szakképzés (OKJ szám: 52 5052 01) elvégzésével a képesített gyógyszertári asszisztens a gyógyszerellátás területén a gyógyszerész irányítása mellett részt vesz a szakellátásban, segíti, illetve kiegészíti a gyógyszerész munkáját a közforgalmú és intézeti gyógyszertárakban, gyógyszerraktárak-

A képzés díja 280 000 Ft (70 000 Ft/félév).


Várjuk szeretettel azokat az érdeklôdôket, akik a gyógyszerellátásban szeretnének elhelyezkedni, vagy rendelkeznek munkahellyel és szakképesítést szeretnének szerezni.

Jelentkezéséhez mellékelje a következôket: önéletrajz, érettségi bizonyítvány másolata, 2 db 4x6 cm fénykép. További részletek iránt a következô címen és telefonszámon lehet érdeklôdni: Dr. Csóka Ildikó, SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet, Szeged, Eötvös u. 6. 6720; Tel.: 62-546162, email: [email protected]

A társaságok pénzeszközei és felhasználásuk I. rész Az elôzô írásokban áttekintettük az éves beszámoló részeit, tartalmának értelmezését, az elkészíttetésével kapcsolatos üzletvezetôi teendôket, a beszámolók elkészítéséhez szükséges belsô szabályzatokat, a gyógyszertárak és a könyvelési szolgáltatók kapcsolatának lehetôségeit. Az éves beszámolók összeállítása során a teljesítmény elv kerül alkalmazásra, vagyis a bevételek és a ráfordítások elszámolása elválik a tényleges pénzbevételektôl, illetve pénzkiadásoktól. A társaság tényleges pénzeszközeinek alakulása, annak állományváltozása külön figyelmet érdemel, annak érdekében, hogy a kötelezettségeink kifizetéséhez szükséges pénz pontosan, a szükséges határidôre, a társaság rendelkezésére álljon. A mostani írás célja, a gyógyszertári vállalkozásban keletkezett pénzeszközök és felhasználásuk áttekintése, az operatív pénzügyi döntések meghozatalának elôsegítése.

1. A pénzeszközök forrásai és felhasználásai, cash flow kimutatás A gazdálkodáson belül három alapvetô tevékenység különíthetô el: a folyamatos mûködés, a befektetés és a finanszírozás. A gyógyszertárat mûködtetô gazdasági társaságok alapvetô jövedelemtermelô tevékenysége a kiskereskedelmi körülmények közötti (lakossági) gyógyszerellátás. A befektetési tevékenység a hosszú élettartamú eszközök (a mérlegben alkalmazott megnevezéssel befektetett eszközök) beszerzése és értékesítése. A finanszírozás az a tevékenység, amelynek eredményeként változások következnek be a társaság saját és idegen tôkéjének értékében, összetételében. Egyszerûbben fogalmazva a finanszírozási döntések meghozatalakor alakul ki, hogy az adott beruházást (befektetett eszköz beszerzést) milyen mértékben fizeti ki a társaság a saját pénzébôl (saját tôkébôl), milyen mértékben vesz fel beruházási hitelt (hosszúlejáratú kötelezettség), milyen mértékben juthat pályázati vagy egyéb támogatásokhoz (egyéb bevétel). A három gazdálkodási folyamat közti közvetítést, a folyamatok összhangját a pénzeszközök biztosítják.

A pénz, mint az alapvetô gazdálkodási folyamatok összekötôje Folyamatos mûködés Befektetés Pénzeszköz

Finanszírozás

A gyógyszertári vállalkozás pénzeszközeinek növelését a gyógyszer értékesítésen túl, a társaság alaptôkéjének megemelése (saját tulajdonosi forrás) és a hosszú távú kötelezettségvállalás (beruházási hitel) jelentheti, valamint a már meglévô ingatlanok, gépek ész egyéb eszközök értékesítésébôl befolyó pénz.

A pénzeszközök felhasználása osztalékfizetésre, a hosszú lejáratú kölcsönök visszafizetésére, új eszközök beszerzésére, más vállalkozásokba történô befektetésre, értékpapír vásárlásra, és a folyamatos mûködés költségeinek kifizetésére (bér, rezsi…) történik. A vállalkozásba be- és kiáramló pénzeszközök forrásait és felhasználásait, a pénzeszközök állományában az adott idôszakban bekövetkezô változásokat a cash flow kimutatás mutatja be. A cash flow kimutatás a vállalkozás mérlegének és eredmény kimutatásának az adataiból elkészíthetô. Cash Flow kimutatás: Sorszám 1 2 3=1+2 4 5 6 7 8 9=4+5+6+7+8 10 11 12 13=10+11+12 14=3+9+13 15 16 17=15+16 18=14+17 19 20 21 22 23 24=19+20+21+22+23 25=18+24

Megnevezés Adózott eredmény Értékcsökkenési leírás 1. Bruttó cash flow Készletek változása Értékpapír-állomány változása Vevôkövetelések változása Forgóeszközök (vevô és pénz nélkül) változása Aktív idôbeli elhatárolások változása 2.1 Mûködés pénzszükséglete Céltartalékok változása Szállítók változása Rövid lejáratú kötelezettségek változása 2.2 Mûködésbôl származó források 3. Nettó cash flow Befektetett eszközök változása Tárgyévi értékcsökkenési leírás 4. Befektetési tevékenység pénzáramlása 5. Nettó cash flow finanszírozási tevékenység nélkül Saját tôke változása Tárgyévi mérleg szerinti eredmény Hosszú lejáratú hitel, kölcsön változása Rövid lejáratú hitel, kölcsön változása Passzív idôbeli elhatárolások változása 6. Finaszírozási tevékenység pénzáramlása 7. Pénzeszközök állományváltozása

Általánosságban kijelenthetjük, hogy a társaság pénzeszköz-állományának változása egy adott idôszakra vonatkozóan, a nyitó- és a záró idôpont követelés és kötelezettség, illetve eszköz- és forrásállomány változásainak a függvénye.

Pénzeszközeinkre növelô hatással vannak, tehát a pénz forrásai, ha az idôszakban a kötelezettségeink nônek, például ✥ hitelt veszünk fel, ✥ a nyitó idôponthoz képest a záró idôpontban nagyobb a nagykereskedôk felé a tartozásunk, vagy eszközeinkben csökkenés következik be, például ✥ értékesítjük a cégautót, ✥ a nyitó idôponthoz képest a záró idôpontban kevesebb a vevôi követelés állományunk, vagyis a kinnlevôségeinket a vevôk kifizették. Pénzeszközeinkre csökkentô hatással van, tehát a pénz felhasználás, ha az idôszakban kötelezettségeink csökkennek, például ✥ hitelt törlesztünk, ✥ a nyitó idôponthoz képest a záró idôpontban kisebb a nagykereskedôk felé a tartozásunk, vagy eszközeinkben növekedések következnek be, például ✥ új számítástechnikai eszközöket, patikabútort stb. vásárolunk, ✥ a nyitó idôponthoz képest a záró idôpontban nagyobb a vevôi követelés- állományunk, vagyis a kinnlevôségeink nôttek. Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 27

