Levegő- és vízvédelem

Levegő- és vízvédelem 2016 Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Előadó: Valentínyi Nóra tanársegéd

Levegőszennyezést okozó emberi tevékenységek. A légszennyező anyagok káros hatása. A levegőszennyezés hazai helyzete

Levegő- és vízvédelem

2016

2

Az egyes országok emissziója Fajtája és mennyisége függ a 

használt tüzelőanyagoktól



ipari termelés volumenétől, korszerűségétől



légszennyezők leválasztásának fokától



gépjárművek számától, műszaki színvonalától



lakosság számától



éghajlattól


2016

3

Antropogén eredetű szennyezések 

Szennyezés elsősorban égési, oxidációs folyamatok eredménye (háztartások, erőművek, járművek)



Fosszilis tüzelőanyagokból keletkező füstgáz: 

CO2, CO



vízgőz,



SOx,



NOX,



CH4,



egyéb szénhidrogének



pernye, korom, koksz, kátrány


2016

4

A városok környezetmódosító hatása 

Városok SO2 és szilárd részecske kibocsátása a kommunális fűtésből és ipari hőenergia-termelésből. Mértéke függ a tüzelőanyagtól, berendezésektől.



Legkedvezőbb a gáz, legszennyezőbb a szén



Pernyekibocsátás csökkentése: 

mechanikus, elektrosztatikus leválasztó berendezések



füstgáz kéntelenítés



tüzelőanyag kéntartalmának csökkentése



magas kémények


2016

5




2000: Föld népességének fele városban élt, 

Amerika, Európa: 75%



Afrika, Ázsia: 40%



Magyarország ma: ~67% (2040-re várhatóan 80%)

A városok környezetmódosító hatásai 

koncentrált légszennyezés -> módosul a légkör összetétele



mesterséges felszínek és a sűrű beépítettség természetes viszonyoktól eltérnek -> sugárzási viszonyok átalakulnak (városi hősziget: belváros és környező térség hőm. különbsége)



felszíni érdesség jellegzetességei -> város körüli lokális cirkulációs rendszer


2016

6


Városi szennyező források:   



Légszennyezettség mértékét meghatározza: 

 



ipar közlekedés háztartások légköri stabilitási viszonyok, jellemző áramlási viszonyok, napsugárzás (fotokémiai reakciók)

Városi légszenynezettség okozta jelentős események: Londoni szmog:  1952-London: anticiklon hatására korom, SO2 konc. növekedés => pár nap alatt 4000 emberrel több halt meg + légzési megbetegedések  Oka: 

rengeteg korom, ezeken kondenzálódik a reggeli pára (SO 2 beoldódik -> savas kémhatás)



napsütés felső rétegeket melegíti -> inverziós réteg


2016

7


Városi légszenynezettség okozta jelentős események: Los Angeles-típusú szmog:





XX. sz. közepe



Oka: 

közlekedésből nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a VOC-k



napsütés hatására O3 keletkezik



fotokémiai szmog, barnás szín



Budapesten 1985-ben észlelték először

Légszennyező anyagok éves és napi konc. változása Los Angeles-típusú szmog esetén

Bp: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 

1974 óta több mérőponton rendszeres, óránkénti levegőszennyezettség

-mérés: SO2, NO2, NOx, CO, O3, PM10  

vidéki városokban is

Szmogriadó tervet kell készíteni


2016

8

A városok környezetmódosító hatása Szmogriadó terv (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről)  Tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket:





tájékoztatási küszöbérték túllépését követően egy órán belül,



PM10 esetén 5 órán belül



a szmoghelyzetről folyamatosan tájékoztatni kell

Be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát 

riasztási küszöbérték túllépését követő két órán belül,



PM10 esetén 8 órán belül



Tájékoztatni kell a korlátozások bevezetésének időpontjáról



Megszüntethető, ha: 

3 egymást követő egyórás átlagában, illetve PM10 esetében egy nap 24 órás átlagában a szennyező koncentrációja nem lépi túl a riasztási küszöbérték



ózon esetében 36 óráig van a koncentráció riasztási küszöbérték alatt


2016

9

A városok környezetmódosító hatása Szmogriadó terv 

Intézkedések: 

tevékenység korlátozások (ipar, szilárd- és olajtüzelés korlátozása)



beltéri hőmérséklet maximálása



avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalma



közlekedést érintő intézkedések bevezetése





átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése



sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése



forgalom korlátozása a gépkocsik környezetvédelmi besorolása alapján



forgalom korlátozása a rendszám páros-páratlan besorolása alapján



tömegközlekedés előnyben részesítése

közterületek vízzel történő tisztítása (por)


2016

10

Közlekedési légszennyezés 



Gépkocsik kibocsátása erősen függ a motortól, az üzemanyagtól 

Dízelmotor:állandó légfelesleg



Otto-motor: nagyrészt léghiány

Más égési folyamatok, eltérő szennyezők


2016

11

Komponens megnevezése

Otto-motornál

Dízelmotornál

Hatás Nem mérgezők:

Nitrogén (N2) 74–77 tf%  Gépkocsik kibocsátása erősen Oxigén (O2) 0,1–3 tf% üzemanyagtól

76–78 tf%

nem szennyező

2–14 tf%

nem szennyező

függ a motortól, az

Vízgőz (H2O)

3–6 tf%

0,5–6 tf%

nem szennyező

Széndioxid (CO2)

5–12 tf%

1–6 tf%

szennyező

Mérgezők: Szénmonoxid (CO)

0,5–10 tf%

100–2000 ppm

nem rákkeltő

Nitrogénoxidok (NOx)

500–3000 ppm

200–5000 ppm

rákkeltő

Szénhidrogének (CmHn)

100–10000 ppm

10–500 ppm

rákkeltő

Aldehidek (R-CHO)

0–200 ppm

0–50 ppm

rákkeltő

Korom

0–2 mg/m3

10–11000 mg/m3

rákkeltő

Benzpirén

10–20 µg/m3

0–10 µg/m3

igen erős rákkeltő


2016

12

Személygépkocsikra (M1 kategória) vonatkozó európai kibocsátási normák, g/km Szint Dízel

Dátum

CO

HC

NOx

HC+NOx

Euro 1

1992. július

2,72 (3,16)

-

-

0,97 (1,13)

