A Liget Budapest projekt mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra

A Liget Budapest projekt mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra VÁROSLIGET ZRT.

2014. június 20.

© 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

0

Korlátozó feltételek A KPMG Tanácsadó Kft. (a továbbiakban „KPMG”) ezen jelentése a 2014. április 30-i keltezésű, a Városliget Zrt.-vel (a továbbiakban „Megbízó”) kötött vállalkozási szerződésben (a továbbiakban „Vállalkozási Szerződés”) rögzített feltételek szerint készült. Ezen jelentés tárgya a Liget Budapest projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás gazdasági hatásainak elemzése a Vállalkozási Szerződés II. pontban meghatározottak szerint. A KPMG felelőssége a jelentés által érintett pénzügyi, számviteli, jogi, műszaki, technikai és egyéb kérdésekre nem terjed ki. A rendelkezésünkre bocsátott adatokat és információkat csak a megbízás jellegének megfelelően vizsgáltuk. Bár a megbízás során törekedtünk a kapott információk valódiságának megállapítására, nem folytattunk külön vizsgálatot a kapott anyagok jogcímére, teljeskörűségére, pontosságára vagy tartalmuk helytállóságára vonatkozóan. Ezért az elvégzett munka semmilyen tekintetben nem jelenti a kapott anyagok auditálását, sem pedig bármilyen más formában történő ellenőrzését vagy verifikálását. Az elvégzett munka nem meríti ki a könyvvizsgálat fogalmát, ezért a KPMG a jelen munka során a rendelkezésére bocsátott adatok pontosságáért és teljeskörűségéért felelősséget nem vállal. Jelentéstervezetünk lezárásának időpontja 2014. május 30-a volt. Véleményünket az eddig átadott, illetve összegyűjtött információkra alapoztuk. Az ezen időpont után bekövetkezett változásokra vizsgálatunk nem terjed ki. Legjobb tudomásunk szerint minden adat, amelyet jelentésünkben közzéteszünk helytálló és pontos. Bár ezeket megbízható forrásokból gyűjtöttük, nem vállalunk sem garanciát, sem felelősséget olyan adat, vélemény vagy becslés pontosságáért, amelyet mások adtak át részünkre és elemzésünk elkészítésénél felhasználtunk. A jelentésünkben közzétett eredmények a rendelkezésünkre bocsátott információkon és a vázolt feltételezéseken alapulnak és kizárólag a Vállalkozási Szerződésben meghatározott felhasználási célra/célokra érvényesek.


1

Definíciók, meghatározások

ÁKM

Ágazati Kapcsolatok Mérlege

mEUR

Millió euró

Bruttó kibocsátás

A gazdasági szereplők (vállalatok, állami intézmények, háztartások) által megtermelt áruk és szolgáltatások összértéke.

mfő

Milllió fő

mFt

Millió forint

Cross- selling

Az elsődlegesen vásárolt termékhez kapcsolható egyéb termékek értékesítése a fogyasztónak

Mrd

Milliárd

MQ

MuseumsQuartier- Múzeumi Negyed, Bécs

ETC

Európai Turisztikai Bizottság MSZÉSZ

Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

EU

Európai Unió MT Zrt.

Magyar Turizmus Zrt.

EUR

Euró Szinergia

Ft

Forint

Több elem vagy tényező együttműködéséből származó együttes, hatékonyabb teljesítmény

FTE

Létszám - Egyenértékes Ekvivalens

UEFA

Európai Labdarúgó- Szövetség

GDP

Bruttó hazai termék

UNESCO

GOP

Bruttó üzemi eredmény

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete

KKV

Kis- és középvállalkozások

UNWTO

Turizmus Világszövetsége

KPMG

KPMG Tanácsadó Kft.

USA

Amerikai Egyesült Államok

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

USD

USA dollár

m2

Négyzetméter

WTTC

A turizmus nemzetközi szervezete

MACIVA

Magyar Cirkusz és Varieté

Vállalkozási Szerződés

A KPMG Tanácsadó Kft. és a Városliget Zrt. között, 2014. április 30.-án aláírt vállalkozási szerződés


2

Tartalomjegyzék

Oldal

Oldal Bevezetés

4

■ A tanulmány háttere és célja

6

■ A tanulmány szerkezete

7

■ Felhasznált adatok

8

A projekt koncepció általános bemutatása

9

Nemzetközi esettanulmányok

28

■ MuseumsQuartier – Bécs

30

■ Kulturforum – Berlin

37

■ Millennium Park – Chicago

43

■ Az esettanulmányokból levonható következtetések

50

Intézmények bemutatása a tervezett koncepció alapján

54

■ A projekt céljai

10

■ Városliget bemutatása

55

■ A projekt főbb elemei

11

■ A Városliget Megújítása Program

59

■ Tervpályázatok

13

■ A Városliget további intézményei

68

■ Beruházási költségbecslés

■ A Múzeumi Negyed Program

71

14

■ Ütemezés

15

■ A főbb keresleti szegmensek elemzése

84

16

■ Keresleti jellemzők

86

■ Turisztikai trendek Európában

17

■ Költésstruktúra és átlagos költés

89

■ Kulturális turizmus trendjei Európában

18

■ Teljes költés

90

■ Turizmus Magyarországon

20

Gazdasági hatáselemzés

91

■ Turizmus Budapesten

■ Bevezetés

92

22

■ A beruházás várható gazdasági hatásai

95

■ Múzeumok statisztikái

25

■ A működtetés várható gazdasági hatásai

97

■ Szabadidő eltöltés Magyarországok

26

■ A befektetés és az adóbevételek összehasonlítása

99

Piacelemzés

A kereslet várható alakulása


82

■ Egyéb hatások

100

■ Ingatlanpiaci hatások

102

3

Bevezetés

4

Bevezetés

Bevezetés

A Liget Budapest Fejlesztési

A Liget Budapest projekt háttere

■ Magyar Fotográfiai Múzeum

Program a Városliget átfogó

Magyarország Kormánya több ízben kifejezte szándékát a Múzeumi Negyed megvalósítására vonatkozóan, amelyről határozataiban döntéseket hozott. E döntések alapján került kidolgozásra a Liget Budapest Fejlesztési Program, amely a Városliget átfogó fejlesztését tűzte ki célul.

■ Magyar Építészeti Múzeum

fejlesztését tűzte ki célul. A projekt célja, hogy a Liget egy olyan európai színvonalú családi élményközpont legyen, amely a kontinensen egyedülálló komplexitású intézményhálóval rendelkezik és a kulturális fogyasztás és szabadidő eltöltés új dimenzióit nyitja meg a városi térben.

A fejlesztés központi eleme a Múzeumi Negyed létrehozása, ahol az új közgyűjteményi épületegyüttes megfelelő körülményeket biztosít majd a múzeumok által őrzött, illetve kiállított kulturális örökségi értékek bemutatására.

■ Magyar Zene Háza A Városliget megújítása A Kormány 2013. júliusi határozata a múzeumok építésén túl a teljes Városliget fejlesztésére kiterjesztette a projekt hatókörét. (1397/2013. (VII. 2.) Korm. határozat Az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról).

Az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes és a kapcsolódó fejlesztések távlati célja, hogy a Városliget Európa egyik legsokrétűbb és legszínvonalasabb kulturális turisztikai célpontjává váljon. Ennek érdekében meghatározó azon nemzetközileg is elismert magyar művészeti területek kiválasztása, melyek segítik, hogy az ikon értékű tartalom, ikon értékű építészeti megjelenéssel párosulva kiemelkedő vonzerőt jelentsen, és hozzájáruljon a magyar kulturális identitás megerősítéséhez.

A fejlesztés célja, hogy a Liget egy olyan európai színvonalú családi élményközpont legyen, amely a kontinensen egyedülálló komplexitású intézményhálóval rendelkezik és a kulturális fogyasztás és szabadidő eltöltés új dimenzióit nyitja meg az ilyen tradíciókkal rendelkező városi térben.

Mindemellett a projekt kiemelt célkitűzése az is, hogy a kulturális kínálatban megjelenhessenek az eddig hiányzó múzeumi funkciók, melyek megfelelően mutathatják be a magyar művészet és kultúrtörténet vívmányait, eredményeit.

■ Fővárosi Állat-és Növénykert bővítése,

A fejlesztés célja, hogy a magyar közgyűjtemények zászlóshajóinak egy területen történő elhelyezése szinergiát alkosson az itt elhelyezkedő más kulturális és szórakoztató funkciókkal, ezért a fejlesztés a Városliget egészének megújítását, új funkciók beemelését is jelenti. Az Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes részét képező intézmények: ■ Új Nemzeti Galéria (Nemzeti Galéria Szárny, Ludwig Szárny)

A Városliget megújításának keretében megvalósuló projektek: ■ Fővárosi Nagycirkusz új épületének felépítése, ■ a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum bővítése, ■ egyéb a Városliget múltjához méltó kulturális, szabadidős élménypark, valamint a tájképi jelleget és a Városligetbe látogatók kiszolgálásának minőségét erősítő beruházások. Kapcsolódó beruházásként a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának teljes rekonstrukciójára is sor kerül. A Liget Budapest projekt céljai között szerepel, hogy a fejlesztésnek a Városliget használati értékének növelésével, a zöldfelületi és közlekedési rendszer megújításával, a zöldfelület biológiai aktivitásának növelésével együtt kell megvalósulnia.

■ Néprajzi Múzeum


5

Bevezetés

Tanulmány háttere és célja

Jelen tanulmány célja a

A tanulmány háttere

Városligetbe tervezett Új

A Városliget Zrt., mint megbízó „ A Liget Budapest projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra” című tanulmány elkészítése tárgyban közbeszerzési eljárást indított 2014. március 11-én.

Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes és a Városliget megújítási hatásvizsgálata és költség-

A KPMG Tanácsadó Kft. (továbbiakban KPMG) 2014. március 26-án nyújtotta be ajánlatát, majd a szerződéskötésre 2014. április 30-án került sor.

haszon elemzése.

A tanulmány célja

programjának gazdasági

Az olyan jelentős kulturális és turisztikai létesítmények, mint a múzeumok, állatkertek, fürdők, konferenciaközpontok és stadionok meghatározó szerepet játszanak a nagyvárosok, régiók, illetve országok gazdaságában, üzleti életében. Ezek a létesítmények gyakran a helyi gazdasági fejlődés hajtóerejét jelentik, hozzájárulnak a kereskedelem növekedéséhez, a szolgáltatások bővüléséhez és nem utolsó sorban jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek. A gazdasági hatástanulmányok és a hozzájuk tarozó költség-haszon elemzések gyakorta segítenek az állami szerveknek vagy a magánszféra szereplőinek abban, hogy megítéljék egy gazdasági tevékenység vagy jelentősebb beruházás fontosságát az érintettek, illetve a tágabb értelemben vett közösség számára. A kiírás alapján, értelmezésünk szerint, szükségessé vált a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes és a Városliget megújítási programjának gazdasági hatásvizsgálata és költség-haszon elemzése.

A pályázati dokumentáció alapján a megbízás céljai és elvárt eredményei: 1.

A jelenlegi helyzet felmérése, a fejlesztési elképzelések bemutatása, egységes stratégiába foglalása;

2.

A projekt látogató- és bevételszerző képességének elemzése; valamint

3.

A projekt gazdasági hatásainak átfogó elemzése.

A gazdasági hatásokra vonatkozó kutatás az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználásával, valamint egy erre a célra létrehozott input-output modell használatával az alábbi elemzésekre is kitér: ■ A fejlesztéssel kapcsolatos közvetlen (pl. növekvő vendégköltés) és közvetett (pl. adóbevétel és GDP növekedés) gazdasági hatások azonosítása, számszerűsítése és elemzése; ■ A várható munkahelyteremtés jellegének és szintjének azonosítása, időbeni behatárolása; valamint ■ A fejlesztés tágabban értelmezett (közvetlenül nem számszerűsíthető) gazdasági és társadalmi hatásainak azonosítása és kvalitatív elemzése (pl. Budapest kulturális imázsának erősödése, a beruházás turizmusra gyakorolt hatása, az ország és térség iránt érdeklődő befektetők érdeklődésének növekedése, a projekt környező ingatlanokra és kereskedelmi létesítményekre gyakorolt hatása.) ■ A várható gazdasági hatások összegezése és kvantitatív, valamint kvalitatív jellegű összehasonlítása egy költség-haszon elemzés keretében.


6

Bevezetés

A tanulmány szerkezete

A tanulmány négy fő

A tanulmány szerkezete

szakaszra bontható, amelyek

Szerkezetét tekintve a tanulmány alapvetően négy szakaszra épül:

a projektkoncepció bemutatásából,

1. szakasz

piacelemzésből és

Projekt koncepció bemutatása

esettanulmányok

2. szakasz Piacelemzés és esettanulmányok

3. szakasz Keresletelemzés

4. szakasz Gazdasági hatásvizsgálat

bemutatásából, keresleti előrejelzésből, valamint gazdasági hatásvizsgálatból állnak.

A tanulmány első részében bemutatjuk a Városliget Zrt. által a KPMG rendelkezésére bocsátott projekt koncepció részleteit. Kitérünk a tervezett nagyszabású fejlesztés időbeni ütemezésére (előkészítési, beruházási és működési mérföldkövek), és bemutatjuk a beruházási elképzeléseket is. A második szakaszban a kulturális turizmus és attrakciók piacának nemzetközi trendjeit vizsgáljuk. Ezt követően bemutatjuk a Megbízóval való egyeztetések során közösen kiválasztott három nemzetközi esettanulmányt. A nemzetközi piac után, a budapesti trendeket vizsgáljuk a kulturális turizmus piac vonatkozásában. A harmadik fő részben a Liget Budapest projekt várható keresleti szintjeinek becslésére, valamint a látogatók költési szerkezetének meghatározására kerül sor. Az utolsó szakaszban részletesen kitérünk a tervezett létesítményegyüttes gazdasági hatásaira, a fejezet tartalmazza az ágazati kapcsolatok mérlege, valamint a KPMG modelljének összekapcsolásával létrehozott rendszer eredményeit, melyek a tervezett fejlesztés gazdasági hatásait mutatja be. Ebben a részben nem csupán a közvetlenül és közvetetten generált bevételek, de a munkahelyek számának változása és a tágabb gazdasági hatások leírása is szerepel.


7

Bevezetés

Felhasznált adatok

A tanulmány készítése során

Felhasznált adatok

felhasználásra kerültek más

■ Magyar Turizmus Zrt. – Turizmus Magyarországon 2013.

tanulmányok, publikációk

■ Magyar Turizmus Zrt. – Felmérés a magyarok utazási szokásairól, 2013. március 14.

közzétett adatai, valamint szakmai mélyinterjúk,

■ Magyar Turizmus Zrt. - Marketingterv 2014. ■ KSH - Statisztikai Tükör 2014/21, 2014. március 3.

intézményi megkérdezések

■ KSH - Statisztikai Tükör: Közgyűjtemények 2009.

segítették az eredmény

■ KSH - Statisztikai Tükör 2014/18: Nemzetközi turisztikai kereslet, 2013. IV. negyedév

létrejöttét.

■ KSH-Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006–2010 ■ Ugorjunk! - Budapest Turizmus Stratégia 2013/2013- 2017 ■ KSH- Kulturálódási szokásaink: A lakosság televíziózási, olvasási jellemzőinek vizsgálata az időmérleg-felvételek segítségével, 2013. június ■ World Travel & Tourism Council: Travel & Tourism, Economic Impact 2014, European Union ■ World Travel & Tourism Council: Travel & Tourism, Economic Impact 2014, Hungary ■ European Travel Commission – European Tourism 2013 – Trends & Prospects, Quarterly report Q4/2013

■ A Városliget parkhasználati vizsgálata tanulmány - Felmérés az Ormos Imre Alapítvány és a BCE Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtértervezési Tanszékének együttműködésével, 2013. december 3. ■ Council of Europe- Impact of European Cultural Routes on SMEs’ innovation and competitiveness study ■ International Economic Development Council: The Millenium Park Effect- Creating a cultural venue with an economic impact in Economic Development Journal vol. 4., No. 2. Spring 2005 ■ Press and Information Office of the Federal State of Berlin: BerlinA success story, Facts, Figures, Statistics ■ Choose Chicago - Cultural Tourism Benchmark Study by Choose Chicago, July, 2013 Kérdőíves megkérdezés a jelenleg a Városligetben működő, illetve a Liget Budapest projekt kapcsán várhatóan ideköltöző intézmények vezetői körében: ■ Budapesti Állat- és Növénykert ■ Fővárosi Nagycirkusz ■ Ludwig Múzeum

■ UNWTO – World Tourism Barometer, January 2014

■ Magyar Mezőgazdasági Múzeum

■ UNWTO – Tourism Highlights, 2013 Edition

■ Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

■ Brandscapes- Architecture in the Experience Economy, Anna Klingmann in The MIT Press, 2007.

■ Magyar Nemzeti Galéria

■ Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége - Trend riport a nemzetközi és hazai szállodaipar 2013. I- XII. havi teljesítményéről

■ Műjégpálya

■ Budapest – a kulturális turizmus szemszögéből – A Budapesti Kulturális Munkacsoport Tanulmány, Turizmus Bulletin XIII. évf. 2. szám, 2008 ■ Turisztikai erőforrások: A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása, szerk. Dávid Lóránt, 2007.

■ Műcsarnok ■ Néprajzi Múzeum ■ Széchenyi Fürdő ■ Szépművészeti Múzeum


8


9


A projekt céljai

A Liget Budapest projekt jelenleg Európa egyik legnagyobb léptékű kulturális turisztikai desztináció fejlesztése, melyben a jelenlegi intézményrendszer és a teljes park megújításán túl öt új múzeumépület kap helyet. A fejlesztés a 100%-os állami tulajdonú Városliget Zrt. Irányításával valósul meg.

A Liget Budapest projekt az egyik legnagyobb európai múzeumfejlesztési beruházás. Célja egy olyan negyed létrehozása Budapesten, amely kulturális desztinációként, családi élményparkként nemzetközi szinten is megállja a helyét. A projekt a Városliget átfogó rekonstrukcióját tűzte ki célul, amelynek főbb elemei a zöldfelület teljes megújítása, öt múzeumi épület felépítése - amelyek fő témái a képzőművészet, építészet, fotográfia, zene és néprajz -, valamint a működő intézmények rekonstrukciója és fejlesztése. Mindezekkel a terület nem csak a hazai, hanem várhatóan a külföldi vendégek számára is vonzerőt jelent majd. A projekt megvalósítását a 2013. évi CCXLII. a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény intézményesítette. A törvény értelmében a Városliget teljes területe 99 évre a Városliget Zrt. kezelésébe kerül, és a Zrt. által létrehozott épületek a Magyar Állam tulajdonát képezik. A beruházás a Magyar Kormány finanszírozásában, a 100%-os állami tulajdonú Városliget Zrt. irányításával valósul meg. Magyarország Kormányának szándéka, hogy a beruházás legfontosabb elemeit 2018 márciusáig megvalósítsa.

A városligeti fejlesztés célja, hogy olyan együttműködő, egymás hatását erősítő intézményháló jöjjön létre, amely segíti a kulturális javakhoz való sokrétű és széleskörű hozzáférést, valamint a szabadidő eltöltésének sokszínű lehetőségét. Ezzel párhuzamosan a Városliget használati értéke növelésének, a zöldfelületi és közlekedési rendszer megújításának és a zöldfelület biológiai aktivitása növelésének is meg kell valósulnia. Az új múzeumi negyed és a kapcsolódó fejlesztések távlati célja, hogy a Városliget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű családi élményparkká, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon. Ennek a célnak a kitűzését az alapozza meg, hogy nincs még egy olyan városi szövet Európában, ahol ilyen sokrétű, komplex intézményi háló lenne jelen: 100-150 éves épületekkel - mint az Állatkert, a Széchenyi Fürdő, a Nagycirkusz, a Műjégpálya, a meglévő múzeumok - , valamint a most létrejövő új múzeumi negyeddel. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az egy negyedbe csoportosuló múzeumok sokkal több látogatót vonzhatnak, mint külön-külön. Ha pedig ezek a gyűjtemények egyéb, a szabadidő igényes elöltését biztosító létesítmények közelében lelnek otthonra, akkor az intézmények vonzereje többszörösen összeadódhat, egy, a nemzetközi színtéren is jelentős és elismert, turista-vonzó márkanevet, brandet képezve. A Városliget Zrt., mint projektgazda előrejelzése a fejlesztésekkel kapcsolatban: „A Liget Budapest fejlesztéssel egy olyan európai rangú kulturális-rekreációs városi tér jön létre, amely néhány éven belül évi 1 millióval több vendéget vonzhat majd a városba, elsősorban a néhány napos családi városlátogatást, „city break”-et tervezők számának növekedése várható.”


10


A projekt főbb elemei

A mellékelt térképen látható a Liget Budapest projekt keretében kialakításra kerülő 5 múzeum tervezett helyszíne, illetve a Városliget további intézményének elhelyezkedése

11


A projekt főbb elemei

A Liget Budapest projekt keretében megvalósuló önálló intézményi

A Liget Budapest projekt fejlesztési koncepciója az alábbi főbb beruházási elemekből áll: ■

fejlesztéseken túl átfogó közlekedési és zöldfelület megújítási programok is

■

szerepelnek a projekt céljai között. ■

Önálló épületek felépítése a Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest, a Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza számára, valamint közös épületkomplexum felépítése, amely otthont ad az Új Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ felépítése a jelenlegi tervezési terület keretein kívül a volt Szabolcs utcai kórház területén, mely az újonnan ideköltöző múzeumokat fogja majd kiszolgálni.

A projekt keretében célkitűzés a Városliget forgalmának és közlekedésének teljes felülvizsgálata. Elsősorban a Ligetet kettévágó Kós Károly sétány, valamint a Hősök terét a környező épületektől elválasztó többsávos utak forgalomcsökkentése, forgalom előli elzárásának lehetősége. ■ További fejlesztési tervek:

A komáromi Csillagerőd helyreállítása a jelenlegi tervezési területen kívül Csillagerőd Művészeti, Történeti es Hadkultúra Központ funkciójára, a Szépművészeti Múzeum gipsz másolatkollekciójának bemutatása céljából.

■

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának teljes rekonstrukciója.

■

A korábbi Vidám Park területén a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése a Pannon Projekt keretében, valamint a Fővárosi Nagycirkusz új épületének felépítése.

■

A Városliget területét jelenleg részben nagy, átmenő forgalmat bonyolító utak, illetve kisebb forgalmú, inkább helyi jelentőségű utak határolják. A liget belsejét keresztező utak elsősorban a gyalogos- és kerékpáros forgalmat, valamint a tömegközlekedést szolgálják ki.

A Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukciója és térszint alatti bővítése.

■

A Vajdahunyad vár területén gasztronómiai központ kialakítása.

■

A környezet- és szolgáltatás fejlesztési alprogram keretében megújulnak a játszóterek, sportpályák, valamint megépítik a „Nebbien” kaput, Regnum Marianum emlékművet. A jelenleg a Vidám Park területén lévő műemlékileg védett tetőszerkezetű csarnok (Bábos pajta) áthelyezésre kerül a jelenlegi Sörsátor helyére, közösségi / szórakoztató funkciókkal.

■

A Városliget zöldfelületének megújítása és közlekedési rendszerének átfogó rekonstrukciója.

■

A tervezett épületek működtetéséhez szükséges átfogó energetikai koncepció megtalálása és megvalósítása.


– Közel 2.500 parkoló hely kialakítása mélygarázsokban és egy parkolóházban a látogatók és a környékbeli lakosság számára; – A Városliget belső tömegközlekedését elektromos buszhálózat biztosítaná; – A tervek része egy lehetséges új, kisföldalatti-megálló létesítése is; – A múzeumépületek, valamint az itt épülő mélygarázsok közlekedési kapcsolatát térszín alatti mozgójárda szolgáltatná; – A BuBi közösségi kerékpár- hálózat számos állomását a Városliget környékén alakítják ki, az aszfaltozott közlekedési útvonalak számát pedig újragondolják, ezzel is elősegítve a zöldfelület növekedését; – A középtávú tervek szerint a Liget teljes területe a 2016 után bevezetendő behajtási díjas övezetbe esik majd, melynek határvonalát a Hermina út képezné.

12


Tervpályázatok

A projekt előkészítési

Lezárult ötletpályázat

szakaszában már lezajlott

tervpályázat is, mely

A 2013. július 8-án kihirdetett Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes témájú nyílt, nemzetközi környezetalakítási, urbanisztikai és elhelyezési ötletpályázat a múzeumok elhelyezésére, környezetük revitalizációjára irányult a védelem alatt álló épületek, a köztéri elemek és természeti környezet értékeinek megőrzésével, a zöldterületi mutató javulása mellett. A beadott pályamunkák többsége számításokkal támasztotta alá, hogy az épületek megfelelő elhelyezésével a zöldterület nemcsak megtartható, de növelhető is. A három első helyezett pályamű alkotói a Philaemon 2003 Kft., a Triskell Épülettervező Kft. valamint a Kollektív Műterem Kft. voltak.

eredménye 2014 végére

Folyamatban lévő tervpályázat

egy környezetalakítási, urbanisztikai és elhelyezési ötletpályázat a múzeumok elhelyezésére és folyamatban van egy nemzetközi építészeti

várható.

A négy pályázat: ■ Az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum új, közös épületének megtervezése ■ A Néprajzi Múzeum új épületének tervezése ■ A Magyar Építészeti Múzeum, illetve a Fotó Múzeum Budapest két önálló épületből álló komplexumának tervezése ■ A Magyar Zene Háza új épületének tervezése

Az egyes kiemelt épületek tervezésére vonatkozó tervpályázat 2014 év végéig kerül lezárásra. A négy nemzetközi tervpályázat célja nemzetközi verseny keretében találni az épületkoncepcióhoz méltó tervezőket az intézmények számára. Az épületek várhatóan külön műalkotások lesznek, ikonikus szerepükkel járulva hozzá a Múzeumi Negyed brand-jellegéhez. A kétfordulós nemzetközi építészeti tervpályázat mérföldkövei 2014. 02.27.

2014. 03. 13.

2014. 03. 26.

2014. 05. 27. 14:00

2014. 07. 08.

2014. augusztus

2014. 12. 19.

Pályázati regisztráció, pályaművek beérkezése (I. forduló) Kérdések határideje Kérdésekre adott válaszok határideje

A II. forduló meghívottainak kiértesítése

A II. forduló és eredményhirdetés

Forrás: Városliget Zrt. © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

13


Beruházási költségek

A Városliget Zrt. által

A Városliget Zrt. beruházási költségbecslése

összeállított beruházási

Projekt elemek

költségbecslés alapján a

Múzeumi Negyed Program

62 020

Városliget területén tervezett

Új Nemzeti Galéria Projekt

32 300

fejlesztések költsége

Néprajzi Múzeum Projekt

14 740

meghaladja a nettó 141

Magyar Fotográfiai Múzeum Projekt

4 460

Magyar Építészeti Múzeum Projekt

4 460

milliárd forintot.

Magyar Zene Háza Projekt

millió Ft

6 060

A mellékelt táblázat

Városliget Megújítása Program

63 970

tartalmazza azon 4 fő

Meglévő Intézmények Fejlesztése Alprogram

30 100

csoportba rendezett projekt

Fővárosi Növény- és Állatkert bővítése projekt

elemeket, amelyek a Liget

Közlekedési Múzeum rekonstrukció

7 000

Budapest fejlesztés során a

Fővárosi Nagycirkusz rekonstrukció

3 200

Olof Palme ház felújítás projekt

1 200

Vajdahunyadvár átalakítása projekt

3 700

Városligetben kerülnek megvalósításra.

Környezet- és Szolgáltatás Fejlesztési Alprogram

A gazdasági hatástanulmány

Játszóterek, sportpályák megújítása és fejlesztése

szempontjából ezen projekt

Regnum Marianum Emlékmű projekt

elemek relevánsak, így kutatásunk során csak ezeket a tételeket vesszük figyelembe.

Nebbien kapu megépítése projekt Bábos pajta (műemléki tető) projekt

Zöldfelületek Megújítása Alprogram Épületek bontása projekt Zöldfelület megújítása projekt Városligeti tó rehabilitációja

Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés Parkolóhelyek kialakítása projekt

15 000

2 550 1 000 200 1 200 150

7 250 500 5 950 800

24 070 12 700

Közlekedési rendszerek megújítása projekt

5 750

Mérnöki infrastruktúra fejlesztési projekt

5 500

Energiahatékonysági projekt

120

Csatlakozó Beruházások Program Szépművészeti Múzeum Román Csarnok rekonstrukció

7 800 7 800

Menedzsment Program Projektszervezet kialakítása és működése Liget master plan projekt Nemzetközi tervpályázat projekt Városliget szabályozás kialakítása projekt Felmérések és tanulmányok projekt Zöldfelület és felszerelések tervpályázat Kommunikáció és közösségfejlesztés projekt

3 500 1 500 150 120 25 390 20 1 295

Egyéb projektek Új múzeumok felszerelései és berendezései Új múzeumok költözése, első "feltöltése"

3 980 1 400 2 580

ÖSSZESEN

141 270

Forrás: Városliget Zrt.

