LIGET BUDAPEST PROJEKT VÁROSLIGET FENNTARTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

LIGET BUDAPEST PROJEKT VÁROSLIGET FENNTARTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK - készült a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. számára-

2014.12.05.

Készítette:

KÖRÖS CONSULT KFT. 1113, BUDAPEST KAROLINA U. 17/B. TEL: 365-1656 FAX: 365-1659

TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

3

2.

FENNTARTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK TÉMAKÖREI

6

2.1

Társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, menedzsment

6

2.2

Területhasználat, környezetrendezés

7

2.3

Közlekedés (alternatív közlekedési módok támogatása)

9

2.4

Erőforrás hatékonyság

9

2.5

Energiagazdálkodás

11

2.6

Komfort (csak épületekre vonatkozóan)

14

2.7

Vízgazdálkodás

16

3.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

18

3.1

A beruházás teljes területére vonatkozó követelmények

22

3.2

Az egyes épületekre vonatkozó követelmények

35

4.

HIVATKOZOTT SZABVÁNYOK, IRÁNYELVEK LISTÁJA

58

5.

MELLÉKLETEK

60

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (Megbízó) határozott szándéka a Liget Budapest beruházás megvalósítása során a fenntarthatóság minden aspektusának megfontolása és figyelembe vétele. A Megbízó korábbi vizsgálaton alapuló döntése értelmében a teljes portfólió és a kiemelt projektelemek (múzeumépületek) fenntarthatóságának mérése és igazolása céljából a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) minősítő rendszerek vonatkozó követelményrendszerét tekinti irányadónak. A Megbízó feltett szándéka, hogy mind a portfólió egésze mind a múzeumépületek a nevezett minősítési rendszerben minősítést szerezzen, utóbbiak esetében az „Excellent” szint került előzetesen megcélzásra, a múzeumépületekre kiírt tervpályázatában rögzítettek szerint. Jelen tanulmány célja a fenti minősítési rendszerek és egyéb iparági legjobb gyakorlat alapján

olyan

követelményrendszer

összeállítása,

amely

portfólió

szinten

(környezetrendezés, infrastruktúra, közlekedés) és projekt szinten (múzeumépületek, Megbízó döntése alapján egyéb projektelemek) a műszaki specifikációkba beépülve biztosítja a beruházás fenntartható és környezettudatos megvalósulását. A követelménylista az összeállítás során értékelésre és a Megbízóval egyeztetésre került, így a javaslatcsomag teljes körű, prioritást nem rendelünk az egyes sorokhoz. A megvalósítás nehézségét a javaslatok beruházási költségre gyakorolt hatásában látjuk. Figyelembe véve, hogy jelenleg sem az épületekre, sem a környezetrendezése nem állnak rendelkezésre tervek, vagy elfogadott műszaki specifikáció így a költségekre gyakorolt hatások kizárólag iparági tapasztalatok alapján határozhatók meg. A beruházási költségek értékelésére háromfokozatú skálát vezettünk be, ahol a skála egyik végén azok az intézkedések találhatók, amelyek meglátásunk szerint nem járnak többletköltséggel, míg a másik végén azok, amelyek biztosan többletköltséget implikálnak.

3

A kettő közötti sávban csekély többletköltségre lehet számítani, ez azonban későbbi fázisban (első sorban a kiviteli tervezés során) határozható meg, minthogy tervek és elfogadott műszaki specifikáció híján bázisérték sem áll rendelkezésre. A tanulmány hét fejezetre osztva fedi le a fenntarthatóság szerteágazó témakörét, melyek a következők szerint foglalhatók össze: 1) Társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, menedzsment: a beruházás folyamatára vonatkozó javaslatok, melyek segítségével biztosítható a további hat fejezet teljesülése és egyéb, azokban nem szereplő környezeti hatások csökkentése. Ebben a fejezetben nincsen műszaki többlet. 2) Területhasználat, környezetrendezés: Első sorban a területrendezés, és – a Városligetben kiemelt jelentőséggel bíró ökológia és biodiverzitás témakörét fedi le. 3) Közlekedés: Javarészt portfólió szinten értelmezhető követelmények, amelyekhez azonban az egyes épületeknek illeszkednie kell, támogatva az alternatív közlekedési módok (kerékpár, közösségi közlekedés, gyaloglás) használatát. 4) Erőforrás hatékonyság: Az építőanyagok környezeti hatásának – lehetőségekhez mérten történő – figyelembe vétele mellett a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan fogalmaz meg követelményeket. 5) Energiagazdálkodás: Az energiahierarchia első két lépcsőjére (energiaigény csökkentése és energiahatékonyság növelése) fókuszálva, a jelen megbízás keretében elkészülő „Energetikai koncepció” vonatkozó javaslatainak leképezését tartalmazza egyéb, a kiválasztott minősítési rendszerek által megfogalmazott előírások mellett. 6) Komfort: A fenntarthatóság témakörébe csak az utóbbi évektől beleértendő, az épülethasználók alapvető komfortját (hőkomfort, akusztikai komfort, vizuális komfort, belső levegőminőség) meghatározó vizsgálatok és előírások kerültek összegyűjtésre a feladatban.

4

7) Vízgazdálkodás: Az esővíz-elvezetés és fenntartható vízgazdálkodás esetében szintén hierarchikus rend szerint (igény csökkentése majd alternatív források igénybevétele) kerültek megfogalmazásra a javaslatok. A dokumentum célja továbbá minden projektszereplőnek (tervező, projektmenedzser, műszaki ellenőr) olyan sorvezetőt nyújtani, amelynek segítségével meghatározható a fenntartható fejlesztés létrehozásával kapcsolatos feladat- és felelősségi körük. A felsorolt követelmények maradéktalan betartása esetén, feltételezve, hogy az elvégzendő további vizsgálatok a minősítés szempontjából kedvező eredménnyel járnak, • a Liget Budapest portfólió „Very Good” szintű BREEAM Communities minősítést érhet el, 65% körüli eredménnyel, míg • az egyes múzeumépületek „Excellent” szintű BREEAM International New Construction minősítést érhetnek el, megközelítőleg 77%-os eredménnyel A becsült pontszámokból jól látható, hogy az elérhető minősítési szintekhez kellő tartalékkal rendelkeznek (a „Very Good” 55, az „Excellent” 70 ponttól érhető el), nagyszámú követelmény elhagyása esetén azonban – különösen az épületek esetében – veszélybe kerülhet a kitűzött szint elérése.

5

2. FENNTARTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK TÉMAKÖREI 2.1 Társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, menedzsment A társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, menedzsment fejezet követelményei négy nagy témakörre bonthatók szét: • Tervezési folyamat, • kivitelezés, • beszabályozási folyamatok és • az átadást, beüzemelést követő tevékenységek követelményei. Közös jellemzője a javaslatoknak, hogy azok nem valamely a fenntarthatóságot szolgáló kézzelfogható műszaki megoldást követelnek meg, hanem az egyes szereplők számára írnak elő eljárásrendet, amelynek segítségével mérsékelhetők a potenciálisan jelentkező negatív környezeti (és gazdasági, társadalmi) hatások. A tervezési folyamat legfontosabb elemeként a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség és egyéb érdekelt felek igényeinek, ötleteinek megismerését javasoljuk, egy egyeztetési tervben kidolgozott metodika és ütemezés szerint. Az előkészítő fázisban kezdődő és a tervezési időszakot is felölelő egyeztetési eljárás biztosítja a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség (múzeumok, potenciális parkhasználók, környéken lakók, stb.) tagjainak, hogy véleményük figyelembe vételre kerüljön a területrendezési tervek készítése során és folyamatos visszajelzést kapjanak a felvetéseikkel kapcsolatban. A fenti igényeket is figyelembe vevő, minden releváns tervezési szakágat és társtudományt képviselő, a tervezőktől és a közvetlen projektcsapattól független interdiszciplináris szakértői testület felállítását javasoljuk az elkészülő tervek ellenőrzése, felülvizsgálata céljából. A Liget fejlesztés további elemei (pl. vendéglátóipari egységek, rekreáció) tervezése során figyelembe kell venni a helyi demográfiai, gazdasági viszonyokat, a klímaváltozás hatásait, a fenntarthatóság követelményeit, a meglévő környező épített környezet adottságait és a fejlesztés mindezekre gyakorolt hatását is.

6

A kivitelezés a megfelelő, környezetirányítási rendszerrel rendelkező kivitelező kiválasztásával

kezdődik

és

a

kivitelező

által

készítendő,

környezet-

és

társadalomtudatos intézkedéseket megfogalmazó organizációs terven keresztül biztosítja a környezettudatosságot a megvalósítás ideje alatt. Ezen felül az ökológiai értékek (ld. 2.2. fejezet) megfelelő védelme éppúgy részét képezi a környezettudatos kivitelezésnek, mint az ahhoz köthető energia- és vízfogyasztás és szállítások nyomon követése. Egyesült államokbeli benchmark adatok szerint az épületgépészeti rendszerek megfelelő beszabályozása, évszakonkénti újraszabályozása és ebből következő optimális üzemelése eredményeképp 7-15% energia-megtakarítás érhető el. Ezért kiemelten fontos, hogy megfelelő képzettségű szakemberek felügyeljék ezeket a feladatokat, akik már a lehető legkorábbi projektfázistól (kiviteli terv) bekapcsolódnak a tervek ellenőrzésébe, és a szükséges idő rendelkezésre álljon az elvégzéséhez. Egy korszerű, energiahatékony épület csak abban az esetben lesz képes valóban energiatakarékosan üzemelni, ha mind a műszaki, mind az egyéb dolgozói személyzet, azaz az épület használói ismerik a tervezett energiahatékonyságot szolgáló megoldásokat, és képesek azokat szakszerűen működtetni. Emiatt a megfelelő képzés és dokumentáció biztosítása kiemelt fontossággal bír az átadás-átvételt követően. Végül pedig a használat során gyűjtött tapasztalatokat, az épületekben dolgozók véleményét és a fogyasztási adatokat folyamatosan gyűjteni és elemezni kell, összehasonlítva a tervezési célkitűzésekhez. Így kijelölhetők, mely területeken szükségesek javító intézkedések, újabb beállítások esetleg újraszabályozás, 2.2 Területhasználat, környezetrendezés A területhasználat, környezetrendezés fejezetben a meglévő és újonnan tervezett zöldfelületek, közterületek, utak és infrastruktúra átfogó vizsgálatát javasoljuk a tervezés során, a lehető legalacsonyabbra szorítva a káros környezeti hatások mértékét. A Városliget karakteréből adódóan az ökológiai értékek védelme és lehetőség szerinti

7

növelése nagy hangsúlyt kap a fejlesztés környezettudatos szemléletében, amely túlmutat az egyes egyedek védelmén. Hosszútávon fenntartható és a biodiverzitást növelő koncepció megvalósítása érdekében a meglévő ökológiai értékeket azonosítani kell, az erre épülő stratégiában elvárásokat kell megfogalmazni tervezési, kivitelezési és üzemeltetési szinten is. Az értékes egyedek védelme mellett a Városliget egészére nézve nettó csökkenés ne következhessen be az ökológiai értékben. A stratégia végigkíséri a teljes projektet, a tervek készítésétől kezdődően a kivitelezés alatti tevékenységeken át egy hosszútávú kertkarbantartási és menedzsment tervvel bezárólag. A terület és az épületek tervezett BREEAM minősítés szempontjából kulcsfontosságú az ökológia és biodiverzitás megfelelő módon történő figyelembe vétele. Ezt elősegítendő, a vizsgálat és a stratégia fejlesztési

folyamatba

való

integrálásáról,

a

vonatkozó

BREEAM

rendszerek

követelményeinek kapcsolódásairól a 4.3 Mellékletben értelmező ábra található. A Városliget egésze szempontjából kulcsfontosságú a jó minőségű, hívogató, mindenki számára hozzáférhető közterületek és utak biztosítása, amely növelni képes a terület és ez által az ott található intézmények látogatottságát. A jól belátható, éjszaka megfelelően megvilágított és jelzésekkel ellátott gyalogos- és kerékpárutak hozzájárulnak egy biztonságosabb és fenntarthatóbb liget megvalósulásához, míg a mikroklimatikus viszonyok vizsgálata és figyelembe vétele, a hőszigethatás csökkentése első sorban a park látogatóinak komfortját szolgálja. Területszinten szükséges foglalkozni a zajszennyezés kérdésével. A fejlesztés által generált zajterhelés csökkentése céljából akusztikai tanulmányt kell készíteni, amelyben a tanulmány készítője már javaslatot kell adjon a zajvédeleme vonatkozóan. A fejlesztés előtt és után is meg kell mérni a háttérzaj-szinteket a releváns környező utcákban, annak érdekében, hogy a tanulmány javaslatainak megvalósítása számszerűen is ellenőrizhető legyen. A víz- és fényszennyezés megelőzése is hasonlóan fontos szerepet tölt be a környezetettudatosságban, ugyanakkor az e témakörre vonatkozó követelmények más fejezetekben kerülnek kifejtésre.

8

2.3 Közlekedés (alternatív közlekedési módok támogatása) A közlekedés fejezetben a fejlesztési terület megközelítésének és azon belül történő közlekedésének az átfogó, jelenlegi tényadatokon és predikciókon alapuló vizsgálatát javasoljuk, amely segítségével a közlekedési módok fejlesztése a lehető legoptimálisabb kombinációban történhet meg. A terület megközelíthetőségénél fontos szerepet játszik a különböző korú, nemű, egészségi állapotú és a fogyatékkal élő látogatók és használók figyelembevétele. A terület közlekedő felületeinek, megközelítési pontjainak kialakítása nem jelenthet akadályt a Városligetet és az újonnan tervezett múzeumokat felkereső vagy ezeket a pontokon áthaladó emberek számára. Az akadálymentesség, mint a társadalmi fenntarthatóság kiemelt szempontja a tervezői és projektmenedzsment szervezetben több szinten meg kell jelenjen, önálló, e területen teljes felelősséggel eljáró tervezők és tervellenőr személyében. A megfogalmazott követelmények figyelembe veszik a közlekedés 21. századi hierarchiáját, amelynek az egész Városliget fejlesztés során figyelembe venni javasoljuk. Eszerint a csomópontok, útvonalak tervezése során az alábbi prioritási sorrend érvényes: 1. Gyalogosok – ideértve a mozgásukban korlátozottakat (idősek, kerekesszékkel közlekedők) 2. Kerékpárosok 3. Közösségi közlekedés járművei 4. Egyéni közlekedés járművei (tehergépjárművek, személyautók) Az autós közlekedést és a felszíni parkolást háttérbe soroló intézkedések pozitív hatásának feltétele a megfelelő közösségi közlekedés és a kerékpáros infrastruktúra, szolgáltatások biztosítása. Mennyiségi és minőségi követelményeket javaslunk ezekkel szemben bevezetni. 2.4 Erőforrás hatékonyság Az erőforrás hatékonyság két fő alkotórészből tevődik össze:

9

• Építőanyagok környezeti hatása • Hulladékmenedzsment Az építés során használt építőanyagok környezeti hatása mind a terület, mind az épületek szintjén különböző módon, de figyelembe vételre kell kerüljön. Mindkét esetben javasoljuk a legjobb gyakorlatnak megfelelően LCA (életciklus-elemzés) elvégzését javasoljuk, minimálisan a BRE által üzemeltetett, generikus adatsorokat tartalmazó GreenGuide to Specification LCA adatbázisa alapján. Ennek eredményeit – figyelembe véve a kivitelezési technológiák korlátait és az építészeti, esztétikai szempontokat – kizárólag a külső területek burkolt felületeinél javasoljuk kötelező érvénnyel figyelembe venni. Utóbbi esetben kiváló lehetőség adódik újrahasznosított építőanyagok (daráltbeton) nagyarányú alkalmazására, mivel az nem befolyásolja negatív módon a tervezett burkolati rétegrendek műszaki teljesítményét. Az épületek esetében a környezettudatosságot terméktanúsítványok szintjén is javasoljuk mérni és megkövetelni: a nagy mennyiséget (tömeg vagy térfogat) reprezentáló épületszerkezetek esetében a gyártó környezettudatosságának valamilyen bizonyítéka (ISO 14001 tanúsítvány vagy EPD nyilatkozat) minimális elvárás. A fejlesztés tervezési szakaszában a környezettudatos hulladékmenedzsment alapját képezi a bontási tervek részeként egy szakszerű felmérés terület meglévő épületeinek, műtárgyainak és infrastrukturális hálózatának állapotára és az újrahasznosítható építőanyagaikra

vonatkozóan.

Ennek alapján a Megbízó döntést hoz az esetleges felújításról, bontás esetén

pedig

az

építőanyagok

újrahasznosításáról, így a keletkező bontási hulladék legkisebb része kerül hulladéklerakóba. A bontási hulladék

helyszínen

történő 1. ábra: a bontási és építési hulladékmenedzsment hierarchiája

10

deponálását – figyelembe véve az ökológiai szempontokat – azonban nem javasoljuk. A felmérést a bontást végző vállalkozó(k) felül kell vizsgálják a tender során, ahhoz kiegészítésekkel élhetnek. A bontási hulladékok mellett az építés során keletkező hulladékok kezelésére vonatkozóan az egyes épületek tervezői stratégiát kell készítsenek, melyet később az építést végző vállalkozó(k) vizsgálnak felül. A tervezői hatáskör célja a hulladékok keletkezésének

minimalizálása

(például

optimális

burkolatkiosztás,

modulméret

megválasztásával), míg a kivitelező a keletkező hulladékok megfelelő szétválogatásával tudja hatékonyan csökkenteni a lerakóba kerülő mennyiséget. Mind a bontási, mind az építési hulladékok tekintetében a stratégiaalkotáskor az ábrán látható hierarchia szerint szükséges eljárni, figyelembe véve az organizációs kötöttségeket (helyszíni deponálás korlátozás). A bontási és építési hulladékmendzsmenttel kapcsolatos követelmények folyamatának összefoglalásáról és a vonatkozó BREEAM rendszerek követelményeinek kapcsolódási pontjairól a 4.4 Mellékletben értelmező ábra található. Az üzemelés alatti hulladékgazdálkodással kapcsolatban a tervezési fázisban a szükséges infrastruktúra megteremtése az elsődleges, amely később lehetővé teszi a hatékony, szelektív hulladékgyűjtést a területen. Már a környezetrendezési tervek kapcsán döntés születik arról, milyen típusú hulladékgyűjtők és hol kerülnek elhelyezésre – ez érvényes az épületekre vonatkozóan is. 2.5 Energiagazdálkodás Az épületek energiafelhasználása az építés fenntarthatóságával kapcsolatos egyik legfontosabb, legnagyobb érdeklődésre számot tartó téma. Az energiahatékonyságra vonatkozóan is – hasonlóan a hulladékmenedzsmenthez – egyfajta hierarchia érvényesül: a meg nem termelt (fel nem használt) energiának a

11

legkisebb a környezeti hatása. A négylépcsős hierarchia első két lépcsője ezért az épületek által felhasznált energia mennyiségének csökkentésére fókuszál, míg a második kettő a felhasznált energia környezeti lábnyomának csökkentésére. Figyelembe véve, hogy jelen megbízás

Energiaigény csökkentése

keretében a Liget Budapest projekt egészének

energiaellátására

vonatkozóan

átfogó

Energiahatékonyság növelése

energetikai

Energiaellátás megújuló energiákból

koncepció („Energetikai koncepció”)

Fosszilis energia hatékony felhasználása

készül, a jelen dokumentumban vizsgálatra

javasolt

vizsgálati

megoldások,

szempontok

és

2. ábra: Az energiahierarchia

követelmények az első két lépcsőre szorítkoznak. Az épület energiaigényének csökkentéséhez vezető első – és egyben legfontosabb – lépés egy, a hazai szabályozás által előírt számításon túlmutató, részletes energetikai épületszimulációs modell felállítása. A modellhez használt szoftvernek órás lebontásban, az egyes helyiségek és a környezet egymásra hatásának, külső és belső energianyereségek figyelembe vételével kell meghatároznia az épület energiafelhasználását (ún. dinamikus épületszimuláció). Számos korszerű szoftver elérhető, amely megfelel a CIBSE AM11 irányelv előírásainak (pl. IES-VE, EnergyPlus, DesignBuilder, IDA-ICE), azonban javasolt, hogy az egyes épületek tervezői – a dokumentáció konzisztenciája végett – azonos szoftverrel dolgozzanak. A beruházás jelenlegi fázisában – különös tekintettel a még le nem zárult tervpályázatra a múzeumok épületére vonatkozóan – számos műszakilag meghatározó tervezési döntés még nem született meg. Ebből fakadóan egyértelműen pozitív hatású megoldások kiválasztására csak van korlátozottan lehetőség, az épületek energiafogyasztásának optimalizálásához a tervezés során részletes szimulációk elvégzése szükséges és több alternatívát javasolt megvizsgálni. Energetikai optimalizáció gyűjtőnévvel illettük a

12

követelmények között felsorolt, energiahatékonyságot növelő műszaki megoldások iteratív

vizsgálatát,

amely

figyelembe

veszi

az

elérhető

energia

(ezáltal

költség)megtakarítást és a beruházási költségtöbbletet. Ennek segítségével racionális energiafelhasználás valósítható meg a legkisebb környezeti hatás mellett. Fontos a szimulációk megfelelő fázisban történő ütemezése (épületburok esetén engedélyezési terv, gépészeti és villamos rendszerek esetében kiviteli terv), ahol már kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre a megalapozott döntéshozatalhoz. A fejlesztés során előírás a beruházás ökológiai lábnyomának minimalizálása, ezért feltétlenül szükséges minden, az épületek kapcsán műszakilag reális energiafogyasztást csökkentő megoldás számbavétele. A javasolt vizsgálatok tárgyát képezik a megfelelő hatékonyságú hűtő, hőtermelő, légtechnikai berendezések és az ezekhez a kapcsolódó hőhasznosítási megoldások. Parametrikus szimulációk alkalmazásával meghatározhatók a legkedvezőbb építészeti és hőtechnikai kialakításhoz szükséges épületszerkezeti és üvegezési konstrukciók, maximalizálva a passzív megoldások (szoláris nyereségek, árnyékolás) adta lehetőségeket. A kötelezően vizsgálandó megoldások körét az Energetikai optimalizáció (Épületek követelményei, 5.2 alpont) tartalmazza, a megoldások műszaki hátterének és lehetséges előnyeinek bemutatása pedig az „Energetikai koncepció” 4. fejezetében található. Megfelelő épületüzemeltetéssel elkerülhetőek a szuboptimális üzemi körülmények vagy a kihasználatlanság során fellépő szükségtelen energiafelhasználások. Ennek feltétele, hogy elegendő számú mérési pont kerüljön elhelyezésre az épületben és annak gépészeti és elektromos

rendszerein,

amit

a

tervezőnek

–

a

betervezett

rendszerek

teljesítménymutatóinak ismeretében – egy mérési stratégiában javasolt kidolgoznia. Megfelelő számú bemeneti adat alapján a központi szabályozással megfelelő választ adhatunk az aktuális igényekre, mind gépészeti, mind épületvillamossági területen, az esetleges anomáliák, trendek pedig felhívják az üzemeltető személyzet figyelmét a gépészeti és villamos rendszerek újraszabályozásának szükségességére (ld. 2.1 fejezet – beszabályozás követelményei).

