2015 MÁ) 16.
Buda i Központi Kerül eti Bírós ájZ
24.P.21 .01l61201415 1.
.... . lq;~ •.
A Buda i Központ i Kerűlert Birósá g a dr. Ö lw clk.y István ügyvéd (1 154 B udapest , Órjáró ter 5., levelezési cím : 1601 Bud apest, Pf. 133.) által képviselt fcl per e,nek, a dr. Rendes Attila ügyvédi iroda ( 1126 Budapest, Tóth Lőrinc u. 31. ügyint éz ő : dr, Rendes Attila üg}"o'éd ) által kép viselt, Argenta Lizinll. Zrt. (1026 Budapest. H ű v ösvölgyi ín 27.) al pe ru ellen
íTEtE TET; A birós ág a I I03 6/Ú/4 691201 1. számú vegrehajtási 71lradtkkal elrendelt és a felperessel mint adóssal szem b",'T1 Jobai Gábor önál ló bírósági végrehajtó előtt 22 I.V.I 08 1120l 4 . ügyszá mon folyamatban l év ő végrehaj tást rncgsz űmed. Kötelezi az alpere sI, hogy 15 napon beliil fizessen meg Jóba i Glibor önálló bírósági végrehaj tónak 511.808.- (ötszázti lc",~gYel'er-nyolcszáznyolc) forint v égrehajtási költséget. Kötelezi az alperest. hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.125.220.- (egymilliószézhuszenőtczer- kétszázhúsz) forint perkölts éget. valamint tízessen meg az államnak al: ad óható ság ldllőn felhivésára \.500.000.- tegyrnillió-őtszázczer) forint az állam által előlegezett kere seti Illetéket.
k é zbesítést ől sz ámíton 15 napon belül van helye fellebbez ésnek a Fővárosi a fellebbezést a Budai Közpomi Kerület i Bíróságnál kell írásban, 4 példányban ben yújtani. A végrehajtási költségek vonatkoz ásában az önálló bírós ági v égrehajtó is jogosult fcllcbbezni.
Az itélet ellen a T ő rvénysz é khez.
A biróság tájékollatja a feleket, hug)' a fellebbezési határidő lejártát megelőzően közösen kérh etik, hogy fellebbezésüket a F őv áro si Tö rvényszék tárgya láson kivül bírálj a el. Amennyiben a fellebbezés csa k a perkölts ég viselésér e vagy összegére vonatko zik; a tcljC>litési határidő vel kapcsolato s, Higy csak az itélet indokolá\i ellen irányul, a fellebbezés tárgyaláson ki viil birálható el. a felek a fellebbezésben tárgyalb tartását kérheti k.
Budai KŐLpQ n l1 Kerül el i Birósá!: 2.... p.2 1.086120 14/5 1.
2
I r"i D O K O L A s
A Kereskedd mi Kerlátolt Felelőss é gű Társaság mirnltzingbc vevő es az alperes minI lizingbe adó 2006, szeprember 7. napján irásban nyilt " égü ~vájei frank alapú pénzügyi Hzingszerződést kötöttek CNV· l U9/2006. számon. Az ugyenez en a napon kelt adásv ételi szerződéssel a Klt eladta az alperes részére visszlizingelés céljából a Budapest, ajtó alatt található 176 m 2 aleprcrűlerű .jársasházi iroda" elncvcz é s ű ingatlanát a k őz ő s tulajdonban hozzá tarto zó tulajdon i hányadresszeL Az értékesiten irodaingatlan a Kft. sz ékhely éül szolgéít. A pénzügyi lizingszerzöd ésbc n a Kft. ezen ingatlant Hziugcltc vissza az alperesr ől . Asz érz ődés
szerint a pénzügyi lízing kondl ciói a k{h' etkelök voltak: bruttó vételár S1.960.000.·Fl, a l!lingszerdidés szcsint i vételér 52.990.200.-Ft, finanszl rozctt össze g 30.000 ,OOO.-Ft. azaz 172.832,64 s'ajci frank, bázisárfolyam az első t örle szt ő pcriódusban:174,89 HUF/CHF. ügyleti kamat: évi 7,4% (ó havi L1BOR CH F kamata:l.83S%). szerződé skö t é si dij 4,5%, 1.350.000.-f t, havi kezelési költség 1-12 hóig 0,3%, 5i 8,50 CHF, lJ -120 hóig 0,2% 345.67 CHF, 121· 180 hőig 0, 1%, 172,83 CHF. A ma radványérté ket a szcrződ ésbcn a felek 529.992.- Ft_ban. annak esedékességét es a szerződés vé g ső lejérat ét 2021. október 7. napjában állapi tottá k meg. A szerzöd és szennt a havi Hzingdijak száma 180 vo lt, a bázis árfolyammal kal kulált havi !í/jngdíj (kezelési költség nélkül) (is~l.cgc az első t ö rleszt ő periódusban, 1602, 18 CHF, 282.307. HUF, bázisárfolyammal kalkulált havi kezelési költség össz ege az elsö törlesztő periód usban, 518,50 CHF, llZil7. 90.000. HUF volt. Az első liz:ingdij es kezelési költseg 2006. október lO·én volt esedékes, az első t ö rleszt ő periódus 2007. január 9. napján jért le. A pénzügyi lizingszcrződés biztosít éka ként jelzálogszerződést és készfizető kezességvállalási szcrzödé st kötöttek. A Hzingszerződésnek az l. ,,8 szerződ és tárgya" címu fejezet enek 1. pontjában a lízingbev ev ő megbízt a a lízingbead ót, hogy a lízi ngbevevő által kiválasztott ingatlan tulajdonjogát ezerezze meg, llzingbc adás céljábóL Az 1.3. pontb an a 1íTingbewvo kötelezte magát arra, hogy ezen ingatlant pénl.llg~' i lizingbc adja a lfzingbevev őnek. a lízingbevevő pedig ezt lízlngbe veszi. Az 1.6. pontban a lizingbeadó tájékoJ:talla a lizíngbcvev őt. hogy a pénzügyi lízing keretében nyújtott finensz frozás várhatóan re tlnanszirotlisra kerül valamely hitel intézcuei, így In1lönösen a Raiffeisen Bank Zrt-vel, amely keretcben függö hatállyal engedm érryezésre kerűl ezen követelés refinansziroz ó bankra , u ingatlan tulajdoni lapjára a refinanszleozó bank javára jelzálog é~ opciós Jes kerül bejegyzésre. A IV. pont tartalmazta a lizingdfj és megfizetés módját. A TV. 18. pont szcrint a teljes liLingdij fizetés i kötelezetts ég ütemezés ét, tételes - t öke, a t ő kerészen beim az esetleges ÁFA , kamat, kezelési költ~ég - és esedékesség szerinti megha tározását a szcrződé s 2. sz ámu mellékletc tartalmazza. Az egye s llzingdijakban megha tározon karnauartalom a pén zü gyi lizing keretében finanszírozott összeg . a mindenköri tőketartozás arányos kamati. A IV.19. pont tartalmazta, hogy a lízingbead ó a magyar forintban meghatározott finanszírozolt összeget devizában, a Raiffeiscn Bank Zrt. által a szervőd é sk ötés napjara mint teljesitési napra érvényes svájci ti'ankra meghirdetett deviza középárfolyam (bázisárfolyam ) SZOJUl;Va 0,9925 képk1
Bud _l KŐtponl1 Kerü leli Bírósá!:
J
24.P.ll .flIl6l20 14/!'i I .
