A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
II. Évfolyam, 4. szám, 2005. Április
Megjelenik havonta
Makfalva élni akart! „Ezer évig értem dolgozott a születésem előtt, s, most minden pillanatban én teremtem újra őt.” /Szabó Lőrinc: Kísértetek/ Az I. világháború borzalmai, emberi veszteségei után kezdődtek csak igazán a megpróbáltatások népünk életében. 1920. A fúvósok június 4 – Trianoni béke. A békeszerződés értelmében a történelmi Ma- gyarország területe 283.000. km²-ről 93.000. km²-re zsugorodott. Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és láss csodát, még Ausztria is osztozott ezeken a területeken. Minden harmadik magyar kissebségi sorsra jutott. 1,7 millió magyar került Romániához, 1,1 millió Csehszlovákiához, 450.000 Jugoszláviához, 25.000 pedig Ausztriához. Ilyenformán esett meg, hogy a Csonka Magyarország önmagával vált határos, hiszen határai mentén körös – körül magyarok éltek és zömében élnek ma is. Így Erdély magyarsága, s vele Makfalva népe is új helyzetbe került. Az új helyzetről Tamási Áron így írt: „Most a föld, ahová ültetett az Isten, más gazdának a kerítésén fekszik belül. Édestestvérünk, ki szívdobbanás nélkül leszakaszthatna, most nincs. Aki egy kertben nő mivelünk, az értelmetlenül csodálkozik mirajtunk, de nem bánt még, mert azon gondolkozik, hogy kertjének ékességei vagyunk-e?” Nem sokáig gondolkodtak sajnos. Az új gazda új törvényei sorra ellehetetlenítették a magyar nagybirtokokat, a történelmi egyházakat és az általuk működtett iskolákat, kórházakat, intézményeket, a földreformmal, a tisztviselőgárda leépítésével, az értelmiséget sújtó nyelvi megszorításokkal és általában a kissebségeket sújtó diszkriminációs belpolitikával, lábbal tiporva büntetlenül a békeszerződésben rögzitett vállalásaikat. Ezért sokan, nagyon sokan a kivándorlást vállasztották, még nehezebb helyzetbe hozva az itthon maradókat. Falunk népe pedig - egy-két család kivételével - itthon maradt, mert túlélni, élni, megmaradni akart. Istennek hála sikerült! Pedig nem volt könnyű! 70 család gyászolta a háborúban elvesztett szeretteit. A spanyolnátha is sok tucat áldozatot szedett. Az 1916 augusztusi román megszállás felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott úgy az egyház mint a magángazdaságok táján. De mert falunk népe nem maradt magára, így sikerült a talpraállás. Dósa Elek nyug. Alispán, veje Reicharsperg Lajos körorvos, Mihály Jenő lelkész, Felméri Mihály ig. tanító vezetésével sikerült az újrakezdés. Őket lelkes fiatalok követték dr. Jakab Mihály körorvos, Huszár Ilona tanítónő, Muzsnai Albert tanító, Gálfalvi Pál tanító, Balogh Ferenc lelkész személyében. Újraindultak az iskolák, a Hangya – Szövetkezet, Gazdakör, Malom és Legelő Egyesület. 1928-ban 1.200.000. lejes költséggel ujjáépítették a templomot, amelyet Makkai Sándor püspök szentelt fel. Így hitben és gazdaságilag
Makfalvi Tekintő
2. oldal
