A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása
Magán-nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, és 2. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy.
Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:
1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki az 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és 2. az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy.
Fogalmak
minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.
A minimálbér havi összege 2008. január 1-jétől 69 000.- forint. A Tbj. alkalmazásában azonban a január hónapra vonatkozóan még a 2007. december 1-jén érvényes 65 500.- forintot kell számításba venni.
Biztosítottak A
gazdasági társaságok vezető tisztségviselői 2008. január 1-jétől munkaviszony, vagy megbízási jogviszony alapján válhatnak biztosítottá, választott tisztségviselőként már nem. A választott tisztségviselők között új szereplőként megjelenik a szövetkezet vezető tisztségviselője.
A kötelező biztosításból kizárt személyek A biztosítás nem terjed ki: a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli
képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere
A módosítás lényege, hogy azok a magyar állampolgárok akik olyan nemzetközi szerv tisztségviselői, amelynek saját szociális biztonsági rendszere van, pl. ENSZ, OECD nem lesznek biztosítottak
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke , megoszlása:
a Tb. járulék mértéke továbbra is 29 %, ebből nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási járulék 5 %, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 % , a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.
A foglalkoztató a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül – korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 2008-ban 3,25 százalék.
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A tagdíj továbbra is 8 százalék. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A járulékfizetési felső határ 7 137 000 forint naptári naponként 19 500 forint.
A járulékfizetési felső határ számítása
A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
Nyugdíjasok járulékfizetési felső határának számítása
Abban az esetben, ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követően is fennáll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításával kezdődően újra meg kell állapítani.
Amennyiben a nyugdíjas az ellátás megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozó biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőzően került volna sor.
A járulék alapja
Tbj. 4. § k) 1. pont kiegészül a hallgatói munkadíjjal A minimum járulékalap helyett a jogszabályban minimálbér kétszerese szöveg kerül. A járulékalapból kikerül az elszámolt szövegrész. Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:
a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat .
A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot
a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék 2008.
január 1-jétől a fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalékra csökken, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék.
A biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetési kötelezettsége A
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4 350 forint (napi összege 145 forint).
A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozókat érintő módosítások
A társas vállalkozás a társas vállalkozó után 2008. január 1-jétől fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.
A társas vállalkozó továbbra is nyugdíjjárulék fizetésére köteles, melynek mértéke 2008. január 1-jétől 9,5 százalék. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetnie.
A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. Az elszámolt szövegrész a törvényből itt is hatályon kívül helyezésre került!
Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó járulékfizetése 2008.
január 1-jétől havi 4 350 forint (napi 145 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni, azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. A nyugdíjjárulékot az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után kell megfizetni.
A kiegészítő tevékenységet folytató, nem eva alany egyéni vállalkozó járulékfizetése
2008. január 1-jétől havi 4 350 forint (napi 145 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni, azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.
Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó:
keresőképtelen, fogvatartott, GYES
folyósításban részesül, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
A foglalkoztatót érintő egyéb tudnivalók
A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyek bejelentési- és járulékfizetési kötelezettségének ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv azonnal értesíti az adóhatóságot.
A túlvont járulék elszámolása
A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.
Az őstermelő járulékfizetését érintő változások
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló – 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magán-nyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell nyilatkozni az állami adóhatóságnak
Kezdő mezőgazdasági őstermelő Kezdő
mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
A Tbj. módosításának hatályba lépése a
Tbj.-t módosító rendelkezéseket a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007 decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Köszönöm a figyelmet
