M Á R IÁ S S Y B É L A

A SZA BA D ELV Ű SÉG M Ú L T JA , JE L E N E É S JÖ V Ő JE Í R TA :

M Á R IÁ S S Y B É L A .

G Y Ő R , 1896. N Y O M A T O T T A P A N N O N IA -K Ö N Y V N Y O M D Á B A N .

I. A s z a b a d e l v ű s é g k e z d e t e é s a la p j a . A m agyaroknak és a m agyar nem z et jellem ének m i ndenütt és m in den k orb an alap ját a v i tézség , a sz ab ad ság s z e re te te k ép e zte. A h ód í tó n e m z e t n em ö s m e rte a k é ny é s o sztályuralm at, volt, m i nt m in den m agyar egyenjogú ez t m on dv án: az t W erb őczy Istv án k étségkí vül helye zi, » m e rt m i n d nyájan e gy k ö z ös, a H u n o k é s M agyar tö rzsbül sz árm azv án, köztök úr é s szolg a, nem es, nem telen, C onstantin császár, görög p araszt nem lehetett« . K e zai S i m o n, B é la ki rály n év te le n je gy z ő je s z e ri nt, a h ód i tó m agyar nem z et Á rp ádot é s családját v ezérnek választotta, a ve zér a törv ények m egtartására m eg esküdött, az esküs z e g ő s z ám ű z e té sse l bü nte ttete tt. A p e re k be n íté lt a ve z é r, í téletei azom b an az országgyűlé s elé fe llebb eztettek, a had ügyek et a törzsfők orsz ágyűlé s az m eghallgatásáv al és jóváh agyásáv al k e z e lte A z e g és z ors z á g a n e m z e t k ö z ös és osz tatlan volt; és azon tulajdona id egen fajoké , a terü letek et m e lyeknek h ódító nem z et ném ely m eg ha gy o tt. A h ódításk ori p olitik ai sz ervez et tehát teljesen szabadelvű v olt, m ert alap ját a jogegyenlőség é s a nem zeti

4 önkorm ányzat kép ezték. A szabadság nap ja fényesen ragyogott egész Istvánig és a p ártoskodás, az erőszak felhőit a vezéri korszak nem ism erte. István vezér azom ban nem elégedvén m eg a m érsékelt hatalom m al kényuralm i királyságot alkotott, az országgyűlést eltörü^ nem ességet, catholicus hierarchiát alkotott, a nem zet nagy részét szolgává tette, az ország területét királyi tulajdonnak nyilatkoztatta, nagy részét m agának tartotta m eg, a többit a főp ap ság és nem esek közt felosztotta. M agyarországba tehát a király és a főp ap ság uralkodott, a királyi kényuralm at kétségkívül bizonyítja az, hogy életét egy Á rp ádházi herczeg sem látván biztosítva, m ind idegen országba m enekült. A p ap i hatalm at m egvilágítják István törvényei: p ap ok ellen világiak tanúskodása érvénytelen, — ki a tem p lom ba m eg nem jelenik haja lenyíratik, és m egkorbácsoltatik. István halála és P éter leveretése után, a királyok a törvények, kiváltságok és országgyűlések m egtartását m egígérték ugyan, de annyira m eg nem tartották, hogy az ellenkezőt tolvajnak nyilvánították és István törvénye alap ján felakasztatták II. Istvánt K iev ostrom ánál elhagyták, István hazatérve, őket elfogatta és alfeleikbe égő szurkot csep egtetett. A kegyetlenkedésbe előljárt a főp ap ság II. E ndre alatt. H onorius p áp a levele szerint, P éter zágrábi p üsp ök gyilkolt és gyújtogatott, a váczi p üsp ök p ap jait birtokaitól m egfosztotta, m egsebesítette, a kinzotlak sebeikbe m eghaltak. A nem esség m egunva a jogtalanságokat II. E ndre ellen feltám adt, a p ap ság a nem ességhez csatlakozott. A király m egijedt s és kiadta az aranybullának nevezett szabadságlevelet 1 2 2 2 -be.

5 II. A z a r a n y b u lla . — A s z a b a d e lv ű s é g fe jlő d é s e Z s ig m o n d ig . A z aranybulla fő biztosítékai: 1 . A z országgyűlés évenkint m egtartandó. 2 . A nem es törvényes idézés és Ítélet nélkül el nem fogható és el nem zárható. 3. A nem es adót nem fizet. 7 . A z összeeskütt nem es tolvajnak nem nevezhető. 7 . A nem esek az ország határain kívül csak zsoldért kötelesek harczolni 1 3 . A p arasztokat, szegényeket a főurak utazásaikba el ne nyom ják, ne fosztogassák. 1 7 . Jogos birtokátul senki m eg nem fosztható. 19. A várjobbágyok és p olgárok szabadalm ai tartassanak m eg. 2 8 . A törvényesen elitéltet a hatalm asak ne oltalm azhassák. 3 1 . E zen engedm ények m egtartására a nádor ügyeljen és m eg ne engedje, hogy azoktul a király vagy egyesek eltérjenek. H a p edig a király vagy utódai ezen törvényeket m egsértenék, az összes nem esség vagy egyes nem esek és örököseik hűtlenség bűne nélkül ellenálhatnak. Az aranybulla az alkotm ányos szabadság fényes lap ja. A m onarchiákban, első szabadsági b iztosíték, m ert az ilynem ű sp anyol és angol biztosítékok későbben hozattak, a jelenkor eszm éi szerint bírálva az aranybulla m egróható azért, hogy a nép nek jogokat nem adott, de

6 e teki ntetb en az angolok és sp anyolok hasonlóan jártak el é s v alóban a sötét m ú ltat az újk or fogalm ai szeri nt e lb í rálni n e m le h e t. 1 2 3 5 -b e az o rs z ág a taná cso so k é s nádor felelőssé gét tettleg é letb e is lép tette , a fehérvári orsz ággyű lés sz em ei t és D éne s nádor k itolatta E ndre több i taná cso sai t e lzáratta. I V . B éla uralm ának utolsó év eib en a s zabadelvűség az önk orm ányzat terén hó dított. 1 26 8 -b a S om ogyba m ár a ná dor a v izs gálato t a m e gy e v álas z to ttai v al tarto tta m e g é s a gyűlé sb en í télt. 1 29 1 b e m ár a nádor 4 m egyei választott bí róval együtte sen í télt. 1 29 1 : 5. K i m ondja a fő i s p án o k fe le lőssé g é t fe le tte ki és b írás k od ással a az orsz ággyű lést bízz a m eg. A z 1 29 8: 2 0 . nagyban k özele dett a fe lelős orsz ágo s korm ány zathoz, ez a k irály i tanácsb a 2 n e m e s t vá las zt és 2 p üs p ö k öt re n de l, a tanácsosok adom án yokat, m e ghallgatása nélkü li k inevez éseket és érv énytelennek m ás fonto sabb ki rályi ren delkez ések et nyilatk o ztatja. I . L a j os a g án cs né lk ü li lova g , az e ré ly, a s zi vjóság e szé lyes az az p áratlan p éldánya, p oliti kus, alk otm ány é s törv én yek feltétlen h i ve , k orának le ghatalm ak irá ly a, 1351 : 1 1 -b e ki m o n dta: sabb o rs z ág az az szab ad a jogegyen lőségét. jobb ágy nem eseinek A 17. költözk ödé si jogát m egerős íti, az i ngó ságaik feletti tulajjo g ot k étsé gk í vü li b iz to s í tj a, s z ab ade lvűsé g v í v m ány a a volt. A csak m e genge dm egyegyű lések m egtartása nem tetek de a m egjelenésre m i nden nem es 3 gira b üntetés te rhe alatt k öte le z tete k i s.

7

III. A s z a b a d e lv ű e s z m é k é s in té z m é n y e k h a la d á s a é s h a n y a tlá s a Z s ig m o n d tu l I . F e r d in á n d ig . N agy L ajos alatt M agyarországot három tenger határolta, gazdag volt a király, az ország, a p ap ság, a nem esség, p olgárság, a nép , rend· és igazság uralkodott, m ert a nagy király p alotája m indenki előtt nyitva állt, a nagy király törvénytelenséget nem tűrt. N agy L ajos halálával azom ban a jog, a szabadság, a nyugalom , a jólét, ingadozni kezdett, a főurak a törvényes király ellen jutalm azó vetélytársakat kerestek, kirabolták a gyengébbeket, a főp ap ság állam ot akart az állam ba alakítani, a király és ország m ellőzésével, fejének a róm ai p áp át ism erte. A z aranybulla biztosította ugyan az ország és nem esség jogait, de az Á rp ádházbeli királyok szerették a hódítást, a vitézeket gazdagon jutalm azták, az Á rp ádházban a családi versengés örökös b etegség volt, a fiú az ap ával, a testvér a testvérrel folytonosan versengett, a versengő felek valóságos árverést tartottak, híveiket tehát gazdagon jutalm azták, foglalásaikat, rablásaikat elnézték, részben tehát a királyok és herczegek kegyelm éből m egalakult az O ligarchia, — részben p edig a rop p ant p ap i birtokok jövedelm ébül a p üsp ökök rokonaiknak nagy vagyont hagyom ányoztak. C sák M áté egy időbe kél király ellen folytatott háborút. A B rebiriek tengeri kalózhajóhadat tartottak és uralták D alm ácziát. A ném etujváriak a

8 királyság átvételére B udára utazó III. E ndre m agyar királyt elfogták s nagy ajándékok árán bocsájtották el; ezen szem telen rablók tám adó háborút folytattak az osztrák herczegek ellen. R óbert K ároly 1 0 éves küzdelem után leverte ugyan a rablókat, N agy L ajos alatt p énzt gyűtöttek, de m oczczanni sem m ertek, N agy L ajos halála után azom ban m egkezdték a régi dalt. Idegen trónkövetelőkkel szövetkeztek és raboltak Z sigm ond néhány lázadónak leütette fejét, a m egyei intézm ényt karolta fel, a közép osztálylyal szövetkezett és a p ap okat m egzabolázta. S zabadelvű intézm ények: 1 3 9 6 , m ely a m egyéknek az országgyűlésen követek általi kép viseltetését is m egengedi. 1 4 0 5 . az adó csak a m egyei tisztviselő közrem űködésével behajtható. 1 4 3 5 . a nem esek katona-illetm énye választott m egyei biztosokkal íratik össze. 1 4 3 5 , a nem esek bíráit (szolgabírákat) a m egye választja. 1 4 0 5 , a városok különleges adója fel nem em elhető. 1 4 0 4 , a p áp a adom ányai érvénytelenek, érvénytelenek a m agánés egyházi p erekben hozott rendeletéi, leiratai, ítéletei, az ezek ellen vétők felségsértést követnek el. A z egyház m inden tagjainak fej- és javadalom vesztés súlya alatt rendeljük, hogy ezentúl sem m inem ű p eres ügyekben, p áp ai, szentszéki, bíbornoki, követi idézéseket, m egintéseket, leiratokat, végrehajtásokat, p ereket, akár egyházi-, akár m agánügyekben, m elyek a róm ai curiátul szárm aznak, elfogadni, kihirdetni, végrehajtani ne m erészeljenek. U lászló halála után az O ligarchia m ár nem csak fejedelm i trónkövetelőkkel, de a cseh rablókkal is szövetkezett. S zabadelvű vívm ány: az 1 4 4 1 : 2 , m ely szerint a

9 király és országgyűlés a nádort közösen választják. A p énz az országgyűlés beleegyezése nélkül m eg nem változtatható. 1 4 5 4 ·, a m egyegyűlés a m egyei katonaság vezérét választja. 1 lovas váltságdíja 1 6 , a gyalogé 1 0 arany. 1 5 . A m egyei ítéleteket a hatalm askodási és birtokfoglalási ügyekben a főisp án hivatalvesztés súlya alatt köteles végrehajtani. M átyás király 3 2 éves uralm a, a törvénytelenségek lánczolata a sim a önkény uralm a, 2 3 országgyűlést tartott, m elyeken m indig p énzt kért, az alkotm ány m egsértését m indig elism erte, jövőre a törvények m egtartását m egígérte, de évrül évre m egszegte, uralm a alatt több szabadelvű törvények hozattak: 1 4 6 3 : 3 . H űtlenség és felségsértésben a király az ország nagyjai és egyháznagyok nélkül nem ítélhet. 1 8 . a király egyszerű p anaszra senki birtokát el nem foglalhatja. 1 4 6 7 : 8 . az adóbiztos az adót a szolgabiróval vesse ki. 1 4 8 6 : 9 . a szolgabirák a m egyei nem esekbül választatnak. 6 4 . a m egye által kivetett nem esi adót a nem esek a m egyei p énztárba fizetik. 1 4 8 5 . a nádorral hozott törvényben uj a 6 ., a nádor közbenjáró az ország és király közt. 7 . a nádor, ha a király hülye, vagy rest, az idegen követeket kihallgatja és nekik válaszol. 1 0 . a nádor a király távolétében helytartó, a király hatalm át hozzárendelt társaival helyettesíti, kegyelm et és adom ányokat azom ban nem adhat. M átyás kényuralm a a szabad szellem et ideiglenesen elnyom ta, de nem sem m isítette m eg. A királyválasztásnál azom ban az O ligarchia győzött és m egválasztotta a tunya tehetetlen U lászló cseh királyt, kit üstökénél fogva rángatott, az ország vagyonát részint szem telenül elfog-

10 lalta, részint uzsorás kölcsönök czím én, részben nevetségesen olcsó zálog és bérösszegekért bitorolta. A jám bor király az ország m inden törvényeit elösm erte, és a tunya b uta király szándékosan sem a nem esek, sem az ország jogait soha önként, öntudatosan m eg nem sértette, de helyette az O ligarchia, a főp ap ság ném ely tagjai uralkodtak és p edig oly gazul, hogy m ig E rnst p écsi p üsp ök m aga 4 0 0 ,0 0 0 aranyat ellop ott, U lászlónak nem volt annyi p énze, a m elyen egy p ár csizm ái tudott volna venni. A király, a nem esség, a p ap ság érdekei azonosak voltak, m ert az O ligarchia m ind a három jogait, vagyonát m egtám adta, a király a vezetésre kép telen volt, a főp ap ság egy része a kényelm esebbet és hasznosabbat választotta és úszott a hatalm i árral. A nem ességet vezették és ingerelték, Z áp olya István nádor és halála után fia János erdélyi vajda. Z áp olya Istvánt a p orbul M átyás király em elte fel és p edig annyira, hogy fiainak 2 7 várat és urodalm at hagyom ányozott. A nem esség az országjogokat, az ország felségét a következő törvényekkel biztosította. 1 . A felelős korm ányrul: 1 4 9 8 : 3 . A z országos főtörvényszékhez az ország és király által, 2 egyház és országnagy és 1 6 nem es az ország 4 részébül választalik. 1 5 0 0 : 1 0 . M időn az országtanácsban országos ügyek tárgyaltainak, a király a 1 6 nem es közül 8 -at m indég hívjon m eg. kik titoktartási esküt tesznek. 1 5 0 7 : 5 . A király az ország ügyeirül választott és többi tanácsosaival intézkedik, rendeletéi, kinevezései az országtanács jóváhagyása nélkül érvénytelenek. 1 5 0 7 : 7 ., 8 . A z országtanács az országgyűlésnek-

11 felelős, ha az országtanácsos, a királyi tanácsba, az ország alkotm ánya és szabadságai ellen nyilatkozik, ezt társai kötelesek az országgyűlésnek feljelenteni, az országgyűlés őt m int lázadót és árulót bünteti. A z ország törvényeit sértő szám űzetik, javai elkoboztalak, ha a király az ily ítéletet végre nem hajtja, köteles azt a fő- és alisp án a m egyei nem ességgel végrehajtani, ha erre a m egye ereje elégtelen, a m egye felszóllitására a nádor vagy országbíró kötelesek zászlóaljaikkal, m ás urakkal és a m egye nem ességével végrehajtani. A nádor választásrul: 1 9 4 2 : 3 3 . A nádort a király és országgyűlés közösen választják. A z ország vagyonárul: 1 5 1 4 : 2 . A király jövedelm eit az országgyűlés beleegyezése nélkül a legnagyobb szükségbe se adja zálogba, az ily eladás érvénytelelen, a vevő p énzét veszti, m int uzsorás büntettetik. A királyi udvarral 1 4 9 0 : 9 ., 1 0 . A király csak m agyar udvart tarthat, m agyar hivatalnokokat, tanácsosokat nevezhet. H űtlenségről: 1 4 9 5 : 3 . H űtlenségi vádak felelt az országgyűlés ítél. A dórul: 1 5 0 4 : 1 . A z országgyűlésen kívül adót felajánló m egye nem essége, m int hűtlen szem élyében és vagyonában büntettetik. A m egyérül: 1 5 0 0 : 2 . A főisp án, alisp ánt a m egye nem eseibül a m egye b eleegyezésével nevez, a kit azonban a m egye nem akar alisp ánnak, nem nevezheti. A z 1 5 0 7 . törvény, a rendi alkotm ány koronáját kép ezi, a korm ány valóságos országos felelős korm ány volt.

12 M ert a király rendeletéi, szerződései, p arancsai, adom ányai, kinevezései az országtanács, vagyis a valódi korm ány hozzájárulása nélkül érvénytelenek. A törvénysértő felelt az országgyűlés bíráskodik, a király m eg nem kegyelm ezheti, m ert az ítéletet a nádor, vagyis a felelős korm ányelnök, nem teljesítés esetében a m ásodik országtanácsos az országbíró, ha ez is elm ulasztaná, a m egye köteles végrehajtani. A korm ány elnökét a felelős nádort a király nevezi ki, az országgyűlésen a kinevezettel az országgyűlésen a kinevezettel az országgyűlés visszavetheti, m ikor egyszersm ind nádort is kellett ajánlani, ha az ajánlott nem tetszett, újra alkudoztak m íg m ind a két fél ki nem egyezik. V agyis a m últ és jelen korm ányalakítás lényegileg nem különbözik, m ert m a a király a többség vezéreit szóllitja fel a korm ányelnök kijelölésére, hajdan p edig m agával az országgyűléssel közölte a kinevezést, m iután akkor a szervezett p árttanácskozm ányok nem voltak, M a, ha a többség a korm ányelnökkel m egelégedve nincs, a többség bizalm atlanságot szavaz, a király vagy uj korm ányt nevez, vagy az országgyűlést feloszlatja és uj országgyűlést hiv össze. 1 5 0 7 . szerint az országyülés a nádort vagy elfogadta, vagy elutasította és m ás nádort ajánlott, az ország és király kiegyeztek, a király azom ban a nádori az országgyűlés szünetelése alatt elbocsáthatta, de ezt csakis a korm ánytanács többségének hozzájárulásával tehette, és ezen cselekm ényért az országgyűlés az országtanács tagjait feleletre vonhatta és m egbüntette.

13 A korm ány tanács szervezete azom ban különbözött a m ostani korm ány szervezetéiül, m a a korm ány tagjait a m iniszterelnök ajánlja a királynak, és a m iniszterelnökkel m egy, vagy m arad a korm ány, — 1 5 0 7 -be a korm ánytanács állott a választott nádorbul, ki ha a király el nem bocsátotta, vagy az országgyűlés le nem tette hivatalát, élethosszig viselte, — az esztergom i érsekbül, az országbíróbul, az erdélyi vajdábul, a tárnokm esterbül, kincstárnokbul, a bánokbul, a főajtónálló m esterbül, ezeket az országgyűlés m egkérdezése nélkül az országtanács felelősége m ellett a király nevezte és hivatalok élethossziglan tartott, de az országgyűlés b árm elyiket elm ozdíthatta, tagjai voltak a országgyűlés által választott 1 6 nem es, kiknek m egbízása 1 évig tartott és tovább uj választás nélkül nem is tarthatott, m iután az országgyűlést m inden évben m eg kellett tartani. A z országgyűlések m inden évben m egtartandók voltak, m int m a és p edig ha a király nem akarta m egtartani, a nádor köteles volt összehívni. A z adó egy évre szavaztatott m eg. A z egyéni szabadságot biztosította az aranybulla, a hűtlenségrüli törvény, m ely a királyiul a bíráskodást elvéve, az országgyűlésre ruházta, a szabadság híveinek m entsvárul szolgált a m egye, m ely gyűléseket tartott, tisztviselőit szabadon választotta, az ítéleteket királyi p arancsokat végrehajtotta az adót b eszedte, a hadköteleseket összeírta, az országáruló elleni ítéletet végrehajtotta, az adóbani fondorlatokat szigorúan büntette és ez által lehetetlenné tette. V agyis a nem esség az akkori p olitikai nem zet m indazon jogokkal b írt a m ivel bír, m a az egész nem zet. A

14 m agyar nem zet szabadelvű szellem ét kétségkívül b izonyítja az, hogy m indezt a nem zet vérontás nélkül vívta ki, U lászló nem csak azért hajlottam ért lom ha, tehetetlen egyéniség volt, de m int ő, m int tanácsosai m eghajoltak, m ert látták, hogy ez a nem zet akarata és ha erőszakoskodnak a nem zet a trónkövetelő Z áp olya zászlói alatt log egyesülni és a nem zet haragja nem csak a királyt, de az O ligarchiát is elsöp ri, A szabadelvűség diadalának volt egy fekete p ontja, a nép rabszolgaságát elrendelő törvény, m ely 1 5 1 4 -ben a jobbágyságot költözködési jogátul, a jászokat és kunok egy részét birtokjogaitul m egfosztotta. E z annál inkább helytelen volt m ert a nép nek csak is egy része lázadt fel és ezt is részben a korm ány fejének féktelen nagyravágyása által előidézett viszonyok és a korm ány fejének gyávasága, részben a nép hazafiassága és vallási vak buzgósága sodorták a véres em bertelen lázadásba. 1 5 1 3 -ba ugyanis B akács cardinális, esztergom i érsek és a korm ány feje, m eg nem elégedve m agas állásával, az esztergom i érsekség és húsz bitorlott javadalom királyi jövedelm eivel a róm ai p áp aságra vágyott, kincsekkel terhelve R óm ába utazott, szórt kincsei és ígéretei daczára azom ban a választásnál m egbukott. A b üszke p rím ást azom ban a vereség nem hűtöttele, a p áp aságra kétségbevonhatlan érdem eket akart szerezni, a p áp átul a török elleni keresztes háborúra engedélyt és a keresztes vitézeknek bűnbocsánatot eszközölt ki. 1 5 1 4 -be a m indenható p rím ás p arancsára az alsó p ap ság a nép nagy részét a török háborúra fellelkesítette, gyülekezési táborhelyül a R ákost tűzte ki, a vakbuzgókhoz csatlakoztak a csavargók, tolvajok, rablók

16 és gyilkosok, a keresztesek szám a 4 0 ,0 0 0 -re növekedett. B akacs p rím ás nem tartozván az ecclesia m ilitanshoz, (barczos egyház) vezért keresett, a vezéri m éltósággal m egkínálta a főurakat, de m indeniktül kosarat kap ott. S zorultságában D ózsa G yörgy székely kap itányt nevezte ki fővezérnek, m aga esztergom i várába vonult, a főurak sajnálva jobbágyaik m unkáját, eltiltották a részvéttől és nép eiket korbácscsal kergették vissza tűzhelyeikhez. A király és korm ány indulást p arancsoltak, B akacs az engedetlenekre átkot m ondott. D ózsa seregében a falusi p ap ok fő szerep et játszottak. D ózsa és tanácsosai m egizlelték a hatalm at, a török legyőzése helyett a nem esség, a király kiirtását határozták el. D ózsa kiáltványt bocsájtott ki, m elyben akasztófával fenyegetve a p arancsait nem teljesítőket, a nem esség m egsem m isítését m egp arancsolta, a lázadókkal vezéreket választatott, korm ányát és törzskarát M észáros L őrincz, B arabás, K ecske, H osszú, katholikus lelkészek kép ezték, az alvezérek, az egyháziak közül választattak, a nem esség közül senki sem , a p olgárok közül kevés csatlakozott, a R ákoson tovább dorbézolni nem lehetett, m ert B akacs a p énzsegélyt és élelm ezést beszüntette, de lefelé kellett vonulni, m ert sok elám ított hazafi a török ellen vágyakodott, a m ozgalom a D unántúl és a felvidéken m egszűnt. D ózsa az alvidék idegen lakosságára szám ított. A rablócsap at fogyott és növekedett, elp árologtak a kiábrándult rajongók, csatlakoztak az akasztófával fenyegetettek. D ózsa S zegednek indult, útjában 4 0 0 nem est gyilkoltatott le, S zeged bevétele azom ban nem sikerült. T em esvár felé m ent, a részeges B áthoryt m egszalasz-

16 totta, a kunok és jászok egy része m indjárt kezdetben hozzáállott, győzelm e után a királyságot eltörülte, és a korm ány élire egy p üsp ököt szándékozott állítani, a seregben szám os nő és gyerm ek is volt. Z áp olya azom ban értesülvén a tem esvári várba szorult B áthory veszedelm irül, hadseregével T em esvár alá sietett, a rablókat szétverte a rablóvezért elfogta és kegyetlenül kivégezte. A D ózsa m ozgalom nem szabadságharcz, de rablógyilkos lázadás volt, a vezetők tehát a halált m egérdem elték, a nép azom ban büntetést nem érdem elt, m ert az érsek és p ap ok csőditették össze, m időn a sereg m egindult, a töm eget m ár a rabló csőcselék uralta, a m erre m ent, a nép nagy részét az akasztóiéiul, a vagyonok m egégetésétüli rém ület vitte a p ap i táborba. A jobbágyok szabad költözködési joggal b írtak, tehát az úri b irtokot bárm ikor elhagyhatták. H ibázott m aga az országtanács, m időn a p áp a keresztes háborút engedélyező bullájának kihirdetését m egengedte, m ert M agyarország törvényei szerint, külállam elleni háborút, csakis a király, vagy az ország indíthatott. M éltatlan és igazságtalan volt, az egész p arasztság m egbüntetése, m ert ezen lázadásba, csakis P est-S olt, B ács, C songrád, B ékés, C sanád, A rad, T em es, T orontál m egyék nép essége, E rdély egy része, M árm aros m egye vett tettleges részt. A szabad költözködés eltörlése vérig sértette az em beri jogokat, a jobbágyságra és zsellérre rótt évi egy forint tartozm ány elviselhetlen teher volt azon korba, m időn egy egész p arasztházhely becsértéke 4 0 forint volt, vagyis 1 hold becsára 1 forint, e szerint tehát a telkes jobbágy a 9 -ed és 1 0 -ed dézsm án a hízott sertés, csirkék és 3 2 igás

17 nap szám on felül, jövedelm ének 4 1 százalékát fizette úri tartozm ányba. U lászló halálakor az alkotm ány és a nem esek jogai teljesen biztosítva voltak, többet a királyság eltörlése nélkül az akkori viszonyok közt kívánni nem lehetett, a tehetetlen U lászló azom ban, ki életében senkit se bántott, és m inden elibe terjesztett törvényt, utógondolat nélkül elfogadott, bitang tanácsosaitul félrevezetve, halálakor a korm ányzóságrul alkotm ányellenesen rendelkezett, m ellőzve ugyanis a nádort, a kis L ajos gyám jainak M iksa ném et császárt, a lengyel királyt és a róm ai p áp át, korm ányzónak B akacs T am ást, G yörgy B randendurgi grófot és B ornem isza J ánost nevezte. B akacs T am ás eszes, de gyáva, önző, kap zsi főp ap volt, a határgrófot tunya kéjencznek ösm erték, B ornem isza János hadi és p olitikai tehetség nélküli becsületes udvaroncz volt. A fejedelm ek gyám sága nevetséges gyártm ány, m iután az egyik L engyelországba, a m ásik R óm ába, a harm adik N ém etországba lakott, tekintve tehát azt, hogy m ég akkor gőzös nem volt, L ajoska kedvéért egy évbe egyszer sem jöhettek volna össze. A két fejedelem ezt belátva, korm ánytanácsot tervezett, m ely 2 ném et, 2 legyei biztosbul, P erényi Im re nádorbul, B akacs T am ás érsekből, S zatm áry p üsp ökből, B azini P éterbül, B uzlai M ózesbül és Z áp olya Jánosbul állott volna. A z országtanács az országgyűlést a R ákosra tűzte ki. A R ákoson csak 3 0 0 0 nem es jelent m eg, kik Z áp olyát akarták korm ányzónak, a m egriadt oligarchák B udán m aradtak és csakis üzenetekkel érintkeztek. A ’ nem esség B udára indult, a várp arancsnok azom ban a törvényhozókat ágyúlövéssel

18

szétkergette. A z örökös trónkövetelő tűzm ester, Z áp olya János 6 0 0 lovassal E rdélybe szaladt A B udán tanácskozó O ligarchia a gyám ságot és országtanácsot elejtette, és a korm ányzattal m int országgyűlés, a m eglevő országtanácsot bízta m eg. A z oligarchák tehát a gyerm ekkirály uralm át m erénylettel kezdték m eg, lop ással és erőszakkal folytatták. A török készülődött, az ország védelm e a lop ásra kedvező ürügyül és villám hárítóul szolgált a nem esség szidta az országtanácsot, elrendelte az országjavak visszavételét, de ez p ap iroson m aradt, az adót m egszavazta, a főurak jobbágyaiktul a m egye m ellőzésével beszedték, de zsebre rakták, a m i adó bejött, az nagyrészt B akács és a szatm ári főp ap ok kezeihez tap adt, a m ihez hozzáférhetett G yörgy B randenburgi gróf, a víg czim bora elitta. A z udvart drága zálogokbul tartották, a határvárak kis szám ú őrsége p edig kop lalt. A lop ás annyira m ent, hogy 2 1 kincstári birtok, az arany és igen jövedelm ező rézbányák, a m árm arosi sóbányák, harm inczadok, részint erőszakkal elfoglaltattak, részint zálogba adattak, ennélfogva a gazdag m agyar király jövedelm e a hézagosan befolyó adón kívül, 8 2 ,0 0 0 arany forintra ap adt. A hangulatot hűn ecseteli az országtanácsbani következő esem ény, a horvát b ánság ügyében összevesztek S zálkán p rím ás, kanczellár és gróf F rangep án K ristóf, a dühös főp ap m egragadta K ristóf gróf díszes szakállát, K ristóf gróf az ország p rím ását és első m iniszterét kegyetlenül p ofonütötte, az éktelen zajra L ajoska belép ett és rendet csinált. A nem ességet az oligarchia elleni országgyűlési harczokban V erbőczy István vezette, kit m éltán nevez-

19 hetünk a m agyar szabadelvűség első szónokának, V erbőczy nem volt szájhős, de tudom ányosan m űvelt jogász és szónok, ösm ereteit az olasz akadém iákon szerezte, a közép osztály tagja lévén, ösm erte a nem esség szellem ét, hangulatát, a nem esség saját társa iránt bizalom m al viseltetett, erős hanggal, kiváló ítélőtehetséggel bírt, kitűnő szónoklatával a töm eget fanatisálta, a főurakat elrém ítette, és m időn az egyesek sérelm ei, a nép nyom ora, az ország szégyene, az oligarchia és főp ap ság, a korm ány bűneinek, önkényének, rablásainak elsorolásával fellelkesítette az országgyűlést, beszédét a király iránti loyalis hűség nyilatkozatával zárta be. A nagy szónok az országgyűléseken m indig győzött, de sem p ártszervezési, sem végrehajtási kép ességgel nem bírt, s m időn a hatalom ura lett, teljesen eltörp ült. A viszonyok L ajos király nagykorusítása és házassága után sem javultak. Z áp olya titokba a nem ességet izgatta, a király 1 5 2 5 m ájusba a R ákoson országgyűlést tartott. A z országgyűlés S zálkán érsek, kanczellár elm ozdítását és feleletre vonását, uj országtanácsosok választását, S zerencsés halálát, a királyné ném et környezetének hazaküldését, a ném et és velenczei követek eltávolítását kérték, a korm ány a király válaszát visszatartotta, elfogyott a türelem és költség, az országgyűlés országgyűlést tűzött ki S zent-Iván nap jára H atvanba, m elyen a nem ességet fegyvereséivel együtti m egjelenésre kötelezte, az adót m egtagadta, a m eg nem jelenőt, fej- és jószágvesztéssel fenyegette A király az országgyűlés feloszása után, a rákosi határozatokat m egsem m isítette, a hatvani országgyűlést eltiltotta és szep tem berre B udára országgyű-

20 lést tűzött ki. Szent-Iván nap jára a hatvani gyep en 17,000 fegyveres nem es jelent m eg, kész követni a királyt a török ellen, ha az ország kívánatait teljesíti, ha nem , kész B udát m egostrom olni és a nem zethez m éltó királyt választani. A király átlátta, hogy az ország, az erő H atvanban van, tanácsosai többségének daczára, H atvanba jött, az oligarchák rem egve bár, de m indnyájan követték a királyt A nem esség tisztelettel fogadta királyát, a rend fentartásárul az országgyűlés m éltóságárul előzetesen gondoskodott, L ajos sohasem érezte m agát annyira királynak, m int H atvanban, az országgyűlés vádolta B áthory nádort, Sárkány A ndrás országbírót, T hurzó E lek kincstartót, Széchy T am ást, a Fuggereket, és a czim borák elcsap ását kívánta. A király az ülést feloszlatta és m ásnap ra Ígérte válaszát, A király halogatta a választ. A z országgyűlés V erbőczy Istvánt nádornak választotta, a király a választást m egerősítette, kanczellárnak V árday Pál egri p üsp ököt, országbírónak D rágfy Jánost, horvát bánnak Frangep án K ristófot, kincstartónak K anizsay L ászlót jelelte. 42 törvényt hozott, m elyeket a király m ég H atvanban m egerősített. A hatvani országgyűlés uj biztosítékokat nem alkotott, csak a régieket ism ételte és a korm ányt változtatta m eg. Z áp olyának oda ajándékozta a rendkívül nagy U jlaky örökséget, és ism ételte a lutheránusok m egégettetésérüli buta em bertelen törvényt. A hatvani országyűlés volt a szabadság, és a nagy M agyarország utolsó ragyogó nap ja, m ely ezentúl egész 1790-ig fokonkéntelsötétedett. A nem esség H atvanbul azon hitben oszlott szét, hogy a nagy hazafi, a ragyogó szónok, a nagy törvény-

21 ladó V erbőczy István nádorsága által, M agyarországot m egm entette, rem ényeiben azom ban nagyban csalódott, m ert a budai oligarchikus levegő a nem esség kedvenczét vakká és butává tette. A z oligarchák a hatvani rém ületből kigyógyulva, B udán V erbőczy hátam egett szövetkeztek, a szervezésre T hurzó E lek vállalkozott, tervének a királyné által m egnyerte a királyt, B udán » K alandosok egyesülete« czím e alatt szövetséget alap ított, tagjait a király és királyné iránti feltétlen engedelm ességre eskette fel, nem esség közti újonczozásra elküldte Á rtandy P ál uram at, V erbőczy hajdani vezértársát, a lélekvásárlás költségeit az oligarchák és főp ap ok, főleg p edig F ugger fedezte. A király a F uggereket azon 2 0 0 ,0 0 0 aranynyal, m elyben az országgyűlés által elm arasztaltattak, m egajándékozta a beszterczei b ányákat és bánya-tizedeket, évi 2 0 ,0 0 0 forint és 7 5 0 0 gira ezüstért, 1 5 évre bérbe adta, és erre F ugger 5 0 ,0 0 0 darab aranyat előlegezett a királynak, illetőleg a kalandosoknak, kik első nyílt gyűléseket K ecskem éten tartották. E zen szövetkezet volt törzsap ja a későbbi aulicus (udvari) p ártnak, m ely 3 századig M agyarország vám p írja, korbácsa és hóhérja volt. A hazaárulók a budai várban a korm ány elnöke, az alkotm ány ellenőre, a nádor székhelyén szövetkeztek, az em bervásárt az ország m inden részében űzték, e m űveletrül tehát a szellem dús nádornak, nem csak m int nádornak, de m int a Z áp olya p árt vezetőjének is tudni kellett, m ert Z áp olyának az országba 7 0 vára és uradalm a volt, a nem esség az oligarchákkal szem ben töm ör testet kép eztek, K ecskem éten nyilvános gyűlést tartottak. A nádor úr azom ban egyrészt m egszerette a hatalm at

22 és azt m inden áron m egakarta tartani, de a nyílt árulást szégyenlette, azon hitben tehát, hogy tétlenségéért kegyelm et nyer, bedugta füleit, b ehunyta szem eit, és elutazott B eszterczére bíráskodni. A nádor az országgyűlés előtt csak néhány nap p al érkezett m eg, a királyné és a rabló szövetkezet m egvetéssel fogadta a gyáva nádort, a nem esség, m ert nem volt tájékozva és azon álhitbe élt, hogy a hatvani határozatok V erbőczy nádorsága által az országot m egm entette, a szabadságot b iztositolta, csekély szám ban jelent m eg a R ákoson. A vitéz nádor áp ril 2 7 -én az országtanácsba leköszönt, éjjel ip ája Z oby M ihály tanácsos úrral, E rdélybe szökött. A kalandosok által hozott törvények az alkotm ány fő biztosítékait törülték el: 1 . A király hatalm ával éljen és az országot korm ányozza. 1 7 . A hatvani gyűlés határozatai m egsem m isittetnek. 2 2 . A nádor hivatalátul csak főbenjáró bűnért, törvény utján fosztathatik m eg. [K ülöm ben hivataloskodása élethossziglan tart. 1 6 . A z országgyűlés csak nagy szükségben hivasson össze. 3 1 . A z országtanácsba a király tetszése szerint nevezzen 8 nem est 2 6 . V erbőczy és Z oby szám űzetnek. V agyis teljhatalm at adott a királynak, m inden felelőségtől felm entette, a nádort függetlenné tette az országtul, gyakorlatilag az aranybulla ellentállási jogát eltörülte, eltörülte az évenkinti országgyűléseket, eltörülte az országtanácsosok választását, a korm ány felelősségét. A független,

23 önálló M agyarország utolsó országgyűlése nem csak az ország felségi jogát sértette m eg, de m eggyalázta az országot, m ert ezen országgyűlésen, a nem zet nyers erőszak nélkül önként m ondott le jogairul, m elyért 3 századig ernyedetlenül küzdött. IV . A k ö z jo g i s z a b a d e lv ű p á r t k ü z d e lm e i a z u d v a r i s z o lg a n é m e t p á r tta l, 1 5 2 7 -tü l 1 6 0 5 -ig . — A r e fo r m a tio b e fo ly á s a . M agyarország önálló állam isága, tényleg a m ohácsi csata évében m egszűnt, két választott királyunk volt, Z áp olya János és I. F erdinánd, egyszer egyik, m áskor a m ásik szaladt ki az országbul, az O ligarchák árverést tartottak ugyan, egy hazafi egy évbe jó árért kétszer is változtatott köp önyeget, az egyik király B udán, a m ásik B écsbe lakott, egyiket a török szultán, m ásikat a ném et császár tartotta fel, m ig végre 1 5 3 8 -ba, a m agyarok m egkérdezése nélkül, M agyarországot N agyváradon felosztották, Z áp olya halála után a török elfoglalta B udát és az ország nagy részét, E rdély önálló fejedelem ség lett, tehát az ország három részre oszlott. M ind Z áp olya, m ind F erdinánd m egesküdtek az alkotm ányra, esküjét egyik sem tartotta m eg. E zen nyom orúságos viszonyok közt, E rdély m egőrizte m agyar és alkotm ányos jellegét, a F erdinánd M agyarországába két p árt alakult, a szabadelvű közjogi ellenzék, m ely M agyarország m agyarsága, független állam isága és alkotm ányának visszaálítása m ellett küzdött és a ném et udvari p árt, m ely önérdekét

24

tűzte ki főczélul, jó p énzért, uradalm akért, m éltóságokért eladta m agát, és kész volt M agyarországnak, m int tartom ánynak, N ém etországba való bekeblezését elfogadni, a töm egbül azom ban a sok üldözés daczára a haza és szabadságszeretet nem veszett ki, a nem esség tehát m ajdnem egészben, néhány becsületes főúr és a városok többsége ezen p árthoz tartozott, a szabadelvű m agyar p árt, tehát nagy többséggel b írt. A viszonyok azom ban, tekintve az ország szaggatottságát, a H absburg ház nagy hatalm át, a vívm ányokra nem volt alkalm as, tehát a p árt védő conservativ állást foglalt el, F erdinand m egesküdött ugyan m indenre, de csakis az adótörvényeket hajtatta végre, az ország jogait és kívánalm ait m ár azért sem lehetett érvényesíteni, m ert az országgyűlések P ozsonyba, m ondhatjuk az osztrák hatalom torkába tartatttak, a király tanácsosai az ország érdekeit m ellőzve, a a királyt birtok-adom ányokért, bérletekért, m éltóságokért ostrom olták. A király kezdetben fél évig lakott M agyarországon, és ezen időben csakis két becsületes em bert fedezett fel, N ádasdy T am ást és B ornem iszát, kik a többet ígérőnek m agukat el nem adták. A szabadelvű p árt csak két nagy em beriségi vívm ányt eszközölt ki, a jobbágyok szabad költözködösét, és a jobbágytelek és larlozm ányainak feltételes és részletes birtokjogát. A z 5 4 7 : 2 6 ., 2 7 . A költözés m egengedtetik és ha az ur jobbágyát 1 5 nap alatt m aradásra nem bírhatja, a szolgabiró köteles a p arasztnak szabad költözködését kieszközölni, 2 8 ., 2 9 . H a a távozó jobbágynak rét és földirtásai, szőlő-ültetései vannak, ezek távozása után is tulajdonai m aradnak, az urnák 9 -edet fizet, ha m agához

25 akarja váltani, a szolgabíró és 1 nem es által teljes értékbe (nem a com unisba) m egbecsültei heti és a becsár lefizetése után, m agához válthatja. E zen törvény részben folyom ánya, a p araszt birtokjogát eltörlő két évvel később kelt H árm askönyv II. rész 2 9 és 3 0 . szakaszának, m ely azt m ondja, » az ap ai birtokot a p araszt fia, ennek gyerm ek nélküli elhaltával, fiági rokonai öröklik. A z örökös nélkül elhaló p araszt ingóságairul szabadon rendelkezhet. A p araszt szem élyét védi, illetőleg biztosítja az 5 4 8 : 3 3 — 4 2 , a p araszt bűn, vagy kihágás nélkül el ne zárasson, a költözés tárgyalása alatt, kegyetlenkedő vagy ítélet után jobbággyát erőszakkal visszatartó földesúr, 2 0 0 forintra büntettetik. E zen törvények, p edig nem a p ozsonyi királyi tanácsosok és udvari p árt m űve, m ert ezek m inden időben a ném et szolgai intézm ényeket m ajm olták és a szabadság m inden nem étül borzadtak, de a m agyar a szabadelvű p árt eszélyes p olitikájának és hum anism usának vívm ányai és e tekintetben is ép en úgy, m int a felelős korm ány eszm éjénél, első helyet foglalunk el, m ert igaz ugyan, hogy A ngliában a p araszt nem dolgozott, hanem bérlő volt, m ert az angol viszonyok közt, az urakra kedvezőbb volt a bérrendszer, a m ajorság kezelésnél, de az angol bérlettulajdonjogot nem adott, b izonyos esztendőkre szólt, a bérlőt azúr nem fizetés esetében időközben is elkergethette, a bérletidő elteltével a bérletet önykényesen felcsigázta, m íg ellenben az ur a m agyar p araszttul és örököseitül, ha kötelességét teljesítette, el nem vehette, a b irtok egy részét eladhatta, egyenes utódok hiányában, a birtok a m ellékes rokonokra szállt. S zellem i vívm ány: az 5 4 8 . azon czikke, m ely az elp usztult egyházakban, az iskolák-

26 nak a p üsp ökök által felép ítését, elrendeli, ellenben az udvari p árt m űve a az anabap tisták és reform áltak kikergetését elrendelő törvény. M iksa uralm át állam ellenes m erénylettel kezdte M agyarországnak a ném et császárságbani bekeblezését felajánlotta, a ném etek 1 2 0 ,0 0 0 katonát küldtek, a hódítók azom ban G yőrnél m egállap odtak, és m iután a vidék borát, m arháját és szárnyasait, ingyen elp usztították, a költség elfogyván, a sör hazájába nátha nélkül hazatértek. 5 6 7 -ben M iksa király a p ozsonyi országgyűléshez ném et leiratot küldött, m agyar ügyekben ném et kanczelláriája által intézkedett, a m agyar kiviteli czikkekre tűrhetetlen adót vetett, az adót a m egye m ellőzésével szedette, a várak egym ásután vesztek el, m ég az aulikusok is m egijedtek, hogy m íg ném etül m egtanulnak, helyeiket a császár ném etekkel tölti b e. E lkeseredett az egész ország» 1 0 1 íves sérelm i és részben tiltakozó feliratot küldtek a királyhoz, ném ely sérelm ek orvoslatát m egígérte, de ígéretét ép úgy m egszegte, m int esküjét. A tettek órája azom ban m ég nem ütött, R udolfot 8 7 2 -be királylyá választották, R udolf a szokásos királyi oklevelet aláírta. R udolf ap ja halála után vette át az uralkodást, és székhelyét P rágába tette, ez m ár m aga nagyban befolyásolta p olitikáját, m ert a nagy távolság m iatt aulicus híveinek nagy része elm aradt az udvartul, R udolf ap játul sokban külöm bözött, bár m indkettőnek végczélját M agyarország beolvasztása kép ezte, R udolf azom ban vakbuzgó katholikus volt, m ig ap ja a reform átiót tűrte, R udolf M agyarországot nem csak ném etté és szolgává, de egyszersm int katholikussá is akarta tenni, M iksa m egelégedett a m a-

27 gyarországi tényleges birtoka m egtartásával, R udolf ki akarta kergetni a törököt és E rdélyt is b e akarta császárságába olvasztani, az országot tehát nagy adóval terhelte. E p olitikája tehát a szabadelvű tábort nagyban m egerősítette, az országyűléseken a hangulat erősebb lett, az országgyűlések nem könyörögtek, de követeltek, R udolf hódítási p olitikája sok p énzt igényelt, R udolfnak folytonos háborúskodásai m iatt, nagy serege lévén az országban, országyűlések a négyszeres adót nem csak elvállalták, de a nem esség súlyos m egadóztatását is elfogadták, ezért viszont R udolf, a nem esség szem élyes felkelését elengedte és 5 7 8 -be m egengedte, hogy főisp án nem lettében, a m egye m inden ügyekbe m aga rendelkezik, 5 8 8 -ba elfogadta, hogy a m agyar tanács hatásköre állíttasék helyre, a király és főherczeg a szükségnek m egfelelő tanácsososokat nevezzenek, és a király és főherczeg a m agyar ügyeket ezekkel tárgyalja. 5 9 7 -be a m egyén keresztül vonuló katonaságot az alisp án szállásoltassa el, a kárt tevő katonát, a kap itány hivatalvesztés terhe alatt b üntesse m eg. M indezen vívm ányok azom ban eltörp ültek a 6 0 4 : 2 2 . által. » A katholikus egyházat és vallást érdeklő m inden törvények m egújíttatnak és m iután ő felsége a katholikus vallás virágzását kívánja, a m ás vallásúak kérelm ét m eg nem hallgatja, a vallás ügye többé elő ne hozasson, a nyugtalankodók és újítók, a m agyar királyok törvényei szerint büntetessenek« . E zen törvény az egyéni, sőt országos szabadság szem telen lebunkózása volt, m ert jogállam ban az országgyűléshez sérelm ei orvoslásáért m indenki folyam odhat, és a király az országgyűlésnek tárgyalási jogát nem szabályozhatja.

28 A reform atio a világszabadságának alap ját kép ezi, m ert a p retestantism us m ondta ki határozottan az em berek jogegyenlőségét, a P rotestantism us tagadta m eg először a fejedelm ek istenkegyelm i jogát, a p rotestáns vallás tört p álczát a kiváltságok felett, m elylyel a katholikus egyház a katholikus p ap ságot m egajándékozta, a P rotestantism us szaggatta szét a babona, a m isticism us vastag fátyolát, m elytül m egvakítva az egyén nem gondolkozhatott, a p rotestantism us alap ította m eg az állam egységet és hatalm át, m ert a p rotestantizm us m egalakulása előtt, a p ap ság, az állam leghatalm asabb osztálya, egy idegentül, a róm ai p áp átul függött, a p otestantism us serkentette az em bereket öngondolkodásra, a p rotestantism us hozta be a tem p lom ban és egyházban a szám űzött hazai nyelv uralm át, a p rotestantizm us lép tette életbe az egyház terén a felelőséget és önkorm ányzatot. A p rotestantizm us elevenítette fel a tesp edt E uróp át, és vetette m eg alap ját a nem zeti irodalom nak. A reform atio M agyarországban kedvezőleg fogadtatott. A reform atioval — ném et term ény lévén — a p olgárság legelébb m egösm erkedett. C sak részben üldöztetett, m ert L ajos király neje titokba p ártolta, a főbb urak közül először is a jeles N ádasdy T am ás fogadta el. A főurakat vonzotta azért is, m ert m iután az ország vagyonát m ár nagyban elrabolták, az óriási p ap i vagyont kedvező zsákm ánynak tekintették és M ohács után ném elyek p ap i birtokokat foglaltak is el, a ki p ap i vagyont foglalt, annak m ár saját érdekéi fogva is ki kellett térni, a szabadabb érzelm üek elfogadták, m ert az általa gyűlölt p ap i járom tul m enekültek, a nép szerette, m ert legalább a tem p lom ba

29 szabadon érezte m agát és egyházi ügyeibe rendelkezési joggal bírt, m ert Istenéhez saját nyelvén im ádkozhatott, az alsó p ap ságból is sokan áttértek, m ert családot alkothattak és főp ap jaik járm ábul m enekültek, a főurakat töm egesen követték jobbágyaik, részint uraik iránti tiszteletbül, részint m ert uraik a tem p lom okat elfoglalták, nagyrészt p edig azért is, m ert általa a 1 0 -ed nagy terhétül és m ás egyéb felcsigázott zsarolásoktul m enekültek, m ert a reform atio szónokai a nép nyelvén dörögtek a katholikus p ap ság visszaélései ellen, és szelíden erőszak nélkül m agyarázták m eg az evangélikus vallás hitelveit, a tem p lom ba, iskolába, a község házába tanácsokat adtak, közbenjártak az uraknál és m egyénél. A reform atio terjedését elősegítették a p olitikai viszonyok is. A katholikus főp ap ság kezdetben Z áp olyát p ártolta, m ert a róm ai p áp a m egijedvén a H absburg ház nagy hatalm átul, a H absburg ház halálos ellenségével a franczia királylyal szövetkezett, ez F erdinandot a m agyar főp ap ság iránt lehangolta, de eleinte a vallási ügyekbe nem avatkozhatott egyik sem , m ert 9 évig egyik sem tudta a m ásikat legyőzni, az ország felosztása után nem sokára a török M agyarország nagy részét a fővárossal együtt elfoglalta, a török m inden vallás iránt türelem m el viseltetett, a török hódoltságba tehát a nép töm egesen kitért a reform ált vallásra, Z áp olya b irtokába a m agyarság elfogadta a kálvinista, a szászok a lutheránus vallást. 1 5 4 8 -ba K ároly ném et császár a p rotestánsokat levervén, szerelte volna a p rotestánsokat kiirtani, de nem tehette, m ert örökös p énzkórságba szenvedett, a török ellen is alig bírta m agát m egvédeni, a szigorú törvényt

30 tehát m eghozatta, illetőleg m egújjítatta, de végre nem hajtatta, annálfogva sem , m ert ha a végrehajtást m egkísérli a nép töm egesen kivándorol a török hódoltságba, m elyből a lakosság tatár-dúlás, a D ózsa-lázadás, török-p usztitás következtében annyira kip usztult, hogy P estül egész S zegedig lakatlan p usztaság volt, vagy m enekül az erdélyi részekbe. H a tehát a király és főp ap ság a vallásháborút m egindítják a végleges győzelem ig a nép a p ap ság b irtokát elp usztítja, a király alattvaló, a p üsp ök jobbágy nélkül m arad. M iksa alatt a vakbuzgóság nem dühöngött, m ert K ároly győzelm e daczára a p rotestantizm us egész N ém etországba, sőt C sehországba, A usztriába, M orvába igen elterjedt, a ném et kis fejedelm ek a H absburg házzal ellenszenveztek, a S p anyol király és róm ai p áp a az aranyokat szűkén küldözgették B écsbe, M iksa egyénileg a vallásért nem rajongott, m indezeknél fogva tehát a p rotestánsak rokonszenvét türelm e állal akarván m egnyerni a p rotestantizm us terjedését nem akadályozta. A reform átio a szabadelvű eszm ék diadalát nagyban elősegítette az osztályok értelm i és érdekeik összeolvasztása, a fajok rokonszenvének felélesztése által. A reform átió behozataláig a nem esség a nép p el m int úr és szolga érintkeztek, az úr p arancsolt a nép engedelm eskedett, a reform átió azom ban egy közös érdeket terem tett a vallás fentartásért, az urak b elátták, hogy a sok ellenség között a nem esség egym aga vitéz kardjával sem a vallást, sem az alkotm ányt, sem a roskadozó M agyarországot fen nem tarthatja, a p rotestantizm us alap ját a jogegyenlőség, a hum anizm us kép ezi, az értelm iség legyőzhetlen fegyver leszállt tehát a nép hez, isko-

31 lát ép ített, szorgalm asan m eghallgatta a lelkészek szónoklatait, a nép p el együtt tanácskozott a községi m egyei tanács a m egyéknél szelídebb, igazságosabb eljárást hozott be, m indez a nép et uraival össze forrasztotta, vagyis az ország lakosságának tekintélyes részét összetöm örítette és a nép p rotestáns uraival együtt harczolt a vallásért és szabadságért. A p rotestantizm us hozta össze a m agyarokat a ném etekkel és szlávokkal, a p olitikai nem zetet ez időben a nem esség és kis részben a nagyobbára ném et királyi városok kép ezték, a nem esek bárm ily eredetűek voltak is a szegény régi várjobbágyok és czím eres nem esek kivételével m ind m agyarul beszéltek és az idegen p olgárokat és p arasztokat lenézték, az alföldi , m agyarok és p edig m ég a p arasztok is a tótokat és ném eteket lenéztek, az úr p arancsolt, de bizalm asan saját jobbágyaival sem érintkezett, ezt a reform átio m egváltoztatta. L uther vallását főleg a tótok, ném etek és a felföldi m agyar urak vették föl, a nem es uraknak tehát egyházi ügyekben gyakran kellett a nép p el érintkezni, a p ap oknak tudni kellett m agyarul, m ert az egyház m egyén a kerületi, az egyetem es közgyűlésen m agyarul b eszéltek, az uraknak tudni kellett tótul és ném etül, m ert a nép az uraktul m egkívánta, hogy az urak is m agyarázzák m eg a vitát és határozatokat. A ném et városok a p olitikával keveset foglalkoztak, a hadjáratokba fogadott zsoldosok által vettek részt. M agyarul csak kevés m űveltebb és ügyesebb p olgár beszélt, a nem es urak tehát, m int idegent a haza iránt közönyöst, lenézték a p olgárokat, a nem es urak állal a törvény ellenére erősen m egvám oltak, érzékenykedtek a lenézésért, a lutheránusok azom ban nagy terü-

32 leten elszórva az osztrák birodalom a katholikus lengyelek szom szédjába, a katholikus nép ség között a T öröktül távol laktak, a lutheránusok a reform átusoknál kevesebben voltak, a m agyarok a p olitikai m agyar nem zet tényezői, a nem esség a reform ata vallást fogadta el, az erdélyi m agyarok a reform átus vallást követték, a lutheránusok tehát a reform átusok nélkül fen nem álhattak, viszont a kálvinisták sem nélkülözhették a lutheránusokat, m ert ha a felvidék, a p ap ok és császár hatalm ába kerül a haza és szabadság ellenségei az udvari p árt, m elyhez m ár R udolf alatt m inden p üsp ök tartozott, a császár összes erejét a reform átusok ellen fordította volna, de külöm ben is lényeges elvi külöm bség a két vallás közt alig van. M indezeknél fogva is a két vallás hívei szövetkeztek. A reform átio tehát m egterem tette a jogegyenlőség eszm éjét és a nem zetiségek közti szívélyes viszonyt, ragaszt kép ezett a nem esek, p olgárok és p arasztok közt, gyakorlatilag m egalap ította a m agyarság fensőséget, m i ezen időben m ár igen hanyatlott, m ert m íg I-ső F erdinandig az udvar, a főm éltóságok, a korm ány, a főp ap ság m agyar volt, I. F erdinand az utódai alatt az udvar N ém etországba lakott, a m agyar nyelvet szám űzte, a király az országgyűléssel latinul érintkezett, a törvényeket latinul szerkesztették, a bánya és vám ügyekbe ném etül rendelkeztek, a m agyar katonaságot a ném et zsoldosok helyettesítették, a katholikus főp ap ok R óm ával, a m agyar királylyal, az alsó p ap sággal latinul érintkeztek, a p ap növeldékbe latinul tanítottak. A katholicizm us uralm a alatt a reform átio vívm ányainak egyiket sem érthettük volna el, nem a jogegyenlőség, a szabadelvűség

33 követelm ényeit, m ert a katholikus vallás világvallás, m elynek feje R óm ába székely, a katholikus hitelvek szerint első az egyház, m ásodik a király, harm adik az állam ; a róm ai p áp a K risztus helytartója, a király Isten kegyelm éből uralkodik, ennélfogva m inden p olgári jog nem jog, de kegyelem , a királynak m eg kell hajolni a p áp a előtt, a p olgárnak vakon kell engedelm eskedni a királynak és egyháznak, kétségkívül M agyarországba is II. E ndrét az esztergom i érsek kiátkozta, de tette ezt főleg azért, m ert E ndre és korm ánya az egyház vagyonát is m egtám adta. A kegyelm i jog elm élete m ellett p edig az alkotm ányosság csak vakítás, m ert a ki kegyelm et ád, az a kegyelm et, m iután a kegyelem ajándék de nem kötelezettség, vissza is veheti és m agyarázhatja, a kiváltságos katholikus uralom alatt ki nem fejlődhetett volna az önkorm ányzat, m ert ez a katholikus absolutisticus egyházi szervezettel ellentétes, az osztályok és fajok egyesülése m arad, m ert ha reform átio nincs, a m esterkélt sötétség fenm arad, nem lett volna ok az egyesülésre, a m int ez a katholikus F rancziaországba egész a forradalom ig elm aradt és a hierarchia által tám ogatott orosz czár nagy birodalm ában m a is a jövő zenéje. A reform atio által külp olitikai tekintetben is sokat nyertünk. M agyarországot feldarabolása után E uróp a haldokló testnek tekintette, s m ert a jó akaratot, a segélyt nem viszonozhattuk, nem gondolt velünk senki, az eddigi rokonszenv közönnyé változott, sőt M iksa alatt N ém etország M iksának M agyarország m eghódítására nagyszerű segélyt is adott. A reform átio azom ban a viszonyokat m egváltoztatta, N ém etország két részre szakadt, a rajongó

34 ném et p rotestánsoknál feltám adt a rokonszenv m agyar p rotestáns hitrokonaik iránt, a ném etek m agukba a katbolikusok fejét, a hatalm as H absburgházat nem b írták legyőzni s érdekszövetséget kötöttek tehát a m agyar p rotestánsokkal, e szövetség elősegítette a ném et p rotestánsok győzelm ét, M agyarországot m egm entette a N ém etországbani bekeblezéstül és biztosította az ország és p rotestánsok jogait. A reform atio sokat használt közm űvelődési tekintetben is. A m agyar főiskolák a török hódítás alatt nagyon hanyatlottak a m ohácsi csatába, a p écsi akadém ia tanuló ifjúsága részt vett és nagyrészben el is esett, az akadém ia ezen vereséget későbben sem heverhette ki, m ert m ég akkor, m időn B aranya m ég nem került török uralom alá, P écs a török tám adásoknak igen kivolt téve, az ország szélén lévén, a nagyközönség P écscsel biztosan nem közlekedhetett. A m agasabb m űveltség után vágyók m ár U lászló és L ajos alatt az olasz egyetem eket látogatták, a török hódítások alatt a közlekedés‘m ajdnem lehetetlenné vált, m ert az A dria a D alm át széleket a török kalózok uraltak, ellenben N ém etországba, M orván vagy A usztrián keresztül el lehetett jutni, a ném et egyetem eken a tanítás alap osabb volt, m ert az olasz főiskolákon a p áp a p arancsolt, a hitelveket az öngondolkozás kárára bekeverték, a tekintélyek vezettek és nem a józan ész, hogy m ilyen lehetett a sötét korban, m egvilágítja az is, hogy m ég 8 4 0 -ben az erkölcsi észtanban a csodák létezését tanították, ez tanítható a katholikus theologiába, de külöm ben nem , m ert a józan ész a csudákat m ár gén régen ám ításnak és m esének nyilvánította. D e kü-

35 löm ben is m ég a reform átiot m egelőző években is a kalhoükus egyháznagyok, kik a nevelést vezették, az egyedüli súlyt a theologiára fektették, latinul tanítottak, a közm űvelődés tehát nem terjedhetett. A p rotestánsok azom ban, m iután a tekintélyeket lerom bolták, az érzékiséget elkárhoztatták, tisztán az észre hivatkoztak, az értelm iségét igyekeztek a nagy töm egnél terjeszteni, falusi iskolákat ép ítettek, az erdélyi fejedelem a kálvinista és lutheránus főurak és ném ely lutherárus városok m egalap ították a sárosp ataki, debreczeni, p áp ai, nagyenyedi, m arosvásárhelyi, sop roni, p ozsonyi, ep erjesi, kézsm árki, nagyszebeni főiskolákat, tanítottak m agyarul, a lutheránusoknál m agyarul és ném etül, tanították a latin, görög és zsidó nyelvet, nyom dákat állítottak a főiskoláknál, sőt ném ely főurak saját váraikba is. A katolikusoknál a főszerep et a jezsuiták vitték, ezen ügyes rend belátta a veszélyt, belátta, hogy M agyarországba a katholikus vallást m áglyával, kerékbetöréssel, nyársolással és akasztófával visszaállítani nem lehet, vallási röp iratokat, könyveket nyom tattak, gyanúsították és tám adták a p rotestánsok hitelveit, p ap jait, tanárait, a p rotestánsok válaszoltak és tám adtak és p edig m indkét fél főleg m agyarul. E leven vallási irodalom tám adt, tehát ezen vallási irodalom vetette m eg alap ját a m agyar irodalom nak. E zen irodalom kétségkívül a m ai kívánalm aknak nem felelne m eg, de azon kort, m időn az országba az írástudók szám át (kivált kezdetben) igen könnyen m eglehetett szám olni, a m ai korral, m időn az írástudók szám a sok m illió, öszszehasonlítani nem lehet, annak m egbírálása, m elyik vallás észszerűbb, a róm ai katholikus vagy a m agyar kál-

3θ vinista hitvallás, m unkám nak nem feladata, sőt hála a felvilágosodás diadalának, a vallási vetélkedés felett m a m ár az értelm iség nap irendre tért, annyit azonban, m int m agyarnak és történetírónak ki kell m ondani, hogy ha a reform átio a tesp edésnek indult M agyarországot fel nem eleveníti, irodalm át fel nem tám asztja, M agyarország m a egy szolga zagyvalék, L ueger és társai teherhordó szam ara, geográfiái fogalom volna; sőt valószínűleg a H absburg-L otringen ház sem uralkodnék, m ert az eltesp edt m agyar nem zet nem tudta volna a jeles M ária T erézia királyné m egm entésére szükséges erélyt és lelkesedést kifejteni. A 1 7 -ik század R udolfra sok szerencsével kezdődött. 1 6 0 0 -ban B asta ném et hadvezér E rdélyt m eghódította, M ihály oláh vajda a ném et császár fensőségét elism erte. R udolf és udvara m űveletét m egkezdte. 1 6 0 2 -ben a felföld egyik leghatalm asabb főnem esét, Illésházyt hűtlenségi p erbe fogatta; a zsákm ány nem leit volna m egvetendő, m ert a kiszem elt áldozat és neje ingó és ingatlan birtokát 1 m illió tallérra becsülték. 1 6 0 4 -ben K assa városátul elkoboztatott 2 0 falut, elfoglalatta a p rotestáns tem p lom ot. B elgioso, kassai p arancsnok szem et vetett B ocskay István uradalm aira és K assára m aga elé idézte; a csel azom ban nem sikerült, m ert Illésházy L engyelországba szökött, B ocskay p edig az alföldön sereget szervezett és a török segélyét kieszközölte.