megerősödve gondolhattak a falu művelődési életének gazdagítására. 1935-ben megalakították a fúvós zenekart. Éppen 70 éve. Tevékenységét alapszabályzatában rögzitették le, melynek 3 fő fejezete volt: 1. A zenekar neve: „Makfalvi Református Fúvós Zenekar – Muzica fanfară regormată Ghindari” 2. Pecsétje: köralakú, középen lant, alatta az 1935-ös év. Körbe a következő felirat: ”Muzica fanfară din Ghindari - Makfalvi Fúvós Zenekar” 3. Működési szabályzata meghatározza céjait: „...a fúvós valamint más zenekultúra fejlesztése, s ezáltal a társas szellem, a szép iránti érzék fejlesztése, a lélek finomítása és ezáltal a község lakóinak a szépre és a jóra való nevelése.” A célok elérésének eszközei: - többszólamú népdalok, klasszikus darabok betanulása, előadása. - alkalmas időben évenként hangversenyt és műkedvelő előadásokat tart helyben és vidéken. - a zenekar tagjainak vagy azok hozzátartozóinak halála esetén testületileg közreműködik. - közreműködik az állami és egyházi ünnepeken, szervezett műsorokban. - közreműködik más eggyüttesek nyilvános előadásain, hangversenyein valamint a művelődési versenyeken. - tagjai lehetnek: rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagok. Az alapító tagok leszármazottai öröklik a rendes tagsági minőséget és a hangszert. Havi 50 lej tagsági díjat fizetnek. A pártoló tagok évi 100 lejt fizetnek. Tiszteletbeli tagok azok, akik valamilyen módon támogatják a zenekart. A zenekar tagjai 16. életévüket betöltött ífjak lehettek, miután előzetes hallás – kézség próbán estek át. Írásban elkötelezték magukat, hogy sigoruan betartják az alapszabályzatot és ügyrendet. Megkövetelték egyebek között az életben, tanórákon és a szereplések idején egyaránt a „józan, komoly, tisztességes” viselkedést. A szabályok megsértéséért megróvás esetleg pénzbírság járt. Fúvószenekari tagnak lenni megtiszteltetés és dicsőség volt. Közel 70 évig része volt a Makfalva ünnepeinek. Tiszta szívvel reméljük, hogy az is marad még hosszú ideig. Hadd emlékezzünk a régi zenekaristákra és azok vezetőire: Vass Áron Id. Oláh Kálmán Id. Molnár Zsigmond Id. Suba Varga Imre Id. Dósa Albert Id. Demény Lajos Id. Albert Sámuel Dónáth Ferencz Id. Dónáth László Id. Demény János Gálfalvi Artúr Bernád Izsák Id. Suba Miklós Id. Kiss Albert
Bartha György Id. Molnár Béla Orbán Dénes Huszár Sándor Molnár Kálmán Zsigmond Miklós Demény Dénes Madaras Péter Id. Dósa Elek Molnár L. Dénes Bernád András valamint: Ifj. Kiss Albert Molnár Zs. Dénes
Pakot Ernő Ifj. Bányai Albert Lukács Nagy Károly Ifj. Jakab Géza Ifj. Dósa Elek Keresztes Ferencz Ifj. Molnár Béla Ifj. Dónáth László Dósa Endre Molnár András Kiss Zoltán Bányai Márton
Írott forrás hiányában a névsor csak hallomás, emlékezés alapján állítottuk össze Molnár Zsigmond közreműködésével. Minden kimaradt tagtól vagy azok hozzátartozóitól elnézést kérünk, de még inkább segítséget az esetleges hiányok pótlásához.volt összeállítva.
Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
3. oldal
KÁRPÁT-MEDENCEI, MOLDVAI ÉS EMIGRÁNS MAGYAR KÖZÖSSÉGEK (Muravidék, Szlovénia) A hagyományban való élés a lelki egészség egyik alapfeltétele. Az az ember egészséges lelkileg, s ennél fogva testileg, aki saját rendszerében élhet, munkálkodhat. Az ember csak saját hagyományában teljesedhet ki szellemileg. Világjáró utaim megerősítették bennem azt, hogy nem véletlenül helyezett minket Isten szülőföldünkre. Nekünk itt van dolgunk, feladatunk. Hazánkon kívül huszonöt országban jártam. Közel húszban látogattam meg magyar közösségeket. Népi egészségmegőrzésre, gyógyításra, szülészetre vonatkozó tudást gyűjtöttem, valamint előadásokat tartottam ugyanebben a témában. A mondandómat mindig azzal kezdtem, hogy a Kis-Küküllő menti Makfalván, református községben nőttem fel, ahol a helyi hagyomány szerint és Wesselényi szellemben folyik az élet. Elvittem jó hírünket a