2007. MÁJUS
A JÁSZKISÉRI POLGÁROK LAPJA 120 Ft
Meghívó
a “Jászkisériek Baráti Egyesülete” Tisztelettel meghívja a jászkiséri Mûvelõdés Házába
2007. május 25-én 18 órára Hõsök napi megemlékezésére és az azt követõ koszorúzásra Ünnepi mûsor Hõsök napi megemlékezést tart: Dr. Csikány Tamás hadtörténész a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára az ünnepségen részt vesznek: - a ma még élõ, II. világháborúban harcoló és hadifogságba esett katonák és leventék Az ünnepség ideje alatt a Mûvelõdés Házában kiállításra kerülnek katonák, leventék fényképei, levelei, használati tárgyai Közremûködnek: - Búzavirág népdalkör - Pendzsom Néptáncegyesület
2
A lap havonta 550 példányben jelenik meg, a Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány – Teleház kiadásában XIII. évfolyam, 5. szám Munkatársak: Balázsné Rácz Tünde Balog László Balog Krisztina Balogh Tamás Fazekas Lajos Gál Andrásné Karácson Katalin Kovács Mihályné Rapi Izabella Torma Márta A tipográfiai munkák a Teleházban készülnek. A szerkesztõség címe: 5137 Jászkisér, Fõ út 2. Telefon/Fax: (57) 550-170 Internet cím: www.jaszkiseritelehaz.koznet.hu e-mail:
[email protected] A KISÉR megjelenését az újságban megjelenõ hirdetõk támogatják. A lap ára 120 Ft A Kisér nyomdai munkáit Juhász László a TelePrint Nyomdában készítette, Jászkisér, Fõ út 2. Telefon/Fax: (57) 550-170 A lapban közölt olvasói levelek nem szerkesztõségi vélemények, ezekért felelõsséget nem vállalunk! Megjelentetni kívánt írásaikat, cikkeiket minden hónap 10-ig a szerkesztõségbe eljuttatni szíveskedjenek!
Az Egyetértés Nyugdíjas Klub tisztelettel meghívja a község lakosságát a klubtagok által készített
megnyitására a Mûvelõdés Háza galériájába. A kiállítás megnyitása: 2007. május 21.-én 17 óra A kiállítást megnyitja: Balogh György a Mûvelõdés Háza igazgatója A kiállítás megtekinthetõ: 2007. május 21-tõl június 11-ig munkanapokon. Nyitvatartás ideje: hétfõtõl – péntekig: de: 8-12 óráig du: 14-16 óráig Minden érdeklõdõt szeretettel vár a Klub tagsága
3
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Beszámoltak a bizottságok A képviselõ-testület április 26-i ülésén megtárgyalta az önkormányzati bizottságok 2006. évi munkájáról összeállított beszámolókat. Minden bizottság folyamatosan mûködött, a képviselõ és külsõ tagok biztosították a határozatképességet. A bizottságok a döntés elõkészítõ munkán túl átadott hatáskörben döntéseket is hoztak. Az októberi önkormányzati választások után a bizottságokat is megalakította a képviselõtestület. A korábbiakhoz képest annyi változás történt, hogy a településfejlesztési és pénzügyi bizottság összevonásra került.
Lassan lezárul a szennyvíz beruházás
A képviselõk beszámolót kaptak Hajdú László polgármestertõl a szennyvíz beruházás jelenlegi helyzetérõl, a beruházás mûszaki és pénzügyi lezárásának folyamatáról. A testület tagjai egységesen foglaltak állást abban, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy a végsõ átadáskor egy mûszakilag megfelelõ, gazdaságosan üzemeltethetõ rendszer kerüljön az önkormányzatok tulajdonába és az általuk létrehozott cég üzemeltetésébe. A településen belüli hálózatok a mûködés eddigi tapasztalatai alapján jól vizsgáztak. A Jászapáti, Jászkisér és Jászszentandrás szennyvizét befogadó tisztító állomáson vannak megítélésünk szerint olyan hiányosságok, amiket Tájékoztató az egyéni és társas vállalkozások mindenképpen pótolni kell. A képviselõk úgy döntöttek, hogy a májusi ülésre írásos tájékoztatót kérnek a beruházás helyzetérõl bonyolítójától és a mûszaki ellenõrzéssel megbízott A jegyzõ elõterjesztésében tárgyalta meg a képviselõtestület a szakemberektõl. Jászkiséren mûködõ egyéni és társas vállalkozások helyzetérõl készült tájékoztatót. A vállalkozások számának alakulásáról, foglalkoztatottak létszámáról, éves Ivóvíz helyzet Szellõháton árbevételükrõl is információkat kaptak a képviselõk. A A sajtó érdeklõdését is felkeltette az ellátási zavar, mely tájékoztató szerint 225 bejegyzett vállalkozás van, ám ezek Szellõháton az ivóvíz szolgáltatásban kialakult. A korábban közül 38 gyakorlatilag nem mûködik, nem volt árbevétele Állami Gazdaság tulajdonában lévõ kút mûszaki okok miatt 2005-ben. Elhangzott, hogy az Önkormányzatnak „jobban” nem tudja kielégíteni a gazdasági egység és a Szellõháton élõ kellene segíteni a vállalkozókat, ám a segítés lehetséges új, lakosok igényeit. eddig nem alkalmazott módjaira, a párbeszéd erõsítésén túl Hajdú László polgármester lakossági fórumra hívta a nem volt javaslat. Az Önkormányzat érdekelt abban, hogy a szellõháti lakosokat, a kialakult helyzet megbeszélésére és a mûködõ vállalkozások megmaradjanak és lehetõleg újak is lehetséges megoldásról szóló párbeszédre. A találkozón induljanak a településen. Igény szerint terület és ismertette a helyzet rendezését szorgalmazó hatóságok infrastruktúra biztosításával, információk adásával tudja ÁNTSZ, Katasztrófavédelmi Igazgatóság által megszabott, segíteni ezt a folyamatot. Az éves iparûzési adó bevétel több az átmeneti nehéz helyzetben biztosítandó minimum mint 50 millió forint, amibõl elsõsorban a fejlesztési szolgáltatás mértékét. Igaz, hogy lajtos kocsiból, de a pályázatokhoz szükséges önerõt lehet biztosítani. A megszabott mértéknél jóval nagyobb vízmennyiséget biztosít az Önkormányzat. Elmondta, hogy az Önkormányzat a tájékoztatót a képviselõtestület elfogadta. Szellõhát Farm olasz tulajdonosával együtt keresi a megoldást a helyzetre. A lehetséges megoldás terén a korábbi Gazdasági Program 2006-2010 idõszakra privatizációs szerzõdés eredményeként kialakult tulajdonosi „Erõs hagyományok – Bíztató jövõ” jelmondattal indul az szerkezet miatt az Önkormányzatnak gyakorlatilag nagyon Önkormányzat képviselõtestülete által elfogadott Gazdasági szûk mozgástere van a területen. A tulajdonos felelõssége és Program, mely a helyzetelemzésen túl a következõ négy év kötelezettsége a víziközmû üzemeltetése. Az Önkormányzati fejlesztési céljait és feladatait is tartalmazza. A Gazdasági Törvény szabta egészséges ivóvíz ellátásra vonatkozó Program olvasható az Önkormányzat internetes honlapján, a kötelezettség fennállásának értelmezésérõl állásfoglalást kért www.jaszkiser.hu címen. az Önkormányzat a Regionális Közigazgatási Hivataltól. A polgármester megerõsítette, hogy a törvényi Tájékoztató a gyermekvédelmi és gyermek-jóléti kötelezettségtõl függetlenül az Önkormányzat minden feladatok ellátásáról lehetséges módon segíteni szeretné a helyzet mielõbbi Az Önkormányzat nagyon sokrétû feladat ellátási megoldását. Több megoldási javaslatot is kidolgoztak, kötelezettsége között a szociális feladatok kiemelt helyet melyek közül a mûszakilag kivitelezhetõ és a pénzügyileg foglalnak el. Ezen belül a gyermekek védelmérõl és a finanszírozható változatot kell választani. Az elemzõ munka gyámügyi igazgatásról szóló törvények alapján végzett folyamatosan zajlik. tevékenységrõl kapott tájékoztatást a testület. A fórumon megjelent lakosok kérték az Önkormányzat Az Önkormányzat szakemberei mellett a védõnõk, orvosok, segítségét, elmondták, hogy õk is adót fizetnek és elvárják, oktatási és kulturális intézmények szakemberei, rendõrök hogy Jászkisér vegyen részt a szükséges fejlesztésben. szoros együttmûködése kell ahhoz, hogy a veszélyeztetett Szóban kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szükséges helyzetbe kerülõ gyermekek idõben segítséget, védelmet mûszaki fejlesztések (vízóra aknák megépítése és vízórák kaphassanak, sõt a területen dolgozók mindent elkövetnek a felszerelése) költségeit vállalják. megelõzés érdekében. A tájékoztatót a képviselõtestület Szellõhát ivóvíz ellátási helyzetérõl a következõ számban is elfogadta. adunk tájékoztatást. -bal-
4
CIVILOLDALAK OLDALAK CIVIL az Parlagfû irtás A Jászkiséri Kertkultúra Egyesület 2007. május 11-re Parlagfû irtási akciót szervezett a település civil szervezeteinek részvételével. A zsákokat, kesztyûket és ásványvizet Hajdú László polgármester biztosította a résztvevõknek. Az akció során szemétgyûjtés is történt. Felhívásunkra 4 civil szervezet tagjai mozdultak meg. A Mozgáskorlátozottak helyi szervezete, az
támogatásával a támogatásával
Nemzeti Civil Alapprogram
Egyetértés Nyugdíjas Klub, a Cigány Önkormányzat és Egyesületünk tagjai a Könyvtártól indultak el reggel 8 órakor, hogy a számukra kijelölt területet megtisztítsák. Az egyik csapat a Durcz tanyától a Homokosig, két másik a Szeremi féle TÜZÉP-tõl a közút mellett és a síneken az Akácfa utca végéig, a harmadik társaság pedig a Benzinkúttól a Dohánybeváltóig, majd ezt követõen egyesített erõvel a Dohánybeváltótól a Fõ utcán át a Temetõig gyûjtötte a parlagfüvet és a szemetet.A nagycsoportos óvodások intézményük tágabb és szûkebb környezetét tisztították meg. Az akcióban 65 óvodás dolgozott 10 felnõtt felügyelete alatt. A Civilek részérõl 22-en dolgoztunk a település tisztaságáért. Munkánk során 35 zsák szemetet gyûjtöttünk össze, ebbõl kb. 2 zsáknyi volt a parlagfû. Nagy mennyiségû háztartási hulladékot, egész zsákkal az árok vizébe, bokrok aljába rejtett szemetet, állattetemeket, kiselejtezett fürdõszobai szanitereket, kerékpáralkatrészeket is találtunk. A Pélyi útra nem jutottunk el, de információim szerint arra annyi szemetet találunk, hogy lovaskocsival és teljes létszámmal kell kivonulnunk a területre. Köszönjük a fáradságát mindenkinek, aki velünk együtt munkájával bizonyította, fontos számára a tiszta, élhetõ környezet, fontos az idelátogatók jó véleménye. Szakálné Torma Eszter
Sárospataki kirándulás 2007. április 18. A Jászkisériek Baráti Egyesülete Sárospatakra kirándult Meghívásukra vendégként a Csete Balázs Honismereti Szakkör tagjai közül többen részt vehettek. A programban Sárospatak nevezetességei közül a Rákóczi-vár és a Református Kollégium megtekintése szerepelt. Sárospatak a Bodrog partján fekvõ város. A XIX. század óta, mint a klasszikus mûveltség fellegvárat „ Bodrogparti Athén”-nek is nevezik. A festõi szépségû hegyalján keresztül elértük úti célunkat. Elsõ utunk a Rákóczi- várhoz vezetett, melynek udvarán és a vár körül tettünk egy kis sétát, megcsodálva a várkastély ma is álló hatalmas négyszögû lakótornyát (a Vörös torony). Ezután következett látogatásunk fõ célja: a Sárospataki Református Kollégium tudományos gyûjteményeinek, iskolatörténeti kiállításának, könyvtárának megtekintése. A Református Kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. Fénykorát I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsanna idején a XVII.sz. derekán élte. Ott tanított 1650-1654 között a modern oktatási rendszer egyik megteremtõje Cornénius. Jelenlegi formáját az 1806-1834 között felújítás, átalakítás során alakították ki. Pollack Mihály tervei szerint készült 1806-ban a nagy könyvtárterem. Ott õrzik a kollégium régi könyvtárának mintegy 30 ezer kötetét. (1550-tõl vannak könyvek) Megtalálhatók itt a díszes pergamenkötésû könyvek, iparmûvészeti gonddal kialakított könyvremekek deáknyelvû, Teológiai témájú könyvek XVI-XVII. századi latin szerzõk
könyvei, de gazdagítják a legújabb kor kötetei is. A II. világháború megkárosította a könyvállományt, de az elmúlt évben hosszú tárgyalások után sikerült visszakapni az oroszoktól nagyon értékes könyveket. Ezek egy részét láthattuk a könyvtárteremben. Külön érdekesség a teremben, hogy minden fából készült, még az oszlopok is melyek a felsõ szintet tartják. A látványosságokat megtekintve ebédelni mentünk, majd ezt követõen egy nagyon kedves Sárospatakon élõ házaspár Királyhegyi Imre és kedves felesége szívélyes vendéglátásában volt csoportunknak része. A házigazda Gubicz András volt évfolyamtársa, és neje ebéd után kávéval, süteménnyel, üdítõvel, borral kínált mindenkit. Az idõjárás miatt a kerti fogadásra tervezett látogatás a lakásban zajlott le. A rendkívüli házaspár mindenkit szeretettel fogadott (közel 40 fõ) Rövid beszélgetés után megköszönve a vendéglátást búcsúztunk a kedves háziaktól, majd Sárospataktól is. Szerencsen rövid kitérõt tettünk egy pincébe, hogy ismerkedjünk a borkészítés fortélyaival, az aszú készítésével. A z otthoniakra gondolva finom hegyaljai bort hoztunk. Ezúton is köszönetet mondunk a Jászkisériek Baráti Egyesületének és a Gubicz házaspárnak, hogy meghívásukkal lehetõséget adtak számunkra is a szép kiránduláson való részvételre. Köszönettel a résztvevõ Honismereti Szakkör tagjai nevében, Zelei Józsefné, Major Pálné
5
CIVILOLDALAK OLDALAK CIVIL az CIVIL MAJÁLIS Jászkiséren hosszú évek óta nem volt szervezett rendezvény május 1-én, ezért a majálisra vagy el kellett utazni máshová vagy nosztalgiával lehetett gondolni a régi majálisokra. A Civil Kerekasztal résztvevõi elhatározták, hogy hagyományteremtõ szándékkal – nem a sört és virslit osztogató elemet kihangsúlyozva – Civil Majálist rendeznek. Az ötlet megvalósítását az NCA támogatás felhasználásával két hónapja folyó képzés keretében kezdtük szervezni. A Civil Majális, mint projekt ötlet kidolgozását, feladatok elosztását, költségek meghatározását és a konkrét elõkészítés kivitelezését a képzés résztvevõi vállalták. A kezdeményezés egybe esett a Dongó Vendégház vezetõje Szabó Ervin és Nagy Gyula szándékával, akik fõzõversenyt terveztek május elsõ napjára. A helyszín, a Dongó Vendégház épületei és udvara, szerencsés választás volt. 14 csapat nevezett a fõzõversenyre, melyek között volt olyan, ahol több mint 50 fõre fõztek a bográcsokban. A birka, marha, disznó és õzpörkölt mellett színesítette a palettát a halpörkölt és a sült flekken is. Azok sem maradtak éhen, akik csak érdeklõdõként látogattak ki a rendezvényre, mert Nagy Gyula és csapata marhapörköltet fõzött a közremûködõknek és a vendégeknek. A Nyugdíjas Klub hagyományos népi sütemények bemutatóján görhét, lekváros papucsot, tepertõs és sajtos pogácsát, piskótát kóstolhattak az érdeklõdõk. A Kertkultúra Egyesület által elõkészített Anyák Napi virágvásár, az Ifjúsági Egyesület gyermek rajzversenye és a Csete Balázs Honismereti Szakkör tagjainak ajándék készítõ játszóháza felhívta a figyelmet erre a szép napra és ajándékokkal lehetett meglepni az édesanyákat. A Vöröskereszt helyi aktivistái egész nap szûrték az érdeklõdõket, ingyenes vérnyomás-
támogatásával a támogatásával
Nemzeti Civil Alapprogram
mérés, vércukor és koleszterin szint ellenõrzés lehetõségét biztosították. A Csomor András és Balogh Tamás által elõkészített légfegyveres lövészversenyen gyermekek és felnõttek négy kategóriában bizonyíthatták lövész tudományukat.
