2. Előadás az Elektronikai készülékek tervezéséből
1
Meddig jutottunk az előző órán? •
•
•
2
Létrehoztunk egyWorkSpacet. Elmentettük a “Factory Demo.DsnWrk” új név alatt. A D:\PEU\Factory Demo mappába helyeztük el.
3.4.3 Projekt az Altium DesignerDesigner-ban
3
•
A projekt alapvető eszköz • a projekthez tartozó, az adott típusú projekt-re jellemző dokumentumok nyilvántartására.
•
Az Altium Designer-ban hat féle projekt lehetséges.
Vagy, a projekt egy tárhely, ahol logikailag elhelyezzük az adott típusú projektre jellemző dokumentumokat.
3.4.3.a Mi a PCB projekt •
•
4
A PCB projekt egy egységbe szervezi az adott nyomtatott áramkör megtervezéséhez szükséges fájlokat. Jellemző, hogy egy PCB projekt egy vagy több kapcsolási rajzot tartalmaz ugyanakkor csak egy nyomtatott áramköri rajz tartozik hozzá.
3.4.3.b Mi az FPGA projekt? Az FPGA projekt mindazokat a fájlokat és beállításokat tartalmazza, amelyek az FPGA közvetlen programozásánál használatos konfigurációs bit fájl létrehozásához szükségesek. • Az FPGA projekt rendszerint a következő elemeket tartalmazza: kapcsolási rajz, Verilog HDL vagy VHDL leírás, egy vagy több “constraint” fájl. Ezek alapján a szoftver létrehozza a konfigurációs bit fájlt, amely az FPGA fizikai programozásához szükséges. •
5
3.4.3.c Mi a Core (mag) projekt? A Core projekt sokban hasonlít az FPGA projekthez. • A lényeges eltérés, hogy ennek a projektnek a végeredménye nem a konfigurációs bit fájl, hanem egy szintetizált modul, amely újra hasznosítható egy FPGA projektben mint önálló modul. •
•
6
Ezt a fajta projektet elsősorban akkor használjuk, ha egy olyan FPGA magot akarunk létrehozni, amelyet más tervezők rendelkezésére szándékozunk bocsátani.
3.4.3.d Mi az integrált könyvtár projekt (integrated library project)?
7
•
Az integrált könyvtár az egyes alkatrészekre vonatkozó információk összessége. Minden alkatrészre tartalmazza a rajzjelet, a footprint-et, a 3D modellt, szimulációs modellt és signal integrity modellt.
•
A hiteles integrált könyvtárak alkalmazása gyorsabb és megbízhatóbb tervezést tesz lehetővé, mivel az összes szükséges modellt egy helyen megtalálható.
3.4.3.e Mi az Embedded projekt? Az Embedded projektek olyan tárhelyek, ahol az egyes támogatott prcesszor platformokon futtatható programkódokat helyezzük el. • A következő elemeket tartalmazhatja: •
• C forráskódok és header fájlok, • assembly nyelvben írott rutinok, • különböző beállítások, amelyek lehetővé teszik, hogy a kompájler létrehozza a gépnyelvi kódot a támogatott processzor platformokra.
8
3.4.3.f Mi a Script projekt?
•
9
A Script projek különböző scriptek összessége, amelyek lehetővé teszik bizonyos feladatok automatizációját az Altium Designer-ban.
3.4.3.g A workspace és a projekt
viszonya A projektek, amelyek logikailag egy workspacehez tartoznak, nem szükséges, hogy fizikailag is az adott workspace-hez rendelt mappában helyezkedjenek el. • Ennek ellenére, a dokumentumok másolásának és arhiválásának megkönnyítése céljából célszerű, hogy projekt direktóriumot abban a workspaceben hozzuk létre, amelyhez logikailag is tartozni fog. • Egy projekt logikailag tartozhat több workspacehez is. Ez különösen az alkatrész-könyvtárakra (integrated library) jellemző. •
10
3.4.3.h Új PCB projekt létrehozása Factory Demo workspaceworkspace-ben
11
3.4.3.hh Az új projekt létrehozásának 3.4.3. eredménye
12
3.4.3.i A PCB projekt mentése új név alatt •
•
•
•
•
13
A mentés előtt szükséges meghatározni, hogy melyik direktóriumba történjen a mentés. A projekt könnyebb átvitele céljából célszerű minden projektet külön mappában tárolni. A projekt mappáját rendszerint annak a workspace-nek a mappájában helyezzük el amelybe a projekt logikailag tartozik. Esetünkben a workspace-t a D:\PEU\Factory Demo mappában helyeztük el. A szóban forgó projekt-mappa ugyanazt a nevet fogja viselni, mint a workspace.
