LOGISZTIKA. Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: Kötelező irodalom:

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 1. A logisztika-menedzsment alapjai

Mi az a logisztika, miért kell erről tudnunk? 

A logisztika „alkalmazott józan paraszti ész”

Akkor miért kell tanulni róla? 

  

Mert a szállítmányozás, fuvarozás, rakodás, csomagolás nem áll közel mindenkihez Mert amit már kitaláltak, nem kell újra feltalálni Mert érdekes Segít rendszerben gondolkodni

A logisztika tárgyköre Műszaki Informatikai Gazdasági Szervezési Pénzügyiterületeket érint átfogóan, rendszer-szemléletben! 

A logisztika története A Logisztika kialakulása 

Kr.e. 1. évszázad: Római Birodalom, Marcus Terentius Varro (pedagógus) Logisticon c. műve: gyerekek teljes körű gondozása, ellátása, étkeztetése

Katonai logisztika 

Kr.u. 900 körül: VI. Leó bizánci császár , Harcászat c. könyve: csapatok ellátásával kapcsolatos feladatok.

Katonai logisztika 

„Logistas”:  

 



A Római Birodalom a légiók élelemmel történő ellátása munkájuk során készleteket képeztek intézték a légiók elszállásolását.

VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912): 

"A logisztika dolga, hogy   

a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„

Katonai logisztika Baron de Jomini a francia (Napóleoni) hadsereg tábornoka: „Logisztika: mindazok a szervezési intézkedések, amelyekkel a vezérkar a stratégiai és taktikai elgondolásokat végrehajtja”

Katonai logisztika 

 



A logisztika, mint tudományos fogalom 1830-ban jelent meg először Baron de Jomini(1779-1869) francia tábornok írásában, a logisztikát a szállásmester tevékenységével azonosította (a szállásmester franciául marechal de logis). A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya." Jomini írásait a 19. század végén angolra fordították, és a tudományt a "logistics" névvel illettek, melyet a mai napig is használunk. A logisztika szó egyébként feltehetőleg görög eredetű, és a "logistikos" = "logikusan gondolkodni" kifejezésből származik.

Katonai logisztika fejlődése 

„Minden út Rómába vezet.”

Katonai logisztika 

 

A logisztika igazi térhódítása a haditudományokban a második világháború, illetve a koreai háború idejére tehető, Berlini légihíd! Ekkor kezdték az amerikai és a nyugati hadseregekben a Jomini által megfogalmazott elveket komolyabban alkalmazni és továbbfejleszteni.

Katonai logisztika 

A jelenlegi értelmezés szerint a hadászati logisztika mindazokat a tevékenységeket és eszközhasználatokat átfogja, amelyek ahhoz szükségesek, hogy    

a harcoló alakulatok létfenntartása, mozgása és hadműveleteinek alátámasztása szervezett és folyamatában jól áttekinthető, szükség szerint gyors operatív beavatkozással megvalósítható legyen.

NATO szabályzata: A logisztika a következő fontosabb

tevékenységeket foglalja magába: anyagellátás, utánpótlás és készletezés, csapat-, anyag- és sebesültszállítás-szervezés és elhelyezés, építésszervezés, infrastruktúra rendelkezésre bocsátás, információs hálózat kiépítése, az előbbi feladatok irányítása

Logisztika a gazdasági életben 





Az első olyan publikáció, mely a gazdaságiszervezési kérdésekben próbálta meg alkalmazni az addig szigorúan csak hadi tudománynak számító logisztikát, 1955-ben jelent meg az Egyesült Államokban (Oskar Morgenstern) Ezzel megkezdődött a logisztika eredményeinek adaptálása a termelés-szervezés, a gyártás-irányítás a szállítási rendszerek fejlesztésének területére. Európában az első publikációk a 70-es évek elején jelentek meg. A logisztika rohamos fejlődése és világméretű elterjedése a 80-as évek elején kezdődött el.

A logisztika céljának alakulása/ Ezek elérésének eszközei 

1950-től A termelés támogatása



Költségek, integrált költségszemlélet



1970-től Az értékesítés támogatása



Marketing-elérhetőség, időszemlélet



1980-tól Értéknövelt szolgáltatások nyújtása



Vevőkiszolgálás,vevői érték, marketing



Kockázat: Késleltetés,spekuláció, értéknövelt szolgáltatások, koordinált disztribúció



1990-től Vevőkiszolgálás segítése

A Logisztika értelmezése 

Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa: „A logisztika alapanyagok, félkész-és késztermékek, valamint kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával” Azaz rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlások területén!

A Logisztika értelmezése A logisztika átfogja az egész vállalati működést. Fő területei a vállalati anyagáramláshoz kapcsolódnak:

1. beszerzés, alapanyag-ellátás, 2. elosztás és áruterítés, 3. készletgazdálkodás, 4. raktározás, 5. szállítás, 6. szállítmányozás, 7. rendelés-feldolgozás és kommunikáció 8. és a mindent átfogó informatikai háttér.

1. Beszerzés, alapanyag-ellátás: gondoskodik a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár, beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.) 2. Elosztás, áruterítés: gondoskodik az elkészült termékek eljuttatásáról a vevőhöz / felhasználóhoz (szállítási határidő-, kiszállítási tételnagyság-, szállítóeszköz meghatározása, visszáru kezelése, stb.)

3. Készletgazdálkodás: gondoskodik arról, hogy az egyes alapanyagokból, alkatrészekből, vagy részegységből a mindenkor szükséges mennyiség – de (ideális esetben) ne több – mindig rendelkezésre álljon. 4. Raktározás: gondoskodik a készletek fizikai elhelyezéséről, biztonságos tárolásáról, gyors hozzáférhetőségéről, stb.

5. Szállítás, anyagmozgatás: gondoskodik arról, hogy a bejövő, illetve kimenő anyagok megfelelő módon, gyorsan és biztonságosan kerüljenek a rendeltetési helyükre. 6. Szállítmányozás: a termékek szállításához szükséges szállítási mód, eszköz, tétel összeállítása, fuvarszervezés, a hozzá tartozó adminisztratív folyamatokkal pl. vámügyintézés, kvóták figyelembe vétele, stb.

7. Rendelésfeldolgozás: a bejövő igényekre rövid határidővel ajánlatot ad, a megrendeléseket visszaigazolja, ütemezi, a kiszállított árut számlázza, nyomon követi (garancia, egyéb expost szolgáltatások). 8. Informatikai háttér: gondoskodik a folyamatok közötti információáramlás zökkenőmentes megvalósításáról, beleértve az adatok gyűjtését, kiértékelését, felhasználóik szerinti csoportosítását (minden felhasználó csak olyan adatot kapjon, ami a munkájához szükséges, de azt minél hamarabb, és hiánytalanul).

A Logisztika értelmezése 

Készletáramlási szempontú megközelítés: „A logisztika az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása”

A Logisztika értelmezése 

Egyesült Államok Logisztikai Mérnöki Társasága: „ A logisztika azon vezetési, szervezési és műszaki tevékenységek tudománya, amelyek meghatározott célok és tervek elérésére, valamint a működés érdekében az elvárások fenntartására és ellátására koncentrálnak”

A Logisztika értelmezése 

2 nézőpont a logisztika kiterjedésére:  

„régi”: logisztika = cégen belüli áramlások „új”: logisztika = ellátási lánc menedzsment része = cégen kívüli áramlások is

A logisztika „küldetése” 

„A megfelelő áruk vagy szolgáltatások a megfelelő helyre a megfelelő időben a megkívánt állapotban a megfelelő költségekkel való eljuttatása” Ezt testesíti meg a logisztika „7M”-je

A logisztika küldetése „7M” (a logisztika által biztosítandó hét feltétel)    

  

Megfelelő terméket Megfelelő minőségben és mennyiségben Megfelelő állapotban Megfelelő helyen Megfelelő időben Megfelelő felhasználóknak Megfelelő költségek mellett rendelkezésre bocsátani

„9M” 

  

   



Megfelelő információ Megfelelő anyag Megfelelő energia Megfelelő személyek Megfelelő mennyiségben Megfelelő minőségben Megfelelő időpontban Megfelelő helyre a Megfelelő költséggel

eljuttatása



Megfelelő információ: 



Megfelelő anyag: 



szükséges és elégséges információm ami közvetlenül befolyásolja a folyamatot termeléshez szükséges alapanyagok, alkatrészek, késztermékek, áruk szállítása

Megfelelő energia 

bármilyen formája ide értendő, elektromos áram, fosszilis anyagok, vízenergia…



Megfelelő személy: 



Megfelelő mennyiség 



HR területtel határos, megfelelő számú, tudású ember paraméterekkel jól jellemezhető (kg, m, l, db…)

Megfelelő minőség 

A vevő számára elfogadható mindőséget jelenti

A minőség megítélése Igények

Mérhető

Nem mérhető

Objektív

Szubjektív

Teljesíthető, elvárható

Mérhető a paraméter, de szubjektív annak a megítélése hogy milyen teljesítményszint vált ki vásárlói elégedettséget

Pl.: 100%-os gyümölcslé gyümölcstartalma, -22 fokos jégkrém…

Pl.: Fagylalt „elég édes legyen” legyen kívülről „szép” a raktár

Objektív szempont a használhatóság, alkalmazhatóság, de nem mindig mérhető!

Nem, vagy nehezen teljesíthető, nehezen elvárható

Pl.: „jól vágjon” az olló a szállító személyzet „jól viselkedjen”

Pl.: „szép” frizura a randira Szerződésen túlmutató kiszolgálás



Megfelelő időpont:  



fontos a pontosság! Sem túl korán, sem túl későn nincs értelme a szállításnak! Van olyan hogy „érdekmúlás”: pl. esküvő után elkészíttetni az esküvői tortát…

Megfelelő hely: 

Több helyszínen zajló munkavégzés esetén az egyes helyszínek (location) vagy az ezeken belüli elhelyezkedés (layout)

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 2. A logisztika és a marketingfunkciók kölcsönhatásai

 

Kulcskérdés, hogy a vállalat hogyan osztja el a forrásait az egyes vállalati területek között A fő cél: 



a vevők kiszolgálása, elégedetté tétele, ezáltal profit termelése

Fő strtatégiai cél lehet: 

a marketing mix elemei és a logisztika elemei között olyan erőforrás-elosztás, ami által a legnagyobb megtakarítás realizálható

A termék logisztikai kapcsolatai 



A termék egy tulajdonsághalmaz A piac feldarabolása, szegmentációja, új terméktípusok kifejlesztése nagyban növeli a logisztikai költségeket is! 

 

nagyobb biztonsági készlet tartása (raktárköltség) szállítási költségek több alapanyag-típus

Marketing és logisztikai költségek TERMÉK SZÁLÍTÁSI KÖLTSÉGEK

ÁR

REKLÁM

HELYI VEVŐKISZOLGÁLÁS SZINTJE

KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI SZÉRIANAGYSÁG KÖLTSÉGEI

RAKTÁROZÁSI KÖLTSÉGEK

RENDELÉSFELDOLGOZÁSI ÉS INFORMÁCIÓS KÖLTSÉGEK

Az ár logisztikai kölcsönhatásai 



Az árváltozás megváltoztatja a keresletet, ezzel változást eredményez az értékesítési ciklusban! Az ár csökkentése növelheti az értékesítésta terméket le is kell szállítani! Nőnek a logisztikai költségeink is (vagy összeomlik a rendszer).

A reklám logisztikai kölcsönhatásai 



A megnövekedett promóció miatti értékesítésnövekedés az elosztási logisztikában akár nagyobb volumenű növekedést is okozhat, mint az értékesítés növekedése! A megválasztott csatorna sokban számít pl. ügynök-rendszer esetén

Elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai 

A vevőkiszolgálás két fő mérőszáma:  



Termék elérhetősége A rendelési idő hossza

A fenti mérőszámok „javítása” többlet értéket jelent, de többlet költséget is!

A logisztikai vevőkiszolgálás, A logisztikai termék jellemzői

A logisztikai rendszer 

A logisztika megvalósulását vizsgálhatjuk:   





Anyagi Technológiai Gazdasági Információs oldalról

A logisztikai rendszer az anyagi áramlások és készletek,valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere

A logisztikai rendszer szerkezete VÁLLALAT

SZÁLLÍTÓ K

Beszerzés

Termelés

Értékesítés

Készletmenedzsment

Anyag és alkatrészkészl et

Félkész teremék készlet

Késztermék készlet

Anyagi folyamatok menedzsmentje

Beszállítás raktározás

Anyagmozgatás, raktározás

Kiszállításraktározás

Információmenedzsment

Kínálatmened zsment és szállítónyilván tartás

Termelési program és folyamat nyilvántartás

Keresletmened zsment,vevőny ilvántartás

VEVŐK



A logisztikai rendszer kettős struktúrával rendelkezik:  



1.dimenziója: a gazdasági tevékenység belső struktúrája 2.dimenziója: a vevők és szállítók igényeinek struktúrája

A rendszer részeinek együttműködése adja a termék hasznosságát: 

A termékek, javak, szolgáltatások szükségletkielégítő képességét hasznosságnak hívjuk.

A hasznosság négy fajtája 1.

Forma:  

2.

Hely  

3.

Adott terméket ott teszik elérhetővé, ahol szükség van rá Ez a logisztika feladata

Idő  

4.

A termék megfelel adott fizikai paramétereknek Ez a gyártás feladata

Adott terméket abban az időben teszik elérhetővé, amikor arra szükség van Ez a logisztika feladata

Tulajdon  

Annak a személynek a szükségleteit képes kielégíteni aki birtokolja Ez a marketing feladata

A logisztikai termék  

A logisztikai terméket a logisztikai folyamatok testesítik meg A logisztikai folyamatok két irányúak:  



Az anyagáramlás a kínálattól a kereslet irányába halad Az információáramlás a piaci igényektől az előállítás irányába halad (visszafelé)

Ez a kétirányú áramlás időben egyszerre valósul meg!