A tûzoltók által felépített drótkötél pályát egész nap használhatták a legbátrabbak, akik közül 4 éves volt a legfiatalabb és 75 éves a legidõsebb. A gyerekek számára szervezett tûzoltó vetélkedõn a bátorság mellett az ügyesség és kitartás is fontos követelmény volt. A Mozgássérültek Helyi Csoportja által biztosított kerekes székekbe bárki beleülhetett (volna), így megtapasztalva nehéz sorsú embertársaink hátrányait. Úgy látszik nem vagyunk elég nyitottak az ilyen helyzetekre, mert nagyon kevesen éltek a lehetõséggel. A CERVEZA Egyesület Európai Uniós anyagokat hozott a Majálisra, és az EU 50. évfordulójára készült szellemi TOTÓ kitöltésével bárki benevezhetett a megyei
Társadalmi munka Polgármester Úr felkérte a Kertkultúra Egyesület tagságát, hogy csatornázás után a Fõ úton elültetett gömbakác és gömbjuhar fákon szakszerû metszést végezzen. 2007. április 23-án ezt a munkát 4 fõvel elvégezte az egyesület. Sajnos szomorúan megállapítottuk, hogy nagyon sok fa meg van rongálva. Akadt olyan, amely derékban ketté volt törve, de találtunk olyat is, amelyik a földszintnél volt eltörve. Két-három év múlva a szépen, egyenletesen növõ fák látványától a Fõ utca arculata egészen más lenne, ha megbecsülné és vigyázna rá a község lakossága. Ezért kérünk mindenkit, hogy vigyázzon a községünk arculatát szebbé tevõ díszfákra. Bízunk abban, hogy a sérült és kitört fák még idõben pótolva lesznek. Kertkultúra Egyesület
nyeremény játékra. A könyvtár vezetõje által elõkészített szellemi vetélkedõn négy civilszervezet képviselõi vettek részt. A meghirdetett „kótya-vetye” az erre a célra felajánlott használati tárgyak árverezése sikeres volt. A bevételt a Civil Kerekasztal további közösségi rendezvények támogatására fogja fordítani. A rendezvényen megjelentek tájékoztatását a Mûvelõdés Háza hangosítással segített. A Természetjáró Gyermekek Egyesülete sátrainak használatát biztosította. Az elõkészítésben és a Majális megrendezésében nagyon sokan dolgoztak együtt azért, hogy teljesüljön a szervezõk által kitalált mottó, mely így szólt: „Egy kellemes nap közös eltöltésének biztosítása civil szervezetek együttmûködésével a jászkiséri emberek (0-99 éves korig) számára” A visszajelzések alapján a cél teljesült, minden résztvevõ jól érezte magát, és sokan megfogalmazták, hogy jövõre is meg kell rendezni a Civil Majálist. A szervezõk köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik név szerint ebben az írásban nem szerepelnek, de közremûkö-désükkel, felajánlásukkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Balog László ÖTE elnök, projektmenedzser
Hasznos internetes linkek civileknek www.jaszkiser.hu www.nca.hu www.nonprofit.hu www.civilmagyarorszag.hu www.civil.info.hu www.onkentes.hu www.pafi.hu www.magyarorszag.hu
6
Mi várható 2007-2013-ban? (Második kézbõl az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervrõl, azaz az ÚMVST-rõl) Ha valami idegen ajkú elõadást hallok, mindig eljátszogatok a nyelvvel: lejegyzem a leggyakrabban használt szavakat és megkérdezem a jelentésüket. Innen tudom, hogy a „desarrollo” spanyolul fejlõdést jelent, a „dezvoltare” pedig románul jelenti ugyanezt. S minél magasabban helyezkedik el az illetõ a ranglétrán, annál gyakrabban kell használnia e bûvszót. Az utóbbi akár sikeres önszuggesztiónak is felfogható, amennyiben a romániai gazdaság erõteljesen elindult a fejlõdés útján szemben a magyarral. Ha ilyen füllel hallgattam volna Ficsor Ádámnak, az FVM szakállamtitkárának az ÚMVST-rõl tartott elõadását, biztosan azt kérdezném meg, hogy mit jelent az a „markáns”. Mint kiderült, nem az eddigi útról való markáns letérésrõl van szó ebben a 2007-2013-ig szóló stratégiában és programban hanem arról, hogy a már eddig is meglévõ célokat markánsabb intézkedések fogják szolgálni. Mint ismeretes, a stratégiát és a ráépülõ programot négy tengely köré csoportosították. Az elsõ, igen-igen markáns támogatási rendszert megtestesítõ tengely a szerkezet- és szemléletváltást célozza különféle beruházások, valamint a szaktanácsadás és a termelõi csoportok támogatásán keresztül. Mivel Magyarország alapvetõen a gabonaövezethez tartozik amelyet a tervalkotók messzeme-nõen figyelembe vettek, ezért a gabonafölösleg elhelyezése érdekében kiemelt szerepe lesz az állattenyésztésnek és az energianövények termesztésének. A kertészeti ágazaton belül innovációs klaszetereket hoznak létre a K+F támogatások befogadása érdekében. A szakképzési programok keretében – amelyek egyébként mind a négy programban szerepelnek s amelyek minden gazdálkodó számára kötelezõek lesznek –, a néhány napos, hetes programokat fogják elõnyben részesíteni. A 2. tengely keretében a gazdálkodók azon 20-30%-át támogatják, akik a fenntarthatóságot helyezik elõtérbe. Ennek keretében a szeptember 1.-vel kezdõdõ gazdálkodási évben lesz megkezdve a NATURA program, elsõsorban gyepterületeken. Az AKG belsõ szerkezetében markánsabban fognak megjelenni a környezetgazdálkodási szempontok. 2008tól feltétel lesz az, hogy világos területhasználati mód váltás következzen be. Az ökológiai gazdálkodás keretében a szõlészetben és a kertgazdál-kodásban is ösztönözni kívánják az átállást. Az egész ösztönzési rendszerben a szántóföldi célprogramok vagy nem, vagy csak kis mértékben fognak megjelenni. Az erdészetben komoly hangsúlyeltolódás következett be a kezdeti javaslathoz képest, amely a jelenlegi erdõsítési szintet kívánta fenntartani. E helyett a jelenlegi erdõk megtartása, racionálisabb erdészeti
programok ösztönzése lesz a cél. A 3. tengely, a vidék életminõségének javítása és a gazdaság diverzifikációja, két alaptézis köré szervezõdik: a vállalkozásfejlesztés és az életminõség javítása (falukép rendbetétel, szolgáltatások fejlesztése, stb.) köré. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az utóbbi tétel sokkal több forrást emésztett fel, mint az elõbbi. Ebben a tekintetben markáns hangsúlyeltolódást kellett tenni, mivel kétségtelen, hogy falumegújítás, szökõkútátadás után szalagot ünnepélyesen átvagdosni nagyon látványos tett, de semmit sem ér az egész, ha közben munkalehetõség hiányában kiürül a falu. Tehát, a jövõben mindenki, aki vidéken munkahelyet tud teremteni, megérdemli hogy támogassák (a szakállamtitkár legalább tízezer vállalkozás támogatásáról beszélt). Továbbá fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy nem fogják hagyni a vidékfejlesztés szûk mozgástérbe – gyakorlatilag csak falusi turizmusra és népi mesterségekre – történõ leszûkítését. E helyett az innovatív általános mikrovállalkozásfejlesztést fogják ösztönözni. További markáns változás a végrehajtásban lesz, amelyben komoly szerep fog jutni a helyi közösségeknek. Az FVM ugyanis nem alkalmas arra, hogy megmondják: kistérségi szinten mi a jó és mi a rossz irány. E három tengelyhez jön még hozzá 4. tengelyként a LEADER program, amely tulajdonképpen az elõzõ háromhoz kapcsolódik, s amelyrõl külön elõadás szólt a szakállamtitkári tájékoztató után. A LEADER-rõl itt csak annyit, hogy e program megvalósítására az ország 50-70 leginnovatívabb kistérségének lesz majd lehetõsége (amely körülbelül az ország felét jelenti). Szó volt még a szaktanácsadási rendszer átalakításáról, amelynek a csúcsán az ún. információs klaszterek állnának majd. Ezek 2007-2008-ra fognak majd fölállni.. Ezen kívül, a mostanra már nem sok innovatív élt felmutató élelmiszergazdaság fellendítésére olyan új klaszterek létrehozásán is gondolkodnak, amelyben a termelõk mellett a kereskedõk és a feldolgozók is bennelennének (a klaszterra idegen füllel azért nem kérdeznék rá, mert maga idegen szó). Kérdés érkezett a szakállamtitkárhoz a földtulajdonnal kapcsolatban, de mivel ez egy olyan érzékeny és végletesen átpolitizált téma, amelyhez még a politikai pártok sem igen mernek hozzányúlni, ezért ez válasz nélkül maradt. Bekerült viszont a programba a birtoktrendezés, de ez is csak mint pilot/kísérleti program, mivel az ehhez szükséges 100%-os konszenzusnak igen kicsi a valószínûsége a magyarországi viszonyok között. Pedig franciaországi példák azt mutatják, hogy mindenkinek megérné a birtokrendezés. Ott ezt a
következõ módon bonyolítják le: Két évre földmérõk és szakértõk „kiköltöznek” a rendezendõ területre, ahol minden javaslatot összegyûjtenek, több száz vitát folytatnak le, majd két év után a prefektus a leginkább konszenzusos helyzetrõl döntést hoz, amely mindenki számára kötelezõ és innentõl kezdve már csak bíróságon megtámadható meg. A franciák igen jó eredményekrõl számoltak be, mivel az ilyen konszenzusos rendezés eredménye-ként a földterületek ára a háromszorosára nõ, míg az utak hossza a felére csökken. A pilot/kísérleti programmal az a cél, hogy ne csak sikeres francia, hanem legalább néhány sikeres magyar birtokrendezési példát is fel tudjunk mutatni. Ehhez várják olyan közösségek jelentkezését, ahol már egyfajta konszenzus jelei láthatóak. Hirtelen ennyit sikerült lejegyeznem azon a február 22-i fórumon, amelyet a magyar állam által február 20-án Brüsszelbe benyújtott 600 oldalas angol nyelvû ÚMVST-rõl mondott az illetékes szakállamtitkár az MTA dísztermét zsúfolásig megtöltõ hallgatóság elõtt. Ha valamit nem jól jegyeztem volna le semmi baj, mert az egész anyag olvasható az FVM honlapján. Sõt nemcsak ez, hanem a bárki által véleményezhetõ 12 rendelettervezet is, amelyek közül 4-5 induló jogcímet már március közepén meg akarnak hirdetni. Meg kell hagyni, az EU igencsak pozitív hatással volt erre a folyamatra. Még úgy tíz évvel ezelõtt is az ilyen anyagok csak az igazán bennfentesek számára voltak hozzáférhetõek, nehogy „illetéktelenek” beleszólhassanak a nagyok dolgába. Az EU kötelezõvé tette a társadalmi egyeztetést, amely még messze nem tökéletes, meglehetõsen szûk határidõket adnak több száz oldalas anyagok véleményezésére, de LEHET sõt KELL is beleszólni, véleményezni, mert e nélkül csak szenvedõ alanyai lehetünk a folyamatoknak. E sorok írója örömmel számolhat be arról, hogy egy közel nyolc éves küzdelem végre meghozta gyümölcsét. A tanyák, - melyek fele még a SAPARD program idején, városokhoz tartozásuk miatt került ki a vidékfejlesztés által támogatható körbõl -, most végre bekerültek a támogatottak körébe. Hurrá, most végre jöhet a desarrollo, dezvoltare, a fejlõdés. Malya Carmen Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület Utórat: A cikk megírása óta ismertté vált, hogy a terv milyen arányban osztja föl a rendelkezésre álló keretet az egyes tengelyek között, s így már nem olyan rózsás a kép. A terv a legnagyobb összeget az elsõ tengelyre szánja s a legkisebbet – épphogycsak az EU által elõírt minimum szintet – a vidékfejlesztésre. De még nem késõ változtatni, mert az EU csak augusztusban dönti el: elfogadja-e a tervet vagy sem. (Az elõzõ, 20042006-ra vonatkozó terv tizenharmadik változatát fogadták csak el.) Bõvebbet a www.napk.hu honlapon lehet olvasni.
