LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 5. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

LXI. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1600 Ft

5. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2013. május 31.

Tar talom oldal

Utasítások 8/2013. (V. 17.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 9/2013. (V. 17.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról . . . 108

Körlevelek 2/2013. (V. 31.) LÜ h. körlevél a kiemelt ügyekkel kapcsolatos ügyintézés egyes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 1/2013. (V. 31.) főov. körlevél az ügyészségi szolgálati igazolványok és a nyugalmazott ügyészi igazolványok kiállításával, kezelésével kapcsolatos eljárásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

Személyi hírek Ügyészi vezetői tisztségbe való visszahelyezés, kirendelés és megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 Ügyészi vezetői tisztségbe való visszahelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 Ügyészi tisztségbe való visszahelyezés és megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 Ügyészi tisztségbe való visszahelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Áthelyezések és kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Áthelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 További kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Kirendelések és megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Kirendelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Megbízás módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Halálozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Pályázati felhívás alügyészi állás betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

106

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 5. szám

Utasítások

A legfőbb ügyész 8/2013. (V. 17.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a következő utasítást adom ki: 1. §

(1) Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tisztviselői és írnoki munkakörök betöltésének jogszabályban nem említett feltétele a) az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) kutatója esetében a munkakör jellege szerint megkívánt egyetemi, főiskolai végzettség, b) a magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselők esetében ba) főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, legfőbb ügyészségi osztályvezető és osztályvezető-helyettes, az OKRI osztályvezetője és osztályvezető-helyettese, fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi osztályvezető esetében szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, bb) legfőbb ügyészségi csoportvezető, fellebbviteli főügyészségi, főügyészségi osztályvezető-helyettes, csoportvezető esetében – szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy – felsőfokú iskolai végzettség és legalább középfokú szakirányú szakképesítés, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, c) más (informatikai, pénzügyi, gazdálkodási, műszaki, nemzetközi, titkársági, igazgatási, munkaügyi, személyügyi) tisztviselők és írnokok esetében ca) informatikai munkakörökben – szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy – szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, cb) műszaki, munkabiztonsági és tűzvédelmi, valamint bűnügyi technikus munkakörökben – szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy – szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, cc) személyügyi, munkaügyi, továbbképzési munkakörökben – szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy – felsőfokú iskolai végzettség és legalább középfokú szakirányú szakképesítés, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, cd) nemzetközi munkakörökben – szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy – felsőfokú iskolai végzettség és legalább középfokú szakirányú szakképesítés, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, valamint legalább egy idegen nyelvből szerzett legalább középfokú nyelvvizsga, ce) költségvetési ügyintézői, könyvelői, továbbá bér-, létszám- és társadalombiztosítási, belső ellenőri munkakörökben – szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy – szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, cf ) üdülővezetői, recepciós munkakörökben – szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy – szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés,

107


cg) titkárnői munkakörben – szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy – középfokú iskolai végzettség és legalább emelt szintű szakirányú szakképesítés, ch) könyvtáros, irattáros munkakörökben – szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség, vagy – középfokú iskolai végzettség és emelt szintű szakirányú szakképesítés, vagy – középfokú iskolai végzettség és középfokú szakirányú szakképesítés, ci) gépírói, szövegszerkesztői munkakörökben – legalább alapfokú iskolai végzettség és gépíró vagy azzal egyenértékű szakképesítés szükséges.’’ (2) Az Ut. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Azt az ügyészségi alkalmazottat, aki a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a képesítés megszerzésének várható időtartamára határozott időre lehet kinevezni, illetve kinevezését – hozzájárulásával – a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 123. § (2) bekezdése alapján határozott időtartamra kell módosítani.”

2. § Az Ut. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) Ha a tisztviselő, írnok a munkakörében több feladatot lát el, a munkaideje nagyobb részét kitevő feladatköre ellátására előírt képesítéssel kell rendelkeznie. (2) Egyes tisztviselői és írnoki munkakörök ellátásához szükséges – az ügyészségi munka sajátos ismereteiről számot adó – vizsgakövetelmények a következők: a) a titkárnői, az igazgatási és az irodavezetői, valamint az ügyviteli irodai munkakörökben ügyészségi ügyviteli vizsga, b) a statisztikai feladatot ellátó informatikai munkakörökben ügyészségi statisztikai vizsga, c) a titkos ügykezelői munkakörökben titkos ügykezelői vizsga.” 3. § Az Ut. 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az utasítás hatálybalépése nem érinti az azt megelőzően a hatályos jogszabályokban és legfőbb ügyészi utasításokban előírt képesítési feltételeknek megfelelően történt kinevezések érvényességét. Ha azonban az ügyészségi ügyviteli, statisztikai, illetőleg titkos ügykezelői vizsgára kötelezett ügyészségi alkalmazott a vizsgát a kinevezésben meghatározott időpontig nem teszi le, kinevezését – hozzájárulásával – olyan munkakörre lehet módosítani, amelynek ellátásához az előírt vizsgakövetelmények nem szükségesek.” 4. § Az Ut. a) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI)” szövegrész helyébe „az OKRI” szöveg, b) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.)” szövegrész helyébe „az Üjt.” szöveg lép. 5. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg az ügyészségi szolgálati viszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás hatályát veszti. (2) Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