37 V. A s z a b a d e lv ű p á r t fe g y v e r e s v é d e lm e , k o r o n k é n ti s ik e r e , v é g le g e s b u k á s a . — A z u d v a r i p á r t, a z a b s o lu tis m u s u r a lm a 1 6 0 4 -tu l 1 7 9 0 -ig A vallásszabadság ezen korban m ár a p olgári szabadsággal szorosan össze volt nőve, a főnem esség kevés kivétellel, a nem esség nagy többsége p rotestáns volt; a katholikus nem ességet a szabadság érdeke az önvédelm i táborba vitte, a török saját szám lájára indított háborút. R udolf a török ellen E rdélyből seregét visszahívta. A császáriak változó szerencsével harczoltak, helyzetük szóm ban válságos lett, m ert a nem esség és városok B ocskayhoz csatlakoztak, a nép az élelm iszereket elrejtette, félre vezette a szaladó ellenséget p usztította; R udolf kincstára szokás szerint kifogyott, zsoldosai a fizető ellenséghez szegődtek. M átyás főherczeg nem bírta m egvárni R udolf halálát, titokban fellázította ellene a többi főherczegeket, az osztrák p rotestánsokat, m egvette Illésházyt és T hurzot és áltatok m egnyerte a p rotestánsokat. A békét tehát B écsben m egkötötték: 1 . A katholika vallás sérelm e nélkül szabad vallásgyakorlattal bírjanak m inden főurak, nem esek, közvetlen a koronához tartozó szabad és szabadalm azott városok, a végeken a m agyar katonák. 2 . A törökkel béke köttessék. 3 . A nádor a jövő országgyűlésen régi jog és szokás szerint választassák. 1 1 . A z aranybulla újólag m egerősíttetik. 1 6 . A szabad városok szabadságai fentartatnak. B ocskay erdélyi fejedelem ségét, az erdélyiek fejedelem választási jogát elis-

38 m erte és E rdély javára B ihar, M árm aros, K raszna, K özép S zolnok, B ereg, U gocsa, S zatm ár, S zabolcs m egyékrül lem ondott, úgy azom ban, hogy az utolsó négy m egye B ocskay halála után M agyarországhoz visszacsatoltassék. A bécsi békekötés a vallásszabadságon kívül sem m i új vívm ányt nem tartalm az, sőt m ég ezt sem biztosította alap osan, m ert a falusi nép vallásszabadságát m ellőzte. A viszonyok sem voltak azom ban kedvezők, m ert a török szövetség ugyan sokat használt, de lényegileg ezen szövetség a m agyarokat feszélyezte, m ert e háború alatt a török birtok szap orodott, vagyis M agyarország fogyott, ez p edig egy m agyarnak sem tetszett. M átyás nem engedett, m ert bátyját a m agyarokkal m eg akarta gyűlöltetni, viszszatartotta a kívánt jogokat azért is, m ert a R udolf elleni lázadásba ezen jogok felajánlása által vélte a m agyarokat m egnyerni. A sovány egyesség elfogadását, a p olitikai helyzet is ajánlotta. A z A usztria elleni hadm űveletek fő tábor-helyét E rdély kép ezte, az erdélyi független fejedelem összeköttetésekkel bírt K onstantináp olyba, az erdélyi fejedelem ajánlatait, m inden állam m eghallgatta, sőt esetleg E rdélyiyel szövetkezett is, ellenben a forradalm ároknak nem volt hitele, m ert a forradalm i korm ány nem töm ör p olitikai test, p olitikája a vezetők bukásával vagy halálával könnyen változhat, a forradalm i korm ány p olitikai hitellel csakis akkor bir, m időn önerejével győzve a külsegélyt m ellőzheti, E rdély szervezése azom ban nyugalm at, biztonsága em berben és területben nagyobbodást kívánt, kellett a nyugalom , m ert Z áp olya halála után E rdélyt is a b elháborúk p usztították, M ihály oláh vajda az urak földjeinek felosztásával biztatta az oláhokat,

39 és az urak elp usztításán versenyeztek B asta ném et tábornok, M ihály oláh vajda és az oláh nép . E rdély egym aga nem volt elég erős, a határon, úgy E rdélybe, m int M agyarországba a m egbízhatlan oláhok laktak, a béke által területe, lakossága nagyban növekedett, a nyert m egyék által egyenes összeköttetésbe jött a p rotestánsokkal. B ocskay öreg em ber volt, a szabadságért nem rajongott, élvezni akarta az uralm at, a vallás szabad gyakorlatáruli törvénynek a tem p lom okrul szóló része azom ban a jövő zavarok m agvát elvetette, m ert ez elrendeli, hogy u katholikusoknak egyházaik és tem p lom aik ép ségbe m aradjanak m eg, az elfoglaltak p edig adassanak vissza. E szerint a p rotestánsoknak csak az általok ép ített tem p lom ok m aradhattak m eg (m elyek szám a igen kevés volt) és a tem p lom okat, egyházlakokat, egyházbirtokot oly helyeken is vissza kellett volna adni, hol a katholikusok nem , vagy igen kevesen voltak. B ocskay nem tekintvén m agát egyedül hivatottnak az ország ügyeirüli rendelkezésre, K assára hívta össze híveit a jövő országgyűlésen elhatározandó törvények tárgyalására, a kassai gyűlés következőkben állap odott m eg: A vallás gyakorlata a falusi községeknek is biztosíttassék, a sérelm i záradék hagyassék ki, az ország a m agyar országtanács által korm ányozlassék, p üsp ökök a nádor m eghallgatásával neveztessenek, a törvények ezentúl m agyarul szerkesztessenek stb.« E zek közt uj egyedül a m agyar nyelvrül szóló végzés, m ely fényesen bizonyítja, kinek tábora kép viselte M agyarországot. F ényes, de részben káros korszakot kép viselnek a szabadelvűség történetében az 1 6 0 8 -iki országgyűlés fé-

40 nyes vívm ányai. A 1 0 , m ely az országtanács választását és korm ányzatát U lászló és L ajos törvényei szerint elrendeli, kanczellár a tanács ajánlatára neveztesség, 2 1 , a király az országba lakjon, távollétében a nádor az országot korm ányozza és igazgassa, 4 m ely a falvaknak is szabad vallásgyakorlatot enged, 3 . nádornak a király 2 p rotestánst és 2 katholikust jelöl, az országgyűlés ezekbül választ, a nádor, a király m eghalván, 1 év alatt köteles az országgyűlést összehívni, ha nem teszi, hivatalvesztés súlya alatt az országbíró, nem lettében, a tárnok köteles összehívni. 1 6 0 9 : 6 5 . A m egyei katonaság vezérét a m egye választja. E llenben a szabadelvűséggel ellenkező az országra káros, sőt veszedelm es törvény volt az 1 6 0 8 : 1 ., m ely az országyűlést ketté szakítva következőleg rendezte: A főrendiház tagjai: a p üsp ökök, országnagyok és íőurak (barones et m agnaten). A nem esek, vagyis követek házának tagjai, a m egyék követei, a káp talannak és p rép ostnak 1 szavazata, a szabadalm azott p rép ost és ap át, a távollevő főúr követe, 2 6 bánya és királyi városnak egyenkint 1 követe, továbbá régi szokás szerint a nem es tanácsosok és országos bírák régi szokás szerint. E zen szabályozás először is m egsértette a nem esek jogegyenlőségét, m ely a m agyar alkotm ány alap törvényét kép ezte. S zázadokra biztosította a koronának túlsúlyát és lehetségessé tette az alkotm ány kijátszását, a szükséges javítások és újítások m egakadályozását, m ert a főrendiház állott a király által kinevezett és elm ozdítható bárókbul, kik alatt értettek: a nádor, országbíró,

41 tárnok m ester, horvát b án, a főajtónálló m ester, főlovász· m ester, koronaőrök, főudvarm ester, főp ohárnok m ester, vág/ 9 kinevezett és 3 válaszlottbul, 1 2 p üsp ökből és 3 6 főisp ánbul, m ert a törvény a m ágnások alatt nem a később becsem p észett czím zetes grófokat és b árókat, de a király által kinevezett és elm ozdítható főisp ánokat érti. A követek házát is m egrendítette, m ert m egyei kö7 et volt ekkor 3 6 m egyébül 7 2 ; ezzel szem ben a káp talanok, p rép ostok, ap átok szavazata 2 0 , városi szavazat 2 6 , a bírák, tanácsosok szavazata legalább 1 4 , tehát 6 0 aulikus 7 2 szabadelvű ellen, m ert a városok és különösen a p rotestáns városok m agában a városban szabadelvű és m agyar volt, de a városokban a gazdag p olgárság, az úgynevezett vaskalap osok, valóságos p olgári oligarchiát alap ítottak, p olgárm ester, városbíró, tanácsos, gazda csak az lehetett, ki a vaskalap osokhoz tartozott; a városokban m indennem ű visszaélések divatoztak, a városok erősen függtek a tárnokm estertől, a kam arátul, gyakran érintkeztek a császári és királyi harm inczadokkal, m ert a kivitelt és behozatalt a p olgárok közvetítették, a vaskalap os p olgári követek tehát a valláskérdés kivételével szem ben a császári udvari p árttal igen engedelm es szerep et vittek, m ely egy századdal később valóságos szolgasággá fajult. A rossz szervezet m ellett az aulicus p árt későbbi időben, m időn a királyi városok szám át szap orították, többségre em elkedhetett volna, ha nem fél a szabadelvű nem esek hevétül és erőszakosságátul; a féle lem azom ban sok öreg p rép ostot, ap átot otthon tartott és a szavazásnál sok városi követet elném ított. E zen szerencsétlen m erénylet nem a hazafiatlanság, nem a rossz-

42

akarat, az oligarchicus hatalm i vágy, de a rövidlátás, a p olitikai éretlenség, az elbizakodás m űve volt. A vezérszerep et 1 6 0 8 -ban a p rotestáns főnem esek vitték, a főarak igen kevés kivétellel a p rotestánsok és a M agyarország függetlenségének hívei voltak, főisp ánnak csalás várurat nevezhettek, m ert a törökök elleni védelm i m űveletekben a nem esség ezen várak oltalm a alatt összp ontosulhatott. A főurak azt hitték, hogy utódaik hívek m aradnak a p rotestantizm ushoz és hazához, a főp ap oktul nem féltek, a főisp ánságot családjok örökjének kép zelték, a p ap ság nagy szám a azom ban a főrendiházban az ellentm ondást nem türőket feszélyezte, a szegényebb p rép ostokat, ap átokat lenézték, de p olitikai bátorságuk szavazattok eltörlésére nem volt, ennélfogva a követek házába csap ták. A z országgyűlés régi alakját és szervezetét fentartani nem lehetett, m ert P ozsony az ország szélén fekszik, m ert a törökök és ném et zsoldosok egyenlően és folytonosan rabolván, családjukat és vagyonukat védtelenül nem hagyhatták. A nem esek tehát szem élyesen m eg nem jelenhettek; m iután azom ban a p rép ostok, ap átok, káp talanok az országgyűlésen csakis nem esi jogon jelenhettek m eg, nem szabad lett volna nekik egyéni kiváltságokat adom ányozni; elvégre, m iután a követek szám a nem volt m eghatározva, biztosítékul az utolsó szokás ellenére m egyénként 4 -ben kellett volna m egállap ítani. M erő jogsértés volt a távollevő főurak kép viselete, m elyet tetőzött ezeknek az alsó házhozi küldése, m ert ha a jogot elism erték, ezeknek a felsőháznál lett volna helye. Á ltalában a felsőház m egalap ítása többet ártott, m int am it a nem zet a nádori felelőség és az országtanács felelevenítése által nyert,

43 m ert a két jog csakis p ap iros vívm ány volt, m íg a főrendiház 2 2 8 esztendeig a nem zet elleni fondorlatok boszorkány-konyhája volt. A szabadelvűség elm életi nagy vívm ányát kép ezik az osztrákokkal és csehekkel R udolf és M átyás alatt kötött szövetségi szerződések, m ert M agyarország közjoga szerint az állam szerződések, szövetségek kötése a m agyar király jogát kép ezték, és a király a fejedelm ekkel a m agyar országtanács m eghallgatásával, követei által kötötte m eg az állam szerződéseket; ezen három szerződésnél azom ban m ár a m agyar országgyűlés egyenesen érintkezett a cseh és osztrák gyűléssel és M agyarország királya m ár a m egkötött szerződéseket utólagosan erősítette m eg. A csehekkel kötött szövetségi szerződésben a csehek a m agyaroknak a békét és a bécsi békekötés m egtartását, a m agyarok a cseheknek a b ékét biztosították; az osztrákokkal és m orvákkal kötött szövetség-levelekben kölcsönösen biztosíták egym ást a p rotestáns vallás m egvédéséről. A szerződésben azom ban sem az adandó katonaság vagy p énzsegély m ennyisége m eghatározva nincs, m ár p edig e nélkül a segély nem egyéb szájaskodó tüntetésnél, m ert sem a m agyar, sem az osztrák, cseh, m orva nem esség nem volt köteles az ország határain kívül harczolni, az egyik állam a m ásikat tehát csakis zsoldosok által tám ogathatta volna; valódi becsesei tehát ezen szövetség csak azon esetre bírt volna, ha egyik a m ásiknak területi ép ségének és alkotm ányának m egvédését biztosítja, és az adandó segély-m ennyiséget katonában vagy p énzben m eghatározza. A m agyar szabadelvű p árt ezen szövetségekre, a

44 szerződések gyengesége daczára nagy súlyt fektetett és azt II. F erdinánd választási kötlevelébe is beiktatta. F ontossággal bírt az árm ányos M átyásnak, illetőleg m inisterének K iesl bíbornoknak. M agyarország beolvasztására irányuló fondorlata, czélja kivitelére ürügyül használta fel a B etlen G áborral kötendő b ékét. 1 6 1 3 -ba P ozsonyba országgyűlésre hítta' össze a m agyarokat, a ném et tartom ányait p edig L inczbe, a m agyar országgyűlésnek elébe terjesztette B etlen G ábor békeajánlatát, felhívta, hogy határozzon, és határozatát küldöttei által terjessze a linczi országgyűlés elé, és L inczbe határozzon a közös országgyűlés. A z uj b irodalm i kísérlet azom ban m egbukott, a m agyarok sem M agyarország függetlenségérül lem ondani, sem egy E rdélyt elnyeléssel fenyegető erős birodalm at m egalkotni nem akartak. F erdinánd, S tájer herczege ellenzetté, m ert S tájert féltette nagybátyja íalánkságátul; a csehek és osztrákok a török elleni védbáslyának tekintették, de nem voltak hajlandók a védbáslya védelm éhez járulni. M átyás és m inistere a közhangulatról m eggyőződve, többet az uj b irodalom tervével nem álltak elő. E z időben em elkedtek fel a sem m iségbül a hatalom legm agasabb fokára P ázm án P éter jezsuita és E szterházy M iklós 3 0 -ados ivadék; e két férfi vette kezébe az udvari p árt vezetését és b uktatta m eg rövid küzdelm ek után a m agyar szabadelvű p ártot. P ázm án P étert M átyás király 1 6 1 6 -ban nevezte ki esztergom i érseknek és e m agas állást sem előtte, sem utánna hasonló tehetségű egyéniség nem bírta; P ázm án kitűnő eszű, tudom ányosan m űvelt lángész, ragyogó szónok, és ügyes író volt, m int p olitikus

46 nem rohant a falnak, de m egkerülte az akadályokat, híveket nem durva erőszakkal szerzett, de tanulm ányozta kortársai gyengéit, a főket, a vezetőket gazdag ígéretekkel nyerte m eg. A katholika vallás m egm entésére m indent elkövetett, de ellenségei, sőt a legyőzöttek iránt is m indég türelem m el viseltetett, hosszú hatalm as p ályáját, önkénnyel és erőszakkal nem szennyezte be. A z uralkodó háznak valóságos hive volt, de azért m agyar m aradt m ég akkor is, m időn a katholikus egyház érdeke ellenkezőt ajánlott, legjobban kitetszik ez a B etlen követéveli négyszem közti társalgásbul, » hidd m eg öcsém , én E rdély fenállását óhajtom , m ert ha tik nem volnátok, a ném etek nekünk is gallérunkra p öknének,« és ezt tényleg is bebizonyította, m ert a telhetetlen ném et inas, E szterházynak E rdély m eghódítására tervezett hóditó hadjáratát ő buktatta m eg. C saládot nem alkotott, m ert nagy jövedelm ét a katholica vallás érdekeire, tem p lom ok, oskolák alap ítására költötte, a császárok és királyok b izalm át teljes m értékben b írta, és tényleg nem csak a m agyar király, de a ném et császár m inistere is volt. P ázm án P éternek kor- és vezértársa, E szterházy M iklós nagyban külöm bözött a genialis C ardinálistól, E szterházy szegény nem esi családból szárm azott, nagyap ja királyi harm inczados volt, a szerencse, a gazdag M agócsy G ásp ár udvarába vitte, M agócsy ap ródnak fogadta, a szép legény az asszonyságnak m egtetszett és az öreg ur halála után férjének fogadta, a M agócsy urodalm ak férfi ágat illetvén, M agócsy fiörökös nélkül halván m eg, jogilag a királyra szálltak, ki kellett tehát m egtartásokat érdem elni. A szerencsefi gőgös, erőszakos, szolgalelkű ifjú

46 volt, bálványozta a hatalm at és vagyont, a hazaszeretet, a jog, a vagyon tiszteletét, az em beri érzelm eket nem ism erte, de erélyes tevékeny vakm erő eszköz volt. A szabadelvű p árt első vereséget az 1 6 1 8 -iki országgyűlésen szenvedett, királyt és nádort kellett választani, a király m ég élt, a nádorság azom ban üres volt, m iután azom ban a nádor az országyűlés elnöke, a király ellenőre és helytartója, előbb a nádort kellett volna m egválasztani. A főrendiháznál jelen volt 5 2 főrendi, a követeknél 9 1 alsóházi tag. A gőgös, szoknyahős E sterházy M iklós szétkergetéssel fenyegette az országgyűlést, ha a nádorválasztás elsőségéhez ragaszkodik; a követek háza előbb nádort akart választani, a főrendiház elejtette. A királyválasztás után nádornak m egválasztották E szterházy kebelbarátját, F orgács Z sigm ondot. II. F erdinánd az ország törvényeit, szabadságait a koronázási hitlevélben szabatosan és világosan m egerősítette A biztosítékokat nevelték a nádor vezérkedésérül, a m egyei katonaság vezérének választásárul szóló törvények. A forradalom azom ban, a vallási üldözések következtében, F erdinánd ném et tartom ányaiban kiütött, B écs is a forradalm árokhoz hajlott, F erdinánd zsoldosai távol voltak, F erdinándot a vár egyik term ébe szorították, új szabadság levelet szerkesztettek C sernem bl stájer nem es orra elé tartva, rivalva kérdé » alá akarod-e írni F erdinándka« , a császár nem engedett, a veszély végső p illanatában a D am p ierre ezred m egérkezett és F erdinánd életét m egm entette. U ralm a azom ban erősen ingott, a csehek és osztrákok a m agyarokat a szövetség értel-

47 m ében segélyre hívták fel, a csehek királyt választottak, ezen halálos tusában a H absburg házat P ázm án P éter és E szterházy m entették m eg, P ázm án kieszközölte a segély m egtagadását, E szterházy vezérlete alatt a katholikusok a király m egm entésére 6 0 0 0 katonát küldtek. B ethlen G ábor, E rdély fejedelem hatalm a em elésére kedvezőnek tekintve a háborút a csehekkel és osztrákokkal szövetkezett, a cseheknek 8 0 0 0 lovast küldött, P ozsonyban országgyűlést hitt össze, m ely F erdinándot a királyságtul m egfosztotta és B ethlen G ábort királynak választotta, ez‘m ár nem ön és nem jogvédelem , de forradalom volt, m ert F erdinándot szabadon választották, F erdinánd törvénytelenséget nem követett el, a p rotestánsok nem a királyi b irtokokon, de a katholikusokén tám adtattak m eg és ennek is oka a b écsi békekötés határozatlanságában rejlett. B ethlen a csehekkel, m orvákkal, osztrákokkal szövetséget kötött. A z udvari p árt II. F erdinándnak segélyt küldött, ezek segélyével F erdinand a cseheket a fehérhegyi nagy ütközetben tönkre verte, az osztrákokat legyőzte és B ethlen G ábor kedvező egyéni föltételek alatt N ikolsburgban békét kötött. K assa városa, A bauj, B orsod, Z em p lén, S zabolcs, B ereg, U gocsa, S zatm ár m egyék B ethlennek adattak, követeket azonban a m agyar országgyűlésre küldtek és ügyeikben m int eddig a nádor bíráskodott. A esek és osztrák háború a végzetes eredm énye A ustriának és C sehországnak M agyarország iránti eddig is hideg viszonyát fagyp ontra szállította, a csehek bukásukat az E szterházy segélycsap atainak és a B ethlen által kötelezett segély kim aradásának tulajdonították és rossz néven vették azt is, hogy B etlen m ellettük a

48 nikolsburgi békekötés alkalm ával erélyesen fel nem szólalt. A szabadság ügyének a fehérhegyi csata kétségkívül sokat ártott, m ert F erdinánd C sehországban a régi nem ességet elp usztította, birtokaikat hű ném eteknek adta, a csehek, m orvák és összes ném et tartom ányai szabadságlevelét eltép te, a p rotestánsokat elnyom ta, egy csap ással ura lett családja örökének. A z udvari p árt nap onta növekedett, 1 6 2 5 -be m ár E szterházy M iklóst gyenge ellenzék m ellett, nádornak választották. F erdinánd m aga a törvényeket nem sértette, m inden ügyekben m agyar tanácsosai tanácsával élt, szem et hunyt a nádor erőszakoskodásaira, a visszatérőknek P ázm án által tett jutalm i ígéreteket teljesítette. A p rotestánsok nagyban üldöztettek ugyan, de ezt nem a király, hanem a főura és a törvény hiánya okozta; aki a katholikus hitre visszatért, az jobbágyaira a katholikus hitet reá erőszakolta, de ha az egész lakosság ellentállt is, cselédjei, jobbágyai áttértek és m iután a bécsi békekötés azt m ondja, hogy a p rotestánsoknak a tem p lom ok használata a katholikusok sérelm e nélkül engedtetik, rájok nézve sérelm es lévén a tem p lom ok hiánya, ezen ürügy alatt egyszerűen visszafoglalták, p rotestáns tem p lom ép ítése a katolikus ur birtokán m ajdnem lehetetlen volt, m ert az egész terület az űré volt, a p araszt telkek kicsinyek, a tem p lom , p ap iak, iskola ép ítésre alkalm atlanok voltak. A m egtértek türelm etlensége és erőszaka annyira fokozódott, hogy m ár III. F erdinánd trónra lép tekor 4 0 0 tem p lom ot volt a p rotestánsoktul elfoglalva, az (aulicus) udvari p árt az országgyűlésen nagy többséggel bírt és a p rotestán-

49 sok jogos sérelm eit m eg sem akarta hallgatni, m íg végre a király közbevetésére, m ondhatjuk p arancsára, kénytelenkelletlen kozzáláttak a tárgyaláshoz; a p rotestánsokat 2 0 tem p lom m al kínálták m eg, a király látva a nagy igazságtalanságot, 9 0 tem p lom visszaadását rendelte el. — R ákóczy G yörgy E rdély fejedelm e a francziákkal és svédekkel szövetségre lép ett a két hatalm asság katonai és p énzsegélyre kötelezte m agát és b iztosította R ákóczyt, hogy R ákóczy nélkül békét nem köt. R ákóczy 1 6 4 5 -ben biztosítva lévén, az alkotm ány, a vallás és saját érdekében III. F erdinandot m egtám adta; a király a svédek által el lévén foglalva, R ákóczy ellen csak 1 1 ,0 0 0 zsoldost küldhetett, a sereghez azom ban csatlakoztak az udvarp árti főurak és a katholikus p ap ság csap atjai. A király seregének vezényletével E szterházy nádort bízta m eg; a háború változó szerencsével folyt. R ákóczy nem vágyott a királyságra, III. F erdinánd nem volt sem kényúr, sem rajongó katholikus, L inczben tehát a békét m egkötötte, R ákóczy m egkap ta a B ethlen által b irt 7 m egyét. A ne-, m eseknek, p olgároknak, p arasztoknak biztosittatik a p rotestáns vallás szabad gyakorlata, a városok és faluk p ap jai senki által el nem m ozdíthatók, ezentúl nem szabad a tem p lom foglalás. A jövő országgyűlésen a tem p lom ok m egtám adói ellen vagy U lászló V I: 8 -at (m ely a törvénysértők elleni büntetéseket a m egye vagy nádor által rendeli végrehajtatni) fogja alkalm azni. A jövő országgyűlés elé fognak terjesztetni a jezsuiták eltávolítását, az országgyűlési tagok titoktartását, a szavazat m ódját, a szavazat érvényét m eghatározó törvényrül, az idegen udvaroknál alkalm azandó m agyar kövelekrül. A z országgyűlés a linczi

50 békekötést elfogadta; elhatározta a 9 0 tem p lom leányegyházainak visszaadását és az evangélikusoknak azon helyeken, hol ezelőtt tem p lom aik voltak, a földesurak köteleztettek a tem p lom , iskola, p ap iak szám ára helyet adni. A tem p lom foglaló, az isteni tiszteletet akadályozó, ha az alisp án felszólítására a sértett féllel ki nem egyezik, az alisp án állal m arasztaltassék el, az ellenszegülő U lászló V I: 8 . törvénye szerint büntettessék. A linczi békekötés és azt m egerősítő törvény tehát az ország összes lakosainak szabadságát biztosította. A z országgyűlés rendezését tervező javaslat elm aradt, m ert az udvari p árt az országgyűlésen többséggel b írván, hatalm ához szem telenül ragaszkodott H ozatott m ég két fontos törvény; az 1 6 4 9 : 4 4 . az országgyűlés tagjainak eltiltja az ajándék elfogadását, és úgy az ajándékozót, m int az ajándékot elfogadót m int b ecstelent bünteti. A z országgyűlésbül kizárja a harm inczadosokat és ügyvédeket. L ip ót m egválasztatásakor az alkotm ányt, az ország m inden törvényeit m egerősítette. III. F erdinánd az ország ügyeit m agyar tanácsosai m eghallgatásával, m agyar hivatalnokai által intézte; a főp ap ság és az oligarchia a katholikus vallást ugyan erőszakosan terjesztette, de ezt nem a király p arancsára tették, m ert a királyi uradalm akban a p rotestánsokat nem üldözték; a király kétségkívül a törvénysértéseket nem torolta m eg, m ert az országgyűlést az udvari p árt uralta, az országos főm éltóságok a király által főbbjei tanácsára kinevezett hivatalnokok az udvari p árthoz tartoztak, a király az országon kívül lakott, az egyéni p anaszokat elsikkasztották a hivatalnokok, a m egyék által az országgyűlés elé terjesztett sérelm eket

51 leorditolták, leszavazták, tehát a lom tárba kerültek. L ip ót m inden tekintetben külöm bözött ap játul; L ip ótnak istene volt a kényuralom és a katholika vallás, végczélja M agyarországnak a ném et birodalom bai bekeblezése és M agyarország elném etesítése, nem ism erte az em beri érzelm eket, czéljai végrehajtására használta a kerékbe törést, nyársba húzatást és m áglyát. Z soldosainak m egengedte a gyilkosságot, rablást, fosztogatást A z udvari p árt főbbjei tanácsát nem kérte ki, de erőszakosságaikat elnézte a p orban fetrengő hízelgőket gazdagon m egajándékozta. Á ltalában uralkodása alatt az országot a p ap ok és zsoldosok nyom orgatták; egy ném et várkap itány külöm b legénynek tartotta m agát az esztergom i érseknél, egy közönséges kap itány fittyet hányt az ország nádorának, ingyenes bor- és hús szállítóinak tekintette a városi és falusi közönséget, az ellentállót m egölte, a hanyagot m egverte; ezen otrom ba söp redék hol hosszabb ideig tanyázott, az új nem zedéket elrútította. L ip ót, ha a francziák és szövetségesei m egijesztették, m indent Ígért, de ha a veszély elm últ, m indent visszavont és a fejekkel! labdázást m egkezdette. A nyom or m egszüntette a vallási üldözést és összefűzte a várurat a nem essel és p olgárral. L ip ót nevében herczeg P orcia L obkovitz, gróf R óttál és a jezsuiták uralkodtak. M agyarországban m inden kövér halat E szterházy, a B atlyániak, P álffyak, E rdődiek halászták el. W esselényi nádor, gr. N ádasdy F erencz országbíró, herczeg R ákóczy F erencz, Z rínyi P éter szövetkeztek L ip ót m egbuktatására; N ém etországba franczia császárt akartak, M agyarországbul ném et fensőség alatt kis fejedelem -

52 ségeket akartak alkotni és p edig H orvátországot Z rínyi, D unántúlt N ádasdy, Felső-M agyarországot W esselényi, E rdélyt R ákóczy szem elték ki m agoknak. E z nem volt sem hazafias, sem szabadelvű, sem okos p olitika, m ert ha sikerül, először is a m agyar állam ot szétdarabolván, eltörli, a m agyarságot a ném et elem felem észti, az alkotm ányt a kis állam okban, m int N ém etországban m egszünteti; hígvelejű volt m ár a kiindulási p ont is, m ert N ém etországban igenis volt egy erős, H absburg-ellenes p árt, de ez nem akart idegen urat; M agyarországban m inden becsületes em ber ragaszkodott M agyarország állam iságához, tehát az összeesküvő urak m ár M agyarországban m egbuktak volna; kivihetetlen volt azért is, m ert az osztozkodó urak közt nem volt sem okos em ber, sem hadvezéri tehetség. N ádasdy ás Z rínyi gyenge jellem ek voltak, m ert m időn a franczia király a katonai segélyt visszautasította, N ádasdy és Z rínyi B écsbe szaladtak és kölcsönösen egyik a m ásikat L ip ót császárnak beárulta, és a király kegyelm e után is ellene fondorkodtak. A z összeesküvők K onstantináp olyban is kop ogtattak. L ip ót az összeesküvésről korán értesült, m ég N ádasdy és Z rínyi árulása előtt; egy csap ással akarván azonban a főurak fejeit leüttetni és M agyarországot eltörülni, nyugodtan várt és készült a nagy m észárlásra. W esselényi nádor időközben m eghalt, R ákóczy Ferenczet anyja a jezsuiták által m egm entette, N ádasdy, Z rínyi Péter és Frangep án lefejeztettek. N ádasdy 400 falut bírt M agyarországban és Pottendorfot A usztriában, ennek 11-ede m aradt m eg N á~ dasdy legidősebb fiának, ki az összeesküvésben részt nem vett és p ár kisebb birtok a férjhez m ent leányoknak, az

53 oroszlánrészt E szterházy nádor fia falta fel, ki a M agocsy és D ersfy nagy uradalm akon és több királyi és nádori adom ányokon kívül neje után bírta az igen nagy T hurzó uradalm akat és vagyont. E szterházy a N ádasdy ragadom ánynyal R ákóczy után a legnagyobb birtokos lett. E zen család gyors m eggazdagodása a szabadelvű eszm éknek igen sokat ártott, m ert m íg a többi m eggazdagodott oligarchák néha a korona után vágyakodva nép szerűségi hajhászatbul, néha a kor eszm éi előtt m eghajolva, a jog, a szabadság, M agyarország m elleit síkra szálltak, időnkint m egtérve, m agyaroknak vallották m agokat, az E szterházy herczegi ág 3 7 0 év óta az udvari p árt, a sötétség és germ anisatio zászlósa volt, háza a szolgaság, a germ anizm us iskolája és p olitikai szolgák gyűlhelyeül szolgált; a közczélokat nem ösm erte, hirtelen m eggazdagodásának m ódja a gyengéket m egingatta, a gonoszokat elragadta. A király az első kísérlet m eghiúsulása után m egkezdte a rom bolás, a vad erőszak m űvét m agyarvadászatra, a császár kiküldte S p ork tábornokot és M ajtényi császári biztost a m agyar b iztos izlelőül, szám os, főleg p rotestáns nem es urat elfogatott, karóba huzatott, vagy felakasztatott, a király L őcsére vérbiztosságot nevezett gróf R óttál elnöklete alatt; m agyar tagjai voltak: G ubasóczy János p écsi p üsp ök, E szterházy D ániel szem élynök. A bizottság 3 0 0 nem est elfogatott, birtokokat kobozlátott A ném etek m egunván a m unkát, a bizottság a következő m agyarokbul alakult P ozsonyban: S zelep csényi G yörgy esztergom i érsek, G ubasóczy p écsi p üsp ök, gróf F orgács Á dám , Z ichy István kam ara elnök, M ajthényi

54 János szem élynök, M orvay István, P esti E ndre, M ednyánszky János, B ársony János, O rbán P ál, K orom p ay P éter, K irekes M enyhért, M ajlát M iklós, 1 6 7 1 . A m agyar kincstár elnökévé L ip ót K ollonics ném et-újhelyi p üsp ököt nevezte, behozták az adó m inden nem ét, a nem fizetőket szigorúan büntették. C anczellárnak P álfy T am ás nyitrai p üsp ököt nevezte. L ip ót 1 6 7 3 ban P ozsonyban ném et m intára helytartóságot szervezett. E lnöknek A m p ringen G ásp árt ném et lovagot, a ném et lovagrend nagym esterét nevezte. A nagym estert P álly T am ás nyitrai p üsp ök és canczellár iktatta be, m i azt bizonyítja, hogy ez a m agyar udvari p árt tudtával és hozzájárulásával történt, sőt ezzel tüntettek is. 1 6 7 4 -be a vérítéletekkel, b örtönnel és töm eges birtok elkobozással, az evangélikusok kiirtása nem sikerülvén, a töm eges kiirtás m űtételéhez folyam odtak, a forradalm i bűn czége alatt az összes evangélikus lelkészeket és tanítókat P ozsonyba rendelték, és a vizsgálatra és a büntetés kiszabására, következő 2 4 tagbul álló bizottságot neveztek ki: S zelep csényi p rím ást, S zéchenyi P ál érseket, P álfy T am ás, K ollonics L ip ot, S ennyei István, H lobusiczky István p üsp ököket, B alogh István kanonokot, a p annonhalm i főap átot, tehát 8 p ap ot, a főrendek közül 5 -öt, gr. F orgách Á dám ot, gróf P álfy A ntalt, gróf P álfy M iklóst, E rdődy G yörgyöt, S zéchy Istvánt, a nem esek közül 1 1 -et: L ap sanszky Jánost, T örök G yörgyöt, K erekes M enyhértet, V ályi M ihályt, S zente B álintot, M orócz Istvánt4 M ednyánszky Jánost, P esti E ndrét, T erstyánszky G yörgyöt, M ajlát M iklóst, O rbán P ált. A szerencsétlenek közül 3 0 0 -on felül jelentek m eg, úgylátszik egy részök

55 m eg akart hátrálni, egy része bízott ártatlanságába és a végzetbe, töm egesen halálra ítéltettek, kegyelem igértelett azoknak, kik hűségi térítvényt adnak, vagy kíván· dorolnak, 1 5 0 nem fogadta el a kegyelm i feltételt, a jeleseb· bek közül 6 0 -at N áp olyba és T riestbe gályára küldtek, 9 0 a ném et várfenekekbe kínosan m últ ki. K op p császári tábornok, a foglyok ellen dívó nyársbahúzáson és kerékbe törésen kívül, alkalm azta m ég a m áglyát, a ketté szakítást, a fogoly két lábát ugyanis két egym áshoz farral állított ló farkához kötötték, és a lovasok lovaikat m indaddig sarkantyúzták, m íg a szerencsétlen fogoly teste ketté nem szakadt, — tehát K op p vitéz és társai a kegyetlenség terén felülm últák a sp anyol inquisitiót, m ert a m áglya, a nyársba húzás és ketté szakításhoz m érve kalács. E zen zsoldos sep redék nem volt ínyencz, m ert nem csak a nem es urakat rabolták és gyilkolták, de a p olgárokat és p arasztokat is, a tisztikar nem volt szűkkeblű, m ert az aranyokat, a díszköveket, a keleti gyöngyöt, ezüst és arany készülékeket, a jó b orokat, lovakat, ökröket, sertésnyájakat a tisztikar m agának tartotta, ellenben a m alaczokat, ap ró m arhákat, szárnyasokat, p ollrákat, garasokat, a dunnát, csizm át, rossz b ort átengedték a közlegényeknek, a zsoldosok nem voltak rajongok, m ert a katholikus tem p lom ot gyakran lóistállónak, kaszárnyának használták, nem tettek külöm bséget a katholikusok és p rotestánsok, a világiak és p ap ok vagyona közt, sőtalegszentesebb osztályt, a p ap gazdaasszonyokat sem kím élték, egy katona-beszállásolás nagyobb csap ás volt 7 esztendei jégverésnél. A szabadok, a p rotestáns urak E rdélybe m enekültek,

56 a korm ányp árt fejei és tevékenyebb vérebei P ozsonyba osztoztak az elkobzott b irtokokon, a rabolt kincseken, a kinzottak ajándékain. A bujdosók E rdélybe sereget szerveztek és vezérnek m egválasztották T ököly Im rét. T ököly Im rének atyja a Z rinyi-N ádasdy összeesküvéshez tartozott, a császári vezér atyja várát ostrom olta, de a főzsákm ányhoz nem juthatott, m ert az öreg az ostrom alatt m eghalt, a 1 4 éves gyerm eket földalatti utakon m egm entették és E rdélybe szöktették, hol anyjának nagy birtokai voltak. T ököly a szabadsághősök legkitűnőbbjeinek egyike, vakm erő vitéz, ügyes hadvezér, a szabadságnak és hazájának önzetlen hive, erélyes m üveit geniális ifjú volt, a franczia király, a török szultán p ártolta, E rdély a török szultán p arancsára segélyezte. A forradalom azom ban főleg vallási jelleggel birt. L ip ót a király választást elakarta törültetni, a belháborut m egakarta szüntetni, m ert a nap onta várható S p anyol örökség biztosítására egész haderejére volt szüksége, s m ert T ököly szerencsésen hadakozott és a török tám adásiul is félt, A m p ringent 1 6 8 8 -ban elbocsájtotta és 1 6 8 1 -ben S op ronba országgyűlést hitt össze, az udvari p árt S op ronban azom ban annyira többségben volt, hogy a p rotestánsoknak a linczi békekötésen alap uló kívánalm át visszautasította, E szterházy P ált nádornak választotta. A z udvari p ártnak főbb em berei voltak: B atthyány K ristóf, E rdődy K ristóf, C zobor Á dám , P álfy János, P álfy K ároly, E szterházy F erencz, Z rínyi Á dám , Z ichy István A török ellen B écs védelm ére ezen főurak sajátjokbul 1 0 0 0 katonát ajánlottak, a fukar nádor 3 0 0 -at, D raskovics országbíró 1 0 0 -at, E szterházy

57 nádor a p ap okét 5 3 0 -ra, a H orvátokét 1 0 0 0 -re, a m egyékét 9 2 0 -ra szám ította, tehát voltak m egyék is, m elyek az alkotm ánytip rás daczára az udvari p árthoz csap tak, sőt a főurak közül, aulikusok a T iszántúl is voltak, m ert K árolyi L ászló a T ököly forradalom b ukása után P etrocyy Istvánt, ki közbenjárását kérte, álnokul elakarta fogatni. A T ököly forradalm at m egbuktatta, a töröknek B écs előtt szenvedett nagy veresége, E rdély m eghódítása, B udavárának bevétele. 1 6 8 7 -be C araffa tábornok vértörvényszéket állított fel, m agyar tagjai voltak: F ischer M ihály, P elsőczy G yörgy S zentiványi L ászló, M egyery G ábor, H arter M ihály, M edveczky M átyás, Julani P éter, F riderici P éter ep erjesi p olgárok. G yanús volt m indenki, kinek vagyona p énze p rotestáns vagy előbb T ököly híve volt, a börtönök m egteltek, a fejezések, birtokkobzások m indennap iak voltak. L ip ót a király választási jog eltörlésére a hangulatot kedvezőnek tekintvén. 1 6 8 7 -ben az országgyűlést összehívta, ez volt az utolsó országgyűlés 2 3 évig. A z országgyűlés eltörülte a királyválasztási jogot és az ellentállási záradékot. A királyválasztás a m ai viszonyok kétségkívül fen nem tarható, sőt m iután a felelős korm ány és az évi országgyűlés által a nem zetfelség el van ism erve, felesleges is akkor azom ban, m időn m indez nem volt m eg, a nem zetfelség elism erését és hatalm as biztosítékát kép ezte, rendkívül előnyös is volt a nem zetre, m ert a választás adván m eg az uralkodási jogot, a választás előtt m inden király az alkotm ányosság terére lép ett, sőt engedm ényeket is adott.

58 A z ellenzéki záradék eltörlése tényleg em elte a b írói önkényt, m ert az aranybulla szerint a nem es ítélet nélkül el nem fogathatott, adót fizetni nem tartozott, birtoka elvehető nem volt, a nem es tehát a záradék szerint b üntetlenül ellenállhatott, eltöröltetvén azom ban a záradék az 1 4 -6 2 .: 2 . szerint hűtlenségbe m indenkit ellehetett m arasztalni, ki a törvénytelen adót m egtagadta, a király rendeletéit, korm ányzatát rosszalta, ki vagyonát a törvénytelen ítéletek és végrehajtások ellen védte, m ert m indezen cselekvényeket rosszakarattal, a királyi m éltóság m egsértésének, a p erekbeni ellentállást p edig a főbírák elleni ellenszegülésnek lehetett m agyarázni A főrendekrül hozott törvény p edig helyet és szavazatot ád a királyi tanácsosoknak, ezen a czím en a király a főrendiházba bárkit m eghíhatott és valósággal ezen czím en lettek a felsőház tagjai a grófok és bárók. E szterházy P ál hű szolgálatai jutalm ául kap ta a T ököly Im re m agyarországi uradalm ait és a herczegi czim et a ném et császáriul, m indkettőt m egérdem elte, m ert a ném et szolgap ártnak az országgyűlésen is többséget szerzett és M agyarországot m agyarok által buktatta m eg, tehát M agyarországot nem csak legyőzte, de m ég m eg is gyalázta. A p ozsonyi nagy siker után M agyarország m egsem m isítésének tervéhez azonnal hozzáfogtak, a császár és király birodalm ának boldogítására császári királyi bizottságot nevezett ki, m elyben M agyarországot K ollonics győri p üsp ök kép viselte és következőket javasolt: A z urak és nem esek kiváltságai töröltessenek el, idegenek telep íttessenek, a ném et bevándorlók 5 évig adóm entesek, a p araszt 1 házhely után 1 5 6 nap ot dolgozzék, a szegény katholikus

59 p üsp ökök és p ap ok segélyezi essenek. A töröktül visszafoglalt m egyékben a b irtokok foglaltassanak le a király részére, a tulajdonjogát bizonyítóknak birtokaik visszaadatnak, de birtokaiktul adót fognak fizetni, m inden telek évi adója 6 forint (folyó értéke 1 6 0 forint). E zen adót kivétel nélkül m inden fekvőbirtok. fizeti, fentartattak a bánya, harm inczad és m inden fogyasztási adók. A z adóörökös, a király főrendi értekezletet hit össze, m elyen ezen javaslatát előterjesztette K ollonics szófiait fel először és bevezetésül előlegesen indítványozta: 1 . az örökös tartom ányokkal egyenlő adó hozasson b e, a nem esség töröltessék el, a vagyonosakbul ő felsége lovagokat, bárókat, grófokat nevezzen. E zen indítványra az aulicus főurakat határtalan rettegés fogta el, bután elném ultak; a kardos vitézek társaságában azom ban K ollonics ellen a jeles kalocsai érsek S zéchenyi szóllal fel, hogy egyenesen a királyhoz m egy, m íg visszajön tessék várakozni. S zéchenyi a tervezet lehetetlenségérül és veszélyérül m eggyőzte, a király engedett, ezen hírre az aranyos nyulak hátulsó lábaikra álltak és a K olonics és a vegyes b izottság javaslata ellen nyilatkoztak. K olonics indítványát egyedül az ország első választott főm éltósága, az alkotm ány eskütt őre, E szterházy P ál nádor p ártolta, P ozsonyban m ég ez évben a király értekezletet hit össze, m elyre m ár a m egyéket és városokat is m eghívta, ezen m ár a szabadság szellem e kísértett; kijelentették, hogy adót csak az országgyűlés szavazhat m eg, a kívánt 4 m illió helyett 8 8 2 ,0 0 0 forintot ajánlottak. A király vissza vetette és a 4 ,0 0 0 ,0 0 0 forint adónak a m egyék és városok általi behajtását elrendelte.

60

A z önkény m inden nem e, a nagy adó, az udvari p árt lenézése m indenkit elkeserített. A franczia király herczeg R ákóczy F erenczet b iztatta. R ákóczy F erencz fogságábul m egszökvén, L engyelországba X IV . L ajossal szövetségre lép ett. A nép a herczeg csodás m enekülésérül értesülvén, a b eregi, szatm ári, m árm arosi p arasztság R ákóczyt az ország m egm entésére felkérte. A helyzetet leghívebben adja elő S zéchenyi kalocsai érsek L ip óthoz írt levele: azt m ondják, a király szavát m egszegte, hitlevelét nem tartotta m eg, m egsértette az egyháziak és világiak jogait, hivatalokat, m éltóságokat, jószágokat idegeneknek adott, a p erek idegen b írák által idegen földön döntetnek el,, a fiskus a törvényt lábbal tap ossa, a katonai kicsap ongások soha sem orvosoltatnak, a tanácsosok fösvények és gőgösök, a kam arai bizottságok a törvényt tap ossák, a m agyar nem zetet és nem ességet m egvetik, a p rotestánsok jogai több tem p lom elfoglalásával sértettek m eg, utálják a neo quistica törvénytelen bizottságot, az összes clerus m egsértetett, m ert a javadalm ak idegeneknek adatnak, a p ap ok lakházai és tem p lom ok a katonák által ólakká aljasíttatnak! A z érsek levele nagyobb b izonyíték, erősebb vádlevél a legékesebb dip lom aticai nyilatkozványnál, a legalap osabb ügyvédi vádlevélnél, m ert K alocsa érseke bocskoros nem esből em elkedett a kalocsai érseki székbe, a catholica vallást és egyházat a király kiválólag p ártolta, tehát m int p ap és egyén a királynak hálával tartozott, m időn tehát igy nyilatkozott, tette ezt azért, m ert a keserűség, p ohara m egtelt, a nyom or, az önkény a legm agasabb fokra em elkedett. A forradalom nak a viszonyok kedveztek, a várak ugyan császári kézbe voltak,

61 de a várőrség is csekély volt, m ert L ip ót császár a nagy sp anyol örökség m egm entésére az országból kivonta M indezek daczára a forradalom lassan haladt, elő· csap atait báró K árolyi S ándor főisp án a szatm ári nem ességgel visszaverte. A m árm arosi nem ességet is fel. ültették, az erdélyi nem esek és székelyek egyrésze is R ákóczy ellen tám adt, a nógrádi és honti nem esség a két várba vonult. A H ajdúk, a jászok és kunok és a bihari nem esek gyűltek először zászlója alá, a főurak csak lassankint, az aratott siker után szállingóztak. A dunántúli főnem esség közönyös, de b ensőleg császári érzelm ű volt, érzelm eit azom ban a nem esség és nép m iatt nem m erte nyilvánítani. A z udvari p árthoz tartoztak tehát az E szterházyak, B attyányiak, P álfiak, E rdődyek, D raskovics, Z ichy családok. N ádasdyak és általában H orvátország, S zlavónia, a catholicus összes főp ap ság, az egri p üsp ök és káp talan kivételével. A R ákóczy m ozgalom sem p rotestáns, sem királyellenes jelleggel nem birt, m ert R ákóczy sem a királyt, sem az uralkodó házat a m agyar királyságiul m egfosztani nem akarta, de csakis az alkotm ánynak azon alakbani visszaállítását követelte, m elylyel I. F erdinánd m egválasztatásakor bírt, m elynek m egtartására F erdinánd és m inden utóda, m agát a királylyá választatásakor kötelezte, kezdetben m aga részére E rdélyt sem követelte. N em bírt p rotestáns jelleggel sem , m ert a katholikus egyház jogait az egyháznagyok jogait és birtokát a róm ai p áp átuli törvényes függését sem tám adta m eg, a p rotestánsok részére csak is a fenálló törvények végrehajtását követelte. L assan haladt azonban azért, m ert e telivérű udvarp árti főurak

62

várai kivételével a várak császári zsoldosokkal voltak m egrakva, a nem esség tehát attul tartott, hogy ha R ákóczy táborába vonul, távollétében a várőrség, a főisp ánok, az egyháznagyok házát felégetik, birtokát elp usztítják. A nép leginkább tódult a forradalm i táborba, a nép azom ban a sikert nem segítette elő, m ert fegyvert nem hozott, R ákóczynak nem volt fegyvere, a fegyvert csak is D anczigba lehetett szerezni, ily távol helyrül az akkori közlekedési viszonyoknál fogva csak lassan és kis'm ennyiségbe lehetett szállítani. A főurak azom ban látván R ákóczy sikereit, de m eggyőződvén arról is, hogy a hadjáratokba vagyont is lehet szerezni, lassankint R ákóczyhoz csatlakoztak és tábornoki hadtest p arancsnoki rangot nyertek. A főrendiek csatlakozása azom ban igen keveset használt, m ert egyik sem akarta m agát a m ásiknak alárendelni, a forradalm at m ajdnem m indenik vagyonszerzési m űveletnek tekintette, a hadi tanácsban kivitték tehát a kis hadtestek alkotását, a rendszer és összefüggés nélküli m űködést a p ortyázást. E zen rendszer a hadtestp arancsnokoknak sokat használt, m ert az osztrák tartom ányokba a sereg nagym ennyiségű m arhát szedett össze, a közlegény, sőt tiszt is zsákm ány részét p otom áron eladta a hadtestp arancsnoknak és ez a rablotl m arhát uradalm ába hajtatta, ily üzlet által különösen b áró K árolyi S ándor nagy vagyont szerzett, a forradalom azom ban m egbukott, m ert a p ortyázások kedvéért a várak ellen nagy erőt nem alkalm aztak, a császári hadsereget nem tám adták m eg, ha valam ely hadtestet m egvertek, a m ásik hirtelen nem segíthette. D e m eg kellett buknia a forradalom nak, azért is, m ert R ákóczy F erencz

63 ugyan valódi szabadsághős, a hazafiság, a becsületesség, az em beriség ritka p éldánya, eszes, m űvelt, szelíd egyéniség volt, de hadvezért tehetséggel, szervezési kép ességgel nem bírt, főem berei gróf B ercsényi gőgös tehetetlen vasgyúró, báró K ároly S ándor jó üzletem bere felfuvalkodott tábornok volt, de egyik sem tudott egy tűrhető csatatervet készíteni, m indkettő ha csatát vesztett, eszeveszetten m egszaladt. A hadi szerencse X IV -ik L ajos franczia király, R ákóczy p ártfogója ellen fordulván, J ózsef császár M agyarország ellen tekintélyes hadsereget küldött, 1 7 1 1 -be hosszas hősies küzdelm ek után a m agyar sereg 2 0 ,0 0 0 -re olvadt, ebbül is azom ban csak 1 2 ,0 0 0 volt együtt S zatm árm egyébe, 8 .0 0 0 p edig K assa körül, R ákóczy L engyelországba utazott és a sereg p arancsnokságával báró K árolyi S ándort bízta m eg. József császár békülni akart, R ákóczy feltételeit visszautasította, távozása után azom ban K árolyi elfogadta, József m egígérte az alkotm ány m egtartását, m egkegyel m ézét! R ákóczynak, és a m egtérőknek, ha hűséget esküsznek, K árolyit nagy uradalm akkal ajándékozta m eg. K árolyit a nagyközönség m ég m a is árulónak tekinti, ezen vélem ény azom ban alap talan, m ert 1 4 ,0 0 0 katonával az osztrák hadseregnek így hétig sem lehetett volna ellentállni, a kassai 8 ,0 0 0 p edig teljesen el volt vágva a ffiseregtül, és e sereg sem volt együtt, s ha K árolyi ki nem egyezik, a bizalm át veszteti katonaság értesülve a kegyelem ről, csap atonként szökött volna m eg. R ákóczy bukása az ország önállásának és függetlenségének eszm éjét a nagyközönségnél erősen m eggyengítette, a szabadság utáni vágy, az ország állam iságának

64 fentartása azom ban a nagyközönségnél m egm aradt, elfogadták a H absburg-házbuli királyok örökös királyságát, de nem akartak sem a ném et császárságba beolvadni, sem az örökös tartom ányokkal állam i közösséget alkotni. III. K ároly szeretett p arancsolni, de a szelíd uralkodók közé tartozott, nem akarta az országot elkeseríteni, m ert m ár trónralép tekor, a fiörököshöz kevés rem énye volt, ennélfogva az örökösödést leányának kívánta biztosítani, vallási tekintetben a türelm es uralkodók közé tartozott. A z 1 7 1 5 . országgyűlésen m ár titokba m eg kísértette a leányág örökösödésének biztosítását, de az igen nagy többség visszautasította, olőbb tehát keresztül vittte H orvátországban, E rdélybe, az örökös tartom ányokba és végré 1 8 2 3 -ba a m agyar országyűlés elé terjesztette. A nőág örökösödését tekintve, az európ ai és a m agyarországi belviszonyokat, az ország királyválasztási jogához m ereven alig ragaszodhatott. III. K ároly a leghatalm asabb uralkodók egyike volt, M agyarország azom ban a hosszas háborúk alatt eltikkadt, III. K ároly tekintélyes rendes hadseregről rendelkezett, M agyarország hadereje p edig, a bátor de rosszul fegyverzett nem ességből állott, M agyarországot a R ákóczy forradalom ba B császár 4 0 ,0 0 0 katonája legyőte, m ely a császári sergtiek csakis egy részét kép ezte, a belviszonyok nem javultak, de rom lottak, III. K ároly senkit nem üldözött, törvénytelen nagy adóval az országot nem fosztogatta, a nem eseket nem üldözte, sőt a p rotestánsokat védelm ezte is, K ároly leányát tehát ap jáért senki sem gyűlölte, a katholikus egyháznagyok a vallási érdekből, a főurak anyagi jutalom rem ényében nem csak feltétlenül az uralkodó házhoz ragaszkodtak, de

65 m agyar nem zetiségi érzelm eiket is m egtagadták, a várak az uralkodó család birtokában voltak, az erdélyi nem esek féltek a M ihály vajda és B ásta korszakának m egújulásátul, a horvátok és bevándorolt szerbek várvavártak a rablási engedélyre, M agyarország tehát saját erejével nem vívhatta volna ki önállását, a választott m agyar király nem szám íthatott sem a lengyelek, sem a törökök segélyére, m ert m indkét állam feloszlásnak indult, a franczia távol volt, m indig izgatott, de ígéretét soha sem teljesítette. H a tehát M agyarország ki nem egyez, m i történik III K ároly halála után? A nádor az országgyűlést rögtön összehívja P ozsonyba és a szolgai többség egyszerűen elfogadja K ároly örökösödési rendeletét és ha M ária T eréziát ellenségei m egtám adják, M agyarországra biztosan nem szám íthatván, O laszországi birtokárul lem ond, seregeinek egy részével M agyarországot letip orja és N ém etországba bekeblezi. M indezt őseink bölcsen b elátták, az 1 7 2 3 -iki országgyűlésen tehát tiszta függetlenségi p árt nem volt, a nőág örökösödését tehát m indenki elfogadta, ezek daczára azom ban az országgyűlésen két ellentétes p árt állott egym ással szem ben, a szabadelvű m agyar p árt, az udvari ném et vakbuzgó szolgap árt; a szabadelvű p árt a királyválasztási nagy jogérti kárp ótlásul b iztosítani akarta a korm ányzatnak a császári korm ánytúli függetlenségét, a a vallásszabadságot, a sérelm ek orvoslását, a m egyei önkorm ányzatot, az országgyűlésnek m inden három évbeni m egtartását, a m agyaroknak a követségeknéli alkalm azását, m inden eddigi egyéni és állam i jogoknak és a m agyar királyság állam iságának elösm erését, az örökösödést

66 és az ország jogai elösm erését kölcsönös szerződés alakjában kívánta a törvények közé iktatni. A z udvari p árt azom ban III. K árolynak a nőörökösödést szabályozó p ragm alica sanctiónak nevezett rendeletét egyszerűen köszö nettel kívánta elfogadni, egyszerűen kívánta a királyválasztási jog eltörlését, m egelégedett a helyzettel, vagyis nyílt sisakkal p ártolta a szolgaságot, szem telenül közeledett a birodalom hoz, tehát császáriabb és ném etebb volt a királynál, ki M agyarország királyválasztási jogát elösm erve, az országgyűlést a nőági örökösödés elfogadására hívta fel. K ároly király leánya m agyarországi öröködésének biztosítására igen nagy súlyt fektetett, m ert M agyarország birodalm a területének felét kép ezte, legtávolabb terült el az osztrák ház ellenségeinek b irodalm adul, M agyarország m int önálló állam a férfiág kihaltával szabadon választhatott, m íg C sehország és a többi ném et tartom ányok, a ném et császárság hűbéres országai voltak, jogilag tehát a ném et császár, K ároly örökösödési szabályrendeletét és a történt választást m egsem m isíthette volna, de külöm ben is nem volt a vad erőszak em bere, hallgatást p arancsolt az udvari p ártnak és a szabadelvűek következő kívánalm ait elfogadta, 3 . az ország a nőnörökösök kihaltával királyt választ. M agyarország és kap csolt részeinek jogait és szabadságait m egerősíti és ezeket örökösei m eg fogják tartani, 7 . az országgyűlések m inden harm adik évben m egtartandók, 8 . a király M agyarországban is fog lakni, 5 6 m inden három évben a m egyékben tisztválaszlás tartassák, a főisp án alisp ánnak 4 -et jelöl, 5 8 . biztosítja a m egyegyűléseket és határozataikat, 7 0 rendelkezik az akadém iák tantárgyairól, 1 0 2 a helytartó-

67 ság az országgyűlés határozatait köteles végrehajtani, a hazai törvények ellen nem rendelkezhet, 1 0 4 ·. m agyar ügyekben a követtségeknél m agyarok alkalm aztassanak. A király m egígéri, hogy M agyarországot kültám adások ellen örökös tartom ányai erejével is m egfogja védeni. 1 7 1 5 a királyi és bányavárosok tisztviselőiket ezentúl is szabadon válasszák. E zen törvények között, tekintve a helyzetet, vívm ánynak tekinthető az alisp án választását, a gyűlések hatáskörét szabályozó és a helytartóságot szabályozó törvények; a m egye hatalm a nagyban kárp ótolta az ellenállási záradék eltörlését, m ert ez időben tényleg a királynak, nádornak, a királyi vár- és csap atp arancsnokoknak csakis a császári bukfenczek: E szterházy és társai, a főp ap ok állhatták volna ellen, de csakis rövid időre, m ert a régi sasfészkeket az ágyú könnyedén szétm orzsolta; az ellentállási záradék nem nyújtott m enedéket a nép nek és szegény nem ességnek a császár és hivatalnokai, a lőurak, főisp ánok, főp ap ok zsarolásai ellen, m ert az ellenállási záradék szerint csakis akkor szegülhetett a királyi p arancsok ellen, ha a király idézés és törvényes ítélet nélkül el akarta fogatni, ha adót követelt, ha az ország határain kívüli hadiszolgálatra kényszerítette, ha birtokát elfoglalta· ellenben a m egyében az összes nem esség összp ontosult, a m egye vetette ki és szedte be az adót, hajtotta végre az Ítéletet, ítélt első sorban a p erek nagy részében, a m egye m inden ügyben szabadon tanácskozhatott, tiltakozhatott a cancellária, helytartó tanács (az akkori korm ány) rendeletéi ellen, újonczoztatott, kezelte a rendőrséget, védte a nép et az urak erőszakos-

68 kodása ellen, utakat csináltatott, a m egyékkel levelezett, követjeinek kötelező utasításokat adott, a közép nem ességgel egyesítette a szegény nem ességet, a m egye term ében a p olitikai nem zet m inden tagja egyenlő szólásszabadsággal és határozati joggal b írt stb. A m egye feje és vezére, az alisp án azom ban 1 7 2 3 -ig sok tekintetben a főisp ántul függött, m ert a hivatalban levő alisp ánt az új választásnál nem volt köteles jelölni, sőt azt sem , hányat köteles jelölni; ezt is szabályozza az 1 7 2 3 -iki törvény. A király a m egyék által a közhangulatrul, a korm ány közegeinek törvénytelen erőszakos cselekm ényeirül országgyűlésen kívül is értesülhetett, erős, országos közvélem ény alakult, a m egyegyűlési viták m egérlelték a kor eszm éit és követelm ényeit. A szabadelvűség vívm ánya a városokrul szóló 1 7 1 5 törvény, m ely az elnyom ott városokat régi jogaikba visszahelyezte. M ária T erézia örökösödési jogát E urop a m inden fejedelm e elism erte; III. K ároly, bízva királytársai szavában, p azarul gazdálkodott, a hadsereget kevesbítette, ennélfogva leányának üres kincstárt és gyenge hadsereget hagyott. A királynét m indenki m egtám adta, az örökös tartom ányok a szép királynéért nem lelkesültek, az ellenség B ecs felé közeledett; a szép és okos királyné a végszükségben 1 7 4 1 -ben P ozsonyba az országgyűlést összehívta, a lovagias m agyar nem zet (ideértve E rdélyt, H orvátországot, a határőrséget) lelkesen és gyorsan fegyvert fogott, gőzerővel 8 0 ,0 0 0 katonát állított ki, a győzőket feltartóztatta ér· a királyné seregeivel az örökös tartom ányokbul kiverte; ha M agyarország csak közönyösen viseli is m agát, a kecses királynénak nagy b irodalm ábul alig m arad egyebe

69

a kis hegyes T irolnál. A z országgyűlésen csak az eszes P atasich, kalocsai érseknek jutott eszébe az ország sérelm einek rögtöni orvoslását követelni, P álfy nádor azom ban a szót tőle elvétve, következőleg rótta m eg: » az É rsek úr ne avatkozzék az országos ügyekbe, de intézze egyháza ügyeit,« a jó érsektül társai elfordultak és m ásnap K alocsára utazott. A nagy királynő a hűséget következően jutalm azta: 1 7 4 -1 . 8 . A királyi hitlevél záradéka: m int ennek értelm e az országgyűlésen a király és az országgyűlés m egegyeztek az ország szabadságaira, szabadalm aira és kiváltságaira sem m ikép ki nem terjesztendő. 1 1 . A királyné a m agyar ügyeket b ent és künt m agyarok állal fogja tárgyaltatni, fontosabb ügyekben a nádort, bánt, érseket m agához hivatja, az állam m inisterium ban m agyarokat is fog alkalm azni. 2 1 . A z uj szerzem ényi jog m egszüntettetek. 2 2 . O rszágos értekezlet, az országgyűlés m ellőzésével csak azon esetben hivathatik össze, ha ellenséges beütés, vagy az országot érdeklő háború m iatt az országgyűlés m eg nem tartathatnék. 2 6 F elségsértési p erben a vádló neve a vádlottal közöltessék. 6 8 . A nem esi felkelő seregbe a tisztek, a kap itánytul le, a m egyék által választatnak. 1 7 5 1 . 4 . A katonaság öltözék szükséglete M agyarországban is készíttessék és vétessék, ha az osztrákokkal egyenlő árban adják a m agyarok. M agyarország állam iságát és független alkotm ányos felelős korm ányzatának b iztosítására az alkalom soha sem volt kedvezőbb, m int 7 2 3 -ban és 7 4 1 -ben. III. K ároly a sp anyol esem ényeken okulva, leányának örökösödését m inden áron akarta biztosítani, az örökös tarto-

70 m ányok e tekintetben B elgium kivételével, m ely önálló állam volt és leányági örökösödés czím én szállt a H absburg-házra jogérvényesen, a leányág örökösödésérül nem rendelkezhettek, m ert m indenik N ém etország hübére volt, a ném et császárok által kizárólag a H absburg-ház fiágá· nak adom ányoztattak, a ném et birodalom m al szem ben tehát a nőági örökösödés csak azon esetben lett volna kifogástalan, ha III-ik K ároly m ég életében m inden hűbéres tartom ányárul lem ond és azokat, m int ném et császár, m int császári hűbért egyenkint M ária T eréziának ajándékozza, ez azom ban belbonyodalm akat idézhetett volna elő, m ert m int M átyás főherczeg, bátyját R udolf császárt m inden országaitul m egfosztott, M ária T erézia férje is követelhette volna az ajándékozott hűbérek birtoklását, a p ragm atica sanctionak nevezett örökösödési rendnek az örökös tartom ányok törvényei közéi iktatása m ajdnem sem m i súlylyal sem bírt, m ert a hűbéres tartom ánynak a birodalom törvényeivel és törvényerejű szokásaival ellenkező szerződése érvénytelen, de érvénytelen volt főleg azért is, m ert m ásodik F erdinand m inden N ém etországai tartom ányainak alkotm ányát m egsem m isítette, az országgyűlések a királynak és főherczegi rendeleteknek csak iktató közegei voltak, törvényeket nem hozhattak, a nem zetnek nem voltak választottal, m egbízottai, de csakis a fejedelem m eghívottai. E zen gyülekezetek által hozott állam jogi intézkedések csakis azon esetben b írhattak volna kétségkívüli kötelező jogerővel, ha K ároly császár ezen országok alkotm ányát visszaállítja és az örökösödést ezen országok törvényes kép viselete elfogadja, ezt a császár nem tehette, m ert m ár a m agyar alkotm ányért sem rajongott, alkotm ányos

71 uralom m ellett a régi gazdálkodást nem lehetett volna folytatni, de nem tehette m eg azért sem , m ert e tartom ányok nem lelkesedtek az uralkodó házért, a 1 0 0 éves kényuralom nem törülte el m ég az alkotm ány em lékét, a fehérhegyi csata után a nem esség nagy részét erőszakkal fosztották m eg birtokaiktul és idegeneknek adom ányozták, a p rotestánsokat a főp ap ok üldözték és császári dragonyosokkal térítették ki, a hivatalnokok serege 4 0 ,0 0 0 -bül áll, az udvartartás tem érdekbe került, évenkint p etrezselyem re 4 0 0 0 forintot, az özvegy császárné p ap agályára 2 hordó tokaji aszút, álom italára nap onta 1 2 korsó bort, egy udvaronczra 8 , egy udvarhölgyre szinte 8 korsó bort szám ítoltak, az udvar és korm ányzat fedezetére nagy adót kellett kivetni, a nagy adót a császárnak rótták fel. A női örökösödés . tehát tisztán M agyarországtul függött, K ároly király tehát okvetlenül elm egy a lehetőség legszélső határig, a m it azom ban K ároly m egtagadott, azt M ária T erézia okvetlenül m egadja. A helyzetet leghívebben adta elő M ária T erézia beszéde: » Igazságos ügyem szorult helyzete nem engedi, hogy a M agyarországot fenyegető borzasztó veszélyt eltitkoljam . M agyarország, szem élyem , gyerm ekeim veszedelem be vannak, m indenkitül elhagyatva, rokonaim és hűtlen szövetségeseim tül m egtám adva, csakis a m agyar nem zet hűsége, világra szóló vitézsége m enthet m eg, védelm etekbe bízom m agam at és gyerm ekeim et. U tolsó rem ényem szere tetek és hflségtek, biztosan hiszem és rem élem , hogy halogatást nem tűrő szom orú helyzetem ben, tőlem bölcs tanácsotokat és erélyes segélyteket, m egvonni nem fogátok.

72 M időn egy büszke, okos királyné így b eszél, akkor a írón az örvény szélén áll és a fejedelem a nem zet jogos kívánalm ait m eg nem tagadhatja, a m agyar nem zet öreg, szabad nem zet volt, tap asztalatbul tudta azt, hogy a válság a vívm ányoknak legkedvezőbb órája, hogy tehát a királynak m agyarországbani lakását, a felelős országtanácsot, E rdély egyesítését, az évenkinti országgyűlést, a m agyar hadseregnek a nádor alá helyezését, a m agyar nyelvet, a felségsértési és hűllenségi esetekben az országgyűlés bíráskodását, a m agyar udvartartást nem kötötte ki, ennek oka nem a nem zet p olitikai éretlenségében és gyávaságában, nem a királyné m erevségében rejlett, de elm aradlak, azért, m ert ezen országgyűlés az oligarchákbul és főp ap okbul álló udvari p ártbul állott, m elynek szabadságfogalm a az adó nem fizetésbül, hazafisága a főm éltóságok a királyi adom ányok m onop olizálásábul, a p rotestánsok üldözésébül állt. K ároly király szelíd, m éltányos, igazságos uralkodó volt, M ária T erézia nem ének gyöngye, erős ítélőtehetsége, eszélye szelídsége, türelm es vallásossága, igazságszeretete által kim agaslott a H absburgház összes uralkodói közűi, K ároly a m agyarokat nem utálta, sőt társaságukat kedvelte, uralkodott, de az ellenvélem ényt eltűrte, a kérelm ezőket m eghallgatta, és ha a kérelm ek igazságárul m eggyőződött, fő hivatalnokai, az egyházi és világi m éltóságok daczára, az igazság érdekében intézkedett, a császárt nagyban befolyásolta S avoyai herczeg tábornok, a hős, ki sohasem szaladt m eg, J enő herczeg a m agyar nőket szerelte, a férfiakat becsülte, ennélfogva a császárnál M agyarországot m indég p ártolta, M ária T erézia a m agyar

73 nem zet iránt nem csak rokonszenvvel, de valóságos hálával viseltetett, a ném et vértet összezúzta a trónm entés m űvelete, a királyné büszke volt m agyarjaira, a ném etek fölénye m egszűnt, a királyné m inden m agyar, sőt a fontos birodalm i ügyekben is m indig m eghallgatta a nádort, kanczellárt, érseket, a horvát bánt, országbírót, udvaránál nem tett külöm bséget a m agyar és ném et főúr között, az ország nádora az érdem dús P álfy nádor kegyencze volt, a királyné buzgó, a szó nem esebb értelm ében vallásos nő volt, ki a királyi esküt nem vakító szertartásnak, de az Isten színe előtt lett kötelező Ígéretnek tekintette, a királyné nem tudott m agyarul, de b eszélt latinul, m elyet ez időben m inden m űvelt, sőt vagyonos nem es beszélt, tehát a nyelv a királynévali érintkezést nem akadályozta, a ném etek iránti rokonszenv M ária T erézia trónra lép te utáni évben m eghűlt, m ert a csehek és ném etek a királyné védelm ében nem erőltették m eg m agokat, a ném et fejedelm ek M ária T erézia ellen harczoltak. A királyné férje, L orraini tehát franczia herczeg volt. A helytartó tanácsnak joga és kötelessége volt a canczellária törvénytelen rendeletéi ellen felszólalni és a törvényeket végrehajtatni, m időn a királyné a p rotestánsok sérelm eiről értesült, sérelm eik m egszüntetését elrendelte, a p rotestánsokat üldöző győri p üsp ököt m egdorgálta, a m egyék a canczelláriát p anaszleveleik által folytonosan zaklatták H ogy tehát m indezek daczára a királyné 4 0 éves uralm a alatt csak három országgyűlést tartott, a nádori hivatalt 1 6 évig be nem töltötte, a dep erditák czím e alatt a p arasztság adóját önkényesen m egkettőztette, 7 3 2 — 7 4 9 -ig

74 2 4 9 p rotestáns egyházat foglaltak el, az országos vám okat az országgyűlés nélkül négyszeresen em elte; m indez főleg a m agyar udvari p ártnak tulajdonítható, m ely az országban és B écsben m inden főhivatalt elfoglalt, a ném eteknek bukfencze és tap soncza lett, az ingyennel határos olcsó áron vett kincstári b irtokokat, a kegyes királynét törvényes kötelességeire, a törvény sértésekre, az ország helyzetére nem figyelm eztette. A m egyék nagy részét m int főisp ányok teljesen elnyom ták és p edig elannyira, hogy 2 1 m egye: N ógrád, K om árom , B ars, N yílra, T rencsény, Z ólyom , A bauj, T orna, G öm ör, B orsod, Z em p lén, U ng, B ereg, U gocsa, S zatm ár, S zabolcs, B ihar, Z ala, V eszp rém , S om ogy, V asm egyék kivételével, a m egyék egészen elném ultak, választásokat 1 0 — 1 5 évig nem tartottak. E zen p árt világi része, a főurak levetették nem zeti öltözeteket, őseik nehéz kardját könnyű gyiklesővel cserélték fel, leborotváltatták bajuszokat, fejökre előbb fürtös, m ajd fehérp oros p arókát tettek, franczia nevelőnőt és szakácsot, cosm op olita ultram ontán p ap nevelőt, ném et kom ornyikot, bécsi kom ornát, cseh vadászt tartottak, a gazdagabbak B écsben laktak és ném etes kiejtést negélyezlek, a nem ességet lenézték, a p olgárokat és nép et m egvetették, fiaikat és leányaikat p edig annyira kinevelték, hogy m ár csak igen kevesen tudtak m agyarul. M indezt p edig a jeles királyné, ki fiait a m agyar nyelvre is laníttatta, tőlök nem kívánta, de tették azért, hogy a ném et udvarnál ném eteknek látszassanak és herczeg K aunitz m inister és cseh-ném et társai kegyeit kiérdem eljék. A m agyar nem zet m egvetése terjedni kezdett a p ap ságnál is, elannyira, hogy B athyányi esztergom i érsek m ár nem

76 tudott m agyarul és m ert a törzsökös m agyar nyelvét m egvetette, a született lót és ném et p ap növendékek sem törték m agokat a m agyar nyelvért. Λ kor szabadelvű vívm ányai közé tartoznak a M ária T erézia által behozott úrbéri könyvek, a győri, p ozsonyi, nagyváradi, zágrábi, kassai katholikus akadém iák felállítása. A buta történetírók és hízelgő közjogászok a félrevezetett közvélem ény M ária T eréziának tulajdonítják, a p arasztok tulajdonjogát és a m unka szabályozását, ez hazugság, m ert törvény és szokás szerint a földesúr a jobbágyok telkét m ár X V I. század közep én erőszakosan nem vehette el, az 1 5 5 6 : 2 8 . szerint az elköltöző házát és ép ületeit eladhatta, a m aradványföldeket, irtást, szőlőt elköltözéskor 9 -ed fizetés terhe alatt m egtarthatta, az 1 5 5 3 : 3 . a szolgálatot 4 0 nap ba alap ítja m eg, tehát M ária T erézia a szolgálatot 1 2 nap p al em elte. E zen hátránynyal szem be a jobbágy helyzete annyiba javult, hogy az úrbéri könyvbe a jobbágy neve és telek állom ányának m ennyisége beíratott birtok tulajdonát tehát az úrbéri könyvet igazolhatta. A z akadém iákba m egham isítva adták eltí m agyar történelm et és közjogot, a p rotestánsoknak a korm ány m egengedte a ném et és hollandi egyetem ek használatát, a hollandi egyetem ekbül nem csak tudom ányt, de szabad szellem et is hoztak haza. A főrendek társadalm i hazaárulása és p olitikai szolgasága m egrontotta. a városokat, a kereskedelem és a vagyon a királyi és b ányavárosokba, főleg a ném etek kezébe volt, a főszerep et P ozsony és K assa játszották, P ozsony A usztria halárán lévén, m ár I. F erdinánd alatt engedelm es város lett, K assa azom ban m indég szabad-

76 elvű p árthoz tartozott, a hosszas béke, a szelíd kény uralom azom ban K assát, m int a többi városokat m egp uhította, látván, hogy a m agyar főrendek nem csak osztrák szolgákká aljasultak, de nem zeti családi nyelveket is m egtagadtak, feltám adt bennök is a ősi ném et vér, a m agyar kereskedelem közp ontját B écs kép ezvén, az anyagi érdek legyőzte a szabadság és hazafiság érzelm eit, ezenkívül a hatalom hoz sim ultak, m ert a városok kicsinyek voltak, nem volt köztük egy vezetőkép es nagy város, a tárnokok és kincstár-elnökök zsarolása ellen nem tám aszkodhattak az országra, m ert az országgyűlések ritkán tartattak, főleg az adó és katonai segély m eg. szavazásával foglalkoztak, a sérelm ekre nem jutott idő, sőt az udvari p árt m ár a m egyék többségét is m egnyergelte. A z aulikus p árt nem csak m agát adta el, de a főisp ánságokat m egszerezve, erőszakos ám ítások által a m egyék többségét is m egszerezték, m i nem m ent nehezen, m ert B ékés, C sanád, C songrád m egyébe a nem esség m ár a tatárdúláskor elp usztult, később B átbory-R ákóczy birtok lett és M ária T erézia alatt a K árolyiak a kincstár és ném et jövevények bírták. A rad főleg a kincstáré volt, B ács, T orontált, T em est, K rassót főleg a kincstár b írta N ógrád szélitül kezdve a török határig az egész terület török hódoltság volt, a kinek birtoka m egm aradt irom ányai elvesztek neoaquistica com issio előtt, nem lett volna kép es birtok jogát m egvédeni, III. K ároly alatt te hát félelem ből hallgatott, M ária T erézia alatt hallgatott, m ert a nem esség csekély volt, P est a nádorral, a kalocsai érsekkel, a váczi p üsp ökkel sikerrel nem küzdhetett, m iután G rasalkovics neoaquisticus czim borái a p estm egye

77 nem ességtül egy m illió hold földet raboltak el, D unántúl az U jlaky, N ém etujvári, K anizsay, N ádasdy, D ersfy, B ornem isza, Z rínyi családok óriási uradalm ait az aulicus főrendek bírták és m inden főisp án, a zászlós urak, a p üsp ökök egy része ezekbül volt. A m i tehát a zsarnok L ip ótnak, a m agyarok konok ellenségének nem sikerült, az teljesedett a szelíd K ároly, a m agyarbarát, a kegyes M ária T erézia uralm a alatt· M agyarország a nem zeti bukás és feloszlás örvényének szélén állott és a szendergő, álom kóros b eteget csakis ellensége, József császárnak kényuri roham ai m entették m eg. József császárban a m agyarfalás vágyát a p ozsonyi nagyszerű jelenet terem tette m eg, m időn a nem zet a kérő királynénak kardcsörtetve azt felelte: » M eghalunk M ária T erézia királyunkért« . A könyező királyné József fiát karján tartotta, a négyhónap os gyerm ek a kardcsörtetéstül m egrém ülve, sírásra fakadt és am időn m egnőtt, a betyár nem zetnek nem csak m egbüntetését, de eltörlését is elhatározta; m íg azom ban anyja élt, szándokát titkolni kellett, m ert M ária T erézia a m agyar nem zetet szerette, becsülte, tisztelte; b ecsületes nő volt, ki az eskü szentségét tisztelte: m int eszes nő, szolgái tanácsára nem szorult és tudta azt, hogy az 1 7 2 3 -iki nőörökösödési törvény kétoldalú szerződés, m ely kötelez és old vagyis hűséget és alkotm ányos engedelm ességet p arancsol addig, m íg az első szerződő királynak királyi utódai kötelességüket teljesítik, de feloldja az engedelm ességet, ha a trónörökös, az örökség m egnyíltával a b iztosító királyi kötlevelet ki nem adja, a koronázási esküt le nem teszi, ha bitorlásával forradalm at indít az ország ellen. J ózsef

78 császár azoraban, szabadelvű csuhája és vallástalansága daczára, m agát az Isten m indenható helytartójának tekintette, nem zetet nem ism ert, csak szolgákat, m agát bölcsnek és csalhatatlannak tartotta E zen kontár p olitikai bűvészben a kori ti an hatalm i vágygyal egyesült a C aesarok és im p eratorok korlátlan uralm i vágya; a ném et birodalm at nem csak vezetni, de uralni akarta, a ném et rokonszenvének m egnyeréséért áldozatul M agyarországot kínálta vagyis a m agyar rabszolgákat a ném etekkel, a ném eteket a m agyarokkal akarta fékezni. J ózsef trónralép tekor a szabad eszm ék m ár a franczia irodalm at uralták, a katholikus p ap okat, szerzeteseket, ap áczákat folytonosan gúnyolták; F rigyes p orosz királyt J ózsef bám ulta. A koronát B écsbe vitette. A latin és m agyar nyelvnek a korm ányzat, bíráskodás, közigazgatás, nevelés te· réni használatát eltörülte és helyettük a ném et nyelv alkalm azását 1 7 8 4 -ben elrendelte, a ném et nyelv tanulására azom ban 3 évet engedett. A m onda azt m eséli, hogy József a m agyar canczellárt először a latin helyett a m agyar nyelv használatára szólította volna fel, ez otrom ba hazugság, m ert a ném et nyelvet m ár I. M iksa be akarta hozni, L ip ót győzedelm ei után tényleg használta, ha igaz lelt volna, J ózsef, m időn rendeleteit halálos ágyán visszavonta, m entségül a m agyar kanczellár visszautasító felterjesztését felem lítette volna,és későbben, m időn 9 1 -ben az országgyűlésen József b űneit elősorolták, a korm ány kép viselője a dinastia védelm ére ezen gyalázatos okm ányt, m ert nem létezett, nem hozta fel, a ném et nyelvet a m éltóságos világi és egyházi főrendek közönnyel fogadták, nem csoda,

79 m ert a világiak közül m ár kevesen b eszéllek m agyarul, a m egyék azom ban kivétel nélkül tiltakoztak, S zabolcs ezt irta: » nem m illiók terem tettek a királyért, de a király a m illiókért, az ország jogai elévülhetlenek, állítsa vissza Ő felsége az alkotm ányt« . E rdélyt 1 3 m egyére osztja fel, a nem zeteket eltörli. 1 7 8 6 . A m egyéket, m egyegyűléseket eltörli, p ecsétjeiket, czím eröket eltörli, 3 8 új m egyét alkot, a királyi városokat a m egyékbe osztja be, a m egyéktül az adóügyet, igazságszolgáltatást, katona-élelm ezést elveszi. A hivatalnokokat a császár nevezi. M inden adó a földet terheli és a b irtokosok közt osztálykülöm bség nélkül osztatik fel, ez elvileg szabadelvű intézm ény lett volna, ha a törvényhozás elfogadja, ha a császár az eddigi adó összegénél m egm arad; de alig m ondta ki ezen elvet, m ár is török adó fejében M agyarországra 5 6 ,6 6 6 ,0 0 0 forintot vetett ki, ez bizonyítja, hogy a császárt nem az elv, de a kap zsiság vezette. E ltörült összes birodalm ában 6 2 4 szerzetes és ap áczazárdát, ez szabadelvű intézkedésnek látszik, valósággal azom ban nem az, m ert a barátok és ap áczák a katholika vallás ártatlan, sőt sok tekintetben hasznos kinövései, ennélfogva a katholikus egyház b eleegyezése nélkül m eg nem szüntethetők. 7 8 7 -ben az úrbér ügyében rendelkezik, vagyis a M ária T erézia rendeleteit végrehajtatta. A vallás ügyében türelm i rendeletet adott ki, m elyben m egengedi, hogy a p rotestánsok hol 1 0 0 család lakik, a helytartó tanács engedelm ével im aházat, iskolát ép íthessenek, p ap ot, tanítót tarthassanak. E zen híres türelm i

80 rendelet kevesebb jogot adott a linczi békekötésnél és gyakorlatilag véve p orhintés volt a p rotestánsok szem ébe, m ert a helytartó tanács nagy többsége körm önfont vakbuzgó katholikusokból állt, hol a folyam odást először is az iratok halm azába eltem ették és m időn előkerült, külöm böző álindokok alap ján elutasították. A török háborúban az adót részben term ényekben vetette ki, a term ények a folyó ár felében szám ítottak 1 köböl (m ai 1 m éterm ázsa) búzának ára 4 , a rozsnak 3 , árp ának 2 frt 4 5 kr, zabnak 1 frt 4 5 kr, tehát a császár m int üzér m űködött és 5 0 p erczent hasznot zsebelt. 7 8 9 -be a m egyék az adót m egtagadták, az adófizetési rém ület az udvarp árti főurakat a szabadelvűek táborába vitte, a százados hazaáruló családok fiai erősebben dühösködtek a becsületes hazafiaknál. B elgium feltám adt és a császári hadsereget m egverte. A francia trón roskadozott, a föld ingott a királyok, a társadalom alatt, a forradalm i eszm ék m oraja m ár N ém etországba is hallatszott, a nagy bűvész m egijedt, a szabadságtúli félelem m egölte.