7
Gondolatok a Hõsök Napja elé Az évrõl-évre visszatérõ hõsök napi megemlékezést események történések felidézésével tesszük és elhelyezzük virágainkat a hideg márványtáblák elé. Gyertyát gyújtunk és messzire szállnak a gondolatok – a felsorakozó nevek tulajdonosai többnyire idegen földben nyugosznak. Hõsök! Ezúttal felkerestünk személyeket, akik részesei voltak a világégést hozó háborúnak és hadifogolyként szenvedtek éveken át, de a jó sors haza segítette õket és 80 sõt 90 éven is túl itt élnek és emlékeznek. Emlékeznek az értelmetlen szenvedésre. Éveken át nem tudta a család élnek vagy holtak. Kilátástalan félelem jelentette a mindennapokat. Szögesdrót, géppisztoly, hideg barakk, kemény priccs, munka munka hátán, rossz ellátás, betegség és halottak minden nap. Mind ez miért! Féktelen hatalomvágy, világuralmi törekvés, a legkülönb fajta elmélete, az azért vagyok hogy te ne is legyél, bosszú, igazság keresés, ígéretek, felültetettség és legfõbbként valakiknek óriási üzlet - ez volt a háború és ami követte, tízmilliókat vitt a sírba, emez milliókat nyomorított meg. Ami érték, anyagi és erkölcsi értelemben, az porba hullt vagy meggyalázva, megalázva létezett. Akik elmondták hadifogságuk történetét, Szabó József 85 éves, Szirze Sándor 82 éves és Ádám Sándor 93 éves. Emlékeik ma is nagyon elevenek, pontosak és mai is megélik a történeseket – itt-ott könnycsepp jelenik meg a szemükben vagy elhomályosul a tekintetük. A legfájóbb a család hiánya a megalázottság és a bizonytalanság volt. Ki-ki végezte a kiszabott munkát. Ételeik leggyakrabban csalán, káposzta, burgonya, uborka – no nem bõséggel. Ha jól dolgozott járt napi 60 dkg kenyér, 2-3 cigarettányi mahorka. 1 priccsen a barakkban 3 ember feküdt és 4 emeletes priccsrõl is beszéltek. Mindennap temettek A legyengült szervezet, a rossz táplálkozás, a kemény munka szinte vonzotta a tífuszt. Közös volt az elmondottak között az orvosi ellenõrzés. Havonként meztelenre vetkõztetve szemrevételezték maradt-e még hús a csontokon, esetleg két újjal összecsípte a kar vagy a farizmát az orvos (Ha orvos volt valóban!) és közölte – mehet munkára. Közös mindhármójuk életútjában – volt fegyverük, a visszavonuló csapatokhoz tartoztak, a nyugati határ közelében estek orosz fogságba, emberre soha sem emeltek fegyvert. Szirze Sándor 82 éves. Leventeként 18 évesen kényszerült elhagyni a családot. Bejárja az országot. Talpfákat cserélnek a vasútnál. Közbe folyamatosan hallják az ágyúdörgést. Szlovákia felé kerülve próbálnak menekülni a háború elõl, de Egerbe érve 20 fiatalt elfognak a magyar katonák és híradósokhoz kapcsolva készítik oroszok elleni bevetésre (alig vagy nem kiképzetten). Õrvezetõjük a végsõkig menti kis csapatát és utasítja senki ne hagyja el a helyét, majd jön és megmondja mit kell tenni. Ekkor már a front arcvonalába vannak. Az õrvezetõ soha nem jött, találat érte, a kis csapatot pedig elfogták az orosz katonák. A székesfehérvári téglagyár volt a gyûjtõtábora, ezután a romániai Foksány következett. Itt találkozott a halál leheletével. A fáradt, éhes és nagyon beteg embereket, hogy ne fertõzzenek szinte élve eltemették. Ezt az állomás helyet követte Brjánszk és a híres erdõ. A mazsajszi láger
és favágás minden mennyiségben. Ezt követte a Moszkva melletti láger és cementgyári munka. Idõnként kolhozba mentek kisegíteni. Egymásra is vigyáztak, mert közölték velük, ha valaki megszökik egy társát agyonlövik. Ha valaki nagyon beteg lett, esetleg hazaengedték, de ez már egyenlõ volt a véggel. Így azután 4 év rabság után szabadult. Szabó József 85 éves. Már sorozott katonaként került a gyöngyösi laktanyába. A háború elõl menekülve vonulnak vissza és mentik a szebbnél-szebb mének életét és természetesen a magukét. Sok bolyongás után Rábacsécsén esnek fogságba és elveszik a lovakat is. Ebbõl a fogságból még elmenekülnek és falurólfalura, úttalan utakon próbálnak hazafelé jönni. Újra elfogják és Gyõrbe viszik de az már fogolytábor szögesdróttal és géppisztollyal. Étel; fõzött búza. Azután bolyongás következik és közben ígérgetés: papírt (igazolást) kapnak és hazamehetnek. Pozsony-Vác-Szolnok és ugyan az a nóta – ha valaki megszökik a többieket büntetik halállal, hiszen velük nem kell elszámolni! Brassó következik. Az ottani táborból sok embert hazaengedtek a Vöröskereszt nyomására, ezért hát õket egyenesen Konstancába viszik, és mint a heringeket rakják hajóra, hogy a szevasztopoli tábor lakója legyen 2 és fél évre. Építkezik hisz minden romokban hever és erdõt vág. Eszi a rabság keserû kenyerét és 36 kg amikor hazatér. Menti a társát, aki az éhségtõl elborult elmével a romlott káposztalevél kupacon válogat és ezért az õr megveri. Megüti az õrt ezért õt is kegyetlenül megverik sõt plusz 2 év rabságot ígérnek. Emlékezete ma is annyira kitûnõ és nagy pontossággal, jó stílusban beszél. Elmondása alapján regényt lehetne írni! Ádám Sándor 93 éves. Kitûnõ emlékezettel megáldott, az emlékek fájnak, de szinte egymást tolják. Szakmája (fodrász) sokat segített a legnehezebb idõkben is. Hol pár szelet kenyér, 1 kanál cukor vagy mahorka volt a fizetség az õrzõktõl a borotválásért, hajvágásért. A harcok nehéz próbát jelentettek és sok a fájó emlék: Kolozsvár mellett Apahidán veszíti el 2 bajtársát. Tanúja volt a csetnyikek (szerb partizánok) kegyetlenkedéseinek, mégis homályos tekintettel mondja el a rögtönítélõ kivégzésüket. A vér, a kegyetlenség idegen számára. A frontvonal elõl Ádám tizedes 7 fõs menekülõ csoportjával Zalavárig jut és ott hadifogságba esik. A székesfehérvári gyûjtõtáborból, Szegeden keresztül egy Fekete-tengeri kikötõbe viszik. Szegedrõl meg a vonatból kidobott levél haza jutott a családhoz. (Fiatal feleség és pici gyermek.) Ezután 1948-ig elnyelte egy Sztálingrád melletti fogolytábor. Romok eltakarítása, építés volt a feladat 3-szor naponta levesen és a lé alján 1 kanál sûrûje például csalánból. 1500 ember egy lágerbe és naponta több embert temettek. A hasmenéstõl irtóztak mindannyian. Papp János
8
„Romengo Szom Nakaj- Cigányok Drága Kincse” „Romengo Szom Nakaj- Cigányok Drága Kincse” c. Hagyományõrzõ Bemutató 2007.04.20-án 16 órakor került megrendezésre, a jászkiséri Mûvelõdési Házban, amit a Jászkisér „CÉSZ” alapszervezet rendezett, melynek helyi elnöke: Duka Judit, a vezetõség többi tagja pedig : Duka Istvánné, Duka Sándorné és Duka Jánosné. A mûsorvezetõ Szakálné Torma Eszter volt. Az ünnepélyes megnyitót Tóth László a jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola igazgatóhelyettese tartotta meg. A mondandója felénk szívhez szóló volt, s köszönöm neki mindenki nevében a biztató s kedves szavakat. A mûsor folytatásában a CÉSZ alapszervezet kultúrvezetõje, cigánynyelven köszöntötte a közönséget, ami talán Jászkisér történetében elõször fordult elõ, hogy a cigányok anyanyelvén történjen meg az ünnepélyes köszöntés, remélem nem utoljára. A továbbiakban, az Attila úti óvódások verseket mondtak, a közönség nagyon jól fogadta õket, a következõ gyerekek mondták verset: Böröczki Tímea, Sziráki János, Zsigó Réka, Ajtai Lacika, Ajtai Anasztázia, Tóth Mária. Köszönetet szeretnék mondani az óvó néniknek, hogy felkészítették a gyerekeket, s köszönöm a szülõknek, hogy elhozták õket a mûsorra. A következõ fellépõ csoport a jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola Aerobic csoportja volt, akik hatalmas sikert arattak, a közönség imádta õket. Köszönöm a részvételüket, s köszönetet szeretnék mondani Szereminé Járvás Andreának a csoport felkészítõjének. A folytatásban Samu Gabriella cigányul mondott verset, amely egyedi dolog a mi településünkön, de lehet majd ezek után többen lesznek, akik nyilvánosság elõtt is megismertetik az anyanyelvünket. Ugyanezt a verset Szentpéteri Erzsébet fordította magyarra, nagyon ügyesek voltak mind a ketten. A mûsort a jászkiséri CÉSZ alapszervezet kicsikbõl álló csoportja folytatta, táncolásuk közben a színpadra, azaz a függönyre lett kivetítve egy archív felvétel, amely tánccsoportokat mutatott
be, a régi idõkbõl. A közönség imádta õket. Az archív filmrõl, annyit hogy jászkiséri tánccsoport is szerepelt, akikbõl már sajnos 2-en nem élnek, a harmadik táncos pedig, id. Kollár András megtisztelt bennünket a jelenlétével. A mûsorszámhoz még annyit, hogy a film a színpadon a múltat, a táncoló gyerekek, pedig a jelent tükröztek. Köszönetet szeretnék mondani Kollárné Dósai Tímeának, ifj. Kollár Andrásnének, Ajtai Ferencnének és Duka Melindának, hogy nekem és Duka Jánosnének segítettek a próbák során a gyerekek felkészítésében. Fellépõ gyerekek: Ajtai Nikoletta, Duka Krisztián, Duka Klaudia, Duka Hajnalka, Farkas Gusztáv, Dankó Julianna, Dankó Gyula, Berkes Eliza, Kollár Renáta, Kollár István, Kollár András, Jakab Nórika, Visnyei László, Sípos Rózsika. Újabb versmondó következett Balogh Nikoletta 2/d osztályos tanuló gyönyörûen verselt a közönségnek, remélem jó tapasztalatokat szerzett nálunk. Köszönöm Szereminé Járvás Andreának a felkészítésért. A mûsort a CÉSZ alapszervezet nagyokból álló csoportja folytatta, nagyon jók voltak õk is, tetszettek a közönségnek. A fellépõk nevei: Szöllõsi Renáta, Duka Dániel, Duka Melinda, Duka Attila. A folytatásban Duka Emese 7 osztályos tanuló mondott verset, õ neki nagyon rövid idõ alatt kellett felkészülnie, de õ neki ez is elég volt, gyönyörûen szavalt. A következõkben kettõ tánccsoport lépett fel, õk jászkiséri gyerekek, nagyon ügyesek voltak és igazi jó hangulatot teremtettek. Elsõ tánccsoport fellépõi: Dankó Julianna, Farkas Georgina és Makula Alex. A második tánccsoport fellépõi: Balogh József, Balog Izabella, Duka Szabina,. Köszönöm, hogy részt vettek nálunk. Az utolsó fellépõk Szolnokról érkeztek: Dr. Hegedûs T András Alapítvány Iskola „ Szivárvány” tánccsoportja, az õ csoportjukban egy jászkiséri fiatal, azaz Demeter Roland is szerepelt. Velük együtt érkezett az Iskola igazgatója is dr. Csillei Béla és Bujdosóné Ágika
