M
a
VIII. évfolyam, 2011. október
k
f
a
l
v
i
10. szám (94. szám)
M a g y a r
Megjelenik havonta
s z a b a d s á g
„…a lázadó vezéreket fel fogom köttetni, és minden cs. és kir. tisztet, aki a forradalmárok szolgálatában állt, agyon fogok lövetni, gyökerestől irtom ki a gazt, és egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell a rendet és nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani.” - írta von Haynau Radetczky tábornagynak 1849. augusztus 18-án röviddel azután, hogy Világosnál a magyar fősereg letette a fegyvert az orosz csapatok előtt. Miután a szabadságharc utolsó bástyája, a Klapka György által védett Komárom október 2-án elesett, Haynau hozzáfoghatott előre eltervezett gyilkos tettének végrehajtásához. Elsőként a szabadságharc magas rangú katonai és politikai vezetőit küldte a vesztőhelyre. A kivégzések október 6-án érték el tetőpontjukat, amikor Pesten kivégezték az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. Bűnösnek találták, annak ellenére, hogy maga a császár V. Ferdinánd beleegyezését adta kormánya megalakulásához. Ugyanezen a napon Aradon kivégezték a forradalom és szabadságharc 13 tábornokát: Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Poeltenberg Ernőt, Lá-zár Vilmost, Schweidel Józsefet, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Vécsey Károlyt, Dessewffy Arisztidet, Nagysándor Józsefet, Aulich Lajost és Damjanich Jánost. Egyetlen bűnük a szabadság értékeinek megvédése melletti végső kiállásuk volt. És a megtorlások folytatódtak. A nemzetközi nyomásnak is köszönhetően Haynaunak végül a „gaz” csak egy részétől sikerült megtisztítania Magyarországot. Az elkövetkező évtizedek a remény évtizedei voltak, amikor magyarok millió álmodtak egy szabad országról. Alig több, mint egy évszázaddal később, 1956. október 23-án Budapest utcái újra forradalmároktól hangos. A helyzet azonban lényegesen más, főleg katonai és geopolitikai szempontból, mint 1848-49-ben volt. És azóta a nemzet átélt egy traumát, Trianont. De van, ami nem változott, a szabadság utáni vágy. A nemzet ébredezni kezd, megcsillan a szabadság halvány sugara. Talán van remény egy szabad, független Magyarország megteremtésére. De nincs. A lelkesedés, önfeláldozás legyen bármilyen emberfeletti, nem diadalmaskodhat a magyarsággal szembenálló szovjet nagyhatalom felett. Egyes erdélyi városokban, mint például Kolozsváron, a magyarországi események csak kisebb megmozdulásokat váltottak ki. A politikai vezetés visszafogott, bár sok az elítélt, akik többsége értelmiségi. A sors furcsa fintora, hogy épp az oroszok azok, akik Erdélyben árgus szemekkel figyelik a kisebbségek jogainak betartását. Úgy ahogy, de szemmel tartják. Aztán 1958 nyarán kivonulnak az országból, így a politikai vezetés elől
56-os forradalmárok Budapest utcáin elhárul az utolsó akadály a kisebbségi kérdés rendezése terén. Egy év alatt erőszakkal egyesítik a Bolyai Tudományegyetemet a Babeș Tudományegyetemmel. Ezzel megszűnik az önálló erdélyi magyar felsőoktatás. Az egyesítés mellett többek között olyan indokok hangzottak el, amelyek kísértetiesen visszatérnek, ezúttal a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli vita kapcsán. Az egyesítés mellett olyan érveket hoztak fel, ami elmosolyogtató bár azokban az években halálosan komoly volt (lásd Szabédi László öngyilkosságát), és manapság is az előszeretettel hangoztatott érvek között találjuk. A magyar diákok kikerülve az egyetem padjaiból jobban tudnak érvényesülni, alaposabban elsajátíthatják a román nyelvet, ha együtt tanulnak román diáktársaikkal. Egy naiv ember számára meggyőző érvként hangzanak. De, ha figyelembe veszszük, hogy hány szakember távozott és távozik az országból a jobb megélhetés reményében külföldre, és gyógyít, oktat, tervez stb. olyan nyelven, mint amilyent sosem tanult hazájában, már másképp közelíthető meg a kérdés. Hogyan érvényesül a román nyelvű egyetemet végzett fiatal Spanyolországban, Németországban, Kanadában, Svédországban és még sorolhatnánk? Úgy, ahogy a magyar nyelven tanuló végzős érvényesülne Romániában. Csak hagyni kellene, hogy ő válassza meg az oktatás nyelvét, és ne mások mondják meg, hogy mi a jó neki. Egy nyelvet bármikor meg lehet tanulni, de az ismereteket legjobban és legkönnyebben anyanyelven lehet elsajátítani. Ha ez megvalósul, akkor tettünk még egy lépést a szabadság felé. De még nagyon sok lépésre van szükség, hogy valóban szabadok lehessünk. Péterfi Levente
