Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 2. szám február

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 2. szám • 2005. február

Pfizer hirdetés

A gondozás tétje Dózsa Csaba az OEP gyógyszerügyekért felelôs helyettes fôigazgatója a Gyógyszertár legutóbbi számában megjelent interjújában szokatlan nyíltsággal beszélt az Egészségügyi Alap hiányáról, a gyógyszerbüdzsé helyzetérôl és arról, hogy a járulékbefizetésekbôl és az egészségbiztosítási hozzájárulásból, népszerû nevén EHO-ból származó bevételek az E. Alap bevételeinek „csupán” 70%-át fedezik. A többit vagy az adókból pénzeszköz átadással biztosítják a költségvetésben, vagy hiányként kezelik és az év lezárását követôen vállalja magára a központi költségvetés, államadósságként. Az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgáló járulékbevételek tehát nem elegendôek ahhoz, hogy a jogszabályokban rögzített ellátásokat és a gyógyszertámogatást a tb ki tudja fizetni. Ezért a hiányt évrôl évre a központi költségvetésbôl pótolják. A probléma súlyát jelzi, hogy a központi költségvetés pótlólagos helytállásával is csupán a GDP alig több mint 4%-ára sikerül emelni az egészségügyre fordított összegeket, ami – a szakértôk egybehangzó megállapításai és saját tapasztalataink szerint is – akár az arányait tekintjük, akár az abszolút értéket vizsgáljuk, nem elégséges a kiegyensúlyozott ellátásokhoz. Elsô közelítésben kézenfekvônek tûnhetne a járulékok olyan mértékû megemelése, ami a hiány kompenzálására, sôt valami többletbevételre is lehetôséget nyújtana. Ettôl az egészségügy finanszírozási gondjai ugyan még nem szûnnének meg, de számtalan olyan probléma mérséklôdne, ami most az alulfinanszírozásból és a központi költségvetés kényszerû szerepvállalásából adódik. A szakértôk szerint a munkáltatókra kirótt 11 százalékos és a munkavállalókat terhelô 4 százalékos egészségügyi járulék azonban tovább nem növelhetô, sôt társadalmi és politikai igény van a munkabérekre rakódó adók és járulékok jelentôs csökkentésére. (Ez az igény egyébként az Egészségbiztosítási Hozzájárulás havi összegének 3450 forintra csökkentésében már tetten is érhetô.) A járulékok emelése tehát nem járható út. A hiány – elvileg – a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátások mennyiségének a drasztikus csökkentésével is mérsékelhetô lenne. Ez alacsonyabb szintû orvosi ellátással, kisebb táppénzzel, kevesebb gyógyszertámogatással, egyszó-

val minôségcsökkenéssel és következményesen a jelenleginél is nagyobb lakossági tehervállalással, illetve az egészségügyi ellátás elit- és szegényellátásra való szétszakadásával járna. Ez ma Magyarországon nemcsak politikailag vállalhatatlan, hanem a népesség rossz általános egészségi állapota és az alacsony jövedelmi viszonyok miatt sem lehet cél. A kis bér, az alacsony nyugdíjak és a tartalékok hiánya nem teszi lehetôvé, hogy a lakosság a jelenleginél sokkal többet fordítson saját egészségügyi ellátására. Mivel pedig a társadalombiztosításnak nincs olyan – mûködô – vagyona, ami profitot termelne, a profitból pedig a hiányzó források elôteremthetôk lennének, a jelenlegi egészségpolitika, ami az egészségügyet további takarékoskodásra ösztönzi – a tartalékok felélése miatt – magában hordozza a tovább romló színvonalú egészségügy kockázatát. Nehezíti a helyzetet, hogy az egészségügyben – és ezen belül a gyógyszerügyben is – világszerte költségrobbanásnak vagyunk tanúi. Ez azt jelenti, hogy az új mûszerekre, új eljárásokra és új gyógyszerekre a világ minden táján évrôl évre egyre többet költenek, mert egyre drágábbak. És a költségek növekedésének üteme nagyobb, mint ahogyan a társadalmi teherbíró képesség fokmérôjeként számon tartott GDP növekszik. Némi egyszerûsítéssel tehát azt mondhatjuk, hogy az egészségügyi költségek növekedése gyorsabb ütemû, mint amilyen tempóban a járulék bevételek növekedésére egyáltalán számítani lehet. Ezek után jogos a kérdés, hogy egyáltalán lehetséges-e kitörni ebbôl a helyzetbôl, vagy ez eleve reménytelen próbálkozás? Jó lenne a tudatlan ember magabiztosságának még a látszatát is elkerülni. De két olyan szempontra mégis felhívható a figyelem, ami a probléma mérsékléséhez érdemben hozzájárulhat. Az egyik az egészségügyre fordítható pénzek növelését, a másik az egészségügyi kiadások növekedési ütemének a mérséklését eredményezheti. Köztudomású, hogy az aktív foglalkoztatottak száma, akiknek a befizetései teszik ki a járulékbevételek túlnyomó többségét, nem éri el a négymilliót, miközben az egészségbiztosítás ellátásaiban lényegében mind a tízmilliónyian részesülünk. A foglalkozta-

tottsági arány javítása (tehát új munkahelyek teremtése), a bérek „felzárkóztatása” és annak az elvnek a maradéktalan érvényesítése, hogy mind a tízmillió „biztosított” után legyen tényleges járulékbefizetés, nagyon komoly elôrelépést jelentene. Ezek a szempontok azonban kívül esnek az egészségügy hatáskörén. Nagyobb az egészségügy (és a gyógyszerészek) mozgástere az egészséges életmód terjesztésében, a megelôzésben, a betegségek korai felismerésében. Az egészségesen töltött évek számának a növelése, a krónikus betegségek megelôzése, korai stádiumban való felismerése és a szövôdmények elkerülése tényleges költségcsökkentô tényezô. Ha a cukorbetegség kialakulása megelôzhetô, ha a magas vérnyomás szövôdményei kivédhetôk, ha a dohányzás okozta egészségkárosodásokkal nem kell számolni, a megspórolt pénz a többi betegség gyógyítására és az ellátások színvonalának javítására fordítható. Ebben a gyógyszerész – a gyógyszerészi gondozáson keresztül – jelentôs szerepet vállalhat. Amikor tehát a gyógyszerészi gondozás „rendszerbe állításáról” folyik a vita és különbözô döntés-elôkészítô anyagok készülnek, a tét nemcsak a gyógyszerészet mint hivatás jövôjének az alakítása és a kirívóan rossz egészségi állapotú magyar népesség gyógyszer- és egészségügyi ellátásának szakmai szempontú javítása, hanem az egyensúlyból kibillent egészséggazdasági folyamatok pozitív irányba terelése is. A tét tehát nagyobb, mint gondolnánk.

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft.– Recsi István Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 1

Köszöntô

ferencia központban, hanem a vadonatúj Azúr Hotelben adunk egymásnak randevút. A konferencia szabta keretek a régiek, az elegáns helyszín azonban új lehetôségeket hordoz a konferencia szervezônek és a résztvevônek egyaránt. Új technikai feltételek állnak rendelkezésünkre, nagyobb kényelem és többfajta kikapcsolódási lehetôség szolgálja az aktív feltöltôdésünket.

Kedves Kolléganôk! Tisztelt Kolléga Urak! Van múltunk, amire emlékezünk, vannak értékeink, amikhez ragaszkodunk. De vannak terveink és a jövônk alakításában is szeretnénk részt vállalni. Nekünk fontosak a hagyományok, de ahhoz, hogy a feladatainkat jól el tudjuk végezni, idôrôl idôre meg is kell újulnunk. A jól bevált dolgokhoz tehát ragaszkodunk, a kihívásokhoz pedig alkalmazkodunk. Ez a gondolat akár a mottója is lehetne a MOSZ által szervezett, „Magángyógyszertárak mûködtetése 2005” elnevezésû konferenciának. Hagyomány, hogy március elsô vagy második hétvégéjén Siófokra zarándokolunk. Újdonság, hogy nem a megkopott és minden zeg-zugában megismert Ezüstpart kon-

Hagyomány, hogy a márciusi konferencián a gyógyszertári vállalkozások mûködtetésének mindennapi kérdéseivel és problémáival foglalkozunk. Hagyomány, hogy az adózás, számvitel, munkajog aktuális kérdéseit is számba veszük. Hagyomány, hogy avatott szakemberek segítségével tekintjük át a gyógyszertárak szakmai, jogi és gazdasági környezetének változásait és az államigazgatás szakapparátusának közremûködésével ismerjük meg az aktuális kormányzati törekvéseket. Újdonság, hogy a konferencián három fórumon is találkozhatunk legfontosabb partnereink képviselôivel és közösen kereshetjük a mindnyájunk számára elônyös együttmûködési lehetôségeket.

zártuk, a közgyûlést az utóbbi években mégis a konferencia elsô napján rendeztük. Újdonság, hogy visszatérünk a hagyományhoz és megint a közgyûléssel zárjuk a konferenciát. Jó okunk van erre is: azt szeretnénk, hogy az elvégzett munka értékelésére és a feladatok kijelölésére már a konferencia idôtartama alatt sor kerülhessen, mert nincs sok vesztegetni való idônk. Nemcsak tagjainkat, hanem valamennyi vendégünket is hívjuk és várjuk közgyûlésünkre. Hagyomány továbbá, hogy a konferencia elsô estéjén tartalmas szabadidô-programmal is kedveskedünk vendégeinknek. Újdonság, hogy – élve az új környezet nyújtotta kiváló lehetôségekkel – mindezt a társas vacsorához kapcsolódóan tehetjük. Szeretnénk, ha a konferencia hangulata a hagyományokhoz igazodna és eredményessége az újdonság erejével hatna… Kívánunk minden kedves kollégánknak és vendégünknek eredményes tanácskozást, hasznos idôtöltést és kellemes kikapcsolódást.

Régebben hagyomány volt, hogy a márciusi konferenciát a MOSZ közgyûlésével

A konferencia rendezô bizottsága

Magángyógyszertárak mûködtetése – 2005 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége konferenciája Azúr Hotel Siófok, 2005. március 4–6. Dr. Kincses Gyula (fôigazgató, ESKI): Az informatika szerepe az egészségügyben.

Március 4. péntek 9.00 – 13.00

Kreditpontos farmakoterápiás továbbképzés a Boehringer Ingelheim közremûködésével. Tesztírás. Üléselnök: Sándor Árpád

11.00 – 13.00

Satellite A „Gyógyszertárak és informatikai rendszergazdák” c. fórum elôkészítô munkacsoportjainak megbeszélése.

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 15.30

A konferencia megnyitása Üléselnök: dr. Samu Antal

Az egészségbiztosító és a gyógyszertárak Elôadások az OEP és a gyógyszertárak közötti kapcsolatról, valamint az informatika szerepérôl. Dózsa Csaba (OEP fôigazgató-helyettes): Az OEP és a gyógyszertárak kapcsolatai Hankó Zoltán: A gyógyszertárak és az OEP közötti kapcsolat. 2 Gyógyszertár IV. évf. 2. szám

15.45 – 17.30

Gyógyszertárak és informatikai rendszergazdák Fórum a gyógyszertárak és a rendszergazdák együttmûködésérôl, kapcsolatáról. Felkért vitaindítót tartanak az elôkészítô munkacsoportok vezetôi. Moderátor: dr. Varga Imre Felkért hozzászólók: – a gyógyszerészek képviseletében: dr. Varga Imre, Csejtei Mariann, dr. Télessy István, Sass Pál – a rendszergazdák képviseletében: Ujlaki Ferenc, Bagi Zoltán, Dedinszky Csabáné, Török József

16.00 – 18.00

Satellite A „Gyógyszertárak és nagykereskedôk” c. fórum elôkészítô munkacsoportjainak megbeszélése.

19.00 –

Társas vacsora

20.00 –

Polgári est

Március 5. szombat

9.00 – 9.40

9.40 – 10.40

11.00 – 13.00

Üléselnök: dr. Mikola Bálint Dr. Hamvas József (fôosztályvezetô, EüM): A jogszabály alkotás aktualitásai: a gyógyszerpiaci rendtartás

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 15.30

A számok tükrében. Elôadások az adózási és számviteli jogszabályok változásairól, a tulajdonviszonyok változásáról. Üléselnök dr. Herczeg János

Az elmúlt év az adatok tükrében Elôadások a gyógyszerforgalom, a gyógyszertámogatások és a gyógyszertár-mûködtetés 2004. évi alakulásáról. Dr. Feller Antal (vezérigazgató-helyettes, Hungaropharma Rt.): A gyógyszerforgalmazás 2004. évi adatai. Dr. Dávid Tamás (fômunkatárs, OEP): A gyógyszertámogatások alakulása 2004ben, a gyógyszertárak forgalmi struktúrája. Gyógyszertárak és nagykereskedôk Fórum a gyógyszertárak és a nagykereskedôk együttmûködésérôl, kapcsolatáról. Felkért vitaindítót tartanak az elôkészítô munkacsoportok vezetôi. Moderátor: dr. Simon Kis Gábor

Dr. Elmer Nándor: Esettanulmányok a tulajdonviszonyok változásairól. Felszegi Molnár Bulcsu: A gyógyszertárak költségszerkezetének alakulása: arányok, tendenciák, lehetôségek. Fülöpné Kelemen Rita (EüM, Gyógyszerészeti fôosztály): A gyógyszerrendelés szakmai szabályai. 15.45 – 18.00

Felkért hozzászólók – a gyógyszerészek képviseletében: Schlégelné Békefi Csilla, Sándor Árpád, Horváth Csaba – a nagykereskedôk képviseletében: Szabó Ferenc, továbbá Palotai Károly, dr. Küttel Sándor, dr. Hetényi László és dr. Feller Antal 11.00 – 13.00

Satellite – Könyvelôk klubja. – A „Gyógyszertárak és könyvelôk” c. fórum elôkészítô munkacsoportjainak megbeszélése.

Gyógyszertárak és könyvelôk Fórum a gyógyszertárak és a könyvelô cégek együttmûködésérôl, kapcsolatáról. Moderátor: Hankó Zoltán Felkért hozzászólók: – a gyógyszerészek képviseletében: Benkô Zsolt, Horváth Csaba, Zalántainé Szalai Margit – a könyvelôk klubja képviseletében: Kerekes Csaba Aktualitások: kérdések és válaszok. Kérdeznek a konferencia résztvevôi, válaszolnak a MOSZ szakértôi.

20.00 –

Fogadás

10.00 – 13.00

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2005. évi elsô nyilvános közgyûlése A konferencia munkájának értékelése, összegzés, határozatok.

13.00 –

A konferencia zárása

Március 6. vasárnap 9.00 – 10.00

Jogszabályok hálójában Üléselnök: Csejtei Mariann Antal Csaba (országos tiszti fôgyógyszerész, OTH): Az ÁNTSZ és a gyógyszertárak kapcsolatai. Dr. Borsy János (Almási és Borsy ügyvédi iroda): Munkajog a gyógyszertárban.


Meghívó a MOSZ közgyûlésére Ezúton tisztelettel meghívom a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2005. március 6-án vasárnap 10.00 – órakor a siófoki Hotel Azúrban megtartandó közgyûlésére. Napirendi pontok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Elnöki beszámoló Fôtitkári beszámoló FB beszámoló 2005. évi költségvetés Megyei szervezetek beszámolói Gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetének változásával kapcsolatos aktuális kérdések 7. Egyebek Tájékoztatom, amennyiben a meghirdetett idôpontban a közgyûlés határozatképtelen lenne, úgy változatlan napirendi pontok mellett a megismételt közgyûlést 2005. március 6-án, vasárnap, 10.30 órai kezdettel ugyanazon helyszínen tartjuk meg.

Megjelenésére számítva, tisztelettel:

Fórum a könyvelôkkel

A „Magángyógyszertárak mûködtetése – 2005” c. tavaszi konferencia a gyógyszertári vállalkozások mindennapi gondjaival, problémáival, lehetôségeivel kíván foglalkozni. Munkacsapatunk az egyik legszerteágazóbb területtel, a könyvelôk és a gyógyszertárak kapcsolatával foglalkozik.

4 Gyógyszertár IV. évf. 2. szám

Ha végiggondolja valaki azt a tényt, hogy már 1990 óta a magángyógyszertáraknak szerzôdéses kapcsolatuk van az OEPpel, a rendszergazdákkal, a nagykereskedôkkel és a könyvelôkkel, de míg az elôzô három szereplô rendszerszerûen, a területükre szabott „szövetségi” keretek között egyengeti kapcsolatát a gyógyszertárakkal, addig a könyvelôk „szabadúszóként”, egyéni stílusban próbálják – mindkét oldalról – megközelíteni az egymásrautaltság tényét, szükségszerûségét. Azt már meg sem kell említenem, hogy az írásban rögzített, vagy csak szóban köttetett szerzôdés mellett abszolút bizalomra épülô szakmai és emberi kapcsolatra is szükség van. Talán ezért is olyan nehéz munkacsoportunk helyzete. Ugyanis egyik részrôl egy bizalomra épülô kapcsolatról kell beszélnünk, a másik részrôl pedig nincs, akit „szövetségként” megszólíthatnánk a felmerülô kérdések tisztázása érdekében, hiszen ebben az esetben csupán személy a személlyel alakíthat ki jól, jobban vagy éppen rosszul, sôt rosszabbul mûködô kapcsolatokat. Ez tehát az egyik szempont, amiért ezen a konferencián foglalkoznunk kell ezzel a 15 éve fennálló, de nem egységes szempontok szerint kialakult „szerzôdéses” kapcsolattal. Általában a szerzôdésekben a felek rögzítik jogaikat és kötelezettségeiket, amelyek – szerencsés, bár nem minden esetben – egyenlô súlyúak.

Csejtei Marianna alelnök

Tehát fel kell tárnunk a feleket terhelô jogokat és kötelezettségeket. Érintenünk kell a két fél közötti szerzôdés tartalmi részét, amely megmutatja annak korrektségét és bizalmi voltát. Meg kell próbálni, hogy ez a heterogén rendszer valamilyen rendezô elv szerint egységessé váljon és mindkét fél megkapja a másiktól a tôle telhetô legnagyobb segítséget a korrekt munka elvégzéséhez. Beszélnünk kell arról, hogy a gyógyszertári vállalkozás sikeressége érdekében milyen feladatok hárulnak a gyógyszertárra és milyen feladatokat kell (célszerûen) elvégezni a könyvelô(cég)nek? Szükségesnek tartjuk a könyvelô (cég) tanácsadói tevékenységének megtárgyalását. Mit várhat el a gyógyszertár vállalkozása érdekében? Milyen gazdasági, adó, tb, munkaügyi, vezetési tanácsot várhat el a gyógyszertár a könyvelô(cég)tôl? Gazdasági tanácsadással a gyógyszertár gazdasági életvitelében adhat segítséget. A gyógyszertár viszont figyelje azokat az indikátorokat, amelyek azonnali lépéskényszert alakíthatnak ki, melynek feltárásával már kérheti a könyvelô (cég) tanácsát egy gazdasági döntés, lépés elôkészítéséhez. Ez a fórum akkor lesz igazán sikeres, ha a bevezetô, vitaindító hozzászólásokban felvázoltakra megtaláljuk a kölcsönösen elfogadható megoldásokat.

Benkô Zsolt

Fórum a nagykereskedôkkel resztül jut el. A színvonalas gyógyszerellátáshoz mindhárom szereplô jó munkájára, együttmûködésére szükség van.

A gyógyszertárak kapcsolatrendszerének egyik legfôbb pillérét a nagykereskedôk alkotják. A gyógyszer a beteghez a gyártó-nagykereskedô-gyógyszertár láncon ke-

Szeretnétek tudni, hogy ✗ miért nem állították vissza a nagykereskedôk az engedményszintet az Alkotmánybíróság tavalyi határozata után? ✗ érdekelt-e a nagykereskedô abban, hogy a gyógyszertár versenyképes legyen?

Több mint fél évtized telt el azóta, hogy a MOSZ Konfliktusok hálójában munkacsoportja utoljára elemezte a gyógyszertárak és a nagykereskedôk kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát. Égetôen szükségessé vált kapcsolatrendszerünk felülvizsgálata!

✗ milyen pontokon képzelhetô el együttmûködés a nagykereskedôk és a vállalkozó gyógyszerészek között?

A fórumon áttekintjük, hogy milyen kérdések foglalkoztattak minket, hogy oldódtak meg akkori problémáink, hogyan alakultak az akkor feltett kérdésekre a válaszok és melyek azok, amelyek még ma is aktuálisak?

Kérdezzük meg, beszéljük meg!

Elemezzük a gyógyszertárak és nagykereskedôk közötti szerzôdéseket, a nagykereskedôk által nyújtott szolgáltatásokat, a fizetési feltételek alakulását, a fizetési morált, az engedményrendszert.

✗ vannak-e olyan közös érdekeink, céljaink, melyek érdekében szövetségre lépve, egységesen tudunk fellépni?

Mindenkit várunk a gyógyszertárak és nagykereskedôk fórumán, hogy mindennapi gondjainkra, de hivatásunk gyakorlásának gazdasági feltételeit is befolyásoló kérdésekre együtt választ keressünk, és megfogalmazzuk céljainkat, elvárásainkat!