ngy d.,m bcvé:chhcl unja nyilván.
A [\'20. pont szerinr az induló ügykti lam~t mérteke a jw: uar l-jen, íueoe j úli us l -jén budapesti időpont szeríni I I órakor a Reuters tenninálun kiiuétett (; hónupOJ CH F ll BOR évt''ó kamat és ~ szerződ é skötéskor éJvCn)'CS 6 hóna pos CH F UBOR karnat különool elével módosal, ha a váltOlas mértek", ab ~z~lúl t'!1(kh<"l1 mc~alad ia a 0,2 ~. pontet. A [V 2 1. pom szcrint D ltzingbevevö a CHF·ben nydvántenon Iizingdijat cs ke-l elési kOltsé~ct Iulvi ütemezésben D Raiffeisen Bank Zrt. által DZ esed ékesség napjára mcghiroctel t CHF de viza k özeparfolyam "lortU"" 1,0075 k.:plet fi; ydemhe vélelevel HUF·ban kőreles megflzet ni oly móden. hogy az esedékes díj é> kezelési költsé~ a lízingbead ó ben kszámláj án jóváírásra vagy házipénz tárba befi zetesre kerüljön minden targylJó 10. napj áig. A líringbe\'e..-ó egy törleSZló pcrióduson belül a szcrződcsk ö tcs napján, illetve tllrks/.lű periódus cl '>Ö napján f..nnálló rökeurtozcs, érvény es ű gylctl kamat és CHF devizak özep ár folyam szorozva 1,0075 figydcml>cvéle1ével hlkuUIt a70",,5 ö sszegű lílÍngdijal és kezdési köks éget fizct. A kalkul ilt lizingdlj és kezelési költsCg egy-egy t örleszt ő pcriőduson belül utól ag, DZ esedé kesség napj éra jegyzell tényleges devizaárfolyammal kortigalésra kerültek oly módon, hogy az átfolya mváhozasból adódó k U1önbü~ct " kllvctk C7'ö lörle,;ll~.i J"'IÍoom első lizilll/.dijit növeli, illető leg csökken ti. A:/. elsli törlesztő periódus a lízingszcrződés napjától a naptári félh e! követő hóriap 9. napjáilL a további törleszt ő periódusok naptári f~lé\"e1 k övet ő hóna p 10. napjától a kÖ" etkező naptári fél év 9. napjáig, az uiolsé t örleszt ő pe riód us a lejArt nap)" i!!: IMl. A szcrződ é s [V.23. pontjáh~n az s7erepdt, hogy a lizingbevev ö tudomásul veszi, hogy amennyiben ~k"'~fkOf" fizelesi k;,telez<'fl
n belül a kll!ilnblll<:terejéig r<:ndk.h-ill i elólllrl~és,-e killele7etl. A VIII. 41 . poothan a l ízin gbevev ő képviselője akként nyilatkozott. hogy az üzletszabályzatban es a központi bitelinfonn ációs rendszerről készült üjékol'1a:óball togtenekn megismerte. lIT. abban, valamin t I j elen lizlngszerzösébcn foglalt ak mag biztosit éki szcrzödések egy eredeti pd dan}nt a szerzödés ,ol-iv..l egyídej ű l eg
átvette. A szcreöc éses ukir"t taltalmaT.UI llzingszetsődé s
II
kövelkem 611at!Ír><>!l kockázatfeltáró nyi latkozatot- j elen
ali írásával tudomásul veszem, hogy az Argenta Lízing RI. részemre teljes kö rű táj ~kol'1atást nyújtott az általa m kűlfőld i derizanemöcn finanszirozon Ha ngh ez kapcso'őd ó árfulyam kockázer von atkozásában, kütön ös tekintettel arr a a tényre. hogy II mllll-var forinltól kül önböz ő devizanemben nyilvántartott finanszírozás tórlesztési és kamat fizetési kőtelezc ttség énck Ö">zc~c jdcnlósen filgg a7 de viza magvar forinttal. illetőleg eg)éb devizak kal szembcní árfolyamanak alakulásától. Kövek ezésképpcn a dcví7a árfol)'llr:tának véhozáse egya rert növelhet; és csökkeetheti a fizetési kőtciezcttségcimer . A fentiek szerinti kocká:latot feltétlenül vállalom .
ad,,"
Ru dai
Kö~ponti
Kerü leti 24.P.2 1 .0 86f2 0 14"~ I .
