Föld, tanulás, jövő Amikor okosan szervezzük a termőföld használatát, akkor az megsokszorozza az értékét. Ahol az emberek ezt tudják, ott többször annyit ér a termőföld, mint nálunk.
Doktor (PhD) Paál Sándor kabinettitkár Kisgazda Polgári Egyesület Országgyűlési Munkacsoportja
• Gazdálkodás- és szervezéstudományok • Szaktanácsadó – Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet – regisztrációs száma: 11927-01 • Szántóföldi növénytermesztés • Tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem • Melioráció, vízgazdálkodás, • Fram menedzsment, ökonómia
A magyar termőföld valódi értékké válik a XXI. században Az új földforgalmi törvény hatályba lépése után a pénzügyi befektetők felől a szakmai befektetők felé áramlanak a földbirtokok. A szakmai befektetők a hozzáadott értékek, pótlólagos beruházások, vízrendezés, talajjavítás, öntözés, termelésszervezés, technológia-váltás, állattenyésztés és állati termékek feldolgozása révén képesek megsokszorozni a föld értékét és árát, így nem csak a terméseredmények, hanem a magyar föld ára is ostromolja majd a nyugat-európai adatokat.
A kutya elásva és az ördög is a részletekben. Tehát az ördög is tudja, hogy két dolog az biztos. Az egyik: az új termőföldforgalmi törvény körültekintő finomhangolásra van szükség. - Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági integrációról, a szövetkezésről, a földhasználatról, a mezőgazdasági üzemekről és a mezőgazdasági vagyoni elemek speciális öröklési szabályairól szóló törvények megalkotása elkerülhetetlen, éppen azért, mert a földforgalmi szabályokat is még ésszerűbb szakmai keretek közé terelni. A jogalkotóknak is világosan kell látniuk, hogy nem engedhető meg a parciális és egyéni érdekek képviselete. - Ellenkezőleg, a termőföld érték-előállító képességének növelése, és az ebből származó előnyöknek a helyben lakók javára történő nagyobb arányú hasznosítása a valódi feladat. - Az óvatos haladás azonban indokolt. A bizonyos méretkorlátok közé szorított nagyüzem, a közepes méretű üzem, a kisüzem, továbbá az ismét felépülő háztáji gazdaságok egymással értelmes kapcsolatban, valamint gazdasági erejüket tekintve, egymással kiegyensúlyozott arányban kell, hogy létezzenek. Nem lenne jó, ha a nagybirtok kiszorítná az embereket a vidéki életből, de az sem, ha csupa törpeparcellán húznák a vidéki emberek a faekét. A két szélsőség között kell megtalálni a helyes arányokat, ez a nem könnyű feladat, hanem a meglévő joganyag finom-hangolása.
És ezt a másikat már az ördög is elvihetné a hátunkról
Tehát ez a másik: Magyarország történelmi okokból fakadó tőkeszegénysége. Nem közömbös, hogy miként alakulnak az agrárfejlesztés pénzügyi keretei. Tehát, miközben érdekeltek vagyunk az EU forrásainak a megszerzésében, alkalmazkodnunk kell az EU keretfeltételeihez is, - (azaz a tagállami polgárok is vásárolhassanak Magyarországon termőföldet) -, de még se akarjuk, hogy kivásárolják alólunk a földet. Nos, mindennek megfelelni - a valódi művészet. A Kormány, ezt eddig minden elismerést megérdemlő módon csinálta végig. A vidéki lakosság azonban a termelő-tőke hiánya miatt szenved. Ezen csak némileg enyhíthet a termelők szövetkezése egy adott termelőberuházás megvalósítása érdekében. De a szövetkezési hajlandóság ma Magyarországon a mélyponton van.
A tanulás
Mint említettem, a termőföldnek, mint gazdasági tényezőnek az értéke jelentős mértékben függ a hozzáadott értéktől. A tudás dönti el, hogy a beruházások milyen sorrendben, mennyi pénzért, milyen technikával valósulnak meg. Látható, hogy a tudás a legfontosabb. Ismét bizonyított, minden természeti erőforrásnak, így a termőföldnek is az igazi értékét alapvetően az emberi elme adja. De! A tétel fokozottan igaz a szakmai befektetőkre és bizony lényegesen kevésbé igaz a pénzügyi befektetőkre. A helyben lakó földműves az igazán érdekelt abban, hogy a termőföld valódi értékteremtő értékké váljon.
A szükséges tudás megszerzése a földművessé válás fontos lépése.
Most vannak az ezüst és az aranykalászos gazda-tanfolyamok, rövid, vagy még rövidebb oktatási időre szorítva, ritkábban az „ezüst” és gyakrabban az „arany”áráért. (Lehet, hogy innen az elnevezés?) De, ha már a hallgató befizette a pénzt, akkor ugye feltétlenül kapjon „papírt” is. A Kisgazdák véleménye más. El kellene felejteni az „ezüst”, és még gyakrabban az „arany” árakat, még akkor is ha, a tudás valóban aranyat ér, és a „papír” helyett valódi tudást kellene adni a földművesek kezébe. Az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladata lenne a földműves-képzés és továbbképzés országos szervezése, az oktatási csomagok kidolgozása.
A jövő
Minden reggel, mintegy 4 millió kisebb-nagyobb halászhajó indul el a Világ tengerein a halfogás egyre kisebb reményével. A XX. század profit-orientált (magyarul: rabló-gazdálkodás jellegű) halászati gyakorlata kifosztotta a Világ tengereit. Ha, a közel 7 milliárd ember enni akar, az élelem nagyobbik hányadát a szárazföldeken kell megtermelni. Ehhez a Kárpát-medence természeti adottságai ideálisak. Ahhoz, hogy a Kárpát-medence gazdasága jól működjön, fontos, hogy a természetföldrajzi és a makroökonómiai határai egybe essenek. A természet és a gazdaság harmóniája ekkor ugyanis létrehozható.
A gazdasági érdekközösség alapján
- A Kárpát-medence természet-földrajzi határai, azaz a természetes vízgyűjtő területe és az egykori Magyar Királyság államhatárai szinte méterre pontosan egybeestek. - Ez nem véletlen, hanem természetes folyamat eredménye. Magyarországon itt az idő a patrióta gazdaság-politika következetes folytatásához. - Mindezt, szövetségben a Kárpát-medence népeivel a gazdasági érdekközösség alapján. Ebben a gazdaság-szervező munkában a magyaroknak központi szerepe van.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket
