Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 4. szám április

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 4. szám • 2005. április

Mindent értve, vagy reménytelenül összezavarodva

?

átívelô „hagyományôrzô” gyakorlat is, hogy a gyógyszerköltségvetés tudatosan alultervezett, így már a tervezésekor kódolt a bukása. Talán nem véletlen, hogy akaratlanul is eszünkbe jut Horatius híres mondata: „A szerencsétlenségek közepette derül fény a zsenialitásra, a jólét elrejti azt.”. Mindenesetre az elmúlt évek gyakorlatában ez tûnik visszaigazolódni.

Az egészségügy kátyúkkal teli országútján szinte minden évben újra kezdjük életünket. Új szabályozók, új reformok, új ötletek, új nagy ívû elképzelések teszik próbára a betegeket és az egészségügyi ellátásban dolgozókat egyaránt. Az „igazságosság, növekedés, stabilitás” hármas célkitûzésének figyelembevételével, mivel „lendületben az ország”, a „száz lépés politikájának” keretében „tovább megyünk azon a pályán, amelyet számunkra kijelölt a konvergencia program”. A fentiek figyelembevételével nem kis meglepetést okozott (vagy nem okozott?) a – még ki sem nevezett pénzügyminiszternek tulajdonított – hír, miszerint a gyógyszerkiadások megfékezésére 10 Mrd Ft-ot kívánnak megtakarítani. Vajon mibôl és hogyan?! Az eredeti (alultervezett) tervbôl, vagy a tényleges folyamatokból számolható és a piaci volumenbôl adódó, 2005 elsô hónapjaiban az idôarányos keretet már jóval (7 Mrd Ft-tal) túllépô, reálisan magasabb összegbôl? A hosszú- és/vagy rövid távú megszorító intézkedések gyakorlata jól ismert a gyógyszerellátás területén tevékenykedôk számára. Közismert az a kormányzati ciklusokat

Az egészségügyi és gyógyszerellátás az elmúlt évtizedek során még idôlegesen sem jutott nyugvópontra, a folyamatos átalakítási (reform) kísérletek még sosem fejezôdtek be. Bár a rendszerváltás óta mindegyik kormány szándékába vette átalakítását, az ad hoc, fôként takarékossági célú módosításokon kívül, átfogó megújítását nem sikerült véghezvinni. A betegek és az egészségügyi ellátásban dolgozók egyaránt elégedetlenek, az ellátórendszerbe vetett bizalmuk kimúlt. A fenntartó is elégedetlen. Úgy gondolja: sokkal drágább az ellátás, mint amennyiért racionálisan meg lehetne oldani. Elcsépelt közhely, hogy az egészségügy egyszerre szûkölködô és pazarló. Ezért folytonosan megszorító intézkedéseket foganatosít, még akkor is, amikor már tovább nem szorítható a „derékszíj”, mert elfogyott a derék. Érdemes lenne végre elgondolkozni azon a közismert tényen, amit az Állami Számvevôszék jelentése is megerôsít, hogy az egészségbiztosítási rendszer jelen formájában aligha tartható fenn, ugyanis finanszírozhatatlan. Igazából az egészségügy egészét kellene áttekinteni, és ennek során szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy a lehetséges átalakítás elsôdleges szempontja nem a költségvetési megtakarítás. A búvópatakként napjainkban újra elôelôtörô gyógyszer liberalizációs elképzelésekkel kapcsolatosan is jó lenne végérvényesen tudomásul (vagy legalább figyelembe) venni, hogy a gyógyszerhez történô

kontrollálatlan és könnyített, több csatornás hozzáférés fokozott egészségkárosodást és a gyógyszerfogyasztás növekedését okozza. Az egészségügyi ellátás és egyben a költségvetés tehernövekedést indukáló hatásai miatt így a liberalizáció sem az egészség-, sem a gazdaságpolitikai célokat nem szolgálja. Egyelôre azonban úgy tûnik, hogy változatlanul a cselekvés látszatának fenntartása, a hosszú távú hangzatos célok és a kis lépések rövidlátó politikája van érvényben. Mindezek után „ha azt hiszed, hogy mindent értesz, akkor reménytelenül össze vagy zavarodva” (Walter Mondale).

Dr. Samu Antal

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft.– Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 1

Egy törvénytervezet margójára Gondolatok egy új gyógyszertörvény kezdeményezése kapcsán Néhány hónappal ezelôtt, az újonnan hivatalba lépô egészségügyi miniszter több alkalommal kifejtette, hogy a kapcsolatok helyreállítására és a „beszélô viszony” megôrzésére kapott felhatalmazást az új kormányfôtôl. Ezért hivatali idejében nem kezdeményez olyan változásokat, amelyek a jelenlegi gyógyszerellátó rendszer lényegi átalakítását célozzák. Ilyen értelemben nyilvánult meg a Gyógyszertár ez évi elsô számában megjelent írásában is. Megnyilatkozásai során azonban nem titkolta el, hogy a gyógyszerpiaci rendtartásról megkezdett jogalkotó munkát folytatni kívánja. Ehhez kapcsolódóan került többször is szóba a különbözô fórumokon, hogy a gyógyszerészi szolgáltatások bôvítése a gyógyszerészi gondozással, továbbá a költségtakarékos támogatáspolitika, s ezen belül a generikus program elôtérbe helyezése olyan – reálisan vállalható – célkitûzés a jelenlegi parlamenti ciklus hátralévô idejére, amiben az állami szervek és a gyógyszerész szakma megfelelô kompromisszumokkal segítheti a gyógyszerellátás feltételrendszerének és színvonalának javulását. A fentiek ugyan nem jelentettek elvi elhatárolódást azoktól az ultraliberalizációs kezdeményezésektôl, amelyek tavaly a gyógyszerpiaci rendtartás megalkotásának örve alatt a gyógyszerpiac újraszabályozásának a programját hirdették meg, hanem sokkal inkább célszerû hatalomgyakorlási megfontolások eredményének lehetett betudni az irányváltást, mégis okkal reménykedhettünk a miniszteri megnyilatkozások komolyságában. Már csak azért is, mert az új kormány programja – az elôdjéétôl eltérôen, amely a gyógyszerpiaci liberalizációt tûzte ki célul – egy szóval sem említette a gyógyszereket és a gyógyszerellátást. Hinni akartunk az ígéretnek és a kormányprogram hallgatagságának, bár számítani lehetett arra, hogy a gyógyszerpiaci rendtartás meglepetéseket tartogathat, valamint az informális híradások szerint az egyik minisztériumban az elmúlt idôszakban is folyamatosan napirenden voltak a jelenlegi struktúra átalakítását célzó törekvések. Az elmúlt hetek történései és egy új gyógyszertörvény tervezete azonban gondolkodóba ejtettek: lehet, hogy az elmúlt hónapok csöndje nem a gyógyszerbéke jele, hanem az erôgyûjtés idôszaka volt? A továbbiakban elsôsorban ennek a tervezetnek néhány elvi jelentôségû részletével kívánok részletesebben foglalkozni. 2 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

I. Érték-e még az egységes gyógyszerár? Kezdôdött azzal, hogy hosszabb idô óta vita folyik a gyógyszeralapanyagok, a galenikumok és a magisztrális gyógyszerkészítmények árképzésérôl és ma úgy tûnik: egyre kisebb esély van az egységes alapanyag- és magisztrális gyógyszerárak megôrzésére. Folytatódott azzal, hogy a MOSZ márciusi siófoki konferenciáján a tárca szakfôosztályának vezetôje az elôttünk álló jogalkotási feladatokról szóló beszámolójában utalt az OTC gyógyszerek árainak képzésében várhatóan bekövetkezô változásokra. Majd néhány héttel késôbb véleményezésre kaptunk egy olyan új (az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl és egyéb a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló) jogszabály-tervezetet, ami lehetôvé kívánja tenni, hogy a nem támogatott (közfinanszírozásban nem részesülô) gyógyszerek fogyasztói árából a közforgalmú gyógyszertárak – a kiskereskedelmi árrés mértékéig – kedvezményt adjanak. A javaslat a gyógyszertári törvény 13. § (2) bekezdésének a módosításával kívánja a kérdést rendezni. A tavalyi viták még a gyógyszerügyekben kevésbé járatosak számára is egyértelmûvé tették, hogy a szakma és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt (NEK) alkotó szervezetek az egységes gyógyszerárakat a jelenlegi rendszer alapvetô és meghatározó elemének tartják és mindenfajta árliberalizációs törekvés ellen tiltakoznak. Sôt, a gyógyszerészek az elôzô egészségügyi miniszter által tavaly április 1-én végrehajtott 15%-os árcsökkentéssel járó készletátértékelési veszteséget is (morogva ugyan, de) tudomásul vették, a gyógyszerárak liberalizálását célzó parlamenti elôterjesztés hírére azonban radikális tiltakozó akciók szervezésébe kezdtek. Amikor tehát a minisztérium az OTC gyógyszerek egységes árainak megszüntetésére tett javaslatot, számolnia kellett azzal, hogy a szakma nagyon érzékenyen reagál és a NEK tavalyi fellépésére emlékezve a kérdés politikai aspektusait is végig kellett gondolnia. Az egységes gyógyszerárak vonatkozásában – az idôrôl idôre megújuló vita ellenére – lényegében társadalmi, politikai és szakmai konszenzus van. A politika – korábban – többször hangoztatott elvárása ugyanis, hogy a gyógyszerpiaci intézkedésekkel a kis vidéki településeken élôk gyógyszerhez

jutását segíteni kell, a korábban lefolytatott viták és modellezések során pedig egyértelmûvé vált, hogy az egységes fogyasztói gyógyszerárak megszüntetése a forgalmazás struktúrájának a jelenlegi egészségpolitikai célkitûzésekkel ellentétes irányú változását vonná maga után. A kistelepüléseken mûködô gyógyszertárak képtelenek lennének a nagyobb forgalmú, városi gyógyszertárakéhoz hasonló árképzési gyakorlatot kialakítani s ennek negatív következménye lenne, hogy (1) a vidéken élôk esélyegyenlôsége tovább romlana, (2) a szükségszerû forgalomcsökkenés pedig a preferált vidéki gyógyszertárak mûködési zavarait fokozná. A javaslat várható következményeit tehát a kezdeményezôk valószínûleg nem modellezték, mint ahogy vélhetôen bevezetésének körülményeit és feltételeit sem gondolták végig. Közvetve erre utal a javaslat szövegezése és indoklása is. A tervezet szövege szerint ugyanis a kedvezményadás „lehetôsége” csak a közforgalmú gyógyszertárakat illeti, a fiók- és kézigyógyszertárat, továbbá az intézeti gyógyszertár zártforgalmú részlegét nem… Nyitott tehát a kérdés, hogy kinek a javaslatára és milyen megfontolásokból került az új gyógyszertörvény javaslatába a gyógyszertári törvény vitatható színvonalú és az alapvetô egészségpolitikai célokkal nem harmonizáló módosítása?

II. Egyáltalán, kell-e új gyógyszertörvény? Apropó! Új gyógyszertörvény? Alapvetô törvényeink közül talán a legfiatalabb az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerekrôl szóló 1998. évi XXV. törvény, közkeletû nevén a „gyógyszertörvény”. A megalkotása már nem a strukturális átalakítás feltételeinek rögzítését és jogi környezetének biztosítását célozta, hanem az éveken át tartó átalakulási folyamat lezárása után került elfogadásra. 1998-ban már túljutottunk az importliberalizáción, a gyárak privatizálásán, a nagykereskedelem kialakulásán és a patikaprivatizáción is. Hatályban volt a gyógyszertári törvény, az új egészségügyi és tb törvény, négy éve köztestületként mûködött a kamara. „Sarkalatos, rendszerváltó szakmai törvényeink” sorában ez volt a legutolsó és mégis könnyen lehet, hogy néhány évi „tündöklés” után eltûnik a sülylyesztôben és egy újabb váltja fel.

A tervezet a jelenleg hatályos emberi felhasználásra kerülô gyógyszerekrôl szóló 1998. évi XXV. tv. helyett tehát új törvényt javasol megalkotni az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerekrôl. Ezt azzal indokolja, hogy (1) a gyógyszertörvényt túl sok helyen kell módosítani, továbbá (2) kibôvül a gyógyszertörvény a gyógyszerek reklámozásával kapcsolatos szabályozással, illetve (3) egyidejûleg más törvények is módosításra kerülnek. Elfogadva, hogy az uniós elôírások változása miatt korrekciókat kell végrehajtani és megértve a gyógyszerreklámozással kapcsolatos alapvetô szabályok gyógyszertörvény-beli rögzítésének igényét, még mindig kérdéses, hogy miért szükséges a gyógyszertörvény lecserélése? A gyógyszertörvény 1998-as elfogadtatása során kiemelt szempont volt az uniós normáknak való megfeleltetés, ezt magában a jogszabályban is rögzítették. „Uniókonform” jogszabály a gyógyszertörvény. Kétségtelen tény, hogy változott egy uniós direktíva, de kérdéses, hogy az uniós tagországok ne elégednének meg a szükséges módosításokkal, és valószínûtlennek tûnik, hogy emiatt az összes uniós ország hirtelen lecserélné eddig hatályban volt gyógyszertörvényét. Teljesen új jogszabályra van szükség? Talán amiatt kerül sor új jogszabály megalkotására, mert a kapcsolódó törvénymódosítások (pl. gyógyszertári törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX tv.) ezt indokolják? Ha igen, szerencsétlen az a jogalkotási gyakorlat, ha egy törvény szükséges korrekcióját felhasználva számos más jogszabályt is módosítanak, fôként, ha erre a szabályozásváltozáshoz nem közvetlenül kapcsolódó okok miatt kerül sor. Felvetheti bárki, hogy a törvény lecserélése csupán presztízsszempontból kellemetlen (bár az sem szerencsés, hogy egy alaptörvény címében szerepel az „és egyéb a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló” szövegrészlet). Azonban egybehangzó álláspontok szerint a törvénycsere azzal jár, hogy a hatályos gyógyszertörvény felhatalmazása alapján megalkotott összes rendeletet hatályon kívül kell helyezni és az új felhatalmazásoknak megfelelô új rendeleteket kell alkotni. S ha minden igaz, mindezt október 30-ig, hiszen az uniós módosítások átvezetésének határideje ekkor jár le. És az mégsem járja, hogy egy eddig szabályozott területen jogalkotási problémák miatt joghézag keletkezzék… Mi lesz itt?

III. Költségvetési és finanszírozási szabályok a gyógyszertörvényben? A javaslat a gyógyszertári és a gazdasági reklámtörvényrôl szóló törvényeken kívül kezdeményezi a társadalombiztosítás ellá-

tásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX tv. módosítását is, azzal a céllal, hogy a tb alapokról rendelkezô költségvetési törvényben a gyógyszertámogatásra fordítható összeg egy meghatározott értéknél (a tervezet szerint az elôzô évi terv 105%-ánál) ne lehessen kevesebb, továbbá a túlköltekezés következményeit az állam és a gyógyszergyárak megosztva viseljék. Ez utóbbi a tervezet szerint azt jelenti, hogy az éves terv 9%-ot meg nem haladó túllépése miatti többletterhet az állam és a gyárak megosztják egymás között, a 9%-on felüli túllépés viszont már teljes egészében a gyárakat terheli. Túllépve azon, hogy vajon a gyógyszertörvény a legalkalmasabb jogszabály a költségvetési jellegû kérdések szabályozására, a közfinanszírozás prognosztizálhatóvá tételére, valamint az állam és a gyárak közötti felelôsség-megosztásra, a törekvés elôre mutató. A választott módszer azonban hagy némi kívánnivalót maga után. Miért mondom ezt? A 2005. évi „eredeti elôirányzat” 284 MrdFt, aminek az idôarányos túllépése jelentôs és egyes becslések szerint év végéig több tízmilliárdos hiány is prognosztizálható. 2006os bázisként a tervezetben mégis csak alig nagyobb összeg: 298 MrdFt szerepel, ami várhatóan kevesebb lesz az idei tényleges támogatás-kiáramlásnál. A bázis elfogadása esetén drasztikus túllépés prognosztizálható 2006-ra, majd az egymást követô években egyre jobban elszakadhat a 2006-os bázisból évenként 5%-os növekménnyel számolt és törvényben rögzített, „elôzô évi terv” a tényleges támogatási igénytôl. A (támogatott) gyógyszerforgalom értéke változatlan árak mellett is folyamatosan növekszik. Ennek a mértéke – több éves tapasztalat alapján – elérheti az évi 8%-ot, az oka pedig (1) az új, drágább gyógyszerek forgalomba kerülése, (2) forgalmi átstrukturálódás a drágább gyógyszerek irányába, (3) a lakosság elöregedése és (4) a romló általános egészségi állapot. Mivel a támogatás növekedés tervezett automatizmusa a változások követésére nem elég, így a szabályozás kompenzáló intézkedések hiányában (1) a lakossági gyógyszerterhek fokozott ütemû növekedését vonhatja maga után, illetve (2) mennyiségi és minôségi alulgyógyszerezéssel járhat, (3) az évek során a hiány nagyfokú kumulálódására lehet számítani. Ennek anyagi következményeit úgy nem etikus a gyárakra hárítani, hogy (1) 9%-os túllépés felett a túllépés finanszírozása teljes egészében a gyárakat terheli, (2) a támogatás kiáramlást befolyásoló intézkedéseket (támogatásba vont gyógyszerek köre, támogatási arány alakulása, gyógyszerforgalom volumenére ható intézkedések, gyógyszerrendelés szabályainak változtatása stb.) a kormány a gyáraktól függetlenül kezdeményezheti, továbbá (3) a gyógyszerforgal-

mat esetlegesen befolyásoló egyéb tényezôk (pl. járványok, politikai intézkedések) sem prognosztizálhatók.

IV. Alanyi jogon nagykereskedô gyárak? A tervezet a gyógyszertörvény eddigi szabályozásától eltérô módon engedélyez alanyi jogú gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet saját termékei vonatkozásában a gyártóknak. Eddig a gyártó a gyártási engedély alapján (lényegében alanyi jogon) a saját termékeivel a fekvôbeteg gyógyintézet intézeti gyógyszertára számára végezhetett csak önálló nagykereskedelmi tevékenységet, a tervezet ezt a jogot a gyártási engedély részeként az összes egészségügyi szolgáltatóra kiterjeszti anélkül, hogy a nagykereskedôkkel azonos szakmai, személyi és tárgyi feltételek kötelezô meglétére bármiféle utalás is lenne…

V. Szabályozatlan intézeti gyógyszerellátás? A jelenlegi gyógyszertörvényben használt „közvetlen lakossági gyógyszerellátás” és „intézeti gyógyszerellátás” fogalmak a tervezet szerint megszûnnek, helyettük megjelenik a lakossági gyógyszerellátás, amibe az eddigi „közvetlen lakossági” (értsd közforgalmú gyógyszertári) és az „intézeti” gyógyszerellátás is beletartozik. Ez legalább két problémát vet fel. (1) A két fogalom úgy válik közössé, hogy a két tevékenység szakmai, szervezeti és gazdasági tartalmát illetôen meglévô markáns különbségek továbbra is fennállnak. Miért és meddig? – kérdezheti az örök gyanakvó. (2) Ismerve azokat a folyamatokat, amelyek az intézeti gyógyszerellátás gazdasági és irányítási rendszerében az utóbbi években elindultak, az intézeti gyógyszerellátás definiálásának hiánya beláthatatlan következményekkel járhat, még akkor is, ha a tervezet felhatalmazó rendelkezései között az intézeti gyógyszerellátás közvetlen szabályozására vonatkozó passzus is szerepel. +++

A gyógyszertörvény módosításával, újra alkotásával a közeljövôben bizonyára sokat fogunk foglalkozni. A szakma valamennyi szervezete megtette az észrevételeit és megfogalmazta a javaslatait. A MOSZ is részletes beadványban fejtette ki álláspontját. A szakma véleményével remélhetôen érdemben foglalkoznak. Lehet, hogy mire e sorok megjelennek, újabb változat készül, amelyben az itt megfogalmazott és a most szóba nem került, de a beadványokban szereplô és szintén lényeges kérdések is megnyugtató módon rendezôdnek. Higgyünk abban, hogy a miniszter beváltja korábbi ígéreteit. De addig is, tartsuk szárazon a puskaport. Hankó Zoltán

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 3

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Siófok, 2005. október 6-9. A soron következô GYOK-ot október 6–9 között, Siófokon a Hotel Ezüstpart-ban rendezi a MOSZ a G-Management Rt. szervezésében. Az elmúlt napokban a kongresszus elsô értesítôjét, amelyben a programelôzetes, a jelentkezési lehetôségek és egyéb hasznos információk is olvashatók, a gyógyszertárak megkapták. Várjuk észrevételeiket, jelentkezésüket. Tisztelt Kolléganôk és Kolléga Urak! Az elmúlt több mint egy évtizedre visszatekintô ôszi magángyógyszerészi kongresszusok rendezvénysorozata szervesen

sei miatt – az elmúlt év ôszén megkérdôjelezôdött. Tudtuk, hogy a kialakult helyzet nem kis fejtörést fog számunkra okozni, hiszen egy GYOK formátumú és volumenû rendezvény lebonyolítására alkalmas – számításba jöhetô – helyszínnel, mind a mai napig országos szinten rosszul állunk. Szerencsénkre a Hotel Ezüstpart tulajdonosai idô közben felülvizsgálva korábbi álláspontjukat – három csillagos színvonalon – újra megnyitották szállodájukat. Ezzel lehetôvé vált, hogy – hagyományôrzô gyakorlatunknak megfelelôen – a már megszokott feltételek között ebben az évben is a Hotel Ezüstparton szervezzük meg a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kongresszusát. A GYOK 2005. rendezvényei szerkezetének meghatározásakor, a program összeállításakor nagymértékben támaszkodtunk az elmúlt idôszak gyakorlatára.

