XXVII. lvfolyam. 2. 116m.
Kislcunf"•gyhára, 1942. február h6
FELELOS SZERKESZTO;
SZÉP LÁSZLÓ A GAZDASÁGI SZAKTAt;ITÓK ORSZÁGOS EGYESÜ LETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE
---....-....---....-....-....-....-....-....-....-----....-~~~~~~~~~~
A mai zarzavaros vi/dg ködén keresztül nagy vonalakban rajzolódik ki a jövő élet képe, de már a homályos keretek is bizonyos változásokat mutatnak a mult és jelennel szemben, me/y változásokra gondos eiörelátással készül és rendezkedik be a termelést és fogyasztást szervezö államhatalom. Bármilyen legyen is az új szereposztás, országunk a mezögazdasági termelésre rw;dezkedhet csak be, vitathatatlan természeti adottságai és e 'llunkakörbe való beide,gzödöttsége folytán. Az átalakulás eddigi folyamata már elöre láttatja, hogy az újkor mást és sokkal többet kiván a mezögazdaságtól és ez teszi szakségessé annak KYökeres átállitását. A f'öldmívelésagyi kormányzat ennek érdekében állitotta sorompóba rendelkezésre ci/ló erőit akkor, amikor a magyar mezögazda továbbképzését, tudásának és tájékozódottsúgának a kivánt mértékre való tágitását tűzte ki célul. Ennek érdekében tett kisérleteinek jóeredménye késztette arra, hogy a téli gazdasági tanfolyamok kiterJesztését olyan mértékre fokozza, ami lehetövé teszi az ország kisgazdaközönsége
való mozgósitását és ami feltétlen kecsegtet a hozzá fűzött reményekkel.
Az ország különbözö részén megszervezett téli gazdasági tanfolyamok teljes mérfékben nyerték meg a kisgazdatársadalom tetszését, amit nyilvár:itottak töriÚ{ges jelentkezéssei és szorgalmas, a sziikséget belátó pontos látogatással. Igen sok hl!lyen a férőhely befogadóképességének elégtele_nsége folytári tolódott el tekintélyes létszám képzése a későbbi időre, amikor a· tanfolyamok száma előreláthatóan megnégyszereződik s ezer helyen foglalkoznak a magyqr gazda szunnyadó értékének feltárásával. E tanfolyamokna/c három irányban mozgó munkássága tudatosifja a kisgazda eddigi ösztönszerű ténykedései!, amit magyarázattanui, egyszerű utánzással hajtott végre csak azért, mert valahol eredményeiben jónak látta azt, de már a saját adottságaira átvinni képtelen volt nem ismerve a munka indokai!, amiből aztán sikertelenség, lehangolódás és elernyedés fakadt. Uj ismereteket nyujt, melyek egé$zen más irányba viszik eddigi gondolatvilágát, , melynek konzervatívizmusa nem engedte érvényesülni a természet által f!yujto.f! .. ~ naKY'· tiJmtKének · o/)Jan · üiiJI:fed ét módon behnefekvö· öseriJi, pedig ·nagyobbaránya
·~
MEZÓOAZOASÁOI NtPOKTATÁS
1942. február hó
·~------------------~~~~~----~~------------------------
Íii/ejtése szinte csodával határos eredményeket produkálhatna. Nevelésével szinte embercserét végez, merl öntudatos, önérzetes, iigyes-bajos dolgainak intézésénél kifogástalan fellépést 'tanusitó ef!yének hagyják rt azt lwzajias érzésükben megerösiidlJf.' h; a kii:: t1rdekeiért áldozatra készen. A jiivöbe vetett bizalomnak Jof!ossúga .<;zilárdul meg e deresedö idiísebb és c.~il/ogú szemü ifjabb ezüstkalászos gazdák láttán, -akik e felvényt - az áldott s iiriik maJ!yar
tOld rejtett kincseinek szimbolumát- büszke kiál/ássa/, a számottevőség boldog tudatában s egyut/ál simogató szeretettel viselik. Örömmel állapitható meg, hogy a meziigazdasági népiskolák mind nagyobb számban vesznek részt az ezüstkalászos gazdaképzés fe/becsii/lletetlen munkájában, mellyel nagymértékben egészifik ki gazdanevelií iskolai ténykedéseiket és a tanfolyamokat l'f!tldezö f'öldmíl'elésügyi kormányzat mindenkor és biztosan számíthat iskaláink odaadá mií kihlésé re. -p.