Euro 2 Euro 3 Euro 4

1996. január 2000. január 2005. január

1,0 0,64 0,5

-

0,5 0,25

0,7 0,56 0,3

0,14 (0,18) 0,08 0,05 0,025

Euro 5

2009. szeptember

0,5

-

0,18

0,23

0,005

Euro 6

2014. szeptember

0,5

-

0,08

0,17

0,005


2016

13

PM

Személygépkocsikra (M1 kategória) vonatkozó európai kibocsátási normák, g/km Szint Benzin

Dátum

Euro 1

1992. július

Euro 2 Euro 3 Euro 4

CO

HC

NOx

HC+NOx

PM

-

-

0,97 (1,13)

-

1996. január 2000. január 2005. január

2,72 (3,16) 2,2 2,3 1,0

0,2 0,1

0,15 0,08

0,5 -

-

Euro 5

2009. szeptember

1,0

0,1

0,06

-

0,005

Euro 6

2014. szeptember

1,0

0,1

0,06

-

0,005


2016

14

Közlekedési részesedés Magyarországon a fontosabb emissziókban


2016

15

Ipari szennyezés hatásai Ipar: 

változatos szennyezők



Cél: zárt technológiák, anyagok recirkulációja, újrahasznosítása

Legnagyobb kibocsátók: 

szénbányák: szén-, meddőpor



cementgyárak: por



kohászat: CO, CH4, por, vas-oxid (barna füst)



foszforműtrágya-gyártás, üvegmaratás: HF



szerves vegyipar, ércek klórozó pörkölése, műanyag égetés: HCl



építő-, építőanyag-, könnyűipar


2016

16

Erőműi kibocsátások az EU-ban tüzelőanyag szerint (Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), 2008)

forrás: Air pollution from electricity-generating large combustion plants , Copenhagen: European Environment Agency (EEA), 2008, ISBN 978-92-9167-355-1

• Kiemelkedő a széntüzelésű erőművek szennyező hatása • Gáztüzelés rendelkezik a legkisebb kibocsátással, szilárd részecske kibocsátásuk elhanyagolható, NOx kibocsátás ott is jelentős Levegő- és vízvédelem

2016

17

Mezőgazdasági szennyezés Mezőgazdaság: 

szántóföldi porszennyezés



műtrágyák pora



biológiailag aktív anyagok, peszticidek: 

klórozott szénhidrogének



szerves foszfátészterek



ditiokarbamátok, stb.


2016

18

Üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásnövekedése A földi üvegházhatáshoz hozzájáruló gázok: 

62%-át a légköri vízgőz (H2O) okozza -> 20,6 °C-os hőmérséklettöbblet



a légkörben található szén-dioxid (CO2) -> 7,2 °C



O3 -> 2,4°C



dinitrogén-oxid (N2O) -> 1,4°C



metán (CH4) -> 0,8°C



CFC-k, HCFC-k, HFC-k, PFC-k összesen 0,6 °C-kal járulnak hozzá

Koncentráció-növekedés az ipari forradalom előtti időkhöz képest: 

CO2: 280 ppm -> 389 ppm



CH4: 715 ppb ->1800 ppb



N2O: 270 ppb ->323 ppb


2016

19

Összes antropogén eredetű üvegházhatású gáz kibocsátás 2010ben, ipari szektoronként, gigatonna CO2 ekvivalensben.


AFOLU: agriculture, forestry and other land use

2016

20

A globális fosszilis szénkibocsátás összetevői, 1750-2007

(Forrás: Boden et al., 2010) Levegő- és vízvédelem

2016

21

A fosszilis szénkibocsátás összetevői Magyarországon, 1830-2007

(Forrás: Boden et al., 2010) Levegő- és vízvédelem

2016

22

A fosszilis energiahordozók felhasználásából származó regionális CO2-kibocsátás alakulása, 1980-2001

(Forrás: EIA, 2002) Levegő- és vízvédelem

2016

23

A szén-dioxid kibocsátásáért felelős első húsz ország sorrendje 1950-ben, 2000-ben és 2007-ben Magyarország: 1950: 0,31% 2000: 0,21%

2007: 0,18% 55. hely

(Forrás: CDIAC, 2003) Levegő- és vízvédelem

2016

24

A globális antropogén metánkibocsátás összetevői, 1860-1994

(Forrás: Stern és Kaufmann, 1997) Levegő- és vízvédelem

2016

25

Globális felmelegedés 

Az éghajlatra gyakorolt emberi hatás egyértelmű.



Az utóbbi évek antropogén ÜHG kibocsátása a legnagyobb a történelemben.



Az utóbbi években történt változások jelentős hatást gyakoroltak az emberi egészségre és a környezetre.



1983-2012 között volt a legmelegebb 30 éves periódus az utóbbi 1400 évben az északi féltekén



Globálisan az óceán felső 75 m-es rétege 0,11 (0,09 – 0,13) °C-kal melegedett 1971-2010 között (változások a csapadékban, sókoncentrációban)



Grönlandi és antarktiszi jégtömegek, gleccserek kiterjedése csökkent



Északi-sarki jégtakaró 3,5 -4,1%/évtized ütemben csökken



1901-2010 között a tengerszint globálisan 0,19 (0,17-0,21) m-rel nőtt


2016

26


A CO2, CH4 és NOx koncentráció magasabb, mint az elmúlt 800 000 évben bármikor.



CO2: az óceán elnyelte a 30%-ot -> óceán savasodás



Élővilág: 

Sok szárazföldi, édesvízi és tengeri faj változtatott élőhelyet



Változások a szezonális viselkedésükben, vándorlási útvonalukban



Gabonatermesztésre negatív hatás



Kevesebb hideghez; több meleghez, magas tengerszinthez, erős esőzéshez köthető extrém időjárás változás (hőhullámok, szárazság, áradások, ciklonok, erdőtüzek)


2016

27


Jövőkép:



Az antropogén ÜHG kibocsátást befolyásolja: 

népességszám



gazdasági aktivitás



életmód



energiahasználat



területhasználat



technológiai trendek



klímapolitika


RCP=Representative Concentration Pathways RCP2.6 Szigorú kibocs. csökkentés (hőm. emelkedés 2°C alatt az iparosodás előtti időhöz képest) RCP4.5 RCP6.0 Közepes szcenáriók RCP8.5 Nagyon magas ÜHG kibocsátás 2016

28


Jövőkép:



Az átlaghőm. emelkedés a 21. sz. végére (2081– 2100) valószínű, hogy meghaladja a 1,5°C-t az RCP4.5, RCP6.0 and RCP8.5 esetekben.