összefonódott Siófok városával és az Ezüstpart szálloda komplexummal. A komoly hagyományokkal és sikerekkel rendelkezô kongresszusunk helyszíne – a szálloda menedzsmentje más irányú elképzelé-

A több éve útjára indított és akkreditált továbbképzéseink egyik legsikeresebb területének tekinthetô gyógyszerészi gondozás, nemcsak szakmai, hanem kormányzati, politikai megítélését tekintve is az érdeklôdés homlokterébe került. A jövô gyógyszertárának minden valószínûség szerint egyre inkább nôni fog egészségügyi kognitív szolgáltatásokat nyújtó jellege. Ebben igen

jelentôs feladat hárul a holisztikus gyógyszerészi gondozást végzô gyógyszerészekre, akik a gyógyszerek racionális felhasználásának segítésén túl széles körû egészségügyi felvilágosítást nyújtanak és támogatják a lakosság egészségtudatos életvitelét. Az elkövetkezô évek kiemelt feladatai közé fog tartozni a gyógyszerészi gondozás szakmai, tárgyi, személyi és anyagi feltételrendszerének megteremtése, annak a mindennapi gyógyszerészi gyakorlatban történô bevezetése. Ezért kongresszusunk fô témájának „A gyógyszertár, mint egészségcentrum” címet adtuk. Hagyományainknak megfelelôen természetesen foglalkozunk aktuális egészségügyi, gazdasági és szakmapolitikai kérdésekkel. Külföldi elôadóink tolmácsolásában nemzetközi kitekintést teszünk. Szakmai programjainkat kiállítások, szórakoztató és kikapcsolódást segítô események teszik teljessé. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége és a rendezôbizottság nevében minden kedves gyógyszerész kollégát és érdeklôdôt tisztelettel és szeretettel várunk a GYOK 2005. rendezvényein.

Dr. Samu Antal elnök

BEKÖSZÖNTÔ

Felhívás

A kongresszus elsô értesítôje a napokban került postázásra. Kérjük, figyelje postaládáját!

A Budapesten idén végzô gyógyszerészhallgatók diplomaosztó ünnepségének méltó megrendezéséhez leendô kollégáink segítséget és támogatást kérnek.

A rendezvénnyel kapcsolatos, részletes felvilágosítást a kongresszus szervezôitôl kaphat az alábbi címen:

G-Management Rt. 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: (1) 320-4848, (1) 320-4860, (1) 320-4918, (1) 320-5016, fax: (1) 239-0349 E-mail: [email protected] Interneten keresztül a www.magangyogyszereszek.hu, illetve www.gmrt.hu honlapokon tájékozódhat. 4 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

Átutalásaikat az Alapítvány Az Orvosi Szakkollégistákért (1074 Budapest, Hársfa u. 59/b) címére, a 11707024-20309277 számlaszámra küldhetik. Adószám: 18038691-1-42 Kérjük támogatóinkat, hogy az átutalás közleményeként tüntessék fel a „diplomaosztóra“ szót.

Soltész Zsuzsa V. éves gyógyszerészhallgató Semmelweis Egyetem

A gyógyszertár, mint egészségcentrum

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2005. október 6–9. 2005. október 6. (csütörtök)

2005. október 8. (szombat)

14.00 – 15.00

Kiállítás megnyitó A kongresszus megnyitása Megemlékezés az Aradi vértanúkról

09.30 – 12.30

15.00 – 17.30

„Gyógyszerészi gondozás” elméleti és gyakorlati szakmai program

Szakmapolitikai nap „A gyógyszerellátás szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben” Kitüntetések átadása Pályázatok értékelése Plenáris elôadások

14.30 – 17.30

Fórum Aktuális egészségpolitikai kérdésekrôl a gyógyszerészi reprezentációk részvételével

19.30 –

Fogadás a kongresszus résztvevôi számára

2005. október 7. (péntek) 09.30 – 12.30

„A gyógyszertár mint egészségcentrum”

14.00 – 16.00

Nemzetközi tendenciák a gyógyszerészetben Elôadások és fórum meghívott külföldi elôadók részvételével

16.30 –

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tisztújító közgyûlése

Életmû Pályázat 2005.

2005. október 9. (vasárnap) 09.30 – 12.30

„Szakmapolitika, egészségpolitika, társadalompolitika”

12.30 –

A kongresszus zárása és megállapítások

Satellite:

A MOSZ Ifjúsági Fóruma Könyvelôk Klubja

„A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a gyógyszerellátás szervezése, a gyógyszerészeti tudományok mûvelése során elért kimagasló eredményeinek elismeréseként a „GYÓGYSZERÉSZETÉRT” elismerést és kitüntetô címet adományozza. A kitüntetett gyógyszerészi tevékenysége, szakmai életmûve jelentôs mértékben hozzájárult a magyar gyógyszerészet célkitûzéseinek megvalósításához és nemzetközi elismeréséhez.”

Teszi ezt az elnökség azon megfontolásból, hogy ezúton is felhívja a figyelmet azokra a kollegákra akik az aktuális politikai széljárástól függetlenül mutatnak példát életükkel, szakmai tudásukkal.

részesülô szakmánk becsületéért és az önálló (s egyben önfenntartó) magángyógyszerészi státusz eléréséért és megszilárdításáért tevékenykedjen. Ilyen példaértékû helytállást nem csak a táraasztal mellett lehet kifejteni, hanem a magángyógyszerészetet körülvevô társadalmi környezetben sok olyan szakmai terület található, ahol jelentôs ráhatással lehetnek életünkre.

A jelölteket elbíráló kuratórium különösen fontosnak tartja, hogy az elismerésben

A díj átadására minden évben az októberi MOSZ Kongresszuson kerül sor.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1996-ban döntött úgy, hogy elismerésben kívánja részesíteni a szakma legkiválóbbjait.

Az Életmûdíj kuratóriumának nevében kérem, hogy 2005. június 30-ig tegyenek javaslatot és jelöljenek arra alkalmas gyógyszerészeket a Díjra. A jelölésüket pár soros indoklás kíséretében kérem beküldeni a MOSZ Irodába, a borítékon feltüntetendô: „Életmû”. Jelölteket várunk a gyógyszerészet minden területérôl, de fontos, hogy a magángyógyszerészet kialakulásában és fejlesztésében is legyen érdeme a jelöltjüknek. Dr. Varga Imre a „Gyógyszerészetért“ életmûdíj kuratóriumának elnöke Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 5

A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE idén ismételten meghirdeti a „2005. év PATIKÁJA” címû pályázatot A Pályázat célja olyan gyógyszertári modell kialakításának elôsegítése, amely berendezésében és felszerelésében megfelel a jogszabályban rögzített elôírásoknak, a gyógyszerkészítés és -kiadás szabályainak, esztétikai és gazdaságossági követelményeknek, eleget tesz a gyógyszertárral szemben támasztott megváltozott igényeknek, különös tekintettel a magas szintû betegtájékoztatás, a gyógyszerészi gondozás megvalósítására.

Pályázati feltételek • Valamennyi teljes forgalmú gyógyszertár pályázhat a cím elnyeréséért (az eddigi nyertesek kivételével). • A Pályázat beadásának határideje: 2005. szeptember 1. • A Pályázat benyújtásának helye: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1134 Budapest, Huba utca 10. • A Pályázatot hagyományos módon, papíron vagy elektronikus adathordozón (floppy vagy cd) esetleg a MOSZ e-mail címére ([email protected]) elküldve lehet beadni.

A Pályázat tartalmazza: • A gyógyszertár történetét – rövid bemutatást a gyógyszertár létesítésének körülményeirôl, a vonzáskörzetébe (lehetôség szerint térképvázlattal) tartozó populáció számáról és összetételérôl, a házi- és szakorvosi háttérrôl. • A gyógyszertár bemutatását – munkatársakat, a gyógyszertár alaprajzát és funkcionális egységeinek kapcsolatát, a le-

Felhívás a MOSZ Ifjúsági Fórumán való részvételre! Kedves Kolléganôk és Kollégák! A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2002-ben alapította a MOSZ Ifjúsági Fórumát azzal a céllal, hogy felkaroljuk a pályakezdô, fiatal gyógyszerészeket, és segítsük ôket jövôjük alakításában. Szeretnénk, ha velünk „öregekkel” együttmûködve belelátnának szakmai, szakmapolitikai tevékenységünk mûhelytitkaiba, hogy majdan legyen kiknek nyugodt szívvel átadni a stafétabotot. Szeretnénk minél több fiatal arcot látni rendezvényeinken, megismerkedni velük és gondolataikkal, munkájukkal, problémájukkal. Kölcsönös „együttmûködés” kialakítására törekszünk, hiszen kölcsö-

6 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

hetôleg színes dokumentumfotót a gyógyszertár külsô homlokzati és belsô megjelenésérôl. • A gyógyszertár tevékenységét – bemutatást az átlagos napi forgalomról, gyógyszer (vényköteles, vény nélküli) és gyógytermékek forgalmazási arányairól, bemutatást a házi gyógyszerészi tevékenység szellemi és technikai lehetôségeirôl. • Hogyan valósítják meg a gyógyszerészi gondozást, vagy milyen elképzelésük van ennek megvalósítására.

Ajánlás A gyógyszerellátásban alkalmazott informatikai rendszer / rendszerek tapasztalatai, különös tekintettel a gyógyszer-információs lehetôségek ismertetésére. Az orvos – gyógyszerész – beteg kapcsolatrendszer mûködtetésének tapasztalatairól szóló tájékoztatás. Speciális feladatok bemutatása (AUV., gyógyászati segédeszköz, fiókgyógyszertár stb.). A Pályázatot a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Vezetôsége által felkért kuratórium bírálja el. Eredményhirdetés a Gyógyszerészek Országos Kongresszusán, Siófokon.

Pintér László az „Év patikája” kuratóriumának elnöke

nösen tanulhatunk egymástól, változó gazdasági környezetünkben pedig szükségünk van egymásra. A MOSZ Ifjúsági Fórum feladata sokrétû, de minden esetben a fiatalokkal foglalkozik. Az Ifjúsági Fórum Elôadói Versenyét immár két alkalommal, az októberi konferencián sikeresen megrendeztük, amelyen nagyon színvonalas, érdekes elôadásokat hallhattunk. Ebben az évben is meghirdetjük ezt az elôadói versenyt, azon 35 év alatti fiatal gyógyszerészek számára, akik közforgalmú gyógyszertárban dolgoznak és pályamunkájukkal a mindennapi gyógyszertári gyakorlatból merítenek felvetéseket és megoldásokat. Jelentkezési határidô: 2005. június 1. A pályamunkák leadási határideje: 2005. szeptember 1. Az elôadói versenyt a MOSZ siófoki konferenciáján rendezzük meg októberben. Minden érdeklôdô jelentkezését ill. kérdését várom: a 06/79-322-873-as telefonon, vagy a [email protected] e-mail címen. Várunk Benneteket!

Rixer Mária MOSZ Elnökség tagja Ifjúsági Fórum Elnöke

Gyógyításra váró közgyógy Néhány hónappal ezelôtt látott napvilágot egy kormánykoncepció, amely a közgyógyellátás rendszerének a megreformálására tett javaslatot, átfogó áttekintést adva a jelenlegi helyzet kialakulását megelôzô folyamatokról, a jelenlegi helyzet értékelésérôl és a javasolt változásokról. A javaslat a jogosultság feltételeit, a finanszírozás módját és az ingyenesen igénybe vehetô gyógyszerek körét illetôen is komoly változásokat kezdeményezett azzal, hogy a változtatásokat idén elô kell készíteni, de érdemi korrekcióra csak a 2006-os választásokat követôen kerülhet sor. A tervezetben foglaltakat némiképp „felülírva” és megelôzve, április 1.-tôl jogszabályi elôírás alapján megkezdôdött a közgyógy igazolványok patikai kontrollja és elôkészítés alatt áll az igazolványok cseréje. Tekintettel a téma horderejére, a koncepciónak a közgyógyellátottakra vonatkozó megállapításait és a tényleges helyzetet elemzô írás jelent meg egy korábbi számunkban. Most pedig három újabb reflexiót közlünk, várva olvasóink további hozzászólásait, támogató vagy esetleg vitatkozó észrevételeit.

Gondolatok a közgyógyellátási rendszer reformjáról bály a „mercédeszes szegénynek” is lehetôvé tette a jogosultság megszerzését (különösen az utóbbi 15 évben). Ezt eredményezik a nem pontosan körülhatárolt szabályok a jogosultság meghatározásakor.

A közgyógyellátási rendszer több évtizeden keresztül próbálta „biztosítani” a szociális helyzetük és/vagy egészségi állapotuk miatt rászorulóknak – térítésmentesen – a gyógyszerrel, segédeszközökkel való ellátását. A rendszernek kettôs feladatot kellett ellátnia, egyrészt szociális támogatást biztosítani, másrészt az egészségükben megromlott rászorultak állapotának javítását. A jelen idôszakban ez még égetôbb szükségként jelentkezett, tekintettel a lakosság elöregedésére, valamint a szegények létszámának növekedésére. Sajnos a feladat egyik felét sem sikerült megoldania a rendszernek. A szociális támogatási elv nem csupán a rászorultak részére „biztosított” segítséget, finoman szólva olykor-olykor „célt tévesztett”! Vagyis a joghézagokkal teletûzdelt jogsza-

Az egészségügyi állapotra épített támogatás is több területen sérült, hiszen a rászoruló beteg egy nagyon szûkre szabott és részben korszerûtlen készítményekbôl álló listából kapja a térítésmentes gyógyszereket, de éppen ezek következményeként sérült az orvos gyógyításhoz kapcsolódó szabadsága is. Nem volt – és még most sincs – átjárhatóság biztosítva a közgyógy és az Eü 100 között. Lényeges hiba, hiszen ez utóbbi a betegséghez kötött támogatási kategória! Ez minden – e betegség csoportba tartozó – embernek alanyi jogon jár!!! A közgyógyellátási rendszer jelenleg az emberek alkotmányos jogát sérti. Ezek az anomáliák tették szükségessé a rendszer megváltoztatását. Ezt kellene megoldania a közgyógyellátás reformjáról szóló jogszabálynak, mely koncepció formájában véleményezésre már ki lett adva. Sajnos jelenleg a jogszabály-gyártás idôszakát éljük, amikor a mennyiség számít csupán és nem a bölcsesség, azaz nem érvényesül az a latin mondás, mely szerint a „megfontolásban légy csiga, tettekben madár” (Coclea in consiliis, in facto esto volucris). A reform lényeges része a biztos alapok lerakása, ugyanis e nélkül a felépítmény „légvár” lesz csupán. Már utaltam a joghézagokra és

a jogszabály-gyártás felgyorsult ütemére, ami magában hordozza a hibázás lehetôségét és egyre inkább valóságos voltát. A lehetôség adott volt, a bölcsesség hiányzott! A TAJ bevezetésekor senkinek nem jutott eszébe a közgyógy igazolványok öszszerendelése a TAJ számmal. Több elôadáson elhangzott, hogy régi igazolványokra – melyeknek tulajdonosai elhunytak – váltanak ki gyógyszert (TAJ szám nélkül). Az OEP-nek a „Népesség nyilvántartótól” be kellett volna szerezni a kétes igazolványokra vonatkozó adatokat. Könnyebbé vált volna a mostani helyzet. Minden mozzanat, újszerû lépés a költség csökkentését szolgálja – hangoztatják. Ezzel szemben 1 éves lejárati idôvel adják ki az új igazolványokat, amiket a lejárat után kicserélnek. Az évenkénti csere a költségek nagymértékû emelkedésével jár (komoly anyagi és személyi konzekvenciái lesznek). A hibázás lehetôsége is emelkedik (minél több a csere, annál nagyobb a tévesztés lehetôsége). Az igazolványok cseréjének másfél évre való elhúzódása is hibák forrása lehet. Egy „chipkártyás” megoldás (leolvasóval) mind az ellenôrzés, mind az érvényesítés lehetôségét magában hordozza. Nem lenne ennyire túlbonyolítva, mint az „alanyi” jogcímen kiadott igazolványok már megkezdett cseréje. Úgy érzem, hogy az így megerôszakolt rendszer drága, rossz (hibalehetôségei vannak) és korszerûtlen. A jogszabály alkotója és az OEP ebben az ex-lex állapotban a gyógyszertárakra bizonyos „hatósági” jogköröket testál és on-line rendszerek telepítésével szeretné az „ellenôrzés” hatékonyságát biztosítani. Ha csupán a közgyógy rendszer ellenôrzésére Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 7

szolgálna…, de a megismert tervezet egyik mondata így hangzik: „A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy az OEP és a gyógyszertár közötti mindennemû adatforgalmat kezelje”. Ez azért már több, mint a csendôr szerep a közgyógy igazolványok esetében. A patikus a jelenlegi jogszabály dömpingben olyan lövészárokban próbálja ellátni feladatát, ahol az „ellenség” (beteg, vevô) és a „saját vezérkar” is tûz alatt tartja. Életbe lépett, de betarthatatlan jogszabály (FoNo VII.) szerint kell végezni a munkát, várható az on-line rendszerrel kibôvített „közgyógy-jogszabály”, amely tulajdonképpen nem is tartozik a gyógyszertárra, hiszen a közgyógy nem gyógyszerellátási, hanem szociális probléma. Ez a jogszabály minden téren kiszolgáltatottá teszi a patikust és vállalkozását is, hiszen az a közgyógyellátás jogosultságát is köteles leellenôrizni, s ha téved, az OEP nem téríti meg

a kiadott gyógyszer árát a patikának. A szankcionálás tehát erôsödik, de csak az utolsó láncszemnél. A pénz megmarad a kasszánál, így sem az igazolvány kiállítója, sem a felíró orvos nem károsodik. A közgyógyellátás rendszerének megreformálását a jogalkotó önkritikájával kellene kezdeni: megtett-e mindent a jelenlegi káosz elkerülése érdekében (Népesség nyilvántartó, adategyeztetés, kártyák kiszûrése). Tisztázni kellene, hogy milyen célt határozott meg, s egyáltalán, mi a tulajdonképpeni cél: csak a költségcsökkentés vagy az egészségi állapot javítása (is)? Stabil, hosszú távú megoldást szeretne alkalmazni (chipkártya), vagy újabb hibalehetôséget akar benne hagyni a rendszerben és a szankcionálást szeretné erôsíteni? Az önkormányzatok elbírálási rendszerét egységesíteni kell: jogilag tiszta helyzetet kell biztosítani a jogosultság azonos módon történô elbírálásához. Az önkormányzati (jegyzô) és az

Elektronikus pénztárcával a többlet adminisztráció ellen ságénak. Az esetleges gyógyszerfelírási visszásságok mellett ez azért arra utal, hogy a rossz szociális helyzetû népesség egészségi állapota nagyon kedvezôtlen.