,
Hivatalos res z -----~~------
A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Péterfy István hajduszoboszlói, Szuchén Mária derecskei, Nyerges Ferenc ceglédi, L. Szabó Imre turkevei, Bátonyi Rezső komédi, Szombathy Károly tiszaföldvári, Forgéch József abonyi, Harangozó István kecskeméti, Gáspár Irén gyöngyösi, Deák Győzö nagykőrösi, Kovács Margit dévavényai, Karaszné Balla Róza makói, Gaál Méria gyomai és Tarjányi József kiskunfélegyházi mezőgazdasági népiskolai helyette$ gazdasági szaktanítókat állami gazdasági szaktanitókká kinevezte. Fülöp Zoltán és Molnár Gábor berettyóujfalui, Illyés Zoltán és Balla István komádi, Szekeres Sándor hajduszoboszlói, Beck Károly kabai, Csizmadia István jászladányi, Parázs Albin kunmadarasi, Miklós Emil é~ Zalai Mária tur· kevei, Frankó Vilmos csanádpalotai, Tompa Kéroly makói, Mészáros Fülöp és K. Nagy Stefénia szeged-felsöközponli, Balla Károly .eg~i J. sz. iskola, Kunfalvy Klára kiskun· halasi, Nagy Antal abonyi, Bodó Lajos "1~~~1z~~i, Adorját:~llona nagy~örösi, Re_gös
Ferenc mosonmagyaróvári és Czike Margit kapuvári mezügazdasági népiskolába beosztot: segélydíjas gazdasági szaktanítókat (nőket) helyettes gazdasági szaktanitókká (nőkké) kinevezte. 90.291 !1941. V. 2. U. o. VKM. sz. r. kelte : Budapest, 1941. évi december hó 30·án. Budapest, 1941. évi december hó 30.
Dr. Hóman Bálint sk. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó Sarolta és Belánszky Sándor kalocsai, Kiss Margit kiskunhalasi, Cserhéti János ceglédi, Nagy Magdolna kiskunfélegyházi, dr. Bodáné Donko Piroska lajosmizsei, Szabó Banó Magdolna nagykőrösi, Érdi Róza kapuvári, Gat>ler Irén és Sudár Aranka dunaföldvári, Müller László és Láng Ilona szekszárdi, Cserháti Margit és Darvasné Gulácsi Erzsébet békési, Barabás Mária gyomai, Váczy Angyalka mezöberényi, lgonda Róza szeghalomi, Kocsis Erzsébet füzes· gyarmati, Adorján Ilona csanádpalotai, Gu· lyás Pölö~ . Már~!! ~isku~ . . Róza.. c;~ongrádi_, ..... .... ·. ·. . .. ,
-
194:2. fehruét ·hi)
dorozsmai, Borvendégné Dernői Klára kis- ványai, Pacsné Buzás Róza fegyvernekit kundorozsmai, Peötz Erzsébet szeged-alsó- Vas Borosi Mária jászberényi, Donkó Irén központi, Kiss Klára szeged-alsóközponti, Mária, Mihály Lilla és Tóth Margit jászTorontáli jánosné szeged-felsőközponti, Né- ladányi, Megyeri Pál kisujszállási, özv. meth Aloiza szeged-röszkei, Westsik Margit Gremspergerné Czerovszky Ilona kunszentés Szem an Ernő szendrői, Garamvölgyi János mártoni, Szathmári Irma mezötúri, Buday egri l. sz. iskola, Hortobágyi Ernő egri ll. Péter szolnoki, özv. Kovácsné Mészáros sz. iskola, Csomor Tibor gyöngyösi, Ripka Margit és jónás Erzsébet túrkevei, Antalóczy Erzsébet és Stadler Gizella hevesi, Vajsz Margit és Vanyek Gizella nyírbátori mezöTeréz derecskei, FUiöpné Kalmár Margit gazdasági népiskolába közismereli tárgyak. berettyóujfalui, juhász Ilona és Farkas József tanítására ideiglenes minőségben beosztott. debreceni l. sz. iskola, Cseke Ilona hajdu- segélydíjas népiskolai tanitóka t (nőket) állami szoboszlói, Dobza Erzsébet és jak ucs Katalin népiskolai helyettes tanitókká (nökké) kikabai, Vutka Aloiza nádudvari, Kerekes nevezte. (A rendelet szám: 90.292!1941. Katalin, · Ádám Sándor és Kun julianna V. 2. ü. o. VKM. kelte: Budapest, 1941. hajduböszörményi, Kadossa Gyula és Balla ·évi december hó 30-án.) Budapest, l 94 l. évi december hó 30. Ilona balmazujvárosi, Helfrich Margit balDr. Hóman Bálint sk. mazujvárosi, Dauner Mária Magdolna déva-
