Források és társadalmi innováció - A hazai civil szervezetek hosszú távú fenntarthatóságának kérdései Móra Veronika Ökotárs Alapítvány / MAF
A magyar civil szektor helyzete a közelmúltban és ma Évtizedes stabil (sőt stagnáló) működés után nagy megrázkódtatások, bizonytalanság, romló helyzet.
Merre tovább?
Európai trend: csökkenő pályázati források növekvő verseny (vége a „grant”-ek világának).
Okok és tünetek Jogi: új civil törvény hatályba lépése • bizonytalanság, gyakorlat hiánya, főleg a közhasznú jogállás tekintetében • adókedvezmények nem bővültek • kevés segítség Pénzügyi: „nincs pénz” • csökkenő állami források, sok csalódást keltő pénzosztási mechanizmusok • elapadt EU források (nincsenek kiírások) • fokozódó pénzügyi adminisztráció
Következmények Gyors változások, bizonytalanság • szervezetek napról napra élnek, nem tudnak tervezni (nem is próbálnak) • tapasztalt munkaerő elhagyja a szektort, nincs mód új generáció bevonására • érdekérvényesítés korábban sikeres eszközei és technikái használhatatlanná váltak a politika érdektelensége miatt (de lehet, hogy a korábbi helyzetet értékeltük jobbnak, mint amilyen volt) • a szolgáltatások nyújtásából a civilek lényegében kiszorultak, pedig korábban ez volt a legerősebb oldaluk • kevés és gyenge térségi vagy ágazati összefogás • a helyi szintű támogatások / adományozás szinte teljesen hiányzik • önjelölt szektorképviselők vannak
Mit hozhat a jövő? Egy korszak a véget ért, ezt mindenki érzi, de az új utak, irányok körvonala még nem látható. Jelentős átrendeződés várható az elkövetkező években • a szektor „tisztulása” – a ma nyilvántartott kb. 58,000 szervezet száma várhatóan csökkenni fog, egyfajta szelekciós folyamat • új, nem formalizált, ad-hoc (közösségi médiában szerveződő) csoportok, együttműködések felértékelődése – kérdés, hogy ez divathullám, vagy hosszú távú jelenség • a civileknek új utakat kell találniuk a társadalom, a közösségek felé, fokozottabban támaszkodni az ebben rejlő erőforrásokra Ehhez most (még) megvan az alap – ld. közbizalmi index.
Egységben az erő A civileknek eddig nem volt „szükségük” igazán a közösségeikre, eltávolodtak társadalmi bázisuktól (akiket pedig szolgálniuk kellene), de a közösségek is passzívak! Az aktivizálás, a (helyi) közösségek „felrázása”, az ügyekben való részvétel és elköteleződés az egyik legfőbb feladat. Ez teremtheti meg a szervezetek létének hosszú távú bázisát (anyagi és nem anyagi értelemben) is.
Például az NCTA Az EGT/ Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) átfogó célja, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Az Alap várt eredményei: • erősödő állampolgári aktivitás és részvétel a közügyek alakításában; • a civil szervezetek és közösségek bekapcsolódása a helyi, regionális és országos közéletben és döntéshozatali folyamatokba; • szektorok közti partnerségek alakulása, fejlődése, különösen helyi, regionális és országos szintű állami szervezetekkel; • demokratikus értékek érvényesülése, ideértve az emberi jogokat; • érdekképviseleti tevékenységek erősödése; • hálózatokban, szövetségekben működő civil szervezetek együttműködésének fejlődése; • a civil szervezetek kapacitásának megerősítése, a civil szektort támogató környezet kialakulása; • jelentősebb hozzájárulás a fenntartható fejlődés eléréséhez; • a megadott célcsoportok számára alapvető jóléti szolgáltatások fejlődése; • társadalmilag sérülékeny csoportok megerősödése.
A vállalatok szerepe Változatlan fókuszterületek? demokrácia megerősítése, közösségi összefogás és cselekvés serkentése, állampolgári aktivitás növelése, bármilyen területen.
A közösségfejlesztés is egy szakma támaszkodni a civil szervezetekben meglévő tudásra és kompetenciára, ez lehet az együttműködés alapja. Alternatív jövedelemszerzés - járható út-e? Szektor láthatóságának növelése, kommunikációja.
Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika
