Linux alapok. Operációs rendszerek I. készítette: Bringye Zsolt, Kozlovszky Miklós, Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely

Unix/Linux alapok

Operációs rendszerek I. készítette: Bringye Zsolt, Kozlovszky Miklós, Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely

A Unix    

  



Minigépekre született, onnan terjedt a mainframe és a workstation, illetve a PC világ felé (70-es évek elejétől) Alapvetően az egyszerűség jellemezte A kernel majdnem a kezdetektől C-ben íródott, ez forradalmi volt A sokszínűség és inkompabilitás szinte az egész Unixtörténetet végigkíséri

Sok Unix verzió: jó, mert verseny  egységesség hiánya Szabványosítási törekvések, sokféle szabvány (a mit a lényeg, nem a hogyan) Kereskedelmileg meghatározó Unix verziók: Sun (oracle) /Solaris, HP/HP-UX, IBM/AIX Érdekesség: Mac OS X (BSD alapú) Többfeladatos, több felhasználós rendszer

A Linux      

A kezdetek - 90-es évek eleje A Unix és Windows rendszerek valós alternatíváját jelentő rendszerré vált A Linux nem Unix, de nagyon hasonló Működésben, programozási felületben Unix-like, de a belső felépítése sok szem-pontból eltérő A kernel nincs egyetlen cég kezében sem, fejlesztői közösség által fejlődik Sok szempontból úttörő megoldások, de találni benne a „nagy” Unix verziókhoz képest gyenge pontokat is (egyik ilyen volt a szálkezelés a 2.4es kernelben, de ez a 2.6-ban jelentősen változott)

Linux (folyt.) A sokszínűség itt is jelen van! Legfőbb kommerciális verziók: RedHat és Suse  Free verziók: Debian és holdudvara (debian alapú megoldások), Fedora (RedHat közeli) és SuSe ingyenes változata  Live CD-k: telepítés nélkül kipróbálható  

◦ Knoppix: http://www.knoppix.org/ (Debian GNU/Linux) ◦ Demolinux: http://www.demolinux.org/ (Mandrake) ◦ Fontos információ lelőhely: http://en.wikipedia.org/wiki/Live_CD

Hasznos linkek http://www.hup.hu – Hungarian Unix Portal  http://www.kernel.org – Linux kernel helye  http://www.distrowatch.com – Különböző disztribúciók összegyűjtve 

Hol tudok gyakorolni? 

Linuxok letöltése: ◦ www.ubuntu.com, www.debian.org, www.slackware.com, www.suse.de, en.opensuse.org, www.distrowatch.com



Winnie szerver ◦ [email protected]



VMWARE Appliance: http://www.vmware.com/appliances/

Hol kapok segítséget? 

Internet: ◦ The Hungarian Unix Portal: http://hup.hu ◦ Linux Knowledge Base and Tutorial: http://www.linux-tutorial.info ◦ http://en.wikipedia.org/wiki/Linux ◦ Linux Shell Scripting Tutorial: http://www.freeos.com/guides/lsst/ ◦ http://www.google.hu

A grafikus világ… 

Disztribúciók ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

RedHat Ubuntu Debian Slackware Mandrake Suse Nézzünk meg néhányat….

Linux alapok A Linux olyan, mint a Unix – az API és a parancssor Unix kompatibilis  A mi általunk megismert szinten nem jönnek még ki a különbségek  - Úgysincs két egyforma Unix :(  Mindegy, melyiket tesszük fel 

Linux alapok (folyt.) 

 



Több felhasználós: nem uraljuk az egész gépet, csak egy session a miénk (egy időben lehet több felhasználó is) Munka kezdete előtt azonosítás. Alapban: felhasználói név + jelszó A rendszerhez való hozzáférés korlátozott és szabályozott (csak a miénkhez férjünk hozzá) Az egyszerű felhasználók a rendszert beállítani, változtatni ne tudják (az a többieket is érintené)!



