Dankházi Gergely Harmath Zsolt

ISKOLAÚJSÁG ISKOLARÁDIÓ

Szerzők: Dankházi Gergely Harmath Zsolt

Iskolaújság, iskolarádió

1. Bevezető Középiskolánk diákönkormányzati közgyűlésén felmerült az ötlet, hogy az iskolának egy lapot kellene indítania. Ezt a gyűlés többséggel megszavazta, a kezdeményezésre a középiskola igazgatósága beleegyezését adta, és kifejtette, hogy az indítandó lapot támogatni fogja, egyben vállalja a felelős kiadó szerepét. A közgyűlés megbízottja az alábbi projektet készítette. A projekt ismertetésére a soron következő közgyűlésen került sor. A projekt az iskolaújság

működésének tervezetét

tartalmazza

az

előkészületektől

a

mindennapi

teendőkig. Ez a projekt az iskolaújság és iskolarádió működésének megvalósítását tűzte ki célul. Eddig az iskolában nem volt erre lehetőség, de egyre inkább felmerült az igény. Ennek megvalósítása túlmutat egy iskolai tanóra keretein. Sőt még egy tantárgyén is. Ennek a projektnek a vezetésére az informatika tanár a legalkalmasabb személy. Jó, ha a tanári vezetők között szerepel magyar és rajztanár is, mert ezek azok a területek, amelyek a legjobban érintettek. Ez sokat javíthat a projekt színvonalán. Ez a projekt egy folytonos munka. Optimális esetben nem ér véget 1-2 iskolaújsági szám megjelenése vagy egy hét rádiózás után. Értékelése szinte folyamatos, a diákok élvezhetik társaik elismerését.

1.1. Célok Az iskolaújság és iskolarádió bevezetésével hosszú távon biztosíthatjuk az információk áramlását az iskolában. Ezen kívül a gyerekek sokat tanulhatnak mind a tartalmi mind a formai szerkesztésből. Ezzel sok kompetenciájuk fejlődik. A gyerekeken kívül az iskolai élet is sokat fejlődik ezzel a projekttel. Azon

gyerekek,

akik

részt

vesznek

egy

jól

kidolgozott

projektben

rengeteg

tapasztalatot nyerhetnek. Azon gyerekeknek is jó szórakozás az iskolarádió és az iskolaújság, akik nem vesznek részt a megvalósításban.

-2-

Iskolaújság, iskolarádió

2. Előzetes elemzés 2.1. Erőforrások Újság: •

•

hardver: o

iskolai gépterem

o

nyomtató, lapolvasó

o

fénymásolási lehetőség, ha nem lehet támogatást szerezni a nyomdához

o

otthon számítógép

o

digitális fényképezőgép

o

diktafon

szoftver: o

Minimális követelmény: MS Word, Paint

o

Optimális eset:


Kiadványszerkesztő: CoralDraw vagy Scribus (ingyenes)




Grafikus program: PhotoShop vagy Gimp (ingyenes)

Rádió: •

•

Hardver: o

kiépített hangosítás

o

stúdió: számítógép, keverőpult, CD, kazetta, mikrofon

o

diktafon

Szoftver: o

Zenelejátszó: Media Player, Winamp (ingyenes)

o

Zenevágó: Audacity (ingyenes)

o

Digitalizáló: FreeRip (ingyenes)

o

Hangrögzítő: Recmp3 (ingyenes)

2.2. Anyagi keretek A fenti feltételek teljesítése. Ahol több követelmény szerepel, ott a működéshez elég a minimumot teljesíteni, de ha van anyagi támogatás, akkor jó, ha beszerezhetőek a célszoftverek. Mivel a diákok nem kapnak fizetést, ezért az üzemeltetés két részre oszlik: •

amortizációs költségek: ezeket elsősorban az iskola vezetősége állja, mivel az iskolai

-3-

Iskolaújság, iskolarádió

felszerelést használják a diákok. •

újság előállítása: ehhez mindenképpen támogatást kell szerezni. Ennek lehetőségei: o

iskolai alapítvány

o

pályázatok

o

szülők támogatása

o

iskolai

támogatás

(ha

nincs

más

lehetőség,

akkor

az

iskolában

kell

fénymásolni az újságot)