81 V I.

A m a g y a r n e m z e t g y ő z e lm e , a k ir á ly a s z a b a d s á g e lő tt m e g h a jlik , a v a ló d i s z a b a d e lű ls é g k e z d e te . József halála szerencse volt a dinastiára és M agyarországra, kedvezően hatott az európ ai p olitikára, nem zet ingadozó uralkodója iránt soha oly nem esen, hősiesen és önzetlenül nem viselte m agát, m int M agyarország M ária T erézia iránt, a lovagiasság netovábbja volt ez, m elyen túl m ár a nyom orult szolgaiság, a barom i b utaság kezdődik. M ária a m agyar nem zetnek és egyeseinek nem es m agaviseletét elösm erte az országgyűlésen, kedves, igazán királynői leveleiben m egköszönte a m egyéknek és egyes m agyar kitűnőségeknek. A szép és okos királyné azom ban az alkotm ányt több ízben m egsértette és ez nem tetszett, de ezt részben a nő gyengeségének, részben a m agyar királyi és a ném et császári udvari p árt fondorlatának, barom i szolgaiságának tulajdonították, azt m ondták: » a királynét m egcsalták, elám ították, ím e, m időn a sértettek hozzájuthatnak, m indenkor igazságosan és törvényesen intézkedik« és ez igaz is volt, az elégületlenség ennélfogva nem vert gyökeret és ösm erve a királyné jóságát, erősen m ég azok sem szólaltak fel, kiket a törvénytelenség sértett, várjunk, a királyné asszony· m indent nem tudhat, nem láthat, fia segíteni fog, ez volt a jelszó. A fia azom ban a sértés, boszantás, jogtip rás nagym esterévé fejlődött, em berré csinálta m ég a m agyar udvaronczokat, a kaucsuk em berek és m ajm ok őseit is, elidegenítette m ég az erdélyi szászokat is, kiknek nyelvét az ország összes lakosaira reá akarta erőszakolni, m eg-

82 haragította m ég a m orva béreseket is, kiknek a császári m intaszántást újólag fel kellett szántani. A visszavonást a nem zet, ha betegségébül kiép ül is, kom olyan, bizalom m al nem fogadhatta volna, ennélfogva a nem zet csak azon feltétel alatt ösm erhette volna el királyságát, ha oly biztosítékokat ád, m elyek a m erénylet ism étlését lehetetlenné teszik, József azom ban kevély, nyakas, kép zelgő egyéniség volt, a bizalm atlanság által sértve, szétkergeti az országgyűlést, ez esetben kiüt a forradalom , a p orosz, m ely Józsefnek nyílt barátja, de titkos ellensége volt, a p rotestáns vallás ürügye alatt bele avatkozik, Józsefnek ügyei B elgium ban rosszul álltak, nem volt sem p énze, sem ideje, valam int tehát B asta felhasználta az oláhokat, L ip ót a szerbeket, József császár ellenünk uszítja a szerbeket, oláhokat, a szerzett határőrvidéket, m egveszi az udvari p árti tőrendeket és egyháznagyokat, a p oroszok segélyével vagy győz M agyarország iszonyú áldozatok árán, m ert a vad oláh, szerb és határőr a félországot elp usztítja, vagy győz József, ez esetben, a győző és utóda az országot a győző jogán a végletekig kizsarolja és a ném etesítést rendszeresen erőszakolja, a győzelm értli vad küzdelem p edig m indkétfélen halálos sebeketejtettvolna. József kényuralm a a p olitikai nem zetet, az osztályokat, a külöm böző fajokat egyesítette és p edig annyira, hogy ily egyetértés és lelkesedés M agyarországban N agy L ajos óta nem létezett, a szabadelvű p árt vezetését m indenki elfogadta, a trónörökös L ip ót toskániai fejedelem , József öcscse határozottan szakított József bátyja és elődei kényuralm i p olitikájával, bölcsen felism erte az európ ai és m agyarországi helyzetet, békélni akart loyalisan, m in-

83 den utógondolat nélkül, erősen ragaszkodott azom ban az anya által elfogadott közjogi alap hoz és a nem . et jogainak növelésére hajlandóságot nem m ulatott. A z országos hangulat m egp uhítása érdekében az országgyűlést B udára hívta össze. M egáradt a szó özöne, a felső házba a grófok latinul s a követek m agyarul szidták a kényuralm at, a jobb hazafiak azom ban kiakarván ösm erni a helyzetet, a követek háza indítványozta, az országgyűlés m inden tagja esküdjék m eg, hogy a királytul az országgyűlés beleegyezése nélkül hivatalt és ajándékot nem fogad el, az esküt a követek házának m inden tagja letette, a főrendiház 2 6 8 tagja közül azom ban 1 2 4 bátor férfiú, szem telen volt az esküt m egtagadni, tehát József m erénylete és kényuralm a daczára az udvari p árt m ég a királyi biztositó oklevél előtt 1 2 4 nyílt hazaárulóbul állt. A király a M ária T erézia kötlevelére ajánlkozott, az országgyűlés ezzel m eg nem elégedve a következőt kívánta. 1. M agyarország önálló független ország, m ely p átensek által nem korm ányoztatik. A z ellenállási jog az országnak m egadatik, egyesek ezen joggal nem fognak bírni. 2. M inden 3 évben P esten országgyűlés tartandó, ha a király össze nem hívja, köteles a nádor, nem létében az országbíró összehívni. A z országgyűlés, ha a m egyék többsége kívánja, m agátul is össze jöhet. 3. A p rotestáns vallás szabad gyakorlata és önigazgatási korm ányzata biztosíttatik. 4. A király hosszabb ideig az országba lakik.

84 5 . A törvények hozatala, m agyarázata és eltörlése az országgyűlés és fejedelem közös joga, ha azom ban valam ely törvényjavaslat az országgyűlés által kétszer elfogad látván, a harm adik országgyűlés által harm adszor is a király elé terjesztetik, a király azt vissza nem vetheti és azonnal törvénnyé lesz. 6 M agyarország ügyei a m a yar korm ány által intézteinek, a korm ány a m agyar törvények szerint felelős. 7 . A törvénykezés rende fejedelm i törvény által m eg nem változtalhatik 8 . A z adó és katonaadás joga kizárólag az országgyűlést illeti és ennek határozata nélkül m inden m ás rendelkezés érvénytelen. A só ára is csak az országgyűlés által em elhető. 9 . A vámok az ország érdekében, a többi tartom ányokkal tartandó értekezlet után határoztassanak m eg. 1 0 . A közp énztárak feletti felügyelet a rendek joga, a p osták, arany, ezüst, rézbányák kezelése, a bécsi kam arátul el vétetik, az arany és ezüst kivitele tilos, ágyuk az országban öntessenek, hitelbank alap íttassék. 1 1 . A nádori és báni hivatal hatásköre visszaállíttatik. 1 2 . A kő alap ítványi, a p ap i vagyon m ás czélokra nem fog fordíttalni. 1 3 . M agyar hadp arancsnokság állíttassék. 1 4 . A katonaság és határőrök az alkotm ányra évenkint eskeltessenek fel, csak m agyar tisztek neveztessenek. tő. A m agyar katonaságnak csak fele vitethetik ki a helytartóság beleegyezésével. H a az országba idegen katonaság jön b e, a határm egye határán a m egyei küldöttség, előtt az alkotm ányra eskettessék fel.

85 1 6 , 1 7 , 1 8 . A határőrvidék M agyarország kiegészítő része. H áború M agyarország beleegyezése nélkül ne indittassék, a b éke és hadügyek feletti tárgyalások a helytartóság tudtával történjenek. 1 9 , 2 0 , A korona az országban m arad, a jászok és kunok jogaikba visszahelyeztetnek. 2 1 . A csehekkel és osztrákokkal a II. R udolf alatt kötött szövetség m egújíttatik. E rdélyt, m int m agyar király korm ányozza, G aliczia M agyarországhoz csatoltassék. 2 2 . S oha idegen nyelv ne hozassék be, a felső m egyék, S lavonia és H orvátország önügyeikben és levelezéseikben saját nyelvöket használhassák. A z iskolákban a m agyar nyelv taníttassék. S zabad tanrendszer és szabad sajtó. 2 3 . A z ó-hitűeknek szabad vallásgyakorlat bizlosittatik. 2 5 . A király halála után, a trónörökös az országgyűlést 6 hónap alatt köteles összehívni, m elyen m egkoronáztatván, az alkotm ányos esküt leteszi, addig királynak nem tekintetik. E zen p ontok a m agyar nem zet szabadságszeretelének, függetlenségének és önérzetének fényes bizonyítékai, kevés uj vívm ányt követelnek, m iután a m agyar törvényhozás az alkotm ányos szabadság főbb b iztosítékait m ár századok előtt törvénybe iktatta, nem zárkózott el azom ban az újabb kor eszm éi előtt sem , m ert az 5 , p ont a király veto-jogát m érsékli és a közvélem ény diadalát biztosítja. N em alap ítja ugyan m eg a nem zeti hadsereget, de a 1 4 . p ont, m ely a hadseregnek és a határőrvidéki

86 katonaságnak a m agyar alkotm ányrai évenkinti m egesketését, a hadseregnél kizárólag m agyar tisztek alkalm azását p arancsolja, biztosította volna a m agyar hadsereg m agyar szellem ét. A hadügyekben es dip lom atiábani bebefolyását biztosítják a 1 5 , 1 6 , 1 7 , 1 8 -ik p ontok. A z örökös tartom ányokkali benső és m éltányos viszonyra czéloznak a 9 . és 2 1 . p ontok, koreszm e és a szabadság biztosítéka a 2 2 ., m ely szabad tanrendszert, sajtószabadságot követel. A lelkiism eret és p olgári jogokat biztosítja, a p rotestánsok és görög nem egyesültek vallásgyakorlatát biztosító 3 . és 2 3 p ontok. Á rnyoldalát kép ezik E rdély egyesítésének, a m agyar nyelv alkalm azásának, m ellőzése, m indkettő az udvari p árt fondorlatának tulajdonítható, a főp ap ság E rdély egyesítését nem akarta, m ert a kálvinista E rdély egyesítése a p rotestánsok hatalm át m egszilárdította volna, a főrendek a m agyar nyelvnek törvényhozási és korm ányzati nyelvvé em elését ellenzették, m ert közülök csak igen kevesen tudtak m agyarul, ezek tehát a latin nyelvhez görcsösen ragaszkodtak. A z alkotm ány visszaállításáig a gonoszokkali nyílt szakítást tiltotta az eszély, m ert a főrendiház 2 6 3 tagja közül 1 2 4 határozott aulicus volt, a többi ném et, ingadozott, ha tehát csak 1 0 ném etet m egszereznek, a főrendiházban a m agyar p árt kissebséggé olvad. N agy hiánya a 9 1 -iki szabadelvű p rogram m nak, a nép p olitikai jogainak teljes m ellőzése, m időn azom ban ezen szűkkeblűséget határozottan m egróvjuk, tekintetbe kell vennünk a helyzetet. A jobbágyokat követválasztási joggal felruházni nem lehetett, m ert a p rotestánsok

87 kivételével írni és olvasni igen kevesen tudtak, m ég a p olgárok is a m űveltség igen alacsony fokán álltak, az idegen fajok igen vakbuzgók voltak, az úrbéri viszonyoknál fogva, a jobbágy földesurátul függött és az ország nagy részét udvarp árti főurak és egyháznagyok bírták, ha tehát a cosm op oliták szövetkeznek, a követválasztások által legyőzik a szabadelvű p ártot és m eg élik M agyarországot. V oltak azom ban oly engedm ények, a m elyet az ország érdekei koczkáztatása, a birtokviszonyok m egzavarása nélkül m eg lehetett és m eg kellett volna adni a 1 0 -ed dézsm a eltörlését, a 9 -ednek országos közvetitésseli m egváltását, a nagyobb birtokosoknak a házi adóhoz segély (subsidium ) czím éni járatását, a nem teleneknek hivatalkép ességét és m indezt indítványozni kellett volna az ország jogainak b iztosítása után. K étségkívül m indezt 1 7 9 1 -ben nem lehetett volna a főrendiházban keresztül vinni, m ert a főrendiház úgy vélekedett, m int Á rvavárm egye követe, ki, m időn a korm ány nem esi felkelést és term esztm énybeni segélyt kért, felkiáltott: » vitam et sanguinem , sed avenam non« , vagyis » életünket és vérünket, de zabot nem .« H a azonban ez 1 7 9 1 -ben kivihető nem lett volna is, több évi ism étlés után sikerülhetett volna. L ip ót a R endek által követett és fogalm azott királyi kötlevelet azon kijelentéssel, hogy m ást, m int M ária T erézia oklevelét nem fogad el, visszaküldte és kijelentette, hogy a koronázást óhajtja és gróf P álfy K ároly kanczellárja által az országgyűlés vezéreit értesítette, hogy törvény alakjában kész az alkotm ány-biztosítékokat nevelni. A felsőház m eghátrált, a követek háza engedett, de

88 feliratában kijelentette, hogy a királyi ház uralm a kölcsönös szerződésben alap ul. A kötlevél szerkesztése, az országgyűlés joga, m ost az egyszer azom ban M ária T erézia köllevelét elfogadja. A kanczellár m egszám lálván a m egvett és m egvehető felsőházi szolgák szám át, azon rem ényben, hogy ha a kedves, loyalis, eszes király a m éltóságok és vagyon után vágyó m éltóságos b ukfenczekkel beszélni fog, az alku gyorsabban és szám osabb inasokkal lesz létesíthető, s m ert a m agyarok m egsim ulván, néni lehetett félni, hogy az országgyűlési nyilatkozatok a m ár császárnak választott L ip ót császár franczia ellenes p olitikájára N ém etországban kedvezőtlen hatással lesznek: az országgyűlést P ozsonyba tétette át, és igen helyesen is szám ított, m ert az ellenzék nap onta fogyott és 4hónap i küzdelem után októberben az országgyűlés hódolatát a királynak m egküldte gróf K árolyi által; tehát ezen cap itulátiónál ugyanazon két név szerep elt, m int a S zatm árinál, a P álfy és K árolyi. A p ozsonyi olvasztó levegő gyógyhatását annyira m egtartotta, hogy az országgyűlés a jelölés m ellőzésével a király fiát S ándor herczeget kiáltotta ki nádornak, vagyis a kiskorú fiú (1 8 éves) ellenőrizte ap ját és m int a helytartótanács elnökének, neki kellett volna a király, esetleg testvére, törvénytelen vagy káros rendeletéi ellen tiltakozni. K övetkező fontos törvények hozattak: 1 0 . M agyarország és kap csolt részei függntlenségérui a rendek felterjesztésére ő felsége kegyesen elösm erni m éltóztatott, hogy ám bár M agyarország és kap csolt részeinek uralm a az 1 7 2 3 : 1 ., 2 -ban m egalap ított osztrák házi leányági örökösödési rend szerint azon feje-

89 delm et illeti, ki egyszersm ind a m egállap ított örökösödési terv szerint az osztathatlan és elválaszthatlanul birloklandó ném et és N ém etországon kívüli országok fejedelm e. M agyarország és kap csolt részei m indezek daczára szabad ország, független korm ányzattal bír, (ide értve m inden törvényhatóságot vagyis sem m i m ás országnak és nép nek alávetve nincs, de önálló alkotm ányos ország ennélfogva örökös törvényes koronás királyátul, ő felsége és m agyar királyi ap ostoli királyi utódaitul is az 1 7 1 5 : 5 , 1 7 4 1 : 8 , 1 1 . törvények rendeletéi szerint saját törvényei és szokásai, nem p edig a többi tartom ányok m ódja szerint országlandó és korm ányzandó. 1 2 . Ő felsége elösm eri, hogy a törvények hozatala, m agyarázása és eltörlése, a király és az országgyűlésen törvényesen összejött ország karainak és rendelnek közös joga, m ely országgyűlésen kívül nem gyakorolható és kijelenti, hogy az ország ezen jogát ép en fenfogja tartani. A z országot nyílt p arancsszerű rendeletek által nem fogja korm ányozni, a törvénykezést m eg nem változtatja, az ítéletek a valláskülöm bség nélkül nevezendő bírák által fognak hozatni, m eg nem változtathatók és végrehajtások m eg nem akadályozható. 1 3 . A z országgyűlésről, az országgyűlések m inden három évben, ha a szükség kívánja előbb is m egtartandók, őfelsége gondoskodni fog a karok és rendek szabad m egjelenhetésérül és az ország ügyeinek szabad tárgyalhatásárul, a sérelm ek m inden országgyűlésen m egszüntetendők. 1 4 . A helytartótanács a törvények végrehajtására, a törvénytelenségek m egakadályozására kellő hatalom m al

90 bírjon, a törvénytelen rendeletek ellen őfelségéhez észrevételeit terjessze fel. 16. A m agyar nyelvről. Idegen nyelv sem m inem ű ügybe sem hozasson be, az egyetem en és akadém iákon m agyar nyelv tanszékek állítatnak fel. 17. A követségeknél az állam m iniszterium ba m agyarok is fognak alkalm aztatni, a külügyek a m agyarok m eghallgatásával fognak intéztetni. 1 9 . A z adórul, p énzsegélyről és újonczokrul Ő felsége adót a nem esekre és nem telenekre sem p énzbe, sem term esztm ényekbe, sem újonczokban önkényesen kivetni nem fog, sőt ezt országgyűlésen kívül az 1 7 4 1 : 2 2 . és 1 7 1 5 : 6 . kivételével szabad ajánlat útján sem fogja követelni. A rendes katonaság fentartására szükségelt adót, egyik országgyűléstül a m ásikig m indig az országgyűlés határozza m eg. 18. A korm ányszékek tagjai (helytartótanács, kam ara kancellária) a törvényekre eskettessenek, az esküszegőt az országgyűlésnek bep anaszolhatja. 6 6 . 1 7 4 1 törvény értelm ébe 6 ,0 0 0 ujonczot ajánlanak. 2 6 . A p rotestánsok vallás szabadságárul szóló törvények isrnételtettek és erősbitettek. A sónál a korm ányp árt szem telen gazságát bizonyító eset történi, a törvényeket ez időben az ítélő m esterek szerkesztették, az országgyűlés azt határozta, a só ára a legnagyobb szükségbe sem em eltessék in extrem a necessitate, a nec helyett azom ban az ítélőm ester nonnisi szót használt, m ely csakis-t jelent, vagyis e szerint a király a só árát tetszése szerint em elhette, m iu-

91 tán a szükség nagyságát a király b írálta m eg. E zen egy szó a királynak m illiókat jövedelm ezett a kerítő korm ány sem volt háládatlan, m ert a jóm adárnak A radm egyében 5 0 ,0 0 0 holdat ajándékozott, a zsidóknak a b ányavárosok kivételével szabad lakást engedélyeztek. A z aulicus p árt roham osan szap orodott, m i az országgyűlés küldöttségekbül leginkább m eglátszott A kilencz bizottságba ugyanis a királyiul függő p ap és főrend 8 4 , m egyei követ 2 7 , városi követ 1 6 választatott, tehát m ég azon esetben is, ha városi követeket a m egyeiekhez szám ítjuk, 4 3 követtel szem ben állott 8 4 és p edig országos küldöttségek neveztettek a következő ügyek tárgyalására 1 . K özügyi az országgyűlés, helytartóság, örökös főisp ánság, városok, egészségügy, könyvvizsgálat, közügyi sérelm ek tárgyába. 2 . A dó: az adófelosztás, kezelés, házip énztár, katona élelm ezés és elhelyezési ügyekben. 3 . Ú rbéri szabályozás tárgyában. 4 . K özgazdászati, kereskedelm i országos vám ügyben, azaz a vám elvek szabályozásárul, az akadályok elm ozdításárul, utak, csatornák ép itésérül, folyók szabályozásáru], gyárakrul, kézm űip arról, lovakrul, selyem bogarakrul, m indezeknek országos közalap buli segélyezésérül. 6 . B ányaügyekről. 7 . igazságügyrül. 7 . Irodalm i nevelés az irodalom rul, akadém iákrul, alap ítványokrul, ösztöndíjakrul, tudós társaságrul, katona intézetrül, a m agyar nyelv kim űvelésérül, a szobrászat és festészetrül. 8 . E gyházi; az eltörült rendek visszaállitásárul, az alap ítványok szabályozásárul, a katholikus egyházjavadalm ak rendezésérül. 9 . A sérelm ekrül és kívánalm akrul. A z elősoroltakon kívül külön bizottság küldetett ki

92 a nem telenek hivatal viselésének és birtokvételek m inősítésének tárgyalására. A bizottságok feladata m utatja a szabadelvű p árt 9 1 -iki p rogram m ját és m egvilágítja értelm iségek és szabad gondolkozásokat. B otrányos hiányt kép ez azom ban a m agyar dip lom aticai fensőségének és a nem esség közterhekbeni résztvétének m ellőz se. A bizotlságok m egalkotásának m ódozata azom ban kettőt b izonyít és p edig először azt, hogy P ozsonyban m ár a budai szabadelvű nagy többség kisebbségre olvadt és a m agyar udvari p árt az országgyűlést többségével durván uralta, m ert ha a többség kicsiny vagy b izonytalan, m iután a theoreticus közjogi fogalm ak szerint is a követek háza az orczággyűlés fele részét kép ezte, ennélfogva a küldöttségbe nem 4 3 m egyei és városi követ, de 6 3 lett volna beválasztandó, továbbá a kitűzött tárgyak kétségkívül helyezik azt, hogy a szabadelvű p árt nem tette le a fegyvert, de kisebbségben m aradván, kitűzte a jövőben követendő irányt, bizonyítja továbbá azt, hogy az udvari p árt a m agyar és az európ ai közhangulatiul félve, nem m erte a szabadelvű kívánalm akat tárgyalni és leszavazni? de a bizottságok alakítása által a jövőre is lehetetlenné akarta tenni a szabadelvű eszm ék valósítását, m ert a bizottságok vagy sem m it sem végeznek, vagy a szabadelvű eszm éket elejtik, a szabadelvű többségnek tehát vagy uj küldöttségeket kellett volna kinevezni, vagy p edig ném ely eszm éket kiválasztani és a többieket ideiglenesen p ihentetni kellett volna.

i

93 V II. A z id e g e n e s z m é k é s s z o k á s o k b e fo ly á s a . A r e fo r m a tio . A je z s u itá k 1791. h a tá s a . A z idegen eszm ék 1 8 3 0 -ig igen kevés b efolyást gyakoroltak, a szabadság eszm éje M agyarországban erősebb volt, m int A ngliát, B elgium ot, H ollandiát, L engyelországot kivéve, bárm ely m ás országban, a három elsőiül nem tanulhattunk, m ert távol lévén, velők sem m i összeköttetésben sem voltunk, a lengyelektől nem , m ert L engyelország anarchikus, M agyarország p edig m onarchikus nem zet volt. M agyarország közszellem ére legerősebb b efolyást gyakorolt a reform atio, m ert a p rotestáns vallás m inden nép nél nem zeti jelleggel bírt. alap elvét a jogegyenlőség kép ezte, összehozta az úrral a p olgárt és jobbágyot, tagadta a fejedelm ek istenkegyelm i jogát, m ely m indenütt a kényuralom alap ját kép ezte, kizárt m inden külbefolyást és a családi életrei illetékeién befolyást. A reform átio N ém etországbul került hozzánk, de a ném etek iránt rokonszenvet nem tám asztott, m ert a császári ném et zsoldosok az országot erősebben rabolták a töröknél, de külöm ben is N ém etország kényuralm i állam volt szabadelvűségi tekintetben, tehát a ném etektől nem tanulhattunk. N agy befolyást gyakoroltak azom ban a jezsuiták, ez kétségkívül igen eszes, m űvelt, ügyes szerzet volt, az iskolákat kezekre kerítették, m elyekben a vak engedelm ességet tanítva, a p ap ságbul kiölték a függetlenségi érzetet és a róm ai p áp a v k szolgáivá, cosm op olilákká lettek, m agokhoz rántották a főurakat, kiknek igen tetszett a jezsui-

94 ták jelszava: » finis sanctificat m edia, a czél szentesíti az eszközöket« , m it is m agokra nézve úgy m agyaráztak: » az önérdek m inden« , vagyis annak szolgálunk m ég hazánk ellen is, aki uradalm akkal, p énzzel, m éltóságokkal, czím m el jutalm az. A közm űvelődés M agyarországban igen sokáig p angott, m i nem csodálható, m ert a nem zet és fiai 1 8 0 esztendeig létharczot vívtak; akinek tehát m aga és nem zete fentartásáért folytonosan küzdeni kell, annak a tanulásra sem kedve, sem ideje; de 1 7 1 0 -tül 1 8 4 8 -ig a valódi közm űvelődés nem is fejlődhetett ki, m ert, a p rotestánsok kivételével, latinul tanították a közjogot, az észjogot, az erkölcsi bölcsészettant, a m agyar és világtörténetet ham isítva, elferdítve adták elő, idegen, különösen franczia m unkákat csak drága p énzen, csem p észve lehetett m egszerezni. A francziákkal nagy nehézséggel lehetett érintkezni. M ária T erézia alatt azom ban m ár m inden m egyében akadt egy, sőt kivéletesen két úr is, ki nem csak francziául beszélt, de V oltaire, R ousseau, M ontesquieu m unkáit is m eghozatta és a fiatalságnak kikölcsönözte, bár M agyarországban a könyvolvasó közönség igen gyér, és p edig nem a könyvek drágasága m iatt, de azért, m ert sem m irül sem szeretnek hosszasan gondolkozni, a szóvirágokat, a p olitikai érzelgést szeretik, eltérő vélem ényt nem tűrnek, jobban kedvelik a b eszélést, m int a tanulm ányt. F őleg három m al foglalkoztak: V erbőczi trip artitum ával, a p rotestánsok a szentírással, a katholikusok a szentek életével, a m egyei választási és országgyűlési gúnyiratokkal, ezen verses gúnyiratokkal, m elyek ugyan sületlen, unalm as m űvek voltak. A francziák reánk nem annyira irodalm ok, m int szabad

95 intézm ényeik, gyalázatos rém tetteik és nagyszerű harczi dicsőségeik által hatottak A társadalm at, a családi életet azom ban nagyban és hátrányosan befolyásolták az osztrá· kok, sajátlag a b écsi udvar szokásai. A m agyar társa· dalom ebben is két részre oszlott. A z oligarchia először is rövidre lenyíratta haját és válig érő fürtös p arókát nyom ott a fejébe, a hajat követte a lovagcsizm a elvetése, a szakáll és bajusz szám űzése, a csatakard, az atilla és m agyarnadrág eldobása, a zsíros m agyar konyhát ném etfrancziával cserélték fel, az agarászattal felhagytak, a czigányzene elm aradt, divatba jött a hazárd játék m inden nem e, a nagy családi hintók használata. Ö ltözék és társadalm i szokások tekintetében az egész világ P árizst m ajm olta, a vendéghajat a hajp oros fehér hajtekercs váltotta fel. M indez m ég nem nagy b aj lelt volna, ha az öltözék eldobását, a m agyar nyelv, a hazaszeretet szám űzése nem követi, ezen gyalázatos m erényletet a főurak kezdték és III. K árolytul Józsefig, 7 0 év lefolyta alatt, a főurak nem csak hogy elfelejtették a m agyar nyelvet, de p éldájok m egm ételyezte a m agyar társadalm at, m ert m indazok, kik körökbe jutottak, családjokban is uralkodó nyelvvé tették a ném etet, a kereskedelm i osztály nem érezte a m agyar nyelv szükségét, m ert legjobb vevőik részint nem tudták a m agyar nyelvet, részint, ha törték is a ném etet, hogy nagy uraknak látszassanak, ném etül beszéltek, az ip arosok hasonló helyzetben voltak, a felföldi ügyvédek nélkülözhették a m agyar nyelvet, m ert az oskolában latinul tanultak, latinul p erelhettek, a felső táblák latinul fellebbeztek, m egyebeli feleikkel ném etül beszéltek, ha p edig tőzsgyökeres m agyar urakkal érintkeztek, latinul

96

leveleztek, az orvosok, gyógyszerészek hasonló okoknál fogva nélkülözhették a m agyar nyelvet, a tót és ném et vidéki p ap nak ném etül gyóntak úri hívei, kiváló alkalm akkor ném etül szónokolt, felsőségével latinul érintkezett, az anyakönyveket latinul vitte, az iskolában latinul tatanult és tanított. A ném etesítésnek 5 főtelep e volt: B écs, hol az udvar ném etül és francziául beszélt, a m inisterek (kiknek a m agyar kanczellária tényleg csakis kiadó és iktató hivatala volt) ném etek voltak, a ki tehát m agát ném etül nem tudta m egkedveltet ni, az sem m éltóságot, sem czím et, sem uradalm at nem hozott haza. A m ásodik telep volt P ozsony, hol a szegényebb, de összeköttetésekkel bíró főurak laktak, P ozsony B écs külvárosa volt, hol gróf P álfiak gondosan áp olták a ném et birodalm i szellem et. P est városában a ném et libériát a p olgárság viselte, m inden kereskedő, háziúr, ip aros, zsidó ném etül beszélt, sőt m agyarul nem is tudott, a m agyarságot egyedül a királyi hivatalnokok, bírák, ügyvédek, a m egyeháza és a rettenetes juratusok kép viselték, kiktől m inden háziúr és p olgár rettegett. A harm adik ném et telep K assa volt, hol a gróf C sákyak éltették és terjesztették a ném etséget, K assán teleltek a vegyes és tót lakosságú urak, a kis grófok, a kam arások és kam arási asp iránsok, ezek m ind ném etül társalogtak s a ki a C sákyak borábul ivott, az elfelejtette m agyarságát, az ötödik ném et akadém ia T em esvár volt, ném etek lakták, ném elek uralták a töröktüli visszahódítás óta, közp ontját kép ezte T em es, T orontál, K rassó m egyéknek, m elyekbül a nem esség és m agyarság részben kip usztult, részben birtokait a neeaquistica com issió elrabolta, területét ide-

97 gen m arhahajtsárok, sertés- és bőrkereskedők, várép ítési földhordók nevetséges olcsó áron szerezték m eg, a nép ség oláhokbul, szerbekbül és sváb telep ítvényesekbül állt. T em esváron tehát aulicus szellem uralkodott, csak arra kellett ügyelni, hogy a szabadság szellem e a vak híveket m eg ne rontsa. M indezekhez járult m ég azon körülm ény is, hogy C songrád, B ékés, C sanád m egyéket hajdan B áthory, utánna R ikóczy bírta, utánna gr. P allavicsini, gr. K árolyi és H arukker ném et p ékm ester és szállító bírták; a nem esség m ég B áthory idejében kip usztult, a m egyékbül annyira hiányzott az értelm iség, hogy a m egyéből a tisztviselői kar nem volt kitölthető és hogy idegeneket szerezhessenek, a földbirtokosok a szolgabíráknak lakást és haszonélvezetre földeket adtak; e három m egye tehát a tisztviselő kar által tnég sokáig az aulicus p árt és grófok hive m aradt. A z 1 7 9 1 . országgyűlés, M agyarország jövőjére és a szabadelvű p árt későbbi diadalára nagy hatást gyakorolt, m ert a közönség azt hitte, hogy L ip ót m egijedt, a hatalm as M agyarországnak csak akarni kell és előtte m inden hatalom m eghajlik A z országgyűlés a m agyarság és szabadság iránti ham vadozó lelkesedést feltám asztotta, a ném etesedés a nem ességnél m egállt, és a felső m egyék ura fiaikat m agyar oskolákba küldték, a felvidéki gyűléseken habár egy része tördelve, de latin helyett m agyarul beszélt, az idegen fajú városoknak régi m agyar érzelm e, hom eop aticus adagban ugyan feltám adt. A követek m eggyőződtek, hogy az aulicus főrendi és egyháznagyok p ártja nem csak királyi, de császári p árt, császáriabb a cseh és osztrák inasoknál és királyiabb a királynál.

98 9 1 -be m egtanulták, hogy a nagy urakra a nem zet csakis adókérdésben szám íthat, m eggyőződtek, hogy a nem zet a császár és király nagy hatalm a ellenében, sikerre csak azon esetben szám íthat, ha m agyar lesz, ha a p olgárság és jobbágyok a nem ességgel egyesülnek, m i azom ban csak az elzáró és nagyrészben igazságtalan és sértő korlátok lerom bolása, a kötelék m egsim ítása után lehetséges, belátták azt, hogy a nép nek babonás vakbuzgó hitét, csakis iskolák és p edig m agyar iskolák által lehet átalakítani, m indezt p rogram m ba nem nyom tatták, de hallottam a régi uraktul és olvastam nagyatyám nak (ki 1 7 9 0 tői 1 8 3 0 -ig G öm örm egye követe és alisp ánja volt) jegyzeteiből. A 9 1 . törvények annyiba is használtak, hogy a töm egnek főbb kívánalm ait kielégítvén, a m onarchia eszm éje m egerősödött, m iért azom ban a nem zet ép p en annyi hálába részesült, m int M ária T erézia m egm entéséért. A szabadelvű p árt az aulicusok javíthatlanságárul m eggyőződvén, a m egyékre fordította p olitikáját, m i nagyrészben sikerült, m ert 3 p ap i és néhány a főurak által uralt m egye kivételével, a m egyék a szabadelvű zászlóhoz csatlakoztak. A z országgyűlésekre szám os szegényebb fiatalokat vittek fel, ezek a juratusokkal csatlakozva, elrém ítették az alsóházi p ap okat, a távollevők a városok követeit, az országos főbb bírákat, és csakis ilyen hadi m űveletekkel bírtak a követek házánál tekintélyes többségre em elkedni és az aulicusok szolgaságát ellensúlyozni, külöm ben ha a szónoklatok, p anaszok, tiltakozások, sérelm ek terén m aradnak, az országot nem kép viselő tagok által leszavaztattak volna.

99 V III. A franczia eszm ék. N ap oleon. A szent alliance. A z ország tesp edése 1 8 2 7 -ig. A jeles, az alkotm ányos II. L ip óttul M agyarországot a balvégzet 9 2 -ben m egfosztotta. A franczia eszm ék m inden m űveltebb nem zetnél elterjedtek. M agyarországban kezdetben hódítottak, ezen hangulat azom ban a király elfogatása, X V I. L ajos és nejének lefejezése, a rém uralom töm eges gyilkosságai, szem telen rablásai után m egváltozott. N em tetszett a király és nővére, a királyné lefejeztetése, m ert a m agyar nem zet m inden viszonyok közt m onarchikus nem zet volt, egyszer elzárta Z sigm ond királyt, de vele fogsága alatt is kellő tisztelettel b ánt, csakis egyszer gyilkolta m eg egy nyom orult lázadó és rablócsop ort, a nagy m agyar királynak özvegyét E rzsébetet, ezen rablócsop ort azom ban kizárólag horvát volt. A franczia király lefejezését elítélte m indenki, m ert igaz ugyan, hogy F rancziaország ellenségeivel fondorkodott, de a gyáva bárgyú em ber elfogatása előtt senkit sem bántott, elfogatása után szerencsétlen, rokonszenv nélküli fogoly volt, kiért senki sem lelkesült, ennélfogva a köztársaságot nem veszélyeztette, halála csakis a rém uralm at, a sep redék gazságait fokozta. A franczia forradalom kezdetben az em beriségnek, a szabadságnak nagy szolgálatokat tett, m ert a francziák m ondták ki először a jogegyenlőséget, alap ították m eg a nem zet többségének felelős korm ányát, a sajtószabadságot; ezen tagadhatlan érdem eket azom ban későbben bem ocskolták a százezrek

100 élete és vagyona ellen intézett m észárlások és rablások. M agyarországban a rém uralom csak egyszer kísértett. A franczia eszm ék honosítására M artinovics szászvárosi ap át, kivetkezett barát és L aczkovics elbocsájtott huszárkap itány, vállalkoztak. M artinovicsot II. J ózsef lem bergi tanárrá, II. L ip ót udvari vegyészszé nevezte, valódi feladatát azom ban császári szellem ű iratok gyártása kép ezte, dicsőíti II. Józsefet, ajánlja a királyi eskü m egszüntetését, a király által önkényesen behozandó reform okat, a m agyarokul 1 7 9 2 -ben ezt m ondja: »a m agyarok kom olyra kép telenek, kedvüket a hosszú bajuszban és zsinórban lelik, a koronához b eszédeket tartanak, m intha ez a bolondok esztelenségét értené.« L aczkovics ur volt és kap itány, a G reven-huszárezred részérül az országgyűléshez hazafias folyam odást intézett, ezért elbocsájtották; a hatalom m egp uhitására m unkát irt, m elyben I. L ip ótot m enti, II. Józsefet dicséri, a B ethlen-B ocskay m ozgalm at p ártosködásnak nevezi. M artinovicsot F erencz király elbocsátottá. E gyik sem kap ott hivatalt. M artinovicsot a franczia korm ány 1 7 7 3 -ban ügynöknek fogadta, közösen fogtak a jakobinus m agyar p aradicsom m egterem téséhez. M artinovics a franczia abbék könnyelm űségével járt el; ll(> levelet küldött szét és p edig a szabadelvű p árt akkori fejeihez: gróf Illésházy Istvánhoz, M áriássy István göm öri alisp án és követhez, A bafy árvái alisp ánhoz, V ay József szabolcsi követhez, gróf S zéchenyihez és báró S p lényihez. A z elősoroltak elégedetlenek voltak a helyzettel, óhajtották a tüntetést a reform ok m egkönnyebbítésére, de D antonnal, M arattal, R obesp ierrel ép en oly kevéssé rokonszenveztek, m int az absolutism us m inisterei;

101 nem bíztak m eg a szökött sárgafekete b arátban, ki J ózsefnek kop ója volt, ennélfogva a levelekre nem válaszoltak. 1 ½ évi m űködés után a m agyar jakobinusok csakis 7 5 tagot bírtak összetoborzani és p edig 9 urat, 1 4 hivatalnokot, 7 ügyvédet, 8 egyetem i tanulót, 5 juratust, 4 katholikus, 1 p rotestáns p ap ot, 3 titkárt, 3 orvost, 3 tanárt, 3 nevelőt, 5 m agán titkárt, 1 színészt, 9 ip arost. V olt 5 igazgató: M artinovics, L aczkovics, S zentm arjai, H ajnóczy, gróf Z sigray. A z első p rogram m ot H ajnóczy b ocsájtotta ki, ez m ég a 9 1 -iki szabadelvű p rogram m tul csak keveset tért el, a következőkben: 1 . a nem esi jogok a p arasztokra kiterjesztetnek; 2 . a p olgárok a törvény előtt egyenlők, az adóhoz m indenki aránylag járul; 3 . a jobbágyok uraikkal szabadon szerződnek; 4 . a p ap i jószág és 1 0 -ed elvétetik; ez szabad, de tisztán reform -p rogram m volt. 1 7 9 4 -ben adta ki M artinovics a forradalm i p rogram m ot 1 . K öztársaság. 2 . O rszággyűlés 2 házbul, a nem esek és nem telenek kép viselőibül. 3 A p arasztok bérletet fizetnek. 4 . Á ltalános adóm entesség. 5 . A p ap i jószágok elkobzása. 6 . A z ország szükséglete az állam i és p ap i birtokokbul és vám okbul fizettetik. A közönség izgatására, 3 kátét bocsájtottak közre, az első igy kezdődik: 1 . M i vagy te? B arom . 2 . K i barm a? A császár barm a és ily hangon m egy tovább a 2 -ik. E m bert halállal sem m i hatalom sem sújthat, m i a törvény? a nép akarata. A nép a m onarchia alatt, a királyok b oldogságáért m unkálkodik, m aga nyom orúságban teng. V agyon-e külöm bség az igavonó m arhák és barm ok közt? ép en sem m i, a m ikép en hajtja az úr az igás barm okat, a királyok és főrendek ép en úgy hajtják, kény-

102 szerítik jobbágyaikat a m agok kényére, a felzendülés a szolgaság határa, a szabadság kezdete, a nép nem zetgyűlést választ az erőszakos uralkodók m egbüntetésére, m it kell cselekedni az erőszakos uralkodókkal, m indeniknek el kell veszni a szabad nem zet m egm aradásáért, a felzendülés F rancziaország és H elvétia kivételével m indenütt indokolva van. A felzendülés után köztársaságot kell felállítani. V agyon-e egy nem zetnek jussa, hogy a királyokat a trónrul letaszítsa? A nem zetnek nem csak jussa van, de tartozik is azt m egcselekedni, ez a cselekedet azom ban akkor szükséges, ha a királyok rosszak és erőszakosan uralkodók és nem akkor, ha a királyok igazságosak, bölcsek és jók, ha a királyok jók, a királyi igazgatásnak sistem ája, m ely term észet szerint m érges és vétkes, m aga m érgét a m i fejünkre önti. M ai fogalm ak szerint M artinovicsot és társait csakis súlyos sajtóvétségbe lehetne elm arasztalni, nem p edig m int hűtleneket és felségsértőket, m ert egyenesen, sem a m agyar királyt és királyságot, sem M agyarországot m eg nem tám adták, sem nyilvánosan a kátét fel nem olvasták, az egész m ozgalom veszedelm es nem volt, m ert 1 és fél év alatt m indössze 7 5 igénytelen p olgárt tudtak szerezni. A z udvari p árt azom ban reá akart ijeszteni a szabadelvűekre, nyom ást gyakoroltak az engedelm es királyi és hétszem élyes táblára, S ándor főherczeg a halálra Ítéltekért kegyelm et tört, a király 6 -nak nem kegyelm ezett, M artinovics, L aczkovics, gr. Z sigray, H ajnóczy, S zentm áijai és S zolártsik B udán a vérm ezőn lefejeztettek, a többiek elzárattak. A királyok és francia nem zet hosszú harcza m eg-

103 kezdődött, m iután azonban a francziák nem csak kirá· iyokat fejezték le, de a társadalm i rendet, a szem ély, a birtok szentségét is eltip orták és F rancziaország a sep redék és egy bitang csop ort önkénye alá került, a veres sip kás hóhéroknak a valódi szabadelvűek hátat fordítottak,a m agyar szabadelvűek is tám ogatták az először tám adó, de vereségei után folytonosan tám adott F erencz királyt. N ap oleon uralm ával sem változott á helyzet, m ert F rancziaország m egszűnt alkotm ányos állam lenni, hódító háborúiban a nép eknek szabadságot ígért, de győzelm e után egyiknek sem adott, a világuralom ra törekedett, m időn győzhetlen hadseregével F erencz királyt tönkre verve, a F erencz király örökös tartom ányait elfoglalva. F erencz E rdélybe futott, N ap oleon kiáltványt bocsájtott ki, m elyben a m agyar nem zetet R ákoson tartandó országgyűlésre és saját fiaibul m agyar király választásra hívta fel. E z azonban csakis p olitikai fogás volt, m ert a kiáltványnak hatását nem várva be, F erencz királylyal békét kötött. E zen kecsegtető felhívás az idő rövidségétül eltekintve, azért sem gyújtott, m ert az egész országban sem nép szerű, sem észbeli tehetsége, hadászati tudom ánya által társai közül kim agasló egyén nem volt egy sem , sőt a főrendek közül m agyarul is igen kevesen b eszéltek, a p ap ok és növendékeik, a ném et főrendek gyűlölték a francziákat és a szabad eszm éket, de N ap oleon kom olyan a m agyar királyságot nem is akarta, a nagy kényur a kosárt nem tűrte, nem zeti kételyeket nem ism ert, az engedetlenséget nem tűrte, ha tehát a m agyar királyságot akarta volna, egyszerűen királyt nevez és ezt kiáltványában a nem zettel tudatja. A szabadelvű p árt vezetői tehát

104

igen okosan cselekedtek, m időn egy rem ek délibáb által nem hagyták m agokat elragadtatni. A szabadelvű m agyar p árt m ár az 1 7 9 1 . országgyűlés feloszlásakor kisebbségben volt, ezen kisebbség szem ben a francziákkal és koreszm éivel nem ap adt, de nőtt, m ert a városok a tárnokság és kincstár nyom ása alatt szabad és m agyar érzelm eiket levetkezték, a ném etm agyar főrendek N ap óleont m ég a szabadság harczosának tekintették és gyűlölték. A főp ap ok rem egtek kincseikért és m agyar érzelm ekkel m ég azok sem b írtak, kik a p orbul csúszva a m agasra em elkedve, a m agyaron kívül m ás élőnyelvet nem beszéltek. E zen két osztály tehát F erencz császárhoz, sőt az osztrák kényuralom hoz is ragaszkodott. A szabadelvű p árt a franczia háború előnyeit nem használhatta fel, m ert a főrendek, egyháznagyok, a távollevők követei, a főisp ánok, városi követek 3 0 0 -an voltak, a szabadelvű m agyar p árt p edig 4 -3 m egye követébül és nehány főrendbül, vagyis összesen 1 0 0 tagbul állt, tehát m ég a követek házában sem bírt többséggel. A nem zeti eszm éket azom ban teljesen lábbal tip orni nem m erték, m ert a folytonosan m egvert császár a katona és adószap oritást hetekig sem nélkülözhette, ha tehát a követek a szónoklatok árját m egeresztik, ez holnap okig is elhúzhatta volna az ügyet, m ialatt N ap oleon B écsben köszöntette volna F erenczet. A z ellenzék a m agyar nyelvre nagy súlyt fektetett, m ert a nem zeti nyelv felségének elösm erése, első főfeltétele az ország állam iságának, ragasz a külöm böző fajok közt, a szabadelvű p árt m ár 9 1 -ben belátta, hogy a nem es M agyarország m ég fél tartom ányi állásának m egvédésére is elégtelen, szám ított tehát a

105 nép re, ennélfogva a nem esség vezetői kom olyan gondolkozott a kiváltságos jogtalanság m érsékléséről, m időn azom ban a valódi szabadelvűség terére akartak lép ni, m eg kelleti gondolnia azt is, hogy M agyarország neve ugyan m agyar, de a leggazdagabb osztály ném et, dús főp ap sága róm ai és cosm op olita, városai ném etek, a lakosságnak csak fele m agyar, királya és uralkodója ném et, culturája latin, hadserege, kereskedelm e ném et, ha a m agyar nem esség a p olgári jogokat a nép p el, m elynek többsége idegen nyelvű, m egosztja, M agyarország m egőrizheti-e m agyarságát és állam iságát? m időn azt a ném et hagyom ányok századok óta ostrom olják és a főnem esség, m ely az ország nagy részét b írja, az ellenséges táborban dőzsöl. M időn ezt m eggondolta, b elátta azt, hogy e hazában m indenek előtt a m agyarság hatalm át, befolyását, szám át kell biztosítani. A m agyar nyelv tárgyában következő törvények hozattak 1 7 9 2 . 7 . A m agyar nyelv m inden iskolában tanittassék ezentúl, lassankint hivatalokban csak azok alkalm aztassanak, kik a m agyar nyelv tudását iskola b izonyítványokkal igazolják. 9 . A rendes m agyar és a határőri ezredeknél m agyar tisztek alkalm aztassanak. 1 8 0 7 . 1 0 . A királyhoz küldendő feliratok m agyarul és latin fordítással küldessenek. A törvényhatóságok a canczelláriához hasonlóul írnak. A m egyék a helytartósággal m agyarul levelezhetnek, ezeknek a helytartóság m agyarul felel. A bíróságoknál a p erlekedés m agyar, a királyi tábla azom ban m ég m ost nem köteles m agyarul ítélni K étségkívül 3 6 év alatt a m agyar nem zet a nem zeti

106 nyelv terén is keveset haladt, ezt azom ban nem a szabadelvű ellenzék tunyaságának és félénkségének, nem is a király ellenszenvének és konokságának tulajdoniiható, m ert a császári ház soha sem rajongott ugyan a m agyar nyelvért, de ha az alkotm ány valódítása vagy a m agyar nyelv közt kellett választani, m indig a m agyar nyelvnek adott előnyt, m ert ezt az ország főtényezői, a főrendek és p ap ság is ellenezték. A nem zeti nyelvérti lelkesedés 8 év alatt nagyon elcsendesedett, a canczellária helytartóság, a hétszem élyes, a királyi kerületi táblák szokásbul és tunyaságbul nehezen váltak m eg. a latin nyelvtől, az egyetem , a katholikus akadém iák és gim názium ok a róm ai kám zsásoktul függtek, a tanszékek többségén szerzetesek tanítottak, kiket főnökeik felelőség nélkül berendelhettek, a világi tanárokat m egfenyíteni nem lehetett, m ert ezek kizárólag p üsp ökeiktül, a helytartóságtul, a királyiul függtek, am iért tehát a m agyar nyelv ily botrányosan haladt, ezért a nem zet előtt nem F erencz király, nem ném et m esterei, nem a m agyar cancellárok felelősek, de a m agyar nevet negélyező udvari p árt, m ely a nem zet kívánalm ait m ég a nyelv terén is m egnyirbálva b ocsájtotta B écsbe. 1 8 1 2 . A szabadelvű p árt a m agyar nyelvben haladni akart, a felsőház sem ellenkezett, kívánták a törvények m agyar szerkesztését, a helytartóság nyelvének 3 év utáni m agyarságát, 1 8 1 5 -tül kezdve az iskolákban a m agyarító tanítás b ehozatalát. A király azom ban a p énzsilányítás tárgyábani tám adásért felgerjedve, az aulikusok tanácsára a nem zet jogos akaratát visszautasította. A sérelm ek orvoslásának követelése és a király általi m ellőzése szokássá vált, m i azom ban a jó egyetértést

107 nem zavarta; 1 8 0 7 -ben azom ban a király az országgyűlési szóllásszabadságot sértette m eg A z országgyűlésen ugyanis felvettetett azon kérdés, váljon egyesek a m eghatározott adón kívül a királynak nagyobb összeget ajánlhatnak-e? ezt U lászló törvénye erős büntetés terhe alatt tiltotta; ugyanekkor tárgyaltatott a sérelm ek kérdése, m elyek orvoslását a király m egígérte, de soha sem teljesítette; m indkét kérdésben b áró V ay M iklós tábornok hazafiasan, erélyesen nyilatkozott a felső házban. A király ezért a bárót tábornoki állásátul m egfosztotta. A követek háza ezen felháborodott és a királyhoz feliratot szerkesztett, m elyben m egilletődésöket fejezte ki; az okos főherczeg, nádor József főherczeg azom ban a viták alatt a királynál közbenjárt és a tábornok visszahelyezését kieszközölte. A z ügy ezáltal tárgytalanná vált és a követek háza a nádorra b ízta a felirat átadását vagy visszatartását; az eszes nádor, ki a törvény em bere és jó hazafi is volt, a feliratot a királylyal közölte, a királynak adóra, katonára, a nem esi felkelésre égető szüksége volt, m indezt egy kényuralm i tüntetésért nem koczkáztathatta; biztosította tehát a rendeket, hogy ilyesm i többé történni nem fog. A sérelm i viták a m agyar törvényhozásban századok óta szerep eltek. M iután a sérelm eket m a kevesen ösm erik, m eg kell világítanom : sérelem nek tekintetett m inden, a király vagy korm ányhatóságok által elkövetett törvénysértő rendelet, p arancsolat vagy cselekvény, ezek több száz évekre terjedő sorozatában első helyet foglaltak el az ország közjogának m egsértései, m ásodikat az törvényhatóságok jogainak m egsértése, harm adikat az

108 egyes p olgárok jogainak m egsértése; aki azom ban sértve érezte m agát, annak első sorban a m egyét kellett sérelm i kérvényének az országgyűléshezi felterjesztésére m egkérni, visszautasítás esetében saját szem élyében is folyam odhatott. E zen törvényhatósági és egyes beadványok először is a sérelm i küldöttség által tárgyaltattak és csakis akkor soroztát!ak a sérelm ek közé, ha az országgyűlés által elfogadtattak, ez azonban könnyen m ent. F erencz király idejében azom ban m ár a sérelm ek nagy része elavult, főhelyet foglalt el a dep erditának nevezett sérelem , m ely is állott azon fuvarok, term esztvények, élelm ezések árábul, m elyeket az adóbani b etudás czím e alatt sarczoltak a nép tül. E z m ár 1 8 0 7 -ben 3 0 m illió forintot tett, az országgyűlés m indég sürgette, F erencz király azom ban soha sem adhatott sem m it, m ert a III. K árolyféle p etrezselyem gazdálkodás az udvarnál m ég m indig dívott. A folytonos védelm i háborúk igen sokba kerültek, A usztria állam adóssága II. L ip ót óta 3 2 7 m illióval növekedett, a fedezetnélküli kényszer forgalm ú fekete bankó 1 ,0 0 0 m illió forinto tett. A szabadelvű p árt 8 1 — 2 . országgyűlésen erősen felszólalt a jog és tulajdon m ellett. F erencz király az 1 0 6 0 m illió bankjegy értékét 2 1 2 m illióra leszállította és a régi leszállított bankjegyeknek új, hasonlag fedezet nélküli bankjegyekkeli kicserélését rendelte el, az ily m űveletet a m agán életben bűnös csődnek nevezik, külöm ben az első feltaláló érdem e nem a császár és királyé és korm ányáé, m ert a franczia köztársaság m egelőzőleg hasonlóan járt el, leszállították a rézp énz értékét is, 3 0

109 krajczárrul 6 krajczárra, ezen régi nagytallér nagyságú rézgarasokat Z ichy p énzügy m iniszterrül a bécsiek zitserlinek nevezték el és m ég a 4 0 -es években is forgalom ba voltak. M agyarországot ezen sérelem közjogilag és anyagilag egyenlően sértette, m ert a p énznem és a p énzérték m eghatározás a nem zet és király közös joga volt. M agyarország a fekete b ankjegyet nem fogadta el, sőt m eg sem kérdeztetet, nem ellenezte, m ert a király m időn kibocsájtotta a bankjegy értékét császári és királyi szavával biztosította, a király rendelete a m últ század kötelezvényeire is kiterjeszkedett, m időn m ég a bankjegyeket nem is ism erték, az ily rendelet a nyílt p arancsok jellegével bírt, m elyek ellen az országot II. L ip ót és F erencz esküvel biztosították, anyagilag is nagyban külöm bözött M agyarország és A usztria helyezete, m ert A usztriának kereskedelm e és ip ara ki volt fejlődve, a p énzt sokszor m egforgatták, a forgalom általi nagy nyereség a tőkét annyira sokszorozta, hogy a kereskedő, gyáros, ip aros a lőkéjébül sem m it sem vesztett, A usztriának nyitva állt a világ, ellenben a m agyar term ények csak A ustrián keresztül juthattak a külföldre, és m időn a m agyar határt átlép ték, a m agyar király és osztrák császár által kettősen irgalm atlanul m egvám oltaltak. A kereskedelem és ip ar, a hitel az utak hiánya m iatt, élénk nem lehetett, az úr és p araszt eddig nem látott kincseket, b ízva a király b iztosításába, ládákba raktak, vagy kikölcsönöztek, M agyarországba tehát a forgalom által a p énz nem szap orodván, a devalvatió a törzsértéket tám adta m eg, m i egy országra, m elyben a p énztőke, külöm ben is kevés volt, rom bolóan hatott. E zen országgyűlést m ár a nagytehetségű szónok,

110 a fiatal N agy P ál vezette, a p énzérdek lehangolta m ég az aulicus főrendeket is. A feliratokkal győzni nem lehetett, a király akaratát m egp uhítani csak az által lehetett volna, ha az országgyűlés az adót m egtagadja, a nyílt p arancs végrehajtását, a m egyéket eltiltja a kanczellárt feleletre vonását elhatározza, a szabadelvű p árt azom ban m eghátrált, az adót m egszavazta. A király, az adó m egszavaztatván, a nem zet m inden kívánalm ait viszszautasította a p énzjegyek és tartozékai tárgyában kiadott rendeletét királyi p arancscsal végrehajtatta. A z európ ai helyzet e p ár év alatt teljesen m egváltozott. N ap oleon O roszország ellen eszelős hadjáratot indított, a győzhetetlen franczia hadsereget m egderm esztette a hideg, eltörp ítette az éhség, elp usztította az oroszok hazafias hadserege; N ap oleon eszeveszetten futott a fagy hazájábul, a hős ingadozását látva, az eltip rott fejedelm ek m ind kezet fogtak ellene, legyőzték, a császári trónt összetörték, m indenik visszanyerte tartom ányait, az elűzött B ourbonok fejét, X V III. L ajost F rancziaország trónjára visszahelyezték. N ap oleon bukása egyszersm int az európ ai szabadelvűség bukása is volt, m ert N ap oleon ugyan F rancziaországban a szabadságot nem tűrte, de O laszországot m ostoha fia, B eauharnai Jenő herczeg és sógora M urat Joachim sim án és kím életesen kor ányozták, a lengyelek a varsói herczegségben szabadon éltek. N ap oleon m inden nem zettel kaczérkodott, a m egm aradt és leszállított fejedelm ek nép eiket nem b ánthatták, m ert nem tudván, hogy a falánk oroszlán m ikor nyújtja ki körm eit, nép eiket nem nélkülözhették, N ap oleon bukása után azom ban a szabadságot, a nép jogot, a kegyelm et

111 szótárokbul kitörölték. A három győztes: az osztrák császár, az orosz czár, a p orosz király szent szövetséget kötöttek, m elyben nyíltan birodalm aik területi ép ségét, titokban azom ban a szabad eszm ék m egsem m isítését is kötelezték. A nglia nem bírt a szárazon, csekély szá· razi hadsereggel rendelkezett, de külöm ben is m indig a hatalm asokkal tartott, a nép ekkel csak akkor fogott kezet, m időn szabadságokat m agok kivívták és A nglia barátságát kedvező kereskedelm i előnyökkel m egfizethették. — F rancziaországban a B ourbonokkal visszatért a kivándorolt udvari nem esség és p ap ság, ezen urak sem nem tanultak, sem nem felejtettek, azt hívék a királyság a V ersaillesi nap m egújulása, az új nem zedék ép en oly szolgai m int a régi, a forradalm at csakis a söp redék csinálta, a p olgárságot és nép et vallási szertartások, vakhuzgó szónoklatok, buta tanítások által ism ét barom m á lehet aljasitani, lenézték a sajtó befolyását, m ely N ap oleon nyom ása daczára óriássá nevekedett, nem b ocsájtották m eg a nép nek botlásait, sőt bűneit, m ert a köztársasági korm ányzatot a N ap oleon uralm at bitorlásnak, a köztársasági korm ányférfiakat közönséges kalandornak, N ap óleont közönséges, de szerencsés vasgyúrónak tekintették, ki nem csak az ország fővárosát, de saját szabadságát is elvesztette, azt hitték, hogy a p olgárság és nép elfogja felejteni a 3 0 éves hadi dicsőség em lékét, és boldognak érzendi m agát, ha a szabadság és dicsőség kárp ótlásául, a p ap ok segélyével b iztosan a m enyországba jut, ha a dicső fejedelm ek a franczia király, és a nem eség kedvéért, kegyelm esen nyugalom ba hagyja a franczia nem zetet, a rendőrség a birtokot a sep redéktül m egfogja

112 őrizni. D e ezenkívül b íztak régi im ádottaikba a három hatalm as kényúrba, hogy ha a franczia nép m egtalálna őrülni, seregeivel a kényszer-zubbonyt reá fogja huzatni. A helyzetet a visszatérő nem esség és X V III. L ajos az eszes király uralta, a király belátta a B ourbon kényuralom lehetlenségét, ennélfogva korlátolt alkotm ány adott. A szent alliance korm ányai a szabadság m aradványai kiirtásában nem es versenyre keltek. A három közül a legokosabb és leghatalm asabb, S ándor orosz czár a keresztes hadjárat vezérségére nem vágyott, sőt a lengyeleknek alkotm ányt is adott, m ert K onstantináp oly és az európ ai török tartom ányok uralm a után vágyott; czélját biztosan csak úgy vélte elérhetni, ha, szem ben a törökkel, a szabadság eszm éjét hirdeti, ha a nem zetiségi eszm éket lángra gyújtja és m időn ezen ádáz küzdelem a törököt m eggyengíti, torkon ragadja és a szövetségek nélküli török nem zetet az élők sorábul kitörli. A z egyszerű háború m ég ezen korban alig sikerült volna, m ert ha T örökországban a kereszténység nyugodtan m arad, a létéért küzdő, vallásáért rajongó török nép nagy erőt fejthetett volna ki, K onstantináp oly m eghódítása nagy tengeri erőt igényelt, m ivel az orosz czár nem bírt, a N ap oleontuli félelem m egszűnvén, az alkotm ányos A nglia, m elylyel titkos p olitikát űzni nem lehetett, T örökország felosztásába, K onstantináp oly elfoglalásába nem egyezett volna. A p olitikai lázító aknam unka azom ban kétségkívüli sikerrel biztatott, m ert az aldunai török tartom ányokban a fejetlenség, a b elviszály ezer esztendő óta divatozott. A gyengébb fejedelem vagy lázadó csop ort B ulgáriában, B oszniában, S zerbiában, M oldvában, O láhországban a

113 görög császárhoz folyam odott, m időn a m agyar állam nagy hatalm assága alakult G örögország ellen M agyarország hűbéresévé ajánlkoztak. M agyarország alatt helyzetük kedvező volt, m ert M agyarország őket m inden külellenségek ellen m egvédte, belügyeiket saját fejedelm eik alatt függetlenül kezelték, de ekkor sem nyugodtak, m eri időnként a m oldvaiak és oláhok L engyelországhoz, a bosnyákok V elenczóhez folyam odtak, a törökök bejövetele óta néha nyíltan, leginkább azom ban titokba a törökökkel szövetkeztek. M indenkor m egbízhatlan hűbéresek voltak, a nem zetiségi m ozgalom A usztriát és M agyarországot is veszélyezte, a helyke m iniszterelnök herczeg M etternich azom ban a császárt kárp ótolva látta, M agyarország beolvasztásával a császár ném et és olasz uralm a állal. A p orosz király a szerep lésre nem vágyott, m ert a nap óleoni háborúk alatt legtöbbet szenvedett, közönyösen nézte a két jó barát fészkelődését, erőt gyűjtött. F erencz császár és király b izalm át herczeg M etternich bírta, ügyes, fürge, sim a ném et, az absolutizm us hagyom ányain; k keresztes vitéze, a H absburg-ház régi p olitikájának végczéljét N ém etországnak a család jogara alatti egyesítése, O laszországnak tényleges és p olitikai uralm a M agyarországnak a ném et császárságban! b eolvasztása kép ezte. A z elsőt m egakadályozta a reform átio és B ourbonok, a m ásodikat a francziák, az olaszok dühös ném et gyűlölete, a harm adikat a m agyarok vitézsége, szabadság szeretete és szívóssága, vagyis a kényuralm i hódításokat a szabadság szellem e sem m isítette m eg. A m iniszter A usztria fölényének em elésére, az angolok m egijesztésére m int a szentszövetség m egbízottja tervei vég-

114 rehajtója kívánt fellép ni, 8 2 0 -ban tehát L aibachban kongresszust tartottak, m elyben A nglia és F rancziaország gyenge ellenzésével a nyughatatlan olaszok m egfékezésével A usztriát bízta m eg. A usztria választhatott O laszország és M agyarország közölt, M agyarországban azom ban csend és rend uralkodott, a szolga auliciusok jelentései és jellem e után M agyarországot rothadt alm ának tekintette, m ely egyszerű érintésre is leesik. O laszországban azom ban a titkos társulatok, a szabadkőm ívesek, a carbonarik a heves vérű nép et erősen izgatták, a náp olyi király kegyetlenkedett, A ustria és az osztrák herczegek ott és úgy vették fel a kényuralom fonalát, m int m ikor az uralm at elvesztették. 1 8 2 1 -ben az osztrák hadsereg N áp olyba bevonult, az alkotm ányt felfüggesztette. A m agyar alkotm ány elleni m erényletet B écsben m ár a laibachi congressus után elhatározták; József főherczeg azom ban, kit 1 7 9 6 -ban választottak nádornak, ki b ecsületes, okos em ber, M agyarország és az alkotm ány hive volt, testvére, F erencz királynál m indent elkövetett a m erénylet m eghiúsítására. A végrehajtási m ódozatot a helytartó tanács visszautasította, herczeg K oháry cancellár végnap jait nem akarta hazaárulással beszennyezni, a m erényletnél m eg akarták a külalakot tartani, az ellenszegülő K oháry herczeg cancellárt M etternich herczeg sem el nem csap ta, sem nem nyugdíjazta, de kerestek egy m agyar hazaárulót és m egtalálták az alkanczellár, gróf A lm ásy Ignácz szem élyében, előlegesen M etternich m egígérte neki a herczegi czím et (m i ugyan elm aradt). F erencz augusztus 1 2 -én kelt és gróf A lm ásy Ignácz által ellenjegyzett rendeletében az

115

eddig bankóban kivetett adót 5 0 0 ,0 0 0 levonásával ezüstre vagyis 1 4 0 százalékkal m agasabbra em elte, 2 8 ,0 0 0 újoncznak, m int az 1 8 0 2 -ben m egajánlott újonczok ki nem állított hátralékának kiállítását elrendelte és úgy az adónak behajtását, m int az újonczoknak kiállítását a m egyéknek m egp arancsolta. A p énzre A ustriának szüksége volt, de az ujonczokra nem . A herczeg igen jól tudta azt, hogy az országgyűlés akkori szervezetében m indent kivihet, nem nyílt czélért lép ett tehát a törvénysértés terére, de azért, hogy a m agyar nem zet tettlegesen ellenszegüljön és akkor ezen ürügy alatt az alkotm ányt el törülje és A ustriába bekeblezze; de a régi táblabíráknak is volt eszük és a csap dába nem szaladtak be A m egyék nagy többsége az engedelm ességet m egtagadta és felírt a királyhoz, vakon csak B ékésm egye engedelm eskedett. A z erkölcsi teljes ellenszegülést 9 m egye kezdte m eg: B ars, N yitra, Z ala, N ógrád, G öm ör, Z em p lén, S op ron, K om árom , V as, csatlakozott m ég 6 m egye. E zen 1 5 m egye nem csak tiltakozott az alkotm ánysértés ellen, de a főisp áni rendeleteket m egsem m isítette és a tisztikart a rendelet végrehajtásátul eltiltotta. N ógrád, Z em p lén és B ars m egyékben a tisztikar lem ondott és az ügyek kezelésére bizottságot neveztek, a főisp ánok kivétel nélkül a császári aulicus gárdához csatlakoztak. A z ellenszegülők m egfenyítésére királyi biztosok küldettek katonai segédlettel; a történelem következő árulókat sorol fel: gróf C ziráky A ntal, b áró W enkheim József, gróf A m adé F erencz, báró E ötvös Ignácz, báró M alonyay, L ónyay G ábor és A lm ásy Józsefet. N yitrában E ötvös az alisp ánt és egy szolgabírót m egvasaltatott, L ónyay Z em -

116 p lénben az összes tisztikart 2 4 órára börtönbe záratta. A szokásos tiltakozások nem illettek be a kép zelgő állam férfi p olitikájának keretébe, és p edig annyival inkább nem , m ert a jeles főherczeg nádor, királyi bátyját a m agyarok alkotm ányos hűségérül előre biztosította, a banda m agyar feje A lm ásy Ignácz alkanczellár, kit a király a m erénylet alatti korm ányzattal m egbízott, N ém eth József állam i főügyésznek, az ellenkező 1 5 m egye alisp ánjainak és szónokló vezér-szónokainak hűtlenségi p erbe fogását p arancsolta, N ém eth az engedelm ességet m egtagadta, és engedetlenségét a törvények hiányával indokolta. A király hatalm át dobta a m érlegbe, és az engedetlen állam ügyészt B écsbe m aga elé rendelte, nyersen m egtám adta latinul, » hogy m ert ön királyi p arancsom ellen cselekedni, m ost szem élyesen hallja akaralotom at, ezennel m egp arancsolom , hogy a lázadó m egyei vezéreket azonnal p erbe fogja« . N ém eth: nem tehetem , m ert nincsen törvény, m elyre a keresetet alap íthassam « , a király: kell lenni, keressen reá törvényt, — : felséges uram én a törvényeket ösm erem , törvény erre nincs, keresetet nem indíthatok, erre a király szó nélkül elbocsájtotta. A király elé idézés F erencz alatt jött divatba» sokszor igen nevetséges jeleneteket idézett elő, F erencz egy gazdag ellenzéki nem est, (nevét elfelejtettem ) a királyi szó m eghallgatására m aga elé idézett, a helyet azom ban kifelejtették. A nem es úr gazdag em ber volt, idejével szabadon rendelkezett, befogatott 4 ökröt, s felczam m ogott B udára, beállított a városi b íróhoz, kérdezte: » hol lakik a király? « A bíró kijelentette, hogy itt nem lakik, erre a városbírótul hivatalos p ecsét alatt kivette, hogy a ki-

117 rályt B udán kereste, de nem találta, innen elm ent S zékesfehérvárra, E sztergom ba, V isegrádra, m indenütt kereste a királyt, a bizonyítványt hűségesen kivette és hazafelé fordította a szekér rúdját, a főisp án m egkérdezte, m ikor m egy a királyhoz? voltam kedves öcsém uram , de nem találtam , ez lehetetlen, de igen és úgy van, kiszedte a bizonyítványokat, de hiszen uram bátyám is tudja, hogy ő felsége a bécsi várba lakik, azt tudom , hogy az osztrák császár B écsbe lakik, de vele sem m i közöm , engem et a m agyar király rendelt m agához, m egkerestem a m agyar királyok m inden rezidentiáját, itt vannak legális testim onium aim p laceat elolvasni, hogy nem találtam , nem tehetek róla. E gyszer F erencz király F áy ellenzéki követet és alisp ánt rendelte m agához, a király F áyt hangosan és haragosan m egdorgálta, F áy kom olyan, de hidegen végig hallgatta, m időn a császár elhallgatott m eghajtván m agát ezt m ondá: E ier M ajestät nix deuts, a király elm osolyodván, szidását nem m agyarázta m eg és elbocsájtotta. F áy csak m ásoktul tudta m eg, hogy a király hazafiságáért szidta m eg. E uróp a szárazán m ég egy szabad nép lélegzett a sp anyol, ezt is össze kellett tip orni. F erencz császár V eronába kongresszust hitt össze, m elyben a sp anyolok lenyűgözésével F rancziaországot bízta m eg. A ngoulem e herczeg fővezér V II. F erdinánd kényuralm át helyreállította. A vihar jelei azom ban az általános kényuralom dacára m utatkoztak, M anuel követet a franczia kam ara egy évre kizárta és a kam arábul csendőrökkel vitette ki. S ardiniába oskolába csak az járhatott, kinek ap ja 6 0 0 trank évi jövedelm et kim utatott. 8 2 4 -ben az eszes és tartózkodó X V III. L ajos m eghalván, a franczia trónra a szeles

118 vak buzgó X . K ároly lép ett, a kam arában ugyan a szabadelvűek 1 1 -re olvadtak, de a szabadság hívei, kik a szabadelvű nevet a restauratio alatt vették fel, az országban m illiókkal szap ordtak, titkos társulatok alakultak az olaszok, sp anyolok, francziák közt, külöm böző társulatok az európ ai szabadság érdekében szövetkeztek, a veszedelm es akna nagyban készült, az osztrák B ram arbas létezését tudta, de nem bírta felfedezni. K ároly király trónralép te az európ ai p olitikában nagy változást idézett elő. S ándor czár m eggyőződött, hogy F rancziaország sebeit kiheverte és ism ét a régi hatalm as állam , m elylyel az európ ai változásoknál szám olni kell, P oroszországhoz családi kötelékek, a régi fegyverbarátság fűzték, érdekeinek jobban m egfelelt a p orosz királytul vezetett N ém etország, m egújította tehát a m elegebb érintkezést P oroszországgal, m elyet az osztrák barátkozás kellem etlenül érintett. X . K árolyhoz fordult és leendő török hódításai kárp ótlásául m egkínálta B elgium m al, a R ajna egy részével, ez a francziáknak kétszeresen tetszett, m ert B elgium után a francziák m ég a forradalom előtt ep edtek, m ert B elgium a szabadelvűség fészkét kép ezte. B elgium m eghódítása tehát részben kielégíti a (ranczia nem zet hiúságát, részben a királyi korm ánynak alkalm at nyújt a szabadelvű, sőt forradalm i közp ont szétrobbantására. X . K árolynak tehát tetszett az orosz szövetség. A dölyfös M etternich herczeg, ki m agát az európ ai dip lom atia N ap eleonjának tartotta, azt vette észre, hogy A usztria teljesen el van szigetelve, m ellőzésével háta m egelt szövetségek, tervek alakulnak, a szabadelvűek gyűlölik, társai kicsinyük, a szabadelvűség a m illióknál nagyban terjed, O laszországot csakis a b irodalom ereje-

119 nek teljes m egfeszítésével tarthatja, a ném et b irodalom osztrák eszm éje foszlófélben van, a felcsep eredett p rotestáns P oroszország N ém etországban erősebb a róm ai p áp a szövetségesénél, az absolutism us keresztes vitézénél. A z orosz-franczia szövetség által T örökország m eghódítása időkérdés A török hódítás által óriási hatalom m á fejlődött orosz ellenében G alicziát m eg nem védheti, M agyarország birtoklása kétséges. A ném et p olitika kis N ap óleonja látva a veszélyt, az absolutism us lejtőjén m egállt és m egbánást színlelve, az országgyűlést 8 2 5 -ben összehivatta, ez volt az indok és M agyarország állam i önállását a jó hazafiak erélyén kívül ennek köszönheti. M agyarország 8 0 8 -túl kezdve erősen hanyatlott. A z országgyűlés a devalvatio tárgyában m eghátrált, 8 1 5 -ben az újonczokat és adót m ár a király főrendi értekezlet által szavaztatta m eg, bár az országgyűlés összehívását és m egtartását sem m i sem akadályozta. 1 3 évig a király országgyűlés nélkül uralkodott A m egyék és városok tisztválasztását teljesen m ellőzték. A z A lm ásy m erényletnél B ékés és a B ánáti m egyék, a királyi rendeletet szó nélkül teljesítették, de a többi m egyék közül is csak 1 4 m egye tiltotta el a királyi rendelet végrehajtását, a világrendítő franczia eszm ék daczára, a szabadelvű p árt 9 1 óla m egfogyott, m ert 9 1 -be József kényuralm a ellen az egész ország felállott, sőt hazafiságukkal m ég az udvarp ártiak is tüntettek. F erencz m erénylete ellen ugyan felírt a m agyar helytartótanács, a kanczellár félrevonult, felírt m ajdnem m inden m egye, de az adót és katonát m indenik behajtatta, és a hazaárulóknak a társadalom nem m utatott ajtót.