13

A mérések és kiértékelések automatizálása és a körülményekhez való folyamatos alkalmazkodása energetikailag fenntartható és a felhasználói igényeket maximálisan kielégítő épületeket eredményez. Javasoljuk a közvilágítás megújításáért, tervezéséért felelős generáltervező hatáskörébe utalni egy olyan, a fényszennyezés csökkentését és ez által energiatakarékosságot is szolgáló, projektspecifikus irányelv kidolgozását, amely minden külső világításra egyaránt érvényes, egységes tervezési alapelveket tartalmaz. 2.6 Komfort (csak épületekre vonatkozóan) A komfort fejezet követelményei a tervezett épületek azon helyiségeiben kötelező érvényűek, ahol múzeumtechnológiai szempontok nem fogalmaznak meg erősebb vagy ezzel ellentétes kritériumot (pl. természetes fény kizárása) – ez első sorban a Lord múzeumtechnológiai felosztás szerinti ’A’ és ’D’ jelű területeket foglalja magában. Ahol ezt külön a szövegben jeleztük (akusztika, belső levegő minőség, vizuális komfort) javasoljuk a tervező által megvizsgálni, van-e ellentmondás a két szempontrendszer között, és a tervezés során dönteni az alkalmazhatóságról. Az épülethasználók közérzetét alapvetően a hőkomfort, akusztika, a belső levegő minősége és a vizuális komfort határozza meg. A várható hőérzeti elégedettséget kidolgozott szabványok alapján előre meg lehet határozni. Erre rendelkezésre állnak számítási metódusok (PMV-PPD módszer), melyeket az épületek termikus modellezése során alkalmazhatunk, így statisztikai alapon meghatározható, hogy az épülethasználók mekkora hányada hogyan fogja érezni magát a létrehozott mikroklímában. A követelményként előírt hőkomfort számítás és modellezés arra alkalmas szoftver segítségével végezhető el a leghatékonyabban. Javasolt, hogy az 5.2. pont szerinti Energetikai optimalizációhoz használt szoftver kiválasztásakor a tervezők vegyék figyelembe a hőkomfort-vizsgálatokra vonatkozó követelményeket is. Számos élvonalbeli dinamikus épületszimulációs szoftver alkalmas mindkét igény kielégítésére.

14

A létesítendő épületek dolgozóinak, használóinak igényeit fel kell mérni, így az igényeket kielégítő, de racionális szabályozási és zonásítási koncepció alakítható ki az adott épület releváns helyiségeiben. A közérzet alakulásában fontos paraméter a belső levegő minősége. A munkavégzés alapfeltétele a megfelelő frisslevegő biztosítása az épület belső és perem területein egyaránt. Ez történhet mesterséges vagy természetes úton is – a tervezett rendszereknek kizárólag mesterséges úton is a megfelelő komfortkategóriához tartozó frisslevegőmennyiségeket biztosítania kell. Figyelembe véve a munkavégzés és tanulás hatékonysága, és a levegőminőség közötti korrelációt, a nagy befogadóképességű terek (előadók, nagyteres irodák, tárgyalók) frisslevegő-ellátásánál CO2-szenzoros vezérlést javaslunk megvalósítani, ami az energiahatékonyságra is pozitív hatással van. A természetes szellőzés alkalmazhatósága alapvetően az építészeti koncepció függvénye, amely virtuális modellezéssel vizsgálható – az átszellőztethetőség vizsgálatát az átmeneti időszakban történő hibrid szellőztetés lehetősége miatt is javasolt vizsgálni, szükség esetén pedig a nyitható ablakok helyét, méretét módosítani (az építészeti koncepció figyelembe vételével). Akusztikai körülmények a pszichés terhelések elkerülésére és a vegetatív idegrendszeri hatások minimalizálására kerülnek előírásra. Ehhez elengedhetetlen az akusztikus tervező korai tervfázisban történő bevonása, ennek segítségével azonosíthatók az egyes zajforrások, valamint a jelen dokumentumban szereplő követelmények elérése. A háttérzaj-szint és az utózengési idők megengedett értékeit a kivitelezést követően ellenőrizni szükséges, a garanciális hibajavítások körében pedig javító intézkedések megtételét kell előírni azokon a területeken, ahol a követelmények nem teljesülnek. A megfelelő ergonomikus munkakörnyezet kialakításhoz elengedhetetlen a megvilágítás megfelelősége, előnyben részesítve a természetes megvilágítást. A benapozottság szimulációval történő vizsgálata nemcsak a bejutó természetes fény mennyiségét hivatott igazolni, de információval szolgál az energetikai optimalizációhoz és az árnyékolási stratégiához is: azonosíthatók azok a területek, ahol fényérzékelős világításvezérlésnek

15

létjogosultsága lehet (azaz a használati idő jelentős részében mesterséges fény nélkül is elérhető a kellő megvilágítási szint). 2.7 Vízgazdálkodás A korábbi témaköröknél vázolt hierarchiával analóg módon a vízgazdálkodásban is érvényesül egy racionális sorrend: elsődleges cél a terület (és ezen belül az épületek) vízigényének csökkentése. A megmaradó vízigényt pedig minél nagyobb arányban javasolt alternatív forrásokból ellátni, melyek szintén hierarchikus rend szerint követik egymást – első sorban kezeletlen források (esővíz, fúrt kút) részesítendők előnyben, végül pedig kezelést követő másodlagos felhasználás (szürkevíz). Esővíz gyűjtését és hasznosítását kizárólag az épületek helyén javasoljuk, a vonalas létesítmények (utak, sétányok) elfolyó esővizének összegyűjtése jelenleg nem gazdaságos. A fejlesztéshez kapcsolódó vízgazdálkodási megoldásokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: az épületen belüli műszaki megoldások és az épületek közvetlen környezetéhez kapcsolódó megoldások. Ezek optimális kihasználásához egy átfogó előzetes stratégiát kell kidolgozni. Épületeken belül a legkézenfekvőbb megoldás a vételezhető vízmennyiségek korlátozása. A javasolt vízfogyasztási értékek betartásával az ilyen célú vízfelhasználás megközelítőleg 50%-kal csökkenthető a referenciaértékhez képest. Az alternatív vízforrások felhasználási módja a Megbízó preferenciájának függvénye: információink szerint a terület jelenlegi növényállománya rendkívül öntözésigényes, így akár az összes összegyűjtött csapadékvíz felhasználható öntözési célra – éppen ezért minimálisan az új növénytelepítéseknél a vízigényre figyelemmel kell lenni. A Városliget fejlesztésével változik a terület csapadékelvezetése, ami ökológiai és közművesítési kérdéseket vet fel. Alapvető cél, hogy a szilárd felületeken összegyűlt

16

csapadék, annak felhasználása révén ne növelje a csatornaterhelést, a területről elfolyó esővíz pedig ne haladja meg a beruházás előtti mennyiséget és csúcsértéket. Így elkerülhető, hogy az egyébként korunk egyik legjelentősebb klímaváltozásból fakadó problémája, a városi árvizek kialakulásának kockázata növekedjen a környező területeken. Az esőzésből, infrastruktúra meghibásodásából adódó elöntési kockázatokat a beruházást megelőzően fel kell mérni, és gondoskodni kell róla, hogy – amennyiben azok közepes vagy magas kockázati kategóriába esnek – megfelelő módon kezelve legyenek.

17

3. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A fenntarthatósági követelmények a könnyebb átláthatóság végett táblázat formájában kerültek összefűzésre és bemutatásra, két témakörre bontva: 1) A beruházás teljes területére vonatkozó követelmények A Városliget építési határán belüli teljes fejlesztési területre vonatkozó követelmények kerültek ebben a fejezetben összefoglalásra. Mivel ez a területi hatály átfedésben van az épületek tervezési területével, így egyes követelmények mindkét táblázatban szerepelnek. 2) Az egyes épületekre vonatkozó követelmények Az épületekre vonatkozó követelményeket az épületek szerződés szerinti tervezési határáig kell értelmezni (amely jelenlegi információink szerint azonos a szabályozási tervben kijelölt építés hely határával). A táblázat első három oszlopa azonosítja az adott követelményt sorszám, alkategória és a követelmény megnevezésének segítségével. A negyedik oszlopban a követelmény részletes leírása található, figyelembe véve a Városliget Zrt. által kiválasztott minősítési rendszerek előírásait. Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó BREEAM rendszerek követelményei a tervezési

gyakorlatnak

és

a

különböző

szereplők

felelősségi

köréhez

és

projektstruktúrához jobban igazodó felosztásban kerültek ismertetésre, így elképzelhető, hogy egyetlen kredit megszerzéséhez több sor teljesítése is szükséges, míg adott esetben egyetlen sor maradéktalan teljesítésével több kredit is megszerezhető (mind a BREEAM Communities, mind a BREEAM International New Construction rendszerekben). Jelen tanulmány célja a javasolt fenntartható és környezettudatos intézkedések beruházási és üzemeltetési költségekre kifejtett hatásának vizsgálata, amelynek eredményeit a leírásokat tartalmazó két, színes jelzésekkel ellátott oszlop tartalmazza.

18

A költségek értékelésekor figyelembe kell venni, hogy jelenleg sem az épületekre, sem a környezetrendezése nem állnak rendelkezésre tervek, így a költségekre gyakorolt hatások kizárólag iparági tapasztalatok alapján határozhatók meg. Nem veszik figyelembe a költségek a kapcsolódó alap tervezési és projektmenedzsment díjakat, kivéve azokban az esetekben, ahol külön tervezői vagy egyéb szakértői munkarész elkészítése került előírásra (pl. energetikai szimuláció, emelt szintű beszabályozás). Az egyes színek jelentése az alábbiakban foglalható össze: Szín

Hatás a beruházási költségekre Nem növeli a beruházási költséget –

Hatás az üzemeltetési költségekre Csökkenti az üzemeltetési költségeket Nincs hatással az üzemelésre

Csekély mértékben, vagy egyáltalán nem növeli beruházási költséget

Többlet üzemeltetői feladatokat

(jelen állapotban nem

eredményez

meghatározható) Biztosan növeli a költségeket

Növeli az üzemeltetési költségeket

A táblázat további oszlopai jelzik a teljesítéshez szükséges beavatkozási pontokat helyét. A Megbízóval történt egyeztetések eredményeképpen, az alábbi mérföldkövek kerültek azonosításra. • Előkészítő tanulmányok: ez a fázis a fejlesztést megalapozó tanulmányok szakasza, amely jelen tanulmány készítésekor folyamatban van. Minden itt megjelölt követelményt célszerű a további mérföldkövek elérése előtt figyelembe venni és a teljesítéshez szükséges munkarészeket (felmérések, vizsgálatok, stratégiák) elkészíteni.

19

• Tájépítészet ötletpályázat kiírás: a Megbízó tájékoztatása szerint a Városliget területrendezésének terveihez két lépcsőben tervpályázatot kíván lebonyolítani. Az ötletpályázati kiírást azoknál a követelményeknél tekintettük beavatkozási pontnak, ahol az egyes közterületi funkciók, területek elrendezése, alapvető kialakítása már befolyásolja a teljesíthetőséget. • Tájépítészet tervpályázat kiírás: a tervpályázat eredményének engedélyezési terv szintű környezetrendezési terveket tekintettünk, az előző ponttól továbbvinni szükséges követelményeket soroltuk ide. • Tájépítészet tervezési szerződés: a tájépítészetért, környezetrendezésért felelős tervpályázat útján kiválasztott tervező szerződéses kötelezettségeinek részét képezi az a műszaki tartalom, amit a terveknek tartalmaznia kell. Minden, a terület egészére vonatkozó követelmény és az egyes vizsgálatok, stratégiák javaslatai (pl. ökológiai stratégia – alkalmazható növényfajok) ebbe a kategóriába esnek. • Közlekedés-tervezési tender: a Megbízó tájékoztatása szerint a Városliget közlekedési rendszerének megújításáért egyetlen tervezőcsapat felel, amely tender útján kerül kiválasztásra. A tervező szerződéses kötelezettségei közé tartoznak a külső utakkal és közlekedési létesítményekkel kapcsolatban megfogalmazott követelmények, így ezeket a tenderben szerepeltetni szükséges. • Infrastruktúra-tervezési tender: a közlekedéstervezőhöz hasonlóan kerül kiválasztásra a Liget közmű- és (nem közlekedési) infrastruktúra tervezője, amelynek felelősségi körébe tartoznak – többek között – az esővíz-elvezetés követelményei. • Épületek

tervezési

szerződés:

az

épületekben

alkalmazandó

műszaki

megoldások, tervezési eljárások és vizsgálatok köre az épületek tervezőinek szerződéses kötelezettségei közé sorolhatók. • Kivitelezői tender: a beavatkozási pontok azonosításakor feltételeztük, hogy a vállalatba adások részletes kiviteli tervek alapján történnek, így minden, a tervezés során előírt követelmény a kivitelezőre nézve szerződéses kötelezettséget jelent. A kivitelezői

tenderhez

sorolt

követelmények

20

kizárólag

olyan

előírásokat

tartalmaznak, melyek a tervekből és műszaki leírásokból nem olvashatók ki, azok kifejezetten a kivitelező tevékenységét szabályozzák. • Üzemeltetői tender: jelen tanulmány alapvető célja környezettudatos és fenntartható

épületekkel

és

környezetrendezéssel

szemben

támasztott

követelmények megfogalmazása, így az üzemeltetésre csak korlátozott mértékben terjed ki. Mivel azonban a Megbízó által választott minősítési rendszerek (BREEAM) egyes kritériumai túlmutatnak az átadás-átvétel pillanatán, ezek a követelményrendszerből nem hagyhatók ki. Minden olyan esetben, ahol az épületek és a Városliget leendő üzemeltető(i)nek valamilyen extra kötelezettsége keletkezik, ebben az oszlopban jeleztük.

21

3.1

A BERUHÁZÁS TELJES TERÜLETÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

22

Üzemeltetői tender

Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény

Előkészítő tanulmányok Tájépítészet ötletpályázat kiírás Tájépítészet tervpályázat kiírás Tájépítészet tervezési szerződés Közlekedés-tervezési tender Infrastruktúra-tervezési tender Épületek tervezési szerződés

Alkategória

Hatás a beruházási költségekre Hatás az üzemeltetési költségekre

Ssz.

u

u

1. Társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, menedzsment 1.1.

Tervezés folyamat követelményei

1.1.1.


Egyeztetési terv készítése

A közösség igényeinek, ötleteinek megismerése, ezáltal a projekt elfogadottságának és minőségének növelése: - A helyi közösség tagjai és egyéb érdekelt felek (például, de nem kizárólag: múzeumok személyzete, Liget használók, környéken lakók, érintett önkormányzatok, örökségvédelem) azonosításra kerülnek. - Egyeztetési terv (ütemezés és módszertan) készül, amely alapján a kellő időben (korai projektfázis), a beruházás fő aspektusait érintő egyeztetéseket folytat a beruházó. A terv kitér arra, hogy az egyes várostervezési témakörökről folytatott egyeztetések miként épülnek be az egyeztetési folyamatba, mely kérdésekről milyen módon foglalhatnak állást az érintettek. - Az egyeztetési eljárás független szervezet által szervezett és vezetett. - Az egyeztetés a tervezési időszakában is folytatódik, lehetőséget adva a közösség tagjainak, hogy konkrét tervezési kérdésekhez is hozzászólhassanak, esetleg befolyásolhassák. - Tervezési workshop kerül megrendezésre a tájépítészeti tervekhez kapcsolódóan, ahol az érdekeltek képviselői közösen véleményezhetik a terveket, javaslatokat tehetnek. - Felmérésre kerül a helyi közösségek és egyéb érdekelt felek szolgáltatásokról, létesítményekről alkotott véleménye és vele szemben támasztott igényeiről: közösségi épületek/helyi találkozóhelyek, oktatási és könyvtári szolgáltatások, szabadidős és sportlétesítmények, egészségügyi és szociális szolgáltatások, élelmiszerboltok, kijelölt zöldség és gyümölcs árusítő helyek, játszóterek és bölcsödék/óvodák, kommunikációs szolgáltatások, közösségi internet hozzáférés, postaláda, postai létesítmények, bank és ATM automaták, vendéglők, éttermek, vallásos/imádkozóhelyek.

1,00

u

u

u

u

u

u

u

u

u

- A meghatározott igények priorizálásra kerülnek (alacsony, közepes, magas prioritás). - Az egyeztetéseken résztvevők visszajelzést kapnak a fejlesztési folyamatra vonatkozóan, ahol releváns, indoklást arra vonatkozóan, hogy felvetéseik miért kerültek elfogadásra vagy elvetésre. - Amennyiben az igényelt, magas prioritású funkciók közül néhány végül nem lesz része a projektnek, az érintett önkormányzatokkal tárgyalást kezdeményeznek a lehetséges jövőbeni megvalósításról.

1.1.2.


Tervfelülvizsgálat szakértői testület felállítása

- Független, interdiszciplináris szakértői testület az 1.1.1. pont szerinti egyeztetések eredményeit figyelembe vevő területrendezési terveket felülvizsgálja. - A felülvizsgálat eredményeként a tervek javításra, fejlesztésre kerülnek.

23

1,00

Leírás

1.1.3.


Demográfiai profil és trendek meghatározása

- A Liget használóinak jelenlegi demográfiai profilja és a várható trendek elemzésével kerülnek meghatározásra / vizsgálatra a fejlesztés elemei, figyelembe véve az alábbiakat: - Gazdasági hatások - Fővárosi és helyi fejlesztési tervek, stratégiák (IVS, Budapest 2030) - Egyeztetések eredményei, különös tekintettel a feltárt igényekre (lásd 1.1.1. pont). - A demográfiai profil részét képezik az alábbiak (amennyiben releváns): - Életkor - Nem - Vallás - Háztartások mérete, vagyona, ingatlanok és ezek változása - Népesség becslése, előrejelzése - Nélkülözés/hiány (bevételek, foglalkoztatás, egészség és rokkantság, oktatás, szakértelem és képzések, háztartásokat és szolgáltatásokat érintő korlátozások, bűnözés, és lakókörnyezet) - Foglalkoztatás (szektorok, bérek, gazdasági tevékenység, munkanélküliség) - Oktatás, szakértelem és képzések - Bűnözés - Egészség.

