Ma tegyünk a holnapért. Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra!

Ma tegyünk a holnapért

Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016

Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! Sokan arra számítanak, hogy akár 20 évet is eltöltenek majd nyugdíjasként, és életük aktív időszakának látják ezeket az éveket. A jövő nyugdíjasai akkor tudhatnak magukénak anyagilag biztonságos nyugdíjas éveket, ha egyre többen kezdenek el takarékoskodni, és egyre többen ismerik fel a nyugdíjazással járó rugalmas lehetőségeket. Mondani persze sokkal egyszerűbb, mint megvalósítani, és az állam, a munkáltató és az egyén együttműködése is kell hozzá. A jelentés összefoglalja, hogy az embereknek milyen elképzeléseik vannak a nyugdíjas éveikről: szeretnének utazni, új hobbikat kipróbálni, és több időt tölteni a barátaikkal és a családjukkal, stb.

Tartalom Előszó

2

Bevezető és vezetői összefoglaló

3

A 2016. évi kutatás:

6

10 14 20 24 30 34 Esettanulmányok: Leyden Academy on Vitality and Ageing valamint a Stanford Center on Longevity

37

Javaslatok

38

Szószedet

39

A kutatást végző intézetek bemutatása (Aegon Center for Longevity and

41

Retirement, Transamerica Center for Retirement Studies®, és a Cicero Group) Köszönetnyilvánítás

42

Hivatkozások

43

1. melléklet

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) – módszertan

44

2. melléklet

Az egyes országok összehasonlítása

45

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 | 1

Előszó 2016 az ötödik év, hogy az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatással képet adunk arról, mennyire vannak felkészülve az emberek világszerte a nyugdíjas éveikre. A kutatással szeretnénk jobban megérteni az emberek nyugdíjról alkotott véleményét, és az információkkal szeretnénk őket arra inspirálni, hogy még jobban felkészüljenek a jövőjükre. Az idei jelentés legfőbb tanulsága, hogy hosszú út áll még előttünk, mire a nyugdíjra való felkészültségben teljesítjük a küldetésünket. Sok szempontból elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt évben bekövetkezett változások korántsem történtek olyan gyorsan, mint ahogy azt reméltük. Sőt, önmagában az a tény, hogy az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index globális mutatója kissé csökkent is az elmúlt 12 hónapban, azt jelzi, hogy az érdekeltek részéről, azaz az állam, a munkáltatók és a nyugdíjbiztosítók oldalán egyfajta szorosabb összefogásra van szükség ahhoz, hogy az emberek megértsék, mit kell tenniük annak érdekében, hogy pénzügyi biztonságban tudják magukat, és megvalósítsák a nyugdíjas évekkel kapcsolatos elképzeléseiket. Azaz ébresztőt kell fújni a világnak.

A világ számos országára jellemző stagnáló gazdaság különösen a nőket és a fiatalokat akadályozza meg abban, hogy félretegyenek a jövőjükre, ezért nekik a mi segítségünkre van szükségük.

A tettek csak akkor változnak, ha a hozzáállás megváltozik, és ezért az Aegon céljai között kiemelt helye van annak, hogy az elöregedésről szóló világméretű dialógusban szerepet vállaljunk, hiszen az a küldetésünk, hogy segítsünk az embereknek anyagi biztonságot teremteni egy életen át.

Remélem, hogy a jelentés olvasói közül sokan részt vesznek a társadalmi vitában, és segítenek másoknak is egyre tudatosabban gondolkodni a nyugdíjra való felkészülés szükségességéről.

Az ügy szószólójaként jelentős fejleménynek tartjuk, hogy idén megalapítottuk Brazíliában az Instituto de Longevidade Mongeral Aegon-t, amely a nyugdíjkutatás témájában együttműködik a nonprofit Transamerica Intézettel és az Aegon nyugdíjkutatással és az elöregedő társadalommal foglalkozó központjával (Aegon Center for Longevity and Retirement), melynek egy-egy részlege a nyugdíjjal valamint az egészséggel foglalkozik. A kutatóközpontok támogatásával nemcsak társadalmi vitát szeretnénk elindítani, hanem arra szeretnénk inspirálni a kormányokat és egyéb szervezeteket is, hogy az embereket a megfelelő szabályozókkal a megtakarításokra és a munkában töltött aktív évek meghosszabbítására ösztönözzék. A gyors demográfiai változások elkerülhetetlenné teszik, hogy az állam fokozatosan kihátrál a társadalombiztosítás rendszeréből, és egyre kevésbé tudja a nyugdíjasoknak biztosítani azt a védőhálót, amelyet a korábbi generációk élveztek. Miközben egyre többen vállalnak egyéni felelősséget a pénzügyi jövőjükért, nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik kiszolgáltatottak a társadalomban.

2 | Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016

Az elöregedő társadalmakról és a nyugdíjhelyzetről szóló dialógusnak szerte a világon mindenhol, az üzleti életben éppúgy, mint a politikában, a változás elősegítéséről kell szólnia, és a nyugdíjtervezést még könnyebbé kell tennie. A változás apró dolgokon múlik, például azon, hogy valaki rendszeresen elkezd félretenni valamennyit, és hosszabb ideig marad aktívan munkában. Együtt kell tennünk azért, hogy segítsünk az embereknek megtenni ezeket a lépéseket.

Alex Wynaendts az Aegon vezérigazgatója

“...A tettek csak akkor változnak, ha a hozzáállás megváltozik, és ezért az Aegon céljai között kiemelt helye van annak, hogy az elöregedésről szóló világméretű dialógusban szerepet vállaljunk...”

Bevezető Az emberek nyugdíjra való felkészültségét vizsgáló 2016. évi Aegon kutatás az Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! címet viseli. Az Aegon Center for Longevity and Retirement által összeállított jelentés az öt éve első ízben vizsgált kilenc ország¹ valamint a 2016-ban vizsgált 15 ország trendjeit vizsgálta. A kutatás kezdete, azaz 2012 óta 70 ezer munkavállaló és nyugdíjas mondta el nekünk a nyugdíjjal kapcsolatos felkészülésükről vallott véleményüket. A világ minden országában eddig nem látott változások zajlanak, amelyek kihívásokat és lehetőségeket is hordoznak magukban. A nyugdíjazás fogalma is átalakulóban van. A várható élettartam egyre nő, egyre nagyobb a nyomás az állami nyugdíjrendszereken, és egyre nagyobb az egyén felelőssége. Az emberek egyre nehezebben tartanak lépést a felgyorsult változásokkal. Kevesen vannak, akik megfelelően takarékoskodnak, és tervezik meg a nyugdíjas éveiket. Sokaknak lenne szüksége pénzügyi tanácsadásra, és a tervezést megkönnyítő eszközökre, hogy időben felkészüljenek a jövőben rájuk váró kilátásokra. Másfelől a nyugdíjas évekbe történő rugalmas átmenet iránti várakozások nem teljesülnek, hacsak nem változik meg gyökeresen a munkaadók foglalkoztatási gyakorlata. A jelentés legfontosabb következtetése, hogy nagyon kevés előrelépés történik szerte a világban a nyugdíjra való felkészülés terén. A jelenlegi kép alapján a jelentés meghatározza a figyelmet igénylő kulcsterületeket, melyek a következők: osztoznunk kell a nyugdíjra való felkészülés iránti felelősségben, vonzóvá kell tenni a rendszeres megtakarítást, a nyugdíjbiztosítást könnyebben elérhetővé kell tenni, lehetővé kell tenni a rugalmas nyugdíjazást, és népszerűsíteni kell az aktív nyugdíjas éveket és az egészséges időskort. A jelentés fő célja, hogy ébresztőt fújjon. A nyugdíjjal kapcsolatos kihívások megoldásának felelősségében mindannyian osztozunk, az állam, a nyugdíjbiztosítók, a munkáltatók, és az egyén. Közös felelősségünk, hogy aktív szerepet vállalva, egymással dialógusban olyan megoldásokat léptessünk életbe, amelyek mindenkinek megteremtik a lehetőséget a hosszú távú anyagi biztonságra.

A 2016. évi kutatás Az idei kutatás 14 400 munkavállaló és 1 600 nyugdíjas válaszait elemzi a világ 15 országából, melyek a következők: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság és az Egyesült llamok. Az online beszélgetések 2016. február 6 és 25 között történtek. Az elmúlt évek kutatásainak témáira és módszertanára vonatkozó leírás itt található: aegon.com/thecenter.

Az első rész bemutatja a nyugdíjra való felkészültségben 2012 óta mutatkozó lassú javulást. A második rész amellett érvel, hogy az egyén nem engedheti meg magának, hogy ne vállaljon nagyobb felelősséget a saját nyugdíjas éveinek megtervezése iránt, és a harmadik rész rávilágít arra, hogy miért a rendszeres megtakarítás a megoldás kulcsa. A negyedik és az ötödik rész arra ad javaslatokat, miként lehetne egyszerűbbé, és sokak által elérhetővé tenni a nyugdíjcélú megtakarításokat. Bemutatjuk azt is, hogy az embereknek még több tanácsadásra, információra, és tájékoztatásra van szükségük a megfelelő döntések meghozatalához. A hatodik és a hetedik rész azt vizsgálja, hogyan változnak maguk a nyugdíjas évek. Az embereknek hozzá kell igazítaniuk a terveiket a jövő realitásához, ahol a munka és a pihenés sokkal jobban összefonódik, és ahol egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy valaki meg tudja-e őrizni az egészségét a nyugdíjas éveiben.

Vezetői összefoglaló A nyugdíjrendszerek mindenhol a világon hatalmas nyomásnak vannak kitéve az egyre hosszabb várható élettartam és az elöregedő társadalmak miatt, különös tekintettel a munkaképes korú lakosság számának a nyugdíjasokéhoz viszonyított egyre csökkenő arányát tekintve. Ugyanakkor a pénzügyi és befektetési kockázatokkal tarkított gazdasági helyzet továbbra is erősen ingadozó képet mutat. Az állam és a munkáltatók ugyan mindenhol olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel igyekeznek hosszú távon is fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszereket, ám a finanszírozásukat érintő kockázatok és kiadások nagy része az egyénekre tevődik át, akik egyelőre még nincsenek felvértezve arra, hogy megbirkózzanak ezzel az új helyzettel. Az Aegon idei, immár ötödik nyugdíjfelkészültségi kutatása 2012 óta minden évben megvizsgálja a világ különböző országaiban élő munkavállalók és nyugdíjasok nyugdíjra való felkészültségét. A 2012 és 2016 közötti tendencia azt jelzi, hogy sok munkavállaló nem készül megfelelően a nyugdíjas évekre. Ugyan van némi javulás 2012 óta, ám ez túl lassú ahhoz, hogy az emberek megteremtsék az anyagi biztonságnak azt a szintjét, amelyre a nyugdíjas éveikben szükségük lenne.

Nyugdíjfelkészltség a világban 2012 és 2016 között Az Aegon Nyugdíjfelkészültség Index (ARRI) a nyugdíjra való felkészültséget méri egy 1-10 közötti skálán, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. Az ARRI az alábbi hat kérdéskört vizsgálja: személyes felelősségvállalás, tudatosság, pénzügyi ismeretek, nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlására tett lépések. 2012 óta az index kissé emelkedett, ám ennek mértéke nagyon változó a kutatásban résztvevő országok között. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 | 3

■

■

■

A kutatás kezdete óta résztvevő 9 országban az index a 2012ben mért 5,2 pontról 5,5-re nőtt 2016-ban, ami még így is alacsony pontszámnak tekinthető. A növekedés elsősorban az emberek a tervezéssel és megtakarításokkal kapcsolatos pozitív érzéseinek köszönhető, ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a növekedést némileg ellensúlyozták az emberek a nyugdíjas években szükséges jövedelem megteremtésére vonatkozó személyes felelősségvállalással kapcsolatos negatív érzései. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok indexe nőtt a legjelentősebb mértékben, ami nem a véletlen műve. Mindkét ország nyugdíjrendszere három pillérből áll, köztük erős munkáltatói nyugdíjprogramokkal (401(k) az Egyesült Államokban), így az emberek nagyobb személyes felelősséget vállalnak a nyugdíjtervezésben. Tavaly óta az index valamelyest csökkent, amelynek hátterében nagyrészt a Kínában tapasztalható bizonytalanság húzódik, ahol az index tavaly óta nagyot zuhant.

A nyugdíjfelkészültség mindannyiunk közös felelőssége, ami közös megoldásokat kíván Az emberek sokkal tovább élnek, így a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozása egyre több pénzébe kerül az országoknak, a munkáltatóknak és az egyéneknek is. A jövő nyugdíjasainak biztonságát csak közösen tudjuk megoldani, egyik érintett fél sem tud elszigetelten megoldást találni rá. ■

■

■

Az emberek világszerte arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalékát) az állami társadalombiztosítás fogja adni; annak ellenére, hogy számos ország tesz kísérletet a jövőbeli juttatások korlátozására. Amikor arról kérdeztük az embereket, hogy milyen lépéseket kellene tennie az államnak a társadalombiztosítás egyre növekvő kiadásainak enyhítésére, 31 százalék tekintette megoldásnak az adóemelést, hogy a nyugdíjak értéke ne változzon. 15 százalék gondolja úgy, hogy az államnak csökkentenie kell a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat a juttatások csökkentése mellett, hogy adóemelésre ne kelljen sort keríteni. 27 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a kettő ötvözete lehet a megoldás a problémára. (Megjegyzés: ebben nem vettük figyelembe az indiai válaszadókat.) Az is kiderült, hogy a hosszabb várható élettartammal kapcsolatos növekvő kiadások ellensúlyozására az emberek nem támogatják a nyugdíjkorhatár emelését, 39 százalék gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár maradjon változatlan, míg csupán 20 véli úgy, hogy a várható élettartam növekedésével a nyugdíjkorhatárt is emelni kell.

A siker kulcsa a rendszeres megtakarítás Nyugdíjcélú megtakarításra bárhol a világon mindenkinek szüksége van. Az is egyértelmű, hogy a rendszeres megtakarítás szokásának kialakítása a nyugdíjra való felkészültség kulcsa.


Sokan azonban nem tudják, hogyan vágjanak bele. A többség időnként rak félre egy keveset. A megtakarítási szokások idővel változhatnak. A kutatás következtetései jól példázzák a rendszeres megtakarítás jelentőségét, és felvázolják azokat a lehetőségeket is, amelyek a még nem megtakarítókat a megtakarításra ösztönözhetik. ■ A munkavállalók 38 százaléka vallja magát rendszeres megtakarítónak (ők azok, akik mindig tesznek félre a nyugdíjukra). ■ A rendszeres megtakarítók esetében hétszer nagyobb a valószínűsége a magas ARRI pontszámnak, mint a megtakarítással nem rendelkezőknél (37 százalék vs. 5 százalék). ■ Az emberek alapvetően két okból kezdenek takarékoskodni a nyugdíjas éveikre: „életszakasz” (47 százalék) és „munkavállalással összefüggő.” (39 százalék) okból. ■ A kerek évfordulók és a munkavállalással összefüggő tényezők ösztönözhetik az embereket rendszeres megtakarításra.

Könnyebbé és kényelmesebbé kell tenni a takarékoskodást A világ minden táján az a tapasztalat, hogy a munkáltatói nyugdíjprogramoknak nagy szerepe van a nyugdíjra való megfelelő felkészülésben. Minden jövőbeli nyugdíjas érdeke, hogy minél többen kezdjenek el takarékoskodni és minél többek számára legyen elérhető a nyugdíjcélú megtakarítás valamilyen formája. ■ A munkahelynek kiemelt szerepe van a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésében, ugyanakkor a kutatás szerint a munkavállalóknak csupán 41 százaléka számára adott az olyan munkáltatói nyugdíjprogram, ahol a munkáltató is fizet hozzájárulást. ■ A munkáltatói nyugdíjprogramba való automatikus beléptetés segít a jó szándékot cselekvésre átfordítani, és ez a megoldás a kutatásban is elsöprő támogatást kapott. A kutatásban részt vevő munkavállalók 65 százaléka nagyon vagy valamelyest vonzónak tartja az éves fizetés 6 százalékát kitevő hozzájárulás mellett történő automatikus beléptetést. A veszélyeztetett csoportoknak is szimpatikus a gondolat: a nők 64 százaléka, valamint a 20 és 29 év közötti fiatalok 67 százaléka találja vonzónak az ötletet.

A megfelelő tájékoztatás és a nyugdíjtervezés jelentősége A rendszeres megtakarítás ösztönzése és elősegítése a megoldás egyik lényeges eleme. Hogy mindez valósággá váljon, a jövő nyugdíjasainak már ma nagyobb felelősséget kell vállalni a saját nyugdíjas éveik megtervezéséért, és ehhez jobb tájékoztatásra és eszközökre lenne szükség. A nyugdíjjal kapcsolatos tájékoztatásnak szélesebb körben elérhetővé kell válnia, hogy az emberek jobb döntéseket tudjanak hozni, és okosan tudják gyakorolni a személyes felelősségüket. Jelenleg a munkavállalók többsége nem tesz lépéseket a nyugdíjtervezés irányába. Akik igen, közülük is sokan nem megfelelő döntéseket hoznak a megtakarításaikat illetően. Egyértelmű a jobb nyugdíjtervezés, tanácsadás, és tájékoztatás jelentősége.

■

■

■

■

Azok, akiknek van világos elképzelésük a nyugdíjas éveik finanszírozásáról, sokkal reálisabban készülnek fel rá, és sokkal magasabb ARRI pontszámot is érnek el azoknál, akiknek semmilyen tervük nincs. Mégis azt találtuk, hogy a munkavállalók 38 százalékának semmilyen terve nincs a nyugdíjas évekre. A nyugdíj szempontjából kiszolgáltatott csoportok között a nyugdíjtervvel nem rendelkezők aránya 42 százalék a nők, és 49 százalék az alacsony jövedelműek körében. A váratlan helyzetekre képzett vésztartalékról nagyon kevesen számoltak be. 58 százaléka azoknak, akiknek van ilyen tartaléka, azt mondta, hogy a megtakarításaik is benne vannak a vészforgatókönyvükben. Sokan nem tudnak arról, hogy a biztosítási termékekkel költséghatékony módon tudják megvédeni az egészségüket és a jövedelmüket. A nyugdíjtervezéshez segítségre és tanácsadásra van szükség, és ezt a legtöbben a barátaiktól és a rokonaiktól vélik megkapni, akik nem feltétlenül a legmegbízhatóbb információforrások ezen a téren. A kutatásból az is kiderül, hogy legtöbben a megtakarítási számlájukra hagyatkoznak nyugdíjaskori jövedelmük megteremtésében. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben szükség lenne arra, hogy az embereket a még jobb döntések felé tereljék a megtakarítási és a felhasználási időszakban egyaránt.