nagyvilágba. Mindenhonnan hoztam is haza. Ezt szeretném sorozatban a szülőfalumbeliekkel megosztani. Szemelvények következnek a Kárpátmedencében, Moldvában és emigrációban élő magyar testvéreink személyes és közösségi életéből. Kezdjük az utódállamokkal, ezek közül a szlovéniai Muravidékkel. Szlovénia a nyolc utódállam közül a legkisebb részt kapta Magyarország testéből. KözépEurópa legkisebb országa, területe 20.256 km2. Fővárosa Ljubljana. A két milliós országban 20.000 magyar élt, ezekből hét-nyolcezren őrzik ma is magyarságukat. Két tájegységben élnek, Lendva és Muraszombat környékén. Az utóbbi
Művelődési Központ
Bánffy Központ teljesen elszórványosodott, az előbbi viszonylag tömb. Szlovénia gazdaságilag fejlett ország, a hagyományrendet, a régi értékeket nagyobbára már csak az öregek őrzik, tartják. Ám külön érték: van értelmisége ennek a parányi közösségnek. Egyetemi tanszéke van Mariborban, az ország második legnagyobb városában. Egyetemi tanárai, költői vannak, újságja, Magyar Intézete van, s ezek sokat adnak a hagyományok felgyűjtésére, megőrzésére, megörökítésére. A tömbben kötelező a kétnyelvűség, a szlovénok is kötelesek magyarul megtanulni. Minden okmány kétnyelvű. Az iskolában minden tanóra felében magyar nyelven tanítanak. Az ország harmadik hivatalos nyelve az olasz. Kétszer jártam Szlovéniában, Lendva környékén és Ljubljanában, 2002 és 2004 őszén. Ahogy Lendva felé haladunk az autóúton, Kőkrisztus fogad. Olyan dombos a vidék, mint a Kis-Küküllő mentén, még szőlővel is ugyanúgy be van ültetve. Rozsdállanak, vöröslenek a szőlősorok az őszi verőfényben, akárcsak a makfalvi határban októberben. Az emeletes, szép, csinosított, karbantartott házak sora után a lendvai városközpontban a katolikus templom tornya jelzi Isten házát. Kertjében Szent István szobor. Katolikus vidéken járunk… Az onnan induló nagy, régi, de gondozott házak sorában a Bánffy Központ, ahol könyves üzlet, klub, internetes kávéház. A könyves üzlet modern társalgójában tartják a könyvbemutatókat. Varga József közíró is megtisztel jelenlétével. A muraszombati rádió munkatársa is eljön, aki interjút készít, és a gyógyító hagyományok mentéséről faggat. A Bánffy Központtól három perc járásra van a
Makfalvi Tekintő
4. oldal
Makovecz Imre által tervezett, tavaly ősszel felavatott Művelődési Központ. Oldalán márványtábla, rajta: Építtette Lendva község a Szlovén és Magyar Köztársaság kormánya támogatásával (1995-2004). Hatalmas. Több előadóterme, irodája van, multimédiás központ. A tervező külső falára, előterébe, nézőterébe
E g y
k i s
falusi házsorokat tervezett… Egyszerűen, fehéren sorakoznak a házak egymásba érve. Következik Lendva környéke és a ljubljanai Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület. Bernád Ilona
m e z ő g a z d a s á g . . .
Végre megjött a tavasz, elkezdhetjük a növényvédelmi és növényápolási munkálatokat ! Ebben a számunkban három dologra szeretnék kitérni, a nagyapáink által is használt, régi, bevált, környezet barát vegyszerkészítésre, a szalmásgabonák tavaszi vegyszeres gyomtalanítására, és a kukoricabogár elleni védekezésre, amely sajnos egyre nagyobb károkat okoz minden háztályi kertben az utóbbi időben. Rézszulfát ( Rézgálic, Bordóilé) oldat készítése: Elnézést kérek a tisztelt olvasótól, de az idősebb generációt kivéve, sajnos sokan nem tudják, hogy hogyan kell készíteni egy egyszerű rézgálic oldatot. Ennek az oldatnak fungicid (gombaölő) hatásán kivűl baktericid hatása is van. A bordóilevet 0,75-1 % töménységben használjuk a tenyészidőben levő fáknál, alma, körte, cseresznye, meggy varasodásának, illetve moníliás betegségek, valamint a szilva vörös levélfoltosságának leküzdésére. Még sikerrel használhatjuk a burgonya, paradicsom, hagyma, paszuly, szőlő stb. ragya (peronoszpora) megbetegedések ellen. 