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Balogh Ferenc visszaemlékezései Makfalván Megalakult a határőrség. Gálfalvi Pál kántortanítót behívták katonának. Muzsnai Albert vette át a vezetést és a kántori teendők végzését is. Az iskolában eddig is megvolt az egyetértés, soha semmilyen komolyabb ellentét nem zavarta meg a tantestület békességét. De, azért többször volt panasz a tanítónők részéről, Gálfalvi Pál visszaél az igazgatói hatalmával az osztályok elosztásánál és a helyettesítések beosztásánál. Mikor lementem hozzá és szóvá tettem és ő maga is látta, hogy nincs igaza, azzal tért ki: „Arra kérlek Feri, az iskola adminisztrációs ügyeibe ne szólj bele, én tudom, mit miért és hogyan csinálom.” Annyi veszekedést láttam tanító és pap között, akik nemcsak a maguk életét ették meg, de addig veszekedtek, sokszor nemcsak az egyház és iskola ügyeit vitték a presbitérium elé, hanem személyes ügyeiket is, megették az iskolát és az egyházat is. Ezeket látva kértem a panaszt tevő tanítónőket, nézzenek el az igazságtalanságok felett, azoké lesz a győzelem, akik legtöbbet tudnak tűrni. Így sokszor az iskolaszéki megbízatásomat is csak az ellentétek elsimítására használtam fel. Muzsnai egy áldott jó ember volt ezen a téren is. Ő minden helyettesítést vállalt. Gálfalvi Pál helyett a kántori teendőket is vállalta díjmentesen úgy, hogy a kántori fizetést Gálfalvi kapta. 1942 őszén beadtuk kérésünket a minisztériumba egy református polgári iskola felállítására. Rövid időn belül kiszállt egy bizottság, megmutattuk a Gálkerti iskola épületét és 1943 tavaszán megkaptuk az 1943-44-es iskolai évtől a Református Polgári Iskola beindításának engedélyét. Megszerveztük a tanári kart ideiglenesen: Dr. Jakab Mihály orvos, Szabó Bálint atosfalvi lelkész, Dr. Kovács Lajos ügyvéd, Péterfi László nagykendi lelkész és Balogh Ferenc makfalvi lelkész. Elosztottuk az előírt tantárgyakat, aszerint ki, mihez ért jobban és melyik tantárgy tanításához van kedve. Tudomására hoztunk Makfalván és a környező falvakban a Református Polgári Iskola megindulását és kértük, aki az iskolában tanulni akar 1944 szeptember 1-ig iratkozzék be Makfalván a Gálkerti iskola irodájában. Az én igazgatóságom alatt indult el a fenti tanári karral a Makfalvi Polgári Iskola 42 növendékkel. A tanárok fizetését az állam nyújtotta segélyképpen az egyháznak. Az iskola többi kiadásait az egyház hordozta. Évközben meglátogatott Kósa Vince tankerületi főigazgató és jegyzőkönyvben dicsért meg a jó eredményért. A tantestület tagjait ösztönözte önmaguk továbbképzésére, a polgári iskola továbbfejlődése érdekében. Könyvcímeket íratott fel, hogy megrendeljük és elolvassuk. Beválasztottak az országos nép és családvédelem megyei bizottságába, ahol segélyeket, kölcsönöket osztogattak, disznót, tehenet és szekeret adtak, s házakat építettek. Az ONCSA vezetője egy leszerelt százados volt, aki az oroszországi harcokban tüdőlövést kapott. Nagyon jó barátságba kerültem vele. Azt csak én tudom, hogy az én közbejárásommal hány makfalvi család kapott disznót, tehenet, szekeret kölcsön a más falvak rovására, amit sohasem kellett visszafizetniük. Csak a nevezetesebbeket említem: Barabás Miklós presbiter annyi kölcsönt kapott, hogy az istállóját abból építette fel. Id. Galambfalvi Pálnak egy új házat épített az ONCSA, melynek vakolása azért maradt el, mert bár a munkadíjat