i
LOVAKRüL. í;
h o f
SZÉCHENYI
PESTEN TKTRÓZAI TRATTNER
J.
M.
i'
I
S T
FA
N,
1828.
KÁROLYI
MTVANNAu
A* kisded Makkbul lessz
,
,
ha nem romlott
csak senki el ne gázolja.
"^.F ^
96'7
S ^
"7
,
idvel term Tölgyfa
BOLDOGULT GRÓF
HUNYADY JÓSEF Árnyékának.
Elfelejthetetlen
érdem
nagy
Boldog
és csendes árnyékod megszól-
lítása végett,
méltóbb és érdemesebb okot
kívántam volna
munka
Hazámfijal
feltalálni
,
illyen csekély
felajánlásánál, melly a*
Te
lelkedet
egészen kielégít érdemes tárgyat nem foglal
magában. Fogadd -el azonban
még
is
és ezen egy - két háládatos szót Hazára
minden
jó Hazafi
nevében
— melly neve-
zetet Náladnál senki jobban mec:
nem
ér-
!
demel
— nyájas kegyességgel
fogadd -el.
Rólad minden alkalmatossággal szenved részvétellel lehet emlékezni
;
Téged dicsér-
ni mindenütt lehet.
Nyugodjál békével nagy lelk Hazafi
Te
sok jó magot hintettél-el Hazánknak
gazdag 5 de
ill
mveldést nem min-
tájain.
Távol maradott ugyan
még
denben nyert
,
szemeid ell
de
el
a*
fog jomii
,
gyümölcsözést mutató fel fog
id
derülni egész díszé-
igézleg. Fennben, hasznában, magához
maradnak a Te élni
azok emlékezete,
gerjesztenek másokat vitelére,
—
's
gató lélekkel
midn a'
- örökké fog — nyomonként
jótéteid,
is
hasonlók véghez
szebb jövendt for-
küzjóra-való munkálódás
helyedhez jánil melr- érzetével nyug»ó-
igazán gondolkodó
Földid
;
ezt
rebegi
magyar ajakkal " Minden
""s
neraesb szívnek melly édes
a'
Haza „ !
háládatos könnyek gördülnek szenieibl.
E L O B E S Z
íVlÁR a'
1).
Ií:
tubhszür kczoinbeii ^olt
liútcnyésztés tárgyárul
a' toll,
liogy
Magyar IJazánkra nézve
gondolatimat és tapasztalásiinat röviden közre
bocsássam; de megvallom, annyi eluitéletet, annyi bal intézetet láttam
*8
látok
mais fcnnállani,
hogy könyvecském megjelenését még nagyon korán valónak
"s
Igazam van
e ezt
azért el
is
maradbafónak Ítéltem.
mondanom ,
az
id
választja
majd meg. IJjabb
könyv
jött
kezend
idkben azon
becses és igen esmeretcs
kezcmbez, mellynck Hdirása elkövet-
'*'tjber
die Pfcrderennen als wescntliclies
Befördenings-Mittel der bessern
Pferdezncbt
Ez
etc.
vom
Staalsratli
vielmclir cdlen
,
von Ilazzietc,,
arra szolgála elttem bizonyságul
,
liogy az
ezen tárgy könil fennforgott elitéletekíMi már
némellyek gjzödelnieskedtek rég akartam eladni
hatom ; mivel
,
,'8
így azt,
a*
mit
most biztosabban elmond-
talán többoll}an
oh ásót
talíilliatok, I
;
n
(
a'
ki ezen dolgot
a'
Valóban mit
látni.
iul szóllani
)
maga öiinvilágosságáhaii is ért
fogja
volna clobb olly tárgy-
— mclly az clittletck ködétül annyira
körül van vétetve
,
és
sokaknak az .anyatejjel
makacson bészopott régi hibás szokásokon gésc miatt ,
csttg-
még annyira homályban dereng , hogy
megkivántató azt, igazságos megbiráltatáslioz kevés fontolhatta hideg vérrel 's szabad ésszel csak volna
meg
— minekeltte a
tárgy felvilágosítá-
bal ideák, bal theoriák sára, minden bal intézetek , kitételére az kivetkeztetésére, és az igazság
forgása,
a'
tudományok elmenetele,
és
századok tapasztalásainak haszonvétele ,
a'
a'
id
múlt
közön-
eszközölte volna ségben azt a' megérettséget nem
ámbár mellyhcz az életkor természete szerint, elérni közelíteni lehet, de azt egyszerre
nem,
és
jobbításra való mellynek bevárása nélkül minden Ezt cselekedni csak újítás sikeretlen marad.
annyi
lett
volna, mint
a'
jó és egészséges mag-
nak , minekeltte elfogadására se
elkészítve nincs
,
a'
föld se szántva,
híjába való
's
gondatlan
kiszórása. A' mindenszerte tudva
lév
1827-béli Pesti
ideát szült's Lófuttatás sokban kétséget, sokban uj
több Icssz a gondolkodó. így ezen tárgyrul ezután
III
(
A' kik otWig aa^ liitték,
lohl) lessz.a' ki'reikcdó.
a
)iop\
)
utón mennek
legjol»l>
halra vagy hátra lépegettek 's
,
állólielycikcn csudálkozni.
azt fogják taj)aszlalni
püdig igon
's
körül fognak nézni
Némdlyek pedig
hogy lovaik
,
mell} eket
,
magok
neveltek^ sokkal jobbak^ mintsem ók
gondolták volna, és Iiogy ók eddig
maradt
elrejtve
a'
a'
világ elótt
nem esmért nagy becs kincset
's
birnak méneseikben.
képpen
is
Elmélkedni fog hasonló-
sokaság is, és majd hideg vérrel veszi
az ide tartozó dolgokat fontolóra, és sokat vagy
mindent próbára
ereszt. így hullhat és hull
majd
az usurpált reputatióknak csalárd buboréka igazság pedig lassanként
tódni és
,
kitnni
fog.
minden bizonnyal
— \em lesznek
a'
,
az
kifej-
vélekedések
okoskodások továbbá puszta theoriákra , sup-
positiókra és mesékre támasztva talj>kOvc
utóbb
mindennapi
és
a'
nem
,
liancm azoknak
lehet egyéb mint csak
a'
mindenféle igazságos és szoros
próbatétel. llly környiilailasokban kótelességtMunek kez-
dem
ér/ciií
;i'
felszóUást
;
csak
a^
dologiiíik
természete engedje-meg, hogy gondolatimat, ha iii.ijd
oll)
a'
munka
részeleteibe
xílágns rendben
is
belé
adliaKsam
bocsátkozom
el,
a* ' I
mint
(
IV
)
«« naíryon szívcsen azt Igen nagy"
tenném,
•
i „„ tehetségemben egyszersmind bár
^" i,
rendet 'szoros következtetisü unalmas volta miatt
elegend
a'
; , .s
tárgynak ngy
nem mindenütt
okaert egy nagyobb világosság TartoU, és néha ugratni , sokszor át fogok talán másikba a.iszbül és értheteHen no egészen homályos pedig hogy fogom egyet többször .s
azon legyek, éppen
mondani.
BEVEZETI': xVz ember
S
sorsát jobbítsa.
mindég azon munkálódik, hogy Szüntelen azon törekedik, hogy
egészségesebb
megbecsültebb
,
,
— egy szóval szerencsésebb legyen.
hatalmasabb
Kzen sokszor magunk eltt fáradozás okábul
,
mag>'arázliató
titokban
is
lévó
jólétei és boldogság szünet
a'
felkeresésébül
nélkül való
nem
vagyonosabb
,
származik azon ki
aggodalom
,
melly minden
embernek nagyobb vagy kisebb mértékf)en termellyct kiki ha maga magába tekint, ; nyilvánosan érez; melly, mig él, soha egészen jncgncm szünhetik, és mellynek külömb külömb mészete
czélra való vágy«ása, jobbára
a'
neveléstül,
a'
gondolkodás módjátul és az idókortul függ. Fagy-
nék szíve örömérzést ül remeg lángra
g>'úl
,
,
és lelke
olly dolog' elérésével
,
mennyei mellynek
birtoka egy másikat hidegen hagy. Kgyík
érzések
,
nemes cselekedetek
és az
a'
szép
emberiség
Hzent felemelkedése homály országában találja
az
ó lelke
békéjét
nélkül való életben
,
,
midn
egy másik gond
jó asztalban
kézzel fo^b.itó jókban
b-li
,
flnn'j<'
tölt
ládákban,
n\ugtá(.
BEVEZETÉS.
g
vadász; de ritka, Kiki mást keres, mást óhajtott jót az „agyon ritka az, a ki az
vezet utón
keresné.
És
midn
alioz
az esztelen azon
megveti, l.ogy naboldogságot, melly sajátja, gyobbat leljen
;
a^
nem könnyen liagyja hogy azt, a mit már bir,
bölcs
magát elragadtatni: feláldozza. egy remény Álnokképnck
azon
melly már az övé, csekélynek árát és becsét, és megelégedés inkább az azzal való okosan élés neveli.
által
alatt a' Változik ug> an Századok leforgása boldogságNemzetekben is, az idkor szerént a annak elnyerésérc való rul val képzelet; de
megmarad. fáradozás mindég állandóan törekedése nem annyira A' mostani Század felhkben lév szerencse, mint inkább
valamelly
czéloz. Hány Calvalódi és tartós jó' elnyerésére hány Próbáló találtatik culista , hány Projcctáns , a múlt hír sem volt tegnap. Midn
ma, a' kiriil idkben a Nemzetek liölgyek szíve törni
,
lelke, a Vitézeket bájoló érdemléséért megvívni , láncsákat
hevítette-fel
—a
szent koporsól.oz való
a' lemonvándorlással a szerencsétlen szeretót érzésével töltütte dásnak mágusi édes és szent Nemzeteket a Hit és Vallás
bé
,
— késbb
a'
védelmével lángoltaa puhaság utóbb
—
szuiinyasztott-el,
-
romlott udvarokat között és Ízetlen örömök
fel,
míg az
alatt a
Nemzetek
ala-
,,
BÉVKÍEfÉS.
7
csony nyomorúságokban szenvedtek
tfirtek
('s
:
—
Gazdálkodás, Ermvek, Kereskedés, Eggyesületck , Nemzeti dolgok 's a' t. vezérlik a'
mostan
a*
minden magános ember
ISfnizetek geníusát; és
jobban jobban ij)arkodik értékét ntívelni, azzal
bogyaz élet mind azon édességeit és javait magának és övéinek szabadon
élni
karba
olly
's
jíinni
:
megszercziiesse , mellyek nélkül Klei ellebettek,
sem
és mellyckct azok legkisebb becsben
Maga dolga után fáradozni, ])énzt nyerni
és azzal
,
bátorságban élni
,
akar
ki ki
jobbára kiki azt, és róké])])en azt akarja, tagadni senki
Csak az
Ivörül néz.
dám
a'
gy^trajiodni
mit már szerzett
a*
,
tartottak.
sem
— 's
bogy most
's
mindenek eltt
fogja,
kiilömbség,
a'
maga mint mon-
a'
ki
bogy kevés esméri az ösvényt, melly az 6 czéljáboz itt az arany ládálioz vezet , és :
—
ritka tudja, liogy millycn az
a'
vár, mellében
azt védelmezni lebet.
Ilány gazda van ,
mint volt törekedett.
koldus
;
kinek vagyona kevesebb
mert azt felettébb nagyra emelni
Hány
ma, mert
Ug}' lats/ik,
pénzes
Keresked
's
id
,
alatt
bárinaztatni.
minden S/ázad kedválnia akármi legyen is, minden
ln)^'}
]>abonáJH által, az liil
liajdan
értékét nag)on rövid
kivánta kettztetni
lialárokon
a'
ragadtatik,
—
ugy
a'
moülaiii uz
,,
BIÍVEZETIÍS.
8
megkivá-
és vagyon' gyarapítás érzékeny
^'líék
Keresked aásában közép utat nem esmér. A' calculuson kész a' legveszedelmesebb és semmi vak szerencsén épült próbatétel végett A' gazdaember a szermindenét koczkáztatni. megvakítva, felett való nagy haszon kivánástul
csak
a'
—
és ezernyi száz kiilöinb Theoriáktul elszédítve, üpiatuma által eltompítva , sokszor
Systemák
mér
rétet
-
Ez
hogy
a'
a'
dombra
's
búzát vet
Század betegsége. test éppen akkor ,
a'
illóbb foglalatosságokhoz
gyengül -el.
sót talán szükséges,
midn
k4?zd
hogy
posványba.
— És sajnos
—
illy Crisis talán
De
a'
a'
látni
férfikorhoz
éppen akkor
nem
ártalmas,
serdidó ifjú egész
emberri korra léphessen.
Ezen okoskodást a' Lódolgára mint valamelly gazdaságbeli tárgyra , akarom alkalmaztatni. ,
A' Század lelke
még
nem
erre a
olly igen
behat, és természetesen; mert akár hogy tetbetegsége a' Század lelke vagy Calculushoz való Passió. szik az Olvasónak
fontos tárgyra
is
—
—a
Már többé
senki
sem akar vesztes lenni
semmiben sem, de még a lótenyésztésben sem.
Már
senki, vagy ritka az, a
álomban volna elmerülve
,
ki
azon jó
izrt
hogy lovai tartását
's
BEVEZETKS.
9
nevelését, mivel saját legclúiii járnak, és saját zabját eszik, scin mi ben
lovat nevel,
gatja
,
már
's
a'
vegye.
IVIár
kiki,ci'ki
nevelésnek minden ágazatjaiba
a'
bocsátkuzik,
íie
bevételeket,
kiki
a'
a'
kiadásokat fontol-
dolgot gondolóra veszi
Atyáink és Eldódcink
—
a*
;
midn
nélkül hogy sokat
olvastak, számoltak, és gondolkodtak volna
lovakat neveltek és méneseket tartottak
hogy lovaikat pénzért adják jenek
,
's
—
nem
;
azokon nyereked-
hanem hogy azokra üljenek
's
másokat
ültessenek, és mint hív Jobbágyai jó Királyjoknak
az ellenséggel szembe száljának. valaha!
De
—
is
kezd gjökerezni
is
,
—
már Magyar már nálunk
sok gondolkodik, sok számlál, sok calculál,
sok maga
kíirül
néz,
így állanak mindent
a'
a'
ki azt elóbb abban hagyta.
dolgok,
tellyes figyelemre
liogy a' lóáliapotja
hiszem ugy
a*
's
nekem , ha
veszek, ugy látszik,
Hazánkban nem legjobb kar-
ban van. Én legalább ugy hiszem
's
jelenvalóra nézve,
lovaink állapotját némelly
pedig azért
mert
a'
más Országok
állapotjával hideg vérrel hasonlítom össze a'
rt'
mi
lovai ;
—
jövendre nézve pedig fképpen azért, mert
azt kelletik tapasztalnom, hogy 'a
volt
elmúlt.
A* Század lelke vagy betegsége
Hazánkban
Az ugy
méneses gazdák calculusaíban '"''
Dejici/
^^
iMÍitdrL'
eV
lótenyésztk
áltaijálian
xvac
b'^s/cnilMliiiioMM'u ligurál.
'
BEVEZETÉS.
10
ezen szó nagyon Olly tárgy pedig, a mellyben elromlott tnik, a' mái elalacsonyodott 's
Bzcmbe
világban
de
nem
— nem csak hogy gyümölcsöt nem hoz,
is
virágzik
,
ha pedig még virágoznék
is,
bizonyosan elhervad. által
mi
elszédítessünk,
és
És igy ne hogy a Század betegsége
kedves Olvasóim,
is
azt
a'
a jót's kincset, mellyet ebben
tárgyban
Ideák, nj Theoriák, nj Systeszolgálni kész forró jnák miatt , és édes Hazánkat egész dolgot kivánságunk által el ne rontsuk; az
már birnnk -^
uj
vérrel fontolóra és tanácsos és szidvséges hideg calculusra venni.
Ennek következésében
tulajdon, A' lovak számát, minémüségét megvizsgálni. Ki ságait \ a t. szorosan fogom Hazánkban fogom nyomozni , hogy a' lótenyésztés tudni, a dolog árad e, apad e? mert szükséges lesz? mit 's holnap után miképp
ugyan holnap érne, ha annak áUapotja
ma
helyes volna is, de
minden pillantatban rosszabbodhatnék.
Ennek
intézeteit
következésében én némelly Országok ajánlani, fogom, mint követésre méltókat
gondolatokat érinteni fogok továbbá némelly
— a^
-nem külömben némelly
tenyésztésiül áltáljában értekezéseket az egyesületek
.
lelkérül.
— Kér-
jelenvaló és jövend désbe fogom venni a múlt, és és egybefolyásait. Belátó
idk
összeköttetéseit
feltaláló
erm
fogom szerént azon gyökérokokat
,
B t V K Z E T E kifejteni
mellyekhül
,
S.
Jl
—
Rossz elterjedctt
a'
iipy
azon forrásokat felkeresni, niellyekbül a'liasznos
következéseknek folyni
Ks
kell.
nemzeteknél fogom keresni saikat hasznunkra fordífaiii
eszközöket
;
^s
régi
taj)asztHlá-
— minden más segéd
fogok használni
is
ezt jobbára nins
,
mellyek
a'
tárgy
felvilágosítására némiinémüké])})cn segítségül le-
hetnek
;
hogy az minémüsége szerént minden
uir^^
részeleteiben,
Ha
a'
mennyire lehet,
kifej tódh essék.
az majd egyszer igazi valódiságában elttünk
könny lessz tikkor igazságos Ítéletet róla hozni könny szinte aj)odictice kimondani hogy fényes vagy legalább trhet állapotban
fog állani
,
;
e
nek
o|ly
uj
,
mit
intse-
c
nj
által
életet,
hogy azt a^
— hogy vannak vagy n módok — melljtlv abba vért, lehetne önteni nélkül, — azt, mi már ne döntsük
vagy sem
van
lelket
uj
a'
el
m.'u-
áll
a'
,
bírunk, annak,
a'
és
,
mit elérni remén}-
Ittnkvfel ne áldoz Jlk.
Nagyon és
ngjan csak felébredett
már abban
,
ugy hiszem
jobbítás passíojábul
jobbítanánk,
elre menni, szemmel, lie hogy mint
vigyáz^'a fogunk pedig
's
,
megegjeztünk
újítsunk,
a'
nélkül
,
—
a*
hogy
ellenben ne1iog}'az újítás félelme
miatt ne jobbítsunk,
a'
hol szinte
minden
újítás
hasznot hajtana. Mindég elménkbe fogjuk tartani,
hogy sokszor egy nag>on hit\ány és hanyatló gazdaságban alig lehet \alami újítást tenni , melly a'
n\
.'...v,'
r
v/nroK fMlniInsál kiállaná
's
jobb azért
BEVEZETÉS.
j2
azt
a^
régi lábon hagyni,
ritkán
a'
—
midn
már jó karban lév gazdaság még
józan javításokra képes , mellyeket
gazda eszközölni
Az
viszont
egész
a'
nem
ezernyi
gondolkozó
is fog.
Munka sommája
tehát az
,
hogy
hozzuk, megvizsgáljuk, és egész világosságra
a*
Lovak nevelésében Magyar Országlehet e? ban javítás szükséges e 's
józan calculustul függ. Bizonyosan kárhoztatva a* kitetszik akkor, ha elvagyunk e körében sorvadozni, vagy szabad
Minden
a'
középszerség kecsegtetnünk, e meljünket azon édes érzéssel is a^ Magyar hogy ebben a' kisded tárgyban jobban napra a tökéletességhez jobban naprul
közelíthet.
a fiatal emberben , a' serdül azokban , nemzetben minden mcgfogánzik , A'
szz földben
,
—
mellyek erejeket elvesztették határa végén vannak
,
,
és
már az
— minden hervad.
élet
13
LOALLAPOTJA
A'
M
Y A tf ORSZÁGBAN.
A
Lcf^'cn szahad ezt némclly gondolatok ide
elkezdenem.
tt'tcl^'vcl
Bizonyos czélra vezet legrövidehb jobb , és
legbel) esebb
i'gy
*s
leg-
Vt csak egy lebet; bal
,
göröngyösebb és bosszabb pedig számtalan van.
nem
Azért látimk
csak ezen tárgyban
más sokkal fontosabbakban bal
,
lianem
egész seregeket
is
és rosszabb utón tévelyegni
midón
,
a*
leg-
belyesebbiken alig pillantimk-meg eggyet kettt.
Sokan zavarni.
a'
következést Összeszoktíík az okkal
Rifka
ónos esméri -meg
a'
nyavalya'
valóságos okát és kfitfejét. Köszvénytfil dagadott lábot látunk gj'akran kenegetni láb dagadását rossz
— noba talán
gyomor okozta
*8
a'
igy ápolgatni
inkább azt kellett volna.
Szükségesnek gondolom ennél fogva mindenek elóft, ba valamelly kezdetnek sikerét kivánjuk
látni
,
elól)bK/ör kitalálni,
oka azon következéseknek,
a'
ugyan mi az
mellyek elérésére
törekedünk, mert tudjuk, gyökér okokat a'
a*
To\ábbá bogy azon
következések s/iilnek.
nemz
okot,mellyet feltaláltunk
kivánt
folyni kell
következéseknek ,
s/.abaditsuk,
nem
,
és a'mellybill
természet
szerént
meg
minden gát
és akadálytul
iir iiog)- niitit
némelly liasznos forrás
is
LÓALLAPOTJA
A
J4
eltemetve maradjon. A' dolog A. B. C.jét, liamár
magamat
szabad kimagyaráznom, mind ég az
iigy
Á-nái kell kczdchüiik, he ho'gy a' sok fáradság és id vesztés után arra a' betre kellessék vissza-
mennünk, melíynél igazán kezdeni kellett volna. Hogy aVKmves dolgában a' fondamentom els köve az A , és a' kémény legmagasabb köve a Z, kiki tudja, nagy ész ahhoz hogy erkölcsi dolgokban mi az .
talpk ,
azt fáradozás
tés nélkül feltalálni
,
munka és
agyagbul
engedik.
De számát
fogjunk
dologhoz.
elmebéli eróllc-
szemcink ritkán
— A'
mi
a'
Lovak
kitetszik az ide kapcsolt Jegyzés-
illeti
bül *), hogy
a'
lett
nem kell. De A, mellyik a'
Német, Franczia, de
kivált Angol
Országok elarányozólag jóval több lovakat nevelnek mint Magyar Hazánk , noha itt mind annak az ára,
a'
mi
a' ló
nevelésére szükséges, sokkal
de nagyon sokkal olcsóbb
,
mint az említettekben.
Egy
Birka
....
Szigetekben Franczia Országban Is'éniet Szövetséges Statusokban Ausztriai Birodalomban Magyar Orsz. Slavon. , Horvát Orsz. Erdély Országban «
líritanniai
.
....
Hesperus Nro 15, 1824.
7,025
geographíui Mértföldön
Szarvas
Marha
, ,
MAOTARORSZAgIíAN. A' mi iKuli^ ságait
a* Jo>
ak
iniii<'iiiiis/'geit's
meg kell elbb
illeti,
15
tulííjdon-
rüvidedeii jegyeziuiiik
íkéjípeii mire kiváiitatik.
liog^' a' ló
Annak használása
áltajjánosan véve
csak
két fó részre oszlik: hordozásra vagy hii/ásra.
De
dolog jobb felvilágosítása végett szük-
itt «V
ségesnek tartom ehálasztani
és
;
a' lov
,
ugyan
ak hasznát öt fó czélni
mi
is
cizokat í'orditjuk
:
az
Ország védelmére. Gazdaságra, Kereskedésre, Utazásra, és végtére mindennapi
más szüksé-
geinkre és gyönyörségeinkre.
—
Hogy Magyar- 's Erdély Országban áltáljában mert éppen nem tagadom , hogy nálunk nagyon
sok jó
ló is neveltetik
vannak c
és J>edig
mellyek ezen öt jenek
— de közönségesen
elegend számban ,
olly lovak
ío czélnak tökéletesen megíVlel-
? azoktul b o n a f i d e kérdezem
Országot utaztak
magok védelmezték látták,
's
,
,
a'
a'
kik az
más Országokban
hogy máshol
a'
Gazdaság
Kereskedés minó lovakkal folytattatik
Azok ,
véve
kik idegen földön soha
—
'3
's a' t.
nem
v
oltak,
dolgot a' szerint fontolják , a* mint azt könyvek, vagy más utazóknak elbeszéllése vagy Önmagok képzeldése ag}velejekbc festik, ugy 's a'
azok,
a*
kik soha lovon
azért tartják
nem ülnek,
és magokat másoknál jobb Hazafiaknak , mivel
minden idegent, akármi jó
és hasznos lenne is,
megvetnek,
—
miatt Hírák
nem lehetnek; ^alamint azok sem,
a'
kiket
azok az elitéletek vastag köde
s/erírbff
n.iurv
Ii;i/ai
szeretrlrk
iiiri
I.ÓAl.I.APOTJA
A
,lj-
'^"í^*"'^
annyira el.aga.l , l.oRy »>"'•?'> Ilazájokban Iclkcsertísck miatt
'"^'>
'"^
semmi
l.atra
maradást nem látnak.
Magyar Országot a' közepszose szeretem látn. kOrc között semmiben is hogy tárgy lenne is az
Én riiség
részemriil
—
akár melly esekí-ly áll bizonyosan csak közéiiszcriien a- lótenyésztés akar, és atárgyl.oz Hazánkban, azt, a' ki látni dolgot tagadhatja. De nézzük a _irt is
„cm
közclcbbriil.
Van
e
elég katona
egyszerre nagy
számmal
ló? "gy hoRy
ki lehetne e all.tan.
vasasok, dragonyotárszekerekbe, ágyuk eleibe, es jol alá valókat sok , hnszárok -s a t. minden csalképzelet nelkul figyelmezzünk is { ugyan csak ahhoz valókat homniproeho non Mindegyik Olvasóm tudja :
-
-
-
^ge
ts
ha
.{ctoriam, Flav. tium solent praestare méltóztatik tekm.em, >.lem egy kicsit messzebbre mustrára, a mintsem^^egy parádéra, •
^.^y^^
ra, raellyben
már
lt^o jó elre tnd^a
mozdulások,
,.;.„/. szerint esnek a' mellyben embert nem kergeti , ^' deálvavan Vs a
f t.
—
s
nk. az
-"<í-"'' P'"^^
mondom, ki ^ ha "^ velem,
.^ csatába sataba igazi 'égerbe s a „óltóztatik jönni az T nta ünnepnapja és valóságos
a katona el^-"' kelletik, ''Ogy „en[e, a' mellyre
.„elly
•s
n^ellynek
hihet
-
elc.c elnyerése az « egész
,
MACYAR ORSZÁGBAN. f ii(lonián\
hány ápyu
liogy
— megfogja akkor
fáradozása
jel 's
leghasznosabb
leheteti
mél} útban
tartja
— hány
a'
's
,
bir
*s
i^fi^
volna, marad siilljcd^c
— hán}
társzekér csügg
fáradt bajnok eledelét ott
vasas katona leszen az ellenség
rabja ^ mert lova 2
nem
látni
mclly talán li'gszüksrgoschh
,
középszer lovak miatt a'
17
— 2*|2
mázsát messzire
el
a' t.
Alig hihet 1 melly kíinnyen kecsegteti magát
az ember álnok bájjal
,
maga magát
a'
oilyassal
melly könnyen ámítja
mi nem ugy^ hanem
máskép van. Hány kecsegteti magát azzal a' gondolattal és magát egy húzómban azzal csalja, l^ogy í> értéke van *s a' szerint is él, míglen neki nem éjipen egészen
sokára nincs mit ennie. Némellyik bátran alszik re]>edett liáznl)an
meszelve.
Hány
,
mert
ki
donságaira ég becsekre
hát
ki
van
ITadi -vezér veszteit csatákat,
mert csak katonái számára,
De
van ken\e,
a'
és
nem azok
tulaj-
iig}'elt.
Gazdaságra?
Ezen tárgy
nálunk,
a* mint tudjuk, lovakkal alig folytaftaÉs azért nem folytattalik, mert a' termékek nagyobb mennyiségben való kitermeszlése
tik.
—
a'
melly ja\ aknák megnyerésére nagyobb erót,
az az
nagyobb Tókepénzt kellene
fordítani a'
— bizonyos
vevt nem
portékának illend árát meg
folytattatik lo> iiink
,
a'
Jószágra
várhat is
,
adná.
továbbá lovakkal azért, mert
vagy
is
inkább azon kanczák
,
niell)
2
a'
ki
Ncijn a'
mi
ekkel
,
A'
,3
nálunk
a'
LÓÁLLAPOTJA
kevés gazdaságot folytathatnánk olly kik a mi egyre megy, azok, a
hecsüek, vagy
olly kis becsben tart6ket tlünk megvehetnék, csikó eladásábnl hogy azon nyereség , melly a'
ják,
hárámlanék, elmaradván
,
inkább
gazdaságot lassú ökörrel visszük a
És
a'
Kereskedésre?
hidegvér
a'
—
lassan.
Tekintsük csak
gyengeségét. társzekereink kicsinységét,
nekutánna kereskedésünk oka, akár ki mit mondjon
alig
van
,
De mi-
mellynck
magunkban inezen hijányosságot jobb idkben fekszik majd máskor és fogjuk tapasztalni. Errül is, csak
—
kább
hosszasan.
^
^
Hát az Utazásra vannak e lovaink. kocsival , ha az Már valljuk-meg , hogy nehéz vagy azok Uraságnak magának lovai nincsenek, melly által nem rendeltetnek nagy bajjal elre, rabja lessz,'sha az ember pontos elindulásának vagy nem éppen a^ az utazás egy jó ess után, Hazánkban senki nem nyár közepette történik még mozdulni sem csak hogy nem röpül, de sokszor annyira tekinthetünk szekereink
—
tud.
Nálunk nem
—
mellyre pedig tekinteni bizony commoditására mindég azt mondjak jó volna azoknak, a' kik de mindég kocsiban ^^a' Magyar lóra született,, üségérc mi inkább szekereink könnj ülnek mondja-meg ügyelünk. És kérdem (Jlvasómat, végén , felelélekkel, hogy midn December
—
jó
sége, gyermekei, sok házi és
három vagy négy
cselédjei,
bntorai
liónapi provisióval a
távul
MAGYAR ORSZÁGBAN.
— nem
lévú Víírosba igjckszik
vajr) a' Yáici-
jár, élett'hrn szinfo luitulóg t'gy
igiMi uiialinas
Catastrophát
a' 's
tesz e illy utazás^
maga lován
]ia iiiíiit inonricini
séii
10
^
iicin
i
Végtére bvelkedünk v ln\akka! mi mindennapi más szükségeinkre más gy öny tír úségeinkrc f Erre felelni
nékem Icgsajnosabban
esik, niegvalloni
tudom, menn}i temérdek pénz megyén
— mert ki
lía-
zánkbnl ezen czélokra nevelt lovakért, mídún
hiszem és tapasztalom
,
hogy ollyanokat igen
könnyen , és jutalmasan mi is tudnánk nevelgetní. Sok elítélet van abban , nem tagadom , hogy küiföldi lovak nélkül
sok igazság
nem
lehetnénk
— de bizony
is.
Én annak
v
ersítésében
:
hogy mag) ar
mag}ar bornál, magyar szakársnái
lónál,
'sa't.
jobb nincs, hazafi nságomat soha nem helyheztet'*
tcm
,
hijábavalóságokban
és nlly
bel} heztetni
minden bizonnyal soha nem is fogom. Mert távul legyen , azt gondolnom , hogy a' Magyar már egy megvénült Tudós, a' ki a'Tudonián>ok minden ágozafjain tul esett volna. A' ]Mag)ar még egy ifjú Legény , a' kinek bizony még sokat kell
tannlni
de
,
a'
kíbül
még valaha sok
is
válhat ik.
De hogy nagyon
is
igen el ne távozzunk
szeretné lovainkat
niegvásándni volnáii.ílv,
,
és
a'
Kormány
katonaság számára
a'
használni
:
;
csak arra ^a!ók
rlrgciHlcn esmerefosek és urni friette
, ,
!
drágák, rossz
is.
T
LÖ ÁL LA P
A'
20
— Lehet e
J
A
azon csudálkozni
szemmel nézni, hogy
a^
Kormány
,
^s azt
jobbakat
KiilföIfUül liozat? és olcsóbbakat inkább a angol ,V mi engemet illet, Jiogy én az
vagy
alatt napkeleti lovat inkább szeretem magam legkissebbé mint áltáljában véve a magyart,
tagadom, mert jobbnak tartom és igy tartollyanok, a ják sokan , igen sokan, és fképpen okoskodnak kik ezen tárgyrul nem éppen annyit se
's
annyit beszélgetnek
— mint lovagolnak.
Kivitelre, az activus mi ló van bonni mekereskedésre zinken? Jó Olvasó mit gondol ? nem volt
De hát
a^
—
,
hogy a' e igazam azt mondanom , Hazánkban nem legjobb karban van.
hihet sommákat vesz be mellyeket Külföldre viszen. És ott az
Britannia lovaiért,
alig
— csak —
ára mindennek
számláljunk
és
Ez pedig nem
ménye—mint a'
lóállapotja
a'
azt
nálunk
!
Hasonlítsunk
véletlen vak szerencse szüle-
magokkal sokan
régi rozsdát és penészt
,
elhitetik
,
kik
melly már generatiók
emészti , ugy megóta reájok száradott és ket 's attul kedvelték, hogy azt magokrul letisztítani
—
legkismegválni, se akaratjok, se tehetségek következése azon sebbé sem ; hanem természetes
okoknak, mellyek
ott
mint valamelly száríthatat-
lan források forrnak örökké.
Esmérem én
meg
is
állapodom.
azokat
's
nem
sokára azoknál
,!
MAGYAR ORSZÁGBAN.
21
ha még nzt tekintjük, hogy az Angol esztentinként hány lovat ád el a' Muszkának, I)c hcít
mit mondunk akkor? A' Muszka Gárda Tisztjei átaljáhan véve csak angol paripákat használnak.
Valamelly jó barátom egy Angol Maglóért, melly 200 forint })engó j)énzért kanczákat hág,
Moszkóhan 20,000 forint j>engt ígért, hogy Hazánkha hozná, de nem kapta -meg. Ennyi becsben van ott az angol ló és magam láttam számos ménlovakat és kanczákat Angliában hajók!
ra száll Itatni
tudom
és
,
hogy Muszka Országba vitessenek
;
melly nagy számban vitetnek oda
,
esztendnként.
Mappát keziiiiUlM', nézzük nézzük Muszka Országot, (jlondoljuk
Yeg}'iik most liritanniát
meg
,
a'
termékek megnyerésére való kiterjedést és azoknak árát mind eg}ik,mind másik Országban
a'
,
UK'ily gondolatokra
fogunk «ikkor fakadni
Ki kételkedhetik tovább , hogy legkissebb tárg) okra
van
's
zéstiil, a'
is
a'
szabadságnak
a'
melly csudálatos ben>l} ása
kinek szíve neni remeg Iwiladatos öröniér-
hogy szabad Magyarrá termett 's
ki
nem érzi
lelke legbelsejében azon szent kötelességeket
mellyek
által a"
Hazafi
a"
sors legszebb ajándékáért
minden cselekedeteiben Királyához kapcsolva van ! Il.i
tiin.>i
v/vi\
,
Hazájához
mondottakat rsnultrieu
.iigon-
doloin, tudom arra fognak szolgálni hogy sokan azt
mondják'
a'
lódolga másutt sincs jobb karban
, !
I.Ü
A'
22
Ezt
ÁLL A PÓTJA
most mcgczáfolni nem akarom
itt
,
st
másutt még rosszabb iábonáll; de ez ugyan jó mentség volna-e hogy magunkat minden lehet elmcneteltül szinte feloldva lenni tartsuk ? Ha csizmánk szorít ne íizt is
mcgeiigedeiii
,
liogy az
bánjuk, mert sok ember van a kinek csizmája nincs. Ha egy valaki szörny halált hal , mi azon
hogy tán csak betegek vagyunk örüljünk. A' szerencsétlen rab nevessen, ha verik, mert egymásikat felakasztanak
^
's a' t.
Némelly okosabbak pedig azt mondhatnák hogy eladásom Utópia illatját terjeszti , vagy
nem lehet, a' mit én kimutatok ,. Ezeknek az egész munkámmal iparkodom megfelelni és azért csupán csak a' már másutt
hogy
•'
azt elérni
,
megtörtént és megpróbált tapasztalásokra fogom okoskodásaimat állítani ; Olvasómnak pedig köszönni fogom , ha a' megszült tapasztalás felárkolt utján velem eggyütt mindég megmarad. Tudom, hogy némellyek azt fogják mondani
^ez meglehet, ez rossz, és
magok ugy valaki más
nem
azért, mert
ugy hiszik; hanem azért mert kinek eszében többet biznak mint
látják,
— magokéban —
akarja, hogy ugy lássák, ugy
higyjék.
Az illyenek , hála Isten naprul napra fog> nak Most már kiki maga szemével néz, maga lelkével gondol , maga lábán áll. is,
Lesznek továbbá minden bizonnyal ollyanok a kik mind azt, a' mit mondottam 's még
.
^3
MAGVAR ORSZÁGBAN.
szemmel fo^Jk szándikozom nem jó érzékenyen esnek Ex ámbátor szívemnek
,„„,.aani
Xi.
.gaza, al.ban, l.ogy az f«K >."trália.ni ne mondjam. érzen., egészen ki a- núnt meghán.ás,, barátja elveszAz igazi baráta veszi lekmtetbe
rr sem iy,
,i.ét,deLnakgy»lülségétsem felszóllás
.„gy ha a
midn
e,^d,
betölti
Sz.ve talán kötelessége. azon terbes .Mva.alt,n.eljy
és legszebb d.adalma az end,eriség dísze következzek. reája akármi cselekszi
-
de
—
fogy
barátomnak értéke mmdeg lla valameíly j6 kötelessege.n látón,, „en. és fogy •» ín azt
;!^.Wi
azfmo..dan«.n
.;L,nat okozz
,.e
éki
,
nem
sokára koldus
esztelen ren.ényseget
igazán k'-ldns „.Idig .á,,lálja, n,ég
U-z-
n.ondan, Barat.m a . N..m k(í,elesség e asztal. csndáltok és kiket , kiket .i
.....mekei.ek
a-, :::;.okszímet,,MkO. dicsérnek,
«^
n.agvat bor.loz n.ás rossz in.lulatok kevélység Legyetek '^^^"'"^ ...k Keblekben. '^'""'"^'^^Z ell.ctuk., ne l.ogy •»
embereket, ,,„„ hijába valA
.Ily
aldoza-
barátságnak szent oltárára ..,katvi,z,n.i,,denj..nak,nemes,.ek,fds^esneW elet,,ek hinti, az jarja az '
'
X- ki
a-
,„,gvát szíinet nélktn
;irs.'.bb,deeg,szersmi..dlegke,er«bb,.aly^at kedveli szere,, m.g .1 « Kevés vag) se..ki se... .aja. :^::..::g"as.„agánosanvégzifiddim ,1.
hamva üiük békében
,.)..g»zik.
, ,;
A'LÓÁLLAPOTJA
^4
Az igaz barát az igaz Hazafi nem hizelkedik minis érdem nélkül nem dicsér; o mindég és Fáy András denütt igazat mond. ,
—
De
tekintsük
a'
!
—
dolgot az egész Országra
Melly büntetést érdemlett volna az , a* kinek elegend ékesszóllása lett volna, velünk azt 30 esztend eltt elhitetni, bog} a mi hosszú
nézve.
szr
birkáink legjobbak
a'
világon, és hogy ne
hagyjuk magunkat elcsábítani azon híjába való gyenge beteges Merinosok által. Ej de jó embeakkor , de szerettük volna tct rünk lett volna
— most átkoznánk.
kérdem ? volna, mint annak
Mit érdemlene
Hazának több kárt tett minden zsiványai és bojnékai a'
,
Sz. István idejétül
fogva mái napig csoportosan véve.
És ha én azt mondom , hogy a' ló dolgában bizony csak ugy vagyimk most mint 30 esztend azon hosszú szrücknél eltt a' birka dolgában bizony , Isten tudja , nem azért mondom , hogy
—
—
valakit megbántsak , vagy valami különöst
mond-
jak, vagy hogy talán egy igen unalmas könyvet írjak, mellyet ha valaki más akart volna írni igen nagyon szeretném
hanem hogy
a'
— bizonyosan nem azért,
közönségnek mint annak legutolsó
de leghívebb tagja tehetségem szerint szolgáljak. Senki nálamnál jobban nem tudja, hogy nagyobb elbizottság nincs , mint olly tárgyra oktatni ért.
akarni,mellyhez az ember tökéletesen nem És én bizonnyára mondom ezen tárgynak :
eladásában annyi kétségek támadtak elmémben
,:
MAGYAR OSZAGBAN.
23
hogy azokat szinte meg nem gyozliettem volna ha nHis oldalrul ismét valamelly remény,
De megvallom, nekem
ápolgatna.
nem
ng}^ látszik,
hogy a' mostani környiiláliásokhan mindég valami kis hasznot fogok hajtani; akár jót, akár rosszat
mondjak akár igazat , akár nem
igazat hirdessek
;
ha teszem
,
nem
volna igazam
jobban nem örülne mint én
,
a'
,
a'
min Senki
mag} ar
ló
jósága
nagy publicitás miatt, az egész világ eltt tudva és megesmérve lenne, lassanként minden-
a'
hol divatba jönne
,
becse és értéke naprul napra
nevekednék. IJa pedig talán még
is
igazam lenne,
nem tagadom , igen igen félek akkor bizony más utat az elmenetelre nem tudnék 's nem is tanácsolhatnék annál mint a' mellyet a' birka dolgában már csak nem kiki közülünk tapodott. Azon az utón igen jártasok vagyunk. ]iO>akra. Alkalmaztassuk a'
mitül
;
,
ii
Mclly állapotban \olt
Országban ez
eltt
's
a*
mill)
mellyek lehetnek azon okok
Országban
a'
lóhii) észtés
,
énben van
Magyar most,
hogy ép])en azon
lovak száma és jósága olly igen
szenibetünleg bátra vagyon ,mellynek
a'
Teremt
drága ajándékával mind fekvésérc, mind nemzeti lelkére,
mind más egyéb mindennem környül-
állásaira
nézve
a'
lovak
abban az Országban lio/ták
,
liaz<íj
kellene lenni,
mell}nek lakosai
lólialoii
Pannóniába, ann^i sok századok óla mái
:
LÓÁLLAPOTJA
A
20
napigis
m,;-g
Azt én
itt
írni
;
fenn lobogó gyzudclmes Zászlóikat?
most bvcii
mcinók
is
,
nem adhatom , nem
clo
száraz tárg>rul igen hosszasan
illy
visszane hogy Olvasóm békeséges trésével
éljek.
Azonban Miogy
a'
is
mindenek eltt az állítom
lótenyésztés
szorosan
a'
- fel
gazdasághoz
abbul kitartozik. Miért akarják azt némellyck
tudtam. rekeszteni, annak okát soha átlátni nem Hogy pedig azt abbul kirekeszteni akarják tagadhatatlan, mert
a'
hasznot nem
csak
nem állít-
a' Lónevelés ják-fcl Ingerül a közönség rábírására szintén azt már és Ménestartás végett : hanem
veszik valami bevett és megállapított dolognak lótenyésztés áltáljába véve liogy minekutánna a abban hagyni hasznot nem hajt, egészen pedig közhaszon azt hazafiúi szeretetbül ,
nem
illik
:
elmozdításának nemes érzésébül
's
a'
t.
kell
Több esztendeje nekem magamnak min nagy ponegy becsületes Uri ember, látván
cselekedni.
tossággal
számolom a kiadásokat
és bevételeket
ugyan
Ménes dolgában , azt monda ' 's hát szégyenlene a' lótenyésztés által a^ Gróf nem megvallom, azon nyerekedni akarni?. Akkor, magam is helytelennek láttam, mert :
a'
kívánságot
mikor olly doédesen melegül az ifjúkor vére, haszonkeresés a' mellytül minden lügrul van szó
távul esik.
,
De most a' dolgot nem csalképzeletben
hanem valóságban
látván
,
a közhaszon miatt ugy
azt bizonyíthat^ szerelném; ha szomszédaimnak
,;
MAGYAR ORSZÁGBAN. iiáin
he
mell) nyertes voltam sokszor
:
27 a'
loncA élés
melly jól birom magamat; mert ugy ók
által és
engem bizonyosan követnének.
és sokan
mások
Annak
ki legjobb szándékkal talán jobb részét
a'
értékének
e'
is
végre feláldozta, de számadó köny-
veiben csak veszteségeket tud elünnitatni,ng}an lesznek e mostani világban szánios követói ?
Én
tehát
éppen ugy
,
kiterjedésében
lódolgát egész
a'
mint
birkák nemesítését
a'
's
az
a' t.
iparkodó gazdasághoz kapcsolom. A' melly gazdaságbéli tárgy hasznot haj!
annak elbb utóbb sikere lészen; a' melly pedig hasznot nem hajt, annak elbb utóbb bizonyosan vége szakad. Nincs *8
is
senki
,
kinek tehetségében
a'
hatalmában lenne olly tárgyat hátráltatni , melly
kinek kinek hasznot hajt;
viszont ollyat eló«
*s
mozdítani, tnelly kinek kinek kárt hoz ez az oka, hogy Hazánk földjén Jiátra felé a'
megy
*8 a*
a*
;'s
talán
lótenyésztés
lovak száma kevesebbedík,
birka száma és nemessége pedig naprul napra
gyarapodik. A' lótenyésztésben a*
a'
becsület érdemlést avagy
gjönyörüséget, mellyckben
szesül
lótenyészt
helyesen ingerül felállítani
,
Mert ha
a'
nem
ré-
lehet.
lótenyésztés csak gyön> örüség tárgj a
akkor csak annyi Ménes fénymutató kert van Irssz;
a'
:
lessz
,
a'
mennyi vadas
és
ha becsület nyerés tárgya
akkor csak ollyanok fogják gyakorolni,
a'
kiknek több értékek vagyon, mint szükséirtiK'S olly gazdát
most igen k#vesel esmérek.
,
LÓ ÁLL A PÓTJA
A'
28
Azért Injába valónak látom, get és becsületet
a'
a'
g}ün}öinsr-
lóteiiyésztüknck jutalimil és
ingerül kimutatni.
Nem tagadom mindazonáltal azt nek sokan oliyanok,
kik
a'
és mivel szégyenlenék
,
a'
hogy
lehet-
közjó szeretetébül
hogy Magyar Országban
minden Ménes elfogyna, egy a'
,
részét értékeknek
ollyalónevelésre szánják; és lehetnek sokan
nok
is
,
a kik benne nagyon gyön} örködnek
olly szorosan a nyereségre
nem
néznek.
,
De
és
a
dolognak figyelmetessé és kitetszleg figy elmetessé hogy az még mind nem elegend ; mert
tételére is a'
Urtul lehet valami Méltóságos vagy Tekintetes rá nem ki még soha lovon sem ült , vagy többet
ül , kivánni
;
mi erszényébül szüntelen bé pedig ritkán vagy soha sem
hogy azt ,
pénzt viszen ki
,
a'
bajhoz, szeresse, és hogy annak nevelésével -meg, hogy lódjék. Nem ez e az oka, valljuk
Magyarországban annyi Ménes
megsznt
,
és
harmincz annyi, olly igen elallyasodott? Húsz
nemes esztend eltt kellett e aMiazafiság és más a' sokaság érzéseket Hazánkban gerjeszteni , hogy íi"
birka dolgában szorgalmatoskodjék? sikere A' mi hasznot ád, annak lessz
a mi
az elmúlik. dologban az egész köztársaságot veszem
veszteséget hoz
Én e'
:
,
Mit ér, ha egy, tiz, vagy száz Ménes mennyit ha van Magyar Országban? annyit, a' a csatában magát tiz, száz, vagy ezer jó katona sereg agyon löveti a nélkül , hogy ket a' nagy
tekintetbe.
,
»
MAOVAR ORSZÁOBAN. kiivetné.
-
"^"un-an
Ók ehcsznínck, a/..'rt,
nem
IMcnyísztés az egész hasznot l.ajlson, is az Ország
I.opy
„„Isári társaságnak
a kozOnsíg
-V
szükséges bogy azt erejét nagyobbítsa, k.lév , nagyobb vap>' kisebb ,„i„.le.. ren.len
,,..ls6
mert egy J'\|^-;-' .erjedésben gyakorolja; földet, me.lyet mmdeg tekinteni, n.int a' jó
"f
kell
volna. .mrlagon bag) ni kár
Én tehát a- nyereséget ingerül és jutalomul a' innrkodásának. Sok tele erszényüt ,,,ok ug, an ebben
"s
teszem
k.
létenyesztok
derekas toké penzut
megütdni -s én sem
ta,,so.ok
eglat-
cselekedeteknek annak, hogy az emberi nyereség; de a dolog ugy hatósabb indít oka a" És nincs e nekem igazam , én ki tehet arrul ! |é%
,
meg en.berek természetét h„gj n.inekutánna az rugó által .a' legersebb „..,.. válloztatbatom, akarom a közjót elmozdítani. mar jokor nyereség keresés az emberben A-
szempillanszintén az életnek legutolsó szánakozasra megmarad : ésakár n.i.soda
f.lébrcd .a.jáig
-8
,„éltó legjen is az, |.,.zteti
szerencséjét
;
kia,.énz szereteteben belynen. lehet azt
még
is
tagadn.
kivált a" kinek sok szép érzés, ba valaki, pedig szk; b.zonyog uvenneke van, állapotja j...aln.áhan g)dgazdaságbeli tárgynak bel)es nen, becsesebb e az „5Örk«dbe.ik. De áltáljában fáradozása al.al a, e„.b..r, a' Ui szorgahna
,..,„.
-
—
;,,,
LÓ ÁLL A PÓTJA
A'
30
becsületes Hton
magának nevezetes
értékét
's
a'
díszt tndott szerezni
Haza értékének nagyobb
mint azon gazdag , ki a kincsek közepette született okosan költeni sem tudja? 's azokat még jól 's
De
a'
mi több ,
lehetséges e
a'
természetben az
hogy valaki holtig nagy figyelemmel tréssel olly dolgot zzön, melly
és békeséges által
mindég
károsodik? Minden dologban a világon csak a' reménylhet elmenetel tarthatja fenn az ember-
ben az elszánt akaratot közel , vagy bár
Én a'
a'
legyen az
;
a'
remény
határtalan távolság homál) ában.
legalább ngy hiszem
,
hogy hasznot keresni
józan észnek és igazságnak határai között,
kötelesség.
Ha várni
tehát
akkor
,
a' a'
lótenyésztésbl hasznot lehet
lovak
tenyésztésének
lészen; ha pedig hasznot várni
Hazánkban a még fenn
nem
sikere
lehet, akkor
álló
ménesek is kevesedni
azt
mutatja, hogy
fognak.
De
a'
tapasztalás
tenyésztés bizonyos hasznot
nem
a' ló-
hajt, bizonyos
így természetesen az következik, hogy Hazánkban a' lótenyésztést,
nyereséget
nem ád
;
's
nagyon kicsinykiterjedésben fogják ezután is zni 's hogy éppen azon lovak nevelésére lészen gond
íC
kik
zik
is,
csak középszeren
's
csak
valók, mellyek elkerülhetetlen szükségeinkhez több valamint eddig ; és hogy minden esztendben 's
több pénz takarodik-ki
vakért , abban az arányban
tlünk ,
a'
a'
Külföldre lo-
mellyben neveked
fénj úzísiii.k jol.b .„laj.lon
'•
MAGYAR ORSZÁfiHAN.
'
-s
száinosal.l. lovakai
kivan;
—
vdin
"'^"••>>"'
•"
lovaüiknak
inkál.l. .lalbos-'-lil^'
U-.,> .•s/U'sc <•«
»
s/iiks.-L.n.k
mog nem
min.l.a minden ipavEkípi-en ug>' látszik,
ko.lás«ak ep>- át ,.|,.il„-,
,
gát vetni- magát
nem törhet
n.ert l.i/.ony csak
ngy vau a dolog
nyerni lónevciís által l-ínzt
Lajosán
,
,
l...gy
lel.ot.
hog> a n.ost n.egmHtatn..m , Azt kell tehát már sznkclkerúU.et..|leni.l non, is W,«o„vo. haszon. legnagyohb diva.l.a való M'ges, a'lótenytetrsnek annak legnagyohb es hozására; hanem hogy elmozdítására fcleleveníl.-sírc is Irgsikeresehb
az
elegend, ha -valamMy
is
nevezetes hasz.m »
nyereség Uhetövé téletü.
ÉS ez, egész eladásomnak
veleje
ermvem
!
Kz azon forog. Ks
eg.'sz trngely, melly körül mélt okoskodásnak akármelly csekély ligyelemre tekintetre, majd nem li.szassík is lenni els abban a lehetségben sokára ki fog tetszeni ; hogy
er, melly nagy
V«M7ma.a« ly^erMni, melly nag)' báj van clrejt\e. Kiizbenvetleg itt azt akarom .•rin.eni
,
hogy most azon
k.-rdés.
,
n..-g roN '
ideden
a l.enyísztís
sem, fonbizonyosan nyerni lehet e vagj szándékozom. Elég leg>en a tolóra %enni nem azt mondanom, hogy homály elkertilése miatt,
által
kerezni okoskodásomat azon állításra akarom gj
Mnintha Magyar Országban „., ./,,., állal
val
a"
I
o
t
e-
haszon hi/onyos
;
A'
32
nem
LÓ ÁLL A PÓTJA
volna, Ha
mcgmiitatliatom
hogy
,
a'
Lüdolga legnagyobb sikerbe jöhet, ha azáltal bizonyosan nem nyer is kiki, hanem ha csak ^kiki nyerhet,; azt gondolom, hogy semmit nem ki rontok, és annál több érdeme lessz annak, a' még azt is megfogja mntatni,hogy mindenik, a' «-
ki lovat nevel, az által
bizonyosan nyerni
is
fog
mi Hazánkban talán nem is lehetetlen. Csak arra kérem Olvasómat , hogy azon lehe t között határt, mellyet a' bizony és a'
,
szen»e Yonok,a tévedés elmellzése miatt mindég mindennek, a' eltt tartani méltóztassék, mert
mit még mondani fogok, ez a
f
kulcsa.
De
gyerünk vissza. Vizsgáljuk tés által
abban
van
a'
,
a'
lótenyész-
nyerni miképpen lehet; továbbá hogy lehetségben— jutalmasan nyerhetni--
e olly
er
elrejtve? mint én
azt állítani
nyereséget és végtére olly jutalmas hogy tenni vallyon miképpen kelletik ,
1)átorkodom
lehetvé
meg mindenek eltt
;
nem
nagy ^s kicsiny, a' tehets és a' részesüléppen olly tehets szinte egy formán járulhasson ? hessen , és ahhoz kiki szabadon ugy lehet, ha a' A' lótenyésztés által nyerni
abban
a'
tenyészt
,
lovainak azon
árán kivül
,
mellyet
Mennél
nyerhet. reménylhet még jutalmakat is állandóbbak azon nagyobbak , számosabbak 's nyerhetnek terjutalmak, annál tetemesebben
mészetesen a tenyésztk. A'
munka
folytában
ezen lehet mindazonáltal ki fog tnni, hogy
"
MAG VAU OllSZÁCBAK „veresig
,
I.Ar
mi nagy legyen
is,
azon
Imsr.onl.o/.