■ Jelen táblázat csak azon projekt elemeket tartalmazza, melyek a Városliget területén kerülnek megvalósításra és így hatással vannak a Liget látogatottságára, turizmusára, jövőjére. A beruházási szakaszra vonatkozó gazdasági hatásszámítás alapját ezen táblázatban bemutatott költségbecslés értéke adja. ■ A teljes beruházási terv tartalmaz további tételeket, mint a Komáromi Csillagerőd rekonstrukciós munkálatai vagy az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kialakítása, azonban ezeket jelen hatásvizsgálat során nem vettük figyelembe, hiszen nem a Városligetben fejtik ki hatásukat. ■ Fontos megjegyezni, hogy a Liget Budapest projekt jelenlegi, előkészítési szakaszában, melyben még nem ismertek a nemzetközi építészeti pályázatok eredményei, az egyes projekt elemek költségei a projekt előrehaladásával módosulhatnak.


14


Ütemezés

A Városliget Zrt. tervei

2014

2015

alapján a mellékelt táblázat szerint történik a projekt ütemezése. Magyarország Kormányának szándéka, hogy a beruházás

2014-ben jellemzően az előkészítő munkák, az

A teljes beruházási költség

Engedélyezési eljárások, kiviteli tervek Kivitelezés, műszaki készítése, kivitelező ellenőrzés, közbeszerzése, lebonyolítás kivitelezés, műszaki ellenőrzés, lebonyolítás

Átadás-átvételi eljárások, használatbavételek

2. Városliget Megújítása Program

Projekt előkészítés, tanulmányok

Bontási tervek készítése, közbeszerzési eljárások, engedélyezési tervek készítése, lebonyolítás

Engedélyezési eljárások, kiviteli tervezés, kivitelezés, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés

Kivitelezés, műszaki ellenőrzés, lebonyolítás, átadásátvételi eljárások

Átadás-átvételi eljárások, használatbavételek

3. Csatlakozó Beruházások Program

Építési engedélyezési eljárás, kiviteli tervdokumentáció, közbeszerzési eljárások

Közbeszerzési eljárások, lebonyolítás, építés kivitelezés

Építés kivitelezés, lebonyolítás

Építés kivitelezés, lebonyolítás

Építés kivitelezés, lebonyolítás, átadásátvételi eljárások, használatbavételek

4. Menedzsment Program

Projektszervezet működése, Liget master plan készítése és végrehajtása, felmérések - tanulmányok, kommunikáció

több mint 95%-a a 2015-2017 közötti időszakban kerül

2018

Tervpályázat győzteseinek közbeszerzése, engedélyezési tervek elkészítése, kiviteli tervek elkészítése, lebonyolító közbeszerzése, engedélyezési eljárások

építészeti tervpályázatok valósulnak meg.

2017

Nemzetközi építészeti tervpályázat 1. Múzeumi lebonyolítása, Negyed Program tanulmányok készítése, tanácsadó cégek kiválasztása

legfontosabb elemeit 2018 márciusáig megvalósítsa.

2016

elköltésre. Költségek éves bontásban, 2014-2018 56 508

millió forint

60 000 45 206

50 000 40 000

33 690

30 000 20 000 10 000

3 040

2 825

0 2014

2015

2016

2017

2018

Forrás: Városliget Zrt. © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

15

Piacelemzés

16

Piacelemzés

Turisztikai trendek Európában

A válságot követően Európa

A fejezet során áttekintjük az európai és a hazai turizmus trendjeit és várható teljesítményét, részletesen bemutatjuk a nemzetközi és a magyarországi kulturális turizmus tendenciáit, illetve bemutatunk releváns nemzetközi esettanulmányokat.

szerte új lendületet vett a turizmus. Az IMF jelentései alapján a pozitív trend

A turizmus piaci helyzetképe - Európai trendek

folytatódni látszik 2014-ben

A World Travel & Tourism Council (WTTC) 2014-es jelentése szerint az Európai Unió összes GDP-jének 9%-át (hozzávetőlegesen 1,5 milliárd dollár) adta a turisztikai szektor.

is, sőt, a válság végét is említik többek között Spanyolország és

A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, UNWTO) adatai szerint 2013-ban az Európába érkező és legalább egy éjszakát eltöltő vendégek száma 5,4%-os növekedést mutatott 2012-hez képest, ami összesen 563 millió látogatót jelent. A statisztikákból az is látszik, hogy a legalább egy éjszakát eltöltő vendégek nagy része (hozzávetőlegesen 80%-a) az Európai Unióból érkezik.

Olaszország esetében.

Európába érkező vendégek számának alakulása, 2000-2013 600

millió

500 400 300

A szálláspiac 2013-ban Európában biztató adatokat hozott. A foglaltsági ráta növekedése az összes régió közül Európában volt a legmagasabb (2,4%), habár a napi átlagárak 0,6%-os visszaesést mutattak. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a 2012-es átlagárak emelkedéséhez olyan események járultak hozzá mint a Nyári Olimpiai Játékok (London), valamint az UEFA Európa-bajnokság. A légiforgalom adataihoz igazodva, a foglaltsági számok gyorsabban növekedtek az év második felében, valamint az átlagárak is növekedést mutattak számos európai országban. Az európai légiforgalom növekedése (3,7%) 2013-ban némileg lelassult az előző évekhez képest, hiszen a megelőző három évben átlagosan 6,7% volt a növekedés. Az év (2013) második felében már ismét több utazáshoz vették igénybe a légi közlekedést, ekkor a növekedés 4,4%-os volt. Az ETC szakértőinek előrejelzései szerint az európai turizmus biztató jövő előtt áll, s a turistaérkezések további növekedését várják (3-4%) 2014 végéig. A Szocsi Téli Olimpiai Játékok már az év elején hozzájárult a növekedéshez, de várható még számos esemény, többek között a Világháborús emlék-események, vagy az UNESCO Világörökség témaéve Németországban. A turistaérkezések növekedéséhez a luxus szegmenseket (golf, spa és wellness turizmus, bor és gourmet turizmus) célzó utak egyre népszerűbbé válása is hozzájárul. A kulturális turizmus hozzávetőlegesen 40%-át teszi ki Európa turizmusának.

200 100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

EU-ból érkező vendégek

EU-n kívülről érkező vendégek

Forrás: UNWTO, 2013


17

Piacelemzés

Kulturális turizmus trendjei Európában

A kulturális turizmus

A kulturális turizmus fogalma

hozzávetőlegesen 40%-át

Olyan turisztikai termék, amelyben a keresletet képviselő turista motivációja új kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel, és kulturális attrakciók meglátogatása, a kínálat központi elemét alkotó vonzerő pedig a felkeresett desztináció sajátos, egyedi kultúrája.

teszi ki Európa turizmusának. Megfigyelhető új, eddig nem definiált kulturális turizmus szegmensek megjelenése a piacon, többek között ilyen a kreatív turizmus, oktatási turizmus, gasztronómiai turizmus, vallási turizmus, spirituális és holisztikus turizmus.

A kulturális turizmusra ható nemzetközi trendek ■ „Gazdag szegénység” - a magas szabadon elkölthető jövedelem kevés szabadidővel párosul, ezért a turista gyorsan átélhető, intenzív élményt keres; ■ A mindennapi rutinból való kilépés vágya; ■ Emelkedik a „tapasztalt turisták” száma, akik turisztikai döntéseikben igényesek, hiszen tapasztalataikra építve képesek összehasonlítani a különböző attrakciókat; ■ A látogatók elsősorban élményeket keresnek, a kiállított tárgyak kevésbé vonzzák őket; ■ Egyre fontosabbak a személyes elvárások, így nő a személyre szabott kínálat szerepe; ■ Egyre jelentősebb elvárás az interaktivitás a kapott élményekkel kapcsolatban , a fogyasztó aktív részese szeretne lenni a szórakoztatási folyamatnak;

Az ETC vizsgálatai számos trendet feltárnak az európai kulturális turizmus jelenlegi helyzetéről: ■ Európában a kultúra a turisztikai mobilitás egyik legjelentősebb mozgatórugója; ■ A kulturális turizmus hozzávetőlegesen 40 %-át teszi ki Európa turizmusának, a 2008-as gazdasági válság kevésbé érintette a kulturális szektort, mint az egyéb turisztikai szektorokat; ■ A kulturális turisták viszonylag magasabban iskolázottak, átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek, körükben a nők aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké; ■ Életkorukat tekintve mind a fiatalok, mind az idősek megtalálhatók a kulturális turisták között, azonban megfigyelhető az életkorhoz köthető eltérő érdeklődési kör; ■ Az idősebb generáció inkább érdeklődik a kulturális örökségattrakciók iránt, a fiatalabbakat pedig a rendezvények és a populáris kultúra vonzza; ■ Viszonylag magas azoknak a turistáknak a száma, akiknek a foglalkozása kötődik a kulturális szférához; ■ Megfigyelhető új, eddig nem definiált kulturális turizmusszegmensek megjelenése a piacon, többek között ilyen a kreatív turizmus, oktatási turizmus, gasztronómiai turizmus, vallási turizmus, spirituális és holisztikus turizmus.

■ Növekszik a virtuális közösségek szerepe, így a szimulációra építő eszközök a kulturális turizmusban is teret nyernek. Forrás: Turisztikai terméktervezés és fejlesztés tanulmány


18

Piacelemzés

Múzeumok szerepe

Az európai múzeumok

Múzeumok, mint a gazdaság kreatív mozgatórugói

látogatószám szerinti

Az európai múzeumok látogatószám szerinti rangsorában az első 20 intézmény látogatottsága összesen meghaladta a 71,5 milliót 2012ben.

rangsorában az első 20 intézmény látogatottsága összesen meghaladta a 71,5 milliót 2012-ben. Elemzések szerint egy világvárosnak alapvető

Az AECOM tanulmánya szerint fontos kapcsolat figyelhető meg egy város gazdasági teljesítménye és kulturális felkészültsége között: ■ A mai múzeumok az antikvitás kiállítóiból egyre inkább látogatóorientált, interaktív kiállítás gyűjteményekké válnak;

felszereltségéhez hozzá kell

■ A múzeumok ereje nem csak gyűjteményeikben és műkincseikben rejlik, társadalmi szerepük többrétű;

hogy tartozzon a

■ Az oktatás forrásaiként növelik a helyi közösségek értékét;

világszínvonalú múzeumok

■ A gazdaság lokális motorjaiként a fejlődés kulturális katalizátorai;

kínálata is.

■ Környezetüket a kulturális tőke biztosításával keltik életre;

A Musée du Louvre Párizsban

■ Hatásukkal a nekik helyet adó városok vonzereje növekszik, akár hazai akár nemzetközi szinten, ezzel az ország vonzerejének növekedéséhez is hozzájárulva; ■ Támogatják a kreatív iparágakat, vonzzák a képzett munkaerőt, bevételi- és adóforrások; ■ Egy kulturálisan jól ellátott város a tanulmány szerint sikerrel szerepelhet a turisztikai piacon; ■ Egy világvárosnak tehát alapvető felszereltségéhez hozzá kell hogy tartozzon a világszínvonalú múzeumok kínálata is; ■ Kína például 1 000 múzeum alapítását tervezi a következő 10 évben, s ezzel kitűzött célja 2020-ra elérni az 1 milliárd látogatószámot. A British National Museum Londonban


19

Piacelemzés

Turizmus Magyarországon

A turizmus fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, az éves GDP 4,1%-át tette ki – a multiplikátor hatást is figyelembe véve pedig ez az érték 11% körülire becsülhető.

A rendszerváltást követően, a ’90-es években Magyarország a világ egyik legkedveltebb turistacélpontjává vált. A látogatók száma évente emelkedett a környező és távolabbi területek válságai (Öbölháború, Balkán-háború, 9/11) ellenére is. Az Európai Unióhoz, majd Schengen övezethez való csatlakozás nem csak a könnyebbé tette az utazást, hanem az ország megítélését is javította. 2012-ben a Turisztikai Világszövetség az országba érkezett külföldi turisták száma alapján Magyarországot a világ 24. leglátogatottabb célpontként tartotta számon, míg Európán belül a 15. helyet foglalta el. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az utóbbi évek során a kulturális programok fejlesztése mellett nőtt a magas színvonalú szálláshelyek száma, fejlődött az infrastruktúra, és a turisztikai termékek portfoliója sokszínűbbé vált. Ugyanakkor a kínálat fejlődésével egy időben a kereslet is növekedett és a magasabb minőségű szolgáltatások irányába tolódott mind a bel-, mind a külföldi turisták között. A turizmus fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban: a WTTC adatai szerint 2013-ban a turizmus az éves GDP 4,1%-át tette ki – a multiplikátor hatást is figyelembe véve pedig ez az érték 11% körülire becsülhető. 2013-ban a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma 5,3%-kal (összesen 8,8 millió), a vendégéjszakák száma 4,6%-kal növekedett (22,8 millió) az előző évhez képest. A magyar turizmus számára a legfőbb piacot a német utazók jelentették (a külföldi vendégéjszakák 17%-a), melyet Ausztria (6,4%), Oroszország (6,3%), az Egyesült Királyság (5,7%), Olaszország (5,3%) követett a sorban. 2013-ban a Magyarországra érkező turisták átlagosan 2,4 éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken. Az átlagnál több vendégéjszakát töltöttek el többek között az osztrák, belga, cseh, dán, finn, holland, ír, izraeli, német, orosz és svájci turisták. Mind a külföldi, mind a belföldi vendégéjszakák tekintetében folyamatosan Budapest vezeti a leglátogatottabb magyarországi városok rangsorát, 2013-ban 7,8 millió vendégéjszakával.

A magyarországi turizmus főbb mutatói, 2009-2013 Kereskedelmi szálláshelyek

2009

2010

2011

2012

2013

Külföldi Vendégek száma (ezer fő)

3 228

3 462

Vendégéjszakák száma (ezer éjsz.)

9 220

9 614 10 411 10 413 10 879

Átlagos tartózkodási idő (éjszaka)

3 822

4 222

4 452

2,9

2,8

2,7

2,5

2,4

Vendégek száma (ezer fő)

3 923

4 011

4 199

4 164

4 378


9 490

9 941 10 205 11 392 11 920

Belföldi


2,4

2,5

2,4

2,7

2,7

7 151

7 473

8 021

8 385

8 830

Összesen Vendégek száma (ezer fő) Vendégéjszakák száma (ezer éjsz.)

18 710 19 554 20 616 21 805 22 799


2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

Forrás: Magyar Turizmus Zrt., KSH

A leglátogatottabb magyar városok, 2013 (kereskedelmi szálláshelyeken elöltött vendégéjszakák) Belföld Város 1. Budapest

Külföld

Vendéj.* 901

Város Budapest

Összesen

Vendéj.* 6 910

Város

Vendéj*.

Budapest

7 810 1 043

2. Hajdúszob.

481

Hévíz

714

Hévíz

3. Siófok

468

Bük

381

Hajdúszob.

4. Hévíz

329

Sárvár

275

Siófok

670

5. Zalakaros

307

Hajdúszob.

258

Bük

656

6. Gyula

283

Balatonfüred

232

Balatonfüred

503

7. Bük

275

Siófok

202

Sárvár

456

8. Balatonfüred

272

Győr

192

Zalakaros

413

9. Sopron

264

Eger

109

Sopron

358

10. Eger

235

Zalakaros

106

Eger

343

740

Megjegyzés: *ezer éj Forrás: Magyar Turizmus Zrt., KSH


20

Piacelemzés

Turizmus Magyarországon

A hazánkba látogató külföldi

A turisták motivációja

turisták motivációját

A Magyar Turizmus Zrt. által 2013-ban publikált tanulmány szerint az alábbi utazási szokások jellemzik a hazánkba érkező, illetve belföldi turistákat:

elsősorban rokon- és barátlátogatás, üdülésszórakozás, valamint városlátogatás jellemzi, de sokan érkeznek egészségturizmus céljából is.

Külföldi turisták ■ A hazánkba látogató külföldi turisták motivációját elsősorban rokonés barátlátogatás, üdülés- szórakozás, valamint városlátogatás jellemzi, de sokan érkeznek egészségturizmus céljából is. ■ A többnapos és a rövidebb utazók legnagyobb hányadát egyaránt rokon- és ismerőslátogatás motiválja. A többnapos utazások mögött álló motivációra jellemző még nagy hányadban az üdülésszórakozás, városlátogatás, egészségturizmus. ■ Az üzleti utak céljából érkezők rövidebb időt töltenek hazánkban, míg a rövidebb időt töltők nagy hányadát teszik az átutazók is. ■ A kulturális célbók érkezők mind az 1-3 napos, mind a többnapos utazások esetén 3%-át képviselik az összes beutazó turistának, ez az arány a rövidebb időre érkezők esetén valamivel nagyobb.

Forrás: KSH

Belföldi turisták ■ A magyarok utazási szokásait a rövidebb – és a többnapos utazások esetén is a rokon- és ismerőslátogatás dominálja. ■ A többnapos utazások mögött emellett legtöbbször vízparti kirándulás- és üdülés, egészségmegőrzés, második otthon- vagy nyaraló felkeresése, valamint üzleti út áll. A rövidebb utazások résztvevőit javarészt gyógykezelés igénybevétele, kirándulásüdülés, nyaraló felkeresése, vagy üzleti utazás motiválja. ■ A kulturális rendezvények meglátogatása céljából történő utazás a külföldi turisták adatához hasonlóan 3 % körül mozog. ■ A többnapos belföldi utazások számának 19,3%-át töltik el a Budapest- Közép-Dunavidéken, az átlagos tartózkodási idő itt 2,7 vendégéjszaka. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

21

Piacelemzés

Turizmus Budapesten

Budapest Magyarország

Budapest szerepe a magyarországi turizmusban

történelmi, gazdasági,

Budapest az egyik legszebbnek tartott történelmi főváros Európában. Magyarország legnagyobb városaként Budapest az ország központja politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési szempontból is.

kulturális és turisztikai központja. A főváros, és az azt övező agglomeráció a magyar lakosság közel egynegyedének ad otthont. A budapesti turizmus 2013ban ismét növekedési pályára állt: • 5,4 %-kal nőtt a vendégéjszakák száma; • 6,4 %-kal nőtt a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

A több napra a fővárosba érkező utazók aránya az utazás célja szerint, 2010 Városnézés Konferencia Tanulás Üzleti út Vásárlás Vallási céllal tett utazás Kulturális és sportrendezvény Gyógykezeltetés Üdülés Rokon- és barátlátogatás Munka Egyéb Természetjárás Egészségmegőrzés Vadászat Átutazás

Budapesten 1,7 millió fő lakik, az agglomerációval együtt lélekszáma 2,5 millió fő. A 23 kerületre osztott főváros területe 525 km ². Budapest és a várost övező agglomeráció a magyar lakosság közel negyedének ad otthont. Budapest gazdasági növekedése messze meghaladja az ország átlagos növekedési ütemét. Budapest az ország GDP-jének 38%-át termeli meg. A munkanélküliek aránya itt az egyik legalacsonyabb az országban. Budapest a magyarországi turizmus legfőbb mozgatója. A főváros az egyik fő európai utazási célpont, mind az üzleti látogatók, mind a kikapcsolódásra vágyók szegmensében számottevő forgalmat regisztrál. A város számos étteremmel, szórakozóhellyel, kulturális intézménnyel büszkélkedhet, egyben az ország leglátogatottabb turisztikai régiója is.

93,5% 72,3% 69,6% 68,7% 60,6% 42,7% 42,3% 39,4% 39,3% 29,6% 28,4% 12,7% 12,4% 6,8% 2,6% 0,7%

0%

Az MT Zrt. Turizmus Magyarországon 2013 című kiadványa szerint Budapesten található a magyarországi kereskedelmi szálláshely kapacitás 26,5%-a, illetve a vendégek 37,2%-a a fővárosban töltötte a vendégéjszakák 34,3%-át.

50%

100%

Budapesti szállodák számának kategóriánkénti megoszlása, 2014. január 3* szálloda 20%

2013-ban a Budapesten legalább 1 éjszakát eltöltő külföldiek adataiból, turisztikai céllal érkezők száma 4 millió fő, közülük 3 millió repülővel érkezett. Szabadidős céllal a látogatók közel 80%-a érkezett, míg üzleti céllal a további 20%. A KSH egy 2010-es reprezentatív felmérése alapján a több napra Budapestre érkezők 93,5%-a a városnézést nevezte meg utazásának céljaként.

Besorolásra vár 51%

A KSH szerint 2014 januárjában a budapesti szállodapiac 190 szállodával, összesen 18.334 szobával várta az utazókat. A szobák nagy része (29%-a) a 4- és 5 csillagos kategóriába tartozik. A szállodák több mint fele még besorolás alatt állt 2014 elején.

4* szálloda 26% 5* szálloda 3% Forrás: KSH


22

Piacelemzés

Turizmus Budapesten

A szállodák iránti kereslet jellemzően május és október között a legmagasabb. A budapesti szállodákba érkező utasok fő piacát Németország, az Egyesült Királyság, USA, Olaszország valamint Spanyolország adja.

Magyarországon a beutazó turizmus földrajzilag erősen koncentrált. A belföldi vendégéjszakák 8,3%-át, míg a külföldi vendégéjszakák 58%át regisztrálta Budapesten a KSH 2013-ban. A Budapestre jellemző a rövidebb utazások közé sorolható városlátogatás és a hivatásturizmus népszerűsége miatt az átlagos tartózkodási idő némileg elmarad az országos átlagtól. A régiós országok fővárosaiban eltöltött átlagos vendégéjszakák száma 2 és 3 között ingadozik, Budapest a középmezőnyt képviseli 2,4 vendégéjszakával. A turisztikai kereslet 2005-ben tetőzött 6 millió eltöltött vendégéjszakával, melyet egy 7%-os visszaesés követett 2006-ban. Az ezt követő két évben a vendégéjszakák száma stabilan 5,6-5,8 millió között mozgott, egészen a válságig, mely 9%-kal csökkentette a vendégek számát 2009-ben. A csökkenés 2010-ig tartott, amikor a vendégéjszakák száma 6%-os növekedéssel zárta az évet. Innentől konstans növekedés figyelhető meg, ennek eredményeként 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma már meghaladja a 7,8 milliót. A szállodák iránti kereslet jellemzően május és október között a legmagasabb. A kulturális turizmus iránti keresletre elmondható, hogy kevéssé jellemző a szezonalitás, a turizmus ezen ágának kínálata egész évben fogyasztható termék.

2013

Ezer

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Szállodák

2013/2012

2013

2013/2012

Belföldi Vendégek száma (ezer fő)

424

6,3%

371


901

1,2%

797

7,9%


2,1

-4,8%

2,1

-0,8%


2 863

6,4%

2 735

5,6%


6 910

5,9%

6 547

5,1%

2,4

-0,4%

2,4

-0,5%


3 288

6,4%

3 106

5,9%


7 810

5,4%

7 343

5,4%

2,4

-0,9%

2,4

-0,5%

8,8%

Külföldi

Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Összesen

Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Forrás: Magyar Turizmus Zrt., KSH

Versenytárs városokban regisztrált átlagos tartózkodási idő alakulása, 2012 Bécs

A budapesti szállodákba érkező utasok fő piacát Németország, az Egyesült Királyság, USA, Olaszország valamint Spanyolország adja. A szállodákban töltött vendégéjszakák szezonalitása Budapest, 2012

Kereskedelmi szálláshelyek

Budapest vendégforgalma

2,18

Berlin

2,72

Budapest

2,40

Pozsony

2,01

Prága

2,55

Varsó 0,00

2,74

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

Forrás: KSH

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján


23

Piacelemzés

Turizmus Budapesten – a kulturális és családbarát vonzerők

Kulturális rendezvényekre a

Budapesti attrakciók külföldiek számára

Budapesti attrakciók a családi szegmens számára

megkérdezettek közel 60%-a

A főbb küldőpiacok turisztikai célú látogatóinak motivációi között szerepel városnézés, üdülés, rokon, barát meglátogatása, egészségturizmus, hivatásturizmus. A legnagyobb arányban szerepel városlátogatás az Egyesült Királyságból, és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők között.

Számos különböző rangsor létezik az európai családbarát városokról, de amelyeket szinte mindegyik említ, a következők: London Párizs, Róma, Barcelona, Koppenhága, Dublin, Berlin Salzburg, Amszterdam.

évente többször is jár. Budapest családi programkínálata változatos, a színvonalas szolgáltatások széles skálán mozognak, több szegmenst is lefednek, ám komplex szolgáltatást kevés helyszín nyújt.

Magyarország számára az egyes turisztikai termékek esetében más és más országok jelentenek versenytársakat. A beutazó turizmus szempontjából a Magyar Turizmus Zrt. elemzése szerint legfőbb versenytársaink Csehország, Ausztria, Horvátország, és Szlovákia voltak. A kulturális turizmust tekintve azonban egyértelműen Ausztriával és Csehországgal versenyzünk. Kulturális turizmus terén hazánk erősségei közé tartozik a sokszínű kulturális kínálat, a nyolc világörökségi helyszín, a magyar művészetek külföldi ismertsége, a kulturális célú utazások jellemzően kevésbé évszakfüggőek. Lehetőségeket rejt új célcsoportok bevonása (gyerekek, ifjúság), élményt nyújtó, komplex programok kialakítása, a helyi és egyedi kulturális értékek iránti érdeklődés növekedése, egy potenciális utazói réteg megnyerése, akik eddig nem kulturális céllal utaztak, de megengedhetik maguknak az utazást, attrakciók összekapcsolása, kínálati csomagokká alakítása. Budapest erősségeinek sorát jelenti többek között kulturális- és gasztronómiai sokszínűsége, erős city break desztináció jellege, a számos világörökségi helyszín, építészeti örökség, látnivaló, és kulturális örökség, a kedvező ár- érték arány, a világszinten ismert szolgáltatók jelenléte, az egyedülálló termál és gyógyvízkincs, valamint a történelmi fürdők.

Budapest pillanatnyilag nem szerepel ezen európai nagyvárosok listáján. Jelenleg Budapesten a családbarát attrakciók és programok kínálata viszonylag szűk, nemzetközi viszonylatban nem ismertek. A paletta főbb kínálati elemei: ■ Budapesti Állat -és Növénykert ■ Tropicarium ■ Széchenyi- hegyi Gyermekvasút ■ Libegő ■ Planetárium ■ Láthatatlan Kiállítás ■ Budapest Bábszínház ■ Csodák Palotája ■ MiniCity ■ Millipop és Eleven Park és még számos játszóház és játszótér. Családbarát programjaik mellett ezekből a szolgáltatóegységekből több esetben hiányzik a kulturális kikapcsolódás lehetősége.


24

Piacelemzés

Múzeumok statisztikái

intézmény több mint fél millió fővel a Szépművészeti Múzeum volt 2013-ban, mely 30 ezerrel növelte látogatóinak számát a megelőző évhez képest. A The Art Newspaper ranglistáján ezzel a világ 96. legnépszerűbb intézményeként végzett a múzeum. 2012-ben a magyarországi múzeumoknak összesen 6,4 milliós látogatottságuk volt.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta egyre inkább teret nyert az a felismerés, hogy a kulturális kiadások jó befektetésnek tekinthetők - áll a KSH elemzésében. 2009-ben a KSH által a muzeális intézmények kategóriába sorolt létesítmények a költségvetés kulturális kiadásaiból 28,7 milliárd forinttal (16,1%) részesültek, ennek 47%-a önkormányzati forrás volt. A muzeális intézmények fenntartójuk alapján történő csoportosítása szerint lehetnek állami, önkormányzati, magán, alapítványi, valamint egyházi fenntartású intézmények. Feladatellátásuk szerint lehetnek országos múzeumok, országos szakmúzeumok, megyei múzeumok, területi, tematikus múzeumok, illetve közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek A Magyarországon működő muzeális intézmények száma 2012-ben 672 volt, melyből több mint száz múzeum, galéria és kiállító terem Budapesten található. A muzeális intézményekben rendezett kiállítások száma évről éve gyarapszik, ez 2012-ben elérte a 4 078 kiállítási számot.