A rugalmas nyugdíjba vonulásé a jövő Az emberek arra számítanak, hogy 20 éven át lesznek nyugdíjasok, ám a valóságban ez ennél sokkal hosszabb is lehet. A várható élettartam kitolódásával sokkal tovább fogunk dolgozni, hogy megfelelően finanszírozni tudjuk a nyugdíjas éveinket. Lesz, akinek a nyugdíjazás azt jelenti, hogy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben fog dolgozni. Mások új munkakörben helyezkednek el, vagy folytatják azt, amit addig is csináltak. A nyugdíj fogalma, miszerint az ember egyszerre abbahagyja a munkát, hamarosan idejétmúlttá válik. Ugyanakkor a munkáltatók közül kevesen alakítják úgy a foglalkoztatási gyakorlatukat, hogy megteremtsék a rugalmas nyugdíjazás lehetőségét. ■

■

■

A felmérésben a kezdetek óta részt vevő kilenc ország munkavállalói 2012-ben úgy gondolták, hogy 65,7 évesen szeretnének nyugdíjba menni, 2016-ban ez a szám 65,0 évre csökkent, ami szoros összefüggésben van a jelenleg érvényben lévő hivatalos nyugdíjkorhatárral. Sokan rugalmasan gondolkodnak a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzésről. Azoknak az 57 százaléka, akik nyugdíjasként is tovább szeretnének dolgozni, az aktivitásuk és a szellemi frissességük megőrzése érdekében akarnak így tenni, 37 százalékuk szereti a munkáját, és 32 százalékuknak várhatóan nem lesz elég a nyugdíjaskori jövedelme és megtakarítása. A munkáltatók nincsenek kellően felkészülve a munkavállalók nyugdíjkorhatár betöltése utáni rugalmas foglalkoztatására. A munkavállalók 58 százaléka komoly értéknek tartja, ha a munkáltató lehetőséget biztosít a rugalmas nyugdíjba menetelre, miközben csupán 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy erre a munkáltatója lehetőséget biztosít.

Az aktív és egészséges öregkor ígérete A jó egészségi állapot megőrzése elengedhetetlen, ha valaki mindazt meg akarja valósítani nyugdíjasként, amire vágyik. A vitalitás megőrzése a nyugdíjhoz közeledő generáció számára megadja annak a lehetőségét, hogy valaki tovább tudjon dolgozni valamilyen formában, hogy csak egy későbbi időpontban kelljen hozzányúlnia a nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Az egészségügyi kockázatok gyakran a felszín alatt húzódnak meg, sokan nem is vagyunk tudatában a létezésüknek, ám amikor felszínre törnek, jelentős anyagi következményekkel járhatnak. Az egyre hosszabb várható élettartam az egyénre és az államra is nagyobb anyagi terhet ró. Az Egyesült Államok ezzel a témával foglalkozó kormányhivatala adatai szerint a 90. életévüket betöltő idős emberek 69 százaléka valamilyen rokkantsággal él². A hivatalos statisztikákkal szemben az idős korral együtt járó egészségügyi kockázatoknak a kutatásban résztvevők nem tulajdonítanak jelentőséget. A válaszadók közel fele (52 százalék) optimista a nyugdíjaskori egészségi állapotát illetően. Csupán 20 százalékuk pesszimista.

Összefoglaló Az ötödik Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás kismértékű javulást állapított meg a nyugdíjra való felkészültség terén a 2012 óta eltelt öt évben. A tervezésben és a megtakarításban megfigyelhető előremutató változásokat ellensúlyozta a nyugdíjas évek jövedelméért vállat egyéni felelősség szintjének csökkenése. Sőt, a világ sok országában a munkavállalók nagyrészt az állami juttatásokra hagyatkoznak, és nem takarítanak meg kellő mértékben, hogy fedezni tudják a majdani nyugdíjas éveik kiadásait. A valóság az, hogy az emberek tovább élnek, mint eddig bármikor; ugyanakkor még mindig nem szentelnek elegendő figyelmet a jelenséggel járó kiadásoknak és következményeknek. Alapvető változásokra van szükség ahhoz, hogy az emberek meg tudják valósítani a nyugdíjas éveikre vonatkozó terveiket, és hogy olyan nyugdíjrendszerek jöjjenek létre, amelyek mindenkinek méltányos lehetőségeket kínálnak. Az állam, a munkáltatók és az egyén közös felelőssége, hogy hatékony lépések megtételére ösztönözzék egymást, és innovatív megoldásokat dolgozzanak ki. A jelentés felvázol néhány lehetséges megoldást a munkáltatói nyugdíjprogramok mindenki számára hozzáférhetővé tételére, a megtakarítások további ösztönzésére, a rendszeres megtakarítások támogatására, a nyugdíjtervezés és a befektetési tanácsadás biztosítására, és a rugalmas nyugdíjazás megkönnyítésére, mindezt az aktív és egészséges öregkor ígérete mellett. A világnak nagy szüksége van arra, hogy végre valaki ébresztőt fújjon. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 | 5

1. rész Nyugdíjfelkészültség a világban 2012 és 2016 között Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás immár ötödik éve vizsgálja az emberek nyugdíjjal kapcsolatos elvárásait és nyugdíjas évekre való felkészültségét. A 2012 és 2016 közötti időszak kutatásainak egyik lényeges eleme az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI), amely a nyugdíjjal kapcsolatos tudatosságot és a megtakarítási szokásokat méri fel és fejezi ki egy indexben a világ 15 különböző országában. Az index egy pontszámban fejezi ki minden évben a kutatás hat kérdésére adott válaszokat, amelyek közül három attitűdre, három pedig viselkedésre vonatkozik. A kérdések a következő oldalon található ábrán láthatók.


Milyen tényezők alapján alakul ki az ARRI index? Kieső jövedelem pótlása Ön szerint el fogja érni a nyugdíjas években szükséges jövedelemszintet?

Személyes felelősség 6

Milyen mértékben érez személyes felelősséget

1

aziránt, hogy elegendő jövedelemmel rendelkezzen nyugdíjas korában?

Pénzügyi felkészültség Annak ismeretében, hogy mennyit tesz félre a nyugdíjára, Ön szerint ez elegendő lesz?

5

Nyugdíjtervezés

4

3

Mennyire ért a pénzügyekhez a nyugdíjtervezés területén?

A várható élettartam kitolódásának ismeretében, és tudva azt, hogy az embereknek többet kell félretenni és tovább kell dolgozni, a kutatás ötödik évfordulóján azt vizsgáltuk, mennyit változott az emberek felkészültsége 2012 óta, miközben igyekeztünk képet kapni a nyugdíjra való felkészültség jelenlegi állapotáról is. Az ARRI index azzal a céllal jött létre, hogy egymással össze tudjuk hasonlítani a kutatásban részt vevő országokban élő emberek felkészültségének a szintjét. Az index a nyugdíjra való felkészültséget méri egy 1-10 közötti skálán, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, a 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. (Az ARRI indexről és a kutatási módszertanról további információkat talál az 1. sz. mellékletben).

Összességében a nyugdíjfelkészültség világszerte nőtt a 2012-ben történt első kutatás óta. Kissé emelkedett a nyugdíjra való pénzügyi felkészülés iránti tudatosság szintje is, és ennek megfelelően nőtt a munkavállalók pénzügyi felkészültség iránti nyitottsága is. A kutatásban eredetileg részt vevő kilenc ország közül az Egyesült Államok pontszáma a legmagasabb, ami azt mutatja, hogy ott az emberek sokkal inkább vállalnak egyéni felelősséget a nyugdíjas éveik megtervezéséért. Japánban a legalacsonyabb a pontszám.

Az ARRI index 2012 óta nőtt a kutatásban eredetileg részt vevő kilenc országban 0.3

0.1

0.0

0.2

0.3

0.2

0.1

0.8

0.2

1.1

5.5

4.7

5.0

5.0

5.3

5.3

5.6

6.1

6.1

6.7

Németország

5.6

Egyesült Államok

5.9 5.3

Egyesült Királyság

5.5

Hollandia

5.1

Franciaország

Nettó változás az ARRI pontszámokban (2012 to 2016)

5.0

Lengyelország

2016

4.8

Magyarország

Japán

Összesen

4.6

5.0

Spanyolország

5.2

2012

Milyen szintűnek ítéli meg a nyugdíjtervezés iránti tudatosságát?

Pénzügyi ismeretek

A nyugdíjtervezés terén megtett lépéseinek ismeretében mennyire tartja kidolgozottnak a saját nyugdíjstratégiáját?

1. sz. ábra

Tudatosság

2


Az ARRI pontszám nettó változása azt mutatja, hogy az index enyhén nőtt 2012 és 2016 között. Az Egyesült Államokban volt megfigyelhető a legnagyobb változás, míg Spanyolország pontszáma változatlan maradt. Mindazonáltal a kutatásban eredetileg is részt vevő mind a kilenc országban az ARRI pontszám az alacsony kategóriába sorolható. A pontszámot alátámasztó mutatók alapján kirajzolódik, hogy a növekedés hátterében minden esetben a viselkedésre vonatkozó kérdésekre adott válaszokban mutatkozik elmozdulás. Többen tartják jobban kidolgozottnak a nyugdíjtervüket, és többet takarítanak meg erre a célra, mint öt évvel ezelőtt. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy kevesebben vannak azok a munkavállalók, akik felelősnek érzik magukat a jövőbeli nyugdíjuk megteremtése iránt, ami aggályokat vet fel, hogy ennek az attitűdnek milyen hatása lesz hosszú távon a viselkedésre.

2. sz. ábra

A nyugdíjfelkészültségre vonatkozó kérdésekre adott válaszokban mért változás százalékban kifejezve (2012-2016) az eredeti kilenc országban

Személyes felelősségvállalás -2.8%

Tudatosság

Nyugdíjtervezés

Pénzügyi ismeretek 3.0%

0.2%

Kieső jövedelem pótlása 2.1%

Pénzügyi felkészültség 4.5%

4.7%

A hat kérdésre adott választ egy ötfokú skálán lehetett bejelölni. Az ikonok a két legmagasabb értéket kapott válasz arányában megmutatkozó különbséget fejezik ki 2012 és 2016 között. Az első öt kérdés vonatkozásában balról jobbra, a válaszadókat arra kértük, hogy értékeljék, mennyire értenek egyet egy állítással, pl. “Milyen mértékben érez személyes felelősséget aziránt, hogy elegendő jövedelemmel rendelkezzen nyugdíjas korában?” A választ egy egytől (“Egyáltalán nem érzem magam felelősnek”) ötig (“Nagyon felelősnek érzem magam”) terjedő skálán lehetett bejelölni. A változás 2012-höz képest azt jelenti, hogy a válaszadók milyen arányban adtak 4 és 5 pontot erre a kérdésre, azaz hányan érzik magukat valamelyest vagy nagyon felelősnek. A hatodik kérdés a kieső jövedelem pótlására vonatkozott, és itt azt kérdeztük, hogy nyugdíjasként a jelenlegi jövedelme hány százalékára lesz szüksége. Utána megkérdeztük, mennyire bízik abban, hogy meg tudja teremteni ezt a jövedelmet. Az erre a kérdésre adott választ egy egytől (“Nem gondolom, hogy meg fogom valósítani a nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseimet”) ötig (“Meg fogom valósítani a nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseimet)” terjedő skálán lehetett bejelölni. A változás 2012-höz képest azt jelenti, hogy a válaszadók milyen arányban adtak 4 és 5 pontot erre a kérdésre, azaz hányan fogják a nyugdíjjal kapcsolatban kitűzött jövedelemcélt 75 százalékban elérni.

A kutatásban résztvevő országok száma a 2012. évi kezdetek óta kilencről 15-re emelkedett. A 15 ország ARRI pontszámait vizsgálva 2015 és 2016 között az emelkedő tendencia kissé megtorpant, mely tekintetben az egyes országok vegyes képet mutatnak. Öt ország pontszáma nőt 2015 óta, három változatlan maradt, és hét csökkent. Az ARRI pontszám által mért nyugdíjfelkészültség összességében csökkent 2015 óta


5.3

Törökország

5.4

Franciaország

5.2

Lengyelország

5.1

Magyarország

2016

Spanyolország

2015

Japán

Összesen

4.8

5.1

5.8

5.8

5.8

5.9

6.0

6.0 6.5

6.1

6.0

6.1 6.1

6.7 6.5

6.7 6.7

7.3 7.0

India

5.9

5.6

Brazília

5.4

Egyesült Államok

5.3

Németország

5.3


5.0

Kína

5.0

Kanada

4.7

Ausztrália

5.8

Hollandia

3. sz. ábra

A 2015 óta csökkenést mutató országok esetében a magyarázat a részvénypiacok ingadozása okozta rövid távú pénzügyi nehézségekben keresendő. A tavaly nyár óta rendkívüli ingadozásnak kitett Kína indexe például 0,5 ponttal csökkent, amely a legnagyobb mértékű csökkenés két egymást követő évben az index öt éves történetében. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pontszáma tovább javult 2016-ban. Ez valószínűleg nem a véletlen műve, ebben a két országban az emberek a nyugdíjcélú megtakarítások széles kínálatából válogathatnak, így jobban kézbe vehetik a irányítást. Az Egyesült Államokban jó teljesítményt mutatott az értékpapír piac, 2009 óta megduplázódott. A 401(k) típusú nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező amerikaiak számára ez igen jó érzéseket okozhatott, hiszen az emelkedő árfolyamok felfelé húzzák a nyugdíjcélú megtakarításokban és nyugdíjpénztárakban elhelyezett vagyon értékét is. A 2012 óta megfigyelhető enyhe javulás és az évről évre bekövetkező ingadozások dacára 2016-ban a kutatás eredményei azt jelzik, hogy az ARRI pontszámok krónikusan alacsony értéken állnak, ami arra enged következtetni, hogy sok munkavállaló nagyon elmarad a nyugdíjfelkészültség elvárt szintjétől. 2016-ban a munkavállalók több, mint fele (53 százalék) világszerte alacsony ARRI pontszámot ért el (6 alatti érték a maximális tízből). Még hosszú út áll előttünk szerte a világon a nyugdíjra való felkészültséget illetően. Ennek terhét egyik érdekelt fél sem vállalhatja magára egyedül. A megoldások azonosítása és megvalósítása koordinált erőfeszítéseket kíván az állam, a nyugdíj ágazat, a munkaadók és az egyének részéről.


2. rész A nyugdíjfelkészültség mindannyiunk közös felelőssége, ami közös megoldást igényel Az emberek hosszabb ideig élnek, mint valaha a történelem során, ami jelentősen növeli a nyugdíjak finanszírozásával járó kiadásokat, így a nyugdíj sokkal többe kerül az államnak, a munkáltatóknak és az egyénnek egyaránt. A helyzet megoldása mindannyiunk közös felelőssége.


Kinek a felelőssége a nyugdíjrendszer finanszírozása? A kutatás azt kérdezte a válaszadóktól, hogy milyen mértékben értenek egyet a felelősségre vonatkozó kijelentésekkel. A legnagyobb mértékű egyetértés az állam beavatkozására vonatkozó válaszokban mutatkozott meg: társadalombiztosítás (75 százalék), a munkavállalók munkáltatói nyugdíjprogramba való automatikus beléptetését ösztönző állami lépések (75 százalék). A válaszadók 71 százaléka egyetért abban, hogy közös megoldásra van szükség, amelyből az egyén, a munkáltatók, és az állam is ki kell, hogy vegye a maga részét. Kevesebben gondolják úgy (62 százalék), hogy mindenki takarékoskodjon magának.

4. sz. ábra

Hogyan történjen a nyugdíjas évek finanszírozása?

Az államnak kell gondoskodnia az emberekről a társadalom-biztosításon keresztül

75%

Az államnak arra kell ösztönöznie a munkáltatókat, hogy minden munkavállalót automatikusan léptessenek be a nyugdíjprogramjukba

75%

A munkáltatói nyugdíjprogramoknak kell juttatásokat biztosítani

72%

A nyugdíjak finanszírozása az egyén, a munkáltató, és az állam közös felelőssége Az egyénnek kell gondoskodnia a saját nyugdíjáról privát nyugdíjbiztosítás vagy befektetés formájában

71% 62%

% Az állítással valamelyest vagy nagyon egyetértők aránya

Ugyan az állami szerepvállalás tűnik a legvonzóbbnak, a valóságban sok állam néz szembe hatalmas kihívásokkal a hagyományos felosztó-kirovó társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságát illetően, az egyre hosszabb várható élettartam és a nyugdíjban töltött egyre hosszabb idő miatt, nem beszélve az időskori megbetegedések növekvő arányáról. Ugyanígy az aktuáriusi számítások alapján azoknak a munkáltatóknak is meg kell küzdeniük a finanszírozás egyre nehezedő terhével, akik garantált juttatásokat biztosító egyéni nyugdíjprogramokat biztosítanak a munkavállalóiknak. A finanszírozási problémák megoldására irányuló bármely változtatás valamilyen formában hatással lesz az egyénre is.

A nyugdíjaskori jövedelem várható forrásai és a nyugdíjrendszerekre gyakorolt nyomás Világszerte mindenhol az emberek arra számítanak, hogy a nyugdíjaskori jövedelmük közel felét (46 százalék) az állami társadalombiztosítás fogja biztosítani. Az eredmények eltérőek a 15 ország körében; hat országban az emberek az államtól várják a nyugdíjaskori jövedelmük több, mint felét, köztük Spanyolország érte el e tekintetben a legmagasabb arányt (64 százalék). Az egyéb források között a válaszadók felsorolták a jelenlegi vagy a korábbi munkáltató által biztosított nyugdíjprogramot, a saját megtakarításokat és a befektetéseket.

E kényes egyensúly fenntartásához szükség van az állam, a munkáltatók és az egyének együttműködésére. Ennek érdekében nagyobb társadalmi vitára van szükség a szükséges változtatásokat illetően, és tájékoztatni kell a közvéleményt a várható változtatások hatásairól, köztük a munkában töltött idő meghosszabbodását, vagy a nyugdíjra való felkészülésben vállalt egyéni felelősséget illető kérdésekről is.


30%

Netherlands

5. sz. ábra

Az államtól a jövőbeli nyugdíjak közel felének biztosítását várják az emberek, amely jelzi, hogy a legtöbb országban nem jelentős az egyéb, nyugdíjat helyettesítő jövedelem mértéke

24%

25% 29% 31% 31% 27% 29% 28% 29% 34% 25%

20% 34% 37%

Saját megtakarítások és befektetések, beleértve az önkéntes magánnygdíjpénztárat is

44%

12% 19% 24%

16% 17% 17% 21% 23% 28% 28%

24%

33%

A jelenlegi /korábbi munkáltató nyugdíjprogramja

39% 26% 24% 31%

64%

56% 55%

46%

52% 52% 52% 48%

44%

Az állam a társadalombiztosítási rendszeren és egyéb juttatásokon keresztül

43% 42% 42% 41% 40% 39%

Kanada

Ausztrália

Turkey

Australia

India

Hollandia

Brazil

Franciaország

USA

Királyság

Brazília

Hungary

India

Törökország

Poland

Egyesült

Japán

Spain


Japan

Németország

France

A kutatás India kivételével minden országban azt kérdezte a válaszadóktól, hogy milyen lépéseket kellene tennie az államnak a társadalombiztosítási kiadások kezelésére. 31 százalék úgy véli, hogy az államnak adóemeléssel kellene növelnie a társadalombiztosítás finanszírozását, hogy közben ne csökkenjen a nyugdíjak értéke. 15 százalék gondolja úgy, hogy az államnak csökkentenie kell a TB rendszer finanszírozását oly módon, hogy csökkenti a juttatásokat, de nem emeli az adókat. 27 százalék pedig azon a véleményen van, hogy az állam részéről kiegyensúlyozott lépésekre van szükség.

