KÜRTÖS
s Q t r W k VI. évfolyam 2. szám
Közéleti havilap
2 0 0 8 . február
Ára 10,- korona
Madách - díjak átadása A magyar kultúra napja alkalmából szokták megrendezni Balassagyarmaton a Madách-díjak átadását. Így történt ez az idén is, amikor a 2008. évi díjak kerültek átadásra. Ezen ünnepség keretein belül került sor a Horváth Endre képzőművészeti díj átadására is, első ízben Balassagyarmat Város Önkormányzata kitüntetéseként. Ugyanis a díj alapítói 1986-2006 között fejtették ki tevékenységüket. 2007 decemberében az alapítvány megszűnt, így a város a díjat átvette saját alapítású kitüntetései közé, vállalva, hogy a továbbiakban is elismeri a városhoz kötődő képzőművészek teljesítményét. A 2007. évi kitüntetést Mercyel Péter grafikusművésznek adományozta. A díjat Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere adta át. Az idei Madách-díjakat két kitüntetett vehette át. A megjelenteket üdvözölte, és a díjakat átadta Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke.
Köszöntőt mondott Dr. Szigethy Gábor irodalomtörténész. Ebben az esztendőben a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és annak minden dolgozója érdemelte ki Nógrád megye kitüntető figyelmét és elismerését azzal, hogy hozzájárulnak Madách Imre gazdag szellemi örökségének határon túli továbbéltetéséhez. Az emlékplakettet és az okleveleket Jarábik Gabriella igazgató asszony vette át az elnök úrtól. A laudációt Dr. Kovács Anna Madách-díjas irodalomtörténész, muzeológus, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója tartotta „Nem csak kenyérrel élünk“ címmel. Az alábbiakban ebből idézünk. „Történelmi emlékezetünk, magyarságtudatunk ösztönösen mindig is a magyar kultúra ünnepeként tartotta számon azt a napot, január 22-ét, amelyen 1823ban Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc,
BÖJTI Hagyományosan hamvazószerdával vette kezdetét a katolikus egyházban a húsvétig tartó nagyböjti időszak, amit szent negyvennapnak is mondanak. A nagyböjt régebben valóban böjti idő volt, amit katolikus őseink szigorúan tartottak. Ma már jobbára csak az idősebbek vagy a buzgóbb hívek tartják magukat a megváltozott körülmények között is a hagyományokhoz: lelkileg összeszedettebben, imádságosabb lelkülettel, önként vállalt kisebb-nagyobb lemondásokkal, ételben-italban tanúsított nagyobb mértékletességgel, zajos szórakozások elkerülésével igyekeznek megélni ezt a szent időszakot. Viszont a vallásukat nem gyakorló vagy csak névleges katolikusoknak a nagyböjt semmivel sem különbözik az esztendő többi időszakától. Valami jellegzetes vagy találó böjti szólást akartam kikeresni a Magyar szólások és közmondások c. vaskos kötetből, meglepetésemre alig találtam kettőt-hármat. Ezek közül mifelénk is használatos szólásmondás a „lesz még ennek böjtje“, azaz megbosszulja magát a pazarlás, a könnyelműség, a féktelen italozás, hogy csak néhányat említsünk a szólás értelmezésére vonatkozóan. Lássunk egy-két konkrét esetet is. Sokan emlékszünk, hogy mi lett a vége az „átkosban“ a nők emancipáltsága túlzott erőltetésének. A napi három műszak /család, gyereknevelés, munkahely/ mellett bizony kevesebb gyermeket vállaltak, gyakoribbá váltak a konfliktusok a családban, sok házasság felbomlott, ezer és ezer gyerek csonka családban nőtt fel - ide vezetett a rosszul értelmezett és sugallt egyenrangúság, aminek meg is lett a böjtje. Vagy egy másik példa napjainkból. A na-
nemzeti sorsú költőnk a Himnuszt alkotta meg. E dátum gondolkodásunkban és főként itt Nógrádban összekacsolódik egy másik nap emlékével. 185 éve januárban a Himnusz keletkezésének évében Alsósztregován megszületett Madách Imre. (Folytatás a 9. oldalon)
IDŐ
gyobb demokráciát hozó rendszerváltásnak is megvan a maga böjtje. A hagyományos erkölcsi értékek felrúgása, a nagyobb érvényesülési lehetőség, a mindenároni meggazdagodás utáni vágy, az elvtelen törtetés, a pénzhajhászás nemcsak az emberi kapcsolatokat rontotta meg, hanem az állandó stressz, a napi könyörtelen hajtás, a teljes szellemi-fizikai kimerültség sokak számára végzetessé vált. Hosszú lista készülhetne arról, mi mindennek lehet, vagy már van is böjtje. Tényleg csak címszavakban. Az erkölcsi normák feladásának velejárója a szabadosság. A szabadosság következménye pl. a kábítószerek térhódítása, a bűnözés elszaporodása. A pénznyelő játékautomaták körül „szorgoskodók“ közül sokan és sokat tudnának mesélni a „böjti napokról“. És böjte van annak is, ha a szülők indokolatlanul elhanyagolják gyermekeik megfelelő nevelését. És egy egészen időszerű dologról is hadd szóljunk. Most, amikor az iskolai beíratás a végéhez közeledik, megtörténhet, böjtje lesz, ha a szülő a gyermekének nem anyanyelvi iskolát választott. A gyakorló hívő ember jól tudja, az egyház által elrendelt böjti időszaknak értelme és célja van. Tudja, hogy az önként vállalt lemondás, visszafogottság, önmegtartóztatás vagy böjtölés számít csak érdemszerző cselekedetnek. Viszont meggondolatlanságunk, felelőtlenségünk, önzőségünk, élhetetlenségünk, közömbösségünk, és hadd ne soroljuk tovább, mi minden következményeinek böjtje, vagy az akaratlan böjtölés nem sokat ér. És félő, hogy nem negyven napig, hanem akár évekig is eltarthat a „kényszerböjti“ idő. Bodzsár Gyula
Közélet
2 Kürtös
M EGKÉRDEZTÜK
2008. február
A POLGÁRMESTEREKET
Tavaly december közepén térségünk vegyeslakta településeinek polgármestereit írásban szólítottuk meg, hogy röviden összegezzék a 2006. évi decemberi helyhatósági választások óta eltelt egy év eredményeit községükben. Jeleztük, hogy a megadott határidőig beérkezett válaszokat lapunk ez évi első számában kívánjuk közölni. Januári lapzártánkig a megszólított 31 faluvezető közül mindössze 8 tett eleget kérésünknek. Elhisszük, hogy az év végi hajrá és az ünnepek miatt sokan megfeledkeztek a válaszadásról, ezért egy hónappal kitoltuk a határidőt, és az alábbiakban a lapzártánkig beérkezett válaszokat közöljük.
Ipolynagyfalu Elsősorban köszönetemet és elismerésemet fejezném ki a Kürtös közéleti havilap szerkesztőségének azon igyekezetéért, hogy eddig is kiemelt érdeklődést tanúsított a helyi önkormányzatok tevékenysége iránt, és rendszeresen tájékoztatta a kedves olvasókat térségünk életéről. Kívánok a lap munkatársainak további sikeres munkát. Ami a kérdést illeti, mit tartok az elmúlt év legnagyobb sikerének, igen szűkszavúan tudok nyilatkozni, mivel községünk nem tartozik azon települések közé, ahová úgymond, ömlik a pénzügyi támogatás. Minden komolyabb megoldandó problémát saját anyagi forrásainkból vagyunk kénytelenek finanszírozni. Ahhoz, hogy valamilyen nagyobb beruházást megvalósíthassunk, előbb meg kell teremteni hozzá az anyagiakat. Így volt ez az elmúlt évben is, amikor takarékossági programra álltunk annak érdekében, hogy idén egy komolyabb beruházást megvalósíthassunk. Tavaly viszont elkerülhetetlenné vált a kultúrház tetőszerkezetének nagyjavítása, ami mintegy 300 ezer koronát emésztett fel, és ugyancsak sor került saját anyagi ráfordítással a fogorvosi rendelő korszerűsítésére. Az elmúlt évben is tartottunk a képviselő-testület szervezésében gyermeknapot, és nagy sikere volt a szilveszteri gyerekbulinak is.
Ipolybalog Mit tartok a mostani választási időszak első éve legnagyobb eredményének községünkben? A kevésbé látványos munkák, munkálatok összességét. Elvégeztük a postaépület tetőszerkezetének rekonstrukcióját és szigetelését, a helyi iskola kazánházának rekonstrukcióját és a lépcsőház ablakcseréjét, az óvodán pedig kicseréltük a bejárati ajtókat. Belső felújítást végeztünk az iskolakonyhán, mi több, lecseréltük a konyha régi felszerelését is. Befejezés előtt áll a tornaterem tetőterének beépítése, ami szálláshelyek kialakítását is lehetővé teszi a tetőtérben, de oda költöztetjük az iskolai és községi könyvtárat is. Újabb beruházást igényelt a helyi utak és utcák gödreinek, kátyúinak befoltozása, kijavítása. Figyelmet szenteltünk a környezetszépítésnek. Kitisztítottuk a falu vízelvezető árkait és hídjait, átszerveztük a szeparált hulladékgyűjtést, kiültettünk a Kápolna-dombon 110 darab kőris- és citrusfát, rendeztük a község központjában üresen álló teret, amely helyet ad majd a Szent Erzsébet-emlékparknak. Vásároltunk egy traktort a községnek.
A falu számos kulturális rendezvényei közül most csak az immár harmadik alkalommal megrendezett Szent Korona Ünnepet említeném, amely egyre nagyobb érdeklődésnek és látogatottságnak örvend.
Ipolyhidvég Az elmúlt évben sikereink közé sorolnám az Ipoly folyón át megépített turisztikai átkelőhidat, amely összeköti községünket a szomszédos Drégelypalánk településsel. Az átkelő elősegíti a rokoni és baráti kapcsolatok ápolását, fejlesztését a két falu között. Tavaly nyáron felújítottuk az óvoda egyik helyiségét, amely szeptemberben már a gyerekek rendelkezésére állt. A bővítésre azért volt nagy szükség, mert jelenleg húsz gyerek látogatja az óvodát, és egy helyiség bizony szűkösnek bizonyult részükre. Az elmúlt évben három bált és egy rockkoncertet rendeztünk, amelyek a község kulturális életének fellendítésére szolgáltak. Az elmúlt év utolsó hónapjában pedig a nyugdíjasainkat leptük meg egy kultúrműsorral a kultúrházban. A műsor után megvendégeltük és megajándékoztuk őket. Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak a közreműködését, akik segítették a rendezvények szervezését, és előmozdították községünk további fejlesztését.
Ipolyvarbó Nemigen tudok egyértelműen válaszolni, mivel a legnagyobb eredmény meghatározása ezen a téren szemlélet kérdése. Szemlélet kérdése kivált akkor, ha folytatom az elmúlt időszakban megkezdett elképzelések megvalósítását kezdve középületeink és azok környékének, köztereinknek felújításával, beleértve a hiányzó létesítmények pénztárcánkhoz mérteni kialakításával, az emberekkel való törődéssel, kiemelve a szinte minden hónapra jutó kulturális, sport és egyéb rendezvények megvalósításával. A felsoroltakban benne van mindaz, ami új, és szükséges a községünk fejlődése terén. Ezt az apró lépések általi előrehaladást tartom sikernek, de úgy is mondhatnám, ez az eddig megtett út a siker.
Óvár Az elmúlt év történéseiből fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Ipolyvölgye Mikrorégióhoz tartozó településekkel közösen pályázatot nyújtottunk be a víztisztító és a csatornahálózat építésére, és a kistérség falvaival együtt bekapcsolódtunk a Leader-programba. Sikerült kibővíteni a már korábban felújított gyermekjátszóteret. Mivel a templomunk Szent Erzsébetről van elnevezve, tavaly az emlékév keretében kiültettünk a község közterein 40 rózsatövet, és a helyi Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola igazgatóságával karöltve országos rajzpályázatot hirdettünk, és a beérkezett pályamunkák ünnepélyes értékelésére és díjazására is nálunk került sor. A Szent Erzsébet-emlékév méltó zárása volt a templomunkban tartott püspöki ünnepi szentmise és a templom falán elhelyezett emléktábla megáldása. A záróünnepség végére egy jól sikerült kultúrműsor tette fel a pontot. Ha már „szót“ kaptam, csak futólag említem, hogy ebben az évben némi átalakítást végzünk a kultúrház belső terén, és szabadtéri színpad építését is tervezzük
Közélet
2008. február
Kürtös 3
Északon olcsóbb lesz a gáz Színtiszta fizika, köbméter helyett kilowattóra, a táguló gáz pénztárcakímélő Ez pontosabb mérőeszköz, mivel a tengerszint magasságától függően egy köbméternyi földgáz változó mennyiségű energiát tartalmaz. A gázok viselkedésének és az égés fizikájának fejezeteit mellőzve a lényeg a következőképpen foglalható össze: a mostani gázórák ugyan maradnak (ezek lecserélését még évekig nem tervezik), az óra által mutatott elfogyasztott földgáz mennyiségét beszorozzák az adott település tengerszint feletti magasságát figyelembe vevő szorzószámmal, majd a végösszeget még egyszer beszorozzák 10,555-tel, mivel átlagosan egy köbméternyi földgáz 10,555 kilowattórának felel meg.