Berettyóujfalui mezőgazdasági
népiskola összefoglaló jelentése az 1941. évről Az 1941-42. iskolai évben tÚásodik esztendeje tart iskolánkban a mindennapos oktatás. Az idei évben a népiskola felső tagozatának megfelelő két osztály iskolánknál kialakult. l. fiú, l. leány, ll. fiú, ll. leány osztályokban mindennapos tanítások folynak. lll. fiú, lll. leány osztályok a régi oktatás szerint haladnak és mint ilyen, iskolánknál ez év végével megszünik. Beiratkozott az év· fólyamán : 22t; tanui([ Ebből l. fiúban 52, l. leányban 51, ll. fiúban 28, 11. leányban 24, lll. fiúban 24, lll. leány osztályban 49 tanulónk van. l 04 a fi(t és 124 a leánytanulók száma.
Az iskolamulasztók kiírása pontosan történik. A beiskolázás az új törzskönyvvezetés bevezetésével reméljük, a jövö esztendőben már egészen pontos lesz. A beirt tanulők 75 százaléka rendesen jár iskolába, l o százalék állandó mulasztó, iskolakerülő, 15 százaJék időnkint mulaszt. ll. leányosztály tanutói a legpontosabban járnak, n. fiú osztályban a feljárók nem mulasztanak tanítási órákat. Tanulók és szülők az J. osztály elvégzése után tudatában vannak, hogy az iskola mennyire hasznos és szOI(:séges. .. J(osárfonó, csöhéj, szabás-varrás; htmz~·
4 : MEZÓOAZDASAOI NI!POKTNTAS .. UM~: febrdr bó: --~-----------------~~~~~~~~~~~----------~------~
tanfolyamokon 1941. évben felnöttek és ta· nulók egyaránt résztvettek. Az 1942. évben a tanfolyamokat már megkezdtük. Tanteremhiány miatt a tanfolyarnos órákat és résztvevőket csökkenteni kellett. jövőre
tanterem hiány nem lesz, mert két tanterem és háztartási konyha, kamra épületét ez évben tető alá huztuk. 1942. év április 1-töl május 31-ig háztartási tanfolyam'lt vettünk tervbe. A mult iskolai évben ezt a tanfolyamot zsírhiány miatt nem tarthattuk meg. Ez évben a vallás és közoktatásügyi miniszter háztartási tanfolyam megtartására 200 P államsegélyt utalványozott. Háztartási és főzési órák tanterv szerint is állandósulnak iskolánknál. Tanulóinknak heti egy félnapon a takarékos főzéssei gyakorlatot tartunk, figyelembe· véve az egészségügyi szempontokat Háztartási tanfolyamunkhoz Ogyosztályunk ragaszkodik olyannyira, hogy konyhát és kamrát épittet iskolánknáL Oktatói és nevelői munkánk eljárásaiban kOlönös gondot fordítunk a jövőben nagyon szU~séges kereskedelmi szellem és ipari érzék ·fejlesztésére. Hl!lyi viszonylatokban népünk és tanulóink ezen gyakorlati és szellemi érzéknek alacsony fokán vannak. Iskolánkat az év folyamán meglátogatták: Aigner Gusztáv szaktanulmányi feiOgyelö, Kehrer G;ula, a minisztérium szakreferense, Kurdy Sándor mezőgazdasági népiskolai felügyelő, dr. Kövess Sándor tanügyi titkár. Az iskolánál szalgálatot teljesit igazgató, 2 szaktanító, 2 szaktanítónő, l népiskolai tanítónő. l szaktanító 2 éves katonai szolgálattételre bevonult, kinek helyettesitésére iskolánk még tanerőt nem kapott. Vallásoktatás rend ;zeresen történik. Vallásfelekezeti lelkészek, hitoktatók látják el a vallásoktatást.