108


A legfőbb ügyész 9/2013. (V. 17.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a fellebbviteli főügyészségen nincs közjogi főügyészhelyettes, a közérdekvédelmi szakágat a főügyész irányítja és felhatalmazása alapján a közérdekvédelmi ügyekben illetékes osztályvezető ügyész dönt a szakágat érintő kérdésekben.” 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

Körlevelek

A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 2/2013. (V. 31.) LÜ h. körlevele a kiemelt ügyekkel kapcsolatos ügyintézés egyes szabályairól

Az ügyintézési tapasztalatok szerint az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 16. §-a (1) bekezdésének am) pontja hatálya alá tartozó, a legfőbb ügyész, illetve a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes által kiemelt üggyé nyilvánított ügyekkel kapcsolatos feladatok folyamatos és megfelelő színvonalon történő ellátását gyakran akadályozza az előadó ügyész bármely okból történő távolléte. Amennyiben az ilyen, jellemzően bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyekben – a rendszerint szoros ügyintézési határidőkre figyelemmel – az előadó ügyész helyett az eljárás addigi menetét és a bizonyítás állását nem ismerő másik ügyész intézkedik, az a téves döntések meghozatalának, illetve az eljárási késedelem kialakulásának fokozott veszélyét hordozza. Az ilyen esetek megelőzése érdekében a kiemelt ügyek kezelése kapcsán új munkaszervezési modell alkalmazásának szükségessége merült fel. Ezzel összefüggésben, az országosan egységes gyakorlat kialakítása érdekében – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a következő körlevelet adom ki: 1. Minden új, illetve már folyamatban lévő kiemelt ügyben az ügyintéző ügyész mellé legalább egy másik, az eljárás tárgyát képező cselekmények megítélésének bonyolultságához, és az ügy terjedelméhez igazodóan esetleg több további előadó ügyészt kell kijelölni. Az ügyészek kiválasztása során irányadó szempontrendszer legfontosabb eleme, hogy az ügyintéző ügyészek esetleges távollététől, illetve halasztást nem tűrő egyéb hivatali elfoglaltságaitól függetlenül, mind a konkrét ügyintézési feladatok, mind a jelentéstételi kötelezettség ellátása, a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, folyamatosan, az időszerűségi követelmények megtartásának biztosításával történjék.

109


2. Az eljárás során egy adott intézkedést csak egy ügyész végezhet el, aki a személyéhez köthető tevékenységért tartozik felelősséggel. 3. A főügyészségeken a főügyész hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a kiemelt ügyekhez kapcsolódó egyes feladatokat az előadóként kijelölt ügyészek közül ki látja el. 4. A kijelölt ügyészek mindegyikének felelőssége, hogy a kiemelt ügyben tett minden intézkedést, illetve jelentést – amennyiben az ügyintézésben közvetlenül nem vesznek részt – a lehető legrövidebb időn belül megismerjék. Ezt – szükség esetén – másolat rendelkezésére bocsátásával, vagy az ügyiratba való betekintéssel kell biztosítani. 5. Amennyiben az ügy érdemét érintő, különösen a bizonyítás irányát meghatározó kérdésekben a kijelölt ügyészek között eltérő álláspont alakul ki, bármelyikük a felettes ügyész döntését kérheti. 6. Ha a kiemelt ügy nyomozása ügyészi hatáskörbe tartozik, annak teljesítésére nyomozócsoportot kell szervezni. A nyomozócsoport vezetőjét az ügyészségi nyomozást végző nyomozó ügyészség vezetője jelöli ki. 7. A körlevélben foglaltakat 2013. június 1-jétől kell alkalmazni.