120 K étségkívül ezen század első negyedében a hazafiság, a p olitikai m erészség, a m agyar önérzet úgy a közéletben, m int a társadalom ban m egrendült. A z ország a m agyarságot biztosító törvényeket, bár m inden m ás szabad eszm ét m ellőzött, nem b írta végrehajtani, a m agyar öltözék 1 0 év m úlva eltűnt, b ár a női öltözék Ízléstelen és szem telen volt, a kom olyabb könyvek olvasását, a nevezetesebb kérdések tanulm ányozását a m agyar közönség m a sem szereti, m ert m a is alig van m egye, a városokat oda szám ítva, a m elyben 3 m agán-könyvtár van, e század elején m ég kevesebb volt, a 7 9 0 -iki kórszak ifjúságának m űveltebb része szívesen foglalkozott 'a vakbuzgóságot, kényuralm at, a nem e.sséget gúnyoló irodalom m al, a rém uralom , az Isten szám űzése, a forradalm i őrület, a francziák nép szerűségét lehütötte. A rokonszenvet azom ban N ap oleon dicső hadjáratai ism ét feltám asztották, a m agyar m indég hősies nem zet volt, a hadi tudom ányt és vitézséget tehát m indenkor és m indenkibe nagyra becsülte. A z ország azom ban a nap óleoni bálványozásban is két részre szakadt, az ország kénytelen-kelletlen m egszavazta az adót és katonát, az az aulicus dühösködött a császári sereg kudarcaiért, a szabadelvű m inden elvesztett csata hírét öröm m el lO gadla, m ert m inden elvesztett hadjárat egy időre biztosította az alkotm ányt. A z akadém iák, egyetem szervezete a leggyarlóbbak közé tartozott, a katholikusok az autonóm iának árnyékával sem b írtak, a tankönyveket a helyta.lóságnak be kellett m utatni, a könyvvizsgálatot p ap i tanácsosok gyakorolták, ezen urak a királynál császáriabbak, a róm ai p áp ánál vakbuzgóbbak voltak, kegyelem

121 nélkül kitöröltek m inden szabad eszm ét, és hogy a tanár a hiányt előadásain ki ne p ótolja, kém eket tartottak, a közjogba a király örökös ura volt az országnak, örökösödési jogon, isten kegyelm éből, vak és teltétien engedelm ességet hirdettek, szerintök halállal és birtokkobzással büntetendő volt m indenki, ki a király rendeletéi ellen felszóllalt, a történelem két nagy királyt ösm ert: S zent-Istvánt és I. L ip ótot. I. F erdinándig M agyarország féktelen chaosz volt, a jóllét F erdinánddal kezdődött, B ocskay, T ököly, B etlen, Z rínyi, R ákóczyak hazafiatlan becsvágyók, közönséges kalandorok voltak, úgy a közjog, m int történelem be, K ároly császár p ragm atika sanctionalis rendelete alap ján. M agyarország az osztrák birodalom részét kép ezte, a m egyéket elavult, eldobandó intézm ényeknek festették, az erkölcsi észtanban a csudákat tanították, csakis a m agasabb szám tanra nem adtak, m ert nem adhattak fekete-sárga libériát, de ezt sem tanították érthetőleg, m ert nem értették, latinul adták elő a tudom ányokat, sőt latinul is m agyarázták, m ert m agyarul nem tudtak. A p rotestáns iskolák m inden tekintetben ellentétét kép ezték a katolikusoknak. A közjogi és m agánjogi iskolai ism eretek hiányát azom ban p ótolták és p edig az elsőt a m egyei tisztviselők m elletti gyakorlat, a közgyűlések, a m ásodikat a p esti ügyvédek és királyi táblai b írák m elletti gyakorlat, a királyi és hétszem élyes táblán a p erek m eghallgatása. A szabadelvűek m egyei és országgyűlési m ezei hadait kép ezték a m egyei gyakornokok (p atvaristák) és a juratusok (esküdtek); a fiatalság m ohóságával szíttak ezek be m inden szabad szót, ha aulicus em elt szót, kardjaikat csör-

122

gették, a vezérek intésére lekiabálták, hiába forgatta haragos szem eit a m éltóságos úr, a fenegyerekek nem ijedtek m eg és tüntetéseiket folytatták; többnyire a m éltóságosak unták m eg és a m egye székhelyén csakis a tisztviselő-választásokra vagy különleges cancellári p arancsokra jelentek m eg. H atalm asabb hadat kép ezlek a juratusok; ezek az ország m inden részéből kerültek P estre és néha 2 0 0 0 -re is felszap orodtak; a háziurak, kávésok, rendőrök rém ei, a p olgárnők heves seladonjai, a tüntetések tűzm esterei voltak; juratusnak neveztetlek, m ert m időn bevétettek, esküvel kötelezték m agokat a p er és a bírák nyilatkozatainak el nem árulására, az országgyűlésen a követek p atvaristáival a karzaton ültek; aki ezen érdem es testületbe került, ha esetleg aulicus érzelm eit elárulta, azt legfeljebb két hét alatt P est városa határábul is kikergették; a juratusnak egy év leteltével ügyvédi vizsgát kellett volna tenni, de m ég én is ism ertem egy fiskálist, ki 1 5 évig juratuskodott és p edig nem azért, hogy a juratusi dőzsölést élvezze, m ert három szor vizsgázott, de tökfeje a legegyszerűbb kérdésekre sem tudott felelni; bárhol verekedtek vagy hajigálták ki a filistereket az utczára vagy törték be az ablakot, a vizsgálatoknál, m időn a kezdőről és a vitézkedő legényről kérdezősködött, m indig azt felelték: D er grosser H err Jurat, der H err von B ot P ál. A p ersonalist a sok zaj kezdte feszélyezni; vizsgáló bíró társainak kijelentette: ezt a vén nebulót (gazficzkó) át kell ereszteni, ne szóljanak a szam árhoz, m ajd én kérdezem . B ot P ál úr, ki 3 5 éves korában lett juratus, hetykén összeütve sarkantyúját, szorongva várta a kérdést. A p ersonalis: N o, dom ine

123 B ot, m i volt, hogy volt a R ákóczy-nóta? (a jogászok a nóta alatt értették a király elleni hűtlenség b űnét) A jövendő fiskális m osolyogva hallgat. A p ersonalis: N ohát feleljen. B ot: R estellem , m éltóságos uram . P ersonalis: N o ne restelje. B ot P ál erre rágyújtott a nem zeti R ákóczyindulóra és borízű hangjával hatalm asan elrecsegte; az egész com m issió nevetett. A p ersonalis: Jól van B ot P ál, elm ehetsz, holnap után fiskális leszel. H ihetetlennek látszik, de való, a szabadelvű p árt a juratusok és p atvaristák segélyével győzött; az aulicus p árt m ár e század elején a követek tábláján is kisebbségben volt szem ben a p ap okkal, a távollevők kép viselőivel, a városi követekkel, a királyi tábla tagjaival; a szabadelvűek belátták, hogy a veres hasúak, a secretariusok, a filisterek és lateinerek egyesült hadával a törvény korlátái közt nem boldogulnak és a bukfencz sereg illő jutalom ért kész az árulásra, a szabadelvűek a törvényes eszközök hiányában a rém ítés fegyveréhez nyúltak, a követek vezetői m egyéjök és szom szédjaik jelesbb, vagyonosabb juratusaikat elhívatták és a jelszót következő b iztatással adták ki: » fiúk, baj van, az aulicusoknak és ném eteknek, ha nem segítetek, többségek lesz, reá kell ijeszteni a hazaárulókra, ha valaki a korm ány m ellett nyilatkozik» lárm ázzátok le és m ondjátok m eg nekik a kellő titulusokat, vegyétek őket ha lehet az utczán közbe és m ondjátok, hogy a hazaárulók ellen csak a kötél vagy D una segít, és m ár erre 5 0 0 juratus m egesküdött, sajnálom őket, m ert van köztök néhány becsületes öreg m am lasz is, m enjetek oda, hol esznek, isznak, kávéznak, ne féljetek a p ersonalistul, ha valam it m erne tenni, kép ire m á-

124

szunk, előre fiuk, erősen, okosan és gyorsan, a juratusok egész hévvel kezelték a rém ítést, a p olgárok nejeiket, a p ap ok gazdaasszonyaikat nem vitték sem P estre, sem P ozsonyba, az egész közönség vendéglő és kávéházban étkezett, P ozsony kis város volt, a legszám osabb közönséget a jurátusok kép ezték, ennélfogva a tántorgók nem különözhették el m agokat. A labanczok értesülve a fenyegető veszélyrül, a köszvény, az aranyér, a hideglelés ezen kor divatos b etegségei ürügye alatt hazavonultak, főleg ennek tulajdoníthatók a m agyar nyelv tárgyában hozott törvények. A jurátusok lelkesedése a jövőre is üdvösen folyt be, m ert jurátus volt m inden nem es fiú, kit ap ja kép es volt kitaníttatni, m iután a ki a m egyéknél, a dicasterium oknál akart szolgálni vagy ügyvéd akart lenni, jurátusnak kellett lenni, m ert a törvényeket m inden tisztviselőnek ösm erni kellett, m iután az alisp án, szolgabiró, ügyész, jegyző egyszersm ind b íráskodott is, a kanczellaria, helytartó tanács törvényes ügyekben is intézkedtek. M inősítvényi törvény ugyan nem volt, de a közvélem ény a törvénytudást becsületbeli kötelességnek tekintette és valóban ezen időben, m időn m ég a nem zelgazdászszal, p énzügyekkel, az európ ai közjoggal nem foglalkoztak, értelm i koldus volt az, a ki a m agyar törvényeket sem tudta J urátusnak kellett lenni m indazon p olgárim nak, ki ügyvéd akart lenni, vagy a királyi városokban kívánt szolgálni. A fiatalságnak tehát m űvelt részét a jurátusok kép ezték és p edig m ár azért is, m ert a kereskedő elvégzett 4 iskolát és a p olitikával és közügyekkel általában nem foglalkozott, a m űvészek osztálya hiányzott, a jó orvost, a jő tanárt elfoglalta saját

125 szakm ája, a kiszolgált katona a szolgálati és hadgyakorlati szabályzaton és a ném et nyelven kívül általában sem m it sem tudott és a m agyar közjogrul sötét fogalm akkal birt, a p ap ok im ádkoztak és nevelték a lakosságot. A jurátusok nyerseségérül, kihágásairul szóló beszédek nagyrészt m esék, a m űveltséget a viszonylagos vagyis az akkori m űveltségen m érve m eg, nyers, m űveletlen, kicsap ongó kevés volt, m ert az öreg urak illem és erkölcsi tekintetben szigorúbbak voltak a m ostaniaknál, sőt talán tudni is tudtak annyit, m int a m ostani tudorok, m ert a ki az iskolába nem tanult, azt kicsap ták, a ki m int p atvarista vagy jurátus nem dolgozott, a gyűlésekbe, törvényszékbe m int juratus a táblákra nem járt, a főnöke által m egrendelt p erkivonalokat m ásolásokat m eg nem csinálta, a levelezéseket el nem végezte, azt főnöke kellőleg m egdorgálván, elküldte, m it igen nagy szégyennek tartottak, volt azom ban akkor is és van m a is elég korhely nap lop ó. A z ősi háztartás 8 3 0 -ig fentartotta m agát, m iután m a m ár kevesen vannak, akik errül tudom ással bírnak, leirom a m últ kép ét. M . ur 3 0 esztendeig alisp án, 8 országgyűlésen követ volt, birt 8 0 0 0 holdat, volt egy em eletes háza 1 2 szobával, m aga lakott nejével földszint 2 szobába az egyikbe lakott m aga, a m ásik volt az aszszony háló és nap p ali szobája 3 ágygyal, 1 p am laggal és ebédlő, az ebédnél volt rendesen 6 p atvarista, 8 család tag, az em eleten volt egy díszfogadó szoba, 3 vendég szoba, földszinten 2 , a nagy ebédlőbe azom ban rendesen alm át tartottak és. csak ünnep élyeknél használták, 6 lóval batardba járt, tartott huszárt, hajdút és inast,

126 2 szakácsot, 1 kertészt stb. az ebéd állt rendesen 6 fogásbul, gyüm ölcs és kávébul, a vacsora 4 -bül, gyűléseken, törvényszéken töltött évenkint 4 hónap ot, nap onta m egvendégelt 1 8 urat, itta a m aga borát. A háztartás tehát, tekintve a vagyont, igen egyszerű, különösen a lakás a m ai viszonyokhoz m érve ridegnek m ondható, igy volt ez m inden közép szerű birtokosnál, ezen egyszerűség tartotta fel a függetlenség érzetét, m ert az, aki m ásra nem szorul, büszkébb, konokabb, önérzetesebb a gazdag főrendeknél, a franczia dísz, kényelem , konyha, kártya, választékos és drága öltözék, kocsik, kert, nagy cselédség m ár K ároly alatt divatba jött. A gróf nem találta m agát jól a család és ösm erősök által m egtöm ött szobába, a zsír és b orszag finom orrát sértette, a m agyar nőkkel nem tudott társalogni, untatta a krajczáros tarokk, a borízű nevetés, az öblös p ip ák füstje, udvari m eséire, a közönség, m elynek jelszava « m indig hunczut a ném et» volt, nem sokat adott és p edig annyival inkább nem , m ert tudták azt, hogy B ecsbe akkor a cseh inasokat legjobban kedvelték, ezek után jött a ném et, háta m egett állt a m agyar, viszont a m agyar közép birtokos nem esnek a sim a p arquetten vigyázni, az ebédnél sietni kellett, késsel m etélte, m it kanállal kellett volna, a p ap rikás gyom or nem vette be a falánkságokat, a m éltóságos asszonnyal és gróf, báró kisasszonnyal a társalgás kiss die handdal kezdődött és végződött, a tekintetes úr a nagy p om p áiul befolyásolva feszesen tartotta m agát, hiába m ondta a ném et a m agyarnak » sicuti dom i dom ine sp ectabilis« , a m éltóságos úr csak ném etül tudott, m agyarul sem m it, a latint törte, a tekintetes úr ném etül

127 sem m it a latint törte, a társalgás tehát latinul folyt A régi családok szögről, végről rokonok voltak és hajdan a tizedikfokú alyafiságot is rokonságnak tartottak, öcsém , uram , bátyám nak hívta egym ást az egész várm egye, m iután azom ban a főurak b irtokos társaik kardjára többé sem a török, sem a ném et ellen nem szorultak, a rokoni m egszólítást csakis a tiszt és követ választásokra szállították le, nagy baj volt az is, hogy sem nagyban füstölni, sem köp dösni nem lehetett, nagyon külöm böztek az öltözékben, a m éltóságosnak volt 1 0 , a tekintetes úrna két öltözet ruhája, a m éltóságos úr öltözékét m inden évben változtatta, a tekintetes úr m inden 1 0 évben. A m éltóságos úr aranyba kártyázott, a tekintetes úr krajczárba, a tekintetes urat érdekelte a haza és külföldi p olitika, ném elyik olvasta a jelesebb franczia m űveket, ösm erte az ország törvényeit, ném elyik foglalkozott hitelveivel, az ország törvényeivel, m inden nem est (ideértve a főrendeket is) egyenjogúnak tartott, a főrendiházat visszaélésnek tekintette, m agyar függetlenségi hajlam okat és vágyakat táp lált, a m éltóságos úr szerette a szép et, gondozta a színésznőket, b alerinákat és fiatal udvarhölgyeket, sőt a szép p olgárnőkhöz is leereszkedett, érdekelték a nők titkai, a csíp ős udvari és arisztokratikus kalandok és m esék, ism erte a sofat, C asanova em lékiratait, lihegett a császár és császárné, herczeg M etternich után, a p olitikát nála a császár és m inisterei nyilvánításai kép ezték, M agyarországhoz uradalm ai, a nem esség adóm entessége kötötte, a nem est gőgös p arasztnak, a p olgárságot és nép et az em beriség sep redékének tekintette. A tekintetes úr az arabs és arabs-m a-

128 gyár keverék tüzes zöm ök kis lovakat, a m éltóságos úr a nagy norm andi, m eklenburgi, az elfajzott sp anyol lovakat kedvelte, nagy vadra vadászott gyalog, a nem es nyulakra lóháton. A két osztály közt tehát külöm böző hajlam aik, szokásaiknál fogva teljesen hiányoztak a társadalm i hajlam ok, szokások, érdekek, m elyek a társadalm at összetartják és kedvessé teszik. A városi p olgárság életm ódja a szegényebb nem ességhez közelebb állott, az alföldi városok azom ban, nagy p araszt faluk voltak, a törzs lakosok és honoratiorok a m ezőgazdasággal, m arhakereskedéssel foglalkoztak, az ország fővárosa Pest és B uda a szó teljes értelm ében osztrák gyarm at volt, m ind nyelvére, m ind érzelm eire nézve, a többi régi város N agyvárad kivételével m ind szolgalelkű ném et volt, m ely egyedül anyagi érdekeinek élt, a nem esi társadalm at tehát a p olgáritul elválasztotta a nyelv, a p olitikai fogalm ak, lutheránusoknál ném ileg a vallás közös érdeke fűzte össze, elválasztotta ezenkívül a kiváltság chinai fala és az általános gőg, m ely a nem zet sok nem es tulajdonai m ellett a m agyarnak m inden osztályában m ég m ost is uralkodik, a nem es lenézte a p olgárt, m ert nem volt a szent korona tagja, ősei nem lóháton jöttek be M agyarországba, a p olgár lenézte a szegényebb nem esi, m ert kevesebb p énze volt m int neki. A nem esség és nép közti szívélyesebb viszony csakis a p rotestánsoknál létezett, a p rotestáns vallás dem ocraticus alap elvei és szervezeténél fogva az urak nem nélkülözhették a nép m illióit, a m illiók nem tarthatták volna fel m agokat az urak esze és tekintélye nélkül. A legnagyobb baj volt azom ban a m agyar nyelv és

129 szellem veszteglése, az aulicus p árt 9 1 -ben m egtért, azom ban többsége, m ert nyelve és szíve ném et m arad, m ert B écsben a germ an szellem ism ét kísértett, levetette a m agyar álczát. A katholikus p ap ok előtt m inden időbe első volt az egyház, m ásodik a fejedelem , harm adik a haza, József m egtám adta az egyházat 9 1 -be, tehát m agyar lelt, 9 1 -be biztosította jogait, érdeke tehát nem p arancsolta a haza iránti hőséget, a róm ai p áp a F erencz császárral nem csak kibékült, de a császár legkedvesebb fia lett, m ert a császár a szabadelvűeket O laszországba letip orta, tehát a p áp a a m agyar p ap ságnak a szabadelvű m agyar táborbuli kivonulását elrendelte, a p ap ság kap va kap ott az alkalm on és kedves növendékei az aulicusok táborába gyors lép tekkel siettek, ism ét együtt voltak a M ariánusok. A nem esek közül is sokan elfelejtkeztek kötelességeikrül, ki a m agyart fiatal korába nem beszélte jól, vénségére restelte tördelni, ném elyik ném et lett, m ert a p ozsonyi és kassai grófok nem tudtak m agyarul, a a m ásik ném et lett, m ert a m agyar hazafiságot nem jutalm azták és egyszerre egész m egyékben nem lehetett m agyar szót hallani vagy keverve b eszéltek és p edig a sárosiak következőleg: » servus öcsém , esi na forsp ontu, oder m it eigener gelegenheit« . S zégyen, gyalázat, de tény, a felföldi várm egyébe voltak nem es úri családok és p ap ok, kik bizalm as körbe tótul, dísz alkalm akkor ném etül b eszéltek. A z aulicusok m ajom inasait kép ezték a kam arások, a m ezei királyi tanácsosok, asztalnokok, a m agyar születésű katona tisztek, az em berek, nem lévén sem török, sem forradalm i tábor és vezér, olcsóbbá lettek, de a

130 császár sem volt többé hajlandó egész falvak, uradalm ak ajándékozására, a b écsi igazgató udvari p árt a J udásdíjjat keresztekre, czím ekre, udvarkép ességre szállította le. Λ kam arás (m elyet helytelenül a m éltóságot jelző kulcs után aranykulcsosnak fordították le, m ely sem a franczia cham bellánnak, sem a ném et käm m erernek nem felel m eg) a gróffal és báróval egyenlően m éltóságosnak neveztetett, udvarkép ességgel bírt, m egnyeréséhez sem ész, sem tudom ány, sem m unkásság nem kívántatott, csak ap ai és anyai ágon csak 1 3 ős vagyis F erdinánd uralm áig felm enő szárm azás bebizonyítása, ezen is segített azom ban a császári kegy és körm öczi arany, m inden hiányzó ősért fizetett a kérvényező 2 0 0 aranyat, reá nyom ták a császári p ecsétet és felibe írták unbekant (ösm eretlen), későbben m eg könnyebben m ent, ism ertem ugyanis 2 báró kam arást, kinek nagyap ja m ég nyúlés juhbőrrel házalt, leszárm azását, ha lett volna József e’őlt anyakönyv és családi név, a N oé b árkájáig fel lehetett volna vinni, e m iatt azom ban a nagyp ap ánál m egfeneklett, a kam arásság nem m agyar eredetű, m ert a m agyar királyoknak nem voltak kam arásai, nem is a m agyar kancellár, de az osztrák császári fő kam arásm ester útján neveztettek, és távolíttattak el az akadályok, feltétlen hűséget az osztrák császárnak esküdtek ném etül, a díjat nem a m agyar korm ányszéknek, de az osztráknak fizették le, m indezek daczára a gazdagabb nem es urak léha része a kulcsért rajongott, m ert ez m egnyitotta előttök a m éltóságos grófok és bárók term eit és szem be bizalm as társalgásba is részesítette, háta m egett a m éltóságos m ajm okat ki nevették, ha csak valam ely főrend

131 öreg vagy csúnya leányát el nem vette, ha m inden rossz élczet, ízléstelen toilettet m eg nem bám ultak, ha nem es társaikat ki nem gúnyolták, ha a császárt, M etternichet, az udvart, az aulicus p ártot nem dicsőítették, ha tízszerte többet nem költöttek. E zen fajankók az udvari p árt és eszm ék m ellett m indent elkövetlek, nem zetiségeket m egtagadták, a vallási rajongást negélyezték, és nagyon sok rosszat nem azért nem csináltak, m intha valaha a lelkiism eret, a kölelességérzet feltám adt volna bennök, de azért nem , m ert a közönség gyenge velejűeknek tekintette, és hazafiatlanságuk, léhaságuk csak undort gerjesztett. E zek után jöttek az asztalnokok, vagyis trugszessek, az arany sarkanyusok, a K risztus-rend, a ném et herczegek a p ortugáli király keresztes vitézei, a trugszesseknek felényi őst kellett kim utatni, ezért is a kam arások fenségesen lenézték, az asztalnokságra csak az vállalkozott, a ki kam arás nem lehetett, de akart lenni és rem élte, hogy a császár tekintve szolgálatát, az ősöket és díjakat el fogja engedni, az arany sarkanytyú és az idegen kis rendek csak toilett-díszítésül szolgáltak, csakis B écsbe adtak tekintélyt és a m éltóságos urak, csakis ezért kap kodtak, a könnyen m egszerezhető játékszerek után. E zen bogarak zsongása, az alvó oroszlánt nem háborgatta, sőt m ég M etternich herczeg ágaskodása sem veszélyeztette volna, ha a m agyar udvari p árt vagyoni és vallási tekintetben nem veszélyes tényező és nem csalogató tábor, így azom ban m inden, b ár kis tényezőnek elválása veszélyeztette M agyarország és a m agyar állam győzelm ét, illetőleg fenm aradását. A m agyarságon sebeket ejtett a császári hadsereg

132 tisztikara. A z osztrák tartom ányok összességének állandó hadserege, soha sem volt nem zeti, de előbb H absburg, később H absburg-L orrain hadsereg, a tisztikar m ár a zsoldos hadseregbe nem es volt, ezeknek fiaival, unokáival a ném etté vált cseh aristokraták, és osztrák nem esek fiait helyezték b e tiszteknek, az eskü, az ezred, a hadsereg nyelve ném et volt, a ki tehát ezen hadseregbe lép ett, ha hosszabb ideig tiszteskedett, ha m int debreczeni p usztai kálvinista gyerek m ent is oda, m int ném et jött haza, hol is m ikor lehetett, ném etül fecsegett. A ném etségnek hathatós terjesztői voltak a M agyarországban állom ásozó tisztek. A m agyarnak nagy hiánya a hiúság, büszkesége a vendégszeretet, hiúságbul nem ösm eri el tudatlanságát, ezért tehát a agyar úr vagy úrnő bárm i keveset tudott is ném etül, nevetségesen törte a ném etet és p edig annyival inkább, m ert ezek idegen földön nagy p otentátoknak (hatalm asság) adták ki m agokat, a m ásik indok a szívesség volt, a m agyar úr a vendég elsőségét negélyezte, beszélt tehát ném etül azért, m ert a ném et m agyarul nem tudott és m időn a ném et, m int egy duda, fellengős hangulatban eltávozott, az ap a és anya m ondván: » no ap jok, te ugyan jól elkészítetted a kis grófot, 1 6 lábbul egy hüvely sem hibázott, az igaz, hogy S uzsa lelkem te is jól m ulattattad anyanyelvén, de így kell, azt ne gondolják, hogy csak a grófok az urak, a falusi kisasszonyok p edig libák.« A gróf kijózanodva, kinevette a p araszt urakat, de hálásan em lékezett m eg a nagy ebédről, a jó borokrul, a szép asszonyokrul, a guter kerlhez elvitte a kap itányt és a hadnagy p ajtást, m ajd az egész tisztikart és grófi cadettokat, néha elszerette az asszonyt,

133 m egvett m inden lovat az özönvízkori határidőre, ném etül m egtanította a kisasszonyokot, (néha m ásra is) és ha a birtokban a leányág is örökölt, nőül vette a gazdag kis asszonyt, ha az ezred elm ent, a katona házakat a dragonyos hagyom ányozta az ulanusnak, a jager az infanteristának, hidásznak, a vasasném et a canonirnak és viszont. A z ilyen katonaházakat ugyan rangtársaik kinevették, a nem gazdag házakbul az ifjúság elm aradt, de végre is ily labanczok m inden m egyében voltak, ném etesedést p éldájok különösen a p olgárságra halott. M agyarországot m inden hátráló lép és közelebb hozta a feloszlás örvényéhez. V oltak m ég királyi és császári titkos tanácsosok, a királyi tanácsos czím et az alisp ánoknak, bukott udvarip árti alisp ánoknak és követeknek, a valóságos tanácsosság előtt nyugalom ba lép ett korm ányszéki hivatalnokoknak osztogatták. A tanácsosi oklevelek a m agyar canczellár ellenjegyzésével adom ányoztattak. József főherczeg nádor csakis érdem es hivatalnokokat ajánlott, ezek tehát sem nem ártottak, sem nem használtak, titkos tanácsosoknak neveztettek ki azok, a kiktől a császár tanácsot soha sem kért, a m agyar közjog és történelem titkos tanácsosokat nem ism ert, a császári állam ban azom ban rang tekintetében a m inisterek után jöttek, titkos tanácsosoknak neveztettek, tehát a m inisterek, canczellárok, érsekek, p üsp ökök, zászlós urak, tábornokok, a dicasterium ok elnökei, főisp ánok, állam i követek, császári m éltóságok, aulicus főrendek stb. A kam arások, asztalnokok, tanácsosok, a különféle rendek lovagjai, a fertály m ágnások, a ném et tisztek vendéglősei, nyugalm azott vagy kilép ett katonatisztek, a főrendi aulicusok függelé-

134 két a m egyében, a főisp ánok testőrségét, corteseit kép ezték. E zen kis csop ort rendes, alkotm ányos viszonyok közt, hol sem a külbefolyás nem p arancsolt, sem az ősz tály kiváltság és nem zetiségi külöm bség nem létezett, nem lett volna veszedelm es. M agyarország azom ban nem volt ilyen, ezen csop ort tehát a küszködő nem zet erejét nagyban gyengítette. IX . A n e m z e t é b r e d é s e . A J ú liu s i fo r r a d a lo m h a tá s a . A v a ló d i s z a b a d e lv ű p á r t a la k u lá s a , M e tte r n ic h fo n d o r la ta i. A n e m z e tis é g i k é r d é s . G r ó f S z é c h e n y i I s tv á n , D e á k F e fe n c z , b r W e s s e lé n y i, K o s s u th L a jo s . A m a g y a r u d v a r i p á r t s z e m b e n a m a g y a r n y e lv v e l é s a lk o tm á n y n y a l. A v á la s z tá s o k n á l· v e s z te g e té s e k . A m a g y a r n y e lv . J ó z s e f fő h e r c z e g é s M e tte r n ic h . A s z a tm á r i 1 2 p o n t. G r . A p p o n y i é s a m e g y é k G r . S z é c h e n y i é s M e tte r n ic h . K o s s u th g y ő z e lm e . A külviszonyok a kényuralom ra nap onta kedvezőtlenebbül alakultak. A z orosz czár bizalm atlan lett A ustria iránt, a p orosz király felizgatta a ném et p rotestánsokat A ustria ellen, O laszország nyíltan nyögött, de titokban károm kodott, a nép késeit fente és am ely p illanatban a sereg csatát veszt, kivonul, a fekete-sárga szolgákat m eggyilkolja, a köztársaságot kikiáltja. F rancziaországban a kényuralm i kam ara és korm ány bukását M etternich biztosan gyanította és ösm erve a francziákat a köztársaság kikiáltásátul félt. M agyarország nyílt m egsem m isítésével felhagyott, a gőgös erőszakot a vesztege-

135 léssel, a czím ek, rendjelek, anyagi előnyök adom ányozásával, az alkotm ány szétszaggatását a nem zetiségek felhuszitásával cserélte fel, m agyar aulicus liberiásait, a főrendeket és p ap ságot a m agyar és m inden szabadelvű eszm e m egfojtására a felsőházba b ep arancsolta. A nem zetet a fekete-sárga borbélyok által kiköp ölyöztetni és szem telenül felp ofozni nem lehetvén, országgyűlést hivatott össze. A szabadság hívei keserű érzéssel és bosszúiul lihegve jelentek m eg, m ert a m erényletet a p olitikai szükség nem m entette, az országgyűlések, a m egyei tisztválasztások szünetelését, a király esküszegését, a m agyar nyelv tárgyában hozott törvények szándékos m ulasztását sem m i sem indokolta, sőt inkább a m agyar nem zet F erencz királytul és az egész uralkodóháztul hálás elism erést várhatott volna, m ert a hosszas háborús korszakba a sereg zöm ét a m agyarok kép ezték; a futó császárnak M agyarország kétszer adott m enhelyet az európ ai forradalm i viharokban, m időn a császárok és királyok uralm a tántorgott, M agyarország túlságos loyalitásbul a nem zet felsége korlátlan elism erését nem követelte és m indég annyi katonát és adót adott, am ennyit a király kívánt. A hazafiak keserűségét növelte a m erénylet lefolyása is, m ert a nem zet ereje J ózsef b itorlása óta tetem esen gyengült, 9 0 — 1 . országgyűlésen az aulicus m agyar p árt tricolorrar fedte el sárga-fekete lelkét, J ózsef rendelete ellen m inden m egye tiltakozott, 2 2 -ben csak 1 4 ; 9 0 -be ki m agyarul nem tudott, p irulva kért b ocsánatot és b eszélt latinul; 2 5 -be az aulicus p árt e társaságokba ném et b eszédével tüntetett, a hazaárulók nem csak a m agas körökbe ragyogtak, de m ár a közép osztályban is m utatkoztak. A m agyar

136

nem zet tehát 3 6 év alatt gyengült és p uhult, és p edig annyira, hogy m íg 9 1 -ben az új b iztosítékok ellen senki sem m ert felszóllalni és Józsefnek m inden rendeletét eltörülték; 2 5 — 2 7 -ben m ár az osztrák csatlósok nyíltan m utatkoztak és a nyílt alkotm ány tám adás ellenében elégnek tartották, ha ezt a királynak sérelem alakjában felterjesztik és a király a sérelm et egyszerűen elösm eri; a többség az adófelem elés és újonczozás m egszüntetése helyeit m indkettőt hallgatólag szentesítette, a követek tábláján az ellenzék nem tudta kivinni, hogy a hazaáruló gróf A lm ásy Ignácz és társai gróf C ziráky A ntal, gróf A m adé, báró W enkheim , báró Ö tvös, M alonyay, A lm ásy József és társaik m int hazaárulók, U lászló törvényei és a hűtlenség! törvények szerint m egbüntessenek? A lm ásy Ignáczon kívül m indenik m eghagyatott hivatalába, sőt fejük C ziráki A ntal országbíró lett. G róf S zéchényi István a m agyar tudós társaság m egalkotására 6 0 ,0 0 0 forintot ajándékozott. A nem es gróf hazafisága azom ban nem soká tartott, a 4 0 -es években m ár akadém iai beszédében a szabadelvű p árt nem zetiségi p olitikáját erőszakosnak, igazságtalannak m ondta, akkor m időn m ég az iskolákba m agyarul sem tanítottak, m időn m ég a községek saját- nyelveken tanácskoztak, a p ap oktul és tanítóktul nem csak a m agyar szónoklatot, de a m agyar nyelv tudását sem követelték, bár a p olitikai nem zet, tényleg és közjogilag m agyar volt, és m ondta ezt a m agyar nem zet szentélyében, a m agyar tudós társaság p alotájában, m elynek alap kövét ő tette le, de igen sokan hozzájárultak, kiknek áldozata nélkül sem a fal, sem a tető soha fel nem ép ül.

137 B écsbe S tefferl grófnak szeszélyeit ösm erték, alap ítványát fényes bogárnak tekintették, herczeg M etternich p edig, ki S zéchenyi fényes tehetségét nem ösm erte fel, nevette a huszár-kap itány p azarlását. M etternich állam csínja, az országgyűlési tanácskozások sovány eredm énye, nagy befolyást gyakoroltak M agyarország jövőjére. A hazafias ellenzék b elátta, hogy a M agyarország beolvasztására, állam iságának m egszüntetésére czélzó terv m ég m ost is létezik, hogy a nem zet ereje gyengült, m ert az udvari p árthoz csatlakozott a gazdág főnem esség és főp ap ság, sőt m ár a nem ességnél is vannak hívei, a p olgárság, az udvari p árt szolgája, belátták, hogy a császár nagy hatalm ának a nem esség ellentállni kép telen, hogy a kiváltság uralm a lejárt, a jogegyenlőség, szent igazság, a legerősebb fegyver, a m agyar nyelv nap onta tért veszt és a nem zet nyelvét, nem csak a m agasabb körökbe, de a p olgárság és nép között is erélyesen kell terjeszteni, m eggyőződtek, hogy a sérelm i p olitika haszontalan tüntetés, a heverés örök álom ra vezet. N em zeti hadsereg, felelős korm ány nélkül az alkotm ány délibáb, p ap iros biztosíték, m elyet egy kedvencz m inister bárm ikor szétlép het, felvették tehát p rogram jokba a szabad sajtót, az esküdtszéki b íráskodást, a jobbágyváltságot, a nem zeti bankot, nép nevelési, vallásegyenlőséget. E zen eszm ék és elvek nem voltak egy szerves p rogram m ba foglalva, m ert a 8 2 5 — 7 . országgyűlés legkitűnőbb szónoka N agy P ál volt, de nem vezetett, a régi nevezetességek részben m eghaltak, részben hivatalt vállaltak, részben elöregedtek; hol vezér nincs, ott m ég szervesen tanácskozni sem lehet, a p rogram készítés p edig

138 ép en lehetetlen, de szűkebb körű m egbeszéléseknél az em lített eszm éket elfogadták, a főbb kérdéseket az ifjúságnak m egm agyarázták, kik haza m enve, az eszm éket roham osan terjesztették. A z eszm ék elm életi elfogadása könnyen m ent, m ert ezen eszm ék nem voltak újak, nagyrészöket m ár a 9 1 -iki országgyűlés elfogadta, sokkal nehezebb volt azom ban az elveknek alkalm azása. A városoknak az őket m egillető országyűlési szavazati jogot nem lehetett m egadni, m ert m agyarul nem tudtak, a kényuralom szolgái voltak, a jobbágyoknak a választói m inősítvényt rögtön nem lehetett m egadni, m ert a jobbágy főleg földesurátul függött, a jobbágyságnak többsége, az egyháznagyok, aulicus főrendek, a kincstár birtokán lakott, ha tehát a p arasztságnak a választási jog m egadatik, a követek táblája a sárgafekete udvarp árt szolgájává sülyed és az első országgyűlés kim ondja, az osztrák császárságba beolvadást. A z adóegyenlőség kim ondathatott volna, de az adó nem fizetéséhez két osztály m ereven ragaszkodott, a követ a m egyének, illetőleg a m egyei nem esség összegeinek feltételes m egbízottja volt, ki csakis az adott utasítások szerint szavazhatott, az adó-egyenlőség elvét tehát előbb a m egyegyűlések elé kellett volna terjeszteni, az adóreform tárgyalása p edig, m iután a közép osztály egy része is m ég ezen korban az adófizetésiül fázott, kedvelő alkalm at nyújtott volna a szabadelvű p árt felrobbantására. M indenek előtt tehát a p ártot kellett töm öríteni. A z országgyűlés szétoszlott vezér nélkül. 8 2 7 -ben a szabadelvű p árt szap orodott nehány főrenddel. G róf K árolyi G yörgy, gróf Z ay K ároly, gr. V iczay, gróf A ndrássy K ároly, gróf A ndrássy G yörgy, b áró L u-

139 zsenszky József, báró V ay L ajos, báró P rónay G ábor, gróf K eglevics M iklós, b áró W enkheim B éla, báró W esselényi M iklós, báró P odm aniczky János, gróf R áday G edeon, gr. W artensleben Á goston a szabadelvű p árthoz csatlakoztak. 8 2 8 -ban M iklós czár T örökországot m egverte, A ustria és A nglia azom ban T örökország m ellett közben jártak. 8 2 9 -ben D rináp olyban békét kötött. A török szultán G örögország függetlenségét, M oldva és O láhország fél önállását elism erte. O roszország m eghátrált, m ert F rancziaország zavargott, ennélfogva A ustriával, szem ben X . K ároly segélyére nem szám íthatott. F rancziaország 8 3 0 . júliusban a szeles kényúr X . K árolyt elkergette, ez F erencz király idegeire kellem etlenül hatott nevelte ezt m ég O laszország nagyfokú izgatottsága. F erencz király tehát fiát a lehető zavaroktul b iztosítani óhajtván, az országgyűlést kellő időben összehívta és F erdinánd trónörökösnek királylyá koronázását kívánta. M etternich azom ban 2 7 óta nem hevert, a helytartó tanács és a nádor m ellőzésével a 2 7 -iki országgyűlés bezárta után m egkezdte a lélekvásárlási rendszert, hivatalvesztés terhe alatt az alkanczellár, ki az öreg herczeg K oháry helyett a bizalm as ügyeket vitte és M etternich herczeggel közvetlenül érintkezett, a szabadelvű p ártnak a tiszt és követválasztásnáli m egbuktatására, a B écsben dongó udvari p ártiakat, a főp ap ságot négyszem közt vagy levél által felhívta a császár iránti hűségeknek tényleges bebizonyítására, a főisp ánok fogták a jóerejű ebeket, az öreg kétségkívüli hazafiak elm arására, ez szónoklatokkal, sőt kizárólag a jelelési erőszak alkalm azásával sem sikerülhetett volna, m ert m inden becsületes, okos em ber

140 az ellenzékhez tartozott, a 2 7 előtti választásoknál a köznem ességbül a m egye nagyságához arányítva, m egjelent 1 0 0 — 4 0 0 -ig köznem es, kik M agyaroszág alkotm ányát jobban ösm erték, a m éltóságos főrendekért és hazájokat 1 véka aranyért sem árulták volna el, ennélfogva az erőszakoskodó főisp ánt könnyen ki rep ítették volna az ablakon. A hivatalra p ályázók nem faluztak, de kijeleltettek a m egyei értelm iség által, 8 2 7 -ig az 1 -ső alisp án évi fizetése volt 2 8 0 , a m ásodiké 1 4 0 , a főszolgabiráké .1 2 5 frt., családom egyik tagja egy és ugyanazon időben S zep esnek 1 -ső, G öm örnek 2 -od alisp ánja volt, b izonyára, ha nagyon rajonganak a hivatal után és nem lettek volna az alkalm asak hiányában, erkölcsileg nem kényszerítették volna a S zep esben lakó, de G öm örben is birtokost a rangján aluli m ásodalisp ánság elfogadására. A választás előtti estén és a választás reggelén m indenik választó falatozott a tarisznyában hozott kenyérbül és szalonnábul, a választás b efejeztetvén, a m egválaszlatott 1 -ső alisp án rövid ebédre m eghívta a választó közönséget, m elyre m indenki hozott m agával kést, kanalat és villát, m iután m ár ekkor a villahasználat divatba volt, a szerény háztartással bíró urak azom ban 4 0 0 p ár evőeszközzel nem bírtak. A köznem esség nagy része tudatlan és elszegényedett m agyarokbul állott, a gazdag urakban is volt néhány nagyravágyó, többnyire buta, de gazdag áruló, herczeg M etternich a siker rem ényét ezekbe helyezte, a főisp ánok és udvarp artiak neki indultak a rókafogásnak, nehezen m ent, m ert I. F erdinánd királyválasztása óta a nyílt vesztegetés m egszűnt és p edig a tisztviselőválasztásnál azért is, m ert bár a m egyei hivatalviselést hazafiú köte-

141 lességnek tekintették, m ivel sok felelőséggel, fáradsággal volt összekötve, az urak érte nem versenyeztek. M agyarországba azom ban a szerencsevadász, hazaárulók szám a három század óta m egnőtt, hatott az egyháznagyok és főrendek p éldája, az egész csürhe nép egyesült, a főisp án és szövetségei elindultak gazdag szolga keresésre, a bitangokat felvilágosították, hogy a b irodalom ura a herczeg M etternich ezentúl főisp ánokat, kúriai bírákat, helytartóság], kancelláriái, kam arai tanácsosokat az alisp ánokba fog nevezni, az alisp án fia, veje, unokája a seregnél, a p ap ságnál biztos gyors előm enetelre szám íthat, reá m utatott a köznem esség szegénységére. A csinosan rajzolt csap dába sok nagyzó üres fő b eugrott, A vesztegetés első babérait G yürky Á brahám , A báfy K ároly, V ay Á brahám szerezték m eg, az első a korcsm árost N ógrádba, a m ásodik G öm örbe, a harm adik B orsodba játszotta. A bafiaál az alisp ánság aljas anyagi üzlet is volt, a vesztegetést p inczetokkal kezdte eljárt a falukba a tekintélyesebb köznem esekhez, a hajdú b ehozta a 4 üveget, az alisp án úr nem es társaival iszogatott, m ikor valam elyiket becsap ta, küldte a b ort és p énzt, a barkóknál (katholikus nem esség) a csap iáros és téritő tisztét teljesítette S citovszky János rozsnyói p üsp ök G yürky és V ay nem faluztak, de szórták a p énzt és öntötték a bort, vágatták az ökröket. M ind a három győzött, m ert az ellenzék jelöltjei gyalázatnak és b ecstelenségnek tartották a vesztegetést, a két gazdag úr később főisp án és titkos tanácsos, V ay ezenkívül gróf lett. A bafyt p edig m ezei tanácsosnak nevezték. A z udvari p árt 8 3 0 -ban a követválasztásoknál győzött B eregben, M árm arosban, S á-

142 rosban, S zep esben, L ip tőban, Á rvában, T uróczban, É sztergom ban, P estben, B aranyában, F ehérben, B ékésben, A radban, T em esben, T orontálban, K rassőban, B ácsban, G öm örben, M osonyban, P ozsonyban az egyik udvar p árti, a m ásik szabadelvű volt. A 8 3 0 -iki országgyűlésen tehát a m egyék szabadelvű többsége csakis 1 8 m egyébül állt, a távol levők a királyi városok követei, a p ap ok, a királyi táblák tagjai, ha ezen testületek szavazatát csak 1 -re, vagyis 5 -re szám ítjuk és a követekébül levonjuk, m aradt a többség 2 1 , az aulicus. horvátok és slavon m egyék levonása után p edig csak 1 2 . A szabadelvű p árt ügye tehát soha sem állt oly rosszul, m int az 1 8 3 0 -iki országgyűlés kezdetén és p edig annyival inkább rossz volt a helyzet, m ert a többség, szem ben a reakczióval, töm ör testet kép ezett, a reform kérdésekben azom ban m ár a szabadelvűek többséggel nem bírnak, a követeket p edig a m egyei utasítás m egkötötte, a reform kérdések erélyes keresztülvitele életkérdés volt, m ert a tiszt és követ választások M etternich szándékát kétségkívül helyezték. E zen országgyűlésen az ellenzéket m ár báró W esselényi M iklós vezette a szabadság rettenthetlen lovagja testestül, lelkestül m agyar, ki soha sem m érlegelte az akadályokat, soha sem gondolt önérdekeire, nem vágyott a hatalom ra, a csillogást és kitüntetéseket m egvetette, forró szívvel m agához ölelte a szegényt, az elnyom ottat, nem csak a m agyar haza, de az em beriség lovagja volt, az igazat lep lezetlenül m egm ondta a királynak, rangtársait kím életlenül ostrom olta, hősies alakja, dörgő hangja, m erész szónoklata lelkesítette a közönséget, a kurucz ifjúság b ál-

143 ványa és az aulicus labanczok rém e volt. A főrendeknek 3 3 -ban ezeket m ondá: » T i viadalra szálltatok a karokkal, levetettétek a keztyűt, jó, én felveszem , de oligarchák em lékben tartsátok a délutáni órát és em lékben tartsatok engem et, ha m ajd kényszerítve lép éseitektül, a szám osabb nem esség az adózó nép et kap csolja m agához, s javaitok nagy kiterjedésén azzal osztozik.« E z M irabói nyilatkozat volt F rancziaország nélkül és ezt a nem es báró m aga is m egbánta, de hazafisága elragadta, a fiatalságnak tetszett és az aulicusokat m egrém ítette. F erdinánd királyá koronázását m egtagadni nem lehetett, m ert az 1 7 2 3 -iki alap törvény szerint M agyarország koronája, m int legidősebb fiút kétségkívül őt illette. A szabadelvű ellenzék a királyi kötlevélben a felelős korm ányzatot, F erdinánd király B udán lakását, a só árának az országgyűlés általi m egszabását, a p ap iros p énznek érczp énzzeli kicserélését, G alicziának M agyarországhoz csatolását követelte, de az alsóházba m ár m egbukott. A m agyar nyelv tárgyában ism ét előre lép tünk, a V III rendeli: a helytartóság a m agyarul levelező m egyékkel m agyarul levelezzen, a királyi tábla a m agyar nyelvű p ereket m agyarul tárgyalja és m agyarul ítélje el, a kerületi tábláknál a m egyei, városi, egyházi törvényszékeknél m agyarul is szabad leszen p erlekedni E zentúl közhivatalnok csak m agyarul tudó lehet. 8 3 4 . évi január 1 -tül a m agyar nyelvet nem tudó ügyvédi vizsgára nem bocsájtatik. A rendek köszönettel vették ő felségének azon rendeletét, m elylyel a katonaságnak M agyarországba a m agyar okm ányok elfogadását elrendelte. A z ellenzék a m agyar

144 nyelvet dip lom aticai nyelvvé akarta tenni, az Ú jonczoknál ki akarta kötni, hogy a sereg külforradalm ak ellen ne alkalm aztassák, a követek tábláját? az ellenzék győzött, a főrendiház azom ban visszavetette a korm ánynak és király állása a nem zet és a róm ai kam zsás p ribékek konok hazaárulása állal kellem essé vált, m ert a bukfenczek elzárták a nem zet kívánalm ai előtt az ajtót, a király tehát m eg sem tagadhatta, m ert elé sem került. K ellem essé és b iztossá lett ez által M etternich helyzete is, m ert a császár összes m agyar környezete herczeg M etternichet dicsőítette, egyedül József herczeg szolgált néha jó tanácsokkal, a nagyon közép szerű tehetségű F erenczczel elhitették, hogy testvérébül a hatalom vágy b eszél, és J ózsefet gúnyosan kis R ákóczynak csúfolták. M etternich, ki M agyarországot el akarta tip orni, 3 0 -ba m agát az országgyűlés által honosíttatta, H aynau 5 0 -be követte p éldáját, valóban különös, hogy a ném et hóhérok az akasztottak honában, m ég nép szerűknek is kép zelték m agukat. A 8 2 7 . országgyűlés harsogó szónokai B artal, S om sich, P ongrácz, S zerencsy P lathy, M etternich agym elegitői a germ an-róm aiak m inisztránsai lettek. E z időben a kancellárt gróf R eviczky Á dám nak hívták, alárendelt állásábul F erencz császár kegye em elte fel, kancellársága alatt M etternich rendelkezett, nem volt áruló, csak szolga, a m agyar nyelvet szívébül p ártolta és ezen bűnéért F erencz halála után a herczeg azonnal elcsap ta. A z országgyűlés a király kívánatát teljesítvén, feloszlatták, a szabadelvűek sem bánták, m ert szám uk fogyott, szívesen haza m entek tehát a jövő előkészítéséreM etternich a főisp ánoknak az erőszakoskodás a kerítőnők

145 üzelm ét m egp arancsolta, a tisztviselőválasztásoknál a főisp ánosak az erősebb ellenzékieket nem jelölték, hol kissebbségbe voltak, verekedéseket rendeztettek, a választást feloszlatták, a verekedés vagy törvénytelenség czim én, a korm ány a király nevében királyi b iztosokat küldött, a szegényebbeket elzárták, ijesztették, az elvtagadóknak p énzt, jutalm at, előnyöket ígértek, ném ely m egyékbe a kisgyűlésen, a nagygyűlés határozatát, a m egye utasításait m egváltoztatták, az ellenzékinek p erét évekig hevertelték és m időn m ár a tárgyalást halogatni nem lehetett, a leghaszontalanabb ürügyök alatt m egbuktatták, a választásokat évekig halogatták, G öm örben 1 8 3 3 elején kellett volna választani és választottak 3 6 -ba, és tartott a dínom -dánom 3 évig, a főisp án kérelm ére biztost küldtek, a ki a m ásodalisp án, egy fő-, egy alszolgabíró választását m egsem m isítette, bár egyhangúlag választattak m eg, a m egye kijelentette, hogy becsületes em ber, az alisp ánságot el nem vállalja m égis akadt egy, kit a kam arai titkársággal nyertek m eg, a szerencsétlent, főp atrónusa S citovszki p üsp ök kívánságára, 4 9 -be felakaszották. H ontm egye valam ennyin túltett, m ert itt a korteskedés 6 évig tartott. A köznem ességet nem csak a választásokra, de az utasítás készítésére is b ehozták. T isza L ajos adm inistrator, a többségben levő urakat a tanácsterem ből a várm egye fegyveres hajdúival kergettette ki, gróf K eglevics M iklós H evesbe csatákat vívott, a p ap ság és főurak bérenczei ellen, a verekedést m indég és m indenütt az aulicusok kezdték, m ert nagy p énzzel is nehezen m ent az em bervásárlás, józanon nem lehetett a nyom orult eszközöket a gyűlésterem be hozni, m ert többször m eg-

146 történt, hogy az ellenzék heves szónokaiktul lelkesülve, egy rész átm ent az ellenzékhez, vagy szép en haza kullogott. M időn a választásoknál kissebbségbe voltak, verekedtek azért, hogy a kanczellár a választás m egvizsgálására királyi biztost küldjön, ez azután az ellenzékből a tevékeny befolyásos vezetőket p erbe fogta, m indennem ű ürügy alatt elzáratta, a vizsgálatot húzták hőnap okig, az udvari p árt itatott és néha az ellenzéki jelöltnek p énze elfogyván győzött is, a választási összeírásnál és szavazásnál azom ban kevesebb viszaélés történt, m int az újabb korban, sőt a községekben is ritkán verekedtek. A z ellenzék látván az irányt, m inden m egyében szervezkedett, a követ és alisp án-jelöltek m egnyitották az erszényt és m ert az ellenp árton volt a p énz és hatalom , a szabadságérti küzdelem ben sok család is tönkrem ent; m indezek daczára azom ban a szabadelvű p árt győzött és fentartotta M agyarországot. S okan e tekintetben azt m ondják: aki költött, az önérdekből és hiúságbul azért költött, hogy követ, alisp án, szolgabíró legyen, ha tehát szem élyes b ecsvágyból vagyonát elköltötte vagy m egrongálta, elism erést nem érdem el, ez nagy tévedés, m ert m ár a harm inczas évek óta m indig a p árt jelölte az egész tisztviselői kart és alisp ánoknak, követeknek m indig azt jelellek, a kinek legtöbb esélyei voltak, az értekezleteknél ném ely nagy szájú hazafiak ígértek is anyagi segélyt, de a nagyobb rész nem tartotta m eg ígéretét és a közönség a költségekhez is csak akkor járult, m időn a közérdek valam ely vagyontalan országos tekintély m egválasztását kívánta. A z ellenzéki

147

szom széd m egyék valóságos szövetségen álltak egym ással. F ontos kérdéseknél m egjelentek a szom széd nevezetességek is, részint m int b irtokosok, részint m int táblabírák szónokoltak, tiszt választásoknál előlegesen szavazatot adtak a szom szédos m egyék küldöttségeinek, ezek, ha b aj volt, a küldöttségbe 5 0 tagot is beválasztottak. A tisztviselőválasztásokra bevittünk m inden nem est, a kinek b árm i csekély korcsm a, m alom , közös legelő illetősége, vagy p arányi földbirtoka volt. 8 4 3 -ba, m int 1 8 éves kölyök, G öm örm egye 5 községéből összeszedtem 3 0 0 nem est, S zem ere B ertalan segítségére és vittem M iskolczra, a 3 0 0 nem esnek összesen alig lehetett több birtoka 3 0 0 holdnál, a vezér birtoka is B orsodba egy szőllőbül állott, de azért szavaztunk m indnyájan és p edig a családom és az ügy iránti lelkesedésbe jöttek bor, p énz és lakm ározás nélkül term észetesen az útba és M iskolczon a választó urakat és lovaikat, igen szerényen, én élelm eztem , de m iután a m aguk vagy rokonaik lován jöttek, sem fuvarbért, sem nap idijat nem fizettem , p edig a távolság 3 2 kilom eter, a választás és utazás 3 nap ig tartott; azt, hogy ily távolságra és három nap ra szegény em ber a m aga költségén jöjjön, nem lehetett kívánni. H érczeg M etternich b űnei és p olitikai ostobaságai legnagyobbikát, a nem zetségeknek M agyarország elleni feluszitását a harm inczas években kezdte m eg. A herczeg úr, ki hires dip lom ata daczára, a finom abb p olitika eszm éivel nem bírt és szűk láthatára Johannisbergnél végződött, a nem zetiség eszm éjét M iklós császártól leste el, ki jakobinus elveket hirdető kozákjaival T örökországot

148 és szultánját alap osan m egingatta A cseh és m agyar aristokraták, a róm ai kám zsások bálványa m eg nem gondolta azt, hogy a törökországi szlávokat az orosz birodalom hoz a fajrokonszenv köti, ellenben a m agyarországi tótok, horvátok, szerbek és oláhok a császári ném et birodalom m al nem rokonszenveznek és a m egvett rész tel fogja használtatni m agát ugyan M agyarország m egbontására, de m ihelyest bárm i csekély erőre vergődik, az izgatást az osztrák császárságba is m egkezdik, nem tudta azt, hogy A usztriában a szláv elem 60 százalék, m íg M agyarországban az összes nem zetiségi elem , hozájok szám ítva a főnem ességet, a katholikus p ap ságot, 50 százalék, m eg nem gondolta, hogy az osztrák császárság nagy része önálló históriai jogokkal bíró országokbul áll, hogy a horvát, szerb, oláh nép ség E uróp ának leganarchikusabb elem e, m ely, ha az idegenek békében hagyták, egym ást m arta; m eg nem gondolta, hogy ha ezen elem ek a m agyar udvari p árt árulása és a szabadelvű p árt gyávasága következtében hatalom ra vergődnék, a m agyar és osztrák szláv tartom ányok védnökségével az orosz czárt m eg fogják kínálni, és a p orosz beleegyezése az osztrák ném et tartom ányok és a ném et császárság, Francziaország B elgium árán m egszerezhető. A híres m inisterre leginkább alkalm azható O chsenstiérna kanczellár ezen találó m ondása: »p arva sap ientia regitur m undus«, a világot kevés bölcseséggel korm ányozzák. M etternich a m agyarság elleni izgatás, a nem zetiségi igények m elletti buzgólkodás, a fondorlatok táborhelyéül Z ágrábot tűzte ki. A nem zetiségi izgatásokat H aulik, zágrábi katholikus p üsp ök, R ajasich, szerb p atriarcha, az aradi és tem esvári p üsp ökök

149 vezették, a felvidéki tót m ozgalm at B écsbül intézték, P esten vezette K ollár, N yitrában H urbán lutheránus p ap ok; a tót ap ostolokat nevelték a nyitrai, beszterczebányai és szep esi p üsp ökök. A lutheránus p ap ok és G ay újságszerkesztő voltak a legélelm esebbek, m ert ezek az orosz czárnak is beajánlották m agokat és onnan is kap ták a Judás-bért. A nem zetiségi kérdésben a császár által kitüntetett cseh arisztokraták is b uzgólkodtak és p edig nem azért, m intha a C sernahorá-bul lett S chw arzenberg herczegben a C sernahora vér feltám adt volna, de azért, m ert a slavism us dédelgetése által hitelük em elkedett és a m agyarokban M etternich feltétlenül nem b ízott, m iután ezek az adóegyenlőségnek, adófelem elésnek ellenségei voltak, m elyet a herczeg, diadala esetében, először is be akart hozni. G róf S zéchenyi István a p olitika terén nem m ert az ellenzékhez csatlakozni, m inden kérdésben ugyan szabadon, de szem ben M etternich és J ózsef herczegekkel igen sim án nyilatkozott; ez nem hozott b abérokat, gróf S zéchenyi tehát az irodalom terére lép ett és m ert m agyarul írni nem tudott és ném etül gondolkozott, eszm éit titkárjának elm ondta és a titkár m agyarra fordítva a m unkát m agyarul leírta, a gróf p edig kiigazította és véglegesen igy került sajtó alá. H árom m unkát írt; az 1 8 3 1 -ben forgalom ba bocsájtott könyvében 1 2 törvény hozatalát ajánlja és p edig: 1 . a hiteim ), 2 . az ősiség eltörlésérül, 3 . a fiskalitás m egszüntetésérül, 4 . az általános birtokkép ességrül, 6 . a házip énztár és országgyűlési költségek aránylagos viselésérül, 6 a törvény előtti egyenlőségről, 7 . a nem telenek által választandó védő ügyvédekről.

150 8 . a vizek, utak rendezésérül és a belvám okrul, 9 . a m onop olium okrul, czéhekrül, a húsár m egszabásának eltörlésérül, 1 0 . a m agyar nyelven szerkesztendő törvényekrül és ítéletekrül, 1 1 . a király a m egyékkel m agyarul érintkezzék, 1 2 . A tanácskozás és bíráskodás nyilvánosságárul. A » H itel« czím ű könyvében sürgősen ajánlja a váltótörvény behozatalát, m enti az asszonyok ném etségét és ezt a férfiak durvaságának tulajdonítja. A jánlja a váltótörvény behozatalát. A z országrul: M agyarország a vezérek alatt született, István és L ászló alatt gyerm eki, L ajos és M átyás alatt serdülő korát élte, M ária T erézia alatt lett ifjú, m a férfi, jövendőben lesz em ber. A rrul kell m eggyőződnünk, hogy elnyom ásunknak és hátram aradásunknak nem a korm ány a valódi oka, de értelm i súlyunk p arányisága, önzésünk és p rivilégium aink bálványozása. A z asszonyok ném etségének védelm e nevetséges, m ert a durvaság nem a nyelvben, de a kifejezésben, a társalgási m odorban rejlik és rangtársai, ha ném etül gorom bák voltak (m ert a főrangú asszonyok ném etül beszéltek) m agyarul sem lettek volna gorom bábbak, sőt valószínűleg sim ábbak, m ert a .m agyar nyelv a ném etnél zengzetesebb. A m agyar nem zet jellem zése nevetséges, úgy látszik, hogy a m éltóságos úr a m agyarok történetét nem ism erte, m ert a m agyar m ár m int szervezett nem zet foglalta el M agyarországot, a vezérek alatt a ném eteket folytonosan verte, a csecsem ő bárm ily csodaszülött legyen is, erre kép telen, L ászlót m ár a keresztesek vezérnek választották, tehát gyerm ek nem lehetett, L ajos alatt m ár nagyon is férfi volt, m ert L ajos E uróp ának

151 leghatalm asabb királya, M agyarország E uróp ának legnagyobb országa volt, az, hogy elnyom atásunknak fő oka nem a korm ány volt, hazugság, m ert a többit m ellőzve, bizonyítják ezt József és F erencz m erényletei és törvénytelen korm ányzatok. A z 5 . p ont részben m ár M átyás alatt alkalm aztatott. A 8 -ikról m ár III. K ároly törvényhozása rendelkezett A 1 0 , 1 1 , 1 2 -nél 8 3 0 -ba a kép viselőház többet követelt, a váltó-törvények b ehozatalát az osztrák korm ány m ár e század elején sürgette, az V . p ont nem állott a 1 9 . század, sőt a m agyar szabadelvűség színvonalán sem , m ert m ár ekkor az adóhozi részletes járulás túlhaladott állásp ont volt, m iután m ár m inden szabadelvű a terhek m inden nem éhezi aránylagos járulást követelt, a házi adóhozi járulás csakis p orhintés volt a szabadelvűek szem ében, m ely által a m éltóságos gróf a fő kérdés hosszú időrei elódázását kívánta és rem énylette elérni. A hitel és az ősiség eltörlését ajánló két p ont helyes eszm e volt, de ezen két tételnél nem a hitel elvének és az ősiség eltörlésének kívánalm a volt a fő, m ert ennek szükségét nem csak a világjártas m éltóságos úr tudta, de tudták ezt az általa durvának és tudatlannak jelzett m agyar nem zet p olitikai tényezői is, de egyedüli akadályul szolgált az ősiségnél oly m ódozat felállítása, m ely a b irtoklók és jogtulajdonosok érdekeit összeegyezteti, a hitelnél a gróf úr elfelejtkezett az elsőszülöttségi, a hitbizom ányi birtokokrul, m elyek a tulajdon term észetével ellenkeznek és a birtoknak egyesek kezeiben felhalm ozását elősegítik, de ehhez jogtudom ány és terem tő ész kívántatott. A törvény előtti egyenlőség azon egyedüli egy p ont

152

m ely szabadelvű és m elynek kim ondásáért elism erést érdem el, és p edig nem azért, m intha ezt ő találta volna ki, m ert ezt a nem ességnek biztosította N agy L ajos királyunk, az ország m inden lakosa egyenlőségét kim ondta m ár 4 2 évvel előbb a franczia törvényhozás, m időn azom ban az egyenlőség eszm éjét nagyhangon kikiáltotta, kegyesen m ellőzte a főrendiház eltörlését, m ely intézm ény a jogegyenlőséggel m ereven ellentétes, m ellőzte az úrbérség rendezését, illetőleg p énzben, vagy földbeni m egváltását, m inélkül a jogegyenlőség csak ám ítás, m ert a m agyar jobbágy és angol bérlő, teljesen urátul függve, p olitikai jogait nem gyakorolhatta, ezt azom ban a gróf nem értette, és sem a bécsi udvari p árttul, sem L ondonba az angol arisztokratiátul m eg nem tanulhatta, elfelejtette a királyi városok lakosainak a korm ány és vaskalap osak vesszőjétüli m egm entését követelni, m ellőzte a p rotestáns, katholikus egyházak egyenlősége m elletti érvelést, elfelejtkezett a zsidók em anczip atiójárul. A lkotm ányos tekintetben p edig a gróf egy színvonalon állt a m agyar és cseh udvari p árttal, m ert sem felelős független m agyar korm ányt, sem a királynak időnkint M agyarországbani lakását, sem évenkénti országgyűlést, sem országos költségvetést, sem nem zetőrséget, esküdtszéki intézm ényt, a bíróságok függetlenségét nem követelte, sem az iskolákban a szabad és alap os tanítást, sem M agyarországnak a külp olitikában! tényleges részvétét, az osztrák b ank m űveleteinek M agyarországrai kiterjesztését, a vám oknál és kereskedelm i szerződéseknél a m agyar term elési érdekek m éltánylását nem követelte, nem kívánta a sajtó szabadságát, az ide-

153 gen könyvek szabad b ehozatalát, m ellőzte a m agyar hadsereg m agyarságát. Á ltalában ha a kor kívánalm ait és M agyarországnak kétséges helyzetét tekintjük, S zéchenyit és könyvét sem szabadelvűnek, sem igazi m agyarnak nem m ondhatjuk. K önyveiben hiányzik az eszm ék összefüggése, a logikai indokolás, hiányzik a m agyar érzület, a szabadsághozi ragaszkodás, a történelem , a közjog ism erete, irálya darabos, unalm as, nehézkes és b ár gróf S zéchenyi a társadalom ban valódi úr (p arfaite gentlem an) volt, könyveiben és különösen kisebb irataiban versenytársaival szem ben sokszor nyers és gorom ba volt. C saládjában, a közéletben és társadalom ban az angol szokásokat negélyezte, m agyarul jobban beszélt, m int irt, p árszor láttam és hallottam a p estm egyei gyűlésen, férfias alakja, kellem es hangja m egnyerte a közönséget, rövid beszédei azom ban tartós vonzalm at nem idéztek elő, könyveit kevesen olvasták, m ert azon korban a m egyékben a kalendariom on és az első p esti újságon, a J elenkoron kívül alig olvastak egyebet, de azért m ég is nép szerű lett, m ert a kik olvasták elharsonázták és a közönségnek az, hogy egy gazdag gróf a jogegyenlőség m ellett szónokol és M agyarországnak nagy jövőt jövendöl,, nagyon tetszett, folylonosan várták a kényuralom m egtám adását, m iután azom ban elm aradt, a közbizalom elp orlott és S zéchenyi m ellett csak azon kis közönség m aradt, a m ely szégyeneit aulicusnak felcsap ni és félt a szabadelvű p rogram m gyors valósításátul. A 8 3 2 -iki választásokon a liberális p árt győzött, kezdetben N agy P ál vezetett, ki igen éles beszédeket tartott, a felségsértési p erben a jószágvesztési b üntetés el-

154 törlését így indokolta: S em m i sem alacsonyítja le a királyi m éltóságot annyira, m int az, hogy m iután a kivégzettnek javait a király, öltözékét a bakó sajátítják el, a király és b akó osztályos atyafiakká válnak. A tény igaz, de ez oly m aró gúny, m elylyel m onarchiában a királyt m egtám adni nem szabad. A felső házrul: m i nem szeretjük az oligarchiát, m ely alkotm ányunk m egvetése állal m agát kevélyen az egész nem zet felé em eli, m ely M osonyban 3 0 0 birtokost 3 -ra olvasztott, m ely a törvény javaslat egyik p ontjának visszavetése által azt akarja elérni, hogy m időn ablakábul kinéz, m indent m agáénak nevezhessen, a m ásik p ontjának visszavetése által, m indenki p álczája alatt rem egjen és kezét nyalja. A követek háza a felsőtül m agyar izeneteket és a törvények m agyar szerkesztését kívánta, a felső ház vissza vetette. A követi tábla a vallás egyenlőségét határozta el, a felső ház ezt és az úrbéri törvény szabadelvűbb szakaszait részint törülte, részint visszavetette. A m agyar nyelvrülit azom ban azon m ódosítással, hogy a két nyelven szerkesztendő törvényből a m agyar legyen hiteles, elfogadta 2 . § . A m agyar nyelven hozott p erekben a királyi tábla m agyarul ítél, 4 . hol a p ap m agyarul szónokol, az anyakönyv is m agyarul vitessék, törvények hozattak az úrbéri ügyekről, a tagosításrul, a nem esek által b irt urbériségek m egadóztatásárul, a nem nem esek p erlekedést kép ességérül, büntető p erekbeni feljebbezési jogaikrul. A m useum rul, a L udovica akadém iárul, a nem zeti szinházrul. A községi bíráknak és jegyzőknek a földes úr általi kijelöléséről és a község lakosai általi választásárul. A szabadelvűség zászlóját báró W esselényi M iklós, a jeles és

155 erélyes hazafi E rdélyben h kitűzte. E rdélyben m ár 2 0 év óta nem tartottak sem országgyűlést, sem tisztválasztást. W esselényi birtokain a törvénytelen újonczozást tettleg m egakadályozta, a m egyék többsége önkéntes választásokat tartott, m elyeket a korm ányszék m egsem m isített, a m egyék a korm ányszék kinevezett törvénytelen tagjai ellen tiltakoztak és lem ondásra szóllították fel, a m egyék egy része kijelentette, hogy ezentúl a korm ányszéknek engedelm eskedni nem fog. 8 3 4 . m ájus 2 6 -ra az országgyűlést a király összehívta, az ország term eibe a kitűz itt időre be nem eresztették, a tem p lom ba jöttek tehát össze, sérelm eiket felterjesztették, a király kívánalm aikat eluta sitotta, az országgyűlést feloszlatta. P ozsonyban a küzdelem 4 évig tartott és p edig nem a M etternichveli küzdelem , de az udvarp árti főrendiház m iatt, m ely a szabadelvű reform okat nem engedte a király elé terjeszteni és p edig először küzdött az elvek, később a szakaszok ellen. 8 3 2 -ben lép tek fel D eák F erencz és K ossuth, a szabadelvű M agyarország két legnagyobb m agyarja. D eák F erencz m int Z alam egye követe, K ossuth L ajos, m int az O rszággyűlési T udósítások szerkesztője és a távollevő báró V écsey követe (absentium ablegatus). K ossuth fellép ése a korm ány részérül jogsértéssel kezdődött és a szabadelvű p árt fényes győzelm ével végződött, M érey királyi szem élynök a P ozsonyban kiadandó országgyűlési iratok feletti p ensurát p ersonalisi jognak vélte és ezen hatalm ánál fogva K ossuthot a tudósítások kiadásátul eltiltotta, p ersonalis uram erőszakoskodása kap óra jött, az ellenzék m int bősz oroszlán a gyenge bukfencznek rontott, M érey m eghátrált, a tilalm at vissza-

156 vonta, M etternich elcsap ta és kinevezte helyébe a 2 7 -iki ellenzék egyik legszájasabb fiát, S orasich P ongráczot. A z országgyűlési tudósitó igen szükséges volt, m ert ez időben m egjelent ugyan a J elenkor hírlap , m elyet P esten 8 3 2 -ben H elm eczi ügyvéd adott ki, H elm eczi azom ban hírlap írói kép ességgel nem b írt, anyagi érdekbül adta ki, a censura a szabad eszm éket kím életlenül törülte, a szabadelvű eszm ék m ellett tehát erősen nem küzdhetett, ennélfogva leginkább a külp olitikai és a beltársadalm i hírekre szorítkozott. P ozsony m essze volt P estül, a beszédeknek a javát a p esti censura kitörülte volna. A K ossuth tudósításai nagy közönséggel nem bírtak, de m inden m egyébe néhányat m egrendeltek és ez az érintkezés az ország és ország vezetői közt a hosszú országgyűlés alatt fentartotta. D eák F erencz 3 0 éves korában lett követ, m int em ber, m int p oliticus M agyarország állam férfiai közt első helyet foglalt el, kitűnő ítélőtehetséggel, európ ai tudom ányossággal b írt N em csak M agyarország, de az egész m űvelt világ közjogát, indokolt történelm ét ism erte, m indig tanult és soha sem felejtett, az indulat, az érzelm ek hevélye soha sem ragadta el, de higgadt észszel m ért m eg m indent, szám ított az eshetőségekre, ism erte a p olitikai tényezőket, a nem zet jellem ét, vágyait, szokásait, az ellen csalárd, ám ító p olitikáját, a nem zet erényeit és gyengeségeit, a m ely cselekm énynek szükségét és időszerűségét belátta, annak végrehajtásával soha sem késett, nem hajolt m eg sem a nép éljenei, sem a királyok és kedvenczeik fenyegetései éj csábításai előtt, de m inden korban, m inden viszonyok között követte m eggyőződését, és ha látta, hogy p olitikája nép szerűtlen, önként, keserűség

157 nélkül visszavonult a helyzet em berei elül. M int szónok tökéletes logikájával szétszedte ellenfelének indokait, a ragyogó szónoki b okrétákat és b em utatta a b elsejében rejlő tüskéket és fonnyadt virágokat; a rajongást, p or· hintést, ám ítást nem ism erte, ragyogó okoskodása nem szorult ezen szem fényvesztő, színp adi hatást vadászó silány eszközökre. H azáját jobban szerelte m agánál, hazája, a becsület ellen a világért sem vétett volna, a hatalom után nem vágyott, sőt m időn vele m egkínálták, el sem fogadta. M int p ártvezér az eszesek vélem ényét elfogadta, sőt igyekezett eltérő vélem ényüket m egczáfolni, a buták bölcselkedését nem kedvelte, ellenfeleivel szem · ben a gúny, a m egvetés, az elm agyarázás, a gorom baság, a gyanúsítás fegyvereit nem használta; nem fogadott el sem jutalm at, sem kitüntetést, a m agas czím ekre, nagy vagyonra sem m it sem adott és legjobban érezte m agát saját társadalm i osztálya körében, A királysághoz híven ragaszkodott, nem a fényért, m ely körözte, m ég kevésbé történelm i m últjáért, de azért, m ert tekintve a m agyarok jellem ét és M agyarország térkép i helyzetét, M agyarországra a királyságot legjobb állam i intézm énynek tekintette. M int em ber, m indenki iránt b arátságos, udvarias, m egelőző volt, m inden szívességet m indenkinek öröm m el m egtett, szerény jövedelm ének nagy részéi a szegényeknek adom ányozta. N agy tehetségeit a szabadelvű p árt azonnal belátta és m ár 1 8 3 3 -ban ő vezette az országgyűlést. 1 8 3 4 -ben F erencz király m eghalt, F erdinand király észbéli gyengesége m iatt nem szám ított, herczeg M etternich p olitikáját József főherczegen kívül a császári királyi család helyeselte. M etternich tehát császár és király m aradt

158 M etternich F erdinánd uralm át beolvasztási m erénylettel kezdte. F erdinánd I. F erdinand császár és király czim ét vette fel, törvényeink és állam -szerződéseink szerint p edig a m agyar király csakis V . F erdinandnak volt nevezhető E gy a 3 0 -as években forgalom ba levő m ese szerint, ezen m erényletre a herczeget egy álm a vitte, a herczeg ugyanis a jó johanisbergi fejedelm i bóráiul elkábulva egy rém es jelenetet látott, R ákoczy F erencs táborában trónon ülve híveitül környezve, kiadta a p arancsot B écs szétrom bolására, az induló kuruczoknak az esztergom i p rím ás verte a nagy dobot, a p üsp ökök teli p ofával fújták a tárogatókat, az E szterházyak, P álfiak, E rdődiek, G sákyak, B atyániak, F orgácsok A lm ásyak, F esteticsek, K árolyiak veres m agyarba, veres zászlóval kivont kardjaikat villogtatva nyargaltak B écs ellen. A herczegnek ez fejébe szöget ütött és elhatározta, labanceai hűségét p róbára tenni, ha a b eolvasztást elfogadják, akkor hűségek kétségtelen, ha nem , kikergettetnek a bécsi p aradicsom bul és 2 0 0 cseh, tiroli és osztrák főnem es honosítandó. A követek táblája m egilletődve dühösen tiltakozott a czím ellen és a közös tiltakozó feliratra felhívta a főrendiházat, a főrendiház azom ban csatadalához (G erm ániának légy híve oh báró, gróf és cardinál, m elynek jóvoltáért P éter is földre szállt), híven visszavetette a kuruczok üzenetét, K elem en herczeg a m agyar király részére az V -ik czím et hívei hűségérül m eggyőződvén, kegyesen elfogadta. K árp ótlásul azom ban 8 3 5 -ben, báró W esselényi M iklóst a S zatm árm egyében m ondott b eszédéért, hűtlenségi p örbe fogatta, B alogh J ános b arsi

159 követ, L ip ovniczkyt, K osztolányit, T arnóczy, M áriássy és több b arsi úr ellen b ecstelenségi és hűtlenségi p ert indított A követi tábla a szólásszabadság m eg· sértéséért a királyhoz sérelm i feliratot kívánt intézni, a főrendiház visszavetette, vagy is az ország alkotm ányának tervezett és valódi m egsértését helyeselte, a követek táblájának ezen és a m agyarnyelv tárgyábani többszöri javaslatait ism ételve visszaküldötte, és a felsőházban nem akadt egy p üsp ök sem , ki az ország jogai m ellett egyszer, csak közvetítve is felszólalt volna. 8 3 6 ban ä király az országgyűlést feloszlatta, M etternich herczeg hűséges szolgáját az engedelm es P álfy F idel grófot nevezte ki cancellárnak, gróf R eviczkynek m enni kelleti, m ert a m agyar nyelv és nem zet iránti rokonszenvét nem titkolta és József főherczeget nem rágalm azta A hajszát 4 jurátus elfogatásával kezdték m eg. A hűtleneket L ovasy L ászlónak, T orm ásynak, L ap sanszkynak és L ovasy F erencznek hívták. L ovasy L ászlót következő főbenjáró bűnökkel vádolták: A p ozsonyi ifjak társadalm i egyesületének tagja három lengyel m enekültet m agánál tartott, egy em lékkönyvben m agát köztársaságinak irta, W esselényit lázító b eszéddel üdvözölte, levélben a nép felség m ellett izgatott, a b arsi követválasztáson a korm ány ellen izgatott. L ovasy L ászlót és L ap sánszkyt 1 0 évre, T orm ásyt 1 évre, L ovasy F erenczet 3 hóra ítélték, csakis 2 becsületes bíró F öldváry F erencz és C sászár szavaztak felm entésre P erbe fogták m ég U jházy L ászlót S árosbul, gróf R áday G edeont, P atayt P estbül, F arkas és Á goston p esti ügyvédeket. K ossuth az országgyűlés után törvényhatósági tudósításokat irt, a nádor eltiltotta, a

160 m egye oltalm a alá vette, a nádor m eghátrált, a cancellár azom ban K ossuthot elfogatta. 3 9 -ben a királyi és hétszem élyes tábla W esselényi M iklóst, m int felségsértőt 3 évre ítélte. 4 - becsületes bíró szavazott felm entésére, a hétszem élyesnél báró P erényi Z sigm ond és P écsy Im re, a királyi táblánál F öldváry F erencz és C sászár S ándor. A rém itéstül a nem zet nem ijedt m eg, a m egyegyűléseken határozottabban, élesebben beszéltek, M agyarország m egtám adása a felvidéki urakban feltám asztotta a szunnyadó m agyarságot S zéchenyi várakozásában csalatkozott, az ellenzék előbb W esselényit, m ajd D eák F erenczet fogadta vezérének. M etternich nem ism erte fel tehetségeit, m int p olitikust lenézte, határtalan nagyravágyása ideiglenesen ellenzékivé tették, m egkezdte a m ágnás toborzást, 2 0 -ra felvitte. A külp olitikai viszonyok sem tetszenek a herczegnek, F rancziaország a harm adik forradalom felé m ozgott, A usztria O laszországban gyűlöltebbé vált, O roszország az aldunaiak érzelm eit m eghódította, a görögkeleti egyház p ap és tanító lakaiban a czárok kép ei szap orodtak, a p orosz és orosz uralkodók barátsága nyársp olgári jellem et öltött. M etternich herczeg m egijedt és régi szokása szerint m eghálráll. P álfyt elcsap ta. C anczellárnak és országbírónak két M ajlátot nevezett, az állam foglyokat szabadon bocsájtották, a p ereket b eszüntették, vagyis ism ételte a 2 7 -iki bohózatot, az ap a S Z Í V fájdalm ának kijelentése elm aradt, m ert F erdinánd ap ánk jó szivét m indenki ösm erte, de azt is tudta, hogy a császár és királynak egyedüli uralkodási feladata az aláírás és m indent m agyarázat és olvasás nélkül aláír, a F erencz féle érzelgős nyilatkozat tehát csak közderültséget okozott volna. A z

