Első évfolyam.
Gyula. |8 9 9 . szombat, deczember hó 2-án
12. szám.
BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP S zerkesztőség és kiadóhivatal: F ő tér 41. szám.
A „C orvina N yom da" könyv- és papirkereskedésben.
M egjelenik szom baton délben.
Előfizetési ára egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, E gyes szám ára 8 kr.
évre 1 írt.
o g yak ö zelm ú ltb anm ár fo ly k alm at se, a m ely av áro s fejleszté juk, h tattatokis*tárg yalásokat a M agyarsére szo lg áln im u tatk o zik . o n d ég lő '-IP tfcistiekés épü A lk alm u n kv o lt a n ap o k b an ,B uda Király v ek a csendőrsógelh ely ezési o zélesten ,a z arra leg illeték eseb bk ö rö k letén O rszág o s kapacitásokh an g o ztatják , p j a i r a v a l ó m e g v é t e l e i r á n t , a m i b ő l m ég b e n , t u d o m á s t s z e r e z n i a b e l ü g y i é s h o g ya v id ék ik ö zp o n to ko k szerű fe j y ag i h aszo nis n em m eg v eten d ő o n v éd elm ik o rm án y n akazo nszándé an lesztéséb enrejlen eka n em zeti á lla n a h n e. A z ép ü let m o stan i tu lajd o n o sa áró l, h o g yazország n ake z id ő sze- len erősségénekalap k ö v ei. E z ig az és e l- k emtám aszt n ag yig ényeketseabér letűcsen d ő rszárn y n v itázh atatlan .M in d en v id ék n ek , a fö l rintlegnagyobbterü ed igaz esetleg es vételár te ár a let, sep v id ék enép pú g y ,m in ta m i A lfö l parancsnokságát az aradit, m in tetéb en , tehát az elh ely ezés kér ö zeljö v ő b en k étfelé fo g jáko sztan i s k d ü n k ö n ,m egv an a m agaem p ó riu m a. k d é s e , a m i h a s o n l ó e s e t e k b e n aleg fő b b a z u j s z á r n y p a r a n e s n o k s á g s z é k h e l y é term észetes k ö zép p o n tja, a h o v a ané eszám ítás alá esik ,k ö n n y ű szerrel l, m in t term észetes k ö zp o n t, G y u la b pet azőkultu rálisésk ö zg azd aság i ér ü m eg o ld h ató . A ján lju kezt az ü g yet a sa elsőso rb amjö nszám ításb a. d ek ei v o n zzáksa h o v áa v id ék ,m in t váro agas k o rm án y és a v áro s in tézők ö eg yjó ib erendezett m éh k asb a, ú g y N ev ezetesjelenség e z . C sen d ó r- m ekfig y elm éb e. ho rd ja ö ssze b o ld o g u lásán ak alap fö l szárn y -p arancsnokságok csakaz o r rein Aliquis. tételeit. Aváros p ed ig , az illető szágn ag y o b bv áro saib an v an n ak g v id ékerőssége, gy arap o d ik ily fo r azo kszerv ezése m in d en ü tt az illető m án erő b en és gazdagságban. G y a v áro sp o litik ai jelen tő ség én ek az e l- Iparosok és vállalkozók rovata, ttyitra. (Iskola építés.) A nagy-tapolcsány i rapodásajótékonyan h at k i a vid ékre ö sm erése. R ésen k ell len n ü n k m ár Állami elem i iskola felépítésére 24097 forint 46 és am in t fo k o zato san em elk ed ikak ö z jóelő re, h o g yam ag asab bin téző k n ek k r. v an engedélyezve. Az itt előforduló m unkák p o n t, abb anaz arányban n y ern ek k i reánk irán y u lófig y elm em arad an d óle b izto sítására a n y itrai m. k ir. állam épitészeti h i f. évi deczem ber hő 11-én d. e. 10 óra elég ítést an y ag i és k ö zm ű v elő d ési ér g y en .É rd ek lő d n ik ellak érd ésiránthogy kvatalban o r zárt ajánlati v ersen y tárg y alás lesz. Az 5 szá d ek ei a k öröné cso p o rto su ló falv ak az aradi szárnyk étfelé o sztásan e ta zaléknyi bánatpénzzel ellátott írásbeli ajánlatok a n akis. láljo nb en n ü n k et eg észen k észü letle fent k itűzött időig nevezett hivatalnál benyúj tandók, hol a terv és részletes feltételek is m eg ü l. E zalk alo m m al csakaz érdeklő tekinthetők. E n ergiával, k ö rü ltek in téssel, kitar n Sátoralja-Ujhety. (H idépités.) A m iskolcz-gearju kfö lk elten i s ébrentartani. tással k ell m in d enilyen v id ék i k ö z dést ak állam i közút 7—8. kilom é o zo g jo nannakid ején m ajda v áro s renda-szvidnik-duklai p o n to t k ép ezőv áros v ezérelem ein ek M ter szakaszán levő 5. szám ú híd építése tá rg y á ö zö n ség e is eb b en az ü g y b en , n e ban (előirányzat 5093 forint 26 kr.) a s.-a.-uj he ak ció b alép n ik ö zérd ek b ő l. Am ai k o r k o g yélelm eseb bszo m széd jain k n akjus ly i m. k ir. állam épitészeti hivatalban f. évi de jelszav aaz élelmesség. A k in em tu dara h czem b er hő 18-án d. o. 10 órakor zárt ajánlati s o n a z a z e l ő n y , a m i t e r m é s z e tszerű versen y tárg y alás lesz. Az 5 százaléknyi bán at b u su l azu eb eszéljenarab u su l ésam ely pénzzel ellátott írásbeli aján lato k a fent k itett nap ien k . v áro sn em érezh iv atást arra, h o g yg ó cz- en a m d. e. 10 órájáig a nevezett állam épitészeti hiva p o n tjáu l szo lg álh asso neg yn ag y o b bv i E g ycsendőrszárny-paranesuokság talnál benyújtandók, hol a m űszaki művelet és d ék n ek ,azh ag y jo nfelam ed d őm u n k áv al létesítésév * el a v áro s elö h alad ásán ak részletes feltételek is m egtekinthetők. Mezőtúr. (Különféle vállalatok.) Az alábbi vál ésg rav itáljo nin k áb bafeléazirán yfe lé , eg yú jab blép cső je le sz . m eg szállv a s lalatok b izto sítására Mezőtúron, a városháza 3. am elyiránybana k ö zérd ek et is elő h a an y ag i szem p o n tb ó ln emis b izto sz. hivatalos helyiségében f. é. deczem ber hó 8. m o zd ítjas a m ellett m aga isb o ld o g u l, sit v alam in ag yelő n y ö k et az u j k ö z d. e. 11 órak o r versen y tárg y aláso k lesznek é s p e d ig : 1) az utczai lám pák v ilágításának vállalatba ú g y , ah o g y . in tézm én y , erk ö lcsi, illetv e k u ltu rális adása, 2) 16 w aggon első m inőségű fiatal cseraladás tek in tetéb en fö lö tteszám o ttev ő ! tölgy tűzifa, 4 w aggon diócoks és 2 w aggon poC sak n empélda n élk ü l áll és n em h j rósz szén és 3) a városi közkő rház részére szüko lo gleen d . egy alfö ld iv áro s irigységét k ellette d j séglendő k en y ér szállításra. A három vállalatra Ah o n v éd elm i és a b elü g y i k o r külön ajánlat teendő. A feltétolok a városi gazda fe l az a hatalm as siker, a m it G y u la án y o k n akn emis leh et m ás g o n d o sági tanácsnoknál m egtekinthetők. v áro sk ö zö n ség en em es jóak aró in ak , m Makó. (Irodai szerek szállítása.) C sanádvárin th o g yazu j szárny-parancs m egye hivatalai részére az 1900-ik évre szü k fáradhatatlan v ezérem b erein ek , a leg lata, m o k ság o t G y u lánállítsák fö ls ú g y séges irodai szerek szállítására árlejtés van h ir k ö zeleb b im ú ltb an k ö szö n h et.E zazo n n detve. A jánlattevők ajánlataikhoz a szállítandó d ju k , h o g ye tek in tetb ena m eg ál irodai b an m égm in d ég csakak ezd et, m ely tu szerekről megfeleld m intát tartoznak csa ár is m egv an . n él w eg állan i an n y i len n e, m in t süt lapodás m tolni. Az ajánlati összeg 5 százalékával ellátott V áro su n k fö ld rajzi fek v ésén élfo g v a ajánlatok f. ó. deczem ber hó 9-ig az aliupáni hi k érezn i ajo b b jain káltal m eg g y u jto tt vatalnál M akón benyújtandók, a hol azok a ki jp aran csn o k ságterü letén ekn em csak tett időben d. e. 10 órakor föl fognak bontatui. tű zn él és fö lad n iG y u lav áro sán akazo n azu Nagyvárad. (Fuvarozás.) A dohány oladási ja o g y term észetes k ö zép p o n tja, h an em term észet adtajogát, a m elyó t fö ld h a nagyváradi vasúti indób ázból, illetve rajzi fek v ésén él és in tellig en eziáján ál ezen k ív ü l ittv an n akcso p o rto sítv am in d - vaknak vasúti pályaudvarból a n ag y v árad i **m. kir. do ntö rv én y h o zási, v árm eg y eiéseg y éb hány áru rak tárb a való befu varozására, illetve be fo g v am eg illeti. Am elyfeljo g o sítja a | azo k ö zig azg atási h iv atalo k , am ely ekleg szállítására árlejtés hirdettotik. A szerződési fel váro stazo nrem én ytáp lálására, h o g y tételek a nagyváradi pénzügyigazgatóság I. ü g y k ö z v e t l e n e b b h i v a t a l o s é r i n t k e z é s t t a r n emis o ly antáv o li id ő b en —m éltó ész tály ában'm ogtekinth etők. B iztosíték 100 forint ak fö n na m ag asab b esen d ó rség i A 25 forint bánatpénzzel ellátott írásbeli ajánlatok só st fo g lalh asso n és v ersen y ezh essen tan f. évi deczem ber hó 4-én d. e. 9 órakor a pénzügyaran csn o k ság o k k al. aM agyar A lfö ld n eko ly an v áro saiv al, p igazgatóság főnökénél benyújtandók, ahol azok Av áro s sziv es ö rö m est k ezére jár ugyanaz nap d. e. 10 órak o r fognak nyilvánosan m intaszo m szélo sS zeg ed ,A rad ,N ag y ak o rm án y n akaz elh ely ezés k érdé felbontatni. V áradstb . Eger. (Irodaszerek, tűzifa, egyenruha, nyom s é b e n é s m e g f o g j a t a l á l n i a m ó d ját, tatványok, és könyvkötő m unkák.) HeveavármeM in d enszem ern y iv ív m án y eg y o g yab eszálláso lásegyalk alm aslak gye részére 1900. évben szükséges nyom tatvá eg ytég la ah h o z az alap h o z, am elyen h nyok, könyvkötő m unkák, irodaszerek, tűzifa, h aj áso k b izto sításáv al dúk, G y u la v áro s jö v en d őnagysága ép ü l. tanya és tiszti lak és irodaszolgák ru h ázatán ak beszerzése, il a k a d á l y o k b a n e ü t k ö z z é k . Ú g y t u d letőleg kiállításán ak biztosítása ezéijábói írásbeli N emszab ad elm u lasztan i eg y etlenal
Csendőr szárnyparancsnokság Gyulán.
BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP
2
Gyula, 1899. deczembat 2.
jes lehetetlenség ! Mindenki be fogja látni, d ik czió .T elv ev o lt a n ag y terem ,k ép hogy a jelenlegi viszonyok tarthatatlanok v iselő k ép v iselő h átán . Aheg y p árt és élőre megjósolhatjuk, hogy kórházunk sz em ei csillo g tak , a Jó zsef-v áro sn ak ban folytonos orvosváltozás lösz, ha a ú n y o sm o so ly ly al feszeleg tek , am ik o r megye a segédorvosok fizetését föl nem g árm egye izen etét felo lv asták ,h o g y emeli. Ez pedig sem a betegek állapotára, a v sem a kórház jó hírnevére kedvező ha S ál S eb esty én n ekö tszázfo rin t fizetést tással nem lesz. k ell ad n i. N emad u n k ,m en jen v issza Ha kötelességeket róttunk a segéd o v ácsn ak ,m en jena p ö rö ly h ö z— s orvosokra és ők azoknak pontosan meg k m itő lárm áb an m eg o sen d ü la D . felelnek, akkor el is várhatják, hogy a e ré Post festum, eim e1sten to ri h an g ja. M eg ad ju k teljesített szolgálattal a viszontszolgálat D arányban legyen. Fel akarjuk még itt em ert ez az ig azság , eza m éltán y o s Lapunk utolsó két számában megem líteni, hzgy az uj elmebeteg osztálynak m eg y e határo zata ig azság o s. lékeztünk kórházunk újonnan épült elme teljes gyógyszertári felszerelése is van. A ságs a m S zeg én yfiatal k ép v iselő , telv e id ealisbeteg osztályáról, lelemzházuukról, nielylyelsok várostmegelöztünk.'Mostezzel kap segédorvosok kötelességei közé fog tar m u ssal — azt h itte, h o g ya m i ig az tozni ott az összes gyógyszereket elké csolatosan olyan; húrokat kell megpendíte szíteni. Tehát a kötelesség nagyobbodott, sága zg y ő z. N o le is esett ábránd nünk, melyek nem tetszetős, de igazságos de a fizetés a régebbinél is kissebb lett. jai b iro d alm áb ó lú g yleszav azták ,m in t hangot adnak. A kórházi segédorvosokról Jelenleg három szorgalmas, köteles a p in ty .H an emazfeltű n őv o lt, h o g y szólunk, kik helyzetükkel nincsenek meg ségtudó, képzett segédorvos működik a en n el sza s Eisele ig elégedve. Szinte hihetetlennek tetszett ne kórházban, de minthogy helyzetükkel Sohriffert é künk a panasz ! Ha palotaszerü kórházat megelégedve nincsenek, állásuktól meg v aztak . AJó zsef-v áro só nm o st azt b e építettünk és azt úgyszólván pazar fény- akarnak válni. Csodálatosa dologban pe sz élik ,h o g yE iseleb ácsi b izo n y o san nyél berendeztük ; ha a legléuyegtelenebb dig az, hogy mig mindenki a legmosto lad ta azelv ét sárg aláb ú akar len n i. dolgokra is kiterjedt figyelmünk, lehetsé- hábbnak és tarthatatlannak valja a se- te ü lö n b ena gyűlés lefo ly ását leg jo b ges-e az a körülmény, hogy megfeledkez gédorvosok helyzetét, addig épen azok, K anjellem zi a M u1 1as D o lfi rn en y tünk azokról, a kik valóban nagy ügy kik hivatva volnának a kezdeményezők b buzgalommal. odaadással teljesítik köte szerepére, mélységesen hallgatnak. Re n y eg zó je. lességeiket ? l ’tána néztünk a dolognak méljük azonban most már, hogy ők is S o ko k o s em b er v anav áro si k ö z és őszuitén mondhatjuk, hogy a panasz felemelik szavukat ezen méltányos és y ű lésen ,b eszéln ek o tt h ino d er h er, teljes jogosultsággal bir. \ alóban tűrhe igazságos ügy érdekében és megóvják g e leg o k o sab bm ég isaz öregD iósy, tetlen állapot, hogy a megye egyetemet kórházunkat a készülő komoly válság d végzett, diplomás embereket rosszabbul tól. Tartsák szemük előtt ők is, a mit ha m ert annak az a z in d ítv án y a n eb e fizeti, mint az utolsó dijnokot. Kórházi zánk most élő egyik leghireseb orvosta szélje tek m ár o ly anso kb o lo n d o t,gyer segédorvosaink 33 frt havi fizetést vagyis nára mondott, hogy : ,,Jó orvos csak az ksö rö zn i. kerek számban 1 frt napi dijat kapnak. lehet, aki anyagi gondokkal nem küzd!“ te * Fizetésük épen csak nyolcz frttal tübb, Szombaton november hó 25-én dél mint a szolgák közé tartozó főápoló fize előtt 9 órakor tartott rendkívüli közgyű tése. Bizony-bizony nem érdemes ezért a A T. (város) Házból. lésen nagy számban jelentek meg a vá fizetésért annyi éven át a legnagyobb álrosi képviselők, tekintettel a tárgysorozat dozatok árán komoly tanulmányt végezni j A zö regLédererm eg in to ttstrá- fontos pontjaira. még akkor sem, ha e csekély' fizetés mellé j z s á l a W i n k i e r p a t i k á j a e l ő t t v á r j a a még teljes ellátás is járu l! Dutkay Béla polgármester pontban 9 ak aszját. Hiszen még a legszerényebb igénye- j sz órakor nyitotta meg az ülést és üdvözölte két sem lehet vele kielégíteni, nem is j H allják! M ik én ea k ap itán y n ak? a megjelent képviselőket. szólva arról a körülményről, hogy mind- E Először a legtöbb adót fizető városi x tralak ás. A zt ak arja, h o g yo ly anle egyikük még tanulmányi idejéből bizonyos y enm in tK ád ayv o lt —csillag b ö r képviselők küldöttségileg kiigazított név kötelezettségekkel bir, melyeknek okvet g nézve úgy határozott a kép n t akar csin áln i aS zarv as ép ü let jegyzékére lenül eleget kell tennie. Vájjon mit kezd tö viselőtestület, hogy azok a képviselők, kik jenek kórházi segédorvosaink avval a b ő l. N emad ju ko d an ek i. A szab ad , virilisek és választottak is, felhivandók, 33 forinttal ? Vegyenek-e rajta ruhát,sze fü g g etleng y u lai p o lg áro k at n emszo l hogy melyik mandátumot kívánják meg rezzenek vele czipőt, kalapot, fehérneműt, g áltatju kk i zsarn o k iö n k én y n ek .M eg tartani. keztyüt, járassanak napi vagy szakirodal Nagyobb vitát keltett már a vármegye jtetteezt a h ad iterv et a fu rfan g o s mi lapokat? Ismereteik öregbítésére ho se n d ő rk ap itán ys h ű ség es feg y v ertár tulajdonát képező volt törvényszéki szék zassanak-e a modem orvosi tudomány re legújabb vívmányait tartalmazó könyve sa iv al K . ScbrifferttelésLend- ház megvételére vonatkozó előterjesztés. A tanács véleménye ugyanis az, ha ket? Járjanak-e néha-néha a kaszinóba, vayva1v isszav o n atta azin d ítv án y t. a vármegye a kórházi építkezés feleslegé vagy szerezzenek be maguknak még sok S zeg én y L éderer m eg b eteg ed ett, ből 10.000 frtot betud a vételre úgy 4000 egyebet, a mire mai nap müveit fiatal en n e m arad ta h atalm as tiltak o zó frtot hajlandó azért adni, daczára, hogy embernek okvetlenül szüksége van ? 1 el- b
zárt ajánlati v e rs u n j tá rg y alá* fog 1899. évi deczem ber hó 12-ik napján U. e. 10 órakor e m e gyeház kisterm ében tartatni. F elhivatnak m ind azok, k ik a pályázatban résztvenni akarnak, hogy bélyeges zárt Írásbeli ajánlataikat 10 százalék bánatpénzzel a kitett határidőig az alispánt hi vatalhoz adják be. A szerződési feltételek és szük ségleti k im utatások tekintetében a megye pénz tá r kellő felvilágositásokat ad.
Hazam előtt.*) H ázam előtt szomorú fűz Sötét lom bja integet R á szállott egy kis m adárka, B úsan zeng egy éneket. Ei-el hagyja, m eg rákezdi Sirva-riva kesereg, É n hallgatom , s szem eim ből: Bánatos köny megered. Sírjál, sírjál kis m adárka, Sírok én is te v e le d ; A ddig sírok, m ig a sziv em : B ánatában megreped.
Tokai András.
Cornelia. I r t a : Dr. KOHN EMIL.
Csodálkozás szállt meg bennünket, midőn délután két órakor Kenderessy dr. dolgozó szobájába léptünk. A huszonhat, huszonnyolez éves fiatal, komoly orvos, ki ezen időtájt rendesen nyugalomra hasz nálja fel, ma kivételesen dolgozó-szobá jában tartózkodik. Ennek különös oka lehet. Az igen kedvelt és nagy gyakorlattal bíró orvos reggeltől délig fáradozott be tegei körül és áldásos működése alatt sok emésztő fájdalmat csillapított és meg •) E g y fiatal gyulai foldm ives em bernek Cil iid* dalát m utatjuk be.
