Lóczy Diákújság Ne maradj le semmiről! szeptember-október

Lóczy Diákújság Ne maradj le semmiről! 2014. szeptember-október

Oldal |2

Főszerkesztői levél Nem csak a diákok, de a tavaly megindult iskolaújság számára is eljött egy újabb tanév. Ezekben a hónapokban is igyekszünk olyan cikkeket írni Nektek, amik nem csak érdekesek, de hasznosak is lehetnek számotokra. Az interjúk mellett a kirándulások utáni élménybeszámolók sem maradhatnak el. Reméljük, hogy ebben az évben egyre több olvasóhoz eljut az újság híre, és az iskolánkba érkező új diákok is szeretni fogják a Lóczy diákújságot! A végzősöknek sok sikert az érettségihez, a régebbi diákoknak további kitartást, és sok erőt a tanuláshoz, az újaknak pedig azt üzenném, hogy a kávé mindig segítőkezet fog nyújtani!  Virág Cintia 12/a

Oldal |3

Interjú az elsősökkel Szeptember 1.-én, újra becsöngettek és elkezdődött az iskola. Mint minden tanévben, a mostaniban is üdvözölhetjük az elsősöket. Iskolánkban idén is három osztály indult; a 9.Kny/A , a 9.Ny/B és a 9.. Osztályfőnökeik: Erdélyi László, Csapó András illetve Kovács Gábor. A sulikezdésnél mindenkinek vegyes érzelmei vannak. Van. aki várja, van, aki izgatott, van aki fél, de biztos, hogy mindenki kíváncsi és mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy kinek mit hoz, kinek mit rejteget az új tanév. Ilyenkor minden diák megfogadja, hogy szorgalmasan tanul, szépen fogja vezetni a füzetét és minden órán teljes erőbedobással fog figyelni, dolgozni. Aztán ez a nagy lelkesedés körülbelül szeptember közepén elmúlik, belekóstolunk abba, hogy valójában milyen kemény is a tanulás. A mostani feladatom az volt, hogy megkérdezzek pár kilencedikest, akik egyébként már igazi lóczysok, hiszen az avatón is túl vannak már.

A kérdéseim: Hogy találtad meg ezt az iskolát? Miért pont a Lóczy Gimnáziumot választottad? Elégedett vagy? Azt kapod, amire vártál, számítottál? Milyen érzés itt lenni? Hogy érzed magad az iskolánkban? Schmitz Dávid (9.Kny/A): - Két tanítási nyelvű iskolákat kerestem, így találtam meg. Úgy gondoltam, annyira messze sincs, és sok jót hallottam róla. Tetszik, a tanárok kedvesek, segítőkészek. A felsőbb évesekről is ugyanez a véleményem. Sokat kell tanulni, de mégis van szabadidőm. Kollégista vagyok, ami azért eltér az otthoni élettől, de hozzá lehet szokni. Elég sokszor megyek Veszprémbe, ott vannak az edzéseim, szóval nem kell minden délutánomat a kollégiumban töltenem. Huszár Boglárka (9.Kny/A): - Azért szerettem volna idejönni, mert több ismerősöm is járt ide. Ők mondták, hogy ez egy megfelelő iskola, jó tanárokkal, programokkal. Eleinte csak úgy spontán jött az ötlet. Túl sok véleményt még nem tudok mondani, de eddig nekem nagyon tetszik! Az órák jó hangulatban telnek, sokat nevetünk. Kicsit fura, és ijesztő még, főleg amikor végig kell menni a folyosón a nagyok között.

Kósa Benedek (9.Ny/B): - Eddig csak jót tudok mondani, nincs vele semmi bajom. A sulival és a tanárokkal is meg vagyok elégedve. Jó érzés itt lenni.

Straub Laura (9.Ny/B): - Már régebben hallottam pár embertől, köztük a testvéremtől is a Lóczy-ról. Leginkább a nyelv, illetve a természettudományos tárgyak miatt jöttem ide. Az iskola eddig jó, a tanárok is. Az osztályfőnökömmel is elégedett vagyok.

Czigle Kevin (9.Ny/B): - A szüleim javaslatára jöttem ide, ők is lóczysok voltak. Úgy hallottam ez egy megfelelő iskola és a nyelvoktatás is tetszik. Szeretek itt lenni, kedvesek a tanárok, jól kijövök a végzősökkel, idősebbekkel.

Békefi Kíra (9.C): - Én egy pályaválasztási könyvben olvastam a Lóczyról, megtetszett, ide akartam jönni. Úgy gondoltam, jó lesz ez, amúgy is szeretem az angol nyelvet és itt van lehetőségem arra, hogy tanuljam. Elégedett vagyok a nyelvoktatással. Az iskola nekem nagyon tetszik, de egy kicsit fárasztónak találom. Viszont erre számítottam, hisz bejárós vagyok, korán kell kelnem.