161 ellenzék sőt a germ ánok és róm aiak kivételével (sőt talán ezek m ég előbb) tudta azt, hogy M etternich m int T alleirand azt tartja; » A beszéd a gondolat takarója, alig esküszik tehát a b ékére, titokban m ár eszközei M agyarország ellen szítják a tüzet. A z ellenzék tehát nem lelkesedett a kegyelem ért, de visszatorlásra gondolt és a fők a közönséget m indenütt lelkesítették, viszont M ajlátokrul tudták azt, hogy b ecsületes m agyarok, de a kanczellár tényleg p olitikai ügyekben az állam m iniszterium nak csak kiadóhivatala volt, előterjesztéseket tehetett a királyhoz, de a kabineti iroda vélem ényezés végett áttette a m inisztérium hoz és a király ezen vélem ényezés alap ján határozott, a kanczellár tehát csekélységének tudatában csak akkor feljebbezett a királyhoz, m időn a m egrendelt rendelet m erően ellenkezett az alkotm ánynyal, a százados szokásokkal, de ez is csak azt eredm ényezte, hogy önkényes rendeletét az alkanczellárral hajtatták végre. A szabadelvűek m űködését 4 0 -be m eglehetős siker koronázta, m egnyerték P est, T rencsén, B ékés, S zatm ár, S áros, F ehér, A rad m egyéket, a 2 0 ellenzéki tag a felsőháznál is tüntetett. E z évben cserélték fél a hazafiak az ellenzék czim et a szabadelvű, illetőleg liberális czím m el és p edig igen helyesen, m ert ezen korban m ár a hazafiak feladatát nem csak a törvényeknek és alkotm ánynak fentartása, de a nép p olitikai és egyéni jog körének szélesbítése a jog és teher egyenlőség kép ezte, czélszerű volt ez azért is, m ert ezen nevet elfogadhatták az ósdi ellenzékiek, m iután az ország szabadságáért ők is küzdöttek. A z országgyűlés M ajlát alatt is jogsértéssel kezdődött, a p erek beszüntetése nyilvános titok volt, de a választásokkor m ég nem

162 hirdettetett ki, gróf R áday G edeont P estm egye követnek választotta, a korm ány az országgyűléseni m egjelenésiül eltiltotta, sérelm i vitával nem akarván az országgyűlést kezdeni, a szabadelvű p árt R ádayt leköszöntette, a felső ház ezért a sérelm eknek a királyi javaslatokkali együttes felterjesztését elfogadta. A rendek censura nélküli lap kiadását a zsidók em anczip átióját indítványozták, a felső ház elvetette. A m agyar nyelvrül. A királyhozi feliratok a köztörvényhatóságok feliratai egyedül m agyarul szerkesztessenek, a helytartótanács m agyarul intézkedik, az egyházi hatóságok a világiakkal m agyarul leveleznek, az országos p énztárak szám adásai m agyarul vitessenek, a királyi kam ara a m agyar törvényhatóságokkal m agyarul levelezzen, a m agyar ezredeknek korm ányai a törvényhatóságokkal m agyarul levelezzen. A jobbágyok örökösödéséről. A jobbágytelkek m egváltásárul. A m agyar színház a nem esek által fizetendő összegbül m egalap íttatik, a követek nap idija a nem esek által fizetendő; ezenkívül több m ás m agánjogi törvényeket hoztak. 8 4 Ί . K ossuth L ajos, a m agyar szabadelvűségben hírlap írói fellép ésével korszakot alkotott, m egalap ította a » P esti H írlap « -ot, genialitását m ég ellenségei sem tagadják, első és m ég eddig m eg sem közelített hírlap írója volt M agyarországnak, kétes és ingatag helyzetünk kitartást, lángoló hazafiságot, erélyt, önbizalm at kívánt, a p olgárságot álm ábul fel kellett rázni, a főrendeket figyelm eztetni kellett m agyarságára, figyelm eztetni, hogy a türelem nek is van halára és ha ellenséges állását folytatják, a nép m illiói elfújhatják. A z egész nem zetet figyelm eztetni kellett a közeli örvényre, hogy

163 az egyesülés éré, a ziláltság halál. K ossuth nem akarta letip orni a nem ességet, de a nép et kívánta felem elni, az előítéleteket érvekkel tám adta m eg, nem lázi· tott, de ostorozta a b űnt, szab ad felelős m agyar korm ányt követett, a legválságosab b viszonyok közt hive m aradt a m agyar királyságnak, b uzgott a m egyei rendszer m ellett, soha társadalm i osztályt, jellem et, tulajdont nem tám adott, soha senkit, m ég legdühöseb b ellenségét sem rágalm azta, figyelm ét nem csak a szellem i, de az anyagi ügyekre is kiterjesztette, a nem ességet soha sem gyalázta, de b eb izonyítá, hogy 8 0 0 ,0 0 0 em b er országa csak kép zelt állam , szab ad állam a nép m illiói nélkül nem állhat fel. R ajongott a m agyarságért, de az idegen fajokat sem átkozta el, czikkeit szóvirágokkal díszíté tel, lángoló szavakkal lelkesítette a nem zetet, m ert ezt a nem zet szerette, a rideg ész fegyvereivel hatni lehet az értelm iségre, de nem a nép re, a p olitikai hírlap irodalom nak p edig feladata a nép m illióinak, a félértelm iségnek, m egnyerése és lelkesítése volt. K ossuth határozottan nem csak M agyarország, de az egész világ első újságírója, hírlap ja erősen hatott a nem zet m inden fiára, a jogegyenlőséggel kib ékítette a táb lab írákat, m egnyugtatta a vagyonim ádókat, felvilágosította a tudatlanokat, a kétkedőket, felb átorította a gyávákat. K ossuth b ab érjai gróf S zéchenyi Istvánt veszélyes ep elázb a ejtették, K ossuthról m indenki b eszélt, gróf S zéchenyi Istvánrul kevesen, a gróf a felsőházi ellenzik m egalkotásáb an b uzgón fáradozott és a vezér gróf B atthyány L ajos lett, ex kap itány, p olitikai újoncz, egész közép szerű tehetség, S tefferli grófot p edig, nem csak m el-

184 lőzték, de m ég tanácsát sem kérték ki, sem M etternich, sem József főherczeg nem ösm erte fel p olitikai bölcse· ségét. A nem es gróf tehát, közép p ártot akart alap ítani, és m indenekelőtt K ossuth L ajost, a koldus nem est, a firkászt, a zugp rókátort akarta agyonbunkózni. K iadta a » K elet nép e« czím ű röp iratát, m ely hem zseg a gorom baságtul, tele van árulkodással és ferdítésekkel, hangja nem a p ályázó m inisteré, de egy régi labanczé. S zéchenyi következően tám ad: » K ossuth az érdekeket élire állítja, a töm eget heves m odorával szélsőségekre izgatja, az elöljáróság elleni tiszteletet csökkenti, a szegényt a gazdag ellen ingerli, a m egyéket a korm ány és tekintély ellen izgatja, az egyes szenvedőt, m int á hiányos társadalm i rendszer áldozatát tünteti fel, a töm eg rivalgását közvélem énynek tartja, m ásokat ezen rivalgással ném ít el, a nép szerűséget bálványozza, a töm eg szenvedélyeit szítja, heves m odora által ingerel és izgat, rossz taktikájával a haladását koczkáztatja, a siker főtényezői érdekeit sérti, a főtényezők rokonszenvél eljátsza, vágtatva rohan, bár elveink sokban egyenlők, m íg én a b ékés reform ot, K ossuth a forradalm at kép viseli. G róf S zéchenyi ennélfogva K ossuth L ajos forradalm i áram latai ellen egy közép p árt alakítását ajánlja. E zen labancznak egyetlen tétele sem volt igaz, m ert először is a sajtószabadságnak P esten m ég ekkor hire sem volt, m inden czikket, illetőleg az egész lap ot a budai censoroknak be kellett m utatni, ezek körm önfont labanczok voltak és M etternichtől függtek, ennélfogva m inden veszedelm es m ondatot kím életlenül kihúztak; m ásodszor: m inden királyi ügyész lesben állt, ha tehát K ossuth bárm i olyat ír, a m ely a felségsértés, hűtlenség,

165 becstelenség keretébe be lett volna vonható, M etternich K ossuthot azonnal elfogatta volna; harm adszor: nem igaz, m ert én ez időben P esten jártam az egyetem re, K ossuth lap ját m indennap elolvastam és azok közül, a m elylyel S zéchenyi K ossuthot vádolta, egyetlen egy részét sem találtam . S zéchenyi tám adása tehát rágalom volt. A tám adás nem csak K ossuth, de az egész szabadelvű p árt ellen irányult, m ert a szabadelvű p ártnak nem K ossuth volt vezére, de D eák F erencz, a K ossuth lap ja nem K ossuthnak egyéni lap ja, de a p árt közlönye volt, ha tehát a vádolt iránya uralta volna a lap ot, ezért a felelősség nem csak K ossuthot, de D eák F erenczet és az egész szabadelvű p ártot terhelte volna. A z uj p árt alkotásának valódi czélja tehát a szabadelvű p árt szétrobbantására irányult, m i ha az uj p árt alakulása sikerül, okvetlenül be is következik, m ert a szabadelvű p árt nem birt nagy többséggel és többségét M etternich és aulicus szolgái ellen csak nagy erőm egfeszítéssel tarthatta fel, a szabadelvű p árt bukása p edig nem csak a szabadelvűség, de a m agyar állam bukását, nem zetiségek szerinti feldarabolását és az osztrák b irodalom bani b ekeblezését eredm ényezte volna. V áljon gróf S zéchenyi m ár ekkor eladta-e lelkét herczeg M etternichnek, vagy a gonosz kísérlet nép szerűsége hanyatlásábul eredt irigység kifolyása volt e, m a senki sem m ondhatja, m ert errül nap lójában m élyen hallgat. A szélsőségekrei izgatás a tulajdon m egtám adását m egczáfolják. K ossuth indítványai: A z úrbériség m egszüntetése, de tetjes készp énzbeli m egváltás m ellett, a jogegyenlőség, de úgy, hogy a m egyegyűléseken egyénileg m inden nem esnek egyéni joga m eg-

166

m aradjon és a m egváltott úrbéresek közül 5 0 0 küldjön 1 bizottm ányi tagot. V áljon ha ezek is szélsőségek, m it akart a m éltóságos szabadelvű gróf úr? A forradalom iránynyali gyanúsítás nem telen árulkodás volt, m ert K ossuth ép en ezért fogatott el a b écsi sátán által, a m agyar nem zet gróf S zéchenyi aulicus b arátjain kívül alap talannak az egyéni és nem zeti jog m egsértésének nyilvánította, ezzel szem ben a 6 0 .0 0 0 -es, az ellenzék p ávatollaival díszeskedő m agyar főrend K ossuthot forradalm árnak nyilvánította, vagyis herczeg M etternichrül az erőszak vádját saját m éltóságos kezeivel lem osta, a m éltóságos gróf úr azom ban úgy járt vele, m int a K inizsi szobrát nyilazó török, a dühös török nyila ugyanis a szoborrul visszap attant és a nyilazó szem ébe fúródott. S zéchenyi azom ban a K ossuth elleni tám adással nem elégedett m eg, de p ártalkotás üzlete m eghiúsulván, a m agyarság tem p lom ában, a m agyar akadém ia díszterm ében tartott gyűlésen a m agyar nem zetet túlzással a többi fajok iránti igazságtalansággal vádolta és a m agyarság fizetett testőrei közül nem akadt senki, ki ezen hazaáruló nyilatkozat ellen tiltakozott volna, az 5 2 várm egye közül nem akadt egy sem , a ki a nem es grófot figyelm eztette volna, hogy a haza közállom ányának m egtám adása közjogunk szerint hűtlenségi bűnnek tekintetik; de a dem ocratia hódításai daczára akkor m ég igen 3 ok szabad volt, valam int m ég m a is, a világforradalm ak daczára a grófot nem csak szíve és esze, de vagyonával együtt m érik és a két első könnyűséget a harm adik súlya győzelem re és tiszteletre juttatja. H erczeg M etternich m agát lángszellem nek tekintve

167 sem m it sem tartott lehetetlennek, elhatározta tehát M agyarországnak, a m agyar irodalom , a törzsökös m agyar m egyék és a bevándorlóit és b ent m aradt idegen fajok általi m egbuktatását. F am ulusának nem sikerülvén a közép p árt m egalakítása, m iután az udvari p árt czim et m inden m agyar szégyenlette, gróf D esőfy A urél helytartósági tanácsos által kikiáltana a conservativ p ártot, ezen p árthoz tartoztak: gróf D esew fy E m il, A ndrásy (esztergom i, nem gróf, S om sich P ál, ifj. M ajláth G yörgy, T örök János, gróf K árolyi A lajos, gróf A ndrásy G yörgy, gróf S zéchenyi A ntal és a régi udvari p árt m inden tagja, vagyis 2 0 kivételével az egész főrendiház, m inden fertálym ágnás, kam arás, királyi bíró, m ezei tanácsos, asztalnok, nyugalm azott katonatiszt, hivatalnok, uj nem es. gr. D esew fy A urél szerkesztősége alatt korm ánylap ot adtak ki. A urél gróf p áratlan vakm erőséggel az ellenzéket hatalm i fészkében P estP ilisés Z solt várm egye tanácsterm ében fitogtatva m egtám adta, a rágalom nyilait főleg K ossuth L ajos és a m egyék ellen szórta, a fekete sárga had elterjedt az egész országba, károgott a szabadelvű eszm ék ellen, toborzottá az éhes, kulcsos legényeket, a p olitikai p estis csakis három m egyét nem m ert m egközelíteni, p énzt adtak a nagy urak, p ap ok és keveset a korm ány, a p ap oknak és a főrendeknek azon jó szokásuk akkor is m eg volt, hogy a gróf, a p rím ás és p üsp ökök, as egyháznagyok p 3 dig a grófok zsebeibül akarták a hadjárat költségeit fedeztetni, kétharm adát p edig a kortesvezérek ellop ták. A m agyar m egyékbe a tisztviselők az ellenzéki eszm ékért lelkesedtek, a fiatalság a főrendi ném etek és katonatisztek kivételével rajongott a szabadságért, B écsbe M agyar-

168 országot a b eam tervilág fejőstehénnek tekintette, de irtózott m inden p énzadom ányul a korteskedésekre, tehát csakis a nem ességi, tanácsosi, grófi, bárói, kam arási, asztalnoki czím ekért járó díjjakat fordíthatták, ez p edig sokra nem m ent, m ert p ályázó volt elég, de fizető kevés. A P estm egye term ébeni birkózás nevetséges kísérlet volt, m ert a közvélem ényt értelm es közönségnél csak akkor lehet m egváltoztatni, ha az új p olitikai viador több szabadságot ígér, ha bebizonyítja ellenfele p olitikájának kivihetlenségét, ha az ellenfél többsége m esterkélt és közönyös, ha az ellenfél előélete és jellem e szennyes, ha az ellenfél tudatlan, gyenge szónok, félénk legény, a konservativ p árt ezen feltételek egyikével sem bírt, m ert m íg K ossuth L ajos a m agyar alkotm ány és M agyarország helyreállítását a kor kívánalm ainak m egfelelő intézm ények általi biztosítását követelte, a konservativ p árt M agyarországnak tartom ányi állást biztosítékainak m egnyirbálását ajánlotta és m ég anyagi kárp ótlást sem ígért, nem bizonyította és nem b izonyíthatta be az ellenzéki p olitika kivihetlenségét sem , m ert K ossuth közjogi p olikájának alap ját 1 7 2 3 . és 1 7 9 1 , kép ezték, az úrbériség eltörlését csakis kellő kárp ótlás m ellett szorgalm azta, a felelős korm ány term észetes kifolyása az 1 7 9 1 , törvénynek, m ely azt m ondja » M agyarország szabad és független ország m ely m ás állam nak alávetve nincs, saját törvényei szerint korm ányoztatik« sőt a felelős korm ány eszm éje nem is uj, m ert M agyarország m ár ezzel, m int b ebizonyítottam , birt is, a felelős korm ány felállításához csak is a m agyar király hozzájárulása kívántatott, az ellenzéki többség az országban és P estm egyében a korm ány erőszakos halai-

169 m askodása ellenében alakult m eg és p edig ezen erőszak ellenébe az ellenzék sem m inem ű fegyverrel sem b írt, P estm egyébe ezenfelül m ég a szeretett és tisztelt nádor nép szerűségével is m eg kellett birkózni, ki P estm egyének sok évig korlátlan ura volt. P estm egyében m inden értelm es úr K ossuth elveit vallotta, az ellenzék rendelkezésére állt a p ár ezer juratus, az orvos-növendékek, tehát az összes fiatalság kitűnősége, kiket sofism ákkal, rágalm akkal az osztrák sötétség barlangjába becsalni nem lehetett és D esőfyt csak azért hallgatta, m ert az ellenzék akarta, K ossuth m últja tiszta volt, m int az arany, szabad eszm éiért be volt zárva, tehát a m ártírok dicsfényével is bírt, a vagyontalan nem esek közé tartozott, de m eggyőződését, hazaszeretet soha áruba nem b ocsájtotta. M agyarországnak soha senki által utol nem ért első szónoka volt. A z elősoroltakon kívül m ég küzdött a jogegyenlőségért, az adó aránylagos fizetéséért, a sajtószabadságért és az esküdtszéki intézm ényért, ezeket nem K ossuth találta fel, a m últ század vívm ányai voltak ezek, m időn m ég K ossuth nem élt, általában m ind a négy oly eszm e volt, m elyet m ár ez időben m inden becsületes, értelm es em ber óhajtott, a jog és em beriség követelm ényének, az állam iság b iztosítékának tekintett D esőfy A urél a conservativ eszm ékért rövid ideig harczolt, m ert a halál a herczeg karjaiból kiragadta, a lap szerkesztéssel M etternich A ndrássyt bízta m eg. B iharm egye a honoratioroknak gyűlési és választási jogot adott, P estm egye behozta a szóbeliséget és nyilvánosságot. A nem zetiség első ágyúját Z dencsay adm instrator lőtte ki Z ágrábban. A p anszlávokat itt illíreknek hívták,

170 Z dencsay lisztválasztást tartott, a fegyveres illírek a fegyvertelen m agyarokat kiverték, a turop olyai nem esség szavazatát elvették, M agyarországban a horvátok tám adását egyedül gróf S zéchenyi István, a m agyar tudós-társaság elnöke m erte helyeselni, a canczellár ugyan conservaliv, de m agyar és a törvény em bere volt, ennélfogva a canczellár és a szabadelvű p árt, m ely ekkor M agyarországot kép viselte, a törvényes nyugalom helyreállítását, a jogsértők m egbüntetését követelte. M etternich herczeg, b ár p iszkos csem etéit vad hévvel szerette, egy b andita csop ortért a jövő országgyűlésen a kedvezőnek m utatkozó játszm át nem akarta elveszteni, M ajlát canczellár rendelkezéseit tehát helyeselte, gróf H aller erdélyi m agyar tábornokot horvát bánnak, R udics bácsi főisp ánt királyi biztosnak nevezték. H orvátországban a m agyar p ártot Josip ovics A ntal turop olyai gróf vezette, tisztalelkü, szilárd, szabadelvű, jellem es férfiú, ki a folytonos üldözés, vagyonának p usztítása daczára M agyarországnak és a szabadságnak m egtörhetlen, soha m eg nem ingatott hive m aradt Z dencsayt a canczellár elcsap ta. Josefi lutheránus sup eritendens, göm öri lutheránus, ki ugyan m agyarul jól b eszélt, de nagy szivét a herczeg és orosz czár közölt egyenlően m egosztotta, a kancsuka rendbe 2 0 0 lutheránus p ap ot szerzett és a királyhoz p anaszlevelet adott b e, m ely azt hazudja: 1 . A tót p ap okra a m agyar nyelvet ráerőszakolják, a tót elem i iskolákban m agyarul tanítanak, a m agyar lap okban a tót p ap okat, tanítókat tám adják és védelm eket nem fogadják el. 2 . G róf Z ay egyetem es főgondnok a korm ány ellen izgat, a szláv litterátorokal hazaárulással vádolja. E zekben csak annyi volt igaz, hogy

171 gróf Z ay, a ki becsületes, okos szabadelvű m agyar em ber volt, a lutheránus önkorm ányzat körében a m agyar nyelvnek többséget szerzett, az ellenszegülők ellen a m egyék a határozatokat végrehajtották és a szabadelvű, okos gróf, a hol lehetett a korm ányt m egm osta K ossuth lap ja a szabadelvű p ártnak rendkívüli szolgálatokat tett, lelkesítette a fiatalságot, m egnyugtatta az öregeket, rendszeresítette az eszm éket. S zatm ár m egye utasításaiban 1 2 p ontban fogalm azta a szabadelvűség követelm ényeit: 1 . A z ősiség eltörlése. 2 . N em zeti bank, hiteltörvény, telekkönyv. 3 . K öteles úrbéri váltság. 4 . A czéhek és m onóp olium ok eltörlése, 5 . Á ltalános birtok- és hivatalkép esség. 6 . K özös adó. 7 . N ép nevelés. 8 . S ajtószabadság. 9 . A királyi városok rendezése. 1 0 E sküdtszék és bűnvádi törvénykönyv. 1 1 . A törvénykezésnek a közigazgatásiul i elválasztása. 1 2 . N ép kép viselet. G róf S ztáray A lbert a házi adónak a nem esség általi fizetését javasolta úgy azom ban, hogy az adó m ennyisége a földbirtokosok által határoztassék m eg; a m éltóságos gróf a m egyékben is felsőházat akart alap ítani. A gróf m aga m aradt. G róf S zéchenyi m inden hold nem esi birtokra 2 garas vagyis m ostani érték szerint 4 krajczár (8 fillér) adót indítványozott úgy, hogy ezen alap ra 1 0 0 m illió forint kölcsön vétessék fel 3 5 évi törlesztésre, országos b eruházásokra, am i beruházható nem lenne, abbul bank alap ittassék. K ossuth azt kívánta, hogy a b ank tőkéjének feleslege úrbér-váltsági kötvényekre adassék; ezt S zéchenyi könnyen elfogadhatta volna, m ert 1 0 0 m illió a szükséges és m ellőzhetlen költségeket nem fedezte volna, Á ltalánosan elvettetett, m ert a conservativek ép en nem .

172 a szabadelvűek közül a töredék nem akart fizetni, de külöm ben is S zéchenyi m agyarellenes és K ossuth-faló nyilatkozataival nép szerűségét teljesen elvesztette. D eák F erencz az adófizetés elvállalására nagy súlyt fektetett és kijelentette, hogy ha Z alam egye az adófizetést utasításában el nem fogadja, sem a zalai, sem m ás m egye követségét el nem fogadja; több b arátjával szinte m egigértette, hogy csak adófizető m egyék követségét vállalják el, a nagyurak p énze azom ban győzött. F orintos szolgabiró behozta a nem esség legaljasabb részét; az utasítási közgyűlésen, D eák b ölcs szónoklata daczára, az adófizetési leszavazták. A szabadelvű p árt, erős küzdelm e daczára, az adókérdésben csak 1 9 m egyében győzött; az ellenzék többsége ugyan nem csak nem fogyott, de szap orodott, erős tám adás, fényes vesztegetések esetében azom ban a többség nem volt biztos. K ossuth nem lép ett fel. Z ágrábban a bán a m agyar p ártot csúfosan m egcsalta. 1 8 4 4 -ben az országgyűlést S zentkirályi M óricz vezette. A szabadelvű p árt vezérei azom ban D eák F erencz és K ossuth L ajos voltak; a felsőház, a korm ánytul utasítva, a m agyar nyelvben m egadta m agát. E lhatároztatott: a törvényeknek egyedül m agyaruli szerkesztése, a kancellária, helytartótanács, országgyűlés nyelve egyedül m agyar A kap csolt részek (H orvátország) követeinek m egengedtetik, hogy ha m agyarul nem tudnának, a közelebbi 6 év alatt latinul is szavazhassanak. A törvényszékek nyelve m agyar, a kap csolt részekben az akadém iákban és gym nasium okban a m agyar nyelv m int rendszerinti tudom ány taníttassék, M agyarországban az iskolákban a közoktatási nyelv m agyar. E zenkívül szabadelvű törvények hozattak

173 a vallás dolgában, elhatároztatott a nem telenek birtoklási és hivatalviselési joga E llenben a felső ház elvetette az esküdtszéki intéz· m ényt, m ely m iatt a kép viselőház az egész büntető törvényjavaslatot visszavette. A z ország közös szükségei közös fedezeti elvét m indkét ház elfogadta, a rendek vasúti kam atok és m ás szükségletek fedezetére a nem esség által fizetendő 2 .5 0 0 ,0 0 0 évi adót ajánlottak, a főrendiház csak 1 m illió forintot fogadott el, a követek háza az ajánlottal kévéséi vén, az egész javaslatot visszavonta. A kép viselőház országos földhitel-intézetet indítványozott, az elnököt az általa kijelölendő 1 2 tagbul a korm ány nevezi, az igazgató felelős az országgyűlésnek, a felső ház a szervezetet visszavetette, a kép viselőház indítványát vissza vette. A korm ány javaslataiban kívánta a királyi városok rendezését, a követek háza' elvben elfogadta, 1 6 szavazatot ajánlott, széles választási alap ot tervezett, a felügyelők (főisp ánok) jogait erősen korlátozza és őket szigorú felelősség alá helyezi, a főrendiház teljhatalm ú főnököket ajánl, a választók szám át erősen leszállítja. A kép viselőház nem engedett, a javaslat a lom tárba került, ekkor m ondotta a felső házban a becsületes igaz hazafi gróf P álfy József: » É n a felső táblát a nem zeti haladás valóságos gátjának tekintem , öröm m el fogok eltörlésére szavazni, m ert nem egyébb, m int a korm ány eszköze.« M etternich a sikerrel nem lévén m egelégedve. József főherczeg nádort is hálójába akarta keríteni, hozzá levelet intézett, m elynek lényege következő: » F erencz uralkodása a birodalom ra sem m it sem ho-

174 zott és p edig nem előterjesztéseim , de az alkalm as m agyar férfiak hiánya m iatt. 8 1 7 -tül kezdve M agyarország nyilvános élete p aralizálva van, a nyilvános élet m eg van bénítva, m ert a korm ány elvesztette erkölcsi erejét. A király oly form aságok által béníttatik, m elyek a védő hatalom ra bénítók, a rom boló elem re védők. A z alsó tábla a törvényhatóságok, a felső az alsó által m eg van bénítva. A dem okrat elem a m agyar viszonyok összegé fel ellentétben áll. A korm ánynak az alsó táblánál többséget szerezni lehetetlen és egy alkotm ányos ország elvész, ha korm ánya többséggel nem b ír. Itt segélyre van szükség és ha ez korm ánytul nem jön, a b ajon csak socialis forradalom segíthet. O ly állam ban, hol az elem ek ellentétesek, a nem zetiségek ellenségek, hol a harm adik rend csirában van, a segély csak felülrül jöhet; erre m indenekelőtt szükséges alsóházi többség, a többségnek korm ány általi vezetése, az országgyűlés új szervezése, a törvények alkotásának uj m odora. A király javaslatok helyett nyújtson be kész törvényjavaslatokat A királyi javaslatokat bizottságokban és ülésekben királyi biztosok védjék. M agyarországban eszközökről beszélnek a czél kijelölése nélkül, ábrándokat kergetnek és nem rettegnek a tátongó m élységtől.« A z öreg ném et krokodilus, kinek fogait a szabadságfalas m eggyengítette, elfeledte, hogy a szabadság szellem e a nép ek p olitikai szótárábul az istenkegyelm i jogot kitörülte, a korm ány nem csak a király, de a nem zet többségének m egbízottja; el azt, hogy M agyarországot századok óta nem kérdezték m eg, kit és m it akar, hogy a

175 korm ányok csak eszközök és p oroszlók voltak; az tehát, hogy a valódi, a többség alkotm ányos korm ánya többséget nem szerezhet, rágalom és hazugság

József fóherczeg nádor válasza.

A zt hiszem , a korm ánytöbbség jelen viszonyok közt sem lehetetlen, hogy eddig nem volt, oka az, hogy a m egyék m agokra hagyattak, a követválasztásokra és utasításokra a korm ány csekély b efolyást gyakorolt, az erre használt eszközöknél a helyhatósági és szem élyi viszonyok kellő tekintetbe nem vétettek. A zon tétel, hogy a tulajdonkép eni M agyarországban a nem zetiségek ellenségek, nem b izonyítható, m ert m iután a latin nyelv használata egész E uróp ában m egbukott, az ország lakosai a hivatalos m agyar nyelvben, saját nyelvük m agánkörben! korlátozása nélkül, sem m i nehézséget sem látnak. E zen nézetben osztoznak m inden fajok, s újabb időben az ifjúság a m agyar nyelvet szorgalm asan tanulja. H elyes az ajánlt törvényalkotási m odorodé szükséges, hogy készítői a m agyar viszonyokat teljesen ism erjék; foganatosítását helyesli, ha elébb a m egyék vezérlete és igazgatása kijavíttatik. A korm ánybiztosokra czélszerűnek tartanám , hogy a m egyék utasításaikban errül nyilatkozzanak és erre ő F elségét m egkérjék. A törvényjavaslatok a nem zet bizalm át kielégítők legyenek, m ert m eggyőződésem szerint a javítás csak úgy sikeres, ha a közvélem énynyel találkozik s helyeslést nyer, m ert igen fontos, hogy a korm ány első lép ése ezen fontos dologban sikeretlen ne legyen.

176 M etternich herczeg m egvette L anderert, a K ossuth hírlap nyom dászát és tulajdonosát, L änderer m egsértette az érzékeny K ossuthot és K ossuth elvált L anderertül, nap ilap kiadási engedélyt kért B udán, visszautasították, elm ent a valódi korm ányfőhöz, M etternich az engedélyt m egtagadta, de fényes szem élyi ajánlatokat tett, K ossuthnak tollán kívül egyebe nem volt, a jólétnek felébe helyezte hazáját, becsületét és a fényes ígéreteket nem fogadta el. K ésőbb heti lap ot adott ki, a nagy közönség, m ely az éljeneket m indenkor b őkezűleg szórta, m időn a hazafiság p énzbe került, erszényét görcsösen összeszorílotta, bálványát elhagyta és m egm aradt az üzér szabadelvű lap nál, m ely a híreket nap onta hozta, m íg a K ossuthé hetenkint csak egyszer; a szájhősök arra nem gondoltak, hogy a szegény bálványnak családja is van, az éljenek nem ruháznak és nem táp lálnák, a nem zetnek kötelessége hű és eszes fiait tám ogatni, sőt m ég m eg is jutalm azni, a P esti H írlap ezentúl is a p árt. közlönye m aradt, báró E ötvös J ózsef, S zalay L ászló, T refort Á goston, C senged Im re és A ntal doctrinair m érsékelt, eszes szabadelvű m agyarok vezették, a lap azom ban hatásábul sokat vesztet* , m ert K ossuth az irodalom óriása volt, ki érveivel tört, lángszellem ével, m agyar zam atu czikkeivel lelkesített, m íg utódainak sokszor nehézkes, eszes elm életi okoskodásai a nagy közönséget gyakran hidegen hagyta, nem tetszett a m egyék tám adása sem , m ert a m agyar m egyék közigazgatása és törvénykezése jobb volt az. osztrák és p estvárosi bureaucraliánál és ha a m egyék nincsenek, herczeg M etternich aulicus híveivel m ár régen a m agyar nem zet hullája felett tánczolta volna az osztrák kényuralm i cancant.

177 A 4 4 -iki országgyűlés 5 3 évi szívós küzdelem után végre valahára kivívta a m agyar nyelv dip lom aticai fensőségét, az irodalom , különösen a költészet terén bár, m ely európ ai irodalom m al sikeresen versenyezhetett, a társadalom ban szégyenletes helyet foglalt el, az ország fővárosa valóságos sváb fészek volt, a kereskedők, ip arosok, boltosok, p olgárok m agyarul nem beszéltek és p edig nem hazafiatlanságbul, de azért, m ert nem csak nem tudtak beszélni, de nem is értettek, a grófok, bárók közül, a p rotestáns főúri házak kivételével, a házi szolgátul kezdve fel a m éltóságos grófig és grófnéig. P esten és falun m ind ném etül b eszéltek, a férfiak közül ném elyik kivételesen értett m agyarul, a grófnék közül igen kevés, a figyerm ekek azom ban m ár kezdtek tanulni, a közép osztály P esten a m ágnásokat m ajm olta, alig volt úriház, a m elyben a salonban m agyarul beszéltek, a casinóban a m ágnások nagy többségben voltak, ők voltak a gazdák, a befogadtak hízelgésbül a főurak nyelvét b eszélték, a katholikus tem p lom okba m agyarul és ném etül, a zsidóba ném etül, a lutheránusba tótul, m agyarul, ném etül beszéltek, csak az egy kálvinista tem p lom ba szónokoltak kizárólag m agyarul, a b álok nyelve, a jogász és orvos b álok kivételével ném et volt, a gim názium okba, egyetem ekbe latinul tanítottak, 2 m ásodrendű vendéglő, az arany sas és két oroszlán volt m agyar, a m agyar színházba a p áholyokba, a zártszékek nagyrészébe ném etül társalogtak, a P estre vetődött idegenek a főúri salonokba, a p olgári és nem esi estélyekbe, a kassinóba és kassinó-bálba, azt kellett hinni, hogy eltévedt és nem m agyar, de N ém etországba időz és ha erőszakkal m agyart akart látni, b e kellett neki m utatni

178 P est m egye hajdúit, a kúria és a m agyar színház p ortását. A felvidéken, a D unántúl az alsó m egyékbe a nőkkel és a nők együtt ném etül társalogtak, a társadalom ba, bútorzatba, háztartásba, általában a főurak ném et szokásait m ajm olták, az igazi m agyar szellem P est, H eves, G om ör, B orsod, B ihar, S zatm ár, S zabolcs, B ereg, K om árom m egyékbe m aradt fel. E zen elsatnyulást behozták a főrendek, a főp ap ság, a katonaság, elősegítették e század elején divatba jött nevelő-intézetek, ezekben az idegen nyelveknek könnyebb elsajátítása végett a leányoknak eltiltották a m agyart, m egszokták a ném etet és hazakerülvén a ném ettel tüntettek. A férfi-nem zedéknél azom ban a m agyarság nagyban haladt, a felföldi urak és ném et p olgárok fiaikat m agyar városokba adták oskolába, a p olgárságnál bejött a csere-rendszer, a ném et fiukat m agyar városokba küldték és helyökbe m agyar fiukat fogadtak, a m agyar m egtanult ném etül, a ném et m agyarul, sőt a m agyar fiúktul a leánygyerm ekek, asszonyok is tanultak m agyarul, a ném et fiúk nem voltak ily ügyes nyelvm esterek. A m agyar nyelvvel a szabadelvűség szorosan össze volt fűzve, a hol a m agyarság terjedt, bukott az udvari p árt, a győzelm et sok m ellékes körülm ény is elősegít ette. S áros az aulikus p ártnak erős fészke volt, m íg nem egyszer a férfiakra reá jött a veszedelem , a nem es özvegyek 6 0 -ra felszap orodtak, a nem es özvegyek szavazattal bírtak, a 2 4 éves eleven, eszes P ulszky F erencz kép viselőnek lép ett fel, az özvegyeket m eggyőzte, hogy érdekeiket senki sem kép es úgy kép viselni, m int ő, az özvegyek tehát rászavaztak és győzött. H erczeg M etternich m egszagolva

179 a készülő vihari, győzelm ét m inden áron erőszakolni akarta, gróf M ajlát kanczellárt a törvény és alkotm ány em berét nyugalm azta és kanczellárnak kinevezte, a fiatal gróf A p p onyi G yörgyöt, kinek idegességétül és udvari hűségétül sokat várt. A p p onyi p ályáját a horvát, m agyarság és alkotm ány erőszakos m egbuktatásával kezdte. A horvát tartom ány-gyűlés szervezetét m egváltoztatta, a lurop ólyái nem eseknek eddig Z ágrábm egyében használt szavazatjogát eltörülte, rendelete szerint a gyűlés felét a báni hiva'alosok, felét a m egyék kép ezték, m inden m egye egyenlő szavazattal bírt. H orvátország, M agyarországnak kiegészítő részét kép ezte, a m agyar király tehát az 1 7 9 1 törvények szerint az ország törvényeit és szokásait m eg nem változtathatta, ennélfogva, m iután a gyűlésen régi szokás és jog szerint m inden nem es m egjelenhetett, törvény nélkül ezen jogot a nem estül el nem vehet e sem a szavazatokat nem m érlegelhette, a T urop olyak p edig nem esek voltak. A z új horvát olla p otrida azonnal m egtette a kötelességét, a m agyartul független horvát helytartóságot kért A szabadelvű p árt 8 4 6 -ban m ár m egoszlott, a ezentralisták az osztrák és m agyar vám ok eltörlését, és p edig a királynak fizetendő kárp ótlással követelték, K ossuth p edig A usztriával szem ben is védvám okat kívánt. K ossuth a m egyerendszert nagyra b ecsülte, a nem ességet tisztelte, br. E ötvös és társai a m egyéket roham osan leakarták rontani, E ötvös két nem ességellenes regényt is adott ki A K reishaup tm annok eldorádójának ajánlása p edig idétlen p olitika volt akkor, m időn G alicziába czentralizáczió közegei egy aranynyal fizették a szabadság hősei-

180 nek fejét, a m agyar nem esség többsége ésszel és p énzzel dolgozott a sötétség germ an lovagjai ellen a dem ocrat!a m ellett, gr. A p p onyi kanczellár az illirikkel nyíltan szövetkezett, vállalkozott a m egyék szétrom bolására; a p olitikai eszély tehát nem a szakadást, de a töm örülést ajánlotta. K ossuth m egkísérlette a védegyletet, a czélszerü m ozgalom azom ban m egtört a szabadelvű közönség hiúságán és önzésén, a honi kelm e durvább, rosszabb, drágább volt az idegennél, a fukarok sajnálták a p énzáldozatot, a hiúk restelték társaik csinosabb öltözékét, a nagyközönség azt m ondá: m inek gazdagítsam a gyárosokat, csináljanak olyant, m int a ném et, akkor én is tőlök veszek. A közönség m eg nem gondolta, hogy a folyók nagygyá a p atakokbullesznek, a hazafiság kötelesség is. M etternich m inden áron többséget akart, az udvari p árt eddigi m űködésével elégedetlen lévén, hű szolgája gróf A p p onyi kanczellár hiveibül új szerves p ártot alap ított és behozta az adm inistratori rendszert, a p ártcsalogató p rogram m al lép ett fel: C onservativek vagyunk, a korm ányt p ártoljuk, p olitikai létünk két sark körül forog, ezek egyike nem zetiségi, alkotm ányos és közigazgatási önállásunk, a m ásika a közbirodalom m ali összeköttetés; m inden intézkedésnek ezen két alap on kell alap ulni, fontosabb teendőink a vélem ényszabadságnak m inden iránybáni biztosítása, az úrbéri viszonyok kiegyenlítésének könnyítése, a katonai élelm ezés, b örtönjavítás, büntetőtörvénykönyv, a p olgári törvénykönyv kiigazítása, a közszükségek fedezése, a m egyei igazgatás javítása, a királyi városok országgyűlési szavazata, belszervezetök javítása, a nem esi birtokviszonyok czélszerűbb rendezése, a föld-

181 birtoknak nyújtandó olcsó hitel, a vám - és kereskedelm i ügyek, bányatörvény, az egyesületek és társulatokruli intézkedések. A p árt választm ányába m egválasztatott 9 tag, és p edig ezek közül 7 hivatalnok, 1 p üsp ök, 1 felfüggetlen gróf. A m agyar nem zeti p olitikát m egvilágította a kanczellárnak az illírekkel kötött zágrábi szövetsége, a függetlenséget jelezte a választm ány 7 hivatalnoka, a m egyék és tanácskozások iránti hazafiságot konstatálta az adm inistratori rendszer. A p p onyi m indenekelőtt a m egyéket akarván m egrontani, hol a főisp ánok tehetetlenek voltak, a tisztválasztásoknál az ellenzékieket is jelölték, az utasítás készítő gyűlésekre korleseket nem szereztek, korm ányp ártot alakítani, korm ányjelölteket szerezni nem tudtak, adm inistratorokat (főisp áni helyettes) nevezett 6 0 0 0 forint évi fizetéssel, ez igen nagy fizetés volt azon korba, m időn egy hold földiül átlagba 1 forint 5 0 krajczár haszonbért fizettek, ehhez járultak m ég m ás javadalm azások is. M időn gróf A p p onyi az adm inistratori rendszert m egalkotta, szem ei előtt valószínűleg neje nagyap jának H arukkernek tisztválasztási m odora lebegett, a ném et p ékm ester M ária T erézia alatt a hadsereg élelm ezési szállítója volt, a királyné 4 0 ,0 0 0 forinttal adósa m arad a p éknek és ezért kap ta m ajdnem az egész B ékés m egyét és ráadásul a főisp ánságot és b áróságot. T isztválasztást kellett tartani, a nem es urak csak m agyarul és latinul, a főisp án csak ném etül tudtak, a tolm ács szerep ét a p üsp ök vitte, az alisp ánoknál m inden jól m ent, a főjegyzőné

182 azom ban a m éltóságos úr az ajtóban kandikáló kom ornyikját m eglátta és b eintette azt m ondván: » H ans, du w irst O bernotär« és ném etül kijelentette, hogy H anst főjegyzőnek kinevezi; a p üsp ök elsáp adt és m agyarázta, hogy m egyei tisztviselő csak m agyar nem es lehet, H ans m egijedt a nagy tisztességtől, kijelentette, bogy ő borotválni, hajp orozni, ném etül olvasni tud, de notár nem lehet, a választó urak m egsejték az ügyet és nagyban ordították: » nem kell, ki vele, le vele« , ez m ár a főisp ánnak sem tetszett, ekkor H ans kijelentette, hogy ha ura m ellett nem lehet, m eghal; ezen hűségi nyilatkozat hatolt át, a m éltóságos úr a tolm ács jelöltjét nevezte ki. A p p onyi is Jankókbul akarta a tisztviselői kart alakítani. M indkét p árt P esten tanácskozott. A z ellenzék p rogram m ját D eák F erencz következőleg alkotta m eg: B izalm atlanság az idegen b efolyás alatt álló korm ány iránt. A sérelm ek orvoslásának eszközlése, m elyek közt főhelyet foglal el a terület kérdése; ugyanis az erdélyi részek m egjelenése gátoltatik, a váltótörvényes törvényszékek a határvidéken nem foganatosíttatlak, a nem zetiségi sérelem , a m agyar nyelvrül szóló törvény a határvidéken nem foganatosíttatott, sőt az iskolákban a nyelvm űvelő társulatok is eltiltattak, a H orvátországon elkövetett erőszak, az adm inistrátori rendszer. E zenkívül a p árt következőket kíván: K orm ány felelősség, nyilvánosság, egyesülési jog, sajtószabadság, E rdély egyesítése, közteher viselés, a királyi városok országgyűlési szavazata és rendezése, törvény előtti egyenlőség, az állam közbenvetéséveli úrbéri

183 váltság, ősiség eltörlése, nevelés ügy, a p árt a p ragm atica sanctióhoz ragaszkodik. S zabad, józan em ber m ár a p rogram m lényegéből felism erte a lólábat, de nem b ízhatott azért sem , m ert a m it a bécsi m iniszerterek és m agyar kanczellár kengyelfutóik m egígértek, azt soha sem teljesítették, a zágrábi állam csíny, a titkos nem zetiségi m ozgalm ak, a p olitikai kerítő és p andúr adm inistrátorok szervezése lerántotta az álczát az új udvaronczok reactionárius p ofájáról, szabad em ber azonban igen kevés, részeges és a részegség után vágyó sok, szabad áldozatkész p edig kevés volt. A küzdelem sikerét m egnehezítette a társadalm i ziláltság, az udvarp árti főurak m agukat krém nek (tejszínnek) hívták, a nem eseket chinesereknek (chinai) és betyároknak, a királyi hivatalnokokat, ügyvédeket lateinereknek (diákoknak), a p olgárokat sp iesbürgereknek, händelfängereknek (nyársp olgár, csirkefogó), a szegény nem eseket b ocskorosoknak nevezték, a gazdag nem es lenézte a szegényebbet, a nem es a p olgárt, az oligarchia a gazdag nem es kivételével m aga közt vagy biztos körben a societehez nem tartozókat sep redéknek hítta, a p olgár az úrbérest, büdös p arasztnak hívta, a katholikus p ap m egvetette a szegény p rotestáns p ap ot, ez irigyelte a vereshasúak kincseit, a gazdag p esti p olgár lenézte a szatócsot, a kis városi kereskedőt, ez az ip arost és úrbérest, a helyes gazda, a fertályos, a zsellért és cselédet. A főrendek a p olgárokkal nem társalogtak, a nem ességgel igen, de az úrfi alig tette ki a szalonbul lábát, irgalm atlanul szap ulták a chinesert, valam int m inden osztály az alantabb állót, külöm ben ez a forradalm ak, jogegyenlőség daczára

181 m ég m ost is m eg van, csakhogy m a az em bert p énze után m érik. A 2 0 főrend iránti nagy alázatnál fogva, m iután D eák F erencz nyilatkozatához kom olyan ragaszkodott, az ellenzék vezérének kikiáltották gróf B atthyány L ajost, kiben a hazafiság, büszkeség nem hiányzott, de nem tudott szónokolni, alkotm ányos p olitikai kép ességgel nem bírt, a szent lelket K ossuth L ajosba fedezték fel és követté választását elhatározták. A vezető-bizottság gróf B atthyány L ajos, K ossuth L ajos, S zentkirályi M óricz, S zem ere B ertalan, P ázm ándy D énes, L ónyai G ábor, B onis S am u, grót T eleky L ászló, gróf A ndrássy G yulábul alakult. József nádor az eszes, becsületes, jó m agyar főherczeg időközben m eghalt, M etternich herczeg m aga állt a p orondon. A király József fiát, István főherczeget ideiglenesen helytartónak nevezte. G róf S zéchenyi István levetette a liberális álczát, az aulicus p árt b érruháját, m int a helytartó-tanács harm adik alelnöke felöltötte és M osonm egyébe m int követ és utasítás csináló lép ett fel. A z országos választásokat m egelőzőleg foly a dinom -dánom , az ellenzék főerejét a lelkes ifjúságot lelkesítette, hol a kap cza szorult, a jelölt p énzzé tette ingóságait, irta a váltó', öntötte a bort és igazságot és kivétel nélkül győzött. V iszont A p p onyi és p ártja m indent elkövettek, a p ostások lovai sorvadásba estek a staféta hordástul, a korm ány m éltóságos keritői az adm inistrátorok czím et, rangot,hivatalokat Ígérlek, fenyegetőztek p er és hivatalvesztéssel, rendes őrségek az esküdtekbül és com issáriusokbul (csendbiztosok) állt, ezek verekedéseket rendeztek és az ellenzékieket elfogták, a tőp ap ság és ném ely főrendek m egnyitották erszényeket,

185 a rosz juhokat töm egesen vágatták, ajándékozták a rósz bort, használatra adtak legelőket, a szom szédoknak feles kukoricza földeket, a p lébánosok izgattak a vallással, a korm ányp árti m egyékben a m egyei tisztviselők tekintélyeket érvényesítették, ha elfogyott a p énz, küldtek B écsbül. S zerencsére azom ban a nem esség ellenzéki és ném etgyűlölő volt, a tisztviselőktül nem rem egett, nagyon sokat lop tak a grófok és p üsp ökök tisztjei, általában p ap iroson sok elfogyott, a lélekvásárlásra kevés m aradt. K ossuthot B atthyányi nem nélkülözhette, fellép te! ték tehát P estm egyében, hol 6 év óta óriási szónoklatának diadalait aratta, a nem ességet a korm ányok nem m erték az adókérdéssel izgatni, m ár azért sem , m ert a jeles hazafi, József főherczeg nádor nem engedte volna m eg, de nem is sikerűit, m ert a köznem esség főbbjei értelm es egyének voltak. A z adm inistrálor, alkalm asabb nem léiében, fellép tette m ostoha fiát, a győzelem m indezek daczára nem m ent könnyen, bár az ellenzék m inden erejét m egfeszítette és a büszke ellenzéki vezér, gróf B atthyányi L ajos több rangtársaival együtt lóháton vezette be a választás helyére az ellenzéki sereget. A nagy választási küzdelm ek után az országgyűlés 4 7 -ben P ozsonyban m egnyílt, a helyzet, m ióta az ország függetlenségét elvesztette, soha sem volt oly válságos, m int 4 7 -ben, m ert a korm ány ugyan a követi táblánál csak 1 8 m egyével rendelkezett, de részint ném ely m egye, részint nehány követ ingadozott. A p p onyi két referendáriusa, V irkner és Z sedényi az ingadozókat folytonosan kerítgették. G róf S zéchenyi és K ossuth válaszfeliratot nyújtanak be és az ellenzék 4 szavazattal győzött, a

186 felsőház visszavetette. K ossuth válaszfeliratát letette, m ert nem bizolt a többségben A szabadelvű p árt az adm inistrátori kérdésben fel akart írni és p edig követelte az adm inistrátorok rögtöni elbocsátását, a főisp án hatáskörének ellenőrző m inőségrei leszállítását, S op ron követei utasítások ellen, B ereg, B ihar, V eszp rém követei egym ást leszavazták, az ellenzék 1 szavazattal m egbukott oly kérdésben, m ely p rogram m ja egyik p ontját kép ezte, m elyben sajállag többsége volt, m ert 5 szem telen követ utasítása ellen szavazott. K ossuthot túlzással vádolták, ezt azom ban a következő nyilatkozatok m egczáfolják: A pragmatica sanctiorul: S enki jobban nálam nál ezen viszonyt nem tisztelheti és p edig nem csak azért, m ivel ez által fejedelm ünk egysége az 1 7 2 8 . 2 . törvényben m egerősítve, szentesítve van, hanem azért, m ivel én ezen viszonyszövetségben látom m ind hazánknak, m ind az uralkodó háznak biztosítását. A nemességrül. A nem esség vívta első sorban az ország léteiének harczail, ő volt E uróp ának századokig táborszem e és m inden viharok közt nem tűnt tel nagy ep ochalis eszm e, m ely a nem esség hatása által. M agyarországba át nem üllettelett volna, hogy M agyarország lett, hogy van, ez az ő m űve. — A megyékrül: E sküszöm Istenre, ki a jelen m ozgalom vezetője, hogy am ely p illanatban az országnak m unicíp ium a nem lesz, én m egszűnők m agyar p olgár lenni, a nagy hazafi álla- í lába nem bírt T alleyrand zárkózottságával, sőt inkább a túlságig nyílt volt, aki igy nyilatkozott .4 8 -ban, az p ályája kezdetén sem forradalm ár, sem rep ublicanus, sem túlzó dem ocrata nem lehetett. A házi adót, országos p énztárt, az állam közvetíté-

187 seli úrbéri váltságot az alsóház elfogadta, a hadi azom ban m egbukott. A z adm inistratori kérdés határozott p ártkérdés volt, az időközben küldött leirat, m elyben a király az adm inistrátoroknak csak kivételes esetbeni kinevezését a főisp ánoknak az akadályok m egszűntéveli visszahelyezését ígéri, a kérdés élét nem vette el, m ert a főisp án a m egye kérelm ére elm ozdítható és m egbüntethető volt, ellenben adm inistratort a törvény nem ism ert A z adm inistratori kérdés elejtése által az országgyűlés a választási visszaéléseket szentesítette. A helyzet tehát nagyon válságos lett és p edig először azért, m ert eddig a kép viselőház azt m ondta: én kép viselem az országot, ezen kudarcz után p edig a főrendiház m ondhatta ezt, m ert betű szerint a kép viselőház nagyszám ú kisebbsége, ha hozzávesszük a tényleg egész szavazataiktól m egfosztott királyi városokat, p ap okat, a távollevőket, többség volt, m ásodszor veszedelm es volt a helyzet, m ert S zem ere B ertalan, L ónyay M enyhért és m ás névtelen ap rószentek igen hajlottak M etternich felé. A z adm inistrator! kérdésbeni diadal után, az utasítások m eg nem változtatására biztosan szám ítani nem lehetett. József nádor az alkotm ány és a m agyar érdekek védője m eghalván, herczeg M etternich és jó szolgája gróf A p p onyi szabad kézzel bírtak, gróf S zéchenyi a hitel és közlekedés aranyalm áival biztatta a butákat, A p p onyirul feltételezni lehetett, hogy a juratusok m egtörésére a cukkerm andlin p andúr testőrséget alap ít, a K raxlhuberek városát katonasággal m egrakja, a tót kap ásokkal a szabadelvűek ellen tüntetéseket fog rendeztetni. A p p onyi diadalának hallattára öröm árban úszott a

188 C asino, anyanyelveken kijelentették: » U gye m indig m ondtam , hogy G eorge fam osus em ber, rem élem , hogy a vinkliscált em berségre tanítja és az országot a sok liberális canailltul m egtisztítja.« A ném et p éldabeszéd azom ban azt m ondja, » m időn a veszély legnagyobb, Isten legközelébb van.« P áris L ajos F ülöp királyt elkergette, K ossuth felelős m agyar m inisterium ot, az osztrákoknak szabad alkotm ányt kívánt, kijelentette a lehető közös érdekeknek m éltányos kielégítését. B écsben a forradalom m árczius 8 -án kiütött. A császári herczegek tanácsa M elternichet és S edtniczky rendőrfőnököt leköszöntette, sőt L ajos főherczeg hatalm i társát B écsbül szép en kiutasította. A N ádor 1 5 . m árcziusban K ossuth feliratának elfogadását indítványozta, egyhangúlag elfogadták, a tántorgók bocsánatot kértek és nyertek, az aulicus grófok N áp olyba, a főp ap ok R óm ába kerestek szállást. A z erélyes N yári P ál P estm egye alisp ánja az írókat, színészeket, ip arosokat, boltos legényeket, orvos növendékeket, fiatal ügyvédeket összeszedve, tekintélyes töm eget szedeti össze, kik az ellenzéki körben P est városa nevében kérvényt írlak az országgyűléshez, m elyben az ellenzék p rogram m ját, az évenkénti országgyűléssel, nem zetőrséggel, esküdtszékkel, nem zeti bankkal, a foglyok szabadon b ocsáltatásával, a katonaság alkotm ányos esküjével, az idegen katonaság kivitelével m egtoldták. N yáry P ált, K lauzált és többeket bíztak m eg, hogy a helytartósággal beszéljenek és kérelm üket az országgyűlésnek adják át, a helytartóságnál gróf Z ichy F erencz gazdag, telivér aulikus elnökölt, a katonaságnak báró L ederer p arancsolt. G róf Z ichy m agánúton L ederert

189 a zavargók szétverésére felszólította, L ederer kijelentette, hogy m agátul nem teszi, lessék a helytartóságnak m egp arancsolni. Z ichy azom ban m egijedt, a beavatkozás, m ely m észárlássá fajulhatott volna, elm aradt. A p esti tüntetés a liberalism us győzelm ét elősegítette. B écs m essze van, a tüntetést B écsben m ár forradalom nak kép zelték. A z ország kívánalm ait K ossuth L ajos 5 9 követtel és 1 3 m ágnással vitte fel B écsbe K ossuthot, kísérte a juratusok serege. N agy volt az ölelkezés, K ossuth a bécsi nép et lelkesítette, de egyszersm ind csendesítette is. M árczius 1 7 -én V . F erdinánd az országgyűlés kívánalm ait elfogadta, gróf A p p onyi herczeg M elternichchel elp ályázott. A király a m inisterium m egalap ításával István főherczeg nádort bízta m eg; a főherczeg az elnökséggel és a m inisterek ajánlásával gróf B atthyány L ajost b ízta m eg. A király azom ban 2 3 -án a teljes m inisterium ot visszautasította és a Z sedényi által ellenjegyzett leiratban kívánta: A kanczellária m egm arad és általa neveztetnek a p ap i és királyi m éltóságok, az országgyűlés csak az egyenes adókrul rendelkezik, a többi adók, m elyek eddig a birodalm i kincstárba folytak, ezentúl is oda fizettetnek. A hadseregről ezentúl is a király a m inisterium tudta nélkül rendelkezik. E zen szennyes leiratot csak Z sedényi fogalm azhatta, ki köztudom ás szerint hetenkint csak egyszer m osdott G róf S zéchenyi Istvánban is feltám adt a hazaárulással határos nagyravágyás ördöge, saját nap lója szerint m agát a következő feltételek alatt ajánlotta fel: 1. G róf S zéchenyi István neveztessék kanczellárnak vagy királyi biztosnak, 2 . É vi fizetése 7 0 ,0 0 0 forint

190 3 . S zent István nagy keresztjével díszíttessék. 4 . A királyi leiratot S zéchenyi szerkeszti. 5 . A királyi hivatalnokokat S zéchenyi nevezi, a hadsereg és hivatalnokok felett feltétlenül rendelkezik. 6 . H at hónap m úlva országgyűlés. 7 . M ély titoktartás. E z által az uralkodóház eltaszítja m agátul István főherczeget, M agyarországba az elégületlenséget fokozta ez, m időn B écs, N ém etország, O laszország forongott, egy határozatlan, elvtelen, nép szerűtlen egyéniségért nem tehette, a katonaság feletti rendelkezésnek p olgári egyénre átruházása, a H absburgház hagyom ányaival ellenkezett. K ossuth L ajos kijelentette, hogyha a leirati eszm ékhez ragaszkodnak, A p p onyi, V irkner, Józsika szám űzetését fogja követelni, István főherczeg nádor közbenjárását felajánlotta és kijelentette, hogy állását a m inisteriura kinevezéséhez fogja kötni. A fenyegetés és István főherczeg győzött, 3 1 -én a m inisterium kineveztetett. A m inisterium lelke K ossuth L ajos volt, a szabadelvűség diadalát K ossuth L ajos vívta ki, m ert ha a m ozgalom élére nem áll, ha B écset fényes szónoklatával m eg nem hódítja, az országgyűlést A p p onyi feloszlatja, a nép az urbériség kötelékében m arad, a p olgárok egysége nem létesül, a 4 8 -iki eszm éket és M agyarországot a nem zetiségek viaskodása m egöli. A m inistereket, herczeg E sterházy kivételével, kifogásolni nem lehet; herczeg E szterházy m inistersége azom ban helytelen com binatio volt, m ert m inisteri tárczája a legválságosabb tárcza volt, m elyre oly egyén kivántatott, ki egyenlően ragaszkodik M agyarországhoz és a m agyar királyhoz, ki az ország viszonyait, a p ártokat és egyéneket ösm eri, ki finom m odora és dip lom aticai ügyessége

191 által a főherczegeknek, az öreg és fiatal trónörökösnek a befolyásos főherczegnéknek bizalm át m egnyeri, a fondorlatokat éles szem m el kíséri és a m agyar m inisterium ot m indenről híven és idejében értesíti. H erczeg E szterházynak egyéni jellem ét és szak-eljárását kifogásolni nem lehetett, m ert a m inisterium felterjesztéseit, kívánalm ait a királynak beterjesztette, a m inisterium , sőt m inislerlársai által ajánlottakat ellenkezés nélkül, serényen kinevezte, de családi hagyom ányait követve, jobban szerette a császári családot és az osztrák császárságot, m int a m agyar királyt és királyságot, egész idejét B écsben és A ngliában töltvén, a m agyar viszonyokat, m inistertársait nem ism erte, ennélfogva a királyi ház fejeit és a b efolyásos udvari kegyenczeket sem a valódi hangulatrul fel nem világosíthatta, sem m inistertársaiért és az országgyűlés többségéért jót nem állhatott, sem a királyi házat a nem zetiségekkel kötendő álnok szövetség veszélyeiről és következm ényeiről fel nem világosíthatta. A m inister elnök, az udvari viszonyok ism eretlensége m iatt, futár és sarkantyus báb lelt a királynak B écsbüli elvonulása után, a legsürgősebb viszonyok közt nap okig várakoztatták, a király-császárhoz utasították, ki sem m iről sem tudott, de nem is tudhatott, m ert súlyos b etegsége m iatt szellem ileg az élőhalottak közé tartozott, egyenlő szívességgel fogadta B atthyány és J ellasichot, alig tért m eg azom ban a m inister, csakham ar az adott ígéretekkel ellenkező nyilatkozatokra!, cselekm ényekről, rendeletekrül értesüllek, elannyira, hogy a nem es gróf az utazásbul valóságos sp ortol űzött, utazásai az udvari hölgyeknek kedves m ulatságul szolgált, az udvar titkaiba be nem

192 avatott p olgárnők azt hívék, a szép grófnak szeretője van bám ulták fürgeségét és hűségét. H erczeg E szter· házynak lett volna kötelessége felvilágosítani B atthyányit és a m inisterium ot, de úgy látszik, úri közönynyel vette hivatását és nem tudott sem m it, de külöm ben ha az ellenséges táborban sem m it sem bírt kitap asztalni, nem lehetett csodálni, m időn az ország szívében, a m inisterium székhelyén, a korm ány István főherczeg árulásárul csakis a nádor szökése után értesült. A 4 8 -iki korm ány kezdetben K ossuth-m inisterium volt, m ert a felelős korm ányt K ossuthnak erélye szerezte m eg, K ossuth p ozsonyi és bécsi fellép ése által az egész országban eddig nem ism ert nép szerűségre em elkedett, a p olgárság a jogegyenlőséget, a nép az urbériség eltörlését K ossuthnak tulajdonította, D eák F erencz K ossuthot a helyzet em berének tekintette, gróf B atthyányi p olitikai kép ességgel nem bírt, S zem erét m ég az ország nem ism erte, E ötvösnél az erély, a p olitikai b átorság hiányzott, gr. S zéchenyinél az uralm i vágyat, a K ossuth iránti irigységet elnyom ta a rém ület érzete, m indenütt véres forradalm at látott, habozott M agyarország és a dinastia között, de külöm ben is az aulicusok vezérszónokára a m inisterség m ár m aga kegy és m egtiszteltetés volt, István főherczeg nádort K ossuth elbűvölte. M inden nevezetesebb ügyet tehát K ossuthoz utasítottak, a törvényeket K ossuth, D eák és S zem ere fogalm azták. K ossuth kétségkívül a nép szerűséget m egérdem elte és M agyarország legjelesebb állam férfiúi közé sorozható, tudom ányos, eszes fő, a szónoklat terén p edig első helyet foglal el, genialis szónoklatával a közönséget nem csak

193 m egnyerte, de lángra lobbantotta, nem csüggedt el és nem riadt m eg sem m itül és senkitől, a hazáért és szabadságért rajongott, az önzést, anyagiságot nem ism erte, hatalm a fénykorában is önzetlen és szíves volt m indenki iránt, a fényűzés nem háborgatta, m eghallgatott m indenkit, sőt környezete által sokszor b efolyásoltatta m agát, segített a szegényeken, m egadta a kellő tiszteletet m indenkinek, de nem hajolt m eg a felfújt nagyságok előtt, szerette a nép szerűsége, de nem vadászta, az em berekben túlságosan bízott és ezért szám ításaiban gyakran csalatkozott, m időn a fővárosba és alföldi városokba nagy lelkesedéssel fogadták, azt hitte ap raja, nagyja fegyvert fog, p edig m időn a határbul kilép ett, m egszűnt a készülődés, a csaták nagyságát és eredm ényét túlbecsülte. M ár P ozsonyban szem ben a szerbekkel és a határőrvidéki tisztekkel hibásan járt el, a szerbek azokat követelték, m it nekik később a nem zetiségi törvényben D eák F erencz m egadott és ezenfelül m int nem zetnek a törvényekbe iktatását, a nem zet czim ét nem lehetett m egadni, de ehez kom olyan nem is ragaszkodtak, ellenben a többit m ódosítva m eg kellett volna adni, m ert szabadelvű korm ány az egyházi és iskolai autonóm iát csak azon esetbe tagadhatja m eg, ha azt az állam ra veszélyesnek látja, a határvidéki katonai szervezet m egszüntetése p edig (m elyet ők m aguk kívántak) M agyarországnak ép en úgy érdekében állott, m int a határőrvidékieknek. K ossuth azom ban a kérvényezőket elutasította, hibázott abban is, hogy m egbeszélés végett a főbbeket egyenkint m agához nem rendelte, de fogadta nyilvánosan. H ibázott továbbá akkor, m időn a határőrvidéki tisztek kijelentették, hogyha azon föld-

194 nek, m elyet eddig haszonélvezet czím en bírtak, tulajdonkép eni átadását K ossuth kieszközli, M agyarországért m indent el fognak követni, K ossuth m egtagadta. H iba volt p edig ez, m ert ha a határőrvidéket p olgárosítják, ők tiszti állásokat elvesztve, koldussá lesznek és azon czim en és alap on, a m elyen a közem bernek a használt földet odaígérték, a tiszteknek is odaadhatták volna. H ibázott, m időn ösm erve az oláhok földosztási hajlam ait, E rdélyben a m agyarságot nem szervezte és nem fegyverezte fel, hibáját azom ban m enti az. hogy a korm ánynak P ozsonybuli eltávozása után a m inistérium ban kisebbségben volt. X. A 4 8 -ik i a lk o tm á n y . A 4 8 -iki alkotm ány a nem esség végrendelete és soha osztály a hatalom tul oly szép en nem vált m eg, m int a m agyar nem esség, m ert a jogi és anyagi áldozatokra általában kényszerítve nem volt és ha az igazsággal és a kor szellem ével ellenkező jogainak egy részét m egakarja tartani, ha az úrbéri szolgalm aklul csak túlságos kárp ótlás m ellett akart volna lem ondani, m egtehette volna, m ert a nép nem követelt, nem nyugtalankodott és a b écsi korm ány leste az alkalm at a nem esség m egnyerésére. A nem esség azom ban a hazát, a jogot jobban szerette önm agánál, egyenlően osztozott a becsületes nép p el és úrbéri kötelezettségeitől valódi biztosíték nélkül felm entette. A 4 8 -iki törvények m egalkották: 1 . A m agyar korín nyt. 2 . A m inisterium felelősségét. 3 . A nép kép vise-

195 letet. 4 . A z évenkénti országgyűlést 5 . A z adónak évenkénti országos m egállap ítását. 6 . A z adóbani aránylagos részvéte. 7 . M egrendelte az úrbériség eltörlését. 8 . E rdély egyesítését. 9 . A p ap i 1 0 -ed m egszüntetését. 1 1 . A z ősiség eltörlését. 1 2 . A sajtószabadságot. 1 3 . F elállította a nem zetőrséget. 1 4 . K im ondta a vallás egyenlőségét és ezenkívül alkotott m ég 1 7 fontos törvényczikket. A 4 8 . törvények kétségkívül fontos vívm ányok, több kérdést azom ban m egoldatlanul hagytak, m elyek a későbbi bonyodalm ak m agvát kép ezték, a reactionak ürügyül szolgáltak, sőt m agában M agyarországban is zavaros fogalm at alkottak. A m agyar törvények 4 8 -ig közös ügyeket nem ism ertek, a 4 8 . II. ezt m ondja: A nádor ő felségének az országbuli távollétében az országban, a korona egységének, a birodalom kap csolatának ép ségben tartása m ellett, a végrehajtó hatalm at gyakorolja, tehát ez m ár b irodalom rul beszél, a III. 1 3 . a m inisterek egyike folyvást ő felsége szem élye körül lesz s m indazon viszonyokban, m elyek a hazát az örökös tartom ányokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség m ellett kép viselj váljon m i lehetett, ezen közös ügy? T örvényileg, illetőleg törvény hiányában közös csak a külp olitika lehetett, de ha ez volt, ezen ruganyos kifejezés helyett m eg kellett volna nevezni a gyerm ekei. M ásodik és igen nagy hiánya a hadügy: M agyarországban a hadsereget régentén a nem esség, a király és királyné zászlóaljai, későbben a zsoldosok, III. K ároly óta az állandó hadsereg kép ezte, ez azom ban kizárólag a császárnak esküdött hűséget és a hadügym inistertül

196 függött, a 4 8 -iki törvénynek nincsen hadügym inistere, de van honvédelm i m inistere, a törvényt nem ism erő m agyarok azt hitték, hogy a honvédelm i m inister hadügym inister, p edig nem az, m ert a III. 8 . ezt m ondja: A m agyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalm azását, nem külöm ben a katonai hivatalokra! kinevezéseket ő felsége fogja a 1 3 . szerint folyvást oldalánál levő m inister ellenjegyzése m ellett kinevezni, a 6 . § ism ét m egkülöm böztetve hozza elő a hadügyet és honvédelm et, vagyis a honvédelm i m inister 4 8 . szerint csakis a nem zetőrökről rendelkezett, a császári sereg p edig az országban tanyázhatott. E zen hiányon segítendő, a korm ány felállította a honvédséget, ez azom ban nevénél lógva is, m ert új intézm ény is volt, a honvédm inister alá tartozott. E z m eg az udvari p ártnak, a ném et m inistereknek nem tetszett, m ert a honvédség m agyar katonaság, felállítását tehát m inden áron m egakarták akadályozni. H arm adik hiánya 4 8 -nak a külügyek kezelésébeni határozatlanság, a külügyek korm ányzatát M agyarország királyi jognak tekintette és a m agyarországi ügyeknek a m agyarok tanácsával, m eghallgatásávali elintézését a külügym inislerium ba és követségeknél m agyarok alkalm azását követelte; a külügy kezelése tehát, m iután az alkotm ányos fogalm ak szerint a külügyeket sem a király, sem a császár felelős korm ánya nélkül nem kezelhette, közös ügy lett volna. E rre azom ban a császári ház tanácsa azt m ondá, a 4 8 -iki törvény nem ösm er külügym inistert, a király rendelkezik és ha tetszik a külügyekrül vagy m aga b eszél, vagy beszéltet az osztrák külügym inisterrel, az oldalánál levő m agyar m inisterrel, vagyis a m agyar m inister csak

197 szalm a-em ber. E zen hiányokért azom ban sem K ossuthot, sem D eák F erenczet vádolni nem lehet, m ert D eák látván a helyzetet, a vezetést K ossuthnak átengedte, de m inden országos és szabadelvű kérdésben tám ogatta. K ossuth sem vádolható, m ert m ár m int em litém , a m agyar m inisterium ba kissebbségbe volt, nem hivatkozhatott a közhangulatra, m ert ez nagyon is csendes volt, m irül gróf S zécheni és társai b écsi barátaikat felvilágosították. A 4 8 -iki törvényeket elfogadta, m ert ez a jövő időnkénti reform oknak alap ul szolgálhatott. A bécsi reactio elfogadta, m ert a hadsereg és a rólai rendelkezés kezei közt m aradt. V alódilag 4 8 . egyik felet sem elégítette ki, m ég azokat sem , kik királyiabbak voltak a királynál, m ert féltek K ossuthlól és nép szerűségétül és b elátták a liberalism us rendithetlen hatalm át A hangulat az országban kom oly volt, a nép és p olgárság köszönettel fogadta jogai ajándékát és a feudális terhek eltörlését, de nem ujongott és nem tüntetett, a m inisterium fényes nevekkel tündökölt, a nem zet m inden m inistert nagy hazafinak és genienek kép zelt, herczeg M etternichet a kényuralom egyedüli sátánjának tekintették, az értelm iség a nem zetőrséget győzhetlen erőnek hitte, kezünkben a fegyver, a m agyar, a legjobb katona, szabadságunkért m egverekszünk az egész világgal; fezt kiáltotta az egész ifjúság, azt nem tudták, hogy a nem zetőrség P árisban azért győzött, m ert a franczia katonaság kedvetlenül harczolt testvérei ellen és hogy F rancziaországban sem idegen katonaság, sem idegen faj nem volt és nincs, sőt m ég a p ap ság sem függ R óm áiul, arra nem gondoltak, hogy az országban fegyver

198 nincs és a fegyvertelen katona ágyútöltelék. A z aulicusok letették a fegyvert, a tett terérül elvonulva, őszintén, utógondolat és keserűség nélkül sem leges állást foglallak el, sőt két vezér-tag S om sich P ál és b áró V ay M iklós őszintén a szabadelvű p árthoz csatlakozott. A kép viselőválasztások a legnagyobb csendben és rendben folytak le, az itatások, vesztegetések m egszűntek, m egválasztották azt, kit a m egye vagy város értelm isége jelölt. A nép előtt a választási joggyakorlat egészen új volt, bízott régi uraiba, a választáson m egjelent az, akit bevezettek. N ém ely kerületekben azom ban voltak nagy férfiak, kik a haza veszedelm ét látták m eg nem választatásokba, hol két ilyen nagy férfiú csap ott össze, olt etettek, itattak és hazudtak, m int azelőtt, a korm ány és egyes m inisterek azom ban sehol sem m inem ű nyom ást sem gyakoroltak. X I. A s z a b a d e lv ű m in is te r iu m k o r m á n y z a ta , o s z tr á k á lla m a d ó s s á g , r e a c tió , n e m z e tis é g i m o z g a lm a k é s g y ilk o s s á g o k , I s tv á n h e r c z e g s z ö k é s e , J e lla s ic s tá m a d á s a , a m a g y a r m in is z té r iu m le k ö s z ö n é s e , V . F e r d in á n d le k ö s z ö n é s e , o lm ü c z i k iá ltv á n y , o r s z á g g y ű lé s i n y ila tk o z v á n y . A z országgyűlés feloszlatása után a m inisterium István főherczeg helytartóval B udavárba vonult és élvezte a hatalom m ézes heteit, kedves andalgásábul a császári korm ány szerelm es levele ébresztette fel, a háladatlan osztrákok nem elégedve m eg a K ossuth által szerzett alkotm ánynyal, évenként 1 0 m illió adóssági kam at fizettetését követelték, a m agyar m inisztérium úri grandezzával tár-

199 gyalás nélkül félretette. M ájus 5 én az árulás zászlóját R ajasich szerb p atriarcha tűzte ki és kim ondta a M agyarországtuli elszakadását, szerb vajdaságot állítottak fel, a B anátbul, a bánáti határőrvidékből, B ács és B aranyam egyékbül, Jelasics b án kikiáltotta H orvátországot, H orvátországbul, S lavoniábul és a határőr szom szédos ezedek területébül. A z erdélyi oláhok B alázsfalván kim ondták az orosz osztrák zászlókkal díszített gyűlésen. 1 . E rdélynek m agyarországgali egyesítését el nem fogadják. 2 . O láhok E rdély 4 -ik nem zetét kép ezik. 3 . A z oláhok külön p olitikai területet kép eznek. 4. E rdély tanácskozási nyelve ném et, oláh, m agyar, δ. S zabad föld, az uraknak az urbériségért kárp ótlás nem adatik. A nem zetiségekkel egyetértettek az aradi, tem esvári, gyulafehérvári várp arancsnokok, a szebeni főp arancsnok, a korm ánynak, ha m esterségét csak kicsit érti, fel kellett volna fegyverezni a székelyeket, a m agyar nem zetőrségből 3 0 ,0 0 0 önkéntes nem zetőrt kellett volna kiállítani, felfegyverezni és 1 0 0 ,0 0 0 nép felkelővel a szerbeket m egtám adni és a szerblázadás két hét alatt le lett volna verve, m ert a szerbeknek sem fegyverek, sem erődítm ényeik nem voltak, a székelyek, ha felfegyvereztetnek, szenvedélylyel elbántak volna a róm aiakkal. N em így gondolkoztak a gróf m inisterek; gróf B atthyány, S zéchenyi, Ö tvös, E szterházy, K lauzál azt m ondák, m inek a p énzt p azarolni, m it fáradozunk m i a fegyerkezéssel, L ajos gróf elm egy jó királyunkhoz, jó királyunk a lázadókra reá p arancsol, á lázadó p arasztok m eghódolnak, az izgatók m egszöknek, jó B atthyány L ajos gróf el is utazott jó F erdinánd királyhoz, szép en m eghallgatták a nagy p rem iert, helyeselték nézeteit, kiadták a