Dr. Belovics Ervin s. k.,

legfőbb ügyész helyettes

A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjének 1/2013. (V. 31.) főov. körlevele az ügyészségi szolgálati igazolványok és a nyugalmazott ügyészi igazolványok kiállításával, kezelésével kapcsolatos eljárásról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás, valamint a nyugalmazott ügyészek igazolványáról szóló 23/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás végrehajtására a következő körlevelet adom ki: 1. Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1–6. és 9. melléklete szerinti, sorozatjellel ellátott és sorszámozott műanyag kártyákat (a továbbiakban: nyerskártya) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete (a továbbiakban: Intézet) – szerződés alapján – készíti. 2. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) igazgatási osztálya (a továbbiakban: Igazgatási Osztály) a) megrendeli és átveszi az Intézetben a nyerskártyákat, b) gondoskodik a nyerskártyák megszemélyesítéséről, c) megrendeli az igazolvány tokokra kerülő jelvényeket, d) megrendeli és átveszi a gyártótól az ügyészségi jelvénnyel ellátott és a jelvény nélküli igazolvány tokokat, e) a beérkező számlákat – a teljesítésre vonatkozó igazolással – továbbítja a Gazdasági Főigazgatósághoz, f ) úgy gondoskodik a nyerskártyák, az igazolvány tokok és az igazolvány tokokra kerülő jelvények szállításáról, tárolásáról, hogy azok illetéktelenek birtokába ne juthassanak. 3. A 2. pont a) és c)-e) alpontjaiban felsorolt feladatokat végző ügyészségi alkalmazott (a továbbiakban: igazolvány ügyintéző) a nyerskártyákat szigorú számadású nyomtatványként kezeli, a bevételezésre és a felhasználásra vonatkozó adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie különösen annak, hogy egy meghatározott nyerskártyából melyik ügyészségi alkalmazott részére készült igazolvány, illetőleg, hogy a nyerskártya vagy az elkészült igazolvány mikor került selejtezésre, vagy az igazolvány érvénytelenítése mikor történt meg.

110


4. A munkáltatói jogkör gyakorlója által megküldött adatlapot a fényképpel és kiegészítő adatlappal együtt az igazolvány ügyintéző postakönyvben veszi át. Abban az esetben, ha egy főügyészségtől tíznél több adatlap érkezik egyszerre, a név szerinti beírás mellőzhető, elégséges a főügyészség megnevezése mellett a darabszám feltüntetése (pl. általános igazolványcsere esetén). 5. Az igazolvány ügyintéző igazgatási ügyként, évente új gyűjtőszámra iktatva kezeli az adatlapok felterjesztő iratait. 6. Az adatlapok tartalmának ellenőrzése az igazolvány ügyintéző feladata. Amennyiben az ellenőrzéshez a PERSONA személyügyi és továbbképzési iktató és nyilvántartó rendszerben tárolt adatokkal történő egyeztetés is szükséges, úgy ezt az igazolvány ügyintéző kezdeményezésére a Személyügyi és Továbbképzési Ügykezelő és Nyilvántartó Iroda (a továbbiakban: Iroda) végzi. Ha az adatlap tartalmi ellenőrzése az adatlapnak az Igazgatási Osztály keretében működő Hang- és képtechnikai Laboratórium (a továbbiakban: Laboratórium) részére történt átadása után válik szükségessé, akkor azt a Laboratórium munkatársai is kezdeményezhetik az Irodánál. 7. Az igazolvány ügyintéző az adatlapot, a fényképet és a kiegészítő adatlapot, valamint az igazolványgyártáshoz szükséges nyerskártyát közvetlenül adja át a Laboratóriumnak. 8. A Laboratóriumnak a szolgálati igazolványok elkészítésére kijelölt ügyészségi alkalmazottai a) az igazolvány ügyintéző által – elismervény ellenében – átadott nyerskártyát az igazolvány ügyintéző által átadott adatlap és az ahhoz tartozó fénykép felhasználásával, az adatlappal egyező tartalommal állítják ki (megszemélyesítik), majd biztonsági fóliával látják el, b) a kész igazolványt és az igazolvány kiállításához használt fényképet, valamint adatlapot – átvételi elismervény ellenében – átadják az igazolvány ügyintézőnek. 9. Az igazolvány ügyintéző az igazolvány kiállításához használt fényképet és az adatlapot a kiállított szolgálati igazolvánnyal együtt az Utasítás 2. § (5) bekezdésében meghatározott módon adja át, illetve továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 10. A munkáltatói jogkör gyakorlója, a Legfőbb Ügyészségen a Főosztály vezetője gondoskodik arról, hogy a visszaküldött adatlapot az érintett ügyészségi alkalmazott munkaügyi iratgyűjtőjében helyezzék el. 11. Az igazolvány ügyintéző igazgatási ügyként, évente új gyűjtőszámra iktatva kezeli az Utasítás 2. § (6) bekezdése szerint visszaküldött kimutatásokat. 12. A Laboratóriumnak a szolgálati igazolványok elkészítésére kijelölt ügyészségi alkalmazottai kötelesek gondoskodni arról, hogy a szolgálati igazolványok elkészítésére használt eszközökhöz, programokhoz, jelszavakhoz illetéktelenek hozzá ne juthassanak. 13. A Laboratórium területe „fokozott” informatikai biztonsági zóna. Az igazolványok készítésének ideje alatt a Laboratóriumnak az igazolványok készítésére szolgáló helyiségében oda be nem osztott személy az oda beosztott ügyészségi alkalmazott felügyelete nélkül nem tartózkodhat. Az igazolványkészítésre szolgáló helyiség bejáratánál az állandó belépésre jogosultak jegyzékét ki kell függeszteni. 14. A nyerskártyák megszemélyesítését végző ügyészségi alkalmazottnak a szolgálati igazolványok előállítására szolgáló elektronikus adatbázisról hetente biztonsági másolatot kell készítenie és a másolatot tartalmazó adathordozót a számítógép helyével azonos helyiségben elhelyezett biztonsági tárolóban (pl. zárható lemezszekrény, fémkazetta, egyéb erre alkalmas tároló eszköz) kell elhelyeznie. Amennyiben ez lehetséges, úgy a számítógépből az adathordozó merevlemezt a munkavégzés befejezésekor ki kell venni, és az említett biztonsági tárolóban kell elhelyezni. 15. a) A biztonsági másolat és az adathordozó merevlemez biztonsági tárolójának a nyitására szolgáló kulcs vagy számkód (a továbbiakban együtt: kulcs) egy példányát a napi munkavégzés biztosítása érdekében a Laboratórium vezetője kezeli. Az általa kezelt kulcsot csak a nyerskártyák megszemélyesítését végző ügyészségi alkalmazottnak adhatja át. A biztonsági tároló nyitásáról és zárásáról, az azt végrehajtó ügyészségi alkalmazott olvasható aláírásával nyilvántartást kell vezetni és azt öt évig meg kell őrizni.