Dr. Schlégelné Békefi Csilla

Fórum a rendszergazdákkal A gyógyszertárak zökkenômentes mûködéséhez ma már nélkülözhetetlen a számítógép. Évrôl-évre egyre nô a feldolgozandó adatmennyiség és ennek következményeként az adatszolgáltatási kötelezettség. Az országban már több mint tíz patikai rendszer mûködik OEP és APEH engedéllyel. Évekkel ezelôtt kamarai keretek között volt egy próbálkozás a racionalizálásra, hogy egy közös, új rendszer szülessen, ami sok szempontból elônyös lehetett volna. Ez a múlt. Tudjuk, hogy napjaink gyógyszertárvezetôinek túlnyomó többsége nem tanult idevágó ismereteket, ezért is fontos, hogy sokoldalúan vizsgáljuk meg a rendszergazdákhoz fûzôdô viszonyunkat. Tudjuk, hogy nélkülük mûködni nem tudna a patikánk, de kiszolgáltatott helyzetbe sem akar kerülni senki. Napjainkban erôs verseny folyik a rendszergazdák között. Kérdés, hogy ez

hogyan szolgálja a magángyógyszerészek javát? Ideje lehet áttekinteni, hogy a rendszergazdák szolgáltatásai a különféle szolgáltatóknál hogyan jelennek meg és azok számunkra elônyösek vagy hátrányosak? Siófokon március 4-én délután foglalkozunk a témakörrel. A rendszergazdák készségesen vállalták az együttgondolkodást és a részükrôl több elôadás hangzik el. A MOSZ munkacsoportja is felveti az általa érdekesnek és fontosnak talált kérdéseket. A szerzôdések elemzése mellett megvizsgáljuk a patikai rendszerektôl jelenleg kapott szakmai tartalmat és további igényeinket. Nap mint nap vetôdik fel olyan újabb igény vagy már régebbi de nem megoldott probléma, aminek itt hangot adhatunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a patikai rendszerek csak úgy mûködhetnek kifogástalanul, ha a gyógyszertár-rendszergazda-OEP együttmûködés sikeres. Ezért

várjuk, hogy a biztosító szakértôje is segíti az együttgondolkodást. A felkért hozzászólások után fórumot tartunk, hogy lehetôsége legyen a kollégáknak az általuk fontosnak tartott gondolatokat közkinccsé tenni.

Dr. Varga Imre


Középpontban a közgyógyellátás (Rendhagyó érdekvédelmi gondolatok) A Gyógyszertár elôzô számának vezércikkében már utaltunk arra, hogy a liberalizációs fenyegetettség szempontjából talán csendesebbnek remélt elkövetkezô idôszakban a kormány várhatóan olyan témákkal is foglalkozni fog, amelyeknek a(z újra)szabályozására már régóta készül (illetve régóta esedékesek), azonban az egyéb nagy léptékû törekvések az ezekkel való törôdést háttérbe szorították. Ezt a vélekedésünket erôsítette dr. Rácz Jenô egészségügyi miniszter januári körkérdésünkre adott válasza, ezt lehetett kiolvasni Dózsa Csaba gyógyszerügyekért felelôs OEP fôigazgatóhelyettes nyilatkozatából és errôl számolt be dr. Schwarz Tibor országgyûlési képviselô, a Parlament szociális és egészségügyi bizottságának elnöke is a vele készült interjúban. I. Amint számítottunk rá, az elôzô lapzártát követôen, az elmúlt hetekben megszaporodtak a minisztérium szakapparátusától a szakmai érdekvédelmi szervezetekhez és így a MOSZ-hoz is véleményezésre megküldött tervezetek. Foglalkoztunk a kamatmentes támogatás elôleg folyósítás gyakorlatának korrekciójával és a kisforgalmú, vidéki gyógyszertárak nehéz helyzetének könnyítésére szánt néhányszáz millió forint felosztását szabá-

„A közgyógyellátás értékvesztésének az oka és a következménye is megérhet még egy-egy gondolatot: oka a kontraszelektált, 700-at alig meghaladó gyógyszerpaletta, következménye pedig a nagy volumenû fogyasztás ellenére alacsony hatékonyság, továbbá a közgyógyellátottak minôségi alulgyógyszerezése.” lyozó rendelettervezettel. Mivel a korrekciókra már hamarosan sor kerül, a tervezet részletes értékelésére most nem térek ki, de egy kapcsolódó „keretes” anyagban a javaslat egyik precedens értékû újdonságára felhívom a figyelmet. Véglegesítésre vár a lakossági gyógyszerhulladék kezelésének évek óta húzódó problémája. Az ehhez szükséges törvénymódosítás és az új rendelet végsô fázisába 6 Gyógyszertár IV. évf. 2. szám

érkezett: néhány hónapon belül pont kerül a rétestészta-szerûen nyúló ügy végére. Megkaptuk továbbá a kötelezô egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény és a kapcsolódó kormányrendelet módosításának a tervezetét is. Ezekben egyre inkább körvonalazódik az OEP és a patikák közötti szerzôdések módosításának államigazgatási igénye. Az OEP és a gyógyszertárak kapcsolatrendszerének elemzése a MOSZ március elejei siófoki konferenciájának a témakörei közé került, így a tervezetekre részleteiben most nem térek ki. Folyik a gyógyszerpiaci rendtartás címszava alá rendezhetô jogszabály módosítások elôkészítése is, amelyrôl szintén részletes tájékoztatást hallhatunk Siófokon. Ezekkel párhuzamosan készült el a közgyógyellátás átalakításának minisztériumi koncepció tervezete. A közgyógyellátás átalakításának készülôben lévô kormányzati koncepciója a fentebb már említett jogszabály tervezetekhez képest kezdeti fázisban van és ezeknél lényegesen hosszabb elôkészítést igényel. De stratégiai jelentôségénél fogva közfigyelemre tarthat számot. Ez még akkor is igaz, ha a mi szempontunkból leglényegesebb intézkedések a jelenlegi elképzelések szerint legkorábban a jövô évben lesznek esedékesek. A gyógyszerészet szempontjából jelentôs kihatása lehet a változtatásoknak, ugyanis a tervbe vett intézkedések feltételezik a gyógyszertár és a társadalombiztosítás közvetlen számítógépes kapcsolatának a kiépítését, valamint növelik a gyógyszerész szerepét, szakmai és anyagi felelôsségét, továbbá adminisztrációs feladatait a közgyógyellátásban. Ezekrôl, a gyógyszerészetet közvetlenül érintô kérdésekrôl a következôkben nyilvánvalóan sokat fogunk vitázni. A közgyógyellátás rendszerével a tavaszi konferencián részletesen nem foglalkozunk. Ezért – részben a koncepcióban foglaltak, részben saját tapasztalatok okán – célszerû lehet ebben az írásban néhány olyan elvi jelentôségû szempontra felhívni a figyelmet, amelyek segíthetnek saját álláspontunk kialakításában és hozzájárulhatnak a közös gondolkodáshoz. II. A közgyógyellátás jelenlegi rendszerével kapcsolatban számtalan probléma vethetô fel. A köztudatban leginkább az alábbi észrevételek terjedtek el:

✔ a jelenlegi rendszer nem a beteget, hanem a gyógyszert támogatja és ezzel ✔ elônyös helyzetbe hozza azokat a gyógyszergyárakat, amelyeknek a termékei „rajta vannak a listán”. ✔ Alig több mint 700 a közgyógyellátás terhére rendelhetô gyógyszerek száma, ráadásul ✔ zömében elavultnak tekintett gyógyszerek vannak a listán, ami hosszú évek óta alig változik. ✔ A közgyógyellátottak az ingyenes gyógyszerrel „pazarlóan bánnak” és ✔ ezek a gyógyszerek nem hivatalos disztribúciós csatornákon (piacokon) is megjelennek. ✔ Hiányos az ellenôrzés, s ha valami mégis „kiderül”, ✔ a visszaéléseket érdemben nem lehet szankcionálni, továbbá ✔ az orvosok érdekeltsége is hiányzik a költségtakarékos gyógyszerrendelésben. Ezeknek a felvetéseknek a megalapozottságával vagy megalapozatlanságával most nem kívánok foglalkozni, de alapos megvitatásuk bizonyára indokolt lenne. 1. Az Állami Számvevôszéknek az OEP-ben végzett tavaly nyári vizsgálata azt állapította meg, hogy az érvényes közgyógyellátási igazolványok száma évek óta lényegében

„Ugyanolyan körülményekkel az adott személy az egyik önkormányzatnál bekerülhet a méltányossági alapon ellátásban részesülôk közé, egy másik önkormányzatnál nem.” változatlanul 600 ezer körül van, ugyanakkor 2003-ban a gyógyszertárakban 386 ezer TAJ számmal rendelkezô és közel 70 ezer TAJ szám nélküli igazolványt használtak. Ezek a számok legalább két megállapítás megtételéhez és egy következtetés levonásához segíthetnek hozzá. Bár a közgyógyellátási igazolványok nemcsak gyógyszerek, hanem gyógyászati segédeszközök kiváltásához, továbbá protetikai és fogszabályozó eszközökhöz illetve ezek javítási költségeihez, valamint bizonyos fizikoterápiás kezelések költségmentes igénybe vételéhez is használhatók, bizonyossággal állítható, hogy több mint 100 ezer olyan közgyógyellátási igazolványt tartanak nyilván, amelyet a birtokosaik egy év alatt egyszer sem vettek igénybe. Ezekre tehát már nincs szükség, vagy a „birtokosaik” már nem élnek és a visszavonásukra nem került sor. Elgondolkodtató továbbá, hogy ennyi évvel a TAJ számok bevezetése és a szintén évek óta fennálló rendelkezés ellenére, mely szerint a közgyógyigazolványok csak TAJ számmal együtt érvényesek, továbbá az OEP-ben a kontrollhoz rendelkezésre álló megfelelô informatikai háttér dacára, közel 70 ezer olyan igazolványt is használtak, amelyhez nem rendelhetô TAJ szám.

A probléma talán legegyszerûbb megoldási lehetôségét vázolja a kormánykoncepció, amikor a jelenlegi igazolványok bevonását és helyettük újak kiadását javasolja, függetlenül attól, hogy alanyi jogon és idôkorlát nélkül járó, vagy évenként megújítandó igazolványokról van-e szó. Az igazolványcsere tehát racionális lehetôség és nagyobb konfliktusok nélkül megoldható, ha ezt megfelelô idôintervallumban és empátiával bonyolítják le, továbbá az új igazolványok birtokosai és az ellátások nemcsak a kezdô idôpontban, hanem a késôbbiekben is nyomon követhetôk lesznek. 2. Az Állami Számvevôszék az imént már hivatkozott jelentésében azt is megállapította, hogy a közgyógyellátás keretében alkalmazott medicinák támogatása csökkenô arányú: 2002-ben az össztámogatás 7%-át, 2003-ban már csak 6,5%-át tették ki. A támogatás növekedési üteme a fele (10,9%-a) volt az átlagos (20,5%-os) növekedési ütemnek, miközben a vények száma és a fogyasztás lényegében változatlan maradt. A kormánykoncepció az Állami Számvevôszék megállapításával azonban némiképp ellentétesen – lényegében ugyanerre az idôszakra – a közgyógyellátás terhére történô fogyasztás értékének dinamikus növekedését mutatja be és a kiadások „stabilizálásának” az igényét fogalmazza meg. Igazolásként a 2000-2003 közötti idôszakra vonatkozóan 44%-os összegszerû növekedést publikál, azonban azt „elfelejti” közölni, hogy ugyanebben az idôszakban az össztámogatásban 67%-os, a teljes körû gyógyszerforgalomban ennél is nagyobb ütemû összegszerû növekedés következett be. A dinamikus növekedés tehát viszonylagos, a tényleges folyamatok az Állami Számvevôszék megállapítását támasztják alá. Nem hiszem, hogy a közgyógyellátás rendszerének átalakítása során ezeknek az adatoknak, a jelenlegi szociális helyzet alakulásának és a leszakadó rétegek növekvô részarányának ismeretében az egészségügy szakemberei olyan törekvést támogathatnának, ami a „kiadások stabilizálását” szem elôtt tartva a közgyógyellátásra fordítható pénzek további értékvesztését célozzák. A közgyógyellátás értékvesztésének az oka és a következménye is megérhet még egyegy gondolatot: oka a kontraszelektált, 700-at alig meghaladó gyógyszerpaletta, következménye pedig a nagy volumenû fogyasztás ellenére alacsony hatékonyság, továbbá a közgyógyellátottak minôségi alulgyógyszerezése. Éppen ezért indokolt, ha az új közgyógyellátási rendszer – a kormánykoncepcióban kifejtetteknek megfelelôen – felhagy a közgyógylista további alkalmazásával és lehetôvé teszi a többi gyógyszerhez való kedvezményes (ingyenes) hozzájutást is. A lépésnek kétségkívül következményei lesznek: tovább nô a külföldi gyógyszerek forgalmi részaránya, ami nagyobb ütemû költségnövekedéssel jár, továbbá emelkednie kell a közgyógyellátottak támogatására fordítandó forrásoknak. Ezeket a változásokat a késôbbi számítá-

sokban és az új közgyógyrendszer tervezésekor figyelembe kell venni. 3. A közgyógyellátottak körébe lényegében három féle eljárással lehet bejutni: ✔ alanyi jogon az 1993. évi III. sz., a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben felsorolt feltételek fennállása esetén, ✔ normatív alapon, ami egy meghatározott jövedelemhez (nyugdíjminimum) és gyógyszerköltséghez (a nyugdíjminimum 10%-a), továbbá ✔ méltányossági alapon, helyi önkormányzati rendeletben foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén.

nek az ellátási formának a terhére történik. Ugyanakkor a fennálló rendelkezések szerint a „jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszer rendelhetô”. Megítélésem szerint életszerûtlen annak a feltételezése, hogy egy háztartáson belül elkülönítik egymástól a közgyógyellátott és a nem közgyógyellátott családtag számára rendelt (sok esetben azonos) gyógyszereket. Ráadásul okkal feltételezhetô, hogy a közgyógyellátás szolgáltatásaira szorulóval egy háztartásban élôk többnyire hasonló szociális helyzetben vannak. Ezért – az ellenôrzési szempontok egyidejû felülvizsgálatával és megfelelôen körülírt esetekben – érdemes

A fennálló szabályozás következménye, hogy az önkormányzatok különbözô helyzetének következtében településenként eltérô szempontok érvényesülnek az igazolványok kiadásakor. Ugyanolyan körülményekkel az adott személy az egyik önkormányzatnál bekerülhet a méltányossági alapon ellátásban részesülôk közé, egy másik önkormányzatnál nem. Az ellátások szûkös volta miatt ez nem az esetenkénti többlettámogatások odaítélését, hanem az esélyegyenlôtlenség növekedését okozza.

lehetne a közgyógyellátottsági jogosultságot az érintettekkel közös háztartásban élôkre kiterjesztve vizsgálni. A családi adórendszer tervbe vett kialakítása, illetve a korábbi magyar jogrend vizsgálata felszínre hozhat olyan technikákat, amelyek a vázolt problémát a jelenleginél kiegyensúlyozottabban képesek kezelni.

Az új rendszer kialakításakor az önkormányzatokat nyilván nem célszerû megkerülni, mert helyben ismerik legjobban a szükség mértékét, sôt a szerepüket is célszerû lehet erôsíteni, azonban a rendszert függetleníteni kell az önkormányzatok teherviselô képességétôl, legalábbis olyan vonatkozásban, hogy a települések lehetôségei között jelenleg meglévô differenciák ellenére az esélyegyenlôtlenség mérséklôdhessen.

✔ A különbözô statisztikák a leszakadó rétegek folyamatos növekedését mutatják, miközben a közgyógyellátottak száma és a közgyógyellátások alakulása ezeket a változásokat nem követi. Ebben feltehetôen szerepet játszik a szabályozás rugalmatlansága, a döntési folyamatban résztvevôk érdektelensége (ellenérdekeltsége), valamint az érintettek rossz érdekérvényesítô képessége. Úgy tûnik, hogy a szociálpolitikai és az egészségpolitikai szempontok egymásnak való megfeleltetése akadozik és a kormányzati struktúrában a megfelelô intézményrendszer kialakítása még várat magára. Emiatt a közgyógyellátási rendszer áta-

4. A közgyógyellátással kapcsolatban sok esetben merül fel a pazarlás vádja, továbbá az, hogy nemcsak a közgyógyellátott, hanem a vele egy háztartásban élô hozzátartozók gyógyszerelése is – részben – en-

5. A rendelkezésre álló adatokat elemezve több érdekes és tanulságos összefüggés feltárására nyílik lehetôség.


lakítása során célszerû lenne olyan (a mindenkori kormányzattól független) struktúrák, intézmények illetve eljárások létrehozását megfontolni, amelyek a fenti negatív hatások ellensúlyozására képesek lehetnek. ✔ 2003-ban a járóbeteg gyógyszerforgalom értéke 392 MrdFt (252 MrdFt támogatás + 140 MrdFt lakossági térítési díj) volt, miközben a kb. 430-450 ezer közgyógyellátott összes támogatott (tehát közgyógyellátás terhére és a közgyógylistán nem lévô, de támogatással kiváltható) gyógyszer fogyasztása 86 MrdFt-ot tett ki. Ezek szerint a lakosság kevesebb mint 4,5%-ához az összes gyógyszerbeszerzés kb. egynegyede(!) rendelhetô. A megdöbbentô arány „erôsen szignifikáns” összefüggést igazol a méltánytalanul rossz szociális helyzet és a kirívóan rossz egészségi állapot között. ✔ A közgyógyellátottak összesített 86 milliárdos 2003-as támogatott gyógyszerfogyasztásán belül kb 12 milliárd Ft-ot tett ki a saját co-paymentjük: ennyit fizettek a fix és százalékos támogatásban részesülô (tehát nem közgyógylistán lévô) gyógyszereikért. Ez átlagosan több mint

A közgyógyellátás rendszerének radikális átalakítása tehát nem halasztható tovább. A fentiek pedig arra hívják fel a figyelmün-

val, az ellenôrzés hatékonyságának a javításával, az önkormányzati felelôsség növelésével, illetve a közgyógyellátás terhére rendelhetô gyógyszerpaletta kiterjesztésével. Sôt a közgyógyellátottak gyógyszerköltségeinek teljes körû átvállalása sem oldaná meg az összes anomáliát. Sem a politika, sem a szakma nem elégedhet meg felszíni kezeléssel. A probléma legmélyére hatoló elemzésre és cselekvésre van szükség, amelyben az egészségügy és a szociálpolitika közös felelôsség- és feladatvállalására kell építeni. De önmagában még ez sem elég.

„…a lakosság kevesebb mint 4,5%ához az összes gyógyszerbeszerzés kb. egynegyede(!) rendelhetô. A megdöbbentô arány „erôsen szignifikáns” összefüggést igazol a méltánytalanul rossz szociális helyzet és a kirívóan rossz egészségi állapot között.”

A közgyógyellátás rendszerének mai jellemzôi egy olyan össztársadalmi problémára világítanak rá, aminek a megoldása csak össztársadalmi keretek között képzelhetô el. Ebben a folyamatban kell a magunk álláspontját kialakítanunk és képviselnünk. Nem lehet kétséges, hogy az etikus szakmapolitikai-érdekvédelmi magatartás ebben az esetben messze túl kell mutasson a klasszikus gyógyszerészi érdekvédelmi szempontokon.

27.500 Ft/fô/év saját zsebbôl fizetett gyógyszerkiadást jelent (az OTC gyógyszerek nélkül). Ha az összes gyógyszerfogyasztást a teljes népességre vetítve vizsgáljuk, ez az érték 14.000 Ft/fô/ évnek adódik, OTC gyógyszerekkel együtt. A rossz szociális helyzetû közgyógyellátottak tehát átlagosan mintegy kétszeresét költik gyógyszerre, mint a nem közgyógyellátott népesség.

ket, hogy az átalakítás során nem lehet megelégedni az igazolványcserével, a jogosultság szempontjainak a felülvizsgálatá-

Politikai szempontú megkülönböztetés gyógyszertárak között? A 2005. évi költségvetésrôl szóló 2004. évi CXXXV. tv. definitív módon rendelkezik arról, hogy vénykezelési díjként és a gyógyszertárak ellátási érdekbôl történô támogatására összesen 1,1 MrdFt áll rendelkezésre. A kormány a 134/1999 (VIII. 31.) sz. Korm. rend. módosításával teremt lehetôséget arra, hogy ez a pénz a gyógyszertárak részére felhasználhatóvá váljék. Az 1,1 MrdFt-ból a vénykezelési díj kb. 500 MFt-ot tesz ki, ennek az ÁFA tartalma 100 MFt. (A vénykezelési díj 1995 óta változatlanul 2 Ft + ÁFA.) A fennmaradó mintegy 600 millió forintot három jogcímen kaphatják meg a gyógyszertárak.

Közforgalmú gyógyszertár támogatást kaphat az a gyógyszertár, ahol közös feltételként az árréstömeg nagysága egy adott értékhatár alatt van, a településen csak egy gyógyszertár mûködik és a gyógyszertár nyitvatartási ideje minimum 40 óra/hét. Fiókgyógyszertár támogatást kaphat az a gyógyszertári vállalkozás, amelyik legalább egy fiókgyógyszertárat mûködtet. Helyettesítési támogatást kaphat az a gyógyszertár, ahol közös feltételként a településen csak egy gyógyszertár mûködik, a gyógyszertár legalább heti 40 órát tart nyitva és a gyógyszertárban egy gyógyszerész dolgozik. A három jogcím közül két esetben szerepel feltételként a település lakosságszáma, pontosabban az a kitétel, hogy az adott településen csak egy gyógyszertár mûködhet. A tervezet tehát „közforgalmú gyógyszertári” és „helyettesítési” támogatást csak a kistelepüléseken mûködô gyógyszertáraknak ad. Ez azt jelenti,


Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy a betegeink szószólói vagyunk. Itt az alkalom.