A közgyógyellátás a gyógyszerfinanszírozás egyik neuralgikus pontja, ahol az ellentmondások és feszültségek sora keletkezett. Átalakításának gondolata már több évvel ezelôtt felvetôdött, hiszen a rendszer hibái régóta ismertek. Az egyre bôvülô gyógyszerválasztékkal szemben a közgyógyellátási listán zömében korszerûtlen készítmények eléggé szûk köre szerepel változatlan összetételben. A közgyógyellátottak gyógyszerfogyasztása ugyanakkor volumenét tekintve ebbôl a listából és a rajta nem szereplô támogatott készítményekbôl, egyénekre lebontva többszöröse a nem közgyógyellátott lakos8 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

A probléma megoldása átfogó intézkedéseket igényelne. Jelenleg az igazolványcsere és a jogosultság szempontjainak felülvizsgálata került napirendre. Használatban vannak még ugyanis 1993. február 26. elôtt kiadott igazolványok, melyeken még nem tüntették fel a TAJ számot, ezeket 2005. április 30.-ig bevonják. A 49/2005 (III.23.) Korm. rendelet ellenôrzési kötelezettséget állapít meg a gyógyszer kiadója számára a közgyógyellátási igazolvány vonatkozásában: vizsgálni kell a nevet, a TAJ számot és az érvényességet. A közgyógyellátáshoz kapcsolódó, eddig is jelentôs munkával járó gyógyszertári feladatok sora tehát tovább bôvül. Nem kevés adminisztrációs terhet jelentett eddig is a közgyógyellátottak nyilvántartásának vezetése, a gyógyszerköltség igazolások kiállítása, mely utóbbiért akár anyagi kompenzációra is igényt tarthatnánk. A jogszabály szerint a jogosultság ellenôrzése céljából a hatósági nyilvántartásba való betekintést az OEP-Gyógyszertár online kapcsolat fogja biztosítani. A közvetlen számítógépes kapcsolat azonban nemcsak ezt a célt szolgálná, hanem elle-

egészségügyi rendszer (orvos) nyilvántartási kötelezettségeit úgy kell szabályozni, hogy ne legyen benne joghézag. Az Eü 100 és a közgyógy átjárhatóságát szabályban kellene rögzíteni. A támogatás alapja a rászorultság elve legyen és minden beteg esetében személyre szabott és betegségeihez igazodó legyen a keretösszeg. A szakmai protokolloknak megfelelôen lehessen gyógyítani (ne kelljen régi, korszerûtlen készítményeket alkalmazni), a várható keretet gondosan végig kell számolni. A gyógyszertárak pedig biztosítsák a gyógyszerellátást, tanácsadással, gondozással segítsenek a betegnek és az eddigiekhez hasonlóan szûrjék ki a hibákat. Ehhez viszont nem kell on-line rendszert kiépíteni. Leírt fejtegetésem gondolatébresztônek szántam és nem teljes körû elemzésnek.

Benkô Zsolt

nôrizhetô lenne az elképzelés szerint megállapítandó (havi 12 ezer forintos?) gyógyszerkeret felhasználása is. A rászorulók részére így a teljes terápiás választék térítésmentesen rendelkezésre állna. Térítési díjat akkor kellene fizetniük, ha az adott hatástani csoportból nem a legolcsóbb készítményt választanák. A mostani kb. 710 féle gyógyszerrel összevetve ez kétségtelenül elônyös lenne a részükre és a magasabb színvonalú ellátás irányába mutatna. A jogosultság ellenôrzésének az átmeneti idôszakban a patikába be nem jelentkezett beteg esetében van elsôsorban jelentôsége, hiszen „saját pácienseinkrôl“ napra kész nyilvántartást vezetünk. A felíró orvosnál kellene megtörténni az ellenôrzésnek, hiszen az utalványozásért ô felelôs más jogcímek esetében is. Korábbi elképzelés, amely szerint a közgyógyellátási igazolványt felváltó bankkártyaként mûködô u.n. „elektronikus pénztárca” állna a betegek rendelkezésére, számomra elfogadhatóbb megoldásnak tûnik. A települési önkormányzatok által a jogosultaknak kiadott kártyák az egészségpénztári kártyákhoz hasonlóan bankkártyás fizetô eszközként lennének a gyógyszertárakban használhatók. Ezzel a megoldással a visszaélések várhatóan elkerülhetôk lennének. Természetesen ez fontos szempont a rendszer átalakításánál, ám ugyanilyen lényeges, hogy a változás során a rászorulók érdekei ne sérüljenek. Nem utolsó sorban pedig a gyógyszertárakat se terhelje feleslegesen az új rendszer.

Dr. Fülöp Gyula

Gondolatok a közgyógyellátás jelenlegi helyzetérôl kormányzat jelent a TB felé és térítést fizet három napon belül, nevezetesen a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 75%-át utalja át a MEP-nek (évente és fejenként kb. 18.500 jó magyar forintot. Még a zárójelben is csak zárójelben jegyzem meg: ennyi pénzért, ha önkormányzat lennék, boldog, boldogtalan kapna igazolványt, fôleg abban a tudatban, hogy a közgyógy igazolványra jutó támogatás többszöröse az átlagnak …).

Hazafelé tartva betértem egy benzinkúthoz. Még nem konkurenciát látva bennük, mosolyogva intettem a kutasnak, majd én megtankolom az autómat. Meglepetésemre, mielôtt elkezdhettem volna a tankolást, hozzám lépett és kérte, mutassam be az autóm érvényes forgalmi engedélyét és a jogosítványom, mert egyébként nem kapok benzint. Értetlenkedésemre a válasz csak egy kifüggesztett fehér lap, amin tájékoztattak, hogy ha ezután tankolni akarok, mindig mutassam meg a jogsit és a forgalmit, mert a BM Igazg. Rend. így szeretné kiszûrni a sok lejárt forgalmit használó, rosszhiszemû autóst. Na ekkor riadtam fel a rossz álmomból…. Persze, ha úgy vesszük, a rossz álom nem most kezdôdik, hanem folytatódik, csak egy kicsit jobban megizzaszt. Mi a helyzet jelenleg a közgyógy igazolvánnyal? A kérelmezô elmegy a polgármesteri hivatalba, majd a háziorvoshoz, ahol kap egy listát a rendszeresen szedett orvosságairól. Következô lépés: betér a gyógyszertárba és megkéri a gyógyszerészt, adjon igazolást arról, hogy mennyibe kerül az egyhavi gyógyszere. A gyógyszerész kiszámolja, igazolja, átadja az igazolást, az eredetit megôrzi két évig. A beteg a kapott igazolással visszatér az önkormányzathoz, ahol eldöntik, kaphat-e közgyógy igazolványt. Ha igen, a jegyzô kiállítja az igazolványt. Ezután az igazolvánnyal rendelkezô személy „térítésmentesen jogosult a TB által támogatott egyes gyógyszerekre, segédeszközökre stb…” ( kiemelés tôlem). Halkan kérdezem, hogyan kerültek a listára a nem TB támogatott gyógyszerek, ha meg a TB támogatás megléte vagy nem léte lényegtelen, akkor miért nevesítjük a TB-t ? Ezután egy évig szabad a vásár: ami a listán van, az a betegnek ingyen jár. Az igazolvány kiállítása után a települési ön-

A fenti vázlatból is látszik, hogy mennyire torz rendszert próbál szabályozni az április 1.-tôl ránk köszönt jogszabály-módosítás. A TB fizeti azt a támogatást, amit az önkormányzat engedélyez a betegnek csak jót akaró háziorvos javaslata alapján, amit a gyógyszertár mûködtetôje hitelez meg a rászorultaknak. A közgyógy-ellátás rendszere megérett a változásra, ezt minden szereplô és a mindenkori kormány is elismeri. Mégis, a 2005. március 17.-én született módosítások teljes mértékben alkalmatlanok a rendszer átláthatóvá tételére és egyszerûsítésére. Nem változtat a kérelmezés procedúráján, a támogatás rendszerén, a támogatás magánvállalkozók általi hitelezésén. Ellenben az igazolványt kiállító hatóság (önkormányzat) helyett az OEP lesz a „hatósági nyilvántartás vezetô” (?). A hitelezô vállalkozó lesz az OEP rendôre.(?) Mindezek mellett semmi szerep nem jut a háziorvosnak és az engedély kiállítójának, az önkormányzatnak! De problémám nemcsak a rendelet hiábavalóságával van. Keserûséggel tölt el az a nagyfokú arrogancia, ami áthat egyrészt a rendelet idôzítésébôl, másrészt a fordított logika alapján való szankcionálásból. Március 17.-én születik egy rendelet, aminek a hatályossága április 1. Igen rövidre szabta a felkészülési idôt a rendeletalkotó. Ez a dátum vonatkozik a betegre és a gyógyszertárra. Az önkormányzatoknak eleve április 30. a határidô a régi „TAJ nélküli” igazolványok cseréjére, a gyógyszertárban viszont már április 1.-tôl kötelesek vagyunk csak általános támogatással expediálni! Mit tegyen az a beteg, aki március elején váltotta ki a gyógyszereit és csak április elején, a patikában szembesül azzal, hogy a visszavonásig érvényes igazolványa már érvénytelen? A fordított logika: ha a közgyógy rendszer reform elôtt áll, akkor reformáljuk meg! Elektronikus pénztárca? Személyre szabott keret? Hol van az igazi reform? Ha ez a rendszer mûködött tízegynéhány évig, talán kibírtuk volna még azt a kis idôt, amíg egy igazán jó rendszer kialakul… Ez a rendelet csak konzerválta a mostani állapotot és még bonyolultabbá tette.

Hol van a helye a gyógyszerésznek jelenleg? Kiállíthat egy igazolást a gyógyszerek áráról, „természetesen” ingyen. Meghitelezi a támogatás összegét, „természetesen” ingyen. Tegyük csak kötelezôvé az ellenôrzést, s máris van alapja a gyógyszertár szankcionálásának. Nincs hatásunk a felírásra, nincs hatásunk az igazolvány érvényességére, mégis nekünk kell konfrontálódni a beteggel, a TB-vel, az orvossal, szinte már hiányzik a körbôl az önkormányzat… Ezek után kérdés, hogy milyen módon kellene átalakítani a közgyógyellátást? A válasz: a lehetô legegyszerûbbre! Az egészségbiztosító ne vállaljon fel szociális tevékenységet és minden szereplô csak a saját tevékenységéért vállaljon felelôsséget. Tehát: 1. A TB felejtse el a közgyógylistát. Támogassa a különbözô patikaszereket, hogy milyen módszerrel, az legyen az ô dolga. 2. Az orvos, ha szükséges javasoljon terápiát. Az orvosi programoktól elvárható, hogy képesek legyenek árakat nyomtatni akár a receptre, akár egy igazolásfélére (hiszen manapság is erre készítjük az igazolást). Ezt felhasználva: 3. Az önkormányzat – ha úgy ítéli meg – támogassa a rászorulókat. Nem is szükséges igazolvány, GPRS, miegymás!!! Annak a kidolgozása, hogy az önkormányzat milyen módon juttatja a támogatást a rászorultaknak, az önkormányzatok feladata lenne. Az 1993. évi III. törvény – mint a neve is mutatja – „a szociális igazgatásról és szociális ellátásról” szól és többek között ide tartozik a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, különbözô átmeneti, temetési pénzbeli segélyek, köztemetés. A felsorolásból látható, hogy az egyes önkormányzatok fel vannak készülve arra, hogy a rászorultaknak pénzbeli támogatást juttassanak, pénztár áll rendelkezésre, alkalmazottak, akik ezzel foglalkoznak Ha a fenti rendszer mûködne, minden szereplô tisztában lenne a saját feladatával. Az orvos a gyógyszerek rendelésénél figyelembe tudná venni a térítési díjakat, a beteggel közösen választaná ki a legmegfelelôbb hatékonyságú és árú gyógyszert. A gyógyszertárban a beteg megkaphatná a gyógyszereit akár általános térítéssel, akár az önkormányzat által kibocsátott személyre szóló kártyával, csekkel vagy pénzzel. A TB mentesülne a listakészítés nyûgétôl és nem kéne feleslegesen mindenféle GPRS rendszer beiktatásával rabolni saját maga és a szolgáltatók idejét és energiáját. Az önkormányzat felelôsen dönthetne a támogatásról. És nem utolsó sorban a gyógyszerész végre csak azzal foglalkozna, amire hivatása szólítja.

Koma József gyógyszerész Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 9

A gyógyszerforgalmazás 2004. évi adatai A világ gyógyszerforgalma 2004-ben 518 milliárd dollárt tett ki. Ha a 2000. évi 341 milliárdos forgalomhoz hasonlítjuk, dinamikus fejlôdést láthatunk, noha a fejlôdés üteme az utolsó években már lassult (2001/2000: 14%, 2002/2001: 11%, 2003/2002: 10%, ill. 2004/2003: 9%). A „The Economist” címû brit gazdasági lap a világ gyógyszerforgalmának fejlôdési ütemét – a korábbi 10%-os, ill. ennél nagyobb értékekkel szemben – 2004-ben már csak 8,6%-ra prognosztizálta.

1. ábra A világ értékben vett gyógyszerforgalmának várható alakulása 2004–2008. idôszakban 8,6%

Becslések szerint, ha nem történt volna meg 2004-ben a 15%-os árbefagyasztás – negyed éven keresztül a támogatott készítményekre és háromnegyed éven keresztül a nem támogatott (OTC) készítményekre –, akkor 11,2%-os növekedés következett volna be a patikai piacon. Ez magasabb érték, mint a tényleges 5,2%, az elôzô három év 18%-os átlagához viszonyítva azonban jelentôs visszaesés. Ebben már mindenképpen érzôdik a terápiás fix támo-

3. ábra

5,7%

Százalék

kedést jelent, 4,5%-os infláció mellett. Amennyiben szembeállítjuk az utolsó három év – patikai csatornán vett – 18-19% körüli növekedését az elmúlt év 5,2%-os patikai növekedésével, akkor megállapíthatjuk, hogy – ezen a téren – nem csak Európában, de már a világban is otthon vagyunk, hiszen azt a növekedést, illetve azt a növekedési színvonalat közelítjük, ami az európai piacra jellemzô. (2. ábra)

4,1%

4,3%

4,4%

A 2004-es árbefagyasztás hatása magánpatikai csatornán (nagykereskedelmi ár, millió forint)

Forrás: The Economist

(A 2004. évi fejlôdési ütem az IMS adatai alapján ténylegesen 7,1% volt, 1,5%-al elmaradva a „The Economist” 8,6%-os prognózisától.) Ez a csökkenô tendencia várhatóan a 4%-os szintnél fog megállni az évtized vége felé. (1. ábra) A növekedés ütemének lassulásához hozzájárulnak az árcsökkentések, a szigorodó ellenôrzések, a generikus program elôtérbe helyezése. Többek között ez utóbbi is az egyik eleme annak a költségcsökkentô politikának, amit elsôsorban az Európai Unión belül nagyon erôteljesen megfigyelhetünk.

Forrás: IMS

Magyarországon 2004-ben a nagykereskedelmi áron vett forgalom 414,9 milliárd forintot tett ki, ami országosan 6,0%-os növe-

gatás bevezetése és a generikus készítmények által generált árcsökkentés hatása, ami szintén 2004-nek egyik – a korábbi évekhez viszonyítva erôteljesebb – jellemzôje volt. (3. ábra)

2. ábra

4. ábra Az árbefagyasztás miatt elmaradt többletforgalom, ill. árréstömeg (kisker. árszinten – 23,2 milliárd Ft)

Országos forgalom magánpatikai és kórházi csatornán (nagykereskedelmi ár, millió forint) 450 000

Patika

400 000

Kórház

millió forint

350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: IMS

10 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

Forrás: The Economist

Az árbefagyasztás miatt a patikai gyógyszerpiac összességében mintegy 23,2 milliárd forintnyi forgalomtól esett el. Ez a következôképpen oszlott meg: 18,5 milliárddal lett kisebb a termelôi áras árbevétel, közel 1,2 milliárddal a nagykereskedelmi árrés-tömeg, és valamivel több, mint 3,5 milliárddal lett kisebb a kiskereskedelmi, vagyis a gyógyszertári árrés-tömeg. (4. ábra) A dobozforgalmat tekintve megállapíthatjuk, hogy 1993-hoz viszonyítva jelentôsebb változás nem ment végbe: általában évente 300 millió doboz gyógyszer fogyott a gyógyszertárakban, valamint 30 millió doboz a kórházakban. (5. ábra)

5. ábra

Ennek következtében 2004-re kis mértékben megváltozott a gyógyszerek átlagos árösszetétele. Míg 2003-ban azt mondhattuk, hogy egy 1000 forint értékû gyógyszerbôl 804,5 forintot tett ki a ter-

7. ábra A patikai forgalomból a termelôi áras forgalom, a nagy- és kiskereskedelmi árrés-tömeg megoszlása 100% 90% 80% 70%

A kórházi és patikai dobozforgalom alakulása Magyarországon 400 350

millió doboz

kitevô árrés-százalék változás az új („850 Ft-os”) rendelet következtében. Ennek az értéknek a kialakulásához természetesen szintén hozzájárul a 15%-os árbefagyasztás: az alacsonyabb termelôi árhoz magasabb árrés-százalék járul.

300

60%

250

50%

200

40%

302

150

297

282

270

286

281

287

279

287

296

300

301

5,2% 8,3%

kisker. árrés tömeg nagyker. árrés tömeg

71,5%

30%

100

79,6%

forgalomtermelôi áron

20%

50 0

15,3%

20,2%

10% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

0% 1993

1994 1995 1996

1997 1998

1999

2000 2001

2002

2003 2004 Forrás: IMS

Forrás: IMS

A nagykereskedelmi árrés területén 2004-ben nem történt változás; elmondhatjuk, hogy a folyamatos csökkenés tovább is folytatódott, noha a degresszivitásból következô csökkenés üteme itt is kisebb lett. Ha megnézzük a kiskereskedelmi árrés alakulását 2000-tôl kezdve, folyamatos, ám egyre mérséklôdô ütemû csökkenést tapasztalhatunk 2003-mal bezárólag. A 2004. január 1-vel életbe lépett új kiskereskedelmi árrés rendelet azonban megállította, sôt megfordította ezt a tendenciát: ha a nagykereskedelmi árra számított árrés-százalékot nézzük, azt látjuk, hogy a 2003-as 16,7 %-ról 2004-re 18,0 %-ra növekedett a kiskereskedelmi átlagárrés. (6. ábra)

melôi ár, a kis- és nagykereskedelmi árrés együttesen pedig 195,5 forintot, addig 2004-ben, a kiskereskedelmi árrés növekedése következtében kis mértékben növekedett (20,43%-ot tett ki) az árrés, és 79,57%-ra csökkent a termelôiár-tartalom. (7. ábra) A patikai gyógyszerforgalomban a közép-magyarországi régió – Budapest és Pest megye – súlya csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 0,4%-kal (31,5%-ról 31,1%-ra) 2004-ben 2003-hoz képest, míg a többi régió esetében a változás mindössze 0,1-0,2%os volt. (8. ábra)

8. ábra A patikai gyógyszerforgalom regionális megoszlása kiskereskedelmi áron, 2004. (2003.)