111


b) A kulcs másodpéldányát a Központi Igazgatási és Minősített Adatot Kezelő Iroda vezetője a Legfőbb Ügyészség más biztonsági tárolóinak másodkulcsaival együtt kezeli. A Központi Igazgatási és Minősített Adatot Kezelő Iroda vezetője az általa kezelt másodkulcsot csak a Főosztály vezetőjének és a Laboratórium vezetőjének adhatja ki. Az átadás-átvételről nyilvántartást kell vezetni és azt öt évig meg kell őrizni. 16. A Laboratórium a hibásan vagy sérülten érkezett nyerskártyát, illetőleg a nem megfelelő fényképpel vagy téves adattartalommal elkészült igazolványt, továbbá a leadott és érvénytelenített szolgálati igazolványokat – jegyzőkönyv készítése mellett – megsemmisíti. A megsemmisített nyerskártyák és igazolványok sorozatjeléről és sorszámáról a Laboratórium nyilvántartást vezet. 17. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a legfőbb ügyész által a biztonsági okmányok védelméről kötött együttműködési megállapodás 5. és 6. cikkében előírt, az okmány-előállítás szabályainak megtartását vizsgáló, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által történő helyszíni ellenőrzést a Főosztály ügyészségi alkalmazottai kötelesek elősegíteni. Az ellenőrzésről haladéktalanul tájékoztatják a Főosztály vezetőjét. 18. A 17. pont szerinti ellenőrzés esetén a Főosztály vezetője haladéktalanul gondoskodik a Kabinet vezetőjének értesítéséről. A Kabinet vezetőjének döntésétől függően az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály kijelölt ügyészségi alkalmazottja az ellenőrzésen részt vehet. 19. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által engedélyezett gyártási (megszemélyesítési) technológián történő változtatást (pl. az eszköz cseréjét) – az előállítást végző ügyészségi alkalmazottak bevonásával – előzetesen egyeztetni kell a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Az egyeztetés szükségességét a Laboratórium vezetője vagy a szolgálati igazolványok elkészítésére kijelölt ügyészségi alkalmazott haladéktalanul jelzi az Igazgatási Osztály vezetőjének. 20. A szolgálati igazolványok adatváltozás miatti kicserélésekor a bevont igazolványt lyukasztógéppel azonnal ki kell lyukasztani, majd megsemmisítésre az Igazgatási Osztálynak meg kell küldeni. 21. Az adatlapok kitöltésekor és a nyerskártyák megszemélyesítésekor a) az 1–4. melléklet szerinti beosztásokat, munkaköröket kell alkalmazni, b) a fizikai alkalmazottak esetében a tényleges munkakört (szakterületet) kell feltüntetni, c) a katonák esetében a rendfokozatot a név után fel kell tüntetni, d) az ügyészségi alkalmazott részére adományozott címet (pl. főtanácsos, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész), valamint a szolgálati hely címét, továbbá az osztály, csoport megnevezését nem kell feltüntetni. 22. A szolgálati igazolvány előállításához szükséges alapanyagok beszerzését a Laboratórium vezetője az Igazgatási Osztály vezetőjénél a megrendelés tervezetének elkészítésével kezdeményezi. 23. A 3–22. pontban foglalt rendelkezéseket a nyugalmazott ügyészi igazolványok esetében is – értelemszerűen – alkalmazni kell. 24. A körlevél rendelkezéseit a közzétételt követő naptól kell alkalmazni, egyidejűleg az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványának kiállításával és kezelésével kapcsolatos eljárásról szóló 6/2002. (ÜK. 8.) főov. körlevelet visszavonom.