A fentiekbôl látható a társaság pénzeszközeinek alakulása, s az, hogy a hatékony pénzgazdálkodás csak a folyamatok rendszeres figyelemmel kísérésével valósítható meg. A pénz idôértékét figyelembe véve a pénzzel kamatjövedelem biztosítható. Törekedni kell arra, hogy a társaság átmenetileg szabad pénzeszközeivel ezt a jövedelmet realizáljuk, például betétlekötéssel, rövid lejáratú értékpapír vásárlással vagy egyéb módon. Az alábbi pénzforgalmi terv táblázat (vagy tartalmilag hasonló séma, amelynek alapvetô összefüggése: Bevételek – Kiadások = Pénzeszközök) alkalmazása segítséget nyújthat a társaság napi likviditásának zavartalan biztosítására. Sorszám Megnevezés Idôszak 1 Pénztár nyitóállomány 2 Bankszámla nyitóállomány 3=1+2 Pénzeszközök nyitóállománya összesen Folyamatos mûködésbôl származó bevételek 4 Gyógyszer-értékesítés bevétele 5 Kamat és kamatjellegû bevételek 6=4+5 Folyamatos mûködés bevételei összesen Folyamatos mûködésbôl származó kiadások 7 Szállítói áru és szolgáltatások kifizetései 8 Személyi jellegû kifizetések 9 Kifizetések a mûködés egyéb ráfordításaira 10 Kamat és kamatjellegû kifizetések 11 Kifizetés nyereségadóra 12 Kifizetés osztalékra 13=7+8+9+10+11+12 Folyamatos mûködés kiadásai összesen Pénzbevétel folyamatos mûködésbôl, 14=6-13 folyamatos mûködés pénzárama Befektetésekbôl származó bevételek 15 Pénzbevétel tárgyi eszközök értékesítésébôl Pénzbevétel befektetett pénzügyi eszközök 16 értékesítésébôl (részvény)

17 Osztalékbevétel 18=15+16+17 Befektetések bevételei összesen Befektetésekbôl származó kiadások 19 Kifizetések tárgyi eszközök beszerzésére Kifizetések pénzügyi befektetésekre (részvény, 20 üzletrész) 21=19+20 Befektetések kiadásai összesen Pénzbevétel befektetésekbôl, befektetések 22=18-21 pénzárama Finanszírozásból származó bevételek 23 Pénzbevétel értékpapír kibocsátásból Pénzbevétel hosszú lejáratú kötelezettség vállalásokból 24 (hitelfelvétel) 25 Pénzbevétel a jegyzett tôke megemelésébôl 26=23+24+25 Finanszírozások bevétele összesen Finanszírozások kiadásai 27 Kifizetések kibocsátott saját értékpapír visszavásárlásra 28 Kifizetések hosszúlejáratú kötelezettségek törlesztésére 29 Kifizetések pénzügyi lízing kötelezettségekre 30=27+28+29 Finanszírozások kiadásai összesen Finanszírozások bevételei, finanszírozások 31=26-30 pénzárama 33=+22+32 Befektetések és finanszírozások pénzárama 34=3+14+33 PÉNZESZKÖZÖK ZÁRÓ ÁLLOMÁNYA

A fentiekben bemutatott séma elsôsorban a rövid távú pénzügyi intézkedéseket segíti. A táblázat elônye, hogy viszonylag egyszerû és könnyen áttekinthetô, ugyanakkor ez jelenti a hátrányát is, mivel a fentiekbôl nem látható az eszközök és a források szerkezete és nagyságrendje, nem tájékoztat a vállalkozás hitelképességérôl. A vállalkozás hosszabb távú beruházási döntéseit elôsegítô séma a cikk következô részében kerül bemutatásra.

Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô

Új elnök a világ vezetô OTC gyártóit tömörítô szövetség élén

Diabetes gondozás gyógyszertárakban

Augusztus 1-jétôl a Boehringer Ingelheim Consumer Health Care üzletágának vezetôje, Hans Regenauer vette át a több mint 50 OTC gyógyszergyártó és disztribútor tagvállalatot tömörítô, és mind az 5 kontinenst képviselô World Self-Medication Industry (WSMI), a vény nélkül kapható készítményeket gyártók világszervezete elnökségét. Kijelentette, hogy a Boehringer Ingelheim elkötelezett a fogyasztók saját egészségéért vállalt felelôssége erôsítéséért a minôségi, biztonságos és hatásos OTC termékek forgalmazásán keresztül.

csoportok attól félnek, hogy elvesztik az egészségügyi rendszer feletti befolyásukat. De az európai emberek készek saját egészségükért felelôsséget vállalni, és ezt támogatni kell.

Tisztelt Gyógyszerész Kollégák!

A WHO kezdeményezései az egészségügyi dolgozók jövôbeli szerepérôl, illetve az öngyógyítás szerepérôl a szív- és érrendszeri betegségekben, jó irányba mutató kezdeményezések, de további új programokra lenne szükség, például a fájdalomcsillapítás területén.”

A diabetes gyógyszerészi gondozás hazai megvalósításának elôkészítô folyamata lezárult. Keressük azokat a gyógyszerész kollégákat és gyógyszertárakat, akik/amelyek a hamarosan megkezdôdô egy éves modellprogramban részt kívánnak venni.

Idén közösen tartotta éves ülését júniusban, Genfben a WSMI és az Association of the European Self-Medication Industry (AESGP), az európai OTC gyártók szövetsége. A konferencia fókuszában a versenyképes OTC iparág egészségügyi partnerré válásának szükségessége állt.

Európában sikerült konkrét javaslatokat elfogadtatni az OTC ipar versenyképességének javítására. Ilyen például a nem támogatott gyógyszerek gyártói számára biztosított szabad ár kérdése, az OTC gyógyszerek reklámozhatósága, a vényköteles státuszból vénynélküli státuszba történô átsorolás átlátható és gyors mechanizmusa, a rugalmas márkanév politika (pl. különbözô hatóanyagok közel azonos márkanév alatt), valamint a hagyományos növényi gyógyszerek adekvát értékelése. A megállapodásokat azonban nem egyszerû nemzeti szinten a gyakorlatban is megvalósítani.

Dr. Alessandro Banchi, a Boehringer Ingelheim igazgatótanácsának elnöke, az OTC ipar egyik vezetô képviselôje hangsúlyozta az öngyógyítás elismerésének és politikai támogatásának a hiányát. Mint mondta, a kormányszervek és egészségügyi hatóságok általában vonakodnak a proaktív öngyógyító politika kialakításától. Elképzelhetô, hogy például az egészségbiztosítási 28 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

(MOSZ info)

Kérem az érdeklôdô gyógyszerészeket, hogy írásos jelentkezési szándékukat juttassák el a következô címre: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: 06 1 236-09-74 Fax: 06 1 239-03- 49 E-mail: [email protected]

Dr. Samu Antal MOSZ elnök

Mi újság a gyógyszervilágban? FDA-párti ítélet az USA-ban Egy amerikai fellebbviteli bíróság jóváhagyta egy alacsonyabb szintû bíróság elutasító ítéletét: a Teva Pharmaceutical Industries fellebbezésében azért folyamodott, hogy már a szabadalmi védettség megszûnését követô száznyolcvan napban is forgalmazhassa más cégek termékeinek generikumait. A döntés értelmében ezzel a lehetôséggel továbbra is csak az eredeti gyártó élhet (az adott ügyben a Pfizer és más gyógyszergyárak). A Teva kérte, hogy az FDA, ellentétben eddigi politikájával, tiltsa meg a Pfizernek, hogy a szabadalmi védettség megszûnését követô száznyolcvan napos kizárólagos forgalmazási idôszakban értékesítse egy epilepsziagyógyszer, a Neurontin (hatóanyag: gabapentin) generikumát. A hatóság rámutatott: nincs joga ilyen lépésre, mert korábban már engedélyezte gyógyszergyártók effajta tranzakcióit. A Teva elsô keresetét az alacsonyabb szintû bíróság januárban utasította el. Egyes elemzôk úgy vélik, hogy a 180 napos kizárólagosság ellentétes a szabad verseny szellemével, de úgy gondolják, ez a helyzet a közeljövôben nem fog változni. Lehetséges, hogy az amerikai Generikus Gyógyszergyártók Szövetsége nem adja fel a harcot. Scrip, június 27. Kínai céget vett a Stada A németországi központú Stada Arzneimittel 3,5 millió euróért 58 százalékos üzletrészt vásárolt egy kínai gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalatban, a Beijing CenterLab Pharmaceutical Company-ben (BPC). A tranzakció célja, hogy erôsítse a Stada pozícióit a kínai gyógyszeripari piacon, ahol két céggel, a Stada Pharmaceuticals (Asia)-val és a Health Vision Enterprise-szal máris jelen van. A Stada három legnagyobb külországi piaca egyébként Belgium, Olaszország és Franciaország 21,1 – 20,6 – 16,1 milliós forgalommal, illetve az utolsó negyedévben 53, 31 és 27 százalékos növekedéssel. Gyengébben szerepelt a cég az Egyesült Államok piacán, ahol eladásai 36 százalékkal 7,3 millió euróra estek vissza – az árverseny és a kisebb árrések miatt. A társaság portfoliójának kibôvítését tervezi, és nemrégiben két indiai céggel, a Strides Arcolab-bel és az Orchid Chemicals & Pharmaceuticals-szel kötött megállapodást, melynek értelmében ezek az amerikai piacra gyártanak majd generikumokat. A Stada teljes forgalmának 45,5 százaléka, 111,5 millió euró származott belföldi eladásokból – ez 8 százalékkal haladta meg az elôzô negyedévit. Generikus és originális termékeinek forgalma 18 százalékkal 174,8, illetve 34 százalékkal 52,8 millió euróra nôtt, speciális gyógyszerei ugyanakkor a kórházi árverseny hatására szerény, 5,9 milliós értékben fogytak. (A speciális