6. ábra A nagy- és kiskereskedelmi árrés alakulása

Forrás: IMS és KSH Nagykereskedôi árrés Változás Kiskereskedôi árrés Változás

Forrás: IMS

Ha elvégzünk egy modellszámítást: mi lett volna, ha nem változott volna meg 2004 januárjától a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelet, akkor azt tapasztalnánk, hogy 2004-ben is tovább folytatódott volna az elôzô évek csökkenô trendje. Ebben a hipotetikus esetben, 2004-ben 16,6 %-ot tett volna ki a nagykereskedelmi árra vetített kiskereskedelmi árrés. Itt is megfigyelhetô a csökkenés dinamikájának változása: míg elôzô évben 17,3-ról 16,7-re csökkent az árrésszázalék (-0,6%), addig 2004-ben 16,7-rôl mindössze 16,58-ra (-0,12%) csökkent volna. Ehhez jött hozzá az 1,44%-ot

Összegzésképpen 2004-rôl elmondhatjuk, hogy az ismert, már sokszor értékelt kormányzati beavatkozások és változások a piac valamennyi szereplôjének tevékenységére rányomták bélyegüket – a hatások egy része viszonylag könnyen számosítható. Vannak azonban – s talán ezek jelentôsége még nagyobb – olyan hatások, amelyeknek nincsen, vagy csak nehezen található meg a mérôszáma: ezek közül kiemelkedik a készletezés kérdése (a készlet le-, majd felértékelôdése) és a kiszámíthatóságba vetett bizalom megingása a gyógyszerforgalmazás valamennyi szereplôje részérôl.

Dr. Feller Antal kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes Hungaropharma Rt. Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 11

Gyógyszerész délután Kecskeméten Filepné Kelemen Rita az EüM osztályvezetôje és Potornai Lajos OEP-fôtanácsos. Elôször Antal Csaba „Az ÁNTSZ és a gyógyszertárak kapcsolatai” címmel tartott tájékoztatót. A tiszti-fôgyógyszerész úr az ÁNTSZ általános feladatairól, majd az ÁNTSZ tiszti gyógyszerészi hálózata által lefolytatott államigazgatási eljárásokról (pl. az ellenôrzésekrôl, nyilvántartásokról, mûködési engedélyek kiadásáról), a gyógyszerellátás szigorú követelményrendszerérôl (törvények, Ph.Hg., módszertani levelek), a tiszti gyógyszerészek hatósági feladatairól (pl. gyógyszertár áthelyezés, gyógyszertár felállításának szükségessége) szólt. A kecskeméti Aranyhomok Szálloda Széchenyi termében március 18-án rendezte a MOSZ Bács-Kiskun megyei szervezete az elsô megyei gyógyszerész délutánt. A megye minden személyi jogos gyógyszerészét meghívtuk, akik örömmel vették a szakmai délután megrendezésének ötletét. Végül is 35 fôt láthattunk vendégül. A MOSZ elnökség több tagja is megtisztelte rendezvényünket, így megjelent dr. Samu Antal elnök, dr. Mikola Bálint alelnök, dr. Fodorné dr Novák Alexandra és dr. Simon Kis Gábor elnökségi tag. A megye hivatalai és a társszervezetek képviseletében jelen volt az ÁNTSZ részérôl Zatykóné dr. Cseh Ildikó megyei tiszti-fôgyógyszerész és dr. Kraszkó Károly, a társadalombiztosítás megyei szervezetétôl Vaskútiné Balázs Mária fôosztályvezetô és Komáry Kázmér az OEP volt fôtanácsosa, továbbá a kamara képviseletében dr. Szûts József megyei elnök, az MGYT részérôl pedig Benkô Zsolt, a Társaság Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke. Meghívott elôadó-vendégünk volt Antal Csaba országos tiszti-fôgyógyszerész,

Filepné Kelemen Rita „A gyógyszerrendelés szakmai szabályai” címû tájékoztatóját meghallgatva ismerkedhettünk meg a szabályozás EU direktívákhoz igazításának menetével, a folyamatban lévô jogharmonizáció feladataival, pl. az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek közösségi kódexével kapcsolatban. A forgalombahozatali engedélyek kiadását új elvek szerint kell megoldani és a galenikum fogalom is rövid idôn belül kikerül a jogszabályokból. Szólt a 44/2004-es ESZCSM rendeletrôl, aminek a megalkotása során már teljes körûen figyelembe tudták venni az EU hatályos direktíváit. Potornai Lajos tájékoztatójában négy témát érintett: ✧ az árkérdést, aminek aktualitását az alapanyagok ármeghatározása adja (ezt követi a FoNo árak meghatározása), ✧ a gyógyszerészi gondozást, amit a miniszter úr is támogat, de az OEP-nek is érdeke a bevezetése, bár még nem tisztázott, hogy mennyi pénzt kell erre fordítani az OEP-nek;

Vélemény a Kormány gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosítására irányuló tervezetérôl Nagyon érdekes, hogy alig múlt el egy év a gyógyszerpiac liberalizációjáról szóló elôzô évi elképzelések óta, az új kormány ismét elôvette, a „gyógyszerfutár”, valamint 12 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

a „közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerek kiskereskedelmi árrésébôl a gyógyszertár adjon kedvezményt” témákat, a gondolatokat apró lépésekben

✧ a közgyógyellátást, amelynek a rendezése évek óta húzódik. Az adatok szerint sok a jogosulatlan igénybevétel, amit – többek között – az igazolványok fokozott ellenôrzésével és cseréjével akarnak csökkenteni. Ezzel egyidejûleg új nyilvántartási szisztémát kell kiépíteni. A gyógyszertáraknak április 1-tôl ellenôrizni kell az igazolványokat, össze kell vetni a TAJ számokkal (egyelôre manuálisan), de az OEP on-line rendszer kiépítését tervezi, aminek a segítségével központi adatbázisból lesznek ellenôrizhetôk az igazolványok. Az elôadó hozzászólásra reagálva megígérte: a médiában hangsúlyozottan felhívják a betegek figyelmét arra, hogy a közgyógy igazolványt tartsák maguknál! ✧ A vényellátásról szólva kifejtette, hogy 2005. december 31-ig várhatók az új receptek és a „Pro Familia” vények használatát még egy évvel meghosszabbítják (2006. december 31-ig ). A délután kettôkor kezdôdött programot este fél hétkor tudtuk befejezni, tekintettel a felszólalásokra, a pergô és izgalmas vitára. A program végén mindannyian egyetértettünk abban, hogy a gyógyszerészeknek saját maguknak kell kidolgozni a számukra legmegfelelôbb szakmai szabályokat, majd ezeket kell elôterjeszteni. Ehhez persze összefogás és egyetértés szükséges! Ez az alkalom is igazolta, hogy a gondolatébresztô szakmai összejövetelekre és a vitadélutánokra nagy szükség van. Ezért Bács-Kiskun megyében az ilyen rendezvényeknek hagyományt szeretnék teremteni, melyhez ezúton is kérem a megyei szakmai szervezetek segítségét.

Rixer Mária a MOSZ Bács-Kiskun megyei szervezet elnöke adagolva, hogy azokat az új gyógyszertörvénybe be is tudja emelni. Úgy látszik, nem tettek le arról, hogy a jól mûködô gyógyszer-kiskereskedelmet szétzilálják. Még meglepôbb, hogy a siófoki gyógyszerész konferencián, Hamvas fôosztályvezetô úr, a kiskereskedelem árrésébôl adandó kedvezmény mellett a gyógyszerfutárról nem beszélt a készülô új törvény ismertetésénél, majd alig egy hétre rá, a médiában a két tervezetrôl együtt nyilatkozott.

Ezért minden erônket mozgósítani szükséges, hogy a jelenleg még biztonságosnak mondható ellátást biztosító gyógyszer kiskereskedelmet megvédjük. Miért van az, hogy minden terhet a kormány a gyógyszertárakra, illetve a lakosságra próbál ráterhelni? Az extraprofitot termelô „gyógyszer gyártók” ugyanakkor kényük, kedvük szerint alakítják a piacot. A gyógyszergyártó negyedévenként emelheti a nem támogatott gyógyszerek termelôi árát, ugyanakkor az új törvény szerint, a patikus (az ebbôl eredô) kiskereskedelmi árrését adja oda a betegnek! Hatástanulmányokkal, modellezéssel rá kell mutatnunk, hogy az extraprofit a gyártói oldalon termelôdik! Igénybe kell vennünk a médiát! A betegek tudomására kell hozni, hogy a tervezett módosítások a kis- és közepes forgalmú gyógyszertárak megszûnéséhez fognak vezetni! Kedvezményt adni csak a nagy forgalmú, jelenleg is láncként mûködô gyógyszertárak fognak tudni, a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak tönkre fognak menni. A beteg nem azért kényszerül majd hosszú uta-

kat megtenni, hogy olcsóbban szerezze be a gyógyszert, hanem azért, mert helyben, vidéken, a gyógyszertár tönkre fog menni.

a kormány akar, kinek az érdekeit szolgálja, és károsultak lesznek, ha mindez megvalósul.

A médiában alá kell támasztanunk, hogy a nem támogatott gyógyszerek kiskereskedelmi árrése teszi lehetôvé, hogy a kisvagy közepes forgalmú gyógyszertárak jelenleg még mûködni tudnak. Ha ez nem lesz, akkor ezek a patikák sem lesznek, csak patika láncok, amelyek a kezdeti árengedmények után monopol helyzetüket kihasználva „egekig” drágíthatják a gyógyszerek árát.

Rá kell világítani, hogy miért nem érdeke a kormányzati köröknek, hogy az extraprofitot termelô könnyítse meg a lakosság terheit! Mért onnan akarnak elvenni, ahol már úgy sincs? Kinek a céljait szolgálja, ha a gyógyszertárak tömegesen tönkremennek?

„Természetesen” gondoltak már erre is az illetékesek! Ha nem lesz vidéken patika, majd jön a „gyógyszerfutár”, akitôl a beteg majd postán, telefonon, interneten rendelhet gyógyszert. Jön a „Somody”-féle gyógyszerfutár cég és mindent megold. Nekünk is meg kell a kamarával együtt szondáztatnunk a közvélemény kutató cégen keresztül a lakosság véleményét, hogy ne csak az jelenjen meg a köztudatban, amit a kormány szeretne, hanem a valóság is. Hiszen a betegeket csak akkor tudjuk a mi oldalunkra állítani, ha látják, hogy amit

Úgy látszik, alig pár hónapig tartott az új kormány „békekötése”. Ha az elkövetkezôkben valamitôl is szavazatokat remélnek, bizonyára nem az ésszerûség és nem a kompromisszumkeresés lesz a módszerük, hanem az, hogy a cél érdekében a demagógia talaján mindent megtegyenek. Kétezer gyógyszertár nem jelent gondot, hogy a mérleg nyelvét hová billentse, de gondot jelenthetnek a gyógyszertárban nap, mint nap megjelenô betegek, akiknek tudniuk kell, hogy a tervezet az Ô bôrükre számít. Az a dolgunk, hogy ezt tudatosítsuk bennük, amíg nem késô.

Dr. Dobos Józsefné a MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke

Gondolatok a gyógyszerár liberalizáció kapcsán Induljunk ki abból, hogy a patikába beteg emberek – is – járnak. Van egy erôteljesen ár-érzékeny réteg (ôk többnyire abból a korosztályból kerülnek ki, akik végig dolgozták a szocializmus 40 évét). Gondolom joggal várják el, hogy ugyanazt a gyógyszert minden gyógyszertárban ugyanannyiért tudják beszerezni. Ez ugyanúgy jogos igényük, mint ahogy egy vállalkozónak is jogos elvárása, hogy amivel kereskedik – legyen az papírtermék, vagy gyógyszer – abból tisztes haszna legyen. Bajt okoz, ha a politikát belekeverjük a gazdasági döntésekbe. Úgy gondolom, minden állampolgárnak alapvetô joga, hogy bizonyos dolgokhoz azonos feltételekkel és azonos áron jusson hozzá. Arról persze vitatkozhatunk, hogy a „bizonyos dolgok” köre mit takarjon. Szerintem a gyógyszernek és az orvosi ellátásnak ide kell tartoznia, ugyanúgy, ahogy az energiának is… És ezután beszéljünk a szakmánkról, konkrétabban a budapesti patikákról. Alapve-

tôen háromféle helyzet lehetséges (ami még árnyalható lenne): ❖ gyógyszerész a tulajdonos, ❖ szakmai befektetô a tulajdonos, ❖ pénzügyi befektetô a tulajdonos. Sajnos Budapesten a privatizáció alkalmával az igazán frekventált helyen lévô nagy patikák nem gyógyszerészi tulajdonba kerültek (ugyanis a licittel annyira felverték az árakat, hogy azzal egy patikus nem tudott versenyezni). Ráadásul a nyertes pályázók törekedtek arra, hogy lehetôleg friss nyugdíjasokkal társuljanak. Ezek a gyógyszerészek aktív idejükben a gyógyszertári központ óvó szárnyai alatt dolgoztak, gazdasági „vénájuk”, költségérzékenységük nem volt. És valljuk be, belefáradtak az elmúlt évek történéseibe. Már szabadulni akarnak a patikából és nem a „vállalkozást” akarják megtanulni. Ôket már az motiválja igazán, hogy „normálisan” el tudjanak menni nyugdíjba és lehetôleg perek nélkül szabaduljanak meg beltagságuktól.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a budapesti gyógyszertárak sajátos tulajdonosi szerkezete és a nem egységes gyógyszerár? Milyen érdekek vannak itt a háttérben? Sokfélék és erôsek Azt senki se higgye el, hogy a szabad áras OTC gyógyszer jó a betegnek (vagy olcsóbb). Ezt az újságírók talán elhiszik, de aki benne van a szakmában, az a veszélyeket is látja. Ha mindent lecsupaszítunk és csak a gazdasági racionalitást nézzük, kristálytiszta a kép: sok éve mondjuk, tudjuk, hogy a nagy hal megeszi a kis halat. Miért próbálják mégis mindenféle maszlaggal ezt az alapigazságot elfedni? Igen. Nagyon sok az érdekellentét és ôsidôk óta tudjuk, hogy „oszd meg és uralkodj”. Amíg egymással vitatkozunk, addig a politika azt csinál, amit akar, és ezt mindig ki fogja használni! Rajtunk múlik, hogy elvérzünk, vagy megerôsödünk ebben a harcban.

Dr. Elek Marita

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 13

Várható informatikai fejlôdési irányok, kihívások a gyógyszertárakban A gyógyszertárak jelenlegi helyzete az informatika területén sen elérhetô elektronikus formátumú közhiteles gyógyszertörzs a gyakorlatban. Nagykereskedôk A nagykereskedôkkel nagyon régóta hatékony az együttmûködés. A modemes kapcsolat jól mûködik. Viszont az itt alkalmazott technológiai szintet is túlhaladta az idô. Nem is annyira a nagykereskedôk igénylik a továbblépést, hanem a gyógyszerészek üzleti érdeke.

A gyógyszertári rendszerek jelenleg nagyrészt DOS alapú technológiával mûködnek. DOS technológiának tekintem azokat a rendszereket is, melyek Windows operációs rendszer alatt futnak egy vagy több gépen, de a felhasználói program DOS-ban készült. A DOS rendszerek már régóta elavultnak tekinthetôk, ezért mindenütt megindult a cseréjük az újabb, modernebb technológiára. Ez várhatóan még 2-3 évig el fog tartani, mivel elkerülhetetlen a 4-5 évnél idôsebb eszközök fejlesztése. A fejlôdés elmaradása már érzékelhetô kárt jelent a régi rendszerek felhasználóinál, mivel anyagi szempontból is hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik olcsóbban, kedvezôbb feltételekkel tudják az új többlet szolgáltatásokat és lehetôségeket kihasználni. A gyógyszertár jelenleg a következô informatikai kapcsolatokkal rendelkezik:

OEP elszámolás Az OEP elszámolás az egyik legfontosabb kapcsolat a gyógyszertár szempontjából, mégis az OEP a nyolcvanas évek technológiai szintjén, floppy lemezen biztosítja az adatkapcsolatot. Mondanom sem kell, hogy nem teljesül az adatbiztonság, titkosság stb. A legtitkosabb, legbizalmasabb adatok az egészségi állapotra vonatkozóak, ám ezek a floppyn bárki által megtekinthetô, módosítható formában találhatók meg. Egyszerûen hihetetlen, hogy hatalmas informatikai háttérrel, beruházásokkal a napi gyakorlatban, pont az egészségügyi ellátást finanszírozó szervezettôl nem látunk elôrelépést. Ennek következménye a hektikus gyógyszerár közlés és magam részérôl ide sorolom a FoNo VII. körüli problémákat is. Jelenleg sincs mindenki számára egysége14 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

Banki átutalások Egyre többen igénylik az elektronikus banki utalás lehetôségét. A bankok ehhez kész szoftvereket biztosítanak. A gyógyszertári rendszerektôl ma már egyértelmûen elvárható, hogy a számlák adatait át tudják adni a banki programoknak, ezzel egyszerûsítsék az átutalás folyamatát. Természetesen ma már minden rendszergazdánál ez is megoldott probléma. Rendszergazda A rendszerek folyamatos, hibamentes üzemeltetése szempontjából a legfontosabb a rendszergazda és a gyógyszertár gépeinek kapcsolata. Ezt többféle adatkapcsolati módszerrel oldják meg a rendszergazdák. Léteznek még floppys vagy cd-lemezes megoldások, de lassacskán jellemzô lesz a modemes kapcsolat, internet, Intranet használata. Programok technológiája A jelenlegi állapotban a patikák 6-8 %-a már korszerû környezetben mûködik, fejlettebb távfelügyeletet és adatellátottságot, gyorsabb rendszergazdai reagálást élvezve. A várható informatikai változások várható elônyei A változás sohasem lehet öncélú, tehát nem a számítástechnika, hanem a gyógyszertár érdekeit kell szolgálnia. Az informatikának a gyógyszertár mûködési környezetéhez szükséges hatékony fejleszthetô eszközöket, korszerû szolgáltatást, hátteret kell biztosítania. Az informatika alatt nem szabad csak a patikán belüli megszokott számítógépet érteni. A gépek földrajzi távolságától, elhelyezkedésétôl függetlenül ma már közvetlen adatcsere végezhetô. Fizikai megvalósítására számtalan lehetôség adott. Így már más szakmai területekkel, partnerekkel közös szolgáltatási rendszert lehet kiépíteni, együttmûködést lehet megvalósítani. Ehhez pedig a számítógép szerves részének kell tekinteni a kommunikációs lehetôségeket.

Elvárások az új rendszerekkel kapcsolatban Az új rendszerekkel kapcsolatban elvárások is megfogalmazandók. Szabványos, biztonságos adatfelületekkel kell tudni adatot cserélni. Ezek a szabványok már Magyarországon is léteznek. Ilyen az ERECEPT vagy kórházi területen az EKÓRLAP. Ezeknek a rendszereknek az új szabványokhoz kell igazodniuk, hogy széles körben elterjedhessenek. Adatbiztonság és adatvédelem megbízhatóságának növekedése Az adatvédelem és adatbiztonság ma már nem informatikai szlogen, a gyógyszerészek követelik. Az adatvédelem azt jelenti, hogy illetéktelen nem férhet hozzá az adatokhoz, programtól függetlenül nem módosíthatja azokat, továbbá csak a jogosultsági rendszer függvényében van joga egyes adatok megtekintéséhez vagy módosításához. Az adatbiztonság elsôsorban a mûszaki meghibásodások miatti adatvesztésekre vonatkozik. Egyre lényegesebbek ezek a szempontok. A rendszergazdai munka magasabb szintje A rendszergazdai munka magasabb szintje ma azt jelenti, hogy a rendszergazda a költségek jelentôs növekedése nélkül gyorsabb, jobb, biztonságosabb szolgáltatást tud nyújtani, a távolságtól függetlenül azonnal segíthet, szinte a gyógyszerész „mellé ülhet” és támogathatja a gyógyszerész munkáját. Továbbfejleszthetôség Mivel a gyógyszertár mûködési környezete állandóan változik, fejlôdik, a programok legyenek gyorsan, alacsony költséggel továbbfejleszthetôek, módosíthatók. Új lehetôségek a gyógyszertárakban

OEP adatszolgáltatás A jövô várható fejlôdési lépéseinél a legbizonytalanabb terület az egészségügyi kormányzat – a mi szempontunkból – az informatikai koncepciók hiánya miatt. Nem azt mondom, hogy nem születtek hangzatos programok, de mit látunk belôlük a gyakorlatban? Itt a fejlôdési irányokról igazán csak olyan szavakat lehet mondani, hogy talán, esetleg stb. Nagykereskedôk A nagykereskedôk már jelenleg is sokrétû elektronikus szolgáltatásokat nyújtanak a pa-

tikai rendszergazdákkal együttmûködve. A fejlôdés már itt is feszegeti a jelenlegi megoldásokat. Küszöbön állnak azonban azok a lehetôségek, melyek az egységes cikktörzsre alapozva az egész megrendelési folyamatot megváltoztatják. Sokkal szorosabbá válhat a patika kapcsolata a nagykereskedôkkel, az aktuális ajánlatok, kedvezmények még hatékonyabb kihasználására nyílik lehetôség.