3.4.3.i A PCB projekt mentése új név alatt Jobb gombbal kattintunk a projekt alapértelmezett elnevezésére. • Kiválasztjuk a Save Project As opciót. •
14
3.4.3.i A PCB projekt elmentésének eredménye új név alatt
15
3.4.4 Új kapcsolási rajz hozzáadása a PCB projekthez •
Íratlan szabály, hogy: • az adott projekt dokumentumait (pl. SchDoc, PcbDoc) a DesignFiles aldirektóriumban helyezzük el az adott projekt gyökér-direktóriumán belül (PCB illetve Integrated Library projekteknél). • a forráskódokat (Verilog,VHDL, C...) a Code aldirektóriumban helyezzük el az adott projekt gyökér-direktóriumán belül (FPGA, Core, Embedded vagy Script projekteknél).
•
16
Az adott esetben a projekt gyökér-direktóriuma a DesignFiles direktórium létrehozását követően a következőképpen kell, hogy kinézzen:
3.4.4.a Új kapcsolási rajz hozzáadása a PCB projekthez •
17
Jobb gombbal kattintunk a projekt nevére, majd kiválasztjuk az Add New to Project >> Schematic opciót.
3.4.4.b Az új kapcsolási rajz hozzáadásának eredménye •
18
Az Altium Designer a projekt dokumentumait automatikusan a Source Documents mappában helyezi el.
3.4.4.c A kapcsolási rajz elmentése új név alatt •
•
19
Jobb gombbal kattintunk a kapcsolási rajz nevére (“Sheet1.SchDoc”), majd kiválasztjuk a Save As opciót. Kijelöljük a DataSheets mappát és FactoryDemo.SchDoc név alatt elmentjük a kapcsolási rajzot.
3.4.4.d A kapcsolási rajz új név alatt történő elmentésének eredménye
20
3.4.5 A könyvtárak • •
•
•
21
Az elektronikai áramkörök létrehozásához alkatrészekre van szükségünk. Ez okból, a kapcsolási rajz elkészítése előtt, bizonyos könyvtárakat kell a projekthez rendelnünk. A könyvtárakban tároljuk az alkatrészekre vonatkozó elengedhetetlen információkat. rajzjel, PCB footprint, szimulációs modell stb.). Ha egy könyvtárat hozzárendeltünk egy adott projekthez, minden benne található alkatrészt szabadon használhatunk.
3.4.5.a A könyvtárak fajtái •
22
A PCB projektek esetében három fajta könyvtár létezik: • Schematic Library - rajzjelek könyvtára. Az elektronikai alkatrészek kapcsolási rajzokon alkalmazott rajzjeleit tartalmazza. • Footprint Library - a nyomtatott áramkörök rajzolásához szükséges footprintek könyvtára. Az alkatrészek fizikai alakját és méreteit tartalmazza. • Integrated Library - integrált könyvtár. Ezek a leghasznosabbak, mert együtt tárolják az adott alkatrész rajzjelét és footprint-jét. Egyes integrált könyvtárak, ez mellett, tartalmazzák a 3D modelleket, szimulációs modelleket és signal integrity modelleket is.
3.4.5.b Hol tároljuk a könyvtárakat? •
Az Altium Designer telepítésekor a számítógépre kerül számos integrált könyvtár is. Ezek a következő direktóriumban találhatók: • C:\Program Files\Altium Designer Winter 09\Library
•
A jelen feladatban három integrált könyvtárat fogunk alkalmazni: • Maxim Communication Transceiver.IntLib • Miscellaneous Connectors.IntLib • PEU.IntLib
•
23
Használat előtt ezeket a könyvtárakat hozzá kell rendelni az adott projekthez vagy telepíteni (install) kell őket.
3.4.5.c Könyvtárak telepítése •
•
•
24
A telepített könyvtárakhoz minden projektből hozzá tudunk férni. Az olyan könyvtárakat, amelyeket számos projektben szándékozunk alkalmazni, tanácsos telepíteni. Alapértelmezés szerint a szoftver telepítésekor automatikusan telepítődik a következő két könyvtár is: • Miscellaneous Devices • Miscellaneous Connectors
3.4.5.c Könyvtárak telepítése A telepített könyvtárak listáját tartalmazó ablakot a Libraries panel Libraries gombjára kattintva érjük el. • •
•
25
A listában a könyvtárak sorrendjének súlya van. Amikor az Altium Designer szoftverrel kerestetünk bizonyos alkatrészt, a keresés mindig a lista elejéről indul és a vége felé halad. A Move Up és Move Down gombokkal meg tudjuk változtatni a könyvtárak sorrendjét a listában.