Hankó Zoltán

hogy a nagyobb településeken jogszerûen létesült, de hasonlóan nehéz helyzetben lévô gyógyszertáraknak ezen támogatás igénybe vételi lehetôsége nem adatik meg. És ez úgy is értelmezhetô, hogy politikai (egészségpolitikai) szempontból tesznek különbséget gyógyszertár és gyógyszertár között. Erre eddig nem volt példa. Félreértés ne essék, nem a nehéz helyzetû, kis forgalmú gyógyszertárak támogatását kifogásolom, hiszen évekkel ezelôtt kezdeményezôje voltam a „kisgyógyszertárak” pozitív megkülönböztetését célzó differenciált vénykezelési díj, magisztrális díjemelés és differenciált ügyeletfinanszírozás bevezetésének. Sôt az elmúlt évek szakmapolitikai és retorikai vitáinak az ismeretében a mostani kezdeményezést akár akceptálható államigazgatási javaslatnak is tarthatom. Mégis, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a legújabb kori magyar gyógyszerészet történetében ez az elsô olyan eset, amikor a gyógyszertárak között nyilvánvalóan politikai szempontú megkülönböztetésre kerül sor azáltal, hogy a támogatás odaítélésének egyik szempontja – közvetve – annak a településnek a lakosságszáma, amelyben a gyógyszertár mûködik. Precedens született, amire a késôbbiekben figyelni kell.

hz

Hol a határ? Jogi esetek a gyógyszerészi gondozás történetébôl. I. Divatos szó lett mostanában a gyógyszerészi gondozás. Még mi magunk gyógyszerészek sem tudjuk igazán, mit is értünk alatta. Csak érezzük, sejtjük, hogy ez a jövô. Talán az egyetlen! Ha körbe nézünk Európában, látható, hogy bizonyos szolgáltatások mindenképpen a gyógyszerészi gondozás gerincévé váltak. A vérnyomásmérés, vércukor meghatározás, koleszterinszint mérés sok országban napi rutinná kezd válni. A lakosság fogadtatása is rendkívül kedvezô. Egy internetes, csomagküldô patika ilyenre sohasem lesz képes! Az elôbb említett fizikai-kémiai vizsgálatok és egyéb egészségügyi szolgáltatások soha sem tartoztak a gyógyszerész tradicionális feladatai közé. Ez jellemzôen a gyógyítók privilégiuma. Jogos tehát a kérdés, hol vannak a gyógyszerészi gondozás határai? Az alábbi esetek talán segíthetnek a határvonal kijelölésében: A német Versenyhivatal bíróság elé citált egy optikust, mivel hirdetéseiben tudatta vevôivel, hogy egyéb szolgáltatások mellett megméri a szem belsô nyomását is, mellyel bizonyos szembetegségek felismerhetôk. A tartományi bíróság a tevékenységét törvénytelennek ítélte. Az indoklás szerint a fenti vizsgálatokat csak szemorvos végezheti, és amennyiben az egyszeri vizsgálat nem tár fel valamilyen betegséget, a páciensben az a hamis érzet keletkezhet, hogy szeme valóban egészséges, és lemond a további orvosi vizsgálatokról. Az ügy azonban itt nem ért véget. Az Alkotmánybíróság 2000. július 17-én döntött az optikus ügyében: az optikus szolgáltatásaival nem

„A gyógyszerészek célja, hogy a gyógyszerészi gondozás keretében végzett vizsgálatokat szakszerûen, ellenôrizhetôen, egységes feltételek mellett, jogi szempontból támadhatatlanul végezzék. Nem lenne szerencsés, ha a patikai egészségügyi szolgáltatások tartalmát bírói gyakorlat szabná meg. Ezt elkerülendô, mielôbb szükséges lenne az érintettek (gyakorló gyógyszerészek, ÁNTSZ) bevonásával közös, jogszabályokon alapuló álláspont kialakítása.” sértett törvényt, mivel minden egyes esetben felhívta páciensei figyelmét, hogy hivatalos véleményt a szem állapotáról csak szem-

orvos jogosult kiadni. Továbbá nagyobb a valószínûsége annak, hogy az optikus vizsgálatával egy kialakuló szembetegséget megelôzhet (és szakemberhez irányítja a betegét), mint annak, hogy egy nem hivatalos vizsgálat eredményeképpen nem keresi fel orvosát és maradandó egészségkárosodást szenvedhet. 2001. augusztus 17-én a Wuppertali Tartományi Bíróság egy olyan patikus ellen hozott elmarasztaló ítéletet, aki „osteoporosis korai felismerése” felirattal hirdette a patikában végzett csontsûrûség mérését. A bíró szerint a korai felismerés egy betegség megállapítását, diagnózis felállítását jelenti, amihez egy gyógyszerésznek nincs jogosultsága. Az ítéletet a patikus megfellebbezte. 2002. február 19-én a Düsseldorfi Legfelsôbb Bíróság más véleményen volt: A denzitometriás méréseknél az eredmények közlése szükséges, e nélkül ugyanis a méréseknek semmi értelme. A vásárlónak tehát joga van tudni, hogy a mért értékeknek milyen a viszonya a normál tartományhoz. Amennyiben az eredmények a kritikus tartományba esnek, fel kell hívni a beteg figyelmét egy orvosi vizsgálatra, ellenkezô esetben a vásárlóval közölhetô, hogy mért értékei nem érik el a kritikus tartományt. A bíróság a továbbiakban kifejtette, hogy a gyógyszertárak vásárlói már hozzászoktak a patikában végzett vizsgálatokhoz, és tudatában vannak annak is, hogy ezek nem helyettesíthetik a rendszeres orvosi vizsgálatokat. Nemcsak a gyógyító tevékenység és a gyógyszerészi gondozás határainak kijelölése jelenthet azonban problémát, hanem az ellenszolgáltatás kérdése is. A Marburgi Tartományi Bíróság 1997. október 17-én hozott ítélete szerint egy gyógyszerész megsértette a Versenytörvényt, mivel egyes szolgáltatásait ingyen kínálta. Az ítélet indoklása szerint az a fogyasztó, aki egy ingyenes szolgáltatást vesz igénybe, vásárlási kényszert érezhet és úgy gondolhatja, hogy a patikus bizalmának megôrzése érdekében vásárolnia kell valamit a patikában. Az utóbbi idôben több ítélet is született ingyenes patikai szolgáltatások tárgyában. A német bíróságok álláspontja azonban ezzel kapcsolatban is megváltozott. Az újabb álláspont szerint, bár a patikai szolgáltatások újszerûek, mégis abból kell kiindulni, hogy a fogyasztó jól informált, hozzászo-

kott a piaci szereplôk által kínált ingyenes szolgáltatásokhoz, és felelôsen dönt az adott szolgáltatás igénybevételekor. Ami a fenti szolgáltatások hazai hatósági megítélését illeti, egyetlen fellelhetô dokumentum az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete által kiadott határozat volt, melyben egy patikának megtiltotta a vércukormérést. A hivatal arra hivatkozott, hogy sem a mûködési engedély, sem a profilrendelet, sem a TÁOR jegyzék nem teszi lehetôvé a szolgáltatást. A továbbiakban leszögezi, hogy a gyógyszerész nem állíthat fel diagnózist. Egyes jogászi vélemények szerint kétséges, hogy a fenti kifogások bíróság elôtt is védhetôek lennének. Az eljárás további kimenetelérôl nincsenek információim, de annyi bizonyos, hogy sok hazai gyógyszertár végez hasonló vizsgálatokat a szakhatóságok hallgatólagos beleegyezése mellett. A gyógyszerészek célja, hogy a gyógyszerészi gondozás keretében végzett vizsgálatokat szakszerûen, ellenôrizhetôen, egységes feltételek mellett, jogi szempontból támadhatatlanul végezzék. Nem lenne szerencsés, ha a patikai egészségügyi szolgáltatások tartalmát bírói gyakorlat szabná meg. Ezt elkerülendô, mielôbb szükséges lenne az érintettek (gyakorló gyógyszerészek, ÁNTSZ) bevonásával közös, jogszabályokon alapuló álláspont kialakítása.

Horváth Csaba Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 9

Van-e realitása annak, hogy a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad jogszabályi elôírásait a gyógyszertárak érvényre juttassák? A címben feltett kérdés évek óta foglalkoztatja a gyógyszerész társadalmat, idôrôl idôre megkeresnek kollégáink, hogy ez ügyben foglaljunk állást. A cikk a jogász – szakmapolitikai szempontoktól mentes – elemzését tartalmazza. Várjuk hozzászólásaikat, észrevételeiket. – a szerk. Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintô egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény módosította a gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvényt. Ezen módosítás értelmében a többször módosított 1994. évi LIV. törvény 36. §-a helyébe a következô rendelkezés lépett:

2006. december 31-ig kell megfeleljen. Az átmeneti idôszakban a személyi jog jogosultját a Gytv. 36. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni hányad megszerzésére elôvásárlási jog illeti meg. E jog korlátozása vagy az arról való lemondás semmis.

„(1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem mûködtethet, kivéve a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek, és az egyik beltagja a) személyi jogot elnyert gyógyszerész, vagy b) hozzátartozói személyi jog esetén felelôs vezetô vagy haszonbérlô. A személyi jog jogosultja más közforgalmú gyógyszertár mûködtetésére létrehozandó betéti társaságnak nem lehet korlátlanul felelôs tagja.

A módosítás indokoltságát sem tudom megtalálni, tekintve, hogy nem látható az elérni kívánt cél. Az ugyanis, hogy a beltag gyógyszerészek teljes döntési jogkört kapjanak, ebben a társasági formában nem megvalósítható. A jogszabály egyértelmûen kimondja, hogy a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékû szavazata van. Ez esetben pedig mindegy, hogy 1, vagy 51 % tulajdoni részesedéssel rendelkezik(nek) a beltag(ok). Tény, hogy ez egy olyan diszpozitív szabály, amelytôl a társasági szerzôdés eltérôen rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A szavazás során a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerû szótöbbséggel határoz a tagok gyûlése, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében e törvény vagy a társasági szerzôdés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elô.

(2) Ha a személyi jog, illetve a hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja mûködtetni, a társaságban annak megalakulásakor és mûködése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell hogy haladja az ötven százalékot, és a betéti társaság kültagja társasági szerzôdése (alapító okirata) alapján gyógyszerek elôállítására, illetôleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet.

A módosítás hatálybalépését követôen a 2002 márciusában a siófoki kongresszuson már boncolgattam ezt a kérdést, sôt kifejtettem arról is a véleményemet, hogy miért tartom jogszabályellenesnek ezt a rendelkezést.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

Ahhoz azonban, hogy lényegi kérdésekben szülessen döntés, vagy akár a már mûködô, de az un. alapesettel szabályozott rendelkezések újra szabályozására kerülhessen sor, valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell. Ez ugyanis a társasági szerzôdés módosítását jelenti! Így tehát, ha a (többi) tag nem ért egyet a döntés szükségszerûségével, már nem lehet elérni azt a célt, amit talán a módosítással kívántak legitimálni.

(4) A társasági szerzôdést a megalakuláskor az OTH-nak be kell mutatni, és a módosításokat be kell jelenteni a változást követô harminc napon belül.”

A továbbiakban tisztázni kell a betéti társaságban lévô vagyoni betét fogalmát, valamint az ahhoz – törvény erôvel – kapcsolt elôvásárlási jog intézményét.

A módosítás hatálybalépésére a kihirdetését követô 60. napon került sor, azzal, hogy a Gytv. vonatkozásában megállapított 36. §ában foglalt rendelkezéseinek a törvény hatálybalépésekor már közforgalmú gyógyszertárat mûködtetô betéti társaság legkésôbb

A betéti társaságban megtestesülô vagyoni betét nem tekinthetô dolognak, így tehát értékesítése fogalmilag kizárt. A tagsági jogviszony megszüntetésére csak kilépéssel van lehetôség, létesítésére pedig belépéssel. Ez esetben a kilépô és a belépô tag is a társa-


sággal és nem egyes tagokkal kerül jogviszonyba. A tagok a társasággal és nem egymással számolnak el, így nincs adásvétel, tehát nem lehet beszélni az adásvétel speciális esetérôl, az elôvásárlási jogról sem, tekintve, hogy elôvásárlási jogot kizárólag adásvételi szerzôdés esetében lehet gyakorolni, ahogy azt a Ptk. 373. §-a is az adásvétel egyes különös nemeként szabályozza. Tekintve, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény a betéti társaságra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában azt mondja, hogy társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik, vizsgálnunk kell a közkereseti társaságban lévô vagyoni részesedés vonatkozásában idôközben keletkezett Legfelsôbb Bírósági állásfoglalásokat. A LB. eseti döntésében rámutatott az alábbiakra:

„A közkereseti társaságok esetében a tagok társaságba bevitt vagyoni hozzájárulása adásvétel tárgyát nem képezheti. A társaság tagjai vagy közös megegyezéssel vagy rendes felmondással szüntethetik meg tagsági viszonyukat. Az ilyen „kilépô” taggal a társaságnak el kell számolnia. A vagyoni hozzájárulás „eladására” irányuló szerzôdés semmis. Az ilyen társaság lényegével ellentétes, hogy az egyes tagok vagyoni hozzájárulása adásvétel tárgyát képezze.” A Gt. tételesen sorolja fel a közkereseti társaságban lévô tagsági viszony megszûnésének eseteit, mely taxatív felsorolásban a vagyoni betét eladása, elidegenítése, mint tagsági viszonyt megszüntetô ok, nem szerepel. Abban az esetben pedig, ha adásvétel útján nem idegeníthetô el a vagyoni betét, tehát nem szüntethetô így meg a tagsági viszony, nem kerülhet sor az elôvásárlási jog gyakorlására sem, a már korábban kifejtettek miatt. Ilyen körülmények mellett a szerzô többször hangoztatott álláspontja továbbra is az, hogy a címben felvetett kérdésre a válasz nem, tekintve, hogy a módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes, mert ellentétes a jelenleg is hatályos Ptk. és Gt. vonatkozó rendelkezéseivel. Ez esetben pedig ennek kikényszerítésére nincs lehetôség, mint ahogyan arra sem, hogy a már meglévô, de az 50%-ot el nem érô vagyoni betéteket a másik/többi tulajdonos szándéka ellenére növelje a beltag gyógyszerész, vagy úgy szerezzen további tulajdonjogot, hogy a tagsági viszonyát a másik/ többi fél nem kívánja még csak részben sem megszüntetni. Az átmeneti idôszakot követôen hatalmas feladat hárul, úgy a Cégbíróságokra, mint a Kamarára, hiszen a vitatott rendelkezés hatályon kívül helyezése nélkül, egyenként kell ellenôrizniük minden, patikát üzemeltetô betéti társaságot, hogy tulajdonosi struktúrája megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Az esetben pedig, ha egy társaság mûködése nem törvényes, azt a Cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli a cégjegyzékbôl. A törölt cég gazdasági tevékenységet nem végezhet, a személyi jogos gyógyszerész pedig csak egyéni vállalkozóként, vagy újabb – már a módosított szabályoknak megfelelô – betéti társaságban folytathatja tevékenységét. A jogellenesen mûködô cég megszûntetése miatti adó és járulékfizetési kötelezettségeket már nem is akarom felemlegetni, amely miatt ez módosítás rendkívüli anyagi terhet fog arra róni, aki annak végrehajtására nem képes.

Dr. Borsy János ügyvéd Almási és Borsy Ügyvédi Iroda

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT


Egészségügyi menedzserek továbbképzése

A 2004-es esztendô menedzser találkozóinak méltó befejezéseként december 18-án Dobogókôn, a Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézete által szervezett rendezvény résztvevôi lehettünk. Az elôadók között találkoztunk Runo Axelsson professzorral, aki a Nordic School of Public Health képviseletében tanulságos elôadást tartott „Egészségügyi rendszerek fejlôdésének trendjei” címmel. Az általa irányított szakterület öt északi állam (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Írország) posztgraduális továbbképzést nyújtó társadalomorvostani fakultása. Az angol nyelven elhangzottakat Susanna Bihari-Axelsson tolmácsolása tette még érthetôbbé, sôt önálló elôadást is tartott „Team és team-menedzsment” címmel.

Elôadás az egészségügyi rendszerekrôl Amikor kezünkbe veszünk egy földrajzi atlaszt és azt lapozgatni kezdjük, különféle gondolatok jutnak eszünkbe. Látunk nagy városokat, hegyeket és folyókat, meg sok egyéb érdekességet is. Amióta meghallgattuk Runo Axelsson professzor nagyszerû elôadását a világtérképen fellelhetô jelentôsebb országok egészségügyi rendszereirôl, azóta lelki szemeink elôtt bôvült a térképböngészés élménye. A kitûnô elôadó országonként, földrészenként nagyszerû vízióként tárta elénk az egészségügyi szolgáltató rendszerek színes sokaságát, élményszerû változatosságát. Nem véletlenül hasonlítható a térkép fogalmához a finanszírozási rendszerek és azok eredményességének rajzolata az elôadó


elképzelése szerint. Az ismeretanyag felölelte a kollektív és egyéni finanszírozási rendszerek világviszonylatban megismert lehetôségeit. A témakörön belül az elôadó megismertetett a kollektív és egyéni finanszírozás legfontosabb elemeivel. Megtudtuk továbbá, hogyan lehet „termelni” az egészségügyi ellátást, illetve miként állítható elô az egészségügyi szolgáltatások rendkívül széles köre. A finanszírozási forma lehet kollektív vagy egyéni. Hogy ne legyen ilyen egyszerû a kérdés, a kollektív is lehet állami, vagy privát finanszírozású. Megjegyzendô azonban, hogy függetlenül a finanszírozótól, a public rendszerében mindig az állam a tulajdonos. Kövessük most nyomon, hogy az állami finanszírozású (public) egészségügyi rendszerek és a magánfinanszírozású (private) szerkezetek között milyen megoldásokat tartanak számon? 1. Goverment health service: Erre a formára jellemzô, hogy elsôdlegesen adóból és adó jellegû járulékokból finanszírozott. Ennek megfelelôen adminisztrációja állami, központi és regionális. A szolgáltatás biztosítói is állami vagy államilag ellenôrzött rendszerben mûködnek. Ennek a modellnek a képviselôje a Beveridge-rendszer. Alkalmazásának területei többek között Anglia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Új-Zéland, és az Egyesült Államok Hadseregének egészségügyi szolgálata (Veterans Affair). 2. Goverment health insurance: Az állami biztosítási, társadalombiztosítási rendszert jelöli. Jellemzôje, hogy finanszírozása adók és ehhez hasonló járulékok felhasználásával történik. Adminisztrációja az elsô pontban foglaltakkal megegyezik. A szolgáltatást független szolgáltatók végzik, gyakran non-profit formában. Ez a forma jellemzô Kanada, Ausztrália, az USA (Medicaid, Medicare) egészségügyi ellátására. 3. Statutory health insurance: Lényege röviden, hogy a bismarck-i rendszert felhasználva, törvény által szabályozott, kötelezô jellegû egészségügyi ellátási formát hozott létre. Résztvevôi kötelezô jelleggel kötôdnek egyéni vagy állami biztosításhoz. Jellemzô még, hogy ennek keretén belül a privát, illetve állami biztosítottak egyazon egészségügyi ellátásra jogosultak. Ezt a for-

mát alkalmazzák Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Japán egészségügyi ellátásában. 4. Voluntary health insurance: Önkéntes egészségügyi biztosítási forma. Ennek megfelelôen adminisztrációja magánbiztosító társaságok közremûködésével történik (HMO, Managed Care rendszerében). Jellegzetessége, hogy profittermelô. Nagy hátránya, hogy önkéntes jellegébôl adódóan nagy tömegek maradnak ki a rendszerbôl, ezek egészségügyi ellátás szempontjából krízishelyzetben védtelenek maradnak. Mûködési területük az USA, Svájc, Afrika, Latin-Amerika, Ázsia. Jól látható, hogy elôfordulásuk a leggazdagabb országokban, illetve a szegényebb, leszakadtabb világrészeken gyakori. Az ellátási forma ellen sikeresen protestált Bill Clinton is. Megválasztását többek között ennek is köszönhette. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az USA népességének 15%-a semmilyen egészségügyi biztosítással nem rendelkezik. Az elôadó okulásként megemlítette, hogy az USA a GDP 13-14%-át fordítja éves viszonylatban egészségügyi ellátásra. A mi szemszögünkbôl nézve ez óriási összeg. Ennek ellenére az egészségügyi ellátás összessége korántsem példaértékûen kiemelkedô. Nem eredményes továbbá a közép- és kelet-európai országok közül többekre jellemzô finanszírozási rendszer, melynek alapját a kötelezôen beszedett társadalombiztosítási járulék illetve az adókból elkülönített rész képezi. A statisztikai adatok szerint a legrosszabb helyzetben Grúzia van, de Magyarország sem sorolható az élbolyba.

Svédországi tapasztalatok alapján megdôlt az a hit, hogy az állami rendszereket hatékonyabbá teszi a piaci viszonyok megjelenése. Az elôadó Svédország egészségügyi rendszerét ismertette ezután és néhány figyelemreméltó tényre hívta fel a figyelmet. Érdekes megemlíteni, hogy hazájában a megyei és

az önkormányzati testületek által kivetett adókból történik a finanszírozás. Tekintettel arra, hogy a megyék helyi adókat vetnek ki, ennek megfelelôen más keretbôl gazdálkodnak, így az egészségügyi ellátás színvonala megyénként különbözô. Az állam szerepe az ellenôrzés, amelynek feladatát az Egészségügyi Ellenôrzô Tanács látja el. Az állami egészségügyi szolgáltatás mellett a privát szféra is jelen van az ellátás rendszerében. Az állami ellenôrzés azonban rájuk is egyértelmûen vonatkozik. Az elhangzottak közül feltétlenül érdemes kiemelni az elôadó véleményét az irányított betegellátás rendszerérôl. Náluk a megyék felében vezették be és tapasztalataik meglehetôsen kedvezôtlenek, hiszen a megvizsgált területek elszegényedtek. Tanulságos felfigyelnünk arra a következtetésre, hogy a piaci modell nem tette gazdaságosabbá az egészségügyi szolgáltatásokat, sôt rontott a helyzeten. Svédországi tapasztalatok alapján megdôlt az a hit, hogy az állami rendszereket hatékonyabbá teszi a piaci viszonyok megjelenése. Az egészségügyi ellátórendszer átalakulása Svédországban is napjaink problémája. Kórházakat szüntetnek meg, illetve vonnak össze a racionálisabb gazdálkodás, a finanszírozási lehetôségek hatékonyabb kihasználása érdekében. Természetesen az ellenérzések itt sem elhanyagolható tényezôk. Az elôadó hangsúlyozta a kórházak közötti együttmûködés jelentôségét. Ez a kooperáció túlmutat a hagyományos szervezeti formán.