Dr. Lajtár István s. k.,

legfőbb ügyészségi tanácsos, főosztályvezető ügyész

112


1. melléklet az 1/2013. (V. 31.) főov. körlevélhez

Járási és járási szintű ügyészségen, valamint főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványainak elkészítéséhez használható beosztások

Járási és járási szintű ügyészség

Főügyészség Ügyész

vezető ügyész

főügyész

vezetőhelyettes ügyész

főügyészhelyettes főügyészségi osztályvezető ügyész

csoportvezető ügyész

főügyészségi csoportvezető ügyész

ügyész

főügyészségi ügyész főügyészségi katonai ügyész Alügyész, fogalmazó

alügyész

főügyészségi alügyész

ügyészségi fogalmazó

ügyészségi fogalmazó Ügyészségi megbízott, tisztviselő, írnok főügyészségi osztályvezető főügyészségi osztályvezető-helyettes főügyészségi csoportvezető

irodavezető

főügyészségi irodavezető

ügyészségi megbízott

főügyészségi ügyészségi megbízott

tisztviselő

főügyészségi tisztviselő

írnok

főügyészségi írnok Fizikai alkalmazott (pl.)

gépjárművezető

főügyészségi gépjárművezető

kézbesítő

főügyészségi kézbesítő

113



Fellebbviteli főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványainak elkészítéséhez használható beosztások

Ügyész fellebbviteli főügyész fellebbviteli főügyészhelyettes fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyész fellebbviteli főügyészségi ügyész fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész Alügyész, fogalmazó fellebbviteli főügyészségi alügyész ügyészségi fogalmazó Ügyészségi megbízott, tisztviselő, írnok fellebbviteli főügyészségi csoportvezető fellebbviteli főügyészségi irodavezető fellebbviteli főügyészségi ügyészségi megbízott fellebbviteli főügyészségi tisztviselő fellebbviteli főügyészségi írnok Fizikai alkalmazott (pl.) fellebbviteli főügyészségi gépjárművezető fellebbviteli főügyészségi kézbesítő

114



A Legfőbb Ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványainak elkészítéséhez használható beosztások

Ügyész legfőbb ügyész büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közjogi legfőbb ügyész helyettes főosztályvezető ügyész főosztályvezető-helyettes ügyész legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész legfőbb ügyészségi osztályvezető-helyettes ügyész legfőbb ügyészségi csoportvezető ügyész legfőbb ügyészségi ügyész legfőbb ügyészségi katonai ügyész Alügyész, fogalmazó legfőbb ügyészségi alügyész ügyészségi fogalmazó Ügyészségi megbízott, tisztviselő, írnok gazdasági főigazgató pénzügyi igazgató műszaki igazgató főosztályvezető-helyettes legfőbb ügyészségi osztályvezető legfőbb ügyészségi csoportvezető legfőbb ügyészségi irodavezető legfőbb ügyészségi ügyészségi megbízott legfőbb ügyészségi tisztviselő legfőbb ügyészségi írnok Fizikai alkalmazott (pl.) legfőbb ügyészségi gépjárművezető legfőbb ügyészségi kézbesítő

115



Az Országos Kriminológiai Intézetben szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványainak elkészítéséhez használható beosztások

Kutató, tisztviselő, írnok igazgató igazgatóhelyettes osztályvezető osztályvezető-helyettes tudományos tanácsadó tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs irodavezető tisztviselő írnok Fizikai alkalmazott (pl.) gépjárművezető kézbesítő

116


Személyi hírek

Ügyészi vezetői tisztségbe való visszahelyezés, kirendelés és megbízás A legfőbb ügyész kinevezte dr. Sódor István Pest megyei főügyészségi ügyészségi megbízottat a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre fellebbviteli főügyésszé, egyidejűleg kirendelte a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára és megbízta a főosztályvezető ügyészi feladatok ellátásával.