Push és Pull rendszerek 

A fenti két folyamat közül az egyik vezérli a folyamatokat melyik?  

Push: Ha az anyagáramlás iránya az elsődleges, megkeressük a megtermelt termék fogyasztóit (pl. sör) Pull: A fogyasztók igényeinek mérése, ezen infók visszajuttatása az elsődleges (pl. pizzafutár)

(Kísérő információk: az anyagáramlással együtt áramló információk. Pl. ár, összetétel, számla…)

A logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása ANYAGI FOLYAMATOK IRÁNYA Beszerzés, Termelés beszállítás

Szállítás

Raktározás Vevők/fog yasztók

INFORMÁCIÓÁRAMLÁS IRÁNYA

a) Disztribúció b) Logisztika szűkebb értelemben c) Logisztika szélesebb körben

Hulladékújrahaszno sítók







A): Disztribúció: Az elosztáshoz kapcsolódó szállítás, rakodás, raktározás B) és C) A logisztika hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás nélkül, illetve azzal együtt értendő (tágabb értelmű) felfogása.

A rendszerekre jellemzőbb a hálózatos szerkezet, nem lineárisak!

A logisztikai rendszer strukturális tagolódása 

 

Horizontális: azonos típusú és egymás mellett álló egységek Vertikális: egymást időben követő egységek A hálózatos szerkezetét a horizontális és a vertikális struktúra együtt alkotja.

A vevőkiszolgálás, és szintjei 

Ha fejleszteni akarja egy cég a logisztikai rendszerét, két célja lehet:  



A költségek csökkentése Magasabb vevői kiszolgálás biztosítása

Ezek közül a költségcsökkentés a könnyebb, a vevőkiszolgálási szint emelése nehezebb.

A vevő-kiszolgálási szolgáltatás: 





Befolyásolja a vevők rendszeres vásárlásait Kritikus szerepet játszik a vevőkör fenntartásában Átlag hatszor annyiba kerül egy új vevő megnyerése mint egy már meglevő megtartása!

A vevő-kiszolgálási szint mérésének nehézségei 

 

Pénzügyi mutatók nehezebb alkalmazhatósága Főleg külső információkat kell megszerezni A megmérendő „dolog” meghatározása is nehéz, cégről cégre eltérhet.

Mi a vevőkiszolgálás? Elemei: 

 

A termék ára A termék minősége A termékhez kapcsolódó szolgáltatások  

Ide tartozik a logisztika! A termék elérhetősége, a rendelési ciklus ideje kulcsfontosságú!

Mi a vevőkiszolgálás? 1.

2. 3.

Vevőszolgálat Teljesítmény-mérőszámok rendszere Vállalati filozófia/hitvallás

A vevőkiszolgálás lehetséges elemei 1. 2. 3.

4. 5.

6. 7. 8. 9.

A termék elérhetősége Megrendelési kényelem Megrendelések és kérdések hatékony kezelése Szabványosított, szolgáltatási szintet bemutató információ Teljesítési idő Megbízhatóság Vevőszolgálati iroda kialakítása Kapcsolódó adminisztratív-pénzügyi elemek kezelése Vásárlást követő szolgáltatások

Vevőkiszolgálási szintek, normák, mutatók 

A vevőkiszolgálási teljesítmény mérésének szakaszai: 1. 2.

3. 4.

Normák meghatározása Szolgáltatási részterületek tényleges mérése Eltéréselemzés Szolgáltatást javító intézkedések meghozatala

Tipikus hibamutatók (pl.) 

   

Teljesítetlen rendelések száma Készlethiány száma Időbeni kézbesítések és késések száma Pontatlan rendelések és kézbesítések száma Rendelési ciklus ideje

A vevő-kiszolgálási stratégia dilemmái 

 





Termékhelyettesíthetőség A piac szolgáltatások szerinti szegmentálása Az értékesítési/kereskedelmi részlegnek pontos információkkal kell rendelkeznie Néha az értékesítők meg sem próbálják eladni a szolgáltatásokat! (motiváció) Valós igények tisztázása a vevővel

Vevő-kiszolgálási teljesítménymutatók  

Teljesítményt mérhetünk pénzben, vagy naturáliában A költségmutatók a legelterjedtebbek mert: 







Minden tevékenység költségét ismernünk kell A tevékenységek költségeinek értékelésénél a külső információforrások is költég-mutatók Dönthetünk differenciált kiszolgálásról ezek alapján Csak költség-alapú ABC elemzéssel dönthetünk a készletszintekről

Naturális szolgáltatási színvonalmutatók 

Megrendelési ciklushoz kapcsolódó komponensek:  

 

Rendelési idő Szállítás megbízhatósága, minősége Kiszállítási készenlét Szállítás rugalmassága

Mutatók 

  

Átlagos kiszolgálási idő (napokban) Hibás teljesítések száma (db/időszak) Kiszolgálás megbízhatósága (határidő-tartása) Rugalmasság (utólagos módosítások száma, megfelelése)

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 3. A beszerzés menedzsmentje

A beszerzés-ellátás feladatai 



A beszerzésnek, mint vállalati funkciónak az a feladata hogy a termelés igényeinek megfelelően készenlétbe helyezze a felhasználandó anyagokat, félkész-és késztermékeket, és az ezekhez kapcsolódó információkat Tágabb értelemben a vállalat tevékenységének elvégzéséhez kellő valamennyi input megszerzését ide sorolhatjuk!

Baily-Farmer(’94) 5M-je 

A beszerzés lényege (5M):    



Megfelelő minőségű anyag beszerzése a Megfelelő időben Megfelelő mennyiségben Megfelelő forrásból Megfelelő áron

A beszerzés, mint logisztikai funkció 

 

A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedése mutatja meg, mekkora fontosságot tanúsít a felső vezetés ennek a funkciónak Ha operatív szerepe van, akkor a hierarchia alacsonyabb szintjén van Ha stratégiai jelentőségű, akkor akár a legfelső szinthez is tartozhat (pl. beszerzési vezérigazgató-helyettes) 

Ezen esetben a vezető megfelelő teljesítménymérése elengedhetetlen, a teljesköltség-koncepció figyelembevételével!

A beszerzési koordináció 



Fontos, hogy a beszerzésért felelő személyek megfelelő információhoz jussanak,megfelelő jogosítványokkal rendelkezzenek Ezért fontos hogy az összes érintett egység időszerű,releváns,pontos információkkal lássa el a beszerzésért felelő személyt



A beszerzési igények kezelése történhet: 





Centralizáltan: az összes beszerző tevékenységet egyetlen szervezeti egység látja el (egységek közti koordináció könnyebb, az idő viszont problémás tényezővé válhat) Decentralizáltan: nincsen külön beszerzési egység, a beszerzést minden szervezeti egység magának végzi,párhuzamosan (koordinációs problémák, mennyiségi kedvezmények, de időszerű beszerzések) Beszerzésgazda rendszer által: amikor egyes cikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amelyik annak a legjellemzőbb felhasználója(~szakértője)

A beszerzéssel kapcsolatos célok, tennivalók 1.

2. 3.

4.

5.

Az optimális minőség elérése A teljes költség minimalizálása A beszállítók megkeresése, kiválasztása, értékelése Hozzájárulás az alacsony készletszinthez és a folyamatos termékáramláshoz Kooperáció és integráció más szervezeti egységekkel

Új trendek a beszerzés területén 



Kiszervezés Kapcsolatorientációra való átállás : a vevő szorosabb kapcsolatot ápol a termelővel, ezáltal előnyöket biztosítva egymásnak



Proaktív beszerzés: a beszerzési funkció bekapcsolása,még mielőtt a beszállító kifejlesztette volna a terméket



A beszállítókkal való kapcsolat ápolása árnyalja a vállalatról alkotott képet is!

A beszállítói menedzsment

A beszállítói menedzsment feladatai 

 

Információgyűjtés, a beszállítók keresése A potenciális beszállítók értékelése A beszállítókkal való kapcsolat menedzsmentje

A beszállítói menedzsment ezen három folyamat vezetésére, szervezésére, működtetésére irányul

A beszerzési piackutatás 

 

A beszerzés során megfelelő mennyiségben releváns, időszerű, megfelelően csoportosított információra van szükség. Ezeket csak aktív piaci megfigyeléssel, kutatással lehet biztosítani. A beszállítók felkutatása, megkeresése, kiválasztása a piackutatás alapján történhet meg.



A beszerzési piackutatás céljai:    

 

 

Beszerzési piacok áttekinthetőségének biztosítása Beszerzési zavarok elkerülésének és a termelés zavartalan működésének biztosítása Más egységek információval ellátása Optimális beszerzési döntések lehetővé tétele Technikai fejlődés folyamatos követése Beszerzési források megkeresése Egyes termékek helyettesíthetőségének értékelése Beszerzési források értékelése



Mikor kell beszerzési piackutatást végezni? 

 

Korábban nem vásárolt anyag(ok) beszerzése esetén Meglevő szállítókkal való elégedetlenség esetén Egy esetleges jövőbeni beszerzési zavar elhárítása érdekében = MINDIG!

A beszerzési politika 



A vállalat a teljes beszállítói körére meghatározza a döntési elveit, ami a beszállítók megkeresésének, kiválasztásának a keretét adja. Ez a beszerzési politika. Nem merev, hanem rugalmas szabályokat kell hogy tartalmazzon, eljárásokat, döntéstámogató eszközöket.



Beszerzési politika tipikus döntései: 

Egy,vagy egyszerre több beszállítótól rendeljük ugyanazt a terméket?  



A fogoly-szállítóelmélet érvényesítése: 





Meghatározzák,hogy a beszállító termelésének hány %-át vehetik meg maximálisan (20%-50%) Etikai,morális okokból

Gyártótól,vagy közvetítőtől vásároljon a cég? 



Stratégiai kapcsolatok vs kiszolgáltatottság! Tipikus: két-beszállítós rendszerek

Nagykereskedő: többlet szolgáltatás,nagyobb választék

Helyi szállítókra mennyire támaszkodjon a cég? 

Gyorsaság, kommunikáció,kultúra,szállítási rugalmasság…

A beszállítók minősítése 



Az egyes beszállítók minősítése nehéz, mivel ritkán fordul elő hogy ceteris paribus jobb legyen az egyik cég, mint a versenytársai. A beszállítók minősítése függ a céloktól. Mi a vevő célja, és mi a beszállító minősítésének a céljamagát a rendszert mindig az adott feladat, adott cég szabja meg.



A szállító-kiválasztás folyamata: Termék/szolgáltatás igénylés 1. Szokványos vásárlás? 2. Van rá szerződés? 3. A legutóbbi szállító megfelelő volt? 4. Ideje ellenőrizni a piacot? 

5.



Válaszok Igen/Nemezektől függ hogy piackutatásra van-e szükség!

RendelésTeljesítmény értékelés,mérés

Rutinszerű újrarendelések esetén a hivatásos beszerzők végzik a műveletet, új termék esetén más döntéshozók is szerepet kapnak

Szállító kiválasztása Termék/szolgáltatás igénylés

Ez szokványos vásárlás?

nem Lehetséges források jegyzékének összeállítása

igen Van rá éves szerződés?

igen

Árajánlatok és egyéb információk beszerzése

nem A legutóbbi szállító megfelelő volt?

nem

igen Ideje ellenőrizni a piacot? nem

Teljesítmény mérés

Rendelés

igen

Szállító kiválasztása, megegyezés az árban és a feltételekben

Értékelési módszerek 1.

2. 3.

Egyszerű kategorikus módszer Költségigényes módszer Komplex értékelési eljárások

Egyszerű kategorikus módszer  

 

A beszerzés meghatározza,milyen szempontokat szeretne figyelembe venni A kategóriákhoz értékek társulnak Általában 3-7 értékkategória van Az értékelő feladata: minden beszállító esetében értéket rendeljen a kategóriához

Pl. Ár, Hibás termékek száma, Szállítás pontossága, Fizetési feltételek, Csomagolás biztonsága (Gyenge,Megfelelő,Kiváló minősítés)

BESZÁLLÍTÁSI ADATLAP

Beszállítási adatlap Beszállító neve:

Beszállító címe:

Beszállító kódja: Telefonszám: Beszállítás dátuma: Beszállító eszköz: Szállított termék megnevezése: Termékek száma: Jellemzők

Minősítések Gyenge

Ár

Megfelelő

x

Hibás termékek száma

x

Szállítás közben meghibásodott, sérült termékek száma

x

Szállítmány pontossága Fizetési feltételek

Csomagolás biztonsága

Kiváló

x x

x



Előnye:  



Alacsony a költsége,egyszerű a működése Nincs szükség jelentős adatbázisra

Hátránya  



A szubjektivitás nagy szerepe Nincsenek számszerű adatok a döntés alátámasztására Egyszerű,ezért gyakran elfelejtik felülvizsgálni a kategóriákat

Költségigény módszer 



A termékhez kapcsolódó költségeket a teljes beszerzési költség arányában fejezik ki, és vizsgálják. Különböző költségkategóriák alapján arányszámokat határoznak meg, és ezek alapján hasonlítják össze a szállítókat.

