LİRINTEI ÉLETRAJZI LEXIKON ALASZ MIKLÓS Szül. Alsószakonyban (Sopron m.) 1867. dec. 4-én, Alasz József és Pócza Rozália szülıktıl. A gimnázium 1-4 osztályát Sopronban, 5-6 osztályát Gyırött, 7. osztályát Veszprémben, 8. osztályát Egerben járta. A veszprémi szemináriumba 1888-ban vették fel. A teológiát Veszprémben, és Budapesten tanulta. Pappá szentelték 1891. jún. 29-én. Káplán Lesencetomajon 1891. szept. 22-tıl, Somlóvásárhelyen 1829-tıl. Középiskolai hittanári oklevelet szerzett 1892. okt. 30-án. Káplán Kaposvárott 1893. febr.-tól nov.-ig, nevelı gr. Esterházy Móric Pál nevő fia mellett Pápán 1893-tól. Admin. Ugodon 1898tól, majd plébános 1900-tól. Admin Devecserben 1921. okt. 24-tıl, majd plébános 1922tıl. 1934. aug. 26-án halt meg, hirtelen. Ugodon népiskolát és tanítói lakásokat építtetett 1910-ben. Devecserben renováltatta a templom belsejét és a plébániaházat. Négy új harangot szerzett be. Kolontáron a templomot meghosszabbíttatta 7,5 m-el és megáldotta 1933. okt. 8-án. A plébánia területén népmissziót tartatott 1924, és 1934-ben. ANTAL VINCE Született Alsómecenzéfen (Abauj- Torna m.) 1900. március. 23-án, Antal Vince hámoros, gépészkovács és Müllner Mária szülıktıl. A gimnázium alsó négy osztályát Kassán, az V-VI. osztályt kispapként Esztergomban járta. Utána 1 évig katonáskodott, majd folytatta tanulmányait és 1919-ben Budapesten az V. ker. Fıgimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait 1919-1924-ig Budapesten végezte, babérkoszorút szerzett. Pappá szentelték 1924. június 22-én. Káplán Lesencetomajon, ideiglenes kisegítı Nemestördemicen 1925-ben. Káplán Zalapetenden 1926-ban, Pacsán 1929-ben, adminisztrátor Vöröstón 1930-ban, Kolontáron 1945-tıl. Plébános Kolontáron 1950. márciusától. Meghalt 1957. március 9-én. Az I. világháborúban hadapród ırmester volt. Bal lábán bombaszilánk érte. BEZEREDY KRISTÓF Gyırben született 1817. május 10-én. Apja Bezeredy Mihály földbirtokos, a Devecser melletti Lırintepuszta tulajdonosa, anyja Bezeredy Josefa. Magyar nemzetiségő, római katolikus vallású vármegyei hivatalnok. 1839-ben kötött házasságot Reiszig Karolinával, négy gyermekük született. Bezeredy Kristófot 1848. június 19-én a Devecser székhellyel szervezıdı 46. és 47. számú Veszprém megyei nemzetırkapitányság ırnagyává (kapitányává) választják. Július 5-i indulással 2190 fıbıl álló nemzetırzászlóalj parancsnokaként alakulatával, Sellye székhellyel a Dráva-vonal védelmében teljesít szolgálatot. Szeptemberben és októberben ismételten mozgósított alakulatával részt vesz a Jellasic vezette horvátok elleni hadmőveletekben. Decemberben lemond és visszavonul a szolgálattól. Ismert, hogy a fegyverletétel követı önkényuralom idején Veszprém megye fıispáni helytartója. Bezeredy Kristóf idıs korában Budapesten él és ott is hal meg 1889-ben. Amikor az 1848-as törvényeket kihirdette, a népnek azt mondta: ”hogy ezentúl mindenének oly szabados ura, mint akármelyik úr; azzal azt teheti, amit akar”.1848 júniusától ırnagy, szeptemberétıl pedig már a megyei nemzetırség parancsnoka volt Késıbb földet vásárolt magának Bódén, így vált Lırinte után bódéi birtokossá is. Kristóf és felmenıi is közvetlen kapcsolatban álltak Lırintével sokan közülük ott is temetkeztek. Ott nyugszik Kristóf dédapja, Jób, nagyapja Farkas és szülei (Mihály és Zsófia) is. Neje Reiszig Karolin, gyermekeik: Béla, Ödön, Dezsı, Manó. Bezeredj Kristóf nevét Kolontáron utcanév örökítette meg.
A LİRINTEI BEZERÉDJ FAMILIA: BEZERÉDJ JÓB VONALA BEZERÉDJ JÓB 1769. július 4.- 1773. április 14. fıadószedı Zala vármegye. Felesége- 1: Bittó Anna- Zsuzsanna sz. 1733. 12. 09. Esküvı: 1752. 02. 14. Pápa. Felesége- 2. Forintosházi Forintos Anna Felesége: Bittó Erzse (Nagy Iván, Kempelen Béla, Juhász István kutatása szerint) Felesége: Bittó Anna Zsuzsanna (sz. 1733 XII. 9. Vajka) (esküvı: Bezerédy Jób 1752 II. 14. Pápa) Turul 1931. Magyar Országos Levéltár. Római Katolikus Anyakönyvek, Devecser,- filmtekercsek. Filmszám: 3616- 3620 Kutatók: Ester A. Pavia (USA), Révész Éva (Kecskemét), Domján János (Ajka), 2008. Felesége- 2. Forintosházi Forintos Anna (kutató: Dóber Viktor)
GYERMEKEI: I. BEZERÉDJ ANDRÁS Élt: Pápán 1754. II. BEZERÉDJ JÓZSEF Élt: Pápán 1754. III. BEZERÉDJ FARKAS (1760-1796. Lırinte), felesége: gyulai Gaál Teréz (utóbb: Rosos Ignáczné) IV. BEZERÉDJ JÓB (1762- . 1807. Lırinte), felesége: Bittó Júlia Beatrice V. BEZERÉDJ ANNA Férje: gyepesi Kun László VI. BEZERÉDJ ZSUZSANNA Férje: Vigyázó Károly III. BEZERÉDJ FARKAS Teréz (utóbb: Rosos Ignáczné)
(1760- 1796. 05. 05. Lırinte) Felesége: gyulai Gaál
Gyermekei: A. - BEZERÉDJ FERENCZ B. - BEZERÉDJ TERÉZ C. - BEZERÉDJ ANNA D. - BEZERÉDY MIHÁLY E. – IFJ. BEZERÉDJ FARKAS F. -. BEZERÉDY MÁRIA, FRANCISCA A. - BEZERÉDJ FERENCZ született: 1793. 12. 10. Kis- Lırinte. Keresztszülı: Angelica Bittó, (sz. 1763. Rohonsky Pálné Bittó Júlia Beatrice testvére), (neje: Morócza Eszter) Gyermekeik: 1. Imre 2. Gyula és Károly 3. Anna, Catharina 4. Ignác BEZERÉDJ FERENCZ MELLÉKVONALA 1. – BEZERÉDJ IMRE született 1824. 06. 25. Lırinte. (Kersztszülık: Carolus Vigyázó és Susanna Bezerédj), 1896. augusztus 13. Berhida). Neje: késmárki Késmárky Amália