számlálhatatlan könyeket szárított, vigaszt osztó szavaival. Ebéd után, szokása ellenére szótalanul, kelt fel az asztaltól és dolgozó-szo bájába sietett. Nem vette észre, hogy egyetlen nővére, kivel mindig a legjobb egyetértésben élt, fájdalmasan szomorú pillantásokkal kísérte távozását. Ilkának — igy hívták az orvos nővérét — már teg nap este, midőn bátyja a casinóból haza jött, feltűnt annak különös magaviseleté, szerette volna tudni és ismerni azon gon dolatot, mely bátyjának bánatot okozott; de ismervén elzárkozottságát, tegnapi kerülő válasza után nem merte újabb kérdésekkel zaklatni. Jól tudta, hogy hiábavaló minden fáradsága, tnelylyel a titkot felderíteni óhajtotta, daczára annak, hogy a finád orvos a legnagyobb testvéri szeretettel csüngött húgán. A titkot, me lyet önként el nem árult, még a legfor róbb testvéri szeretet sem tudta belőle kicsikarni. Szobájába érkezve Béla révedező te kintettel nézett körül. Keresett valam it! Hátha megtalálja azt az előtte ismeret len gyógyszert, mely beteg lelkének eny hülést, nyugalmat biztosit. Átkutatta la boratóriumát, keresgélt orvosi műszerei és tudományos könyvei közt, — de Idába! Eredménytelen kutatása után Író asztalához ült és mereven tekintett egy előtte fekvő nyitott könyvbe. Kenderessy Béla dr. lelkiállapota nyomasztó volt. Az életkedv és vidámság, mely oly jellemzően sugárzott azelőtt
arczárói, eltűnt és a komolyságot szomo rúság és bánat váltotta fel. Hogy mi volt ennek az oka ? Kutassunk — talán megtaláljuk. Az isteni gondviselés, — vagy ha úgy tetszik — a természet a fiatal or vost a legkiválóbb lelki tulajdonságok mellett, emberi fogalom szerint igen tö kéletes testi szépséggel áldotta meg. Nem érzem magamban a kellő tehetsé get, hogy leírjam, mily szép összhang ban volt egymással karcsú testalkatának minden egyes tagja; nem akarom gyen ge ecsetemmel arczának kellemes pírját, melynek hatását a szőke hajzat és az evvel ellentétet képező tüzes fekete sze mei még fokozták, lefesteni, hanem egy szerűen elmondani, hogy daliás alakja a nők képzeletében élő ideális férfi alak valóságos minta-képe volt. Azonban midőn, most látjuk előttünk, hiányzik arczárói az élénk pir, szemei bágyadtak és lelkének különös és szo katlan állapotát tükröztetik vissza. * Ezen lelkiállapot nála igen szokat lan volt 1 Az életet eddig úgyszólván i-sak kellemes oldalairól ismerte, most azonban keserves harezot viv önnön ma gával. Lelkét e karez elszomorította, ki merítette és kételkednünk k e ll; vájjon lelki nyugalma, mely az előtt igen rit kán hagyta cserben, visszatér-e még va laha? még ha győztesen is távozna a harcztérről. Kemény harezra szánt és karezban edzett féli is megtántorog, ha
Gyula, 1899. deczember 2.
BÉKÉSMEGTEI HÍRLAP
3
a városnak az épületre ezidö szerint szük sége, sem pedig fedezete nincs. Dr. Follmann János a maga részéről szintén csak az esetben ajánlja megvételre az épületet, ha az ápoldáért a vármegye a 10,000 frtot betudja. K. Schriffert József annyira rozogának ismeri az épületet, hogy azt semmi áron sem ajánlja megvételre, ha építési felesleg lesz, azt úgy is megkapja a város, mert bírja erre a Vármegye Ígéretét, ha pedig nem lesz, akkor meg úgy sem tudhat be semmit. A közgyűlés a tanács előterjesztését fogadta el. . . . A harmadik tárgy Kóhn Dávid városi képviselő írásban beadott indítványa volt a Gyula-Seprős-Barakonyi kőut kiépíté sére vonatkozólag, Popgvics Jusztin főjegyző olvasta fel az indítványt, melyben indítványozó ki fejti, hogy Gyulára mennyi haszonnal járna az, ha az úgynevezett aradmegyei Lunkasággal kőuttal lennénk összekötve, hogy mennyire fontos ez, bizonyítja ezt már azon körülmény is, hogy a mozga lom még csak csirájában van, máris a kisjenői íőherczegi uradalom felügyelője Kottás József, valamint Csukay Gyula fő szolgabíró átiratban keresték meg Dutkay Béla polgármestert, hogy értesítse őket mozgalom fejlődéséről, valamint kérik az általuk követendő irány megjelölését. Az indítványozó szólalt röviden fel, kérve indítványának egész terjedelemben való elfogadását és Dutkay elnöklete alatt egy húsz tagú küldöttség kiküldését kéri a kereskedelmi miniszterhez a város erre vonatkozó kérvényének egy memorandum ban való átnyujtására. Az indítványt egy hangúlag elfogadták és a küldöttség tag jaiul megválasztattak : Dutkay Béla pol gármester, Popovics Jusztin főjegyző, Hoffmann Alajos I. jegyző, . dr. Zöldy Géza főügyész, StárUó Henrik mérnök, Kóhn Dávid, Keller Imre, Gdllace János, Léderer Lajos, Reisner Emánuel, Lendiay Mátyás, Kukla Ferenez, Gergely Pál, Anuló Pál, ifj.- Endrése András, Vidó István, ifj. Miskucea György, K. Schriffert József, Hoffmann Mihály és Styr György. Keller Im re: Üdvözölni kívánja az indítványozót, mert csak a jó utak bizto sítják a közgazdasági kérdések helyes megoldását. A viezinális vasutak csak egyes emberek érdekeit szolgálják, mert a vállalkozók mindenféle fényes tervekkel állanak elő, mikor aztán megkapják a
hozzájárulásokat, az engedményt teljesen idegennek eladják ; felszámolnak, kaptak például 30,000 frtot, elköltötték 15,000 frtot, a megmaradt 15,000 frtot zsebre vágják és eltűnnek mint a kámfor. Ezért nem barátja ő a viezinális vasútoknak. Felhozza, hogy Szeghalom mennyire rajta volt, hogy kapjon viezinális vasutat és ma mikor meg van, utaznak rajta ketten-hárman és kőut után áhítoznak. Dr. Follmann János szintén nagyon fontosnak tartja közgazdasági és közle kedési szempontból a tranzverzális utakat, a maga részéről is üdvözölni kívánja az indítványozót. Gerlein Reinhard és Lendvai Mátyás városi képviselők a Szarvas-épületnek a rendőrkapitány részére hivatalos helyisé gül és lakhelyül leendő átengedése iránti indítványát a képviselőtestület nem fo gadta el, mert időközben a tanács már intézkedett és elhelyezte oda az anya könyvi, mérnöki, bírói hivatalt és így a tanács előterjesztését fogadta el a képvi selőtestület. Nagy vihart keltett a vármegye tör vényhatósági bizottságának határozata Sál Sebestény tanácsnok fizetésének emelése iránt. Alig, hogy olvasni kezdték a várme gye átiratát, felugrik Eisele József és köz bek iállt: — Hiszen ezt már harmadszor tár gyaljuk I Nehezen ment a polgármesternek meg értetni a képviselővel, hogy most nem az ügy tárgyalásáról, hanem a vármegye le iratáról van szó és ekkor aztán felolvas ták, hogy a vármegye Sál tanácsnok felebbezésének helyt ad és az 1900. évi ja nuár 1-től kezdődó hatálylyal 400 írtról 500 frtra felemeli annak fizetését. Indoko lásában kimondja, tekintve, hogy önálló reszortot tölt be, a hivatali teendők fon tosságánál fogva fizetése arányosan álla pítandó meg a többi tisztviselők fizeté sével. itt aztán a képviselők kiáltásokban törtek k i : — Nem adjuk m eg! Mondjon le ha kevesli a fizetését I Dr. Deimel Sándor mint ennek az ügynek a referense a vármegyén — úgy mondja 1— nem akar fáradságot fordítani arra, hogy újból belebocsátkozzék az ügy taglalásába, az ő véleményét ismeri a köz gyűlés a vármegye leiratából, csak arra kéri a közgyűlést, hogy ne csináljanak
egyik oldalon a szerelem, a másikon a tisztelet az ellenfél. Különböző nemes ér zelmekből fakadó egyenlő erők egymás elleni harcza sem az egyik, sem a másik részre kedvezően nem végződhetik. A könyvvel, mely előtte feküdt igen sokat foglalkozott, mert véleménye sze rint a modern orvosi tudomány valósá gos gyöngye volt. Minden szabad idejét e könyv tanulmónyozására fordította, most azonban hosszú ideig, mintha nem is látná a könyvet, háborgó lelkének gon dolataiba merülve tekintett maga elé. Lassanként lecsillapult a vihar, de csak azért, hogy később annál hevesebben tá madjon meg mindent, mi útját állja. Nyugodtabban tekint maga elé és észrevevén kedvenez könyvét olvasáshoz fog. Körülbelül egy félóráig olvastatott, mi dőn hirteleniil összecsapva a könyvet el hagyja helyét és nyugtalanul a legkü lönbözőbb gondolatoktól kínozva fel és alá sétál dolgozó szobájában. Egy uj fe jezethez érkezett. Kedvecz. könyvének egyik fejezete,%a szív betegségeiről szól. E fejezet czimének elolvasása elég volt arra, hogy a tomboló, féket vesztett vi har lelkében újra hatalmasan előtörjön. Nem volt már képes magán uralkodni és minél inkább igyekezett felindultságát el fojtani, annál inkább nőtt lelki küzdel me. Most már ő is tudja, amit eddig el fogadni hajlandó nem volt, hogy a szív nek souverén jogai vannak, melyeket bün tetlenül senki sem kobozhat el. A komoly és zárkozott természetű orvos nővérén kivül még csak egy hölgy gyei érintkezett gyakrabban. Körülbelül
három év előtt ismerkedett meg Madarassy Cornéliával, a ki szüleivel Csongor nevű faluban lakott. Apja — földbirto kos lévén — kénytelen volt családjával falun lakni, mert a város túlságosan meszszire volt birtokától. Nemrég azonban megunta a falusi magányt, eladta bir tokát és beköltözött a városba. A városi élet súlyos megpróbáltatá sokkal kezdődött. Alig lakott két hétig a városban, egyetlen leánya Cornélia, ki legnagyobb boldogsága, szemefénye volt, komolyan beteg lett. Elhivatta Kenderessy doktort, kit már évek óta ismert, sze retett leánya betegágyához. Az orvos mi után a beteget megvizsgálta, kije lentette, hogy állapota igen komoly aggodalomra ad okot; reméli azonban, hogy a meg állapított orvosi kezelés párosulva az ön feláldozó, határt nem ismerő anyai ápo lással, diadalmaskodni fog a betegségen. A következő napok igazolták a betegség komolyságát. Napokon át öntudatlan ál lapotban lázas delirimuoktól kinozva fe küdt a beteg. A szülök könytelt szemek kel nézték egyetlen leányuk kínos ver gődését. Egy pillanatra sem távoztak a be teg ágyától sem éjjel, sem nappal. Végtélén boldogsággal töltötte el szivüket, ha a beteg, bár rövid időre is jól eső álomba merült. Végre elérkezett a beteg ség forduló pontjához és a beteg állapota napról napra javult. A szülők kimond hatatlan örömét, boldogságát csak az érti meg, aki már hasonló körülmények között aggódott kedvesei életéért (Folyt, köv.)