1,00

A Liget (tágabb) környezetében élők gazdasági jólétének elősegítése vállalkozásösztönzésen és munkahelyteremtésen keresztül: - Vizsgálat és megvalósíthatósági tanulmány készül a helyi és környékbeli gazdasági igények, lehetőségek feltérképezésének céljából elősegítve, hogy a tervezett beruházás kiegészítse és fejlessze a meglévő gazdasági tevékenységeket a területen. - A tanulmány tartalmazza az alábbiakat: - Meglévő és tervezett gazdasági tevékenységek típusa és helyzete - Foglalkoztatottság, munkanélküliségi ráta - Munkaerő-piaci részvétel - Gazdasági inaktivitás - Létesítmények szolgáltatása - A meglévő gazdasági tevékenység típusok jelölésével a fejlesztés környezetének térképe - A demográfiai profil és a várható trendek vizsgálatának eredménye. - A tanulmány megerősíti, a beruházás pozitív hatással van a foglalkoztatottságra (munkahelyek számának, bérek, produktivitás növekedése) a területen, és a tervezett infrastruktúra és létesítmények (közlekedési és távközlési infrastruktúra, energiaellátás, közösségi, műszaki és ipari létesítmények, városközpontok és jelentős csomópontok) kiegészítik, hozzájárulnak a terület gazdaságfejlesztéséhez. - A tanulmány tartalmaz szakértelem-hiány elemzést (skills gap analysis). - Az azonosított beruházásösztönzési lehetőségek megvalósításra kerülnek (például hiányzó infrastruktúra létesítése).

-1,00

- Az egyeztetési terv (lásd 1.1.1. pont) részeként azonosított, priorizált igényeket alapul véve ütemterv készül a létrehozandó szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozóan, a területrendezési tervekkel összhangban. - Legalább minden magas prioritású igény megvalósul (lehetőség szerint a közepes, és alacsony priortásúak is). - A Liget üzemeltetési stratégiája kitér a létrehozott szolgáltatásokra és létesítményekre.

1,00

1.1.4.

1.1.5.



Gazdasági hatások elemzése

Közszolgáltatások és egyéb funkciók biztosítása

24


Követelmény

Kivitelezői tender

Alkategória



Ssz.

u

u

0,00

u

u

u

u

u

Leírás

1.1.6.


Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

A területrendezési tervek és az épületek tervei figyelmbe veszik a klímaváltozás hatásait egy ezt feltáró tanulmány alapján: - A releváns hatóságoktól információk összegyűjtése és felhasználása a klímaváltozás okozta kockázatok kezeléséhez. - A klímaváltozásból adódó kockázatok kezelése és csökkentése az alábbiak szerint több szempontból előnyös (win-win) tervezési eszközök alkalmazásával: - Egynél több klímaváltozással járó hatás csökkentése - A fejlesztés klímaváltozáshoz való hozzájárulásának csökkentése - További fenntartható, gazdasági vagy jóléti előnyök biztosítása. - A klímaváltozás hatásai: emelkedő hőmérséklet (hősziget hatást is tartalmazva), elöntési kockázat növekedés, kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok, vízforrások és talajviszonyok megváltozása.

-1,00

A fejlesztés környezetbe illesztése, erősítve a környék identitását: - Az épített környezet karaktere felmérésre kerül, az 1.1.1. pont szerinti egyeztetések során a közösség véleményét is kikérve (épületek anyaghasználata, épületek színhasználata, építészeti stílus, épületmagasság és forma). - Az előző pontban azonosított stílusjegyek figyelembevételre kerülnek a tervpályázatok és a tervezés során, építészeti és tájépítészeti eszközökkel erősítve a helyi identitást erősítése (pl. helyi anyagok, stílus, köztéri műalkotások, közösség bevonása közterek tervezésébe).

1,00

1.1.7.


Helyi vernakuláris építészet figyelembevétele

u

1.2.

Kivitelezés követelményei Kivitelezők környezettudatossága

Környezetirányítási rendszert üzemeltetése

A külső területek kivitelező vállalkozói és alvállalkozóik, valamint az épületek kivitelező vállalkozói környezetirányítási rendszert üzemeltetnek (ISO 14001 / EMAS).

1,00

Kivitelezés környezettudatossága

A környezetszennyezés megelőzésére vonatkozó terv kidolgozása

A kivitelező vállalkozó a kivitelezést megelőzően tervet készít és a kivitelezés során dokumentált intézkedéseket tesz az alábbi témakörökben (Környezeti hatások követelményei lásd: 7. Táblázat): - Zaj és rezgésvédelem: a környezetre gyakorolt zaj- és regzéshatások minimalizálása - Levegőminőség: az építési területen és a környezetben a por és levegőszennyezés megelőzése - Vízszennyezés: a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése.

1,00

Kivitelezés

Ökológiai értékek védelme

Az építési területet körülvevő összes, ökológiai értékkel bíró terület megfelelő védelme a kivitelezés alatt: - A 100mm-nél nagyobb törzsátmérőjű vagy értékesnek ítélt fák (és gyökereik) megfelelően védettek. A fatörzs és a kaloda/kerítés közötti távolság a lombkorona nagyságával megyező vagy a fa magasságának legalább a fele. - A kivitelező kijelöl egy felelős személyt az ökológiai értékek védelmének felügyelete, menedzsmentje és az ökológiai stratégia betartásának biztosítása céljából. - Kivitelezés során dolgozók képzésére kerül sor az ökológiai károkozás megelőzése érdekében. - Kivitelező mérföldkövekkel nyomon követi az ökológiai értékek védelme érdekében tett intézkedéseket. - Meglévő élővilág zavarásának elkerülése a kivitelezés során (pl.: megfelelő időzítés).

1,00

1.2.2.

1.2.5.

1.4.

Átadást, beüzemelést követő tevékenységek követelményei

1.4.1.

Átadást, beüzemelést követő tevékenységek

Közösség bevonása a létesítmények fejlesztésébe és kezelésébe

- A létesítmények tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítanak az átadás-átvétel sikeres lebonyolítására a jövőbeni felhasználók szempontjából. - Betanítási terv és kezelési útmutató készül a létesítmények szakszerű üzemeltetésének elősegítése céljából, különös tekintettel a közösségi létesítményekre (részletesen az épületkövetelményeknél).

25

1,00

u

1.2.1.


Követelmény

Kivitelezői tender

Alkategória



Ssz.

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

1,00

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

2. Területhasználat, környezetrendezés 2.1.

Utak, gyalogutak, kerékpárutak, egyéb szilárd burkolatú területek

2.1.1.

Közterületek, utak

2.1.2.

2.1.3.

Közterületek, utak

Hőszigetek

Minőségi közterek létrehozása

Biztonságos és vonzó közlekedési utak létrehozása

Hőszigetek kialakulásának csökkentése

A követelmény célja közterületek létrehozásával társadalmi interakciók létrejöttének elősegítése: - Az 1.1.1. pont szerinti egyeztetések során a közösség véleményének megsimerése és figyelembevétele. - A közterületek különböző használók (gyerekek, idősek, mozgáskorlátozottak) számára egyformán hozzáférhetőek, és a társadalmi interakciókban betöltött szerepüknek megfelelően kerülnek megtervezésre. - A közterületek kialakítása biztosítja mind a fejlesztés területeinek összeköttetését, mind a környező területekhez való kapcsolódást, ezáltal elősegítve a könnyebb megközelítést és növelve a terület látogatottságát, és ezt a tervek is visszaigazolják. - A közösségi terek tervezése során a mikroklímatikus viszonyokat figyelembe veszik. - Az épületek földszinti, utcai terei elősegítik a szociális interakciók kialakulását – pl. utcára kitelepülő kávézók, transzparens homlokzatok a földszinten stb.

1,00

- Közlekedési keretterv készül a 3.6.1. pont szerinti közlekedési tanulmány és terv megállapításai alapján - az utak kialakításával - elősegítve a fenntartható közlekedést és megközelítést. - Az utak és utcák vonalvezetése illeszkedik a meglévő/fejlesztendő épületekhez és egyéb létesítményekhez, azok kertészeti, világítástechnikai kialakítása tetszetős, esőtől védett helyek kerülnek kialakításra. - Az utak biztonságos és a tájékozódást szolgáló vonalvezetésűek, MSZ EN 12464-2 szerint megvilágítottak és megkülönböztető útburkolatokkal ellátottak (pl. vakvezető sáv), a gyalogos kereszteződések biztonságosan kialakítottak. - A gazdasági bejáratok a gyalogosterületektől és parkolóktól megfelelően elválasztottak. - A hatóságokkal (önkormányzat, közútkezelő és/vagy rendőrség) folytatott egyeztetés alapján a közlekedési tervek részeként irányítási koncepció készül, amely biztosítja a közlekedésbiztonság növekedését. - Az utak kialakításukkal csökkentik a nehéz gépjárművek okozta közlekedési zajszennyezést és rezgéseket (ahol releváns). - A helyi önkormányzat kezelésén kívül eső területekre legalább öt éves karbantartási szerződés kötnek. - Gyalogosok részére információs szignalizációk és közlekedési információ (telekocsi, tömegközlekedés) közzétételére alkalmas információs pontok kerülnek kialakításra. - Megfelelő mennyiségű és minőségű taxi állomás/megálló létesül.

1,00

Az ún. hőszigetek kialakulásának csökkentése érdekében az alábbiakat szükséges betartani a Városliget egészére, és az egyes tervezési területekre nézve is: - Növényzet állományának és a növényzettel borított terület növelése. - Növényzettel futtatott és zöldfalak használatának vizsgálata a tervezés során. - Természetes átszellőzés lehetőségének vizsgálata, mikroklimatikus viszonyok figyelembevétele. - Összefüggő zöldfelületek. - Zöldtetők és nagy fényvisszaverő indexszel (SRI >72) rendelkező tetőfelületek kialakítása (kivéve: energiatermelési céllal hasznosított tetők). - Kültéri burkolt felületek árnyékolása növényzettel, növénnyel befuttatott szerkezetekkel, vagy magas fényvisszaverési értékkel rendelkező burkolatokkal.

-1,00

26

1,00

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

2.2.2.

Ökológia

2.4.

Szennyezés

2.4.1.

Zajszennyezés

2.4.2.

Talajszennyezés

Ökológiai stratégia elkészítése

- A ökológiai hatástanulmány készül (pl. a környezeti hatástanulmány részeként). Ehhez szakképzett ökológus szakértő helyszíni bejárás és meglévő dokumentumok alapján azonosítja az ökológiai étékeket (állat- és növényvilág, élőhelyek, vadvilág ösvényeik/migrációs útvonalai, ökológiai folyosók) és a beruházás lehetséges hatásait. - Az ökológus szakértő által elkészített ökológiai stratégia, a kivitelezésre és működésre is kitérve, biztosítja a fejlesztési területen vagy annak környezetében található ökológiai értékek sértetlenségét. Az ökológiai stratégia a helyi ökológiai értékek védelmére, növelésére, újak létrehozására és fennmaradásuk biztosítására intézkedéseket fogalmaz meg. Az ökológiai stratégia meghatározza az optimális egyensúlyt a beruházás ökológiai, gazdasági és szociális előnyei és a lehetséges károk/zavaró hatások között. - Az újonnan telepített fák és cserjék legalább 60%-a őshonos fajokból áll. - Az újonnan telepített növények kiválasztása a víztakarékosság figyelembevételével történik, összhangban a vízstratégiával (minimális öntözési igényre törekedve). - Amennyiben az ökológiai értékek sérülése a Liget egyes részein elkerülhetetlen, kárenyhítő és ellentételezési terv készül, biztosítva a nettó veszteség elkerülését. - A stratégia a jóváhagyást megelőzően egyeztetésre kerül a releváns partnerekkel (önkormányzat, FŐKERT, FÁNK). - Az ökológiai stratégia fontosság szerint súlyozott javaslatokat fogalmaz meg a Liget és az egyes épületek szintjén is, melyek a környezetrendezési tervekbe, illetve a masterplanba beépítésre kerülnek. - Az ökológus szakértő ellenőrzi a helyi, országos és nemzetközi, az ökológiai értékek védelmére irányuló szabályoknak való megfelelést. - Zöldfelület-kezelési és tájkép- és élőhelyvédelmi terv készül, amely kitér az újonnan telepített növényekre is, az ökológiai stratégia és biodiverzitás hosszú távú érvényesítése céljából.

-1,00

Zöld infrastruktúra kialakítása

- A környezetrendezési tervek részeként a zöldfelületek az 1.1.1. pont szerinti egyeztetések eredményei alapján, a javasolt használati módok biztosításával, a kívánt helyen és mennyiségben kerülnek megtervezésre. - Minden fontos meglévő kertészeti és környezetrendezési elem megőrzésre kerül. - A kertészeti és környezetrendezési terveket az 1.1.2. pont szerinti testület felülvizsgálja.

1,00

Zajszennyezés csökkentése

A követelmény célja a meglévő és a fejlesztés hatására létrejövő zajhatások minimalizálása: - Megfelelően képzett akusztikus tervező ISO 1996-1:2003 szabványnaknak megfelelő akusztikai tanulmányt készít, amelynek keretében meghatározásra kerülnek a meglévő zajforrások, és javaslatokat fogalmaz meg a zajhatások csökkentésére. - Minden javaslat be kell épüljön a masterplan szintű tervekbe. - Az épületek elhelyezése, tájolása és műszaki kialakítása figyelembe veszi a tanulmány eredményeit. - A fejlesztés utáni zajterhelés nem nagyobb sem nappal (07:00-23:00) sem éjszaka (23:00-07:00), mint a fejlesztés előtt a fejlesztéshez legközelebb található zajra érzékeny épületek előtt mérve. Ennek igazolásához a tanulmányban meghatározott pontokon a fejlesztést megelőzően és azt követően (az átadott, de még nem használatban lévő épület működő gépészeti rendszerei mellett) nappali és éjszakai mérést kell végezni, az ISO 1996-1:2003 szabvány előírásainak megfelelően.

-1,00

- Kármentesítési szakember előzetes vizsgálatot (tanulmány és helyszíni bejárás) készít a lehetséges talajszennyezések azonosítása céljából. - Amennyiben talajszennyezés valószínűsíthető, részletes vizsgálat és kockázatelemzés készül. - Amennyiben kármentesítés szükséges, a szakember véleménye, a megelőző vizsgálat és a kockázatelemzés alapján, a legjobb gyakorlat szerinti ajánlások és szabványok figyelembevételével végzik el.

0,00

Talajszennyezés vizsgála és kármentesítés

27


Ökológia Ökológia

Leírás

Kivitelezői tender

2.2. 2.2.1.

Követelmény


Alkategória


Ssz.

u

u

0,00

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

3. Közlekedés (alternatív közlekedési módok támogatása) 3.1.

Közlekedési koncepció

3.1.1.

Általános

Közlekedési tanulmámy és közlekedési terv készítése

A hatóságokkal (önkormányzat, közútkezelő, fővárosi közlekedésszervező és más releváns szervek) folytatott egyeztetések és korábban elkészült felmérések, dokumentumok alapján egy átfogó közlekedési tanulmány készül, minimálisan az alábbi tartalommal: - Közlekedés-elemzés (meglévő helyzet feltárása): a. Meglévő terület kerékpáros és gyalogos használóinak közlekedési mintái/szokásai és véleményei alapján azonosított nehézségek és lehetőségek b. Épületek leendő felhasználóinak várható közlekedési mintái/szokásai és rájuk gyakorolt hatása. c. Meglévő helyi környezet a gyalogosok és kerékpárosok számára (figyelembe véve a kisgyerekekkel utazókat is) d. Megközelíthetőség mozgássérültek számára (figyelembe véve a rokkantság és gyengénlátás különféle szintjeit, összhangban a 3.2.1. szerinti megközelíthetőségi stratégiával) e. Tömegközlekedési kapcsolatok f. Meglévő kerékpáros infrastruktúra.

0,00

- Fenntartható közlekedési tanulmányterv: A közlekedéstervező csapaton belül egy kijelölt felelős személy (koordinátor) a tanulmányon alapulva a fejlesztési területre fenntartható közlekedési tanulmánytervet készít, amely a célokat és ajánlásokat fogalmaz meg, melyekkel a terület közlekedési rendszere fenntarthatóbbá válik. A lehetséges alternatív közlekedési módok (pl.: közbringa és telekocsi rendszerek, közösségi közlekedés, stb.) vizsgálata az alábbi szempontok figyelembevételével történik: a. Beruházás ütemezése b. Üvegházhatású gázok kibocsátása c. Költségek d. Meglévő közlekedési módok e. Külső finanszírozás lehetősége f. Közösségi (önfenntartó) üzemeltetés.

0,00

- A fentiek alapján a fejlesztésben legalább egy alternatív közlekedési mód megvalósítása, népszerűsítése és megfelelő menedzsmentjének biztosítása. - A közlekedési tanulmány és közlekedési terv pozitívan befolyásolja az alább felsorolt jellemzők legalább egyikét: a. Utazási igények (különösen egyéni autós közlekedés) csökkentése b. Utazási távolságok csökkentése c. Olyan útvonalak létrehozása, amelyek többcélúak d. Fenntarthatóbb fejlesztéshez való hozzájárulás e. A különböző célú létesítmények közötti fizikai elválasztás csökkentése f. Az épületek és a tömegközlekedési csomópontok/megállók közötti távolság csökkentése, g. Fenntartható közlekedési lehetőségek fejlesztése, gyalogos/kerékpáros és tömegközlekedési infrastruktúra és lehetőségek fejlesztése h. A munkahelyek, boltok, a szabadidős létesítmények és szolgáltatások gyalog, kerékpárral és tömegközlekedéssel biztonságosan és egyszerűen megközelíthetőek i. A meglévő közlekedési kapacitás figyelembevétele.

0,00

28

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

3.2.

Megközelíthetőség és akadálymentesség

3.2.1.


Megközelíthetőségi stratégia kidolgozása

3.3.

Kerékpáros közlekedés támogatása

3.3.1.

Kerékpáros közlekedés

Kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

- Akadálymentes megközelítést biztosító stratégia kerül kidolgozásra a tervezési és üzemelési fázisra vonatkozóan, amely minél szélesebb rétegek számára (egészségügyi állapot, kor, nem, etnikum, vallás és fogyatékosság szempontjából) lehetővé teszi a tervezett létesítmények hozzáférhetőségét. A stratégia kitér az alábbi pontokra: közlekedési csomópontok, közlekedési módok, épületek, közterek, sport és rekreációs területek, autóutak, gyalog- és kerékpárutak, vészkijáratok. - A stratégia társadalmi egyeztetés keretében kerül kidolgozásra, a nemzetközi legjobb gyakorlat, a nemzeti és helyi előírások figyelembevételével. - A tervezőcsapatokból (közterület, közlekedés és az egyes épületek tervezői) egy kijelölt személy felelős (akadálymentességi altervező) a fent említett követelmények teljesítéséért. - A stratégiát a szükséges részletezettséggel adaptálják az egyes épületek tervezői az épület közvetlen környezetére vonatkozóan is. - Független akadálymentességi tanácsadó szakember segíti a tervek kidolgozását (akadálymentességi tervellenőr), és észrevételei beépülnek a tervekbe és a fenti stratégiába.

1,00

- A 2.1.2. szerinti közlekedési keretterv (vagy egy külön kerékpáros közlekedési tervezési munkarész) tartalmazza a kerékpárutakkal kapcsolatos tervezési alapelveket, minimálisan az alábbiakat: a. A kerékpárutak kapcsolódnak a meglévő kerékpárút-hálózathoz b. A kerékpárutak lakóterületeket és a fejlesztés fontosabb csomópontjait kötik össze c. A kerékpárutak biztonságosak (megvilágítás, vonalvezetés, kereszteződéskialakítás) d. A kerékpárutak az autóutaktól és gyalogosoktól megfelelő módon elválasztottak e. A kerékpárutakon egyszerű a tájékozódás (egyértelmű jelzések) f. Kerékpárosok előnyben részesülnek az autósokkal szemben a kereszteződéseknél (pl. jelzőlámpaprogram) g. A kerékpárutak vonzóak, elősegítik az autóhasználat mellőzését.

-1,00

0,00

- Kerékpáros infrastruktúrával szembeni egyéb tervezési elvárások meghatározásra kerülnek és megvalósulnak. - Minden épületben a megfelelő kerékpártárolók, öltözők, öltözőszekrények és zuhanyzók biztosításottak: a. Kerékpártárolók: fedettek, P- vagy U-támasz jellegűek, könnyen hozzáférhetők, jól látható helyen kerülnek kialakításra (vagy az épületen belül megfelelő szignalizáció jelzi a helyüket), MSZ EN 12464-2:2007 szerint megvilágítottak, az épület bejáratától legfeljebb 50 m-re találhatók) A dolgozók 10%-ának, a látogatók 7,5%-ának megfelelő számú kerékpártároló biztosított. b. Zuhanyzók: dolgozók 1%-ának megfelelő számú, nemenkénti (azaz minimum 2) c. Öltözőszekrények: a dolgozók 10%-ának megfelelő számú.