Kína

Magyarország

UK

A legtöbb ország állami finanszírozási rendszereinek tükrében nem reális az emberek azon elvárása, hogy a nyugdíjuk nagy részének a biztosítását az állami társadalombiztosítási rendszertől várják. Ezek az elvárások nincsenek arányban azokkal a lépésekkel sem, amelyeket az egyes országok eddig tettek a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák kezelésére.

China

Lengyelország

Germany

Az állam a társadalombiztosítási rendszeren és egyéb juttatásokon keresztül

Canada Egyesült Államok

Spanyolország

Netherlands

Összesen

25%

A valóságban ezzel szemben az figyelhető meg, hogy az állami juttatások adóemeléssel történő nagyvonalú emelése vagy szinten tartása helyett számos országban korlátozzák a juttatások mértékét azáltal, hogy csökkentik a jövő nyugdíjasainak várható nyugdíját, vagy növelik a korhatárt, amikortól a juttatásokra jogosultságot lehet szerezni. Azokban az országban, ahol a munkavállalók elzárkóznak a nyugdíjkorhatár emelésétől, heves viták bontakoztak ki ezekről a kormányzati intézkedésekről.

6. sz. ábra

Milyen lépésekkel tudja kezelni a kormány az állami nyugdíjrendszer kiadásainak növekedését?

Nem tudom

15%

20%

A kormánynak nem kell tennie semmit. A társadalombiztosítás finanszírozása a jövőben is teljesen megoldott

A kormánynak csökkentenie kell a társadalombiztosítási rendszer kiadásait a nyugdíjak értékének csökkentésével, de adóemelés nélkül

7% 31% 27%

A kormánynak növelnie kell a társadalombiztosítási rendszer finanszírozására fordított kiadásokat adóemeléssel, anélkül, hogy a nyugdíjak értékét csökkenteni kelljen

A kormánynak kiegyensúlyozott lépéseket kell tennie, a kifizetések csökkentése és az adók emelése mellett

Mi lesz a nyugdíjkorhatárral? A munkában töltött évek meghosszabbítása társadalmi vitáért és reformokért kiált, hiszen a várható élettartam jelentősen meghosszabbodott. A kutatás ellentmondást vélt felfedezni a hosszabb élettel járó kiadások ellensúlyozása és a nyugdíjkorhatár lehetséges megemelése között. A válaszadók 39 százaléka nem szeretne változtatni a nyugdíjkorhatáron, ami közel duplája azoknak, akik szerint azt meg kell emelni a várható élettartam növekedésének arányában (20 százalék). Sok országban tervezik a nyugdíjkorhatár felemelését, ami azt az életkort jelenti, amikortól valaki jogosulttá válik a nyugdíjra. Ugyanakkor nagyon komplex kérdés, hogyan tudják a munkavállalók sikeresen meghosszabbítani a munkában töltött éveket, és később nyugdíjba menni. A fizikai munkások valószínűleg fizikailag nem lesznek alkalmasak a további munkavégzésre. Más szakmák képviselői is találkozhatnak az idősebbek iránti előítéletekkel, ami megnehezíti a nekik való munkahely megtalálását. A munkavállalók elképzelése a nyugdíjazásuk várható időpontjáról nagyon lassan változik. 2012 óta, amikor az akkori kutatásban részt vevő kilenc ország munkavállalói átlagosan 65,7 évesen szerettek volna nyugdíjba menni, 2016-ra ez az életkor 65-re csökkent.

7. sz. ábra

Aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban nemhogy stagnálnak, hanem inkább visszájára fordulnak a nyugdíjkorhatár kitolásával kapcsolatos változások. Például 2010-ben Franciaország ígéretet tett a nyugdíjkorhatár 60 évről 62-re történő emelésére, melyet 2012-ben aztán visszavontak. 2016ban Kanada újonnan megválasztott kormánya kifejezte abbéli szándékát, hogy csökkenti a nyugdíjkorhatárt az országban. Ezzel szemben Hollandiában a kormány a jelenlegi 65 évről 66-ra emeli a nyugdíjellátásra való jogosultság alsó határát 2018-ra, és 2021ig 67-re. Emiatt a holland munkavállalók várhatóan átlagosan 67 évesen mehetnek majd nyugdíjba a 15 ország átlagában mért 63 évvel szemben. A kutatás arra is rámutat, hogy sem az egyének, sem az állam nem reagál elég gyorsan a nyugdíjjal kapcsolatos kihívásokra, akár a megfelelő jövedelem megteremtéséért vállalt nagyobb felelősségvállalás, akár a hosszabb ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatos vélekedés terén. A nyugdíjas évek új valóságáról, ahol mindenki előtt nyitva áll a lehetőség az anyagi biztonságban eltöltött nyugdíjas évekre, ahol egyre többen takarékoskodnak a nyugdíjukra, és egyre többen ismerik fel a rugalmas nyugdíjazásban rejlő lehetőségeket, könnyebb beszélni, mint azt megvalósítani. Az állam, a munkáltatók, és az egyének összehangolt cselekvése és együttműködése kell hozzá.

Sokan nem támogatják a nyugdíjkorhatár emelését A nyugdíjkorhatárt emelni kell a várható élettartam kitolódásával párhuzamosan

Nem tudom 8%

A nyugdíjkorhatár maradjon változatlan. Az emberek már így is túl sokáig dolgoznak

20%

39% 18%

A nyugdíjkorhatárt emelni kellene, kivéve azoknál, akik veszélyes munkát végeznek, vagy fizikai munkakörben dolgoznak

15% A nyugdíjkorhatárt emelni kellene, de legyen ennek egy maximuma Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 | 13

3. rész A siker kulcsa a rendszeres megtakarítás A nyugdíjcélú megtakarításokra mindenhol a világon szükség van. Mégis sokan nehezen kezdenek bele. Sokan vannak, akik időnként félretesznek valamennyit. A megtakarítási szokások idővel megváltozhatnak. A kutatás különböző típusú megtakarítókat mutat be, és arra is rávilágít, hogy az egyén megtakarítási szokásai nagy befolyással vannak az illető nyugdíjra való felkészültségére.


Az élethosszig tartó rendszeres megtakarítás ereje A 2016-os kutatásban szereplő 15 országban a rendszeres megtakarítók aránya 38 százalék, a legmagasabb arányt Indiában (59 százalék) és az Egyesült Államokban (54 százalék) mérték.

A világ minden szegletére jellemző, hogy nagyon kevesen takarékoskodnak a nyugdíjas éveikre. Ugyan ez a leginkább célravezető út a nyugdíjra való felkészüléshez, öt munkavállalóból átlagosan csupán kettőnél is kevesebben vannak azok, akik mindig tesznek félre erre a célra. A 2012-ben folytatott első kutatás óta a felmérésben minden évben szereplő kilenc ország körében a rendszeres megtakarítók aránya csupán 1,4 százalékkal nőtt 2012 és 2016 között 34,6 százalékra.

8. sz. ábra

Nagyon szoros az összefüggés az ARRI pontszám és a megtakarítói típusok között. A rendszeres megtakarítók esetében például hétszer nagyobb a valószínűsége a magas ARRI pontszámnak, mint a megtakarítással nem rendelkezőknél. Ugyanígy az időnként megtakarítók, vagy a múltban megtakarítók között jelentősen magasabb az ARRI pontszám valószínűsége, mint a nem megtakarítók között.

A nyugdíjcélú megtakarítással kapcsolatos attitűd

Nem megtakarítók

Soha nem takarékoskodtam a nyugdíjamra, és nem is szeretnék 6%

Rendszeres megtakarítók Mindig félreteszek a nyugdíjamra

Megtakarítani vágyók

21%

38%

Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár szeretnék

A múltban megtakarítók

12%

Nem teszek félre a nyugdíjamra, bár a múltban takarékoskodtam

23%

Eseti megtakarítók Csak egyszer-egyszer teszek félre a nyugdíjamra

9. sz. ábra

A rendszeres megtakarítók magasabb ARRI pontszámot érnek el

Összesen

53%

29%

18%

Összesen: Alacsony index (0 - 5.9)

Rendszeres megtakarítók Eseti megtakarítók A múltban megtakarítók

27%

36% 56% 60%


84%

Nem megtakarítók

84%

Összesen: Közepes index (6 - 7.9)

37% 36%

8%

31%

9% 14% 11%

Összesen: magas index (8 - 10)

2% 5%


Mikor és miért kezdenek az emberek félretenni a nyugdíjas éveikre? A munkavállalók különböző okokból kezdenek takarékoskodni a nyugdíjas éveikre. A felmérésben megkérdeztük a megtakarítókat, és azokat, akik ezt tervezik, hogy mi indította erre őket. A válaszokat két kategóriába tudtuk besorolni: “életszakasz” és “munkavállalással összefüggő” okból. A leggyakoribb válasz az volt, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort (32 százalék), ami arra enged következtetni, hogy eljön az életben az az idő, amikor az emberek úgy érzik, hogy félre kell tenniük, vagy amikor többé már nem halogathatják azt. Emiatt jó ötlet lehet a munkavállalókat a kerek születésnapok alkalmával nyugdíjcélú megtakarításokra ösztönözni.

10. sz. ábra

Ez azonban nem mindenkinél válik be. Vannak, akik más okokból kezdenek takarékoskodni, és emiatt az ösztönzőket is érdemes variálni. Sokan akkor kérnek pénzügyi tanácsot, amikor jelzálogot vesznek fel az otthonukra, ami jó alkalom lehet a tanácsadóknak a más típusú megtakarítási opciók és nyugdíjbiztosítási termékek bemutatására. Az életciklus jelentős változásai, így például a gyermekek születése is arra ösztönözheti az embereket, hogy részletesebben foglalkozzanak a hosszú távú pénzügyeikkel, és ilyenkor is lehetőség van a nyugdíjas évekről beszélgetni velük.

Sokan fontos életeseményekhez kötik a nyugdíjcélú megtakarítások elindítását

Miért kezdett el félretenni a nyugdíjas éveire? Életszakasz miatti okból

47%

Betöltöttem egy bizonyos életkort

32%

Családot alapítottam

16%

Megházasodtam Különváltam / elváltam

10% 4%

Munkavállalással összefüggő okból

39%

Munkáltatóm nyugdíjcélú megtakarítást kezdett

16%

Automatikusan beléptettek a munkáltatói nyugdíjprogramba

14%

Beléptem az első munkahelyemre

10%

A munkáltatóm felajánlotta, hogy kiegészíti a megtakarításaimat

9%

Új helyre mentem dolgozni

8%

Megvettem az első otthonomat

12%

Előléptettek / fizetésemelést kaptam Elveszítettem a munkámat


9% 5%

Hogyan lehet még jobban rávenni az embereket a rendszeres megtakarításra Ha önmagukra hagyják őket, a legtöbben halogatják a nyugdíjcélú megtakarítások elkezdését, ha egyáltalán egyszer erre sort kerítenek. A megtakarításokra bátorítani kell az embereket. A munkahelyen a munkáltatónak van jelentős szerepe a megtakarításokra való ösztönzésben. Világszerte a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy a munkavállalással összefüggésben kezdett el megtakarítani a nyugdíjára. 16 százalék akkor, amikor a munkáltatója nyugdíjcélú megtakarítást kezdett el a számára. 14 százalék akkor, amikor a munkáltató automatikusan beléptette a saját nyugdíjprogramjába. És 10 százalék akkor, amikor először munkába állt. A munkáltatói nyugdíjprogramok kivételes lehetőséget kínálnak arra, hogy minél több embert lehessen megtakarításra ösztönözni.

“... Világszerte a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy a munkavállalással összefüggésben kezdett el megtakarítani a nyugdíjára...”

Bármely fenntartható nyugdíjrendszernek a kényelemre és a megtakarítások megkönnyítésére kell helyeznie a hangsúlyt, ha azt akarjuk, hogy az emberek részt vállaljanak az időskori megélhetésük finanszírozásából. A bonyolult befektetések, a megtakarításra vonatkozó információk nehéz lekérdezése, és a nehezen hozzáférhető szakmai tanácsadás elveszi az emberek kedvét a megtakarításoktól. A munkáltatókat arra kell ösztönözni, hogy még proaktívabban lépjenek fel, és tereljék a munkavállalókat egy sokkal fenntarthatóbb nyugdíjrendszer felé.


A nyugdíjas évek tele vannak kellemes és kevésbé kellemes meglepetésekkel A nyugdíjazás fontos és jelentős mérföldkő mindenkinek az életében, és számos meglepetést rejteget. A kutatásban megkérdeztük a nyugdíjasokat arról, mi volt számukra a legnagyobb meglepetés, amikor nyugdíjba mentek, és a válaszok számos kellemes és kellemetlen tényezőt engedtek láttatni. A kellemes meglepetések közé tartozik a szabadság érzése, míg a kellemetlenek közé a pénz hiánya. Ez utóbbi is megerősíti azt, hogy minél hamarabb segíteni kell az embereknek rendszeres megtakarítókká válni, és megkönnyíteni a rendszeres megtakarításokat.

Hollandia

Németország met

Kanada Egyesült Királyság Franciaország

Magyarország

mint amikor még dolgoztam.

Egyesült Államok

Spanyolország Nagyon örülök, hogy körbeutazhatom a világot.

Brazília

Nem találtam a helyem a kezdetekben, hiányzott a munkám. Szeretnék valamit dolgozni, még most is.

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016

4. rész Könnyebbé és kényelmesebbé kell tenni a takarékoskodást A világ minden tájáról érkező tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatói nyugdíjprogramhoz való hozzáférés kulcsszerepet játszik a megtakarítások ösztönzésében és a nyugdíjas évekre való megfelelő felkészülésben. A kutatás szerint az önkéntes hozzájárulással jellemezhető országokban (pl. az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) a munkavállalók sokkal felkészültebbek.


A munkáltatói nyugdíjcélú megtakarítási programokhoz korlátozottan férnek hozzá a munkavállalók. A kutatás szerint világszerte a munkavállalók mindössze 41 százalékának van lehetősége élni a munkáltató általi hozzájárulással, és a 15 ország eredményei nagy különbségeket mutatnak: Spanyolországban, Magyarországon, és Lengyelországban öt munkavállaló közül csak egynek ajánlják fel ezt a lehetőséget, miközben ez az arány 64 százalék az Egyesült Királyságban, és 61 százalék Indiában. A munkáltatói programok kialakítása nagyban elősegítheti a munkavállalók helyes megtakarítási szokásainak kialakulását, bár a részmunkaidősöket és az alacsonyabb jövedelműeket továbbra is az a veszély fenyegeti, hogy kimaradnak belőle. A kutatás szerint világszerte a részmunkaidőben dolgozók 32 százaléka rendelkezik olyan megtakarítással, amelyhez a munkáltató is fizet hozzájárulást, összehasonlítva a teljes munkaidőben dolgozók 44 százalékával. Az is kiderült, hogy a magasabb jövedelműeknek kétszer olyan nagy valószínűséggel ajánlotta fel a munkáltató ezt a lehetőséget, mint az alacsonyabb jövedelműeknek (60 százalék vs. 30 százalék).

Hogyan lehet a nyugdíjcélú megtakarítást mindenki számára elérhetővé tenni Az életünk egyre bonyolultabb és a tempó egyre csak gyorsul. Az emberek gyakrabban változtatnak munkahelyet, tartanak pihenőt, vagy válnak időszakosan munkanélkülivé. Sokan a felsőfokú tanulmányaikat végzik a húszas éveik végén vagy akár a harmincas éveik elején is. Emiatt nagyon fontos, hogy a munkáltatói nyugdíjprogramok és maga a nyugdíj is minél szélesebb körben elérhetővé váljon a nagyobb kockázatnak kitett csoportok számára is, akiknek kevésbé van lehetőségük félretenni. Közéjük tartoznak a fiatalok, a nők, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, és az alacsonyabb jövedelműek.

A nyugdíjprogramokhoz való automatikus csatlakozás A jó szándékot rendszeres megtakarításokra fordítani úgy a legkönnyebb, ha a munkáltatói nyugdíjrendszerekbe automatikusan beléptetik az új munkavállalókat, és automatikusan emelik idővel a hozzájárulás mértékét is. Ennek a rendszernek a bevezetése az Egyesült Királyságban 5 millió embernek tette lehetővé a nyugdíjcélú megtakarítások elkezdését. A munkavállalók közel kétharmada (65 százalék) találja valamelyest vagy nagyon vonzónak az éves fizetés 6 százalékát kitevő hozzájárulás mellett az automatikus beléptetést a munkáltató nyugdíjprogramjába. Amikor a kutatás során egy még magasabb, az éves fizetés 8 százalékát kitevő hozzájárulásra kérdeztünk rá, még így is sokan, a megkérdezettek 61 százaléka tartotta a lehetőséget vonzónak. Különösen érdekes lehet a döntéshozóknak, a munkáltatói nyugdíjprogramok vezetőinek, és a munkáltatóknak az a tény, hogy a 6 százalékos hozzájárulás melletti automatikus beléptetés magas támogatásra talált a nagyobb kockázatnak kitett munkavállalók körében is: ■ ■

■

A nők 64 százaléka találja ezt a lehetőséget vonzónak, A fiatal munkavállalók 67 százaléka, a részmunkaidőben dolgozók 57 százaléka, és az alacsony jövedelműek 57 százaléka szintén vonzónak találja. Ennél még fontosabb, hogy a megtakarítani vágyók 58 százaléka tekint erre vonzó opcióként, ami arra enged következtetni, hogy az automatikus beléptetés a potenciális megtakarítókat rendszeres megtakarítókká formálhatja.

Az automatikus beléptetés ötlete a munkáltatói hozzájárulást is biztosító nyugdíjprogramba különösen nagy támogatásra talált azokban az országokban, ahol ez a fajta nyugdíjcélú megtakarítás kevésbé elterjedt. Indiában például a megkérdezettek 84 százaléka, Brazíliában pedig 81 százaléka szerint vonzó ez a lehetőség az éves fizetés 6 százalékának levonása mellett. Továbbá az automatikus emelés segíthet abban, hogy a fizetésemelés egy részét minél többen félretegyék. A nyugdíjcélú megtakarítások összegének automatikus emelése, és a hozzájárulás levonása még azelőtt, hogy a munkavállaló megkapná a fizetését, nagyban hozzájárulhat, hogy az emberek a fizetésemelésüket megtakarítsák, még mielőtt elköltik.


11. sz. ábra

Az automatikus beléptetés elnyerte a munkavállalók többségének a tetszését

65% 61%

Összesen

84% 84%

India

81% 80%

Brazília 75% 72%

Egyesült Államok

74% 72%

Kína Kanada

67%

72%

68%

Törökország

63% 64% 60%


63%

Németország

56% 63% 60% 61%

Ausztrália Magyarország

54% 59% 55%

Spanyolország

58% 54%

Franciaország

52% 50%

Lengyelország Hollandia

44%

Japán

35%

Nagyon vagy valamelyest vonzó 6% mellett Nagyon vagy valamelyest vonzó 8% mellett

A munkahely nagyon hatékony lehetőségeket kínál a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésére és elősegítésére. A nyugdíjra való felkészültség megteremtéséhez elengedhetetlen a megfelelő tervezés és a nyugdíjjal kapcsolatos pénzügyi ismeretek megléte. A pénzügyi ismeretek csak az első lépést jelentik. A személyes pénzügyekről való hosszú távú gondolkodás előmozdítására alkalmas eszközök bevezetése a következő lépés a sorban.


