VIRÁGVASÁRNAP, AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA I. ESTI DICSÉRET
Vvvhv v hv vhv v [v v hv v v vHjv vhv v hv vhv v v hv v}v v hv vhv v [v vhv vhv v v v vhv v vhv v v hv v v]v v hv v vhv vhv v vhv b b b b Ó Istenem, jöjj segítségemre! V. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az
Vvv hv v vhv vhv v v hv v hv vhv vhv v[v hv vhv v v hv v v vhv hv v v hv v ]v v hv v hv v v vhv v v hv v v hv v v hv v v v vhv v[vbvhvb Ó Atyának, a Fi-únak és a Szentléleknek. Miképpen kezdetben, most és
Vvv v hv v v hv vhv v v Hjb v v hv v vhv v }ccccccccccccccccccccccccccccccvvb mindörökké. Ámen. HIMNUSZ
Bvvfv Ghb \b jbv v 6b%$b v vgv vghgv vfv esv v{v v vgv vgv v v vhv vr®sv v fv v vDfccwav vAsv v]v v sv v v v sv v fv v wav v fv b v b Ì
K
irályi zászló jár elöl, keresztfa titka tündököl, hol megfeszítve
Bvv vGhv v vgv v tfv v{v vfv \v g˙jb^%v vhv v v r®sv v fv v Dfv v wav Asv v v}v v v v v v v v v v v v v v v v v v v v vccccccc haldokolt ki minden testet alkotott. M.: Kegyetlen lándzsa verte át gonosz vasával oldalát, belőle víz és vér ömölt, mely szennyet, vétket eltörölt. E.: Rajtad tündöklik, drága fa, királyi vérnek bíbora; ó, választott jeles faág, ki szent testét karoltad át! M.: Világ bűnének zálogát te hordtad értünk, boldog ág; a mérleg voltál, s rajt' e test pokolra-süllyedőt emelt. E.: Köszöntünk, oltár s áldozat, hol szenvedésből fény fakadt, az élet rajtad halni szállt, s megtörte holta a halált. M.: Kereszt, üdvöz légy, szent remény! A szenvedésnek ünnepén, növeld a jók kegyelmeit, és oldd a bűnös vétkeit! 1
M.: Szentháromság, dicsérjenek, üdvösség kútja, mindenek; s kiket megvált a szent kereszt, kegyelmed mindig óvja meg. Ámen. ZSOLTÁROZÁS
T
Bvvdv v vdv v fv v v vfv v dv [v vsv vdv v vfv v v tfv Dfv v v v vGhv v Yv v v v gv v vfv v vtfv v v v dv [v fv v vGhv v v v hv vb bÌ anto tempore vobiscum eram, docens vos in templo, et non me
Bvv gv v fv vtfv vdv {v v vrdv sv v v dv vfv vgv vfv v v v vgv gvhv gv v[v vgv v v vhv vfv gv vdv v v dv v }v v v v v vcccccvb tenu-istis; modo flagellatum ducitis ad crucifigendum.
Bvvhv Ghv hv gv hv jv hv {v hv gv hv uhv tfv dv v}ccccccccccccccccccccccccccvv v b b Olyan sokáig veletek voltam a templomban, és tanítottam, mégsem fogtatok el. Most pedig megostorozva visztek, hogy keresztre feszítsetek! 118. zsoltár, 105-112 – XIV. (Nun) Elmélkedés az Úrnak a Törvényben adott igéjéről Az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait (Jn 5, 3). Nagyszerű lámpás a te igéd lábam előtt, * ösvényemen csak ez világít. Nevedre esküszöm és ígérem: * igaz végzéseid igéit megtartom. Nagyon mélyre aláztál, Uram, * de ígéreted szerint éltess. Neked hozom ajkam áldozatát, fogadd tetszéssel, Uram, * végzéseidre taníts meg engem. Naponként veszélyben forog az életem, * törvényeidről mégsem feledkezem meg. Nekem tőrt is vetettek a bűnösök, * de parancsaidtól el nem tértem. Nekem igéd lesz az örökrészem mindenkor, * ez tölti el szívemet örömmel. Nézd, szívemet arra hajlítom, † hogy rendelkezéseidet megtegyem, * jutalma ennek mindörökké tart. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak * és a Szentléleknek, 2
miképpen kezdetben, * most és mindörökké. Ámen. Olyan sokáig veletek voltam a templomban, és tanítottam, mégsem fogtatok el. Most pedig megostorozva visztek, hogy keresztre feszítsetek!