Csoportmunka az egészségügyben Amíg az elsô elôadó nemzetközi kitekintést adott az egészségügyi ellátó rendszerek mûködési formáiról, addig a következôkben dr. Susanna Bihari-Axelsson az egyének és csoportok szerepére, felelôsségére, együttmûködésük fontosságára mutatott rá. A mai követelmények a team menedzsment törvényszerûségeit igénylik. Ez olyan forma, ahol kettô vagy több személyiség együttmûködése elengedhetetlen a kitûzött cél megvalósítása érdekében. Tapasztalati tény, hogy a team létszáma a 15 fôt nem haladhatja meg. További kritérium, hogy együttmûködésük rendszeres legyen, felelôsségüket pedig közösen kell vállalniuk. Jó példa erre az egészségügy, hiszen itt több területet ölel fel egy-egy kitûzött cél, illetve feladat. Idézzük csak az idôskorúak ellátását, a pszichiátriai gondozást, az egészségmegôrzô programokat és a jóléti szolgáltatások számtalan területét felölelô tevékenységeket. Ezek mind-mind szoros együttmûködést, mi több holisztikus felfogást igényelnek. A gátak, az akadályok természetesen törvényszerûen jelennek meg. Elegendô arra gondolnunk, hogy a különbözô informatikai rendszerek, az eltérô adminisztráció, a bevált gyakorlattá alakult

szervezeti kultúrák, „territoriális” akadályokként jelennek meg. Áthidalásuk magas szintû szervezési, menedzselési kultúrát igényel. Ezért szükséges együttmûködési modelleket kialakítani, amelyek a menedzselés teljes folyamatában jelen vannak, multidiszciplináris teamek képviseletében. Együttmûködésük a hagyományos szervezeti határokat átlépi. A teamek olyan tagokat igényelnek, akik egy adott esetet, beteget vagy betegcsoportot az adott területen a gyógyítási feladat teljes körû megoldása érdekében következetesen végigvezetnek a feladat által megjelölt úton. Tagjai lehetnek állandóak, vagy idônként szakértôként meghívottak.

Az egészségüggyel foglalkozó szakterületen különálló részterületekben már nem szabad gondolkodnunk. A team kultúrája jellemzô lehet egy-egy adott területre, sôt változatossága indokolt is lehet, egyéni színeket, színvonalat biztosítva a vizsgált területen. Eredményeként professzionális autonómiák alakulhatnak ki, amelyek adott körülmények között egy egészségügyi intézmény valamely szakterületének akár nagy elismertséget is szerezhetnek. Jellegzetessége a professzionális autonómiák mûködésének, hogy tagjainak fel kell adniuk egyéni attitûdjeiket és a team szerint megjelölt, illetve jónak tartott viselkedési formát kell alkalmazniuk napi gyakorlatuk során. A jól szervezett csoport munkájához szükséges a „team-leader” szakértelme, egyéniségébôl fakadó vezetôi készsége, hogy a team feladatát meg tudja valósíttatni. Elsô lépésként természetesen létre kell hozni magát a teamet, amely azután megfelelô fejlôdési szakaszokon túljutva olyan stádiumba kerül, amikor már képes lesz a rábízott feladatot magas szinten végrehajtani. ◆ A „forming” – a formálódás idôszaka, a létrehozást követô folyamat elsô fázisa. Ekkor alakul ki a megfelelô kommunikációs kapcsolat a team tagjai között, ekkor válik jellegzetessé annak arculata. ◆ A „storming” – a team fejlôdésének következô izgalmas fázisa. Nem véletlenül tartják a szélviharhoz hasonlatosnak. Ekkor komoly problémák jelentkezhetnek, hiszen a team tagjainak temperamentuma, szakmai felkészültsége, világról alkotott elképzelése igen sokszínû lehet. ◆ A „norming” – a normaalkotás szakasza. Ekkor határozzák meg azokat a szabályokat, normákat, amelyeket a team valamennyi tagja elfogad. Ez azért szük-

séges, hogy a csoport együtt tudjon dolgozni. A team kultúra ekkor éri el mûködésének felépítettségi fázisát. ◆ A „performing” – szakaszában érik el a team munkájának célját. Ekkor teljesítik kijelölt feladatukat. Az elôadó kiemelte, hogy a team munkáját a bizalomnak kell jellemeznie. Ezen belül kiemelte a kommunikáció szükségességét, a kockázatok következményeként szükségszerûen bekövetkezô bizalmi válságok elhárítását. A team vezetôjének a menedzselés folyamatát akkor is hatékonyan fenn kell tartani, ha nincs, vagy csökkent a bizalom. Ilyenkor szükségszerû ezt az állapotot felszámolni és elengedhetetlen a bizalmi viszonyt megteremteni. Az elôadás mondanivalója úgy összegezhetô, hogy egy szervezeti egységben, esetünkben az egészségüggyel foglalkozó szakterületen különálló részterületekben már nem szabad gondolkodnunk. Ez bizony team munka! Kezdve onnan, hogy az önkormányzatiság demokratikus szerkezetétôl kezdôdôen, a kórházak gyógyító-megelôzô tevékenységén át, a rehabilitációig és az egészségügyi szakszervezésig egy hatalmas egész és megbonthatatlan egységet kell felépíteni. Ennek valamennyi tagja érezzen közös felelôsséget és gondolkodásában ne legyen idegen ebben a teamben, amelynek feladata talán a legnehezebb, de mindenképpen a legszebb és legértékesebb emberi tevékenység. A humán együttgondolkodás, együttérzés és együttmûködés diadala lehet ennek jó mûködése.

Mit ér az egészségügy, ha magyar? A fentiekben vázoltakat dr. Simon Kis Gábor elôadása követte, aki „Mit ér az egészségügy, ha magyar” címmel, rendkívül érdekfeszítô fejtegetésbe kezdett napjainknak errôl a fontos és egyre izgalmasabb témájáról. Az elôadásban elhangzottak a Gyógyszertár egyik elôzô számában már közlemény formájában megjelentek. Elolvasása utólag is feltétlenül érdekes és tanulságos. Az elôadásokat a téma sokszínûségére és aktualitására jellemzôen hosszas, élénk vita követte. Az orvosok véleményét többek között dr. Schvarcz Tibor a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke, dr. Kázmér Tibor az Országos Traumatológiai Intézet fôigazgatója fejtette ki és természetesen gyógyszerész kollégáimmal együtt mi is elmondtuk aktuálisnak tartott gondolatainkat. Tartalmas, jól szervezett, érdekes rendezvény zárta a menedzserek 2004. évben tartott továbbképzô jellegû találkozóit. Joggal bízhatunk abban, hogy az elhangzottak az egészségügyi menedzser munka színvonalát a jövôben még magasabb szintre emelik.

Takács Gézáné Ph.D. Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 13

Tanulmányúton a Tennessee Egyetemen

Fiatal kutató gyógyszerészeknek országok közötti csereegyezmény keretében kiírt pályázat eredményeként jutottam el a világ több pontjáról érkezett kollégákkal az amerikai klinikai gyógyszerészet egyik fellegvárának számító, Memphis városában található University of Tennessee Health Science Center Gyógyszerésztudományi Karára. A tanulmányút rendkívül sok hasznos információt adott, megismertetett egy merôben új szemléletû klinikai gyógyszerészi képzéssel. A memphis-i Gyógyszerésztudományi Kar (College of Pharmacy) célul tûzte ki, hogy olyan, a Doctor of Pharmacy fokozattal rendelkezô gyógyszerészeket képez, akik képesek kiszolgálni a társadalom gyógyszerészi gondozás iránti növekvô igényét. A Kar oktatóinak, továbbá gyakorló klinikai gyógyszerészeinek legfôbb hitvallása a gyógyszerészi gondozás professzionális mûvelése. Ennek érdekében olyan graduális és posztgraduális programokat szerveznek, széleskörû egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek révén az utóbbi tíz évben folyamatosan az Egyesült Államok tíz legjobb gyógyszerészképzést biztosító helye közé zárkóztak fel. A sorrendiséget, mely az Egyesült Államok egészére vonatkoztatható, a dékánok és a vezetô professzorok szavazatai alapján határozzák meg minden évben. A Tennessee Egyetem az USA egyik legpatinásabb egészségügyi felsôoktatási intézménye, melyet 1898-ban alapítottak. A gyógyszerészképzést 1911-ben kezdték meg Memphisben és az önálló Gyógyszerésztudományi Kar 1959-ben alakult meg. A Gyógyszerésztudományi Kar két jól meghatározható területen foglalja egységbe sokrétû tevékenységét. Az egyik szakirányú területe a Department of Pharmacy – a klinikai gyógyszerészet és a gyógyszerészi gondozás oktatását és a gyakorlati tapasztalatokra épülô tudományos kutatást végzi. A Department of Pharmaceutical Sciences, a másik jól meghatározott terület az elméleti gyógyszerészeti tudományok mûvelésével foglalkozik. Az egyetem vezetôi a pályázatot elnyert résztvevôknek nagyon színvonalas és széleskörû, a különbözô részterületekbe bepillantást nyújtó három hetes programot szerveztek.

Klinikai gyógyszerészet Megismertük az egyetemen mûködtetett, az egész régió számára elérhetô Gyógyszer Információs Központot. Ennek segítségével a leg14 Gyógyszertár IV. évf. 2. szám

modernebb gyógyszer-információs adatbázisok elérhetôk, minden egyes gyógyszerrôl, nem kívánt hatásról, mellékhatásról, naprakész információkat biztosítanak. Az információs központban gyógyszerészek és végzôs gyógyszerészhallgatók dolgoznak. Az általuk nyújtott információk a régióban dolgozó gyógyszerészek és orvosok számára telefonon és e-mailen folyamatosan elérhetôk. Minden betegrôl kartont vezetnek, és ezen feltüntetik az egészségügyi szakember kérdését, a beteg adatait, az információt biztosító adatbázisokat, továbbá a feltett kérdésre adott részletes választ. A leggyakrabban használt Micromedex program mellett még legalább két-három adatbázis szolgáltatásaira támaszkodnak. A Memphisben található két nagy Gyermekgyógyászati Klinika (Kórház) közül elsôként a LeBonheur Gyermekkórházban tettünk látogatást. Bepillantást nyerhettünk a gyakorlatban gyógyító teamek munkájába, amelyben a klinikai gyógyszerészek alapvetô szerepet játszanak. A magyar klinikai gyógyszerész szemével nézve irigylésre méltó és imponáló, hogy milyen nagy tekintéllyel bírnak az orvosok és a betegek elôtt amerikai kollégáink. Természetesen ôk is több évtizedes küzdelem után – szakmai felkészültségük és a napi munka során kialakuló személyes kapcsolatok révén – érték el mindezt. A kialakult helyzetben kulcsszerepet játszhatott az a tény is, hogy a memphis-i gyógyszerészkar oktatási profiljában évtizedek óta kiemelt jelentôségû a betegközpontú gyógyszerészet mûvelése. A meglátogatott intézményekben a farmakokinetikai monitorozás is a gyógyszerészek kompetenciája. A vizsgálatokat retrospektív illetve prospektív módon végzik. Az orvosok, a gyógyszerészek és a nôvérek minden adathoz a számítógépes rendszer segítségével jutnak hozzá. Ennek megfelelôen a gyógyszerrendelés is számítógép segítségével történik. A rendszerbôl a gyógyszerész hozzájut a legfrissebb laboratóriumi eredményekhez, és ennek birtokában, a kinetikai számításokat elvégezve, meghatározza az adagolási rendet. A tapasztalat alapján természetesen azonnal eszembe jutott, hogy ez az irányzat Magyarországon is rendkívül jó hatékonysággal mûködhetne. A gyógyszerészek a klinikai farmakokinetikában lényegesen tájékozottabbak, mint az orvos, hiszen graduális képzésük során vizsgázniuk is kell ebbôl az ismeretanyagból. Kézenfekvô, hogy az olyan egészségügyi szakember, aki jobban ért ehhez a területhez, esetünkben a gyógyszerész, sokkal hatékonyabban tudná ezt a munkát végezni. Arról nem is beszélve, hogy az amúgy is túlterhelt orvosok válláról ezáltal súlyos terhet lehetne levenni. Ez egy klasszikus klinikai gyógyszerészi szolgáltatás, amely a betegeknek jobb életminôséget és költséghatékony terápiát biztosít. Ezt követôen a St. Jude Gyermekkórházban tettünk látogatást. Az intézmény az USA egyik legtekintélyesebb és egyben egyetlen olyan pediátriai oktató, gyógyító és kutatóközpontja, ahol az egészségbiztosítással nem rendelkezô családoknak sem kell fizetniük. A kórház a világ minden beteg gyermeke számára nyitott, fizeti a szállítási költségeket, fedezi továbbá az egyik szülô ellátás alatti költségeit is. A legsúlyosabb hematológiai, immunológiai és genetikai kórképek kezelése és az ezekhez kapcsolódó klinikai kutatás a fô profiljuk.

A metodista egyház tulajdonában lévô egyetemi kórház az egyik legnagyobb a városban. A fôgyógyszerész elôadásában kiemelte, hogy filozófiájuk középpontja a gyógyszerészi gondozás, amely magában foglalja a ’primum non nocere’ elvét és a betegnevelés kiemelt szerepét is. A gyógyszerészek egyúttal a gazdasági erôforrások felett rendelkezô managerek is, akik a farmakoökonómia mint tudományág legújabb eredményeit is folyamatosan nyomon követik. A kórház központi gyógyszertárában állítják elô a steril gyógyszerkészítményeket és koordinálják a unit-dose rendszert, a gyógyszert naponta juttatják el a különbözô osztályokra. Minden betegnek van úgynevezett bar-code-ja, amit egyrészt a unit-dose csomagoláson, másrészt a beteg karszalagján feltüntetnek, így

a rendszer bevezetése óta a gyógyszerelési hibák száma szignifikánsan csökkent. A számítógépes rendszer azonnal jelzi, ha a folyamat bármelyik részén valamilyen gyógyszerelési hiba történik. A gyógyszerészek a legkülönfélébb területeken dolgoznak a kórházban, mint például az intenzív osztályon, az onkológián, a sebészeten és a transzplantációs központban. Ôk a klinikai gyógyszerészeti specialisták, akik a rezidensi éveik alatt egy adott orvostudományi szakágra és a gyógyszeres terápiára szakosodtak. A gyógyító team oszlopos tagjai, akik az orvosokkal együtt részt vesznek a viziteken és részben javasolják, részben meghatározzák a terápiát. Az úgynevezett PCAP (Patient Care Area Pharmacist) gyógyszerészek több osztály között ingáznak és a gyógyszerrendeléseket valamint az adagolási rendet felügyelik. Terápiát változtathatnak, például adott feltételek mellett az intravénás gyógyszerbevitelt megváltoztathatják per os bevitelre. Ez a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint jelentôsen csökkenti a kórházban tartózkodás idôtartamát és javítja a terápia eredményességét. Ezek után a Veterans Affairs egyetemi kórházba látogattunk el, ahol meghallgattunk egy elôadást a háborús veteránok számára kiépített egészségügyi rendszerrôl. Ez a legnagyobb integrált egészségügyi rendszer az Egyesült Államokban. Számos újító ötlet származik ezekbôl a kórházakból, például a bar-code rendszerû adminisztráció és a computerizált betegfelvételi rendszer. Jelenleg a NASA-val dolgoznak együtt egy valóban 21. századi, robotok által irányított patient safety reporting rendszeren. A Veterans Affairs-ben a gyógyszerészek munkája igen sokoldalú és érdekes, például bizonyos körülmények között jogosultak receptírásra, valamint a terápia megváltoztatására is. További figyelemre méltó tapasztalat volt, hogy az érdekelteket a gyógyszerészek az otthoni infúziós kezeléssel kapcsolatos ismeretekre felkészítik. Ez olyan terület, ahol látványosan nyomon követhetô a betegnevelésre fordított energia megtérülése. A költséghatékonyságra törekvés jellegzetesen amerikai mentalitás. Ha valamely módszerrôl kiderül, hogy lerövidíti a hospitalizációt és a betegek életminôségében pozitív változást hoz, azonnal hozzálátnak a megvalósításához.

Az Egyesült Államokban senki nem kötelezhetô arra, hogy védôoltást kapjon, vagy adasson a gyermekének. Ez a túlzott liberalizmus egyértelmûen felvet bizonyos problémákat. Kialakul egy olyan helyzet, amelyben közegészségügyi szempontból rengeteg embernek lenne szüksége vakcinákra, de nem kapják meg azokat. Gondoljunk csak a Mexikó felôl százezrével érkezô bevándorlókra. A súlyos népegészségügyi gondot felismerve a gyógyszerészek bekapcsolódtak az immunizálásba. Mivel minden második sarkon található egy gyógyszertár, és az emberek elôbb keresik fel a gyógyszerészt, mint az orvost, így jobb a hozzáférhetôség ezzel kapcsolatban az aktív immunizáláshoz. Azokban az államokban, ahol megengedték a gyógyszerészeknek a vakcinák beadását, jelentôsen megemelkedett a védôoltások száma. A tapasztalat tehát az, hogy a gyógyszerészek nem az orvosok, nôvérek elôl veszik el a „piacot”, hanem éppenhogy égetô szükségletet tudnak megfelelô képzettségük révén kielégíteni. Az egyetemi képzés része, hogy minden hallgatónak el kell sajátítania az immunizálás elméletét és gyakorlatát. Cél továbbá, hogy a gyógyszerész meggyôzze az embereket arról, hogy mekkora veszély leselkedik rájuk, ha az immunizálás hiányában járványos betegségek lépnek fel. A közforgalmú gyógyszerészet, magyar szemmel nézve, számos furcsaságot tartalmaz. Hatalmas patikaláncok léteznek, amelyek közül a legnagyobbak egyikébe, a Walgreens-be látogattunk el. Itt a tára csak kis területét foglalja el a gyógyszertárnak, a legnagyobb rész olyan, mint egy szupermarket. A polcokon a vény nélkül kapható készítményektôl – ezek között számos, jelenleg nálunk vényköteles gyógyszer is szerepel –, az üdítôkön át a bôröndökig minden beszerezhetô. Közismert, hogy az USA-ban évente közel százezer ember hal meg valamilyen gyógyszer-mellékhatás következtében. Felmerülhet a gyanú, hogy a tapasztaltak és az elôbbi tények között összefüggés állapítható meg. Létezik továbbá az úgynevezett Drive-Thru Pharmacy is, amely leginkább egy Mc Drive-ra emlékeztetett. Itt a „páciensek” kocsival beállnak a sorba, leadják a vényt az egyik ablakon, és vagy azonnal megkapják a gyógyszert, vagy késôbb visszajönnek érte. Ennek kialakulása minden bizonnyal összefügghet az amerikai életstílussal, de a mozgásukban korlátozott, fáradt emberek igényével is. A Walgreens gyógyszertárak jelentôs része este tíz óráig tart nyitva, és addig folyamatosan gyógyszerész is jelen van. Feltûnô volt még a magisztrális gyógyszerkészítmények számának csekély volta, amely arányaiban a magyarországinak töredéke. A mi felfogásunk szerint ez korántsem elôremutató, de tény, hogy Amerikában kevésbé költséghatékony a gyógyszertárban elkészíteni a gyógyszert, mint megrendelni a gyártótól. Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 15

Oktatás A graduális és posztgraduális gyógyszerészképzésrôl is több érdekes elôadást hallgattunk. A közelmúltban jelentôs változások történtek a képzésben. Az idei évfolyam volt az elsô, amelynek végzôs hallgatói egységesen megkapták a Doctor of Pharmacy fokozatot. Az elsô három év az alapozó tantárgyaké, ez az úgynevezett „prepharmacy” curriculum. Itt sajátítják el a kémiai alapokat, az anatómiát, élettant, biokémiát. Ezután következik a tulajdonképpeni gyógyszerészképzés, amely négy évig tart. Ebbôl az utolsó a klinikai rotációk éve, amikor a hallgatók már ténylegesen gyógyszerészi munkát végeznek, klinikáról-klinikára; osztályról-osztályra haladnak. Egy osztályon egy hónapot töltenek el, ahol aktívan részt vesznek a terápiában és a gyógyszerszint-monitorozásban. A memphis-i gyógyszerész oktatás egyik érdekes színfoltja az úgynevezett PharmD/PhD „dual-program”, azaz kettôs képzés, amely a legkiválóbb hallgatók számára biztosít tudományos fokozatot. Erre a képzési formára évente csak négy hallgatót jelölnek, akik az elsô évtôl ebben a közös programban vesznek részt, emelt óraszámban. Igen praktikusnak véleményezhetô, hogy a gyógyszerészi kémiát és a farmakológiát koordinált kurzusokban oktatják. A hallgatók egyszerre ismerhetik meg az adott gyógyszercsoport kémiai sajátságait és az élô szervezetre gyakorolt hatását. A képzés során nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyógyszerész képes legyen felismerni és megoldani a medication-related problémákat. A számonkérés során elsôsorban arra kíváncsiak, hogy milyen a hallgatók problémamegoldó képessége. Az egyetem elvégzése után valamennyi hallgató beléphet a rezidens oktatás rendszerébe, amelynek elsôsorban a klinikai gyógyszerészeti specialisták képzésében van jelentôsége. Létezik pl. kardiológiából, onkológiából, enterális és parenterális táplálásból, sebészetbôl „clinical pharmacist specialist”. A rezidens képzés másik ága az ún. „fellowship” program, amely az elôzôvel ellentétben nem gyakorlati, hanem tudományos kutatás jellegû. Aki ezt elvégzi, megfelelô rutinnal a háta mögött akár klinikai gyógyszervizsgálatokat is vezethet, ami sajnos Magyarországon még teljesen elképzelhetetlen a gyógyszerészek számára. Két olyan gyógyszerésszel is volt szerencsém beszélgetni, akik „principal investigator”-ként klinikai gyógyszervizsgálatokat irányítottak. A gyógyszerészképzés jövôképe A Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, dr. Dick Gourley professzor egy rendkívül érdekes és jövôbe mutató elôadást tartott az interprofesszionális oktatásról, amely a tervek szerint az interdiszciplináris jellegû oktatást fogja felváltani. Ezen szemléletmód szerint két vagy több hivatás szorosan együttmûködik a tanulási folyamat során azzal a céllal, hogy elômozdítsák úgynevezett interprofesszionális interakciók kialakulását, azaz a hivatások közötti kapcsolatok megszilárdítását és együttmûködését. Ez a folyamatos egymásra hatás 16 Gyógyszertár IV. évf. 2. szám