Gyermekeik: a. Bezeredj IVÁN (született 1853. augusztus 15. Berhida, Veszprém vármegye) Elsı neje: Szentirmay Gisella ( 1884.) Esküvı: 1882. május 7. Veszprém. Második neje: Chyzer Etelka (született 1871.) Esküvı: 1894. április 22. Budapest. Birtoka: Berhida Gyermekei: Elsı nejétıl: ANDOR (született 1883. május 29.) Felesége: Telbisz Erzsébet ANDOR Gyermekei: 1. András 1925- 1945. 2. Eszter Erzsébet 1927- 1986. 12. 28. Férje: Dr. Balogh István 1921.- 2003. Gyermekeik: Balogh Ádám sz. 1954. Balogh István sz. 1960. Bezerédj Eszter Erzsébet sz. 1948. ESZTER gyermekei Bezerédj Orsolya Bezerédj József Bezerédj István Második nejétıl: IVÁN (született 1896. április 20.) Felesége: Tamássy Margit b. Bezeredj Ilona (született 1851. június, 1866. június 17.) c. Bezeredj Irma (született 1861. június 16.- 1925. Gyermektelen. Férje: Kövess Ede (1846-1922.) Birtoka: Felsıırs, Zala vármegye. 2. – BEZERÉDJ GYULA ÉS KÁROLY születtek: 1826. 10. 29. Lırinte. Keresztszülık: Bezerédy Mihály, Bezerédy Josefa, Paulus Armpruszter és Bezerédj Susanna GYULA 1880. december 30. Veszprém). Veszprém vármegye alispánja. Neje: Wurda Karolin ( 1863. január 21.) Fiúk: Bezeredj Viktor Gyula (született 1855. november 20. Veszprém, 1913. november 2. Budapest) magyar királyi belügyminiszteri tanácsos belügyminisztériumi államtitkár. A Szt. István-rend kiskeresztese, a Lipótrend lovagja, volt országgyőlési képviselı és a képviselıház háznagya. Neje: békási Békássy Izabella. Esküvı: 1881. október 23. Békás. Birtoka: Papkeszi, Veszprém vármegye. Gyermekeik: a. Ilona (született 1882. július 24. Veszprém), Férje: Kövess Béla (sz. 1872. Bp.) Esküvı: 1900. november 24. Fiúk: István (sz.1901. 12. hó Bp.) b. Mária (született 1884. május 22. Veszprém), Férje: Kövess György. (1874-1918.) Esküvı: 1903. január 24. c. Margit (született 1888. május 29. Veszprém) Férje: Bezeredj Andor 3. – BEZERÉDJ ANNA, CATHARINA: született: 1820. 04. 08. Lırinte. (Keresztszülı: Carolus Vigyázó)
4. BEZERÉDJ IGNÁC született: 1822. 08. 27. Lırinte, meghalt: 1825. 10. 17. Lırinte. (Keresztszülık: Michael Bezerédy és Josepha Bezerédy) B. - BEZERÉDJ TERÉZ (férje: Rosos Lajos) C. - BEZERÉDJ ANNA (férje: Bezeredj Ignác 1862. Páhok, Zala vármegye), udvari tanácsos. Gyermekeik: 1. Kálmán 2. Lajos 3. Krisztina 4. Sándor 5. Mária 6. Antónia BEZERÉDJ ANNA MELLÉKVONALA 1. - BEZERÉDJ KÁLMÁN (1813. 02. 02. 1878. december 1.) Neje: Bezeredj Lujza, (Aloizia)(sz.1818. 05. 28. 1895. január 2. )Bezeredj Mihály és Bezeredj Zsófia leánya, Gyermekei: Bezeredj István (született 1841. február 24. 1901. március 14. Ménfı, Gyır vármegye) Neje: kovásznai Kovács Lívia (1842. december 31. 1937. 02. 02.) Esküvı: 1872. március 9. Gyermekeik: a. Alice (született 1873. február 22.) Férje: szentirmai Morlin Emil, minisztériumi osztálytanácsos. Esküvı: 1895. február 20. Lakás: Budapest Gyermekük: Morlin Alice született: 1896. 01. 25. b. Andor (1874. július 14. 1919. 11. 18.) császári és királyi tartalékos huszárfıhadnagy. Birtoka és lakása: Ménfı (Gyır vármegye) Felesége: Bezeredj Margit c. Géza (született 1876. március 20. 1900. február 9.) császári és királyi tartalékos huszárhadnagy. d. Mária (Marianne) (1879. március 22. Ménfı 1908. 02. 02.) Férje: Zalay Sándor. Esküvı: 1906. 12. 11. Gyermekük: Zalay Livia 1907. 10. 12.- 1907. 12. 28. e. Margit (született 1882. február 28.) Férje: zombori Lippay Zoltán. Esküvı: 1901. szeptember 30.) Gyermekük: Lippay István (felesége: Oláh-Gyárfás Mária esküvı: 1940. 09. 29. Bp.) f. Ilona (született 1884. július 17.) Férje: Reiszig Géza, császári és királyi huszárhadnagy. Reiszig Ede, volt államtitkár és Vas vármegye egykori fıispánja, és báró mezıszegedi Szegedy- Ensch Irma fia. Esküvı: 1904. július 20. Ménfı Bezerédj Marianne 1837-1856. 2. - BEZERÉDJ LAJOS (született 1815. 1868. április 10.) Neje: medgyesi báró Mednyánszky Gisella, Mednyánszky József és vhiri Richert Eleonóra leánya (született 1827. március 7.) Esküvı: 1856. V. 8. Gyermekeik: 1. Lajos (született 1857. május 19. 1906.) Neje: Lózert Mária (született 1862. november 21.) Esküvı: 1886. június. Lakás: Páhok, Zala vármegye.
Gyermekeik: a Imre (született 1887. június 5.) Neje: Ugron Piroska. Esküvı: 1914. Budapest. Gyermekeik: Lajos sz. 1915. Piroska sz.1916. Imre sz. 1922. b. Sarolta (született 1888. július) Férje: Birck Hermann c. Mária (született 1889. szeptember 8.) Férje: lovag Flandorfer Ignác (sz. 1878. 01. 29.), esküvı: 1911. 09. 12. 2. Sarolta (született 1859. november 20.) Férje: chernelházi Chernel Antal (sz. 1857. július 4.) Lakás: Tömöröd, Vas vármegye. esk. 1883. 06. 30. Gyermekeik: Gusztáv (sz. 1884. 05. 13), Margit (sz. 1885. 05. 26.) Ernı (sz. 1889. 01. 04.), Sarolta (sz. 1892. 01. 16.) 3. László (született 1861. 1902. december 4.) Neje: nyírlaki Tarányi Amália Ilona (született 1876. június 5.) Esküvı: 1894. április 23. Gyermekeik: a. Ferenc (született 1895. február 28. Kisgörbı) b. László (született 1896. Kisgörbı, 1917.) 3. – KRISZTINA (született 1817. augusztus 17. Ménfı, 1891. augusztus 21.) Férje: pojai Alberti Adolf gróf (született 1811. Nagyszombat …), császári, királyi ezredes. Esküvı: 1839. október 28. 4. – SÁNDOR (született 1819. november 21. 1896. augusztus 10.) 5. - MÁRIA férj: Ányos Móricz Gyermek: Ányos Izabella sz. (1835. 06. 19.- 1840. 04. 01.) 6. - ANTÓNIA férj: Dombay Ignácz D. - BEZERÉDY MIHÁLY (született 1792. február. 