is, akinek köszönöm, hogy csoportját elhozta hozzánk, és persze felkészítette õket. Az Iskola titkárságából is eljöttek, köztük Ficzek Helga is, aki szintén jászkiséri származású. Nálunk a csoport elsöprõ sikert aratott, gyönyörû koreográfiájuk volt, összhangban táncoltak, s mi imádtak õket, visszatapsoltuk õket, nem nagyon szeretünk volna elengedni õket, de siettek. A mûsor vége elõtt bejelentettük, hogy 2007.04.20-án a jászkiséri CÉSZ alapszervezet megszûnt. A vége ott volt, hogy mindenki, aki akart táncolt a színpadon, és persze ahol tudott. Köszönetet szeretnék mondani támogatóinkknak, akik nélkül ez a mûsor nem jöhetett volna létre: Hajdú László Polgármester Úrnak, aki 10000 Ft támogatta a mûsort, Ajtai Ferencnek és feleségének, akik 5000 Ft adtak, Borbásné Esztikének, aki 5000 Ft értékû fornetti süteményt adott, ifj. Kollár András és felesége, aki 3000 Ft értékben süteményt és üdítõket vásárolt. Szõllösi Györgyné 3000 Ft értékben üdítõket adott, Duka Istvánné 60 db plüssjátékot vásárolt a fellépõ gyerekeknek, Duka Sándorné poharakat, szalvétákat s üdítõket vásárolt, özv. Berdó Józsefné 1000 Ft adott. Köszönetet szeretnék mondani Szakálné Torma Eszternek, aki a mûsor elõkészületében segített, s mert õ készítette el a plakátokat és a meghívókat. Köszönetet szeretnék mondani Balogh Györgynek a Mûvelõdés Háza Igazgatójának és munkatársainak Bagi Istvánnak és Balog K. Róbertnek, hogy nehézségek mellett megtudták oldani a film kivetítését, ami technikailag nem volt könnyû feladat. Köszönetet szeretnék mondani Sebestyénné Irénke néninek, aki a büfét szolgáltatta a mûsor alatt. Köszönetet szeretnék mondani Duka Ferencnének és bátyának Duka Sándornak, hogy autójukat bocsájtották a rendelkezésünkre, és a vendégeket szállították. Végül de nem utolsó sorban köszönöm a közönségnek, a biztató és ösztönzõ tapsukat, amely az elismerésük bizonyítéka volt. Duka Judit
Gyógyuljunk az Esszénusokkal! (4.rész) Mértékletesség Luigi Cornaro példáján ( folytatás ) Késõi reggelije ( kb.11óra ) tojássárgájából és kenyérbõl állt, majd naplemente környékén levest fogyasztott. Úgy tartotta, hogy aki sokáig akar élni, az keveset egyen, mert a szegény étkezés megnyújtja az életet, hiszen aki sokáig él, annak többet kell ennie, a másik az, amit a bõséges ételbõl otthagyunk többet használ nekünk, mint az amit megettünk. A rendszeres élet és a mértéktelenség az egészséges életnek az egyetlen orvossága. Vallotta, hogy meg kell ismerni önmagunkat, s saját magunk lehetünk a legjobb orvosok. Aki rendszeresen és szigorúan mértékletes életet él, nem kell féljen betegségtõl, mert vére kitisztul, és mentes lesz az összes rossz nedvektõl, amiért is lehetetlen, hogy megbetegedjék. A szigorú mértékletesség evésben és ivásban tisztává veszi az érzékszerveket és az értelmet, a memóriát megbízhatóvá, a testet élénkké és erõssé, a mozgást szabályossá és könnyeddé, és a élek kevésbé érezvén földi terhét, természetes szabadságának többségét gyakorolhatja. Fentiekben vázolt
életmód végén remélte, hogy elérve életkora végsõ határát, betegség nélkül befejezi életét, természetes módon puszta feloldódással: az élet kereke csöndesen megáll, és az ember békésen elhagyja ezt a világot, hogy belépjen a halhatatlanságba. Kis segítség azoknak akik a „ nagyzabálás” –ról most akarnak átállni a vegán étrendre. Kezdeti idõben az éhségérzetet csökkenti, ha minden étkezés elõtt szippantunk grapefruit-, borsmenta-, és tárkony olajból egy-egy szippantásnyit. Ha tárkonyolajat nem kapunk, magunk is készíthetünk. Kisebb üvegbe, ami jól záródik beletöltünk a gyógynövény boltokban kapható tárkonyból 4-5 dkg-nyit, felöntjük nyersen kipréselt napraforgó – de bármi más is jó – olajjal, két hétig, naponta egyszer felrázva érleljük, szûrjük, alkalmazzuk. Fogyókúra céljára is kiválóan alkalmas, hypotalamusz, hipofízisen keresztül hormonháztartásra hat. Fél év alatt elérhetõ fogyás 15 kg. Fazekas Lajos
9
EGÉSZSÉGÜGYI VERSENY....... Az „Életet az Éveknek” Országos Klubszövetség kezdeményezésére szervezték meg Bács-Kiskun Megye, Csongrád Megye – és elõször a Dél-Alfõldön - Jász-Nagykun-Szolnok megye részt vételével egy egészségügyi versenyt – melyre csak Szolnok Megyébõl 19 nyugdíjas klub nevezett be. A verseny megrendezése során két olyan betegséget, témát választottak, melyek sajnos sokakat érintenek vagy a családtagjaik által, vagy saját magukon tapasztalják ezek; a magas vérnyomás és a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A verseny lebonyolításához partnerként a Richter Gedeon Rt-t sikerült megnyerni. A Richter Gedeon Rt a hazai gyógyszergyártás meghatározó képviselõje. A Társaság célja, hogy korszerû, kedvezõ áru készítményekkel álljon a hazai lakosság életminõségének javítása, a betegek gyógyításának szolgálatában. Ezen verseny keretében hozzájárult a nyugdíjasok egészségügyi ismeretének bõvítéséhez, a megelõzésen alapuló gondolkodás népszerûsítéséhez. Minden klub a feladatmegoldás segítségéhez háttéranyagot, tájékoztató kiadványokat kapott, de bármilyen segítséget igénybe lehetett venni. A verseny négy fordulóból állt, s minden forduló 1315 kérdésbõl álló feladatsort tartalmazott teszt formájában. A tesztkérdéseket a szervezést lebonyolító cégtõl, az EKPRODUKCIO KFT-tõl kapták meg a klubok és a kitöltött tesztlapokat is ide kellett visszaküldeni a megadott határidõre. A verseny 2007. február 15.-ével kezdõdött és április 5.-én fejezõdött be. Vettük a bátorságot és az Egyetértés Nyugdíjas Klub is benevezett ezen versenyre. A TOTO-kat közösen kitöltve küldtük vissza határidõre. A verseny eredményhirdetésére 2007. április 27.-én került sor Szegeden a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyûlési termében. Minden résztvevõ klubból négy versenyzõt hívtak meg
erre az ünnepségre. Minden résztvevõ padjába egy jegyzettömb és egy toll volt a Richter Gedeon Rt ajándékaként. Mind a három megye Nyugdíjas Klubszövetség Elnöke, valamint a Gyógyszergyár képviselõi (menedzserei) köszöntötték a részt vevõ nyugdíjas klubok versenyzõit. Ezután került sor a díjak átadására, mely a következõk voltak. Az elsõ három helyezett értékes ajándékot kaptak, így: vérnyomásmérõ, fényképezõgép, újságelõfizetés. A negyedik helytõl a 10. helyig fényképalbum jutalomban részesültek a klubok. Az Egyetértés Nyugdíjas Klub csapata a 6. helyet szerezte meg 56 ponttal az Izsáki és a Lakiteleki nyugdíjas klubokkal együtt. A maximális pontszám 61 pont volt. Természetesen megkaptuk a fényképalbum jutalmat és egy DISZOKLEVELET a klub nevére kiállítva. A jutalmak ünnepélyes átadása után a Marosmenti Nyugdíjas Klub énekkara adott elõ dalokat citera kísérettel. Az ünnepség alatt a Szegedi TV munkatársai is jelen voltak, melyrõl május 2.-án sugároznak összefoglalót, valamint megkérték a Országos Nyugdíjas Szövetség elnökét, hogy jelenjen meg az ünnepségrõl az „Életet az Éveknek” címû havi nyugdíjas újságban is cikk. A díjkiosztás és az adminisztrációs munka után került sor minden résztvevõ klubtagnak az ebédeltetésére. Kétfogásos, nagyon finom ebédet kaptunk süteménnyel és üdítõvel bezárva. A rendezvény után megnéztünk néhány nevezetes épületet, szobrot, parkot Szegeden és hazautaztunk. A vetélkedõ segítségével sikerült olyan információk birtokába jutnunk, melyeket a késõbbiekben is hasznosítani tudunk. A meghívóban ez állt: „Amennyiben a jövõben is sor kerül hasonló vetélkedõ megszervezésére, szívesen látjuk klubjukat a versenyzõk között”. Úgy legyen!! Kiss Jánosné klubvezetõ
A VÍZ hamarosan értékesebb lesz az ARANYNÁL Nem kétséges, a növekvõ hõmérséklet és a csökkenõ talajvízszint a XXI-ik század legnagyobb globális problémája. Míg a múlt század a háborús katasztrófák évszázada volt, a mienk a környezeti tragédiáké lesz. A klímaváltozás felborítja a Föld vízháztartását. Afrikában ez máris kontinesnyi méreteket öltött, de Kínában és Indiában is a talajvízszint az utóbbi 30 évben esetenként 80 méternyire süllyedt. A világûrbõl az asztronauták számára tájékozódási pontul szolgált Csád-tó ma már alig észrevehetõ. A tó felülete 1960 óta 95%-kal csökkent. A környezõ országok: Csád, Niger és Nigéria az apadó vízkészletek következtében lassan lakhatatlanná válnak. További tavak fognak rohamos léptekben eltûnni a Föld színérõl: például az Aral-tó Oroszországban, vagy a Kaliforniai Mono-lake. A világ vízigénye eközben drámaian növekszik, háromszoros mértékben a népességszaporulathoz képest. A vízben oly nagyon bõvelkedõ országok, mint Magyarország is vízhiánnyal számolhat. (Meg áradásokkal az év egy-egy rövid periódusában.) A mezõgazdaság jelenleg
a legnagyobb vízfogyasztó. A vízkészletek rohamos csökkenésével az élelmiszertermelés is veszélybe kerül. Fõként, a monokultúrára épülõ, vegyszeres kukorica- és búza váltógazdálkodást folytató konvencionális mezõ-gazdaság miatt. A biogazdálkodás itt is gyógyírt jelenthet, hiszen a megfelelõ növénytársítás és talajtakarás nagyságrendekkel kevesebb vízzel is életképes. A világéhezés elsõdlegesen vízhiányt jelent. Ez a helyzet tovább élezõdik az elkövetkezõ években. Víz nélkül nincs élet! 70 napos éhségsztrájkot még túl lehet élni, víz nélkül három napon belül beáll a halál. A túléléshez napi három liter víz szükséges. A napi élelem megtermeléséhez viszont 2000 literre van szükség. 660-szor annyira, mint amennyit megiszunk. A vízfelhasználás 70%át tehát a mezõgazdaság igényli. A fennmaradó 20%-ot az ipar használja el, míg a háztartások ivóvízigénye mindössze 10%. Vízhiány következtében Észak-Kína gabonatermése gyakorlatilag megszûnik. A vidéki lakosság világméretekben zúdul majd a városokba. Ugyanakkor Kína tíz, többmilliós nagyvárosából 9-ben az
ivóvíz máris rendkívül szennyezett. Az észak-indiai Gujarat tartományban a talajvízszint évente 6 méterrel süllyed. A dél-indiai Tamil-Naduban a kutak 95%-a kiszáradt. Ezeken a területeken legalább 75 millió ember él. Hasonló vízproblémákkal küzd máris Egyiptom, Szudán, Pakisztán, Irán, Szaúd-Arábia, Izrael, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnám. Az emberiség õskultúrájának számító Tigris és Eufrátesz vidéke háborúktól és vízhiánytól szenved. De a két folyó eredetének helyén, Törökországban valamint Szíriában és Irakban is súlyosak a vízellátási gondok. Ráadásul a több országon áthaladó folyók egyenlõtlen vízvételezései helyi konfliktusok, háborúk forrásai. A szolidaritás jegyében ki kellene jelentenünk: a víz a legfontosabb élelmiszer! Egy átlag magyar napi 120 liter vizet használ, ebbõl kb. 60-at pocsékol! A fennmaradó 60-ból egyébként tisztességesen meg lehetne élni. forrás: Biokosár folyóirat 2007. április
10
Az évfolyam matematikusa verseny Ebben a tanévben is megrendeztük alsós tanulóink számára az immár hagyományos matematikaversenyt április 25-én. Minden osztály három legkiválóbb tanulója vehetett részt a versenyen. A feladatok megoldására 45 perc állt a tanulók rendelkezésére. Semmilyen segédeszközt nem lehetett használni. A feladatsorok alapmûveletekkel kezdõdtek, amelyek évfolyamonként egyre nagyobb számokat tartalmaztak. Ezt követte a bontott alakú számok helyének megkeresése a számegyenesen. Nyitott mondatok és szabályjátékok nehezítették a feladatlapot, majd három gondolkodtató szöveges feladat zárta a sort.
