LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok

LXI. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1600 Ft

6. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG H I VATA L O S L A PJ A

B U D A P E S T, 2013. június 30.

Tar talom oldal

Jogszabályok 2013. évi CXII. törvény a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 130

Utasítások 10/2013. (VI. 12.) LÜ utasítás a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás módosításáról 133 11/2013. (VI. 28.) LÜ utasítás a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 12/2013. (VI. 28.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról . . . 141

Körlevelek 3/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevél a büntetés-végrehajtási felügyeleti szakterületen bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 4/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevél a büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevél a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

Személyi hírek Elismerések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Áthelyezés és kinevezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Áthelyezés és megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Áthelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Szolgálati viszony megszűnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 Halálozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 Igazolványok érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

Közlemények A 2013. évi Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Pályázati felhívás ügyészségi fogalmazói állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

130

Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 6. szám

Jogszabályok

2013. évi CXII. törvény a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról* 1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása 1. §

(1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.” (2) Az Nbjt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Ha a terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.” (3) Az Nbjt. VII. Fejezet 1. Címe a következő 84/A. §-sal egészül ki: „84/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 2. §

(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. § (1) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A törvényszék hatáskörébe tartoznak) „k) az 554/B. § b) pontja szerinti korrupciós bűncselekmények az ott meghatározott esetekben; l) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §);” (2) A Be. 16. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (A törvényszék hatáskörébe tartoznak) „r) a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 373. § (6) bekezdés a) pont], különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (6) bekezdés a) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 377. § (2) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (6) bekezdés a) pont]; s) a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés c) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés c) pont];”

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el.


131

(3) A Be. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „64/A. § (1) A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a következő esetekben: a) ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, b) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet) miatt, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) miatt, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet) miatt vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke – így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él – a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, c) a megismételt eljárásban (XVI. Fejezet), d) ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el (138/A. § és 138/B. §), ha a terhelt mentelmi jogát, illetve diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességét felfüggesztették (XXVIII. Fejezet), kiemelt jelentőségű ügyben (XXVIII/A. Fejezet), a 408. § (1) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett perújítási indítvány alapján elrendelt perújítási eljárásban, továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnökének határozata vagy a bíróság elnökének rendelkezése alapján. (2) Az eljárás soron kívüli lefolytatása során az (1) bekezdés szerinti sorrendet kell figyelembe venni azzal, hogy a d) pontban meghatározott eljárások lefolytatásának sorrendjét az ügyek érkezésének időpontja határozza meg.” (4) A Be. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a terhelt az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet szabályait megszegi, az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. A lakhelyelhagyási tilalom, illetve a házi őrizet szabályai megszegésének minősül az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai eszköz működését akadályozza. Ebben az esetben az előzetes letartóztatás (3) bekezdés szerinti tartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.” (5) A Be. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bíróságnak, az ügyésznek, illetve a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson.” (6) A Be. 138. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség – a terhelt hozzájárulásával – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. Nincs szükség a terhelt hozzájárulására, ha a házi őrizetet a bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának a 132. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követően rendelte el. A házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik.” (7) A Be. 554/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „554/C. § Az eljárás soronkívüliségét az eljárás minden részvevője a saját eszközeivel köteles biztosítani.” (8) A Be. „Hatálybalépés” alcíme a következő 606/A. §-sal egészül ki: „606/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 16. § (1) bekezdés k), l), r) és s) pontját a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”

3. § Hatályát veszti a Be. a) 138/B. § (5) bekezdése, b) 403. § (2) bekezdése, c) 411. § (4) bekezdése, d) 552. § (3) bekezdése, e) 554/B. § f ) pontja.

3. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása 4. §

(1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 5. §-sal egészül ki: „5. § (1) E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni. (2) Az Egri Törvényszék és az Egri Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Debreceni Ítélőtábla bírálja el.

132


(3) A Szolnoki Törvényszék és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Szegedi Ítélőtábla bírálja el.” (2) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása 5. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 6. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:] „h) a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §);” (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 6. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:] „k) a Be. 554/B. § b) pontjában meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmények;” (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 6. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:] „n) a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pont és (8) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdés], a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pont], a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pont] és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pont];” (4) A 2012. évi CCXXIII. törvény 14. alcíme a következő 320/A. §-sal egészül ki: „320/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”

5. Záró rendelkezések 6. § Ez a törvény 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés elnöke

133


1. melléklet a 2013. évi CXII. törvényhez „2. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez

Az ítélőtáblák illetékességi területe 1. FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA Budapest főváros

Fejér megye

Nógrád megye

Pest megye 2. SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Csongrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Somogy megye

Békés megye

3. PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Tolna megye

Zala megye 4. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Hajdú-Bihar megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Heves megye 5. GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győr-Moson-Sopron megye

Komárom-Esztergom megye

Vas megye

Veszprém megye”

Utasítások

A legfőbb ügyész 10/2013. (VI. 12.) LÜ utasítása a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. § A sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a kijelölés visszavonásához a Kabinet előzetes véleményét kell kérni. A sajtószóvivő kijelölését csak az új sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni.” 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

134


A legfőbb ügyész 11/2013. (VI. 28.) LÜ utasítása a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. § A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) A Belügyminisztérium (BM), a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetés-végrehajtási tevékenysége, továbbá a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartások, valamint a szabálysértési nyilvántartás felett a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály), a főügyészségek illetékességi területén működő és a törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett az illetékes főügyészség ügyészei látják el a törvényességi felügyeletet. (2) Az Önálló Osztály a főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az eljárásra más ügyészséget, illetőleg ügyészt jelölhet ki.” 2. § Az Ut. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol: a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés végrehajtása, b) a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása, c) a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása, d) a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosítása, e) a büntetések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és az intézkedések végrehajtása, valamint a 2012. évi CLXXX. törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása, f ) a házi őrizet végrehajtása, g) a Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások, a körözési és a szabálysértés nyilvántartás, h) az utógondozás végrehajtása, valamint i) a kitoloncolás végrehajtása felett. (2) Az ügyész közreműködik a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban; ennek során: a) jogszabályban előírt esetekben indítványt vagy nyilatkozatot tesz, b) részt vesz a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) által tartott tárgyaláson; a bv. bíró által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt és az előzetesen letartóztatott meghallgatásán, továbbá ha a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárásban ideiglenes foganatba vételt rendeltek el, minden alkalommal részt vesz, c) indokolt esetben fellebbezéssel él a büntetés-végrehajtási bíró végzése és a pártfogó felügyelő határozata ellen, illetve más jogorvoslatot kezdeményezhet.” 3. § Az Ut. a következő 2/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki: „Az ügyész kizárása 2/A. § (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – nem vehet részt az az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója a) a kérelmet, panaszt vagy bejelentést (a továbbiakban együtt: kérelem) előterjesztette, illetőleg megtette, b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne,


135

c) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett vagy a döntés meghozatalára jogosult vagy köteles lett volna. (2) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el. (3) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik. (4) E § alkalmazása során a hozzátartozó fogalmára a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezése irányadó. (5) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a főügyész, illetőleg az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni. Az Önálló Osztály vezetőjével szemben fennálló kizárási ok esetén az (1)–(4) bekezdések megfelelő alkalmazásával a legfőbb ügyész dönt.” 4. § Az Ut. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) Az ügyész felügyeleti tevékenysége során a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az előállító helyiségben, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. A meghallgatásról minden esetben feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az előterjesztett kérelmet. (2) Amennyiben a fogvatartottak által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg. (3) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni. (4) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a kérelem elbírálása harminc napon belül nem lehetséges, erről a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetőleg a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az iratok vagy az adatok, illetőleg a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani. (5) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező a felülvizsgálat érdekében – az állásfoglalás kézbesítésétől számított – nyolc napon belül panaszt jelenthet be az állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A panaszt, ideértve az elkésett panaszt is – ha annak az ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt – az ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A panasz elbírálásának eredményéről, illetőleg a megtett intézkedéséről a felettes ügyészség tájékoztatja a kérelmezőt. A felettes ügyészség állásfoglalása ellen további panasznak nincs helye. (6) A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője vagy a fogvatartott érdekében más személy részéről előterjesztett panasz, kérelem, bejelentés intézése az általános szabályok szerint történik.” 5. § Az Ut. Harmadik része helyébe a következő rész lép: „HARMADIK RÉSZ A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK, AZ ELZÁRÁS, A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A PÉNZBÍRSÁGOT, RENDBÍRSÁGOT HELYETTESÍTŐ ELZÁRÁS, VALAMINT A KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁSON ÉS A BEFOGADÓ ÁLLOMÁSON KIJELÖLT KÖTELEZŐ TARTÓZKODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 5. § (1) Az ügyész köteles az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a menekültügyi őrizet, az elzárás, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot

136


helyettesítő elzárás végrehajtásának törvényességét havonta legalább kétszer ellenőrizni. Az ügyész a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán, valamint az előállító helyiségben havonta legalább egyszer köteles megvizsgálni az elhelyezés, illetőleg a fogva tartás törvényességét. A vizsgálatnak ki kell terjednie a bánásmód törvényességére, a befogadás alapjául szolgáló iratok meglétére és szabályszerűségére, az ezekben írt rendelkezések végrehajtására, valamint a fogva tartási határidők betartására. Az Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az előállító helyiségben végrehajtott ellenőrzésre az előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetőleg, hogy ezt az ellenőrzést az illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el. (2) Az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt ellenőrzése során minden egyes alkalommal vizsgálja a fogva tartás körülményeire, a fogva tartás rendjére, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések végrehajtásának a törvényességét. A vizsgálat során a 6. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtásának ellenőrzése kiterjed az elmeállapot megfigyelésének végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának a vizsgálatára is. (3) Amennyiben az ügyész az ellenőrzés során észleli, hogy az ellenőrzött intézetben fiatalkorúval szemben is foganatosítanak személyes szabadságkorlátozást, az ellenőrzést a külön szabályok szem előtt tartásával vele kapcsolatban is lefolytatja, és az ellenőrzésről készült feljegyzést megküldi, vagy a fiatalkorú fogva tartásának tényét jelzi a fiatalkorúak ügyészének, aki az ellenőrzést lefolytatja.” 6. § Az Ut. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása törvényességének a felügyelete során az ügyész minden büntetésvégrehajtási intézetben havonta legalább egyszer ellenőrzi: a) a befogadási eljárás, a fogva tartás és a szabadítás törvényességét, valamint b) az elítéltek elhelyezésére, külvilággal való kapcsolattartására, c) az anyagi és egészségügyi ellátásra, a jutalmazásra és a fegyelmezésre, valamint az elítéltek munkáltatására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megtartását. (2) Az ügyész az elítéltekkel való bánásmód törvényességét valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi.” 7. § Az Ut. 8. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadságon lévő és pártfogó felügyelet alatt álló elítéltek ellenőrzésének törvényességét.” 8. § Az Ut. 9. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az indítványhoz mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat.” 9. § Az Ut. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § Ha az ügyész a magatartási szabályok megszegése esetén sem tartja indokoltnak a feltételes szabadság megszüntetését, az iratokat visszaküldi az ellenőrzésre jogosult szervnek.” 10. § Az Ut. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § Az ügyész évente legalább egy esetben köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést.” 11. § Az Ut. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése, valamint az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján tesz indítványt az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak. (2) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt. (3) Ha az ügyész az átváltoztatás indítványozását nem tartja indokoltnak, új munkahely kijelölésére hívja fel a megyei (fővárosi) kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.”