38%

49%

“...A munkáltatói nyugdíjcélú megtakarítási programba történő automatikus beléptetést, és a hozzájárulás mértékének automatikus emelését biztosító rendszerek segítenek a jó szándékot rendszeres megtakarításra átfordítani...”


5. rész A megfelelő tájékoztatás és a nyugdíjtervezés jelentősége A megoldás fő eleme a rendszeres megtakarítások ösztönzése és az erre alkalmas megoldások biztosítása. Ehhez a kutatás eredményei szerint szükség van arra is, hogy a munkavállalók nagyobb felelősséget vállaljanak a saját nyugdíjuk megtervezésében, amihez jobb tájékoztatásra lenne szükség. Fontosak a nyugdíjjal kapcsolatos ismeretek is, hogy az emberek helyes hosszú távú döntéseket hozzanak és bölcsen éljenek a személyes felelősségükkel. Aggodalomra ad okot, hogy a kutatás szerint jelentős (38 százalék) azoknak az aránya, akik semmilyen stratégiával nem rendelkeznek a nyugdíjas éveikre.


12. sz. ábra

Öt munkavállaló közül kettőnek nincs stratégiája a nyugdíjas éveire

Nem tudom

Van írásbeli tervem 4%

13%

38%

Nincs tervem

Van tervem, de nincs leírva

45%

A nagyobb kockázatnak kitett csoportok nem valószínű, hogy rendelkeznek írásbeli stratégiával, vagy egyáltalán bármilyen stratégiával a nyugdíjukkal kapcsolatban. Az alacsony jövedelműek közel fele (49 százalék) semmilyen stratégiával nem rendelkezik, összehasonlítva a magas jövedelműek 22 százalékával. A felkészültséget az ő esetükben javíthatja a más csatornákon keresztül történő célzott beavatkozás, így a foglalkoztatási vagy egészségügyi hivatalok, és a szociális szervezetek bevonása.

13. sz. ábra

A nem megtakarítók valószínűleg nem rendelkeznek nyugdíjstratégiával, akár írásban, akár másképp

Összesen

Nők

Fiatalok (20-29 év)

Részmunka Alacsony -időben jövedelműek dolgozók

Alacsony iskolai végzettségűek


Nem megtakarítók

(középiskolánál alacsonyabb)

Van írásbeli tervem

13%

12%

13%

9%

8%

9%

1%

2%

Van tervem, de nem írtam le

45%

41%

46%

39%

37%

39%

26%

10%

Nincs tervem

38%

42%

37%

45%

49%

46%

68%

78%

Nem tudom

4%

5%

4%

7%

6%

6%

5%

10%


14. sz. ábra

A nyugdíjstratégiával rendelkezők nagy valószínűséggel rendszeres megtakarítók, kevésbé szorulnak az állami nyugdíjellátásra, és sokkal pozitívabban állnak a nyugdíj témájához



Nincs tervem

Férfiak

53%

54%

44%

Átlagéletkor

43

43

43

Átlagjövedelem

$43,900

$32,400

$26,900

Nyugdíjban várhatóan eltöltött évek száma (átlag)

23

21

18

Egyetért: A nyugdíjkorhatárt növelni kell a várható élettartam kitolódásával

35%

20%

15%

Egyetért: Személyes felelősséget érez, hogy legyen elég jövedelme a nyugdíjas éveiben

56%

42%

32%

Rendszeres megtakarítók

73%

47%

18%

ARRI pontszám (átlag)

7.8

6.5

4.4

A nyugdíjaskori jövedelem hány százalékát várja “saját megtakarításból és befektetésből”

37%

35%

26%

A nyugdíjaskori jövedelem hány százalékát várja “az államtól”

36%

40%

52%

Egyetért: Az államnak csökkentenie kell a társadalombiztosítási rendszer kiadásait a juttatások értékének csökkentésével, adóemelés nélkül

29%

16%

13%

Várhatóan jobb anyagi helyzetben lesz a következő 12 hónapban

47%

36%

26%

Pozitívak a nyugdíjjal kapcsolatos asszociációi

78%

73%

60%

Meggyőződése, hogy kényelmes életmódot tud folytatni nyugdíjasként is

48%

26%

10%

Optimista, hogy lesz elég pénze nyugdíjasként is

69%

57%

30%

A nyugdíjstratégiával rendelkező munkavállalók sokkal reálisabbak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, és várhatóan hosszabb időt fognak nyugdíjban tölteni, mint azok, akiknek erre nincs semmilyen stratégiájuk. Közülük sokkal nagyobb arányban kerülnek ki a rendszeres megtakarítók, nagyobb felelősséget éreznek a nyugdíjaskori jövedelmükért, és magasabb pontszámot érnek el a nyugdíjfelkészültségi indexben is. A nyugdíjcélú megtakarításokra kialakított stratégia ugyan egyértelmű tervet jelenthet a nyugdíjaskori jövedelem elérésére, mégis mindig lesznek olyanok, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt kiesnek a munkaerőpiacról. Ezért van nagy jelentősége a vésztartalékoknak, hogy a váratlan események előfordulása esetén is biztosított legyen a minimális jövedelem. Ebben a megvilágításban aggasztó, hogy három emberből kettőnek nincs vésztartaléka arra az esetre, ha valamilyen okból nem tudna tovább dolgozni a nyugdíjkorhatár eléréséig. Akinek van vésztartaléka, ott a megtakarítások és a házastárs jövedelme jelentős részét képezi a tartaléknak.


A nyugdíjtervezés jelentősége egyre egyértelműbben látszik, különösen azért, mert minden generációnak egyre nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját hosszú távú anyagi biztonságáért, mert egyre több időt fognak nyugdíjasként megélni. A tervezés újfajta megközelítése ráirányíthatja a figyelmet a nyugdíjcélú megtakarításokra, és segíthet a megfelelő megtakarítási szokások kialakításában. Fontos lenne az is, hogy a nyugdíjtervezés az emberek mindennapi életének részévé váljon.

15. ábra

A legtöbb munkavállaló nem rendelkezik semmilyen tervvel vészhelyzet esetére

Van vésztartalékom Igen

Miből áll a vésztartalék...

10% 32%

Nem Nem tudom

A megtakarításaimból

58%

A házastársam jövedelméből 58%

28%

Van kritikus betegségekre szóló biztosításom

19%

A tanácsadás és a tervezés legyen könnyebben elérhető Az embereknek óriási szüksége van arra, hogy segítséget kapjanak a tervezésben, a vagyonuk gyarapításában, és a kockázatok kezelésében. A legfőbb kockázatok közé tartozik a befektetési kockázat, a hosszú élet kockázata (amikor valaki feléli a megtakarításait) és a betegségek kockázata (hosszan elhúzódó betegségek vagy rokkantság). A kockázatokra való felkészüléshez és a kockázatok kezeléséhez az embereknek a mostaninál is könnyebben hozzá kell jutniuk pénzügyi tanácsadáshoz, és pénzügyi tervezési eszközökhöz, köztük olyan online szolgáltatásokhoz (pl.”robot-tanácsadás”), amelyek segítenek a hosszú távú célok teljesüléséhez szükséges kiegyensúlyozott megtakarítási portfólió kialakításában. A munkáltatók sokat tudnak tenni ezen a területen digitális tervezési eszközökkel, és a munkáltatói nyugdíjprogrammal. Miközben nagyon kevesen számoltak be arról, hogy lehetőségük van ilyen eszközökkel élni, ők többségében nagyon vagy kifejezetten hasznosnak tartják ezeket a nyugdíjra való felkészülésben.

16. ábra

Kevés munkavállalónak van lehetősége digitális eszközöket igénybe venni a nyugdíjtervezés során

Online nyugdíjmodellezési eszközök 10% 65%

Webcast tájékoztatás / oktatás a nyugdíjról és a nyugdíjcélú megtakarításokról 7%

63%

Digitális hozzáférés a nyugdíjcélú megtakarítások megtekintéséhez és kezeléséhez 11% 68%

A munkavállalók hány százalékának van lehetősége erre a szolgáltatásra Azok közül, akik az adott szolgáltatásra lehetőséget kapnak, hány százalék találja nagyon vagy kifejezetten hasznosnak az adott szolgáltatást

Vállalati blog és / vagy online közösségek 5%

62%

Az emberek elsősorban a barátaikban és a rokonaikban bíznak, tőlük kérnek tanácsot és tájékoztatást a nyugdíjcélú megtakarításaikkal kapcsolatban, miközben szakmai szempontból ez nem feltétlenül tekinthető a legmegbízhatóbb forrásnak.


17. ábra

Az emberek barátoktól, családtagoktól és pénzügyi tanácsadóktól kérnek leggyakrabban tájékoztatást és tanácsot a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekben

Barátok és családtagok

14%

Pénzügyi tanácsadó

16%

16%

Banki tanácsadó

10%

8%

14%

Személyes pénzügyek weboldal / online nyugdíjtervező eszközök

7%

Nyugdíjtervező weboldal

6%

Kormányzati weboldal

6%

11%

Munkáltató

6%

11%

12%

45%

12%

Pénzügyi szolgáltató weboldala 4%

43% 37%

12%

Biztosítási tanácsadó 3%

9%

Könyvelő 4%

36%

8%

Személyes pénzügyekről szóló műsorok 3%

29%

8%

Szakszervezet / egyéb szakmai szervezet 3%

6%

Ügyvéd 2% 5%

Legfontosabb

18. ábra

Egyéb említés

Tíz emberből egy a megtakarításait tartja a legfőbb jövedelemforrásnak a nyugdíjas években (a nyugdíj vagy a befektetések helyett)

Milyen pénzügyi megoldásai vannak a nyugdíjas évekre Társadalombiztosítás

22%

Megtakarítási számla

10%

Magánnyugdíj

Saját ingatlan (kisebbe költözni)

2%

Befektetési alap Vállalati nyugdíjprogram meghatározott mértékű befizetéssel, ahol a munkáltató is hozzájárul a megtakarítás összegéhez Befektetési célú ingatlan

2%

Életjáradék

1%

7%

Kötvények Az átlagfizetés alapján számított munkáltatói nyugdíjprogram, amely garantált juttatásokat biztosít Egyéb állami juttatások Vállalati nyugdíjprogram meghatározott mértékű befizetéssel, ahol a munkáltató nem járul hozzá a megtakarítás összegéhez

1%

7%

2%


13% 12%

10%

5%

12%

7%

11%

8%

4%

1% 4% 1% 3%

8% 8% 7% 5% 4%

23%

Összesen: Meghatározott juttatást biztosító program

Egyéb említés

15%

11%

3%

19%

8% 13%

Összesen: Állami nyugdíj

Legfontosabb

19%

17% 11%

3%

23%

15%

2%

15% 7%

39% 38%

28%

8%

Életbiztosítás Vállalati nyugdíjprogram, amely garantált juttatásokat biztosít Részvények

Összesen: Meghatározott befizetésre épülő program

17%

19% 10%

11%

18%

25%

42%

Készpénz termékek, diverzifikáció és vagyongyarapítás A tervezésen és a megtakarításon túl a hosszú távú befektetésekre vonatkozó helyes döntések segítenek abban, hogy a megtakarítások egy életen át kitartsanak. Egyre nagyobb szükség van erre, mivel az emberek egyre nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljanak a saját hosszú távú anyagi biztonságukért. A kutatás eredményei alapján kissé aggasztó, hogy nagyon sokan kizárólag a megtakarítási számlájukra hagyatkoznak a nyugdíjaskori biztonságuk megteremtésében. Ennél még aggasztóbb, hogy az emberek többsége vészhelyzet esetén is a megtakarítási számlájára hagyatkozik, miközben a vésztartaléknak az a célja, hogy váratlan események bekövetkezésére is legyen olyan megoldás, ami nem emészti fel az addigi megtakarításokat. A megtakarítási számla nyugdíjcélú megtakarításra való széles körű használata azt sugallja, hogy még több segítségre van szüksége az embereknek a vagyongyarapítás és a diverzifikáció terén. A kamatok várhatóan továbbra is alacsony szinten fognak mozogni a fejlett gazdaságokban. 2016 során egyes országokban még negatív irányt is vehetnek, ha a kormányok azzal próbálják életre kelteni a lankadó gazdasági teljesítményt, hogy a lakosságot költekezésre ösztönzik a megtakarítások rovására.

1 táblázat

Ez már megtörtént Dániában, Japánban, Svédországban és Svájcban is. Ebben a környezetben a megtakarítási számla nem feltétlenül a legmegfelelőbb eszköz a nyugdíjcélú megtakarításokra. Nagy szükség van arra, hogy az emberek útmutatót kapjanak felkészült pénzügyi tanácsadóktól és pénzügyi tervező eszközök használatával a vagyonuk felosztását és a befektetési kockázatok kezelését érintő jobb döntések meghozatalában.

Útmutató a megtakarítások felhasználására A megtakarítás és a befektetés elengedhetetlenül fontos a virágzó nyugdíjas évekhez, ám ugyanilyen fontos szerepe van megtervezni azt is, hogy valaki hogyan fogja felhasználni a felépített vagyont a nyugdíjazását követően. A megtakarítások kezelése és felhasználása nyugdíjba menetelkor vagy a nyugdíjas évek során összetett döntéseket igényel a különböző hosszú távú kockázatok értékelése alapján. A biztosítási termékek fontos szerepet játszanak az ilyen kockázatok kezelésében. A kutatás szerint az embereket azok a termékek érdeklik leginkább, amelyek garanciát kínálnak ezekre a kockázatokra.

A nyugdíjjal kapcsolatos kockázatok összefoglalása

Inflációs kockázat

Az árak a jövőben felemésztik a megtakarítások bizonyos részét, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli jövedelem vásárlóereje alacsonyabb lehet a jelenleginél.

Befektetési kockázat

A vagyon nem megfelelően van elosztva értékpapírok, fix jövedelmű befektetések, és készpénzeszközök között, hogy ki lehessen egyensúlyozni a kockázatot és a hozamot a nyugdíjcélok megvalósulása érdekében.

A hosszú élet kockázata

A nyugdíjcélú vagyon elfogy a nyugdíjban töltött évek alatt.

A betegség kockázata

A megromlott egészségi állapottal kapcsolatos kiadások nem feltétlenül képezik a nyugdíjtervezés részét.

Kamat kockázat

A kamatok idővel ingadoznak, és a megtakarítások alacsony kamatkörnyezetben alacsonyabb, magas kamatkörnyezetben magasabb jövedelmet eredményeznek.

19. ábra

Az embereket azok a nyugdíjtermékek érdeklik, amelyekkel védekezhetnek a nyugdíjaskori bizonytalansággal szemben

Olyan termék, amelyik garantálja, hogy nem veszítem el az eredeti befektetésemet

3% 5%

22%

30%

34%

7%

3% 4%

22%

31%

33%

7%

Olyan termék, amely megvédi a jövedelmemet az infláció hatásaitól

3% 5%

22%

32%

31%

7%

Olyan termék, amellyel fedezni tudom az ápolási költségeimet, ha ellátásra szorulok

3% 5%

23%

32%

30%

7%

Olyan termék, amely folyamatos jövedelmet biztosít végig a nyugdíjas éveimben

Egyáltalán nem érdekel

Nem nagyon érdekel

Valamelyest érdekel

Nagyon érdekel

Kifejezetten érdekel

Nem tudom


6. rész A rugalmas nyugdíjba vonulásé a jövő A nyugdíj világa rohamos változásokon megy át, mert az emberek egyre tovább élnek, és hosszabb ideig őrzik meg az egészségüket. Ez tulajdonképpen egy új korszak kezdete, amelyet a nyugdíjazás egyénre szabott és rugalmas megközelítése jellemez. Lesznek olyanok, akiknek a nyugdíj a teljes munkaidőből részmunkaidőbe való átállást fogja jelenteni. Másoknak egy új munkakört, vagy az addigi munkájuk meghosszabbítását. A nyugdíjas évek fogalma, miszerint a mentális és fizikai vitalitásnak örvendő emberek egyik pillanatról a másikra abbahagyják a munkát, hamarosan a múlté.


Milyen elképzeléseik vannak a munkavállalóknak a nyugdíjazás időpontjáról

Milyen elképzeléseik vannak a munkavállalóknak a nyugdíjazás módjáról

A kutatásban kezdetek óta részt vevő kilenc országban megkérdeztük az embereket arról, hogy várhatóan mikor fognak nyugdíjba menni. 2012-ben 65,7 év volt az átlag, míg 2016-ban 65 év. 2016-ban a kutatásba bevont 15 országban azt találtuk, hogy a fiatalabb munkavállalók idősebb társaiknál kevésbé látják reálisan ezt az életkort, és már 65 éves koruk előtt nyugdíjba szeretnének menni.

A nyugdíjra való felkészültség alacsony szintje ellenére sokan pozitív várakozásokkal tekintenek a nyugdíjas évekre, utazni szeretnének, több időt tölteni a barátokkal és a családdal, új hobbikat elkezdeni. Mások önkéntes tevékenységet szeretnének végezni, vagy változatlanul folytatni az addigi munkájukat. A kör négyszögesítésének tűnhet, ha egymás mellé tesszük a nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintjét és a hosszú és tartalmas nyugdíjas évek iránti vágyat. Megoldás lehet részben az is, hogy az emberek alacsonyabbra teszik az elvárásaikat a hagyományos nyugdíjkorhatár elérésekor történő nyugdíjazásukat illetően (nem beszélve a korai nyugdíjazásról). A nyugdíjkorhatár elérése utáni foglalkoztatás lesz valószínűleg a hosszabb, egészségesebb, és boldogabb nyugdíjas évek záloga. A kutatás szerint egyre többen vannak azok a nyugdíjasok, akik nem hagyják abba egyik pillanatról a másikra a munkát, és későbbi időpontra halasztják a végleges nyugdíjba menetelt. Azért akarnak dolgozni, hogy szellemileg és fizikailag is megőrizzék a vitalitásukat.

A nyugdíjazás idejével kapcsolatos elvárások állandóságára részben magyarázatot ad az egyes országok hivatalos nyugdíjkorhatára, ami azt jelenti, hogy mikor válik valaki alanyi jogon jogosulttá az állami nyugdíjra. Ez azonban azt is jelenti, hogy az emberek elsősorban az államtól várják a helyzet megoldását.