B l rósá~
4
A szcrződést a Kft. képviseletében a felperes mint a kft. ügyvezetője irta alá. Al általános kockázatfeltár ó nyilatkozatot a felperes. min: a Kft. ügy v ezetője külö, is aláírta. min i kezes. valami nt az 2006. szep:ember 7. napján a felperes mint kezes, tovább á alperes mint jngoSU\t irásban k észfizet ő kezességvállala si s7.eT7i1Cést kötöllek l llzingszerződ és bizosttáséra, A szcrzód6 I . pontja tartalmazta. boll)' a ."...."k~elmi Kft, mint l izingb<:ve~-ö tos a jogosult mint lizingbcudó Budapesten 2006 , szeprember i -én CNV- IOO-2006. sz ámon Iizi ngs.lcrzOOést kötöttek. A szerzöd és 1. pon tia külön is tartalmazta a l izingszcrződ é sne k a lízingelt ingatlan, az ad ásvételi S7Crlődés. a \-etclár. a bázisárfolyam, iigylcti kamat. havi kezelé si költség. és a havi lizingdij összegen vonatkozó rendelkezései t, valamint azt, hogy a lízingszerződés cgyeb rendelkezését a kezesek ugyancs ak rrcgism.·rtr'k fc< ~If" gadt:\ k a lízinll. 7..,rzooé' l valam cMyi rendelkezésér", kiterjedöcn. A 2. po ntban a kezesek a l tzíngbevev őnek az l. pontban meghatározott lízingszerződés alapján keletkező va:amennyi fiZdésl köt",leletlségeiér\ a Ptk. 274. § (2) bekezd ésének al pontja alapj án feltét el nélküli kész fizető kezességet véllaltak. amely során a kez~ek egyetemlegesen feleln ek il Jogosult felé. A felek megáll apodtak , hogy ba II szcrződé s alapj án a kezesek nyilatk ozataikat kölje2)"7ili okir.u ba fnslaljik. a jogosult a kez... <:Uel szemben lejárt követelé sét tartalmaz ó k özjegyz ő i okiratlal a Vht 2 I . §-a alapjin v égrebajt ési zaradékkal való ellátását kö vetően közvetlen bíró sági végrebajtás útján érv ényesiti. A k é sz fi zet ő kczcssé gvállalási szcrLMéSl az alperes. a fejperes. velemint kezes Ina ali. A lizingszer.r:őd és és a kezcss égi S7.crzödés mel:kiité,~t meg...l" ' ''''n 2006 . augusztus J. napján !lZ alperes képviselet ében Bitl) Istvan Gyula, a felperes. valam int az alperes által megbízott ért é kbecslő megszemléhék a lízing tárgyát képező ingatlant , erről szemlc jegy zők ö nyvet vertek fel. A szemle jegyzőkönyv tart alma zta II fel peres azon nyila tkoza tát, hogy az Arge"a Uzing Rt. Úl!cts7..abályzatit, a pénzügyi lizingszerződé s és adésvé tcli szerződ és terve zetenek egy' egy példányát a fel peres átvette. A felperes a 1ilJngsz.erzödés és az adiisvételi szerződ é s tervezetét ekként 2006 . augusztus 3. napj i n átvette , ezt k ö vetően a l fzlngszerz ő dés megkötése körében is aT. alperes résl.érő l Bitó Istvárt járt el. A Hzi ngszerződ é snek aZOD rendelkezéseit, hogy a firunszlrozcn összeg alapjan a tartozást svájci frankban milyen árfolyamon tartja nyilván az. alperes. és a llzir.gbcvev ő t örlesztéseit milyen árfclyamon sz ámolj a el (a RailTei scn Bank deviza kÖzépforfnly..-na a .~er7.M é. bcn rögúlctl szorz óval megszorozva), valamint hogy a kamatvál to<'i st a LffiOR változ áséhoz kötik. az alperes a lizingszerződéseinek megkötés e céljából egyoldalúan előre határozta meg. AJ. üzletkötő c-...tekről tájé koztatta l szcrződéskötést mel!előz!ien az ügyfeleket, igy a felperes! is. Elen rendelkezéseket a lizingszcrzöd és tervez~1énck kor ábbi átv ét elér e figyelemmel a felperes a szerz ő d é sk ötést megelőzően tanulmányozhatta és rnegisn-crhette. Konkrétan al árfnlyamko.....kci<» tényc-.. .őt Sl ób.an nem tárgyalta me g a felperes az üzletkötővel . A felperes ncm imézen a szerzödcs rendelkezésével kapcsolatba n válto ztatasi kérelmet az alpereshez a szerzöd éstcrvezer m egism erése után. Arra a felperesnek. iJletől cj,l a luingbevcvönek a szerzi'>o.lCskötésről való tárgyalások során nem volt lehetősége. hogy a ltzingszcrzödés elöbb felsorolt rendelkezéseinek • hogy a Raiffeisen Bar.k köz éparfclyemahoz, kiltik a tartozás és a tör lesztés áts7ámitásM. h"gy A kamat v:ihGl ását aLIBOR változásának megfelelűen alapul . valamint a foly6sitás és tőrlesztési árfolyam kiszám olésan ál alkalmazand ó szol7Ókat • megváltoZlatá..-át kezdcményezze az alperesnél . a tájékoztatást k ö vetően
Bud ai KllTpu nti Kerületi B[rósáj/. 24.P.2 1.0S11120 14/5 1.