Az évfolyam matematikusai: 1. osztály
2. osztály
3. osztály
4. osztály
I. Lajkó Petra Mercédesz 1.b II. Bicsák Imre 1.a III. Bogdán Brigitta 1.a I. Helle Stefánia 2.a II. Rácz Máté 2.d III. Nagy Simon 2.c I. Fekete Dominik 3.a II. Drávucz Viktor 3.a III. Szabó Dániel 3.a I. Guba Emese 4.a II. Fazekas Viktor 4.a II. Nemes Balázs 4.b III. Nagy Vendel 4.a
Felkészítõ nevelõ: Miklósné Gulyás Katalin Felkészítõ nevelõ: Hajnal Csabáné Felkészítõ nevelõ: Hajnal Csabáné Felkészítõ nevelõ: Szórádné Bozorádi Erzsébet Felkészítõ nevelõ: Szereminé Járvás Andrea Felkészítõ nevelõ: Hajdú Lászlóné Felkészítõ nevelõ: Cseh Gáborné Felkészítõ nevelõ: Cseh Gáborné Felkészítõ nevelõ: Cseh Gáborné Felkészítõ nevelõ: Göröcsné Simonyi Edit Felkészítõ nevelõ: Göröcsné Simonyi Edit Felkészítõ nevelõ: Tóth Ferencné Felkészítõ nevelõ: Göröcsné Simonyi Edit
Köszönet a felkészítõ nevelõknek és szülõknek. Köszönjük a Természetjárók Gyermek Egyesületének a támogatást, amellyel lehetõvé tették a versenyzõk jutalmazását. Jászkisér, 2007. április 25. Szórádné Bozorádi Erzsébet
Örömmel fogadtuk az ABC vezetõjének: Kanyó Istvánnénak az anyák napi rajzversenyre való felkérését. Mindhárom óvoda ügyes kezû gyermekei, óvónõi segédlettel lelkesen készítették munkáikat. Az elkészült rajzok az üzlet kirakatában lettek kiállítva, óvodai jellel ellátva, név nélkül. A vásárlók a blokkok ellenében adhattak le szavazatot az általuk legszebbnek ítélt munkára. Rengeteg szavazat érkezett minden rajzra. Úgy tartjuk igazságosnak, hogy mindenki nyertese ennek a versenynek. Az ABC által felajánlott ajándékokat ünnepélyes keretek között az óvodában vették át a résztvevõk. Szeretnénk köszönetet mondani a lehetõségért és a felajánlott ajándékokért! az óvoda dolgozói és a gyerekek
11
Élet Életjel
Házasság kötés Házasságkötés nem történt április hónapban.
Születések Nyári Milán április 2-án
Á R I V
G
T E L ÜZ
Kiss Petra április 19-én Ajtai Róbert április 21-én
Tóth Zsigmondné Magdika 06-20-5431-606
Orvosi ügyelet Jászapáti, Kossuth L. út 10. Tel.: 06-57/443-421 Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászszentandrás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek
Délután 16 órától másnap reggel 8 óráig Vasárnap és ünnepnap egész nap
Családi eseményekre és más alkalmakra várjuk megrendelésüket! B a l l á n é E rz s i ke Vi r á g ü z l et é b e n
Halálozás Balázs Áronné Papp Ráchel Teréz 82 éves korában április 8-án Silye Sándor 59 éves korában április 10-én Knoll Endre 47 éves korában április 10-én Haraszti Arnoldné Gomolla Izabella 84 éves korában április 13-án Fülöp Kálmán 87 éves korában április 16-án Hajdu István 57 éves korában április 22-én Jász Suba Ferenc 64 éves korában április 23-án Sági István 96 éves korában április 27-én
Jászkisér, Fõ út 34. Telefonon:450-697
Tóth Rozália 47 éves korában április 30-án
12
A Honismereti Szakkör életébõl 30 éves a Kölesdi Felnõtt Honismereti Szakkör Kölesd-Jászkisér kb. 250 km-es távolság. E két messze lévõ település immár 30 éves BARÁTSÁGA töretlen. Nagy a távolság közöttünk. De nagyon közel, szinte együtt dobog a szívünkben a honismeret, a szülõföld, sokat szenvedett hazánk szeretete. Jászkisérnek, Kölesdnek is mélyek a honismereti, történelmi gyökerei. Dr. Szabó László egyetemi tanár bátorított, aki 1963-ban került a Szolnok Megyei Damjanich Múzeumba. Még ebben az évben rendeztünk kiállítást Csete Balázs munkáiból Jászkiséren. Ennek sikerei alapján 1970. március 15-én Csete Balázs születésnapján, parasztemberekbõl 10 fõvel megalakítottuk a felnõtt Honismereti Szakkört. 1975-ben a megye 5 éves sikeres munkánk eredményeképpen bázishelynek nevezett ki bennünket. Ezt követõen a Mûvelõdési Minisztérium tapasztalatcserére hozta hozzánk több megye közmûvelõdési szakembereit, így Tolna megyéét is. Itt ismertük meg Baranyi Lászlót, Kölesd akkori Mûvelõdési Ház igazgatóját, aki 1976. júniusában a Szegeden megrendezett VI. Országos Honismereti akadémiára elküldte a Kiszler házaspárt. Figyelmükbe ajánlotta, hogy ismerkedjenek meg velünk és egy hét alatt örök barátságot kötöttünk, valamint az akkor még gyermekcipõben járó honismereti munkával. Ezen egyheti munka gyümölcse, hogy 1977. január 21.-én Ágnes napján megalakult a Kölesdi Felnõtt Honismereti Szakkör és azóta is – a mai nap is bizonyítja – 30 éve mûködik
Dr. Kiszlerné vezetésével, mi pedig már 37 éve mûködünk. Róma 7 dombra, Kölesd 7 völgybe épült. Mi legelõször 1977-ben voltunk Kölesden, az alapító tagokkal. A következõ évben kölesdi alapító tagok voltak nálunk. A kölesdi 6 völgyben lévõ pincesort bejártuk és mindig ki volt tûzve a magyar zászló, mert nemcsak a honismeret, hanem a történelem is összekapcsol bennünket. Tolnán élt és tanított a Tantó család egyik tagja és Jászkiséren is tanított egyik leszármazottja, Tantó János református tanító, aki a koronát õrzõ Kajtács mellett szerelt le a katonaságtól, ahol az 1526os mohácsi vész után õrizték a koronát. A Rákóczi-szabadságharc is összeköt bennünket, Béri Balogh Ádám Kölesden vívta öldöklõ harcát a labancok ellen, A fejedelem az 1710-es romhányi csata után március 20-tól április 20-ig táborozott Jászkiséren, ahonnan 25 levelet írt, melynek elsõ példánya a Jászkiséri Helytörténeti Gyûjteményben található. Kysír, mint kun település, mindig nagy Kossuth-tisztelõ volt. Kossuth Lajos 68 katonát kért Kisértõl, e helyett 178-at adtak, az 1848-49-es szabadságharchoz. 1867-es kiegyezés után Kossuth Lajosnak Torinóba Gulyás István hites ügyvéd levelet írt, hogy legyen a választókerület képviselõje, de Kossuth ezt nem vállalta. A honismeretünk kezdetekor mi 12-en voltunk, Kölesden 18-an. 30 év alatt vezetõjük Dr. Kiszler Gyuláné volt, jómagam 31 évig vezettem a Csete Balázs Honismereti szakkört. A 30 éves jubileumra 2007. április 21-én, szombaton került sor a munkanap ellenére. A szomszédos megyékbõl és természetesen mi is autóbusszal voltunk a 250 km-re lévõ aranyos településen. A XVIII. században épült mûemlék épületben volt az ünnepség, ahol a megye vezetõi köszöntötték a 30 éves Honismereti Szakkört és méltatták Dr. Kiszler Gyuláné 30 éves önzetlen munkáját. Évike értékes beszámolója után hangzott el az én beszámolóm, majd az utolsó 6 évrõl Benedek József ismertette a szakkör sok munkáját. A hivatalos ünnepség után volt a közös ebéd, ezt követõen kultúrmûsor és tapasztalatcsere. Az értékes jubileumi nap után a késõ esti órákban érkeztünk haza. Gyõri János örökös tiszteletbeli szakkörvezetõ
Üdvözlet Kölesdnek Jöttünk Jászkisérrõl, meghívónk szavára Tolna vármegyének legszebb hajlékába. Hoztuk a barátság zöldellõ hajtását S, a jövõben bízva ápoljuk virágát.
Mint rügy fakad az ágon, vén mezõn virág nõ, Viruljon reánk is jobb ezer esztendõ. A Jászság szent szívébõl elhoztunk egy lángot, Ne legyen az mindegy, hogyan lesz világos.
Itt, kik Kossuth Apánk szobrát megsüveglõk, Tisztelik a múltat, áldják a jövendõt. Elhoztuk Jászkisér sok jó kívánságát, Igaz Jász szívünknek legszebb imádságát.
A dicsõ múlt fiának hoztunk egy koszorút, Kinek utolsó nyertes csatája a Harchegyen dúlt. Béri Balogh Ádám neved a dicsõ múlt, Övezze emléked virágos koszorú.
Összetart bennünket a múlt minden árny, Nemzetünk szentsége, Kossuth Apánk álma. Hû szívünk úgy dobban, mintha jelre várna, Csak még egyszer üzenne, elmennénk alája.
Nem rossz nép a magyar, ha nincsen bezárva, Féltett szabadságát senki meg ne bántsa. Becsülnék mint régen tetteit jegyeznék, Alkotna, építne, s nõne a nemzetség.
Nagy jellemek tették kincsé a hazánkat, Meghaltak, s hazánk is vergõdik honában. Nemzetem fogyásán kél kapzsi ellenség, Idegen tollakban halódó nemzetség.
Becses a mi dolgunk, küzdelmes tengernyi, Jövõnknek reményét, sem a múlt dicsfényét, nem lehet eladni! Szívem-lelkem örvend, hét völgy szent ölében, Hazánknál szebb vidék nincs sem földön, sem égen. Bartók János
13
A Honismereti Szakkör életébõl Kocséri látogatás Redemptiós évforduló A Kocséri Népkör újra szervezésének és mûködésének 17. évfordulója alkalmából záró-nyitó közgyûlésére volt hivatalos a Csete Balázs Honismereti Szakkör 5 fõvel április 28-án szombaton a Faluházba. Régi szokásunk szerint megálltunk a Kutyakaparó csárdában, ahol mint minden évben találkoztunk a szintén Kocsérra igyekvõ Jászapáti Vándorfy János Honismereti Szakkör tagjaival. A közgyûlést Hajagos Mária tanár vezette, Bodnár András
polgármester nyitotta meg. Petõfi Sándor: Az alföld címû versét a Gábor Áron Általános iskola 7. osztályos tanulója mondta el. Horváth Jánosné a Népkör elnöke beszámolt a 2006. évrõl. A beszámolóból megtudtuk, szép és tartalmas, munkával töltött év áll mögöttük, szép eredményekkel. Megismerhettük terveiket, céljaikat, melyeket szeretnének megvalósítani az elõttünk álló évben. Beszámolóját hozzászólások követték Szakkörünk nevében köszöntöttük a Népkört, átadtuk szerény ajándékunkat, Bordás Béláné a Halló magyar! címû a Magyarok világhimnuszával köszöntötte a vendégeket. A jó ebéd után meghallgattuk a Gábor Áron Általános Iskola Citera zenekarának színvonalas elõadását, majd baráti beszélgetés után a délutáni órákban indultunk haza. Benedek József szakkörvezetõ
Május 7-én szokásos hétfõi szakköri foglalkozásunkon, munkatervünk szerint megemlékeztünk a Jászok Napjáról, mely a Redemptióhoz (1745. május 6.) kötõdik. I. Lipót 500. 000 rajnai forintért eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. A Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság lényegében az eladással kapcsolódott össze, majd fokozatosan létrejött a Jászkun Kerület.
A Lovagrend 1731-ben az eredeti vételárért továbbadta a Jászkun Kerületet a Pesti Invalidusok Házának. Az eladásba a jászkunok nem törõdtek bele, saját maguk teremtették elõ és fizették ki a vételárat. Mária Terézia 1745ben engedélyezte számukra a megváltakozást, közismert nevén a redemptiót. Ennek értelmében a jászkunok visszakapták régi kiváltságaikat, megszûnt földesúri alárendeltségük. Foglalkozásunk keretében a Jászkisériek Baráti Egyesületének és Szakkörünk tagjai koszorút helyeztek el a Redemptciós emlékmûnél. Sajnáljuk, hogy nem voltunk többen, javasoljuk a Kulturális Bizottságnak, hogy a jövõben ne feledkezzünk meg az évfordulóról, és ha már emeltetett egy emlékmû azon õseinknek, akik a redemptióban részt vettek, település szinten emlékezzünk meg róluk, hozzuk el gyermekeinket, unokáinkat ismerjék, tanulják meg õk is, mit is jelentett az egykoron. Benedek József Szakkörvezetõ
Pályázatok értékelése Szintén április 28-án a Jász-NagykunSzolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Honismereti Egyesület meghívásnak tettünk eleget, e napon volt a néprajzi és nyelvjárásgyûjtõ, illetve a helytörténeti pályázatok megyei díjkiosztása a Damjanich János Múzeum I. emeleti konferencia termében. A pályázatok értékelése és díjkiosztás után Bagi Gábor történész tartott elõadást IV. Béla, a magyar társadalom átalakítója címmel. Az ünnepségen Szakkörünket Szüle Katalin
elnök vezetésével 2 fõ képviselte, akik a Tavaszi sokadalom megnevezésû program keretében játszóházi foglakozást tartottak. A helytörténeti pályázati felhívásra Szakkörünk csoportos pályázatot nyújtott be. A pályázat írói voltak: Nemes Györgyné Zelei Józsefné Zana Sándorné Kellner Éva, Kellner Ödön Heinrich Antalné voltak. A pályamunka címe: Lódenkabátminiszoknya. Az öltözködés és a divat változásai a XX. század második felében.