«ak nagyon
kósól.l. foly, kínost, .nelly l.elólc íracmcl. Ha p. o. ezer csokóly is teUn.ctct alig az immc.l.atc nagy arany ki van tíxc ju.alinul, .le mediate annál következést nem fog szülni,
késbb bvebben fogom megmaszükségünk lenne, gyanizni , ha világosításra még fel nem virradna. a hajnal maga magáiul
nagyobbat. Ezt
és
Hogy pedig
nielly csudálatos
következései
vannak azon lehetségnek '>'«'""•»««
nyerlietni,
Históriája fog nékem arra az Angol lónak egész melljet alább röviden bizonyságul szolgálni ,
Olvasóm emnémelly csekély megjegyzésekkel lékezetébe vissza fogok hozni. nyereséget lehetvé Miképp lehessen pedig a' részesülhessen, és ahoz tenni, hogy abban kiki és hogy az, nem csak kiki szabadon járnllrnsson, a-
közönségnek tenyésztknek; hanem az egész legtelemesohb Hazának legnagyobb és áltáljában nem hajthasson az máskép
és az egész l,asznot
:
eszközöltethetik,
hanem csak hogyha 'olly
esztcndrul „agy, olly számos, és esztendre olly bizonyosan kilcendö hogy állandó jutalmak adatnak ki, érzéazoknak elnyerését a Közönség és hogy ha megkívánja
-
kenyen
azokat áltáljában csupán csak
a Fut-
tatás által lehet elnyerni,. idkben az Azon j.ilalmak,mellyekel ujjabb Angnl
Királ>..k
és
késbb
az Ország Nagyjai
A'LÓÁLLAPOTJA
34
liogy azok a' tettek ki, és örökre fundáltak, el , teszik az Angol futtatás által nyercttessenek
Ló sikere ,
és az
Angol Lótenyésztés divatjának
f
Ezen törzsökbül mennyi gyüinölcsliozó nevekedett, és ntt azóta, majd megfogjuk
törzsökét.
ág
Némellyike már annyira elvastagodott, hogy a vén törzsök több részre eloszlott,
látni.
midn
nem tnik többé, mellyike az anya ezen egész növefa, és mellyike az ág. De hogy vénynek magva ugyan csak nem más mint a*
világosan ki
—
jutalmaknak sok, nevezetes, bizonyos és állandó Pállyafutás által való a' rendes és tudományos
— azt minden
elnyerhetése
bizonnyal állítani
's
ersíteni bátorkodom. állanHogy akkor , mikor nagy , számos és leliet a' dó jutalmak vannak kitéve , jutalmasabban lóval nyerni mint most
,
tagadni senki sem fogja.
Melly nagy csudákat szül pedig a' tetemes 'nyereség lehetsége, ámbár annak megmutatákét sor , azt sára talán minden lapon találtatik egy
eladásomnak egész sommája bizonyíthatja
csak
meg;
's
azért azt fogjuk legelbb
ra venni, hogy
a'
is
fontoló-
legalkalmatosabb és
futtatás
legczélarányosabb e a jutalmak kiosztására és kiadatására ?
Én
a'
futtatásnál
ságosabb módot,
sok
nem tudok jobb ló
közül
a'
és igaz-
legjobbikát
kiesmerni.
Ki az,
a'
ki
minekutánna több esztendeig,
sok lovat tartott istálójában
,
nem
csudálkozott
, ,
MAGYAR URSZAOBAN.
35
volna , nagjohl) próbatétel után , egyiknek scn'nységén
niellyet
,
tiin}'áuak
másiknak
;
niellyct tartósnak gondolt
í
Hogy
feltenni valakinek bélátásárul
,
lágyságáii
lehet tehát azt
l^ogy
tizenkét,
egy tekintetre , vagy rövid és theoriai vizsgálat után kitudná mutatni a' legjobbikát ! de ha volna is egy olly belátó bölcs ló között
liiisz 's ííibh
kit egyszersmind megvesztegetni
sem lehetne, aV
mire fájdalom ! szükséges mái világban tekinteni a'
ki
azt
megtudná mondani
;
ugyan millyen
egy szegény lótenyészt erha egy nagy Ur lova nyerné el a'
beiiatással lenne az
kölcsiségére
,
Bíró vagy kiküldöttség kimondására
—
minden a' jutalmat; minekutánna az a' tenyészt négy vagy Öt esztendeig veszszegény dött lova nevelésével , melly az 6 képzeldése -
|)róba nélkül —
szerént
a'
világon legjobb
ló.
— némelljeket kihagyván —
Nem illy
szóllana e az,
formán
'^
jönne
a* mezn árkokon réíeken meglátnók, majd kinek jobb a*
csak velem Méltóságod keresztül
lova „r—
's a' t.
és
nem volna
ollyan Ékesszóllás
azt vele elhitethetné, hogy
ség megvesztegetve
igazságtalanság
nem
nem
lovát
nem IS
lm
a*
többé hozná. t.il.iti
lónevcléssel a*
Oa
nem is
,
melly
vagy kiküldöttkitelt
rajta
jutalmak-
részesülhetvén,
a'
benne elcsüggedne,
tovább veKzdnék
bíró vagy
De ha
bíró
volt, és hogy
történt.
ban vélekedése szerént tenyésztéshez való kedv vagy ha
a'
is
kiküldöttség eleibe
pályára lépne csikós uram,
(leibe riittatiia >alakí,
mondaná e, 3*
, ,,
A'
3^
LÓÁLLAPOTJA
bántak? ugy gonclolom hogy vele igazságtalanul
^ nem.
Ennek pedig
az volna következese,
venne lassan lassan fontolóra a' dolgot hogy futtatott, eleibe más miért annak az okát, hogy szóval hogy gondolmegesmérni kívánná, egy kozni kezdene.
valamelly tárgy Mennyire mozdíthat pedig valamit kitalálni elmenetelén azon aggodalom , az eg) szer felbuzdul akarni , ha ezerek melyében Franczia , bven tapasztalhatjuk Britanniában , Amerikai Szövetséges Országokban és az Éjszak netudjuk , esztendórül esztendre a' hol a' mint kitéve külömb külömb vezetes jutalmak vannak külömb tárgyak kérdések megfelelésére, külömb nagyon külömhözó követfelvilágosítására.
Melly
melly csak egy kezéseket szül pedig egy dolog,
mellynck vizsgáltalik, és egy ollyan , forr! kifejtésén ezer és ezer
velben tellycs
a'
f
hogy Távul vagyok mindazáltal azt vitatni , minden 16 pályafutás igen helyes próba volna mert bizonyos és becse kitapogatására;
jósága,
nem a' legsebesebb az, hogy némeliy ló, ámbár mint az, mellyik futó, még is sokkal többet ér, mint már elbb tet könnyen kifuthatja. De én , czélra futtatásnál jobb próbát ezen mondám, a' nem esmérek
,
és
valóban Britannia nagy hálá-
ennél minden datossággal fogadná, ha valaki adhatna elo. környülállásokra nézve helyesebbet az , hogy a jiüalmak kiosztása
Tagadhatatlan
csak ugy volna legigazságosabb
,
hogy ha az , azon
,
MAGYAR ORSZÁGBAN.
"^
czéloklioz lenne alkalmaztatva, mellyckrc
és
és használásunkhoz
mi kívánságunk
a'
lovak
mert azoknak becse
rfsj>eclive neveltetnek,
jósága
a'
képest igen nagyon kiilcimbözó.
Mit ér
COO
ló, bár
egy
egy vékony, keskeny versfutó
o.
|>.
egy minuta alatt kitudna futni,
ölet
Társzekeresnek: és viszont mit érne
St.ájer
magában becses nehéz terhhuzó gyepen a' mi csikós bujtárjainknak.
fígy a'
Ennél fogva,
a*
versfutó lovak köztt
sebesebb és tartósabb;
legersebb, liurczoló
,
a'
Stájer ló
a' leg-
katona lovak koztt
a'
legkantárosabb,
a'
a'
legnagyobb tehert
az idó sanyaruságait könnyen kiál Iható
rossz és kevés eledellel kielégíthet, nyerné el a'
a'
Pálya-díjt;'
])edíg az
a'
,
gazdaságra használtatok köztt
mellyik
még
vitelén kivül
az,
a*
legtöbb
úgymint
líókat nevelne;
munkáknak végbe
több
a'
leghelyesebb
's
a'
csi-
kereskedésre nézve
melly legtöbb honni termékeket vinne-ki
Külföldre
,
adtak volna
Víigy az el
;
a*
,
mcllyet legdrágábban
az utazásra való lovak köztt az,
inelly
fi/
útját
b'gnagyobb sebességgel vitte végbe,
soha
el
nem
ragadta
jól indult a'
's a' t.
a'
kocsit
,
helybiil
mindég
Paripák között pedig az volna
nyertes, mellyik mindég tüzes és tánczoló
ha az Urának jó kedve van, helyen
a'
Szépek között
és
tölti
a*
,
városi sétáló
idejét,
csendes
pedig, és igazi jó lép, ha nz Urának valami baja van, vagy magánosan a'külföldí gazdaságra! s/.niélkrdik a'
Pusztán
's
a'
t.
,
A'
38
LÓÁLLAPOTJA
liogy Csak ezen egy pár sorbul is kitetszik, vizsgáltaminden oldalrul iTiimIcn más próba, ha véghez vihetctlentik, valamellyeshijánosságot,
mi a dologra nézve még károsabb , Önkénnyét viseli egy kiküldöttség, vagy egy bim természetében. Tegyiik-fcl hogy e következendk séget, vagy a
,
mutatnák-be lovaikat tüzes legény,
a'
a^
ki vigy
jutalomért
:
egy
fiatal
21
mint G... S
—
egy belábnyi szélesség árkokon szöktet ; kinek hatos lova csületes falusi Prédikátor, a'
nem
bokros,
nem
szeles, lábai jók, mozdulásai
lova oUy kellemetesek; egy katona Tiszt, kinek szüntelen sima szorü, olly fark hordó 's olly végtére
mozgó , hogy a' front eltt kiki csudálja egy mértfölegy örmény keresked , kinek lova négy illy det elporoszkál fél óra alatt. Ezen ;
külömböz Praetendens ugy hogy az minden
között ki lehetne bíró
vélekedésben mentt és tiszta kiküldöttség intézhetné
hajiastul,
részre
a'
a'
köz-
maradhatna ?melly
dolgot
minden
részek'
megnyugtatására? És mennyi alkalmatlan renpénz delések mennyi id használása , mennyi ,
kiadása
az
illy
nyos
hány bizonyságok kivántatnának meg, próbák által gyzödelmes lónak bizo-
's
és igazságos kinevezésére?
melly törvények mellyet
a'
's
Melly regulák,
melly cynosura volna az
kiküldöttség vagy
a'
,
bíró használhat-
önnön na , hogy igazságtalanul ne Ítéljen és magányos vélekedésétül el ne ragadtassék? Nem és tökéltapasztaljuk e minden nap, hogy a jó
MAGYAR ORSZÁGBAN. Ictcs lórul
—
más?
valú idea szinte minden eiuberben
És melly példa
3d
tokéllctlen
még
a*
most említett
minekutáiina száz kUlümbüzú Praeteudens
!
meg ugyan azon egy
jelenhetik
jutalomért, mert
mint látjuk annyi relativus becs , vagy hijányosság találtathatik ugyan azon egy lóban , a' a*
mennyi külömbozó telre fordittatik,
van
foglalatosságra
vagy
a'
haszonvé-
*s
mennyi külömbféle idea
körül.
a' ló
így tehát azt lehet következtetni,
dennem
mcgbírálás, melly
azon czélra ,
a'
a'
liog>'
min-
lónak jóságát, és
mellyre megkivántatik
tökélete-
,
sebb voltát kikülönibözteti, nagyon hasznos lehet, kiterjedésben
és kis
eszközölhet szinte
is
;
eggyes esetekben talán
's
de hogy az nagy kiterjedésben , és
mindennapi esetekben lehetetlen
ban ki nem vihet
szembe
,
és áltáljá-
ha csak valamelly bizonyos,
ti'in, kíki által
könnyen megérthet
nem
ugy szollván kézzel fogható próbatételre podik. által
—
111}
es bizonyos,
szembe
tn,
és
ala-
kiki
könnyen megérthet, és ugy szollván kézzel
fogható próbatétel pedig csak Jóllehet ezen
a'
próbatétel
Futtatás.
nem mindenféle
nem mindenféle szármozásn lohanem vakra nézve cgyarányosan alkalmas
hasznáhÍHu és
;
leginkább
a'
napkeleti vérbtíl szármozott lovakra
nézve igazi próbatétel
hiszem
,
,
—
én azért
hogy ezen hijánosság
legkisebb kárára lenne.
a*
még sem
közönségnek
,
A-
40
LÓÁLLAPOTJA MAGY.
ORSZ.
néznünk, által , minhogy annak módos és rendes keverése kell A' napkeleti vért ollyaimak
fajtábul való den más czélokra szolgáló, és más közelebbre lovakat nemesíteni , és azon czélokhoz Valamint lehet , mellyekre megkívántatnak.
hozni a'
Magsereg tisztasága , és lassanként az egész sereget legma-
Birka tenyésztésben
nemessége
által
a'
—
ugy a' napkegasabb tökélletességre lehet vinni lovak nemesítésében leti vér szinte minden más a' Magsereg gyanánt szolgálhat. És azért elegend lovak többi lovak tökélletesítésére , ha a' versfutó vérüek mellyek, mint tudjuk, tiszta napkeleti
Magseregek gyanánt tisztán , de nagyobb számban tenyésztetnek, hogy azokbul válogatni is lehesmeg, ha azok a' mi csak akkor történik sen;
tenyésztése által jutalmasan n> érni lehet.
inkább azon így tehát a' futtatás , vagy is jutalom és nyereség, mellyre szert tenni lehet, az az inger,melly
mozgásban
a'
versfutó
Lovak tenyésztését
tartja, és az által több apró Magsere-
lovak gek tartósan fennállanak, mellyek nélkül a' nagyobb számban való nemesítésérül egy áltáljáéppen ugy , mint ban csak álmodozni sem lehet Magsereg a' Birkát nagy kiterjedésben nemesíteni
—
hij jávai nincs
mód.
41
LÓÁLLAPOTJA
A'
ANGLIÁBAN, ÉS
ANNAK EREDETE 'S T ö RTÉNETEI, ÁLTAL VALÓ A- LÓTENYÉSZTÉS NYERESÉG.
folytatni látok; ha Azt a' mit jó sikerrel forog jól, csak nem értem is egészen, mért mint sem azt, a ugyan szívesebben elfogadom;
minden okoskodáminek elmenetele nincs , bár mcgcggyeznék is. saimmal és Systemáimmal következésében BritanA- most említettnek Lótenyésztésre mustránl. „iát mutatom-bé a' valamclly Hazánkban a' Ménesek többnyire felállítva princípiumok szerént vannak theoriai •s
tartva,
még pedig
sokszor ollyan Orszagokbul
nyomán, mellyek nálunk kerekedett útmutatások holott még bátrabb vannak : a- lótenyésztésben inkább olónkbe venníink, azon Országot kellene Elófordulbató szinte minden a- hol e- tárgyban „.ár moppróbáltatott; |,,l,í,l
.rede.t
Megfizették
,
a'
a'
hol
tanúságot
minden
ai'^'>
már sokan
"j;*""
károkkal
tuhonnan tehát Századoknak tapasztalását hozhatnánk
dománnyal összekö.ö.t sajátunkká, ha jobba., magunk közé, és tehetnénk ntánna kívánnánk eredni. sincs , Valóban talán egy Ország n lónak nevelése aimyiba kerülne ,
mellybcn a
Uilann.a,
és
LÓÁLLAPOTJA
A'
42
még
sincs Ország
vil
a'
ágon , hol elarányozólag
annyi és minden szükségre nézve olly tökéllctescn megfelel lovak neveltetnének, és mellyben még olly felesleges szám maradna fenn, hogy azzal egy nevezetes activus kereskedés is fizet-
tethetnék mint éppen Britannia.
Hogy ezugy vagyon,
nem
tagadni
lehet, és
én próbálni fogom megmutatni, hogy miért vagyon
ugy ,
és
másképp miért nem
lehet.
hogy régi idkben valamelly mélyen belátó vizsgálók mind azon jnódosításokat , mellyek által a' lótenyésztése
Nem
kell azt gondolni,
Angliában annyira felemelkedett , bizonyos és elhatározott plánum szerént állították volna fel, és mostani idkre elre készítették A' sok jó következések magva, ha ugy
a dolog sikerét volna
el.
a'
szabad kitennem, véletlen eSett a földbe. A' jíevendék fát ápolgatták ugyan utóbb , ámbár senki
sem tudta, hogy valaha melly nagyra fog
nni
az; és mostan minekutánna az egész ki-
terjedésére
megntt
még Angliában
is
,
—
merem
állítani
,
hogy
kevés ember van, a ki igazán
tudná, hogymibirta azon fát olly nagy növésre. És hogy azt egy Külföldi jobban kitalálhatta, mint egy született Angol, az a' természetben fekszik.
Azon emberek,
közepette születtek, léséhez
nem
a'
a'
kik roppant
erdk
fák plántálásához's neve-
szoktak annyit érteni
,
mint azon
kopár sík lakosai , a' hol a' fának szke cszteu« dórul esztendre sajnosabban éreztetik.
ANGLIÁBAN. Dc
tekintsük közelebbrül
Angliában
vallyon
mi emelte
lótenyésztést olly magasságra, olly
a'
kiterjedésre
,
43
,
tenyésztéssel
nézzük
és
azok
liogy
,
,
kik
a' ló-
veszdnek, ennek okát holésmelJy
külümb utakon Eggyik azt
keresik. állítja; *az
Angol nemzetben
a*
lovákboz való kedv olly nagy, bogy az minden nehézségeket
meggyz. Másik,
olly vagjonos , bogy annak
séges
's
a'
*
az Angol nemzet
nyereség
nem
szük-
igy az ezen tárg}'at csak gyönyörködtetése
miatt folytatja.
Egy harmadik,
'a'
lakók az Angoloknak olly bolondjai
Continensen ,
bogy tólök
egy lovat drágán örömöstebb meglesznek
,
mint
egy jó lovat más nemzetbélitül olcsón. Egy negyedik , a' pálya-futás alkalmatosságával tenni *
szokott fogadások ,mellyeknek az Angol szerfelett
való barátja , nékick olly ingerül szolgálnak
,
bogy
sokan lovakat csak azon játékra való használásra nevelnek
"s
tartanak
"s Sl
t.
némünémü igazság , nem t.igadoni , de bizonnyára nem ott fekszik a' dolognak mozgó principiuma, nem ott van az Vag)'on ugyan mindezekben
a'
kútf,
mellyhfil
a'
következések folynak.
Angol Országban, mint máshol keresése
az els mozdító szer
;
a'
is a'
nyereség
többi
abbul származik. És valamint azon okbul
Angliában lehet iigy
a'
mind
— hogy
lónevclés által jutalmasan nyerni
— az foly,
hogy
ott a' lónevelés sikeres
éppen ahbul az okbul
l).m .r lótenyésztés állal
;
— hogy Magyar Országjutalmasan ii>erni
nem
,,
A'
44
—
lehet
annak
LÓALLAPOTJA kell
következni
lónevelés sikcrctlcn. Hány könyvet irtak
már
a'
,
liogy
világon
itt
í
a^
hány
nincsenek kitéve , csak javallatot? mellyben okok szóll a ló nemesítésé! Hány könyv
következések
rül , nevelésérül
felhkig emeli
a'
hány rágalmazza az Angolt, mennyi Napkeletit , és viszont
's
a
t.
;
—
jó ló megesmebeszéd, leirás, értekezés forgottá' körül? párosodása , tartása , nevelése 's a' t. rése
,
mély De mit ér mind ez ha minden nagy és ,
tudó-
bels mellett fövényen épült Palotánk kiválasztásában 's a t. elrendelésében, a bútorok Ízlés szerént dola' legtetszbb a' legszebb arány
mányunk
vagy éppen gozunk; ha az épületnek talpköve van rakva. Mit er nincs, vagy legalább rosszul és ama számos ha pénz nélkül szkölködünk és helyes könyvekben ajánlott jó Ménlovakat A' megvaKanczákat meg nem vásárolhatjuk.^ nem tarthatjuk ugy, azoknak
-
sárlottakat pedig
móddal,
nevelhetjük olly rendes bölcsességgel mint azt azon könj^ek legnagyobb 's tartásábul elladják. És ha azok nevelésébül reményleni soha nem hasznot várni 's nyereséget azt huzamos jó kedvel
csikait
nem
lehet, hogy folytathatjuk ^s
türedelmes álhatatossággal ?
- A' legtehetsebb tárgyra melly a be nem hozza, —
, gazdának sincs Tkepénze olly kamatot se most, se idvel kikerekít egy midn a' legszegényebb gazda is melly jó nyereséget kis pénzecskét olly tárgyra, pénzünk nincs És ha ma arra fordítható Ígér.
—
;
ANGLIÁBAN.
45
hogy uj «s jobb Méneseket ill íf síink- fel ^ jobb Ménb)vakat és derekabb Kanosakat vásároljunk az nem azért van, mert pénzink nincs, banem azért, bogy azt epyébbre okoscibban fordítbatjuk. Ila
a'
nevelés által nevezetesen gyarapodni
ló
magunk
lebetne,
csudálnáik, melly tetemes
is
sonimák kcriilnének-ki
lódtlgának elóniozd/->
a'
tására.
Ha
az angol lovak Történeteit átgondoljuk
— tagadni
nem
lebet,
találunk, mellyet
mozdítására
nem
a'
vezet
Kormány
annyira
becsület felingerlésc elrejtett
bogy abban sok ollyat
által
a'
a'
nyereség, mint
vkt végbe
;
a'
de azon
szer, melly annyi csudákat
csak nem más vdt, mint —
velt bizony
el-
tenyésztés
a'
mpénz
szomja. A' becsület szeretete mígában olly szép
;
a*
haszonkeresés ellenben olly alacsony érzésekkel
van összekapcsolva bogy seiki se merné n) ílváii kimondani, bogy a' haszonéit többet volna tenni :
kész, mint
a'
becsületért;
sít
azt állítaná kiki
^
hogy becsúletbnl ezerszer
töliict
mint haszon baj házasért. Minden nemesérzésü
eniier igy gondolkodik.
De ha ebben
a' a'
becsületet
kész cselekedni ^
megkülömböztetés valahol szükséges
,
tárgyban annak i|azán helye van. A*
— nekem legalálb ugy
látszik
—
h.á-
boruban, közbazafíuí életben, és mind azon szent kötelességekben
's
számtalai áldozatokban kell
,
keresni
LÓ ÁLL A PÓTJA
A'
4G ,
által Ilazánklioz
mellyek
ús az egész
A* Gaz-
cmíjcriséghcz szoiosaii kötve vagyunk.
nyereség mennyiségét kell tea' kintetbe venni; iit az a' legbecsültebb gazda, daságban, csak
ki caeteris
a'
paribm
a'
földbül legtöbb és le^yobb
terméket tartósan tud kitermeszteni. és annak A' haszon és a' nyereség keresése melly és várható elérése tehát azon báj,
lehet
ösztönözi. az Angolt ménestartásra, lónevelésre azok Hazájában ugyan sok ménes nincs, nem is
nevelik diszét
's
ílvatját lovának,
hanem azon
szenvedelem , hogy a lovakhoz való tlterjedett kis tulajdon ottan alig van vahki, ki csak egy bérbe felvett földel bir, ki egy két csikót
vagy ne nevelgctne.
közül Száz ollyan M-nest feltévén , mellyek adna mindeggyik esztendjnként 50 és 50 jó lovat de az a' az egy esztendben 5000 lovat tenne ; mi voha teszem Magyar Országra
gzám még nézve? mert nem eak bels szükségeinkre lene lovakat
nevehi
,
külföldre való kiviéire
kel-
hanem kereskedésre is
;
és
és
melly messze va-
hogy ollyan száz Ménesünk és legyen, mellyek eatendnként 50 és 50 jó - ki ? Ha tökéletes tehetség lovat állíthatnának mellett még minda' most fenn álló Vlénesek egynéhány azok, a' kiknek tdietségében van,
gyunk még
attul
is.
csikót esztendnként nevelgetnének
na következnék
,
mi jó
ab»ul az Országnak.
basz-
De hogy
és birni. lehet azokat a lótenrésztésro ösztönözni
,
ANGLIÁBAN. nem
kik amil eddig
is
4?
álmodoztak? Az késbb
oiinkiMiytescii ki fog tetszeni.
De \s
sommásan az Angol Ló
tekintsük
történeteit
annak
eredetét
crmeki korátul íbg> a mos-
g)
tani ideig.
A' Lótenyésztésnek Angliában régi idúklien
nagy foganatja nem volt, és mind az, akkor és késbbi idkben
Kormány
ott a'
a*
mit
és az
Ország Nagyjai annak elmozdítására eszközöltek 's
feláldoztak, csak kicsiny vagy talán legkevc
sebb basznot sem bajtott
— dcnem
isbajtbatotl.
Azon calcuhison és tudományon nem épült bánás mód , vagy ba ngy merném mondani , azon a* ellen való nszás pedig több századig tartott,
\Í7.
és
ma
is
tartana, ba
szempontot nem ki
nem
jelelte
a'
történet az úszóknak jobb
adott, és az igazi folyást nékiek
volna
rencsés Véletlen és
;
de ujabb idkben
annak bOlcs
és
liasználása olly következéseket bozott olly csudákat szült, liogy liol
ezeknél
minden
ma
,
elrendelt
maga ntán
a'
a'
lótenyésztés
szebben és egészségesebben
virágoznának ét divatalnának,
Mind ezek
sze-
nincs Ország,
fogva arányozólag
ágazatjai
a'
— mint abban.
mi jó volna is az egész dolgot rendesen felvenni , még sem szándékom történetrl történetre a' lebet legnagyobb pontossággal mind azt eladni , a' mi felvilágosítására bár
s/orosan az angol Lónak bistoriájáboz tartozik,
mrrt az
ni;iu;i
riry naL'\
kön\"i rt ki\;iniia; és én
:
A'
^8
LÓÁLLAPOTJA aka-
összeköttetéseit annak csak a^ legfbb mennyire lehet, Olvasóm rom kimutatni, hogy a' együttvoltát, egy tckiiiaz általlyáiios kép egész az mint egy csontváz , mint tettel átláthassa, és
az,:rt
felálljon. Könny leszen valami Egész, eltte összeköttetéseket és az majd azután, a' kisebb könyvekbl cgymásbul való következéseket, más Azomban még ezen két megjegyzést
kikeresni.
elre kivánom bocsáttani
Hogy
'a^
nagy kicsinybül némellykor igen pedig sokszor igen kicsiny,
nagybul
lessz; a
^mindenben van jo, vagy semmi sem, és hogy csaknem mindenkor egy és bal mód és hogy a melfel azon két utat, kis csekélység osztja masikan czélt elérjük; a' ;
lyiknek eggyikén
a'
és jobban eltávozunk. pedig attul mindég jobban
hatalma a Hajdan, még minekeltte Róma Galliai
tengereken
tul
nem
terjedett, Albion
karban lovak állapotja csak olly a természet és a lakosok volt, a milly énben azt helyhez's kisded szükségei Szigetében a
együgy tették.
szokásai
áttörhet Az Országnak nem könnyen
eltt elválasztott és határai, és az esmért világ Honniakkal azt a' szúkszinte elrejtett Létele a a' gazdaságban , séget, a szomszéd nemzetekkel es vedétudományokban de kivált a megtámadás
lépést tartani , nem lem mesterségében egy forma mint a^ Continensnek olly elevenen éreztették,
,! ,
ANGLIÁBAN.
40
más nemzeteivel , kik minden liátr
—
szabadság elvesztésével fizették meg.
Semmi jobbat
érezvén
nem esmerién ,
tökéletesebbet
's
nem
szorító szükséget
's
pásztor
a'
ember, lovát elégséges jónak tártaimért csekély
meg
kívánságainak testi
erejében
's
feleié
is
bajnok
a*
;
maga
bátorságában legtöbbet bizván
ösztönt
nem
rezni
mert az ellenségénél se
,
,
érze jobb és derekabb lo^at szeláta jobbat
*8
derekabbat. 'S igy azon Ország, melly most leg-
találmányok kútfeje
tíibb nj
hátra volt ; de éppen az
,
okozta,
ma
idkben
a'
a'
hajdan mindenben
mi akkor hátramaradását
elmenetelének oka. Mert ha
tenger fergetege Albiont
korban lévó emberiség lyoztatta, hogy
nem
jókor
,
gyermeki
elótt elzárta, és
akadá-
oda az emberi ész szüleinénii}eí
juthattak
vizicsatorna teszi
leikében inkább
a'
régi
,
ma
;
hogy
éppen
ott a'
megmarad, és
azon
széles
nemzetiség igaz
hopry ott mind<>n
mi már oda jött, mint egy biztos kinestárban gondosan fentartatik. Mind azon számtalan utazók, kik az egész világ kerekségét bejárják , más nemzetek szokásait, javait és sajátjait a' magokéhoz hasonlítván* azt követik, a* mi követésre a*
méltó
,
azt változtatják
nzni látnak, iiienn} ire
Ka
azért
,
,
a'
mit más:itt Ügyesebben
nem gazdagítják hazájokat
hogy Indiában ezt , Chinában azt , Fran-
rzía Országíian mást
Országban,
—
,
és
se (Miiiiaiak
mást tanultak Török ,
sr
Törökök
's
a'
t
,
LÓÁLLAPOTJA
A»
50
nem
lesznek,
hanem majdnem
a'
botránkozásig
egy nemzetnél Angolok maradnak. A' nemzetisi^g fognak a' zománcz, ha pedig éppen az, a mi a megromlik, akkor a' bels az egyszer megtörik és csont
is
liiszem,
—
'S én azt bizon) osan ntánna rothad. már hogy azon ember, ki nemzetiségét
se
eh esztette,
Királyának hiv jobbágyja
se
,
Hazájának jó polgára nem lehet. Dánok Rónia Légiói 's utóbb a Saxok,
és
góggcl Seregei az Országot diadalmi Es büszkeséggel váltolag századokig tapodták. környülállásokban a gazdaság 's a' tenyész-
Normannok ^•s
illy
tés
nagy elmenetelt nem tehetett
nemzet a meghódítottakbul összeforván
,
és
— maga magán
;
míglen
a'
gyzedelmesekbiil
ert
vett
—
és a
gyzedelmesszabadságnak minden ellenségein a rablánczot kedett. A' nemzet torekedése pedig ketté törni,
oUy
áldott következéseket hozott
ujabb maga után az Országra nézve, hogy mi az idkben azokat eléggé nem csudálhatjuk; de nem er, hanem csak lelki és testi kifejtdései függetlennyerhette vissza az elsséget. A' megkellett elázni. Uj ség ellenségeit mindenben találmány uj szükség uj találmányt szült, uj
által
's igy megkivánást; egyik a másikbul eredett forró a^ minden lehet javaknak teszi most ,
megkivánása ezen nagy nemzet industriájánakés résznek gazdagságának talpkövét. A' gazdagabb ebb résznek érzéken) megki>ánása, a szegén) megfelelni iparkodása pedig azon kívánságoknak
ANGLIÁBAN.
51
köti egyben az Angol Agricultura, IVTamifactiirák és Kereskedés lelkét.
Már midn Britannia
a'
Saxok
a'
nem
is,
más
,
Eurrpátul
volt, oda liábonik, keres-
vak Véletlen
a'
^Villiám alatt
hajózás elmenetelével
tiibbé secjucstrálva
kedés és
késbb
és
által
külombféle lovak
állatokkal eggyütt behozattak;
de azok
tiidomán}'OS jiárosodása és tenyésztése inkább
más
nemzeteknél bevett princípiumok , és szokások szerént történt, mint
sem valamelly gazdaság-
kereskedésben Calculusra
nemzet indulatja
és lelke
talpköAön.
éj)iilt
azt
's
minden
oldalrul
— ezt
vizsgálván legnagyobb világosságra hozni, dolgot
utoljára
is
a'
legnagyobb figyelemre és
legpontosabb fontolóra vette ; wgy hogy az
vényhozótest tárgyává
A*
— minden dolgot igazán
és tökéletesen kimeríteni
a'
's
a'
Tör-
A' Parliament ennél
lett.
fogva számos törvén} eket szabott, hogy
a' ló-
tenyésztctést elmozdítsa.
De ha ezen
törvényeket áígondoljuk
lyeknek némellyike igen kénszcríi és volt, lehetetlen ki tés ott se
nem
találni
akart diszleni
,
,
hogy
a'
,
terhes
lótenyész-
mert sokan nz
szándékozták elmozdítani, hogy azt
mel-
által
— hajánál
fogva húzták. MiiidíMi által
's
kötelezve hét
istálójában
heztetésben bírni.
Krsek
tartani.,
kelletett
llerczcg
Csdört
,
\nU a' Törvény mint hátas lovat
U-
és igy lefelé
bizon}Os
minden hely-
s/.ániu
lo\akat
Azon Arendátor kinek jövedelnn* s/ázfont 4*
A'
52
LÓALLAPOTJA
Sterlinget felül haladott,
vagy kinek Fclcs/gc
bársony süveget viselt, egy francziavagy egy mellett, kéntelen volt egy Imsz font büntetés 's kerületek tartani. Nagyobb kertek paripát
szorítva , legalább tnlajdonosai pedig arra voltak tartani. A^ Parliament még is két anyakanczát csikókat hogy kellessék abba is avatkozott, a' etetni
,
nevelni
's
a'
t.
hogy neigen természetesnek tartom, ember is, a^ ki mellykor a' legjózanabb esz kénszcríto rendillyenekben nem igen jártas,
Én
reményi valamit elmozdítani, a' tapasztalatlaminek sikere nincs, 's hogy mennél tanácsadó , annál nabb, mennél melegebb vér a vinni, a' mi jobban igyekszik ervel azt végbe
szabások
nem
által
igen akar helybül mozdnlni.
De
a'
tapasztalás azt mntatja
,
hogy coerctiva
ermvekre törvények a mezei gazdaságra, fényes követkckereskedésre nézve, akármelly elbb utóbb zéseket szülnének is egy kis idre , még is több kárt mint hasznot okoznak. csak hadjuk A^ viz akár hogy háborog is, akarjunk segélegészen magára , ne gátoljuk , ne után, mmden léni rajta; egy kis id leforgása aránybizonnyal lecsillapodik és legegyenlbb és
—
sulyba jön.
azon ifju Távul legyen tlem , közbevetleg , tenni, mclly a' Parliament ellen valami kifogást
nemzetnek
ifju
korában összeült
következésü törvényeket hozott.
's
olly csekély
Tudom
,
hogy
,
ANGLIÁBAN. azon neliézségen akadott fenn
nem
nyésztés nyereséget
hogy
dd.
rajta hízony nii is
53
hogy a Lóte-
,
Es ez oll)' nehézség , megakadhatunk , mi a'
kik tOhh századok tapasztalását az akkori Angolok
tudományához kapcsolhatjuk, loghoz , öregehhek lévén mint
és azért ezen do-
k
,
természetcsen
és az ó legkischb mcgbántások nélkül is
,
többet
érthetünk.
A* lovakra nézve egy alig érthet anomália
adja
el magát , mellyet itt minekeltte a' ,
tárgyat
folytatnám, érintenem szükséges.
Tagadhatatlan
hogy
,
portéka mindég ab-
a*
ban az arányban mennyisedik , és drágul , a' inellyben azt keresik és érzékenyen megkivánják; már pedig nincs olly productuni , melly annyira megkívántatik, mint a' Ló, és mell}nek
még
kiálIíMsa áltáljában
is
káros volna
olly
mint azé. Ezen anomália okozta azt, hogy Angliában sem tudtak hajdíin könnyen segíteni magokon \s liogy azért ott is tiírgy
íilig
végtére
a'
gc, melly által
a*
j
u
t
a
1
's
mas
n
mutatta ki magát
zon
Ki
>'
o
is
s
a'
,
A*
csak csüggött, míglen )-
ereség
véletlen és szerencsés
kct szült, mintha l> i
el
mozdult *
dolgot erltetni akarták.
lehets é-
krn) iilállások
éppen oUy következése-
'jutalmas nyereség
lett volna.
lehetett volna olly
mély
beláfásii, illy
kisded ok csudálatra méltó küvetkczéseit elre
jövendölni, ki olly bátor,
i/t állítani
,
liogy
a'
,
A'
54
LÓ ÁLL A PÓTJA
elegend ösztön , egy olly legnagyobb tárgyat feleleveníteni , és a lehet virágzásba hozni , mellyen sem a Kormány bkezsége , sem a Hazafiak áldozatjai , sem a*
nyereség hhetbségt is
Törvényhozótest rendelései , nagyot mozdítani nem tudtak. Az esmeretlen magbul mi nagy nö-
És azért igen természetes növés liogy az Angolok nem láthatták elre , mi véletlen leszen azon mag, melly, mint mondom , nékielc esett íöldjökbe. A' fa növését elre látni éppen olly bajos lett volna, mint nékünk könny most azt átlátni 's azon bámulni; mert kell e
vevény
lessz
,
ki tudja ?
ahoz nagy elre látás, hogy a' makkbul tölgyfa minekutánna lessz ? És miért ne reménylhetnénk , fa elttünk áll 's a' gyümölcsökkel megrakott
magvábul bátran szedhetünk , hogy kisded csemeténk , ha ápolgatjuk , éppen olly n^yra , éppen olly szépre ne nne , mint az Anyatörzsök? Engem pedig lehet e vádolni azzal , hogy esmejövendretlen magnak felette nagy növevényét e löm? jövendölés? felhkben lelt hypothesis éppen az? ha valaki a' megérett fa magvábul
magot abban szedték? Itt a' nehézség csak abban volt 's szemétbl kilessz, a^ magot minden gazbul és tdzik szabadítani; de az majd majd egészen ki fej
olly fát igér,
mint az,
a'
millyenrül
maga magátul. Többektl hallom most,
a kik azt
a'
mondják
neveltethát az Angol pályafutás eltt hogy látszik az hettek jó és számos lovak , mert ugy
^'s
55
ANGLIÁBAN. i.lladás).ul
mi..tl.a
,
se eleg.-.ul« lovak
óseiukuek
nem
szükségeik mint
azon ösztön n.lkul se
nem tenyisxtellutmmk
j..
,.
kü.ó.nl.kl.. vol.ak olly sok ^s . beve.elcket nékünk, «k a
o.ly
Laaásokat nem szám.áUák
-~
"'";
miatt több legelk .s ,„;. a kisebb népesedés vannak-, és az az «"//"! voltak mint ma ;;^ m.nt ma. .dokben Tied nem volt ngy elválva sokára "s tán nem
különözve lenni kezddik egészen ehálasztxa lessz
.
-
Lgy
szo-
adná Isten!
elég J« szükségei megfelelésére val: a régi világ a' mint azt a lé termelt ugy is, .•s elég számos eszközölte 's azt egy vagy puszta tern.észet keze
szeretettel kedvc'«- » „ás több vagy kevesebb kielégítésére j.edig csak
e„,beriség felx ilágosított
tökéletesen meglel.lo
„uy lehet n.in.len czélnak ba nnnden számú lovakat kiállítani, •s elegend tudománnyal gazdaember azok tenyésztésében foglalatoskodik.
—
Angliában még most helyeken
kemlékek
és
azt bizonyítják, bogy
Krnikák
H Henrik
találkoznak bizonyos
más nyom.lokok, mellyek a ottan a' lófut.a.ás mar
alalt
is
.nindazáltal
a"
llmaiak uralkodása régi
is
szokásban vo t; a Nersentfutasrul csak
említést id.jétül fogva tesznek
„ézójátékot, vagy iinnei,. azt mint valami érdeklik. latságot '» idtölté-st kormánnyá slatt, kinek
Erzsébet
akaratja sok tárg) akba
tlj
életet
,
,
es
mu-
ert
uj eleve«sr:--t
,
LOAI.LAPOTJA
A
no
öntött,
jiályaí'iitás
a'
nagy divatba
is
ték;
's
rend
Ország minden
])éldáját az
igy szinte kiki részt vett
az 6
's
lakossai követ-
a'
versfütásban
származó fogadásokban.
és az abbul
következend Kormányok
A'
A'
jött.
Királync azt minden móddal cJóscgi tette
vcr-
aJatt a'
sentfutás iiémiinémiikéj)|jen szokásban maradott;
de
a'
se
nem
se
jutalmak
lovak
becsüek a'
a'
fntáshoz se clkészitve
nem voltak ,
volt rendesen kimért pályagyep scliol
's
nem
voltak elegend számban
olly bizonyosok
,
liogy
's
olly
azok elnyerését
lakosok nagyobb része érzéken} en megkivánta
volna. A' pályadíjak csak becs nélkül való csen-
valának
getyiik
azokért inkább mulatságért
's
hogy sem azokat birni kívánták volna. A' szomszédok köztt nem ébredett-fel semmi futtattak
,
vetélkedés jobb keresni
,
jutalmak azt
nem
's
jobb lovakat kiállítani, azokat
megszerezni
—
's
,
Ha
vigyázzunk
és erre jól
eszközlik
mindég jobb
és nevelni.
pedig
a"*
— végtére
bogy azok elnyerése végett
jobb lovak neveltessenek
legkisebb hasznok sincs
;
,
akkor
akkor 6sak azt hozzák
magok után, hogy már az Országban Jév lovak még jobban kizsaroltatnak mint elbb , és hogy a'
szántóvet ember
—
a'
ki
hogy szekcrezéssel
és elfélék által
kevesebb fáradsággal keresse ke-
nyerét ugy
a'
mveli ,
a'
is
földjét rendetlenül és rosszul
gazdaságát
még rendetlenebben
fogja
vinni, hogy becs nélkül való, vagy lopott lován, dolgozás helyett napokig nyargaljon
,
é» szeren-
W
ANGLIÁBAN. cséjét
pályap^'opon jkcrrssc. L'gyan abbiil cre-
.V
dctt, liog>' a' Tí)rvi!ii}iiozótest utoljára kénszerítvc
volt igen kemt^ny bíintetéscket azokra ni'ZVP el-
határozni
,
kik 50 font Sterlinget
éró lovakkal verscnt futtatnának.
dolog utoljára majd adta magát
nem
fenakadott, annyira neki
sokaság ezen idtöltésnek
a*
kemény rendelés vala szükséges épület helyre állítására.
Ha
g}ermek.
a*
kénszcrítetik
meg nem Minden más
*)
,
De
a'
,
és illy
;
társasági
a'
nép ollyan mint
serdül korában
a'
vénségében aggságra
jóra jut.
nem Csak
—
külömböz. A' legszebb eszíi gjermek tudatlan marad , ha maga kénnyének kénszerítés
a'
átengedtetik, és a'ncvendék, testi és lelki tulaj-
donait csak akkor fejtheti ki minden erejében a'
Iegnag>'obb tökéletességre, ha anyai gond és
szorgalom, ha atjai tanács az életbe.
's
dorgálás, vezeti bó
—
Azon pénzbeli ajándékok pedig, mell} eket az Ország Vagjonosíibbai hoztak a' Máza oltárára, környülállásoktul,
függk, csak landók
nem
j
a'
— (án jó kedxtül
ideig óráig valók, egy szóval, ál-
voltak.
A* sokaságnak tolásra,
akaraftul
idt
keli hng}iii
ii
nní^iou-
bátrabbak szerencsés [íróbatéfeleinek
megbizonyítására, az önmagok rábeszéllésekro én rászánásokra.
'S igy
sok gazdaember lassan
)
Ksy
font Sterling rsakut-in
!'•
megtörtént, hogy lassan
f<Miui
már
kedvet ke/drit
iK-ttK**^
,,
A'LÓÁLLAPOTJA
58
Jíapiií
lovat szerezni és azt pályára ^inni
többször látá
liogy
,
merészebb szomszédja
talmakbul szépen meggazdagodott
éppen akkor, mikor
vagy megváltozott tört ki
a'
's
t.
a'
's
a'
Kormány
a'
csak lépve lehet birni
Emlékezzünk
a'
mi
a'
Ilajporra
!
,
jn-
de hogy
—
vagy háború
,
legnagyobb szerenis,
teszi
csak ballagva lehet vezetni.
Vaccinatiora
a'
a'
ráakarta magát adni
vagy legnyomósabb szükségét
cséjét,
—
—
inert
jutalom elmaradott. A' soka-
még
ságot mindenre ,
—
,
a'
Földialmára
Mennyi id, mennyi erszak
kel-
az elsbbek elfogadtatására, az utóisónak
lett
elhagyattatására iiéj)pel elhitetni,
tatni
;
Könnyebb ezer bolondságot
!
ezer hijábavalóságokat elfogad-
mint egy elitéletet meggyzni
,
vagy egy
még meg nem Cambium mercantile
bölcs újítást , meilyre az esze
folyamatba hozni.
Az
a'
—
érett l
—
eddig elladott része az Angol Ló histó-
semmi nevezetest semmi magában. Az némelly Alföldi
riájának, mint látjuk,
különöst nem foglal
Pusztához hasonlítható , mell} nek nagy kiterjedésén minden csak száraz és mveletlen természet és csak az által lehet figyelemre méltó
,
hogy róla
valaha fiaink azt fogják tán mondhatni *Ezen szép, friss vidék, melly körül belül zöld rágzó
,
mellyen
kednek, a'
a'
hol
szerencse
egy száraz
's
,
a*
a'
"s
vi-
termékek pesgségekben vete-
minden házbul minden hajlékbul megelégedés
leheli
;
— ez valaha
némelly helyeken egészségtelen pos-
,
!
ANGLIÁBAN. ványok
mocsárnk
cs
erd,
lucliycii se
50
által elkonczolt sivatag volt,
se fa, se nenieschb
virágzott, soAáiiy jószág kis
szegény jiásztorember lakta
sok ordításai
által hallá
])lciiita
nem
száinhan legelt,
—
melly
's
a'
farka-
némellykor félbe szakítní
örök Csendjét , így találhatunk mi
vünkre az angol
is
valami keveset ked-
ló régi történeteiben
;
ha azon az
ujabb, de kivált mostani idkig átmegyünk; ha az uj rendet és
régi rendetlenséghez hasonlítjuk,
szép virágokat
a*
zük
a'
midn
;
a*
's
áldott gyümölcsöket néz-
régi vadság, a* régi hervadtság
emlékezetünkbe még héba-korba visszatér.
Ezen változás II. Káról uralkodása alatt történt. És ezt az idpontot ugy lehet nézni mint az angol lótenyésztés Acráját. az uj rend, az uj élet
más
's
azóta
Itt
kezddik
a'
tárgy egészen
,
vagy inkább
tekintetet érdemel.
Az
elrendeltetést pedig
uj
azon Crisist, melly ebben
a'
tárgyban magát elól-
adta, legtöbbnyire annak tulajdoníthatjuk, hogy II.
Káról
a'
lovakat és azok nevelését szerfelett
Arabs, Barb, Per sa, egy szóval Napkeleti m é n o v a k a t *s k a n c z á k a t
kedvelte;
I
hozatott, azokbul tán nevelt
,
nemesíteni fajtáit
's
magok nemekben
csikókat tisz-
történetbl napkeleti vérrel próbálta
az
Országban már meglév lovak
is.
A' Király
,
hogy
a'
hasznot
a'
gyönyörséghez
k^ipcsolja, azon becs nélkül való csengciyuk he-
;
m
LÓÁLLAPOTJA
A
lyett, mellyckct fencmiíték
Sterlinget
ér
Billikomot
egy
,
az Ország több
tett ki
és ezen példát
lielyein jutalmul;
egy 100 font
a'
nemzet ne-
mei ly Nagyjai követték. A'
N e w m a r k c t-i
gyepen ké' rendes pálya
kör készült , és próbák naprul napra számosabban tétettek.
A' Király ménesében nevelt lovak
a'
pályán
oUy annyira kikülömböztették magokat serénységek , tartósságok és erejek
által
hogy sokakban
,
kívánság ébredett-fel , hasonló jóságuakat , nevelni 's
kiállítani-
Ennél fogva most az Angol Sziget tehetsebb Urai se pénzeket, se fáradozásokat se idejcket
nem
sajnálták napkeletrül ménlovakat
's
kanczá-
kat hozatni , vagy azokat az onnan jövóktiil meg-
venni, ésigy származott lassanként Angliában az
ugy nevezett '•Egész vagy t e 1 y faj, melly tisztán napkeleti eredet
e s
vér
fajzat.
Tévedés elhárítása végett szükséges, hogy ezekrül egy két szót mondjak.
nem
niában
hanem több illeti
—
,
itt
vérüek
csak több és külömbféle fajnak, osztálynak,
is.
arrul
késbb fogok
csak
a'
érinteni
;
,
*í5ebb '•N
A'
mi a'kiilönfajakat
egyet
's
mellyek vagy egészen
vagy csak felében által
mást eladni
külömbféle osztál} nakat kivánoni
nyolczad részben
ezen szó
A' lovak Britan-
's
a'
'•Vér,
upk e le
t i s
t.
a'
ég
,
tiszta napkeleti
vagy negyed vagy
napkeletiek.
Az Angol
lónak több vagy keveé t,
—
ha ugy szabatl
ANGLIÁBAN magyaráznom vagy
t
c
I
— akarja kijelenteni. ^S így egész
ycsVc
aiinya najíkelcti hiil
Cl
>aló; fél
,
r
ü
az
16
:
melljTick atlya
keleti szánnozás-
vagy tisztán
vér
az
í-s
mell} iiek egyik szülje
:
a"*
vagy tiszta keleti szármozat , közben vetve, az már nicásik pedig nemtelen; hogy mind azon ló, melly szokásba ment által,
született keleti,
—
nem
naj)keleti
vér
'nemtelennek, mind az pe-
vér nemesnek, hivattatik; három negyed vér mellynck egyik egy szülje nemes, a^ másik pedig fél vér negyed vér: mellynek egyik szülje félvérü a* másik pedig nemtelen; kevés vér: mellynek egyik szülje, teszem nyolczad vér, a*
dig, melly nai)keleti
*•
—
:
;
másik pedig nemtelen: nagyonsok vér: mell}nek egyik szülje |^ vagy ^f vér, a* másik pedig | vér 's a^ t. Najikcleti lovakkal az Ország bvelkedni kezdett, mellyre több szerencsés környülmények segítették.
A*
Törk
háború által, melly
a^
mi
Hazánk elmenetelét annyira hátráltatta , számos Arabsió megfordult Európában , és még a^ mi Ifazánkbul liába,
is
vitetett sok
ménló
és
kancza Ang-
így többek közt eg}kor Belgrád alatt egy
Török Basa kanczája fogattatott el , melly az angol versfutó lovaknak igen híres Öreg anüya lett, kinek szármozatjai ezer 's ezer magzatokra
mar elágoztak,
és melly
még ma
Angol köz Lólajstromban ezen név
gárián Maré, Magyar
kanr/.i
tündöklik az
is
alalt
—
V*
*
Hun-
húr már
,
alóAllapotja
02
meglevtjii pendítve, a^ napkeleti
lovak érzéke-
nyebben megkívántattak. Sok híres ló vásároltatott az Arábiai fövényeken, és az egész tárgy lassan lassan jobban kifejtodött. Sok ifjú birtokos passióbul kezdette
korában azért nyertes
lett.
nem
— A*
Lótenyésztést, és vén
hagyta abba
,
nem
által
—
lábon kezdettek állani
tenyésztk munkálodásait
tovább
mert az
régi elítéletek 's régi Syste-
mák már gyengébb és a*
a"
"s
•
fárodozásait
csupa theoriákra, bevett szokások-
ra és szemfényvesztésekre próbatételekre és
a^
;
hanem
a"
rendes
gyakor tapasztalásokra
ala-
pították.
Különös azt
látni
az Angolok az ó tapasz-
:
talatlanságokban melly sok bal próbákat tettek,
melly sok eltévedésekbe estek örök útra léphettek,
^s
ész
még
a^
természeten
diadalmaskodliatik.
Szemekbe tnt, hogy annak serénységére befolyással van is
,
mellyen az emberi
a^
is
mig azon egy
,
a^ ló által vitt tereh
nagy
és tartósságára melly
és a* szaladásban csak e^y font
melly csudálatos akadályt teszen.
Szemekbe tnt továbbá hogy az Arabs nem :
lovakkal a^ nemzeti Angol fajbéliek, se sebességre , se tartósságra , se ugrásra áltáljában
azok
a^
semmi próbára
ki
,
se
nem
kanyarodásra
állhattak
;
noha
honni lovaiknál vékonyabb csontuak
vol-
tak , és gyengébbeknek lenni látszottak. Vizsgálták
külömbfaju lovaknak természeti bels szerkeztetéseit is, és azt találták: hogy a^ napkeleti a^
,,
ANGLIÁBAN.
nehezebb, tömöttebb, inai nag>obb
ló csontja j
iigósággíil
a'
birnak
,
tüdeje nagyobb
t.
átlátták
tcrniészctnek némelly titkaiba belátást a^ ha-
landónak nem enged
szeme
belátó a*
's a'
egyszersmind, hogy az örökévalo Alkotó,
is
a/.t
63
,
és
hogy
homályosodni kezd
is
bizonyos határon át akar hatni
emberi észnek
mélyebben
a' ,
;
midn
azon
melJyen az
Uovább ne menj, vagyon
a*
kijelelve.
nagy lelkü embert gyenge, nem hátráltathatja, hogy maga
És valamint beteges
magán
teste tul
a^
felbuzdulnak benne
ben
el
,
nem
dobogtatják romlott
,
mellyek tavaszi életidnk-
romlott gyermeki szívünket sebesen
:
ugy
a*
\vn legyen
és
vér
nemes
ló
,
akármelly
utolsó pillantatjáig
is,
minden nemtelent meggyz.
er
érzések
ne emelkedjék, ha azok az
—
Ez
mennyei
a^
hol vagyon elrejtve, azt ki tudhatja!
Kezdették akkor azt
is
tapasztalni
,
hogy
bi-
zonyos rendes g} akorlások által a* ló tüdeje tágul inai ersödnek , és igy bizonyos vele való bánás
mód
által
szaladásra jobban
jobban alkalma-
Olly Intézetek
tossá tétethetik. fel,
^s
mellyekben
a^
állottak
tehát
lovakat szaladásra lehetett
elkészíteni.
Megérdemli figyelmünket, hogy ók ezt mi
módon próbálgatták akkor.