10 liter egyszázalékos bordóilé elkészítése: 100 g. (10 deka ) megtört rézgálicot egy használt selyemharisnyába kötve, 5 liter langyos vízbe helyezzük egy nylon edénybe (a fém edényt megtámadja!) Egy másik edényben, kb. 12-15 literes, feloldunk 5 liter vízben kb. 20 deka szalonnás meszet. ( A meszet, nylon zacskót húzva a kezünkre, elvacskoljuk) Miután a rézgálic és mész feloldódott, kavarás mellett hozzáadjuk a mésztejhez (a 1215 literes edénybe) a feloldódott rézgálic oldatot ! Ezt megszűrve töltjük a permetezőgépünkbe! ( Mindig legyen egy gombostű a kabátunkon, hogy az esetleges szórófej dugulást orvosolni tudjuk!) A permetlevet egy napnál tovább ne tároljuk! A rézgálicot fokozatosan más gombaölő szerekkel kell felváltani, melyek előállítása illetve elkészítése egyszerűbb és hatásosabb! A kalászosok vegyszeres gyomírtása: A vegyszeres gyomirtás a mezőgazdaság fejlett módszerei közé tartozik. A herbicideket nem lehet megfelelő ismeretek nélkül alkalmazni. Nem mellőzhetjük az agrotechnikai és mechanikai módszereket sem. Hangsúlyozom: az eredményes gyomirtás egyik alapfeltétele, hogy azon a területen, ahol gazdálkodunk, parcellánként ismerjük a gyomnövényzet összetételét ! A vegyszerek leírásából kiderül, hogy milyen gyomokat irtanak, és ennek alapján válasszuk ki a legmegfelelőbbet és esetleg kombináljuk őket! ( Ha nincs vadzab a parcellánkban, akkor nyilvánvaló nem olyan vegyszert választunk amely ezt is kontrolálja!) Ha nem ismerjük a gyomokat kérjük ki a szakember véleményét, hogy ennek megfelelően válasszuk ki a megfelelő vegyszert! A domináns gyomok függvényében a következő vegyszereket ajánlom a szalmásgabonáknál: Ragadály ellen: Icedin Forte 1/ha, Grodyl 75 20-40 g/ha, Sansac 1 l/ha, Starane stb Kenderkefű ellen: Statane, Buctril M 1 l/ha Vadzab ellen : Avenge, Puma Super , Stomp, Grasp. Azon a területeken, ahol csak könnyen irtható gyomnövények ( vadrepce, repcsényretek, pipacs, búzavirág, vetési hérics stb. ) fordulnak elő, használjuk a közismert, 2,3 – D hatóanyagú készítményeket ( SDMA-600 1 l/ha ) A kukorica bogár-ról röviden csak annyit, hogy sajnos egyre jobban terjed el parcelláinkon, főleg, ha monokúlturában termesztjük a kukoricát. Egyedüli hatékony védekezésként a vetőmag csávázását tudom ajánlani Carbofuran, vagy Furadan vegyszerekkel 20 kg Furadan/ to vetőmag. Ez azt jelenti, hogy hektáronként ha 20 kg. vetőmagot használunk (gépi vetéssel!) akkor ehhez a
Makfalvi Tekintő
5. oldal
mennyiséghez 0,4 liter Furadant használunk. ( Nylon zsákba helyezve a vetőmagot könnyen összekeverhetjük a 0,4 l vegyszerrel. Az egyenletes keverés érdekében a vegyszerhez még adagolhatunk 1-2 deciliter vízet, de az így megcsávázott vetőmagot aznap juttasuk a földbe! A munkavédelmi és állategészségügyi szabályokat mindenkinek kötelező tiszteletbe tartania! Figyelem: egy elhullatott, csávázott kukoricaszem a szárnyasok azonnali pusztulását okozhatja! Péter Ödön Kedves falustársaim!
„Rend a lelke mindennek?”
