Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 2. szám február

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége III. évf. 2. szám • 2004. február

BÉRES hirdetés

Ôrzôk a strázsán Vannak helyzetek, amikor a szokottnál is körültekintôbben kell vigyázni az értékeinket. Ilyen lehet egy utazás a tömött villamoson, vagy például a mezôgazdaságban az aratási idôszak, amikor – fôleg hosszan tartó szárazság idején – a fokozott tûzveszély miatt várható el különleges gondosság az emberektôl. Vannak ilyen helyzetek a gyógyszerészet területén is, és ezekbôl az elmúlt években többször kaptunk ízelítôt. Volt, amikor a jogszabályalkotás, máskor meg a finanszírozás került elôtérbe. Viszonylag ritka azonban az alkalom, amikor egyszerre mindkét területre figyelni kell. Elôzô számunkban már jeleztük, hogy a kormány elsô félévi jogalkotási programjában egy sor olyan törvény módosítása szerepel, amelyek a gyógyszerellátás napi tevékenységét alapvetôen befolyásolják. Napirenden a gyógyszer- és a gyógyszertári, az egészségügyi és a kötelezô egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvények módosítása. Ezekre az uniós csatlakozással együtt járó harmonizációs kötelezettség miatt kell sort keríteni. Azt is jeleztük, hogy az Országgyûlés törvényalkotási programjával párhuzamosan a kormány és az ágazati minisztérium is dolgozik és a törvények mellett új rendeletek megjelenése is várható. Jogalkotási dömpingre kell tehát számítani. Azóta a szakmai érdekvédelmi szervezetek már meg is kapták az elsô tervezeteket és elkezdôdtek az egyeztetések is. A módosítások, új rendeletek sok változást generálnak majd. Célegyenesbe fordult a hulladék gyógyszerek megsemmisítésével foglalkozó miniszteri rendelet megalkotása továbbá a gyógyszerek rendelését és kiadását szabályozó, kilenc évvel ezelôtt hatályba léptetett rendelet helyett is új jogszabály készül. A jogszabály alkotásban az érdekvédelmi tevékenység hatékonysága több tényezô függvénye. Az érdekvédelemnek biztosított

jogok erôsek, de nem korlátlanok. Olyan erôtérben kell a gyógyszerészek álláspontját érvényesíteni, amelyben ellentétes vélemények ütköznek és ellenérdekelt csoportok is védik a saját álláspontjukat. Az érdekvédelem akkor képes az érdekérvényesítésre, ha a jogszabályok véleményezése, majd álláspontjának megvédése során egyszerre képes a nagy összefüggések felismerésére és a kodifikációs aprómunkában való tevôleges részvételre. Ez profizmust, komoly figyelmet és nagy szakismeretet feltételez. A kormány takarékossági programja (a Draskovics-csomagnak nevezett intézkedési terv) az ágazat számára igen érzékeny idôszakban született meg. E sorok írásakor még csak annyit lehet tudni, hogy az egészségügyi tárca fennhatósági területén mintegy kilenc milliárdos forrásszûkítésre kerül sor és ez nem érinti az Országgyûlés által tavaly decemberben elfogadott gyógyszertámogatási keretösszeget. Hátradôlnünk azonban nem szabad. Lapunkban tavaly ôsszel cikk jelent meg arról, hogy a tb gyógyszerbüdzsé 2004-re várható, több mint hatvanmilliárdos hiányának lefaragására októberben elhatározott – egyébként igen komoly – kormányzati intézkedések minden bizonnyal elégtelenek lesznek a forráshiány okozta konfliktus menedzselésére. Az októberi döntések egy része januárban bevezetésre került – s ezek következményeirôl a betegek és a gyógyszerészek egyaránt tudnának mesélni –, de több, nagy horderejû lépés hatályba léptetése még várat magára. Az akkori döntéshozatalkor nyilván számítottak arra, hogy az elôzô évek gyakorlatához hasonlóan idén is lehetôség nyílik a tb kassza évközi kiegészítésére. A Draskovics-csomag azért okozhat kritikus helyzetet, mert a csordogáló hírek szerint a tb büdzsé évközi kiegészítésének a lehetôségét az új pénzügyminiszter kizárja. Így a hatvanmilliárdos hiány menedzselé-

sére további kormányzati intézkedések lesznek szükségesek. Hallani arról, hogy szóba került a nagykereskedelmi árrés korrekciója és felvetôdött a kisforgalmú gyógyszertárak egymilliárdos támogatásának a visszavonása. A „zuhanyhíradóban” olyan híresztelések is közkeletûek, amelyek elsôdlegesen a gyógyszergyárakat érinthetik. Tavaly azonban már megtudtuk, hogy az ilyen intézkedéseknek a patikákra is komoly kihatásai lehetnek. A jogszabály-változások a patikai munkavégzés körülményeit, a finanszírozási problémák a patika mûködtetés feltételeit szabhatják újra. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy az uniós csatlakozás is felszínre hozhat olyan helyzeteket, amelyekre a legnagyobb gondossággal sem lehetett volna felkészülni, jogos lehet a címbeli idézet: „ôrzôk, vigyázzatok a strázsán!“

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Fotó: Hilbert Péter Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár III. évf. 2. szám 1

Irányított betegellátás – velünk vagy nélkülünk? Interjú dr. Matejka Zsuzsannával az irányított betegellátási modellrôl

séget és mihamarabb kezelésbe vegyék a beteget, ne pazaroljanak és a fölösleges párhuzamosságokat szüntessék meg. A modell olyan motivációt teremt a benne résztvevô szolgáltatók számára, ami a kínai orvosláshoz hasonlít abban, hogy nem a betegségek kezelésében, hanem a megelôzésben tesz érdekeltté. A primer prevenció, az életmódváltásra kifejtett aktivitás, a szûrések, a gondozások lehetôvé teszik a betegségek idôbeli felismerését és ilyen módon az ellátásban a megelôzést célzó szemlélet érvényesül. A modell elôsegíti a betegutak optimalizálását is, aminek a hátterében a költséghatékonyságra való törekvés áll. Ez a másik nagyon lényeges filozófiai változás ebben a finanszírozási rendszerben.

Prevencióban érdekelt orvosok – Hogyan válnak érdekeltté a szolgáltatók és az ellátásszervezô a prevencióban? – Fôigazgató Asszony! Ön a veresegyházi Misszió elnevezésû egészségügyi központ igazgatójaként 1999-ben meghívta a MOSZ „Konfliktusok hálójában” elnevezésû munkacsoportját és az irányított betegellátási modell elsô három hónapjának a tapasztalatairól tájékoztatott minket. Akkor országosan százhatvanezer lakosra terjedt ki a kísérlet. Azóta több mint négy év telt el. Két évvel késôbb 500 ezerre, majd tavaly 1 millióra bôvítették az érintett lakosságszámot. A Társadalombiztosítási Közlönyben néhány héttel ezelôtt olvastam az idei pályázati felhívást, ami már kétmillió emberre szándékozik kiterjeszteni a modell a hatályát. Ezzel a bôvítés túllép azokon a kereteken, ameddig kísérletrôl lehet beszélni. A napi gyakorlatban is számolni kell a kihatásaival és már a gyógyszerellátási vonatkozások sem hanyagolhatók el, mert a kétmillió lakossal a gyógyszertárak legalább 20%-át közvetlenül érinti az irányított betegellátási modell. Ezért kértem ezt a beszélgetést és köszönöm, hogy a rendelkezésemre áll.

A modell ötletgazdájának Önt tartják. Mi adta annak idején az ötletet és mi motiválta abban, hogy ezzel elkezdjenek foglalkozni? – A magyar egészségügyben a probléma nagyon sokrétû. Rendkívül rossz a lakosság egészségi állapota és katasztrofális az életmódja. Hiányzik a primer prevenció. Ehhez társulnak az egészségügyi ellátás zavarai és a finanszírozási nehézségek. Az egymásról nem tudó és egymással nem kommunikáló ellátó helyek atomizáltan mûködnek, a betegek össze-vissza bolyonganak és senki nem segít nekik eligazodni. Nagyon leegyszerûsítve az egészségügyi ellátórendszer szereplôi nem abban érdekeltek, hogy a rájuk bízottak minél tovább egészségesek legyenek és ha kell, minél hamarabb definitív ellátásban részesüljenek, hanem abban, hogy az Egészségügyi Alapból minél többet szakítsanak ki a saját maguk számára. Ez attól függetlenül igaz, hogy a kórházakról vagy a járóbeteg-szakellátókról, illetve a háziorvosokról vagy a gyógyszertárakról van szó. Az irányított betegellátási modellt sokan egyfajta finanszírozási kísérletnek tekintik, azonban nem ez a legényegesebb ismérve. Hanem az, hogy az emberek egészségének megôrzésében teszi érdekeltté az egészségügy szereplôit. Az irányított betegellátási modellben az ellátásszervezô és a vele szerzôdött szolgáltatók érdekei megváltoznak és sajátjukként kezdenek el bánni az E. Alap pénzével. Ezáltal érdekeltté válnak abban, hogy idôben ismerjék fel a beteg2 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

– Egyrészt a pályázati kiírásban rögzítjük, hogy bizonyos szûrési és gondozási feladatokat kötelezô ellátni. Akik megnyerik a pályázatot, 500 Ft/fô/év összeget kapnak prevenciós tevékenységre. Másrészt a rendszer finanszírozásának az alapja a korrigált fejkvóta, amivel a szolgáltatóknak gazdálkodniuk kell. Minél késôbb ismerik fel a biztosított krónikus betegségét, annál súlyosabb állapotában kezdik el kezelni és ez többe kerül, ráadásul a beteg életminôsége is rosszabb lesz. A kísérlet kezdete óta tapasztaljuk, hogy azokban az években, amikor bôvül a modell keretei között ellátott betegek száma, lecsökken az ún. megtakarító képesség, amikor pedig nem bôvül a modell, megnövekszik. Ez azért van, mert az ellátásszervezô a belépéskor elkezdi a szûréseket, elindítja a gondozási programokat, tehát szinte gyártja az új betegeket. Viszont azokban az években, amikor nem bôvül a modell, már folyamatosak a szûrések és rendben megy a gondozási program, sikerült optimalizálni a betegutakat, kialakított protokollok szerint folyik a gyógykezelés, növekszik a megtakarító képesség. Kétségtelen tény, hogy a szolgáltatóknak nagyon komoly adminisztrációs többletterheik vannak a rendszerben. A háziorvosoknak pl. úgy kell jelenteni a szûréseket, a gondozást, az orvos-beteg

összeálljanak. Az idei kiírásban már rögzítettük, hogy elônyben részesülnek azok, akik az alapellátás vagy a járóbeteg-szakellátás területérôl pályáznak.

Tájékozatlanok a gyógyszerészek: figyelmetlenség vagy érdektelenség – Valamelyik megyében a gyógyszerészek sérelmezték, hogy úgy vezették be a területükön az irányított betegellátási modellt, hogy nem tudtak róla. Pedig szükség lenne a tájékoztatásra, hiszen egy olyan rendszer bevezetésére kerül sor, ami az orvos és a beteg magatartását is befolyásolja. Valamilyen kapcsolatot ki kellene alakítani az ellátásszervezôvel. Ha mást nem, legalább az információkat meg kellene osztani!

találkozásokat és rögzíteni a BNO adatokat, mint a járóbeteg-szakellátásban. Legújabban a vények dokumentációját is fel kell küldeniük. Ezáltal viszont létrejön egy olyan adatbázis, amiben az orvos összevetheti például az általa felírt gyógyszereket a betege által kiváltottakkal.

Kóborló betegek – Fôigazgató Asszony! Elôbb úgy fogalmazott, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer atomizáltan mûködik. Ezzel szemben a modellkísérletben az ellátásszervezô koordinálja a háziorvosi, a szakellátási és a kórházi ellátást is. Sôt, úgy néz ki, hogy lesz gazdája a betegnek is? – Olyan értelemben igen, hogy a rendszer lelke a betegút követés. Az igazán jól mûködô modellekben a háziorvosoknak átadják a betegek TAJ-történetét, tehát azt, hogy az egyes betegek hol és milyen ellátásokban részesültek. Így olyan helyzetbe kerül a háziorvos, mint amilyenbe optimális esetben a családi patikákban dolgozó gyógyszerész került volna: tudja, hogy a betegével mi történt, mit csináltak vele, milyen gyógyszereket szedett, mennyi tb támogatást vett igénybe. – Mik a betegút követés tapasztalatai? Sokfelé „kóborolnak” a betegek és ez jelentôsen csökken a modellen belül? – Nagyon gyakori, hogy a betegek párhuzamos szolgáltatásokat vesznek igénybe. De a modellkísérletben is elég nagy a vándorlás, mert a szabad orvos- és intézményválasztást a modell nem befolyásolja. Ha az illetô pl. a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei modellben van, ettôl még feljöhet Budapestre egy klinikára és itt is kiválthatja a gyógyszerét. Ennek azonban a költsége vagy a tb támogatása elszámolásra kerül a szolgáltatásszervezônél. – Egyáltalán a beteg tudja, hogy a modellvizsgálatban ô benne van?

– Annak idején elég sokat próbálkoztam a Misszió térségében lévô gyógyszerész kollégákkal, de lényegében semmiben nem voltak hajlandók együttmûködni! – Hogyan érinti ez a modell a gyógyszerészeket? Egyre több negatív megjegyzést hallani. Ebbôl az következik, hogy nem közömbös a gyógyszerészet szempontjából. – A rendszer a fölösleges kezeléseket és a párhuzamosságokat jelentôsen csökkenti. Nálunk még mindig kórház-centrikus az ellátó rendszer, miközben a fejlett világban már hódít az egynapos sebészet. Magyarországon lakosságarányosan kétszer annyi aktív kórházi ágy van, mint Németországban, négyszer annyi, mint Hollandiában. 10-12 évvel ezelôtt a fekélyt mûtéttel gyógyították, ma már protonpumpa gátlóval. A daganatos betegek megkapják a citotoxikus kezelést a kórházban, aztán mennek haza. A mûvese kezelés is megváltozott. Sok olyan változást generált a technológia fejlôdése, ami már feleslegessé teszi a kórház-centrikusságot. De Magyarországon még ragaszkodnak ahhoz, hogy ugyanolyan struktúrában és változatlanul mûködjön az egészségügy. A tapasztalatok szerint a modellben csökken a kórházi kezelések száma és idôtartama. Ez azt jelenti, hogy erôsödik a háziorvos kapuôr funkciója és a definitív ellátást a beteg ott kapja meg, ahol ez szakmailag indokolt. Ez a közforgalmú gyógyszerészetnek elvileg elônyös. A betegút optimalizálás hatására csökkennek a párhuzamos ellátások, aminek a következtében a gyógyszerfogyasztásnál is csökkennek a felesleges párhuzamosságok. A gyógyszerellátás vonatkozásában azonban a legnagyobb eredményeket a közgyógyellátás területén érik el a modellkísérlet résztvevôi, mert a közgyógyellátott forgalom látványosan csökken. Ez az eredménye az odafigyelésnek! Ezeket a hatásokat összegezve azt tapasztaljuk, hogy ahol eredményesen mûködik a modell, a gyógyszertárak forgalma csökken. Ez persze nem érdeke sem a gyógyszergyáraknak, sem a gyógyszertáraknak, de én ezt nem látom annyira veszélyesnek. Az elemzés azt mutatja, hogy inkább a vénydarab-szám és a mennyiség csökken, az árszínvonal pedig nem. A forgalom visszaesés nem

– Amikor a háziorvos csatlakozik a rendszerhez, a praxisában lévôket tájékoztatnia kell errôl. A tájékoztatót a rendelôben szokták közzétenni. A biztosított elvileg megtilthatja a háziorvosnak, hogy az adatait ebben a rendszerben kezeljék, de erre még nem volt példa. – Van valami sorsszerûség abban, hogy újabban a pályázók túlnyomó többsége kórház? Hiszen az tûnne kézenfekvônek, hogy a háziorvosok környékén szervezôdnek olyan szervezetek, amelyek az ellátásszervezést magukra vállalják? – A rendszerben az elsô perctôl kezdve a csoportpraxisok és a járóbeteg-ellátók dominálnak. A régebbi szervezôk között csupán két kórház van. A 2003. évi bôvítésnél azonban a hat pályázat nyertes között öt kórház volt. Ez elgondolkoztatott minket is. Nagyon nehéz elkészíteni a pályázatot, ráadásul komoly költségekkel jár. Ha továbbra is nehéz lesz pályázni és ennyire komoly kritériumokat támasztunk a mûködtetés és az adatszolgáltatás területén, akkor valóban kicsi az esélye annak, hogy a háziorvosi praxisok a pályázatra Gyógyszertár III. évf. 2. szám 3

venni, amelyek bizonyos fokig átfedést mutatnak a gyógyszerészi gondozási programokkal. Aki a gyógyszerészi gondozás iránt nyitott, az nyitott lesz eziránt is, aki meg bezárkózik és boltot csinál a patikából, az soha nem fog az irányított betegellátási modellbe bekapcsolódni.

A managed care és az irányított betegellátás – Több visszatérô kritikát is hallani az irányított betegellátási modellrôl. Az egyik arról szól, hogy ennek az ôsatyja az amerikai managed care rendszer, ahol mostanában óriási viták vannak róla, ugyanis a betegeket nem úgy látják el, ahogy kellene. Kérdéses tehát, hogy a minôségjavulást hosszútávon lehet-e biztosítani.

drasztikus, hiszen a járóbeteg-ellátás keretében a szolgáltatók befejezett ellátást nyújtanak. Ha a beteg indokolatlanul fekszik a kórházban, kihozzák onnan és a járóbeteg-ellátásban biztosítják az ellátását, a gyógyszerelése pedig innentôl kezdve a közforgalmú patikán keresztül történik.

Közömbösség vagy ellenérdekeltség? – Van-e az országban olyan hely, ahol a patikusok részt vesznek a modellkísérletben? Van-e olyan hely, ahol a gyógyszertárral a modell résztvevôi kapcsolatot létesítettek?

– Sem az amerikai rendszert, sem pedig az angol GP fundholding szisztémát nem lehet összekeverni a magyar rendszerrel. Három lényeges különbséget említek. A magyar szabályrendszer szerint szervezô csak egészségügyi szolgáltató lehet, miközben az amerikai rendszerbôl businesst csináltak. A különbség olyan, mint a zöldséges által irányított szabadpiaci gyógyszertár és a személyi jogos gyógyszerész által vezetett patika között. Ezzel a hazai rendszerbe komoly garancia épült be. Lényegében ugyanez történik az irányított betegellátásban is, mert az ellátásszervezô és a szolgáltatók is máshogy állnak a rendszerhez, mint a zöldséges. A másik különbség, hogy több korlátot is beépítettünk a rendszerbe. Maximalizáltuk az elismerhetô megtakarítás mértékét és egy bizonyos szinten túl már degresszív a megtakarítás kifizetése. Nem éri meg tehát az

– Nincs. Nagyon szomorúvá tesz, hogy a gyógyszertárak eddig nem kapcsolódtak be. Ugyanis pont a gyógyszerészi gondozás és a családi patikarendszer lehetne ennek a modellnek az egyik nagyon fontos eleme. Nagy bûn volna, ha a gyógyszertárak az új típusú integrációba és a beteg gyógyszerelésének a komplex menedzselésébe a késôbbiekben sem kapcsolódnának bele. Abban reménykedem, hogy a gyógyszerészi gondozásban résztvevô gyógyszertárak részérôl közeledés lesz és nem úgy fognak hozzáállni az irányított betegellátáshoz, mint amilyen tapasztalatokat korábban személyesen szereztem – Lenne rá igény az ellátásszervezôk részérôl? – Amikor én voltam az egyik ellátásszervezô, próbálkoztam azzal, hogy az esetmegbeszélésekre, továbbképzésekre a területi gyógyszerészeket meghívjam. Nem tapasztaltam nyitottságot ebben a kérdésben. Próbálkoztam annak idején azzal is, hogy a gyógyszerészek segítsenek az állapotfelmérô kérdôívek kiosztásában és a rizikófaktorok szûrésében, de rendkívül negatív tapasztalataim voltak. Azt hiszem, ha idén kiterjed kétmillió fôre ez a rendszer és minden ötödik ember benne lesz, magának a gyógyszerész társadalomnak válik az érdekévé, hogy a gyógyító team tagjává váljék. Remélem, hogy a gyógyszerészek mielôbb az ellátásszervezô állandó konzultációs partnereivé lesznek és azokban a szûrési programokban is részt fognak

alulkezelés. A harmadik, hogy Amerikában egy sokbiztosítós rendszer mûködik, itt pedig az OEP-nek, mint egy és oszthatatlan, kvázi állami jellegû biztosítónak az a feladata, hogy minôségi indikátorokkal és mélyreható elemzésekkel kutassa az alulkezelésre vagy manipulációra utaló jeleket. Itt a kontroll olyan mélységekbe hatol, ami máshol nem szokásos.

Megszûnik-e a bismarcki társadalombiztosítás? – Egy másik eleme a kritikáknak, hogy abban a szituációban, amikor az elmúlt 10 évben közel felére csökkent az egészségügyi költségek reálértéke, morálisan elfogadható-e egy olyan rendszer, ami még további megtakarításokra épít? – A modell a rendelkezésre álló szûkös források allokálását javítja az adott rendszeren belül. Ez nem azt jelenti, hogy a felszabaduló pénz a rendszerbôl kivonható, hiszen ettôl még a konkrét orvosi beavatkozások finanszírozása nem elégséges. Attól, hogy egy fölösleges orvosi ellátás elmarad, még nem lesz rendesen megfizetve, mondjuk a vakbélmûtét. És azzal, hogy csökken a közgyógyellátottak gyógyszerfogyasztása, a kisgyógyszertárak sem lesznek mûködôképesebbek. Az irányított betegellátási modellben igyekszünk okosabban elosztani a rendelkezésre álló pénzt és a felszabaduló öszszegeket visszaforgatjuk az egészségügybe. Ezt annyira komolyan vesszük, hogy éppen most indult vizsgálat azért, mert egy orvos véletlenül mosógépet vett a megtakarításból.

4 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

Nem azt mondom, hogy nincsenek problémák, de megfelelô szabályozókkal ezeket kezelni lehet. Ilyen pl. a megtakarítás maximalizálás, vagy a rendszer szereplôinek a viszontbiztosítása. A szervezôk a megtakarítás 20%-ából közös kockázati alapot képeznek, amibôl finanszírozzák az esetleges veszteségeket. Ezzel a rendszer biztonságát növeljük.

tussal kerüljön kiosztásra a költségvetési törvényben jóváhagyott pénz. Az már más kérdés, hogy azok az emberek, akik ezeken

– Képesek lesznek a hosszú távú érdekeltséget fenntartani a rendszerben? – Igen és folyamatosan finomítjuk is a szabályokat. Idén építettük be pl. a szabályozásba, hogy a szervezôk olyan egészségügyi szolgáltatókkal is köthessenek finanszírozási szerzôdést, akiket egyébként az OEP nem finanszíroz. Ezáltal az is kimondatott, hogy a szolgáltatásszervezô más áron is vásárolhat szolgáltatásokat, mint amilyen áron eddig vásárolt. Már köttettek is megállapodások a megtakarítások terhére olyan házi szakápoló szolgálatokkal, amelyeknek nem volt OEP szerzôdésük, azért, hogy drágább kórházi ápolást váltsanak ki általuk. Finanszíroznak járóbeteg-szakellátási órákat is így, vagy magát a járóbeteg-szakellátó intézményt. Ez a lehetôség érdekes folyamatokat fog elindítani. A kreatívabb szervezôk akár a gyógyszertárak és a gyógyszergyárak irányába is lépni fognak! – Vannak, akik a bismarcki rendszer megszüntetésére irányuló törekvést látnak ebben a folyamatban. – Nem szabad arra gondolni, hogy ez a modell a biztosítási rendszer szétdarabolását jelentheti. A rendszerre persze vigyázni kell és minden kis rezdülésére nagyon kell figyelni. Ha nem az egy és oszthatatlan OEP állna a rendszer feje felett, akkor elindulhatna ez a folyamat, de errôl nincs szó. – Lehet-e ilyen gyors ütemben kiterjeszteni a modellkísérlet hatályát? – Amikor azt javasolják egyesek, hogy ne lépjünk tovább, mert nincs elég tapasztalat, mások meg azt állítják, hogy nem készültek értékelô elemzések, nem mondanak igazat. Eddig a magyar ellátórendszerre a nagy változásokat általában modellezés nélkül zúdították rá, mi meg már négy éve kísérletezünk vele.