az ONCSA kifizette, de a kőműves, mivel a háború közbejött, nem csinálta meg. Molnár Lajos Mihály, akinek 12 élő gyermeke volt egy teljesen új traktort kapott (meglévén a cséplőgépje), ekével és boronával felszerelve. Az ONCSA árlejtést hirdetett 1000 darab vastengelyű szekér elkészítésére. A pályázatokat zárt borítékban kellett beadni. Molnár Dénes és id. Szász Dénes makfalvi kovácsokat is bíztattam a pályázat beadására. De csak Molnár József pályázta meg. Mikor az árlejtésre a pályázatok zárt borítékban leérkeztek (a jó Isten bocsássa meg) mindeniket előre megnéztem és a Molnár Józsefét 50 fillérrel olcsóbbra írtam mindenkiénél. Így kapta meg Molnár József az ONCSA-tól a vastengelyű szekerek elkészítését. Nagy dolog volt ez, mert Molnár József nemcsak a munkadíjat kapta meg az ONCSA-
tól, hanem a vastengelyeken kívül hosszú rudakban kapta meg a szekerek minden alkatrészének anyagát. Akkor amikor se ráf, se patkóvasat semmi pénzért sem lehetett kapni. Volt olyan eset is, hogy feljelentették, hogy olyan kapott szekeret, akinek nem volt 4 gyermeke. A feljelentőnek anynyiban volt igaza, hogy néhai Fazekas Mihály, aki a háborúban elesett, egyik gyermekét a testvére örökbe fogadta, de ténylegesen nem volt átíratva. Az ONCSA engedélyt kapott négy székely megyében, Háromszék, Csík, Udvarhely és Marosszék, 4 gyapjúfonoda és 4 kendergyár felépítésére. Maros megyében a kendergyárat Nyárádszereda kapta. Mikó főispán mindenképpen a saját falujában akarta felépíttetni. Én is érveltem Makfalva mellett. Nálunk a posztókészítés régi háziipar, de gazdaságosság szempontjából az államnak kára származik belőle. Abból a gyapjúból, ami egy méter házi posztóba belemegy, gyárilag megfont fonallal 2 métert lehet szőni. A végén mégis úgy döntöttünk, hogy a gyapjúfonoda felépítését Makfalva kapta meg. A döntőérv az volt, hogy a makfalvi gyapjúfeldolgozó üzem jövedelme a makfalvi Református Polgári Iskola fenntartását fogja szolgálni. A feldolgozó üzemnek nem lesznek szövőgépei, a szövést, a posztókészítést a makfalvi háziiparra bízza, az üzem csak a fonalat adja. Így Makfalva gyapjúkészítő háziipara megkétszereződik és jövedelmezőbbé válik. Mérnökök jöttek le Budapestről Makfalvára. Két hely volt felajánlva a gyapjúfonoda felépítésére, a Nagymagós-
A makfalvi polgári iskola első évfolyamának kortárstalálkozója patakánál levő papi föld és a Küküllő partján levő község földje, ahol most a Lengyár van. A bizottság számba vette az adottságokat, s a Küküllő melletti föld mellett döntött. A fonodának vízre van szüksége. A fonodának szennyvize és szemétje is lesz és ez nem való a nagy út mellé. Pár hét múlva kihozták a fonoda tervrajzát, a fonoda épülete mellett munkásfürdő, öltöző és az egész fonoda központi fűtéssel és vízvezetékkel lesz ellátva. A munkálatok lebonyolításával Domahidi marosvásárhelyi vállalkozót bízták meg. Később lehozták a fonoda belső berendezésének rajzát is. A legmodernebb német fonókerekekkel felszerelt orsók, amelyek fonás közben nem előre, hanem felfele szaladnak. A fonoda gépi hajtását egy 50 lóerős motor fogja végezni. Ez látja el a villanyvilágítást és vízvezetéken keresztül vízzel a fonodát. Külön raktárhelyiségek voltak a gyapjúnak, fonalnak, a farkasolónak, amely az elvásott posztódarabokat ismét gyapjúvá tépi össze. 10 vagon követ hozattam Parajdról az alapnak. Megvásároltuk a téglát, cserepet a helyi téglagyártól. Olyan erővel fogtunk neki az építkezésnek, hogy a fonoda és melléképületei 1944 tavaszán fel volt építve. Leszállították Németországból a motort, a fonoda gépalkatrészeinek egy részét és egy vagon cementet. A szerelők már dolgoztak is a gépek beállításán, mikor hirtelen megtörtént 1944 augusztus 23, a román hadseregnek az orosz hadsereg mellé állása, és ezzel a német hadsereg fejvesztve menekülése. Kijött a megyétől a százados barátom és potom áron eladta a cementet és a többit, amint ő mondotta: „Istenre bízom!” ~ folytatjuk ~