és egymásrautaltság kidomborítja mindegyik hivatás gyakorlati oldalát és végsô soron jobbítja a betegek egészségét és életminôségét. A lényeg, hogy a különbözô hivatást mûvelô egyének kölcsönösen megértsék és elismerjék egymás munkáját az egészségügyi team mindennapi tevékenysége során. Az interprofesszionális oktatási rendszer kiépítéséhez számos akadályt kell még leküzdeni, többek között különbözô filozófiai, szociális, szervezési, pénzügyi és földrajzi jellegû kihívásokat. Elsô gyakorlati lépésként a dékánok és a rektor megállapodtak, hogy valamenynyi érintett kar minden évfolyamán kijelölnek hetente két órát, amelyet kizárólag interprofesszionális kurzusok céljára használnak fel. Ezeken az elméleti és gyakorlati kurzusokon a College of Allied Health, Biomedical Engineering, Dentistry, Medicine, Nursing és Pharmacy hallgatói vesznek részt team-ekre bontva, már elsôéves koruktól. A távlati cél az, hogy felkészítsék az egészségügyi hivatást választó hallgatókat, hogy IP team-ekben együttmûködve megfeleljenek a gyorsan és folyamatosan változó egészségügy kihívásainak és felelôsek legyenek a biztonságosabb és hatékonyabb beteggondozásért. A University of Tennessee elméleti intézeteiben is számottevô kutatómunka folyik. Egy fakultatív program keretében megtekinthettem a dr. David Smith profeszszor által irányított Idegtudományi Intézetben folyó tudományos munkát. Itt széleskörû alapkutatást és klinikai neurológiai kísérleteket egyaránt végeznek. Ebbe tartozik többek között a neurológiai és neurodegeneratív kórképek, az íz-érzékelés, a látás vizsgálata, a neuroonkológia, neurogenetika és a különbözô szignálfolyamatok kutatása. Engem személyesen ezek közül az íz-érzékelés érdekelt a legjobban, hiszen ez érinti jelenlegi kutatómunkámat. A Dékáni Hivatal munkatársai a programban résztvevô hallgatókkal együtt rendkívül színes és változatos programokat szerveztek számunkra. Elvittek bennünket a Beale street-re, a blues zene hivatalos otthonába, ahol fantasztikus élôzenét hallgathattunk. Eljutottunk a Graceland-be, Elvis Presley birtokára, amely jelenleg múzeum. Nagy élményt jelentett továbbá a látogatás a legendás Sun stúdióba, ahol a rock’n’roll megszületett, és amely ma szintén múzeum, egyben a stílus rajongóinak zarándokhelye. Végezetül szeretném megköszönni az utazást lehetôvé tevô pályázat meghirdetôjének, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége vezetôségének, hogy segítségükkel rendkívül széleskörû szakmai ismeretek, jól hasznosítható tapasztalatok birtokába juthattam. Ugyancsak köszönöm munkahelyi vezetôimnek, hogy tartós távollétemet engedélyezték. Egyéni élményeim mellett, amelyek kétségtelenül gazdagabbá tettek, a szakmai tapasztalatokat, a megszerzett tudást igyekszem átadni környezetemnek, remélem új ismereteimet napi munkám során is kamatoztatni tudom majd. Takács Gábor

Az év gyógyszertára A MOSZ „Év gyógyszertára – 2004” pályázaton a kuratórium döntése értelmében az elsô helyezést és ezzel az

„Év Gyógyszertára” kitüntetô cím használatának a jogát a jászberényi Mérleg gyógyszertár nyerte el, melynek személyi jogos gyógyszerésze Boldizsárné Molnár Emma. A díj átadására a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa keretében tavaly októberben került sor. A jászberényi Mérleg Gyógyszertár szakhatósági átvétele 2004. március 1-én volt, a betegek számára március 2-án nyitottunk. Az alábbiakban néhány gondolatot szólnék az idevezetô útról. Még 1991 szeptemberében kaptam magángyógyszerészi tevékenységre engedélyt Jászberényben egy Dózsa György úton lévô épületre. Ekkor ez közös vállalkozás keretében mûködött, nem gyógyszerész társakkal. Sok-sok év után társaimmal megegyeztünk és sikerült megvásárolni a részüket. A Dózsa György úton lévô épületbôl mindig szerettem volna eljönni, egyrészt mert az bérlemény volt, másrészt pedig már nem felelt meg a mai kor követelményeinek, pl. mozgáskorlátozottak számára nem volt megközelíthetô. A Dózsa György útra merôleges Bercsényi úton 2001-ben kezdôdött el egy társasház építése. Ennek földszintjén vásároltunk meg 85 m2 alapterületet, amit gyógyszertárrá

terveztettünk. A legközelebbi és a leendô gyógyszertár közötti távolság a törvényben elôírtaknak megfelelt, azonban a korábbi gyógyszertár mûködési körzetén kívül esett, így OTH engedély is szükséges volt az áthelyezéshez. 2002 márciusában kaptam meg a tiszti-fôgyógyszerész asszony engedélyét. Ezután lehetett tervezgetni, illetve terveztetni a gyógyszertárat, hogy minden szempontból megfeleljen. Sok jó ötletet és segítséget kaptam megyénk tisztifôgyógyszerészétôl, Czédliné Polgár Erzsébettôl.

Mûködési körzet: Jászberény: Dózsa György út, Jászjákóhalmi u. – Vásártér – Jásztelki u. – Zagyva – Szt. Imre herceg u. – Bercsényi út eleje által határolt településrészek. Ezen a városrészen 4500-5000 ember él, három háziorvosi területet fed le. Igen közel mûködik hozzánk egy kardiológiai és belgyógyászati magánrendelô (Zirzen Janka u.). A közeli Szabadság téren található az Erzsébet Kórház Gondozóháza, ahol bôrgyógyászati szakrendelés is mûködik.

A gyógyszertár forgalmának mintegy 3,5 %át teszi ki a magisztrális forgalom, ami bôrgyógyászati és házi gyermekorvosi vényekbôl adódik. Az egyéb termékek forgalmának aránya 12 %. Az OSAP nyilvántartása szerint a gyógyszertár forgalma „D“ kategóriába tartozik. A város külsô részein elég sok az idôs ember, aminek következtében a krónikus betegségekben alkalmazott gyógyszerek elôfordulása igen magas.

Néhány szó magamról és munkatársaimról A gyógyszertárban a munkát két szakasszisztenssel látom el. 1981-ben végeztem Szegeden. Gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szakágból szakvizsgáztam 1990-ben. 1991-ig a város legnagyobb és állandó ügyeletes Kígyó gyógyszertárában dolgoztam. Közben két fiúgyermekem született. Közülük az idôsebb a IV. évfolyamot fejezte be 2004 júniusában a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, a kisebbik pedig másodéves állatorvostanhallgató. Petrányiné Vas Mária 2001-ben szerzett szakasszisztensi képesítést, 2004-ben pedig gyógyászati segédeszköz forgalmazó vizsgát tett. Ô a szorosan vett gyógyszertári munka mellett rendkívül jó segítôtársam az adminisztrációban illetve a könyvelésben. 1991 óta folyamatosan együtt dolgozunk. Sárköziné Muhari Katalin 1995-ben került hozzánk, 2002-ben szintén elvégezte a szakasszisztensi tanfolyamot. A Novodata számítógépes rendszerrel dolgozunk, ennek a Pharmainfo programja nagyon jó segítôtársunk a pontos és gyors tájékozódásban. Fontosnak tartottam a számítógép fejlesztését, az officinai monitorokat most cseréltem ki lapmonitorra és már van Internet elérhetôségünk is. A betegek részérôl egyre nagyobb igény volt, hogy lehessen bankkártyáról fizetni, ezért ezt lehetôvé tettük.


por- és folyadéküvegek. A gyógyszerészi munkához biztosított az elektromos gyorsmérleg és a digitális mérleg. A szekrény alsó részében jól elférnek a munkaeszközök és a napi munkához szükséges csomagolóanyagok. A vényezôben került elhelyezésre a kábítószereknek elôírt dupla fallal és zárral ellátott szekrény is.

Labor Itt kapott helyet a reagenseket tároló szekrényen kívül a „Berkel” mérleg, egy asszisztensi táramérleg, valamint a manipulátor. A labor és a vényezô közötti folyosórészre raktuk a számítógép központi részét. A gyógyszertár bemutatása és funkcionális egységeinek kapcsolódása Mivel a gyógyszertár alapterülete a törvényben elôírt minimum alapterülettel bír, az officinát és a vényezôt egy légtérben terveztük.

Officina A táránál két expediálási lehetôség biztosított. A betegtér felôli részen egy kis asztal mellett két széket helyeztünk el a várakozók részére. A tára mögötti szekrénysor vitrines, középen nyitott polcos. A szekrény alsó részében a Haffele cég gyógyszertári fiókrendszerébôl készült fiókok kerültek elhelyezésre. A szekrénysor mintegy záró alsó részébe tettük a beépíthetô hûtôszekrényt, melynek ajtaja a szekrényajtóval

Mosogató A vényezô és a labor közötti folyosóról tolóajtón keresztül közelíthetô meg. Szellôzése gépi úton történik, mely a világítás bekapcsolásával indul be. Itt egy fô részére biztosított az étkezési lehetôség, helyet kapott a mikrohullámú sütô és egy kis asztalka. Szociális helyiség Négy fô részére biztosít öltözési, mosakodási és WC lehetôséget. A helyiség és a WC fülke közvetlenül a szabadba szellôzik. Áruátvevô A hátsó gazdasági bejáraton az áruátvevô helyiségébe juthatunk. Itt található a külsô szellôzéssel ellátott savszekrény és a tûzveszélyes anyagok tárolására a fémszekrény. A mintegy 3 m hosszú átvevô tára alsó részében egy zárható helyen van a lejárt gyógyszerek tárolása az elszállítás idôpontjáig. A másik részben a göngyöleget és a csomagolóanyagokat tároljuk. Mellette található egy nagy gyógyszertári hûtô, ami a tápszerek és egyéb hûvös helyen tárolandó készítmények raktározását biztosítja. A folyosó végén a vényezôbe nyílik az alapanyag raktárunk, a vényezô és az officinai szekrénysor mellett pedig gyári gyógyszerraktár ajtaja nyílik.

Iroda A bejárati ajtótól jobbra található. A gyógyszerismertetôk fogadásán kívül ügyeleti szobaként is funkcionál. Napjainkban gyakran elhangzik a következô mondat: „Legyen a gyógyszertárban intim sarok.” A mi esetünkben erre alkalmasnak tartom az irodát. Igény szerint ott válaszolok olyan kérdésre, amit nem szeretne egy beteg a másik elôtt megbeszélni. Egyre gyakrabban van erre példa. A betegek részére a Patika Magazint és a Baba Patika lapokat járatjuk, amit nagyon szeretnek és hó elején már nagyon várnak. Betegeink közül elég sok évek óta hozzánk jár, akik az új helyen is szívesen kérik tanácsainkat a gyógyulásukkal kapcsolatban. Igen fontosnak tartom a beteggel való személyes kapcsolatot és beszélgetést. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megnyitni ezt a gyógyszertárat. Nagy akaraterô, kitartás és jó családi háttér kellett hozzá. Férjem nagyon sokat segített és ha néha elkeseredtem, a gyerekek is bátorítottak. Még a 90-es évek közepén azt gondoltam, csak álom, hogy lesz saját tulajdonú gyógyszertáram. Az élet azonban úgy hozta, hogy ez az álom valóra vált mindannyiunk örömére.

Boldizsárné Molnár Emma

együtt nyitható. Így expediáláskor nagyon közel vannak az insulinok, illetve szérumok. Az officinát és a vényezôt egy olyan térelválasztó szekrénysor választja el, melynek officinai része vitrines. A térhatás növelése céljából tükrös megoldású. Ezekben találhatók a különféle gyógytermékek és kozmetikumok, hogy a betegek számára jól láthatók legyenek. A gyógyszertár hétvégi és hétközi éjszakai ügyeletet lát el felváltva a város többi gyógyszertárával. Az ügyeleti kiadó ablakot az officina ablakánál a tára és a tára mögötti szekrénysor közötti részére terveztük. Így ügyeletben praktikus az expediálás, közel van a számítógép és a gyógyszerek egyaránt.

Vényezô A vényezô felôli oldalon kaptak helyet a magisztrális munkához szükséges tégelyek, Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 19

Orbán Viktor patikalátogatáson 2005. február 13-án Orbán Viktor volt miniszterelnök országjáró körútján Esztergomban járt, ahol Schmitt Pál társaságában látogatást tett a helyi Szent István Patikában. A gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze Nemeskéry Edvin, a Komárom-Esztergom megyei kamara megyei elnöke a MOSZ megyei elnökét, Schlégelné Békefi Csillát is vendégül látva, dolgozói gyûrûjében fogadta a magas rangú vendégeket. Rendkívül jó hangulatban, kötetlen légkörben nézték meg a vendégek a nemrégiben felszentelt gyógyszertárat. A magas rangú politikusoknak, akik mindketten aktív sportolók, a gyógyszertár dolgozói a patika specialitásának számító izomlazító kenôccsel kedveskedtek.

Nemeskéry Edvin példákon keresztül bemutatta a gyógyszertárban folyó gyógyszerészi gondozás jelentôségét, illetve rámutatott arra, hogy a lakosság egészségének megôrzése érdekében rendkívül fontos ennek a tevékenységnek a tovább fejlesztése. A vidám légkörû társalgást azonban hamarosan felváltotta a komoly, szakmánk gondjait érintô megbeszélés is. Schlégelné Békefi Csilla ecsetelte a szakmánkra leselkedô veszélyeket, amelyeket a liberalizáció jelent az ágazatra nézve. Egyben kérte Orbán Viktort

az ágazat problémáinak figyelemmel kísérésére, annak a törekvésünknek a támogatására, hogy parlamenti ciklusokon átívelô megállapodások elfogadásával, a magyar népesség egészségi állapotának javítása érdekében a szakmai munka erôsödhessen a profit érdekelt befektetôi cégek érdekeivel szemben.

Nemeskéry Edvin az árrés emelésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte több év alatt fokozatosan biztosítani kellene az európai árrés színvonalnak legalább a megközelítését, hogy ne mindenféle könyöradományból kelljen a patikáknak vegetálniuk. A kötetlen beszélgetés során Orbán Viktor rámutatott arra, hogy gyenge az érdekérvényesítô képességünk. Ezen feltétlenül változtatni kell! Nyomást kell gyakorolni a mindenkori kormányra, hogy megértsék, értékes szavazatokat veszíthetnek, ha a magyar gyógyszerészet érdekei ellen cselekszenek. Az érdekérvényesítés erôsítésének szándékát, az egységes, közös fellépést a Kamara és a MOSZ megyei elnökei kézfogásukkal is megerôsítették.

Schlégelné Békefi Csilla írásban is tájékoztatta Orbán Viktor volt miniszterelnök urat. Az alábbiakban ezt közöljük:

A gyógyszertárak helyzete, jövôképe egy gyógyszerész szemével Nem értjük, hogy ha Európában az egyik legalacsonyabb költséggel mûködünk, az ellátás európai szintû, a munkánk magasan kvalifikált, a rendszer teljesen leszabályozott, összhangban áll az uniós jogszabályokkal, akkor miért kell állandó fenyegetésektôl tartani, hogy mindent gyökeresen meg kell változtatni? A politikusok szájából nem a multinacionális befektetôk érdekeit szolgáló szlogeneket szeretnénk már végre hallani. Szeretnénk már végre a nemzeti, magyar gyógyszertár vállalkozások védelmét hallani, amelyen keresztül az egyre rosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezô lakosság érdekeit szolgálhatjuk. Szeretnénk már végre olyan kormányzattal találkozni, amelyik megtalálja a helyes arányt a globalizáció és a lokalizáció között. Ameddig a kormányok ezt nem tudják megoldani, marad ez a váltógazdálkodás a politikában. A gyógyszerészek között igen nagy az elkeseredettség, a hitehagyottság, mert nem igazán látjuk a jövôt, pontosabban igen sötétnek látjuk. Szakmai koncepcióink vannak, csak ennek külsô feltételrendszere látszik mindinkább kicsúszni a kezünkbôl. Nem igazán látjuk a kormány ezzel kapcsolatos jövôképét. Pontosabban ez az általunk érzékelt jövôkép nem a magyar nemzet, a magyar nép egészségügyi felemelkedését szolgáló jövôt vetíti elénk, hanem csak a minél nagyobb profitra törekvô befektetôi érdekek érvényesülése látszik.


A mostani Egészségügyi Minisztériumban Kökény miniszter úr távozása után elcsitultak a liberalizációt harsogó programok. Csakhogy azért látjuk ám, hogy nem valamiféle visszavonulásról van szó, hanem a színhelyek tevôdtek át másik színtérre. A Pénzügyminisztériumban folyik a csendes támadás elôkészítése. Ez a helyszín egyébként a multinacionális befektetôknek jobban meg is felel egy ilyen nagymértékben eladósodott állam esetében, mint az Egészségügyi Minisztérium, ahol egy orvos miniszter nehezebben bújik ki egészségügyi szakember mivoltából, s válik csak a pénztôke kiszolgálójává, mint a Pénzügyminisztériumban (bár idônként még ez is sikerül).

Ennek igazolása látszik abban is, hogy az Egészségügyi Minisztérium által készített, s véleményezésre kiküldött törvénytervezetbe becsempésztek egy olyan sorocskát, hogy a szolgáltatók körének kijelölését az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel közösen végzi. Innen tárva a kapu a multinacionális befektetôk liberalizációs törekvései elôtt.

kiépíteni. Sajnos oda jutottunk, hogy saját kormányunk a külföldi befektetôket preferálja. Csak a szlogenek szintjén jelenik meg a magyar vállalkozók támogatása. Az uniós csatlakozás elôtt nagy transzparenseken lehetett olvasni, hogy nyithatunk Bécsben cukrászdát. Most már nyíltan bevallják az újságok, hogy ennek a törekvésnek rengeteg kis jogszabály szab gátat. Nálunk ki védi meg a magyar vállalkozót, a magyar patikát a külföldi nagytôkétôl? Tehát meg kell védeni a magyar tulajdonú, magyar nemzeti gyógyszertár hálózatot. Ha ezt is átadjuk a külföldi befektetôknek, akkor az egészségügynek ez a kis szegmense, kétségtelenül egyre nehezebb gazdasági körülmények között, de mégis jól, korrektül mûködô ágazata elenyészik, s színvonala, információ átadása lesüllyed a bevásárló központok színvonalára. A gyógyszerpiac pedig a gyárak, a nagykereskedések multinacionális kezekbe való adása után, kiegészülve a kiskereskedelmi hálózattal, most már tokkal-vonóval a multinacionális tôke markába kerül. A számlát meg majd mi, a magyar lakosság, kifizetjük. Az egészségünk drága kincs, nem kéne a profit koncául dobni!

Miért félünk a liberalizációtól? Mert mirôl is szól a liberalizáció? A verseny áttevôdik a szakmai oldalról a tôke oldalára, tehát a tôke fog a tôkével versenyezni, mindaddig, amíg az új szerkezetnek megfelelô monopóliumok létre nem jönnek. Ezután ezek a monopóliumok a verseny árát keményen, kamatostól behajtják a lakosságon (lásd banki szektor, energia szektor stb.). A kormány pillanatnyi sikert kovácsolhat abból, hogy a verseny átmeneti elônyt hoz a lakosságnak, de késôbb a számlát mindenképpen be fogják nyújtani, s valakinek, vagyis a lakosságnak mindenképp fizetni kell. A liberalizációban érdekelt államok addig támogatják a liberalizációt, amíg saját tôkéjüket más államokba ki tudják helyezni. Amikor azonban a saját területükre történik behatolás, mindjárt korlátozó intézkedéseket vezetnek be. Arról nem beszélnek, hogy a liberalizált országokban a legdrágább a gyógyszer. Hogy már ezekben az országokban is próbálkozások vannak a liberalizáció visszaszorítására, csak ez már igen nehezen megy. Nem hiszem, hogy ez lenne a mi célunk! A gyógyszertár privatizációt követô rövid idôszakot leszámítva állandó támadásnak vagyunk kitéve, folyamatosan forráskivonás történik az ágazatból. Számomra azért is érthetetlen, hogy miért teszik ezt, hisz szakmailag nem indokolt.