A MEP-ek mint ellátásszervezôk? – Fôigazgató Asszony! Az ellátásszervezô tulajdonképpen a tb és az orvos, illetve a szolgáltató közé ékelôdik be. Ha jól értelmezem, ez egy plusz elem, egy új költséghely, ami a biztosító és a szolgáltató feladatait vállalja át. – Leegyszerûsítve a szolgáltatásszervezô az OEP kinyújtott karjaként mûködik, azzal a különbséggel, hogy az OEP apparátusával

a posztokon dolgoznak, hogyan gondolkodnak errôl. De az OEPben sem a vezetônek, sem a beosztottnak nem változik meg attól a bére vagy a jövedelme, hogy jól allokálja-e vagy sem a rendelkezésre álló forrásokat. Ezzel szemben a szervezô érdekelt a forrásallokáció hatékonyságának a javításában és ez megváltoztatja a gondolkodását. A szolgáltatásszervezô olyan értelemben valóban átveszi a szolgáltató feladatát is, hogy elvégzi azt, amit az eddig nem látott el. Komplexül nézi és követi a betegutakat, és a kórház vagy az intézmény kapuján is túl lát. Az egyes doktoroknak és intézményeknek teljesen átláthatóvá teszi ebben a rendszerben a gyógyító munkáját. Ez persze többletadminisztrációval és többletmunkával jár. Ilyen értelemben a szolgáltatásszervezô egy új és önálló költséghelyként is felfogható. – Ezt azért vetettem fel, mert néhány évvel ezelôtt komoly sajtónyilvánosságot kapott az a kezdeményezés, hogy az OEP olyan, ún. finanszírozási protokollokat akar bevezetni, amelyek finanszírozási szempontból szabják meg, hogy bizonyos terápiákat kinek és milyen módon lehet végezni. Az OEP gondolkodott rajta, de ezt most a szolgáltatásszervezô végzi. Úgyszintén hosszú ideje szó van arról, hogy az alapellátást erôsíteni kell és a háziorvosokat úgy kell helyzetbe hozni, hogy definitív ellátást tudjanak nyújtani. Most ezt is a szolgáltatásszervezô vállalja magára. – Nincs új a nap alatt. Egyébként a háziorvos feladatait nem vállalja magára a szolgáltatásszervezô, hanem egy olyan ösztönzési rendszert alakít ki, amitôl a háziorvos ezeket önként elvégzi. Az OEP-nek és a MEP-eknek a mûködési költsége az E alapnak csupán az 1,52%-a. Egy ilyen költségvetés mellett ezeket a feladatokat az OEP nem képes ellátni. – Ha azzal az 500 Ft/fô/év összeggel, amit most az ellátásszervezôk megkapnak, kiegészítenék az OEP és a MEP-ek mûködtetésére fordítható forrásokat és ezzel önállóan gazdálkodhatnának, elvállalná-e, hogy ezt a funkciót visszahozza a tb fennhatósága alá? – Vannak olyan elképzelések, amik szerint a MEP-ek egyes részeinek át kellene alakulni ellátásszervezôvé. Ez teljesen jogos javaslat. De abból a költségvetésbôl és abban a struktúrában, amibôl és ahogy jelenleg az OEP és a MEP-ek mûködnek, ezt nem lehet megtenni. Ehhez át kellene alakítani a társadalombiztosítás intézményrendszerét és növelni kellene a létszámát. Akkor a MEP-eket is fel lehetne fejleszteni ellátásszervezôvé. – Fôigazgató Asszony! Köszönöm a beszélgetést.

szemben az ô érdekeltsége egyértelmû. Az OEP fôigazgatója vagy a fôosztályvezetôje abban érdekelt, hogy a lehetô legkisebb konflik-

Hankó Zoltán Gyógyszertár III. évf. 2. szám 5

Új fôosztályvezetô az OEP Gyógyszerügyi Fôosztályának az élén Mint ismeretes, a január elején hatályba lépett új árak és támogatások kihirdetésének pontatlanságai miatt az OEP-bôl távozott Bidló Judit a gyógyszerügyi fôosztály vezetôje és két vezetô munkatársa. Errôl és az utódlásról is kérdeztük az OEP fôigazgatóját: – Miután lefolytattuk a fegyelmi eljárásokat, az érintett kollégák vezetôi megbízásait visszavontuk, de egyiküket sem távolítottuk el. Ezután ôk lemondtak a köztisztviselôi jogviszonyukról, mert nem akartak beosztottként tovább itt dolgozni. Mindenkinek tudni kell, hogy ez egy rendkívül kényes és frekventált területe az OEP-nek. Az idô szorításában több emberrel beszéltem, de végül belsô átirányításokkal hoztam össze egy csapatot, amelyik már elkezdte a munkát. Dr. Daubner Mónikát bíztam meg a fôosztály vezetésével és azzal, hogy menedzserként irányítsa a fôosztályt. Két fôosztályvezetô helyettes, illetve egy osztályvezetô kolléga és egy-két beosztott került még a csapatba. A kamarából Potornai Lajos jött be az OEP-be fôosztályvezetô-helyettesnek.

Az Irányított Betegellátási Rendszerrôl Az Irányított Betegellátási Modellkísérlet 1999-ben politikai konszenzussal indult. Az egészségügy strukturális elemeinek változatlanul hagyása mellett a gazdálkodási felelôsséget az OEP a modellkísérletben résztvevô szolgáltatókhoz delegálta és hozzájárult az egyes kasszák átjárhatóságához.

Az irányított betegellátást megvalósító modellek közös jellemzôje, hogy„multidiszciplináris egészségügyi menedzsment” kialakítására ösztönöznek és létrehozzák azt az ellátásszervezôt, amely érdekelt a források jobb felhasználásában, a közpénzeket sajátjaként kezeli. Ezért optimalizálja a beteg kezelését és a beteg útját az egészségügyi ellátás teljes vertikumában. A magyar modellkísérletben a fentieken kívül hangsúlyt helyeznek a minôségbiztosításra és az egységes szakmai protokollok kialakítására.

A magyar irányított betegellátási rendszer alapjai az Egyesült Államok-beli managed care, illetve a brit GP Fundholding rendszere épülnek.

A magyarországi irányított betegellátás szervezésére 1999. július 1-tôl az OEP kilenc nyertes pályázóval 160 ezer fô résztvevô lakos ellátására kötött szerzôdést. Ezek a következôk voltak:

Az un. „managed care” modell az 1960-as évek közepétôl az Egyesült Államokban honosodott meg, de késôbb egyes változatai más országokban is (pl. Nagy-Britannia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia, Spanyolország) követôkre találtak. Az ismert modellek között a finanszírozás módjában, a co-payment nagyságában, a beteg választási szabadságának a korlátozásában és az egészségügyi szolgáltatókkal létesített kapcsolat jellegében tehetôk különbségek.

✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔

A managed care szervezetek biztosítottjaiktól elôre rögzített (fixált), egységes szolgáltatási csomagért egységes díjakat szednek, egyéb téren magánbiztosítóként funkcionálnak, így szolgáltatásokat nyújtanak, illetve vásárolnak. A betegek az egészségügyi szolgáltatóknak csak egy meghatározott, az adott szervezettel szerzôdött csoportját kereshetik fel, azoknál vehetik igénybe az ellátást. Minél költségesebb beavatkozásra kerül sor az ellátás során, annál szorosabb kontroll vigyázza a költségeket, ellenôrzi az indokoltságot. A GP Fundholding rendszerben egy háziorvos csoport a központi pénzalapból fejkvóta alapján leutalt összegbôl gazdálkodik, azaz szolgáltatásokat nyújt és vásárol. A háziorvos csoport a hozzá bejelentkezett betegek számára mindazon szolgáltatásokat megvásárolja, amelyeket saját maga vagy az orvos-csapat nem tud nyújtani, így pl. a kórházi ellátást, gyógyszert stb.

Magyar Imre Kórház, Ajka (idôközben kilépett), Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros (kizárásra került), Pándy Kálmán Kórház, Gyula (kizárásra került), Margit Kórház, Csorna, Integrált Egészségügyi Szolgáltató Kht., Dombóvár, Béke téri Háziorvosi Szövetkezet, Budapest, Misszió Egészségügyi Központ Kht., Veresegyház, Univerzmed Egészségügyi Szolgáltató Kft., Budapest (kizárásra került), ✔ Meditres Egészségügyi Szolgáltató Kft., Kecskemét. 2001. júniustól nôtt a rendszer keretében ellátott lakosok száma a Béke téri Szövetkezetnél és a Misszió Kht-nál, továbbá két új szervezôvel bôvült a modell: ✔ Nyír-Pro-Med Egészségügyi Szolgáltató Kft., Nyíregyháza, ✔ Dental-Med-Co Bt., Sátoraljaújhely. A változások eredményeképpen 2001-ben mintegy 500 ezer lakosra terjedt ki a modellkísérlet hatálya. 2003-ban országosan, valamint a finanszírozott vasút-egészségügyi alapellátásra is kiterjedôen összesen 1 millió lakosra vált lehetôvé pályázat alapján a szerzôdéskötés az egészségügyi szolgáltatókkal. A veresegyházi Misszió Kht-nél további létszámbôvülés következett be és további szerzôdésekkel bôvült a modell: ✔ ✔ ✔ ✔

Szent György Kórház (Székesfehérvár), Veszprém Megyei Kórház (Veszprém), Erzsébet Kórház (Hódmezôvásárhely), Budai MÁV Kórház (Vasútegészségügy).

Az érintett lakosok száma az alábbiak szerint alakult: ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔


1999. július 158 984 fô 1999. október 140 931 fô 2000. január 88 232 fô 2000. december 199 882 fô (a rendszerben maradt öt szervezô által mûködtetett modellek létszámbôvítésével) 2001. december 475 646 fô 2002. június 476 531 fô 2003. március 493 282 fô (a minimális létszám 50 ezer fôre történô bôvülése két szervezônél) 2003. augusztus 968 788 fô

A szervezôk bevételei és kiadásai Az irányított betegellátást szervezô egészségügyi szolgáltató részére az OEP elvi folyószámlát vezet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történô finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. Bevételként a természetbeni ellátások elôirányzatának az érintett lakosság, kor és nem szerinti összetétele és egyéb szempontok

kor a megtakarítás kifizetésre kerül, év közben a rendszerben résztvevô egészségügyi szolgáltatók ugyanúgy finanszírozódnak, mint bárhol az országban. Az év végi elszámoláskor a pozitív szaldó kifizetésre kerül. A rendszerben résztvevôk az esetlegesen veszteséges szervezôk hiányának kiegyenlítésére közös kockázati alapot képeznek a megtakarításokból. (A bevételi többlet 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a, 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a a szervezô által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra.) Az érdekeltségi rendszernek a bevételi többlet vonatkozásában ki kell terjednie a háziorvosokon kívül azokra az egészségügyi szolgáltatókra is, akik a lakosság egészségügyi ellátásában részt vesznek. Az érdekeltségi rendszernek ösztönöznie kell az egységes szakmai protokollok, a betegút követését biztosító monitoring rendszer alkalmazását, valamint a képzési-továbbképzési rendszerben való részvételt. A szervezôk, a rendszerhez csatlakozott háziorvosokkal kötött szerzôdéseken keresztül vonják be a biztosítottakat, s a környezetükben mûködô egészségügyi szolgáltatókkal együttmûködési megállapodások megkötésére törekszenek. Az irányított betegellátás szervezésében résztvevô ellátásszervezôk kötelezôen vállalt feladata a prevenciós tevékenység és a lakosság egészségi állapotának pozitív befolyásolása. Ezzel a tevékenységükkel a szervezôk csatlakoznak a Johan Béla Nép-

alapján számított arányos része (fejkvóta), valamint a prevenciós és szervezési díjak; kiadásként az érintett lakosság által igénybe vett ellátásokért folyósított díj – függetlenül attól, hogy az ország mely egészségügyi intézményében ki, hol és milyen egészségügyi szolgáltatást vett igénybe – kerül nyilvántartásra. A fejkvóta nem tartalmaz néhány, pontosan definiált, nagy költségigényû ellátást, amelyre a szervezônek nincs valós ráhatása (pl. külön szerzôdés alapján finanszírozott gyógyszerek; nagy értékû, még országosan nem elterjedt eljárások, beavatkozások; implantátumok), valamint a személyre nem lebontható ellátásokat. Ezek az országos kockázatközösség szintjén kerülnek kezelése. Amennyiben a szervezô az „országos átlagnál” jobban gazdálkodik a rábízott lakosokra jutó összeggel, vagyis a hozzá tartozó egészségügyi Programhoz. Egészség-fejlesztô, egészség-megôrzô és betegségmegelôzô tevékenységek végzéséhez, munkájuk támogatására prevenciós díjat kapnak minden egyes biztosított után, amelynek felhasználásával (tételes számlákkal igazolva) el kell számolniuk az OEP felé (500 Ft/fô/év). Az ellátásszervezôt a modellbe való belépést vagy létszámbôvítést követôen egy évig ún. szervezési díjként 500 Ft/biztosított, majd a 2. évtôl 200 Ft/biztosított összeg illeti meg. Az összeg tételes elszámolási kötelezettség mellett fedezetül szolgál a menedzsment mûködtetésére, a betegút követô informatikai- és képzési-rendszer kialakítására, mûködtetésére, a szakmai protokoll alkalmazási tevékenységre, valamint az esetkezelô rendszer és a minôségbiztosítási tevékenységek fejlesztésére.

lakosok ellátásának hatékonyabb módon történô megszervezését valósítja meg, akkor év végén megtakarítást könyvelhet el. A folyószámla virtuális, amely csak évente egyszer „válik élessé”, mi-

A fejkvótán felül kapott szervezési és prevenciós díjért, továbbá saját pozitív egyenlegének gyarapítása érdekében a szervezô olyan egészségügyi szolgáltatási tevékenységek végzését ösztönzi a vele szerzôdéses ill. együttmûködési kapcsolatban álló szolgáltatóknál, amelyekkel javítható az egészségügyi ellátás hatékonysága, illetve a biztosítottak egészségi állapota.


Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat

A szervezô feladatai a mûködtetett ellátási-finanszírozási rendszerben ✔ egy adott összefüggô földrajzi területen 2004-tôl 75 ezer fôt meghaladó érintett lakos tényleges szükségleteihez igazodó egészségügyi ellátás racionális megszervezése; ✔ a definitív ellátás érdekében a lakóhely közeli alap- és járóbeteg szakellátás erôsítése, az indokolatlanul igénybe vett magasabb szintû ellátások számának csökkentése; ✔ a krónikus betegségek primer és/vagy szekunder prevencióját szolgáló alap- és szakellátási struktúra kialakításának kezdeményezése; ✔ az egészségügyi ellátások különbözô szintjein a szolgáltatásokat igénybe vevôk betegútjainak szervezése, irányítása, elemzése, a nyert tapasztalatok alapján az egészségügyi ellátás racionálisabb szervezésére javaslatok kidolgozása; ✔ a progresszív betegellátás minden szintjén az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek helyi összefogásának, szakmai kapcsolatainak, együttmûködésének javítása; ✔ a lakosság egészségi állapotának és az igénybe vett szolgáltatások minôségének javítása; ✔ a felszabaduló források ésszerû allokációja, az ellátandó feladatok kiegyensúlyozott, folyamatos, hosszú távú ellátása érdekében. A pályázaton csak egészségügyi szolgáltató vehet részt, azaz az ellátásszervezô és az egészségügyi szolgáltató nem különülhet el. Az ellátás szervezésére vállalkozó szolgáltató vállalja az érintett lakosság (43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 19. melléklete szerinti) ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében azok megszervezését és monitorozását.

Az OEP tájékoztatójának a felhasználásával készítette Hankó Zoltán

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT 8 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

Gondolatok a konferencia elôtt

Amikor megkezdjük egy konferencia szervezését, elôször összegezni szükséges, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket el kell végezni és amelyeknek a konferencia kínálja a legjobb kereteket. Tisztázni kell, hogy kiknek a közremûködésével és hogyan szeretnénk a feladatainkat elvégezni, és az sem árt, ha az elvárásainkat is megfogalmazzuk. Amikor megkezdtük a „Gyógyszerellátás aktuális kérdései – 2004” címû MOSZ konferencia szervezését, találtunk néhány olyan kapaszkodót, ami részben megkönnyítette, részben pedig megnehezítette a munkánkat. Hiszen rendezvényünk egy komoly hagyományokkal rendelkezô és önálló értékeket felmutató konferencia-sorozat újabb állomása. Még a kilencvenes évek közepén kezdeményeztük, hogy a személyi jogos gyógyszerészek március elsô felében olyan rendezvényen jöhessenek össze, ahol az aktuális tájékoztatókon és továbbképzéseken túl meg tudják beszélni vállalkozásuk irányításának legfontosabb aktualitásait, a jövedelmezôség, az adózás, a számvitel és a munkajog kérdéseit. Ehhez akkor a kereteket a Kamara Vállalkozó Gyógyszerészi Tagozatán belül sikerült biztosítanunk. A kezdeményezés életképesnek bizonyult és hamarosan népszerûvé vált, így az idônként „dzsembori” jelleget öltô ôszi konferenciákkal szemben az elmélyült mûhelymunka egyik legfontosabb terepévé nôtte ki magát. A tagozat megszûn(tet)ése után a MOSZ a konferenciát visszavette saját hatáskörbe. Két évvel ezelôtt sokan nem tudták eldönteni, hogy Siófokra jöjjenek vagy egy ellenrendezvényként meghirdetett másik konferencián regisztráljanak, tavaly pedig a Nemzeti Gyógyszerésztudományi Kongresszusra való tekintettel csupán egy fórumra és a MOSZ közgyûlésére került sor, de idén a konferencia remélhetôleg új lendületet vesz.

Nem érdektelen a múlt idézése, hiszen a konferencia szerkezetének meghatározásakor és a program összeállításakor nagymértékben támaszkodtunk az elôzményekre. Ezért kértük fel a Boehringer Ingelheim Pharma képviselôit, hogy a korábbi sikeres kreditpontos továbbképzésük folytatásaként újra jöjjenek el közénk. Ezért döntöttünk arról, hogy a MOSZ ezévi elsô féléves közgyûlését a konferencia keretei között tartjuk meg. Emiatt került programba az adózás, a számvitel, a munkajog és a társasági jog változásainak megvitatása. Fontosak az informálódás fórumai is. Volt, amikor a patikák szerzôdéses partnereit hívtuk eszmecserére, idén az államigazgatási vezetôinket akarjuk meghallgatni az irányított betegellátási modell gyógyszerészeti vonatkozásairól, a feszített jogalkotási programról, a rövidesen hatályba lépô FoNo-val kapcsolatos tudnivalókról és a gyógyszertárak ellenôrzésének a tapasztalatairól. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul a szakdolgozói kamara szervezése és mi a véleménye a különbözô szervezeteknek a szakdolgozói kamara létrehozásáról rendelkezô törvény elfogadásával kialakult helyzetrôl. Tavaly elôtérbe került a gyógyszerészet paradigma-váltása és ennek kapcsán kiemelt jelentôségûvé vált az orvos-gyógyszerész kapcsolat építése. Ezzel már foglalkoztunk az ôszi kongresszuson is, ami most – reményeink szerint – újabb állomásához érkezik. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a piacszabályozás elvi alapjaival foglalkozó szombat délelôtti programnak – és tükörképeként – a gyógyszertári marketing szombat délutánra tervezett témakörének. A piacszabályozásról és a gyógyszertári szolgáltatásokról lefolytatott eddigi viták ugyanis az elvi alapokat csak részben érintették és kiszolgáltatottságunk az éppen aktuális ötletrohamokkal szemben nem csökkent. Ahhoz, hogy saját sorsunkat alakítani tudjuk és legalább középtávon megnyugtató egyezséget köthessünk politikai vezetôinkkel, szükséges az alapok tisztázása és a gyógyszertári gyakorlattal szembeni elvárások összegzése. A korábbi rendezvényeken azt tapasztaltuk, hogy egyre élénkebb élet folyik a kiállító területen és a tendenciák messze túlmutatnak a konferenciák hagyományos kiállítói aktivitásán. Növekszik az igény az egyes kiállítók részérôl arra, hogy termékeik és szolgáltatásaik bemutatásán túl más eszközökkel is építhessék kapcsolataikat legfontosabb üzleti partnereikkel, a személyi jogos gyógyszerészekkel. Mivel kollégáink az ezirányú törekvésekre pozitívan reagáltak, lehetôséget teremtettünk a „standaktivitás” újszerû formáinak az alkalmazására is. Sokszor hangzott el a konferenciák-kongresszusok után az elmúlt években, hogy a kollégák egy kicsit pihenni, kikapcsolódni is szerettek volna Siófokon, de fáradtabban mentek haza, mint ahogy jöttek. Ezt a panaszt mi elismerésként értékeljük! A mostani program sem ígér könnyû pihenést és gondtalan kikapcsolódást: feladat van bôven. Ennek ellenére remélem, hogy nemcsak hasznos lesz a konferenciánk, hanem akik eljönnek, jól is érzik magukat rendezvényünkön.

Hankó Zoltán a rendezô bizottság elnöke 10 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

A MOSZ konferenciája Siófokon, 2004. március 5-7 között A gyógyszerellátás aktuális kérdései – 2004 Március 5. (péntek) A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Boehringer Ingelheim Pharma közös kreditpontszerzô továbbképzése 8.30 –

Regisztráció az elôadóteremnél

9.00 – 9.45 Dr. Sike Róbert: A tápcsatorna, az epeutak és az urogenitális rendszer görcsei – okok és terápiás lehetôségek 9.45 – 10.30 Dr. Dobson Szabolcs: A székrekedés kialakulása és kezelése gyermek és felnôttkorban 10.30 – 11.00 Szünet a Boehringer Ingelheim támogatásával 11.00 – 11.45 Dr. Szabó Balázs: Az orrnyálkahártya-ödéma és az orrváladékozás kezelési lehetôségei gyermekés felnôttkorban 11.45 – 12.30 Prof. dr. Daróczy Judit : A gyógyszerész szerepe a krónikus vénás keringési elégtelenség kezelésében 12.30 – 13.00 Tesztírás A tanfolyamon való részvétel és a teszt sikeres kitöltésének akkreditált értéke: 16 pont. A továbbképzéssel kapcsolatos információk: Boehringer Ingelheim Pharma, Antal Zsuzsanna, telefon: (1) 224-7131, fax: (1) 224-7121 13.00 – 14.00 Ebéd 14.00 – 15.45 Orvos-gyógyszerész találkozó Szakmai együttmûködés az alapellátásban: az együttmûködés érdekvédelmi-gazdasági aspektusai. A témaválasztást az orvostársadalommal a szakmai és szakmapolitikai együttmûködés javítása indokolja. A gyógyszerészi gondozás meghonosítása új típusú szakmai együttmûködést feltételez, az egészségügy helyzete szakmapolitikai harmonizációt igényel. A közös program a kapcsolatfelvételen és az informálódáson túl a célszerû együttmûködés kereteinek a kialakításához is lehetôséget teremt. Felkért elôadók: Dr. Éger István a MOK elnöke, Hávelné Szatmári Katalin MGYK elnök, Dr. Pusztai Erzsébet egészségpolitikus, Dr. Pintye János az MGYT Kórházi Szervezet elnöke 16.00 – 17.30 A MOSZ 2004. évi elsô közgyûlése 17.30 – 18.15 A Hungaropharma Rt. közönségtalálkozója

Március 6. (szombat) 9.00 – 9.30 Dr. Matejka Zsuzsanna: Az irányított betegellátási modell gyógyszerészeti vonatkozásai 9.30 – 12.30 Piacszabályozás a gyógyszerellátásban A gyógyszerpiac versenypolitikai vizsgálatát a GVH elvégezte. Az érdekvédelem erre gyógyszerész-szakmai válaszokat igyekezett adni. A két álláspontban érdemi közeledés nem történt, így a politika a saját szája íze szerint hozhatja meg a piacszervezéssel kapcsolatos döntéseit. Nem elemeztük a gyógyszerpiacon a közjó, az igazságosság, és a szolidaritás elvének fontosságát és érvényesülését, az alkotmányossági, a társadalmi, politológiai és etikai szempontokat. Pedig az elemzés fontos, mert – a piacszabályozás lényegéhez vihet el, – a liberalizációs törekvések ismételt felerôsödése esetén hasznos érveket szolgáltathat,

– hozzájárulhat az állammal kötendô szerzôdés alapelveinek a tisztázásához, – segíthet a gyógyszerész szakma reformtörekvéseinek érvényre jutásában. Meghívott vendégeink nem a gyógyszerészet területén dolgoznak, de felkészültségük segíthet a piacszabályozás elvi alapjainak a tisztázásában. Felkért elôadók: Prof. dr. Vörös Imre volt alkotmánybíró, Prof. dr. Bogár László társadalomtudós, Dr. Lóránt Károly az Európa Parlament munkatársa, Dr. Bodrogi József közgazdász, Lakner Zoltán politológus 12.30 – 13.45 Ebéd 13.45 – 14.30 A Béres Egészségtár vevôtalálkozója 14.30 – 15.50 Fórum államigazgatási vezetôinkkel Dr. Hamvas József: Az elsô félév jogalkotási feladatai Balázsné dr. Molnár Borbála: Új FoNo, új irányelvek a gyógyszerkészítésben Dr. Ajtay András: A gyógyszertári ellenôrzések tapasztalatai 15.50 – 16.00 Szünet 16.00 – 17.45 Marketing a gyógyszertárban A téma Siófokon nem elôzmény nélküli. Alkalmas a jelenlegi gyógyszertári gyakorlat marketing szemléletû vizsgálatára, az igények és a lehetôségek feltárására, a reklám patikai szerepének és a szolgáltatásoknak az elemzésére. Törekvésünk, hogy a termékmarketingre milliárdokat költô gyárak elvárásai a patikai gyakorlat, a társadalmi és piaci elvárások összevethetôk legyenek s ennek révén hozzájáruljunk a lakossági gyógyszerellátás és a szabályozott piac sajátosságait figyelembe vevô gyakorlatot megalapozó elvek tisztázásához. Felkért elôadók: Dr. Blaskó György (marketing eszközök a gyógyszerellátásban), Dr. Feller Antal (marketing szempontok a nagykereskedô-gyógyszertár kapcsolatban), Dr. Major Ferenc (az OTC gyártó és a patikai marketing), Dr. Simon Kis Gábor (szolgáltatás marketing az egészségügyben és a gyógyszerellátásban) 17.45 – 18.30 A Patika Egészségpénztár partnertalálkozója 20.00 –

Fogadás

Március 7. (vasárnap) 9.00 – 10.00 A gyógyszertári asszisztensek, mint az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai Az Országgyûlés tavaly ôsszel fogadta el a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvényt, amely rendelkezett arról, hogy az egészségügyi szakdolgozók, így a gyógyszertári asszisztensek is hivatásrendi kamara kötelezô tagjaivá válnak. A változtatás érinti az MGYK érdekvédelmi tevékenységét, a szakszervezet és az asszisztens szakcsoport mûködését, de kihatással van a munkaadó-munkavállaló kapcsolatra is. A kamara szervezése jelenleg is folyik, célszerû tehát a személyi jogos gyógyszerészek közvetlen tájékozódása. Felkért elôadók: Csuka Ferenc elnök, Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Gyógyszerész Kamara képviselôje, Füleki Mariann a szakdolgozói kamara szervezôinek képviseletében, Dr. Szász Károlyné az asszisztens szakcsoport vezetôje 10.00 – 13.00 Jövedelmezôség, adózás, munkajog, számvitel A MOSZ siófoki tavaszi konferenciáinak visszatérô programpontja az adózás, a számvitel, a munkajog és a társasági jog gyógyszertári vállalkozások szempontjából fontos újdonságainak és aktuális kérdéseinek megvitatása. A felkért elôadók a résztvevôk helyszínen feltett kérdéseire is válaszolnak. Felkért elôadók: Dr. Borsy János, Dr. Sándor István, Felszegi Molnár Bulcsu, Dr. Elmer Nándor

A konferencián szombat délután sor kerül a Könyvelôk Fórumának megbeszélésére is! Gyógyszertár III. évf. 2. szám 11

Változásmenedzsment Az a szervezet, amelyik nem hajtja végre a szükséges változtatásokat nem életképes.