19. 1858. február 19. LİRINTE 1821-ben még Veszprém vármegye szolgabírája Neje: Bezeredy Josefa (született 1791. 1851. 09. 24. LİRINTE Gyermekeik: 1. Kristóf 2. Lujza (Aloizia) 3. Thomas BEZERÉDY MIHÁLY MELLÉKVONALA: 1. - BEZERÉDJ KRISTÓF (született 1817. 05. 10.– 1889. Budapest. Neje: Reiszig Karolina (Reiszig Lajos Keresztély, spanyol kir. ezredes 1847. Szombathely, és jakabfai Bernáth Karolin leánya) szül. 1821. december. 24. Resznek- Zala vármegye, 1886. okt. Gyır. Esküvı: 1839. ápr. 2. Szombathely. Gyermekeik: BEZERÉDJ BÉLA (született 1840. január 17. Pápa) Neje: Záborszky Anna (elváltak). Esküvı: 1879. május 4. Gyermekeik: a. Elemér (született 1880. május 11.) m. kir. Államrendırségi tisztviselı b. Aladár (született 1883. október 13.) BEZERÉDJ ÖDÖN (született 1841. március 17. LİRINTE) m.á.v.-tisztviselı
Neje: felsıbükki Nagy Leopoldina (született 1849. március 26. FertıSzent- Miklós). Lakás: Budapest. Gyermekeik: a. Mihály (született 1871. április, Szonta, Bács- Bodrog vármegye b. Ödön (született 1883. Pápa) BEZERÉDJ DEZSİ (született 1855. december 18. Lırinte (Keresztszülık: Stephanus Kulcsár és Elisabetha Hoffer) 1898. január 22. Czégény, Szatmárvármegye Neje: kölcsei Kende Klaudin (született 1852. február 6. 1901. március 29.) Esküvı: 1879. február 5. Leányuk: Ilona (született 1882. február 19.) Lakás: Czégény BEZERÉDJ MANÓ (született 1859. december 18. LİRINTE (Kersztszülık: Carolus Augusz és Amália Bezerédj) 1879. Szombathely. BEZERÉDJ JENİ, VITUS született 1842. 06. 05. Lırinte. (Keresztszülık: Reizig Aladár és Nagy Ilka) 2. – BEZERÉDJ LUJZA (ALOIZIA) 1818. 05. 29. Lırinte. (Keresztszülı: Ignatius Bezerédj) 1895. január 2. Férje: Bezeredj Kálmán (1813. 02. 02. 1878. december 1.) Bezeredj Ignác ( 1862. Páhok, Zala vármegye) udvari tanácsos és Bezeredj Anna (Bezeredj Farkas és gyulai Gaál Teréz lányának) fia. Gyermekei: Bezeredj István (született 1841. február 24. 1901. március 14. Ménfı, Gyır vármegye) Neje: kovásznai Kovács Lídia (1842. december 31. 1937. 02. 02.) Esküvı: 1872. március 9. Gyermekeik: a. Alice (született 1873. február 22.) Férje: szentirmai Morlin Emil, minisztériumi osztálytanácsos. Esküvı: 1895. február 20. Lakás: Budapest Gyermekük: Morlin Alice született: 1896. 01. 25. b. Andor (1874. július 14. 1919. 11. 18.) császári és királyi tartalékos huszárfıhadnagy. Birtoka és lakása: Ménfı (Gyır vármegye) Felesége: Bezeredj Margit c. Géza (született 1876. március 20. 1900. február 9.) császári és királyi tartalékos huszárhadnagy. d. Mária (Marianne) (1879. március 22. Ménfı 1908. 02. 02.) Férje: Zalay Sándor. Esküvı: 1906. 12. 11. Gyermekük: Zalay Livia 1907. 10. 12.- 1907. 12. 28. e. Margit (született 1882. február 28.) Férje: zombori Lippay Zoltán. Esküvı: 1901. szeptember 30.) Gyermekük: Lippay István (felesége: Oláh-Gyárfás Mária esküvı: 1940. 09. 29. Bp.) f. Ilona (született 1884. július 17.) Férje: Reiszig Géza, császári és királyi huszárhadnagy. Reiszig Ede, volt államtitkár és Vas vármegye egykori fıispánja, és báró mezıszegedi Szegedy- Ensch Irma fia. Esküvı: 1904. július 20. Ménfı Bezerédj Marianne 1837-1856.
3. THOMAS született: 1820. 11. 15. Lırinte. (Keresztszülık: Ignatius Rozsos és Therésia Gaál) E. – IFJ. BEZERÉDJ FARKAS Született: 1789. 02. 18. Lırinte. (Keresztszülık: Sigmundes Forintos és Johanna Szita) meghalt: 1789. 02. 26. Lırinte. F. -. BEZERÉDY MÁRIA, FRANCISCA Született: 1790. 09. 13. Lırinte. (Keresztszülık: Joannes Gaál és Anna Jeszenszky), meghalt: 1791. 02. 04. Lırinte. IV. IFJ. BEZERÉDJ JÓB (1762- . 1807. Lırinte), felesége: Bittó Júlia Beatrice (született: 1765. 05. 13. Sárosfa, meghalt: 1809. 02. 03. Lırinte) V.
BEZERÉDJ ANNA
Férje: gyepesi Kun László
Gyermeke: KUN TERÉZIA sz. 1791. 10. 17. Ajkarendek Férje: Jeszenszky Nepomuki János (1793-1855.) Gyermekei: A. - JESZENSZKY KLEMENTINA (1814-1900.) Férje: Kajdacsy Antal B. - JESZENSZKY FLÓRA (1815-1904.) Férje: sikabonyi Angyal Pál C. - JESZENSZKY GYULA (1817-1849.) huszár hadnagy. 1848-as honvéd szds. D. - JESZENSZKY JÓZSEF (1818-1862.) Felesége: Kammerer Karolina (1822-1903.) E. - JESZENSZKY ZOLTÁN (1820-1885.) testır 1848. honv. szds. F. Igmándy Júlia F. - JESZENSZKY LEHEL (1822-1909. 02. 05.) Felesége: Etherer Aliz G. - JESZENSZKY GÉZA (1825-1891. 03. 13.) Baranyai árvaszéki elnök D. - JESZENSZKY JÓZSEF (1818-1862.) MELLÉKVONALA Felesége: Kammerer Karolina (1822-1903.) Gyermekei: 1. – Aladár (1843-1902.) Felesége: Patzák Mária 2. – Tivadar 1844. Feleségei: 1. Botka Janka 2. Jeszenszky Júlia 3. – Ákos (1846-1886.) Felesége: Antal Karolina 4. – Teréz (1847-1895.) Férje: Hölbling Viktor 5. – Sarolta 1850. 6. – Gyula (1851-1908.) Felesége: Goócs Teréz 7. – Béla (1854-1898.) Felesége: Kardos Zsuzsa 8. – Kálmán 1857. Felesége: Grueber Aranka 9. – Pál (1859-1897.) 10.-Ilona 1860. Férje: Szepezdi Kiss Gyula 11.-Zsófia (1862-1948.) Férje: baltaházi Ballus Zsigmond (1854-1921.) VI. – BEZERÉDJ ZSUZSANNA Férje: Vigyázó Károly (születetett: 1758. meghalt: 1827. 09. 20. Lırinte) Gyermekeik: József (1786. - ) Ádám (1787. - ) Antónia (1788. - ) Gábor (1791. - ) Ferenc (1792. - ) Károly (1794. - ) Júlia (1796. - ) István (1798. - ) János (1805. - )