2.3. Személyek, létszám, csoportok Projektvezető (tanár): lehetőleg informatika tanár (1 vagy 2 fő) Tanárok: magyar tanár, rajztanár, esetleg technika tanár (2-4 fő) Diákok: lehetőleg ne egy évfolyam, mert ekkor nagyobb a közösségi érzése a végterméknek. Ezen kívül ez biztosíthatja a folytonosságot. 10-15 állandó fő: •

rádió:

2-3

minden

szünetben

a

stúdióba,

1-2

interjúk

készítése,

anyagok

előfeldolgozása •

újság: 2 főszerkesztő, 3-4 rovatvezető, 2 tördelő-szerkesztő (az informatikához legközelebb álló kreatív diákok)

•

közös: 1 archív anyagok kezelése, esetleg publikálása az iskolai honlapon, ha erre az oldal lehetőséget biztosít

Ezen felül nyitva áll a lehetőség mindenki számra, hogy kapcsolatba kerüljön az újsággal és a rádióval. Fontos a szoros együttműködés a DÖK-kel. Ezért jó, ha van egy ember, aki beszámol a DÖK működéséről.

2.4. Technikai képzettség, évfolyam Az informatikában jártasabb és elhivatottabb diákok részvétele célszerű. Jó, ha minél több évfolyam képviselteti magát, de a magasabb pozíciókba 11-12.-es diákok kerüljenek.

2.5. Érintett tárgyak Főleg informatika, magyar, médiaismeret. Mivel egy osztályból általában csak kevés embert érint, ezért nem érdemes erre fordítani az időt a tanórán, de sok mindent tanulnak, ami itt hasznos lehet. Pl.: már 7. osztályban tudnak egyszerű kiadványokat szerkeszteni, ezért az alsóbb évfolyamok is kaphatnak egy rovatot.

-4-

Iskolaújság, iskolarádió

3. Elindulás 3.1. Érdeklődés felkeltése A kérdések megválaszolására az osztályok képviselői mérjék fel a saját osztályukban az igényeket, mindezt névtelenül kitölthető kérdőívek formájában. Az adatok feldolgozása szintén a képviselők feladata, összesítés a diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) következő közgyűlésen. Mivel a lap működése, különösképpen az elindítás, az eszközállomány beszerzése igen jelentős befektetést kíván, a szükséges anyagi eszközök megteremtéséhez szponzort kell keresni. A DÖK közgyűlés feladata annak eldöntése, hogy ezt kizárólag iskolán belül, vagy külső támogató segítségével kívánja biztosítani. Az alaptőke előteremtésére a közgyűlésen bárki tehet javaslatot, ezek közül szavazással döntenek a legmegfelelőbb(ek)ről. A pénzügyek intézésére munkatársat olyan kell keresni, aki rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal. A „gazdasági ügyintéző” munkakör betöltésére a közgyűlés választ személyt a (tanári karból) jelentkezők közül. A pénzügyek intézésének megkönnyítése végett célszerű bankszámlát nyitni. Ennek kezelését a mindenkori gazdasági ügyintéző vezeti. A lap nevének kiválasztása (rövid, frappáns, utal az iskolára) ötleteket bárki benyújthat, szavazással választják ki a legjobbat. Szükség van 1-2 lelkes diákra, aki a kezdetektől jelen vannak. Ezek vagy azok a diákok, akik felvetették ennek ötletét, vagy ha ilyenek nincsenek, akkor azok, akik ebben fantáziát látnak. Ilyenkor a beindulásnál kiemelten fontos szerepe van a projektet vezető tanárnak. Az érdeklődés felkeltésére ezek az alapító tagok plakátokat készíthetnek, közös iskolai rendezvényeken hirdethetik. Fontos, hogy a tanárok figyelmét is fel kell kelteni.

3.2. Toborzás, alapítás A projektet vezető tanár egy osztályfőnöki órán felkeltheti a diákok érdeklődését. Ha jó a viszony a tanár és az osztálya között, akkor nagy rá az esély, hogy ez az osztály kapja a legnagyobb szerepet a projektben. Mindenképpen kell tartani egy alapító ülést, ahol az összes érdeklődő diák és tanár megjelenik. Itt egyrészt alapelveket fektetnek le, másrészt kiosztják a szerepeket.

-5-

Iskolaújság, iskolarádió

3.3. Csoportok kialakítása A csoportok érdeklődés szerint alakulnak. Minden csoportvezetői posztra diákoknak lehet jelentkezni. A legfontosabb posztokat a projektben szereplő tanárok döntik. Itt leginkább azon tanároknak van szavuk, akik tanítják a lehetséges csoportvezetőket. Egyéb csoportvezetői posztokra szintén pályázni lehet, de itt a jelentkezők közül az alapító ülésen résztvevők szavazatai alapján dől el a kérdés. Utána minden csoportba lehet diákoknak jelentkezni, és itt elsősorban a csoportvezetők döntik el, hogy ki lehet tag. A csoportok nyitottak, folyamatosan alakulnak. Nem csak azok lehetnek részei, akik az alapítóüléskor bekerülnek.

4. Folyamat 4.1. A szerkesztések lépései •

Újság: •

A két főszerkesztő vezetésével az újság vázának kialakítása (szövegszerkesztő, iskolában).

•

Cikkek megírása határidőre, rovatvezetők (szövegszerkesztő, otthon, küldés elektronikus formában (e-mail, msn, skype)).

•

Tördelő szerkesztők feldolgozzák (kiadványszerkesztő, scan, képfeldolgozók, otthon

vagy iskolában szoftvertől

függően,

adathordozóra mentés (CD, DVD, pendrive)). •

Főszerkesztők ellenőrzik, iskolában a tördelő szerkesztőkkel együtt végső javítások (iskolai gépeken).

•

A véglegesnek ítélt, és a főszerkesztő által jóváhagyott számot a felelős kiadó nevében a középiskola igazgatója (vagy helyettese) hagyja jóvá.

•

Ha

a

sokszorosítás

nyomdában

történik:

a

kiadó

által

jóváhagyott elektronikus változatot ezek után a nyomdának küldik el. A nyomda igény esetén próbapéldányt nyomtat, ha nem megfelelő, módosításra visszakerül a tördelőszerkesztőhöz, ha a főszerkesztő is megfelelőnek ítéli, kezdődhet a lap előre egyeztetett

példányszámú

nyomtatása.

A

költségeket

a

gazdasági ügyintéző utalja az előre megbeszélt határidőre. •

A lap terjesztésére a közgyűlés által megszavazott módon kerül

-6-

Iskolaújság, iskolarádió

sor. •

Rádió: •

Meglévő zenék digitalizálása (digitalizáló program)

•

Technika használata (zenelejátszó, keverőpult, hangvágó)

•

Műsorok megtervezése, vágása (zeneszerkesztők)

•

Előre felvett anyagok elkészítése (hangrögzítő)

•

Folyamatos

zene+hírek+műsorok

szünetekben

(zenekeverő,

zene lejátszó) •

Élő adások rögzítése az archívum számára (hangrögzítő)

4.2. Szerkesztői megbeszélések A szerkesztői

megbeszélések szervezése a

vezetőtanár szerepe. Célszerű havi

rendszerességgel tartani, összhangban az iskolaújságok megjelenésével. Itt mindenképpen vegyenek részt az újság szerkesztői. Érdemes nagyobb üléseket tartani egy fél évben egyszer, ahova minden a projektben szereplő diák meghívást kap. Ennek megszervezésére külön embereket lehet kijelölni, a költségvetésből külön részt elkülöníteni.

4.3. Beszámolók Rövid írásos beszámolók a DÖK-nek és az igazgatóságnak rendszeres időközönként. Ha az igazgatóság valamilyen okból erre igényt tart, akkor ettől eltérő időben és formában is kérhet tájékoztatást mind a diákoktól mind a projektben résztvevő tanároktól. A kijelölt szóvivők szóbeli beszámolót tartanak nagyobb iskolai rendezvényeken (évnyitó, évzáró, iskolai évforduló) mindegy propaganda jelleggel.

4.4. Reklámozás Az iskolaújság megjelenése előtt pár nappal kikerülnek a plakátok az iskolába, valamint a rádió is bemondja, hogy mikor fog megjelenni az újság, és miről lesz szó benne. Az újságban mint állandó rovat szerepel a rádió műsora és egyéb kiemelt helyen megjelenik, ha valami rendkívüli adás lesz.