Makfalvi Tekintő A gyapjúhímesek minta- és színváltozatai Fonalas munkákat kereső útjaim többször is elvezettek egy és ugyanazon személyhez, hogy megbeszéljünk, tisztázzunk bizonyos tényeket. Így csak 2006-ban figyeltem fel Fazakas Albertné Mezei Ilona fásláda terítőjére, régi bazsarózsás hímes abrosz maradékára. Látása ámulatba ejtett. Anyaga: kendercérna, zöld gyapjú két szálával, murokszínű cérna kísérő. A nagy zöld négyzet oldalaihoz fehér téglalapok simulnak. A sarkoknál kisebb zöld négyzetekkel ölelik körbe és alakítják ki a bazsarózsát. A méretek fokozatos csökkentésével teljesedik ki 3X3-as sorban a mintázat. A főminták közötti aprózások zöld-fehér négyzetek, téglalapok, vonalkák váltakozása eredményezi a vibrálást, a „vízfolyást”. Úgy tűnik mintha a megáradt víz hömpölyögve utat törne a magasodó virágkelyhez között, magával sodorva az alsó szirmokat is. Bársonyos látványa lenyűgöző. Nem lehet egykönnyen róla elvonni a tekintetet. Id. Demény Géza állítása szerint, édesanyja Demény Mártonné Orbán Zsuzsánna szőtte 1956 előtt. A rongálodó terítőből leánytestvére Gizella, Huszár Károlyné mentette meg ezt a zöld gyapjúfonallal körbehorgolt, bojtozott darabot, toalett terítőként használta haláláig. Az utólagos hányódtatástól kímélve Ilonának adták, aki felfigyelt a mintázat különlegességére, megtetszett neki. Dósa Albertné Dósa Mária (1910) hagyatékából egyszerűségében is előkelő zöld gyapjúhímes abroszt csodálhatunk. Munkaszeretetéről, pontosságáról fia, Dósa Albert nagy elismeréssel, hálával emlékezik. Sajnos már nem tudhatjuk meg, hogy kockahímes vagy barackmagos néven emlegetett hajdani elkészítője. Az ekrü mejjékből Csillogva magasodik a zöld szálas gyapjú drótra szedettesek buklészerű híme. A 7X8 egységnyi nyolcszög sarkai irányába az oldalakat srégen kapcsolódó kétegységnyi híme kíséri. Köréje hármas egységnyi erezet szélső csíkjai sorokra állított négy kisebb négyzetet alakítanak ki, belsejükben kisebb rombusszal és egy csillaggal. A mintázat: 11X5 négyzet, csúcsainál egy-egy barackmaggal. A gyapot-kenderhímes evőabroszt juttatja eszünkbe: négyzet (kocka), oldalainál egy-egy hatszög kecskeláb elválasztással. Ez az úgynevezett „O betűs” minta, amit az abodi Biró Vilmosné Kálmán Ilona (1942) szőtt Nagy Aladárnéval. Gyapjúhímesként, amint mondta, még mindig használa-
Demény Mártonné (Zsuzsa) zöld gyapjúhímes bazsarózsás terítője Fonákja baloldalt, színe jobb oldalt
3. oldal tos ágy- és asztalterítőként Aladárnénál pirosban. Zöld változatban Biró Kálmánnénál, Jolánnál láthattuk használatban. Biró Vilmosné még 15 éves korában nagynénjétől, Jakab Esztertől tanulta el a hímesek fogdosását, szövését. Az „O betűs” mintát emlegette első önálló munkájaként 1957-ből. Nem folytatta ennek a terjesztését, pedig egyszerűségében előkellő. Más, bonyolultabb minták tűntek fel, amelyek jobban felkeltették az érdeklődését, munkakedvét, a szedettesek. Néhai Farkas Istvánné Orbán L. Eszter (1920) hagyatékában másfél méteres félabrosz, ma padtakaró, figyelemre méltó. Menye véleménye szerint még 1940 előtt készülhetett. Mejjéke piros gyapjú, híme kétszálas zöld gyapjú, kísérője piros gyapjúszál. Három oldalról öt csíkban aprózás zárja le a mintázatot. Az 5X7 egységnyi laza négyzet két oldalán a már ismert hatszögek. Sarkainál 7 egységből álló nagy rózsák. A hatszögek négy egységnyi kicsi rózsával kapcsolódnak a kecskelábból trapézzá alakított aprórózsa középű motívumhoz. A trapézt a négyzettel összekapcsoló öt láncszemből álló mandula követi. Az „O betűs minta” változata, két hatszöge fellazításával az átmenetet képezi a 60-as évek koszorúmintájához. 