Xvvf©hv vfv v fv v v vFgv fv v[v v fv vfv dv Fhv vgv v v vdv dv v{v gv vjv vhv vfv v hUv v v vgv v v v Yv v vfv vfv v }v v v v vb b
D
ominus Deus auxili-ator meus, et ide-o non sum confusus.
Xvvdv fv hv jv hv {v hv gv Dfbv fv v }cccccccccccccccccccccccccccccccvv v Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent. 15. zsoltár Az Úr az én örökrészem Isten feloldotta a halál bilincseit, és feltámasztotta Jézust (ApCsel 2, 24). Oltalmazz engem, Istenem, * mert én benned bízom. Így szólok az Úrhoz: „Istenem vagy nekem, * nincs más javam rajtad kívül.” A dicső és szent férfiakhoz, akik földünkön élnek, * vonzódom egész szívemmel. Bajt bajra tetéznek maguknak, * akik idegen istenek után futnak. Véres áldozataikban nincsen részem, * még csak nevüket sem veszem ajkamra. Az Úr az én örökrészem és kelyhem, * te irányítod, Uram, sorsomat. A mérőzsinór értékes részt juttatott nekem, * valóban pompás az én örökrészem. Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, * még éjszaka is a jóra int engem bensőm. Szüntelenül magam előtt látom az Urat, * ő áll jobbomon, hogy el ne essem. Ezért örül az én szívem, † és ujjong a lelkem, * sőt reménységben nyugszik testem is. Mert nem hagyod lelkemet a holtak honában, * és nem engeded, hogy pusztulást lásson szented. Az élet útját mutatod nekem, † 3
örömmel töltesz el színed előtt, * és mindörökké tart az öröm jobbodon! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak * és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, * most és mindörökké. Ámen. Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent.
C
Vvv v ¨ugbJkv vjv v v Jkv v vjv v v hv v v hv v v hjhv ¥§hv vfv v hv v gv v dv v v vfv v vdv v vsv v v Dfccfv v v v v vfv v v v bÏ hris-tus factus est pro nobis oboedi-ens usque ad mortem, mor-
Vvv vfv v v vhv v gv v v v vfv vfv v }v ygv Hjv lv kv jv kv v{v jv jv kv jv hv Ghv v}vcccccccccccccccvv vb tem autem crucis. Az Úr Jézus megalázta önmagát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Kantikum – Fil 2, 6-11 Ének Krisztusról, Isten Szolgájáról Jézus Krisztus, isteni mivoltában, † Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, * amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodjék, hanem szolgai alakot öltve kiüresítette önmagát, † az emberekhez lett hasonló, * külsejében olyan volt, mint egy ember. Megalázta önmagát, † engedelmes lett a halálig, * mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, † és olyan nevet adott neki, * amely felségesebb minden névnél, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd * a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, * hogy Jézus Krisztus az Úr. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak * és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, * most és mindörökké. Ámen. 4
Az Úr Jézus megalázta önmagát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. RÖVID OLVASMÁNY 1 Pét 1, 18-21 Tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki az atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból, hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta Báránynak a drága vére árán. Őt Isten előre, már a világ teremtése előtt kiválasztotta, de csak az utolsó időkben jelent meg, miattatok. Általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és megdicsőítette, hogy higgyetek, és reméljetek az Istenben. RÖVID VÁLASZOS ÉNEK V. Imádunk téged, Krisztus, * És áldunk téged. Imádunk. F. Mert szent kereszted által megváltottad a világot. * És áldunk téged. Dicsőség az Atyának. Imádunk. EVANGÉLIUMI KANTIKUM
A
Bvfbr®sb´eav v av v v dƒgb6v v´ £4br®sv vsv [v fv fv v vfv\v Fhb7b^%bygv [v v tfbrdv vS#v v v v AdƒgYv v v ´v£4br®sv vsv v v vS#v v v v b b b b b Í ve Rex nos-ter, fili Da-vid,
re- demptor mun-di, quem
Bvv v vwav v vsv v fv v v vrdv v vwav s∂vfdv v wav v [v dv v wav Sdv vdv v v v vdv v vGhv rdv av v esv Fgb$#v [v Ghv v vrdv vA@v v vs∂v¢fv v Î prophetae praedixe- runt salvatorem domu-i Isra-el
esse ventu-