Marek Paál, az SPP-distribúcia társaság szakértője közölte: a 186-194 méter közötti tengerszint feletti magasságot vették egynek (ebbe a sávba például Nyitra tartozik), a 194 m feletti települések szorzószáma 1-nél kisebb (például a 362 m magasan fekvő Besztercebánya esetében 0,979), azaz a magasabban fekvők a korábbinál kisebb végösszeget fizetnek, mivel a magasabb tengerszinten kitágul a földgáz, ezért egységnyi térfogata kevesebb hőenergiát ad le. Másrészt a 184 méteres szint alatti települések szorzószáma 1-nél nagyobb (például a 119 méter tengerszint feletti magasságban található Érsekújvár szorzószáma 1,009), azaz az ott lakók valamivel többet fizetnek. Dana Kršáková, a Szlovák Gázművek (SPP) szóvivője szerint a korábbi
összegekhez képest nincs szó érdemi eltérésről, hiszen a települések 80 százalékánál az árkülönbség legfeljebb 0,5 százalék, a községek 90 százaléka esetében pedig maximum 2 százalék lesz. Konkrétan a 134 méter átlagmagasságban fekvő Pozsonyban, aki évi 1000 köbméter földgázt fogyaszt, az az új számítás szerint évente 102 koronával fizet majd többet, míg a 250 méter magasan fekvő Eperjesen azonos feltételek mellett évente 92,50 koronával kerül kevesebbe a vezetékes gáz. A minden egyes településre lebontott szorzószám megtalálható a www.spp.sk honlapon. (shz) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ
És két visszhang Óracserére lenne szükségünk! Ez így nem fér, mert menet közben játékszabályokat változtatnak, anélkül, hogy a valódi értéket adnák oda. Vagyis megkülönböztetik a polgárokat, és délen minden drágább lesz, mint északon. Először is azonos mérőórákat kéne fölrakni, ami aztán pontosan méri az adott térségben a gázt bizonyos fogyasztás alapján, és ekkor érvényesülhetnek a nyomásból adódó ingadozások is a gáz minőségét figyelembe véve! Most így ez diszkrimináció, mert önkényesen, mérőeszközök nélkül változtatnak, és ez nem helyes út a mérések pontosságához! Az alacsony és magas nyomás így nem lesz figyelembe véve a gázfogyasztásnál, csak a magassági szint, és ez torzítja a gáz árát a déliek számára! Vagy kw vagy cm3 vagy más mérés alapján kéne pontosan fizetnünk! A légnyomás is hatással van a gázra, és ezt most nem veszi figyelembe teljesen az új mérés! Ez diszkriminatív dolog!
Szeretnének együttműködni Január első felében Csábon a község vezetése megértési memorandumot írt alá Magyarország, Csehország és Lengyelország egy-egy hasonló lélekszámú településének képviselőivel, tudtuk meg Zatyko Ferenc polgármestertől. Hozzátette, hogy a jövőben gazdasági, kulturális és sporttéren kívánnak egyűttműködni a magyarországi Herencsény, a csehországi Podivin és a lengyel Szaflary településekkel. Közösen dolgozták ki azt a projektet, amely egy közös találkozó megrendezését szolgálja. Ha sikerrel jár kezdeményezésük, akkor júniusban Csábon mutatkoznának be az említett települések nemcsak kultúrműsorral, hanem gasztronómiai specialitásokkal is. CsB
Épp a minap voltak nálam északkeletről, és az üzletben tett látogatásuk után azt kérdezték: ...mi van itt nálatok nyugaton, hisz 10-15 koronával drágább a kenyér, sokkal többe jön ki a tejtermék, hát még a sör…!? Mondom: ...pedig még elég messze van Pozsony-Bratislava!! Az igazság az, hogy OTT, északon valahogy MINDEN JOBBAN DOTÁLT!!! A víz, a meleg, az utak...stb., stb., gondolom én mindez csak azért, mert MI, itt délen, NEM FIZETÜNK UGYANÚGY ADÓT, mint a juhok meg a krumpligyárosok ott fönt!!! MÁS OKOT EL SEM TUDOK KÉPZELNI!!!
101 évig élt Minden valamire való településen nemcsak számon tartják, de megbecsülik, tisztelet övezi a legidősebb embert. Sokan próbálták már megfejteni a hosszú életet titkát, ám maguk az érintettek sem tudtak rá egyértelmű választ adni. Az viszont tény, hogy csak keveseknek adatik meg az emberi élet legvégső határának megélése. Nincs róla statisztika, de tájainkon ritkaságnak számít a 100 éves ember. Ezek egyike volt a felsőzellői Janová Mária, aki az elmúlt hónapban húnyt el 101 éves korában. /pk/
Gyilkosság Csábon Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy gyilkosság történt Csábon. Lapunk megkeresésére Petra Babulicová, a Besztercebányai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivőjének helyettese elmondta, február 9-én a délutáni órákban az unokaöccse talált rá a házában egyedül élő 71 éves férfi holttestére. A helyszínre érkező orvos megállapította, idegenkezűség okozta a nyugdíjas ember erőszakos halálát. A településen köztiszteletben álló B. Lászlót ismeretlen tettes szögletes tárggyal tizenegyszer fejbe verte. Egyszóval: agyonverte. A rendőrség gyilkosság vádjával indított eljárást, és a tettest 25 év vagy akár életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik. -bgy-
Közélet
4 Kürtös
2008. február
ADÓBEVALLÁS Adóbevallást nem készítő alkalmazott Legkésőbb február 15-éig kérnie kell munkaadójánál az adóelszámolás elkészítését. Ha ezt elmulasztja, adóbevallást kell kitöltenie; ebben az esetben a bevallást készítőkre vonatkozó útmutató alapján járhat el. Az adóelszámolás elvégzésével egy időben kérnie kell munkaadóját, hogy állítsa ki Az igazolás az adó befizetéséről című nyomtatványt. Ebből megállapítható a befizetett adó összege és a befizetés dátuma, így kiszámítható az adó két százaléka; az alkalmazott csak akkor élhet a támogatás lehetőségével, ha a két százalék több mint 100 korona. Válassza ki a Szervezetek 2008-as listájáról azt, melynek adója 2 százalékát adományozná - a lista megtalálható a www.rozhodni.sk honlapon. A felajánlás megtételéhez szüksége van a Nyilatkozat (Vyhlásenie) című űrlapra; ezen fel kell tüntetnie a kiválasztott szervezet adatait és azt, milyen összeg az adó két százaléka. A felajánlás lehet kisebb is az adó két százalékánál, de mindenképpen többnek kell lennie 100 koronánál.
Az alkalmazott csak egy szervezetet támogathat A kitöltött Nyilatkozatot (Vyhlásenie) Az igazolás az adó befizetéséről című nyomtatvánnyal (Potvrdenie o zaplatení dane) együtt április 30-áig kell eljuttatnia a lakóhelye szerint illetékes adóhivatalba. Az adóhivatalnak a feltételek megtartása esetén 90 napja van arra, hogy átutalja az ön által meghatározott összeget a kiválasztott szervezet számlájára. A Nyilatkozaton szereplő Év mezőben a 2007-es esztendőt tüntesse fel. A szervezet számlaszámára nincs szüksége, mivel ön az adóhivatalnak fizeti be az adó teljes összegét, a hivatal utalja tovább a szervezet számlájára. A szervezet nyilvántartási számát (IČO) a megfelelő mezőben balra rendezve kell feltüntetni.
Adóbevallást készítő természetes személy Válassza ki a Szervezetek 2008-as listájáról azt, melynek adója 2 százalékát szeretné adományozni (a lista a www.rozhodni.sk honlapon); a legkisebb összeg, melyet felajánlhat, 100 korona. Számolja ki adója két százalékát - ez a maximális összeg, melyet felajánlhat a kiválasztott szervezetnek, kevesebb lehet, de 100 koronánál mindenképpen többnek kell lennie. A természetes személyek adóbevallási ívén megtalálhatók azok a mezők, melyek kitöltésével felajánlhatja adója 2 százalékát. Csak egy szervezetet részesíthet ebben a támogatásban, a szükséges adatokat megtalálja a Szervezetek 2008-as listáján
A kitöltött adóívet juttassa el a megszabott határidőn belül (általában március 31-éig) a lakóhelye szerint illetékes adóhivatalba, és fizesse is be adóját a megszabott határidőig. Az adóhivatal az adóbevallás ellenőrzése után és a feltételek tiszteletben tartása esetén 90 napon belül átutalja az ön által meghatározott összeget a kiválasztott szervezet számlájára. A szervezet számlaszámára nincs szüksége, mivel ön az adóhivatalnak fizeti be az adó teljes összegét, a hivatal utalja tovább a szervezet számlájára. Az adóíven kívül más nyomtatványra nincs szüksége adója 2 százalékának felajánlásához, a korábban használt űrlapokat például A természetes személyek nyilatkozatát - nem fogadja el az adóhivatal. A szervezet nyilvántartási számát (IČO) a megfelelő mezőbe balra rendezve írja be.
Adóbevallást készítő jogi személy Az illetékes válassza ki a Szervezetek 2008-as listájáról azt, melynek az adó 2 százalékát szeretné adományozni (a lista a www.rozhodni.sk honlapon); a legkisebb felajánlható összeg 250 korona, a felajánlás teljes összege megosztható több szervezet között is, de minden szervezetnek legalább 250 koronát kell kapnia. Számolja ki a vállalat adójának két százalékát - ez a maximális összeg, melyet felajánlhat a kiválasztott szervezetnek vagy szervezeteknek; az összeg kevesebb is lehet az adó két százalékánál, de nem csökkenhet 250 korona alá egy kedvezményezett esetében sem. A jogi személyek adóbevallási ívén megtalálhatók azok a mezők, melyek kitöltésével felajánlhatja az adó 2 százalékát; az íven közvetlenül 3 szervezetet nevezhet meg kedvezményezettként (az adatok a Szervezetek 2008-as listáján). Ha három szervezetnél többet akar támogatásban részesíteni, külön mellékleten feltüntetheti a többi szervezet nevét és egyéb adatait is; a szervezetek neve mellett tüntesse fel a felajánlott összeget is. Az adóívet juttassa el a megszabott határidőn belül a cége székhelye szerint illetékes adóhivatalba, és fizesse be az adót a megszabott határidőn belül. Az adóhivatal az adóbevallás ellenőrzése után, és a feltételek tiszteletben tartása esetén 90 napon belül átutalja az ön által meghatározott összeget a kiválasztott szervezet számlájára. Az adóíven kívül más nyomtatványra a jogi személyeknek nincs szükségük adójuk 2 százalékának felajánlásához. A szervezet számlaszámára nincs szükség, mivel az adóhivatalnak fizetik be az adó teljes összegét, a hivatal utalja tovább a pénzt a szervezet számlájára. A szervezet nyilvántartási számát (IČO) a megfelelő mezőben balra rendezve kell feltüntetni. (lpj-) Új Szó
2008. február
Közélet
Kürtös 5
ÜNNEPRE
Hogyan értékeli a szlovák-magyar kapcsolatokat?