Pl. A

beszerzés főbb költségei: Beszerzés ár, ellenőrzési költségek, szállítási költségek Ezekből képzett költségigények: Az ellenőrzés költségigénye=ellenőrzési költség/beszerzés teljes értéke Szállítás költségigénye=szállítások teljes költsége/a beszerzés teljes értéke „A” Termék Ár: 10000 Ft/db Ellenőrzés költségigénye: 3% Szállítás költségigénye: 2% Teljes költségarány: 10000+(0,03x10000)+(0,02x10000) =10500 Ft/db

„B” Termék 10100 Ft/db 1% 2%

10100+(0,01x10100)+(0,02x10100) =10403 Ft/db



Előnyei:  



Számszerűsíti és összemérhetővé teszi a tényezőket Objektív eredményt ad

Hátrányai: 

  

Jelentős mennyiségű adatot igényel Hosszú időt vesz igénybe az elkészítése Csak számszerűsíthető adatokkal dolgozik Csak kevés számú szempontra tud koncentrálni

Komplex érékelési eljárások  

Több módszer is ide tartozik Közös tulajdonságuk: 





 

Számszerűen fejezi ki az értékelési tényezőket Meg kell határozni a beszerzés szempontjából legfontosabb tényezőket, ezekhez súlyokat rendelünk A súlyok az adott tényező fontosságát fejezi ki

A rendszer kitér a műszaki, minőségügyi, logisztikai, termelési, marketing területekre is, pl. ár,minőség,szállítás megbízhatósága, partnerkapcsolat, és egyéb kiemelt szempontok

Tipikus minősítő osztályok 

„A” kategóriás beszállító: 



„B” kategóriás beszállító: 



A beszállítás minden korlátozás nélkül végezhető,a beérkező termékek időszakos ellenőrzése mellett.

„C” kategóriás beszállító: 



A beszállítás minden korlátozás nélkül végezhető.

A beszállítás megkötésekkel,de végezhető, a beérkező termékeket gyakori mintavétellel ellenőrizni kell.

„D” kategóriás beszállító: 



Beszállítás csak végső esetben, a gazdasági igazgató kiemelt engedélyével történhet. Az átvétel szigorított ellenőrzéssel történhet,minden darab ellenőrzésével.



Előnyei:  



Kevés szubjektív elem Viszonylag egyszerű

Hátránya 



Egyes tényezők nehezen számszerűsíthetők Több érintett részleg bevonása miatt időigényes

A kapcsolatmenedzsment 



A beszállítókkal való kapcsolattartás milyenségét határozza meg A kapcsolat három féle alapmodell szerint alakítható ki: 1.

2. 3.

Tranzakció-orientált modell Kapcsolatorientált-modell Stratégiai partnerkapcsolat

Tranzakció-orientált modell 





Az árakat és a beszerzési tranzakciót helyezi a középpontba Cél: a lehető legalacsonyabb ár biztosítása folyamatos ellátás mellett A beszállító egy „ellenfél”   

rövidtávú kapcsolat Jól szabályozott szerződések Nincs közös tevékenység, alkalomszerű rendelések

Kapcsolat-orientált modell 

A beszállító egy üzleti partner    

 

Cél: nyertes-nyertes felállás érvényesítése Csekély számú beszállító Tevékenységek megosztása Szerződés rugalmas Bizalomra épülő kapcsolat Kölcsönös információs forrásként is működnek egymás számára

Stratégiai partnerkapcsolat 



Olyan, kölcsönösen előnyös, hosszú távra szóló együttműködés, ami során megvalósul a felek tevékenységi integrációja, a szövetség rendelkezésére álló ismeretek,eszközök,erőforrások segítségével (Airbus!) Az egymásrautaltság segíti a 

Stabilitást,tervezhetőséget,kisebb átfutási időt,rövidebb beszállító-keresési időt,igények összehangolását

A beszállítókkal kialakítandó kapcsolat szorossága 

Meghatározzák:  



A beszerzendő termék jellemzői, fontossága Piaci erőviszonyok,vállalati méretek

A termék jellege alapvető meghatározó elemKrajlic-mátrix segít a termékek osztályozásában (külső)

(belső) A beszerzés fontossága (milyen hatása van ha nem sikerül beszerezni?)

A beszerzés kockázata (mennyi esély van rá, hogy nem sikerül beszerezni?)

Kicsi

Nagy

Nagy

Befolyásolható termékek

Stratégiai termékek

Kicsi

Rutintermékek

Szűk keresztmetszetű termékek



Stratégiai termékek:  



Szűk keresztmetszetű termékek:  



Nem nélkülözhetetlen, de nehéz beszerezni Kapcsolatorientált viszony a javasolt

Befolyásolható termékek:  



Létfontosságú,nehezen beszerezhető termékek Stratégiai partnerkapcsolat kialakítása javasolt

Létfontosságú, de könnyen beszerezhető termékek A cégnek alternatív döntési lehetősége van, melyik kapcsolatmenedzsment-modellt alkalmazza

Rutintermék:  



Nélkülözhető,és könnyen beszerezhető termék Tranzakció-orientált megoldást alkalmazzák A fő cél a legalacsonyabb ár elérése általában

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó, 2003

Logisztika 4. Az ellátás korszerű megoldásai





A vevői igények növekedésével egyre nőnek a logisztikával szembeni elvárások. A vállalatok új, korszerű technológiákat és szervezési elveket alkalmaznak, amik gyakran teljesen eltérnek a hagyományos logisztikai rendszerektől

Az órán megbeszélésre kerülő új eljárások 1.

2. 3. 4. 5. 6.

JIT: just-in-time Kanban-termelésirányítás MRP-rendszerek Cross-Docking Continous Replenishment Quick Response

JIT 

A just-in-time rendszer fő célja:     





egy meghatározott alkatrészt, terméket, a megfelelő mennyiségben a megfelelő időben a megfelelő helyre juttasson, és ezáltal a termékkel kapcsolatos készletezési-és raktározási költségeket drasztikusan csökkentse.

Mivel az áru mindig időben érkezik a rendelés helyére, a rendszer (elvben) a készletek megszűntetését is lehetővé teszik A készletek csökkenése többlet-fuvarozási költségeket okoz, viszont ez a költségnövekedés kisebb mint a készletezési költségek csökkenéséből származó megtakarítás

JIT-el elkerülhető „pazarlások” 1.

Többlettermelés 

2.

Várakozás 

3.

(minimalizálni kell, mivel nem „értéknövelő” tevékenység)

Folyamatok 

5.

(a termék gyártása közbeni várakozások csökkentése)

Szállítás 

4.

(csak a fogyasztói igény jelentkezésekor szabad gyártan)

(törekedni kell a kisebb idő/energia igényű tevékenységekre, a szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére, a folyamatok gyorsítására)

Készletek 

(a pénzlekötés, a hibák elfedése csökkenti a hatékonyságot)

JIT veszélye 



Ha a meghatározott termék, a meghatározott időben, helyen, vagy mennyiségben nem áll rendelkezésre, sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint a hagyományos logisztikai rendszerek esetén! Emiatt a tevékenységek, részterületek sokkal szorosabb koordinációja szükséges.

JIT alkalmazása a termelésben 







Kis mennyiségek gyártása (közvetlen, aktuális piaci igények kielégítése) Minimális készletek tartása nyersanyagokból, alkotóelemekből… Rugalmas termelés, az egyik terméktípusról a másikra való gyors átállás Rugalmas gyártási terv készítése, ami összekapcsolja a csoportosítható folyamatokat

„Káros” készletek 



A hagyományos termelésben az egyes műveletek között készletek keletkeznek, ami időkiesést és készlettartási költségeket okoz. A JIT elvű termelésben folyamatos visszajelzést kapnak azok a munkaállomások, ahol a megmunkálás már megtörtént, így gyorsabb és hatékonyabb a hibák kijavítása (is)

JIT előnyei a beszerzésben, készletezésben 

 

 

Állandó minőség a termelésben is alkalmazott elvek miatt Takarékosság az erőforrásokkal Alacsonyabb költségek a csökkentett készletszint miatt A beszállító(k) részéről különleges odafigyelés Beszállító elkötelezettsége a hosszú távú kapcsolatok miatt



Készletek   

A készletek a termelés és az elosztás szakaszait kötik össze A nyersanyagkészletek függetlenítik a termelőt a szállítótól A termelési folyamatban levő készletek függetlenítik az egyes gyártási szakaszokat egymástól!



A fuvarozók  



Kitüntetett figyelmet kell rájuk fordítani JIT esetén Nincs tere a hibáknak Az áruáramlást folyamatosan, zökkenőmentesen kell lebonyolítani, nehogy a termelést korlátozni kelljen, vagy a kereskedők kifussanak a készletből



Közlekedéssel szembeni igények:     

Szállítások gyakoriságának növelése Szállítmánynagyság csökkentése Közlekedési szolgáltatásoknak megbízhatóbbnak kell lennie Sérült áruk arányának csökkentése Szállítási szolgáltatások elérhetőségének növelése (24/7)





Ez természetesen drágább, mint a hagyományos szállítás, viszont a készletezés olcsóbbaz egész ellátási lánc olcsóbba feleknek „osztozniuk kell” a megtakarításokon A teljes ellátási láncon végighúzódó információs rendszer szükséges

Kanban   





A JIT-filozófiát támogató termelésirányítási rendszer Kidolgozás: Japán, Toyota Lényege: az ellátást a felhasználás helyéről származó információkkal segítik, pull-típusú rendszerként. Működése: A felhasználó irányítási rendszeréből információs kartonok segítségével közvetlenül juttatják információhoz a beszállítót, aki csak akkor szállíthat ha megkapta rá a jelet a kártya formájában.napjainkban fizikai értelmű kártyák helyett elektronikus adatlapokat használnak Az egyes ütemek között kanban-körök kialakítása



Kanban működési szabályai: 

  



A felhasználó soha ne igényeljen a szükségesnél több anyagot, és ezt ne tegye korábban, mint ahogy szüksége van rá A forrás soha ne állítson elő több anyagot, mint amennyire igény futott be Napi mennyiségű gyártás megoldása Csak megfelelő mennyiségű anyag továbbítása A gyártásirányítónak egyenletesen kell leterhelnie az egyes gyártóterületeket



Kanban előnyei:  

 

    



Egyszerű,könnyen érthető rendszer Gyors, pontos információt biztosít Alacsony információtovábbítási költség Gyors reakció a változásokra Túlkapacitások korlátozása Megelőzi a túltermelést Minimalizálja a hulladékot A gyártási folyamat ellenőrzését megkönnyíti Felelősséggel ruházza fel a dolgozókat Segít az egyes problémák gyors meghatározásában

MRP 

Az első, kereskedelmi forgalomban is alkalmazható erőforrás-tervező rendszert 1960-as években az IBM fejlesztette ki 





MRP I .: Material Requirement Planning Anyagszükségleti tervezésre szolgált

Ezt a rendszert bővítették, általánosították  

MRP II.: Manufacturing Resource Planning Erőforrástervezésre szolgál



Központi elemük egy adatbázis, amiben megtalálható: 

MRP I-ben:  

 



MRP II-ben :    



A kiindulási alapanyagok listája Gyártási ütemterv Raktárkészletek adatai Megrendelések pénzügyi információs rendszer Kapacitástervezés Kutatás-fejlesztés Marketing-információk

Kezdetben bonyolult táblázatokat alkottak ezen adatbázisok létrehozása érdekébenrugalmatlan rendszermanapság háttérbe szorult az MRP rendszere

Cross Docking 







Egyes konténerek, vagy raklapos rakományok gyors átrakodásának, szállításának lehetősége az áru beszerzésétől az áru kiadásáigegyetlen tranzitállomáson belül Előfeltétel: az áruáramlásra vonatkozó adatok ismerete, melyik árunak mikor kell beérkeznie, mikor kell azt a rendelkezési pontra továbbítani Ideális esetben a teljes folyamat csak pár órát vesz igénybe, köztes raktárkészlet-képzés nélkül Pl. Wal-Mart

•Kiszállítás •Kevert raklap,többfajta termék, a megrendelésnek megfelelően

•Átrakodás,válogatás, a megrendelésnek megfelelően •Teljes egységrakományok, egyetlen fajta termékből

•Áru fogadása

Continous Replenishment   

CR, de szokták Efficient Replenishment-nek is hívni (folyamatos,vagy hatékony feltöltés) Az ellátó vállalatot is bevonják a rendelések tervezésébe Az ellátó vállalat elsősorban eladási, készletgazdálkodási adatokra támaszkodva figyeli a raktárak készletszintjét, és szükség esetén maga tölti fel a felhasználó raktárát 

 

Így elkerülhető a raktárkészletek felhalmozódása, csak azokat az anyagokat veszik készletre, amikre valóban szükség van Működése a szoros kooperáció és koordinációs igénye miatt erősíti a két cég közötti kapcsolatot

CR rendszerek két típusa (Melyik szereplő vállalja a felelőséget az ellátásért?) 1.

Vendor Managed Inventory 



2.

beszálító által vezérelt készletek Az ellátó vállalat teljesen önállóan, a felhasználótól,és egyéb forrásból származó információk alapján figyeli és tölti fel a felhasználó raktárát

Co-Managed Inventory (CMI)   

Közösen menedzselt készletek Ha az ellátó csak az anyagok egy részét szállíthatja önállóan, vagy a felhasználó vállalat is figyeli az ellátásokat. Speciális CMI: kockázatmegosztó készletezés: 

Ugyanazt a terméket forgalmazó cégek közösen üzemeltetik a raktárat, ezáltal elkerülhetik hogy minden résztvevőnek különkülön biztonsági készletet kelljen fenntartania.

Quick Response 

 



Olyan speciális CR rendszerek, amik hatásköre nem csak a készletezési, raktározási területekre terjed ki, hanem céljuk a vevőkiszolgálás javítása A vevők speciális igényeire történő azonnali reagálás a fő képessége Az ipar és a kereskedelem közötti különleges partneri viszony modelljei, amik célja az információ, a termékáramlás felgyorsítása a résztvevő felek adatkapcsolatának felgyorsításával Pl. Bizonyos készletszint elérésekor automatikusan megindul a rendelési folyamat, amit az EDI továbbít 

Pl. Electrolux Nyíregyháza- hűtőgép motorjának beszállítója

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 5. Egységrakományok és a csomagolás



A kis méretű, kis tömegű árukat nagyobb méretű ás nagyobb tömegű, géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerű szállítani

Az egységrakományos szállítás lehetővé teszi 1.