Ügyészi vezetői tisztségbe való visszahelyezések A legfőbb ügyész kinevezte Pusztayné dr. Jakab Róza legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes, ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén, az Informatikai Főosztályon – főosztályvezető-helyettes ügyésszé; dr. Gulyás Katalin címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, ny. főügyészhelyettest a Heves Megyei Főügyészségre, dr. Panyi Béla Attila Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén – közjogi főügyészhelyettessé; dr. Dautlik Mária fővárosi főügyészségi ügyészségi megbízottat a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán legfőbb ügyészségi, dr. Máriánné dr. Molnár Mária Hajdú-Bihar megyei főügyészségi alügyészt – szolgálati helyén – csoportvezető ügyésszé; dr. Horgos Ferenc József címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, ny. vezető ügyészt a Szekszárdi Nyomozó Ügyészségre, dr. Molnár Tibor tiszaújvárosi járási ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén – vezető ügyésszé.

Ügyészi tisztségbe való visszahelyezés és megbízás A legfőbb ügyész kinevezte dr. Kaszapné dr. Szolnoki Erzsébet győri fellebbviteli főügyészségi ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén – fellebbviteli főügyészségi ügyésszé, egyidejűleg megbízta az osztályvezető ügyészi, Pásztoriné dr. Simon Éva szekszárdi járási ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén – ügyésszé, és 2013. évi június hó 1. napjával megbízta a vezetőhelyettes ügyészi feladatok ellátásával.

Ügyészi tisztségbe való visszahelyezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Fekete István és dr. Péceli László fővárosi főügyészségi ügyészségi megbízottakat a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára, valamint dr. Radnóti Istvánné dr. Lékó Eszter legfőbb ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén, a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán –,


117

dr. Lévai Ilona legfőbb ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén, a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályán – legfőbb ügyészségi ügyésszé, dr. Dévaj Hedvig és dr. Kun Mária fővárosi főügyészségi ügyészségi megbízottakat – szolgálati helyükön –, dr. Kovács Sándor Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyészségi ügyészségi megbízottat – szolgálati helyén – főügyészségi ügyésszé, dr. Horváth Józsefné ajkai járási ügyészségi megbízottat, dr. Kapossi Zsuzsanna encsi járási alügyészt – szolgálati helyükön – ügyésszé.

Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Horváthné dr. Márkus Ildikó Melinda mb. Somogy megyei főügyészhelyettest – szolgálati helyén – közjogi főügyészhelyettessé; dr. Keresztes Mónika mb. budapesti közérdekvédelmi ügyészségi, dr. Nagy István mb. budapesti IV. és XV. kerületi ügyészségi és dr. Tőke Tamás László mb. körmendi járási ügyészségi vezető ügyészeket – szolgálati helyükön – vezető ügyésszé; dr. Kapronyi Ferenc Kristóf mb. budapesti XI. és XXII. kerületi és dr. Neumann Zsuzsanna mb. budapesti közérdekvédelmi ügyészségi vezetőhelyettes ügyészeket – szolgálati helyükön – vezetőhelyettes ügyésszé; dr. Virág Mária legfőbb ügyészségi tanácsos, mb. fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyészt – szolgálati helyén – osztályvezető ügyésszé; Borosné dr. Tóth Beatrix tatabányai járási ügyészségi alügyészt – szolgálati helyén –, dr. Kónya Zoltán Józsefet a Központi Nyomozó Főügyészséghez, Rácsokné dr. Fügedi Zsófia Eszter miskolci járási ügyészségi alügyészt – szolgálati helyén – ügyésszé; dr. Deák Zoltán kecskeméti és dr. Guba Judit szolnoki járási ügyészségi fogalmazókat – szolgálati helyükön –, Kissné dr. Kuklis Ágnes Ilonát a Kecskeméti Járási Ügyészséghez, dr. Kuluncsich-Kasza Eszter kiskunhalasi járási ügyészségi fogalmazót – szolgálati helyén –, dr. Pirchala Blanka budapesti IV. és XV. kerületi ügyészségi fogalmazót fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Sztancs Edit debreceni és dr. Tóth-Zsámboki Judit kiskőrösi járási ügyészségi fogalmazókat – szolgálati helyükön – alügyésszé; dr. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársát – szolgálati helyén – tudományos főmunkatárssá; Talabér Erzsébet legfőbb ügyészségi megbízottat szakmai tanácsadónak.

Áthelyezések és kinevezések A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Fürcht Pál Zsolt mb. budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi vezető ügyészt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte vezető ügyésszé;

118


dr. Szécsényi Anikó budaörsi járási ügyészségi fogalmazót a Ráckevei Járási Ügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte alügyésszé; dr. Juhász Katalin Heves megyei főügyészségi tisztviselőt az Egri Járási Ügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte ügyészségi megbízottá.