3.4.5.d Könyvtár hozzárendelése egy adott projekthez •
•
•
26
Adott projekthez hozzárendelt könyvtár csak az adott projektben használható. Ha egy könyvtárra csak kis számú projektnek van szüksége, célszerű csak az adott projektekhez hozzárendelni. Ezzel elkerülhető a telepített könyvtárak listájának túlnépesedése.
3.4.5.d Könyvtár hozzárendelése egy adott projekthez •
27
Éppúgy, mint a telepített könyvtáraknál, a listában elfoglalt helynek a hozzárendelt könyvtáraknál is súlya van.
3.4.5.e A könyvtárakban való keresés sorrendje az Altium DesignerDesigner-ben •
Adott alkatrész keresésekor az Altium Designer a következő sorrendet tartja tiszteletben: • adott projekthez hozzárendelt könyvtárak, • telepített könyvtárak, • megadott mappák.
28
3.4.5.f Könyvtár hozzáadása a korábban megnyitott projekthez •
•
A 3.4.5.b diakockán már említettük, hogy az adott projektben három könyvtárat fogunk használni. Kettő ezek közül gyári könyvtár: • Maxim Communication Transceiver.IntLib • Miscellaneous Connectors.IntLib
•
A harmadikat ehhez a tantárgyhoz hoztuk létre: • PEU.IntLib
29
3.4.5.f Könyvtár hozzáadása a korábban megnyitott projekthez • •
30
A Miscellaneous Connectors.IntLib könyvtár alapértelmezés szerint telepítve van. Az Installed fület nem fogjuk változtatni, a következőképpen kell, hogy kinézzen (van még egy könyvtár telepítve, amit ebben a projektben nem fogunk használni):
3.4.5.f Könyvtár hozzáadása a korábban megnyitott projekthez A másik két említett könyvtárat (PEU.IntLib, Maxim Communication Transceiver.IntLib) hozzá kell rendelni a projekthez. • Itt látható, hogy hova vannak elmentve ezek a könyvtárak. • Figyeljük meg a könyvtárak sorrendjét a listában. •
31
3.4.5.g A két könyvtárnak a korábban megnyitott projekhez való hozzárendelésének az eredménye Amikor könyvtárat rendelünk egy projekthez, akkor a projekt hierarchikus szerkezetében megjelenik egy Libraries tárhely. • A hozzárendelt könyvtárak itt nyernek elhelyezést. •
32
3.4.6 Az alkatészek elhelyezése a Factory Demo projekthez tartozó kapcsolási rajzon
33
3.4.6.aa A szükséges alkatrészek 3.4.6. listája A kapcsolási rajz létrehozása a rajzjeleknek (vagy inkább az alkatrészeknek) a rajzlapon történő elhelyezésével kezdődik. • A következő diakockán be fogjuk mutatni a szoftver által előállított alkatrészlistát (BOM - Bill Of Materials. •
•
•
34
A BOM előállítása a Reports>>Bill of Materials opcióval történik: Természetesen a lista csak akkor állítható elő, ha már elhelyeztük az alkatrészeket a rajzlapon.
3.4.6.aa Az alkatrészlista - BOM 3.4.6.
Az alkatrészlistát (BOM) leginkább arra használjuk, hogy a megrajzolt kapcsolási rajz alapján előállítsuk a projekt megvalósításához beszerzendő alkatrészek listáját. • Az alkatrészlista (BOM) tetszőlegesen állítható össze a fenti lista elemeiből. • A kapott lista különböző formátumokban menthető el, pl.: pdf, txt, xls. •
35
3.4.6.a Az alkatrészlista - BOM
A kapcsolási rajzon elhelyezett alkatrészek könyvtári elnevezései az első oszlopban láthatók. • A második oszlopban írja, hogy melyik könyvtárból származik az alkatrész. •
36
3.4.6.b Az alkatrészek elhelyezése a kapcsolási rajzon •
37
Először a rendelkezésünkre álló könyvtárak közül ki kell választani azt, amely tartalmazza az elhelyezendő alkatrészt.