Fónagy Alexandra 9/a

Oldal |4

Lengyel hét a Lóczyban Mielőtt megjöttek Az egész annyira bonyolult volt. Hozzám eredetileg egy Stan nevű fiú jött volna, de sajnos le kellett mondania az utazást. Utána egy Wojtek nevű fiút kaptam, de őt sem szállásolhattam el, mert egy lány nem tudott fogadni cserediákot, így egy fiú leváltotta, akihez viszont nem mehetett lány, így végül megkaptam Paulinát. Facebookon tartottam vele a kapcsolatot, de Stannal és Wojtekkel is sokat beszélgettem. Aztán végre eljött a szeptember 13. Reggel 8-kor indultak Lengyelországból és úgy volt, hogy kb. este 10-re érkeznek Füredre. Persze ez sem lehetett ilyen egyszerű, ugyanis lerobbant a buszuk. Ez pedig 4-5 órás késést jelentett, és hajnali 2 körüli érkezést. Éjszaka valamikor megjött az üzenet, hogy elhagyták a határt, úgyhogy el is indultunk apával Füredre. Kb. félórás várakozás után, háromnegyed 4-kor megérkeztek. A tanáruk, sorban szólította őket és miután az utolsó gyerek is kiszállt, mindenki átadott a családjának 1-1 kuglófot. Ezt követően el is indultunk haza. Otthon azonnal elmentünk aludni és Paulina csak délelőtt fél 11-kor jött elő a szobájából.

Vasárnap: Családi nap Állatkertet terveztünk, de az esős idő miatt sajnos mást kellett kitalálnunk, így megmutattuk neki a veszprémi várat. Az egyik templomban pont lengyelekről szóló kiállítás volt, ezért azt is megnéztük. Mikor

visszaindultunk, elkezdett szakadni az eső, szóval kicsit megáztunk. Hazaérve megebédeltünk, aztán csendes pihenőt tartottunk, később beszélgettünk, majd este filmet néztünk és felkészültünk a másnapra.

Hétfő: Iskola bemutatása, Koloskavölgy, kirándulás, főzés

Végre találkoztam a Wojtekkel! Ezt vártuk amióta, csak Facebookon beszéltünk egymással, és odajött hozzám egy másik

fiú is, akit Mateusznak hívnak. Innentől kezdve a nap nagy részét velük töltöttem. A túrát sok sár, csúszós ösvények, hatalmas belvizek és kerülők jellemezték. Sokan veszélyesnek tartottuk és csoda, hogy mindössze egy kisebb esés volt csak (persze az az én „lányommal” történt). A kilátás viszont gyönyörű volt. A magyarok közül pár lány, amíg mi hegyet másztunk, megfőzték az ebédet: paprikás krumplit. Amint ehettünk volna, elkezdett szakadni az eső, így egy ennyi embernek elég kicsi helyre húzódtunk be. Mikor már kevésbé esett, elkezdtünk enni, mert utána vissza kellett érni a sulihoz. Ez a nap elég fárasztó volt ahhoz, hogy korán lefeküdjünk és kialudjuk magunkat másnapra.

Kedd: Budapest 7:45-re kellett leérni Füredre, hogy időben felérjünk Pestre. Leparkolt a busz, majd gyalog indultunk tovább. Először a Parlamentet néztük meg, aztán felmentünk a várba, ahol kaptunk némi szabadidőt. Itt mi, magyarok is, akik még nem ismertük egymást, elkezdtünk beszélgetni és egy jó kis társaság alakult ki, szerintem mindenki nagyon jó fej. Ezen a napon két lánnyal,

Oldal |5

Zuzával és Verenával voltam a legtöbbet a lengyelek közül. Megnéztük a Halászbástyát is, majd a Citadellához mentünk, oda már busszal. Ott ismét kaptunk egy kis szabadidőt, majd sajnos vissza kellett indulni Füredre. Mivel pont lekéstük a buszunkat Veszprémbe, levittem Paulinát a partra és meghívtam fagyizni. Nagyon tetszett neki, azt mondta, ha idejárna suliba, mindennap lejönne és csak ücsörögne. Mondtam neki, hogy jó lenne, én is szívesen tenném ezt, de idő sajnos nincsen rá. És ez volt az ő kedvenc napja.

Szerda: Hajókázás a Balatonon

9-re kellett leérni a Yacht Clubhoz. Mivel a hajókon nem volt rá lehetőség, mindenki elment mosdóba, majd akik nem jól vagy egyáltalán nem tudnak úszni, kaptak mentőmellényt, aztán már indulhattunk is. Három hajóval mentünk, én két lengyel lánnyal (Iza és Jagoda) és két másik magyarral (Ádám

és Vivi), illetve Pintér tanár úrral. 4 órán keresztül hajókáztunk és ezt a beszélgetés tette érdekesebbé, legalábbis a magyarok számára. A lengyelek zenét hallgattak, napoztak és az egyik hajón levők kormányozhattak is. Utána kaptunk a parton szabadidőt, a lengyelek körülnéztek, mi meg páran itteniek elmentünk sütizni. Ezután felmentünk a suliba ebédelni, majd azt csinálhattunk, amit akartunk, így elmentünk a füredi plázába, később pedig strandra. Este még apával és Paulinával elmentünk limonádézni is. Nekem ez volt a kedvenc napom.