Nénielljek azt gon-
dolták, hogy a^ lovak erejét >alamelly természet ellen való é.s
a*
módok
természet
által is lehetne
utjátul egés/en
nag)obbitani
eltávoztak. Igy
,
m
Ló ÁLL A PÓTJA
A
sokan vagy hevít italok, vagy szcrclvkcl A aló ^s
mcgkcncse vagy más bels eledelek
az istállóknak szerfelett való melegsége által
akarták lovaik tehetségét nagyobbítani
id
mind ezek
folytával
a*
hanem
;
kicsapongások lassan-
ként eltntek, és most áltáljában a^
ers
az inak
Készítk
a^
természet szoros utján járnak. A^ természet
útja azonban egy
legalább
nagyon
széles
kör mez. Én
sokat látok természetesnek
mellyet
,
inasok természet ellenvalónak néznek, és ugy viszont természet ellenvalónak látok sokat, a*
mit mások
természettel igen
a^
lenni vélnek
;
megegyeznek
és azért azt a^ keveset
munkám
részben talán tudok,
a^
,
mit
e'
utóbbi fol} tához
szándékozom kapcsolni. III. William és Anna Királyné szaporították azon nevezetes jutalmakat, mellyeket a" lefuttatásra kitett.
mok
helyett száz
-
—
alatt
tetett a*
Káról
a" Billiko-
száz font Sterlinget tett
királyi Jutalmak gyanánt.
mánya
György
I.
II.
ezen tárgy
—
még
II.
György
-
ki
kor-
szorosabban vet-
Törvényhozótest alá, melly bizonyos
regulákat szabott
,
részszerént a^
eltörlése miatt, részszerént
visszaélések
mind azon rendsza-
bások és törvények megersítése végett, mellyek szoros megtartása nélkül e tárgynak sikeres elmenetelét gondolni sem lehet. Átlátta mind ezt a* bölcs
Angol Parliament ,
látja és tapasztalja
maga után
illy
és
a"*
háládatos
most azon hasznot
gondoskodás hozott.
,
Haza
mcllj et
A NG
A^ Parliamcnt sében
A fi A
C5
N.
egy Actájánnk következé-
nag} on kicsiny és gyenge Ioa ak
a^
,
r. I
más Acíája
Pálya-gyepriil ki voltak zárva; egy
pedig azon terheket Jiatározta-mcg , mcllycket versfiitó lovak hordozni tartoztak a^
^s
,
a*
nehéz lovakat kéntele-
nítetnének nevelni, és viszont való kicsinysége
felettébb
a^
ne hogy talán
terheknek szerfelett vaJó nagysága miatt,
lótenyésztk igen nagy
a*
,
ne hogy azoknak
miatt
olly
gyenge,
ámbár nagyon sebes lovak gyarajiodnának, mell}eknek semmi becsek nincsen. Sok illyen rendszabást adott ki a* Parliament, mellyeket idóriil
idre, környülállások
szerint, a^ szükséghez és
haszonhoz mérsékelve változtatott változtat.
és
,
ma
is
Készültek már több helyen rendes
más végre nem szolgáltak. haladtával minden, a^ mi csak a^ lónak
jiályakörök, mellyek
Id
tenyésztéséhez
,
neveléséhez, és a^szaladásra \aló
elkészítéséhez tartozhatik
nebb vetélkedés
,
naprnl napra ele^ e-
alá jött, és igy
nagyobb világos-
ságra hozatott. Eg}' köz , vagy inkább
Ló defter ^Stud-Book, a'
Országos
készült, niellyben
Birodalom minden telyesvérü mén- és kancza
Lovai
,
szármo/atjaikkal együtt feljegyeztetlek.
Kzcn könyv szükségét kiki átláthatja
,
a' ki
melly birka Magsereggel való bánásmódra me/., mellyel boldognlni a*
Kosok
frljr^'M'zve if;a/i
I
's
An)ák
nem
,
nem
figyel-
igen lehetne, ha
Bárányjaikkal
>olnának.
akár-
De hogy
rendesen is
lehet az
r(uhény-Merinost egy Mesztic/.tül kikü-
,
m
A'LÓÁLLAPOTJA
*
annak származása tndva nincs? lovakbul ki tudja , nézés, vagy tán czir-
iömbüzteliii, ha
És
a^
kalmazás
által
kinevezni,
,
tellycsvérüt
a*
félvérüt, Euheyan, Ahou Erloub keletit
be
ha eredeteket tanú-
,
nem Én
*s
több
's
más
oklevelek
a*
,
fajú
's a'
t.
bizonyítják.
mint sok
is
iíjn
több esztendk eltt
,
könnyen hittem ollyanoknak, kiknek Ékesszóllások a'
vakhitelt megkivánni látszattak. Mennyit
bámultam nulni ^s
közönség eltt való Reputatiójok
és a^
,
,
mennyit nem véltem
és sokszor
midn némellyekct
,
ta-
napkeleti Országokrul
Lovakrul annyit *svélleg olly fontosán hallék
peiorálni, mintha a*
mondók oda valók, vagy
ott igen jártosak lettek
kelett felé tán
gazda
—
a^ sült
volna
Veszprémig
's a*
ki,
hitel csak
se juttottak.
De
él.
Már
a^ téli
az érdemetlen
az Arabs lórul :
!
akkor az
is
— annak kivált
— orralyukai bsége,
homloka szélessége, füleinek egy hogy
,
jég és hó a^ tavaszi langy
annyi volt az esmertet jele
t.
ma
addig tarthat, mig az emberi ész köd-
mint
,
szellben.
a^
Hány
hogy nem maga brében járt,
ben van , ha az egyszer felderül
szíteni,
holott nap-
— mert azt mondták,
pedig kegyes pensióbul
eloszlik
t.
hogy jó kirül utoljára egy Század negyede múlva
gazdát csudáltam
's
,
nem
kis
függsége!
szinte egy Scálát lehetett volna ké-
mellyre applicálva az Arabsot minden
tévedés iiélkül kilehetett volna hozni Bassóra'
terméketlen Szél hordta homoki közül
!
És én
,,
ANGLIÁBAN.
67
ezeket mind Szent írásnak vettem
megilletdtcm
midn
,
elkészült Scálával a^
egy
illy
De hogy
!
szorgalommal
zsebemben Konstántinápory-
ban az akkori Pattantyúsok Bassájálioz mentem ki Aleppói
születés vala
Vcrcstcnger
,
és
többször jara a*
és
a*
,
Persai Öböl
—
Babylon
régi
között fekvó Tartományokban keresztül kasul ki lovakkal
—
mindég kereskedék
másrul beszélgetvén, végtére azt *••
^^
De
Uram
hát
igazi
is
egyrül
elhoztam
mondjad , ugj an hogy lehet az fajbul mint Al-Borak
,
Arabsot — olljan
*^Vült, kin *'
és
Mahomed
a^
paradicsomba szöktetett^
vagy azon kancza , ki nyakát törte ,
midn urát a*
semmi meredek
á^
vándorló
^^azon híres zsiványt szerencsésen, hogy *^baja
nem
Khaíbar tájékán
lett,
^^ksziklárul lehozta '^
még most
is
*8 a* t.
a* hol
megállapodik
— hogy
,
lehet ótct,
*•*
tisztelje
'^
más lovak között kiesmerni
most
a' Scálát
mondám, minden í Igaz e „és
hoztam el lassanként
kecsegtet megelégedéssel kivüirül
hogy nyughelyét
nem mutatja
is,
hogy
,
av> al
a^
Török ha majd azt fogja magá,
a'
be sokat tud ez a* Mag}ar,. ban mondani *'Ej Azonban megcsalódtam mert a* kövér Basa olly jó izüen nevetett, hogy nem tudtam, megbán!
!
tódjam e, vagy én igy Bzólla végtére
^"ság, a' mit *'''
"'
"
is
nevessek,
biz* a*
mondott.
'•^llidjc
az Lr,,
mind csak hijábavaló-
Igaz hogy a' neniesebl)
lónak elevenebb mozgása, némelly szebb részei s
ii'
I.
%
annak, mint cg) nemtelennek,
és
hogy
;,
.
ALÓALLAPOTJA
og
azt az által néiníinémüképpcn kilehet esmcriií
**
de annak faját
*•••
*"*"
^s
eredetét szorosan és
minden
bizonnyal kitudni, nézés és rövid próba által,
Azt levelek és irt bizonyságok szok'Hák bebizonyítani; és ezeknek az authenticitá''•
lehetetlen.
*•'
sárul is ki állhat
"annyira elromlott *'''hogy némellykor ^''
'•*•
—
—
a^
mennél nemesebb a^ faj , legközclebbrül való rokonok köztt , testi
állásaikra
''-séget
és
szrökre
,
,
mozdulásaikra
"s
más
tulajdonságaikra nézve olly külömb-
'•'•egyébb
'*
most jót, most midn már Világi Ks a^ mi különös,
a^
még
tapasztalunk, hogy
csak egy nem-
zetségbéli éknek se tartanánk "s a^
t.
„
Az említett Lódefter mellett egy Kalendáriom
^Racing Calendar,is
készült
,
melly esz-
tendórül esztendre pontosan magában foghilja
mind
azt,
történik.
a"
mi
a*
külön külön pájyakörökön
Egy Társaság
Jockey Club,
is
állott
'The
össze,
melly mind azt legnagyobb és
legrendesebb figyelemre
ügyelre veszi
*s
ezen tárgyat csak érdekelheti.
Már
,
a^
mi
nincs olly
találmány, olly történet, olly jelenés, melly
Th e Sporting Magaziné, The Racing He-
Újságok
rald, a"
*s
holnapos Hirdetések
The TurfCompanion
közönségnek tudtára
nem
által
*
etc. etc. etc.
adatnék.
És mind ez ma nagyobb kiterjedésben , és nagyobb számban áll fenn a* tenyésztéshez való kedv és hajlandóság pedig a* lehet legnagyobb ;
mértékben az egész Országra elterjedett.
Ha nem
!
ANGLIÁBAN. csalatkozom
,
ma
üO
40 királ}^ Jutalomnál tohh
\ aii
fsztoiidrííl csztendóre a* két Szigetben kitéve
mind azon
a*
Jutalmakon
kiviil
,
mellyeket
,
(öbl>
idktiil fogva némelly nagylelk Hazafiak és a'
közhaszonra töreked Községek fundáltak. Több
van 95 rendesen elkészített futóhelynél 's tendnként külömb külömb helyeken 140 határ alatt tartatnak futtatások.
De mi
az
esz-
a'
id 40
már most , melly csak 40 ezer forintot teszen pengben , azon iszonyú Sonimákhoz képest, mellyeknek elnyerésére az ut minden
királyi Jutalom
tenyésztnek nyitva
áll
Minekulánnaa' nyereséget ki a' tenyésztés
sarkalatjául
flás
f ,
és
és módosításokat is
volt^
és hasznot totteni-
minden munkálóminekutánna azon módokat a' mennyire tehetségemben
ing<:réül
's
eladtam^ mellyek Britanniában
potját oliy magasságra vitték,
el
a' ló álla-
most azt
miképpen lehet. Nyerhet egy jó ló tulajdonosa , 'a^ most cndíteti 40 királyi és niíis uraságok *s Községek Julalmaibul esztendnként többet nyerhet különös, vagy eleg}'e8 fogadások , ugy ivadék fogadííftok által is, mellyek elre nlly csikókra tétetnek, kik nem csak hogy nem élnek még, de még az anyjok méhében sincsenek nyerhet pénzért való :
ott a* ló által való nyereség
;
;
hágatás
,
nyerhet
A' Continensen
LehelKég,
a'
lóháton való vadászat
lév
u' ló által
ten}
észtknek
ezen
által.
hat
való nyerésre nézve nincs
,
:
70 iiicg
LÓ ÁL LA PÓTJA
A' ;
nyereségek kirekesztulcg csak
az
a^
puszta
eladásra, vagy cserére szorítatik.
Vizsgáljuk
dolgot reiidszerént
a"
királyi és más Jutalmakért
A^
való futtatás
szabadságáért,
mellyel
kiki
bátran élhet, a^ birtokos csak egy kevés pénzt tartozik letenni
nyertes
,
az pedig
így , az a* ki csak egyszer
^s
;
1000 forintot pengben tesz zsebébe
nem
a^ ki
kat , mert
nyertes,
lovának
a^
a^
nem
is
;
veszejt so-
pályára való beállításáért
egy pár forint letételével minden mástul mentt. Altaljában véve pedig nincs annál jobb gazda-
mint
ságbeli tárgy,
a^
melly
által
nyerni sokat
Ennek követpályán sokan próbálják -meg esz-
lehet , veszteni pedig csak keveset.
kezésében
a*
tendrül esztendre álhatatosan szerencséjeket. Sajnosán soha pedig lovok,
nem veszthetnek ha nem legels is,
,
nagy becs — nyereségek pedig
—
gyakorta
azért
még
is
némellykor ju-
talmas, és minden kisded káraikat, mellyeket lassan
lassan
egyszerre helyre
Britanniában
észrevehetetlenül
és
üti.
Éppen
a^ hizlalás
illy
vallottak
formán van
felsérkentése végett a*
dolog összeszerkeztetve. A^ legkövérebb szarvas
marhára hasonlóképpen több helyeken 100 ^s 100 font Sterling van kitéve jutalmul. És minden hizlaló azt
reménylvén
,
hogy
esztendrül esztendre mindég
ban nem nyertes tes lenni
;
a*
is
,
lessz nyertes hizlal
— ha való-
hanem mivel reménj 1
Publicum pedig egy
illy kis
nyer-
ermúv
,
ANGLIÁBAN. által, Iia
i^
mondanom, melly
szabad
liány 100 iont Sterlingbe telik
marha
száz nagyon zsíros iziien
?l
,
egjTic-
nénicll} kor tílbb
liueábul
felettébb jó
vendégeskedik.
De illyen jutalmak most már csak
emberek
a*
elnyerésével közönségesen
kevesebb becs vagy szegényebb
nagyon jó ló tulajdonosa egy pár 100 font Sterlingért most immár nem veszdik, mert sokkal nagyobb somlovai szoktak bajlódni. A'
mákra van is
kilátása és
reménysége
azt vagy csak mellékesen teszi
,
azon pénzt
is
elvigye
nem idhöz
az
fó czélja. Illy
,
bogy még
vagy talán azért
;
más fogadásokra már többé
szert
futtat
^s lia
nem
,
bogy
teliét;
de
jutalmak kitétele bizonyos
van kötve. *í!i így megtörténik, hogy egy nagyon híres ló eggylk és bizonyos helyhez
]»ályahelyrül a' másikra utazván, ollyan helyre
Jut, ki
a^
hol
éppen akkor ezen juíalmakJMil egy
vagyon téve,
töltse
,
szplad
,
*s
már hogy
idejét
hijába ne
vagy azt szaladás nélkül
is
el-
nyeri;. mert megesik az sokszor, hogy valamelly
lónak híre
hogy az
*s
elssége annyira mogesmertetett
ellen senki
nem
áll
ki,ésigycsak azzal
gyzedelmes , hogy magát bemutatja. Találkoznak továbbá olly lovak
is,
mcilyeknek tulajdonságaik
— sebességek vagy tartósságok — ban vannak már
a*
olly kis titok-
közönség eltt, hogy
tulaj-
donosaik többénem reményihetik ket jó sikerrel a*
pályagyeprr vinni
a*
htígáson
kívül,
^s
ennek következésében
mellyre azonban
még nem
,
72
A'
akarják
ket
LÓÁLLAPOTJA
fordítani
hatnak, mint
,
cgj'ébb hasznot
kitett jutalmakért
illy
nem
hajt-
szaladni.
Ezeknek utazásaikat tehát ugy intézik , hogy vélek mindég egy két nappal elbb érkezzenek oda, a' hol éppen jutalmak vannak kitéve. Kiiltinös Fogadások által már nagyobb nyereség származliatik
,
de ezen
mód
veszedel-
mes, mert az ember éppen annyit veszthet, a* mennyit nyerhet. Itt már minden a* combinatiotul 's szerencsétül
,
de legtöbbnyire azon módtul
függ, hogy lovát kiki micsoda feltételek alatt
Ha
pályagyepre.
állítja a^
nekünk
,
teszem igen
tartós és ers lovimk volna, melly nagy terhet könnyen bir , de nem igen sebes azon kellene iparkodnunk , hogy olly feltétel alatt vigyük tet a* pályagyepre hogy a^ lovasok nehezek a^ pá;
*•
lyakör pedig hosszú legyen sebes
,
nem nagyon
de
illy feltételek alatt,
san meggyznénk. ráállana
,
,
.
gyz és
Ha
valaki
,
igen
nem ers lovával
ellenünk kiállana
,
bizonyo-
Ha pedig tartós lovával
valaki
hogy nagyon sebes , de nem igen ers ^s
tartós lovunkkal,
könny gyermekekkel állovak
hátán , három , négy száz ölnyi távolságra ellene kiálljunk azon is bizonyosan diadalmaskodnánk. Ennél fogva kiki a' lova tulajdonságait legnagyobb ;
titokban tartani törekedik
;
ha azok már tudva
vannak ; nem lehet állovat többé jó reménységgel vagy hihet sikerrel más ellen kiállítani. Azért Angliában rendes pályahelyen soha azt, hogy valamelíy ló
a"*
nem
is
látjuk
többit, vagy ha csak
;
ANGLIÁBAN. eggyel
futna, a^
Iiárofii
lúliosszával
Iov.it
ni.-ísik
iiiesszebb
73
egy, két, vagy ]iagyiiá
hátra
vagy ha tenné , bizor.yosan kis gyermekek is kinevetnék,
iiyeiülielyiiél
a'
a* lo-
;
n^eit még a* maga bizonyította volna be, hogy minden ész
vast
és hideg vér nélkül szelesen vitte végbe dolgát.
Bizonyos hogy én lovamat egy olly
ló ellen
nem
futtatnám többé; mellymár cgjszer azenyimet, a'
nyeróhelynél ezer lépéssel clózte-meg
csak egy .vagy két .lépéssel haladta-meg talán
szerencsémet
még
de ha
:
akkor
,
cg}szer próbálnám
*s
pénzemet még egyszer elveszteném. Mennyire fér pedig össze ezen fogás az igazsággal és erkölcsiséggel? arra csak azt mondhatjuk: egj'ik kártyás se mutatja-meg a^ másiknak kártyájit: egj' hadi Vezér se küldi
meg
a^
másik-
Az a* ki versent futásba elegyedik , tudja-meg elbb , mert tudnia kell, az abban lévó száz meg száz fortélyokat, nak
a* csata
fogásokat
,
planumát
t.
avagy nevezetes pénzért ne fogadjon;
valamint annak, a* ki a' folyó
's a*
a^
Dunába, fördés végett,
közepén ugrik be, úszni
kell tudni 's
mind azon örvényckbül magát kiszabadíigatní is,
mellyek annak folytában elfordulnak, >agy
pedig a'
maga
körül mindég
c^
csónakot tartani
mit, közbenvctleg,a' legjobb úszónak
den szívességgel tanácslok
,
min-
mivel csak egyetlen
egyszer fuUiat vizbe az ember.
pedig fogadásban , vagy kártyán értékén (Ix nai^y részét.
is
A* józan
nem
esz
koczkáztaljíi
,
74
LÓÁLLAPOTJA
A'
Az
eszteiilenség és Ügyesség
liatárt kiki
között húzott
De azon
láthatja, olly világos.
ha-
tár, melly a* fortélyoskodás és ügyesség között
van , vagy inkább , melly a* megcsalás , és azon elre látó ^s megfontolt elintézés között vigyárgat, mellyel minden becsületes ember élhet, olly
—
olly Homály , hogy egy vagy könnyen csorbulást kap.
kényes Valami ,
más
oldaliul
—
A* mi pedig
fogadásokat áltáljában
a*
illeti,
azokrul kiakarom vélekedésemet egyenesen mon-
gad ás okhoz való kedv egy nemzetben több hasznot mint kárt dani. A* f o
okoz. Némelly magános személyben olly kicsapongó magasságra fajzik-el nem tagadom, hogy az
nem
tán felesége
^s
gyermekei
^s
csak károsodnak, de egészen szerencsétle-
nekké
nem
által, ó
és
koldusokká lesznek. De viszont mennyit
nyer
landóság
a^
Köztársaság azon elterjedett haj-
által
!
A^ ki
nem
valamelly ó eltte
dologban fogad -fel, a* mi
egészen bizonyos
csalásvoIna,^s ellenben
nem
olly dologban melly
mi nem más mint vak szerencse játék az minden lehetségeket, és hihetségeket egy és más oldallegkisebb combinatióra sincs építve
,
a^
:
rul fog megfontolni
,
és
a^
szerént
fogadni a"
mint azok ön belátása szerént, magokat kifejtették "s
ereje által
Ha
tudománnyá és esze valami tárgynak hihet sikerét elre
elmutatták.
valaki
kiszámlálgatta
^
a^
dolog jó kimenetelére fogadni
fog
:
és
minden succcssusa
^s
viszont
,
a'
sze-
ANGLIÁBAN. rencsén kiviil, csak Ön
mi emick
IMár
fiigg.
személy
,
kiben
a*
jól felbuzdult
,
a^
75
maga elmebéli
erejétiil
következése ? Iiogy azon
a* fogadás indiilatossága
az esetek okát, és
már
következések
a*
folyamaíját, vizsgálni kezdi, mindent összehasonlít
és sokakrul erltetéssel eszmélkedik.
,
már most ezerekben ezen
vizsgáló
hasonlító, ezen erltetéssel
delem
ezen össze-
,
eszmélked szenve-
több élctforgásokon apárul fiúra átment
,
— melly iszonyúan emeli-fel értelmességet!
Ha
ezen most röviden átgondolván
az a* nemzet köz
nem vaktában, hanem mindeneket eladott módon Valaki
— fogad
,
—
tegyük
fel
csikóra, a* ki éppen legel, egy a' ki hfisonlóképpen legel
rnek
Ha
kell
lennie
,
,
^s
egy 2 esztends
más csikó ellen,
melly
mennyit
lárgy körül vizsgálódni
,
lóesmc-
nag>'^
neki
kelletett
Ha
gondolkodni.
e*
va-
laki fogad hog}^ valamelly bizonyos utat, lóháton
kocsin, gjalog vagy hajón, ennyi alatt
végbe visz, mennyi elre
*s
ennj
bocscátott
i
,
id
megfon-
elbbi próbatételek Összehasonlítására, mcimyi elmebéli gyakorlásra van szüksége. Ha valaki jó vagy rossz idre fogad ha azt vaktolásra,
—
tában
nem
teszi
— mennyi észrevételeket
nekie már esztendk
által
A* fogadásra való kedv
gondosan tonni által
kellett 's a' t.
az Egész nyer,
ciak némelly magánosok vesztenek. 'S azért ugy
igazam volt mondani
hogy az több hasznot hajt mint kárt okoz; mert minden tárlátszik,
,
saságnak ftalpkövc az, hogy mindég
a'
kisebb
70
A'
szenvedjen
r/'sz
ÓÁLLAPOTJ A
r.
ha az
,
által
nagyobbnak
a"
boldogsága eszközöltetik, vagy legalább jólléte nevelkedik. A' katona
nak oda engede
,
is életét, inellyet
csatában azért veszti
tán legsúlyosabb terhet azért viszi
nyugodalomban
társai
*s
,
Hazájáés
,
ezen
hogy polgár-
bátorságban
a^
Haza
javaival csendesen élhessenek.
Az Elegyes-Fogadások reségnek lehetsége felette nagy,
pedig igen kicsiny
;
is
a*
nye-
veszedelem
azért legközönségesebbek
Ezekben busz , harmincz sebb ló
által a^
összeáll 's
*s
is.
több vagy tán keve-
mindegyiknek tulajdonosa
húsz húsz , száz száz , söt két vagy több száz font-
baa
is
tek.
Ha busz
felfogad a^ lovára
— ugy mint megegyez-
ló állott-ld a^
fontnak letételével
a^
gyepre , ötven ötven
nyejtes ezer font Sterlinget
nyer, azok kik nem nj értések pedig ötven és ötven fontot veszejtenek. így a^ nyertes jutalmas nyereségre tesz szert, a^ nem nyertesek pedig
nem
felettébb sajnos vesztéseket vallanak.
Elegyes-Futtatásokban het, a^ többi
megint uj 'h
nem
mind
veszejt; de
Illy
csak egy nyer-
mind
a* mellett
és uj Elegyes-Futtatások állanak össze
azért , mert mindegyik fog nyerni
azért, mert mindegyik nyerhet.
11
ly
;
hanen)
futásoknál
fogva az Angol Lótenyészt egyetlen egy ló nevelése által
mind azon
kárait és veszteségeit,
mellyeket egész élete folytában szenvedett , egyszerre kipótolhatja *s is
még azon
felül
nyeresége
maradhat. Ezen az utón Herczeg G. ki nagy
;
ANGLIÁBAN. kiilíinos foga(líisokon,a'
somniákat
nem
solia
7?
szokott koczkáztatni
mint haliam
,
a* niult eszten-
,
esztendnként. A*
futás.íra .V
Ui
tehernek nag}' befolyása
Hogy egj' mázsáA'al
van.
több yap^^ kevesebb
tereli
a' lóhátán kiilömbséget tesz, azt kiki megengedi
mert
a"
dolog szembe ötlik; de hogy egy font
kiilömbséget tegyen, azt
megengedni
;
mert
betiin változást
a*
nem
nem mindegyik
is
fogja
lónak mozdulásaiban szemokoz.
Azonban azok, kik
mind ezeket számos esztendkig száz és száz esetekben próbálgatták, megvannak arnil g)ózódvc , hogy a* legkisebb tcreh is valamelly kis külömbséget csak tesz, és pedig annál többet,
mennél messzebbre
fut a* ló.
Egy mázsát
Inisz
könnyebb, mint fél mázsát két ezer lépésnyire ; *s könnyebb ezen utóisót végbe vinni, mint huszonöt fontai busz magyar
lépésnyire elvinni
mértföldet haladni. A* derekabb nél
,
egy pár ezer lépésnyi távolságra
mázsával het
;
ló a^
többet vehet hátára
is
midón
's
,
gyengébbtán egy fél
még
is
gyz-
épjien azon derekabb ló tiz ezer lépés
messzeségre csak huszonöt fontai vévén több
ter-
het magára, a* gyengébbtl meggjzettetnék. A* terchsúlya
lónak minden vágásával nehezedik.
a'
A' külön külön idkori és nembéli lovakra való elosztása és elrendelése a* terheknek talan próliatételek után
arányba
jött
,
ma már
,
szám-
olly igazságos
hogy eg} három esztends kanrza
,
ALÓALLAPOTJA
78
csikó egy hét esztends ménlóval egyszerre lépJiet a^
pályára
ós a*
,
terheknek valami bizonyos
elosztása által sem egyiknek , sem másiknak nincs semmiben kedvezve , hanem az gyz , a^ ki sebe-
sebb vagy tartósabb.
Az Ivadék Fogadások pedig mellyek elre olly csikókra tétetnek, kik nem csak hogy életben még nincsenek, de még az annyok méhében sem fogantattak
;
a*
szorgalmatos
,
ügyes és
szerencsés tenyésztknek a* legnagyobb nyereségre nyújtanak lehetséget,
midn
egyszersmind
jobb és tökéletesebb lovaknak tenyésztését
a"*
leghathatósabban eszközlik.
Megvallom
hogy elejinten ,
:
manipulatiokrul
furcsa
,
midn
illyes
millyenek Angliában
nagy számmal találtatnak, hallottam , sok jó Es-
merseimmel •Az lok
együtt
igy kiáltám-el
magamat'
Istennek de nagy bolondjai azok az Ango,
!
— idvel
*s
vizsgálat után pedig elpirul-
tam , látván , hogy én vagyok inkább nevetséges és
nem azok ,
a*
kik olly Intézeteket hozltak di-
vatba , mellyeket én
nem
érthettem ; de a* mellyek
tapasztalás által kimutatták nagy hasznokat , és az
emberi észnek legnagyobb becsületére válnak. Vizsgálj uk-meg ezen szép találmány össze-
szerkeztetését
—
szerint
^s következéseit
és kivált azért
annak érdeme
— mert
tán
semmi
miben Angliában az utazók közönségesen annyira megütköznének, mint éppen ezen szokásban; nincs tán semmi, mellynek nagy hasznát sincs
,
a*
,
ANGLIÁBAN. olly kev^'SSt* látnák által, melly
79
m^g is
íi'
lóícnyt'sz-
íésrc iK'ZVC egy a^ legszebb elmebéli szülcméiijek
közül
*s
kalaton
melly olly áll
együgy
és természetes sar-
bogy azt egy középszer ész
,
is
egyszerre átiátbatja. Világosítsuk ezt példa által. Gyakorta szá-
mosabb birtokosok, mezei gazdák 's tenyésztk vásárok, lakodalmak, gylések vagj^ egyébb
—
más foglalatosságok *s idtöltések végett egybe gylvén , kiki , a^ kinek kedve van , meddó kanczája nevét egy papirosra felírja ^s annak várbató
ezen aláirás napjátul tán négy vagy
rsi kajára, ki
öt
esztend után fog csak
sonimát de ki
tesz-fel
nem
fizet.
,
futni
,
egy bizonyos
mellyet cg}'Szersmínd feljeg) ez
Hateszem, ezen aláírás
Octo1)er
1-sjéii 1828 történnék és batvan kancza írattat-
nék alá
— mcllyeket,
azután mcások
—
jól
vigyázzunk , már többé
által felváltani
nem volna szabad
minden kancza ivadékjára száz száz font Sterling tétetnék-ki; ba továbbá ki volna kötve az is , bogy a* leend csikóknak 1833-ban Május 'e
l'Sjén bizonyos egy belyre ki birtokos pedig, a^ ki
nem tudná
vagy
ki
felét
akkor mint bánatot
Mi volna
a^
kell állaniok
csíkaját ki
állítíini
,
,
azon
nem akarná^
a* feltett ]>énziiek
lefizetni
tartozzék.
—
dolognak Összeköttetése és késbbi
nem
következése? bogy
a*
oda nevét, mintba
a' fizetésre való
ki
gondidallan irná
nap, mivel
csak nég)' vag)' öt esztend muIva kell fizeini
sóba
frl
,
nnn derülne ; az bizonyosan legderekabb
,
A'LÓÁLLAPOTJA
80
kanczáját jegyezné-
fel.
csak ÖlTen font volna;
A* veszteség lehetsége nyereség lehetsége
a*
leend Lovaknak csak pedig — ha állana része liarmad többi pedig bánatot — négy ezer fontot Körül nézne a^ feljegj zett is ki
a*
,
tenne.
fizetne
most minden Birtokos , hogy ugyan mellyik Ménló volna legakalmatosabb kanczájához
másnak nemzetségi
már megsznnék
egynek
és
és testi tulajdonságaira tekin-
A^ legolcsóbb,
tene.
^s
a^
Csdör,
legközelebb való
a^ legjobb lenni
hasonlításra, megfontolásra
,
;
már
az össze-
szorgalomra szükség
támadna. A* gond és iparkodás pedig szép hasznot arathatna. Az ügyesebb és szerencsésebb 40 ezer forintot
pengben huzhat-bé, midn
csak
öt száz forintot koczkáztat ; az ügyetlenebbek ^s
szerentsétlenebbek pedig csak öt tot veszthetnek
!
Már nem
következéseket szülhet
De
ez a^ dolognak
Azon Birtokos bánatot határozott napra ki
^s
öt száz forin-
világos e
,
módosítás
illy
melly szép !***
még legcsekélyebb fizet
nem
,
haszna.
a^ ki csikaját
meg-
így, ha
már
állítja.
mi nevünk a^ papiroson volna, fizetni tartoznánk ha kanczánk meddn maradna fizetni ha Vemhét elvetette volna , fizfetni ha a^ Csikó a^
;
;
;
lábát törte fizetni;
,
vagy
a*
futásra alkalmas
egy szóval, ha lobunk
bizonyos napon
,
a^
bizonyos órára ki
nem volna
pályagyepre
nem
állana
,
fizetni tartoznánk.
Sokan
,
tudom
fennakadnának
^s a^
,
mind ezen
dolgot
feltételeken
— életekben véletlen
A NOL1ABA ál.al
szülcósck
**
N.
esn...vvé.. min.líg csak clsís/-gcl
_ „cm ke.lvol.uk.
Nem
is taga.lhat.'.,
a' icr.nészeti ,.,cn szoros feltctelek
mcgü.köz..ek
„é...«..c-...ükó|.,e.. ,....„,,l.a...á -s
,„,.i,.iot, 1.U
...o...kmá is
l.sJ/
e..
otszaz
l.a
megdog-
nem
arravaló
szaba.lsággal , mclly az a* társaságbi-li elón...z.l.tja
Ue
javát leghalhatósabba..
,.,„bcrisí-g ...i...le.i
's
mert sok art
miíri f.zessck
töri, ..yon.orék 's
.......
szabadsággá
csikóm nem lessz, vag,
vagy lábát
liU
'
hogy
Nemesnek
,
Igaznak
,
Szej...ck
s
Szcrentsének kútf-jo, ige" .gJU ..,„.,.„ ,,..Igári ..,,,..,„ez.
Mi azon 59 Birtokosnak
,„r.oz„á..k, mi..t
.-.k
nem
tartozna..ak.
A
a máformán egy veszteség mindegyiket re tlenS.ke Siker vagy
.„erség egjikboz a-
.ikhoi;
n.inéki...k
többel
olly közel jár, m...t
énlokli •sm....lon
ügyess.gtül , szórlübb vag)' kevesebb .s f.-gg. a' szorencsé.ül galmn.nl, <: résszerént hogy 6 vonja a szerencsét Azon va.. U-I.át kiki, sz..rgalma.ossaga esze "s áll.a.a.os ,alál.'.s
,í.g,
_
.„,„1
a'
- a-magabázál.oz.
„,„ra.l,
r./.o.ni
,ar...zu..k
kancza mo.Wo,t micsoda v.gyaza ual
Ha -,
'a'
bánni 's Koll .ebát a-bága.ásban ,,„gya'kanczafoganzon-, l.ány
azon
.,.ark...
n
,
^»>'".a szokott
s.ge szo.galn.a.la..sága é, res cs.kajat ii« »a' kancza . i-n „. ,r ..Ini ! lla miatt, mod.lo.. m.ir..iu.i . „uáffn
ped g
a' cs.lé.l..ok
.
i.,6 eU... f.z..t..i
''"«» ." ^''^«"; ""•"y'-'V.B-;'' ;m.01y gond,
elveti, vagy b"!'""
koll
i„yka...zakö.iU!na'a-cMkAlHbattor.
.H
.,;.Ui.ja,r.zotnikell;...olly'."m-zo.osvolovalA
!
A'LÓÁLLAPOTJA
82
bánás kivántatik-meg ge, gyáva marad
nem
^s
!
Ha
'serdül lovunk
g}'en-
jó reménységgel pályára ki
melly jó
állhat, ismét fizetni kell;
arányos nevelést kell tehát
*s czél-
annak adnunk
Angliában semmi sem mozdította olly annyira elre
legnemesebb tása;
jó lovak tenyésztését, mint a*
a'
pároknak ezen kiválasz-
és legjobb
semmi nem
mellynél
fogva
kevesebb
medd
vitte annyira azt a^ figyelmet,
egy Országban sem kancza mint ott
változtatta szinte vérré az angol és
ük
találtatik
semmi sem
,
Lovászokban,
Ménesmesterekben azon szorgalmat, mellyet a^
kanczákra és csikókra fordítanak. Tudják
Urok két, három vagy négy ezer nevezetes jutalmat várhatnak példája
k,
ók mind ezen Intézeteket, és
és értik
'
a^
I
c
he16
és re
reség erejének!.
,
Nincs
is
csikókban kevesebb kár esnék
fontot nyer,
—
mény
ha
1
megint egy h
e
nye-
t
Ország , hol ""s
nincs
,
a^
a*
hol
derekakká neveltetnének mint Anglia. ^S pedig nem kényes tartás által mert a" kényes olly
;
nem
dia-
csikókon, mellyek
ers
kanczának kényesen nevelt dalmaskodik azokon
a^
fia
bizony
—
anyáknak keményen nevelt származatjaik , ugy mint azon kényes Urfi , kit hogy valami
meg ne maznak
nem
ártson neki ,
,
még
ollyan gyerek
^*
szelltül
is
ellen boldogulni
oltal-
soha
fog, a^ kiben a^ természet viszontagsági a*
testnek és léleknek kifcjtdéseit szinte íViegvivásra kihívták.
.
'
"
ANGLIÁBAN. Egy
követkczisébcn az Ország illyen aláírás
-
azt tévín-fel, ütvcn lóval lett gazdagabb, mcllynek vemhezett Logy 60 kancza 50 csikót teVéletlen nem a' tunya Létele, ne... a' vak altal esztudatlan szorgalmatlansága
-
nyésztk
közöltetett
hanem 60 iparkodó
,
esze, tudománya által
És mi az
a'
's
tenj-észtonek
tapasztalása Egybefoglalatja
számtalan hatvan kancza, azon
illy formán esztenkanczákhoz képest, mellyek és mellyckdnként Angliában feljegyeztetnek,
„ek
lelki ezer embereknek fogmitatnak 's neveltetnek
fajzatjai ezer
tehetségei szerint
meg
Eladattakra Olvasó ezen röviden
Ila az
eggyet fog érteni, hogy visszatekint, tán velem mindc., .pari* tenyésztk
fogadások által, ébren tar.at..ak 's hogy kodásai szünet nélkül lovak ..evelese altal Köztársaság jobb 's jobb illy
a-
IcEtetcniesebbcn nyer.
Vannak számtalanok , kik ezc.i
intézetet, vagy
'Lotteriához, hasonlítják inkább ezen szokást egy kárhoztatják. De én ezen •s
azért az.
,
haso..lítást
való
vala.nint ezt nem tartom helyes..ek.
nyerés
függ, ott a'
A
Lot.er.aban
esak a* véletlen sorsiul ostoba..ak, gondatlannak , restnek,
egyedül
van éppen annyi lehetsége
,
min.
a'
gondosnak
,
A' lóte„yesz...^b..n 'orgal...a.os,.ak 's flgjesnek.
csak senk. nem fogja „evelésben pedig "gyan akár ér.scn valaU. „„„.dani = hogy az mindegy, ..ézzcn » l»va. ,• .lologhoz, akár ne.i, ; akár ,
,
84
LÓÁLLA PÓTJA
A'
nem
mindég hajnal Iiasadását, akár rávirradjon minden nap. ^S azért én e z c n T a 1 á 1 m á n y t , a^ t u d o m á n y , taUtán
,
ake-ír
A^ re
akár
lííssa
szorgalom Jutalmának bátorkodom! pénzértvaló hágatásbul, végté-
pasztalás liivni
;
^S'
nagyon nevezetes nyereség válhat. íía
melly csikó
^ ala-
többiek között niegkülönibözteti
a"
magát, mingyárt tudakolják 'ki volt Nemzje?, "s
kiki ayzal kivánja párosítani
Ménló Tulajdonosa pedig
a"
kanczáját.
A*
Csódörbért
tüstént olly arányba emeli -fel, mellybcn lovát
megkivánják
keresik
"s
;
ugy mint mi valaha
Tokai borainkat igen drágán adtuk Lengyel szomszédjainknak , mert nagyon keresték ; most
—
pedig olcsón
nék
is.
is
oda adnánk,
Vágynak példák
st
hágásáért ötven
,
— csak bár
keres-
hogy egy kancza meg-
száz fontot
is
fizeltek,
és
csdör esztendnként ötven kanczát könnyen gyümölcsözvé tehet Urának sok ezereket hozhat -be minden esztendben. Most a^ jó csdörök száma Angliában nagj óbbra igy , minekutánna egy
,
nevekedett, és igy szállott
húsz,
,
Mén bér
a^
hogy most az
ugy harmincz ,
Magló 500 , 1000
valamivel alább
öt
,
fontba kerül, ,
^s
tiz
,
tizenöt
egy jó
és így
több fontot hoz bé gazdá-
jának esztendnként.
Ez
a^
pénzért való hágatás mind
résznek hasznos.
Az,
a*
a"*
két
kinek, teszem húsz
kanczája van csak ménesében
,
négy
"s
több
8
ANGLIÁBAN. .1
«
V
tókcüénzóneV kanuitlaii
::rTtr:^'^'^^-^" "-•,;--"
I
:r:r::Li.í«. ' j
lia
..I
'""""T
-U
viívMTt
r^r
nem
o.li«,
l.ágati.a.
akárnnllyc" nag)«ak
'"u::faa'r«a,ásér.n.ec,..»g.m.hcl
becsesei,!. cs.k»t .
a
nocl, n
„>,-..
.
j.,
kanoxaja >an- '* " lan 40 ..i,,„u tán » kinek ,„oi;vasávlasaia,
t
ga..la»áR«sal.l. kanosaik nincsenek,
H
e«o«y
bi/.on)OH
,,,.,a.ni,n.ávegys.cr
.....Hkaszuaisvau ...lakcvnl
..tt
s..n..nál
» J
"
'-
l.ága.a.-..
j6le..evje..e<,a-^^
MnwWn..Mn.^^^>^^^^^^^
aka.l-n.eg, a
hol. y
,
80
LÓÁLLAPOTJA
A'
fennáll
;
kedik,
mert minden portéka végtére oda kerea^
hol legérzékenyebben megkívánják
Hazánkon keresztül
^s
Ha teszem ma vinne valaki
legjobban megfizetik.
,
olly Ménlovat,
mellynek nagy
becsét egy vélekedéssel mindnyájon megesmér-
nénk , mi történnék , ha tulajdonosa nagyon drágára tartaná ? hogy azt a^ Kormány vagy az Ország tehetsebb Birtokossal mcgvásárlanák, vagy talán a'
mi hilietsebb nem
^s a^
;
csdör
,
mellyet csu-
dáltunk és lovainkra nézve felettébb hasznosnak lenni megesmértünk
tetnék hogy
,
az Ürszágbul megént kivi-
más Hazát
száz felettébb jó
,
gazdagítson.
de igen drága ménló jönne honni
földünkre, megvennénk e
Nem
venni mind? dolog
ma
Hát ha még
De ha
*s
meg
is
tudnánk e
hiszem. ^S .nálunk igy
áll
a*
meg ezerben ezen most hajlandóság már felébredve len-
!
ezer-
kedv ^s ne, és most többen mint az eltt, a^ világos számadásokat inkább szeretnék , mint a^ homályosokat, és látnák, hogy sokszor éppen olly említett
hasznos és néha jobb
—
hanem
egy egy bizonyos sommát
a^ hágatásért
fizetni,
^
csdört nem
tartani
— akkor végtére az következnék,
hogy
viszont sok gazdaember , bizonyos számot tarthat-
ván arra , hogy ménlovának több más
sárló kan-
czáknál islessz keresete; jóllehet eddig egy, két ezer forint papirosnál soha
nem adott
többet egy
ménlóért, tán két ezer aranyat és többet is adna,
mert csak
tend
tiz
alatt
,
tiz
arany Csdörbér
is
négy esz-
tkepénzét visszatérítené; azoknak
"
87
ANGLIÁBAN.
.h..a minden bevétel n,mt lefolya u.á„ pcmg, maradna. Ila ped-g sok „veresig az eíszényiben jo nevezetes sommat cnLr volna, a' ki kételkedjünk a v.lag k z volna adni, ne
X St
:jbblovailassankathozzánkbanagnanak.J«n.
2ek
rosszak
is
minden kc-.ségen kivül ,
de azok
csak tolunk
aH„.ajdonosaikraszáradnának;mert vasaroln vagy meg nem filc. e azokat meg-, meU míg más m6dok .s ''' Vannak Angliában .
nevezetes sommat lel.et -1 fncva lovak által i. lyeknel Continensen áltáljában melly n> erescg a' „yern. , ^''^'^J^ , ,,aászlovak ,
.
kimarad .ugym.nt a
hasonlókii-l-en által,
sotnunell>
három menyeknek ára két,
balad s a t. fontot is felUU kor négy száz elszámlált ku.on.bfele A%iában ezen most .
^
MA
•
által
jutalmasan nyerelterjedvén
rcttn-'n.ilden.akoLkra 1 . ereibe 1.1. leVO I..v6 ir»-iu»íír.^áír legia Ország lectavolalil) .
,
gazdaságba,
a'
szivárkodott , s a
mindennapi
elet
kcreski (Ksoc . . .,„i;.|,e Icb zonvct ha „„„„^ »'» ör«sége.nek 's
Lkségeinek g> elevenséget olly életet oUy
wlm
az
jobb
hozott; h g> ott cfey
lovaknak érzékeny megkivana.részrül ,,edig ezen
's .i.bb
JiénásaáLl; más
tal é. U.rekedes a „Ikmegrelelni valé iparkodás hogy ott a felesleges 16 neveltetik; annyi "n
:„kkJvalékiilkereskedé.csu.bilatosm«. raj«t..
Angliábanla'bola'
'» f»'''
^ ;\
",'»
sfeMg)-'/.* a' hol a' mnnka „Ily felette becses; külöiublélccs olly ad/, olly ,y drága ;a> hol az b/,áin»»H
!
—
,
ALÓÁLLAPOTJA
88
Minden felelü lov at
minden
,
a^ ki
kivan
-,
valamelly czélra igen azt Angliában keresi
;
nioí^-
és azt
feltételekre, egjet se vévén ki a^ töké-
letességhez legközelitbbleg csak ott
is találhatja.
Nemzet lóbéli intézete ^s lova És még ellen annyi elítélet, mintáz Angoloké ellen 'a kiváltképpen a^ mi Hazánkban. Sokat fontolgattam ennek okát ^s ugy gondolom alkalmasint ki is találtam. Elször nagyon kevés Magyar voít sincs egy
Angliában, és azon kevés közül
Nem
forgolódott lo^ak körül.
azt
,
hogy bajos dolog
tenni
;
mert nem szívesen
eresztenek
közé
;
ott
—
az Angolok
is
nem mindenik
is
lehet tagadni
sok útmutatásra szert ^s
nem minden embert
istálóikba
^s
méneseik
nékiek erre jó és sok okaik vannak.
Továbbá az angol
ló
jósága ellen azért
ki-
is
kelnek sokan, hogy Valenciennes ostromlásakor a* Cs.
K. Austriai lovasság az Angol lovassággal
sokszor egy táborban lévén, az akkori Angol lovasság ügyetlenségét, és alábbvalóságát szem-
mel látták, tapasztalták, melly els behatás sokakban mái napig is fenmaradott. Igaz, hogy azon idben az Angol lovasság
nem
volt helyes karban.
A* lovak jók voltak
nem tudtak rajtok ülni , és reájok semmi vigyázat nem a olt. Az Angolok legnagyobb ereje nem a^ Szárazon hanem a' Tengeren alapodik, és kivált akkor annji figyelmet a* lovasságra nem fordítf ttak mint késb})en akkor még zablájok sem volt és ugyan, azt nem
is
tagadja senki
;
de
k
;
,
,
ANGLIÁBAN. U,.cs a'
..e-H^'
rend cs fenyí.ék éjjel
közlcgénység
«">
«»Vv /
-I'>''-'V^'"*«
soha sem vakarta.
Azonban
égre
-
':?:";,!! >agy
..
és r.tkan
abrakoUa lovát,
,,e.lencl>1...1
o.a o^>K
csaU csiU zal.lan
ers lovaikat
üVorod len Ezere^ c egy pár rendé
Icl.et
egy egész Ország '"'-r"*;^;" , .f
Alla,,o.járul
'-"^,'^' -'•":;' „nclly igazságos Ítéletet kötelességének ma altaljaa meliy Kzered hogy a' liogy ,.,..,., an a/, esztend forgása ofejo" lelcMiet, „„. l>an
.
mes nem
«
.
j„
ésJo..k^aUm.d^ ;::Lép:,en azon emberekkel csaK r.z szalhat, ellcüséirKel szembe 'á^aaz-^^ val6ember. A' ki most
—
C„a"a .„vLságot a'
,
nugfogja vallani
,
legjobbak kü.é való.
Ue sokan
azt allitjak
-
'„.. metc . erssége
tiriíissáiia tarioss.tbo
,
.
.
lianem
kifogás;
:
i..'.nvps kényes,
l.ogy az L«ro,ab,u.
^ az Angoi ellen nincs
^^^_
semmi
nagyon a* jo i6 tartást a
sa
„,c.'kivánja,bideget, fáradságot
..
k.mm bo
„ekünk val6. Bizonyos, Jí's azért nem felvigyázast, k.v .Angol U, megkívánja a' az a lat is.aléban .ar.ot.uk s la kelére meleg aznat.
szire
növését
egyszerre 'f-)
,.,,i, (luiig
^i.liik.
Tudok
megakadályoztattuk, .abo hideg istálóba vagy .
valakit, a
ki
WY
eikínycsfde.t > «
szórü lova. egy ,,U,,<„„an lév6 vékony alkalmává és l.ir.ele„ indulás „....! i.,.-.
1
lo ,
e
az
,i.„a.6
egyszerre tet e k. „i..den sanjaruságainak
,„,,„,
,„,,.a,,ra.
,nog
dr..lö...
is
Mind '"-s'-'f ''•^"' Angol ;;,2 .u
V..I.
.kk,.r
..b'u.
b..u.a
,;,
!
alóAllapotja
00
Ló
A* többi lovainak semmi bajok se lett, de ezeket elbb senki olly figyelemmel nem tiszellen.
togatta
kefélte
,
,
takargatta
mint amazokat
,
hanem régtül fogva hideg istálóban állottak és nem szalmán mint amazok , nem is bepólyázva mint azok azért egészen medve szrüek is voltak. És mind ezekután még is csudálták , hogy ;
az Angol lovak megbetegedtek
nem
;
és
fajtájokban
a^ 's
betegségre
nem
való
;
a^
többiek pedig
hajlandóságokat
az említett elre járt tartá-
sokban keresték Tapasztalásom szerint nincs veszedelmesebb az Angol lóra nézve, mintha tle minden kénye szerint való élés egyszerre elfogattatik
midn
egész életében
,
;
kivált
vagy legalább nagy
id
óta ahoz szokott: de hogy azt lassan lassan ép-
pen olly kemény életre lehet szoktatni mint mást , tagadhatatlan. Valamint a^ Szerecseny utoljára nálunk télen éppen olly könyen ellakik mint más ember. De más lovakkal is , nem éppen igy van e a* dolog ? Fogadok , hogy egy kozák lovat, mellyet az apja jégen nemzett, az
ugy elkényesztetek hogy a* Canicula közepén
anyja pedig havon csíkozott
egy pár esztend is
kólikát kap
,
alatt
,
,
mihelyt hajnal eltt takaró nél-
kül jártatom.
Hát
a^
napkeleti ló jobban kiállja e a' hide-
Voltam napkeleti Orszáláttam, hogy bizony azoknak is
get, és sanyarúságot?
gokban kell
is,
és
meleg, és rólok való
gondoskodás, mint
^
fc
*'
ANGLIÁBAN.
is hát mire valA volna csótár s czafranp, T.iriik Torok csoiar
De
állatnak.
Í16 >.
ml„dcn minnen
egiébbre azon nagy „^,|y „ilkül
: ta az
a' keleti 16
soha
•,
^^
"<=" san> arnsága ellen járul, hogy az ezekl,ez még az is
-'ff
i<16
Mind
nem jar mmt annak "
A"
némellykor olly dögökkel
™l„k a' Contincnst éltaljéhanlegkisehh^.^^ fnS-el, menyeknek m m 1Tudatlanok al al .incs, és még is a' nem is '«''«•Angliában rossz 16 j'';;^^ megfizettetnek.
ZL a'
Azon
kicsapott
olly
menyek egy
" Brak-lovak
"''^ i-"3--f hogy ta természetes
mellyen egész Anglia,
,
igazságos itéleteta láltatnak, lehete rossz, középszer, dott ménesnek, hozni i vacv i6 állapotjárul
^Hát ', a' t
a-
a'
Dánok,
kik ellen
^
'-*«""»» meglehets
Nápolyiak; a' Spanyolok tloelfogkoránt sincs annyi a'
az An.olok Ls és Ellenezés mintnagy
ú^t
ug>a„
-"''»'^=''
*'',"^^\ „it mutattak? mi -^„t és eszköztudományok „irc van tapasztalások,
lések állítva
í
—
crediwma usurpált lenne Végtére ha Anglia mimlegy gyarapodására, még i» i., az Ország elég lévén, ha a' v„ na már most b.te hiszi, hogy azon
V^^ak
-
nagyobb
1.
része azt
bizodalmat megérdemli.
Meglehet az
melyen
is
mj,
ho^T "un^
lefelé Anglia lótenyésztése felmegyek én nem tudom, azt sokan ersítik, ormon áll e, lemegye^^.
legmagasabb lenn. de éppcu olly bajosnak
e,
a-
tartom
.
tála..
,,
92
A'
LÓ ÁLL A PÓTJA
egy kis elbízottságnak akarni
;
is
azt
,
Róma no vesét vagy
niiut
idejében kimondani nehéz ez
boltja régi
jó
friss
liogy
lett
eldüiitcní
estét Scipio
volna.
Hanem
dologra nézve mit tesz ? Egy keres-
mind
ked
,
most
a^
iparkodása
,
becsületes ára
^s
portékái által olly eredi tumba jön sokszor,
még számos esztendkig oda
tolakodik a^
Sokaság, bár szomszédja jobb és olcsóbb javakkal szolgálni
már
régolta készen
egész világ által elesmert hitelt
mint
a* millyennel
hetik
,
elbb
^s
illy
nem
kelletett fárodozni
már számos
bizodalmat
lehet.
vagy most kelletik
,
félte Jladivezér,
csatákat szerencsés kimenetellel
vitt, végtére csak a^ jelenléteié ^s régi híre
gyz
;
az
Anglia méltán büszkélked-
mmikálkodni. Valamint egy világ ki
^s
De
Annak megéraz abbnl háramló haszonért, már
ingyen nyerni
demléséért
áll.
midn
egy nj
^s
áltíil
esmeretlen Vezérnek
jninden körülnézésre , megfontolásra és bátorságra
van szüksége , hogy ellenségén diadalmaskodhiissék. Legyen teliát Angliának lótenyésztése áradásban, legyen apadásban, mi
nem
fogjuk azt
által hátráltathatni ; hogy onnan esztendnként igen számos ló ki ne vándoroljon ^s oda esztendnkét temérdek pénz ne találja
okoskodásaink
Éljen
folyását.
gedve!
és
tehát
most Britannia megelé-
gyönyörködjék
régi
szorgalmáért,
kivánom valamint lelkcjnnek semmisem édesebb, mint mikor látom, hogy a^ Szántóvet - Ember száz és száz gondjainak
régi fáradozásáért ,
!
93
ANGLIÁBAN-
rscve
,
a meze. _^
aA.il.ez
.„,„L
nem
i„tlcnsígcKt,.l
MzsgaU..!ige. ír.ünk, A.Ua,maz.ass..nU
L:..h's f«...o.gass«..k.