] . I \ ; i
ebből személyeskedést, mert itt nem Sál Sebestény fizetéséről van szó, hanem egy közhivatalról, mely sehogy sincs arany ban azzal, hogy egy iniok 500 frtot kap jon, mig egy önálló ügykört betöltő állás, ami pénzkezeléssel is jár, 400 frttal dijaztassék. Itt most már különben se lehet másról szó, mint a képviselőtestület vagy megnyugszik a határozatban vagy pétiig megfelebbezi azt a közigazgatási bíró sághoz. Eisele József azt tartja, hogy az még sem illik, hogy a bíró csak 400 irtot kap jon, az Írnokok pedig 500 frtot. Keller Imre furcsának tartja, hogy mindég a tanácsnok pénzkezeléséről hall beszélni, hiszen ezt a községi bírónak nem szabad tennie, ezt csak szívességből teheti. Az alperesek a felpereseknek tar toznak fizetni, úgy van ez a felső bírósá goknál is. Ha valaki a járásbíróságnál el lesz marasztalva, a járásbiró nem veszi fel a pénzt, hanem ha az adós személye sen nem akar fizetni elküldi azt postán. És ezért csodálatosnak tartja, hogy a vár megye ezen a ezimen utasítja a várost a fizetésemelésre; ő maga nem azért, mintha a tanácsnok munkásságáért nem érde melné azt meg, a felebbezés mellett van, mert hát választásakor jól tudta azt Sál, hogy ez az állás 400 forint fizetéssel jár, mégis maga is utána járt, hogy azt el nyerje. Lendvay Mátyás nem akarja tudomá sul venni a vármegye határozatát, mert a vármegye határozatával sérti a város autonom-jogát, — szintén a felebbezést ajánlja. Léderer Lajos sem fogadja el a vár megye határozatát, hisz ilyen határozat — mint felszólaló mondja — sértené még Gyula-Vári, sőt még egy magán ember jogát is, hogy ráparancsoljanak: — Te, ennek a tisztviselődnek fizes sél többet 1 — Parancs utján nem adjuk meg, hiszen a felebbező maga járt utána ennek az állásnak elnyeréséért. Akkor azt mondta, hogy ebből a fizetésből még egy írnokot is ő maga fog tartani. Nem ha gyunk magunkkal elbánni. Keller Imre itt megjegyzi, hogy nem a vármegye bánik el velünk, hanem mi magunk, mert némely gyulai raegyebizottsági tagoknak a gyűlések alkahnával na gyon messzire esik a vármegyei székház és rendszeresen otthon maradnak. Min denki ott van csak mi nem, így történik aztán, hogy olyan határozatokat hoznak ami Gyula város érdekeit sérti. Dr. Deimel Sándor álláspontja védelmezésére hangsúlyozza ismét, hogy itt nem Sál Sebestény fizetésemeléséről vau szó. A vármegye tudja mi a joga és köteles sége ; kérdi, hogy ak kor a mikor a jegy zők 300 frtos fizetésemeléséről volt szó, akkor joga volt a vármegyének azt jóvá hagyni '? A megye határozatait nem a képviselőtestület bosszantására hozza, ha nem teszi ezt kötelességének tudatában. Keller Imre mint a vármegye jogi szakosztályának tagja kíván hozz í szólni. Igaz, hogy a törvény meghagyja a vár megyének a rendelkezési jogot, ő maga is igenis úgy tartja, hogy a város autonóm jogához tartozik a fizetés emelés. Példát hoz fel a közelmúltból, ugyanis a képvi selőtestület kimondta, hogy a város or vosa nem lehet pénzintézetnél igazgató sági tag, A vármegye megdöntötte ezt a határozatott. Felebbezés folytán aztán a miniszter kimondta, hogy igenis a város nak tisztviselőivel szemben rendelkezési joga van. Dr. Deimelnek mondja, hogy a képviselők felszólalásait ne értse félre. Nem ujhuzás akar ez lenni ez a várme gyével, hanem csak mindenki olyan nyel ven beszél amilyenen tud, vagyis olyan kalappal köszön, amilyen a fején van. Dr. Frankó László a maga részéről is elfogadja azt az álláspontot, mit a vár megye főjegyzője elfoglal. Kérdi ki bí rálja felül a szabályrendeleteket alkotá sukkor : a vármegye, ha pedig ezt teszi, úgy joga van ahhoz is, hogy egy tiszt viselő fizetését fölemelje, ellentétből) a képviselőtestülettel. Mint a felszólalások-
4
BÉKÉSMEGTEI HIRLAP
Gyula, 1899. deczember 2.
I.nleter Laios hivatkozva arra, hogy kor még semmit sem költött tatarozásra, ból kiveszi Kisete József képvisel® maga is erotikusnak tartja, hogy egy írnoknak a szabályrendeletek értelmében Hoffmann ami pedig évi átlagba szintén kitesz leg Alajos tartozik ez állást viselni, de meg kevesebb 15 frtot, hol marad még a biz több fizetése legyen, mint a községi ta nácsnoknak, a vármegye ieiraiát tudomá aztán ez az ügy kezelés a kisujjában van, tosítási illeték. De mindezektől eltekintve, ne kezdjünk uj emberrel; tartsa meg kér hangsúlyozza, hogy kulturális, — iskolai sul venni kéri. ezéira kéri azt a hitközség, mely az öszMenyhárt Gáspár sajnálatának ad ki vényező az állást. ' Dutkfiy Béla polgármester megjegyzi, szes egyházak közül csak a legnagyobb fejezést, hogy már harmadszor kerül ez az ügy a közgyűlés színe elé, itt folyton hogy az ügy úgy tárgyalandó, amint a anyagi áldozatok árán tudja fenntartani fizetésemeléseket kémek és a város la kérvény beadatott. Visszautasítja dr. Foll- iskoláit. Rámutat, hogy a hitközséget a kossága pedig már most is eléggé túl van mann felszólalását, mert a városházán jól vételre különben is csak a körülmények terhelve. Szégyennek tartja, hogy a ta folynak a dolgok. Hogy visszaélések elő kényszeritették, esak annak akarja elejét nácsnok így erőszakoskodik. (Itt ázután fordulnak azt megengedi, de arra ott van venni, hogy esetleg a templom szomszéd még olyan reprodukálhatatlan kifejezése a törvény, jelentse fel az illetőt és akkor ságába gyárépület vagy olyan ipari mű ket használt), amiért az elnöklő polgár- azt a törvény szigora sújtani fogja. 30,000 hely ne jöhessen, ami az okozott zajával mester megintette és az egész képviselő ügydarab intéztetett el eddig ebben az a hitbuzgóságot zavarja, miért a maga testület : „Eláll P kiáltásokban tört ki. A évben, ez a szám pedig munkára vall. A részéről arra kéri a képviseletet, mellőzze zaj lecsöndesül tével Menyhárt kéri szavait törvény megengedi a jegyzőknek a ma- a tanács javaslatát és adja el — az ár verés mellőzésével — a kért összegben úgy venni, amint azt Keller Imre meg gánmiinkálatokat. Dr. Follmann János a polgármester a házat. jegyezte : Olyan kalappal köszön, amilyen nek esak egy kijelentésére kivan reflek Keller Imré megjegyzi, hogy itt nem a fején van. Schriffert József azt tartja, hogy ha tálni. — Elismeri, hogy a jegyzőnek joga segélyről van szó. Szikes felszólalására tudtak 300 írttal ,többet adni a jegyzők van a magánmunkálatra, de mint árva pedig azt válaszolja, hogy más viszony nek, adjuk meg ezt a 100 frtot a tanács széki ülnöknek nincs és ez éppen az ok, volt a kathoiikus egyház kérvényénél, az amiért az első jegyző szabadulni akar az a napkoesmát kérte 2000 forintért, mikor noknak is. annak értéke megfelel körülbelül 4000 írt Keller Imre ebből az ügyből kifolyó állástól. Lálerer Lajos nyilatkozatra kéri a nak. Mig az izr. hitközség ajánlata érté lag indítványozza, hogy jövőben a fizetésken felül lett téve. polgármestert, hogy ez a változás nem-e emelések a polgármester utján közvetve Dr. Dóméi Sándor szintén a méltá kéressenek, hogy a most lefolyt jelenetek von maga után egy negyedik jegyzői állást. nyos okokat kéri figyelembe venni. Ha ne ismétlődhessenek. Dtitkay polgármester megnyugtatja a szükségesnek látja a képviselet az eladást, Itt aztán a polgármester a vitát be rekesztette és a szavazás megejtésekor a felszólalót, hogy nem, ami pedig azt az akkor adják azt oda a hitközségnek a kért aggodalmakat illeti, hogy a törvény ren árban és mellőzzék a tanáes javaslatát a túltöbbség a felebbezés mellett volt, vagyis a határozatot tudomásul nem venni és delkezése szerint legalább egy jogvégzett nyilvános árverést, mert mérlegelve Weisz azt megíelebbesni határozta a képviselet. embernek kell lenni az árvaszéknél, ott Mór által felsorolt okokat, a törvény maga A kispéli legelő bérbeadására vonat van Márkus ülnök és az elnök. Fizetés- is eltekint — közvagyon eladásánál — kozó érvelési jegyzőkönyvet, amit Gerlém javítást sem von maga után ez a változás. egyes kivételes eseteknél, mikor annak Léderer közbekiált: Csak aztán ké kulturális czélra való átengedéséről van Reinhard, K. Sehriffert József, Csemós szó. György és Seabados J. 1125 forint, bérrel sőbb ránk ne parancsoljanak I Endrödy Géza indítványozza, bog}’ Kóhn Dávid is Weisz Mór álláspont kötött átanács, tudomásul vette a képviselet. Az „Anfang" épület bérletérepedig Hoffmann Alajosnak több mint negyed- jára helyezkedik, — de nincs kifogása a százados buzgó működéséért szavaztassák nyilvános árverés ellen sem, mert bizonyos Weisz Mórral 600 fitos évi bérösszeggel benne, bog}’ akkor ez az ár sem lesz kötött árverési jegyzőkönyv szintén tudo jegyzőkönyvi köszönet. Végre kimondja a polgármester ha- elérhető. másul vétetett. Hoffmann Alajos ha óvodának alkal A József-városi hid melletti épület tározatilag, hogy a lemondás elfogadtatott és az árvaszéki ülnöki és jegyzői állást masnak tartaná a helyet, akkor azt mon bérbeadására vonatkozó árverési jegyző Hoffmann Ferencz II. jegyzővel töltik be. daná ő maga is, hogy ne adjuk, de amenykönyv 106 frt bérrel vétetett tudomásul. Hoffmann Alajos városi első