s
ezeket elfo gadhatta. " agy szetződ é s megkötését \i SSTa utasithatta. Az alpere si ü zleikötő lényeges kérdésekben nem jirulhatott hozzá a változtaréshoz, például olyao dcvizében nem vállalhatott finanszírozást, mcllye l nem foglalkol on banlc Alt scm válto ztathatta meg, hogy az árfolyam számítás i képlet szeri nt a szcrzöd ésben, hogy II folyősités i és a törlesztési számítás milyen szorz óval van, ennek az volt az. indoka, hogy a reflnanszirozó bank határozta meg az alperes részére, aki a RailTeis<m Bank Zrt. voll. Minden ilyen jelleg ű lízingszerződésben ez a fajta árfoJyamszám í13s szercpcl t, eze kkel a korrekciós ténye-zőkkel, mcrt ezt a Raiffe iscn Bank Zn. határozta me g. A perbeli hzingszerződést az alperes részére a Raitfciscn Bank Zrt. rcfinanszirozta. A Raiffcisen Bank zn. a perbeli STerzödés, oI érinlelt időszakban napi deviza árfo lyamai! akként teile közz é ez interneten, hogy napi lakossági k őzépárfolyamból egy napon belül három időpontra vonatkozó an három k ülönböz ő középárfolyamot tett közz é, vállalali ügyfelek részére meghatározott k ő zépártolyamkcnt napi egy kőzépárfo lyam erté ket telt köa é. A felperes 2006 . szertember hó 7. napján egyoldalu kötelezettségvállalásn. irán yuló nyilatkozatot tett dr, Ligeti Erika közjegyző előlt, aki ell a 16 1512006. i1gysz.amö k ö zjegy zői okiretbe foglalta. A közjegyro i okiralban a felperes mint l ízing bevev ő elismerte a Hzingszerződésne k a lizingbcvcv őr terhelő fizetési kötelezetts égekről sz ól ó rendelkezéseit, azok ö,u egére és határidejére kiterjedően. A közj egyzői okirat Iv . 15. alpontja a lizi ngszerzl\déssel egyezöcn tartalmazta, hogy a lízingbeadó a magyar fori ntban meghatározott finans zírozott összeget devi Ziiban, a Raiffcisen Bank Zrt . által a szerződé skö tés napjira érvénye s svájci frankra meghirdetett deviza k özépérfolyarn, (bázis árfolyarnjszcrozva, 0,99 25 képlel figyelembevételével tartja nyilv án. A IV.17. alpcntja tartalmazta a Hzi ngszerződ éssel egyezően, hogy a lízingbevev ő a C HF-ben nyilvántartott lizingelt és kezel ési költséget a Raiffciscn Bank Zrt. által az esed ékesség napj lira meghirdetett C HF dcvi zakő zépárfolyam szorozva I ,007S képlet figyelembevételével mag yar forin tban kötel es me gfizetni, valamint, hogy egy törleszt ő peri óduscn belül a szerződé sköté s napján, illet ve a törleszt ő periódus e lső napján fenn álló tő ketartozas, érvényes ügyleti kam at, CHF devizak özcpárfolyam szorozva 1,0075 figyelembevételével kalkuldlt azonos öSSLCgU lizingdij at és kezdési költséget fizet. A k özjegyz öl okirat szinrén tartalmazia IV. 19. alpontjában a Hzingszcrződ é s azon rendel kezését, hogy a lízingllc" evö tudnmásul veszi, hogy amennyiben esedékességk er fizetés i k ötelezettségének nem tesz eleget, lejárt tartozását a lízingbeadó a Raiffeisen Bank Zn . által meghirdet ett a CHF deviza középérfolyam • 1,0075 képld figyelembevételevclHl.Fcban lartja nyilván. A k ö zjegyzői okirat VL36.alpootjában a felperes mint kezes kijelenielte, hogy e l őtte ismert, hogy a k özjegyzei okiralban rögzített feltételekkel jött létre a llzing szcrződés a lízingbevev ő Kft. al peres közőtt. A kezes elismeri, hogy a l izin gbeve v ő nek az et őzőek szeríni a lizingszerződ é s alapján keletkez ő valamennyi fizetesi kötele zetts égért készfizető kezcs séget vállalt. A k ö zjegyz ő i okirat tartalmazta továbbá. hogy a lízin gbevev ő és a kezes elism eri, hogy az Argenta Lízing Zrt . részére teljes k ö rű tájékoztatást nyújtett az általa k űlfőld i devizanemben Iinan szfrozon li:tinghcz kapcsolódó árfolya mkockázat vonatkol bban. kulönös tcrkintcncl arra a téoyre, hogy a magyar forinttót különböző de\'izancmbcn nyilvántartot t finanszírozás tőrfesztés és kamatfizetési kötelezetts égének összege jelentöse n függ az adot! deviza magyar forinttal, illetve egyéb devizakkal szembeni árfol yamának alakulásától. Következésképren a deviza árfolyamának válto zása egyaránt niivelheti , illetve csökkentheti a fizet ési k'-"'elezeuségeiml't. A k ö zjcgyz ői okiret bcvezctö része tartalmazt a, hogy a közj es Y7.ó tájékoztatta az ügy telet az 1994.
Budai Központi Kerületi Bír ós ág 24.P.21.0S6/201415 1.
évi LI[!. törvény 21.
~-ában
6
fogla[takra, rniszer int a közj eg)'l1) i okiratot a biróság végrehajtási
zaradékkallátja cl, amennyiben az okirat tartalmazza a szolgáltatásra és cllcnszolgéltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezcrts égvállalást, jogosult és a kötelezett nev ét, a kötelezettség t érgyát. m ennyis éget, (összegét) és j ogeimét. a teljesítés módját és határidejét, ha a követelés lej ért. A kö zjegyz ő a közokiratban foglaltakról a felperest szóban is tájékoztatta, ezt követ ően foglalta közokiratba az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a te lperes ré széről.