;^,
..I..11U
azirt
élne
csi.ggo
Az
eii..
ezcu
legr.t-
ÍTr^'s kivált az Alhatatosság,tc,z, m.n. ErL, n.m«'e"t lehetvémadaUnasko tÍb '
Í ernin.l«n
eu
aka.lályokon
•
r:.;g::-i3t.io:,.onSaM.^ V 1; ;' U
T.-..g.rek -.T .
öblébe
l-zit
,
'» a'
Tames.s
szár.,z bátorságos
''-esebbé ko.„or.'.sa ;'"t^: gy .gm^g bon..oKkal anem re..leri.lt 1
f
,
;;:.„;cl |.'.,,ji,„k
a-
....
V
A.n.en.'.t.
tekin.e-
ne.nos
lobog.', La..gjav... vc.é.ke.W.s tisztán
Pályára'.
^,^,,„,„vat jobbí.á j a/. Ara.s Valamint az Angol, > jobb.lsnk I-«vat „l.L.H- ..KV az Angol l.../zunk m. Menl^gSaibatObb kercks..get soksz. r M. c^
,,..:
v/ezé
f..,i..l
bala.l.a a' Tan<.vá.,y
Wtt fitt lapas/i Sajáljíiva ! M. l.n
*» íKV B7jnl«
korlását icví-
l
,
^
A'LÓÁLLAPOTJA
1)4
— mi
gini Ecsetjén;
hozattak ?
*s
teremnek e
Epaminoiidas , Fülöp ud-
szl
varában! Honni
tkéink valaha honnan nem sokkal jobb "a nemesebb bort most nálunk, mint azon émelyg
márczizü és szurokkal kiszült bor
,
mellyet
— hogy
a*
el
a^
—
Görög — — most elmúlt
szerencsétlen
egykor mély tiszteletre méltó
Hazájában,
ne romoljon
,
vándorlónak nyújt? ^S birkáink
nincsenek e. Kormányunk ön szép példája után,
mármaolly karban, hogy a^ külföldi keresked nem Szegoviában keresi többé a^ finom gyapjút, hanem az álhatatos jó munkálkodásaink által,
Ürményi Óvári Nagy-Magyari , Tallosi 's Derekegyházi Majorokban És nem elre láthatjuk e mert ezerek forgatják fejekhogy ezen tárgy még bizonyosan ben, és már jól megpendült ,
,
!
—
—
olly tökéletességre fog kifejtdni,
val a^ Spanyol gazda
,
a^ ki
hogy idjártá-
Hazájában még min-
bánásmód, és régi Systcmák keskeny köre köztt veszdik , nem tehetne jobbat ^s czélarányossabbat , mint Magyar Országban sok nemzédég
sek
a^ régi
által
legnagyobb nemességre hozott
nyol Birkák,
— '•Spa-
vad természet utján maradott nyáját jobbítani 's nemesíteni. így esztendnként számos ménlovak mennek Indiába, hogy ott a' által
,
keleti fajon jobbítsanak.
Mi
vitte pedig Anglia ló-
tenyésztését olly gazdag gyümölcsözésre ? A* nyil-
vános Haszon e
,
vagy
a^
haszon Lehetsége ?
A^ mennyire Britanniát esmérem, megva-
gyok arrul egészen
gyzdve
,
hogy
—ha
valaki
AR
ANGLIÁBAN.
,^
tcnyisztótül a*
l£
cazflátul a"
menne
,„i...k..,h«l a' !
másikhoz , egy •s„.in.e„n..«eseketK^na^^^^
hasznát s kara lóncvelésnek tiszta igen .gen felül a kiadás fósommája
"Z xzué -
rr:-hevae.f.sommáiát^'De^átv^n^^^^^ ^ '»'^''r'"-"Vr.irs\utt:r;ot« ps
i)«í
^ Jt
hozott;
1
-.
*^*
".int
onyvéUlák
Smoen,
^^k
» Mameluk l.,.antom, Rubens, a" V nz K..niraek "s nekünk, jj'/. -"'^.'•Jtkák ;legye nyertek, bár m. r.
s
Sommákat elegendk W is; mégis
Uihetó
Uzeszt, f^rtani
,
azon
hogy
a'
a'
a
közönségben azon
'Én nem tudom m.t,
fen.
menjen, mmt dolog ipi-en «g>' egy csak .6ra tekintene «,
ki ;:: „.indenif, a'
találna zsebében. forintal többet
hogy mmdenütt jat
Én azt tapasztaltam, Hazard-JAt.ko.,b„ „anaU az emberek az 'ng"^ "^*' vagyon 's pedig nem
já,sz6
Bank
nyerni fognak, mert ott bizonyosan Már ha esak egy Lnem az, hogy nyerhetnek. az Ango 16Bankhoz volna is hasonli.hat6 '
iátszásra,
,
eUté,, ál.
'l
a'
a'do.ogmárakkor..-mena.
jonne lónevelése nmzgásba
:é;:;,..lnc.
AngUál.an
-m
De a- l.'.tenyész.és «-"-"-J »'''''""'" tan ^,':;H' '« nem egészen jozan az álmos
valamelb ^ ''„ellyben ,„,,.e, nyer, mint más
_
- követésre
- ha
igaz
bogy a hzee-
b
"
felett 'eb«l5 , a « „ncse az aluv6 gyern.ek valam. hanem me.men.i; veszedelem. i.l
.mbert
;
L('>Allapotja
A"
tiÖ
teszem
Whist,
a*
melJybcn végtére legszerencsésebb,
Urai szokíak játszani, és
nem
az marad n} crtcs
hanem
— És lehet
dani, hogy az, a^ ki jobban játszik, telen
a*
legjobban
a* ki
legjobban vigyáz.
^s
mint
mcllyct alvilág legtckiníe-
tesb *s legkomorabb
játékot
—
bár talán unalmasabb játék
soliílus,
^s
a^ ki
érti a^
e
mon-
figyelmesebben
többieket azért megcsalja, vagy hely-
módokkal él?
nyereség a^ fó Czél; a* lovak tenyésztése, azoknak jobb "s tökéletesebb nevelése, a^ futtatások, fogadások, a^ pénzért való hágaAngliában a*
t
ás
's a' t.
pedig csak azon czélra vezet Eszközök.
Minden magános ember az kezése a^ jutáim as
—
gyarapodik
^s
boldogul
;
elért czélnak követ-
nyereség, által midn a^ Közönség ^s
az egész Polgáritársaság az által
— mellyeket czéljának
den magános ember használ lovak kiállítása
által
nak gazdagulását emelkedni.
^s
Kiki,
t.
i.
említett eszközök elérése miatt min-
—
a^ jó és
tapasztalja az Ország-
erejét legmagasabb pontra
a*
kinek tetszik, önként
szabadon veszi ezen terhet magára
ny
teher
;
nem
kénszerítetik
egészen szegényeket soha
mert A
's
a^ ki lovat
nevel
*s
nem tart,
is
;
^s
azért kön-
bár mindegyik ollyan volna
lónevelésre senki
számos
és
,
mert
azon tul
érdekelhet
annak legalább
alami kis tehetségének csakugyan kelletik lenni.
,
ANGLIÁBAN. Elúladván áltáljában a^
*s
97
rövideden mind azt,
miben Britanniának clúbbcni
mostani
és
ló-
állapotja gyökereztetik; azon ponton állok most,
mell} rül szeretném szembe tünóen az Olvasónak kijelelni
hogy
,
kalmaztatását
mondottíiknak reánk való Al-
a*
kellene
Iliiképpen
vélekedésem
szerint eszközölni.
Éppen
olly
czélarányatlan
és káros volna
Mag}ar Országon egy njeró Angol Gazdaságot folytatni, mint Angliában egy tiszta Magyar Gazdaságot zni. Mindegyik Országban a" tökélle-
módjának
ttsséghez legközelebb járó gazdaság
külömböznek
nag> on
liogy Aalannll}
kell lenni
számot eleven
chinak
a' 's
,
^s
lehetetlen
magyar Puszta egy angol
hoz igen hasonló legyen vesztésre
;
hiúságra
,
,
ha
hanem
t.
i.
tiszta
,
Farm-
nem szemfénynyereségre tart
Gazda. A'alamelly Pusztán minden zöld
mozgó
's a^
t.
lehet; pálinkaházak olajütó
nagy számban
letességben lehetnek
;
Ma-
's
legnagyobb tökél-
a* gyaj)ju
mázsája 300 ezüst
forintot érhet; az egész
,
a^
sokaságot legnag}obb
mind gazdaság magában még sem
.ilmélkodásra és bámulásra gerjesztheti
;
^s
.1*
mellett talán
ér
semmit; mert meglehet, hogy a' tiszta Jövea^ Kiadások Sommáját semmi-
delmek Sonimája
Nel, vagy csak nagyon kicsinnyel haladja felül.
ámbár azon egy gyenge ló 180 mái'lhu/hat még sem ér semmit, és el is
KfTV vas Tt
zsát
iü
,
,
bomlik, ha tisztán kevesebb kamatot hoz-be ötnél, hatnál
;
azon vas Ut pedig sokat ér és fenn
is
!
A'LÓÁLLAPOTJA
98
marad, mellyen egy ers ötven mázsát húzhat
bizonyosan a*
"s
is
ló
ha miiigyárt csak
de hat
,
,
hét kamatnál
állandósan többet ád.
Itt
fekszik
dolog Veleje
nem
így a* lónevclós dolgában is, hogy ha az gyönjörüségrc és idtöltésre, hanem ha-
nyereségre van felállítva. Bizonyokell a"* dolgot forgatni Angliában, másképp san mint Magyar Országban valamint ezen utolsónak is kiilömb kiilömb részeiben, más és más fajta lovakat kell nevelni , más és más Systema szerint
szonra és
;
kell clmeiíni.
Szükséges most ezek következésében a* helyliezet,
,
hogy
nemzeti lélek, és más kiilömbfélc
környülállások tekintetének józan megfontolása
után mind azt elmutassam
;
a^
mit
a*
mostani
idhez képest cselekednünk kellene hogy Magyar Hazánkban a^ lótenyésztés uj életet nyerjen és :
;
hogy rövid id alatt minden czélnak tökélletesen megfelel jó lovakkal bvelkedjünk, és idvel Külföldre
is
számos lovakkal jutalmas kereske-
dést, zhessünk.
Nem kerekeket
fogom már ezentúl mind azon rugókat, ^s
lánczokat
gol lótenyésztés
*s
ermvét
a
t.
mcllyek
'•az
an-
alkotják, mindég az ó
hanem azokat majd Hazánkhoz alkalmaztatva majd más Nemzetek Országokban keresni
;
,
majd pedig Aalamelly gazdaösszehasonlítva szándékozom 01-
hibáira fordítva, ságbéli tárgyal A
ásómmal
közleni.
ANGLIÁBAN. A^ Tíuí:}
magam liaazt killttt
szoM'M'nycsebb,
h'üu-in Noliia,
—
a"
mii szoros
\(»|jici
99
mint elejintcn engedelmet kérek teliát,
tii(lonián}'l)éli
eUfiidelmjii
—
mód
ra|>s(jdia
szerint
íormáii
adom elit. Hogy pedig mind hassam
*A a*
,
azt 0II3 >iIágosságra hozmint csak (sckrly (clietsriícmlxMi van
L»)nak
a'
riiuat.islioz
Versenczésrül
,
s
a
aló
min külömhcn vV
tésm-k néhány Fóvonásairul ai iljaiHKs
t i
Klkcs/úrsóriil és
,
Tciiyész-
akarok némeiiy
lekezéseket elre bocsátani.
100
LÓNAK
A* A'
FUTTATÁSHOZ VALÓ FXKÉSZÍTÉSKRÜL, ÉS
Az
A'
VERSENEZÉSRÜL. organisatioja ritkán,
állatnak physikai
vagy csak pillantatokig van egészen tökélletes Egybenhangzásban. A' test létele vagy stlieníkus
—
mindenkor az egyikre vagy vagy asthenikus inkább hajlandó másikra és a^ természet, melly az
állati
—
alkotmány rendes munkálodásaít szünet
nélkül elmozdítani törekedik
,
mindég küszködik
Ha
a^
Sthenia vagy az
Asthenia hatalmat nyer, és
a^
természet többé
nem elegend ers minden
részek között fen-
ezek közül egyike
ellen.
,
eszközölni azonEgybenhangzást, melly
tartani ^s sl"
tökélletes Jóllétei
^s
Egészség, akkor
megbetegszik és az Orvos olly szereket
mellyek
a*
nyavalán
természetet felsegítik
megint
,
a^ test nyi'ijt,
hogy az
diadalmaskodhassék.
Ha
a*
a*
gyzésre már elégtelen , a^ legjobb Orvosiszer sem használ többé, és az egész alkotmány gyuladás által , vagy erfogyatkozás miatt természet
a^
összerogy.
A^ lehet legnagyobb Egészség és Betegség köztt száz és száz csak
cs
nem
észrevehetetlen lép-
van.
— annak lehet legnagyobb erejében használhassuk — Hogy pedig e^y
állat testi tehetségeit
,
A.
•«•
KUTTATÁR.rOX V.E..KKSÍÍTÉ8E.
Kpcsrc cmcljuk. Ezt írhct lesmagosabl.
tcszi
a^*'"^"',^'.
„
» ', üavessí-gc
•
,
S-s, Dtldiasa "T' is b tálasa es s
kisebb nido-
„„V
tapaszt«bb vagy kevesebb isba.ározzákn szerencsije *;iL/.lIPtes('l)b
."--'«
..e„
..,
i
V,,
iizestf. A l»g<'"^ euebb'^»y^!;f7tg^^S^^^^^^^^ »'hogy a' 1.6 I .y-'^u! í 6 azt cBzküzmní, e bels munká.úaasok t.nl.).-iban n.i.ulen legnagyobb megegyezéssel
vicv
líikíllet
r
a'
s k .„ozgasoK '
lebetó
^^^_^^
^^.^^,,^„
^„,.,e,,
:::rÍ::nagyla..nys«lyban,egycnek magoKK
e
kell ,„ikor szaladnia
;r:::;s *""' nagy ,
,
l^r
/.ríhet-az nem
a
';l-a
™ mesterség,
magasabbra emelni, me,,n.-.l
:;rnica:rganiza.ioJ.n.Jo.amr^.^^^^^^^ tapasztalás hat, aboz ószbajn
mily belátás
U
a
s**''^*'*'"''-
l«vaj.>'.l-'' Kikitu.lja, hogy .,.,,«„
.szk„r,ba.narnyar.pa
a
;..
,.,v
,bb
•;;-;_
renes^^^^
102
LÓNAK
A'
Kiki tapasztalja, hogy lova erscbb és
hevert.
már jó idtül fogva bséges zabbal módosan vették hasznát, mintha azt csak
tartósabb ha élt,^s
ma
hoznák ki
a^
fbiil,
a'
hol hónapokig legelt
nem dolgozott. Ugy kiki észre vehette , hogy éppen azon ló egyszer serényebb másszor tunyább, és hogy tehetsége is változik valamint az emberben a^ kedv ámbátor valamelly szem*s
—
—
betn
betegség jelét
így
a^
szonvétel
,
közönséges a'
nem
mutatja.
életjjen
szokásban
,
a^
lév gond
mindennapi ha,
és utánnalátás
elegendképpen elkészíthetjük lovainkat átaljáncs foglalatosságaink 's gyönyörségeinkmire is volna szükséges és mi nagy hasznot re által
:
—
liajtana átaljában,
ha gondosabb Elkészítés által
— egy órányi kocsizásunkat egy minutával egész
,
vagy
napi utazásunkat egy fertály órával rö-
vidíthetnénk
is
,
kivált ha
meggondoljuk , hogy
tudományos Elkészítések tán több pénzünkbe kerülne , mint igás lovaink esztendei rendes
,
és
megszerzése.
De
a^
pályagyepen
—
a'
hol fél
,
de század
elegend hogy a^ ló diadalmas vagy meggyzött nyertes vagy vesztes legyen már más a' kérdés , már más a* feladás Illy czélra aMovat, minden Tudománnyal, minden Rendel kell elkészítenünk, hogy ha azt hijába, és ok nélkül nem akarjuk nyargalni st annak inkább azt a^ lehetséget engedni, hogy tökél le-
rész secimda
—
is
;
—
!
;
tesebb lételéuek hasznát vehesse.
,
!
FUTTATÁSHOZ
A'
A' legjobb bíiii
V.
ELKÉSZÍTÉSE.
legiieiiicsebb Jó olly állapot-
t'S
középszer
lebct, hogy azt egy igen
Én egy
gyózbeti.
103
is nieg-
bitvány paraszt lóra fogadok
— ha az mindég mozgásban van jnadárbusu — egy igen nemes ménlóellen^ iiiing}árt,
*s
keb'ti
meiiy kaiiczákaf hág ^s azért egy kicsinyt kövérre
van hizlalva, nem
De nem volna
igen járják.
is
e esztelenség sót kegyetlenség illy olly állapotban
páljYira léptetni
a'
legkisebb bibetóségc
,
,
nemes
mellyben neki
még lehetsége
de
állatot
sincs az
ó vetélked társán diadalmaskodni
És azért meg sem is foghatom , egy gondol, kodó ember , hogy bozhatná az éj)pen el nem lla valaki pénzben fo-
készült lovát a* j»ályára.
gad, és lovát lehet,
elre
kidobja
,
ei
futáshoz annyira, a^ mennyire
a^
nem
k'észíti
— az
vagy elajándékozza.
ságért futtatná
is
az éppen
el
még akkor sem cselekednék génynek
's
De ha csak mulatnem készült lovát
helyesen
,
mert Szeengedne
,
derekasnak mutatni. Ks ug} an mi jó
mulatság \olna
vagy ménesbül csak bár mi jó és nemes, de
fübül
a'
éppen most kifogott
ertlen,
pénzét vagy
b'betséget sem
legkisebb
magát jó
a*
—
,
minden meggondolás
és bádjadt csikót
nélkül zaklatni ?
Én hetném
legalább ,
és
i
csikaimnak
gondal neveigeiek
minden rsr
lerniészeli
ajándékait
Ilyenekben
is
—
a/.t
nem
g>'önyörköd-
,
mell^eket minden
a'
Lebetséget,
tehetségeiket
's
ln)gy
a* szeren-
legnagyobb mértékben hasz-
,,,
104
LÓNAK
A'
—
nálhassák
mindég fcntartani
kütelcssúgciTi-
,
nek vélem.
Hogy
is
olly gyengén
trhetném ,
lovak
k,
—
a^
pályakörén sarkant}
lehelletekbül egészen kifogyni
,
meggyzettetni látnám
által
ha rendesen elre
szoktatva
Ha
,
—
mint azok együ-
és telietetlehül
gyüen felserdültek és ütni
azt, ha Szegényeket
zni
^s
olly
mellyeket
;
a^ futáshoz lettek volna
igen könnyen kifuthatnának.
egy Spanyol Colonista
kinek jeles
testbéli tehetségei
szerítené,
hogy az
szökjék, nagyokat
rabszolgáját
,
vannak
bilincselt lábbal
's
arra kén-
,
— árkokat mi-
sebeseket lépjen
ként vélekednénk róla? Mit gondolnánk azon
Vezérrl
fegyverrel
tompa
ki derék Bajnokait
,
,
és romlott
— az Ellenségnek közepébe vezetné.
Vagyon egy igazságérzés
egy kötelesség
,
melly bennünket az állatokhoz éppen ugy köt valamint az emberekhez.
Az ersebb karba
való hozás
mellyet az elkészítésben elérni
Már ezen tárgyban tapasztalások. Ezt
,
az a^ czél
kell.
csak az Angoloknak van
k ezer meg ezer próbák
Századok lefolyta után tették magokévá. nevetséges e azért
,
ha ollyan
,
a^
által
Nem
ki systema
szerint való Elkészítésrl alig hallott csak beszélleni is, hibákat, természet ellen
dokat, elítéletes szokásokat akar vet
szemekre ollyanoknak,
megszültek
?
a^
való
mó-
feltalálni ^s
kik ellélékbeu
,
* FIJTTATÁSHOZ
V.
ELKKSíiTKSE.
nem lehet Tasadni n.indazáltal
,
!<«
hogy az
hijáha^a.6ság, Elkészítésben sok helyeken el«, de azok vesztés is fonU.lnén.cl.y a gyáva szokott lenm .Figurája, csak a-
-l^-^f^k
U
más horogba
,„i.,„e..
csebajnok
-
is
'^»l";'^»'":f^^^^
*
V
eg-""^- ;;" vetné is ki neki. Az nem h.sz többet. ki egyiknek azért
a* ember tán hajpor az öhözete 's hajában ki.lfm.U Tért nem kevesebbet másiknak pedig azért :r: tartja zs.ros hajat: mert szrben jár s fés mo.ulja , hanem hogy nem arra i^gyel, hogy ki könnyen de igen nagyon
_
-a
^
mond
ki, mit
-
az
találni, "' kifogja mindég '6J;azoK maga fog probalm, vagy „.i nem. Ó vagy Jol tudja, í**" 'I..Í a^ a kik próbáltak. • 3 tanácsávalI eliu, a re Th-rta, legjézanabb legszebb és L6orvos, a k. a 16 ? Egy Praxishoz hasonlítva
ktmyen '
'
»
Ja'
esmér , loB^ idegeit annyira Uibának minden lova beszélhetne de meg azokrul egy hétig is patkolt,
„em
fogja e
nem
"'»'»''•>
falusi kovács, a lovát, mint az a'
lasal
wa^^^^^ k. ezereket
.nár,á.nbáraztsemt..dja,m.az.deg
Kg>.
angolul T r a .Készít vagy Gyakorló , híre, és hetvenesztends
„rr,--kinek nagy volt-nfk-u c^^kor koráLn „agy tapasztalása adasW 16nak, melly a sz azt n.ondá: hogy a' i61 el
ollyannak kell len m vagyon készítve,
hangeggyezetnek , ntel ymint egy m.izsikabeli En ezen magjarázatot |„.„ egy bal hang sittes.
„agyon hel, esnek
találtán..
Ó
az által azt
akatU
100
LÓNAK
A*
mondani,
sem az igen kinyugodott, sem
liogy
az igen kifárosztott ló
nem
jó a^ gyepre
kövér ne legyen , mert ngy
ló se
zsírral megtölt
hátráltatja
a"*
—
,
a*
sok hus , és
tüdeje a' szaladásban könnyen
— de igen sován se, mert akkor meg-
eshetnék , hogy gyomra , és inai gyengülhetnének.
Megtörténik sokszor , hogy négy angol mértföldnyi a* futás
,
fvel marad hátra
és
hogy valamcUy
^s veszejt.
csekély hátra maradásnak talán te
,
ló
Már ha ezen
melly
szin-
hogy semmi
mód
,
nagy
éppen azon
,
hátra; akkor bizonyosan készítette
,
id alatt nem hagyhatta mind az,
a^ ki a^
lovat
mind pedig a' ki lovagolta , jól értetaz elsben nagy tudományt ^s taa^ másikban ritka testi ert ^s csendes
ték dolgokat pasztalást,
— mathema-
azt az egy arasznyi hosszat , olly
által az a^ ló
iitban
:
Fél
—
Vagyonának nevezetes részét veszti,
— az az
igen
által eg} ik
egy magyar mértföld távolságra !
tice megkelletett esni
csak fél
;
vért mutat.
Lássuk már miképpen lehet valamelly lovat illyen
egyez hangú aránysulyba
hozni
,
a" hol
ollyatén kis elmaradás , vagy csak egy pár linea messzeség ezereket a' zsebbe hozhat , vagy abbul
ezereket kivihet.
Ha
a^
lóban, mellyet elkészíteni akarunk,
semmi organika hiba , semmi elhatározott betegség nincs mindenek eltt annak fajtáját, ideje :
korát, lábait és gyomrát kell tekintenünk.
FUTTATÁSHOZ
A'
V.
Ezeknek minémüsége rozza -el
iig}'es és
ós
mindég szemei
elkészítésében
*s
Árnyékozásokat,
eszes készítnek
,
az ó eszközlésében
ugj'an
,
hogy miképpen
kellessék az elkészítend lóval bánni
vételek olly számosak ^
mellj eket
elótt kell tartani.
Van sok rendszabás
venni
107
miben volta hatá-
j^akorlásában
a* ló
azon számtalan az
ELKÉSZÍTÉSE.
,
de
a^ ki-
hogy azoknak hasznát
,
sok gyakorlás nélkül csak bajosan lehet.
Azt mindazáltal csak nem bizonyosan^ és mint valamelly fó regulát lehet állítani hogy :
laxans Szerek
,
néha Érvágások
^s
többszöri Iz-
zasztások nélkül a* lovat tökélletesen a^ futásra elkészíteni
De
nem
lehet.
probáljuk-meg
a*
dolgot
—
és
ne hogy
mellyek minden lónak sajátjai , a* dolgot zavarodásba hozzuk , tegyünk fel valamelly egyes esetet *s válasszunk egy tel-
több kölönösségek
által
,
lyesvérü három esztends csikót
,
mellynek lábai
alkalmasint jók, de gyomra kényes, és fogjunk
annak elkészítéséhez. Hol és hogyan neveltetett? Istálóban, mezn , puszta füvön 's száraz szalmán , vagy elégségeszabon ? Nagy c, ers e már idkorára, vag}' még hátra van a* növése ?
,
alkotmánya millyen,
tö-
—
mötté, nyúlánk e? Nemzetsége Agazatjában vagy hogy vih'igosabban mondjam , a* Familiájában nincs e valamelly közönséges elrejtett gyengeség , vagy valamelly különösség és kikülümböz-
tet
tiilajdoiisác ?
's
a'
t.
Hány
nircfontolásra ég
,: :
A'
108
LÓNAK
kitalálásra való kérdés *s csak egy esetben a^
ló
*s a*
Ha
!
vén , már hágott , vagy nemtellyesvérü t. hány modiíicatiok fordulnak még akkor
el Ha
csikónk sanyarún
!
kényes természet
felül
élt ^s
hitvány
és
,
azon
már sokkal több id
,
kell elkészítésére. Azzal kell
most kezdenünk,
hogy lassan lassan jobb húsba
és
f
azt pedig a^ felejtsük
nem
erbe
jöjjön
regula szerint, mellynek, el ne
számos kivételei vannak, másképp
,
eszközölhetjük: mint sok és rendes mozgás
legjobb eledel
,
lehet legnagyobb tisztaság,
és
Ebben az utolsó-
ollykori hastágító Szerek által.
ban talán megütközik az Olvasó ? A* mindennapi tapasztaláson alapított rendszabás arra oktat
alkalmas és
jsok "s
hogy
szaladásra ,
a^
Zabhus
:
is
Fühus
a^
,
a^
hanem csak
pedig csak ollyan
,
lóban
nem
Zabhus
a"
melly jó zab és
rendes mozgás által támadott.
Csikónkat
tehát
ki kell vetkeztetnünk a*
fühusbul, hogy rá tömöttebbzabhust ruházzunk, és
hogy lehet azt másképp eszközölnünk , mint
Tágító-Szerek , lassú Páralás és Izzasztások
De van,
a^
Tágítószernek
és arra
Az
egyébben
Elkészítésben
is
,
által.
még más haszna
is
van szükség.
lév
ló
annyit lép
,
an-
nyit vágtat, annak olly jó eledeleket nyújtanak '*s
olly
mennyiségben, azt
tisztítják és dajkálják, tai
er
"s
szorgalommal
annak mozgásai,
olly rendesen folynak,
nagy
olly
hogy az
és
a^
nyug-
felette
egészség miatt a^ gyuladásra igen
3
•
FUTTATÁSH0Í5
A*
hajlandó
bels
a* legkisebb
:
ELKÉSZÍTÉSE.
V.
Elvétí-s
,
109
a* legvesze-
delmesebb tüdü , máj , vagy vel maga után , melljnek következései annál nagyobgyuladását hozza
bak és szaporábbak
mennél közelebb van
,
a* 16
azero^^s egészség azon tökélletessége pontjához,
mellyrc azt emelni ,a^ Készítnek legoliajtottabb
szándéka
,
és
—
minden törckedése
lyebb küls ütés pedig
szörny
legcseké-
a^
(tagadásokat okoz
egy olly testben, melljnek ha már közel van a*
pál)a napja
kellene lenni. és
nem
személyesített ^Stheniának,
a^
Már
iily
— egy
czélaráiiyos e
nem
körn} üláilásokban kis
jó
—
Hüsítszer
tán egy kis Érvágás is?
A' mi csikónk tebát már bevett, nieil)et minden
neki adnunk, mert 6
eg>^
két dosis Tágítót
körülnézéssel kelletett
nagyon
a' minit feltettük,
kényes. Most vágtatásait
már jobban, számosab-
ban és sebesebben kezdi végbe vinni ; és az ügyes Lovas gyerek csendes móddal tet lassan vágtatásaiba a^ legegyenlbb aránysulyba hozza, ne hog)' jobbra ^s balra düledezzen
,
az által
és
vágását rövidítse.
Lábai most tán dagadnak, gyomra nemigen
emészt, tán kifárosztotluk. Itt szükséges az oszlató az ersít Szer és egy kis nyugvás.
el-
—
Most már csikónk naponként ersödik, csak vágtatásaiban
nem mi lom
engedi.
nem
igen halad
Azért most izzasztanunk
))cdig az izzasztást illeti ,
lio^ry
lélekzeto
,
(sudálkoztam
,
,
magam
midn
is
A'
kell.
megval-
—
b'gídször 2
,,
110
LÓN.AK
A'
esztends csikót sok pokróczal megrakva láttam egy magyar mértföldet vágtatva átfutni izzadni
,
hogy
víz róla
a^
ugy elveszteni
helletét pedig
honnét szívja szaporábban
a'
csak ,
hogy
ugy
*s
csurgott
,
le-
alig tudta
levegt.
Azonban akár melly nagyon megütdtem is , midn ezt legelször láttam , azért még is most egyebet nem mondhatok , hanem , hogy ez is Ezen bánásmód által czélarányos és szükséges. a* ló tüdején, valamelly erszak csík, melly azért szükséges, hogy a^ tüd táguljon , magában sok levegt tarthasson , és mind azt a^ zsírt ki-
—
hajtsa melly ott összegylni szokott.
A^ Theoriában
e^
mellyet
dolog azon Talpigazságra
már fennebb érdeklettem ,
van állítva , hogy t. i. a* természet kivánságainknak , ha azt valamelly gyakorlás , és bizonyos bánásmód által néki tudtára adjuk , engedni szokott ;
ban pedig
a'
—
mindennapi tapasztalásra
a^
Praxis-
épült,
melly
azt nyilvánosan ersíti, hogy izzasztások nélkül a* lovat sebes futó állapotba hozni
nem
lehet.
Csikónknak ezen izzasztás, bár mi kizaklaszegényke lenni
nem
ártott
tottnak látszott
is
egy cseppet
mert már több három hónapnál
is
,
hogy arra elkészítgetjük
:
nem
is
,
nyargaltattuk
némünémüsége szerint. Csikónknak szeme inkább fénylbb lett , tüdeje tágult, minden testi munkálódásai benne legrendesebben folynak , és az egészség jele minden tet sebesen, hanem
a^
mozdulásaiban inkább
^s
inkább észrevehet.
,
PUTTATASIIOZ
A*
Mi most minden
ELKÉSZÍTÉSE.
V.
állliatatossággal
,
111
és szor-
galommal folytatjuk hosszabb ideig vágtatásait rs nagyobb nag}obb mértékben eszközöljük izzasztásait.
íme, Argléic felderült azon reggel, liogy
^S
csikónknak meghívni
nem
l>ályíira?
— hanem egy ertül jnell}nek illáin,
\
g>üZ. —
,
De mit viszünk
!
és egészségtl
szre mint
inai
Én
kell.
:
mint az aczél
—
tán nagyon könn}'en
—
's
nem
melly repülve
tettem csikónkat ,
hogy kénye-
illenden
ollyant pedig
bizony
lio/.iii,
pezsg lovat,
tükör, szeme mint a*
a*
diadalmassá, mert azt vettük-fel secskc
a^
többé egy gjenge, gjáva csikót
— azért
tréfa
a^
pályára
engedelmet
kérek.
is
Állítsunk most egy
csikót az F.lkészí-
Legyen annak igen jó gyomra, melly a' megemésztené, legyen jó vastag tömött
lésre. lát
más
is
vékonyak
teste, de lábai
és gyengék.
Már
ezzel
nem
hogy fogunk boldogulni
?
adunk egy húzómban
ugy meghízik mint
,
lla Tágítószert
a'
nem
gböly, mert
izzasztani rósz lábiii
igen merjük:
ha pedig mindég hasát tágítjuk,
N
•
égtére elrontjuk H
g>engülnek.
paiibus Ill> l'*iL\
<:
S'i*
eV
gyomrát, *8
ig>' a'
miatt
többi részei
Bizonyos pedig, hogy cactcris
jobb gyomor
gyz
a*
gyepen,.
lovat becsületesen a' gyepre vinni, ne
Készít
tudatlanscígáért '» gondatlansá-
gáért >ádoltabsék, igen nehéz.
112
A'
LÓNAK
vén lóval hogy fogunk bánni és egy ollyannal, mclly ha a"* futásnapját elre érzi,
Hát
a*
:
már nem
többet
eszik ? Mit cselekszünk avval
melly d pályakörébül mindég félre tér *s a^
^s
,
kitör?
t.
Ezekrül még sokat tudnék mondani, de tárgy nem érdemli , hogy egészen kimerítsük
a* *s
kérdem még, mind valami Elítélet, valami Ell-
azért berekesztleg csak azt
ezekben van e elfoglalás a*
,
Én a^
valami Szemfényvesztés ?
lónak
pályára való elkészítését egy felhúzott húrhoz
hasonlítom
,
melly annál magasabb
^s tisztább
—
hangot ád, mennél jobban húzzák
de egy-
szerre elpattanik, ha a^ természeti tartósságán tul vonatik.
minden
esetre
a'
hosszas Elkészítés tanácsosabb, így
a'
^S így
hosszas mozdulások bátorságosabbak
azokat
is
,
lassú
és
lassú és
— ámbár
némünémüképpen azon pályakörökhöz
kell alkalmaztatni
,
mellyeknek átfutásokra
lovak készítetnek
,
mert hosszabb vagy csak
rövid pályagyepre vitetend lovak
módon
a*
külömböz
gyakoroltatnak.
Sokan ,
a^
kik mind ezeket szemeikkel látták
és kezeikkel tapogatták ^s azért
a'
dolgot
nem
tagadhatják, azon észrevételt szokták tenni Hiogy
ezen bánásmód
nagyon ártalmas
a^
lovak életének elbb utóbb
,.
Erre csak azt felelem
sem vénülnek-meg igen
,
a^
,
hogy egy Országban
csódorök
mint Angliában,
és
*s
kanczák olly
egy Országban sincs
A'
FUTTATÁSHOZ
több példa
NemzéstTül Ellésériil.
113
ménlónak annyi Csikó sok kanczának annyi Csikó
olly
's
KLKKSZÍTKSE.
sok
olly
,
V.
Tuílni\aló pcdi^, bopy- minden híres
Verscnczó , és nag} soniniákért hágó lovak , inár 2 3 csz'cndós korokban a* szaladáshoz elkészítve
—
\oltak, és 3
—
esztends korokban már szalad-
1
tak is; mert hágalásra néz^e, mint az Angol
mondja becse,
JMénlónak
^a' jjróbálatlan t. i.
oll}
annak
,
kinek sem maga
sem Szármozatjaíiul semmi bizonyos
nem
ajánló, tudva
nagy
nincs
tetteiriil, ,
és ótct
volna.
Legtöbben pedig, csak ann}it tudnak,
a^
a^
kik az Elkészítésrül
mennyit eszek ereje
elér-
—
het, mert semmi ta])a8ztalások nem volt de a'dologrul még is itélni akarnak azt állítják',
—
hogy
a*
Versenfntás
,
de ki>
ált
azon
IVIanijiuIatiok,
mellyck azt megciózik, igen keg}etlenek
Nem
t
irigylésre méltó a'
;
hogy
,
a^
*s a*
t.
nem
lónak sorsa
de ha valamelly állat Létele,
mi képzeletünk
szerint
bizonnyal legfképpen
a'
türhetó
:
az minden
versfutó Lóé.
Melly
szorgalom van vele, melly dajkálás, melly anyai
gond
kor.íhaii
fiatal
Az
!
dománya csak annak
elkészítés
minden
tu-
ereje 'b egészsége legna-
>obb magasságra való vitelére czéloz felserdül idejében;
's
s/erencséjét
,
mi
is
eszközölhetné más az
ha tiem
Eggyezóhangja
*s
a' testi
állat
munkálódásainak
annak Krzésc. Igaz, hogj ne-
héz azon pillantat mikor hatalmas KlIruUr/cn
«!
íi*
gjepen, derék
Kell néki nieg\ i\ni
,
's
ha-
LÓNAK
A*
114
vágtatásban
sítja sebes
— de nem tud már — rog — de
a^ ^s
oldalárul a^ vér csu-
idköz ^s melly
ezen
niilly ríivid
;
levegt, akarna még
rit-
kán adja elü magát, midn mindennapi állapotja csupa nyugvás , kéméilés ^s kcdvezés. De a^ versentfutü Lónak többi Pajtásai, szerencsésebbek é ? Jobb dolga van annak , melly a^ mély vágásban
hord
gaiiét
vagy annak, melly
;
postán rossz útban ezer
vagy annak
meg
a"*
ezer ütést kap
;
szegény kanczának, melly vemhe-
a^
— hogy
sen visz forspontba '•akárkit,
egj húszas
borravalót nyerjen gazdájának; vagy a^ szegény
katona lónak, melly nyolcz napi
Mindennel,
*
avas, túrós hátán hasig
áll a^
sárban
pokig csak
^s a^
Az
le se
fekszik
t.
^s
holna-
a^ szív,
melly
könnyen lágyul mikor arra ok nincs , talán akkor keménykedik mikor lágynak lenni nemes volna. ,
,
Nincs nevetségesebb
,
mint egy kemény bátorsá-
— Társaságban, ki mutat — csatában. Nincs
lehell Bajnokot látni
got
lágy érzékeny szívet
szánakozásra méltóbb annál
,
Hazafit képez
,
jár
's
cl'
a^
külföldön
ki jó
honni köntösében
oda haza pedig az
t.
tapasztalásainak
^s
által
nagyobb cultura-
tiojának próbáit bebizonyítani
;
szándékozik ^s
pirul
golul
nem
civiliza-
hogy anyanyel-
vét elfelejté, tán beszélleni szégyeiili
nem
törzsökös
^s
,
vagy
el
hogy azt soha nem is tudta. Melly nagyon megütköznénk , ha valamelly Angol anSpanyol
,
tudna; ugyan hihetnénk e, hogy egy
spaii;, oliil iieni
beszéli; bog} csudálnánk
,;
FUTTATÁSHOZ
A'
V.
ELKÉSZÍTÉSE.
J15
azon Francziát, ki francziául nem értene. Csak
minálunk látjuk mind ezeket természetesnek mintlia már születésünktiil fogva megszoktuk volna
seregélyek
a'
^s
más madarak
szózatjai
csevegései utánazását.
*«
Most egy két szót
a*
Futtatás Mester-
ségérül. Sokan azt gondolják így
megy végbe:
,
hogy
három
össze áll
a'
pályafutás
lovas
,
teszem
A. B. C. lovakon, egy egyenes útra; a^ Biró jelt ,u\
,
és
mind
elindul
a'
három , mintha pistolybul lónék-ki
neki ereszti a^ zablát
,
's
ostorral és sar-
Már pedig
kantyúval tell}es erejébül dolgozik. a*
dolgot
nem
lás nélkül kell
illy
végbe vinni
a/ ó természete
ereje
,
minden megfontohanem minden lóval
szelesen és ;
más különösségeihez
's
képest, máskép kell bánni. Jóféle versfutó
lovak köztt némellyik na-
gyon szapora, de nem igen tartós; másik pedig igen tartós, de épjien
van \
oli)
an
,
nem
szapora. IVagyon ritka
a' ki igen tartós és
olna egyszersmind
,
és
nagyon szajiora
is
közönségesen csak egyben
\agy másban jelesebb.
Némellyiknek körme lágy, de idege jó, és pidia gyepen hosszat vág, midón száraz kemény lóidon vágásait
Hton tán alig
kényesen
rövidíti
;
másiknak
de idege g} engétske : ez kemény repül, midn siilhedó mél) diilln ,
körme szivos halad.
,
,
110
LÓNAK
A'
Van
ollyan
mclly fch'nk
,
mos Nézk eltt
's
bokros
viszik a^ pályára,
;
lia
szá-
és ]ia otí
Elegyesfufáshoz áll, minden bátorságát elveszti, izzad
's
crejébiil
már id eltt kifogy
lyan , melly semmire
még
szinte
futáskor
lelkesíteni kell
megáll
,
vagy
,
nem
ügyel
,
szunnyadozik
is
;
van
olly rest 's
,
ol-
hogy
mindég
ha pedig igen szorítják , egyszerre
a'
pályakörön kiíör.
A^ lovak tulajdonságai és különösségeiben
Arnyékozások
illy
val
,
számtalanok. És egy ló-
egy bizonyos távolságot
sebességgel átfutni
,
a^
lehet legnagyobb
csak ugy lehet
:
ha
a'
Lovas
minden tudományát , mesterségét 's fortélyait , annak legkisebb különösségeihez ^s egész természetéhez alkalmaztatja.
Errül okoskodni
's
eszmélkedni könnyebb
,
ha az ember gyalog jár 's félóra ideje van a" combinatiokra akkor kiki jól feltalálhatja hogy ezt vagy amazt a^ lovat miként kellene ;
—
de azt egy két minuta
lovagolni és futtatni; alatt, a'
keményszáju , tán rossz lábú ,
tökélletességhez legközelítbb
ugy hogy az
és laza
Lovon
módon végbe
a*
pályakörén igen kicsiny
vagy semmi hosszat
el
ne veszejtsen
letve kell lenni az
embernek
vinni
,
gyermekségétül gyakorolni. igen fürge ésszel kell birni alatt sokat és sokfélét
,
^s
Egy
;
arra szü-
magát benne olly
Lovasnak
hogy kevés pillantat
gondolhasson
;
éles
szem-
mel, hogy távólrul mindent meglásson; hideg vérrel, hogy mindeneket nyugalommal megfon-
;
FUTTATÁSHOZ
A'
nos
tolhasson; ós
hatalma
tt-síi
LK
E
V.
K SZ í TKSE.
hogy
alkotással,
117
lovat
a'
alatt tarthassa.
Világosítsuk a^ dolgot példa által: és tegyük ÍVI a"
hogy az
,
B
más
kell
már most
,
a*
,
jól
megülni és
az ó magános
,
legnagyobb lehetsége
a^
le-
másikat meggyózni? Mellesleg, szüksé-
hogy
f^esnek tartom érinteni,
nem
két lovat, ha
ezt a'
hogy mindegyiknek
ininémüsége szerint
-}en
nem szapora nem igen tartós.
de
,
ellen a^ j)ál} ára léj)nek
vezetni
iig>'
ló igrii tartós
pedig nagyon szapora de
ló
Hogy egy
A
a^
két Rész soha
tudja minden bizonyossággal egyik a' másik-
nak lova tulajdonságait, hanem rsak minden a' gondolomra, meg)en. Az A lovon ülnek ter-
"-
mészetesen sebtibe lovon ^'yózó iut«íst
ülnek
abban
hihetsége
fekszik
pedig abban
Os/lopnál az
<
a'
.
áll,
B lónak
A
ló
,
a'
B
lónak
hogy sebes
B
a*
,
gyz
híliet-
ha erejét az utolsó pillan,
ugy hogy
eleibe szökhessek.
ló
lopassa lassan indul,
a/.
Kllenfelérc vár, akkor
K ló,
,
az indulótul kezdve végig tartván
tatig fenntartani ig) ekszik
lia
A
maradni. Az
])edig licitra
lónak lelkét kiveg\
ége
kell kiindulni hel) éhül
lassan
a^
nyer
Ha
az
vágtat, és
már hibáz, mert
A
tán a'
ha van még lélekzctc, majd majd kifutja, c/élhoz; és íg)
közel lessz a*
hibázna azon
B lóval elmene 's lova sebesséid eltt már maga ^kivenné. Némell) kor mind a' két Aer.st-nr/.u l.o na-
lovas, a' ki a' gét
uMMi tarlós
>
-d«-
«
-vil.
vr
s/apora
lli>
esítÍMn
,,
118
LÓNAK.
A'
természet szerint mind
két Lovas mingyárt
a^
helybül ugy hajtja lovát, a^ mint lehet, hogy
eggyik
a^
De a* két
másik
lelkét kivegye.
némfellykor az
megesik
is
Fél nagyon szapora
Már most mind ,
hogy mind
két Lovas hátul akar maradni
a^
és így megtörténik sokszor
hosszát lépve
,
de eggyik se tartós.
,
ügetve
,
hogy az egész pálya
,
és lassan vágtatva járják
végig, és csak utoljára futtatnak.
Ha
én sebes
nem
de
,
tartós
lovamat
,
va-
más lova ellen , mell} et nem esmérek , gyepre vinném lovasomnak azt mondanám hogy csak maradjon hátra. Ha Ellenkezm lova nem olly sebes , mint az enyim , bár mi tartós volna is , laki
*•
;
és lovassá azt gondolná,
hogy azenyimet, hiert
már kifutotta "s tán együgyüen rávárakoznék, minden bizonnyal az én lovam gyzne , mert még jó erben jvén a* nyer
hátra van,
ponthoz
mint
,
,
ellenkezjét , melly tán sokkal tartósabb utoljára kifutná.
tósnak, de
nem
igen
iigy lovagoltatnám,
Ha
sebesnek esmérem, azt
hogy Lovasom az ellenfélnek
lelkét iparkodjék kivenni
végig ugy vigye
,
pedig lovamat tar-
a*
"s
mint csak
Ebbül az következik
,
tet az
indulótul
lehet.
hogy minden
vagy sebessége vagy tartóssága
ó
gyzhet.
tal
De azon Uraság az
1
ál-
is
adni.
fog
,
kinek lovai ellen kiállók
minden bizonnyal lovasának útmutatást
És így, mint mondám, megesik sokszor
, ; ,
A'
Jiogy
FUTTATÁSHOZ futás
a^
V.
ELKÉSZÍTÉSE.
J19
az indiiiódil vépip olly sebesen,
megy minta' Io%ak
csak
g}'r)zJictik;
némellykor olly lassan, l'ogy
meg nem állanak. Az Kész maga lo\ át vélte
a^
és viszont
lovak alig hogy
mind
elsó esetben
tartósabbnak;
a^
két
a^
másikban
pedig mind
a"*
sebbnek, és
a^ szerint adta-ki a^ parantsolatot.
Ez
két Rész a^ magáét tartotta sebe-
Versenezésnek legtávolabbrul való
a^
és legáltaljánosabb Rajzolatja, ezek
Módosítások számtalanok olly futtatás,
tudománnyal kiilönösség
Én
>
Fóvonásai
annak. És ritkán van
ha az valamellyes mesterséggel és vitetik végbe, mellybcn valami
nem adná ell
magát.
több kön} vekben és hirdetésekben mint
nagy figyelemre méltó dolgot láttam elladni
menn)i idó alatt haladta >égig a^ Pályakört; de szemeimmel is láttam Franczia és más Országokban sokakat, kik nagy
hogy ez,
vag}' az a'í/6
ligyclemmcl nézték az órájokat
minuta
és
secunda alatt futotta ez és ez
ezt és ezt a' távolságot keresztül
lommal vizsgíüták hány
hány
és
hogy mennyi
,
hog}'
,
ölet
,
a'
Ló
nagy szorga-
minden vágtatásban Mind ez bár mi
haladott.
mulatságos lehessen is, melly csekély hasznot li.iji
,
és
melly igen tökéllediMi mértéket ád
,
a'
Ló britcsst'tge \ tartóssága kilapogafására , gondolom, a' mondottakbul fióvrn kitetszik; mert természetesen az említett okokliul gyakran meg-
midn
történik,
vcrsenez
,
két
tanult
hogy két igen híres
Lovas eg} ló
,
inassal
valamelly
|ȇ-
,
120
LÖNAK
A'
lyakört tizenöt iiiimiíum alatt fut
két igen középszer ló
könnyen
öt
által
minutum
meilyet
,
alatt igen
átfuthat.
Nem
felejtem cl soha, melly nagy mulat-
ságra szolgált néhány esztend eltt egy Külföldi
egy angol pályázó helyen. az óra szerint mérte
,
szaporákat lassúknak
a^
lovak sebességét
és igy sokszor a^
nagyon
viszont
lassúkat
,
és
a^
szaporáknak tartotta, és bizonyosan ugy
be könyvébe.
Nincs nevetségesebb
a^
is irta
világon
mint tapasztalásban megszült Emberek közit valamelly theoretikus Okoskodót látni. így van a^ vágtatás hossza kimérése is. Némelly
ló
szörny
azt gondolják
hosszat vág, és azért sokan
hogy
,
a"
rövidebb vágókat mind
könnyen meggyzi. De a' sebesség és szaporaság nem csak a' lónak a^ földre való kiterjedésébül, hanem egyszersmind minden részeinek összehuzásábul
hosszura terjed szedni a^
nem
Mit ér , ha valamelly
is áll.
nem
,
ló
nagyon
de magát sebesen ismét össze-
tudja ? és igy sokszor megesik
,
hogy
igen hosszút vágó ló gyz.
Mivel már
a^ theoria
közepén vagyok, azt
sem akarom kihagyni , hogy sok ember csak czirkalomba és
rfbe
a*
helyhezteti legnagyobb Ló-
esmeretét, és hogy vannak ollyanok, kik czir-
kalom
megtudják mondani , mellyik
szerint
jó és mellyik
pénzek volna
I.ó
Ló rossz. Ezek ha fogadnának
is
,
*s
egy Uradalomnál többet érnének.
Volt nékem eg} szer egy gyepls Szürkém
,
melly
121
A'FUTTATÁSHOZV.ELKKSZÍTÉSR.
Pestnek és alatt Debreczeubül rossz Útban 5 i nap
Örménynek engem Bécsbe vitt
:
de róf szermt
és egy Bécsi ért eg> baltanyelet,
fessor látván ta
's
nem
Baromoryos Pr«-
czirkalmozvizsgálván azt dögnek
mi vitte de Én sem tudtam mi ment benne , ;
,
mert tapasztaltam, bogy annyit apodictice tudtam, tudott menni ó sebesebben és tovább mind ezen méMeglebet mindazáltal, bogy baszon is folyhat; de résckbül valamelly kevés mint a^ millyenre neazolly nagy figyelemre, nem érdemes. Mi mellyek méltatják, bizonyára társainai.
ba tudnám , bogy nagy baszna volna annak , köbölbe hány fontot nyom, egy ,.gy akó borom t. hány földi alma fér 's a*
Nem kodott.
^^
lováról igy okosrég pedig egy valaki nem Lovam szörnyeket szökik, 's így
veszejthet,
futnának mert ó bár mi nagyon
is
eleikbe szöktet Ellenkezi, a^ nyeró hel>Tiél g>epre nyertes!,. De ha a *g meg van, Ó a^ mi rútul vennék hozná lovát, majd meglátná, Szeszt, ^8 melly nyulánki lovábul azt a* szök aMiyeró helyhez kon, jönne lovamint a^ tészta, azt ki keveset ült lovon, a* többiek után. A^ meddig hogy a^ ló addig mehet, a'
gondolja,
a* dolog, menni akar; de nem ugy van az er *8 mennyivel csak eg>szere , kimarad
csak
több
a'
annál könyughatatlanság, a'habozás;
zelebb van az elfáradás,
a*
kidülés.
Ugy mint
lángol ; a* viteB szalmatüz csak pillantatokig magát. pedig nem a' korcsmán mutatja-ki
a'
!
122
TENYÉSZTÉS NÉMELLY FÓVONÁSAI. A'
A" Ttikí^llctcsség az Embcrtiil legtávolabb jár, a^
Középszerséggel sokszor találkozik
,
az Ala-
csonyságokkal pedig örökké küszködik. És ngy látszik
hogy
,
eltagad
a*
Természet tle szinte mindent
csak fáradozásainak és állhatatosságá-
's
iiak enged.
midn
a^
Melly könnyen
nemesebb plántát
mezt; csak az emberi munka
futja-el
a'
gaz
a'
gond nevelheti. ^S igy a^ természettel az ember szünet nélkül való hadban él , és a^ Mindenható *s
csak némelly Kiválasztottjainak engedi-meg, azon titokba tekinteni és azokat felfedezni , mellyeknél fogva jobbítani
a' ,
Bölcseség,
nemesíteni
,
mind azokat és az
felkeresni,
Emberiség szüksé-
geihez és javaihoz közelebbre hozni tudott, mel-
lyek és
a'
Sokaság szeme eltt rejtve maradtak,
Nemünk
szerencséjére és boldogságára olly
hathatósan befolynak.
Nem
gerjeszti e szívünket
mély bámulásra,
ha csak egy pillantatig is átgondoljuk, hogy némelly csekély tárgyaknak hasznunkra való fordítása, és némelly másoknak nemesítése által az
Emberinemnek melly haszna, melly gyönyörsége származott? Hozzuk csak a^ Selyembogarat, hozzuk a"* ^gész
Gyümölcsfák nemesítését, hozzuk az emlékezetünkbe
Ermveket
,
NKMK
l.
VONA
F
Y
S
A
123
I.
Ki gondolhatta volna, liogy egy ocsmány Féreg szövetje arra használtathassak , arra forhogy abbul valaha királyi j)alást készüljön, és hogy az egész Nemzeteket valaha jiieggazdagíthasson, mint Lombardiát ,Piemontot!
dítathassuk
Nem
,
lehet e szinte csudának
változást és jobbítást, mellyet
mölcsfákba
És nem
tett ?
a'
mondani
azt
a'
Beoltás a^ Gyü-
örülhet e az
eszmélked
kertész, hogy a* leghidegebb éghajlatokban, a*
hol a^ természet az élet ellenségének látszik lenni
jobb és szebb gyümölcsöket tud teremteni, mint a*
mellyeket
ietlen
mez
legboldogabb liazákban
a^
a'
mve-
nyújt.