Vallásfelekezeti megoszlás szerint tanulóink 91 11/o-a református, 4 'lo-a katolikus és 5''/o-a egyéb vallásu. A Ill. leányosztályban a csecsemőápolást zöldkeresztes védönö tartja. · Tanerők heti elfoglaltsága i :. igazgatónak heti 61 óra, szaktanítónak heti 60 óra, szak és tanítónőknek heti 59 óra. Az elfoglaltság tanftásból, Ogyeletes szolgálat, irodai elfoglaltság, továbbá egyéb munkák· ból áll.
Az iskola gyakorlóterülete 28 kh. 2109 n.- öl 12 " Erdei bérlet
----
összes terület :
40 kh. ll 09 n.-öl
Földbirtok művelési oszlása : 3.75 kat. hold 30 " " 4 ., "
ágak szerinti meg-
2
"
"
kertészet szántó rét, legelő belsőség
Az 1941. gazdasági év közepesnek mondható. Az évi csapadé~mennyiség ezen iskolánknál mérve 715 6 mm.
Az iskola termésátlagai kat holdankint : Buza 14 q árpa 12 " zab 20 n takarmányrépa 300 " széna 30 " Az iskola állatállománya 2 igásló, csikó, 6 tehén, 2 előhasi üsző, l kétéves Oszö, l tenyész bikaborjú, 5 koc1disznó, 6 hizó, 4 süld<'i, l O tenyészlúd, 14 tenyészkac;a, 30 drb növendék és tenyésztyúk, ll galamb. Az állattenyésztés fejlesztése és fokozása érdekében erőtakarmányokat és szénát vásárolt a gazdaság. Az iskola gaz~aságának 1941. évi bevételei:
Szarvasmarha és lótenyésztésböl 7477'08 p Sertés és baromfitenyésztésböJ 2297•42 " Mezögazd. term. eladásából 2607.16" Kerti és szölö term. eladásából 10825 26 " Kíilönféle vegyes bevételek 41 9.:J" összesen : 23248·91 p · k 1 ga d-as-á-gá____ ak 1941 é . k' dá . Az IS Oa Z n . VI Ja Sal : Cseléd, napszám és munkabérek 6783 .25 p Adó, közteher, biztosftás Állattenyésztési kiadások
535 ·os " 4606 .87 "
Növénytermesztési kiadások Gazdasági anyagok és vegyesek Építkezés és beruházások Állatvásárlások Gép és eszköz beszerzések
983 56 •. 808·15 " 502 62 " 2215 ·Jo " 274·20"
összesen : 16709·04 P ---·---------Bevételek összesen : 23248 91 P Kiadások összesen : 16709·04 P Gazdaságból készpénz maradt : 6539 87 P Végeredményében gazdaságnál mutatkozó tiszta jövedelem : 4308·71 P. Az iskola tanOgyi bevételei : Adományok, lakbérek 619·32 P Háziipari készitmények 64 ~O ,. Községi hozzájárulás 283·20 " At engedés, vegyesek 3184 ·68 " Államsegélyek 1700·- 1, ---------
összesen_: _ ~851~9- ~ Az iskola tanOgyi természetü kiadásai : 20~/o tiszteletdíJak 624·27 P lskolaszolga, napi takaritás J493 04 " Tanogyi épületfenntartás 66·32 ,. Tanterem, iroda ffités, világitás 617·17 " lrodaszerek, lapok, könyvek 609·61 " 452·40 " Különfélék TanOgyi beruházás beszerzés 259238 " összesen : 6255·t9 p . ---- ---5851·40 P Tanugyi bevételek összesen : Tanugyi kiadások összesen : 625S·t 0 p Mutatkozó hiá~--- _. _____
A tanltgy 403·79 P hiányát a gazdaság fizette ki. Az iskola gazdálkodása a természetadta helyi viszonyokhoz alkalmazkodik. Figyelembe veszi a haladó és szervezett gazdálkodás kitűzött irányait és azt a helyi viszonyok szerint alkalmazza. Kormányzatunk irányitása mellett iskolánK mint középterjes állattenyésztő gazdasági üzem a jövöben olajos és rostadó ipari és kereskedelmi növények termesztésével foglalkozik. A helyi viszonyok szerint igy töltheti be példaadó hivatását. Az állattenyésztés feJ'Iödése az utóbbi 2 évben jó. Iskolánk résztvett az Országos