S hogy a veszély reális, bizonyítja, hogy a repatriálási törvény visszavonása szerepel a mostani kormányzat terveiben, amely a szakmaiság biztosítása mellett védte volna a magyar tulajdont is. Ugyan miért? Hát megmondom, nem a magyar kisvállalkozó gyógyszerészek kezdeményezték. A gyógyszerészek még büszkék, hiúk a saját patikájukra. Hogy az nagyon szép, nagyon tiszta, hogy minden gyógyszert azonnal, vagy legalábbis nagyon gyorsan tudnak a betegek részére bocsátani. Lelkiismereti kérdést csinálnak abból, hogy szakmailag jól felkészültek legyenek, hogy megfelelô szakmai tanáccsal lássák el a betegeiket, ha kell, lebeszéljük a beteget saját egészsége érdekében, hogy megvegye a reklámokból belesulykolt, egyébként sokszor valóban jó gyógyszereket. A nagy szakmai szervezetek, így a köztestületi kamara, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a tudományt képviselô Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság közösen kívánja érdekeit ezeken a területeken kifejteni. Mi partnerei vagyunk minden kormánynak, azért, hogy minél jobban mûködjön ez az általunk képviselt szegmense az egészségügynek. Szeretnénk végre minden parlamenti párttal olyan egyezséget kötni, amely hosszú távon elôre vetíti mûködésünk fô irányvonalát, amelyet a következô kormányok is betartanak, amely védi a nagy hagyományokkal rendelkezô magyar nemzeti gyógyszerészet fennmaradását, hogy eskünkhöz híven továbbra is szolgálhassuk a lakosság egészségügyi ellátását, hogy ne maradjunk ki semmilyen népegészségügyi programból.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kérésére a TÁRKI készített egy felmérést, amiben a lakosságot arról faggatja, hogy mennyire elégedett a mostani gyógyszertári hálózattal, gyógyszerellátással. Valószínûleg nem a várt eredmény született, ugyanis a felmérésbôl kitûnik, hogy a lakosság jelentôs része elégedett az ellátás színvonalával, sûrûségével. Ebbôl is látszik, hogy ennek a szektornak a liberalizálása nem lakossági érdek. Errôl azonban egyik újságban sem olvashattunk. Ez az ágazat egy-két piaci-banki konstrukciót leszámítva gyakorlatilag minden állami beavatkozás nélkül, a saját erejébôl, hivatás szeretetébôl állt fel. Nézzük meg a szép épületeket, a jó ellátást. Az utóbbi idôk idônkénti káoszáért a rossz, kapkodó, kormányzati intézkedések okolhatók, bár a versenyhivatal ezért is a gyógyszertárakat marasztalta el. A taktika persze jól ismert. Elôször lejáratjuk a kiszemelt csoportot, a bulvárlapokban megszellôztetünk néhány szaftos ügyet, némi csúsztatással persze, közben gazdaságilag ellehetetlenítjük, utána lakossági érdekre hivatkozva elôállunk a farbával, hogy itt áll a kapuban a megmentô, a hôn várt multinacionális befektetô sereg. Csak senki ne gondolja, hogy ettôl hosszabb távon olcsóbb lesz a gyógyszer, falun fognak sûrûbb patika hálózatot

Hisz a magyar nemzet megmaradásának a feltétele a lelki és testi egészség megtartása, javítása. Mi csak olyan biztos feltételeket szeretnénk, amelyek lehetôvé teszik, hogy magas színvonalú szakmai munkát végezhessünk, s napjainkat ne a felszámolástól való rettegés töltse ki.


Új év, új gondolatok A prevenció és rehabilitáció lehetôségei a gyógyszertár szervezésében Gyógyszertáraink szolgáltatásai iránt az emberek egyre nagyobb bizalommal és érdeklôdéssel fordulnak. Már ma is a „terméken” és az azzal járó használati tájékoztatáson kívül mást is nyújtunk: meghallgatunk, tanácsolunk, eligazítunk, megnyugtatunk: a patika napjainkban az egészségkeresés kulcshelyévé vált. Ezt támasztja alá a TÁRKI múlt évi felmérésének eredménye is, miszerint a betegek háromnegyede igényli, hogy a gyógyszerész tanácsot adjon és 98%-a megbízik az ajánlásában [1]. A siker érdekében még tovább tudunk lépni: kidolgozás alatt és bevezetés elôtt áll már a bekapcsolódósunk a népegészségügyi programba. A testedzés és a helyes táplálkozás komplex szemlélete és gyakorlati adaptációja jelentôs tartalék az egészségmegôrzés érdekében, amiben szerepe lehet a gyógyszerészeknek.

Meggyôzés Ha az egészséges emberi szervezetet egy jól karbantartott motorhoz hasonlítjuk, akkor a megfelelô üzemanyag (étrend) és a rendeltetésszerû használat (mozgás) a jó mûködés alapfeltétele. Felmerül a kérdés: ha ezt a motoroknál szem elôtt tartjuk, miért

nem alkalmazzuk ugyanezt a szemléletet a szervezetünk esetében is? Miért töltjük fel azt nap mint nap kritika, józan megfontolás és éberség nélkül, anélkül, hogy a „megfelelô output”-ot gondosan követnénk? Természetesen nem azért nem végzünk rendszeres mozgást, mert nem tudjuk hogy kellene, vagy nem vagyunk képesek rá: megtehetnénk ezt az energia, a szellemi frissesség átcsoportosításával, a prioritások átértékelésével [2]. A MOSZ múlt év márciusában, Siófokon tartott konferenciáján, dr. Simon Kis Gábor, „Marketing a gyógyszertárban” címû elôadásában köreinkbe elôször hozta be a sportrekreáció fogalmát és értelmezte annak lehetôségeit a gyógyszerészek munkájában. Akkor már birtokában voltam az e témában megszerzett oktatói oklevelemnek, így az elôadással megerôsítve, közel egy év távlatában úgy vélem: a gyógyszertárakban a páciensekkel kialakított kapcsolatrendszerünk (mint kizárólagos sajátunk) további együttes gondolkozásra sarkalhat.

Koncepció A rekreáció az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidô eltöltés kultúrája, pontosabban a kultúrált szabadidôeltöltés: az ember felfrissülését, felüdülését,

az egészségnek és a munkavégzô képességének az újratermelését, sôt, a bôvített újratermelését jelenti. A fejlett világban ez kibôvült a minôségi, az igényesen megélt élet fogalmával. Ilyen értelemben nevezzük a rekreációt az életminôség tanának. A rekreáció a tevékenység jellegének megfelelôen szellemi és fizikai rekreációt jelent [1].

A sport kiemelt eszköze a fizikai rekreációnak, mert jól adagolható, egyénre tervezhetô terhelést jelent. Az egyénre szabott sportot a versenysporttól alapvetôen az különbözteti meg, hogy célja nem a teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet, az egészséges állapot elérése, élményforrás, kikapcsolódás. A sport-rekreáció nagyszerûen helyezkedik el a teljesítmény-centrikusság és a passzív pihenés között. Míg az elsô korlátozza a szórakozás iránti igény megvalósulását, úgy a passzív pihenés a társadalom többsége számára nem biztosít elegendô mozgást. Mindezeket nemcsak a gyógyszerészekben, de a hozzájuk betérô páciensekben is tudatosítani kell. A sport-rekreáció szerteágazó területei és kimeríthetetlen eszköztára nem nélkülözheti a gondos, bölcs szelekciót. Számunkra kiemelten értékesek lehetnek a life-time, az életen át mûvelhetô sportok, továbbá az ún. ciklikus mozgást jelentôk, a terhelés szabályozhatósága és a mozgásanyag egyszerûbb szerkezete miatt [3]. Hasonlóan hasznosak a természeti sportok, mert a civilizációs ártalmakból kiragadják az embert. Az egészséges környezet lehetôvé teszi a kiadós mozgást az év minden szakában. A rendszeres sport-rekreációs tevékenységek megszervezésekor például a futásra, természetjárásra, a gimnasztikára vagy például a teniszre fókuszálhatunk. A sport-rekreáció elmaradását befolyásoló tényezôk sorában már-már fetisizált a ráfordítandó idô és pénz. Ez azonban elvileg sok ember számára megfelelô mértékben rendelkezésre áll. A valóság azonban nagyon bonyolultan, sok oldalról és az erôtlen védekezés miatt sikeresen támadva, hol kevesebbet, hol többet vesz el belôlük [4]. És ha a tetejében nem áll rendelkezésre megfelelô környezet, közösség, intézmény, viszonylag könnyen megtalálható és elérhetô tárgyi és személyi feltétel (a lakóhely-


hez vagy a munkahelyhez kötött, szervezett keret és forma), a mérlegelés és döntés gyorsan sikertelenségbe torkollik.

Egy optimálisan ajánlható sportforma Irodalmi adatok szerint a tenisz sport-rekreációs értéke elsôrendû. Rendszeresen végezve mindazon jótékony hatásából részesül az ember, melyeket az úgynevezett aerob sportok (futás, kerékpározás, sífutás stb.) nyújtanak. Monotónia-tûrésünket nem teszi próbára, változatos, szórakoztató [3, 5]. Fizikai és szellemi teherbíró-képességünket emelheti, hatással van vegetatív szerveink mûködésére, az anyagcserére. A fölösleges testsúly-kilogrammoktól való megszabadulás egyik lehetséges eszköze is. Ragyogó mozgásforma azért is, mert az általában idôben és pénzben is behatárolt, adott egy órán belül elegendô edzésmennyiséget foglal magában ahhoz, hogy a szervezet egy-egy alkalommal legalább 20-30 percen keresztül a szükséges célpulzus határán mozogjon, megnyerve annak minden élettani hatását [3]. A tenisz egyaránt „gyógyszer”, a munkában lemerült szervezet feltöltésében, az egészségmegôrzésben, prevencióban és rehabilitációban. Eddigi tapasztalatunk alapján azt javasolhatjuk, hogy elkezdése és a folytatása is szakedzô és/vagy sport-rekreátor irányításával, 3-4 fôs csoportban történjen. Az egy órás idôtartam három elembôl tevôdjön össze: bemelegítésként gimnasztika és streching, majd új elemek elsajátítása illetve a régi ismétlése, végül 30 perc folyamatos mozgás/játék.

A sport-rekreáció nehézségei A sport-rekreáció szervezett formája napjainkban alig fedezhetô fel. A létezô irányzatokhoz a wellnes, a fittségi és teljesitményelvû, valamint a dominánsan élménykeresô célkitûzések tartoznak [3]. Sajátos torzulás jött létre a hazai gyakorlatban. A sport-rekreáció feltételeinek és eszközeinek kiépítése, mûködtetése és integrálása csak néhány országban valósult meg, ahol az állami politika rangjára emelték a rekreáció ügyét. Tervezésükben és alkalmazásukban részt vesznek a sportirányítás és az önkormányzatok mellett a szociális és egészségügyi tárcák illetékesei is [3]. Hazánkban a lakosság sportolási szintereinek elérése és a hozzáférés nehéz. Komplex problémával állunk szemben. Köztük említhetô a pályamûködtetôk hozzáállása és fogadókészsége, a létesítmények telítettségébôl vagy a kihasználatlanságból eredô anomáliák, a terminusok és az életmód összehangolása, a lakossági sportolást irányítani és segíteni kész programok, szak-

emberek, sportszerek hiánya, a rendszeresség biztosítása, a gátlások leküzdése, a bátortalanok motiválása stb. Ezek bölcs mérlegelést, empátiát, motivációs készséget igényelnek az ezzel foglalkozó szakemberektôl, esetleg a lakosok nagy részével naponta találkozó gyógyszerészektôl.

Gyógyszerész dilemmák Bekapcsolódhat-e a gyógyszertár, ellátási területének ilyen irányú segítésébe? Szerepelhet-e ez a tevékenység is a prevenció és rehabilitáció eszköztárában? Kiegészíthetô-e a tevékenységi körünk a sport-rekreációval? Eljutottunk-e napi munkánk során gondolatban már odáig, hogy tudásunk és szakmai normáink alapján a gyógyszerek és a gyógyhatású készítmények mellett (vagy helyett) rendszeres, gyakori és optimális intenzitású mozgásformát ajánljunk? S persze felmerül: hogyan pótolható az esetleg kiesô árrés? E kérdésekre válaszolni kell. Azonban tény: a sport-rekreáció felkarolása nem helyettesíti a betegek gyógyszerszükségletét, a kettô együtt alkalmazása segíti a betegek jobb minôségû életvitelét.

a sportolás konkrét személyi és tárgyi feltételeirôl, intézzük a sport-rekreációs tevékenység mûködtetéséhez szükséges jogi, engedélyezési ügyeket.

Konklúzió A TÁRKI felmérése szerint a lakosság háromnegyede igényli gyógyszerésze ajánlását egészségének megóvása érdekében, 98 százalékuk elfogadja azt. A kormány népegészségügyi programja feladatot szán a patikusoknak a betegségek megelôzésében. Ezekbôl következik, hogy a gyógyszerészeknek a medicinák kiadása és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás mellett részt kell venniük a prevenciós munkában. A hozzájuk fordulókban fel kell kelteni az egészséges életvitel iránti igényt, amelynek része az aktív és rendszeres testmozgás. Kísérletként gyógyszertárunkban a környéken élôk számára, igényük szerint megszervezzük a teniszsportot. Alternatívát kínálunk, amit vélhetôen honorálnak, ha értelmét látják. Értelme pedig mindannak van, ami hozzájárulhat az alkalmazkodó képessége végsô határához közelítô ember megerôsítéséhez [2].

Gyógyszertári kísérlet Irodalom Gyógyszertárunk a sport-rekreáció elsô lépéseként, indulásképpen, az április elejével kezdôdô, nyitott pályás tenisz szezonra összpontosít. Kapcsolatot teremtettünk a mûködési körzetünkben lévô teniszpályával, felvettük a kapcsolatot egy megfelelô szakedzôvel és sport rekreátorral. A bennünket felkeresô lakosok számára pedig tájékoztató és egészségmegôrzésre, életminôség javításra felhívó anyagot állítottunk össze. Ezt gondos mérlegelés alapján, szóbeli információval kiegészítve átnyújtjuk az arra alkalmasnak vélt pácienseinknek. Válaszukat az igények felmérése, összegzése és a teniszpályával való idôpont egyeztetés érdekében határidôhöz kötöttük. A konkrét jelentkezések alapján tárgyalunk

1. Susánszky É., Szántó Zs.: Lakossági vélemények a gyógyszertárak mûködésérôl és a gyógyszertári szolgáltatások reformjáról. Gyógyszertár, III.évf.11-12.szám:,2004. – 2. Kis J.: Bevezetés egy nemzeti érvényességû rekreáció elméletébe. Magyar Testnevelési Egyetem Szakalapítási és Szakindítási kérelem: Rekreációs szak, 1995. – 3. Dobozy L., Jakabházy L.: Sportrekreáció. Magyar Testnevelési Egyetem, 1992. – 4. Dobozy L.: Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára. Magyar Sporttudományi Társaság, 2002. – 5. Osváth P., Prókai A.: A teniszsport speciális élettani és szociális hatásai mozgássérült sportolóknál. Magyar Sporttudományi Szemle, 1999. 2..sz.

Dr. Fodor Zsuzsa Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 23

Az éves beszámoló részei, elkészítése és tartalma A cikk célja, hogy összefoglalja az éves zárással és beszámolóval kapcsolatos üzletvezetôi teendôket, valamint segítséget nyújtson a beszámoló értelmezéséhez. A gyógyszertárakat mûködtetô betéti társaságok számára a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban Gt.) 85. §-a írja elô, hogy a társaság az üzleti év végén a számviteli törvény szerinti éves beszámolót köteles készíteni. A beszámoló elfogadásáról, valamint az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyûlésének vagy a taggyûlésnek kell határoznia. A gyógyszertárak számviteli, könyvelési feladatait így az éves beszámoló elkészítését is a legtöbb esetben külsô cég végzi, a beszámoló elkészítése azonban az üzletvezetésre is feladatokat ró. Az üzletvezetônek ✔ biztosítania kell a beszámoló elkészítéséhez szükséges valamennyi adatot, információt, szerzôdést, ✔ a mérleg tételeit alátámasztó leltárakat, ✔ gondoskodnia kell a beszámoló elkészíttetésérôl, azt, mint a társaság képviseletére jogosult személynek alá kell írnia, ✔ a taggyûlést szabályosan össze kell hívnia, a beszámolót a taggyûlés elé kell terjesztenie, majd ✔ az elfogadott dokumentumot legkésôbb a tárgyévet követô év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe kell helyeznie. Az éves beszámolót a számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Sztv.) II-IV. fejezetében foglaltak szerint kell összeállítani. Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl, annak összetételérôl, a változásokról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell ✔ minden eszközt, a saját tôkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget, továbbá ✔ az idôszak bevételeit és ráfordításait, ✔ az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint ✔ azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének bemutatásához szükségesek. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az elôzô üzleti év megfelelô adatát. Az egymást követô üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatósága a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandósága által biztosított. Ha az összehasonlíthatóság valamilyen oknál fogva korlátozott (vagy nem biztosított), azt a beszámoló kiegészítô mellékletében az ok megjelölésével részletesen be kell mutatni. Ha a vállalkozásnál önrevízió vagy adóhatósági megállapítás miatt, az elôzô évekre vonatkozóan jelentôs összegû hiba kerül feltárásra, azokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az elôzô év adatai mellett be kell mutatni. A gyógyszertárak a legtöbb esetben egyszerûsített éves beszámolót készíthetnek, amely ✔ mérlegbôl, ✔ eredménykimutatásból és ✔ kiegészítô mellékletbôl áll.


Mérleg Az éves beszámoló mérlege megmutatja adott idôpontban (statikus állapot) a vállalkozás vagyonát szerkezet (Eszköz oldal) és eredet (Forrás oldal) szerint összevont pénzértékben. Az idôpont lehet a vállalkozás megalakulása, megszûnése, átalakulása, a mûködés során az adóévek utolsó naptári napja. A mérleg eszköz oldala a társaság múltban megvalósított befektetési döntéseit, forrás oldala pedig az eszközök finanszírozásáról meghozott döntéseit tükrözi vissza. Az eszközök minden egységére igaz, hogy azt vagy a tulajdonosok vagy a hitelezôk finanszírozzák, tehát a mérleg eszköz és forrás oldalának egyezôsége úgy is kifejezhetô, hogy Befektetések=Finanszírozások.

A mérleg eszköz oldala 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

A. Befektetett eszközök (2.+4.+6. sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK 2. sorból: Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4. sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6. sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök (9.+10.+11.+12. sor) I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív idôbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1.+8.+13. sor)

A szerkezeti megosztás, amely a mérleg eszköz oldala, – befektetett eszközként tartalmazza a ✔ vállalkozás tárgyi eszközeit (a vállalkozás céljait tartósan, egy éven túl szolgáló eszközök pl.: ingatlan, számítógép, bútorzat stb.), ✔ immateriális javait, vagyoni értékû jogait (pl.: bérleti jog, számítógép szoftver), befektetéseit (pl.: kötvény, részvény, üzletrész stb.); – forgóeszközként a cég ✗ készleteit (gyógyszerkészlet), ✗ követeléseit (pl.: vevôtartozások a tárgyhót követô hóban, a tárgyhóra a MEP által utalandó TB támogatás az elszámolás alapján, orvosi rendelônek értékesített de pénzügyileg még nem rendezett számla ellenértéke stb.), ✗ pénzeszközeit (a bankszámla és a pénztár egyenlegét). A mérleg forrás oldala 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

D. Saját tôke (16.+18.+19.+20.+21.+22.+23. sor) I. JEGYZETT TÔKE 16. sorból: Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TÔKE (-) III. TÔKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok F. Kötelezettségek (26.+27.+28. sor) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G. Passzív idôbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN (15.+24.+25.+29. sor)

Az eredet szerinti megosztás, amely a mérleg forrás oldala, tartalmazza azt, hogy a vállalkozás eszközei milyen, honnan származó (tulajdonosok, hitelezôk) pénzeszközökbôl lettek finanszírozva illetve, hogy a vállalkozás mûködése során keletkezett-e kötelezettség nélküli eszköznövekedés, vagyis eredmény illetve ennek függvényében hogyan alakul a vállalkozás saját tôkéje. A finanszírozás történhet a társaság alapításakor az alapító tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott és tôkeként lejegyzett jegyzett tôke összegébôl, tulajdonosi, pénzintézeti vagy egyéb forrásból származó hitelbôl. A vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei tartalmazzák ✔ a fordulónapon a gyógyszertár raktárában levô, de még ki nem fizetett áru értékét, ✔ egyéb már igénybevett szolgáltatások még ki nem fizetett értékét, vagyis a szállítói követeléseket, a fizetendô adókat és minden olyan a vállalkozás által még teljesítendô pénzügyi kötelezettséget, amelynek fizetési határideje egy éven belüli. A vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségei tartalmaznak minden olyan a vállalkozást érintô pénzügyi kötelezettséget, amelynek fizetési határideje egy éven túli. Az elôzôekben a mérleg vertikális vizsgálata alapján képet kaptunk az eszköz befektetések és az azokat finanszírozó források összetételérôl. A mérleg értelmezését, vizsgálatát horizontálisan is elvégezhetjük, ekkor a vállalkozás finanszírozási, likviditási helyzetérôl vonhatók le következtetések.

Likviditás alatt fizetôképesség és fizetô készség értendô, amely biztosítja, hogy a vállalkozás esedékes kötelezettségeinek pontosan és folyamatosan eleget tegyen. Finanszírozási szempontból kiemelkedô jelentôséggel bír a vállalkozás nettó forgótôkéje, ami nem más, mint a forgóeszközöknek a rövidlejáratú kötelezettségek feletti része, vagyis „tehermentes” forgóeszköz. Másképpen kifejezve a saját tôke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegének azon része, amelyek meghaladják a befektetett eszközöket. A nettó forgótôke a vállalkozás lehetséges likvid pénzeszközeinek hozzávetôleges összegét mutatja. Az állandóan változó összetételû forgóeszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek közti arányt összefoglalóan fejezi ki.

A mérleg vertikális arányai és horizontális összefüggései ESZKÖZÖK Befektetett eszközök

FORRÁSOK Saját tôke Hosszú lejáratú kötelezettségek

Nettó forgótôke Forgóeszközök

Rövid lejáratú kötelezettségek

A likviditás biztosítása érdekében a mérlegben szereplô eszközök és források gazdasági tartalma alapján a következô pragmatikus, biztonságos finanszírozási elvek fogalmazhatók meg: ✔ az idegen tôke aránya lehetôleg ne haladja meg a saját tôke kétszeresét, ✔ a befektetett eszközöket legalább 50%-ban saját tôke finanszírozza, ✔ a hosszú távú eszközbefektetéseket hosszúlejáratú kötelezettségek finanszírozzák, ✔ a forgóeszközök mindenképpen haladják meg a rövidlejáratú kötelezettségek értékét, ✔ a forgóeszközök tartósan lekötött részét hosszúlejáratú hitelek finanszírozzák.