És nem bámulásra méltók c azon következések, mellyeket
a^
Gzermúvek hoztak magok
után? Nézzük csak ^s vizsgáljuk, menn} irc felemelték némelly nemzetek belsóph}sikai erejét? Sokan mind ezeket most nagyon természemert már hozzá szoktak ; de ha akkor éltek volna, mikor a^ Selyembogár teseknek látják
használása,
a'
,
Beoltás
,
a'
Gózerómvek
még nem voltak, melly megvetéssel Aolna azon Elmélkedók
feltalálva
viseltettek
eránt, kik elóre bátor-
kodtak volna mondani , hogy ezen elejinten semmi tekintetre
nem
méltatott tárgyak feltalálásának
valaha milly nagy következései lesznek.
magunknak megengednénk azt hinni, hogy az ember Ujat többet feltalálni, vagy a* már feltaláltat jobbítani és 'S azért
nemesíteni
minekeltte
nem képes
;
fordítsuk inkább
a*
múlt
,, ;
,
TK N YKSZT£
A'
124
idk
tapaszíalását liasznuiikra. Lessz bizonyosan
egy jövend többé,
a^
telennek
mikor azt senki
,
mit
mái \iiág lehetetlennek és képEgy Római Centurio eszelsnek
tart.
,
a^
és erejét
jövendölhette-meg egy
Gzhajó
Bámulásra méltó az ki bizhatik
,
a^ kis
tökélletesb voltát.
Vel És
emberi
!
nevetséges felfuvalkodással
olly
maga elmélkedése Jyet
mákhoz hasonló puska-
ki a^
elre mondotta volna legtudósabb Phoenicziai hajós , sem
por tulajdonságát valamint
se fogja csudálni
a^
tartotta volna azt
tani
S
erejébe
,
hogy azt merné
állí-
Emberi Lélek te ezen a^ határon , melÉn jelelek -ki neked tul nem emelheted '
!
—
magad
!
Ha a' tenyésztésben másan vesszük
tett
és azokat
,
tapasztalásokat som-
nem közelrl, mint
a*
gazdaember, mellynek tehetségében az máskép
nem
—
szokott lenni
és
,
hanem philosophice
tekintjük
ha egy két külön eseteket nem veszünk,
természet törvényeinek , hanem csak
a^
Századok
óta Egymásbul következés örökös rendjét
kor ugy látszik szinte a^
hogy az embernek némünémü
,
hatalmában van
— ak-
,
egy állatot elváltoztatni
maga természetébül
Ezen Elváltozás
által
mellyre megkívántatik
's
azt
kivetkeztetni.
az állat azon czélhoz,
vagy közelít , vagy attul eltávozik. A^ czélhoz való közelítés vagy eltávozás pedig valamelly tudomány és systema szerint ,
vagy csak véletlenül történik-meg. p. o. valamelly
Az Öszvér
eszmélkedésnek szülöttje ,
— korcs
:
NKMK
LY F
I.
NA
V
SA
iri
I.
lovak és korcs kutyák pedipj általjábíin a^ vak VéJetleniiek sziilonu'-n} ei szoktak lenni. két külön Törzsökncinnek Szü-
Az Öszvér löttje
benne
;
a'
és a* Természet
hogy
a^
egy batárt vonni látszik, ne
itt
kíHön törzsokncniek vegyiilésc
cikorcsosodás
mód
állati
által
,
az
nélkül kiterjedjen, és azon
rendet megrontsa, mellynek az
megsznik
további nenrzótebetség
a^
,
fennmaradni
Ailágban
mint látszik, kell.
^S melly
rettent szorn}etegek születnének, ba egy külön
más külön törzsökkel szaporítbatná magát *8 melly idomtalan ^Izék, lennének, egy törzsök, egy
nélkül való összeveg} ülésbüi
liatár
— azt
calcu-
alig lebet!
l.'ilni
Az
állatot tebát elváltoztatni,
tébül kivetkeztetni
zéseken
által
,
a^
és természe-
külön törzsökök több nem-
nem lebet. más módok
való összevegyítésével
Azt eszközölni
,
ugy
látszik
—
scgitségével lebet
csak
,
mód négy
és azon
A* külön Fajok összevegyítése.
Az
Rokonok párosodása.
At) afíak és
Bizon}os tulajdonságú és kitetsz testállásu
párok elég}
ítése.
Az égbajlat, eledel, mozgás és nevelés. Kzen négy módnak czélarányos basználása alkotja a^ Tenyésztésnek
n}es
Tu(l()mán}át
legalsó
lépcsjén
által
,
melly
,
áll.
tapasztalások nag}
mély
szövevé-
és igen
még
a*
g}'ermekkor
Tétettek ugyan próbák és
számban
micsoda kiterjedésben
,
,
de bog) an és kik
és
menn)
i
élet
for-
,
:
12G
gásokban
sem
?
Mind az
mi eddig
a'
történt
koránt
,
Hanem
elég a* tárgy tökéJIetcs kifejtésére.
vegyük-fel
a^
dolgot rendszerint
külön Fajok összevegyítése.
A'
Ha
TENYÉSZTÉS
A*
egy Elisebbali fajbeli Ménló, egy Meck-
p. o.
— ha dolgot szoros kedvéért szerint vizsgálnom szabad — ^
lenburgi kanczával keveri vérét, a csikó
nagyobb világosítás tudományi mód
a'
^ Mecklenburgi fajta lessz. Ha ezen csikó kancza , és ez megint egy Elisebbali ménlóval Eliscbbah
's
hágattatik , az onoka csikó ^ Elisebbali 's ^ Mecklenburgi fajta lessz , és ugy tovább. De hát ha most
ezen onoka csikóval
,
melly gondoljuk, hogy
kancza, egy egészen más fajú ménló
— e^y
An-
mi
lenne szüleménye? ^ Andalusiai, J Elisebbah, és ^-Mecklenburgi. Már most ha illy összevegyítés ötven nem-
dalusiai
zésen
ered össze;
által
történt-mcg , melly szörny korcs lehet
az az állat, szülöttje
!
melly mind azon különféle fajták
Ezen szülemény
calcuhisa szerint
,
a'
hihetség minden
egy igen középszer
,
tehetet-
len állat lesz.
Es pedig nem azért, hogy
összevegyítést
a'
tenyészt
nem
illy
használhatna
az állatoknak azon czélhoz, mcll}re megkivántatucik
közelebb való hozására
mert az
illy
nem tudomány
összeegyelítés 's
— hanem
csak
azért
véletlen,
és
valamelly meghatározott prin-
cípium szerint szokott történni. Felébb érintem
tudom, az Olvasó abban velem egyet ért, hogy a' középszerség körébül csak fáradozás.
's
NÉMKLLY FÓVONASAI. munka ^
eszünk
és
által
127
szoktunk altaljában
ki-
szabadulni.
Ha
bizonyosan megakarjuk
tudni
bogy
,
mit ér nevelt lovunk, melly valami vérelegyítrs Szülémén} e , annak legalább hat esztends várnunk.
be
korát kell
Eletünk barniinczadik
esztendeje eltt pedig csak ugyan
nem szoktunk
számláló Gazdák, gondolkodó Tenyésztk lenni;
minekutánna egy magános ember ritkán
igy
"a
ét
hat Lónemzésen tul, ötven nemzésbéli össze-
vegyítés csak véletlen szokott megesni.
Elddeinknek és Atyáinkníik tapasztalását nem szoktuk más bagyonián} aikkal együtt a* testamentomban átvenni. A' atyja épített, vagy kezdi.
igy
'S
tiufliatja
származnak vegyítések
és
\S
minémü
a'
nem
tulajdonságú
állatok
Azt több egj'más után él Gc-
kellett
don szemeivel való ,
mit az
bizonjosan elre
látni
,
kellett
ha esztelenség valamiben,
próbálás
a'
származhatnának az illyen Össze-
által.
neratiokiiak
rontja
dolgot megint az éhéénél
azt senlii
bogy
,
a'
fiu
látni
a'
tapasztalni.
mindent
tulaj-
akarás és tulajdon meg-
lovak leend szárma/.ísá>
tenni
a! a/t
akarni ugyan csak esztelenség.
Britanniának tatlanul
,
eV
lótenyésztésben
legrégibb, legkiterjedtebb
,
,
tagadhaés legren-
De még ott sincs a' annyira kimerítve, hogy nem maradott hátra még igen sok tanulni való. !\fáíg se
deMcbb tapasztalása van. dolog \oliia
Mílí
iniiulcii
próhaléfrl
srm
rlrg
lioss/as
,
sem
TENYtóSZTIÍS
128
A'
elég pontos.
Ott
is
számos
a'
Ott se vétetik mindenben a^
pro
contra.
ct
Századi egyben-
képe Cynosurául, ott is eltévednek, elragadtatnak sokan, egyes Esetek egyes Jelenések által. Hasznos tapasztalásokat, egy magános ember a" Jólenyésztésben nem is foglalt tenyésztésnek
igen tebet,azt csak egy jól elrendelt, és mijidég fennálló Egyesületnek lehetne tudni
,
melly min-
denekre ügyelvén , minden eseteket feljegyezvén, több Nemzések szármozatjait
Latná-meg
és az
sommásan
akkor Élket,
lágosíthatná, a* mit
vizsgál-
sokakrul felvi-
mi most ködben látunk
csak gyanítás által keresünk és tudunk
,
és
Illy
is.
Egyesület , melly Apárul Fiúra átmenne , nagyon hosszú idt érne, és végtére a* mi onokáinkat arra oktatná, mennyire lehetséges az tel a'
tenyésztés tárgyában
Hány külön
lófaj él
,
Elmene-
mennyire nem.
^s
azt meghatározni nehéz.
Bizonyos, hogy több korcs van, mint
Az Arabs,
fajában tisztán eredett.
tisztán és egyenesen tenyésztett
V é r ü Ló nevezett
— azon
felette
m
i
faj *s
Angol
tellyes-
nagy test Angol
Fekete Ló *Black Horse,
csak teher húzásra fordítatik
azon kis
Lovak,
hegyekben találtatnak,
a^
talán
,
maga
a'
és az abbul
a'
B
mellyek az
e
,
ugy
melly 1
g i u-
Uráli
magok fajában marad-
tak-fenn tisztán mái napig.
hogy Arábiában lovak genealógiáját Századok óta szemmel A^ közvélekedés azt
a'
tartja
,
tartják, és legnagyobb lelkiesmerettel
a"*
külön
,;
NKMELLY FÓVONÁSAI.
129
magok nemzetségek-
lovak ágazatjait mindég
a*
ben
hogy pedig Angliában
tisztán tenyésztik;
minden
tcllyesvérü ló,
feljeg}'eztetctt ló
attul az idótül fogva
mikor az Országot a^ sok keleti elborította, és hogy az a' mái
,
maj'd szinte
napig
már
legnagyobb publicitással jegyeztetik-
is a*
fel, talán kiki tudja.
nem
Ezen okoknál fogva mi
esmérünk
is
más lófajtát mell} riil olly bizonnyal lehetne mondani , hogy tiszta és nem korcs , mint az .,
Arábiairul
és
ha közelebbrül
hanem
csak
Ilog}'
,
más
és
szorosabban vesszük,
éppen azon
eg}' és
,
melly
nem más
fajta.
azon nagy fekete Angol lovak, mel-
említettem
,
lófajtabeliokétül olly külOnibö/ó,
lehetne hinni
más
Angol tellyesvérürül
magokban tisztán neveltetnagyon hihet, mert tesfállások minden
ly eket
tek
az
hogy
alig
hogy nagy mértékben azok vére
,
vérrel az igen nagy
heterogeneitas miatt
elegyítetett volna.
A' mit a' Belgiumi,
Span)ol, Normandí
Dán, Angol-Cleveland,
^s a* t.
Lófajtákrul tudunk,
csak véleniéii} re van állítja, és mennyire van-
nak
tisztán nevelve nemzetségeklien
nyire korcsok lia \
,
azt csak számos
,
vagy men-
nemzések után
mindég magok köztt tenyésztetnének , lehetne
alanielly hihetíiéggel
tiszta
vagy nem
származását
tiszta
— mert
megtudnunk. A' Birkának
maga nemzetségében való
abl)an egy
után szaporábban forog mint
nemzés
a' lónál
a'
másik
— illymód
, ,
A*
130
tudta-mcg Hazánkban némelly gazda 's ineg
által
gyzdve
lett
TENYÉSZTÉS
vagy nem Sokan ugy szerzettek kosokat mint csak lehetett. Hogy tiszta
Magseregénck
tiszta
tiszta eredetérül. *s
anyákat,
a^
Merinosok voltak e , vagy sem nieg
minden bizonyai
kik magok
a^
,
ki mutathatta-
kivált ollyanoknak
? és
kutfhez nem mehettek nem hisznek, és magokat
valódi
másoknak pedig könnyen
mindenre könnyen reá beszélleni nem engedik. Késbb idkben , mikor már közöttünk mint valamelly szoros regnla megvolt alapítva, hogy a^
Birkancmesítéshez sikerrel egy tisztán és leg-
kisebb korcsosodás nélkül nevelt 3Iagsereg hijjával csak kezdeni
sem
lehet
és
,
hogy az eredvény
Spanyol kos és anya, bár dnrva a'
tenyésztésre
mabb
még
is
szr
lenne is,
többet ér, mint a^ legfino-
Meszticz, sok gazda aggódni kezdett, val-
vér
lyon Magserege keveretlen
e vagy
sem.
Némellyik azt tapasztalta, hogy aggodalmának ugyan volt is oka ^s hogy Magserege esztcndrül
esztendre
lefelé
ment
és
elallyasodott
;
mint
viszont némellyik azt látta , hogy Magserege több
nemzéseken keresztül minden tulajdonságait megtartotta, st hogy az, rendes párasodás, gond és válogatottabb eledel által, sített és tökélletesítetett.
természetesen bizonnj
al
ámbátor sat
nem
a'
Ezen utolsók aggodalma
megsznt,
tudhatták
,
még inkább neme-
hogy
és
k
szinte
tiszta Sereget
minden birnak
Seregek si származásárul bizonyo-
tudnak.
,
NKMELLY Fü VONÁSAI. Már
illy tapasztalást
embernek tenni
131
lovakkal egy magános
És nincs Britannián csaknem két század folytán illy tapasztalás >agy inkább próbatétel végbe vitetett volna. Ott minden teli} esvérü lólehetetlen.
kivül egy Orszííg
is
a^ hol
,
,
nak eredetét harmincz, negj^en vlct forgáson által, a* Köztenyészt könyvbül kilehet keresni: és hogy azon keleti loxíik , meliyek régi idkben Angliába hozattak
elegenden
korcsok
,
kilátszik;
nem
voltak
mind azon tulajdonságokkal birnak az ó régi
seik
mutattak.
Két egjféle
a'
nemz,
fajú állat oJly terméket
meg van még
lajdonság,
abbul
mell} eket
,
mell} ben, ha szülihez az mindenben sonló is,
,
hogy mostani Kisonokáik
is
fajra nézve
nem
ha-
az a* visszanemz tu-
magához hasonló
j)ár-
ral, szülihez és nemzetségéhez hasonló állatot
nemzeni.
Hlyen származcit és termék egy Országúihoz hasonló
,
mclly noha némellykor egy kicsinyt
jobbra és balra hajlik
mindég egy
De ha
az
,
örokn rökké még is csak
és azon hclyfelé szolgál. a*
s/üléknek egyike más fajú
termék már s
is
kicsafiott az
egyenes
akkor
liiieábul
már benne magához hasonlót visszanemz Minémüség
bár nielly jó és tkélleíes legyen a*
,
is
,
többé nincs meg.
Csak
<
/rii
liogy a' külön
kevésbl l'ajlák
is
könn}en átlátjuk
,
Ö8sze\eg}'itése által a' tett*
,,
TENYÉSZT KS
A'
132
nycsztó
azon czélokiiak
,
,
mellyeket
elérni
akar, tokéllctcsebben megfelel származatokat nevelhet; mint sem azokat a" természet- pusz-
így p. o. egy gyenge, kisded Elisebbah ménló , melly csupa lélek , és egy ta keze nyújtja.
izmos ers Normandi liidegvérü kancza csikaja, egy vasas katona használására sokkal
,
de igen
De
sokkal többet érhet, mint atyja és anyja.
már
a^
vére kicsapott az egyenes lincábul, és
ámbár derekabb lenne annyit mint az, még sem ér.
tenyésztésre,
is
at}jánál,
A^ Continensen sokszor hallottam tellyesvérü ménlovakat, mellyek gyengék és vékonyak, *s
talán
nem
tökélletes testállásuak voltak, ke-
vésre becsülni
;
nagyra emelni,
^s
viszont félvérü paripákat igen
és az
Angoloknak szemre hányni
hogy azokat ménlovaknak nem hagyták. Az elskben pedig meg volt azon nemzer , ahoz alkalmatos kanczákkal, talán
olly
termékeket nemzeni,
mellyeket mi annyira emeltünk, minekutánna félvérüek
,
magoknál
,
minden tulajdonságra
a^
és
tekintetre nézve bizonyosan alábbvaló származa-
tokat fajzottak volna.
Az Angol
illy
korcs lovakat, bár melly jók
és tökélletesek legyenek is
zésben csaptak volna áltáljában
is
,
ha csak az els nem-
ki az egyenes lineábul
ménlovaknak használni már nem
szo-
És miért nem használja ket? mert Századok lefolyttá alatt majd nem minden ember tapasztalta, a" ki csak lóval veszdött, hogy az kott.
F VONÁSAI.
NÉMELLY illy
lovakkal xíúó
korcs
inkább "s inkább •s
tcnyi-sztés
fólrc vezet, líát a"
Mi Icgtöbbnyire
hát nálunk?
133
a*
czélful
Continensen?
mén-
olly korcs
lovakkal akarjuk nemesíteni méneseinket^ kik
már
nemzés' óta
talán íitven
tértek az
És megvallom , nem csudálhatom hogy éi)pen azok a^ gazdák , kik Meszticz
egyenes utbul eléggé
félre
,
l
kossal Magseregekben
ugratnának
,
a'
nem
világon semmiért
méneseikben korcs kanczáikat korcs
ménlovaikkal Icgbékeségcsebb elmével párosítják, és minden bízón}
reménylenek
al
jó és derekas csikókat
!
Az Atyafiaknak vagy Rokonoknak igen közelríil, "^agy távolabbrul, agy bár ugyan azon egy fajban — de egészen idegenekkel való pá-
—
>'
ros o d á s a. Britanniában de kivált Ciiínában ezen által
a'
hizlalandó
állatokban
látszik csudák történtek.
mód
valósággal ugy
Angliában vanp.
o.
egy
Ökör- és egy juh -fajta, mellynek csontja olly
vékony, ina
olly
apathiája olly olly nag}'
gyenge, restsége vagy inkább
kiiltíníis,
emészt
tehetsége pedig
hogy az igen igen könnyen hízik, és
,
mint cf^ éppen olly nehézség közönséges ökör vagy juh. Ezen
sokkal tíibb húst és fagjut ád
(illatok igazi
,
N}omorékok. Azt
lehet rólok
mon-
dani, hogy vegetálnak' inkább, mintsem élnének.
Frjrk
mód
\rkn)ak,
nélkül
lu»gy
kicsiny,
a/<'''«"»
't'líuii
lábaik pedig
olly
járni
alig
,
y'áfiy
,
ATENYÉSZTÉS
134
tudnak , ha elesnek , magok többé
fel
nem
nek; de húsok ellenben legzsírosabb
,
kelhet-
legjobb
legporhanyóbb. És ezen állatok valóságos
ízü és
mi
artefactumok. ^S
vannak
által
szinte
minden
csontjaiktul és inaiktul megfosztva ? és ahhoz a*
czélhoz, hogy igen
könnyen
és gazdálkodólag
sok húst és sok zsírt vegyenek magokra, olly
Semmi egyéb
igen nagyon közelre hozva?
hanem
által,
rokonok, szülék,
a* és magzatok több nemzések folytában igen közelrül való Belfaj-
zása 'Inzucht, által. Miért hoz maga után
illy
következéseket,
ezen bels közel rokonok köztt való de egyszer-
smind systematizált Belfajzás, itt vizsgálni nem akarom. Elegend leszen ezen egy két éppen
most mondott sor arra, reménylem, hogy némelly lótenyészt , a^ ki lovait ugy párosítja mintha azon törekednék, hogy azoknak bátorsága, csontja, és ina nemzésrül nemzésre kevesedjék fogyjon *s
's
végtére azokat kövér , porhanyó
jó ízü hússal asztalára adhassa,
Systemája
csalhatatlanságárul kételkedni kezdjen.
Angliában
sem engednék, hogy
a' világért
közel rokon lovak párosodjanak
—
mert
párosodásnak következéseit minden nap
És
a'
legkisebb gyerek
elmélkedik, jártatván
hátán
,
fekv
a^
is
,
illy
látják.
ha csak egy kicsinyt
csontos, ersinu versfutó lovat
midn
azonban
a^
magas fben
a*
tehetetlen juh hitvány lábaival ha-
daráz , hogy felkeljen
,
a^
mit nem tehet , könnyen
N ÉMELLY FÓ kitalálja^
ho^y bizony
\
ONA
S
A
135
I.
lovat, moll} nck csontja,
a^
nem lehet '» ránézni ^sniellyet megenni nem czélunk
ina, hútorsága incllyrc
leJke fcleslt'gcs
^s
;
hanem hog>^ ráüljünk vagy befogjuk ugyan csak más utón kell nevelni, és talán é])pen a^ leg:
ellenkezúbbcn galni
,
mint
,
a'
juhot, mellyet se nyar-
nem akar senki hanem
se kocsiban hajtani
csak gyapját használni
Nem sesgazda sokáig
^s
;
húsával és zsírjával
felejtcm-el soha, hogy
,
annak
lóten} észtésben
nyosabbnak
kzlöttem
valamellyMéne-
ki a' Tenyésztés Proíessorának tartatott
talán
^s
élni.
a'
még ma
is, ki a'
Belfajzást tartja a^ legczélará-
és kivel
,
tartatik
mind ezeket messzebbrül
nékem systemája védelmére , monda ^Ila a^ közel Rokonok párosodása ,
azt a*
Birka nemesítését olly magasra vitte, miért ne volna az ^8
,
nemesítésére
a' ló
is a'
legbizonyosabb
legrövidebb ut?.
De mire
neveljük a* birkát
,
és
mire
nem annyira
lovat? A' mi birkáinkat ugyan
a"*
a*
hizlalásra, mint a' szórok eladására, neveljük.
Nem
Í8
volna azért czélarányos
)»ároBÍtanánk
,
,
hogy ha ókét ugy
mint Angliában azon
hizlalan-
dókat, mellyekrul clóbb szóllottam. Birkáinknak a' csont
,
(iz
in
kelletik sokszor a'
véletlen, és
szükséges ,
,
mert sovány legclón
hogy keressék eledeleket. Az
nem
szorosan közel rokonoknak
páiosndása; mellyet aklainkban rligeiidó,
Ks
vélctliMi
zünk, éppen
birkáinkat valamennyire gjengítí-ni. ,
ii(
\fi:\/,\u
a'
legjobb utón nieg>niik.
;,,
A*
136
gyengébb birkának gyengébb
inert a*
Minden rét és
TENYKSZTES
a^
mi
szrét
is
lágyítja, gyengíti
:
is
sok eledellel tartott birkáé
^s a^
,
reikkel kereskedjünk? gyengéknek
neknek akarjuk
,
b-
mint az
t.
lovainkat mire neveljük? hogy azoknak
Ugy
szre.
innen van az,
liogy a^ koplaló birka gyapja finomabb
igen
a*
az Astlicniára viszi az állatot
's
De liát is
sz-
tehetetle-
e nevelni ?
látszik
tehát
okoskodása bizony nem
hogy tenyészt Barátom áll
jobb lábon, mint ha
azt mondotta volna: 'Soroksárnak, Ketskeniét-
nek ^s a' t. legrövidebben megyek Szegedre , miért ne melietnék Soroksárnak , Ketskemétnek 's a' t. legegyenesebben Lcsére is. Az Angolok a^ tellyesvérü lovat, csak a^ nemzetségbéli
,
de igen igen távol való rokonok
;
vagy egészen idegenek de egy fajtabéliek párosodása
által nevelik.
A^ kakast, mellyet utóbb
mint kappant az asztalra adnak , azon az utón tenyésztik, mint az említett vékony csontú juhokat.
A^ viadalos kakast pedig, mellyet dia-
dalomra
mint
a^
nevelnek
,
azon az utón tenyésztik
versfutó lovat. És így éppen azon fajta-
béli baromfi,
a'
systematizált párosodás által,
több nemzések után vagy csont és in nélkül való, lágy, kövér, és
jóíz madár
fog lenni, és az
asztalra szépen illenni ; vagy egy sovány , csontos inas és bátor állat válik belle , melly ellenkez-
jével halálig megvivni kész.
sem harczra , sem az
asztalra
A* mi baromfiaink
nem
igen
valók
NKMELLY PÓ VONÁSAI. mert
a*
tcii)
észtésrül
,
csak valjuk-mcg legki-
sebb tapasztalásunk sincs.
meg nem
137
Ha
pedig józan ésszel
nem értünk hozzá, hogy soha meg sem is tanuljuk*
valljuk, hogy
ideánk sincs róla,
Bizonyos tulajdonságú és kitetsz testállásu párok Elegyítése. Ezen mód nagy csudákat szaporán nem szül. És ámbár hihetó, hogy egy párnak, mellynek feje, teszem, szcmbetünóleg nagj' , fia is nagy
fej a^
fog lenni, azért a' visszanemzó tulajdonság
tenyészt minden combinatioit szünet nélkül
semmisíteni szokta. Itt
csak a* párokVzép arányai tehetnek több
nemzések forgása után valamclly tetemes változást. A* hihetség sokkal nag}'obb, hogy két szép test
állat
egy szebb 'szárniazatot fog nemzeni,
mintha az állatoknak csak egyike^ vagy egyike
sem volna
szép.
így az Angolok csak számos életforgások után tudták a' keleti lovat , a' nélkül , hog}' minden
aranyti megfosztották volna , nagyobbítani , ersíteni. 'S így több Nemzésnek lefolyta gy.ükséges valamt'lly Ménes hibáinak mint toszrm :
nehéz Fejnek, görbe Orrnak 's a'
t.
,
hosszú Csuklónak
kiküszöbölésére.
Ljabb idkben Angliában csak nem minden lovak, azokon kivül, terhek húzására
nak 's
,
tellycsvérü
^s
mellyek
a^
legnehezebb
csak lassú munkára fordítat-
ménlovak
által
tenyésztetnek
csak a* kanczák fajtái, testállásai
's
tulajdon-
, ,
138
TENYÉSZTÉS
A"
válogattatnak
ságai
különkülön
ki
-
czéloknak
De
megfelelésére való csikók nevelése végett. a*
tellyesvérü lovaknak
ds
korokban
kik
,
már 2
szaladáslioz
a*
ba
's
a*
,
nem
t.
gekiben pedig
,
,
mint katona alá , alkalmas
;
más könny hám-
Ízetlen ^s
csontjaikban
koránvaló erltetés
a^
eszten-
gyakoroltatnak,
testállása legtöbbnyire agárforma
czélokra nézve
—3
ide-
*s
által
lév
tetemes hibák találtatnak. A* Continensen
tenyésztk mind ezektül megijedvén félvérü Angol Lovakkal , vagy
,
inkább
más Nemzetbéliek-
kel gondolják lovaikat jobbítani, mert bennek
sokkal kevesebb, általak ugy nevezett 'eredeti hibákat , tapasztalnak tíf
czélhoz
vezetknek
,
és a* tellyesvérüeket
nem
tartják.
A^ vélekedés köztt lév ezen kíiiömbség Angliában és a^ Continensen megkívánja a^ kélletesebb kifejtést a*
;
mert ez az
a'
t. i.
tö-
pont, mellyen
Lótenyésztknek legnagyobb száma elszokott
szédülni
^s
tévelyedni. Angliában a* leghíresebb
tellyesvérü Maglovak, a^ Continens Systemája szerint , annyi eredeti hibákkal szoktak tele lenni
hogy azokon , a' ki ket legelször látja , nem gyz elegendképpen bámulni *s csudálkozni. Már ha az Utazó , ezen els kedvetlen benyomással megyén haza , nincs természetesebb , mint hogy
semmi
ki
nem
törölheti azontúl
képzöldésébül
azt a* felvett ideát, hogy az Angol
párosodás
mes
is.
nem
Ha
csak
lóval való
nem tanácsos , stt
történetbül
veszedel-
pedig azon Országban
4
N ÉMELLY FüVONA
megmarad mellybcn sok dolog, ,
S
A
I3U
I.
szinte a^ boszon-
kodásig, másképpen foly tattatik ; mint másutt;
akkor azt fogja tapasztalni
maglónak tellyesvérü
lónak
a^
nem
egy bizonj os
csikai, mellyeket valamelly
intézetben készítetni lát,
vannak
liogj-
,
majd nem mind
tele
Icggorombább hibákkal, éppen azon tellyesvérü csikai pedig
,
mellyek 3
esztends korokban még legelnek, mind
—
olly tisz-
ták, mint a* puskacs.
homloka közepén keresgetni kezdi , tán annak fogja tulajdonítani , hogy ezen utóisókat az anyjoktul felében megmaradott lla ennek okát most
vér mind azon hibáktul
ójja.
Kivált az fog illyen
eszébe szökött gondolatnak inkább engedni
,
ki-
nek még g}erek korában azt dudálták szüntelen fülébe ^Az Angol ló egy üvegházi, egy mestermintha a* séges plánta , mintha méreg volna vadkörte , a' vadalma édesebb volna annál , mel;
lyen az emberi ész ja> ított a'
^s édesített *s
vad szomszédja mellett éppen
kiállja a' telet.
derekan
olly
Utóbbi vizsgálat után,
azt veszi megint egyszerre tiszta csikók testvérei
,
észre
hogy
,
melly
midn ezen
kik egy vadászó istálóban
tartatnak, vagy nyáron lágy legelkön düjledez-
nek, számtalan csont kinövéseit, inak dagadátait, idegek merevedettségeit viselik
magokon,
okoskodásai akkor ingadozni kezdenek.
Már mi-
nek tulajdonítja ennek okát továbbá , mclly utón keresi végtére .íz igazságot 's mennj ire merül hé
a' képtrlrjisrirfkbf,
azt valóban
nem tudom
,,
140
A'
csak azt
a^
hogy ezek,
a*
*s
TÉNYÉ SZTK S
megjegyzést bátorkodom tenni világosságra
egészen
nem egészen hozott nem fejtett okos-
tapasztalások
*s
kodások
mi tenyésztinknek más rendes
,
a*
tudományaikban elítéleteket,
eszközléseikben éppen olly
*s
bal lépéseket és
eltávozásokat zavarnak
emésztett eledelek
okoznak,
a^
ki
a^
;
mint
a^
czéltul való
a^ jól
meg nem
vért megrontják , köszvényt
testnek természetes munkálódásait
gátolják, az egész systemát felforgatják tére
merevedtséget
,
vagy
,
és vég-
eloszlást
tökélletes
eszközölnek.
Hosszú
életet érni, semi.ii sebet ^s törést
semmi veszedelembe sem kevemint semmit redni , bizonyosabban nem lehet sem próbálni , óra szerint kelni-fel , feküdni-le nyáron falun a^ hsben , télen városban a^ kályha
nem
szenvedni
,
—
megett mérsékelt mozgás után, jó eledelt jó apetltussal venni magához , puha ág} ban feküdni *s
az elmét minden gondtul
tán hazai munkátul menteni
pamukot hordani
Már
a^
ki
,
minden
,
,
terhes
késbb
mindent próbál
,
fülben
a"
langyos vizet inni
—
^s
a^
t.
sok veszedelemmel
minden gondot, minden unalmat magára vesz, hogy felebarátjainak szolgáljon, hogy a' berohanó ellenségtl a"* Hazát védje , az illyen bizony sokszor nem az ágyban ^s nem mint szembe
száll,
egészséges "Vén hal-meg
;
nem
ritkán
töréseket gyógyítgat , korán vénül
gyenge
testét alig birja
,
"'s
,
sebeket
feláldozott
mcllyet bels Megelé-
,
NKMELLY
FÓ VONÁSAI.
gcíU'sbcn és Csendben csak
De
Hl
szép lélek tart fenn.
a'
azért ezen Utolsóknak szánnazatjai gjengéb-
bek
élhetetlcnebbek
,
,
haszontalanabbak fognak
azon Elsók nemzetsége ? ^zon katonának, ki sokszor jegén hált, lovat evett, kinek lába keresztül van lóve , keze elvágva e lenni, mint
*s a^
t.
valaha lecndó
csonka kezét e
a'
fia,
az atyja görbe lábát
megingadozott testiállását fogja
,
világra hozni?
^S eredeti
Mba
e az,
ha
egy ló, ki már esztends korában lép élete pályájára, olly hibákat visel vén korában testén, mellyektül azon ló nientt, melly soha
nehezet, soha "*S
nem
vitt
nem
végbe ersét?
azért én éppen azon hibát
,
mint vaksá-
btkt
got, csöbörbe hágást, inpókot, hólyagot,
dudorodást
csomolékot
,
kapczatctemet
cg} ik lóban eredetinek tartom
dig eredetinek
nem
tett
tartom.
,
*s a*
t.
másik lóban pe-
Ha
valamclly ló
négy esztends koráig csnpán csak legelt, azután lassan lassan vig>'ázva sétáltatták
vagy
ds
állott
napokig istálóban
^s
nem is hevert már hét eszten,
korában mind ezen említett hibák látszanak
rajta, akkor valóban INTaglónak
nem tanácslom;
esztends korában kordá/ták , két esztends korában a'nyargalásban g)akorolták, hii-
de ha
fi/t,
rom esztends korában már
versenezctt
's
tán^a*
húrnak igen nagy meghúzása miatt, hibákat kapott, mellyeket bátyja, ki
még
legel,
nem nyer
— akkor megvallom, hogy nemigen értem, ezen Inaiitöttségek,
Kiduz/.adások leend szárnia/nt-
,
•
J42
A'
mi mód
jaira
TENYÉSZTÉS és miért
,
mennének
A*
által.
tapasztalás legalább azt mutatja Britanniában,
hogy
illy Jelei a^
kora erltetésnek
nemzetsé-
a^
gekben nem örökösök. Hogy pedig a^ vadászlovak ugy annyira elromlanak , nem csuda ; ha meggondoljuk, hogy azok mi iszonyúakat visznek
vén II«, ki Egyptomban kezdé halhatatlan életét, Berezinánál félig megfagya *s Waterloonál sebekkel megrakva szomorúan hagyá-el vitézi pályáját, miért nem nemzhetne legényes magzatot? Én azt gondolom , végbe.
*S hát azon
hogy inkább
nemzhet
,
bár mi ertlennek
most Meleg , melly megfagyni
összeszáradtnak , sanyarodottnak lássék
mert éppen az
lenni
;
nem
engedé, éppen az
a^
'•
a'
is
^Lelkier, melly Ha-
zájába élve visszahozá, nemzhet olly
fiat,
ki
—
ugy mint a' versenez ugyan csak talpra esik; lóban éppen az a^ 'Szesz, melly nem szenvcdé, hogy hátra maradjon , éppen az a^ Nemes tz , ••
melly
nem engedé, hogy kidljön,
kadt legyen a*
is
már alkotmánya,
mindég diadalmas
csikót.
bár
fogja
mi
ros-
nemzeni
És én legalább
ta-
nácsosabbnak tartom, jobb kanczák vérét olly
ménlóval vegyíteni, ki már sokat tett ^s próbált, ha bár hibás is; mint ollyannal, ki egészen ép, de se
Ersét
se Sokat soha
nem
tett.
—
a^ mennyire egy Ebben saját tapasztalásom magános embernek ^s kivált nem igen nagy
idókorunak valamellyes tapasztalása lehet megersített.
—
,
NKMELLY
FÓ VONÁSAI.
143
Azonban nem könny, mogAallom egy Angol Vcrsenczó Lobul, nielly nyúlánk, batul tán
magasabb mint
clol
nem
t.
^ iseli 's a*
a*
fejét földre tartja, farkát
,
Xemzóert
ú olly lovakat nenizjen
^
kinézni
,
liogy
mellyek kanlárosak,
,
nyakkal fvel farkai felfelé, kurta derekúak, mozgók *8 a' t. legjenek. Azt csak Gondolomra *•
lehet tenni
's
azért mint
már többször mondám,
szükségesebb mint számos Ménló
nincs
,
bogy
azokbul válogatni lehessen. IJa azt kérdenénk,
magok miért ollyanok, hogy nekünk nem tetszhetnek ^s nem nékünk valók, arra azt felel-
^hát ók
hetnénk, A
hogy annak oka eg}'edül
aló kora elkészítésekben fekszik.
természetes e, hogj^ azon
ló testi
szen ktilömbözónek kell lenni, élete kezdetétül fogva l)an él, a* hol
mód
a*
futáshoz
Nem
nag>'on
állásának egéa' ki
csak
nem
egy különös Gymnastiká-
nélkül sokat jártatják lépés-
ügetve, rövid vágtatva soha; a*hol minden
Ix-n;
iparkodás arra megyén
,
hogy leghidegebb
vér
és phiegmatikus, hogj- legkantáratlanabb legyen, lábait alig emelje a' földiül, 's
fejét lefelé tartsa
egészen az elejére dljön!
Azon bevett Talpígazság ^Eg}'cnló egyenlt iH 111/
lehet
,
annyi
a*
hogy
alig
közmondásnál egyébnek venni. Ila emberek-
hez hasonlítjuk <-
kivételeket szenved,
a'
dolgot,
moiidothiak igaza?
nemigen szembetn
Hány cgyem>s hatalmas
(iranatirosnak Tót aí}ja és anyja csak egy kis görlif |tár
— ugy hog)
nem
hánnilliaf a/ rnibiT
,
144
A'
.
elegenden
a*
TENYÉSZTÉS
derék származaton.
léktül való Eltávozás
Ezen
a*
Szü-
még szembetnbb
olly
embereknél , kik már kisded koroktul fogva valamelly Gymnastikában rendesen 's folyvást gya-
Nem
koroltattak.
volt csudálatosabb mint több
esztendk eltt egy igen tánczasnak által
Franczia Ballet-
— ki bájoló Csalképzelet mesterségei
Sokaságot legnagyobb Enthusiasmusra
a'
íagadá
híres
's
érzékeny Szépeket mint egy régi igéz
Bálvány - Istenség , öröm könnyekre fakaszta
együgy ni
,
durva^-Bordelaise, parasztos Anyját
—
lát-
ki fapapucsba otromba faragatlan lépésekkel
késéré
fiát
a^
Prosceniumra , bogy
ott csudáin
örüljön. 'S azt következtetjük e ebbül
,
hogy
a*
jámbor jó Anyó oda haza maradt másik fiának homlokát Paris Szépei haisonlóképpen Borostyánnal koronázták volna meg , ki hihetképpen hosszú kék ingben tán kapczát kötvén , még lakhelyében sem bájult-el senkit keztetjük e
,
is.
'S azt
mágusi Tánczosnak nak ütni.
fiai,
mind az apjokra
A'gymnastikáltLóval éppen ez az
hogy
a*
követ-
hogy ama Fél - Istenségnek , azon
paraszt lóban
,
eset.
fog-
Már
melly szint ugy nagyon
korán használtatik, mind azon kinövésej^nnyira
nem
találtatnak, mint a^ versfutó lovakban,
tagadhatatlan.
Ugy mint a^ paraszt gyereknek, riz ^s a* t. bár mi nyomomásképp , áltáljában annyi törött
ki odahaza ludakat
rék legyen
is
ficzamodott, egybeszakított csontja, ina, idege
;
NKMKLLY FÖV0NÁ8AI. nem jár
mint azon gyermeknek,
lesz,
14S
kötélen
ki
Saltomortalében és effélékben gyakorolja
's
magát.
Ennek foglalatjáhul azt következtetem , hogy a* hidegvér tenyészt annyira el nem ragadtatik, a' szép arányos ^s ers testállás által, hogy a'
lónak elrejtett fajtáját, tiszta eredetét, szeszét
*8 a*
küls Csáhnak
a*
t.
feláldozza.
Mozgás
.Az Éghajlat, Eledel,
's
Nevelés. A* mi
a'
testállását
t.
illeti
tudjuk, hogy
;
annak physikai orga-
más tulajdonságait,
nizatioját, egjéhb a^
,
a*
erejét *s
természet az ember
kívánságainak némünémiiképpen engedni «zokott. Alig hihet
,
hogy
való gyakorlás
,
a*
sok ideig és szünet nélkül
bizonyos életmód
^s
mindennapi
mennyire megváltoztathatik az egész alkotmány, és szinte a^ legnemesebb részeknek minémüsége. Ezt akár kinél nagyobb vagy kisebb szokás által
,
mindennap tapasztalhatjuk
kiterjedésben
véletlen
iio^^y a'
;
külömböz életmód, munka
és és
elegend , hogy nagy változásokat szüljön az^ emberben , tagadhatatlan. lo^ialatosság
is
Vegyünk-fel csak két testvért tsük-cl
,
,
de ne
felcj-
hogy mind ez csak áltáljában és caeteris
mondva; eggyik csomós másik ép test, amaz kisded
oinnibus paribus van
lábú, sánta;
kora óta az országutakon jár és levelet hord :iinbár <*inez
nyomorék., még
is
*s
jó és sebes gj'.ilogló
kisded korátul fog\a mindég helytül szabó lU
146
TENYÉSZTÉS
A'
nem
volt,
lomha
is^vándorlott
ámbár ép, még
^s
is
messze haladni nem tud.
^s
Ugy látunk nagyon ersinu Kötéltánczolóigen ers ^s kivált szörny Teherhordókat kat ;
kiköthelyekben a' kovácsok ereje nem annyira lábokban van , mint karokban ; [ugy látunk ;
nagy Evket, kik emészt tehetségeket különös figyelemmel nagyobbították, és illyenek száma
— Legio. De hogy melly szörny változásokat egész lételünkben
Gymnastika,
a'
,
a'
rendes és
S}
okozhat
stematizált
szónak egész kiterjedésében,
legnagyobb hihetséggel ersíthetjük
,
ha csak
némelly eseteket tekintünk is. Hogy lassan lassan való szokás által, sok ember végtére minden
veszedelem nélkül annyi Ópiumot vehet magához, a* mennyi egy más individuumot, a^ ki hozzá
nem
szokott , megölne
,
nem
tagadhatjuk.
Nézzük csak szomszédainkat a' Törököket. Hány példa van olly Buvárokrul , kik felette sok ideig élhetnek
a^
viz fenekén
's
kiknek tüdejek holtok
után különös nagyoknak találtatnak.
A* Gymnastikának nem csak a^ test minémüségére és mozdulásaira , hanem bizonyosan a' lelki tulajdonságokra is leghathatósabb befolyása
van. És csak testi
nem minden ,
Leendségünket
illeti
,
a^ a^
mi az
erkölcsi és
rendesen folyta-
tott gyakorlásiul függ.
A*
nek
^s
tejjel
beszopott Ítéleteknek, elítéletek-
továbbá
a"*
szokásnak pedig olly crejek
,,
F VONÁSAI.
NKMELLY
147
van , és olly kovetkezt'sekct hoznak magok n(án hogy az Árva Varmegyei ember, a* ki Bácska Pusztáin
szilaj
dosni tán
nem
sem ""s
fél:
hikákat igen
midn
a"*
merne;
délczeg lovakat foga*
medvétül semmit
bátor Tiszamelléki gulyásaink
nem
csikósaink tán
^s
igen kedvelnék, a^
magas
Beszkéd bérczeiben magányosan , rossz puskával a' fias
medvét lesegeti.
És így korátul
nélkül
ér némelly kevés
,
ha már serdül
maga tükélletesítésén szünet munkálódott, és minden Jóban és Nemesfogva
a'
lnn gjakorlotta magát, egészséges lélekkel, az élet végliatárára
Jótetteiiiek
a^
;
honnét fáradozásainak
bimbózó Virágait örömérzéssel
's te-
kinti, és niidón Élete pályíijára, mellyen járt,
menn}ei gerjedelemmeí visszanéz agyagbul kiszabadult Lelke, az Istenség felé emeli magát!
De
g}
erünk vissza
a^ tenyésztésre, és vis-
gáljuk tovább, melly befolyása lehet
a'
rendesen
folytatott gyakorlásnak. Éghajlatnak *s eledelek-
nek az állatokra, valamint az emberekre
Kn legersebb embereket láttam
,
a hol az ég tiszta
az eledel bú volt; de
,
a^
is.
ollyan helyeken
levegó egészséges
a* hol a*
lakosokat a^kör-
ers munkára, és kifákénszcrítette. Sem a* nagyon
nyülállás egjszersmind
rasztó dolgozásra
is
vagyonos, ki jóiéi, de a'
sokat nyugszik; sem
szegény, ki ersen dolgozik, de nincs mivel
táplálni iH'in
magát
:
áltáljában
nagyon ers ember
Irss/..
10*
,
TENYÉSZT KS
A
148
Magyar Országban egészségesebb
és
,
ott láttam legszebb
legersebb embereket ,
leg-
,
a'
hol
parasztságnak valamellyes szabadságai, és az által valami kis több Tehetsége is van. Ott a* a^
bséges leveg, a^jó magbni szült gyermeket télen nyáron átjárja, inai ersödnek , legény és férfini korában ersen dolgozik, jó ízt eszik. tiszta
A^ lónak neveléséhez
éppen
vak
a^
átengedni
;
is,
hogyha azt
nem
szerencse koczkájának akarjnk
szükséges
a^
jó magbul és egészséges
szülktül való származás, sok leveg, elegend és jó eledel , sok és rendes mozgás.
Sokan nálnnk azt mondják '•a' paripa terem , 's valamennyire igázok is van , mert az kétséget sem szenved , hogy sokszor a^ czélt a^ tudomány, belátás és minden tapasztalás legjózanabb utján sem érjük-él
;
és viszont a^
m-
mintha az gyarlóságunkat vélünk megesmertetni akarná , nem ritkán veletlen puszta természet
olly jelenéseket
,
mutat , mellyek minden szám-
vetésünk és okoskodásunk körét keresztül törik, és
elménket
tik.
a'
De mind
legnagyobb csudálkozásra gerjesze^
mellett én
még sem hiszem,
hogy az ember tehetségén tul lenne az ^ hogy a* Természetet némünéniüképpen hasznára ne kötelezhesse
,
hogyha
feltett czéJjának elérésére
magának minden hihetséget tudománya
által
megszerez. így lehet bizonyosan egy olJy Ménest
mellyben nagyon ritkán , vagy soha sem fog teremni 'paripa,; és ellenben lehet olfelállítani
,
NÉMELLY FÓVONASAI.
119
mell} ben ^paripa, sokszor
lyat is állítani,
is
fog tenyészni.
iV józan rencsére
nem
,
cszii
semmit sem
hanem mindenben
elkerülhetetlen és
foly: azon törekedik,
Iiágy a*
sze-
minek sikere
a^
,
vak
nem éppen mathematice hogy
lehet legnagyobb hihetség, czéljának elérésére feléje dljön. a*
A* P h á r á ó Játékot hozom itt el példa gya-
Bankot
Az abban
nánt.
után
lefolyása
hosszabb
tartó
KHenjátszóktul
az
id
bizonyosan
nyerni fog.
A* í'játszó luíoségc u^'
áll
Banquier,
,
lii-
nnnt 100; az Ellenjátszóé mint
A^ kiilönibség tehát éppen
ÍK).
nyerésének
nem
igen szembe-
tn, és a^ következések még is bámulásra méltók. Franczia Országban
egy'
juk, azon szabadságért, hogy
Társaság mint tud-
Bankot
tarthas-
minden esztendben a' Kormánynak 's annyit nyer, hogy ezt a' nagy sommát ^ és minden más kiadásait
son öt Milliom frankot fizet
felesleg kipófoiiiatja 's
még azon
meggaz-
felül
dagodik.
Az Kllcnjátszó
,
ak<írmelly szerencséje legyen
s,'8akár mennyit nyerjen
még mrrt
is .1'
iiininiai
ma már IS
e/.en
is
elejinten
,
ut
minden bizonnyal vesztes fog maradni H
a n
(j
jobban
u
i
e r
áll,
,
nyer hihetsége 10 percenmint az Kllenjátszóé. Kzt
sok ember tudja, és azért tapasztalunk s/ándáló Századbíui,
játékhoz ke\ énebb kedvet
,
a*
vak Szerencse-
mint az eltt.
,,
A'
J50
TENYK
S^Z
TÉ
Már ha most valamelly fogunk , ugy állítunk
,
S
dolgot, incllyliez
liogy a^ Siker llilietósége
olJy arányba legyen a^ Siker
Nemliihetségéhez
,
mint 100 teszem 50-hez , bizonyosak lehetünk hogy egy kis idhaladtával minden nehézségeken gyzödelmeskedni , és a^ kitett czélhoz elérkezni fogunk.
A* hihetségeknek pontos számlálásaiul és
minden pró-
az állhatatosságtul függ ekképpen batételek foganatja.
Hogy sodás
lehessen pedig
tenyésztés
,
,
a' ló
dolgában
és nevelés által
kiállítani
és azok által jutalmasan nyerhetni
csak távolrul érintem
,
páro-
azon hihetosé-
get megszerezni vagy nagyobbítani
jobb lovakat hazánkban
a*
— jó
vagy
mint eddig,
— azt
itt
most
majd utóbb szorosabb
és
pontossággal fogom az Olvasó eleibe terjeszteni
Honnan van az, hogy a," Tenyésztgazdák áltáljában ^s fképpen nálunk a^ Birkanemesítésben
legjózanabb ész után járnak
a'
,
a^
Lovak
nemesítésében és párosodásában pedig többnyire
mindent csak jEz
ugy
kiki
nem.
a*
látszik
maga
vak szerencsére szoktak bizni ? azért van, mert a^ birka körül
tapasztalhatott
Ama
körül
,
,
a^ ló
dolgában pedig
ha tévedéseiért
hibáit helyre hozni ideje
fizetett
is
még maradhatott; ebben
egy pár szerencsétlenül sült próbatétel után
melly az erszényét kiürítette
,
,
minden idejébül
NKMELLY FO VONÁSAI.
Jól
kifogyott, és az élet Ósze vagy Tele miatt, a*
duJgot
nem
(übbé
iijra
kezdhette.
nem mulathatom azért , hog}- még egyszer, de még százszor is ne mondjam Lgyan higyjünk El
*
másoknak kodjunk
,
kik valójában próbáltak
—
veg} ük azokat például,
alkalmaztassuk ügyesen \
a'
Ló párosodására
és ne-
magunkat a' puszta Theoria
élésére, ne hag}juk
hanem eresszünk mindent az
elcsábitatni,
ált
de gondol-
más állatoknak mesterséggel
nic'igunk is
Nemzéseirül
iizölt
,
iuazságos és rendes Próbára és a^ practika Kitapogatásra.
Angliában akarja ne> élni
Elször
a^ ki
végére jár
,
hogy
,
jó kanczájának jó csikaját
a^
:
csdör
,
mellynek haszucát
akarja venni, honnan, és miféle íajbul és ága/atbal származott ? Jó és tiszta eredetét
bizonnyal és
nem szemfényvesztések
mondák
megtudván
által
és
minden mende-
Másodszor, minden figyelemmel megnézi, micsoda idom
,
micsoda eg} behangzás van teste ha tetszets c, erós e?
részei között?
kivánságait
v/.en
tudakozódik
a'
i>
kielégíti a^ IVIénló;
vev, vagy
azzal iiágattatni akarja
mondám
mint b)va
,
i/.zal
ritka
a'
ki
— mert
a'
Midón tovább
kanczáját
Angliában
,
a^
embernek van tulajdon :nén-
maga használna, és azon kÍMíl másoknak is ne hágatna
a' kit csak
pénzért
Ilarmads/or, hogy ugyan melly próbákat K'ti?
Ehmiutalják akkor , hogy áltáljában mindég
,,
TENYÉSZTÉS
A"
152
nyertes volt
a^
pályahelyeken
serénystg, tartósság ^s
Ez mind
fbb
a"
,
ott a* bátorság
jeles próbáit mutatta.
t.
igen jól van; de
még most jön
a* leg-
kérdés.
Negyedszer ^ hát csikai millyenek? Megvan
magához hasonlót nemz tulajdonság? És ha csikai nem jók, akkor bizony tovább mee benne a^
gyén az én uram , nem
az eszét torturára,
is teszi
hogy kitanulja, miért nem jók? próbatételért se akarja kanczáját meghágattatni , hogy idt ne veszejtsen
hogy és
;
csikai
hanem inkább egyszerre elhiszi , rosszak, mert maga szemével látja,
más csdört
élnek tudni
's ,
itt
se
választ, mellynek sok jó csikai
akarja azt
minden ervel
ki-
hogy miért jók azok; megelégszik azzal,
hogy jók. ^S hasonló jókat nevel , az okok megvis* gálásit pedig azon Tudálékosok kénnyére bízza a' kiknek serege mindennap szaporodik. Mármost nézzük miképpen zzük mi a* dol-
-meg igazán,
Ménló minémüségére vagy nem figyelmezünk elegendképpen *s ha olcsón kaphatjuk, akár millyen, csak herélt got. Valljuk
ne legyen
^s
a^
csikót várhassunk utánna
,
megsze-
rezzük; vagy pedig annál fejesk"edve megmara-
dunk 'hogy csikainknak jóknak a* Ménlovunk se volt hibás.
Én
többször
magam
kell lenni,
mert
tudakoltam más és más
Honnan kaptátok ménlovatokat, nyereg alatt volt e, volt e hámban ? „ Felelet ^'Az Urunk innen és innen hozta, bizony nem
Ménesekben
<-'•
NÉMELLY FÓVONÁSAI. igen tudjuk. Ott nevelték valahol
153
„ vagy "Egy
kereskedütül vette,, így beszéllnek csikósaink, kocsisaink
hatjuk
,
^s a"
De mi magunk
t.
is
liogj^
tud-
mondjuk-ki igazán , hogy hazánk-
és csak
ban áltáljában Ménlovaink melly vérbül valók. Hány Ménesesgazda tudja ménlova és kanczái nemzetségét egynehány nemzésnél magasabbra Kiki már megnjTigszik
vinni ?
ménló —
^
,
ha egy keleti
melly sok veszedelmek után egy híres
Basa kovácsának megvesztegetése által , és a* mint mind azon hijábavalóságok hangzanak , Arábíábul kihozatott, kútfejét
!