20. ábra

A nyugdíj előtt állók (55 és 64 év közöttiek) sokkal reálisabban látják a nyugdíjazásuk idejét

A nyugdíjazás várható időpontja az egyes korcsoportokban

21. ábra

60

61

62

62

65

18-24 közöttiek

25-34 közöttiek

35-44 közöttiek

45-54 közöttiek

55-64 közöttiek

Jelentősek a nyugdíjas évekkel kapcsolatos pozitív várakozások, különösen azok körében, akik utazni szeretnének (60 százalék)

Utazás

60%

Több időt tölteni a barátokkal és a családdal

55%

Új hobbik

46%

Önkéntes munka Tovább dolgozni ugyanazon a területen Külföldre költözni

25% 15% 11%

Fontos nyugdíjcél


Mi támasztja alá a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzést Ugyan nem mindenkinek van lehetősége nyugdíjasként is munkát vállalni, azok, akik ezt célként tűzik ki maguknak, általában pozitív megfontolásból teszik: meg akarják őrizni az aktivitásukat és a szellemi frissességüket (57 százalék), és mert szeretik a munkájukat (37 százalék). 70 százalék említ jövedelmi és megtakarítási okokat is.

“...azok, akik nyugdíjasként is munkát akarnak vállalni, általában pozitív megfontolásból teszik...”

A munkáltatók azzal tudnak segíteni a munkavállalóknak, hogy a tehetségek megtalálása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségügyi juttatásokra. A munkavállalók több, mint felénél (58 százalék) a munkahelyi juttatások része az egészségbiztosítás (58 százalék). Lengyelországban a legtöbb munkavállaló (76 százalék) részesül valamilyen egészségbiztosításban a munkahelyén, míg Ausztráliában az arány mindössze 17 százalék.

22. ábra

Erős vágy az aktivitás megőrzésére és a nyugdíj melletti munkavégzésre

Miért akarnak az emberek a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni Szellemileg és fizikailag is meg akarom őrizni az aktivitásomat

57%

Szeretem a munkámat / szakmámat

37%

Általánosságban aggódom a nyugdíjaskori jövedelmem és a megtakarításaim miatt

32%

Aggódom, hogy a társadalombiztosítási juttatások alacsonyabbak lesznek, mint amire számítok

32%

Aggódom, hogy a nyugdíjbiztosításom kifizetése alacsonyabb lesz, mint amire számítok

24%

Nem takarékoskodtam eleget rendszeresen

23%

A munkavégzésből származó jövedelmem lesz az elsődleges bevételi forrásom A recesszió miatt nyugdíjasként a jövedelmem alacsonyabb lesz, mint amire számítottam

21% 20% 6%

Szünetet akarok tartani a munkámban Egyéb okokból Nem tudom Összesen: Jövedelmi és megtakarítási aggályok Minden nem teljesen nyugdíjazott


3% 2% 70%

A munkáltatók még nem készültek fel a rugalmas nyugdíjazásra A kutatás szerint a munkáltatók nem kínálnak megfelelő lehetőséget a munkahelyi juttatások terén azoknak, akik rugalmasan szeretnének nyugdíjba menni. Így a munkáltatók elszalasztják a lehetőséget az idősebb munkavállalók megnyerésére és megtartására, akik továbbra is értékesek lehetnek a szervezet számára. A válaszadók 58 százaléka gondolja úgy, hogy a rugalmas nyugdíjazás nagyon vagy kifejezetten fontos juttatás lehet, ezzel szemben mindössze 28 százalék számolt be arról, hogy erre a munkáltató lehetőséget biztosít. Az 55 év feletti munkavállalók a leghűségesebbek, 50 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyon kötődik a munkáltatóhoz, és csak 17 százalékuk fog új munkahelyet keresni az elkövetkező egy évben. Ugyanez az arány 44 százalék a 25 és 34 év közöttiek esetében.

23. ábra

A világ rohamos léptekben változik, és a munkavállalók számára fontos, hogy naprakészek maradjanak a munkaerőpiacon. Ez különösen igaz az idősebb generáció számára, miközben a munkavállalók 12 százalékának van lehetősége átképzésben részt venni, hogy megfelelő munkát találjanak. Vannak, akik ugyanabban a munkakörben szeretnének elhelyezkedni, mások új, vagy kevésbé megerőltető feladatra vágynak. Az ilyen lehetőségek kiaknázásához szükséges készségek megléte segít a munkavállalóknak hosszabb időn át megállni a helyüket a munkaerőpiacon.

A munkavállalók többsége fontosnak tartja a rugalmas nyugdíjazást, mégis nagyon keveseknek adatik meg ez a lehetőség

% Nagyon vagy különösen fontos

% A munkáltató felajánlja erre a lehetőséget

Rugalmas nyugdíjazás

A nyugdíjkorhatár után is alkalmazásban maradni

58%

52%

Rugalmas nyugdíjazás

A nyugdíjkorhatár után is alkalmazásban maradni

28%

45%


7. rész Az aktív és egészséges öregkor ígérete A munkavállalók szerte a világon arra számítanak, hogy közel 20 évet fognak nyugdíjasként élni, és a várható élettartam növekedésével ez az életszakasz is várhatóan ki fog tolódni. A jó egészség megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki elérje mindazt, amire nyugdíjasként vágyik, legyen szó akár utazásról, akár a családdal és a barátokkal töltött időről. Az egészség megőrzése lehetőséget biztosít a nyugdíj közelében járóknak, hogy szabadon dönthessenek arról, vajon folytatják-e a munkát, hogy megőrizzék az aktivitásukat, és így később kell csak hozzányúlniuk a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz. Gyakran húzódnak meg egészségügyi kockázatok a felszín alatt; és kevesen ismerik be a létezésüket, ám ezeknek jelentős anyagi hatása lehet az életünkre.


Az időskor rejtett költségei A jó egészség megőrzése kimagasló jelentőséggel bír a nyugdíjas évek vitalitásának fenntartásában. A kiváló egészségnek örvendő munkavállalók 44 százaléka nagyon vagy kifejezetten biztos abban, hogy kényelmes életmódot tud majd magának biztosítani nyugdíjasként, miközben a rossz egészségi állapotban lévő munkavállalóknak csupán 7 százaléka osztja ezt a nézetet. A hosszabb élettartammal együtt jár az egészségi állapot romlása. Sokan élik meg a nyolcvanas éveiket, így nagy valószínűséggel sokaknak lesz szüksége hosszú távon ápolási szolgáltatásra. Az Egyesült Államok időskorúakkal foglalkozó kormányhivatalának adatai szerint a 90 évet betöltő idősek 69 százaléka szenved valamilyen rokkantságban². Az is nyilvánvaló, hogy minél tovább él valaki, annál valószínűbb, hogy szüksége lesz hosszú távon ápolásra, és a nem megfelelő étrend, valamint a mozgás hiánya növeli a hosszú távú ápolás előfordulásának esélyeit. Világszerte mindenhol egyre nagyobb vita bontakozik ki arról, hogy mennyire fenntartható az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere az egyre inkább elöregedő társadalmakban, és ez elhomályosítja az állami nyugdíjrendszer finanszírozhatóságáról folyó párbeszédet. A hivatalos becslésekkel szemben az időskorral együtt járó egészségügyi kockázatoknak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a kutatásban résztvevő munkavállalók, csupán 17 százalék asszociált a nyugdíjról a rossz egészségi állapotra. Többségük (53 százalék) optimista a nyugdíjas években rá váró egészségi állapotát illetően. Csak 20 százalékuk pesszimista.

24. ábra

Az egyik lehetőség ezen kiadások kezelésére a biztosítás. Mégis a legtöbben elmulasztják ezt a lehetőséget, és inkább a megtakarításaikra hagyatkoznak, mintsem, hogy biztosítást kössenek a váratlan eseményekre, így a hosszabb időn át fennálló betegségekre. Csak 19 százalék rendelkezik kritikus betegségekre szóló biztosítással. Az egészségügyi kockázatok enyhítésének másik lehetséges módja az egészség megőrzése egy életen át, ami csökkenti a krónikus betegségek időskori kialakulásának esélyét. A munkáltatók is kivehetik ebből a részüket, például úgy, hogy az idősebb munkavállalókat a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl is foglalkoztatják. Ez összecsengene a munkavállalóknak a rugalmas nyugdíjazás valamint a szellemi és a fizikai egészség megőrzése iránti elképzeléseivel. A technológiai fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nyomon lehessen követni az emberek egészségi állapotának alakulását, ami megfelelő információkkal szolgálna az életmódra vonatkozó döntések meghozatalánál.

“...egyre nagyobb vita bontakozik ki arról, hogy mennyire fenntartható az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere az egyre inkább elöregedő társadalmakban...”

Optimista a jó egészségi állapot nyugdíjas években való megőrzésével kapcsolatban

Egészség megőrzése Nagyon pesszimista

Nem tudom Nagyon optimista

2% 6% 19%

Valamelyest pesszimista 14%

25%

Valamelyest optimista

34%

Egyik sem


A munkavállalók hosszú nyugdíjas évekre számítanak Hogy az emberek hogyan reagálnak a hosszabb várható élettartamra, az kiderül abból is, ahogyan a nyugdíjbamenetel várható időpontjáról gondolkodnak. Valós a veszélye annak, hogy a nyugdíjbamenetel időpontjára vonatkozó elvárások nagyon lassan változnak a várható élettartam kitolódásával párhuzamosan. A kutatás szerint a fiatalabb munkavállalók túl lassan jönnek rá, és fogadják el a nyugdíjazás reális időpontját.

25. ábra

Az emberek úgy gondolják, hogy életük egynegyedét fogják nyugdíjasként leélni, ami nem feltétlenül fenntartható

Átlagéletkor, amikor az emberek nyugdíjba szeretnének menni, és a nyugdíjban töltött évek száma Összesen

63

20

Hollandia

67

17

Ausztrália

66

19

Kanada

66

19


65

Japán

65

Németország

65

Magyarország

65

Spanyolország

65

Lengyelország

64

Egyesült Államok

64

Franciaország

64

Brazília

61

India

18 16 17 16 21 16 20 17 26

60

Törökország

22

57

Kína

16

56

Ebben az életkorban szeretne véglegesen nyugdíjba menni


28

Ennyi évet fog várhatóan nyugdíjban tölteni

Esettanulmányok Interjú Dr. Joris Slaets professzorral

Interjú Laura Carstensen professzorral

a Leyden Academy on Vitality and Ageing igazgatójával

a Stanford Center on Longevity alapító igazgatójával

Leyden Akadémia: a nyugdíj és az elöregedés

A Stanford kutatásai azt bizonyítják, hogy lehet

újradefiniálása

hosszabb és egészségesebb életet élni

A vitalitást és az időskort kutató Leyden Akadémia meggyőződése szerint egy

Több amerikai éli meg a nyolcvanadik vagy a kilencvenedik életévét, mint ahogy azt

integrált, holisztikus megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az intézmény

akár egy évszázaddal ezelőtt bárki is gondolta volna. A legtöbben úgy gondolják,

elérje a célját, és elősegítse az idősek életminőségének javítását. A 2008-ban

hogy megélik a 80. életévüket, és szeretnének akár 100 évig is élni, ha az jó

létrehozott intézet Hollandia egyik kutatási központja, amely innovációval,

egészségben telik. Ám az elképzelést támogató intézkedések, termékek és egyéni

tájékoztatással, és kutatásokkal foglalkozik az időskor és a vitalitás témájában.

szokások még nem széles körben elterjedtek, állítja egy friss kutatás. A hosszabb

„Az öregedéssel kapcsolatos beszélgetések gyakran csak a hanyatlásra, az

várható élettartamot kutató Stanford Center on Longevity 2016-ban végzett egy

öregedésre és az egészség megromlására korlátozódnak. Az öregedés gondola-

felmérést, amely a Hogyan élhetünk hosszú és egészséges életet a 21. században

ta sokaknak már önmagában is aggasztó” – mondja Professor Joris Slaets, a

Amerikában címet viseli. A kutatás a hosszú életkorhoz tudományosan kapcsolódó

Leyden Akadémia igazgatója. A valóság azonban az, hogy a Leyden Akadémia

három fő területen – egészség, anyagi biztonság, és társasági kapcsolatok – mérte

kutatásai szerint az öregedéssel kapcsolatos negatív gondolatok hatással

fel a trendeket. A vizsgálat alapjául nyolc, több éven át tartó kutatás adatai

vannak arra, hogy valaki hogyan érzi magát a fizikai állapotától függetlenül.

szolgáltak, amelyek 1,2 millió amerikai megkérdezésével történtek.

Egy nemrégiben folytatott kutatás azt mutatta ki, hogy a Hollandiában élő 85 éves emberek a maximális 10 pontból 8-ra értékelik az életükkel való

„A hagyományos témák, mint a társadalmi osztály, vagy az iskolai végzettség

elégedettsé-güket, ami közel azonos a többi életkori csoport átlagos

helyett, amelyekkel megjósolható, hogy valaki hosszú és egészséges életet él-e,

elégedettségével.

inkább azokra a területekre helyeztük a vizsgálódásunk fókuszát, amelyeket az átlag amerikai is kontrollálni tud, így például a testmozgásra, a megfelelő étrendre,

A Leyden Akadémia célul tűzte ki, hogy kiszélesítse az emberek időskorra

és a barátokkal töltött minőségi időre” – mondta Laura Carstensen, a pszichológia

vonatkozó ismereteit, és a hangsúlyt a vitalitásra tegye. „Ha átkeretezzük az

tudomány professzora, a Stanford Center on Longevity alapító igazgatója.

időskorral kapcsolatos gondolatokat, és sokkal pozitívabb képzettársításokat adunk hozzá, mint például a vitalitás, akkor a társadalom inkább arra fog

A kutatás az elmúlt két évtized alapján vegyes képet tárt fel, pozitív és negatív

figyelni, mi mindent tudnak még az idősek megvalósítani, ahelyett, hogy arra

trendek is kirajzolódtak. Például egyre több amerikai végez egészséges

koncentrálnánk, amire már nem képesek” – mondta Slaets. „Az idősek

tevékenységet, azaz sportol rendszeresen vagy egyre kevesebben dohányoznak.

bevonása és részvétele társadalmi és gazdasági kérdés is egyben” – tette hozzá

Ám a túlsúlyosok aránya még mindig nő, és az emberek túl sokat ülnek egy

Slaets. Az innováció például jelentheti a horizontális támogató csoportok

helyben, ami egyre nagyobb egészségügyi kockázat. Széles körben elterjedtek

létrehozását, ahol az idősek egymásnak nyújtanak ápolást, érzelmi és anyagi

az étkezéssel és az alvással kapcsolatos problémák, és semmi sem mutat arra,

támogatást, szemben a hagyományos vertikális rendszerekkel, amelyek a

hogy ezek csökkennének.

fiatalabb generációk anyagi és egyéb támogatására épülnek. A jó hír az, hogy az emberek, a törvényhozók, és a privát szektor javíthatja az „Az új technológiák arra ösztönzik az embereket, különösen az Y generációt,

egy évszázados egészséges élet kilátásait. A kutatás eredményei szerint az

hogy már fiatal korban elgondolkodjanak a saját vitalitásukról” – mondta

egész életen át tartó anyagi biztonság és jóllét egyre nagyobb kihívás az

Slaets. „A testünkön hordható eszközökből nyert adatok segítenek az életmód-

amerikaiak számára, különösen az alacsony végzettségűek valamint az Y

ra vonatkozó döntésekben, a szükséges változtatások megtételében, például

generáció (25 és 34 év közöttiek) körében. Az egyetemet végzett Y generáció

hogy mennyi fizikai aktivitásra vagy milyen étrendre van valakinek szüksége.”

diákhitel és hitelkártya tartozása ötszöröse a 15 évvel ezelőtti 25 és 34 év közötti fiataloknak.

A világ egyik legjelentősebb egészségügyi innovációs kezdeményezése, az európai EIT Health partnereként az Akadémia és 140 egyéb szervezet, köztük

A kutatás azt találta, hogy a társadalmi kötelékek egyének és közösségek

egyetemek, gyógyszeripari vállalatok, és egészségügyi technológiai cégek

között gyengébbek, mint 15 évvel ezelőtt. Ez különösen igaz az 55 és 64 év

dolgoznak innovációs projekteken az egészséges életmód és az aktív öregkor

közötti korosztályra, akiknek jelentősen gyengébbek a kapcsolataik a

elősegítése érdekében, ami új lehetőségeket és erőforrásokat biztosít Európa

házastársukkal, partnerükkel, rokonaikkal, barátaikkal, és szomszédaikkal. Az

számára. Az EIT Health az életminőség javítását és az európai egészségügyi

elődeiknél kevésbé vesznek részt a közösség életében. „Az emberek sokat

rendszerek fenntarthatóságát célzó termékeivel és szolgáltatásaival

tehetnek a hosszú, elégedett életért” – mondta Carstensen. „Az egyéni

egészségesebb és produktívabb élethez segíti hozzá az embereket.

döntéseket a hosszabb várható élettartamot támogató új társadalompolitikai intézkedésekkel lehet ösztönözni.”

További információk a Leyden Akadémiáról: leydenacademy.nl

A Stanford Központ kutatása megtalálható itt: sightlinesproject.stanford.edu

Az Aegon a Leyden Akadémia támogatója Az Aegon Csoport tagjaként a Transamerica Corporation támogatója a Stanford Center on Longevity Intézetnek és a fenti projektnek. Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 | 37

Ajánlások Ébresztőt kell fújni a világnak. Az ötödik Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás apró javulásokat lát a nyugdíjra való felkészültség terén a 2012 óta eltelt öt évben, elsősorban a tervezésben és a megtakarításban. Ugyanakkor ezeket a javulásokat ellensúlyozza a megfelelő nyugdíj megteremtése iránti személyes felelősséggel kapcsolatos érzések kedvezőtlen alakulása. Világszerte sok munkavállaló nagyrészt az államra hagyatkozik, és nem tesz félre eleget a nyugdíjára. Sokkal tovább élünk, mint korábban bármikor a történelem során, mégis kevés figyelmet szentelünk a hosszabb várható élettartammal járó kiadásokra és következményekre. Az államnak, a munkáltatónak és az egyénnek továbbra is élnie kell a már bevált eszközökkel, miközben új megoldásokat dolgoznak ki a jövőre nézve.

1.

2.

3.

A munkáltatókat bátorítani kell a munkáltatói 4. nyugdíjprogramok bevezetésére. A döntéshozóknak olyan ösztönzőket kell bevezetniük, hogy a munkáltatók ezeket a programokat minden munkavállaló számára elérhetővé tudják tenni. A munkavállalókat bátorítani kell a munkabérük levonására épülő rendszeres megtakarításokra. A részvétel elősegítése érdekében az államnak vagy a munkáltatónak a levonás mértékében érdemes hozzájárulnia az egyéni megtakarításokhoz, hogy minél többen éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a munkabérük egy részét nyugdíjcélra takarítják meg. Az ösztönzők önmagukban nem feltétlenül elegek a változáshoz. A munkáltatói nyugdíjprogramba való beléptetést automatikussá kell tenni, ami elindíthatja a 5. munkavállalókat a rendszeres hosszú távú megtakarítások irányába. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak érdemes megegyezniük abban, hogy milyen esetekben emelik automatikusan a fizetésből levont megtakarítás mértékét (automatikus emelés). Attól függően, hogy valaki mikor kezd rendszeresen takarékoskodni, és mennyi ideje van még hátra a nyugdíjazásáig. Az automatikus beléptetés kezdő mértéke nem feltétlenül elegendő a megfelelő nyugdíjhoz. Érdemes automatikussá tenni azt is, hogy előre meghatározott időpontokban vagy esetekben növekedjen a megtakarítás mértéke, így például fizetésemelés esetén, egy adott életkor betöltésekor, vagy jelentős anyagi kötelezettségek lejártakor, például diákhitel, jelzálog vagy idős hozzátartozó ápolási költségeinek megszűnése. A munkáltatói nyugdíjprogramot hordozhatóvá kell tenni, hogy a munkavállalók munkahely változtatás esetén a következő munkáltatónál is tudjanak takarékoskodni.