137

12. § Az Ut. Hetedik része helyébe a következő rész lép: „HETEDIK RÉSZ A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS, A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS, A KIUTASÍTÁS, A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS ÉS A KITILTÁS BÜNTETÉSEK, VALAMINT A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS MELLÉKBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 16. § (1) Az ügyész a főügyészség illetékességi területén háromévenként egyszer minden rendőrkapitányságon, területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok valamennyi járási (fővárosi kerületi) hivatalánál szúrópróbaszerűen megvizsgálja a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás és a kitiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés végrehajtásának törvényességét. (2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára.” 13. § Az Ut. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a követő alcím és rendelkezés lép: „A jóvátételi munka 17. § Az ügyész háromévenként a) megvizsgálja a jóvátételi munka végrehajtását a munkahelyeken, b) megtekinti a jóvátételi munka végrehajtásával kapcsolatos iratokat, illetőleg annak ellenőrzésével kapcsolatos iratokat a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál, c) meghallgathatja a jóvátételi munkára ítéltet, a munkahely képviselőjét és a pártfogó felügyelőt.” 14. § Az Ut. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § Az ügyész az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét.” 15. § Az Ut. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a befogadás és a szabadítás, a nyilvántartás, valamint a végrehajtás rendjére vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését.” 16. § Az Ut. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § Az ügyész – háromévenként legalább egyszer – a törvényszék gazdasági hivatalától kért tájékoztatás alapul vételével megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét.” 17. § Az Ut. a következő 20/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: „Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 20/A. § Az ügyész háromévente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére, illetve az intézkedés végrehajtására kötelezett szerv a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek eleget tesz-e.” 18. § Az Ut. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a kitoloncolás foganatosítását esetenként, az intézkedés alapját képező határozatok meglétének és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának vizsgálatával a helyszínen is ellenőrzi.” 19. § Az Ut. Kilencedik része helyébe a következő rész lép: „KILENCEDIK RÉSZ RENDKÍVÜLI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK Általános szabályok 24. § (1) Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogva tartási helyen (bv. intézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetőleg befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az erről készült feljegyzésben értékelni kell az érintett szerv

138


vizsgálatának megállapításait, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén – ha arra még nem került sor – a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni. (2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 34. § szerint jár el. (3) Az ügyész a kapott tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményről – külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint – jelentést tesz a felettes ügyészségnek. (4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza: a) az eseményben szereplő személy adatait és büntetés-végrehajtási adatait; b) az esemény bekövetkezésének időpontját; c) az esemény rövid leírását; d) amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedésre került sor, az erre történő utalást. (5) A Legfőbb Ügyészség utasítására fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra a fogvatartott által elkövetett rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat, illetőleg az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat egy másolati példányát. Intézkedés a fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén 25. § (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 24. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az ügyész az értesüléstől számított legrövidebb időn belül, a fogvatartott nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó balesete esetén az értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen. (2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény megalapozott gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész véleményének birtokában, annak egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek. Intézkedés lőfegyverhasználat esetén 26. § (1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a kényszerítőeszköz használatának jogszerűségét. A vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli. (2) Ha a lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 34. §-ban foglaltak irányadók.” 20. § Az Ut. Tizedik része helyébe a következő rész lép: „TIZEDIK RÉSZ A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER, AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK, A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK, TOVÁBBÁ A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE „27. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében. (2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességét az ügyész legalább félévente ellenőrzi. (3) A Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el. (4) Az ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket.”


139

21. § Az Ut. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „29. § (1) A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletének főbb módszerei: a) a Legfőbb Ügyészség által előírt és b) a helyi törvényességi vizsgálatok. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a fogva tartó intézetekben tartott vizsgálatokról külön-külön feljegyzést, a máshol végzett vizsgálatokról a főügyészség illetékességi területére kiterjedően egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatról vizsgált szervekként külön-külön kell feljegyzést készíteni. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a feljegyzés egy példányát – az írásbeli intézkedések másolatával együtt – fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra.” 22. § Az Ut. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza: a) az ellenőrzés helyét és idejét; b) a törvényességi vizsgálat tárgyát; c) a vizsgálathoz kapcsolódó megállapításokat; d) a megállapítások alapját képező adatokat, tényeket; e) a törvénysértés okait.” 23. § Az Ut. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31. § A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az ügyész – tizenöt napon belül – külön átirattal megküldi a vizsgált szerv vezetőjének. Az átiratban kell a szükséges intézkedést kérni a bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel vagy felhívással élni.” 24. § Az Ut. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „32. § (1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye. (2) A rendelkezés tartalmazza: a) a pontos tényállást; b) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését; c) a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére irányuló utasítást; d) a jogorvoslat (felettes ügyészséghez fordulás) törvényben biztosított lehetőségére, valamint az arra való utalást, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya; továbbá e) a felhívást arra, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetője a rendelkezés végrehajtásáról tizenöt napon belül adjon írásbeli tájékoztatást. (3) A rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti. (4) Az ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.” 25. § Az Ut. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „33. § (1) Felhívással él az ügyész az illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel. (2) A felhívás tartalmára a 32. § (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia.” 26. § Az Ut. 34. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „Eljárás kezdeményezése 34. § (1) Ha az ügyész a felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást.

140


(2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. (3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére.” 27. §

28. §

(1) Az Ut. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az utasítás szövegében a) ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatok ellátásával megbízott ügyészt, b) fogvatartott alatt a szabadságvesztést, az elzárást, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárást töltő, az őrizetben (a bűnügyi, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt, a közbiztonsági, a menekültügyi és a szabálysértési őrizetben) lévő személyt, az előzetesen letartóztatottat, az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, a közösségi szálláson, a befogadó állomáson és az előállító helyiségben elhelyezett személyt, c) rendkívüli esemény alatt a fogva tartás rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményt, mulasztást, illetve történést kell érteni.” (2) Az Ut. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyeleti ügyészi feladatokkal történő megbízásáról az Önálló Osztály vezetőjét előzetesen, írásban tájékoztatni kell.” (1) Az Ut. 7. §-ában a „tájékozódik arról” szövegrész helyébe a „megvizsgálja” szöveg lép. (2) Az Ut. 12. §-a a) a) pontjában „az igazságügyi (pártfogó felügyelői) szolgálatoknál” szövegrész helyébe „a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál” szöveg, b) c) pontjának szövegében a „meghallgatja” szövegrész helyébe a „meghallgathatja” szöveg lép.

29. § A jelentéstételi kötelezettségről szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél 6–7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A főügyész a büntetés-végrehajtási intézetben, a rendőrségi fogdában, az előállító helyiségben, az őrzött szálláson, valamint a menekültügyi őrzött befogadó központban lezajlott következő rendkívüli eseményeket jelenti a legfőbb ügyésznek: a) a fogvatartott halálát okozó kényszerítő eszköz használatát, b) a terrorcselekményt, a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadást, a fogolyzendülést, valamint ezek kísérletét, előkészületét, illetve felszámolását. A rendkívüli eseményről szóló jelentésnek az Ut. 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. 7. A 6. pontban foglaltakat a főügyészség illetékességi területén működő javítóintézetek vonatkozásában is alkalmazni kell.” 30. §

(1) Ez az utasítás 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Ut. 9. §-ának (4)–(5) bekezdése, 13. §-a, 21. §-ának (2) bekezdése és 35. §-a. (3) Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.


legfőbb ügyész


141

A legfőbb ügyész 12/2013. (VI. 28.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. § Az ügyészség szervezetéről és működéséről szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 15. §-a (1) bekezdése k) pontjának kc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Főosztály) „kc) amennyiben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény és az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2005. évi CXVI. törvény másként nem rendelkezik, dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételéről, illetve lefolytatja a konzultációs eljárást és meghozza az annak eredményeként szükséges döntést, és ezekről az illetékes ügyészt egyidejűleg értesíti,” 2. § Az SZMSZ 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Főosztály a) eljár aa) környezetkárosítás (Btk. 241. §), ab) természetkárosítás (Btk. 242–243. §), ac) a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), ad) ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés (Btk. 249. §), ae) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), af ) a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), ag) a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), ah) a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), ai) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), aj) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), ak) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), al) a pénz- és bélyegforgalom elleni bűncselekmények (Btk. XXXVIII. Fejezet), am) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet), an) a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), ao) a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), ap) a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), aq) tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet), ar) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények (Be. 470. §), as) a bűnszervezetben [Btk. 459. § (1) bekezdésének 1. pont] elkövetett bármely bűncselekmény, valamint at) minden olyan bűncselekmény ügyében, amelyet a legfőbb ügyész, illetve a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes a Főosztály hatáskörébe utalt, b) ügykörében ba) teljesíti a 15. § (1) bekezdés a)–b), illetve d)–h) és j)–k) alpontjaiban, valamint bb) a Központi Nyomozó Főügyészség tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) és i) alpontjában megjelölt feladatokat is, továbbá bc) intézi a mentelmi joggal, vagy más személyes mentességgel kapcsolatos ügyeket, c) kidolgozza a katonai ügyészi tevékenységet érintő irányító intézkedések tervezetét; irányítja a Központi Nyomozó Főügyészségnek a katonai büntetőeljárás nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége során végzett munkáját és az általuk felügyelt parancsnoki nyomozás felügyeletének törvényességét, d) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész – állandó vagy eseti jelleggel – megbízza.” 3. § Az SZMSZ 17. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Főosztály) „i) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett magánvádra üldözendő bűncselekmény esetén elkészíti a büntetőeljárás megindításához szükséges legfőbb ügyészi határozat [Btk. 3. § (3) bekezdés] tervezetét,”

142


4. § Az SZMSZ 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § Az Önálló Osztály a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát, b) közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol ba) a Belügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal büntetés-végrehajtási tevékenysége, bb) a szabálysértési nyilvántartás, bc) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása, bd) a bűnügyi nyilvántartások (pl. bűntettesek nyilvántartása), be) az Európai Unió tagállamai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, bf ) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása (a daktiloszkópiai és a DNS-profil-nyilvántartás) felett, c) saját hatáskörében, illetőleg a főügyészségek, valamint a járási ügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a körözési nyilvántartás, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés, az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a házi őrizet, a menekültügyi és az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a közösségi szálláson és a befogadó állomásán kijelölt kötelező tartózkodás, a szabálysértési, a pénzbírságot és a rendbírságot helyettesítő elzárás, valamint a kitoloncolás végrehajtása felett, d) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetések, a büntetőjogi intézkedések és az utógondozás végrehajtása felett, e) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével részt vesz a büntetések és intézkedések végrehajtásának átengedésével, illetve átvételével kapcsolatos nemzetközi szerződések betartatásában, illetve törvényességi felügyeletet gyakorol az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása felett, f ) megvizsgálja a büntetés-végrehajtási tárgyú bejelentéseket, kérelmeket, panaszokat, meghallgatásokat tart a fogvatartottaknak; intézkedik az ennek során észlelt törvénysértések megszüntetése és orvoslása érdekében, g) közreműködik a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény rendelkezéseinek megtartásában, teljesíti az európai egyezménnyel létrehozott ellenőrző bizottság (CPT) összekötői feladatait; közreműködik az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásainak és irányelveinek az érvényesítésében, h) teljesíti a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatásra irányuló, az ügyészséghez érkezett külföldi megkereséseket a b) és g) pontban foglalt tevékenysége során, i) a hatáskörébe tartozó ügyekben jogvédelmi tevékenységet végez, j) elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat, k) együttműködik a büntetés-végrehajtásban közreműködő rendvédelmi és más központi államigazgatási szervekkel, l) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész – állandó vagy eseti jelleggel – megbízza.” 5. § Az SZMSZ 3. §-a (3) bekezdésének l) pontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 4. §-ának (1)–(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. §-ának (2) bekezdésében” szöveg lép. 6. § Ez az utasítás 2013. július 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.


legfőbb ügyész


143

Körlevelek

A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 3/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevele a büntetés-végrehajtási felügyeleti szakterületen bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási felügyeleti szakterületen bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátására a következő körlevelet adom ki:

1. A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 24. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a főügyészség az illetékességi területén lévő fogva tartási helyen, közösségi szálláson, befogadó állomáson, továbbá rendőri intézkedéssel összefüggésben bekövetkezett, tudomására jutott jelentős rendkívüli eseményt a Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálynak (a továbbiakban: Önálló Osztály) köteles jelenteni.

2. E körlevél alkalmazásában jelentős rendkívüli esemény: a) a természeti katasztrófa, a jelentős anyagi kárt vagy személyi sérülést okozó tűzeset, továbbá a tömegszerencsétlenség, b) a súlyos (munka- vagy egyéb) baleset, c) a járvány, d) a fogva tartási hely vagy a közösségi szállás, illetve a befogadó állomás rendjének csoportos megzavarása, e) a fogva tartást foganatosító szerv vagy a közösségi szállás, illetve a befogadó állomás nevében eljáró személy intézkedésével, illetve a rendőri intézkedéssel szembeni csoportos ellenszegülés, f ) a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadás és annak előkészülete, g) az étkezés csoportos megtagadása, h) a több személyt érintő étel-, gyógyszer- vagy egyéb mérgezés, i) a rendőri intézkedéssel érintett rendőri intézkedés során bekövetkező, a fogvatartott vagy a közösségi szálláson, illetve a befogadó állomáson elhelyezett (a továbbiakban: elhelyezett) öngyilkossági kísérlete, szándékos egészség károsítása vagy halála, j) a kényszerítő eszköz használata, ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, illetve, ha jogszerűtlennek minősül, k) a fegyverhasználat, l) a fogvatartott téves szabadítása, m) a rendőri intézkedéssel érintett, a fogvatartott vagy az elhelyezett cselekménye, illetve a rendőri intézkedéssel érintett, a fogvatartott vagy az elhelyezett sérelmére elkövetett cselekmény, ha ma) olyan bűncselekmény megalapozott gyanúját kelti, amely legalább kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, illetve mb) a büntetési tételtől függetlenül, ha emberölés bűntette előkészületének, gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének, öngyilkosságban közreműködés bűntettének, aljas indokból (célból), védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, továbbá a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személlyel szemben elkövetett, maradandó fogyatékosságot (súlyos egészségromlást) okozó, valamint különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés bűntettének, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása vétségének, illetve bűntettének, közösség tagja elleni erőszak bűntettének, fogolyszökés bűntettének, fogolyzendülés bűntette és közveszély okozás bűntette előkészületének, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettének, jogellenes fogva tartás bűntettének vagy zsarolás bűntettének megalapozott gyanúját kelti.

3. A jelentős rendkívüli eseményt az Önálló Osztálynak írásban, az Ut. 24. §-ának (4) bekezdése szerinti tartalommal, az értesülést követő nyolc napon belül kell jelenteni.

144


4. Az értesülést követően haladéktalanul, távbeszélőn is jelenteni kell a) a természeti katasztrófát, a jelentős anyagi kárt vagy a személyi sérülést okozó tűzesetet, továbbá a tömegszerencsétlenséget, b) a járványt, illetve annak megszüntetését (megszűnését), c) a több személyt érintő étel-, gyógyszer- vagy egyéb mérgezést, d) a rendőri intézkedéssel érintett, a fogvatartott vagy az elhelyezett halálát, öngyilkossági kísérletét, e) a terrorcselekményt, a fogolyzendülést és azok előkészületét, valamint felszámolását, f ) a fogolyszökést, a szökött fogvatartott elfogását és befogadását, g) a fogvatartott kiszabadítására irányuló támadást, annak előkészületét, illetve az ilyen tevékenység felszámolását, továbbá h) a fegyverhasználatot.

5. A rendkívüli esemény miatt bevezetett, jogszabályon alapuló korlátozó intézkedések elrendelését, indokát és azok feloldását soron kívül ugyancsak jelenteni kell.

6. A körlevélben foglaltakat 2013. július 1-jétől kell alkalmazni, egyidejűleg a fogva tartási helyeken, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségről szóló 2/2012. (XII. 31.) LÜ h. körlevelet visszavonom.

Dr. Belovics Ervin s. k.,

legfőbb ügyész helyettes

A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 4/2013. (VI. 30.) LÜ h. körlevele a büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseiről A büntetés kiszabását szabályozó törvényi rendelkezések megkívánják, hogy az ügyész hatékonyabban érvényesítse az állam büntetőjogi igényét a társadalomra különösen veszélyes bűncselekmények elkövetőivel szemben. E követelmény alapja az a tapasztalat, hogy a törvény méltányos elbírálást engedő szabályai gyakran érvényesülnek olyan ügyekben is, amelyek nélkülözik az ehhez szükséges indokokat. Az erőszakos bűncselekmények gyakorisága önmagában is nyugtalanító; de ha azokat a közvéleményt felkavaró különös gátlástalansággal vagy öncélú kegyetlenséggel, embertelenül valósítják meg, az állampolgárok biztonságérzete közvetlenül szenved sérelmet. Az átlagosnál súlyosabb megítélést igénylő ilyen ügyek többségében a büntetési tételkeret felső határát megközelítő, sőt akár el is érő szabadságvesztést tekintsék az ügyészek a büntetés célját szolgáló jogkövetkezménynek. Hasonló ügyészi szemlélet érvényesítése kívánatos a korrupciós bűncselekmények, sorozatos betörések és gépkocsilopások elkövetőinek, a fegyver- és embercsempészeknek, a kábítószer kereskedelem haszonélvezőinek, a bűnszervezetek tagjainak büntetőjogi felelősségre vonása során is. Az ügyészek igen határozottan és különös következetességgel képviseljék ezeket az elveket a lakosság egyes csoportjainak, különösen a faji, etnikai, nemzeti, illetve vallási csoportoknak a hátrányos megkülönböztetésére irányuló vagy azon alapuló, a társadalom békéjét és az emberi méltóságot, valamint alapvető jogait egyaránt sértő, illetve veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben. Mindezekre figyelemmel – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a következő körlevelet adom ki:

1. pont A vádat képviselő ügyész kötelességei közé tartozik, hogy a számára biztosított jogokkal élve szorgalmazza az anyagi igazság teljes feltárását a büntetőeljárás tárgyalási szakaszában. Idetartozik az ítélkezési gyakorlat által kimunkált enyhítő és súlyosító körülmények alapos felderítése is; ez a büntető igazságszolgáltatás fontos eleme, amely szoros kapcsolatban áll az elkövető személyével, a történeti tényállással és az erre alapozandó törvényes jogi minősítéssel.


145

Több bűncselekmény bűnhalmazata nyomatékos súlyosító körülmény lehet, tehát a vádképviselet során sem szabad kellő körültekintés nélkül dönteni arról, hogy a vád tárgyává tett magatartások közül melyiknek nincs jelentősége a felelősségre vonás szempontjából. Ezért az ügyész a Be. 306. §-a alapján csak rendkívül indokolt esetben tegyen indítványt a bizonyítás mellőzésére, mérlegelve azt is, hogy a vádemelés során ennek a magatartásnak a súlyát másként ítélte meg; ha pedig a bíróság – eltérve az ügyészi állásponttól – az eljárást a Be. 332. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntetné, a rendelkezés ellen indokolt lehet a fellebbezés bejelentése. A legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény mellett is kizártnak kell tekinteni a büntetőjogi felelősségre vonás mellőzését azokban az esetekben, amikor az enyhébben minősülő magatartás társadalomra veszélyessége önmagában is fokozott vagy egyébként is, ha szorosan kapcsolódik az igen súlyos bűncselekmény történeti tényállásához (pl. a megölt áldozat kifosztása).