A LİRINTEI BEZERÉDJ FAMILIA: BEZERÉDJ JÓB VONALA 2. RÉSZ BEZERÉDJ JÓB 1769. július 4.- 1773. április 14. fıadószedı Zala vármegye. Felesége- 1. Bittó Anna- Zsuzsanna sz. 1733. 12. 09. Esküvı: 1752. 02. 14. Pápa. Felesége- 2. Forintosházi Forintos Anna Felesége: Bittó Erzse (Nagy Iván, Kempelen Béla, Juhász István kutatása szerint) Felesége: Bittó Anna Zsuzsanna (sz. 1733 XII. 9. Vajka) (esküvı: Bezerédy Jób 1752 II. 14. Pápa) Turul 1931. Magyar Országos Levéltár. Római Katolikus Anyakönyvek, Devecser,- filmtekercsek. Filmszám: 3616- 3620 Kutatók: Ester A. Pavia (USA), Révész Éva (Kecskemét), Domján János (Ajka), 2008. Felesége- 2. Forintosházi Forintos Anna (kutató: Dóber Viktor)
III/A. GYULAI GAÁL TERÉZ MÁSODIK HÁZASSÁGA. GYULAI GAÁL TERÉZ (1767. 08. 07. ZALASZEGVÁR- 1845. 01. 29. SZENTKIRÁLYSZABADJA) 2. Férje: ROSOS IGNÁC (1763. 04. 11. Szentkirályszabadja- 1850. 01. 28. Szentkirályszabadja) Gyermekeik: ROSOS MÁRIA (1807. 03. 11. LİRINTE- 1886. 06. 07. Veszprém. Férje: fajszi Ányos Farkas (1798. 08. 14. Esztergár) Gyermekük: Miklós † Gyula † 34 évesen Sándor † 1880. 11. 10. 47 évesen ROSOS ANTÓNIA 1809. 01. 18. LİRINTE- 1873. 06. 20. Pacsér Férje: czabaji Horváth Péter (1803. 06. 27. Pacsér)- (1849. 14. 05. Esztergár) Eskövı: 1825. 05. 05. Szentkirályszabadja 1. Gy. czabaji Horváth Ilona (1830. 12. 24.-Pacsér- 1874. 10. 18. Baja)) Férje: Roglaticzai Pilaszánovits Jenı (1825. 02. 14. Baja- 1887. 05. 03. Baja), 1848. honvéd fıhadnagy Esküvı: 1851. 09. 06. Baja. (gyermekeik: István, Péter) 2. Gy. czabaji Horváth Izabella (1832. 03. 18. Pacsér- 1887. 12. 13. Budapest) Férje: Bezerédj Béla (1823. 08. 27. Székesfehérvár- 1884. 07. 19. Zombor) Esküvı: 1859. 05. 28. Baja (gyermekeik: István, Béla Pál) 3. Gy. czabaji Horváth Albert (1833. 04. 22. Pacsér), honvéd ezredes Felesége: borsodi és katymári Latinovits Flóra (1842. 06. 10. Borsod) Esküvı: 1862. 10. 22. (gyermekeik: Péter, Adrien , János)
4. Gy. czabaji Horváth Irén (1834. 06. 19. Pacsér- 1864. 01. 25. Baja) Férje: Roglaticzai Pilaszánovits Lajos (1815. 08. 15. Roglatica- 1880. 04. 22. Baja) Esküvı: 1853. 11. 15. Baja (gyerekeik: Dezsı, Mária) 5. Gy. czabaji Horváth Mária (1835. 11. 15. Pacsér- 1892. Sarmaság) Férje: Frıhlich Henrik (1830. Bécs- 1863. Velence) ulánus fıhadnagy Esküvı: 1859. 04. 11. Baja 6. Gy. czabaji Horváth Emma (1839. 01. 30. Pacsér) Férje: gyulai Gaál Kristóf (1827. 01. 21. Büsü- 1872. 02. 22. Baja) Esküvı: 1860. 03. 18. Baja ROSOS ISTVÁN (1811. 04. 27. Szentkirályszabadja- 1888. 06. 02. Berhida) Felesége: késmárki Késmárky Jozefa (1822. 02. 27. Berhida- 1877. 08. 29. Berhida) Gyermekük: Rosos Izabella (1844. 03. 28. Szentkirályszabadja) Férje: békási Békássy Károly (1835. 06. 27. Kemeneshıgyész) B. - BEZERÉDJ TERÉZ (férje: Rosos Lajos) BEZERÉDJ TERÉZ (1793- 1840. 04. 26. Szentkirályszabadja) Férje: Rosos Lajos (1783. 08. 25. Szentkirályszabadja- 1853. 08. 18. Szentkirályszabadja). (Rosos Ignác testvérének Józsefnek a fia) Gyermekeik: ROSOS ANTAL (1820. 04. 08. Szentkirályszabadja- 1877. 10. 15. Veszprém) Felesége: adorjánházi Molnár Karolina (1824. Szentkirályszabadja) Gyermekeik: Rosos Matild (1841. 05. 18. Szentkirályszabadja- 1894. 06. 22. Veszprém) Rosos Lajos (1842. 04. 20. Szentkirályszabadja) Rosos Ödön (1845. 06. 05. Szentkirályszabadja- 1908. 05. 20. Veszprém) ROSOS KÁROLY (1818. 03. 01. Szentkirályszabadja- 1866. 08. 27. Felsıırs) A. - BEZERÉDJ FERENCZ született: 1793. 12. 10. Kis- Lırinte. Keresztszülı: Angelica Bittó, (sz. 1763. Rohonsky Pálné Bittó Júlia Beatrice testvére), (neje: Morócza Eszter) Gyermekeik: 1. Imre 2. Gyula és Károly 3. Anna, Catharina 4. Ignác 5. Jozefa 5. BEZERÉDJ JOZEFA (1818. 04. 01. LİRINTE- 1875. 12. 12. Szederkény Férje: ROSOS KÁROLY (1818. 03. 01. Szentkirályszabadja- 1866. 08. 27. Felsıırs) Gyermekeik: Rosos István (1849. 06. 13. Felsıırs- 1919. 12. 23. Veszprém Rosos Eugén (1852. 05. 12. Felsıırs- 1854. 03. 18. Felsıırs Rosos Irén (1854. 01. 17. Felsıırs- 1920. 03. 18. Veszprém Férje: Ambrus Lajos
BEZERÉDJ VIKTOR 1855. november 29-én született Veszprémben. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Székesfehérvárott végezte, a jogot Budapesten hallgatta, s élénken részt vett a joghallgatók segélyegylete és a tud. és mőegyetemi olvasókör ügyeinek vezetésében. 24 éves korában, miután a megyékrıl tanulmányt bocsátott közzé, jogtudorrá avattatott. E minıségben félévet a bécsi egyetemen töltött. 1880. megyei szolgálatba lépett mint második aljegyzı. Jó iskolája volt, úgy édes atyja, akkori alispán, mint ennek nemsokára bekövetkezett halála után Vághelyi Dezsı alispán vezetése alatt. Az atyja halálával megürült állásoknak fokozatos elıléptetés utján történt betöltése folytán, az 1881. év tavaszán a vármegye I. aljegyzıjévé választatott, s egyszersmind t. fıjegyzıvé neveztetett ki, mely állását egész 1885-ig töltötte be, midın Kissovich képviselı bekövetkezett halála után a szabadelvő párt ıt jelölte és választotta meg a veszprémi kerület képviselıjévé. Veszprémben társadalmi téren sokat fáradt: a város szépítése, jótékonysági institutiói érdekében. A ház napló bíráló bizottságának jegyzıje. 1889-ben háznagynak választották, de a következı esztendıtıl már a belügyminisztériumban dolgozott különféle beosztásokban. Volt államtitkár is. 1907-ben elnyerte Veszprém város díszpolgára címet. 1913. november 2-án halt meg Budapesten.