2. 3. 4. 5.

6. 7. 8.

Rakodási munkák gépesítését,automatizálását Árukezelési, rakodási munkák darabszámának csökkentését Egységes/integrált szállítási láncok kialakítását Áruátvételi,árukezelési idők csökkentését Szállított áruk fokozottabb védelmét Helytakarékos, automatizált tárolást Csomagolási költségek csökkentését Az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét

Az egységrakományos szállítás hátrányai 1.

2.

3.

Drága egységrakomány-képző eszközök Nagy tömegű egységrakomány-képző eszközök holt tömeg megjelenése a szállításban Többlet szállítást jelent az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása

Elterjedt szállítási egységek: 

 

Rakodólapos Konténeres Segédeszköz nélkül képzett egységrakományok

Rakodólapos áruszállítás 

Alapelve: 



Bizonyos mennyiségű árut erre alkalmas segédeszközökön egységrakománnyá fognak össze, és együtt szállítanak, rakodnak, tárolnak

Legelterjedtebb változatai: 

  

sík keretes, rakoncás oldalfalas raklapok

Sík rakodólap 



EUR rakodólapok Leginkább  



szabályos alakú, sík felfekvő felületű mozgatási egységek elhelyezésére alkalmas

Terhelhetőségük 1 tonna

http://www.ssi-schaefer.hu/Tarolodobozokszallitodobozok.10932.0.html

Keretes vagy oldalfalas rakodólap 

Termékek: 



Sík rakodólapokról a szállítás során valószínűleg lerázkódó Egyenlőtlen kiterjedésű

termékek elhelyezésére alkalmas (keretes, oldalfalas tetős, huzalhálós oldalfalas raklapok)

Sík rakodólapos rakományok kialakításának szempontjai 







Törekedni kell a rakfelület legjobb kihasználására A csomagokat a legnagyobb felületű lapjukra kell fektetni, lehetőleg „kötésben” A rakomány tömege ne haladja meg a raklap teherbírását A rakományt lehetőleg rögzítsük a rakodólaphoz

Csomagok sík rakodólaphoz rögzítése 

Rögzítési módok: 1. 2. 3. 4.

Kötésbe helyezés Pántolás Zsugorfóliázás Nyújtható fóliázás

http://www.remenyi.hu

Kötésbe helyezés 



Egyforma alakú, és kellő szilárdságú csomagok esetén alkalmazható Az egyes rétegek csomagjai közöti hézagokat a következő réteg csomagjai takarják (~Lego-s házfal)

Pántolás 

Termékek:  



Nagy méretű A rögzítéskor fellépő szorítóerőre érzéketlen

Pántoló-szalag készülhet:   

Fémből Műanyagból, Papír-alapanyagból

Zsugorfóliás burkolás 

Termék: Klímahatásokra érzékeny,  fokozott időjárási hatásoknak kitett,  kis méretű,  alak-és méretváltozásra hajlamos,  erőhatásokra érzékeny áruk rögzítésére Hőhatásra zsugorodó csomagolóanyaggal készüllégbefúvással 



Nyújtható fóliás burkolás 

A termék  

  



Méretváltozásra hajlamos Az elemek között nagy a súrlódás (kicsi az elcsúszásveszély) A rakományt rövidebb ideig kell egységben tartani A termék nem igényel szellőzést, nem érzékeny a páralecsapósra

A burkolást általában automata berendezés végzi

Konténeres szállítás 

Konténerek jellemzői    



Ismételten használható szállítási segédeszköz Különböző áruk befogadására alkalmas Védik az árukat, és csökkentik a csomagolási költségeket Önálló járműként nem közlekedhetnek, mozgatásukhoz szállítójármű, és egyéb gép szükséged (daru) El vannak látva a mozgatásukat segítő elemekkel

Konténerek típusai 

Méretük szerint 

Kiskonténer 



Közepes konténer 





Űrtartalma 3 köbméter feletti Hosszúsága 20 láb alatti

Nagykonténer  



Űrtartalma max. 3 köbméter

Űrtartalma 3 köbméter feletti Hosszúsága 20 láb feletti

Bennük továbbítandó áruk szerint  

Univerzális Speciális

Kiskonténerek 

Tipikus fajtája a kereskedelmi kiskonténer (Roli)  

Üzletek áruellátásával kapcsolatos helyi és körzeti szállításokban használatos Gördíthető kiskonténer

Közepes konténer 



Nemzetközi előírások Tipikus: 2A-típus:   



2920x2300mm alap 2100mm magasság Max tömeg: 7110 kg

Rakodása  

Daruval(felső emelőcsap,vagy emelőgerenda) Targoncával (alvázkereti zsebek)

Logistikbox Közepes konténertípus 4-6 raklap befogadása

Nagykonténer 

  

Kombinált áruszállítás esetén Nemzetközi forgalom 20 lábtól hosszabb 7 tonna feletti tömeg

Segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés 

Olyan termékeknél alkalmazzák, amik tulajdonságai kizárják a raklapok, konténerek alkalmazását, vagy 



Pl.: gömbfák, csövek, fűrészáruk

Vagy kis értékű áruk, amiket nem éri meg becsomagolni 

Pl.: cukorrépa

Segédeszköz nélküli egységrakományképzés módszerei 

Rögzítés nélkül kötésbe összerakás 



Átkötés  



Lemezek,fűrészáruk

Hálós egységrakomány-képzés  



sodrony,vagy drótkötéllel, hevederekkel Hasonló méretű árukat szokás: pl. farönkök,csövek

Kötegelés, pántolás 



pl. tégla

Burgonya,cukorrépa Műanyag huzalból készült háló, felső szegélyén fémkarikával

Rakodószőnyeg 

Zsákolt áruk daruval való átrakására

Segédeszköz nélküli egységrakományképzés előnyei 







A szükséges eszközök költségei kisebbek Kisebb tömegűek, és térfogatúak mint a rakodólap/konténernagyobb a szállítható hasznos tömeg, és nincs raktérveszteség Az egybefoglaló egységeket általában nem kell visszaszállítani Az egybefoglaló egységeket nem kell javítani, karbantartani, tárolninincs költsége

A csomagolás





A csomagolási tevékenység során a termékek számára ideiglenes védőburkolatot alakítunk ki. Ezáltal a termék csomagolással lesz ellátva.

A csomagolás feladatai 1. 2. 3.

Műszaki Marketing Logisztikai

A csomagolás műszaki funkciója  

Feladata az áru megvédése a külső hatásoktól, és a környezet megvédése a termék hatásaitól Külső hatásoktól védelem:   





Mechanikai: estés, ütés, nyomás Biológiai: állatok, baktériumok, bomlás Fizikai: oxidáció Tudatos károkozás: dézsmálás

Környezetvédelem 

A szennyező, mérgező, környezetet megtámadni képes anyagok elzárása a környezettől 

 

Érintkezés (sav, lúg) Közvetítő közeggel (por alakú anyagok) Közvetítő közeg nélkül (radioaktív anyagok)

A csomagolás marketing funkciója  

Felhívja a figyelmet a termékre, esztétikai élményt nyújt A csomagolásnak - a jogszabályok által előírt megfelelő tájékoztatást is kell nyújtani a fogyasztók számára. Fel kell tüntetni a csomagoláson      

a termék megnevezését, a gyártó vagy a forgalmazó nevét és címét, a származási helyet, a fogyaszthatóság vagy minőségmegőrzés időtartamát, az áru kezelésének, tárolásának körülményeit és az árukódot

A csomagolás logisztikai funkciója 

A termelés és a felhasználás között fennálló tér- és időbeni eltérések áthidalását kell segítenie 



Segítenie kell a rakodási, szállítási, tárolási műveleteket Megfelelő rakományazonosítót kell hordoznia

A csomagolás megjelenési formái 1.

Fogyasztói csomagolás  

A terméket a felhasználásig kísérő védőburkolat Feladata:   

2.

Gyűjtőcsomagolás 



3.

Feladata az árukezelés, tárolás, nyilvántartás megkönnyítése, a termék összefogása nagyobb egységekbe Általában eljut a kiskereskedelemig (fólia,papír tálca…)

Szállítási csomagolás  

4.

termék óvása,esztétikai élmény nyújtása, megfelelő méret és tömeg biztosítása, tájékoztatás, könnyű kezelhetőség, tartalom felhasználásának megkönnyítése

Többrétegű csomagolás, védi a terméket és a környezetet is

Egységrakomány

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 6. Készletezési menedzsment

Tartalom 



 

Készletek fogalma Csoportosítása: számviteli, funkcionális, fontossági Készletgazdálkodási rendszerek Tétel szintű készletezési döntések, módszerek

Készlet fogalma Azok az anyagi javak, eszközök, amelyeket egy adott szervezet azért halmoz fel, hogy a termelési és elosztási folyamatban felhasználja. Azért léteznek, mert az elosztási lánc egyes elemei és eseményei között időbeli-és térbeli eltérések vannak

Készletek csoportosítása 1. Számviteli csoportosítás 1.

Vásárolt készletek   

2.

Alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok Tartalékeszközök Áru, göngyöleg

Saját termelésű készletek  

Termelésben lekötött, megmunkálás alatt álló termelésközi készletek Termelésből raktárra vett késztermék

Készletek csoportosítása 2.Funkcionális csoportosítás 1. 2. 3.

4. 5.

Tervezett készlet – tudatos felkészülés jövőbeli eseményre Cikluskészlet – két rendelésbeérkezés közti szükséglet Fluktuációs készlet = biztonsági vagy tartalékkészlet – értékesítés növekedésére vagy a beszerzés nehézségeire való reagálás Szállítási készlet – úton lévő készlet Tartalékalkatrész-készlet – működő berendezések alkatrészeinek pótlására, javításra stb. szolgál

Készletek csoportosítása 3.Fontosság szerint 

ABC-elemzés segítségével



Csoportkialakítás ismérvei:  

    

 

Tétel éves felhasználási költsége Egységköltség Gyártáshoz felhasznált anyag különlegessége Források rendelkezésre állása Átfutási idő Tárolási szükséglet Kritikus tulajdonság Hiánypótlás költsége Műszaki tervezés

ABC analízis 



Az elemzés célja: ”a lényeges dolgokat a lényegtelentől elválasztani.” Az ABC - elemzés azon a tapasztalati tényen alapszik, mely szerint az alkatrészféleségek 5%-a okozza a költségek 75%-át, („A” rész)  20%-a a költségek további 20%-át („B” rész)  75%-a okozza mindössze 5%-át („C” rész) Ez az eltérés származhat a termékek beszerzési árából, előállítási költségeiből, speciális raktározási vagy szállítási igényikből, stb. 



Ebből következik, hogy csak az első, ún. „A” részbe tartozó alkatrészek elemzésével „érdemes foglalkozni”, mert itt lehet a legnagyobb eredményt elérni. Nagyon ritkán előfordul, hogy az „A” részekkel összefüggő „B” alkatrészféleségeket is felülvizsgáljuk, de a „C” részt szinte soha nem elemezzük.

Készletgazdálkodási rendszerek Működését befolyásolja:  Általános inputok – külső és belső feltételek  Rendszer korlátai – pénzügyi, fizikai, stb.  Rendszer költségei  Output Döntések szintjei: a) Stratégiai szintű – aggregált készletszint, készletek szerkezete b) Tétel szintű – egyedi készletezési folyamatok Készletezési célok - vállalati célok kapcsolata

Készletgazdálkodási rendszer hatékonyságának értékelése Két szempont: 1. Kiszolgálási színvonal tartása i.

ii. iii.

Kereslet-kínálat összekapcsolása – JIT Termelés- ellátás kapcsolata: ellátás kiszolgálási színvonala Termelés – kereslet kapcsolata: vevőkiszolgálási színvonal

Készletként lekötött tőke hatékony felhasználása

2. i.

ii.

Abszolút értelemben: betölti-e a szerepet, amire létrehozták Relatív értelemben – készletben lekötött tőke hatékonysága készletforgás

Kiszolgálási színvonal meghatározó tényezői 1.

2. 3. 4.

5.

6. 7. 8.

9.

A termék elérhetősége Megrendelési kényelem A megrendelések és kérdések hatékony kezelése A szabványosított, szolgáltatási szintet bemutató információ hozzáférhetősége A teljesítési idő minimalizálása Kulcskérdés a megbízhatóság A kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív elemek kezelése. „Vevőkiszolgálási iroda” kialakítása A vásárlást követő szolgáltatás biztosítása

Készletezés-gazdálkodási modellek  



A készletezési modellek matematikailag jól leírható modellek. A készletezéssel kapcsolatos problémák leképezésére szolgálnak, - mutatják a készletezett mennyiség alakulását az idő függvényében. Több száz készletezési modell létezik. Az ezek közötti eligazodást különböző osztályozási rendszerek segítik.

Készlet paraméterek maximális készlet – S minimális készlet – s a készletezés ciklusideje t rendelés átfutási idő – LT rendelési tételnagyság q a felhaszn. időegységére jutó mennyiség - R a rendelés feladásakori készl.mennyisége – ROL biztonsági készlet – SS

A készletezési modellek csoportosítása 

Optimáló, optimalizáló modellek 



Sztochasztikus (véletlenszerű), vagy megbízhatósági modellek 



a rendszer optimális költségű működésének meghatározására szolgálnak.

nem tartalmaz költségtényezőket. A készlethiány megengedett, de csak kis valószínűséggel.