2. pont A szándékos élet és testi épség elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben általában szigorú szabadságvesztés indítványozása indokolt. Kísérlet és bűnsegély esetén a bűncselekmény tárgyi és alanyi oldalának egybevetése és tüzetes elemzése útján kell indítványt tenni arra, hogy a bíróság e körülményeknek milyen fokú enyhítő hatást tulajdonítson. A befejezett emberölések minősített eseteiben – feltéve, hogy az enyhítő körülmények csak az életfogytig tartó szabadságvesztés mellőzéséhez elégségesek –, általában a büntetési tételkeret felső határához közelebb álló szabadságvesztés kiszabását kell indítványozni. Ha az emberölést a sértettnek valamely nemzeti, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt követték el, az alapesettel bűnhalmazatban a közösség tagja elleni erőszak nem állapítható meg. Ilyenkor az aljas indokra, mint a bűncselekmény minősítő körülményére hivatkozva kell a törvény szigorának érvényesítését szorgalmazni. Életfogytig tartó szabadságvesztés indítványozása esetén a büntetés kiszabásánál irányadó valamennyi körülmény gondos értékelésének eredményeként kell állást foglalni a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében. E lehetőség kizárását kell igényelni több életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett bűncselekmény bűnhalmazata vagy több emberen elkövetett emberölés esetén, feltéve, hogy az enyhítő körülmények teljesen hiányoznak, vagy a súlyuk jelentéktelen. Az utóbbi feltételek akkor is indokolhatják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárására irányuló indítványt, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést egyetlen bűncselekmény miatt szükséges kiszabni, de az elkövető elvetemültsége, az alapvető erkölcsi normákkal való tudatos szembeszegülése javíthatatlan személyiségre vall. Ilyen esetekben a kizárás indokolt, ha a bűncselekmény több okból is súlyosabban minősül. Egyéb esetekben az életfogytig tartó feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára vonatkozó, a Btk. 43. §-ának (1) bekezdésében megállapított időhatárokhoz igazodó indítványt a büntetéskiszabási körülmények szakszerű, alapos és részletes indokolásával kell a bíróság elé tárni.

3. pont Ugyanezeket az elveket kell értelemszerűen érvényesíteni a közbiztonságot és köznyugalmat veszélyeztető más súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben is, különösen, ha a büntetni rendelt erőszakos magatartást különös kegyetlenséggel, gátlástalanul hajtották végre. Mások öncélú nyilvános bántalmazását, megalázását, az ennek során tanúsított brutalitást ugyancsak súlyos büntetéssel indokolt megtorolni. Vannak olyan bűnelkövetői kategóriák, amelyek tevékenysége súlyosan sérti a köznyugalmat és az állampolgárok biztonságérzetét. Idetartoznak a sorozatos betörések és gépkocsilopások elkövetői, a kábítószerrel visszaélés haszonélvezői, a bűnszövetségek és bűnszervezetek vezetői és tagjai, a súlyos bűncselekményekre – például a fegyvervagy embercsempészésre – „szakosodott” szokásos bűnözők. Velük szemben is a kellően szigorú szabadságvesztés kiszabását kell indítványozni.

146


4. pont Erélyes felelősségre vonást kell igényelni a kiemelkedően súlyos gazdasági-pénzügyi, illetve az állampolgárok szélesebb körét sértő vagyon elleni, továbbá a közélet tisztaságát jelentősen csorbító korrupciós, valamint a hivatali bűncselekmények elkövetőivel szemben.

5. pont A körlevél hatálya alá tartozó súlyos megítélésű esetekben is a büntetés kiszabására irányuló ügyészi indítvány ténybeli alapja az adott bűncselekmény reális tárgyi súlya, valamint a közbiztonságra és közrendre gyakorolt tényleges hatása legyen. A terhelő és mentő, az enyhítő és súlyosító körülmények együttes értékelését e szempontnak alárendelten végezzék az ügyészek és álláspontjukat tüzetes indokolással tárják a bíróság elé. A büntetés enyhítésére, illetve a méltányos elbírálásra módot adó rendelkezések (pl. a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, büntetés helyett intézkedés alkalmazása stb.) indítványozását vagy a bíróság által alkalmazott ilyen határozatok tudomásul vételét ugyancsak az adott ügy jellegéből és tárgyi súlyából kiindulva kell eldönteni. A gondatlanul elkövetett, viszonylag csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt általában szükségtelen a szabadságvesztés (akár próbaidőre felfüggesztett) kiszabása; a szándékosan elkövetett kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt sem indokolt aránytalanul súlyos – az állampolgárok igazságérzetét is sértő – jogkövetkezményeket szorgalmazni. Ilyenkor elsősorban az elkövető személyiségéhez és életkörülményeihez kapcsolódó enyhítő körülményeket kell érvényesíteni a felelősségre vonás során. Ezekben az ügyekben csak akkor indokolt a végrehajtandó szabadságvesztés indítványozása, ha az alanyi oldalon feltárt enyhítő körülmények jelentéktelenek vagy hiányoznak, ellenben a súlyosító körülmények nyomatékosak (pl. az elkövető visszaeső). A személyiséghez kapcsolódó enyhítő körülmények nagyobb száma és nyomatéka sem indokolja az elnéző büntetőjogi felelősségre vonást, ha az elkövető a kisebb tárgyi súlyú bűncselekményt bűnszervezet tagjaként valósította meg. A sértettek életkörülményeit nehezítő sorozatos mezei vagy besurranó lopások elkövetőivel szemben ugyancsak indokolt az eddiginél szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat szorgalmazása még a viszonylag csekélyebb elkövetési érték esetén is. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elbírálása során a bűnösség fokának és az ahhoz igazodó büntetőjogi felelősség súlyának a feltárása, valamint az ehhez igazodó indítványtételi és fellebbezési jog gyakorlása ugyancsak alapos körültekintést igényel. Ennek során először azt kell eldönteni, hogy a terhelt haszonélvezője, vagy – mint kábítószer-fogyasztó – áldozata-e a bűncselekménynek. Az első esetben – különösen, ha a bűncselekmény súlyosabban minősül – a törvény szigorának érvényesítését kell szorgalmazni. A Btk. 178. §-a szerint minősülő esetekben az elkövető kábítószer-függősége enyhítő körülményként értékelhető, különösen akkor, ha ennek talaján súlyos vagy maradandó egészségromlás is kialakult.

6. pont Az ügyésznek a büntetés kiszabására vonatkozó indítványaival szorgalmaznia kell a Btk. 80. § (2) bekezdésében írt, a szabadságvesztés büntetési tételének középmértékére vonatkozó rendelkezés érvényesülését. Ennek érdekében a perbeszédében a büntetés kiszabása során foglalkoznia kell azzal, hogy a különböző büntetéskiszabási tényezők milyen mértékben és milyen irányban teszik lehetővé az ettől való eltérést. Az ügyész nem tehet indítványt a szabadságvesztés konkrét mértékére. Nincs elzárva azonban attól, hogy – a középmértékből kiindulva – a büntetési tételkereten belül megjelölje az általa megfelelőnek tartott büntetés hozzávetőleges helyét. Ennek megfelelően a büntetésre vonatkozó indítványában jelölje meg, hogy a büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel középmérték körüli, azt kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladó, esetleg a törvényi maximum közelében, vagy a középmértéknél kisebb vagy nagyobb mértékben enyhébb, esetleg a törvényi minimum közelében indokolt kiszabni a szabadságvesztés büntetést.


147

7. pont Az ügyész indítványaival törekedjen arra, hogy a bíróság minden olyan esetben, amikor ez lehetséges és a büntetés céljainak eléréséhez szükséges, illetve elégséges, alkalmazza a 2013. július 1-jétől hatályos Btk. szerinti új büntetéseket és intézkedéseket. Az elzárást, mint a szabadságvesztésnél enyhébb szabadságelvonással járó büntetést, a következő esetekben célszerű indítványozni: a) A 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, szándékos bűncselekmény elkövetőivel szemben is, ha a korábbi büntetések (pénzbüntetés, közérdekű munka) hatástalannak bizonyultak, azonban az elkövető méltányolható személyi, szociális, gazdasági körülményei miatt a speciális prevenció céljai még szabadságvesztés kiszabása nélkül is elérhetők. b) A kisebb, a szabálysértését alig meghaladó társadalomra veszélyességű bűncselekmények esetében, ha a szabadságvesztés törvényi minimuma, figyelemmel az ezzel a büntetéssel járó egyéb következményekre is, túl szigorú lenne. c) Ha pénzbüntetést vagy közérdekű munkát kellene indítványozni, de a terhelt vagyoni viszonyaira, egészségi állapotára vagy életvezetésére figyelemmel előre látható, hogy ezeket a büntetéseket át kell majd változtatni szabadságvesztésre. A sportrendezvények látogatásától való eltiltást – elsősorban nem önálló büntetésként [Btk. 33. § (3) bekezdés] – minden olyan esetben indítványozni kell, ahol ennek a feltételei fennállnak. E büntetés indítványozásakor az ügyész jelölje meg, hogy mely sportszövetség (sportszövetségek) versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvények látogatásától, illetve mely sportlétesítménybe (sportlétesítményekbe) történő belépéstől kell eltiltani a terheltet. A jóvátételi munka indítványozása az eddig közérdekű munkával büntetett bűncselekmények közül az enyhébbek esetében célszerű. Szóba jöhet ez az intézkedés olyan esetekben is, amikor a terhelt hajlandó lenne a tevékeny megbánásra, ennek azonban hiányzik valamelyik feltétele. Ott is eredményesen alkalmazható lehet, ahol egy rövidebb tartamú próbaidő alatt előírt munkavégzési kötelezettség jobban tükrözi a cselekmény társadalomra veszélyességét és célszerűbben szolgálja a büntetőjogi szankciók célját, mint a próbára bocsátás. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – az elkobzáshoz hasonlóan – minden olyan esetben indítványozni kell, ahol ennek a feltételei fennállnak.