 





A többfelhasználós működés miatt a szemlélet eltérő a klasszikus személyi számítógépektől: van a gép és vannak a terminálok (kiemelt terminál: konzol, bizonyos – speciális – menedzsment feladatokat csak erről lehet elvégezni) Karakteres (shell) és grafikus felület (X) Terjed a grafikus, de (még) a karakteres mindenre jó (sajnos vannak olyan rendszerek, ahol egyes tool-ok bizonyos funkciói már csak GUI-n érhetőek el) Jelenleg a terminál hozzáférés szinte kizáró-lag TCP/IP alapú, régen a karakteres eszközöknél (illetve konzoloknál néha ma is) az RS-232 volt a tipikus PC alapú desktop megoldások esetén a gép és a megjelenítés összeolvad, de a háttérben (működés) megmarad a fentebb említett különválasztás!

Root felhasználó 

 



Kell egy olyan szerep, amely mindenhez hozzáfér, mindent beállíthat rendszergazda Unix-ban ez egy kitüntetett felhasználó, teljhatalommal (root) Nem lehet több rendszergazdai felhasználó, ami nem valós, illetve a feladatok sem oszthatók szét (részleges jogok) Több megoldás (pl. sudo), aktuális: RBAC (de ez még nem igazán terjedt el)

Indítás, bejelentkezés 

VirtualPC ◦ Debian (X nélküli)



Azonosító: ◦ root / nik119

Parancssor (ismét) Ismét fekete képernyő jön…  A rendszer elérése - belépés a rendszerbe 

Local login (konzol vagy soros terminál) Távolról: telnet, ssh, putty (Windows ssh kliens) On-Line help: man – inkább referencia, tanulásra nem igazán jó gyakorolni kell… 

user: ◦ Debian:nik119



Parancsok ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

who am i uname -a ls ls / man ls

Nézzünk körbe! Debian GNU/Linux 3.1 debian tty1  Last login: Mikor jelentkeztünk be, honnan  2.4.27-2-386: aktuálisan futó kernel 

◦ több kernel is lehet a gépen 

Ez a virtuális gép csak konzol módban üzemel ◦ A fekete képernyő a konzol

Konzol A karakteres felület a konzol  Több virtuális konzol van linuxban. Váltás közöttük: alt+F1 – alt+F6  A parancs végrehajtó felület a bash shell  tab billentyűvel parancskiegészítés 

◦ mor[tab]: kiegészül morera ◦ cd /sbi[tab]: kiegészül cd /sbinre

Fájlok alapjai         

Fájlok létrehozása Pl: echo „Hello” > alma.txt ls ls -l (jogokat is kiírja) cat alma.txt (kiírja az alma.txt tartalmát) echo „World” >> alma.txt (hozzáfűzés) cat alma.txt echo „Hello” > alma.txt (felülír) cat alma.txt

Hol vagyunk, kik vagyunk? uname -a  who  who am i (whoami) w  last  ls  ls / 

Parancsok 

man : Manual – kézikönyv ◦ Szinte minden parancsról kérhetünk segítséget vele  man ls  ls --help



Parancs szerkezet ◦ parancsnév  kapcsoló:  kapcsoló teljes neve: --

◦ pl: ls -a == ls --all

Fájl alapok Minden fájl bájtfolyam  Fájlokra nevükkel hivatkozunk  Hosszú fájlnév engedélyezett  Kiterjesztés nincs, pont lehet névben  Fájlok hierarchikus struktúrában vannak  Könyvtárak között / jel, nem \ !!! 

File alapok (2) echo „Hello” > alma.txt  ls  ls -l  cat alma.txt  echo „Leo” >> alma.txt  cat alma.txt  echo „Hello Informatikus World” > alma.txt  cat alma.txt 

korte.txt egy 0 hosszúságú állományt hoz létre, ha már létezik, a tartalmát nem törli csak a dátumot módosítja  ls  ls -l  touch alma.txt  cat alma.txt a tartalom nem változott  ls -l az időpont módosult

 touch



Joker karakterek: *: Bárhány karaktert helyettesít ?: Egyetlen karaktert helyettesít

Állomány- és könyvtárnevek 

kep?: négybetűs nevek, a „kep” szóval kezdődnek, utolsó karakterük tetszőleges



kep*: a „kep” szóval kezdődnek, amit bármi egyéb követhet (akár az üres szó is)



*kep: a „kep” szóra végződnek, amit bármi egyéb megelőzhet (akár az üres szó is)



kep[A12]: négybetűs, „kep”-el kezdődnek, és az utolsó karakterük „A”, „1” v. „2”



kep[A-Z0-9]: mint előbb, de az utolsó karakterük nagybetű v. számjegy



kep[^A-Z]: mint előbb, de az utolsó karakterük nem nagybetű



kep[^A-Z]*[23]: a „kep” szóval kezdődnek, amit egy nagybetűtől eltérő karakter követ, utána bármi állhat, az utolsó karakterük pedig „2” vagy „3”