Eredménykimutatás Az egyszerûsített éves beszámoló eredménykimutatás része megmutatja adott idôintervallumban (dinamikus állapot) a vállalkozás összes bevételét és e bevétel elérése érdekében felmerülô valamennyi költséget és ráfordítást. Tartalmazza ✔ a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését, ✔ az eredmény keletkezésére, módosítására ható fôbb tényezôket, ✔ bemutatja a mérleg szerinti eredmény kialakulását és összetevôit. A gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások üzemi (üzleti) eredményüket az összköltség eljárás módszerével határozzák meg, az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegû ráfordítások, személyi jellegû ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként. Az üzleti év mérleg szerinti eredménye az ✔ üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, ✔ a pénzügyi mûveletek eredménye (a kettô együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és ✔ a rendkívüli eredmény együttes összegébôl (adózás elôtti eredmény) az ✔ adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az ✔ osztalékra, részesedésre, igénybe vett eredménytartalékkal növelt, ✔ a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, csökkentett öszszegben kerül meghatározásra. I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek III. sorból visszaírt értékvesztés IV. Anyagjellegû ráfordítások V. Személyi jellegû ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások VII. sorból értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG ERDMÉNYE (I.+-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) VIII. Pénzügyi mûveletek bevételei IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-A+-B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY (+-C+-D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E-XII.) G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Az eredmény fogalmának tisztázását rendkívül fontosnak tartom. Gyakori kérdés, hogy lehet ennyi az adózott vagy a mérleg szerinti eredmény, amikor a bankszámlán és a pénztárban nincs ennyi pénz. Fontos megjegyezni, hogy az eredmény a társaság „jövedelme” és nem jelenti azt automatikusan, hogy a társaság tulajdonosainak is személyes jövedelme keletkezik. Egy idôszak mérleg szerinti eredménye a vállalkozás eszközeinek kötelezettség (tartozás) nélküli növekedését jelenti. Az hogy az eszközök közül az ingatlanállomány, a készletek, a készpénzállomány vagy a bankbetét állomány növekedett, az eredménykategória, mint fogalom szempontjából közömbös. Ha a társaság jelentôs hitelbôl finanszírozta a gyógyszertár ingatlan megvásárlását, akkor a tôketörlesztés forrása az adózott eredmény és az amortizáció. A hitel évrôl-évre való visszatörlesztésével az ingatlan fokozatosan tehermentessé, a vállalkozás kötelezettségmentes vagyonává, a saját tôke részévé válik.


molásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az elôzô üzleti évtôl eltérô – eljárásokból eredô, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.

Kiegészítô melléklet Az egyszerûsített éves beszámoló kiegészítô mellékletére vonatkozó legfontosabb szabályok: Az egyszerûsített éves beszámoló kiegészítô mellékletébe azokat a számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számvitelrôl szóló (Sztv.) törvény elôír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetôk, a hitelezôk számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplôkön túlmenôen – szükségesek. A kiegészítô mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban elôírt – információkat is. A kiegészítô mellékletben értékelni kell a gyógyszertári vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tôke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetôképesség, valamint a jövedelmezôség alakulását. A kiegészítô mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak fôbb jellemzôit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszá-

A gyógyszertáraknak – amennyiben külsô cég végzi a könyvelésüket – a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelôs személy nevét, könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló nevét is a kiegészítô mellékletben fel kell tüntetni.

A gyógyszertári vállalkozások a kettôs könyvvitel rendszerére, a vállalkozás által biztosított adatokra, leltárakra alapulóan a számviteli törvény szerint elkészített egyszerûsített éves beszámolója a vállalkozás vagyoni helyzetének tükre. Feladata, hogy tájékoztassa a vállalkozás tulajdonosait, külsô üzleti partnereit, hitelezôit, a gazdaság egyéb szereplôit a vállalkozás vagyonáról, az abban bekövetkezett változásokról, továbbá feldolgozható forrása legyen az egységes gazdasági statisztikának.

Mi történik a gyógyszervilágban? Új gyógyszer-támogatási rendszer Norvégiában Új árszabási séma veszi át Norvégiában a népszerûtlen indexár-(referenciaár-) rendszer helyét. A gyógyszeripar véleménye szerint az új szisztéma kiszámíthatóbb viszonyokat teremt, az ideálistól azonban messze van.Az új rendszer elôzménye a norvég gyógyszertári szövetség (NAF) egy javaslata volt. Az új reguláció értelmében, mihelyt egy gyógyszer szabadalmi oltalma lejár, versenyképes generikumai automatikusan 30 százalékos támogatást kapnak. Fél év múltán a ráta eléri az 50, majd egy év múlva a 70 százalékot. Ezeket a támogatásokat olyan termékek kapják, amelyeknek éves forgalma eléri a 100 millió norvég koronát, a többit 30, 40, illetve 50 százalékkal szubvencionálják. A norvég gyógyszeripar szervezet (LMI) aggályait fejezte ki az új konstrukció piaci mûködését illetôen, tekintettel arra, hogy a gyógyszerészek kilátásba helyezték: minden hatóanyagcsoportból raktáron tartanak majd legalább egy olyan hatóanyagot, amelyet a referenciaáron árulnak. Ebbôl az LMI szerint az következik, hogy a gyógyszerészek, jövedelmeik növelése érdeké-


ben, nagyobb csomagolásokban próbálják majd értékesíteni ezeket az index-árú szereket. A norvég nemzeti gyógyszertámogatási rendszerbe felvett, általánosan támogatott termékek köre meglehetôsen szûk, ami mögött az a koncepció áll, hogy a pácienseknek inkább egyénileg („nevesítve“), folyamodjanak támogatásért. (Scrip, január 14.)

Árakat csökkent a portugál gyógyszerhatóság Portugália gyógyszerhatósága száz – mindent összevéve ötven aktív hatóanyagot tartalmazó – gyógyszeripari termék árát csökkentette, arra való hivatkozással, hogy „túlságosan drágák“. A hatóság az árcsökkentést már augusztusban bejelentette, közölvén, hogy meghatározta a „drága gyógyszerek“ (55 hatóanyagból gyártott) 109 tételbôl álló körét. E gyógyszercsoport tagjai, úgymond, 20 százalékkal voltak drágábbak megfelelôiknél és a piaci forgalom tíz százalékát tették ki. A referenciaár-listához igazodva számos forgalmazó csökkentette termékeinek árát, egyesek akár 50 százalékkal is – akik azonban nem tették, a hatóság szerint most kényszerülnek majd erre. A régi árak február 14-ig maradnak érvényben.

Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô

Az árcsökkenések nyomán 2005-ben az egészségbiztosítás (reményei szerint) 3 millió eurót takarít majd meg, a betegek további 6 milliót. Hosszú távon az összes megtakarítás elérheti a 32 millió eurót, tekintettel arra, hogy egyes termékek árai a következô években is évi 10 százalékkal csökkennek majd. Az intézkedéscsomag célja nemcsak a kiadások csökkentése: egyszersmind az innovációt is ösztönözni szeretnék vele, mert „megkönynyíti a gyógyászati értéktöbblettel rendelkezô, vagy hiánypótló gyógyszerek támogatását“. 2004 elsô tíz hónapjában Portugáliában a generikumok forgalma az elôzô év hasonló idôszakához képest 62 százalékkal nôtt, és elérte a 210,6 millió eurót. Ez a teljes gyógyszerpiac forgalmának 8,09 százaléka – miután az év elsô hat hónapjában annak mindössze 7,2 százalékát tette ki. (Scrip, január 17.)

Az USA-ban növekszik a receptköteles gyógyszerek forgalma A washingtoni egészségügyi minisztérium statisztikai szakintézménye (Center for Health Statistics, NCHS) két egymást követô országos felmérés eredményeit elemzô jelentésében megállapította, hogy „39,1 százalékról 44,3 százalékra nôtt azoknak az amerikaiaknak a száma, akik a megkérdezésük elôtti hónapban receptre felírt gyógyszert szedtek”. Az elsô felmérésre 1988-94, a másodikra 1999-2000 között került sor; a fogyasztásnövekedés különösen figyelemreméltó, hogy közben bizonyos statinokkal és antidepresszánsokkal kapcsolatban komoly biztonsági aggályok vetôdtek fel.

A receptköteles gyógyszerek fogyasztása, nem meglepô módon, az életkorral arányosan nô. A második vizsgálatban megkérdezett hatvanöt éves és ennél idôsebb állampolgárok közel 84 százaléka szedett egy vagy több ilyen szert, miközben ez a szám az elsô vizsgálat idején csak körülbelül 74 százalék volt. A legfrissebb adatok szerint e korosztálynak majdnem fele három vagy több gyógyszerfajtát szedett, az elôzô felmérés idején ez mindössze 35 százalékukra volt igaz. A tizennyolc év alatti amerikaiaknak ugyanakkor csak egynegyede (24 százaléka) szedett egy vagy több vényköteles szert, ez is meghaladja azonban a korábbi értéket, amely 20,5 százalék volt. A vizsgálatok során foglalkoztak az asztmagyógyszerekkel, a felnôttek számára felírt antidepresszánsokkal, a gyerekek számára rendelt stimulánsokkal és antidepresszánsokkal, a koleszterinszint-csökkentôkkel és a nem szteroid gyulladásgátlókkal. Mindezek fogyasztása a nôk és férfiak körében egyaránt emelkedett. A legnagyobb növekedést a koleszterinszint-csökkentô statinokat szedô páciensek körében észlelték: negyvenöt év feletti betegek 2001-2002-ben legalább háromszor gyakrabban mentek orvoshoz, hogy statint írassanak fel maguknak, mint 1995-1996ban. Az elsô idôszakban a páciensek 11,8, a másodikban 39,8 százaléka kért statint. A legnagyobb, 53,2 százalékos statinfogyasztás-növekedést a hatvanöt évesnél idôsebb férfiak körében tapasztalták. Egyaránt megdöbbentô mértékben növekszik a felnôttek és serdülôk antidepresszánsfogyasztása. A felnôttek által beszedett antidepresszánsok mennyisége a két vizsgálat közt megháromszorozódott. A 18 év feletti nôk 9,6 százaléka, a férfiak 4,2 százaléka szed antidepresszánst – az egy évtizeddel ezelôtti 3,3 illetve 1,6 százalékhoz képest. Egy vizsgálat összevetette a gyerekek és serdülôkorúak antidepresszáns-használatának 1994-96-os, illetve 2002-2002-es adatait is. Az elsô idôszakban az orvost felkeresô fiúk 2,4, a lányok 1,9 százalékának írtak fel ilyen hatású gyógyszereket; a másodikban a fiúk 6, a lányok 5,8 százalékának. A Novartis Ritalinjához (methylphenidate) hasonló stimulánsokat ugyanezen periódusokban a fiúk 7,6 majd 13,5, a lányok 2,4, majd 5,3 százalékának rendelték. Az 5-11 éves fiúk csoportjában a növekedés még jelentôsebb volt: az orvoshoz vitt fiúgyerekeknek eleinte 9,6, utóbb viszont már 14 százaléka kapott valamilyen stimulánst. Az elsô idôszakban, ha az orvos iskoláskorú gyereknek rendelt antidepresszánst, száz alkalomból, 43-szor valamilyen SSRI-alapú szert választott. A második idôszak végére az SSRI-k részaránya elérte a 67 százalékot. Tekintve, hogy egyes SSRI-ik biztonságos voltával kapcsolatban az utóbbi idôkben aggályok merültek fel, az NCHS igen

fontosnak ítéli, hogy az egészségügyi kormányzat figyelemmel kísérje az antidepreszszáns-rendelésben érvényesülô tendenciákat. A jelentés áttekinti a receptköteles gyógyszerek forgalomnövekedésének lehetséges okait, köztük a biztosítóktól származó gyógyszertámogatásokat, az új, hatékonyabb gyógyszerek megjelenését, az orvosok, sôt mindinkább a páciensek körében is végzett marketingtevékenységet, valamint a klinikai ajánlásokat – utóbbiakat például magas koleszterinszint, magas vérnyomás, idült asztma és diabétesz esetében. Bizonyosan van összefüggés a gyógyszerfogyasztás növekedése illetve az életkilátások javulása közt is. 1989-90 és 2000 közt a férfiak (átlagosan) várható legmagasabb életkora 71,8-rôl 74,3, a nôké 78,8-ról 79,7 évre növekedett. (Scrip, január 25.)

Németországban támogatást nyújtanak vény nélküli gyógyszerekre A szövetségi egészségügyi bizottság (GBA) úgy döntött, bôvítik a támogatható recept nélkül szerek körét. A 2004. január 1-jén életbe lépett egészségügyi reform értelmében az egészségbiztosítók (Krankenkassen) néhány szer kivételével nem támogatják a nem-vényköteles gyógyszereket. Mivel azonban e kivételek listáját csak 2004 márciusában hozták nyilvánosságra, a GBA jó néhány petíciót kapott betegektôl, orvosoktól és a gyógyszergyártóktól, melyekben azok további hatóanyagok felvételét kérték a támogatott körbe. A problémával GBA gyógyszer-albizottsága folyamatosan foglalkozik, azóta több konzultációt is szervezett, júniusban pedig egy szer státuszát is módosította. A GBA szerint a tavalyi lista az idén is „elfogadható“, a csekély számú friss döntés ritka betegségek szereit érinti. A tanácskozáson bizonyos, a terhesgondozásban alkalmazott vitaminok, nyomelemek, egyes súlyos bôrbetegségek kezelésére használatos helyi érzéstelenítô és/vagy antiszeptikus szerek, illetve pajzsmirigyre ható termékek státuszáról döntöttek. Az egyértelmûség kedvéért a listán megfogalmazásbeli módosításokat is végrehajtottak, kiderült ugyanis, hogy az eredeti változat a gyakorlatban helyenként értelmezési nehézségeket okozott. Dr Rainer Hess, a GBA elnöke szerint a jövôben sem kerül le a napirendrôl a lista bôvítésének kérdése, fontos ugyanis, hogy mindenkor megfeleljen az orvostudományok fejlôdésének, illetve a gyógyszerek státus-változásainak (t.i.: annak, ha egy szer átkerül a receptköteles csoportból a vény nélkülibe, vagy megfordítva). (Scrip, január 28.)

A Dél-Afrikai kormány pert vesztett a gyógyszertárak ellen Nyolc dél-afrikai gyógyszertári csoport bíróságon fellebbezett az új állami árszabályzás ellen, aminek értelmében a gyógyszer-

kiadásért kért adminisztrációs díj nem haladhatja meg a 26 randot, s a bloemfoenteini legfelsôbb fellebbviteli bíróság ítéletében jóváhagyta fellebbezésüket. A döntés értelmében a gyógyszertárak a korábbi rendszer szerint árazhatják a gyógyszereket, úgy, ahogyan ez augusztusig, a per kezdetéig történt. A bíróság mostani rendelkezése megsemmisít egy korábbi ítéletet. Augusztusban ugyanis egy másik igazságszolgáltatási fórumon már elutasították a gyógyszerészek keresetét, amelyben – arra való hivatkozással, hogy az lényegét tekintve elhibázott – az új szabályzás hatálytalanítását kérték. Az elutasító ítéletet akkor és ott azonnal megfellebbezték, az az ügy azonban még függôben van. A mostani ítélet egy másik kereset eredménye, amelyet a Scrip szerint talán türelmetlenségükben intéztek a legfelsôbb fellebbviteli bírósághoz. Az egészségügyi minisztérium is fellebbez, nem ismeri el ugyanis a döntést hozó bíróság illetékességét. A minisztérium az ország legfelsôbb igazságszolgáltatási testületénél, a johannesburgi alkotmánybíróságnál nyújtotta be keresetét. A gyógyszerészek némelyike azonban az ítéletre várva sem adta be a derekát, és adminisztrációs díjat számlázott a betegeknek, vagy ahogyan egyikük fogalmazott „túlélési díjat, hogy ne kelljen bezárni a boltot“. Ez az összeg a gyógyszerkiadás, az adminisztráció és a hitelkártyás tranzakciók költségeit foglalta magában. (Scrip, február 2.)

Terjeszkedik a Celesio A Celesio, Európa legnagyobb gyógyszernagykereskedelmi vállalata megvásárolt egy brit forgalmazócéget, a Healthcare Logisticst. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A szigetország versenyhivatala a napokban nyilatkozik majd, jóváhagyja-e a vételt. A Celesio a Franz Ludwig Gehe által alapított Gehe AG-bôl nôtt ki, amely kezdetben három egészmunkaidôs alkalmazottat foglalkoztatott. 2003-ban kapta mostani nevét és 32 ezer munkatársa van, tulajdonosa a spanyol Seurnak, és cseh Realpolnak és a német Sanalognak is. Az 1976-ban alapított, négy nagy raktárral, számos lerakattal és egy gyógyszertárlánccal rendelkezô Healthcare L. a Llyod Chemists csoport tagja lesz – utóbbi ugyancsak a Celesio tulajdona, 1997-ben szerezte meg. A Gehe látványos expanziójában jelentôs szerepet játszott Európa politikai térképének átalakulása, mint ezt csehországi érdekeltsége is mutatja. A Scrip szerint a sikerben fontos szerepet játszott az alapítónak az a törekvése, hogy „a lehetô legjobban, minden tekintetben kielégítsék a gyógyszertárak igényeit“. (Scrip, február 9.)

az összeállítás a weborvos adatszolgáltatására épül Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 27

Hírmorzsák

Horn Gábor: nem lehet odázni az egészségügyi reformot Nem lehet várni a következô ciklusig az egészségügyi reformmal, még akkor sem, ha ez kellemetlen kérdés – nyilatkozta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivôje, a MeH koordinációs politikai államtitkára egy nappal azután, hogy az egészségügyi miniszter bejelentette: nem lesz reform a következô másfél évben. Horn Gábor közölte: elfogadták, hogy a több-biztosítós rendszer egyelôre nem vezethetô be, de a változások kapcsán sem a versenyrôl, sem a magántôke határozottabb bevonásáról nem akarnak lemondani. Népszabadság, január 22.

Olcsóbb gyógyszerek, kisebb fogyasztás? Tavaly a szaktárca szigorította a gyógyszerpromócióról szóló törvényt, a gyártók részérôl pedig várhatóan még az év elsô hónapjaiban elkészülhet az új, uniós normákra épülô etikai kódex. A jelenleg érvényben lévô kódex 1996-tól hatályos, és a két nagy gyógyszergyári szövetség, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGY) dolgozta ki. Hamvas József, a szaktárca f6osztályvezetôje szerint ezen intézkedések hosszú távon csökkenthetik a gyógyszerárakat, hiszen a szigorúbb szabályozás miatt a gyártók kevesebbet költenek majd a promócióra, illetve reklámra. Egyes számítások szerint a gyártók a bevételek 20-25 százalékát költik marketingre. Napi Gazdaság, január 14.

Tablettánként adagolt csalás Kicserélné a kormány a közgyógyellátásra jogosító igazolványokat. A mintegy 600 ezer okmány harmada mögött nincs érvényes taj-szám, vagy tulajdonosának megszûnt a térítésmentes gyógyszer kiváltására való jogosultsága. A rendszer felülvizsgálatáról szóló koncepció heteken belül a kormány elé kerül. Népszabadság, január 26.

Senki sem felel a tavalyi gyógyszerhiányért A Gazdasági Versenyhivatal a nagykereskedôket, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig a patikákat mentette fel a felelôsség alól. Reggel, január 15. Mérséklôdô gyógyszerkiadások Gyógyszerügyben nincs döntés – jelentette ki Draskovics Tibor. Ám a lapunk birtokában lévô pénzügyminisztériumi dokumentum szerint 35 milliárd forint megtakarítást eredményezô intézkedési csomag elôkészítésén dolgoznak, ez garantálja a 284 milliárdos gyógyszer-támogatási elôirányzat betartását. Olyan szabályozást terveznek, amely mérsékli és költséghatékonnyá teszi a gyógyszerfogyasztást, ennek részeként átalakítják a közgyógyellátási rendszert. A gyógyszerpiaci rendtartási törvény elfogadásával az ellátás teljes rendszerére kiterjedô, hosszabb távra szóló stratégiát készítenek és felülvizsgálják a gy6gyszerügyet érintô valamennyi jogszabályt Világgazdaság, január 18. Az állam 35 milliárdot spórolna a gyógyszereken idén Legalább 35 milliárd forintot kellene idén spórolni a gyógyszerkiadásokból ahhoz, hogy ne „szálljon el” ismét a gyógyszerkassza – áll egy pénzügyminisztériumi dokumentumban. Ebbôl az is kiderül, hogy a tárca január elsô hetére szûk körû kormányegyeztetést szeretett volna a megtakarítást lehetôvé tevô intézkedéscsomagról, ám a szakminisztériumnál még a „szakmai szintû egyeztetések” folynak. Magyar Hírlap, január 19. Inflációnál magasabb áremelés Februártól egységesen 7,5 százalékkal többet kell fizetnie a lakosságnak a tb által támogatott gyógyszerekért. Az árak azonban még így is alacsonyabbak lesznek, mint egy évvel ezelôtt. Tavaly ugyanis a kormány 15 százalékkal csökkentette az összes medicina árát a tb-támogatásuk emelésével. Most ennek visszaveszik a felét, azaz 7,5 százalékot. Magyar Nemzet, január 21.