Banki átutalások A bankoknál várható változás, hogy az interneten üzemelô banki programokkal is mûködjön együtt a rendszergazdák programja. Nyilván minden rendszergazda sikeresen meg fogja oldani ezt a kihívást is. Itt viszont már gondoskodni kell a biztonságról, csak megfelelôen védett internet kapcsolat mellett lehet a gyógyszertárat összekötni az internettel. Rendszergazda A rendszergazdával a korszerû rendszerbôl adódóan gyökeresen megváltozhat a kapcsolat. Felügyeleti szolgáltatási tartalomban már ma is sokkal gyorsabb, hatékonyabb és új lehetôséget tud nyújtani mindenki. Nyilvánvaló, hogy a rendszergazdák informatikai szintjének is sokkal kvalifikáltabbá kell válnia. Az adatbázisok, programverziók, frissítések az ország bármely pontjára néhány órán belül eljuthatnak. A szolgáltatás tartalmának egyik rendkívül jelentôs fejlôdési iránya egy korszerû informatikai rendszernél, hogy a hibakezeléseket valódi távfelügyelettel az ország bármely pontján ugyanolyan gyorsan lehet megoldani, a több száz kilométerre lévô számítógépes rendszergazda néhány percen belül szinte teljes körû hibaelhárítási tevékenységet tud végezni. Ezek azok a megoldások, melyek tartósan kedvezô költségek mellett tudják biztosítani a felügyeletet.

Új informatikai partnerkapcsolatok

Háziorvos Két megoldási lehetôség adott. Az on-line, amikor folyamatos adatkapcsolat van és a felírás pillanatában azonos törzsek alapján történik a visszajelzés pl.: magisztrális készítmény elkészítési idôpontjára, vagy a gyógyszer várható beérkezésére, hiány esetén. Természetesen egy orvoshoz több gyógyszertár is kapcsolódhat és egy gyógyszertárhoz több háziorvos is. Az adatkapcsolat technológiai megvalósítása (kábel, telefon, ADSL, internet stb.) részletkérdés. Másik megoldás a „Extravonalkód” alkalmazása, amikor az orvosi rendszer a vény felírásakor a gyógyszertárban rögzítendô adatokat vonalkóddá konvertálja. Igazi elônye nem a rögzítés megspórolása, hanem a gyógyszerkiadás biztonságának a növelése. Egészségbiztosítók A következô években a ma még kicsi volument képviselô egészségbiztosítók is megjelennek a gyógyszertárban azzal az igénynyel, hogy a kártyájuk terhére történô vásárlásnál a tranzakciókról – kontrollálás mellett – elektronikus formában is küldjön információt a gyógyszertári számítógépes rendszer. Természetesen senki nem gondolkodhat komolyan floppy lemezekben. Könyvelôk Rendkívül nagy lehetôség a könyvelôkkel való informatikai együttmûködés. Itt a patika jelenlegi tevékenységének számítógépes kezelése közben többletmunka nélkül úgynevezett automatikus kontírozással könyvelési tételek keletkeznek. Ezek elektronikus formában is átadhatóak lesznek a könyvelôk számára. Az információk visszacsatolására is hasonló módon nyílik lehetôség. Nagy feladat, de rendkívül hatékonynyá válhat.

Beteg Egyre több patika megjelenik az interneten, tevékenységükrôl, szolgáltatásaikról, ajánlataikról helyeznek el információt honlapjaikon. A betegsarok kialakítása során is várható, hogy a gyógyszerész informatikai támogatást igényeljen munkája során. Az informatika az elmúlt másfél évtizedben szerves része lett a patikai munkának. Nélkülözhetetlenné vált! A szolgáltatás nemcsak a számítógépet és a programot jelenti, hanem a területre specializálódó cégek szolgáltatását, partnerségét a felhasználókkal. A jövôben ez a tendencia még hangsúlyozottabban fog megjelenni, gyorsabban, biztonságosabban, kedvezôbb feltételekkel ajánlott szolgáltatások formájában.

Bagi Zoltán

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 15

Gyógyszerészek e-kommunikációja Az idén tíz éve, hogy a hazai gyógyszerész-szakmában is megjelentek az elsô honlapok. Az utóbbi években gyógyszerészként végzett szakemberek számára már természetes az e-mailek napi átnézése, információ-igény esetén elsôként az internethez fordulás, ami a középkorosztálynak még a „jaj dehogy érek én rá ilyesmire” kategóriába tartozik. Pedig ha valahol, akkor itt igaz csak igazán a szlogenné vált hirdetés-szöveg: Lemarad, ha kimarad. Jelenleg nincs hiteles adat arra, a gyógyszerészek hány %-a rendelkezik ma internet-kapcsolattal. 2000-ben ez az adat egy felmérés szerint 50 % fölött volt. Több szakmai forrásból származó becslés alapján ma, 2005 elején, szinte minden gyógyszertárban – vagy a tulajdonos otthonában – van internet-hozzáférés, a mindennapos használat azonban nem éri el az orvosokra becsült arányszámokat. Ezek az NIB Research Intézet kutatásai szerint a következôk: a háziorvosok fele, az onkológusok 82%-a, a pszichiáterek 60%-a, a neurológusok 54%-a, a kardiológusoknak pedig 68%-a használja rendszeresen az internetet, leginkább szakmai és levelezési szándékkal.

E-kommunikáció Az alapkérdéshez visszatérve nézzük át röviden, mit értünk e-kommunikáció alatt? A kis e-betû jelzi, hogy speciális – elektronikus, azaz az internet, mint közvetítô közeg segítségével történô – kommunikációról van szó. Mit értünk a másik elemen, a kommunikáción? Többféle meghatározás létezik. Eszerint: „a kommunikáció gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történô kifejezésének és értelmezésének a képessége, annak alkalmazása a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidôs tevékenységekben”. Egy másik megközelítés szerint a kommunkáció: „tájékoztatás, közlés, információcsere; összeköttetés, kapcsolati érintkezés; az emberi kapcsolatok összetartó ereje”. A fentieket elfogadva a témakör szempontjából az alábbiakban összegezhetô a kommunikácó lényege:

I. táblázat Gyors – nem teljeskörû – áttekintés Szervezet

Honlap elérhetôsége

e-mail

Fórum

Hatóságok OGYI www.ogyi.hu [email protected] – OEP www.oep.hu [email protected] – Egészségügyi www.eum.hu [email protected] x Minisztérium ÁNTSZ www.antsz.hu [email protected] – Szakmai szervezetek MGYT www.mgyt.hu [email protected] – Betegszervezetek Ld. a MOSZ-Portál Betegszervezetek menüpont alatt Orvos-társaságok Ld. a MOSZ-Portál Orvos-társaságok menüpont alatt Érdekképviselet MGYK www.mgyk.hu [email protected] X MOSZ www.magangyogyszereszek.hu [email protected] X MAGYOSZ http://www.magyosz.org [email protected] – Innovatív Gyógyszergyártók www.igy.hu [email protected] – Egyesülete Gyógyszer nagykereskedôk www.php-gynsz.hu [email protected] – Szövetsége Kereskedelmi partnerek HUNGAROPHARMA www.hungaropharma.hu [email protected] – PHOENIX Pharma www.p-i-n.hu [email protected] – MEDIMPEX www.mpx.hu [email protected] – TEVA-HumanTrade* www.webpatikus.hu [email protected] – Gazdasági partnerek Ld. a MOSZ-Portál Termék-szállítók, Berendezés-kellék szállítók, Rendszergazdák, PénzTôke, Marketing, Egészségpénztárak (A mi érdekünk…) menüpontok alatt * Megjegyzés: on-line nagykereskedelmi értékesítés

Vegyük sorra a kommunikációs módozatokat a gyógyszerészek szemszögébôl:

Kapcsolat-teremtés – kapcsolattartás

E-mail kapcsolat ✔ két, vagy többoldalú kapcsolat teremtés, kapcsolattartás, ✔ tájékozódás, tájékoztatás, ✔ vélemények nyilvánítása, cseréje, ütköztetése. Ma már a közforgalmú gyógyszertárakkal napi szintû kapcsolatban álló gazdasági, társadalmi, tudományos, vagy akár civil szervezetek szinte 100%-a kommunikál e-mailben és 95-98 %-a valamilyen szinten saját internetes megjelenéssel is rendelkezik. Felkészült egyéb internetes kommunikációra is, saját honlapja, egyes esetekben hírlevél-szolgáltatása is van. A gyógyszerészek tehát szakmai, hatósági, érdekképviseleti, kereskedelmi, gazdasági partnereik bármelyikével elektronikus kapcsolatot tudnak teremteni, tudnak velük „e-kommunikálni”.

16 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

Az e-mail kapcsolat ma már rutinszerû. Ha az ember kap valakitôl egy névjegyet, 10 esetbôl 8 alkalommal a névjegyen e-mail cím is szerepel. Az I. táblázatban összefoglalt honlap-kapcsolatok minôsége egymástól mindkét – pozitív és negatív – irányba rendkívüli mértékben eltérhet és el is tér. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyszerész, ha akármelyik szervezet bármelyik munkatársával egyszer már kapcsolatba került, ne tudna az illetôvel e-mailben a továbbiakban kommunikálni. És ez a legfontosabb. Több szempontból: az ember jobban meggondolja amit leír, kevesebb szóval törekszik a lényeg megragadására. A legolcsóbb és egyben dokumentálható vélemény az e-mail. Nem véletlen, hogy ez a kommunikációs forma mondható a legelterjedtebbnek. Ma már egyszerûbb és olcsóbb e-mailt küldeni valakinek, mint felhívni.

Kapcsolatteremtés honlapon keresztül

Tájékoztatás

Az a gyógyszerész, aki 1–1 szervezettel, céggel, annak honlapján keresztül akar kapcsolatot teremteni, könnyen „elveszhet az erdôben”. A fenti táblázatban lévô honlapok összegyûjtésekor komoly problémát okozott egyik-másik (nem kis) szervezetnél, az e-mail cím felderítése. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az adott szervezet – bár lehet, hogy biztosított más csatornát a honlapon (pl. üzenetküldô formátumú oldalt a honlapon belül) a felhasználóinak arra, hogy kapcsolatba kerüljenek vele –, arra nem helyezett súlyt, hogy akár az impresszumban (ha egyáltalán van neki), vagy egy Elérhetôségek menüpont alatt egy info@…………hu e-mail címû elérési lehetôséget biztosítson. Így a felhasználó valamelyik ügyfélszolgálatos kislány asztaláról juthat el az illetékeshez. Sajnos az OEP honlapján pl. a MEP-ek címlistáján csak telefon- és faxelérés van, de a szakminisztérium is ebbe a körbe tartozik. (Szomorú látni, hogy ahányszor váltás történik a minisztérium élén, annyiszor változik a honlap kinézete, tartalma, többnyire nem elônyére.)

Ha a közforgalmú gyógyszerész szemszögébôl nézzük az e-kommunikációs folyamatot, akkor a tájékoztatás címszó alatt egyértelmûen a gyógyszertári honlapokról beszélünk. Ma Magyarországon – különféle itt nem részletezett okokból – a gyógyszertárak az internetes cég-megjelenítés, prezentáció vesztesei. Az érdekképviseleti szervek (vélt, vagy valós) információvédelmi, ill. szakma-etikai okokból az internetet a kezdeti idôben olyan eszköznek tartották, amely révén „ellophatóak” a patika féltôen védett adatai. Az internetes gyógyszerkereskedelem pedig a „halálos bûn” kategóriájába tartozott, tartozik. Nem csoda tehát, ha Magyarországon – az európai gyakorlathoz viszonyítva – nagyságrendekkel kevesebb gyógyszertár él az e-kommunikációs tájékoztatás internetes módszerével, sokkal kevesebb patikának van saját honlapja, mint pl. osztrák, vagy német kollégáiknak. Nem is beszélve az interneten történô szabályozott gyógyszer-forgalmazásról. Pedig az Európai Unióba való belépéssel egyidejûleg talán hasznosabb lett volna az érdekképviseleteknek a mielôbbi szabályozást, önszabályozást szorgalmazni, hiszen az EU jogszabályok nem tiltják ezt, a magyar szabályozás viszont nem egyértelmû a kérdésben.

Tájékozódás Ami a tájékozódást illeti, jelentôs elônyben vannak azok a kollégák, akik már rutinszerûen használják az internetet, mint e-kommunikációs technikát. Aki tehát tudja, hogy az információt – annak jellegétôl függôen – 1-1 gyógyszergyár honlapján találja-e meg, vagy a Google keresôt, esetleg valamelyik szakmai keresôt kell használnia, netán valamelyik egészségügyi portálon fogja az információt megtalálni, nyerô helyzetben van. Tekintsük át – közel sem teljes körûen – ezeket az információs forrásokat (2. táblázat).

2. táblázat Információs források Szervezet Kulcszavas keresôk Google – magyar Vizsla 24 Kurzor Szakmai keresôk Linkcenter – gyógyszer Egészségügyi szakmai keresôk

Gyógyszergyárak Astra Zeneca Bayer EGIS Richter TEVA

Honlap elérhetôsége www.google.co.hu www.vizsla24.hu www.kurzor.hu

Minôsítés

***** **** ***

www.gyogyszer.linkcenter.hu szerkesztés alatt Ld. a www.helpnet.hu oldal jobb menüpontjában „Szakmai keresôk” címszó alatt – eü.-i lap.hu gyûjtemény www.astrazeneca.hu www.egeszsegesen.hu www.egis.hu www.richter.hu www.teva.hu

Egészségügyi, ill. gyógyszerportálok PharmaNet www.pharmanet.hu Med-Courier www.medcourier.com HáziPatika www.hazipatika.com/drugs Docindex/Gyógyszer-információk www.docindex.hu/gytabc.php

Szervezet Honlap elérhetôsége Minôsítés A kulcsszavas keresôket leginkább mindennapi információk keresése esetén használjuk. Ha például le kell cserélni a klíma-berendezést, vagy el akarunk utazni valahová stb... Szakmai keresôket akkor érdemes alkalmazni, ha gyógyszerszakmai szervezetet keresünk, vagy egy-egy betegséggel, tünettel kapcsolatos kérdéskörbe tartozik az, amire kíváncsiak vagyunk. A gyógyszergyárak és az egészségügyi portálok többségének szakmai adatbázisához csak regisztráció útján lehet hozzáférni. Ennek során többnyire kérnek valamilyen kamarai, vagy a képzettséghez kötôdô azonosítót a gyógyszerésztôl. Ez utóbbi körben viszont a cég által a honlap regisztrált részén nyújtott információk az alapinformációktól kezdve – alkalmazási elôírat – a kutatási eredmények közléséig terjedhetnek.

Vélemény-nyilvánítás, véleménycsere, vélemény-ütköztetés Az egész e-kommunikációs folyamat egyik leglényegesebb, közösség-szervezô eszköze az internet. Szakmai internetes oldalakon, portálokon, azok fórumán lehet a mindennapok során a kollégákat leginkább érdeklô témákban véleményt nyilvánítani, cserélni, ütköztetni. Általában kritikus helyzetekben pezsdülnek meg a fórumok, így van ez a gyógyszerész-szakmában is. Amikor a szakmát veszély fenyegeti, egyre többen megszólalnak, azok is, akik esetleg korábban csak rendszeres „csöndesen figyelô” olvasói voltak a fórumnak. A két évvel ezelôtt a GVH tanulmánnyal kezdôdött szakmai vita ma is tart, kicsit más tartalommal, de aktuális. A közforgalmú gyógyszerészek egyik csoportja a PharmaNet fórumát használja, sokan a Kamara fórumán nyilvánítanak véleményt, s remélhetôleg a MOSZ-Portál fórumának sem kell túl sokáig várnia az aktivizálódásra. Nem az a lényeg, hogy hol, hanem az, hogy a vélemények felszínre kerüljenek, hogy az egyik kolléga véleményével hatni tudjon a másik véleményére, s kialakulhasson egy egységes szakmai álláspont, amire a jelenlegi – ismét némileg feszült – helyzetben nagy szükség van. A Gyógyszerész Kamara honlapján az év eleje óta 11 új téma indult, 1-1 témához átlagosan 20-25 hozzászólás érkezik. A PharmaNeten szintén 11 témához szóltak hozzá a kollégák, némileg kisebb aktivitással (egy témához átlagosan kevesebb mint 10 hozzászólás érkezett). A cikkíró nem ismeri a fórumok regisztrált látogatóinak számát, a hozzászólások azonban jórészt ismert nevekhez kötôdnek. Ennek figyelembe vételével jó közelítéssel becsülhetô, hogy a közforgalmú gyógyszerészek mintegy 15-25%-a rendszeresen olvassa a fórum-beírásokat, véleményt azonban csak 5-8% nyilvánít. Az ebben a kommunikációs formában rejlô lehetôségek kihasználásának fontosságát úgy vélem, még nem ismerte fel a szakma. E cikk írója szívbôl reméli, a fentiek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közforgalmú gyógyszerészek még nagyobb kedvvel és intenzitással kommunikáljanak elektronikusan.

Offenbeckné dr. Sólyi Ilona Alias: OSYNA

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 17

A gyógyszerészek és szakasszisztensek lehetséges feladata a dohányzásról leszokás támogatásában és a tanácsadásban Kihívások az új évezredben A XXI. századi Magyarország elsô évtizedeinek egyik legnagyobb járványos méreteket öltött szenvedélybetegsége a dohányzás. A népegészségügyi méretû problémára népegészségügyi választ kell adni ahhoz, hogy valós megoldás születhessen. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja 2005. évi prioritásai között az elsô helyek egyikén szerepel a dohányzás visszaszorítása, amely egy komplex megelôzô és leszokást támogató programcsomagot jelent. A program egyik alapeleme a már motivált leszokni vágyó páciens támogatása döntésének megerôsítésében és egy rövid tanácsadással a helyes idôpont és – szükség esetén – a megfelelô gyógyszeres terápia kiválasztása. Ezt azonban csak egy nem szakma specifikus terápiás tanácsadással lehet megvalósítani. Az alapellátó hálózat minden tagja: a gyógyszerész, az orvos, a fogorvos, a védônô, a szakasszisztens, egyformán fontos résztvevôje a programnak. Különösen igaz ez a kistelepülésekre, ahol sokszor kizárólag a gyógyszerész és a gyógyszertári szakasszisztens van abban az ideális helyzetben, hogy tanácsoljon. Ehhez azonban folyamatos képzés szükséges, mert egyetemi évei alatt a gyógyszerész nem tudta elsajátítani azokat a készségeket, amelyek egy rövid és mégis hatékony tanácsadás kivitelezését tennék lehetôvé.