A múzeumlátogatók és kiállítások száma Magyarországon (1990 - 2012) 16 000 14 000 12 000 ezer fő

A leglátogatottabb

10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1990 1995 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 látogatók száma

kiállítások száma

Forrás: KSH

Országos szinten évek óta mintegy 10 millió látogatót regisztrálnak a múzeumokban, de számuk 2006 óta lassú csökkenést mutat. Az érdeklődés fenntartására közönségcsalogató programokat szerveznek, úgy mint a Múzeumok Éjszakája, vagy a Múzeumok Majálisa. A látogatók 40%-a ingyenes, egyharmada kedvezményes áron vásárolt jegyet, és csak a fennmaradó 28% váltott teljes árú belépőt. Az összes érdeklődő 32%-a volt diák, és becsült adatok szerint közel 15%-uk külföldi. A múzeumlátogatások erősen koncentrálódnak néhány idegenforgalmi szempontból is jelentős településre és néhány múzeumra. 2012-ben a budapesti múzeumokra jutott a látogatások 40%-a. 2009-ben a 30 leglátogatottabb múzeum vendégeinek aránya megközelítette az összes látogató 60%-át. Ebből a szempontból is kiemelendő a főváros, ahol 15 múzeum vendégköre tette ki a budapesti érdeklődők közel 84%-át. Forrás: KSH Statisztikai Tükör, Közgyűjtemények


25

Piacelemzés

Szabadidő eltöltés Magyarországon A magyar időmérlegvizsgálatok a tevékenységek következő három nagy csoportját különböztetik

A 2009/2010. évi időmérleg adatai szerint a 15–74 éves népesség rendelkezésre álló napi idejének kb. felét fiziológiai szükségleteinek kielégítésére fordította, egyharmadát a társadalmilag kötött tevékenységek tették ki, míg a szabadon végzett tevékenységekre mindössze annak egyötöde jutott.

között a társadalmilag

A kulturális tevékenységek a szabadon végzett tevékenységekhez tartoznak. A társadalmilag kötött, a szabadon végzett és a fiziológiailag kötött tevékenységek egymással versengő kategóriák. Nem növelhetjük az egyikre jutó időmennyiséget anélkül, hogy a másik ne csökkenjen. Ugyanígy a szabadidőn belül is választani kell aszerint, hogy inkább az aktív, társas kikapcsolódási formákat, vagy a magányosan is végezhető tevékenységeket preferáljuk-e.

szervezett munka,

A fontosabb szabadidős tevékenységek*

meg:

• társadalmilag kötött tevékenységek, amibe beletartozik többek

A 15–74 éves korcsoportba tartozóknak a szabadon végezhető tevékenységekre napi közel 4,5 óra jutott 2010-ben. A 17–84 éves népesség körében a leggyakoribb szabadidős tevékenység a barátokkal töltött idő és a vendégeskedés, a legritkább a civil szervezetek életében való részvétel, valamint a könyvtárlátogatás volt. A nők a színházba, komolyzenei hangversenyre járást, a könyvtárlátogatást, a kézimunkázást, vagy akár a vallásgyakorlást preferálják, ezzel szemben a férfiak a gyengébbik nemnél nagyobb arányban látogatják a sportrendezvényeket, illetve a vendéglátóhelyeket.

valamint a háztartási, gyermeknevelési teendők ellátása;

• fiziológiailag kötött tevékenységek (evés, alvás, tisztálkodás stb.);

• szabadon végzett tevékenységek.

*Kiemelt tevékenységeket említők száma, nemek szerint, 2009/2010, ezer fő © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

26

Piacelemzés

Szabadidő eltöltés Magyarországon

Az elmúlt évben a magyarok 28%-a legalább egyszer ellátogatott egy múzeumba, kiállításra. Kultúrafogyasztási szokásaikat illetően a legtöbben a könyvolvasást és a kulturális TV és rádió műsorok figyelemmel követését említették.

A KSH adatai szerint 2012-ben a magyarországi háztartások egy főre jutó kiadásainak mértéke 815 ezer forint volt. Ez az érték 65%-kal magasabb a 2002-es adatoknál. 2002 és 2012 között a kultúra és szórakozásra szánt összeg a teljes kiadások 7-8%-át képviselte. Míg ezekre a tételekre fordított kiadás 2002-ben 37 ezer forint volt, addig 2012-ben már meghaladta a 59,8 ezer forintot.

A magyarországi háztartások egy főre jutó kiadásainak részletezése, 2012 0% Élelmiszerek és alkoholmentes italok 23%

Szeszes italok, dohányáru

20%

Az Európai Bizottság Magyarországi képviselete által közzétett adatok szerint a magyarok 28%-a legalább egyszer ellátogatott egy múzeumba, kiállításra 2013-ban. A legtöbben a könyvolvasást és a kulturális TV és rádió műsorokat említették mint kultúra fogyasztási szokást az elmúlt évben. A felmérés alapján elmondható, hogy Európában átlagosan többen vettek részt az alábbi kulturális tevékenységekben, mint Magyarországon. Amennyiben nem vettek részt ilyen jellegű tevékenységben, okként jellemzően az idő az érdeklődés illetve a pénz hiányát említették.

Ruházat és lábbeli 3% 4%

Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel

40%

25%

Egészségügy Közlekedés

60%

80%

4% 5%

Hírközlés

12%

Kultúra, szórakozás

6%

Oktatás

7% 1% 3%

Vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások

6%

100% Forrás: KSH

Forint

Egy főre jutó kultúrára és szórakozásra fordított kiadások alakulása Magyarországon, 2002-2012 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

46,6

51,1

54,7

55,6

55,3

56,7

58,0

59,8

59,0

59,8

37,3

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Az Európai Bizottság Magyarországi képviselete

Forrás: KSH


27


28


Bevezetés

Esettanulmányok:

Ezen fejezetben három nemzetközi esettanulmányt mutatunk be.

•

MuseumsQuartier, Bécs, Ausztria

■

•

Kulturforum Berlin, Németország

Az esettanulmányok kiválasztását nemcsak a projekttel fellelhető koncepcionális hasonlóságok magyarázzák, hanem az is, hogy ezek a létesítmények mind Európában, mind az Egyesült Államokban példaértékűek.

•

Millennium Park Chicago, Illinois, Amerikai Egyesült Államok

■

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kiválasztott parkok méret, földrajzi fekvés és vonzáskörzet szempontjából a bécsi múzeumi negyedtől eltekintve nem feltétlenül relevánsak. Közvetlenül sem a látogatók számát, sem a méretet tekintve nem összevethetők a Liget Budapest projekttel. Ugyanakkor a létesítmény-együttesek márka-alkotási és üzemeltetési szempontból fontos gyakorlati segítséggel szolgálhatnak.

1

2

2

1

3 3

MuseumsQuartier, Bécs, Ausztria

Kulturforum Berlin, Németország

Millennium Park Chicago, Illinois, Amerikai Egyesült Államok


29


MuseumsQuartier Wien (MQ), Bécs

Ausztria fővárosaként Bécs

Bevezetés

évente közel 6 millió turistát

Bécs Ausztria fővárosa és egyben az ország gazdasági, politikai és kulturális központja. 2013-ban az osztrák kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák közel 9,6%-át Bécsben töltötték el (a vendégek száma 5,8 millió fő, a vendégéjszakák száma 12,7 millió).

érkezik külföldről. A kulturális turizmus jelentős szerepet képvisel a város életében, több mint száz kisebb- nagyobb múzeum várja az idelátogatókat.

A város turistáinak száma meredeken növekedett a 2003- 2013 közötti időszakban. A gazdasági válság csak 2009-ben tudott előidézni némi csökkenést. A Bécsbe látogatók nagy része külföldről érkezik, arányuk 2003 és 2013 között 80% körül ingadozott, a válság éveiben ez lecsökkent 79%-ra. A tavalyi évben a 2003-as adatokkal közel megegyező 82%-ot képviseltek a város turistáinak számából.

A MuseumsQuartier (MQ),

Kulturális turizmus

azaz a múzeumi negyed

A kedvező földrajzi adottságok és a gazdag kulturális örökség teszi lehetővé, hogy Bécs a szabadidős turizmus mellett a kulturális turizmus szegmensében is vezető szerephez jusson. Bécs már évszázadok óta a kultúra számos területén jelentős szerepet játszik. Számos zeneszerzőt köszönhet a világ a városnak, és rengeteg világhírű épület található itt, többek között a Bécsi Állami Operaház vagy a Musikverein.

komplex szolgáltatásaival biztosít egész napos kikapcsolódási lehetőséget a kultúra iránt érdeklődőknek.

Szállodai kapacitás adatok, Bécs, 2013: Szállodák száma (szobák száma) 5 csillagos: 19 (3.846) 4 csillagos: 168 (15.424) 3 csillagos: 160 (8.073) 2 és 1 csillagos: 81 (3.727)

Az MQ, azaz a bécsi múzeum negyed az 1990-es évek óta várja szervezett formában a látogatókat. Itt található a Leopold Múzeum, a Modern Művészetek Múzeuma (mumok) és a Bécsi Műcsarnok is. A számos kulturális intézmény nyújtotta programok kiváló lehetőségek nyújtanak a kulturális turizmusnak.

A vendégéjszakák alakulása Bécsben és Budapesten, 2003 - 2013 14,0 12,3

12,0 millió vendégéjszaka

vonz, melyek nagy aránya

10,0 7,9

8,4

9,3

10,2

10,9 9,8

7,3

8,0 6,0

6,0

8,8

9,7

6,5

6,0

6,2

5,2

6,1

12,7

11,4

5,6

6,1

7,8

6,6

4,0 2,0 0,0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Forrás: Wien Tourismus

Bécs

Budapest

Forrás: Wien Tourismus, KSH © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

30



MuseumsQuartier Wien (MQ), Bécs Jelentősége

Egyedi jellemzők 

Kedvező elhelyezkedés, jó megközelíthetőség, belvárosi helyszín



Sokszínű funkcionális kínálat



Széleskörű szabadtéri programok



Szellemi műhely jelleg

■ A MuseumsQuartier Wien egyike a világ tíz legnagyobb kulturális negyedének. A 90.000 m2-en elterülő komplexumban a legkülönbözőbb művészeti ágakhoz tartozó intézmények és kiszolgáló létesítmények - éttermek, kávézók és boltok - találhatók, melyek barokk, modern és posztmodern épületek együttesében kaptak helyet. ■ Több mint 20 kulturális intézmény található itt, amelyek otthont adnak a hagyományos művészeti irányzatoktól kezdve a tánc- és zeneművészeteken át, a kortárs és pop-artig.

Elhelyezkedése ■ Ausztria legnagyobb múzeumi negyede az Óváros szélén, az egykori császári lóistállók helyén, a város történelmi központjában található. A jó megközelíthetőséget többek között a saját metrómegálló is biztosítja. Története

■ A múlt századi császári istállók és kocsiszínek helyén megnyílt Messepalast kulturális hasznosítása először 1982-ben merült fel. 1989 óta nevezik MQ-nak, az építkezések 1998-ban kezdődtek, végül mai formáját 2001ben nyerte el.

Beruházási költség

■ A közel 145 millió eurós (2014-es áron 165 millió euró, 50 milliárd forint) fejlesztési költséggel megvalósult komplexum az alábbi forrásokból került finanszírozásra: o Az osztrák állam 116 millió euróval járult hozzá; o 29 millió euróval pedig Bécs városa támogatta a megvalósulást.


31



Quartier21 komponensek Quartier 21 nemzetközi művészeti tér Arena21 Ovális csarnok Barokk szobák D csarnok

Spittelberg / 7. kerület

Információ Útmutató iroda

Breite Grasse Mosdó Pelenkázó helyiség Mozgássérült parkoló Lift Biztonsági szolgálat Étterem Kávézó Walther König Könyvesbolt Üzlethelyiség Defibrillátor ATM

MQ Pont

Parkolóbejárat

MuseumsQuartier megálló (2A)

Parkoló lift

Művészettörténeti Múzeum Természettörténeti múzeum Hofburg


Volkstheather megálló (48A, 49) Volkstheather

MQ Bejárat Bejárat az intézményekhez Lift feljáró

Térfigyelő kamera

32



Az MQ a művészeti

Komponensek (1/2)

irányzatok széles

■ Leopold múzeum (11.298 m2): az MQ legismertebb létesítménye, a gyűjtemény több mint 5.000 darabbal büszkélkedhet. Kimagasló értéke a világ legnagyobb Egon Schiele-gyűjteménye, emellett számos expresszionista festménnyel és a két világháború közötti korszak osztrák alkotásaival is találkozhatunk itt.

spektrumát fedi le. Tíz kulturális intézménnyel, éttermekkel és üzletekkel várja a látogatókat. A klasszikus értelemben vett múzeumi funkciók mellett kiemelendő az Quarter21 intézménye, amely egy a kortárs művészek részére kialakított nyitott szellemi műhely.

■ Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien (mumok) (13.156 m2): A mumokban található Közép-Európa legnagyobb modern és kortárs művészeti tárlata. ■ Architekturzentrum Wien (1.914 m2): A bécsi építészeti kultúra központja. Az állandó kiállítás a 20. század építészetének tematikus sokszínűségével foglalkozik. ■ Kunsthalle Wien (4.654 m2): Az újításnak és kreativitásnak helyet adó szellemi műhely, amely egyben a nemzetközi és kortárs művészet egyik legjelentősebb fóruma (kísérletező építészet, videó, fényképészet, film és média) ■ Halle E+G (2,862 m2): A két rendezvényteremből álló épület (880+320 ülőhely) számos kulturális eseménynek és kongresszusnak adott már otthont, emellett népszerű helyszíne koncerteknek és egyéb előadásoknak. ■ Tanzquartier Wien (985 m2) A létesítmény 2001 óta helyszíne számos kortárs táncművészeti előadásnak. ■ Quarter21 (7.000 m2): Egy nyitott művészeti tér, amely közel 50 kreatív kezdeményezésnek ad otthont. Jelenleg több, mint 350 nemzetközi művész ideiglenes lakóhelyéül is szolgál.


33



Az MQ a kultúra iránt

Komponensek (2/2)

érdeklődő felnőttek mellett, a

■ Gyerekeknek szóló létesítmények

fiatalabb látogatókat is különböző témájú komponensekkel várja. A látogatók teljes körű kiszolgálása érdekében a kulturális intézmények mellett, kilenc tematizált étteremmel és két üzlettel várja vendégeit.

o ZOOM gyermekmúzeum (1.786 m2): Az intézmény szórakoztató módon vezeti be a fiatal látogatókat a múzeumok világába kisgyermekkortól 12 éves korig, az idősebbek a ZOOM laboratóriumában kísérletezhetnek, a fiatalabb vendégek pedig kísérőjük társaságában a ZOOM Topikárum rejtelmeivel ismerkedhetnek meg. o Dschungel Wien (1.198 m2): A dzsungelszínház elsősorban gyermeknek szóló előadásoknak ad otthont, emellett számos zene- és táncprogrammal várja a fiatal látogatókat. o wienXtra-kinderinfo (251 m2): Az információs pont a 13 évesnél fiatalabb vendégeknek szánt programokról nyújt ingyenes útbaigazítást. ■ Vendéglátás és vásárlás o Kilenc különböző tematikájú étterem és kávézó várja vendégeit. o Ezek mellett egy könyvesbolt és egy ajándékbolt is található a komplexumban.


34



Az MQ látogatóinak több

Kereslet

mint kétharmadát a helyi

A Museumsquartier Wien sajtóközleménye szerint 2012-ben hozzávetőlegesen 4 millióan látogattak el a komplexumba, ami naponta 12.800 vendéget jelent, ez közel duplája a 2002-ben mért látogatószámnak.

lakosok adják, míg a vendégek 20%-a külföldről érkezik. Az évi 4 millió látogató egyharmada vált belépőt a múzeumok egyikébe, a többi érdeklődő a negyed vendéglátóipari egységeibe, szabadtéri rendezvényeire látogatott el 2012-ben.

A komponensek látogatószám szerinti megoszlása, 2012 Tanzquartier Wien 4% Dschungel Wien 5% Architekturzentrum 6%

A négymilliós látogatószámba beleszámítanak azok a vendégek is, akik az MQ vendéglátóipari egységei, illetve a parkban megrendezett események miatt látogattak ide. A jegyeladások alapján 2012-ben 1,3 millióan látogattak el az MQ valamelyik kulturális intézményébe, ennek a látogatószámnak a megoszlását a jobboldali diagram ábrázolja. Jól látható, hogy a látogatók közel kétharmadát három intézmény teszi ki, a Leopold Museum, a quarter21 és a mumok.

A felmérés emellett kimutatta, hogy az évek alatt növekedett az átlagéletkor is (2007-ben 33 év, 2011-ben 36 év).

Leopold museum 28%

Halle E+G 7% Kunsthalle Wien 8%

quartier21 16%

ZOOM Kindermuseum 9%

Látogatók profilja A minden évben elvégzett látogató-index alapján elmondható, hogy az MQ népszerűsége nőtt a külföldiek körében, mivel 2007-ben a látogatók csupán 15%-a volt külföldi, ez a szám 2010-re már 20%-ra emelkedett.

wienXtra-kinderinfo 2%

mumok 15%

Forrás: MQ Sajtóközlemény 2013 November

A látogatók lakhely szerinti megoszlása, 2012

Márkaépítés

Más ország 20%

Az MQ marketing stratégiája alapvetően két pilléren nyugszik. ■ Egyrészt a kultúra iránti érdeklődő vendégek igényeit maximálisan kielégíteni a művészeti diszciplínák széles kínálatával. Bécsen kivüli osztrák települések 11%

■ Másrészt, a város elismert kulturális történetére építve, a kortárs művészek körében népszerűsíteni a komplexumot, hogy az itt dolgozó és alkotó művészek öregbítsék az MQ és Bécs városának hírnevét. A két stratégiai irányvonal lefedéséhez a MQ szellemi műhelyként is működik, ami sikeresen pezsdítette fel a bécsi kulturális életet. Ezt mutatja a Vienna Tourism Board kutatása is, mely szerint a megkérdezett turisták MQ-t Bécs második legfontosabb kulturális intézményének ismerték el a schönbrunni kastélyt követően.

Bécs 69%

Forrás: MQ Sajtóközlemény 2013 November


35



A menedzsment

Szinergiák

tudományokból ismert

A menedzsment-tudományokban használatos tipizálás alapján a következő szinergia típusok azonosíthatók az MQ esetében (ezek jelentőségét a jobboldali ábra mutatja):

típusok közül a legerősebben a működési szinergiák jelennek meg, amelyek jellemzően a crossselling lehetősége és a jegyárusító ügynökségekkel kötött partneri egyezmények révén realizálódik. Az MQ-ban az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett az átlagos költés, amely nagyrészt a negyed vendéglátóhelyein csapódott

Szinergiák Működési

■ Működési: az MQ jellegéből adódóan a működési szinergiák dominálnak. A méretgazdaságosság mellett egyedülálló szinergiát teremt az MQ-n belül a quarter21, mivel az ott élő és alkotó művészek munkássága szorosan összefonódik a más komponensekben található gyűjtemények frissülésével.

Menedzsment

■ Marketing: a szervezeti formából eredően a legfőbb marketing szinergiát a a cross-selling lehetősége teremti meg. Jó példa erre a jegyárusító ügynökségekkel kötött számos partneri egyezmény, amellyel Bécs különböző turisztikai attrakciói látogathatók kezdeményes áron (Öticket, Wien Karte, stb.) ■ Pénzügyi: a pénzügyi szinergiák elhanyagolhatóak, mivel a finanszírozás nem verseny alapú, egyedül a központosított készpénzgazdálkodás rejt lehetőségeket.

Marketing

Pénzügyi Forrás: KPMG

■ Menedzsment: a szinergia a különböző múzeumok operatív vezetőinek összegzett tudásából származik.

le. Gazdasági hatások Az MQ mérései szerint, a komplexumban jelentősen növekedett az átlagos költések mértéke, míg 2007-ben 10 euró volt az átlagos költés, addig 2012-ben már 15 eurót költöttek a látogatók, nagyrészt az MQban lévő vendéglátóipari egységekben. Emellett – bár ez a nehezen mérhető –, de a környező kulturális intézmények is profitálnak az MQ működéséből, mint például az Operaház, a Musikverein, a Künstlerhaus és a Volkstheater.


36


Kulturforum Berlin

Németország fővárosa és

Bevezetés

egyben legnagyobb városa

Berlin Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya és a Berlin/Brandenburg Régió székhelye. 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa. 2013-ban az országos GDP 4%-a Berlinben termelődött, illetve a Németországban eltöltött vendégéjszakák 6,5%-át a főváros tudhatta magáénak.

több mint 26 millió turistát fogad évente. Az idelátogatók közel fele külföldi, és arányuk évről évre emelkedik. A város széles mint 170 múzeummal várja a kultúra iránt érdeklődőket.

Szállodai kapacitás adatok, 2013:

A város vendégéjszakáinak száma 10 év alatt közel 2,5-szeresére emelkedett, még a válság sem tudta megállítani a növekedést. A vendégéjszakák belföldi és külföldi megoszlása tekintetében a külföldi vendégéjszakák aránya fokozatosan növekedett az elmúlt időszakban. Míg 2003-ban az összes vendégéjszaka 30%-át tették ki a külföldi vendégéjszakák, ez az arány 2013-ban már 42% volt. Arányuk a válság idején sem csökkent, 2008 ás 2010 között 40%-ot adtak az összes vendégéjszakából. A város azóta is évről évre több külföldi turistát vonz. Kulturális turizmus

Szobák száma: 5 csillagos: 7.112 4 csillagos: 23.934 3 csillagos: 10.147 2 és 1 csillagos: 7.625 Forrás: Hotel market Berlin, Deloitte

Berlin igazi kulturális fellegvár, a művészetek, és a múzeumok városa. Több mint 170 múzeum – köztük a világhírű Kulturforum – várja a látogatókat. A város a kultúra minden területén kielégíti az ide érkezők igényeit. A zenekedvelőket pedig nemzetközi hírnévnek örvendő zenekarok – mint a Berlini Filmharmonikusok- , és az operaházak várják kínálatukkal. Ezen felül számos színház, varieté, revüszínház és kabaré várja a szórakozni vágyókat. A berlini turisztikai iroda szerint 2011-ben 15,8 millióan voltak kíváncsiak a város múzeumaira. Ez a szám közel hétszer nagyobb, mint Hamburg múzeumlátogatóinak száma, s az 1994-es adatoknak több mint kétszerese.

A vendégéjszakák alakulása Berlinben és Budapesten 2003 - 2013 30,0

26,9 24,9

millió vendégéjszaka

Szállodák száma: 225

25,0 20,0 15,0

13,3

14,6

15,9

17,3 17,7

18,9

20,8

22,4

11,3

10,0 5,2

6,0

6,5

6,0

6,2

6,1

5,6

6,1

6,6

7,3

7,8

5,0 0,0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Berlin

Budapest

Forrás: Press and Information Office. Berlin, KSH


37


Kulturforum Berlin

Kulturforum, Berlin Jelentősége

Egyedi jellemzők 

Kiemelkedően jó megközelíthetőség, belvárosi helyszín



Elhelyezkedés a volt berlini fal helyén, a város kulturális központjában



A város atmoszférájába illő kortárs művészeti hangsúly

■ A Kulturforum Berlin az ország egyik legfontosabb kulturális központja, ezt jól mutatja, hogy a Németországi múzeumokat összefogó Porosz Kulturális Örökség Alapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz) öt intézménye közül négy a Kulturforumban található.

Elhelyezkedése ■ Az intézmény a város szívében, a berlini fal leomlása után kulturális központtá vált Potsdamer Platz mellett található, a berlini állatkerttől délre. ■ A komplexum kiemelkedően jól megközelíthető tömegközlekedéssel, mivel a metro és az S-Bahn mellett több fontos buszjárat is megáll a múzeumi negyed közvetlen közelében. Története

■ Először 1958-ban merült fel egy kulturális negyed létesítése, amikor Bonn és Berlin versengtek a fővárosi cím elnyerésért. ■ A tervezési folyamat fontosabb állomásai közét tartozik, amikor a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány jóváhagyta, hogy a Nemzeti Galériának (Nationalgalerie), később, hogy a Zeneművészeti Intézetnek (Staatliches Institut für Musikforschung) is a Kulturforum adjon otthont. ■ A legfiatalabb komponenst, a Festménycsarnokot, (Gemäldegalerie) 1998-ban adták át a nagyközönségnek. ■ A tervek szerint a Kulturforum jelentős átépítés és bővítés előtt áll.


38


Kulturforum Berlin

1

Neue Nationalgalerie Új Nemzeti Galéria

2

Gemäldegalerie Műcsarnok

3

Kunstgewerbemuseum Iparművészeti Múzeum

4

Musikinstrumenten-Museum Hangszermúzeum

5

Kupferstichkabinett Rézmetszet Kabinet

6

Kunstbibliothek Művészeti Könyvtár

2

11 5

6

1

3

8

7

Philharmonie Filharmónia

8

Kammermusiksaal Kamarazenei terem

9

Neue Staatbibliothek Új Állami Könyvtár

10

Ibero-Amerikanisches Institut Iberoamerikai Intézet

11

Wissentschaftzentrum Kutatóközpont

9

7 10


4

39


Kulturforum Berlin

A Kulturforum Berlin az alábbi intézményeket fogja össze: ■ Neue Nationalgalerie ■ Gemäldegalerie ■ Kupferstichkabinett ■ Kunstgewerbemuseum ■ Staatsbibliothek zu Berlin

Főbb komponensek (1/2) ■ Neue Nationalgalerie – Új Nemzeti Galéria (1965–1968, Ludwig Mies van der Rohe) Az önmagában is ikonikus épület 1968-ban nyitotta meg kapuit, otthont adva az akkori nyugat-berlini művészetnek. Ma a múzeum a 20. századi modern művészet széles skáláját vonultatja fel, reprezentálja a kubizmust, impresszionizmust, a bauhaus és avantgarde stílust, valamint a kelet-német művészet jeles darabjait. ■ Gemäldegalerie – Műcsarnok (1992–1998, Hilmer & Sattler und Albrecht) Az intézménynek 1998 óta helyet adó épület a legfiatalabb a Kulturforum portfóliójában. Műkincsei között 13-tól a 18. századig találhatók festmények az európai művészet nagyjaitól (többek között Rembrandt, Canaletto, Giotto). Az állandó kiállítás 1000 darabos gyűjteménye mellett további időszakos kiállítások várják az ide látogatókat. ■ Kupferstichkabinett – Rézmetszet Kabinet (1987-1992 Rolf Gutbrod) Közel 550.000 rajzolatával a Kupferstichkabinett egyike a világ négy legnagyobb hasonló intézményének. Miniatúrái, térképei, karcolatai és illusztrált könyvek százai közel 1000 év művészettörténetét ölelik át a középkortól napjainkig, olyan nagy nevű művészek emlékeiként, mint Rembrandt, Botticelli, vagy Adolph Menzel. A műemlékek érzékenysége miatt a múzeum gyűjteménye időszakos kiállítások sorozataként tekinthető meg, ahol a művek rotálódnak.


40


Kulturforum Berlin

A Kulturforum Berlin az alábbi intézményeket fogja össze: ■ Neue Nationalgalerie ■ Gemäldegalerie ■ Kupferstichkabinett ■ Kunstgewerbemuseum ■ Staatsbibliothek zu Berlin

Főbb komponensek (2/2) ■ Kunstgewerbemuseum – Művészeti Könyvtár (1978–1985, Rolf Gutbrod) A Kulturforum első épületeként 1985-ben adták át a Rolf Gutbrod által tervezett épületet, melynek műkincsei egészen a középkortól napjainkig átölelő időszakból származnak. Található itt aranyműves relikvia, de változatos bútordarabok és ruhakollekciók is a régi idők koraiból. A múzeum jelenleg bővítés alatt áll, a tervek szerint 2014ben a dizájn és divat vezető központjaként nyitja meg újra kapuit. ■ Staatsbibliothek zu Berlin – Állami Könyvtár (1967–1978, Hans Scharoun) A Kunstbibliothek három intézménye közül a Kulturforum-beli az európai művészettörténet irodalmával várja a látogatókat 1994 óta. Mindemellett találhatók még itt nagynevű építészek (mint például Erich Mendelsohn) hagyatékai, fotóemlékek, divattervezés és falikép művészeti emlékek is. A Kunstbibliothek egyike a világ legnagyobb múzeumkönyvtárainak, s emellett ismeretek tárházát biztosítja a művészettörténet kutatóinak és diákjainak egyaránt. A másik két intézmény a Museum für Fotografie és az Archelogical Library szintén Berlin városában található.


41


Kulturforum Berlin

Annak ellenére, hogy a

Kereslet

Kulturforum Berlin

A Kulturforum intézményeibe 2013-ban közel 290.000 vendég látogatott el, ami a kiugróan sikeres 2012-es évhez képest 13%-os csökkenést jelent, ennek hátterében a sajtóreferens szerint elsősorban a csütörtöki ingyenes látogathatóság megszűntetése áll, így a bevételi oldalt kevésbé érinti a visszaesés. A szezonalitástól eltekintve, a 2007 és 2013 közötti időszakban évente átlagosan 0,6%-kal csökkent a látogatók száma, ennek hátterében elsősorban az „elfáradt” termék- és szolgáltatáskínálat áll.

Németország egyik legfontosabb kulturális központja a látogatószám csökkenő tendenciát mutat, amelynek oka elsősorban az elfáradt termék- és szolgáltatáskínálat. A látogatószám növelése érdekében az intézmény nagy presztízsű tárlatok kiállításával ösztönzi az jegyeladást. A szervezet jellegéből adódóan elsősorban működési szinergiák azonosíthatók be, amelyek közösen szervezett rendezvények és fesztiválok révén valósulnak meg.