Csapadék megoszlása eltérő lesz 

magas szélesség: növekedés



közepes szélességen és szubtrópusi területeken: csökkenés



Permafroszt területek jelentős csökkenése (felső 3,5 m 37%-os csökkenés, RCP 2.6 szerint is)



Növények, állatok kihalhatnak 

nem elég gyors adaptáció



alacsony oldott O2 szint a vízi élőlényeknek



óceánok elsavasodása


2016

29

Globális felmelegedés Jövőkép:  Élelemhiány 



gabona



halászat

Vízhiány  Irreverzibilitás: 







2100 után is további negatív hatások, még ha a kibocsátás nem is nő tovább

Hatékony megelőzés, csökkentés, illetve adaptáció: 

hatékony intézményi, kormányzati intézkedések



innováció, beruházás környezetkímélő technológiákba és infrastruktúrába



fenntartható életvezetés és magatartás globálisan

Hatékony politikai hozzáállás: 

technológia-fejlesztés, -átadás támogatása



védekező intézkedések finanszírozása



nemzetközi együttműködések az adaptáció terén is


2016

30

Globális felmelegedés előrejelzés


2016

31

Sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos globális problémák Sztartoszférában ózonréteg: elnyeli a Napból érkező UV sugárzás 0,29 μm-nél kisebb hullámhosszú részét fotokémiai reakciók révén  Védi az élő szervezeteket a káros sugárzástól Chapman-mechanizmus:  O2 240 nm-nél kisebb hullámhosszú sugárzás hatására bomlik: 𝑂2 + ℎν → 𝑂 + 𝑂 𝑂 + 𝑂2 → 𝑂3  Ózonmolekulák elnyelik a 200 nm és 310 nm közötti hullámhossztartományba eső elektromágneses sugárzást, bomlanak: 𝑂3 + ℎν → 𝑂2 + 𝑂 𝑂 + 𝑂2 → 𝑂3 𝑂 + 𝑂3 → 𝑂2 + 𝑂2  O3-szint maximuma a 20-30 km-es magasságban 


UV-A:315-400 nm, UV-B: 280-315 nm, UV-C: 100-280 nm Dobson-egységben (DU) 2016

32

Sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos globális problémák Dobson-féle spektrofotométer: 

működése: az ultraibolya sugárzást két különböző hullámhossztartományban méri 

305 nm-en nagy mértékű az ózon elnyelése,



325 nm-en viszont kicsi



A mért sugárzási arány a Nap állásától függően változik => O3 mennyiségre lehet következtetni



A mérés három óra



48 km magasságig képes megadni az O3 mennyiséget


Az összózonmennyiség októberi átlagos mezői a déli félgömbön műholdas mérések alapján, 1979-2010 2016

33

Sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos globális problémák 

1970-es években tapasztalták az ózonmennyiség csökkenését



Legalacsonyabb összózonmennyiséget a műholdas szenzorok mérései alapján 1994 szept. 28-án regisztrálták (88 DU)

Az összózonmennyiség októberi átlagos mezői a déli félgömbön műholdas mérések alapján, 1979-2010


2016

34

Sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos globális problémák Az O3 mennyiség a déli félgömb tavaszán csökken  oka: Antarktisz körüli erős cirkumpoláris örvény -> légtér lehűl -> katalitikus ózonbontó folyamatok  napsütés megjelenésével újra beindul  később melegedés -> csökken az ózonbomlás Északi félgömbön kisebb mértékű csökkenés Ózonlyuk: ózonmennyiség nem éri el a 220 DU-t 25 millió km2 kiterjedésű terület


A 40°-90°D térségben műholdas szenzorral mért minimális ózonmennyiség éven belüli alakulása

2016

35

http://es-ee.tor.ec.gc.ca/e/ozone/ozoneworld.htm Levegő- és vízvédelem

2016

36

Sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos globális problémák Az ózonbomlásban több katalizátoranyag is szerepet játszhat, pl. a hidroxilgyök (OH), a nitrogénoxid-gyök (NO) vagy az atomos klór (Cl) és bróm (Br)  halogénezett szénhidrogének (CFC-gázok): 

 

 



rendkívül stabil vegyületek, nem mérgezőek, vízben nem oldódnak



jól elkeverednek a Földön



UV sug. hatására:

𝐶𝐹𝐶𝑙3 + ℎν → 𝐶𝐹𝐶𝑙2 + 𝐶𝑙 𝐶𝐹2 𝐶𝑙2 + ℎν → 𝐶𝐹2 𝐶𝑙 + 𝐶𝑙 𝑪𝒍 + 𝑂3 → 𝐶𝑙𝑂 + 𝑂2 𝐶𝑙𝑂 + 𝑂3 → 𝑪𝒍 + 2𝑂2 végül a Cl atom lekerül a troposzférába: sósavvá, vagy klór-nitráttá alakul CFC-gázok (belélegezve nem mérgezőek)felhasználása: hajtógázként, hűtőgépekben és légkondicionáló berendezésekben hűtőanyagként, az elektronikus iparban tisztítóanyagként, habosító- és szigetelőanyagként 1985-ben 20 ország részvételével : Bécsi Egyezmény az ózonréteg védelméről 1987-ben aláírt Montreáli Jegyzőkönyv: konkrét kötelezettségek


2016

37

Légszennyező anyagok káros hatásai 

A légszennyezők dózisa váltja ki



Függ: 

az egyén milyen szennyezettségű (c szennyező konc.) levegőben mennyi ideig tartózkodik (t expozíciós idő) => hatás=c*t



de: azonos szorzat mellett különbségek: 

nagyobb koncentráció -> akut hatás, érzékeny vagy beteg lakosságra veszélyesebb



krónikus, hosszú ideig tartó szennyezés akár generációkon át hat -> krónikus betegségek, genetikai károsodás


2016

38

Egyes szennyezők károsító hatásai 

CO 

szagtalan



Rendkívül mérgező, vér oxihemoglobinjából az oxigént karboxihemoglobin képződés közben kiszorítja, a szövetekhez nem jut elég oxigén -> fulladás



250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén



agy kéreg alatti központjait is támadja, csökkenti a szem fényérzékenységét és az idegrendszer működését