Bvv vesv v v}v fv Ghv ygv\vGjv hv ygv Ghv v{v hv gv fv tfv sv }ccccccccccccccccccccccccvb rum. Magnificat-ant. Üdvöz légy, Királyunk, Dávid Fia, világ Megváltója, akit a próféták Izrael háza eljövendő üdvözítőjének előre hirdettek. A lélek az Úrban ujjong Lk 1, 46-55 Magasztalja lelkem az Urat, * és szívem ujjong üdvözítő Istenemben. Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: * Íme, ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek, mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: * 5
ő, akit Szentnek hívunk. Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, * akik istenfélők. Csodát művelt erős karjával: * a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról, * kicsinyeket pedig felmagasztalt; az éhezőket minden jóval betölti, * a gazdagokat elbocsátja üres kézzel. Gondjába vette gyermekét, Izraelt: * megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, * Ábrahámnak és utódainak mindörökké. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak * és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, * most és mindörökké. Ámen. Magnificat-ant. Üdvöz légy, Királyunk, Dávid Fia, világ Megváltója, akit a próféták Izrael háza eljövendő üdvözítőjének előre hirdettek. FOHÁSZOK Imádjuk Krisztust, aki szenvedése előtt megsiratta Jeruzsálemet, mert az nem ismerte fel látogatása idejét. Bűnbánattal könyörögjünk: Urunk, irgalmazz a te népednek! Te egybe akartad gyűjteni Jeruzsálem gyermekeit, ahogyan a tyúk egybegyűjti csibéit, – taníts arra, hogy mindannyian felismerjük látogatásod idejét! Urunk, irgalmazz a te népednek! Te nem hagyod el azokat a híveidet, akik eltávolodtak tőled, – fordulj felénk, Istenünk, és mi is visszatérünk hozzád! Urunk, irgalmazz a te népednek! Szenvedésed bőséges kegyelemmel árasztotta el a világot, – add, hogy állandóan éltessen bennünket Szentlelked, akit a keresztségben árasztottál ránk! Urunk, irgalmazz a te népednek! Szenvedésed által indítsd híveidet a testi önmegtagadások gyakorlására, – hogy egyre alkalmasabbak legyenek feltámadásod ünneplésére! Urunk, irgalmazz a te népednek! 6
Te osztozol Atyád dicsőségében, – emlékezzél meg azokról, akik ma költöztek el a világból! tohoto Urunk, irgalmazz a te népednek!
Bvvgv vhv v vhv v v v vhv vhv hv v v hv v v v vhv v v hv v v v gv v v [v v vgv v vhv v vhv v hv v v v v hv v hv vhv v vhv v vhv v v{v bÌ Mi-atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved;
Bvgv vhv v v hv vhv vhv v hv v v vhv v gv v [v vgv v v hv v v v hv v vhv vhv v hv vhv vhv vhv v [v hv v vhv v vhv v v vhv v v v v v v bÓ jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a menny-
Bvvhv v v vgv v v vgv v hv v v hv v vhv ]v v vgv v v hv v v vhv vhv v hv v v v hv vhv v v hv v vhv v v v v hv v v v hv v hv v v v v vb bÌ ben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk
Bvv vgv [v gv v v vhv v vhv v v v v vhv v v vhv v vhv vhv v vhv v[v v hv v hv v v hv v v vhv v hv v v vhv v v vhv v vhv v hv v v v hv bÓ ma; és bocsásd meg vétke-inket, miképpen mi is megbocsátunk az
Bvvhv v hv v hv v v v v gv v v gv vgv v v hv v ]v gv v vhv v v hv v v v v hv v v hv v v gv vhv v ygv v gv v gv v v v gv v vhv vhv v v bÓ ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe de szabadíts
Bvvhv v vgv v vgv v Ghv v v vhv v }cccccccccccccccccccccccccccccccccvb meg a gonosztól! KÖNYÖRGÉS Mindenható, örök Isten, Üdvözítőnk példát adott nekünk az alázatosságra, amikor szent akaratodból emberi testet öltött, és vállalta a kereszthalált. Segíts jóságosan, hogy kínszenvedésének tanítását megértsük, és társai lehessünk feltámadásában. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ezután, ha pap vagy diakónus vezeti a liturgiát, elbocsátja a népet: Az Úr legyen veletek! F. És a te lelkeddel! Áldjon meg benneteket a mindenható Isten: Az Atya, a Fiú † és a Szentlélek! F. Ámen. 7
M
Bvdv v v v hv v v\v jv v hv v v gv v v5b$#v v Sdv v }v\v D6jv vhv v v gv v v gv v v5b$#v v Sdv vdv v }v vcccccccvvb ondjunk áldást az Úrnak! V. Istennek legyen hála!