Oldal |6

Csütörtök: Biciklitúra, búcsúbuli 8:45 indulás Sajkodon keresztül Tihanyba biciklivel. Nem mondhatom, hogy könnyű lett volna, több helyen inkább csak toltam. A kilátás gyönyörű volt, ahogy az idő is. A Belsőtónál letettük a bicikliket és felmentünk az Aranyház-kúphoz, majd vissza és feltekertünk az apátság alá, ahol szabadidőt kaptunk. Utána felmentünk a Barátlakásokhoz, ahova a bicikliket lent hagyva, gyalog másztunk fel. Páran ittunk az ott található forrásból, majd miután ezt is mindössze

egy eséssel (megint az én „gyerekem”) megúsztuk, és visszatekertünk Füredre. Szegény Mateusznak Tihanyból vissza kellett tolnia a biciklit, mivel az használhatatlanná vált. Miután letettük a bringákat, Paulinával és Wojtekkel elmentünk a suliba, Paulinával átöltöztünk, majd hárman felmentünk a Sparba, de Wojteknek gyorsan haza kellett mennie, így ketten bevásároltunk, majd elindultunk a Peronba, a búcsúestre. Voltak, akik nagyon jól összejöttek, mi az asztalunknál végig

Péntek: Elmennek 7:45-re kellett leérni. Mindenki ott állt a suli előtt és még beszélgetett kicsit a lengyelekkel. Aztán megjött a kisbuszuk és májusig vagy júniusig el kellett búcsúznunk. Azt hiszem nem volt könnyű, mivel a társaság csaknem tökéletes volt. Aztán muszáj volt beszállniuk a buszba és elindultak. Aki szeret angolul beszélni és szeretne még jobban fejlődni, vagy tesztelni a tudását, utazni, új barátságokat kötni, azoknak ajánlom, hogy jövőre (is) jelentkezzenek erre a cserediák programra. Persze hátrányai is vannak, néha egyesek felidegesíthetnek, vagy nem

beszélgettünk, mások még így utolsó este gyorsan megismerkedtek egymással. Mindenki kapott ajándékot a cserediákjától. Fél nyolc felé aztán elkezdett csökkenni a létszám és mi is hazamentünk. Otthon mi is adtunk jó pár ajándékot Paulinának, aztán összepakolt és rájöttem, hogy ennyi volt, másnap reggel elmennek és nyolc hónapig nem is találkozunk. A suli meg folytatódik.

Oldal |7

jövünk ki túl jól a partnerünkkel, de szerintem igazán megérte jelentkezni, mert bár a saját „lányommal” nem igazán lettünk barátok, több másik lengyellel és magyarral igen. 

Interjúk Zuzanna Michalska (Gulyás Regina cserediákja) 1. Which was your favourite day of the week and why? My favourite day was the fist day, Sunday with the families. On this day, I met all the members of her familiy and I spent all day with Regina and we visited local popular places like Lavender House-Museum and we had a long walk around beautiful Tihany and I saw how pretty nature is here.

2.What do you think of your exchange partner? I'm a very lucky person because Regina and I have good contact and I think we are friends and this is amazing. Regina was looking after me all the time and she's a very talented cook! And together we have lots of positive and funny memories from my visit to Hungary.

3. What about Hungarian people? In my opinion Hungarian people are really friendly and helpful. At first, they seemed to be shy but next day I was talking with them all day! My friends from Hungary are positive,funny and we were spending good time here. And I'm really missing all of them.

4.What do you think of the programs? I think the programs were good because we had time after classes to meet friends and visited other places. I really enjoyed the day when we visited Budapest because for me the architecture of this city is one of the most interesting and beautiful. About the bike trip, it was hard but I like cycling and seeing things around me.

Wojtek Reszka (Tuboly Levente cserediákja) 1. Which was your favourite day of the week and why? My favourite day was when we were riding a bike because I love riding a bike and there was a really nice view and it was a good idea to make some stops to see more and I could talk to the others.

2.What do you think of your exchange partner? Levente is OK, I can’t say anything bad about him, he was very friendly but the reason that he was normally going to school at the time of the exchange made us a bit far away from each other so we didn’t talk much.

3. What about Hungarian people? Evereybody from Hungary I met was polite and cool.

Oldal |8

4.What do you think of the programs? Programs have some cons and benefits, unfortunately there was more cons than benefits, the programs were definitely too short and could start one hour or even two hours later and if something depends on weather you should make plan B. My father always said that it’s better to do more than less. But the programs themselves were really nice and there wasn't anything which happened twice and you could pick the best options to do.

Mateusz Frankiewicz (Gellén Ádám cserediákja) 1. Which was your favourite day of the week and why? My favourite day of that week was Wednesday, because we sailed on Lake Balaton.

2.What do you think of your exchange partner? My partner was forgiving, nice, friendly, responsible-like a father. :D

3. What about Hungarian people? Hungarian people were so rude, sad, pensive... But Hungarian students were awesome Like my partner of exchange - Adam Gellén At the begining they were so shy, but after a few days, they became confident in the positive meaning.

4.What do you think of the programs? I really enjoyed the programs of exchange - sightseeing in Budapest, we sailed on Lake Balaton, etc.; but the last day could have been better...

Gellén Ádám (10.B, Mateusz Frankiewicz házigazdája) 1. Melyik volt a kedvenc napod? Miért? Úgy gondolom, hogy csütörtök volt a legjobb, mert az egész csapat együtt volt nappal és este is és így igazán össze tudtunk szokni.