3.4.6.b Az alkatrészek elhelyezése a kapcsolási rajzon •
A következő módszerek állnak rendelkezésünkre adott alkatrész elhelyezésére: • drag and drop módszer: • a bal egérgombbal rákattintunk a könyvtárból kiválasztott alkatrészre. • az alkatrészt a kapcsolási rajz megfelelő részére húzzuk, közben nem engedjük el a bal gombot. • amikor a megfelelő helyre értünk, elengedjük a gombot. • ezzel az alkatrészt elhelyeztük.
38
3.4.6.b Az alkatrészek elhelyezése a kapcsolási rajzon •
39
a másik módszer: • kattintsunk röviden a kiválasztott alkatrészre, • kattintsunk a Place gombra, • vigyük az alkatrészt a kapcsolási rajz megfelelő helyére, • kattintsunk újra a bal gombbal, • ezzel az alkatrészt elhelyeztük.
3.4.6.c Az alkatrészek elhelyezésének a visszavonása Amikor az alkatrészek elhelyezése van folyamatban akkor az egér jobb gombjának megnyomásával elállhatunk az adott alkatrészek újabb példányának elhelyezésétől a rajzlapra. • Hasonló eredménnyel jár az Esc billentyű lenyomása. • Az Altium Designer-ben hasonló módon (jobb gomb lenyomása vagy Esc billentyű lenyomása) elállhatunk további objektumok elhelyezésétől a rajzlapra (pl. vezeték, adatsín, táp port...). •
40
3.4.6.d Raszterek (Grids) • •
•
41
A Schematic editor-ban létezik három raszter, amelyeket a felhasználó szabadon beállíthat. A raszterek beállításához a megfelelő ablakot a Desig >> Document Options útvonalon érjük el.
A Schematic Editor-ban alkalmazott raszterek: • Snap Grid • Visible Grid • Electrical Grid
3.4.6.e Az objektumok mozgatását szabályozó raszter (Snap Grid) •
•
•
42
Az objektumok mozgatása közben érvényes lépésnagyságot határozza meg. A legkisebb lépésnagyság ennél és a másik két raszternél is egy egység (1). Ilyen kis lépést leginkább csak az alkatrészekkel kapcsolatos szövegelemek (Designator-ok és Comment-ek) mozgatásakor alkalmazunk, hogy áttekinthetőbb rajzot kapjunk.
A G gomb megnyomásával az érvényes snap grid rendre az 1, 5 és 10 10-es értékeket váltogatja.
43
3.4.6.e Az objektumok mozgatását szabályozó raszter (Snap Grid) Minden könyvtári rajzjelet úgy terveznek, hogy a kivezetései a 10-es raszter csomópontjain legyenek. Ez megkönnyíti az alkatrészek összekötését. • Ez okból, az alkatrészek elhelyezése és kötözése közben csak 5-ös és 10-es raszter használata célszerű. • A kapcsolási rajz készítése közben gyakran kell ugrálni az 1-es, 5-ös és 10-es snap grid értékek között, ezért erre a célra shortcut-ot alakítottak ki, amit a G gomb lenyomásával aktivizálunk. • A G gomb megnyomásával az érvényes snap grid rendre az 1, 5 és 10-es értékeket váltogatja. •
3.4.6.e Az objektumok mozgatását szabályozó raszter (Snap Grid) •
44
Az Altium Designer a Snap Grid pillanatnyi értékét a Status vonalon folyamatosan kijelzi.
3.4.6.f A látható raszter (Visible Grid) •
•
•
45
A Visible Grid elősegíti a vizuális tájékozódást a rajzlapon történő mozgás közben. Alapbeállítás szerint a Visible Grid értéke 10. Nem célszerű változtatni ezt az értéket. Rajzolás közben rendszerint bekapcsolva tartjuk a Visible Grid-et, esetleg a rajzolás befejeztével kapcsoljuk ki.
• A Snap Grid-et és a Visible grid-et itt lehet kikapcsolnibekapcsolni.
3.4.6.g Elektromos raszter (Electrical Grid) •
•
•
46
Az elektromos raszter a villamos objektumok körüli vonzási tartományt határozza meg. A megadott szélességű tartományban az elektromos objektumok vonzzák egymást és ezáltal megkönnyítik a kapcsolási rajz készítését. Az elektromos raszter értékét a Grid Range mezőben adjuk meg. Ezt az értéket nem szoktuk, ill. nem célszerű változtatni.