8. pont Ha az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés az ügyész által előterjesztett büntetőjogi igényt nem elégíti ki, a terhelt terhére meggyőzően indokolt, tehát szakszerű, mértéktartó és tárgyilagos fellebbezést kell bejelenteni akkor is, ha a kiszabott büntetés megfelel a szokásos helyi vagy országos bírói gyakorlatnak. A perorvoslati jog elmulasztása éppen e gyakorlat megerősödését szolgálná olyan esetekben is, amikor a közbiztonság és az állampolgárok alkotmányos jogainak védelme az eddiginél jóval hatékonyabb büntetések kiszabását követeli meg. Ezért az eredményességi mutatók jelentőségét a súlyosításra irányuló fellebbezésekkel kapcsolatban át kell értékelni. Az ügyész e kérdésben ne az állandónak vélt ítélkezési gyakorlathoz igazodjék, sőt éppen azt tekintse kötelességének, hogy a fellebbezési jog kitartó és következetes gyakorlásával mozdítsa elő a büntetőjogi felelősség fokozottabb érvényesítését az állampolgárok biztonságérzetét súlyosan romboló bűncselekmények elkövetőivel szemben. Az erre való törekvést nem gátolhatja a statisztikai mutatók esetleges és átmeneti romlásától való idegenkedés. A fellebbezési eljárásban részt vevő ügyészek minden olyan súlyosításra irányuló fellebbezést tartsanak fenn, amelyek e körlevél előírásainak megfelelnek. Az esetleges visszavonás indokait részletes iránymutatással kell az eljárt ügyész tudomására hozni. Ennek érvei közt nem szerepelhet, hogy a fellebbezés fenntartásától azért nem várható eredmény, mert a bíróságok más büntetéskiszabási gyakorlatot követnek. A másodfokú bíróság mellett működő ügyészek az elsőfokú határozat vizsgálata során, az anyagi jogi szabályok betartásnak ellenőrzésekor térjenek ki a Btk. 80. § (2) bekezdésében írtak érvényesülésére is, és azok elmaradása esetén indítványozzák ennek a másodfokú eljárásban történő orvoslását.

148


9. pont A körlevél iránymutatásait a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban is értelemszerűen követni kell. Azok teljesítését – elsősorban az első fokon jogerőre emelkedett határozatok reprezentatív elemzése útján – a főügyészségek, valamint a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának, illetve Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának területi előadói rendszeresen kísérjék figyelemmel és tapasztalataikat szakági vezetőiknek a szükséghez képest, de legalább évenként jelentsék.

10. pont A körlevél rendelkezéseit a közzétételét követő naptól kell alkalmazni; egyidejűleg a büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghátrány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 1/2010. (ÜK. 2.) LÜ h. körlevelet visszavonom.

Dr. Belovics Ervin s. k.,

legfőbb ügyész helyettes

Az Informatikai Főosztály, valamint a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya vezetőjének 2/2013. (VI. 30.) együttes főov. körlevele a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának vezetőjével egyetértésben – a következő körlevelet adjuk ki:

1. pont A Vádképviseleti Informatikai Rendszerben az adatszolgáltatás 2013. július 1-jétől elektronikus formában történik.

2. pont Az adatszolgáltatás részletes szabályait a melléklet* tartalmazza.

3. pont A körlevél rendelkezéseit 2013. július 1-jétől kell alkalmazni, egyidejűleg a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetéséről szóló 9/2007. (ÜK. 12.) együttes főov. körlevelet visszavonjuk.

Dr. Sinku Pál s. k.,

Dr. Nagy Tibor s. k.,

főosztályvezető ügyész

főosztályvezető ügyész

* A mellékletet az érintettek közvetlenül kapják meg

149


Személyi hírek

Elismerések A legfőbb ügyész – az első ügyészi törvény kihirdetésének 142. évfordulója alkalmából – KOZMA SÁNDOR-DÍJAT dr. Barta Márton Ferenc legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Erdélyi Zsuzsanna legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Fodor Papp Tibor címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Kandikó Gyula címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Komárominé dr. Horváth Ilona Ildikó legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Petréteiné dr. Malomsoki Csilla címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Baranya megyei főügyészhelyettesnek, dr. Szuttainé dr. Pribusz Ágota címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Győr-Moson-Sopron megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Tóth Éva Magdolna Hajdú-Bihar megyei főügyészhelyettesnek;

ÜGYÉSZSÉGÉRT DÍJAT dr. Bárd Petra osztályvezető, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársának, Bognárné Rábel Mária veszprémi nyomozó ügyészségi irodavezetőnek, Fejes Mátyásné Heves megyei főügyészségi irodavezetőnek, Gácsi Györgyné budapesti IV. és XV. kerületi ügyészségi fizikai alkalmazottnak, Kéri Dezső győri nyomozó ügyészségi gépjárművezetőnek, Nyitrai Gáborné főtanácsos, szakmai tanácsadó, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Pecséri Józsefné mátészalkai járási ügyészségi irodavezetőnek, Ridács László tanácsos, központi nyomozó főügyészségi csoportvezetőnek, Soós Judit Mária sárvári járási ügyészségi irodavezetőnek, Vass Andor Tibor főtanácsos, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi osztályvezetőnek;

ÜGYÉSZSÉGI EMLÉKGYŰRŰT dr. Borsa Iván címzetes főügyészségi ügyész, budapesti I. és XII. kerületi vezetőhelyettes ügyésznek, Csehi István fővárosi fellebbviteli főügyészségi gépjárművezetőnek, Fejes Katalin Csongrád megyei főügyészségi tisztviselőnek, dr. Ferenczné dr. Körmendy Sarolta címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Békés megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Ferenczy Katalin Ildikó szombathelyi járási ügyészségi ügyésznek, dr. Főző Lajos címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Bács-Kiskun megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Széll Pálné nyíregyházi járási ügyészségi írnoknak, dr. Vajda Jenő címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, ny. központi nyomozó főügyészségi osztályvezető ügyésznek;

LEGFŐBB ÜGYÉSZI ELISMERŐ OKLEVELET dr. Berkovics Andrea Veronika címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Szombathelyi Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyésznek,

150


dr. Bóna Gyula Nógrád megyei főügyészhelyettesnek, Csatáriné Móritz Veronika debreceni járási ügyészségi irodavezetőnek, dr. Császár Zoltán budaörsi járási ügyészségi ügyésznek, dr. Egerváriné dr. Lucza Gyöngyi Somogy megyei főügyészségi csoportvezetőnek, dr. Goldea Zsuzsanna Éva legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Gorzó Zita Csongrád megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Gólya Georgina gyöngyösi járási ügyészségi ügyésznek, dr. Hadházi Sándorné Ludmány Edit debreceni fellebbviteli főügyészségi tisztviselőnek, Havasiné dr. Varga Anikó Békés megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Hoffmanné dr. Merényi Orsolya pécsi járási ügyészségi ügyésznek, dr. Horváth Imre keszthelyi járási vezetőhelyettes ügyésznek, Jánoshegyi István főtanácsos, műszaki igazgatónak, Jánváriné dr. Bolló Anikó mb. budapesti XIV. és XVI. kerületi vezetőhelyettes ügyésznek, Jeneiné Poroszka Krisztina szakmai tanácsadó, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, dr. Kiss Attila József alezredes, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, központi nyomozó főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Kornideszné dr. Oprável Judit miskolci járási ügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Korpás Károly szolnoki járási vezető ügyésznek, Kővágó Mátyásné Tolna megyei főügyészségi irodavezetőnek, Kulmanné dr. Cs. Varga Edit veszprémi járási vezető ügyésznek, dr. Kumpár Irén legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Marton Szilárd József Komárom-Esztergom megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Márton Róbert címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, fővárosi főügyészségi ügyésznek, dr. Meszesán Ferenc nyírbátori járási ügyészségi ügyésznek, Nagy Ilona legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Nagy Judit főtanácsos, fővárosi főügyészségi osztályvezetőnek, dr. Nyírfa Ilona fővárosi főügyészségi ügyésznek, dr. Papp Ildikó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Pálfi Márta fővárosi főügyészségi ügyésznek, dr. Polányi György címzetes főügyészségi ügyész, szikszói járási vezető ügyésznek, Somogyi Lajosné tanácsos, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi tisztviselőnek, dr. Somogyi Tamás fővárosi főügyészségi ügyésznek, Soós Jánosné Bács-Kiskun megyei főügyészségi tisztviselőnek, dr. Szabó Zsolt János Pest megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Szemők Szilárd József címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettesnek, dr. Szendrődi Viktor Vazul fővárosi főügyészségi ügyésznek, dr. Szűcs Erika Hajdú-Bihar megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Tóth István Lajos a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyésznek, dr. Tóth Zsuzsanna váci járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Vántus György Rabán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, győri nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek;

EMLÉKTÁRGYAT Jórász Istvánné legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Szagmeiszterné Horváth Lucia Magdolna ajkai járási ügyészségi irodavezetőnek, Wéberné Gali Rózsa Pest megyei főügyészségi írnoknak adományozott.


151

Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Almási Eszter mb. legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Továbbképzési Osztály osztályvezető ügyészévé; dr. Jakubász Attila mb. fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Kerületi Ügyészségek Másodfokú Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Osztálya Gazdasági Bűnügyek Csoportjában, dr. Répási Andrea mb. fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Osztály Vagyon Elleni Ügyek Csoportjában, dr. Szokolai Gábor mb. fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – a Büntetőbírósági és Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti Ügyek Osztálya Másodfokú és Rendkívüli Perorvoslati Csoportjában főügyészségi csoportvezető ügyésszé; dr. Horváth Rita mb. budapesti VIII. kerületi ügyészségi csoportvezető ügyészt – szolgálati helyén – csoportvezető ügyésszé; dr. Csapó Gábor kaposvári nyomozó ügyészségi alügyészt – szolgálati helyén –, dr. Makk András székesfehérvári járási ügyészségi alügyészt a Székesfehérvári és a Sárbogárdi Járási Ügyészségre – a Fejér megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre –, dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi alügyészt – szolgálati helyén – ügyésszé; dr. Fábián Eszter és dr. Lugasi József battonyai, dr. Grósz Tamás szentesi, dr. Gulyás Adrienn Tímea győri, dr. Hajnal Eszter Mária csongrádi, dr. Jordán Ildikó Ilona szolnoki, dr. Nádudvari Andrea tatabányai és dr. Polányi-Várszegi Zsuzsanna miskolci járási ügyészségi fogalmazókat – szolgálati helyükön – alügyésszé; dr. Bugyi Lászlót és dr. Szabó Katalin XI. és XXII. kerületi ügyészségi megbízottat fővárosi kerületi ügyészséghez ügyészségi fogalmazóvá; dr. Barabás Andrea Tünde mb. osztályvezető-helyettes, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársát – szolgálati helyén – a Kutatásszervezési, Dokumentációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán osztályvezetővé.