Nemzetközi Baromfikiállitáson és javftott magyar kendermagos jé"cékkel, kakasokkal 11-111. dfjakat nyert, 1 elismerő és 2 kitűntető oklevéllel. Ugyancsak résztvett az országos állatvásáron szakoktatói mintaanyagával. Faiskola nem tanogyi célt szolgáló üzemág, de a vele kapcsolatos gyümölcsös és konyhakert a tanügyet s1olgálja·. A faiskola nem szolgálhat példaképera a gazdatársadalomnak, mely szerint berendezkedniök kell. Hivatása az, hogy a vidéknek megfelelő fajtáju tacsemetéket adjon a gazdatársadalom és lakosság céljaira. Néptáplálkozási szempontokból mérlegelve faiskoJánk fenntartásának fontos jelentősége van. A faiskola sok kézimunkát igénylő üzemág. Ma a munkabérek magasra emelkedtek, ami a faiskola jövedelmezöségét a multhoz viszonyítva, letörte. Faiskola kézimunkái gépi munkával nem helyettesithetök Ma a gépi munk~ alkalmazása jövedelmezőségi szempontból indokolt Szt~ciális szempontokat nem bánt, munkanélkUiiek mezei mun• kák idején községünkben nincsenek. Iskolánk gazdasága 1941. évben is
403·79 P szép jövedelmet mutat ki.
A gazdaság
tartja
!_~·----------------~ME~Z~é~O~AZ~n~AS~Á~O~J·~N~ÉPO~·~KTA~·~T~AS~·-·--------~~~~2-.f-tb•r-uh~~ fent az iskolát, ami a gazdaság fejlődését megfogja, mert a gezdaság jövedelmét nem for~ithatja saját fejlesztésére, amint ezt más rendes haladó gazdaság teszi. Ez természetesen a gazdaság lemaradásához és lerongyolódásához vezet hosszabb időn át. A gazdaság az iskolafenntartónak keres. Ilyen körillmények között minta és tanügyet szolgáló gazdaságról szó sem lehet. A gazdaság vezetésében résztvevő tanerőket munkájukért törvényesen megilletö 20. százalék jövedelmi osztalék ot teljes egészében soha fel nem vehették, mert az igazgatú évről-évre leszorította a jövedelmet a kiszámításnáL Saját és tantestületének törvényes jövedelmét átadta a tanügynek azért, mert iskolafenntartók nem járultak anyagilag az iskola fenntartásához. Iskolánk gazdasága, mint haladó gazdaság, a tanügyet csak abban az esetben szalgálhatja megfelelően, ha a tanügyi költségvetést községi, amennyiben a k~zség adni nem tud, állami hozzájárulással pótolja. A multban, amíg a mezögazdasági népiskola továbbképző volt. a gazdaság birta a terheket. Iskolánk átszervezésével, a népiskola felső tagozatába való beilleszkedésérel a· terhek megszaporodtak. · 40 holdas gazdaságtól ezt a teherbirást elvárni nem lehet.
A iegutóbbi 1O éven át a
következő
összegeket adta a gazdaság a tanügynek :
1941. 1940. 1939. 1938. 1937. 1936. 1935. 1934. 1933. 1932.
évben
"
" " "
" "
" "
6539·87 2Y56•J2 1294•30 2382·81 2923·87 1800·1757•05 2302·45 2220·45 2514·45
p "
,,
" "
" " " "
" " 10 év alatt 26691·37 P-t adott a gazdaság a tanügynek, illetve keresett az iskola a községnek
35 év alatt 93.419·79 P-t keresett a galdaság a községnek, vagyis adott a gazdaság a tanügynek.
A község 98.313 ·89 P összegből ép i~ tette az iskolát. Ilyenformán a község már majdnem teljes egészében visszakapta amit adott. Számításba kell venni azt, hogy mennyit fejlődött volna a gazdaság. ha a 93419·79 pengő a gazclaságba nyert volna befekte;. tést. Ez esetben a községi iskola gazdasági vagyona nemcsak megduplázódott, hanem háromszorosára emelkedett volna.