3.4.6.h Korábban elhelyezett alkatrész áthelyezése a kapcsolási rajzon • Korábban elhelyezett alkatrész áthelyezésére két lehetőség kínálkozik : • Drag and drop módszer: • • • •
Az egér bal gombjának megnyomásával megfogjuk az alkatrészt. Megnyomva tartjuk a gombot és az alkatrészt a tervezett helyre húzzuk. Elengedjük a gombot. Ezzel befejeztük az áthelyezést.
• Billentyűzet használata: • Kattintsunk (röviden) a kiválasztott alkatrészre az egér bal gombjával. • A CTRL+ föl, le, jobbra, balra gombok segítségével mozgassuk az alkatrészt a tervezett helyre. • Mozgatás közben a lépésnagyságot a snap grid paraméter beállított értéke határozza meg. • A CTRL+SHIFT+föl, le, jobbra, balra gombkombinációkkal az alkatrészek mozgatása tízszer nagyobb lépésekben történik, mint ahogy azt a snap grid diktálja.
47
• Ezek a mozgatási módszerek nem csak az alkatrészekre alkalmazhatók, hanem minden más objektumra is a Schematic Editor-ban.
ŞPACE –90 90 fokkal elfordítja a megfogott alkatrészt, az óramutató járásával szemben.
3.4.6.ii Elforgatás 3.4.6. • • • •
•
•
48
Ha nem felel meg az alaktrész elhelyezésének iránya, lehetséges az elfordítás. Az alkatrész csak akkor fordítható, ha megfogtuk. Amikor a könyvtárból helyezzük el az alkatrészt a rajzlapra, akkor már megfogtuk. A korábban elhelyezett alkatrész megfogása úgy történik, hogy az alkatrész fölé navigálunk és megnyomjuk, majd nyomva tartjuk a bal egér-gombot. Miután megfogtuk az alkatrészt, a SPACE gomb lenyomásával az alkatrészt 90 fokkal tudjuk elfordítani az óramutató járásával szemben. Ez a művelet alkalmazható minden elektromos objektumra (vezeték, port stb.) és grafikus objektumra (vonal, kör, téglalap stb.) amelyek elhelyezhetők a kapcsolási rajzon.
X – A megfogott objektum tükrözése X irányban. Y – A megfogott objektum tükrözése Y irányban.
49
3.4.6.j Tükrözés az X vagy az Y tengelyre nézve •
•
•
Miután megfogtunk egy alkatrészt vagy bármi más elektromos objektumot, tükrözhetjük azt az X vagy az Y tengelyre nézve. Ha az alkatrész fogása közben megnyomjuk az X gombot a billentyűzeten, tükröződés történik az X tengelyre nézve. Ha az alkatrész fogása közben megnyomjuk az Y gombot a billentyűzeten, tükröződés történik az Y tengelyre nézve.
TAB – Megnyitj a Properties ablakot arra az alkatrészre, amelyiket pillanatnyilag fogunk.
50
3.4.7 Az alkatrész értékének ill. típusának megadása •
Az alkatrész (vagy más objektum) paramétereit meg tudjuk változtatni, ha megfogjuk az alkatrészt és megnyomjuk a Tab billentyűt. Ekkor megnyílik a Properties ablak.
3.4.7.a Az alkatrész értékének ill. típusának megadása •
•
Az alkatrészek összekötözése előtt megadjuk az értéküket illetve a típusukat (nem kötelező ez a sorrend). Értéket a következő alkatrészekre definiálunk: • ellenállások • kondenzátorok • tekercsek.
• A többi alkatrész esetében típusról beszélünk. (integrált áramkörök, diódák, tranzisztorok...). 51
3.4.7.a Az alkatrész értékének ill. típusának megadása •
52
Az érték ill. a típusjelzés a Properties ablak Comment mezőjébe írandó.
3.4.7 3.4. 7.b A nemzetközi mértékegységrendszerben (SI (SI)) használatos előtagok
53
3.4.7.c Az értékek írásának szabályai •
A feltételezett mértékegységek a következők: • Az ellenállásértékre az ohm (jele Ω). • A kapacitásra farad (jele F). • Az induktivitásra henry (jele H).
A mértékegységeket az értékek megadásakor a rajzokon általában nem tüntetjük fel, takarékossági okokból. • Példák: •
• • • •
54
10nF helyett csak10n-t írunk, 100uH helyett csak100u-t írunk. 27kΩ helyett csak 27k-t írunk. Magát az illető alkatrésznél használatos mértékegységet tudni lehet a rajzjel alapján.