De
hát
—
a*
bár világ kezdetéig giai tabelláját, e*
meg egy
nem
kitudná mutatni genealó-
is
azon tiszta kútft
nem zavarnák
kicsinyt?' És az Arabs lova! hogy
tudja hogy az a^ deti és
ménesének tiszta kanczái vére , ha ménlova teszi a*
maga nemzetségében
tisztán ere-
korcs? vallyon hitelt ád annak a*
pergament nak
,
vagy talán azt
melly származását bebizonyítja^ hiszi
,
hogy Arábiában
annak egy Részét Szerencsésnek híjják vagy kiilömbféle fajú
ló
nincsen ?
sodásokban semmi rendetlenség
,
^s ott a*
nem
mert
— rossz
páro-
esik? ott
minden rendetlenség, Önnkény, és mveletlen vad természet. *De hát nyereg alatt jó volt e ménlovatok, vagy hámban kipróbálták e valaha jól,? Felelet " Bizony nyereg alá nem igen való volt 's hámba sem „. Urunk nag>'on sajnállotta volna úlct valami ersre használni.
a*
hol szinte
—
—
A-
,54
TENYÉSZTÉS
Megntztcm továbbá azt's ezen valóban igen utánugy találtam , igen megnyugtató tudósítások részei minémühogy testáliásában , mozgásaiban , hiba , egy arányatségeiben, tagjai épvoltában egy a" másikhoz, lanság, egy tökélletlenség volt félbeszakasztás nélkül
minden
Már
,
kötve.
csdörök tulajdonosai, ha
illy
a^
do-
is egy szempillantatig akarnának nevetséges gondolkodni, magokra nézve ezen kedves Ménokoskodást következtethetnék ^Te anyját, se seit, lovam, mellynek se at>ját, se
csak
logiul
se azok cselekedeteit,
vagy tulajdonságait nem
esmértem , hámba alkalmatos nem voltál , testállásod hibás , tetsz nak pedig éppen nem , mindazáltal nem vagy 's mozgásaid nincsenek ; de Magzatid hámreménylem , st hiszem ; hogy édes paripá-
—
hatalmasok, és ban nagyon jók , hátaslovaknak szép testállásuak altaljában nagy, idomos, és azt hiszi,
így bánik azon gazda , ki nem munkált, hogy sovány földje, mellyet se majd nem trágyázott "s mellybe szemetet vetett,
jognak lenni.
,
se
kedvéért tiszta búzát fog teremni. hogy a* Sok ember mindazáltal azt hiszi , ménló hibáit, kanczakipótolja és helyre hozza a^ sokszor megtörténhetik ; de több-
tán az
a^
mi ugyan
nyire az esik
meg, hogy
szüli hibáit
és
hozza
,
a'
csikó
mind
a^
két
azoknak egy jó tulajdonságát sem
a^ világra.
ügyesebben De kanczáink választásában
gozunk c?
és
dol-
azok áltáljában olly jók e, hogy
,
!
NÉMELLY FÓ VONÁSAI.
155
ménlovaink középszerségeiket helyre üthetik?
Azoknak
tiszta eredeteket
kat
t.
's a^
,
egjciies származáso-
esmérjük e? vagy talán azt tudni
nem szükség? Melly Magsereg volna az lehetne e egy ollyannal
a'
a^
Birkáknál, és
nagy Sereget nemesí-
nemzéseken által , ha a' Kos ugyan tiszta Spanyol vagy Electoralis, de az anyák mind Meszticzek volnának? És melly sikerrel tübb
teni jó
szép következéseket lehetne regtül
várni
an} ákhul
ollyan Magseés
korcs
állott össze
'S így
séggel,
,
még
melly korcs kosokbul
hogy várhatunk valamcllyes hihet-
középszer
testállásu korcs kanczáktul,
és esmeretlen gyenge ménlovaktul, derék és vi-
lágra való csikókat?
'
Hanémelly Ménesesgazda
együgy gának, mire
*s
,
csak azon nagyon
és természetes kérdést tenné *
Megfogok
e
maga ma-
elégedni csikaininial
,
és
melly czélokra fogom okot ugyan csak
megfelelképpen használhatni ha épjien, ollyanok fognak lenni, mint ménlovam és kanczáim hány Ménes mustrál(atnék-ki, hány uj és jobb ;
állítatnék-fcl, és
továbbá
a*
hány díbdáb
jó szüleséget
,
olcsón és olly könnyen, jó
ló
nem emésztené
mellyel éjipen olly *8
nagy becs lovakat
lehetne nevelni.
És miképpen van az, hogy maga magát ,
tenyészt kérdezi
olly
kevés Ló-
illy igazi n} ilt-
szívséggel? És miképpen van az, hofíy
midn a*
;
!
A'
156
TENYÉSZTÉS
megnyejó gyümölcsöt igen is kedveljük; annak résére se jóféle fákat nem ültetünk , sem a' gyenge nevendékeket ügyesen és rendes állhatatossággal nem neveljük? Pedig bizony csak minden a' föld elkészítésétül, a^ jó
mag
elvetésétül és az állandó
munkálódástul függ. A^ hihetségnek pedig Permellyeknek legnagyobb számban centumjai
—
való megszerzésén kellene mindég törekedni, ugyan hol vannak ezen Okoskodásban elrejtve *
hogy két
tökélletlen
Nemzotül, egy
tökélletes
származat fog eredni
Nem éppen
olly nevetséges e pedig az
,
hogyha
csvalaki, egy magában ugyan nagyon derék negyedik dört legnagyobb állhatatossággal annak húesztendejétül fogva huszonnegyedikig egy melly már elegendképpen megmutatta, hogy minden kanczák után csak Az a* követfelette rossz csikókat nemzhetett?
zómban használ
,
tökélletes fiakat kezés ,hogy egy tökélletes párnak olly elkelletik minden bizonnyal magzatpzni, hogy dönthetetlen Ersítok illy tenyészt eltt,
se szemeinek
,
nem magában, nem
se tapasztalásainak
többet
hisz, és okoskodása által, melly tagadom , igen egészségesnek lenni látszik
,
a ter-
mészeten minden makacssággal ert akar venni természet , mellyet tudományunk által czélunk elérésére bár hogy használhassunk is,némelJy esetekben magát meggyzettetni soha nem hagyja.
de
a*
Kancza tiszta származása tudva van, mellyet ott könnyen, és
Ha
Angliában
,
a'
Ménló
és
!
NÉMELLY FüVONÁSAI. minden bizonnyal tudni
lehet
;
Iia
157
mind
két
a*
rész jeles tulajdonságait, a* gyepen bebizonyí-
hogy ha testek legegjbehangzóbb arányai illenek egymáshoz; minden hihetség arra diil, hogy Magzatjok mindenre nézve tökélletes fog
totta és
lenni.
nénicllykor illy párok származatja
De
pipadohán}
eg}'
ugy, az
nem
a"*
sem
t
természet titka, mellyet eddig fel
fedezett
még
senki
De ha nálunk Terméke
rossz
a^
legjobb és legszebb párok
nem
;
lehet e némellykor azt
annak tulajdonítani, hogy a* ketten korcsok?
a'
Nemzk
akartam én elbb azon
Nem
tán
mind
állítás
által,
hogy az angol tenyészt nem igen veszdik titkok kitalálásával , ázt mondani , mintha következések okát tudni
nem
akarja azt jobl)an tudni mint ja hogy lehetetlen kisebbet
is
is
ér. ^S hogy ez miért van
a'
illy
a'
akarná. Senki
, mert
8e«^
igen átlát-
következésekrül elre leg-
tudni, ha az okai
némünémüképpen,
De vannak és voltak clhb közöttük századok leforgása alatt már ann} meg nem magyarázható jelenések , hogy a* practicus ki
nem
íVjtdtek.
i
gazda az ideigóráig lehetetlen kitudnivalóval idejét a*
nem
veszti
,
melly minden veszteségek között
legérzékenyebb
;
hanem
a' tapasztalásnak vert
utján jár. Illy jelené.sck voli.ik
három,
talán
lobbi
kö/tt, hog>' a*
leghíresebb kanczának
valaha Angliába a' pályára léptek
,
,
niell}ek
fiai
mind
J58
TENYÉSZTÉS
A'
igen középszerek lettek. lehetett?
Már ennek
az oka
Némelly Angol tenyésztk, kikkel
esetekral sokszor okoskodtam
mi illy
azt gondolták
,
,
hogy azon igen híres kanczáknak középszer vagy szinte rossz csikait egyébnek tulajdonítani nem lehet
hanem hogy minekutánna anyjaik
,
tökél-
a'
letességnek lehet legmagasabb pontjára léptek,
magzatjaiknak megint lefelé kelletett menni ; vagy hogy, a^ mit én még hihetbbnek tartok, ben-
nek annyi lévén
lelki tulajdonságok és
annyi vágyódás
csikaikat keblekben a^ sok testi
,
^s lelki
nyughatatlanság miatt csak szegényen táplálhatták
— valamint Semiramis — dajkának nem
hiszem
,
hogy sokat
ért volna.
Egy pár
csikóza-
tok után ezen kanczák minden becseket elvesztették
,
ügyes tenyészt értékét
és az
és fáradozásait
,
,
idejét
inkább olly kanczákkal való
tenyésztésre fordította, mellyekbül
hihetbben
derekas és becses származatokat várhatott.
A^ kanczának
,
leend
sok ideig viseli
,
befolyása van
mint
a*
*•
,
Nemlátható
,
a*
melly kebelében
a^
liát
olly
csikó testére tán több
ménlónak
,
a^ ki
inkább
tulajdonságokat önti szármozat-
ménló , ha kizsaroltt is , 's a* nem kevesebbé nemes , de elmenyugodt delikancza, azon pár, mellynek csikaja minden hihetséggel jó lehet. Mint nem külömben azon
jába. A* nemességtül forró
házas párnak magzatjai szoktak legjelesebbek lenni
,
melly olly férfibul , kiben semmi asszonyos , és
olly leánybul ált össze
,
kiben semmi
férfias nincs.
NKMELLY FÓVONÁSAI. A* mi
gondolják
azt
lovak Eredetiségét
a'
hogy minden
,
ló
159
illeti
sokan
,
egj^ctlen
egy
Törzsokbül való,*s hogy az több száz, több ezer í'sztendók leforgása után
éghajlat, eledel, neve-
,
külön külön <ígazatokra
lés által
eloszlott.
Errül
E 11 cn,. Én megvallom, hogyha egy tiszta Keleti Lovat látok egy ugy nevezett ^fekete angol ló mellett, nem sok volt az •'Érte és
,
hihetem ezer meg ezer esztendk forgását elegen-
dnek hogy ,
volna.
tott
doraink,
végtére egybül a^ másik támadha-
Ugy nem hihetem, hogy
ma
ha
ókét ölökbe venni ezer esztendeig
—
is .1
'j.
a
kezdenék
^s
.(
I
(
skákká
ha nem
,
(öbbi fajták ;
Én
válnának.
agár
ban ugy megmarad, mint
ban
Kanapén ülnének
a^
végtére egy kis mezítelen fázó
iu'tbbnek, hogy az ban
Asszonyságaink
ncnizésrül nemzésre ók száz
mindég
,
is
komon-
keverik
a'
Vizsla a'
magok
égliajlat ^s
,
maga formájáa^
magáé-
hogy a* Nedjed
;
megmaradnak ,
hogy az eledel
a^
ölbeli
azt tartom hi-
alkotások-
nevelés teszen
ugyan valamelly küb'imbséget, de hogy az
I
nem
fordíthatja
,
—
vette eredetét a*
's
tökélletcsen
meg nem
Ha
magasabbra akarnánk pedig hogy talán minden egy Centrumbul
válto/tatbatja.
menni
a*
mozgó principiumot soha
belsó organizatiót, a' f*
^s
— akkor künn) en eltévedhetnénk
Mctaphysikába, melly
nek , Mezeigazdának
's
Szántóvet emberTenyésztnek nem csak a'
•
160
A*
TENYÉSZT. NÉM. FÓVONÁSAI.
haszontalan,
hanem ártalmas
is;
mert sokszor
megeshetnék, hogy midn határtalan látományi•— csikaja azomban koplal, han elmerészkedik szomjuzik fürészeli.
's
—
tán
a'
kötfékben akadott
lábát
161
MIT KELLENE TEHÁT NEKÜNK TENNL Közelítünk most már azon állóhelyhez,
a'
honnan, a^ ködben merült Tájt lassan lassan a' homálybul kiemelkedni , és a' külömh Körn) ülmények Testescdését ^s Megüllepedését tán s/emlélni
és
,
egymáshoz
Usszeköttctésben fogjnk látni.
nagyon szeretnék
mind
azt a*
mi ekkoráig
\égtérc életbe hívni;
még
taljánosokat jryenek
is
rg)szerre I
légyre
jiek
cg}'szerre
oda ugrani
,
és
okoskodásaimat ILizánkra alkalmaztatni
rddigi 's
is
Arányban ^s Azonban bár mi
illóbb
még
is
némelly Ál-
elóbb, bár mi unalmasok le-
érintenem szükséges
,
;
ne talán ha
VOlgybül szaladva mennénk-fel
a^
—
azért
lélektelen Test volt,
a'
a*
közben fekv Meredek némellyck*
esmeretlen maradjon.
Es azért állapodjunk még meg egy kicsinyt *8
tegyünk magunknak ellenvetéseket, nehézsé-
geket. Eg}' részrl rsendes hiílegvérü Ellenezés,
más lat *8
rés/rül
erós
,
forró
de ki
nem
rsa))ongó
Indu-
állhatatos végrehajtó Akarat, a^ Vi-
lágban elóbb utóbb mindent legszebb Rendbe
*8
legnagyobb Egyenlósul} ba hoz. A* Nyomás és
Ellennyomás, ha egyenl sulyu, tartja az örökkévaló Mindenséget abban a* mennyei Eg)'benliangzásban, melly minden elneniromlott Léteibe
bnldogMágdt önt; az ére/teti
a*
Halandókkal II
pil-
,
MIT KELLENE
1G2
TEHÁT
Icgégbb örömét az hoz a^ polgári Társaságba mindent a' legnagyobb Vilá-
lantatokig a^ Paradicsom
gosságra
;
;
az hoz a^ liideg
Ermúvbe
Melegséget.
Nézzük tehát még mindenek eltt, mit líctne
alaposan
^s
helyesen az ellen állítani,
le-
a*
mit már elre bocsátottunk
's engedjünk, ha ha pedig érezzük , hogy még is igaiparkodjunk azt a' mit érzünk , szem-
igazunk nincs
zunk yan ,
;
betnbben eladni hogy másokat ,
mozdítsunk.
végtére meg-
Csak okoskodásoknak engedjünk;
ne hagyjunk magunkon idegen authoritas
—
által
ert venni ^ alamint viszont ne kivánjuk hogy más meggyzdése nélkül , hidjcn 's azért hidjen vaktában, mert mi ugy hisszük, mert mi ugy mondjuk.
,
Legyünk Ellenkezk
szersmind Barátok.
,
— Vetkeztess ük-ki
de a"*
egy-
szép
Igazságot minden lejDlegibül, hogy az ugy mint
mikor még
a^
llomályvilág boldog lakosai köztt
tartózkodott, mezítelen álljon elttünk,
^s í'ogad-
—
magyar jó Szívüséggel házunknál akár melly Éghajlat felül, habár Ellenségeinktül
juk-el igazi
jönne
is.
Némelly embernek az egész esze abban áll hogy soha semmi ujat nem próbál , és minden próbatételrül már elre mindégazt jövendöli *•£ bizony, meglássák, nem fog menni, és minekutánna uj dolgot alig, vagy csak ritkán lehet
—
egyszerre végbe vinni
;
illy
prófétának többször
van igaza, mint nem, mellynek következésében
,
NEKÜNK TENNI. Sokaságnál nagy hitele
a'
is
163
embereknek ezen Osztálya leggjüloletesebh csak akadál} oztatni gaészre
rontani
^
,
;
ez
és a^ lángoló Yis-
forró Hazaszeretetre hideg vizet önteni
's
Nagy érdeme van annak ,
tnd.
Az
szokott lenni.
hogy göröng}ös
és
ki
elólmegyen
Meglehet ugyan
ki megtöri a* jeget.
,
sót
hihet
veszedelmes utón jár, esik,
bukik; de vigyázhatnak, óhatják magokat soktul az
utánna törekedók. Amazé az Érdem
,
a'
Dicsség; ezeké a' Haszon, a"* Nyereség ^s nem ritkán a* megnemérdemlett Dicséret *s Hír.
Az Kinbercknek azon két Felekezete pedig legszámosabb; mel!}nek egyike minden visgálat nélkül mindég azt prédikálja ^Maradjunk a* Réginél, az
sinél
vagy káros;
's a'
másika pedig mint
mindennek jünk elre
,
's
a*
legyen az bár hasznos
a^ vak légy mindég ""s azt hirdeti ^Mentartsunk lépést más Nemzetekkel
a*
neki esik
t. ,
t. ,
lehetsége e
,
hasznos e az idre
a"
kor-
nyülállásokra nézve, az neki mindegy.
Minden dolognak van egy szép és egy rut Oblala. A* Genfi Tó szélei tiszták, rajtok a^ szem örvendve nyugszik , de a* Vadászt hamar eluntatják kiességei. Komádi tájéka nem bájolja senki szívét , de a' nádnak ^s posványnak rül a*
puskás. A* jó búzaföldek köztt kocsin lépésbe
megyünk; •
ü
a^
sovány legelkön nyargalni lehet,
az Utazó azt átkozza, a' mit
kig emel.
A' pályafutásnak
Itizonnyal szép és rut oldalai.
is
Gazda felhvannak minden a'
'S én tán -
II
abban
,;
M
lf,4
1
T K R I, L E N R T E II Á T
liibázom^ hogy csak szebb részét látom, miduii rut részei
szemem eJI visszavonulnak. Vannak
ellenben mások, kiknek szemei az egész pályáztatást olly
rútnak mutatják, hogy abbul soha se
villog ki nékik a^ legkisebb Szépség
bc
1
s
d o r f péiíiául
így
könyvében
kis
a^
is.
:
KnoÜ ber
die Pf erdezucht in Engl and 1820. Már melly Résznek van igaza, azt sem én, sem az ki ellenkezt mond el nem dönthetjük az Olvasóinkra marad. Kno bel sdorf maga ,
,
szemeivel látta,
melly virágzásban van
a^
Ló-
tenyésztés Britanniában, melly jó, számos és
minden ezélnak megfelel Lovakat lehet ott vásáriam, és mennyi pénz megy oda esztendnként a^ Continensrül. O maga mondja, hogy a* Lótenyésztés Német Hazájában nem igen nagy hasznot hajt
,
—-és minekutánna egy Országot
másikkal összehasonlít velejét? A^ földek
,
miben keresi
felosztásában,
a^
a'
dolog
az eledelek
m. bükköny, lóhere ,esparzet változtatásában, a* lovak szetskáztatásában 's a' t. A^alamint u.
a^
Iladivezér
,
Armadának
Csatát, hogy az csolatot:
megn) érni
ki az által akarná
kiadja
a^
a*
paran-
""hogy a^ bajuszok jól kipederve,
a*
kengyelvas-szijjak két lukkal rövidítve, a^cza-
És végtére mivel zárja bé okoskodásait ? Azzal , hogy Olvasóinak nyiltan és szinte meglepleg ki vallja több esztendei tapasztalása után bölcsebb hogy javítást Ménesén nem tudott tenni , mint azt frangok felkötve
,
legj
ének
,
.
NEKÜNK TKN NI. felére leszállítani.
—
P'z
I(j.>
már valóságosan
niediodiis a* Lótenyésztés clóninzditására látszik
inkább , mintha
Jlazafiaít
a*
Knobeisdorf
furcsa
Ugy
!
elakarná
Lótenyésztéstl ijeszteni; niellyet
még is nem hihetek, mert tud\a >an, hogy 6 maga Angol Ménlo^akat és Kanczákat vett's hogy ezen tárgyban sokat fáradozott, sokat köitöttl ()
az Angliai Lófiif tatások következéseit minden
ágazatjában kedvelli
's
szeretné ha Hazájában
okot
,
mell}
biil
zések foljnak,
szemmel nézi be ngy volna! de azon
irigy is
;
az általa is megszeretett követke-
nem
ITnzaííainak enthnsias-
látja.
mussal lelkekre köti Hiogy olly hibás,
veszedelmes Játékok
Angol
ellene aló
11
vakmer
mint azon természet
által
azard Já
t
ékok
,
ne hagyják
szomszédom ki irigy szemmel látja szép lóherémet, mig az ó legelin Jószága porban áll , engem vádolna ^s tlem tartana; mert lóherém mag^ábuI néki ajánlok. Hazzi Lr pedig az KIbeszédbrn emli'tell könyvében iiag)on bven eladja azon kiilömbféie magokat
elcsábítani. IMintha
Versentíii(ásokat
,
meilyek Olasz Országban
,
és
is
líol-
idkben, Bavariában
l.mdiában és most ujabb tartatnak
,
sikeretlenségeket annak tulaj-
Kend az csak ugy
donítja, hogy a' futásokbul a' Methodiis, és
Tudomány
fizettetik,
ki
'^dtíll
's
mint Aalamelly ünnepi mulatság.
lessz haszontalan
lenni,
van rekeszt \e azt
itt
röviílen
mag}arra
elhoz '•Sok fogva, ugy mond, látni Német
a'
mit
erre nézve
Nem át-
esztenés
más
;
MIT KELLENE TEHÁT
160 '^
Országokban Lófuttatásokat esztendnként
'••tatni,
mellyek bels elrendeltetések miatt, és
'^némelly más okoknál fogva '*•
tar-
arányosok ;
^s
azért
nem
nem
is
voltak czél-
annyi
hajtottak
is
hasznot, a^ mennyit hajthattak volna ha El*• intézik másképpen vették volna munkába a*
*••
könyvének valamelly más részében pedig ''•A^ Lófuttatásrul az emberek közönsé*'
dolgot,,
'^
gesen
*•'•
^'^
semmi egyebet nem szoktak gondolni hanem csak , hogy az néhány óráig a' Sokaság mulatságára szolgálhat.
Sokan azt
állítják,
^^nagy, de nevetséges magokkal való megelége*'déssel, vallókat vonogatva '•'
salygással
;
hogy az
efféle
^s
szánakozó mo-
Spectaculumok semmit
sem érnek 's így kár azt a' pénzt kidobni mellyben azok mindenkor telni szoktak „ Ebbül az egy pár sorbul is elég bven kitetszik, hogy az éppen említett nagyra becsült kinek mély , egészséges és sokféle Szerz tudományokkal kimvelt eszét és elmetehetségét, nem csak ezen könyvecskében, hanem számos más Írásaiban is minden lapon tapasztaljuk *•
,
**•
.
—
—
a'
pályafutást
mulatságnak , tartja,
nem és
hijábavalóságnak
semmitsemér
hanem hogy
is
szinte
's
idvesztu
mint mi
szép folyamok forrását ott keresi,
valóban sziszeg
,
foglalatosságnak ,
a^
a^
sok
hol
az
buzog.
Sokan a' futtatást azért nem kedvelik , mert sejdítik , hogy a.' Rigorosumban szeg} ent vallanának Lovaik , mellyek ma meglehetseknek talál»
,
!
NEKÜNK TE NNÍ. tatnak a'
t. i.
ollyan Exaininator Lrak által
Lóhirtokosa
—
Jii'vni
tollaival
inkább
IC7
De nem
.
kiket
^
után ebédre szokott
a' Teiilameii
ember más madár banem kivánja magát szépíteni becsületes
a^
;
éj)|)cn olly
megengesztelbetetlen Ellensége
mint igaz Barátja és cros Védje az elnyomott Érdemnek. ^S bány tisnrpált Reputatio van pedig a' világon 's melly az iisnrpált Repntationak
;
kevesen szenvedbetik azért
kevesen állják-ki bátran
a^ najifényt
;
melly
Rigorosnmot!
a*
Némellyck az Elkészítés ellen
nem
azért
vannak, míntba nem látnák nagy basznát, nagy szükségét; banem azért, bogy magoknak nyitva bagyjanak bátul egy kis ajtócskát, mellyen ba
Ha
kivántatik, kíbiijbassanak.
nek
mi
,
fognak azok akkor
felséges jó lovak
lenni! ba meggyózettetnek
,
mi természetesebb,
jnintbogy az élnem készült ló
Más
Osztálybéliek
^s
gyz-
lovaik tán
nem
kivált
g) ózliet
nébány Földes-
urak, minden próbatételeiket mások jószágán
mások erszényébl akarják
es/kö/ölni.
azt kiállják szünet nélkül
""a'
mány, vagy
aklot
,
\s a* t.
,
jószágaiban ülnének;
olt canalist, itt
gok jószágaikon ,
—
Kor-
Adózónép, az Adózónép,. mit tennének , ba Gróf N.
lenax-ot teremtenének
szik
a'
azt ^az
Ej de jól tudják
Ráró \.
Ezek vagy
Kormány,
itt
birka-
pbormium azonban ma-
szcderfát, ott
—
midn
a* ScMjuestruni
bideg keze fek-
vagy ládájokon kineni nyilbató lakat
,
MIT KELLENE TEIIAT
108
Én éppen
olly czél ellen
valónak tartom
lótenyésztés felelevenítését az Ország legtehe-
a*
tetlenebb lakosainál elkezdeni akarni
táljában
:
mint
kinemvilietnek hiszem azt, hogy
Kormány maga számára jntalmasan nevelhessen.
elégséges
,
ál-
a"
és jó lovakat
Nékem ugy látszik hogy ,
ezen tárgyat sem igen magas , sem igen alacsony
helyen kezdeni sen
a'
nem
Földesurakat
,
kell
;
hanem hogy az egyene-
vagyonosabb Árendátorokat
és jobbértékü Polgárokat érdekli. Csak kapjanak
azok egyszer
a^
dolgon jó szívvel
ideig álhatatossággal
;
majd
's iizzék
azt jó
elterjed lassan lassan
azon lovat neveléshez való közönséges Szenvedelem, melly nélkül akár ki mit mond , a* lótenyésztés igazi sikerébe bizony soha nem jöhet. Ha pedig végtére kiki rcménylhet njereaz Ország minden Lakosaira
is,
,
azért kiki
,
lovat nevelget
;
séget áll
,
^s
a^
kinek csak tehetségében
nem lessz akkor a" Kormány-
nak többé nehéz mind azon lovakat a' honni földön megvásárlani , mellyek megkíván tatnak. És azokat bizonyosan nagyobb tökélletességben *s
olcsóbban
is
megfogja szerezni
,
mintha azokat
maga nevelné, vagy Knlföldrül hozatná ha t. i. Számadásokban semmi hiba ^s homály nincs. Ez ellen megint azt a* kifogástlehetne tenni ;
a^
tr
olJy ál, hogy kevés ember olly békességes landó, hogy a^ gyümülcsözés idejét bevárhatná.
Akár melly
jól
van elvetve
a'
makk, akár melly
egészséges — ha mingyárt egykét esztend után
,
NKKÜN K TEN N
nem ád árnyékot,
IG9
I.
ismét fciszáutatja. Melly ke-
vesen hapjnák buzájokat békével megérni, ha
nem
szinte nungyárt vetés után
züidülne.
Ha-
zánkban ritka a^ Komló-Termeszt. De hát azok , kik mindég azt forgatják n}
el-
veken *Ez mind jó, az tagadhatatlan; de csak
még az idó nem alkalmatos hozzá, a* dolog még nem érett-meg. Azonban némelly dolgok soha meg nem érnek azokat ^ éretlenül , akár mi bajosan essék is, kell megemészteni. Egy lassan;
,
körülsánczolt Várt,
melly ágyukkal
^s
számos
gyalogsággal van védve, jó idvel, jó alkalma-
megtámadni nem
tossággal *szépmegérettségben
lehet; akár hogy kerítgetik *B
ezen
^Akarom
Legénység
hull-el
,
és
,
annál többet
Nem
mintha
nélkül néki rohanna a^ Sereg.
is, köztt
lnek ,
több
minden Czifrázás
— A' fíisvénynck
nem utaz az óra, hogj- adjon. Azönnszeret líazaíinak soha nem derül fel az a' nap, hogy a* Honn Oltárára áldozatot vigyen.
soha
^S hát a*
dolog? A' mit
Költeményekkel ló
hogy
áll a*
rsak valaha végbevitt, kétféle-
képpen tudjuk, valamint a* Cörög Tíistóríát; cg}'ik oldala Mese , másika pedig Valóság. A* mi a' Mesét illeti, meg keli vallanunk, hogy
Ló dolgában nálunk nagyon széles kiterjedés; a* mi ])edig Valóság, annak köre igen az
a*
—
igen keskeny.
Nem ben
mulaszthatom-cl mind azokat, kik eb-
tárgyban világosan látni akarnak, aláza-
M
170
I
T K ELLKNE T
tosan megkérni
Mesék
széki
,
ne hagyják
mcgcsahii
nem
hagyják elcsábítani; mcllyek is
HAT
hogy magokat mind azon csap-
által
hanem másutt
li
,
ne
csak nálunk,
Hagyományképpen nemzetséatyárul fiúra szállottak. Az
geken
keresztül
Ember
olly Barátja a^ Csudálatosnak,
*
mindég szívesen elfogadja
hogy azt
és legtobbnyire na-
,
nem örvend
gyobbítva szebbítve adja tovább. Ki
csudálatos történet eladásakor egy egész társaság
bámulásán
?
Szörnyüket hallottam már beszélleni Lovakrul
majdnem kótyavetyére
;
bocsátá egy némelly
lovai tetteit ^s majd csak nem azzal végzé , hogy ha szorította volna az ember , hogy azokkal 24 óra
Mosonbul Kolosvárra érkezett
alatt
^s a^
t.
.
.
Más
valakinek két kocsislova elragadta szekerét Vesz-
prém a'
táján
"s a^
két els kerékkel
Pesti hidon átment volna
épen
^s
a^
egészségesen érkezek haza
mendemonda. A^ az,
,
,
a^
nélkül hogy
Tiszamellékén ! .
.
.
De ez mind
IN ép csak beszélleni tud
a^ ki cselekszik.
beszéli legtöbbet , ki legkevesebbet ül rajta se istálója
,
franczia
is
,
kinek
se lova.
Gondolná
Genlis
ritka
;
A^ Lórul pedig gyakran az
e^
az Olvasó
,
hogy még Madame
béavatá magát e tárgyba?
^s igazi
módra mondja egy valamelly költeményében az Angol ellen való vetélkedés
lelkével azt *
Jöjjenek az Angolok azon vékony
*•'•
^s
élhetetlen
Anisette-vérü felmesterkélt Lovaikkal
bálják csak szerencséjeket a^
,
^s
pró-
mi jó, ers, derék
,
NEKÜNK TENNI.
171
Normandi Lovaink ellen, majd meglátjuk, mi lessz a' vége „ Látták is végét 's magam is láttam egj'kor Amicnsbcn egy hatalmas franczia vasas Tisztet egész gálában ; elól hátul panczé-
lozva, lófark-fehér-forgós sisakkal, jó kihevert
vacskos Normandi Lován tellyes\érü
Ló
egy elkészültt Angol
,
ellen kikelni, mellyen egy kiinnyü
De
kis g>crek ült.
nevetséges volt kimenetele!
A' bátor Katonatiszt soha
el
nem
értheté, "mi-
ként futhatá ki tet egy olly hitvány gyerkcze
*S illyenek után kinek
!.
venni
nek
,
ha magát
a'
Ló
lehet rossz
néven
dolgálioz ug} an csak
ért-
hiszi.
Ep} szer , még g}ermek koromban egy Csukát fogtunk *s olly nagynak láttuk, hogy legalább 20 fontosnak tartottuk ; pedig nem volt
Be haragudtunk, hogy a* háznál egy avult Statera került eló, mert ha az több 11 fontnál.
nem is
be.
lett
volna, csendes
lelki esmerettel legalább
18 fontnyinak nyomhattuk
>
olna belé meséink-
— Máskor egy Özet lttünk
:
de ez
már
bizo-
nyosan van 80 font! Szerencsétlenségünkre azt is megmázsáltuk, és 3S font lett belle, és a' szép mese, mellben annyi vadászpajtásunk csudálkozott volna
Angyal Bandi
,
szétoszlott. így
^s a'
t.
meséivel
van Zöld is
,
INIarczí,
— semmivel
Majd sokan fognak haragudni, mint én künnyíi csukámra, könny zemre, ha 8C
külümben.
lovaikat mértékre
mert
ott
,
az az
,
a'
pályára fogják vinni
minden mesének vége szakad.
,!
m
MIT KEI.LKNE T KII ÁT A'
a*
liol
Messzeségek
hol Bizonyságok
a^
's a*
's
ott senki se
t.
senki órája
nem
vannak mérve
lii
Birák vannak ki állítva
meg magát. Ott nem koríthat. Mind
csalhatja
késik , se
-
ezen elrevaló készületek nélkül száz ember köztt
hány van
,
elinduláskor egy pár minutával
ki
késbb nem nézné óráját, ki minden hátra maradást nem a^ maga kedvére magyarázna. Hol az
l,
puskás, ki ha olvassa hány lövéssel
a^
hánnyal hibázik , egy két elhibázott lövést hébe
korba
nem
el
felejtene?
Egy Hannoveri Zsidó,
kocsislovai serénységét próbálván egykor
két órakor indult feltett
—
^s
;
!
,
mértföld haladtával
az csak mindég tizenkettt mutat
Lovak
esik
fél
tizena*
helyre elérvén, megint az órájára tekint,
felkiálta a^
^s
,
semmi idben jöttünk,
—
hogy
a'
De
az órája
nem
legbecsületesebb
járt
'
Ejnye
ezek
ám
— így meg-
ember
,
ha
maga
egyszersmind Fclpörös, Alpörös és Bíró, akaratja
ellen is sokszor megcsalja
másokat
maga magát
^s
is.
A" mi pedig a' Lóesmerctet illeti , az a^ leghatártalanabb tudomány. a* Jórul
Egy
tárgy sincs, mellyben
val4 képzelet olly külömbféle, és
a*
Módinak annyira alája volna vetve. Csak húsz esztend forgása alatt, hány vélekedések, hány kicsapongó megkedvelések fordultak el. Egykor ha csak farkát viselte a' Ló , a' többi mind megbocsáttatott; jött azután
periódusa
;
arra változólag
a'
a'
vastag
térdek
lábszár-csont szé-
,,
N E K C N K TEN N lessége, marrja élessége,
benkötésc,
«3
I.
testnek rövid cgy-
a'
csipo csont farktulvaló távolsága,
a'
a* lievedcrlicly niél) ségc
czélra való legyen is
Már akár micsoda Ló, vélekedésem
's a' t.
szerint
a*
minden Tagok-
:
nak egymáshoz való tellyes Aránya, e t e s E g yés minden Mozgások t ö k é ben hangzása, teheti csak a^jó Lovat. 1 1
De már mind ezek ntán Lóesmeró
?
ki
tökélletea
a*
Azon Kováts , Borbély , vagy Akárki
már a* lóhoz ért, hogy lehetne? Talán sem ó , sem azok , kik
ki a Cursust elvégezte; az
sem ültek, víigy lovok nem is volt. III} en Oskolabélick mindég orvosi szemmel nézik a^ lovat ^mintha mindegyben tanították, soha lovon
gyóg}itani akarnának;
inkább hajninak ók egy
's
minden hibátul tiszta ló felé, akár mi gyáva , ^s mi dög legyen is az külömben , mintsem egy délczeg paripa felé, ki mindenen átrepül , de lába tán hólyagos *8 a' t. Kzek a*
a^ Cnrsns szerint
Tenyésztéshez
is
Most nézzük
Embert. Ez nem sok levegót Icssz *s
is
;
éppen olly keveset értenek. a^
nem
ó
Ménes mellett nevelkedett
kedvelli a* mozgást, hideget,
bánja, ha csikajábul
yVchilles, csak
baja ne essék.
Már egy
gylöl ngy annyira, mint utolsó ellenben mindent conditióha
hozni
bog} \ág(aHS(Mi
,
nem
szegénykét ne bántsa senki
akar reiiilni
,
si>mnnt
illyen
a'
Készítt.
laxalni a'
ló
,
nem
— Ez
az
i/zasztani
másképp akár
engedjen vagy
sí'Hi
,
a*
,
MIT KELLENE TEHÁT
174
lovassal elszaladjon vagy
leczkéz,
a'
nem
erre
akár legyen
ló
;
az legkisebb gond-
ellenben mindég
A^ Stallmeister
ja.
sem
j erben,
tanít 's
akár nem;
ügyel.
A^ Kereskednek nincs szeme , egy , két esz-
tends
csikókra,
csak
a^ kizsarolt, rosszul tartott
lovakbul nézi ki, hogy majd millyenek lesznek,
ha egyszer gond , zab
nyugvás
,
^s
meleg meg-
fordul rajtok. A" Sokaság pedig megvet
sovány, hosszúszr, tisztátalan
lovat, melly
—
*s
megkedveli mindegyiket,
simaszrü
^s
minden
ha kivezetik ,
fuj
,
kövér,
mclly
haboz
^s figuráz.
Hogy
lehet ennyi kiilömbféle ^s egymással ellen-
kez
Izekbül tökélletes Lóesincrt
ni ?
Nem
azért
*s
,
lehet
— A^
összealkot-
Tárgy igen szövevényes
hogy meglehetsen kifejtdhessék
,
majd nem minden Ágazatjára külön külön Ember
kell.
Vélekedésem szerint semmi sem ket rövidebb
id
Lóesmerókké
alatt
tesz
min-
mintha
,
egynehányszor érzékenyen megcsalattattunk.
egy egész esztendei Cursust halgatnánk Ophthalmiárul
,
az
nem
is
Ha az
nyitná-fel annyira sze-
münket, mintha csak egyszer kétszer jó drágán vak Lovat. vásárlottunk volna Többen azt mondják 'De nem kár e nem
—
természet ellen való e ni
?,
a^
lovakat illy korán futtat-
Arra azt válaszolhatnánk Igen is , éppen olly :
kár mintha 12 esztends fiunkat már examináltatnánk , éppen olly természet ellen való
,
mintha
!
KEKÜNK TENNI. az
már
gotna
gyenge korában sétálni járna, lapdáz-
illy
csuszkálgatna
"s
175
helyes valaiíielly
í
Kétség
nem volna
kiviil
gyermeket annyi tudományok-
megtömni, hogy az már 12 esztends korában patvariára léphetne mert hihet, hogy csömört
kal
;
kapna; ugy bizonyosan nem volna czélarányos egy trabális Betyárt két három esztends csikóra ültetni
,
hogy azzal megbirkózzék ; de eg)
móddal
g} ereket jó
ültetni
,
szelíd
könny
nevendék csikóra
nem veszedelmesebb; mint veszedelmes
volna egy Nagjságos Urfit 19 esztends koráig
minden mozgástul
tartóztatni,
mái* egészen végbe
,
hogy azután, ha
ment nö^ ése
,
annál maga-
sabbakat szökhessek
Tudom
,
hogy még sokat fognak némellyek
okoskodásaim ellen
feltalálni,
és
engem, mint
az ébredt Ellenség, mindég ott megtámadni, a^ hol éppen legkevesebbet
leggyengébb vagyok;
—
gondolnám
,
vagy
a'
hol
de mivel visgálódásai-
mat végnélkül nem folytathatom , megint a* régi harangomra akarok
azért
csak
ütni.
'A*
Lótenyésztés gazdaságbeli Tárgy; olly gazdaságbeli Tárgy,mclly Hasz-
—
—
not nem ád sikeretlen; *8 azért ha a' ló tény ész r > s keret látni ak arjuk; a"* Haszon, a' Nyereség Lehet8 é g é t m e n t ii hihetbbé tenni törekedjünk,. t
i
—
1
Kzen okoskodást állítom: toztaiása
,
a* zabosbükkön)
a'
N/.lil(s«g
etetése
a'
>ál-
lovak
, ,
MIT KELLENE TEHÁT
Í7Ö
secsJváztatása,
—
's a' t. ellen. Én sem a' Kormánytul nem kérek semmit , sem az Adózónépre nem kívánok semmi terhet hárítani, és még
is
liiszem
^csak
,
el
hogy
a"
legyen
a"
dolog nagyon jól
mag
vetve
békességes trés legyen
—
^s
fog
folyni
állhatatos 's
annak gyökerezése , annak lassú növése bevárására; akkor bizonnyára eljön a^ gyümölcsöz nap. ,
E^ szerint hát
minden utóbbi keringclés nélkül egyenesen kimondom, hogy én a^ Lótenyésztés által nyerni, és szépen
nyerni kivánok 's hogy minden számlálásaim és eddig volt tapasztalásaim szerint nyerni reménylek is.
Ha
okoskodásaim helyesek, a' jó következéseknek folyni kell ha a' kö> étkezések jók megfogja szomszédom is ked^ cini , és azok
—
—
megszerzésére törekedni sokan.
^S azért
;
hagyjuk
mások , másoktul dolgot magára, ne-
attul a^
mesterkedjünk rajta, kiki tartson lovat 's nevela^ ki nem akar , ne tartson , ne , a* ki akar
jen
;
neveljen.
De ha minden
a' régi korban megmaradna, semmi kisjavítás sem történnék , ug) an mi nagyot nyerhetnénk ma a' Ló által ? Mit érne az a' Ló melly egy nap el tudna menni Sopronbul Debreczenbe más nap vissza ? Ha Bucephalust ''s
tudnánk nevelni , ha Aura, ha Babieka, Jia ha teremnének Méneseinkben mit
—
érnének? Tudnánk e két három száz aranynál
, ,
NEKÜNKTRNNI.
177
Ha Pegasus maga jelcnne-
drágábban eladni.
sommát adnának e értté? Minek liát a^ fáradozás, minek a^ gond? Kedvelheti e az ember a^ tiz Tagos Gazdaságot
meg Legelinken,
*s
azzal
nevezetes
összekötött kiadásokat
^s
veszGdséget,
ha még két Calcaturás Mczunek productumára , mellyen a' Természet tán többet teszen mint
sem reménylhet bizonyos és , Embernek, ki munkája után él jó Ycvöt? Olly eg)' bizonyos határt vonni 's azt mondani hog^dia
maga
ijiarkodása
**
te
egész életedben éjjel nap|)al dolgozol ; ha vért
még ha a^ szerencse mos(d}()g is rád, többet magadnak és maradékidnalv még sem szerezhetsz, hanem csak olly következéseket hoz maga ennyit és ennyit izzadsz, és mindég koplalsz, és
—
után
,
mintha
esztend
a^
Törvt^ny azt szabta volna busz
hogy ^ az industriának felscrkenegy mázsa gyapjút a" gazdáknak 40
elótt,
tése végett
,
pengért eg>' Kiárendáló Társaságnak át Be szép kell esztendrl esztendre engedni,. Kilátást kell gjapju volna most Hazánkban! minden a' világ hagjni annak, a* ki fáradoz, forint
—
—
kincseire.
Csak kell
,
a'
XagjlelkÜséget és Patriotismust
az Istenért
a* Kereskedéssel.
'
!
Összekeverni
Mindegyik
a'
mondjuk -ki kereken; nem
a*
nem
Gazdasággal
maga helyén
—
ér e a* Közjóra
nézve, egy jó Gazda-hazafi, c^y vagyonos Kercskedó-hazaíi többet, mint
Patrióta, bár
mi szép
a'
szegény tehetetlen
lélek lakja is szívét. 12
'S
— tehát
MIT keljle:nb
J^B
igy keressük
Nyereséget ebben
a*
szfntugy minden Elpirulás nélkül ^s
alkudozni
tal
nem
,
a*
tárgyban
mint iparkodni
szégyenlünk , hogy
2
forint-
Hozzuk most ismét Angliát csak egy
pillán-
1
többet adjon a^ Zsidó gyapjúnkért.
emlékezetünkbe vissza. Ott számos példa van arra, hogy egy 6 hónapos csikó ezer font tatig
Sierlingen kelt-el
hogy egy Magló sok számos
;
három ezer fontot hozott-be Ménbért; hogy egy lovat három négy ezer fontért adtak-el hogy egy ló életében L.ának huszonöt > esztendeig két
;
harmincz ezer font Sterling nyereséget
hajtott.
Most hasonlítsuk Magyarhazánkat Britanniához
gondoljuk-át
^s
villámsebességgel,
mi lenne belle, ha mindannak a*
mi Britanniában
derülne e
fel a"
szében, és sugarai
a""
áll
,
nálunk
hogy
csak egy része,
fel áll itatnék.
Nem
szép tavaszi reggel minden dí-
tiszta
nem ígérnék
leveg 's a' napnak éleszt e minden plánta virágzását,
minden virág gyümölcsözését ?
Mi szükséges ekképpen , hogy Hazánkban Lódolga mozgásba
,
életbe jöjjön
^s
nem
a'
sokára
virágozzék és gyümölcsözzék ?
Több ízbéli , nagy, bizonyos ^s esztendrül esztendre fennálló Jutalmak, mellyeket fut*"
tatásbéli •^
Jól
diadalom
által lehessen elnyerni,.
elkészített és az
szeiben jól fenntartott *
Allandós
Kész
í t
esztend minden
Pályázóhely,. ó In
t
é z e te
k ,.
ré-
y
b
,
NÉKÜNK TENNI. Eg>'
*
|79
Lótenyészt
mindég fennmaradó
Egyesüle tv Orsz<ígo8 Lódefter bizonyos idszaki Közjele ntések,. Egy igazi
*'
és
és valódi
*
Mén bér,.
*
Rendes esztendei Lóvásár,.
Fontolgassuk ezeket rendre, és törekedjünk következéseiket egyenként kifejtegetni
,
iigy
bogy
továbbá azon baszon , melly mind ezen részeknek szoros összeköttetésébüi báránilik, világosan kimutassa magát.
Több
nagy, bizonyos 'a esztendúrül esztendre fennálló Jutalmak, mell y eket futtatásbelidiadalom által le essen elnyerni, és mell éknek elnyerését a^ Sokaság érzéke n
el
i
sak
s *s
}•
íz béli,
e n o b aj
V á rb a
nem
8
sa.
t
ba
IJa
a"*
nevezetesek
,
a
s s
,
és
bizonnyal
jutalmak nem számo-
nagy mozdulást
és a*
Ten) észtkben nagy szorgalmat nem okozbatnak. Kgy pár aranykáért , pro bic et nunc, nem min-
den mozdul-ki szívesen
bel} ébÜl
;
de ba százakat,
ezereket Icbet nyerni becsületes utón
nak ulánna törekedni ébred, lla j)cdig *B
a"*
*s
így
a^
;
sokan fog-
köziparkodás
fel-
Jutalmak nem olly bizonyosok
esztendrl esztendre nem
olly okvetetlenül
állandók; bogy azoknak kiadatását a' Közönség
minden legkisebb aggodalom nélkül bevárhassa so( elkérbesse akkor bár mi nagyok legyenek :
is,
nem fognak
—
egjebet szülni
:
lianem bogy abban,
,,
MIT KELLENE TEHÁT
180
vagy azokban az esztendkben , mikor kiadatnak nagy lessz a* Pompa , nagy a* Mozgás , nagy az Egybenfolyás 's hogy sok magában azt fogja
mondani
midn a^
^-Hálá Isten
már
ez
!
azonban minden Élet ,
Jutalmak kimaradásával
sznni. De
Ó
dolgot.
a*
!
megint meg fog
,
nem
Messzebbrenézó
igy látja a*
az ezen Jutalmakbul háramló idtöl-
mnlatságot
tést,
—
megyén , minden Elevenség jól
dolgot tekinti
,
^s
örömet csak mint mellékes
ó azokbiil hasznos következéseket
Miként lehetne pedig azt gondolni, hogy sok emberlien azon Ösztön '•jobb lovat nevelni, felserkentetnék; ha öt, tiz, tizenöt esztendre
vár.
elre
a"
pontosan megjelen Jutalmak
nem fénylenének már. Hogy
ságban
Jutalmak Elnyerhetése futtatás által
Azonban
Ha
,
^s
kitéve
,
feljebb láttuk.
valamelly tavaszkor
tiz
a^
által.
ezer arany *s
mint Billikomok , kar-
:
buzogányok , karpereczek ^s ;
pedig ezen
mind ezeket példa
számtalan más jutalmak
dok
távol-
nagy kiterjedésben , csak
történhetik-meg
fejtsük-ki
a^
a^
t.
volnának
nélkül hogy azoknak egyforma szám-
ban ^s becsben való
kitétele
,
bizonyos változtatla-
nul meghatározott és rendesen \asszatéró idsza-
kaszokon ismételtetnék
:
mi következés eredne
—
a^ Sokaságnak hogy az ügyesebbek ideje nem maradván az Újságot valamennyire
azokbul
?
elérteni
—
a^
Jutalmakat olly lovakon vinnék-el
könnyen, mellyeket olcsón vagy az Országban vagy Külföldön szereztek. Sok ember keresne lovat.
NKKÜiNK TENNI. a'
mi
által tagailiiatatlan
ára szépen áradna
;
de meddig
;
^
t.
hogy azon Som-
:
kanczák megvásár-
^s
,
é])ületek rakására
— kamattal
megkívántatik
melly
számlálná e valaki
lására, azoknak jobb tartására a*
^s
Tenyésztésre ellen-
zavarban hideg vérrel
ma, melly jobb ménb»vak 's
inásik lónak
nyargalnának^ volna
? A'
ben gondolkodnék e valaki al)l)ana^
's
de mennyi idúre
magasságra? Mindenhol sok mozgás
egyik
,
181
vagy kamat
nélkül adattatnék e ki? Iparkodnék e valaki jobb lovat a* tenyésztésre keresni velni
;
azok nevelésében
's
,
jobb csikókat ne-
tartásában jobbat
*s
czélarányosabbat feltalálni ?
Ha
pedig csak ezer arany volna
ként, mint
ti'z
kor
j»:
egjet se véve-ki
,
hatatlannl
Pesten minden tavasz-
ezen jutalmak elmarad-
,
bizonyos najtokon
,
változtatható alatt,
o.
elre
,
semmi hosszú
veszódségek
által el
—
jelentések
nem
véve
,
a*
,
Feltételek
kivételek
,
Három a*
más
^s
visgáljuk.
sommá valójában ezer által
el-
jutalomért akár honnan
mieinket természetesen ki
léphetnének
nem
többet
részre elosztva futtatás
nyerheti) volna.
való lovak,
és
izctlenítveadatnának-ki,
TcgyÜk-fel , hogy ezen tiz
,
clhatározfitt
mit eszközölnének ugyan arany, és
százon-
esztendre
Pályadíj esztendríil
fundálva^ ugy hogy
is
gyepre.
\\v\
nem
jutalomért
Urunk birodalmaiban faj/ott lovak versenezhetnének. Mi lenne belle? Azt a* három jutalmat , niellyet minden Orszcígbéli Lovak szápedig csak az
^
-
MIT KELLENE TEHÁT
182
mára tettünk-ki, hihetleg Angol vagy Keleti Ló Gazdája nyerné-el a* többi hét száz aranyat ;
pedig Méneseink Birtokosai.
Azon Angol vagy Keleti Lovakat , akár mert a' Ménlovak , akár Kanczák lennének Heréltek ki volnának rekesztve
—
—
a'
mint gon-
dolom, egyik vagy másik Földes ur megvenné *s azok az Országban maradnának, llozójik olcsóbban adhatnák, mert egy vagy tán több jutalmat
Vevójök többet adhatfta értek , mert következ esztendre az a' Lehetség maradna- fenn számára, hogy az említett jutal-
nyertek volna vélek
;
nyerhetne-el , és makbul egyet, vagy többet így az adás-vevés hihetképpen könnyen merine végbe.
más jutalmakat nyerte Lovak pedig már valami bizonyosat érnének "s becsek megsznA-
nék 'pretium
nem
aífcctionis lenni. Birtokosaik
csupán kedvekbnl
ket
kényekbül tartanák
,
;
lianem azon számba vett ok miatt, mert általok értékeket nevelhetik.
Ha például N.
Uraság Lova
két jutalmat nyert volna el, akkor az azt nyerd
Ló N. Uraságnak
legalább
is
két száz aranyat
mert az kétszáz arannyal nevelte volna ériékét; tulajdon ára azontúl még meglévén, érne
st
,
nevelkedvén; mert
érette
nem adhatna
háromszáz aranyat akkor,
nyereség lehet volna , bátrabban , aranyat, kitéve ?
mikor még
illy
e
valaki
midn mint ma
jutalmak
olly
száz
nincsenek
,
NK KÜNK TENNI.
I8S
A' Ló négy esztends^ és így fol lehet tenni felle, hogy minekiitáim^ már diadalmaskodóit
még
a*
jdv esztendkben
jutalmakat
nyerhel.
is,
e^y vapy Irlán Több
Ekképpen véve
'
•-'clesen
pénznek nem lehelne azon háromszáz aranyat mondani , nícil} eket V" laki N. Uraság kivetett
lováért talán adna. És
szembe tnni,
iiog;
itt
!ezd most okoskodásom
a' jutalma'* .\)eresé3
fóségc melly csudákat
s^iil.
^Lehe-
N. Uranág lováért
ma nyilván száz aranyat se kaphatna mak kitétele után pedig ötsiáxat ^s
a' jutr.f-
,
többet
is
hozna Gazdájának,. Két elnyertl jutalom volna cladafott háromszáz aranyért
kétszáz arany,
—
öszvesen ötszáz arany.
Már sokszor
melly tcriutszet r/erint
illy ej^yes eset,
foi
dúlna cló,
nem nevelné
e azon
bir-
tokosnak, mellyen töitént, olly annyira !edvct;
hogy az sem iparkodását, se pénzét nem sajnálná többé, hogy ill/ eseteket ismételhessen. '8 szómfiztdjaíra ugyan nem jó benyomást okozna e az?
Némrily juta'mak
,
hogy az egész Világ
Lovaira legyenek kitéve, szükséges és czélaiányos.
Mi
soha
nem
léphetnénk-ki
vetélkedni lovaink
azok,
magunk középszersége
a*
kitOl tartani.
,
lli'n*^
illy
ha nem volna
De
a^
ki elieii
mi még több
bármi hatalmasok volnának
,
is
az egész Világ Lovai számára kitett
jutalmak híjával Bavaríában
,
nziik kör<'hi:l
,
a'
Külföldre soha
tudom,
az4
nem
mondanák
mrlietnr.
^IJiszen
mi
könnyen kifutnók Lovainkkal a/on Magyarokat,
,
MIT KKLLKNE TEHÁT
184
de nem engedik, hogy Külföldi álljon küzikbev Már ha volnának jutalmak , mellyekért ók is versenezhetnének , mondhatnák e azt
hogy
lovainiíat igazán ki is futották
a^
nélkül
volna?
Ha
Külföldiek viszik-el jutalmainkat, tenyésszünk lovaiknál jobbakat.
es
nem
hát ha
viszik ? el-
Hír Lovaink érdemét a^ legtávoOrszágokba is. Azonban minden esetre
hordja akkor labb
De
a^
megmaradna a' többi hét. Sokan, tudom. Magyar Nagylelkséggel, tüstént mind a* tizet felakarnák szabadítani , hogy csak hármat vihetnének-el
vigye
,
ki csak
\'iheti
tanácsos , illy kivételt
Sokaság
mert
,
a^
;
,
de elejinten
nem
tenni
nem volna
elcsüggedne
;
a'
jutalom mind kimehetne
a*
Külföldre. Azt csak számos esztendk után le-
hetne tenni. Angliában
a^
Világ akármelly szeg-
Ló bátran léjdiet a^ Pályára , ott most azt már nem ellenzi senki, ott idegentül már senki sem tart. Azon nem igen nagy számú idegen Ló
letében fajzott
—
mert nem
kell
száz aranyért
hinnünk , hogy
Hazánkba
a'
Külföld három-
olly igen
éiípen elég volna Mérték gyanánt
,
tolakodnék,
hogy tudhassuk
esztendrül esztendre melly lépésekkel megyünk elre. Milly szép öröm volna jutalmakat egyrül egyre mind •'s
azt hirdethetné Tudosítónh
••
,
ha lassanként
Gyertek , a* honnan
tetszik ^s vigyétek Pályadíjainkat
Melly vetélkedés volna a'
Hazában
!