200 dörgedelm es rendeletet és jó F erdinand nagy fáradsággal aláírta, ugyanakkor a vezető herczegek az ellenrendeletet titokba m egküldték, István főherczegnek, Jelasicsnak, R ajasicsnak, P uchnernek és S hagunának és a várp arancsnokoknak, jó F erdinánd királyon és jó L ajos grófon kívül az utolsó lovász is tudta, hogy a m agyar királyi rendelet csak is bohózat, alig tette be azom ban a gróf lábát p alotájába, a lázadók m ég jobban kiabáltak, a jó gróf ism ét elutazott, a m agyarok jó b arátja szívesen fogadta és a m inisterelnök elhitte, hogy rend lészen. K ossuth bízott a francziákba, kik nem m ozdultak, b ízott az olaszokba, kik m aguk sem bíztak m agukba. A m agyar m inisztérium p edig tényleg m indaddig sem m it sem tett, m íg a szerbek és oláhok fel nem fegyverkeztek, a legvadabb gyilkosságot, p uszti ást, rablást m ég nem kezdték, a m inisterium ism ét a királyhoz folyam odott és O laszország m eghódítására 2 0 0 ,0 0 0 katonát ajánlott. E zen ajánlat azom ban nem volt őszinte, m ert a p énzügym inister csak 4 2 ,0 0 0 katona kiállításának felfegyverezésének és zsoldjának költségeit irányozta elő, júliusba egész M agyar· országba m indössze 1 3 ,0 0 0 rendes katona volt a honvédek és nem zetőrség szervezése, rák m ódon haladt. E rdélybe júliusban korm ánybiztosnak b áró V ay M iklóst küldték, p énz és katona nélkül. S haguna O láh érsek négy szem közt V aynak kijelentette, hogy ahhoz fog csatlakozni, a ki jobban fizeti. P esten a fiatalság nagy veres tollakat hordott, m i S zéchenyit annyira m egijesztette, hogy dunap arti lakásábul titkos m enekülő alagutat készíttetett a D unához. V égre m eggyőződtek S zentkirályi M óricz aldunai korm ánybiztos tehetetlenségérül is, ki

201 becsületes em ber volt ugyan, de bachus p ap jai közé tartozott. M ám orában a ném et tiszteket becsületeseknek tartotta, kebléhez ölelte a szerbeket, a gondolkozásra kevés ideje m aradt, m ert déltül hajnalig ivott, azontúl p edig aludt, a korm ánybiztossagbul tehát elm ozdították és helyébe B eöthy Ö dönt nevezték. V égre valahára K is E rnő a ráczokat P erlasznál 2 . szep tem berbe szétverte. A m inisterium a haza m egm entésére elég erősnek nem kép zelvén m agát, tám ogatásul egy országos bizottság kinevezését kérte. F erdinánd király augusztus 3 1 -én István főherczeghez egy em lékiratot küldött és azt a m inisterium figyelm ébe ajánlotta. E zen em lékirat szerint a p ragm atica sanctio nem csak a király és a császár azonosságát, de A ustria és M agyarország birodalm i egységét alap ította m eg, m elyrül a császár jogosan nem m ondhatott le. A z V . F erdinándhoz m enesztett országos küldöttséget jó B atthyány L ajost és főrendi társait jó F erdinánd király m agához nem b ocsájtotta, de kérelm ükre következő választ adott: 1 . A tanácskozásba Jellasics π jelen legyen, M agyarország részérül a horvátok elleni ellenségeskedés szüntessék be, a Jellasich ás R ajasich elleni intézkedések szüntessenek be, a határ őrvidék ideiglenes osztrák m inisterium alá rendeltessék. H erczeg E szterházy, a választ m egelőzőleg leköszönt. S zep tem ber 1 0 -én F erdinánd a horvát b ánt hivatalába nagy dicséretekkel visszahelyezte. A M agyarországnak és m inisterium ának adott p ofonok és rúgások daczára a három nagy állam férfi, gróf B atthyány L ajos, gróf S zéhenyi István és b áró E ötvös József azon dőre hitben éltek, hogy jó V . F erdinánd királyunk m ég uralkodik,

202 csak is a sep redék scribler fiskálist, K ossuth L ajost gyűlöli, és ha ezt a bársony székből kitessékelik, m eg lesz a szent béke. D eák F erencz p edig lem ondott azért, m ert belátta a bécsi korm ány szándokát, m eggyőződött a békés kibontakozás lehetetlenségérül, átadta tehát a helyet a válság em berének, K ossuth L ajosnak, K lauzál gyenge, becsületes em ber az erélyes p olitikát nem értette. István főherczeg a B atthyány és társai lem ondását elfogadta és errül az országgyűlést, az alkotm ányos alak m ellőzésével, 11. szep tem berben értesítette. L evelében kijelentette, hogy a korm ány m egalakulásáig az ügyeket ő fogja vezetni. A ház ezen iratot törvénytelennek nyilatkoztatván, az új m inisterium kineveztéig a haza korm ányával K ossuth L ajost és S zem ere B ertalant bízta m eg. A z izgalom P esten a legm agasabb fokra hágott, 1 2 -én nép gyűlést tartottak, m elyben a nádort a p ártütés elfojtására és a hazábani m aradásra felhívták. A szám os küldöttség nagy kísérettel felvonult B udavárába, a nádor m egkezdte a csom agolást. B atthyányit a m inislenum m egalakításával bízta m eg Jellasich összekergette horvátjait és M agyarország m eghódítására m egindult. A korm ány gróf T eleky Á dám tábornok vezénylete alatt 2 4 0 0 rendes katonát és 2 4 ágyút, C sányi korm ánybiztos alatt p edig nem zetőröket és nép felkelést küldött ellene. T eleky az ellenség elől B écsbe szökött. 1 5 -én M adarász honvédelm i bizottságot ajánlott, beválasztattak: K ossuth L ajos, M adarász L ászló, P álfy János, P atay József, S em bery Im re, N yári P ál. — B atthyány m inistereknek ajánlotta G hiczy K álm ánt, b áró V ay M iklóst, S zentkirályi M óriczot, b áró K em ény D énest, báró Ö tvös Józsefet, M észáros L ázárt, gr. E rdődy S ándort

203 B atthyány feltételeit B écsben visszautasították, Jellasich közeledett, István herczeg m egszökött, B atthyány eltűnt, a korm ányzatot a honvédelm i bizottság m egragadta. A re· actio feleslegesnek tartván a kím életet, jó F erdinánd császárral gróf L am berget főhadp arancsnoknak neveztette és elrendelte az országgyűlés feloszlatását, b áró V ay M iklóst p edig tudta nélkül a m agyar kanczellársággal bízta m eg. 2 7 -én K ossuth m indakettőt m egtudta és az országgyűlés m indkét kinevezést érvénytelennek nyilatkoztatta. A z országgyűlést L am berg 2 8 -án szándékozott feloszlatni; m indkét rendelet feltüzelte az ifjúságot, az értelm iség többi részét és ip arosokat, a forrongó nép a hidat elfoglalta, az átvonuló tábornokot m egrohanta és m egölte. A rém uralom alatt szigorú vizsgálatot tartottak, de sem m it sem tudtak kisütni. A z országgyűlés az esem ényekről értesülvén, B atthyány P esten nem lévén, az ország korm ányával a honvédelm i bizottságot bízta m eg. A felsőház a honvédelm i bizottságba b eválasztotta báró P erényi Z sigm ondot, b áró Józsika M iklóst, gróf E szterházy M ihályt, idősb P ázm ándy D énest, gróf S om sich P ongráczot, a két utolsó azom ban sohasem tanácskozott O któber 6 -án B écsbül katonaságot akarlak küldeni M agyarország ellen; a nem zetőrség és nép a katonaságot nem eresztette, a katonaság a b écsiekhez csatlakozott, gróf L atour hadügym inistert felakasztották. A császári udvar L inzbe m enekült, ezt m egelőzőleg J ellasicsot M óga m egverte. Jellasich B écs felé vonul. O któber első nap jaiban V . F erdinánd ism ét egy rendelettel szap orította a kényuralom okm ánytárát; a király R écsei tábornokot m agyar m inisterelnöknek nevezte és általa ellenjegyezve a követ-

204

kezüket rendelte: 1 . A z országgyűlés feloszlattatok. 2 . A z országgyűlés végzései érvénytelenek. 3. Jellasich főp arancsnoksága alá rendeltetnek a m agyar, erdélyi, horvát seregek, nem zetűrök, önkéntesek. 4 . A rend és b éke helyreálltáig az ország hadi törvények alá rendeltetik, a gyűlések betiltatnak. 5 . B iztosul báró Jellasichot küldöm ki. 6 . A p olgári igazgatás egyéb folyó tárgyai a m inisterium tisztviselői által, a törvények szerint fognak vezettetni. O któber 6 -án azom ban R écseyt a bécsiek elfogták, leköszönt és a királyt rendeletének visszavételére kérte. K ossuth L ajost az országgyűlés a honvédelm i bizottság elnökének választotta. K ossuth gróf T eleky L ászlót p árisi követnek nevezte, a horvát nem zetőrök és nép felkelők a fegyvert lerakták. J ellasichot a m agyar sereg a határig kergette. B écs alatt herczeg A uersp erg és Jellasich egyesültek. V . F erdinánd herczeg W indischgrätz tábornagyot bécsi és m agyarországi teljhatalm ú biztosnak nevezte. E lőször is a közvetlen vesz ly B écset fenyegette, a m agyar hadseregnek tehát B écs segélyére kellett volna m enni. A régi katonatiszteknek nem volt kedvök a császár és régi tiszttársaik ellen harczolni, B écset tehát részben a b écsi védelem rósz szervezete, főleg a m agyar sereg késedelm e m iatt W indischgrätz herczeg m eghódította. D eczem ber 2 -án V -ik F erdinánd és F erencz K ároly főherezeg F erencz József főherczcg javára az osztrák császárságrul és a m agyar királyságrul lem ondtak, F erencz József császár herczeg S varzenberg m inister által ellenjegyzett nyilatkozványába m int császár beszél a birodalom rul, M agyarországot azom ban teljesen m ellőzi, de

205 m ellőzte a m agyar országgyűlést és kijelentette, hogy el van határozva a birodalom csonkítatlan fentartására. E rre a m agyar országgyűlés következő határozatot hozott: M agyarország és részei az osztrák birodalom nak részei soha sem voltak, úgy m ost sem azok, hanem független önálló országot kép eznek. E zen függetlenség kép ezi az austriai háznak a sanctio p ragm aticában m eghatározott m agyarországbani uralkodhatásának sarkalap ját. A z austriai császári trónus iránti családi intézkedések tehát a m agyar országgyűlés hozzájárulása nélkül érvénytelenek. N ehogy tehát a hallgatás a nem zet jogainak sérelm ére m agyaráztassék, az országgyűlés kinyilatkoztatja: A m agyar királyi szék halál esetén kívül csak a nem zet beleegyezésével ürülhet m eg. H alál esetében az örökös köteles a nem zettel kötlevelet kölni, a törvényekre és alkotm ányra m egesküdni és m agát m egkoronáztatni. M áskülöm ben a nem zet beleegyezése nélkül trónváltozás nem történhet. M iután a m agyar királyság kétoldalú kötésen alap szik. M iután, ha a király erőtlen, az ideiglenes korm ányzatnál a nem zet intézkedhet. M iután az olm üczi családi lem ondások iránt a nem zet előlegesen m eg sem kérdeztetett. A nnálfogva az austriai császári székrül önkényes lem ondás M agyarország ellenállásán, alkotm ányán sem m it sem változtathatván, az országgyűlés, m int M agyarország és a hozzákap csolt részek és országok orgánum a, ezennel

206 kinyilatkoztatja, hogy az országgyűlés híre, tudta, m egegyezése nélkül a m agyar királyi székrül senki egyoldalúlag nem rendelkezhetik. É s azért az országgyűlés az ország m inden lakosainak m eghagyja és p arancsolja, hogy senkinek, kit az országgyűlés el nem ism ert, ne engedelm eskedjenek, az ország dolgaibani beavatkozást jogtalan b itorlásnak tekintsék és az ország és alkotm ány zászlója alatt hazánkat m indennem ű uzurp atiótul m egvédelm ezni hazafiul szent kötelességének tekintsék S enki, a hazaárulás büntetésének súlya alatt m áskép en nem cselekedvén. E zen határozatnak a hadseregekkel és hatóságokkal) közlése és m egtartásának eszközlésére a honvédelm i bizottság, m int az ország ideiglenes korm ánya utasíttatik. M agyarországban tehát két hatalom küzdött egym ás ellen, a királyi, m elynek nevében korm ányzott az országgyűlés és védte M agyarország területét és alkotm ányát és a császári, m ely a m agyar királyságot m int az osztrák birodalom egyes részét tekintette. a m agyar alkotm ányt tudom ásul nem vette. A m agyar hadsereg deczem berben állt 7 3 ,0 0 0 katonábul, a nem zetőrségbül, B enyiczky szabad csap atjábul, a kom árom i, eszéki, lip ótvári várőrségbül. A császári, az erdélyi, aradi, tem esvári, szent-tam ási hadosztályokba. N ugent horvátaibul, vagyis összesen 5 4 ,0 0 0 katonábul. A közhangulat az országban m agyar m onarchicus volt, nem akartunk m egválni az uralkodó családiul, de készek voltunk életünket, vérünket, vagyonunkat feláldozni M agyarországért és alkotm ányunkért, a lel-

207 kesedést M agyarországban nem K ossuth L ajos lángoló szónoklata terem tette m eg, de M agyarország feldarabolásának terve a szerbek és oláhok vérlázító gyilkosságai és rablásai. A b ékét a nem zet többsége a D eák F erencz által később m egkötött alap on elfogadta volna, de ezen alap akkor lehetetlen volt, m ert az osztrák hagyom ányos p olitikának végczélját N ém etország császársága és M agyarországnak a ném et b irodalom bani b ekeb* lezése kép ezte, óhajtották p edig ezt azért, m ert M agyarország 1 3 m illió lakosa a ném et m érlegben A ustriának igen nagy túlsúlyt b iztosít és ha A ustria M agyarországot a nem zeti vágyak p ártolása által összetöri, nagy birodalm ában m egszűnik azon egyedüli hely, hol eddig szabadon gondolkoztak és b eszéltek, m ely ország történelm i joggal bírt. S varczenberg herczegnek ezen czél kivitelére az idő alkalm asnak látszott, m ert a p orosz királyt nép ei szorongatták, tehát N ém etországban A ustriát nem akadályozhatta, N ap óleoniul, ki m ég ekkor állását biztosnak nem tartotta, nem félhetett, O roszország hátát fedezte és segélyére m inden eshetőségekre szám íthatott. A m agyar seregek eddig a rendes katonasággal szem ben sikert nem m utattak. A m agyar sereg az osztráknál csakis 1 9 ezerrel volt szám osabb, vagyis ha W indisgrätz bevonul, az osztrák hadsereg többségben lesz, szám ított ezenkívül a m agyar szolgálatban levő volt osztrák tisztek árulására, a szláv és ném et p arasztok csatlakozására, M etternich herczeg növendéke nem hihette el, hogy a hadnagyok és kap itányok által vezénylett újonczok sikeresen m egbírjanak küzdeni a S varczenberg herczeg és gróf R adeczky tábornagyok iskolájában kép zett, tábornokok által vezénylett

208 veterán osztrákokkal. D e ezenkívül a m agyarokrul nem tehetett fel sem m i jeleset sem , m ert a m agyarokat gyűlölte és a forradalom után m ég a sim a báró V ay M iklóst is akasztófával kecsegtette. A cseh herczeg m indezeknél fogva azt hitte, hogy farsang közep én P estet elfoglalja, a kép viselőház és korm ány szétszalad és a m agyarok com m andó szóra b erukkolnak a reichsrätba. A ki a világtörténelm et ism eri, az tudhatja, hogy az absolutism us az egyénnek néha m egkegyelm ez, a legyőzött állam nak azom ban soha. B ékélni tehát nem lehetett, m ert feltétlen hódolatot (unbedingte U nterverfung) követeltek, ez p edig nem béke. A z önvédelm i p olitika nem azonos a forradalm i p olitikával, m ert ugyan m indkettő a szabadságért küzd, de a szabadelvű p olitika a királyságnak nem ellensége és m egelégszik a szabadságot biztosító m onarchiával is, ellenben a forradalm i p olitika legtöbbször köztársasággal végződik A ngliában I. K árolyt követte C rom vell p rotector, A m erika az angolok kikergetése után köztársasággá alakult. F rancziaország X V I. L ajos halála, X . K ároly, III. N ap oleon elkergetése után m indhárom szor köztársaságot alkotott. A z olm ützi nyilatkozvány és az országgyűlés határozata után M agyarországban a szabadelvű p olitika helyét a forradalm i p olitika foglalta el, ennélfogva 4 9 -rüI, bár ezen hősies korszak a m agyar történelem fényes lap ját kép ezi, tüzetesen nem szólhatok, m ert ezen korszak a kettős forradalom keretébe tartozik, de nem szólok, m ert nem tartom czélszerűnek a régi sebek felszakítását, m ert ez lázt és fájdalm at okoz nekünk, p edig higgadtságra van szükségünk, 2 8 év alatt a kedvező

209 viszonyokat nem használtuk fel, ha élni akarunk, a m últban nem m erenghetünk, de tennünk kell, a szem rehányányásokra időnk nincs. V égre nem szólok és nem szólhatok, m ert felséges királyunk fátyolt vetett a m últra és a biztosító oklevelet nem csak aláírta, de annyira m eg is tartotta, hogy 9 század óta M agyarországnak sem alkotH iányosabb, sem m agyarabb királya nem volt, annyit azom ban kötelességem konstatálni, hogy ezen válságos korszakba, m időn életünk, vagyonunk, szabadságunk 24 óráig sem vala biztosítva, igen kevés nyom orult p ribék kivételével kötelességét m inden m agyar híven, sőt m ondhatjuk, hősiesen teljesítette. A szent alliancenak nevezett szerződés értelm ében M iklós orosz czár M agyarország ellen 2 0 0 ,0 0 0 katonát küldött, vagyis a szövetséges hadsereg tett 3 0 0 ,0 0 0 -et, a m agyar 1 4 0 ,0 0 0 -ret, — a csudák kora lejárt (sajátlag csak a p ap ok hirdették), — a m agyar hadsereg férfias küzdelem után 1 8 4 9 . augusztus 1 3 -án a fegyvert lerakta. X II. A r é m u r a lo m . A z o la s z h á b o r ú . E g y e s s é g i k ís é r le t. A 861. o r s z á g g y ű lé s . K ö z h a n g u la t. A 6 5 -ik i o r s z á g g y ű lé s . P o r o s z háború. M egkezdődött a rém uralom , a szem ély, vagyonbiztonság m egszűnt, báró H aynau táborszernagy B rescia hiénája tetszése szerint kegyetlenkedhetett, a m egyei szerkezetet felrúgták, idegen csőcselék garázdálkodott az országban, azt hitték, a m agyar nem zet, m elynek hadse-

210 rege fegyverét V ilágosnál, K om árom ban, P éterváradon lerakta, m ost m ár érzéketlen, tehetetlen hulla, b utául csalatkoztak, az elvesztett háborút követte a szellem harcza és e téren határozottan m i voltunk az erősebbek, m ert a gondviselés ezen, a buták által barbárnak hirdetett ország nép ét erős ítélőtehetséggel, lelkes hazaszeretettel, önérzettel, nagy adag büszkeséggel, az önkény elleni heves gyűlölettel áldotta m eg, a nép bizalom m al viseltetett régi urai iránt, kik úrbéri kötelezettségeitül felm entették, kikkel együtt harczolt a nem zeti zászló alatt, a p olgárságban feltám adt a haza és szabadság szeretete, az elvesztett jogok iránti vágy, m agyarnak tartotta m agát az is, a ki m agyarul nem beszélt is, a m agyar m agát a legvitézebb m ondhatjuk legyőzhetlen katonának tartotta, a vesztett csatákat és hadjáratot az ellenség túlságos szám ának, G örgei árulásának tulajdonította; a ném etet gyűlölte és szentül m eg vala győződve, hogy ha az orosz nem jön, a világbul is kikergeti. A nép zöm ének gyűlöletét erősen , em elte, a trafik, a bélyeg, a fogyasztási adók külöm böző , nem ei, K ossuthról a nép valóságos legendákat m esélt | A z ellenszenvet nevelte a kalucsnis és esernyős b eam terek gorom ba nyeglesége. A z urak elkerülték a beam tert és ha m agyar volt, csak azok ism erték, kik m agánügyeikben kényszerültek velők érintkezni. P árt a rém uralom alatt nem volt, m ert az aulicus p ártnak sem tetszett a ném et kényuralom , kis kivétellel az egész csop ortban feltám adt a m agyar haza szeretete, de nem tetszett a rém uralom azért sem , m ert a győzelem után az udvar, a cseh és ném et aristocratia, a barrikad hősökbül és ellenzéki szó· nokokbul lett m inisterek és főem berek lenézték a m agyar

211 aristocratiát és csakis azokat alkalm azták, kik 4 8 -lul kezdve M agyarországbul m egszöktek, kik a hóhérságra is vállalkoznak, ha a hóhérság anyagi előnyökkel lett volna összekötve. A rém uralom erkölcsi tekintetben hazánk m agasztos korszaka volt, m ert szegény és gazdag, tudatlan és m úvelt a jobb idők, az elism erés rem énye nélkül teljesítette hazafiul kötelességét; de szom orú korszak volt, m ert alig volt család, m elynek legalább egy tagja a szám űzetés keserű kenyerét nem eszi, vagy rablánczra fűzve nem kínlódik, vagy birtokát el ne kobozták volna, vagy életét csatában vagy b itófán ne végezte volna. É letünk, vagyonunk hajszálon függött, m ert a zsandár egyszerű feladására vasra vertek és hetekig, néha holnap okig p iszkos egészségtelen börtönökben kínoztak, kivált kezdetben hem zsegtek a bujdosók, de szerencsére az árulás, sőt m ég a közöny is a fehér hollók közé tartozott, gyakran beállítottak hozzánk ism eretlenek külöm böző öltözetben, m egm ondták kitül jönnek, nem kérdeztük hogy hívják. Isten hozottal fogadtuk és ha a kop ók közeledtek, elküldtük tovább, a cselédséget kitanítottuk, nem állta útját a szűrös vagy gubás vendégnek, ha a nép fia a faluban vagy a falu felé zsandárt, beam tert látott közeledni, szaladt jelenteni a vendéglátó urnák, jó hírű tanyákba vagy erdei csőszházakba a b ujdosó beállított, ha ura nem volt is jelen és az általános utasítással ellátott csősz vagy gazda szívesen látta, tovább kalauzolta. S ok m űvelt szegényebb em ber sebekkel terhelve tért haza gyakran kip usztított házához, hivatalt becsületes hazafi nem vállalhatott, várt a jobb időkre és nehány év alatt vagyonkáját darabonkint

212 eladva, családostul koldussá lett, sok az oskolábul m ent honvédnek, besorozták és m ár m int élem edett em ber végezhette oskoláit. A birtokos helyzete is kedvezőtlen volt, az urbériség m egszüntetése után a birtokokat fel kellett szerelni, a p énz kevés lévén, a nagy uzsora elhatalm azott, a két császári sereg sok helyt p usztított, a károk a kényszer szolgálm ányok felvétele lassan, a fizetés rákm ódra haladt, az úrbéri kárp ótlás értéken alul alap íttatott m eg, a p ap irosok 4 0 p erczent veszteséggel árusitattak el, 8 5 1 -ben 1 p ozsonyi m érő vagyis ½ m éterm ázsa búzáért fizettek P est közelében 1 frt 5 0 krajczárt, ugyanennyi rozsért 1 forintot, a zabért 5 0 krajczárt, az adót kicsinyei kezdték. 5 év alatt azom ban száz p erczenttel felem elték. A 1 7 éves fiatalság m ár fegyvert fogott, ezeket kevés kivétellel a császári seregbe sorozták, m időn haza bocsátották, egyik sem tért vissza az iskolába. A z újabb nem zedék 8 5 0 -től 8 6 5 -ig, a kényuralom iránti gyűlöletbül, jogot és ném etnyelvet sem m ikép en sem akart tanulni. A z élénkebb társadalom szünetelt, a szokásos névnap okat, agarászatokat nem lehetett m egtartani, m ert nagyobb társaságok csakis a m egyei, vagy városi főnök engedelm ével jöhettek össze, de azért sem , m ert a gyűlölt tisztikar a társaságokba tolakodott, vadászatokat csak az aulicusok, a beam ter-csop ort és atyafisága rendezhetett, m ert fegyverengedélyt csakis a (jó érzelm űeknek) gut gesinnteknek adtak. A fináncz a dohány ellen valóságos hajszát indított, 1 fontért fizetett a szerencsétlen p ip ás 8 forint büntetést, 1 m ázsáért 8 0 0 forintot, a beam terek, zsandárok, finánczok, katonatisztek b arom isága, kivált kezdetben, határt nem ism ert, G öm örben egy 6 0 éves, te-

213 kintélyes úrnőt a zsandár m egvakítatott, p arasztszekérre tétette és így küldte a 9 6 kilom éter távolságba fekvő K assára, m ert korhely szakácsát m egp ofozta. A fegyvereket be kellett adni, ha fegyvert találtak, ha a fegyver haszonvehetlen volt is, tulajdonosát elfogták és m egbüntették, egy rokonom udvara közep én egy régi nagy golyó (bom ba) és egy kis szüreti m ozsár ágyú díszelgett, m eglátták, elfogták és három hétig K assán elzárva tartották, ha valam ely utazó úr véletlenül az étterem be feltett kalap p al lép ett be és ott tisztek voltak, szem telenül boszantották. A zsandárok a jó hazafiakkal gorom báskodtak, a betyároktul azom ban féltek, az alföldön sok m enekülő b ujdosott, m ert a szegény legény sem akart ném et katona lenni, ezeket szívesen élelm eztük, m ert kárt nem tettek, kértek és nem követeltek, sok bitangnak azonban ezen könnyű életm ód m egtetszett, a betyárok m egszap orodtak, ezeket is élelm ezni kellett, m ert a ki nem adott m eglop ták és néha fel is gyújtották, a régi gendarm p edig senkinek sem szerezte vissza sem lovát, sem p énzét, sem sem m inem ű m arháját, m ert a legbuzgóbb is jobban félt a betyártul, m int az ördögtül. A nép et a bélyeg-zsarolások keserítették el, kezdetben alig volt írásbeli ügy, m elyben a tudatlanokat m eg ne büntették volna, a nép nek a legcsekélyebb ügyben is, a ném et törvény szerint, ügyvédhez kellett folyam odni, az örökösödés tárgyát szándékosan m agasabbra becsülték, a p árbér teljesen m egm aradt, a családnak legalább egy tagja a katonaságnál szolgált, tehát a családra hosszú időre elveszett egy erős m unka, tényező, a besorozottakat a hadnagyok és altisztek K ossuth-kutyáknak gúnyolták és ütlegelték, m indezt m egírni nem lehe-

214 tett, m időn azom ban a faluba, különböző czím en, hazajött egy katona, azt a falu összes nép essége körülfogta és hogy érdekessé tegye m agát, a valót m ég egy csom ó hazugsággal is m egtoldta, az értelm iség soha sem czáfolta m eg a hazugságot, de röviden azt m ondta, no látjátok hogy bánnak fiaitokkal. A rém uralom a nem zetiségekkel is hasonlóan b ánt el, a p ap és tanító az oláhoknál ép en olyan szegény m aradt, m int volt a forradalom előtt, a hivatalokat ném etekkel töltötték be, vagyis a közönség a hivatalos nyelvet nem értette. E rdélyben a tribunusok által követelt négy nem zet helyett lett egy nem zet, a ném et. A m agyarországi oláhok és szerbek ugyanazon elbánásban részesültek, m int az erdélyiek, hivatalt is igen kevesen kap hattak, m ert a b arrikad m inistereknek cseh és osztrák híveit, a tábornagyok és b eam terek rokonságát az új p aradicsom ba el kellett helyezni, E rdélyben a hű szászok előnynyel bírtak, az oláhok és szerbek közt kevés m inősített egyén volt, a b irodalm i nyelvet, a ném etet, nem értették. A tótok M agyarország hívei voltak a forradalom előtt is, H urbán és p ajtásai keveset, a forradalom után ép en sem m it sem szám ítottak. A horvát nagyzók nagy horvátok óhajtottak lenni és lettek az osztrák-ném et birodalom zsám olyai, a kiknek szem eire a nagyzás és önzés hályogot rakott, szem eiket m egvilágította a rém uralm i p olitika és m ennél tovább húzódott a ném et rém uralom , annál inkább terjedt a m agyar hazafiság eszm éje, vagyis a m it a szabadság rontott, azt helyrehozta a rém uralom . A ustriában, M agyarországban, N ém etországban, az O rosz birodalom ban, F ranczia- és O laszországban síri

215 csend uralkodott; éltek a fejedelm ek, m inisterek, a seregek tisztjei, a beam terek, a p ap ok, a hadsereg szállítói, a hóhérok, p orkolábok, az állam kölcsönök üzérei, a fizetett újságírók, kém ek, zsandárok és végrehajtók, a nép ek m illiói tengődtek és lézengtek. A z egyform aság kedvéért B ach úr, az excellentiás dem ocrata m inister az osztrák országgyűlést, m ely B écsben m ég K ossuthtal ölelkezett, de K rem sierben m ár m aga elé sem bocsájtotta, feloszlatta. B ach a legaljasabb szolgalelkek egyike volt, ki a m agyarokat m int egyén is gyűlölte, az osztrákokat, cseheket, olaszokat, lengyeleket gyűlölnie kellett, m ert az első bécsi forradalom ban a nép et vezette, bűnbánatát és javulását tehát a szabad eszm ék kím életlen üldözésével, a szabadság levelek széttép ésével, a kegyetlen végrehajtásokkal be kellett bizonyítani. T ársa, illetőleg p arancsolója herczeg S varczenberg F elix m inisterelnök volt, kinek nem volt m it elsim ítani, m ert m ióta C sernahorabul S varczengergek lettek, derekok soha sem bírt kiegyenesedni és F elix herczeg nem csak a szabadságot, de különösen a m agyarokat is gyűlölte. M íg azom ban B ach úr a m agyarfalás tervét készítette (S varczenberg m eg 5 0 -ben m eghalt), m i sem p ihentünk. A m agyar nem zetet századok óta a békés szabadelvű p árt vezette, az önvédelm i harczban K ossuth a vezetést m agához ragadta, a szövetségesek állal K ossuth legyőzetvén, a hatalom által széttép ett vezetőfonalat ism ét felszedte, összekötözgette és m egkezdte a szabadelvű, a m agyar p olitika m űködését. Z ajos tüntetésekre, nagyszám ú tanácskozásokra gondolni sem lehetett, m ert az értelm iség színe, virága részint b e volt zárva, részint külföldön bujdosott, a fiatalság be volt sorozva,

216 az ország kém ekkel, katonákkal m eg vala rakva, fegyvereinket elszedték, a tekintélyesebb, értelm esebb hazafiakra a rendőrség különlegesen felügyelt; legalább 5 év betelt, m íg a rom ánok, szerbek, horvátok álm aik kivihetlenségérül s arról m eggyőződtek, hogy vezetőik együgyüségeket saját érdekekben használták ki és érdekük a m agyarokéval azonos. A z ostrom állap ot szabályai igen világosak voltak, a golyót és akasztóiét m ég csekély kihágásra is lehetett alkalm azni, a rajongók is nyugodtan viselték m agokat, m ert arrul m eg voltak ugyan győződve, hogy K ossuth L ajos egy szép nap on egy hatalm as am erikai hajóhaddal kiköt P esten és az egész világot leveri, de kezdetben K ossuthtal és az em igratioval senki sem érintkezhetett, m ert a külföldtül légm entesen elvoltunk zárva. A forradalom sikere a lehetetlenségek közé tartozott, m ert m inden vár m eg volt rakva idegen katonasággal, hiányzott a kard, p uska és ágyú, A ustria és M agyarország határát fedezték O rosz és P oroszország, kezdetben R om ánia, S zerbia. A ustriával jó viszonyban voltak, M agyarországot csakis O laszország kedvelte, de ez m aga is ingadozott. A szabadelvűség teendője tehát 6 p ontban összp ontosult: 1 . A fajok és osztályok közt a rokonszenvet fentartani, a hol m ég hiányzott m egterem teni. 2 . A nép be önbizalm at önteni, a m agyar szellem et és m agyarságot fentartani, sőt nevelni. 3 . A kényuralom és rendeletéi, a ném etek ellen a gyűlöletet, a hivatalnokok a katonatisztek ellen a bizalm atlanságot, a gyűlöletet szítani, 5 . kim ondani és a közönséget m eggyőzni arrul, hogy a hivatalvállalás hazaárulás, m inden tisztelkedéseket, hivatalos ünnep élyeket m ellőzni, a m eg-

217 jelenőket kigúnyolni, a birodalm i p énzügyekrül, p olitikárul a rossz híreket terjeszteni. 6 . A z em igrációt, a K ossuthdollárok m egvétele által tám ogatni, a szám űzöttek ügynökeit védeni. E zek m ind egyszerű igazságok voltak aknam unka, m elynek vezetése sem közp ontot, sem szerves vezetést nem igényelt, az egyszerű, zártkörben m egbeszélések sikeresebb voltak a legfényesebb szónoklatoknál és 1 0 év alatt a nem zetet elannyira töm örítették, hogy a 6 1 . országgyűlési választásoknál egy udvarp árti kép viselő sem bírt fellép ni. D eák F erencz ugyan az országos nevezetességek legjelesbike P esten lakott, az izgatásokat tudta, de azok vezetésébe nem avatkozol! 8 5 1 -ben A usztria M agyarországnak, G alicziának és olasz tartom ányainak N ém etország kötelékében bevitelét m egkisérlette, P oroszország azom ban határozottan ellenezte, M iklós czár rosszal la, N ap oleon p edig, a belép és létesülése esetében háborúval fenyegette. A ustria ennek következtében m eghátrált, ez volt első kudarcza az egységes osztrák birodalom nak, m it m i nagy öröm m el fogadtunk. 8 5 1 . aug. 2 0 án a császár az osztrák alkotm ányt eltörülte, új alkotm ánynyal azom ban a birodalm at nem biztatta m eg, a kölcsönt A ustria O roszországnak 5 4 -ben visszaadta, a török háborúban O roszország ellen szövetkezett, ez által teljesen elszigetelte m agát, m ert N ap oleon a régi franczia hagyom ányok, a nap óleoni p olitika alap ján vele nem csak nem szövetkezhetett, de az olasz forradalm árokat azért is p ártolta, hogy őket P árisból eltávolítsa, a p orosz orrolt a ném et fensőségi p olitikáért, m iután erre m ár N agy F rigyes óta leselkedett. A z osztrák p énzügyek, a H absburg-ház m egalakulása óta, a sp anyol birodalom -

218 ban és A ustriában ész nélküli ragadós kezű főnökök és hivatalnokok által kezeltettek, nem változott ez a L orrainház alatt sem , M ária T erézia férje ugyan a hadsereg élelm ezéséből nagy vagyont szerzett, F erencz császár ezen tőkét többszörözte, az állam nak azonban soha sem volt p énze és a császári királyi hadsereg élelm ezése, ruházata, hadi-felszerelése E uróp a m inden seregei közt legtöbbe került, a kölcsön-kam atok nagyságában csak O roszország és 7 8 -tul kezdve, M agyarország versenyzett vele (sőt le is győzte). A m agyar és olasz forradalom sok p énzbe, illetőleg adósságba került, a S varzenberg B ach-rendszer és nagyzó p olitika m ellett, a hadsereg szám át leszállítani nem lehetett, m ert B écs, P rága, M agyar- és O laszország fékentartása legalább 3 0 0 .0 0 0 katonát igényelt, a ném et és török ügyekben, A usztria valódi és kép zelt érdekeinek és hatalm i nagyságának m egóvása igen sokba jött, vagyis a fegyveres béke alig került kevesebbe a háborúnál, a kiadásokat nagyban em elte a hitel-hiány, a p énz értéktelensége. A z osztrák császárságot a világ közvélem énye haldokló birodalom nak tekintette, s m ert azt tudták, hogy a halálozás esetében a nevető és vérző örökösök a p ap a váltóját nem fogják tisztelni, a kölcsönökbül 3 0 érték százalék is elm aradt, a kam atokat arany és ezüstben kellett fizetni, az arany és ezüst agiója, m iután a bank jegyeit, aranyat és ezüstöt nem váltotta. 2 0 — 5 0 közt változott, vagyis 1 0 0 forintért átlagba kap ott 7 0 forintot, fizetett 5 forintot, vagyis átlagba 6 frt 2 5 kr., m ely is tett 8 l/ 2 százalékot, m időn A nglia vagy F rancziaország felénél többet nem fizet, az agio hasonló arányban em elte a fegyver és ruházat szükségletek árát.

219 A török háború után az em igratióvali érintkezés m egkönnyebbült, m ert az aldunai tartom ányokat a török háború eredm énye nem elégítette ki, sőt az oroszok a bukást A ustriának tulajdonítva, az oláhok, szerbek A us· triára haragudtak, nem akadályozták tehát a K ossuth és K lap ka ügynökeinek bejövetelét, a határszéli lakósok az oláhok, szerbek és horvátok, részint haragudtak m ellőztetősükért, részint a söp redék vágyott egy kis rablólázadás után, a nem zetiségek tehát nem csak beeresztették és jó p énzért élelm ezték is a szegény ügynököket, de izgatásaikat m eg is hallgatták, a p énzzel (ha volt) nem lehetett dicsekedni, m ert ezen vad nép ség, az elkobzás m esterségét századok óta jobban érti a cs. kincstári ügyészeknél, financzoknál. E zen ügynökök külöm ben a dollárügy kivételével keveset használtak, m ert nagyrészt kevés értelm iséggel bírtak és sok haszontalanságot összebeszéltek, külöm ben sokat nem követeltek és az ügyet nem árulták el A közszellem et legjobban m egvilágítja a dollárügy, K ossuth L ajos M agyarország közjövedelm eire p énzjegyeket állított ki, 1 dollártul 1 0 0 dollárig, (1 dollár 2 forint), ezen p énznem eket K ossuth ügynökei árulták, a dollárok létezése köztudom ású volt, egész titokba nem is lehetett kezelni és m ég is én nem tudok reá esetet, hogy valakit feladlak volna. S ok azom ban alig jöhetett be, m ert sem nyíltan nem lehetett árulni, sem a reá beszélésre nem volt idő, tehát csak is a biztosabbakat, vagyonosabbakat lehetett m egkínálni, p énz is kevés volt, m ert a 6 0 m illió m agyar-bankó eltörlése és az olcsó gabnaárak m iatt igen m egfogyott. A török, orosz hadjárat E uróp a p olitikájára döntő

220 befolyást gyakorolt, O roszország kiadta a jelszót A ustria ellen M agyarországba, az aldunai tartom ányokba, A ustria ellen izgatott. N ap oleon elhatározta A ustria m egtám adását. A m agyar em igratio két részre szakadt, az egyik gróf T eleky L ászló, K lap ka G yörgy és gróf A ndrássy G yula alatt N ap oleon császárt akarta m egnyerni, a m ásik kisebb rész K ossuth alatt L ondonban székelt, K ossuth M azzinival, L edrü R ollinna), C avourral szövetkezett és az angol radikálisokat m egnyerte. N ap oleon császár m iniszterei tudta nélkül 8 5 8 . m árcziusba gróf C avour olasz m iniszterrel kiegyezett. A ustria hatalm ának m egosztatására M agyarországban forradalm at akart előidézni, ösm erve K ossuth nép szerűségét kijelentette, hogy vele akar b eszélni, a szerbek deczem berbe A ustria hívét K aragyorgyevicset elkergetve az öreg M ilost választották m eg, ki N ap óleonnak hódolt, a m oldvaiak és oláhok 8 5 9 . januárba C ousát választák fejedelm eknek, ki N ap oleon kegyeiért esengett. K ossuth m ájus 5 -én N ap óleonnál m egjelent és N ap oleon p énzt és katonát ígért azon esetbe, ha K ossuth A nglia sem legességét kieszközli. M ihály szerb herczeg és C ousa N ap óleonnak hódolván, N ap oleon állal K ossuthoz és az em igratióhoz utasittattak, a gyűlölet és szenvedélytől m egvakítva hazaellenes szerződést kötöttek M ihálylyal és C ousával, és p edig 1 . M ihály herczeg K ossuthnak és az em igratiónak a a forradalm i sereg szervezetét m egengedi és segédcsap atokat ígér. 2 . K ossuth H orvátország önállásába és M agyarországtúli elszakadásába beleegyezik, ha H orvátország M agyarországgal együtt harczol A ustria ellen, ha S zerbia a

221 m agyar em igratiónak serege szervezését m egengedi és a m agyaroknak segéd-seregeket ád. K lap ka C ousával m ájusban következő egyezséget kötött: 1 . C ousa a m agyaroknak fegyverraktár-alakítást engedélyez. 2 . A m agyarok a hadjárat m egindultakor a nem zetiségeket biztosítják a) a m últak feledésérül, az oláhokkal és szerbekkeli őszinte békérül; b) jogegyenlőség nem zetiségés valláskülöm bség nélkül; c) m egyei és községi önkorm ányzat, a vegyes fajú vidékek közigazgatási nyelvüket m aguk határozzák m eg; d) teljes vallási és közoktatási függetlenség m inden vallásnak és nem zetiségnek; e) a szerb és oláh csap atok külön szerveztetnek, saját nyelvökön vezényeltetnek, m inden fajnak egyenlő előlép tetés biztosíttatik; f) a hadjárat befejezte után gyűlés hívatik össze, m ely E rdély adm inistrativ egysége felett határoz; ha a többség E rdélynek régi adm inistrativ állásábani visszalép ését határozza el, ez nem elleneztetik. E zen nyom orult szerződéseknél becsületes és okos hazafiak bárgyúbb és hazaellenesebb m űvet m ég nem alkottak, m ert a szerb szerződés m egfosztja M agyarországot H orvátovszágtul, a H atárőrvidéktül és F ium étül, m ert ez időben m ár S lavoniát, a határőrvidéket és a tengerp artot is H orvátországnak tekintették; és alkot egy tekintélyes S zerbiát, hogy ez orosz p ártfogás alatt időközben a B ánátot, B ácskát m egszerezhesse és a p ánszlávoknak közp ontot alkosson Z ágrábban, és tették ezt akkor,

222 m időn a horvátok m ár határozottan M agyarország felé hajlottak. A m ásik szerződés M agyarországban a m agyaron kívül önálló szerb, oláh, tót, ném et, orosz, vend, horvát törvényhatóságokat és községeket szervez vagyis P ozsony, M osony, S op ron, N yitra, T rencsén, T urócz, Z ólyom , Á rva, L ip tó, S zep es, S áros, Z em p lén, U ng, B ereg, M árm aros, B ács, T em es, T orontál, K rassó, N ógrád, H ont, B ars, a visszacsatolt 3 erdélyi m egyébül, A radm egyébül és a városok nagy részébül idegen gyarm atokat csinálunk, vagyis M agyarországban a m agyar állam m agyar individualitását, jellegét elveszti; lesz az e) p ont szerint 3 sereg, m agyar, oláh, szerb, m ely egym ást nem érti, egym áshoz nem sim ulhat, m ert a m agyar tiszt az oláh csap athoz, az oláh a m agyarhoz ki nem nevezhető, vagyis lesz m inden téren veszekedés, irigység és torzsalkodás O xenstirna azt m ondá: p arva sap ientia regitur m undus, ez sokszor való, aki azom ban ezen zűrjét be nem látta, az m inim a sap ientiával sem b írt. A szerződés azom ban tovább m ent, m ert az f) p ont m egengedi, hogy ha az erdélyi többségnek úgy tetszik, E rdély régi korm ányzati alakját visszanyerje, vagyis, m iután E rdélyben 1 ,2 .0 0 .0 0 0 oláh áll szem ben 8 0 0 ,0 0 0 m agyarral és ném ettel, először is lesz oláh, azután csatlakozik M oldva O láhországhoz, O láhországhoz csatolnak m ég 1 0 határos m egyét; S zerbhorvátországhoz p edig az alsó szom szédos m egyéketR áadásul elvesztjük az alsó-dunai szabad hajózást, a tengerreli közvetlen összeköttetést. S zerencsére errül M agyarországban igen kevesen tudtak, m ert ha m egtudják, kétségkívül sok em ber m eg-

223 hátrál, a m agyar nem zet fölényét, a m agyarnyelv vonzerejét elveszti. K ossuth A ngliába utazott és A nglia sem legességét kieszközölte. K ossuth távolléte alatt az em igratio szervezkedett, szökésre hívta fel a m agyar katonaságot, azt hitték töm egesen átm ennek az olaszokhoz, ebben azom ban csalódtak, de kedvetlenül harczoltak és ez a vereséget elősegítette, m íg K ossuth A ngliában győzött, N ap oleon és V iktor E m ánuel kétszer győztek, M agentánál és S olferinónál, főleg a foglyokbul m egalakult a m agyar légió, iüely a két főcsata után 4 0 0 0 em berbül állt, m i azt hittük, az osztrák hadsereg m egsem m isült, ez azom ban nem volt igaz, m ert igenis 1 3 ,0 0 0 halottat és 9 0 0 0 foglyot vesztett, de a szövetségesek halott és sebesült vesztesége is alig volt kevesebb. K ossuth a győzelem után érkezett a táborba. N ap oleon m egígérte, hogy a forradalom szervezésére p énzt ad, segítségül sereget küld, de csak akkor, ha a R ajna m elletti sereget szervezi, olaszországi hadseregét kiegészíti és V elenczét elfoglalja. 4 nap m úlva azom ban M agyarország érdekeinek m egem lítése nélkül békét kötött. A z osztrák korm ány a S olferinónál ejtett csorbát a p rotestánsok jogai m egsértésével akarta kiköszörülni, gróf T hun m inister 8 5 9 . szep tem berben kiadta a jogainkat, sértő vallásügyi p átenst, a p atens kiadását m egelőzőleg a m inister a p rotestánsok egyházi p ap elügyelőivel értekezletet tartott, többeket elkábított a kilátásba helyezett p üsp öki czím és m inister tanácsosi fizetés rem énye, a világiak azom ban és a p ap ság a kevés kivétellel sem javítást, adom ányt nem fogadott volna el az absolut ném et

224 korm ánytul, a gyűlésen tehát a nyílt p arancsot (p atens) visszavetettük, ezen kérdésben lép ett fel először T isza K álm án, eszes és tüzes szónoklatával az egész közönséget elragadta, a korm ányt legjobban telbőszítette, a lutheránus Z sedényi E de, ki három országgyűlésen az aulikus korm ány kerítője volt és 6 0 0 0 forint évi nyugdíjat húzott, a korm ány a hű szolgát 6 heti börtönre és fizetése elvesztésére ítélte. A reform átusok kedvezőnek találván a lelkesítésre a p atens ügyet, tiltakoztak, bizottságot küldtek B écsbe, m egjelentünk 1 5 -en: L ónyay J ános, gróf D egenfeld Im re, id. G yürky Á brahám , ifj. G yürky Á brahám , gr. T eleky G yula, gr. T eleky S ándor, gr. V ay Á dám , T isza K álm án, T isza L ajos, V ályi János, S árközy J ózsef, M áriássy B éla, B alog P éter 2 sup eritendens társával. A m inisterekkel nem érintkeztünk, nem tartóztattak bennünket. A kálvinisták tiltakozása volt a m agyar liberálizm us első ágyúlövése, a férfias hang az egész országot felvillanyozta, a legvakbuzgóbb katholikusok üdvözölték az eretnekeket. A ustria császárja kellem etlen tap asztalatokat szerzett O laszországba, m eggyőződött, hogy A ustriának nem a francziák, nem K ossuth és M azzini legnagyobb ellenségei, de a bureaucraticus osztrák korm ány, m elynek p aizsa alatt a sereg szállítói a seregnek festett vizet adtak bor helyett, az ökröket és élelm iszereket elfogatták és kifizettették az ellenség által és nem csak árát m egfizettették a kincstárral, de a sereg is éhezett, a m agyar csap atok kedvetlen harczolási m odora m eggyőzte arról, hogy nem csak a m agyar nem esség értelm iség gyűlöli a rendszert, de m aga a nép is a császár, tehát alkotm ányos hajlam m al jött vissza. A z időváltozást az aulikus

225 m aradványok m egérezték, a császárnak m eg kellett m utatni, hogy m egélnek, az országot m eg kellett vakítani, e végett m agokat m int m agyarokat m utatták be, S citovszky János esztergom i p rím ás és cardinális (kit m int igazi S vatop luk ivadékot, Janó herczegnek hívtunk), Jellasics hű szövetségesét, ki V ilágosig N ém etországban im ádkozott a szövetségesek diadaláért, 2 5 éves p üsp öki jubileum ára m eghívta A lbrecht főherczeget, R auscher bécsi érseket, T hun m inistert, B artakovics egri érseket, gróf A p p onyi G yörgyöt, báró J ósika S ám uelt, a hajlongásokban m eggörbült gróf C ziráki Jánost a 8 5 1 -iki feketesárga országhirót, M ajláth G yörgyöt, gróf S zécheny A ntalt, gróf K árolyi L ajost, b r. O rczyl, gróf K arácsonyit, több főp ap ot és főurat, az októberi dip lom a jövendő oszlop ait egy szabadelvű jelenléte sem boszantotta, gróf C ziráky János M agyarországért p oharat em elve, köszöntőjét e szavakkal végzé: » m egfogyva b ár, de törve nem , él nem zet e hazán.« A szabadság szellem e nap onta erősbödött, a rém uralom felvillanyozta a nem zetet, az úri casinóban, m ely eddig a ném etség fészke volt, m agyarul kezdtek beszélni, m inden úri társaságban m agyarul társalogtak, P esten m inden bolt, vendéglő m agyar lett, az egész ország ifjúsága, sőt az egész értelm iség m egm agyarosodott, m inden nem zetiség őszintén csatlakozott hozzánk, a horvátok m eggyűlölték a ném etet és hozzánk szegődtek, m árczius 1 5 -én P esten az ifjúság tüntetett, 6 0 -ban m agyarba öltöztünk, a b álokat a csárdás uralta, S zéchenyi István m eghalt, halálával a nagy közönség az osztrák korm ányt gyanúsította, 2 0 éves árváit Janó herczeg m egáldotta.

226 A z em igratiót M agyarországban K om árom y G yörgy kép viselte, sok p énzt elköltött, az em igratiót a hangulatrul tévesen értesítette, a forradalom rul azt írta, hogy franczia vagy olasz tám adás esetére felkel az egész nem zet és az osztrák házzal soha ki nem békél, ez nem volt igaz, m ert a kényuralm at m indenki gyűlölte, de a forradalom ra m ég a tüntető ifjak sem gondoltak, a köztársaság p edig általában nem vonzott. T üntetni m ajdnem m indenki tüntetett, ha azom ban m agunkban m aradva azt m ondám , igazán szép en nyilatkoztál, p edig gyerm ekeid is vannak, adósságod is van és nem is vagy m ár m ai csirke, b eírhattak-e tehát valósággal, m ert ezzel nem lehet m ókázni, erre azt felelte: ösm ersz p ajtás, hogy jó hazafi vagyok és ha m inden em ber felkel, ha itt lesz K ossuth vagy K lap ka, akkor én se m aradok itthon, szép , de hátha m inden em ber nem fog fegyvert, ha a tám adó hadsereg S im ontornyán, vagy T em esvárnál lesz, elm egy-e oda, — tudod p ajtás, én jó m agyar vagyok, de hát ezt m ég is m eg kell gondolni. 1 0 0 közül így nyilatkozott 9 9 . V égre m egszületett az októberi dip lom a, ez M agyarország állam iságát nem ism erte el, sőt a b irodalom ba bekeblezte, a birodalm i gyűlést csakis az új adók elvetésére jogosítja fel, nem állap ítja m eg a m inisterium felelősségét, nem állítja vissza M agyarország területét, M agyarországnak önállólag csakis a b elügyekrül és igazságügyekrüli jendelkezést adja m eg. K anczellárnak b áró V ay M iklóst, országbírónak gróf A p p onyi G yörgyöt nevezték, a m egyéket visszaállították, báró V ay 4 8 -at kívánta. A p p onyi az októberi dip lom ával m egelégedett, hozzá csatlakoztak a főp ap ok és aulikus m ágnások, a kanczellár a 4 8 -iki főisp ánokat felszólí-

227 tolta, m int K ossuth, m int D eák a 4 8 -iki tisztikar, főisp án és m egyei bizottság visszaállítását követelték, az októberi dip lom ára 4 8 -al válaszoltunk, a ki osztrák hivatalt viselt, halottnak nyilvánítottuk, ennélfogva le kellett köszönni, az eljárás azom ban külöm bözött, P estm egye kivételével, a bizottságok 4 8 -iki alakulása m egm aradt, P estm egyébe azom ban N yáry P ál 4 8 ba az urak és értelm iség m ellőzésével m egbízhatlan egyéneket hozott be és 1 ,0 0 0 tagot választott, a bajon segítendő egy barátja az egész bizottság nevében lem ondott, a gyűlés elfogadta, a bizottság szám át tetem esen leszállította, ném ely m egyében m egkegyelm eztek azoknak a császári labanczoknak, kik a p énzt felszedték, de lehetőleg becsületesen viselték m agukat, m inden m egye egyhangúlag 4 8 m ellett nyilatkozott m ég gróf C iráky János is p arolázott M adarász Józseffel, a m egyék felírták a törvénytelen adók és korm ányzat ellen. G aribaldit, M azzinit m egyebizottsági tagoknak választották, P estm egye a szász királyt és korm ányát m egdorgálta. K ossuthot és K lap kát m inden m egye bizottsági tagjának választotta. A m egyék egyhangúlag nyilatkoztak az októberi dip lom a ellen és 4 8 m ellett. M agyarország és területe visszaállítását követelték, a kanczellárt törvényes korm ánynak el nem ism erték, kívánták a felelős korm ányt, a király esküjét és koronázását, a törvénytelen adónál és újonczozásnál a segédkezést m egtagadták. Janó herczeg kebelbarátja gróf C ziráky J ános és aulikus p ajtásaik a közönség előtt 4 8 m ellett nyilatkoztak, A lbrecth herczeg B udavárrul elvonult és helyébe B enedek tábornokot nevezték, ki a m agyarságot negélyezte. O rszágos zajt csinált gróf T eleky L ászló elfogatása. A jeles

228 hazafi m agányügybe álnév alatt D resdába utazott, A ustria kívánatára a szász korm ány elfogatta és A ustriának kiadta, V ay kanczellár m int m agyart m agának követelte és ő felségénél közbenjárt. N ap oleon császár és az angol korm ány erélyesen követelték szabadon bocsájtását. A bécsi L andesgericht elibe állították, T eleky tiltakozva a bíróság illetékessége ellen a feleletet m egtagadta, rövid faggatás után azt m ondván, hogy báró V ayhoz viszik, a császári várba vitték és ő felsége elé állították, jelen voltak: báró V ay M iklós, gr. S zécheny A ntal, gr. S zap áry L ászló, ifj. gr. R áday G edeon. T eleky annyira zavarba volt, hogy azt sem tudta hol van, a császár b elép ett és m ondá: » Ö n ellenem , családom és birodalm am ellen évek óta m indent elkövetett, ennek daczára én önnek m egkegyelm ezek, rem énylem és elvárom , hogy eddigi üzelm eivel felfog hagyni és m agát nyugodtan viselendi« , a m egzavarodott T eleky akadozva, m ajdnem érthetlenül felelt, m időn a császár távozni akart, » m iután a p olitika tere M agyarországon m egnyílt, szabad lesz e ebben részt vennem « , a császár forduljon e tekintetben kanczellárom hoz. V ay vitte a szállodába, útközbe m egkérdezte, el m ehet-e P estre, V ay azt válaszolta, csak m enj te édes L aczim S am u bátyádhoz G yöm rőre. T eleky a szabadelvűség és M agyarország gáncs nélküli lovagja volt, a szabad eszm ékhez és hazájához kora ifjúságátul kezdve önzés és becsvágy nélkül forrón ragaszkodott, tudom ányos, éleseszü, p olitikus, ki soha senki és sem m i előtt m eg nem hátrált, eleinte hallgatag állást foglalt el, akadtak azom ban rangtársak, kik a nem es lovagot gyanúsították, elkeseredve m egakarta m utatni, hogy ő m ég m indég V ik-

229 tor E m anuel szövetségese, belem erült tehát a p olitikába, m egválasztatta m agát kép viselőnek régi kerületében A bonyban, feltartotta összeköttetését K ossuthtal és az em igratióval, az országgyűlésen átvette a 4 9 -es p árt vezetését. A választásokat a cancellária és helytartótanács sem m i tekintetben sem befolyásolta. A törvényes m űködés m egkezdődvén, a szabadelvű p árt vezetését D eák F erencz nyíltan átvette. A sajtót ez időben a P esti N ap ló vezette, br. K em ény Z sigm ond szerkesztése alatt, D eák F erencz 4 8 -nak feltétlen helyreállítását követelte, gróf A ndrássy G yula és m inden hazajött em igráns D eákhoz csatlakozott, az aulicus m aradványok közül 4 8 -as zászlóval néhányan szinte bejutottak. Az országgyűlésen azom ban a szabadelvű p árt ketté szakadt, gróf T eleky L ászló, m ellőzve a trónörökössel, vagyis a tényleg uralkodó királylyal az érintkezést, határozatban ki akarta az országgyűlés által m ondatni, hogy a trónörököst m indaddig királynak el nem ism eri, m íg törvényszabta kötelességeit nem teljesíti, a Irodalm i köteléket p edig teljesen m ellőzi. D eák F erencz ellenben fel akart írni a királyhoz, a feliratban tiltakozni kíván a jogtalan uralom ellen, ki akarta fejteni az ország törvényes követelm ényeit és a trónörököst felakarta szóllítani törvényes kötelességei teljesítésére, szem ben A ustriával p edig a m éltányos, törvényes egyezkedésre hajlam át jelezni kívánta. A határozat ország felségi nyilatkozat jelleggel bírt, m elyben az ország a trónörökösnek szem ére hányván bűneit, neki feltételes b ocsánatot ád és kötelességének teljesítésére felhívja, az osztrák birodalom m ali bár-

230 m inem ű szövetséget, a közjog legcsekélyebb m ódosítását hallgatólag visszautasítja. A határozat elősorolván a bitor önkényt, az országot az adófizetéstől és az ujonczok kiállításéiul eltiltotta, a határozat európ ai congreszszus összehívásának és a m agyar ügy tárgyalásának alap jául is szolgálhatott volna és ha egyhangúlag vagy nagy többséggel elfogadtatik, N ap oleon császárnál a H absburgház elleni gyűlölet csalhatlan bizonyítékául szolgált volna. A p ártok főbbjei, az országos nevezetességek D eák F erencz szállásán találkoztak, a viták m egkezdése előtt néhány nap p al D eák T elekynek ezt m ondta: » É des L aczim , én téged nagyra becsüllek, feltétlenül bízom jellem edben és szavadban, ha tehát te szavaddal biztosítasz engem et, hogy ha a határozat következtében törésre kerül a dolog, N ap óleon M agyarországot seregeivel tám ogatni fogja, nem adom be felirati javaslatom at, ha azonban nem biztosítasz, nem vonulhatok vissza, m ert hazám at nem koczkáztathatom « E rre T eleky nem felelt, az alkudozások béfejeztettek, gróf A ndrássy G yúla és m inden hazajött szám űzött a felirat m ellett m űködött, a közönség félre volt vezetve, K om árom y és társai azt hiresztelték, hogy N ap oleon O laszországban az osztrák hadsereget összezúzta, N ap oleon M agyarországnak több százezer segélyt nyújt, az orosz és franczia a rom ánokkal, szerbekkel A ustriát m egtám adtatja. A határozati p ártnak tehát az országban többsége volt. T eleky azom ban azt kívánta, hogy a határozat vagy egyhangúlag, vagy igen nagy szótöbbséggel fogadtassák el, ezen rem énye azom ban folyvást fogyott, m ert hívei egyenkint szökdöstek a látszólagos nagy többség a vita nap ja előtt leolvadt 1 6 -ra, p edig

..j

231 az alelnökök választásánál T isza K álm án gr. A ndrássy G yula ellen 3 1 szavazattal győzött. G r. T eleky L ászló ideges term észetű volt, bélrákban szenvedett, elkeserítette a p árt ap adása, feszélyezte a zavarában ő felségének tett nyilatkozata, éjjel m ég beszédével foglalkozott, valószínűleg a roham os testi fájdalom hatása alatt, főbelőtte m agát. M időn D eák F erencz rem ek felirata felett a vita bezárult, a T isza K álm án által vezetett p ártnak m ég két többsége volt, gróf S zap áry G yula azom ban átnyergelt, két kaszinói p ajtása elutazott, a felirat tehát két többséggel győzött. A császár októberi állásp ontját fentartotta, báró V ay látván m űködése sikertelenségét, leköszönt; a m ásodik feliratnál a felirat ellen m ár csak 3 1 engesztelhetlen 4 8 -as szavazott. A felirati p ártbul beszélt 3 8 , a halározatibul 4 8 . T isza K álm án a függetlenségi nyilatkozatot jogosnak m ondta, Ivánka a császárt trónkövetelőnek nevezte, S zilágyi V irgil a forradalom jogosultságát b izonyította, R évész Im re hódítónak nevezte F erencz Józsefet, G rabarics E rnő kim ondá, hogy az ország király nélkül is el lehet. A felsőház a feliratot, gr. R áday L ászló kivételével, elfogadta, Janó herczeg azom ban m ár hátrálót fújva, ezt m ondá: » a fejedelem m el mindenáron ki kell egyezni, ha azt akarjuk, hogy M agyarország M agyarország m aradjon és hazánknak azon alkotm ányszerü önállása biztosittassék, m ely azt az 1 8 4 8 . szerint az ősi törvények m egillették. É n tisztelem a 4 8 -iki törvényeket, de ném elyeket közülök, m int ideigleneseket, p rovisorium ként tekintendőket, mélyek tehát urunk kívánata s tulajdonkép eni ideiglenességök tekintetébül is revisio alá veendők.« A király a feliratot a czím m iatt visszaküldte, kiigazítot-

232 ták » felséges császárrá« , így elfogadta, de a nem zetnek jogos, az első és m ásodik feliratban foglalt kívánságait visszautasította. Az országgyűlés feloszlatása csak rövid idő kérdése volt, hogy tehát m eg ne lep ettessék, D eák F erencz óvást, T isza K álm án határozati javaslatot adott be. A ustria császárja kilátásba helyezve egy új országgyűlésnek 6 hónap i összehívását, az országgyűlést feloszlatta. K árp ótlásul kap tuk kanczellárnak gróf F orgách A ntal, B ach hűséges labanczát, m inisternek a telivér aulicus, m agyarfaló, ultram ontán gróf E szterházy M óriczot, ezt követte a m egyék feloszlatása. A kényuralom folytatása senkit sem lep ett m eg; a vérm esek K ossuth és N ap óleonba kezdtek rem énykedni; az aristocraták türelm etlenebb része p árisi útjában elrándult K ossuth L ajoshoz T urinba. A z izgatottság és türelm etlenség a nagy közönségnél fokozódott, az urak java m egtagadta az adót, ezért kap tunk 6 — 4 0 -ig terjedő adóvégrehajtó katonát, a katonaság szám a az illetőnek hazafisága, b efolyása, nép szerűsége szerint határoztatott m eg, a b ehajtási költség tetem esen növelte az adót, különösen súlyos volt ez a szeszadónál, hol a nem fizető négyszeresen büntettetett, 1 2 5 forint egy havi adóért 5 0 0 frtot zsaroltak rajtam . A z urak p éldája hatott a nép re, töm egesen kim aradtak az adófizetések, az árverések keztek csütörtököt m ondani, H evesbe, m időn szeszadóba ökreim et G yöngyösre behajtotta a p olgárm ester, kidoboltatta: M áriássy B éla úr ökreit adóba behajtották, b ecsületes em ber nem fog H ezitálni és csakugyan nem vállalkozott egy gazem ber sem ; báró L op resty Á rp ád b ánáti 4 0 0 0 holdas birtokát be nem vetette 4 évig, hogy az adót rajta m eg ne

233 vehessék. U jhelybe egy szegény em ber hízó m alaczát állították ki, egy zsidó kivált a bám ulók közöl, a m a· lacz m egm entésére kiállt a kárt szenvedőnek sógora, egy hazafi csizm adia, a házalót leakarta b eszélni, nem engedett, kivett egy árt és a jövő m illiom osán egyet bökött, a házaló csíp ésnek gondolta, törte, a m agyar m egunta és hátulsó közp ontján egy nagyot lökött, erre az árve· relő » nem kell nekem ilyen árverés« , a nép hahotájátul kísérve elszaladt, az árverés m egszűnt. A z absolutism us lyukas bárkáját S m erling jogtanár gróf M óricz és T óni segélyével az önkény tengerén korm ányozta a deficzit örvénye felé. A m agyarság m eghódította az egész országot, m indenki elégedetlenkedett, a m agyaroktul várta m egszabadulását. K özhelyeken, nagyobb társaságokba szabadon és fesztelenöl nyilatkoztak az uralkodó, a rendszer, a korm ány ellen. A tót p rím ás, a lovag fiskális, a róm ai gróf, a horvát S zerencsei!, a beam ter gróf, a halva született birodalm i tanács m ellett korteskedtek, a fogatlan G erm ánia azom ban nem hódított. A z em igratiót C avour és V ictor E m ánuel tartotta, M agyarországba a K lap ka-töredéket K om árom y G yörgy fényesen kép viselte, 1 3 5 ,0 0 0 harczvágyó önkéntest m utatott ki, ezek közt G öm orbe, hol tényleg 1 0 em ber lovagolt, a leendő huszárok szám át többre tette az összes lóállom ánynál. A kaszinó fesztelenöl hirdette az osztrák császárság halálát, a börze sarkantyút kötött, a p ap ok M agyarországért im ádkoztak. A szellem i harczot 4 lap vívta, a » P esti N ap ló« báró K em ény Z sigm ond, a » H on« Jókai M ór, a » Jövő« többek vezetése alatt, » M agyarország« az első D eák F erencz, a m ásodik T isza K ál-

234 m án, a harm adik a 4 9 -es érzelm ű 4 8 -asok közlönye volt, a » P esti N ap ló« csakis kiegyezési tekintetben kép viselte D eák nézeteit, m ert szabadelvűségi tekintetben báró K em ény nem állt D eák F erencz m agaslatán, a m agyar állam isági tekintetben is D eák F erencznél szerényebb alkotm ányos igényekkel bir; » M agyarország« -ot P om p ery János adta ki, doctrinair L ónyay színezettel birt. A „ Jövő« az engesztelhetnek, egym áslul sokszor eltérő nézeteit kép viselte, kezdetben szerkesztője S zilágyi V irgil K ossuth L ajossal szoros összeköttetésben állott, a nem zetiségi czikkeket is K ossuth sugallatára irta, ezt azom ban K állay Ö dönön kívül senki sem tudta, m időn S zilágyit elfogták, K állay csom agolt, K övér L ajos szerkesztőt m agára hagyni nem lehetett, én P esthez 2 ½ órányira laktam , szükség esetén a lap nak előlegezhettem , erkölcsileg kényszerülve voltam a lap vezetésének elvállalására, de kijelentettem , hogy M agyarország független és m agyar állam isága ellen senkiiül és senki sugallatára el nem fogadok egy sort sem , m időn m égis 6 3 -ban ily szellem ű czikk csem p észtetett be, azonnal el is hagytam . A ném et lap ok közül a » P esti L oyd« is m agyar alkotm ányos szellem ben irt, a p olitikai lap ok vezetése keserű foglalkozás volt, m ert a censor a czikkeket vagy egészben visszalökte, vagy lelkét és velejét kihúzta, a lelkesedés, a zaj nem hiányzott, a p énzt azom ban a közönség sajnálta, ennélfogva a lap ok a vagyonosabb urak segélyéből tengődtek. A z országgyűlés bezártakor m inden okos em ber belátta, hogy az alkotm ányt a bécsi doktorok m indaddig vissza nem állítják, m íg az európ ai esem ények és p énzviszonyok az osztrák b irodalm at alap jában m eg nem rendítik. A szám űzettek azom -

235 ban m egunták a várakozást, 8 6 4 -ben forradalm at akartak indítani és á szervezéssel A lm ásy P ált bízták m eg. 6 4 -ben az országgyűlés összehívására! beszéltek, a jövő adósságait rendezni kellett, ezen két tárgybani intézkedés végett barátaim at P estm egyében, bényei házam ban tanácskozásra hívtam , a tanácskozás reggelén S zeleslyei L ászló barátunk betop p an és a 4 8 -as p ártot az Á lm ásy P ál által indítandó forradalom bani részvétre hivta fel, eszeveszett vállalat volt ez, m ely sem m i esélyekkel sem biztatott, K állay Ö dönnel összenéztünk, kim entünk a m ás szobába, no m it m ondasz hozzá, azt. hogy ebbe nem lehet bele m enni. K állay: én is azt tartom , de valam i okosat kell kitalálni, m ely barátaink hevét fékezze, legjobb lesz, ha azt m ondod, m i K ossuthoz tartozunk, az ő vélem énye, m eghallgatása nélkül sem m it sem lehelünk, ennek m egtudá3 ára kiküldjük T urinba B öszörm ényi L ászlót, én p ártolni foglak, barátaink vélem ényünket szó nélkül elfogadták. É n barátaim at kim entettem a bajbul, a végzet azonban en· gém ét m égis belesodort. A lm ásynak nem tetszett az üzenet, a 4 8 -as p rtot m inden áron be akarta rántani, kiizent tehát, hogy B ényére nem jöhet, kér, m enjek be hozáá, m iután tudtam az ügyet, gyávaság lett volna b e nem m enni. A lm ássy elbeszélte az ügyei, m ind szép ez, édes P álom , de a ribillióhoz p énz és katonaság kell, hány m illió skudid és hány százezer fegyvered lesz. A lm ásy: S kudi m ennél kevesebb, p uska 8 0 .0 0 0 , a legjobb esetben tehát 8 0 ezerre szám íthattunk 2 0 0 ,0 0 0 katona ellen, az olasz segély is bizonytalanná vált, m ert T irolon át a m ajdnem legyőzhetlen term észeti akadályok, a M agyarországtuli távolság czélszerűtlenné tették a berohanást,

236 D alm atia felül akadályozta a császári hajóhad, A nglia A ustriának egyedüli barátja és szövetségese volt, ha tehát az A driára hajósereget küld, ezzel szem ben a dalm át p artokoni kiszállás lehetetlenné tette volna, a világ m inden forradalm árja rajongó, az akadályokra és veszedelm es eshetőségekre nem gondol. E kkor m ár gróf P álfy M ór korm ányzott, azon gróf, kit a m agyar korm ány hazaárulónak nyilvánított és m időn 5 0 0 0 katona élén M iskolczra bevonult, a szep egő p olgárm estert így fogadta: » én vagyok a hazaáruló gróf P álfy M ór, K ossuth kutyák fogjatok el« és ezután rendelkezett és nem teljesítés esetében m egm agyarázta, m it jelent a p ulver és b lei és a sträng büntetés m agyarul. N ekem is volt vele egy p árbeszédem . A » Jövő« óvadéka nem volt szabályszerűleg betáblázva. 6 3 -ban kom olyan követelték, K állay Ö dön találkozik velem , nagy b aj van, ha P álfy nem enged, a jövőt három nap m úlva beszüntetik; ez reám nem tartozik, én a m i a cautióbul reám esik, azonnal kifizetem , leszünk tehát C sernovicscsal hárm an, a többinek ism erheted arany hazafiságát, de fizetési ellenszenvét, itt csak halasztás segíthet, tessék az urnák ezt a nagy m andarinnál kieszközölni, hogy ez így van hiszem , de nem látom át, m iért kell ezt nekem uraságod helyett m egkísérteni, ne m ókázzunk, te jobban kiviheted, kérlek, tedd m eg ... ő exelentiája udvariasan fogadott, azt m ondta ő m inden lehetőt szívesen m egtesz, az alkotm ányt érti, m ert ő felsége akarja, de hogy az ország ügyeibe m inden suster, sneider beleavatkozik, az nem járja és nem értem azt sem , hogy lehet egy M áriássy, K állay dem ocrata; erre, te-

237 kintve a » Jövő« sorsát, azt feleltem : » a dem ocratiára csak annyit m ondhatok, hogy azt ő felsége is elfogadta és az országra nézve m indenesetre jobb, ha urak vezetik, kiknek neve, érdeke, m últja az országéval össze van fonva.« E bbe belenyugodott, ígéretét m egtartotta, de rólam sem feledkezett m eg, m ert m időn 8 6 4 -ben elfogatásom at elrendelték és a b ecsületes főisp án, szem ély-tévedés cziraén, el nem fogatásom érdekében felírt, szokott orrhangján ezt m ondá: » Ja, der ist der von Jövő, den m uss m an einkasteln.« A z A lm ásy-m ozgalom a korm ány tudom ására jutott; egy vasi hazafi a fegyver-szállítm ányt nem fogadta el, a fuvarosok a gazdátlan ládákat a töltés árkába hányták; egy nagyobb vasúti szállítm ányt V áczon felfedeztek, a czím zett vasúti hivatalnok m egijedt, feladta A lm ásy P ált és B enyiczky L ajost. E lfogtak tehát 1 6 -ot. A kinek p énze volt, az nem kop lalt és nem fázott, szabad volt a sep rő és könyvbehozatala, aki a tisztaságot szerette, m egtanulhatta a csizm a, a ruhatisztítást, a p adlóm osást, négyünket bizonyíték hiányában 1 0 0 nap i fogság után hazabocsájtottak, 1 2 -őt 5 — 1 5 évi fogságra ítéltek, 2 év m úlva azom ban kegyelm et kap tak. S m erling 3 1 .0 0 0 labancz hadat alkotott, ehhez járult 6 0 0 0 ügyvéd, az első szám ban szerep elnek a jegyzők, bírák, nyugdíjas katonák. E zen urak a társadalom ban szerep elni óhajtottak, élvezni kívántak, csekély fizetésökbül és törvényes keresetükbül csakis szerényen élhettek, a hivatallal és szakfoglalkozássali visszaélés m indennap ivá vált, a 3 6 ,0 0 0 szerencsés szerencsétlen állásának elfoglalására vágyott 1 0 0 ,0 0 0 , a labanczok és p ályázók ugyan S m erlinget és rendszerét nem

238 szerették, m ert fizetéseket keveslelték, hazáját nagy része szerette, a S m erling-uralm at rothadtnak tekintették, de óhajtották a kiegyezési és 4 8 -bul készek voltak engedni· A z A lm ásy-m ozgalm at m egelőzte IV . E ndre összeesküvése. Jám bor E ndre becsületes szabóm esterséget űzött P esten, azom ban Á rp ád-őrületbe esett, elhitette m agával, hogy III. E ndre király egyenes ivadéka; néhány bitang a szabó rögeszm éjét felhasználta, egy holdvilágos éjjel a P esttel határos G ubacsi p usztán királylyá kiáltották, nádort választottak. IV . E ndre p énze azom ban elfogyott. A nádor és tábornokok a szegény p arasztokat zsarolták, végre a p arasztok m egunták és egy gyenge hazafi IV . E ndrét és főm éltóságait feladta. S m erling alatt többet lehetett fecsegni, m egszűnt a golyó és akasztás, a bilincs és b éklyó, de a bebörtönzés és boszantó ítéletek nem m aradtak el. — G róf Z ichy F erdinándot egy igen m érsékelt hírlap i czikkért 6 heti fogságra és nem ességvesztésre ítélték; egy igen békés szep esi urat egy bálbani m egjelenésért, hol az ifjúság hangosan m ulatott, több hétig fogva tartották, alig volt hét, m elyben a társadalom külöm böző rétegeiből a K ároly-kaszárnyába foglyokat ne szállítottak volna, m ajdnem m inden tekintélyesebb egyéniség titkos rendőri felügyelet alatt volt. A kitűnő hangulat daczára azom ban a kényuralom továbbra is m egm arad, ha A ustria és P oroszország a ném et császárság után nem vágynak, P oroszország biztosan szám ított O roszországra, az olaszokra, az aldunai tartom ányokra, a háború tehát 6 5 -ben m ár csak hónap ok kérdése volt. ő felsége felösm erte az absolut korm ányzat bűneit és tarthatlanságát, békülni akart.

