(üli KAKTUSZKEDVELÓ SZAKKÖR TAJÉKOZTATÚJA

T o v á b b i é r v e a z , h o g y a R i o G r a n d é é s a R i o P i l c o m a y o folyók k ö z é b e n , a h e g y e k b e n , i g e n e l t e r j e d t l a n a t a k ö z é p t ö v i s e i i g e n elég­ g é k ü l ö n b ö z ő e k , i g y fennáll a lehetőséggé e g y n a g y o n n e h e z e n e l ­ különíthető f a j n a k . N e m l é n y e g e s a k ü l ö n b s é g a v i r á g n a g y s á g a , a z a r e o l á k formája, továbbá a nektárium n a g y s á g a é s formája közöt s e m , m i n d e z b e l e f é r a v á l t o z é k o n y s á g fogalomkörébe. R i t t e r , a l a n a t a leirója a k ö v e t k e z ő e l t é r é s e k r e u t a l : a hediniánanál a z a r e o l a h o s s z ú k á s , a p o r z ó k Icét s o r b a n h e l y e z k e d n e k e l és a b i b e s z á l z ö l d szinü, m i g a lanata-nál a z a r e o l a leérek, a porzók e g y s o r b a n h e l y e z k e d n e k e l é s v é g ü l a I n b e s z á l fehér szinü. A vitában talán R i t t e r n e l t adnék i g a z a t , d e n e m c s a k a f e l s o r o l t külön­ b ö z ő s é g e k miatt, m e l y e k önmagukban i s e l e g e n d ő n e k látszanak, h a ­ n e m /ha már k ü l s ő d l e g e s j e g y e k alapján birálunlt/ a z é r t i s , mert h a a z e m b e r két h a s o n l ó n a g y s á g ú n ö v é n y t t e s z e g y m á s mellé, a n ö v é n y e k e g é s z k a r a k t e r é n e k szemmellátható k ü l ö n b s é g e i s e z t i p a z o l j a . M a g a m i s láttam a z o n o s n a g y s á g ú n ö v é n y e k e t /pU S z a b ó Á r p á d gyűjteményében / a h o l i s a h e d i n i a n a h o s s z ú a r e o l á i g y é r g y a p j a t v i s e l n e l c . E z e k f i a t a l n ö v é n y e k volta!<, a h e d i n i a n a areolái é s c s ú c s a l<ésőbb b i z o n y á r a j o b b a n b e g y a p j a s o d n a k , a l a n a t a v i ­ s z o n t már hasonló k o r b a n k i n ö v e s z t e t t e e z t a g y a p j u d i s z t az a r e otóin, bár a z c s ú c s o n még n e m t e l j e s mértékben. V é g e r e d m é n y b e n tehát f e n n t Írtak alapján a v á l t o z é k o n y s á g fo­ g a l o m k ö r é v e l i l y e n j e l e n t ő s e l t é r é s e k e s e t é n n e m l e h e t műl<ödni, H a m é g i s a z e g y i k n ö v é n y a másiknak v á l t o z a t a l e n n e , i l y e n a l a p o n semmiképpen s e m . M é g e g y n ö v é n y c s o p o r t körül k i a l a l < u l t álláspontok ismertetése f e l a d a t o m : é s e z a n e o c u m i n g i i é s v á l t o z a t a i . E körben a p u l q u i n e n s i s é s c o r r o a n a faji ö n á l l ó s á g a , i l l e t v e a f l a v i s p i n a é s a b r e v i s p i n a v á l t o z a t i v a g y f o r m a j e l l e g e körül vitáztak a b o t a n i k u ­ sok. A p u l q u i n e n s i s t C a r d e n a s önálló fajként i r t a l e , u g y a n a k k o r a c o r r o a n a - 1 , m i n t a p u l q u i n e n s i s változatát, majd 1 9 6 4 - b e n a C a c t u s b a n e z t i s a z önálló faj ranjj^jára e m e l t e .

;

-

145 -

E z ^ e l szemben B a c k e b e r g a nemzetság erös változékonysági hajlamával é r v e l v e , a p u l q u i n e n s i s t egyáltalán n e m t a r t j a önálló f a j n a k , v a g y változatnak, h a n e m c s a k a n e o c u m i n g i i e g y i k l e h e t ­ s é g e s formájának. H i v a t k o z i k a h o l l a n d B u i n i n g g y ü j t e m é n j é b e n lévő Rittertől s z á r m a z ó a n y a g r a , m e l y ö s s z e h a s o n l í t v a a M a r n i e r gyüjteményben l é v ő / C a r d e n a s ? / a n y a g g a l , c s a k i g e n k i s eltérést mutat. A két a n y a g n a k h a s o n l ó s ű r ű s é g ű , s z ó r ó d é s u , t ű s z e r ű é e g y m á s b a fonódó t ö v i s e i v o l t a k , c s a k a Buining-gyűjtemény n ö v é ­ nyeinek kissé erősebb és egy kissé hosszabb középtövisei v o l ­ t a k , a m e l y e k m i n d e g y f o r m a v i l á g o s s á r g a szinüek egye.sek k ö z ü ­ lük k i s s é sötétebb ' r n y a l a t t a l . K i s iróniával m o n d j a B a c k e b e r g , h o g y C a r d e n a s e z z e l a z " u j " fajával a n e o c u m i n g i i - 1 f e d e z e f e l újra. Itt k e l l m e g j e g y e z n e m , h o g y találtam utulást a r r a v o n a t k o z ó a n i s , h o g y e g y e s e k a multispinát i s a p u l q u i n e n s i s h e z tartozónak v é ­ l i k , e z z e l k a p c s o l a t b a n a z o n b a n k ö z e l e b b i t n e m sikerűit találnom. B a c k e b e r g tetszését egyedül a c o r r o a n a n y e r t e el. Egyedül ezt a n ö v é n y t i s m e r t e e l a r j e o c u m i n g i i jó v á l t o z a t a k é n t , főként a b o r d a s z á m e l t é r é s e / n e o c m i n g i i : 16-18 c o r r o a n a : U-líi./ a tövisele s z ' m á n a k e l t é r é s e / s z é l t ö v i s 1 6 - i g , i l l e t v e 1 8 - i g , Icözéptövis l O - i n i l l e t v e l / é s a v i r á g n a g y s á g eltérése/ 2,5 i l l e t v e 3 c m hosszú/ m i ­ att, bár a v a r i á l ó d á s i k é p e s s é g fogalmát illetően a b a c k e b e r g i gondolatmenetet l o g i k u s a n továbbvive, ezek a jellegzetességek s e m t e s z i k e z t indokolttá. Nem t a r t o t t a i g a z i változatnak a H o r t által l e i r t f l a v i s p i n a - 1 s e m , c s a k a n e o c u m i n g i i l e h e t s é g e s formájának. A két t i p u s már r é ­ g e b b e n i s m e r e t e s v o l t a gyűjteményekben. A t i p u s inkább- g ' ) m b ö i y d e d m a r a d , t ö v i s e i b m a s a b b a k , viréig. i h o s - z a b b a k é s -a v i r é g z ' s a gazdagabb, e z z e l szemben a f l a v i s p i n a teste megnyul­ t a b b , o s z l o p o s a l a l k u , t ö v i s e i sűrübbel< é s s á r g á s szinűe!<, v i r á ­ g a i k i s e b b e k é s k e v e s e b b számban j e l e n n e k m e g , e l ő s z ö r a nyár közepén. S a j n o s a z e r e d e t i leírást n e m i s m e r e m , d e a z e l m o n d o t t különb­ s é g e k l e g a l á b b o l y a n j e l l e g z e t e s e k , mint a m i l y e n e k alapján a c o r r o - a n a - t változatként f o g a d j a e l , a flavispinát p e d i g n e m , A t i p u s e g y i k l e h e t s é g e s formájának t e k i n t i B a c k e b e r g az u g y a n ­ c s a k H o r t által l e i r t b r e v i s p i n a változtatót i s , a m e l y a típustól c s a k pár milliméter h o s s z ú é s i g e n v a s k o s t ö v i s e i b e n tér e l . Ö e z t e l ő ­ s z ö r A n d r e á é gyűjteményében látta é s b i z t o s tudomása v a n arról, h o g y n e o c u m i n g i i magból k e l t k i . H a e z m e g f e l e l a v a l ó s á g n a k , a k k o r m i n d e n e s e t r e v a l ó b a n n e m l e h e t változatként, csal< m e g j e l e ­ n é s i formaként f e l f o g n i . Itt kivánom m e g j e g y e z n i , h o g y H u b a i I s t ­ v á n e g r i gyűjtőtársunk gyűjteményében i s megtalálható e z a f o r m a , kiállításokon i s b e m u t a t t a m,-'.r, u ^ h o g y a z iránta é r d e k l ő d ő k előtt e z már n e m i s m e r e t l e n . I d e , a f a j o k a z o n o s s á g á r ó l s z ó l ó r é s z h e z , k í v á n k o z i k még, i l l e t ­ v e k í v á n k o z n a még a l o n g i g i b b a é s a r i o g r a n d e n s i s vitája i s . Ezt a z o n b a n közelebbről nem ismerem, esak annyit, hogy egye­ s e k a két n ö v é n y különállóságát n e m i s m e r i k e l . M i n d e n e s e t r e a két n ö v é n y i g e n n a g y h a s o n l a t o s á g o k a t mutat, v a g y i s e g y m á s ­ h o z igen közelállók.