szerek, például a rákgyógyszerek különleges indikációjú, illetve speciális elôírások szerint forgalmazott, gyakran szakosodott kórházakban alkalmazott medicinák.) Scrip, július 1.

Új spanyol gyógyszerrendelési modell A Samfyc – a családok és közösségek gyógyszerellátásának javításán munkálkodó spanyol szervezet – új gyógyszerrendelési modellt dolgozott ki. A tervezet igazodik a madridi egészségügyi minisztérium megfelelô reformelképzeléseihez, amelyek egy „stratégiai terv” részét alkotják, de további pontosításai várhatók. A Samfyc-koncepció – a nemzeti egészségügyi rendszer keretei közt – megengedné egyszerre egynél több gyógyszer felírását, krónikus betegek esetében akár három hónapra elegendô adagban is, mondván, hogy „a modern gyógyászat ritkán alkalmaz egyetlen szert”. Szükségesnek tartanák, hogy receptjük mellé a betegek az állami egészségügyben ugyanúgy írásos tájékoztatót kapjanak a medicinák felhasználásáról, ahogyan a magánorvosok és -intézmények páciensei. Hangsúlyozta: fontos volna, hogy a papír-vényeket elektronikus receptekkel váltsák fel, ez ugyanis csökkentené az egy betegre fordítandó idôt. A váltás jogszabályi hátterét már 2003-ban megteremtették. Ezzel párhuzamosan a minisztérium bejelentette, hogy egész Spanyolországra kiterjeszti „Prescription 21” elnevezésû elektronikusrecept-projektjét, hogy a rászorulók közvetlenül a gyógyszertárakban kaphassák meg a szükséges ellátmányt. Scrip, július 7. A Pliva átvált a generikumokra A Pliva gyógyszergyártó úgy döntött, kivonul az originális gyógyszerek piacáról, s a generikumokra koncentrál. A zágrábi központú horvát cég kihasználja nemzetközi elismertségét, amelyre a kutatásban és fejlesztésben tett szert, ráadásul az e területen korábban eszközölt befektetései is kezdenek „termôre fordulni”. A Pliva eladta a túlmûködô hólyag kezelésére alkalmazott Sanctura (hatóanyag: trospium chloride) jogait – a szert eddig amerikai leányvállalatuk, az Odyssey Pharmaceuticals forgalmazta. A következô néhány hónapban tervezik az Odyssey maradék szabadalmi védelem alatt álló szereinek értékesítését is, bár nem szükségképpen a Sanctura megvásárlójának adnák el ôket. A Pliva a múlt év végén revízió alá vette a Sanctura helyzetét (azaz az eladásokat és a költségeket), és megállapította, hogy a szer forgalmazása 93 millió dolláros deficitet okozott. A vállalat nemrégiben átszervezte a védett gyógyszereket gyártó, illetve létrehozta gene-

rikumokat elôállító részlegeit – ennek nyomán mérték fel az utóbbi két év gazdasági eredményeit. 2004-ben a cég generikumokból/védett szerekbôl szerzett bevétele – 9,9 százalékkal 704,1 millió dollárra nôtt, illetve – 13,2 százalékkal 225,3 millió dollárra esett vissza, miközben az összes bevétel némi (4,9 százalékos) növekedéssel elérte az 1,1 milliárd dollárt. Az originális-részleg mûködési nyeresége (az ún. operating profit) 38,1 millió dollárt tett ki, azaz a vállalat teljes, 166,3 milliós operating profitjának 23 százalékát alkotta, a generikumok ezzel szemben a 60,7 százalékát. A 166,3 millió dollár mindenesetre 12,1 százalékkal maradt el az elôzô évitôl. A Pliva szerint az originális részleg jövedelmei termékeladásokból és az azithromycin royaltyjainak értékesítésébôl származtak. A védett termékek amerikai piacáról való kivonulással a Pliva számos más vállalat példáját követi. Scrip, július 20.

Japán nagykereskedelmi cégek háborúja A japán gyógyszer-nagykereskedôk sikeres elsô negyedévet zárhattak: eladásaikat kedvezôen befolyásolta az erôs influenza- és allergiaszezon. Egészében véve azonban nincs okuk különösebb elégedettségre, mert állandó teherként nehezedik rájuk az éles konkurenciaharc, valamint a kórházak újabb és újabb árengedmény követelése. Ez, valamint a 2004. áprilisi általános árcsökkentés hatása okozza, hogy a nagykereskedôi árak, illetve árrések alacsonyabbak a számukra kívánatosnál, rontva a szektor már amúgy is csekély jövedelmezôségét. A regionális nagykereskedelmi cégek felvásárlása (az országos piac mind teljesebb lefedése céljából) tavaly is rohamléptekkel folytatódott, és várhatóan folytatódni is fog. A folyamat tempóját mutatja, hogy míg a szigetországban öt éve 217 ilyen vállalat mûködött, számuk jelenleg már csak 142. Várható, hogy az idén stabilizálódik a szektor bruttó nyeresége, ámbár valószínû, hogy a forgalom ingadozása eltart egészen a 2006. áprilisi, kétévenként esedékes árcsökkentésig. A Mediceo októberben egyesülni készül a Paltac-kal, az Alfresa pedig részvénycsere útján hamarosan megszerzi a Seiwa Sangyot, egy regionális nagykereskedôcéget. A Suzuken erôsíteni akarja üzleti kapcsolatait a Sankyoval (amely októberben a Daiichivel készül összeolvadni), s az év végén új disztribúciós központot nyit Tokió körzetében. Scrip, július 25.