jegyzó A közgyűlés Endródy indítványa értel nyiben ez a hely a legexponáltabb része a városnak, az épület mellett folyó Körös, — írásban beadott kérvényében— hivat mében jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. Hoffmann Alajos 1-sö jegyző ismer vásárok alkalmával a nagy koesiforgalom, kozva arra, hogy harmincz éve múlt an nak mióta a város jegyzője. Minden igye teti ezután a vármegye törvényhatósági kizárja azt, hogy oda valaha ovoda épü kezetével a több mint negyed század alatt bizottságának határozatát, hogy a vagyon let építhető legyen, szintén az árverés azon volt, hogy a közkiv'ánalmaknak ele talan napszámosokról vegye le a 60 kr. mellőzése mellett van. A polgármester szavazásra boesájtotta get tegyen, tekintettel agg korára, kéri községi adót. Eisele József a szakosztály vélemé a dolgot, 33-an a nyilvános árverés mel hogy az árvaszéki ülnöki és jegyzői állás lett, 32-en pedig az ajánlott összegen való alól mentessék fel, mert most már testi nyét kéri felolvasni. Hoffmann megadja a felvilágosítást, eladás mellett szavaztak. erejének megfeszítésével sem tud eleget Békésvármegye alispánjának határo tenni a neki, mint jegyzőnek kiosztott hogy az nein fogadja el. ‘Eisele : No akkor, mi som fogadjuk el. zatát a mezei és közdüiiő utak fentartáügydarabok halmaza mellett az érv. ül Kálin Dávid szólalt fel ezután, hogy sara a képviselőtestület egyhangúlag el nöki és jegyzői állásnak, de meg amenynyiben ez semmi újabb teherrel a városra ez az adónem a jövőben 5—600 forintra fogadta. Mátyás király kolozsvári születési emelkedik, de viszont veszíteni fog a vá nem járna, maga helyett HoffmannFerencz II. jegyzőt ajánlja, kéri ez állások ros más ezímen mintegy 2000 irtot, mert házában szervezendő néprajzi muzeum a pénzügyminiszter rendeleté szerint a alapitói közé a város 100 írttal belépett alól való felmentését. Horváth István 23 frt földhaszonbér Dr. Foltmann J ános : Úgy tudja, hogy jövő év január 1-étől az önálló iparengeez az állás kvaiifikáczióhoz van kötve, délylyel nem bíró munkások felmenten- hátralékát, tekintettel kérvényező sze de meg külömben is törhetetlen, hogy dők mindennemű állami és községi adó génységére, u közgyűlés elengedte. Mire a pénztárvizsgálati jegyzőkönyv hivatalos állással labdálózni lehessen, mert alól. Gyulán pedig 1000-re tehetők azon ha most megválasztatik a II. jegyző, né adózó polgárok, a kőmivesek és ácsok, és a közegészségi állapotokról szóló je hány hónap múlva előáll fizetésjavitásért. akik n jövőben csak 60 kr. napszámos lentések felolvasására került a sor, akko Végre szint kell vallani itt is, mint a la adót fognak fizetni és ezért ez adónem rára már a képviselők mozgolódni kezd pokban is hangoztatva volt, de meg ma érvényben hagyásátmondja ki a közgyűlés. tek kifelé, de közben jelentette a polgárTárgyalásra került ezután az izraelita mester, hogy Menyhárt képviselő interpelgunk is rég tudtuk, esak inig nyilváno san nem lett szellőztetve, türtük azt az hitközség* ajánlata a templomuk melletti láeziót kíván hozzá intézni. Menyhált állapotott, hogy a város tisztviselőinél a épület és területnek a hitközség részére kérdi, hogy micsoda agyagesövek azok, hivatalos teendőknél mindig előbbre való 1500 írton leendő eladása iránt, a tanács amik a mázsáiénál vannak lerakva. A polgármester válaszát, hogy azok volt a privát praxis. Nem is azért mond véleményével, hogy az nyilvános árveré a csatornázás alapcsövei, amik körülbelül le — szóló szerint — az első jegyző, sen adassék el. Unka azt tartja, hogy árverésen kívül 400 frt értéknek feleinek meg. A kultúr mintha túlterhelve lenne hivatalos mun kával. hanem mert félti a privát praxisát. adassák az el a hitközségnek, mert tekin mérnöki hivatal közbejött intézkedése Ezekkel az állásokkal — amiktől szaba tettel kell lennie a városnak arra, hogy folytán, majd később lesznek felhasználva, dulni kivan — összeférhetetlen, hogy azt hitközséggel állunk szemben, de ezt csak úgy az interpelláló, mint a képviselőtes tovább is gyakorolhassa. Ha megunta a az esetben fogadja el, ha a város a ka- tület tudomásul vette és ’üIJ-kor fel munkák unja meg a javadalmazást is, tholikus egyháznak a régi kérvénye alap oszlott. ján szintén'odaadják a napkocsmát. lépjen nyugalomba. Weise Mór a maga részéről helyesli K e lle r Imre szintén elérkezettnek látja az időt. hogy a zugirászatról itt a köz az előtte szólónak azt a megjegyzését, Levél a szerkesztőhöz. hogy hitközségekkel szemben a városnak gyűlési teremben beszéljenek, mert tudja, hogy vannak a városnál olyan egyének, engedékenyebbnek kell lennie. A város a Tekintetes Szerkesztő úr I akiket minden boltból kilöktek és a vá közelmúltban 500 írtért akarta villanyte rosnál aztán nyakra főre írják a szerző lepnek átengedni azt a házat, amiért most Becses lapja folyó évi 11. számában déseket, adósság! kötelezvényeket. Persze a hitközség 1500 frtot ajánl. Már csak az egy magát megnevezni nem akaró úr vannak i i,etelek. A jegyztu'kvalifikáezio- ajánlattevéssel is meg lett mentve 1000 Gyula város adóhivatala által k,rendelt val, hogy hogyan is volnánk, alig tudjuk. fr. a városnak. Szóló kimutatja, hogy jö végrehajtási eljárás ellen feljajdult és a I gy vannak vele mint a lib a; beleiep a vedelmez ezidőszerint a ház 106 frtot, a tényeket túlságosan felsrófolva adta elő, vízbe es túl van a Körösön. — Tekintet miből körülbelül 25 frt esik magánember- ennek megczáfolása végett kérek so aim tél Hofímaim l. jegyző érdemeire, -elfo , uei adóra, marad 80 frt, s így ez az ösz- részére becses lapjába egy kis helyt adm ■ szeg megfelel 5% jövedelemnek, pedig ek azért, hogy a nagyközönség félrevezetőgadja a tanács javaslatát.
BÉKÉSME6YE1 HÍRLAP
Gyula, 1899. deczember 2. sére irányuló ezikket a valóságnak meg felelően számok és kezeim között lévő adatokkal bebizonyíthassam. Nem áll ezikkiró úrnak azon állítása, hogy a végrehajtási költség naponta Gyula városának 30 fiijába kerülne, nem pedig azért, mert egy fakó szekér napidija 2 frt, 1 botosé 50 kr., naponta 5 szekér 10 frt és 5 botos 2 frt 50 kr., tehát összesen 12 frt 50 kr. naponta, nem pedig mint czikkiró úr állította 30 frt, de téves ama állí tása is, hogy a bevétel alig fedezi a ki adásokat még pedig a következő adatok tanúságából ki fog világiam, u. m. : Folyó évi november bó 16-tól bezá rólag november hó 28-ig a következő nemű adók folytak be. 1. Állami adók . . . . 3883 frt 54 kr. 2. Végrehajt, költségben 63 „ 15 „ 3. Körös társulati kivetés ezimén 16—20-ig . . 678 „ 95 „ 4. Ugyanezért 20—28-ig. 161 „ 44 „ 5. Végrehajt, költségben 14 „ 44 „ 6. Katona elszáll, adóban 55 „ 81 „ 7. Orsz. betegápolási . . 471 „ 89 „ 8. Ú ta d ó b a n ................... 346 „ 79 „ 9. Útadó utáni végr. költ. 16 „ 78 „ 10. Községi adó czimen . 1673 „ 57 „ 11. Ezutáni végr. költség. 26 * 77 „ 12. Napszámos adó ezimen 33 „ — „ 13. Ezutáni végr. költség. — „ 45 „ 14. Közmunka adó ezimen 218 „ 50 „ 15. Ezutáni végr. költség;____ 8 _ j_ ll „ Különféle adók összege 7103 frt 48 kr. Végrehajtási költség czimén 10 nap alatt a fenti adók után . . 129 „ 30 „ 66 „ 20 „ Végreh. dijakra kiadatott. Marad a város részére vég rehajtási költség . . 63 frt 10 kr. tehát folyó évi november hó 16-tól bezá rólag november hó 28-ig a végrehajtási eljárásra a város részéről 66 forint 20 kr. adatott ki, most kérdem ha 10 napra a fenti költség lett kifizetve a többleteit— mert czikkiró úr naponta 30 frt költség ről ir — tehát ki fizette'? Mivel 10 napra 30 írtjával, én szerintem 300 frt jár és igv még azoknak a szegény embereknek 233 frt 80 kr. kijárandóságuk volna, de mivel ők tudatába vannak annak, hogy járan dóságok nem több, tehát nagyon meg elégszenek vele. Mielőtt valaki valótlanságot Írna, legezélszerűbb lenne, ha az illetékes helye ken tudakozódnék a tények mikénti állá sáról, legyen meggyőződve bárki is azon úriember, hogy én készségesen és a leg nagyobb pontossággal fogok szolgálni. Gyulán, 1899. nov. 29. Alázatos szolgája: Frankó Döme. városi pénztáritok. * Nagvon szívesen közöltük a fentebbi levelet, annak minden sorát a legszobb kötelesség érzet és a tárgyilagossághoz való ragaszkodás lengi át. Kijelentjük azt is, hogy mi nem a városi adóhivatal működésének ielkiösmeretcsségo ollon emeltünk szót múlt számunkban s nem is vonjuk kétségbe, most se, a reprodu kált fenti számadatok helyességét, csu pán azt jegyezzük meg, hogy a befolyt nak kimutatott adóösszegeket nem az ambuláns végrehajtók szedték be. hanem legnagyobb részben befizették azokat önkéntesen azok az adózó polgárok, akik végrehajtó közbejötté nélkül szokták le róni adótartozásukat. A dolog lényego pedig marad a régi, t. i. hogy a végre hajtóknak hónapokon át mozgó csapatja a legszegényebb néposztálynál végzett meddő munkát, a Mikulást járta az ered ménynyel aránybaa nem álló költségiazarlással. Természetesen, hogy az adónvatal ennek nem oka, ő kötelességét teljesíti s azt teszi, amit magasabb hely ről elrendelnek.