A látogatók számának alakulása

400.000 350.000 300.000 250.000 200.000 150.000 100.000 50.000 0

Márkaépítés A csökkenő látogatottsági trend visszafordításának érdekében Kulturforum marketing stratégiája a különböző nagy presztízsértékkel bíró tárlatok Berlinben való kiállítására összpontosít. Emellett hangsúlyt kap a Kulturforum megújulása, ami a Berlini Városfejlesztési Tanács jóváhagyása után hamarosan elkezdődhet. Szinergiák

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Kulturforum Berlin sajtóosztálya

Szinergiák

A korábban említett menedzsment-tudományokban használatos tipizálás alapján a következő szinergia típusok realizálódnak a Kulturforumban:

Működési

■ Működési: a legfontosabb szinergia a prioritásként kezelt közös rendezvények szervezése. 2014 júniusában megrendezésre kerül a Das Fest egy többnapos fesztivál formájában, amelynek az érdekessége, hogy az első rendezvény lesz, amelynek a szervezésében a Kulturforum összes intézménye részt vesz.

Menedzsment

Marketing

■ Pénzügyi: a pénzügyi szinergiák a Kulturforum esetében is alacsonyak, mivel a likviditást érintő döntések a berlini múzeumokat összefogó Stiftung Preußischer Kulturbesitz szintjén dőlnek el. ■ Menedzsment: a legfőbb menedzsment-szinergia Kulturforum esetében is az alintézmények vezetőinek összegzett know-howja. ■ Marketing: a berlini Kulturforum intézményei marketingszinergiái elsősorban a rendezvények és kiállítások együttes eladásösztönző tevékenységében rejlenek.



42


Millennium Park, Chicago

Chicago lakossága 2,6 millió

Bevezetés

fő, ezzel az Amerikai

Chicago a 2,6 millió fős lakosságával az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb városa New York és Los Angeles után. 2012-es GDP-je Ilionis állam több mint 75%-áért felelt, az Egyesült Államok GDP-jének pedig több mint 3%-át adta.

Egyesült Államok legnépesebb városa. Gazdasági jelentősége mellett fontos turisztikai célpont, 2012-ben közel 50 millióan látogattak el a városba.

2012-ben az ide érkező turisták száma meghaladta a 46,3 milliót, amely 6,4%-os növekedést jelentett az előző évi adatokhoz képest. A belföldi látogatások száma ebből 45 millió, a tengerentúlról érkezők száma 1,3 millió volt, amely 14,3%-os növekedést jelentett a 2011-es adatokhoz képest, s a növekedés több mint felét ázsiai és dél-amerikai küldőpiacok adták. Kulturális turizmus

Több, mint 40 múzeumával és számos más művészeti intézményével az Egyesült Államok kulturális központjaként ismert

Chicago több mint 40 múzeumával, és kortárs galériáival kulturális színfolt az Egyesült Államok térképén. A város színházairól is híres, szülőhazája az improvizációs komédiának. Emellett különböző zenei stílusok képviselői is innen származnak. A kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó Millennium Park pedig már tízedik éve működik kulturális oázisként a városban.

A vendégéjszakák szezonalitása Chicago, 2013

világszerte. 100%

90%

90%

79%

Foglaltság

80%

81%

85%

86%

83%

83% 74%

73%

70% 60%

63% 56% 49%

50% 40% 30% 20% 10% 0% Jan.

Febr. Márc. Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt.

Nov.

Dec.

Forrás: Choose Chicago A Cloud Gate © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

43



Millennium Park, Chicago Jelentősége

■ A Millennium Park egy 99.000 m2 nagyságú közpark Chicagóban, eredetileg az ezredfordulóra kellett volna elkészülnie, de a kivitelezés négy évvel elhúzódott. Nyolc ikonikus értékkel bíró épületből áll, amelyek a fő funkciójukon kívül közel tíz művészeti iskolának és kulturális intézménynek adnak otthont.

Elhelyezkedése ■ A komplexum a közvetlen környezetét Chicago egyik legvonzóbb negyedévé tette. Tömegközlekedéssel és autóval is jól megközelíthető, emellett több, mint 2.000 autó befogadására alkalmas mélygarázs található a park alatt. Egyedi jellemzők 

18 órát lefedő programkínálat



Ingyenes belépés



Közel 100.000 m2 mélygarázs (2.126 hely)



Tökéletesen akadálymentesített

Története

■ Számos észak-amerikai városhoz hasonlóan Chicagót is kihívás elé állította a szekunder szektor folyamatos leépülése. ■ A város gazdaságának fenntarthatósága érdekében Chicago polgármestere 1998-ben kezdeményezte először a komplexum megépülését. A Millennium Park átadását eredetileg az ezredfordulóra tervezték, de végül négy évet csúszott a kivitelezés.

Beruházási költség

■ A 475 millió dolláros (110 milliárd forint) fejlesztési költséggel megvalósult komplexum az alábbi forrásokból került finanszírozásra: o Chicago önkormányzata 275 millió dollárral járult hozzá; o További 200 millió dollárral pedig a helyi nagy vállaltok támogatták a megvalósulást (pl.: At&T, Wrigley, McDonald’s, BP)


44


Millennium Park, Chicago Wrigley Tér, Millennium Park emlékmű Jay Pritzker Pavilon McCormick Tribün Jégpálya

Harris Zene- és Táncszínház Exelon Pavilon Millennium Park Garázs Gyalogos Bejárat

Korona szökőkút és a nagykijelzők Kerékpár tároló

Great Lawn (Nagyrét)

Chase Sétány

Lurie Kert

Exelon Pavilon Millennium Park Garázs Gyalogos Bejárat © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

BP Híd

45



A Millennium Parkban az

Komponensek (1/2)

alábbi intézmények és

■ Jay Pritzker Pavilion és BP Bridge (Frank Gehry) A Millennium Park forradalmian új stílusú koncerthelyszínét Frank Gehry tervezte. A látogatókat a bejárattól egy fém lugas vezeti a stadion felé, amely hangtechnikai célokat is szolgál. Az aréna 4000 ülőhelyes, de a küzdőtér még további 7000 ember befogadására alkalmas. A Pavilion számos ingyenes koncertnek és eseménynek ad helyet, többek között itt tartják a Grant Park zenei fesztivált is. A szintén Gehry-tervezte rozsdamentes acélba öltöztetett BP híd mind dizájnban mind zajfogó funkciójában kiegészíti a stadiont.

látványosságok találhatók: ■ Jay Pritzker Pavilion ■ BP Bridge ■ Cloud Gate ■ Crown Fountain ■ Wrigley Square ■ Millennium Monument ■ McDonald's Cycle Center ■ Harris Theater ■ Exelon Pavilions ■ Lurie Garden

■ Cloud Gate (Anish Kapoor) A 110 tonnás polírozott felszínű elliptikus szobor brit Anish Kapoor első kültéri munkájaként tükrözi vissza a város felhőkarcolóinak és a felettük lévő felhők alakját. Az At&T Plazan található tükörsima felületű szobor az egyik legnagyobb ilyen jellegű műalkotás a világon. ■ Crown Fountain (Jaume Plensa) A spanyol Jaume Plensa által tervezett műalkotás a város világhírű közösségi művészeti kollekciójának része. A szökőkút két végében két 15 méter magas torony található, amelyek a város lakosainak arcképét vetítik ki váltakozva a mitológiai vízköpőket imitálva. A Led képernyőn található résből vízsugár folyik, a képernyőn váltakozó arcokat pedig 1000 lakos közül válogatták, s az arcképek egész évben láthatóak, míg a vízsugár a kora- tavaszi és kora- őszi időszak között üzemel. ■ Wrigley Square és a Millennium Monument (David Dillon és Michael Patrick Sullivan ) Az oszlopcsarnok kiváló lehetőséget nyújt az idelátogatóknak egy rövid megpihenésre. Közepén található a Millennium Monument, amely majdnem tökéletes mása az eredetileg 1917 és 1953 között itt álló oszlopcsarnoknak. Az emlékmű talapzatába vésve találhatók a Millennium Park alapítójának nevei, akik között magánemberek, vállalatok és alapítványok egyaránt megtalálhatóak, s mind bőkezű adományokkal járultak hozzá a park megalapításához és fenntartásához.


46



A Millennium Parkban az

Komponensek (2/2)

alábbi intézmények és

■ McDonald's Cycle Center (Muller&Muller, Ltd. ) A McDonald's Cycle Center minden korosztály számára tartogat kikapcsolódási lehetőséget. A kerékpározást népszerűsítő számos lehetőség közé tartozik a kerékpárkölcsönzés, zuhanyzási alkalmatosságok, kerékpárjavítás, valamint parkolási- és lezárási lehetőség 300 kerékpár számára. Délelőttönként szervezett biciklitúrákat is indítanak.

látványosságok találhatók: ■ Jay Pritzker Pavilion ■ BP Bridge ■ Cloud Gate ■ Crown Fountain ■ Wrigley Square ■ Millennium Monument ■ McDonald's Cycle Center ■ Harris Theater ■ Exelon Pavilions ■ Lurie Garden

■ Harris Theater (Thomas H. Beeby) A színház szeptembertől májusig teret biztosít a város kulturális intézményeinek és művészeinek, hogy zenével és tánccal szórakoztathassák a közönséget. A színház nem csak a városi társulatoknak ad helyet (mint például a Chicago Opera Theater, Music of the Baroque, vagy Hubbard Street Dance Chicago), de nemzetközi művészeket is vendégül lát (úgy, mint a San Francisco Ballet, New York City Ballet vagy Laurie Anderson). ■ Exelon Pavilions (Thomas H. Beeby és Renzo Piano) A négy pavilon napenergiát alakít elektromos árammá, s szerves része a város azon törekvésének melynek célja Észak- Amerika leginkább környezettudatos városává válni. Együttesen elegendő energiát biztosítanak 14 energiatakarékos ház működéséhez. Az északi- és északkeleti pavilonok fekete kockákként igazodnak a szomszédos Harris Színház építészeti stílusához. Az északnyugati pavilon a Welcome Centert látja el árammal, míg az északkeleti és déli pavilonok hozzáférést biztosítanak a mélygarázshoz. ■ Lurie Garden (Kathryn Gustafson, Piet Oudolf, és Robert Israel) A több mint két hektáros park Chicago „Város a kertben” mottójának hódol, amely a város bámulatos átváltozására utal mocsárból metropolisszá. A parkot egy 4,5 méter magas sövényfal fogja közre két oldalról, középen pedig egy vizesárok és híd szeli ketté.


47



A Millennium Park

Márkaépítés

„márkanév” része, hogy

A Millennium Park a következő elemeket hangsúlyozza a piacon:

ingyenes látogathatóságával

■ Interaktív: egy 21 századi igényeket kielégítő park, ami alapjaiban változtatja meg a közterekről való vélekedést;

a közt szolgálja, emellett az építés során nagy hangsúlyt kapott az interaktív elemek kialakítása, illetve a későbbi környezetbarát üzemeltetés lehetősége.

Az ingyenes látogathatóság fenntarthatósága érdekében a Millennium Park intézményei a támogatók megtalálásának és megtartásának érdekében közös erővel lépnek fel.

■ Közjó: a Millennium Park számos ingyenesen látogatható rendezvényt szervez, emellett tökéletesen akadálymentesített a komplexum teljes területe; ■ Zöld: az Exelon pavilonok napcellái 14 chicagói ház energiaigényét fedezi. Az előző sarokpontokra alapozott marketing stratégiának köszönhetően, a Millennium Park számos rangos díjat nyert el az utóbbi években (pl. Green Roof Award, Project of the Year, Best Public Place, stb). Szinergiák A Millennium Park esetében a következő szinergia-csoportok azonosíthatók be: ■ Működési: a Millennium Park népszerűségének köszönhetően közel tíz művészeti iskola és kulturális intézmény választotta otthonának a komplexumot, ezzel egy koncentrált kulturális központot alkotva.

Szinergiák Működési

■ Marketing: a többi esettanulmánnyal ellentétben, az ingyenes látogathatóság miatt a Millennium Park nem az eladásösztönzés érdekében, hanem a támogatók megtalálásnak és megtartásának érdekében lép fel közös erővel.

Menedzsment

■ Pénzügyi: ugyancsak az ingyenes látogathatóság miatt a legfontosabb pénzügyi szinergia, hogy a befolyt támogatások úgy kerüljenek felhasználásra, hogy kiszűrődjenek a szervezeten belüli felesleges pénzmozgások. Fontos megemlíteni, hogy az ingyenes látogathatóság ellenére ebben a modellben a költések a vendéglátóipari egységekben, a üzlethelyiségekben csapódnak le. ■ Menedzsment: a többi esettanulmányhoz hasonlóan a Millennium Park esetében is a legfontosabb menedzsment szinergia az intézmények vezetőinek összegzett tudásából származik.

Marketing



48



A fejlesztés gazdasági-

Gazdasági hatások

élénkítő hatását jól mutatja,

Annak ellenére, hogy a kivételezés késése miatt a Millennium Park csupán 2004-ben nyitotta meg kapuit, már a projekt bejelentését követően szignifikáns változások történek Chicago gazdaságában, ezeket négy csoportra oszthatjuk:

hogy a város gazdasága több szempontból pozitívan reagált a projekt bejelentését követően : -

Emelkedtek az ingatlanárak

-

Helyi vállalkozások fellendültek

-

Élénkült a turizmus

-

Emelkedett a lakók

■ Lakáspiac: a legkorábbi és legszámottevőbb reakciókat az lakóingatlanok piaca váltotta ki. A fajlagos lakásárak két év alatt megduplázódtak, illetve számos nagyszabású lakóingatlan-projekt indult ezekben az években. Az URS által készített hatástanulmány szerint a megnyitásig 1,4 milliárd dollárt profitált az ingatlanpiac Millennium Park megépüléséből. ■ Helyi vállalkozások: a komplexum komoly lendületet adott a környékbeli vállalatoknak: javuló szállodai kihasználtságok, étterem- és adóbevételek és munkahelyek formájában. A URS tanulmány a következők szerint számszerűsítette a gazdasági hatásokat a különböző iparágakban

életminősége,

■ Hotelek: 420 - 590 millió USD

elsősorban baby-boomer

■ Éttermek: 670 - 870 millió USD

és a nyugdíjas

■ Kiskereskedelem: 530 - 710 millió USD

korosztályé

■ Turizmus: a nyitást követő első hat hónapban több mint két millióan látogattak el a Millennium Parkba, és 2010-re a látogató szám elérte az öt milliót. A URS tanulmány adatait figyelembe véve – miszerint egy külföldi turista átlagosan 300 dollárt költ, míg egy belföldi 150 dollárt – a 2005 és 2015 közötti időszakban a látogatói költés 1,9 és 2,6 milliárd dollár közé tehető.

Gazdasági hatások Gazdasági hatások 2010-ben Látogatók száma (ezer fő) Összes látogató Millennium Parkba látogatók %-os aránya Közvetlen költés (millió USD) Belföldi utazók közvetlen költése Külföldiek közvetlen költése Teljes közvetlen költés

Munkahelyek A látogatók költései által generált munkahelyek száma Adóbevétel (millió USD) Belföldi utazók költései által generált adóbevétel Külföldi turisták költései által generált utáni teljes adóbevétel Teljes adóbevétel

Chicago összesen 39,200

Millennium Park 5,000 12.8%

Chicago összesen 9,750 1,348 11,098

Millennium Park 1,244 172 1,416

Chicago összesen

Millennium Park

124,400

15,867

Chicago összesen

Millennium Park

546,2

69,7

70,0

8,9

616,2

78,6

Forrás: Landscape Performance Series

■ Társadalom: ugyan kevésbé számszerűsíthető, de fontos tényező a Millennium Park társadalomra való hatása. A fiatal baby-boomer korosztály mellett meglepő módon a nyugdíjas korosztály profitált a legtöbbet, mivel a Millennium Park egy könnyen megközelíthető kulturális, kereskedelmi és szociális központ is egyben.


49


Következtetések - Kulcstényezők Röviden összefoglalva a három esettanulmányt az alábbi jellegzetességek és sikertényezők figyelhetők meg:

BERUHÁZÁS

FINANSZÍROZÁS

MŰKÖDTETÉS Komplex szolgáltatás

Vonzáskörzet

Megújulás Megközelíthetőség

Állami hozzájárulás Helyi művészekkel való együttműködés

Önkormányzati hozzájárulás Funkció mix

Árusítóhelyek és kereskedelmi szolgáltatások Márkajelleg

Helyi nagyvállalatok hozzájárulása Ikonikus érték

Központi irányítás

Marketing Rugalmas kialakítás Szinergiák


50


Következtetések - Kulcstényezők

Beruházás

Finanszírozás

Működtetés

Vonzáskörzet: a fejlesztés megközelíthetősége és földrajzi fekvése az üzemeltetés sikerességének kulcsfontosságú tényezője. A múzeumi negyedek alapvetően a helyi lakosságra és a belföldi turizmusra támaszkodnak, a látogatók a létesítménytől számított 150-200 km sugarú körből kerülnek ki.

Megközelíthetőség: tekintettel arra, hogy a látogatók túlnyomórészt közösségi közlekedési eszközökön (busz, metró, villamos, stb.) vagy gépkocsival érkeznek, a sikeres működés lényeges feltétele, hogy az intézményeket gyorsan lehessen megközelíteni és megfelelő számú parkolási lehetőség álljon rendelkezésre.

Funkció mix: a létesítmények elrendezésének, a külső- és belsőépítészeti megoldásoknak és az attrakciók dinamikus bemutatásának a közérdeklődés felkeltése és a további kereslet megteremtése érdekében a legmodernebb technológiával, interaktív eszközökkel kell működnie.

Ikonikus érték: az esettanulmányok vizsgálata során megtudtuk, hogy egy múzeumi negyed sikeressége és a lakossági általi történő elfogadottsága nagyban függ a kivitelezés építészeti értékétől, mivel az ikonikus jelleg időtálló vonzerővel bír.

Rugalmas kialakítás: a múzeumi negyedben megrendezett kiállítások és rendezvények hatékony lebonyolítása szempontjából fontos, hogy a létesítmények terei könnyen, gyorsan és rugalmasan átalakíthatóak legyenek a felmerülő igények szerint.

Marketing: Az üzemeltetés sikerének további fontos összetevője a proaktív marketing. Az üzemeltetők az árbevétel viszonylag jelentős hányadát (10-15%) fordítják marketing tevékenységekre.


51



Beruházás

Finanszírozás

Működtetés

Finanszírozás: egy ilyen komplexum, intézmény-együttes kialakításához és elindításához jelentős beruházásra van szükség, ezért a finanszírozási konstrukció több lábon áll.

Állami hozzájárulás: A vizsgált múzeumi negyedek esetében az attrakciók kialakításához jelentős összegekkel járult hozzá az állam, amely így (munkahelyteremtéssel, turisztikai termékfejlesztéssel, imázs erősítéssel) kívánta a helyi gazdaság növekedését ösztönözni.

Önkormányzati hozzájárulás: az európai modell szerint jellemzően a múzeumnak otthont adó város önkormányzata is hozzájárul a beruházás beindításához a helyi gazdasági növekedés érdekében.

Helyi nagyvállalatok hozzájárulása: az állami hozzájárulások mellett fontos megemlíteni, hogy pl. a Millennium Park esetében helyi nagyvállalatok is jelentősen hozzájárultak az építési költségek finanszírozásához és folyamatosan támogatják az egyes intézmények működését.


52



Beruházás

Komplex szolgáltatás: múzeumi negyed attrakciói legyenek szórakoztatóak a látogatók számára. Az esettanulmányban szereplő intézmények vezetőivel készített interjúk alapján megtudtuk, hogy az interaktív elemek elhelyezésével és a gyermekek számára kialakított komponensekkel növelhető legjobban a tartózkodási idő és a látogatás gyakorisága. Megújulás: a múzeumi negyed piaci vonzerejének, valamint az új és visszatérő látogatók számának növekedése érdekében folyamatos megújulásra van szükség. Ez időszakos kiállítások, rendezvények, változatos programok szervezésével érhető el.

Finanszírozás Helyi művészekkel való együttműködés: példaértékű ebből a szempontból az MQ, ahol az ott élő és alkotó művészek munkássága szorosan összefonódik az intézményekben található gyűjtemények frissülésével. Folyamatos jelenlétük vonzóvá és élettelivé teszi a helyszínt.

Működtetés

Árusítóhelyek és kereskedelmi szolgáltatások a helyszínen: a múzeumi negyedek sikeres működéséhez mindenképpen szükséges többletbevételek a létesítményekben és a kapcsolódó parkokban kínált különféle szolgáltatásokból (pl. vendéglátásból, ajándéktárgyakból, szálláshely-szolgáltatásból) származhatnak. Márkajelleg: a kulturális és szabadidős attrakció márkajellegének kidomborítása fontos marketing eszközként járul hozzá a negyed piaci megismertetéséhez. A név könnyen megjegyezhető kell legyen, és cél, hogy tükrözze a negyed központi témáját.

A központosított irányítás módszere: egy nagyméretű, több létesítményből álló múzeum negyed irányításához központosított formában van szükség szakértelemre és nemzetközi vezetői képességekre. Szinergiák: az intézmények összefogásával keletkező szinergiák a következő csoportokba sorolhatók: o Működési: elsősorban méretgazdaságossági szempontok érvényesülésének köszönhetően, másrészt a közös rendezvények szervezése adta lehetőségek révén. o Marketing: a legfőbb marketing szinergiát a a cross-selling lehetősége teremti meg. Jó példa erre az MQ esetében a jegyárusító ügynökségekkel kötött számos partneri egyezmény. o Pénzügyi: a pénzügyi szinergiák elhanyagolhatóak, mivel a finanszírozás nem verseny alapú, egyedül a központosított készpénzgazdálkodás és a támogatók megszerzéséért és megtartásáért való összefogás rejt lehetőségeket. o Menedzsment: a szinergia a különböző múzeumok operatív vezetőinek összegzett tudásából származik © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

53

Intézmények bemutatása a tervezett koncepció alapján


54

A Városliget bemutatása

A fejezetben bemutatásra kerülnek a Városliget jelenlegi és jövőbeli

A Városliget történelme az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. Az évszázad elején létrehozott Szépítő Bizottmány 1813-ban hirdetett nemzetközi pályázatot a Városliget parkjának megtervezésére, mely azóta számos átalakításon esett át.

intézményei, valamint az egyes intézményeknél a Liget Budapest projekt kereteiben tervezett fejlesztések. Az 1810-es években kialakított Városliget volt az első olyan közpark a világon, amely nyilvános használatra, a város birtokán annak megrendelésére és finanszírozásában jött létre.

A park számos intézménynek, szolgáltató és kereskedelmi egységnek, valamint műemléknek ad otthont. Itt található jelenleg a Szépművészeti Múzeum, Fővárosi Állat- es Növénykert, Fővárosi Nagycirkusz, Széchenyi Fürdő, Petőfi Csarnok, Hermina-kápolna, Magyar Műszaki es Közlekedési Múzeum, Olof Palme Ház - Magyar Alkotóművészek Háza, Vajdahunyadvár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városligeti Műjégpálya és a Műcsarnok. Ezenkívül nyolc vendéglátóegység, többek között a Gundel étterem is itt található, valamint számos emlékmű és szobor, többek között a Hősök tere, Anonymus szobra, az 1956-os emlékmű és az Időkerék. A Városliget nem csak történelmi jelentőségű helyszín, de jelentős turisztikai desztináció, rekreációs célpont és országos rendezvények otthona is, intézményei pedig nem csak Magyarország, de az idelátogató turisták számára is értéket közvetítenek. A Liget teljes területe 1965 óta történeti műemlék jelentőségű területként védett. A Hősök tere 2012 óta Nemzeti Emlékhely, a Városliget teljes területe pedig világörökségi helyszín védőövezetének számít. Az Andrássy út és a Hősök tere (a Műcsarnok es a Szépművészeti Múzeum épületeivel együtt) 2002 óta világörökségi helyszínek.


55


Budapest megközelíthetősége

Budapest a magyarországi közlekedési hálózat központjaként jelentős átmenő forgalmat bonyolít le Közép-Európában.

A Magyarországot átszelő közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalak keresztezési pontja minden esetben Budapest, amely Közép-Kelet-Európa egyik legfőbb csomópontja.

Budapestről 3 órán belül elérhető jelentős városok lakossága

Bécs és Pozsony gépkocsival egyaránt két és fél óra távolságon belül fekszik Budapesttől, Prága, Zágráb és Belgrád pedig 4-5 óra alatt elérhető.

Budapest, Magyarország

1 740 000

Bécs, Ausztria

A magyar közlekedési hálózat központosított sugaras szerkezete folytán Budapest a közúti és vasúti rendszerek szempontjából különleges helyzetet élvez. Légi úton A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a városközponttól 16 km távolságra délkeleti irányban található. 2013-ban a repülőtéren 8.5 millió utas fordult meg.

Főbb lakossági központok

Lélekszám

Távolság autóval (km)

Utazási ideje (óra:perc)

1 690 000

244 km

2:23

Pozsony, Szlovákia

423 000

201 km

1:59

Debrecen

205 000

237 km

2:21

Miskolc

175 000

184 km

1:54

Pécs

155 400

209 km

2:51

Szeged

161 725

173 km

1:47

Győr

130 400

129 km

1:23

Kecskemét

105 500

89 km

1:04

Székesfehérvár

105 000

69 km

0:54

Összesen

4 797 000

Vasúton Budapest és 25 más európai főváros között a közvetlen vasúti összeköttetést naponta több mint ötven szerelvény biztosítja. A bécsi vonalon óránként közlekedik vonat. Népszerű az InterCity hálózat, amely Budapest és a jelentősebb magyar városok közötti üzemeltet járatokat.

Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Gépkocsival Az összes magyarországi autópálya és a főútvonalak döntő többsége Budapestről indul sugaras szerkezetben. Budapest központjától számítva: ■ 1 óra autóútnyi távolságra 4 millió; ■ 2 óra autóútnyi távolságra 6,8 millió; ■ 3 óra autóútnyi távolságra 12,3 millió lakos él.


56


A Városliget megközelíthetősége

A négy fővárosi kerület

Fő útvonalak

területén (VI.,VII.,XIII.,XIV.)

Az Andrássy út a Városliget fő megközelítési útvonala a Belváros felől. A Kodály Köröndtől kezdődően diplomáciai épületek, szálloda, étterem és múzeumok szegélyezik.

található park mintegy 100 hektáros területével Budapest második legnagyobb közparkja, több irányból is könnyen megközelíthető.

VI. kerület, Terézváros

XIII. Kerület, Újlipótváros, Angyalföld XIV. Kerület, Zugló

A villákkal beépített Városligeti fasor (az Andrássy út átadása előtti fő megközelítési útvonal) a Király utca folytatásaként a vezeti ide a látogatókat. Az út a VI. és VII. kerületet választóvonala. A Ligetet Nyugat felől a lakó- és irodaházakkal beépített hatsávos Dózsa György út határolja. A vele párhuzamos Stefánia út kapcsolatot biztosít Istvánmező felé. Északkelet felől a Hermina útról közelíthető meg a Liget, mely két római katolikus templommal, és 19.-20. századi villaépületekkel szegélyezett. Északról a Nyugati pályaudvar sínrendszere képez határvonalat a Városliget körül. A környező városrészek VI. Kerület (Terézváros) – A Városligethez kapcsolódó szakasz nagyobbrészt szabadon álló lakóházakkal beépített. VII. kerület (Erzsébetváros) – Elsősorban lakófunkciójú városrész, a Városligeti fasor kivételével jellemzően sűrűn beépített. XIII. Kerület (Angyalföld) – Elsősorban lakócélú városrész, a Ligettől a Nyugati pályaudvar sínrendszere választja el. XIV: Kerület (Zugló) – A Ligethez kapcsolódó Herminamező városrész szabadon álló lakó- és társasházakkal beépített. A Hungária körút szeli ketté. A Ligethez közvetlenül nem kapcsolódó Istvánmező reprezentatív épületekkel beépített. Meghatározó része a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Sportaréna környékén kialakult sportkomplexum.

V. kerület, Belváros - Lipótváros


VII. kerület, Erzsébetváros

57


A Városliget jelenlegi intézményei Budapesti Vidámpark

Fővárosi Nagycirkusz

Széchenyi Fürdő

Sörsátor

Vajdahunyad Vára, Mezőgazdasági Múzeum

Petőfi Rendezvény Központ

Közlekedési Múzeum

Anonymus Szobor

Olof Palme Ház- Magyar Alkotóművészek Háza

Történeti Épületcsoport

George Washington Szobor Hungexpo

Alpár Ignác Szobor Mezőgazdasági Pantheon

Kertem Bár Ronald Reagan szobor

Robinson Étterem

Városligeti Műjégpálya

Gundel Étterem Bagolyvár Étterem

Íjász Szobor

Fővárosi Állatés Növénykert

Szépművészeti Múzeum

Hősök Tere Milleniumi Emlékmű

Műcsarnok

Időkerék

Ötvenhatosok tere Regnum Marianum emlékmű Emlékmű


58

A Városliget Megújítása és Csatlakozó Beruházások Program

A jelenlegi intézmények

Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk a Városligetben jelenleg működő

Liget Budapest projekt

intézményeket és ezek fejlesztési terveit, emellett pedig azon intézményeket is, amelyek jelenleg Budapest más pontjain működnek, de

Múzeumi Negyed Program

a Liget Budapest projekt


Csatlakozó Beruházások Program

Beruházás Menedzsment Program

keretében a Városligetbe költöznek. A Városliget jelenlegi intézményrendszere A Városliget intézményeinek sorát jelenleg az alábbiak alkotják:

A Városliget megújítása és a csatlakozó beruházások program keretében számos intézmény újul meg, bővül ki és épül meg a Liget Budapest projekt keretében.