6 órai, 0,23 mg/dm3 enyhe CO mérgezés esetén a vér karboxihemoglobin tartalma 60-80% esetén pár órán belül halál



tartós hatás: szűkíti a koszorúereket -> infarktuskockázat



nagyvárosok közlek. csomópontjain már van hatása: tompulás, reakcióképesség csökkenés


2016

39

Magyarországi CO kibocsátás Szén-monoxid (CO) 1 400

Több, mint felére csökkent



2000-es évek: közlekedésből eredt a kibocsátás csaknem 70%-a, háztartások, ipari ágazatokból a 30%-a

háztartások

1 200

CO kibocsátás (1000t)



összesen

szállítás/közlekedés 1 000 800 600 400 200

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0


2016

40


SO2: 



 



Emberi egészségre: 

nagy koncentrációban szem- és felső légutak nyálkahártyáját izgatja



kis koncentrációban alsó légutakat -> gyulladásos betegségek okozója



véráramban gátolja az oxigénfelvételt



zavarja a fehérje-anyagcserét



akut mérgezés esetén halálos

légkörből való kikerülés: főként száraz és nedves ülepedéssel vizek, talaj savasodását inkább a száraz ülepedés okozza, távolabb a forrástól a nedves tartózkodási idő felszín közelében 2-3 nap, felső troposzféra:4-6 nap. sztratoszféra: több hónap

4-nél is kisebb pH-értékű savas esők: erdőpusztulás, mesterséges környezet károsítása (mészkőből gipsz) CaCO3 + H2SO4 → CaSO4 + CO2 + H2O


2016

41

Magyarországi SO2 kibocsátás Kén-dioxid (SO2)





1980-as emissziónak csupán a 8%-ára csökkent az ország kibocsátása napjainkban a hőerőművek járulnak hozzá leginkább

SO2 kibocsátás (1000t)

1 600 1 400

összesen

1 200

háztartások energiaipar

1 000 800 600 400 200

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0


2016

42


NO2: 

a tüdőben vízzel savat képez -> szövetroncsolás, erős értágulás



szem- és légutak nyálkahártyáját izgatja, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés



hemoglobinmolekulát oxidálja: oxigénszállítás gátlása



NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben



NO, NO2 reaktív anyagok, tart. idő 1-2 nap

2NO2 + H2O → HNO2 + HNO3 

növényekre toxikus (főleg, ha NO2 + O3)



környezetet savasítja


2016

43

Magyarországi NOx kibocsátás



rendszerváltással kapcsolatos emisszió csökkenés kisebb mértékben, mint SO2 esetén

 

korszerűbb autók, de több antropogén kibocsátás (2000-es évek): 

60%-a közlekedésből



19% hőerőművekből



10% ipar



5-5-5% lakosság, szolgáltatás, mezőgazdaság


Nitrogén-oxidok (NOX) 300

összesen

szállítás/közlekedés 250

energiaipar műtrágya felhasználás

200

150

100

50

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Közlekedés nagy szerepe

NOX kibocsátás (1000t)



2016

44

Magyarországi N2O kibocsátás Dinitrogén-oxid (N2O) 40

összesen

N2O kibocsátás (1000t)

35 30

mezőgazdasági talajok

25

salétromsavgyártás 20 15 10 5


2016

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

0

45

Egyes szennyezők károsító hatásai Ammónia (NH3)

NH3:  



c<0,5 mg/dm3 esetén könnyezés, szemfájdalom, gyulladás

180

c>0,5 mg/dm3 esetén súlyos légzési, keringési zavarok, szívgyengeség, halál

140

szervesanyag-termeléshez fontos tápanyagforrás, túlzott mértékű felhalmozódás: állóvizek és környezetének eutrofizációjához vezethet

összesen

160

NH3 kibocsátás (1000t)



sertéstenyésztés szarvasmarha-tenyésztés

120

műtrágyahasználat

100 80 60 40 20

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0


2016

46


Klór: 



oxidáló, roncsoló hatás

HF: 

izgatja a légutakat,



égéshez hasonló sebek


2016

47

Egyes szennyezők károsító hatásai illékony szerves szénhidrogének:





Sok vegyület káros hatással van a légzőszervekre, orr és a torok nyálkahártya irritáció

pl. benzol: mérgező, zsírszövetekben akkumulálódik



rákkeltőek is lehetnek



A VOC-k nagy része elősegíti a felszín közeli ózon képződését





gépkocsik kipufogógázából és petrolkémiai-, vegyiparból származik

legjelentősebb: 3,4-benzpirén

Magyarországon több, mint felére csökkent a kibocsátás


Nem metán illékony szerves vegyület (NMVOC) 300

összesen 250

háztartások szállítás/közlekedés

200 150 100

50 0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013



NMVOC kibocsátás (1000t)



3,4-Benzpirén

2016

48


Lebegő szilárd részecskék 

0,25-10 μm közötti tartomány a legveszélyesebb



10 μm-nél nagyobbak csak a felső légútig jutnak



0,25 μm-nél kisebbeket a tüdő nem tarja vissza, elhasznált levegővel kilélegezzük



csökkentik a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, illetve a toxikus anyagokkal szemben



nem mérgezőek krónikus hatása: szilikózis és portüdő



toxikus anyagokat, kórokozókat adszorbeálhatnak -> szervezetbe jutnak



ha gázok és szilárd részecskék együttesen vannak jelen, nagyobb károsító hatás



városi légszennyeződés és dohányzás növeli a krónikus bronchitis és tüdőrák okozta halálozást


2016

49

Magyarországi szálló por kibocsátás 41-42%-os csökkenés 2,5 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM2,5)

összesen háztartások mezőgazdaság

100

80 60 40 20 0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

PM10 kibocsátás (1000t)

120


forrás: http://www.ksh.hu/stadat_eves_5

PM2,5 kibocsátás (1000t)

10 µm átmérőnél kisebb szilárdanyag (PM10) 80 70

összesen háztartások szállítás/közlekedés

60 50 40 30 20 10 0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013



2016

50

Egyes szennyezők károsító hatásai Ólom, Pb 

Súlyosan mérgező nehézfém, gátolja a hemoglobinképződést, erősen károsítja az idegrendszert, a vese- és bélműködést, az ízületeket és a szaporodási szervrendszert



Sejtméreg: ér- és idegrendszeri megbetegedések 

Magyarország:



1989-ben jelent meg az ólmozatlan benzin



kereskedelmi forgalmazása 1999. április 1-jén teljesen megszűnt



95%-kal csökkent az ólom antropogén eredetű kibocsátása


2016

51

Egyes szennyezők károsító hatásai Ózon, O3 

erősen mérgező hatású



irritálja a szemet, az orr és a torok nyálkahártyát



krónikus hatás: tüdőkapacitás csökkenés



fotoszintézist, növények légzési folyamatait befolyásolja,



csökkenti a növények fejlődési ütemét, reprodukáló képességüket



baktériumölő hatás



korróziós hatás fémekre, építőanyagokra, gumira, műanyagra


2016

52

Gazdasági károk 

Jelentős gazdasági károk az egészségügyi, mezőgazdasági és korróziós károkból tevődnek össze



Egészségügyi kár: 

termeléskiesés,



gyógyszerfogyasztás,



ápolási költségek



munkabérkiesés


2016

53


Állatvilágra gyakorolt káros hatás: 



porszennyezőktől közvetlenül 

szennyezett városokból sok madárfaj menekül



méhek kipusztulása kohóipari As-tartalmú poroktól



szálló por vadállományt károsíthat

porszennyezőktől közvetve a növényeken keresztül 

szennyezett takarmánynövényeket nem fogyasztják az állatok



nagy forgalmú utak mentén lévő zöldtakarmányon lehet ólom kirakódás


2016

54


Növényvilágra gyakorolt káros hatás: 

érzékenyebbek, mint az állatok



pl. zuzmó: légszennyezés-indikátor



szilárd szennyezők kirakódnak a levelekre, légcserenyílásokat eltömik



szennyező gázok bejutnak a sejtek közötti térbe, vízzel reagálva bekapcsolódnak az anyagcserébe



SO2+H2O->H2SO4: roncsol, klorofillel reagálva a fotoszintézist bénítja



legellenállóbb az epidermisz, szivacsos parenchima, oszlopos sejtek érzékenyek



nagy koncentráció: sejthalál, színváltozás (klorózis), marginális nekrózis


2016

55



SO2: szivacsos parenchima, levélerek közti száraz foltok



O3: oszlopos sejteket károsít, szórt pettyek



Fluor: marginális nekrózis



Különböző növények eltérő érzékenységűek (burgonya- O3)



Fiatal szövetek jobban regenerálódnak



fluortartalmú gázok kipusztított egy tűlevelű erdőt Ajkán, Inotán (Al kohó)


2016

56



savas esők: SO2, NOx légköri nedvességgel savakat alkot, csapadékként a földfelszínre jut



Különböző talajok máshogy közömbösítenek.



Nem a pH-változás károsít, hanem a fémek oldhatóságának növekedése, ami mérgezi a növényt



Mikroorganizmus-pusztulás



Következménye: erdőpusztulás =>kevesebb levegő-tisztító kapacitás


2016

57


Anyagi javak károsodása: 

gázok+lebegő részecskék=erős korrózió



városokban az acélkorrózió 2-5-ször nagyobb



műanyag-öregedés, anyagelfáradás



ózon -> gumi elöregedése



vakolathullás, porladás



SO2 tartalom roncsolja a műemlékeket



Kleopátra Tűje obeliszk – London: nagyobb károsodás 80 év alatt, mint Egyiptomban 3000 év alatt



Szabadság szobor – New York: zöld színe a kénnek köszönhető (réz-szulfát)


2016

58

Levegőszennyezés hazai helyzete 

Települések levegőjének szennyezettsége 1960-ban tetőzött



Ezután csökkent a szén, nőtt a kőolaj, földgáz használat -> légszennyezés csökkentés



Az utóbbi években stagnálás a levegőszennyezettség tekintetében: dinamikus egyensúly 

levegőtisztaság-védelmi intézkedések csökkentő hatása



iparfejlesztés növelő hatása



fűtési eredetű szennyezés csökken



közlekedési emisszió nő


2016

59


2016

60


2016

61


2016

62

Külvárosi háttér Városi közlek. Városi háttér

Városi ipari

Káposztásmegyer

Külvárosi ipari Pesthidegkút

Kőrakás park Dózsa Gy. út

Széna tér Teleki tér Gergely utca Kosztolányi D. tér

Erzsébet tér Gilice tér

Budatétény


Csepel

2016

63

μg/m3

1400

CO értékek Budapest

Budapest Gilice tér

Budapest Pesthidegkút

1200

Budapest Széna tér

1000

Budapest Teleki tér

CO koncentráció

800 600 400

• Nincs nagy különbség a háttér és a városi értékek között • Téli maximum: fokozottabb energiafelhasználás és jelentősebb közlekedés

200 0

NOx koncentráció

• A Széna téri értékek jelentősen magasabbak a háttérhez és a többi városi értékhez képest is

μg/m3

NOx értékek Budapest


250

Budapest Pesthidegkút Budapest Széna tér

200


150 100 50 0

forrás: http://www.levegominoseg.hu/automata-merohalozat Levegő- és vízvédelem

2016

64


NO2 koncentráció

μg/m3

NO2 értékek Budapest

Budapest Pesthidegkút Budapest Széna tér

120


100

Határéték

80 60 40 20 0

• A háttér érték és a városi érték között jelentős különbségek • Mind határérték alatti • nyáron alacsonyabb koncentrációértékek: kisebb gépjárműforgalom


forrás: http://www.levegominoseg.hu/automata-merohalozat Levegő- és vízvédelem

PM10 koncentráció

• A Széna téren kiugróan magas, határértéket átlépő értékek • nincs menete, napi csapadékkal van szorosabb kapcsolatban

μg/m3

PM10 értékek Budapest

Budapest Pesthidegkút

100

Budapest Széna tér

90 80


70

Határérték

60 50 40 30 20 10 0

2016

65

Nemzetközi egyezmények (globális és regionális) és nemzeti szabályozás

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK 

1979: A genfi egyezmény 

nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló egyezmény



első kifejezetten a légkör védelmére irányuló nemzetközi megállapodás



monitorozás fontossága, európai együttműködési program



Mérőhálózat: 

Meteorológiai Világszervezet Globális Megfigyelő rendszere (World Meteorological Organization – Global Atmosphere Watch: WMO-GAW)



Copernicus (European system for monitoring the Earth): emisszió szabályozás hatásainak vizsgálata



EU Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Information and Observation Network: EIONET)



Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM)


2016

67


1998-ban, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (UNEP) a Meteorológiai Világszervezettel közösen létrehozta a Éghajlat-változási Kormányközi Panelt (Testületet) (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC). 