6.

A munkáltatóknak és az államnak továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnie a pénzügyi kultúra és tudatosság népszerűsítésére, nemcsak a nyugdíjra való takarékoskodást, hanem a megtakarítások hosszú távú befektetését és a hosszabb ideig tartó aktív foglalkoztatás előnyeit illetően is. Fontos, hogy a kampány kitérjen a családtagok és a barátok szerepére, hogy azok is végiggondolják a nyugdíjcélú megtakarítási stratégiájukat, akiknek nincs lehetőségük vállalati nyugdíjprogramban részt venni. A takarékoskodást nem lehet se túl korán, se túl későn elkezdeni. A szülők megfelelő megtakarítási szokásokat adhatnak át a gyerekeiknek, ha megtanítják őket költségvetést készíteni és befektetni. A szülőknek érdemes beszélgethetni a felnőtt gyerekeikkel olyan érzékeny témákról, mint a végrendelet, az örökség, az ápolás, és egyéb pénzügyi témák. Az egyéni nyugdíj stratégiák határozzák meg a nyugdíjaskori jövedelem finanszírozásának módszereit, hogy ne fogyjon el hamarabb a pénz, mint az élet. Fontos, hogy a stratégia az egyén nyugdíjas évekre szóló terveire (pl. utazás, munkavégzés folytatása, stb.), az esetleges további bevételi forrásokra, és az illető egészségi állapotára legyen szabva. Ehhez érdemes tanácsot kérni nyugdíjszakértőtől vagy pénzügyi tanácsadótól, és online modellezési megoldásokat is érdemes használni. Az online eszközök és az ún. „robot tanácsadás” segít felmérni, hogy mekkora összegre lesz valakinek szüksége, és azt hogyan érdemes befektetnie. A nyugdíjstratégia célja, hogy az egyén nyugdíjcélú megtakarításai kitartsanak egy életen át. A megfelelő mértékű megtakarítás csak az érem egyik oldala, fel kell készülni a felhalmozott összeg felhasználására is, hogy a megtakarítás egy életen át kitartson. Ebben nagy szerepe van a garantáltan élethosszig tartó járadéktípusú termékeknek, vagy más pénzügyi termékeknek és megoldásoknak. A vészforgatókönyv a nyugdíjstratégia szerves része kell legyen, hogy váratlan események bekövetkeztekor is fedezni lehessen a többletkiadásokat. Ebben sokféle életbiztosítási megoldást érdemes fontolóra venni , hiszen a kockázati életbiztosítás, a kieső jövedelem pótlására szolgáló, vagy a kritikus betegségekre szóló biztosítások kedvező költségek mellett segítenek az egyénnek és a családnak abban az esetben, ha betegség, rokkantság vagy haláleset miatt a munkaképesség a várható nyugdíjazás időpontja előtt megszűnik.

Szószedet 7.

8.

Az állam és a munkáltatók bátorítsák a munkavállalókat, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár után is maradjanak alkalmazásban. A legtöbben a nyugdíjkorhatárt az állami nyugdíjellátásra való jogosultság időpontjához kötik, így a jogosultság idejének emelése valószínűleg befolyásolná a szokásokat, és az embereket hosszabb aktív munkavállalásra ösztönözné. A munkáltatók is sokat tehetnek ezért, például idősbarát munkahelyek megteremtésével és szakaszos vagy rugalmas nyugdíjazási lehetőségek bevezetésével (pl. rugalmas munkakörök, munkaidő csökkentés, más munkakörbe való áthelyezés). A munkáltatóknak érdemes végiggondolni, milyen előnyökkel jár, ha megtartják az idősebb munkavállalóikat, mit jelentene mindez tapasztalatban, lojalitásban, és a folyamatok ismeretében. A munkáltató és az állam érdeke is, hogy a munkavállalók képzéseken vehessenek részt, hogy naprakészen tudják tartani a munkájuk elvégzéséhez szükséges készségeiket. Az egyénnek pedig érdeke részt venni ezeken a képzéseken, vagy kihasználnia a rugalmas nyugdíjazás lehetőségeit, hogy megőrizze szellemi és fizikai aktivitását, elégedett legyen, közösségben maradjon, és magasabb legyen a jövedelme. Végezetül nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyén saját egészségi állapotának lencséjén keresztül látja a nyugdíjra való felkészültségét, így az egészséges és aktív életmód megőrzése érdekében tett lépések növelik az önbizalmát saját nyugdíjaskori biztonságát, és hosszabb idejű munkavégzését illetően. A munkáltatók elősegíthetik ezt munkahelyi wellness programokkal, illetve az államnak a munkáltatóval együtt érdemes az egészséges és aktív életmódot népszerűsítő programokat indítani.

401(k) plan Az Egyesült Államokban működő, adójóváírást élvező nyugdíjcélú megtakarítás, ahol a munkavállaló meghatározott mértékű összeget tesz félre a fizetéséből. A megtakarításhoz a munkáltató is hozzájárulhat. L. még meghatározott mértékű hozzájárulásra épülő nyugdíjprogram

Felhalmozott nyugdíj juttatás A munkavállaló által a garantált juttatásokat biztosító nyugdíjprogramban felhalmozott vagy a számára összegyűjtött nyugdíj juttatás összege a hozzájárulás értékétől vagy a felhalmozási időszaktól függően.

Automatikus beléptetés A munkáltatói nyugdíjprogram egyik lehetséges eleme, ahol a munkáltató az új munkavállalót annak kifejezett hozzájárulása nélkül is belépteti a munkáltatói nyugdíjprogramba. A munkáltató dönti el, hogy a munkavállaló fizetésének hány százalékát fizeti hozzájárulásként. A munkavállaló megváltoztathatja ennek mértékét, vagy akár ki is léphet a megtakarítási programból.

Automatikus emelés A munkáltatói nyugdíjprogram egyik lehetséges eleme, ahol automatikusan emelkedik a fizetésből levont nyugdíjcélú hozzájárulás mértéke. Ilyen esetben általában előre meghatározott lépésekben történik az emelés.

Kritikus betegség Kedvezőtlen kilátásokkal járó megbetegedés

Garantált juttatásokat biztosító nyugdíjprogram Olyan nyugdíjprogram, ahol a munkáltató egy adott összegű havi nyugdíjat garantál a munkavállalónak egy képlet alapján, amely figyelembe veszi a munkavállaló korábbi jövedelmi viszonyait, szolgálati idejét, és életkorát. A nyugdíj összege így sokkal kevésbé függ közvetlenül a befektetési hozamtól.

Felhasználási időszak Az aktív foglalkoztatás ideje alatt felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítás felhasználása a nyugdíjas évek finanszírozására.


Meghatározott mértékű hozzájárulásra épülő nyugdíjprogram Ebben a konstrukcióban a munkáltató és/vagy a munkavállaló rendszeres befizetéseket tesz a munkavállaló egyéni számlájára. A szolgáltatás a befektetett összeg hozamától függ, és a kiszámításra nem alkalmazzák a garantált juttatásokat biztosító program esetében szokásos képletet.

Pénzügyi kultúra A személyes pénzügyekben, így a biztosítások, a befektetések, a megtakarítások (pl. gyermek taníttatása), adótervezés, és nyugdíj terén való eligazodást jelenti. Emellett jelenti az olyan kifejezések ismeretét is, mint a kamatos kamat, a pénzügyi tervezés, a hitelkártya működése, előnyös megtakarítási módszerek, fogyasztói jogok, a pénz időben kifejezett értéke, stb.

Rugalmas nyugdíjazás Olyan megoldás, ahol a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik, csak kisebb terhelés mellett, mindaddig, amíg végleg abba nem hagyja a munkavégzést.

Biztosítás kieső jövedelem pótlására, azaz rokkantsági biztosítás Ez az életbiztosítás abban az esetben fizet szolgáltatást, ha valaki munkaképtelenné válik, és betegség vagy baleset miatt nem tud tovább dolgozni.

Életbiztosítás A biztosított halála esetén vagy egy bizonyos idő elteltével egy adott összeget kifizető biztosítási megoldás.

Támogatott nyugdíjmegtakarítás Olyan konstrukció, amelyben a munkavállaló nyugdíjcélú hozzájárulását a munkáltató vagy az állam valamilyen mértékben kiegészíti saját forrásból.

Hivatalos nyugdíjkorhatár Az az életkor, amikor valaki teljes körűen jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra. Az egyes országokban eltérő lehet ennek ideje, sőt akár az országon belül is változó lehet a szabályozás a születési év alapján.

”Bökdösés” elmélet A viselkedéstudományban, politikatudományban, és közgazdaságtanban ismert fogalom, mely szerint a pozitív megerősítés és az észrevétlen, finom ösztönzés hatással van az egyén viselkedésére. A bökdösés elmélet a pszichológia felismeréseire építve segít megérteni, hogy az egyén mi alapján hozza meg pénzügyi döntéseit. A politikai döntéshozók gyakran erre az elméletre hagyatkoznak, hogy az embereket hosszú távú megtakarításokra ösztönözzék.


Robot tanács Online vagyonkezelési szolgáltatás, amely automatizált, algoritmusra épülő portfóliókezelési tanácsadást biztosít emberi beavatkozás nélkül. A robot tanácsadási program ugyanazt az algoritmust alkalmazza, amit a pénzügyi tanácsadók, ám a portfóliókezelésen túl a vagyonkezelés személyesebb területeire, így az adóoptimalizálás vagy a nyugdíj- és a hagyatéktervezés kérdéseire nem tér ki.

Társadalombiztosítás Az Egyesült Államokban 1935-ben vezették be a társadalombiztosítás állami rendszerét, amely nyugdíjat, rokkantsági ellátást, egészségügyi ellátást és segélyt, haláleseti támogatást, árva- és özvegyi ellátást biztosít. Az Egyesült Államok társadalombiztosítási rendszere a világ egyik legnagyobb állami programja, amely évente több százmilliárd dollárt fizet ki az arra jogosultaknak. Hasonló programok ugyanilyen vagy más néven más országokban is léteznek.

Munkáltatói nyugdíjprogram Nyugdíjazást követően a munkavállaló fizetés helyett nyugdíjszolgáltatást kap a munkáltatótól. Lásd részletesen a garantált juttatásokat biztosító illetve a meghatározott mértékű hozzájárulásra épülő nyugdíjprogram leírását. Öregségi nyugdíj, amelyet a munkáltató kezel.

A kutatást lebonyolító intézetek bemutatása (Aegon Center for Longevity and Retirement, Transamerica Center for Retirement Studies® és a Cicero Group) Aegon Center for Longevity and Retirement

Transamerica Center for Retirement Studies

Az egyre jobban kitolódó várható élettartamra és a nyugdíjkutatásokra specializálódó Aegon Center for Longevity and Retirement az Aegon meghívott szakértőinek közreműködésével az amerikai, az európai és az ázsiai kontinensről kutatásokat készít és informálja a közvéleményt a várható hosszabb élettartamot, az elöregedő társadalmakat és a nyugdíjaskori biztonságot érintő globális trendekről és lehetőségekről. A Központ küldetése kutatások végzése, a közvélemény tájékoztatása, az egész világra kiterjedő párbeszéd elősegítése a hosszabb várható élettartamot, a társadalom elöregedését, és a nyugdíjasok biztonságot érintő trendekről, problémákról, és lehetőségekről. aegon.com/thecenter

A Transamerica Center for Retirement Studies (TCRS) a non-profit magánalapítványként működő Transamerica Intézet egyik divíziója. A TCRS feladata kutatások lebonyolítása és az amerikai lakosság tájékoztatása a nyugdíjaskori pénzügyi biztonság megteremtését szolgáló megtakarításokkal kapcsolatos trendekről, témákról és lehetőségekről. A Transamerica Intézet anyagi támogatása két forrásból, a Transamerica Életbiztosítótól és annak kapcsolt vállalkozásaitól, valamint harmadik felektől származik. A TCRS munkatársai nem adhatnak nyugdíjtervezési, befektetési, jogi és adózással kapcsolatos tanácsokat. transamericacenter.org

Aegon Az Aegon gyökerei 170 évvel ezelőttig nyúlnak vissza a XIX. század első felére. Azóta az Aegon nemzetközi vállalattá nőtte ki magát, az amerikai kontinens, Európa és Ázsia több, mint 20 országban működik. Mára az Aegon a világ egyik vezető pénzügyi szolgáltatójaként élet- és nyugdíjbiztosítási megoldásokat és vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. Az Aegon küldetése, hogy segítsen az embereknek felelősséget vállalni a pénzügyi jövőjükért. aegon.com. 2010-ben az Aegon alapítóként csatlakozott az elöregedés témájában létrejött globális koalícióhoz, amelynek az a célja, hogy a politikai döntéshozókban és a közvéleményben tudatosítsa az elöregedés következményeit. A koalíció egyik fő célkitűzése, hogy megváltoztassa mindazt, ahogyan az öregedésről gondolkozunk: a problémák helyett a sokkal pozitívabb lehetőségekről beszéljünk. globalcoalitiononaging.com

Cicero Consulting

A világ egyik vezető tanácsadó intézete számos ügyféllel rendelkezik a pénzügyi szektorban. A Cicero speciális szakterülete az integrált közérdekű és kommunikációs tanácsadás, a globális véleményformáló programok és független közvélemény-kutatások lebonyolítása. A Cicero 2001-ben alakult, irodái megtalálhatók Londonban, Brüsszelben, Washingtonban, New Yorkban és Szingapúrban is. Nyugdíjkutatásban piacvezető, a kutatást ők állították össze és végezték el, az elemzést és a jelentést is ők készítették. cicero-group.com


Köszönetnyilvánítás MARTA ACEBO

ADRIAN GRACE

JAY ORLANDI

PAULA ALVAREZ

HENRIK HANSSON

HAROLD OVERMARS

MURAT AKÇAY

CORINNE HEIZENBERG

LEANDRO PALMEIRA

PAMELA BARBOZA

WENDEL HOFMAN

TOM PERRYMAN

FRITS BART

TINA HSIUNG

PATRICIA PLAS

NEIL BATES

YOGINI JOGLEKAR

SCOTT ROANE

MICHAL BIEDZKI

HERMAN KAPELLE

THURSTAN ROBINSON

ROBIN BOON

MARCO KEIM

LAMPROS ROMANOS

KENT CALLAHAN

GÁBOR KEPECS

PATTI ROWEY

NEIL CAMERON

JAIME KIRKPATRICK

SARAH RUSSELL

ARKADIUSZ CHMURZYNSKI

ROGER KOCH

DICK SCHIETHART

HEIDI CHO

LOTH KROEGER

ERIK SCHOUTEN

CATHERINE COLLINSON

ALEXANDER KUIPERS

ANGELA SEYMOUR-JACKSON

MICHAEL CONSEDINE

HILDE LAFFEBER

SHARON STERNE

TOM COX

ANDREA LEVY

RENSKE STOKER

NUNO DAVID

ANDREAS MANG

NINE STUT

FRANS DE BEAUFORT

MIKE MANSFIELD

NANDA SUWARGANA

CHRISTEL DE BOKS

ESIN MEKER

HARA TAKAYA

JEANNE DE CERVENS

PAUL MIDDLETON

MAGDALENA TRZEŚNIEWSKA

DEBORA DE LAAF

TAKAOH MIYAGAWA

GREG TUCKER

MAXIMILIAN DIEM

HELDER MOLINA

ANGELA TWEEDIE

SOPHIE DIRKZWAGER-KUIJPER

MARK MULLIN

MARK TWIGG

EDIT DREVENKA

MARCELLE NOLTENIUS

CATHERINE WANG

MAARTEN EDIXHOVEN

HENRIQUE NOYA

MARC VAN WEEDE

JULIANA FROTA

IAIN O’CONNOR

ALEX WYNAENDTS


Hivatkozások ¹A jelentésben végig eredeti kilenc országként utalunk arra a kilenc országra (Franciaország, Németország, Magyarország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Egyesült Királyság, és az Egyesült Államok), amelyek a 2012-ben lefolytatott első Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás óta minden évben részt vettek a vizsgálatban. Ugyan Svédország benne volt az eredeti vizsgálatban, ám 2015-ben Ausztrália lépett be a helyére, ezért a trendek elemzésekor nem vettük figyelembe. .

²Administration on Aging honlapja, U.S. Department of Health and Human Services, 2016. április 4.

Jogi nyilatkozat Jelen kutatási anyag általános információkat tartalmaz, és nem jelent hivatalos állásfoglalást vagy ajánlatot. Jelen anyagból semmilyen jog nem eredeztethető. Az AEGON, annak partnerei és társult vállalkozásai vagy alkalmazottai nem vállalnak garanciát, szavatosságot, vagy jótállást az anyagban közölt információk hitelességét vagy hiánytalanságát illetően.


1. sz. melléklet Az Aegon nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) módszertana Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) 14 400 munkavállaló válaszai alapján alakult ki, és a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos attitűdöket és cselekvési mintákat méri. Az index meghatározásához hat kérdést tettünk fel, melyek közül három attitűdre, illetve három konkrét viselkedésre irányul: 1. Személyes felelősség a nyugdíjaskori jövedelem iránt 2. Tudatosság a nyugdíjtervezés szükségességét illetően 3. Pénzügyi lehetőségek és ismeretek a nyugdíjtervezés témájában 4. Nyugdíjtervezés – és a tervek készültségi szintje 5. Pénzügyi felkészültség a nyugdíjas évekre Australia Brazil** Canada* China*** **** 6. Kieső jövedelem pótlásának mértéke Germany

Hungary

India

Japan

E kérdések mellett egy függő változó kérdést is feltettünk, amely Poland Spain Turkey** UK a megtakarítással kapcsolatos álláspontokat vizsgálja, és amely alapján öt megtakarítói típust határoztunk meg: rendszeres, alkalmi, a múltban megtakarító, a jövőben megtakarítani szándékozó, és megtakarítást nem tervező. Az index meghatározásához a hat, attitűdre és viselkedésre irányuló kérdésre adott válaszokat korreláltuk a függő változóval, így megkaptuk a befolyás mértékét, azaz az „R” értéket. A hat kérdés középértékeinek kiszámítását követően az egyes középértékeket megszoroztuk a saját “R” értékével. Az eredményeket összeadtuk, majd elosztottuk az összes korreláció összegével. Így kaptuk meg az ARRI indexet.

Milyen hatása van a kutatásban résztvevő országok számának évről évre történő bővítésének? Az első Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2012-ben készült kilenc ország részvételével. Az év második felében egy külön kutatás készült Japánban. Így az összehasonlításban a 2012. évi kutatás 10 országra terjedt ki. 2013-ban két újabb ország (Kanada és Kína), majd 2014-ben három ország (Brazília, India és Törökország) csatlakozott a kutatáshoz, így lett az országok száma 15. 2015-ben a kutatás ismét 15 országot fedett le, bár bekerült Ausztrália, és kikerült Svédország. 2016-ban a felmérésben résztvevő országok száma megegyezett a 2015. évivel.