■


■

Fővárosi Állat- és Növénykert

■

Széchenyi Fürdő

■ a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója,

■

Petőfi Csarnok

■ a Fővárosi Nagycirkusz új épületének felépítése,

■

Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum

■ a Fővárosi Állat-és Növénykert bővítése,

■

Vajdahunyadvár - Magyar Mezőgazdasági Múzeum

■ a Közlekedési Múzeum bővítése, valamint

■

Városligeti Műjégpálya Műcsarnok

■ a Petőfi Csarnok lebontása.

■ ■

Hermina- kápolna

■

Olof Palme Ház - Magyar Alkotóművészek Háza

A program főbb elemei:

Ezek mellett számos szolgáltató- és kereskedelmi egység - éttermek; vendéglők, valamint emlékművek és szobrok teszik teljessé a Városliget jelenlegi intézményrendszerét.


59


Szépművészeti Múzeum Az intézmény rövid ismertetése

a Hősök tere műemlék-

■

együttesének részeként egyike Budapest világörökségi helyszíneinek. Gyűjteményét és földrajzi

■

elhelyezkedését tekintve Bécs és Szentpétervár között a legátfogóbb és legrangosabb nemzetközi képzőművészeti együttes.

■

A látogatószám alakulása, 2013

A múzeum felépítéséről az 1896-os millenniumi törvény határozott, amely az akkor már meglévő gyűjtemények egyesítésére hozta létre az épületet. Neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült a XX. Század elején 1900 és 1906 között, alapítása óta állami fenntartású múzeumként működik. Gyűjtőköre az egyetemes művészet az ókortól napjainkig. Magyar művészeti anyagának nagy része a Magyar Nemzeti Galériához került, így mindössze néhány magyar művész alkotása található itt. A múzeum 2013-ban közel 540 ezer látogatót jegyzett.

Ezer fő

A Szépművészeti Múzeum

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Üzemeltetési adatok ■ ■

.

83

80

68 44 30

Máj.

10%

6-26 és 62-70 év közöttiek, min. két 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozók

50%

Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt.

Nov. Dec.

Egyéb 4% Felnőtt 60%

Gyermek 8%

Diák 13%

Külföldi és belföldi látogatók aránya, 2013

A szervezett közoktatás keretében érkező magyar diákcsoportok

75% Külföldi 30%

Alkalmazottak száma (együtt a Magyar Nemzeti Galériával), 2013 (fő) Összesen

36 25

Nyugdíjas 15%

Kedvezmény mértéke

Partnerkártyákkal

42

A látogatók korcsoportonkénti megoszlása, 2013

Az állandó kiállításokra 1 800 forintért váltható teljes árú belépőjegy, míg az időszaki kiállítások belépőjegy árai 2 500 és 3 500 forint között változnak. Az igénybe vehető kedvezmények mértéke az egyes korosztályokra állandó1. Kedvezményre jogosultak

38

21

Jan. Febr. Márc. Ápr.

Az intézmény hétfő kivételével minden nap 10-től este 6 óráig várja a látogatókat.

37

32

Belföldi 70%

310 Megjegyzés: (1)Az 194/2000. (XI. 24.) Kormány rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről értelmében Forrás: Szépművészeti Múzeum


60



A Liget Budapest projekt

Tervek a Liget Budapest projekt keretében

részeként a múzeum Román

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 2012-es intézményi egyesülése után a két intézmény kiállítási struktúrája átalakításra került. Ennek értelmében a Szépművészeti Múzeum az antikvitás és a régi mesterek műveit mutatja majd be, míg a későbbi korok gyűjteményei az Új Nemzeti Galériában, és a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeumban lesznek láthatóak.

csarnokának és kapcsolódó tereinek rekonstruálására kerül sor még az új nemzeti közgyűjtemény-együttes megvalósítása előtt.

A Liget Budapest projekt részeként a múzeum Román Csarnokának és kapcsolódó tereinek rekonstruálására kerül sor még az új nemzeti közgyűjtemény-együttes megvalósítása előtt, a tervek szerint 2017. I. negyedévi befejezéssel. A rekonstrukció keretein belül többek között a fűtési rendszer és egyéb területek is felújításra kerülnek. A Schickedanz-palota Román csarnoka még a második világháborúban szenvedett súlyos károkat, azóta raktárként funkcionál, illetve a múzeum gipszmásolat-gyűjteményének egy részét őrzik itt. A gipszmásolat-gyűjtemény szintén felújításra kerül és a komáromi Csillagerődben lesz majd látogatható, állandó kiállítás formájában. Tervezett fejlesztési költség: 7,8 milliárd forint Forrás: Városliget Zrt.


61

A Városliget Megújítása Program

Fővárosi Állat- és Növénykert Az intézmény rövid ismertetése

Növénykert Magyarország

■

legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, egyben az egyik leglátogatottabb hazai

■

kulturális és szabadidős attrakciója.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1986 óta természetvédelmi terület. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Évi 1-1,1 millió látogatójával Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális/szabadidős közintézménye. 2013-ban látogatóik száma meghaladta a 992 ezer főt. Fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. További célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.


ezer fő

A Fővárosi Állat- és

160 140 120 100 80 60 40 20 0

138 116 121 97

138

132 94

45 15

45

21

31

Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.

Üzemeltetési adatok ■

Az állatkert egész évben nyitva tart, bár a napi nyitva tartás évszakfüggő. Nyáron (májustól augusztusig) az állatkert reggel 9től délután 6-ig fogadja a látogatókat, de télen már délután 5-kor bezár. Jegy típusa

Jegyár

Felnőtt jegy

2 500 Ft

Gyermek jegy

1 800 Ft

Diák jegy

1 900 Ft

Nyugdíjas jegy

2 200 Ft

Családi jegy

7 300 Ft

Csoportos felnőtt jegy

2 000 Ft/fő

Csoportos gyermek jegy

1 300 Ft/fő

Csoportos diák jegy

1 400 Ft/fő

Csoportos nyugdíjas jegy

1 500 Ft/fő


Felnőtt 49%

Gyermek, Diák, Nyugdíjas 51%

A külföldi és belföldi látogatók aránya, 2013

Külföldi 12%

Alkalmazottak száma, 2013 (fő) Szellemi

Belföldi 88%

42

Fizikai

122

Összesen

164 Forrás:Fővárosi Állat- és Növénykert


62


Fővárosi Állat- és Növénykert

A fejlesztés célja egy


innovatív, fenntartható,

A régi Vidámpark területével összesen 6,5 hektárral bővül az Állatkert a Pannon Park projekt keretében. Az Állatkert területe az 1950-es évektől mostanáig nem egészen 11 hektár volt, mely így 20 hektárra növekszik majd.

városfejlesztési mintaprojektként is funkcionáló közösségi tér, egy családi élménypark létrehozása. Három fő eleme a Pannon Park és biodóm kialakítása, a Mesepark létrehozása, és a Vidámpark örököseiként megmaradó műemlék játékok megőrzése.

A Vidámparktól átvett területek fejlesztésének három fő eleme van: a megmaradó műemlék játékok, amelyek még az egykori vurstli és az Angolpark területéről származtak a második világháborút követő államosítási időszakból; az újonnan felépülő Mesepark, ahol a mesékből ismert állatokkal találkozhatnak a látogatók; valamint a Pannon Park, amelynek részét képezi a szubtrópusi csarnok (biodóm) is. A Pannon Park a Kárpát-medence évmilliókkal ezelőtti, múltbeli élővilágát igyekszik felidézni. Ekkor hazánk éghajlata melegebb volt a mainál, és élővilága is egészen más képet festett. Ebben az időben a Kárpát-medencében olyan állatcsoportok képviselői is éltek, amelyek ma már csak trópusi, szubtrópusi területeken fordulnak elő. Bár az akkori ősi fajok ma már nem léteznek, de mai megfelelőik, rokonaik, leszármazottaik együttes bemutatása segíthet felidézni, milyen is lehetett a táj a Kárpát-medencében ebben a múltbeli időszakban. A Pannon Park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm. A hatalmas csarnokban a földtörténeti közelmúlt növény- és állatvilágát szimuláló környezet várná a látogatókat. A biodóm külsejét füves domb képezné, amelyen hatalmas üvegablakok engedik be a fényt a csarnok belsejébe. A fejlesztés főbb elemei közül várhatóan a Mesepark megvalósítására kerülhet hamarabb sor. Tervezett fejlesztési költség: 15 milliárd forint Forrás: Városliget Zrt.

Forrás:Fővárosi Állat- és Növénykert © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

63


Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum Az intézmény rövid ismertetése

Közlekedési Múzeum több

■

mint 50 éves gyűjteményében a technika különböző területeinek tárgyait őrzi. 2013-ban közel 137 ezer látogatót fogadtak.


A múzeumban a hazai közlekedés történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások mellett rendszeresen helyet kapnak érdekes, műszaki témájú időszaki kiállítások is. 2013-ban közel 137 ezer látogatót fogadtak.

30 ezer fő

A Magyar Műszaki - és

19

20 13

15


25

25

10

A múzeum egész évben várja látogatóit, különböző nyitvatartással a téli és nyári időszakban. Nyáron (májustól szeptemberig) keddtől péntekig 10-től délután 5-ig, hétvégén és ünnepnapokon pedig 10től 6-ig fogadja a látogatókat, télen egy órával korábban zárnak minden nap. Hétfőn mindkét időszak alatt zárva tartanak. Jegy típusa

Jegy típusa

Jegyár

Felnőtt jegy

Jegy típusa

1 600 Ft

Kedvezményes jegy1 Alkalmazottak száma, 2013 (fő) Budapest kártyával Alkalmazottak száma, 2013 (fő) Csoportos felnőtt jegy

600 Ft/fő

Csoportos diák jegy

300 Ft/fő

8

10

8

Jan Febr Márc Ápr

Máj Jún

Tárlatvezetés (idegen nyelvű)

6 000 Ft/csoport

6

Júl

Aug Szept Okt Nov Dec

Látogatók korcsoportonkénti megoszlása, 2013 Felnőtt 43% Nyugdíjas 4%

Gyermek 20%

6 000 Ft/fő 5 000 Ft/csoport

9

0

1 300 Ft

Tárlatvezetés (magyar nyelvű)

7

5

800 Ft

Éves bérlet

12

11

9

Diák 33%


36

Fizikai

36

Összesen

72

Külföldi és belföldi látogatók aránya, 2013 Külföldi 3%

Megjegyzés: (1) Kedvezményes jegy vásárlására jogosultak a 6-26 év közöttiek, 62-70 év közöttiek, valamint a legalább két 18 év alatti gyereket kísérő legfeljebb két közeli hozzátartozó Belföldi 97% Forrás: Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

64


Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum A múzeum bővítése két


lépésben valósul meg a tervek

A közönségigények változásával és a gyűjtemények fejlődésével a múzeum helyigénye is nőtt, s az 1987-es bővítés sem bizonyult elégségesnek. A Liget Budapest projekt keretein belül a Múzeum további bővítésére kerül sor, mely a tervek szerint két elemmel kerül kivitelezésre.

szerint: a bombatámadást szenvedett kupolacsarnok helyreállításával, és egy új felszíni épületszárny megépítésével.

A terv egyik részeként a bombatámadást szenvedett 400 m2-es kupolacsarnok helyreállítása tervezett. A terv másik része pedig egy új felszíni épületszárny megépítését tűzte ki célul közel 3 000 m2- en a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, amely egyébként 1910 óta tervezett az épület szintterületének bővítéseként. A múzeum repülési- és űrhajózási kiállításának 1984 óta a Petőfi Csarnok adott otthont, mintegy 3 900 m2-en. A Csarnok átalakítása miatt ezek áthelyezéséről is gondoskodni kell, néhány emblematikus darabot kivéve, amelyek a Ligetben maradnak majd. Tervezett fejlesztési költség: 7 milliárd forint Forrás: Városliget Zrt.


65


Vajdahunyadvár és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Az intézmény rövid ismertetése

épületcsoportja 1991 óta

■

műemlék. A múzeum látogatóinak száma 2013-ban elérte a 95 ezer főt.


A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyadvár épülete nem csupán múzeumépület, hanem egyben romantikus hangulatú palota is, amely Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be Magyarország ezeréves építészettörténetét kezdve a román kortól, a gótikán, a reneszánszon és a barokk stíluson át.

■

A múzeum időszakos kiállítások mellett állandó kiállításokkal is várja vendégeit, területén könyvtár is található.

■

A múzeum látogatóinak száma 2013-ban elérte a 95 ezer főt.

ezer fő

A Vajdahunyadvár

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

19 17 14 10 9

2

Jan.

Felnőtt jegy

Febr. Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Felnőtt 29,9%

A múzeum keddtől vasárnapig 10-5 óráig tart nyitva.

Jegy típusa

3

4

3

Aug. Szept. Okt.

Nov.

Dec.



6

5 3

Nyugdíjas 11,5%

Jegyár 1 100 Ft

Gyermek jegy

550 Ft

Nyugdíjas jegy

550 Ft Diák 58,6%

Tervek a Liget Budapest projekt keretében A tervek szerint a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együttműködésével gasztronómiai központ kialakítása a cél a Vajdahunyadvár területén. A múzeum megújult koncepcióval működne és az új kiállítások mellett az épületben éttermek, rendezvényhelyszín kapna helyet, mely a budapesti és ezen belül a városligeti gasztronómiai kínálatot színesítené.


Belföldi 91%

Tervezett fejlesztési költség: 3,7 milliárd forint

Külföldi 9%

Forrás: Városliget Zrt. Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

66


Fővárosi Nagycirkusz A Fővárosi Nagycirkusz

Az intézmény rövid ismertetése

Közép-Európa egyetlen

■

A Fővárosi Nagycirkusz befogadóképessége 1 850 fő. Az épület függetlenül az aktuális időjárástól télen és nyáron egyaránt nyitva áll a közönség előtt.

■

A Fővárosi Nagycirkusz nem csak cirkuszi előadások helyszíne, hanem az ide látogatók számos egyéb kulturális eseményen is részt vehetnek. Rendeztek már itt többek között több komolyzenei hangversenyt, könnyűzenei koncertet divatbemutatót, sportrendezvényt, néptánc előadást, valamint színházi és operett előadást is láthattak a nézők.

kőcirkusza, a Liget Budapest projekt során az épület felújítása és bővítése tervezett. Cél egy olyan multifunkcionális kulturális intézmény létesítése, amely minden cirkuszművészeti irányzat bemutatására alkalmas.


Nyitva tartás előadásoktól függően 11 órától, 15 órától, 17 órától és 19 órától. Helyárak Jegy típusa

1. Kategória

2. Kategória

3. Kategória

Teljes árú

3900 Ft

2900 Ft

2700 Ft

Nyugdíjas

3100 Ft

2700 Ft

2500 Ft

Gyermek

1900 Ft

1700 Ft

1500 Ft

Tervek a Liget Budapest projekt keretében Az épület felújítására és bővítésére kerül sor a projekt keretében. Cél egy olyan multifunkcionális kulturális intézmény létesítése, amely minden cirkuszművészeti irányzat bemutatására alkalmas. A mintegy 10 000m2-es telken elhelyezkedő új komplexum a cirkuszművészet, az artistaképzés, és a kulturális idegenforgalom nemzetközileg is kiemelten számon tartott fellegvárává válik majd a tervek szerint. A Hungária Krt. alatti szerviz út és a mélygarázsból induló gyalogos aluljáró kialakítása révén fizikai összeköttetés valósul majd meg az egyébként is fejlesztés alatt álló MACIVA Művészteleppel. Tervezett fejlesztési költség: 3,2 milliárd forint Forrás: Városliget Zrt. © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

67

A Városliget további intézményei

Széchenyi Fürdő


Budapest és egyben

■

Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. 2013-ban több mint 1,2 millió látogatót számlált, ezzel a

■

leglátogatottabb intézmény a Városligetben.


A Széchenyi gyógyfürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdő számos különböző gyógykezelési szolgáltatást is nyújt, és területén nappali kórház is működik. 2013-ban több mint 1,2 millió látogatót számlált, ezzel a leglátogatottabb intézmény a Városligetben.

140 120 ezer fő

A Széchenyi gyógyfürdő

104

102

121

130

110

101

100

97

Aug Szept Okt

Nov

Dec

92

83

80 60 40 20


106

100

112

0

Az uszoda reggel 6 és este 10 között, a Társas Gőz és a Társas Termál pedig reggel 6 és este 7 óra között várja a látogatókat.

Jan

Febr Márc

Ápr

Máj

Jún

Júl

A látogatók korcsoportonkénti megoszlása, 2013 Jegy típusa

Jegyárak Hétköznap Hétvégén

Napi belépő kabinos öltözővel

4 600 Ft

4 800 Ft

Reggeli/délelőtti úszóbelépő kabinos öltözővel (06:00-08:00)

4 300 Ft

4 500 Ft

Délutáni belépő kabinos öltözővel (Termál részleg 17 órától)

4 300 Ft

4 500 Ft

Nyugdíjas 45%

Gyermek 1% Diák 10%

Felnőtt 44%

Tervek a Liget Budapest projekt keretében A Széchenyi Fürdő átalakítása nem tervezett a Liget Budapest projekt keretein belül.


A Széchenyi fürdő üzemeltetőjének várakozásai szerint az éves látogatószám évente átlagosan 2,6%-kal fog növekedni 2014 és 2020 között. 2018-ban az éves átlagos növekedés meghaladhatja az 5%-ot is, köszönhetően a megújult Városliget növekvő népszerűségének.

Külföldi 75%

Belföldi 25%

Forrás Széchenyi Fürdő © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

68


Városligeti Műjégpálya A Városligeti Műjégpálya a


maga 12 ezer

■

legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő, összefüggő

■

szabadtéri műjégpálya.

A létesítményen 2010 és 2011 között nagyszabású felújítást hajtottak végre és 2012-ben újra a teljes téli szezonban fogadta a látogatókat. 2013-ban a látogatók száma meghaladta a 130 ezer főt.

ezer fő

négyzetméterével Európa

A látogatószám alakulása 2009- 2013

A Városligeti Műjégpálya 1870 óta nyújt téli kikapcsolódási lehetőséget az idelátogatóknak. Tavasztól őszig sport- és kulturális jellegű rendezvényeket kínál, a tó pedig csónakázási lehetőséggel várja a kikapcsolódásra vágyókat.


Jegyár

Felnőtt jegy

1 500 Ft

Diák jegy

1 000 Ft

Nyugdíjas jegy

1 000 Ft

Felnőtt bérlet

15 000 Ft

Diákbérlet

10 000 Ft

130

134

2012

2013

43 27

2009

A Műjégpálya márciustól novemberig zárva tart.

Jegy típusa

160 140 120 100 80 60 40 20 0

2011

Megjegyzés: 2010-ben a Műjégpálya felújítás okán zárva tartott.

Tervek a Liget Budapest projekt keretében A Műjégpálya átalakítása nem tervezett a Liget Budapest projekt keretein belül. A látogatók korcsoportonkénti megoszlása Nyugdíjas 1%

Egyéb 3%

Diák 48%

Forrás: Városligeti Műjégpálya

Felnőtt 48% © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

69


Műcsarnok A Műcsarnok tevékenysége


az elmúlt években tovább

■

A Műcsarnok a képzőművészet hírnökeként a XIX. század vége óta törekszik a jelenkori magyar művészeti és nemzetközi irányzatok legjavának bemutatására. Küldetéseként a hazai képzőművészet nemzetközi pozícionálását is szem előtt tartja – külföldi kiállítások kezdeményezése és publikációk révén színesíti a magyar kulturális életet.

■

A Műcsarnok több mint 2 000 m2-es kiállítótere mellett az épület alagsori szintjén található a 120 m2-es alapterületű Mélycsarnok galéria, valamint az aulából nyílik egy 100 m2 alapterületű projektterem is. Emellett egy filmvetítővel felszerelt, 100 fő befogadására alkalmas előadóterem, egy könyv- és ajándékbolt, valamint egy kávézó áll a közönség rendelkezésére. Ezek a terek a kiállítási időszakok között bérbe vehetők. A Műcsarnok könyvkiadási tevékenységet is végez.

bővült az Ernst Múzeum, a Mélycsarnok és az M0 projektgaléria csatlakozásának köszönhetően.


Az intézmény keddtől vasárnapig 10-től este 6-ig tart nyitva csütörtök kivételével, amikor 12-től este 8 óráig várja látogatóit.

Jegy típusa

Jegyár

Normál jegy

1 800 Ft 900 Ft

Diák, pedagógus és nyugdíjas jegy Családi jegy Csoportos jegy (10 főtől) Csoportos diák, pedagógus és nyugdíjas jegy (10 főtől)

2 700 Ft 1 300 Ft/fő 650 Ft/fő

Tervek a Liget Budapest projekt keretében A Műcsarnok átalakítása nem tervezett a Liget Budapest projekt keretein belül.


70

A Múzeumi Negyed Program

Az új létesítmények

A Múzeumi Negyed Program a Liget Budapest fejlesztés alapelemeként a magyar Liget Budapest projekt

múzeumi intézményrendszer hat elemét köti be a már meglévő városligeti intézményhálózatba. Múzeumi Negyed Program



Beruházás Menedzsment Program

A Program célja A Program keretében hat új intézmény kerül a Városliget intézményendszerébe, melynek öt épület ad majd otthont. Az intézmények fele már létező, színvonalas múlttal rendelkező létesítmény.

■

A Néprajzi Múzeum 1872 óta működik Európa egyik legrégebbi etnográfiai intézményeként. Jelenlegi épületét 1975-től birtokolja a budapesti Kossuth téren.

■

A Magyar Építészeti Múzeum a Kárpát - medencei építőipar és építészet bemutatását tűzte ki célul. A múzeum ötletét már egy évszázaddal ezelőtt is felvetették, azonban állandó saját kiállítóhellyel sosem rendelkezett, de a fenntartó segítségével, illetve külső helyszíneken rendszeresen valósított meg kiállításokat.

■

A Fotó Múzeum célja a fotóművészet világhírű képviselői munkájának megismertetése a közönséggel, a közép- és keleteurópai régióra koncentrálva.

■

A Magyar Zene Háza egyszerre kiállító központ, és ismeretterjesztő élményközpont, amely a magyar zene világát készül bemutatni interaktív módon oktatási funkcióra és koncertrendezvényekre fókuszálva.

Az épületeket egyidejűleg tervezik kivitelezni, 2016 márciusi kezdéssel. Az intézmények rövid ismertetése ■

■

A Ludwig Múzeum a nemzetközi Ludwig- hálózat részeként mutatja be a hazai – és nemzetközi kortárs művészetet egészen 1950-től napjainkig. Fontos feladata a hazai kortárs művészet nemzetközi kontextusba helyezése. A múzeumnak jelenleg 2005 óta a Művészetek Palotája épülete ad otthont, az épület Duna felőli oldalában. Az Új Magyar Nemzeti Galériának korábban a Budavári Palota épülete adott otthont. 2011. október 20-án kormányhatározat jelent meg arról, hogy 2012. február 29-ével a Magyar Nemzeti Galéria beolvad a Szépművészeti Múzeumszervezetébe. Az Új Nemzeti Galéria állandó kiállítása az 1800-tol 1950-ig terjedő időszakot öleli majd fel.


71


Az új létesítmények


72


Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

A Ludwig Múzeum – Kortárs

A jelenlegi Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Művészeti Múzeum 1991 óta

■

A múzeum látogatóinak

■

száma 2013-ban megközelítette a 45 ezret.

■

A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumot 1989ben alapította a német Ludwig házaspár. Az új múzeum első állandó kiállítása 1991-ben nyílt meg a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. A múzeum 2005-ben költözött át a Művészetek Palotájába.

12 8

A múzeum látogatóinak száma 2013-ban megközelítette a 45 ezret.

■

4

4,8 2,6

5,2

5,2

2,9

2,3

2,1

2,5

2,0

2,8

3,0

0 Jan. Febr. Márc. Ápr.

Az intézmény állandó kiállításaira keddtől vasárnapig 10-től 6-ig várja az érdeklődőket, időszaki kiállításai este 8-ig tartanak nyitva. Hétfőn a múzeum zárva tart.

Máj. Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

A látogatók korcsoportonkénti megoszlása Nyugdíjas 5,0%

Az időszaki kiállítások jegyárai változóak, a törvény értelmében meghatározott igénybe vehető kedvezmények természetesen itt is érvényesek. Az állandó kiállítások esetén igénybe vehető családi kedvezmények az alábbiak:

Családi belépőjegyek

6 2


9,7

10

ezer fő

várja látogatóit Budapesten.

Látogatószám alakulása, 2013

Felnőtt 65,9%

Egyéb 10,8% Gyermek 0,6%

Jegyár / család

Családi I. belépő (1 szülő és 1 gyerek / 6 év felett)

1 600 Ft

Családi II. belépő (1 szülő és legfeljebb 4 gyerek / 6 év felettiek)

2 000 Ft

Családi III. belépő (2 szülő és legfeljebb 4 gyerek / 6 év felettiek)

2 800 Ft

Diák 17,7%

A külföldi és belföldi látogatók aránya


47,5

Fizikai

3,5

Összesen

51

Belföldi 69%

Külföldi 31%

Forrás: Ludwig Múzeum © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

73


Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Az új Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum egyedi feladatokat vállal a magyar múzeumi rendszerben, mint a kortárs művészet bemutatásának módszertani központja. Kiemelt célja a magyar és

Az új Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, tervek a Liget Budapest projekt keretében Az új intézmény az Új Nemzeti Galériával egy épületkomplexumban, annak egy önálló szárnyában helyezkedik majd el, és a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és őrzi. Célja a hazai művészet nemzetközi környezetbe való integrálása, s ezt a térség művészetének legjelentősebb történeti és jelenkori tendenciáinak, nemzetközi művészeinek bemutatásával kívánja elérni. Nagy hangsúlyt fektetnek a régió fiatal, feltörekvő művészei alkotásainak beszerzésére is.

párhuzamos bemutatása, a

A kiállítások mellett a látogatók szórakoztatását szolgálja a videóterem és a Cinemateque - amely önálló moziteremként nagyjából 120 fő befogadására alkalmas, - valamint a múzeumpedagógiai- és szakmai terek, rendezvényterek, és egy kávézó is.

kortárs magyar művészet

Látogatói összetétel

nemzetközi kontextusba

A múzeum célcsoportja elsősorban a fiatal felnőttek. Az új intézményben az eddigieknél nagyobb számú külföldi látogatóra számítanak, elsősorban szervezetten érkező turistacsoportokra, illetve a szintén szervezetten érkező belföldi turistákra és az oktatási intézményekből érkező csoportokra. Az új Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum látogatóinak tervezett száma 150 ezer fő évente.

nemzetközi kortárs művészet törekvéseinek

helyezése.

A tervek szerint egy átlagos hétköznapon délelőtt 10 és este 6 óra között kb. 300-400 látogató várható. Többségük: külföldi turisták, pedagógusok diákcsoportokkal. Egy átlagos hétvégi napon kb. 600700 látogató várható, többségükben hazai, fiatal felnőttek. A maximális egyidejű látogatószám a múzeumban 650 fő. Egy rendezvényt is kínáló hétköznapon vagy hétvégén (családi program, szakmai rendezvény, kiállítás megnyitó stb.) a programok közönsége megnöveli a szokásos látogatók számát, ami ekkor napi 800 fő körülire tehető.

Koncepció - Új Nemzeti Galéria (Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum) 1. Tervezett összes bruttó alapterület 1.a Kiállító tér Kiállítási kiszolgáló (raktár, restaurálás, közlekedők, 1.b stb) 1.c Közönségforgalom (múzeumpedagógia, előadótermek, közlekedő, mellékhelyiségek, vendéglátás, üzletek, stb.) 1.d Igazgatás, üzemeltetés (irodák, gépészet) 2. 2.a 2.b 2.c

Létszám adatok Épületben dolgozó munkatársak száma Tervezett éves látogatószám Tervezett maximális egyidejű látogatószám

3. Parkolószám 3.a Látogatói parkoló 3.b Dolgozói parkoló

50 000 m2 18 100 m2 4 000 m2

10 700 m2 7 200 m2

400 550 000 1 650

fő fő fő

405 315 90

db db db


Az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum együttműködése A két intézmény közös épületben lesz elhelyezve, azonban intézményi önállóságukat teljes mértékben megőrizve működnek majd tovább. A szervezeti átalakulás momentumaként az Új Nemzeti Galériának az 1800-1950 közötti művészetet bemutató állandó kiállításától az épület elhagyása nélkül, ugyanazon a szinten tovább lehet majd haladni a Ludwig Múzeum 1950 utáni művészetet bemutató állandó tárlatára, így az elmúlt két évszázad képzőművészetének állandó tárlatait egy épületben, megszakítás nélkül végig lehet majd járni.