FÉKEZÔ ERÔK EGYENSÚLY

HAJTÓ ERÔK Erôtér analízis

Ha semmi sem történik, az azért van, mert a hajtó és a fékezô erôk egyensúlyban vannak. Sok olyan erô hat egy szervezetre, amelyek jelezhetik, hogy a változás szükséges és elengedhetetlen a túléléshez és a növekedéséhez. Ezek lehetnek: ✗ technikai, ✗ gazdasági, ✗ jogi, ✗ szociális vagy ✗ politikai jellegûek. Egy-egy szervezet várható kilátásait, jövôjét meghatározhatják: ✗ a parlament által hozott új törvények (pl. az egészségügyrôl, információszolgáltatásról, képzésrôl, részvételi jogról, szakszervezetek, kamarák szerepérôl stb.); ✗ a kormány gazdaságpolitikája (pénzügyek, munkanélküliség, infláció, befektetési garanciák, államosítás, magánosítás területén); ✗ az iparág nemzetközi trendjei (multinacionális gyógyszeripari óriás vállalatok megjelenése milyen változásokat generálhat az egész egészségügyi ellátásban); ✗ az „informatikai forradalom”, amelynek következtében eddig elképzelhetetlen menynyiségû információ tárolható és továbbítható nagy sebességgel; valamint minden kikutatható, ellenôrizhetô, tönkretehetô;

✗ az emberek változó igényei (munkával és munkanélküliséggel, egészségi állapottal, szabadidôvel, utazásokkal, továbbképzéssel, személyiségi jogokkal stb. kapcsolatosan).

készülnek a változtatásra. A „változás” ideje alatt az emberek félreteszik a régi dolgokat és megpróbálják az újakat alkalmazni. A végsô, „megszilárdító” fázis során pedig az új módszerek elfogadott rendszerré kristályosodnak.

A változást nem érdemes minden áron végrehajtani. Csak akkor szabad változtatni, ha a változásból származó haszon nagyobb, mint a szervezet megzavarásából, az elvesztegetett idôbôl és energiából, ellenálló magatartás legyôzésébôl származó költség. Néhány változás tisztán politikai jellegû: az új vezetô bizonyítani akarja, milyen „jól seper az új seprû”. (Gondoljunk csak egy-egy új egészségügyi miniszter vagy frissen kinevezett OEP fôigazgató ténykedésére.) Elôfordul, hogy a vezetôk nem tudják, hol kell megállni, nem várják meg az egyik változás eredményét, mielôtt eldöntenék, mikor vagy hogyan vezessék be a következôt. (Ma már az egészségügy területén a kényszerképzet kategóriájába sorolható a reform elképzelések örökös erôltetése.) Ugyanakkor vannak tényezôk, amelyeket a változás erôforrásainak nevezhetünk, mint pl.: ✗ jó fejlesztôi gárda, amelyik képes a változásokat megfelelô irányba és mederbe terelni; ✗ kapcsolat egyetemi kutatásokkal és ezek tudatos hasznosítása; ✗ jó kapcsolat a jelenlegi vevôkkel, azaz a betegekkel, betegszervezetekkel; ✗ lehetôség hosszú távú hitelek felvételére a gazdasági stabilitás kialakítása érdekében; ✗ aktív és alkalmazkodó munkaerô: nagy lehetôségeket rejt magában az a puszta tény, hogy az egészségügyben és a gyógyszerellátásban igen magas az egyetemet végzettek aránya; ✗ jó nemzetközi kapcsolatok: tekintettel arra, hogy a magyar orvosok és gyógyszerészek nemzetközi megbecsültsége igen magas;

A legnagyobb probléma a változás kezelése során az ellenállás leküzdése. Amikor megpróbáljuk az emberek gondolkodását befolyásolni, annak érdekében, hogy fogadják el és hajtsák végre a változást: ez a folyamat legnehezebb része. Másik gyakori ok, amiért az emberek ellenzik a változást, hogy másként értékelik a helyzetet, mint a kezdeményezôk. Azt hiszik, hogy a változás nyílt elismerése annak, hogy elôzô döntéseik és hitük hibás volt. Vannak, akik egyszerûen csak azért ellenzik a változást, mert kollégáik is ellenzik. Minden változás végrehajtása elôtt létfontosságú a fékezô erôk alapos és ôszinte elemzése: ✗ több alaptalan gyanakvásnak bizonyulhat; ✗ másokat megfelelô kommunikációval hajtóerôkké lehet változtatni; ✗ mások hatását csökkenteni lehet.

A változás három fázisa 1. fellazítás, 2. változtatás, 3. megszilárdítás. A „fellazítás során a régi elgondolásokat, eljárásokat lazítják fel és az emberek fel-

Nincs kizárólagos és tökéletes módszer az ellenállás leküzdésére. Az ellenállás leküzdésének leghétköznapibb módszere az emberek elôzetes tájékoztatása. Jó együttmûködés szükséges a változást kezdeményezôk és az azzal szembe helyezkedôk részérôl, különben az utóbbiak nem hiszik el amit hallanak. Ha a kezdeményezôk bevonják a lehetséges ellenállókat a változás megtervezésébe és bevezetésébe, valószínûleg fel tudnak majd készülni az ellenállásra. Az esetek nagy részében a részvétel elkötelezettséget jelent, és nem csak engedelmeskedést. Ha a változást gyorsan kell bevezetni, általában nincs idô mások bevonására. Fontos a segítség adás az új ismeretek megszerzéséhez és az érzelmi támogatás. A támogatás akkor a leghatékonyabb és legfontosabb, amikor az ellenállás alapja a félelem és az idegesség. Tárgyalásos megegyezésekkel könnyû a nagyobb mértékû ellenállást elkerülni. A kooptált egyén nagy szerepet kap a változás megtervezésében vagy bevezetésében, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a kezdeményezônek nincs szüksége a kooptált személy tanácsaira, csak a beleegyezésére.

A változással szembeni ellenállás leküzdésére szolgáló módszerek Módszer Képzés és kommunikáció

Mikor használják leginkább Információhiány, pontatlan információk vagy elemzés

Részvétel és bevonás

Amikor a kezdeményezôknek nincs elegendô információjuk a változás megtervezéséhez és mások elegendô hatalommal rendelkeznek az ellenálláshoz. Amikor az emberek nehezen alkalmazkodnak az új szituációhoz. Amikor egy olyan egyént vagy egy csoportot érint hátrányosan a változás, amely jelentékeny erôt képvisel a változással szemben. Amikor más módszerek nem használhatók, vagy túl drágák.

Segítségnyújtás, támogatás Tárgyalás és megegyezés Manipuláció és kooptáció


Elônyök Ha egyszer sikerül meggyôzni az embereket, segítenek a változás bevezetésében. A résztvevô emberek elkötelezettek, a változás ügyének. Minden információt, amely rendelkezésükre áll, felhasználnak a folyamat megtervezéséhez. Ez a módszer a leghatékonyabb az alkalmazkodási problémák megoldására. Néha a legkönnyebb módszer a nagymértékû ellenállás elkerülése. Viszonylag olcsó és gyors módszer a változással szembeni ellenállás leküzdésére.

Hátrányok Sok idôbe kerül, ha nagy a változásban érintettek száma. Sok idôbe kerül, ha a résztvevôk nem megfelelôen tervezik meg a változást. Lehet idôrabló, drága és ugyanakkor sikertelen. Sok esetben drága lehet, ha egy idô után mindenki mindenrôl tárgyalni akar. Ha az emberek érzik, hogy manipulálják ôket, késôbb problémákat okozhat.

Ha nincs más alternatíva a menedzserek kénytelenek manipulálni az információs csatornákat, hogy az embereket megfélemlítsék és elgondolkoztassák az eljövendô válságról, amelyet csak változással lehet elkerülni. Az utolsó módszer, amellyel a menedzserek gyakran élnek, az erôszak, amikor nyíltan vagy burkoltan megfenyegetik az embereket. Amikor a változás elôreláthatóan a bevezetés módszerétôl független és népszerûtlen lesz, az erôszak marad a menedzser egyetlen lehetôsége. Erre az eshetôségre is idejében fel kellene készülnie a gyógyszerész-társadalomnak. Egy szervezeti változás bevezetésekor a menedzserek kénytelenek stratégiai döntéseket hozni.

✗ Határozzuk meg, kiket érint a változás. ✗ Kérjük meg ôket, hogy vegyenek részt a változás megtervezésében. ✗ Próbáljuk meg elôre látni a változás okozta lehetséges problémákat.

A változás megtervezése ✗ Gondoljuk végig, hogy a változás várható elônyei nagyobbak-e a költségeinél. ✗ Tervezzük meg mit kell tenni, milyen sorrendben és ki tegye meg. ✗ Tervezzük meg a változás költségeit idô és források tekintetében, mind a változás bevezetése, mind pedig fenntartása idejére. ✗ Írjuk le a változás reális menetrendjét, a tervezéstôl az „intézményesedésig”. ✗ Határozzuk meg a változási folyamat nyomon kísérésének módját a változtatási és megszilárdítási fázis során.

Változtatási stratégiák Gyors Lassabb Világosan tervezett Mások bevonására épít Kevésbé von be másokat Kezdetben nem világosan tervezett Megkísérli leküzdeni az ellenállást Megpróbálja minimalizálni az ellenállást A helyzet kulcsváltozói A várható ellenállás mértéke és típusa A kezdeményezôk és az ellenállók viszonya (hatalmi stb.) A tervezéshez szükséges adatok és a bevezetéshez szükséges energia

Minél nagyobb a várt ellenállás, annál nehezebb leküzdeni, annál inkább a lassúbb változtatás felé kell elmozdulnia a vezetésnek (ld ábra). (Ezt a stratégiát követi az egészségügyi vezetés a gyógyszer-kiskereskedelem liberalizálásának témájánál.) Minél kevesebb hatalma van a kezdeményezônek, annál inkább az egyenes bal oldala felé kell elmozdulnia. A szükséges információ és elkötelezettség megszerzése idôt és mások bevonását igényli (jobb oldal). A problémák rövidtávon veszélyeztetik a szervezet teljesítményét – a baloldal felé kell elmozdulni. A változások kellemetlenné, terhessé válhatnak az érintettek számára és kialakulhat az ellenállás, még akkor is, ha az emberek eredetileg támogatták/elfogadták a változást. Elengedhetetlen a változási folyamat állandó figyelemmel kísérése, annak érdekében, hogy a menedzser beavatkozhasson, amikor szükséges.

Felkészülés a változásra ✗ Tartsunk fenn innovatív szellemû légkört, még akkor is, ha nem tervezünk semmilyen változást. ✗ Mindig figyeljünk oda a szervezeti változás szükségességére. ✗ Ne tervezzünk változásokat szeszélybôl, divatból vagy leküzdhetô külsô erô hatására. ✗ Határozzuk meg az alapproblémát vagy lehetôséget. ✗ Csak annyit változtassunk, amennyi az adott mértékû javuláshoz feltétlenül szükséges. ✗ A változás megtervezése elôtt elemezzük a hajtó és fékezôerôket.

✗ Építsünk ki figyelmeztetô rendszert a nehézségek, elégedetlenség, hiányosságok, zavarok váratlan akadályok jelzésére. ✗ Tervezzünk idôt, erôforrásokat a „tûzoltásra”, azaz olyan problémák kezelésére, amelyek pontos idôzítése és természete kiszámíthatatlan. ✗ Készüljünk fel a változtatási folyamat módosítására, ha a tapasztalat szerint lehetôség van a javításra. Az egészségügyi vezetés többszöri próbálkozása a gyógyszerellátás szervezetének megváltoztatására, arra utal, hogy a változás nem lett megtervezve (egyelôre).

Az ellenállás leküzdése ✗ Szerezzük meg az emberek támogatását. ✗ Keressük meg a lehetséges változásellenzôket és derítsük fel ellenállásuk okait. ✗ Biztosítsuk, hogy a potenciális ellenzôk tudjanak a változás lehetséges elônyeirôl. ✗ Ôszintén elemezzük, hogy milyen elônyeink származnak a változásból. ✗ Tudatosítsuk a potenciális ellenzékkel azokat a hatásokat, amelyeket az ellenállásuk okoz a változástól javulást várók számára. ✗ Ne rejtsük el csalódottságunkat az ellenzék elôl – érezzék magukat ôk kellemetlenül az ellenállásuk miatt. ✗ Keressük a megegyezést az ellenzékkel. ✗ Maradjunk nyitottak: a változásnak lehetnek olyan hátrányai, amelyek elkerülték a figyelmünket. ✗ Mutassunk hajlandóságot a terv, javaslataiknak megfelelô módosítására.

✗ A támogatók minden olyan megbeszélésen legyenek ott, ahol az ellenzék képviselôi valószínûleg hangot fognak adni ellenvéleményüknek. ✗ Legyünk mindig racionálisak, ne keveredjünk öncélú vitába az ellenzékkel. ✗ Ha szükséges, gondoljuk meg, hogyan lehet az ellenzéket „kifizetni”. ✗ Esetleg szükség lehet az ellenállók manipulálására, kooptálására. A gyógyszerész társadalomnak – elsôsorban az érdekvédelmi szervezeteinek – fokozott mértékben és tudatosan kell figyelni arra, hogy az ellenállás leküzdésének melyik módszerét alkalmazzák egy-egy esemény kapcsán.

A változás elôsegítése Elébe kell mennünk az eseményeknek. Tanulást serkentô környezetet kell kialakítani, ahol a változásra, mint haladásra tekint a gyógyszerész-társadalom. A szervezetek szeretik azt hinni magukról, hogy mindenre gondoltak és mindent megtettek a cél érdekében. Általában minden egyes sikerhez kilenc téves próbálkozás tartozik. Azokban a szervezetekben, melyek tagjai úgy érzik, hogy bevonják ôket a szervezet életébe, mernek új ötleteket kitalálni. A gazdasági és társadalmi változások alatt – akár a fellendülés, akár a visszaesés a jellemzô – általában innovatív légkör alakul ki, mert a szervezet jobbnak látja, ha megpróbál együtt élni a változásokkal.

A szervezetfejlesztés ✗ A szervezeten belül olyan körülményeket próbál kialakítani, mely elôsegíti azt, hogy a változást egy szükséges folyamatnak tekintsék. ✗ Nemcsak a szervezet közvetlen problémáinak megoldásával foglalkozik, hanem a jövôbeni problémák elôrejelzésével és megelôzésével is. ✗ A szervezetben lévô emberekre és azok tanulására összpontosít. ✗ A konfliktust a szervezet mûködésének normális részeként tekinti, amely nem feltétlenül ártalmas. ✗ Meg kell ismerni a szervezetet és azt hogy milyen erôfeszítéseket kell tenni a változás megvalósításához. ✗ A hatékony szervezeti változáshoz megfelelô légkörre van szükség. ✗ A tanuló légkör olyan, ahol a változást és a fejlôdést folyamatos tevékenységnek tekintik, amihez mindenkinek hozzá kell járulnia. ✗ Az ilyen légkör kiépítése hónapokig, évekig tarthat. ✗ Az, hogy milyen hosszú ideig tart a megfelelô légkör kialakítása, a szervezeti felépítéstôl és politikától, valamint a vezetô és a beosztott közti kapcsolatoktól függ. Ha nem értjük, hogyan mûködik a szervezet, sohasem leszünk képesek az innovációt elôsegítô légkör kialakítására és csak sodródunk az eseményekkel.

Dr. Simon Kis Gábor Gyógyszertár III. évf. 2. szám 15

Még egyszer a termékdíjról

kötelezettség átvállalása vonatkozásában az alábbiakat rendeli: A termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történô átvállalására abban az esetben van lehetôség, ha

a) a kötelezettnek termékértékesítést végzô csomagolószert gyártó vagy forgalmazó (a továbbiakban: átvállaló) a kötelezett számára értékesített csomagolási összetevôk anyagfajtáira e rendelet 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint mentesül a termékdíjfizetés alól, b) a számlán tételesen feltüntetésre kerül a termékdíjköteles termék mennyisége, továbbá a következô szöveg: „a termékdíjfizetés alól mentes, mivel a hasznosítási díj (cég neve:) .............................. hasznosítást koordináló szervezetnek megfizetésre került“. Az így meghatározott átvállalással az átvállaló az értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján elsôdleges kötelezetté válik.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló többször módosított 1995. évi LVI. törvény rögzíti, hogy a kötelezettôl külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén – a hígítók és oldószerek kivételével – a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalhatja az elsô vevô, illetve a hasznosítást koordináló szervezet szerzôdésben, a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésû elôirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végzô szerv jóváhagyásával, továbbá csomagolás esetében a kötelezettnek termékértékesítést végzô csomagolás összetevôit gyártó vagy forgalmazó – amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. A törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék többek között a csomagolás és az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír is. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirôl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a termékdíj-fizetési

A meghatározott feltételek megszegése esetén a kötelezettnek a termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben kell megfizetnie. A reklámhordozó papír termékdíj-fizetési kötelezettségének átvállalása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a másodlagos kötelezett számára az elsôdleges kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik. Reklámhordozó papír esetében a kötelezettôl származó szerzôdéskötésre irányuló ajánlat akkor utasítható vissza, amennyiben az jogszabályba ütközik.

Akik azonban nem ilyen szállítóval állnak jogviszonyban, vagy bevallják és megfizetik a termékdíjat, vagy mentességi kérelmet terjesztenek elô, mert a termékdíj mentességre vonatkozó 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet szerint arra jogosultak.

Mentességet szerezhet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. E mentesség a kötelezettet azonban nem mentesíti a bejelentkezési, nyilvántartási és beszámolási kötelezettsége alól. Ilyen kötelezettnek minôsül a termékértékesítést a fogyasztó számára végzô gyártó, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói csomagolása az éves szinten nem haladja meg a mûanyag, vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot, papír esetén az 500 kg-ot és üveg esetén a 800 kg-ot. A mentesség megállapítása a kötelezett kérelmére történik. A mentességre vonatkozó kérelmet a jogszabályban meghatározott tartalommal a tárgyévet megelôzô év szeptember 30-áig lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelôséghez. A kérelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a felügyelôség, illetve a Fôfelügyelôség a kötelezett rendelkezésére bocsátja. A Környezet- és Természetvédelmi Fôfelügyelôség címe: 1384 Budapest, Pf.756, vagy 1027 Budapest II., Feketesas u. 2.

Dr. Borsy János ügyvéd Almási és Borsy Ügyvédi Iroda

Kijelenthetjük tehát, hogy az a gyógyszertár, amely úgy vásárol csomagolóanyagot, vagy reklámanyagot, hogy a termék értékesítôje a számlán feltünteti a termékdíj fizetési kötelezettség átvállalását, annak nem kell termékdíjat fizetni, sôt bejelentési kötelezettsége sincsen!

Még idôben! A Gyógyszertárat érdemes olvasni! A környezetvédelmi termékdíjról az elmúlt hetekben komoly indulatokkal terhelt vita folyt, mivel sok gyógyszerész csak december végén, a Kamara által kiküldött tájékoztatóból értesült arról, hogy mit kellett volna tennie tavaly szeptemberben. A Gyógyszertár tavaly július-augusztusi számában (Gyógyszertár II. évf. 7-8. szám) a 31-32 oldalon figyelemfelkeltés és részletes tájékoztató jelent meg a környezetvédelmi termékdíjról dr. Borsy János tollából. Ebben nemcsak a jogszabályok ismertetésére, hanem a gyógyszerészek határidôs feladataira is felhívtuk a figyelmet. Még idôben!


Nyílt levél – a környezetvédelmi termékdíj ügyében Tavaly év vége felé értesültünk a Kamara honlapján illetve a területi szervezetektôl, hogy a 2003. év során környezetvédelmi termékdíjat kötelesek fizetni a gyógyszertárak az általuk felhasznált csomagolóanyagok súlya után. A felhívás elég váratlanul és nagyon megkésve ért minket, ugyanis 2003. év folyamán semmilyen figyelemfelhívást nem érkezett a Kamarától.

hát csináljon érte végre valami hasznosat. Egyébként a gyógyszereket és csomagolóanyagokat beszállító kereskedôk túlnyomó többsége feltünteti a számlákon, hogy a „környezetvédelmi- és termékdíj befizetve”. Ebbôl következôen a gyógyszertáraknak már nincs teendôjük, hiszen egyazon csomagolóeszköz után nem lehet két különbözô adóalanytól is beszedni a termékdíjat.

Mint kiderült, az ide vonatkozó jogi szabályozás már 2003. január 1-tôl hatályban volt! Így teljességgel érthetetlen, hogy miért csak év végén hívják fel a figyelmünket a bejelentési és beszámolási, valamint bevallási kötelezettségünkre. Az sem érthetô, hogy a hírlevél szerint 2003. június 19-ig kérhettünk volna mentességet a termékdíj fizetési kötelezettség alól, ugyanis az általunk felhasznált csomagolóanyagok súlya alatta marad a mentességi határoknak, így ha idôben szólnak, megkérhettük volna a mentességet.