KÉSZÜLNEK
Az Új Szónak válaszolt Hrubík Béla, a Csemadok elnöke
A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége 2008. január 24-én Ipolynyéken tartotta ez évi első tanácskozását. Hamerlik Richárd, a párt járási elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a napirendi pontok közül a helyi szervezetek évzáró taggyűlései ütemtervének megbeszélésén kívül legnagyobb teret szenteltek a párt megalakulása 10. évfordulójára tervezett nagyszabású járási ünnepi rendezvény koncepciója előterjesztésének és megvitatásának. - Előzetesként csak annyit kívánok elmondani, hogy 2008. május 25-én Nagycsalomján a volt Béke parkban tartjuk kísérőprogramokkal a műsoros rendezvényt. Erre természetesen nemcsak a párt tagjait vagy szimpatizánsait várjuk, hanem térségünk minden jó szándékú magyar polgárát is. Az MKPnapi ünnepség műsorában egyaránt helyet kapnak majd gyerekek, fiata-lok és idősebbek is. A rendezvény idején ínyencségekről, étel- és italkóstolóról, és a jó hangulatról az MKP helyi szervezeteinek kép-viselői és szereplői gondoskodnak. Már most mindenkit arra biztatok, ne hagyja ki ezt a napot - nyilatkozta Hamerlik Richárd. Az ünnepi rendezvény részletes programját várhatóan lapunk májusi számában közöljük. /-/
- Remélem, hogy mind a két ország viszonya, mind a hazai szlovák-magyar viszony javulni fog. Bízom abban, hogy a miniszterelnöki találkozó javulást hozhat Szlovákia és Magyarország kapcsolatában. Másrészt, ami a hazai állapotokat illeti, úgy gondolom, hogy a szlovák kormány az utóbbi időben minden oldalról támadást indított a szlovákiai magyar kisebbség ellen. Tudjuk, miről van szó, említhetjük akár a tankönyvekben szereplő helységnevek csak szlovák nyelvű feltüntetésére irányuló kezdeményezéseket, de mindenképp támadásnak vehetjük azt is, hogy az egyik kormánypárt vezetője gyakorlatilag kétségbe vonta, hogy a szlovákiai magyarság létezik, egyszerűen megkérdőjelezte a létünket. Szerintem most nem nekünk kell lépnünk, a viszonyon nem nekünk kell javítanunk, hanem a kormánynak. Nagyon negatív jelenségnek tartom, hogy a kormány kétarcú politikát folytat: az egyik arcát Európa felé, a másikat mifelénk mutatja. - Ön a köztársasági elnökkel való találkozó után úgy nyilatkozott, hogy a szlovákiai magyar kisebbségnek nincs szüksége átlagon felüli jogokra. - Így van. Mi nem kérünk standard feletti jogokat, nekünk ugyanolyan jogokra van szükségünk, mint amilyeneket a szlovákságnak megadnak. Ha megkapjuk azokat a jogokat, amelyeket a többségi nemzet, akkor egyenjogúak leszünk mindenben. Mi döntsünk a magunk életéről, ők meg a magukéról. Szlovákia Európában úgy tünteti fel, mintha az itteni magyarságnak több joga lenne, mint a szlovákságnak, ami nem igaz. Emeljenek minket egyenrangú szintre a szlováksággal, nem kell úgymond föléjük emelni. Arra van szükségünk, hogy egyenrangúként tekintsenek ránk. (sán)
Mérnöki „Nobel-díj“ magyar tudósnak A budapesti születésű amerikai Kálmán Rudolfnak ítélték oda a 2008-as Charles Stark Draper-díjat, amelyet világszerte mérnöki Nobel-díjként is emlegetnek. A New Yrok-i Columbia Egyetemen doktorált villamosmérnököt - a zürichi Szövetségi Technológiai Intézet nyugalmazott professzorát - az 1960-ban publikált, azóta Kálmánszűrőként ismert matematikai módszer „kifejlesztéséért és elterjesztéséért“ díjazta az amerikai National Academy of Engineering. Kálmán Rudolf módszerét - amellyel adatsorok hiányzó elemei becsülhetők meg, illetve a mérési hibák (szakszóval zajok) szűrhetők ki - ma már a radarok célkövetésétől a közgazdasági idősorelemzéseken át a meterológiai megfigyelésekig használják. Az 500 ezer dollárral járó Draper-díjat évente adják át gyakorlatban is alkalmazott, kiemelkedő kutatási eredményekért. A korábbi években díjazott „termékek“ közt van egyebek közt az integrált áramkör, az internet, illetve a világháló (word wide web), valamint a globális helymeghatározó rendszer (GPS). HVG
Nálunk vidám az élet... Iskolánk tanulóinak a január 31-e kétszeresen is várva várt nap volt. Az elsőt bizonyára mindenki gondolja! Hát persze, a félévi bizonyítványosztás napja. S hogy mi köthető még e naphoz? Az idei farsangban iskolánkon (Balassi Bálint Magyar Tannyelvű Alapiskola Ipolynyék) erre a napra terveztük a hagyományos jelmezbált. Minden évben szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb jelmezek vonulnak fel. Így volt ez most is. Minden osztályból voltak vállalkozó diákok, akik jelmezekben felvonultak. Összesen 43-an. Megjelent itt az erdész, a vándor, a katicabogár, Szörny Ella,
papagáj, Harry Potter, taxisofőr a taxijával, sziámi focisták és még sorolhatnám. A délutáni programunkat tarkította a balassagyarmati Zsuzsi Orsi duó gyermekműsora, akik a jelmezbál keretén belül léptek fel, és gondoskodtak a jó hangulatról. A jelmezeknek jutalmat a falusi szponzorok, valamint a szülői szövetség biztosított. Mindenki kora estig ropta a táncot..... Nagy Teréz
6 Kürtös
Eg y m e g k é s e t t vallomás Megtiszteltetésnek vettem, hogy a KÜRTÖS a külső munkatársai között tart számon. A szerkesztőség felkérésére nem írtam, időben. Egy kevés elfoglaltság és sok lustaság miatt. De főleg nem tudtam, mi volna az, amit várnak tőlem a szerkesztők, vagy mi az, ami az olvasóknak tetszene. Néha elmondanék valamit a világnak, de nem biztos, hogy a világ kíváncsi rá. A témáim, úgy mint más idősebb embernél, lassan beszűkülnek, és sokáig ugyanazon rágódom: nevelés, oktatás, megmaradásunk, az élet minőségének javítása... Most per pillanat arról szeretnék elmélkedni, hogyan élhetünk mi itt magyarok, szlovákok, keresztények, ateisták békében és jobban, mint idáig. Azonban kétlem, hogy egy újságcikktől valami más lesz itt, mint eddig. Azért talán jobb témának tűnik egy gyakorlati kérdés arról, miként lehetne tájainkon megszervezni egy vasárnapi iskolát, ahol mindezt hatékonyan át lehetne adni. Jó volna olyan emberekre lelni, akikkel ezeket és egyéb fontos dolgokat tovább lehetne vinni. Ilyen és hasonló témájú, korábban megjelent cikkeimre nem kaptam választ, holott erre kimondottan kértem az olvasókat... Ezt nehogy siránkozásnak vegye valaki. Ez továbbra is keresés, kutatás emberek vagy módszerek után ahhoz, hogy problémás dolgainkat hatékonyabban, sikeresebben tudjuk a jövőben rendezni. Olyan őszinte emberekről szeretnék írni, akiknek megalapozott nézetük van a világról, és tudják, hogy mit akarnak. És hogy milyennek tartom a lapunkat? Jónak. Bár többet foglalkozhatna a hazaszeretetre neveléssel, és talán több olyan rovat kellene a lapban, amelyek növelnék az olvasottságot, és időnként szép versek is megjelenhetnének a hasábjain. Gondolok itt Dsida Jenőre, Reményik Sándorra, Márai Sándorra, hogy csak néhány költőt említsek... Hogy mit üzenek az olvasóknak? Olvassák, terjesszék a KÜRTÖSt. És publikáljanak a lapban. És keressük egymást, akár a lap segítségével is, és alakítsunk ki olyan közösségket, amelyek megvalósítható ötletekkel és rendszeres munkával képesek lesznek a régió magyarságát megtartani. Bőhm András
Közélet
2008. február
H o g ya n fo g j u n k o l va s ó ka t ? Első látásra meghökkentőnek, bizarrnak tűnhet a szándékosan és nem minden célzat nélkül választott cím. Lapunk előző, ez évi első számában belső és külső munkatársainktól vártunk lévén, hogy ötödik évfolyamához érkezett a KÜRTÖS - öt kérdésre amolyan lapértékelőnek is szánt válaszokat. Ha ezzel egy időben a kedves olvasók között is végeztünk volna lapunkról egy reprezentatív felmérést, kiderült volna, mi az, amiben megegyezik, és mi az, amiben eltér az újságcsinálók és az újságolvasók véleménye. Vettem magamnak a fáradságot, és visszakerestem a tavaly januári lapszámunkat, amelyben az olvasók véleményét kérdeztük a KÜRTÖSRŐL. A teljesség igénye nélkül készült alkalmi közvélemény-kutatásunk természetesen messze nem tükrözte az olvasók többségének véleményét, de néhányan hasonló módon vélekedtek az újságról, mint például a szerkesztők egyike-másika a fentebb említett kérdések megválaszolásakor. Már ami azt illeti, hogy mi hiányzik a lapból. Egyik hozzászólásban az állt, hogy gyakrabban foglalkozhatna a környezetvédelem fontosságával, ráirányíthatná az emberek figyelmét a környezetvédelem problémáira. Megint egy másik olvasónk azt ajánlotta, a fiatalabb olvasók megnyerése érdekében nekik szóló írásokra is szükség lenne a lapban. Egyébként a megkérdezettek kivétel nélkül elégedettek voltak az újság színvonalával. Mit is válaszoltak munkatársaink arra a kérdésre, mi az, amivel többet kellene foglalkozni a lapban? Megkísérlem dióhéjban összefoglalni véleményeiket. „Méltatlanul kevés figyelmet szentelünk a környezetvédelemnek…“ „Többet kellene foglalkozni az ifjúsággal…“ „Többet kellene foglalkozni a fiatalok helyzetével, lehetőségeivel. És aktívabban bevonni őket a lap szerkesztésébe…“ „Többet kellene foglalkozni a diáksággal, és ők maguk is többet írhatnának a lapba…“ Ezek a kiragadott idézetek, fogjuk rá, hogy rímelnek az olvasói visszajelzésekkel. Mint ahogy szerkesztőkollégám fogalmazott válaszában, a kérdésből adódik, hogy ki-ki érdeklődési körének megfelelően válaszol. Szerinte például sokkal többet kellene iskoláinkkal foglalkozni a KÜRTÖSBEN, majd hozzátette: „De kinek kellene többet foglalkoznia? Nyilvánvalóan szakembereknek, s az érintetteknek: iskolaigazgatóknak, tanároknak, nevelőknek és a szülőknek.“ És ugyanez vonatkozik a többi jogos elvárásra is. Őszintén örülnénk, ha időnként környezetvédelmi szakember is foglalkozna lapunkban azzal, hogyan óvhatjuk jobban természeti értékeinket, vagy mi
az, amire nem figyelünk oda kellőképpen. Jogtudatunkat erősítené, ha a paragrafusok sűrűjében jártas jogi végzettségű szakember ismertetné velünk a mindannyiunkat érintő törvényrendelkezéseket, vagy jogi tanácsokkal szolgálna olvasóinknak. Egészségügyi felvilágosító cikkek írására biztatnánk az orvosokat. Természetesen nemcsak szaktekintélyek írásait hiányoljuk és várjuk, de szívesen vennénk sajátos stílusukkal és érdeklődési körükkel a fiatalok, a diákok jelentkezését, a helytörténeti témájú írásokat, visszaemlékezéseket. Végső soron minden olyan cikket, írást, amely a közösségi élet vagy az emberi elidegenedés problémáival, a nemzettudat ápolásával és erősítésével, szűkebb pátriánk népi hagyományainak, szakrális emlékeinek, műemlékeink bemutatásával foglalkozik. Amelyek színesebbé, tartalmasabbá, olvasmányosabbá és eladhatóbbá teszik az újságot. Feltételezzük, hogy ezentúl többen és többféle témát érintve írnak majd a lapba. Persze nemcsak új szerzők, hanem új olvasók is kellenének a lapnak. És itt kanyarodunk vissza az írás címéhez: Hogyan fogjunk olvasókat? Előfizetői verseny nem jöhet számításba, mert a KÜRTÖS magánterjesztésben jut el az olvasókhoz. Olvasói játékaink sem hozták meg a remélt példányszámemelkedést. Nem marad más hátra, mint lapunk terjesztőit, a bolti eladókat valamilyen úton-módon érdekeltebbé tenni az újságeladásban? Ugyanis azt tapasztaljuk ezen a téren, hogy míg az egyik boltban hónapról hónapra 20-25 darab újság is elkél, addig a másik boltban jó, ha elmegy tíz, de említhetnénk olyan települést is, melynek forgalmas élelmiszerboltjában időről időre komoly gondot okoz öt darab újság értékesítése is. Mindenesetre legközelebb a bolti eladókat fogjuk kérdezni arról, miként lehetne egy-egy boltban a szokottnál több újságot eladni. Természetesen az is érdekelne bennünket, milyen korosztályú és végzettségű /esetleg pénztárcájú/ emberek vásárolják a lapot. Nekünk, újságcsinálóknak persze továbbra is az a dolgunk, hogy az olvasói elvárásokkal szinkronban hónapról hónapra jobb lapot készítsünk, amely figyelmesen követi térségünk túlnyomórészt magyarok lakta településeinek gazdasági, szociális, társadalmi, oktatási és kulturális történéseit, közösségi rendezvényeit. Hogy valóban rólunk szóljon, és értünk kürtöljön a KÜRTÖS. És az volna jó, ha egyre többen meghallanák a KÜRT/ÖS/ hangját. Bodzsár Gyula