Áthelyezés és kinevezés A legfőbb ügyész áthelyezte dr. Ott István főhadnagy, mb. budapesti nyomozó ügyészségi vezető ügyészt a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte vezető ügyésszé.

152


Áthelyezés és megbízás A legfőbb ügyész áthelyezte Molnárné dr. Sutya Éva mb. szekszárdi járási ügyészségi vezetőhelyettes ügyészt a Paksi Járási Ügyészséghez és megbízta a vezető ügyészi feladatok ellátásával.

Áthelyezés A Tolna megyei főügyész áthelyezte dr. Andódi Lászlóné szekszárdi járási ügyészségi ügyészt a Szekszárdi Nyomozó Ügyészséghez.

Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Petró Csaba szikszói járási ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a vezető ügyész; dr. Eszteri Zoltán Endre szekszárdi járási ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – az Általános Büntetőjogi Csoport csoportvezető ügyész; dr. Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársát – szolgálati helyén – a Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztály osztályvezető-helyettes feladatainak ellátásával.

Kirendelés A legfőbb ügyész kirendelte dr. Aleku Mónika mb. fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyészt az Informatikai Főosztályra legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe.


153

Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Polányi György címzetes főügyészségi ügyész, szikszói járási vezető ügyésznek 2013. évi november hó 15. napjával, dr. Illés István címzetes főügyészségi ügyész, pápai járási ügyészségi ügyésznek 2013. évi december hó 30. napjával, dr. Kocsis Csaba egri nyomozó ügyészségi ügyésznek 2013. évi augusztus hó 30. napjával, dr. Wiedemann János budakörnyéki járási ügyészségi ügyésznek 2013. évi május hó 31. napjával, dr. Jeney Ferenc debreceni járási ügyészségi alügyésznek és dr. Havellant Tamás nagykátai járási ügyészségi fogalmazónak 2013. évi május hó 31. napjával, Csóka János szombathelyi nyomozó ügyészségi, dr. Jekkel Irén kecskeméti járási és dr. Molnár Melánia Margit budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészségi megbízottaknak 2013. évi június hó 30. napjával, dr. Hajdú Mária legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2013. évi május hó 31. napjával.

Halálozás Récsei Józsefné dr. ny. fővárosi főügyészségi ügyész 2013. évi május hó 17. napján, életének 93. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet saját halottjaként temetteti el.

Igazolványok érvénytelenítése Dr. Varga-Koritár György címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Baranya megyei főügyész B 00042, dr. Muraközi Gábor központi nyomozó főügyészségi tisztviselő D 01135, valamint Parti Zoltán Lajos fővárosi főügyészségi fizikai alkalmazott E 00123 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya érvénytelenítette.

154


Közlemények

A 2013. évi Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottjai 2013-ban a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben:

Büntetőjogi témakörben általános tagozaton I. díj (150 000 Ft) Dr. Ott István főhadnagy budapesti nyomozó ügyészségi vezető ügyész „A jogos védelem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben” című pályamunkájáért,

II. díj (100 000 Ft) Dr. Kurucz Ágota Pest megyei főügyészségi ügyész „A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények megváltozott szabályai a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben, az ezekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdések” című pályamunkájáért,

III. díj (80 000 Ft) Steigler Lászlóné dr. Rédei Rita Bács-Kiskun megyei főügyészségi csoportvezető ügyész „A bűncselekményből eredő vagyoni előny elvonásának anyagi és eljárásjogi eszközei” című pályamunkájáért.

Büntetőjogi témakörben ifjúsági tagozaton I. díj (150 000 Ft) Dr. Zsadányi Ildikó Ágnes mátészalkai járási ügyészségi alügyész „’Gyermekbarát igazságszolgáltatás’ – magyar jogi szabályozás a nemzetközi egyezmények tükrében” című pályamunkájáért,

II. díj (100 000 Ft) Dr. Imre Péter balassagyarmati járási ügyészségi fogalmazó „A jogos védelem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben” című pályamunkájáért,

155


III. díj (80 000 Ft) Dr. Neparáczki Anna Viktória budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségi fogalmazó „A terrorista csoport fogalma, rendszerbeli helye és szerepe a Büntető Törvénykönyvben” című pályamunkájáért,

Különdíj (60 000 Ft) Dr. Antali Dániel Gábor békéscsabai járási ügyészségi fogalmazó „’Lehet’ és ’kell’ büntetőeljárás jogunkban, avagy a büntető igazságszolgáltatás gyorsításának további lehetőségei” című pályamunkájáért.

Büntetőjogi témakörben joghallgatói tagozaton I. díj (150 000 Ft) Papp Zsanett Diána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója „Offshore: Legális és illegális lehetőségek tárháza?” című pályamunkájáért,

II. díj (100 000 Ft) Varga Ramóna a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója „A jogos védelem dogmatikai és gyakorlati megítélése, különös tekintettel az új Btk. rendelkezéseire” című pályamunkájáért,

III. díj (80 000 Ft) Nagy Éva a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója „Változások a gazdasági büntetőjogban; a 2012. évi C. törvény szerkezeti és tartalmi újításai” című pályamunkájáért,

III. díj (80 000 Ft) Nemes András az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója „A zsúfoltság hatása a magyar fogvatartottak körülményeire” című pályamunkájáért.

Büntetőjogon kívüli témakörben általános tagozaton (Arra alkalmas pályamű hiányában senki sem részesült díjazásban.)

156


Büntetőjogon kívüli témakörben ifjúsági tagozaton (I. díj nem került kiosztásra.)

II. díj (100 000 Ft) Dr. Keller Ágnes a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség fogalmazója „A külföldi tulajdonba került magyar termőföld tulajdonjogának visszaszerzésére irányuló ügyészi intézkedési lehetőségek” című pályamunkájáért,

(III. díj nem került kiosztásra.)

Büntetőjogon kívüli témakörben joghallgatói tagozaton (I., II. és III. díj nem került kiosztásra.)

Dicséret (50 000 Ft) Váradi Tibor a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója „Az ügyészi keresetindítás gyakorlata fogyasztóvédelmi ügyekben” című pályamunkájáért.

Ügyészek Országos Egyesülete Különdíj (60 000 Ft) Dr. Lőrinczy Judit pécsi járási ügyészségi ügyész „A családon (kapcsolaton) belüli erőszak hálójában – gondolatok az önálló tényállásról és a cselekvés lehetséges irányairól” című pályamunkájáért.


157

Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya ügyészségi szakemberek részvételével szakmai tudományos tanácskozást szervez. A konferencia időpontja: 2013. november 21–22. A konferencia helyszíne: a Magyar Bíróképző Akadémia (1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.)

A konferencia szekciói és témái:

I. Büntetőjogi szekció 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A 2012. évi C. törvény új jogintézményei gyakorlati alkalmazásának kezdeti tapasztalatai Új törvényi tényállások a Btk. különös részében A környezetvédelem és a büntetőjog A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati problémái A befolyás vásárlása, mint új jogintézmény helye a közélet tisztasága elleni bűncselekmények rendszerében A befolyással üzérkedés és a befolyás vásárlása bizonyításának gyakorlati kérdései Jogos védelem új szabályai és az ezzel kapcsolatos problémák A kínzás, embertelen bánásmód tilalma és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés Új büntetések és intézkedések alkalmazásának lehetőségei a gyakorlatban Az intézkedések és az elterelés lehetőségeinek gyakorlati tapasztalatai a Btk. tükrében Az összbüntetés megváltozott szabályai a Btk-ban A Btk. új szabályainak érvényesülése a gyermek- és fiatalkorúak elleni eljárásokban A magyar gyermekvédelmi rendszer a nemzetközi normák tükrében A gyermekbarát igazságszolgáltatás A hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszak miatt alkalmazott távoltartás gyakorlati tapasztalatai A családon belüli erőszak A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények új szabályozása, bizonyítási nehézségek a nyomozati és a bírósági szakban Az osztott felelősségű közúti balesetek jogértelmezési kérdései, különös tekintettel a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontján alapuló szabályszegésre Az ittas járművezetés (Btk. 236. §) bizonyítása A bűncselekmény „felfegyverkezve” elkövetett minősítéséhez szükséges eszközök emberi élet kioltására alkalmasságának vizsgálata A hamis magánokirat felhasználása vétségének sokszínűségéről (a hamis buszbérlettől a hamis munkáltatói igazolásig – avagy szükséges-e differenciálni a tényállást?) A hivatalos személyek sérelmére elkövetett becsületsértések a gyakorlatban [különös tekintettel a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatra] A védekezés és a hazugság határai: hamis vád, hamis tanúzás a tárgyalóteremben Az állatkínzás megítélésének gyakorlati problémái A közösség elleni uszítás bűntettének jogalkalmazói nehézségei (különös tekintettel az ellentmondásos gyakorlatra és a vonatkozó AB határozatokra) Az információs rendszer vagy adat megsértése [Btk. 423. §; illetve korábbi Btk. 300/C. § (1)-(2) bekezdés] tipikus elkövetésének tapasztalatai elsősorban a társadalomra veszélyesség szempontjából A zaklatás vétségének jogalkalmazási problémái

II. Büntetőeljárás jogi szekció 1. 2.

A biztosítási intézkedés, a zár alá vétel és a vagyonelkobzás alkalmazása körében felmerülő gyakorlati problémák A jogi személy büntetőjogi felelősségének kérdéskörében felmerülő gyakorlati problémák