Terjedelme 35 oldal. A Munkát Gulyás Katalin muzeológus értékelte: „A Csete Balázs szakkör egyik kidolgozásra ajánlott témánkat választotta. Idén is hûek maradtak régi, bevált s az elmúlt évtizedek alatt sok szép eredményt hozó munkamódszerükhöz: a szakkör öt tagja írta le a saját emlékeit, meglátásait a kiválasztott témával kapcsolatban, s ezt fûzték össze pályamunkává. A látszólagos ismétlõdések ellenére ez mégis erénye a dolgozatnak: 5 különbözõ (szellemi, anyagi, kulturális) háttérrel
14
A Honismereti Szakkör életébõl rendelkezõ, emlékezetében más-más dolgokat megõrzõ idõs asszony gondolja végig életútját, s írja le, mit viselt õ maga, családtagjai, a jászkisériek az elmúlt fél évszázadba. S nem utolsó sorban: 5 család fotóalbumaiból válogatták össze a dolgozathoz az illusztrációkat, s a képek segítségével is megmutatják az ünnepi és hétköznapi, a férfiak, nõk és a gyermekek viseletének változásait. A témajavaslattal az volt a célunk, hogy az éppen aktuális „divat” helyi megjelenését, megvalósulását kövessék nyomon a pályázók rávilágítsanak az öltözködés és illem összefüggéseire, változásaira, az életkor és a viselet összefüggéseire, ennek változásaira az elmúlt fél évszázadban. E célokat a szakkör tagjai a dolgozattal dicséretre méltó módon valósították meg! Kategóriájában elsõ helyezésre javaslom.” A pályázat csoportos kategóriában elsõ helyezést kapott. Felnõtt egyéni helytörténeti kategóriában szakkörünk két tagja készített pályamunkát: Csintó Sándor és Szüle Katalin. Csintó Sándor: Családom története címû munkáját Dr. Szabó István Phd. A Damjanich Múzeum történeti osztályának vezetõje e képen értékelte: „Végre egy jó hangulatú, érdekességeket nagyvonalúan, gördülékenyen, szinte a szóbeli elõadás elevenségével rögzített személyes visszaemlékezés.
Nagyvonalú visszatekintés, az elmúlt 70 esztendõ élvezetes foglalata. Panaszkodás, vádaskodás nélkül, jóllehet szó kerül benne háborúról, beszolgáltatásról, Tsz-be kényszerülésrõl és 1956-ról is. Bár az életút rövid, mindössze 5 oldal terjedelmû foglalata adatokkal jócskán bõvíthetõ lenne, még így is vannak benne, részleteiben kimunkált eseményrögzítések, mint például a szüreti mulatságok ismertetése a 60-as évek közepén. Minimálisan ilyen terjedelmû bemutatást igényelnének a mindössze egy-egy mondatos, egyéb – ám közérdeklõdésre számot tartó – élettapasztalatai is, mégpedig ugyanebben a visszafogott és indulatoktól mentes stílusban, mint amiben az egész dolgozat készült. Vagyis túlságosan átpolitizált mai világunk pártállások nélküli, sehová sem elkötelezett tényszerû bemutatásaként. Ami részletezõbben is dokumentálná, hogy az emberek – fõleg fiatal, tevékeny korukban – a nehézségek ellenére is élték, és jól élték életüket anélkül, hogy a politikai direktíváknak akár irányt szabó vagy kötelezõ módozataira különösebben figyelmet fordítottak volna. Csintó Sándor munkája Felnõtt egyéni kategóriában II. helyezést kapott. Szüle Katalin pályázatának címe: A jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyûjtemény épületének kialakítása, annak története, tulajdonosainak sorsa.
Kerti munkák a Helytörténeti Gyûjtemény udvarán Kedves felajánlást tettek a kertbarátok. Márciusban segítettek a gyümölcsfákat megmetszeni és az ágyásokat rendbe tenni. A Kisér Kertbarát Kör részérõl a fõmetszõ Ládi András, míg a Kertkultúra Egyesület részérõl Vallyon Árpád volt. Mára már elvirágzottak a fák, féltem a visszametszéstõl, de most látva õket talán jobb is, hiszen csapadék nem lévén egy magas lombkorona csak szenvedett volna a víz hiányától. A kert gondozás fõ irányítója Papp Imréné volt 6 fõ részvételével. Örömünkre szolgált, hogy a több mint hét meggyfa és szilvafa gallyait is összerakták a Kertkultúra Egyesület tagjai, és így már csak az elszállítása hiányzik. Sajnos ez idáig ez nem történt meg, pedig azóta már egy hónap telt el azóta. Szintén jó hangulatú kertészkedés volt a honismereti szakkör részérõl április 16-án. Kapáltunk és virágot ültettünk. A szorgos kezek széppé varázsolták az udvart, reménykedünk a a szépen metszett fák teremnek majd és a virágok is virítanak, hogy kellemes, szép legyen a látogatók számára. Köszönjük szépen a segítséget, reménykedünk, hogy a jövõben is számíthatunk a civil szervezetek munkájára. tisztelettel Szüle Katalin
Pályamunkáját Gulyás Katalin muzeológus értékelte: „A dolgozat Szerzõje maga is aktív tagja a jászkiséri Csete Balász Helytörténeti Szakkörnek, melynek a község helytörténeti múzeumának megalapítása, tárgyainak összegyûjtése, s máig tartó gyarapítása köszönhetõ, s melynek közösségi élete javarészt ma is a gyûjteményhez kötõdik. Pályázatában annak a háznak a történetét kutatta fel, amely e gazdag gyûjteményt magában foglalja. Természetesen ez az épület sem múzeumnak készült: egy 150 holdas nagygazda, Nemes Szabó Ferenc építette a fia számára 1926-ban. A ház sorsa 1950-ben, állami tulajdonba vétele után szakad el tulajdonosáétól: elõször Budapestrõl kitelepített családot helyeztek el benne, majd óvodává alakították át. 1980ban kapta meg a helytörténeti szakkör, kiállítása a következõ évtõl látogatható. A Szerzõ bemutatja a volt tulajdonos leszármazottainak sorsát is, megörökíti azt is, hogy a szakkör tagjai önkéntes („társadalmi”) munkával mennyit dolgoztak a ház rendbe hozásáért, mai arculatának kialakításáért, végül egy kis tárlatvezetést tart számunkra a gyûjteményükben. Értéke a dolgozatnak a mellékelt gazdag dokumentum- és fényképanyag is.” Kategóriájában III. díjat kapta. Benedek József Szakkörvezetõ
Színház elõtt kiállítás A Csete Balázs Honismereti Szakkör tagjai közül többen a szolnoki Szigligeti Színház rendszeres, bérletes látogatói. Április elején utazásunk mégis rendhagyó volt, de nem tréfából tért el az addig megszokottól. Az autóbusz jóval korábban indult, mert az elõadás megtekintése elõtt Munkácsy Mihály festményeit is megnéztük a Szolnoki Galériában. A félszáz mûbõl és több tucatnyi személyes relikviából álló kiállításban közel két órán átgyönyörködhetett 40 fõs csoportunk. A tárlat anyagát fõként az amerikai magyar mûgyûjtõ Pákh Imre gazdag Munkácsy kollekciója adta, melyet kiegészített a szolnoki Damjanich János Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a miskolci Hermán Ottó Múzeum a birtokukban lévõ Munkácsy mûvekkel, valamint a mûvész személyes tárgyaival. A tárlat megtekintése után, maradandó szép élménnyel gazdagodva mentünk a színházba, ahol Shakespeare: Szentivánéji álom címû vígjátékot láttuk kiváló mûvészek elõadásában. A következõ színházi elõadásra május 6-án került sor. Kellemes szórakozást nyújtott Gogol: A revizor címû groteszk komédiája, olyan nagyszerû mûvészek tolmácsolásában, mint pl. Mikó István, Egri Márta, Gubik Ági, stb. Ez volt az évad utolsó elõadása. Már most szervezzük a résztvevõket a 2007/2008-as évadra. Szívesen fogadjuk, azok jelentkezését is, akik nem tagjai a szakkörnek, de szeretnénk színházba járni. Korlátozott számban még jelentkezni lehet a szervezõknél: Major Pálné szakköri tag
15
A Honismereti Szakkör életébõl A kölesdi program részletezése
A ragyogó napsütésben láthattuk a Mûvelõdési Ház Tánccsoportjának több, mint egy órás mûsorát, mûvészeti vezetõ: Toláczi József volt.
10 órakor érkeztünk Kölesdre, ahol a Felnõtt Honismereti Szakkör, és a Kölesdi Közéleti Egyesület vezetõi és tagjai fogadtak bennünket a Mûvelõdési Ház elõtti szép, füves udvaron, ahol megterítve vártak a fehér asztalok a verõfényes napsütésben. Kocsis György ny. polgármester, Varga Sándor Kölesd Közéleti Egyesület volt elnöke és Dr. Kiszler Gyuláné köszöntötték a vendégeket, ismertették a programot. Reggeli után lehetõség volt a
Borkútnál vörös és fehér borkóstolásra. Az ünnepség a Mûvelõdési Ház emeleti nagytermében a Himnusz közös éneklésével kezdõdött. Köszöntõt mondott Berényi István Kölesd polgármestere. Reményik Sándor: Öröktûz címû versét Gerifensteinné Zsebe Anita mondta el. Simor Ferenc méltatta a Szakkör 30 éves munkáját. Balogh Attila szép népdalcsokorral kedveskedett a közönségnek. Múltidézõ és jövõbe tekintõ születésnapi köszöntõjét Kaczián János a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület elnökétõl hallhattuk. Dr. Kiszler Gyuláné szólt az elmúlt 30 évrõl, a végzett munkáról, az elért eredményekrõl, emlékezett az elhunyt tagokról és beszélt terveikrõl. Radó Istvánné: Vendégségben a Jászságban címû versét Csíkné Bányai Mária mondta el. Jászkisér Nagyközségi Könyvtár vezetõje Szakálné Torma Eszter részleteket adott elõ Dsida Jenõ: Psalmus Hungaricus címû versébõl, majd Bartók János saját versét mondta el, melynek címe: Üdvözlet Kölesdnek. A jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör részérõl Gyõri János emlékezett a 30 év kezdetére, a két szakkör kapcsolatára, méltatta az elért eredményeket. Benedek József a szakkör jelenlegi vezetõje köszöntötte a születésnapját ünneplõ szakkört és adta át a szakkör és Jászkisér polgármesterének szerény ajándékát. Az ünnepség után a Kölesdi Közéleti Egyesület és a Jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör között együttmûködési megállapodás aláírására került sor a jövõbeni együttmûködésre, tapasztalat cserére. Megállapodtunk egy szeptemberi Jászkisérre történõ két napos kirándulásban és tapasztalatcserében, ahol a népi gyermekjátékok készítésére tanítjuk meg a Kölesdieket. A szabadban megterített asztalnál fogyasztottuk el a szürkemarhavaddisznó pörköltet, majd borozgatás következett. Bordás Béláné egy szép népdallal kedveskedett a vendéglátóknak és a vendégeknek.
A mûsor után három program közül választhattak a vendégek: 1. „Apáról-fiúra” gyermekjátékok bemutatója: Szüle Katalin Jászkisér Csete Balázs Honismereti Szakkör elnökének vezetésével. 2. Egy szál virágot Béri Balogh Ádám sírjához Vargáné Kisfalvi Erzsébet vezetésével A szobornál ismertetõt hallhattunk Béri Balogh Ádámról, a kölesdi csatáról Kaczián Jánostól. Szakálné Torma Eszter: A kölesdi harczrul címû Thaly Kálmán által a vörösvári Rákóczi-Aspremont-Erdõdy levéltárban talált versét mondta el, melyet minden kölesdi ismer. Bordás Béláné énekelte el Béri Balogh Ádám nótáját a Kölesden ismert dalszöveggel, melybe az ott lévõk is bekapcsolódtak. Szakkörünk koszorút, és valamennyien egy szál virágot helyezetünk el a szobornál. 3. Borút állomás a pincében Házigazdák: Kocsis György és Varga Sándor A kötetlen beszélgetéssé alakult programokban lehetõség volt a régi barátok találkozására, emlékek felidézésére, tapasztalat cserére. A jó idõ és a jó hangulat, valamint a vendéglátók kedvessége gyorsan múlatta az idõt, 17 óra volt mikor a Halló magyar! címû a Magyarok világhimnuszával és a Honfoglalás címû dal éneklésével búcsúztunk a mielõbbi jászkiséri viszontlátás reményében. A Szakkör 30 éves munkájához szívbõl gratulálunk, további munkájukhoz jó egészséget, sok sikert kívánunk, hogy még sokáig munkálkodjanak hagyományaik védelmében. Benedek József szakkörvezetõ
Segítenek, ahol tudnak Nem mindennapi feladatra vállalkoztak a tûzoltók 2007. április 24-én. Segítségükkel kerültek le a katolikus templom tornyában maradt lemezek, amik még a torony felújításakor maradtak fenn. Igaz nem kifejezetten tûzoltómunka volt ez, inkább az önzetlenségrõl, segítõkészségükrõl árulkodott munkájuk. Remélem a közeljövõben is számíthatunk segítségükre, támogatásukra.
Munkájukat köszönjük.