Ha már a kamarai tagdíj szóba került – és tudjuk, hogy már mintegy 200 milliós a Kamara éves kerete – el kell mondanunk, hogy a gazdasági kamarák módjára megállapított kötelezô kamarai tagságunk díja a sokszorosa az általános tagsági díjaknak hazánkban. De ha már ez így van, akkor elmondjuk azt is, hogy mit nem várunk, illetve mit várunk el a Magyar Gyógyszerész Kamarától, mint a kamarai tagdíjbevétel túlnyomó részét fizetô személyi jogos gyógyszerészek. Amit nem várunk el a Kamarától:

A hírlevelek és körértesítôk kézhezvétele után – gondoljuk – minden gyógyszertárvezetô lázas érdeklôdésbe kezdett a Kamara által megadott telefonszámokon. Az ÖKO PACK KHT. telefonszámán egy kedves és udvarias hölgy elgyötört hangon közölte, hogy mi vagyunk kb. a kétszázadik telefonáló és értsük meg, hogy ôk olyan szervezetek csomagolási hulladékának a hasznosítását hivatottak koordinálni, melyek a mentességi határt meghaladóan hoznak forgalomba csomagoló eszközöket. Mivel összesen négyen dolgoznak a cégnél, nincs kapacitásuk arra, hogy a feladatuk teljesítése mellett még téves telefonokra adjanak türelmes felvilágosításokat. Egyébként szíveskedjünk közölni a Kamaránkkal, hogy ne tegye közzé olyan cégek telefonszámait, melyek nem foglalkoznak sem bejelentésekkel, sem mentességi kérelmekkel stb. Ezek után egymástól próbáltunk tájékozódni. Ahány megye, annyi verzióban hallottunk megoldást arra a kérdésre, hogy mit kellene tennünk! A kollégák jelentôs hányada közölte, hogy ôk nem foglalkoznak marhaságokkal, a probléma majd kiforrja magát, különben is beszed a Kamara épp elég tagdíjat tôlünk,

✔ Nem várjuk el, hogy hatóságként, illetve felettes szervként viselkedjen a gyógyszerészekkel szemben. ✔ Nem várjuk el, hogy olyan kötelezettségek késedelmes teljesítésének a jogkövetkezményeivel riogasson, mely kötelezettségekrôl 11 hónapon keresztül mélyen hallgatott. ✔ Nem várjuk el, hogy konkrét jogkérdésekben „magánvéleményként” nyilvánuljon meg a Kamara fizetett jogi szakértôje és ezzel fokozza a bizonytalanságot. ✔ Nem várjuk el, hogy a fizetett szakértôk helyett egy gyógyszertárvezetô elnökségi tag próbáljon meg segíteni 8 oldalas anyaggal a kollégáin. ✔ Nem várjuk el, hogy a tájékoztató kiadványában segítségként olyan telefonszámokat és cégeket tüntessen fel, melyek nem kompetensek a konkrét kérdésben. ✔ Nem várjuk el, hogy hallgasson a terhes kötelezettségek alól mentesítô lehetôségekrôl. ✔ Nem várjuk el, hogy az elôkészítés idôszakában el nem hárított beszámolási kötelezettség teljesíthetôségét lehetôvé tevô belsô nyilvántartási rendszerre „tippeket” adjon, ráadásul szakszerûtlenül.

Ugyanis a csomagolóeszközök darabszámban és forintban történô nyilvántartása jelenleg is megoldott a gyógyszertárakban, csupán a kilogrammban kifejezett nyilvántartást kell megszervezni. Amit elvárunk a Kamarától: ✔ Elvárjuk, hogy a nyilvánvalóan ésszerûtlen jogszabályt – az elôkészítés idôszakában – megfelelô és helytálló szakmai érvekkel próbálja a gyógyszerész szakma feje fölül elhárítani. ✔ Elvárjuk, hogy a tetemes tagdíj bevételt a gyógyszerész szakma érdekében történô hatékony lobbitevékenységre is fordítsa. ✔ Elvárjuk, hogy olyan szakértôket alkalmazzon, akik képesek világosan, gyógyszerész számára is érthetôen állást foglalni konkrét kérdésekben, illetve, hogy az esetleges ellenkezô vagy eltérô véleményeket képes legyen egységes és egyértelmû eligazító állásfoglalásba integrálni. ✔ Elvárjuk, hogy a Kamara által fizetett szakértôk folyamatosan figyelemmel kísérjék a jogi és gazdasági környezet változásait és - ha nem sikerült lobbizással elhárítani a szakma számára terhes kötelezettségeket - idôben jelezze és konkrét szakmai eligazítással segítse a mentesség megkérésének a lehetôségét. ✔ Elvárjuk, hogy az el nem hárított kötelezettségek teljesíthetôségét konkrétan fölmérje és a rendszergazdákkal eljárjon annak érdekében, hogy a gyógyszertári számítógépes rendszerek tartalmazzák a beszámolási kötelezettséget lehetôvé tevô, a termékdíjjal sújtott csomagoló eszközök súly szerint történô analitikus nyilvántartását és az abból készítendô beszámoló beadható formában történô kinyomtatási lehetôségét. ✔ Elvárjuk, hogy a Kamara késedelmes reagálásából származó, esetlegesen a gyógyszertárakra kirótt bírságok összegét vállalják át. ✔ Elvárjuk az Elnök Asszonytól és az Elnökségtôl, hogy ezen véleményünkre reagálva ne megsértôdjenek, hanem tegyenek hatékony lépéseket a felvetett és mindannyiunkat sújtó problémákra.

Dr. Simon Kis Gábor és dr. Varga Imre


Bontsam vagy kutassam? Az alapellátásban dolgozó gyógyszerészek dilemmája

Elöljáróban: Ez a cikk eredetileg nem a gyógyszerellátásban résztvevôk számára íródott. A téma érdekessége („érdekes” a metakommunikáció szerint az, ami nehezen elviselhetô) azonban alkalmassá teszi a témát – kicsit „visszadolgozva” – desszertként felszolgálni a gyógyszerészi hivatás már-már csömört kapott ínyenc mûvelôi számára.

tatása nélkül. Mik ezek a zátonyok, amik fölött elegánsan átsiklott a „fecsegô felszín”? (Ha ezt József Attila tudta volna!)

Mármint bontsam a vény nélkül kapható gyógyszereket, amiket ez év januárjától a 82/2003. (XII.2.) ESZCSM rendelet értelmében akár darabra is ki lehet adni a gyógyszertárakban, vagy kutassam, hogyan járhatok el észszerû és jogkövetô módon egyszerre? (A kettô ugyanis jelen felállásban nem fedi egymást teljes mértékben.) – teszi fel a kérdést január elseje óta minden, közforgalmú gyógyszertárban dolgozó kollégánk. A fent idézett rendelet 14/A § (1) bekezdése szerint: „A gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személy kérésére – e rendelet rendelkezései alapján – vény nélkül is kiadható tabletta, filmtabletta, drazsé, kapszula, kúp, valamint egyenként csomagolt por és granulátum gyógyszerformában forgalombahozatalra engedélyezett gyógyszerkészítménybôl – ha a gyógyszer eredeti csomagolásának megbontása a gyógyszer eltarthatóságát, minôségi jellemzôit nem befolyásolja – az eredeti csomagolásnál kisebb mennyiséget is kiadhat.” A kormány szándéka szerint így az orvosságokért kevesebbet kellene fizetni és elkerülhetô lenne a fel nem használt gyógyszerek halmozódása a betegeknél. Valóban szép és dicsérhetô terv. Kár, hogy – mint annyi mindent az egészségügyben – ezt is íróasztal mellett, az érintettek megkérdezése nélkül döntötték el. Szigorú fiskális szemléletet sem lehet a kiagyalókra fogni, mert egy fiskális ötlet megvalósítását – legalábbis a Lajtától nyugatabbra – alapos hatástanulmány elôz meg. A rendelet kitervelôi viszont nem merülhettek mélyebbre a zátonyra futás veszélyének kockáz18 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

A gyógyszer törzskönyvben rögzített gyári csomagolása nehezen pótolható információkat tartalmaz, mint például a lejárati idô, vagy a gyártási szám. Ezek nem biztos, hogy a gyógyszer belsô csomagolásán is egyszerre megtalálhatók. (Minden szemnél külön-külön pedig igen ritkán.) A gyógyszer beazonosítása (visszaélés, mérgezés, öngyilkosság) csak akkor lehetséges, ha az egész bliszter rendelkezésre áll. Ezen felül kötelezô mellékletként sokszor több oldalas leírás szerepel, amelyet a kormány elképzelése szerint a gyógyszertáraknak mellékelniük kell. (Közbevetett megjegyzés: Elképzelte ezt egyáltalán a kormány?) Megkönnyítené a folyamatot, ha az adatok számítógépben szerepelnének, ehhez azonban sem a technikai, sem az anyagi feltételek nem adottak. További problémát jelent, hogy a gyári kiszerelés sok esetben nem bontható meg a gyógyszerek sérülése nélkül, és nem csomagolható az eredeti körülmények biztosításával. Az így adagolt gyógyszerek nem lennének biztonságosak, nem lenne szavatosságuk. Ez érdekes: Hogyhogy nem lenne szavatosság? A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének állásfoglalása szerint a gyógyszergyártók termékfelelôssége addig áll fenn, ameddig a gyógyszer a forgalombahozatali engedélyben feltüntetett formában van, tehát becsomagolva, meghatározott és vizsgált stabilitási adatokkal. Bármilyen kár esetén a gyártó joggal hivatkozhat arra, hogy azt a gyógyszer megbontása idézte elô. (Hivatkozni lehet például a fényvédelem kérdésére.)

a patikákban a gyógyszercsomagok tervezett megbontása. Az ESZCSM gyógyszerügyi fôosztályvezetôje az Infó Rádióban ugyanakkor úgy vélte, nem okoz majd fennakadást a rendelet teljesítése. Dr. Hamvas József: „…magának a szabályozásnak az indokoltságát … lakossági betegfelvetések alapozták meg…” (2003. november 27.) A rendeletmódosítás leggyakoribb hivatkozása, hogy ez a gyakorlat több országban (USA, Hollandia, Japán) is létezik. (Megint közbevetve: több országról nem igazán hallottam-olvastam, ahol ez a rendszer lenne.) Ott viszont a gyártók eleve 200-1000 szemet tartalmazó csomagolásban szállítják a gyógyszereket (aminek minden egyes darabján szerepel annak neve és hatóanyag-tartalma is), nem a 10-es, 20-as kiszerelést szabdalják szét. A kiszerelés speciális, erre tervezett (és használt) adagoló-csomagológépekkel történik, ami – természetesen – a gyógyszertár informatikai rendszerének része. A gyógyszertári csomagoláson nyomtatva szerepelnek a betegadatok, a gyógyszerre, annak szedésére vonatkozó összes információ. A végeredmény egy validált gyógyszer, szabályosan és takarékosan csomagolva, a beteg nevére kiállítva, a szükséges információkkal együtt. Nálunk ezen feltételek egyike sem teljesül. Azzal mindenki egyetért, hogy legyen költséghatékonyabb a gyógyszerfelhasználás, egyúttal kímélve a betegek pénztárcáját is, ehhez viszont több jogszabály módosítása szükséges. Közülük legfontosabb a gyógyszertörvény (ami – mellékesen – EU-konform), mivel a gyógyszereket kiszerelésre is törzskönyvezik.

Újabb közbevetett kérdés: Akkor kinek a felelôssége? Egyre izgalmasabb ez a kettôs mérce. Ugye, mindenki számára világos: ha a nyomorult blisztert gyógyszertárban adagolási egységek szerint miszlikelik fel, az szavatosságot vesztô beavatkozás, a GPP elveinek sárbatiprása, sôt a hippokratészi eskü szégyene, ha ugyanezt Jani bácsi, vagy a szomszéd Mariska teszi (miután kifizette), akkor az lakossági gyógyszerfelhasználás.

További fontos szabály, hogy betegtájékoztató nélkül egyáltalán nem forgalmazható gyógyszer. Amennyiben a csomagolás külsején szereplô 12 adatot a gyógyszertári számítógép segítségével nyomtatják ki, az eredmény – a mûvelet idején felül – egy fél méteres papír. Nyomtatható persze más módszerrel is, vagy a csomagolásra ráírható kézzel, de mindegyiknek ugyanaz a vége: a 2-4 szem tablettát minimum A/5 méretû zacskóban, vagy dobozban kell kiadni.

A Magyar Gyógyszerész Kamara nem tiltakozott a tervezet ellen, csupán az aggályait fejezte ki, mivel fennakadásokat okozhat

Ennél is nagyobb gond a beteg biztonságának a garantálása. Hogyan azonosítható egy felirat és csomagolás nélküli, „szóló”

tabletta? Meddig ôrzik meg minôségüket a gyógyszerek az azt garantáló gyári csomag felbontása után? Ki viseli a felelôsséget egy emiatti gyógyszercsere esetén? A kormány szándéka szerint a betegbarát bonthatóság elrendelése hozzájárulhat a gyógyszerkassza várható kiadásainak csökkentéséhez. Ez az érv azonban sántít, hiszen a rendelet az injekciókra és a recept nélkül kapható gyógyszerekre vonatkozik. Ez utóbbiakhoz azonban az egészségbiztosítónak semmi köze, a vásárlók épp takarékosságból egyre inkább a relatíve olcsóbb, nagyobb kiszereléseket keresik. Igen ám, de mi lesz, ha (megint) megjelennek az egy-két szemes gyári kiszerelések, amikbôl nem lehet egyszerre sokat bevenni (mert biztos, hogy kevesebbet vásárolnak belôlük). Így viszonylag kisebb a veszély az öngyógyszerelésben, a szükséges információkat a gyógyszert vásárló megkapja, tehát gyógyszertáron kívül is könnyedén forgalmazhatók(?) (Nem adtam ötletet senkinek!) Nagyon nagy lenne a visszalépés ahhoz a gyógyszerellátási rendszerhez képest, amiben ma a gyógyszer a gyártótól egészen a betegig nyomon követhetô. A kiszerelés, valamint a tájékoztató sokszorosításának díjával együtt 1-2 szem gyógyszer közel ugyanannyiba kerülne, mint az eredeti csomagolásban lévô 10-20 darab! A rendelet nem szól a gyógyszerek bonthatósága miatt megváltoztatásra szoruló minôségbiztosítási feltételrendszerrôl sem. A fenti gondolatok képezték a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöksége által 2003. november végén a kérdésrôl tartott sajtótájékoztató fô vonulatát. A kamara a készülô rendelettel kapcsolatban állásfoglalást kért az Országos Gyógyszerészeti Intézet fôigazgatójától, dr. Paál Tamástól. A professzor válaszában egyetértett a kamarai felvetésekkel, valamint kifejtette, hogy a rendelet további hosszadalmas viták tárgya és melegágya lesz. Az országos tiszti-fôgyógyszerész számára is hasonló tartalmú levelet küldött a kamara, kérve egyúttal szakmai állásfoglalás kidolgozását is. A válasz erre az volt, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal részére a hivatkozott rendelet nem állapít meg állásfoglalási kötelezettséget(!). Azt hiszem, erre mondják, hogy no comment. A kamara aggályait – a készülô rendelet módosítására tett javaslataival együtt – megfogalmazta az ESZCSM felé is. A minisztérium közigazgatási államtitkára válaszában (2003. december 23.) kifejtette, hogy – sarkítva – a rendelettel semmi baj nincs, köszönik a kamara felvetéseit; van, amit beépítenek a jogszabályba, a többi javaslat felesleges, a rendeletet be fogják vezetni, további vitának helye nincs.

Pillanatnyilag tehát itt tartunk: Adott egy rendelet, amit – mivel kihirdetésre került – kötelezô betartani. A rendelet feltételes módban fogalmaz, ami hazánkban azt jelenti, hogy legalább két értelmezése lehetséges, azon kívül a Magyar Gyógyszerész Kamara, mint érdekvédelmi szerv álláspontja szerint magasabb rendû jogszabállyal (gyógyszertörvény) ütközik. (Ezzel a véleményével egyébként nem áll egyedül.) A rendelet nem ad értelmezhetô feleletet több, a gyakorlatban felmerülô kérdésre sem: Mi lesz az olyan, nem bliszteres csomagolású gyógyszerekkel (például széntabletta), amik a törvényi feltételek miatt ugyan megbonthatók, de miután levegôt kaptak, már a csomagolásukon jelzett felhasználhatósági idejük sem érvényes? Ki téríti meg a gyógyszerész kárát, ami a bontott gyógyszer eladhatatlanságából ered? Ki vállalja a felelôsséget az információ esetleges hiánya (otthoni összetévesztés) miatt fellépô, vagy a nem megfelelô otthoni tárolás során bekövetkezô nem kívánatos mellékhatások, kölcsönhatások esetén?

Lehet, hogy ezek után az országos elnökség egy emberként fog nekem támadni, de akkor is leírom: nagy hiba volt a taláros testületet igénybe venni. A Magyar Gyógyszerész Kamara Országos Elnökségének január 8-i közleménye szerint az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kérdés tisztázása végett… Hmm. Lehet, hogy ezek után az országos elnökség egy emberként fog nekem támadni, de akkor is leírom: nagy hiba volt a taláros testületet igénybe venni. Végre itt volt (van?) az égbôl kapott alkalom egy tisztázó megbeszélésre a minisztérium illetékeseivel a szakmai követelmények érvényesítését illetôen, a bonthatóság tárgyában. (A bükkfanyelv azt takarja, hogy ha már bontatni akarnak, akkor nézzék azt is meg, hogy ez hol végezhetô biztonságosan!) Kollégáink tehát a fentebb ismertetett különbözô álláspontok értelmében jogszabályt sértenek, ha a beteg kívánsága ellenére nem bontanak (82/2003. rendelet), de akkor is, ha bontanak (1998. évi XXV. törvény). Kinek van, és mennyire nincs igaza? Valószínûleg annak, aki most átkozza magát, hogy miért nem ment jogi pályára? A mûhibaperekre szakosodott ügyvédek dörzsölhetik a tenyerüket. Ám ne végezzünk félmunkát! Mert mi van akkor, ha illetékes helyen rájönnek, a betegek pénztárcája mellett a tb-költségvetés (szalonmagyarul: büdzsé) is kímélhetô(bb), ha a vényköteles gyógyszerekre is kimondják a bonthatóságot? Lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek, hiszen már így van:

3/1995 (II.8.) NM rendelet 7. §: (1) Az orvosnak a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy az elegendô legyen a szakszerû gyógykezeléshez a legközelebbi orvosi vizsgálatig…

(6) Ha az orvos valamely törzskönyvezett gyógyszerkészítménybôl, gyógytápszerbôl, immunbiológiai készítménybôl a forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolástól eltérô mennyiséget rendelt – amennyiben az nem bontható –, a rendelt mennyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást (csomagolásokat) kell kiadni. A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 1995-ben miért nem nyilvánított véleményt a termékfelelôsség kérdésében? (Vagy nyilvánított, csak nem tudtunk róla?) Ezen a helyzeten nem változtatott a 82/ 2003 (XII.26.) ESZCSM rendelet sem:

„3. § Az R. 7. § (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: „(6) Ha az orvos valamely gyógyszerbôl a forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolástól eltérô mennyiséget rendelt – amennyiben az a 14/A. §-ban foglaltak kivételével nem bontható –, a rendelt menynyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást (csomagolásokat) kell kiadni.” Lehet, hogy ha nem kavarodik az Alkotmánybíróságig elnyúló porfelhô (mivel ez viharnak nem igazán nevezhetô, a hatályos jogszabályon viszont a jelek szerint van por), talán fel sem tûnik, hogy vényköteles gyógyszerekre érvényes jogszabály megnyitotta azt a kaput, ami alapján a vita elindult. Lehet, hogy az alapellátásban dolgozó gyógyszerészeknek a bonthatóság kérdésében jogkövetô magatartását évek óta a jogszabály egy pontja alkalmazásának hiánya garantálja? Érthetôen – magyarul – ugyanez, még egyszer: A gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló, érvényben levô jogszabály szerint lehetôség van vényre írt gyógyszerek esetén azok megbontására. Receptre írva tehát nem károsodik a bontott gyógyszer… A gyakorlat persze az, hogy könnyebb rendelni (és kiadni) a „scat. orig.”-ot, mint kiszámolni és kiadagolni a pont egy havi gyógyszermennyiséget. Manapság az egészségügyben felkavarodott a sok évtizedes iszap. Egyre többen jönnek rá, hogy az „érdekvédelem” nem csupán egy absztrakció. Talán nekünk is meg kéne próbálnunk. Hátha sikerül...

Dr. Molnár Béla Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszertár III. évf. 2. szám 19

MOSZ megyei választás Az év elejétôl kezdve egyre sûrûsödtek a MOSZ megyei választási rendezvényei. Talán a tréfás kedvû, néha késôi tavasz illúzióját keltô, máskor fehér szakállát rázó, s az utakra korcsolyapályát varázsló idôjárás miatt, vagy tán az idegeket borzoló évkezdet okán, néhány megyében némi passzivitás jellemezte a részvételt. Sok helyen azonban örömteli volt az aktivitás. Január végén Bács-Kiskun megyében zajlott le az egyik legkonstruktívabb választás, ahol elnökké Rixer Máriát választották meg. A sikeres rendezvények sorát februárban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei választás nyitotta meg, ahol az országos elnökséget képviselô Mátyásné Simon Zsuzsanna nagy érdeklôdésre számot tartó szakmapolitikai tájékoztatója után dr. Dobos Józsefnét választották meg elnöknek. A rendezvény vendége volt a megye tiszti fôgyógyszerésze Czédlyné Polgár Erzsébet is, akinek megtisztelô részvételével késô estébe nyúló baráti, szakmai beszélgetésbe fordult a hivatalos program. Színvonalas választási eseménynek lehettek tanúi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kollégák is, akik Hankó Zoltán tájékoztatóját hallgatták meg, aki a tôle megszokott szakmai profizmussal ismertette az utóbbi idôk szakmapolitikai történéseit, valamint tájékoztatást adott arról, hogy mi indokolja az átszervezést szervezetelméleti, szakmapolitikai és szakmatörténeti szempontból. Ezen a rendezvényen üdvözölhettük a MOSZ életmûdíjjal kitüntetett dr Écsy Zoltán, miskolci személyi jogos gyógyszerészt is.

Remek hangulatban zajlott a választás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol elnökké dr. Kerényiné Hajdú Erzsébetet, alelnökké Bódis Csabát választották meg. Magas részvétel mellett folyt a választási értekezlet Gyôr-Sopron-Moson megyében is, ahol dr. Herczeg Jánosné országos elnökségi tag remek szervezô munkáját dicséri, hogy sok fiatal kolléga is fontosnak tartotta a MOSZ munkájában való részvételt. Ebben a megyében elnöknek Horváth Csabát, alelnöknek Stánicz Antalt választották. A rendezvények hivatalos részének lezajlása után mindenhol terítékre kerültek mindennapos gondjaink, a gyógyszerek bonthatóságától kezdve, az ügyleti rendszer anomáliáin, sokféleségén át, az uniós csatlakozás után várható helyzetelemzésekig, a legapróbb gondoktól a nagy horderejû, hivatásunkat befolyásoló, gazdasági helyzetünket meghatározó kérdésekig. Mindenhol felmerült a MOSZ és a Kamara viszonya és mindenhol egyformán megfogalmazódott az igény az összefogásra. Teljes volt az összhang annak megítélésében, hogy milyen nagyon fontos a két szervezet megyei szintû együttmûködése is. Terveink szerint március elsô felére mindenhol lezajlanak a választások, kialakítjuk a szervezeti-mûködési szabályzatot, s folytatjuk az érdemi munkát, most már a megyei szervezetek aktív közremûködésével.

Schlégelné Békefi Csilla

A Gyôr-Moson-Sopron megyei elnök Horváth Csaba 1968. március 14-én született Sopronban. A SOTE Gyógyszerésztudományi Karán 1991-ben kapott gyógyszerészi diplomát. 1995-ben szakgyógyszerészi képesítést szerzett gyógyszerhatástanból. 1993-tól vezetôhelyettese, 1995-tôl személyi jogos gyógyszerésze a soproni Állomás Gyógyszertárnak, ill. üzletvezetôje a gyógyszertárat mûködtetô gazdasági társaságnak. 2001-ben német nyelvbôl orvos-szakmai középokú nyelvvizsgát tett. 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen gyógyszerügyi menedzsment szakértô egyetemi szakirányú képzettséget kapott. Jelenleg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA (Master of Business Administration) szakirányú képzés II. évf. hallgatója. Felesége könyvtár-magyar szakos tanár és gyógyszertári asszisztens. Fia nyolc, lánya egyéves.