1,00 Ausztrália ****

Németország

Brazília **

Kanada *

Magyarország

India

Kína ***

Japan

Lengyelország Spanyolország Törökország **


Franciaország

16,000

Hollandia Total survey respondents * Added 2013 ** Added 2014 *** In China 2,000 surveyed in total **** Added 2015 Egyesült Államok

per cou

900

Worke

100

Fully re

1,000

országonként***

France

The Netherlands

US

16,000

összes válaszadó

900

munkavállaló

* 2013 óta ** 2014 óta *** Kínában összesen 2,000 főt kérdeztek meg **** 2015 óta

100

nyugdíjas

Az országok számának a növekedésével elkerülhetetlen az egyes évek összehasonlítása, hogy kiderüljön, vannak-e változások és számottevő elmozdulások az emberek vélekedésében vagy az új országok belépésével, akiknek merőben eltérő lehet a véleménye. A 2012-es kutatásban szereplő országok közül kilencet 2016ban is bevontunk a vizsgálatba. A 2016. évi kutatás eredményeit az egyes kérdések vonatkozásában mind a 15 országra, illetve csak az eredeti 9 országra kiterjedően is elemeztük, így egyértelműen látható, hogy az új országok, különösen a fejlődő gazdaságok, India és Brazília belépésével, ahol a válaszadók nagyon pozitívan álltak a témához, az eredmények is megváltoztak. Az ARRI index 2016-ban tehát így alakult: 15 ország 5,8 9 ország 5,5 Az új országok belépése természetesen hatással van az összeredményre. Ezért az összehasonlíthatóság érdekében a trendeket csupán az eredeti vizsgálatban is résztvevő kilenc országra vonatkoztatva elemeztük. Ugyan Svédország benne volt az eredeti vizsgálatban, ám 2015-ben Ausztrália lépett be a helyére, ezért a trendek elemzésekor nem vettük figyelembe.

2. sz. melléklet Országok összehasonlítása Összesen

Hollandia

Németország


Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Egyesült Államok

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

ARRI pontszámok országonként

2016

5.81

5.57

6.10

6.10

5.31

5.01

5.27

5.02

6.67

5.89

6.02

4.71

7.28

6.71

5.42

5.81

2015

5.86

5.77

6.09

6.01

5.38

5.13

5.19

5.12

6.51

6.00

6.53

4.82

6.98

6.67

5.30

5.81

2014

5.76

5.66

6.13

5.96

5.40

4.97

5.13

4.93

6.22

6.01

6.23

4.64

6.96

6.80

5.40

n/a

2013

4.89

4.88

5.48

4.86

4.75

4.40

4.63

4.73

5.19

5.24

5.41

4.30

n/a

n/a

n/a

n/a

2012

5.19

5.54

5.88

5.28

5.08

5.02

4.96

4.80

5.57

n/a

n/a

4.63

n/a

n/a

n/a

n/a

Az Aegon nyugdíjfelkészültségi index elemei

Ausztrália

Törökország

Brazília

India

Japán

Kína

Kanada

Egyesült Államok

Magyarország

Lengyelország

Spanyolország

Franciaország


Németország

Hollandia-

Összesen

Kérdés: Milyen mértékben érzi személyes felelősségének, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő jövedelemmel rendelkezzen?

Nem vagyok felelős = 1

3%

3%

2%

1%

5%

5%

3%

10%

1%

1%

2%

1%

2%

1%

2%

2%

2

5%

6%

5%

3%

8%

9%

8%

9%

1%

3%

4%

3%

3%

3%

6%

3%

3

21%

28%

20%

16%

31%

29%

24%

28%

11%

14%

23%

18%

12%

16%

28%

19%

4

32%

40%

35%

34%

31%

29%

30%

24%

27%

28%

41%

32%

33%

28%

30%

30%

Nagyon felelős vagyok = 5

39%

23%

38%

46%

25%

28%

35%

29%

60%

54%

30%

46%

50%

52%

34%

46%

ÁTLAG

4.01

3.76

4.03

4.21

3.62

3.66

3.87

3.54

4.45

4.31

3.95

4.19

4.27

4.26

3.87

4.16



Ausztrália

7%

3%

7%

2%

3%

2%

2%

1%

1%

3%

4%

2

6%

7%

3%

5%

5%

12%

7%

15%

4%

4%

4%

6%

3%

3%

7%

6%

3

24%

28%

15%

21%

24%

35%

27%

39%

16%

22%

21%

26%

13%

12%

38%

23%

4

33%

36%

34%

36%

33%

33%

33%

27%

29%

34%

39%

35%

37%

30%

33%

30%

Nagyon tudatos = 5

34%

27%

47%

35%

35%

13%

30%

12%

49%

37%

34%

31%

46%

54%

19%

37%

ÁTLAG

3.89

3.78

4.25

3.96

3.90

3.32

3.79

3.20

4.20

3.99

4.00

3.87

4.23

4.30

3.59

3.90

Ausztrália

Törökország

3%

Törökország

Brazília

3%

Brazília

India

1%

India

Japán

2%

Japán

Kína

3%

Kína

Kanada

Nagyon tudatlan = 1

Kanada

Államok

Egyesült

Magyarország

Lengyelország

Spanyolország

Franciaország


Németország

Hollandia

Összesen

Kérdés: Hogyan értékelné a nyugdíjtervezés szükségességére irányuló ismereteit?


Egyáltalán nem = 1

3%

7%

2%

3%

3%

4%

3%

3%

2%

3%

1%

13%

1%

1%

2%

5%

2

9%

16%

6%

9%

11%

13%

9%

9%

6%

7%

5%

25%

3%

3%

7%

8%

3

28%

33%

29%

28%

32%

34%

29%

23%

20%

30%

29%

35%

14%

19%

27%

30%

4

34%

28%

39%

36%

33%

33%

33%

33%

33%

37%

43%

19%

39%

32%

38%

34%

Nagyon = 5

26%

16%

24%

24%

21%

16%

26%

32%

39%

23%

22%

8%

43%

45%

26%

23%

ÁTLAG

3.70

3.31

3.78

3.69

3.56

3.42

3.71

3.84

4.02

3.70

3.80

2.85

4.18

4.15

3.78

3.62

India

Brazília

Államok

Egyesült

Magyarország

Lengyelország

Spanyolország

Franciaország


Németország

Hollandia

Összesen

Kérdés: Mennyire érti meg a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos pénzügyi fogalmakat?


Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

Törökország

Ausztrália

12%

12%

11%

20%

23%

15%

13%

10%

13%

11%

21%

4%

8%

15%

15%

2

15%

16%

14%

15%

16%

15%

17%

16%

11%

16%

14%

25%

6%

10%

17%

16%

3

31%

37%

36%

27%

34%

30%

37%

34%

23%

30%

34%

33%

23%

29%

31%

28%

4

26%

26%

28%

28%

21%

24%

20%

22%

33%

27%

32%

16%

36%

28%

25%

25%

14%

9%

10%

19%

9%

8%

11%

15%

23%

14%

9%

5%

31%

25%

12%

16%

3.12

3.05

3.08

3.29

2.82

2.78

2.94

3.09

3.49

3.12

3.14

2.57

3.86

3.50

3.00

3.10

Jól kialakított tervem van a nyugdíjra = 5 ÁTLAG


Államok

Németország

14%

Egyesült

Hollandia

Nincs tervem a nyugdíjra = 1


Összesen

Kérdés: A saját nyugdíjtervezésével kapcsolatban mennyire mondaná kialakultnak az egyéni nyugdíjtervét?


Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

Brazília

Törökország

Ausztrália

14%

24%

27%

27%

34%

15%

20%

12%

30%

4%

17%

24%

17%

2

18%

17%

18%

15%

18%

19%

18%

24%

13%

19%

21%

26%

8%

16%

22%

18%

3

29%

31%

31%

29%

30%

29%

30%

26%

24%

29%

34%

27%

24%

26%

30%

30%

4

22%

24%

24%

26%

18%

18%

17%

12%

27%

22%

26%

14%

35%

21%

17%

21%

12%

11%

11%

16%

10%

7%

8%

4%

21%

10%

7%

3%

29%

20%

7%

14%

2.88

2.93

2.97

3.15

2.71

2.59

2.59

2.27

3.28

2.84

2.96

2.35

3.77

3.10

2.62

2.96

India

Franciaország

16%

Államok

Németország

17%

Egyesült

Hollandia

19%


Összesen

Kérdés: Tudván, hogy mennyit tesz félre a nyugdíjára, ön szerint ez elégnek mondható?

Nagyon felkészületlen vagyok. Alig teszek félre valamit. = 1

Nagyon felkészült vagyok. Már most is eleget teszek félre. = 5 ÁTLAG


Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

20%

35%

37%

34%

44%

36%

26%

35%

24%

48%

20%

23%

32%

36%

12%

9%

12%

15%

12%

10%

14%

11%

15%

14%

11%

14%

15%

9%

12%

15%

17%

14%

25%

14%

19%

20%

18%

15%

16%

14%

20%

18%

16%

13%

19%

15%

Nem, hozzávetőleg a háromnegyedét (75%) fogom elérni =4

13%

17%

18%

10%

13%

15%

10%

15%

11%

9%

14%

10%

10%

15%

17%

10%

Igen, jó úton járok, hogy elérjem a nyugdíjcélomat = 5

26%

26%

25%

26%

19%

21%

14%

23%

32%

28%

31%

10%

39%

40%

20%

24%

Átlagpontszám 1-5

2.88

2.93

3.15

2.75

2.66

2.79

2.36

2.78

3.08

2.83

3.16

2.20

3.34

3.41

2.80

2.71

Államok

Németország

34%

Egyesült

Hollandia

32%

Nem tudom, hogy jó úton járok-e a nyugdíjcélom eléréséhez = 1


Összesen

Kérdés: Mit gondol arról, hogy el fogja-e érni a célként kitűzött nyugdíjat?

Nem, hozzávetőleg az egynegyedét (25%) fogom elérni = 2 Nem, hozzávetőleg a felét fogom elérni = 3


Kérdés: Milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet a nyugdíjak finanszírozásának felelősségére vonatkozó alábbi

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

Brazília

Törökország

Ausztrália

71%

73%

78%

81%

79%

78%

76%

74%

85%

66%

0%

81%

82%

66%

A munkáltatónak kell gondoskodnia nyugdíjprogramokon keresztül

72%

71%

57%

81%

76%

70%

69%

47%

78%

79%

81%

58%

86%

81%

77%

66%

Az egyénnek kell magáról gondoskodnia privát nyugdíjon és egyéb megtakarításokon keresztül

62%

36%

43%

72%

47%

51%

52%

37%

80%

75%

71%

52%

83%

77%

72%

69%

71%

63%

72%

75%

62%

66%

66%

66%

74%

76%

73%

54%

83%

81%

72%

75%

75%

72%

74%

77%

76%

72%

74%

70%

74%

81%

78%

58%

86%

83%

77%

77%

Kiegyensúlyozott megoldást kell találni, ahol az egyén, a munkáltató és az állam egyenlő szerepet tölt be

India

Franciaország

57%

Államok

Németország

75%

Egyesült

Hollandia

Az államnak kell gondoskodnia az emberekről a társadalombiztosításon keresztül


Összesen

kijelentésekkel? – hány % ért egyet valamelyest vagy erősen

Az államnak arra kell ösztönöznie a munkáltatókat, hogy automatikusan léptessék be az összes munkavállalót a vállalati nyugdíjprogramba

Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

41%

52%

42%

44%

64%

56%

55%

43%

40%

42%

52%

25%

48%

52%

39%

Munkáltató

24%

39%

17%

33%

28%

12%

19%

16%

28%

26%

24%

17%

31%

23%

21%

24%

Saját megtakarítás és befektetés

3%

20%

31%

25%

28%

24%

25%

29%

29%

34%

34%

31%

44%

29%

27%

37%


Államok

Németország

46%

Egyesült

Hollandia

Állam


Összesen

Kérdés: A jelenlegi és a várható körülményei ismeretében nyugdíjának hány százaléka származik vagy fog származni ebből a három kategóriából?

Hollandia-

Németország

Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Egyesült Államok

Kanada

Kína

Japán

Brazília

Törökország

Ausztrália

15%

12%

21%

9%

12%

13%

15%

12%

19%

12%

14%

12%

n/a

26%

27%

11%

31%

19%

25%

32%

22%

42%

32%

41%

33%

26%

52%

25%

n/a

21%

22%

26%

Az államnak egy kiegyensúlyozott megoldást kell választania, csökkenteni minimálisan a nyugdíjak értékét, és kis mértékben növelni az adókat

27%

22%

24%

31%

24%

22%

23%

19%

23%

31%

25%

39%

n/a

27%

30%

37%

Az állam ne tegyen semmit. A társadalombiztosítási ellátás tökéletesen finanszírozható lesz a jövőben is

7%

14%

10%

9%

7%

5%

5%

3%

8%

7%

1%

4%

n/a

9%

9%

6%

Nem tudom

20%

33%

20%

19%

35%

18%

25%

25%

17%

24%

8%

20%

n/a

17%

12%

20%

India

Összesen


Kérdés: Tudván, hogy a társadalombiztosítás kiadásai egyre emelkednek a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan, az alábbiak közül melyik megoldást kellene az államnak választania

Az államnak csökkenteni kell a társadalombiztosítás kiadásait a nyugdíjak értékének a csökkentésével, hogy ne kelljen növelni az adókat Az államnak adóemeléssel kell növelnie a társadalombiztosítás finanszírozását, hogy ne kelljen csökkenteni a nyugdíjak értékét

n/a – a kérdést nem tettük fel Indiában


Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

14%

10%

23%

16%

10%

16%

14%

32%

24%

13%

32%

45%

20%

12%

21%

A nyugdíjkorhatárt emelni kell, kivéve azok esetében, akik veszélyes vagy fizikai munkát végeznek

18%

17%

24%

20%

24%

19%

12%

10%

17%

12%

21%

25%

21%

12%

14%

20%

15%

17%

8%

13%

15%

12%

14%

8%

11%

11%

29%

15%

13%

16%

12%

14%

39%

43%

52%

35%

33%

53%

50%

63%

30%

42%

32%

14%

18%

47%

57%

34%

8%

9%

6%

9%

12%

6%

8%

5%

10%

11%

5%

14%

3%

5%

5%

11%

A nyugdíjkorhatárt emelni kell, de legyen egy felső határa A nyugdíjkorhatáron nem kell változtatni. Az emberek már így is sokáig dolgoznak

Nem tudom

Államok

Németország

20%

Egyesült

Hollandia

A nyugdíjkorhatárt emelni kell a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan


Összesen

Kérdés: Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy az embereknek hosszabb időn át kell dolgozniuk, hogy ellensúlyozzák a hosszabb várható élettartammal járó kiadásokat?

Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

36%

37%

45%

33%

27%

27%

25%

54%

46%

46%

27%

59%

40%

28%

37%

Időnként félreteszek a nyugdíjamra = 4

23%

21%

27%

24%

25%

24%

21%

17%

21%

23%

20%

32%

26%

22%

28%

22%

12%

15%

15%

14%

9%

18%

12%

13%

11%

14%

9%

9%

7%

12%

12%

14%

21%

17%

12%

12%

24%

23%

29%

35%

10%

13%

22%

27%

7%

22%

28%

21%

Soha nem tettem félre, és nem is tervezem = 1

6%

11%

9%

5%

9%

8%

11%

10%

4%

4%

3%

5%

1%

4%

4%

6%

ÁTLAG

3.67

3.53

3.71

3.91

3.47

3.38

3.23

3.15

4.11

3.93

3.84

3.49

4.36

3.71

3.47

3.63

Nem teszek félre, bár a múltban tettem = 3

Nem teszek félre, bár tervezem = 2


Államok

Németország

38%

Egyesült

Hollandia

Mindig félreteszek a nyugdíjamra = 5


Összesen

Kérdés: Az alábbiak közül melyik állítás fejezi ki a leginkább a nyugdíjcélú megtakarítással kapcsolatos nézeteit?

Magyarország

Lengyelország

11%

12%

9%

5%

17%

8%

14%

8%

Munkahelyet váltottam

8%

8%

5%

8%

6%

6%

9%

9%

9%

8%

7%

8%

10%

7%

8%

7%

A munkáltatóm úgy döntött, hogy fizet a nevemben nyugdíjcélú megtakarítást

16%

21%

17%

21%

8%

10%

14%

14%

19%

18%

20%

6%

21%

13%

10%

16%

A munkáltatóm úgy döntött, hogy hozzájárul a nyugdíjcélú megtakarításaimhoz

9%

6%

9%

13%

4%

5%

7%

5%

23%

16%

13%

1%

16%

7%

6%

7%

A munkáltatóm automatikusan beléptetett a munkáltatói nyugdíjprogramba

14%

29%

16%

22%

8%

4%

9%

8%

14%

22%

15%

3%

20%

11%

6%

16%

Elvesztettem az állásomat

5%

4%

3%

3%

2%

3%

14%

4%

4%

3%

6%

3%

7%

4%

9%

3%

Visszafizettem a diákhitelemet

3%

3%

2%

2%

2%

3%

2%

2%

5%

4%

3%

2%

9%

4%

5%

4%

Megvettem az első lakásomat

12%

10%

15%

8%

16%

10%

9%

8%

8%

10%

12%

5%

24%

20%

20%

9%

Megházasodtam

10%

7%

10%

8%

7%

7%

9%

6%

11%

9%

10%

6%

21%

14%

18%

8%

Családot alapítottam

16%

9%

14%

8%

16%

15%

16%

16%

13%

12%

19%

6%

28%

24%

29%

10%

Különváltam / elváltam

4%

5%

5%

5%

4%

3%

4%

7%

5%

3%

2%

3%

5%

6%

5%

5%

Előléptettek/ fizetésemelést kaptam

9%

3%

6%

7%

5%

7%

17%

6%

11%

7%

11%

4%

17%

16%

9%

6%

Betöltöttem egy bizonyos életkort

32%

12%

22%

20%

24%

29%

39%

36%

25%

28%

47%

29%

35%

44%

49%

22%

Egyéb okból

7%

9%

10%

5%

6%

11%

6%

13%

6%

8%

5%

8%

5%

8%

8%

6%

Nincs különösebb oka

19%

22%

21%

24%

28%

24%

15%

15%

18%

21%

13%

36%

8%

12%

9%

29%

Nem emlékszem

3%

5%

3%

5%

4%

3%

4%

7%

3%

3%

2%

5%

1%

2%

2%

3%

Összesen: Munkáltatóval kapcsolatos ok

39%

53%

42%

48%

26%

26%

33%

33%

48%

47%

42%

19%

54%

33%

32%

38%

47%

26%

40%

33%

39%

44%

50%

49%

41%

42%

59%

38%

61%

62%

68%

37%

Összesen: Életszakasszal kapcsolatos ok

Ausztrália

7%

Törökország

9%

Brazília

7%

India

8%

Japán

10%

Kína

13%

Kanada

14%

Államok

10%

Egyesült

Németország

Spanyolország

Hollandia

Munkába álltam


Összesen

Franciaország

Kérdés: Az embereknek számos oka lehet arra, hogy elkezdenek takarékoskodni a nyugdíjas éveikre. Az alábbiak közül melyek hatására kezdett el félretenni a nyugdíjára?