A XXI. század új kihívásokat hozott számunkra, a gyógyszerész társadalom és a gyógyszertárak már nem csupán a hagyományos funkcióikat kell, hogy betöltsék, hanem élére kell állniuk olyan kezdeményezéseknek, melyek a populáció egészségét, életminôségét nagyban javítják. Ez egyben lehetôséget is nyújt arra, hogy rehabilitálják a szakmát abban, hogy egyes vélekedésekkel szemben nem pusztán kereskedôk, hanem felelôs diplomás egészségügyi szakemberek.

A dohányzás jelentôsen csökkenti a légzésfunkciós értékeket, miközben megjelennek a klinikai tünetek: a reggeli köhögés, bô köpetürítés, amelynek a hátterében az idült bronchitis és tüdôtágulat áll. Az idült légúti betegségek kórfejlôdésében a dohányzás mintegy 90%-ban vesz részt. A halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzásban eltöltött évekkel, valamint a füst beszippantásával, a beszippantás mélységével.

A dohányzással összefüggô betegségek

A dohány és a nemdohányzók

Az Egészségügyi Világszervezet a világ népességének egészségi állapotáról szóló 2000. évi jelentésében (World Health Report, 2000) többek között a következôket

A dohányzó ember magatartása A nikotin a szervezet hozzászokásait többféle hatás együtteseként fejti ki.

A leszokás támogatása csak hazánkban számít újdonságnak, három kontinens számos országában végeztek – és végeznek ma is – napi gyakorlati munkájuk során a gyógyszertárakban ilyen irányú munkát. A legelsô modellkísérletek több mint egy évtizede az USA-ban kezdôdtek, ahol már 1996-ban 6500 gyógyszertár képzésével és bevonásával javasolták a teljes leszokást. Az eredmények átütôk voltak: 10 hónapos követéssel a páciensek 33 %-a még mindig füstmentesen élt. Ezek alapján Ausztráliában, Finnországban, Angliában, a Svájci Gyógyszerészek Társaságának szervezésében 616 svájci gyógyszertárban, Észak-Írországban (Belfastban) és még Kaliforniában a parti ôrség dolgozóinak is széles körû kampány indult a gyógyszertári leszokás támogatás propagálására. Mindenütt igen szép eredményekkel. 18 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

Akik dohányosok között élnek, a füstben 1–2 kivétellel ugyanazokat a kémiai anyagokat lélegzik be, mint a dohányosok, és az aktív dohányzás által kiváltott betegségek elôfordulása is gyakoribb. A dohányosok között élô nemdohányos családtagok annyi másodlagos füstöt szívnak be, mintha ôk maguk napi 1-2 cigarettát szívnának el. A másodlagos dohányfüst (vagy passzív dohányzás), különösen a csecsemôkre és a kisgyermekekre ártalmas.

írja: „A dohányzás jelenleg a betegségek és idô elôtti halálozások legfontosabb, megelôzhetô okai közé tartozik. Két dohányzóból egy idô elôtt hal meg a szenvedélybetegség következtében.” Több mint 25 olyan betegség van, amely dohányzással egyértelmûen összefüggésbe hozható: közöttük találunk rákos betegségeket, szív-érrendszeri, illetve légzôrendszeri betegségeket. A születéskor és az egyes korcsoportokban várható élettartam jelentôsen (6 –12 év) eltér a nem dohányzó és a dohányzó nôk és férfiak esetében.

A hozzászokás fajtái közül az egyik a kémiai hozzászokás. Kevesebb, mint 8 másodperc alatt éri el a dohányzó ember agyát a belélegzett nikotin, 20 másodpercen belül szétterjed a testben, s amikor a dohányzó ember vérében a nikotinszint a kívánt szint alá csökken, akkor érez nikotin éhséget. Ez a napi fogyasztástól függôen meghatározott idôszakonként, 20-45 percenként jelentkezik. A nikotin általában 24 órán belül lebomlik a szervezetben, de több héten keresztül tart az a folyamat, amíg a szervezet kitisztul. A dohányzás érzelmi függéssel is kapcsolatos. A dohányzást a stressz legyôzésére használják sokan. Azok a nôk, akik abbahagyják a dohányzást, gyakran dühöt és agressziót éreznek, mivel korábban dohányzásukat használták arra, hogy a negatív érzéseket elnyomják. Sok dohányos a cigarettázást a napi rutin megszakítására, szünetek beiktatására használja. Fontos tudni, hogy a dohányosok egyszerre szeretik és gyûlölik a cigarettát és ugyanígy viszonyulnak függésükhöz is.

A cigarettázást ébresztésre és relaxációra is felhasználják a nap különbözô idôszakaiban. Azért nehéz a dohányzást abbahagyni, mert a függôség a dohányzó emberben már viszonylag rövid idô alatt kialakul. Ennek részben az az oka, hogy a cigaretta beépül a mindennapok tevékenységébe, rutinjába: bizonyos alkalmakkal, helyzetekkel a rágyújtás automatikusan együtt jár. Ilyen például a kávéivás, az étkezés utáni relaxáció, várakozás során az unalom elûzése, a társas élet különbözô alkalmai, különösen, ha az alkoholfogyasztással járnak együtt. A dohányzó ember hamar megtanulja, hogy feszültség oldására, fáradtság leküzdésére, éhségérzés csillapítására bevált és egyszerû módszer a rágyújtás. Mindezek együtt jelentik a pszichés függôséget.

A gyógyszerészek, a gyógyszertári szakasszisztensek szerepe a leszokás támogatásában Nemzetközi adatok alapján a dohányosok számára az igazi segítséget az egészségben dolgozó gyógyszerészek, orvosok, fogorvosok, szakdolgozók jelentik. Ennek több oka van: ✗ az egészségügyi szakembereknek áll rendelkezésre a legtöbb orvosi, statisztikai adat a dohányzás okozta megbetegedésekrôl, halálozásokról, ✗ a gyógyszerészek, az orvosok ismerik a kiegészítô terápiát nyújtó gyógyszereket, gyógynövényeket, ✗ a szakember által nyújtott tanácsban jobban bízik a páciens, mint bárki más tanácsában, ✗ a szakember akkor találkozik a pácienssel, amikor az legjobban rászorul a támogatásra és ilyenkor a leginkább nyitott is a változásra, ✗ a szakember személyre szabott tanácsadást tud nyújtani, ismerve betege anamnézisét, jelenlegi egészségügyi problémáit, ✗ hetente több mint 300 pácienssel találkozik, ezek közel 40%-a dohányos, a receptekbôl pontosan látható a már kialakult krónikus betegség(ek) megléte, és ezek alapján célzott tanácsadást lehet nyújtani. Kívánatos, hogy ha a gyógyszerész végzi a leszoktatás irányítását, tevékenységébe vonja be munkatársát, mivel az egészségügyi szakdolgozók szerepe itt (is) kulcsfontosságú. Ezzel részben önmagát is tehermentesítheti. Rábízhatja munkatársára a dohányzási szokások kikérdezését, feljegyzését (dokumentáció). Hasznos, ha a gyógyszerésszel történt megbeszélés után még a szakasszisztens is beszélget a kérdésrôl a pácienssel, így kiderülhet, ha esetleg valamit nem értett meg, nem világos, hogy mik a teendôi stb. Sok beteg könnyebben kommunikál a szakdolgozóval, mint a gyógyszerésszel, jobban megnyílik elôtte, jobban megérti a „nyelvét”.

Az egyes dohányzás leszokást segítô módszerek hatékonysága (6 hónapnál hosszabb füstmentességet vizsgálva) Módszer 1. Írott ismertetô brosúra Rövid szokványos tanácsadás 2. az orvostól

7. Bupropion

Célcsoport Segítséget keresô dohányosok Dohányosok, akik a háziorvoshoz, vagy szakorvoshoz mennek Közepesen súlyos erôs dohányosok, akik le akarnak szokni Terhes anyák Kórházban fekvô dohányosok Leszokni vágyó dohányosok, akik a személyes találkozáson nem vettek részt Közepesen erôs és erôs dohányos, aki korlátozott magatartásorvoslási tanácsadást is kap Közepesen erôs és erôs dohányos, aki intenzív magatartásorvoslási tanácsadást is kap Közepesen erôs és erôs dohányos, aki korlátozott magatartásorvoslási tanácsadást is kap Közepesen erôs és erôs dohányos, aki intenzív magatartásorvoslási tanácsadást is kap Közepesen erôs és erôs dohányos, aki intenzív magatartásorvoslási tanácsadást is kap

Intenzív magatartásorvoslási 8. tanácsadás + bupropion

Közepes vagy erôs dohányosok

Személyes, intenzív 3. magatartásorvoslási tanácsadás 4. Proaktív telefonos tanácsadás 5. Nikotin tartalmú rágógumi

6. Nikotin tartalmú tapasz

Hatékonyság 1% 2% 7% 7% 4% 2% 5% 8% 5% 6% 9% 13-19 %

Forrás: Robert West, Ann Mc Neill: Smokon cessation guidelines for health professionals: an update (www.thoraxjul.com)

A négy T A dohányzás elleni harc, azaz a dohányzásról leszokás támogatás lépéseit több mint egy évtizeddel ezelôtt az angolszász szakirodalomban publikálták elôször, „négy A” néven, melyet Intézetünk négy „T”-re magyarosított: TUDAKOZÓDJ – a dohányzási szokásokról! TANÁCSOLD – minden dohányosnak, hogy hagyja abba! TÁMOGASD – döntésének meghozatalában! TEVÉKENYEN ELLENÔRIZD – lehetôség szerint folyamatosan!

A dohányzás abbahagyását segítô farmakológiai eszközök A legelterjedtebb a nikotinpótló terápia. A nikotin a felelôs az addikcióért, ezért az ettôl történô fokozatos elválasztás az egyik bevált módszer. Hatékonyságát és biztonságosságát több mint 180 vizsgálatban 34 800 dohányos részvevô eredményei igazolják. Nikotinpótlásra használatos a rágógumi, a tapasz és a szopogatócukorka. Mindegyik gyógyszerforma 18 éves kor után javasolt, általában 3 hónapig tart egyegy kúra. A nikotinpótlás megkezdésekor abba kell hagyni a dohányzást! Amennyiben a 3 hónapos kúra nem elegendô az absztinencia megtartásához, akkor tovább is biztonsággal használhatók, amit az egyéves idôtartammal végzett vizsgálatok bizonyítanak. A nikotinpótlást nemcsak a dohányzás abbahagyásához használják egyes országokban (pl. Franciaország), hanem rizikócsökkentôként is bizonyos idôszakokban. Azoknál a betegeknél, akik kórházba kerülnek, mûtét elôtt állnak, légzési problémákkal küzdenek vagy pl. oxigén terápiában részesülnek és nem bírtak korábban leszokni a dohányzásról, nikotin tartalmú tapaszt használnak, mert addikciójuk miatt egyik percrôl a másikra nem hagyhatják abba a dohányzást,

rá nem gyújthatnak, az elvonási tüneteket okozó nikotint pedig alacsony mennyiségben pótolni kell. A WHO legfrisebb ajánlása, hogy azok a terhes nôk vagy szívbetegek, akik le szeretnének szokni a dohányzásról és pusztán akaraterôvel nem sikerült, használják a nikotinpótlást, mert így kevesebb nikotin jut a szervezetükbe mint dohányzáskor, és a dohányfüstben található egyéb káros anyagoktól is mentesülnek. A másik gyógyszercsoportnak összetételét (szerkezetét) tekintve semmi köze a nikotinhoz, annál több a depresszióhoz. A depresszió és a nikotinfüggôség között ugyanis sok rokon vonást fedeztek fel, a kettô nemegyszer együtt is jár, ez indította el az ilyen irányú kutatásokat. Különbözô hatásmódú depresszió elleni gyógyszerekrôl igazolódott is, hogy az alkalmazásuk mellett kellemetlen megvonási tünetek nélkül lehet leszokni a dohányzásról. Az újabban bevezetésre került egyik ilyen készítmény a vényköteles Welbutrin (bupropion). Gyógyszertárban recept nélkül kapható, gyógyszernek nem minôsülô készítmény a Nicobrevin kapszula. 4 hatóanyaga van: (1) egy enyhe szedatívum, (2) a kinin, ami alfa-adrenerg blokkoló és hatásával csökkenti a nikotin iránti sóvárgást, továbbá enyhe étvágycsökkentô hatása is van, (3) a kámfor, ami légzésjavító tulajdonsága és légúti szekréció serkentô hatása révén segíti a leszokni vágyókat, továbbá (4) az eukaliptusz olaj, ami expectorans hatású légzésjavító. Terhes nôknek és szoptató anyáknak tilos használni kinin tartalma miatt! Nikotint nem tartalmazó kapszula, ezért azoknak lehet alternatíva, akiknek a nikotin kontraindikált, vagy akik nem hajlandók gyógyszert használni, de valamilyen patikaszer segítséget mégis igényelnek.

Dr. Gyenes Monika, fôiskolai adjunktus Semmelweis Egyetem, EFK, Népegészségtani Intézet Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 19

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Tájékoztatás a gyógyászati segédeszköz forgalmazói tanfolyammal kapcsolatban Missziós nyilatkozat A Rehabunio Oktatási Kft. elfogadta megkeresésem – az MGYK képviseletében – a gyógyszertári gyógyászati segédeszköz forgalmazói tanfolyam megszervezése és elindítása témában. Sikerült elfogadtatni, hogy a gyógyszertárak alanyi jogon az eszközök nagy részét forgalmazhatják (minden sorozatgyártási terméket), ezért csak a méretvételhez kötött adaptív eszközöket tartalmazó anyagból kellene tanfolyamot beindítani. Azaz csökkentett óraszámban, kevesebb tandíjjal és lehetôség megadásával a szakképesítô vizsgát illetôen. További elôny, hogy a tanfolyam még kredit pontot is biztosít a tanfolyamot elvégzô gyógyszertári dolgozóknak. A gyógyszertári asszisztensek számára a végzettség mentesítést jelent az 5 évre kiszabott pontszerzés alól. A gyógyszerészek pedig pontokat kapnak. A tanfolyam akreditációja folyamatban van. Két tanfolyam beindítását tervezi a Kft.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

1. OKJ 54789902 sz. Gyógyászati segédeszköz forgalmazó tanfolyam: idôtartama 150 óra elmélet és 150 óra gyakorlati idôbôl tevôdik össze (80 000 Ft). 2. Gyógyászati segédeszköz ismeretek tanfolyam: 80 óra elmélet és 20 óra gyakorlat (55 000 Ft) oklevelet ad, mely lehetôvé teszi szakképesítô vizsga letételét. A jegyzetek árát a tanfolyam díjába beépítették és lehetôség van részletfizetésre is. A tanfolyam helye: Rehabunio Oktatási Központ, 1134 Budapest, Dózsa György út 144. (Oktatási Bázis I. em.)

• Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Benkô Zsolt

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 21

A társaságok belsô számviteli szabályzatai Az elôzô írásban (Gyógyszertár, 2005. február) áttekintettük az éves beszámoló részeit, tartalmának értelmezését, az elkészíttetésével kapcsolatos üzletvezetôi teendôket. Jelen cikk szándéka szerint tájékoztatja a gyógyszertárvezetôket, hogy a kettôs könyvvitelt vezetô betéti társaságok éves beszámolóinak elkészítését hogyan, milyen módon kell szabályozni a társaságon belül.

1. A számviteli politika és részei A beszámolók elkészítésekor, a könyvvezetés során biztosítani kell, hogy az adatok megbízhatóan, egy egységes rendszer szerint kerüljenek elôállításra, feldolgozásra, értékelésre. A számviteli törvény a következô számviteli alapelvek érvényesítését írja elô: ✔ a vállalkozás folytatásának elve, ✔ a teljesség elve, ✔ a valódiság elve, ✔ a világosság elve, ✔ a következetesség elve, ✔ a folytonosság elve, ✔ az összemérés elve, ✔ az óvatosság elve, ✔ a bruttó elszámolás elve, ✔ az egyedi értékelés elve, ✔ az idôbeli elhatárolás elve, ✔ a tartalom elsôdlegessége a formával szemben elve, ✔ a lényegesség elve, ✔ a költség-haszon összevetésének elve. A felsorolt elvektôl csak a számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni. Az elvek, az elôírt értékelési elôírások alapján kell kialakítani és írásban rögzíteni a számviteli törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó, a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelô számviteli politikát. A számviteli politika keretében a vállalkozás a rá jellemzô szabályok alapján elôírásszerûen meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényegesnek, jelentôsnek, a számviteli törvényben felkínált lehetôségek közül miért az adott módszert, minôsítést választja, és milyen feltételek bekövetkezésekor változtat a kialakított gyakorlaton. A számviteli politika tehát a számviteli törvény általános szabályainak a vállalkozás részére történô testre szabása. Gondoljuk végig, hogy a számviteli törvény egyaránt vonatkozik a gyógyszergyárakra, a gyógyszer nagy- és kiskereskedôkre, viszont

22 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

a tevékenység eltérô jellege és volumene miatt egyes számviteli feladatokat (pl. leltározás, egyes eszközök értékelése) egész más módon kell szabályozni és lebonyolítani. A számviteli politika keretében el kell készíteni: ✔ az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, ✔ az eszközök és a források értékelési szabályzatát, ✔ a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért, mint azt már megszokhattuk, a társaság képviseletére jogosult személy, vagyis a személyes gyógyszertár mûködtetési joggal rendelkezô beltag üzletvezetô a felelôs. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait az éves beszámoló részét képezô kiegészítô mellékletben be kell mutatni.

1.1 A számviteli politika tartalma és célja A piacgazdaság viszonyai között a számvitelnek megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a gazdasági szervezetek jövedelemtermelô képességérôl, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetérôl és jövôbeli terveirôl, a piac szereplôi részére. A számviteli politika (a számviteli törvény szabályaival összhangban) meghatározza a társaság teljes körû adat-számbavételi, adatfeldolgozási rendjét, az értékelési módokat és az elszámolási megoldások teljes körét. Végsô célja olyan számviteli tevékenység kialakítása, amely biztosítja a megbízható és valós összkép megteremtését.

1.2 Az eszközök és források minôsítésének szabályai Az eszközök és a források minôsítése során az arra felhatalmazott személy eldönti, hogy melyek azok az eszközök, amelyek tartósan, egy éven túl (tárgyi eszközök), és melyek azok, amelyek egy évnél rövidebb ideig (pl. munkaruha, szerszám…), azonnali költségelszámolással, és melyek azok, amelyek tényleges hasz-

nálatbavétel nélkül (pl.: készlet), forgóeszközként szolgálják a társaság tevékenységét. A minôsítési szabályok az eszközök költségképzési tulajdonságát is meghatározzák, emiatt befolyásolják az eredmény elszámolását. Pl. a tárgyi eszközök a számviteli politika részeként szabályozott amortizációs elszámolás szerint több éven keresztül kerülnek költségként elszámolásra, míg a készletek felhasználásuk, illetve értékesítésük során azonnal. A vállalkozás gyakorlatilag az eszközök minôsítése során dönti el, hogy azok milyen idôtartamban és minôségben szolgálják az üzleti tevékenységet. A minôsítés során dôl el, hogy az adott eszköz, az éves beszámoló mérlegének melyik mérlegsorán (Befektetett eszközök, Forgóeszközök…) jelenik meg. Az éves beszámoló mérlegében szereplô források minôsítése során kerül meghatározásra, hogy a vállalkozás eszközei milyen hányadban származnak saját erôbôl (saját tôke) és milyen hányadban idegen forrásból (kötelezettségek, tartozások). A kötelezettségek a társaság által elfogadott, elismert teljesítésekhez kapcsolódnak. Lehetnek hosszú lejáratúak, amelyek éven túli kötelezettséget jelentenek, illetve rövid lejáratúak, amelyek éven belül teljesítendôek.