A Kft. az alperes által finanszírozott összeget a tagjainak (a felperesnek és Anglcr Zoltánnak) helyezte ki kölcsön form ájéban. a fizetési kötelezettségének n~m tett eleget, az alperes kére lmére a közjegyzői okiratot dr. Ligeti Erika k özj egyző. 20I I. április hónap 22. napján [ I036/Ü/469/20I [I[. számon látta el végrehajtási záradékkal. A végrehajtási záradék e) pontjában a közjegyzei okiratban foglalt követeléstől eltérően 24,588.747.-Ftlejárt t őketartozás. és ennek 2011. március 30-tól a kiegyenlítésig j áró havi 2,50/0-0> késedelmi kamat vonatkozás ában nyilvánította végrehajthatónak a felperessel szemben. A felperessel szemben e záradék alapján a végrehajtást Jóbai Gábor önálló bírós ági végrehajtó 221.V. IOS 1!101 1. ügyszámon foganatosítja. A végrehajtásában az adós teljes tartozása 52.223.361.-Ft, a végrehejtónak a ki nem egyenlített felmerü[t kő ltségeként 303.630.-Ft munkadij. [51.8 [8,-Ft költségátalány, 56.360.-Ft készkiadás állnak fenn. Miután a
lizingbevevő
A felperes keresetében k érte, hogy a bíróság az ellene a közjegyz ő i okirat alapján záradékkal elrendelt végrehajt.i>t a Pp. 369, ~ a) pontja alapján szűntesse meg, mert a végrehajtandó követelés nem jött érvényesen létre. Keresetének módositott indokolásában egy r eszt arra hivatkozott, hogy a Iízingszcrződés az 1996. évi CXIIL törvény (Hpt.) 210. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt feltételek egy értelm ű irásba foglalt meghatározása hiányában semmis, másrészt a szcrződés egyes, álláspontja szcrint általános szerző d é si feltételnek min ősü l ő rendelkezéseinek az 1959. év [V. törvény (Ptk.) 209, §-a szerinti tisztességtelenségére hivatkezott. Hangsú.lyozta, hogy a szerződ é s akár részbeni érvénytelensége esctőn a végrehajtás mcgszüntctósénck, nem pedig korlátozásának van helye. Álláspontja szerint a szerződ ésben a lizingdíj meghatározása nem világos, a Raiffcisen Bank Zrt. által egy napon egyidej űleg k őzzétett T, T+I és T+2, lakossági és vállalati, továbbá a lakossági árfolyamból is egy napon be1ü.l három különbözö idöben közzétett árfolyam, valamint az egy napon közzétett 3 különböz ő CHF UBOR érték rniatt. Hivatkozott arra is, hogy a Reuters CHF U BOR nem hozzáférhető. Hivatkozott arra is, hogy a Raiffeisen Bank Zrt. az alperes szcrz ődéses partnere, ekként az alperes ráhatással bir a kö;,épárfolyamok alakulására, míg a felperesnek erre nincs módja. Álláspontja szerint tisztess égtelen a kettős ár folyam alkalmazása, valamint a karnatfhetési kötelezenségen túlmenően minden más, az alperes részérc fizetendő díj vagy költség, így a vagyonszerzcsi illeték áthéritá sa is, mert lízingszcrz őd és esetében a lízingdijnak a teljes ellenszolgáltatást tartalmaznia kell. Hivatkozott arra is, hogy az árfolyamkockázatnak telj es mértekben lizing bevevöre terhelese tisztességtelen, egyrészt mert az az alperes egyoldalú szcrződ ésmódosftásénak mi nősül, másrészt mert az alperes a szerz ődéskörés előtt felmérte az adós és a kezes hitelképességót a teljes futamidő re, így tisztességtelen a felmért fizetési képességét meghaladó árfolyamnövekedés adósra telepítése. Vitalla tovább, hogy rneg felelöen tájékoztatták volna a felperest a s zerz ődé s rendelkez ésciről a szerződésk öt éskor és a k özokiratba foglalt nyilatkoza ta megtétekkor.
Bud ai Kij/ po nti Kerü....ti Bírósá!: 24.f .2 1 .08bf2 0 1 4/~ l ,
7
A felperes arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződ é s vonatkozásában mind a Hzingbevev ő , mind pedig a kezes a szerződ éskö t éskor hatál yos Ptk. rendelkezései szetint fogyasz tónak min ő sül. figyelemmel ami is, hogy akkor a Ptk. a fogyasza ők körét nem korlátolta a természetes személyekre . Kifejtene. hogya K ft. tevékenys égi körébe nem tartozon a pétu:Ül!yi lizing nyújlása. ingatlan forgalmazással foglalkozott, azot1ban fuianszirozási, hitclk ő zvctitésl tevékenységet nem végze tt, ekként a Hzingszcrzödéssel nyújtott finanszírozási összeg tekintetében végfe1 ha.ználóna k minIistll. Ebből k övetkezőerr a szerződ és tisztességtelen rendelkezései semmise k. arra a felperes határidő nélkijl hivatkozhat- Álláspontja szcnnt azo nba n a jelen perben abban az esetben is hivatkozhat a felperes tiszrességtclens égre, ha nem min ő sül fOg)1lSZlónak, megtámadasi jogát kifogás útján gyakonllva . A tisztessé gtelenség körében n felperes vitalla, hogy a felek a szcrz ő dés támado tt rendelkezéseit egy edileg mel1!árg)'alták volna. Ko:resete jogszabályi alapjaken t hivátkozen többek közön a Ptk. 209.. 200lA., 236. §-air a, a Plk. 200. §-ra, a Hpr, 210. § (2) és (3) bekezdésére. a 2014. évi XXXV III. törvén yre. a 2/201 1. PK
véleményre. Az allX'r es ér demi ellen kéreimében a keresct elut asításá t kerte. ÁlIáspo lllja Slcnnt a szerz ödés megfelel! n Hpt. 2 10. § (2), (3) bekezdése rendel kezéseinek dc amennyiben nem. úgy al nem eredményezi a szerződé s érv énytelenségét. illető leg nem vezethet a ~'éydJajtás mcgsrimtetéséhcz. A tisztességtelenség tekintet ében hatásköri ki fogást terjesztett elő, álláspo ntja szeríni a Pp. 23. § kj po ntja alapján e járásbiró ság nem rendelkezik hatá..Ji:örrel az esctl",ges általános szerzödési feltételek illetőleg ezek tisztess égtelenségének vizsgéletéra. Álláspontja szerint a perbel i llzingszerződés nem minősül fOgJo"B.Sztói g..enődésnek, a felperes pedig nem minöslll fogyasz tónak. hiszen a sz ékhelyéül szclgálő irodát viss zalízingelte az alperestől. és a fin anszírozott ÖSSLCgcI gazdas ági. üzleti célra haszná lta fel, ezért a fogyasztékra vonatkozó jogszabá lyi rendelkc-l é5ek nem alkalmazandók. Előadta továbbá, hogy a tiszt ességtelenség miaU tám adott szerzödé ses rendelker..