3.4.7.c Az értékek írásának szabályai A mérnökök között széles körben elfogadott gyakorlat, hogy a tizedes vessző (az angolban pont) helyett a nagyságrend jelét írjuk. • Ennek két oka is van: •
• Takarékosság a hellyel (egy írásjellel kevesebb). • Megbízhatóbban olvashatók az értékek. Gyakran az A3-as rajzlapméretre készített rajzot A4-es méretre, kicsinyítve, nyomtatjuk - ilyenkor a tizedes vessző (pont) alig látszik. Ha helyére a nagységrend jelét írjuk, a téves értelmezés valószínűsége a minimálisra csökken. •
55
Példák: • 6.8kΩ helyett 6k8-at írunk. • 4.7MΩ helyett 4M7-et írunk.
3.4.7.c Az értékek írásának szabályai Ha egy ellenállásérték olyan, hogy nem tartalmaz nagyságrendre vonatkozó előtagot, akkor a számérték végére R-t írunk. • Ezzel hansúlyozzuk, hogy az érték leírásához nincs szükség előtagra, nem arról van szó, hogy elfelejtettük felírni az előtagot. • Ha az előtag nélküli érték tizedes vesszőt (pontot) tratalmaz, akkor annak helyébe írjuk az R-t. • Példák: •
56
• 180Ω helyett180R-t írunk, • 6.8Ω helyett 6R8-at írunk.
3.4.7.d Az értékek három írásjellel történő írásának szabályai •
•
Ha az alkatrészeket sürün helyeztük el és kevés hely maradt az értékek kiírására, akkor az értékeket célszerű összesen három írásjellel írni. A három írásjeles jelölés szabályai: • A 220nH induktivitású tekercsnél a Comment mezőbe 220n-t kellene íni, tehát így négy írásjelet kellene hasznáni. • Ha a fenti értéket három nagyságrenddel nagyobb egységben fejezzük ki, 0.22u-t kapunk. • Elvileg a 0.22u leírására öt írésjelet kellene használni.Viszont, ha elhagyjuk a felesleges 0-t a tizedesvessző (pont) előtt, a tizedesvesszőt pedig a nagyságrend jelével helyettesítjük, akkor u22-t kapunk, ami három írásjellel írható.
•
57
Példák: • • • •
120k helyett M12-t írunk. 820R helyett k82-t írunk. 330p helyett n33-at írunk. 470n helyett u47-et írunk.
3.4.8 Az alkatrészek jelölései (Designators)
58
•
A Comment mező mellett létezik még egy fontos mező a Properties ablakban, amelynek tartalma rendszerint látható a kapcsolási rajzon. Ez a Designator mező.
•
Minden alkatrésznek egyedi jelölése kell, hogy legyen a kapcsolási rajzon.
3.4.8.a Az alkatrészek jelöléseinek (Designators) kialakítása •
Az alkatrészek jelölései két részből állnak: • betűjelzés, mely az alkatrész típusával kapcsolatos • egyedi számérték az adott típusú alkatrészek csoportján belül.
•
Példa:
Az alkatrészek jelölései A számozást azért alkalmazzuk, hogy egyedi jelölése legyen minden egyes alkatrésznek.
59
Érték vagy típus
3.4.8.b A különböző alkatrészek betűjelzései •
60
Nincs általános egyezség az egyes alkatrészek betűjelzéseire.Viszonylag széles körben elfogadottak a következő betűjelzések: • • • •
BT C LED D
• • • • • •
D DS F FB J JP
- vegyi áramforrás - bármilyen típusú kondenzátor - világító diódák - egyenirányító diódák, Schottky diódák, Zener diódák - tirisztorok - lámpák és kijelzők - biztosítékok - ferritgyűrűk - konnektorok - jumper-ok
3.4.8.c A különböző alkatrészek betűjelzései • • • • • • • • • •
61
K L Q R RT S T TP U Y
- relék (jelfogók) - tekercsek - bármilyen típusú tranzisztorok - ellenállások - termisztorok - kapcsolók - transzformátorok - mérőpontok - integrált áramkörök - kristályok és oszcillátorok
3.4.9 Az alkatrészek elhelyezése utáni helyzet:
62
3.4.10 Az alkatrészek összekötözése (huzalozás) • •
•
Az alkatrészek elhelyezését követő lépés az összekötözés (huzalozás). Az alkatrészeket a kivezetéseik segítségével kötjük össze. Az Altium Designer-ben a kivezetéseket pineknek nevezzük. Az alkatrészek jelölései kétfajta objektumokat tartalmaznak: • grafikus objektumokat • elektromos objektumokat.