-

146

-

wnocalgciumokró^

G. loricctum

Spefi. l;'sd G . s p e g a z z i n i i

B r , é s R. kciklusznál.

G . l u m b ü r a s e n s e RitU e g y e l ő r e l e i r a t l a n n ö v é n y . A z i r o d a l o m b a i a m i t elérhettem, ; em sikerült megtalélnom. G . m a r s o n e r i i / F r i 6 1935./ Y . l t o . 195 7. n e m s a r j a d z ó , fénytelen s z ü r k é s z ö l d borü, l a p o s , k e r e k I ; a l c t u s z . Bordáinak száma 15 körül v a n , e e k feltűnően ferdén futó a l a c s o n y d u d o r o k r a r e n ­ d e z ő d t e k . K b 7 t ö v i s e b .rnás s z i n ü , a t ö v e táján v i l á g o s a b b , d e i d ő s korában t e l j e s e n m e g b a r n u l . K ö z é p t ö v i s e n i n c s . A v i ­ rág 3 c m h o s s z ú , é s 3 - 4 cm 0 t ö l c s J r a l a i t u , fehér, v a g y sár^g á s fehér szinü. F é n y t e l e n v i l á g o s b . r n a m a g j a v a n , m e l y e k +- 0 , 8 mm sz;?lesek +- 0 , 8 mm l i o s s z u a k . E z a G y m n o P a r a g u a y - b é l sz- r m a z i k .

G . m a r q u e z i i . C a r d . 1958; l e g f e l j e b b 4 c m m a g a s s . g u , d e lO cm p k e r e k , l a p o s n ö v é n y , !-.b 8 a l a c s o n y b o r d á v a l , m e l y e k n a g y dudorok - a bomlanak, 6 - 7 d b t ö v i s e , t ű s z e r ű , a t e s t r e r ' s i m u l ó . A s z ü r k e tövisek tö­ v e t á j é k a r ó z s a s z í n e s , b a r n á s , a horasuk 1-2,5 c m l<özött válto­ zik. S e r l e g alakú v i r á g j a 4 c m h o s s z ú , r ó z s a s z í n e s . A magja apró, f e k e t e , v a g y v ö r ö s e s - b a r n a , +- 0 , 3 mm s z é l e s é s +- 0 , 4 mm inosszu. Hazája Bolívia / A n g o s t o de Villa Montes/. ^

-

147 -

^LJU•arquesii C a r d . 19f)8. v a r . _^J^i;^"!jnense B c k I ^ g . 1960. e r ö I e 1j e s e n l e v é l z ö l d , h e g e s e n s z e m c s é s börü n ö v é n y , 8 - l O tísetleg több bordája s z é l e s , 3,5 c m - e s . A tövisei; s z á r a z állapotban hamuszürkék, n e d v e s e n g e s z t e n y e barnák, számuk i n k á b b 9, l e h e t 7, e s e t l e g 12 i s , elálloak. H o s s z u k k b 2,5 c m , köz;?ptövis e 1-2 d b . Vir. g j a fenér, v ö r ö s t o r k u , 5 c m (f> é s u g y a n i l y e n , .r : a z u . A m a g j a méretre i s a - i o n o s a törzsfajév
- 148 G . m e l a n o c a r p a m / A r . 1905./ B r . o s R. 1922. n e m s a r j a d z ó , félgömb alakú, k b 9 cm átmérőjű n ö v é n y . K b 15 bordája s z é ­ l e s , k e r e k áll alakú d u d o r o k b a rendeződött. A d u d o r o k e r ő ­ t e l j e s e k . 10-12 tűszerű t ö v i s e k e z d e t b e n s á r g a , i d ő v e l szűt^ k e l e s z . A tövisek t e s t h e z f e k v ő k . K ö z e p t ö v i s e n i n c s . A m a g ­ j a j ó k o r a ; 1,4 mm s z é l e s , +- 1,6 mm h o s s z ú . Lelőhelye; U r u g u a y /Paysandu./ G . m i c h o g a /Fri
G.

mihanovichii

G . m i h a n o v i c h i i /Pric? é s G ű r k e 1905./ B r . é s R. 1922. gömbalaku néha s a r j a d z ó , k b . 6 c m ^ k a k t u s z . S z i n e v á l t o z a t o s , a s z ű r k é s zöldtől a v ö r ö s e s b a r n á i g , A bordái /kb llj é l e s k e s k e n y élűeK bordái v o n a l á b a n s o r a k o z ó s z e g l e t e s d u d o r o k v a n n a k , e z e k e n pedig világosabb-sötétebb s z a l a g o k , csikocskák díszlenek, k b 1 c m h o s s z ú t ö v i s e i n e k száma 5 - 6 a z a l s ó k g y a l < r a n l e h u l l a ­ nak. A v i r á g j a t ö l c s é r alakú, a s z é l e v i s s z a h a j l i k , 3 - 4 cm (fx A s z i ­ n e j e l l e g z e t e s : s á r g á s - z ö l d , néha m a j d n e m z ö l d . A m a g fény­ t e l e n , v i l á g o s b a r n a +- 0 , 8 mm széle=., +- 0 , 9 mm h o s s z ú . Lelőhelye P a r a g u a y /Bahia Negra/