16
MADÁRVILÁG Verebek és egyéb magevõ madarak A fûben vagy a földön üldögélõ magatehetetlen verébfióka ugyanolyan szánalmat ébreszt, mint a parkok sétányain talált, elárvultnak látszó rigófióka. Csakhogy a földrõl felszedett kis verebek többnyire valóban kiestek a fészekbõl, mert rendes körülmények között már repülni, de legalábbis repülgetni tudnak, amikor elhagyják mindenféle növényi giz-gazból, puha tollakból és rongydarabkákból készített otthonukat. Az öreg verebek pedig nem nagyon törõdnek a kipottyant apróságokkal, éppen elég gondot jelent számukra a fészekben maradottak felnevelése. Meg azután, hogy verébéknél nem szokás apró fióka korban távozni, ösztöneik sincsenek erre berendezkedve. Hasonló a helyzet a parkokban gyakori zöldikékkel, meggyvágókkal, tengelicekkel és társaikkal is. Persze azért, mielõtt mondjuk egy meggyvágófiókát hazavinnénk, érdemes kicsit körülnézni a sûrû bokrok ágai között. Mert ha ott rejtõzik valahol a fészek, a visszahelyezett kismadár mégiscsak jobb és megbízhatóbb helyzetbe kerül. Még akkor is, ha csupán egy közeli ágra ültetjük a már tollasodó fiókát (a fészekben rendszerint nem hajlandó bent maradni!), azzal is segítünk, mert ott már egészen biztosan megtalálják az öregek, és tovább etetik. Ha viszont a meggyvágó vagy verébfióka mégis emberi gondozásra szorul, az nagy vonalakban megegyezik a fekete rigónál elmondottakkal. Ugyanúgy dobozzal kezdjük (abba viszont, különösen a még nem egészen tollas fiókák esetében, rongyokból puha fészket is kell készítenünk), a kalitkával folytatjuk, és az azt követõ szabadon eresztés is hasonló elvek szerint történik. Miután e magevõ madarak fiókáikat különösen az elsõ idõkben rovarokkal táplálják, védencünk elsõ elesége nyers húsból, fõtt tojásból, reszelt sajtból és ha lehet természetesen friss hangyatojásból álljon. Adjunk kevés salátalevelet is apró darabokra vágva, ami a hernyókkal bevitt zöld növényi részeket pótolja, de ne feledkezzünk meg a már említett kalciumfoszfátról és vitaminké-szítményekrõl sem. Amikor a kis veréb (meggyvágó) önállósodni kezd, apró magvakat is adjunk, és szórjunk eleséget a kalitka aljára is, mert rövidesen magától kezd csipegetni. Eszegetni fogja az apró kavicsokat is, amire minden magevõ madárnak szüksége van. A kalitka aljára (fiókjába) éppen ezért finom sóderrel kevert homokot tegyünk. Balkáni gerle Bár, a verebekhez hasonlóan, nem védett madár, silány fészkébõl kiesett fiókái éppen úgy a segítségünkre szorulnak, mint a kis rigók, vagy bármely más elárvult madárapróság. A földön talált balkáni gerle esetében is nézzünk elõször körül, nem látjuk-e a fészket valahol, ahonnét kipottyanhatott. Ha nem sikerül felfedeznünk, vízben áztatott apró magokkal (búza, köles, kukoricadara) etetjük a kicsit, mert a gerleszülõk
nem a csõrükben hozzák a fészekhez a táplálékot, mint például a rigófélék, hanem az összeszedegetett és a begyben tárolt eleséget az éhes fiókák torkába öklendezik. Bal kezünk két vagy három ujjával és jobb kezünk középsõ ujjával nagyon óvatosan kinyitjuk az eleinte természetesen ellenkezõ fióka puha csõrét, és a jobb kezünk mutatóujjára elõzõleg felkent nedves magokból amennyit csak lehet „belekenünk” a szájába. Ezt mindaddig ismételjük, míg a begye jól kitapinthatóan tele nem lesz. A gerléket és általában a galambféléket, az apró énekesmadarakkal ellentétben, elég naponta háromszor megetetni. Elõzõleg mindig tapogassuk meg óvatosan a begyét, hogy a szükséges adagot már elõre kiszámíthassuk. A kis gerle egyébként rendszerint már néhány etetés után megszokja az új módit, és alig érzi meg ujjainkat a csõre körül, máris kinyitja azt, és úgy várja az eleséget. Ha eleget evett, fejét rázva és a magot kiszórva jelzi, hogy jóllakott. A gerle- (galamb-) fiókának is kell adnunk kalciumfoszfátot és Phylasol-Combit, különösen az elsõ idõkben. Ilyenkor a magot is több órán át áztassuk etetés elõtt, hogy kellõen megpuhuljon (a maradékot soha ne tegyük el másnapra, mert megsavanyodhat!), késõbb már éppen csak megmártjuk, és a most már szárnyait is próbálgató madár köré is szórjunk a finom sóderre, hogy minél elõbb megtanuljon önállóan csipegetni. A már önálló gerlét ott eresszük el, ahová szabadon élõ társai tömegesen járnak táplálkozni (itt tanulhat tõlük), soha ne az ablakba járó gerlepár közelében. A galambfélék ugyanis a közhittel ellentétben összeférhetetlen, veszekedõs természetûek, és területük védelmében néha nagyon kegyetlenek tudnak lenni (akár agyon is verhetik a fiatal madarat!). Füsti- és molnárfecske Rendszerint fiatal füstifecskék kerülnek emberkézbe, de felnevelésük jóval nehezebb, sokkal több idõt és energiát igényel, mint az eddig tárgyalt madárfajok fiókái. A fecskék a szabadban kizárólag repülõ rovarokkal táplálkoznak, de csupán legyekkel nagyon nehéz egy fiókát felnevelni, a legtöbb ember számára fõként idõhiány miatt lehetetlen. Ehhez külön légytenyészetre lenne szükség, ahonnan gyorsan és szinte korlátlan mennyiségben kaphatnánk a megfelelõ rovarmennyiséget. A házhoz került fecskefiókának lisztkukacot (lárvát), egészen vékony szeletkékre vágott nyers húst, fõtt tojást, vitaminokat, és ha van, természetesen friss hangyatojást kell adnunk. Emellett természetesen annyi élõ rovart, amennyit csak szerezni tudunk számára. Ha sikerül a madarat felnevelni úgy, hogy már ügyesen körülrepül a szobában, a leghelyesebb mielõbb szabadon engedni, mert repülõs fecskéket kalitkában tartani még átmenetileg sem lehet (összetörik a tollaikat és ezzel repképtelenekké válhatnak). Ha a közelben esetleg egy fiókáit éppen kirepítõ fecskepár tanyázik, célszerû a kicsit ott szabadon engedni. Többször elõfordult, hogy ilyen esetben az öreg madarak minden további nélkül etették és gondozták a véletlenül felbukkant új jövevényt, és nem tettek különbséget közte és
saját fiókáik között. De ha erre nincs is mód, meleg, napfényes idõben, amikor a rovarmozgás bõségesen nyújt táplálékot, madarunk biztosan nem fog zavarba jönni, hiszen a rovarfogás tudománya minden fecskével vele születik. Ezt már egészen kicsi korában is tapasztalhatjuk, amikor ügyesen utánakap a feléje szálló legyeknek és más rovaroknak. Az õszi vonulás idején, a hideg, esõs napokban legyengülve emberkézbe került fõként az évi fiatal fecskéket friss hússal (nagyon apró darabkákkal), de elsõsorban lisztkukacokkal erõsíthetjük fel, és ha már magukhoz tértek, szemük ismét élénken csillog és láthatóan repülnének, a leghelyesebb nyomban szabadon engedni õket, hadd siessenek a többiek után. A lisztkukac azonban csak ritkán kapható állatkereskedésekben, aki tehát gyakran kerül abba a helyzetbe, hogy hosszabb-rövidebb ideig alkalmi madárvendégeket kell etetnie, jól teszi, ha önálló kis tenyészetet állít be (kevés munkával jár, nem büdös és kis helyen elfér). Egy üres akváriumban, nagyobb fémdobozban, korpa vagy liszt között jól tenyésznek a lisztbogarak, különösen, ha meleg helyiséget biztosítunk számukra. A korpára helyezett zsákvászondarab alá idõnként kenyérvéget, salátaleveleket, sárgarépát helyezzünk eleség gyanánt (csak annyit, amennyit megesznek a kukacok!). Még röviden a minden kora õsszel visszatérõ kérdésrõl: mi történik a késõn kelt fecskékkel? Eljuthatnak-e még Afrikába? Lehet-e valamilyen módon segíteni rajtuk? Elsõsorban az ereszek alatt néha kisebb-nagyobb telepekben fészkelõ molnárfecske az, ahol rendszeresen találkozhatunk viszonylag késõn is másodköltésû fiókákkal. 1976-ban például Gyulán szeptember 30-án figyeltek meg etetõ molnárfecskéket, amelyek egész biztosan még október elsõ napjaiban is a fészekben maradtak. Ilyen esetekben semmit sem tehetünk, e madarak sorsát a természetre és saját szerencséjükre kell bíznunk. Ugyanez vonatkozik a feltûnõen késõn felbukkanó, megkésetten vonuló példányokra is. Ha az idõjárás kedvezõ, nagyon rövid idõ alatt elérhetik a tengerpartot, és ezzel tulajdonképpen meg is menekültek, hiszen túljutottak a nehezén, legalábbis ami az idõjárás okozta nehézségeket illeti. Ha viszont tartósan hideg idõ köszönt be, a nemrég kirepült fiókák, éppen úgy, mint a megkésett északibb vándorok, bizony gyakran elpusztulnak. Egyébként minden õsszel fecskék ezrei hullanak el Európa különbözõ tájain idõjárási viszontagságok következtében, de ezeket a veszteségeket a fecskéknél a természet már eleve bekalkulálta, és az állományok még a néhány év elõtti emlékezetes nagy nyugateurópai fecskepusztulást is viszonylag rövid idõ alatt kiheverték. Balog Krisztina MME tag
17
Felhívás tûzvédelmi hatósági jogkört érintõ jogszabályi változásról A többször módosított 115/1996. (VII.24.) Kormány rendelet értelmében közel 11 évig voltak a tûzvédelmi hatósági jogkörrel felruházott személyek a települések jegyzõi. Ezen szabályozáson a kormány 2007. május l-i hatállyal gyökeresen változtatott. A fenti rendeletet hatályon kívül helyezte "a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló:' 79/2007. (IV.24.) Korm. rendeletet. Az új jogszabály a tûzvédelmi hatósági jogkört a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságok parancsnokainak hatáskörébe helyezte. A tûzvédelmi hatósági jogkör az alábbi szakterületeket érinti: -tûzeseteket követõ hatósági bizonyítványok kiadása; -tûzjelzõ és automatikus oltórendszerek engedélyezése; -tûzvédelmi ellenõrzések; -tûzvédehni jogszabályok (használati) alóli eltérések engedélyezése; - tûzvédelmi kötelezések (tûzvédelmijogszabálysértést követõ felhívás, felszólítás) A fenti szakterületeket érintõ megkereséseket 2007. május 1-jét követõen csak az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságokra (Jászság területén Jászberénybe) lehet benyújtani. A kérelmek elbírálása illetékköteles, mértéke változatlan 2.200 Ft (tûzesetet követõen hatósági bizonyítvány kiadása során 2.000 Ft.) , amelyet a kérelmen kell leróni illetékbélyeg formájá- ban. Az új jogszabály alkalmazása során felmerülõ kérdésekben Szappanos Róbert tûzoltó százados (tel: 06-57/412-388 és 06-20/3279-363 számon) és Jenei Sándor tûzoltó százados (tel: 06-57/412-388 számon) tud felvilágosítást adni. Szappanos Róbert tûzoltó százados tûzmegelõzési osztályvezetõ
Olaszországban jártunk Ez év januárjában pályázati kiírás érkezett a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzattól egy olaszországi mûvészeti fesztiválra. A pályázatunkat beadtuk, és nagy örömünkre a bíráló bizottság a jászkiséri Kiscsillag Gyermeknéptánc Együttest találta alkalmasnak arra, hogy megyénket képviselje a rangos rendezvényen. Az öröm után kezdõdött a szervezõ munka, amelynek lényegét az utazási költség elõteremtése tette ki. A költségek java részét a szülõk finanszírozták, de nagy örömünkre a Jászkisériek Baráti Egyesülete, a jászkiséri Vízgazdálkodási Társulat, a '48-as Polgári Egyesület és a Coop ABC dolgozói is könnyítettek támogatásukkal a költségek fedezésében. A zenekar tiszteletdíját a Viganó A.M.I. fizette. Köszönjük támogatásukat, mert így vált valóra az a tervünk, hogy látogatást teszünk Velencében is. Május 9-én a délelõtti órákban értünk Velence környékére, ahol a turistabuszoknak már minden egyes kilométerért komoly útdíjat kell fizetnie, plusz a parkolási díj, és erre jön még a hajódíj, amivel Velence városába utaztunk be. Mindezek ellenére nagy tömeg fogadott minket a 3 órás hajó út után, és rengeteg galamb. Eleinte szórakoztató volt, ahogy a galambok meglepik az embereket, de az idõ múlásával ez egyre kellemetlenebb, és a galambok is egyre szemtelenebbek. A galambküzdelem mellett azért lehetõségünk volt megtekinteni, megörökíteni a Sóhajok Hídját, a Szent Márk teret és templomát, a gondolákat, a zegzugos, szûk utcákat. Kellemesen elfáradva hajókáztunk vissza Penzoval a szárazföldre, hogy folytassuk utunkat a célállomás felé, Moncalvoba. 19 óra környékén érkeztünk meg, protokoll, majd egy könnyed vacsora, és irány a szállás. A katolikus hívõknek zarándokhelynek számító apátságban szállásoltak el bennünket. A szállodai szintû szállással, és kiszolgálással megnyugtatva tértünk nyugovóra. A rövid alvást követõen már indultunk is Astiba, a tartomány központjába.