1961-61-ben Jakab Edit, Jakab Elza tanítványaként még Szolokmában szőtte a kiskoszorús takaróruhákat. Makfalván Bartha Elekné Albert Mária 1969-70-ben írta le a mintát. Lengyári munkatársnői ámulatára megszőtte a koszorús ágyterítőjét. Habár az üzletből aránylag olcsón vásárolhatott volna gyári szőteményt, arra vágyott, hogy saját kezűleg állítsa elő a tartós, új, mutatós terítőt. Így a gyári-, kerti-, és házimunka mellett kerített kellő időt, erőt és kitartást a megvalósításához. A 70-es években Molnár Károlyné Albert Rózália is váltott a szedettesekről a hímesek szövésére, mert könnyebben végezte. Nem igényelt állandó segítséget, külön nyüstszemek bogozását. Az egyszerű munkafolyamat is szép, tartós szőtteményt eredményezett. A gyapjúhímesek színvilága a szövőnők ízlése szerint rögzült. Ő murokszínű cérnába piros gyapjút, Daróczi Ferencné fekete cérnába a pirosat, Dósa Elekné ekrübe zöldet, Albert Józsefné piros cérnába szintén zöld gyapjúhímet öltött. De különleges Kiss Ferencné Judit tiszteletes asszony kék színű koszorúsa is. Daróczi Ferencnétől rendeltek Suba Albertné Kálmán Juliánna, Zsigmond Mózesné László Ágnes (2-1), Suba Kálmánné Molnár Ágnes (2), Bányai Istvánné Farkas Juliánna 2 garnitúrát. Molnár Károlynétól rendeltek Albert Zsigmondné, Fazakas Ferencné, Gáll Lászlóné, Bódi Balázsné, Bartha Györgyné, Barabás Endréné, Suba Kálmánné, Kibédre 8-at, Hármasfaluba 1 garnitúrát. Molnár Károlyné nagy örömmel szőtte a koszorús gyapjúhímeseket, de ugyanolyan örömmel és szeretettel magyarázta el a vetőszegre való felvetés és a bordába fogás csínját -bínját is. A hímes fogdosásánál eligazította Madaras Péterné Gurguly Ilonát, Zsigmond Miklósné Kálmán Ilonát, megtanította Suba Albertné Galambfalvi Juliannát és Albert Józsefné Kálmán Esztert. Ez utóbbi nagy szorgalommal és kitartással folytatta munkáját. Zsigmond Mihályné Oláh Eszter, a Pepi néni menye is szorgalmas szövőnőként működött. Még 1957-58-ban rendelésre szőtte az akkor divatos rózsás-kockásokat, mákfejeseket a férjhez készülő leányok részére ekrübe zöld gyapjúval. A rózsásat Demény Gézánénál, a mákfejest Fazakas Istvánnénál ma is láthatjuk. ~ folytatjuk ~ Suba Mária
Makfalvi Tekintő
4. oldal
Szemétgyűjtési akció szeptember 24-én, a szemétgyűjtés országos napja alkalmából Amit tudni kell erről a napról, az az, hogy ez az akció a "Let´s do it Romania" mozgalom keretében került megrendezésre településünkön is. Amennyire én tudom a Let´s do it civil mozgalom 2008-ban, Észtországból indult, amikor is első akciójuk alkalmával, amelyiken 50 000 ember vett részt, 10 000 tonna illegális szemetet sikerült összegyűjteniük alig öt óra alatt. Információim szerint Románia tavaly, 2010. szeptember 25-én csatlakozott a mozgalomhoz, és akkor 200 000 ember vett részt ezen az eseményen. Az idén a makfalvi iskolások egy része is részt vett ezen az akción, néhány lelkes tanár vezetésével. Természetesem ebből az akcióból nem maradhatott ki a mi kis csapatunk sem, a TEMATE, azaz a makfavi környezetvédők csapata sem. Így, az előzetesen megbeszéltek szerint, szombaton reggel 9 óra körül már ott gyülekeztünk mindannyian a kultúrotthon előtti parkban. Engem különösképpen azért is büszkeség tölt el, mert miután kijelölték a csapatokat, és a rájuk váró feladatot, akkor tűnt csak fel nekem, hogy a hat főből álló TEMATE csapaton kívül, még minden más csapatban is voltak TEMATE tagok, így összesen tizenhárom csapattagunk vett rész ebben az akcióban. A szemétgyűjtés végeztével ráadásul többen is jelezték, hogy csatlakozni szeretnének csoportunkhoz, aminek nagyon örülünk. Visszatérve a szombati eseményekhez, először egy közös fotó készült az egybegyűltekről, és azután öt csoportra oszlottunk, és így indultunk el a faluban összeszedni a szétszórt szemetet. Bőven számítva két órát tartó akciónk alatt kb. tíz szák szemetet sikerült összegyűjteni, kizárólag a falu utcáiról. Erre még rájön az a heti egy-két zsák hulla-