CSITÁRY JENİ Nyomdász.(Székesfehérvár 1897. november 18.- Székesfehérvár 1977. december 17.) Nyomdájából került ki 1936-1944 között a Székesfehérvári és Fejérmegyei Közgazdasági Közlöny, ennek kiadója, sıt évekig felelıs szerkesztıje volt. Az igen tehetséges nyomdász, a nyomdai tevékenysége mellett egyéb vállalkozásokba, különbözı földbérletekbe is szívesen fogott. Szándékában állt Kiscséri határában 150-200 hold földet vásárolni, ám errıl a család lebeszélte. Késıbb a második világháború kitörése elıtt „csendestársként” belépett a zsidószármazású távoli rokon FÖRSTNER PÁL által bérelt LİRINTEI Ajka melletti bérgazdaságba. A vállalkozás balul sült el, mert a zsidótörvények és a második világháborúval az egész elúszott. Irodalom: Frigyik Katalin: Egy nyomda, két újság és a Csitáry család.(150 éve született Csitári G. Emil), Árgus 2000/4 július- augusztus
CZIRFUSZ FERENCZ kir. tanácsos és tanfelügyelı, szül. 1827. máj. 27. Lovász-Patonán Veszprémmegyében, hol atyja uradalmi kovácsmester volt; a gymnasiumi tanulmányokat Pápán és Székesfehérvárott, a bölcseletet Szombathelyt végezte. Pápán lett nevelı 1848. december 8-án. A pápai, ugodi és devecseri Esterházy uradalmak kormányzójának, Bezerédj Mihálynak unokáit tanította. A fiatal nevelı a család teljes megelégedésére oktatta Bezerédj Ödönt és Istvánt hol 1852. szept. 16-ig mőködött, midın a bajai fıgymnasiumnál lett tanár, hol a magyar, latin és görög nyelvet, a földrajzot és történelmet tanította. 1865. júl. 12. tanári s nov. 11. ügyvédi oklevelet nyert. 1870. jún. 8. igazgatója lett a bajai tanítóképzı intézetnek, melyet ı szervezett. 1874-ben királyi tanácsosi czímet nyert. 1876-ban BácsBodrogmegye tanfelügyelıjévé nevezték ki. A bécsi világkiállítás tanulmányozására az állam
küldte ki. Az 1881. aug. 1. tartott országos tanítói képviseleti közgyőlésben részt vett és a VI. vagy a tanító-egyesületek szervezetét tárgyaló szakosztály elnöke volt. Bács-Bodrogmegye bizottmányának tiz év óta tagja. 1882. okt. 12. ülték meg tanügyi 30 éves mőködésének jubileumát Zomborban. Meghalt. 1901. április 29-én Zomborban
FORSTER ELEK 1908-tól gyulakeszi (Nagykapornak, 1859-Bp., 1932. szept. 4.) gazdálkodó, politikus. Fia Forster György. A soproni reáliskola elvégzése után a keszthelyi gazdasági fıiskolán nyert diplomát. Egy évig gyakornok a nagyváradi püspökség uradalmában, majd Veszprém és Zala vármegyékben földbérletekkel önállósította magát. Részt vett a gazdatársadalmi mozgalmakban, híve volt a szövetkezés eszméjének. A Tapolcai Gazdakörnek haláláig elnöke volt, és e tisztségében modern gépekkel látta el a falvakat. Mőtrágyát, olcsó vetımagot szerzett. 1926-ban, a Gál Gaszton által vezetett Agrárpárt színeiben, a tapolcai körzetben országgyőlési képviselınek választották. Még 1908-ban gyulakeszi-i elınévvel nemességet kapott. 1923-ban Tapolca díszpolgárává választották. Sírja a budapesti Kerepesi-úti temetıben van. Forster Elek haszonbérleti szerzıdése Lırintén 1889. május 1-tıl 1901. május 1-ig tartott. Forrás: Veszprém megyei Életrajzi Lexikon
FORSTER GYÖRGY 1908-tól gyulakeszi (Lırinte-Puszta, 1891-Nódrágsáp, 1944. nov. 5.) politikus. Apja Forster Elek. Budapesten. Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult, az 1910-es évek elején a budapesti tudományegyetem állam és jogtudományi karán szerzett oklevelet. 1914-ig fıvárosi kerületi bíróságon joggyakornok. Az 1. világháborúban huszárzászlós, 1916-tól oroszországi hadifogoly. 1921-ben megszökött, Szentpétervárott elfogták, elıbb halálra, majd kényszermunkára ítélték. Fogolycsere keretében hazatért, nyugdíjba vonult, Nógrád megyei birtokán gazdálkodott. Nógrád megyei és országos mezıgazdasági egyesületek elnökségének, választmányának tagja. Forrás: Veszprém megyei Életrajzi Lexikon
GÓZON FERENC (1898 Szentgál -1972 Sopron) 1898 szept. 9.-én született Szentgálon Gózon Gyula református lelkész és Bognár Kornélia második gyermekeként. (Nıvére Gózon Vilma Olé Sándor pápai református lelkész felesége volt, öccse Gyula szentgáli körorvos, 1945-ben elhunyt, gyermektelen volt, kishúga Kornélia 20-as éveiben, tüdıbajban halt meg) Elemi iskoláit Szentgálon végezte, majd a Pápai Református Kollégium és édesapja halála után a Hajdúböszörményi Református Kollégium tanulója volt. Ott is érettségizett 1916ban. 1916-18-ig a Veszprémi honvéd Gyalogezred katonájaként részt vett az elsı világháborúban, az olasz fronton harcolt, fıhadnagyi rangig jutott. 1919-22-ig Magyaróvári Mezıgazdasági Akadémia hallgatója és így okleveles gazda lett. 1923-24-ig Dr. Jókai- Ihász Miklós birtokán Hathalmon gyakornok volt. 1924-1932-ig Pocsajban (Debrecentıl keletre, a mai román határon) egy Zichy birtokon gyakornok, ill. késıbb ellenır volt. 1932-39-ig özv. Ihász Lajosné Jókay Etelka haszonélvezetét képezı birtokán Lırinte pusztán volt intézı, majd Jókay Etelka halála után a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület Lırinte pusztai birtokán intézı annak feloszlatásáig, 1943-ig. Cservárt bérelte 1945-ig. Közben 1938, 39-ben és 1944, 45-ben katonai szolgálatot teljesített és Braunauban amerikai fogságban is volt. 1946. ápr. 11.-én tért haza Magyarországra. Felesége Hollós Ilona szintén ott volt, Lırintén, mint a Jókay Ihász Miklós 3 gyermekének a tanítónıje. 1938-ban összeházasodtak. Házasságukból 2 gyermek született Kornélia és Eszter. 1943 körül elköltöztek Cservár pusztára, ahol az evangélikus egyházkerülettıl bérelt egy gazdaságot és ott gazdálkodott. 1946-48-ig a Felsıdunántúli Földmővelésügyi Tanács szaktisztviselıje, majd 49-ig gazdajegyzı volt. 1949tıl 1950 májusáig Röjtökmuzsajon ill. Hegyeshalomban az Állami Gazdaságban agronómus. 1950 májusától a Kapuvár Kistölgyfamajori Állami Gazdaság fıagronómusa. 1963-ban ment nyugdíjba és 1972. július 14.-én hunyt el Sopronban. Forrás: Kiss Lászlóné- Gózon Kornélia Budapest.