Városnézéssel kezdõdött a program, ahol megtudhattuk, hogy a város fõ utcája már a római korban is létezett, késõbb a családok a háborúk folyamán gazdagodni kezdtek, minek következtében hatalmas palotákat, és hozzá tornyokat is építettek. Ezért Astiban több mint száz torony található, annak ellenére, hogy amikor elfogyott az ellenség, akkor egymással harcoltak, és a másik család tornyának a lerombolása volt a legnagyobb fegyvertény a családok harcában. Szerencsére a borászattal is foglalkoztak, ez a város adja az olasz pezsgõ legjobbját, az Asti pezsgõt. A városnézés után a tartományi (megyei) hivatalba voltunk hivatalosak, itt fogadott minket a tartományi vezetõség, rövid mûsorunk után kölcsönösen megajándékoztuk egymást. Délután Moncalvóval ismerkedtünk, majd próbáltunk a színházban az esti mûsorra, amire 22 óra 30 perckor került sor. Szerencsére a nagy siker elfeledtette a várakozás gyötrelmes pillanatait, tiszta lelkiismerettel, önbizalommal aludtak el a gyerekek. Sok alvásra most sem maradt idõnk, a második nap az Asti-i Természetvédelmi Területre mentünk kirándulni, és mûsort adni az odalátogatóknak. A lengyel csoporttal kialakítottunk egy mûsormenetet, felváltva táncoltunk, így jutott idõ az átöltözésre, és egy kis pihegésre is. A természetvédelmi park fõ látnivalója két homokfal, amiben a több ezer éves tengeri lerakódások, kagylók láthatók. A kimerítõ kirándulás után az esti fellépés megismétlõdött, idõpontban és sikerben egyaránt. Rövid alvás, és szombat délelõtt lett. Elérkeztünk az utolsó fellépéshez, amit a polgármester, és az iskola igazgatójának búcsúszavai, ajándékai zártak. Délután piknikkeltünk, focibográcsolás-napozás-beszélgetés. Kicsi alvás, 5 órakor indultunk haza. Berki Csaba és Gojsza István buszvezetõknek köszönhetõen 23 órakor már Jászkiséren ölelhették csemetéiket a szülõk. Lukácsi györgy
18
TÛZOLTÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA Április sem telt események nélkül a tûzoltóknál. A rendkívül száraz, csapadék nélküli tavasz több nádas és avartüzet eredményezett. Ezek többségét is a felelõtlen emberi magatartás okozta, mert a tûzgyújtási tilalom ellenére a meggyúj-tott szemetet, árokpartot felügyelet nélkül hagyták! Az egyik esetben a tûz így elterjedt egy tölgyerdõ aljnövényzetében. Az idõben kiérkezõ tûzoltóegységek akadályozták meg, hogy a tûz komolyabb, korona tûzzé fokozódjon. Szintén gondatlanságra vall, amikor a fiatal állatok melegítésére szolgáló hõsugárzó égõ vezetéke nem megfelelõ állapotú volt és tüzet okozott. A lakók és tûzoltók együttes tevékenysége révén így csak egy alsóépület rész károsodott a benne lévõ berendezésekkel. Összességében áprilisban május 9-ig 19 esetben vonultak a tûzoltók káreseményhez. A kárelhárításon kívül… Áprilisban felülvizsgáltuk Jászkiséren a teljes tûzcsaphálózatot. A felülvizsgálatról és annak tapasztalatairól a jogszabályokban meghatározottak szerint jegyzõkönyvet és jelentést készítettünk, mely átadásra került a települési jegyzõ, valamint a hálózat üzemeltetésért felelõs Jászkiséri Vízgazdálkodási Társulat részére. A tûzcsapok ellenõrzése több célt is szolgál: a tûzoltó gépjármûvezetõk vezetési gyakorlatát biztosítja, a tûzoltók helyismeretét bõvíti, mi magunk tapasztalati úton gyõzõdünk meg a rendszer esetleges hibáiról, hiányairól. A tûzoltóbál „gyümölcse”… Jogszabályi elõírás, valamint a logika és az életszerûség is azt diktálja, hogy helyben a jászkiséri tûzoltólaktanyában rendelkezésre álljon egy tartalék gépjármûfecskendõ. Az ügyeleti rendszerrel együtt jár a 24 órás, bármikor riasztható készenlét. Eddig ha karbantartás vagy mûszaki hiba miatt a KISÉR1-es Mercedes készenléti szert le kellett állítanunk a Jászapáti ÖTE biztosította a tartalékjármûvet. Német baráti kapcsola-tainknak köszönhetõen, Franz Wonhaas, Warthausen egykori polgármesetere révén – õk ajándékozták nekünk az elsõ külföldi kis, könnyû kategóriás Mercedest 1998-ban – sikerült ismét egy jó mûszaki állapotú, tûzoltó technikáját tekintve megfelelõ tûzoltóautóhoz jutnunk a München melletti Soyen településrõl. Bár ezért az autóért most némi baráti árat fizettünk (2 millió Ft), de ez korántsem a gépjármû taktikai és technikai értékét tükrözi. Elõreláthatólag szeptemberben kerül Magyarországon kiírásra nagy értékû technikai eszköz beszerzését támogató pályázat, amiben már a jászkiséri tûzoltóság is pályázhat. Itt kívánunk egy teljesen új gépjármûfecskendõhöz jutni, ami az elkövetkezendõ 20 évben szolgálhat
Jászkiséren. A pályázati rendszer sajátosságai – közbeszerzési eljárás stb. … - miatt sikeres pályázat esetén is 2-3 év múlva kerülhet ide az új autó. Ezt az idõszakot hivatott megoldani a jelenlegi két korosabb, de mûszakilag tökéletes jármû. Képzések, szakkörök, rendezvények… Tûzoltóságunk éves kiképzési tervében a tûzoltó szakképzés témái rendszeresen visszatérõ elemek. A szakmai tudás szinten tartása, fejlesztése fontos feladat a felelõsségteljes munka végzéséhez. A tûzoltóknak rendelkezniük kell alapvetõ egészségügyi, elsõsegélynyújtói tudással is. Ebbe beletartozik az újraélesztés (reanimáció), alapvetõ sebkötözési eljárások, gerinc sérülés diagnosz-
tizálásának ismerete. E tudást a tûzoltó szakképzés keretein belül elsajátította állományunk, de itt sem árt a felfrissítés. E szakmai foglalkozás helyszínéül választottuk így a jászkiséri Mentõállomást, ahol szakképzett emberek tartottak nekünk elméleti és gyakorlati oktatást AMBU BABA (mû emberi test) segítségével. Mivel ez az eszköz különbözõ mérõmûszerekkel van ellátva gyakoroltuk a helyes ritmusú/frekvenciájú szívmasszázst és levegõbefúvást. Motors baleset esetén a bukósisak helyes levételét, a fej és nyak stabilizálása
mellett, stabil oldalfektetést. Köszönet a Mentõállomás dolgozóinak a jó színvonalú oktatásért, bízom további sikeres együttmûködásünkben.! Tûzoltóságunk állományából Szepcsik György parancsnokhelyettes és Urbán Fruzsina híradó ügyeletes segítette a Jászkiséri Csete Balázs Ált. Iskola tanulóinak területi ifjúsági katasztrófavédelmi vetélkedõre felkészülését. A csapat abszolút a középmezõnyben végzett, ötödik helyezést értek el a diákok. Büszkék lehetnek, mivel a szakmai témájú feladatokat mindig a dobogó elsõ három fokához elegendõ ponteredménnyel teljesítették, egy, nem a szakmával kapcsolatos feladat árnyékolta be eredményüket a végsõ elszámolásnál. Gratulálok az iskolás diákoknak és felkészítõiknek! Bízom benne tartós lesz együttmûködésünk és még soksok barátot és barátnõt hoztok magatokkal a tûzoltókhoz! A majálison szervezett sikeres programokat követõen tûzoltóink részt vettek Tiszafüreden a megyei tûzoltóságoknak szervezett csónakos horgászversenyen. Nem sok hallal, de vidám élményekkel zárták a versenyt. A csapat tagjai: Jónás János, Kovács Viktor az Önkéntes Tûzoltó Egyesületet képviselték, Szabó Attila, Szepcsik György, Tóth Csaba a Köztestületi Tûzoltóságot. Köszönet Béki Sándornak a csónakszállító utánfutóért, Kovács Jánosnak és Kovács Attilának a csónakért. Balogh Tamás Jászkiséri Köztestületi Tûzoltóság parancsnok
Kitüntetés Flórián Napon Május 7-én a Megyeházán rendezték a tûzoltók Flórián Napi ünnepségét. Minden évben Szent Flórián, a tûzoltók védõszentje névnapjához közel kerül sor erre az eseményre. Az ünnepségen az elõadók méltatják a tûzoltó hivatást gyakorlók áldozatos tevékenységét, és ezen a napon kerül sor a kiemelt kitüntetések, jutalmak átadására is. A Jászkiséri Tûzoltóság elnökségének javaslatára Balogh Tamás, a tûzoltóság fejlesztésében kifejtett eddigi munkája elismeréseként megkapta a LÖTOSZ (Létesítményi és Önkéntes Tûzoltóságok Országos Szövetsége) elnöksége által adományozott LÖTOSZ Érdemkereszt tûzoltó tagozata ezüst fokozatát. A kitüntetés alkalmából Hajdú László polgármester és a Jászkiséri Önkéntes Tûzoltóság elnöksége pénzjutalomban részesítette Balogh Tamás parancsnokot.
Gratulálunk !
19
Nyelvkönyv? Krimi? Bestseller? Szépirodalom? Útikönyv? Szakirodalom? Netán videokazetta, DVD, CD/MC vagy CD-ROM? Mi 24-48 órán belül idehozzuk neked, amit a www.sunbooks.hu oldalról kiválasztasz. Nincs postaköltség, csak a kiválasztott termékek árát kell kifizetned! A rendeléshez kérd munkatársunk segítségét!
SCORPIO Biztonsági Szolgálat
S
Jászberény
VAGYONTÁRGYAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLJA SCORPIO
Biztonsági Szolgálat
NINCS MÉG BETÖRÉSJELZÕ RENDSZERE? Ha a SCORPIO Biztonsági Szolgálatttal távfelügyeleti szerzodést köt, AZ ALAPCSOMAGOT MI INGYEN FELSZERELJÜK! Ajánlatunk csak lakossági ügyfeleknek szól. Bovebb információ az alábbi telefonszámokon:
(57) 406-987, (20) 474-8188, (20) 599-6149 PARADOX HUNGARY KFT. SCORPIO BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT
Eladó ház! SAMSUNG
Érdeklõdni lehet:
17”-os monitor Jászkisér, Rigó u.6 alatt ELADÓ! Tel: 06-57-450-802 érd: 06-30-576-79-05
Értesítés! Értesítjük a jászkiséri lakosságot, hogy a jászkiséri Önkormányzat támogatásával létrehoztuk
Termõföldet vásárolok!
a jászkiséri Mentõkért alapítványt.
Ajánlatokat a
Az alapítvány célja: mentési betegszállítós jobbátvétele, A mentõ gépjármûvek felszerelésének korszerûsítése, az elavult és hiányos mûszerek cseréje és beszerzése Közületek, vállalkozók, magánszemélyek támogatását elõre is köszönjük! Bankszámlaszám: 10104569-58619600-01000000
06-30-9452-925 telefonra várom.
Gyros a
Magyar Vándorban Hamarosan nyitunk!
Akar elegáns lenni? A SARKIBA
kell menni!
SARKI Bolt Kossuth Lajos út 30. Telefon: 06-30-282-7641
20
AEGON
Orosz Józsefné Magyarország Területi Üzletkötõ Általános Biztosító Rt.
400
Élet-, lakás-, gépjármûbiztosítások, valamint magánnyugdíjpénztár tag beléptetés AEGON HITELEK Új és használt lakás vásárlás, felújítás-bõvítés Szabadfelhasználású hitelek intézése helyben Szerdai napokon: 8-10-ig a TELEHÁZBAN Egyébként a megadott telefonszámon elõzetesen egyeztetve: Jászkisér, Dobó út 4. sz. alatt. Mobil: 06-70/2603-814
Hirdessen a HIRDETÉSI ÁRAK: Egész oldal Fél oldal Negyed oldal Nyolcad oldal
16.000.-Ft 8.000.-Ft 4.000.-Ft 2.000.-Ft
-ben!
+Áfa
Hirdetések leadási ideje minden hónap 10-e! Gáz- víz-fütészerelést gázüzemû készülékek javítását, tervezését, kivitelezését,teljeskörû ügyintézéssel vállalom.
A SZABÓ ÉS TÁRSA KFT tájékoztatja kedves vásárlóit, hogy a Jászkisér, Vágóhíd út 3. szám alatti
Borics István Víz-gázszerelõ mester
Tájékoztató
Tel: 06-30-911-1750
BAROMFIBOLT VÉGLEGESEN ÁTKÖLTÖZÖTT
Újra megnyitott a
a Vágóhíd út 8. szám alatti HÚSBOLT-ba.
Ruti-Butik!
Minden héten folyamatos AKCIÓK! Figyelje az üzlet elõtti kiírásokat. ENNI-KÉK és Ticket Restaurant étkezési utalványokat beváltunk. Továbbra is várjuk kedves vásárlóinkat a megszokott nyitvatartási idõben!
Jó minõségû, széles választékú, gyermek és felnõtt bálás ruházattal. Futó Mihályné Valika szeretettel várja régi és új vásárlóit változatlanul a Tört út 16. szám alatt. Nyitva tartás: Hétköznap 14 órától 18 óráig.
ÁRURENDELÉS: Gulyásné Julika és Budainé Mariann tel.: 06-20/552-0827