Feladata: döntéshozókat objektív információkkal és elemzésekkel ellátni az ember által okozott klímaváltozás állapotáról és jövőbeli hatásairól



4-6 évente jelentés


2016

68

IPCC: Climate Change 2014 Synthesis Report 

Az ember hatása az éghajlati rendszerre egyértelmű és növekvő jellegű



Hatásai minden kontinensen és az óceánokon is érzékelhető



Az 1950 óta megfigyelt hatások nagy része példa nélküli évtizedekre ill. évezredekre visszamenőleg



Az IPCC ma 95%-os biztonsággal állítja, hogy az emberiség a globális felmelegedés fő okozója


2016

69

Klímakutatást nehézségei 

A Föld klímarendszeréről szerzett tudások megfigyelésekből és modellekből származnak



Nincs egységes álláspont az elmúlt századok változásainak meghatározásáról



Egyes elemek (pl. felhők, aeroszolok, jeges területek, óceán hőháztartása, stb.) szerepe még ne



A döntéshozók számára a tudományos bizonyíték csak egy befolyásoló eleme a döntéshozatalnak


2016

70


1997: Kiotói Jegyzőkönyv 

38 iparosodott ill. átalakuló gazdasági ország vállalta átlagosan a kibocsátások 5,2%-os csökkentését a 2008-2012 közötti időszakra



ÜHG-ok: CO2, CH4, N2O, PFC, HFC, SF6



nettó elszámolási mechanizmus: nyelők figyelembevétele (CO2 csökkentés erdőtelepítéssel is)



kritérium: legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják



1990-ben az első négy ország (USA, Oroszország, Kína és Japán)



csak 2005. február 16-án lépett érvénybe


2016

71


1997: Kiotói Jegyzőkönyv 

Magyarország vállalása: 6%-os csökkentés 1985-87-es átlaghoz képest



trükk: rendszerváltáskor összeomló nehézipar: kibocsátás:

115,4 millió tonna ('85-'87) -> 79 millió tonna (2005) 

rövid távú és a szükségesnél lényegesen könnyebben elérhető célok voltak



ennek ellenére a világ összes kibocsátása mégis 51,3%-al nőtt 1990 és 2011 között (Kína 400%-os, India-300%-os többlet)


2016

72


1997: Kiotói Jegyzőkönyv



Fontos elemek: 

Rugalmassági mechanizmusok: kibocsátás-csökkentés költségei országonként eltérőek

(további kibocs. csökkentés exponenciális költségeket vonz) globális jelenség, mindegy, hogy hol történik a csökkentés 

Együttes végrehajtás: országok között



Nemzetközi Kibocsátás Kereskedelem: cég, ami kevesebbet bocsát ki, mint amennyire engedélye van, a felesleget eladhatja



EU buborék: EU-15 között, 8%-os csökkentést együtt teljesítik



Tiszta fejlesztési mechanizmus, TFM: vállalással rendelkező és fejlődő országok között

Fejlődő országban történő beruházás esetén, fejlődő országok szolgál.


megsegítésére

2016

73

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK Kiotó 2012-ben „lejárt”  Utána több konferencia, érdemi eredmény nélkül  Durbani konferencián döntöttek a vállalási időszak hosszabbításáról 2013-tól, határozatlan ideig.  2020-as „újratervezés” várható  EU 2008-as dicséretes vállalása: 



20%-al csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását;



20%-al mérsékli az energiafogyasztást az energiahatékonyság javítása révén;



20%-át energiaszükségletének megújuló energiaforrásokból fedezi.


2016

74

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK Koppenhágai csúcs-2009: 

Fő feladat a fejlődő országok jövője, környezetterhelése



Terv: 2020-ra évi 100 milliárd dollár támogatás a fejlődőknek 

de honnan, milyen arányban???



A cél egy ütemezett finanszírozási program kidolgozása lenne



Fejlődő országok problémája, akik elszenvedik a klímaváltozást úgy, hogy nem okozták azt.



Kompenzáció az USA miatt nem valósul meg


2016

75

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK Cancún-2010: 







Oxfam jelentés: 2010 első kilenc hónapjában kétszer annyi (21 000) ember halt meg a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák miatt, mint egy évvel korábban Megállapodás: 2°C növekedést engedélyeznek a globális felmelegedés mértékében az ipari forradalom előtti szinthez képest. Hogyan??? -> jövőbeni csúcs témája Zöld Klíma Alap: 

évi 100 milliárd$ 2020-ig a fejlődők támogatására


2016

76

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK Doha-2012:  

Terv: kiotói út folytatása Eredmény: Kudarc 

ÜHG kibocsátásának csökkentéséből kiszállt az USA és Kanada



számos fejlett ország új kibocsátáscsökkentési vállalásával folytatható marad a Kiotói Jegyzőkönyv



DE: az összesített vállalásuk sem elég a minimumhoz sem



hatása 15-20 múlva tetőzik



még a kiotói vállalások sem voltak elegek!! http://www.toonpool.com/cartoons/Doha%20Climate%20Conference%202012_187589


2016

77

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK

Kiotó folytatása: 

fejlett országok átlag 18%-os kibocsátás-csökkentést vállalnak 2020-ig 1990-hez képest



Kimaradtak országok, pl: USA, Japán, Oroszország, Kanada



IPCC szerint 25-40%-os kibocsátás-csökkentés szükséges a legfeljebb 2°C-os növekedéshez


2016

78

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, IRÁNYELVEK Páriszi csúcs-2015: 



Eredeti cél:



2°C-nál kisebb globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest



zéró nettó ÜHG kibocsátás elérése a 21. sz második felére



1,5°C-os emelkedés megcélzása

Eredmények: Párizsi Megállapodás



195 ország megegyezik a kibocsátása csökkentésében „amilyen gyorsan csak lehet”



megpróbálják a hőm. emelkedést bőven 2°C alatt tartani



Nincs egyértelműen meghatározott időkorlát és számszerű célok, csak ígéretek



Csak akkor válik kötelezővé, ha 55 olyan ország ratifikálja, akik az ÜHG kibocsátás 55%-áért felelősek