-

149 -

G . m i h a n o v i c h i i / P r i c é s G ü r k e 1905/ B r . é s R. 1922. v a r , a l b i flórum, P a j . 1963. n a g y o n e r ö s tüskezetü k a k t u s z , 8 t ö v i s e v a n . A v i r á g j a t i s z t a fehér, A t e s t a l k a t a o l y a n , mint a törzsfajé. G . m i h a t j v i c h i i / P r i c é s G u r k e / B r . é s R. v a r , a n g u s t o - s t r i a t u m Pai, 1962. Bordáinak s z á m a k b 12 sijrüen e s k e s k e n y e n k e r e s z t c s i k o z v a . T ö v i s e i ú g y s z ó l v á n n i n c s e n e k , ritkán a z é r t a k a d t ö v i s e , d e e z e k r ö v i d e k . Virágja r ó z s a s z í n ű , e s n e m nyílik k i szélesen. G , m i h a n o v i c h i i / P r i ^ é s G U r k e / B r . é s R. v a r , f i l o d e l f i e n s e B c k b g . 1965. c s a k i d ő s e b b f e j l e t t e b b korában s a r j a d , k b l O c m m a g a s r a nő, b ő r e b a r n á s , s ö t é t e b b k e r e s z t i r á n y ú c s í k o z á s s a l . A bordái k e s k e n y e k , é l e s , r e g l e t e s d dórokba rendeződtek. T ö v i s e i f e k e t é s e k , általában h o s s z a b b i d e i g m e g m a r a d n a k . A v i r á g j a k b 5 cm h o s s z ú , b a r n á s z ö l d , sötétebb ónusu, mint a törzsfája, p . r a g u a y b a n P i l a d e l f i a k ö r n y é k é n él,

/Frit

G, mih^.novichii é s G i r k e / B r . é s R. v a r , f l o i s c h e r i a n u m P.i 1951. v i l á g o s z ö l d b ő r s z í n ű , s z é l e s e b b sötét c s í k o z á s s a l . 12 bordája é l e s , s z e g l e t e s . 4 - 6 t ö v i s e v a n , s á r g á k . Virágja 8 cm h o s s z ú , t e l j e s r e n e m nyílik ' : i , s z i n e fehér. Lelőhelye P a r a g u a y /Chaco Boreal./ G . m i o a . i o v i c h i i /Pri<* é^_G;->rke/ B.c, é s R. v a r , frie. r i c r i i i W e r j . 1936. l O c m átmérőig nő m e g , e s e t l e g k i s e b b m a r a d . Bordáin jól kivehető v é k o n y e s i k ' s á s v a n . A v i r á g j a r ó z s a s z i n i j , c s a l : tölcsé/-es a l a k r a n y i l i k k i , s z i r m a i nem ' c r i - i l n e k s z ó t . K i s e b b v a l a m i v e l , miiit a tipusnövt'ny, G . m i h a n o v i c n i i / P r i j -'s G u r k e / B r , é s R, v a r . ..^elocactKcrrne, P a z 1948, k b l O c s - r e nő r e g , bordáin n i n c s e n e k coil~növény, a s á v o k ia sűrűen állnak a b o r d á k o n . A v i r á g s á r g á s , e s e t l e g z ö l ­ d e s fehér. G . m i h a n o v i c n i i / P r i c é s Gűrke/ B r . é s R. v a r , s t a n o s t r i a t u m P a z 1962. k i s s é megnyúlt n ö v é n y , bordáin a c s i k ó k sűrűen állnak. Á l t a l á b a n a l i g v a n t ö v i s e , néha e g y - e g y előfordul. H a v a n , lefelé görbül, A tiiihi n o v i c h i i v a r i e t a s o k magja o l y a n , mint a tipusnövényé, c s a k e g y - k é t tized-milliméter-el l-cisebb, mint a tipusfajé.

-

G,

150 -

monvillei

G . m o n v i l l e i / L e m . 1922./ B r . é s R. 1938. n a g y , k b 2 0 cm k e . k t u s z , gömbalaku, A b ő r é n e k s . l n e f é n y e s .iaűvány z ö l d . 13-17 bordája 5 - 5 oldalú c s ú c s o k b a , d u d o r o k b a r e n d e z ő d n e k . Areolái fiatalon sárgásak. 7-13 p e r e m t ö v i s e i v a n n a k , 4 cm i i o s s z u a k . á r s z e r ü a k , a tövük Icissé s ö t é t e b b . K ö z é p i ö v i s e n i n c r i . A z én m e g f i g y e l é s e m s z e r i n t 2 - 3 k ö z é p t ö v i s e lenét. A t e s t é s a t ö v i s e k s z i n e n a g y o n válto>;atos. Virágja n a g y , k b 6 cm 0 - v e l , a s z i n e f e t i é r e s , r ó z s a s z í n b e n j á t s z ó . A m a g fénytelen, f e k e t e , a p r ó +- 0 , 6 mm s z é l e s , é s +- . 0 , 7 mm h o s s z ú . Hazája P a r a g u a y . G , m o s e r i a n u m S c h ü t z 1966. k b 15 c m 0 l O c m m a g a s , lapított s ö t é t z ö l d , v^.gy s z ü r k é s z ö l d szinü n ö v é n y . Bordáinak s z á m a k b l O , k i s s é i v e i t átlós irányú rovátlíiáklial. A z a r e o l á i fehérnemezesel-. Idővel m e g k o p a s z o d n a k . Á l t Iában 3 - 5 t ö v i s e v a n , m e l y e k 2 , ! J c m n o s s z u a k , tüs erüek, a tövüknél s ö t é t e b b e k . A v i r á g f e h é r e s , a t o r k a v ö r ö s . A ma g f é n y e s b a r n a , +- 0 , 6 mm s z é l e s , é s +- 0 , 7 mm h o s s z ú , L lőhelye Argentínában v a n , C o r d o b a vidékén, G . m o s t i i /Gürke 190Ő./ B r . é s R. 1918. l a p o s n ö v é n y , k b 13 cm 0 é s 8 cm m a g a s , lombzöld szinü, bár g y a k r a n sötét k é k e s z ö l d i s l e h e t . A bordák s z á m a általában 11-14 s z é l e c . e k , s z é l e s , t o m ­ pa d u d o r o k b a rendeződve. K b 7 árszerű tövise szokott lenni, e z e k 6-15 mm h o s s z ú a k , e r ő s e k , s z a r u s z i n ü e k , e s e t l e g s z ü r ­ k é s e k , a hegyük sötétebb szürke. E g y e g y e n e s k ö z é p t ö v i s e v a n . A v i r á g n a g y , 6 - 8 cm (í) p i r o s , v a g y e r ő s e n r ó z s a s z í n ű , rövid v i r á g c s ő v e l . A m a g a p r ó , fénytelen f e k e t e , +- 0 , 6 mm s z é ­ l e s , e s +- 0 , 7 mm h o s s z ú . A n ö v é n y A r g e n t í n á b ó l , T u c u m o n é s Catam . r c a v i d é k é r ő l s z á i ^ mazik.