EU kutatásfinanszírozás: tovább az amerikai úton! Negyvennégy – összesen több százezer kutatót – képviselô szervezet intézett közös felhívást az EU kutatási ügyekben is illetékes minisztereihez, szorgalmazva, hogy biztosítsák az új Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) függetlenségét és a tudományos alapkutatások fellendítéséhez szükséges anyagi eszközöket. A szervezetek szerint az ERC-nek kulcsszerepet kell játszani a földrész versenyképességének illetve innovációs lehetôségeinek növelésében, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa maradéktalanul élhessen esélyeivel a világgazdaság tudás-

alapú szektorában. Az ERC szervezése immár három esztendeje folyik, a kutatók pedig azt szeretnék, hogy az EU-adminisztráció végérvényesen tisztázná a mûködésével kapcsolatos még nyitott kérdéseket, elkötelezné magát hathatós anyagi támogatása mellett és megfelelô formában szavatolná függetlenségét. A szándékok szerint a Tanács erôsíti Európa tudományos alapjait, ösztönzi a kutatókat, éspedig úgy, hogy ebben nem gátolják sem a létezô nemzeti finanszírozási rendszerek, sem a célorientált EU-keretprogramok. A felhívást a Kezdeményezés az Európai Tudományért (Initiative for the Science in Europe, ISE) tette közzé – a fórum tudományos társaságokat és organizációkat tömörít –, amely szorgalmazza az alapkutatásokat, valamint a tudomány érdekeinek erôs és független képviseletét az európai politikai döntéshozatalban. Az ISE szerint a Tanács költségvetésének rövid idôn belül el kell érnie az évi 1,5-2 milliárd eurót, másként érzékelni sem lehet majd a mûködését. (Az állítás hivatkozási alapjául szolgál, hogy az USA Nemzeti Egészségügyi Intézeteit és a Nemzeti Tudományos Alapítványát évente 28 illetve 5 milliárd dollárral finanszírozzák, ami illusztrálja, mi szükséges az egy egész kontinensre kiterjedô hatáshoz.) Az ISE-felhívást megfogalmazó szervezetek közt szerepelt az Európai Biotechnológiai Szövetség, az Élettudományok Európai Fóruma, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, az Immunológiai Intézetek Európai Hálózata, és az Európai Génterápiás Társaság is. Scrip, július 27.

Hamisgyógyszer-elhárítás Angliában Az Egyesült Királyság Gyógyszer- és Gyógyászati-termék Regulációs Ügynöksége (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency – MHRA) rendészeti részlege a közegészség védelmén belül a legális gyógyszerellátás láncolatát védelmezi és kulcsszerepet játszik az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban. A szervezet legfontosabb feladata, hogy küzdjön az engedélyezetlen olcsó/ingyenes (humanitárius akciók keretében a betegeknek juttatott) gyógyszerek és gyógynövény alapú készítmények, a gyógyszerhamisítványok, az illegális internetes kereskedés, az illegális nagykereskedelmi import ellen és elômozdítsa a legális szerek biztonságos használatát. Az MHRA Európában az egyetlen regulációs ügynökség, amelynek saját felderítô és rendészeti egységei vannak, s amelyek bûnügyi nyomozást folytatnak a gyógyszertörvények megszegôi ellen. Az ügynökség vezetôje egy londoni konferencia után kijelentette: a gyógyszerszektor szereplôinek – gyártóknak, kereskedôknek, gyógyszerészeknek – nemcsak a bûncselekmények leküzdését kell segíteniük, hanem a nagyközönséget is tájékoztatniuk illetve „képezniük” kell. Az MHRA egyébként a honi és külföldi igazságszolgáltatással is együttmûködik. Az Egyesült Királyság egészségügyi minisztere szerint a pácienseknek a hamisítványokkal kapcsolatos felvilágosítása a tárca céljaival ellentétes hatást vált ki, mert aláássa a brit gyógyszerforgalmazás szervezete iránti köz-

bizalmat. A nagyközönség, úgymond, hiába igyekszik leleplezni a hamisításokat, mert a jól sikerült másolatokat a gyakorlatlan szem nem képes megkülönböztetni az eredeti termékektôl, sôt még a képzett szakemberek is törvényszéki laboratóriumok szakvéleményeire kénytelenek hagyatkozni. Rámutatott ugyanekkor, hogy az MHRA internetes kampányt indított a fogyasztók tájékoztatására, amelynek keretében óva intik ôket az internetes vásárlásoktól, a világhálón ugyanis a gyógyszereket kínáló webhelyek többségét skrupulusoktól mentes üzérek üzemeltetik. Mint közölte, folynak egy felvilágosító kampány elôkészületei, amelylyel az illegális utakon gyógyszereket vásárlókat igyekeznek elérni. Angliában legutóbb egy olyan elkövetô ellen folytattak le eljárást, aki 22 ezer hamis Viagra tablettát adott el: 150 óra közhasznú munkára és 1250 angol font pénzbírságra ítélték. Scrip, július 28.

Vénynélküli fájdalomcsillapítók: tények és trendek Az európai piacon a vény nélküli (OTC) fájdalomcsillapítók forgalmának növekedése várhatóan továbbra sem haladja meg az évi 2 százalékot – írja a Scrip.

1. Az indikációk körének bôvítése: ebben az esetben vezetô márkákat sorolnának be a fájdalomcsillapító indikációs körbe, ezzel is segítvén a fogyasztók speciális igényeinek kielégítését (hát- és ízületi fájdalmak és menstruációs fájdalmak enyhítésére, illetve bizonyos gyermekgyógyászati alkalmazások céljából). 2. A kategóriák kitágítása: az általános hatású fájdalomcsillapítók analgetikus és lázcsillapító hatását kihasználnák az influenza és a megfázás kezelésében is, oly módon, ahogyan egy-egy termékével a Boots és a Wyeth is teszi. 3. Új variációk alkalmazása: e kevésbé látványos megoldás esetében a vállalatok a fogyasztói igények kielégítése és saját vényköteles gyógyszereik „leváltása” érdekében megfelelô módon kibôvítik OTC-termékcsoportjaikat. A jelentés foglalkozik a trendekkel, és bizonyos prognózisokkal is szolgál. Megjósolja például, hogy a kereslethez igazodik majd a fogyasztói márkák száma, a gyártók pedig még inkább odafigyelnek majd a páciensek igényeinek teljes kielégítésére. A folyamat tulajdonképpen már meg is indult (és a mostani angliai állapotokat vetíti elôre). Még inkább felgyorsul majd, ha Európa többi részeiben is konszolidálódik a nagybani piac és tovább bôvül a gyógyszertári hálózat. Scrip, július 29.

A piacot egy elemzés szerint ezután is két gyógyszertípus uralja majd: a nagy innovatív márkák, és az egymással versenyzô árakon terített generikumok. Bár e termékek növekedési kilátásait befolyásolják bizonyos közös tényezôk, az európai fájdalomcsillapító-piac nem homogén, és az egyes országokban érvényesülô trendek a helyi viszonyok hatását tükrözik. Francia- és Spanyolországban az OTC fájdalomcsillapítók forgalmát elsôsorban receptköteles megfelelôik fogyasztása befolyásolja, Németországban viszont nagyobb a fogyasztók mozgástere, a piacon ugyanis a stabil helyzetû OTC-k dominálnak. Lengyelországban az „emberbaráti” árú helyi márkák a legnépszerûbbek, melyek az évek során több importszert is kiszorítottak. A fájdalomcsillapítók forgalmának növekedése egyébként minden kategóriában lelassult, ami elsôsorban a varsói kormány 2004-es, az EU-csatlakozással kapcsolatos elôkészítô lépéseinek tudható be. Az Egyesült Királyságban a hegemónia a kiskereskedelemben kapható (fogyasztói) márkáké, a szabadalmi védelem alatt álló termékek generikum-konkurenciája pedig a gyógyszertárakban és a szupermarketekben is jelen van. A tanulmány szerint az OTC-fájdalomcsillapítók fogyasztása leginkább Lengyelországban és Olaszországban, a legkevésbé pedig Németországban és Franciaországban növekszik majd. A szerzôk 2010-ig a spanyol és angol piac évi 2 százalékos növekedést prognosztizálják. A kategóriába tartozó termékek 83 százalékának forgalma hanyatlik, 15 százalékuké nô. Nemigen várható, hogy újabb vényköteles analgetikumokat minôsítenek át általános hatású OTC-kké, bár erre szisztémás naproxenek és diclofenac-márkák esetében még volna reális lehetôség.