Vigyázz! Kész! Rajt! Ezzel a jelmondattal indult a 2011-es Vakációs Bibliahét. A KOEN Alapítvány támogatásával előreállított program színes és változatos szórakozást nyújtott kicsiknek és nagyoknak. Az idei alkalomra a dombi iskolában került sor 2011. augusztus 29. és szeptember 4. között.. Az első nap Gedeon történetével ismerkedtünk. Gedeont az Úr elhívta, és azt mondta neki, hogy ő egy erős vitéz, és hogy a saját erejével szabadítsa meg Izraelt az elnyomóitól. És Gedeon megtapasztalja, hogy ha bízik Istenben, akkor az Úr nagy
Bibliahetesek 2011. szeptemberében
dék, amit a TEMATE tevékenységei alkalmával gyűl össze. Azt azért mindenképen pozitív fejleménynek találom, hogy végre nálunk is felfigyeltek erre a problémára, azaz a temérdek elszórt hulladék problémájára, és ezen felül még teszünk is a probléma megszüntetése érdekében. Ez leginkább az akaraton múlik, mert a szemét összegyűjtéséhez szükséges eszközöket minimális összegből elő lehet teremteni. Annak reményében, hogy legalább jövőben újra lesz ilyen nagyszabású szemétgyűjtési akció, mindenkit arra biztatok, hogy lehetőleg ne szórjuk szét a szemetet, hanem dobjuk a szeméttárolókba. Azt meg megígérhetem, hogy amennyire tőlünk telik, a TEMATE csoport tovább tevékenykedik a falunk tisztántartása érdekében. Annak reményében, hogy ha lassan is, de sikerül eredményeket elérnünk e téren, kívánom most is, mint mindig, a legjobbakat minden makfalvi számára, a világ bármely részén éljen is! Ifj. Kovács Árpád BraveHeart
szabadítást tud véghezvinni általa. Második nap az irgalmas szamaritánusról tanultunk. Az Isten országához való tartozás első szabálya, hogy bízunk Istenben. Az irgalmas szamaritánus története megtanít a második szabályra. A második szabály az, hogy segítek a másikon, amikor az a segítségemre szorul. Akkor, amikor más nem segít, akkor, amikor a segítés fáradalmait nem vállalja fel, akkor annak, aki Isten országához tartozónak vallja magát, irgalmasnak és szeretetre késznek kell lennie. A következő szabály, melyet Márta és Mária történetéből tanultunk meg, az az, hogy előbb válasszuk a jó részt, vagyis azt, hogy előbb leülünk Jézus lábaihoz, és azután majd elvégezhetjük mindendolgaink. A Zebedeus-fiúk történetéből megtanultunk azt, hogy versenyezni szabad és kell, vagyis az első helyért, de abban, hogy egymásnak szolgáljunk. Az utolsó nap Gábris vadliba története megtanított arra, hogy mindig csapatban kell maradnunk, vagyis gyülekezetben, hogy bíznunk kell a barátainkban, tudni azt , hogy szükségünk van vezetőre. Azt, hogy mi mindannyian két ország lakói vagyunk, és bár itt néha nehéz az út, de olyan ország vár ránk, melyet szem nem látott, fül nem hallott, olyan csodálatos, hogy azt leírni sem lehet. Vajon mi mindannyian készek vagyunk? Vigyázunk arra, hogy jól legyenek rendezve dolgaink? Hogyan indulunk a mindennapi starton? Szeretném remélni és hinni azt, hogy a Vakációs Bibliahéten részt vett gyerekek megőriznek valamit ezekből a tanításokból, és életükben ez útmutatásul szolgál. Albert Csilla
Makfalvi Tekintő Szeptemberi tanácsülés Makfalva Helyi Tanácsa szeptember 28-án tartotta soros ülését Nemes András elnökletével. A tanácsülésen a következő napirendi pontokat megvitatására került sor: 1. A községi iskolák tevékenységéről szóló beszámoló 2. Beszámoló egy lakosság nyilvántartó iroda létrehozásáról Makfalván 3. Határozattervezet a vezetékes ivóvíz árának növeléséről 4. Határozattervezet a helyi tanács erdőjéből kitermelt tűzifa árának meghatározásáról 5. Határozattervezet a helyi költségvetés kiigazításáról 6. Határozattervezet három rászoruló család temetkezési segélyben való részesüléséről 7. A szelektív hulladékgyűjtés megtárgyalása Makfalva község területén 8. A Helyi Tanácshoz intézett kérvények és levelek megtárgyalása 9. Különfélék Az első napirendi pontot Albert Csilla a Makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola igazgatója ismertette, aki beszámolójában kitért arra, hogy az iskola működéséhez megvan az egészségügyi engedély, kivételt képez az abodi iskola, amely megfelelő belső illemhely hiányában nem kapta meg az engedélyt. Ismertette, hogy a nyár folyamán a református egyháznak a tanács által fizetett bérleti pénzből hőszigetelt ajtók és ablakok kerültek a Gálkerti iskola folyosójára. Községszinten az I-IV. osztályba 161 tanuló iratkozott be, az V-VIII. osztályba pedig 160. 