éseket a felck egyedileg megt árgyalták. a szerzöd éste rvezetcket a felperes előzetesen át vette, lehetőség", nyílt arra. hogy azokat megismerje és mődosltásukat is kérj e. Vitatla. hogy nem fogyas ztói szerződés esetéhen a Ptk. 200. §-ban írt megti.madási jog a felpere s ré~léről kífog.áskent érvényesithclő len ne, figyelemmel arr a. hogy a pert e fel peres indította, hivatkozott arra, hogy az egy éve s megtámadási határidő már elt elt, és scm a l izinghe'-e vő. sem a felperes nem tette . . - ilássá a szerződés rendelkezéseit. Álláspontja szerint a támadott szerződ é ses rendel kezések tartalmilag S<.'1Tl tisztességtelenek. A vagyonszerzési il1cték áthári tá,<;;\t az indok olja, hogy az ingallanvásárlá.sra lízing bevevő rendelkezése alapján, a lízingelés céljából Ir.o;rii h sor, amely megfelel az általános kereskedelm i gyekortat. AI álrfolyemkoc kázar éuerhelése sem min ő sül tisztességtelennek. ahogy azt a 6I20 13-as PJE határozat is kimondj a, figyelemmel arra is, hogy a Ptk. 231. §-a kifej ezetten lehet övé teszi a kirovó l crov ő pénz nem ehéröségét. Emellett az árfolyamkockázatot a kedvez ő bb karnai ellensúlyozza. Utalt arra. hogy az árfolyemkockázat a deviza ala pú szcrződések velejárója. a szerződéskötés időpontjában általánosan ismert és ellajcdl volt, és a kockázetfeltáró nyilatk ozatban az alperes a felperest erről rncgfelelöen téj ékoztaua . Álláspon tja szerí m egyoldalú szeraö d ésmódosírasra al alperes 1\\.'1Tl volt jogosult a szerződés alapján, az ártl.llyam változás és a ret"erenciakamathoz kötött kamauuódosulés nem tekinthet ő ilyennek. Előadta. hogy a C HF LlBO R k őztudom ású és mindenki álta l hozzáférhető. a Reuters
Budai Közpo nt i Kerü leti Biró sáll 24. p .21.086120 14/5 1.
,
oldalán nyilvánosan közzetételre kerül A refinansziroz ó hitelintézet által közzetett deviza kllzépárfolyam alkalmazasa nem mín ős ü í tiszt ességt elennek. a kellős árfo lyam alkalmazása abból cred, hogy a Raiffciscn Bank a refinanszirozotl ügyleteket devizaben tanj a nyilván, az ily módon fel merülő tranzakciós költséget az al peres jogosult az egyes szerzödéses tekintetében érvényesiteni. E szerződ é ses kikötések világosak és egyértelm űek. Előadta, hogy az alperes il perbeli lizin gszerződ é s keretében ténylegesen il Rai ffeisen Bank Zrt-nck a vállalti ügyfelekre vonatkozó an k özzéteu, az elszámol ás napján érvényes kllzépárfolyamát alkalmazta arra figyelemmel, hogy a Railkisen Bank Zrt. is ezen árfblyamot vette alapu l a felperes nek nyújtott refinenszirozásban, és ez az árfolyam volt az, amely a felpcresre nézve a legkedvezőbb "011. Az alper es hivat kozott arra, hogy a " égrehajtas megszűnteeése a szerződés egyes rendelkez éscinek érvénytelensége esetén sem lehe tséges, me n a fel peres által hivatkezottak legfeljebb a S/CflOOCS részleges érvénytelenségét eredménye zhctik, és ebben az esetben a felek közt i elszámolásnak van helye.
A kn c. et il/ llhi bblak szer lnt meglllap olOtt. A biróság nem tartotta meg alapowttnak az alperes hatásköri kifo gásit. mivel a Polg;iri p..'m:ndtanásról sz616 1952. évi III. törvény (pp.) 367. §-a alapj án a "égrehajtas mcgsz űntctésc iránti per lcfulytatására ki/.árólag az ott megh atározott járásbiróság jogosult, és e körben a járásbiróság mind en olyan hivatko zást vizsgálhat es el is kell, hogy birálj on. amd yet a felperes a Pp. 369. § a) pontja szcrint annak al átám asztására ad elő, hogy a végrehajtandó követ elés érvényesen nem jött lét re. (gy an is, ha aláradékolt közokirat alapjául szolgáló SLCrlÖ<1CS kikötéseind. tiszt ességt elenség miatti érvénytelenségére hivatkozik. A biróság a tén yállást a peres lelek által csatolt okitatok (igy különöscn a s7.cmlejCll)7.ókönyv, ed ásvéteh-, lízing- és kezessegi szcrzödes, k ö zjegyző i okirat és záradék. árfolyamok k özz ét ércléről ST.Ó]ó okirat), a végrehajtási eljárás iratai, Bitó istván. és dr . ligeti Erika tanúk vallemásai alapján, a peres felek nyJlatkozataira is figyelemmel. A fclpc...es állal keres d levelében inditványozon további tanúk kihallgatás ár a biróság mcllÓ/tc, mcrt a konkr ét szerződés vonatkozásaben jelentős tén ykérdés tekintetében nyilv ánvalóa n nem lelt volna módj uk vallomás t temni. A lel ek a perben csatolt okira tok valődiságét és szövegét nem vitatták. ez ért a biróség a szcrz ő dc sek tétrcjöllét, tartal mát, a Raiffeisen Bank Zrt. árfolyam k őzzétételi gyakorlatát, valamint a szerződéstcrvezcteknck a felperes által a szemlén t őrtént előzetes átvét elét ezen okirátok alapján állapitorta meg a biróság. A perben nem volt ~'i tatott az. hogy a lízingszcrződ ést tényleg esen a Raiffeisen Ban k Zn. refinanszirozta. valamint hvgy a rol)'Ósilott összeget a lízingvev ő a tagjainak kölcsönadta. ezért a Pp. 163. § (2) bekezdése alapján a hiróság e lényeket további bizonyítás nélkül valónak fogadta el. A Pp. 369. § al pontja alapján szcrződ ésből eredő követelés esefén a szerződés érvénytelensége alapot adhat a végrehajtás mcgszümct éscre. A biróság ezén vi zsgá lta. hogy a végrehajtási zár adckkal ellátott közokirat alapjául szclgáló. azzal részben 3/.onos rendelk ezéseket tartalmazó lízingszcrződ és tckintctébm a ielperes által hi vatkozott érv énytelenség! okok lennáll nak-<. a
Budai Központt Kerülcl i
B író~ ág
9
24.P.21.0861201"151.