A Jász-NagykunSzolnok megyei elnök dr. Dobos Józsefné Dr. Dobos Józsefné, szül. László Erika 1987-ben kapta meg a SOTE Gyógyszerésztudományi Karán az oklevelet. 1991-ben gyógyszerhatástanból szakvizsgázott. Az egyetem elvégzése után a Szolnok Megyei Gyógyszertári Központ gyógyszerészeként kezdett el dolgozni, mint változó munkahelyû gyógyszerész a Jászságban. 1994-ben, Jászárokszálláson a férjével együtt megnyitotta a Szent Margit magángyógyszertárat, 1995-tôl Jászdózsán fiókgyógyszertárat is mûködtet. 1996-tól a MOSZ tagja, majd megyei referense. Jászberényben él, férje állatorvos, két gyermeke, Bernadett és Bence, általános iskolások.


Ismét Visegrádon a MOSZ évnyitó! Stánitz Antal a Gyôr-Moson-Sopron megyei alelnök 1951 október 10-én született Kapuváron. 1975-ben végzett a SOTE Gyógyszerésztudományi Karán, 1980-ban szakvizsgázott. A pályát Sopronban kezdte, majd 1980-ban Kapuvárra került gyógyszertárvezetônek. 1994-ben jogelôd nélküli gyógyszertárat nyitott, jelenleg is ezt mûködteti személyi jogos gyógyszerészként. Felesége és lánya szintén gyógyszerész, fia az ELTE-n tanul.

A Borsod megyei elnök Nyiri László

A „Csont és ízület évtizede” témakörrel összefüggésben a MOSZ által szervezett, a mozgásszervi megbetegedések gyógyszerészi gondozási feladatait taglaló akkreditált továbbképzés környezetében tartottuk a 2004. év elsô szakmapolitikai nyílt fórumát. Több mint félszáz gyógyszerész kolléga vett részt azon a szombat délutáni kötetlen beszélgetésen, ahol a tízperces expozékat és referátumokat követôen estébe nyúlóan elemeztük a gyógyszerészet, a gyógyszerellátás elmúlt évének tanulságait és körvonalaztuk az idei esztendô legsürgetôbb teendôit.

Bidló Judit, az OEP frissen felmentett fôosztályvezetôje ismertette a 2003. év gyógyszerkiadásait, a gyártókkal való megállapodások eredményeit és azok hatásait. Tájékoztatott az év végi ártárgyalások menetérôl, az árak jóváhagyásának és meghirdetésének körülményeirôl. Expozéjában kitért az idei támogatáspolitikai célkitûzések bemutatására, s az uniós csatlakozással összefüggô adminisztratív teendôkre egyaránt. Dr. Ajtay András az OEP Ellenôrzési Fôosztályának vezetôje tájékoztatást adott munkájukról, vázolva a mintegy 300 munkatársával együtt végzett, közel húszezer egészségügyi ellátó egység ellenôrzésével összefüggô feladataikat. Elôadása valamennyi résztvevôt meggyôzte körültekintô vezetôi hozzáértésérôl, a gyógyszerészet irányában tanúsított empátiájáról. Bemutatta a gyógyszerellátással kapcsolatos, leggyakrabban elôforduló hiányosságokat, az azok elkerülésére hozott intézkedéseit. Elismeréssel aposztrofálta a gyógyszertárak precíz munkáját, amivel szoros összefüggésben az elmúlt év során kifizetett 142 milliárd Ft támogatásból mindössze 23 millió Ft került visszavonásra, elszámolási problémákból adódóan.

Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens, a MOSZ országos elnöksége tagja a „változás menedzsment” címû elôadásában igen aktuális témával foglalkozott. A gyógyszerészet sajátossága – többek között – mintegy másfél évtizede a folyamatos változás. Amellett, hogy bemutatta a közgazdász-menedzser irodalom e témakörben megfogalmazott módszereit, elemzéseit és megállapításait, minden gondolatát megfeleltette a gyógyszerészet korábbi és aktuálisan megoldandó kérdéseinek. Ismételten, immár sokadik alkalommal, meggyôzött minket arról, hogy sodródni lehet, de nem érdemes. Felkészülten kell irányítani a változásokat. A konzultáció részeként elsônek dr. Borsy János jogász tartott tájékoztatót a termékdíj témakörben, majd nagy érdeklôdés közepette fejtette ki véleményét a személyi jog, mint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékû jog egyes kérdéseirôl. Dr. Schlégelné Békefi Csilla a MOSZ országos elnökség tagja, a Szövetség területi választásairól tartott beszámolóját követôen megfogalmazta a kapcsolatteremtés és a képviselet egyes kérdéseinek fontosságát, hitet téve a civil szervezôdések szakmát formáló lehetôségeinek fontossága mellett. Hankó Zoltán a MOSZ országos elnökség tagja, a „Gyógyszerellátás aktuális kérdései – 2004” c. konferencia rendezô bizottságának elnöke vázolta a márciusi siófoki rendezvény filozófiáját, megfogalmazta fô célkitûzéseit, majd ismertette annak részletes tematikáját. A MOSZ délután a korábban megszokott kollegiális, baráti légkörben zajlott, munkáját dr. Mikola Bálint, MOSZ alelnök moderálta. Az eseményen elbúcsúztattuk Bidló Judit fôosztályvezetô asszonyt, aki meggyôzôdésünk szerint értô, okos, aktív és a gyógyszerészet iránt kellô empátiával folytatott vezetôi tevékenységével sokszor segítette a gyógyszerésztársadalmat, amelyet a Szövetség nevében megköszönve átadtuk számára a MOSZ emlékplakettjét.

MOSZinfo

1954-ben született. Budapesten szerzett gyógyszerészi diplomát. Ezt követôen Borsod megyében pendlizett, infúziós laborban dolgozott, majd az Alkaloida gyógyszergyárban gyógyszertörzskönyvezéssel és gyógyszermarketinggel foglalkozott és gyógyszerhatástanból szakvizsgázott. Elôbb Tiszavasváriban gyógyszertárvezetô állami gyógyszertárban, majd 1992-ben alapít magángyógyszertárat Szerencsen. Ez idô óta tagja a MOSZ-nak,ahol megyei referensként dolgozott. Felesége szintén a gyógyszertárban dolgozik, lánya államvizsgás gyógyszerészhallgató, fia gimnáziumi tanuló.


Módosult az egészségpénztárak szabályozása 1. Egészségszámla egyenlô önkéntes egészségpénztárral Bizonyára az olvasó számára ismerôs az egészségszámla fogalma. Az egészségügyi kormányzat programjában fogalmazódott meg elôször az egészségszámla fogalma, ami egy egészségügyi bankszámla funkcióját teljesíti: amit a TB nem fizet, azt fizetem errôl a számláról. Ezt a feladatot kapta meg az önkéntes egészségpénztár: a régi szabályozást könnyû volt az egészségszámlára átszabni, alig néhány paragrafus változott a Pénztártörvényben. A nagyobb változás az adótörvényeket érintette, hogy mindenki számára errôl az oldalról is vonzóvá tegyék a régi-új szabályozást.

2003. decemberében 10 éves születésnapját ünnepelte az a Pénztártörvény, ami a három típusú (nyugdíj-, egészség- és önsegélyezô) önkéntes pénztár alapítását és mûködtetését tette lehetôvé. Az önkéntes egészségpénztárak gyakorlati tapasztalatai alapján a törvényalkotók elérkezettnek látták az idôt, hogy apró igazításokkal az önkéntes egészségpénztári konstrukciót alkalmassá tegyék komolyabb feladatok ellátására. Egyrészt megemelték az adókedvezményt, másrészt az önkéntes egészségpénztár kapta az egészségügyi számla vezetésének feladatát, harmadrészt egyértelmûen szabályozták a pénztárak által finanszírozható szolgáltatások körét. költségként számolhatják el. Pénztártagonként havi 68.900 forint (a mindenkori minimálbér 130%-a) fizethetô ki úgy, hogy ez az összeg mentes a társadalombiztosítási járulékok alól is (eddig a három pénztártípusra 50 ezer forintot lehetett igénybe venni). Kikötés, hogy az egy pénztártípusba fizetett összeg nem haladhatja meg az 53 ezer forintot (a minimálbért).

2.

3. Az önkéntes egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások köre

3.

Jövôre tovább nônek az önkéntes egészségpénztárak tagjai által igénybe vehetô kedvezmények. Fontos változás, hogy kettéválasztották az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezményt az egészség- és önsegélyezô pénztári kedvezményektôl, megduplázva így az eddig igénybe vehetô SZJA nagyságát. A befizetések 30%-a SZJA-kedvezményben részesül, azonban külön jár 100 ezer forint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre, és külön 120 ezer forint az egészség- és önsegélyezô pénztárra együtt oly módon, hogy az egészségpénztári kedvezmény felsô határa 100 ezer forint. Ráadásul azok, akik 2020 után mennek nyugdíjba, 150.000 forint befizetést számolhatnak el. Korábban ôk 130.000 forintnyi összeget vonhattak le adójukból. Az SZJA-kedvezmények új eleme, hogy SZJAkedvezményben részesül a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a, valamint a pénztártag által az adóévben legalább 48 hónapra lekötött összeg 10%-a.

A Pénztártörvény preambulumában úgy rendelkezik, hogy az önkéntes egészségpénztár a mindenkori társadalombiztosítás szolgáltatásait egészíti ki. Az elmúlt tíz évben ez volt az a kiindulópont, amire alapozva az önkéntes egészségpénztárak szervezhették szolgáltatásaikat. Az önkéntes egészségpénztárak adókedvezményének erôteljes megnövelése és – valljuk be – néhány egészségpénztár „kreatív” jogszabály-értelmezése is szükségessé tette az egészségpénztár által finanszírozható szolgáltatások körének egyértelmû szabályozását. Az új kormányrendelet 5. § (1) és (2) bekezdése határozza meg az önkéntes egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások körét. A rendelet külön erénye, hogy ahol lehet, a szolgáltatás leírásában más jogszabályokra hivatkozik, minden esetben pozitívan fogalmaz és nem enged kivételt. Az egészségpénztárak számára az új rendeletre való teljes áttérésre a jogalkotó 2004. május 31-ig ad haladékot. Bizonyítékul, hogy mennyire egyértelmûen fogalmaz az új kormányrendelet, vegyük a jövôben a gyógyszertárban patikakártyával forgalmazható termékek körét. E rendelet alkalmazásában {…} gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:

Ugyanakkor a cégeknek is teljes mértékig megéri a dolgozóknak egészségpénztári befizetésként adni a juttatásokat, hiszen ezt

1. az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek törzskönyvezésérôl és a forgalomba hozataluk engedélyezésérôl szóló

2. A 2004-es adótörvény változásai


4.

5.

6.

7.

8.

9. 10.

11.

jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett és az Egészségügyi Közlönyben kihirdetett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása; a gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott engedély alapján behozatalra engedélyezett gyógyszerek, immunológiai készítmények árának támogatása; orvosi vényen rendelt egyedi összetételû (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása; a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása; az anyatej helyettesítô és anyatej kiegészítô tápszerekrôl szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekrôl szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása; egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemô- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása; gyógyszertárban, gyógyfürdôben vagy gyógyvíz-ivócsarnokban értékesített gyógyvizek megvásárlásának támogatása; gyógyszertárban értékesített gyógyteák megvásárlásának támogatása; gyógyszertárban értékesített fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása; OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása.

Ennyit az új jogszabályokról. A többi már rajtunk múlik. Azt biztosan kitalálták, mit kívánok magamnak, magunknak.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a gyógyszerészeknek, akik a Patikapénztár megalakulása óta támogattak. Lehetetlen lenne felsorolni, ki, mikor és hol segített. Legutolsó köszönetem azokat a gyógyszertárakat illeti, akik eljuttatták betegeikhez a Patikapénztár decemberi akciójának hírét. Az ô érdemük is, hogy egy hónap alatt eddig soha nem látott mértékben, hatezer fôvel nôtt pénztárunk taglétszáma. Régi álmom valósult meg: piacvezetô lett a Patikapénztár. Köszönöm. Amit a 10 éves önkéntes egészségpénztár születésnapjára ajándékba kapott: nagyobb adókedvezmény, egészségügyi számla, világos szolgáltatási stratégia Lukács Mariann

1993. december: a Parlament elfogadta az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló XCVI. törvényt. Az 1994-es év csöndben telt el. Megalakultak az elsô, alapvetôen munkáltatók által alapított nyugdíjpénztárak. Maga a konstrukció teljesen új volt, hiszen ez az új valami nem volt se gazdasági társaság, se egyesület. Még nem készültek el a pénztári nyilvántartó programok, nem voltak jogászok, akik ismerték volna a szabályozást, nem volt tapasztalat, hogyan kell a befektetéseket kezelni. Abban az idôben a Pénztárfelügyeleten dolgoztam, és még ma is élénk emlékek élnek bennem azokról az elméleti és gyakorlati vitákról, amit az akkor kialakuló pénztárszakma folytatott. Akkor és ott nagyon hittünk abban, hogy valamikor majd több mil-

A Patika Egészségpénztár Az önkéntes egészségpénztár mind az egyének, mind a munkaadóik számára lehetôséget teremt arra, hogy egészségügyi szolgáltatásokat kedvezményes formában vehessenek igénybe. A Patika Egészségpénztár kibocsátott egy kártyát, amely segítségével gyógyszertárakban, szemüveg, kontaktlencse, gyógyászati segédeszközök vásárlása esetén 3-45% közötti árkedvezményt kapnak a tagok. A befizetett összeg egy számlára kerül, amelyrôl azután kártyája segítségével költhet a pénztártag. A Patika Egészségpénztár kártyája beváltható gyógyszertárakban, szemüveg, kontaktlencse, gyógyászati segédeszközök, sporteszközök vásárlásakor, de lehet használni gyógyfürdôkben, fogászati kezeléseken is. Ráadásul a legtöbb szolgáltatónál kedvezményt is kapnak a pénztártagok a vásárláskor.

lió ember lesz pénztártag, és az önkéntes pénztár tényleg tudja majd az emberek terheit enyhíteni, amit az öregség, a betegség vagy egy kiszolgáltatott élethelyzet okoz. Az álmokkal szemben azonban ott volt a valóság: amikor a barátaim megkérdezték, hol dolgozom, legalább 5 percembe tellett, amíg el tudtam magyarázni. Nem volt ez máshogyan az utca emberével sem: amikor elköltöttem a ruhapénzemet, és bediktáltam a Pénztárfelügyelet címét, a kasszában ülô hölgy mindig idegesen körbenézett, hogy jól állította-e ki a számlát és milyen új ellenôröket talált megint ki az APEH, amirôl ô nem tud. Szóval ez volt tíz évvel ezelôtt, és azóta tudjuk, hogy valóban milliót meghaladó ember lépett be önkéntes nyugdíjpénztárba, mi több, egy nyugdíjreformot is lehetett erre a konstrukcióra építeni. Az egészségpénztárak felé a figyelem a törvény elfogadása után 5 évvel irányult – a Patikapénztár indulásának környékén. Jelenleg közel 200 ezer ember tag valamelyik egészségpénztárban. Valószínûleg ez is közrejátszott abban, hogy a törvényalkotók górcsô alá vették a törvényi szabályozást.

Az egészségpénztár biztonságosan befekteti a tagok pénzét, és akár csak a bankok esetében, itt is kamatozik az összeg. A pénztári hozam olyan nyereséget képez, amelyet újabb vásárlásokra lehet fordítani. A pénztárnak jelenleg 32 ezer tagja van, a társkártyákkal együtt 36 felhasználót jelent. A Patika Egészségpénztárhoz csatlakozott ötszázötven munkáltató, köztük 90 gyógyszertár, a Richter Gedeon Rt., a Hungaropharma, a Béres Gyógyszergyár Rt., a NOKIA, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a siófoki Kôolajvezetéképítô Rt., az Ernst & Young, vagy az ÁPV Rt. A kártyát 850 szolgáltatónál fogadják el. Tagjaink fôként a patikákban költik el a kártyájukon felhalmozott megtakarítást, ezért is fontos, hogy közel hatszáz patikával állunk szerzôdésben, majdnem minden harmadik patika szolgáltatója az egészségpénztárunknak. További információk:

Patika Egészségpénztár helyi tarifával hívható telefonszáma: 06/40/200-203 www.patikapenztar.hu


Benkô Zsolt a MOSZ felügyelô bizottságának elnöke

1941. június 7-én születtem Budapesten, értelmiségi család harmadik gyermekeként. A II. Világháború vége felé házunkat felgyújtották, s ezért nagynénémékhez menekültünk, Jánoshalmára. 1946-ban Rémre kerültünk, ahol 1953-ig éltünk. Itt kezdtem általános iskolai tanulmányaimat. 1953-ban Érsekcsanádra kellett költöznünk. Itt fejeztem be általános iskolai tanulmányaim, majd beiratkoztam a III. Béla Gimnáziumba Baján, ahol 1959-ben érettségiztem. Az 56-os események következményeként két bátyám külföldre került és szüleim is állás nélkül maradtak. Ezért – bár nappali tagozaton tanultam – gondoskodtam családunkról is. 1959-ben jelentkeztem egyetemre, hogy orvos lehessek, de a „sok X” miatt nem vettek fel. Öt évig nem juthattam be az egyetemre, de ezalatt ideg-elme szakápoló lettem és leérettségiztem a közgazdasági technikumban is. Sôt labdarúgó játékvezetôi vizsgát is tettem (majd az NB II-ben is vezettem mérkôzéseket).

Segíteni szeretnék, ha lehet! A MOSZ alapító tagja vagyok. 1991-ben vezetôségi tagnak jelöltek, de infarktusomra való tekintettel visszaléptem. Biztos vagyok abban, hogy a gyógyszerészetnek egységesnek kell lenni, mert minden széthúzás az „ellenséget” erôsíti. A létünk a tét! Sajnos most is igaz még a latin mondás: „divide et impera!” Ebbôl is látszik a tudatosság! Látom azt a tenni akarást, amit nap mint nap feltár a MOSZ vezérkara a gyógysze24 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

1964-ben a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karára vettek fel, ahol 1969. február 12-én kaptam meg gyógyszerészi diplomám. Egyetemi éveim alatt – mint azelôtt is – három területtel foglalkoztam behatóbban: irodalom, tudomány, sport. TDK tagként két pályamunkám részesült díjazásban, az Irodalmi Színpaddal 4 évig szerepeltem, fociztam az évfolyam és az egyetem válogatottjában, többször nyertem kari sakkbajnokságot, de atlétikában is jól szerepeltem. Már államvizsgás koromban vezetôi megbízást kaptam.

az Aranyoroszlán magángyógyszertár vezetô gyógyszerészeként. Itt is új készítményeket állítottam elô és be tudtam bizonyítani, hogy nem túl jó helyen is lehet jó eredményeket elérni. Ismeretterjesztô cikkeket írtam, elôadásokat tartottam, oktattam, s a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karának oktató gyógyszerésze lettem. A Kamara alapítója, a MOSZ alapító tagja, az MGYT országos vezetôségének tagja lettem. A pártpolitikától mentes Városi Polgári Kör elnöke voltam két évig. Célom a város polgáriasodásának segítése volt.

Végzés után vezetô pendlizô lettem. A katonaság után 1970-ben Nemesnádudvarra kerültem gyógyszertárvezetônek. 1971-ben elvégeztem a toxikológiai tanfolyamot. Itt is a tudomány, a kultúra és a sport töltötte ki szabadidômet (Rozsnyay verseny). 1974-ben Kiskunhalasra kerültem a 12/62-es gyógyszertár vezetôjének. Tudomány, kultúra, sport a jellemzô továbbra is. Két szakvizsgát tettem, OGYI gyógyszerismertetô voltam, pályamunkákat írtam (országos I. és III. is voltam), több újításomat valósítottuk meg. A város kulturális életébe is sikerült bekapcsolódnom. Képzômûvészeti kiállításokat sikerült megszervezni, ahol – mint festô – én is kiállíthattam pár képemet. Városi tanácstag lettem, majd a Hazafias Népfront elnöke, hogy a politika is bekerüljön a repertoárba. A sport sem maradt ki az életembôl: sakkban a kórházzal országos I. helyezést szereztem, de megyei I. helyezést sikerült nyernem asztaliteniszben is a Gyógyszertári Központ csapatában. A focit sem hagytam abba.

1995-ben a kültag tulajdonosokkal való állandó hadakozás miatt Jánoshalmára mentem, ahol a „Benkô Patika” tulajdonosa és vezetôje lettem és vagyok jelenleg is.

1986-ban a Chinoinba kerültem, és mint üzemvezetô létrehoztam Kunfehértón egy gyógyszergyárat, amely 1987-ben sikeresen túljutott egy FDA inspekción, akkor az egész Chinoinban egyedüli üzemként. Átszervezések és a nem teljesen korrekt kívánalmak miatti zaklatások infarktust eredményeztek (ekkor is a tudomány, a kultúra és a sport volt a pihenés). Új készítmények fémjelezték ezt a 3 évet.

A megkezdett tudományos, kulturális és sport tevékenységet tovább folytatom. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem KTI Gyógyszerügyi Menedzser szakán diplomát szereztem. Patikánk akkreditált munkahely lett. 2000-ben új helyre költöztünk, ahol megvalósíthatom a magas szintû gyógyszerészi ellátást. Elnyertük az Év Patikája pályázat oklevelét is. A Soproni EÜ Fôiskola kihelyezett tagozatán asszisztens továbbképzésen oktatok. Az MGYK Bács-Kiskun Megyei Szervezete Számvizsgáló Bizottsága elnöke, az MGYT országos FB elnöke és megyei szervezetének elnökségi tagja vagyok. Szelén kutatásom lehetôvé tette nemzetközi elôadás tartását, meghívást az Akadémia szelén- és rákkutatási elôadásaira és klinikai kísérletekbe is sikerült meghívást kapnom. A kultúra területén is rendszeresen megjelenek, mint alkotó és mint mecénás. Jánoshalmán a város költôjének tartanak. A sporthoz sem maradtam hûtlen és még ma is aktívan focizom. Támogatom a sportot is. Négy fiam van. A legidôsebb 33 éves korában kapta professzori kinevezését, a második fiam mérnök, a harmadik gimnazista, a kicsi általános iskolás.

Benkô Zsolt 1989-ben visszatértem a hálózati munkához, elôször beosztottként, majd 1990-tôl

rész társadalom elôtt. Megpróbálnak új kitörési pontokat találni azért, hogy szakmánk, hivatásunk újból felvirágozhasson! Ilyen pl. a gyógyszerészi gondozás! Kapcsolatom a MOSZ-szal – és vezetôivel – régebbi keletû. Ezért Siófokon korábban többször is szóvá tettem a szabályzatok, a „Missziós Nyilatkozat” hiányát, melynek lett pozitív eredménye. A vezetôség felkérésére szakmai rendezvények, elôadás sorozatok levezetését is elvállaltam. Ennek során olyan szakembereket ismertem meg a MOSZ vezérkarában, akiknek érdemes segíteni. A MOSZ tavaly októberi tisztújításakor jelöltek a Felügyelô Bizottságba, amit elfogadtam, majd a bizottság engem választott elnökének. Ezen a területen segíthetek a Szö-

vetségnek. Ugyanis 1984-1996-ig egy pénzintézet felügyelô bizottságában dolgoztam, 1992-tôl a mai napig az MGYT vezetôségében látom el ezt a feladatot (ott 1996-tól az FB elnöke vagyok), az MGYK megyei szervezetében már második ciklusban vezetem a számvizsgáló bizottságot. Jelenleg a kiskunhalasi kórháznak is FB tagja vagyok. Célom, hogy az egységes gyógyszerészetet óvjam a külsô támadásoktól, hogy hibáinkat kijavítva ne adjunk eszközt jogos támadásra. Ugyanis szerintem a FB-nek a hibákat a kihordás vagy a vajúdás fázisában kell észrevenni, feltárni és köteles a helyes döntések meghozatalára javaslatot tenni. Mert a „torzszülött” világra jötte után már késô! Talán még nem késô!

Személyes gyógyszertár mûködtetési jog, mint vagyoni értékû jog?!

Évek óta vitatéma, hogy a személyi jog vagyoni értékû joggá alakítható-e. Mivel az utóbbi idôben az ezzel kapcsolatos felvetések szaporodnak, fontossá vált a kérdés tisztázása. Ehhez szakértôk véleményét kértük és továbbiakét is várjuk. A témát folytatni kívánjuk. A szerkesztôk

A jelenleg hatályos, többször módosított 1994. évi LIV. törvény rendelkezései szerint közforgalmú gyógyszertárat létesíteni, illetve mûködtetni csak a Kamara által engedélyezett személyi jog alapján lehet. A személyi jog új közforgalmú gyógyszertár létesítéséhez, valamint megszûnt személyi jog helyébe engedélyezhetô. Személyi jog – néhány kivételtôl eltekintve – csak országos pályázat alapján engedélyezhetô.

jogosító engedélyben foglalt jog. Az azonosság tehát szembetûnô a Magyar Gyógyszerész Kamara által adott személyes gyógyszertár mûködtetési joggal.