J

239 8 6 5 -ben tehát M ajlálh G yörgyöt kanczellárnak, báró S ennyey P ált (a szúnyog királyt) tárnokm esternek, B artalt a szógyártás N iagaráját helytartósági alelnöknek nevezték. A nem zet igen nagy többsége m egunta a m eddő, csiklandós hazafiságot, habár kis körben is élvezni akarta az alkotm ányos szervezetet és gyüm ölcseit. A békep ártnak két táborhelye volt, D eák F erencz szerény szobája az angol királyné vendéglőben és az úri casinó. A régi m egyei tényezők, N yáry P ál és G hiczy K álm án kivételével, D eák F erencznek hódoltak, a főrendek és fertályok gróf A ndrássy G yula körül csop ortosultak, A ndrássy élezés társalgásával, szívélyes m odorával, udvariasságával m indenkit m egnyert, eszével főrangú társai közül kim agaslott, hazafisága, jellem e kétségen felül állt, P árisban és L ondonban nem csak m ulatott, de tanult és m ert N ap oleont jól ism erte, m eggyőződött, hogy N ap oleontul M agyarország soha sem m it sem várhat, F rancziaország nélkül p edig a m agyar forradalom sikere lehetetlen. A ndrássy nál a hazafiság erősebb volt a hiúságnál, ennélfogva m agát D eák F erencznek alárendelte. A ndrássy és D eák a békés többségben kételkedtek, D eák tehát húsvétkor a p esti nap lóban czikket adott ki, m elyben kijelentette, hogy nem kell ép en a 6 1 . kép viselőkhöz ragaszkodni, de m ásokat is lehet választani, ezzel nyíltan hadat üzent a határozati p ártnak és az egész országban m egindult az etetés, itatás, e nélkül szép en m egválasztják a 6 1 -iki kép viselőket, kiknek nagy része m ár a D eákhozi kanyarodásrul gondolkozott. E zen harczi felhívás tehát a többséget nem szap orította. de kap ut tárt a vesztegetésnek. S zabadelvűségi

240 tekintetben D eák F erencz és a többi p ártok keveset külöm böztek, m ert D eák F erencz a jogegyenlőség, az em beriség (hum anism us) feltétlen, törhetlen híve volt, a p árt p edig D eák F erencz esze után gondolkozott, vagyis szavazott. Ö felsége beszédében m ár M agyarország területi ép ségét elism erte és a p ragm atica sanctio állásp ontjára helyezkedett, m indezek daczára azom ban a M agyarország és A ustria közötti hatalm i egyenlőség (p aritás) eszm éje, a kiegyezés egyedüli b iztosító alap ja, m ég elfogadva nem volt és B ecsben a birodalom m indenhatóságára tám aszkodó eszm e kisértett. A p orosz király N ém etország hatalm i felosztására szólította fel A ustria császárját és D él-N ém etország vezetésével kínálta m eg, A ustria visszautasította. 8 6 6 februárban P oroszország O laszországgal szövetkezett. A háború kiütvén a m agyar országgyűlést bizonytalan időre felfüggesztették. K lap ka B ism ark segélyét felkérte, B ism arkkal azom ban csak is a K öniggrätz után beszélhetett. B ism ark kijelentette, hogy A uszriát m egsem m isíteni nem akarja, m ert A ustria szükséges tényező O roszország és m ások ellen, ennélfogva M agyarországnak A ustriátuli elszakitását nem akarja, kész azom ban M agyarországot a 4 r8 -:ki törvények visszaállításában segíteni és e czélra a m agyar felkelésre p énzt ad, K lap ka az ajánlatot elfogadta, B ism ark 1 m illiót haladó összeget azonnal utalványozott. K lap ka ezen összegéi a m agyarországi vezetőknek azonnal által adta. K om árom y G yörgy a tettre kész vitéz felkelők szám át 1 1 2 ,0 0 0 em berre tette K lap ka a königgrätzi m agyar foglyokbul m agyar légiót szervezett, a találkozási nap ot és helyet K om árom y seregé-

241 nek kitűzte, K lap ka és serege diadalérzettel lép ték át M agyarország határát, a kitűzött faluban azom ban a százezer helyett csak így I. S m erling labancz a szolgabíróval találkozott, ki nem forradalm i, de adóvégrehajtási szándékkal utazgatott, a hős forradalm árok és vezérek p edig a hűs lúgosokba hevertek és örültek a kedves nyugalom nak. K lap ka a szélrózsa m inden irányba fegyveres futárokat küldött a m agyar forradalm árok felkere· sésére, nem láttak azom ban senkit és nem hallottak sem m iről, szom orúan és p irulva kivezette csap atját és M orvába a p orosz sereghez csatlakozott. A csalódások szom orú játéka a drága b akancs utójátékkal végződött. Λ p oroszok a p azarlást soha sem szerették, B ism ark tehát a szám adást követelte, K lap ka m agát a fővezető nyugtájával igazolta, felelőssége tehát m egszűnt, B ism ark liszteket küldött be, ezek a vezetőket zaklatták, összetá· koltak tehát egy nyom om kim utatást, ebben a forradalm i bakkancsok p árját 3 0 forinttal szám ították, ilyet m ég p orosz soha sem látott, (de devalvátio óta m agyar sem ) a takarékos és m akacs nem esek tehát azt követelték, hogy legalább néhányat ezen rem ekekbül m ulassanak b e, elm entek az állítólagos bakkancs-szállítóhoz, ezen uraság kijelenté, hogy a czip észet rem ekeit szívesen bem utatná, de m iután ezen időben M agyarországba m indenki csizm ába járt, a b akkancsokat a p inczébe rejtegette, a nedves p inczében m egp uhultak és a falánk p atkányok m egélték. A trencséni tám adás m eghazudtolta a szám űzölteknek a m agyar forradalm i szellem m i m eséit és a királyt m eggyőzte, hogy azon nem zet, m elynek határán 3 0 0 ,0 0 0 fegyveres jóbarát katona áll és a szabad közle-

242 kedés daczára nem m ozdul, azon nem zetrül a B eam terek forradalm i jelentései irányzatos m esék. K lap ka beütése előtt junius 2 4 -én A lbrecht herczeg C ustozzánál az olaszokat m egverte, de ez csak félgyőzelem volt, m ert a győző az olaszokat a M inción túl üldözni nem m erte, N ém etországban a p oroszok, a bajor, hesseni, bádeni seregeket m egverték, a hannoverieket lefegyverezték. N ém et- és M agyarország sorsa július 3 -án és 4 -én K öniggrátznél és S adovánál dőlt el; az osztrák hadsereget B enedek, a nagy p ip ájú, kevés dohányú m agyar táborszernagy vezényletté, a p oroszokat a nagy hadvezér M oltke, a vitéz király és fia, a m erész herczegek vezérelték, jobb volt a rendszer, a fegyver, jelesebb a tisztikar; a p oroszok N ém etország egységéért, az osztrákok a ném et birodalom ósdi eszm éjéért harczoltak, m ely a m agyarok, csehek, szlávok, szerbek, oláhok érdekeivel ellenkezett, 1 7 4 ágyút és 1 8 ,0 0 0 sebesítetlen osztrákot fogtak el, a sereg vad futásnak eredt, egyesülési p ontját K om árom vára kép ezte, P rága és B écs a p oroszok m ellett tüntettek. A béke előfeltételei m egálap íttatván, július 2 2 -én N icolsburgban m egköttetett. A ustria olasz birtokairul lem ondott, a ném et szövetségbül véglegesen kilép ett, P oroszország S lezviget, H olsteint, a hannoveri királyságot, H essent bekeblezte. E zen béke a kiegyezés nehézségeit m indkét részrül eloszlatta. M agyarország m egsem m isítése nélkül csakis a hatalm i egyenlőség alap ján egyezkedhetett ki, ez, ha A ustria N ém etország ura lesz, lehetetlen lett volna, m ert ez esetben 4 4 m illió állt volna szem ben 1 5 m illió m agyarral, A ustriának nem saját, de ném et p olitikát kellett volna kö-

243 vetni, a kényuralm i p olitika A ustria-M agyarország szolgaságának fentartására a ném et fegyvereket is felhasználhatta volna. A sadovai csata után a H absburg-L otharingia ház uralm ának fentartása az eddigi ném et p olitika m egszüntetését követelte, m ert a császár leghívebb szövetségeseit a 1 0 m iliő ném etet uraló kis fejedelm eket elvesztette, N ém etországban az osztatlan közvélem ény P oroszország m ellett nyilatkozott, az orosz czár A ustriát gyűlölte, az olaszok m inden p illanatban készek voltak tám adni, O roszország a p anslavizm us p alástja alatt a szláv nép eket izgatta, közvetlen szom szédjában alakult a m inden tekintetben nagy hatalom P oroszország, m ely 2 6 m illió p orosz és 1 0 m illió ném et, vagyis 3 6 m illió ném et felett rendelkezett, ha tehát A usztria m ég m indég ném et p olitikát akart volna követni, b eüt M agyarországba, az em igrátióval szövetkezik és A usztriát szétzúzza. A ustria császárjának érdeke tehát nem zeti, ha tetszik birodalm i p olitikát követelt. E zen p olitika csak is m agyar, osztrák lehetett, m iután M agyarország a b irodalom területének felét kép ezte, M agyarország lakossága az osztrák, ném etekkel együtt 2 3 m illió, az 5 m illió lengyel lakosság M agyarországgal rokonszenvezett, ellenben sem a cseheket, sem a ném eteket nem szerette. S zláv p olitikát nem fogadhatott el egyszerűen azért, m ert az elszórt szláv lakosság 1 0 m illió és a szlávok O roszországnak uszályhordozói A császári királyi p olitikának tehát létalap ját a m agyarországgali m éltányos és igazságos kiegyezés kép ezte.

244 X III. A k ie g y e z é s . A p á r to k . A z e ls ő m a g y a r m in is te r iu m . A 6 9 — 7 2 -ik i v á la s z tá s o k . G r ó f A n d r á s s y k ü lü g y m in is te r s é g e A lib e r á lis p á r tn a k e lle n té te s tö r e d é k e i. D e á k F e r e n c z b e te g s é g e . B e lv is z á ly . F ú z ió 7 5 -b e n . A k o r m á n y p á r t p o litik á ja lib e r á lis v o lt-e ? A p rágai békekötés után az osztrák p olitika egyik alap ját a p oroszokkal! őszinte barátság kép ezte, ezen barátságot kétségkívül csakis M agyarország állam isága biztosította, m ert M agyarország érdeke azt követelte, hogy a ném et császárság utáni vágy véglegesen szüntessék m eg, hogy az osztrák-m agyar p olitika kelet felé irányuljon, a K özép -E uróp át fenyegető p anslavism us fékeztessék, P oroszország érdeke azt kívánta, hogy ha F rancziaország N ém etországnak a H ohenzollern ház alatti egyesülését m egakarná akadályozni, legyen egy hatalom , m ely hátát O roszország ellen fedezze és ezen hatalom ban legyen egy ország, m ely nagysága és b efolyása által ezen p olitikát biztosítsa, ezen ország M agyarország volt. B ism ark herczeg ennélfogva M agyarország visszaállítása iránti kívánalm át K lap kának nyíltan m egm ondta és ez irányban a lép éseket B écsben m eg is tette és P oroszország kívánalm ai B écset nagyban b efolyásolták, nem csak azért, m ert P oroszország A ustriát m egtörte, de főleg azért is, m ert a p orosz király nem es eljárása A ustria és M agyarország lovagias császárját és királyát lekötelezte. A kiegyezést tehát egyrészről a király őszintén siettette. D eák m egtette a szükséges m unkálatokat, m ár az országgyűlés

246 m egnyitásakor, a m inisterium névsorát ösm erték, a kép viselő urak nagyrésze m ár törte m agát a jövendő nagyságok kegyeiért. A kiegyezést egy kis félreértés zavarta m eg, deczem ber 2 8 -án újonczozási rendelet adatott ki, erre az egész ház felzúdult és ő felségéhez felírt. A király február 1 7 -én rendeletét visszavonta és a m inisterium ot kinevezte. A D eák-p árt állott 2 6 7 , a T isza-p árt 1 0 4 -bül, a szélsőbal 1 3 -bul. M inistereknek kineveztettek: m inisterelnöknak és honvédelm inek gróf A ndrássy G yula, p énzügyőrnek L ónyai M enyhért, belügym isternek gr. W enkheim B éla, vallás és közoktatásnak báró E ötvös J ózsef, közlekedésinek gr. M ikó Im re, kereskedelem és földm ivelésnek G orove István, igazságügym inisternek H orvát B oldizsár, ő felsége szem élye körüli m inisternek gróf F estetics G yörgyöt. A z első m inisterium a szónokok, a p olitikai tehetségek, a nagy urak korm ánya volt, társai közül kétségkívül kim agaslott gróf A ndrássy G yula, gáncs nélküli hazafi, híve a hazának és királynak, eszes, m űvelt, kellem es, élezés, szívélyes, gazdag főúr, az egyedüli m inister, ki az igazságot és m eggyőződését ő felségének m inden viszonyok közt nyíltan m egm ondta, szavában m indenki bizhatott, m ert a m it Ígért, m indig teljesítette, m inden viszonyok közt. B écsben m int P esten m indig m agyar m aradt, a külp olitikát teljesen ösm erte, a nép szerűséget nem vadászta, m indig okosan beszélt, szónoknak azom ban nem m ondható, m ert sokszor akadozott, a szóvirágok kertészetéhez nem értett, a m ásodik helyet foglalta el L ónyay M enyhért eszes, m űvelt állam férfi, ezen kor egyedüli p énzügyi tehetsége, kényes körülm ények közt

246 gyakran m eghátrált, az osztrákoktul általa kieszközlött vívm ányokat nem érvényesítette, m int 5 0 ,0 0 0 hold ura lép ett a m inisterium ba, igen szorgalm as m inister volt, állását vagyoszerzésre nem használta fel, jó szónok volt, M iko és G orove gazdag, m űvelt urak, jó szónokok voltak, M iko azonban m ások által hagyta m agát vezettetni, G orove a földm ívelés érdekeivel nem gondolt, b áró E ötvös a legjobb szónokok közé tartozott, sokat olvasott és tudott, de p olitikai bátorsággal nem bírt, a tekintélyekkel szem beszállani nem m ert, az életet nem ism erte, az elm élet p arip áján nyargalt, törvényeit végrehajtatni nem tudta. W enkheim jól beszélt, fiatal korában alisp án volt, a közigazgatáshoz nem értett, ezt sem a kor igényeihez idom ítani nem tudta, sem szervező, sem végrehajtó kép ességgel nem bírt, gróf F estetich gazdag főúr, a korm ánynyal soha sem ellenkezett, a reá b ízottakat, tehetsége szerint elvégezte. H orvát B oldizsár a nép bül szárm azott, dem ocratára játszotta m agát, de dem agóg volt, a külintézm ényeket m ajm olta, az urak iránt ellenséges indulattal viseltetett A ustriával szem ben sem önérzettel, sem önállással nem bírt, az állam m indenhatóságát bálványozta, a valódi szabadelvű eszm ék m ellett felszólalni nem m ert, a nem zetiségi izgatókat sim ogatta, az országgyűlés kitűnő szónokai közé tartozott. G róf A ndrássy G yula M agyarország követe volt K onstantináp olyban és L ondonban hazajöveteléig, az em igratio vezetői közé tartozott 4 9 -ben arczkép ét a hóhérral az akasztófa alatt égettették el L ónyay a forradalom ban m int p énzügyi állam titkár m űködött, szerencsésen m egszökött, fél év m úlva kegyelm et nyerve jött haza, G orove az em igratio-

247 ban is szerep elt, H orvát B oldizsár a honvédségnél kap itányságig vitte, B ach és S m erling alatt ügyködött, ennélfogva a birodalom nak is hűséget esküdött, báró E ötvös B atthyányival együtt m inisterkedett és köszönt le, 4 8 . szep tem berben hazáját elhagyta és egy év m úlva jött haza, gróf F estetics G yörgy eddig nem szerep elt, báró W enkheim B éla m indig az ellenzékhez tartozott, m enekült és kegyelem levéllel jött haza. A m inisterium ból az országos nevezetességek közül kim aradlak T isza K álm án, N yáry P ál és G hiczy K álm án, ha a két elsőt kinevezik, m egszűnik az ellenzék és az igazságügyet N yáry P ál szabadabban és erélyesebben kezelte volna, T isza K álm ánt nagy tehetsége b árm ely tárcza vezetésére m inősítették, G hiczyt a ház elnöksége kielégité. O rszágos szerencsétlenség volt az, hogy D eák m inisterséget nem vállalt, m ert ha m inister, értesülhetett volna az egyes tárczák rendetlen kezelésérül, a végrehajtás gyengeségérül és azon üzelm ekrül, m elyeket kép viselői csop ortok, m inisterek és m inisterium ok, egyes kép viselők gyakoroltak. A p árt vezére, D eák F erencz egész életében M agyarország legszabadelvűbb és legfüggetlenebb em bere volt, ki a haza, a szabadság, a hum anitás ügyét soha sem m inem ű hatalom nak alá nem rendelte. A m inisterium és többség szabadelvűnek m ondta m agát, de tettei és p olitikája, m int azt később b e fogom igazolni, ellenkezőt bizonyítanak. A kiegyezést M agyarország érdeke is követelte. M agyarország tényleg az osztrák császár által leigázott tartom ány volt. A hódító ugyan nagyon ingadozott, de hódításának fentartására elegendő erővel b írt, m ert M a-

248 gyarországnak nem csak katonája, de fegyvere sem volt, de nem volt egy nagy városa, de erődített helye sem , hol a forradalom összp ontosulhatott volna. A nép , az értelm iség, az urak gyűlölték a rendszert, a korm ányt, de, m int K lap ka b eütése m utatta, a lelkesedés csak is az adó-m egtagadásig terjedt, vérét m indenki gondosan kím élte. F rancziaország nem gondolt velünk, N ém etország nem óhajtotta A ustria kettészakítását, O laszországot belszervezése foglalta el, de nem is volt tényleges katonai hatalom . O roszország tám ogatására vagy ép p en nem , vagy igen drága áron szám íthattunk volna, m ert az orosz p olitika főczélját az aldunai tartom ányok tényleges, vagy p olitikai uralm a kép ezte, A usztriára haragudott azért, m ert ezt A ustria császárja m egakadályozta, ha tehát A ustria császárja, M agyarországiul fenyegetve, O roszország török-faló p olitikájának tám ogatását m egígéri, O roszország inkább szövetkezett volna a tényleges osztrák hatalom m al, m int az ideális M agyarországgal, m elynek tám ogatási kép ességét előbb orosz-osztrák háborúval kellett volna m egalkotni. D e tegyük fel a m ásik esetet, M agyarország az erkölcsi ellentállást folytatja, P oroszország N ém etországot felfalja, A ustria M agyarország erkölcsi ellenállása, összes nép ei elégedetlensége, rossz p énzügyi kezelése m iatt felbukik, a ném et és osztrák császárok M agyarország állam iságát H orvátország a határvidék E rdély elszakitásával elism erik, váljon a 1 1 m illió lakossal bíró M agyarország kép es lett volna-e önállását szem ben N ém et, O roszországgal fentartani? kétségkívül nem , m ert 1 em ber 4 em bert, a fizika törvényei szerint, ha az a négy em ber erős és egészséges, le nem győzhet. A K ossuth-p olitika

249 hívei erre azt m ondják: ha az aldunai fejedelem ségek felszabadulnak, akkor M agyarország ezekkel szövetkezik, e szövetségnek p edig, nagysága és értelm iségénél fogva, feje M agyarország lesz. E lőször alig feltételezhető az, hogy O roszország ezen szövetségbe beleegyezik, m iután az alduna uralm a O roszországnak kétszázados vágyát kép ezi; feltéve, de m eg nem engedve ezen délibáb valósulását, ezen szövetségben 1 2 m illió szláv faj, 7 m illió oláh állott volna szem ben 7 m illió m agyarral, először is igen nagy kérdés, hogy váljon ezen zavargó, m űveletlen többség alárendelte volna-e m agát a kisebbnek? de ha alárendeli is, M agyarország a többség iránti tekintetbül a m agyarság érdekében nem tehetett volna sem m it, vagyis ezen szövetség a m agyarság feloszlását vonta volna m aga után. A felséges királyunkkali kiegyezés által ellenben nem csak a király és ország közti gyászos viszály egyenliltetett ki, de szoros szövetségbe lép tük A ustriával, m elynek érdeke a szövetséget ép en úgy kívánta, m int M agyarországé, m ert ezen szövetség nélkül hatalm i állást sem egyik, sem m ásik állam E uróp a p olitikájában nem foglalhatott volna el, am ely állam p edig nem szám ít, annak állása ingatag, kárp ótlási, kiegyenlítési osztály-tárgy. — A ustriának az egyezség b iztosította alkotm ányát, a kiegyezés szétrobbantotta azon udvari köröket, m elyek eddig a sötétséget m esterségesen fentartották, a királyt és A ustriát M agyarország ellen ingerelték. A kiegyezés a p anslavizm usra m indkét állam ban halálos csap ást m ért, a m agyarországi nem zetiségek elvesztették legbiztosabb tám aszú kát. A ustriában a m agyarok iránti bizalom és rokonszenv m egnyerte a ném etek, lengyelek rokonszenvét, m iáltal a

250 ném et p árt 1 3 m illióra em elkedett 7 m illió szlávval szem ben, m íg külöm ben á szláv elem állt volna 1 2 m illióbul, a ném et 8 -bul. A kiegyezés biztosította egyrészt a m agyar befolyást a keleti ügyekben, m ásrészt A ustriában az alkotm ányos korm ányzatot m egterem tve és biztosítva, a ném et birodalom bai beolvadás vágyát nagyban leszállította. A kiegyezés a haderőt oly m agasra em elte, m elylyel eddig A ustria sohasem bírt és nem b írhatott volna, m a ugyanis ő felsége 3 0 0 ,0 0 0 honvéden felül rendelkezik, a régi bizalm atlanság m ellett a honvédséget nem m erték volna felállítani. M agyarország nyersterm elő, A ustria gyáros ország, ennélfogva egym ásra vannak utalva, m ind a két félre jobb, ha egyik a m ásiktul veszi szükségletét, m ert a fuvar olcsóbb, és jobb, ha a p énz a szövetséges és nem az idegen zsebébe m egy. H árom javaslat terjesztett b e: a D eák F erenczé, a T isza K álm áné és a szélsőbalé. A D eák F erencz és a T isz.-G hiczy javaslata közt lényeges külöm bség nincs, alap ja m indkettőnek a p ragm atica-sanctionak nevezett 1 7 2 3 -iki törvény, T isza az 1 . p ontban ép en úgy elösm eri, m int D eák F erencz, a külügy, hadügy és ezek költségeinek közösségét T isza a 2 . p ontban a m agyar önálló hadsereg eszm éjéről lem ond, m ert kiveszi a honvédelm i, illetőleg a 4 8 . szerint az ő felsége szem élye m elletti m inister rendelkezése alul és feltétlenül ő felsége rendelkezése alá helyezi, bekezdésében ő felsége egész hadseregéről szól; a m agyar zászlót, a m agyar esküt, m agyar ezredeket, m agyar tiszteket, m agyar vezényletet, az idegen csap atoknak M agyarországbuli kivitelét m ellőzi. D eák szerint a

251 közös hadügym inister felelős, T isza szerint a főhad· p arancsnok a király lévén, senki feleletre nem vonható A közös ügyek tárgyalását az országos küldöttségekre és m inisterium okra bízza. A végérvényes határozatok hozatalát azom ban az országgyűléseknek tartja fel, m it azom ban az országnak m egm enteni látszik és akar, azt elrontja. A z V . 4 . § -al: » ha p edig a két országgyűlés egym ással kiegyezni nem tud, akkor a kérdést ő F elsége az előterjesztett adatok alap ján ő fogja eldönteni.« E z a visszaéléseknek tág tért nyit, m ert ha a király A ustriához hajlana, m inden kérdést A ustria javára döntene el és m iután a király nem felelős, az okozott bajokat és sérel· m eket sem a m inisterium , sem országgyűlés nem orvosolhatná. A szélsőbal az ország Ö nállása m ellett harczol, ki akarja ezt a p ragm atica sanctióbul is m agyarázni, az osztrák állam adósság részbeni elvállalását sejteti és végre kim ondja az országgyűlés törvénytelenségéi, m elybe m ár 9 hónap óta tanácskozott E zen nyilatkozat a nagy eszm ét igen gyengén védelm ezte. A kiegyezés csak keveset külöm bözik 4 8 -tul. A 4 8 . törvény élőbeszédében ezt m ondja: » A karok és rendek nem késtek figyelm eket azokra fordítani, m iket az összes m agyar nép nek jogban és érdekben egyesítése, az ország törvényes önállása és függetlensége, a pragmatica sanctio által véle válhatatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai megkívánta.« A III. 2 . Ő felségének az országbóli távollétében a nádor, a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, a végrehajtó hatalm at gyakorolja.

262 1 3 . A m inisterek egyike folyvást ő F elsége szem élye körül lesz és m indazon viszonyokban, m elyek a hazát az örökös tartom ányokkal közösen érdeklik b efolyván, az országot felelősség m ellett kép viseli. A külügy és hadügy kezelésében a kiegyezés m ár lényegesen eltér a 4 8 -tul. A külügyek kezelésére M agyarország sem m i különleges döntő jogokat nem szerzett. A z elősorolt törvény az ö F elsége szem élye m elletti m inistert felhatalm azza a közös ügyekbeni részvétre, de nem m ondja ki, hogy a külügyek csakis a m agyar m inister tudtával és beleegyezésével kezelhetők. E llenben a 6 7 -es kiegyezés egy közös külügym inisterre bízta a külügyek vezetését, költségvetését a m agyar delegatió elé is terjeszti, a közös külügym inister felelős m indkét delegatiónak, a külügym inister p olitikáját, intézkedéseit, a kötendő és kötött nem zetközi szerződéseket köteles a m agyar m inisterium m al közleni és csakis a m inisterium m al egyetértve intézkedhetik. A közvetett adóknál a kiegyezés m egtévedt, 4 8 m inden adónem ről feltartotta rendelkezési jogát. 6 7 azom ban ném ely adónem eknél közösséget hozott be. E zen jogfeladást nem ajánlotta a czélszerűség, nem p arancsolta a szükség. 6 7 eltért 4 8 -tul, a hadügyek terén 4 8 a nem zetőrségre nagy súlyt fektetett, a honvédelm i m inister sajátlag nem zetőri m inister volt, a nem zetőrség m ár régen leélte m agát, ennélfogva visszaállítható nem volt. A m agyar nem zeti hadsereg a nem ességből állott és 4 8 -ban m egszűnt. V olt azom ban királyi hadsereg, m ely a király és

258 királyné zsoldosaibul állott, ez nem zeti jelleggel nem b írt, a legénység és tisztikara idegen lehetett. A zsoldosokat III. K ároly alatt az állandó hadsereg váltotta fel, ezen hadsereghez az újonczokat az országgyűlés adta, az eskü, a vezénylet, a zászló ném et volt. 4 8 -ban a király szem élyénéli m inister volt a hadügym inister, m ert a király az ő ellenjegyzésével nevezte a tiszteket, ő rendelte el a kúlföldrei küldést, a fegyelem , a gyakorlat, a felszerelés azom ban m ár a b écsi hadügym inister köréhez tartozott. M iután p edig a császári m inisterek csakis a császártul függtek, cselekm ényeikért sem ők, sem a seregp arancsnokok M agyarország által feleletre nem vonathattak. A kiegyezés p olitikai előnyei következők: 1 . A király bizalm a. 2 A ustria alkotm ányának, M agyarország követelm énye általi helyreállítása és a kiegyezésben foglalt b iztosítása által a szabadelvűségnek A ustriábani diadala. 3 . A nem zetiségi m ozgalom nak legerősebb tám aszátuli m egfosztása. 4. A külp olitikai befolyás. 5 A z A ustria nem zeteiveli őszinte szövetség. 6 . A z önuralom és általa anyagi és p énzügyi viszonyainknak, hitelünknek és kereskedelm ünknek em elése. A kiegyezés után az országgyűlés 3 p ártra oszlott, a D eák p ártra, a b alközép re T isza K álm án alatt és a szélsőbalra 1 3 tag, 1 3 vezérrel. A p ártokat a közjogi fogalom választotta el, az ugyan a balközép nél kom oly létalap ul nem szolgálhatott, m ert a b alközép állásp ontja, m int m egvilágítottam , csak kevésbé tért el a D eákéiul, erre kellett azom ban a p ártnak tám aszkodni, m ert a választó közönség tekintélyes része nem elégedett m eg a kiegyezéssel ezeket csak is 4 8 -asnak látszó p rogram m al

254 lehetett m egnyerni, de külöm ben m eg a szem élyi p árt is jogosult, m ert a kik m agokat a korm ányp ártnál okosabbnak és jobb hazafiaknak tartják, azoknak term észetesen a korm ány és p ártja m egbuktatásán kell törekedni, a 4 8 -as p árt p olitikáját p edig nem fogadhatták el, m ert ezen p olitika nem korm ánykép es. A kiegyezés után az országgyűlés m egkötötte a horvátokkali egyességet, m egalkotta a nem zetiségi törvényt és p edig m indkettőbe nagyon is sokat adott, de helyzete kényes volt, m ert K ossuth a M ihály herczeggeli egyességben H orvátországrul lem ondott, a C ousávali egyességben p edig M agyarország felségi jogait áldozta fel, egyik sem hajtatott ugyan végre, de m ind a horvátok, m ind az erdélyi oláhok fenyegetőleg K ossuth ígéretére hivatkoztak. A kiegyezés után a váczi kerület K ossuthot kép viselőnek választotta, a választás érvénytelen volt, m ert K ossuth nem volt választó, K ossuth nem fogadta el a kép viselőséget, az einem fogadást a választási elnökhöz intézett nyilatkozványszerű levélben indokolta. B öszörm ényi a levelet lap jában kiadta. K ossuth levelében a kiegyezés hiányait tárgyalja és a m egyéket felhívja, hogy az országgyűléshez az adó nagysága ellen írjanak fel és jelentsék ki, hogy a kiegyezésnek az 1 7 9 0 : 1 0 -el ellenkező tételein a nem zet m egütközött. E ger városa a levélért K ossuthnak bizalm at szavazott, a korm ány H evesm egyének m egp arancsolta a bizalm i nyilatkozat m egsem m isítését. A m egye nem engedelm eskedett, az igazságügym inister H orvát B oldizsár m eg akarta m utatni B ach-féle m inősítvényét, B öszörm ényit p erbe fogatta és elzáratta. H evesm egyébe királyi b iztost küldött, ez csak kényúri

255 tüntetés volt, m ert a község b izalm at bárkinek nyilatkoztathat, ki nem lázadó, az országgal nem háborúskodik, a királyi biztosság külöm ben is tárgytalanná vált, m ert a gyűlés a kalp agos úr m egjelenése előtt m eghátrált és a korm ányrendelet végrehajtását elrendelte. A B öszörm ényi ellen indított p er jogtip rás volt, m ert ism erték a szerzőt, a levél sem a királyt, sem a királyságot, sem M agyarországot nem tám adta m eg, az eljárás régi aulicus színnel bírt, az új kor keretébe nem illett. B öszörm ényi fogságában m eghalt, az Irányi által az igazságügym inister által felhozott üldözési vád azom ban nem igaz, fogsága kényelm es volt, kívánságát teljetették, nekem , bár gyakran m eglátogattam , soha sem p anaszkodott, de m eghalt, m ert nyargaló sorvadásban szenvedett. A közönségre K ossuth levele nem hatott, B öszörm ényi p erbefogása után az előfizetők szám a 5 0 százalékkal fogyott. 8 6 8 -ban a kiegyezés koronáját kép ezte a honvédségi törvény, a király ezen törvény által a m agyar hadsereg jogosultságát elism erte és részben m egalakult a m agyar hadsereg, m elynek zászlója, nyelve, tisztikara m agyar és a m agyar honvéd m inistertül függ. A korm ány a 6 9 -iki választásoknál nagyban győzött, a balközép leesett 8 0 -ra, a szélsőbal em elkedett 3 3 -ra, 6 9 -tül kezdve a szélsőbalt K ossuth sugalm azta, a 7 0 -iki felirat m ár T urinban készült, 7 2 -ben br. S ennyey P ál alatt kis aulicus p ártcsop ort alakult, állott 2 0 tagbul, ekkor választották be gr. A p p onyi A lbertet is, S ennyey azom ban nem m ert zászlót bontani csakis a m egyéket rágalm azta, egyik hive a honvédséget tám adta, A p p onyi a zenedénél m aradt.

256 A választások a kerületek nagy részében árveréssé fajultak, a p énz legnagyobb részét a kortesvezérek lop ták el, a tisztviselők és bírák korteskedtek, fenyegettek, ebbe azom ban az ellenzéki m egyék sem külöm böztek. A z erősebb korm ányp árti választások 3 0 ,0 0 0 forinttal kezdődtek, közhír szerint báró V odjaner A lbert 6 0 ,0 0 0 , gróf A p p onyi A lbert 6 0 ,0 0 0 forinttal győztek, K állay B éni 3 0 ,0 0 0 frttal bukott. E zekkel szem be legolcsóbbak voltak a szélbali választások, B oborié C zegléden 1 8 frtba került, a M adarász Józsefé sem sokkal került többe. A balközép i választások a korm ányp ártinál csak ott kerültek kevesebbe, hol a m egye is balközép i volt, 7 2 -ben az ellenzék volt 1 4 0 , a korm ányp árt 2 8 0 és p edig ezek közt hivatalnok 4 8 , állam i bérlő és vállalkozó 5 2 , ezeket a korm ány nem segélyezte, ezenkívül volt 3 0 úr, kik segélyt nem kérlek, a m inistereket ingyen választották, segélyezni kellett tehát 2 0 0 -at, m i 5 0 0 0 írtjával 1 .0 0 0 ,0 0 0 frt. E zt fedezte: 1 . A rendelkezési alap fele és p edig két évi 2 0 0 .0 0 0 frt. 2 . A grófsági, báróság, nem esség, kam arásság keresztek ára és p edig a nem ességért 1 0 — 2 0 ,0 0 0 , báróságért 1 5 — 3 0 ezerig, grófságért 2 0 — 6 0 ,0 0 0 , a keresztekért 5 — 1 5 .0 0 0 frtig. 3 . egyesek, intézetek, vállalkozók segélyei, báró S ina m aga L ónyay rendelkezésére 7 2 -ben 1 0 0 ,0 0 0 frtot adott. 4 . A p üsp ökök, káp talanok önkéntes kényszeradom ányai, H ajnald m aga rendesen 4 0 ,0 0 0 forintot adott. A z esztergom i érsek m ár 7 2 -ben elugrott, S ennyeinek azom ban 6 0 ,0 0 0 forintot adott. 5 . A m egyei p ártp énztárak kis szám ítással a többség költsége 2 ,6 0 0 ,0 0 0 , a balközép é 4 0 0 ,0 0 0 forintra tehető. A korm ányt és kép viselőházat m indjárt kezdetben a vasútőrület szállta m eg, az országot kim e-

257 ríthetlen kincsbányának, kevés tisztességesek kivételével m inden kép viselő és főrend vasúti engedm ény után futkosott és m iután az engedm ény nem p énz, a törvényhozó urak háta m ögött idegen bankárok állottak, kik a törvényhozó urakat csekély borravalóval kifizették és m illiókat zsebeltek. A vasúti tanácsosi állások jól jövedelm eztek, a tiszai évenként 6 0 0 0 forintot hozott. A z állam kölcsönöknél a korm ányp árti törvényhozóknak S indikatusi áron, vagyis 2 0 p erczenttel olcsóbban adták a kötvényeket, ezekért m ás halandónak 1 0 p erczent biztosítékot le kellett tenni, a kép viselőktül nem kívánták, a sindikatusi határidő leteltével a többletet, am ennyivel a p ap iros em elkedett, hűségesen kifizették, 8 hónap m úlva tehát az illető risico nélkül több ezer forintot zsebre vágott. A jutalom nak m eg volt a saját díjszabása, sőt m indenki nem is juthatott a bankócsináló m űhelybe. V oltak bérletek, m elyeknél a korcsm abér fedezte az uradalom egész bérletét, általában m inden állam i bérlet legalább 5 0 p erczenttel olcsóbb volt a m agánbérletnél. A B ánátba egy állam bérlő holdankint 2 forintért vett ki egy nagy uradalm at és 2 0 esztendeig bért nem fizetett. F őrendeknél az arany bornyú szeleteiben sokkal kevesebben részesültek, nem hallottam egy p üsp ökrül sem , de különben is a felsőház tagjai csak kevesen jelentek m eg, azok azom ban, a kik tudták, nagy hibát követtek el hallgatásokkal. A korm ányok m enthetetlen hibát, sőt b űnt követtek el a m agyar nyelv, a vallás jog, a nép nevelés terén. A z iskolákbani m agyar nyelvem tanítást a 8 4 4 ·. 2 . t-czikk elrendelte. A z 1 8 4 8 : 2 0 . kim ondta . a vallás felekezetek közti egyenlőséget és viszo-

258 nosságot, elrendelte a bevett vallás felekezetek egyházi és iskolai költségeinek az állam által fedezetét. A m agyar nyelv* rüli törvényt nem alkalm aztak, az egyenlőséget és viszonosságot m ellőzték, a nép nevelés tárgyában hozott törvények félénkek. A p üsp ökök a chovinista p rotestánsok előtt m eghajoltak, a nevelés ügyét kellőleg nem karolták fel, csakis p ort hintettek a szabadelvű közönség szem eibe. A m agyar nyelvről szóló törvényt a vegyes fajú községekben sem m i sem akadályozta, a tisztán idegen fajú községekben törvényileg ki kellett volna m ondani, hogy a m agyar nyelv köteles tantárgy. A nép nevelésnek 4 m ellőzhetlen kelléke van. 1 . T ankönyvek. 2 . Jó tanító anyag. 3 . A törvény végrehajtása. 4 . A z iskolák szigorú ellenőrzése. A z elem i iskolák tankönyveinek fogalm azására a m inisterium nak nem volt esze, szorgalm a, p énze és hazafisága. 2 . A tanítók javításához szükségeltetett a buták, korhelyek kiselejtezése, fizetősök kellő em elése, az elsőt elhagyta a báró félelem ből, a m ásodikat azért, m ert a nép et és tanítót lenézve, azt gondolta a szam árnak a csép elt szalm a is jó. A 3 -ikra erély és eszély kívántatott, a b áró nem szerette az izgalm at, utódai a báró hajlam ait osztották. A z ellenőrzés csakis azon esetben lehető, ha az ellenőrző közeg szigorú felügyeletet gyakorolhat, a bűnösöket m egbüntetheti, ha a legfőbb közeggel egyenes összeköttetésben áll, a b áró törvénye ezen hatalom egyikét sem adta m eg. A törvényjavaslat m inden m egyébe állított ugyan egy tanfelügyelőt, de ezen tanfelügyelő hatalm a m egszűnt, a katholikusok és p rotestánsok iskoláinál ez csakis állam i iskolákra terjedt ki, hogy m ég nehezebben m ozoghasson, alárendelte a m egyének, m ely erre teljesen alkalm atlan. A kineve-

259 zésnél nem figyelm ezett a lakosság szám ára a terület nagyságára. A tanfelügyelőnek törvény szerint m inden esztendőben m eg kellene vizsgálni m inden iskolát, váljon lehetséges-e ez oly m egyében, m elyben 3 5 0 község van, hol a tanfelügyelő fizetése 1 6 0 0 forint? ez teljes lehetetlen, m ert az idő nem adja ki, ha m indennap kocsin van, irodai ügyeit nem végezheti. A z első félév fizetését felem észti, a m ásodikba m ár felváltva, krum p li és bablevesen élhet, hogy tehát a községeket a m ellőzéssel m eg ne sértsék, egyikbe sem m ennek. A választók szám át erőszakosan leszállították, elvették ugyanis azon nem esektül a választási jogot, kik 7 2 -ben nem voltak beírva, elvették a szavazati jogot azoktul, kik m últ évi adójukat le nem fizették, ez erőszakos törvény, m ert a m agyar választó nem adója, de birtoka tőkéje után bir szavazati joggal, igazságtalan volt azért is, m ert a gazdagok kijátszhatták, ugyanis a holdas csak egy helyen bírván, ha nem fizetett, elesett a választási és válaszhatósági jogtul, ellenben a nagy úr, kinek 2 0 .0 0 0 hold birtoka volt és több választó kerületbe bírt, ha 1 9 8 8 0 holdtul nem fizetett adót, de 2 0 hold különválasztott m ás m egyében fekvő b irtokaiul az adóját kifizette és ott m agát beíratta, választó és választható lett. A D eák-p árt nem b írt önérzettel, m ert a m inistereket m eghallgatása és beleegyezése nélkül nevezték, időközben a m inisterelnök kegyvesztett társát, a p árt m egkérdezése nélkül, elküldhette, felebbezni ugyan lehetett D eákhoz, D eák azonban m ár ekkor igen el volt b etegesedve, a p anaszkodókat a m inisterelnökhöz utasította. G róf A ndrássy G yula és L ónyay M enyhért közt a fülbe-

260 súgók bizalm atlanságot tám asztottak, a közös p énzügym inister m eghalt, a király B udán időzött, gróf A ndrássy L ónyayhoz egy reggel ezzel állított be: » ő felsége azt izeni, hogy közös p énzügym inisternek fog nevezni, m it m ondjak? « L ónyay: » nem óhajtom a cserét, 1 4 nap i gondolkozási időt kérek.« 1 4 nap m úlva A ndrássy p ontosan eljött, L ónyai azt kérdezte: » nélkülözhetsz-e engem a m agyar p énzügym inisterium ban? « , A ndrássy igennel válaszolt és L ónyay eltávozott, ha A ndrássy van a L ónyay helyén, nem m ozdul, vagy leköszön és a D eák-p árt legszélső p adjába helyezkedik, az ellenzék szom szédságában. M időn A ndrássy külügym inister lett, a p ártot nem kérdezték m eg: kell-e L ónyay, de kinevezték m inisterelnöknek, úgy azom ban, hogy tartsa m eg az összes m inisterium ot, alig elnökösködött félévig, m inistérium a titokban ellene m indent elkövetett, sőt m egbuktatására az ellenzékkel is szövetkezett. L ónyayt, az ellenzékkel szövetkezve, kilőtték, D eák ajánlatára, de a p árt m egkérdezése nélkül, S zlávy lelt m inisterelnök. L ónyay m egbukván, az elégedetlen L ónyay-p ártiak 1 2 0 -an, S ennyeyek 2 4 -en fondorkodtak S zlávy ellen, de csak 2 0 -an lép tünk ki a korm ányp ártbul és foglaltunk el p ártonkívüli állást, az egész névleges D eák-p árt állott 3 0 0 -bul, levonva 1 4 4 -et, m aradt a korm ányp árt 1 6 0 , ebbül vállalkozó állam bérlő hivatalnok 1 0 0 , kik lesték a koczka fordulását és D eák F erencz betegségének haladását, S zlávy, a sok árm ányt m egunva, leköszönt. S zlávy után B ittó alakított m inisterium ot, ezen alakításnál sem kérdezték m eg a p ártot. A vajúdás folytonosan tartott, sem L ónyay, sem S ennyey nem adtak p rogram m ot, nem m ertek nyíltan fellép ni. S ennyey és

261 g. L ónyay 4 hónap ig alkudoztak T isza K álm ánnal a fusió iránt, a L ónyay és T isza közti egyesülést én közvetítettem , T isza késznek nyilatkozott, m egtört azom ban a L ónyay határozatlanságán, ki rövid 2 4 óra alatt is m eghátrált. A költségvetési vitánál nem b írtam sem L ónyayba, sem S ennyeybe lelket önteni, hogy legalább p ártjukkal a költségvetést leszavazzák, p edig ha határozottan kiadják a jelszót, az ellenzéki szövetségnek lesz 2 6 4 szavazata 1 5 6 ellen. L ónyay és S ennyey gyengesége következtében azom ban m egfordult a koczka, a korm ány ellen szavaztunk: 2 0 p ártonkívüli, 9 0 T isza-p árti, 3 0 szélsőbal! — 1 4 0 . A korm ány tehát 1 4 0 többséggel győzött. G róf A ndrássy G yula a belp olitikával nem sokat gondolt, a külp olitikában azom ban nagy viharok készültek, m ár ezen időben el volt határozva T örökország felosztása és az osztrák-m agyar b irodalom kárp ótlása, A ndrássy ism erte a m agyarok török rokonszenvét és p olitikai érzelgését. A m agyar kép viselőháznak csak egy erélyes em bere volt: T isza K álm án, sem L ónyayt, sem S ennyeit nem szerette és bennök nem is bízott, az öreg D eák nagyon beteg volt, B ittónak erélyében kételkedett, értesült a m ellőzésével folytatott és valószínűséggel b író p ártegyezkedésrül, felszólította tehát T isza K álm ánt a fúzióra. T isza szívesen elfogadta, ez volt tisztán a fúzió oka és sem m i m ás és m egtörtént azon furcsaság, hogy a m inisterelnöknek, ki 1 4 0 szavazattal győzött, 8 nap m úlva m inistertársaival együtt lem ondását b e kellett adni. A kisebbség lengő zászlókkal vonult be az ellenség táborába és bár a kisebbség az egésznek egy negyedénél is kevesebb volt, 3 m inisteri tárczát kap ott.

262 A többség a fusio előtt nem csak a választási vesztegetést, de a vasúti és kölcsön-üzleteknél, az állam bérleteknél, eladásoknál behozta a kendőzetlen erkölcstelenséget és m ég az országgyűlés m éltóságát sem tudta m egóvni; C sernatoni kép viselő botrányosan rágalm azta a m inisterelnököt és a ház m egelégedett azzal, hogy a kép viselő m ellőzve a m inisterelnök m egsértését, bocsánatot csak a háztul kért; a tanácskozások alatt, m időn az ellenzék beszélt, a korm ányp árt tagjainak egy része tüntetve járt ki a házbul, az elnöki állvány körül néha 3 0 kép viselő is hangosan társalgóit és társalogtak a p adokban is, sokszor hangzott az » eláll« ; a legzajosabban kiabáltak szent S im p licius fiai, kik hűségükért többnyire főisp ánsággal jutalm aztattak. A kép viselők nagy része nem csak az ülésekben nem vett részt, de m ég P esten sem időzött. — A catasteri törvényjavaslati vitákban csakis 1 1 0 kép viselő vett részt és ha a kép viselő hivatalnokok nem szám osak, tanácskozni nem lehetett volna és daczára az elősoroltaknak, gróf A p p onyi A lbert ezen korszakot az alkotm ányosság m intájaként tüntette lel; az ízlés fogalom külöm böző, én, ki a p olitikában 1 8 6 9 — 7 5 -ig m int kép viselő részt vettem , az em bereket és viszonyokat ösm ertem , ezen olla p otridábul nem kérek. A szabadelvűségnek egyik tám aszát és tényezőjét a szélsőbal és balközép kép ezte, az ellenzék ugyan főleg az elfogadott kiegyezés tám adásával foglalkozott és ezt a korm ányp árt tagjai élesen szem ére hányták; én beösm erem azt, hogy ezen örökös tám adás felesleges volt, m ert a viszonyoknál fogva jobbat alkotni nem lehetett, alap ez és nem zárkő, ha tehát a törvényhozás reá többet

263 nem ép ített, annak nem a kiegyezés az oka, de a többség, m ely az időt és alkalm at kellőleg fel nem használta. A z időp azarlásért én az ellenzéket nem vádolom , m ert a törvényhozás eddig is igen sok és rósz törvényeket hozott, az ellenzék tehát tám adásai által az idő egy részét elfoglalva, a többséget a rósz törvények szap orításában m eggátolta. A z ellenzék m indkét része szabadelvűnek vallotta m agát és az is volt, m int kisebbség eszm éit nem érvényesíthette és ezért m eg nem róható. N agy érdem e az, hogy sem anarchistává, sem cosm op olitává nem fajult, de m indenkor, m inden téren a szabad eszm ék, intézm ények és a m agyar állam iság m ellett harczolt. A p olgári házasság tárgyában nagy érdem e van Irányi D ánielnek, m ert m íg élt, m inden évben felelevenítette. A b alközép i ellenzék a fusióval m egszűnt, az A p p onyi-ellenzék csakis szem élyi ellenzék, a régi ellenzék sorába nem tartozik, a csodagyerm ekrül születése után fogok szólani. A fusio nagy változást idézett elő, a korm ánynak óriási többségét m ég nagyobbra em elte, m ert kilép ett ugyan S ennyei 4 6 -tal, de a b eolvadt T isza-p árt 8 0 -bul állt, tehát a korm ányp árt 3 4 2 tagot szám lált. A szélsőbal a szabadelvű T iszával szem ben sim ább állást foglalt el, m ert szabadelvűnek hitte; a 8 0 tagbul álló ellenzék egym ással nem is érintkezett, báró S ennyei, az aulicus, hitszegésnek tartotta szolgai-germ an elvei iránt, ha a 4 9 -es ellenzékhez csak alakilag is közeledett volna, m inisterelnök akart lenni, ezt a p ap ság, az aristocratia, az udvar kegye által rem énylte elérni; a szélsőbalok nem csak aristocratánák, de reactionáriusnak tekintették, gőgös, hideg m odora a szélsőknél ellenségeket tám asztott, senki sem

264 akarta elhinni, hogy ezen jégp ánczél alatt hazaszeretet, önállás, em beri érzelem létezhetik. L ónyay m egköszönte híveinek eddigi barátságát, kijelentette a p olitikáróli lem ondását és T uzsérra utazott, a vezér elszaggatva a m ég soha sem látott eszm ényi zászlót, a közlegények T isza generálisnak őszintén m eghódoltak. X IV . T is z a u r a lm a . A b o s n y á k h ó d ítá s . A s z e m é ly i p á r t G r ó f A p p o n y i A lb e r t. T isza K álm án győzelm ét a szabadelvűség győzelm ének is tekintették, m ert a korm ányp árt szabadelvűnek m ondta ugyan m agát, de részint szabadelvű intézm ényekért nem törte m agát, részint a m i jót alkotott, nem tudta végrehajtani, az osztrákok kívánalm ai előtt nagyon m eghajolt és ő F elségét a m agyar érdekekről, a p aritás követelm ényeirül nem tudta, vagy talán nem m erte felvilágosítani. A liberalism us egész E uróp ában m egerősödött. F rancziaország lábra állván, bebizonyította, hogy a legszabadabb korm ányform a a renddel nincs ellentétben, a fiatal ném et birodalom császárja és vaskanczellárja a szabadságot sem N ém etországban, sem m ás állam okban m eg nem tám adhatták, m ert a hódítások m egem észtése időt és nyugalm at kívánt, a szabadságellenes p olitika a nagyszám ú tudákos ném et m unkás-osztályt a franczia köztársaság karjaiba löki, M agyarország királyát a szabadelvűség ellen nem ingerelték, m ert az osztrák-m agyar birodalom szövetségére súlyt fektettek, tudták azt, hogy

265 ezen szövetség legerősebb tám asza a szabadelvű M agyarország. B ism ark tehát a biztos b arátot nem akarta ellenséggé változtatni. O roszországot részben erősen elfoglalta a nihilism us, részben a liberalism us békében hagyta, m ert a császár-király és m agyar m inistere az orosz háborút elfogadták, a m últakon okulva, nem kívánt az absolutism us R olandjaként fellép ni és a törökbarát M agyarországot m egsérteni, sem a beavatkozást nem tűrő osztrákm agyar császár-királynak tanácsokat osztogatni. A liberalism usnak azom ban a m agyar nem zet szabad érzelm ein kívül legerősebb oszlop a volt a m agyar király, ki nem csak fátyolt vetett a m últakra, de az alkotm ányos eskü letétele után azonosította m agát a nem zet érzelm eivel, a régi hízelgő, hazug csúszó-m ászó férgeket a germ an érzelm ű bukfenczeket tanácsábul kitiltotta. K étségkívül a császári vár levegője egészen nem tisztult m eg, m aradtak itt m ég aulicus m úm iák, orosz b iztosok, ultram ontan ap ostolok, frakkba és kám zsába öltözött m efistók, de züm m ögések nem varázsolt, henczegésök nem ijesztett hazugságuk nem ám ított, m ert ő F elségénél hitelük m egszűnt. A z ellenzékhez csap tak L ónyay, B ittó, K erkáp olyi volt m inisterek, de L ónyay, m időn m ég b arátjai voltak, m eghátrált, m időn ism ét a p orondra lép ett, a hitelvesztett viadorhoz senki sem csatlakozott, B ittó a lem ondási felhívást engedelm es odaadással fogadta, senki sem bízott jövő szerep lésében, ennélfogva egyedül állt. K erkáp olyit becsülték m int állam titkárt, m időn két hétig m inisterkedett, kételkedtek kép ességében, két év m úlva hire rosszabb volt nálánál, ő is tehát a kom or b ika szerep ére sülyedt, báró S ennyey P ál m int szónok első, m int állam férfiú

266 1 0 -edrendű helyet foglalt el, bálványozta a császárt és az osztrák b irodalm at, egy eszm éje volt, a m egye-rendszer gyűlölete, főjellem vonását a habozás, a határozatlanság kép ezte, p ártjában em bernek, tehetségnek önm agát, társait szolgáknak tekintette, a loyalitással ellenkezőnek tartotta a költségvetés m egtagadását H atározatlanságát fényesen bizonyítja 7 4 -iki p olitikája. 7 4 -ben én szólítottam fel a L ónyaivali egyesülésre, késznek nyilatkozott, m iután azom ban egym ást a m agánéletben nem nagyon kedvelték és L ónyay ép p en oly habozó és határozatlan volt, m int ő, félszövetségbe éltünk a B ittó-budget szavazás előestéjén elm entem hozzá felszólítani a szavazásra, nem teheti, m ert b eszédében elfogadta, ha te, A p p onyi, Ü rm ényi nem szavaznak is ellene, nem bánom ne szavazzatok, a többi 1 9 p edig szavazzon ellene, m ert ha korm ány a költségvetésnél m egm arad, ezentúl csak azon kérdéseket fogja korm ánykérdésnek kitűzni, m elyben a horvátok is szavaznak, ennélfogva egy évig a nyakunkon m arad, ez igaz, m ajd m eggondolja, de ő nem tudja, bízhatik-e L ónyayba, T iszába, 8 holnap os alkudozás után előhoztam a b ankügyét, igaz, hogy az önálló b ank jó volna, de ő sem m i olyast nem p ártol, m ely M agyarországot A ustriálul elszakítja és csak azőn esetre fogadná el a m agyar önálló b ankot, ha a közös bank felállítható nem lenne. E z első fuzionális korm ánynak elnöke báró W enkheim B éla lett és T isza az elnökséget csak szep tem berbe vette át. T iszának (m ert az egész p árt, feltétlenül alárendelte m agát), főteendője volt: a corrup tió m egszüntetése, az egyensúly helyreállítása, a hazafias külp olitika érvé-

267 nyesítette, a m egyei rendszer lentartása, a szabadelvű intézm ények fejlesztése, a m agyar nyelv és rokonszenv terjesztése. A corrup tió m egszüntetése és az egyensúly helyreállítása nehéz m unka volt, m ert az erkölcstelenség nem csak a kép viselőháznál, de a korm ány közegeinél, a törvényhatóságoknál a társadalom nak m ajdnem m inden rétegeiben el volt terjedve, az állam nak m indent drágán adtak és tőle m indent olcsón vásárlottak, a nagy állam vagyon aránylag nevetséges kis összeget jövedelm ezett. A vízszabályozásokat drágán és rosszul teljesítettek és ha valakit vagy valam ely m űvet b e vádoltak a bűnösök védelm ére, az egész· b anda összeröffent. A z állam szerződések hibásan voltak szerkesztve, a hiányok p ótlásánál m ár a vállalkozókat és a korm ány a társulat közegeit a p ályázat, a szerződés nem feszélyezte, a drága p ótegyességeket igen könnyen m egkötötték és p edig 4 0 , sőt 5 0 százalékkal drágábban a p ályázati, szerződési áraknál és adtak rossz anyagot, ha a kedvencz vállalkozó ellenében olcsóbb ajánlatot tettek, reá fogták, hogy erkölcsileg nem m egbízható bajon nehezen lehetett segíteni, m ert sokszor a legm egbízhatóbb egyén is gyengének, részrehajlónak bizonyult, R ohonczy G edeon kép viselő a T isza szabályozásnál erősen vádolta a vállalkozót, m érnököt és m inisterium ot, egyenesen T iszához m ent, T isza m egkérdezte, kit akar vizsgálóbiztosnak, a T iszához kinevezte a R ohonczy ajánltját, a D unához P estm egye ellenzéki alisp ánját, a látszat R ohonczy m ellett bizonyított, ösm erve az általános viszonyokat, hiszem , hogy R ohonczynak volt igaza, a biztosok azom ban a vádlottak szem üvegén vizsgáltak

268 és R ohonczy m egbukott, p edig a m iniszterelnök m inden lehetőt m egtett, de a currup tió erősebb volt a hatalom nál. E zen kor nevezetességei közé tartozott a nyitrai kerék p er, egy p araszt m eg vett 4 szekér kereket, m i legm agasabban szám ítva 2 0 forintot érhetett, nem fizetett, a p ör és ügyvéd a szegény em bernek 5 0 0 forintjába került. A z uzsora b üntetést eltörülték, R orvát B odi nyargalva követte az osztrákokat és p ár év m úlva, m időn P auler az uzsora ellen fellép ett, kisült, hogy M árm arosba és B eregbe a telekkönyvbe évi 1 2 0 0 százalék is volt betáblázva. A z újonczozásnál a p énzest m indig alkalm atlannak találták, egy alisp án m egunva a sok igazságtalanságot, 1 0 0 felm entett ellen reklam ált, az orvosok legyőzték kötelesség érzetéért 7 0 0 forint költségbe m arasztották el. B íráknak ha kitűnő kortesek voltak, kinevezték 6 iskolát végzett fajankókat is, ezért a felelősség nem B ittó m inistert terheli, m ert a kinevezések előtt p ár héttel nevezték ki m inisternek, az igazságügygyel soha sem foglalkozott, de hibáztak a kép viselők, fő- és alisp ánok, kik p árt- és m agánérdekből haszontalan egyéneket ajánlottak és hibáztak B ittó utódjai, kik az utólagos b írói vizsgát nem követelték, a bírák és ügyvédek ellen p anaszkodni nem lehetett, és nem lehet, m ert a b űnvádi törvények a bírót és ügyvédet a sérthetlenség p ánczéljával ruházták fel. A felsőbb iskolákban a tanárok szigort nem gyakoroltak, a törvény ellenére a tanárok nagy része a tanári vizsgát nem tette le, az ifjúság a tudatlan vagy gyenge tanároktul nem tanulhatott, de nem is kellett, m ert közhír szerint a barátságos tanárok a tudatlant olcsó p énzért m inősítették.

269 Ily viszonyok· közt tehát a m ellőzhetlen reform gyorsan nem haladhatott, legégetőbb volt a kölcsönök rendezése és a deficzit m egszüntetése, m ert hitelünket K erkáp olyi gavalléros kölcsön-üzletei igen m egingatták, az eddigi törlesztési-kölcsönöket T isza és S zéli átváltoztatták a divatos járadéki-kölcsönökké, ezek olcsóbbak és a viszszaélések könnyebben ellenőrizhetők, a deficzit m egszüntetését előkészítette 1 8 0 m illió forint évi adóem eléssel, m i főleg a földbirtokot terheli és ez annyival súlyosabb, m ert az adó aránylag nem egyenlő a term elés különböző ágainál. A földadónál aránylag legtöbbet fizet a kisbirtokos, holdankit felényit fizet a nagybirtokos. A corrup tiót T isza m inden téren lehetőleg m egszüntette, T isza m ég, m int ellenzéki vezér, soha sem vett részt sem m inem ű állam üzletben sem , nevével nem találkozunk a vasúti engedm ényesek nagy erdejében, hosszú korm ányzata alatt senki sem tud oly esetet felm utatni, m ikor kortesszolgálatokért p árthíveit nagyban jutalm azta, term észetesen hivatalokba saját híveit neveztette, ez azom ban az alkotm ányos élet term észetes követelm énye, m ert alkotm ányos országban a korm ány uralm a nem a m inisterelnök, nem a korm ány, de a p árt uralm a, a p ártnak erőt és léteit az érdekek összp ontosulása, a p olitikai hitelveinek egysége ád, bárgyú az, a ki hatalm a várába trójai lovat visz b e, eszélyes korm ányelnök tehát csakis elvbarátait alkalm azhatja, a korm ányelnök m egrovást csak akkor érdem el, ha közhivatalokra p ártérdekbül vagy szem élyes vonzalom bul tehetetleneket, b utákat, resteket, erkölcsteleneket alkalm az, vagy ilyeneket kétségtelen vádak ellenében tám ogat, ezt T isza nem tette, sőt egy barátját egy ellen-

270 zéki m egyében főleg azért ejtette el, m ert főisp án úr m agát, szem ben az ellenzékkel, ildom talanul viselte. A p árt solidaritás m eg van A ngliában, F rancziaországban, sőt a m agyar ellenzéknél is, egy ellenzéki m egyében egy főszolgabírót a bekövetkező tisztválasztásnál azért m ellőztek, m ert, m int ellenzéki, a m egelőző választásnál korm ányp árti kép viselőre szavazott és p edig helyesen, m ert a ki a hivatalt nem m ellőzheti, az legyen p ártonkivüli, ha ezen állásp ont m ellett is m egválasztják, vagy kinevezik, tetszése szerint szavazhat a kire tetszik, ha p edig időközben p olitikai vélem énye m egváltozott, m ondjon fel, de egyszersm ind m ondjon le azon előnyökről, m elyet eddigi p ártjátul nyert. K ét év alatt sokan nem nyerték m eg azt, a m it vártak, m ásoknál m egújult a régi ellenszenv, a kereskedelm i szerződés és bankügy m egújításánál m egkezdték a tám adást. T isza ellen szavazott 1 8 3 és p edig 7 6 D eákp árti, 4 9 szélsőbal, 5 4 régi színezetű balközép . T isza m ellett 2 1 9 és p edig 1 0 8 D eák-p árti, 9 5 régi balközép , 1 6 horvát távol volt, 9 régi D eák-p árti, 1 0 balközép , 2 1 nem zetiségi és horvát. A bankkérdésben az osztrák-bankot elfogadta 2 1 0 , ellenezte 1 0 9 , vagyis az elvi ellenzék állott a szélsőbalbul és S im onyi L ajos régi balközép i kuruczaibul A S om sich-A p p onyi-S ennyei p árt a S im onyi L ajos és szélső bali-p árt között hiányzott az elvközösség. A valódi ellenzék önálló m agyar b ankot, önálló vám területet, esküdtszéket, a honvédség felszerelését és függetlenítését, a m egye rendszer m egtartását kívánták, a m ásik p árt m egelégedett a kiegyezéssel, a m egyéket m egakarta sem m isíteni, nem kedvelték az esküdt-

271 székeket, ragaszkodtak a vám szövetséghez, T iszátul tehát őket csakis a szem élyi gyűlölség választotta el, az ellenzék nem győzhetett, m ert S ennyeivel nem egyesülhetett a szélsőbal színezetű S im onyi L ajos, m ert T iszát is osztráknak tekintette, S ennyei és p ártja nem egyesülhetett br. S im onyival, m ert nekik T isza is túlzó m agyar volt, a szélsőbalhozi közeledést p edig S ennyei és benső hívei istentelen kísérletnek tartottak. T isza tehát csak nevelte a fenegyerekeket és m ár ekkor feltette m agában, hogy S ennyeyt legközelebb becsap ja. T isza p olitikájának koronáját a keleti, illetőleg bosnyák p olitika kép ezte. Λ T örökország kétségkívül őszinte hívünk volt, de K onstantináp oly a vallási b abona, a butaság, a kényuralom , a lop ás fészke volt, a nagy birodalom földterületét a szultán és török p ap ok bírták, ebbül tehát m egtudtak élni, a hadsereg ruházatára, élelm ére azom ban nem jutott, a sereg kop lalt és didergett. A m agyarellenes izgatások b úvóhelye R om ánia, S zerbia és B osnia volt, a török korm ány hatalm a a két elsőben teljesen szünetelt, B osniában nem tudott p arancsolni, a török vitézsége daczára az orosszal sikeresen nem m érkőzhetett, m ert a szultán a vonagló hatalm at nem m erve koczkáztatni, a török nem zetet nem hívta fel hazája védelm ére, m ert a táborban m uszka náthát is kap hatott volna, m ert a p ap ság a p asák, m inisterek ideiglenes hatalm ukat az állam jólétért nem akarták koczkáztatni T örökország tehát a haldoklók közé tartozott, fentartása igen nagy és örökös terheket rótt volna a m agyar-osztrák birodalom ra. A m agyar állam férfiaknak tehát arra kellett gondolni, hogy szom szédunkban egy hatalm as szláv-állam , vagy

272 orosz vezetés alatt, egy aldunai szövetség ne alakuljon, hogy A usztria-M agyarország a török területből oly területet foglaljon el, m elyből m indennem ű m agyar, vagy osztrákellenes m ozgalm at és izgalm at rögtön eltip orhasson, az orosz czár a S anstefanói békében a keresztény T örökország ura lett, congresszust kellett tehát öszszehivni, hogy az európ ai congresszus a S anstefanói békét kijavítsa és az osztrák-m agyar b irodalom nak az érdeke m egóvására teendő m űveletekre, illetőleg birtokfoglalására m egbízassék. 4 század óta először szerep elt M agyarország m int egyenjogú hatalom az országok gyűlésén. A sikert a genialis m inister fellép ése m ég nem b iztosította, de a világnak m eg kelleti m utatni, hogy a m inister háta m ögött egy nem zet áll, m ely m ég soha sem m iféle hatalom előtt nem hátrált m eg. T isza K álm ánnak tehát tám ogatni kellett gr A ndrássy G yulát és p edig annyival inkább, m ert A usztriába ezt csak a király akarta és a hájfejü m inisterek, a bölcs doktorok b e nem látták azt, hogy a 8 m illió ném et kevesebb 1 2 m illió szlávnál, hogy C sehország nem B écs, de S zent P étervár felé hajlik, G aliczia ép en oly közel van O roszországhoz, m int E rdély O láhországhoz. A M ontenegróval egyesített B osniábul D alm ácziában, ’K arinthiában, K rajnában, S tájerben egész kényelm esen lehet a p ansláv izgatást szervezni. G r. A ndrássy G yula és T isza K álm án B osznia elfoglalásáért tehát köszönetét érdem eltek volna, m ajdnem ellenkező történt, a szegény török bukása feletti szom orúság a nem zet tekintélyes részének ítélőkép ességét elhom ályosította. A szélsőbal a m inisterium vád alá helyezését indítványozta. A szem élyi ellenzék bizalm atlanságot

273 nyilatkoztat gr. A ndrássy és T isza K álm án ellen, T isza K álm ánt ám ítással vádolja. B osznia elfoglalását m agyar ellenes p olitikának nevezi, ezen állítás valótlan, m ert T isza több alkalom m al következőleg nyilatkozott: » N em követünk sem orosz, sem török, de érdekp olitikát és érdedekeinket, ha kell erővel is m egfogjuk védeni. N em lógjuk m egengedni, hogy érdekeinkkel ellenkező állam alakulások történjenek. S zándékunk nem lehet, hogy a keleti keresztények egyik járom bul a m ásikba jussanak. A S an S tefánói békének oly feltételei vannak, m ik a m onarchia érdekeivel össze nem egyeztethetők. H a hiba volt, m enni hagyni a dolgokat a vég stádium ig, ez nem csak a m i, de összes E uróp a hibája, m időn L ord D erby angol m inister, bosnyák nyilatkozata alap ján, S im onyi E rnő kérdést intézett hozzá, hallgatott és az országgyűlés a hallgatással m egelégedett. A korm ány 6 0 m illió rendkívüli összeget kért, gróf A p p onyi kitalálta, hogy nem V agner zenére, nem P éter fillérre kérik, egy határozati javaslatot nyújtott be, tehát a kép viselőház a 6 0 m illiót m egszavazva, károsnak tart oly p olitikát, m elynek czélja nem az orosz tulhatalm i terjeszkedésnek m eggátlása, hanem a török birodalom területéni osztozkodás, ennélfogva helytelennek tartaná a török birodalom b árm ely területének m egszállását, B osznián és M acedónián kívül m ás m egszállható terület nem lévén és M acedóniába is csak B osnián keresztül juthatván, a m egszálló sereg ez alatt csak B osniát lehetett érteni, m időn tehát ezen korlátozó határozatot a többség elvetette, hallgatólag B osnia m egszállásába beleegyezett. A szabadelvű p ártot hasonló veszély m ég nem fenyegette, m ert m iután a szélsőbal nem volt korm ány-

274 kép es, ő felsége a korm ánnyal csakis az aulicus p árt m aradványait bízhatta volna m eg. T isza azom ban ösm erte a S utyom berki D ariusokat erős kézzel kezelte az ügyeket, a válaszfeliratnál győzött 2 2 szavazattal, a kerge bárányok lassanként szégyenkezve m egtértek a régi akolba. A fanatizm us és uralom viszketege, m egszállta a katholikus p ap ságot, elakarták törültetni a reverzalisokrul szóló törvényt és G öndöcs p lebánus kép viselő több folyam odványt nyújtott be, de egyedül m aga m aradt, a ház a védő p lebánus kivételével egyhangúlag visszavetette, a p olgári házasságot a kép viselőház elfogadta, a felsőház azom ban visszavetette. A felsőház reform jára is végre rákerült a sor, ezen kérdésben azom ban a m inisterelnök m eghátrált az aristocratia előtt a tagságot ugyan adóm inősitvényhez kötötték, de az örök jogot m eghagyták az indigenáknak, a m agyar báróknak, grófoknak, herczegeknek, a m inősítvény kijátszható, m ert az illető adóságokkal eláraszthatja, a cenzus-alap ot, az összeférhetlenségi törvényt a főrendekre nem terjesztették ki. A költségvetés visszavetési jogát is m eghagyták, vagyis m iután költségvetés nélkül korm ányozni nem lehet, a m inislerium ot, bárm ily nagy többsége legyen is, a kép viselőháznál a m éltóságos dilettáns törvényhozó urak m egbuktathatják és az ország kívánalm ait ism ételve visszavethetik, m int azt hajdan a m agyar nyelv tárgyában P ozsonyban 3 2 -szer m egtették, m ost ugyan a főisp ánok nem főrendek, de a főrend főisp án is lehet és sok m ás hasznos hivatalt viselhet, ennélfogva a hajlékony, érdekhajhász főrend sem függetlenebb a régi főisp ánnál. A p ap ság is túlságos szám m al van kép viselve, m ert

275 a p ap ok főrendiházi joga a vallások jogainak ellenőrzésén alap ul, erre p edig egy m illió után 1 p ap és 1 világi felügyelő elegendő volna, vagyis 3 0 p üsp ök és felügyelő, m a p edig van 1 1 felügyelő, 4 2 p üsp ök és ap át — 5 3 , ellenben a 9 0 0 ,0 0 0 izraelitának sem felügyelője, sem rabbinusa nem bír szavazattal. A szabadelvűség fényes vívm ánya a m agyar nyelv tanításáruli törvény. A m agyar nyelv iskolai uralm át m ár ugyan az 1 8 4 4 -iki törvény elrendelte, ez érvényes volt, m ert csak B ach és S m erling változtatták m eg, az eddigi gyáva m inisterek nem m erték m agyarságukat bevallani, T iszának jutott tehát a szerencse a m agyar nyelv uralm át biztosító törvényt indítványozni. T isza e tekintetben nagyon is sim án járt el, m ert a 2 . § azt m ondja: 3 év m úlva tanító csak az lehet, aki m agyarul tud. 5 . § : H at év m úlva a m agyar nyelv m inden iskolában tanköteles tárgy lesz. A szabadelvű p árt és vezére a liberalism us ellen hűtlenséget követtek el, m időn a honosítási törvényben a honosítandót a király és alkotm ány iránti eskü letételére kötelezték, m ert ezt K ossuth L ajos, m iután az alkotm ány egyik sarkkövét a birodalm i közösség kép ezi, m int becsületes em ber le nem tehette; az eskü tehát K ossuth L ajost, a m odern liberalism us ap ját, M agyarországból tényleg szám űzte. A z eskü külöm ben is felesleges, m ert a m agyar törvények a m agyar p olgárt, akár esküszik, akár nem , ha a haza vagy király ellen hűtlenséget követ el, szigorúan bünteti; valószínűleg arra szám ítottak, hogy az aggastyán 1 0 évig nem fog élni. A joghasználat fogalm ával ellenkezik m ég azon szakasz is, m ely a honosítottat 1 0 évig a kép viselőségbül kizárja

276 m ert a honosság m inden p olgári jogra kép esít. A szabadelvű p árt a bosnyák kérdésben! győzelm e után ism ét 2 6 0 -ra em elkedett és ezen többség a p olgári házasság kitűzéséig m egm aradt. A T isza-p ártnál azom ban a nagy D eák-p árt ep idém iája, az alattom os fondorlat betegsége ism ét feltám adt, igen sokan kép esítve érezték m agokat a m inisterelnökségre, m inisterségre és m ás fő- és hasznos hivatalokra. T isza többször újította m inisterium át és elbizakodva erélyébe, a p árt ragaszkodásába, m inisterium ába, nagyravágyó, nyílt és titkos ellenségeket hozott be. A z ellenzék látván, hogy az országgyűlésen T iszát le nem győzheti, az utczai nép p el szövetkezeit, az utczán tüntetéseket szervezett, az országgyűlésen folytonos szem élyes tám adásokat rendezett. T isza, ha a jogot, a p olgárok szabadságát többre nem becsüli saját szem élyénél, ha a belügym inisterium ba erélyes, ügyes állam titkárt nevez, a katonaságot nagyobb szám m al alkalm azza, a csőcseléket könnyen szétverethette volna. T isza azom ban elveit nem áldozta fel és igen kím életesen járt el; a szenvedélyek, a fondorlatok árja hatalm át elm osta. A 1 0 év eltelvén, a szélsőbal K ossuth p olgárjogát felhozta; T isza azt felelte, hogy K ossuth p olgárjoga kétségkívüli, m ert a törvény hozatala előtt több város tiszteletbeli p olgárnak választotta ez ugyan téves fogalom , m ert a tiszteletbeli p olgárság csak tisztesség, de nem jog. A m inisterium erre m inistertanácsot tartott, a m elyben T isza vélem énye ellen nyilatkozott és az országgyűlésen kijelentette, hogy senki szám ára kivételes törvényt hozni nem lehet, T isza m egunta az ellenzék szem élyeskedését, m inistertársa örökös fondorlatait, az aranyhídon visszavonult.