2. Mit gondolsz a cserediákodról? Szerintem nagyon rendes és jó fej volt, bármiről tudtunk beszélgetni és persze jókat szórakoztunk.

3. Mi a véleményed a lengyelekről? Mindegyik lengyellel meg lehetett találni a közös hangot, mert nagyon jó fejek voltak.

4. Készítettetek neki magyar ételeket? Kifejezetten magyar ételeket nem, de pirospaprikával fűszereztük őket. Evett túró rudit is, ami ízlett neki.

Oldal |9

5. Mit vársz leginkább a lengyelországi látogatásból? Sajnos még nem tudom a programot, de mivel még nem jártam Lengyelországban, így nagyon várom, hogy új kultúrát ismerjek meg.

Burgess Dominik (10.B, Janek Pinkowski házigazdája) 1. Melyik volt a kedvenc napod? Miért? A kedvenc napom a balatoni vitorlázás volt, mert a délelőttök a Balatonon töltöttük és körbehajóztuk Tihanyt. Még a lengyeleken kívül is voltak olyanok, akik soha nem hajókáztak a Balatonon. Délután azt csinálhattunk, amit akartunk és Janek fürödni szeretett volna, amióta megérkezett, úgyhogy lementünk a többiekkel a strandra és három lengyel (Janek, Iza és Paulina) meg én bementünk a vízbe, de 15-20 percnél nem maradtunk tovább, mert nagyon hideg volt (kb. 19°C).

2. Mit gondolsz a cserediákodról? Nagyon kedves és udvarias volt mindenkivel az egész látogatás alatt. Általában nem ő kezdte a beszélgetéseket, de ha már egyszer elkezdett beszélni, akkor szinte bármiről tudtunk társalogni.

3. Mi a véleményed a lengyelekről? Mindenki nagyon szimpatikus volt és szívesen részt vett a programokban. Én főleg a fiúkkal voltam és azokkal, akiket az osztálytársaim fogadtak be, és nagyon jól kijöttünk egymással még úgy is, hogy ők nem szoktak együtt lenni.

4. Készítettetek neki magyar ételeket? Mivel csak öt napot voltak itt, nem lehetett mindent megkóstoltatni. Janek (igazán) kedvenc magyar ételei a kürtőskalács és a túró rudi volt, amiből 2 csomagot is vitt haza magával. Mivel mi gyakran eszünk angol ételeket, egyik nap angolos Curry-t ettünk vacsorára és azt mondta életében nem evett még ilyesmit.

5. Mit vársz leginkább a lengyelországi látogatásból? Hogy megismerjem Janek családját és belepillanthassak abba, hogy milyenek a hétköznapjai, mit csinál, amikor nem iskolában van. GÁSPÁR VERONIKA 9/B

O l d a l | 10

Pécs és környéke Sok osztály mindig nehezen jut közös nevezőre társaival, hogy idén épp hova menjenek osztálykirándulásra. Akár egy naposra, akár többre, de mindig jó móka a sulitól és a tanulástól elszakadni és együtt lenni, mókázni osztálytársainkkal és osztályfőnökünkkel. A mostani számban induló sorozatunkat kedvcsinálóként indítjuk el, illetve ötleteket, tippeket szeretnénk adni azoknak az osztályoknak, akik még nem döntötték el, hogy hova mennek osztálykirándulásra. Sokaknak a főváros tetszik a legjobban, de sok más szép és különleges város is van Magyarországon, mint például Pécs. A város Baranya megyében található és Magyarország ötödik legnagyobb városa. Pécset a kultúra városának szokták hívni, továbbá nem egy-kettő nevezetessége van, hanem nagyon sok. Pécs és környéke az alábbi lehetőségeket kínálja az oda látogató osztályoknak: Látványosságok: Pécsen sok szép múzeum található. Aki szereti őket érdemes megnézni a Zsolnay Mauzóleumot, ahova a belépő ára csak 400Ft/fő. Az Orfűi Malommúzeum egész évben várja látogatóit, akiket érdekel a gabonaőrlés és az olaj kipréselése. Egy egész osztály már 200Ft/fő-ért látogathatja meg a múzeumot. A legszebb múzeum a Zengővárkonyi múzeum, hazánk első és állandó hímestojás-kialítása. A magángyűjtő több mint 5000 darabos míves tojás gyűjteményéből közel 3000 darabot adott át a kialításnak. Belépő felnőtteknek 450Ft/fő, diákoknak 250Ft/fő. Várak, műemlékek:

A Malkocs bej Dzsámi Siklóson található. A dzsámi berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé. 1993-ban elnyerte az Európa Nostra díjat. Ára felnőtteknek 350Ft/fő, diákoknak 250Ft/fő. Jakováli Hasszán Pasa dzsámija Magyarország legépebben megmaradt török kori emléke. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállító helye. Felnőttek jegye 500Ft/fő, diákok jegye 250Ft/fő. Belvárosi plébániatemplom a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A dzsámi mellett épült egy hangtorony, melynek harangja minden nap 7.00, 12.00, 17.50, 19.00 órakor szólal meg. Felnőtt jegy 400Ft/fő, diákjegy 200Ft/fő.