-1,00

0,00

- A közösségi kerékpártárolók karbantartása része az üzemeltetési stratégiának. - A kerékpárutak és azok kerékpáros létesítményekkel való közvetlen útvonalának MSZ EN 12464-2 szerinti megvilágítása biztosított.

-1,00

3.4.

Autós közlekedéssel összefüggő követelmények

3.4.1.

Autós közlekedés

Helyi parkolás kialakítása

A parkolás optimalizált és a fejlesztésbe megfelelően integrált (pl.: kis méretű és egyenletesen elosztott parkolók, a parkolóházak bejárata a gyalogos részek kialakítását és anyaghasználatát követi) anélkül, hogy domináns lenne a terület szempontjából vagy közlekedési konfliktusokat generálna. A látogatók számára hozzáférhető parkolók száma korlátozott és fizetős, ezáltal az alternatív közlekedési módok használatát ösztönözve.

29

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

0,00

1,00

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

u

u

u

3.5.

Közösségi közlekedéssel összefüggő követelmények

3.5.1.

Közösségi közlekedés

3.5.2.


Megfelelő közösségi közlekedési kapcsolat biztosítása

Megállók megfelelő kialakítása

- Minden tervezett épület bejárata legfeljebb 350 m gyaloglási távolságra van a legközelebbi közösségi közlekedés megállójától. - Az elérhető tömegközlekedési megállókban az alábbi járatsűrűségűek megvalósulnak (egy megállóra vonatkoztatva): - 07:00-10:00 és 16:00-19:00 között: min. 10 percenként - 10:00-16:00 és 19:00-01:00 között: min. 15 percenként. - A tervezett épületek magas megközelíthetőségi indexxel (jó helyi tömegközlekedési lefedettséggel) rendelkeznek. A megközelíthetőségi index (AI) BREEAM metodika alapján határozható meg, és függ az egyes tömegközlekedési módok főbejárattól mért távolságától és járatsűrűségüktől.

1,00

- A megállók a különböző korú és fogyatékkal élő használók számára megfelelően kialakítottak. - Buszok kiszállási zónájából közvetlenül elérhetők a gyalogutak, autóforgalom keresztezése nélkül. - A megállók az alábbiaknak megfelelően kialakítottak: a. Az időjárási elemekkel szemben védelmet biztosítanak (szélirány, járművek okozta nedvességfelcsapódás figyelembevétele, napsugárzás elleni védelem) b. Jól megvilágítottak (MSZ EN 12464-2:2007) és kellően átszellőzőek c. Jól láthatóak, felismerhetőek látásukban korlátozottak számára is d. Nem akadályozzák a gyalogos, kerékpáros forgalmat, és a kerekesszékkel, babakocsival közlekedők számára is elégséges helyet biztosítanak e. Fedett részükben az aktuális menetrendek / FUTÁR kijelző elérhető f. A különböző korú és fogyatékkal élő látogatók számára megfelelő számú és kialakítású ülőhely biztosított g. Az utcabútorok a fel és leszállási zónába nem lógnak bele

0,00

h. A 3.3.1. szerinti közlekedési tanulmányban meghározott számú kerékpártároló kerül telepítésre a megállók közelében i. Közvetlen környezetükben (szelektív gyűjtésre alkalmas) hulladéktárolók találhatóak j. Minden megálló FUTÁR kijelzővel szerelt k. Vandalizmusnak ellenállóak l. Megújuló energiaforrás felhasználása a kijelzők és a világítás működéséhez (az éjszakai működésért tárolókapacitással kialakítva).

0,00

30

u

u

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

4. Erőforrás-hatékonyság 4.1. 4.1.1.

Építőanyag-használat Preferált építőanyagok

4.1.1.1. Közterületek

4.1.1.2. Közterületek

Burkolt felületek építéséhez felhasznált anyagok Újrahasznosított adalékanyagok

4.2.

Bontási- és építési hulladékmenedzsment

4.2.1.

Meglévő épületek és infrastruktúra újrahasznosítása

4.2.2.

Bontási felmérés készítése

Építési, bontási hulladék Hulladékkezelési és kitermelt talaj stratégia elkészítése újrahasznosítása

A közterületek kivitelezésénél alkalmazott építőanyagok (térfogat alapján számított) legalább 40%-a ’B’ vagy annál jobb besorolású a BRE által üzemeltetett Green Guide to Specification adatbázis szerint.

1,00

Az utak építőanyagának (térfogat alapján számított) legalább 30%-át újrahasznosított anyag képezi (pl. daráltbeton).

1,00

- Minden meglévő épületre és infrastruktúrára kiterjedő felmérés készül a felújítási, hasznosítási, és újrahasznosítási lehetőségek feltérképezése céljából és döntés születik minden épületre/infrastruktúrára vonatkozóan. A vizsgálat során figyelembe vett szempontok: a. Örökségvédelem és helyi identitás b. Épületek és infrastruktúra elhelyezekedése és állapota c. Meglévő építőanyagok bennefoglalt CO2 kibocsátása (embodied carbon) d. Felhasználási lehetőségek e. Építőanyagok helyben vagy más helyszínen történő felhasználásának lehetősége. - Minden arra alkalmasnak ítélt épület felújításra kerül a területen.

1,00

- A 4.2.1. szerinti bontási felmérés megállapításai alapján hulladékkezelési stratégia készül, amely magába foglalja az alábbiakat: - A bontási tervekkel egyidőben a felújításra/bontásra ítélt épületek főbb építőanyagainak felmérésére és hasznosítási, újrahasznosítási lehetőségeinek feltérképezésére kerül sor, illeszkedve a hasznosítási hierarchiához. - A kitermelt talaj újrahasznosítására vizsgálat készül és lehetőségek szerint maximálisan felhasználásra kerül. - A célkitűzésekkel/tervekkel összhangban a kivitelezés során csökkentik a keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok mennyiségét. - Az építési és bontási hulladékra, illetve a kitermelt talajra vonatkozóan EWC kódok szerinti mennyiségi becslések készülnek (m3 vagy t), amit a kivitelezés során nyilvántartanak és összevetik a célkitűzésekkel. - A kivitelező részéről felelős személy kerül kijelölésre a fenntebb említett követelmények megfelelő végrehajtásáért. - A kiviteli tervek készítése során a tervező törekszik a hulladék mennyiségének csökkentésére. - A környezetrendezési terv és az épületek tervezése a hulladékkezelési stratégia alapján készül. - A nem veszélyes bontási hulladék tömeg szerint 95%-a és az építési hulladék 90%-a, de legalább 5 különböző hulladékáram (nem ideértve a vegyes, inert és veszélyes hulladékot) a helyszínen vagy azon kívül újrahasznosításra kerül (nem kerül lerakóba).

-1,00

31

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

5. Energiagazdálkodás 5.1.

Energetikai tervezés

5.1.1.

Energiastratégia

5.3. 5.3.2.

Világítás Kültéri világítás

5.3.2.1. Fényszennyezés

Energiastatégia készítése

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. számára készített "Energatikai koncepció" c. tanulmány az infrastruktúra tervezése során felülvizsgálatra kerül, meghatározva az épületek valós energiaigényének tükrében az elérhető CO2 kibocsátáscsökkenést a koncepció szerint felvett alapesethez képest.

1,00

Fényszennyezés csökkentése

- A Városliget egész területére vonatkozóan a közmű és infrastruktúra tervek részeként, a fényszennyezés minimalizálásért világítás tervezési irányelvek kerülnek kidolgozásra. - Minden közvilágítás és egyéb kültéri világítás magas hatékonyságú és fényszennyezés szempontjából korlátozott (irányított, ú.n. 'dark sky' fényforrás). - A külső világítás és fényforrások megfelelnek a CIE 126-1997 és CIE 150-2003 fényszennyezésre vonatkozó nemzetközi szabványoknak. - Az épületek kültéri világítása időkapcsolóval ellátott, 23 óra után csökkentett fényerővel üzemel. - Épületen elhelyezett fényreklámok és médiavilágítás esetén maximálisan a következő megvilágítási értékek megengedettek: - 10 m2-nél kisebb felületen 1000 lux - 10 m2-nél nem kisebb felületen 600 lux.

1,00

32

1,00

u

u

1,00

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

7. Vízgazdálkodás 7.1.

Épületek vízgazdálkodása

7.1.1.

Épületek vízgazdálkodása Vízstratégia elkészítése

7.3.

Esővíz elvezetés, közművek

7.3.1.


7.3.4.

7.3.5.



Csapadékvíz kibocsátás

Természetes vízfolyások védelme

Elöntési kockázatelemzés készítése és elöntési kockázatkezelés

A közmű-infrastruktúra tervek részeként átfogó vízstratégia készül a jelen dokumentumban megfogalmazott intézkedések felülvizsgálatával. A stratégia a feltárt kapacitások felülvizsgálatán túlmenően ki kell térjen az épületek és az egyéb infrastruktúra (első sorban öntözés) teljes várható vízigényére, és az alábbi intézkedések betartásával elérhető megtakarítási célokra.

1,00

A teljes terület csapadékvíz-kibocsátása (1 és 100 éves visszetérési valószínűségű esőzésre számítva, a klímaváltozás figyelembe véltelével) nem lehet nagyobb, mint a beruházást megelőzően. Ennek elérése a következők kombinációjával lehetséges: - Zöldfelületek és áteresztő burkolatok arányának növelése. - Esővízgyűjtő rendszerek telepítése a szilárd burkolatú területek környezetében. - Szikkasztóárkok és egyéb fenntartható vízelvezetési megoldások létesítése a szilárd burkolatú területek környezetében

0,00

- A teljes terület vízelvezetése úgy kerül megtervezésre, hogy a burkolt felületekről talajvízbe vagy egyéb természetes vízfolyásba szennyezés ne kerülhessen. - Az épületek tervezési területén belül olajleválasztók és zsírfogó elhelyezése minden olyan terület a vízelvezető rendszerében, ahol a vízszennyezés kockázata magas (feltáróutak, 10 autónál nagyobb befogadóképességű parkolók). - Minden egyéb területen (az épületek tervezési területén belül) fenntartható városi vízelvezető rendszerek létesítése, amely megakadályozza az esetleges szennyezések kijutását a területről (pl. esővízgyűjtő, szikkasztóárok, zöldtető, áteresztő burkolatok).

-1,00

- Elöntéskockázati elemzés készül minden elöntési forrásra (esővíz, belvíz, talajvíz, felszíni víz, közműmeghibásodás) kiterjedően a területen és a terület környékén, ami javaslatokat fogalmaz meg a kockázatok kezelésére vonatkozóan, figyelembe véve a klímaváltozás hatását, historikus és geodéziai adatokat. - Az elemzés során közműszolgáltatói egyeztetések szükségesek, és figyelembe kell venni a Belügyminisztérium árvízkockázati térképeit és tanulmányait. - Amennyiben az elöntés kockázata (bármely forrásból) meghaladja az 1%-ot, a tanulmány javaslatokat kell megfogalmazzon, kitérve az alábbiakra: - Az elöntési kockázatot csökkentő megoldások (pl. vízelvezető rendszerekre vonatkozóan). - Ha ezek segítségével sem csökkenthető az elöntési kockázat 1% alá, úgy: - A tervezett épületek elöntéssel szembeni ellenállóságát növelő műszaki megoldások - Havaria terv elöntés esetére.

1,00

33

1,00

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

1,00

-1,00

1,00

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

Leírás

7.3.6.


Fenntartható közműhálózat fejlesztés

Az újonnan létesített közművek nyomvonala, hozzáférési pontjai és a meglévő közműhálózathoz való kapcsolódásai elősegítik az egyszerű karbantartást, későbbi bővítést: - A fő közműveknek racionális számú (egyetlen) fő csatlakozási pontja van a területhez a karbantartás megkönnyítése céljából. - A meglévő közműhálózat értékelésre és fejlesztésre kerül olyan módon, hogy a későbbi esetleges bővülés, vagy a Liget beruházás további ütemeinek megvalósítása során csak minimális beavatkozásra legyen szükség. - A közművek csatlakozási és karbantartási pontjaihoz való hozzáférés a területen belül, de a közlekedési utaktól távol helyezkedik el, ezáltal a karbantartás a területen a használók és a közlekedés zavarása nélkül folytatható. - A közműkapacitások kellő tartalékkal rendelkeznek jövőbeli bővítések, későbbi fázisok igényének kielégítéséhez.

1,00

Az átadás-átvételi dokumentáció részeként külön esővíz-elvezetési terv készül a jövőbeni üzemeltető számára, amely egyértelműen megjelöli az egyes rendszerek működési határát, karbantartási pontokat. A tervek összeségében a Városliget teljes területét le kell fedjék.

1,00

7.3.7.


Közműtérkép

34


Követelmény

Kivitelezői tender

Alkategória



Ssz.

1,00

u

1,00

u

u

u

u

u

u

3.2 AZ EGYES ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

35


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

u

u

1. Társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, menedzsment 1.1.


1.1.1.


Egyeztetési terv készítése

A közösség igényeinek, ötleteinek megismerése, ezáltal a projekt elfogadottságának és minőségének növelése: - A helyi közösség tagjai és egyéb érdekelt felek (például, de nem kizárólag: múzeumok személyzete, Liget használók, környéken lakók, érintett önkormányzatok, örökségvédelem) azonosításra kerülnek. - Egyeztetési terv (ütemezés és módszertan) készül, amely alapján a kellő időben (korai projektfázis), a beruházás fő aspektusait érintő egyeztetéseket folytat a beruházó. A terv kitér arra, hogy az egyes várostervezési témakörökről folytatott egyeztetések miként épülnek be az egyeztetési folyamatba, mely kérdésekről milyen módon foglalhatnak állást az érintettek. - Az egyeztetési eljárás független szervezet által szervezett és vezetett. - Az egyeztetés a tervezési időszakában is folytatódik, lehetőséget adva a közösség tagjainak, hogy konkrét tervezési kérdésekhez is hozzászólhassanak, esetleg befolyásolhassák. - Tervezési workshop kerül megrendezésre a tájépítészeti tervekhez kapcsolódóan, ahol az érdekeltek képviselői közösen véleményezhetik a terveket, javaslatokat tehetnek. - Felmérésre kerül a helyi közösségek és egyéb érdekelt felek szolgáltatásokról, létesítményekről alkotott véleménye és vele szemben támasztott igényeiről: közösségi épületek/helyi találkozóhelyek, oktatási és könyvtári szolgáltatások, szabadidős és sportlétesítmények, egészségügyi és szociális szolgáltatások, élelmiszerboltok, kijelölt zöldség és gyümölcs árusítő helyek, játszóterek és bölcsödék/óvodák, kommunikációs szolgáltatások, közösségi internet hozzáférés, postaláda, postai létesítmények, bank és ATM automaták, vendéglők, éttermek, vallásos/imádkozóhelyek. - A meghatározott igények priorizálásra kerülnek (alacsony, közepes, magas prioritás). - Az egyeztetéseken résztvevők visszajelzést kapnak a fejlesztési folyamatra vonatkozóan, ahol releváns, indoklást arra vonatkozóan, hogy felvetéseik miért kerültek elfogadásra vagy elvetésre. - Amennyiben az igényelt, magas prioritású funkciók közül néhány végül nem lesz része a projektnek, az érintett önkormányzatokkal tárgyalást kezdeményeznek a lehetséges jövőbeni megvalósításról.

36

1,00

u

u

u

u

u

Leírás

1.1.8.


Fejlesztés keretében megvalósuló épületek fenntarthatóságának növelése

- Az épületek tervezése és megvalósítása a legjobb gyakorlat szerinti fenntarthatósági alapelveknek megfelelően történik az alábbi témakörökben: - Az energetikai hatékonyság növelése az igények csökkentésével és hatékony gépek segítségével - Vízfogyasztás csökkentése - Az építési és üzemelési hulladék csökkentése - Környezettudatos építőanyag-használat - Elöntési kockázat csökkentése az éghajlatváltozás figyelembevételével - Szennyezések (víz, levegő, zaj) megelőzése és enyhítése - Épülethasználók számára alternatív közlekedési lehetőségek biztosítása - Használók egészségének és komfortjának figyelembevétele - Beruházás ökológiai hatásának figyelembevétele. - Ezt a releváns engedélyező hatóság is támogatja – pl. engedélyezési kikötések formájában. - A fejlesztő vállalja minden épület fenntarthatóságának legjobb gyakorlat szerinti számszerű mérését, és ezt a releváns engedélyező hatóság is támogatja – pl. engedélyezési kikötések formájában és - Minden épület BREEAM minősítést szerez, és ezt a releváns engedélyező hatóság is támogatja – pl. engedélyezési kikötések formájában.

1,00

1.1.9.

1.1.10.

1.1.11.


BREEAM Accredited Professional (AP) kijelölése

BREEAM akkreditált szakértő megbízása, BREEAM célértékek (pl. minősítési szint) meghatározása legkésőbb a koncepciótervezés kezdetekor. A szakértő a teljes beruházás során nyomon követi a projekt teljesítményét a kitűzött célértékek szempontjából és jelentéseket készít a beruházó és projektcsapat számára a tervezés és a kivitelezés során.

1,00


Fokozott igénybevételnek kitett szerkezetek tartós, ellenálló kialakítása

Az épület és külső terek fokozott igénybevételnek kitett szerkezetei tartós, ellenálló kialakításúak: - Látogatói terek (különös tekintettel főbejáratok, közlekedők, stb.) - Épületen belüli gépjárműmozgás (mélygarázs), áru- és műtárgyszállítás (pl. kézikocsi) - Épület külső homlokzata, ahol 1 m-en belül gépjárműforgalom történik, vagy 2 m-en belül áru/műtárgyszállítás.

-1,00

Együttműködés helyi környezetvédő csoporttal vagy testülettel

A projektcsapat (beruházó, tervezők) együttműködik egy lehetőleg helyi környezetvédő csoporttal vagy testülettel, amelynek eredményeképp dokumentáltan elősegítik a projekt élővilágra gyakorolt hatásainak csökkentését.

1,00


37

1,00

u

u

u

u

u

u

u

u

u

1,00

u

u

u

u

u

u


Követelmény

Kivitelezői tender

Alkategória



Ssz.

1.2.

Kivitelezés követelményei

1.2.1.

Kivitelezők környezettudatossága

Környezetirányítási rendszert üzemeltetése

A külső területek kivitelező vállalkozói és alvállalkozóik, valamint az épületek kivitelező vállalkozói környezetirányítási rendszert üzemeltetnek (ISO 14001 / EMAS).

1,00


A környezetszennyezés megelőzésére vonatkozó terv kidolgozása

A kivitelező vállalkozó a kivitelezést megelőzően tervet készít és a kivitelezés során dokumentált intézkedéseket tesz az alábbi témakörökben (Környezeti hatások követelményei lásd: 7. Táblázat): - Zaj és rezgésvédelem: a környezetre gyakorolt zaj- és regzéshatások minimalizálása - Levegőminőség: az építési területen és a környezetben a por és levegőszennyezés megelőzése - Vízszennyezés: a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése.

1,00


Kivitelezés környezetés társadalomtudatosságán ak mérése

- A kivitelezés környezet- és társadalomtudatosságának mérése céljából a kivitelező vállalkozó a BREEAM Checklist A1 minden pontjának megfelel (pl. biztonságos megközelítés, munkavédelem, postaláda, jelölése, szállítások szervezése forgalom minimális korlátozásával, stb.). - A kivitelező kijelöl egy felelős személyt a belső ellenőrzés céljából, a műszaki ellenőr (vagy más, független megbízott) ellenőrzi a teljesítést.

1,00

Kivitelezés

A kivitelezés utáni illékony szerves vegyület kibocsátás koncentrációjának mérése

A kivitelezés után a rendszeres használatú belső terekben az illékony szerves vegyület (VOC) kibocsátás és a formaldehid koncenrációja megfelel a határértékeknek, és ezt a kivitelező méréssel igazolja: - Formaldehid koncenráció: ≤100μg/m3 (átlagosan 30perc alatt). - Illékony szerves vegyület kibocsátás koncentráció: <300μg/m3 (8 óra alatt).