Áthelyezések A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Vörös István Róbert hódmezővásárhelyi járási ügyészségi ügyészt a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségre fellebbviteli főügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Fricska Mónika és dr. Schmidt Gábor szegedi járási ügyészségi ügyészeket, valamint dr. Szécsény Tímea dabasi járási ügyészségi ügyészt a Kecskeméti Járási Ügyészséghez; Szabóné Szauter Mónika legfőbb ügyészségi megbízottat a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára. A Heves megyei főügyész áthelyezte dr. Danku Judit egri járási ügyészségi fogalmazót a Füzesabonyi Járási Ügyészséghez.

További kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Flender Friderika Mária gyulai járási ügyészségi vezető ügyész kinevezését annyiban módosította, hogy áthelyezte a Békéscsabai Járási Ügyészséghez, dr. Hajdú Tamás egri nyomozó ügyészségi vezető ügyész kinevezését annyiban módosította, hogy áthelyezte az Egri Járási Ügyészséghez ügyészi munkakörbe.

Kirendelések és megbízások A legfőbb ügyész kirendelte dr. Váczi Pál ezredes, legfőbb ügyészségi katonai ügyészt a Központi Nyomozó Főügyészséghez és egyidejűleg megbízta a Korrupció Elleni Ügyek Osztályát és a funkcionális szervezeti egységeket irányító főügyészhelyettes; dr. Gyugyi Csilla Bács-Kiskun megyei főügyészségi ügyészt a Pest Megyei Főügyészséghez és egyidejűleg megbízta a csoportvezető ügyész; dr. Bárdos Tibor egri járási ügyészségi ügyészt az Egri Nyomozó Ügyészséghez, dr. Surányi Ildikó Békés megyei főügyészségi ügyészt a Gyulai Járási Ügyészségre, és egyidejűleg megbízta őket a vezető ügyész feladatainak ellátásával.


119

Kirendelések A legfőbb ügyész kirendelte dr. Domán Ildikó Auguszta központi nyomozó főügyészségi, dr. Hevér Tibor kecskeméti járási ügyészségi, dr. Pirisi Katalin budapesti, dr. Szőllős Árpád József salgótarjáni és dr. Váczi István szolnoki nyomozó ügyészségi ügyészeket a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez.

Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Miskolci László mb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészhelyettest – szolgálati helyén – a főügyészi; dr. Aleku Mónika és dr. Nemesánszky Gábor Antal fővárosi főügyészségi ügyészeket, dr. Románné dr. Hajdú Csilla Heves megyei főügyészségi ügyészt, valamint dr. Nyitray Károly debreceni járási ügyészségi ügyészt – szolgálati helyükön – csoportvezető ügyészi feladatok ellátásával.

Megbízás módosítása A legfőbb ügyész dr. Bodony István mb. legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész megbízását akként módosította, hogy szolgálati helyén, a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán – az Elvi Ügyek Osztálya osztályvezető ügyészi feladatainak ellátása mellett – a főosztályvezető-helyettes ügyészi feladatok ellátásával bízta meg.

Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Solti Irén címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Pest megyei főügyészségi osztályvezető ügyésznek 2013. évi december hó 30. napjával, dr. Torma Sándor címzetes főügyészségi ügyész, paksi járási ügyészségi vezető ügyésznek 2013. évi november hó 30. napjával, dr. Horváth Nándor címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Heves megyei főügyészségi ügyésznek 2013. évi november hó 16. napjával, dr. Farkas Kornél központi nyomozó főügyészségi ügyésznek 2013. évi május hó 31. napjával, dr. Makra Mária budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2013. évi december hó 29. napjával, dr. Gulyás Erzsébet Zsófia legfőbb ügyészségi megbízottnak,

120


dr. Misi László fővárosi főügyészségi ügyészségi megbízottnak, Horváthné Saápy Ildikó legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek, Gergely András Zoltán tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2013. évi június hó 30. napjával, Jórász Istvánné legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2013. évi december hó 16. napjával, Kardos Rozália legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2013. évi június hó 30. napjával, Kovács Györgyné legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2013. évi december hó 28. napjával, Radó Csabáné legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Gönczőné Schmidt Mária és Kempf Jánosné legfőbb ügyészségi fizikai alkalmazottaknak 2013. évi június hó 30. napjával.