4.5. Iskolai programokban aktív részvétel: reklámozás, közvetítés, beszámolók Iskolai programok hirdetése, kötelező programokra figyelemfelhívás. Nagyobb iskolai és iskolán kívüli események után beszámolók megjelenítése az újságban. Egy iskolai bulin a rádiósok kiemelt szerepet kapnak.

-7-

Iskolaújság, iskolarádió

4.6. Közös weboldal: hírek, képek, archívum Ennek a projektnek nem célja, hogy külön honlapot tartson fenn saját magának. Ezért a webes megjelenés azon múlik, hogy az iskolának milyen a honlapja. Amennyiben van rá lehetőség egy ezzel megbízott közös felelős rendszeresen publikálja az archív anyagokat az interneten. Felkerülnek az újságok régi számai (mindig az új megjelenésekor kerül fel az előző szám) valamint a rádió arra alkalmas hanganyagai. Ha erre nincs lehetőség, akkor csak egy egyszerű képgaléria, archív tartalom kerül fel valami előre megírt motor segítségével.

A

projekt

bővíthető

az

iskolai

honlap

szoros

együttműködésének

lehetőségével.

4.7. Rovatok Közös: Hírek (Rendezvények, kötelező programok, fontos tudnivalók) Interjúk (élő vagy rögzített interjú a rádióban, majd ennek szöveges változata megjelenik a következő újságban) Viccek Újság: Beszámolók az elmúlt hónap főbb eseményeiről az iskolából / a nagyvilágból Iskolatörténeti rovat Sport (iskolai, világ) Rejtvény Rádió: Kívánságműsor Zene (naponként más stílus)

4.8. Jutalmazás Az elvégzett munkák jutalmazása a DÖK javaslatai alapján történik. Ennek módjai lehetnek pénz- vagy tárgyjutalom. A bérezés történhet előre megállapított vagy utólagos, a teljesítmény alapján számított. (Az utóbbi célszerűbb. Ez esetben a főszerkesztő tesz javaslatot a jutalmak szétosztására, a DÖK közgyűlése által megszavazott kvótából.)

-8-

Iskolaújság, iskolarádió

5. Záró gondolatok 5.1. Mire kell figyelni Folyamatosság és együttműködés fenntartása elengedhetetlen a projekt működéséhez. Ideális esetben ez belső motiváció által automatikusan megvalósul. Mindig úgy kell működnie az újságnak és a rádiónak, hogy az iskola vezetősége elégedett legyen velük. Sosem szabad szembemenni az igazgatóság elképzeléseivel. Ha valamilyen téren nincs egyetértés, akkor előbb a projektben szereplő tanároknak meg kell próbálni meggyőzni a vezetőket, de semmiféleképpen nem szabad visszaélni a média hatalmával.

5.2. Gyakori hibák Technikai akadályok. Főleg a rádió működése során adódhatnak ilyen jellegű problémák úgy, hogy ezek akadályozzák a működését. Fel kell készíteni a gyerekeket olyan esetekre is, hogy mi a tennivaló, ha valami élő adás közben meghibásodik. Ilyen hibák az újság szerkesztése közben is elfordulhatnak, de ott nem jelentenek olyan nagy akadályt, mivel itt van idő javítani a nélkül, hogy ez a megjelenést veszélyeztetné. Itt sokkal fontosabb kérdés, hogy a tördelési, fogalmazási és helyesírási hibák számát minimálisra csökkentsük. Tapasztalatok szerint sajnos a nulla szinte elérhetetlen, de ezt a gyerekekben is tudatosítani kell, nehogy egyéni kudarcként éljék meg ezeket a hibákat.

5.3. Miben fejlődnek a gyerekek A gyerekek egy ilyen hosszú távú projekt során megtanulnak közösen dolgozni, felelősséget vállalni. Megtapasztalják, hogy a működéshez határidőre el kell készíteni munkájukat. Mindezek mellett számos informatikai ismeretre tesznek szert.

5.4. Közösségi hatás Az iskola közösségi szelleme nagyon sokat javulhat, ha egy ilyen projekt eredményesen működik. Az iskolaújság és iskolarádió nem csak szerkesztőiknek nyújt páratlan fejlődési lehetőséget, de az olvasóknak, hallgatóknak is szórakozást jelent és egyre inkább érezni fogják, hogy iskolájuk egy közösséget alkot.

-9-