- 151 G . 1-. o s t i i /Gürke 190fa./ B r . é s R. 191S. v a r , k u r t z i a n a m /Gürke 190óy B c k b g . 1935. bordáinak száma több, mint a t i p u s n ö v é n y e n , k b 18 p e r e m t ö v i s e 8 d b v a n , k ö z é p t ö v i s e 1. V ö r ö s l o r k u fehér v i r ^ . g j a V - 8 c m - e s . A r g e n t í n a i n ö v é n y , C o r d o ­ ba vidékéről, G . m u c i d u m O e h m e 1937. v lós.jinüleg a q y m n o , m a z a n e n s e e g y formája lenét. E n m a g a m e z t a n ö v é n y t még n € m lát'-'m. G . m u l t i f l o r u m / H o o k , 1845,/ B r . é s R. 1918. c s a r idős k o r á b - n hajlandó s a r j a z n i , lombzöld k b 12 c m ~ j 5 " v e l , 9 C::i m a g a s . Á l t a ­ lában 10-15 bordája v a n , a bordálc é l e s , s z e g l e t e s dudorol-Lltal, C s a k peremtüskéje v a n 5 - 7 d b 3 cm nossziíiak, a n ö v é n y r e ráhajtanak. E s e t l e g t e h e t s é g e , h o ,y 1 k ö z e p t ö v i s e v a n . A t i s z t- fehér v i r á g j a , n a g y , k u r t a c s ö v ü , k b 6 c m 0 é s 4 cm h o s s z ú A m a g j a sötét, f e k e t é s , fénytelen +- O,'.' mm s z é l e s é s +- 0 , 8 mm h o s s z ú . A r g e n t í n á b a n C o r d b e V ' d é k e n hcnoí?. G . multifloru.n /Hook./ B r . -s R. v a r . a l b i s p i n u T i / K , S c h . 1393./ B a c k b g . " 1935. 1, Y t o 1952, a b ő r e k é k e s z ö l d , tövisei f e n e r e s s z ü r k é k , d u d o r a i alján á l l - a l a k ú csuc:^,. 1 I t ö z é p t ö v i s s v . n , s ö ­ tétebb, mint a t i p u s n ö v é n y n é l , é s r ö v i d e b b . E z t a C - y i n n o - t 1. Y t o 1 9 5 7 - b o n g, p o l y a n i h u m /_-.r, a l b i s p i n u m n é v e n i s l e i r t a , G . m.ultiflorum /Hook,/ B r , é s R. v

r parisiense /K.Scn.

IS98J^_

B a c k b g . 1935, I , Yto^_1952. / l . Y t o G . p o t y a n t h u m p a r i s i e n s e n é v e n n e v e z t e ej/. E r ő s t ö v i s e i v a n n a k , e g y m á s s a l összefonódottal<. A tövük b a r n á s v ö r ö s . A fehér virágjánalt a t o r k a v ö r ö s . G . n i d u l a n s , B a c k g b . 1935. k ö z e p e s n a g y s á g ú , k b . lO cm 0 , é s m a g a s s ' g u , n e m s a r j a d z ó , fénytelen b a r n á s z ö l d szinü k a k t u s z . 17 bordája d u d o r o k r a b o m l i k , e z e k c s ú c s a a l a t t é l e s elváU.sztó árkok v a n n a k , a c s ú c s o k á l l - a l a k ú a k , a.-, a r e o l a s á r g á s s z ü r k e . 6 d b t ö v i s e ö s s z e - v i s s z a görbült, v i s s z a h a j l ó k . Nagyritkán v a n e g y k ö z é p t ö v i s e , t ö l c s é r a l a k u v i r á g j a fehér, v a g y e s e t l e g r ó z s a ­ s z í n e s , a t o r k a sötétebb r ó z s a s z í n ű . A m a g j a fénytelen f e k e t e +- 0 , 8 mm s z é l e s , +- 0 , 9 mm h o s s z ú . Lelőhelye Argentína /Mazan/ G . n i g r i a r e o l a t u m , B a c k b g . 1934- 3 5 . gömb alakú, n e m s a r j a d z ó , ; . b . 15 cm p b a r n á s z ö l d , b á r s o n y o s b a r n á s z ö l d borü k a k t u s z . K b . l O Dordája c s ú c s o s d u d o r o k r a b o m l i k . E z e k k i s s é á l l - a l a k ú a k . A z a r e ­ olák k e z d e t b e n b o l y h o s a k , s á r g á s a k v a g y felnérek, i d ő v e l sötétek lesznek, alakjuk hosszúkás. 7 - 8 d b t ö v i s e r ó z s á s s z ü r k e k b 3 cm h o s s z ú , a k ö z é p t ü s k e i s , mint a p e r e m t ö v i s e k , k e z d e t b e n s ö t é t h e g y ü e k . A k ö z é p t ü s k e h o s z szabb. A virágja p o r c e l l á n f e h é r k i s s é h a r a n g alakú. K ü l s ő s z i r m o k z ö l ­ d e s e k . A v i r á g n e m nyílik k i e g é s z e n . A m a g v a k n e m éppen a p ­ rók: + - 0 , 8 mm s z é l e s e k , é s +- 0 , 9 mm n o s s z u i k . Hazája A r g e n t í n a , C a t a m a r c a v i d é k e . G . n i g r i a r e o l a t u m /Backbg./ v a r , d e n s i s p i n u m B c k b ^ ; . 1937. k b 15 bordája v a n , t ö v i s e i sűrűbbek, v é k o n y a b b a k , b e f e d i k a növényt, A G . c u r v i s p i n u m . Fri<* 19 2 9 . v a l ó s z í n ű l e g e z a v a r i e t a s .

-

152 -

G y m n o c a l y c i u m o c h o t e r e n a i B c k b g . 1935. l a p i t o t t gömb alakú, olív­ z ö l d szinü, k b 8 cm átmérőjű, 4 - 5 cm m a g a s k a k t u s z . 12-16 b o r ­ dája v a n , a m e l y e k s z é l e s e k , l a p o s a k , d u d o r a i k i s l a p o s a k . E z e k e n az areolák sárgásfehér szinüek.

- 153 3 - 5 t ö v i s e v i s s z a h a j l ó , s z é t á l l ó , g ö r o e sxxmuk szaruszerü, v a g y s á r g á s f e h é r , hegyük sötétebb szinü, A v i r á g j a 3 - 4 c m h o s s z ú , f e ­ hér, d e a t o r k a r ó z s a s z i n ü , A m a g j a f é n y e s b a r n á s v ö r ö s + - 0 , 9 m-n s z é l e s é s + - 1 mm h o s s z ú . L e l ő h e l y e : A r g e n t í n a L a Riója,