Az ekkor vállalt számszerű vállalások önkéntesek, DE sem kényszerítő erő nincs, sem elszámoltatás, ha nem teljesülnek


http://zistboom.com/en/news/3618/cartoon-paris-climate-conference 2016

79

CO2 kibocsátás 1990-ben és 2012-ben


2016

80

EU Irányelvek 

2008/50/EK : A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról



1999/30/EK: SO2, NOx, PM, Pb határértékekről



2000/69/EK: Benzol, CO határértékekről



2002/3/EK: környezeti levegő O3 tartalmáról



2004/107/EK: As,Cd, Hg, Ni, PAH



2010/75/EU: az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)

2015/1480: A környezeti levegő minőségének vizsgálata keretében alkalmazott referencia-módszereket, adathitelesítést és mintavételi pontok elhelyezkedését meghatározó szabályok tekintetében a 2004/107/EK és a 2008/50/EK irányelv egyes mellékleteinek módosításáról Levegőés vízvédelem 2016 81



EU Irányelvek 

81/462/EEC (1981): Genfi Konvenció - A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről 



2006/507/EK: A vegyi anyagok jelentette veszélyek kezelése (Stockholmi Egyezmény) 



levegőszennyezők kibocsátásának csökkentéséről, megelőzéséről, monitorozásáról, adatok értékeléséről

a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) pl. diklór-difenil-triklóretán (DDT), poliklórozott bifenilek (PCB-k)

1005/2009/EK: Az ózonréteget lebontó anyagokról 

előállítására, importálására, exportálására, eladására, felhasználására, stb vonatkozó szabályok



pl. klór-fluor-szénhidrogének


2016

82

EU Irányelvek 

2001/81/EK: Egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről 



94/63/EC: Recovery of petrol vapours during storage 

 

SO2, NOx, VOC és NH3 összes nemzeti kibocsátásának határértékei tárolás, szállítás, konténerekből történő VOC kibocsátás csökkentéséről

2009/126/EK: Benzingőz-visszanyerés a töltőállomásokon a tisztább levegőért 2001/379/EC: Protocol on Heavy Metals 

a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő és egészségre káros nehézfém-kibocsátás csökkentéséről


2016

83

EU Irányelvek 

2005: az Európai Unió 21.9.2005/COM(2005)446 számú, „A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Tematikus stratégia a levegőszennyezésről” (Thematic Strategy on Air Pollution) című anyaga 

ökológiai rendszerek egészének védelme



emberi egészség megóvása



O3,VOC, NOx, NH3, SO2



Különösen fontos benne az eddig elhanyagolt finom pro frakció (PM2,5)



új számítási mód: lakosság várható élettartamának csökkenése a légszennyezettség miatt (EU: 8 hónap a szálló por finom frakciója miatt)



Immissziós célkitűzések 2020-ra:





PM2,5 koncentráció: 75%-kal,



talaj közeli ózon koncentráció 60%-kal, 2000-hez képest

Emissziós célkitűzések 2020-ra: 

SO2-kibocsátás: 82%-kal,



NOx-kibocsátás: 60 %-kal,



VOC-kibocsátás: 51 %-kal,



NH3-kibocsátás: 27 %-kal,



primer PM2,5-kibocsátást: 59 %-kal


2016

84

EU Irányelvek 

Gépjárművek

715/2007/EK: A könnyű személygépjárművek légszennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése  98/70/EK a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről  „Zöld” járművek: európai stratégia: ilyen járművek fejlesztésének és piaci elterjedésének ösztönzése, Európa 2020 stratégia része  595/2009/EK: nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI)  510/2011/EU: könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek + CO2 kibocs.  2006/40/EK: A gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátások  443/2009/EK: Az új személygépkocsik CO 2 kibocsátásának csökkentése  2009/33/EK: Tiszta és energiahatékony közúti járművek ( szállítási ágazat ), energiahatékonyság, CO2, NOx, NMHC kibocs.  2000/25/EK: A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása ellen  97/68/EC: Non-road mobile machinery: gaseous pollutants Levegő- és vízvédelem 2016 85 

BAT-Best Available Technique 

„elérhető legjobb technikák”: a tevékenységek fejlődésében és működési módszereikben az a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy alapját képezzék azoknak a kibocsátási határértékeknek és más, az engedélyben foglalt feltételeknek, melyeket a kibocsátások és a környezet egészére gyakorolt hatás megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, ezek csökkentésére állapítanak meg:


2016

86

Magyar jogrendbe ültetés Példa 

2008/50/EK Levegőminőségi Irányelvben foglalt levegőminőségi előírásoknak 2010. június 11-ig kellett volna megfelelni



Ez Magyarországon nem sikerült



Vidékfejlesztési Minisztérium így nyilatkozott: „Nem vezette be az 2008/50/EK irányelv a nitrogéndioxidra új határértéket. A korábban hatályban lévő, a nitrogéndioxidra vonatkozó 1. leányirányelv is tartalmazta a határértéket 2010. évi hatálybalépéssel, úgyhogy ez ismert követelmény volt, a magyar szabályozásban is szerepelt ez a határérték. Sajnálatosan a kisméretű részecskére (PM10-re vonatkozó) határértékekhez hasonlóan bár kisebb mértékben a levegő szennyezettsége, egyes helyeken magasabb, mint ezek a határértékek”



EU: kötelezettségszegési eljárás



A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet elfogadták a levegő védelméről, 2011. január 14-én megjelent két miniszteri rendelet is e tárgyban.


2016

87

Hazai levegőtisztaság-védelmi szabályozás 

306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegővédelméről (hatályon kívül helyezte a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletet)



6/2011. (I.14.) VM rendelet a levegő terheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról (hatályon kívül helyezte a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendeletet)



7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről



23/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről



4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről (hatályon kívül helyezte a 14/2001. (V.9.) KöM-EÜM-FVM együttes rendeletet)



26/2014. (III. 25.) VM rendelet az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

Levegőés vízvédelem forrás: http://net.jogtar.hu

2016

88

306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegővédelméről 



I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

Hatály



Értelmező rendelkezések



A levegő védelmének általános szabályai

II. FEJEZET: LEVEGŐMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK 

A levegőterheltségi szint mértékének meghatározása



A helyhez kötött légszennyező forrás létesítésének levegőminőségi követelményei



A levegőterheltségi szint vizsgálata



A légszennyezettségi agglomeráció és zóna



A levegőminőségi terv



Az ózoncsökkentő program



A füstköd-riadó



A füstköd-riadó terv



Az országhatáron átterjedő légszennyezés


2016

89

306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegővédelméről 

III. FEJEZET: A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA 

A légszennyező forrás működésének általános szabályai



A helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok



A diffúz forrásra vonatkozó szabályok



Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok



Vonalforrásokra vonatkozó szabályok



Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok



Adatszolgáltatás



Jelentéstétel



Jogkövetkezmények





A levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok ( elsőfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal gyakorolja)