f
ÚJDONSÁGOK. Sál ioi-ef A gyulai társada lomnak egyik tisz telt alakja, Gyula városának a becsüle tes munkában bokros érdemeket szerzett
polgára: Sál József, a gyulai iparosoknak veretett vezére november hó 26-án, va sárnap délelőtt örök álomra hunyta le szemeit. Sál József halála nem jött vá ratlanul, miadameUett a gyulai társada lom valamennyi rétegében, mély meg döbbenést okozott, mert a megboldogult kiváló erényei s a közéletben elfoglalt állása, puritán jelleme, a város minden egyes körében ösmeretessé és rokonszen vessé tette novét. Csak természetes fo lyománya tehát ennek az igazi rokonszouvnek és szeretetnek az a részvét, melyet Sál József elhunyta a gyulai pol gárság között felidézett. Az örökre eltá vozott férfiú a közügyek terén sok irány ban fejtette ki tevékenységét, ugyanynyira, hogy a díszes állások egész soro zatában volt része. Mint Békésvármegye törvh. biz. tagja, városi képviselő, egy házi tanácsos, mint az „Iparos ifjúsági egylet" és az „Erkel Ferencz dalkör" elnöke mindenkor buzgó odaadással, lan kadatlan erélylyel és soha ki nem alvó lelkesedéssel és szeretettel felelt meg hivatásának. A közügyet szolgálta egész életében, még akkor is, midőn már tisz tában voit azzal, hogy mi a végzete. — Egy évvel ezelőtt vette kezdetét az a kínos betegség, mely utoljára is sírba döntötte a közügy harczusául szegődött férfiút. A végzetes baj ellen hiába véde kezett, hiúba kereste fel Budapest kitűnő orvostudorait, hogy segítsenek rajta, az orvosi tudomány tehetetlennek mondotta magát betegségével szemben, ilyen biz tatással jött azután haza Gyulára, hogy a szivén hordozott város földjében talál jon a szenvedésektől kimerült teste örök nyugodalmat. Gyászos elhunyta alkuimé ból családja a következő gyászjelentést adta ki: Ozv. Sál Józsetné szül. Dunay Szidónia a saját, valamint gyermekei: József, Margit és Gabriella; úgy az el hunyt testvérei Sál Károly és gyermekei; Sál Ferencz és neje Fluskay Teréz; Sál Ei zsebet férjezett özv. Borndt Fereucné és gyerm ekei; sógora Mayer Ferencz és gyermekei; az elhunyt két anyósa: özv. Fikker Ferenczné szül. Merza Anna és özv. Bauer Sebestyénné szül. BauerKata liu : számos unokatestvér, rokon és jó barát nevében is fájdalomtól megtört szív vel tudatja a felejthetetlen legjobb férj, szerotő atya, jó testvér, unokatestvér, ro kon és jó barát Sál József épület- és bú tor asztalosnak, az I. gyulai „Condordia" temetkezési intézet tulajdonosának, a gyulai „Iparos ifjúsági egylet" elnöké nek, az „Erkel Ferencz dal-kör" elnö kének, Bókésvármegye törvényhatósági biz tagjának, kereskedelmi és iparka marai tagnak, városi képviselőnek, egy házi tanácsosnak, a gyulai polgári isko laszék tagjának, az ipariskola és dvódák gondnokának, a tűzoltó-egylet tisztelet beli főparancsnokának, stb. folyó évi no vember hó 26-án reggeli 9 órakor, élotének 53-ik. boldog házasságának 20-ik évében hosszas szenvedés példás elvise lése és a halotti szentségek ójtatos fel vétele után történt, csendes elhunytat. A megboldogult kedves halott hült tete mei ugyancsak folyó bó 27-én, délután i 3 órakor fognak a rom. kath egyház ; szertartása szerint a Özéül-.József temotő i családi sirkertjébo örök nyugalomra téI tetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat I lelke üdvéért folyó hó 28-án reggeli 8 ) órakor fog a rom. kath. nagytemplomi ban az Egek Urának bvmutattatni. Á l dás és béke hamvaira. Az örök világos ság fónyoskedjék neki 1 — Az elhunyt aligazgatója volt a gyuiavidéki takurékiénztárnak s az intézet igazgatósága küön gyászjelentésben tudatta halálát, mely így szól: A „Gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság* igazgatósága fájdalom mal tudatja, hogy igazgatóságának tisz telt tagja Sál József úr aligazgató Gyu lán, 1899 é / novemberhó 26-an délelőtt elhunyt. Az isten adjon nyugodalmat a közszeretetben álló férfi hiilt tetemeinek. ! Gyulán, 1899. november 26-án. A gyula vidéki takarékpénztár igazgatósága. — Temetése hétfőn délután ment végbe a
Í
5 halottas házban összejött nagy közönség impozáns részvételével. Többek között ott v o ltak : dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán. Lukács Endre főszolgabíró, Dutkav Béla polgármestor a képviselőtestület küldöttsége élén, a vármegye, a törvényszék és a városháza hivatalnokai, az aradi kereskedelmi és iparkamara, egyháztamics, az iparos ifj. egylete, az Erkel Ferencz dalkör s az önkéntes tűzoltó egylet küldöttsége. A gyászszertartást Őróh Ferencz prépostplébános végezte fényes segédlettel. Majd fölhangzott a dalkar gyönyörű éneke „Mért oly borús" és „Könnyes szemek kel jelentüuk meg" kezdetű gvászdatokot preczizitással, mintegy istenhozzádot zengve az egyesület szeretett elnökének. Ennél a megható jelenetnél kevés szem maradt szárazon. — Megható volt az is, hogy a megboldogult földi maradványait az iparos ifjak vitték a temetőbe. A"ra vatalra küldött koszorúk özönét két kocsi vitte a koporsó után. Koszorút küldtek: Egy zöld pálma koszorú „A viszontlátá sig" fekete szalaggal, pálma koszorú szegfüvei .Isten veled, hálás gyermekeid" fehér szalaggal, fehér orgona koszorú „Az aradi kereskedelmi és iparkamara érdemes régi tagjának" lila szalaggal, árvácska koszorú „Ipari kőzügvekben liü bajtársnak, hű barátja Kóhn Dávid" lila szalaggal, babér koszorú „A gyulai ipa ros iljusági egylet szeretett elnökének és megalapítójának" fehér és kék szalag gal, „A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár, tisztelete jeléül" kék szalaggal, orgona koszorú „Az ipariskola tantestü lete szeretett gondnokának" kék szalag gal, nefelejts koszorú „Felejthetetlen fő nöküknek hű munkásai" fehér szalaggal, nefelejts és gyöngy virágos koszorú „Tisz teletük jeléül hálás tanítványai, Grünfeld és Volent" fekete szalaggal, pálma ko szorú „Az ipartan bizottság hű gondno kának" fehér szalaggal, „Szeretett alelnökónek a tűzoltó testület* veres szalag gal, „A legjobb testvérnek Teréz és Feri" fehér szalaggal, Margaretta koszorú „Fe lejthetetlen öcsémnek Berndt Ferenczné" fekete szalaggal, zöld koszorú gyopárral „Isten veled, a Fikker család" Fehér sza laggal, fehér rózsa koszorú „A szeretett jó rokonnak Mayer Ferencz és csaladja" fehér szalaggal, szárított virágkoszorü „A jó unokatestvérnek Sál József és csa ládja" fehér szalaggal, fehér koszorú „A jó unokatestvérnek Sál István és csa ládja" fehér szalaggal, nefelejcs koszorú „Szeretett vömnek utolsó üdvözletül" kék szalaggal, orgona koszorú „Szeretett Jó zsi bácsinak Linka és Lajos" lila szalag gal, zöld koszorú „A legjobb sógornak Pepi és Józsi" lila szalaggal, nofelets koszorú „A jó sógornak Seher és csa ládja." Egy koszorú a Bokker családtól. Impozáns közönség kisérte Sai Józsefet utolsó útjára. A temetőben Kőim Dávid az iparos ifjúság nevében búcsúzott el a halottól, ki Gyula városának mindig ön zetlen fiú fia volt. — Miként lehet a táviratok rlveezése és elferdítése ellen védekemi? Az állam kiestár a távírda üzleti szabályok 8-ik §-sa értelmében nem vállal felelősséget és jótállást azon károkért, melyek a táv iratok elveszése, elkésése, vagy elferdí tése következtében támadhatnak. Qonj doskodott azonban arról, hogy a távira tozó közönség táviratainak kézbesítésé ről, a ezimzitt hozzájárulása nélkül meg győződhessék, illetve táviratát az elfer dítés ellen biztosíthassa. Mint hogy e módozatokat a nagy közönség, amint a tapasztalat mutatja, nem igen ismeri azokat a közönség érdekében alább kö zöljük. 1 Ha a táviratot küldő egyén arról akar meggyőződést szerezni, hogy : távirata tényleg kézbesittetett-e, ezt két| féle módon érinti el. Nevezetesen kap hat erről értesítést távirati utón, vagy postán. — Előbbi esetben táviratának ezime elébe „(P. C.J" jel jelzővel ir és a távirati értesítésért 10 szavú távirat dijának megfelelő összeget fizet ; utób bi esetben pedig a ezi.n elébe: (P.C.P.j
6
BKKÉSflKttYEI HÍRLAP
jelzőt ir és a postai értesítésért 25 krt | vármegye illetékes hatósága is őt aján fizet. 2. Ha táviratát az elferdítés ellen j lotta, így tehát a vármegye őhaja jutoti kívánja biztosítani, a ezim elébe : „(TC.)* j érvényre. jelzővel ir, mely esetben távirata tártál- j Esküvő. Dr. Keleti Ignácz csabai mát az összes kezelő hivatalok egymás orvos leányát Terézt vasárnap délután közt összeolvasás által egyeztetik. Az i vezette oltárhoz a csabai izr. templom összeegyeztetésért az eredeti távirat díj- , ban Halász Béla biztositó intézeti hiva iának egynegyed részét kell fizetni, j talnok Budapestről. Budapest, 1899. október 18. A hivatalos | — Műkedvelők Orosházán. Vettük a másolat hiteléül Hódiak. következő meghivót: Az orosházai izra — Gyűjtés a gymnaHumra. A gyulai ! elita nőegylet 1899. deezemberhó 2-án az róm. kath. főgymnásiumra e hót folya „Alföld- szálloda nagytermében jótémán eszközölt gyűjtés hasonlólag igen j konyczélu zártkörű tánczczal egybekötött fényes eredményt mutat, amenyiben a műkedvelő előadást rendez. Belépődíj 1 lapunk múlt heti számában kimutatott 1 frt 20 kr., karzat 50 kr. Kezdete 8 10,450 forint az e heti gyűjtés folytán órakor. Közreműködnek: Bulla Gizi, Fü17,500 írtra szaporodott. Az adományo löpp Elza, Rosen Ilonka, Steinberger zók névsorát csak a legközelebbi szá Kató, Sonnenfeld Flóra, Török Paula, munkban hozhatjuk, mert utána járván, Tallér Margit urhölgyek, Boek Ödön, azt az értesítést kaptuk, hogy az iv gyűj llerzmann Jenő, Keuler Sándor, Krátky tés ezéljából Kígyóson van A gyűjtés e Oszkár, Róth József, Ulrieh János, dr. héten ismét folytattatni fog. Van gyei Tibor, Vandlik Elek urak. — Csarnokestély. Sikerült társases — A csabai múzeum. A csabai mú télyt rendezett múlt hó 25-én a keres zeum ügye, — mint lapunk múlt számá kedők és kereskedő ifjak társulata a ban jeleztük — annyira előbaladott stá „Komló* szálloda emeleti