közok irat záradéko lilsának jogszerűség é perben nem volt vizsg álhat ó. Az er,..énytelenségi o kok fen nálltát m indig a szerződéskötés időpontiában kell v iasg álni (6/201 3. PJ E ha tározat), az akkor ha tályos jogszabályi .....mdelkezesek alapján. A biróság a risztcsségtelenségi hiv atkozás körében vizsgé tta, hogy a felperes fogyasztónak A szerz ő dé skötéskor batályos II hitelintézetekről éli p énzügyi vállalkozásokró l szóló 1996. évi CX ll. törvény ( Hpt.) a kölc sönsze rzödések von atkozásban tart almazta fogyaszt ási, lakossági szcrződés meghatéroz ését. ki/.árólag természetes sze mély vo natkozásá ban , ezért a jogi személ y kft. állal kötött lfzingszerződé s kezcse n~'I11 minősü l a Hpr. szeríni fngyaszt6nak. A szerződéskö téskor hatályos a Polgári Törvényköny vről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § d) po ntja akként rendelkeze tt, hogy fog yaszió. a gaz dasági vagy szakmai tev ék enység kö rm kivül cső célból o c rzöd ésr kötő személy. A perbeli adatokból megállapíthat óan alizingszerződ ést lizi ngbe vcv öként meg köt6l Kft. a lizin ge t gaz da sági levélccnysélle körében, ilyen célból vette igén)be, a társaság tagjainak n)1ijtott kölcsön is ilyc.."Il tevékenységnek illetőleg cel nak m i nősül. A Ptk. e ren delk ez ése nem ílja elő, bogy mindenki fogyasztónak minősülne, aki nem ugyan azo n lípusu gaz da sági·szakmai tevékenység cé ljából jár el, mint a sze rzöJésl kö lö mási k fél, ez én a perbeli Hzingbc ve v ö attól független ül nem m inősol fogyasztónak. hogy végez -e pénzüg yi lí zing vagy hitelkölVctités i tev éken ységet. A felperes mint kezes kÖlelczetl sége pedi g a lízingbevevő kötelezettség éhez igaz odik, járulékos jelleg ű , ezért a magánszem ély állal vállalt kezességre sem a fogyaszt ói szc rzödések sza bály ai irány adó k. tekinthető-e.
A P1k. szerzödésköré sko r hat ályban volt 209. § (I) bekezd ése szerí m tis ztességtelen 'zO tanúvallom áséból pedig az volt
Bu da i KÖl ponll Kerülel l B iród J: 24. P.2 I. flfl6l1 0 14/5 1.
10
megálla pitható. hogy a közjcg)'zö az okiratban foglaltakat ismertette. az abban foglalt tájé koztatást a felperes réuére megadta, II szcrződése s feltételek tekintetében azonban a szcrződ ést kötő felek részé ről tárgyal ásra ekkor már rn:m került sor. Ezért e renJclke-lése általános szcrződ ési feltételek. Ekként a Ptk. 209lA , § ( I) bekezd ése ~'TIc1mébcn az általános szerződé sí feltételként a szerződés réslévé váló tisztességtelen kikötést II felperes mint sérel met szenveden fél - mivel nem fogyasztómegtámacharta. A megtámadás határideje a Ptk. 236. § (I) bekezdése érte lmében egy év, amely a szerződ és megkötését ől és az e lső lfl ingdij esedé kességétől s;t.ámítva a perindítasig már eltelt. A Ptk . 369. §-ban szabályozntt végrehajtás megszíintetése iránt pL'T esetében azonban a felperes mint a végrchajtá.~ eljárás ad ósa egy olyan követel é~'el szemben védekezik a perben, amelynek végrehajtására megelőző pL'1"<-'S eljárás nélkül, a k özjcgyz ő i okiratban tett nyilatkozata közvetlen láradckolása útjan kerü lt sor, ezért felperesi poziciöj a elle nére kvázi kifogáskéru, a Ptk. 236. § (3) bekezdése alapján a megtámadási határidő elteltét kö vetően is érvényesítheti. A Ptk . idézett 2()
Bud ai Közponli Kl"rű J..l I Bir Ó'S ág 24.P.2 1.086120 14151.