127 gyerek jár az óvodába. A 2011-12-es tanévben 36 óvónő, tanító és tanár tevékenykedik a község oktatási intézményeiben, amelyből 18 címzetes tanár, 16 szakképzett helyettesítő és 2 szakképzetlen. Az igazgatónő a tanácsot arra kérte, hogy a szolokmai és abodi iskolának biztosítsák a tűzifával való ellátást. Kálmán László tanácsos gratulált az iskola új vezetőségének és javasolta, hogy az eljövendőben közelebbről szerezzenek tanügyi kádert az ingázások elkerülése végett. A tanárok ingázási költségeit továbbra is a tanács 15 km-ig téríti vissza, ami napi 30 km jelent (oda-vissza). A második napirendi pontot Bányai József ismertette, aki egy lakosság nyilvántartó iroda létrehozásának szükségességéről beszélt. Kiemelte, hogy megnőtt a község területén a roma népesség száma, amely megnehezíti a nyilvántartást. Az iroda létrehozása esetén Gyulakutától Kibédig ide tartoznának az ebben a körzetben található községek és hozzátartozó települések. Az iroda feladata lenne a személyazonossági igazolványok kiadása és az anyakönyvelés (keresztlevél, házassági levél, stb.) kiadása. A tanácsosok egyetértettek a lakosság nyilvántartó iroda létrehozásával. Treznai Sándor a Szovátai Közüzemek részéről ismertette a harmadik napirendi pontot, amelynek lényege a vezetékes ivóvíz drágítása volt. 1,70 lejről a Közüzemek 3,20 lejre akarják emelni a víz köbméterét. Zsigmond Venczel polgármester kérte a Közüzemek vezetőségét, hogy az ivóvíz előállításának költségeit részletezzék teljes dokumentációval egy közelebbi időpontban. Nemes András ülésvezető elnök javasolta, ennek a témának egy későbbi időpontra
5. oldal történő elhalasztását megtárgyalás végett. A tanácsosok egyöntetűen egyetértettek a javaslattal. A negyedik napirendi pont keretén belül Zsigmond Venczel ismertette, hogy a 2011es évben a község erdejéből 150 km³ fát bélyegeztek ki, amelyből 60m fa maradt eladásra. A kitermelt fa Nagyaszóban található. A tanácsosok egyetértettek a 60 lej/m eladási árral. A fa ára, azért alacsonyabb a piaci árnál, mert nehezen hozzáférhető helyen található. Az ötödik napirendi pontot Barabás Zoltán ismertette. Beszámolt arról, hogy a sportpályán végzett felújítási munkálatok során kivágták a nyárfákat, amelyeket a Tanács értékesített. (A nyárfák értékesítéséből származó összeget a futballcsapatra költik. Mezeket, labdákat vásárolnak belőle.) Így 2.100 lejjel nőtt a költségvetés, de ugyanakkor csökkenne 98.000 lejjel, amit a megmaradt tanári béralapból vettek el. Ezekkel az összegekkel módosulna a helyi költségvetés, amellyel a tanácsosok egyetértettek. A hatodik napirendi pontot Székely Béres Attila titkár ismertette. Három család fordult temetkezési segélyért a Helyi Tanácshoz: Marosán Mária Hármasfaluból, Gombóczi Rózália és Csula János ugyancsak Hármasfaluból. Marosán Mária kérelmét, azzal utasították el a tanácsosok, hogy nincs szociális iratcsomója így nem jogosult a támogatásra. Gombóczi Rózália és Csula János megkapják a legolcsóbb koporsó árának megfelelő támogatást. A hetedik napirendi pont keretében Vass Imre a jogi bizottság részéről ismertette, hogy a Polgármesteri Hivatal kapott egy felszólítást, amelynek értelmében szükséges lesz a közeljövőben megoldani a szelektív hulladékgyűjtést, legalább három kategóriába sorolva. (műanyag, üveg, fém, stb.) A nyolcadik napirendi pontot a Polgármesteri Hivatal titkára ismertette, amelyben kitért arra, hogy a rendőrség átszervezésével állandó szolgálat lesz biztosítva Makfalván reggel 8 órától du. 4 óráig. László György rendőrnél a 0730.188.786-os telefonszámon lehet az észrevételeket, sürgősségi eseteket bejelenteni. Du. 4 óra után állandó telefonos szolgálat áll a község lakosainak rendelkezésére