Kultúra
2008. február
KOCCINTÁS MIKSZÁTH
Kürtös 7
ÉLETFA-DÍJ A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN
SZÜLETÉSNAPJÁN
Ülésezett a Csemadok Országos Tanácsa
Idén sem maradt el a Palóc Társaság egykori kezdeményezése, vagyis hogy minden év január 16. napján, a „nagy palóc“ születési évfordulóján őszinte tisztelői gyűljenek össze szklabonyai emlékháza udvarán koccintó ünnepre. Igaz, ezúttal sem a Palóc Társaság volt a rendezvény szervezője, hanem az emlékház fenntartója, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma /SZMKM/ a helyi községi hivatallal együtt. A január 16-án tartott megemlékezésen Bőhm András, a Mikszáth-ház gondoka köszöntötte a ház udvarán egybegyűlteket, köztük külön is a hazai magyar és a magyarországi irodalmi, művelődési és kulturális intézetek képviselőit. Jelen volt többek közt Jarábik Gabriella, az SZMKM igazgatója, Marta Kálovcová, Szklabonya polgármester asszonya, továbbá Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Mikszáth Társaság elnöke, Jámbor László megyei képviselő, Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke, Bodzsár Gyula, a Csemadok járási titkára. Az író emlékművénél előbb Marta Kálovcová mondott szlovák nyelven köszöntő beszédet, majd Praznovszky Mihály méltatta Mikszáth írói nagyságát, kiemelve, hogy ő emelte be a magyar és európai irodalomba a felvidékiséget. A koszorúzást követően a résztvevők az emlékházban koccintottak Mikszáth Kálmán születésének 161. évfordulóján. /-/
F I ATA L
A Magyar Kultúra Napján, 2008. január 22-én Galántán, a Pázmány Péter Alapítvány új székházában került sor a Csemadok Országos Tanácsának ünnepi ülésére, melyet az Országos Elnökség értekezlete előzött meg. Az ülés elején Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke értékelte a szervezet előző évét. Kiemelten foglalkozott az országos rendezvények értékelésével, a területi választmányok és alapszervezetek helyzetével, a Szülőföld Alap támogatási rendszerének első éves tapasztalataival, a szervezetet érintő tagkönyvcserével, valamint az Ifjúsági kártya bevezetésével. Tájékoztatta az OT-tagokat, hogy az ITTHON nemzeti kulturális havilap az idei évtől a Csemadok-tagság fóruma kell hogy legyen, és külön értékelte azt, hogy a lapon belül egy 16 oldalas kulturális melléklet kap helyet, melyben kizárólag a Csemadok szervezeti életével, rendezvényeivel és csoportjaival foglalkoznak majd. Jelezte, hogy Európa egyik legnagyobb civil szervezeteként a hagyományos társadalmi és erkölcsi értékeink védelmében kíván állást foglani a szervezet a jövőben is, hiszen minden, nemzetrészünk ellen indított megválaszolatlan támadás az ellenfelet erősíti, és bennünket gyengít. Az elnök bemutatta a központ új munkatársát Stugel Tibort, aki ezen túl a pályázati lehetőségekkel, szervezeti kérdésekkel, programalkotással és az ITTHON menedzselésével foglalkozik majd. Az elnök úr kijelentette, hogy új fejezetet kíván nyitni a szlovák kormánnyal való párbeszédben. Ennek célja, hogy a Matica slovenskához hasonlóan, a Csemadok is törvényileg garantált államilag finanszírozott szervezetté váljon, és a szakmai munka színvonalának emelése érdekében egy tervezetet dolgoz ki, melyben le kívánja fektetni egy országos hálózattal rendelkező Szlovákiai Magyar Közműlelődési Intézet alapjait. Ezután az Országos Tanács az Országos Elnökség javaslatára megvitatta a Csemadok által alapítandó, országos elismerést jelentő ÉLETFADÍJAT, mellyel a szervezet minden évben a Magyar Kultúra Napján díjazza majd egyes tagjainak, a kultúra napszámosainak életművét. Az OT Boda Ferenc javaslatára megbízta Stugel Tibort és Petheő Attilát, hogy készítsenek egy vitaanyagot, mely a Csemadok ifjúsági programjának az alapja lehet. A két érintett javaslatot tett egy ún. Jövőkép-díj megalapítására is, amelyet azon személyek kapnának, akik a szervezet jövőjére vonatkozólag kiemelkedő programot, javaslatokat dolgoznak ki. Az OT jóváhagyta, hogy a Magyar Kultúra Napját ezentúl minden évben, országos szinten is megünneplik. Az ülés záróakkordjaként a jelenlévők kultúrműsort tekinthettek meg, ahol alőadás hangzott el a Himnuszról Kovács László tanár tolmácsolásában, majd a galántai Kodály daloskör tagjai kedveskedtek fellépésükkel. Petheő Attila
Í R Ó K R O VA T A
A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának vezetése az utánpótlás kérdését stratégiai jelentőségűnek tartja, ezért hát azt is kiemelkedően fontos kötelességének érzi, hogy a pályakezdő tollforgatók számára szakmai segítséget nyújtson. A tehetséggondozás leghatékonyabb formája minden bizonnyal a műhelymunka, a szárnypróbálgatók frissen született konkrét írásműveinek véleményezése-elemzése. A SZMÍT internetes honlapjának új rovata ezt a műhelymunkát kívánja rendszeresíteni, és szervezettebb keretek között működtetni. Célunk a tapasztaltabbak részéről nyújtható tanácsok rugalmas közvetítése, és folyamatos, széleskörű véleménycsere kezdeményezése. Hasonlóan ahhoz, ahogy az a megalakulásának huszonötödik évfordulóját jövőre ünneplő Iródia-mozgalom idején is történt, csak éppen a technika nyújtotta új lehetőségek kihasználásával.
www.szmit.sk
A műhelymunka elképzeléseink szerint a következőképpen folyna: 1. Társaságunk néhány neves, műveivel osztatlan szakmai sikert aratott, a SZMÍT elnöke által felkért volt iródiás (vagy már az idő tájt is segítő szándékú bírálatok megfogalmazójaként fellépő) tagja vállalja a „mentor“ szerepét. 2. A szakmai segítséget igénylők a választott és vállalkozó „mentoroknak“ a rovatban szereplő neveire kattintva választhatják ki, kivel kívánnak együttműködni. Írásaikat a Társaság e-mail-címére (
[email protected]) küldhetik el névvel, álnévvel vagy jeligével, ahogy kívánják. 3. Az elbírálásra benyújtott írásművek és az ahhoz tartozó elemzések és tanácsok a fiatal írók rovatában minden érdeklődő számára elérhetőek lesznek, és természetesen hozzászólások közzétételére is mód nyílik.
Kultúra
8 Kürtös
2008. február
NEM HARAP A PAPA, AVAGY EGY FÉRJ, HÁROM ASSZONY H a g yo m á nya i h o z híven idén is kétszer, farsang utolsó hétvégéjén, abszolút telt házas előadáson mutatta be Emőd Tamás és Török Rezső vígjátékát, a Harapós férjet, az ipolynyéki Csemadok Mics Károly Színjátszó Csoportja. A négyfelvonásos, zenés vígjáték ismét bebizonyította, hogy a csoport, mely egyébként évek óta töretlenül működik, életképes, van jövőképe, és otthonosan mozog a zenés darabok, népszínművek, de akár az operettek vagy huszarettek világában is. Mint ismeretes, Mics Károly hirtelen halála után a csoport irányítását, a stafétabotot, a tehetségét maga is szereplőként évtizedekig bizonyító Balík Judit vette át.
Mics Károly életművét elismerve a szepsi Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál alapítói néhány évvel ezelőtt Mics Károly Életmű-díjat alapítottak, melyet minden évben egy arra alkalmasnak talált rendező kapja. Eddig összesen hárman: Kiss Péntek József, Mázik István és Jarábik Gabriella részesült e megtiszteltetésben. A darab pénteki bemutatóján jelen volt az Egressy Béni fesztivál két szervezője, Havasi Péter újságíró, publicista és Juhász Dósa János, a fesztivál egyik szervezője, aki jelenleg szintén újságíróként tevékenykedik, mégpedig a Gömöri Hírlap főszerkesztője. A darab mindkét napon óriási sikert aratott. Kiemelten kell említeni, hogy vasárnap a 420 személy befogadására alkalmas moziteremben legalább 480-an voltak jelen, de többen is akadtak, akik már nem fértek be a
nézőtérre, így kénytelenek későbbre halasztani a darab megtekintését. A most bemutatott vígjáték a harmincas évek szabványvígjátékainak egyike, amelyet korabeli slágerekkel is megspékeltek a helyi műkedvelő énekesek, Balázs Ottó zenei hagszerelésében. Annak idején ebből a színdarabból készült az egyik első magyar film Keleti Márton rendezésében, a címszerepben Rajnay Gáborral, de fontosabb lehetőséget kapott Dajka Margit, Bársony Rózsi és Kabos Gyula is. A darab röviden arról szól, hogy a harapós férj új asszonyt hoz a házhoz, hogy elűzze onnan első feleségét, de miután a dolgok nem alakulnak az elképzelései szerint, egy volt kedvesét is bevonja a játékba, aki nem egészen véletlenül színésznő is. A játék végén természetesen mindenki megtalálja a párját, s Ipafán, az ipafai pap fenségterületén mindenki boldogan térhet nyugovóra. Az előadás remek színészi alakításokat vonultat fel, főleg a fűzfapoétai hajlamokkal megáldott Cziha
Tóni szerepében, akit Gyurász Flórián testesít meg utánozhatatlanul, de Fekete Zsófián, Cseri Ilonán, Molnár Tamáson, Nagy Terézen, Pobori Sándoron, Takács Ágneson, Jámbor Márián, Gömöry Lóránton és Hrubík Bélán is meglátszik, hogy nem először állnak a világot jelentő deszkákra. A rövid farsang ellenére, a Mics Károly Színjátszó Csoport remek, szinte hibátlan teljesítményt nyújtott, és újabb fejezettel írta be magát a műkedvelő színjátszás ipolynyéki történetébe, szerénytelenség nélkül állítva: néhány halhatatlan alakítással. A vasárnapi előadáson jelen volt Magyarnándor tesvértelepülés küldöttsége, élén Bögös Tamás polgármesterrel, aki a társulatot május 2-ra meghívta Magyarnándorba, hogy az ottani közönség is felejthetetlen élményekkel gazdagon távozhasson az előadás után a helyi művelődési otthonból. Reméljük, a csapatot még gyakran láthatjuk különböző fesztiválokon, hiszen minden olyan feltétel adott a sikerre, amivel egy amatőr csapat rendelkezhet a mai korban. Mindenesetre mi sok sikert
kívánunk nekik az elkövetkezőkben is! Palócz
Kultúra
2008. február
Kürtös 9
Madách - díjak átadása (Folytatás az 1.oldalról)