"
ügyfele vonatkoz és ában, ezért az árfol yamváltozás nem ell)Uldalú mooositásának sem.
m jnősül
az alperes
részeről
a
szcrz őd é s
A s.zeuliodés azonban al. irán yadó árfoly amol kizárólag "ll Raiffeisen Bank által [ .. .l nap ra érvényes svájci trankra meghirdetett devi za k özépárfolyam (bázi sárfolyam)" sz ő vcggcí határolta meg, megj elölve II foly ósítás/törlesztés szem pontjából releváns napot. A Raiffcisen Bank Zrr. II nem vilatolt ok irat szennt minden napra több különbözö svájci frank középárfolyamot tesz közzé: egy vállalati ügyfelek részére sz óló középárfolyamol és három, II napon belül k ülönböz ő i dőpüntokban közzétett lakossági ügyfelek részere szóló középárfolyamot. A szerződ és - és az alperes nyilatkozata szerint más, II szerzöd éshez tartoz ó okiral - nem tartalmaz arra von atkozó recdelke- ésr, hogy e/XII árfolyamok kŐ/.ül mclyiket kell az átszámitás során alkalmazni. E körben a Hpt. 2lü. § (2) bekezdésének kötel ező Irásbehs éget előíró rc-ndelkezése miatt kizárólag írilsba foglalt meghal ározás vehető figyelembe, az alper es tényleges gya korlat ának akkor sem len ne jelentősége. ba azt a lfzingbevevö ráutaló m agatal1ásoal (pl. az elszámolások nem vi llllli sa és telj esítés rév'én) elfogadta volna. Az irásba foglalt szcrződéses kikötés azo nban ekkénl a bázisá rfolyam tekintetében n..s n vilá gos, nem érth ető, ezért a ltzingbevev övcl és járulékos kötelezettel. a felpe ressel szemben tisztességtelen, men a sze rzöd éskötéskcr nem határozta meg cg)'értelmütln a forin tban fizetend ő Hzingdij és további díjak iIletók g költ ségek ő sszeget a futamidő nlntt bcfol),á ....ló t é nyezőt, t kként a szerződé sk ö tcskor a kötelezettségvállalás terjedelme nem volt egy értelm(ien rögzítve, Minde-l.\:'kre figyelem mel a birósag megállapított a, hogy a szer,-öd ésnek az átS7.ámilás bázi sárfolyamára vonat ko/ ó rendelkezései riszrcsségtelenek, ezért érv énytelenek a Ptk. 209. § ( l ) bekezd ése szerint. Figyelemmel arra, hogy e rende lkezések a végrehajtás tárgyát képező követdés ö sszeg szerűs é g é t teljes mért ékbcn. érintik , a Pp. 369. § a) pontja alapján a követelés érvényes létre nem jötte folytán már önmagában e rendelkezesek érvén)telenségc miatt II végrehajtás megszüntctéséeck VO ll helye. A végrehajtás mcgszüntctóse iránti perben a bir ós ég ncm hozhat más tartalmú itéletet, mint a végrehaj lás megsz űmctése (korlátOJtsa) val,')' II kereset elutasitása. az érvénytelenség Ptk. 237. §-a szeeinti jogkövetkczményo:i alkalmaz ás ára, a felek köni elszámolásra \'égrehajlás rncgszüntetésre irányu ló kereseti kérelem alapján a Pp. 3. § (2) bekezdése és 215 . §-a alapj an nincs mód.
•
•
•
Mindezekre figyelemm el a bíróság a végrehajtás megszüntetéséről rendelkezett. Em: tekintettel a felperes által felhozo tt tov ábbi érv énytek'll ségi okok vizsgálala II kereseti k é rejem ről val ó dö ntéshez már ncm voll szükségcs. A bí ró~ág azon ban utal arra, hogy a Hpt. 2 10. § (3) bekezdésében irt követelmények megsért éséhez a jogsza bály nem m,i az érvénytelenség jogköv etkezményét. A kamatnak a CHF LIBOR re ferenciakamathoz kötése egyebekben nem minösül ~-gyoldalú s/c l7i\désmoo osításnak, és kellően egyértelműen jelöli meg, hon.áfühetó forrás alapján a referenciakamatot . A szc rződé sben a Hzingdijon felü l tovább i fizetési mcllékk ötelezcttségek meghatározása önmagá ban a felp eres által állitott indukból (a lizingdijn ak kell tarta lmaznia minden kIlI tséget) nm! tisz tess égt elen, emelint ezek összegét II sze rződé s kezd ő . cgyedi része tartalmazza. A fogyaszt ói k ölc sön szerződésekre és más fogyasztói w:tződésckrc irányadó jogszabályok, jogcgységi hat ározatok és birői gyakorlat ped ig a perbel i, nem fogyaszt ói szerzöd ésre nem alkalm azható.
Budai Közpon ti Kerülcti Bír óság
12
24.P.21.08612014151.
A bíróság a Pp. 3701A. § (6) bekezd ése alapjan kötelezre az alperest a \"egrehajt:i.~ $Or30 Ielmerűlt, m eg nem térült 303,630.-Ft munkadíj. 151,81 8.-Ft költségatalúny. 56.360.-Ft készkiadás mil végrehajtési költség megfize tésére. arra is figyelemmel. hogy a végrehajtás során adósi teljesítés vagy behajtás nem tönént. A per....esztes alperest a biróság a Pp. 78. § (I) bekezd ése alapján kötelezte a felperC5nek a 3212003. (V III.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdesén ek bl pontia szeríni a végrehajtási 0llyénékbő l kiindulva meghatározott iigyvooi munkadijból álló perkölts égének megfizetésere. A felperes részén: engedélyezen teljes sl.cmúly költs ég mentesség fnlytán az állam által elöle gczen 1.500.000 Ft kereseti illeté ket a 611986. (V I.26,) 1M rendelet 13. §.a alapján az alperes k ő reles az állarn rész.:re megfizetni. Az itélet el leni lellebbczési jog a Pp. 233. § (Il bekezd ésért és a Pp. 370lA. § (6) bckczdésén alapul .
Budapest. 2015. április 16. napján
dr. Ennényi Kinga s.k. bíró
A kiadmány hiteléül :