GÓZON FERENCNÉ SZ. HOLLÓS ILONA (1901 Sopron -1995 Budapest) Hollós Ilona 1901 máj. 7.-én született Sopronban egy 6 gyermekes család 2. gyermekeként. Édesapja Hollós János evangélikus líceumi tanár, késıbb igazgató volt, édesanyja Poszvék Lujza. Elemi és középiskoláit Sopronban végezte, és1920-ban érettségizett a líceumban. Édesapja halála után 1932-ben elvégezte a tanítónı képzıt és mivel akkor nagyon nehéz volt állást kapni, magántanítóként került Lırintére Jókay Ihász Miklósék 3 fia (Lajos, Miklós, Sándor) mellé. 1938-ig állt az ı alkalmazásukban, amikor is 38 októberében férjhez ment Gózon Ferenchez, aki Lırintén volt intézı. Házasságukból két gyermek született, Kornélia (1940), Eszter (1941). 1952-ig háztartásbeli volt, 52-63-ig Kapuvár Kistölgyfa majorban volt tanítónı nyugdíjazásáig. 1995 dec. 25.-én hunyt el Budapesten. 1932-tıl 1938-ig volt Lırintén a Jókay gyermekek tanítójaként. A kastélyban lakott egy szobában és nagyon pontosan szabályozva volt, hogy mennyit kell a gyerekekkel foglalkoznia, és mikor volt szabad ideje. Több karácsonyt is ott töltött Lırintén, mert a gyerekek karácsony után vizsgáztak. Ilyenkor mindig kapott karácsonyi ajándékot is. Sokszor emlegette, hogy igen jó volt a koszt, egy Etel nevő szakácsnı nagyon jól fızött és bolgár kertész is volt, aki ellátta a háztartást zöldségekkel. Nagy vendégségek is voltak, és ilyenkor pl. Zsindely Ferencné Tüdıs Klára elsı házasságából
született lányára, Juditra is ı "vigyázott". Nagyon szerette, Jókay Ihász Miklósnét, a gyerekek édesanyját, de Jókay Etelka nénirıl és a gyerekek másik (debreceni) nagymamájáról is mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt. Édesapám az un. intézıi lakásban lakott egy szobában, amíg nem volt nıs és a kastélyban kosztolt ı is. A saját pénzükön hozatták rendbe az intézıi lakást és ott laktak. Forrás: Kiss Lászlóné- Gózon Kornélia Budapest. HORVÁTH ISTVÁN Szül. Szepetneken (Zala m.) 1906. okt. 12-én, Horváth Miklós MÁV- váltóır és Novák Teréz szülıktıl. A gimnáziumot Zalaegerszegen járta, 1925-ben érettségizett. Pappá szentelték 1929. jún. 23-án. Káplán Zalamerenyén 1929. jún. 23-tól, Várpalotán 1931. júl. 22-tıl, közben kisegítı Zalaszentbalázson 1934. máj. 1-tıl júl.18-ig, káplán Devecserben 1935-ben, admin Kolontáron 1935. júl. 9-tıl. Zsinati vizsgát tett 1939-ben. Ideiglenes admin Ugodon 1945-ben, admin. Nemesrádón 1946. jan. 31-tıl, Balatonfenyves I. plébánián 1959-tıl, Böhönyén 1967-tıl, Szalapán 1968-tıl. Nyugalomban 1972. szept. 1-tıl Nagyvázsonyban. Meghalt 1982. ápr. 3-án. Kolontáron a sziklás templomudvarban az egyházközség férfiaival együtt 60 m3 követ fejtettek és azt a plébániaház építésére használták fel. Forrás: Pfeiffer János: A Veszprémi Egyházmegye Történeti Névtára (1630-1950).
IHÁSZ LAJOS A dunántúli ág. ev. egyházkerület felügyelıje. Született 1850. június 12-én Hathalmon, Veszprém megyében, mint régi nemesi család sarja. Elemi iskoláit és alsófokú gimnáziális tanulmányait szülei házában végezte, ahol gondos nevelésben részesült. Középiskoláit Sopronban és Pápán fejezte be. Beiratkozott a keszthelyi gazdasági tanintézetbe, majd a magyaróvári gazdasági akadémiába, ahol oklevelet is nyert. Katonai szolgálatának a gyıri 9. és a bécsi 5.sz. huszárezrednél tett eleget és jeles eredménnyel végezte el a népfelkelı tiszti tanfolyamot is, de felszólítás daczára sem aktiváltatta magát. 1873-ban átvette atyjától a lırintei birtokot, 1885-ben pedig atyja halála után Hathalmon mintagazdaságot létesített. Mint törvényhatósági bizottsági és mint közigazgatási bizottsági tag Veszprém vármegye ügyeiben élénk részt vesz. Fáradhatatlan buzgalommal munkálkodik egyháza érdekében. Elıbb ajkai és bakonytamási-i, késıbb pedig zalai egyházközségi felügyelı, majd egyházkerületi gyámintézeti világi elnök lett. A zalai egyházmegye nagy hálával tartozik neki. Mint a dunántúli ág.ev.egyházkerületi gyámintézet elnöke, a Gusztáv Adolf–egylet berlini jubiláris nagygyőlésén megczáfolta az erdélyi szászoknak azt az alaptalan vádját, hogy a hazai evangélikus gyámintézet a nemzetiségeket nem gyámolítja. Egyházi és közoktatási czélokra több nagyobb alapítványt tett. 1899. november 29-án a dunántúli ág.hitv.ev. egyházkerület felügyelıjévé választotta. A fırendi házba 1901. márczius 23-án hivatott meg. Az irodalom terén is kiválik. Többnyire aktuális kérdéseket tárgyaló czikkei a szaklapokban és a napilapok hasábjain látnak napvilágot. A kivándorlásról írt tanulmányáért a vármegye köszönetet szavazott neki. Kiváló munka a chequerendszerrıl írt tanulmánya is. Érdemei elismeréseül 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Budapest, IV., Vadászkürt-szálloda. – Lırinte, u. p. Devecser.
JÓKAY ETELKA, IHÁSZ LAJOSNÉ: Etelke író,(1852. 10. 27.-Lırinte, 1939. 07. 17.) Apja Jókay Károly, Jókai Mór testvérbátyja. Férje a dunántúli evangélikus egyházkerület fıfelügyelıje, lırintei, hathalmi földbirtokos. Nagymőveltségő nı, az irodalom terén sem méltatlan rokona a nagy írónak. Fiatal korában gyakran jelentek meg írásai a „Fıvárosi Lapok” és a „Pápai Lapok” hasábjain. Késıbb falusi (Lırintepusztai) magányában francia regényeket fordított. Az ajkai református egyház jótevıje, nagyasszonya volt. Irodalom: Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon.