0,00

Ökológiai értékek védelme

Az építési területet körülvevő összes, ökológiai értékkel bíró terület megfelelő védelme a kivitelezés alatt: - A 100mm-nél nagyobb törzsátmérőjű vagy értékesnek ítélt fák (és gyökereik) megfelelően védettek. A fatörzs és a kaloda/kerítés közötti távolság a lombkorona nagyságával megyező vagy a fa magasságának legalább a fele. - A kivitelező kijelöl egy felelős személyt az ökológiai értékek védelmének felügyelete, menedzsmentje és az ökológiai stratégia betartásának biztosítása céljából. - Kivitelezés során dolgozók képzésére kerül sor az ökológiai károkozás megelőzése érdekében. - Kivitelező mérföldkövekkel nyomon követi az ökológiai értékek védelme érdekében tett intézkedéseket. - Meglévő élővilág zavarásának elkerülése a kivitelezés során (pl.: megfelelő időzítés).

1,00

- A kivitelezési anyagok és hulladékok szállításának mérése a bontás és a kivitelezés során (építési hulladék, fő szerkezeti elemek, szigetelések, alapok, környezetrendezés anyagai), építőanyagok esetében a gyártól való szállítással együtt. Rögzítendő mérőszámok: üzemanyag fogyasztása (liter), CO2-kibocsátás (kgCO2eq), megtett összes távolság (km).

0,00

1.2.2.

1.2.3.

1.2.4.

1.2.5.

1.2.6.

Kivitelezés

Kivitelezés

Kivitelezési anyagok és hulladékok szállítása

38

u

u

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

1.3.

Beszabályozási folyamatok követelményei

1.3.1.

Beszabályozás

Beszabályozási szakemberek kijelölése

- Kijelölt koordinátor (kivitelező vagy műszaki ellenőr részéről) felügyeli az alábbi rendszerek előzetes beszabályozását, beüzemelését és szükség szerinti újraszabályozását: Fűtés, HMV, világítás, hűtés, légtechnika, BMS, hűtőkamrák. - A kivitelező kellő időtartamot biztosít a beüzemelésre és beszabályozásra az ütemtervben . - Beszabályozási specialista (Specialist commissioning manager) felügyeli a komplex rendszereket (HVAC, BMS, megújuló energiaforrások, hűtőkamrák) az alábbi feladatokat ellátva: - Kiviteli tervek ellenőrzése beüzemelési szempontból - Beszabályozási tanácsadás az időbeli ütemezés, a szerelés során - Beszabályozás irányítása, próbaüzem, üzempróba, átadás-átvételi eljárásban való részvétel.

1,00


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

1,00

u

- Koordinátor: Az épület rendszereinek, szabványoknak megfelelő telepítésének és beszabályozásának felügyeletéért felelős személy, aki a rendszerek beszerelésében nem érintett (viszont tartozhat a generálkivitelezőhöz). - Beszabályozási Specialista (Specialist commissioning manager): Komplex rendszerek telepítésében és beszabályozásában tapasztalattal rendelkező szakember, de nem lehet közvetlenül érintett az adott rendszer telepítésében (viszont tartozhat a generálkivitelezőhöz).

1.3.2.

1.3.3.

Beszabályozás

Beszabályozás

Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint

Az épületek összes gépészeti, elektromos és automatika rendszerének beszabályozását a BREEAM által elfogadott szabványok szerint végzik (CIBSE Commissioning Codes; egyes rendszerek esetében MSZ EN szabvánnyal helyettesíthetők, pl.: EN 14336:2004, EN 12599, EN 378-2, EN 50491, ISO 16484-3:2005).

Évszakonkénti beszabályozás

- Az épületek használatba vételét követő első 12 hónapban évszakonkénti újraszabályozást végeznek a kijelölt szakemberek irányításával az üzempróbák figyelembevételével, minden 1.3.1. szerinti rendszer esetében. - Komplex rendszerek (HVAC, BMS, megújuló energiaforrások, hűtőkamrák) esetén a Beszabályozási specialista (Specialist commissioning manager) feladata: - Tesztelés maximális terhelés alatt (évszakhoz köthetően). Pl.: fűtési rendszer tesztelése télen, hűtési rendszer/légkondicionálás tesztelése nyáron. - Tesztelés és ellenőrzés magas vagy alacsony igénybevétel mellett. - Épülethasználói elégedettség figyelembevétele. - Újraszabályozás (amennyiben szükséges)

39

1,00

1,00

u 1,00

u

u

1.4.

Átadást, beüzemelést követő tevékenységek követelményei

1.4.2


1.4.3.

1.4.4.



Épülethasználói kézikönyv és képzés

Használatbavétel támogatása

Adatgyűjtés

- Épülethasználói kézikönyv készül épületenként (nem a műszaki üzemeltető, hanem a dolgozók számára), ami kitér az épület összes funkcionális részére, és könnyen elérhető a dolgozóknak (pl. intraneten). Minimálisan az alábbi fejezetekből áll: 1. Az épület és környezetének általános bemutatása (pl.: energia/víz/hulladék felhasználás hatékonyságának irányelve/stratégiája és hogyan biztosított az épülethasználók részvétele ebben.) 2. Épület berendezéseinek bemutatása és a kezeléshez való hozzáférés (hol találhatók, mit irányítanak, miként üzemelnek hatásosan és hatékonyan stb.) 3. Beléptetés, bejutás az épületbe. 4. Közösségi létesítmények (kávézó, étterem) használata, hozzáférés. 5. Biztonsági és vészhelyzeti információk/előírások. 6. Épülethez köthető speciális üzemeltetési eljárások (pl.: műtárgymozgatás). 7. Épülethez köthető események jegyzőkönyveztetése, visszajelzések, panaszok kezelése. 8. Elérhető közlekedési lehetőségek és megközelíthetőségük, pl.: tömegközlekedés, kerékpáros létesítmények, gyalogos útvonalak, stb. 9. Elérhető szolgáltatások és megközelíthetőségük. 10. Belsőépítészet megújítással, felújítással és karbantartással kapcsolatos tudnivalók. 11. Elérhetőségek. - Ehhez kapcsolódóan képzési program készül a dolgozók és az üzemeltető személyzet számára, minimálisan az alábbi tartalommal: - Kézikönyv bemutatása - Tervezett rendszerek, stratégia (hogyan üzemelnek optimálisan a tervezett rendszerek) - Telepített rendszerek és fő tulajdonságaik (karbantartás, üzemeltetés, helyettesítés, javítás) - Biztosítandó dokumentumok (pl. felhasználói útmutatók, naplók) - Felelősségkörök meghatározása.

0,00

Épülethasználók támogatása a használatbavétel során és azt követően az alábbiak szerint: - Üzemeltetők és az 1.4.5. szerinti kézikönyv bemutatása, ismertetése. - Kivitelező vagy a projektcsapat más műszaki tagjának rendszeres helyszíni jelenléte az átadás-átvétel lezárulását követő 4 hétben. - Épületbejárások az átadást követően. - Telefonos vagy online hibabejelentő felület létrehozása az épülethasználók számára.

1,00

Az épület átadásától számított első 3 évben: - Használói elégedettség negyedéves rendszerességű mérése, jelentések készítése. - Energia- és vízfogyasztás nyomon követése, összehasonlítása a célértékekkel, elemzése, negyedéves jelentés készítése. - Az értékek vizsgálata az elvárt teljesítmény tükrében és a szükséges módosítások, beállítások elvégzése. - További víz- és energiafogyasztás-csökkentési célértékek kitűzése. - Visszajelzés a tervezők felé az üzemeltetés tapasztalatai alapján. - Adatok elküldése a BRE-nak benchmarking céljából.

40


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

u

u

u

u

1,00

0,00

u 0,00

u

u

Leírás

1.4.5.


Használatbavételt követő, harmadik fél által készített értékelés

Az épület használatba vétele után 1 évvel harmadik fél (nem az üzemeltető) által készített, részletes használói elégedettségi felmérés és értékelés készül: - Tervezési és kivitelezési folyamatok felülvizsgálata a megvalósult épület tükrében. - Épülethasználók (FM is) véleménye az épület tervezési és környezeti aspektusairól: - Belső környezet állapota (fény, zaj, hőmérséklet, levegőminőség) - Üzemeltetés és karbantartás - Szolgáltatások (kávézó, étterem, teakonyhák, stb.) - Megközelítés és tereprendezés - Minden egyéb releváns téma. - A környezettudatos teljesítményről (energia/vízfogyasztás, megújuló technológiák, mint pl.: anyaghasználat, újrahasznosított energia, esővíz, figyelembe véve a tervezési célértékeket).

0,00

Az elkészült épületekről esettanulmány (Building Case Study) készül és elérhető a Városliget Zrt. honlapján, az alábbi tartalommal: 1. A projekt és az épület(ek) rövid bemutatása. 2. Elért BREEAM Minősítés és pontszám (ahol releváns) 3. Az épület kulcsfontosságú innovatív és alacsony környezeti hatású tervezési megoldásai. 4. Projekt költsége. 5. Projekt mérete: Bruttó alaprajzi terület, építési terület nagysága. 6. Közösség által használt funkciók, létesítmények. 7. A környezeti hatást csökkentő kivitelezési eljárások. 8. Tervezett és jelenlegi CO2 kibocsátás vagy energiafogyasztás. 9. Az 1.4.6. szerinti felmérés és értékelés eredménye, a projekt tapasztalatainak megosztása: - Épület használóinak/bérlőinek visszajelzése - Energia- és vízfogyasztási adatok.

1,00

1.4.6.


Projekt esettanulmány elkészítése

41

u


Követelmény

Kivitelezői tender

Alkategória



Ssz.

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

2. Területhasználat, környezetrendezés 2.1.

Utak, gyalogutak, kerékpárutak, egyéb szilárd burkolatú területek

2.1.3.

Hőszigetek

2.2.

Ökológia

2.2.1.

Ökológia

Hőszigetek kialakulásának csökkentése

Ökológiai stratégia elkészítése

Az ún. hőszigetek kialakulásának csökkentése érdekében az alábbiakat szükséges betartani a Városliget egészére, és az egyes tervezési területekre nézve is: - Növényzet állományának és a növényzettel borított terület növelése. - Növényzettel futtatott és zöldfalak használatának vizsgálata a tervezés során. - Természetes átszellőzés lehetőségének vizsgálata, mikroklimatikus viszonyok figyelembevétele. - Összefüggő zöldfelületek. - Zöldtetők és nagy fényvisszaverő indexszel (SRI >72) rendelkező tetőfelületek kialakítása (kivéve: energiatermelési céllal hasznosított tetők). - Kültéri burkolt felületek árnyékolása növényzettel, növénnyel befuttatott szerkezetekkel, vagy magas fényvisszaverési értékkel rendelkező burkolatokkal.

-1,00

- A ökológiai hatástanulmány készül (pl. a környezeti hatástanulmány részeként). Ehhez szakképzett ökológus szakértő helyszíni bejárás és meglévő dokumentumok alapján azonosítja az ökológiai étékeket (állat- és növényvilág, élőhelyek, vadvilág ösvényeik/migrációs útvonalai, ökológiai folyosók) és a beruházás lehetséges hatásait. - Az ökológus szakértő által elkészített ökológiai stratégia, a kivitelezésre és működésre is kitérve, biztosítja a fejlesztési területen vagy annak környezetében található ökológiai értékek sértetlenségét. Az ökológiai stratégia a helyi ökológiai értékek védelmére, növelésére, újak létrehozására és fennmaradásuk biztosítására intézkedéseket fogalmaz meg. Az ökológiai stratégia meghatározza az optimális egyensúlyt a beruházás ökológiai, gazdasági és szociális előnyei és a lehetséges károk/zavaró hatások között. - Az újonnan telepített fák és cserjék legalább 60%-a őshonos fajokból áll. - Az újonnan telepített növények kiválasztása a víztakarékosság figyelembevételével történik, összhangban a vízstratégiával (minimális öntözési igényre törekedve). - Amennyiben az ökológiai értékek sérülése a Liget egyes részein elkerülhetetlen, kárenyhítő és ellentételezési terv készül, biztosítva a nettó veszteség elkerülését. - A stratégia a jóváhagyást megelőzően egyeztetésre kerül a releváns partnerekkel (önkormányzat, FŐKERT, FÁNK). - Az ökológiai stratégia fontosság szerint súlyozott javaslatokat fogalmaz meg a Liget és az egyes épületek szintjén is, melyek a környezetrendezési tervekbe, illetve a masterplanba beépítésre kerülnek. - Az ökológus szakértő ellenőrzi a helyi, országos és nemzetközi, az ökológiai értékek védelmére irányuló szabályoknak való megfelelést. - Zöldfelület-kezelési és tájkép- és élőhelyvédelmi terv készül, amely kitér az újonnan telepített növényekre is, az ökológiai stratégia és biodiverzitás hosszú távú érvényesítése céljából.

-1,00

42

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

0,00

u

u

2.4.

Szennyezés

2.4.1.

Zajszennyezés

2.4.2.

Talajszennyezés

Zajszennyezés csökkentése

A követelmény célja a meglévő és a fejlesztés hatására létrejövő zajhatások minimalizálása: - Megfelelően képzett akusztikus tervező ISO 1996-1:2003 szabványnaknak megfelelő akusztikai tanulmányt készít, amelynek keretében meghatározásra kerülnek a meglévő zajforrások, és javaslatokat fogalmaz meg a zajhatások csökkentésére. - Minden javaslat be kell épüljön a masterplan szintű tervekbe. - Az épületek elhelyezése, tájolása és műszaki kialakítása figyelembe veszi a tanulmány eredményeit. - A fejlesztés utáni zajterhelés nem nagyobb sem nappal (07:00-23:00) sem éjszaka (23:00-07:00), mint a fejlesztés előtt a fejlesztéshez legközelebb található zajra érzékeny épületek előtt mérve. Ennek igazolásához a tanulmányban meghatározott pontokon a fejlesztést megelőzően és azt követően (az átadott, de még nem használatban lévő épület működő gépészeti rendszerei mellett) nappali és éjszakai mérést kell végezni, az ISO 1996-1:2003 szabvány előírásainak megfelelően.

-1,00

- Kármentesítési szakember előzetes vizsgálatot (tanulmány és helyszíni bejárás) készít a lehetséges talajszennyezések azonosítása céljából. - Amennyiben talajszennyezés valószínűsíthető, részletes vizsgálat és kockázatelemzés készül. - Amennyiben kármentesítés szükséges, a szakember véleménye, a megelőző vizsgálat és a kockázatelemzés alapján, a legjobb gyakorlat szerinti ajánlások és szabványok figyelembevételével végzik el.

0,00

Talajszennyezés vizsgála és kármentesítés

43

u

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

3. Közlekedés (alternatív közlekedési módok támogatása) 3.2.


3.2.1.


Megközelíthetőségi stratégia kidolgozása

3.3.

Kerékpáros közlekedés támogatása

3.3.1.

Kerékpáros közlekedés

Kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

- Akadálymentes megközelítést biztosító stratégia kerül kidolgozásra a tervezési és üzemelési fázisra vonatkozóan, amely minél szélesebb rétegek számára (egészségügyi állapot, kor, nem, etnikum, vallás és fogyatékosság szempontjából) lehetővé teszi a tervezett létesítmények hozzáférhetőségét. A stratégia kitér az alábbi pontokra: közlekedési csomópontok, közlekedési módok, épületek, közterek, sport és rekreációs területek, autóutak, gyalog- és kerékpárutak, vészkijáratok. - A stratégia társadalmi egyeztetés keretében kerül kidolgozásra, a nemzetközi legjobb gyakorlat, a nemzeti és helyi előírások figyelembevételével. - A tervezőcsapatokból (közterület, közlekedés és az egyes épületek tervezői) egy kijelölt személy felelős (akadálymentességi altervező) a fent említett követelmények teljesítéséért. - A stratégiát a szükséges részletezettséggel adaptálják az egyes épületek tervezői az épület közvetlen környezetére vonatkozóan is. - Független akadálymentességi tanácsadó szakember segíti a tervek kidolgozását (akadálymentességi tervellenőr), és észrevételei beépülnek a tervekbe és a fenti stratégiába.

1,00

- A 2.1.2. szerinti közlekedési keretterv (vagy egy külön kerékpáros közlekedési tervezési munkarész) tartalmazza a kerékpárutakkal kapcsolatos tervezési alapelveket, minimálisan az alábbiakat: a. A kerékpárutak kapcsolódnak a meglévő kerékpárút-hálózathoz b. A kerékpárutak lakóterületeket és a fejlesztés fontosabb csomópontjait kötik össze c. A kerékpárutak biztonságosak (megvilágítás, vonalvezetés, kereszteződéskialakítás) d. A kerékpárutak az autóutaktól és gyalogosoktól megfelelő módon elválasztottak e. A kerékpárutakon egyszerű a tájékozódás (egyértelmű jelzések) f. Kerékpárosok előnyben részesülnek az autósokkal szemben a kereszteződéseknél (pl. jelzőlámpaprogram) g. A kerékpárutak vonzóak, elősegítik az autóhasználat mellőzését.

-1,00

0,00

- Kerékpáros infrastruktúrával szembeni egyéb tervezési elvárások meghatározásra kerülnek és megvalósulnak. - Minden épületben a megfelelő kerékpártárolók, öltözők, öltözőszekrények és zuhanyzók biztosításottak: a. Kerékpártárolók: fedettek, P- vagy U-támasz jellegűek, könnyen hozzáférhetők, jól látható helyen kerülnek kialakításra (vagy az épületen belül megfelelő szignalizáció jelzi a helyüket), MSZ EN 12464-2:2007 szerint megvilágítottak, az épület bejáratától legfeljebb 50 m-re találhatók) A dolgozók 10%-ának, a látogatók 7,5%-ának megfelelő számú kerékpártároló biztosított. b. Zuhanyzók: dolgozók 1%-ának megfelelő számú, nemenkénti (azaz minimum 2) c. Öltözőszekrények: a dolgozók 10%-ának megfelelő számú.

-1,00

0,00

- A közösségi kerékpártárolók karbantartása része az üzemeltetési stratégiának. - A kerékpárutak és azok kerékpáros létesítményekkel való közvetlen útvonalának MSZ EN 12464-2 szerinti megvilágítása biztosított.

-1,00

44

0,00

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

3.4.

Autós közlekedéssel összefüggő követelmények

3.4.2.

Autós közlekedés

3.4.3.

Autós közlekedés

Elektromos töltőállomás (autó) létesítése Telekocsi rendszer támogatása

Elektromos autótöltő.állomások létesítésea a dolgozói parkolóhelyek 3%-ának és a látogatói parkolóhelyek 1%ának megfelelő számban.

-1,00

Elsőbbségi parkolás kialakítása telekocsival (car-sharing pl. Autohop, Oszkár) közlekedők számára a dolgozói parkolóhelyek 5%-ának és a látogatói parkolóhelyek 1%-ának megfelelő számban.

1,00

3.5.

Közösségi közlekedéssel összefüggő követelmények

3.5.1.


Megfelelő közösségi közlekedési kapcsolat biztosítása

- Minden tervezett épület bejárata legfeljebb 350 m gyaloglási távolságra van a legközelebbi közösségi közlekedés megállójától. - Az elérhető tömegközlekedési megállókban az alábbi járatsűrűségűek megvalósulnak (egy megállóra vonatkoztatva): - 07:00-10:00 és 16:00-19:00 között: min. 10 percenként - 10:00-16:00 és 19:00-01:00 között: min. 15 percenként. - A tervezett épületek magas megközelíthetőségi indexxel (jó helyi tömegközlekedési lefedettséggel) rendelkeznek. A megközelíthetőségi index (AI) BREEAM metodika alapján határozható meg, és függ az egyes tömegközlekedési módok főbejárattól mért távolságától és járatsűrűségüktől.

1,00

u

3.6.

Üzemelési követelmények infrastruktúrája

3.6.1.

Üzemelési infrastruktúra Közlekedési tanulmány készítése

A közlekedési tanulmány intézkedéseket fogalmaz meg az üzemeltetéssel kapcsolatos szállítások környezeti és társadalmi hatásainak minimalizására, pl.: áru/műtárgyszállítás, berendezések, catering és egyéb szolgáltatások a helyszínre, illetve helyszínről történő szállítására.

1,00

3.6.2.

Üzemelési infrastruktúra Biztonságos megközelítés biztosítása

- Beszállítási (áru/műtárgyszállítás) útvonalak nem a parkolón keresztül történnek és nem kereszteznek, találkoznak gyalogos és kerékpárutakkal. - Szállítások számára külön kijelölt várakozóterület áll rendelkezésre, a parkolóktól elválaszva. - Szállítások számára kijelölt területek kevés manőverezéssel elhagyhatók. - A hulladékgyűjtők és egyéb raklapok ideiglenes tárolása a beszállítási és parkolóterületektől távol, kijelölt helyen történik.

1,00

45

0,00

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

4. Erőforrás-hatékonyság 4.1. 4.1.1.

Építőanyag-használat Preferált építőanyagok

4.1.1.3. Életciklus elemzés

4.1.1.4. Építőanyagok

4.1.2.