,
a^
felszabadíthatnánk
,
ha vihetitek
,.
hogy mind megmaradjon
S ha állhatatosak volnánk , ez miért
,
NRKÜNK
ne lehetne
!
hogy valaha Angoloknál
szem
,
;
hogy
TENN
185
I.
Én éjjjien olly lehetúnek tartom még jobh lovakat nevelhessünk az mint altaljában lehetetlennek
ma
akármelly
hi-
]>róhára foganattal ki-
állhassunk ellenek.
Jói elkészített és az esztend minden részeiben j/»l fenntartott Pályáz óh eiy. Ez olly szükséges mint a^ Mázsa és a^ Róf;
azokat se lehet, ha egy két hétig
hasznokat vették azután félre dobni, vagy
el-
Az elkészítend lovak idszakaszok külömb külömb móddal egész esztendt
darabolni. szerint
Éhez egyenes, sima, kimért jól elkészített és az esztendnek minden részeiben jól ftmntartott, és mindég fennálló Jeloszlopokkal rendesen kirakott Gjep kell. Nem elég pedig, hogy csak egy húsz, harmincz Öl által g}'akorol tatnak. ,
szélesség kör legyen sima
^s
egyenes
;
hanem
szükséges, hogy körül belül nagyobb távolságra
gödör, árok, lyuk ne találtassék. A* puha tatik. *a
Gyep
Mi lenne
elkerülhetetlenül mcgkiván-
két esztends csikó lábnbul
a'
kivált csuklóibul
földön
,
ha az kemény kövecses
vagy éppen tán
szítetnék?
Nem
darabra körül a' táj.
,
a'
vert országúton
egyenes, sima
A' serdül csikók
is ttfr.
ké-
különiben szükséges, hogy jó
bclíil
midn
Ha
legyen
vágtatásaikat
kezdik, jobbra balra szoktak düledezni lyike ki
,
;
némcl-
jobbra akar félre futni
Lovas annyira húzza száját bal felé
—
ne
,
a'
tán
,,
MIT KELLENE TEHÁT
186
— hogy
Sikaratosságának engedjen
a* csikó
feje
maga bal váliáii fekszik ^s jó darabig így menvén , mert mingyárt nem enged , a' Lo-
végtére a*
vast mindegyben jobbra viszi a^ nélkül
oda nézne
,
,
hogy
merre megyén. Legyenek már közel
gödrölí , árkok , lyukak ; kéntelenítetik a* Lovas
,
ba nyakát törni nem akarja , végtére az akaratos ló kényének engedni , mellyet az csak igen hamar észre vesz
végtére alig
^s
— használható
lészen.
Hogy pedig a^ Messzeségek ki legyenek mérve ésjelelve, az azért van, mert az elkészítésben lév lovak , a' futtatás napja eltt már többször megpróbáltatnak ^s azon kivül ;
hogy lehetne Mozgásaikat jó renddel elintézni ha minden Távolságok csak ""Gondolomra volnának tudva. II ly Pályakör a^ Készítnek olly szükséges, mint
sem
d'
Kertésznek
a'
másikat
Ha Ménes
nem
legel a*
lehet
Gyepen
a^
Kert.
más ,
Sem
egyiket
czélra fordítani.
hogy tarthatja ers
Készít a^ szaladáshoz megkívántató phiegmában? miként eszközölheti hogy Kanczacsikaja ne kivánja-meg a^ lovat , ? Azon csikók Méncsikóját
a^
pedig
a^
,
kik
természet ösztönét
már
érezni
kezdik ^s annak eleget nem tehetnek , gyengülnek
bágyadnak ^s a^ gyenge bágyadt csikók ugyan hogy versenezhetnének sikeresen ? Ha pedig ;
Csordák legelnek, akkor a' marhák ganajában, az otromba ügyetlen csikó ollyanokat csúszik
hogy könnyen
az esz
baj eshetik rajta.
Szükséges azt
tendónek minden részeiben jó
,
NEKÜNK TENNI. karban fenntartani; olly
Lovak
mert lesznek niindóg
mellyek , ha szoros elkészítésben
,
lassúbb mozgásaik által
nincsenek
is
ifjabbak
tanítások által
,
I8t
,
vagy ha
késbbi vágtatásaikra
Továbbá ha egy futtatóhelycn több körök nincsenek , ugy annyira hogy a* versenezó körre csak akkor legyen lépni szabad ; midón
szoktattatnak.
a'
lovak fogadásban, vagy próba végett futnak,
akkor ha egy, két száz a^
gyep
nem
van az elkészítésben,
ló
idben porrá,
sokára száraz
idben pedig,
cssós
sárrá válik. 'S így a^ futtató hely-
nek, hogy az valamennyire tökéllctes legyen, jnás hasznát venni
nem
lehet
:
mint kaszálni
's
birkákat bizonyos számban rajta legeltetni. így kellene a^ dolognak lenni. Azonban jobb vala-
mellyes
,
mint
senirhi
F'uttatóhely
mikor nincs jó birkaakol
,
>alamint
,
akkor még
jobb
is
birkát inkább rossz akiokban, mint éppen egyet
sem tartant Próbatétel és Versentfutás nélkUI
,
ki tud.
hatja, mell}ik ló sebesebb, mellyik tartósabb.
És igy mátul fogva esztendeig mindég lehetne haszontalanul vetekedni
,
hogy
p. o.
melly lovak
vagy az Erdélyiek ?
, az Angolok e , Kereken ^s voltaképpen az igazságot még
tartósabbak
lenki
se
tudná
megmondani. De ha száz, meg száz jó
renddel végre-vitt, szoros Próbatétel futás tartatott volna
már; akkor
a'
*s
Versent-
dolog utoljára
hogy arrul pör patvar többé nem
ugy kisülne
,
Irliriiu', a*
hijába való beszédnek vége szakadna
, ,
MIT KELLENE TEHÁT
188
dolog olly világosságra jönne , hogy azután
*s a*
meggyzdése
kiki belátása és
szerint, utat vá-
losztliatna.
ÁUandós Készít-Intézetek, lyekben
Mi most köztt
a^ futtatásra elkészíteni lehet.
elejintéu
Angol Lovak ellen, többek
azért se állhatnánk-ki
,
mel-
lovakat
a"*
,
kivált a* gjepre
mert lovaink nincsenek valamelly bizonyos czélra nevelve. A^ Versentfutó Ló i>edig, ha már kisded koráiul fogva módosan nem gyakoroltatik soha az
személyes Sebességének vagy Tartós-
nem már
ságának lehet legmagasabb pontját elérni fogja.
Azért szükséges
a'
tellyesvérü csikót
másfél esztends korában lassú munkába ^enni.
De
tudományosan
hol lehetne azt rendesen és
eszközölni, ha arra való Intézetek
nak ?
Intézetekben
Illy
,
a* csikókat tanítgatják
Egy
tanulnak.
lovat
volná-
a^
Lovasgyerekek
magok
tanítatnak és
míglen ,
nem
Egyenlsulyba hozni
,
ugy
hogy egyenesen vágtasson, azt rendesen izzasztani,'s próbáknál
vezetni
;
csak
^s
már gyermekségtül
dennapi gyakorlás tanulni.
fogadásoknál jól megülni
által
"s
kezdett min-
lehet tökélletesen
meg-
Azok pedig, kik csikaikat a^ pályára , nem aggódnak többé , ha készít
akarják vinni
Intézetek fennállanak, hogy hová vigyék
^s
ki
Ok nem kénszerítetnek a^ végre tartani, hanem hónaponként valami
kezébe adják. cselédeket
bizonyosat fizetvén az Intézetbe küldhetik lovaikat
a^
kötfékkel
's
vége van.
,,
NEKÜNK TKN NI. Feljebb mondottam,
189
Lódolga annyifelé
a*
oszlik, hogy a* tárgy valamellyes türhetó kifej-
annak minden ágazatjaira külön külön Ember szükséges. így az Angolok köztt , a^ hol ezen dolog minden kétségen kivül legmélyebben van kimerítve , más ember tenyészti a* lovat
tésére
,
más üli-mcg legelször, más készíti, más vágtatja ^s izzasztja, más versenezteti, más viseli gondját, ha i»énzért hág *s a* t. Külön ember alvásaié kovács, külön a^lóorvos, más
tanítgatja
,
tzzel ersíti
meggyengült ideget
külön
a^ ki
^8 a'
És minden részeiben azon
t.
a*
tudomány-
eg)'
nak, van elegeadó csomó, elcgendó nehézség; tapasztalása és talentoma rá-
hogy egy eml)er férjen.
Kg} tökélletes Pályalovas p.o. nem fogja,
Lótárgynak valamclly más ágában magát avatni ; ugy nem fog a' Készító a^ Ménesmester dolgába egyeledni *8 ez viszont nem keveredik az a*
elkészítésbe 's a*
csak azt
zze
tességgel.
t.
Elég egy embernek egy tárgy
legnagyobb ügyességgel
^s tökélle-
A' mindenben Avatkozó ritkán tud
valami Egyest derekasan végbe vinni. A^ Pék
ha egyszerre Fánksütó
is
,
Szakács
olly zsemlét, olly kenyeret sütni,
is
,
nem
fog
mint Pékjiaj-
fása, ki csak zsemlét 's kenyeret süt. Csizmadia éf
Szabó egy Endierben; Kovács
Személyben
,
jól el
És azért ges a*
a'
a*
nem
Lakatos egy
fér.
Versenezó elkészítésére szüksé-
rendes Pályakör
háznál ^jó
's
formán
's
a tanult Készít.
nem
lehet
Azt
eszközölni,.
MIT KELLENE TBHAt
100
Angol nyelvben *to do a €* részben
mindent
thing in Style,
kifejt
*s
közelriil
távolru!
^Akármit, látszó
annyit jelent, mint
leg-
nagyobb Könnységgel, j ó 's szép Móddal tökélletesleg végbe vinni,. És egy
kicsinyt több
tudományt
végrehajtást teszen-ki
,
mint
a^
és íigj^es fényes
franczia
*
fai re
une chose avec grace,.
Egy mindég fennmaradó Lótenyészt Egyesület. Ez azt eszközli hogy ,
a'
dolog
a'
legnagyobb Kiterjedésre és Publici-
m el ly
tásra jöjjön,
nélkül az soha igazi Megked-
nem emelheti magát. Ennek szab az idhöz és helyhez alkalmas
vel tetésre^s Divatra
Kiküldöttsége
törvényeket, ez vészen meggondolással mindent fontolóra, ez rostál mindent keveretlen tiszta-
ságra, ez hoz mindenbe életet, eleven mozgá&t,
rendet
Egy Eg)esületnek illy Lótenyésztésre nézve az a^ mi egy
egyenlsulyt.
^s
Biztossága a*
,
nagy Uradalomban a* jól elrendelt Kormány. ^S éppen mint a' szép termékeny Táblák, Rétek *s
Erdk
kevés
legnagyobb népességgel és ervel csak
tiszta
Nyereséget adnak; ha
a'
földek ki-
marhák száma , a"* trágyának mennyisége *s az ernek miben volta , tökélletes ugy sem a* Haza egybenköttetésben nincsenek terjedése
;
a^
—
gazdagsága, sempotja, sem
hasznot,
a'
nem
a'
környülállások
Hazafiak
b
kedvez nem
adakozása
terjeszt éleszt bájt;
getlen Biztosság
nem
ügyel mindenre
álla-
hajt
ha egy füg,
nem
tekint
NEKÜNK TENNI. meg mindent, nem kormányozza félben
Egybefoglalatját,
nem
Mi az
€gte
tárgy
szakított Vizsga-
ébrelcmmcl.
Más
nemzetejin^íl illy állandó *8 fiíggetlen
szembetn.
Biztosságnak híja,
így Franczia Or-
szágban 1806 esztendótiil fog\ a Parisban, ésmás nevezetesebb városokban , bizonyos idszakaszo-
kon a Kormánytul vannak ezer , négy ezer , söt hat ezer Frankbul álló pályadíjak futásokra kitéve. Hasonlóképp folyamatban vannak a' futta-
Mecklenllerczegségben és Ba var iában is. b u r Ljabb tudósítások szerint pedig a* Nápolyi Királyságban ^s szinte Muszka Orságban is már több
tások
i;
esztendtiil fogva a* ,
i
divatba kezdenek jóni.
Mi
ditséretesek Ifegjenek
is
magokban ezen
Közjóra való törekedések, azért még
is
elrelát-
ható , hogy nevezetes hasznot az említett Országok Közönségére hajtani nem fognak. Némellyekben a^
lehet Nyereség sem nem elég bizonyos
nem elegendképp ok,
a'
jutalmaztató
^s
,
sem
igy nincs elég
mellybül valami Láts/ható következhet*
nék; másokban pedig nagyon sok a* Regula, Törvény, ét Feltétel. Gyönyörségért, becsület nyerés végett
's
Tenyésztk nem igen tízött
*8
folytatására
birattatnak egy
szinte esmeretlen
— valamint
tagjait szoros
n. Az
mulatság kedvéért áltáljában
a*
mind eddig nem Cíirg}'
indulatos
az a' g) érmek, kinek
ruha fedi, nagyra és ersre
az Ész mennyei Emelkedésre soha
nem sem
; :,
MIT KELLENE TEHÁT
192
gyul, mellyet Elítéletek penésze, és Szokások rabláncza tart fogva. A* Világon minden csak a'
szabadság
Örömérzésben
Tökélletességre
fejti-ki
magát egész
!
Franczia Országban némelly jutalmat
Ló
se nyerhet-el
ha
egj'
egy kimért és megállapított távolságot bizonyos id alatt át nem fut,
ha bár
a^ többi
;
t.
i.
lovakon diadalmaskodnék
is.
Ez
sok embert elidegenít: mert ki akarná lovát, hogy azzal két, három ezer Frankot *tán nyer-
jen, elkészítetni /s azután negyven, ötven, több mértföldre,
a'
mennyire
a^
még
távol lakik, küldeni; ha
st
pályázó helytül
az
is
kívántatik,
hogy azonban, hogy Lova mindegyiket meggyzte, a^ futásban a' kiszabott minuták alatt egy bizonyos távolságot is keresztül futott legyen.
De
a'
dolog véghez
is
vihetetlen
,
és ugj^ látszik
hogy azok, kik az említett rendszabásokat készítették , a^ Pál) afutáshoz csak annyit értettek
,
mint némelly Oekonomikus írók a^ Gazdasághoz kik nagyon mély tudománynak ugyan , de mindég városokban ülvén midn faluhelyre vergdnek , az árpát
a^
zabtul
,
az almafát
a^
cseresnyefátul meg-
külömböztetni sem tudják. Az érdeklett Rendsza-
nem vihetsége lovam nem tartós
bások , ki p.
o.
ebbül látszik
de szapora,
hogyha és azzal
megyek , kidül 's a' másik gyz lassan megyek akkor a^ Nyerhely-
elejintén sebesen
ha pedig vele
,
;
,
késbb mint a* regula parancsolja , és a^ jutalmat ki nem kapom. hez talán két secundával jutok
,
KBKNK
TENNI.
19^
Olvastam minap egy liirdetésbcn , hogy* valamelly Pályahel) en több Lovak megjelenvén, de eg) ik se tartatván elég érdemesnek ki
nem
adatott.
Már engem
illy
,
példa
jutalom
a* ,
melly az
önnkény szüleménye, a* pályahelytül nagyon íJa jobb ló van a' pályán mint az
elijesztene.
€n}'im
legyen a' jutalom azé ,
,
a'
de ha az én lovam
;
is
,
egészen ellenkezik azzal
,
tala elakart érni.
Tudni
sok
Franczia Országban
mit
a^
a*
Kormány
ál-
azon lovak, mellyek
:
valamellyes jutalmat
,
más jutalmakért fussanak. Ez
azt akarták végbe vinni ló
akkor
köteleztetnek megint Parisban megje-
lenni, hogy ott által
's
mellynek következése
illik
Departamentumokban ,
legderekabb
a^
tíibbé. Áll
még egy más törvény
nyertek
:
nem kapom, nehezen veszdöm
jutalmat ki
a^ j)ályáztatással
a*
irigylem
nekem legyen jobb
iparkodni fogok liogy utóbb
lovam
nem
megforduljon
,
,
hogy Parisban
ott az elevenség és
össze-
tódulás nevelkedjék.
De
mutatja Parisban
ahhoz az idhöz kéjiest,
mellyttíl fogva
a'
—
a*
j)ályáztatás
mint
már
a'
tapasztalás
fennáll
,
nevezetes jutalmak kitételéhez szabva igen kevés
Én
ló
és
azon
—
csak
jelenik-meg.
Franczia Országban, ezen említeti okok
nál fogva aligha futtatnék. Gazdaságban és Ke-
reskedésben kitkit szorítani
törvények
,
bert,
maga
eszére kell hagyni
's
mert a/.okban az erltet czéltul inkább távol vetik az em-
meg nem
a*
a' ;
mintsem ahoz közelebbre vinnék. 13
MIT KELLENE TEHÁT
194
Más Országokban pedig a' mint mondáin a* jutalmak nem elegendk , és nem elég bizonyosok. ;
Egy azok
két száz arany egy egész Országra nézve , és is
egyszer kitéve azért csekély
ok,
^s
sem
lehet.
Bavariában
—
nem , elégtelen vagy semmi következése egyszer
,
és
nem tudom
pályáztatás törvényeibül folyt e rásbul a*
— még rövid id eltt
magok
máért
csikait a*
a^
,
,
ha ez
vagy más
a^
for-
Lótenyésztknek
Kormánynak bizonyos somNéhány esztendk
át kelletett engedni.
eltt pedig
a'
lovak Kivitele legszorosabban
el
volt tiltva. A^ lótenyésztés Elalacsonyítására , és
Megsemmisítésére, ezen két intézetnél jobbat és czélarányosabbat ugyan lehetetlen kitalálni. ''S
azért szükséges
,
hogy egy illy Megbizott-
ság , olly rendszabásokat tegyen
mészettel egybe
nem ütköznek
,
^s
mellyek
a^ ter-
bölcseségek
^s
igazságok által az egész Közönség bizodalmát
meg
is
érdemeljék.
Egy igazi és valódi Országos Lódefter, és bizonyos idszaki Közjelentések. Sok számos próbatételek után az többé legkisebb kétséget nem szenved , hogy a* tisztán napkeleti vérbül
nemzett ló,
a^
pályán
minden mást bizonyosan meggj z. ^S igy ha én teli) esvérü lovamat vinném valamelly fogadásban epre
egy félvérü
ló ellen ^s azt ersíteném ; hogy lovam nem tellyesvérü , akkor azt, a^ kivel fogadtam megcsalnám. Azért elmulhatatlanul a' g}
,
NEKÜNK
TENNI.
J95
szükséges , ha nincs pracdcstinálva tárgy Hazánkban
,
hogy
a'
Ló-
a* legalsóbb lépcsn megálljon
megmaradjon
és a* régi zavarban
hogy az Országnak minden tellyesvérü Kanczáí "s azoknak ;
idnként való Szüleményei Atyjok nevével együtt legj
fel
ének jegyezve.
Illy
Ló defter
valódi-
ságát csak Közzététele tarthatja igaz létében. A* Publicitás
mindenben
a^
legnagjobb Garantia;
mert az Igazság és az Erény nem keresi a^ liomályt és setétségét, hanem a^ Nap legvilágosabb Sugaraiban jár.
Angliában csak kétféle Pályadíj van kitéve. Egyikért minden Ló
a^
pályára léphet;
féléért pedig a* telljesvérüeket
más Lovak. rul^ hanem
a'
másik
kivévén minden
A' kivételek illy formán
Az els
nem
Alol-
második classisnak p. o. szabad az Eminensekkel vetélkedni , de nem ám az Eminenseknek az els és második
Felülrül esnek.
— azon credetrül kezes — arra
^S igy a* Lódefter
classissal.
kivül, hogy az
a' tiszta
légióképpen megki^ ántatík
nem ni
,
a' tí'llyesvérn
melly által
;
hogy az
,
ki
lovát
díjakért akarja a* gyepre hoz-
bebizon) ilhassa ••
's
•'
Hogy
lova
nem
tellyesvérü
,
tagadólag, csak egy jól elrendelt Lódefter
történhetik -meg. Erre jól
kell vigyázni:
hogy a* Ló tellyesvérü, azt pályáztatás alkalmával solia nem szükség bebizonyítani hanem néha
—
meg kell fel,
nnilatní
,
hogy nem tellyesvérü. Teg} ük-
hogy jutalmak volnának kitéve
— szaladásra.
Agarak, Kopók, Vizslák számára.
A/.
Agarak
,
MIT KELLENG TEHÁT
196
Kopók *s Vizslák
díjáért vetélkedhetnének a^
is;
Kopók díjáért Vetélkedhetnének a^ Vizslák de nem ám az Agarak; végtére a^ Vizslák vcrscnezhetnének magok köztt, 's ki volnának a'
—
rekesztve az Agarak és a^ Kopók. Ezen lassanként Agarak,
Kopók,
neveztetnének; ugy mint
a*
^s
díjak
Vizslák díjának
lovaknál
a^
díjak
tellyesvérü, és félvérü díjaknak neveztetnek, ^s nem azért mintha a' tellyesvérü díjakért való futásbul
rekesztve
;
hanem
más lovak
,
ki volnának
azért mert szinte
mindég
tel-
lyesvérü lovak viszik-el az illyen díjakat. ^sa*t.
Már
az Agárdíjért, hogy ki legyen szabadállam
egy esmeretlen kutj^ának , mire volna szükség
hogy kimutassa miféle eb
nem
akar futni ,
de ha
;
szükség e
a'
,
Kopódíjért
hogy bebizonyítsa*,
,
hogy nem Agár? "S továbbá nem szükség e, ha egy eb a^ Vizsladíjért akar szaladni , kimutatni
hogy
se
nem Agár,
nem Kopó?
se
—
Már lovakban a^ külön fajtákat és ágazatokat másképp lehetetlen kitudni hanem csak bizony,
ságok
által
meghalnak
,
mellyek ha
is
nem
lehetetlen.
vannak jegyezve, ha
Angliában
árt.
ezen tárgyban olly nagy
nem
fel
,
hogy
a'
a* Publicitás
megcsalás csak
Ott szinte minden Lovas tudja
az egész tellyesvérü
Ló nemzetségének
össze-
köttetését.
A^ mi pedig
— természetes,
a'
Közjelentéseket
illeti
hogy azoknak bizonyos idsza-
kaszokon való megjelenése nélkül,
—
a^
tárgy
N K KÜN K TEN N csak féloldalasan
197
I.
szk körük köztt niozogliatna.
t-s
—
Két gondolat egy harmadikat szül vel több ember kapál., szánt, vet, annyival több lessz az élet, Illy Jelentések által> a*
tik 's a'
a'
virág,
*a
mennyi-
ojt ^a a* a'
t.
gyümölcs.
Közfigyelem ébren tarta-
Közönség ebbéli tudománya nevelkedik.
A* nélkül
,
hogy a* Tenyészt az Országot bejárja,
mi soknak tehetségében nincs , mindenrl a* nii más tenyészt udvarában eladja magát, pona*
tosan tudósítatik.
Angliában
a'
Jutalmak , ámbár csak
mondám ,
kétfélék
telek által
,
nagy teherrel is kell
köztt nagyon
dijakhoz
iiémelly
azonban még
is
azon
mint felté-
mellyek az Elnycrhetésekhez vannak
magok
köt\'e,
,
a'
futni
messzeségre
;
külömbözk.
van kötve,
a*
hosszú távolságra
,
Így
hogj^ érettek,
's
tán ismételve
némeily más díjak pedig rövid
köiiii)
ü
egyszerri futással nycret-
's
A^ Terheknek és Távolságoknak az
tctnek-el.
Országhoz és környülállásokhoz való alkalmatos elhatározása ád
a^
Lóten}észt6kn(>k bizonyos út-
hogy milly forma lovak nevelésével
mutatást;
foglalatoskodjanak leginkább. volság igen kicsiny, a^
vékonyokra
lassanként iiyésztetni
nagy
,
;
ha viszont
akkor
a'
Lovakat fognak
Ha
a' teher 's tá-
pályára nevelend Lovak
a'
gyengékre fognak
,
teher
Tenyésztk kiállítani.
*8
igen
te-
távolság felette is
nehéz és lassú
Azért ezeknek czél-
arányos KIhatározása igen igen fontos azért kivánják-meg a' nagy figyelmet,
;
*8
kivált
mert ha
,
MIT KELLENE TEHÁT
198
már
egyszer el vannak határozva
ezen díjhoz
ezen
,
^s
,
ugy hogy ezen
ezen feltételek vannak kap-
csolva, akkor azokat megint változtatni nagyon
Semmi nem
veszedelmes. ^s
szül
Kereskedésben több rosszat
nélkül való ingadozás
;
,
Gazdaságban
a'
mint
szünet
a^
valamint semmi
gyengíti a^ Törvényeket ann} ira
,
nem
mint azoknak
sokszori egybeütköz Megváltoztatása. Vigyázat
kívántatik tehát
tessenek
,
,
hogy
mellyeket
olly rendszabások ne té-
nem
sokára visszavenni
éppen Ellenkezket szabni kellene.
semmi
czéltiil
a'
,
és
így nincs
eltávoztatóbb 'mint rosszabb
Lovaknak valamelly Kedvezést engedni p. o. hogy egy gyengébb , kisebb , nemtelenebb ^s nem annyi figyelemmel készített Ló , valamivel kevesebb terhet tartozzék magára venni , mint a^ ;
többiek
's a*
t.
Ezzel azt akarják némellyek
el-
érni , hogy illy kedvezések által sokan kapjanak
inkább és inkább
a^
dolgon
hogy azon Rész , melly rekesztve
*s
szinte
tetni
,
oszlik.
hogy
a*
t.
^s a^
t.
dolog végtére
bogy több
fordított jobb
ugy annyira
De hogy is lehet
felejtik-el,
kedvezésektül ki van
azért büntetve,
pénzt és több gondot kiállítására ^s a*
illy
— de azt
el
maga magátul
azt gondolni
ló
fog idegení-
,
ejf-
ha csak egy
kicsinyt fontolja az ember, hogy olly jutalom jó *s
a^
hasznos következéseket szülhessen , melly
által
Tudatlanság, Gondatlanság, Ügyetlenség ^s
Balszerencse kedvelte tik ,
Ügyesség
*s
—
a'
a*
Tudomány Gond ,
jó Szerencse pedig büntettetik ?
NEKÜNKTENNI.
Ménbé
r.
199
A' ki az cg} iig>ü és tiszta szám-
adásoknak barátja, azon szokást ^kanczákat,
más idegen Ménlóval valami nyos
i\Ién
mén
o V a
bizo-
kedvelni.
bérért h ágat ni "s tulajdon nem tartani, igen jnegfogja De ez a^ dolognak legesekéi} ebb basz-
Csak
tekint«iik melly kilátást eszközöl az
na.
1
t
maga magának,
ki illy
a'
és szokást az által
elre mozdít, bogy bágatásért
ménlovat nem
fizet, és
közniegkedveltetést
tart.
jV legnag}
reség végtére magára bárámlik.
ma rért
3 ,
nem
—
tibb
nye-
Azon gazda , ki Ménbé-
igen derék kanczáit bizonyos
1
az Ország legjobb Maglovai által bágatt.ilja, fog e
minden
bilietóséggel olly
Méncsikókat
bogy azon gazdák , kiknél ó fizetett valaba Ménbért, most az ó lováboz fogják külnevelni
;
deni kanczáikat , és ö neki fognak Ménbért fízetni ?
Hat,
tiz
,
tizenöt
*s
több aranyat egy kancza
Megvemliesítéséért fizetni, ba száz arany volna
is
csak egjnebány
esztendnként megnyerbetó;
minden számlálások szerint jutalmasabb volna, mint busz kanczálioz egy ménlovat tartani. A^ pályára nézve |)edíg, a' hol a' Ló minden részeinek lehet legnagyobb arán> ban kell lenni , nem hihet hogy cf^y olly ménes lehetne , mellyben 40 50 GO kancza, mind olly eg} arányos test;
— —
állásu
,
mozgású
's
teniperainentuinu legyen
;
hogy mindegyik azon egy Ménló keverése által, iC
lehet legjobb Csikót nevelje. Ez pedig az
rsomó, mellyet feloldani szükséges,
t.
i.
^
a'
hogy
,
MIT KELLENE TEHÁT
2í)Ö
miként lehet a^ lehet legjobb Csikót megnyerni,. Egy kanczához egy Ménló igen illik , egy máshoz pedig éppen nem.
minden kanczábul
,
elrenéz Tenyészt
•S igy az
don ménlova lenne elfogja
a'
is
,
bár mennyi tulaj-
magának
szomszédjához
""s
bizony
,
még
is
tán messze földre ia
kanczáinak némellyikét küldeni
,
mert ahhoz
Uiég illóbb Ménló van. Már ha most valaki olly csikót nevel
,
ott
kire
arannyal számos aláirás találtatik , minekkanczát iitánna egy Ménló könnyen tehet 50 gyümölcsözvé , értékét 500 arannyal fogja netíz
,
tiz
velni
""s
nem
pedig pro hic et nunc
,
hanem
esz-
tendurül esztendre, 'Silly lovak ellése szokszor
el
fog fordulni a* gondos
Tenyészt ménesében.
Tán némellyek mind
ezt Nagyításnak fog-
ják venni
,
de
nem lehet mert szoros tudományi ;
Minden már attul függ, hogy legyen, mint fel is tettük ezer arany minden esztendben nyerhet 's a' Ménbérért való hágatás szokásban. Ha lovam
regula szerint
áll a*
mondottnak
igaza.
több esztendk leforgása alatt minden mást meg-
értékemet szépen szaporította ; sokban fog ébredni a' kívánság hasonlókat nevelni. senki nem vásárlaná is meg lovamat, mert
gyz fel
Ha
,
olcsón
és
nem adnám , nem
mert adnám olcsón , ha
volna káromra
szép Ménbért hozna , és mért is minden esztendben több jutalmakat
;
nyerhet
nékem minden hihetséggel. De mért is vennémeg valaki, hogy tartsa, vele veszdj ék, 's pén-
,
NKKÜNK THNNl. minekutánna tet kiki
zét kitcgj'c, szinte
magáévá
laki
nem
,
Es
telictí ?
Iia
fiz
tiszta speculatiúbul
adni
—
'Hogy
,
*s
lehet
tán azoknak
nem
igy
annyit egy Lóért
De ha
igaza is van.
,
va-
is
Ha ma
venné.
ád valaki egy lóért háromszáz aranyat kiált e fel kiki
aranyért
meg venné
minden bizonnyal,
megszerctésbiil
hanem csak
201
eg}' egészséges öt esztends lovam ötszáz arany
Ménbért hoz-be
's
arrnl aláirásom
van több esz-
tendkre, nem volnék e éppen olly esztelen gazda ha hatszáz aranyért oda adnám , mint az , ki gyapját, nem tudom mi fonákságbul ötven forin;
ton adná
midn
,
A* dolog
éppen azok
,
itt
érte száz forintot is kaphatna.
olly kereket üt, mclly
Ménbért
kik legtöbb
által
—
fizettek
"•ügjesen; valaha megint több Ménbért nyerhet-
nek
is
lalás a'
;
olly kereket (it,
tárgyában; a* hol
a'
mondám
,
mint
a^ hiz-
hus limitálva nincs
,
és
minden gazda marhát, juhot, disznót hizMennél drágább a' hus a^ mészárszékben , és
hol
lal.
mennyivel drágábban u' hizlaló
;
kell hog}' fizesse asztalára
annál jobb néki
midn
éd-el egyszerre, vesz lassanként.
:
mert
tán csak húsz
így az, ki 4
—
száz fontot
—
5
fontot
kanczájátiil
esztendnként 40 50 arany Ménbért íizct , minekutánna minden más kiadásoktul nientt, mellyck egy tulajdon Ménló tartásával össze vannak kapcsolva utóbb minden legnagyobb hihetséggel ;
— 500 aranyat nyer. Ebben az
esztendnként 400
ósszekültetésben fekszik a' bels Kereskedés és
;
202
MIT KELLKNE TEHÁT
Consumtio
elrejtett bája,
mclly
dagságát, Erejét és Boldogságát
Nemzet Gaz-
a"*
mód
nélkül job-
ban gyarapítja, mint a^ Tengereken tul való Hajókázás , akármelly hasznos , akármelly szükséges legyen is ez azonban. Mind a^ kettnek egy lépéssel való elmozdítása azon szép tudomány , Századokban jobban jobban
ki-
Rendes Esztendei Lóvásár. Ha
illy
melly az fej
i'ijabb
t dött.
Intézet egyszer valamellyes folyamatba jönne, volna akkor hely és id , a' hol és a' mikor va-
lami hihetséggel nagyobb becs lovakat nagyobb
számban venni és eladni lehetne. Most Hazánkban éppen olly nehéz venni, mint eladni. A* Vev nem tudja, hol keresse a^ lovat, vagy ha tudja is, nincs talán ideje ^s tehetsége fél Országot bejárni; az Eladó pedig nem tudja, hová
vigye ? és ha lessz e ott Vev ? Meg-kell esmérni mindazáltal
,
minekeltte
Vásár valami divatba jne, sok Tenyészt nem csekély kiadások 's veszdségek után Lovait, illy
mellyeket a^ vásárra vitt , a^ Vevk híjánya miatt megint haza küldeni lenne kényszerítve ,
mert természetes , hogy egyszerre sok Vev meg
nem
jelennék olly helyen,
a'
hol eddig jóravaló
Ló bizonyosan és nagyobb számban soha meg nem fordult. De ezen elre munkáló dás és elmint revaló veszteség csak éppen ollyan volna , annak akármiilyen más gazdaságbeli tárgyban is helye van;
a^
hol hasonlóképpen
elbb
kell szán-
NEKÜNK TENNI. tani
*s
vetni, m/nfseni aratni
K0
Jchctnc;
cloljb
aklokat építeni, drága jiénzérteredvény kosokat
mintsem a' gyapjú felemelkednék. A^ Lódolgában pedig még az a' külömb-
's
anyákat venni
,
ség adja-elü magíít, hogy ott a^
késbben fordul-meg
nyereség, mint más gazdaságbeli
azért
még szükségesebb abban
tárgyban;
az állhatatos akarat,
munkálkodás, mint minden másban. Hlyen csak lassanként mozgásban jöv,
a'
békességes
tiiró
közre dolgozás
által
,
Pesten
még
a'
Lipsziait
— Sokadalom
könnyen felül haladó Ló fel minden esztendben.
is
állana-
Minden számításom szerint világosan látom szemem eltt hogy c^y kis id forgása után vélünk senki meg nem mérkzhetnék a* Lótenyésztésben, és mi Katároznánk-meg vásárjaink által a' Lovak árrát. Mi lovainkat a' Külföldieknek fcleárrán adhatnánk , 's még is jutalmas nyereség maradna erszényünkben. ;
Sok helyeken, de kivált Angol Országban illy vásárok esztendrül esztendre jobb folyamatba 's nagyobb kiterjedésbe jönnek. És azért miért ne lehetne , hogy nálunk is legalább egy illy
vásár lassanként jó lábra kapjon. A'külömb-
ség csak az, hogy termesztményeinknek
's
cse-
lédeinknek árra jóval olcsóbb mint Külföldön;
's
hogy sokkal több mveletlen földekkel birunk, mint más hazák. ^S i^y
nUdön megteremhet
tiz
^
ha egy hold so\ány
mér
búza igen igen jó
jnunkcílás után, miért ne lercmhetiic két hold
,
MIT XÉLLaNK TEHÁT
204
zsíros
dülln
tizenöt
mér
búza
,
ha az csak egy
A' lótenyésztés is, nem azért csügg, azért ha Hazánkban csügg
kicsinyt volna
elkészítgetve ?
mert annak ugy
kell lenni
hanem
;
azért, mert
czélarányosat se teszünk. sikercltctésére legkisebb
AMótenyésztésben pedig Injába,
^mackada-
útja utón elmenni lehetetlen, annak annyifelé szakad; igen szívós ^s göröngyös , és más tán sok tüstént megijed 's megfordul ;
mizált
hogy midn majd éppen akkor hagyja abban utazását , pedig vagy bal már jobb útra kapna; mások az egyenesét vagy jobbra tér útba csapnak,
"s
sok id veszczélarányosat pedig elhagyják; és végtére a* czéltul messzebb tés ^s fáradság után, elkezdették, állanak, mint mikor vándorlásokat mellyéppen arra a" pontra térnek vissza ,
vagy
rül elindultak.
Hogy sok id *8
kell, 's kivált igen egyenes
míg vaiamelly Sokaság eltt hitelt kap "s azt
fedhetetlen cselekv
Keresked boltjához
a^
szoktatgatja
,
mód
,
azt kiki tudja.
Melly
szerfelett való
fáradozás, melly pontosság, melly pedig becsületes bánásmód kivántatik
még akkor
nagy divatban meg; ha valami más bolt már igen keresked magához van ^s egy csak most kezd akarja
a^
tódulást
vonni
összeköttetés ollyan mint a^ veli a"
az
nem
A^ kereskedésbéli Házasság. Akár ked-
?
másikát, akár nem , kell egymástesz semmi változást; meg másiktul Ug>' egy keresked a^
Házaspár egyike
sal vénülniek.
a'
,
NEKÜNK T£NNI.
2aS
ég így lakühelyétül
nem igen könnyen
akár hogy szeretné
is
nak
többel tartozik
Uraság
azt, mert egyik
másik-
a'
mint készpénze van. Egy
,
ha rsak ritkán
,
*
válhat-el ,
fizeti ki
Contóit
mindég egy kereskednél megmarad
lia
,
,
tán
tudja
hogy szomszédja olcsóbban árulja portékáit; nem azért marad-meg, mert az egyiket job-
is, *8
ban kedvelné mint a* másikat , vagy e^ és éppen azt az egy javat inkább drágábban mint olcsóbban venné; hanem azon okbul, hogy régi providcálóját elhagyván
,
a*
nevezetes közöttük
fennálló Rcstantiát kielégíteni kénytelen lenne; a*
mi tehetségében nincs. minden csak creditum,
restantiák, írott
tatott jelek által él és
mozog,
A* kereskedésben
^s a^
,
's
a^
hol
nyom-
hol a* kész-
pénz csak legkisebb Rollát játszik, ezen most említett
privát életben ritkábban elfordu-
*s a'
landó esetnek, szinte mindég helye van. is
azért nehezebb,
valamelly várost *8
virágzásba
's
Nincs mint valamelly nagy utat, kiköthelyet kereskedésbcli
divatba
hozni
;
valamint viszont
nincs könnyebb , mint megszorító
ingadozó
rendelések által
*8 a'
akadályoztató
kedvetlenségeket szül intézetek
's
fag^asztani
,
,
,
a*
*8
repedésre érett bimbót el-
minden g^timölcsözést
hátráltatni
fáradsággal ültetett fát, leveleitl megfosz-
tani 's hervadásra birni.
Ezen
li.it
részre osztott,
elszámlált vélekedés
's
és
most röviden
ha merem mondani
ta-
,;
MIT KELLF5NE TEHÁT
206
nács ^liogy mit kellene Hazánkban tenni csak akkor mutathatja következéseit
's
's a' t.,
hasznát
ha képzeletünkben azt tesszük-fel ; hogy mind azon részek már állanak, és elejinten ugyan segítve, gyámolítva, támogatva, de már jó idotül fogva
magok
köztt mozognak. Ezt jobbára Olva-
sóm eszmélkedésére hagyom. Egy Tudós , c<^y Gazda, egy Mesterember, egy Szépmvész se fejt-ki
semmit valamellyes
tökélletességre
mástul tárgyát mechanice átveszi.
,
ha
A^ dolog uj
Feltalálójának kell neki lenni, ha annak velejét *s
lelkét akarja kimeríteni.
Nem
fogok én azért
'hogy
ollyanokkal,
hány kanczábul álljon egy ménes, mit egyék, hány öl mélység legyen pajtája, hányadik Mártiusban hágattassanak-meg a^ kanczák, dél eltt
e
,
vagy délután
^s a^
unalmas lenni
t.
;
hanem
mint eddig gondolatimat csak Fóvonásokkal fo-
gom eladni. Kinekkinek a^ mi tetszik, elfogadni, visszavetni
,
tehetségében a^
mi nem
marad tetszik,
kiki jobban végben viheti a*
és
mondottaknak practicai Életbehozását, mint én mert természetearra néki utat mutathatnék sen mindenik jobban tudja személyes helyhez;
— lév pénzét, hatá-
tetését, szabad rendelésre
rát, állandóságát
's a'
t.
mint
én.
Csak arra
a^
háromra kérem azonban Olvasómat minekltte ezen Szakaszt befejezném
Elször,
hogy
:
illy
szerfelett való csudákat
kisded Intézetekbl
"s kivált rövid
id
alatt
, 8
NEKÜNK TRNNI.
207
ne várjon. Ezer arany olly nagy Országra nézve, mint a" mi Honnunk , ha mind azon nagy som-
mákat tekintjük mellyek annyi idó
óta sikeretle-
nül fordítattak a^ lótenyésztésre olly csekélység; egyetlen egy rendes pályáztató hely, eg}^ systcmatizált Lóvásár
,
olly kevés
,
hogy Methodiisomat
valóban honuiopatliikainak lehet
mernék
ha nem feküdnék
mindég
^s
természetben
a^
Intézeteknek idvel
állítani.
Nem is
nagyokat jövendölni,
iJly kicsin} ekbül
hogy
^
illy
ha már életben vannak
,
mindég nni, gyarapodni
és elterjedni
elkerülhetetlenül kell.
Másodszor
hogy ámbár a* Kormány ezen tárgynak kedvezne és az Országnak legtöbb lakosai
minden ervel
is
zni kezdenék
;
,
,
és egész tehetséggel
azért az idón
semmi erszakot felejteni
,
még
se tehetnének
mert azt soha sem
is;
hogy csak egy
nevelésére
ló
kell el-
7
is
—
esztend szükséges. Azért gondoltam jónak itten ezen köni}
iiláilást
egy két szóval érinteni
sokaktnl liallottam Franczia
mert
más Országok-
és
ban azt az Észrevételt, Miogy
,
a^
pályafutásnak
sikerét, és azon hasznát, mell}nek abbul, a'
mint
állítafik,
— Legfurcsább
rol}ni
pedig
kcIltMic; a^
nem
dologban,
láthatják.
hogy ezen
megjegyezéseket éppen azok tették, és bizonyosan nálunk
is
tenni
számos esztendeig érése nélkül resztül.
^
a*
kiknek
fogják, reméli}
niilliuniok
r
lik
kezeken
liaszonnak el-
lett 's
ImlloduK ke-
,,
MIT KELLENE TEHÁT
««
hogy kiki, a"* ki lóval reszdik , nyomja mindenek eltt emlékezetébe czéloknak hogy egy és azon Ló minden lehet
Harmadszor,
'egészen
meg nem
és
felelhet,
hogy
a'
mostani
Ló kívántatik világ szükségeire szinte annyiféle használtatik. A" paraszt ema' mennyiféle Eb
—
de a' makutya elegend, kielégítésére elég gasabban születettnek kényei Mit mondavolna e egy, teszem, a^ kopó fajta? ^s a' t. így nának az Agarázók, mita^Vizslázók durva tájain elegend lehet Tartaria 's Barbaria merült lakosoknak egy fajtájú vagy
bernek egy
a^
fajta
sötétségben
lehetett Maegyenl tulajdonságú ló; elegend seinknek is gyár Ország bölcs korában a' mi a^
könny
Hátasló, kik jobbat
azért tökélletesebbet
niinekutánna
a^
nem
is
nem esmértek *s kívántak. De .ma
keresztény vallással azt a" Mtet a Halandó, Virtusai és Esze
átvettük,hogy emelheti magát az Isáltal mindég magasabbra szomszédjainkkal egyforma felé, ma már
is
tenség
Éppen Elmenetelen törekedni kötelességünk. Úriembert, ki egészségéért azon ló, egy vén hordozni gyenge mozgást, kedvelékkel ágyút ^in Style , nem fog, melly egy 12 fontos réteken 's árkokon csatában, szántóföldeken, Egy iHy lovon Vágtatva keresztül hurczolhat. alatt meghalna; az o gyenge Vénünk, egy óra
tészen
lova pedig 16
még huszonhárom magához
pajtásaival
az
ágyúval
kezébe kerülne; ha azt
id
együtt
hason-
az ellenség
eltt, hogy
el
ne
,
;
NEKÜNK vesszen
,
Lincábul
a'
söpörgetni kezdett
,
,
TENNI.
200
mellyrül éppen jó formán
nem
lépésbe vissza
vinnék.
Középszeren valamit végbevinni *ha megyén *s
is
nem
is
— ha van
nincs
is
ez a' Sokaságnak a* világban
sága és munkáhnlása Szivet
de
;
a*
vah'i foglalatos-
nemesebben
az erre-termett Lelket
,
szomorítja annyira, mint
a^
az akár miben legyen bár
:
arra törekedik
,
Leglökélletesebb
a^ ,
nem nehéz,
is.,
,
szült
semmi sem
'Középszerség, az illyen mindég
mi Legszebb
Legjobb
,
mert sejdíti belsejében
,
,
és
Isteni
Eredetét.
Lovakban éppen
olly lehetetlen találni
Nem
dcnest, mint
kntyákban.
talan, kétséget
sem szenved,
*•>! i
n-
volna haszon-
Eb a* erdben fris
eg)' olly
há/nál., niolly hajnal hasadtakor az
liarmattal a' n}ulat jól felzavarná ^s végtére a*
gazda puskájára kerítené; fölöstököm után pedig ó fogdosná rendre
a*
nyulakat 'Solo; délután
az 6 hátán tirasíroznák
a'
fürjeket; esfve hold-
világnál 6 hozná-kí a' meglótt vadréczét a* tóbul éjjel
6 vívna-meg a* farkasokkal
a'
birka körüL
Melly pokaf érne illyen szegény jó ]iedig nirlly
könnyO volna
ígyíMÜil volna.
De nem
is
Magam
is
tartása is,
igí*n
állat
!
^'g
mert csak
szeretnék ollyant.
keresem , mert tudom
,
hogy
fel
nem
Ks azért inkább Agarakat tartok, ha térségre születtem ; Kopókat,ha vadas rengetc>gck köztt lal.oni Vi/.ikut) ákat , ha há/om közel esik laláloiii.
;
a'
karsás Ermellékéhe/.. li
: ,
MIT KELLENE TEHÁT
310
Ezeket megfontolván, mindegyik Tény tszt nézze és tekintse lakhelyét
's
környülállásit.
tegyen ezen tárgyban semmit
vagy tán éppen
más ség
— bancm
— bag} ja
,
azt
van arra másutt elég szük-
miiiffen tetteit ^s lépéseit a^ józan
hidegvér Combinatio vezérelje. Itt Haszon, a"* i\} ereség , legyen szeme eltt.
Calfulus,
csak a^
Indulatosságbul,
Patiiotisnnisbul
alkalmatosságra
Ne
a^
ITa feloldhatja azon Köteléket
,
miként lehet
Lótenyésztés által ládát tölteni
,
nagjobb hasz-
not hajt e tárgyban Hazájának
Nag} ielkíiség Oltárán egész
mert
egyéb
ebbiii
liamunál mellyet .
nem a^
mint ha
,
a'
Értékét elégetné;
maradi\a fenn,
a^
könny
szél elhord.
Tenyésszen kiki olly lovat melJyet Vidékén leg-
könnyebben lehet tenyészteni, de melly egyszersmind ollyaii is legyen, nem csak 'hogy ó maga megelégedjék vele, hanem hogy mások elégedjenek azzal, és jó drágán
Ne
meg
is
meg-
is fizessék
,.
akarja a^ Század folyamatját Systemái által
akadályoztatni, é3 az Emberiséget arra tanítani hogy millyen Ló volna neki legjobb hanem
—
tisztelje
inkább
a^
közvélekedést
közönségesen bevett szokásoknak
ne törekedjék megmutatni
Magyarjuh Birkánál
,
többet
,
lianem
ér
az
;
hogy
engedjen
^s ,
-
a'
egy szóval
a^
hosszúszr
Eredvény Spanyol
tenyésszen
olly
Jószágot
,
mellynek gyapja 300 forintot pengben ér mázsánként *s nevelkedjék , gyarapodjék, örüljön egész házával
;
tartson
Gyermekeinek jó Neve-
NEKÜNK TENNI. löket, ezeket
Mag> ar
'a a^
bven
fizesse; el
ifl
ne
felejtse
hogy
t.
A' jó Gazda
ha p^'hlának okárrt Chináhan
,
ménest akarna felállítani 's azt l.itná, hogy ott az emberek a' fakókért két ann}it adnak mint a^
veszdnék annak megmutatásával , hog>^ a' pejszín szebb , hanem bizony csak fakókat nevcigetne eladásra maga talán pejeken járna. Ép])en igy, hogyha Hegyallyán Borai Icnnenének , maga mindég tiszta szegszín pejekért
soha
,
se
;
^s keverctiiMi
Tokajit innék; de az Kiadni valót
bizony ugy készítené, mint azt szereti
;
eg}' szót se
tására, hogy 's
jobb
*8
a*
t.
a*
a^
,
mostani világ
vesztene annak megbizonyí-
Tokaji
Madeiránál
legels bor
a^ -,
Xejesnél
a*
világon
Alicantenéi
,
mellyek tudjuk, pálinkával vannak ke-
verve; baucuí ó is
a^
is
tenne pálinkát belé, de tentát
— ha ugy szeretnék. így cselekszenek a'Fran-
Magok a' Bordeaux boraikat tisztán és minden keverés nélkül isszák, az Angolok számára pedig égettborral keverik ; ^s nem azért mivel iifiy jobbnak vélik hanem mivel az Ancziák.
;
golok ugy drágábban
következés: bul
*»
alig
a* llegyallyai
van ára
BzokáRf)an van
, 's
—
a'
Természetes
megfizetik.
Bor
kijött a
Bordeaux Bor legnagyobb
árra felette nagy.
A' kinek sok Földje van
,
és Jószágai az
()rs/;innak olly részében fekilsznek
trrrni szülcség, az csupán ^
szokás-
aló jósága által fogja
,
a* b(d
untig
a'Csódörök szerfelett
Ménesét jobb karba hozni.
MIT KELLENE TEHÁT
212
Majd
ki fog
nagy
Icssz a' Publicitás
fordulni
sülni
mellyik
,
próbáltatni.
^s
mvMy most nagy
,
a^
jó Ménló
mintliogy sok
,
mert
meg
fog
Hazánknak sok lova,
becsben nincs
,
érdeme
szerint
felbtbb fog emeltetni.
tak
Nagy Ménesek Tulajdonosai most nem szokadni nevezetes sommát, ugy mint 600 vagy
1000 aranyat egy Csdörért. Sokkal olcsóbban pedig ollyanokat Angliábul vagy Napkeletrül hozni )»ajos, és így
nem
is
lehet várni,
hogy
a'
Méne-
sek nagyon felemelkedjenek, mert a* középszer
Csdör
csak középszer Csikókat
Ménesek
nemz,
és a*
középszerség körébi soha ki nem
a'
emelhetik magokat. Igen természetes pedig , hogy
józanesz Gazda kétszáz , háromszáz aranynál többet egy Csdörért nem szívesen ád, mert jóval becsesebb és magának sokba-kerl most
a"
Csikaiért
ma nem
igen reménylhet többet, mint
középszerekért, mellyeket olcsón nevel. Tegynk-fel egy ötven kanczábul álló Ménest, és hog) ennek Tulajdonosa] negyven csikót af*
nevelhet
,
abbul
tiz
mustra
,
harmincz pedig
egészséges, tökélletes eladni való válik, és hogy
egyre másra az említett harmincz
ló
alkalmas
lévén p. o. fejenként harmincz aranyat érne ; a' mi öszvesen kilenczszáz arany volna. Már ez a^ kilenczszáz arany
a'
kiadásokat kipótolná e vagy
sem , az tudni való mert az af tul függ hogy a^ Ménesben melly tkepénz fekszik, és tartása miben telik. Lipsziában u) olczvan százötven ;
,
—
NbKÜNK arany szokott lenni
— kétszáz arany
a'
Tfi^NI.
213
líátaslovak ára
,
százhúsz
pedig egy pár llámoslúé.
És mi Angliában ^ Mccklcnburgban ,IIannoverái)an^sa' t. sok számú példák által ki van tudva , (bogy sokszor egy Csdör minden csikajának pénzbéli becsét két annyira, nincs közünst'gesebb
,
de többre
A' Csódörnek ez a*
emeli.
is
a^
Nemz-
vé
ereje, teszi annak valóságos, és
nem
többé kép-
Sok Eredvén} Sjianyol Koi|^ jiáromszáz aranyért megvásároh a , nagyon olcsó zelt pénzbéli becsét.
volt, ha az
a'
nyereség igazságosan számláltatík-
he, mclly több esztendk után az egész Sereg inegnemesítése által kerekedett-ki.
A* hol egy reguláris
már
jól forog
,
ott a'
és systematizált
Vásár
közönségesebb lovaknak
úgymint: Katonatisztek
>
alá, városba, kocsiba
való, sétálásra, utazásra, gazdaság folytatására,
ágyuk eleibe
,
társzekerekbe valóknak
,
valamelly
ugy hogy szinte így \ annak felosztva, például: ez négy ven, ez száz,
elhatározott becsek van
;
ez pedig százötven aranyos ló, melly árra felette változik
Már most nem
Vevk
köztt.
csdör
és
ann} ival bersesb, és hogy annyival többet érette adni
kanczákkal
nemzhet.
,
,
a'
mennyivel
is
lehet
az ajája bocsátandó
nagyobb árron eladandó csikókat
Ks i^y sárba dolmtt ]>énz volna c az,
ha azon Ménes Tulajdonosa, ^s ki
nem
kézzel-fogható c, hogy egy
a^. Tenyésztk
a' kit
említettem
harniinrz csikót nevel esztendnként, egy
rsílörérí
;
nu'IIy |M'liláiil fi/onöt
arannyal nrxelné
,,
!
MIT KELLÉ NK TEHÁT
214
egy egy csikó becsét , ezer aranyat adna ? Egy egy
szvesén harinincznál hatszáz aranyat. Ekképpen a*
csikó többet érne tizenöt aranynál
Vev '
az tenne
pénze negyvenöt procentuininal kamatolna.
Ha a'
;
pedig azon árrokat tekintjük
czélnak megfelel lovak
a^
,
meilyeken
külföldön
,
de
még
Hazánkban is könnyen elkelnek, vagjnak olly ménlovak is , melly éknek csikai nem csak tizenöt hanem ötven aranynál is többet fognak érni azon csikóknál
,
mellyeket most éppen azon kanczák
de csak középszer csdörök után csikóznak.