Gyülekezőének
Ü
Bvvsv v vsv v v v vsv v v fv v vfv v v av v vAsv v sv [v sv v sv v v v sv v v v fv v v vfv v v av vwav vav v{v vAdv v gv v v b b Ì dvünknek boldog ünnepe! Ujjongnak mind a századok: Jézus,
Bvv v vgv v vhv v gv vHjv v gv v esdfdv [v Asv Dfv v vtfv v v v esv v vrdv vsv v v va sv vsv v v}v vAsv v v sv v}v v v v v v v vcccbb megváltó Istenünk, világnak gyógyulást hozott. (Amen.) (2. Egykor a látó próféta, lélekkel telten jövendölt: Ujjongj, Sionnak leánya, felette örvendj – mondatott – 3. Ím, alázatos Királyod, ne félj, eljő szabadítód, nehéz jármodat letöri, a kedves és a türelmes. 4. Virágzó ágat lengetvén, pálmák ágait hordozván, sokaság, tömeg üdvözli, az érkező nagy, szent Királyt. 5. Az összecsődült emberek, Lélekkel telten kiáltják: A magasságban hozsanna, Dávid Fia, add kegyelmed! 6. Mindezen ujjongás között, ruhát terítnek elé, sok-sok csodás virágokkal, készítik útját az Úrnak. 7. Elébe jött a Szent Város, apraja-nagyja, s megrendült, zsidó gyermekek ajkai, áldották Őt, s magasztalták. 8. Kövessük mi is szavukat, köszöntsük mi is Bíránkat, pálmákkal lépjünk eléje, zengjük dicső új énekét! 9. Tisztelet, ékes uralom, legyen az Egy-Háromságnak: Atyának, a Születettnek, Vigasztalónknak örökre. Ámen.) vagy 2. Hat nap, hogy Húsvét eljövend, Betániába látogat, hol Lázárt sírból kelti fel, ki negyven napja volt halott. 3. Drága kenettel gazdagon siet az Úrhoz Mária, Krisztusnak lábát megkeni, s könnyekkel bőven öntözi. 4. S hogy megtörténtek mindezek, Jézus, ki legfőbb Mesterünk, szamárcsikóra ülve fel Jeruzsálembe érkezik. 5. Isten kegyelme mily csodás! jósága hozzánk végtelen! kicsiny szamáron jön közénk, ki a világot alkotá! 8
Bevonulási ének
H
Bvvav vD$v v vgv v gv vfv v vhv vgv v{v v sv v vDfv vgv v gv v v vgv v vgv v gv vgv v v vgv vgv v fv v v Ghv v rdv s∂fv v}v vbv vÅ osanna in excelsis: Benedictus qui venit in nomine Domini:
Bvv v v v vav vD$v v v gv vgv v vfv v hv vgv v }v v v v vdv fv v v vgv v gv v vgv v vgv vgv vgv vfv v v hv vgv v v}v v v v v vav vD$v Ì M.: Hosanna in excelsis. E.: Deus Dominus, et illuxit nobis. M.: Hosan-
Bvv vgv vgv v fv v vhv vgv v }ccccccccccccccccccccccccccccccccccvvb na in excelsis. E.: Constituite sollemnitatem in confrequentationibus, ⁎ usque ad cornu altaris. M.: Hosanna in excelsis. E.: Deus meus es tu, et confitebor tibi: ⁎ Deus meus es tu, et exaltabo te. M.: Hosanna in excelsis. E.: Confitebor tibi, Domine, quoniam exaudisti me; ⁎ et factus est mihi in salutem. M.: Hosanna in excelsis. E.: Confitemini Domino, quoniam bonus; ⁎ quoniam in saeculum misericordia eius. M.: Hosanna in excelsis. Uram, irgalmazz!