DR. JÓKAY- IHÁSZ MIKLÓS 1892-ben született Budapesten. Református, nıs, földbirtokos. Atyja, ifjabb ásvai Jókay Mór pénzügyminiszteri osztálytanácsos, anyja mezımadarasi Madarassy Róza, nagyatyja Jókay Károly, Jókai Mórnak testvérbátyja volt. Az Ihász nevet nevelıatyja, Ihász Lajos után vette fel, aki az ihászi Ihász-család utolsó férfitagja, Kossuth Lajos bizalmas barátjának, Ihász Dánielnek unokaöccse és a régi fırendi ház tagja volt. Középiskoláit a pápai református kollégiumban végezte, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, ahol doktorátust is szerzett, gazdasági tanulmányait pedig a debreceni Gazdasági Akadémián és a hallei egyetemen . Hat évig állott Veszprém vármegye szolgálatában mint szolgabíró és tb. fıszolgabíró. Saját hathalmi birtokán és a nevelıanyja haszonélvezetében lévı lırintei birtokon gazdálkodik. Kora ifjúságától kezdve tevékenyen részt vesz Veszprém vármegye közéletében. Már 28 éves korában megválasztották a megyei közigazgatási bizottság tagjának. Közgazdasági, kulturális és társadalmi téren is igen élénk tevékenységet fejt ki, fıleg a gazdatársadalom megszervezése terén és a falusi nép érdekében. A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület 1917-ben igazgatóválasztmányi tagjává, majd 1928-ban alelnökévé választotta és ebben a minıségében az elnöki állás üresedése óta vezeti az egyesület ügyeit. A Veszprémvármegyei Mezıgazdasági Bizottságnak társelnöke, a devecseri járási mezıgazdasági bizottságának elnöke, a Felsıdunántúli Mezıgazdasági Kamarának megalakulásától fogva tagja, a Felsıdunántúli Körzeti Mezıgazdasági Hitelszövetkezetnek és a Veszprémvármegyei Szarvasmarhatenyésztı Egyesületnek igazgatósági tagja, Veszprémvármegye Lótenyésztési Bizottságának elnöke. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának tagja. Az egyházi életben is jelentékeny szerepet tölt be. A pápai református egyházmegye elıbb tanácsbírájává, majd 1925-ben gondnokává választotta és mint ilyen, a Dunántúli Református Egyházkerület világi vezetıjük között elıkelı helyet foglal el. Tagja volt az 1928. májusában összeült, tíz évre választott Országos Református Zsinatnak és tagja az új Országos Zsinatnak is, valamint a Református Egyetemes Konventnek és tagja a pápai református fıiskola igazgatótanácsának is. A Károlyi-kormány idejében résztvett az ellenforradalmi mozgalmakban, majd a kommunizmus alatt ellenforradalmi magatartásáért börtönbe is került. A bolsevizmus bukása után Veszprém vármegye gazdatársadalmának megszervezésében és a kisgazda párt megalakításában vett részt. 1922-ben lépett fel a devecseri kerületben, mint az Egységes Párt hivatalos jelöltje, de kisebbségben maradt. 1926-ban a nagyvázsonyi kerületben egységpárti programmal képviselıvé választották. A képviselıházban fıleg közigazgatási, mezıgazdasági és
adóügyi kérdésekkel foglalkozott. Résztvett a párisi és berlini interparlamentáris konferenciákon. Párisban a magyar képviselık tisztelgı csoportja nevében a Daily Mail történelmi nevezetességő cikkének megjelenése után üdvözölte Rothermere lordot. Külföldi tanulmányútjai során beutazta Németországot, Ausztriát, Angliát, Olaszországot, Franciaországot, Svédországot és Dániát. 1935-ben a gazdasági fıtanácsosi címet kapta. 1937. decemberében Veszprém vármegye törvényhatósága felsıházi póttagjává választotta és Purgly Pál felsıházi tag halála után , 1939. májusában lett a felsıház tagja. Támogatta a kis településeket. Kolontáron segítette önálló plébánia létrehozását, plébániaház építését, a templom bıvítését, a vasúti megálló létesítését. Nevéhez főzıdik a balatonfüredi Jókai-villa visszavásárlása, az író tárgyi hagyatékának összegyőjtése. Írásai a Dunántúli Protestáns Lapokban jelentek meg. 1930-ban Ajka díszpolgárává választották, nevét a Jókai-bánya ırzi. Nevelıanyja halála után Hathalomra költözött és ott halt meg. ÖZV. MOLNÁR ANTALNÉ SZ. BALOGH MATILD malombérlı Kolontár- Lırinte p. Férje 1881-ben KapoIcson született. 1899-ben. kitanulta a molnárságot, azután mint segéd Lesencetomajon dolgozott, 1907-ben lett önálló Lırintepusztán. Malmát 1930-ban bekövetkezett haláláig vezette. A malom vizihajtásu, kéthengeres, napi teljesitménye 12-16 mm. Molnár Antal végig küzdötte a világháborút és egyszer megsebesült. Kitüntetései: bronz v. é. és a Kcsk, -Gyermekei: Matild férjezett Németh Sándorné, Rezsı, Antal, Margit, Gizella, Etelka. A malmot most Németh Sándor vezeti, aki képesített molnármester ’ Forrás: Szeghalmy Gyula, Dunántúli Vármegyék 1937. MOLNÁR REZSİ molnármester, Tósok. - 1910-ben született Lırintepusztán. Pápán négy középiskolát végzett, azután apja malmában kitanulta a molnárságot. Mint segéd Zala és Fejér megyében dolgozott. 1936-ban lett önálló Tósokon. Neje: Rácz Erzsébet, egy fia van: Levente Zsolt, Néhai édesapja Molnár Antal végig küzdötte a világháborút, megsebesült és több kitüntetést kapott. Molnár Rezsı vizimalma 1870-ben épült. Napi teljesitménye 810 mm. Forrás: Szeghalmy Gyula: Dunántúli Vármegyék 1937. NAGY JÓZSEF (vásárhelyi) Született Somlóvásárhelyen 1788. november 10-én N. Miklós és Imre Erzsébet szülıktıl. A filozófiát 2 évig Szombathelyen, a teológiát Veszprémben tanulta. Pappá szentelte Perényi Károly tiberiási felszentelt püspök esztergomi segédpüspök 1811. augusztus 17-én. Káplán Zalaszentgróton 1811-ben, karpap Veszprémben 1816ban. Zsinati vizsgát tett 1818. március. 6-án. Plébános Gelsén 1818. március. 10-tıl, 1826-ban javadalmáról lemondatták. Pápára az Irgalmasok Kórházába rendelték 1826. szeptember 26-án, ahonnan Lırintére került Bezerédy Ferenc családjához nevelınek 1831-ben. Adminisztrátor Szentkirályszabadján 1833-34-ben, ekkor lemondott és gyógykezeltetés céljából ismét Pápán az Irgalmasok Kórházában helyezték el. Meghalt 1842. október. 24-én Veszprémben az Aggpapok Házában. NAGY LAJOS evangélikus tanító, polgári iskola igazgató (Alsóság, 1859. augusztus 18. - Zánka, 1930. október 24.) Sopronban, majd a Csurgói Tanítóképzıben tanult, ahol 1879-ben evangélikus tanítói oklevelet szerzett. 1881-tıl az ajkai evangélikus iskolában tanított,
1882-1883-ban Lırintepusztán megszervezte a hatosztályos népiskolát, majd a sajógömöri evangélikus polgári fiú iskolához került tanárnak, onnét választották meg 1892-ben Orosháza Polgári Iskolájának igazgatójává. 1899-tıl választmányi tagja, 1904 és 1907 között alelnöke volt a Tanáregyesületnek. 1908-tól 1924-ig alelnöke a Békés megyei Körnek. 1904-ben iskolalátogatói, 1920-ban iskolafelügyelıi megbízást kapott. 1922-ben vonult nyugalomba. Elsık között ismerte fel hazánkban a felnıttoktatás fontosságát. Írásai a Veszprémi Független Hírlapban, a Veszprémben, a Polgári Iskolai Közlönyben, a Magyar Pedagógiai Szemlében, a Néptanítók Lapjában, a Tanodai Közlönyben, az Evangélikus Népiskolában, az Orosházi Újságban és más lapokban jelentek meg. Mőveibıl: Veszprém vármegye leírása népiskolák számára. (Térképpel) Pápa, 1882. 40. p. (Egyed Dáviddal). - A közhasznú és ismeretterjesztı téli elıadások sorozata. (Hat füzet) Orosháza 1898.- A polgári fiúiskola reformja. Orosháza, 1907. Irodalom: Tilhof Endre: Ajkai Életrajzi Lexikon. NOVÁKY LAJOS Exkapucinus. Szül. Rábacsécsényen (Gyır m.) 1885. júl. 28-án, Novák Márton asztalos, gátır és Juhász Júlianna szülıktıl. Névváltoztatását a B. M. 154616/ 1927. sz. alatt engedélyezte. A rendben Kandid nevet viselt. Teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. Pappá szentelték 1908. júl. 8-án a kapucinus rend szolgálatára. Tábori lelkész 1915-18-ig. A veszprémi egyházmegyébe felvették 1918. jún. 12-én. Káplán Felsıiszkázon 7919. jan. 1-tıl, helyikáplán Rédén 1920. febr. 2-tıl. Zsinati vizsgát tett 1926. jún. 9-én. Plébános Taliándörögdön 1927. szept. 22-tıl, Felsıiszkázon 1932. aug. 23-tól, Devecserben 1935. ápr. 9-tıl, Súron 1952-tıl, nyugalomban 1961. jan. 1-tıl. † 1965. márc. 25-én. Alsó- és Felsıiszkázon, valamint Kisszıllısön helyreállíttatta a templomot, szervezte a Szívgárdát. - Taliándörögdön átépíttette a plébániaházat. - Devecserben új orgonát építtetett 1939-ben, létesített templomi zenekart, megszüntette a templom körüli hetipiacot 1936-ban. Nagyobbíttatta és tataroztatta az iskolát 6000 pengı államsegéllyel, megszervezte a X. sz. tanítói állást, vásárolt az iskola részére filmvetítıt, a kultúrház részére mikrofont és hangszórókat. 1939-41-ben ebédeltetési és karácsonyi akciót szervezett. Az utóbbi célra 4000 pengıt fordított. Az I. világháború devecseri hıseinek emlékmővet állíttatott. Kolontáron megszervezte az új lelkészi állást, Lırinte és Csótapusztákat csatoltatta hozzá 1935-ben. Kitüntetései: Ferenc József Rend lovagkeresztje, II. oszt. Lelkészi Érdemkereszt a kardokkal, Signum Laudis a kardokkal, Károly Csapatkereszt, Vöröskereszt II. oszt. díszjelvénye hadiékítménnyel, Háborús Emlékérem, Vitézségi Érdemérem.