158


3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

A bűncselekmény útján szerzett vagyon elvonásának lehetőségei a büntetőeljárásban A vagyonvisszaszerzés külföldi gyakorlata és hazai lehetőségei A tárgyalásról lemondás érvényesülésének elméleti és gyakorlati problémái A büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló jogintézmények érvényesülése Az ügyészségi nyomozás időszerű kérdései Az ügyész kötelező eljárási részvételének gyakorlati kérdései: fogalmazó, alügyész vagy ügyész képviselje a vádat A védelem „törvényes” perelhúzási lehetőségei a Be-ben Jogorvoslati jog a nyomozás során – gyakorlati problémák [pl. csorbul-e a nem sértett feljelentő joga; a Be. 196. § (1) bekezdése szerinti általános panaszjog és a 195. § (1) bekezdése szerinti szűkített panaszjog viszonya] A törvényes vád; a sértett adatainak zártan történő kezelése és a törvényes vád követelményének alkalmazási nehézségei Az Internet felhasználásával megvalósított bűncselekmények elkövetési helye A tartási kötelezettség elmulasztása vétségének gyakorlati problémái az eljárásjogban (vádemelés elhalasztása, vádemelés, vádkiterjesztés, bizonyítási problémák) A hozzátartozók mentességi joga a gyakorlatban (különös tekintettel a hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekmények körében) Távoltartás a Be.-ben, illetőleg a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás lehetőségei, illetve jelentősége a büntetőeljárás során (2009. évi LXXII. törvény) Terhelti költségviselés – bírósági marasztalás hiányában (a bűnügyi költség viselése – különös tekintettel az ügyészi szakban megrovással, vádemelés elhalasztásával, vagy közvetítői eljárással befejezett ügyekben) A szakértői vélemények szubjektivitása, perdöntő szakvélemények (különös tekintettel a pszichológus és a pszichiáter szakértői véleményekre a szavahihetőség, valamint a beszámítási képesség vizsgálata körében) Szakértőnek feltehető kérdések a versenytárs utánzása vétsége esetén; szükséges-e egyáltalán szakértő igénybevétele? A rendőri jelentés felhasználhatósága a bizonyítási eljárásban A poligráf alkalmazási lehetőségei a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás vakfoltjai (pl. az okozott kár és a megállapodás végösszege közötti eltérés, az idő közben – nem a bűncselekmény miatt – elhunyt sértett képviselete) A tárgyalás anyagának megismétlése: felolvasás vagy ismertetés (figyelemmel a Bkv. 64. és a Bkv. 97. számú véleményekre, valamint a 2011. évi LXXXIX. törvény egyes rendelkezéseire) A titkos adatgyűjtés alkalmazhatósága, felhasználhatósága a büntetőeljárásban A hatályon kívül helyező végzések elleni fellebbezés indokoltságáról

III. Büntetés-végrehajtási szekció 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A kitoloncolás végrehajtásának elméleti és aktuális gyakorlati kérdései Munkáltatás a büntetés-végrehajtási intézetekben Az utógondozás jelentősége és perspektívái a visszaesés elleni küzdelemben A fogvatartottakkal való embertelen és megalázó bánásmód fogalmának értelmezése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában A zsúfoltság hatása a fogvatartotti jogok érvényesülésére a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben Gyakorlati nehézségek a közérdekű munka végrehajtásában A büntetés-végrehajtási bírói eljárás reformja A javítóintézeti nevelés múltja, jelene és várható jövője A büntetés-végrehajtási felügyeleti és jogvédelmi ügyészek munkamódszerei és eszközei Új szankciók a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben a végrehajtás szemszögéből

159


IV. Közérdekvédelmi szekció 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Az ügyészi közérdekvédelmi tevékenység új módszerei és eszközei az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény tükrében Új és megszűnő ügyészi feladatok az új Polgári Törvénykönyvben A civil szervezetek törvényességi ellenőrzésének tapasztalatai A közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételei a hatályos szabályozás szerint, a közhasznúság gyakorlati jelentősége Adatvédelem – adatkezelés az ügyész közérdekvédelmi tevékenységében Ügyészi jogosítványok és azok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény új szabályozásainak tükrében Az új szabálysértési törvény alkalmazásának nehézségei a gyakorlatban A gépjárművezető távollétében kiszabható helyszíni bírság dogmatikai helye a szabálysértési jogban A közérdekű munka, mint önálló büntetés a szabálysértési jogban A termőföld (mező- és erdőgazdasági földek) forgalmára vonatkozó új szabályozás ügyész szemmel Az ingatlan-nyilvántartási tárgyú közigazgatási perek ügyészi tapasztalatai A hatósági eljárás-kezdeményezések gyakorlata a közérdekvédelmi szakterületen A peres és nemperes eljárások tapasztalatai a környezetvédelemben és a fogyasztóvédelemben Az ügyész intézkedési lehetőségei és kötelezettségei a közérdekvédelmi szakágban a gyermekek védelme érdekében Az ügyész megváltozott szerepe a közigazgatási hatósági eljárás során bekövetkezett törvénysértések terén

V. Idegen nyelvi szekció Nemzetközi bűnügyi együttműködés gyakorlati és elméleti kérdései az Európai Unióban – Judicial Cooperation in Criminal Matters in the EU – Practical and Theoretical Issues – Előadások angol nyelven. *** A jelentkezési lapot legkésőbb 2013. szeptember 20. napjáig a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára kell beküldeni, szolgálati úton [1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: (1) 354-5653, fax: (1) 302-4213; e-mailen a Továbbképzési Osztály hivatali címére: [email protected]]. A határidőt követően jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezési lap az Intranetről letölthető. A konferencia tartama alatt ellátást biztosítunk minden résztvevőnek. Szállást a nem budapesti szolgálati helyű résztvevők igényelhetnek, melyet 2013. november 20-án 17 órától foglalhatnak el. Túljelentkezés esetén a szervezők az előadások – jelentkezési lapon közölt – szakmai tartalma alapján választják ki a résztvevőket. A szervezők lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szekció elnökségek által megjelenésre javasolt előadások tudományos igénnyel szerkesztett változata az Ügyészek Lapja konferencia számában megjelenjen, amennyiben a szerzők azt 2013. december 13-ig elektronikus formában megküldik a Továbbképzési Osztálynak.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

160


Jelentkezési lap Név: ............................................................................................................................................................................................................................... Szolgálati hely: .......................................................................................................................................................................................................... Beosztás: ..................................................................................................................................................................................................................... Választott szekció és témakör: ............................................................................................................................................................................ Előadás címe (V. szekció választása esetén, angol nyelven is): ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Az előadás rövid tartalmi összefoglalása, vagy vázlata (V. szekció választása esetén, angol nyelven is): ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Igényel-e – projektort az előadáshoz? ....................................... – szállást? 2013. november 20-ára, 2013. november 21-ére (a megfelelőt kérjük aláhúzni) – 2013. november 20-án vacsorát, amennyiben kér erre a napra szállást ...................................... – a konferencia tartamára teljes ellátást (csütörtökön reggelitől pénteken ebédig) igen / nem (megfelelőt kérjük aláhúzni) – Ha nem kéri a teljes ellátást, kér-e ellátást és mikor: ........................................ Részt vesz-e a csütörtök esti fogadáson? ....................................... – speciális ellátást? ........................................ Ha igen, nevezze meg igényét:....................................... A pályázati felhívásban foglaltakat tudomásul veszem. A szekció elnökség erre irányuló javaslata esetén előadásomnak a tudományos írásművek követelményeinek megfelelően szerkesztett változatát 2013. december 13-ig elektronikus formában rendelkezésre bocsátom, és hozzájárulok annak megjelentetéséhez. Előadásommal és két napos aktív közreműködésemmel hozzájárulok a program eredményességéhez.

…………………, 2013. …………..hó … nap

……………………………… aláírás


161

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára főosztályvezető ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára főosztályvezető helyettes ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya Általános Ügyek Osztályára legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya Elvi Elemző és Értékelő Osztályára legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztályára legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya Általános Ügyek Osztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoportjába legfőbb ügyészségi ügyészi, – a Győri Fellebbviteli Főügyészségre fellebbviteli osztályvezető ügyészi, – a Veszprém Megyei Főügyészségre főügyészi, – a Tatabányai Járási Ügyészségre vezető ügyészi, – a Komáromi Járási Ügyészségre vezető ügyészi, – a Salgótarjáni Járási Ügyészségre vezetőhelyettes ügyészi, – a Kecskeméti Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11–12. §-ai állapítják meg. A Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya főosztályvezető ügyészi és főosztályvezető helyettes ügyészi, Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya osztályvezető ügyészi, Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya legfőbb ügyészségi ügyészi, a Győri Fellebbviteli Főügyészség osztályvezető ügyészi, a Veszprém Megyei Főügyészség főügyészi, a Tatabányai és Komáromi Járási Ügyészség vezető ügyészi és a Salgótarjáni Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá a nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya főosztályvezető ügyészi és főosztályvezető helyettes ügyészi álláshelyeire olyan határozatlan időre kinevezett ügyészek vagy bírák pályázhatnak, akik legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkeznek. A Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó büntetőjogi szakágban szerzett legalább ötéves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály osztályvezető ügyészi álláshelyeire olyan határozatlan időre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik legalább ötéves nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterületen szerzett ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. A Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztálya osztályvezető ügyészi álláshelye esetében további feltétel még, hogy a pályázó angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály Általános Ügyek Osztálya osztályvezető ügyészi álláshelye esetében a pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik büntetőjogi szakágban szerzett vezetői tapasztalattal, valamint szabályozási szakjogászi képzettséggel rendelkeznek. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály Elvi Elemző és Értékelő Osztálya osztályvezető ügyészi álláshelye esetében a pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik büntetőjogi szakágban szerzett vezetői

162


tapasztalattal rendelkeznek, továbbá vizsgálati jelentések, elemzések, iránymutatások elkészítésében, illetőleg revíziójában, továbbá jogszabálytervezetek észrevételezésében is jártasak. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztálya osztályvezető ügyészi álláshelye esetében a pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik büntetőjogi szakágban szerzett vezetői tapasztalattal rendelkeznek, a nemzetközi jogsegély ügyek intézésében jártasak, továbbá európai szakjogászi képzettséget szereztek. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály Általános Ügyek Osztálya legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyére a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázó legalább ötéves nyomozás felügyeleti szakterületen szerzett ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik főügyészségi nyomozás felügyeleti jártassággal is rendelkeznek. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály Nemzetközi Jogsegély Ügyek Osztálya legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyére a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázó legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi, ezen belül nyomozás felügyeleti gyakorlattal, továbbá angol, francia, valamint német nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen. A pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik nemzetközi jogsegély ügyek intézésében jártasak. A Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési szakterületen szerzett ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik angol és francia nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelyére a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó projektügyek intézésében szerzett gyakorlattal rendelkezzen. A Győri Fellebbviteli Főügyészség osztályvezető ügyészi álláshelyére – jogszabályban elő nem írtan – olyan határozatlan időre kinevezett ügyészek és bírák pályázhatnak, akik legalább ötéves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkeznek civilisztikai területen. A Veszprém Megyei Főügyészség főügyészi álláshelyére olyan határozatlan időre kinevezett ügyészek és bírák pályázhatnak, akik legalább ötéves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkeznek. A Tatabányai és a Komáromi Járási Ügyészség vezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett gyakorlattal rendelkezzen. A Salgótarjáni Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelye esetében a kinevezés jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően – három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktől függően – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem

163


áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)-f ) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f ) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban): – a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya valamennyi álláshelye, továbbá a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály álláshelye, valamint a Veszprém Megyei Főügyészség főügyészi álláshelye esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra (1055 Budapest, Markó u. 16.), – a Tatabányai és Komáromi Járási Ügyészség vezető ügyészi álláshelye esetében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.) és – a Kecskeméti Járási Ügyészség ügyészi álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) 2013. július 10-én 15 óráig, – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya valamennyi álláshelye esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra (1055 Budapest, Markó u. 16.) 2013. július 15-én 15 óráig, – a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelye esetében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra (1055 Budapest, Markó u. 16.) 2013. július 19-én 13 óráig, – a Salgótarjáni Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelye esetében a Nógrád Megyei Főügyészségre (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) 2013. július 25-én 15 óráig, – a Győri Fellebbviteli Főügyészség álláshelye esetében a Győri Fellebbviteli Főügyészségre (9021 Győr, Domb u. 10.) 2013. augusztus 30-án 15 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük.