9
Tractus az első olvasmány után
Deus, deus meus, respice in me: quare me derelinquisti? ℣. Longe a salute mea verba delictorum meorum. ℣. Deus meus clamabo per diem, nec exaudies: in nocte, et non ad insipientiam mihi. ℣. Tu autem in sancto habitas, laus Israel. ℣. In te speraverunt patres nostri: speraverunt, et liberasti eos. ℣. Ad te clamaverunt, et salvi facti sunt: in te speraverunt, et non sunt confusi. ℣. Ego autem sum vermis, et non homo: opprobrium hominum, et abiecto plebis. ℣. Omnes, qui veidebant me, aspernabuntur me: locuti sunt labiis et moverunt caput. ℣. Speravit in Domino, erípiat eum: salvum faciat eum, quoniam vult eum.
Istenem, Istenem, tekints rám! Miért hagytál el engem? ℣. Távol vannak szabadulásomtól vétkeim szavai. ℣. Én Istenem, kiáltani fogok nappal, de nem fogsz meghallgatni; éjjel, és nem oktalanságomra. ℣. Te pedig szentségben lakozol, Izrael dicsérete. ℣. Benned reméltek atyáink, reméltek és megszabadítottad őket. ℣. Hozzád kiáltottak és szabadok lettek; benned reméltek, és nem szégyenültek meg. ℣. Én azonban féreg vagyok, én nem ember; emberek gyalázata, népek megvetése. ℣. Mind, akik láttak, utálattal elvetettek engem, szájukkal mondogatták: és csóválták fejüket: ℣. Az Úrban remélt, ragadja ki: szabadítsa meg, mert akarata rajta nyugszik. ℣. Ők néztek és bámultak engem; elosztották maguk közt ruháimat és köntösömre sorsot vetettek.
℣. Ipsi vero considerverunt, et conspexerunt me: diviserunt sibi vestimenta mea, et super vestem meam miserunt sortem. ℣. Libera me de ore leonis: et a cornibus unicornuorum humilitatem meam. ℣. Qui timetis Dominum, laudate eum: universum semen Iacob, magnificate eum. ℣. Annuntiabitur Domino generatio ventura: et annuntiabunt caeli iustitiam eius. ℣. Populo qui nascetur, quem fecit Dominus.
℣. Szabadíts meg egem az oroszlán szájától és az egyszarvú szarvától megalázottságomat. ℣. Akik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákob minden ivadéka, magasztaljátok őt! ℣. Meghirdetik az Úrnak a jövendő nemzedékeket: az ő igazságát hirdetik az egek. ℣. A születendő népnek, amelyet az Úr teremtett.
10
Graduale az evangélium előtt
Christus factus ets pro nobis oboediens ad mortem, mortem autem crucis. ℣. Propter quod et Deus exaltavit illum, et dedit illi nomen, quod est super omne nomen.
Krisztus engedelmes lett értünk egészen a halálig, a kereszthalálig. ℣. Ezért isten felmagasztalta őt , és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek.
Felajánlás
Í
Bvhv vFgv v v v gv v v tfv v Ghv v vgv v{v hv vkv v v v ijklkv v[v hv v tfv v gv vhv v vjv v v vhv v v v gv v gv v }v v v v v vb b b b téld meg ügyemet, őrizz meg, mivel hatalmas vagy, Uram.
Bvvgv hv kv lv kv {v kv jv kv hv gv v}cccccccccccccccccccccccccccccccvv b Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? ⁎ Miért maradsz távol megmentésemtől, panaszos szavamtól? Ant. Istenem, kiáltok naphosszat, és te nem hallgatsz reám, ⁎ kiáltok éjjel, és nincs nyugodalmam. Ant.