Németország


Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

28%

25%

29%

25%

27%

24%

30%

32%

26%

36%

28%

23%

28%

21%

30%

32%

Pénzügyi oktatás

16%

15%

7%

13%

8%

14%

13%

11%

15%

15%

23%

22%

22%

19%

20%

16%

Professzionális pénzügyi tanácsadás

15%

12%

9%

12%

11%

12%

14%

12%

15%

17%

22%

12%

23%

18%

18%

18%

Egyszerűbb termékek

18%

9%

18%

19%

17%

15%

14%

12%

19%

19%

24%

12%

31%

21%

19%

21%

Nagyobb bizalom a piacok iránt

19%

13%

13%

19%

17%

18%

15%

22%

20%

23%

23%

12%

27%

20%

18%

24%

Jobb információk a nyugdíjcélú megtakarításokról

19%

8%

16%

13%

15%

16%

15%

17%

15%

17%

26%

21%

34%

22%

25%

14%

Könnyebb hozzáférés a nyugdíjcélú megtakarításaim nyomon követéséhez és kezeléséhez

22%

19%

19%

16%

20%

15%

22%

29%

18%

17%

25%

19%

34%

23%

25%

18%

Jogi védelem, ha nem a megfelelő terméket adják el nekem

14%

10%

12%

11%

9%

17%

17%

18%

12%

10%

18%

4%

18%

14%

13%

14%

Fizetésemelés

41%

32%

38%

40%

44%

43%

61%

55%

40%

47%

42%

18%

35%

41%

46%

35%

Jobb hozzájárulás a munkáltatóm részéről a nyugdíjcélú megtakarításaimhoz

22%

20%

16%

15%

19%

18%

31%

29%

26%

29%

17%

20%

30%

22%

20%

17%

Kiszámíthatóbb gazdasági környezet

32%

22%

33%

21%

29%

34%

34%

47%

28%

27%

34%

30%

29%

36%

43%

25%

Egyéb

3%

4%

4%

4%

2%

2%

1%

3%

3%

4%

1%

3%

2%

3%

2%

3%

Nem tudom

9%

17%

9%

11%

15%

11%

6%

6%

8%

9%

4%

20%

2%

6%

5%

12%

Nem vonatkozik rám, mert elegendő megtakarítással rendelkezem

4%

8%

9%

8%

3%

2%

2%

1%

6%

5%

1%

4%

2%

2%

1%

8%

Államok

Hollandia

Adókedvezmény

Egyesült

Összesen

Kérdés: Az alábbiak közül mi ösztönözné Önt arra, hogy félretegyen a nyugdíjára?

Brazília

Törökország

Ausztrália

4%

6%

26%

14%

8%

5%

29%

22%

10%

14%


45%

35%

47%

43%

28%

30%

35%

53%

44%

44%

57%

41%

55%

49%

58%

40%

Nincs tervem

38%

48%

36%

43%

56%

45%

55%

37%

28%

38%

33%

45%

14%

27%

29%

42%

Nem tudom

4%

8%

5%

4%

8%

5%

6%

4%

2%

4%

2%

9%

2%

2%

3%

4%


Japán

20%

Kína

8%

Kanada

10%

Államok

12%

Egyesült

9%


13%

Hollandia


Összesen

India

Magyarország

Lengyelország

Spanyolország

Franciaország

Németország

Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább a nyugdíjtervezési stratégiáját?

Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

19%

30%

29%

20%

23%

25%

23%

42%

28%

40%

14%

63%

50%

35%

30%

Nem

58%

71%

65%

63%

70%

64%

60%

71%

52%

63%

45%

70%

31%

42%

60%

61%

Nem tudom

10%

10%

5%

8%

10%

13%

15%

6%

6%

9%

15%

16%

6%

8%

5%

9%

Államok

Németország

32%

Egyesült

Hollandia

Igen


Összesen

Kérdés: Ha abba kellene hagynia a munkát a nyugdíjazás tervezett időpontja előtt, van erre az esetre vésztartaléka?

Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

29%

26%

20%

26%

25%

26%

27%

22%

34%

16%

34%

30%

33%

26%

8%

4%

4%

8%

5%

5%

3%

5%

12%

5%

9%

7%

17%

6%

9%

8%

Banki hitel, stb.

8%

3%

4%

5%

5%

7%

6%

6%

12%

7%

7%

4%

20%

5%

12%

6%

Saját megtakarításaim

58%

52%

47%

59%

45%

54%

47%

61%

53%

61%

63%

64%

71%

63%

56%

48%

Örökség

15%

14%

9%

16%

15%

21%

13%

18%

13%

16%

7%

17%

21%

15%

24%

12%

Jelzáloghitel-fedezeti biztosítás

9%

11%

2%

8%

4%

10%

7%

6%

11%

8%

9%

6%

17%

8%

7%

8%

Biztosítás kieső jövedelem pótlására

19%

14%

7%

14%

17%

14%

17%

7%

0%

14%

28%

13%

39%

16%

18%

26%

Rokkantsági biztosítás, amit magam vagy a munkáltatóm kötött

16%

16%

46%

4%

24%

15%

17%

5%

17%

28%

15%

10%

16%

11%

9%

11%

Kritikus betegségekre szóló biztosítás

19%

9%

16%

14%

24%

14%

13%

13%

15%

21%

36%

9%

28%

12%

9%

13%

Munkanélküliség esetére szóló biztosítás

13%

7%

17%

6%

12%

15%

19%

28%

0%

4%

30%

2%

0%

14%

26%

8%

Kisebb lakásba költözöm/ eladom a másik lakásomat

18%

20%

21%

29%

15%

13%

21%

24%

16%

28%

13%

14%

14%

18%

14%

28%

Állami rokkantellátás

13%

10%

18%

10%

14%

15%

17%

8%

14%

21%

18%

9%

0%

12%

19%

9%

Állami munkanélküli segély

14%

17%

21%

10%

13%

22%

17%

10%

10%

25%

21%

9%

0%

14%

24%

11%

A nyugdíjcélú megtakarításaim felhasználása

2%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

22%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

Egyéb

10%

11%

9%

12%

9%

11%

15%

18%

11%

14%

4%

14%

4%

14%

5%

12%

Egyik sem a fentiek közül

2%

3%

2%

2%

3%

3%

3%

4%

1%

2%

1%

2%

0%

3%

1%

5%

Nem tudom

1%

1%

0%

1%

1%

0%

2%

2%

1%

0%

0%

1%

0%

0%

1%

2%

Államok

Németország

22%

Egyesült

Hollandia

28%

A partnerem dolgozni fog Ajándékok és támogatás barátoktól és rokonoktól


Összesen

Kérdés: Az alábbi megoldások közül melyek a vészforgatókönyv részei a jövedelme pótlására abban az esetben, ha egészségi állapota vagy az állása elvesztése miatt nem tud tovább dolgozni?


Törökország

15%

5%

6%

7%

12%

12%

4%

Professzionális pénzügyi tanácsadó

16%

11%

15%

16%

9%

18%

11%

11%

22%

30%

13%

9%

19%

17%

9%

24%

Ausztrália

Brazília

5%

India

5%

Japán

Kanada

4%

Kína

Államok

15%

Egyesült

14%

Magyarország

5%

Lengyelország

Spanyolország

7%


3%

Németország

8%

Hollandia

Banki tanácsadó

Összesen

Franciaország

Kérdés: Az alábbi információforrások közül melyeket tartja fontosnak a nyugdíjcélú megtakarítások módjának megválasztásakor?

Biztosítási tanácsadó

3%

4%

6%

1%

4%

4%

5%

7%

3%

1%

3%

1%

5%

3%

5%

1%

Személyes pénzügyekkel foglalkozó honlap/ online nyugdíjtervezési eszközök

7%

6%

7%

10%

4%

3%

9%

6%

7%

5%

9%

6%

7%

8%

5%

5%

Személyes pénzügyekkel foglalkozó cikkek

3%

2%

2%

2%

2%

1%

4%

2%

3%

1%

5%

4%

4%

3%

3%

2%

Kormányzati honlap

6%

6%

9%

9%

4%

4%

5%

2%

3%

3%

10%

2%

7%

4%

12%

7%

Munkáltató

6%

9%

6%

9%

7%

4%

7%

6%

9%

6%

4%

3%

8%

6%

5%

4%

Könyvelő

4%

5%

1%

3%

2%

3%

4%

5%

5%

5%

1%

2%

3%

7%

5%

9%

Ügyvéd

2%

1%

3%

1%

1%

6%

5%

3%

2%

1%

1%

0%

2%

7%

3%

1%

Nyugdíjbiztosítást kínáló szolgáltató honlapja Pénzügyi szolgáltató honlapja

6%

13%

5%

4%

6%

2%

5%

9%

8%

3%

5%

6%

7%

5%

5%

6%

4%

3%

2%

4%

2%

2%

4%

2%

4%

3%

6%

4%

7%

3%

2%

4%

Szakszervezet/egyéb szakmai szervezet

3%

5%

6%

2%

2%

7%

1%

2%

2%

2%

2%

2%

1%

4%

2%

2%

Barátok és rokonok

14%

7%

14%

11%

14%

12%

12%

19%

11%

11%

22%

15%

21%

10%

19%

10%

Egyik sem

2%

2%

3%

3%

2%

1%

2%

1%

1%

2%

1%

2%

0%

1%

1%

2%

Ausztrália

7%

Törökország

12%

Brazília

10%

Japán

9%

India

12%

Kína

8%

Kanada

7%

Államok

15%

Egyesült

13%

Magyarország

11%

Lengyelország

Németország

13%

Spanyolország

Hollandia

11%


Összesen Külföldön élni

Franciaország

Kérdés: Az alábbiakban felsoroltak közül melyeket tartja fontosnak a nyugdíjas éveiben?

14%

15%

13%

11%

Utazni

60%

50%

65%

56%

58%

71%

55%

57%

55%

61%

71%

42%

48%

72%

68%

63%

Tanulni

11%

5%

4%

9%

6%

12%

4%

12%

11%

9%

18%

16%

15%

15%

9%

8%

Több időt tölteni a barátokkal és a családdal

55%

46%

63%

53%

53%

55%

59%

63%

52%

55%

61%

37%

55%

60%

60%

56% 45%

Új hobbikat találni

46%

38%

56%

44%

40%

45%

52%

46%

39%

47%

50%

45%

40%

45%

57%

Vállalkozást indítani

10%

5%

2%

5%

4%

5%

5%

11%

12%

8%

8%

8%

28%

24%

19%

7%

Önkéntes munkát végezni

25%

28%

26%

23%

31%

23%

11%

16%

29%

31%

20%

15%

36%

29%

36%

31%

Tovább dolgozni ugyanazon a területen

15%

17%

14%

15%

8%

6%

13%

16%

18%

16%

12%

21%

22%

17%

13%

16%

Tovább dolgozni, de más területen

10%

8%

8%

8%

7%

2%

10%

13%

11%

12%

9%

16%

17%

15%

14%

7%

Egyik sem

3%

4%

3%

6%

5%

2%

2%

1%

6%

3%

1%

6%

1%

1%

0%

2%

Nem tudom

3%

5%

2%

3%

5%

2%

3%

2%

2%

3%

4%

7%

1%

1%

1%

4%


Franciaország

Spanyolország

Lengyelország

Magyarország

Kanada

Kína

Japán

India

Brazília

Törökország

Ausztrália

19%

11%

18%

13%

13%

18%

12%

21%

24%

27%

43%

28%

21%

17%

21%

Meg akarom őrizni a szellemi és a fizikai aktivitásomat

57%

53%

63%

62%

44%

47%

48%

58%

59%

68%

52%

38%

66%

66%

52%

64%

Nem tettem félre elég pénzt rendszeresen

23%

15%

25%

25%

23%

21%

18%

25%

28%

31%

23%

29%

16%

17%

22%

25%

A nyugdíjam a vártnál alacsonyabb lesz a recesszió miatt

20%

21%

24%

18%

27%

21%

21%

22%

18%

23%

11%

13%

17%

22%

32%

20%

Szünetet akarok tartani a munkámban

6%

4%

4%

4%

7%

6%

2%

1%

10%

4%

8%

2%

17%

7%

7%

7%

Szeretem a munkámat

37%

36%

46%

38%

26%

28%

28%

29%

46%

44%

34%

24%

61%

37%

26%

40%

32%

32%

32%

29%

29%

37%

42%

46%

31%

28%

33%

43%

0%

38%

32%

29%

24%

20%

29%

15%

26%

22%

40%

31%

23%

28%

14%

27%

22%

30%

26%

28%

32%

24%

34%

29%

36%

34%

40%

33%

27%

36%

30%

40%

24%

21%

47%

33%

Egyéb ok

3%

3%

1%

3%

1%

2%

1%

2%

2%

5%

2%

5%

2%

3%

2%

2%

Nem tudom

2%

7%

2%

3%

3%

4%

1%

0%

2%

2%

1%

1%

0%

1%

1%

3%

Államok

Németország

21%

Egyesült

Hollandia

A munkából származó jövedelmem lesz az elsődleges forrás a végleges nyugdíjazásig


Összesen

Kérdés: Az alábbiak közül melyek fontos érvek Önnek arra, hogy folytassa a munkát a nyugdíjkorhatár elérése után is valamilyen formában?

Aggaszt, hogy a társadalombiztosítási ellátás összege a vártnál alacsonyabb lesz Aggaszt, hogy a nyugdíjbiztosításom szolgáltatási összege a vártnál alacsonyabb lesz Általában aggaszt, hogy mi lesz a nyugdíjammal, és meddig tartanak ki a megtakarításaim


Ausztrália

Törökország

Brazília

India

Japán

Kína

Kanada

Államok

Egyesült

Magyarország

Lengyelország

Spanyolország

Franciaország


Németország

Hollandia

Összesen

Kérdés: Ha a nyugdíjas éveire gondol, mennyire optimista az egyes aspektusait illetően? – Jó egészségi állapot megőrzése

3%

2%

8%

7%

4%

5%

6%

14%

12%

15%

14%

19%

15%

29%

15%

10%

12%

8%

21%

6%

8%

15%

11%

Sem pesszimista, sem optimista = 3

25%

30%

28%

30%

34%

30%

22%

24%

18%

22%

28%

34%

12%

13%

30%

23%

Valamelyest optimista = 4

34%

28%

35%

35%

29%

34%

30%

26%

36%

43%

41%

27%

29%

31%

36%

38%

Nagyon optimista = 5

19%

23%

13%

12%

6%

14%

6%

21%

27%

17%

20%

7%

43%

43%

13%

19%

Nem tudom

2%

3%

2%

2%

5%

2%

4%

3%

3%

3%

1%

3%

3%

1%

1%

3%

Összesen: Pesszimista

20%

17%

23%

21%

26%

21%

38%

26%

16%

16%

11%

29%

13%

12%

20%

17%

Összesen: Optimista

52%

51%

48%

47%

34%

48%

36%

47%

63%

60%

61%

34%

72%

74%

48%

57%

ÁTLAG

3.47

3.54

3.32

3.32

3.08

3.36

2.94

3.31

3.69

3.60

3.68

3.03

3.98

4.02

3.37

3.55

Ausztrália

6%

Törökország

11%

Brazília

9%

India

5%

Japán

7%

Kína

7%

Kanada

7%

Magyarország

4%

Lengyelország

6%

Valamelyest pesszimista = 2

Spanyolország

Nagyon pesszimista = 1

Államok

Egyesült

Franciaország


Németország

Hollandia

Összesen

Kérdés: Milyen életkorban szeretne véglegesen nyugdíjba menni?

40 vagy alatta

1%

1%

0%

1%

1%

0%

1%

1%

2%

0%

2%

2%

1%

1%

1%

1%

41-50

7%

1%

1%

4%

2%

1%

3%

2%

8%

2%

24%

2%

12%

12%

15%

4%

51-59

13%

2%

3%

5%

5%

3%

6%

4%

10%

8%

32%

3%

22%

21%

44%

7%

60

15%

3%

6%

9%

10%

8%

18%

9%

9%

12%

31%

17%

29%

23%

15%

11%

61-64

8%

6%

17%

4%

26%

12%

8%

17%

6%

4%

2%

4%

4%

4%

6%

3%

65

20%

12%

24%

19%

23%

43%

22%

36%

15%

27%

6%

27%

14%

19%

13%

19%

66-69

14%

51%

36%

23%

17%

23%

18%

9%

12%

10%

1%

8%

6%

4%

2%

12%

70

9%

13%

6%

14%

7%

6%

12%

9%

13%

15%

2%

18%

6%

9%

1%

18% 16%

71 fölött

7%

9%

4%

12%

4%

1%

6%

8%

15%

14%

0%

14%

5%

6%

1%

Soha

1%

1%

0%

2%

1%

1%

2%

2%

4%

2%

0%

1%

1%

0%

0%

3%

Nem tudom

3%

2%

2%

7%

3%

2%

6%

3%

7%

6%

1%

5%

0%

1%

1%

6%

ÁTLAG

63

67

65

65

64

65

64

65

64

66

56

65

60

61

57

66

Ausztrália

Törökország

Brazília

India

Japán

Kína

Kanada

Államok

Egyesült

Magyarország

Lengyelország

Spanyolország

Franciaország


Németország

Hollandia

Összesen

Kérdés: Tudva azt, hogy hány évesen szeretne nyugdíjba menni véglegesen, mit gondol, hány évet fog eltölteni nyugdíjasként?

1-5

7%

8%

6%

8%

7%

2%

14%

16%

7%

6%

0%

10%

7%

3%

11%

6%

6-10

17%

17%

20%

20%

19%

10%

24%

23%

17%

16%

4%

25%

23%

9%

26%

17%

11-15

17%

25%

22%

20%

21%

16%

14%

14%

21%

21%

8%

21%

17%

11%

17%

18%

16-20

23%

24%

28%

26%

27%

31%

17%

18%

23%

25%

24%

28%

16%

24%

16%

24%

21-25

9%

8%

10%

8%

8%

13%

5%

7%

10%

10%

12%

5%

6%

9%

6%

14% 7%

26-30

10%

5%

6%

6%

5%

12%

5%

6%

8%

9%

24%

5%

5%

17%

6%

31-35

2%

2%

1%

2%

2%

2%

1%

1%

1%

2%

6%

0%

2%

4%

2%

2%

36-40

3%

1%

1%

1%

2%

3%

1%

2%

3%

3%

10%

1%

2%

7%

1%

2%

41+

5%

2%

1%

5%

2%

2%

3%

3%

6%

3%

10%

1%

17%

11%

2%

4%

Nem tudom

7%

7%

6%

6%

7%

9%

17%

10%

4%

5%

3%

3%

4%

5%

12%

6%

Átlag

20

17

17

18

17

21

16

16

20

19

28

16

22

26

16

19


Kapcsolat Aegon N.V. Stratégia & Fenntarthatóság Mike Mansfield Nyugdíjkutatási igazgató Telefon: +31 70 344 82 64 Email: [email protected] aegon.com/thecenter Sajtókapcsolatok Telefon: +31 70 344 83 44 Email: [email protected]

Ma tegyünk a holnapért. Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra!

Recommend Documents