74


Új Nemzeti Galéria

A jelenlegi Magyar Nemzeti

A jelenlegi Magyar Nemzeti Galéria

Galéria 2005 óta a Budai

■

2005-ben a Ludwig Múzeum Művészetek Palotájába való költözésekor a Budai Várban felszabaduló helyen hozták létre a Magyar Nemzeti Galériát, mely a középkortól napjainkig gyűjti a magyarországi és a magyar művészet emlékeit, valamint kölcsönöz és készít teljes kiállításokat a magyar művészetről nem csak hazai múzeumokba, hanem európai intézmények számára is.

■

A Magyar Nemzeti Galéria 2013-ban több mint 347 ezer látogatót fogadott.

intézmény 2013-ban több mint 347 ezer látogatót fogadott.

ezer fő

Várban található. Az

A látogatószám alakulása, 2013 70 60 50 40 30 20 10 0 Jan. Febr. Márc. Ápr.

Máj. Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.


Az intézmény keddtől vasárnapig 10-től 6-ig várja az érdeklődőket, hétfőn zárva tartanak.

■

Az állandó kiállításra érvényes felnőtt jegyár 1400 Ft, az időszaki kiállítások ára változó. Az árakból különböző mértékű kedvezményben részesülhetnek az arra jogosultak, a törvényben foglaltak szerint.

Jegy típusa (állandó kiállítás) Teljes árú jegy Fotójegy Videójegy

A látogatók korcsoportonkénti megoszlása, 2013 Nyugdíjas 17% Egyéb 4% Felnőtt 57%

Diák 13%

Jegyár 1 400 Ft/fő 500 Ft/fő

Külföldi és belföldi látogatók aránya, 2013

1 000 Ft/fő

Alkalmazottak száma (együtt a Szépművészeti Múzeummal), 2013 (fő) Összesen

Gyermek 9%

Külföldi 30% Belföldi 70%

310

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

75



Az Új Nemzeti Galéria célja,

Az Új Nemzeti Galéria, tervek a Liget Budapest projekt keretében

hogy ne csak turisztikai

2012. szeptember 1-jétől - 55 évvel az egykori intézményi szétválasztás után- a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria a kormány döntése alapján szervezetileg újraegyesült. A két intézmény kiállítási struktúrája is átalakításra kerül, melynek értelmében a Városligetben felépülő Új Nemzeti Galéria az újraegyesített Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria 1800 és 1950 közötti magyar és nemzetközi gyűjteményeivel várja majd párhuzamosan a látogatókat, így helyezve nemzetközi kontextusba a magyarországi művészet történetének adott fejezeteit.

célponttá, illetve a tanulás és ismeretadás kiemelt bázisává váljon, hanem egyben nemzeti identitásteremtő helyszínné is.

Az ezt megelőző korszakokat, az antikvitás és a régi mesterek műveit a Szépművészeti Múzeum, az 1950 utáni magyar és nemzetközi művészetet pedig a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum mutatja majd be. Utóbbi intézményi önállóságát megőrizve külön épületszárnyban, a Nemzeti Galériával közös épületben.

Koncepció - Új Nemzeti Galéria (Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum) 1. Tervezett összes bruttó alapterület 1.a Kiállító tér Kiállítási kiszolgáló (raktár, restaurálás, közlekedők, 1.b stb) 1.c Közönségforgalom (múzeumpedagógia, előadótermek, közlekedő, mellékhelyiségek, vendéglátás, üzletek, stb.) 1.d Igazgatás, üzemeltetés (irodák, gépészet)

Az Új Nemzeti Galéria egyaránt kínál programot a családoknak, és a felnőtteknek. Kiemelt célcsoportnak tekintik az óvodásokat, az általános- és középiskolásokat, nekik szólnak célzottan a múzeumpedagógiai programok. Az iskolai elfoglaltságokon kívül a kisiskolás korú gyermekeket és tinédzsereket szünidőben is várják, valamint a családokat, felnőtteket, és a különböző fogyatékossággal élőket is tárt karokkal fogadják. A várható éves látogatószám sikeres működtetés esetén elérheti a 400 ezer főt. Az Új Nemzeti Galéria épületének tervezett befogadóképessége 1 000 fő egyidejűleg. A napi maximális kapacitás 8 000 fő. A múzeum közösségi és kiállítóterei felkészültek az idegen nyelvű látogatók fogadására, a programok külön hangsúlyt helyeznek a Magyarországon élő és dolgozó külföldi állampolgárok, és az idelátogató külföldi turisták igényeire.

18 100 m2 4 000 m2 10 700 m2 7 200 m2

2. Létszám adatok 2.a Épületben dolgozó munkatársak száma 2.b Tervezett éves látogatószám 2.c Tervezett maximális egyidejű látogatószám

A múzeum egyben művészettörténeti tudományos kutató hely is, melyben önálló műhelyként fog működni a GAIA lab. Látogatói összetétel

50 000 m2

3. Parkolószám

400

fő

550 000

fő

1 650

fő

405

db

3.a Látogatói parkoló

315

db

3.b Dolgozói parkoló

90

db


Az épület akadálymentesítésére is gondoltak, ennek fényében készülnek majd siketek és nagyothallók számára szöveges információk, valamint tapintható tárlatok gyengénlátóknak. A látogatók várhatóan 60% körüli aránya nem csak a kiállításokra lesz kíváncsi a múzeumban, hanem egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz majd. Ilyenek például a közvetlenül a kiállításokhoz kapcsolódó audioguide-ok, okostelefonos alkalmazások, tárlatvezetések, családi programok vagy a nem közvetlenül a műtárgyakhoz kapcsolódó szolgáltatások (koncert, színház), és kényelmi szolgáltatások is (étterem, kávézó). Az Új Nemzeti Galéria tervezett fejlesztési költsége: 32,3 mrd Ft Forrás: Városliget Zrt.


76


Néprajzi Múzeum

A jelenlegi Néprajzi Múzeum

működik. Jelenleg a

■

Kossuth téren található 1975 óta, a korábban Igazságügyi Palota céljaira épült épületben.

A látogatók számának alakulása, 2013

A Néprajzi Múzeum gyűjteményének első nagyszabású kiállítása a Városligethez kötődik, amely az itt rendezett 1896-os millenniumi kiállítás 24 lakóházból álló multietnikai néprajzi falujában valósult meg. A múzeum magyar népi kultúrát reprezentáló gyűjteménye mellett jelentős tárgyi anyaggal rendelkezik európai és Európán kívüli területekről is. Feladatának tekinti a kortárs tárgykultúra és a mindennapi élet dokumentálását és feldolgozását.

■

A Néprajzi Múzeum által őrzött objektum-együttes részei: a Műtárgygyűjtemények, az Etnológiai Archívum és a Könyvtár.

■

A múzeum 2013-ban több mint 60 ezer látogatót fogadott.

ezer fő

A Néprajzi Múzeum 1872 óta

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Kombinált belépő Kedvezményes kombinált belépő Állandó kiállítás belépő Kedvezményes belépő az állandó kiállításra

2,3

5,5

4,8

4,1

5,1 3,5

2,3

2,3

Máj.

Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt.

3,8

Nov. Dec.


A múzeum keddtől vasárnapig 10-től 6 óráig várja látogatóit, hétfőn zárva tartanak.

Jegy típusa

7,1 5,2

Jan. Febr. Márc. Ápr.


15,6

Nyugdíjas 4%

Jegyár Diák 18%

1600 Ft 700 Ft

Felnőtt 78%

1000 Ft 500 Ft-tól

Tárlatvezetés (magyar nyelvű)

6000Ft/csoport

Tárlatvezetés (idegen nyelvű)

8000Ft/csoport

A külföldi és belföldi látogatók aránya, 2013 Külföldi 30%

Látogatói összetétel A múzeum jelenlegi látogatóit korcsoport és részvétel szerint is hat csoportba sorolja: kisgyerekek (0-6), gyerekek és fiatalok (6-18), felsőoktatás résztvevői (18-26), fiatal felnőttek (20-30), felnőttek (20-), idősek (60-).

Belföldi 70% Forrás: Néprajzi Múzeum


77


Néprajzi Múzeum

Az új térben megnyíló új

Az új Néprajzi Múzeum, tervek a Liget Budapest projekt keretében

Néprajzi Múzeum számára a

Az új épületben az Etnológiai Archívum és a Néprajzi Múzeum Könyvtára, valamint ezek raktárai lesznek elhelyezve. A műtárgygyűjtemények az állandó és időszaki kiállítások, valamint a látványraktárak anyagán kívül nem az új múzeumépületben, hanem a közelben épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban kapnak elhelyezést.

történeti örökség továbbvitele az egyik fontos szerep, ami kiegészül az új kutatási és kiállítási témák és nézőpontok megfogalmazásával.

A korszerű, látogatóbarát terek és az épület változatos funkciói valódi társadalmi intézményi küldetésében segítik a múzeumot. A látogatólétszám növekedése mellett a társadalmi kapcsolati háló sűrűségét – ezzel párhuzamosan a társadalmi beágyazódást segíti elő a fejlesztés az intézmény számára. Az így kialakuló kapcsolatok minősége és intenzitása is mérőszám a korszerű múzeum számára. Az új Néprajzi Múzeum célcsoportja a külföldi turisták, pedagógusok diákcsoportokkal, kiránduló diákcsoportok, családok kisebb és nagyobb gyerekekkel, ezen felül munkaidőn kívüli felnőtt programok, illetve napközbeni idős programok résztvevői. Várható egyidejű maximális látogatószám 700 fő. Egy átlagos hétvégén napi kb. 7-800 látogató várható. Egy rendezvényes hétköznapon vagy hétvégén (családi program, szakmai rendezvény, kiállítás megnyitó, stb.) a programok közönsége jelentősen megnöveli a szokásos látogatók számát, ami így napi 1 200-1 500 fő közé tehető. Az intézmény céljainak megfelelően kialakított épületben, sikeres működtetés esetén a látogatók tervezett száma elérheti a 250 ezer főt évente. Speciális látogatókört képviselnek a múzeumban a kutatók - számukra kutatóhelyiségek biztosítottak, valamint a VIP személyek, és a zártkörű, csoportos események résztvevői. Számukra pedig különterem áll rendelkezésre prezentációs lehetőséggel. A tervezett fejlesztési költsége: 14,7 milliárd forint

Koncepció - Néprajzi Múzeum 1. Tervezett összes bruttó alapterület 1.a Kiállító tér Kiállítási kiszolgáló (raktár, restaurálás, közlekedők, 1.b stb) 1.c Közönségforgalom (múzeumpedagógia, előadótermek, közlekedő, mellékhelyiségek, vendéglátás, üzletek, stb.) 1.d Igazgatás, üzemeltetés (irodák, gépészet) 2. 2.a 2.b 2.c


20 000 10 100

m2 m2

4 600

m2

3 200

m2

3 100

m2

125 250 000 700

fő fő fő

216 176 40

db db db

3. Parkolószám 3.a Látogatói parkoló 3.b Dolgozói parkoló Forrás: Városliget Zrt.

Az új épület portfóliójában a következők találhatók (az egyes kiállításokban kialakított speciális közönségkapcsolati tér felhasználásával ): ■ ■

állandó kiállítás - helyben és virtuális formában időszaki kiállítások - helyben és virtuális formában

■

gyerekmúzeumi interaktív kiállítások - helyben és virtuális formában

■

látványraktár

A kiállítások akadálymentesek, a közönségkapcsolati tereket kényelmes pihenőhelyek egészítik ki.



78


Magyar Építészeti Múzeum

A Magyar Építészeti


Múzeumnak kifejezett célja,

A Magyar Építészeti Múzeum korábban állandó saját kiállítóhellyel sosem rendelkezett, de a fenntartó segítségével, illetve külső helyszíneken rendszeresen valósított meg kiállításokat. Mindennek ellenére inkább kutatóhelyként volt ismert egyetemi hallgatók, műemléki helyreállítások szakértői, művészettörténészek, újságírók számára.

hogy kiállításaival és programjaival növelje a magyar építészet ismertségét és elismertségét a világban.

Az új Magyar Építészeti Múzeum alapelve, hogy az építészet közügy, az első gondolatatoktól a tervezés és építés folyamatán át a használat folyamatáig. A lakótérrel, a mindennapi élet helyszíneként szolgáló épülettel és a településsel kapcsolatos ügyekben a polgárok nyilvános fórumaként szolgál, ugyanakkor a probléma centrikus, nem kizárólag építési feladatok megoldásában megnyilvánuló építészi gondolkodást közvetíti és érthetővé teszi az azt nem ismerők számára is. A Magyar Építészeti Múzeumnak kifejezett célja, hogy kiállításaival és programjaival növelje a magyar építészet ismertségét és elismertségét a világban. Látogatói összetétel A Magyar Építészeti Múzeum tervezett éves látogatószáma sikeres működtetés esetén elérheti a 80 ezer főt, míg a várható legnagyobb egyidejű látogatószám 500 főre tehető.

Koncepció - Magyar Építészeti Múzeum 1. Tervezett összes bruttó alapterület 1.a Kiállító tér Kiállítási kiszolgáló (raktár, restaurálás, közlekedők, 1.b stb)

7 500 m2 2 700 m2 1 500 m2

1.c Közönségforgalom (múzeumpedagógia, előadótermek, közlekedő, mellékhelyiségek, vendéglátás, üzletek, stb.)

1 300 m2

1.d Igazgatás, üzemeltetés (irodák, gépészet)

1 300 m2

2. 2.a 2.b 2.c



30 80 000 500

fő fő fő

62 47 15

db db db


A múzeum legfontosabb célcsoportját a gyerekek és családok alkotják. Mellettük kiemelt fontosságúak a fiatal felnőttek, különösen a művészeti hallgatók és az építőiparral kapcsolatos szakmák tanulói. A múzeum kifejezett szándéka, hogy a kreatív szakmák iránt érdeklődő és elkötelezett fiataloknak fórumot biztosítson. Az élethosszig tartó tanulás jegyében az intézmény a felnőtteket is meg kívánja szólítani.

A tervezett fejlesztési költsége: 4,46 milliárd forint Forrás: Városliget Zrt.


79


Magyar Fotográfiai Múzeum

Az új Fotó Múzeum nem


csak Budapest Közép-

A jelenlegi Magyar Fotográfiai Múzeum 1991 óta működik Kecskeméten, a város volt zsinagógájának épületében. Ez az egyetlen országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely kizárólag fotográfiák gyűjtésével, feldolgozásával, publikálásával és kiállításával foglalkozik; s melynek elsősorban művészeti értékű, de a fotográfia minden irányzatát képviselő gyűjteménye van.

Európa egyik legjelentősebb fotográfiai gyűjteménye, kiállítóhelye, hanem fotográfiai kutatóközpont is lesz a tervek szerint.

Koncepció - Magyar Fotográfiai Múzeum 1. Tervezett összes bruttó alapterület 1.a Kiállító tér Kiállítási kiszolgáló (raktár, restaurálás, közlekedők, 1.b stb)

A kiállítótermek mellett rendezvénytermek, szakmai oktatásra, és gyermekcsoportok fogadására alkalmas múzeumpedagógiai termek, valamint könyvtár és kávézó várja az ide látogatókat. Látogatói összetétel

A FotóMúzeum Budapestben egy átlagos hétköznapon kb. 350-400, egy átlagos hétvégén kb. 5-600 látogató várható. Többségük: hazai és külföldi turisták, kiránduló diákcsoportok, családok kisebb és nagyobb gyerekekkel, valamint a laikus nagyközönség. Egy rendezvényt is kínáló hétköznapon vagy hétvégén (családi program, szakmai rendezvény, kiállítás megnyitó stb.) a programok közönsége jelentősen megnöveli a szokásos napi látogatói számot, ami így 1 000-1 200 fő körülire tehető. A múzeum befogadóképessége maximum 500 fő egyidejűleg, az éves tervezett látogatószám sikeres működtetés esetén elérheti a 200 ezer őt. A múzeum kisiskolásoktól az idős korosztályig mindenki számára kínál, tartalmukban és módszertanilag az életkori sajátságokhoz igazított, szakképzett múzeumpedagógusok bevonásával vezetett programokat. A múzeumpedagógiai foglalkozások az állandó és időszaki kiállítások megismertetésén túl kiterjednek a fotólaborban és a műteremben folytatott oktatásra is.

600 m2


2 200 m2


1 100 m2

2. 2.a 2.b 2.c

A múzeum fő célcsoportja a fotográfia iránt érdeklődök köre, korcsoporti behatárolás nélkül. A fotóművészet, a különböző alkalmazott műfajok, a fotótechnika iránt érdeklődők számára szeretne minél szélesebb körű programkínálatot nyújtani. Külön látogatói kategóriába sorolhatók a kutatók és azok a szakemberek, akik a fototechnikai helyiségekhez (fotólabor, műterem) kapnak hozzáférési lehetőséget.

7 500 m2 2 300 m2


22 200 000 500

fő fő fő

55 40 15

db db db

3. Parkolószám 3.a Látogatói parkoló 3.b Dolgozói parkoló Forrás: Városliget Zrt.

Az új épület portfóliójában a következők találhatók: ■

kutatószolgálat - kutatószoba

■

ismeretterjesztő előadásokon bemutatott műtárgyak

■

szakmai programokon bemutatott műtárgyak

■

könyvtár és archívum

■

VIP programok

■

fotólabor

■

fotóműterem A tervezett fejlesztési költsége: 4,46 milliárd forint



80


Magyar Zene Háza

Az intézmény


létrehozásának célja, hogy a

Jelenleg nincs olyan intézmény Magyarországon, amely bemutatná a rendkívül gazdag magyar zenei hagyomány átfogó történetét. A tervezett állandó kiállítás elsősorban a klasszikus zenére fókuszál majd, de betekintést nyújt a kárpát-medencei magyar népzene, a kortárs muzsika, a könnyűzene és az operett világába is. A Magyar Zene Háza a magyar zenetörténet bemutatása mellett egyben természettudományos ismereteket is kíván nyújtani a hang fizikai és a hallás fiziológiai természetéről.

hazai és a Magyarországra látogató külföldi közönség számára közérthető és élményt adó módon átfogó információt nyújtson a magyar zeneművészet fejlődéséről és jellegzetességeiről.

A Magyar Zene Háza nem rendelkezik saját gyűjteménnyel. A kiállítás nem elsősorban egyedi tárgyak bemutatásán nyugszik, hanem sokoldalú élményt kíván nyújtani a modern muzeológia széles interaktív eszköztárának segítségével. Az állandó kiállítás további két nagyobb egységre bomlik: zenetörténetre és a hang/hallás természetének bemutatására. Az intézmény kiállító tereken túl kamara hangversenyre, hangszerbemutatókra, táncházi rendezvényekre is alkalmas előadóteremmel rendelkezik, valamint a múzeumpedagógia speciális igényeit kielégítő több kisebb térrel. Az intézményhez tervezetten szabadtéri színpad is kapcsolódni fog. Látogatói összetétel Célcsoport elsősorban a legszélesebb értelemben vett, zene iránt fogékony közönség. Nem csak a belföldi iskoláskorú gyermekek (iskolai osztályok) és a családok, hanem a világhírű magyar zene iránt érdeklődő külföldi turisták is. A tervezett éves látogatószám sikeres működtetés esetén elérheti a 200 ezer főt, az épület maximális egyidejű befogadóképessége 500 fő. Fontos, hogy az új intézmény zenepedagógiai központként is működjön, már a legkisebbeket is ismeretekhez és élményhez juttatva. A tervezett fejlesztési költsége: 6,1 milliárd forint Forrás: Városliget Zrt.

Koncepció - Magyar Zene Háza 1. Tervezett összes bruttó alapterület 1.a Kiállító tér Kiállítási kiszolgáló (raktár, restaurálás, közlekedők, 1.b stb)

8 500 m2 2 600 m2 1 500 m2


1 600 m2


1 100 m2

2. 2.a 2.b 2.c



30 200 000 500

fő fő fő

65 db 45 db 20 db


A Liget Budapest projekt célja, hogy egy egyedülálló komplexitású és kiemelkedő rangú családi élményparkként kerüljön majd fel az európai turisztikai térképre, így a tervek szerint az iskolai és egyéni látogatók mellett a családok látogatják majd nagy számban az intézményt, így fontos, hogy a különböző korú látogatók egy időben találjanak vonzó programot a házban. A Zeneház szorosan kapcsolódik a művészeti ágakat külön-külön bemutató, közelben felépítendő múzeumokhoz. Egy idelátogató turista így egy jól behatárolt területen kaphat képet a képzőművészetről (Új Nemzeti Galéria, Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum), a fotóművészetről (FotóMúzeum Budapest), a népművészetről (Néprajzi Múzeum), az építőművészetről (Magyar Építészeti Múzeum) és a Magyar Zene Házának köszönhetően a zenéről.


81



82


Előzmények

A fejezet célja a Városliget mint létesítmény sikeres működését biztosító főbb keresleti szegmensek elemzésének bemutatása. A potenciális kereslet meghatározásához a hasonló komplex parkok és

Előzmények Ebben a fejezetben a Városliget újonnan épült, megújult intézményeit, tereit 2018-tól várhatóan rendszeresen igénybe vevő, és ezáltal a létesítmény sikeres működését biztosító főbb keresleti szegmensek elemzését mutatjuk be. A nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tervezett beruházás iránti potenciális keresletet első sorban a belföldi látogatók, másodsorban a Magyarországra utazó külföldi turisták jelentik.

és tendenciái is elemzésre

A potenciális kereslet meghatározásához a hasonló komplex parkok és attrakciók jellegzetességeit és tendenciáit is figyelembe vettük. E trendek közül a legfontosabbak a következők:

kerültek.

■

A parkok és attrakciók összes látogatója közül mintegy 60-80% a belföldi vendég;

■

A hazai és környező országokbeli látogatók egy ilyen jelentős vonzerő kedvéért általában maximum két-három órát hajlandók utazni;

attrakciók jellegzetességei

■

■

Azok, akik a látványosságok eléréséhez fél óránál kevesebbet utaznak rövidtávon ugyan nagyobb érdeklődést mutatnak a létesítmények iránt, hosszútávon azonban ez a különbség eltűnik; valamint

A keresletre ható feltételezések A keresleti előrejelzések esetében számos olyan feltételezéssel éltünk, amelyek a Liget Budapest projekt jelenlegi szakaszában még nem eldöntött kérdések. Várható nyitva tartás ■

Mivel a Városliget létesítményeinek túlnyomó többsége fedett tevékenységet kínál a látogatóknak, ezáltal ezek egész évben üzemeltethetőek.

■

A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az intézmények napi nyitvatartási ideje a nyári szezonban hosszabb, ősztől tavaszig valamelyest rövidebb lesz. A későbbiekben érdemes megvizsgálni a chicagói Millennium Park üzemeltetési modelljét, mely a park folyamatos látogatottsága érdekében az egyes intézményeket a nap más időszakában tartja nyitva és így „adják át” ezek a látogatókat egymásnak. Így oldható meg, hogy valamely intézmény csak kora délutánig, míg egy másik akár az éjszakába nyúlóan is nyitva tart.

■

Az intézmények iránti kereslet további növelése érdekében a késő esti órákban különleges események, pl. koncertek, filmbemutatók, vállalati rendezvények is tarthatók.

A Városliget régi/új intézményeinek irányítása ■

Elemzéseink során azzal számoltunk, hogy a Városliget intézményeinek promócióját és marketingjét egy erre a feladatra létrehozott társaság végzi, mely egyik fontos szerepe az egységes arculat kialakítása és kommunikáció annak érdekében, hogy a Liget Budapest valódi márkává válhasson nemcsak Magyarországban, hanem a környező országok körében és a tágabb nemzetközi piacon is.

■

A nemzetközi trendekhez hasonlóan kedvezményeket biztosító, egyfajta Liget kártya bevezetésével is számoltunk, mely nagyobb látogatásszámot jelenthet az egyes intézmények számára, hiszen a Városligetbe érkező látogatók számára ösztönzőleg hathat, ha komoly kedvezmények állnak rendelkezésre több intézmény látogatása során.

Az intézmények közötti kombinált jegyekkel, bérletekkel ösztönözni lehet a látogatókat, hogy egy bizonyos időszakban több attrakciót is meglátogassanak és így magasabb látogatásszám érhető el.


83


A főbb keresleti szegmensek elemzése A két fő szegmens,

Keresletelemzés

A Városliget vonzáskörzetének lakosságának meghatározása

amelynek tagjai feltehetően célcsoportot jelentenek a

Vizsgálatunk során meghatároztunk több látogatói szegmenst, melyek a megújult Városliget intézményeit, illetve tereit fogják felkeresni:

Városliget intézményei

Intézménylátogatók

számára: A Liget

■

A magyar és a környező országok lakosságának lélekszáma és területi eloszlása alapján a közúti távolság figyelembevételével számszerűsítettük a lakosság számát a Városligettől mért 1, 2 illetve 3 órányi, gépkocsival történő utazási távolságra. A különböző utazási távolságokat a következő térkép mutatja be.

vonzáskörzetének lakosai,

A Városliget vonzáskörzetének lakosai –

Budapesti lakosok, akik rövidebb vagy hosszabb időre kilátogatnak a Városligetbe, hogy meglátogassák a megújult kínálati elemek valamelyikét; továbbá

–

A Városligettől

és a nagyobb távolságból érkező külföldi turisták.

■

■

1 óra utazási távolságra lakó magyarok köre

■

2 óra utazási távolságra lakó főként magyarok és környező országok lakosainak köre

■

3 óra utazási távolságra lakó magyarok és környező országok lakosainak köre.

Nagyobb távolságból érkező külföldi turisták –

–

Budapestre turisztikai céllal, 1 vagy több napra érkező szabadidős és üzleti látogató, a főváros e megújult attrakciója megtekintése céljából akár meg is hosszabbítja magyarországi tartózkodási idejét. Azon jellemzően családos külföldi turisták, akik a Liget Budapest projekt vonzereje és ismertsége révén Budapest mellett döntenek több napos városlátogatás céljából.

Parkhasználók ■

Budapest központjából mért utazási idő gépkocsival

Jellemzően budapesti lakosok, akik nem váltanak belépőt egyik intézménybe sem, hanem a Városligetet megújult zöld felületei és terei, éttermei és nagyobb rendezvényei miatt látogatják.

1 óra 2 óra 3 óra Városliget 3 órás vonzáskörzetének lakosság száma Lélekszám

Belföld

Külföldi

Budapest

Vonzáskörzet lakossága

1 740 000

100%

0%

Budapesten kívül, 1 óra távolságra lakók

2 210 000

100%

0%

1 és 2 óra távolságra lakók

2 800 000

90%

10%


5 550 000

55%

45%

Összesen


12 300 000

84


Keresleti jellemzők - A Városliget vonzáskörzetének lakosai

A Városliget

Főbb jellemzőik

vonzáskörzetének 12,3 millió

■

A szabadon elkölthető jövedelmük alapján egy átlagos családnál többet képesek költeni;

■

Szeretnek családjukkal új attrakciókat felkeresni és a gyerekek szórakozása kedvéért programokat keresnek.

lakosságból feltételezéseink alapján közel 1,5 millió vendég fog ellátogatni a Városliget valamely intézményébe, ami évente 4,4 millió látogatást jelent ebben a szegmensben.

■

Feltételezések Megszerzési arány: mivel az utazás költségekkel és idővel jár, ezért a potenciális látogató lakhelyének a Ligettől való távolság növekedésével csökken a megszerzési ráta;

■

Évenkénti látogatások száma: a megszerzési rátához hasonló okokból kifolyólag az évenkénti látogatások száma is csökken a potenciális látogató lakhelyének a Ligettől való távolság növekedésével;

■

Egy látogatás során felkeresett intézmények átlagos száma: az előzőekkel ellentétben, egy messzebbről érkező látogató nagyobb eséllyel látogat meg több intézményt.

Szeretnek a szórakozás kedvéért évente néhányszor Budapestre utazni (pl. bevásárolni, jót enni, ellátogatni az állatkertbe stb.);

Al-szegmensek ■

■

Budapest lakossága: akiket kultúra iránti érdeklődésük vezérel és akár hétköznap is ráérnek; valamint családosok gyermekkel, akik az egész család számára keresnek kikapcsolódási lehetőséget, inkább a hétvége ideje alatt. Hangulatos vendéglátó helyeket keresők, különleges városi környezetben

■

Budapesten kívül, 1 óra távolságra lakók: inkább hétvégén, családdal érkeznek, de a múzeumok, szabadidős intézmények és éttermek iránt érdeklődők akár hétköznap is ellátogatnak a fővárosba;

■

1 és 2 óra távolságra lakók: inkább hétvégén érkeznek a Ligetbe, akár gyakrabban;

■

2 és 3 óra távolságra lakók: ritkábban jönnek a Ligetbe, viszont a potenciális célcsoport mérete itt a legnagyobb.