Leíró modellek 

nem valamilyen probléma megoldására, hanem az adott rendszerállapot leírására (szimulációjára) szolgálnak.



 

A készletezési mechanizmusmodellek együttese bonyolult készletezési rendszert alkotnak. Köztük a szabályozó eszköz szerepét a rendelés (beszerzés) tölti be. A készletgazdálkodás során a két megválaszolandó alapkérdés,  

„Mikor?” „Mennyit?” - rendeljünk



Válaszok a „Mikor,” kérdésre:  



(T) adott, rögzített időközökben (T= állandó) (s) amikor a készlet egy adott minimális szintet elér

Válaszok a „Mennyit?” kérdésre:  

(q) előre meghatározott, egyenlő nagyságú rendelési tétel (q= állandó) (S) maximális készletszint meghatározott, a rendelési tétel nagysága ennek biztosítására szolgál.

Készletezési rendszerek típusai Mikor?  T  Smin Mennyit?  Q  Smax

Modellek: 1. t,q

2. t, Smax 3. q, Smin 4. Smax, Smin

Legjellemzőbb rendelésfeladási mechanizmusok: 1. Statisztikai rendelési szint rendszere: ROL= SS + d*LT - n*Q 2. Maximális/normál keresleti szint: ROL= LT*R + SS 3. Periodikus felülvizsgálati rendszer: Q=d*(R+LT)+SS-I 4. Vegyes rendszerek

Készletezési modellek

Készletezés-gazdálkodási modellek



Fűrészfog modell: (t, q) stratégia: 





Ciklikus modell (Qmax, t) stratégia:  



rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltés. A rendelési időköz állandó, de a rendelési tétel nagysága a szükségletnek megfelelően változik.

Kétraktáros modell (Qmin, q) startégia: 





egyenlő időközönként, egyenlő nagyságú tételeket rendel, a gyakorlatban ritkán alkalmazható. tx= állandó qx = állandó

egy meghatározott minimális készletszint elérésekor rögzített tételnagyságú megrendelést eszközöl. Az Smin a biztonsági készlet, amely nagy valószínűséggel fedezi az utánpótlási idő alatti szükségletet

Csillapításos modell (Qmin, Q max) stratégia:  

meghatározott készletszint elérésekor legnagyobb készletszintre való feltöltés. Adott a rendelési tételnagyság (q) és ezt változó időközönként rendelik meg a felhasználástól függően. A rendelési időpontot kell extrapolálni és szigorúan figyelembe kell venni a raktár Smax és Smin készletét, valamint az utánpótlási késési időt!

Állandó ütemű (fűrészfog) modell (T, q stratégia)  

Az összes közül a legkevesebb szabadságfokkal rendelkező mechanizmus. Jellemzői:  



Alkalmazása a tömegtermelést végző gyártási rendszerekben megfelelő. 



a rendelési időköz (T) és a rendelési tételnagyság (q) kötött.

az ilyen gyártási folyamatokban a termelési eszközök felhasználása viszonylag állandó, és jól előre jelezhető (pl. kenyérgyártás).

Nagyfokú merevsége miatt ez a stratégia ma már elavultnak számít.

Állandó ütemű (fűrészfog) modell (T, q stratégia)  

Az azonos nagyságú és követési idejű rendelési tételek több szempontból előnyösek. Például: - a szállító számára kiszámítható a szállítás mennyisége - jól szervezhető a szállítóeszközök és raktárak leterheltsége, - árengedmény érvényesíthető.

Állandó ütemű (fűrészfog) modell (T, q stratégia)

A T-S vagy T-Qmax ciklikus készletezési modell 

Jellemzői:    

A rendelést azonos időközönként adják fel, A rendszer időbeli tervezhetősége jó, Mindig a maximális szintre töltik fel a készleteket. A beszállítandó mennyiséget (q) a ciklus alatti készletfelhasználás mértéke határozza meg, így a „q” rendelési tétel nagysága csak egy valószínűségi változó.

A T-Qmax ciklikus készletezési modell 

A modell előnyei:  



Az előzőnél nagyobb a szabadságfoka, Nem igényel folyamatos készletfigyelést.

Hátrányai:   

Változó tételnagyság, A rosszabb tervezhetősége miatti esetleges árelőnyök elvesztése Az esetlegesen fellépő hiányok csak magas készletpótlási költségek mellett, akár új csatornákon keresztül szerezhetők be, úgynevezett sürgősségi felárral.

A T-Qmax ciklikus készletezési modell 

Alkalmazása ott célszerű, ahol:   

a készletfelhasználás jól becsülhető, előírt rendelési határidők vannak, nehezen megoldható, vagy túl drága a folyamatos készletfigyelés.

A T-Qmax ciklikus készletezési modell

A két raktáras (Qmin – q vagy s-q) készletezési modell 





Egy minimális készletszint (Qmin) és a rendelési tételek (q) nagysága előre meghatározott és állandó. A modell folyamatos készletfigyelést igényel. A „Qmin”-hez tartozó készletszint elérése – mint a rendszer jelzése – indítja el a „q” mennyiségű készlet megrendelését.

A két raktáras (Qmin – q) készletezési modell 

A modell alkalmazásának előnyei:   

 



Hátránya: 



pontosabb becslés, kiszámíthatóbb felhasználási ütem, rövidebb rendelés-feladási idő, alacsonyabb minimális készletszint (Qmin), árelőnyök az állandó rendelési tételnagyságból.

a bizonytalan ciklusidejű rendelés rontja a megrendelések ütemezhetőségét.

A modell az elnevezését onnan kapta, hogy az úgynevezett jelzőkészlet akár egy másik raktárban is elhelyezhető. A felhasználására csak a megrendelés feladásától a készlet beérkezéséig eltelt időszakban kerülhet sor.

A két raktáras (Qmin – q) készletezési modell

Csillapításos (S-s = Qmin-Qmax) készletezési modell 







Egy bizonyos nagyságú készletszint elérésekor olyan mennyiségű rendelést adnak fel, amellyel a készletszint a maximálisra (S) emelkedik. A rendelt mennyiség (qi) mértéke változó, a beszerzési időszak alatt várható felhasználás nagyságával tér el. A modell előnye, hogy a maximális készletszint előre meghatározott. Hátránya a folyamatos készletfigyelés szükségessége.

Csillapításos (S-s =Qmin-Qmax) készletezési modell

Tétel szintű készletezési döntések Költségei 

Rendelési költségek – átállítási költségek:   



Készlettartási költségek:  



a rendelések feladásához kapcsolódó költségek, Külső megrendelésnél pl.: rendelésfeladás előkészítése, kommunikáció, csomagolások stb. Belső szállításnál: rendelés előkészítése, nyilvántartása, nyomon követése stb.

a készletek fizikai létéből, kezeléséből származtathatók. Tőkelekötés, károsodás, erkölcsi lopás, biztosítás, természetes fogyás, raktározási költségek.

Készlethiány költségek:  



amikor a megrendelés nem, vagy csak részben teljesíthető. Ezek nehezen számíthatók, csak becsülhetők. Hiány lehet pótolható és nem pótolható.

A rendelési és a készlettartási költségek alakulása Költségek és kiszolgálási szint

Összes költség

Kiszolgálási szint

Készlettartási költség

Rendelési költség

Q*=EOQ Rendelési mennyiség; készletezési pontok

Gazdaságos rendelési tételnagyság modellje (EOQ modell) EOQ=

2*S*R

S: egy rendelésfeladás költsége R: időegységnyi szükséglet

k*C

k: egységnyi termék készlettartási költsége C: egységnyi készlettétel nyilvántartási értéke

Modell feltevései.

•Rendelésátfutási idő ismert és állandó •Kereslet ismert és állandó

•Készlethiány nem megengedett •Készletezés költségei ismertek és állandóak •Beérkezés egyszeri, időpontja jól előrejelezhető

Példa Legyen egy termék iránti igény egy évben átlagosan 3600 db. A rendelési költség 12000 Ft. Egy darab beszerzési költsége 2500 Ft, az éves készlettartási ráta pedig 60%. Számoljunk évi 360 munkanappal. S=12000, R=3600, C=2500, k=0,6  Optimális rendelési tételnagyság:

Készlet-meghatározás gyakorlati problémái    

  

Kerekített értékek Releváns költségek anyagféleségenként változnak Tervezett és a tényleges felhasználás eltér Átállítási idő befolyásolja annak költségeit Hulladék és anyagveszteség szinte elkerülhetetlen Gyártó- és tárolóhelyek befogadóképessége határérték Anyagféleségek összehasonlítása nehéz lehet

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 7. Városi logisztika, city logisztika és a környezetre gyakorolt hatásuk

Városi és City logisztika meghatározása 



A citylogisztika a városmag, azaz a belváros szervezett áruellátásának, szabályozott tehergépjármű-forgalmának együttes megvalósítását jelenti. A városi logisztika a citylogisztika kibővített fogalma, az egész város, annak külterületeinek ellátását jelenti.

A city logisztika tartalma 

Gyűjtött fuvarozás és áruterítés  



Útvonal optimalizálás 



áruféleségenként vagy fogyasztónként (pl.: gyorséttermi hálózatok részére). Ezt támogatja a logisztikai centrumok, ipari parkok gyűjtő raktározása, árukezelése. Minden város digitalizált térképe lehetővé teszi, hogy a városi közlekedés szabályainak megfelelően optimális útvonalon jusson el az áru az adott helyre.

Just in time 



Az időre történő szállítás előnye, hogy csak a 24 ill. 48 órás árukészletnek megfelelő raktározási helyre van szükség (a városokban a helyiségek bérleti díjai igen magasak). Kisebb a kockázata - a gyorsan romló áruknál - a romlásból adódó veszteségnek.

Elterjedése 

A városok egyre növekvő forgalma  



a lakossági ellátás gyors, pontos, időre történő végrehajtása (just in time), költségtakarékos és hatékony kiszolgálás szüksége

Önkormányzatok álláspontja: 

önkormányzati feladatok    



közterület fenntartás, kezelés, karbantartás, tisztítás, karbantartó eszközök beszerzése, közmunkások foglalkoztatása információs bázis fenntartása, létrehozása

A városi teherszállítás problémája 





A 90-es évek közepéig a kutatók és politikai döntéshozók kis figyelmet szenteltek a városi teherszállítás súlyosbodó problémáinak. A helyzet mára megváltozott, s főképp a városok és városközpontok gyűjtő és elosztó központjainak logisztikai tevékenysége kerül mindinkább a figyelem középpontjába. Európában és másutt is számos program igyekezett meghatározni a városi teherszállítás alapproblémáit és megtalálni a lehetséges megoldásokat.

Káros hatások 

Gazdasági: 

 



Környezeti:  

 



Zsúfoltság Hatékonytalanság Források pazarlása Káros anyag kibocsátás, főleg az üvegházhatásért felelős szén-dioxidé Nem újrahasznosítható fosszilis üzemanyag felhasználás; Az alkalmazott földterület és halmozott hatásai; Elhasznált autógumik, gázolaj és egyéb hulladék anyagok hatásai

Társadalmi: 

  

Káros anyagok közegészségi hatásai (halálozás, betegség, kockázat); közlekedési balesetek sérülései, halálesetek; Zajártalom; Romló városkép; Romló társadalmi életminőség (például a városi zöldterület csökkenése a szállítási infrastruktúra fejlesztése nyomán)

Közúti árufuvarozás jelentősége 

Közlekedésben betöltött szerepe: 

  

árukat juttat el a városi fogyasztókhoz, a városon kívülre szállítja a gyártók termékeit és a hulladék anyagokat és részt vesz a gyűjtő és elosztó központok működésében Néhány árufajta ideiglenesen raktárházakba kerül, mielőtt felhasználnák vagy értékesítenék őket

Fő dilemma  



Olyan városi környezetre van igény, ahol az ember szívesen él, dolgozik, vásárol és tölti el szabadidejét. Ha a kereskedők, munkáltatók és munkahelyteremtők azt szeretnék, hogy bizalom legyen a városközpontok iránt, akkor jól működő logisztikai rendszerekre van szükség, hogy a kereskedelmi egységek költséghatékonyan működjenek. Fenn kell tartani és javítani kell a városközpontok környezeti minőségét, mert csak így lehet odavonzani a vásárlókat, turistákat, a munkaerőt, és lehet motiválni az embereket, hogy odaköltözzenek.

City logisztika célja 

Környezetvédelem:  





Lakosság pontos, minőségi ellátása  



Cél: a sok, időnként elavult teherjármű helyett modernebb, nagykapacitású szállítóeszközök a városi közlekedés csúcsidején kívüli időszakban, szervezett formában (útvonal optimalizálással) a városi forgalomba történő engedése,

élelmiszer, egyéb fogyasztási cikkek városon belüli terítése; éttermek-, áruházak feltöltése; szolgáltató ipar beszállítói hátterének biztosítása stb.

Szállítási költségek optimalizálása.

A városi teherszállítás közlekedési formáit meghatározó tényezők   

    

Milyen iparágak működnek helyben és ezek hol találhatóak Az iparágakban érdekelt vállalatok ellátási láncolata hogyan épül fel Milyen a meglévő szállítási infrastruktúra: van-e helyben jelentősebb tengeri kikötő, repülőtér illetve vasúti teherpályaudvar Hol vannak raktározási lehetőségek, milyen a kapacitásuk Helyileg mekkora méretű és súlyú teherjárművek közlekedése engedélyezett A hozzáférhetőségre és rakodásra milyen szabályok vonatkoznak Milyenek a fennálló közlekedési és útviszonyok A vevők szokásai (elektronikus vásárlás, stb)

A teherjárművek üzemeltetői által tapasztalt nehézségek 







A forgalomi problémák/torlódások: ezeket a forgalom nagysága, a balesetek, a nem megfelelő közúti infrastruktúra és a szakszerűtlen vezetői magatartás idézheti elő. A szállítási problémák: az időszakon és/vagy a jármű méretén/súlyán alapuló hozzáférési korlátozások és a buszsáv. A parkolási, rakodási problémák: a rakodásra vonatkozó előírások, a bírságok, a kirakodáshoz szükséges hely hiánya, az árumozgatás problémái. Az ügyféllel/átvevővel kapcsolatos problémák: pl. a kiszállítás és begyűjtés során sorban állások fordulnak elő, nehéz megtalálni az átvevőt, az ügyfelek és átvevők megszabják a szállítás idejét.