Életciklus-elemzés (LCA) elkészítése

Fa építőanyagok

- Életciklus-elemzés készül az épület fő szerkezeti elemeire LCA adatbázis segítségével. - Fő szerkezeti elemek: - Külső falak (szerkezet és burkolat) - Ablakok és tetőablakok/felülvilágítók - Belső burkolatok (álpadlókat is ide véve) - Emeleti födémek (szerkezeti elemeket is magukba foglalva) - Belső falak - Tetők (tetőhéjalást is magába foglalva).

0,00

A kivitelezésen használt összes beépítésre kerülő és faanyag és fa segédanyag (ideértve a zsaluzatok elemeit) legális forrásból származik (BREEAM definíció szerint), és ezt a kivitelező szállítólevelekkel, tanúsítványokkal, stb. igazolni tudja. Kimutatás készül az összes felhasznált fa segédanyagról, legalább havi bontásban.

-1,00

u

u

Terméknyilatkozatok, tanúsítványok

4.1.2.1. Fő szerkezeti elemek építőanyagai

Alacsony környezeti hatású építőanyagok használata

A fő szerkezeti elemek (tartószerkezet, födémek, tetők, külső és belső falak, alapozás szerkezetei, nyílászárók és felületképzések, kültéri burkolt területek) anyagai (transzportbeton, betonacél és szerkezeti acél, kerámia falazóelemek, alumínium, fa és műanyag nyílászárók, üvegek) kizárólag ISO 14001 / EMAS tanúsítással rendelkező gyártóktól kerülnek beszerzésre vagy EPD tanúsítvánnyal rendelkeznek.

0,00

4.1.2.2. Szigetelések

Megbízható (környezettudatos) forrás igazolása

A szigetelések (külső fal, földszinti födém, tető, épületgépészeti) kizárólag ISO 14001 vagy EMAS tanúsítással rendelkező gyártóktól kerülnek beszerzésre vagy EPD tanúsítvánnyal rendelkeznek.

0,00

Illékony szerves vegyületeket kibocsátó anyagok megfelelési tanúsítványai

Az illékony szerves vegyületeket kibocsátó anyagok (festékek és lakkok, fapanelek, faszerkezetek, padlóburkolatok, rugalmas szövet és laminált burkolatok, álmennyezeti panelek, padló ragasztóanyagok, falburkolatok) és bútorok megfelelnek a kibocsátási határértékeknek és ezt méréssel/tanúsítvánnyal a gyártó igazolni tudja (VOC Melléklet)

-1,00

4.1.2.3. Illékony szerves vegyületek (VOC)

46

u

u u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

4.2.

Bontási- és építési hulladékmenedzsment

4.2.2.

Építési, bontási hulladék Hulladékkezelési és kitermelt talaj stratégia elkészítése újrahasznosítása

4.2.3.

Adalékanyag

Újrahasznosított adalékanyagok használata

- A 4.2.1. szerinti bontási felmérés megállapításai alapján hulladékkezelési stratégia készül, amely magába foglalja az alábbiakat: - A bontási tervekkel egyidőben a felújításra/bontásra ítélt épületek főbb építőanyagainak felmérésére és hasznosítási, újrahasznosítási lehetőségeinek feltérképezésére kerül sor, illeszkedve a hasznosítási hierarchiához. - A kitermelt talaj újrahasznosítására vizsgálat készül és lehetőségek szerint maximálisan felhasználásra kerül. - A célkitűzésekkel/tervekkel összhangban a kivitelezés során csökkentik a keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok mennyiségét. - Az építési és bontási hulladékra, illetve a kitermelt talajra vonatkozóan EWC kódok szerinti mennyiségi becslések készülnek (m3 vagy t), amit a kivitelezés során nyilvántartanak és összevetik a célkitűzésekkel. - A kivitelező részéről felelős személy kerül kijelölésre a fenntebb említett követelmények megfelelő végrehajtásáért. - A kiviteli tervek készítése során a tervező törekszik a hulladék mennyiségének csökkentésére. - A környezetrendezési terv és az épületek tervezése a hulladékkezelési stratégia alapján készül. - A nem veszélyes bontási hulladék tömeg szerint 95%-a és az építési hulladék 90%-a, de legalább 5 különböző hulladékáram (nem ideértve a vegyes, inert és veszélyes hulladékot) a helyszínen vagy azon kívül újrahasznosításra kerül (nem kerül lerakóba).

-1,00

A külső burkolatok, talajon fekvő födémek ágyazataként, feltöltésként kizárólag darált beton kerül felhasználásra.

1,00

4.3.

Üzemelési hulladékmenedzsment infrastruktúrája

4.3.1.

Szelektív hulladékgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának kialakítása

- Szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának kialakítása az újonan tervezett épületekben, könnyen megközelíthető szelektív hulladékgyűjtő helyiségekben, papír, karton, üveg, műanyag, fém, elemek és elektromos hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas módon. - Várhatóan nagy mennyiségű hulladék keletkezése esetén (ha catering biztosított) hulladéktömörítő, szerves hulladék (konyha esetében) keletkezése esetén komposztálható hulladék tároló telepítése, vízvételi lehetőséggel a helyiségben. - A komposztálható hulladék elszállítására és hasznosítására vonatkozóan szerződést vagy egyéb megállapodást kell kötni.

47

u

1,00

u

u

u

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

0,00

u

u

5. Energiagazdálkodás 5.1.

Energetikai tervezés

5.1.2.

Energetikai szimuláció

Energetikai szimuláció készítése

- Az épület energetikai teljesítménye a hazai szabályozásoknak megfelelő számításon túlmenően részletes épületszimulációval is meghatározásra kerül a tervezési fázisban, szakképzett épületenergetikai szakértő bevonásával. A szimulációhoz használt szoftver feleljen meg a CIBSE AM11 előírásainak, legyen képes dinamikus szimuláció elvégzésére (pl. IES-VE, EnergyPlus, DesignBuilder, IDA-ICE). - A szimulációt egy, a szabályozásnak megfelelő épületre és a ténylegesen tervezett épületre is el kell végezni, meghatározva az elérhető megtakarításokat az alábbi három mérőszámra vonatkozóan: (1) működési energia szükséglet (MJ/m2) (2) primer energiafogyasztás (kWh/m2) (3) összes CO2-kibocsátás (kgCO2/m2).

0,00

u

5.2.

Energetikai optimalizáció

5.2.1.

Energetikai optimalizáció Energetikai szimuláció és koncepcióalkotás

- Az 5.1.2. pont szerinti energetikai szimuláció alapján optimalizálni kell a tervezett épületet tervezés a beruházási költség és energiamegtakarítás (üzemeltetési költségmegtakarítás) szempontjából. - A vizsgálatok során minimálisan az alábbiakban felsorolt műszaki megoldások gazdaságosságát meg kell vizsgálni a modellezés szerint elérhető megtakarítások függvényében.

0,00

Energetikai optimalizáció Gépészeti rendszerek optimalizálása

- Legalább 70%-os hatásfokú hővisszanyerővel felszerelt légkezelők alkalmazása (magasabb elérhető hatásfokok - pl. forgódobos hővisszanyerő - is vizsgálandók). - Légkezelők energiafogyasztásának és a téli hűtési igények csökkentése a friss levegő arányának és az elszívott levegő visszakeverési arányának folyamatos szabályozásával (entalpia szabályozás) és CO2 érzékelők alkalmazásával. - Szabadhűtés alkalmazása. - VRV-VRF rendszerek alkalmazása hűtési és fűtési célra, egyes épületrészekben, 2 vagy 3 csöves rendszerben. - HMV előállítása hűtőgép kondenzátor hőjével vagy egyéb, épületen belül keletkező hulladékhővel. - Épület igényeihez igazodó, magas SEER értékű frekvenciaváltós folyadékhűtők kiválasztása. - Adiabatikus nedvesítés alkalmazása a hűtőgépek kondenzátor oldalán. - Csatornahő hasznosítás - az előkészítés során elkészített "Energetikai koncepció" és annak 5.1.1. pont szerinti felülvizsgálatának figyelembevételével.

0,00

Energetikai optimalizáció Épületburok optimalizálása

A vizsgálat tárgya az optimális hőátbocsátási értékek felvétele és a hőtechnikailag megfelelő rétegrend meghatározása. A szimuláció során különböző konstrukciók kerülnek megvizsgálásra (követelményértéket teljesítőtől a passzívház szintig). Az eredmények kiértékelésének szempontjai az energiamegtakarítás, költséghatékonyság, életciklus-költség és a megvalósíthatóság.

0,00

Energetikai optimalizáció Épületburok optimalizálása

Az épület energiafogyasztásának csökkentése érdekében optimalizálásra kerülnek a homlokzati üvegfelületek 0,00 mérete továbbá a legmegfelelőbb üvegezési konstrukciót kerülnek kiválasztásra, a téli-nyári hőveszteségek és hőnyereségek vizsgálatával. A szimuláció során a különböző hő- és hangszigetelő értékek illetve az eltérő fényáteresztő-fényvisszaverő képességű konstrukciók figyelmbevételre kerülnek (pl. hő- és fényvédő fóliák, lowe bevonat alkalmazása, és több kamrás nyílászárók).

5.2.2.

5.2.3.

5.2.4.

48

1,00

1,00

u 1,00

u

1,00

u 1,00

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

- A tervezés során káprázás elleni stratégia készül (ld. 6.5.2. pont). - A külső vagy belső árnyékoló rendszerek kiválasztásánál az alábbiak kerülnek figyelembevételre: - Téli és nyári napállás - Építészeti kialakításhoz való illeszkedés - Fény bejutása felhős idő esetén is - Automatikus vagy manuális szabályozás lehetőségei, előnyei. - Az 5.2.1. szerinti szimulációval igazolt az árnyékolás energiamérlegre gyakorlot hatása (hűtés és világítás energiaigénye).

0,00

Energetikai optimalizáció Megújuló energiaforrásokról tanulmány és javaslat készítése és LCA elemzés

- A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. számára készített "Energetikai koncepció" c. tanulmány megállapításaira támaszkodva, energetikai szakértő bevonásával megvalósíthatósági tanulmány készül az alkalmazható megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, a vizsgálatba bevont megújuló energiaforrásokat életciklus-költség (LCC) és életciklus alatti CO2-kibocsátás (LCA) szempontjából is vizsgálva. A tanulmány megállapításait szimulációval kell igazolni. - A tanulmány által javasolt típusú és mennyiségű megújuló energiaforrást meg kell valósítani.

-1,00

Energetikai optimalizáció Hőleadók vizsgálata

Minden helyiségtípusra meg kell határozni az optimális hőleadót, beruházási és kivitelezési szempontok, komfortkövetelmények és lehetséges energiamegtakarítás figyelembevételével.

0,00

1,00

Energetikai optimalizáció Világítás kapcsolásszabályozás Energetikai optimalizáció Világítás fokozatszabályozás

A világítás szabályozás vizsgálata során kimutatásra kerül az alkalmazott jelenlétérzékelők és fényérzékelők ,az épület üzemeltetési energiaigényére és a várható megtérülésre vonatkozó hatása.

0,00

1,00

A vizsgálat során az épületen belüli automatikus fényintenzitás szabályozás (dimmelés) hatásának kimutatása az épület üzemeltetési energiaigényére és a várható megtérülésre vonatkozóan.

0,00

1,00

5.2.10.

Energetikai optimalizáció Hőmérséklet központi szabályozás

Meg kell vizsgálni az egyéni hőmérsékletszabályozású (iroda, workshop, stb.) helyiségek központilag felülírható termosztáttal való ellátásának energetikai és gazdaságossági hatásait (központi szabályozással módosítani a beállított értékekeket az irodaterek fűtésénél és hűtésénél).

0,00

1,00

5.2.11.

Energetikai optimalizáció PCM - fázisváltó anyagok (opcionális)

Opcionális szimuláció: Fázisváltó anyagok használata beltéri felületeken a komfortérzet növelése és az épület hűtési energia igény csökkentésének céljából.

0,00

5.2.8. 5.2.9.

49

1,00

u

1,00

u

u u u u

1,00

u

u


Energetikai optimalizáció Árnyékoló rendszerek kialakítása és szabályozása

Kivitelezői tender

5.2.5.

5.2.7.

Leírás


Alkategória

5.2.6.

Követelmény


Ssz.

5.3.1.1. Megvilágítás

Megvilágítás minősége

- Minden fénycsöves és kompakt fénycsöves világítótest elektromos előtéttel ellátott legyen. - Általános terekben a munkasíkon 2.500 lux értéknél kisebb fényáram érkezik 45 és 90 fok közötti szögből. - Rendszeres használatú terekben (kivéve kiállítási terek) a direkt fényforrás és az összes világítás aránya 25% vagy annál kevesebb. - A világítótestek színviszaadási indexe legalább 80. - Legalább 24.000 óra gyártó által garantált élettartramú fényforrások alkalmazása.

1,00


Megvilágítás intenzitás

A külső és belső megvilágítási értékek megfelelnek az MSZ EN 12464-1 és MSZ EN 12464-2 szabványok előírásainak. Helyi megvilágítás esetén a megvilágítás egyenletességét és káprázásmentességet biztosítani kell.

1,00


Zónásítás

A világítás zónánként kapcsolható legyen a következő területeken: - Min. 4 munkaállomásonként - Ablak melletti és belső munkaállomásoknál külön - Éttermekben, kávézókban a kiszolgáló pultnál és a vendégzónánál külön - Előadókban tábláknál és kivetítőknél, a közönség felett és a közlekedő területeken külön - Könyvtárban a polcoknál és olvasóknál (egyesével) külön - Recepciós pult felett külön.

0,00

50

1,00

u

u

u

u

u

u

1,00


Világítás Megvilágítás

Leírás

Kivitelezői tender

5.3. 5.3.1.

Követelmény


Alkategória


Ssz.

5.3.2.2. Kültéri világítótestek és szabályozás

Fényszennyezés csökkentése

- A Városliget egész területére vonatkozóan a közmű és infrastruktúra tervek részeként, a fényszennyezés minimalizálásért világítás tervezési irányelvek kerülnek kidolgozásra. - Minden közvilágítás és egyéb kültéri világítás magas hatékonyságú és fényszennyezés szempontjából korlátozott (irányított, ú.n. 'dark sky' fényforrás). - A külső világítás és fényforrások megfelelnek a CIE 126-1997 és CIE 150-2003 fényszennyezésre vonatkozó nemzetközi szabványoknak. - Az épületek kültéri világítása időkapcsolóval ellátott, 23 óra után csökkentett fényerővel üzemel. - Épületen elhelyezett fényreklámok és médiavilágítás esetén maximálisan a következő megvilágítási értékek megengedettek: - 10 m2-nél kisebb felületen 1000 lux - 10 m2-nél nem kisebb felületen 600 lux.

1,00

Alkonykapcsolóval vagy időkapcsolóval vezérelt energiahatékony világítótestek alkalmazása az épületek kültéri területein. A világítótestek színvisszaadási indexe és fényhasznosítása a következő feltételek szerint választható meg: - Hagyományos világító testek esetén: - Épületekre és gyalogos utakra 60-nál nem kisebb színviszaadási index mellett legalább 50 lm/W vagy 60nál kisebb színviszaadási index mellett legalább 60 lm/W fényhasznosítás. - Parkolókra, csatlakozó utakra és kerékpár utakra 60-nál nem kisebb színviszaadási index mellett legalább 70 lm/W vagy 60-nál kisebb színviszaadási index mellett legalább 60 lm/W fényhasznosítás. - LED világítótestek esetén: - Épületekre és gyalogos utakra 60-nál nem kisebb színviszaadási index mellet legalább 40 lm/W vagy 60-nál kisebb színviszaadási index mellet legalább 50 lm/W fényhasznosítás. - Parkolókra, csatlakozó utakra és kerékpár utakra 60-nál nem kisebb színviszaadási index mellet legalább 55 lm/W vagy 60-nál kisebb színviszaadási index mellett legalább 60 lm/W fényhasznosítás. - Épületek díszkiválgítása: - Hagyományos világító testek esetén 25 wattnál nem kisebb teljesítmény mellett legalább 60 lm/W vagy 25 wattnál kisebb teljesítmény mellett legalább 50 lm/W fényhasznosítás - LED világító testek esetén teljesítménytől függetlenül legalább 50 lm/W fényhasznosítás.

0,00

Energiahatékony kültéri világítótestek alkalmazása

51

1,00

u

u

u

u

u

1,00


Kültéri világítás

Leírás

Kivitelezői tender

5.3.2.

5.3.2.1. Fényszennyezés

Követelmény


Alkategória


Ssz.

Mérési stratégia felállítása

A kiviteli tervek készítése során mérési stratégia készül, amely minimálisan tartalmazza fejezetben foglalt mérési pontokat, és az épület összes energiafogyasztásának legalább 90%-át lefedi almérőkön keresztül (bővebb információ a számításról a General Information Leaflet 65-ben).

0,00

Energiafogyasztás monitorozása

Energiafogyasztás mérése főbb fogyasztókként

Fő energiafogyasztók mérése és megjelenítése az épületfelügyeleti rendszerben (BMS): fűtés, HMV, hűtés, szellőzés (nagyobb légkezelők), légnedvesítés (amennyiben gőznedvesítéssel történik), világítás és erőátvitel szintenként, liftcsoportok, nagyobb szivattyúk, egyéb nagyfogyasztók (>50kW alelosztónként), helyi megújuló energiatermelés.

-1,00

Energiafogyasztás monitorozása

Energiafogyasztás mérése főbb épületrészenként

Mérésre és megjelenítésre kerülnek a különböző energiafogyasztások (fűtés, hűtés, elektromos áram, központi HMV ellátás) az épületfelügyeleti rendszerben épületszintenként és eltérő funkciójú épületrészekként. Különböző funkciónak tekintendők: közönségforgalmi terek, kiállítóterek, kiszolgáló területek - irodák, tárgyalók és kutató-előkészítő helyiségek -, műtárgykezelés és raktárak, rendezvényterem és kapcsolódó területek, illetve a bérlői területek (konyha, étterem), illetve azok a területek amelyek a teljes fogyasztás 10%ánál több energiát fogyasztnak.

-1,00

Vízfogyasztás mérés épületrészenként

- Az épület vízfogyasztásának mérése a BMS rendszerbe kapcsolható fő- és almérők segítségével. - Mért vízfogyasztások: HMV, kazán, szaniterek, szürkevíz, esővíz, öntözés. - Az almérők a különböző funkciójú területeken kerülnek beépítésre, ahol a várható fogyasztás a teljes vízigény 10%-át meghaladja: konyha, nagyobb vizesblokkok, bérlői területek, stb.

-1,00

Vízszivárgás érzékelő rendszer

- Szivárgásérzékelő rendszer telepítése az épületen belüli vezetékes víz rendszerén. Ennek részeként a felügyeleti szoftver figyelmeztető jelzést ad, amennyiben a nap adott szakaszában egy adott vízmennyiségnél nagyobb fogyasztás lép fel a mért épületrészekben. - A BMS rendszerben külön paraméterenként állíthatók a mérési időpontoknak és a riasztáshoz rendelt vízmennyiségek.

-1,00

- A liftek, mozgólépcsők és mozgójárdák optimális számának és méretének meghatározása igény-alapú vizsgálattal. Az energiafogyasztás becslése során figyelembe kell venni a rendszerek közötti különbségeket, berendezések elhelyezését, relevánsságát. A berendézeknek a következő műszaki követelményeknek kell megfelelni. - Lifteknek magas fokú energiahatékonyságát kell elérni legalább 3 feltétel teljesítésével az alábbiak közül: standby üzemmód, energiahatékony LED világítás és kijelzők (55 lm/W fényhasznosítás alatt időkapcsoló alkalmazása), VFD (frekvenicaváltós) motor, fékezési energia visszatáplálás. - Mozgólépcsők és járdák terhelésérzékelővel felszereltek vagy standby móddal ellátottak legyenek.

0,00

- Energiahatékony (A+ energiaosztályú) berendezések alkalmazása a releváns kisfogyasztók esetében (pl. irodai berendezések, háztartási gépek) és a konyhai terütelteken. - Konyhák esetén a CIBSE Guide TM50 iránymutatásai szerinti legalább egy energiahatékonyságot növelő intézkedés megvalósítása.

0,00

- A 750W-7,8kW teljesítmény tartományban legalább IE2-es IEC besorolású motorral szerelt száraztengelyű szivattyúk alkalmazása vagy fordulatszámvezérelés megvalósítása. - 7,5-375 kW teljesítmény tartományban legalább IE3-as IEC besorolású motor alkalmazása.

-1,00

5.4.

Mérési stratégia - BMS

5.4.1.

Mérési stratégia

5.4.2.

5.4.3.

5.4.4.

5.4.5.

Vízfogysztás mérés

Vízszivárgás

5.5.

Energiahatékony berendezések

5.5.1.