O l d a l | 11 Szórakozási lehetőségek:

Harkányi Gyógy- és Strandfürdő közel 200 éves múltra tekinthet vissza. A Gyógyfürdő 34-38 fokos víz hőfokával biztosítja vendégeinek a gyógyulást. Sok betegségre jó hatással van a gyógyvíz például: mozgásszervi, ízületi betegségek megelőzésében-gyógyításában, csontritkulás, nőgyógyászati gyulladások. A Strandfürdő napozáshoz, játékhoz, sportoláshoz, és étkezéshez is hangulatos helyszíneket biztosít. 20 étterem, 15 büfé és 59 üzlet és üzletsor áll rendelkezésünkre. Osztálykirándulásra a legalkalmasabb lehetőség Pécsen a városfelfedező séta. A program időtartama 2 óra, ami abból áll, hogy Az ország történelmi belvárosainak térképén bejelölték a látnivalókat, nevezetességeket, majd beszámozva „láncra fűzték” ezeket. Ezek után mindegyik számozott látnivalóhoz írtak egy tömör „idegenvezetői” szöveget és feltettek egy témához illő kvíz kérdést. A válasz a fejünkben, vagy a lekaparható festékkel eltakart megoldó kulcson található meg. (A kvíz-kérdésekre a választ nem találjuk meg a helyszínen, saját tudásunkra kell hagyatkoznunk.) A Széchenyi tértől egészen a Hunyadi lovas szoborig tart ez az ötletes séta. 600Ft/fő, ami megéri, mert jó kis kaland ez a diákoknak. Soft-csúzli játék kiváltja a résztvevőkből az önfeledt fizikai aktivitást és a zsigereinkből eredő, legtöbbször láthatatlan, legbensőbb tulajdonságokat, reakciókat. Minden korosztálynak egyaránt alkalmas és remek időtöltés kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Szállások:

Az Égerliget Vendégház Harkányban található. A város központjától 700 méterre helyezkedik el, csendes, nyugodt környezetben. Az épület 46+6 fő elhelyezésére van lehetőség. A gyerekeknek 4-6-8-10 ágyas szobák szolgálnak szálláshelyül, kísérőik szobái 3 ágyasak, a földszinten helyezkednek el. Közös fürdő és WC van. A szállás ára: 1800Ft/fő/éj reggeli: 400Ft/fő ebéd: 700Ft/fő vacsora: 700Ft/fő

A Kolping Vendégház Pécsen található. A vendégház Pécs történelmi belvárosában a Dzsámitól 300 méterre van. Csendes, nyugodt környék, mégis minden látnivaló, szórakozási lehetőség megtalálható itt. A szállás ideális csoportok számára. A szobák két szinten helyezkednek el, mindegyiken felszerelt konyhasarok, étkező-társalgó található. Közös fürdő és WC van. Az épület 50 fő elhelyezésére van lehetőség. A szállás ára 2000Ft/fő/éj Dőri Éva 9/B

O l d a l | 12

Természettudományos rovat

forrás: http://sciencemeetup.444.hu

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia két japán és egy amerikai japán kutató, Isamu Akasaki (Meijo University/Nagoya University, Nagoya) Hiroshi Amano (Nagoya University) és Shuji Nakamura (University of California, Santa Barbara) részére ítélte oda a 2014. év fizikai Nobel-díjat. A három kutató a kilencvenes évek elején fedezte fel, hogyan lehet olyan félvezetőket készíteni, amelyek kék fényt bocsátanak ki. Az első fénykibocsátó diódákat (Light-Emitting Diode), vagyis ledeket még a hatvanas években készítették, de ezek csak infravörös fényt voltak képesek létrehozni ilyen található például a távirányítókban is. A kutatók lassan haladtak felfelé fényerőben és a hullámhossz-skálán is: megjelentek a vörös, majd zöld ledek is. A kék azonban nem adta magát, kék komponens nélkül pedig fehér fényt sem lehet előállítani. A feladványt végül a három japán kutató oldotta meg. Akkoriban Akasaki és Amano a nagoyai egyetemen dolgoztak, Nakamura pedig egy kis japán cégnél, a Nichia Chemicalsnál. Bár voltak korábban is próbálkozások, az 1993-ban, a Nichia által bemutatott, gallium-nitrid-alapú kék ledek voltak az elsők, amelyek nagy fényerőt voltak képesek előállítani. Húsz évvel ezelőtti felfedezésükkel végre megnyílt az út a kombinált (vörös+zöld+kék), fehér fényt adó ledek előállítása előtt. A Föld áramfelhasználásának körülbelül negyedét világításra használjuk fel. A fehér ledek hosszabb élettartamúak és kisebb fogyasztásúak, mint az izzóklámpák. Mivel folyamatosan fejlődik a fényerejük és a hatásfokuk is, ezért jóval kevesebb nyersanyagot követelnek, mintha izzókkal világítanánk ugyanannyit. Ahol bizonytalan az áramellátás, a ledek akár helyben gyűjtött napenergiával is működtethetőek. LÁNG RÓBERT TANÁR ÚR