Városi teherszállítást befolyásolják 

Városi hatóságok: 



A vállalatokat kényszerítik vagy ösztönzik, hogy változtassanak szállítási szokásaikon Pl:  



  

jelzések és információs eszközök javítása, a járművek hozzáférésére, a ki- és berakodási előírásokra vonatkozó változások, a forgalomkezelő rendszerek, az infrastrukturális fejlesztések az útdíjfizetés.

Városi teherszállítást befolyásolják 

Teherszállító vállalatok  



A kezdeményezések, melyekkel csökkenthetik tevékenységük hatásait számukra is előnnyel járhat. Egy vállalatnak gazdasági szempontból hasznos lehet, ha környezetileg és társadalmilag hatékonyabban működik: javíthatja így gazdasági hatékonyságát vagy környezeti álláspontja révén növelheti piaci részesedését. Pl:  

   

a járművek raktérkihasználásának növelése a városi rakomány konszolidációjával; az áruszállításoknak a megszokott áruszállítási időszakok előtt vagy után történő elvégzése; útvonal ajánló és szállítási időt ütemező szoftver használata; a járművek üzemanyag-felhasználásában a hatékonyság növelése; a fedélzeti kommunikációs rendszerek alkalmazása, a gyűjtő és terítő rendszerek javítása.

A városi teherszállítás fenntarthatóságának javítására tett intézkedések 1.

2.

3. 4.

Infrastruktúra hatékony felhasználása Útmutató hozzáférési/rakodási intézkedésekhez Technológia javítása Környezetbarát járművek

1. Infrastruktúra hatékony felhasználása  

Kulcsfontosságú, mivel városi útfelület többnyire nem növelhető. Lehetséges megoldások:  

 

    

 

 

Jelzések Tehergépjármű útvonalak Városi teherszállítási információ/térképek Utcai rakodó öblök Közeli szállítási körzet (ELP) Városi konszolidációs központok Járműsúly/-méret előírások Időkorlátozások Hozzáférési/rakodási előírások betartatása Környezeti zónák/kibocsátási szint szabályozása Éjjeli áruszállítás Tehergépjármű sávok Útdíjfizetési rendszerek

2. Útmutatás hozzáférési/ rakodási intézkedésekhez 



A teherjárműveket érintő bármilyen új intézkedés bevezetése előtt a városi hatóságoknak meg kell győződniük, hogy az adott intézkedés érthető és nincs ellentétben a máshol érvényes intézkedésekkel. Ide tartoznak az útjelzések és a tehergépjármű útvonalak.

Útjelzések 



A gépjárművezetőknek világos és pontos jelzéseket kell kapniuk a városi hatóságoktól az előírásokra és a követendő útvonalakra vonatkozóan. A jelzések funkciói:    



Figyelmeztetni a teherjárművek számára nem megfelelő utakra (pl. szűk utcák) Tájékoztatni az útelőírásokról (pl. járműméret, súly, időkorlátozások) Tájékoztatni az utcai parkolásról és a rakodási előírásokról A teherjárműveket az ajánlott utakra irányítani A járműveket tehergépjármű parkolókba és fő ipari területekre irányítani

Útjelzések 2 

A városi hatóságoknak meg kell győződniük, hogy:    





A jelzések helyes információt közölnek A legmodernebb jelzéseket alkalmazzák A jelzések jól láthatóak olvashatóak és jó állapotban vannak Van elég parkolási és rakodási jelzés (a járművezetőknek ne kelljen messzire gyalogolniuk, hogy jelzést találjanak)

A városi hatóságok együtt tudnak működni az ipari zónák tulajdonosaival és bérlőivel új, vagy javított információs táblák bevezetésekor A valós idejű információ közléséhez változtatható jelzésképű táblák állnak rendelkezésre

Tehergépjármű útvonalak 

 

Annak érdekében, hogy a teherjárművek ne használjanak számukra alkalmatlan vagy érzékeny útvonalakat, a városi hatóságok javasolhatják vagy előírhatják, hogy milyen útvonalon haladjanak. Javasolt útvonalaknál nincs szükség rá, hogy ezeket betartassák a járművekkel, Előírt útvonalak esetében viszont (melyek megszabják, hogy hol lehet és hol tilos teherjárművel közlekedni) már fontos a szabályok betartatása, így ez összetettebb és drágább megoldás.

A tehergépjármű útvonal lehet: 





Stratégiai útvonal – főutakon és hosszabb távolságokon halad a fontosabb helyek között vagy a nagyvárosokban Elosztó útvonal – olyan út, mely stratégiai útvonalakat köt össze, illetve egy főúttól egy bizonyos helyhez biztosít összeköttetést Helyi hozzáférési útvonal – egy bizonyos hely megközelítését teszi lehetővé

A megfelelő tehergépjármű útvonal kiválasztásának szempontjai:   

Az útvonal maximálisan használja ki egy adott terület főútjait és a köztük lévő összekötő utakat Olyan helyeket érintsen, ahol gyakori a teherszállítás Szükséges, hogy a tehergépjármű útvonal      





Jól karban legyen tartva Elég széles legyen a nagy járművek számára Mentes legyen az éles kanyaroktól Kellően magas felüljárók alatt haladjon át Megfelelő teherbírású hidakkal rendelkezzen Ne legyen rajta meredek kaptató Kerülje az érzékeny területeket (lakótelepek, sűrű gyalogosforgalom)

Egy útvonal sikeréhez elengedhetetlen, hogy legyen rajta világos és elegendő mennyiségű útjelzés és álljon róla rendelkezésre nyomtatott és elektronikus térkép

Áruszállítási térképek

Utcai rakodó öblök 



Utcai rakodó öblöket a hatóságok ott hozhatnak létre, ahol sűrű a teherforgalom, de nincs utcán kívüli rakodólehetőség, mint például az üzleti negyedekben és boltok, elárusítóhelyek közelében. A rakodó öblök lehetnek  



Ki lehet alakítani őket  



korlátozatlan idejűek (a rakodás bármikor történhet), meghatározott időhöz köthetik a rakodást. egy vagy több jármű befogadására, figyelembe véve a járművek méretét.

Akkor a leghasznosabbak,  

ha egy adott helyen a forgalom más résztvevői is gyakran megállnak. Csökkentik a forgalmi torlódást.

Közeli szállítási körzet (ELP)  





2003-ban Bordeaux-ban bevezettek egy rendszert, hogy megkönnyítsék a városközpontba történő áruszállítást. A megoldás lényege egy városi átrakodó központ, mely az áruküldeményeknek a belvárosi értékesítési helyekre történő eljuttatásában nyújt segítséget. A beérkező kamionról az árut kézi targoncára, elektromos kisjárműre vagy kerékpárra pakolják és ezekkel végzik el a szállítás utolsó fázisát. A megoldás további szolgáltatásokkal is bővíthető (pl.: konkrét vevőhöz házhozszállítás, rövid távú raktározás, stb.).

Városi Konszolidációs Központok (UCC) 

„olyan logisztikai létesítmény, mely viszonylag közel van a kiszolgált területhez (városközpont, egy egész város, egy adott helyszín) és ahonnan e területre állandósított áruszállítást végeznek.”

UCC előnye 

 



A városon belül kiszállítandó árukat a végső kiszállítás előtt egy speciális központba szállítják ahelyett, hogy a város forgalmas részein kelljen a szállítást elvégezniük a végső fogyasztóhoz. Javíthatják a szállítás megbízhatóságát és a teherjárművek kihasználtságát. A vevőhöz történő végső kiszállítást egy környezetbarát járművekből álló speciális járműpark végezheti. Ha a károsanyag kibocsátás, a zajszint és más tényezők tekintetében az ilyen járművek rendelkeznek a szükséges minősítésekkel, akkor lehetővé válik, hogy olyan időszakban is végezhessenek szállítást a városon belül, amikor más szállítójármű nem hajthat be oda (pl. az éjjeli órákban).

Járműtömeg- és méret korlátozások 

 

A városok gyakran hoznak olyan intézkedéseket, melyek biztonsági és környezetvédelmi célból bizonyos járműveket kitiltanak egy-egy útról vagy területről. A járművek súlya, mérete (hosszúság/szélesség), vagy tengelyszám alapján. Az intézkedések indítékai között szerepel:      

Szűk út Gyenge híd Alacsony híd Éles kanyar Út fölé kinyúló épületek Helyi lakosok körülményeinek javítása

Időkorlátozások 

A teherjárműveket érintő időkorlátozások egy adott útra vagy városi területre vonatkozóan kétfélék lehetnek: 1. 2.

A járműhozzáférés időkorlátozása A járműrakodás időkorlátozása

A járműhozzáférés időkorlátozása 



A korlátozások megállapítják, hogy a járművek mely napszakban használhatnak egy utat vagy haladhatnak át egy területen. Pl.  



Bevásárló körzetekben, ahol sok a gyalogos Lakónegyedek utcái (ne zavarják a lakók nyugalmát, tilos iskolák közelében közlekedniük a balesetek elkerülése végett) Teljes városok (néhány európai városban és városközpontban a teherjárművek közlekedése egész hétvégén tilos; szintén tilos az éjjeli teherforgalom Franciaország százezer lakosúnál nagyobb városainak már több mint felében)

A járműrakodás időkorlátozása 

A be- és kirakodási idő korlátozásakor megszabják, hogy egy teherjármű a nap melyik időszakában állhat meg a járdaszegély mellett rakodási célból.

Környezeti zónák / kibocsátási határértékek szabályozása 



Az „Alacsony Kibocsátási Zóna” (LEZ) olyan terület, ahová csak bizonyos kibocsátási kritériumoknak megfelelő járművek hajthatnak be. A kritériumok szempontja lehet:  

 

Egy földrajzi terület Egy időszak A károsanyag kibocsátás előírt szintje Járműtípus

Tehergépjármű sáv 



A tehergépjárművek számára fenntartott sáv csökkenti a szállítás késedelmességét és jobban kiszámítható a szállítási idő. A lehetőségek a következők:   



Kijelölt tehergépjármű sáv: kizárólag teherjárművek részére Busz és tehergépjármű sáv („személyautó mentes” sávnak is nevezik) Magas kihasználtságú járművek sávja (buszoknak, teherjárműveknek és olyan személyautóknak, melyekben legalább egy bizonyos számú személy utazik) Busz- sáv: teherjárművek is használhatják egy kijelölt helyen, de csak rakodásra és nem haladhatnak rajta (Párizsban ilyenek ún. „Lincoln” rakodó öblök)

Útdíj-fizetési rendszerek  

Európa városaiban sok úthasználati díj létezik. Legismertebbek az infrastruktúra igénybevételi díjai,  







alagutak, hidak használatára vonatkoznak. Példa a rostocki Öresund-hid vagy a Warnow alagút.

Az egyik első sikeres díjfizetési rendszert Trondheim városában vezették be, nemrég óta pedig Londonban alkalmazzák sikerrel az ún. torlódási díjat. A díjfizetések három fő célja: 1. Fedezni a városi infrastruktúra kiépítésének és fenntartásának költségeit 2. Befolyásolni a belvárosi szállítások mértékét 3. A szállításból eredő külső költségek megfizettetése

Technológia a városi áruszállításban

Intelligens Közlekedési Rendszerek (ITS) a városi teherszállításban   



Fedélzeti járműtelematika, a GPS, a smart kártya és a videós üzenettovábbító jelzések. Ezek összekapcsolhatók a forgalom irányító és/vagy a teherszállítás irányító rendszerekkel. Az ITS iránti igény az elmúlt években megnőtt, mivel jobban tervezhető velük az útvonal és az utazás, és javítható a szolgáltatás minősége. Az ITS részei:  

Teherszállítás irányító rendszerek (pl. flotta menedzsment, hely- és időbeli kereső rendszerek) Forgalom irányító rendszerek (járműhozzáférést irányító rendszerek, forgalom irányító és információs rendszerek)

Környezetbarát járművek (EFV) Az EFV fő típusai: 





Elektromos és hibrid járművek (különösen alkalmasak a zajterhelés csökkentésére és nem termelnek kipufogógázt) Alternatív üzemanyagú járművek (Ilyen üzemanyagok: cseppfolyós propán-bután gáz (LPG), sűrített földgáz (CNG), bio-üzemanyagok, hidrogén) Dízel és benzin járművek (európai teherjárművekre vonatkozó (EURO) emissziós normák nagyban csökkentik a kibocsátást , a járművekre részecskeszűrőt szerelve meg lehet akadályozni, hogy a káros részecskék a légkörbe jussanak)

EFV elterjedésének akadályai 



Nagyobb gépjármű beruházási költségek Ez megtérülne de rövid távon gondolkodnak a cégek Nincs elegendő alternatív üzemanyagfeltöltő állomás a járművek részére

Az EFV sikerének kulcsa 



 

Kibocsátási és környezetvédelmi előírások és normák Ösztönzések, például adócsökkentés ( akár az üzemanyagáron keresztül is) Megbízható töltőállomás hálózat Egyéni szállítási stratégia és járműfelhasználás

Városi személyszállítás 



A városok kialakulása miatt a szerkezetük koncentrikus (Európa esetén) Emberek közlekedésének célja 

 

Városon belül egyik belvárosi területről a másikra Külvárosból a belvárosba (ingázók, 8h/16h) Átmenő-forgalom (áruszállítás is!)