Japán: még több generikum A legújabb japán gyógyszer-árlista júliusi megjelenése óta valószínû, hogy a piacon lévô, nagy mennyiségben értékesített márkás gyógyszerek gyártóinak hamarosan kemény konkurenciával kell számolniuk. Az idén nyolcvanöt vállalat 432 terméke került fel újonnan a listára – az utóbbi szám tavaly ilyenkor 380 volt. 26 aktív hatóanyag került át a generikus kategóriába, ezeket összesen 190 listás készítmény tartalmazza. A legtöbb új tétel – 55 – az urogenitális terápiás csoportban jelent meg, a szájon át szedendô szerek – 265 – pedig a teljes lajstrom kétharmadát teszik ki. Az originálisok gyártói nem örülnek a listának, Japánban azonban a generikumok megjelenése nem feltétlenül vezet az elôbbiek forgalmának meredek hanyatlásához, ellentétben például az olyan nagyobb piacokkal, amilyen az amerikai. Ennek számos oka van, így az orvosok márkahûsége, a folyamatos ellátással és a minôséggel kapcsolatos aggodalmak, továbbá a generikumra váltás pénzügyi és egyéb bonyodalmai. Az árváltozások, az árkiegészítések és a termelôi árak támogatása az utóbbi években az állami kórházi (originális) fogyasztás növekedését idézték elô, a generikum-gyártók azonban mindent megtesznek, hogy felhívják a figyelmet saját termékeikre. A generikumok a teljes japán gyógyszerpiacból ma mennyiségben 16 százalékkal, értékben körülbelül 5 százalékkal részesülnek. Az ez évi lista a generikumok kiindulási árát originálisaik 70 százalékában állapítja meg. Scrip, augusztus 3.

A tanulmány szerint a piac bôvítésének (Európában) három stratégiája lehetséges:

Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül Gyógyszertár IV. évf. 7– 8. szám 31

Hírmorzsák Visszaveszik a lejárt medicinát Szeptembertôl kötelesek a patikákban visszavenni a lakosságtól a fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszereket – ezt az egészségügyi miniszter rendelete írja elô. A gyûjtôedények elhelyezését, a szállítás megszervezését és a hulladék elégetését a gyógyszergyártóknak, illetve nagykereskedôknek kell biztosítaniuk. Hazánkban évente körülbelül 2000 tonna gyógyszerhulladék keletkezik, s ennek egy jelentôs része ma a kommunális hulladékba kerül. Magyar Nemzet, június 11. Patikaszer, patikaár Ma Magyarországon „okos” emberek minden erejükkel azon dolgoznak, hogy nekem jó legyen. Az, hogy ez néha nekünk nem jelent semmit vagy esetleg kifejezetten hátrányos, senkit nem érdekel. Most éppen az OEP találta ki, hogy nem jó az, ha mindenhol egyformák a medicinák árai. Nem bizony! Legyen csak verseny és mindenki ott vegye meg a gyógyszerét, ahol olcsóbban kapja meg. Ez talán még jó is lehetne, ha azok, akik kitalálták, néha gondolkodnának is. Népszava, június 11. Somody Imre gyógyszerfutárlobbyja Hamarosan futárszolgálattal hozathatjuk házhoz a gyógyszereinket, a szakemberek ugyanis megkezdték a szabályozás kidolgozását. Somody Imre a Plussz pezsgôtablettáról ismertté vált vállalkozó, a volt EU Kommunikációs Közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese már korábban kérte a gazdasági minisztert, hogy segítsen a szolgáltatás beindításában. Kérdés, hogy jár-e majd állami támogatás a rendszer üzemeltetéséhez például a mozgásképtelen betegek esetében, vagy ahhoz a gyógyszer-információs szolgálathoz, amelynek létrehozását szintén tervezi Somody. Az egészségügyi tárca szerint a betegeknek kell fizetniük a házhoz szállításért. Magyar Nemzet, június 11. Ma ismét gyógyszerpiaci rendtartás Számos módosító indítvány érkezett a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvénytervezethez, amelyrôl ma tárgyal ismét a parlament egészségügyi bizottsága. A Magyar Gyógyszerész Kamara továbbra is ellenzi, hogy a tb által nem támogatott közel hatezer orvosságot a patikák különbözô áron adhassák el, szerinte annak az árfelhajtó szerepe mellett a kispatikák tönkretétele lenne a következménye. A szakminiszter lát esélyt a kompromisszumos megegyezésre. Rácz Jenô szerint jelenleg a gyártók állapítják meg e szerek termelôi árát, az új szabályozással az a patikák versenyétôl függne, amellyel végül a beteg járhatna jól. Világgazdaság, június 15. Megszûnik a patikai egységár Megszûnik a recept nélkül kapható gyógyszerek egységes patikai ára. Ugyanazért az orvosságért tehát eltérô összeget kérhetnek majd az egyes gyógyszertárakban – az ezt


lehetôvé tévô törvénymódosító javaslatot tegnap fogadta el az Országgyûlés egészségügyi bizottsága, s hamarosan a parlamentben is szavaznak róla a képviselôk. Magyar Nemzet, június 16.

Bevásárlóközpontokban árulnák a medicinákat Rendkívüli elnökségi ülést hívott össze tegnap este a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK), miután a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti tagjai a Fidesz-képviselôk támogatásával megszavazták, hogy ezután a bevásárlóközpontokban is lehessen orvosságot vásárolni. A javaslatot Kökény Mihály szocialista képviselô, az egészségügyi tárca elôzô minisztere tette. Kérdésünkre elmondta: indítványa nem a szabad gyógyszerárusításról, hanem a vásárlók igényeinek kiszolgálásáról szól. Hozzáfûzte: már ma is több szupermarketben mûködnek gyógyszertárak. Világgazdaság, június 16. Ezer gyógyszer lesz drágább júliustól A társadalombiztosítási támogatásban részesülô receptköteles gyógyszerek közül több mint ezer drágul júliustól. Körülbelül 200 orvosságért viszont kevesebbet kell majd fizetni a patikákban. Magyar Nemzet, június 17. Verseny ellen a gyógyszerészek A köztársasági elnök és az ombudsman segítségét kéri a szakma a patikákat és a gyógyszerárakat érintô liberalizációs tervek miatt. Tegnap az orvosok is az „élet-halál harcukat vívó“ patikusok mellé álltak. Népszabadság, június 18. Egy rémhír miatt vitték a jódtablettákat Tatabányán és Tatán megrohanták a gyógyszertárakat jódtablettákért, miután elterjedt, hogy Szlovákiában nukleáris baleset történt. Néhány hete egy másik álhír kis híján megbénította az Országos Vérellátó Szolgálatot. Vasárnap Reggel, június 19. Féltik az egészségügy helyzetét Nem támogatja a patikalétesítés liberalizációját a kormány, de kitart a nem támogatott gyógyszerek árversenye mellett. Az orvosok és gyógyszerészek kamarája a kormányprogrammal ellentétesnek tartja a patikai árversenyt, s visszautasítja a gazdasági miniszter támadását. Világgazdaság, június 20. Elveszik a vámellenôrök az igazolás nélküli gyógyszert Mielôtt külföldre utazna, feltétlenül érdeklôdjön, milyen árucikkbôl mennyit vihet magával. Sípos Jenô, a Vám- és Pénzügyôrség szóvivôje szerint számos általános szabály létezik. Némely altató, nyugtató, fájdalomcsillapító tartalmaz olyan alkotóelemet, ami a kábítószerek hatóanyagával megegyezik. A határnál ezen gyógyszereket csak igazolással vihetjük át. Az igazolásnak tartalmaznia kell mind a kezelôorvos, mind a beteg azonosításához szükséges adatokat, a gyógyszer nevét és hatóanyagát. Színes Bulvár Lap, június 22. Szabad patikaalapítás, szabad árverseny! Egy falusi gyógyszerész megfogalmazta a legfôbb ellenérvet: csökkenni fog a kispatikák