-----------------------------------·-----------------
HIREK -····
~·~-
- Legfelső kitüntetésben részesült vitéz Mártha Gábor gazdasági szaktanifó, a Vitézi Széknek immár 16 év óta járási vitézi hadnagya. Magyarország Kormányzója hazafias, becstlletes, példás áldozatu munkásságának legfelsöbb elismeréseképen a koronás bronzéremmel Signum Laudis tiíntette ki. A kitüntetést mult vasárnap d. e. 9 órakor nyujtotta át vitéz Mártha Gábornak vitéz Ragossy István- alezredes, Jásznagykunszolnok vm.
.P·•·--
vitézi Szék kapitánya a városháza tanácstermében ünnepélyes keretek közölt lelkes buzdító beszéd kiséretében. Gratulálunk a megérdemelt kitfintetéshez ! - Kinevezés. Alföldmüvelésügyi miniszter Kovács Marianna csongrádi gazdasági szaktanitónőt gazdasági segédtanárrá nevezte ki és háztartási lanfolyam vezetésével: bfzta meg.
1942 tPhru4r hó -- A csongrádi iskola 1941. évi jövedelme
3500 P. Legjobban jövedelmezett a szerzödéses bahvetömag termesztése és paradicsommag termesztése. 1120 P értékben három drb 28 köbméteres takarmánysiló t"s 900 pengéís költségt:;el ten gerigóré épült. Termelt szójababot. de a kedvezötlen időjárás miatt gyengébb volt az 1940 évi 14 p-ás termésnéL - A kiskunfélegyházi mezögazdasági népiskola 1941. évi mérlege 4-174 29 p tisztajövedelmet mutat ; kat. holdankinti tisztajövedelem 265 22 p ; a gazdasághan fekvő töke kamatozása 12 28 százalék. Lényeges bevételei voltak sertés- és haromfitenyésztésböl, tejterme'ésböl és gyümölcs (barack) eladásból. - folynak az Országos Mezögazdasági Kiállitás elökészUietei. Az Országos Magyar Oazdasági Egyesület kiállilás rendezö bizottsága elhatározta, hogy t 942· ben az országos mezögazdasági kiállitAst és tenyészáHatvásárt a szokásos időpontban, március 21-29 napjain, közvetlentil a husvétot megelő1.öen rendezi meg. Az elökészületek enr.ek figyelembevételével folynak, a kiállítási iroda az ősz kezdetc óta teljes felkészültséggel dolgozik. a tenyészállatok csoportjában szétkOidték már a jelentkezési felhivásokat és már igen m1gyszámu bejelentés érkezett, tekintettel arra, hogy ebben a csoportban a határidő már január ti-án lejárt, mig a többi csoportokban a bejelentés határideje február 15 e. A mult évi kiállitás óta t'rjból örvendetesen megnövekedett ország minden gazdája máris nagy érdeklődéssei és várakozással tekint az idei kiállilás elé, amely kUiönösen a visszacsatolt terilletek gazdái számára igen tanillságosnak igérkezik és mint eddig, elöreláthatóan most is igen nagy szolgálatot fog tenni állattenyésztésünknek a legjobb minöségfi tenyészállatok központosított for~almának lebonyolitása, egész mezögazdaságunknak pedig nagy oktató hatása által. A kiállitáson a tenyészállatok értékesitését jelentős szállítási és különféle egyéb kedvezmények fogják előmozdítani, amelyeknek segélyével az ország legtávolabb fekvő terUietei is itt szerezhetik be a válogatottan kiváló minöségü anyagból apaállatszUkségletUket. Belföldön 50 százalékos, a