• •
63
A grafikus objektumok (vonal, kör, négyszög...) segítségével adjuk meg a rajzjel alakját. Elektomos objektumokból csak egy fajta van - ezek a pin-ek. Külső vezetékek (wire) csak a pin-ekhez köthetők.
ALT + F5 – A panelok és a címvonal eltüntetése.
3.4.10 Az alkatrészek összekötözése • •
•
•
•
64
A bemutatott rajzjelen négy pin van. A nyílak azokat a pontokat mutatják, amelyeken keresztül villamos csatlakozást lehet megvalósítani az adott alkatrésszel. A pin-eket mindig feketével rajzolja a szoftver.
Az alkatrészek összekötésére két módszer létezik: • fizikai (látható) kötések, • logikai kötések. Az összekötözés megkezdése előtt célszerű megnövelni az aktív rajzolási területet. Az Alt+F5 paranccsal eltűnnek a panelok és a program címvonala!
3.4.10.a Az alkatrészek fizikai összekötözése •
•
65
Fizikai kötésnek nevezzük azt, amikor két pontot a kapcsolási rajzon látható vezetékkel (wire) kötünk össze. Példa: a lenti ábrán az összekötések többsége fizikai jellegű. Ez alól csak a két táp port kivétel.
P + W – Vezetékek elhelyezése.
3.4.10.a Az alkatrészek fizikai összekötözése
66
•
A fizikai kötéseket (vezeték, wire) a wiring eszköztár megfelelő eszközével hozunk létre.
•
Ha a wiring toolbar nem látható, be kell kapcsolni a következő módon:
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
67
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
68
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
69
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
70
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
71
72
Kattintáss jobb gombbal vezeték elhelyezése közben - befejeződik az adott vezeték elhelyezésének folyamata.
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
73
Kattintáss jobb gombbal vezeték elhelyezése közben - kilépünk a vezeték elhelyezési üzemmódból.
3.4.10.b 3.4.10. b Vezetékek elhelyezése
BACKSPACE – szakaszonként törli az addig elhelyezett vezeték vezeték-részt.
74
3.4.10.c A legutóbb elhelyezett vezeték szakasz törlése •
•
Ha megkezdtük egy vezeték elhelyezését, de még nem fejeztük be, akkor a BACKSPACE gomb megnyomásával szakaszonként törölni tudjuk az addig elhelyezett vezeték-részt. Ez a lehetőség csak akkor használható, ha vezeték elhelyezési üzemmódban vagyunk és kezdeményeztük egy vezeték elhelyezését.
SPACE – 90 fokkal elfordítja a vezeték lefektetésének irányát.
75
3.4.10.d A vezeték lefektetési irányának megváltoztatása elhelyezés közben
3.4.10.d A vezeték lefektetési irányának megváltoztatása elhelyezés közben
76
3.4.10.d A vezeték lefektetési irányának megváltoztatása elhelyezés közben
77
SHIFT+SPACE – változtatja a vezeték elhelyezésének módját, a vezeték elhelyezési üzemmódban aktív.
3.4.10.e A vezeték elhelyezésének lehetséges módozatai •
• A vezeték irányának változtatása 90 fokos lépésekben történik. • A vezeték irányának változtatása 45 fokos lépésekben történik. • Két pont között egyenes vezetéket helyezünk el, függetlenül a szögtől (légvonalban). • A Schematic Editor automatikusan helyezi el a vezetéket, tiszteletben tartva a grid-et. •
78
Négy lehetőség áll rendelkezésünkre:
A lehetséges elhelyezési módok közötti ugrás a SHIFT+SPACE gomkombináció lenyomásával történik. Szükséges, hogy vezeték elhelyezési üzemmódban legyünk.
3.4.10.e. Irányváltoztatás 90 fokos lépésekben
79
3.4.10.e. Irányváltoztatás 90 fokos lépésekben
80
3.4.10.e. Irányváltoztatás 45 fokos lépésekben
81
3.4.10.e. Irányváltoztatás 45 fokos lépésekben
82
3.4.10.e.3 Légvonalban történő vezeték--elhelyezés vezeték
83
3.4.10.e.3 Légvonalban történő vezeték--elhelyezés vezeték
84
3.4.10.e. Automatikus vezetékvezeték-elhelyezés, a grid tiszteletben tartása mellett
85
3.4.10.e. Automatikus vezetékvezeték-elhelyezés,
a grid tiszteletben tartása mellett
86
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
87
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
88
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
89
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
90
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
91
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
92
93
Ha bármely objektumra rákattintunk a bal egérgombbal, kijelöljük az adott objektumot. DEL – töröljük a kijelölt objektumot.