Városi személy-és áruszállítás 

Felszínen  

Vizi út Szárazföldi út 

Egyéni közlekedés:  



Tömegközlekedés 



gyalog, bicikli,roller Személygépkocsi Busz, troli,villamos,vasút,magasvasút

Felszín alatt  

Metró, Cső / vezeték

4-es metró,Kálvin-tér

Dubai automata magasvasút

Újdonságok a városi személyszállításban 

    



Gyorsvasút EFV Automatizáció „Autó-vonat”-koncepció Városi mini-autók BMW és Audi kommunikációs rendszere http://www.a5.hu/cikkek/74/33933.shtml

LOGISZTIKA Oktató: Polónyi István, Egri Bence, Kiss Zsuzsanna Elérhetőség: [email protected] [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 9. Áruszállítási menedzsment: Az áruszállítási rendszerek áttekintése Hagyományos áruszállítási rendszerek: Vasúti és közúti logisztika

Közlekedés 

A közlekedés 

Személyek és tárgyak helyváltoztatása, függetlenül attól hogy a közlekedési eszköz üres, vagy „teli”

Definíciók 

Szállítás, anyagmozgatás, – gondoskodni, hogy a bejövő, illetve kimenő anyagok megfelelő módon, gyorsan és biztonságosan kerüljenek a rendeltetési helyükre



(Kereskedelmi) fuvarozás - más tulajdonában levő áru eljuttatása a címzetthez díj ellenében. Magában foglal minden, jövedelemszerzésre irányuló tevékenység körében, ellenérték fejében, közúton, vízen és levegőben végzett szállítási tevékenységet, amely keretében a küldemény a feladótól a rendeltetési helyre kerül. Ennek megfelelően a teherszállítás, valamint a szállítmányozás a kereskedelmi fuvarozás körébe tartozik. A fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árut meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)



Szállítmányozás - a termékek szállításához szükséges szállítási mód, eszköz, tétel összeállítása, fuvarszervezés, a hozzá tartozó adminisztratív folyamatokkal pl. vámügyintézés, kvóták figyelembe vétele, stb.



A szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket.

A közlekedés formái 

A járművek mozgása szerint a pálya lehet:   



A pálya jellege szerint lehet: 

 



kényszerpálya - (vasút) felületi mozgást megengedő (közút, folyó) térbeli mozgást lehetővé tevő (levegő)

Szárazföldi, vízi, légi közlekedés

A pálya geometriája szerint lehet:   

Térbeli közlekedés (légi) Síkbeli közlekedés (közúti, tengeri) Kényszerpályás közlekedés (vasút)

A közlekedés felosztása Közlekedési ágak szerinti felosztás - közúti, - vasúti, - vízi, ( belvízi, tengeri,) - légi, - csővezetékes szállítás

Közlekedési alágazatok műszaki alrendszerei 

Pályák (természetes vs épített)



Állomások (a járművek igénybevételét lehetővé tevő helyek, létesítmények)



Járművek (A vonóerőt nem mindig tartalmazzák! A szállítás tárgyát foglalják magukba.)



Irányítási alrendszer (irányító, biztosító, szabályozó rendszerek)

De! Nem minden műszaki alrendszernek kell léteznie a helyváltoztatáshoz! Pl. vezetékes szállításnál nincs jármű  

Az áruszállítási rendszerek 

A szállítási rendszerek három fő folyamata: RST 

 



Rakodás Szállítás Tárolás

Szállítási rendszerek feladata: Alap,segéd,üzemanyagok, félkész és késztermékek, valamint hulladékok helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a fogyasztás, és a hulladékfeldolgozás helye Között.

Áruszállítási feladatokat meghatározó tényezők 

 

 

Szállításra kerülő áruk tulajdonságai Egyszerre szállítandó áruk mennyisége Feladási és rendeltetési helyek földrajzi elhelyezkedése Szállítások rendszeressége Szállítások időtartama, időpontja, elvárások/korlátok vele kapcsolatban (Pl: USA vs. Afganisztán, tank )

A szállítás tárgya: a termék 



Nincs „általánosítható termék” Nehéz lenne mérni a szállítási teljesítményt kitaláltak egy mérőszámot: Az árutonna-kilométer-t =elszállított tömeg x szállítási távolság

Szállítási láncok, log. áruszállítási rendszerek 

A feladó és a „címzett” közti árutovábbítás lehet:  

 

Közvetlen : egyetlen közlekedési al-ágazat végzi a szállítást Közvetett: különböző járművek, különböző alágazatok végzik a szállítást

Hagyományos többtagú lánc esetén magát az árut rakják át Kombinált szállítás esetén a nagykonténert, vagy magát a szállító járművet rakodják át

Hagyományos áruszállítási rendszerek 

   

Vasúti Közúti Vízi Légi Csővezetékes

Áruszállítási menedzsment: A vasúti áruszállítás





A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumennyiségek, tömegáruk, nehézáruk viszonylag nagy távolságra való eljuttatásának igényekor jöhet szóba. Hagyományos forgalomban a vasútra feladott küldemények 

 

kocsirakományú áruként, darabáruként, expressz-áruként továbbíthatók

Kocsirakományú áruk 



Egy vasúti kocsi teljes rakterét kizárólagos használatba veszik Vagy az egyedi tömege meghaladja az 5000 kg-ot

Darabáru 



5000 kg-nél kisebb küldemények, amik nem igényelnek kizárólagos kocsihasználatot A darabárut a legközelebbi gyűjtőtehervonat kocsijaiba rakják, és együtt szállítják a vonat más állomásokon feladott darabáruival a körzeti átrakodóállomásig

Expresszáru 

 

Kisméretű, legfeljebb 1,2m*0,8m*0,7m Kis tömegű,legfeljebb 100 kg darabáru Személyvonatok poggyászszállító kocsijában továbbítható

Vasutak

Vasúti teherkocsik fajtái

vili.pmmf.hu/~hlatky/Logisztika/szemelvenyek/aruszall1.pdf

Néhány vasúti műszaki fogalom 1./ Vasúti nyomtáv: a./ normál nyomtávú vasút (1435 mm) b./ széles nyomtávolságú vasút ( 1520 mm, 1524 mm, 1600 mm, 1665 mm, 1676 mm) c./ keskeny nyomtávolságú vasút 2./ Tengelynyomás, folyómétertömeg 3./ Vonalosztályok 4./ Raktömeg, terhelési határ

Vonalosztályok Megengedett legnagyobb tengelyterhelés

Jelzés

(tonna)

Megengedett legnagyobb méterenkénti tömeg (tonna/méter)

A

16

4,8

B1

18

5

B2

18

6,4

C2

20

6,4

C3

20

7,2

C4

20

8

D5

22,5

6,4

D6

22,5

7,2

D7

22,5

8

VASÚTI TEHERKOCSIK Általános célú vasúti kocsik   

Ömlesztett anyagok,kötegelt áruk,darabáruk szállítására alkalmasok Fő jellemzőjüket a fősorozatjel fejezi ki (típusjel) A fősorozatjelek az alaptípust jelölik, a kisbetűs melléksorozatjelek a különleges tulajdonságokat mutatják

Személykocsi fő-és melléksorozatjelek Személykocsi fősorozatjelek Jel—Leírás--Megjegyzés:     

 



   

A--1. osztályú B--2. osztályú AB--1 és 2. osztályú AR--elsőosztályú kocsi bárszakasszal BR--másodosztályú kocsi bárszakasszal BD--2. osztályú poggyászteres D--poggyászkocsi WL--hálókocsia kocsiosztályt jelző fősorozatjel(ek) ez után következnek (pl. WLAB) WR--étkezőkocsi WSP--társas termes (szalon) kocsi SR--társaskocsi Z--különcélú személykocsi

Személykocsi melléksorozatjelek Jel—Leírás--Megjegyzés:   

  

      

 

A--háromtengelyű B--öttengelyű Bu--büfészakasszalez tkp. az r illetve R sorozatjellel egyenértékű (csakWRbumz 88-71-nél alk.)* F--oldalátjárós kocsicsak. H--helyi forgalmú, középátjárós kocsi K--oldalátjárós kocsi(olyan termes kocsi ahol az üléssorok egy oldalt vannak, az átjárófolyosó pedig a másik ablaksor mellett) L--hangszóróval ellátott kocsiMÁV nem használja M--24 m-nél hosszabb kocsi O--24 m-nél hosszabb, alacsonyabb szekrényű kocsi P--távolsági középátjárós (termes) kocsi Y--távolsági középátjárós (termes) kocsicsak By 20-17 T--távvezérlő berendezéssel ellátott középátjárós (termes) kocsi rbüfés, büféfülkés kocsil. még R vagy buvátmenő (33 erű) távvezérlési vezeték1. csak a sorozatjel végén2. fősorozat után (csak A/Bvmz 19-91 3; 21-91 3 DVJ kocsik) eltérő jelentés*xmotormellékkocsik zkéttengelyű, vagy légkondicionált Csak poggyászkocsiknál (D) S--oldalfolyosós L--levelezőfülkés

E Normál építésű nyitott kocsi, síkpadozatú, homlok- és

oldalbuktatón üríthető  2 tengelyes: 7,7 m vagy hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 25 és 30 t között 4 tengelyes: 12 m vagy hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 50 és 60 t között 6 vagy többtengelyes: 12 m vagy hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 60 és 75 t között F Különleges építésű nyitott kocsi  2 tengelyes: terhelési határ 25 és 30 t között 3 tengelyes: terhelési határ 25 és 40 t között 4 tengelyes: terhelési határ 50 és 60 t között 6 vagy többtengelyes: terhelési határ 60 és 75 t között G Normál építésű fedett kocsi, legalább 8 szellőzőablakkal  2 tengelyes: rakodási hossz 9 és 12 m között, terhelési határ 25 és 30 t között 4 tengelyes: rakodási hossz 15 és 18 m között, terhelési határ 50 és 75 t között 6 vagy többtengelyes: rakodási hossz 15 és 18 m között, terhelési határ 60 és 75 t között

H Különleges építésű fedett kocsi 

2 tengelyes: rakodási hossz 9 és 12 m között, terhelési határ 25 és 28 t között 4 tengelyes: rakodási hossz 15 és 18 m között, terhelési határ 50 és 60 t között 6 vagy többtengelyes: rakodási hossz 15 és 18 m között, terhelési határ 60 és 75 t között

I Hűtőkocsi, IN-osztályú hőszigeteléssel, levegőszellőzés ventillátorral, padlóráccsal és legalább 3,5 m3-es jégtartóval 2 tengelyes: rakodási felület 19 és 22 m2 között, terhelési határ 15 és 25 t között 4 tengelyes: rakodási felület 39 m2, terhelési határ 30 és 40 t között K Normál építésű, kéttengelyes pőrekocsi lehajtható homlok- és oldalfalakkal, rövid rakoncákkal  12 m-nél hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 25 és 30 t közöttLKülönleges építésű, független tengelyű pőrekocsi  12 m-nél hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 25 és 30 t között  6 vagy többtengelyes: terhelési határ 60 és 75 t közöt 

O Normál építésű, két- vagy háromtengelyes pőrekocsi, nem lehajtható falakkal és rakoncákka  2 tengelyes: 12 m-nél hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 25 és 30 t között 3 tengelyes: 12 m-nél hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 25 és 40 t között RNormál építésű, forgóvázas pőrekocsi, lehajtható homlokfalakkal és rakoncákkal  18 m-nél hosszabb rakodási hosszú, terhelési határ 50 és 60 t közöt SKülönleges építésű, forgóvázas pőrekocsi  4 tengelyes: 18 m-nél nagyobb rakodási hosszú, terhelési határ 50 és 60 t között 6 vagy többtengelyes: 22 m-nél nagyobb rakodási hosszú, terhelési határ 60 és 75 t között TNyitható tetejű kocsi  2 tengelyes: rakodási hossz 9 és 12 m között, terhelési határ 25 és 30 t között 4 tengelyes: rakodási hossz 15 és 18 m között, terhelési határ 50 és 60 t között 6 vagy többtengelyes: rakodási hossz 15 és 18 m között, terhelési határ 60 és 75 t között UKülönleges építésű kocsik, az F, H, L, S, Z fősorozatú kocsik kivételével  2 tengelyes: terhelési határ 25 és 30 t között 3 tengelyes: terhelési határ 25 és 40 t között 4 tengelyes: terhelési határ 50 és 60 t között 6 vagy többtengelyes: terhelési határ 60 és 75 t között ZFémből készült tartállyal ellátott tartálykocsi folyékony és gáznemű termékek szállítására  2 tengelyes: terhelési határ 25 és 30 t között 3 tengelyes: terhelési határ 25 és 40 t között 4 tengelyes: terhelési határ 50 és 60 t között

http://teherkocsik.tpiri.de/index.php http://teherkocsik.tpiri.de/index.php

vili.pmmf.hu/~hlatky/Logisztika/szemelvenyek/aruszall1.pdf

vili.pmmf.hu/~hlatky/Logisztika/szemelvenyek/aruszall1.pdf

A vasúti áruszállítás előnyei • viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól; • a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsitípusok széles választéka; • a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása; • előre jól kalkulálható a tarifarendszer.