< j , o c h o t e r r e n a i B c k b g . v a r , cineréum B c k b g . 1935. h a m v a s a b b z o l d , mint a tipusnövény. S z é l e s bordák, s z é l e s d u d o r o k k a l . A tövisek k e z d e t b e n c s a k n e m ' i s z t a feketék, r ö v i d e k . A v i r á g i s r ö v i d e b b , mint a t i p u s n ö v é n y é , a m a g v a k 1- 2 tizedmiUiméterrel k i s e b b e k . G. o c h o t e r e n a i B c k b g . v a r , p o l y g o n u m , B c k b g , . 1965. s z ü r k é s olív­ zöld a bőr s z i n e , v a g y e s e t l e g v ö r ö s e s b a r n a i s l e h e t . N e v e " p o l y g o n u m " j e l z i , h o g y s o k - 1 8 - 2 6 - a bordáinak száma, é s e z e k széles d u d o r o k r a bomlanak. Areolái nagyok 5 mm-esek. Tövisei s z ü r k é k , d e k e z d e t b e n feketék, a v i r á g h o s s z ú , a termés c s a k ­ n e m 4 cm n a g y s á g ú , 2 c m s z é l e s p i s z k o s r ó z s a s z i n ü . M a g j a o l y a n , mint a törzsfajé, c s a k k i s s é k i s e b b . G. ochoterenai Bckbg. var, tenuispinum Bckbg. alakú, s z ü r k é s z ö l d , v a g y b a r n á s szinü n ö v é n y d u d o r o k e r ő s e n állalakuak. 3 - 5 t ö v i s e a t e s t r e világos szürkék k e z d e t b e n rózsaszínűek, kissé m a g o l y a n mint a törzsfajé, c s a k I d s e b b .

1965. l a p i t o t t gömb l O - 1 2 bordáján a s i m u l , elfekvőlc, p i r o s tövűek. A

G . o c h o t e r e n a i B c k b g . v a r , v a r i i s p i n u m , B c k b g . 1965. l a p o s a n k e ­ r e k o l í v z ö l d t ő l a h a m v a s s z ü r k é s - b a r n á s bőrszínű k a k t u s z . K b 12 bordája k ö z e p e s e n állalaku d u d o r o k k a l . T ö v i s e i n a g y o n külön­ b ö z ő k / i n n e n a v a r i i s p i n u m név/, e r ő s e k , e g y m á s t ó l m e s s z e állóak, s z í n b e n a sárgától a f e k e t é i g , a tövük v i l á g o s a b b , v a g y e s e t l e g sötétebb, h o s s z ú s á g u k s e m e g y f o r m a , d e m i n d i g h o s s z a b b a k , mint a törzsfajé u g y k b . 4 c m h o s s ; : i g . A m a g j a mint a törzsfajé, c s a k kissé kisebb. /folyt.köv./

Libnár A n t a l

-

154 -

Sajtószemle (akteen und cndere SuUiiertBn 1974. é v i 7. szám A . P . H . B u i n i n g ós a A . J . B r e d e r o ; M e l o c a c t u s b a h i e n s i s / B r . 4R./ W e r d e r m . A s z e r z ő k e r e d e t i l e l ő h e l y é n kutat.ák f e l a cím­ b e n s z e r e p l ő n ö v é n y t é s megállapították, h o g y t e l j e s e n más mint a z eut^ápal gyűjteményekben e n é v e n található m e l o c a c u s - o k E l l e n b e n m e g f e l e l B r i t t o n é s R o s e l e í r á s á n a k , A szer-^ők a r é s z ­ l e t e s leírás mellett 2 fényképet v a l a m i n t virág és magszerke«eti rajzokat i s közölnek. E. Z e c h e r : Talajvizsg.J lati eredmények. A tanulmány s z e r z ő j e r é s z t v e t t W. R a u s c h délamerikai gyüjtőutjaín. I g y a l k a l m a n y i l l o t t A r g e n t í n a , P e r u é s Bolívia k a k t u s z loló'helyein talajmintákat gyűjteni. Vizsgála'.ai a követ!;ező'ket t a ­ núsítják: 1, A p H , érték m i n d i g a s a v a n y u tartományban i i e l y e z i c e d i k e l , n a g y ritkán k ö z e l í t i m e g a s e m l e g e s p o n t o t /7pH./ 2, A k a k t u s z o k m é s z - k e r ű l ő ' c , t e h . ' t hibás vakolattörmeléket a földjűlíbe k e v e r n i , 3, P o n t o s a fő tápinyas.ok / N . P , K . / e s b i z o n y o s n y o m e l e m e k m e n n y i s é g i a r á n y a , 3 f é n y k é p é s 3 táblázat. H, Wery:

Lepídocoryph.anta

r u n y o n i i / B r , &,R./ B a c k b g ,

A n ö v é n y b o l c o r s z e r ű e n s a r j a d z i k é s t e x a s - 1 hazájában a z .50 c m átmérőt i s elérheti. M a g a a n ö v é n y n e m k ü l ö n ö s e n v o n z ó , an.nál inkább a v i r á g j a , m.ely 6 c m , átmérőjű, s z í n e b i b o r - r ó z s a s z í n é s 4 - 5 n a p i g nyílik 1 s z í n e s f é n y k é p .

Wacihri(gih#e*t 6. fűzet P. S t r i g l : A z én E c h í n o f o s s u l o c a c t u s - a ÍJV,. A s z e r z ő magrólnevelt n ö v é n y e i r ő l i r é s a s i k e r e s , g y o r s v í r á g n y e r é s é r d e k é b e n a z ^puntía a l a n y r a v a l ó oltást ajánlja , í. s z í n e s f é n y k é p . J. V o s t r y : M-.mmillaria chíonoce hala. E felt^.nően s z é p n ö v é n y a nagyobbtermetű Mclmmil«riák s o r o l h a t ó . R ö v i d leírAst k a p u n k róla. K . Wilhelm: Lobivlak. B e v e z e t ő a ní^m7f^f.=éci

fr-.Ki-+.-^*^c=/.>=

Í = ™^..*.-.»A-..Í.

közé

The National Cactus and Succulent Journal 1974. június T , M a c e : A P U o s o c e r e u s nemzetság. M á s o d i k k ö z l e m é n y b e n a s z e r z ő a P, l u e t z e n b i i r g i i a s P, c o c h r o u s f a j o k a t Írja l e . 2. r a j z .

glau-

J.W.P. M u l l a r d : M a m m i l l a r i a d e h e r d t i a n a . H a s o n l ó a n a M . s a b o e , t h e r e s a e á s g o l d i i - h o z kistorivetü, d e s z é p nagyvirágu növény. A virág s z i n e rózsaszinü-lila. Hazája a mexikói O a x a . A j á n l a t o s felolt^.ni. 1. f é n y k é p ,

igen

J . D á n i e l e s D . Ro/^L.nd: C o l a o r a a o a m e s a e - v e r d a e . S z é l s ő s é g e s s i v a t a g i s z á r a z s á g t i o z a l k . i l m . i z k o a o t t , lágyhuuu, k é n y e s n ö v é n y . Hazájában i s e g y i k e a le^ritl.-ább túszoknak. Csupán e g y b O mérföldes s á v b a n található, m e l y n e k 4 s a r k a C o ­ l o r a d o , N e w M e x i c o , A r i z o n a c s (Jtah, A 3 f é . y k é p közül a z e l s ö bemut. tja a kopár, h e g y v i d é k i l e l ő n e l y tájat, a második 2 n ö v é n y t e r e d e t i let^aclyén - f , a hárma Jik e^y I- lturában á l l ó v i r á g z ó példányt, Castus A

Album

13. s z m bemuto.t e g y v i r g z ó O p u n t i a m i c r o d e s y s

W. é s I - ' . R a u h ; B .ja C a l i ' o r r a a . E z t a folytatást é s 21 felv<-telét túlnyomó r é s z b e n s z u k k u l e n s e k l e í r á s a tölti k i .