A több mint évtizede megrendezésre kerülő januári Madách-ünnepségek a születésnapi megemlékezésen és az alkotónak járó tisztelgésen túl mindig is a magyar kultúra kiemelkedő ünnepei voltak. Hisz Madách Imre egész életműve, szellemi öröksége, de önmagában egyetlen alkotása, a világ minden kiművelt nyelvén olvasható drámája, Az ember tragédiája is azt példázza, hogy a magyar kultúra az európai műveltség, a szellemi világörökség szerves része. A költő életútja, szlovákok, magyarok lakta szülőhelye Alsósztregován, kastélybeli írói dolgozószobája, az úgynevezett oroszlánbarlag, ahol mindig ki s be járt a helyi cselédség, jelképesen kifejezi az európai népek és kultúrák természetes együttélését, élő, eleven kapcsolatát. A Nógrád Megyei Önkormányzat által adományozott kitüntető Madách-díj ebben az összefüggésrendszerben, ebben a távlatban nyeri el jelentőségét. Különös hangsúlyt kap ez 2008 elején, amikor két európai uniós tagállam - szellemileg biztos hogy - egységes régiójában egy egyetemesen elismert életmű kapcsán a közös hagyományokat tekintve Madách-díjat kapott a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Feladata a szlovákiai magyarság történetének, anyagi és szellemi kultúrájának vizsgálata, emellett kutató, dokumentációs és módszertani tevékenységet is végeznek … Hagyományok és értékek. Azaz hagyományőrzés, értékteremtés, gyűjtés, dokumentálás, bemutatás. Az állandó kiállítás mellett számtalan képzőművészeti bemutató, rendezvény, kiadvány teszi teljessé a múzeum életét, de ezek részletezése helyett emeljük ki a mai ünnepségünkhöz illően az irodalmi emlékhelyek sorsát. 2003 januárjában vette át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a Kékkői Játék- és Bábmúzeumtól a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékházat és a sztregovai Madách Kastélyt. Intézményi együttműködésünk azóta folyamatos, a Madách Irodalmi Napokat 2003-tól közösen rendezzük Csesztvén és Sztregován, de közösek a Mikszáth-rendezvényeink is Horpácson és Szklabonyán. Mikszáth szülőfalujában, Szklabonyán nem egészen két év alatt a múzeum vezetésének, munkatársainak szakmai és szervező munkájának eredményeként megvalósult az épület teljes külső és belső felújítása, modernizálása, sőt 2005-ben „Itt élte át“ címmel új, állandó, korszerű Mikszáth-
emlékkiállítás átadására is sor került, mely - és ez itt a reklám helye - naponta látogatható hétfő kivételével, ahogy az a múzeumi szakmából ismert. 2007-ben a múzeum egyetemek, magyar tanszékek bevonásával nemzetközi tudományos konferenciát rendezett, amelynek tárgya a Mikszáth-művek fordítása volt. Mindazok, akik a múlt században, a 20.-ban is jártunk a szklabonyai múzeumban, már ha bejutottunk az épületbe, tudjuk és felmérhetjük mekkora eredmények születtek, korszakos változásnak lehettünk tanúi. Hasonló az élmény az alsósztregovai Madách-kastélyban járva is. Madách Imre szülő- és lakhelyén, mely egyben a költő nyugvóhelye is, többek között a síremlék helyreállításával kezdték meg a múzeumi nunkatársak a munkák sorát. A Madách Imre életét bemutató kiállítás mellett 2003-tól egy sor kiállítást tekinthettünk meg, 2005-től a tragédia szlovák színpadi bemutatóit ismerheti meg a kastélyba látogató. Nagyszabásúak az eddigi eredményekhez hasonlóan a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma további szakmai tervei is. Ezek között szerepel a kastélyépület és az állandó kiállítás teljes felújítása, az oroszlánbarlang rekonstrukciója, a költő lakosztályának helyreállítása, vendégszoba, konferenciaterem, pince, borozó, étterem kialakítása stb. Sok sikert és erőt kívánunk a múzeum munkatársainak és vezetőjének, Jarábik Gabriella igazgató asszonynak a munkához, a szép tervek megvalósításához.“ A másik kitüntetett Lencsés Zsolt festőművész volt, közel három évtizedes művészi munkásságáért, valamint Balassagyarmat és Nógrád megye nemzetközi kulturális kapcsolatainak gazdagításáért. A laudációt Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója tartotta. Rövid idézet a méltatásból. „Első művészeti sikereit a 80-as években aratta. 1983-ban a magyar néphadsereg grafikai biennáléjának különdíját kapta. 1986 és 1990 között szerte Európában dolgozott, és képezte magát. Szimpóziumokon és kiállításokon vett részt, művészeti iskolákat és múzeumokat látogatott. Az élet iskoláját járta Nürnbergben, Düsszeldorfban, Párizsban, Monte Carlóban, Amszterdamban, Brüsszelben, Madridban, Milánóban, Bécsben, Rómában és más egyéb nagyvárosban, kisvárosban és régióban. 1991-től freskófestészeti tanulmányokat
folytatott Milánóban, Rómában és másutt. Felélesztett és kifejlesztett egy korszerű, természetes anyagokat felhasználó, környezetbarát technológiát, amellyel új utakat nyitott a murális festészeti alkotások számára. Egyre szaporodnak freskómunkái szerte Olaszországban, Szlovákiában és itthon, Magyarországon is. Színházak, szállodák, templomok, különféle közintézmények, paloták, villák őrzik keze munkáját. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az úgynevezett antikmeszes, az ő szóhasználatában ezt így ismerhetjük, hogy kácsántika falfestés Kárpát-medencei elterjesztésében, és ami nagyon fontos: a technikai szakképzésének balassagyarmati megteremtésében. A 90-es évektől üvegmunkákat is készít, ennek is vannak nyomai Rómában és másutt, de Őrbottyánban is. Szülőföldjéhez mindig hűséges volt. Alapító tagja a Terényben műkődő Artéka művészet határok nélkül egyesületnek, mozgató motorja a terényi Istálló Galériának, az Akol, a Telié művészeti alkotóműhelyeknek és konferenciaközpontnak. Munkái során a szülőföld, Nógrád szeretete nemcsak a helyszínek megválasztásában és a karitatív felajánlásokban teljesedik ki. Küldetésének tekintette és tekinti a nógrádi művészet kijuttatását az európai hadszintérre. Elévülhetetlen érdemeket szerzett Nógrád megye és Balassagyarmat város nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerének gazdagításában főként Olaszország és Szlovákia tekintetében. Hajthatatlan ambíciói művészetileg és művelődéstörténetileg is figyelemre méltóan gazdagítják Nógrád és a Palócföld kulturális örökségét. Köszönöm, hogy Nógrád megye őt díjazta.“ A KÜRTÖS olvasói nevében is gratulálunk a kitüntetetteknek. Balogh Gábor
10 Kürtös
O k t a t á s - Vi s s z h a n g
Nehogy bekapjuk a horgot… /Ad: Miért írattam a gyereket szlovák iskolába?/
2008. február
Jól döntöttek! Szent-Györgyi Albert szavai szerint az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog. Ilyenkor, február tájékán hangos a sajtó a beiratkozási felhívásoktól. Az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága ebben az évben január 30át jelölte ki erre a napra. A hagyományoktól eltérően nem vasárnap délutáni programként, hanem egy szerdai délután várta az iskolába iratkozó gyermekeket és szüleiket az iskola igazgatósága az alsó tagozatos tanító nénikkel együtt. Jöttek is szép sorban a csillogó szemű, vidám gyerekek. Az igazgató úr - Jusztin Imre üdvözlő szavai után az alsó tagozatos tanító nénik játszásra hívták a gyermekeket. Könnyen oldódott a hangulat, mindenki boldogan kapcsolódott be a különbféle feladatokba. A beiratkozási programon részt vett a Járási Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó munkatársa, György Renáta, aki különféle játékos módszerekkel mérte fel a gyermekek iskolaérettségét. Aztán az iskola hatalmas épületével ismerkedtek meg a kis nebulók. Mondanom sem kell, hogy legtöbbjüknek a tornaterem tágas, jól felszerelt terme tetszett a legjobban. S hogy pontosítsunk...! A következő tanévet az ipolynyéki iskolában 9 elsős kezdi majd. Mi pedagógusok megteszünk mindent, hogy gyermekeinknek legyen szellemi hajlékuk, hogy őrizhessék és ápolhassák őseink nyelvét és kultúráját. Önök Kedves Szülők, jól döntöttek! -nt-
A cikk a Kürtös januári számában jelent meg „Egy anyuka vallomása“ alcímmel, amely helyett inkább oda illett volna az „Egy anyuka fatális tévedései“ alcím. Hogy ez miért pont az iskolai beíratások előtt jelent meg, azt a szerkesztők talán tudják, én azonban nem is sejtem. Vegyük úgy, hogy a szöveg nem az anyanyelvi oktatás ellen irányuló burkolt propaganda, de egy olyan magyar ajkú szülőtől származik, akinek az ősei kultúrájából már csupán annyi maradt meg, hogy még tud magyarul kommunikálni. A nemzetünk által évszázadokon fejlesztett, az őseink által ránk hagyott kimagasló értékek többi részét már sikerült belőle kiölni. Ennek két oka lehet. A kisebbik problémát az államalkotó nemzet szlovákosítási törekvései okozzák. Az iskolát, a sajtót, az elferdített történelem terjesztését, és más egyebet arra használják, hogy minket félrevezessenek, bennünk a nemzeti érzést, a saját kultúránk tiszteletét és ápolását minél hatékonyabban visszanyomják. Mindezt azzal a csalafinta magyarázattal, hogy tulajdonképpen nekünk akarnak jót, mert így, az államnyelv tökéletes tudásával, jobban tudunk érvényesülni. Jó lesz, ha igyekszünk átlátni a szitán. A jelentősebb ok az, hogy mi magunk a neveléssel, kultúránk terjesztésével, a nemzeti érzés ápolásával nem úgy törődünk, ahogyan kellene. Úgyis mondhatnánk, az oktalan nyomást sokszor elfogadjuk azzal az indokkal, hogy itt úgysem lehet semmit sem tenni, ami persze, nem igaz. Ez a tehetetlen emberek kibeszélése saját maguk előtt. Valószínű, hogy a cikkíró anyuka a nézetét szintén gyerekkorában szerezte valamelyik önérzetes, elfogult szlovák pedagógustól, és nem volt senki az életében, aki elmagyarázta volna, vigyázni kell a horoggal - nem szabad bekapni. Mivel a téma széleskörű, és nem lehet egy lap oldalán mindent megtárgyalni, azért most csak arra szorítkozom, hogy pár pontban rávilágítsak arra, amiben a kedves anyuka téved. - A magyar iskola kétnyelvű. Az ad több, nagyobb látókörű tudást. A szlovák iskolából olyan gyerek kerül ki, aki magyarul nem fog tudni sem írni, sem olvasni. Ez a tudás pedig nemcsak az orvosnak, mérnöknek vagy a pesti egyetemet végzőnek jó, de kell mindazoknak, akiknek szakmájuk lesz, munkát fognak vállalni, és ahogy az anyuka is írja, bárhol el tudnak majd helyezkedni. - A kétnyelvű, a két kultúrát ismerő ember gazdagabb, nagyobbak a lehetőségei, jobban eligazodik a világban. Ezenkívül pl. könnyebben tanulja meg a harmadik nyelvet, az angolt vagy a németet. - Az anyuka saját dicséretére említi, hogy kibírta a csúfolást, megaláztatást annak idején, amikor iskolába járt. Ez igaz, de lett belőle egy kettéhasadt jellemű, szolgalelkű egyén, aki nem tudja, hová tartozik. - Magyarnak vallja magát, de a szlovákok retorikáját használja, azok téves nézeteit terjeszti minden kritika nélkül, akik leginkább meglennének nélkülünk. Kedves szülők! Ne hagyjuk, hogy gyerekeinket a világ kavargó szele ara fújja, amerre akarja. Ne hagyjuk, hogy az egyoldalú, sokszor ellenünk irányuló tájékoztatás teret nyerjen. Üljünk le velük néha beszélgetni az életről, a történelemről, az őseinkről. Olvassunk el nekik olykor egy szép verset, vegyünk meg nekik egy szép értékes könyvet. Ne engedjük, hogy valaki eltiltsa tőlük annak a beszédnek a használatát, amit az anyukájuktól tanultak meg. Ne engedjük, hogy valaki elvegye tőlük azt a boldogító érzést, hogy valahova tartoznak, az övéikhez tartoznak. Küldjük őket anyanyelvi iskolába.