277 S ennyey a T isza bukása előtt összevonta lobogóját, m elyen sem m i egyéb nem volt, m int A llah, az igaz Isten és S ennyey az ő p rófétája, m iután az igaz hívők nem szap orodtak, T iszával kiegyezett, a zászlót a főrendiház elnökségével cserélte fel. S ennyey m eghátrálása után a p róféta szerep ére gróf A p p onyi A lbert vállalkozott A p p onyit választói nem feszélyezték, m ert először is az ellenzéki P estm egyáben igen sok p énzzel, a p ap ok segélyével m eghódított egy balközép i kerületet, választását m agának köszönhette, a m egvett választóknak felelősséggel nem tartozott, a p ap ok a 4 7 -es gróf A p p onyi G yörgy fiához, a jezsuiták növendékéhez vakon ragaszkodtak. M ásodszor m egválasztották B obrón, Á rvam egyében, e kerületben az árvái osztatlan uradalom p arancsol, az uradalom birtokosai részint rokonai, részint telivér aulicus főrendek. A vezér a csiklandósabb kérdésekben m ég P estet is kerülte, helytartója a fiatal, eszes, tevékeny, m erész gróf A p p onyi A lbert volt. A keresztény M agyarországban a név egyik m inősitvénye lévén a p olgári jog gyakorlásának, a p ártot elkeresztelték m érsékelt szabadelvű p ártnak, ezen elnevezés alá az aulicus és ultram ontán, a szabadelvű egyiránt befér, m ert az elsők a m érséklet alatt a veszteglést értik, a szabadelvűt is kielégítheti, m ert alap tétele a szabadelvűség, a m érséklet fogalm a a haladást nem zárja ki, m ert a szabadelvűség az intézm ények javításában, a hiányok p ótlásában, a korm ányzat hiányainak m egszüntetésében, a kiváltságok eltörlésében, a szabadság biztosítékainak szap orításában nyilvánul, m indent p edig roham osan rögtönözve létesíteni nem lehet, de ugyanakkor, m időn a p árt vagy vezér a m érsékletet írja

278 zászlójára, a m érsékelt szabadelvűségnek czélját és esz közeit is m eg kell jelölni és nem elég azt m ondani, hogy a p ártnak, m elynek válfaját ő is kép ezi, p olitikája és korm ányzata erkölcstelen és tehetetlen. B árm i volt is a czég évek során, bebizonyult, hogy a m érsékelt szabad és később a nem zeti czím et felvett p árt kezdetben és m ost valódilag A p p onyi szem élyi p ártja. A korm ány hívei a szem élyi p árt létjogát tagadták, én ezen nézetet nem osztom , m ert m inden kép viselő m agát a legbölcsebb p olitikusnak tarthatja, azok a kik róla ezt hiszik, hozzá jogosan csatlakozhatnak és ha p ártja a többségre em elkedik, ő F elsége bizalm át m egnyeri, korm ányt is alakíthat, az ily korm ány azom ban m indég az értelm i gyengeség és közöny csalhatatlan bizonyítéka, m időn azom ban ezen p ártrul szólunk, csakis gróf A p p onyi A lbertrül szólhatunk, gróf A p p onyi kétségkívül jeles szónok, nagy tudom ányú, m űvelt p olitikus, nem bír azom ban D eák F erencz nagyszerű logikájával, higgadtságával és szerénységével, szónoklatában hiányzik K ossuth L ajos ragyogó, bűvös varázsa, m int p olitikus távol áll a genialis gróf A ndrássy G yuláiul S zónoklata szép bokréta, m ely távolrul nézve m eglep , ha azom ban szétszedjük, sok fonnyadt virágot találunk. V ádolni szokott és tud, de nem m ondja m eg a baj orvosságát, gyakran oly dolgokat állít, m elyek külföldön a nem zet erkölcsi hitelét is rontják, az országban p edig nem csak a korm ány, de a p arlam entárizm us iránti hitet is m egingatják. A z első közé tartozik a korm ány és a szabadelvű p árt ellen 1 5 év óta szórt corrup tió vádja, ha ezt egy közönséges halandó, újságíró vagy nem zetiségi izgató

279 m ondja, sem m it sem adnak rá és a kaján irigység rágalm ának tekintik, ellenben ha egy gazdag m űvelt gróf a szabadelvűséget negélyező p árt vezére évek óta hirdeti, ez gyanút tám aszt és sok em ber azt gondolja, a p olitikai corrup tió a legnagyobb bűn, ha ezt m agyar em ber hirdeti és az ily vádlónak tisztes p ártja van, ezen vádnak igaznak kell lenni, m ert ha a vád rágalom volna, sem őtsem p ártját kép viselőnek m eg nem választanák, a p arlam entárizm us iránti hitet a hazában m egrontja, a korm ányok ellen 1 5 év óta szórt p olitikai és anyagi p ressió vádja, a valódi többséget tagadó ism ételt nyilatkozatok, m ert oly alkotm ány, m elyben egy p olitikai üzletcsop ort hosszú évek során a nem zet valódi közvélem ényét kép es m egham isítani, hol nem csak p énzzel üzérkednek, de a választókat a hivatal hatalm ával lebunkózzák, nem alkotm ány, de a szabadság p aródiája, azon országgyűlés, m ely ezt tűri, sőt áp olja, nem erkölcsi kép viselet, de nyom orult üzletcsop ort, a ki tehát ezen vádat elhiszi, annak nem csak a többséget kell m egvetni, de m eg kell hülni az alkotm ányos szervezet iránt is. A p p onyinak egyéniségét (individualitása), a nagyravágyás eszm éinek csalhatlansága uralja; a nem zeti p árt vezérének b álványa gróf A p p onyi A lbert, született m inisterelnöknek tekintette m agát, 2 4 éves korában és 6 év m úlva nem csak Ő hitte ezt m agárul, de alakult körülte egy csop ort is, m ely őt M agyarország egyedüli p rófétájának hirdette és hirdeti, a m inisterelnökségtül ugyan m ég távol van, m ert 9 0 -el kezdte és m a p ártja 3 0 -bul áll, kik közül vízzel és lelkesedéssel egyet sem választottak m eg. A z azom ban bizonyos, hogy azon esetbe, ha a szabadelvű p ártot az

280 akna m unka, belfondorlat, tunyaság vagy élhetetlenség felrobbantaná, a rom ok közt az elnöki széket csakis a szabadelvűség köp enyével fedett arisztokrata foglalhatná el, ettül azom ban m ég távol vagyunk, a Z elenyákok im ádsága m ég eddig nem hatolt az égbe. G róf A p p onyi A lbertnek titkos jelszava: » finis sanctificat m edia vagyis a czél szentesíti az eszközöket« , a gróf követte ezt a boszniai kérdésben, szem ben ő felségével, m időn a m agyar korm ányt vagyis közvetve a m agyar királyt m egtám adta, m ert a boszniáruli intézkedést m aga a király fogadta el, illetőleg határoztatta el gróf A ndrássy által, ösm ernie kellett ő felsége azon nyilatkozatát, m elyben azt m ondá: » a bosznyák foglalás nem csak császári és királyi, de az uralkodó ház p olitikája, sőt nem csak királyi, de tősgyökeres, hagyom ányos, kiválólag m agyar p olitika volt, m ert m inden nagy király és H unyady János keletfelé terjeszkedett, be kell azonban ösm ernünk, hogy első fellép ése m erész volt, m ert először is a királylyal birkózott m eg és a csekély áldozatokkal elfoglalható B osznia helyett O láhországot ajánlotta, m elyet az orosz m ár m egszállt és csak orosz háborúval lelt volna m egszerezhető akkor, m időn m ár a török elvérzett és M agyarországba ugyan a török m ellett tüntettek, em lékkardot küldtek, de segélyére sem egy aranyat, sem egy Ö nkéntest nem küldtek. E zen p olitikát követte, m időn a kiegyezési alap on álló liberális korm ányp árt ellen a szakadár szélsőballal szövetkezett, kétségkívül, aki a vezéri p arip ára akar ülni, m inden segítséget fel kell használni azok ellen, kik m a m ég a p arip án ülnek, arra azom ban ügyelni kell, hogy úgy ne járjon, m int a hajdani vitéz m agyar, ki törököt akart fogni, hátul-

281 ról felugrott a lovára, de a nagy ugrásban kardja elesett, m egölelte tehát a törököt és le akarta a nyeregből lökni, a török azom ban m egsarkantyúzta tüzes lovát és csakham ar a török sereg közé vitte, a vad futásban a m agyarok is m egközelítették a szaladókat, egyik p ajtása rákiáltott: m it csinál kend, János vitéz? János vitéz nagy szom orúan visszakiáltott: törököt fogtam , de visz a kutya. E z A p p onyival is m egtörténhetnék, ha a korona m ég ez országgyűlésen ultram ontán orosz kezekbe kerülne; m ég ez országgyűlés alatt, m ert m a m ég van 3 5 em bere, ha azom ban nép szerűsége így fogy, a jövő választásoknál p ártja m ár crak m inisteri és állam titkári jelöltekbül fog állni. A p p onyi czéljainak kivívására nem csak a korm ány szem élyeit, de a korm ány hatalm át is m egtám adja, nem m éltatja a viszonyokat, a haza szolgálatában szerzett érdem eket. H orvátországban nehány éretlen suhancz m inősíthetlen betyárságot követett el, ezen eszelősek ugyanis a m agyar király zágrábi időzésekor egy három színű zászlót szereztek és azt szent Jelasics szobránál, a m agyar nem zetet károm olva elégették, gróf A p p onyi ezért m egtám adta a jeles H éderváry-K huen K ároly horvát b ánt, ki a szakadárok szem telenségét m egfékezte, alkotm ányos többséget alkotott, m egtám adta a m inisterelnököt, ki csak akkor lett volna köteles intézkedni, ha a bán kötelességét nem teljesiti. E lőször is az a kérdés, közjogilag m i a zászló? szigorúan véve zászló az, m elyet M agyarország czim ere díszít, közszokás szerint zászlónak tekintetik m indazon veres-fehér-zöld lobogó, m ely a korm ány és hatóságok, országgyűlés ép ületeire, hajóira ki van tűzve, vagy általok használtatik, a betyár suhanczok által összevert

282 rongy tehát zászló nem lévén, nyom orult tüntetések csakis a kihágás jellegévelbírt. A bán a törvényes lép éseket azonnal m egtette, a horvát m inister és horvát követek az országgyűlésen rostálásukat kijelentették, három nevezetesebb város sajnálatát, m egbotránkozását fejezte ki, ha A p p onyi indítványát azom ban elfogadják, a bán, a ki H orvátországba rendet hozott be és a horvát országgyűlésen a szakadár söp redéket m egfékezte, leköszön, hiányozván az erős kéz, a vizsgálat árulók kezébe kerülhet, ezek a botrányt elfedik és M agyarország E uróp a gúnytárgya lesz és lévén a horvátoknál a zavargás, henczegés, lázadás 5 százados hagyom ány, a fejetlenség, zavar, b otrány ism étlődik és m indez azért, hogy a m inisterelnök és szabadelvű p árt m egrendüljenek, egy veszedelm es vetélytárs örökre eltem etessék. A p p onyinál a vallás uralja a p olitikust. A nem szerep lő egyéneknél a b uzgó, de türelm es vallásosság nem rosszalható, m ert ha a kereszt-falás (crucifix beiser) és vezeklés nem üdvözít is, de nyugalm at és m egelégedést szerez és elvégre a vallás egyéni jog, m indenki dicsérje az Istent m eggyőződése és szokása szerint. A vezér p olitikusnál azom ban a nagy buzgóság veszedelm es, m ert a fanatizm us soha sem m éltányos, a catholica vallás nem csak catholica, de róm ai, vagyis cosm op olita, az érsekek és p üsp ökök m illenium os p ásztorlevelei szerint a p olgárnál első a róm ai catholica vallás, m ásodik a kereszténység, harm adik a haza, M agyarországot ezer évig nem a m agyarok hősies vitézsége, esze és p énze tartották fel, de a keresztény róm ai catholica vallás. A ki tehát

283 túlbuzgó és buzgósága a tem p lom falain is túl terjed, m időn a jog, a világosság, a hum anism us, a szabadság, a m éltányosság szem ben áll a kiváltsággal, a hatalm askodás a m agyarságellenes közönynyel, a cosm op olitism ussal, a vallási összetévesztve az egyházzal, legtöbbször az idegen hagyom ányok p ártjára áll. A m agyar p olitikában ilyen összeütközés újabb időben csak egyszer történt, a p olgári házasság ügyében. G róf A p p onyi a p olgári házasságot, m időn ez néhány év előtt szőnyegre került, elfogadta m ost azom ban, m időn az elv végrehajtása javasolatolt, a valósítást időelőttinek találta és a küzdelem élessé az, ő fellép ése által lett, m ert ha ő ellene nem nyilatkozik, p ártja és a szélsőbal töredéke is valószínűleg hallgat és a főrendi keresztes vitézek nagy része honm arad. E zen előzm ények után ítélve, több m int valószínű, hogy a felekezetek tényleges egyenlősítése, az iskolák állam osítása, a congrua szabadelvű, a nép kívánalm ainak m egfelelő rendezése, a m agyar nyelv biztosítása, a katholikus autonóm ia jogos és gyakorlati szabályozása eseteiben a gróf ism ét a szabadelvű eszm ékkel ellenkező állást fog elfoglalni. G róf A p p onyi, p ártjának p illanatnyi érdekeltül vezérelve, az országos kép viselők igazolása eseteiben is az ország souveren jogaival ellentétes állást foglalt el, m időn a m agyar kúriára akarta és akarja ruháztatni a kép viselők igazolását. A z igazolásnak ugyanis kél része van: p olitikai és jogi. A z elsőrül, vagyis az igazolásrul a kép viselőház le nem m ondhat, m ert ez esetben alárendelné m agát a curiának, illetőleg a korm ánynak, nem teheti ezt azért, m ert a kúria m ióta fenáll, szem ben a kor-

284 m ánynyal, soha sem volt független. A jogi rész, m ely a visszaélésekről, csalásokra, erőszakoskodásokrul szól, m iután ezek bűntények, a kúria bíráskodása alá tartoznának, sőt a nyom ozások, vizsgálatok is a kúria kiküldöttje által teljesítendők.

A p p onyi soha sem szem élyeskedik, nem kiabál közbe, híveinek szem élyeskedését azom ban soha sem igyekezett m érsékelni, a tanácskozás elfajulásához is tehát részben hozzájárult, bár ebbül az oroszlánrész főleg a többséget illeti. A p p onyi a nép szerűséget bálványozza; a nép szerűség kétségkívül kellem es az egyénre, m ert a töm eg helyeslése az ünnep elt érdem einek, tehetségeinek, m unkásságának, hazafiságának elism erése, a siker eszköze, m ert aki elszigetelve áll, lehet okos em ber, kitűnő hazafi, de soha sem juthat korm ányra, m int ellenzéki vezér sok rosszat m egakadályozhat, de igen kevés üdvösét létesíthet, m ert az országot a m inisterium korm ányozza, a törvényhozást a többség korm ánya vezeti. A töm eg m egnyeréséért és bizalm a m egőrzéséért azom ban soha sem szabad a rendetlenségre bátorítani, az anarchiára czélzó eszközöket táp lálni, vagy a féktelenségre szem et hunyni, kom olyan m eg kell m érni, m i szabad a kövezeten és azt kell szem előtt tartani m a neked, holnap nekem . A katona-törvényrüli vitában, a közhír szerint, m indkét ellenzék, nem csak a kép viselőházban, de az utczán is a tüntetéseket a szem élyi-p árt és az ellenzék vezette és p edig, tekintve A p p onyi gazdagságát és egy nagy rész szegénységet, a gazdagok fukarságát, a költségek oroszlán része A p p onyit terhelte, a költekezést ugyan úgy A p p onyi, m int a többiek kereken tagadják és ezt bebizonyítani nem

285 lehet, annyi azom ban tény, hogy a vidéki nagy szám ú ifjúság sem a m aga p énzén nem utazhatott, sem P esten nem m ulathatott, m ert az ifjúság általában p énz-sorvadásban szenved, m ásodszor p énz kellett P esten a tüntető töm eg szervezéséhez, m ert a háziúr, a bankár, kereskedő, boltos, ügyvéd, ip arosm ester nem csak m aga nem tüntet, de a tüntetést a tüle függő segédeknek sem engedi m eg, tehát p roletárokat kellett szerezni, ezek p edig nap rul-nap ra élnek, tehát ingyen nem abczugolhatnak, tojással és narancscsal nem hajigálhatnak. H ogy költöttek, ez az ő dolguk, m ert p énzét ha tetszik akárki a D unába hajigálhatja, hogy azom ban a m esterséges árvizet m edrében nem tartották, ez m ár a hibánál is több, m ert ez a büntelen zavargás a fejetlenség installatiója volt. S őt ezen erkölcstelen zavargásért a felelősség az összes ellenzéket és A p p onyit m ég azon esetben is terheli, ha nem költöttek is, m ert A p p onyi ez időben az utczának annyira ura volt, hogy ha tisztelgést rendeltet m agának és ezen kijelenti, hogy a nem es ifjúság m egtette kötelességét és a többit bízzák a hazafias ellenzékre, a zavargás egyszerre m egszűnt volna. A nép szerűség vadászat országos egyénre és veszélyes üzlet, m ert ez szabad ip ar, az árverés heve a vezetőket oly ígéretekre tüzeli, m elyek helytelenek, veszélyesek és kivihetetlenek. A z A p p onyi p olitikának egyik jellem vonása a kisszerűség, kis dolgokat nagyra felfúj és a nagyobbat elhallgatja, ezek közé tartozik a királyi udvari m éltóságok kiegészítése, kétségkívül az ország a m agyar főudvarm esteri hivatal betöltését és m űködését követelheti, ez azom ban oly csekélység, m elynek szünetelése a kor szellem e

286 szerint nem sérelem , betöltése nem előny és legfeljebb a rangos főurak am bitióját elégítené ki és csak akkor lesz m ellőzhetlen, m időn a budai királyi lak kiép ülvén, a m agyar király B udap esten hosszabb ideig fog udvart tartani. — A m agyar katonaiskolák felállítása helyes eszm e, de A p p onyi a czél elérésére rossz utat választott; van nekünk L udovica akadém iánk, m ely kiválólag m agyar, azt kellett volna tehát indítványozni: a L udovica akadém ia a szükségletnek m egfelelőleg bővíttessék ki, az évi fedezet költségeit szavazza m eg az ország; a bécsi T erezianum vagyona, m ely m a m agyar intézetnek nem tekinthető, de M agyarország részére is alkottatott, a quota irányában osztassék fel, a m agyar hányad és a m agyarországi uradalm ai azonnal adassanak át a L udovica akadém iának, a m inisterelnök és honvédelm i m inister ő felségénél a L udovika akadém ia növendékeinek a m agyar hadseregnéli alkalm azását eszközölje ki, — ez csakis így elérhető; aki p edig azt hiszi, hogy a császári törzstisztek és tábornokok a régi iskolákban az osztrák tisztek fiai által használt helyekrül lem ondanak vagy ez az ő ellenkezésükkel szem ben kivihető, az vagy nem ism eri a tényleges helyezetet, vagy ám ít. XV. A s z a b a d e lv ű s é g je le n je . A z o r s z á g g y ű lé s fe lo s z la tá s a . A q u o ta . B á n fy n a g y g y ő z e lm e . T isza leköszönése nagyban m egváltoztatta a szabadelvű tábor p ártállását, m ert elm életileg ugyan az országgyűlési többség szabadelvűnek volt nevezhető, m ert keveset fogadott el olyat, a m i az európ ai vagy m agyar

287 szabadelvűséggel ellenkezett. D eák, sőt T isza K álm án szabadelvűségéhez sem fért kétség, az azom ban kétségkívüli tény, hogy a p árt a D eák idejében a D eák F erencz, T isza alatt a T isza K álm án eszével gondolkozott, kezdetben tehát valóságos D eák-p árt volt. m ert az aulicus m aradványok P esten hallgattak, a vidéken is csak titokban tanácskoztak, a közönség előtt három szintit lebegtettek, a kedves em lékű fekete-sárga p arányi rongyot csakis zsebekben rejtegették, a közönség tehát az egész p ártot színaranynak kép zelte. T iszát a conservativek m ár félszakadár m últjáért sem szerették, a fúziókor tehát csakham ar ki is vonultak, a nagy többség azom ban tunyaságbul, tiszteletből és érdekből szavazott és nem gondolkozott, bár a szabadelvűségnek egyik főelve a gondolat és cselekvési szabadság, a többség tehát valódilag T iszap árt volt. T isza elvonulása azom ban a helyzetet m egváltoztatta, utóda gróf S zap áry G yula, a sárga-fekete hagyom ányok szerint az első loyalis m inisterelnők volt, m ert a többiek 4 8 -ért szám űzettek, elítéltettek, egy b e volt zárva, T isza p edig a bezárási m inősítvényhez igen közel járt és csakis a véletlen m entette m eg a b örtön élm ényeitől. G róf S zap áry azom ban tiszta volt m int a fehér liliom , aulikus ultram ontán granitsár körben nevelkedett, 6 1 -ben átnyargalása buktatta m eg a határozatot, m int főisp án és korm ánybiztos, a hatalm at kellő szigorral kezelte, az ultram onlánokkal benső viszonyban állt, nem csak azért, m ert a szatm ári p üsp ökségtől 2 0 ,0 0 0 holdat kedvezm ényes áron bérelt, de m ert ap árul, anyárul a róm ai catholica valláshoz ősi buzgósággal ragaszkodott, tehát a szaba-

288 doknak gondolkozni kellett. A D eák és T isza rendszere azért sem volt fentartható, m ert S zap áryra, m ellőztetéseért 2 m inister haragudott, 1 liberális dem ocrata m inister nem bízott elveiben. T iszának p ártvezérségét a m inisterelnök nem fogadta el, m i m éltánytalan eljárás volt, m ert önként m ondott le, m ert az ellenzék, nem elégedve m eg korm ány-p olitikájának rosszalásával, szem élyes hajszát indított ellene és ezáltal m egsértette a tanácskozás szabadságát és a p ártot, a vezéri m egbízás p edig érdem einek elism erése lett volna, igaz ugyan, hogy a K ossuth-kérdésben, m elynek ürügye alatt T isza visszavonult a m inisterium ellentétes állást foglalt el, a szabadelvű alap on nem a m inisterium , de T isza K álm án állt. S zap áry a p árt m egkérdezése nélkül lett m inisterelnök. sőt p rogram m ot sem adott, ezen lealázó eljárás a p árt kiskorúságára m ulatott és a p árt lenézése volt S zap áry, a hatalm at átvéve, igyekezett szem élyi p ártot alkotni a p árton belül és kívül, m indenekelőtt az aulicus és ultram ontán m aradványokat akarta m egnyerni és T iszáiul m enekülve, a szabadelvű p ártot conservativ p árttá átalakítani, erre legalkalm asabbnak találta a m egyerendszer felrobbantását, m iután ezt A p p onyi is kívánta, abba rem énykedett, hogy ha ez sikerül, T isza p ártjával kivonul, A p p onyi p edig belép , czéljának kivitelére a királyt is bevonta, szándoka azom ban a szélsőbal erős ellenállásán m egtört. A z elkeresztelési botrányok elm érgesedtek, a- gyenge gróf C sáky rendeletéit nem tudta végrehajtatni, gróf S zap áry nem akart m eghalni, a p olgári házasságot egyrészt biztos elhajtó szernek tekintették, de külöm ben is a p olgári házasságul és az izraeliták

289

recep tióját halogatni nem lehetett, m ert az egyházi házasság válfalat kép ezett. A 9 0 0 ,0 0 0 izraelita és a többi lakosság közt, a m éltányosság, a józan p olitika ezen váltál lerontását követelte, m ert az izraeliták az utolsó években m ind m egm agyarosodlak, a kereskedelem és ip ar fő tényezői, az eddigi lealázó helyzetet tehát m eg kellett szüntetni, ennélfogva a p árt főbbjei a p olgári házassági törvényjavaslat beterjesztését követelték. A m inisterium az elkeresztelési ügyet m ás m ódon kibonyolítani nem tudván, a p olgári házasságot elfogadta, S zap áry, ellenkezvén ez vallási érzületével, ellenezte, azt hitte azom ban, hogy ha a m inisterium ból kilép , egy tekintélyes töredék (6 0 kép viselő) zászlója alá sorakozik, a szélsőbal és A p p onyi ellenzeni fogják tehát m íg a kép viselőházban m egbukik, ha ott nem , b iztosan visszaveti a felső ház, rosszul volt értesülve ő felségérül is, azt hitte, hogy a király m indenesetre visszaveti, a m inisterium lem ond és ő felsége a lelép ő m inisterelnököt fogja az új m inisterium alakításával m egbízni, a p ap ok híveibül, az aulicusokbul, a bérlőkbül és biztos kép víselőkbül, az A p p onyi p ártbul többséget, új m inisterium ot és conservativ p ártot alakit, ezen rem ényben tehát leköszönt. E zen alkalom az A p p onyivali egyesülésre is kedvezőnek látszik, m ert A p p onyi ugyan a m inisterelnökségi követelm ényekről nem m ondott le, de S zap áry A p p onyinak róm ai katholikus érzelm eit ism erve, biztosan hitte, hogy a szem élyi p árt vezérénél a vallási rajongás a nagyravágyást m érsékelni fogja. A S zap áry uralom alatt azom ban a szabadelvű p árt hangulata nagyban m egváltozott, az engedelm es labanczok is gondolkozni kezdtek, nem elégedtek m eg a névvel, de sza-

290

badelvű p olitikát is kívántak. T isza nem csak a kölcsönt kívánta S zap árynak visszaadni, de a p ártot m eg is akarta az aulicusoktul és clerikálisoktul tisztítani és a felsőháznál is szervezni akarta a szabadelvű p ártot. A hírlap ok verték a szabadelvűség nagy dobját, a p ártban m egvolt az alkalm as szabadelvű m inisterelnök. A királynál T isza K álm án hitele és befolyása nem csökkent. A loyalis aulicus aranygyap jas gróf m inisterelnök helyére ő F elsége kinevezte a p olgári szárm azású W ekerle S ándor p énzügym inistert, ki soha nem csúszott, nem hajlongott, de kitűnő tehetsége és szorgalm a által em elkedett a p énzügym inisteri székbe, a hírlap ok a szabad p olitika m ellett erélyesen izgattak, azom ban az ellenfél sem aludt, gróf Z ichy N ándor és gróf E szterházy M óricz kitűzték a róm ai keresztény zászlót, a főp ap ság és főrendek m egújították a régi szövetséget, felkérték a róm ai p áp a áldását, illetőleg az udvar és p ap ságnáli befolyását. A z egyesült p árt nép gyűléseket tartót, a fehérvári gyűlésen hűséget esküdtek a királynak, a kit senki sem fenyegetett, az öreg és fiatal grófnék és b árónék lelkesítették a fiatal sp orlm eneket és a p odagrás m éltóságos urakat, a m arianusok a nép gyűléseken a szentvallás iránti hűségre hívták fel a nép et, a p ártgyűléseken kim ondták, hogy m indenben a katholikusokat kell p ártolni, a m ás keresztény p edig csak azon esetbe elfogadható, ha m ariánus katholikus nem akad. A szabadelvű korm ány hasonlag m indent elkövetett, a fővárosban az országbíró elnöklete alatt nagy nép , illetőleg szabadelvű gyűlést tartott, a korm ány kerekei erősen m űködtek, időközben K ossuth L ajos m eghalt, a

291 nagy halottnak hazahozatalát és ünnep élyes eltem etését W ekerle a királynál kieszközölte, K ossuth iratait a korm ány 1 0 0 .0 0 0 forintért a m úzeum szám ára m egvette, m indkettő kedvezőleg hangolta a nagy közönséget, b ár az utolsó W ekerle kegyvesztését idézte elő. A kitűnő W ekerlének bukása azom ban m egp ánczélozta, az erkölcsi erő és hazafiság m agaslatára em elte a szabadelvű p ártot, W ekerle S ándor m inisterelnököt az udvarnál több m ásodrendű alkalom nál m ellőzték, a jeles hazafi a m inisterelnök kicsinylését a m agyar állam m egsértésének tekintette s m ert nem a csúszó-m ászó állatok, de az önérzetes, szabad m agyarok közé tartozott a m inisterelnökségrül leköszönt. A m inisterelnök leköszönvén, a m inistertársaknak is le kellett köszönni. B écsben a fúzió eszm éje kísérlett, Ő felsége a lelkes derék m agyart, a jeles, eszes, erélyes horvát bánt, gróf H éderváry K huen K árolyt bízta m eg a korm ány alkotással. H éderváry kijelentette, hogy fúziót akar és a m inisterium ot a p árt előleges m egkérdezése nélkül fogja m egalakítani, a p olgári házasságot azom ban elfogadja. E zen p rogram ra a szabadelvűség alap elveivel: » sem m it rólunk, nélkülünk« ellenkezett, m ert a korm ányelnök ajánlja ugyan őfelségének m inistertársait, de csakis azokbul ajánlhatja, kiket a p árt elfogad, a p olgári házasság sem volt b iztos, m ert gróf A p p onyi A lbert a p olgári házasságot elfogadta, de végrehajtását ellenzetté, tekintve A p p onyinak becsérzetét, tekintve azt, hogy a fúzió esetében p ártja 1 0 0 tagbul áll és a felső ház elveti, a kérdés a fusióval csak úgy lelt volna elintézhető, hogy ha az alsó házban elfogadják, a felső házban p edig visszavetik, m ásodszor a béke ked-

292 véért a kép viselőház, m int a m egyék állam osítása kérdésében történt, elfogad általánosságban egy törvényjavaslatot, m elyben az 1 -ső § -ban a p olgári házasságot elfogadja, a 2 § azom ban, tekintve a végrehajtás akadályait, a kép viselőház és főrendiház vegyes bizottságot nevez és a recep tiót is ezen bizottsághoz utasítja, 5 0 évig gondolkozik a p olgári házasság czélszerű m ódozatán, a p olgári házasság egyenértékeül p edig a reversalisokrul szóló törvényt előlegesen, egyszerűen eltörli. A kérdés ily m ódoni kiegyenlítése után gróf A p p onyi m inister a m egyéket agyonbunkózza, gróf K álnoki folytatja m agyarellenes külp olitikáját, A gliardi p áp ai nuncius m agyar kéjkirándulásokat rendez, a fiatal p ap okbul, grófokbul és bárókbul fekete sereget alkot, a p áp átul kieszközli a kegyes alap ítványoknak a keresztény vallás védelm érei fordítását, A p p onyi a fekete sereggel az új főisp ánokkal, az udvari m éltóságokkal a nagy többséget m egcsinálja és egészségi szem p ontbul a m inisterelnököt és a szabadelvű p ártot hazaküldi zabot hegyezni és m isét hallgatni. G róf H éderváry m eggyőződve a helyzetrül, a korm ány alkotásrul lem ondott és őfelségét a közhangulatról értesítette. A szabadelvűp árt elkezdett gondolkozni a leendő m inisterekrül, m inisterelnöknek a szabadelvűek egyhangúlag báró B ánfy D ezsőt jelölték, őfelsége a korm ány alkotásával báró B ánfyt bízta m eg, a báró értekezvén a p árttal, jelöltjeit ajánlotta. M ost először jelölte a többség a korm ányt, m ert az első korm ányt D eák F erenci ajánlotta, L ónyayt A ndrássy külde, a későbbieket D eák F erencz elbetegesedvén a nevével visszaélő udvaronczai segítették a p iros székekbe. A fusiót A ndrássy csinálta T i-

293 szával. A fusió óta T isza lem ondásáig T isza K álm án m inistertársait tetszése szerint nevezte. S zap áry m inistertársait m egtartotta, m inister lett, m ert gyengének tekintették, W ekerle m inisterelnök lett, m ert a fiatalabbak közt legkitűnőbb és legnép szerűbb volt. A sajtó m egtette kötelességét A m egyék egyhangúlag a szabadelvű m inisterium m ellett nyilatkoztak. A m inisterium élete azom ban az országos szabadelvű p árt ellenzéki részétől függött, m ert a korm ánytp árbul 4 -8 jelezte kilép ését, 4 7 p edig kint csavargott és leste kerülete hangulatát, várta az esem ények fejlődését. A z ellenzék állt 1 0 0 szélsőbalibul, 5 5 A p p onyistábul és 4 ? 8 szakadárbul, vagyis 2 0 3 -bul, a korm ányp árt 1 7 0 berukkolt katonából, és 4 7 kertelő, m ezei legénybül, ba a szélsőbal eddigi ellenzéki rendszerét követve, a korm ány ellen töm örül, a csángók, nem jönnek be, a korm ány m egbukott. A függetlenségi p árt gondolkozó része azom ban belátta azt, hogy szabad em bernek bárki lobogtassa is a szabadság zászlaját, m indig a szabad-zászlót kell követni, hogy B ánfy után csak A p p onyi jöhet és reá az A p p onyi-aulicusultram ontán szövetség B ánfynál sokkal veszedelm esebb, 7 0 a p olgári házasság m ellett nyilatkozott, ez döntött, m ert m ár ez által, m ég ha a csángók m egtántorodnak is, a korm ánynak a horvátokon kívül 2 0 többsége van, ezt látván a szakadárokbul 1 0 vissza szivárgott, az 5 0 kertelő hűségét és szolgálatkészségét bejelentette. A főrendiháznál azom ban a szabadelvű p ap irosok rósz értékfolyam m al bírtak, a m arianusok K om árom a m indig a felsőház volt, m ost is tehát a főrendekben és a királyban rem énykedtek, « sőt a vezetők a király ellen-

294 szenvére hivatkoztak, b ár a H absburg-ház katholikus vakbuzgóságát illetőleg úgy látszik, hogy ezen urak történeti ösm ereteiket a p ap ok és jezsuiták történelm ébül m erítették, kik elhallgatták I. M iksának p rotestáns rokonszenvét, III. F erdinándnak a p rotestánsok nyílt p ártfogását a tem p lom ok ügyében, III. K ároly türelm es uralm át, M ária T erézia kegyességét, József császár p ap gyűlöletét, a jeles II. L ip ót p ártatlan igazságos nézeteit, vagyis a H absburgL otringen királyokbul a türelm etlenség fekete kám zsáját csak R udolf, I. L ip ót öltötték fel, kik nem csak az eretnekek, de M agyarország, a m agyarok és a m agyar alkotm ány ellen folytattak irtóháborút. A z ultram ontánok erejét m eggyengítette a főp ap ság ziláltsága, a p ap ság élén rangjok és tehetségeknél fogva V aszari cardinális érsek, S chlauch cardinális p üsp ök, S am assa érsek állottak, ezen nagy tehetségek a róm ai p áp ának engedelm eskedtek ugyan, de egym ást nem kedvelték. A szabadság szellem e a m úm iák p alotájába is elhatott, a győzelm et nagyban elősegítette a p olgári házasságrul szóló törvény azon szakasza, m ely az anyakönyvvezetőknek m eghagyja, hogy a házasulókat eddigi vallási szokásaik teljesítésére figyelm eztessék, báró B ánfy m inisterelnök a főrendi szabadelvű p ártot erélyesen szervezte, sokakat külöm böző m ódon m egnyert, többeket sem legesített, a p esti közönség tüntetett és rém ített. 4 0 főrend hon m aradt és a törvényjavaslatok győztek. A nép p árt nevet felvett aulicus ultram ontán p árt a küzdelm et m egújította, a m egüresedett kép viselő, a m egyebizottsági és tisztviselői választásoknál, az elsőnél 4 helyen bukott, 1 helyen győzött, állítólag a lőcsei választásnál egy községben éjjel a p lébános a

295 tem p lom ban a p ap jelölt hűségére a jám bor tótokat feleskette, ha ez így volna, ez a vallással, az egyházi hatalom m ali csúnya visszaélés volna, váljon ez a hír igaz-e? igen nagy kérdés, m ert a vadászok és kortesek igen sokat hazudnak. A m egyei b izottsági tagok választásánál a nép p árt csakis két m egyében győzött, de a virilisták által ellensúlyoztatván, a m egyei tisztválasztásoknál m indenütt bukott. M indez azt bizonyítja, hogy a szabad elveket nem csak a vagyonos osztály, az értelm iség, p olgárság, de a nép töm ege is vallja. E zen győzelem főleg azért is nagy horderejű volt, m ert az ellentábort azok kép viselték, kik a nép p el folytonosan négyszem közt is érintkeznek, kik szent P éterrel a nép hite szerint össze vannak kötve és a p aradicsom ban! bejutásnak urai. A kép viselőházban a szabadelvű p árt egyik része a közjogi ellenzék, régi p olitikai helyzetét, a közös szabadelvű törvényjavaslat elfogadtatván, elfoglalta és a korm ányt ép en úgy tám adja, m int az A p p onyi p árt, a szakadárok, a fekete szélsőbal, m int azoraban a szavazás m utatja, a korm ány többsége 3 0 — 6 0 és a közös győzelem után b iztosan szám íthat arra, hogy ha a korm ány és p ártja szabadelvű p olitikájához hű m arad, 7 0 szélsőbal m inden szabadelvű reform ot tám ogatni fog és ellene gróf A p p onyival és gr. S zap áryval nem szövetkezik. A p olgári házasság és anyakönyvvezetés kétségkívül vívm ány, m ind tárgyilag, m ind következm ényeire nézve, m ert m eghagyva a vallási szokásokat, átvette a család alkotása feletti állam jogot, m elyet eddig egy kiváltságos osztály gyakorolt, ez által m egszüntette a korunk szabad eszm éit sértő lélek vásárlást,

296 m elyért a vallási háború m egindult, m egtörte az egyház keresztényi hatalm án lovagló p ap ságot, b ehozta, illetőleg lehetővé tette az izraeliták és keresztények közötti házasságot, m egadta az egyenjogúságot az izraelita lakosságnak, kik m a m ajdnem kivétel nélkül m agyarok, az irodalom ba és journalistikába a szabadelvűség erős hívei, a m agyar kereskedelm et és ip art m egalap ították, P estet m egszép ítették, szám ok 9 0 0 ,0 0 0 , figyelm eztette a fajokat a m agyar nem zet m inden hatóságára, kétségkívül helyezte a király valódi alkotm ányos érzelm eit, leálczázta az aulikusoknak és ultram ontánoknak az alkotm ányosság m egdöntésére, a m agyarság visszatartására irányuló szövetségét. E gyesítette a szabadelvűp árt m illióit és kim utatta az ellenzék törp e kissebbségét, lelki szegénységét és gyengeségét. A liberálizm us győzelm e nem csak m agába fontos, de következm ényei is nem zeti diadalnak tekinthetők, a M agyarország és A ustria között kötött állam i szövetségnek alap ját m inden szabad és m agyar em ber előtt a p aritás vagyis hatalm i egyenlőség, vagyis m indkét szerződő állam érdekeinek és jogainak egyenlő tisztelete és közös védelm e. A külügyekben gróf A ndrássy G yula külügym inistersége alatt nem hiányzott, m ert A ndrássy jó hazafi volt és M agyarországra is tám aszkodott, a p orosz szövetséghez őszintén ragaszkodott, tehát részint saját, részint hatalm as szövetségesnek tekintélye által is R om ániába, S zerbiába és B ulgáriába a p anslavizm ust, a m agyar nem zetiségeknéli szerep lési és izgatási vágyat m egfékezte, az aulikus csop ortot p edig szétrobbantotta. U tóda gróf K álnoky tábornok, m agyar nevű m orva gróf ellenkező

297 irányt követett, szentp étervári követsége alatt m egkedvelte a kancsuka m estereket, behunyta szem eit az oláh, szerb, m ontenegrói izgatásokra, a m agyar aulikusok és ultram ontánokkal szövetkezett és A gliardi p áp ai nuncziust a szabadelvűp árt és korm ány ellen M agyarországba küldte, ha a p áp ai nuncius látogatása tisztán egyházi vagy m agán jelleggel bír, ha kizárólag a katholika vallás hitelveit tárgyalja, nem lehetett volna sem a nunciust, sem gróf K álnokit m egtám adni, a nunczius azom ban egy ebédnél azt m ondta, hogy a korm ány többségé nem valódi, de erőszakolt többség, ezért báró B ánfy gróf K álnokytul elégtételt kért, K álnoky nem tudott vagy nem akart elégtételt adni és leköszönt, első eset volt ez, m időn P est bécsi m inistert buktatott. A császár gróf K álnoky helyére G oluchovszky lengyel grófot nevezte, osztrák m inisterelnöknek p edig B adeni lengyel grófot, m indkettő m ár m int lengyel, de egyénileg is rokonszervez M agyarországgal és ha K álnoky az orosz barát m arad külügym inister, alig nevezték volna ki osztrák m inisterelnöknek a m agyar szebadelvű korm ány barátját és a hárm asszövetség hívét. K álnoky gróf bukása M agyarországra és a szabadelvű p ártra nagy vívm ány volt, azért is, m ert nem csak a m agyarellenes vagy legalább is a m agyar érdekek iránt közönyös külügym inistertül m egszabadultunk, de igen sokat nyertünk az által, hogy utóda nem p ártjábul, az osztrák, cseh udvari főnem ességbül neveztetett, kik M agyarországnak is ellenségei és nem a katona dip lom atiábul, kik a szabadelvű követelm ényeket felfogni nem tudják és orosz barátok tehát M agyarországgal nem rokonszenveznek, nagyot nyertünk általa, az európ ai közvélem ény-

298 ben is, m ert gróf A ndrássy G yula b ukása után a dip lom aták az osztrák·m agyar b irodalm at P orosz és O laszországokon kívül m ég m indig osztrák b irodalom nak tekintették, ezen változás azom ban a dip lom atiát m eggyőzte, hogy ezen birodalom nem csak osztrák, de m agyar birodalom is, hogy aki ezen b irodalom m al viszonyba akar lép ni, M agyarország beleegyezése, a m agyar érdekek m ellőzésével szerződésre nem lép het. M eggyőzte továbbá arrul, hogy A ustria m egsértését M agyarország, M agyarország m egsértését A ustria nem tűri el, vagyis szem ben az idegenekkel, M agyarország-A ustria egységes p olitikai állam . M agyarország az ország határain túl soha oly helyesen kép viselve nem volt, m int jelenleg. A kiegyezésiül kezdve a király szem élye körüli m inist ért díszm esternek. hivatalát gondűzőnek tekintették, kinek feladatát a m inisterium felterjesztéseinek átadása, ajánltjainak beterjesztése kép ezte, az ország állásárul p edig időnként a királyt a m inisterelnök világosította fel; az udvari hangulatrul és viszonyokrul, az osztrák viszonyokrul, az osztrák m inisteriu n és p olitikai viszonyokrul gróf A ndrássy m inisterelnök távozása után csakis sötétben tap ogatózott, m iután a bécsi m agyar m inister, a törvényt betű szerint véve és talán dip lom aticai ügyesség hiányában is, eddig nem érzett hivatást arra, hogy a királyt a m agyar ügyekrül felvilágosítsa és a m inisterelnököt az osztrák és b écsi ügyekrül értesítse, a kiegyezés óta egész m ostanáig egy m agyar bécsi m inister sem bírt dip lom aticai kép ességgel. F őleg és véglegesen a m agyar király felvilágosítása a m inisterelnök feladata, de a m inisterelnök P esten lakik és hónap okig, sőt egy hónap ig sem lakhatik B écsben, sem

299

ő felségét utazásaiban nem kísérheti; igen czélszerű tehát, ha egyrészt ő felsége fel van világosítva nem csak a törvényjavaslatrul és p olitikájárul, de annak titkos indokairul és irányárul, m ásrészrül kell, hogy a m inisterelnök (ism erhesse előre ő felségének kételyeit, m ert bárm ily lángész legyen is a m inisterelnök, a nehézségeket, kételyeket sokkal könnyebben eloszlathatja, m egvilágíthatja, ha azokrul előleges tudom ással b ír. A viszonyok ism erete szükséges azért is, m ert a p olitikában tényező az időszerűség is, vagyis nem elegendő valam ely törvényjavaslatnak, intézkedésnek észszerűsége, de szükséges kivihetősége vagyis sokszor nem szabad a szükségest is erőszakolni, de várni kell addig, m időn az egyszersm ind kivihető is. M agyarország m a van először B ecsben tökéletesen kép viselve, m ert báró Jósika S ám uel, ő felsége szem élye körüli m inister valóságos dip lom ata, éles eszű, sim a, m űvelt, kom oly, tudom ányos férfiú, ki a helyzetet, az em bereket ism eri, udvarias szívélyességével m indenkit m egnyer, hazájának hű fia, ő felségének b izalm át b írja, szerénysége, tehetségével egyenlő, nem tüntet, de m indenre figyelm ez, m indent m érlegel, hazájának, a szabadelvűségnek érdekében szem beszáll a közvélem énynyel is. B izonyítja ezt a kétfejű sas tárgyában! nyilatkozata is báró Jósika nagyon jól tudja azt, hogy a m agyar m inisterium , a m agyar delegatio p alotáján a kétfejű sasnak nincs helye, de ha ezt m a, a L ueger hangulat korszakában eltávolítják, a kétfejű sas elröp ítését a keresztény p róféta felhasználhatta volna a két m inister, G oluchovszky és B adeni elleni botrányos m erényletekre, a közös szerződések m egnehezítésére. G oluchovszky a mi m iniste-

300 rünk is, m indkettő a hárm as szövetség híve, m ely főleg m agyar p olitika, B adeni rokonszenvvel és tisztelettel viseltetik M agyarország iránt, ha Jósika az öreg B ach-sas eltávolítását elrendeli, kétségkívül tap sokat nyer, de árt b arátainknak és M agyarország érdekeinek. B áró Jósika egyéni érdekét feláldozta a haza érdekének és ezt helyesen tette és p edig annyival inkább, m ert a sast nem ő tétette fel, le kellett volna ezt az országgyűlésnek vettetni m ég 6 7 -ben, ha tehát eddig ott fityegett, ott m aradhat m ég p ár hónap ig, m íg a bécsi levegő m egtisztul. N em csak eszélyesen, de férfiasán is járt el, m ert ha ki akarta volna m agát m enteni, titkos ülést kérhetett volna és ebben elm ondhatta volna titkos indokait. E zt azom ban nem tehette azért, m ert a titoktartást a m agyar p olitikusok nem kedvelik és ha ez a házbul kiszivárog, a L uegerek azt m ondják: » ím e a m agyar zsidó-p árt legkedvenczebb eszm éjét is felfüggeszti azért, hogy szolgáit, B adenit és m inisterium át fentarthassa, le a zsidó szolgákkal« , a m agyar ellenzék p edig azt m ondja: » ím e oda jutottunk, hogy a gyáva m inisterium m ég a nem zet czím erét sem m eri a m agyar állam i p alotára kitűzni, az állam i p aritás tehát ám ítás és m i az osztrák m inisterium szolgái vagyunk.« A m inister tehát hazája érdekében hallgatott A szabadelvűség fő biztosítékát b áró B ánfy és m inisterium a kép ezi. A vallási hadjárat diadala főleg a m inisterelnök erélyének, fáradhatlan szorgalm ának, elvhűségének tulajdonítható, nem b ír a szónok p olitikusok varázsával, de helyes ítélő-tehetsége, szívóssága, szabadelvűsége, erélye, önérzete, m agyarsága és buzgalm a, p o-

301 litikai bátorsága kétségbevonhatlan lény. A szám os tám adások ellenében kétségkívüli bizonyíték a vallás ügyben ő felségének m egnyerése, az A gliardi és K álnoky ügy, a felsőházi többség, gyenge, a szabadelvűséget szívén nem hordó egyéniség visszavonul vagy fusionál, m i külöm ben egyenlő lett volna a szabadelvűség retirádájával. A nem zetiségi izgatás rugóit senki sem ism eri úgy, m ini b áró B ánfy, testestül, lelkestül m agyar, s m ert akarata erős, a bukaresti árm ányok szálait eddig is szétvagdalta, a m agyarság biztosítására tehát senki sincs annyira hivatva, m int báró B ánfy. A z ellenzék, a m inisterelnök elleni gyűlölettül elragadtatva, m agyar nyelvism eretét is m egtagadta, ez nevetséges m ese, m ert azt m indenki tudja, hogy az erdélyi főrendek, M agyarország m eghódításéiul kezdve, a családban, a társaságokban, a p olitika életben, kivétel nélkül, m agyarul beszéltek, a calvinista iskolában m agyarul tanultak, 1 0 év óta ism erem az erdélyi főrendek nagy részét, ism ertem b r. B ánfyt, soha egygyel sem találkoztam , a ki m agyarul jól ne b eszélt volna, b áró B ánfy azom ban főisp ánbul lett a ház elnöke, a szónoklatban tehát gyakorlata nem volt, lehet tehát, hogy néha elszólja m agát, ezért azom ban a m agyar nyelv nem tudásával vádolni nem lehet, m ert ez a leggyakorlottabb szónokkal is m egtörténik. A z ellenzék m inősíttetlennek hirdeti a korm ányt, m ert a m inisterek nem szónokok, kétségkívül a m inisterium egyedüli ragyogó szónoka W lassics közoktatási m inister, de a m inistereknek fő kellékök nem is a szónoklat, de a helyes és szigorú korm ányzat, a czélszerű közigazgatás, egészséges p énzügy, a törvények ham isí-

302 tatlan végrehajtása, az ország tekintélyének és érdekeinek m indenkivel szem beni m egóvása, ehhez a szavak zuhanya felesleges, m ert a cselekm ények, szám ok b eszélnek, új javaslatoknál elegendő az egyszerű logical érvelés és indokolás, m ivel a m inisterium és egyes tagjai bírnak. Á ltalában a p olitikai érzelgés és lelkesedés m egszűnt, m a p ártok szerint szavaznak és sem D eák logikája, sem K ossuth óriási szónoklata nem tántorítana m eg egy közvitézt sem D e külöm ben a p ártnak van annyi szónoka, m int az ellenzéknek, ott van T isza K álm án, T isza István, Jókay M ór, S zilágyi D ezső, B erzeviczy, L áng, P ulszky, S zéli K álm án, F áik, G ajáry, C horin, H ieronym i. D e váljon ha ezen urak m indenike, a m inisterek és állam titkárok m inden kérdéshez, törvény, czím és egyes szakaszhoz, szokás szerint, 4 -szer b eszélnének, a költségvetésen kívül alig hoznának évenként többet két törvénynél. A szabadelvű p ártnak tekintélyes részét kép ezi a közjogi ellenzék azon része, m ely a p olgári házasságot elfogadta, a clericális rész, m ely azt ellenzetté, szabadelvűnek nem nevezhető, m ert ez a b abona a p rivilegialt p ap irend m ellett harczolt, a vallástgyenlőség ellen. A függetlenségi p árt egy m agasztos eszm ét, M agyarország önállását tűzte ki zászlójára, ez kétségkívül elm életileg jogos eszm e, m ert m inden állam bír az önállás jogával és M agyarország 6 4 0 évig hatalm as önálló ország volt. A z újabb korban azom ban az állam ok helyzete változott, M agyarország területe m ajdnem felére leap adt, m íg a franczia, ném et állam területét m egkétszerezte, az orosz p edig négyszerte is növekedett. A ustria helyzete M agyarországéval egyenlő, vagyis különállva a 4 0 m illiós álla-

303 m okkái szem ben önállását egyik sem kép es fentartani, p olitikai, nem zetiségi tekintetben is egyenlő a helyzet. M agyarországban a m agyar és m agyar érzelm ű lakosság 9 m illió, a rom án, szerb, tót, horvát 7 és 1 / 2 m illió. — A ustriában a ném et 8 , a szláv 1 2 . M indkét állam ot a p anslavism us fenyegeti. A z egyik főleg nyers term elő, a m ásik ip aros ország, m indkettőnek egy és ugyanaz uralkodója volt. E zen indokokiul vezérelve, a két ország m egkötötte az állam i szövetséget és bizonyos tekintetben az egységet. A függetlenségi p árt és szabadelvű p árt tehát sem m int p árt nem egyesülhet, sem együtt korm ányt nem alakíthat, m ert a korm ány egyes tagjainak az egész belkorm ányzatban egy azonos p olitikai iránynyal kell bírni, m ár p edig ezen irány ellentétes, m ert a szélsőbal önálló M agyarországot kíván és a kötelező állam i szövetséget ellenzi, a függetlenségi p ártnak ez a helyzete szem ben az A p p onyi szem élyi és nép p árttal, azon külöm bséggel, hogy ezek nem szabadelvűek, tehát m ár a belügyek terén sem egyesülhetnek, de nem egyesülhetnek azért sem , m eri. M agyarország állam i önállását R óm ának alárendelik, a külp olitikában M agyarország term észetes szövetségeseinek, a ném eteknek és olaszok nak ellenségei. A jelenlegi korm ány bukása s az A p p onyi korm ánya a függetlenségi p ártra m inden tekintetben vereség, m ert a függetlenségi p ártot három irányeszm e vezeti, a m agyar állam függetlensége, M agyarország m agyarosodása és a szabad eszm ék érvényesítése. A z elsőhöz a szem élyi p árt korm ánya nem hozza közelebb, m ert az ultram ontánok nem ösm ernek külön hazát, de egy közös keresztény b irodalm at, m elynek feje a ró-

304 m ai p áp a, az aulicusoknak alap elvök a szolgaság, légkörök a nyílt vagy jezsuita absolutism us, vonzalm ok orosz, azt, hogy A p p onyi jezsuita, orosz barát aulicus, nem állítom , de p ártja ezeknek keveréke és ha ezek többségben lennének, tudna-e p ártjának többségével ellenkező p olitikát követni, ez nem csak nem valószínű, de teljesen lehetetlen is. A zon okoskodás p edig, hogyha A p p onyi is m egbukik, K ossuthnak kell következni, alap talan, valóságos délibáb, m ert az állam szerződés m egváltoztatása nem csak m itőlünk, de A ustriátul, a m agyar királyiul, az osztrák császáriul függ, m indaddig, m íg a négy tényező a kiegyezést el nem szakítja, a függetlenségi korm ány lehetetlen, ezen esetben tehát változás kedvéért m egkísértenék a p rotestánsok ellenségét, a kis gróf E szterházy M óriczot, de sem m i esetre sem a szélsőbalt. — E llenben ha a szélsőbal a korm ányt szabadelvű kérdésekben tám ogatja, szem élyes kérdésekben sem leges állást foglal el, három vezéreszm éjét diadalra juttatja és a szabadság légkörében függetlenségi eszm éinek vagy azok egy részének valóditását inkább rem énylheti, m int a S chvarzenberg B ach csop ort hagyom ányosainak és p ater L uegernek légkörében. A szélsőbal tehát a szabadelvűp árthoz közelebb áll, m int a szem élyi p árthoz. A szabadelvű p ártnak két alap eszm éje van, a 6 7 -iki kiegyezés fentartása és a viszonyokhoz irányított javítása a szabadeszm ék m egvédése és fejlesztése; az elsőnél a szabadelvű p ártnak az ellenzéki töredékek tám ogatására nincs szüksége, m ert ezt m a csak 6 0 szélsőbali ostrom olja. A szabadelvű intézm ények fentartásában és fejlesztésében a szélsőbal ellentétet, sőt tám adó állast sem foglalhat el,

30 5 m ert ez e setben válasz tói h agyják el, m i nt ezt az U gron p árt gy ász os b ukása b i zonyí tja. M i után az om b an a s zab ade lvűsé g fő fe la d atát, az alk o tm ány oss ág b i ztos í tá sa a s z abad i ntézm ények fe jle szté se ké p ezi, ke ll, h ogy az országgyűlé si vi tákban a k orm án yp árt a v alódi ellenz éke i le az az tan ács k o z áne lárm áz za, e lle nz é k ors zággy ű lé s i s okb an és sajtób an a korm ányt és p ártot n e rágalm azz a, m ert m i ndk ét eljárás illetlen és v es zélye s i s, m ert m in da P arlam e ntari s m us hi te lé t ro ntja, a k e ttő ille tle n és bi zalom az alk otm ányo sp arlam entari zm us p edig i ránti s ág alap ja. tö bb sé g e a m i n de nn e m ű A B ánffy - k o rm ány i zgatás ok - dacz ára 6 0 -ra em elke dett, a sarokb a s zorí tott ellen z ék B ánfy t erő szak oskod ással v ádolta, a több s ég valódialk o tm ány os o rs z ág o k b an e zt k é tsé gkí vü l s ágát tag ad ta , csaki s új, sz ab ad választásokk al lehet m eg czáfolni , e gy rés zt tehát ez ért, m ásrész t a qu ota m eg állap í tása is a arány ának nyak u nk b a s z akad t, a k ö z ö s te rhe k m e galap í tása p ed ig neh éz m unk a, m ely et si kere sen csak úgy leh et m egoldan i, ha az alkuvó fél, azaz A ustria k orm ánya és o rs z ággy ű lése m e g v an gy ő z ődve , h o gy B ánffy é s korm ány a nem s aját, de az ors zág n evé b en s zól, az arány m egállap í tása n em k önn yű, m ert az 1 8 6 5 /7 . X II . tö rvé ny 1 8 . a k ö z ö s te rh e k aránya k ö lcsö n ös alk u ú tján m e gállap í tan dó. é s p e dig az alku m eg állap í tására m in dkét ország1 9. gy ű lé s hason ló s zám ú. k ü ldö ttsé g e t v ála s zt, a k é t k ü ldöttség b efolyásával a fe lelős m in isteri um ok ré szletes adatokkal tám og atott jav aslatot fog az arányra kidolgozn i. 2 0. E z e n jav as lato t m i n d en ik m i ni s te ri u m tárgyalás

30 6 vé gett az O rs zággyű lés elé terjes zti, az orsz ággyűlé s határo z atai t a m i ni s te ri u m a által a m ás ikk al k ö zli . 21 . H a a két kü ldöttség nem b ír kiegyezni , a két orsz ággyű lés egyezk edi k, ha a két ors zággyű lés nem tud ki e gy e zni , az ad ato k alap ján dö nt ő fe lsé g e. E z tehát oly m unka, m ely kis rósz akarattal 1 év ig is e lhú zódhatik, m ert 1 -ször: m eg k ell alap í tani az állaalap ját, arányt: m ok m á sod s z o r á é rté k én e k s z ám be li a kü ldöttségek, m in isterek hoz zászólnak m i n den tételhez O rs zággyű lések k i nem egyezé se e setéb en dönt a ki rály é s csá s zár. E z t te hát e gy 4 h ónap o s haz abe s z é lő ors zág v égezhette volna el, a m i gyűlé s sem m i esetre sem he lyz etünk különb en i s ig en -k énye s, m ert az adó az u to lsó e gye z sé g ó ta 1 8 0 m illi óv al e m e lte te tt, az i ngatlanok ára, a hasz onb érek 5 0 s záz alékk al növek edtek, a földbi rtok az om b an m ár évek óta vergődi k, a b irtokok ára és az ú j has z on b é re k lej ebb s zálltak, e zt m i n de n m agyar tudja, az osztrák m i nister azom b an a v álságban jogo san k ételk edheti k, m i után a fö ldb irtok adójának les zállí tá sát m é g az e lle nz é k se m k öve te lte. E zz e l s z em ben k étsé gk ívü li tény a cseh, os ztrák, len gyel földb irtok nagym érvű eladósod ása és érték csök kené se , de tény az i s, h o gy A us tri án ak az állam p ap iroso k ban, a gy árip arb an, a váro si ép ületekb en, b anknál a a tak arékp énz tárakban, elhelyez ett tők e- érték e több ezer m illióv al több a m agyar p é n z - és é rté ktők é né l, e nn ek co n s tatálása a z o m ban időt k ív án. sz erződé sek az, állam k özi tény M ásré szről h ogy s ik e rre l csak az on e se tb e n k öth e tő k m e g , ha a k o rm ány töm ör é s b iz alm as több ségg el rende lk ezi k. A B ánffy- kor-

3 07 m ány a horv átokk al 6 0 , sőt 9 0 több ség gel b í rt; ezen volt b iz tos, m ert a p ártban a több ség az om b an nem aki több e n tám o gatták , k o rm ányt fe lté te le se n né m ecs s lyek a fúzióról álm adoztak, m ások B ánfyt csak is az A p p ony i i ránti ellensz envb ől tám ogatták, tisztázni és töm ö rí te ni k e lle tt te hát a p árto t E zenk ívü l az e gyezséget m eg kell e lőzni a köz ös bev ételek sz ab ályoz ásának, m ert ez ek em elé se le gk evé sbé sé re lm e s, m e rt m i u tán e z e k e lső so rb an a fed e z e tb ő l lev onatnak, az állam ok csak is akk or tudhatják m ennyi az egyene s fe dez et é s való szí nű, h ogy ez ek lev onása után az e m e le n dő öss z e g te rhe je le nté kte len öss z e gre s záll le báró országaz M in dez en in dokoknál fogva B ánfy gyűlé st felosz latta és a választást ok tób erre k itű zte. A 9 6 - i ki v ála s ztá s ne m cs ak tárc z a- k ü z de le m , d e a s zab adelvűség harcz a volt a bab ona, a sötétség , az e gyéni b ecsvágy, a cosm op oliti sm us ellen é s a m agyar nem zet s zab ads ág s z e re te té t, p o li ti kai é re ttsé g é t fén ye se n b eb iz ony í to tta. A szab adelvű p árt 3 5 0 kép v ise lőt v álasztott é s p ed ig szem ély i-p árt 29 9 k orm ányp árti t é s 52 K ossuth-p árti t. A arian ála ttak t g p m k m zt ig , és uso e v s o 70-e és ed 3 1 A p p oU gron-p árti t, 9 7 p ártonki vüli t, nyi stát, 23 nép p árti t, V agy is B ánfy a h orv átokon k ívü l 1 7 6 töb bségge l b í r A p p ony i ve s zí te tt 3 1 -e t, v agy i s p ártja fe lé t, U gron 3 1 - e t. A nem z et nap iren dre tért a fú zió fe lett, m ert a h ol a több ség 1 7 6 , 3 1 -nek a b efogadása a k özv élem ény durva m e g sé rté se vo lna. P árt M agyarors zágb an m é g o ly csúfosan soha sem buk ott, m i nt az A p p onyi és U gron-p árt bárói tokb an a p ap ság és főren dek is tám ogatták. A ’ k o rm ány te hát m a m ár a K ossu th- p árto t i s n é lk ü lö zh e ti .

30 8 választások m i ndenütt a legnagyobb rendben folytak A le , b áró B ánffy beb izonyí totta, h ogy nem csak erélye s és e szé lyes m i nisterelnök, de jó p ártvez ér is. X V I. A s z a b a d e lv ű s é g j ö v ő j e . A v allás- egyen lőségrül é s p o lg ári házasságról hoz ott törvény dís ze s v ívm ány, a szab adelvű reform oknak az om ban csak előzm énye d e nem zárköv e, a szab adság v árának nem fe dele , terebélyes fa, m ely nek árnyék ában p árt é s korm ány röv id ide ig elszen dereghet sőt erőt is gyűj thet, de kam atjábul örökk é m eg nem é lhet, m ert a sz abadelvűségnek fő feladata é s kötelesség e a halad ás. A kor és nép m illiói nak elod ázhatlan köv etelm ényei . 1. A z e sküdtszék i i ntéz m ény. 2. A m agyar n yelv é s m agyar állam érdekéb en az isk olákat állam osí tani , a tan ítók fizetésétem elni k ell. 3. A lelk és zek et, felek ezeti kü löm bség né lkü l, a jelelé s m eghagyásával a m agyar k orm ánynak k ell nevez ni, a p ap ok fizetését, a p üsp ök ök é s k áp talan ok k iv ételév el, egyenlős íteni, a sz egényekét em e ln i ke ll. 4. A z igazságtalan, aránytalan p árb ér rend szert, m ely 1 0 m illió lako st k oldussá tesz , el k ell törü ln i é s m ás fizeté si m ódozatot ke ll beh ozni . 5. A nép nev elés i tanren dsz ert reform álni k ell. 6. A kath oli kus auton óm iát okosan és m éltányo san s zervezn i k ell. 7. A m e gyei köz igazg atás akadályai t a reform m unkálatának m e gk ezd ése e lőtt el k ell hárítani .

3 09 8 . A főrendi ház at, a kép v ise lőház tanácsk ozási ren djét reform áln i k ell. 9 . A fö ldb i rto k a nagy é s k i s i p ar é rde k e it az o rs zágnak fe l kell karolni . M in dez ek k étségkí vül igen fonto sak, léte sí té sök az om b an m i u tán ö nz ő m agán é rde k e k e t é s ki v álts ág o kat sé rte n e k, sok akadályba fog ü tk özni , m i ndez eket tehát kü lönállólag azom ban tüz etesen fogom tárgyalni , szü ksége snek tartom a dd ig i s e lő le g e se n röv i de n j e le zn i, m i é rt s z ü ksé g e se k é s sürgősek. 1 . A m ásodik szüksé ges, m ert M agyarorsz ág m agyar csak akk or le s z, m i dő n a m agyar ny e lve t lak osainak tú lnyom ó több sé ge érteni fogja, 2 8 év óta a m agyarság a korm ány ok hanyagsága é s félénkség e, a p ap ság ro szak aa m u la s ztá s t az rata m iatt k eve se t halad tu nk, i s k o lai taní tók által p ótolnunk ke ll, a tan ítók fizetése azom ban m a ny om oru lt, a ko ldus nem lelk esedi k, fe l k ell tehát fiz e té se k e t e m e lni é s az i s k o lát állam os í tan i k e ll, h o gy az állam ellenőrizhesse a hanyagot és árulót m egbüntethe sse, fel kell fizetését 5 0 0 fori ntra em eln i, h ogy jólétet é lv e zhe sse n, m e rt a k é nye lem o lv as zt é s s z e lí d ít. 8. A p ap oknak az állam általi k i neve zé se szü ksége s, m ert a nép nél hatalm as ténye zők; a m agyarság ért a k ath o li k us p ap ság edd ig se m m it se m te tt, m e rt a le gu to lsó sz erint első v agyis a k eresz ténység , a p ásztorlev elei k kath olik a vallás, m ásodi k a róm ai egyház, harm adik a haz a. A ro m án s z e rb p ap o k M e ttern i c h ó ta e lle n sé g e in k, tehát az állam alá kell m i nden p ap ot rendelni , — nagy rés z ellenségünk, m ert tengődi k, az oláh p ap ság nagy alig rés z é n ek fiz e té se fo rin t, lu th erán us v annak 500

3 10 é s k álvi nista p ap ok 40 0 forint fizetéssel, sőt sok k ath oli kus p léb ános van, k inek fizetése, kü lönösen a m o stani gab o naárak m e lle tt, n em több 7 0 0 fori ntnál, ebbü l tisz tessé gesen tehát a m e gélni nem lehet, fiz eté seket egyenlős íteni kell é s m eghagyv án a lelk és z é s tan ítói fö lde kn e k be tud ás n é lk ü li ha s ználatát 12 0 0 fo ri ntra k e ll em eln i és a p ap ok ki nevez ésének jogát a korm ányra ke ll ru házn i, a fizetésnek szab ályoz ása többet fog érni m infén ye s s z ó n o klatoknál, n e m z e ti sé gi ö le lk e z ése kné l, a de n p ap é s taní tó családjának b izto sítása által elősz ör le sz sz erint nem z etisé gi, m agyar, m ásod sorb an faja harm adsorb an k e res z té ny . valláskü lönb sé g a 4. M eg k ell s züntetni , nélkü l, ert ot, sz csak a haz át, az állam a abadságot p árbért, m az s z e re ti , a k i az állam te rh e i m e lle tt m e g é lhe t, a k i nyom orog é s azt látja, hogy az állam lako sai közt a terhek et nem egyen lően o sztja fel, de a gaz dagot kí m é li é s a s z e g é nyt ny om ja, az a m agyar állam i ránt e lős zör is m egh űl, m ásodsz or p edig a m agyar állam nak, a szab adságnak, sőt általáb an m agának a szab ad állam M agyaro rs z ág b an m i n de n e s zm é j é ne k e lle nsé g év é v áli k . adó, de kü lönösen a földadó a legm agasabb fokra van em elv e , m elyen túl ke zdődi k a m egélhetés lehetetlensé ge, az adó kat általáb an te k in tv e , az állam i ság a k öte le z e ttségek fedez etét általán osságban vév e lesz állí tani alig lehet é s p edig nem azért sem , m ert arány osak, ki véte lt k é p e z az om b an a p árbé rne k n eve z e tt p ap i adó. A le g igazságtalanabb e z, m ert hercze g E szterházy 5 5 0 .0 0 0 h old ura p árb érb e ép en ann yi t fizet, m i nt a legs zeg én yebb árv ai v agy e rdé lyi zse llé r v agy b é re s. A ne gy ed te lk es

3 l1 és tan ítób ér gaz dának földadója 1 0 — 2 0 forint, a p ap tartozm án ya, ha m agáb an van 6 7 , ha ház as fia van é s v ele lak ik 12 fori nt, tehát a term éketleneb b v idéken 6 0 - tul 1 2 0 sz ázalék , a term ékenyebben 3 0 - tul 6 0 sz ázalék, ez en nagy teher, ha h ozzáv esszük a közsé gi, m egye i em bert í nsége s a s zeg én y tengőd ésre p ótadót, kárhoz ezen súlyo s rabló - fizeté si tatja és p edig m ód oz at 1 1 m illió lak ost fojtog at. M i után ez igazságtalan és tűrhetlen is, eltörlése által 1 1 m illió lakost nyerünk m eg M agyarors zágnak és a sz ab ade lvűsé gnek , ezen re form m al sem ké sni , sem ezt hangz atos sz ólam okk al e lütn i nem sz abad, (le gköz elebb ezen teher ered etérü l, jogtalanságárul é s a fiz eés té s könnyű m éltány os m ó dozatárul szóló m ű vem et ki fogom nyom atn i), m ert a hangz ato s sz avakra a k ösokat ád , ellenben az elviselhetlen terhek z önsé g nem könny ítése a m illiók at ép en úgy m e g fogja nyern i a m agyar állam nak é s a szab adelvű p ártnak, m int m egnyerte K o ssuthnak 4 8 -b an az úrbériség m egszün teté se , sőt m ég jobban , m ert a nem zeti ségeknél nem csak az i ngó , tud atlan nép et, de a ve zetők et, 48 ellenségei t is m egnyeri és a m agyar állam e llen iz gatás gy ök erei t is k isz edi . 5 . T an rends zer sajátlag a ma nép iskoláknál nem étezi k, elfogadott általáno san tankönyv ek m ert n in csenek, a taní tók hanyagok é s tudatlanok, m i nem cso da, m ert ak inek az élet szü gsé gei vel nap onta küzd en i ke ll az s zakm ája i ránt k özöny ös, főleg a v allás elm é letei ve l a k orm ány nak tehát az foglalkoznak, m i legkönnyebb , eg ész ország szám ára kötele s tankönyv eket k ell ny om tatni é s az eddigi k on tár m űv ek taní tását el k ell tiltani . 6 . A k atholi kus auton óm ia a k öltsé gek fe dezetének —

3 12 köv etk ezm én ye nem terjedh et k i, az om b an a p üsp öks égek káp talanok vagy onára, m ert ez jogilag n em katholi kus, de állam v agyon n em terjedhet ki az állam os ítás u tán az isk olára, az egyen es p ap é s taní tóválasztásra , m ert n em elő, általába p oli ti kai z etisé gi é s i zg alm akat idé zhetn e teh át csak jelölé si , e llen őrzé si é s h i telvi jogokkal b í rh at 7. A k özigaz gatás a m egyékn él i s a b elügym i ni steri um nál javí tást k öv etel, m ert sok b aj forrás a a m i ni steri um ban v an, a m egyékn él m in denek előtt az ü gyk ez elé st, a m unk afelos zlást reform álni k ell, m ert a jelenle gi rend szer és ü gyhalm az m ellett a jó k öz igaz gatás leh etetlen, ennélfogva csakis akk or lehet a választás a fe ltééletho ssz iglani v álas ztás, a tele s k orm ányi k in evez és köz ött v álasztani , ha m i n dezek ren dezv e le sznek és ennek daczára a gé p ezet rosszul m ozog. 8. A k ép vis előházn ál szigorú tanácskoz ás i rendet ke ll alkotni , i ntézke dn i ke ll a ház v eri fi kation ális jogárul, a v álasztási bűntetteknek é s ki hágás ok nak a cu ria általi elbí rálásnak m ó dozalárul és jogk örérül. 9. A főrendi h áztul el kell venn i az orsz ágo s k öltsé gvetés elveté si jogát, m ert ez által, m i után a költségvetés korm ányk érdés néh án y család , a tö bb ség tehát az ország korm ány át n em buktath atja m eg , m e g ke ll határozn i ho gy a valam ely törvényjavaslatot hány főrendi ház ké p v iselőh ázi s zor é s m enn yi időre v etheti v issza. £ 1 ke ll törü ln i az in digen ak és censussal nem bí rók örök jogát, m ert 8 5 -ig a cz im zete s főrendek örök joggal s oh a sem bí rtak, ez tehát n evetség es gy ártm ány , ki kell m on dani az ö ssz eférhetlenséget m i nd en köz - és m agánh iv atalra, m ert e teki ntetb en a főrend a kép v iselő felett fölénnye l nem bí r-

3 13 hat, ki kell m ondan i, hogy főrendi jogot biztosí tó 3 0 0 0 forint adót fizető b i rtok adó ssággal terhelve nem lehet, m ert az e ddigi m ó d s zeri nt a m i n ősí tvény ki játszható. sőt léteiének 8. alap ját M agyarors zág hatalm ának, a fö ldb i rto k o s os z tály te s zi , m e rt a fö ldb i rto k osok s z ám a a 1 1 m illiónál több , a köz ép - osz tály egy rész e m ár a 9 0 - as év ekig elbuk ott, m a az olcsó árak k öv etkez tében nagy rés z e v erg őd ik . A z állam csud ák at ne m teh e t, k e ll az on ban, hogy az on v isz ony okon, m elyeket jav íthat, segí tsen, vagy is a k ölcsön in tézk edni k ell, h ogy m egkönnyí té se által a kam atláb 5 - re les zálljo n, k e ll, h o gy a társu lá s seczuk or-, által m agyarorsz ágban annyi gé lyezé se p osz tóés alakuljanak, term elv énye i fehérnem ű- gyárak m elyek te lj esen M agyaro rs zág fe de zz é k, k e ll fo gy s z ü ksé gle té t botrány os versenye csak R om ánia nem M agyarországb a, de a bi rodalom b an is m e gszüntessék, k ell, h ogy M agyaro rs z ág , a m ed d ig le h e t, F i u m e fe lé o lcsó v ízi öss z e k ötteté st nyerjen. sz abad óriási több ségében elA korm ánynak nem ak a t iz ni, m rt f k r b od e e e e se e g m i n de nre k é s z, a fő p ap ság az aristocratia, m ely nyílt és ti tkos ultram ontán, rop p ant vagy onnal bí r, a fek ete sereg a főren diházban a korm ányt a m e gbu k tathatja , ne m z e ti sé g e kn e k, s z öve tsé g ese e lle n ü nk i ngerli A ustriát. 7 2 -ben a D e ák k orm ány ép en ily nagy 7 5 -b en több ségg el ren delkez ett é s m é gis kap itu lált. A k o rm ánynak ne m s z ab ad fé lú ton m arad ni , de s i e tni k e ll egyedü l k ép e sek a a re form ok végrehaj tásával, m elyek p oli ti ka sátánjai legy őz ésére. V ÉG E .

TARTALOM .