v a r . r u f i a u - t.

nagytermetű

Kemenes

CACTUS A N D SUCCULENT JOURNAL /VOL. X L V L

Paul

OP

Ernő

AMERICA

1974. N o . 2./

Sellers:

E l s ő m e g f i g y e l é s e k a k a k t u s z o k é s más s u k k u l e n s n ö v é n y e k r ő l a z E g y e s ű i t Államok k ö z é p n y u g a t i r é ­ szén

A c i k k b e n 1 9 7 2 - 7 3 telén v é g z e t t é r d e k e s m e g f i g y e l é s e i r ő l tájélcoztat a s z e r z ő , a m e l y e k e t a k a k t u s z o k é s más s u k k u l e n s n ö v é n y e k téli n ö v e k e d é s é v e l k a p c s o l a t b a n v é g z e t t . A m e g f i g y e l t n ö v é n y e k : Paciiypodium geayi, Dioscorea macrostachya, Dioscorea elephantypes, Mamillaria glassii, Haworthia bolussi, Mamillaria theresae, Coty ledon reticulata, Euphorbia pugniformis, Notocactus leningnausii, S u l c o r e b u t i a r a u s c h i i , L i t i i o p s riutupdriítensis.

- 156 A. s z e r z ő ' m i n d e g y i k n ö v é n y n ö v e k e d é s é n e k mértélcét é s téli k e z e ­ l é s é t i s meg^-vdja, ezenic ivül a hőmérsékleti, m e g a f é n y v i s z o n y o k a t is. Len

Newton:

Sukkulensek

a Nyugat-"trópusi" A f r i k a

erdőzónáiban

A s z e r z ő N y u g a t - A f r i k á b a n v o l t kutatóu.on é s erről számol b e . A c i k k h e z 11 d b f e k e t e - f e h é r fényképet i s mellékel, a m e l y e k o n a z ér^ d e k e s e b b sulckulens növényelíet mutatja be a z e r e d e t i lelőhelyeiken. R h i p s a l i s o k a t , E u p h o r b i a k a t , Ceropegiálcat, A l o é k a t mulat b e , v a l a m i n t néhény C y a n o t i s é s Rapiiionacme fajt. A.P.H. Buining & A.J. Broderoo:

Pseudopilocereus superflocosus. Buining & Broderoo. sp. nov. /első leírás/

A l a t i n d i a g n ó z i s után a n ö v é n y l e i r á s t 3 d b f e k e t e - f e h é r é s 1 d j s z í ­ n e s f é n y k é p p e l illusztrálják a s z e r z ő k . E z t v i r á g , termés, m a g , e m b ­ rió, v a l a m i n t e g y t ö v i s p á r n a r a j z á v a l e g é s z í t i k i . A z uj faj o s z l o p s z e r i j , 4 méter m a g a s , 6 c m . Hazája: Brazília, a t i ­ p u s l e l ő n e l y e : B o m J e s u s d e L a p a , B a h i a . 4 6 0 méterre a t e n g e r s z i n t j e fölött. M e l o c a c t u s l e v i t e s t a t u s , A u s t r o c e p h a l o c e r e u s sp. és Euphorbiák i l l e t v e más s u k k u l e n s e k t á r s a s á g á b a n n ö v e k e d i k . P.E. D o w n s :

Jegyzetek

az Atíenla

pechuelii-ről

É r d e k e s c i k k e r r ő l a Délnyugat-Afrikáiban élő s u k k u l e n s n ö v é n y r ő l . A bemutatást 6 d b , f e k e t e - f e h é r fény!<éppel e g é s z í t i k i a s z e r z ő . A k é p e k e n a fajt e r e a e t i l e l ő h e l y e i n m u t a t j a b e a v e l e együtt n ö v e k e ­ dő más s u k k u l e n s n ö v é n y e k k e l . I l y e n e k : A l o e a s p e r i f l o r a , E u p i i o r b i a d i n t e r i , A l o e s p . cf. n a m i b e n s i s . Myron

Kimnach:

Heliocereus karaguából

aurantiacus. E g y uj s p e c i e s N i -

A l a t i n d i a g n ó z i s után a s z e r z ő a n ö v é n y f e l f e d e z é s é n e k é s n y i l v á n o s s á g r a h o z a t a l á n a k körülményeit i s m e r t e t i . A leírást a nö­ v é n y v i r á g á n a k , magjának é s t e r m é s é n e k r a j z a e g é s z í t i k i .

Madelyn

Lee./Grigsby/Cactus

Gardens/

: Kaktuszok

és

sukkulensek

A s z e r z ő n ő f é n y k é p e k k e l g a z d a g o n illusztrált cikkében a s z é p k a k ­ t u s z o k a t é s s u k k u l e n s e k e t Írja l e r ö v i d e n , é s célja a k e z d ő amatő­ röknek t a n á c s a d á s a s i k e r e s n ö v é n y á p o l á s h o z .

- 157 C. G l a s s & R. P o s t e r : " L ó t u s z o r s z á g s u l c k u l e n s e i " A z I s m e r t s z e r z ó ' p á r e z e n a c i m e n m u t a t j a b e Mtné. G a n n a W a l s k a , S a n t a B a r b a r a , C a l i f o r n i a - b a n lévó' lótusz é s s u k k u l e n s gyűjtemé­ nyét. A c i k k e t 2 d b s z í n e s f é n y k é p t e s z i v á l t o z a t o s s á .

L y m a n Benső;-: A n y i l v á n o s s á g r a h o z a t a l p o n t o s dátuma: W i s l i z e i n u ; "Emlékiratok a z 1 8 4 6 - 4 7 - e s É s z a k - M e - c i k ó b a n tett utazásomról." A s z e r z ő D a v l d R. K u n t es^y é s z r e v é t e l é r e v á l a s z o l v a közli a cím­ b e n emiitett c i k k m e g j e l e n é s é n e k p o n t o s dátumát, bizonyitékokical alátámasztva, A b i z o n y í t á s r a a z é r t v o l t s z ü k s é g , m e r t D . R . H u n t : " A h a s z n á l a t o s M a m i l l a r i a n e v e k á t t e k i n t é s e " címmel i r t s o r o z a t á ­ b a n a M a m i l l a r i a g u m m i f e r a t á r g y a l á s á n á l e m l i t i m e g L. B e n s ő n .negdllapitását, <-mely s z e r i n t a M a m i l l a r i a g u m m i f e r a n é v a l a t t ö s s z e v o n tan a M . n e y a e r i t , M . i i e m i s p n a e r i c a t , M . a p p l a n a t a t , M . i n G l a n o c e n t r a v a r . m e i a c a n t h a t , íiilvel a g u m m i f e r a n é v v o l t a z e l s ő , a m e l y e t n y i l ­ v á n o s s á g r a i i o z t a k . E z t a z állítását v o n t a k é t s é g b e D . R . H u n t , m i v e l csupán két n a p v o l t a z e l t é r é s a ..iauás aátumai között. E z t k i v . i n j a bizonyítani m o s t e b b e n a cikké . e n L. B e n s ő n .