forgalma, mert ha már egyszer a beteg amúgy is bemegy a városba az orvoshoz, akkor majd ott veszi meg az olcsóbb gyógyszert. És ô ettôl tönkre fog menni. Egyébként pedig közölték velünk, hogy amúgy meg biztosan nônek a gyógyszerárak. Mint mindenütt tapasztaljuk, a piacgazdaságban a kínálati többlet a jellemzô állapot, nem pedig a hiány. Mindenki eladni akar. Az embereknek pedig, a betegeknek is és az egészségeseknek is az a jó, ha keresik a kegyeiket, nem pedig az, hogyha nem jutnak hozzá a gyógyszerhez, amennyiben rossz idôben, rossz helyen lenne rá szükségük. Az áremelkedés és a rosszabb ellátás a verseny hiányának, a monopóliumnak a következménye, nem pedig a versenynek. Ma nálunk sok olyan szolgáltatás hiányzik, amely másutt a betegek érdekében már mindennapos: éjjel-nappal nyitva tartó patika, városokban házhoz szállítás, vidéken postai kiküldés. A piacgazdaságban a verseny és az eltérô árak jelentik a rendet. Más piacokon az azonos ár az anomália. A versenyhivatalokat azért tartják fönn, hogy árgus szemekkel figyeljenek, vajon nem kartelleznek-e a szereplôk. Ha pedig ez bebizonyosodik, akkor kemény büntetést kell fizettetni velük. Féljen a patikus, de a vásárló inkább féltse csak a saját pénztárcáját és kényelmét. Népszabadság, június 23.

Az állam kapitulált a patikusok elôtt Felháborítónak tartom a patikusmaffia ellenállását a nem támogatott gyógyszerek árfelszabadításával szemben. Persze a jobboldal fô demagógja mindjárt a patikusok pártjára állt. A patikusok álszent módon az áremelkedésektôl „féltik” a fogyasztót, noha az árverseny mindenütt jellemzôen árcsökkentést eredményez, azt viszont szívesen látnák, ha az állam öt százalékkal (kötelezôen persze) megemelné az árrésüket a fogyasztók zsebére, hálából azért, mert olyan eredményesen szabotálják – például ügyeleti kötelezettségüket. A leginkább azonban a kormány gyors kapitulációja lepett meg: egy-két ezer kereskedô érdekében a nagy többség, milliók érdeke ellenében tett, amikor terveitôl (például az új, éjjel-nappal nyitva tartó patikák engedélyezésétôl) elállt. Noha a patikák számának korlátozása eleve alkotmányellenes, és sérti a közérdeket is. Mikor fogják a számítógépüzletek számát korlátozni? Azok is egyre nehezebben élnek meg a piacon. Magyar Hírlap, június 23. Árkommandó a patikákban A fogyasztóvédôk és a gyártók is ellenôrzik majd a gyógyszertárakban, hogy tovább adják-e a gyógyszerészek a betegeknek a kedvezményeket – jelentette be Rácz Jenô egészségügyi miniszter kedden, egy sajtóbeszélgetésen. Ez magyarul azt jelenti: árkommandó felügyeli majd a gyógyszertárak mûködését is. Népszabadság, július 6. Kilenc patikarablás két hónap alatt Egymillió forintos nyomravezetôi díjat tûzött ki a budapesti rendôrfôkapitány annak, aki érdemi információval rendelkezik a patikarablások elkövetôirôl. A Magyar Gyógyszerész Kamara további félmillió forintot ajánlott fel a nyomravezetônek. Magyar Hírlap, július 7. A hatóanyag ugyanaz, csak az ár nem Három kulcsszót kellett elsejétôl megtanulni a patikába gyakran járóknak: fixesítés, generi-

kus és originális orvosság. Az új finanszírozás miatt ugyanis a korábbinál nagyobb jelentôsége van annak, hogy számos drága, új fejlesztésû gyógyszernek kapható olcsóbb, de ugyanolyan hatású másolata, azaz generikus párja. Magyar Hírlap, július 27.

Átalakítanák a gyógyszertári készenlétet A települések nagyságához viszonyítva kellene meghatározni, mikor, miképpen juthatnak gyógyszerhez a betegek – derül ki a Magyar Gyógyszerész Kamarának az ügyeleti rendszer átalakítását célzó javaslataiból. A még egyeztetés alatt álló tervezet szerint az ügyeletes gyógyszertárak száma nem, a struktúra azonban változna. Az ügyeleti szolgálat országosan, egységesen 22 órától kezdôdne, és akár az ügyeleti díj megszüntetése is elképzelhetô. Budapesten két-három non-stop patika mûködne. Népszava, július 27. Gyógyszer is jár sürgôs esetben A kormány tervei szerint az orvos látja el majd gyógyszerrel a sürgôsségi betegellátásban részesülô betegeket. A szabályozás célja, hogy az akut ellátásra szorulók gyógyszerellátását

Hírmorzsák külföldrôl A jövôben a hamburgi patikákat tesztvásárlók is látogathatják A Hamburgi Gyógyszerész Kamara kezdeményezésére a jövôben tesztvásárlók kereshetik fel a hamburgi patikákat. Természetesen az „álvásárló” kilétérôl a patika vezetése is csak utólag szerezhet tudomást. A német patikákra ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik a tanácsadás minôségét illetôen. A politika és egyes médiumok rendszeresen kritizálják a patikák munkáját és szorgalmazzák az eddigi gyógyszerelosztási rendszer gyökeres átalakítását. A patikákat ezért kamarájuk – jól definiált kritériumok alapján – tesztvásárlások formájában is ellenôrizheti. A vásárlás során tesztelik a várakozási idôt, a munkatársak külsô megjelenését, kommunikációs képességeit, a tanácsadás szakmai tartalmát stb. Az eredmények kiértékelése anonim módon történik, de az

az egészségügyi szolgáltatással egyidejûleg lehessen biztosítani. A javaslat a sürgôsségi betegellátás átalakításáról szóló koncepció része, ezt tegnapi ülésén a kormány is megtárgyalta. Népszava, július 28.

Tájékoztatás nélkül tûnnek el a gyógyszerek? Felháborítónak tartja a Jobbik Magyarországért Mozgalom, hogy elôzetes tájékoztatás nélkül tûnnek el a forgalomból bizonyos gyógyszerek. A párthoz több bejelentés is érkezett, amelyek szerint a betegek a gyógyszertárakban nem jutnak hozzá a felírt medicinákhoz. A patikák azzal indokolják a hiányt, hogy nem tudják beszerezni a készítményeket. A Jobbik az Egészségügyi Minisztériumhoz fordul, hogy a tárca vizsgálja ki az esetet. Reggel, augusztus 4. Túlterhelt patikusok, tájékozatlan betegek „A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!” – a figyelmeztetést nap mint nap halljuk, de ha meg is fogadjuk a jótanácsot, könnyen elôfordulhat, hogy nem kapjuk meg a megfelelô, részletes tájékoztatást. A drogériákban dolgozók ugyansincs kizárva, hogy a „rosszul teljesítô” patikáknak szankciókkal is szembe kell nézniük. (A hazai szakmai szervezeteknek is megfontolásra érdemes a fenti példa. Vélhetôen a magyar patikák szakmai színvonala között is óriási különbségek lehetnek. Nyomon követve a német gyakorlatot elmondható, hogy az ottani patikák többsége sem fogadta azonnal kitörô lelkesedéssel a kezdeményezést. A szerzô megj.) DAZ 145. Jahrg. Nr.27. 85. old.

Verseny DocMorris módra A holland DocMorris internetes gyógyszertár június 8.-án ünnepelte ötéves születésnapját. A csomagküldô patika mindent elkövet, hogy a német gyógyszerpiac tortájából minél nagyobb szeletet hasítson ki. Legújabb „húzása” egy exkluzív szerzôdés egy jelentôs német orvosszövetséggel. A szerzôdés szerint a szövetség orvosai a gyógyszerrendelés során felhívják pacienseik figyelmét az internetes gyógyszerbeszerzés lehetôségeire, sôt lehetôség szerint közre is mûködnek a receptek beváltásában a DocMorrisnál. Az így realizált forgalom bizonyos százalékét visszajuttatják az

is túlterheltek, ez pedig ahhoz vezet, hogy a pácienseket alulinformálják – derül ki egy közelmúltban készült felmérésbôl, amelyet a Gyógyszerészek Védegylete végzett ezerhatszáz patikus bevonásával. Reggel, augusztus 8.

Kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét Az Európai Unió az eltelt évek tapasztalatai alapján módosította az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexét. E változásokat természetesen a hazai szabályozásnak követnie szükséges. Az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyszerek címkéjérôl és betegtájékoztatójáról 2005. október 30-án életbe lépô miniszteri rendelet született. A minôségi, minél kevesebb kockázattal járó kezelés azonban a beteg felelôs magatartása, aktív részvétele nélkül nem érhetô el. A „tájékoztatott fogyasztó” státusa a választáshoz mindannyiunkat megillet. Noha a betegek tájékoztatásában a gyártók, az orvos és a gyógyszerészek egyaránt részt vesznek, azért nem mellôzhetô a kötelezô önrész, vagyis a beteg egyéni felelôssége. Vasárnapi Hírek, augusztus 14. - péelorvosokhoz. Magyarul az orvos az általa felírt és a DocMorrisnál kiváltott receptek fejében honoráriumot kap. A fenti megállapodások létrejöttét minden lehetséges törvény és etikai szabályzat tiltja a német gyógyszerészeknek. A Doc Morris székhelye viszont Hollandiában van… DAZ 145. Jahrg. Nr.24. 3. old.

Támadás New York-ból Az amerikai Pfizer gyógyszergyár egy most nyilvánosságra került tanulmány szerint jelentôsen átalakítaná a jelenlegi gyógyszerelosztási rendszert. Az elképzelés szerint a nagykereskedôket kihagyva az elosztási láncból a patikáknak közvetlenül szállítana gyógyszert. Illetve kizárólag a kiválasztott, a konszern által diktált kôkemény feltételeket elfogadó nagykereskedôknek szállítana. Azok kizárólag logisztikai feladatokat látnának el, mivel a gyógyszer egészen a patikáig a Pfizer tulajdona maradna. Szakértôk szerint ez csak az elsô lépés lehetne, a jövôben a patikák megkerülésével jutna el a gyógyszer a fogyasztóhoz. www.pharmazeutische-zeitung.de Horváth Csaba


Én nem tudom… Remélem Kristóf Attila nem haragszik meg, hogy plagizáltam állandó rovatának címét, de engem is valami hasonló érzés kerített hatalmába az ez évi kozmetikus kongresszus kiállítási standjai között bolyongva. Szinte minden neves szépségipari cég – ahogy szokás – erre az alkalomra idôzítette legújabb termékeinek, gépeinek bemutatását, megismertetését. Minden évnek megvan a maga slágere. Tavaly a botox hatását utánzó, ráncfeltöltô készítmények vitték el a pálmát. Az idén a 100 % kakaótartalmú, csokoládés masszázs. Igen nem tévedés a csokoládé! Bizonyára ezt a „hatóanyagot” mindenki ismeri, sôt meg is kóstolta már. Így fel tudják idézni annak kellemes ízét és az érzést, ami a csokoládé fogyasztásával együtt jár. A bôr a csokoládés masszázs hatására, „átéli” ugyanazt, amit fogyasztásakor mi is átélünk belsôleg, vagyis megindul az endorfin felszabadulása és határtalanul „elégedett” lesz a bôrünk és mi magunk is. Mellékhatás nem ismeretes, nincs koleszterinszint emelkedés, de még az emésztôrendszert sem károsítja. Csupán hidratál,

revitalizál és nyugtatja az idegrendszert. Egyetlen rossz hír, hogy ennek az „édes csodának”, igen borsos az ára. A különbözô kozmetikai problémákra, újabb és újabb gépeket fejlesztenek ki a szakemberek. A legnagyobb kihívás ezen a téren a bôr öregedésének késleltetése. Erre a célra szolgál az alábbiakban leírt, néhány forradalmian új találmány, melyekkel most szeretném megismertetni Önöket. Az elsô gép esetében, nagy nyomású oxigénnel infundálják be a bôr mélyebb rétegeibe a bôrtípusnak megfelelô aktív hatóanyagot. Eddig a hatóanyag ilyen mély rétegekbe történô bejuttatása csak injekciózással volt elérhetô, de ez már a múlté. Ezzel az egyedülálló eljárással feltöltôdnek a ráncok, kisimul az arc, halványodnak a pigment foltok és a gyulladt, pattanásos bôrt is gyógyítja. (1. kép) Egy másik szépészeti („gépészeti”) technológia a biodinamikus energia és a pulzáló fény együttes hatását ötvözi. Tápláló hatást gyakorol a bôrszövetre, fokozza a sejtek anyagcseréjét, aktivizálja a mélyebb rétegek keringését. (2. kép)

1.

2. Az öregedés késleltetésére és a korral járó, különbözô degenerációs folyamatok enyhítésére és javítására, megszületett a kötôszövet kezelésének tudománya. Ezáltal a testkezeléseknek egy áttörôen új terápiás módszere vált valóra, a gép, mely a kötôszövetet minden irányba képes megmozgatni és

ezzel helyrehozni az elváltozásokat. Sikerrel kezelhetô vele az ödéma, az izommerevség, az izületi- és izomfájdalmak. (3. kép)

3. És – mintegy az elôzôek ellenpontjaként – bemutatásra került a gépmentes megoldás, az úgynevezett „minimal designe”, egyenesen Olaszországból. A kozmetikai szalon közepén csak egy fából készült, magasított ágy található, itt történik a kényeztetés. Kizárólag nyugtató, pihentetô, stressz-oldó arc- és testmasszázst végeznek a szakemberek. Növényi olajakat természetes aromaolajakkal fûszerezve és a tengerbôl származó iszapos- és algás készítményeket használnak a kezelésekhez. Elengedhetetlen kellék a pozitív gondolatokat fokozó zene és az aromalámpa, melyek teljessé teszik a relaxációt. A kiállításon a két szemlélet, a gépi-, kontra hagyományos kozmetika jól megfért egymás mellett, de vajon mi kozmetikusok és Önök vendégek, mikor döntünk jól. Melyik módszer alkalmazása a legcélravezetôbb és vajon hol van a határ a kozmetika és a tudomány között. Én nem tudom….

Barabás Éva kozmetikus mester


MOSZ-Portál OnLine HELP

Új szakmai tematikus keresô: A tematikus keresôk között kitüntetett helyet foglal el a Linkcenter (linkcenter.hu) Számos témaköre közül a közelmúltban készült el gyógyszerszakmai gyûjteményes oldala a gyogyszer.linkcenter.hu A közforgalmú gyógyszerészek számára összeállított linkgyûjtemény az alábbi tematizálást követi: Gyógyszertárak (budapestiek és vidékiek) Gyógyszerek, gyógytermékek Gyógyszerészképzés Gyógyszerszakmai érdekképviselet Gyógyszerszakmai szervezetek Gyógyszerszakmai hatóságok Gyógyszergyártás, (gyártók) Gyógyszernagykereskedelem Gyógyszerportálok Gyógyszerész újságok, folyóiratok Gyógyászati segédeszközök (forgalmazók)

NEW

A Regina Patika honlapja: A gyógyszertár honlapja a www.reginapatika.hu WEB-címen található. Ez az elsô olyan magyar gyógyszertári honlap, amely lehetôséget ad a betegnek, páciensnek arra, hogy igényét az Internet igénybevételével közölje a gyógyszerésszel. A honlapon jelenleg csak gyógytermékeket, egyéb termékeket illetve gyógyászati segédeszközöket lehet rendelni. A fizetés utánvétellel történik. A megrendelt árú átvehetô személyesen, vagy kiszállítják postai úton. A csomagolás és postaköltség a pácienst terheli.