Személyi jog annak a pályázatot benyújtó gyógyszerésznek engedélyezhetô, aki a gyógyszerészi diploma megszerzését követôen a Magyar Köztársaság vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén mûködô közforgalmú, fiók- vagy intézeti gyógyszertárban megfelelô idejû szakmai gyakorlatot szerzett, feltéve, hogy gyógyszertár vezetésére jogosult, és hozzájárul a hatósági vezetô kirendeléséhez akkor is, ha a közforgalmú gyógyszertár saját tulajdonában álló ingatlanban mûködik.

A személyes gyógyszertár mûködtetési jog folytatása már jelenleg is szabályozott tétel az 1994. évi LIV. törvényben, hiszen a hozzátartozói személyi jogra vonatkozó rendelkezések ezt pontosan szabályozzák. Ugyanakkor nincs megnyugtatóan és jogszabályi háttérrel rendezve a személyi jog elidegeníthetôsége. Tény ugyan, hogy a személyes gyógyszertár mûködtetési jog átengedhetôségét szabályozza a gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésérôl szóló törvény, de annak értelmezése szerint az ellenérték fizetése nélkül történhet, hiszen a személyes gyógyszertár mûködtetési jog deklaráltan nem forgalomképes dolog, tehát adásvétel tárgya nem lehet.

A személyi jogról a Kamarához tett írásbeli bejelentéssel lehet lemondani. A személyi jog gyógyszertár vezetésére jogosult személynek a Kamara engedélyével átengedhetô.

A praxis törvény szerint a mûködtetési jog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékû jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthetô és folytatható.

Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem mûködtethet, kivéve a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek, és az egyik beltagja személyi jogot elnyert gyógyszerész, vagy hozzátartozói személyi jog esetén felelôs vezetô vagy haszonbérlô.

A hatályos magyar Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy adásvétel tárgya lehet minden forgalomképes dolog. A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. Ahhoz, hogy a személyes gyógyszertár mûködtetési jog önállóan adásvétel tárgya lehessen, legalább annyi szükségeltetne, hogy annak vagyoni értékkel bíró voltát és ezzel egyidejûleg elidegeníthetôségét jogszabályi szinten elismerje a jogalkotó.

Ha a személyi jog, illetve a hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja mûködtetni, a társaságban annak megalakulásakor és mûködése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell, hogy haladja az ötven százalékot.

Ez még akkor is megoldást jelentene, ha ugyan csak korlátozottan forgalomképes vagyoni értékkel bíró jogról lenne szó, ugyanis, az nem mindenki számára válna megszerezhetôvé. A megszerzéshez továbbra is szükség kell, hogy legyen a speciális elvárások teljesülésére.

A jogszabályalkotó elismerve, hogy az egészségügyi reform végrehajtása, csak a szakmáját szeretô orvostársadalom aktív közremûködésével hajtható végre és, hogy az egészség közügy, megalkotta a 2000. évi II. törvényt az önálló orvosi tevékenységrôl. Ezzel egyidejûleg azonban nem teremtette meg a gyógyszerészek számára azt a lehetôséget, hogy a személyes gyógyszertár mûködtetési jog is ugyanolyan vagyoni értékkel bíró jog legyen, mint az orvosi praxis. A hivatkozott törvény szerint ugyanis az orvost megilletô mûködtetési jog a Magyar Orvosi Kamara által a háziorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására

Amennyiben ez az elvárás teljesülne, azonnal egy másik kérdéssel kerülünk szembe: A korlátozottan forgalomképes vagyoni értékû jog apportálható-e gazdasági társaságba? A jelenlegi Gt. szerint (1997. évi CXLIV. törvény) nem, mert egyrészt az apport tárgya az apporttôr személyétôl nem választható el, hiszen a személyi jog alanya csak meghatározott elvárásoknak megfelelô természetes személy lehet. Másrészt azért sem, mert az apport tárgyával szembeni további követelmény még az is, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel bíró, forgalomképes dolog, szelle-

mi alkotás, vagy vagyoni értékû jog kell, hogy legyen. A hármas követelmény rendszernek egyidejûleg kell fennállnia, tehát értékkel bírónak, forgalomképesnek és végrehajtás alá vonhatónak kell lennie. A személyi jövedelemadóról szóló jogszabály is meghatározza a vagyoni értékû jogok fogalmát, mert azt mondja, hogy azok közvetlenül és tartósan legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A személyes gyógyszertár mûködtetési jog tartósságát illetôen kétség nincsen, a probléma azonban itt is az, hogy e törvény szerint is, csak a forgalomképes dolgok tartozhatnak a nem anyagi javak, mint tárgyi alakot nem öltô vagyoni értéket hordozó dolgok közé. A forgalomképesség pedig itt is ugyanazt az elvárást fogalmazza meg, hogy a dolog szabadon átruházható, vásárolható és értékesíthetô, tehát a mindennapi forgalom tárgya lehet. Esetünkben ez nem valósulna meg, hiszen a személyes gyógyszertár mûködtetési jog, csak megfelelô személyek számára lesz forgalomképes, tehát ezért csak korlátozottan forgalomképesnek tekinthetô, arról nem is beszélve, hogy végrehajtás alá nem lehet vonni. A végrehajthatóság ott is csorbát szenvedne, hogy egy esetleges árverés során csak olyan személy tudná azt megszerezni, aki a szükséges perszonális feltételekkel rendelkezik, sôt annak a megszerzéséhez a Kamara jóváhagyása is szükséges lenne. A Kamara ez esetben úgy kellene, hogy eljárjon, mint a személyes gyógyszertár mûködtetési jog átengedése során. Ez azonban egy olyan elôzetes feltétel, amely a végrehajtás során sérelmes a hitelezôknek, és a hitelezô védelmi érdekekkel adott esetben ellentétes. Tovább gondolva a kérdést még az is elôfordulhat, hogy a személyes gyógyszertár mûködtetési jogot nem természetes személy, hanem gazdasági társaság szerzi meg a végrehajtás során, amire szintén csak akkor lenne lehetôség, ha a gyógyszertárak létesítésére és mûködésére vonatkozó jogszabály olyan módosítása is megtörténne, amely ezt tenné lehetôvé. Végezetül, de nem utolsó sorban nehéz feladat lenne a vagyoni értékû jog tényleges forgalmi értékének a meghatározása is, amely azonban nem e cikk szerzôjének a kompetenciája.

Dr. Borsy János Almásy és Borsy ügyvédi iroda


A személyes gyógyszertár mûködtetési jog megítélése, értéke és értékesítési lehetôsége A gyógyszertárak létesítésérôl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 2. §. f) pontjában definiálják a személyes gyógyszertár mûködtetési jogot, miszerint megfelelô szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezô gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár kizárólagos mûködtetésére, a Magyar Gyógyszerész Kamara által adott engedély (továbbiakban személyi jog).

Megjegyzés: Véleményem szerint az átengedés nem jelenti feltétlenül azt, hogy ennek ingyenesen kell megtörténnie. Mint közgazdász nem látom semmiféle akadályát annak, hogy a személyi jogot a feltételek fennállása esetén a gyógyszerész értékesítse, természetesen a személyi jövedelemadó törvény alapján adófizetési kötelezettség jelentkezik. Mivel a személyi jog egyetlen törvényben sincs vagyoni értékû jogként definiálva, így talán nem mint vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelmet, hanem mint összevonandó jövedelmet kellene figyelembe venni. Konkrét esetben elképzelhetônek tartanám APEH állásfoglalás megkérését.

Adózás A definició alapján két sajátosságra mutatok rá: • egyrészt, hogy személyhez, magánszemélyhez kötôdô jogról van szó (ennek az adózás, költségelszámolás terén van jelentôsége); • másrészt, hogy egy adott közforgalmú gyógyszertárhoz, azaz ingatlanhoz (illetve mûködési területhez) kapcsolódó jog (hiszen mûködési területen belül áthelyezhetô) (ennek a besorolás terén van jelentôsége). A személyhez kapcsolódó jog alapján a jog átengedése, értékesítése és értéke is személyhez kellene hogy kötôdjön, tehát szigorú értelemben csak a magánszemélynek származhat belôle jövedelme, a magánszemélyt terheli költség. Véleményem szerint ez vitatható, ugyanis léteznek olyan személyhez kapcsolódó vagyoni értékû jogok, amelyek a társaság könyveiben kimutathatóak, mint például magánszemélyt, mint tulajdonost megilletô bérleti jog, mely értékesíthetô, apportálható gazdasági társaságba.

Az Adó újság 2003. évi 10. száma foglalkozik a praxisjog értékesítésével, mely értelmében „A mûködési jog átruházásából származó ellenértéket kizárólag abban az esetben nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni, ha azt a magánszemély mint eredeti jogosult értékesíti. Azt az orvost tehát, aki a törvény erejénél fogva jutott a mûködtetési joghoz, nem terheli adófizetési kötelezettség, ennek értékesítésébôl származó bevételére tekintettel. Minden más esetben a szóban forgó vagyoni jog értékesítése során megszerzett jövedelem az orvos egyéb jövedelmének minôsül, tehát ez a jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles.” Személy szerint az összevont jövedelembe sorolást vitatom, ugyanis a személyi jövedelemadó törvény a vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelmet nem összevont jövedelemként, hanem elkülönülten (20 %-kal, és nem a sávos, esetleg 40 %-al) adózó jövedelemként kezeli. A törvényben egyértelmûen megfogalmazódik, hogy az orvosi praxisjog személyhez kapcsolódó vagyoni értékû jog.

Értékesíthetôség Társaságba bevitel A téma jellege, hasonlósága miatt a törvényben szabályozott orvosi praxisjog értékét és értékesíthetôségét is vizsgálom, melyet az önálló orvosi tevékenységrôl szóló 2000. évi II. törvény szabályoz. A törvény szerint mûködtetési jog a Magyar Orvosi Kamara által az a) pont szerinti (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) orvos által nyújtott egészségügyi ellátás. A törvény 2. §. (3) bekezdése alapján a mûködtetési jog olyan személyhez kapcsolódó vagyon értékû jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthetô és folytatható. A praxisjog is személyhez és mûködési körzethez kötôdik, továbbá korlátozott kör számára értékesíthetô. Az 1994. évi LIV. törvény 20.§. (3) bekezdése kimondja, hogy a személyi jog gyógyszertár vezetésére jogosult személynek a kamara engedélyével átengedhetô. Az orvosi praxisjog is korlátozottan elidegeníthetô, tehát csak bizonyos kritériumoknak megfelelô személynek adható el. Az, hogy a személyi jog is csak gyógyszertár vezetésére jogosult személynek engedhetô át, önmagában nem jelenti azt, hogy nem elidegeníthetô.


Külön problémakör a személyhez kapcsolódó vagyoni értékû jog társaságban történô szerepeltetése: adásvétel, apport, követelés ellenérték beszámítása stb. címszóval. A megjelent eddigi állásfoglalások alapján ez jogilag nem lehetséges, hivatkozva a mûködtetési jogról szóló törvényi rendelkezésekre, miszerint a praxis személyhez kapcsolódik. Az apportálás véleményem szerint is a korlátozott forgalomképesség miatt nem lehetséges. Az adás-vétel a korlátozás miatt társaság számára nem engedélyezett. A költségek elszámolását (esetleg a vételár átvállalását, illeték társaság általi megfizetését stb.) viszont indokolhatja, hogy az orvosi praxisjog, de ugyanúgy a gyógyszerész személyi jog a vállalkozás érdekében történô tevékenységet szolgálja, hiszen anélkül a tevékenység nem is folytatható. Ez alapján realizál a társaság bevételt. Az így elszámolt költségeknek a beszerzés évében történô elszámolása veszteséget okozhatna, ami nem lenne valós, hisz az elkö-

vetkezô években realizálódik a bevétel, tehát az amortizációs elszámolás indokolt. Célszerû tehát az úgynevezett bekerülési költséget (természetesen, ha a nagyságrendje is indokolja) aktiválni. Az immateriális javak között kimutatható, de talán nem mint vagyoni értékû jog (hisz a jog a magánszemélyé, a bekerülési érték a társaságé), hanem mint alapítás – átszervezés aktivált értéke. Bár a megnevezés nem igazán találó, de a számviteli törvény megengedi új mérlegsor felvételét, ami ez esetben lehetne gyógyszertár mûködés aktivált értéke. De ez a személyes véleményem; a szakmai lapokban ennek ellentmondó és a gazdasági társaságokban való szerepeltetést, költségelszámolást tiltó állásfoglalások láttak napvilágot. A vagyoni értékû jogot a számviteli törvény 25.§. (6) bekezdése definiálja, miszerint: „Az immateriális javak között vagyoni értékû jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziósjog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.” A gyógyszerész személyi jogra, illetve az orvosi praxisjogra is elmondható, hogy tartós, tehát egy éven túl szolgálja a vállalkozás érdekeit, nem sorolható szellemi termékek közé, valamint nem a vállalkozás tulajdona, de a vállalkozás kvázi tulajdonosként viselkedik.

Érték Az értéket a piac határozza meg. Amennyiben a piacon adásvétel tárgyát képezi, illetve képezheti, akkor az a dolog már értékkel bír. Másképpen fogalmazva, amennyiben van olyan piaci szereplô, aki ellenértéket hajlandó megfizetni, akkor az az ellenérték piaci árnak minôsíthetô és ez könyvekben kimutatható. Az érték meghatározásánál ez esetben is kiindulást jelenthet az illeték alapja. Az illeték törvény 18. § (2) bekezdés f) pontja az önálló orvosi tevékenység mûködési jogának megszerzését vagyon átruházási illeték tárgyaként deklarálja. Az illeték alapjául az adásvételi szerzôdésben szerepeltetett vételár szolgál, ennek hiányában (például: ha térítésmentes átengedésrôl van szó), az illeték alapjának meghatározásakor az illetékhivatal valószínûleg a társadalombiztosítással kötött szerzôdés alapján az elérhetô éves árbevételbôl indul ki. (Megjegyzésem: ez utóbbit nem törvény szabályozza, ez az információ „hallomáson” alapul, hogy a gyakorlatban volt már ilyenre példa.) Az illeték mértéke a megszerzett vagyonterhekkel nem csökkentett forgalmi érték 10%-a. Tanulságos lenne más országokban, különösen az európai uniós tagoknál megnézni, hogy milyen módon történik az elszámolás, érték meghatározás stb. Géresi Anna

Gyógyszerügyi Menedzser Klub A Gyógyszerügyi Menedzser Klub ez évi elsô találkozóját 2004. február 7-8-án szervezte Dobogókôn. A klubtalálkozón a gyógyszerészet jelenlegi helyzete, a közeljövôben, illetve a távlatokban megvalósítható elképzelések szerepeltek kiemelt témaként. A rendezvény elsô napján dr. Simon Kis Gábor ismertette, hogy az Európai Unió High Level Committee on Health (Magasszintû Egészségügyi Bizottság) létrehozta a Gyógyszerek és Népegészségügy Csoportját, amelynek feladata „a gyógyszerek árával, felhasználásával, költséghatékonyságával, továbbá gyógyszerügyi programokkal és politikával kapcsolatos” kérdések tanulmányozása. A munkacsoport vizsgálja többek között a gyógyszerek terápiás értékét, valamint a lakosság gyógyszerfogyasztási illetve az orvosok gyógyszerrendelési szokásait. Az ezekkel kapcsolatos európai uniós elképzeléseket, javaslatokat a klub résztvevôi részletekbe menôen megvitatták. Ez adott alapot a hazai elképzelések megtárgyalására a második nap folyamán. A részben már meg is valósított elképzelések vegyes visszhangot váltottak ki a magyar lakosság körében, hála az intenzív kormányzati propagandának.

A gyógyszerész társadalomra, ezen belül elsôsorban egyre inkább a személyi jogos gyógyszerészre hárul az a kellemetlen feladat, hogy ezeknek az intézkedéseknek a reális valóságtartalmát a betegek felé kiközvetítse. A klub tagjai között nagy vitát váltott ki a további még várható, gyógyszerfogyasztást negatívan befolyásoló intézkedések hatásának eliminálása, továbbá a lakosság figyelmének felhívása az intézkedések várható veszélyeire. Kiemelt kérdésként szerepelt a megbeszélés során, hogy milyen óriási jelentôségû a gyógyszerészet jövôje szempontjából, hogy a legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cég a gyógyszerészek tulajdonlásával és irányításával mûködjön. A hamisnak tûnô sugallatok azt igyekeznek elhitetni, hogy a gyógyszerészek ne részvénytársaságba tömörülve küzdjenek érdekeikért, létükért, netán boldogulásukért, hanem mint szerény „részvényesek” vegyenek részt a privatizációban. Nevetséges ötlet, az ellenérdek igen jól kivehetô a háttérbôl. Képzeljük el, hogy egy ilyen hatalmas volumenû pénzügyi háttér mellett, mennyit is érhet a néhány százezer, vagy millió forinttal kisrészvényesként jelenlévô egyes gyógyszerészek szava, véle-

ménye. Valamennyi gyógyszerész érdeke, hogy a meghatározó erejû gyógyszer-nagykereskedelmi részvénytársaság, a Hungaropharma gyógyszerész kézben maradjon és minden eszközt meg kell ragadni, nehogy a szakmán kívüli spekulánsok ide is bebetonozzák magukat emberöltôkre számûzvén a gyógyszerész kollégák véleményét, szakértelmét és konstruktív ötleteit. Ahhoz, hogy az egységes gyógyszerészi érdekeket a Hungaropharma privatizációja során érvényesíteni lehessen és a jövôben is a gyógyszerészek számára a társaság legelônyösebb módon mûködjön, alapfeltételként szerepel az egységes megjelenés. Csak a Magyar Gyógyszer Rt. keretében lehet megfelelô súllyal szerepelni. Ha egyenként, kisértékû részvények vásárlásával jelenünk meg a piacon, igazi gyógyszerészi érdek érvényesítés nem valósítható meg.

Dr. Simon Kis Gábor megszívlelendô kérdést tett fel a jelenlévôknek, amelyet természetesen nem nekik, hanem az érdekképviseleti szervnek kellene kivizsgálni, illetve megválaszolni. Közismert tény, a megállapításon vitatkozni lehet ugyan, de törölni nem lehet azt a hatalmas felkiáltójelet, amely a patikaláncok kérdésében az elmúlt években rajzolódott ki a gyógyszerészek tudtával ugyan, de nem jóváhagyásával. A patikaláncokról van szó, amelyek erôszakos nyomulásuk révén ma már igen jelentôs részét képezik a közforgalmú gyógyszerellátásnak. A kérdés felvetôje a kamara figyelmét hívta fel arra a körülményre, hogy az EU csatlakozást megelôzôen tiszta képet Gyógyszertár III. évf. 2. szám 27

kellene alkotni a patikaláncok részesedési arányáról, viszonyáról a gyógyszerellátó rendszerhez. Nem lenne jó, ha a csôd felé tartó patikák egyetlen menekülési útvonala a patikaláncokhoz sorolás lenne. A megoldásra is kért javaslatot. Ilyen javaslat volt „faktorház” létrehozása, amely lehetôség az anyagilag nehéz helyzetbe került magángyógyszertárakon kívül az intézeti gyógyszertárak szerény anyagi helyzetû gyógyszerészeinek is segítséget nyújthat egy átmeneti állapotban. Lényege, hogy a faktorház anyagi bázisán szervezve meggátoljuk a gyógyszertárak elkótyavetélését külsô befektetôk, patikaláncok stb. kezére játszását. A faktorház pénzügyi közremûködésével gyógyszerészi kézben maradhatott patikák további tulajdonlása már technikai kérdés, amelyben viszont elsôdleges szerepet játszik, hogy az új tulajdonosok szakmánkat gyakorlók közül kerüljenek ki.

Dr. Blum Ferencné kérdése arra vonatkozott, hogy Takarékszövetkezethez hasonló pénzügyi szervezôdést miként lehetne létrehozni jelenlegi viszonyaink között. Tapasztalatai szerint Németországban, Dániában erre van is példa. Javaslatát a Menedzser Klub jelenlévô tagjai megvalósításra érdemesnek tartották. Véleményük egységes volt abban, hogy a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó szövetkezet megvalósítása a kamarán, mint érdekképviseleti szerven belül kell, hogy történjék. Ennek szervezeti formája Gyógyszerész Takarékszövetkezet létrehozásában ölthet testet. A feladat nem könnyû, Felszegi Molnár Bulcsu véleménye irányadó, hogy bankszakember megbízása szükséges létrehozásához. Érdekes gondolatokat idézett dr. Simon Kis Gábor, dr. Ajtay Andrással, az OEP fôosztályvezetôjével történt korábbi beszélgetése nyomán. A felvetett gondolat, mely szerint a géntechnológia fejlôdése jónéhány olyan betegséget számûz életünkbôl, amelynek gyógyszeres terápiája ma egy átlag gyógyszertár fô profiljába tartozik. Valamennyi gyógyszerész kolléga úgy vélem szívesen lemondana a diabetes, vagy egyéb népbetegség terápiájának során keletkezô hasznáról, ha ezen betegségek már véglegesen törlôdnének a napi gyógyítás gyakorlatából. Sajnálatos módon azonban feltételezni lehet, hogy néhány gyógyszerész generáció emiatt még nem fog egzisztenciálisan károsodni. Addig is, a napi gazdálkodási gyakorlat ésszerûbbé tételén gondolkodva megvalósítandó ötlet, hogy a szakma önálló számítógépes rendszert hozzon létre, illetve mûködtessen. Ennek a jelentôsége többek között abban is lemérhetô, hogy megvalósítása esetén különféle rendszergazdák ötleteit, diktátumait szakmai és egyéb szempontok alapján mellôzni tudnánk. Ezzel egy régóta 28 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

nyakunkra települt szolgáltatásnak lehetne ütôképes konkurenciát teremteni. A megbeszélésen jelenlévô dr. Blum Ferenc arról tájékoztatott, hogy a felvetett probléma megvalósítása már folyamatban van. A közelmúlt értékelése során sajnos minduntalan belebotlunk olyan körülményekbe, amelyek az immár másodszor is tárca élén tevékenykedô egészségügyi miniszter nevéhez köthetôk. Dr. Kökény Mihály ismételt hatalomra kerülése során a már megszokott módon igyekezik a közforgalmú gyógyszertárakat a közért, vagy inkább szupermarket kereskedelmi jellege felé tolni, míg a benzinkutakat és a bevásárló központokat gyógyszertári feladatokkal szeretné felruházni. A teljesség igénye érdekében kétségtelenül meg kell jegyeznünk, hogy az ô tevékenysége idején emelkedett másodszor is valamelyest a gyógyszertárban alkalmazható árrés mértéke, amely természetesen a rentábilis mûködés szempontjából azért olyan túl nagy pozitívumot nem hozott a vállalkozó gyógyszerészeknek, de legalább lelassítja ez évre a gyógyszertárak anyagi ellehetetlenülését. Mint egészségügyi szakembernek tudnia kell azonban, hogy ötlete nyomán a biztonságos gyógyszerellátásban veszélyhelyzet kialakulása várható. Furcsa ellentmondás napjaink gyakorlatában, hogy egyik oldalról (ahol közfeladat a terápiához szükséges gyógyszerek finanszírozása), különös módon a polipragmázia az egyik legkiemeltebb probléma. Rengeteg gyógyszert fogyasztunk, hatalmas terheket jelent a mellékhatások okozta szövôdmények gyógyítása – és még számtalan hasonló okoskodásnak lehetünk nap, mint nap tanúi. Másik oldalról viszont soha nem tapasztalt mértékben biztatják a vásárlókat gyógyszerek, és nemcsak gyógyhatású készítmények beszerzésére. Nap, mint nap jelennek meg különféle tetszetôs névvel, de ugyanolyan hatóanyaggal rendelkezô fájdalomcsillapítók, nátha elleni szerek stb. és a reklámok szinte belekergetik az embereket a túlzott gyógyszerfogyasztásba, a különféle hatású készítmények kritikátlan vásárlásába. Tovább fokozza a veszélyt a gyógyszerforgalmazás tervezett liberalizációja. A sokat hangoztatott benzinkútnál és szupermarketben történô gyógyszerárusítás polipragmáziája már nem érdekli az illetékeseket, mert ahhoz nem kell állami támogatást adni. Ezek szerint a polipragmázia csak addig veszélyes a beteg emberre, amíg az állami költségvetést terheli. Ha saját maga veszi meg és fizeti ki a gyógyszer árát, akkor úgy veszélyeztetheti a szervezetét a túlzott gyógyszerfogyasztással, ahogy akarja. A gyógyszerek forgalmazása, a beteg kezébe juttatása szakembert igényel, hiszen

alkalmasint veszélyesebb dologra vállalkozik egy-egy kereskedô vagy a szakmát nem ismerô forgalmazó, mint egy mûkedvelô pilóta, aki esetleg könyvbôl tanulja meg a repülôgép vezetését, de azzal már korántsincs tisztában, hogy a magasban milyen veszélyek leselkednek rá. Ezt csak akkor tudná, ha errôl vizsgája, jogosítványa és természetesen megfelelô szakértelme lenne. Értékelhetô felmérés a szakszerûtlenül felhasznált gyógyszerek ártalmairól még minden bizonnyal nem ismert az átlagfogyasztó elôtt, mert ha ez így lenne, nem kizárt, hogy az emberek jobban odafigyelnének gyógyszervásárlásaikra és kikérnék a gyógyszerészek szaktanácsait. Az Unió kapujában, mint azt dr. Samu Antal nagyon helyesen megjegyezte, az ártárgyalások során talán nem lenne célszerûtlen most már a bérek nagyságát is bevonni tárgyalásunk menetébe. Kissé furcsa lenne, hogy ugyanazon Unióban ténykedô gyógyszerész az Unió egyik sarkában azért tudná jóval olcsóbban forgalmazni a készítményeket, mert alapvetôen a bére is meglehetôsen mélyponton lenne. A felvetéshez csatlakozott Fodorné dr. Novák Alexandra, aki a vizsgálódást javasolta kiterjeszteni az adó és egyéb költségvonzatok területére is. Felszegi Molnár Bulcsu a közgazdász szemszögébôl közelítve tett javaslatot fiatal gyógyszerészek tulajdonossá válásának segítésére. Javaslata, a praxishitel, bizonyára járható út lesz a jövô pályakezdô fiataljainak, tulajdonosi körhöz csatlakozása érdekében. A gyógyszerészek jövôje szempontjából külön hangsúlyozta a sajtó kiemelt fontosságát.