M . B. B a y e r :

U j Haworthiák

A c i k k b e n i s m e r t e t i a s z e r z ő a H . b a y l i s s i i - 1 , M. s p r i n g b o k v a l a k e n s i s - 1 H . k o e l m a n n i o r u m - o t , H . p u b e s c e n s - t , H . p u l c h e l l a - t , K. s o t ^ r a t a - 1 . A n ö v é n y e k e t í a n y k é p e k e n i s bemut. t j a a s z e r z ő . Beaut Leuenberger & Rainer

S c h i l l : E p i d e r m i s sajátságok a " Z ö l d Mamilláriáknál" /Cactaceae/

A h e i d e l b e r g i " I n s t i t u t für S p t e m a t i s c h e B o t a n i k m u d P f l a n z e n g e o g r a p h i e ' ' k é t m u n k a ' , - r s a é r d e k e s m i k r o s z k o p i k u s felvétele-k e t k ö z ö l c i k k é b e n a " Z ö l d Mamilláriák" e p i a e r m i s f e l é p í t é s é r ő l .

P n i l i p W. R u n d e U

Trichocereus,

Középchile

mediterrán

zónájában

A 3 f e k e t e - f e h é r f é n y k é p p e l illusztrált c i k k a T r i c h o c e r e u s r a l i s - 1 , a T r i c h o c e r e u s c h i l e n e n s i s - 1 e m l i t i m e g , mint e n n e k területnek a T r i c h o c e r e u s k é p v i s e l ő i t . Nagysurányi

1 íto­ a

Miklós

Playa

Escondlde -

Opuntiak

I imonte -

Agavék

dr. M é s z á r o s

ZoJtán

felvételi

-

160 -

Szakköri Pájdalomtól

elszoruló

sziwel

SIMON

hirek közöljük,

hogy

LÁSZLÓ

salgótarjáni gyüjtötársunk, a k i S z a k k ö r ü n k n e k alapítása óta t a g j a v o l t , h o s s z a s s z e n v e d é s után e l h u n y t . Emlékét k e g y e l e t t e l m e g ő r i z z ü k !

1974. s z e p t e m b e r

1-én

Szakkörünk a d u n a h a r a s z t i gyüjtötársakat k e r e s t e (el. E l ő s z ö r B o r o s János n e v e s k e r t é s z s z a k e m b e r n a g y s z e r ű n ö v é n y e i v e l ismerkedtünk m e g . Külön megcsodáltuk a z E c h i n o c e r e u s n e m ­ z e t s é g s o k , ritkán látott faját. Gyűjteménye r é g i k a k t u s z o s o k számára is tartogatott meglepetéseket. A d y P á l barátunk gyűjteményének megtekintése v o l t a k ö v e t ­ k e z ő állomás. V a l a h o g y a n m i n d e n k i z a v a r b a jött e g y k i c s i t , n e m t u d t u k mit i s n é z z ü n k m e g e l ő s z ö r ; jól sikerült oltások, pompás P a r ó d i á k m e l l e t t , N e o p o r t e r i á k é s e g y é b c h i l e i növi'-nyek tették számunkra e m l é k e z e t e s s é <-.zt a n a p o t . T ő l e K i s s Mihály bátyánkhoz látogattunk át. M i s k a b á c s i e g y f e l e l é s r e felszólított iskolásgyermek izgalmával várt minket, p e d i g e r r e igazán nem volt o k a . Nagyszerű k i s üvegházában álomszép növények k a t o ­ nás r e n d b e n , s o k - s o k v i r á g g a l köszöntöttek m i n k e t . A l g a m e n t e s m a g o n c a i m i n d a n n y i u n k é r d e k l ő d é s é t felkeltették. Itt kérjük m e g , m ó d s z e r é t t e g y e közkincsá;. Utolsó állomásunk C s e n g e r i M i k l ó s gyüjtötársunk n a g y s z e r ű gyűj­ teménye v o l t . A n ö v é n y állománya f a j g a z d a g s á g b a n , méreteiben s e j t e t n i e n g e d i , h o g y a z o r s z á g e g y i k l e g n a g y o b b gyűjteménye v a n k i a l a k u l á s b a n . Gyűjtő l e g y e n a talpán, a k i ebből a k a k t u s z ­ parádéból valamit i s k i tud emelni. K é s ő délután ért v é g e t a l á t o g a t á s . M é g e g y s z e r k ö s z ö n e t e t m o n d ­ t u n k a f e l e j t h e t e t l e n élményért, a s z í v e s , m a g y a r o s v e n d é g l á t á s é r t . 1974. s z e p t e m b e r

16-án

M e n v h á r d János barátunk épülő ü v e g h á z á t t e k i n t e t t e m e g a n a g y ­ számban ö s s z e g y ű l t t a g s á g . A z ü v e g h á z é p í t é s é v e l k a p c s o l a t o s műszaki é s a n y a g i k é r d é s e k m e l l e t t s o k a n ö v é n y e k tart.'sával k a p c s o l a t o s értékes felvilágosítás k a p t u n k .

1974. s z e p t e m b e r

-

3Ü-án

161 -

S z u p p G é z a tagtársunk F r a n c i a o r s z á g b a n M o n a c ó b a n é s O l a s z o r s z á g b a n tett tanulmány útjáról vetített k é p e s e l ő a d á s k e r e t é b e n számolt b e . A b e s z á m o l ó a n y a g á t k ö v e t k e z ő ' számunkban k ö z ö l ­ jük.

Szakkörünk

tagságának

nevében

DR. D O M O K O S

szeretettel

köszöntjük

JÁNOS

a K e r t é s z e t i E g y e t e m D í s z n ö v é n y é s D e n d r o l ó g i a i tanszék n y u g a l m a z o t t tanárát, s z á m o s s z a k k ö n y v s z e r z ő j é t , s z a k k ö ­ rünk k e d v e s segítőtársát, r é g i jó b a r , ' t u n l < a t 70.

SZÜLETÉSNAPJA

alkalmából.

M A G A

K C I Ó

Pranz

Bozsing Salzburg Austria A l e x a n d e r Urbán P o h r o n s k i - R u s k o v Csehszlovákia K o n d é r István B u d a p e s t D r . K i s s István K i s u n y o m D u n a i József B u d a p e s t Németh D é n e s G y ő r Á l t a l adományozott magol
nevében

köszönettel

Kérjük k e d v e s gyüjtőtársainkat, h o g y a múlthoz hasonlóan l e g e s m a g j a i k k a l támogassák S^zakkörünk magakcióját.

feles­

Felhívjuk tagtársaink figyelmét, h o g y a m ű v e l ő d é s i k ö z p o n t c s e k k s z á m l a s z á m a megváltozott. A r é g i b e f i z e t é s i l a p o n a t o ­ vábbiakban ne a d j a n a k f e l tagsági dijat. Uj b e f i z e t é s i l a p o t 1975, é v e l s ő s z á m u n k h o z mellékelünk. ;<érjük k e d v e s gyüjtőtársainkat, h o g y a s z a k k ö r i k ö n y v t á r b ó l k ö l c s ö n z ö t t k ö n y v e k o t , folyóiratokat leltár céljából 1974. d e c e m ­ ber 9 - i 6 v i s s z a h o z n i szíveskedjenek. ^ ^ ADÁS

-

VÉTEL -

CSERE

S i m o n L á s z l ó n é 3 2 0 0 . Salgótarján. M a l i n o v s z k v u ^ 26^ F é r j e halála miatt s z e r e t n é e l a d n i a gyüjtem ;>nyt. E r d e k lődök a f e n t i c i m e n v e g y é k f e l a k a p c s o l a t o t .