Halálozások Dr. Román Gyula címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, ny. Heves megyei főügyész 2013. évi május hó 4. napján, életének 73. évében, dr. Irmes Gellért főügyészségi főtanácsos, ny. Fejér megyei főügyész 2013. évi május hó 2. napján, életének 84. évében, Sulykos Lajosné dr. főügyészségi tanácsos, ny. fővárosi főügyészségi ügyész 2013. évi április hó 21. napján, életének 81. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindannyiukat saját halottjaként temettette el.


121

Közlemények

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya Továbbképzési Osztályán legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági és Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti Ügyek Osztálya Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Ügyek Csoportjába csoportvezető ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztályán főügyészségi osztályvezető ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztálya Kiemelt Gazdasági Ügyek Csoportjában főügyészségi csoportvezető ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Korrupció Elleni Ügyek Osztálya Mentelmi Ügyek Csoportjában főügyészségi csoportvezető ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészségre öt főügyészségi ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán kettő főügyészségi katonai ügyészi, – a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztályán főügyészségi katonai ügyészi, – a Gyulai Járási Ügyészségre vezető ügyészi, – a Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – a Pápai Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi, – az Egri Nyomozó Ügyészségre ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyére történő kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább öt éves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen büntető fellebbviteli ügyek intézése terén. Az ennél hosszabb idejű gyakorlat, illetve a büntető jogalkotásban szerzett tapasztalat a pályázat elbírálásánál előnyt jelent. A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya Továbbképzési Osztályának legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyére történő kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó továbbképzési ügyek intézésében szerzett gyakorlattal, továbbá államilag elismert – legalább – középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen. A Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági és Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti Ügyek Osztálya Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Ügyek Csoportjának főügyészségi csoportvezető ügyészi álláshelyére – jogszabályban elő nem írtan – a határozatlan időre kinevezett legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezők pályázhatnak. A Központi Nyomozó Főügyészség valamennyi álláshelyére, továbbá a Gyulai Járási Ügyészség vezető ügyészi és az Egri Nyomozó Ügyészség ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá a „C” szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezőt. A Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyészi, valamint a Gyulai Járási Ügyészség vezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. A Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyészi álláshelye esetében a pályázatok elbírálása során az ügyészségi nyomozások terén szerzett gyakorlat előnyt jelent.

122


A Központi Nyomozó Főügyészség csoportvezető ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók büntetőjogi szakágban szerzett legalább hároméves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyészségi nyomozások terén szerzett gyakorlat a pályázat elbírálásánál előnyt jelent. A Központi Nyomozó Főügyészség főügyészségi ügyészi álláshelyei esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók a nyomozás területén, illetve ügyészként vagy bíróként büntetőjogi szakágban szerzett legalább három éves gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt.

123


A pályázatnak (egy példányban): – a Legfőbb Ügyészség álláshelyei esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra (1055 Budapest, Markó u. 16.), – a Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség ügyészi álláshelye esetében a Csongrád Megyei Főügyészségre (6720 Szeged, Stefánia sétány 10.), – a Pápai Járási Ügyészség ügyészi álláshelye esetében a Veszprém Megyei Főügyészségre (8200 Veszprém, Brusznyai Á u. 4.) 2013. június 11-én 13 óráig, – a Gyulai Járási Ügyészség vezető ügyészi álláshelye esetében a Békés Megyei Főügyészségre (5700 Gyula, Városház u. 6–8.), – a Központi Nyomozó Főügyészség álláshelyei esetében a Központi Nyomozó Főügyészségre (1066 Budapest, Zichy J. u. 14.), – az Egri Nyomozó Ügyészség ügyészi álláshelye esetében a Heves Megyei Főügyészségre (3300 Eger, Barkóczy u. 1.) 2013. június 14-én 13 óráig, – a Fővárosi Főügyészség csoportvezető ügyészi álláshelye esetében a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2013. június 17-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

Pályázati felhívás alügyészi állás betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet a Dabasi Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági alügyészi állás betöltésére. Az alügyész kinevezésének feltételeit az Üjt. 109. §-ának (1)–(2) bekezdése, 11. §-ának (4) bekezdése és 12. §-a állapítja meg. Az alügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. Az alügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek (egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga) való megfelelést igazoló eredeti okiratok, vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.).

124


A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy nem áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt; nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat; valamint hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez. A pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. Az alügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) a Pest Megyei Főügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A) 2013. június 12-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a benyújtási határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

125


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 600 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

126


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 400 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 400 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................... . Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


127


A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) adószáma: .............................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


128


TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 120 mm)

173 310

álló (87 240 mm)

173 310

1/4 álló (87 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felelős: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves előfizetési díj: 16 620 Ft, fél évre: 8910 Ft, negyedévre: 4605 Ft.

HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0969 – Lajosmizse

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 5. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Recommend Documents