5.5.2.

5.5.3.

Liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák


Háztartási berendezések


Épületgépészeti berendezések

52

1,00

u 1,00

u 1,00

u 1,00

u 1,00

u

1,00

u

u

u

u

u

u

1,00

1,00


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

Hőkomfort paraméterek betartása

Az épületre hőkomfort modellezést kell végrehajtani a következő módon: - ISO 7730:2005 szabvány szerinti PMV-PPD hőkomfort értékelés készítése egész évre nézve. - A helyi diszkomfort tényezők figyelembevételével kerüljenek meghatározásra a hőkomfort értékek. - A téli és nyári hőmérsékletek ISO 7730:2005 szabvány komfort követelményével összhangban kerüljenek meghatározásra, ne legyeneken diszkomfortos helyiségek. - A hőkomfort szintek feleljenek meg az ISO 7730:2005 szabvány szerinti "B" kategóriának. PMV-PPD, DR, PD számítás szükséges (A.1 táblázat) vagy egyszerűsített módszer szerint (A.5 táblázat) adott belső hőmérsékletek mellett PMV-PPD számítás is elégséges.

0,00

- Az épület hőkomfort szempontjából azonos területei (zónák) és azok szabályozása, egy dinamikus modell szimulációi illetve a felhasználói igények felmérése alapján kerüljenek kialakításra.

-1,00

6. Komfort 6.1.

Hőkomfort modellezés

6.1.1.

Hőkomfort

6.1.2.

Hőkomfort

Hőkomfort rendszer javaslat, tervezés folyamata

u

- Ennek során a dinamikus hőkomfort modellezés végrehajtássára olyan szoftvere alkalmazandó, mely fűtés/hűtés vezérlésének zónásítását egymásra hatását vizsgálni képes (javasolt az 5.2.1. pont szerinti szoftver kiválasztásánál figyelembe venni). - A vizsgálatnak a recepciók, átriumok, folyosók, gépészeti terek kivételével minden területre ki kell terjedni. - A hűtési/fűtési rendszer kialakítása során vizsgálni kell, hogy a hűtő/fűtő rendszerek, hogyan tudják hatékonyan és megfelelően ellátni a különböző igényű épület zónákat (ilyen lehet például homlokzati nyílászárók melletti területeket és a közbenső területeket). - A felhasználói igényeket lehetőség szerint előre fel kell mérni, megismertetve a felhasználókat az épület tervezett gépészeti rendszereire vonatkozóan. A hőkomfort szabályozás kialakításánál, meg kell ismerni, hogy az épülethasználók milyen módon szeretnének beavatkozni a gépészeti rendszerekbe, ezen túl ismerni kell az elvárt téli/nyári igényeket. A javaslat térjen ki az egyedi szabályozás szükségességére és annak a központi automatikára gyakorolt hatására. - Amennyiben több, a hőkomfortot meghatározó rendszer is betervezésre kerül, úgy vizsgálni kell azok egymásra, és a felhasználók hőérzetére való hatását.

53

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

6.2.

Akusztika

6.2.1.

Akusztika

6.2.2.

Akusztika

Akusztikus szakember bevonása

Megfelelő szakmai képzettségű akusztikus szakértő/tervező megbízása a vázlattervek készítésekor a következő feladatköre: - A terület zajhatásának feltérképezése - Akusztikailag optimális helyiségkiosztás tervezése - Speciális igényű épülethasználók figyelembevétele - Akusztikailag megfelelő terek kialakítása.

1,00

- A tervezett épületekben mért zajszintek a BS8233 szabványban előírtakhoz képest legalább 5 dB-lel alacsonyabbak. - Egyfős irodákban, tárgyalókban, általános terekben 40 dB-nél kevesebb. - Többfős irodában és recepcióknál 45 dB-nél kevesebb. - Beszéd célú helyiségekben 35 dB-nél kevesebb. - Koncert helyiség 30 dB-nél kevesebb. - Kávézók, éttermek, konyhák, folyosók mosdók esetén 50 dB-nél kevesebb. A fentiek teljesülését a kivitelezést követően méréssel kell igazolni.

0,00

Akusztikus szakember bevonása a tervezésbe, akusztikai mérések elvégzése az épületben.

u 0,00

- Az akusztikailag érzékeny helyiségek (pl. irodák, tárgyalók, előadók, egyéb, a tervező által annak ítélt helyiségek) és egyéb területek beltéri zajszintjei és a hangszigetelésük mértéke biztosítja az áthallás megszüntetését, és megfelel az alábbi értékeknek.

u

u

u

u

- Dw + LAeq,T >75 ahol: - Dw a két tér közötti súlyozott hangintenzitás különbség - LAeq,T az akusztikailag érzékeny helyiség alap zajszintje. - A kivitelezés után ennek megfelelőségét méréssel kell igazolni az (EN) ISO 140-4:1998 és (EN) ISO 7171:1996 szerint.

6.2.3.

Akusztika

Visszhang csökkentése, akusztikus szakember bevonása a tervezésbe, akusztikai mérések elvégzése az épületben.

- Beszéd célú (tárgyaló, előadó, szeminárimi terem) helyiségekben az utózengési idő értékek megfelelnek a helyiség térfogat és használati mód függvényében a következő értékeknek, amit a kivitelezést követően méréssel kell igazolni. - Helyiség térfogat [m3] / beszéd esetén az utózengési idő [s] / zene esetén az utózengési idő [s]: - 50 / 0,4 / 1,0 - 100 / 0,5 / 1,1 - 200 / 0,6 / 1,2 - 500 / 0,7 / 1,3 - 1000 / 0,9 / 1,5 - 2000 / 1,0 / 1,6. - Oktatási célú helyiségekben a megengedett utózengési idők (közép frekvencián mérve, bútorozatlan helyiségben): - 50 főnél kisebb tér esetén 0,8 s-nál kevesebb - 50 főnél nagyobb tér és esetén 1,0 s-nál kevesebb. Könyvtár esetén 1,0 s-nál kevesebb a megengedett utózengési idő.

54

0,00

1,00


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

6.3.

Belső levegő minőség

6.3.1.


6.3.2.


6.4.

Vizuális komfort

6.4.1.

Vizuális komfort

Belső levegő minőségre (BLM) tervezés

-A megfelelő belső levegőminőség biztosítása érdekében a kiviteli terv részeknét külön szöveges munkarész készül (BLM terv), amely tartalmazza az azonosított szennyezőforrásokat, kezelésük módját, átadás-átvételt megelőző és követő tevékenységeket. - A légbeszívó nyílások legalább 20 m távolságra helyezkedjenek el a különböző szennyezőforrásoktól (pl. gépjárműforgalom), a légbeszívó és a kidobó nyílások legalább 10 m-re helyezkedjenek el egymástól. - A légellátás - frisslevegő mennyiségek, szűrők - feleljen meg az MSZ EN 13779 szabvány IDA 2 (oktatási, és egyéb érzékeny helyiségekben IDA 1) kategóriájának. - CO2 vagy levegőminőség érzékelők kerüljenek kiépítése a nagy befogadóképességű helyiségekben. Ebben az eseben a szellőztetést a CO2 érzékelő jeléről kell vezérelni. Érintett területek: előadótermek, szemináriumi szobák. További vizsgálatok mellett kiállítóterületeken is alkalmazható megoldás. - Dohányzás tiltó táblák kerüljenek kihelyezése, melyek a következő területeket fogalalják magukban: az épület teljes területe és a bejárat és nyitható ablakok 5 méteres körzete.

-1,00

Természetes szellőzés. kialakítása és modellezés

- Természetes szellőzés lehetősége biztosítva legyen nyitható ablakokkal az adott helyiség alapterületének 5%ának megfelelő nyitható ablakfelülettl, keresztirényú átszellőzést lehetővé téve. 15 méternél nagyobb mélységű tereknél vizsgálatokkal (pl. CFD szimuláció) kell igazolni a megfelelő átszellőztethetőséget. - A használók számára könnyen működtethetően, legalább két fokozatban szabályozhatóak legyenek a nyílászárók: gyors átszellőztetésre alkalmasak és általuk biztosítható legyen egész évben folyamatos huzatmentes szellőztetés (pl. bukó-nyíló ablakok).

-1,00

Benapozási értékek megfelelősége

- Benapozás vizsgálat alapján, a természetes benapozottsági és megvilágítási értékek feleljenek meg az épületek érintett területein. Minden 30 percnél hosszabb ideig használt területen, ahol a műtárgyvédelem ezt nem zárja ki: kutató helyiségek, irodák, tárgyalók, épületüzemeltetés irodái, biztonsági szolgálat helyisége, konyha és étterem, IT helyiségek.

0,00

0,00

6.4.3.

Vizuális komfort

Vizuális komfort

u

u

u

1,00

u

Árnyékoló rendszerek kialakítása szabályozása

Azokban a huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló helyiségekben, ahol az 5.2.5. vizsgálatok alapján nincs szükség a dolgozók által vezérelhető külső árnyékolóra minimálisan szalagfüggöny biztosítandó a káprázáskorlátozás céljából.

1,00

Szabad kilátás biztosítása

Irodai és egyéb munkaállomások a homlokzati faltól az alábbi maximális távolságban helyezhetők el, a belső felület üvegezettségi arányának függvényében: - min. 20% esetén 7 méter vagy kevesebb - min. 25% esetén 8-11 méter - min. 30% esetén 11-14 méter - 35% vagy afölött nincs kritérium.

1,00

55

u

1,00

- Az átlagos beltéri természetes megvilágítottságára követlemény, hogy az érintett területek 80%-án (üzlethelyiségek, étterem esetén 30%) a munkasík (0,7 m) természetes megvilágításának és a kültéri megvilágításnak a hányadosa 1,8% legyen. - A munkasík megvilágításának egyenletésségére vonatkozóan legalább 0,3 (felülvilágító esetén 0,7) minimális/átlagos munkasík megvilágítottsági hányados értéket kell elérni természetes és mesterséges fényforrás esetén is.

6.4.2.


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

1,00

u

u

u

u

1,00

u

7. Vízgazdálkodás 7.1.

Épületek vízgazdálkodása

7.1.2.

Épületek vízgazdálkodása Víztakarékos berendezések alkalmazása

Az alábbi maximális átfolyási és öblítési értékkel rendelkező berendezéseket kell alkalmazni az épületben: - WC öblítés: 4,5 / 3,0 liter nagy / kis öblítésenként - Vizelde öblítés: 0,5 liter (vagy vízmentes) - Mosdó csaptelep átfolyás: 3,0 liter / perc - Zuhanyzó csaptelep átfolyás: 8,0 liter / perc - Konyhai csaptelep átfolyás: 5,0 liter / perc - Háztartási méretű mosogatógép: 10,0 liter / ciklus.

0,00

Épületek vízgazdálkodása Esővíz-hasznosítási rendszer kiépítése

Esővíz-hasznosítás létesítése minimálisan az alábbi területekre kiterjedően: - Tetőfelületek (zöldtető esetében). - Burkolt, gépjárművel nem járható területek (épületek közvetlen környezetében). Az összegyűjtött esővíz öntözési és/vagy WC/vizelde öblítési célú felhasználásának arányát a pontos öntözési és öblítési igények és a kiviteli terv alapján meghatározható többlet beruházási költség ismeretében kell kialakítani. A 7.1.3. pont szerinti szürkevíz hasznosítással együtt optimalizációs vizsgálat tárgyát képezik. - Jelenlegi ismereteink szerint a teljes összegyűjthető vízmennyiség felhasználható öntözési célra.

-1,00

Friss, tiszta ivóvíz biztosítása (hűtött vízautomaták ahol nem áll rendelkezésre teakonyha elérhető távolságban) a dolgozók számára. Az épület vizes gépészeti rendszereiben a legionella kialakulásának kockázata minimális, az alábbiak szerint: - A párásító rendszer fertőtlenítő egységének hibajelzése esetén a párásítás lekapcsol vagy gőznedvesítést alkalmaznak. - A hideg- és melegvizes rendszerek, hűtőrendszerek tervezése, telepítése és üzemeltetése megfelel a 'Legionnaires’ disease - The control of legionella bacteria in water systems' vagy a 'CIBSE TM13 Minimising the Risk of Legionnaires' Disease' irányelveinek.

1,00

1,00

1,00

-1,00

7.1.3.

7.2.

Vízminőség

7.2.1.

Vízminőség

Ivóvíz biztosítása

7.2.2.

Vízminőség

Legionella kockázat minimalizálása

56

1,00

u

u

u

u

1,00

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

7.3.


7.3.2.


Csapadékvíz intenzitás

- Az épület tervezési területén a területet elhagyó csapadékvíz intenzitás (peak rate run-off, l/s) nem lehet nagyobb, mint a beruházás előtt (vizsgálat 1 és 100 éves visszetérési valószínűségű esőzésre számítva, a klímaváltozás figyelembe véltelével). - Ennek elérése a következők kombinációjával lehetséges: - Zöldfelületek és áteresztő burkolatok arányának növelése. - Esővízgyűjtő rendszerek telepítése a szilárd burkolatú területek környezetében. - Szikkasztóárkok és egyéb fenntartható vízelvezetési megoldások létesítése a szilárd burkolatú területek környezetében.

0,00

1,00

7.3.3.


Csapadékvíz kibocsátás

Az épület tervezési területén a csapadékvíz-kibocsátás (run-off volume, m³) mennyisége nem lehet nagyobb, mint a beruházás előtt (vizsgálat 100 visszetérési valószínűségű, 6 órás esőidőtartamra szimulálva).

0,00

1,00

7.3.4.


Természetes vízfolyások védelme

- A teljes terület vízelvezetése úgy kerül megtervezésre, hogy a burkolt felületekről talajvízbe vagy egyéb természetes vízfolyásba szennyezés ne kerülhessen. - Az épületek tervezési területén belül olajleválasztók és zsírfogó elhelyezése minden olyan terület a vízelvezető rendszerében, ahol a vízszennyezés kockázata magas (feltáróutak, 10 autónál nagyobb befogadóképességű parkolók). - Minden egyéb területen (az épületek tervezési területén belül) fenntartható városi vízelvezető rendszerek létesítése, amely megakadályozza az esetleges szennyezések kijutását a területről (pl. esővízgyűjtő, szikkasztóárok, zöldtető, áteresztő burkolatok).

-1,00

-1,00

57

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u

u


Leírás

Kivitelezői tender

Követelmény


Alkategória


Ssz.

4. HIVATKOZOTT SZABVÁNYOK, IRÁNYELVEK LISTÁJA

Ssz.

Alkategória

1.2.1.

Kivitelezők környezettudatossága 4.1.2.1. Fő szerkezeti elemek építőanyagai 4.1.2.2. Szigetelések 1.3.2.

Beszabályozás

1.3.2.

Beszabályozás

1.3.2.

Beszabályozás

1.3.2.

Beszabályozás

1.3.2.

Beszabályozás

1.3.2.

Beszabályozás

2.4.1.

Zajszennyezés

3.3.1.

Kerékpáros közlekedés 3.5.2. Közösségi közlekedés 5.3.1.2. Megvilágítás 4.1.1.1. Közterületek

Hivatkozott szabvány / legjobb gyakorlat / irányelv

Követelmény

Környezetirányítási rendszert üzemeltetése Alacsony környezeti hatású építőanyagok használata Megbízható (környezettudatos) forrás igazolása Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint Beszabályozás a BREEAM által elfogadott (európai/brit) szabványok szerint Zajterhelés mérés és meghatározása

EMAS / ISO14001

Kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Megállók megfelelő kialakítása

MSZ EN 12464-2:2014

Külső megvilágítási értékek Burkolt felületek építéséhez felhasznált anyagok

58

CIBSE Commissioning Codes CEN EN 14336:2004 (fűtés) CEN EN 12599:2004 (szellőzés) CEN EN 378-2 (hűtés) CEN EN 50491 (automatika) ISO 16484-3:2005 (automatika) ISO 1996-1:2003

Green Guide to Specification www.thegreenguide.co.uk

5.1.2.

Energetikai szimuláció 5.3.1.2. Megvilágítás

Energetikai szimuláció készítése Belső megvilágítási értékek

CIBSE AM11

5.3.2.1. Fényszennyezés 5.3.2.1. Fényszennyezés

Fényszennyezés csökkentése Fényszennyezés csökkentése

CIE 126:1997 CIE 150:2003

5.5.2.


Háztartási berendezések

CIBSE Guide TM50 - Energy Efficiency in Commercial Kitchens

6.1.1.

Hőkomfort

Hőkomfort paraméterek betartása

ISO 7730:2005

6.2.2.

Akusztika

Megengedett háttérzaj-szintek

BS 8233:2014

6.2.2.

Akusztika

Beltéri mérések

(EN) ISO 140-4:1998

6.2.2.

Akusztika

Beltéri mérések

(EN) ISO 717-1:1996

6.3.1.


Belső levegő minőségre (BLM) MSZ EN 13779:2007 tervezés

7.2.2.

Vízminőség

Legionella kockázat minimalizálása

MSZ EN 12464-1:2012

CIBSE TM13 vagy Legionnaires’ disease - The control of legionella bacteria in water systems

59

5. MELLÉKLETEK

60

5.1 Melléklet – Környezeti hatások követelményei

61

7. Táblázat - Környezeti hatások követelményei Fejezet Zaj és é A B C

D Levegőminőség A B C

Vízszennyezés A B

C D E F

Intézkedés

Teljesül (I/N)

Zajjal járó tevékenységek ütemezése úgy, hogy a lehető legkevésbé zavarja a környéken lakókat Zajcsökkentő berendezések használata Zajvédő lehatárolás

Szállítási útvonalak elkerülik a lakóövezeteket Takarás alkalmazása, öntözés, stb. a kiporzás csökkentése érdekében Kerékmosó berendezés használata

Tűz használatának mellőzése az építési területen Ideiglenes vízelvezetési terv készítése, szennyezési kockázatok azonosítása

A kivitelezés ütemezésének igazítása az időjárási körülményekhez (nagy esőzések idején a munkák felfüggesztése) Rézsűk, lejtők körülhatárolása, lejtés minimalizálása Lejtők, kitermelt föld stabilizálása Növénytakaró mielőbbi létesítése

Iszap és vízben oldódó szennyezések megfogása a területen

62

G H I

D

Veszélyes anyagok

Szennyezett víz elválasztott elvezetése

Megfelelő ideiglenes vízelvezetés Szennyezésveszélyes tevékenységeket vízfolyásoktól, vízelvezetéstől távol kell végezni

Lejtők, kitermelt föld stabilizálása

A

Kármentő tálcák alkalmazása

C

Üzemanyagtöltésre használt területen át nem eresztő burkolatok használata

B

D E

Dolgozók képzése a veszélyes anyagok kezelésére, felkészítés szennyezési helyzetre

Kifolyt olaj kezelésére alkalmas kármentő készlet biztosítása a helyszínen Megfelelő szociális blokk biztosítása minden dolgozónak (kézmosó, stb.)

63

5.2 Melléklet – Illékony szerves vegyület (VOC) követelmények

64

13. Táblázat - Illékony szerves vegyület (VOC) követelmények Ref Al

Termék

Követelmény

Megfelelőség kritériuma

illékony szerves vegyület tartalom max. értéke

Festékek és lakkok

Vonatkozó szabvány Megfelelő mérési szabvány

További gyártói nyilatkozatok B

EN 13300:2001 vagy 2004/42/CE21 EK direktíva ISO 11890-2:2006 – Paints and varnishes Determination of VOC content, Part 2 – Gas

A nedves helyiségekben használt festékek alga- és gombaállók kell legyenek.

Fapanelek (faforgácslap, farost lemez pl MDF, OSB, cement kötésű faforgácslap, rétegelt-ragasztott fa, tömör fapanel és akusztikai panel) Opció 1 Teljesítménykövetelmény

Formaldehid E1 szint

Opció 2 – Teljesítménykövetelmény

0.1mg/m³ formaldehid tartalom

Opció 1 – Megfelelő mérési szabványok

Opció 2 – Megfelelő mérési szabványok

EN 717-1:2004 Wood based panels – Determination of formaldehyde release by

1. ISO 16000-9 Determination of the emission of VOC from building products and furnishing - Emission chamber method OR 2. Emission testing method for California Specification 01350 (Cali- fornian Department for Public Health CDPH) – Standard method for the testing and eval- uation of VOC emissions from indoor sources using environmental chambers.