O l d a l | 13

Távkapcsolat Hogy szerintem mit jelent a távkapcsolat? Amikor egy páron belül a két fél távolabb él egymástól, mintsem kedvük szerint akármikor személyesen találkozzanak. Véleményem szerint ez egy kivételes, sokszor nehézkes életvitel. Lehet az emberre jótékony és káros hatással is. Sok minden függ a felfogástól és az egymáshoz való viszonyulásától. Meghatározóak a körülmények. Mikor, milyen életszakaszban, milyen helyzetben találnak egymásra az illetők, hogy közelednek a másikhoz, milyen az érdeklődésük. A kapcsolattartás függ a két fél közötti összhangtól. Nem kell ugyanolyan természetű párra találni, mint mi, sokszor elég, ha megpróbáljuk meghallgatni, megérteni a másikat. A fiúk és lányok közti különbség már magában hatalmas. Teljesen más jegyeket, tulajdonságokat hordoznak. Szokták mondani: „Az ellentétek vonzzák egymást.”. Van benne valami, de én úgy gondolom, nem ez határozza meg a kapcsolat alapját. A nagy feladatokhoz, mint a távolság leküzdése egy másik személyért, esetünkben a szerelemért, komoly akaraterőt, kitartást, határozottságot és főleg bizalmat követel. Tény, a bizalmat ki kell érdemelni és csak óvatosan szabad adni. Amikor bizalmat szavazunk a társunknak, értéket helyezünk a kezébe, amit ő megbecsül, vagy visszaél annak lényegével. Sokan nehezen nyílnak meg, mert csalódtak. Vannak, akik mesélnek magukról, majd várják az önzetlen viszonzást. A normális párokkal ellenben - akik között nincs több száz km, egy országhatár, esetleg földrész – máshogy kell megoldani a problémákat, talán kicsit komplikáltabban. Van, hogy komoly gondokat sürgősen kellene megbeszélni, de nincs rá mód, a személyes találkozás lehetősége ki van zárva. Ilyenkor hálát adunk a modern világunknak és főleg telefonon, interneten próbáljuk rendezni a dolgot. Fontos a folyamatos kapcsolattartás, az átbeszélgetett órák, levelezések, üzenetküldések. A távolból így ismerhetjük meg egymást jobban, így válhat életünk részévé a másik. Az érdeklődésünkkel, támogatásunkkal erősödik a bizalom is. A távolság leküzdése anyagilag is megviselheti az embert. A fiatalok, szüleiktől függnek, nincs önálló keresetük. Telefon és egyéb számlájukat nem maguk finanszírozzák. Beosztónak kell lenniük, okosan végig kell gondolniuk helyzetüket. A szeretetből, szerelemből sok meggondolatlanság következhet, amit valószínűleg a tapasztalanság eredményez. Érdemes előrelátónak lenni, logikusan gondolkodni.

O l d a l | 14

A találkozásig eljutni szintén lehet megterhelő. Az utazás időbe, energiába, pénzbe kerül. Jobb esetben a család, barátok segítenek ebben, de előfordulhat, hogy nekünk kell megoldani. A tömegközlekedésben, segítség lehet a diákigazolvány, amivel olcsóbban utazunk. Az autóval való utazással pedig időt, energiát takaríthatunk meg. Tegyük fel, hogy kialakult a kapcsolat. Rendszeresen találkoznak, rengeteget beszélgetnek, megoldják problémáikat és szerelmesek a felek. Elhanyagolhatatlan tényezők akkor is akadnak, mint például a hiány vagy a féltékenység. A hiányérzet, hasonlít a honvágyhoz. Ilyenkor érzékenyebbek talán szomorúak, dühösek a párok. Ekkor meríthetnek a múlt szép emlékeiből, a jövőbeli álmaikból. Például: milyen jó volt együtt sétálni, fogni egymás kezét, kirándulni, szórakozni. Hamarosan újra látjuk egymást és megyünk ide-oda. A negatív gondolatok magukkal hozhatják a féltékenységet, ami megmérgezheti a viszonyt, így nem mindegy a hozzáállás sem. Láthatják azt, hogy most nincsenek együtt, pazarlás a külön töltött idő, a nagy pillanatokat egymás nélkül élik meg. Ha pozitívan gondolnak a fennálló helyzetre, arra koncentrálnak, hogy van valakijük, akivel szeretik egymást, boldogan élnek, viszonzott támaszt nyújtanak és még a közös jövőben is bízhatnak, akkor egy általuk teremtett jobb világba csöppennek. Én teljes mértékben a szerelem mellett állok, még akkor is, ha távkapcsolatnak hívják. Miért ne működhetne? Ha összekerül két kitartó, szerelmes ember, miért ne lehetnének boldogok együtt? Milyen akadály jöhet, amit ne tudna legyőzni két szerelmes? Az élet és sokszor saját magunk gördítünk akadályokat utunkba, próbáljuk meg legyőzni őket, ha már találtunk hozzá egy méltó társat.

Higgyétek el, vannak olyan párok, akik megcsinálták. Együtt maradtak, leküzdték a nehézségeket és most nincs más dolguk, mint élvezni egymás társaságát, örülni annak, hogy nem adták fel, holmi távolság miatt. Nem szabad egy jó partnert, aki lehet akár „az igazi” is, ilyen könnyen elengedni. Mindig küzdj valamiért! Így lesz célod az életben és jutalmad a jövődben! Tölgyesi Dóra 12/b

O l d a l | 15

Tanárinterjú - Catherine Gane Mostani számunkból sem maradhat ki a tanárinterjú. Ezúttal lektorunkat, Cathy-t kérdeztem pár dologról.