A kiállítási iroda készség~el ad felvilágosilást. bármilyen irányu érdeklődésre. (Budapest, IX., K5ztelek utc1 8. Telefon 18-79-54) - Uj épitkezések a tenyészállatvásártelepen. A március 21- én megnyiló mezógazd<.sági kiállítást és tenyészállatvásárt az OMOE ez évben a rendkivüli viszonyok ellenére minél gazdagabb tartalommal kivánja megrendezni, hogy így híí képet adjon a megnagyobbodott ország sokoldalu tcrmelöképességéröl. MegemlékeztUnk már arról, hogy a kiállilás tenyészállatvásár csoportjaiba a rendelkezésre álló férőhelyeket lényegesen meghaladó létszámu bejelentés érkezett a rendezöbizottsághoz. A várható nagyobb kereslefre való tekintettel a földmíívelésUgyi minisztérinm a mult évben épült t'1j kiállitAsi sertésistállók mellett m~g az ősszel új, korszeríien berendezendő szarvasmarhaistállók építését kezdte meg, amelyekoek épitése a zord téli időjárás ellenére folyamatbán van és előreláthatólag a kiállilás megnyitáséig el is készUinek. A kiállitAsi te!ep igy örvendetesen továbbfejlődik és a nagyszabást'r, korszeríi, állandó jellegíi kiállítási istállókkal együtt a tenyészállatvásártelep a földmivelésügyi minisztérium és a f,·iváros áldozatkészségéből Európának ilyen jellegíí legnagyobb és legtökéletesebben berendezett intézményévé válik. A többi kiállítási csoportban is néhány új csarnok épitése van tervbe véve t'1gy, hogy a közel 30 kat. hold kiterjedésü hatalmas kiállitási telep ez évre még jobban kiépUI. A rendezöbizottság az érdekelt vármegyék támogatésával továbbfejleszti a falusi népélet, a népművésiet és a háziipar bemutatását szolgáló kedves "kiállitási falut•. A már meglévő mezökövesdi, göcseji kunsági, !Jalasi, sárközi, somogymegyei és apátfalvi házak mellé egy kalocsai és egy kalotaszegi falusi ház fog épülni, amelyekben e vidékeknek gazdanépe szokásos házi foglalatosságát fogja a kiállítás közönségének bemutatni. A kalotaszegi ház előtt galambducos székelykapu fog állani. A kiállitAsi falu a kUiönböző vidékek eredeti népv1seletébe öltözött népével bizonyára az idei kiállitásnak is egyik legkedvesebb és leglátogatottabb helye lesz. - Ezer pengő jutt~lmat kaptak Pe•tv,rmegye kiváló selyemtenyésdöi. Pes.t Pilis Soltvár me~ye Közjóteti Szövetkezete 1941 ben másodizben tOzött ki 1000 pengő jutalmat a vármegye Jegjobb selyemtenyesztöi részére; A jutalmat azok a tenyésztök kapták, akik az .elmult év l.. és ll tenyésztesből a Jegtöbb és {eglo~.b. f!!l':l~S~i~
szomszédos államokban ugyancsak jelent/Ss utazási kedvezmények is lesznek a kicUlitás alkalmával, amely a magyar gazdasági élet egyik legjelentö"k ob"'d A...b·en-. Ja ' .•.:. '.J.u-•mdiUt...Lo ~b.b .e,'.ményél)e~ . Igérkell .· ·. .,.. n -~~ ~~;v ,._ B uu' ""ZOJ<~'ilt.;."oo~.k· ., B' . ., . ·tte.···.
s.e:
· '" .". ·.; . ······ ····· .. "·.