Dr. Blum Ferenc többször hangoztatott véleménye szerint rendkívül fontos eredményt ért el a kamara, amikor a gyógyszerészek közös összefogásával meghátrálásra késztette mind az OEP, mind a Minisztérium vezetését. Dr. Mikola Bálint egyetértett ezzel a megállapítással, de felhívta a figyelmet arra, hogy mennyi idôt és lehetôséget vesztegettünk el az elmúlt évek során az egymás elleni küzdelemben. Dr. Simon Kis Gábor újra rámutatott a lobbizás fontosságára. Példaként hozta fel a nagyobbik kormányzó párt elnökével, a Parlament Egészségügyi- és Szociális Bizottság elnökével és ellenzéki politikusokkal folytatott szakmapolitikai megbeszéléseiket. A Menedzser Klub résztvevôinek egyöntetû véleménye szerint a jelenlegi képlékeny helyzetben még az eddigieknél is fontosabb a szakmailag megalapozott közös platform kialakítása és összehangolt képviselete.

Takács Gézáné dr.

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

• ERGONOMIKUS • GAZDASÁGOS • ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

GM MANAGEMENT

Hírmorzsák

Korszakjavító döntés lehet a MOK elnökségének január 14-re ígért állásfoglalása. Azt vitatják meg ugyanis, hogy indítsanake etikai eljárást hálapénz ügyben. Magyar Hírlap, 2004.január 14.

Tüntetés egy gyógyszertárért Miskolcon Egy gyógyszertár bezárása ellen tiltakoztak csaknem százan Miskolcon. A patikát az egyik tulajdonos zárta be, mert át akarja költöztetni egy nagyáruházba. Ezzel tulajdonos társa sem értett egyet, ezért ô is a helyiekkel együtt tüntetett Miskolc görömbölyi városrészében. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint súlyos fegyelmi vétséget követett el az a patikus, aki miatt ellátatlanul maradtak a betegek Miskolcon. Hávelné Szatmári Katalin az RTL Klub Online-nak elmondta, hogy hétfôn fegyelmi vizsgálatot indít az etikai bizottságnál. Hozzátette: a szervezet elhatárolódik azoktól a gyógyszerészektôl, akik a betegeket cserbenhagyják. RTL Klub Hiradó, 2004.január 10.

Kifogyhat a gyógyszerkassza Az egészségügyi ellátások „szûkítésének” lehetôségét vetette fel Mikola István fideszes egészségpolitikus január 15-i sajtótájékoztatóján. Mikola, az Orbán-kormány másik egészségügyi exminiszterével, Gógl Árpáddal nyilvánította ki véleményét a Medgyessykabinet költségvetésérôl. Úgy vélték, ha a tavalyi tendenciák folytatódnak idén is az egészségügyben, akkor a 239 milliárd forintban meghatározott gyógyszerár-támogatási kassza nem lesz elegendô a becsült 301 milliárdos igénnyel szemben. Mikola kifejtette, egészségügyi pótköltségvetésre lesz szükség. Kárpáti Zsuzsa, az MSZP egészségpolitikusa erre reagálva kijelentette: remélhetôleg nem lesz szükség egészségügyi pótköltségvetésre, a reformok egy része már érezteti hatását az ágazatban. Népszabadság, 2004.január 16.

Gyógyszerek jó áron Január 11-tôl már társadalombiztosítási támogatással kaphatók azok a gyógyszerek – Hamvas József, az egészségügyi szaktárca gyógyszerészeti fôosztályvezetôje szerint –, amelyek tévedésbôl lemaradtak a támogatott készítmények listájáról. A rendeletmódosítást Kökény Mihály miniszter néhány napja írta alá. Január 11-én csak az ügyeletes patikákban, másnaptól pedig az összes gyógyszertárban az eredeti, alacsonyabb áron vásárolhat6 meg az érintett húsz orvosság, ezek közül hat termék koleszterinszint-csökkentô hatású. Vasárnapi Hírek, 2004. január 11. Kökény a hálapénzrôl Az egészségügyi miniszter a Népszabadságnak nyilatkozva közölte: nem a hálapénzt tartja általában elfogadhatatlannak, hanem azt, ha a kezelés feltételeként kötik ki. A betegeket arra bátorítja, hogy ne nyugodjanak bele, ha ilyesmi történik. A miniszter közölte, hogy a tárca dolgozik egy betegtájékoztató rendszer létrehozásán. A jelek szerint az Alkotmánybíróság által megsemmisített egészségügyi privatizációs törvény hiányában is folytatható a privatizáció. Egy másik modellkísérlet, az irányított betegellátásé kulcsszerepet kap. Az orvosok akkor kapnak több pénzt, ha egészségesebbek a körzetükben élôk, míg egyébként a betegség kezelése után fizet a biztosító. Közben egy külföldi szerveren újra él a www.halapenz.hu honlap. Népszabadság, 2004.január 13. A hálapénzrôl állásfoglalást ígér az orvoskamara Évente tízmilliárdok mehetnek el hálapénzre Azt szinte lehetetlen megtudni, hogy menynyi pénzt kap egy orvos a fizetésén felül, az összeget az APEH sem ismeri. Egy 1999-es Tárki-kutatás szerint a betegek évi 33 milliárd forint hálapénzt adnak, azóta a tarifák bizonyára emelkedtek. Egy másik felmérésbôl az derül ki: elsôsorban a budapestiek, köztük is a nôk fizetnek azért, hogy megkapják az orvostól a nekik törvény szerint járó ellátást. 30 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

A gyógyszerválasztásnál az ár a döntô Gyógyszerválasztásnál a budapestiek zöme jobban bízik a háziorvosában, mint egy számára idegen patikusban. Nem ritka, hogy a páciensek inkább visszamennek a családorvoshoz konzultálni, minthogy elfogadják a helyettesítô felajánlott készítményt. Minden gyógyszertárban létezik egy lista, amelyen feltüntetik, melyik patikaszer mivel helyettesíthetô – tudtuk meg Takácsné Fehér Klárától, a Budapesti Gyógyszerész Kamara elnökétôl Az általunk megkérdezett patikusok között akadt olyan is, aki azt mondta, nem szívesen ad más gyógyszert, mint ami a rendelvényen áll, ugyanis nem lehet tudni, melyik beteg hogyan reagál egy idegen patikaszerre. Információink szerint gyógyszer-helyettesítésbôl eddig még nem adódott probléma a fôvárosban. Budapesti Nap, 2004. január 26.

„Veszélyben a betegek ellátása” Ez a kijelentés nem Magyarországon hangzott el, hanem 1994-ben New Yorkban egy amerikai mellkas sebésztársaság évi közgyûlésén. Történt ez a világ leggazdagabb országában, ahol 40 millió lakosnak nincs biztosítása, tehát nem jogosult egészségügyi ellátásra. A Life magazin pár éve nagy cikket jelentetett meg „63.589 dolláros orvosi számla anatómiája” címmel. Az írás egy 64 éves nyugdíjas tanár szívmûtétjének költségeit taglalja. Az összegben benne van a sebész jövedelmétôl kezdve a kórház villanyszerelôjén keresztül a portásig minden alkalmazott arányos fizetése. Több mint 50 ember közvetlen és közvetett munkájának az eredménye a beteg gyógyulása. És ott vannak még a gyógyszerek, a felhasznált anyagok, valamint a használt mûszerek amortizációja. A számla 220 forintos dollárárfolyamon átszámítva 13.999.580 forintot tesz ki. Mi Magyarországon ezért a beavatkozásért 900 000 forintot számolunk el.

A Világbank jelentése szerint az egy fôre jutó GDP Ausztriában 22.700, Németországban 22.100, Svédországban 19.700, Svájcban 26.400, Szlovákiában 8300, Litvániában 4900, míg hazánkban 7400 USD. Ebbôl a politikusok csak 5,7 százalékot szavaztak meg egészségügyre, szemben a többi ország 8-11 százalékával. Népszabadság, 2004. január 28.

Mozgalom a gyógyszerártámogatás? A gyógyszergyártó és forgalmazó cégek támogatnák azokat a civil szervezeteket, amelyek a betegeknek „kifizetnék” bizonyos drága, viszont „létfontosságú” készítmények patikai térítési díját – értesült a Népszava. Az érintettek hivatalosan ugyan még nem erôsítették meg információnkat, azonban az egyik gyógyszergyártói szakmai szervezet elmondta: érdeklôdve várják a fejleményeket. Népszava, 2004. február 3. Sok lesz a számlaadó intézmény Már 60 kórház jelezte az OEP-nek, hogy részt venne az úgynevezett számlaadási modellkísérletben. Néhány napon belül egyes fekvôbeteg-ellátó intézményekben a betegek számlát kaphatnak távozáskor a zárójelentés mellé, amelybôl megtudhatják: mennyit fizet ellátásukért a tb a kórháznak. Bartucz Attila, az OEP szóvivôje hangsúlyozta: a blokknak semmilyen következménye nincs, azt nem is adják oda, ha a beteg nem kéri. Magyar Nemzet, 2004. február 4. Az OEP túlszámlázta a gyógyszereket Hamarosan mintegy 5 ezer betegnek utal át postán átlagosan 3-4 ezer forintot az OEP. Ezek az emberek január elsô napjaiban egyes koleszterinszint-csökkentôkért többet fizettek a patikákban amiatt, hogy az orvosságok tb-támogatását hibásan jelentette meg az Egészségügyi Minisztérium a közlönyben. Nem kell a betegeknek igényelni a különbözetet, azt a biztosító automatikusan kiutalja a recepten található címre – mondta Bartucz Attila, az OEP szóvivôje. Magyar Nemzet, 2004. február 10. Májustól új vények Lecseréli receptjeit az egészségbiztosító és májustól újakat vezet be – értesült a Weborvos címû on-line lap. A vényváltás azért szükséges, mert a forgalomban lévôkön nincs hely annak jelölésére, hogy a készítményt magyar vagy uniós állambeli személy váltotta-e ki. Sürgôsségi ellátásnál ugyanis az Unióban élôk is támogatással jutnak hazánkban orvossághoz, ám a támogatás összegét az egészségbiztosító visszaigényelheti a rászoruló biztosítójától. Népszabadság, 2004. február 10. Változik a gyógyszervény Egy elemmel bôvülnek az orvosságos receptek, de az a magyar biztosítottakat nem érinti – tájékoztatott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivôje. Erre azért van szükség, hogy elkülönítsék a magyar és a külföldi betegek által kiváltott s a tagállamok biztosítói által támogatott gyógyszervényeket. Ha az EU-tagállamok-

ból nálunk megbetegedett külföldieknek gyógyszerre van szükségük, az orvos által felírt vényt a magyar társadalombiztosítás által fizetett támogatással válthatják ki. Az érintett országok biztosítói utólag számolnak el egymással. Évente 140.150 millió vényt váltanak be a magyar patikákban. Világgazdaság, 2004. február 12.

– péel –

Hírmorzsák – külföldrôl Diplomát kaptak az elsô gyógyszertári kozmetikumreferensek 2004. január 17-én vehette át diplomáját az elsô 35 német gyógyszertári kozmetikum tanácsadó. Az intenzív kurzus résztvevôi gyógyszertári asszisztensek, akik kozmetológiából és dermogyógyszerészetbôl vizsgáztak. A patikákban forgalmazott ún. prémiumkozmetikumok forgalma az utóbbi idôben jelentôsen bôvült. A vásárlók egy része hajlandó a magasabb árat is megfizetni, ha szakember tanácsát is kérheti a vásárlás során. A tanfolyam három részbôl áll. Az elsôben a kozmetológia alapjait és a dermogyógyszerészet egyes fejezeteit ismerhetik meg a hallgatók. A második blokkban a sminkelés gyakorlatát és elméletét ismertetik, míg a harmadikban elsôsorban az eladás „fortélyait” és marketingismereteket oktatnak. DAZ. 2004. Nr. 5. 93. old.

Törvényellenes megállapodások az OTC-körben 2004. januártól Németországban a gyógyszerész szabadon kalkulálhatja az OTC készítmények árait. Szakértôk óvnak a dömpingáraktól és azt javasolják, hogy lehetôleg a magángyógyszerészek tartsák stabilan (magasan) a szabadon vásárolható készítmények árát. Természetesen a patikusnak joga és lehetôsége a konkurens gyógyszertár áraihoz igazodni, de amennyiben kollégáit „közös” árak megállapítására hívja fel, törvényt sért. A német versenytörvény tiltja ugyanis mind a vertikális (gyártónagykereskedô-patika), mind a horizontális (patika-patika) megállapodásokat az árak tekintetében. www.beratenundferkaufen.de Tanácsadás a patikában: „egy nyelvet beszélni” Szinte naponta elôfordul a patikában: a beteg hallgatja a gyógyszerész, vagy aszszisztens tanácsait, majd meglepôdve szól: A kollégája a múlt héten teljesen mást tanácsolt! A következmény, bizonytalanság a táraasztal mindkét oldalán. A vásárlóban bizalmat kelt, ha más-más személytôl azonos vagy hasonló tanácsokat, felvilágosítást kap. Corporate Wording-nak hívják, ha a vállalat, kisebb közösség – akár a patika – alkalmazottai hasonló stílusban beszélnek, kommunikálnak. www.beratenundferkaufen.de

A tavaszi bôrápolás és a lifting-kúra Mindig csodálkoztam, hogy miért olyan egykedvûek az angol emberek, de az idei szürke komor tél lassan azzá tesz minket is. A tél számomra a karácsonyi készülôdésig izgalmas, azután már csak a tavaszt várom. A tavaszt, melyben ott rejtôzik a megújulás és a feléledés. Bôrünk és egész szervezetünk egy kis simogató napsugárra vágyik, de addig még sok teendônk van. Mint a jó gazda a termôföldjét, mi is készítsük elô bôrünket az elsô napsugárra és tüntessük el a tél nyomait. A tél folyamán kevesebb gyümölcsöt és nyers salátát fogyasztottunk, ritkábban tartózkodtunk a szabad levegôn. A bôr ellenálló képessége csökkent, ezért csekély külsô ártalom hatására is gyulladt, hámlik és foltos lesz. Ennek a tünet együttesnek a neve, a tavaszi bôrgyulladás. Ekkor a fájdalmas, viszketô és égô csomócskáktól szenvedô bôrre, gyógyírként hatnak a zsírosabb, nyugtató hatású krémek. Óvatosan bánjunk az arctisztító szerekkel, még a kissé zsírosabb bôr esetén is. Kíméljük a gyulladt bôrt a hirtelen hôingadozástól is. Megfelelô arckrém nélkül soha ne menjünk ki a szabadba. A modern kozmetika számtalan lehetôséget kínál a bôr ápolására, fiatalságának megôrzésére. Az egyik ilyen lehetôség a lifting-kúra. A bôr állapotának elsô számú paramétere, az irha kollagén tartalma. Sajnos, klinikailag igazolt, hogy a kor elôrehaladtával az irhában a kollagént bontó enzimek kerülnek túlsúlyba. Ezért a lifting-kúrának több elvárásnak is meg kell felelnie. Stimulálnia kell a sejtképzôdést és csökkenteni a ráncokat. A kollagén szintézist kell serkenteni az irhában. Gátolni kell a kollagént lebontó enzimeket.

élesztô kivonat, urea, aloe vera, E- és C-vitamin, spingolipidek, szójaprotein, fényvédô és fehérítô anyagok. Az imént felsorolt hatóanyagok feszesítenek, hidratálnak, rugalmasítanak, megvédik a bôrt a kiszáradástól, egyenletessé és fiatalossá varázsolják a bôrfelszínt. A kúrákhoz használt anyagok minôsége az alapanyagoktól függ. Ezek biztosítják a hatóanyagok szállítását, ami a végeredmény szempontjából igen fontos, mert rajtuk múlik elérik-e a célhelyet. Ezért mindig megbízható termékcsaládot válasszunk a kúrához. A kezeléseket a legjobb évszakváltáskor – tél/tavasz, nyár/ôsz – elvégezni, kortól függôen évente legalább kétszer. A napozás helyes megkezdése is tavasszal idôszerû kozmetikai feladat. Napozzunk kora tavasztól, mértékkel és tartózkodással, nem elhanyagolva a fényvédôszerek megfelelô használatát. Így nyugodtan élvezhetjük a nap minden áldásos hatását, annak minden hátránya nélkül. És végül, de nem utolsó sorban egy mondat a tavaszi smink trendrôl, melynek mottója a természetes kisugárzás. Az arcfestéshez használt színek légiesek és láthatatlanok, úgy az alapozó, mint a szemhéjfesték. Az arcra halvány bézs alapozó kerül, a szemre pezsgô színû és gyöngyház fehér porpúder, a szemeket kakaóbarna ceruzával kissé kiemeljük és elsatírozzuk, a szempillára sötétbarna spirált teszünk, az ajkakat világos kontúrral kihúzzuk és szájfénnyel hangsúlyozzuk, végül az arccsontra rózsás árnyalatú arcpírt viszünk fel.

Reprodukálni kell a nôi hormonok hatásait.

Kellemes tavaszvárást és szépülést kívánok minden kedves olvasónak!

A lifting-krémek legfontosabb hatóanyagai a búzaprotein, hyaluronsav, karitéolaj,

Barabás Éva Gyógyszertár III. évf. 2. szám 31

Impressziók a Monet és barátai kiállításról

Talán véletlen, hogy pont akkor mentem el a Szépmûvészeti Múzeumban rendezett Monet kiállításra, amikor nagyon sokan akarták velem egy idôben megnézni. De ha valaki nem vált elôre jegyet, és elég türelmes, hogy bô másfél órát álljon sorba, annak jó esélye van, hogy találkozzék Monet és barátainak szellemével. Az itt kiállított képek javát mindenki láthatta már reprodukciókon, festészeti albumokban, külföldi kiállításokon. De most, a mûvekkel való személyes találkozás mégis különleges intimitást kínál. Olyan ez, mint amikor végre találkozhatunk valakivel, akirôl sokat tudunk, de csak újságból, TV-bôl vannak róla benyomásaink. És most végre találkozunk, megérezzük az illatát, a kisugárzását, felfedezhetünk rajta apró jeleket, rezdüléseket. Állunk a sorban és várjuk, hogy beléphessünk a „Szalonba”. Az egész olyan, mint egy elôjáték a nagy kalandhoz. Akik itt állnak, nem türelmetlenkednek, nem morgolódnak. Egy ilyen kiállításért eddig Bécsbe szoktunk utazni, ami idôben azért hosszabb. Talán másban is felmerül a kérdés: Mi a titka, hogy ezek a fickók, százötven évvel ezelôtt úgy kitalálták magukat, hogy még ma is hatnak, ma is sorban állunk értük? Mi történt akkor és ott, hogy néhányan ugyanazt kezdték mondani, érezni? Nem csak festészetben, de az irodalomban, a zenében, a kort meghatározó erôteljes életérzésben is. Mitôl lesz valaki impresszionista? Miért kötôdik Párizshoz, a franciákhoz? Kérdések, amelyekre többféle válasz is adható. Még dúlt a porosz-francia háború és öszszeomlóban a Második Császárság, de Franciaországban a technikai fejlôdés és az igények növekedése révén a polgárság öntudatra ébredt. Vasútépítések, a nagy vállalkozások korát élik. Sokak számára 32 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

a meggazdagodás új lehetôségei tárultak fel. 1844-ben, egy véletlen folytán feltalálják a fapapírost és hozzá az új nyomdatechnikát, amelynek következtében nagymennyiségû könyvet és újságot tudtak elôállítani. A hírek gyorsan és nagy tömegekhez juthattak el. Megjelentek az elsô hirdetések, amely serkentették a vásárlási lázat. De megjelentek a nyomtatott reprodukciók, a színes litográfiák, amely sokak számára elérhetôvé tették a mûvészetet. A nyárspolgárokra akkoriban a józan gondolkodás volt jellemzô. A tények maximális tisztelete uralkodik a szellemeken. A közönség az íróktól, éppen úgy, mint a festôktôl azt várta el, hogy reálisan ábrázolják a valós világot. Balzactól Stendhalig, Dumastól Faluberig sorolhatnánk az írókat, akik kutatói alapossággal, az apró részletekbôl épülô valóságot akarták megírni. Talán a történelmi helyzetbôl adódóan a polgár józan fantáziája, a képzelet világában is szolid árut keresett. A líra még nem volt kelendô. A költészet csak a következô évszázadot készítette elô. Charles Lisle, és Boudelaire volt a híd, amely egy nehéz korszak után, az élet szépségei felé ívelt. A káosz idején sokan haltak meg a harcmezôn. Sok mûvész elhagyta az országot és békésebb helyeket választott az alkotáshoz. Talán a véletlen hozta, hogy Claude Monet Londonba ment. Szerencséjére, mert megismerkedhetett valakivel, bizonyos Paul Durand Ruellel, aki késôbbi fô támogatója és az impresszionisták elsôszámú mûkereskedôje lett. A mûvészettörténetben itt lép be elôször a professzionális menedzselés. Talán a véletlennek köszönhetô, hogy Camille Pissarró is Angliába menekült. Londonban ismerkedett meg Monet-val. Együtt járták a múzeumokat. Itt találkoztak elôször Turner mûveivel is, aki elementáris hatással volt mindkettôjükre. Pissarró 1892-ben, amikor már befutott, egyszer azt mondta, hogy Turner festészete volt az impresszionizmus legtisztább forrása. De az angol behatást erôsítette Alfred Sisley is, aki angol szülôk gyermekeként, mint brit állampolgár élt Párizsban. Itt ismerkedett meg Pissarroval és Monet-val. Sisley franciább volt a franciáknál, a francia iskola örökös tagja. Bár nagyon vágyott rá, a francia állampolgárságot soha nem kaphatta meg. A hivatalosok azt mondták róla, hogy nem érdemli meg, mert festészete nagymértékben különbözik a franciás stílustól. Az egyetemes kultúrtörténetben az igazán jelentôs mesterek gyakran mûhelyeket, iskolákat teremtettek. Gondoljunk csak Verrocchio mûhelyére a reneszánszban, ahol Leonardo, Michelangello, Raffaelló és még sorolhat-