Aggodalommal tölt el, hogy miközben nagynagy odafigyeléssel hordó szónokaink (politikusaink) értelmezéseit: hazáról, nemzetről, globalizációról, teljes egészében megfeledkezünk székelyfalvaink nemzedé-kében átérelő hagyományairól mint pedanteria és rendszeretet. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a tavaszi nagytakarítás vége felé még mindig nagyon sok a tennivaló a szemét, a szennyvizek kezelése valamint a sáncok karbantartása térén. Ezen a téren a Polgármesteri Hivatal ismételt felhívása nagyon sok esetben süket fülekre talált- még mindig nagyon sok helyen látszanak a hosszú tél lehangoló maradványai. Sajnos hagyunk kiveszni olyan jó szokásokat mint a szombat esti – vasárnap reggeli porta előtti sepregetés és sánc pucolás melyeknek hiánya rányomja bélyeget falvaink általános aspektusára. Tudomásotokra szeretném hozni, hogy környezetünk védelmének írott szabályai komoly büntetéseket írnak elő azok számára akik nem hajlandók méltó odafigyeléssel kezelni közös környezetünket. Számomra, mint olyan ember számára aki élete során volt büntetett és büntető is, mindig sokkal nehezebb volt büntetni mint a kiszabott összeget kifizetni. Ezen rossz érzések elkerülése végett mindkét oldalról a következőkre kérem: - környezetünk rendszeres takarítása, a szemét kijelölt helyen való tárolása és kéthetenkénti átadása (elszállítás véget) - víz levezetők-sáncok állandó rendbetartása, oly módon, hogy az elősegítse a víz lefolyását (nem olyan sáncokat ásni, hogy a kiásott földet a víz befolyásának útjába rakjuk) - szennyvizek rendszeres elszállítása, felszámolva ezáltal falvaink területén az egyre szaporodó „illatos gocokat” Kölcsönös megértés reményében.
El kel ismerjem, hogy nem kis iróniával teszem fel ezt a kérdést, mert én ezt így tanultam szüleimtől, sajnos naponta megtapasztalom, hogy egyre kevesebbet törődünk környezetnünk tisztaságával. Egy pár év óta egy esély nyílt meg előttünk, amikor elhelyezték (az akkor még új szemétgyűjtőket), csak sajnos nem tudom mi okból, sokan nem tudják mire kellene használni. Talán azért mert nagyon sokáig nem voltak, vagy pedig nemtörődömségből ami sokkal rosszabb, mert környezetünkre magunknak kellene vigyázni. Sajnos az anyatermészet így is túl van terhelve az emberiség által kitalált mindenféle szennyező anyaggal, s ezért mentenünk kellene amit még lehet. (sajnos már nagyon sokat végleg elvesztettünk) Belátom, naponta vannak jóval nagyobbnak tűnő gondjaink, de higgyék el nekem, hogy ennél sürgősebb nem lehet. Elismerem azt is, hogy kevésnek tűnhetnek a kihelyezett szeméttárolók száma, de ez még nem ok arra, hogy úton – útfélen eldobjuk szemeteinket. Remélem, hogy abban egyetértenek velem, hogy gondolni kell a következő nemzedékek egészségére és jólétére is. Ha így folytatjuk egy nagyon mogorva kép rajzolódik ki előttem. Egy az amerikai western – filmekből ismert, kihalt település képe, csak nálunk, az úgynevezett „boszorkánylabdák” helyett, nylon és alufóliákat, na meg pillepalackokat (flakonokat) fog magával vinni a szél. Szívből remélem, hogy ez nem így lesz, a jövendő nemzedékek érdekében, na meg magunkért is. Ezzel az írásommal nem akartam megsérteni senkit, csak fel akartam hívni a figyelmet egy nagyon fontos problémára, s ha valakit mégis megsértettem volna, elnézését kérem. Szeretnem megköszönni a „Makfalvi Tekintő” szerkesztőségének, hogy helyet adtak gondolataimnak. Gratulálok az eddigi lapszámaikhoz és kívánok, hogy még megszámlálhatatlan évekig folytatni tudják áldozatos munkájukat. Magamról csak annyit szeretnék írni, hogy nem azért használok állnevet mintha félnék, csak engem úgy is naponta láthatnak Makfalva a jövőben remélhetőleg tisztább útjain. (jó időbenn) Köszönöm szépen „Braveheart”
Dr. Zsigmond Venczel polgármester