Vasúti áruszállítás hátrányai • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje; • viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkezik iparvágány-kapcsolattal a vasúti szállításhoz kapcsolódóan közúti el- és felfuvarozásra, az áru átrakására, esetleg közbenső tárolására van szükség; • viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben; • kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

Vasúti áruszállítás     

Előnyök Hátrányok viszonylag független a külső  viszonylag hosszú az áruk környezeti hatásoktól szállítási ideje a közúti szállításhoz képest kisebb a  viszonylag kicsi a szállítás fajlagos energiaigénye hálózatsűrűsége, ha a feladó szinte minden árufajta szállítását és/vagy a címzett nem lehetővé teszi rendelkeznek iparvágánya közúti szállításhoz képest kisebb a kapcsolattal környezetkárosító hatása  viszonylag nagy dinamikus előre jól kalkulálható a tarifarendszer igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben  kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

Áruszállítási menedzsment: A közúti áruszállítás

A közúti áruszállítás jellemzése 





Kisebb árumennyiségek rövidebb távolságra való helyi-és regionális szállítására alkalmas gazdaságosan Napjainkban már a nagy távolsági forgalomban is nő a jelentősége a gyorsaság és a rugalmasság miatt Előnye: nem pályához kötött: háztól-házig képes a fuvarozásra

http://www.gr-szechenyi.hu/wiki/index.php/K%C3%A9p:01jcsoport.jpg

http://www.gr-szechenyi.hu/wiki/index.php/K%C3%A9p:01jcsoport.jpg

Járművei 

Általános célú tehergépkocsik 



Általában nyitott felületűek, lehajtható hát-és oldalfallal Néha oldalfalmagasítóval, vagy ponyvatartó lécekkel

Önürítő tehergépkocsik 





Ömlesztett anyagok, és esés közben nem károsodó darabáruk szállítására Billenőszekrényes (hátsóoldalsó-kombinált) vagy kényszerürítéses (a rakfelület síkjába egy szállítógép van beépítve)

Önrakodó tehergépkocsik 



Nagy méretű darabáruk, és egységrakományok fel-és lerakását képes elvégezni Forgódaru, emelőhátsófal, billenőkeret

Különleges tehergépkocsik 

A szállítandó áruk sajátosságaihoz igazodik



Tehergépkocsi pótkocsik



Nyerges vontatók és félpótkocsik (nyerges szerelvény)

Közúti szállítás előnyei:    

 

 



A legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik Az áru továbbítása gyorsabb a vasútnál Megoldott a „háztól-házig” fuvarozás Nincs átrakási veszteség Minden árufajta szállítható Nagymértékű alkalmazkodó képesség Az áru útja nyomon követhető A kárigények érvényesítése gyorsabb és egyszerűbb Rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás

Közúti szállítás hátrányai:  Viszonylag drága  Tömegáru nagy távolságra való szállítása nem gazdaságos  Legnagyobb az élőmunka-igénye  Legnagyobb a balesetveszély  Nagy a környezetszennyező hatása  Növekvő forgalom - túlzsúfoltság az utakon

A járművekre vonatkozó fontosabb méret- és tömegelőírások Méretek  Max szélesség: 2, 5 m Max magasság: 4 m  Max hosszúság  Szóló jármű: 12 m Járműszerelvény  Nyerges: 16 m  Pótkocsis, csuklós busz: 18 m  Villamos: 14 m  Csuklós villamos: 28 m

Max össztömeg:  Szóló jármű  Kéttengelyes jármű, háromtengelyes  Pótkocsi: 20 t  Kéttőnél több tengelyes jármű: 24 t  Egytengelyű pótkocsi: 10 t 

Háromtengelyes nyerges szerelvény

Csuklós autóbusz: 28 t  Négytengelyes nyerges: 32 t  Öttengelyes nyerges  Pótkocsis szerelvény : 40 t Max tengelyterhelés  Egyes tengely: 10 t  Ikertengely (tengelytáv<2 m): 16 t 

Közúti áruszállítás     

Előnyök a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik viszonylag rövid az áruk szállítási ideje szinte minden árufajta szállítása lehetséges nagyméretű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez viszonylag kis mértékűek a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó károk

 

   

Hátrányok nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható eseményektől a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas leginkább élőmunka-igényes és balesetveszélyes útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják a nemzetközi forgalom az egyes kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött

Áruszállítási menedzsment: A vízi áruszállítás

A vízi áruszállítás előnyei 

a többi közlekedési alágazathoz képest   

a legkisebb a környezetkárosító hatása a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, viszonylag olcsó, így a belvízi hajózás a vasút fő versenytársát jelentheti a tömegáru szállítás területén;



minden árufajta szállítására alkalmas;



díjszabásai viszonylag rugalmasak.

A vízi áruszállítás hátrányai   



viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje; a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből következően többszöri átrakására és esetleg közbenső tárolására van szükség; a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezőt jelenthet pl. 





a túl magas vagy a túl alacsony vízállás, téli időszakban a befagyás, illetve jégzajlás;

a többi közlekedési alágazathoz képest - különösen tengeri áruszállítás esetén – 

 

a legnagyobbak a szállítás közbeni áru-igénybevételek (a mechanikai hatások mellett jelentősek lehetnek pl. a klimatikus hatások okozta igénybevételek is), fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen igénybevételekre érzékeny áruk csomagolására. Az úgynevezett tengerbiztos csomagolások viszont jelentős költségtöbbletet okozhatnak.

dr. Prezenszki József -dr. Tóth Lajos Logisztikai módszerekLogisztikai módszerek

TENGERI HAJÓK JELLEMZŐ ADATAI 

1.Befogadóképesség (hasznos raktér) (1 register ton = 100 cbf = 2,83 köbméter) 

Regiszter tonna.(térkapacitás) 





Térfogatszám (1982-ben lépett életbe)  



Bruttó térfogatszám (a hajó teljes nagysága, térfogata) Nettó térfogatszám ( a hajó hasznos térfogata)

2.Hordképesség (berakható tömeg tonnában) 





Bruttó regiszter tonna (teljes térkapacitás) Nettó regiszter tonna (rakomány befogadására alkalmas térfogat)

Bruttó hordképesség (teljes teherbíró kapacitás) Nettó hordképesség (a rakomány tömege)

3. Tengeri hajók lobogója

FOLYAMI ÁRUFUVAROZÁS EURÓPAI NEMZETKÖZI FOLYAMI ÚTVONALAK:  Duna,  Rajna,  Majna,  Elba,  Odera  -A FÁK területén: Don és a Volga DUNAI ÁRÚFUVAROZÁSI ÚTVONAL:  

- Rajna-Majna-Duna-csatorna (RMD-csatorna) 3500km, - magyar szakasz 417 km

TENGERHAJÓZÁSI FOGALMAK 1.Felségvizek/Partivizek, ahol az adott ország törvényei a mérvadóak. Három tengeri mérföld (1853 m) Az ENSZ megfelelő konvekcióját aláírók ezt 12 tengeri mérföldig kiterjeszthetik. 2.Nyílt tenger, a parti vizekhez csatlakozó tenger, ahol a tengerek szabadsága érvényesül

3.Gazdasági zóna, tengerparti országoknál lévő tengerek 200 tengeri mérföld sávban

Vízi fuvarozás 

A folyami fuvarozásra feladott áruk díjszabási szempontból darabáruként, uszályrakományként vagy részrakományként továbbíthatók.



A tengeri áruforgalom: A vonalhajózást fenntartó társaságok hajóikat előre rögzített útvonalon, meghatározott kikötőérintési-sorrenddel, meghatározott menetrend szerint üzemeltetik, és csak az adott kikötők közötti áruszállítást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében.



Szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol az elérhető legjobb fuvardíj mellett megfelelő rakományt kapnak, és az adott rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozási útvonalat is.



A bérelt hajózásnak két fajtája ismeretes: az idő- és és az útvonalbérlet (útvonal bérlet teljes rakományra = full charter - rész rakományra =part charter)

Vízi áruszállítás    

Előnyök Hátrányok a legkisebb a szállítás  viszonylag hosszú az áruk fajlagos energiaigénye szállítási ideje a legkisebb a  a feladó és a címzett közötti környezetkárosító hatása közvetlen szállítási minden árufajta szállítására kapcsolatok kialakítására alkalmas nem alkalmas díjszabásai viszonylag  a szállítási határidők átlagos rugalmasak időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezők léphetnek fel  itt a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek

Áruszállítási menedzsment: A légi áruszállítás

Légi áruszállítás előnyei 

nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk eljutási ideje. 



a többi közlekedési alágazathoz képest  



Az IATA (International Air Transport Association = Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség) megállapításai szerint a légi áruszállítás előnye a közúti és a vasúti áruszállítással szemben már 800 kmes szállítási távolság felett érvényesül;

viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek, viszonylag kicsi a csomagolás költségigénye is;

a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják.

Légi áruszállítás hátrányai • csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba. 

Általában kiesnek a légi áruszállítás köréből  



A légi szállításból kizárt áruk köre pl.:      



Az áruk eljutási idejének gyakran mindössze 10 %- át teszi ki a tulajdonképpeni légi szállítás időigénye!

a többi közlekedési alágazathoz képest  



a gyúlékony anyagok, a robbanóanyagok, a lőfegyverek és lőszerek, a radioaktív anyagok, a sűrített gázok, a mérgek és mérgező hatású anyagok, valamint az oxidáló vagy korrózióra hajlamos anyagok;

az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolására van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét. 



az ömlesztett tömegáruk, a nagytömegű, terjedelmes darabáruk.

a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, viszonylag magasak a fuvardíjak;

környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás, különösen akkor, ha a repülőtér lakott terület közelében van.

A légi áruszállítás járművei • merevszárnyú repülőgépek; - az utasforgalomból kivont, a légi áruszállítás céljaira átalakított személyszállító gépek; - személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek; kifejezetten áruszállítási célra kifejlesztett úgynevezett áruszállító repülőgépek.

• forgószárnyú repülőgépek -

(helikopterek).

A légi áruforgalom lehet: - menetrendszerinti járat; - áruszállító különjárat;

Légi áruszállítás Előnyök Hátrányok  nagy szállítási távolságok  csak az áruk egy bizonyos köre esetén viszonylag rövid az áruk esetén vehető számításba szállítási ideje  az áruk repülőtérre való fel-,  viszonylag kis mértékűek az illetve elfuvarozására és emiatt árukat érő igénybevételek, gyakran többszöri átrakásra, ezért viszonylag kicsi a átmeneti tárolásra van szükség, csomagolás költségigénye is ami jelentős mértékben  a szállítási határidők betartását megnövelheti az áruk szállítási egyedül a szélsőséges idejét időjárási viszonyok zavarhatják  itt a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye; így magasak a fuvardíjak  környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás

Áruszállítási menedzsment: A csővezetékes áruszállítás

   

Csővezetékes áruszállítás Előnyök Hátrányok nagyfokú megbízhatóság  a szállítható áruk köre nagy független a külső mértékben korlátozott, csak környezeti időjárási azonos fajtájú áru szállítására hatásoktól alkalmas alacsony fajlagos  viszonylag alacsony a szállítási üzemeltetési költség sebesség, így hosszú a hibamentes konstrukció szállítási idő és gondos üzemeltetés  kis alkalmazkodóképesség a esetén minimális a szállítási igények változásaihoz környezetszennyezés  a vezetéképítésnek nagy a veszélye beruházási költségigénye.

Köszönöm a figyelmet!

LOGISZTIKA Oktató: Egri Bence Elérhetőség: [email protected] Kötelező irodalom: Szegedi Zoltán- Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó,2003

Logisztika 9. Áruszállítási menedzsment: Kombinált áruszállítási rendszerek

Kombinált áruszállítás 

Két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, de az áru egyetlen bontatlan(modális) szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig



A cél: az egyes közlekedési alágazatok előnyeinek együttes kihasználása

A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja  konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat  tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit.

Kombinált szállítási rendszerek A kombinált forgalom növelésének célkitűzései  a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése  a közutak zsúfoltságának csökkentése  a közlekedésbiztonság növelése  a közutak elhasználódásának késleltetése  kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás  a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása  a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai  konténeres szállítás  közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA)  közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO)  folyami-tengeri kombinált szállítás

Kombinált rendszerek két fő csoportja 



Konténeres szállítás Huckepack áruszállítás

Huckepack rendszerek 

Közúti/vasúti

bimodális rendszerek 

Közúti/vizi Ro-Ro = roll on roll off



Vasúti/vizi



Folyami/tengeri Si-So = swim in swim out

Konténeres szállítás Nagykonténer (40,30,20 láb hosszúak)

Nagykonténer rakodása



Kiskonténer (20 láb alatti)

Közúti-vasúti kombinált száll. 



„Rollende Landstrasse” gördűlő országút A vasúti kocsikra a tehergépkocsik állnak fel

Bimodális szállítás •Magát a félpótkocsit rakják át, •vagy a csere-felépítményt

Közúti-vizi szállítás 

A közúti járművek saját kerekeiken gördülnek fel a vizi járműre, majd az út végén onnan le.

Árueljuttatási rendszerek a.) közvetlen vagy direkt forgalom b.) vonali forgalom c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere e.) "hub and spoke" rendszer

Árueljuttatási rendszerek 1 a.) közvetlen vagy direkt forgalom - egy feladó, egy címzett, útközben fel és lerakodás nincs

b.) vonali forgalom - egy fuvareszköz, menetrend szerinti ki- és berakodás

Árueljuttatási rendszerek 2 c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer - fuvareszköz kiindulási és végpontja azonos (az egyes megállóhelyek gyűjtő, és elosztó pontok lehetnek)

Árueljuttatási rendszerek 3 d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere - gyűjtőponttól gyűjtőpontig történő (általában nemzetközi) szállítás

Árueljuttatási rendszerek 4

e.) "hub and spoke" rendszer - a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása, valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer ( a kerékagy a kontinenseket lefedő hálózatok regionális központjait jelenti). A forgalom részint a küllők és a kerékagyak között, majd a kerékagyak közötti légi forgalomban történik.

Köszönöm a figyelmet! (Vége)