PRÉMES (PRIMES) JÓZSEF Szül. Pápán 1779. júl. 18-án, P. József és Stajdingerics Anna szülıktıl. A filozófiát Szombathelyen, a teológiát Veszprémben végezte, ahová 1801-ben vették fel papnövendéknek. Pappá szentelte Milassin Miklós székesfehérvári püspök Veszprémben 1804. szept. 10-én. Káplán Somlóvásárhelyen 1804. ápr. 1-tıl, Pápán 1808. febr. 11-tıl, ahol a beteges Simon György mellett vezeti a plébániát, plébános Zalapetenden 1809. máj. 26-tól, a plébániára Eszterházy Ferenc és Miklós gr. teljhatalmú joszágkormányzója mutatta be 1809. máj. 20-án. Zsinati vizsgát tett 1820. dec. 28-án és 1826. szept. 19-én. Plébános Devecserben 1820. dec. 12-tıl, beteges állapota miatt errıl lemondott és átment Káptalanfára 1826. szept. 19-én. Megrongált egészsége miatt 1846. dec. 31-én lemondott. † 1855.jan. 24-én Pápán. Zalapetenden az ı idejében csatolták át
Pula leányegyházat Nagyvázsonytól hozzá 1812. aug. 29-én. – Devecserben új örökmécsest szerzett, állíttatott új szószéket, készíttetett 10 változatú orgonát König Fülöp soproni mesterrel 1200 ezüstforintos költségen. Kolontáron restauráltatta a templomot. Lırintén letette és megáldotta a Boldogságos Szőz Mária születésének tiszteletére épített templom alapkövét 1823. máj. 11-én. – Elsınek kezdte összeállítani a devecseri plébánia történetét 1823. aug. 6-án. Irodalom: Pfeiffer János A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára.
SCHNUPFHAGEN JÁNOS GYÖRGY Született Pápán 1776. április 11-én, S. Mihály pékmester és N. Teréz szülıktıl. A humán tantárgyakat szülıvárosában és Gyırött, a filozófiát Pozsonyban, a teológiát ugyanott és Veszprémben végezte. A szentírástudományból babérkoszorúsi címet szerzett. A papszenteléshez elbocsátót kapott 1799. május 4-én. Pappá szentelte Pierer József tinini felszentelt gyıri segédpüspök Gyırött a Szent Háromság-kápolnában 1799-ben. Szemináriumi tanulmányi felügyelı Veszprémben, nevelı Bécsben. Plébános Somlóvásárhelyen 1809. május 1-tıl. A devecseri kerület esperese 1809. május 4-tıl. Veszprémi kanonok 1832. február. 10-tıl, szemináriumi igazgató, szentszéki ülnök, zsinati vizsgáló, káptalani dékán, segesdi fıesperes, pápai fıesperes 1834-tıl, a Dávid Árvaház fıigazgatója 1837. március 9-tıl. Lırintén megáldotta a Bezerédyek építette kápolnát a Boldogságos Szőz Mária tiszteletére 1825-ben. Meghalt 1839. július. 26-án.
TOMOR FERENCZ fıgymnasiumi tanár, szül. 1827. máj. 28. Norápon (Veszprémmegye); gymnasiumi tanulmányait Veszprémben, a bölcseletet, mint szent Benedekrendi növendék Gyırött végezte; onnét kilépve ez utóbbi helyen jogot hallgatott; de az elsı évi tanfolyam után Bezerédj Mihály unokája mellé nevelınek hivatott. Az 1848. mozgalomhoz csatlakozott (a Mednyánszky-féle szabad csapatnak volt rövid ideig tagja); minek következtében Theresienstadtban töltendı három évi fogságra ítéltetett, de kegyelem útján elıbb szabadult ki. Azután Pesten, késıbb Szegeden családoknál és intézetekben magánoktatással foglalkozott. 1857-ben az alreáliskolára nyert tanképesítést és aug. 31. a kecskeméti városi reáliskolához választották meg tanárnak. Négy évet töltött Kecskeméten, azután 1861. okt. 11-tıl az ungvári fıgymnasium tanára volt; a honnét 1863. szept. 10. Budára helyezték, elıbb II. ker. fıreáliskolához, 1873. máj. 6. pedig a II. ker. kath. fıgymnasiumhoz, mint a magyar és latin nyelv tanára, ment át saját kívánságára, a hol nyugdíjaztatásáig maradt. Midın Ungvárról távozott, a város díszpolgárává választotta. Meghalt 1902. április 27. Budapesten.
TREIBER KÁROLY: bányász (Lırinte- puszta, 1890. szeptember 29.- Ajka, 1969. december 29.). Sokgyermekes cseléd családba született, már 12 éves korától dolgoznia kellett. Segédmunkás az Ajkai Üveggyárban, majd lóvezetı csillés, késıbb vájár az ajkacsingervölgyi szénbányában. 1915-ben katona. 1917-ben élére állt a bányászok bérköveteléseinek. 1918 ıszén sikerült elérniük, hogy a 12 órás munkaidı 8 órára csökkenjen. A Tanácsköztársaság idıszakában a munkástanács elnöke, az úrkúti és a csingervölgyi bányák termelési népbiztosa. 1919. május 1 -jén Ajkán a kastélykertben kétezer ember hallgatta. A bukás után négy évig befalazva élt testvére bódéi lakásában. 1923-ban egy somlói pincébe menekítették, ahonnét a Szociáldemokrata Párt segítségével Budapesten keresztül
Bécsbe emigrált. 1931-ben hazajött, de már Sopronban elfogták, egy évi börtönre ítélték. Szabadulása után csendıri felügyelet alatt alkalmi munkákból élt. 1945 után rég munkahelyén, Ajkacsingervölgyben a bányafelügyeletet irányította. 1959-ben megkapta a Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetést, 1974. november 1-jén pedig (posztumusz) Ajka Város Díszpolgára címmel tüntették ki. Irodalom: Tilhof Endre: Ajkai Életrajzi Lexikon.
VÁLY MARI Peti Józsefné (Komárom, 1840. nov. 17.- Pápa (Lırinte), 1915. máj. 17.) emlékiratíró. Jókai Mór húgának, Eszternek és Váli Ferenc pápai, majd komáromi tanár lánya. Férjének és gyermekének korai halála után Jókaiékhoz költözött, háztartásuk vezetésében segédkezett. Nagybátyja életét terjedelmes emlékiratban örökítette meg, amely szemelvényes kiadásban jelent meg: Emlékeim Jókai Mórról Bp. 1955. A kézirat az Országos Széchenyi Könyvtárban található. Sokat tartózkodott Lırintén Ihász Lajosné Jókay Etelka kastélyában. Innét írt levelet Mikszáth Kálmánnak, s itt is halt meg. Temetése és sírja: a Pápa-Alsóvárosi Sírkert. Forrás: Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon, és korabeli sajtó.