nánk ki még, közösen dolgoztak, komoly képzést kaptak és adtak tovább. De talán ennél is fontosabb volt a közös gondolkodás. Nemcsak színekrôl, kompozíciókról, hanem a világról, az életrôl. Tudtak valamit, amitôl megváltoztatták a jövôt. Vagy emlékezzük a XX. egyik fontos mesteriskolájára, a Bauhausra. Walter Gropius a németországi Dessauban építette fel a nagy mûhely-egyetemet, ahol építészek, formatervezôk, fotó- és filmmûvészek, mozdulatmûvészek, festôk, szobrászok együtt alkottak. A csapatban asztalosok és kárpitosok, vasasok, mind együtt dolgoztak és tanultak, hogy a dolgozó embernek jobb, kényelmesebb, napfényesebb legyen az otthona, gondtalanabb legyen az élete. Hitler másként gondolta és politikai, faji, és ex-hasi alapon betiltotta az iskolát, a tanárok nagy részét koncentrációs táborokban pusztította el. De a Bauhaus hatása mind a mai napig érezhetô építészetben, bútorban, formatervezésben, táncban, filmben. A mûvészettörténet szempontjából meghatározó volt a barbizoni iskola is, amely az impresszionista festészet bölcsôjeként lett ismert. Akik ide jártak, azok igazi profi tájképfestôk voltak. Mindent tudtak a kompozícióról, fényekrôl, természetrôl. Nem világmegváltó ifjú forradalmárok voltak, hanem olyan érett férfiak, akik tudták, hogy mit miért vállalnak. Számukra a táj többet jelentett, mint színes háttér, dekoráció az elôtérhez, aminek csak az a funkciója, hogy valami színes folt legyen. Számukra a táj maga az élet színpada, az élet felülete volt. A barbizoni iskolában azt tanították a mesterek, hogy ki kell menni a természetbe, ott kell festeni. Valósághoz hû képeket kell festeni, amit az élet kínál. Mindazt a természetes szépséget, amit eddig nem festettek meg, nem vettek észre, talán, mert oly közel volt, oly hétköznapinak tûnt. – Legyen az egy kikötôi dokk, egy tengerpart, egy aratás, egy szénaboglya, tavirózsák a vízen, láttatni kell a szépségüket. A kikötôi munkást, a mezôn dolgozó parasztot, a közelünkben élô állatokat, mind, mind újra fel kell fedezni, észre kell vetetni az élet apró örömforrásait, azokat a pillanatokat, impressziókat, amelyek olyan gyorsan illannak, múlnak el, mint, egy íz, egy illat, egy futó pillantás. Ha közömbösen elmegyünk mellettük, értelmüket vesztik a hétköznapok. – Elég volt az akadémikus konvenciókból!. A pillanat sugározta hangulatokat, érzéseket kell megörökíteni! – kiáltották ki a barátok, Monet mellett Renoir, Sisley, Bazille, Signac, Van Gogh, Rodin, Whistler, Morisot, Manet, Breck, Boudin, és követték a barbizoni iskola mestereit, mint Courbert, Delacroix, Corot, Rousseau, Millet, akik tudtukon kívül alapozták meg az impresszionizmust. A tanítványok soha nem tagadták meg mestereiket. Talán véletlen, hogy a mûvészettörténet gyakran akkor fogad el új irányzatokat, ha van egy kis botrány körülötte. Ilyen volt Manet képe is, a „Reggeli a szabadban”, amely megbotránkoztatta a hivatalos mûértôket, a Szalon tagságát. Mint korabeli média esemény, robbant. A hatás elemen-

táris volt. Egy vidéki kiruccanásról készült a kép. Egy meleg nyári reggelen ruhátlan nô ül az erdôben, gyümölcskosár és felöltözött férfiak társaságában. A háttérben van egy másik nô is. Rajta sincs túl sok ruha. Bár a francia közízlést egy meztelen nô nem szokta mozgásba hozni, a gesztust mégis provokatívnak ítélték. Pedig a nagyközönség elég jól ismerte ezt a hangulatot, hiszen Maupassan ettôl lett népszerû író. De a „Salon” – mint kultúrpolitikai intézmény mûködött. Nem lehetett megkerülni. Az 1860-as években Párizsban, több mint 2000 festô élt és alkotott. Elképzelhetô, mekkora tolongás volt a Szalon elôtt. A képeket csak évente egyszer lehetett beadni zsûrizésre. Akkoriban több mint ötezer képet kellett volna elbírálni. A mûvészek lázadtak a lehetetlen helyzet ellen. Az újságok jóvoltából országos lett a botrány. Így lett a reggelizôkbôl festôi forradalom. A Szalon akkoriban úgy mûködött, mint ma egy állami pénzeket elosztó kuratórium. Néha, a véletlennek köszönhetôen magukat részesítették elônyben. Kemény üzlet volt akkor is. Manet festménye, a Reggeli a szabadban, fogalommá, szimbólummá nôtte ki magát. A mûértôk mind a mai napig vitatkoznak róla. Annyit mindenesetre elért, 1863 óta – akkor mutatták be elôször –,

hogy nem lehet úgy festeni, mint annak elôtte. – A képnek sajnos csak a szelleme érzôdik a pesti kiállításon. Sokunkban felmerülhet a kérdés, mi a különbség a naturalista, realista mesterek és az impresszionista tanítványok között? Eszmeiségében, technikájában? Témákban? Talán a mûvészi redukciókban érezhetô a különbség? Milyen érdekes, hogy vannak szakmák, ahol az elôírt terméket, sokféle, de kis mennyiségû anyagból állítják elô. Minden elemet külön-külön kell mérni, és az elemek aránya és milyensége határozza meg a végterméket. Ahogy a gyógyszerész kititrálja a gyógyító szert, ahol minden részlet, egymásra épülô folyamat maximális technológiai fegyelmet követel, ahol fôszerepet kapnak a milligrammok, ahol nem lehet egyéni ízlést, megérzést, egyéni kézjegyet beépíteni az alkotásba. Addig a festô a sokféle anyagot, színt, formát, hangulatot, fényeket, változó részleteket, a valóságot megpróbálja újra fogalmazni. Amennyire csak lehet, leegyszerûsíteni a látottat, átírni, átfogalmazni, lehántani mindazt, ami felesleges, kiemelni, a számára fontos elemeket, festészetté redukálni a pillanatot. Amitôl elénk tárul a varázs, az élmény, a szubjektívizált látvány. Mintha már is-

mernénk, mintha mi is ott lettünk volna egyszer… – de ha nem, akkor is közünk van hozzá. Ha nézik a képeket, jusson eszükbe a redukció. Figyeljék meg, hogy ami nincs a képen, az is ott van. A láthatatlan is érzôdik. Mert a festészet nem csak vizuálisan hat, hanem a bennünk rejlô érzések, átélt, vagy átélésre váró emlékképek generátoraként is mûködik. Elôhív a lelkünkbôl olyan érzéseket, amelyekrôl mi magunk se tudtunk addig. Azt vesszük észre, hogy nem tudunk tovább menni, mert a kép nem enged el. A redukált képi világot mi magunkból egészítjük ki. Minél többet adunk hozzá, annál erôsebb lesz a kötôdés. A mûvészi redukció olyan, mint a tudományban a Kirlian-effekt, amikor polarizált fényben kirajzolódik egy-egy tépett, elszakadt falevél eredeti körvonala. A kiállításon látogató azt veheti észre, hogy Monet és barátai nagyon hasonló motívumokat, nagyon hasonlóan festettek meg. A fénnyel való játék, a vízfelületek tükröztetése, a vibráló, megcsillanó páracseppek, a levelek mozgásának érzékeltetése minden festô számára kihívás volt. A tökéletes megoldás érdekében Monet egy új, sajátos festészeti technikát indított el. A hagyományos festésnél a színeket keverik. Két vagy több szín keverési aránya határozza Gyógyszertár III. évf. 2. szám 33

szóvivôje volt, hanem mert úgy tudott mozdonyfüstöt festeni, hogy a képtôl távolodva még sokáig érezzük a füst illatát, vagy halljuk a tenger hullámainak zúgását. Mert a látvány mellett a hangok is megváltoztak. A forradalmi változások a zeneszerzôkre is hatottak. Talán véletlen, de egyszerre, szinte egy idôben alkotott César Franck, Berlioz, Rossini, Wagner, Verdi, majd Debussy, Mahler, Puccini, Liszt, Ravel, Bruckner, Mendelssohn, Muszorgszkij, Csajkovszkij. Monet és barátai képeihez ôk adták az európai kortárs zenét. Képek és hangok kiegészítették egymást. Az érzés, az impresszió szinte átölelték a befogadót, és valami megfoghatatlan, bizsegetô, kellemes sugárzással megnyitották a lelkét. Ma is így hatnak. Jobban érezzük magunkat, ha nézzük, vagy hallgatjuk ôket.

meg a kívánt fényhatás elérését. Monet és barátai azt találták ki, hogy a keverendô színeket külön-külön, vékonyan egymás mellé festik fel. Ez lett az optikai színkeverés. Ettôl egészen más hatás jött létre, mint a hagyományos színösszekeveréssel. Ragyogni kezdtek fények, a tükrözôdések, élettelibbek lettek az árnyékok. Rájöttek, hogy a festményre esô fény iránya és színhômérséklete is változtatja a kép hangulatát. Ugyanúgy, mint amikor egy ablakból figyeljük a tájat és azt vesszük észre, hogy mozdulatlanságában is folyton változik. Amikor hajnalban a nap korongja eléri a horizontot, a vörös, meleg színek mellett megjelenik a kék, amely egyre erôsebben dominál és lassan lemossa a fehér falról a meleg színeket. Nem véletlen, hogy kétféle színes filmet gyártanak. Az egyik a hagyományos izzólámpákra szakszóval – mûfényre – (3200 kelvinre) van érzékenyítve, míg a napfényben használhatót 5600 kelvin, színhômérsékletre érzékenyítik. E két antagonisztikus színvilágot csak a festôk tudják fizikai korrekciók nélkül, egy színes képben összehozni. A filmesek, a fotósok talán ezt és a totál képeket irigylik tôlük a legjobban. Azt mondják, a jó operatôrt a totáljáról ismerik meg. A totál olyan képkivágás, ahol az egész táj, a távlat dominál. A festôk tájképnek hívják. Monet és barátai talán ebben voltak a legnagyobbak. Ahogy az ég, a föld, a víz olyan egységet alkot, amit nem lehet lefényképezni, nem lehet filmkamerával reprodukálni. Miért? Mert a fotó vagy a film a valóságot rögzíti és nem ad lehetôséget a mûvészi redukcióra. Márpedig ezek a képek attól fantasztikusak, hogy kevéssel tudnak sokat mondani. A kiállított képek hasonlósága abból adódik, hogy nagyon gyakran együtt mentek ki a terepre festeni. Ugyanazt a motívumot örökítették meg, mindenki ugyanazt nézte, de másként látott. Ôk is elcsodálkoztak, ahogy egymás képeit nézték, hány megközelítése van ugyanannak a motívum34 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

nak. Talán részben errôl szól a mûvészet. Hidak, kertek, felhôk, kikötôk, rakodók, szélmalmok, vitorlások a parton, a nyílt tengeren, sziklafalak, kifutó hajók, mint ismétlôdô motívumok váltják egymást. A francia vidék mellett ott vannak a holland, olasz, angol tájak is. Nem véletlenül. A magyarázat a korban keresendô. Párizs volt a mûvészetek fôvárosa. Minden valamire való mûvész eljött Párizsba. Hollandok, olaszok, angolok, belgák, amerikaiak, németek, magyarok jöttek feltöltôdni, magukat megmérettetni, vagy csak szerencsét próbálni. Kávéházak, füstös, átmulatott momarti éjszakák, bohémtanyák, orfeumok, mulatók, táncosnôk, jelentették az imázst. A végletesen felpörgetett életforma mellett a szellem szabadsága is meghatározó volt. Miközben a világ minden részérôl jöttek, hogy részesei lehessenek e varázslatos, ôrült hangulatnak, addig sokan úgy gondolják, hogy ebbôl elég. Vissza kell menni a gyökerekhez, vissza vidékre, a csendbe, a természetbe. Monet és barátai is ezt tették. Vidékre költöztek. 1871-ben lezárul egy korszak, amely a francia-porosz háborúval kezdôdött, majd a kommünnel folytatódott. Kikiáltották a Harmadik Köztársaságot. Szabad és pátoszmentes légkörében virágzásnak indult minden, ami gondolat és ami szépség volt. Párizs kiheverte az ostromot, a megszállást, a polgárháború rémségeit. Haussmann báró tervei alapján megalkották az új Párizst, amely sokkal inkább a világ fôvárosa lett, mint azelôtt bármikor. A vidékre költözött városi emberek újra kezdték megkedvelni. Büszkék voltak a modern iparra, az építészet, a közlekedés fejlôdésére. Talán nem véletlen, hogy elôször az impresszionisták festettek pályaudvarokat, modern, forgalmas városrészeket, forgalmas kikötôi jeleneteket. A festôk között Monet volt a kor egyik leghangsúlyosabb vezéregyénisége, akire felnéztek, akinek tekintélye volt. Nemcsak azért, mert remek ideológusként az impresszionizmus

Itt állok egy meredek sziklafal tetején. Érzem, ahogy arcomba fúj a friss hajnali szél, hallom, ahogy a hullámok az egymáshoz sodródó apró köveken zenélnek. Foszlányokban még hallom a vitorlák, a halászok hangjait, aztán lassan eltávolodnak a sziklafallal védett öbölbôl és kifutnak a nyílt tengerre. Állok a Halászbárkák kifutása címû Monet kép elôtt, és nem akarok visszazökkeni a pesti délutánba. Mint az igazi varázslatoknál, nem érdekel, hogyan csinálta. Az a fontos, hogy megtalált, hogy hatott rám, hogy e pillanattól fogva közöm van hozzá. A Virágzó szilvafák is megállítanak. Tavasz van. Friss, tiszta levegôt szívok mélyre, és azt érzem, hogy most egy kicsit végre megnyugodhatok. Süt a nap, a dombról lefutó szellô megtisztítja az ágakat az elmúlás fehér szirmaitól. Az örök megújulás hétköznapi pillanata. A képen semmi sem idegen. Mindenki számára átélhetô a tavasz. Mégis azt veszem észre, hogy a körülöttem állók is mélyeket szippantanak a frissítô atmoszférából. A szomorúfûz is megállít. Drámai és gyönyörû egyszerre. Monet egyik utolsó képét, már szinte vakon festette. Olyan, mint amikor Beethoven süketen komponált. Minden tudása, tehetsége, zsenialitása össze van sûrítve egy képben. Givernyi kertjében sokszor lefestette ezt a fát. Ezen a képen azonban már csak az emlékét festette meg. Úgy, ahogy Ô belül látta. A színek, az ecsetvonások, a gesztusok, erôt vesztett mozdulatok harmóniájából sugárzik az elmúlás reménytelen, visszafordíthatatlan és fájdalmas kiáltása.

Amit leírtam csupán impressziók, az én szubjektív benyomásaim. Talán más, másként látja. De abban biztos vagyok, hogy a kiállítás képeinek többsége megérinti a tél szürkeségébôl érkezô látogatót. Fizikailag érezhetôen felmelegít, belsô örömet ad, vigaszt, hogy befogadók maradtunk a globális vizuális és mentális környezetszenynyezés dacára. Aki feltöltôdésre vágyik, annak csak azt tanácsolhatom, hogy jegyét elôvételben vegye meg – akkor nem kell sorban állnia – és legyen részese e rendhagyó, személyes találkozásnak. Dénes Gábor filmrendezô

GM hirdetés

MOSZ OnLine HELP

Nyitólap: Nyitólap az az internetes oldal, amely akkor jelenik meg, ha elindítjuk az Internet-böngészôt. A nyitólapot az Internet-szolgáltató cég általában automatikusan a saját honlapjára, vagy az ô érdekkörébe tartozó honlapra állítja be, hiszen érdeke a kérdéses honlap látogatottságának minél nagyobb mértékû növelése. A felhasználó érdeklôdési köre, munkája az automatikusan beállított nyitólappal nem feltétlenül azonos, ezért érdemes tudni, hol és hogyan lehet ezt átállítani. Mi állítható be nyitólapként? Alapvetôen két lehetôség van: beállíthatok üres oldalt, vagy egy – általam választott – honlapot nyitólapként. Hogyan állítható be a nyitólap? MS Explorer böngészô Eszközök legördülô menüjét legördítve az elsôként megjelenô – Általános – fül legelsô harmadában lévô üres rubrikában állítható ez be. Ha üres lapot akarok nyitólapnak, akkor a jobb kéz felôli „Üres lap“ gomra kattintok. Ha egy olyan oldalra találok, amelyet szívesen látnék nyitólapként, akkor ugyanígy az Eszközök legördülô menüt kell legördítenem, s ugyanitt a "Jelenlegi" gomra kattintva, ettôl a pillanattól kezdve ez lesz a nyitólapom. Internetezés közben hogy lehet eljutni a nyitólapra? A böngészô program parancsikonjai közül a "Házikóra" (Kezdôlap) kell kattintani

NEW

Új internetes szolgáltatás indul hamarosan – Online Magyar Közlöny

PHARMA

Az EU csatlakozás egészségügyi vonatkozásai.

A honlapon az aktuális közlöny tartalomjegyzéke tekinthetô meg. A közlöny teljes tartalma hamarosan letölthetô lesz PDF formátumban. A letöltött fájl megtekintéséhez az oldal alján található segítség www.magyarkozlony.hu Ezen túlmenôen díjmentesen lesz letölthetô a Magyar Közlöny 5 legfrissebb száma. A PDF formátumban megjelenô közlöny megtekintéséhez regisztráció, valamint Adobe Acrobat Reader program szükséges. (Ez utóbbi a gyártó oldaláról ingyenesen letölthetô)

OnLine

A Medinfo új összeállítással segíti az egészségügyben dolgozókat. Az oldal fô fejezetei: http://www.medinfo.hu/new3/eucsat/eucsat.html ✔ Országjelentések ✔ Egészségügyi és szociális kérdések az Európai Unióban ✔ Kitekintés az Európai Unióba ✔ HealthOnline ✔ Európai egészségbiztosítási kártya ✔ Az egészségügyi informatika és a népegészségügy kapcsolata az EU-ban

A FAMÍLIA Patika Lajosmizse gyógyszerész munkatársat keres (pályakezdôt is), 2 szobás összkomfortos lakással! Telefon: 06 70 211-7318 36 Gyógyszertár III. évf. 2. szám

A MOSZ egyik népszerû rendezvényét rejtettük el a rejtvényben. Vízszintes: 1. A megfejtés elsô része (H, Á, K, S, F). 13. Épületszárny. 14. Szemmel érzékelhetô eredmény. 15. Nôi becenév. 16. Színészünk (Zoltán). 18. Kiflikészítô kisiparos. 19. A japán császár. 21. Japán motorkerékpár márka. 23. ÁÁÁ. 25. Kicsi, kemény daganat. 26. Mókuslak. 27. Tûzbe vet. 29. Nagy olasz folyó. 30. Fogarasi részlet! 32. Nyakmelegítô. 34. Romhány határai! 35. Vég nélküli. 37. … királya (Lalo). 38. Vonakodik megtenni. 41. Fizimiska. 43. Pest megyei község. 45. Rendben van, idegen eredetû kifejezéssel. 46. Olyan mint a fehér holló. 48. Lócsemege. 49. Salgótarjánhoz csatolt területen élô. 52. Puskamérték. 53. Becézett nôi név. 55. Kossuth Lajos. 56. Süllyesztett zenei hang. 57. Kettôzve: értelmetlen beszéd. 58. Nehézkesen ír. 59. É-amerikai szarvas. 62. Kupak közepe! 64. Protaktínium és kén vegyjele. 65. Kicsinyítô képzô. 66. Szájjal érint. 68. Gabonát betakarít. 71. Keskeny nyílás. 73. Parasztgenerális (Tamás). 74. Tartozást megad. 75. Elkövetô. 78. Kiforr páros betûi. 79. Nos betûi keverve. Függôleges: 2. … iacta est, a kocka el van vetve. 3. Márvány, latinul. 4. Némán ôröl! 5. Tengeri ragadozó. 6. Középen kitér! 7. Lubickol. 8. Súlyarány. 9. Atmoszféra, röv. 10. Hajóút vége. 11. Kerek végtag. 12. Vissza: egykori gépkocsijelzés. 13. A megfejtés második része (Ó, E, Á, A, S). 17. Kaland páros betûi. 20. Szófaj. 22. Egyik fémpénzünk. 24. A megfejtés befejezô része. 27. Atomjaira hullik. 28. Lóbiztatás. 29. Enyhén megéget. 31. Gyümölcsöt tartósító. 33. Egymást elôzô betûk a magyar ABC-ben. 36. Német tanács. 38. Sodó egynemû betûi. 39. Jókora szelet! 40. Gazdag ember. 42. Lovag, spanyol nyelvterületen. 44. Bal betûi keverve. 47. Azonosak. 50. Oxigén, kálium és foszfor vegyjele. 51. Kôsó egynemû betûi. 54. Hím és nôi szaporítósejtek egyesülésével történô. 57. Borravaló. 60. Fényérzékenység az USA-ban. 61. Észt egyetemi város. 63. Amerikai költô (Edgar Allan). 64. Brazil tagállam. 66. Az ellenfél megtévesztésére irányuló mozdulat. 67. Oxigénmódosulat. 69. Felejt páros betûi. 70. Természettudományi Kar, röv. 72. Középen sétál! 76. Klasszikus és. 77. Téli sporteszköz. Beküldendô: vízsz. 1., függ. 13. és 24. A helyes megfejtést beküldôk között 2 db könyvet sorsolunk ki (Dr. Németh E., Dr. Horváth A.: Kommunikáció és lélektan a gyógyszertárban). Elôzô számunk nyertesi: 1 db kongresszusi regisztráció (Siófok, március) 1 fô részére – Angeliné Walter Mária, Kamilla Patika, 6239 Császártöltés, 1 db negyedéves Gyógyszertár c. újság elôfizetés – Dr. Berta Béláné, 7100 Szekszárd, Kandó Kálmán u. 10.

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar által meghírdetett, öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb területei: ♦ Gyógyszerellátás szervezete (elôadó: prof. dr. Vincze Zoltán): A gyógyszertárak hagyományos arculatának megváltozása – azaz a gyógyszer-elôállítás feladatának átkerülése a gyáriparba – egyúttal szervezeti felépítésben is változásokat hozott. Európában lényegében mindenfajta szervezeti rendszer megtalálható. Áttekintésük segítheti jövôbeni eligazodásunkat. A gyógyszerek egy része kikerül(t) a patikákból, ugyanakkor a gyógyszertárak más cikkeket is elkezdtek forgalmazni. Nemzetközi kitekintés elôsegítheti e folyamatok tendenciáinak felismerését. ♦ Üzleti terv (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): Amíg a gyógyszeripar számára az üzleti terv készítése a mindennapok rutinfeladata, addig a gyógyszer-kiskereskedelem, azaz a magángyógyszertárak esetében egyszeri alkalommal a patika megszerzése során tûnt kötelezô házi feladatnak. A gyógyszerkiskereskedelem alágazat túlélése szempontjából az üzleti terv készítése – saját jól felfogott érdekében – minden egyes gyógyszertár számára éves rutinfeladattá kell, hogy váljon ebben a válságoktól vészterhes idôszakban. ♦ Minôségbiztosítás (elôadó: dr. Sándor István): Minôségbiztosítás helye és szerepe az egészségügyben. A minôségbiztosítás különbözô aspektusai a gyógyszeriparban, a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemben, valamint az intézeti gyógyszerellátásban különbözô megközelítést igényelnek a gyógyszerészektôl. A jövô egyik fontos feladata egy egységes szemléletmód kialakítása. ♦ Gyógyszertári logisztika (elôadó: dr. Samu Antal): A korszerû logisztikai elvek és módszerek gyógyszerellátásba történô adaptációja sok lehetôséget rejt magában a költséghatékonyabb gyógyszerellátás kifejlesztése terén a gyógyszerügy teljes vertikumában. Inflatórikus körülmények között különösen érzékeny kérdése a készletszintek figyelése, „karbantartása”. ♦ Etika (elôadó: Hankó Zoltán): A jog által le nem fedett vagy le sem fedhetô területek jelentôs hányada az etika tárgykörébe tartozik. Etikai alapfogalmak, az etikai értékek fejlôdése. Az egészségügyi etika alapkategóriái: élet, egészség, testi szenvedés, haldoklás és halál. A beteg és az egészségügyi dolgozó kapcsolata. Gyógyszerész-beteg viszony. Mind olyan téma, amivel a gyógyszerészek nap mint nap találkoznak.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT TOVÁBBKÉPZÉS V. év A továbbképzô elôadások tervezett helyszínei és idôpontjai 2004. év márciusától: Miskolc Szeged Békéscsaba Pécs Budapest I. Szombathely Budapest II. Szolnok Veszprém Debrecen Budapest III.

március 27–28. április 3–4. április 17–18. április 24–25. május 22–23. szeptember 18–19. szeptember 25–26. október 16–17. november 6–7. november 13–14. november 20 –21.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig); illetve Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125) Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment V. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2004.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158.

❏

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 2. szám február

Recommend Documents