PHARMA

A MOSZ-Portál híreibôl: a neten rendelhetnénk gyógyszert (2005.08.15.) Az [origo] internetes portál tudósítása szerint nem vényköteles gyógyszerek esetében meg lehetne oldani, hogy a betegek az interneten adják le a gyógyszerrendelést – véli a Magyar Gyógyszerész Kamara, amely többek között errôl szóló állásfoglalást nyújtott be az Egészségügyi Minisztériumnak. A megvalósítás még a jövô zenéje, de ha beindulna a rendszer, a betegek megspórolhatnának egy-egy utat a gyógyszertárba. E szerint a betegek a hálón intézhetnének kérdést a patikákhoz, hogy ott megvan-e az a gyógyszer, amire szükségük van. Ha a beteg leadta a rendelést, késôbb átveheti a patikában a készítményt, ahol azt idôközben beszerzik vagy elkészítik. Zalai Károly, az MGYK alelnöke szerint a rendszernek úgy kellene mûködnie, hogy a beteg mindig a lakhelyéhez legközelebbi patikában vehesse át gyógyszerét. Az MGYK elsôként azokat a gyógyszertárakat vonná be a rendszerbe, amelyeknek van kapacitásuk és hajlandóságuk arra, hogy internetes gyógyszerrendeléseket fogadjanak. Fejtse ki Ön is véleményét a témával kapcsolatban a MOSZPortál fórumán!

OnLine

Személyi jog átadó. A gyógyszertár áthelyezése szükséges. Érdeklôdni lehet a 06 30 241-5933-as telefonszámon. 36 Gyógyszertár IV. évf. 7–8. szám

Vízszintes: 1. A MOSZ siófoki rendezvényének egyik közkedvelt társadalmi programja (A, T, A). 13. Mecseki csúcs. 14. Mesterséges nyelv. 15. Rátapad. 16. Kiejtett betû. 17. …vásár, ócskapiac. 19. Öltözet. 21. Igekötõ. 22. Gázlómadár. 24. Fedeles idõmérõ szerkezet. 26. IDS. 27. Létezés. 29. Ritka nõi név. 30. Hacsaturján keresztneve. 32. Glória, régies szóval. 34. Nõi becenév. 36. Neves ír költõ (William Butler). 38. Szeszesital. 40. Függõzár. 42. Japán táblás játék. 43. Tintatartó. 44. Rátonyi Róbert. 45. Számítógépes nyelv. 47. Jégen vágott nyílás. 48. Író, televíziós személyiség (Gábor). 50. Dunakeszihez csatolt település. 52. Rabszolgasorban tartott mezõgazdasági munkás a latinamerikai államokban. 53. Francia kisváros Strasbourg közelében (DABO). 55. Attila névváltozata. 58. Francia zeneszerzõ (Eduard). 60. Havidíj részlete! 61. Hozzáértõ mesterember. 63. Új, németül. 64. Gida egyik fele! 65. Az egész világmindenséget betöltõ, elméletileg feltételezett anyagi közeg. 66. Süllyesztett zenei hang. 68. Kétell! 69. Olajbogyó. 71. Izomban rejlik. 73. Budapest része. 75. Neves írónk, humoristánk. Függõleges: 1. Jókai Mór regénye. 2. Muzsikál. 3. Oxigén és nitrogén vegyjele. 4. Magázó egynemû betûi. 5. Kíméletlen. 6. Elszakadni akaró kínai tartomány. 7. Rövid angol férfinév. 8. Egymás után mond. 9. Szõrme. 10. Fiatal páratlan betûi. 11. Fogdarab! 12. Észak-olasz tó. 18. Szentélye Szombathelyen található. 20. Férfi udvarias megszólítása. 23. Portugál kisváros Guarda megyében (MEDA). 25. Légnyomásmérõ készülék. 26. Ázsiai ország. 28. Rejtegetõ. 30. Hernyómozgással halad. 31. Görög karmester (Dimitris). 33. Komikánk (Zsuzsa). 35. Megjárta Csodaországot. 37. Szélhárfa. 38. Az egyik oldal. 39. Vízben élõ ízeltlábú állat. 41. Angyalrang. 46. Uniszex becenév. 49. Japán kikötõváros Shikoku szigetén (ANAN). 51. Apró termetû énekesmadár. 52. Mókusféle. 54. Szent Teréz városa. 56. Arany János terhe. 57. Tõrrel gyilkol. 59. Balatoni üdülõhely. 61. Pan társa. 62. Mezõgazdasági betakarítás jelzõje. 65. Esztendei. 67. Félreesõ sarok. 70. Balzsam. 72. Romhány határai! 74. Kettõs betû. Beküldendõ: vízsz. 1. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db Gyógyszerészi ismeretek az öngyógyításban címû könyvet sorsolunk ki . Elôzô számunk nyertese: Dunayné Torma Erzsébet 6448 Csávoly, Arany János utca 24.

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés elsô évfolyamának fôbb területei: • PEST analízis (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): A gyógyszerügy hektikus állapotának és helyzetének megértése és befolyásolási lehetôségeinek kiaknázása érdekében szükséges a politikai, közgazdasági, szociális és technológiai aspektusú áttekintése, feldolgozása ennek a politikailag igen kényes területnek. • Gyógyszerészi gondozás (elôadó: dr. Samu Antal): A gyógyszer (hagyományos) elôállításától a gyógyszertári szolgáltató tevékenység mindennapos végzéséig hosszú út vezet. A magisztrális készítmények volumenének és szerepének drasztikus csökkenése válságba sodorta a gyógyszerészi hivatás tradicionális szerepkörét, a gyógyszer-elôállítást. Kitörési pont lehet hivatásunk számára a szolgáltató tevékenység irányába való tudatos nyitás gondozás formájában. • Számvitel (elôadó: dr. Sándor István): A személyi jogos gyógyszerészek a gazdálkodási ismeretek terén a legkiszolgáltatottabbak. A számvitel áttekintése még senkit sem változtat könyvelôvé, de annyit elérhetünk, hogy vitaképes partnerré váljanak a gyógyszerészek könyvelôjükkel szemben. • Vezetési stílusok (elôadó: Takács Gézáné Ph.D.): A jó munkahelyi légkör kialakítása nagymértékben függ a vezetési stílustól. A vezetési stílusok megismerése plusz a kellô szintû önismeret lehetôséget biztosít e téren is egy tudatosabb magatartásforma kialakítására. • Marketing gondolkodás (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): A közforgalmú gyógyszertárak sikeres menedzselése és üzemvitele a mindennapi munka során sem nélkülözheti a marketinggondolkodást. A marketing gondolkodás célkitûzése a vevô központúság. Ez a tény különös jelentôséggel bír a betegellátás területén.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS I. év – 2005. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Budapest III.

szeptember 24–25.

(szombat-vasárnap)

Szombathely

október 1–2.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

november 12–13.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november 19–20.

(szombat-vasárnap)

Budapest IV.

november 26–27.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig)

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 I. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2005.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948

❏

FIP Kongresszus 2005. Kairó Utazási ajánlatunk: Hosszú hétvége Kairóban 5 nap / 4 éjszaka ✔ elhelyezés 5*-os szállodában ✔ teljes ellátás ✔ 199 000 Ft

Kairó + Nílusi hajóút 8 nap / 7 éjszaka ✔ elhelyezés

5*-os szállodában (3 éj) 5*-os luxus hajón (4 éj) ✔ teljes ellátás ✔ 279 000 Ft

Kairó – Luxor – Hurghada 12 nap / 11 éjszaka ✔ elhelyezés

5*-os szállodákban (3 + 1 + 7 éj) ✔ teljes ellátás Hurghadán all inclusive ellátás ✔ 349 000 Ft Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában:

Utazzon Velünk!

cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf szám július-augusztus

Recommend Documents