1.3 Az amortizációs politika A vállalkozás a számviteli politika amortizációs részében szabályozza az eszközök analitikus, egyedi nyilvántartásának módját,

2. A leltározási és selejtezési szabályzat A számviteli politika e része tartalmazza a vállalkozás által készítendô leltárak idôpontját, az egyes eszköznemekre vonatkozó gyakoriságot, a mennyiségi felvételek, az összehasonlítások szabályait, az eltérések kimutatását és dokumentálását. Szabályozza az elkészített leltárak kötelezô megôrzési idôtartamát. A selejtezési szabályzat rögzíti a selejtezés idôpontjait, a selejtezés dokumentálása során felveendô selejtezési jegyzôkönyv tartalmára, az azt aláíró személyekre vonatkozó elôírásokat, a selejtezett eszközök tárolására, illetve megsemmisítésére vonatkozó szabályokat.

3. Az értékelési szabályzat Ez a számviteli politika kiemelten fontos része. Tartalmazza az egyes eszközcsoportokra vonatkozó értékelési eljárásokat, a beruházások, a tárgyi eszközök beszerzési árának összetevôit. Meghatározza a társaság tulajdonában levô értékpapírok, tulajdoni részesedések, értékelésének szabályait. Itt kerülnek rögzítésre a készletek értékelési (pl.: legutóbbi beszerzési, legelsô beszerzési, súlyozott átlag beszerzési ár…) szabályai. Meghatározásra kerülnek a különös (átalakulás, felszámolás, végelszámolás) esetekre vonatkozó értékelési szabályok.

bekerülésük, jellegük és hasznos élettartamuk függvényében, a leírási idôtartamot és az alkalmazandó leírási kulcsot (%-ban). Itt történik meg az értékcsökkenés matematikai elszámolása.

1.4 Az értékvesztés elszámolása Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény egyes eszközfajtáknál (pl.: vásárolt és saját termelésû készletek, tulajdoni részesedést jelentô befektetések…) kötelezôen elôírja az értékvesztés elszámolását, így a számviteli politika ezen része tartalmazza az ezzel kapcsolatos elôírásokat.

1.5 Beszámoló és számlarend A számviteli politika e részében kerül meghatározásra a könyvvezetés módja. A számlarendben kerül feltüntetésre valamennyi fôkönyvi számla száma, megnevezése, tartalma, és ha szükséges, az analitikus nyilvántartásokhoz való kapcsolata. Itt kerül szabályozásra az éves beszámolóban az eredmény megállapítás módszere, a mérleg és az eredmény kimutatás formája, tagolása, a jelentôs és a nem jelentôs összegû hibák meghatározása. A kiegészítô melléklet (a vállalkozás általános információi) és az egyéb, a mérleghez (eszközállomány bruttó értékének és az értékcsökkenésnek a számszerû alakulása), és az eredmény kimutatáshoz tartozó tételek (támogatások, adóalap módosító tételek), továbbá a tájékoztató kiegészítésekre (létszám, vezetôi díjazás…) vonatkozó szabályok is itt kerülnek rögzítésre.

4. A pénzkezelési szabályzat A vállalkozás e szabályzatban rögzíti a készpénzkezelés szabályait, a készpénz felvételére, kifizetésére, utalványozására jogosultak körét, a felelôsségi szabályokat. Meghatározásra kerülnek a pénztári pénzkészletre vonatkozó korlátozások, a készpénzszállítás szabályai. Itt szabályozzák a készpénzforgalom során alkalmazandó bizonylatokat, azok kezelését, elszámolási rendjét, a vezetendô analitikus nyilvántartásokat, az elôlegekkel kapcsolatos elszámolásokat, valamint a pénztár zárlata és ellenôrzése során követendô teendôket.

Összefoglalva, a vállalkozás által készítendô számviteli szabályzatok feladata és funkciója, hogy a vállalkozás jellegét, méretét, sajátosságait figyelembe véve, biztosítsák a számviteli törvényben, a számviteli alapelvekben foglaltak betartását és végrehajtását, annak érdekében, hogy a társaság számvitele, beszámolója megbízható és valós összképet nyújtson a társaság vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetérôl és jövôbeli terveirôl, a tulajdonosok és a piac szereplôi részére. Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 23

Mi történik a gyógyszervilágban? Amerikában az elsô inzulin-inhalátum A Szövetségi Élelemiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) kedvezô döntése esetén az Exubera lesz az elsô nem injektábilis inzulin-termék a piacon, aminek az engedélyezését a Pfizer és a Sanofi-Aventis kérte. A két vállalat az európai engedélyeztetési eljárás megindítását is kérte az EMEA-nál (European Medicines Agency, Európai Gyógyszerügynökség). Az Exubera engedélyeztetését eredetileg már 2001-ben megindították volna, biztonsági problémák miatt azonban többször is késôbbre halasztották és újabb vizsgálatokat végeztek. A korai klinikai vizsgálatok szakában a betegek köhögtek és romlottak tüdôfunkcióik. Az Exturbát eredetileg a Nektar Therapeutics a saját inhalátorához fejlesztette ki, úgy alakítva por alakú szert, hogy azt közvetlenül a tüdôbe lehessen juttatni. A cég az amerikai licenciákat a Pfizernek, az európaiakat a Sanofi-Aventisnek adta el. Scrip, március 21. A Medco forgalmazót vesz Az Accredo dinamikusan fejlôdô gyógyszertár-ellátó vállalat, amelyért a Medco Health Solutions (MHC) készpénzben és értékpapírokban 2,2 millió dollárt fizet. Ha az üzlet sikeresen nyélbe üttetik, ez lesz az MHC történetének legnagyobb efféle tranzakciója, olyan szektorban ráadásul, amelynek különös lendületet ad a biotechnológiával elôállított gyógyszergyártás fejlôdése. A speciális gyógyszerek forgalma (ilyeneknek tekintendôk például a hemofília, az SM és az immun-rendellenességek kezelésében használt injekciók) a Medco becslése szerint évi 15-20 százalékkal nô, azaz lényegesen gyorsabban, mint a gyógyszerszektor általában. A szervezet közlése szerint saját gyógyszerárainak és gyógyszerforgalmának mutatóiból számolt növekedési rátája 2004-ben mindössze 8,4 százalék volt. A Medco két éve indított elôször speciális gyógyszerekkel kapcsolatos saját piaci akciókat, tavaly pedig ugyanezen szegmentumban írt alá tíz évre szóló együttmûködési megállapodást az Accredóval. Scrip, március 21. Doktorok kontra patikusok Francia gyógyszerészcsoportok jelentôs erôfeszítései ellenére kevéssé valószínû,

24 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

hogy az Egyesült Királyság-beli helyzetet másolva a gyógyszerészek gyógyszerfelírási jogosítványokat kapjanak, az orvosok és a patikatulajdonosok nagy része ugyanis ellenzi az elgondolást. Az általános orvosok többsége ellenáll a kezdeményezésnek, jóllehet tudják, hogy egy effajta változás jókora munkát venne le a vállukról. Ugyancsak ellenkezik a legnagyobb gyógyszerészszövetség, az FSPF. Az orvosok álláspontját a Collectif des Groupements de Pharmaciens (CGP, a gyógyszerész-szervezetek érdekérvényesítô csúcsszervezete) megbízásából a Harris Medical International vizsgálta. A CGP szeretné, ha tagjai gyógyszerrendelési (azaz „felírási“) jogot kapnának. A felmérés során megkérdezett orvosok 92 százaléka közölte, hogy szeretné, ha több idôt fordíthatna egy-egy betegére (jobban szeretnék, mint a magasabb javadalmazást!), 99 százalékuk pedig úgy gondolta, a demográfiai változások már rövid távon is jelentôsen növelni fogják munkaterheiket. Azt is megtudakolták tôlük, vajon akarják-e, hogy e terhek egy részét a patikusok vegyék át tôlük – a kérdésre 52 százalékuk mondott igent. 74 százalékuk vélekedett úgy, hogy jó volna, ha a gyógyszerészek segítenének követni, vajon a betegek eleget tesznek-e orvosaik elôírásainak. 70 százalék felfogásában a gyógyszerészeknek a prevencióban is szerepe volna. Százból 59 orvos ugyanakkor ellenzi, hogy – mégoly szigorú feltételek mellett – a gyógyszerészek is rendelhessenek gyógyszert kevésbé súlyos betegségekben szenvedô pácienseknek. 64 százalékuk azt sem helyeselné, ha a gyógyszertárakban megújíthatnák az idült betegségekben szenvedôk receptjeit. Az FSPF, amely Franciaország 23 ezer gyógyszerészébôl 12 ezret tömörít, leszögezte: ellene van, hogy a patikusok gyógyszerrendelési jogot kapjanak: az ô dolguk, úgymond, az, hogy gyógyszereket adjanak ki. A szervezet ugyanakkor rámutat, hogy olyan távoli vidékeken, ahol nincsen orvosi rendelô, ôk is megújíthatnák a recepteket. Scrip, április 1.

A generikum-multik India felé tekingetnek Egy, Mumbai-ben tartott konferencián vált nyilvánvalóvá, hogy India generikum-ipara

mind fejlettebb, és egyre nagyobb jelentôségre tesz szert: olyan cégek keresték a kapcsolatot potenciális indiai partnerekkel, mint az Ivax, a Watson Pharmaceuticals vagy a Pilva.

Frank Condella, az Ivax európai regionális igazgatója szerint a legfontosabb kérdés az volt, vajon van-e olyan lehetséges terepe az indiai cégekkel való együttmûködésnek, amely mindkét fél számárára kizárólag hasznot hajtana. „A verseny fontos árszabályzó tényezô, mi azonban nem szeretnénk, ha túlságosan kiélezôdnék“ – nyilatkozta a menedzser. India az utóbbi néhány évben jelentôsen növelte generikum-gyártó kapacitását, fejlesztette technológiáját és növelte befektetéseit, ami kapóra jön az ágazatban mûködô multiknak. Az olyan fontos piaci szereplôknek, amilyen Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és az USA, szükségük van olcsó beszállításokra, amelyeket a fokozódó verseny és az alacsonyabb árak tesznek lehetôvé. Ugyancsak szükségük van plusz kapacitásra, amely módot ad rá, hogy minden szegmentumban megjelenhessenek a termékek piacán. Az izlandi Actavis jelentôs hasznot remél az Indiával való együttmûködésbôl. Bár az Actavisnak már így is több indiai partnere van (társtulajdonosa az Emcure-csoportnak és megvásárolt egy bangalore-i kutatócéget, a Lotus Laboratoriest is), továbbra is keresi a lehetôségét, hogy az ázsiai országból szerezzen be alapanyagokat, illetve ott végeztessen el bizonyos kutatásokat. A következô négy évben közel 45 milliárd dollár értékû gyógyszer veszíti el szabadalmi védettségét, az indiai generikumok tehát alighanem kedvezô pozícióba kerülnek majd az amerikai és ez európai piacon. Az indiai társaságoknak meg kell találniuk a nagy piacokra való bejutás optimális módozatait is: korábbi európai és Egyesült Államok-beli nyitási kísérleteik során komoly nehézségekkel kerültek szembe. Scrip, április 5.

Norvégia: változik a támogatási rendszer? A norvég kormány nemrégiben kiadott egy dokumentumot, amely a gyógyszer-támogatási rendszer régóta esedékes reformját vázolja fel. A dokumentum javaslatai között szerepel a támogatási rendelkezések gyógyszerenkénti aktualizálása, valamint az, hogy a változásokról folyamatosan tájékoztatni kell az orvosokat, a betegeket. Az országos társadalombiztosítási szervezet feladatává tennék a rendelkezések betartásának ellenôrzését. A minisztérium álláspontja szerint az ország gyógyszerpolitikájának a következô problémákkal kell megbirkóznia:

• Öt gyógyszerrel kezelt betegbôl egynél nem megfelelôképpen alkalmazzák a medicinákat, vagy éppen alkalmatlan szert írnak fel neki. Egy svéd tanulmány szerint ez a norvég államnak évi 5 milliárd koronájába (800 millió dollárjába) kerül. • Különbözô vizsgálatok szerint széles körben megsértik a támogatási rendelkezéseket. • Az új gyógyszerek gyakran a régiek többszörösébe kerülnek. Az utóbbi tíz évben (reálértéken) 80 százalékkal nôttek a gyógyszerkiadások. A dokumentum javasolja továbbá, hogy • javítsák a vidéki lakosság gyógyszerhez jutásának feltételeit, • szigorítsák a gyógyszerhivatal tájékoztatási kötelezettségeit az új gyógyszerekkel, a mellékhatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatban, • az egészségügyi szolgálatok kutatóközpontja független gyógyszer-információs forrásként mûködjék, • hozzák létre az orvosok, a teljes egészségügyi személyzet és az ipar közös etikai kódexét. Scrip, április 7.

Hírmorzsák Gyógyszerfutárcég Somodytól Gyógyszerfutár Kft. néven új céget alapított a Somody és Társa Kft.-n keresztül Somody Imre vállalkozó, aki korábban a Plusssz pezsgôtabletták révén vált ismertté. A 3 millió forint törzstôkéjû, kereskedelmi profilú társaság ügyvezetôje Langer István, aki a német anyavállalatának generikus gyógyszereit értékesítô Ratiopharm Kft. ügyvezetôi posztját cserélte le a Somody-cég kedvéért. Langer István kérdésünkre nem kívánta lapunkat beavatni a céggel kapcsolatos – szavai szerint egyelôre csak körvonalazódó elképzeléseikbe. Elmondta, az ügyvezetôi posztot Somody Imrével ápolt régi barátsága okán vállalta el. Népszabadság, március 17. Nyomtathatják a vényeket Elutasította a Közbeszerzési Döntôbizottság (KD) az új vények beszerzésére kiírt tenderbôl kizárt Szenzor Kft. 45 pontos kifogáslistáját. A vállalkozás azért fordult a KDhoz, mert úgy látja: a közbeszerzési pályázatot kiíró Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogszerûtlenül zárta ki. Az OEP indoklása szerint a cég többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó egyértelmû választ adni a gyártás és a szállítás

Kalózok a gyógyszerpiacokon Egy brit vizsgálat megállapította: évente ezrek halálát okozzák a hatástalan utánzatok. A londoni The Independent szerint a jelenlegi helyzet a szigetországi gyógyszergyárakat is nehéz döntések elé állítja, ha ugyanis segítik a hamisítók leleplezését, saját valódi gyógyszereik hitelét is rontják, maguknak is kárt okozhatnak. Orvosok szerint a dilemmával elsôsorban az antibiotikumok, a malária-gyógyszerek és az úgynevezett (a szexuális életet vagy a testsúlyt befolyásoló) „életstílus-szerek“ elôállítói kénytelenek szembesülni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyógyszer-világpiac forgalmának körülbelül tíz százalékát hamisítványok teszik ki. Afrika és Ázsia egyes részein az Egyesült Államok Élelmiszer és Droghatósága szerint ez az arány az ötven százalékot is eléri, a hivatalosság azonban csak ritkán figyelmezteti erre a fogyasztókat. Brit, délkelet-ázsiai és nigériai elemzôk szerint a csalók világszerte évi

határidejére. A Szenzor Kft. ügyvezetôje Eöry Örs nem érti a KD döntését. Szerinte nem minôsíthették volna érvénytelennek ajánlatukat, mert a kiírásban az áll: a szállítási határidôrôl való nyilatkozat nem számít az értékelésnél. Kijelentette, hogy a Fôvárosi Bíróságon megtámadják a KD határozatát. A szóban forgó közbeszerzési eljárás már a második, az elsôt az egészségbiztosító eredménytelennek minôsítette. Az egyik pályázó, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi üzletfeléhez, Erdôs Ákoshoz köthetô Állami Nyomda Rt. azért esett ki, mert vénymintái nem feleltek meg a formai követelményeknek. Magyar Nemzet, március 18.

Futárral érkezhet a gyógyszer Gyógyszer-házhozszállítást rendelhetnének a betegek, az Egészségügyi Minisztérium hajlana ennek engedélyezésére, ha sikerülne megfelelô garanciákat kidolgozni arra, hogy így is biztonságos marad a gyógyszerellátás. Errôl a szakmai szervezetekkel egyeztetnek majd. Hamvas József, a tárca fôosztályvezetôje elmondta: a gyógyszerpiaci rendtartás néven emlegetett törvény végrehajtási rendeletében szerepelhetne az új tevékenység, sok egyéb szabályozás mellett. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke elmondta: az ötlet a korábbi egyeztetéseken szóba sem került. Leszögezte, nagy gondossággal kell eljárni a szolgáltatás engedélyezésekor, az nem mûködhet úgy, mint a pizzakiszállítás. Európában néhol létezik ez a szolgáltatás, de csak patikán keresztül, szigorú szakmai feltételek mellett – tette hozzá. Magyar Nemzet, március 18.

több, mint 35 milliárd dollárt kasszíroznak. Egyes becslések szerint – írja a The Independent – Kínában 2001-ben 192 000 ember halt meg, mert hatástalan gyógyszerekkel kezelték ôket. Dél-kelet Ázsiában, ahol százmilliók szorulnak malária-ellenes szerre, az artesunate-készítmények felekétharmada utánzat. Ráadásul felvetik, hogy a gyógyszergyártók a jövôben kártérítési perekkel számolhatnak, ha nem vesznek részt aktívabban a feketepiaci konkurrencia elleni küzdelemben. Nicolas White oxfordi professzor elmondta, hogy például Kambodzsában, ahol az elvileg artesunat hatóanyagú maláriagyógyszerek 90 százalékát nem gyógyszertárakban, hanem piacokon és boltokban árusítják, ennek a 90 százaléknak a 70 százaléka ilyen vegyületet egyszerûen nem is tartalmaz. weborvos, április 14.

Az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül

Kiszûrik azokat, akik jogtalanul közgyógyellátottak Nyár végére kiépül az az informatikai rendszer, amelynek révén a gyógyszertárakban azonnal lekérhetô lesz a közgyógyellátotti igazolvány érvényessége. A kormány a múlt héten döntötte el, 95 millió forintot fordít arra, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közvetlen kapcsolatot építsen ki a patikákkal. Ha valakirôl kiderül, hogy nem érvényes az igazolványa, nem kaphatja majd meg térítésmentesen a gyógyszert. Népszava, március 21. Megszûnhet a gyógyszerek egységára Patikánként eltérô áron lehetne megvásárolni azokat a gyógyszereket, amelyekhez nem nyújt támogatást a társadalombiztosító – erre az Egészségügyi Minisztérium törvénymódosító javaslata ad lehetôséget. Jelenleg ugyanazt az orvosságot minden patikában ugyanannyiért lehet megvásárolni. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke azt mondta: nem értik, miért próbálja a kormány ezzel tönkretenni a gyógyszertárak többségét, amelyek nem tudnak engedményt adni, mert árrés bevételük csak a mûködésüket fedezi. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint elôbb alapos modellkísérlettel kellene vizsgálni az intézkedés hatásait. Lehetnek ugyanis veszélyei. Példaként említette, a patikákat így már az életben maradás kényszerítheti majd arra, hogy megzsarolják a gyártókat: nem tartják készítményeiket, amelyek így eltûnhetnek a polcokról, ha nem kapnak nagyobb kedvezményt. Magyar Nemzet, március 22. Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 25

Seszták Ágnes a gyógyszerfutárokról „Seszták Ágnes: – ….. van egy ilyen érzésem, hogy egyet kell értenem Orbán Viktorral, hogy ez az ország olyan, hogyha valaki egy életre való ötletet felvet, akkor körülbelül mindig azon megy a bruszt, hogy hogyan nem lehet ezt az ötletet megvalósítani. Ugye Somody Imre ezt a gyógyszerfutárt – nevezzük így – gyógyszerfutár rendszert bedobta a köztudatba, mint egy ilyen magánvállakozást, amelynek szerintem az lenne a lényege, hogy aki betegen fekszik otthon és van egy receptje, ne kelljen neki lázasan elmennie a patikába, vagy nincs olyan családtag, aki hadra fogható. Telefonál a futárnak, a futár eljön a receptért, elmegy a patikába, kiváltja, hazaviszi. Na most ebbôl valami olyan hihetetlen elánnal kerekedett egy egész nemtelen vita a gyógyszerészek és az egészségügy különbözô lobbistái között, hogy már arra gondolt az ember, hogy miért nem akarják, hogy ez bárkinek is jó legyen. Ugye ez a benzinkút annyira rosszul hangzik, hogy ettôl mindenki elborzadt, holott ez egy szélhámosság – ez így kijelentve –, mert mindenki tudja, hogy a patikusok nagy bevétellel számolnak a szabad gyógyszerforgalmazásból. A másik ez a gyógyszerfutár, ahol már azt emlegetik, hogy ez nem pizza, hogy ezt pizzafutár hozza házhoz. Ez egy életre való jó gondolat, megint nem tudom, hogy kinek a hihetetlen ostobaságán és szûkkeblûségén fog az egész megbukni. Hogy csak a gyógyszerész adhat gyógyszert a betegnek, és hogyha a kedves beteg hozzátartozója megy el, akkor nem kapja meg a gyógyszert? Szóval ezek az ilyen csinálmányok, hogy 150 érvet hozok fel ellene, hogy nehogy jól süljön el valami, és elhiszem, hogy lehet, hogy itt különbözô lobbisták a Somody ellen vagy mellett, de ôszintén, engem, mint beteget vagy fogyasztót ez egyáltalán nem érdekel. És hogyha én betegen fekszem otthon és nagyon rosszul vagyok, és lázas vagyok, és egyedül vagyok, akkor örülök, hogyha valaki egy ilyen gyógyszert a számomra el tud a házhoz szállítani, és nem fogja közben arzénra kicserélni, feltehetôleg nem fog megmérgezni, nem fogja ki-

26 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

bontani a vérnyomásra valót és nem fogja megenni út közben. Tételezzük föl, hogy ennyire már felnôttek az emberek!” Hír Tv – Lapzárta, március 29.