Örömmel vásárolom lapjukat, és még nagyobb örömmel olvasom, míg fel nem bosszantom magam az olyan írásokon, mint az „Egy anyuka vallomása“. 3 gyermek édesanyja vagyok. A járás egy kis falujában lakom, de a legmagyarabb faluban, amire büszkék is vagyunk. A faluból sok főiskolát és egyetemet végzett diák került ki. Mind magyar iskolába jártak. Én a három gyermekemet szintén magyar iskolába járattam és járatom. A legnagyobb szakmát tanult, a legkisebb most tanulja, a középső Szlovákiában végzett magyar nyelven egy egyetemen. Mérnöki diplomával a fővárosban dolgozik magyar, angol, lengyel, svéd, francia kollégákkal. Nem vagyunk milliomosok, szegény emberként sokat dolgozunk azért, hogy gyermekeink elvégezzék az iskolákat. Nem azon múlik ki gazdag, ki szegény, hanem azon, van-e a gyerekben kitartás, akarat, erő és tanulási vágy. Biztos vagyok abban is (saját tapasztalatból), hogy saját anyanyelvén sajátítja el az ember a legtöbbet. Persze azon is múlik, melyik gyereknek milyen a felfogása. Én büszke vagyok rájuk. Arra, hogy ki kit csúfol, és ki szól meg, azt csak a buta emberek csinálják. Magyar édesanyák ne féljenek gyermekeiket magyar iskolába íratni, jó példa sok van rá, higgyék el nem fogják megbánni! Maradok hű olvasójuk:
Bőhm András
Siketné
„Miért írattam a gyereket magyar iskolába?“
2008. február
O k t a t á s - Vi s s z h a n g
Kürtös 11
Gondolatok az iskolai beiratkozások idején Igencsak meglepődve olvastam a KÜRTÖS előző számában egy anyuka „Miért írattam a gyereket szlovák iskolába?“ cím alatt megjelent vallomását. Kötelességemnek érzem, hogy reagáljak a cikk egy-két gondolatára. Megítélésem szerint, a számomra ismeretlen faluban minden fiatal nemcsak tud megfelelő szinten beszélni szlovákul, de tud olvasni és írni is. A magyar iskolába járó gyerek a helyesírást és a nyelvtant szlovákul és magyarul egyaránt a követelményeknek megfelelően ismeri. Mindként nyelvtant ismeri, ha hármasnál nem volt rosszabb érdemjegye. A templomban sem kell szégyenkeznie a Szentírás olvasása közben. Tehát két kommunikációs nyelvvel indul az életbe. Nyugodtan indulhat határok nélkül nemcsak Magyarországra, hanem az egész Kárpát-medencébe és a környező, szláv nylevcsaládhoz tartozó országokba is. Érvényes a közmondás: ahány nyelvet tudsz, anyi embert érsz. A kommunikáción kívül feltétlenül tudni kell a nyelvtant is. Bármilyen nyelvet csak úgy lehet megtanulni, ha az anyanyelv nyelvtanát ismerjük. Elhiszem, kedves anyuka, hogy a gyermeke felismeri, hogy melyik szó pl. a prídavné meno, a sloveso stb. Tegyük fel, hogy ezzel nincs baj. A baj ott van, hogy nem tudja, mi is az tulajdonképpen. Ezt nyugodtan elhi-
heti nekem. Én sem vagyok mai gyerek. Mindezt tapasztaltam 1945-ben. Elsőnek, anélkül, hogy értettem volna, ezt a kifejezést tanultam meg a szlovák nyelvű alapiskolában: „Vy chrapúni Maďari.“ Kedves anyuka, bevallása szerint Ön is tapasztalt hasonlókat a szlovák alapiskolában. A cikkben hivatkozik is rá. Kár, hogy nem írta le, milyen érzés volt maga számára a lehülyézés, a kicsúfolás nemcsak a szlovák nyelvű gyerekek részéről, de még a pedagógusoktól is. Valahogy így: „Ty si Maďar, ty nemusíš vedieť“, mert ilyen is elhangzott. Hát a magyar szülő gyermekének eleve butának kell maradnia? Visszatérve az alapiskola első évfolyamába. A cikk alapján a kedves anyukának fogalma sincs, mit érez egy hatéves gyerek hónapokon keresztül a nem anyanyelvi iskolában. Van Önnek fogalma, hogy megy tönkre gyermeke idegrendszere? Vagy milyen rémálmai vannak gyermekének? Van fogalma Önnek arról, mit érez gyermeke egy számára idegen környezetben? Ez még felnőttnek is nehéz. Biztosan tapasztalta ezt Ön is. Kérem, kedves anyuka, tartson önvizsgálatot. Még nem késő. Saját rossz tapasztalataink, és tudatlanságunkból eredően, ne neveljünk idegroncsot gyermekeinkből. Egy szülő sem szereti, ha gyermekét egyik szlovák nyelvű isko-
lából a másikba kell vinni, mert csak bukdácsol a gyerek. Higgyék el, kedves határozatlan vagy tétovázó szülők, van ezen a téren tapasztalatom. Például ilyen is: szlovák nyelvű szakiskola, szlovák nyelv és irodalom óra. A tanítási órát vezető tanító végső elkeseredésében felszólít olyan tanulót, aki magyar alapiskolába járt. Valahogy ilyen formában: „No povedz, ty si chodil do maďarskej školy, ty to určite vieš!“ Ilyen is van, és nem is egy. Végezetül nem baj, ha a gyermek a magyar irodalmi nyelvet is tudja. Itthon kigúnyolják, mert nem beszéli tökéletesen a szlovák nyelvet, még akkor sem, ha szlovák iskolába járt. Külföldön, a környező hat országban kigúnyolják, mert nem beszéli a magyar irodalmi nyelvet, csak „palócul“ tud. Kerüljük, hogy gyermekünkből idegroncs legyen. Bocsánatot kérek azoktól, akik anyanyelvi szinten beszélik mind a két nyelvet. És még egyet. Magyar tanítási nyelvű alapiskolában, ha a gyermek rátermett, értelmes és akar, nemcsak „rendesen tanul meg szlovákul“, hanem irodalmi nyelven. Tisztelettel: a KÜRTÖS havilap egyik állandó olvasója
TŰNŐDÉS Személyes visszaemlékezésemet szeretném megosztani a kedves Olvasóval. Bizony, 40 éve annak, hogy éppen ilyen tájt, februárban jelent meg első nyúlfarknyi tudósításom az akkori Új Ifjúságban. Nem sokkal utána egy másik a Szabad Földművesben. És fokozatosan, mindig több és több rövidebb vagy hosszabb hírrel, tudósítással, később interjúkkal, képes riportokkal, jegyzetekkel, fricskákkal jelentkeztem a hazai magyar lapokban, és szóban évekig tudósítottam a Szlovák Rádió magyar adását is. Egykori járási lapunknál, az idősebbek még emlékeznek rá, a Haladásnál, aztán a rendszerváltás után a mindössze néhány évfolyamot megélt Palócnál, és a tiszavirág életű Kürtösi Újságnál összesen közel húsz évet töltöttem szerkesztőként. Ezzel csupáncsak érzékeltetni kívánom, hogy ennyi idő alatt jól-rosszul kitanultam az újságszerkesztés minden csínját-bínját. Vallom, Herczeg Ferencet idézve, hogy az újságírás nem irodalom, nem is művészet, még csak nem is mesterség, annál több: maga az élet. Olykor-olykor szívesen szoktam volt mondogatni fiatal vagy kezdő újságíró kollégáknak, az újságírás tényleg nem mesterség, nem szakma, de még csak nem is hivatás, hanem életforma, elmeállapot. Az újságírás megtanulhatatlan, mégpedig olyan értelemben, hogy nincs szabály arra, miként kell vagy éppen lehet elkezdeni egy tudósítást, cikket, riportot. Minden darab egyedi darab.
Ha visszagondolok, hogy a hajdani járási lapunknál egy személyben voltam újságíró, lapszerkesztő, tördelőszerkesztő, fordító, fotós, nyelvi meg nyomdai korrektor is, nem is csoda hogy előfordultak az újságban fordítási hibák, nyelvi pontatlanságok, vagy a nyomda ördögének jóvoltából elírások, sorfelcserélések stb. Ma már mennyivel könnyebb és kényelmesebb szövegszerkesztő segítségével számítógépen újságot csinálni, szerkeszteni. Bár a kettő nem egy és ugyanaz. Ha van hozzá alkalmas technika, újságot csinálni nem nagy kunszt. Más dolog újságot szerkeszteni. Affinitás nélkül nem megy. És megint más dolog újságba írni, és más dolog újságot írni. Mert egy jellemzés szerint „Miféle ember az újságíró? Talán irodalmár? Aligha. Legfeljebb az irodalom perifériájára szorult, afféle kíváncsi és fecsegő értelmiségi, aki ír, mert tolla van. Semmit sem tud, de mindenhez ért… Mi más érhet valamit az újságírásban, mint az, hogy hírt adjon arról, amit mindenki vár, arról, ami mindenki számára érdekes - s hogy beszéljen, amikor mások elhallgatnak. Méghozzá nyíltan. Mert az újságíró nem teremti a valóságot, hanem kimondja… Az újságírónak is joga van a tévedésre - de nincs joga a hallgatásra.“ Van tán annak harminc éve is, hogy bemásoltam jegyzetfüzetembe ezeket a változatlanul időszerű sorokat. /bodzsár/
Közélet
12 Kürtös
K ÁPOLNA
FELHÍVÁS
SZOLGÁLJA A BETEGEKET
Amíg térségünk déli részének települései a múlt század ötvenes éveinek végéig az egykori Ipolysági járáshoz tartoztak, a betegek kezelését az Ipoly-parti város kórházában látták el. Bizonyára az idősebbek még emlékeznek, hogy a kórház területén az 1920-as évektől létező kápolna még a hatvanas évek elején is működött, az épületben pedig apácazárda volt, és az apácák ápolónői feladatokat láttak el. Az apácarendek felszámolása után a kápolnát más célra rendezték be. Mindenképpen jó hír, hogy az elmúlt év novemberétől több mint 45 év után ismét kápolna várja a hét minden napján az imádkozni vágyó betegeket. Az új helyen kialakított kápolnában az első szentmisét Urbán József ipolyhidvégi plébános celebrálta. Egyébként minden szombaton délután három órától szentmisét tartanak a kápolnában, és minden héten pénteken délután egy órától megerősítő beszélgetéseket, gyónást, áldozást biztosítanak a kórházban. (-)
VIII. KERESZTÉNY JÓTÉKONYSÁGI BÁL
A farsang a mulatozás, az öröm, a vígság időszaka, nem volt ez másként Bussán sem, ahol immár 8. alkalommal szerveztük meg a keresztény jótékonysági bált. A legfiatalabb vendég 5 éves, a legidősebb 88 volt. Volt kultúrműsor, ének, tánc, pohárköszöntő, 3 fogásos vacsora, kitűnő zene, sok-sok táncoló, kb. 150 tombola-díj, a szórakozás reggel 8-ig tartott, és persze volt bevétel 80.000 Sk, amit a bálozók a templom javítására ajánlottak. Köszönjük mindenkinek, aki eljött (ez a szám sem volt az idén kicsi: 230!!), aki adakozott, aki támogatott és a tisztelendő úrnak, Diós Lászlónak - aki először vett részt - a lelkesedést. Reméljük, jövőre is táncolhatunk a templomunk javára. Molnár Katalin, Bussa
2008. február
Adója 2%-ával Ön is támogathatja a Svetielko nádeje (Reménysugár) elnevezésű alapítványt. Tisztelt olvasók! A Besztercebányai Gyermekonkológia mellett működő Svetielko nádeje {Reménysugár} elnevezésű alapítvány kéri az Önök segítségét, hogy adójuk 2 %-ával támogassák alapítványukat. A 2 % relatív fogalom. Ha az esélyről beszélünk, hogy valaki meggyógyuljon egy súlyos betegségből, akkor ez kevés. Ha az adónk egy részének felhasználásáról van szó egy jó cél érdekében, akkor ez megfizethetetlen. A 2008-as évben adójuk 2 %ával segíthetnek a daganatos gyermekeken. A pénzt, amit különben az államnak adnának, azoknak adhatják, akiknek nagy szükségük van rá, s közben figyelemmel kísérhetik, hogyan változik minden korona a gyermekek örömére. A gyermekekére, akiknek a kórházi szobák szürkeségében még több támogatásra van szükségük. A támogatás Önöknek nem kerül többe, minthogy a munkaadójuknál jelezzék szándékukat, és leadják a kitöltött nyomtatványukat, ami az interneten az alapítvány honlapján a www.svetielkonadeje.sk oldalon megtalálható és letölthető. Mindezt legkésőbb március 31-ig tehetik meg. A honlapon megtekinthetők az alapítvány eddigi beruházásai és további tervei is. Az alapítvány a daganatos beteg gyermekek életét szeretné egy kicsit elviselhetőbbé tenni, ezért mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek számára, akik hosszú ideig kórházi kezelésekre szorulnak, barátságos környezetet alakítsanak ki. Továbbá korszerű gyógyászati eszközöket vásárolnak a kórház részére, s mindezt magánszemélyek és vállalkozók adományaiból, valamint az adókból átutalt 2%-ból teszik. Itt látszik meg, hogy a sok kis segítség mennyit ér. Ne feledjék a mondást: a tenger vize is cseppekből áll! Ne sajnálják a fáradságot, tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy Önöknek is részük legyen abban, hogy a súlyos beteg gyermekek arca, ha csak kis időre is, felderüljön. Budai Mária
C S Í K S O M LY Ó Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás idén is megszervezi a csíksomlyói búcsún való részvételt. Indulás: Nagykürtösről, május 8-án (csütörtök) Május 8., csütörtök - szállás, vacsora, reggeli Kolozsvárott Május 9., péntek - szállás, vacsora, reggeli Csíksomlyón Május 10., szombat, a búcsú napja - reggeli, vacsora Május 11., vasárnap - reggeli, majd a csíkszeredai Makoveczteplom megtekintése, Farkaslaka - Tamási Áron
sírjának megkoszorúzása, Korond - vásárlás Hazaérkezés Nagykürtösre kb. hétfőn reggel 6-kor. A részvételi díj: 3.200 Sk (biztosítással együtt) Jelentkezni lehet április 10-ig MOLNÁR KATALINNÁL; a 0915 808056 vagy 047/48 92 204-es telefonszámon.