IV. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

Hatályba léptető rendelkezések



Átmeneti rendelkezések



Jogharmonizációs záradék



Módosító rendelkezések



Hatályon kívül helyező rendelkezések


2016

90

306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegővédelméről Mellékletek: 

A levegőminőségi terv tartalmi követelményei



A füstköd-riadó terv készítésének feltételei és tartalmi követelményei 

A füstköd-riadó terv végrehajtása



A füstköd-riadó riasztási fokozatában elrendelhető intézkedések



A levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés adattartalma (LAL lap)



A légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményei



Az engedélyben kötelezően meghatározandó levegővédelmi követelmények



A levegőtisztaság-védelmi éves jelentés adattartalma (LM lap)



A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke


2016

91

Általános rendelkezések 

Tilos: 

légszennyezés, (határérték feletti kibocsátás),



bűzzel való terhelés,



hulladék nyílttéri égetése,



minden olyan terhelés, mely a légszennyezettségi határérték túllépését eredményezi,



Kötelező: a célértéknél kisebb zónákban a jó állapot megőrzése



Ha a levegő minőség nem megfelelő intézkedni kell a határérték betartására



Határérték feletti zónákra szennyezés csökkentési terv készítése/ intézkedésre/ mérésre kötelezés



A kibocsátásokat engedélyezni kell, határértéket, levegővédelmi követelményeket kell meghatározni; üzemeléskor BAT-nak történő megfelelés; korlátozás, kötelezés szükség esetén



Meghatározni a hatásterületet, kijelölni körülötte a védelmi övezetet



A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges.

A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell. Levegő- és vízvédelem 2016 92 

4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 

A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatai 

I.: különösen veszélyes,



II.: fokozottan veszélyes,



III.: veszélyes,



IV.: mérsékelten veszélyes


2016

93

Immissziónormák 

Állami döntés, egészségügyi szervek megállapítása alapján a tartósan elviselhető szennyezettség krónikus ártalmak nélkül



Időtartamot is meg kell adni, amíg megengedhető: 





rövid idejű: 

napi (24 órás) átlag legnagyobb értéke



60 percen át előfordulható (órás)

hosszú idejű: éves átlag

Ellenőrzéséhez monitor rendszer szükséges


2016

94

A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei Légszennyező anyag

Határérték [μg/m3] 24 órás

órás Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Szálló por (PM10) Ólom Higany és szervetlen higany vegyületek Benzol (Rákkeltő légszennyező anyag)


Határérték

Tűréshatár

Határérték

250 100 10 000

150 50%

125 85 5 000 50

éves

Tűréshatár

Határérték

60% 50%

50 40 3 000 40 0,3 1

10

50% 20% 100%

5

2016

Tűréshatár

100%

95

Veszélyességi fokozat

III. II. II. III. I. I. I.

Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek Légszennyező anyag

Átlagolási időszak

Tájékoztatási küszöbérték

Riasztási küszöbérték

Kén-dioxid

1 óra

µg/m3 3 egymást követő órában 400 500

Nitrogén-dioxid

1 óra

350

400

Szén-monoxid

1 óra

20 000

30 000

Szálló por (PM10)

24 óra

75 (2 nap)

100 (2 nap)

Ózon

1 óra

180

240

Az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szintek Légszennyező anyag Kén-dioxid Nitrogén oxidok (mint NO2) Ammónia Levegő- és vízvédelem

Éves határértékek [µg/m3] 20

Megjegyzés betartandó a téli félév (október 1-től március 31-ig) féléves átlagában is

30

8 2016

96

Egyes rákkeltő légszennyező anyagok

Légszennyező anyag

A osztály 3,4-Benz(a)pirén Berillium és vegyületei belélegezhető formában Kadmium és vegyületei belélegezhető formában összesen Azbeszt B osztály Arzén és vegyületei belélegezhető formában Króm vegyületek belélegezhető formában Ni vegyületei belélegezhető formában összesen C osztály Benzol 1,3-Butadién Triklór-etilén Vinil-klorid


Légszennyező anyag tömegárama [kg/h]

Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m3]

0,0005 vagy ennél nagyobb

0,1


1000 [rost/m3]


1


5

2016

97

Eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek 

Technológiánként megjelölt anyagra, koncentrációra, tömegáramra



Kibocsátási!! határérték (mg/m3) 

Cementgyártás, klinker égetés:

SO2: 400, NO2: 800, CO: 1500 

Helyhez kötött benzin motor: CO: 650



Nemvas fémek gyártása: por: 20



Klóralkáli elektrolízis: 1,5 g Hg/t Cl2


2016

98

4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 

A csoport: agglomeráció



B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint határértéket és a tűréshatárt meghaladja (egy vagy több légszennyező anyagra vonatkozóan)



C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint határérték és a tűréshatár között van.



D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint a felső vizsgálati küszöb és a határérték között van.



E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.



F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.



O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.



O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.


2016

99

6/2011. (I.14.) VM rendelet a levegő terheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 

mérési, értékelései módszerek,



mérési, mintavételi pontok száma, elhelyezésük követelményei



mérések gyakorisága, időtartama



légszennyező anyagok mért koncentrációja O2-tartalomra vonatkoztatni:

21 𝑡𝑓% − 𝑜𝑣 (𝑡𝑓%) 𝑐𝑉 = ∙ 𝑐𝑀 21 𝑡𝑓% − 𝑜𝑀 (𝑡𝑓%) CV OV OM CM tf%

vonatkoztatási O2-tartalomra átszámított koncentráció, mg/m3-ben vonatkoztatási O2-koncentráció, térfogatszázalékban a füstgázban mért O2-koncentráció, térfogatszázalékban a légszennyező anyag mért koncentrációja, mg/m3-ben (átszámított érték 273 K-re, 101,3 kPa-ra és száraz gázra, ha jogszabály másként nem rendelkezik) térfogatszázalék


2016

100

Levegő- és vízvédelem

Recommend Documents