Ketten esélyesek Matejka helyére Továbbra sem nevezett ki végleges fôigazgatót az OEP élére a kormány. Az egyik jelölt a jelenlegi fôigazgató-helyettes és egyben megbízott fôigazgató, Kiss József, míg a másik jelölt Székely Tamás, aki korábban az OEP fôosztályvezetôje volt. Magyar Nemzet, január 26. Szabályoznák a sorban állást A bankokhoz hasonlóan a gyógyszertárakban is táblával vagy a padlóra festett vonallal kellene jelezni, hogy hol várakozzon a vevô, amíg a sorban elôtte állót kiszolgálják – javasolja az adatvédelmi biztos. Jelenleg ugyanis nem kezelhetôk diszkréten a beteg személyes adatai, hiszen a következô vásárló tisztán hallja a patikussal folytatott beszélgetését. Magyar Nemzet, január 27. Értelmetlen adminisztráció Minden gyógyszer és gyógyászati segédeszköz felírásánál nyilatkoznia kell a betegnek arról, hogy az adott terméken kívül más orvos mit és milyen mennyiségben rendelt számára az elôzô harminc napban – ezt írja elô egy már elfogadott törvénymódosítás. A doktorok többsége értelmetlennek tartja a szigorítást, és nem is tartja be. Nem látjuk értelmét ennek a törvénymódosításnak. Ez egy olyan adminisztrációs intézkedés, amelynek semmilyen haszna nincs. Csak bosszúságot okoz a betegnek és az orvosnak is -vélekedett Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Magyar Nemzet, január 28. Elég volt a zsúfolt gyógyszertárakból! A gyógyszertárakban egymás nyakába lihegô betegek személyiségi jogaival foglalkozott az adatvédelmi biztos. Kifogásolja, és joggal, hogy a sorban állók kíváncsi tekintetei, tágra nyitott fülei elôtt kell a gyógyszerésznek kiadnia a készítményeket, kockázatairól és mellékhatásairól tájékoztatni a pácienst. Egyébként is: az egészségügyi dolgozón kívül kinek mi köze hozzá, hogy az embernek mi baja? Tetszene az adatvédelmi biztos úrnak egyszer beutalóval elmenni laborvizsgálatra! Az aztán az igazi gyöngyszem! A gyógyszertárak ahhoz képest igazi titokszobák! A betegfelvétel ablaka elôtt népes sorok kígyóznak, három beteg közül kettô kezében üvegcse, sárgás mintával. Reggel, január 29. Meddô szócsata a gyógyszerárakról Ha a kormány nem rúgta volna fel az Orbán-kabinet által a gyógyszergyártókkal kötött megállapodást, akkor az idén csupán három

százalékkal emelkedhetnének az orvosságok árai – jelentette ki Selmeczi Gabriella (Fidesz). A szocialisták szerint viszont éppen az elôzô ciklusban kötött rossz egyezmény miatt drágábbak egyes gyógyszerkészítmények az európai uniós árszintnél. Árdrágító politikát folytat a szocialista kormány, hiszen a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek ára átlagosan az infláció közel kétszeresével emelkedik – közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségügyi kabinetjének vezetôje. Magyar Nemzet, február 2.

Szigorítás a szegényeknek Havonta legfeljebb tizenkétezer forintért kaphatnának térítésmentesen gyógyszert a közgyógyellátottak, többségüknek azonban ennél várhatóan jóval kisebb összeg kerül majd a virtuális, elektronikus pénztárcájába. Az Egészségügyi Minisztérium kormányelôterjesztés-tervezete szerint úgy határoznák meg az egyéni pénzkeretet, hogy az csak a legolcsóbb készítmények ingyenes kiváltására lenne elegendô. Magyar Nemzet, február 12.

Nem apadt a recepttenger Nem hozott megtakarítást, és a fölírt vények száma sem csökkent az OEP háziorvosi ösztönzô rendszerének hatására. Évrôl évre több pénzt hagynak a betegek a patikákban. Az elemzôk szerint a betegek gyógyszerkiadásait 2005 végig akár tíz százalékkal mérsékelhetné, ha az orvosok is érdekeltek lennének a hatékony, de olcsóbb terápia alkalmazásában. Nem kis összegrôl van szó: a GKI Egészségügy-kutató Intézet gyorselemzése szerint az idén csaknem harminc százalékkal lehet magasabb egy átlagos beteg patikaszámlája azért, mert senki sem érdekelt abban, hogy hatékony, de mégsem a legdrágább készítményt írják fel az orvosok. Népszabadság, február 3.

-péel-

Megállapodnának a gyógyszerészek Nincs napirenden a gyógyszertárak, a gyógyszer-kereskedelem liberalizációja – mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenô. Az egészségügyi tárca vezetôje a patikusok kezdeményezésére. egy középtávú megállapodás elôkészítésérôl tárgyalt a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnökével és alelnökével. A gyógyszerészek képviselôi beszámoltak arról: ahol nem csak a patikákban forgalmaznak orvosságot, megugrottak az árak és nôtt a helytelen gyógyszerfogyasztás miatti kórházi ápolás. Világgazdaság, február 4. Az egészségügyi tárca védi a gyógyszertárakat Nincs napirenden a gyógyszerkereskedelem szabaddá tétele – mondta Rácz Jenô egészségügyi miniszter egy szakmai fórum után. A Magyar Gyógyszerész Kamara vezetôi több gondra is felhívták a miniszter figyelmét: a gyógyszerek patikán kívüli forgalmazása árnövelô hatású és a helytelen gyógyszerfogyasztást is elôsegíti. Reggel, február 6. Gyógyszerhulladékok: az idén indul a gyûjtés A következô hetekben véglegesülhet a lakossági gyógyszerhulladékok elkülönített gyûjtésére és ártalmatlanítására vonatkozó rendelet tervezete, amelynek elfogadása után megkezdôdhet a gyûjtôedények kihelyezése a patikákba. A rendelet tárcaközi egyeztetése múlt héten megkezdôdött, a végsô határidô pedig október végén jár le. Az Európai Unió ugyanis ekkorra írja elô a tagállamoknak, hogy dolgozzák ki és léptessék hatályba a lakossági gyógyszerhulladékok gyûjtésére vonatkozó nemzeti szabályozásukat – közölte Hamvas József, az egészségügyi tárca fôosztályvezetôje. Világgazdaság, február 9. Kiss József vezeti az OEP-et Jóváhagyta Kiss József jelölését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fôigazgatói posztjára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – értesült a Népszava. Az egészségbiztosítónál jelenleg megbízott fôigazgatóként dolgozó szakembert Rácz Jenô, egészségügyi miniszter javaslatára nevezte ki a kormányfô. Népszava, február 11.

Hírmorzsák külföldrôl Az ügyeleti szolgálat is a munkaidô része A Német Gyógyszertárak Munkaadói Szövetsége egyik közleményében tudatja, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miatt ezentúl az ügyeleti szolgálatban eltöltött idô is munkaidônek minôsül. Ez azt is jelenti, hogy a napi munkaidôkeret max.10 óra lehet, ami magában foglalja az esetlegesen ügyeletben eltöltött idôt is, függetlenül attól, hogy ez idô alatt történt-e munkavégzés. DAZ.145. Jahrg. 22.old. Generikus gyártók a praxisszoftverek függetlenségét követelik Számos, az orvosi rendelôkben használatos programról kiderült, hogy manipulálhatják az orvos receptíró szokásait. A programok jelentôs része ugyanis ingyenesen, valamelyik nagy generikus gyártó, vagy importôr szponzorálásával jut el a rendelôkbe. Tesztek bizonyították, hogy bizonyos lekérdezések során (pl. azonos hatóanyagú generikumok) a szponzor által gyártott vagy importált termék neve kerül a lista elejére. A kisebb gyártók ezt nehezményezik és felszólítják az illetékes hatóságokat az orvosi szoftverek gyakoribb ellenôrzésére. Míg a gyógyszertári szoftverek gyakorlatilag mentesek a reklámoktól, addig a praxisokban használtak hemzsegnek a gyógyszerhirdetésektôl. Figyelemre méltó, hogy az orvosi szoftverpiac kb. 60%-át négy nagy generikumgyártó (Stada, Hexal, Ratiopharm, Kohl-Pharma) uralja. DAZ.145. Jahrg. 32.old. „Könnyen élni Németországban” A fenti szlogennel indult január 17-én egy, a patikák, sportegyesületek által kezdeményezett akció. A programban kb. 700 gyógyszertár vesz részt, mellyel egy újabb lépést kívánnak tenni a magas szintû gyógyszerészi gondozás megvalósítása felé. Az akció célja, hogy a lakosság az egészséges táplálkozással összefüggô kérdéseivel elsôsorban a gyógyszerészhez forduljon. A programban csak olyan gyógyszerészek vehetnek részt, akik megszerezték a „táplálkozási tanácsadó” képesítést. DAZ.145. Jahrg. 42.old. Horváth Csaba Gyógyszertár IV. évf. 2. szám 29

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

GM MANAGEMENT

Egyénre szabottan Ma, amikor oly sok kérdés és kétely fogalmazódik meg vendégeim részérôl, hogy vajon milyen alapanyagokból készülnek a modern kozmetikumok, egyre többször merül fel az igény a biokozmetikumok iránt. Sokan nincsenek tisztában e meghatározás valódi tartalmával. Bio- illetve gyógykozmetikumoknak azokat a kozmetikumokat nevezzük, melyekben a baktérium csíraszám értéke és az allergizáló anyag tartalma (illatanyag, tartósítószer, emulgeátor), a küszöb-koncentráció megengedett mértéke alatt vannak. Ezek a kozmetikumok gyógyszergyári körülmények között készülnek, mint például a homeopátiás kozmetikumok. Ez utóbbiak néhány éve már nálunk is megjelentek, egyénre szabott, alkati kezelést kínálva, mellékhatásoktól mentesen.

Pár évvel ezelôtt, azon kevesek egyike lehettem, akik betekintést nyertek egy németországi homeopátiás gyógyszereket és kozmetikumokat elôállító gyár kulisszái mögé. Már maga a hely, ahol a gyár épült – a várostól 30 km-re, egy termôföldekkel övezett kis település közepén fekszik – önmagáért beszél. A gyárat körülölelô földeken terem a feldolgozott növények többsége. Fantasztikus a gyár, ez a XXI. századi boszorkánykonyha és az a rend, tisztaság és technológiai fegyelem, amely tetten érhetô az épület minden szegletében. A rendezettség jellemzô a gyár kertészetére is, ahol különleges és soha nem látott növényekkel találkozhattunk sétánk során. Megtekinthettük a növények feldolgozásának egyik legfontosabb folyamatát, az érlelést, melyet óriási üvegtartályokban végeznek, víz hozzáadásával. Az érlelés követi a – még szabadban, a termôföldön lévô – növények napi ritmusát. Nappal melegebb, világos helyen vannak, éjszaka hûvösebb, sötét helyre teszik az üvegtartályokat. Az érlelés után következik a hígítás, melyet egy speciális rázó-keverô mozdulattal végeznek.

A gyár és a kertészet megtekintése után, egy elôadás során megismerhettük a cég történelmét, filozófiáját és ízelítôt kaptunk a kozmetikumok gyakorlati felhasználásának lehetôségeibôl. A céget egy fiatal biokémikus alapította 1935-ben. Kutatásának fô célja és alapja a „Mi az élet?” kérdésre Rudolf Steiner által adott válasz: „Az élet tanulmányozza a ritmusokat, a ritmus hordozza az életet.” Kutatásai eredményeképpen sikerült olyan gyógynövénykivonatokat elôállítania, melyekhez csak tisztán vizet használt, a kész kozmetikumok azonban, olajkivonatokat és eszenciákat is tartalmaznak. A kozmetikumok elôállításában egy kozmetológus is közremûködött. A közös kutatás-fejlesztés eredményeként, az átlagos bôrápolást a megelôzô bôrgyógyászat szintjére emelték. A filozófia A homeopátiás kozmetikumok a bôrt a szervezet egységes szervének tekintik és a változó állapotot, átmeneti jelenségként kezelik. Ezért nincsenek bôrtípus szerinti besorolások. A bôr, mint intelligens szerv, a kozmetikumok segítségével önmagát regenerálja és kiegyenlíti az egyensúlytalanságokat. Maga a kozmetikai kezelés is, mint az ahhoz használatos anyagok, eltérnek a már általunk megszokott kezelési eljárástól.

tatása és a gyakorlati tanácsok átadása, de bizonyára vannak olyan kérdések, melyek nem jutnak el hozzám. Ezúton kérem Önöket, ha van olyan kozmetikai témakör, amit még nem érintettem és érdekelné Önöket, vagy bármilyen kérdésük lenne, írjanak az alábbi e-mail címre: [email protected]

Barabás Éva kozmetikus mester

A bôr letisztításához használatos krémet lágy, nyomkodó mozdulatokkal viszik fel a bôrre és egy meleg törölközôvel távolítják el a feloldott szennyezôdést. A homeopátiás kezelésben nincs masszírozás, hanem különbözô, egymás hatását fokozó, szinergikus anyagokat visznek fel a bôrre, ampullából illetve krémformában. A kozmetikai kezelésnél, ugyanúgy, mint a termesztésnél és a feldolgozásnál (lásd: érlelés) jellemzô a ritmus és a biodinamizmus. Remélem egyre több kozmetikai szalonban megjelennek, a ma még kicsit különcnek számító homeopátiás eljárások és ki-ki eldöntheti, hogy hagyományosan vagy egyénre szabottan szépül. Kéréssel szeretnék Önökhöz fordulni. Több mint 2 éve kaptam azt a hálás feladatot, hogy megírhatom Önöknek kozmetikai tanácsaimat. Célom az újdonságok bemu-


MOSZ-Portál OnLine HELP

Online vásárlás: Egyre több cég – köztük többen néhány gyógyszertári forgalomban lévô terméket forgalmaznak a patikák felé – biztosít partnereinek online vásárlási lehetôséget.

Érdemes röviden áttekinteni az online vásárlás folyamatát. Hogyan használjuk? Az elsô lépés minden esetben az adott cég honlapján történô regisztráció, ahol többnyire a regisztráló nevén kívül a cég nevére is rákérdeznek. Itt a vállalkozás nevét és a patika címét célszerû megadni, hiszen, ha egyszer rendelni fogunk náluk, akkor ez lesz a számla, ill. a kiszállítás alapdokumentumában. Ilyen célú regisztráció esetén válasszunk másik felhasználó/login nevet és jelszót, ne a szokásos mindenhol alkalmazott nevünket, jelszavunkat. Amit azonban itt megadtunk, azt írjuk fel biztos helyre a cég nevével együtt. Általános szabály a regisztrációkra: ahol pénz mozoghat, vagy a biztonság a fontos, ott nem az általánosan használt név-jelszó páros ajánlott, hanem mindig egyedi. Szinte minden online vásárlásnál kis ablakba kell beírni a mennyiséget és a „KOSÁRBA” gombra kattintva kell elôzetesen raktározni a megvásárolni szándékozott árút. Általában található egy „KOSÁR”, vagy „KOSÁR TARTALMA” gomb valahol a honlapon, ahol ellenôrizhetô, mi mindent tettem eddig a kosárba, többnyire az árral felszorozva a vásárlás értéke is látható. Ezt követôen a „fizetés”, vagy „pénztár” gombot kell keresni, ahol többnyire még néhány dolgot meg lehet határozni, pl. mikorra kérem az árú szállítását, hogy akarok fizetni, stb. Ez cégenként és honlaponként eltérô lehet, de az elv általában azonos. Erre a gombra kattintva tudjuk befejezni a rendelést. Többnyire kapunk egy visszaigazoló e-mailt, amelyben jelzik, megkapták és szállítják. Ha valami nincs raktáron, általában telefonálnak és egyeztetnek. Végül a megjelölt idôben várhatjuk az árút. Sikeres vásárlást!

NEW

A VICIS Pharma honlapja a Termékszállítók között: A VICIS Pharma Kft. célja, – a honlapon közzétett rövid cégbemutatás szerint – a hazai gyógyszer-, nôi higiéniai-, orvosi (segéd)eszköz piac olyan szegmenseit lefedése saját innovatív termékeivel, amelyek méretüknél vagy természetüknél fogva eddig nem kaptak kellô figyelmet. A honlap Termékek menüpontjában rövid leírás található a cég által gyártott, illetve forgalmazott vényköteles, illetve vénymentes termékekrôl. Rövidesen azok részletes leírása, szakmai információja is olvasható lesz. Potenciálisan már lehetôség van online rendelésre is, ez azonban jelenleg még csak néhány orvostechnikai eszközre és kozmetikumra terjed ki. Elérhetô a www.vicispharma.hu internetes cím alatt.

PHARMA

Interjú olvasható a TEVA Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatójával A Világgazdaság munkatársa, Nógrádi Tóth Erzsébet interjút készített Hegedûs Lajossal, a TEVA Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatójával. Az uniós tagság nem engedi meg, hogy számottevô különbségek legyenek a tagállamok gyógyszerárában, és ez az innovatív szerekre is vonatkozik – mondta Hegedûs Lajos, a TEVA Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója. A Human és Biogal Gyógyszergyár egyesülésébôl létrejött cég vezetôje továbbra is stratégiai termékként kezeli a vérkészítmények, infúziók és szemcseppek elôállítását Az szakmailag nagyon aktuális és értékes interjút februárban átvette a MOSZ Portál, itt teljes terjedelemben olvasható.

OnLine

OSYNA


2005-ben a jogszabályalkotás homlokterébe kerülô két kérdés. Vízszintes: 1. Az egyik kérdés (G, A, R, D). 13. Cin betûi keverve. 14. Futtat. 15. Mutatószó. 16. Mona … (Leonardo). 18. Ezen a másik helyen. 19. Ábel testvére. 20. Gárdonyi mûve. 22. Thaly Kálmán. 23. Rin-…-…, kutyasztár. 24. Európa Kupa, röv. 26. Tragikus sorsú olasz politikus keresztneve. 28. Antik. 30. Vattadarab! 31. Rénium és vanádium vegyjele. 33. Szerep a Tüskevárban. 35. Szegény Dzsoni és … (Lázár Ervin). 37. Atléta. 39. Ellenség, angolul. 41. Sav igéje. 42. Világbajnok asztaliteniszezônk (Ferenc). 43. Hivatali helyiség. 44. Elhatárolt. 45. ZNR. 46. Budapesti egyesület a szurkolók körében. 47. Kézben tartaná. 48. Módosít. 50. Dél-amerikai uralkodó. 52. Oxigén és ozmium vegyjele. 53. Fülönfüggô vége! 54. Állati fekhely. 56. Verdi-opera. 58. Hosszmérték, röv. 60. Középen kilép! 61. … ipso, magától értetôdô. 63. Információ. 65. … Turner, rock-nagymama. 67. Kihajít. 69. Shakespeare királya. 71. Palindrom férfinév. 72. Ritka férfinév. 74. Lel betûi keverve. 75. A másik kérdés (G, Á). Függôleges: 1. Kiribati része (B, E). 2. Ittrium és nikkel vegyjele. 3. Pest megyei település. 4. … királya (Lalo). 5. A hét egyik napja. 6. Részben zamatos! 7. Elôkelô. 8. Ismert költônk (József). 9. Cégforma, röv. 10. Igevégzôdés. 11. Keserûmandula-szagú gáz. 12. Becézett férfinév. 17. Durva posztó. 19. A szabadban. 21. Szabó eszköze. 23. Angol konzervatív párti ember. 25. Valcer. 27. Német folyó. 29. Elôkelô hölgy. 30. Karrierista. 32. Lutra lutra. 34. Olimpiai bajnok tornásznônk (Henrietta). 36. Kifejlett, ivarérett szárnyas rovar. 38. Kiütés jele. 40. Nôi név. 43. Gyomláló. 44. Szorítóban van! 46. Szálkátlanított halszelet. 47. Tolna megyei község. 49. Szobrászmûvészünk (György). 51. Ordítozik. 55. Hôenergia. 57. Angolna, németül. 59. Tisztesség, becsület. 60. Spanyol eredetû nôi név. 62. Ismert színész, rendezô (Árpád). 64. Jó húsban lévô. 66. Órával mérik. 67. Erzsók páratlan betûi. 68. Overall eleje! 70. Helyhatározó szó. 72. Somogy határai! 73. Ûrmérték, röv. Beküldendô: vízsz. 1. és 75.

A helyes megfejtést beküldôk között 1 db regisztrációt sorsolunk ki a MOSZ által 2005. május 20 – 22. között Noszvajon megtartandó továbbképzô rendezvényre. Elôzô számunk nyertese: Dr. Török Bálintné – Tahi Patika 2021 Tahitótfalu, Hôsök tere 6.

Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés elsô évfolyamának fôbb területei: ∑ PEST analízis (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): A gyógyszerügy hektikus állapotának és helyzetének megértése és befolyásolási lehetôségeinek kiaknázása érdekében szükséges a politikai, közgazdasági, szociális és technológiai aspektusú áttekintése, feldolgozása ennek a politikailag igen kényes területnek. ∑ Vevô, beteg, páciens vagy…? (elôadó: dr. Breuer Tamás): A közforgalmú gyógyszerellátás és a gyógyszerészet jövôjérôl folyó hazai és nemzetközi polémiák az egyik legfontosabb tényezôre, a betegre nem fordítanak kellô figyelmet. A nemzetközi irányzatok vagy vevôként aposztrofálják a gyógyszertárban megforduló embereket (ld. drugstore), vagy csak a betegek ellátására koncentrálnak az ún. hagyományos gyógyszertárakban. ∑ Számvitel (elôadó: dr. Sándor István): A személyi jogos gyógyszerészek a gazdálkodási ismeretek terén a legkiszolgáltatottabbak. A számvitel áttekintése még senkit sem változtat könyvelôvé, de annyit elérhetünk, hogy vitaképes partnerré váljanak a gyógyszerészek könyvelôjükkel szemben. ∑ Vezetési stílusok (elôadók: dr. Samu Antal): A jó munkahelyi légkör kialakítása nagymértékben függ a vezetési stílustól. A vezetési stílusok megismerése plusz a kellô szintû önismeret lehetôséget biztosít e téren is egy tudatosabb magatartásforma kialakítására. ∑ Marketing gondolkodás (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán): A közforgalmú gyógyszertárak sikeres menedzselése és üzemvitele a mindennapi munka során sem nélkülözheti a marketinggondolkodást. A marketing gondolkodás célkitûzése a vevô központúság. Ez a tény különös jelentôséggel bír a betegellátás területén.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 TOVÁBBKÉPZÉS I. év – 2005. A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Miskolc Békéscsaba Szeged Pécs Budapest II. Debrecen Budapest III. Szombathely Szolnok Veszprém Budapest IV.

április 2–3. április 9–10. április 16–17. április 23–24. május 14–15. május 21–22. szeptember 24–25. október 1–2. november 12–13. november 19–20. november 26–27.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig)

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 I. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2005.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1-252-4948

❏

Szeretettel várjuk a kongresszus minden kedves résztvevôjét standunkon, a regisztrációnál.

• külföldi és belföldi ajánlatok kedvezô áron kedvezô áron

• szakmai utak • részletes információk a 2005-ös Kairói FIP kongresszusról Kairói FIP kongresszusról

Utazzon Velünk! Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 2. szám február

Recommend Documents