a szovátai rendőrségen, a következő telefonszámokon: 0265.570204 vagy 0732.530.253. Ifj. Kovács Árpád azzal a kéréssel fordult a Helyi Tanácshoz, hogy a TEMATE nevében szemetes ládákat szeretnének még felszereltetni a település területén. Ehhez kéri a Helyi Tanács támogatását. A tanács hajlandó támogatni a javaslatot, azzal a feltétellel, hogy oldják meg a ládák ürítését és határozzák meg, hogy hová helyezze el a tanács. A különfélék keretén belül Vass Imre tudomására hozta a tanácsnak, hogy a makfalvi orvosi rendelő már egy hónapja víz nélkül van. Javasolta a vezetékes víz bevezetését, annál is inkább mivel a község lakói itt kapnak megfelelő orvosi ellátást. Zsigmond Venczel polgármester megemlítette, hogy az épület nem tartózik a Polgármesteri Hivatalhoz, mivel a református egyház tulajdonát képezi, ezért nem eszközölhet, benne beruházást. Vass Imre kérte a javaslat szavazat alá bocsátását, amit a gyűlésvezető elnök elmulasztott megtenni. Péter Ödön
Makfalvi Tekintő
S
6. oldal
P
O
R
T
-
S
P
O
A Maros megyei falusi bajnokság Marosvásárhely körzeti csoportjának állása a hatodik (őszi) forduló után:
R
T
-
S P
O
R
T
Az eredmény alakulása: 15. perc 1-0, Farkas Attila (11m-es) 25. perc 2-0, Suba Hunor 40. perc 2-1
1 Kibéd
6
4
1
1
13-6
13
2. Somosd
6
4
0
2
26-11
12
3. Szabéd
6
3
1
2
14-9
10
4. Gyulakuta
5
3
1
1
12-9
10 Attila (Soó Károly), Suba Hunor (Bereczki Endre), Jónás
5. Makfalva
6
3
1
2
17-15
6. Nyárádmagyarós
6
3
1
2
9-11
10 lárd, Székely Béres Lóránd, Máthé Csaba Az eredmény alakulása: 10
7. Harasztkerék
5
2
3
0
9-5
9
8. Nyárádgálfalva II
6
3
0
3
7-7
9
9. Küküllőszéplak
6
2
1
3
16-16
7
10. Egrestő
6
2
1
3
14-17
7
11. Nyárádgálfalva I
6
2
1
3
8-12
7
12. Székelysárd
6
1
2
3
7-19
5
Makfalva - Gyulakuta 3-4 (1-3) Jakab András (kapus), Suba Barna (Suba Imre), László
Levente, Jónás Szabolcs, Pál László, Farkas Attila, Puiu Szi10. perc 0-1 17. perc 1-1, Suba Barna 30. perc 1-2 43. perc 1-3 78. perc 2-3, Soó Károly 81. perc 3-3, Jónás Szabolcs 89. perc 3-4, Suba Imre
Egrestő - Makfalva 4-5 (0-2)
Jakab András (kapus), Máthé Csaba, Székely Béres Lóránd, Farkas Attila, László Attila, Bereczki Endre, Dósa Me13. Csittszentiván 6 1 1 4 12-12 4 dárd, Suba Imre, Zsigmond Ferenc, Jónás Szabolcs, Soó Ká14. Galambod 6 1 0 5 11-26 3 roly Az eredmény alakulása: 18. perc 0-1, Székely Béres Lóránd A makfalvi Maka SE labdarúgó csapat eredményei, 35. perc 0-2, Máthé Csaba csapatösszeállítása és gólszerzői 48. perc 1-2 50. perc 2-2 Makfalva - Küküllőszéplak 56. perc 2-3, Székely Béres Lóránd 2-0 (1-0) 60. perc 3-3 64. perc 3-4, Farkas Attila Jakab András (kapus), Suba Hunor (Soó Károly), Suba 68. perc 4-4 Barna (Demény János), László Attila (Dósa Medárd), Puiu 86. perc 4-5, Jónás Szabolcs Szilárd, Jónás Szabolcs (Bereczki Endre), Jónás Levente, Pál László, Farkas Attila, Máthé Csaba, Székely Béres Lóránd MAKFALVI TEKINTŐ Az eredmény alakulása: 17. perc 1-0, Farkas Attila Szerkesztő: 48. perc 2-0, Farkas Attila Péterfi Levente Galambod - Makfalva 3-2 (2-0) Jakab András (kapus), Ozsváth Levente, Jónás Szabolcs, Jónás Levente, Puiu Szilárd, Pál László, Farkas Attila, Soó Károly, Suba Imre, Szőcs Ferenc Az eredmény alakulása: 33. perc 1-0 38. perc 2-0 63. perc 2-1, Suba Barna 70. perc 3-1 89. perc 3-2, Pál László Makfalva - Székelysárd 2-1 (2-1) Jakab András (kapus), Jónás Szabolcs, Jónás Levente, László Attila (Bereczki Endre), Dósa Medárd (Suba Barna), Suba Hunor (Soó Károly), Farkas Attila, Pál László (Suba Imre), Székely Béres Lóránd, Máthé Csaba, Puiu Szilárd
Szerkesztőbizottsági tagok: Barabás Zoltán, Vass Katalin, ifj. Kovács Árpád, Bányai Éva, Péter Ödön, Kiss Károly Nyomdai kapcsolattartó: Urr Botond (Marosvásárhely) Veres Mihály Marcel (Marosvásárhely) Támogatónk: Makfalvi Polgármesteri Hivatal Internet: www.ghindari.ro www.szovatafurdo.ro A lapban megjelent írások a szerzők véleményét tükrőzik! Lapterjesztők: Katona László Dósa Medárd