2008. február
A Biblia
a magyar irodalomban Szerb Antal megfogalmazása szerint: „Biblia, prédikációk, institúciók, erkölcsnevelő mesék: ez a XVI. század irodalma.“ A magyar nyelvű Biblia fordítói és revideálói (Károli Gáspár, Heltai Gáspár, Sylvester János, Méliusz Juhász Péter és a többiek) voltak egyben koruk legkiválóbb tollforgatói is. Az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő históriás énekek is gyakran merítették témájukat a Szentírás világából. Szenci Molnár Albert olyan sikeresen „költi át“ magyarra a Zsoltárok könyvét, hogy kis változtatásokkal máig ezeket éneklik a református templomokban. A magyar költészet magaslataira azonban először Balassi Bálint (1554-1594) juttatja a biblikus nyelvet: istenes versei, amelyekben a bűnbánó költő megtört lélekkel járul a kegyelmes Isten elé, csak Ady Endre hasonló költeményeivel mérhetők. A hitvitákban (amelyekben kiemelkedett az ellenreformáció nagy alakja, Pázmány Péter) mind a protestánsok, mind a katolikusok - gyakran apokaliptikus nyelvezettel - egymást vádolták Magyarország pusztulásáért. A felvilágosodás és a racionalizmus száműzte a Bibliát Magyarországon az irodalmi köztudatból, és az csak a romantikával térhetett vissza. Vörösmarty Mihály (1800-1855) egyik első drámájaként megírta a Salamon királyt (1827), Petőfi Sándor pedig a zsidók pusztai vándorlását idézve Mózessel, sőt a lángoszloppal azonosította a költőket (A XIX. század költői, 1847). Madách Imre főművéhez, Az ember tragédiájához (1859-60) több bibliai könyvből (Genezis, Exodus, Jób könyve) meríti a kerettörténetet, amellyel az emberi létezés értelmét boncolgató történelmi színeket fogja közre. Madách Mózes (1860) címmel is írt egy drámát, amely azonban kevéssé ismert. A kálvinista Ady Endre (1877-1919) több versében jelennek meg - szinte látomásként a jól ismert biblia témák: Az Illés szekerén, A Sion hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én. A 20. század zseniális írója és humoristája, Karinthy Frigyes (1887-1938) Barabbás (1917) című novellájában megpróbálja megérteni az érthetetlent: miért választották az emberek Krisztus helyett a rablógyilkos Barabbást. A betegségével küszködő Babits Mihály (18831941) a második világháború előestéjén mesterien aktualizálta az ismert ószövetségi történetet a Jónás könyvében (1938) és a Jónás imájában (1939). Az erdélyi evangélikus költő Reményik Sándor (1890-1941) verseit - mint a Ravasz László református püspöknek címzett János evangéliumát (1939) - áthatotta a Biblia ismerete és szeretete. -webNe feledjék az
[email protected] címen lehet feliratkozni a Napi Evangélium szolgáltatásra, amely azoknak szól, akiknek nincs idejük naponta szentmisére menni, vagy alaposabban elmélkedni szeretnének a napi evangélium szövegén. Az „Evangélium e-mailben“ küldése ingyenes szolgáltatás.
Hitélet
Kürtös 13
A Szlovák Püspökök Konferenciája 2008. február 14-én bejelentette a szlovákiai új területi beosztását. Két új egyházmegye jött létre, a Pozsonyi és a Zsolnai. Az egyházmegyék felosztása a következőképpen alakult: Pozsonyi érsekség - érsek: J.E. Mons. Stanislav Zvolensky Esperesi kerületek: Pozsony, Malacky, Pezinok, Senec, Senica, Skalica, Somorja, Šaštín Nagyszombati érsekség - érsek: J.E.Mons. Ján Sokol Esperesi kerületek: Dunaszerdahely, Galánta, Hlohovec, Ógyalla, Komárom, Nemšová (részben), Nové Mesto nad Váhom, Piešťany, Sereď, Šaľa, Trnava A, Trnava B Nyitrai egyházmegye - püspök: J.E.Mons. Viliam Judák Esperesi kerületek: Bánovce nad Bebravou, Léva (részben), Nemšová, Nyitra 1, Nyitra 2, Nitrianske Rudno (részben), Érsekújvár, Topoľčany, Skačany, Párkány, Verebély, Trenčín, Zlaté Moravce, Zselíz, Šurany
Zsolnai egyházmegye - püspök: J.E.Mons.Tomáš Galis Esperesi kerületek: Bytča, Čadca, Ilava, Kysucké Nové Mesto, Martin (részben), Považská Bystrica, Púchov, Rajec, Varín, Žilina Besztercebányai egyházmegye Püspök: J.E.Mons. Rudolf Baláž Esperesi kerületek: Banská Bystrica, Banská Štiavnica, Bojnice, Detva, Hontianske Nemce, Kláštor pod Znievom, Léva (részben), Martin (részben), Nitrianske Rudno (részben), Nová Baňa, Partizánske, Prievidza, Slovenská Ľupča, Ipolyság, Nagykürtös, Zvolen, Žiar nad Hronom Rozsnyói egyházmegye - püspök: J.E.Mons.Eduard Kojnok Esperesi kerületek: az eddigi kerületek és Brezno.
Története mindennap íródik A lourdes-i jelenések százötven éves évfordulója A világ leghíresebb zarándokhelye a dél-franciaországi Lourdes jubileumi éve az idei esztendő. Százötven évvel ezelőtt, 1858. február 11-én egy tanulatlan pásztorlánynak, Soubirous Bernadettnek a városka határában megjelent a magát Szeplőtelen Fogantatásként bemutató Szűzanya. A jelenések helyszínén csodálatos gyógyulások sokasága történt és történik ma is. Az első jelenés napját, február 11-ét II. János Pál pápa a betegek napjává nyilvánította. Erre az alkalomra Krisztus földi helytartója minden évben üzenetet intéz a betegekhez. Az alábbiakban XVI. Benedek pápa leveléből közlünk részleteket. „A lourdes-i Szűzanya emléknapján, február 11-én tartjuk a betegek világnapját, amely megfelelő alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a fájdalom értelmén, és felfedezzük keresztényi kötelességeinket, amelyek a szenvedés jelenléte miatt hárulnak ránk. Idén ez a fontos nap az egyház életének két jelentős eseményéhez is kapcsolódik, ahogy ezt a témaválasztás is mutatja: „Az Eucharisztia, Lourdes és a betegek lelki gondozása“. Az egyik esemény a Szeplőtelen Szűz lourdes-i megjelenésének 150. évfordulója, a másik a kanadai Québec-ben megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A lourdes-i jelenések óta eltelt 150 év arra hív minket, hogy a Szent Szűzre tekintsünk, .... Ő az előtte álló megpróbáltatások és szenvedések ellenére szilárd és megingathatatlan hittel kapcsolódott be az isteni tervbe. ... Mária kézen fog és vezet minket, hogy Isten akaratára mi is kimondjuk a saját „igen“-ünket örömmel, szomorúsággal, reménnyel és csalódással átszőtt teljes létünkkel, annak tudatában, hogy a próbatételek, a fájdalom és a szenvedés nem szegényíti, hanem gazdagítja földi zarándokutunkat. … ... A betegek világnapja mindezeken kívül arra is kínáljon lehetőséget, hogy különleges módon kérjük Mária anyai oltalmát a betegeknek, az egészségügyben dolgozóknak, és azoknak, akik ezen a területen végeznek lelki gondozást. ... Mindenkit Máriára bízok, Isten anyjára, a mi édesanyánkra, aki a Szeplőtelen Fogantatás. Ő segítsen mindannyiunkat a tanúságtétel során, hogy a fájdalomra és az emberi szenvedésre adott választ mindenki Krisztusban fedezze fel, aki feltámadásával legyőzte a halált, és nekünk adta azt az életet, amelynek soha sincs vége. Ezekkel a szívből jövő gondolatokkal adom mindenkire apostoli áldásomat.“ Az oldal anyagát összeállította Kliment Éva
Lapozgató
14 Kürtös
2008. február
„A jövő arca ránk fog hasonlítani..“ Időnként bele-belelapozok otthon az íróasztalom fiókjaiban lapuló régebbi újságkivágásokba, alkalmi kiadványokba, jegyzetlapjaimba. A minap is ezzel múlattam az időt, és egy frappáns idézetet kerestem az iskolai beíratások „lecsengéséhez“ tervezett jegyzetem megírásához. Mindjárt kezembe akadt egyszerre három anyag is. Az első egy iskolai Tájékoztató volt, amelynek összeállítója Kölcsey Ferenc máig időszerű sorainál jobb mottót nem is találhatott volna az iskolaköteles gyermekek szüleinek megszólítására, iskolai beíratás előtt. Lássuk nemzeti Himnuszunk szerzőjének a Parainesis c. művéből vett idézetet: „Teljes birtokában lenni a nyelvnek, amelyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel. De erre még nem elég azon nyelvismeret, mely dajkánk karjai közt reánk ragadt, s azt hinni, hogy gyermekkori nyelvünkkel az élet és tudomány legmagasabb s legtitkosab tárgyait is tisztán s erőben előadhatjuk, nevetséges elbizottság. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy a
beszéd hibátlanul zengjen ajkidról, hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen. Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog, s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatra kész lenni nehezen fog… Soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait, anyanyelved pedig a lehetségig mívelni kötelesség.“ /Csak zárójelben jegyzem meg, ha rajtam múlna, a magyar alapiskolákban a végzős növendékekkel útravalóként fejből megtaníttatnám a fenti gondolatokat./ Mellesleg elárulhatom, hogy a volt Nagycsalomjai Magyarok Nagyasszonya Egyházi Alapiskola 2002 karácsonyán készült tájékoztatójáról van szó. És érdemes feleleveníteni a szülők helyes döntését segítő kiadvány zárósorait is: „Kedves szülő! Gyermeked sorsa a te kezedben van. Jogod van dönteni a jövő-
Áprilisban történt Ugyancsak a magyar iskoláinkkal foglalkozik a NE HAGYJÁTOK A TEMPLOMOT S AZ ISKOLÁT, a Palóc Társaságnak a Palócföldi Pedagógusok X. Találkozója alkalmából /2002ben/ megjelentett összeállítása. Alcímében az olvasható, hogy tények és adatok a magyar iskolák és egy kis közösség küzdelméről a megmaradásért. Rövidke részlet következik az Iskolabusz c. írásból: „Áprilisban történt. A Bussai Alapiskolába szülői értekezletet hívtak össze, melyen a minden/hatóság szószólói kerekperec közölték (államnyelven) a megszeppent szülőkkel, hogy gyermeküknek ezentúl csudajó dolga lesz az államnyelvű iskolában, mert a csökevény magyar nyelvűt egy tollvonással megszüntetik. /…/ A megszeppenés oly mértékűvé vált, hogy mire szeptember lett, alig maradt magyarnak született szülő, aki magyarnak szült gyermekét egyetlen édes anynyelvén akarta taníttatni. Huszonhat magyar gyerek! Egy egész magyar tagozat! Szégyen! Így is! Úgy is! De mégis huszonhat! …“ És most nézzük, mit mutatnak a népszámlálási adatok Bussára vonatkozóan. Az 1991-es népszámláláskor a település 1302 lakosából 632 szlovák, 655 magyar és 1 roma nemzetiségűnek vallotta magát. Tíz évvel később, 2001-ben a következőképpen módosultak a számok. A falu 1379 lakójából 745 szlováknak, 555 magyarnak /110-zel kevesebb, mint a korább vizsgált időszakban/, 46 pedig romának mondta magát. Szinte hihetetlen, hogy a jó félezernyi magyarból napjainkban csak alig négyen-öten járatják gyermeküket magyar alapiskolába Ipolyvarbóra.
jéről. Mindig tudatosítsd, hogy a jövő arca ránk fog hasonlítani, és a jövendőt be kell vallani.“ Talán kevesen tudják, hogy ez a tanintézmény bizony 15 évvel ezelőtt, 1993. szeptember 1-jén a Nagyszombati Érseki Hivatal jóváhagyásával kezdte meg működését 10 tanulóval, és elegendő gyermekek hiányában - a rendszerváltást követően a járás magyar kisiskolái közül elsőként - öt éve szűnt meg létezni. Ma már csak a kultúrház falán árválkodó „cégtábla“ jelzi, hogy valaha az épület falai között iskola működött. VIRÁGÜZLET Szabó László & Katalin Ipolynyék Nagy választékban kapható élő virág, cserepes és vágott virág, további menyasszonyi csokrok, bokréták. Nonstop a vásárlók rendelkezésére állunk.