Makfalvi Tekintő
6. oldal
Hidegzuhany után napsütés Megkezdődött a falusi focibajnokság tavaszi fordulója. Az érdekeltek emlékeznek, hogy az őszi fordulóban méltányosan szerepelt a kezdőnek mondható makfalvi „Formo” focicsapat. Gyengének nem mondható 6. helyen végzett az utolsó őszi mérközés után. Csapatunk első tavaszi megmérettetése idegenben, Cikmántoron volt, ahol, azt lehet mondani, nem mi kezdtük meg a tavaszi fordulót hanem ő kezdett meg bennünket, ugyanis 4–0–ra kikaptunk. Mentségeket lehet felhozni – de ez nem mentség–hosszú volt a tél, rövid az éjszaka, kemény volt a pálya, puha a labda, szemüveges volt a bíró, szembe fújt a szél, hátulról sütött a nap, stb... Rövidesen, csupán egy hétre, az első meccs után, látványosan helyrehozta a bakinak mondható, idegenben lejátszott mérközését a helyi csapat, amikor ugyanis egy remek második félidői játékkal megverték a szentgericei csapatot. Mindenki jól szerepelt, elvárható és nem meglepő volt ifj. Farkas Zoltán szereplése aki nem fix esetből hanem egy kidolgozott helyzetből rugott egy gyönyörű gólt. Így az eredmény 2–0 lett Makfalva javára. A mérközés megfelelően meg volt öntözve. Mindenki jól érezte magát – beleértve, a játékosokat, a nézőket a miccs és sőrárusokat is. A Makfalvi Polgármesteri Hivatal valamint a lelkes focirajongók jelentős javításokat eszközöltek a helyi focipályán, valamint az azt körülvevő területen, beleértve az öltözőt is. A MAKFALVI FORMO FOCICSAPAT TAVASZI MÉRKŐZÉSEI: 1% Makfalváért
Április 3-án 15.30-tól:CIKMÁNTOR – MAKFALVA Április 10-én 15.30-tól: MAKFALVA – SZENTGERICE Április 17-én 16.00-tól: HARCÓ - MAKFALVA Április 24-én 16.00-tól:MAKFALVA–TEREMIAÚJFALU Április 30-án 16.00-tól:SZÉKELYMOSON MAKFALVA Május 8-án 16.00-tól: MAKFALVA – KORONKA Május 15-én 16.00-tól: SOMOSD - MAKFALVA Május 22-én 16.00-tól: MAKFALVA – DÓZSA GYÖRGY Május 29-én 16.00-tól: JEDD - MAKFALVA Június 5-én 16.00-tól: MAKFALVA – KIBÉD Június 12-én 16.00-tól: CSÍKFALVA - MAKFALVA
A mérkőzésekre szeretettel várunk mindenkit, minden támogatást örömmel fogadunk, a csapatnak pedig sikerekben gazdag idényt és kitartást kívánunk. Seprődi István A táblázat állása a II. forduló után: 1
Koronka
13 11 1
1
36 -14
34 pont
2
Jedd
13 10 2
1
48 -12
32 pont
3
Székelymoson 13 9
1
3
32 -20
28 pont
4
Somosd
13 6
2
5
38 -27
20 pont
5
Csíkfalva
13 6
2
5
28 -26
20 pont
6
Cikmántor
13 6
1
6
30 -23
19 pont
7
Makfalva
13 5
4
4
29 -31
19 pont
8
Harcó
13 5
2
6
34 -40
17 pont
9
Kibéd
13 4
2
7
25 -26
14 pont
10 Szentgelice
13 4
2
7
17 -30
14 pont
11 Teremiújfalu
13 2
0
11 15 -47
6
pont
12 Dózsa György 13 0
1
12 11 -47
1
pont
Hibaigazítás
A 2005-ös évvel kezdődően törvényes keretek között A szerkesztőség az olvasók és a cikk szerzőjélehetőség nyílik minden román állampolgár számára, nek szíves elnézését kéri a márciusi számban „Az hogy általános jövedelmi adójának 1%-át felajánlja vala- olvasó írja” című rovat Fel a fejjel cikkjében elírtamely nonprofit szervezetnek. Településünk kulturális kért! életének támogatójává válhat, ha adójának 1%-át a helyi Helyesbíteni szeretnénk a következőket: Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet-nek ajánlja fel. Hitler helyett Hiller ASOCIAȚIA CULTURALĂ WESSELÉNYI csatlakozás helyett csatározás GHINDARI COD FISCAL: 7078228 Szerkesztették: COD BANCAR (IBAN):RO 72 RNCB Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna 3610000002060012 Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Érdeklődni lehet Fülöp Irén tanárnőnél vagy Barabás Seprődi István, Zsigmond Zsuzsánna Zoltán-János főkönyvelőnél a Polgármesteri Hivatalnál. Munkatársak: Péter Ödön, Vass Katalin Köszönjük előre mindazoknak, akik a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet-re gondoltak. Támogatónk: A Makfalvi Polgármesteri Hivatal