helyiségeiben. diumában van. hogy nemsokára az ala Már az előkészületek után Ítélve is re kuló közgyűlés is meg fog tartatni. Ez méltük, hogy ez életképes egyesület es a közgyűlés szerdán délután tényleg meg télye a szokásos kedélyességgel fog le volt és pedig azzal az eredménynyel, folyni, de azt a jókedvű társaságot, to hogy kimondták a muzeum-egyesület vábbá azt a mindenben feszültséget nél megalakulását. A városházán gyűltek külöző mulatozást még eddigi estélyein egybe az alakítók, hol Varságh Béla a ken soh sem láttuk és igazán jól esik szervező-bizottság elnöke megösmertette konstatálnunk : hogy rendező ifjúságunk a jelenlevőkkel a muzeum-egylet czélját, kitett magáért. — A négyest húsz pár majd az alapszabályzat tervezetet tárgyal tánezolta, szép rendezéssel és gyönyör ták, melyet maga Zsilinszky államtitkár volt nézni a precisen és vígan lejtő pá készített. Ezeknek elfogadása után elha rókát, majd pedig pajzán kedvvel a csár tározta az alakuló közgyűlés, hogy az dás járta, a mely a végtelenségig tar alapszabályokat jóváhagyás végett fel tott volna, ha a reggeli szürkület, no terjesztik a belügyminisztériumhoz, to meg a türelmetlen mamák amulatozás- vábbá azt is, hogy a muzeum-egylet he nak véget nem vetnek. A kereskedelmi lyisége a Rudolf-gymnáziumban lesz. A csarnok vigalmi bizottsága Sylvester közgyűlésen még negyvenen léptek be napján, vagyis e hó 31-én egy nagyobb az egyletbe. szabású estélyt fog rendezni, a melyről — Közgyűlés. A gyulavidéki takarékrészletesen legközelebb referálunk. pénztár részvénytársaság tisztelt részvé — Edith es Ilonka. Szép kis bimbó nyeseit rendkívüli közgyűlésre hivom volt mind a kettő, göndör hajukkal, ne meg, amely deezember 10-én délelőtt 11 vető ajkukkal, fölviditották a ház csen órakor fog megtartatni az intézet helyi des falait, napsugarat, fényt vittek min ségében. Tárgy : 1. Az elhunyt aligaz denhova — 6 aztán jött egy kegyetlen gató helyének betöltése. 2. A városunk pillanat, egy rém, oda lopódzott kicsiny ból eltávozott felügyelő bizottsági elnöki ágyaeskaikhoz, rajuk tette rémes kezét. állásnak betöltése választás utján, A sza A nevető ajk megszűnt nevetni, galamb vazatok az alapszabály szerint érvénye szivecokéjük megszűnt dobogni — sze sek. Gyulán, 1899. deez. 1. Léderer Lajos, gény két kis lányka Békési levelezőnk elnök írja, hogy ott csütörtökön temették el — Öngyilkosság. B é k é sz k i Imre óriási részvét mellett d . Szegedi Kálmán bérkocsis, — ki arról volt hires, tekintélyes ügyved Edith es Ilonka 2 és csabai a Csabán megfordult hyppodrom3 éves leánykáját, kiket a vörheny ra hogy társulatok „mü birkózásain" szerepelt, gadott ei huszonnégy órai küzdelem után mint a „mübiikozó" athleta ellenfele — szüleik szere tété bői. Rövid egy órai idő kedden délelőtt a földmives iskola kö közökben haltak meg s a két kis kopor zelében revolverrel keresztül lőtte a tűsót egyszerre tettek le a hideg, rideg : dejét, úgy, hogy nyomban meghalt. T et sirba. Békésen irtóztató a rémület, min tének oka ismeretlen. den utczában van beteg gyermek. A nép — A koicsmaltatasi jog Ha valaki iskolákat bezárták már hetek óta s most tanácskoznak a főgymnázium bezárásá korcsmáitatási jogért folyamodott eddig ról. Popovics főszolgabíró minden szük Gyulán a városi tanácsot s illetve a pol séges intézkedést megtett a baj orvos gármestert kérdezték meg az engedély lására* — A csabai lelkész választás A csa megadása iránt. Uj évtől kezdve a pénz bai ág. hitv. evangélikus nagytemplom ügyminiszter ezen jogot kivette a pol ban vasárnap döieiőtt töltöttek be vá gármester kezéből s átadta a rendőrséglasztás utjun a negyedik lelkészi állást. | nek. Nagyon helyes rendelet különösen L i t 'l 'e r János szemlaki lelkész vissza gyulai szempontból, mert ezen a téren a lépésével harmaun maradtak a küzdő kűzigazgatósági hatóság gyakorlata tu téren : C s e p r e g h y György, fazekasvarsandi, K n y i h á r Károlyottlakai és dás nélküli és helytelen, meg igazság Gahk Mátyás apateleki lelkész. A vá talan volt. Ugyanis a pénzügyigazgató lasztás deli fél 1 órakor véget ért,a mi ság átiratára egyszerűen megkérdezték a kor a szavazatszedő elnökök összeszá j fogyyasztási adóhivatalt, ha az véleményezte mítottak a beadott szavazatokat, bűinek eredmenye az volt, hogy C s e p r e g h y I megadták, ha nem, akkor nem. Tehát György 133 abszolút szótöbbséggel lel tuiajdonképen a fogyasztási adóhivatal késszé választatott. Az eredmény kihir véleményezett s a közigazgatási hatóság detését éljen követte, majd Korén espe személyesen nem győződött meg a tény res rövid [maja után szétoszlottak ahivek. állásról. Reméljük, hogy e sokszor elke— U gyógyszert?r. A miniszter a dobozi gyógyszertár jogát lapunk szor seredést szülő eljárást a rendőrség meg galmas munkatársának Holdi Kálmán szünteti és minden alkalommal szemóokleveles gyógyszerésznek adományozta. : lyes tapasztalatok után nyújt jelentést. Igazságos és méltányos határozat, midőn — Artózi-kut Kondoroson. A kondo a legtöbb gyakorlattal biró s békésme rost ártézi-kut a múlt héten teljesen elgyei ombernek képessége és szorgalma | készült s a vállalkozó ma át is adta a jutalmaztatott meg. Kiemeljük, hogy a I községnek. Az uj ártézi-kut igen bő és
Gyula, 1899.deczember 2. élvezhető vizet ad, ami a közegészségügy szempontjából örvendetes,. — Sikkasztó körgyám. (ismeretes, hogy Omaszta Elemér volt csabai köz gyám annak idejében többszörös sik kasztás követett el. E miatt a napok ban volt a törvéuvszéki tárgyalás, ahol Omasztát három ta v i fogházra és 1 évi hivatalvesztésre ítélték. Omaszta miután az Ítélet közös megnyugvás alapján jog erőre emelkedett — nyomban megkez dette a büntetés kiállását. — Lopás. Dobozi István endrőd-kondorosi tanyai tanitó éléskamráját szer dán ismeretlon egyének feltörték s el vitték az összes télire eltett élelmi sze reit. A nyomozás megindult. — Nyilvános számadás a gyulai ipa ros ifjúság műkedvelő társasága által t év nov. 26-án a Göndöcs-népkerti pavillonban rendezett jótékonyezélú műked velői sziniolííadással egybekötött tánczmulatság eredményéről. Bevétel 99 frt 21 kr. Kiadás 82 frt 61 kr., tiszta jöve delemként mutatkozik 16 forint 60 kr., mely tiszta jövedelem teljesen a felülfizetésekből származik. Felülfizettek: id. özv. gr. Almássy Kálmánná 5 frt, gróf Wenckheim Frigyes 5 frt, gr. Almássy Dénes 2 frt, dr. Lukács György főispán 70 kr., Pölöskei Istvánné 60 kr.. Kele men Béla 60 kr., Féhn István 40 kr. Csete Pál 30 kr., Bröstl Lajos 30 kr., Bartus Ferenez 30 kr., Nádor Mór 50 kr. A kegyes szivű felülfizetők fogadják a társaság őszinte köszönetét. Tekintve, hogy a tiszta jövedelem részben a Gyu lán létesítendő gymnázium javára lett felajánlva, ennélfogva a 16 forint 60 kr. tiszta jövedelem fele 8 frt 30 kr. a gymnasiumi alap javára Gyula város polgármesteréhez lett beszolgáltatva. Gyula, 1899. decz. 1-én. Pölöskey István, pénz táros. — Kötelesség áldozata. Kecskeméti Ferenez, békési ref. lelkész istállója, melyben a lelkész tehenei voltak, vasár nap délelőtt leégett Egy fiatal hajadon, ki a lelkész házánál szolgált, mikor meglátta a veszedelmet berohant az égő istállóba, hogy a teheneket kivezesse a tüzből, de visszatérni senki sem látta onnan. A tűz megszűntével többen be mentek az istállóba, a hol hosszas ke resés után szörnyű felfedezésre bukkan tak, ott találták ugyanis a szép szőke leány hamuvá égett tetemét, mely alatt csontváza volt, az is félig elégve. A kö telességének áldozatául esett leány iránt általános a részvét. — Árlejtés Gyula városánál. Gyula városánál az l9Ü0-ik évben szükségelt cselédség! ruházatok, irodai eszközök, nyomtatványok, könyvköiői munkák, etroleum és gyertyák árlejtés utján való iztositása 1899. évi deezember bó 5-én délelőtt 9 órakor a városháza tanácster mében lóg megejtetni. Az árlejtés Írás beli zárt ajánlatok mellett történvén, vállalkozni akarók a eselédségi ruhára 345 korona, az irodai eszközökre 85 ko rona, a nyomtatványokra 200 korona, a könyvkötői munkára 40 korona, petró leumra 200 korona, a gyertyákra 20 ko rona bánatpénzzel ellátott ajánlataikat deezember 6-ik napjának délelőtt 9 órá jáig kötelesek a városi polgármesternél boadni. A később érkezett ajánlatok fi gyelembe vétetni nem fognak.
E
Törvényszéki csarnok. A g y u la i k ir. tö rv é n y s z é k m in t p o l g á r i fe le b b ez é si b ír ó s á g e lö ttm e g ta rt&ndó sz ó b e li t á r g y a l á s o k je g y z é k e . 1899. deezember 5. 1899. D . 213. s z . K o h n L i p ó t é9 n e j e f e l p e r e s e k n e k , S p i e lm a n n M á rto n a l p e r e s e lle n i 150 fo r in t tő k e é s já r . irá n ti so m m á s p e re . 1899. D . 198. s z á m . I fj. N a g y F e r e n e z f e l p e r e s n e k P á k o z d i M ih á l y é s t . a l p e r e s e k e ll e n i 100 fo r in t tő k e é s j á r . irá n ti so m m á s p e re . 1899. D . 199. s z . I fj. P á k o z d i M ih á l y f e l p e r e s n e k , P á k o z d i M ih á ly é s t . a l p e r e s e k e ll e n i 4 0 0 fo r in t tő k e é s j á r . irá n ti so m m á s p e re ,
Gyula, 1899. deczember 2.
BÉKÉSSEGYEI HÍRLAP
A g y u la i kir. tö rv én y szék , m in t pol g á r i felebbezési b író sá g e lő tt n y il v á n o s ülésben e lőadandó p e re k je g y zéke.
1899. deceemler 5. Előadó: Fekete. 1899. D. 134. sz. Bencsik László felperesnek. Czinkóczki János és t. alperesek elleni 135 forint tőke s jár. iránti sommás pere. 1899. D. 135. sz. Krausz Dávid felperesnek, ifj. Vrebovszki Mihály alperes elleni, bérleti vi szony felmondásának elfogadása iránt som más pere. 1899. D. 138. sz. Kumcső Gergelyné felperesnek Kurucsó Gergely alperes elleni nőtartás iránti sommás pere. 1899. D. 139. sz. Spitzer Mór felperesnek, Chrisztó Sándor alperes elleni 116 forint 95 kr. tő ke és jár. iránti sommás pere.