Elérhetőség: 0907 289907
Eg y re pülő m é r nö k va llo m ás a A Csábi Alapiskola magyar tagozata 2003-ben az iskolai beíratás idejére megjelentetett egy A4-es formátumú kiadványt, benne azoknak az egykori növendéknek vallomásaival, akik felsőfokú végzettséget szereztek. Hadd idézzek egyet a sok közül. A most 45 éves Striho Tibor repülőmérnök őrnagy így nyilatkozott: „A Csábi Alapiskola elvégzése után a kassai ipariskolában folytattam tanulmányaimat. /…/ Az érettségi után úgy döntöttem, hogy a kassai Repülőtiszti Főiskolán folytatom tanulmányaimat. Ennek elvégzése után, mint a szlovák hadsereg pilótája végeztem munkámat… Három gyermekem van. Ők is magyar iskolába járnak, mint én annak idején. Úgy érzem, az anyanyelven szerzett ismeretek a legtartósabbak…“ ooooooooooooo UI.: Bevallom, a kezembe akadt kiadványok átlapozása után elment a kedvem a jegyzetírástól. Hogy miért? Mert mit érnek a legszebb gondolatok, a legbeszédesebb példák, ha többnyire pont a címzettekhez nem jutnak el? Mert vagy nem olvasnak magyar sajtót, vagy ha olvasnak is, nincs fülük a hallásra. Mindenesetre jó volna tudni, hogy az az elmúlt évek során itt, szűkebb pátriánkban az iskolai beíratások idején történt ilyen-olyan bátorító kezdeményezések, lelkesítő rendezvények, vagy megcáfolhattlan adatokkal és tényekkel alátámasztott kampánybeszédek hatására hány ingadozó, vagy már korábban szlovák iskola mellett döntő magyar szülő gondolta meg magát, és íratta gyermekét végül is anyanyelvi iskolába? Az oldal anyagát összeállította, írta és fényképezte: Bodzsár Gyula
2008. február
SZAKRÁLIS
Múltidézõ - Szabadidõ
EMLÉKEK IPOLYNYÉKEN
A bevezetőben tisztázzuk, mit is értünk a címben foglalt szakrális kifejezés alatt. Egyházi, szentségekkel kapcsolatos kultikus kifejezés. Általában a kereszteket, vallási témájú szobrokat, kápolnákat és egyéb építményeket jelöljük így. Ilyen jellegű tárgy, ill. építmény 24 található Ipolynyék községben és határában. Ezek közül néhány alkotás valamilyen stílus jegyeit viseli magán, vagy fedezhető fel az alkotáson. Legértékesebb szoborcsoport a Szent Jánosszobor. Középen található az alkotás kiemelkedő személyisége, a mártírhalált szenvedett Nepomuki Szent János. Mint pap Prágában IV. Vencel cseh király feleségének volt gyóntató papja. A gyónási titoktartás miatt dobatta őt a Moldva /Vltava/ folyó vizébe a király. A szobortól jobbra és balra két angyalt ábrázoló szobor van. Az egyik a titoktartás jelképe, ujjával a száján. A másik tányérral a térdén a pénzzel nem megvásárolható jelkép. A szoborcsoport talapzata barokk jegyeket visel magán, hasonlóképpen a szobrok is. A barokk stílus a 16. század folyamán kezd elterjedni Európa-szerte. Az ipolynyéki Kőhíd is ebben a stílusban épült 1698-ban /idén 310 éve - a szerk. megj./. Másik figyelemre méltó építmény, a kápolna, szintén barokk jellegű. Eredetileg temetői kápolna volt. A kápolna belsejét értékes barokk szobor, piéta - Szűz Mária ölében a halott Krisztussal - díszítette. Sajnos a közelmúltban ezt a kőből faragott szobrot ellopták helyéről. Hasonló sors jutott az ún. nagyhegyi Kissimon-féle kápolna piétájának is. Mindkét szobor értékes alkotás volt. Ez utóbbit fából faragták. Tehát nem gyári termék volt. Fokozott figyelmet érdemlő szakrális műemlék a Libahegyen álló, fából művészi kivitelezéssel készült kereszt. Nagy Ferenc helyi ügyes kezű fafaragó munkája. Három család megrendelésére készült. Ezt jelzik a monogramok: DF, TF, FL. A kereszt földbe süllyesztett része tönkrement, kidőlt. Újraállítása ismét földbe ásással történt. Érdemes volna megemelni, és betonalapokra helyezni. Nálunk a faluban nincs műemlékvédő egyesület, de az építtetők utódai élnek. Meg kell említeni még két keresztet a sok közül. Az egyik szintén a barokk korból származik, néhány barokk stílusra emlékeztető jegyet visel magán. Alapanyaga faragott homokkő. Sajnos a természetes kő be van festve, talapzatán az építés éve látható: Anno 1796. Eredetileg temetőkereszt volt. A templomkert rendezése és az új temető kialakítása után az útra került. A temetőn keresztül eredetileg út nem volt. Kétszáv évvel később épült községünk legújabb szakrális emlékműve. A kornak megfelelően, rozsdamentes acélból készült. Rajta egy kis tábla az építés évével: 1996, és az építtető neve: Homolya László és családja. A kereszt a libahegyi és az őrhegyi utak találkozásához közel áll. Legegyszerűbb megközelítése a felsőnyéki Erzsébet-kerttől a hegy felé, és jobbra kanyarodni. A legrégibb és legújabb kereszt után ne feledkezzünk meg két újkori szoborról sem. Nyékhez, mint régi bortermelő vidékhez illik és hozzátartozik a szőlők védelmező szentjének, Szent Orbánnak szobra. A budapesti Krisztián Sándor szobrászművész alkotása 2004. szeptember 11-től /ekkor avatták fel - a szerk.megj./ védi az ipolynyéki szőlőket a tavaszi kártevő fagyoktól. Még újabb keletű első királyunk, Szent István szobra, amelyet 2006-ban avattak fel, és a templom előtti gondozott park méltó dísze. Annál is inkább, mivel egyben templomunk és falunk védelmezője is. Ipolynyéken a fentiek azok a szakrális műemlékek, amelyeket a nyékieknek ismerniük kell, és amelyekről tudniuk illik. Legközelebb más helyi építményekről emlékezünk meg. Juhász Béla
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban Ezen részben egy kis kitérőt teszünk az internet világából, és a számítógép azon technikai részével foglalkozunk, amelyiken legtöbbet tartjuk a szemünket, a képernyővel. Már az elhelyezésével kapcsolatban figyelmesnek kell lennünk, hogy nézése közben ne kelljen sem hajolnunk, sem felfelé néznünk, vagy fejünket forgatnunk. A számítógéppel végzett párbeszéd során az ember főleg vizuális úton jut információhoz, ezért fontos, hogy a számítógéppel vagy bármely képernyős berendezéssel végzett tevékenység során fokozott figyelmet szenteljünk szemünk (egészségünk) védelmének. Számítógép vásárlásakor ezért fontos, milyen képernyőt
vásárolunk (soha ne szerezzünk be öreg, használt monitort!). Jelenleg a piacot főleg a folyadékkristályos képmegjelenítők (LCD képernyők) uralják. A katódsugárcsöves kijelzőkhöz képest az elektromágneses kisugárzásuk elenyésző, és helyigényük is jóval kisebb. Az LCD monitorok az utóbbi öt évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és árban is elérhetővé váltak. Az új modellek szinte mindegyike alkalmas a számítógépes játékok játszására, videók, filmek nézésére. Technikai tulajdonságokban a jelenlegi LCD képernyők közt nincs markáns különbség, de természetesen vannak modellek, amelyek többet tudnak. Sokszor a legfőbb szempont a külalak és a márka, ennél pedig az egyéni ízlés a mérvadó. Ezek árban sem különböznek, egy 17" LCD monitort már cca. 5000,- Sk-ért megvásárolhatunk. Érdemes odafigyelni a számítógéphez való csatlakozóra is, új PChez DVI csatlakozással rendelkező monitort vegyünk. Ha helyet akarunk spórolni dolgozóasztalunkon, érdemes hangszóróval ellátott monitort venni. Érdemes odafigyelni az olyan tulajdonságokra, mint a képpont (pixel) mérete, kontraszt, képfrissítés. Óvjuk szemünket, hogy a valós világban is lássunk! RNDr. Balázs Péter
Hirdetés - Sport
16 Kürtös
E L H U N Y T B O B BY F I S C H E R Életének 64. évében elhunyt Bobby Fischer, egykori sakkvilágbajnok. A kiváló sakkozó apja egy magyar tudós Paul F. Nemenyi vagyis Neményi Pál volt. A The New York Times a sakktörténelem egyik legnagyobb alakjaként méltatta a legendás tehetségű különc sportolót. A tekintélyes lap több cikkben méltatta Fischert, aki „minden idők legerősebb, egyben legrejtélyesebb amerikai játékosa volt“. A dicsőség magaslatairól alászállva csaknem feladta a sakkozást, pénzét és barátait elveszítve maga választotta száműzetésben élt Budapesten, Japánban, továbbá valószínűleg a Fülöp-szigeteken és Svájcban, végül Izlandon, ahová 2005-ben költözött. A The New York Times azt is megemlítette: Fischer visszautasította, hogy összemérje tudását Polgár Judittal, a világ első számú női játékosával. Az Egyesült Államokban és Magyarországon élő nagymester, Benkő Pál, több sakk-könyv szerzője három nappal Fischer halála előtt beszélt a volt sakkvilágbajnokkal, akihez szoros barátság fűzte. Benkőnek nagy szerepe volt abban, hogy Fischer 1972-ben elérhette pályafutása legnagyobb sikerét: az orosz Borisz Szpasszkijt legyőzve világbajnok lett az izlandi Reykjavíkban. A nemzetközi szaktekintély telefonon beszélt Fischerrel, akinek felvetette egy játszma lehetőségét Polgár Judittal. Fischer elhárította az ajánlatot, kevesellte az összecsapásra felajánlott másfél millió dolláros díjazást. A The New York Times szerint Bobby Fischer egyszer úgy nyilatkozott, hogy nőkből nem válhatnak nagy sakkozók. Azzal dicsekedett, hogy bármely nőt a világon akár egyetlen huszárral legyőzne. MTI-FIGYELŐ
VESZEM A LAPOT A fenti címmel indított olvasói játékunk 2. számú szelvényét az előzőnél jóval többen, kétszer annyian küldték el szerkesztőségünk címére. Játékunk támogatója, az ipolynyéki Szabó László& Katalin Virágbolt 200-200 korona értékű vásárlási utalványt ajánlott fel a nyerteseknek. Sorsolással az inámi Siket Juditnak és Nagy Amáliának, az ipolykeszi Bugyi Irénnek és Villám Margitnak, valamint az apátújfalui Gyurcsek Évának kedvezett a szerencse. A vásárlási utalványt eljuttatjuk a nyerteseknek. Ne csüggedjenek azok sem, akik ezúttal sem nyertek, hiszen azok között a játékos kedvű olvasóink között, akik megszakítás nélkül játszanak velünk, tehát mind a 12 játékszelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el) eljuttatják szerkesztőségünk címére, ezévi karácsonyi számunkban 5 értékes tárgyi nyereményt sorsolunk ki. A 3. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére beküldeni legkésőbb 2008. február 29-ig. Szerkesztőség: KÜRTÖS Hlavná 75 991 11 Balog nad Ipľom VESZEM A LAPOT
3.
NÉV:
LAKHELY:
2008. február
Boldog születésnapot! Súth Ákos Ipolybalogon 2007.december 24-én ünnepelte 8. születésnapját.
10 éves az MKP A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének megbízásából a párt megalakulása 10. évfordulója alkalmából a januári lapszámunkban indított olvasói játékunk első két kérdésének megválaszolására négyen vállalkoztak. Az első kérdésre a B válasz volt jó, vagyis 3 elődpárt egyesülésével jött létre a Magyar Koalíció Pártja. A második kérdésre a helyes válasz: MKDM, Együttélés, MPP. Csupáncsak emlékeztetőül: azok a játékos kedvű olvasóink, akik minden kérdésre helyesen válaszolnak, és így 10 pontot gyűjtenek össze, a játék végén sorsoláson vesznek részt. A nyertesek nevét júniusi lapszámunkban közöljük. Továbbra is érvényes, hogy csak eredeti játékszelvényen érkezett válaszokat fogadunk el, ugyanakkor egyszerre több szelvénnyel is lehet játszani. A játék fővédnöke Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke. Februári lapszámunkban az alábbi két kérdésre várjuk a helyes válaszokat. 1. Közvetlenül az elődpártok egyesülése előtt ki volt az MKDM, az Együttélés és az MPP országos elnöke? 2. Hol található a Magyar Koalíció Pártja Központi Irodája? A/ Komárom B/ Kassa C/ Pozsony Megfejtéseiket küldjék be szerkesztőségünk címére legkésőbb március 3-ig. Cím: KÜRTÖS szerkesztősége Hlavná ul 75, 991 11 Balog nad Ipľom.
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 11 Balog nad Ip¾om, Hlavná 75. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