- 162 Németh D é n e s gyüjtötársunk 9 0 2 4 . G y ó' r Liezen-Mayer e z é v i termésű P a r ó d i a m a g o k a t kínál e l a d á s r a . Érdeklődni l e h e t a f e n t i c i m e n !

Friednch Ritter PR 391 392 393

gyűjtőszámai.

szám

406 407 408 409 410 411 412 413

IVIonvUlea s p e c . Samaipaticereus corroanus Eriocereus tephracanthus v a r . b o l i v i a n u s /B T e p h r o c a c t u s pontlandü Paródia ocampoi Loh'ivía d e V i l l a z o n /B ) L . v i l c a b a m b a a ? P R 697?J Gymnocalycium pflanzii v a r . a l b i p u l o a /B Neoraimond a herzogiana ;B T r i c h o c e r e u s de I r t u b e / A 3 5 0 0 m T r i c h o c e r e u s v I c a n e n s i s /A L o b i v i a sp, n. / A 3 5 0 0 - 4 0 0 0 rn R e b u ' i a piliíera / A L o b i v i a c h l o r o g o n a /A A y l o s t e r a a t r o \ ' i r i d i s /A R e b u t i a s a r o l h r o i d e s /A ( R. e u a n t h e m a ) Rebutia euanthema R e b u t i a s p e c . n . /A Echinopsis ancistropnora Oreocereus spec, Opuntia verscliaffeltii Opuntia spec, Platyopuntia corrugata / N - A Eriocereus tortuosus /A

414

I V I a i h u e n i a a l b o l a n a t a /A/

394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405

414/a 415 416 417 418 419 430 421 422 423 124 425 426

Neuquon

IVIaihuenia a l b o l a n a t a var. v i r i d u l i s p i n e a /A/Neuquen M a i h u e n i a s p e c . /A/'Patagonien IVIaihuenia s p e c . /A/'Patagonien Tephrocactus ovatus / A T e p h r o c a c t u s s p . n . /A Tephrocactus aoracanlhus /A f T. alexander) Tephrocactus diadematus / A ( T. surigaetus) T o p h - o c a c t u s s t r o b i l i f o r t i i i s /A P l a t y o p u n t i a s a l a g r i a /A (Cordoba) P l a t y o p u n t i a i n a c r o d i s c a /A ( Pamatina) P i p l a i t i i o c e r e u s c o e r u l e s c e n s /A Notocactus submammulosus T r i c h o c e r e u s d e P a m a t i n a /A T. c a l l i a n t h u s PR 429

u. 8 9 ,

-

PR-Szám 426/a

T r i c h o c e r e u s de Paniatina v a r , PR 426 X T, c a n d i c a n s T r i c h o c e r c u s g r a n d i f l o r u s /A. (Catamarca) Trichocereus auricolor / A - " - purpureopilosus / A G-'-mtiocalyciurn d e C o r d o b a / A O. vali i c e k i a n u m )

427 428 429 430 431 432

16 3 -

433 434 435

Gyinnocalyclum a. mazanense Gyinnocalyclum Gymnocalycium - " - s'ell.Llum

436

-

437 43B 439 440 441 442

- " - oenanthemum / A / C a l a M a . c i Gymnocalycium tobuschianum / A - " - vatteri / A - " - prolií::rum / A " - b r u c i i i i ( UJÍ> l e . e n s e ) A _ " _ q j e n l i a n u m v, rolfiununi / A

" -

iiossei / A di? C o r d o b a / A óulterian in / A /A

joossensianuiTi /A

443 Gymnocalycium baldianum/A 444 - " - delaetii/A 445 Echinopsis aurea/A 446 Pygmaeocereus lariojensis? 447 Pyrrhocactus spec. 448 Horridocactus ^ec. 449 -"armatus/Ch/Santiago 450 Horridocactus spec. 451 Tephrocactus weberi 452 Opuntia salmiana 453 Opuntia spec. 454 Opuntia spec. 455 Opuntia spec. 456 Opuntia v i s c a - l o r a 457 Opuntia spec. 458 AcanthocaU klimpelianum/A 459 Lobivia famalimensis/A 459a Lobivia famatimensis var. haemntantha? 460 Rhipsalis lumbricoides/A » P R 365 v a r . 461 Rodentiophila megacarpa 462 Erdisia spiniflora/Ch (Austrocactus?) 463 Maihueniopsis platyacantha 464 C o p l a p o a h u m i l i s /Ch 465 Horridocactus kunzei/Ch 466 Horridocactus lissocarpus/Ch 466a - " - lissocarpus v. gracilis/Ch 467 - " - g a r a v e n ' a i /Ch 468 - " - a n d i c o l u s /Ch/ 468a 468b Horridocactus andicolus var. d e s c e n d e s /Ch

-

164 -

468c 468d

Horridocactus andicolus var. r o b u s t u s /Ch 463e Horridocactus andicolus v a r . m o l l e n s i s /Ch 469 Horridocactus grandiflorus/Ch 470 H o r r i d o c a c t u s o d o r i f l o r u s /Ch 471 _ " _ f r o e h l i c h i a n u s /Ch 471« - " - f r o e h l i c h i a n u s 471b - " - f r o e h l i c h i a n u s 472 H o r r i d o c a c t u s s p e c . /Ch 473 N e o p o r t e r i a c o e i m a s e n s i s /Ch ( Aconcagua) 473a 473b 473c Neoportera robusfa/Ch'Santiago 474 - " - senilis ( T y p ) Ch 4 7 4 a - " - s e n i l i s v . n i d u s /Ch 475 H o r r i d o c a c t u s a t r o v i r i d i s /Ch 476 C o p l a p o a e r f i m o p h i l a /Ch (C. gigantea) 477 = PR 224a

Tartalomjcgyzálc

-

Inhaltsverzeichnis

133. o l d a l

A Mamillári'k l e g n a g y o b b lelőhelye Mexikó: Nagysurányi Miklós M e x i c o i s t d e r g r ő s s t o Stancíort d e r M a m i l l a r i e n : M . Na^ y s u r n y i

138, o l d a l

W e i n g a r t i a W e r d . : D r . S ö v é n y Mihály Die Weingartien Werd.: Dr. M . Sövény

146, o l d a l

A

154. o l d a l

S a j t ó s z e m l e : K e m e n e s Ernő - N a y s u r á n y i M i k l ó s Literatur Ubersicht: E. K e m e n e s - M . N a g y s u r ' n y i

160. o l d a l

Szakköri hirek Nachrichten aus unserem

Gymnocalyciumokról:

Szf>rke8ztette;

B a r t a U s Imre

L-kt-^rálla;

yi^iev^i^, Kiadja: a

XX.

Libnár A n t a l

Pachkreis

Kondé-

István

fra9ni*mglt at loa t?lH

K E R . MlJVELÖDESI O T T H O N O K I G A Z G A T Ó S Á G A

Pelelős

kiadó: P á b i á n

Zoltán

igazgató