~~----------------~M~EZ~Ó~·O~A~zn2·~A~~Á~O~I~N~t~PO~KT~A~T~~S~--~~~~~~2 -'~,h~~._ár~ -
Száz pengő jutalmat adott a véros
kiváló selyemtenyésztőinek. Kiskunfélegyh~z.1 város polgármestere a mult évben 100 pengő JU· talmal tűzött ki azoknak a selyemteny~sztőknek dijazására, akik Kiskunf~lt>gyh:íla területén a _le~ több és legjobb minőségü selyemgubót termelik. - Mi a sanforizélés? Ezt bizony kevesen tudják hazánkban. Sanforizálásul válik a ruhaanyag moshatóvá anélk(l), hogy öss~eugra?a. Erről az érdekes eljárásról ir a Buvár Januán száma. Ki kell még ezenkivül emelnUnk a visegrádi ásatásakról, a fagyöngyr<'51, a mintásszövésről és a vibrált· he tonról irt cikket. A Buvár januári száma érdekes rovataival és gazdag képgyüjteményével méltán kelt általános feltünést. - A Unta csomósodás&. A nyitott avegben álló tinta azért csomósodik meg, mert a levegő oxigénje a tintában levő vasvegyületet_ áialakitja olyanná, amely a tinta egyéb vegyületeiVel csapadékot aikot. Ezert nem lehet a régi, nyitott üvegben álló tintát vizzel való felhigitással ismét használhatóvá tenni, mert a felvett oxigént nem lehet ilymódon a vasvegyületböJ kiíizni. - Utcai világitás és a fák. Még a háború kitörése előtt, amikor az utcalámpákat nem söt~ tltették el, megfigyelhető volt, hogy az utóbbi idők Itifokozott utcai világfiása nem hatástalan a növényzetre. Laubert, Bc:rlin mellett Dahlemben, Hófcr pedig Frankfurtban énlelte, hogy a lombozat közé benyuló, vagy a közvetlen közelben égő lámpa meghosszabbította a lomb életét. A frankf:!rti Bismarck-uton álló jegenyefák lombja novemoer 6-án mindenütt ~szi szint öltött, de az izzólámpák közvetlen szomszédságában álló fáké élénkzöld maradt, sőt miután már lehullott a lombozat nagyrésze, a lámpák közelében akkor is még soká megmaradtak a levelek. Dahlemben ugyanezt a jelenséget vad~esztenyefákon észlelték. - "Termékenyltés" virágpor nél kOl. Gustafsan és mások a virágporból kloroformmal olyan anyagot vontak ki, amely a meg nem termékenyitett virágokat termésképzésre inditotta. A kivont anyagot lanolioba keverve rákenték a virág bibéjére, vagy ha a bibeszál luiságosan hosszú voll, akkor levágták és a magház közelében levő vágásfelületre kenték. A maghAz ekkor növekedni kezdett és terméssé érett, amelyben azonban magvak
nem voltak Megti\rtént, hogy a növeked ~sre sera term~s kifjlödött volna Ekkor a nö~~kedés .Js mt'~akadt s csak akkor indult meg uJra, m1dőn UJ adagot kentek rá. Bizonyos vegyi anyagokkal is meginditható volt a termés fejlődése, igy indol· ecetsavval, propion-savval, vajsavval és phenyl· ecetsavvaL - Aki az Önsegélyző és Családjoléti Osztályt támogatja, az Eötvös-Alap segélyforrésait is gyarapttja ! kentő an va~ (~l használódott, mielőt!
A
szerkesztő
postája
Kiéllitás. Nincs semmiféle értesülésünk sem a technikai kivitelre, sem a részvételre vonatkozóan. Lehet, hogy a multévi elgondolás lesz az alap. de az is lehet, hogy ismét újitás előtt állunk. A mostani szervezéssel megszant az egyesületi közrehatás s Igy az iskpiAink is szerep nélkül maradtak. Vannak, akik ennek örülnek, pedig inkább lehangoló tünet, mert a suk évi erl\fesziléseknek kézzelfogható eredményei voltak. Jászladány. Akármelyik vonatkozó évkönyvben fdtalálhatók a főigazgatóságok mllködési területe. Nem is tudunk elképzelni olyan iskolát, amelyiknek ne lett volna elintéznivalója az évek óta míiködő főigazgatóságokkal s Igy ne tudnák, melyikhez tartot nak. jász-Nagykun- Szolnok vármegye d debrecenihez tartozik.
fp. Dorozsma. A mostani
időben -
sajnos
-gondolni sem lehet valami közelebbi lehetőséget. A helyzet javul fokozatosan és a Jegelső alkalmat felhasználjuk, mert már a halogatás elevenbe vág. Az értékük fokozottabb óvása szUkséges, hogy a jobb időkre átmenthetök legyenek. Sajtó! Ha igy halad, előrelátható a kimúlás. Ilyen érdeklődés mellett semmi értelme nincs a fenntartásnak és természetszerDen bekövetkezik a vég. Kiadótulajl!onos: Gazd. Szaktanítók Országos Egyesu:ete. dlj: Egv évre 8 ._ pengl\. _ Az előfizetési- és hirdetési díjatc a Gazdasági Szaktanitőte Oraz. Egyesuren~ föpénztértmak l
Előfizetési
Pelll61 kiadó: Kurdy Sinclor. ora. •lY· elnök. - V••sz6al.nyomc1a Kiskunféleayház& - Nyomdáél'\ feleJOl T~tlt .
Mlkl6-;-·3m