-bb70c
Én lelkem, út - ra A szent vá- ros fe-
ké-szülj, kí - sérd el U- ra - dat! lé tart, kö- vesd és el ne hagyd!
-bb70c|cccJccc]cccLcccLcccKcccJccc]ccchccvFcccvv vFccc]cccJcvv vccHccvv vcGcccGccc]cccfmccccc Szent
á- hí-tat- tal
kí-sérd, úgy nézd nagy kínja -
it!
-70ccFccc]cccScccFccccGcccFccc]cccfccccScccFccc]cccDcccScccAcccAccc]cc
Gúnyt és szidalmat hallasz a tisztelet helyett, míg véres keresztfádon lehunyod majd szemed. 4. Te a halált, ó, Jézus, csak azért szenveded, hogy megszerezd minékünk az örök életet; de távolból felénk már szent koronád ragyog, mint borús éjszakában a fénylő csillagok. 5. A győzelem tiéd lesz, veled van szent Atyád, Ő hozza fel sírodra Húsvétnak hajnalát. Ám menj a véres útra, már a pálmalevél, melyet elődbe hintnek, győzelmedről beszél. 6. Nagy kínjaidra, Jézus, könnyezve gondolok. E szent napokban ébressz bennem bűnbánatot! Öt sebed vigasztaljon, ha én is szenvedek; s te boldogíts, ha majdan nyugodni térhetek! Szent vagy és Isten Báránya
12
Áldozási ének 1. A megváltó szent kínhalál, melyen a föld üdvöt talál, adjon, Urunk, most békülést, szívünk vágyának enyhülést. 2. Tápláljanak szent titkaid, ihlessenek vércseppjeid, lelkünknek mélye teljen el szenvedésed emlékivel. 3. Éljen szívünkben szüntelen e gyalázat, e gyötrelem, keresztfa, lándzsa vas-szögek, tövisszúrások, sebhelyek! 4. Ó megfeszített Jézusunk, egész szívvel fohászkodunk, kit eladott a gyűlölet: tenéked áldás, tisztelet!
A
Vbb hbhv v tbgfv v[v vdv v vgv v v vtfv vgv v vygv vfv v v vdv v v vdv v dv v sv vrdv v v dv v vFgv v vt†dv [v v gv v vjv v v jv v b b Ó tyám, ha nem lehetséges, hogy ez a kehely elmúljék, hacsak ki
Vvv vhv v v Gjv v ygv v {v vhv v v hjhv v ¥§hv v v hv v vfv vgv vhv v gv vdv vdv v }v dv fv hv vjv hv {v hv fv hv jv hv }v v vccvb b nem iszom, úgy legyen meg a te akaratod. Hiszek, bár gyakran mondtam, ⁎ „Én nagyon nyomorult vagyok!” Ant. És keservemben így is szóltam: „Hazug minden ember!” Ant. 13
Mit adhatnék én az Úrnak ⁎ a sok jóért, amit ő nekem juttatott? Ant. Fölemelem az üdvösség kelyhét, ⁎ és segítségül hívom az Úr nevét. Ant. Szentmise végén
A
Bvfv vdv v vsv vav vsv v v fv vgv v fv v[\v hv vkv v v vjv v gv v hv vgv v vfv vhv vgv v {v v fv vdv v sv vav v v vsv v vfv v vb Ì ve Regina caelorum, ave, Domina Angelorum Salve radix, salve
Bvv vgv v vfv [v\v vhv v v gv v v v jv v v hv v vgv v vsv v vgv v fv ]v\v fv v gv v vhv v hv v vgv vhv v jv hv [\v kv v vjv v vhv v vÌ porta,
ex qua mundo lux est orta: gaude Virgo glori-osa, super om-
Bvv vgv v v v fv vsv vgv vfv ]v\v vjv vhv gv v jv v hv v v gv vf©hv hv {vkv v\v jv v v jKlv vhv v v v vhv v v gv v v fv v gbgbv vfv v v} nes speci-osa:
vale o valde decora, et pro nobis Christum ex-o-ra.
14