Heti jelentés a gabona twistről. Gyula, 1899. deczember 1. (St. S.) A gabonaüzletben még min"
dég nem állott be javulás, sót az irány" zatban nagyobb lanyhaság és üzlettelenség jutott felszínre, állítólag gyenge liszt kivitelünkre és külföldről jelzett folytonos árhanyatlásokra. A fogyasztás — valamint kereskedelem, tartózkodó álláspontot fog lalnak el és mindaddig, mig lisztkivitelünkben és a fogyasztásban, némi javu lás nem áll be, nem számíthatunk maga sabb árakra. — A hét folyamán a buda pesti piaczon, az árak ismét csökkentek és igy nem csoda, ha a vidéken is, álta lános kedvtelenség uralkodik. A mai hetivásárra a behozatal búzá ban és tengeriben meglehetős élénk volt, az árak azonban veszítettek multheti jegyzéseikből. Mai jegyzéseink a követ kezők : Búza . 6-70-690 Uj tengeri . 3'70—3'80 4'70—4'80 Ó-tengeri . 4’80—4'85 Árpa 4-60-470 Zab súly és minőség szerint 100 kilogrammon ként.
Ilyen formán bizonyára Az sem cso d a; Hogy a ki még e városban Megfordula Annak szive szerelemre Fel felgyula, Hiszen azért a városnak Neve G y u l a ! ! !
S ze rk e s ztő i üzenetek. K . . Gyulán. Nagyon szívesen vesszük, ha tudomásunkra hozza s rögtön átadjuk a kir. ügyészségnek, a mint már mégis irtuk. L, P. Nem lehet tovább menni. Z István. A jövő héten jön. H. . . h. . . y. Ön üzenet alakjában küldte mi is az üzenetek között adjuk, hogy a közönség mit izén önnek az meg az 5 dolga.
A szerkesztésért felelő s: Vértesi Arnold.
-S í- A békési járás főszolgabírójától.
Ü z e n e t G y u lá p e . Magyarország közepében Van egy város. Melynek lánya mind nagyon szép S nagyon bájos. Bár a neve nem Kecskemét, Mégis híre*. Nagyváaárkor adni-venni Ide siess.
Pályázati hirdetmény. B ékés k ö zség b en ü resed ésb en le v ő7 0 0írttal jav ad alm azo tt
birtoknyilvántartói
Nem fekszik a szőke Tisza Füzes partján. Nem is magyar szó zeng minden Fia ajkán. Mégis olyan m agyar ea mind Érzelemben. Mintha volnál Czegléden, vagy Debreczenben. Hégi város, mint Hazánk, tán Olyan régi. Szép múltja van Ó-vára is Azt regéli. Szép a város, szép a múltja. Szép a neve. Ezt viselte őseink egy Fejedelme. Ősi város, hősi múlttal, Híres névvel. Tele sok szép barna lánnyal És legénnyel. Nem is csuda, hogy ott, ahol Minden oly szép. Legszebb szép az, — a mi legfőbb, Az asszony nép.
állásrap ály ázato th ird etek . F elh ív o mp ály ázó k at, h o g yk ép esii tésü k et, ed d ig i alk alm azásu k at ig a z o ló jo k m án y o k k al felsze relt p ály ázati k érIv én y eik et h o z z á mfolyó évi deczember 24-éig b eterjesszék . i M eg jeg y eztetik ,h o g ye z e nálláse z | id őszerin t jeg y ző i k ép esítésh ez v an k ö tv e, to v áb b á, h o g ya v álasztás B é k és k ö zség én él fo ly óé v i d eczem b er 2 8 -án d élelő tt 9ó rak o r fo gm eg tar! tatn i, — és h o g yp ály ázóa b b e li k ije len tett k érelm ére, m iszerin ta zállást id eig len esena v álasztást m eg elő ző leg h ely ettesi m in ő ség b eniselv á lla ln ih aj lan d ó ,— ak ép v iselő -testü let álta l a v álasztásigh ely ettesítv eisle h e t. B ék éseit, 1 8 9 9 .n o v em b er 2 6 -án . j
Popoíics S z i ta , fősaolgabiró.
2—1
A „Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság** Gyulán. B e f iz e t e tt a l a p t ő k e 1 2 0 ,0 0 0 k o r o n a , '• f i
B e f iz e te tt a l a p t ő k e 1 2 0 ,0 0 0 k o r o n a .
intézet.
Z á lo g -k ö lc s ö n in té ze t.
kés.
“ ** I takarékpénztári betéteket 5»0 kamatra.
e z u v A ltó k a t a le g ju tá u y o s a i.h k a m a t l á b b a l.
.. Vásárol és elad tőzsdei árfolyamon értékpapírokat, sorsjegyekéi, arany- és ezislpénzekel és ilyenekre jutányos kamatláb mellett előlegeket is nyújt. -----------A . „ G y u la v id é k i T a k a ré k p é n z tá r ré s z v é n y tá rs a s á g “
Lederer Lajos,
Gerlein Reinhart,
elnök.
alelnök.
Buiboca János,
ig a z g a tó s á g a :
Dr. Frankó László,
Reisner Ede,
vezérigazgató.
aligazgató.
Lendvay Mátyás, Tar István, Jontz Ferencz, K Schriffert József, Szerb Miklós, Beles Vazul, Rombay Zsigmond,
M. Grosz György,
igazgatósági tagok.
A „Gyulavidéki takarékpénztár rlssvénytársaság“ október november havi forgalmi kimutatása, B e v é te l. 3 1A J189930'. Jnov. | « I j ' | ’ 1 1 ! í
í
I C ia d J u s .
" ' 1 ; 1120000:— Részvénytőke . . . . . i Alapítási dijak . . . . S 258212 •: 114866868 B e té te k .................. . . ■! 1 1 1 | Kamatok: . 4940 59Í Váltó kölcsönökből . Jelzálog . . 70 44-1 513103 Kézi-zálog .. ■“ | 14—\ Részvények átírásából 2320 Jutalék számla . . 65 — Kézi-zálog számla 18600'—j Folvó-számlai letétek ! 1 1406 — Előleg számla . . . . . :j . i 12380'— 1 l.:\,120,—í Értékpapír számla . . . il i| | I3Ö8Í59003
Ritsek. pénztárunk.
1899 30*1 nov. !! ■ ! í
| |!
Betét s z á m la .................. Betét kamat számla. . . Váltó-táreza......................> .Jelzálog kölcsönök . . . j Folyószámla kölcsönök. . í| Kézi-zálog kölcsönök . . Előleg-számla................. Értékpapír számla . . . . Tisztviselők fizetése és irodai költségek ji Alapítási költségek . . . 1 Jutalék számla................. i| H á z b é r .......................... 1 Felszerelési számla . . . 1 Készpénzkészlet . . . . j
ji
i 1
|—
-j------
Dr. Frankó László, vezérigazgató.
—--- j—
j 8590—:: 1250, —,j K210878I821 !l 3000—jf l| 6100 —41 | 1662 70,1 | 1406]—J 120—J 87834 271526 375]-— n o -; 91-42 J 71782|4Ö '306&IÓÜ3;
Fischer, könyvvezető.
O s z tá ly -s o rs je g y e k d a r u s ít á s a
P T Zálog kölcsön
A „Gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság" igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy takarékpénztári üzletét Gyulán, a törvényszéki palotával szemben fekvő helyiségben október hó 8-án megnyitotta. K ö lc s ö n ö k e t n y ú j t j e l z á l o g r a és | Elfogad L e s z á m íto l v á lt ó k a t , k e r e s k . tfir-
BÉKÉSHEGYE1 HÍRLAP
Gyula, 1899.deczember 2.
Egy új faragott oszlopos, matt
diófa hálószoba
1fül!
ü
m ely A ll
2 ruha, 2 éjjeli szekrény, 2 ágy, 1 mosdó S tükörrel és márványnyal, valamint egy EB 3 ajtós oszlopos matt diófa ruliaszekrény lg
ju tá n y o s á ro n e la dó . B ő v eb b et GRÜKFELD JAKAB asztalo s-m estern él G y u l á n , Z r i n y i - u t c z a 151. s z á m .
húzásra érvényes jótékonyczélu — sorsjáték a budapesti poliklinikai egyesület kórháza javára — sorsjegy ára csak
egy
k o ro n a .
Csárda eladás. C sab a határában a d o b o z - m e ah erén y i ország ú to n , h o l1 2vásár v o n u l el, a h ely ig enalk alm as g ő z m a lo m é p í t é s re is , d em in t csárda isb izto s ex isten ciát n y u |t. Ajelen leg i tu lajd o n o s ö regsége m iatt v o n u lv issza az üz lettő l. Ah ely iségáll; 3 szoba, konyha, g y e r i csárda,
Gyulán, a Körös-pari on 2 0 Ö 12 s zám úú jo n n an ép ített
urí lakház m ely
k é t la k r é s z b ő l áu
éléskamra, két pincze, egy borkimérő I istálló, I nagy kocsi szin es I nagy ásb anv an 4szo b a, k o n y h a, gyümölcsös-kert és szőlőből. A z épü Afelsőlak
szabad kézből eladó.
Főnyeremény
100.000 k o ron a é r t.
letek a leg jo b b karbanvannak. É rtekezhetni C s a b á n
élésk am ra, p in o ze, fásszin ,n ag yp allás, az alsólak ás p ed igkétszo b a, k o n y h a, istálló ,v alam int egy nagy nemes gyü
F ilip p in y i A lb e rt
mölcsfákkal és szőlővel beültetett szőlöskertbői.
p o lg ári b o rk im érő n él Kis-Templom-utv ag yp ed iga tu lajd o n o sn ál
cza,
Ör. N em es Dániellel ah ely szín én .
É rtek ezh etn i a tu lajd o n o ssal
H ecsof Jó zse f b o rb ély G y u l á n , B e ls ő
k ő l i i d JU '/j h . sz.
önyerem.á ° 0 , 0 0 0 kor. s tb. ért K iván atr
>, . o
E ls ő
liiiz á s
v is s z a v o n h a ta tla n u l m á r ja n u á r
hó
4 -é n .
Megi endeleseket pontosan teljesít :
a iótéK onyczeln sorsiáták Is e z e lő s é g re IV. kér., Kossuth Lajos utcza I. sz. A s o r s je g y e k k a p h a t ó k G y u lá n a „ C o rv in a N y o m d a " k ö n y v és p a p ir k e r e s k e d ó s b e n le v ó lb e li m e g r e n d e lé s r e is.
ajándéknak | legalkalmibb, legszebb egy szépen festett |
olajfestmény arcskép tá j- v a g y g e n r e k é p , a m it a le g s z e b b e n k é s z it m iiv é sz i k i v i te lb e n , j u tá n y o s á r a k o n
BRAUNÉT! VILMOS Gyulán, SSS&SfiE Megrendeléseket elfogad:
A B é k é s m e g y e i H ir la p k i a d ó h i v a t a l a vidékről is.
Nyomatja és kiadja a „Corvina könyvnyomda" Gyulán. 1889.