Már azok kik drágább helyeken laknak ,
hol
a*
határ
szk
,
a"
legel keskeny
fognak lovat nevelni
mint
a'
:
és
ezt
,
,
a'
azok pályára
ugy lehet nézni
,
lovak Tenyészt Intézetét.
Sokaknak pedig eszekbe fog jutni
,
hogy
egyetlen egy kancza szüleményével legnevezete-
sebb nyereségre tehetnek szert, mivel oily csdört nevelhetnek , melly minden külföldinél külömb , és általa sok Jutalmakat 's nevezetes Ménbért nyerhetnek ^s mellyet végtére drágán ;
el is
adhatnak
a^
méneses gazdáknak , kik szíve-
sen jól megfizetik az ollyas csdört, melly által csikaik becsét duplára emelni reménylik.
Nem külömben kik mái napig tak
a^
sokan észre fogják venni
Lónevelésrül
nem
is
álmod*
— ha minden esztendben egy bizonyos
he-
lyen ezer aranyat fognak látni pontosan kitéve
— hogy tán nem volna balgatagság, egy két százat haza vinni
NEKCNK tenni.
215
jMások küirüicU Lcvakk.il ])i-óbáliiúk szcM-encstjfkct, és igy teiiiiészetcsen folyna az; hogy
sokan Arabs csdört
mások pedig
vér
olly
teli}
,
fajú kanczát,
olly
és
csvérü Angol csdört^ és éppen
kanczát több számmal tartanának.
A' Szomszédja egy olly Uraságnak jo\akat, IVIénesmestert
"s
,
Mén-
ki
Baromor\os( tart, az
lehetne legnyertesebb a" Lóne> élésben ,hogy
álíal
maradna és abbnl mind azon kiadások, mell}ek íi* ménesekben terméhevétele szinte tiszta
,
szetesen elfordulnak,
nem
száinlálta(náiiak-le.
Szintiigy bizonyosabb hasznokat találhatnák azok,
kik olly tájékon
lépcsn van,
a"*
,
gazdaság már magas
a^ hol a^
mezei munkáiknak egy részét
kanczákkal vinnék végbe
*s
azoknak
rsikait el-
adásra nevelnék. A* fónevelésnek ezen módjárul
minékünk legkisebb tapasztalásunk is is
Igaz
bog) sok vidéken, a^ hol kevés az ut, és az télen
ÍKzon)u 8iill)ed,
\akkal való
iol} tatása
nem
a*
gazdaságnak
mell)ek
,
legalábl)
a' lassú
>aii
elrejt-
munkára ki\ántatnak. Kn
nem hiszem, hogy
hek húzására,
lo-
hasznos; de annak
oka méginkálib azon lovak hijjában ve
sincs.
1i(»khzu
szántásra
,
nehéz
ter-
épületfáknak az ag}ago8-
fenekü erdóbül való kí^ontatására,a* keleti Lófaj,
\agy ahhoz igen közelít a'
szelid
"h
fajta, az
ökröket, vagy
hidegvér Angol-Cleveland kanrzákat.
elégségesen ki))ótolliafná, valamint ellenben ezek, friss
munkára, mellyrc
nak
alkalmasok éppen nem volnának.
,
igás rsapatjaink szolgál-
MIT KELLENE
216
TEHÁT
A* tenyésztk számításaibul ki fog sülni, hogy elkerülhetetlen nagy kiadásokkal összekaj)csolva , csak igen drága lovakat és igen kis szám-
ban lehet veszteség nélkül tenyészteni , valamint olcsó lovakat, szinte minden kiadás nélkül kell nevelni, hogy bellük haszon kerekedjék. Semmi Orvos jobb, mint a' rossz Orvos. A' lehet legnagyobb Tudomány és Müvészség legközelebb áll a'
Természethez. A' Féltudomány
müvészség , a' Természet ^s Bölcsesség
félszeg
a^
Nádir-ja ,.
'
Azért csak kevés tudományos Tenyészt neveli lovát jobban
,
mint
Parasztgazda. Akár merre
a^
megyén az ember , mindenhol éppen sebb csikónak, éppen "'S
a^
**
kedvelegnek ,
mindenütt csudálkoznak, hogy
nem
baja
a* legbecse-
a*
lett baja.
többieknek
esett, csak éppen annak, kire legtöbb
gond , legtöbb szem
volt.
De
a^ gond" a^
szorgalom ,
hogy
csikaja lábát ne törje, azt istálóba tartja:
nem
Sok
a* természettel sokszor összeütközik.
is esik
a^
akkor annak sokáig más baja, mint hogy
hosszú állásba tán meggebbed, de szabadul-
hasson csak ki egy pár minutára,
nem tudván
hihet , hogy rúdnak szalad ,
szabadságával élni
;
karóba hág , lábát
töri
,
inát szakítja
miglen
;
a^
többi csikók, mellyek annyira kedvelve nincse-
nek
,
csendesen legelnek
,
a'
veszedelem ell
kitérnek, magokra vigyáznak.
menne
át a^ szekér,
gyermekek
,
ha ugy, mint
kiknek bajok nem
közepén játszanék.
Hány
kis Urfin a^
esik,
paraszt az utsza
,
NEKÜNK TENNI. A^ Pályázó
,
217
vagy Maglovakat nevel bizo-
nyosan drága bekerítéseket fog készítetni; tökélletes Gyógj'ítót, ügyes és számos Cselédséget tartani ; jó ^s tagos istálókban 's katroczokban csikainak legjobb
*s
legbségesebb eledelt nyúj-
hogy egj- lova hanem hogy mind-
\eni fog ó azon törekedni
tani.
ollyan legyen mint a* másik egy ik
,
maga
,
,
individualitásához képest olly
tö-
Már
illy
kéllctessé váljék, a^
mint csak
lehet.
készülményekkel Igáslovakat, Rimondákat nevelni
bizony
,
nem volna
jutalmas.
Azoknak
jutalmas kiállítására csak az Alföldi Puszta való
ha busz harmincz ezer hold van egy tagban azt
a'
,
^s
Tkepénz nem lehet,
népesedés, de kivált az ahoz való
híja miatt elrendelni
oda való
a'
instruálni
's
nagy száíhu Ménes. Ellenben ha
drága Ménesmesterek, katroczok
ott
'sa't. vanucik,
sok zab elkel, akkor fogadok, hogy veszteség sül ki
a'
Számadásokbul. Már
hasznos, 's
a'
mint nem külömben
;
hogy micsoda lovak vannak
nag}obb keletben. Azon Gazda, olly
ménesekben
csikók legnagyobb egyformaságára
hasonlóságára törekedni
arra ügyelni,
illy
Lovakat nevel, mcilyek
a*
ki
leg-
Ménesében
Vásáron érzé-
kenyen megkivántatnak , és mellyekben egyforma tcstállás,
mozgás, szr,
jutalmasabb nyereséget
's
egy ty])us látszik,
várhat
természetesen
mint azon Tenyészt, kimar szokásbul kiküszöbölt
lo\;ika(
barka.
,-íllí(-kí^
és
kinek
Ménese (arku
MIT KELLENE TEHÁT
218
A* mt-ncsbeli Nevelésben fóképpeit arra kell törekedni , hogy a^ Ló ne igen kicsiny , és minden
nagy teher-biró legyen. Kocsi bavaló Ló tizenhat markot üssön. Katona Ló kétszáz fontot esetre
könnyen birjon, százötven fontot mint 's
a' t.
a*
—
Magyar Országon
a*
lovak tökélleíesitése
keleti lovak által sokkal bajosabb
eltt Angliában
volt.
Oka ennek
tüze van inkább a^ lónak
,
laptát
mint
mint az , ez-
,
ez
nálunk csak
:
teste
;
séges pedig egyik mint a^ másik. Mit ér
olly szüka'
nagyon
ers, szép test és nagy Ló, mellybén semmi tüz, semmi energia nincs? de viszont mit ér azon kis tüzes macska, melly minden jó akaratjával is mindég csak a^ Szarkárnl vett közmondásra emlékezteti az embert.
Ollyan kis tüzes
macska elég van nálunk 's igaz hogy egy ló se gyzhetné-meg egész világ-hátán ha annyit tehetne, a' mennyit tenni akarna, de nem mindég ;
hasonló
a'
tehetség az akarathoz.
Angliában önté a*
test volt
a^ keleti faj
eleinte több
éltet nemes tüzét
,
,
belé
*s
ugyan
egy
leghitványabb keleti ménló, melly csak
kis teher alatt is
nyög, helyes derék csikót
het egy vastagtestü kanczával
;
de egy
illy
is
ejtet-
hitvány
^s az Erdélyi lábemel ^s vékony kanczábul miféle terméket lehet várni í Szép lehet, de egy ers, vállas ^s nehéz ember
lábcsavaró
legénybl,
nem
igen tudja,
vegye e
a* liálára.
ülljön e a^ lóra,
vagy állovat
NEKÜNK TENNI. Az
tii
Ítéletem szerint
219
mi lovainknak
a'
tökélietescbbre való nevelésére az Angol tellyes-
vérü altaljában véve alkalmasabb mint
Ló, mert semmivel kevesebb, de mességgel mint ezen utolsó
,
keleti
a^
tán több ne-
több csontot
,
ideget
ert ont származatjaiba. Azonkivül pedig tagadhatatlan , bog}' a' tellyesvérii Angol Ló tiszta eredetét, mert már annyi nemzéseken által a* maga minémüségét megtartotta, bizony csak
*8
kevesebbé lehet kérdésbe venni leti
lovaknak
tudja
,
a'
keleti
Ló
^s a*
t.
mellyek.
^
's
Isten
Nem vagyok mert engem
,
kerek mozgása,
anu} ira elragad
magamban
soksor szinte elfelejtem ,
ellen
mint akárkit, bájoló
nemes ábrázatja tenni
mint azon ke-
hol és kik által neveltettek.
mindazáltal is iigy
fajzását,
tiszta
,
;
hogy
azt a^ kérdést
hogy melly czélra Icssz csikaja ugyan
csak tökélletesen megfelel, ha ollyan de éppen
Ezen kérdés pedig az tenyésztnek minden mun-
ollyan fog lenni, mint ó,.
az *A, mellynél
n.'
káb'idásait kezdeni kell.
Angliában csak eg)'nehány kevés keleti ménló *s
kancza
mostani ott
Sok
mazott. is
^
és
most
azon Türzsököt, niellybül
tette
él
keleti is
a*
tclIyesvérU nagy Família szár-
Ló
hozatott Angliába utóbb
nag}'obh számban
>
annak ott,
mint Hazánkban. De már nálok nincsenek olly
id,
becsben, mint az
párasodás
tokélletesitett Magzatjaik. a' keleti
Ló
ellen
,
sót ott
's
tartás által
Nincs pedig elitélet
most
is
keleti
lovak-
,;
MITKELLENETBIIAT
220
kai számosabb próbatételek tételnek mint ná-
lunk;
hogy
^s
lehetne, hogy olly vér ellen
is
vohia elítélet, melly vér az Ország lovai tokél-
ngy annyira nevelte? ha pedig van elítélet, hogy támadhatott az másképp, mint az által , hogy mind azon keleti lovak , mellyek letcsségét
késbb idkben
mind alább
vitettek Angliába,
való csikókat nemzettek
,
mint azon
származatjai. Azt pedig tán senki
régi
nem
Fajzók
fogja állí-
tani, hogy az Angolok olly nemes keleti Lovakat
magoknak nem szerezhetnek, mint mi. Az Lehetségek, a^ világnak minden , és legelrejtettebb szegeletibül magoknak lovakat szerezni , a* mi Lehetségünkhez azokra szert tenni , ugy áll mint egészlndia , az Indiai Gubernátor , az Indiai Társaság kereskedése és karavánjai
bóthoz
,
egy keleti Consulhoz
,
— egy Bális-
egy pár bankru-
kereskedhez , egynehány szegény utazókhoz ugy, mint száz egyhez! Ne gondoljuk tehát, hogy azt Mecka tájékárul mi hozzuk majd Hazánkba , a' mit az örökké járó kel Angol ott felejtett: de ha olly Csudatermék találtatnék is tírozott
—
ott
;
nem vinnék
e azt inkább
olly Országba
mellyben midennap adnak lovat harmincz negy-
ven ezer forinton pengben , midn nálunk példa sincs, hogy valaha ló csak tizenkét ezer forintért
pengben
adatott
,
vetetett volna
is.
Meglehet mindazáltal minden. Lgy mint legnagyobb
nyereséget
nyerni Lotteriába
;
de
is
el lehet
a"
egy Sorsai
nem hihet. Csak
az a*
N
K K L N K
mrg
külöinhség fordul
TENNI.
itt
221
elo, hogy a^ keleti ló
sokkal drágább mint az angolos
még is ha egybc-
hasoiilithatjuk az egyikkel való tenyésztés,
Sze-
rencsejáték, a* másiknak nevelésé pedig bizonyos regulákra és combinatiokr
a ép
ii 1
1
Nem
I
d6
's
ö
1
1
é
s.
tagadom ellenben, hogy áltáljában az
Angol lióban
érdemel
t
is
víin
sok,
a"
mi
dicséretet
nem
hogy számosak köztt , csak kevesek
tahti(atnak,mellyek minékünk igaz hasznot hajt-
És akármelly befolyása legyen is a' kora szaladásnak a* tellyesvérü lóra, ugy hogy annak testiáilásárul igazságosan Ítélni csak bajos; azért nem lehet azt még is ellenzeni , hogy köhatnának.
zülök némeilyiknek olly elijeszt merevedtsége, restsége, otrombasaga's ügyetlensége van; hogy
tenyészt inkább más Maglovat választ.
a*
Magam
hágatnám elbb , ha bár nem is tudnám eredetét , mintsem egy íllyen faragatlan mamlasz Legény által. Tegyen-lc azért a* Tenyészt minden Mánia r u 's ne legyen se A n g o m a n u s , so Arabomanus. Tarfson közép utat; Víigy ha némelly kanczáimat keleti lóval
is
1
1
akar belle térni, ne fegje azt vaktába, ha-
ki
nem megg} zdésbül. Én részemrül
igen az
An-
gobik utmntalása felé hajlok, mert azon az utón
bí/onyosabban és szaporábban 'i
\
'v
(
(járulni.
Nemkülöniben
égett llerczeg IJeohnovszky
kosért inkább adok
a'
czélhoz remény-
a* Itirka nemesítése-
vagy Klerloralis
s/a/ arán) at
,
féli
*
mint kétszáz
,
MIT KELLENE TEHÁT
222
aranyat valami kereskednek egy kosért, mellyet
mint
a^
csak éppen most hoztak Spa-
állítja,
nyol Országbul
^s
szánom magamat
Ha
Eperfa tenyésztésre
a"*
t.
,
Olasz Országbul hozatok
,
könny költséggel embert, ki ért a^ dologhoz ^s nem ám familiástul együtt drága pénzért Persiábul vagy Chinábul
Ha
Szederfát! czélja
Paris —
duljak-el
,
,
mert onnan hozták
gyalog ^s
választhatnék
Nancybul
e
legels
utazásomnak
fárasztó
^s
a^
hogy honnan
,
in-
vagy Kartzagrul , én minden
bizonnyal Nancybul indulnék -el.
És valamint seimnek háládatos szívvel köszönöm , ha fákat
ültettek alatt
^s
nem
a'
magam
hogy Britanniának ban
,
;
a^ régi ültetés
ugy nagyon örülök
tapasztalását
az Olaszoknak tapasztalásait a^
a'
Lovak-
Selyemben
hasznomra már készen átvehetem a^ jövedelmeket húzhatom, midn fáradoz-
*s a^ *s
régi
hanem
,
keresem az árnyékot
t.
saját
k
tak
,
tévelygettek
nélkül
maga
^s a^
t.
Már a'
akarja bejárni
den ervel azért
a^
mit
fele
ki
áron
hatna két annyit akar költeni
minden Kalauz
Világot, és min-
a^
^s
is
megvásárol-
végtére á^ ílollót
megvenni, hogy maga kitapasztalja '•ha igaz e az , a* mit a^ Nép ezen madárrul mond , annak jó szerencsét, sok békességes trést, de kivált
igen hosszú életet kivánok.
Sokan
nem És
a"*
Tapasztalással kelnek-ki.
állítok egyebet,
midn
ellen
hanem éppen Tapasztalást.
Angliárul balgátok,
próbatételeire teszem
Ezek
a'
részre
a"*
Continensnek
nem
hajló Visgá-
NEKÜNK
TRNNI.
223
mind azon rettenetes soinmákat, mellyek Hazánkban , Német, Franczia, Leng} el és Muszka Országoklót figyelmctessé. Fontolj a-meg
ban
keleti lovakra
,
vetkezését
midn
!
hideg vérrel
adattak-ki
—
^s
,
nézze kö-
í\zonban az Angol tellyesvérü
lovakkal való tenyésztés
,
csak féloldalosan
,
igen
ideig, és némelly
kicsiny kiterjedésben, rövid
hozzá nem igen értó tenyésztk által próbáltatott,
már is olly Resnltátumokat mutat, mellyck mind azt, a' mi ebben a' tárg}ban számos esztendk után keleti lovakkal végbe vitetett és
's
kiállítatott,
íelül haladják.
Már akár hogy próbálná mindegjik
iparkodnék kiki elre-
cséjét, akár melly utón
menni,
minden
esetre
szeren-
—
ha, mint
cladám,
ezer arany esztendei Jutalom Aolna ki téve, és
mind
eredend Intézetek már mozgásba^i egynek másnak a^ lótenyésztésbül
az abbul
volnának
—
nagyobb nyereség fakadna, mintmahárámolhat.
*Lgy vagyon. Az említett ezer aranyat mind egy személy nyerhetné-el ezen Lehetség
Ez
szoros
;
ellen nincs
nem
kifogás.
Jutalmakat pedig viszont
nyerhetnének többen mint tizen; mert ezer
arany csak
tiz
részre volna osztva.
Már
illy kis In-
dítóok elegend volna e , hogy száz és száz ló vetél-
kedjék minden esztendben
tiz jutalomért,
hogy
Nyereségnek egynehány fényes példája elegend hogy hathatós volna e, a' Sokaságot arra birni
a'
;
Reménység fejében
,
lo^
akat
tartson
,
lovakíit
,
MIT KELLENE TEHÁT
224
neveljen —. ez
már más kérdés
's az arra való valóságos felelet az emberi tehetség körén tul fekszik mert ki esméri a^ jö-
csalhatatlan
's
—
vendt
!
Én részemrl dom
ezen visgáiatban igy okosko'Britanniában illy Intézetek felállítása,
:
mellyek elejintén igen csekélyek voltak
— az
egész
sikerbe hozta
kisded alapnak
's
lódolgot életbe, mozgásba,
de Britanniában mindennek árra ötször hatszor drágább lévén , mint Magyar Or-
szágban
,
;
azokon kivül , kik a^ jutalmakat húzták
csak kevesen maradtak nyertesek kerülhették-el a* veszteséget
^s
mind jobban
;
a^
csak kevesen
dolog
még
is
's jobban forgott igy tehát a' legnagyobb Hihetség és a' számlálásnak minden procentuma arra ^ül , hogy ezer arany esztendei
Jutalom
:
az abbul folyó Intézetek Magyarha-
^s
zánk hanyatló Lóállapotjába séget fognak önteni.
Mert
uj életet ^s eleven-
itt
mindennem
ter-
mesztmények árra Angliához képest csak csekély lévén a'
leghihetbb
;
Lónevelés
tk
,
hogy veszteni
által senki
nem
fog
és károsodni
's a^
Lótenyész-
köztt csak az lessza^kiilömbség, hogy egyik
többet
,
a^
másik kevesebbet fog nyerni
;
némel-
lyek pedig ollyan nyereségekre tesznek szert,
hogy magok
is
fogják csudálni.
Eladásom elején axiómaként azt fel
,
nem
hogy lehet
a'
Lónevelés
,
és azért a^
lehetvé
által
állítottam-
bizonyosan nyerni
Nyereséget kell
tenni, külömben
a*
ló nevelése
,;
NEKÜNK TENNI. egészen semmibe
mehet
Vg}'
elegendképpen megmutattam
,
225
vélem pedig azt hogy a^ Lúneve-
lésnek legnagj'obb sikere lehet bizonyos nyereség
behúzása nélkül
is, csak legyen az lehetséges
;
de
most arra bátorkodom Olvasómat figjelmezfetni liogy minden más kereskedésbéli vagy gazdaságmert béli Tárgyban sem álla* dolog másképp a* Világon mi tcllyesen Bizonyos? Minden csak a*
—
Hihetüségekre van állítva 's csak az
ezek,
a*
Mi
sikertül-el,
vagya* siker
a'
kérdés hogy
felé hajlanak e.
könnyen tehetjük Anglia százados tapasztalásait magunkévá, és Országunk bséges Termékenysége még abban is segít, hogy éppen olly
Lovakat nevelhetünk, sokkal olcsóbban.
olly jó
Ki fog dások
*8
tetszeni
zánkban
,
,
,
ha
a^
dolog okosko-
majd egyszer egész viláhogy legtöbb helyeken Magyar ha-
próbák
gosságra jön
idvel
által
Lótenyésztés áltáljában való káros
a*
léteiének csupán a* rossz Elintézés az oka
;
hogy
Ország melly fekvésére, éghajlatjára, termékérc *s
nemzeti lelkére nézve, jó lovat nevelni. Ma-
gyar Országnál külömb nincs, és hogy csak magunktul függ ezen tárgyat olly virágzásba hozni és valaha olly gjümölcsözésre vinni
;
hogy a* Világ
minden vásárait lovainkkal elboríthassuk , és hogy a* Magyar Ló mindenütt, igazságos és megérdemlett Elsséget nyerjen.
De illy
hol
kell
kezdeni
a*
dolgot, hogy ügy
hasznos Crisis operálódhassék
dolognak A-ja
?
,
ugyan mi
Sokan tudonniiingyárt
a*
azt kíált15
,
MIT KELLENE TEHÁT
22Ö
ják
'
A' lónak Kcicte az
Én
vket és nem Gyökéroknak találnak
,.
ségét tartom az a^
A
hogy ha lovaink Ve-
^s
,
részcmrül ezt Következésnek
Én
tartom.
A-nak ,
és csak
a^
liónak szük-
akkor gondolom
kérdést feloldva kezdetinek lenni,
ha
a'
nak érzékeny Megkivántatását köz ö Íj ü k. Els tekintetre ezen külömböztetés
Szükségébül
^s
Lónak Keleté
a*
esz-
talán
bvebb jnegfontolás
Szójátéknak látszik lenni , de után kitnik, hogy
Ló-
Lónak
a^
annak Megvevése az érzékeny
Megkivántatásbul foly
nem ám viszont. Ennek
's
tökélletes kifejtése olly tárgy, melly száz mellé-
kes észrevételeket
^s
értekezéseket szülne
minket egészen idegen távolságba vinne a^
a^
mi
^s
azért
mondottat csak egy pár rövid példázat
által
szándékozom
Ha
egy szép alkalatos
communicatio nincs ber ment
;
,
felvilágosítani.
épülne egy olly térségre ,
's
,
,
^s
tagos Vendégfogadó
's
a*
hol rendszerint ut 's
máig arra csak kevés em-
lenne e azért tódulás az uj Fogadóhoz
fenntarthatná e az magát soká?
Ugy
látszik:
Nem. A* Vendégfogadó tehát az Utazóknak ^s Kereskedknek uj directiót nem adna. Ha pedig viszont egy bizonyos helyen elkerülhetetlenül sok
meg nem ,
,
,
a'
hol
de sok ember fordulna-
épülne e ott lassanként minden esetre
Szín, Istáló, Vendégfogadó,
^s
nem maradna
e
Ugy látszik: Igen. A^ sok Megfordulók Kereskedk tehát a^ Fogadó lételét okoznák.
sikerbe? *s
ma egy kut sincs
NEKÜNK Ha
TENNI.
227
gabona bó^en van az idén
,
sokkal tubb
ember lesz e azért esztendre i Nem. Ha pedig nagyon sok ember van, lesz e végtére több kenyér?
Igen.
Istálóínkban basonlóképpcn
több lovat bet
;
nem
is
nyargalnánk
ha bár két három annyi
's
nem
tartanánk
kocsiznánk töb-
ló > olna is
ban — midón ellenben két, de három
is
Hazánkanii}i
Ló
lenne lassanként minden bizonnyal Országunk-
ban
;
ha több Lovat kívánnánk vagy kénytelení-
tetnénk tartani, nyargalni, kocsizni.
Szükség teremtése az egész épületnek leg és legels talpköve,. Ha Pálinkaégetés, Lisztrlés és más *^S így
a'
Consumtiok által több gabona kivántatik-meg; legyünk bizonyosak , lassanként mert az idn
—
,
ert venni nem lehet termesztetni. Hozzunk
— több gabona azért
mesterséges Szükségeket,
ki is
életbe mindenféle
ha elegendket
's
fog
nem
állíthatunk-fel, keressük a^ Szükségeta' Külföl-
dön. Találhatunk ehes^ koplaló embereket nagy
számban; ne féljünk^ eladjuk termesztményeinket, ha négy annyi lenne is, minden legkisebb
kétségen kivül.
A' Jutalmak, a* Lóhátonvaló Vadászat mit eszközölnek egyebet, mint
Megkivánását ^ mint
a*
a'
jobb lónak érzékeny
Szükséget ?
Ha valaki száz,
vagy több száz aranyat nyerni kíván
,
szükségkép*
p<;n kell iirki a' lellyesvérü Ló. Ila lóháton
uondjail
*s a'
^ ilái;
unalmait
fclrjtofii
,
akarja,
és testét
,;
MIT
228 's
az által
KELLENE TEHÁT
lelkét ersíteni
szükséges olly
,
elkerülhetetlenül
Ló , melly süllyed földeken kön-
nyen vágtat , széles árkokon , magas kerítéseken bizodalmasan szökik. IJIy szükségeknek megfekészen
lelni Ivedig
bizonyosabb
vánás
"s
áll a^
Tenyészt
kiterjedtebb a^ Szükség ,
— annál több
uj
mennél
^s
,
a'
Tenyészt válik
Megkiannál
,
nagyobb számmal törekednek a^ Szükségek megfelelésére
kielégítésére.
,
A^ Külföld mind ezeket nézné
majd benne
is
— végtére Szükség, a^
,
majd
és
felébredne azon forró Megkivánás olly jó lovakat birni
milly éneket a^ Magyar használ.
,
^S csak ter-
jedjen-el egyszer jól ezen Szükség , akkor a^ és Kicsiny
,
a^
Gazdagabb
szóval kiki gyarapodhatik
és a"*
mint
Szegényebb
Nagy ,
egy
Lótenyésztés által
Magyar hazánkban. '*S ezt ezer arany következtetheti,! Magam kis tapasztalása ezen eladattak igazságárnl
még inkább megersít. A^ múlt
kimenetele és egy pár Jutalmaknak vaszra való kitétele és
ket
olly drágán
,
a^
tavasz
jöv
Ta-
csikaim becsét duplázták
adhattam , hogy számadásaim
szomszédjaimat idfolytával tán arra fogják birni, hogy is próbálgassák szerencséjeket a" gazda-
k
ságnak ezen uj ágában. "S melly kevés jutalmak ^s melly csekélyek vannak most
voltak kitéve kitéve
melly bizonytalanul
, mert ki tudja hogy 1829-ben lesznek e valamellyek Én megvallom, ugy látom, hogy nem lesznek még most
"s
!
NEKÜNK TBNNI. sokak
fényesek
^s
,
de kivált
nem
229
lesznek állan-
dók egy darabig. *S azt hiszem, hogy elejinten alig fog haladni
szépen
*8
Jövend
tárgy
a^
midón ellenben
,
vígan mutatja elttem magát
olly
a^ késbb
hogy semmi Ijesztkéj) bennem azt a* melegít édes Reménységet meg nem kisebbítheti
id
hogy eljön az az
,
tele
;
lessz jó ^s
derekas
,
mellyben Hazánk
Lovakkal
anyaföldünkön minden virágozni,
,
és
midn
és kiki, a^ ki
csak szivja levegjét, boldogulni fog.
id
Minden Átváltozás csak valamellyes leforgása után
lehet hasznos.
Egy Gazdaság
,
melly hátra maradt Lételébül igen igen jó lábra emeltetik, azon idközben, míg ezen módosítás történik
;
még kevesebb
mikor minden
nád',
bevételt fog adni
erd
*8
mint
;
puszta legel
Minden Crisis akár melly éleszt legyen
volt.
is
kö-
vetkezése, elejinten egy- kis Elcsiiggcdést okoz.
A' Beteg lenni,
a^
sírhalomhoz legközelebb látszik akkor
midn
a'
halálnak éppen hátat fordít. A^
magas hegyre is ritkán lehet felmenni , a^ nélkül hogy ne kellessen némellykor völgynek is ereszkedni.
Sokan nem fogják kedvelni
a'
Felvilágosí-
azuj Elrendeltetést. *S ahhoz hogy az ifjabb Gazdák dereiaa Tenyésztt legyenek hosszabb id Nem is lehet azt kivánni , hogy sokan leli. tást,
^
vaktában, mint én és némelly mások, czerrket dobjanak-ki lovakért, a* nélkül, hogy tudnák, valljon
valaha haszna lessz e, vagy sem.
De
,
M T
l30
K E L LE N K T E
I
midun
a^
mindeiiesztendei
^s
HÁT
bizonyos ezer arany
mutogatja elttünk magát; rossz gazdaság lenne e azok elnyerése végett
és
,
mind azon neveze-
tes hasznokért,
mellyek
vannak kötve
kanczákat tartani , csikókat ne-
;
Jutalmakkal össze
illy
Én magam mingyárt
velni?
kanczát tartanék dologrul soha
cessoraim
mint most
,
nem
is
két három annyi
hihet hogy a* sem én, se Suc-
^s
;
tennék-le
mert az nem volna Megkedvellésre
;
Gyönyörségre alapítva; hanem egyenesen a' Haszonra. Nem is mondhatná senki továbbá ""Ezt, Gróf Eszterházyak, Gróf Huny adyak, Gróf Károlyiak, Gróf Yiczayak mi nem , mert azt a' mibül nye^s a"* t. tehetik Becsületérdemlésre
""s
,
reség válik
,
haszon háramlik
,
a'
Szegényebb
a*
Tehetetlenebb éppen ugy eszközölheti apródon-
ként
,
mint
az hihet
,
a^
Gazdagabb a^
is
a^
kik eddig
tenyésztettek, végtére neki erednének.
Az talan
's
ezer arany
,
ha Britannia
t következéseket
melly
nem
a^Gyökérok,
uj következéseket
szám-
bizonyítaná, alig hihe-
fog szülni.
Ezen következések
viszont uj okokat fognak nemzeni
a^
hanem
dolgot szorgalmatosabban
tüzesebben vinnék ; amazok pedig,
nem
;
hogy mind azon gazdák , kik eddig
Tenyésztk voltak, "'s
Tehetósb
^s
magok után
;
azok megint
Iiozni
,
ugy hogy
Képzelet végtére a^ távol homályban elvész. Hanem mit hallok mondani ? 'az ezer
arany követkézé seit olly színekkel festem, hogy sokan a' tojásos Leány-
!
,
Ti
EK
N
«
ml szóUó mesére n*.
u
nom uev van
n->=v
'
A'
;:rH'm
soha
fc
N
M
r^« írnak einlékczni., cm fognak
.^«fej aoiofe. \ag>
a
kis.lc
T
*v
bul sokszor sem-
lessz Makkbul magas T«lg> fa emelheti-fel magát a
nem
kövctke.lCne sonmú Hasznot nem a.zal a nn mar Miben ütköxuék-nug
M~^ all
>.
kmck
-
m.r abban ..ag>tak ürvosok,kit-n.r«"á.i«kmégext,.usxenn az Uct Magyar Nedve megüt
"'"^N.iÍl.ly beteget
- Tokaji
árthat,.
a' j6l
elmte-
Mírt viza Í ;et:Ma;a.B6kezi.s.got.,a-ho.m.sokfeun. ne segíthetne
hitt.
akadtak
Azonban az^^iíiííT^í^t .„Un j6za„
Mele
's
egészséges volna
-
o'^-'^";;*; '
'
'^^
^
•"""""^"f^ csak n..g .ikereltelésére azért enítésérc 's semn.it sem seg.thet Leveset, vagy tán
e.
:r.Megf.bb
kérdés
bá.avan^M.t^m—
"--s
.Megjobb gazda, ha m..U.^ bz ^ , ha /.r 1/ ecész luiiiikain a'"^attn. Higg, h««y Min, <
»
«
^
^^^^^^ .
'''"
'
,.„,„zokatki.eren..sn.Már.Uvan^.^e ki liUí^i a' mii ^ dik a Ajandek,
mint aülc«»iiö/t^ f
^
aaiia; az
nem volna egyéb
M.Mt az, a
M
tiz. t .
aranyat
,
!
MIT KELLENE TEHÁT
232
adna, tán százat nyerne vissza, és ha liuzná vissza, valaha
;
szálhatiia.
mi nehézséget következminekutánna tán egy Magyar se akarná
tiszta ajándéJí
tetne
a' fiaira
nem 6 De ha
volna
is
,
tagadni azon Talpigazságot, Miogy kiki annál
több fáradozással
,
jó
Hazájának,
tartozik
hív szolgálattal
^s
^s
pénzzel
mennyivel több Idt,
a*
Észt és Javat adott neki
Sors
a^
magunk dolgaiUr Isten hoz , segítsünk magunk magunkon kire várunk ? Más mozdítsa e el önnhasznunkat 's más iparkodjék hevesen érettünk , míg mi Fogjunk tehát magunk
a'
!
Csak
hidegen nézzük hátramaradásunkat ? rossz Kertész vár
magunk gyenge
a*
mindenkor essre; Öntözzük
plántáinkat. Megáld
Gyermekeink háládatos szíve; soh gyümölcsfát nevelt
,
a'
's
még egykor
az, hi
föld alatt
is
életében,
csendeseb-
ben nyugszik.
Sok nehéz , sok éppen ki nem vihet , Egynek ; Többeknek , csak egymást értsék , szinte semmise lehetetlen. A^ melly nehéz követ egy ember talán csak meg se mozdíthat; sokan, ha azt jó helyt fogják
az égbe hajthatják.
,
Fogjunk tehát sokan egy dologhoz érte kiki a*
,
a*
mennyit
közlegény huszár
,
tehet.
ki
se mozdíthat
-
meg
,
tegyen
Ne dolgozzunk mint
mindég magánosan
reti próbálni szerencséjét.
Ló
:
sze-
A* melly terhet száz
ha egyik balra másik
.
^
nkkCnk tenni. n,ásik elre huz, jobbra, eg>ik hátra mcllyek egyformán „égy lónak is enged,
^
Lrre
sokszor s
egy-
olly Tárgynak húznak. Soha non. lehet
kezddött- s azért Centruma, melly excentrice me Ilynek a' boltozat, össze is rogy, mint az
ékez Középkö^e
Egy
nincs.
fa
sem nhet, egy
Mag
nelkul.
A
gyümölcsre. virág sem írhetik s .s hogy néki itt is, ott ki azon törekedik, hajléka, annak jó almindenhol legyen egy kis Az a sehol se lessz. kalatos -s derék lakása
-
mindeniknek
, magáébul ki mindeniken segíteni javát, hogy valaakar; annyira eldarabolja
adni
valami Nagyot telhatalmában. A" gj enge LIme,
Érdemest szerencséltetni
kit
állítani
,
nincs többé
,
részekre osztván, a gyenge Szív, mindenét kis henyélést 's gond nelkulvaló
.zorgalmatlanságot, életet, táplálja:
jót, azt
mveli, azt
Ság,
henyélés,
a-
az, ki concenti.ce teszea eszközli; hogy a gondatlan-
midn a*
gzorgalmatlanság
szegénységet, betegséget
nek , lassan lassan ember
Ó
a'
betegség okát
orvosolja.
nak,
'S
nem
's
'. Ínséget
,
mcllyek
következtet-
társai közltl kimnljanak.
nem annak következeset
fclebaratja.tesz e az jobbat
hogy szegények, betegek akkor az, a' ki rajtok csak
a' ki hátráltatja,
ne legyenek; mint vaimak's azon törekesegít, mikor már Ínségben ügyefogyottnak fájdalmas dik, hogy a' nyomorult életét -s kínjait
.S
nem
V..,
ki
hosszabbítsa egy pár eszten.lóvel
Lótenyésztésre n.zteszen e az jobbat a' jobb I-v.!-.! azon van, bog)' a' ga/.dak
,,
MIT KRl.LENE TRIIAT
234
neveljenek; mintsem az, ki
a^
Lódolog
felser-
rossz lovait dragan kentésére némelly gazdáknak
megvásárolja?
Közjóra és az egész a^ mit adhat, Köztársaság java elmozdítására, már valahol feljebb de vigyázva ; mert a^ mint egy bal mondám ^Mindenben van egy jó, és
Adjon tehát kiki
Mód,
és szinte
a^
mindenkor csak egy. csekélység
egyikén azon két ntat; a^ mellyiknek pedig jobban ^s jobczélt elérjük, a^ másikán
osztja-el a^
ban eltávozunk.
sommákat 'smunkalódaígy látunk iszonyú miglen kis er 's sokat mint a^ ködöt eloszlani, mellyek az Orökcsekély pénz ollyanokat teremt , megvivni akarni, ^s mellyeken nem csumaga az emberi Ész, melly eszközlé, dálkozhatik elegendképpen. Lelket, Semmi nem emeli-fel egy Nemzet annak Gyarapodására , kimúléttelel látszanak
semmi nem
szolgál
annyit
bels Erejére ^s Dicssségére és egy czélnak mint sok Emberek Egyesülése ,
veltségére,
Elérésére való Törekedése.
mvelt ^s rakott Minden a^ mit ember keze bámul, a mi a^ tenger széla^ min a^ vándorló századok leforgását vészeinek ellent állott ^s a' mi 's változás hatalmas folyását, csendesen vagy a pogány Yilag nélkül jöni 's múlni látta vagy az EgyeHatalmasai által eszközöltetett, De ha a^ következesültek Lelke hozta Léteire. külömbözk az azok elesek egyenlk is , melly
^s
az
id
:
NEKÜNK TBNNT. módok
való
résére
Alapja számtalan rencséjét temeté
235
Egy Egjptomi P} ram is
!
Rabmövelóinek nyugtát
maga
terhe alá;
midn
's
sze-
csak egy
két Kiválasztottnak fedé hamvait: míglen az, a*
mit
ma
keresztény felebaráti Szeretettel
gyességgei az
Emberinem,
tengerek fenekére rak,
múvel
;
a'
a*
^s
Eg-
felhkbe emel,
a^
gyomrában
földnek
kinekkinek, mert szabadon járul hozzá
élelmet,
^s
menedéket, hasznot ^s nyereséget ád.
Kisebb Tárgyakban pedig , ugy mint kereskedésben, gazdaságban, melly kiilömbOzó követ-
vannak egy dolognak,
zései
mellyet vagy egy
Egyesületnek jól elrendelt kiküldottsége intéz és viéz
,
tat és
vagy pedig csak egy magános Személy
foly-
z.
A'
Sokaságban ámbátor hideg vért, meg-
gondolást
,
elrenéz
csendes elmét keresni
nem
azonban tagadni még se lehet , hogy egy minden idegen befolyás nélkül , szabadon kivá-
kell
,
lasztott Megbizottságban
Tudomány Belátás illy
formán
's
,
a'
lehet legnagyobb
Körülnézés, foly-össze. Egy
ki nevezett
Kiküldöttség,
Részve\óknek meg nem
*
a*
lialliató észbéli
minden és érto-
lembéli Esscntiája,.
A* víz,
akár hog>' habozott
gátolja 's
ne mesterkedjék
bizonnyal
maga magátul
^8
igy olly bizonyos,
is
,
rajta senki;
csak ne
minden
lefolyását találni fogja;
mint kétszer kett nég>',
hogy egy ezer Személybl álló Egyesület, mellynek niiudrgjik Tagja p. o. v/w forintot lizct.
MIT KELLENE TEHÁT
23«
minden valamelly bizonyos czélnak elérésére; Megbizottjainak bizonnyal ollyas 12 személyt fog yálosztani, a" kikben
a' feltett
czél elérésére leg-
nehéz dolog végbe vitelére legtöbb való bánásban állhatatosság, idegen pénzekkel is talállegmegesmértebb hség , valójában fenn
tübb talentum
,
tatik. Itt igazán lehet
mondani ^vox populi, vox
egyetlen egy tagnak voksán legha áltáljában véve kisebb erltetés történik, és önneszére ^s nem hagyattatik kiki egészen maga egyszerre az egész akaratjára, akkor kettétörik hanem az Épület éleszt bája, a* mi nem más, Egyesület ^Egyesületek Lelke, melly nélkül az Somegsznik morális Test lenni , és a^ rendetlen mellyben zavarj ába megint visszaesik,
Deiv De ha csak
kaság—
Önnkény minden mozgást a^ Véletlen vagy az
esz-
közöl.
Hogy
az
,
a'
czel ki pénzét egy bizonyos
végrehajtására minelérésére reászánta, a^ dolog válosztani, a" kik den bizonnyal azokat fogja nem szenis értik: kétséget a^ dolgot legjobban, belátásu is, igen jol
ved; mert
a^
legcsekélyebb
kiben bizzék. esméri a maga hasznát ^s tudja az egész ezer És ha némellyek hibáznának is, SuIya , a^ helyes álló Egyesületnek
Velbül
Választást. Irányba megint visszahozná a' közül ezer Azon kiküldöttség pedig , melly
f
szabadon van kiválosztva, tása, kiterjedett
nem
tudománya
tétlensége által kezes;
's
csak mély belá-
megvesztegethe-
hogy az Egyesület dolga
NEKCNK TRNNI.
— hanem
virágozni fog
sznhet nak
még inkább meg nem
indulatos Szorgalmatossága és
nem
alá
237
a**
halál-
Tettetett Létele által.
Azok , kik választatnak
,
tudják
hogy olly
,
magokra, melly csak akkor érdemel Olajfa koszorút., midn a' Közhaszonra és dicsségre hordoztatik 's vagy nem veszik magokra; vagy csak akkor veszik, midn a' dolog végrehajtására buzog bennek a' vér.
terhet vesznek
Megunja, Tagja
*8
benne
a*
dolgot a^ kikiildüttségnck egy
a'
törekedés tüze lankadni vagy
állhatatossága ingadozni kezd
;
vagy
keze érezteti vele hogy hcilandó
Sors vas«
a*
az mi kárt,
:
mi hátramaradást, mi csüggedést okoz sülctnek ?
Semmi
kett három, mit Semmit. — Az egy
és *
legkisebbet
az Egye.
— Meghal
sem.
árt a'czélnak elérésére
nézve?
Egyesület uj Tagokat választ;
erkölcsi
mellynek czimere
Test,
az
örökkévalóság , egy dolgot szünet nélkül forgat
*s
ha
a^
Tárgynak fontossága kívánja, ncmzé-
sekrül nemzésekre folytat, miglen az Igazság
minden homálybul kifejldve fényes
világos-
ságban tündöklik.
Hogy munkálódik Ember? O mindent egy tetlen
,
sel
a'
minden
nézze.
másikra részrül
egy
nldalrul Iát,
magános mert lehe-
ponton álhasson. 'Sha
hog>' egyszerre két
egy helyrül tárgyat
ellenben
léj)
,
lehetetlen hogy a*
egyforma megkedveltetés-
Valamint egy egyes Személy nem
játszhatik kártyást vagy
biliárdot
maga
ellen.
,!
,
MIT KEL. TEHÁT N É K. TENNI.
238
vagy meghal veretett 's a' terméfelesége, egyetlen egy gyermeke, minden csudái szemei eltt hervadnak
Ha
egészsége gyengül,
szetnek és
a'
Mindenség , reménytörött szívébe , egy nagy
setétségre.beborul, és
az egész Világot
fel
sem
tavaszélet szeyeszi többé; az, a' mit valaha a' mondretetével kezde, megint összerogy. És ki
mindenkor akaratja szerint állhanem hordta tatosan élhette létenapjait 's tet a' partrul volna a' véletlen Eset hullámja, mint hatja, hogy
Tengervészei ide 's elszakított gyenge plántát a tova seprik?
Ha
pedig meghal
,
minden munká-
hideg tete-. lódásainak talán még emlékezetét is elborítja meivel együtt, egy pár maroknyi föld Hogy ezer embernek több pénzbéli tehetsége lehet: hogy van, mint egynek, tagadni nem szem van mint ezer emberben több ész, több lélekbül álló egyben, igazság; hogy egy ezernyi tovább Egyesület, melIyAtyárul Fiúra átmegy , élhet, mint egy gyarló
ember,
kit egy szell
tagadni? ^S így egy csepvíz megölhet, ki fogja
sem ^Egynek minden nehéz; Soknak semmi lehetetlen
!
I
,
239
n E RE
ESZ T
ív
i: s.
Kzck goiulolíilim. Jó szándékkal vannak cloaíUa. Azon torekcdlcin legalább, bog} nnm-
kám
cll('|>\('
iir
b'g} cn
mini tlcs/hiic kivüi
ig<
rs
iinaliiias
ig<'n
II
,
az
Istáb') S/ügátiil t'gószcii
mert a/ niiab>ni
;
minden Szag
rs
vi\ is
bélu'
mert
ki
korba,
maga beléén
Lebí't, bogy egy
i-cn Keilemetb'n.
*sniásnin<s szíuosan ug)
a'
inlvá!)b ol
mint err»sí(eni^s bogy
,
félre térek az eg} enes utbni,
mondbalja 'csak én látom
dolgot. Ti
a"
nem 's nékem \aii mimbn bízómnál igazam,. De ba rara(b»\iim(»kKal \(tliia is lele kön} \ em , 's
ha szinte minden
sülne
Ki,
i^
bime
ni;tsk»|)|j
mint ebtadam
masktpp
,
azért egészen
:
lia-
munkál jnég sem tettem, mert majd azon fog egész fén} ében kitnni az igazság, melly az cnyimnek Critikája lessz. Anszonialan
kön}>biil
nak Szerzje mini
hir\.iii t,i-'Mii
midn
,
•'•n
tan ,
Jobl)an
ii
sajal
alkalmaztatja, és
a*
zúk igazvoltát talpra
,
's
»
tehetséggel
li
Iiíil
Ítélheti
elragadta-
-meg,
és
sa]»ongásaimat reánk
ki«
médositottak vag} ellenketeszi
:
künn} ebben
ki fogja
*hogy Hazánkra néz\e nékünk mi Aolna
szükséges, mi hasznos. is
aHóliciN
tekinlheli
té\edéseimet
fejthetni
elmrbí
tíibb
elvárom; mert
itt
\S a/<
nem
m
(
n
;(/i
az a* kérdés,
(ikhiiiimI
bn-\
Ui
BKBEKESZTÉS.
J40
vesse -cl a' j6
's
hasznos Magot; hanem hogy
csírázzék is, zöllegyen vetve, és valaha
el
tdüljön
is-
,,
,
A' mit a' Tenyésztísrül
,
Kíszitcsnil
Ver-
,
mondottam , azt mind ngy kell régi Grammatikát, melly tekinteni, mint valami ád el, mellyekszáz ingadozó regulákat senezésrül
's a'
t.
száz és
kivételei vannak.
Én
azt
„ek ismét ezer 's ezer Lótenyésztésben Honn.folreményiem , hogy a' diinkön
más
a'
Keletiek, Angolok
's
a^
t.
nem 'egy-
fogjak m„„ellen, hanem egymással, folytatni.
kálódásaikat jó Egyetértésben Magyarnyelvben az Ó vagy a-
J vagy
Y
's a' t.
Vala.nmt
vagy U, Felekezetek, könny 's elmés
E;
legnagyobb barátharcz által, de egyszersmind fogják a' szép nyelv ságban és köztörekedéssel, áltudományok eltérkimvelését, bvítését, és A' Játékszínben némellyledését eszközölni.
-
több O-t fognak szép kor tán az Asszonyoknak azok mind szebben ajakaik közé tenni , hogy elfogjak kerekedjenek; itt amott 's bájolóbban hogy a' szó ne hangozzék hagyni a' j-t vagy y-t, hanem inkább mint a „gy mint a' doromb ,^ a' tiszta ezüstharang *s
t. ,
,
^.
, i
kancza vére a keleti L6 A' hideg durva hol a' kancza legyen elegyítve. A' ,
nemes vérével
mozgás ; ott a csendes gyenge, de csnpa lélek 's
éscsontosMénl6magvagyümölcsözzen.Ammdeg mamegfontoló Felek, hagyjak számláló , mindent
gokat némellykor
a'
képzelet köm.yü szárnyain.
BEREKESZTÉS. " r» »i »•
« «L' Tünemények '
o' cTi'n
Álmodozások »«/.Hps s enes /%ii"
boldog
A-'^v^-^;^;,^: :";; s^alijand nyargalnak, ^o«knr a feli.kben
.::; Ja
a.
is
lií-nj a-
re,e„,oue.ni.
S.eg.„yKe "^iff '-:^ eg) kil^ .^rv.U.n. j csemetéhez , es lakjanak-;f
becses
buzadlók
Ledv okLa
S
K.„ett, soha
között.
^.
Me.egs.g.e
örömkönnyeket nem
^e.
-^.n
fel
s.r
.
;
t.zanal.o
bogy 6csak *-"""' .''.^"'„irt^i,, azonban íletit, zsék közti minacn -^^ scg b a^ Rendetlenség, Szegénység,
^^
W
a'
házánál. ElaUyasodás tiralkodik mit mond, csak míg ember,, akár ki AZ Az mii'^ -gak ugy uev lehet s csak mint Lélek és Test
.,_„,*,
se
más,
tétnek.
Vmitazonreménységben, ,
,,,,
Tár«át
.Uletekr.
hogya;Ute-
f<'8ja^' "^ llazámliai apolgaf"
nmm..^^^^^^^^^^^
,em,hogyazeloado.V^r»^^^^^^^^^^^^^^ fontolásra , h.degverr
h -" "
^
j^,^^
«
„erjesszem.
,W.«r,egy.z6val.«.""d"lk«dasraRe.j
,
lí
242
K R E K E S Z T K S.
mit kiki Hazájának Gyaravolna is podására, bár mi nagy áldozatokkal Érzéséösszekapcsolva, egyedül tiszta kötelesség Észbódulásnak tenni , azt senki nem fogja liogy a
Tudom
biil
fog
vagy
a^
tartani. felhevült Képzelet Tévedésének
Tudom hogy
azt senki
nem
fogja kérdésbe venni,
kiki dolog csak akkor boldogulhat, ha mindegyik azt tehetsége szerint járul hozzá. Ha
hogy
a'
tehetek, akkor ha mind természetesen egyik se tesz semmit; tle függ a' Siker, cgyikazthiszi^hogy mindegyik ereje szerint dolgozik. A" Ma-
mondja ^De én
magam mit
akkor
gyar-Bajnok Pajtássá;
nem
tekint jobbra balra , követi e
ó mindegyben
megyén az Ellenség
mert felesküd Királyához, Zászlójához, számba ^Mi lessz és nem veszi gyenge lélekkel hal,? vagy belle, hanem vagy híven 's dicsén
felé,
folytatja napaz Önnmegelégedés Elmecsendjében körül senki nem jait, ha Babérkoszorút homloka
font
is.
némellyeket nyersen mondék-ki , jó szánhizelkedik. dékbul esett. Az igaz Barát nem néMegbántani senkit sem akartam. Ha még is
Ha
mellyek egyet arrul
nem
's
mást tán magokra vennének,
tehetek.
Sokan azt fogják megjegyezni ^ hogy Ujat nem mondottam 's hogy k, mind azt, a" mit eladtam, már régen tudták,. Annál jobb! de
^^
bérrkesztks. '^Mlveket százszor
ha Eladásomat
_ meg nem
kell
is
— az maRi
értik s
nem
ismétclm, míglen
:
olvashatják.
bezárnám , egy LeMinekeiattc MineKiiu" munkámat ,i,i.„. ezen o niidii i-ppen akkor , n.i< , melly közlök velet nélkül foglalatoskodtam név elrendelésivel II !l fog.a,a,a.me ez: a menynek
SeÍLomnáU's
freun
liieb er
„oeft
ungem'> hleM
"%:! "'Z' aUo d.-. £<""^
P„:Wo ''"'"
d!
o
W
^^^^,^
LtZ ^cUriU
una,.l.^
/„„/„Aro bei ,Vr
m
Z"»-
,
BEREKESZTÉS.
244
lann.
es
mrd
in deinen dir nicht viel nachtheil
u^erde deinen entschluss lesen so den , solUe ich d/esen
Pausaunen und dadurch diesen Rath gah Kentniss setzen wer dir
dioh
Blatter
licher
m
,
L. P, den 21ten Septemh. 182:
wahrer freuná
elein
Gr.
J. S.
m.p.
legyen is az Bár mi nagyon észrevehet és kiterjedt Tudóegész Levélnek mély belátást
mányt rencsés
helyes és szeáruló összeköttetésébül ^s a^ ki eloadásábul, hogy becses írója,
ha Ménlovaim ingyen csak képes, hágnak —jó tanácsot adni ugyan , sem lehetek vele egy értelemben 's
Apotheosisomat
azért
Ígéri
,
még
útmutatását el tle bocsánatot alázatosan kérvén jobb lett nem fogadom. Megnevezni magát, tán birt volna volna , mert hihet , hogy vagy
engem utóbbi okoskodásai
által
az engedésre
vélekedéseim okaivagy pedig engedett volna , után. De nak bvebb kifejtése "s felvilágosítása járulni , mivel Setétben méltóztatott hozzám
nem
tehetek egyebet
melly talán az
nyer
,
mint néki Munkámnak
könyvtárában
is
,
egy kis helyet
— egész tartalmával válaszölni
's
Nevemet
M*
BEREKESZTÉS.
— mert kiki, arrnl felelni síira
a'
is
mit mond, mondja szembe, és
kész legyen
—
a*
Kön>^
felirá-
nyilván kitenni.
Ennyit az Anonymnsnak. -Kedves Olvasómtul addig
is
szíves bucsut vévén.
FoglalatLap. Elóbesíéd.
•
Bérezeiéa
*
'
'
*
r>
'
.
Országban. AM.«áUapotja Magyar erode.. Angiidba. , annak
a-
.
'
é.
A- I,óáUapo.ja
A- W,„.U
41
^
..U».i.é^rü. ru«a.á.h.. val6
,í. .
«
100
Versenexésrül.
122
némelly Fvoná-ai. A- Tenyés^Aés nekünk tenni. kellene tehát
-
•
•
•
'
'
'
161
239
Mit
BérekesatéB.
1
•
*
i
Széchenyi, István Lovakrul
^i
957 397
BioMed
PLEASE
DO NOT REMOVE
CARDS OR aiPS FROM UNIVERSITY
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