Reformot, de ingyen Több pénzt szánnának az emberek az egészségügyre, de nem a sajátjukból. A lakosság a háziorvosok munkájával a leginkább elégedett, ennél valamivel rosszabb minôsítést kapott a szakrendelôi hálózat és a gyógyszerellátás, a legutolsó helyre pedig a kórházak kerültek – ez derül ki a Szonda Ipsos felmérésébôl. A Szonda Ipsos kutatása szerint a lakosság fele elégedetlen az egészségügyben lezajlott változásokkal, de nagyobb reformot csak akkor támogatna, ha azt nem neki kellene finanszíroznia. Népszabadság, április 7. Közgyógykonfliktus a patikákban Konfliktust okoz a patikákban a közgyógyellátottak jogosultságának ellenôrzése. A gyógyszerészek tegnap kezdôdött kongresszusának résztvevôi úgy látják: nem tájékoztatták megfelelôen a közel 600 ezer közgyógyellátottat arról, hogy a patikusoknak április elsejétôl kötelezô elkérni az igazolványukat. Így sok esetben a betegek azt nem viszik magukkal. Világgazdaság, április 8. – péel –

Hírmorzsák külföldrôl Kérdezze gyógyszerészét és gyógyszerésznôjét… A német gyógyszertörvény tervezett módosítása során a gyógyszerreklámok végén a jól ismert felszólítást meg kell változtatni: „a kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérjen orvosi tanácsot és kérdezze gyógyszerésznôjét ill. gyógyszerészét.” A fenti módosítás, amelyet a családügyi mi-

niszter(asszony) kezdeményezett, a nemek közötti különbségtétel megszüntetésének szép példája. A gyógyszergyártók és a reklámszakemberek nem feltétlenül örülnek a változásnak. Az elôbbiek elsôsorban anyagi okok miatt, az utóbbiak pedig a figyelmeztetés hatását féltik, annak meghosszabbítása miatt. DAZ Nr.11.,145 Jahrg. 34.old.

Hiányosságok a csomagküldô patikáknál. A „Stiftung Warentest” (híres német fogyasztóvédô szervezet) ezúttal a csomagküldô patikákat tesztelte. Az eddig csak a gyógyszerész szakma által feltételezett hiányosságok többsége beigazolódott. A vizsgált húsz „patika” esetében nem volt ritka a három hetes szállítási határidô. Sok esetben a gyógyszereket tartalmazó csomagokat a lakás bejárata elé, jobb esetben a szomszédnak adták át a szállítók. Az is elôfordult, hogy az oltóanyagokat megfelelô hûtés nélkül postázták. Az egyetlen pozitívum, hogy egyik patika sem küldött vényköteles gyógyszereket recept nélkül. Az alapítvány a tanácsadás minôségét is górcsô alá vette. A jelentésük a csomagküldôk ezen tevékenységét egyszerûen katasztrofálisnak minôsítette. DAZ Nr.10., 145. Jahrg. 72.old. Fontos a dolgozók motiváltsága A dolgozók motiváltságát vizsgálta egy svájci tanulmány. Mint kiderült, a munkahelyi vezetô szerepe ebben lényegesen nagyobb, mint eddig feltételezték. A megfelelôen motivált munkatársak szívesen viselik a felelôsséget, ha nagyobb teret kapnak ötleteik megvalósításához. A tanulmány, amely több száz munkavállaló véleményére támaszkodik, megállapítja továbbá: a munkavállaló „motiváltsági foka” sokkal magasabb, ha szavakban is elismerik munkáját, ha lehetôséget kap ötletei megvalósítására, ha bevonják a döntési folyamatokba, ha a munkahelyi információs és kommunikációs csatornák nem csak egyoldalúak, és a munkavállalók megfelelôen informáltnak érzik magukat. www.beratenundverkaufen.de Horváth Csaba

A sikeres fogyókúra titka Magállíthatatlanul itt a tavasz és vele együtt megérkeztek a különbözô fogyókúrás receptek. Szinte nincs is olyan ember, aki legalább egyszer ki ne próbált volna valamilyen súlycsökkentô kúrát. Minden tavasszal születnek új, trendi fogyókúrák, de mazsolázhatunk a már „befutott” receptúrák között is, mint például az Atkins-, Mayo-, Brigitte-, Hollywoodi- diéták között. Mindezek ellenére, Magyarország az elhízás tekintetében a 4. helyen áll a világranglistán. A környezetemben is vannak néhányan, akik az imént felsorolt diétás módszereket kipróbálták, több, kevesebb sikerrel. Nem fogom Önöket egy újabb „sikeres” fogyókúrás recepttel untatni, hanem inkább egy átfogó súlycsökkentô programot szeretnék átnyújtani. Nem véletlenül írtam programot, ugyanis csak a diéta egyedül nem vezet fogyáshoz. A fogyókúrás program öszszeállítása elôtt fel kell tennünk magunknak néhány kérdést és az azokra adott válaszokat „mérlegeljük”: ✥ Mennyi túlsúllyal rendelkezem? ✥ Milyen rendszerességgel étkezem? ✥ Milyen jellegû ételeket szeretek?

✥ ✥ ✥ ✥

Hány kalóriát fogyasztok naponta? Melyik étkezéssel eszem a legtöbbet? Folytatok-e sporttevékenységet? Étkezéskor egyedül vagy társaságban vagyok?

Nézzük, hogy túlsúlyosak vagyunk-e. Ehhez nyújt segítséget a TTM, azaz a testtömeg mutató. TTM = testsúly (kg): testmagasság (m)2 (például, ha valaki 55 kg és 1,65 m magas, TTM = 20,2) Ha a TTM ✥ 18,5 –25 = ideális, ✥ 25,0 – 30 = túlsúly, ✥ 30 felett = elhízás. Az index- és a „mérlegelt” kérdésekre adott válaszok alapján összeáll a súlycsökkentô program. Minden fogyókúra alapja a rendszeresség. Vonatkozik ez az evésre és a mozgásra is. A kalória bevitelt minden esetben csökkenteni kell, ugyanis energiahiány nélkül nincs fogyás. Az evés komplex jelenség, amely agyi, ízlelô, szagló és hormonális tényezôk elegye. Bizonyára mindenkivel elôfordult már, hogy csak azért evett egy ételbôl, mert gusztusos volt, vagy azért evett meg egy tábla csokoládét, mert ettôl jobban érezte magát. Fogyókúránál az energiaszükséglet nôknél 800 –1000 kcal, férfiaknál 1500 – 1800 kcal. De nem mindegy, hogy az elfogyasztott étel tápanyagokban mennyire kiegyensúlyozott. Nem célszerû, ha a napi kalória mennyiséget egyszerre fogyasztjuk el és csak szénhidrátot tartalmaz. Az ideális tápanyag 50% szénhidrátból, 30% zsírból és 20 % fehérjébôl áll össze. Többször együnk keveset. Az evés lehetôleg ülô helyzetben történjen és nyugodt környezetben. Igyunk napi kb.2 liter ásványvizet. A diéta, vagyis a kalória redukció nem lehet veszélyes a szervezetre, jó közérzetet és jó egészséget kell biztosítania. Ennek érdekében fogyaszthatunk táplálék kiegészítôket, vitaminokat is. A másik igen fontos tényezôje a fogyásnak a lelki felkészülés. Tûzzünk ki reális, elérhetô célokat magunknak, de azt hosszú távon. A harmadik pillére a programnak a testmozgás, azaz energia leadás. A mozgásnál is a rendszeresség a fô, nem a mozgás

erôssége. Nem feltétlenül kell tornaruhába bújni és senyvedni az edzôteremben, célunk az izomtömeg rendszeres, mérsékelt megmozgatása. A testmozgás a hosszú távú siker záloga! Semmilyen súlycsökkentô program nem használ, ha nem változtatunk helytelen életmódunkon és táplálkozási szokásainkon. „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”. Nem véletlenül választottam, e nem éppen a klasszikusok között számon tartott idézetet, ugyanis a munka, a sport-szabadidô és pihenés ideális egyensúlyára kell törekednünk, a jó közérzetünk érdekében. A már felsorolt szempontok mellett, akkor a legeredményesebb a fogyókúrás program, ha egyénre szabott, a kornak, az alkatnak és a tevékenységnek megfelelôen van összeállítva. Tehát nincs általános recept, csak szempontok vannak, melyeket figyelembe kell venni. Összefoglalva 1. Célkitûzés: mennyit szeretnék fogyni és mennyi idô alatt. 2. Diéta összeállítása, a napi kalória bevitelnek megfelelôen. 3. Rendszeres testmozgás, akár napi fél-egy óra séta. 4. Ötszöri étkezés naponta. 5. Az étkezések nyugodt légkörben történjenek. 6. Önfegyelem. 7. A már elért eredmény megtartása a lehetô legtovább. Ezzel a végszóval kívánok Önöknek eredményes tavaszi diétát és szépülést.

Barabás Éva kozmetikus mester

Gyógyszertár IV. évf. 4. szám 27

MOSZ-Portál OnLine HELP

Ügyfélkapu: A MOSZ-Portál április 5-én adott hírt arról, miszerint országosan elindult az Ügyfélkapu. Az Ügyfélkapu olyan elektronikus szolgáltatás, amelynek segítségével bárki – személyazonosság igazolása mellett – biztonságosan kapcsolatba léphet elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel A megfelelô – valamelyik Okmányirodánál történô – regisztráció után az alábbi államigazgatási szolgáltatások intézhetôek az internet segítségével: ◆ Az APEH-nél ◆ Elektronikus adóbevallás ◆ A BM hatáskörében – okmányirodai ügyintézés ◆ Anyakönyv ◆ Egyéni vállalkozói igazolvány ◆ Lakcímváltozás és lakcímigazolvány ◆ Nemzetközi gépjármûvezetôi engedély ◆ Jármûkísérôlap-rendelés ◆ Mozgássérültek parkolási igazolványa ◆ Gépjármû-igazgatás ◆ Idôpontfoglalás okmányirodába

NEW

Visszapillantó a MOSZ-Portálon – Magángyógyszertárak Mûködtetése 2005.: A Mosz-Portál Rendezvények fô menüpontja alatt külön fejezetet szenteltünk a Magángyógyszertárak Mûködtetése 2005. rendezvénynek. A gyógyszerészek három fórumon foglalkoztak a magángyógyszertárak legfontosabb üzleti kapcsolataival. A fórumokról készített összeállítások illetve beszámolók elsôsorban a felvetôdött kérdések kibontását szolgálták és a további közös munkához teremtenek alapot. 3 elôadás – Újlaki Ferenc, Schlégelné Békefi Csilla és Dr.Szabó Ferenc – összefoglalója, valamint a záródokumentum olvasható a honlapon.

PHARMA

A vérnyomás szabályozása implantátummal: A MOSZ-Portál az InforMedre hivatkozva április 18-án adott hírt arról az eszközrôl, amelynek segítségével a vérnyomást egy – a kulcs-csont alá – beültetett implantátum szabályozná. Európában már öt éve folynak állatkísérletek, és Németországban, valamint Svájcban embereken is kipróbáltak egy új elemmel mûködô generátort. Ez a kulcscsont alá ültetve stimulálja a nyaki verôér idegeit, melyek a vérnyomás szabályozásában játszanak szerepet. Mintegy 65 millió amerikai szenved magas vérnyomásban, így nagyobb kockázatnak van kitéve stroke, szívinfarktus, veseelégtelenség és más betegségek szempontjából. A kockázatot növeli az elôrehaladott életkor, a túlsúly, a testmozgás hiánya is. Újabban Amerikában ültették be az eszközt egy 36 éves nôbe, akinek a 200 Hgmm feletti vérnyomása már a vesét is károsította. A néhány órás mûtét után a szisztolés vérnyomás 210-rôl 160-ra csökkent. Számos önkéntes várja, hogy a következô évek során megkaphassa az implantátumot, de még több száz mûtétet kell majd elvégezni, míg a szövetségi szabályok szerint az eszköz elfogadottnak tekinthetô. Eleinte csak azoknál alkalmazzák, akinél a magas vérnyomást semmilyen más, jelenleg rendelkezésre álló beavatkozással nem lehet kezelni. www.magangyogyszereszek.hu

OnLine

28 Gyógyszertár IV. évf. 4. szám

A rejtvény fôsorában a jelenlegi gyógyszerellátó szisztémának az egyik alapvetô értékét rejtettük el. Vízszintes: 1. Megfejtés (É, G, Z, G, Z). 13. Munkát végzô szerkezettel kapcsolatos. 14. Szájban érezhetô evés után. 15. Hiteget. 16. Köszméte. 18. Cyrano ékessége. 19. Nôi név. 20. Ráemel páratlan betûi. 21. Egyházi méltóság. 24. Gazdaságkutató Intézet, röv. 25. Atomi fordulat. 27. Nagyolvasztó. 29. Kicsinyítô képzô. 31. Névelô. 32. Maró anyag. 34. Éneklô szócska. 35. Ibrány határai! 36. Falat emel. 38. Közép-amerikai nép. 40. Acélspirál. 42. Kossuth-díjas írónk (Imre). 43. Terméketlen pusztaság. 44. Visszhang, ismert idegen szóval. 45. Kihorgonyzó szerkezet. 47. Vonatkozó névmás. 48. Névbetûirôl ismert középkori festônk. 49. Igekötô. 51. Magyar származású szobrász (Amerigo). 52. Alig egynemû betûi. 53. Szintén. 54. Dal. 56. Szomjoltó. 58. Falatozó. 60. Felbontja a házasságot. 63. Híres japán író (Kobo). 65. … forint, pénzegység a középkor végén. 67. Francia területmérték. 68. Heves megyei település. 70. Útszakasz. 71. Görög piactér. 73. Hát persze! 74. Komárom része (Á, O). Függôleges: 1. Steinbeck mûve (E, B). 2. Nyelôcsô. 3. Belga város, a mustárgáz névadója. 4. Ön, Bécsben. 5. Gurítani kezd! 6. Angol diákváros. 7. Széria. 8. Csonthó. 9. Uncia, röv. 10. Hebehurgyán, de csak a végén! 11. Barát, spanyolul. 12. Elegancia. 17. Tarokkban a legerôsebb ütôkártya. 19. Birkaszállás. 22. Orosz repülôgépjelzés. 23. Indíték. 26. Lólábra vasat verô. 28. Útonálló. 30. É-amerikai indián népcsoport. 32. Emelet. 33. Rézbe metszett rajz. 35. Egy Somogy megyei községbe való. 37. Hír betûi keverve. 38. Számítógépes nyelv. 39. Kálium és irídium vegyjele. 41. Újpesti sportklub. 46. Várát Klapka György védte. 50. Nógrád megyei falu. 52. Pókszabású, tagolatlan testû állatka. 54. Március 8-án ünnepeljük. 55. Rangjelzô szócska. 56. Római 2. 57. Függôzár. 59. Tiltakozás. 61. Választást engedélyezô kötôszó. 62. Tartozást megad. 64. Sajnáló. 66. Cseppnyi részlet! 69. Tenisz páratlan betûi. 71. Oda-vissza: nôi név. 72. Anya fele! Beküldendô: vízsz. 1. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db – Dr. Iván László: „Gerontológia a gyógyszertárban” – címû könyvet sorsolunk ki . Elôzô számunk nyertese: Kreislerné Grosz Zsuzsanna 4025 Debrecen, Csemete u. 3. II. 12.

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés elsô évfolyamának fôbb területei: • PEST analízis (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): A gyógyszerügy hektikus állapotának és helyzetének megértése és befolyásolási lehetôségeinek kiaknázása érdekében szükséges a politikai, közgazdasági, szociális és technológiai aspektusú áttekintése, feldolgozása ennek a politikailag igen kényes területnek. • Vevô, beteg, páciens vagy…? (elôadó: dr. Breuer Tamás): A közforgalmú gyógyszerellátás és a gyógyszerészet jövôjérôl folyó hazai és nemzetközi polémiák az egyik legfontosabb tényezôre, a betegre nem fordítanak kellô figyelmet. A nemzetközi irányzatok vagy vevôként aposztrofálják a gyógyszertárban megforduló embereket (ld. drugstore), vagy csak a betegek ellátására koncentrálnak az ún. hagyományos gyógyszertárakban. • Számvitel (elôadó: dr. Sándor István): A személyi jogos gyógyszerészek a gazdálkodási ismeretek terén a legkiszolgáltatottabbak. A számvitel áttekintése még senkit sem változtat könyvelôvé, de annyit elérhetünk, hogy vitaképes partnerré váljanak a gyógyszerészek könyvelôjükkel szemben. • Vezetési stílusok (elôadó: dr. Samu Antal): A jó munkahelyi légkör kialakítása nagymértékben függ a vezetési stílustól. A vezetési stílusok megismerése plusz a kellô szintû önismeret lehetôséget biztosít e téren is egy tudatosabb magatartásforma kialakítására. • Marketing gondolkodás (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): A közforgalmú gyógyszertárak sikeres menedzselése és üzemvitele a mindennapi munka során sem nélkülözheti a marketinggondolkodást. A marketing gondolkodás célkitûzése a vevô központúság. Ez a tény különös jelentôséggel bír a betegellátás területén.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS I. év – 2005. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Budapest II.

május 14–15.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

május 21–22.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

szeptember 24–25.

(szombat-vasárnap)

Szombathely

október 1–2.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

november 12–13.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november 19–20.

(szombat-vasárnap)

Budapest IV.

november 26–27.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig)

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 I. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2005.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948

❏

FIP Kongresszus 2005. Kairó Utazási ajánlatunk: Hosszú hétvége Kairóban 5 nap / 4 éjszaka ✔ elhelyezés 5*-os szállodában ✔ teljes ellátás ✔ 199 000 Ft

Kairó + Nílusi hajóút 8 nap / 7 éjszaka ✔ elhelyezés

5*-os szállodában (3 éj) 5*-os luxus hajón (4 éj) ✔ teljes ellátás ✔ 279 000 Ft

Kairó – Luxor – Hurghada 12 nap / 11 éjszaka ✔ elhelyezés

5*-os szállodákban (3 + 1 + 7 éj) ✔ teljes ellátás Hurghadán all inclusive ellátás ✔ 349 000 Ft Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában:

Utazzon Velünk!

cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]