Filenév trükkök (1) echo „Hallo” > alma*  echo „Welt” > almale  echo „Hi”>almabor  cat almale  cat almabor  cat alma* 

Escape karakter: '\' --> cat alma\*

Filenév trükkök (2) echo „alma” > aa  echo „korte” > bb  echo „gyumolcs” > 'aa bb'  ls  cat aa bb  cat 'aa bb' 

Filetartalom megjelenítés cat alma.txt  cat /bin/cat 

Mi történt a konzollal? cat csak szöveges fájlok kiírására való, /usr/bin/cat futtatható, vezérlőkódokkal  Tetszőleges file kiíratása: od  od /bin/cat  od -c /bin/cat (a cat parancs ASCII karakterekkel)

Filetípus meghatározása 

Kiterjesztés többnyire nem segít ◦ file parancs  file /usr/bin/file



Fájl header alapján dolgozik ◦ Próbáljuk átverni:    

cp /usr/bin/apt-get . (ld. később - tab!) file apt-get mv apt-get valami.mp3 file valami.mp3

Fileműveletek 

Törlés: rm ◦ rm apt-get ◦ rm valami.mp3



Másolás: cp ◦ cp alma.txt korte.txt ◦ ls



Mozgatás: mv ◦ mv korte.txt barack.txt ◦ ls

Könyvtárstruktúra

http://learnlinux.tsf.org.za/courses/build/fundamentals/fundamentals-all.html

Könyvtárak Fontosabb könyvtárak (disztribúciónként eltérhet)  / : gyökér könyvtár - minden alapja  /etc: konfigurációs állományok  /bin: futtatható állományok (parancsok)  /var: változó állományok : log, spool, mail  /home: a felhasználók saját könyvtárai  /usr/local: telepített alkalmazások fájljai 

Könyvtárak /sbin: rendszergazda futtatandó fájljai  /boot: rendszerindítással kapcsolatos  /root: rendszergazda saját könyvtára  /proc: rendszeradatok (dinamikus!) 

Könyvtárak 

cwd: current working directory (aktuális könyvtár ◦ pwd parancs adja vissza



~: felhasználó saját könyvtára echo ~



/home/user (/root): ez az alapértelmezett könyvtár, a felhasználó ide írhat.

Könyvtárak Relatív címzés <--> abszolút címzés  ls /etc  pwd  ls ../../etc  ls ..  ls .  Elérési út (PATH) 

◦ echo $PATH

Könyvtárak 

Mozgás a könyvtárakban ◦ cd

cd /etc  cd etc  cd ugrás a home könyvtárba  cd ~ ugrás a home könyvtárba  cd .. ugrás egy szinttel feljebb  cd / ugrás a gyökérkönyvtárba 

Könyvtárak létrehozás: mkdir  mkdir gyumolcs  touch gyumolcs/alma  touch gyumolcs/korte  ls -l gyumolcs  ls -ld gyumolcs (csak könyvtár)  törlés: rmdir 

Rejtett fájlok 

Minden, ami '.' -tal kezdődik, rejtett ◦ ◦ ◦ ◦

touch narancs touch .narancs ls ls -a



-r (-R): általános kapcsoló, rekurzív működést tesz lehetővé ◦ pl: rm -R * : alkönyvárakon belül is letöröl mindent.

Átirányítások, speciális jelek &&: második parancs futtatása, ha az első sikeres volt  ||: második parancs futtatása, ha az első sikertelen volt  &: parancs indítása háttérben  |: parancs kimenetének átirányítása a következő parancs bemenetére 

Gyakorlás Hozza létre a következő könyvtárstruktúrát:

~ konyvtar1

konyvtar11

konyvtar12

konyvtar2

konyvtar3

konyvtar21 konyvtar22

konyvtar111 konyvtar112 konyvtar113

Gyakorlás Minden könyvtáron belül hozzon létre egy file<szám> fájlt, ahol a <szám> helyén az aktuális könyvtár sorszáma álljon (pl: konyvtar131-ben file131)