1.) Miért költözött éppen Magyarországra? Volt bármi problémája Angliával? 1997-ben jöttünk először ide, amikor a testvérem feleségül vett egy magyar lányt. Hagyományos esküvőjük volt, közel Zirchez. Ezután Balatonkenesére mentünk és ott szálltunk meg. Nagyon nehéz volt, az emberek nehezen értettek meg minket és nehéz volt ételt rendelni a strandokon. Ezután Pestre mentünk, végül jártunk Egerben, Debrecenben és Szegeden is. Fantasztikus volt ez a kirándulás! Úgy gondolom Magyarországon a levegő frissebb, finomabbak az ételek és jobb az idő, sokat süt a nap. Angliában nagyon keményen kellett dolgoznunk, hogy normális életünk legyen, és minden nagyon drága volt.

2.) Mit gondol Magyarországról, a magyar emberekről, és arról a helyről ahol él? Néhány angol ember szerint Magyarország olyan, mint Anglia volt 30-40 évvel ezelőtt. Szerintem ez egy biztonságos hely és megfelelő a gyerekeknek, hogy itt nőjenek fel. Egy pici faluban (Felsőörsön – a szerk.) élünk, közel Balatonalmádihoz és nagyon szeretünk ott élni. Nagyon sok időt töltöttünk azzal, hogy biztonságos és szép helyet találjunk magunknak. Szerencsénk van, mert van néhány szomszédunk, akikkel meg tudjuk érteni egymást.

3.) Mi a kedvenc... étele - a pörkölt és a palacsinta helye - Balatonalmádi a kedvenc helyem és Eger. szava? - a kedvenc szavam az "igen", mert úgy érzem ez egy pozitív szó.

4.) Mit gondol a magyar nyelvről? Úgy tudom, hogy a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve és nagyon nagy nehézséget okoz nekem, hogy a szavakból mondatokat csináljak. Sokat kell mondanom, hogy "Bocsánat, angol vagyok." Remélem, az idő múlásával, képes leszek beszélni magyarul. A diákjaim sokat segítenek nekem. Utána pedig jókat nevetünk azon, ahogy kimondom a szavakat. :)

5.) Mit csinál a szabadidejében? Mit szeret csinálni? Sokat dolgozom a ház körül, szóval a nap nagy részében elfoglalt vagyok. Van egy vizsla kutyánk, Lucy, aki nagyon aktív és játékos. Sok időt töltünk vele és szívesen sétáltatjuk őt az erdőben.

O l d a l | 16 Ha ki szeretnék kapcsolódni egy kicsit, általában könyveket olvasok, amiket a veszprémi könyvtárból kölcsönzök.

6.) Mennyire hiányzik a családja? Nehéz volt ott hagyni a családomat Angliában, és az egyik fiam Kínában dolgozik. Természetesen, hiányzunk egymásnak, de én nagyon büszke vagyok rájuk! A fiaim szeretik ezt a helyet és boldogak, hogy itt élek. Napjainkban már nem nehéz tartani a kapcsolatot egymással, bárhol is vagyunk.

7.) Szeret tanítani a Lóczy-ban? Mi volt az első élménye? Ez kiváltság nekem, hogy a Lóczy-ban taníthatok fiatal emberekkel. Amikor elkezdtem itt tanítani, meglehetősen nehéz volt, eleinte nehezen értettük egymást a diákokkal, de nagyon örültem, amikor volt bátorságuk kérdezni tőlem. :) Rengeteg nevet kellett megtanulnom rövid idő alatt és remélem ez jól sikerült. Ha meg tudnék valamit változtatni az iskolában, akkor biztos, hogy nem lennének első órák, mert nagyon nehezen kelek fel reggelente.

8.) Mit üzenne a diákoknak? Kövessétek az álmaitokat és jobb elesni, mint meg sem próbálni. Köszönök mindent és minden segítséget! :) FÓNAGY ALEXANDRA 9/A

O l d a l | 17 A New York Times online felületének esszé-író pályázatán tanára bíztatására Varga Viktória tanulónk is részt vett. Vélemény-kifejtő esszéje olvasható az alábbiakban:

LIFE near the border How many differences do you think there are between a town in the middle of the country and a town close to the border of the country? What are people like? There are so many prejudices but are they true?

In the south-western corner of Hungary, there’s a village, called Rédics. It has a population of about 1000 inhabitants. I have been living here since I was born. You can find this place about 2 kilometres far from the crossing point. So, it’s easy to go abroad in no time. In fact, it’s one of the advantages of living here because you can leave the country whenever you would like to.

The crossing point in Rédics

The border is something that attracts illegal immigrants. Our country is not a paradise for them, so they are not as active here as they are between California and Mexico. In the past a lot of people tried to emigrate but just a few of them succeeded. They went abroad at nights with an experienced person, who knew the secret paths of the valleys well. Later on, some of them came back but others found a job and stayed abroad setting up a new life. Fortunately, it’s free to leave the country these days. Why is it good? The answer is not too difficult: you can do anything in another country, like shopping or refuelling your car. This chance comes handy for people because there is an economic crisis in Hungary, so they can buy some things a little bit cheaper abroad than at home. However, there are some risks which you should take into consideration before you lcross the borders. Anyway, if you leave the country it’s a huge gamble to go without travel insurance, just take the example of shopping tourists between Canada and the States, who tend to cross the border without an insurance. Anything might happen, so never go abroad without it.

Finally, what about the differences? Living in the middle parts of the country is more convenient for people who live there. Imagine that you are in a big city with numerous shops and important offices. What do you have to do? Just use public transport for a few minutes and you are in the suitable place so you can administer your things. Of course, city life wasn’t always this good because of crime rate. We’ve got so many answers for our questions which ask ’’What are the differences between people who live in different parts of the country?” Urban people are always calm but the inhabitants of villages are busy all the time because they have to travel a lot. The important and big cities are far from little towns and villages. Personally, I don’t like most villages because of the reasons mentioned but RÉDICS is special. There is an other country in the neighbourhood so I love living here. It’s good to live in a place where two cultures meet. Source: http://www.nytimes.com/2011/10/03/world/americas/mexican-immigrants-repeatedly-brave-risks-to-resumelives-in-united-states.html http://travelbloggers.ca/2013/11/27/for-canadians-living-near-the-u-s-border-it-can-take-less-than-5-minutes-to-crossover-into-a-world-of-hurt/

VARGA VIKTÓRIA 9/A

O l d a l | 18

Úszó VB 2014. Az idei évben iskolánk városában, Balatonfüreden rendezték meg szeptember 5. és 7. között a nyíltvízi úszó világbajnokságot. A versenyen összesen huszonkilenc ország, és kétszázötven úszó vett részt. Az idő szép volt, de a Balatonnak nem igazán volt ideje felmelegedni, viszont a versenyzők azt mondták, hogy bár hideg a víz, de lehet benne úszni. A város összes diákja együtt szurkolt a lelátón ülve, vagy a három óriáskivetítők egyikét nézve. Összesen száz önkéntes segített a rendezvényen, melybe beletartoznak az iskolánkból jelentkezettek is, így hát nem voltam rest, és megkerestem, valamint kifaggattam őket az élményeikről: Szabó Krisztina (10.A): Nagyon jó volt, pláne, hogy jó feladatom volt! Az elején a kínaiaknak voltam a csapatvezetője, majd a Paulo Barellinek lettem a kísérője. Én leginkább a magyarokkal meg a törökökkel beszéltem, akikkel amúgy a mai napig tartom a kapcsolatot, és lehetséges egy törökországi út is hozzájuk, de volt szerencsém az oroszokhoz és a brazilokhoz is. Bicsák Barbara (12.C): Nagyon jól éreztem magam a három napon, jó volt a hangulat, a társaság, a „feletteseink”. Állandó feladatom nem volt, ott segítettem, ahol éppen kellett, volt, hogy törülközőért rohantam, vizet osztottam a biztonsági őröknek, előfordult, hogy mellettük kellett állnom, amíg a miniszterelnök úr körbenézett. Továbbá a VIP szektorokhoz kerültem, ahova csak a megfelelő kártyával rendelkező emberek léphettek be. Emellett volt, hogy a bíróknak szolgáltunk fel gyümölcsöt, a lelátókat letisztítottuk, és abban a kiváltságos helyzetben lehettem, hogy két verseny után is levághattam a versenyzők csuklóiról az időmérésekhez szükséges chipeket, így személyesen gratulálhattam valamennyinek, a világbajnok magyar csapat tagjainak is. Sajnos ennél többet nem tudtam velük beszélni a sűrű napirend miatt. Döbröntei Barbara (12.C): Én az Anna Grandban voltam leginkább, de volt, hogy lent a parton is segítettem. Az egész nagyon tetszett, mert jól meg volt szervezve, és az emberek is kedvesek voltak. Jó érzéssel és büszkeséggel töltött el, hogy ott lehettem, mert testközelben láthattam az úszókat, de sajnos beszélgetni egyikkel sem volt lehetőségem, mert nem voltam olyan helyre beosztva. De ettől függetlenül hatalmas élmény volt számomra.

Érdekesség, hogy a város adhat otthont a következő évi világkupának is, valamint a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Gyárfás Tamás azt nyilatkozta, hogy elvi megállapodás született arról, miszerint Balatonfüred jövőre bekapcsolódhat a nemzetközi szövetség (FINA) világkupasorozatába is. A várható esemény időpontja 2015. július 5. A város polgármestere, Bóka István nyilatkozata szerint, a városnak hatalmas megtiszteltetés volt ez a bajnokság, és bár szűkös volt a határidő, de erre a fantasztikus felkérésre nem mondhattak nemet.

Virág Cintia 12/a

Impresszum O l d a l | 19

Lóczy Diákújság 2014. szeptember-október

A szerkesztőség tagjai: Főszerkesztő: Virág Cintia Szerkesztő: Punk Bettina A cikkek szerzői: Dőri Éva, Fónagy Alexandra, Gáspár Veronika, Láng Róbert tanár úr, Tölgyesi Dóra, Varga Viktória Fotós: Gáspár Ákos Koordinátor: Csapó András