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
3.4.10.f Párhuzamos vezetékek elhelyezése
94
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
95
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
96
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
97
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
98
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
99
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
100
3.4.10.g Több vezeték hosszának változtatása egyidejűleg
101
3.4.10.h Az alkatrészek logikai összekötözése Logikai kötéseket alkalmazva az alkatrészeket látható vezetékek (fizikai vezeték - wire) nélkül kötjük össze. • Logikai összekötés esetén a kapcsolási rajz egyes pontjait úgynevezett kötés-azonosítókkal kötjük össze. • A kötés-azonosítók közé a következő elemek tartoznak: •
102
• • • • •
vezeték nevek (net label) tápfeszültség portok (power ports) port-ok (ports) belépési pontok a lapokra (sheets entries) rejtett kivezetések (hidden pins).
3.4.10.i Logikai összekötözés vezeték nevek felhasználásával
103
•
A vezeték nevek segítségével olyan kötéseket hozunk létre, amelyekhez nem használunk vezetékeket. A kapcsolási rajz két vagy több pontját tudjuk összekötni látható vezeték használata nélkül, úgy, hogy azonos vezeték nevet (net label) adunk nekik.
•
Példák a vezeték nevekre: A Netburner modul 6. kivezetését a J2-es konnektor 2. kivezetésével kötöttük össze, GPIO6 vezeték nevet használva.
3.4.10.i Logikai összekötözés vezeték nevek felhasználásával
104
•
Vezeték név elhelyezéséhez kattintsunk az eszköztár megfelelő gombjára.
•
A kattintást követően a kurzor viszi magával a vezeték nevét. Ha időközben megnyomjuk a TAB gombot a billentyűzeten, kinyílik a Net Label ablak, amelyben beírható a vezeték neve a megfelelő mezőbe.
3.4.10.i Logikai összekötözés vezeték nevek felhasználásával •
•
•
•
•
105
A név beírását követően visszatérünk a rajzlapra, a kurzor pedig tovább viszi magával a vezeték nevét. Amikor a megfelelő vezetékhez érünk, kattintunk az egér bal gombjával és ezzel elhelyeztük a vezeték nevét. A név elhelyezése után a kurzor továbbra is tartja a megfelelő nevet. A név vagy azonos az előzővel vagy eggyel megnövekedett a számozása, ha a név végén szám áll. Ha például elhelyeztük a GPIO6 vezeték nevet, a kurzor a GPIO7 nevet fogja tartani. Ha korábban elhelyezett vezeték nevet kívánunk megváltoztatni, kettőt kell kattintani a bal egérgombbal a névre, hogy kinyíljon a Net Label ablak, ahol elvégezhető a változtatás. Emlékeztető: Mint minden más elektromos és grafikus objektumot, a vezeték nevét is a SPACE gomb megnyomásával tudjuk elfordítani, miközben tartjuk az objektumot.
3.4.10.j Logikai összekötözés táp portok segítségével • • • •
106
A táp portok a vezeték nevek egy különleges fajtája, megfelelő szereppel. Ezt a módszert csak a tápvezetékek helyettesítésére használhatjuk. A táp portokhoz a név mellett rajzjel is tartozik. A jobb oldali ábrán láthatók a különböző rajzjelek, amelyek használhatók a táp portokhoz.
3.4.10.k A kötés azonosítók érvényességi tartománya •
Az alapbeállítás szerint a különböző kötés azonosítók érvényességi tartománya a következő: • a vezetékek nevei csak az adott rajzlapon érvényesek. • a portok nevei az egész projektre érvényesek.A táp portok globális jellegűek.
•
107
Ezt a témát részletesebben fel fogjuk dolgozni később, a többlapos tervezés (Multy Sheet Design) ismertetésekor.
3.4.10.l A kötözés befejezésekor így kell, hogy kinézzen a kapcsolási rajz:
108
3.4.10.m Az alkatrész mozgatása a vezetékek megszakítása nélkül Ha a már bekötött alkatrészt megfogjuk az egér bal gombjának lenyomásával és elmozdítjuk, az alkatrészhez kötött vezetékek nem követik az alkatrész mozgását. • Jelentős időmegtakarítást eredményezhet a CTRL billentyű lenyomása mellett végzett elmozdítás. • Ez esetben az alkatrészhez kötött vezetékek nem szakadnak meg, hanem követik az elmozdított alkatrészt. •
109
• Ez a művelet működik minden wiring toolbar objektumra.