Fő szegmens

A Városliget vonzáskörzetének lakosai

Al-szegmens

Becsült látogatásszám ■

Számításunk alapjául a KSH lakosságstatisztikáit vettük, amelyek alapján több mint 12,3 millió potenciális látogató jöhet szóba. Ehhez a célpiac-mérethez táblázatban található feltételezéseket alkalmaztuk, amely alapján közel 1,5 millió vendég fog ellátogatni a Városliget valamely intézményébe, ami évente 4,4 millió látogatást jelent ebben a szegmensben. Ezen látogatások döntő többségét (93%) magyarországi, 7%-a pedig a 3 óra távolságon belül lakó külföldi látogatók (150 ezer fő) adják.

Potenciális Megszerzési Várható látogatók arány látogatószám száma

Látogatás gyakorisága / év

Összes látogatás

Egy látogatás során felkeresett intézmények átlagos száma

Összes intézmény látogatás száma / év

Budapest lakossága

1 740 000

25%

435 000

3

1 305 000

1,5

1 960 000


2 210 000

20%

442 000

2

884 000

1,5

1 325 000


2 800 000

10%

280 000

1

280 000

2

560 000


5 550 000

5%

277 500

1

277 500

2

555 000

Összesen

12 300 000

1 434 500

2 746 500

4 400 000

Forrás: KPMG irányadó modell © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

85


Keresleti jellemzők – Nagyobb távolságból érkező külföldi turisták

A Budapestre nagyobb

Főbb jellemzők

Feltételezések

távolságból érkező 4 millió

■

2-4 napos budapesti látogatásra érkeznek;

■

külföldi látogatóból

■

Városlátogatás céljából jönnek és a szórakoztató és kulturális típusú látványosságokat kedvelik;

Megszerzési arány: az esettanulmányokban szereplő intézmények vezetőivel készített interjúk alapján elmondhatjuk, hogy a potenciális látogatóknak hozzávetőlegesen a 15%-ából lesz tényleges vendég;

ellátogatni a Ligetbe, illetve

■

Egyénileg, családdal vagy csoportban érkeznek;

■

a fejlesztések hatására a

■

Esetleg gyerekeik szórakoztatására keresnek programokat;

vonzáskörzetből érkező 150

■

Budapesti tartózkodásuk során szívesen felkeresnek más látnivalót is egy egynapos kirándulás keretében;

■

Hajlandóak egy szokásos városnézéshez képest több időt és pénzt fordítani kulturális és szabadidős intézmények megtekintésére.

Évenkénti látogatások száma: a gyakorlat szerint a külföldi vendégek jellemzően az városlátogatásuk alkalmával egyszer látogatnak el a Ligethez hasonló múzeumi negyedbe. A nemzetközi esettanulmányok alapján elmondhatjuk, hogy a Városligethez hasonló komplex kulturális desztinációk esetén a kreált kereslet az összes látogatás 10-20%-át adja, ami jelen projekt esetében 15%kal számolva 300 ezer körüli látogatót jelenthet évente;

■

Egy látogatás során felkeresett intézmények átlagos száma: a messzebbről érkező turistákhoz hasonlóan a javasolt Liget kártya használatával, a külföldi vendégek várhatóan egynél több intézménybe váltanak jegyet egy Liget látogatásuk alkalmával.

várhatóan 600 ezren fognak

ezer külföldi utazó mellett további 300 ezer külföldi turista utazik majd Magyarországra.

Al-szegmensek ■

A projekt hatására a Városligetbe látogató több mint 1 millió külföldi utazó évente 1,8 millió látogatást jelent majd az intézmények számára

■

Turisztikai céllal Budapestre érkező külföldi látogatók: két vagy több napra, hosszúhétvégére érkező turisták, akik céljai között többek között szerepelhet ismerős- vagy rokon meglátogatása, városlátogatás, egészségturisztikai cél. Terveikben eredendően nem feltétlenül szerepel a Városliget meglátogatása, azonban a projekt hatására meghosszabbíthatják Budapesti tartózkodásukat, hogy ellátogassanak a Liget valamely intézményébe. Megfelelő marketingeszközökkel megszólítható célcsoport.

Becsült látogatásszám Számításaink alapjául a 2013-ban Budapestre érkező látogatók számát vettük, ami több mint 4 millió potenciális látogatót jelent. Ebből a szegmensből várhatóan 600 ezren fognak ellátogatni a Ligetbe, illetve a fejlesztések hatására további 300 ezer külföldi turista utazik majd Magyarországra. Így a vonzáskörzetből érkező külföldi látogatókkal együtt (150 ezer fő) az 1 millió főt meghaladó külföldi látogató, évente több mint 1,8 millió látogatást jelenthet az intézmények számára a nyitás évében.

■

A Liget Budapest fejlesztés miatt keletkezett kereslet: azok a kultúra iránt érdeklődő nagyobb távolságból érkező turisták, akiket elsősorban a Ligetben található intézmények vonzanak Budapestre, azaz a Liget jelenti számukra az elsődleges utazási motivációt.

Fő szegmens

Al-szegmens

Nagyobb távolságból érkező külföldi turisták

Budapestre érkező külföldi látogatók Liget Budapest miatt érkező külföldi látogató

Összesen

Potenciális látogatók száma

Megszerzési arány

4 015 000

15%

Látogatás Várható gyakorisága / látogatószám év

Összes Liget látogatás

Egy látogatás során felkeresett intézmények átlagos száma

Összes intézmény látogatás száma / év

600 000

1

600 000

1,5

900 000

305 000

1

305 000

2

610 000

905 000

905 000

1 510 000

Forrás: KSH, KPMG irányadó modell © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

86


A főbb keresleti szegmensek elemzése

A Liget Budapest projekt

Intézménylátogatók várható összetétele

hatására a működés első

■

A Liget Budapest fejlesztés hatására az intézményi látogatások száma meghaladhatja az évi 5,9 millió főt 2019-től.

■

A korábban említett szegmentáció alapján várhatóan az intézményi látogatások egyharmada budapesti lakostól származik majd, további 42% érkezik majd Budapest 3 órás vonzáskörzetéből.

teljes évében (2019) az intézményi látogatások száma meghaladhatja az 5,9 millió főt.

■

Az intézményi látogatások több mint 30%-a külföldi, míg várhatóan a további közel 70% belföldi látogató lesz.

■

A becslések szerint 1-1,5 millióra tehető azon külföldi vendégéjszakák száma a

■

budapesti kereskedelmi


Összességében a külföldről érkező látogatók száma meghaladja az 1 millió főt és az általuk generált intézményi látogatások száma az 1,8 milliót. Látogatói volumen tekintetében a működés első évében várhatóan az intézményi látogatások közel 70%-a érkezik majd Magyarországról, míg több mint 30% külföldi lesz.

A kereskedelmi szálláshelyek forgalmára gyakorolt hatás

Liget Budapest projekthez

■

■


Az összes látogatás alapján 15%-ra tehető azon külföldi turistáknak a száma, akik nagyobb távolságból érkeznek és Budapesti tartózkodásukat várhatóan meghosszabbítják, hogy ellátogassanak a Ligetbe is, illetve további 10%-ra tehető azok külföldiek száma, akik elsődleges úticélja a Városliget meglátogatása. Ezen szegmensek mellett jelenik meg még az a külföldi látogatói csoport, akik a 2-3 óra távolságra laknak a Városligettől.

szálláshelyeken, amelyek a köthetőek.

Fő szegmens

Liget látogatók száma

Al-szegmens

Intézmény látogatás száma / év

Budapest lakossága

435 000

1 960 000


442 000

1 325 000

1 és 2 óra távolságra lakó főként belföldi lakosok

280 000

560 000

2 és 3 óra távolságra lakó belföldi és külföldi lakosok

277 500

555 000

Turisztikai céllal Budapestre érkező külföldi látogatók

600 000

900 000

Liget Budapest miatt érkező külföldi látogató

305 000

610 000

Intézményi látogatások száma összesen

5 910 000

Ebből külföldi

1 284 500

4 100 000

Ebből belföldi

1 060 000

1 810 000

Forrás: KPMG irányadó modell

Intézményi látogatások megoszlása, külföld és belföld, 2019

2019-től a Liget Budapest projekthez köthetően 1 - 1,5 millióra becsülhető a külföldiek által a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma. Ezen éjszakák a Budapestre érkező turisták megnövekedett tartózkodási idejéből származhat, illetve azon utazók adhatják, akik elsődleges utazási motivációja a megújult Városliget intézményeinek meglátogatása.

Külföldi látogatás 31%

Emellett várható, hogy a nagyobb távolságból érkező belföldi utazók egy része is igénybe fog venni szálláshely szolgáltatást Budapesten.

5 910 000

Belföldi látogatás 69% Forrás: KPMG irányadó modell © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

87


Kereslet megoszlása intézményenként

A jelenleg a Ligetben

Kereslet megoszlása

Intézményi látogatások havi megoszlása, 2013

működő attrakciók 2013-

■

Kutatásunk során adatszolgáltatás céljából megkerestük a Városligetben jelenleg működő intézmények mellett a Budapest más helyszínén található, de a Liget Budapest projekt keretén belül a Városligetbe költöző múzeumok vezetőit, hogy meghatározásra kerülhessen a Városliget hazai turizmusban játszott jelenlegi és jövőbeni szerepe és súlya.

■

400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

Az intézmények adatai alapján megállapítható, hogy a jelenleg a Ligetben működő attrakciók 2013-ban több mint 3,5 millió számú látogatót vonzottak. Amennyiben figyelembe vesszük a Ligetbe költöző további három intézmény látogatói statisztikáit, 2013-ban a teljes látogatószám elérte a 4 millió főt.

ban több mint 3,5 millió látogatást regisztráltak, amennyiben figyelembe vesszük a Ligetbe költöző további három intézmény látogatói statisztikáit is, 2013-ban a teljes látogatás szám elérte a 4 millió főt. A Liget Budapest fejlesztés

■

hatására az intézményi látogatások száma a 2019ben közel 2 millióval

■

növekedve, megközelítheti a 6 milliót.

■ ■

■

Az összes látogatás havi bontása alapján elmondható, hogy az év során alapvetően kiegyensúlyozott a Ligetbe egyes attrakcióiba érkezők száma, a létesítmények jelenlegi összetétele kedvezően hat a szezonalitás alakulására.

Jan Feb Már

Ápr

Máj

Jún

Júl

Aug Szep Okt Nov Dec

Liget intézményei Ligetbe költöző további intézmények Összesen Forrás: Intézményi tényadatok (2013)

Intézményi látogatások száma 2013, 2019 A Városliget intézményei

Éves látogatások száma

Megoszlás

2013

2019

992 000

1 450 000

24.5%

1 257 000

1 400 000

23.7%


537 000

650 000

11.0%


348 000

450 000

7.6%

300 000*

360 000

6.1%

62 000

230 000

3.9%

100 000*

140 000

2.4%

Magyar Fotográfiai Múzeum

-

200 000

3.4%

A forgalom várhatóan a negyedik évben stabilizálódik, amelyet követően a látogatások száma 6,2 milliós szint közelében várható.

Magyar Zene Háza

-

170 000

2.9%

Közlekedési Múzeum

137 000

210 000

3.6%

A kibővült Fővárosi Állat és Növénykert, a Széchenyi Fürdő és a megújult Szépművészeti Múzeum fogja várhatóan a összes látogatás közel 60%-át regisztrálni.

Műjégpálya

134 000

160 000

2.7%

Ludwig Múzeum

45 000

130 000

2.2%

Mezőgazdasági Múzeum

95 000

210 000

3.6%

A mellékelt tábla mutatja, hogy a Városliget egyes intézményében milyen látogatószám várható és ezek milyen arányt képviselnek az összes becsült látogatás számból.

Magyar Építészeti Múzeum

-

100 000

1.7%

20 000*

50 000

0.8%

4 007 000

5 910 000

100.0%

Figyelembe véve a keresleti szegmensek alakulását a Liget Budapest projekt kapcsán, az első teljes üzemeltetési évben (2019) az intézményekben regisztrált összes látogatószám meghaladhatja az 5,9 millió látogatást. Ezen látogatószám eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy a beruházás időszakában folyamatos legyen a Liget Budapest projekt kommunikációja és marketingje Magyarországon és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

Fővárosi Állat-és Növénykert Széchenyi Fürdő

Fővárosi Nagycirkusz Néprajzi Múzeum Műcsarnok

Olof Palme Ház Összes látogatás száma

Forrás: Intézményi tényadatok (2013), KPMG irányadó modell, Megjegyzés: * Becsült adat © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

88


Költésstruktúra és átlagos költés

A keresleti szegmensek

Park látogatók

költési struktúráját

■

A Városligetben megjelenő kereslet és költések nagyságának, összetételének kiszámítása érdekében az intézménylátogatókon kívül számszerűsíteni kell azon általános parkhasználókat is, akik nem váltanak belépőjegyet a Liget intzézményeibe.

■

Számításunk a Budapest Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kertés Szabadtértervezési Tanszéke által készített tanulmányra támaszkodik, mely szerint egy átlagos hétköznap körülbelül 7 600an, míg hétvégén 14 000-en (nyári hétvégén akár közel 30 000-en) látogatnak el a Városligetbe, amely évente átlagosan 3,4 millió látogatót jelent. A kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy az előbb említett látogató tömeg 58,5%-a minősül parkhasználónak (aki nem látogat el egyik intézménybe sem), ebből következik, hogy a parkhasználók száma hozzávetőlegesen 2 millió főre tehető évente.

■

Körülbelül 300 000 főre tehető azoknak a látogatóknak a száma, akik az általános park használaton kívül valamilyen szabadtéri rendezvényre látogatnak el és költenek a Ligetben.

megvizsgálva az egy főre jutó napi átlagos költés nagyban függ attól, hogy a látogató milyen messziről érkezik a Városligetbe.

■

Amíg a budapesti lakosok esetében csak a belépőjegyek megváltásával és kis mértékű közlekedési/parkolási költséggel és vendéglátás igénybevételével számolhatunk, addig a nagyobb távolságról érkező látogatók esetében már az utazásra és a szálláshelyre fordított költségek is megjelennek a költések között.

■

A KSH felmérése szerint egy külföldi turista egy nap átlagosan 60 000 forintot költ magyarországi utazása során. Azon külföldi látogatók esetében, akik a Liget Budapest fejlesztés hatására utaznak Budapestre, azt feltételeztük, hogy 1 napot fognak a Ligetben tölteni, azaz egy napnyi költésük köthető a projekthez. Azon külföldi turisták kapcsán, akik más célból érkeztek Budapestre, de a fejlesztések hatására, utazásukat meghosszabbítva a Városligetbe is kilátogatnak, az átlagos költés egyharmadával számoltunk.

A költések becsült összetétele

Költés struktúra ■

■

A gazdasági hatások elemzése szempontjából elengedhetetlen a különböző szegmensek költési struktúrájának meghatározása. A vizsgált esettanulmányok és a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy minél távolabbról érkezik egy utazó, annál nagyobb költés társítható a látogatáshoz. A Ligethez köthető költések meghatározásához a KSH belföldi és külföldi utazókra költéseire vonatkozó statisztikai adatait használtuk fel. Az alábbi költségtípusokat alkalmaztuk és igazítottuk a célcsoportok egyes szegmenseihez:

Budapesti lakos

4 350

Budapest + 1 óra

4 750

Budapest + 2 óra

7 000

Budapest + 3 óra

12 500

Külföldi turista

20 000

Liget miatt érkező külföldi

60 000

Liget rendezvény látogató

2 500

Általános park használók

1 350

–

Belépőjegy

–

Parkolás és közlekedés

–

Szálláshely

Belépőjegy

Parkolás / Közlekedés

–

Vendéglátás

Vendéglátás

Kisker. és egyéb szolg.

–

Kiskereskedelem, szórakozás és egyéb szolgáltatások

0

20 000

40 000 forint

60 000

Szálláshely



89


Teljes költés

A Liget Budapest projekthez

A projekthez köthető teljes költés mértéke

köthető összes látogatói

■

A megvalósuló Liget Budapest projekthez köthető teljes költések mértéke megközelíti az évi 50 milliárd forintot.

■

A becsült teljes költés jelentős részét a nagyobb távolságból érkező külföldi turisták közvetett budapesti költései adják, hiszen az ő esetükben a szálláshely szolgáltatást és az utazási költségek egy részét is a fejlesztésekhez lehet kapcsolni.

költés mértéke az működés első teljes évében várhatóan megközelítheti az 50 milliárd forintot.

■

■

A teljes költés megoszlása látogatói szegmensenként

A Városliget vonzáskörzetének lakosai a teljes költés 31%-át tudhatják magukénak, ami a viszonylag alacsony költés ellenére a látogatószám nagyságának köszönhető. A mellékelt ábrán látható, hogy az egyes látogatói szegmens Városligethez köthető teljes költése mekkora arányt képvisel a teljes költésből.

Általános park használók 5% Liget rendezvény látogató 2%

Budapest + 1 óra 9%

Budapest + 2 óra 4% Liget miatt érkező külföldi látogató 37%

Budapest + 3 óra 7%


Fő szegmens

Al -szegmens Budapesti lakos


1 órán belül 1-2 órányira 2-3 órányira


Turisztikai céllal Budapestre érkező külföldi látogatók

A Városliget valamely intézménybe belépőjegyet váltó látogató

Liget Budapest miatt érkező külföldi látogató Liget rendezvény látogató

Egyéb látogatók

Budapesti lakos 12%

Külfödi turista, aki ellátogat a Ligetbe is 24%

Összes látogatás a Városligetben

Összes egy főre jutó napi átlagos költés (Ft)

Összes költés (ezer Ft)

1 305 000

4 350

5 676 750

884 000

4 750

4 199 000

280 000

7 000

1 960 000

277 500

12 500

3 468 750

600 000

20 000

12 000 000

305 000

60 000

18 300 000

300 000

2 500

750 000

2 000 000

1 350

2 700 000

Liget látogatók Általános park használók

Összesen

5 951 500

49 054 500

Forrás: KPMG irányadó modell © 2014 KPMG Tanácsadó Kft. a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

90



91


Bevezetés

A fejezetben a beruházás

Bevezetés

A fejlesztés hatásai

nemzetgazdaságra gyakorolt

A tanulmány ezen fejezete a tervezett nagyszabású beruházás gazdasági hatásainak elemzésénél alkalmazott számítási modell fő feltételezéseit és következtetéseit foglalja össze.

Az üzemeltetésre vonatkozó gazdasági hatások elemzésekor a látogatók teljes költését figyelembe kell vennünk, azokat is, melyeket más szolgáltatásokért fizetnek ki a múzeum, rendezvények költségén/szolgáltatásain felül.

tovagyűrűző hatásai kerülnek bemutatásra, a beruházási időszak illetve a látogatók teljes költésének figyelembe vételével.

A múzeumok, állatkertek, tematikus attrakciók építése és működtetése jellemzően nem hoz jelentős nyereséget, sok esetben állami támogatásra szorul, és ennek megfelelően nem eredményez a befektetők piaci elvárásainak megfelelő megtérülést, szélesebb értelemben vett gazdasági hatása azonban igen jelentős az adott város, régió, ország szempontjából. Éppen ezért a hasonló létesítmények megvalósíthatóságának elemzésekor ezeket a gazdasági hatásokat érdemes összevetni a beruházási tőkeszükséglettel. Szakmai körökben általánosan elfogadott megközelítési mód, hogy nem csupán magának a létesítménynek a bevételeit/kiadásait veszik figyelembe a gazdaságosság értékelésekor, hanem a helyi gazdaságra gyakorolt összhatást, melyek a használók teljes költésein, azok tovagyűrűző gazdasági hatásain alapulnak. A gazdasági hatás formái és azok időbelisége Hasonló jelentős létesítmények gazdasági hatásainak meghatározásakor első lépésben az építési szakaszra vonatkozóan meg kell becsülni a beruházási költségeket, azok importtartalmát, valamint a költségek felmerülésének időbeni alakulását. Az üzemeltetési időszak kapcsán meg kell határozni az adott létesítmények látogatóinak számát, összetételét, az egyes látogatótípusok költéseit különböző kategóriák szerint (alapvetően két csoportra bontva: azok a költések, melyek az intézmények bevételeinek részét képezik, illetve azok, melyeket a látogató más szolgáltatások igénybevételekor költ el). Ezek részletes elemzése az előző fejezetben, illetve a mellékletként szereplő modellben található.

Általánosan tekintve az intézmények létrehozásával kapcsolatos hatások mérésére az alábbi területeket vesszük figyelembe: Közvetett hatások (pl. megnövekedett költés a szálláshelyszolgáltatás, közlekedés, vendéglátás, szórakoztatás és kiskereskedelem esetében). Természetesen a költés típusa és mértéke függ a látogatói kör összetételétől. Például a helyi és a környező településekről érkező látogatók esetében nem feltételezhető, hogy szálláshely szolgáltatást vesznek igénybe és várhatóan kevesebbet költenek majd a kiskereskedelmi vagy egyéb szolgáltatásokra. Másrészt a nagyobb távolságról érkezők, külföldi utazók átlagos költésének mértéke nagyobb; További, tovagyűrűző közvetett hatások (pl. közlekedésieszközkarbantartó cégek, vendéglátó egységek beszállítói, stb.). A látogatók közvetlen költése (az importból való kiszivárgásoktól nettósítva) további indirekt költéseket generál például a beszállítók körében, ami makró szinten további munkavállalást és költést generál a kiszolgáló iparágakban, amely további költést eredményez. Ezt a multiplikáló hatást vettük figyelembe a számításaink során; Adóbevételek: a tervezett létesítmények építéséből, bővítéséből, felújításából és működtetéséből fakadó gazdasági tevékenységek adóvonzata; Munkahelyteremtés; a létesítmények építése, bővítése, felújítása és működtetése során felmerült munkaerőigény; Egyéb, nem-számszerűsíthető vonatkozások, pl.: kis- és középvállalkozások fejlődése; a város és az ország imázsának pozitív változása; tudás és technológiatranszfer; interkulturális megismerés és hatások; a hazai turizmus, az attrakciók és a hazai termékek promóciója.


92


Elemzett időszakok

A két vizsgált fázis az építési periódus, és a működtetés időszaka. Már az építés során is jelentkezik a korábban említett multiplikációs hatás.

Az építés során jelentkező előnyök

A működés során jelentkező előnyök

Az intézmények építése, bővítése és felújítása során egészen a megnyitásig, a gazdaság számára a legfőbb előnyök az épületegyüttes és a hozzátartozó kiegészítő létesítmények megépítésével kapcsolatos gazdasági tevékenységekből erednek. A hatásokat a tervezéssel, előkészítéssel, építkezéssel, felszereléssel, valamint más, a fejlesztéssel közvetlen összefüggésbe hozható tevékenységek jelentik.

Ez esetben az üzemeltetés során keletkező folyamatos gazdasági hatásokat fogjuk számszerűsíteni, pl. vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, kiskereskedelem, személy- és áruszállítás, irodai szolgáltatások, a teljes kitekintési időszakra vonatkozóan.

A várható jövőbeni gazdasági hatások elemzésénél a megépítéshez szükséges, becsült beruházási értéket vesszük figyelembe, és módszertani szempontból azt a feltételezést alkalmazzuk, hogy az elemzett jövőbeli időszakban a létesítménnyel kapcsolatban további fejlesztések (építés, beruházás) nem történnek. Természetesen a korábban említett multiplikációs hatás már az építési időszakban is jelentkezik, vagyis a közvetlenül a beruházással kapcsolatos költés további gazdasági hatásokat, beszállítást, bevételt, adókat, foglalkoztatást eredményez.

A Városliget régi, megújuló és új intézményeivel kapcsolatos különböző tevékenységek további támogató tevékenységek sorozatát indukálják, pl. a szolgáltatók beszállítóinak tevékenységét. Ez, a „második körben” jelentkező hatás további költést és munkahelyteremtést jelent a támogató, beszállítói iparágakban. A közvetlen és a közvetett költésből származó hatások további gazdasági tevékenységeket kezdeményeznek például a kifizetett fizetések vagy a megszerzett profit felhasználása révén. Ezt hívjuk multiplikátor hatásnak, amely megmutatja, hogy az intézményekbe és rendezvényre történő költésnek milyen sokszoros járulékos gazdasági hatásai vannak. A várható gazdasági hatások elemzése során kiemelt figyelmet fordítunk a költségvetési bevételekre (közvetlen és közvetett adóbevételek stb.) és a foglalkoztatási hatásokra.


93


Feltételezések

A hatások elemzése során

Áttekintés

több gazdasági mutató kerül sor, ezek:

Ahogy a módszertani leírásban ismertettük, a számítási eljárás azon az elven alapul, hogy a közvetlen kiadások és beruházások többlet kibocsátást generálnak, amely a tovagyűrűző hatások/multiplikáció révén nemzetgazdasági szinten is érzékelhető.

• a bruttó kibocsátás,

A számítások során az alábbi mutatók/adatok becslésére került sor:

• bruttó hazai termékhez

■ Bruttó vagy teljes kibocsátás (Gross output) - a gazdaságban egy adott tevékenység kapcsán keletkező összes érték;

elemzésére és becslésére

való hozzájárulás, • foglalkoztatás, • adók és járulékok.

■ Bruttó hazai termék (GDP) - egy adott tevékenységhez anyagokat, szolgáltatásokat használnak fel, amelyet termelő- vagy magyar terminológia szerint folyó termelő-felhasználásnak nevezünk. A bruttó kibocsátás és a folyó termelő-felhasználás különbsége a hozzáadott érték. A hozzáadott érték makroszintű aggregátuma a bruttó hazai termék. A GDP aránya a bruttó kibocsátáshoz Magyarországon 45% körüli, de az egyes ágazatok között nagyon nagy különbségek vannak, attól függően, mennyire anyag és/vagy szolgáltatásigényes a tevékenység. ■ Foglalkoztatás – A létesítmények megépítése és üzemeltetése jelentős munkaerőigényt mozgósít a beszállítói körökben és a vonatkozó értékláncok mentén. Ennek a munkaerőigénynek egy jelentős része lehet új munkahely. A foglalkoztatás szintjének meghatározásához „létszám-egyenértékes ekvivalenssel” számoltunk. Ha az FTE=1,0, akkor az adott munkavállaló főállású dolgozónak minősül, míg ha az FTE=0,5, akkor csak félállású az adott személy.

Adónemekre és járulékokra vonatkozó paraméterek Adónem, járulék

Alkalmazott mérték, megjegyzés

Személyi jövedelem adó

16%

Munkáltatók által fizetett járulékok

27%

Munkavállalók által fizetett járulékok

10% nyugdíjjárulék és 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék

Társasági adó

17% (A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján a 10%-os és 19%-os adókulcs súlyozott átlaga)

Áfa

5%, 18%, 27%

Különadók (egységnyi termelésnövekedésre jutó átlagos plusz különadó, Ft)

Pénzügyi és tranzakciós adó

0,08

Távközlés

0,03

Energetika

0,04

Iparűzési adó

2%

■ Adók és járulékok – A beruházás, illetve a létesítmények működése az állam számára is többletbevételt termel. Ezek a bevételek általában főként áfa és a foglalkoztatásra rakódó adók, illetve járulékok formájában realizálódnak.


94


Építési fázis

Feltételezéseink szerint a

Feltételezések

Projekt elemek

projekt átadása előtt a

A Liget Budapest projekt átadása előtt a jelentős kivitelezési tevékenységhez kapcsolódóan a fejlesztés, valamit a fejlesztéssel kapcsolatos infrastrukturális beruházások (pl. útmunkák és zöldfelületek megújítása) erőteljes gazdasági hatásokat eredményeznek.

Múzeumi Negyed Program Új Nemzeti Galéria projekt Néprajzi Múzeum projekt Magyar Fotográfiai Múzeum projekt Magyar Építészeti Múzeum projekt Magyar Zene Háza projekt

62 020 32 300 14 740 4 460 4 460 6 060

Városliget Megújítása Program Meglévő intézmények fejlesztése alprogram Környezet- és szolgáltatás fejlesztési alprogram Zöldfelületek megújítása alprogram Fenntartható fejlesztés és üzemeltetés Csatlakozó Beruházások Program

63 970 30 100 2 550 7 250 24 070 7 800

fejlesztés, és a hozzá kapcsolódó beruházások erőteljes gazdasági hatásokat eredményeznek.

A Liget Budapest projekt kivitelezése gazdasági hatásainak becslésekor a Városliget Zrt. által rendelkezésünkre bocsátott egyszerűsített beruházási költségbecslést vettünk figyelembe, melynek teljes ráfordításigénye nettó 141,3 milliárd forint. A beruházás makrogazdasági hatásainál a konkrét tevékenységek jellege (pl. melyik múzeumról van szó) nem releváns. Fontos azonban meghatározni egyrészt az importarányt (a szivárgás hatásának figyelembe vételére), másrészt az ágazati szerkezetet, azaz mely ágazatoknak jelent keresletet a Liget Budapest projekt. Az építési időszakot három és fél évesre becsültük (2015-2018), az építési fázis időszakában kimutatott gazdasági hatások erre az időszakra vonatkoznak összességében. A beruházás import aránya esetében közvetlen információ nem állt rendelkezésre. A magyar 2010-es ÁKM-ből vettük az egyes ágazatok tényleges import tartalmát, és ennek alapján becsültük szegmensenként a jellegzetes import felhasználási arányt. Így kaptuk, hogy a teljes projekt importtartalma 17,7%. A beruházás gazdasági hatásainak értelmezése során az alábbi korlátozó tényezőket kell figyelembe venni: ■ A pontos beruházási költségbecsléshez egy konkrét építészeti koncepcióra lenne szükség. ■ Az import anyagok és szolgáltatások aránya ellenőrizetlen feltételezésen alapszik; ■ Az értékek 2014-es áron vannak kifejezve, végig változatlan árakat használtunk, azaz az infláció hatását nem tartalmazza.