65

I/N

Ref

Termék

C

Faszerkezetek (pl. laminált fa)

D E

F G

További gyártói nyilatkozatok

Követelmény

Káros tartósítószer mentes

Teljesítménykövetelmény

lásd B pont


lásd B pont


lásd B pont


lásd B pont


Alábbiak szerint: 1. http://www.unece.org/ghs/ghs_ rev02/English/00e_intro.pdf VAGY 2. C1, C2 and C3 besorolás EN13999-1:2007 A melléklet szerint

Padlóburkolat pl. parkett

I/N

Rugalmas szövet és laminált padlóburkolatok (pl. PVC, linóleum, parafa, gumi, padlószőnyeg, laminált fapadló) Álmennyezeti panelek

Padló ragasztóanyagok

Megfelelő mérési szabvány


EN13999:2007 Adhesives . Short term method for measuring the emission properties of low-solvent or solvent-free adhesives after application. 1. Part 2 - Determination of volatile organic compounds, 2. Part 3 – Determination of volatile aldehydes, 3. Part 4 Determination of volatile diiocyanates Nincs

66

Ref H

Termék

Követelmény


VCM, formaldehid és nehézfém tartalom

Falburkolatok

Megfelelőség kritériuma

Megfelelő mérési szabvány


1. EN 233:1999, Section 5.7 Fin-ished wall papers 2. EN 233:1999, Section 5.7 – Wall vinyls and plastic wall covering 3. EN234:1997, Section 9.0 Wall papers for subsequent dec- oration 4. EN259-1:2001, Section 4.54.7- Heavy duty wall coverings

EN 12149:1998 – Wallcoverings in roll form. Determination of migration of heavy metals and certain other elements, of vinyl chloride monomer and of formaldehyde release - Test A Heavy metals, Test B Vinyl chloride monomer, Test C Formaldehyde. Nincs

67

Y/N

Megjegyzés: az alábbi tanúsítvány-címkék is elfogadottak a releváns termékek megfelelőségének igazolására. 1. 2. 3. 4.

GuT (szőnyeg) – http://license.gut-ev.de/de/3_4.htm The Blue Angel (RAL-UZ 38, 76, 430 és festékek) – http://www.blauer-engel.de/en/ EU Ecolabel (festék) – http://ec.europa.eu/ecat/ GEV Emicode EC1 vagy EC1 plus (ragasztó) – http://www.emicode.com/index.php?id=5

68

4.3

Melléklet – Környezettudatos kivitelezés követelményei (BREEAM Checklist A1)

69

CHECKLIST A1 Constructors’ Environmental and Social Code of Conduct 1 Safe and adequate access Appropriate and safe access to the site is provided. This must include as a minimum: > Provision of parking on or near site OR > a public transport node with an average frequency under 30minutes within 500m OR > a dedicated transport service to a major public transport node provided by the contractor. > Good lighting a AND > Adequate barriers AND > uniform surfaces ie no trip hazards outside the site boundary > All accesses to be clean and mud free > Hoarding or scaffolding to be well lit at night AND > scaffold netting is in place and well maintained Appropriate and safe access on site is provided. This must include as a minimum: > Footpaths marked with ramps and signs b > Pathways wide enough for wheelchairs > Accessibility of all areas by visually or hearing impaired visitors > All site hazards advertised at the site entrance

A Fővállalkozó környezetvédelmi és szociális felelősségvállalása Biztonságos és megfelelő megközelíthetőség

Szükséges dokumentálás

Biztonságos és megfelelő megközelíthetőség, minimum az alábbiak szerint: > Parkolóhely biztosítása az ingatlanon vagy a közelében. VAGY > Tömegközlekedési csomópont 500 méteren belül, 30 perc alatti járatsűrűséggel. VAGY > A fővállalkozó által biztosított, dedikált közlekedési kapcsolat egy fő közlekedési csomópontba. > Megfelelő világítás ÉS > Megfelelő elkerítés ÉS > Sík felületek, az építési területen kívül a botlásveszély kiköszöbölése.

Parkolási terv, tömegközlekedés vagy a dedikált közekedési kapcsolat ellenőrzése. Helyszíni ellenőrzés.

> Tiszta és sármentes bejáratok, bekötő utak. > Az építési területet határoló kerítés és az állványzatok megfelelő éjszakai kivilágítása ÉS > Állványzatok hálós védelme, rendszeresen karbantartva.

Site reception is clearly signposted d OR all visitors are escorted to the reception

Biztonságos és megfelelő megközelíthetőség, minimum az alábbiak szerint: > A gyalogos közlekedők egyértelmű kijelölése rámpákkal és feliratokkal. Helyszíni ellenőrzés. > A (gyalogos) közlekedők kerekesszékesek számára is elég szélesek. > Minden terület legyen megközelíthető látás- és halláskárosultak számára is. > A bejáratnál információs tábla, mely az építési terület minden veszélyforrására felhívja a figyelmet. Az építési terület bejáratati és kijáratai egyértelműen jelölve vannak, a látogatók és beszálltók számára tisztán Helyszíni ellenőrzés. láthatóak. A porta feliratozása egyértelműen felismerhető VAGY Helyszíni ellenőrzés. minden látogatót a portához kísérnek.

e The post box has been placed on the pavement to avoid the postman from entering the site.

A postaláda az építési területen kívül helyezkedjen el, hogy a postásnak ne kelljen az építési területre belépnie. Helyszíni ellenőrzés.

c Site entrances and exits are clearly marked for visitors and delivery drivers to see.

f

Where there are minority communities speaking a different language in the area or working onsite, notices are Ha környéken megtalálható vagy az építési helyen dolgozó kisebbségi csoportok más nyelvet beszélnek, az építési terület tábláin szereplő üzeneteket egy általuk is érthető nyelven is fel kell tüntetni. printed in the common local language

All road signs / names can be seen g OR when a road sign / name is obstructed a replacement has been erected h

Where a site with severe congestion has a delivery point remote from a site, deliveries can then be made in smaller vehicles at times to cause the least inconvenience.

Minden utcanévtábla és közlekedési tábla jól látható VAGY Másik megfelelő táblával pótolásra került. Ha az építési hely közelében gyakran alakulnak közlekedési dugók és a távoli helyszínekről történnek szállítások, a beszállításokat kisebb járművekkel, a legkevesebb fennakadást okozó időpontokban kell megoldani.

70

Helyi kisebbségi csoportok, illetve az építési helyen dolgozók névsorának ellenőrzése. Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés.

2 Good neighbour

Introductory letters have been / will be sent to all neighbours AND a there is a commitment to write and thank neighbours at the end of the contract for their forbearance AND provide feedback form

b

Site hours and noisy work restrictions are appropriate to the area, in particular when the site is located near: houses, schools, hospitals, industrial units, major public transport nodes, city centres, shopping facilities

Szomszédok érdekeinek figyelembe vétele

Szükséges dokumentálás

Az bontási/építési tevékenységet bejelentő levél küldése a szomszédoknak ÉS Kötelezettségvállalás, hogy később a szomszédok türelméért köszönetet nyilvánító levelek kerülnek kiküldésre, valamint, hogy az ehhez mellékelt elégedettségi kérdőívben véleményüket kifejthetik.

A levelek másolatának és a címlistának megtekintése. A kötelezettségvállalás másolata vagy egy köszönetnyilvánító levél minta bemutatása. A szomszédok válaszleveit folyamatosan monitorozni kell, hogy a jövőben az esetleges javaslatok a munkavégzés során figyelembe vételre kerüljenek.

A munkavégzés, valamint a nagy zajterheléssel járó tevéknységek idejére megfelelő korlátozások vonatkoznak, különösen, ha az építési helyhez közel lakóházak, iskolák, kórházak, ipari létesítmények, fő tömegközlekedési csomópontok, városközpont, valamint bevásárlólétesítmények találhatók.

Szándéknyilatkozat, illetve a vonatkozó szabályok mellékelése.

The site boundary is clearly and safely marked and appropriate to the environment: > The colour of the hoarding has been considered in terms of the surrounding environment. c > Pedestrians have a suitable, safe and protected passage around the site boundary > There are well lit warning signs for the benefit of the pedestrian and road user > The site’s surroundings are seen by the public as tidy and clean

Az építései terület határa/kerítése egyértelműen kijelölt, biztonságos, valamint a környezethez illeszkedő. > A kerítés színének megválasztásakor a környezet figyelembe vételre került. > A gyalogosok számára megfelelő, biztonságos és védett közlekedő áll rendelkezésre a terület körül. > Jól kivilágított figyelmeztető jelek segítik a gyalogosok és a gépjármű vezetők tájékozódását. > Az építési terület környezete tiszta benyomást kelt.

There is a complaints book available d AND evidence that complaints are being dealt with immediately Local people are appropriately informed by the use of a notice board: of the site progress and of the company e contact details (telephone number / web site / email address)

Van panaszkönyv ÉS a panaszok bizonyíthatóan figyelembe vételre kerülnek. Az információs tábla a környék lakossága számára megfelelő tájékoztatást nyújt a építési munkáról, illetve a résztvevők elérhetőségéről (telefonszám, website, emailcím)

f Light is shielded from the neighbours

A zavaró fényforrásoktól a szomszédok védve vannak.

A kerítés megtervezésénél a szempontok figyelembe vételre kerültek-e. Követelmények teljesülnek-e. Vannak-e panaszok a tisztaságra, azok figyelembe vételre kerülnek-e, panaszok ismétlődnek-e. Panaszkönyv megtekintése, intézkedések ellenőrzése. Helyszíni ellenőrzés. Építésvezető igazolja, hogy teljesül vagy nem releváns.

h There is a volume restriction on radio use or there is a radio ban

Annak elősegítése, hogy az építési területen dolgozók a környék infrastruktúráját, szolgáltatásait munkaruában ne vegyék figyelembe - étkező biztosításával, különböző brigádok esetében eltolt szünetek Helyszíni ellenőrzés. alkalmazásával, zuhanyzók és öltözők biztosításával, valamint a dolgozók arra kötelezésével a munkavédelmi öltözéket hagyják az építési területen. Az építési területen (rádió/zene) hangerőkorlátozás vagy tiltás van érvényben. Helyszíni ellenőrzés.

3 Environmentally Aware

Környezettudatos építési tevékenység

Site personnel are discouraged from using local facilities in their site clothes. Examples of how this might be g achieved include : a canteen, a staggered breaks for different, gangs, provision of showers / wash rooms, provision of lockers, a request to leave PPE on site.

a

b

c d e f g h

A fényszennyezésre korlátozások vannak érvényben, minden fényforrás irányított és nem szennyező. Ha az építési tevékenységhez készül tudatos környezetvédelmi stratégia, mely erre vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket, akkor ez a pont megadható. Energy saving measures are implemented on site. Energiatakarékossági intézkedések megvalósítása az építési területen. Examples of this include: low energy lighting, switching off equipment when not in use, installing thermostats, Például: energiatakarékos fényforrások, berendezések kikapcsolása, ha nincsenek alkalmazásban, installing timers, choosing energy efficient equipment termosztátok elhelyezése, időmérők használata, energiatakarékos berendezések használata. If there is a site specific environmental policy which defines energy saving measures, this point can be Ha az építési tevékenységhez készül tudatos energiatakarékossági stratégia, mely erre vonatkozólag tartalmaz awarded. rendelkezéseket, akkor ez a pont megadható. An impact minimisation strategy review is in place for the site. The review should consider the impact of the A környezetre gyakorolt hatásokra minimalizálására vonatkozó stratégia. A stratégia tekintse át az építési site in environmental terms and how any adverse effects are being minimised. tevékenység környezetre hatásait és adjon javaslatot a káros hatások minimalizálására. Vízfelhasználást csökkentő intézkedések és azok megvalósítása az építkezés folyamán. Ha az építési Water saving measures are implemented on site and monitored. If there is a site specific environmental policy tevékenységhez készül tudatos vízfelhasználást csökkentő stratégia, mely erre vonatkozólag tartalmaz which indicates how water saving measures are managed and monitored on site, this point can be awarded. rendelkezéseket, akkor ez a pont megadható. Alternative energy sources have been considered. Alternatív energiaforrások használata mérlegelésre került. Fuel oil spillage equipment is available. Kifolyt olaj kezelésére alkalmas felszerelés. Sumps are provided in cases of heavy water run off. If there is a site specific environmental policy which Vízgyűjtő zsompok kialakítása. Ha az építési tevékenységhez készül tudatos vízgyűjtésre vonatkozó stratégia, indicates how heavy water run off will be minimised and dealt with on site, this point can be awarded. mely erre vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket, akkor ez a pont megadható. Materials and equipment are tidily stacked and protected / covered where necessary AND there is adequate Az építőanyagok és szerszámok megfelelő (fedett) tárolása, kijelölt, lopástól, időjárástól és egyéb károktól space for new materials to be stored in secured covered areas to avoid damage, theft and to protect from védett hely az új építőanyagoknak. weather.

There are restrictions on the effects of light pollution and all lights are directional and non-polluting. If there is a site specific environmental policy which sets restrictions on lighting, this point can be awarded.

71

Szükséges dokumentálás Helyszíni ellenőrzés.

Helyszíni ellenőrzés.

A stratégia ellenőrzése. Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés.

4 Safe and considerate working environment Adequate facilities are provided on-site for workers and visitors. These must include as a minimum: > Separate male, female and disabled toilets a > Working usable showers AND suitable changing areas e > Lockers in the drying room > Dedicated smoking area b

c d

e

f g

Site facilities are well maintained and clean. This must cover as a minimum: > Areas around the canteen, offices and skips > Site welfare facilities > Dedicated smoking area Private or visually-impacting areas are screened. These must include as a minimum: > Areas around the canteen, offices and skips where necessary. > Toilets > Dedicated smoking area Clean PPE is available for use by visitors Health and Safety procedures are in place for the following issues: > Appropriate training of all staff including non native operatives to understand H&S best practices and information displayed on site > Operatives’ exposure to the sun > Operatives’ identification; all operatives to be provided with a photo ID clip card > Reporting of all incidents (minor and serious) and near misses > Ensuring that an appropriate number of first aiders and first aid equipment are available for the site. There is posted material indicating nearest police Station and Hospital (with Accident & Emergency facilities) in the following areas as a minimum: > Site reception > Site canteen > Main site office An inspection has been carried out by a Health and Safety inspector or equivalent.

h Emergency escape routes well identified and clear emergency evacuation procedure AND drills carried out.

Megfelelő szociális helyiségek állnak rendelkezésre az építési területen dolgozók és a látogatók részére, minimum az alábbiak szerint: > külön férfi, női és MS WC > megfelelő öltözők és zuhanyzók > szekrények az öltözőben > kijelölt dohányzóhely Az építési terület tiszta és jól karbantartott, minimum az alábbiak szerint: > az ebédlő, az irodák és a konténerek környezetében > a szociális helyiségek környezetében > a kijelölt dohányzóhely környezetében A privát helyiségek vizuálisan le vannak választva, minimum az alábbiak szerint: > az ebédlő, az irodák és a konténerek > a WC-k > a kijelölt dohányzóhely Tiszta munkavédelmi felszerelés áll a látogatók rendelkezésére. A munkavédelmi előírások érvényben vannak és az alábbi témákat érintik: > megfelelő képzés minden dolgozónak, beleértve a nem magyarul beszélőket, hogy a munkavédelmi intézkedéseket megértsék, az információk megjelenítése az építési területen > dolgozók napnak való kitettsége > dolgozók azonosítása: fényképes kártya > balesetek jelentése > megfelelő számú elsősegély nyújtó és elsősegély készlet a helyszínen A legközelebbi rendőrörs és kórház elérhetőségének kifüggesztése a következő helyekre: > recepció > ebédlő > iroda Munkavédelmi felügyelői bejárás lefolytatása. Menekülőutak jól felismerhetők, világos kiürítési intézkedések vészhelyzetben. Próbariadókat kell tartani.

72



Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés.


Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés. Helyszíni ellenőrzés. Próbariadó jegyzőkönyv.

4.4

Melléklet – Ökológiai stratégia összefüggései

73

GO 02 Egyeztetés

helyszíni bejárás és felmérés

Környezeti Hatástanulmány

szakképzett ökológus szakértő

ökológiai értékek azonosítása

Ökológiai Hatástanulmány

CIEEM ECcIA Guide

beruházás lehetséges hatásai Fák és cserjék 60/80%-a őshonos fajokból

Releváns partnerek (önkormányzat, FŐKERT, FÁNK) wildlife bodies

Ökológiai Stratégia / Tervezés Kárenyhítő és Ellentételezési Terv

SE 11 Zöld Infrastruktúra

GO 01, GO 02 Egyeztetés

preserve existing landscape features víztakarékosság  növények kiválasztása  öntözés

Kertészeti és Környezetrendezési Tervek

SE 07 Közterületek

szabályozás  helyi  országos  nemzetközi

FÁNK

megőrzés védelem növelés újak létrehozása

ökológiai – szociális – gazdasági előnyök

optimális egyensúly

lehetséges károk/ zavaró hatások

stratégiai menedzsment      

társadalmi hatás környezeti hatás esztétikai érték egészség, komfort klímaváltozás örökségvédelem

kárenyhítő intézkedések

hosszútávú üzemeltetés/ karbantartás GO 03 Tervfelülvizsgálat

SE 10 Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

összeköttetés

TM 02 Biztonságos és vonzó közlekedési utak

hozzáférhetőség

SE 02 Demogárfiai igények és prioritások

alábbiak figyelembevétele

GO 01, GO 02 Egyeztetés

 biztonság  komfort  zavaró hatások

SE 08 Mikroklíma szimuláció

társadalmi interakciók

MASTERPLAN

helyi identitás

szabályozás  helyi  országos  nemzetközi szakképzett ökológus szakértő

   

zöldfelületek biztonságos megközelítése

RE 03 Vízstratégia


élőhelyek állat- és növényvilág vadvilág ösvényei/ migrációs útvonalai

veszteség = nyereség

Vállalás

Vállalás

szabályozás  helyi  országos  nemzetközi

  

károkozás elkerülése

LE 04


 használat igények  tervezés  minőség  elhelyezés

ökológiai értékek növelése

ökológiai értékek

hatóság

Ökológiai Stratégia / Kivitelezés Tájkép- és Élőhelyvédelmi Terv

meglévő élővilág zavarásának elkerülése:időzítés

felelős személy

dolgozók képzése

kivitelező

ökológiai értékek védelme

Ökológiai Stratégia / Működés

intékedések rögzítése és felügyelete

Tájkép- és Élőhelyvédelmi Terv

tanácsadás kárenyhítés és ellentételezés


 ökológiai értékek védelme  új és meglévő élőhelyek védelme  törvényi előírások

Karbantartási Terv 74

ökológus szakértő

4.5

Melléklet – Bontási és építési hulladékmenedzsment összefüggése

75

meglévő épületek és infrastruktúra

közösség helyi hatóságok

 felújítás  hasznosítás  újrahasznosítás  karbantartás  bontás

Felmérés

GO 01 Egyeztetés

döntések

vállalás

Meglévő épületek és infrastruktúra

Anyagok

Bontás

Hasznosítás

Hasznosítás Felújítás

Újrahasznosítás

fenntarthatósági szempontok

bontásból/ felújításból származó anyagok

tervezőcsapat

   

építési hulladék

felmérés mennyiségi számítások lehetséges alkalmazás kapcsolódó kérdések

kitermelt talaj

 felmérés  mennyiségi számítások

örökségvédelem és helyi identitás elhelyezkedés és állapot bennefoglalt CO2 kibocsátás épületek és infrastruktúra felhasználási lehetőségei anyagok felhasználási lehetőségei

anyagok és hulladékok

maximális hasznosítás

 felügyelet  mérések  jelentések

m3/100m2 vagy t/100m2

BREEAM pontszámítás és jelentés készítése

felelős személy felelősség a végrehajtásért megfelelő metodológia

Hulladékkezelési Stratégia

WRAP s Designing out Waste principles

minimalizálás a célkitűzésekkel összhangban

Bontási Felmérés

nem veszélyes és veszélyes hulladékok

tervezési metódus tervezési hatékonyság

célértékek

épületek

Környezetrendezési Terv

építési és bontási hulladék

forráshatékonyság m3/100m2 vagy t/100m2

vállalások eljárások  helyszíni válogatás  helyszíni hasznosítást  újrahasznosítás legalább 5 építési hulladékáram

engedéllyel rendelkező alvállalkozó

kivitelezői szerződés  fővállalkozó  hulladékkezelés

lerakók elkerülése  nem veszélyes építési hulladék tömeg sz. 90%-a  nem veszélyes bontási hulladék tömeg sz. 95%-a

kijelölt terület(ek)

Üzemelési Hulladékkezelés épület szint

 érthető jelzések  könnyű megközelítés  megfelelő kapacitás

hulladéktömörítő  hulladéktároló  vízvételi lehetőség

76

 anyagok kimentése és visszanyerése hasznosításra  take-back eljárás  újrahasznosítás  energia kinyerés újrahasznosítható hulladék  szétválogatás  tárolás  összegyűjtés

nagy mennyiségű hulladék keletkezése komposztálható hulladék keletkezése (konyha)

LIGET BUDAPEST PROJEKT VÁROSLIGET FENNTARTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

Recommend Documents