164


Pályázati felhívás ügyészségi fogalmazói állások betöltésére

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 18. §-ának (4) bekezdése, 19. §-ának (1) bekezdése és a 109. §-ának (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet ügyészségi fogalmazói álláshelyek betöltésére a következő szolgálati helyeken a következő létszámban: Főváros budapesti kerületi ügyészségek Bács-Kiskun megye Kalocsai Járási Ügyészség Kunszentmiklósi Járási Ügyészség

(15) (1) (1)

Heves megye Egri Járási Ügyészség

(4)

Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki Járási Ügyészség

(1)

Komárom-Esztergom megye Komáromi Járási Ügyészség

(2)

Nógrád megye Balassagyarmati Járási Ügyészség Salgótarjáni Járási Ügyészség Salgótarjáni Nyomozó Ügyészség

(2) (2) (1)

Pest megye Dabasi Járási Ügyészség Nagykátai Járási Ügyészség Monori Járási Ügyészség

(1) (1) (1)

Somogy megye Fonyódi Járási Ügyészség Kaposvári Járási Ügyészség

(1) (1)

Veszprém megye Pápai Járási Ügyészség

(1)

Zala megye Nagykanizsai Járási Ügyészség

(1)

*** Az ügyészségi fogalmazók kinevezésének feltételeit az Üjt. 109. §-ának (1) bekezdése és 11. §-ának (4) bekezdése állapítja meg. Ezek többek között: magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség. A fogalmazói kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. Az ügyészségi fogalmazó nem lehet tagja pártnak és nem folytathat politikai tevékenységet. [Üjt. 47. § (2) bekezdés és 121. § (1) bekezdés.] A fogalmazó járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. *** A pályázatot a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16., Levélcím: 1372 Budapest, Pf. 438.) kizárólag postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „PÁLYÁZAT ÜGYÉSZSÉGI FOGALMAZÓI ÁLLÁSHELYRE”. Az érvényes pályázatnak legkésőbb 2013. július 10. napjáig kell beérkeznie. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pályázó fényképes, géppel írott részletes, magyar nyelvű, hagyományos (mondatokban fogalmazott) szakmai önéletrajzát 2 példányban. 2. A pályázati felhívás mellékletében szereplő „Adatlapot” 6 példányban (géppel vagy kézzel olvashatóan kitöltve; a kitöltött adatlapot aláírás előtt lehet sokszorosítani, minden példányra eredeti aláírást kérünk). 3. Az „Adatlap” egyes adatait igazoló okiratokat, különösen: – a jogi diploma közjegyző által hitelesített másolatát, végzős joghallgatóknál ennek hiányában a felsőoktatási intézmény által a tanulmányok befejezéséről kiállított eredeti igazolást, melynek tartalmaznia kell az oklevél fokozatát is,

165


4. 5.

– az idegen nyelvismeretet igazoló okiratok egyszerű másolatát (kizárólag az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványokat lehet feltüntetni; nemzetközi nyelvvizsgák csak akkor vehetők figyelembe, ha a honosításuk megtörtént és az erről szóló dokumentumot is csatolták a pályázathoz; egyetemi lektorátusi vizsgák nem tüntethetők fel), – ügyészségi szakmai gyakorlat esetében a gyakorlatról szóló igazolást, vagy annak másolatát. A teljes index másolatát a fényképtől kezdődően valamennyi bejegyzést tartalmazó oldalig. A pályázó szakmai érdeklődési körét, szakdolgozatának témáját, a témaválasztás indokait, esetleges tudományos munkáját, publikációit (a kísérőlevélben vagy az önéletrajzban).

A hatósági bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot a pályázathoz nem kell csatolni, külön felhívásra kell benyújtani. A pályázathoz idegen nyelven írt önéletrajzot nem kérünk. A pályázó által megadott adatokat (nyelvtudás, szakmai gyakorlat stb.) csak igazoló okiratok csatolása esetén tudjuk figyelembe venni. A pályázati anyagot nem kell sem bekötni, sem lefűzni. A pályázó a meghallgatás időpontjáról elektronikus levélben kap tájékoztatást, amelyre választ várunk. Kérjük ezért olyan e-mail cím megjelölését, amelyen a pályázó elérhető; ennek hiányában kizárólag telefonon, vagy üzenetrögzítőn kap értesítést. Azoknak, akik már korábban pályáztak ügyészségi fogalmazói álláshely betöltésére, a személyes adataik további kezeléséhez hozzájárultak és pályázatuk visszaküldését nem kérték – az egyéb körülmények változatlansága esetén – az önéletrajz és az adatlap fentieknek megfelelő példányszámú, aktualizált változatát kell benyújtaniuk. *** A megpályázni kívánt szolgálati helye(ke)t egyértelműen, egyenként meg kell jelölni. Több, akár különböző főügyészséghez tartozó helyi ügyészségre is lehet pályázni. A főváros esetében csak a„budapesti kerületi ügyészségek” megnevezést kell használni, az egyes kerületi ügyészségeket külön nem kell feltüntetni, mert azt a munkáltató fogja meghatározni. A pályázati határidőig ki nem egészített, hiányos pályázatokat érvénytelennek tekintjük, ha – nincs aláírt Adatlap, vagy az valótlan adatot tartalmaz; – hiányzik az 1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő szakmai önéletrajz, vagy az nincs aláírva; – hiányzik a diploma hitelesített másolata vagy a tanulmányok befejezéséről kiállított eredeti igazolás; – a pályázó nem felel meg a kinevezési feltételeknek. A diploma hitelesített másolata, illetve a tanulmányok befejezéséről kiállított igazolás – legkésőbb a személyes meghallgatás időpontjáig – abban az esetben pótolható érvényesen, ha a pályázó rendes államvizsga időszaka még a pályázati határidőt követően is tart. Az elbírálásnál a tanulmányi eredmények és nyelvtudás mellett a pályázó tudományos-szakmai tevékenysége, az ügyészség iránti érdeklődése (ügyészségi szakmai gyakorlat, Kozma Sándor Tudományos Pályázaton elért helyezés, szakdolgozat témaválasztása) is szerepet játszik. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül levélben értesítjük. *** Ez a pályázati hirdetmény megjelenik az Ügyészségi Közlönyben, valamint az ügyészség internetes honlapján (www.mklu.hu).


166


ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz

Szem. / /2013. (nem kell kitölteni!)

Pályázó neve: Pályázó születési neve: Anyja születési neve: Állandó lakcím: irányítószám: település:

utca, út, tér (egyéb):

házszám: emelet: ajtó:

Értesítési cím: Figyelem! Amennyiben az állandó lakcím és az értesítési cím azonos, nem kell kitölteni!

utca, út, tér (egyéb):

Telefon (mobil): +36

Telefon +36-

házszám:

emelet: ajtó:

Születési hely, idő (év, hónap, nap):

E-mail cím, amelyen a meghallgatási értesítést fogadja: Jogi diploma: kiállítás dátuma (év, hó, nap):

fokozata:

oktatási intézmény:

Szigorlatok érdemjegyei:

tagozat (nappali, esti, levelező stb.):

Államvizsgatantárgyak, érdemjegyek: tantárgy neve:

tantárgy neve:

jegy:

fok:

típus:

jegy:

Polgári eljárásjog: Büntető eljárásjog: Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt nyelvtudás: nyelv:

Folytatás a következő lapon!

167


ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz (Folytatás az előző lapról) Megpályázott ügyészség(ek) rangsorolva: 1. 2. 3.

4. 5. 6.

Jelenlegi munkahely neve, címe: ………………………………………………………………………………………………

foglalkozás:

Korábbi ügyészségi pályázatával kapcsolatos meghallgatás dátuma (év, hónap): A korábbi pályázatot milyen név alatt nyújtotta be: (amennyiben ez nem egyezik sem a születési, sem a jelenlegi névvel): Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez a pályázat során:

Igen Nem

A pályázat sikertelensége esetén hozzájárulok, hogy személyes adataimat további pályázatok során történő felhasználás érdekében a Legfőbb Ügyészség kezelje. Igen Nem Szakdolgozat címe: Évfolyamdolgozatok címei: Szakmai gyakorlatok [mettől meddig (év, hó, nap), hol]: Kozma Sándor Tudományos Pályázaton való részvétel, elért helyezés (év, téma, jelige, helyezés): Tudományos tevékenység (publikációk, ösztöndíjak, külföldi képzések, OTDK, TDK, tanszéki demonstráció stb.): Jelenleg folytatott tanulmányok, párhuzamos képzés: További diplomák, egyéb végzettség: Korábbi munkahelyek [mettől meddig (év, hó, nap), hol, foglalkozás] kezdve a legutóbbival: Alulírott pályázó pályázó kijelnetem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a személyes adataimat tartalmazó adathordozókat, a pályázat sikertelensége esetén megsemmisítik a további pályázatok során történő felhasználásra vonatkozó hozzájárulásom (ADATLAP 2. oldal közepe), vagy a pályázati anyag visszaküldésére vonatkozó, írásbeli kérelmem hiányában. Kelt: …………………………, 2013. …………………… hó …… nap

…………………………………… pályázó aláírása

168


TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 120 mm)

173 310

álló (87 240 mm)

173 310

1/4 álló (87 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felelős: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelős: Majláth Zsolt László ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves előfizetési díj: 16 620 Ft, fél évre: 8910 Ft, negyedévre: 4605 Ft.

HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.1202 – Lajosmizse

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok

Recommend Documents