Szépművészeti Múzeum Román Csarnok Rekonstrukció Menedzsment Program Projektszervezet kialakítása és működése Liget master plan projekt Nemzetközi tervpályázat projekt Városliget szabályozás kialakítása projekt Felmérések és tanulmányok projekt Zöldfelület és felszerelések tervpályázat Kommunikáció és közösségfejlesztés projekt Felszerelések, berendezések Új múzeumok felszerelései és berendezései Új múzeumok költözése, első "feltöltése" Összesen

millió forint

7 800 3 500 1 500 150 120 25 390 20 1 295 3 980 1 400 2 580 141 270



95


A beruházás várható gazdasági hatásai

A fejlesztés jelentős

Az eredmények összefoglalása

Számszerűsített gazdasági hatások

multiplikációs hatással bír, 1

A beruházási szükséglet jelentős ideiglenes hatást vált ki az építési fázis során:

Teljes beruházás

Ft összes kiadás összesen 1,51 Ft-os közvetlen és közvetett (teljes) kibocsátást generál. Így a nettó 141,3 milliárd forintos beruházás összességében 213,6 milliárd forintos összes hazai termelésű keresletet generál. A három és fél éves beruházás összes adó- és járulékbevétele megközelítheti a 36,7 milliárd forintot.

■ A három és fél évig zajló beruházás hazai közvetlen kiadása közel 116,3 milliárd forint. A belföldi beruházás jelentős multiplikációs hatással bír, 1 Ft összes kiadás összesen 1,51 Ft-os közvetlen és közvetett (teljes) kibocsátást generál. Így a nettó 141,3 milliárd forintos beruházás összességében 213,6 milliárd forintos összes hazai termelésű keresletet generál. ■ A GDP-t növelő hatás jelentős, a hazai 116,3 milliárdos közvetlen hazai kiadás 61,6 milliárd forinttal emeli közvetlenül a GDP értékét. ■ A három és fél éves beruházás jelentős adóbevételeket generál. Elsősorban a béradók (az építkezés fázisa meglehetősen munkaerő igényes) és a fogyasztási adók jelentősek, az összes adó- és járulékbevétel megközelíti a 36,7 milliárd forintot. ■ A foglalkoztatott létszámegyenértékes 11,7 ezer fő, mely azt jelenti, hogy a beruházás és halmozott hatásai következtében átlagosan 11,7 ezer fő/három és fél év munkaerő iránti kereslet jelentkezik, azaz 11,7 ezer foglalkoztatottnak megfelelő teljes három és fél éves munkaórát fordítanak az így keletkezett kereslet kielégítésére.

Import kiadás

millió forint 141 270 25 005

Közvetlen hazai kiadás

116 265

Keletkezett teljes bruttó kibocsátás

213 628

Hozzájárulás a bruttó hazai termékhez

61 575

Foglalkoztatott egyenértékes (FTE, fő)

11 717

Adók SZJA és egyéb bérjárulékok

7 507

Áfa

2 463

Társasági nyereségadó és IPA Jövedéki adó Ágazati adók Összes adó- és járulékbevétel

21 256 4 573 884 36 683


■ Mivel a beruházás egy része idénymunka, így ez szezonálisan jelentkezik, de éves makroszinten is nagyon jelentős mennyiség, messze meghaladja sok más beruházás tervezett munkaerő keresletét és ez döntően KKV tevékenység.


96


A működés várható gazdasági hatásai

Feltételezéseink szerint a

Feltételezések

fejlesztés működési

A továbbiakban az erre a célra elkészített modell számításai alapján a Liget Budapest projekt megvalósulását követő első teljes működési év (2019) és a stabilizációs évben várható gazdasági hatásokat mutatjuk be részletesebben.

fázisában az intézmények szintén jelentős gazdasági hatást generálnak.

A közvetlen költség szerkezete, 2019 Megnevezés

millió forint

Belépőjegy

8 057

Parkolás / Közlekedés

9 777

A gazdasági hatások a Városliget intézményeinek (múzeumok, állatkert, Széchenyi fürdő, stb.) és éttermeinek és kiskereskedelmi létesítményeinek működése által közvetve és közvetlenül érintett iparágakban jelentkeznek (pl. közlekedés-szállítás, szálloda- és vendéglátóipar, szórakoztatás, kultúra, sport, posta és távközlés stb.).

Szálláshely

10 416

Vendéglátás

8 696

Kiskereskedelem, szórakozás és egyéb szolgáltatások

12 184

A hatásszámítások során az alábbi feltételezéseket vettük figyelembe:

Összes költés

49 130

■ A kiadások és tovagyűrűző hatások tekintetében reál-, a várható inflációhoz nem igazított értékeket vettünk figyelembe (az eredmények 2014-es értékeket mutatnak), valamint középtávon nem számoltunk az adó- és egyéb szabályozási változásokkal;


■ A működés során a Városliget intézményeinek gazdasági teljesítménye a negyedik évtől stabilizálódik. 2022 után (változatlan árakon, az adózási és egyéb feltételeket változatlannak tekintve) a kiadások azonosak, további változásokat nem modelleztünk, ám tekintve a létesítmények jellegét és a beruházás mértékét a hatások hosszú távra is vetíthetőek. ■ A működtetés modellezése során nem számoltunk az egyes intézmények számára nyújtandó állami, fővárosi üzemeltetési támogatások mértékével. ■ Kiinduló adatunk a makrogazdasági számszerűsítések során a közvetlen költés és annak szerkezete a modell struktúrájában. Az import tartalomra 7,5%-os arányt feltételeztük.


97


A működés várható gazdasági hatásai A működés jelentős

Az eredmények összefoglalása

multiplikációs hatással bír,

A Városliget működése során a Liget Budapest projekt hatását figyelembe véve az alábbi gazdasági hatásokat várhatóak 2019-ben, illetve a teljes működés 4. évében:

1 Ft összes kiadás összesen 2 Ft-os közvetlen és közvetett (teljes) kibocsátást generál. Így a 49,1 milliárdos költés összességében 91 milliárd forintos összes hazai termelésű keresletet generálhat a működés első évében. A működésből származó adó- és járulékbevétel a negyedik évtől várhatóan megközelíti az évi 21,5 milliárd forintot.

■

2019-ben várhatóan 49,1 milliárd forint éves közvetlen turisztikai keresletet generál, míg az a halmozott generált összes kibocsátás elérheti a 91,2 milliárd forintot. Ez az érték 2022-re elérheti a 96,5 milliárd forintot.

■ A multiplikátor hatás a turizmusra jellemző 2,01-es értéket veszi fel. ■ A 2014-es árszínvonalon számolt GDP hozzájárulás 2022-től meghaladja a 32 milliárd forintot. ■ A működésből származó adóbevétel a negyedik évtől várhatóan megközelíti az évi 21,5 milliárd forintot. Ennek nagy része a foglalkoztatási hatásokból, a bérekhez kapcsolódó adókból és járulékokból ered (65%), de jelentős a közvetlen (pl. nyereségadó) és közvetett adók (pl. jövedéki adók és ÁFA) mértéke is. ■ A Városliget intézményeinek működése által generált kereslet több mint 10 ezer új munkahelyet teremt. Ez nem csak a Városliget intézményeiben történő foglalkoztatást, hanem a nemzetgazdaság más szektoraiban létrejövő új munkahelyek számát is jelenti.

Számszerűsített makrogazdasági hatások (millió forint), változatlan 2014-es árakon Összes költés

Első teljes Stabilizációs üzemeltetési évben év (2019) (2022) 49 130

51 978

3 685

3 898

Hazai forrású költés

45 445

48 080

Keletkezett teljes bruttó kibocsátás

91 210

96 498

Hozzájárulás a bruttó hazai termékhez

30 452

32 217

Foglalkoztatott egyenértékes (FTE, fő)

10 833

11 461

SZJA és egyéb bérjárulékok

3 713

3 928

Áfa

1 218

1 289

13 109

13 869

Jövedéki adó

1 832

1 938

Ágazati adók

367

388

20 239

21 412

Import

Adók

Társasági nyereségadó és IPA

Összes adó- és járulékbevétel Forrás: KPMG irányadó modell


98


A befektetés és az adóbevételek összehasonlítása

fővárosi működtetési források figyelembevétele nélkül) a működés ötödik évében (2023) kiegyenlíthetik a Városligetben tervezett beruházási költségeket.

Ennek tükrében, a mellékelt ábrában összefoglaltuk a beruházás várható adóbevételeinek kumulatív értékét és összehasonlítottuk a beruházási értékkel. Ezen összehasonlítás elsősorban a nagyságrendek érzékeltetését szolgálja. Nem vettük továbbá figyelembe a számos lehetséges finanszírozási struktúra esetében jelentkező hatásokat.

A befektetés és a kumulált adóbevételek összehasonlítása 350

200

Beruházási szakasz

adóbevételek (az állami és

Az előbbiekben rámutatunk arra, hogy a tervezett Liget Budapest projekt megépítése és működtetése olyan nagy értékű projekt, amelynek makrogazdasági hatása külön számszerűsíthető. Figyelembe veendő azonban, hogy ezen projekt hatása csak korlátozásokkal vethető össze a nemzetgazdasági szintű adatok nagyságrendjével ezt a megközelítési módot csak indikációnak tekinthetjük.

150

141

300

milliárd forint

Az üzemeltetésből fakadó

A grafikonon a Liget Budapest projekt Városliget területén megvalósuló beruházási költségeit ábrázoltuk szemben az építésből és az üzemeltetésből fakadó gazdasági hatásokból származó kumulált adóbevétellel. A projekt jelenlegi, előkészítési fázisában kihívást jelent a létesítmények üzemeltetésére fordított állami támogatás mértékének becslése. A grafikonon azt a szcenáriót ábrázoltuk, amely során az állam a működésből származó adóbevételek felével (nagyságrendileg 10 milliárd forinttal) támogatja az üzemeltetést.

250

270 249 227 206

185 163 142 120

164

143

153

132

2027

2028

2029

2030

99

100 50

292

Működési szakasz

37

57

37 47 0 2014- 2019 2018

78

57

68

79

89

100

111

121

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

Beruházás összköltsége Összes kumulált adóbevétel Állami támogatással csökkentett kumulált adóbevétel


Látható, hogy az építésből és üzemeltetésből fakadó adóbevételek az állami támogatások mértékével csökkentve a működés 10. évében (2028) kiegyenlítik a 2014-es áron számolt beruházási költségeket. Jelen tanulmányban foglalt esettanulmányokból és elemzésekből látható, hogy ha egy ilyen jellegű és léptékű létesítmény-együttes kapcsán kizárólag az üzemeltetési teljesítményt vesszük figyelembe, a beruházások mértéke nem minden esetben indokolt. Az ilyen létesítmények jelentős hozadéka viszont szinte minden esetben a tágabb gazdasági hatásokban keresendő. Amint ez előbbi költséghaszon összehasonlítás bizonyítja, a magas beruházási értékek ellenére a generált költségvetési bevételek összege már az üzemeltetés korai időszakában kiegyenlítheti a beruházás mértékét.


99


Egyéb hatások

Számos egyéb gazdasági hatás jelentkezik a fejlesztés kapcsán, melyek többek között társadalmi és kulturális hozadékot jelentenek a közösség számára, elősegítik a kis- és középvállalatok fejlődését, hozzájárulnak Budapest és Magyarország nemzetközi

Az olyan mérhető gazdasági hatásokat, mint a GDP-hez való hozzájárulás, a munkahelyteremtés és adóbevételek várható mértékét az ágazati kapcsolatok mérlegére (ÁKM) épülő KPMG modell felhasználásával számoltuk ki. Egy hasonló létesítmény-együttes létrehozásának, működésének emellett vannak olyan egyéb, gyakran nem számszerűsíthető hatásai is, melyeket fontos figyelembe venni a projekt várható hatásainak mérlegelésekor. Társadalmi és kulturális hozadék a közösség számára ■ Tekintettel arra, hogy jelenleg nem létezik hasonló összetételű kulturális és turisztikai intézmény-együttes Budapesten, a Városliget szerepe a jövőben, mint a helyi közösség számára meghatározó kulturális és társadalmi helyszín, tovább erősödhet.

szakembereink számára a

■ A komplex kulturális kínálat a budapestiek és az ide látogató belföldi látogatók számára a művelődés, tájékozódás új szintjét teremti meg, hozzájárulva ezzel a nemzeti művészeti értékek megismeréséhez, ezen keresztül pedig a nemzeti büszkeség erősítését is szolgálhatja.

nemzetközi tudás hatékony

Budapest és Magyarország imázsának erősítése

eléréséhez.

■ A létesítmények, illetve az általuk generált nemzetközi kereslet, hozzájárul Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségének további növeléséhez:

ismertségének növeléséhez, valamint hozzáférést biztosítanak hazai

Budapest és Magyarország pozícionálása új turisztikai szegmensekben ■ A fejlesztés eredményeként a Városliget szolgáltatás-együttese kiemelkedő attrakciója lehet nem csupán a hazai, de a nemzetközi kulturális kínálatnak is. Különleges intézményeivel, várhatóan kimagasló tárlataival, kiállításaival a hazai látogatók számára egyedi lehetőséget teremt a művelődés terén, miközben a külföldi látogatók új szegmensét vonzza Magyarországra, így Budapest, Magyarország a kulturális turizmus területén is erősítheti pozícióját. ■ A változatos attrakció-együttes és színes programkínálat garantált turisztikai vonzerőt jelenthet a Budapestre érkező külföldi és belföldi utazók körében és ezáltal növelheti a budapesti turisták átlagos tartózkodási idejét. ■ Emellett a fejlesztés egyéb elemeivel (mint az állatkert, a zöldterületi sport és játszóterületek) együtt a gyermekes családok számára nyújtott különleges szolgáltatási csomag jön létre, mely a hazai családok szabadidő eltöltési lehetőségeinek bővítése mellett lehetőséget teremt arra, hogy Budapest ebben a szegmensben is felkerüljön a magasan jegyzett célpontok listájára.

– Hozzájárul Magyarország, mint turisztikai desztináció általános promóciójához; – Elősegíti a magyar turisztikai kínálat promócióját az informális csatornák révén, valamint a visszatérő vendégek és családjaik révén; – Színesíti a Budapestről, Magyarországról kialakult képet, új szegmensben is nemzetközi szintű kínálatot teremtve; – Lehetőséget teremt a magyarországi üzleti lehetőségek promóciójára valamint a külföldi befektetők percepciójának javítására és ezáltal a beruházások ösztönzésére.


100


Egyéb hatások

Számos egyéb gazdasági

Imázsteremtés speciális kulturális területeken

hatás jelentkezik a fejlesztés

■ A magyar fotográfia nemzetközi ismertségét tovább növelheti az ide kerülő gyűjtemény, a kiállítások, események ebben a témában. A múzeumi negyed kapcsolódó építészeti és zenei témái pedig ezeken a területeken is megteremthetik, illetve erősíthetik a magyar kiválóság hírét a világban.

kapcsán, melyek többek között társadalmi és kulturális hozadékot jelentenek a közösség számára, elősegítik a kis- és középvállalatok fejlődését,

■ Az egyes épületek tervezett ikonikus jellege önmagában is vonzerő lehet és színesítheti a Budapestről kialakított képet, végső soron Magyarország imázsát.

ismertségének növeléséhez,

■ A múzeumok, kiállítások itt kialakuló egyvelege jó egyensúlyt teremt a hagyományok, a múlt teljesítményei illetve a kortárs, kifejezetten mai alkotások között – ezzel színesítve a rólunk kialakuló képet.

valamint hozzáférést

Kis- és középvállalatok fejlődése

biztosítanak hazai

A kis- és középvállalatok (KKV) fejlesztése kulcsfontosságú a hazai gazdaság egészséges, fenntartható fejlődése, a munkahelyteremtés szempontjából. A Liget Projekt léptékű fejlesztés mind az építés, mind a működés szakaszában jelentős lehetőségeket teremt a kapcsolódó szektorok kis- és középvállalatai számára. Az építés, fenntartás területén dolgozó KKV-k, vagy a turisztikai és kulturális szektorhoz kapcsolható kis- és középvállalkozói körbe tartozók (például a tisztító és karbantartó szolgáltatásokkal foglalkozó cégek, promóciós és marketing szervezetek, rendezvényszervező cégek) megerősödése nem csupán munkahelyeket és jövedelmeket teremt, de az üzleti, vezetési kultúra, a versenyképesség fejlődését szolgálja.

hozzájárulnak Budapest és Magyarország nemzetközi

szakembereink számára a nemzetközi tudás hatékony eléréséhez.

Tudás és technológiatranszfer A jellegét tekintve a létesítmény olyan tevékenységeket ösztönöz, melyek révén a hazai szakemberek hozzáférnek az aktuális nemzetközi szakmai tapasztalatokhoz, az így megvalósult technológia és tudás-átvitel jelentős pozitív hatásokat eredményezhet.


101


Ingatlanpiaci hatások

Bevezetés

Hatások típusai

Az ingatlanpiaci hatások előrejelzése nyilvánvalóan a már ismert, korábbi hasonló fejlesztések megvalósulását követően tapasztalt eredmények összehasonlításával lenne a legegyszerűbb. Csakhogy ilyen különleges ingatlan-szegmensben, és a tervezett nagyságrendhez mérhető fejlesztés Budapesten az elmúlt 25 évben nem volt. Elvben lehetne ugyan az Andrássy út grandiózus megvalósítását példaként tekinteni, de talán relevánsabb más karakterisztikájú, nemrég elkészült fejlesztések indikációi alapján következtetni a helyi ingatlanpiacra gyakorolt jellemző hatásokra.

Érdemes a legjellemzőbb hatásokat külön-külön is azonosítani. A hatások egy része mérhető paraméterekkel írható le, míg más része áttételes következményekkel jellemezhető. Ilyen mérhető paraméter lehet például:

Hatáskörzet – fizikai értelemben

■ Ingatlanforgalom változása (dinamikus kereslet és kínálat), ■ Ingatlanárak emelkedése, ingatlanok felértékelődése, ■ Kereskedelmi bérleti díjak emelkedése, ■ Bérlői kereslet megjelenése, ■ Ingatlanok használati módjának változása.

Ingatlanpiaci hatáselemzésünk kifejezetten nem a makro-ökonómiai szintet vizsgálta, hanem a fejlesztési terület közvetlen körzetében elvárt változásokat. A környezetet alapvetően három részre osztottuk:

Nem mérhető, de érzékelhető hatások lehetnek például:

■ Primer, vizuális környezet,

■ Karbantartási színvonal változása,

■ Szekunder környezet, valamint,

■ Lakosok és használók közérzetének változása,

■ A városrész vonzáskörzet

■ Lokál-patriotizmus támogató megjelenése.

Az első kategória a Liget projektterületét határoló utak ingatlanjait jelenti. Ez a területi egység, mint „térfal” határolja a fejlesztést és ezen térfal külső megjelenése közvetlenül hatással van a projekt teljes esztétikájára. Ebbe a primer vizuális környezetbe tartoznak a Ligetben meglévő épületek is.

Természetesen a nem mérhető hatások előbb-utóbb az ingatlan tulajdonosok és használók piaci döntéseit befolyásolják, és ezzel gyakorolnak később mérhető hatásokat is az ingatlanpiacra.

A második környezeti szektor, a közelben lévő olyan ingatlanokat tartalmazza, amelyről nem látható ugyan a fejlesztés, de amely helyszínek „gyalogos” távolságra fekszenek a Ligettől. A harmadik szektor, a városrész - ebben az értelmezésben - nem pusztán egy adott kerületet jelöl (VI.-VII.-XIII.-XIV.) hanem olyan városszerkezeti egységet, ahol a Liget projekt, mint „területi fókusz” gyakorol hatást környezetére. Ebbe a területbe tartozik a Világörökség részét képező Andrássy út, mint olyan különleges építészeti együttes, amelyet ez a karakteres városszerkezeti elemsor – „tengely és tér” – határoz meg.

■ Meglévő ingatlanok esztétikai minőségi javulása,

Ingatlanpiaci szegmensek A Liget projekt környezete hagyományos városi szövet, ahol az eltérő használat és ingatlantípusok színes keveréke alakult ki. A Ligetben lévő funkciókon kívül az alábbi főbb szegmensek találhatók meg: ■ Lakóingatlanok ■ Irodaépületek ■ Oktatási és egészségügyi intézmények ■ Vendéglátó és kiskereskedelmi ingatlanok, szállodák ■ Volt ipari-, raktározási-, közlekedési (vasút) ingatlanok-építmények


102



A változás hatása A Liget projekt programja a zöldterületek és az épített környezet minőségének javulását hozza magával. A forgalom csillapítása, illetve elterelése okozta zajcsökkenés az „élhetőség” felé mozdítja el a környezetet. Ugyanakkor a betelepülő múzeumok és egyéb vendégváró funkciók következtében megnövekvő látogatottság, illetve a látogatókat szórakoztató és kiszolgáló attrakciók telepített- és mobil facilitásai romantikus értelemben vett „városi pezsgést” idéznek elő, az elkerülhetetlen zajjal és kosszal együtt. Ha a lakóingatlanokat vizsgáljuk, és csak a fenti példát vesszük figyelembe, feltételezhető, hogy különböző élethelyzetben lévő lakók másként reagálnak a változásra. Életkor, családi állapot, kulturális elvárások, életvitelbeli sajátosságok, családi hagyományok, stb. alapján a változást kedvezőnek vagy kedvezőtlennek ítélik meg.

A példa tanulságait összegezve feltételezhető, hogy pusztán a közvetlen környezeti minőség javulása és „preztizsének” emelkedése az alábbi hatásokat váltja ki az ingatlanpiacon: ■ Piaci élénkülés, adásvételek számának emelkedése, ■ Lakás-, illetve lakóépületek felújítása és megújulása (értékmegőrzés), ■ Lakásállomány állapotának és összetételének változása, ■ Lakásszám változása, ■ Lokális lakásbérleti piac fokozatos kialakulása, ■ Lakásfunkció változása, átalakulása más használati formára, ■ Ingatlanérték és befektetési értékek növekedése, ■ Tulajdonosi-, és lakáshasználói kör változása, a lakosok szociológiai és demográfiai összetételének, valamint vásárlóerejének változása

A változás mindenképpen megmozgatja a lakáspiacot. A kereslet megjelenése, ha találkozik azokkal, akik számára a változás kedvezőtlen, beindítja az ingatlanforgalmat. A beinduló ingatlanforgalom jelzésként hat a keresletre és a kínálatra is. Ekkor már nem csak az egyéni preferenciák határozzák meg a mozgásokat, hanem az ingatlanok értéknövekedésében bízó spekulációk is.

Habár a felsorolt hatások jellemzően kedvezőnek tekinthetők, egyes hatások, így például a lakosság változása további kérdéseket vethet fel, amelyek megoldása nem tartozik közvetlenül a projekthez.

Az ingatlanértékek kialakulásában, elsősorban a kereslet beindulásában számos – csak késleltetve ható – tényező játszik szerepet. Ilyen például a terület „preztizsének” emelkedése. Ez a folyamat már megindult az Andrássy út mentén, ahol a minőségi és egyedi hely határozza meg az ingatlanok hosszú távú befektetési értékét. Az ilyen szubjektív érték még akkor is, ha ma még nem realizálható, minden tranzakció során tapasztalható, és tükröződik a lakások és épületek – a „hely preztizséhez” méltó – használati módjában, az épületek felújításában, illetve megújulásában.

A példaként használt zöldfelületi- és környezeti minőség javulás mellett számtalan változást, illetve ezen változások hatását lehetne vizsgálni a különböző ingatlanpiaci szegmensek szempontjából. A fenti példa, pusztán a lakóingatlanokkal próbálta meg illusztrálni egy adott változás feltételezhető hatását.

Hasonlóképpen vizsgálható, hogy az elterelt forgalom – miközben kedvező hatású a primer környezet számára – milyen hatást kelt azokon a területeken, ahol új forgalomként jelenik majd meg.

A változás hatásának térbeli mozgása A változás térbeli mozgása nehezen határozható meg. Az ingatlanpiac általános szabálya az, hogy az érték alapvető meghatározója a hely, az ingatlan elhelyezkedése. Nyilvánvaló, hogy más-más ingatlanpiaci szegmensek számára más és más az elhelyezkedés fontossága.


103


Ingatlanpiaci hatások Joggal feltételezhető, hogy mind a vendéglátó-, kiskereskedelmi, mind a szállodai funkciók tekintetében a primer vizuális környezet tekinthető a legértékesebbnek. Ha ezek a felsorolt funkciók itt kívánnak maguknak helyet találni, akkor ki fogják kényszeríteni a funkcióváltást, mert csak valamilyen - a primer területen gazdaságosan nem végezhető funkció (például egészségügy, vagy más intézményi funkció) kiszorításával találhatnak megfelelő helyet maguknak. Az ilyen mozgások eredménye lehet az, hogy értékes, de elhanyagolt épületek gazdát cserélnek, és az új tulajdonosok a megfelelő gazdasági motiváció alapján, saját érdeküket is követve, részt vesznek az épített környezet értékmentésében. Ezzel egyrészt hozzájárulnak az adott környezet történeti- és gazdasági alapú városi revitalizációjához, másrészt viszont a Liget Budapest projekt számára minőségi környezet (térfal) biztosításához. A szekunder környezet feltehetően lassabban változik. Urbanisztikai kutatások alapján az ingatlan értéke arányosan változik az gyalogos által szükségesen megteendő irányváltások számával. Ez azt jelenti, hogy a szekunder környezetben az irányváltás fontosabb tényező, mint a méterben meghatározható távolság, azaz az értéket meghatározó helytől, a Ligettől (Dózsa György úttól) mért távolság. A szekunder környezetben éppen a fentiek miatt az átlagos ingatlanérték növekedés nem egyenletesen oszlik meg. Feltehető például, hogy olyan környezet, mint például a Városligeti fasor Bajza utcai része magasabb átlagos értéknövekedést mutat majd, mint például a Ligethez közelebb fekvő Murányi utca, vagy Hernádi utca. Ennek oka természetesen az, hogy a Városligeti fasor, mint szerkezeti tengely önmagában magasabb érték-potenciált jelent, és így a Ligettől mért távolság csökkentő hatása kevésbé érvényesül.

A Liget Budapest projekt hatása a városrész vonzáskörzetében is megjelenik. Ezeket a hatásokat sokkal nehezebb megbecsülni, mint az előző két kategóriába sorolt területek esetében lehetett. Nagyobb területi egységet vizsgálva egyre több funkcionális átfedést lehet azonosítani. Ilyen például a vendéglátás, vagy egyéb kiskereskedelmi létesítmények köre. A primer környezet vonzása miatt létesülő szolgáltatások olyan új vonzerőt hozhatnak létre a városrészben, amely a szolgáltatásokat korábban máshol igénybe vevők egy részét elvonja. Ezzel a városrész hatáskörzetének egyes helyein hirtelen túlkínálat alakulhat ki, amely ingatlan értékcsökkenést is előidézhet. Feltételezhető azonban, hogy hosszabb távon ezek rövid távú vákuum helyzetek kiegyenlítődnek. Speciális ingatlanpiaci szegmensek A Liget projekt speciális urbanisztikai sajátossága az, hogy a hatáskörzetében olyan területek találhatók, amelyek revitalizációja alapvető városfejlesztési kérdés. Ilyenek például a vasúti és a közúti közlekedés területei, a kapcsolódó raktározási és átmeneti területekkel. Speciálisnak tekinthető a Szabolcs utca és Vágány utca által határolt terület, vagy akár a Nyugati Pályaudvarig elhúzódó vasúti „barnaövezet” is. A speciális területek a (város számára is…) legértékesebb hasznosításának megtalálása az ingatlanfejlesztés alapkérdése. A Liget Budapest projekt hatása, akár felhasználóként közvetlenül, akár indirekt módon hatással lesz ezen területek értékére. A várostervezők és közlekedés tervezők feladata, hogy a Liget forgalmi mentesítése, azaz az egyéni közúti forgalom, valamint a felszíni tömegközlekedés lokális átszervezése nyomán „helyzetbe” hozzák ezeket a speciális területeket.


104



Az ingatlanpiaci hatások

Ingatlanpiaci hatások illusztrációja

összefoglalását egy hatás-

„Rubik –mátrix”

mátrix elkészítésével mutatjuk be. A várható hatásokat differenciáltan, eltérő ingatlanpiaci szegmensekként ábrázoltuk. A mátrix elsősorban tendenciák ábrázolására alkalmas.

= Nem mérhető eltérés 1 Kismértékű változás

1 éven belül

2 Jelentős változás

2-5 éven belül

3 Szignifikáns változás

5 éven túl


105


106

A Liget Budapest projekt mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra

Recommend Documents